30i*SiO

A HUNYADMEGYEI

TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI TÁRSULAT

ÉVKÖNYVE
AZ 1 8 8 7 - I K ÉS 1 8 8 8 - I K É V E K R Ő L .

ÖT ÖD I K KÖTET.

AZ IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY MEGBÍZÁSÁBÓL

KUN R Ó B E R T
TÁRSULATI TITKÁR.

FRAN K L I N -T Á R S U L A T KÖNYVN YOMDÁJA

i 88q.
ÉRTEKEZÉSEK, FELOLVASÁSOK.
 A HUNYADMEGYEI

TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI TÁRSULAT

ÉVKÖNYVE
AZ 1 8 8 7 - I K ÉS 1888-1K ÉVEKRŐL.

Ö T Ö D IK KÖTET.

SZERKESZTETTE

AZ IG A Z G A T Ó V Á L A SZ T M Á N Y M E G B ÍZ Á S Á B Ó L

KUN R Ó B ER T
TÁRSULATI TITKÁR.

BUDAPEST.
F R A N K L IN - T Á R S Ú L A T K Ö N YVN YOM DÁJA
 3 0 0 8 1 0

M. ACA'DKMTA’ N
k ö n y v t a r a .
 E L N Ö K I MEGNYITÓ BESZÉD.

Tartotta az 1887. évi közgyűlésen Gróf Kuun Géza.

A csalódások útja a képzeletek tü n d érk e rtjén vezet k e ­

resztül s az álm adozp, ki teljes életét áb rán d o k k al töltötte,
áb rán d o k n ak szentelte s a valóság előtt szem et húnyt, hogy
a k ép zeletek v ilágában háborítatlanul élhessen, sorsát, m ely
végső osztályrészül neki a kiáb rán d u lást adta, okkal m ég nem
is vádolhatja, m ert a vád igazságtalan volna, hiszen édesek
v oltak álm ai, lá tta s illette a tü n d érk e rt virágait s nem de g y ö ­
n y ö r volt reájok nézni s h át a valóság virágai nem m ulandók-e ?
A tavasz, a m in t jön, úgy el is m egyen, hóvirágai m ég csak
elöhirnökei voltak, ibolyái rejtve nyílnak, n apsugarai vagy m ár
ég etn ek s ek k o r a n y ár előérzetét bírjuk b ennök vagy hidegen
fén y len ek s ek k o r a téli derűs napok újulnak általok. A k é p ­
zelődő, h a erre m ég képes, ám nyissa m eg a term észet nag y
kö n y v ét, a rejtély ek et m egfejtőt, a hasznos tan ú ság o k b an bő-
velkedőt, a m ely oly soká zárva volt e lő tte ; az álm adozó, ha
nem késő, serkenjen fel édes álm aiból s észre fogják venni az
ébredés perczében, hogy a m it látszólag elveszítettek, azt volta-
kép en soha nem bírták, képzeletileg bírva gazdagok nem vol­
tak , veszteséget szenvedvén, szegényekké nem lettek , érezni
fogják, hogy valóságot nyertek, h ab á r rideg valóságot, széjjel-
foszlott áb rán d k ép eik árán s ezek elvesztét fájlalni annyi volna,
m int a csalódások végzetes sorát tovább fűzni. A m íg ta rt a
fiatalság, költészete újabbnál-újabb, fényesebbnél-fényesebb
k ép e k et alkot, s k im eríthetlen alkotásaiban, de az élet alkonya
felé a képzelet m ár csak lassan és nehezen tud terem teni és
soha sem teljes k ép ek et s a m ikor eljött volna ideje an nak,
hogy az élet ú tjának végső részét, a m ely hosszú lehet, em-
A hunyadmegyei tört. és rég. társ. évkönyve. 1
2 GRÓF K.UUN GÉZA.

lék ek nép esítsék meg, az, a ki valósággal nem törődett, törődni

nem ak art, em léket sem idézhet fel élte elm últ napjaiból, m ert
csak a valóság h ag y m aradandó em léket s az em lék a valóság
visszaverődő fénye. M ind az, a m it tapasztaltunk, a m it ak a r­
tu n k s tu d n u n k leh etett, a mi lelk ü n k et elfoglalta, a mi szí­
v ü n k et b etö ltette abban állandó nyom okat hagyván, em lékként
él lelk ű n k b en éltünk fogytáig, és ez az em lék nem egy bág y ad t
csillag, m int a hogy m ondani szokták, hanem világító napfény.
E zért m ár a fiatalkor éveiben k ét oltárhoz kell járulnunk,
a költészet és a valóságéhoz és azon áldozat kedves az iste­
nek n ek , m ely a k e ttő n e k egyesült lángjaiból em elkedik. Az,
a ki csupán csak a valóság oltárához járúlt, úgy haladt el
fiatalkora legszebb öröm ei m ellett, hogy azokat figyelm ére sem
m éltatta s a k épzelőtehetség kellőkép ki nem fejlődött benne,
a m ely p edig az elm e m unkáinak is egyik jelen ték e n y tén y e­
zője. E llenben az, ki áldozatát egyedül csak a költészet oltá­
rán ál hozta, lelkének nem szerezte m eg a kellő táplálékot, a
m ely nélkül a képzelet kincsei daczára az elm e szegénynek
m arad. Az olyan élet estéjén, a m elynek kom oly valóságát a
költészet át nem hatotta, a m ely nem a való dolgok m eg­
ism erésére tö rek ed ett, azok h ely ett hiú áb rán d o k at k erg etett,
m ondom , az így befutott pálya véghatáránál, nincs vigasztaló,
nincs a léleknek foglalkozása, tárgy, m ely felé az elm élkedés
fordúljon s egy benső hang, a m ely soha örökre el nem némúl,
h ab á r hosszasan is hallgatott, azt m ondja s m ondani m eg nem
szűnik s m ondja hangosan és érthető en : csalódtál, életed hiú
csalódás volt, sem m id sincs és soha se is volt semmid, a vég­
p o n tn ál nincs m it hag y g y ál em bertársaidnak, kellő összhang
nélkül szűkölködik élted, em lékeid nincsenek s ez okon em ­
lék et m agadról sem fogsz hagyni. C sak az hagy űrt, a ki űrt
b etö ltö tt, csak an n ak m arad em léke, k in ek em lékei voltak,
valósággal csak az élt, a ki valóban élt. Az elme tehetségei­
n ek összhangjában ezek egyike sem hiányozhatik, m ert hiszen
eg y m ást egészítik ki. Az em ber csak úgy érth eti m eg a dolgok
lényegét, ha ezt a való elem ekből képes összealkotni.
«A tudom ány kincsünk s a m unka hozzá a kulcs.» Az,
a ki helyesen észlelt, jól vizsgált, m élyen elm élkedett, oly
tap asztalatokat szerzett m agának, m elyeket m ásokkal is k ö ­
 ELN ÖK I MEGNYITÓ BESZÉD. 3

zölve, m ásokra átszárm aztatva, m ár itt a földön a halhatlan

élet h erv ad h atlan k oronáját n y erte el, m ert nevezve vagy m eg
nem nevezve életén ek m unkája folytatódik m ások által s része
lesz az em beriség nag y m unkájának. Az ism eret, a tap aszta­
lato k ezen becses eredm énye, ha egyszer m egszereztetett, el
nem veszhet, m ert örökké való. E z a lelki életben a m in­
d en e k et m ozgató erő, a szellemi m unka vezérfonala, m ely
m in d ig g y arap o d ik s végig húzódik az évszázok s évezrek tö r­
tén etén . A lelk i élet legkülönbözőbb tünetei reá vezethetők
vissza. T udva a k a ru n k s csak így lehet akarn u n k , cselekedeteink
bizonyos előzm ényekből erednek s a szerint, a m int ezek a
dolgok helyes vagy h elytelen m egism erését foglalják m agok­
ban, cselekedünk helyesen vagy helytelenül, jól vagy rosszúl.
Látszólag ugyan különböző erők m ozgatják a cselekvő alanyt,
de valósággal m ind ezen hatályok ép an n y ira egyazon erőnek
átváltozásai, m int az anyagi világban a m ozgás, m eleg, fény,
vilany osság és delej esség. A g y akorlati élet az elm életitől el
nem választható s m inden oly intézm ény, m ely az ism eretek
g y arap ítását czélozza, egyszersm ind a gy ak o rlati élet terén m ű­
ködő erő k et is alkalm atosabbakká teszi az elvégzendő m un­
kára. Az erkölcsi világrendben az elm életi és g y akorlati élet
teljes egyesülését látjuk, m ert az erényes cselekedetről való ön­
tud atb an a jó n ak tökéletes m egism erése rejlik.
D e mi köze m ind en n ek a történelem hez és seg éd tu d o ­
m ányaihoz : A történelem , a m it sokan kétség b e vontak, ép
an n yira szoros tudom ány, m int a többi, m ert tá rg y á t azon
tén y ek alkotják, m elyekben és m elyek által az egyéni és nép-
lélek nyilatkozik. H a a lélektan s az, a m inek ez egyik feje­
zete : az an th ropologia és a nép ek eredetét, fejlődését ku tató
ethnologia ex act tudom ány, szükségképen a történelem is az,
m elynek m ódszere sem más, m int a többi tudom ányé. A k é r­
dés ilyetén állapotában a term észeti és történelm i tudom ányok
közt semmi olyan sorom pó fenn nem állhat, létezőnek nem
tarth ató , m inőt az ism eretkörök m odern osztályozói A ngliában
és m ásutt e k ettő közt látni véltek. S kérdem , létezhetik-e
tudom ány, a m elyről elm ondhatnók, hogy nem exact, hiszen
az, a mi jó m óddal l e t t : «exacta ratione factum» s en n ek ellen­
tétje nem de a te tte te tt ? A történelem különböző korszakaiban
4 GRÓF KUUN GÉZA.

és nem csak az ó-korban, de a jelen korban is, egyes vezér­

férfiak h ato ttak a töm egekre, saját egyéniségök jelleg ét á tru ­
házva a k ö rre és korra, a m elyben éltek. Jellem ök psycholo-
giai m éltatása nélkül az esem ények kellőleg alig volnának
felderíthetők. H a N agy S ándor szem élyével behatólag nem
foglalkozunk, nem keressük benne azon lélektani tényezőket,
m elyek eg y éniségét alkotják, a nevéhez fűződő esem ények zűr­
zav ark én t fognak előtűnni s az a ki végig tek in t rajtok, nem
fogja látn i az indokokat, az ellentétes cselekedetek közt rejlő
azon m ozzanatokat, m elyek azokat összekötik, a czélt, a h atást
a k o rtársak ra s nem csak az u tán a k ö v etk ezett D iadochos-okra,
hanem a v ilágtörténelem nek N agy S ándor után következett
k o rszakaira is, m ert a hatás nem enyészik el s következm é­
nyeiben tovább él. E pirosból szárm azott anya oltotta belé a
reg én y es irán t viseltető hajlam ot, atyja, P hilippos s a m akedón
k irály i ház traditiója, m ely szerint ezen dynastia a hellen fajú
nép ek eg y esítését tűzte ki czélul s ugyanazon politikát követte
az ó-korban, m elyet a jelen században P iem ont, érlelték m eg
b en n e a kom oly elhatározást H ellás népeit uralm a alá hajtani.
N evelőinek elseje, Leonidas, m egedzette a fáradalm ak elviselé­
sére, m ásodika, Lysim achos, a királyi felség fényét k edveltette
m eg vele, harm adika, a hellén ó-kor egyik legnagyobb bölcse,
A ristoteles, az ism eretlen irá n t való vágyat ébresztette tel
fogékony lelkében, értelm i teh etség eit egym ással összhangba
hozta, szenvedélyeinek féktelen tüzét csillapította s a term é­
szettudom ányok gazdag tárh ázát n y ito tta meg' előtte. K edvencz
költője H om eros a hősi kalandokra buzdítá s figyelm ét Ázsia
felé fordította. É rdekes párhuzam nyílik az ó-kor s az újabb
k o r esem ényeinek s nag y em bereinek összehasonlító tanul­
m ánya által. V alam int N agy S ándornál három nevelő m űködött
közre term észet ad ta teh etségeinek kifejtésére, úgy hazai tö r­
tén elm ünk egyik legkiválóbb férfiát, E rdély dicső em lékű feje­
delm ét, Bethlen Gábort három féle nevelési rendszer te tte azzá, a
ki hazánk s közm űvelődésünk javára volt, a történelem lapjainak
tanúbizonysága szerint. A m íg az anyai gondoskodás tarto tt,
a M aros-Hlyén ak k o rtá jt szép virágzásnak indúlt iskolában a
tudom ányok elem eivel alaposan ism erkedett m eg, később anyai
nagybátyjához, szárhegyi Lázár A ndráshoz kerülvén, ez őt a
 ELNÖK I MEGNYITÓ BESZED. 5

testi fáradalm ak elviselésére edzette, s végül B ocskai István fel­

ism ervén kiváló elm ebeli tehetségeit, nem csak a hadi tu d o ­
m ányok elm életében s gy ak o rlatáb an képezte ki, de az akkori
politikai élet m esterfogásaival is m egism ertette. Ezen előzm é­
ny ek nélkül ki tudja e k ettő m inő irányban s m inő arán y o k ­
ban érv én y esítették volna lángeszök világra szóló hatalm át.
C sak az az eg y bizonyos, hogy fejlődési folyam ok nem az lett
volna, a mi volt, azon nag y eszm ék m egvalósítására, m elyek
leikök elő tt lebegtek. E példákban a különböző hatások eg y ü ttes
közrem űködését láttuk. A zonban ezen hatások bárm ennyire is
különbözzenek egym ástól, egyazon erőnek kifejezői, m ely a
nevelésé és a példaadásé. Az em ber nem csak m agából lesz»
hanem n ev eltetik is s az élete tö rtén e té n , fejlődése folyam án
végig húzódó k é t hatály, hogy a hellén bölcsészet nyelvén
szóljak, a cpíot? és ö-éotc. S m ert a tö rtén eti esem ények és intéz­
m ények az em ber m unkái, a cpóai? és D-sa'.c hatályai ezeken is
végig húzódnak. E zért b átran m ondhatjuk, hogy a v ilág tö rté­
nelem terén ép úgy, m int a szellemi világ nag y egészében
m indenütt, látszólag különböző hatályok közös hatályokra, ille­
tő leg egyazon alaperőre vezethetők vissza. A történelem könyve
abban is h asonlít a term észetéhez, hogy ott az esem ények, itt
a fejlem ények ellenkező, de nem ellentétes tö rvények szerint
alakúinak. Ez az ellenkezés oly küzdelm et hoz létre, a mely,
m ert nem állandó ellentétből eredt, elébb-utóbb kiegyen-
líthetővé lesz. Ilyen küzdelem a term észetben a vonzó és
taszító erőké, a történelem ben a szabadakarat és kényszeré.
A term észetben az erők egyesülése ép úgy g y arap ítja és
fokozza a h atást, m int az em beri intézm ények kifejtésénél a
n ép ek tö rtén etéb en, de m ivel itt szellemi erők egyesülnek
s a tényezők az elvégzendő m unkának öntudatával bírnak,
a közrem űködők egym ást m éltányolni tarto zn ak s a ki ez
ellen tesz, az erkölcsi parancsok egyikét szegte meg. Igenis
kell, hogy eg ym ást őszintén m éltányoljuk, k ik et a m unka
szeretete egyesít. A hazát is csak úgy szeretjük igazán, ha
m ind azokat m éltányolni tudjuk, a k ik javán m űködnek, érd e­
keit elém ozdítják. Ne tulajdonítsuk egynek azt, a mi többé,
m ert ez ön alk o tta bálványok im ádására vezetne, a m ire fajunk
úgy is hajlandósággal viseltetik, adjuk m eg k in ek -k in ek a
6 GRÓF K U U N GÉZA.

m agáét, ne engedjük, hogy az irigység m egvesztegesse íté­

letü n k et. A közelism erés hogyan jutalm azza azokat, kik a
hasznos m u nkában k itartó k , ha saját társaik, ha szövetsé­
geseik igazságtalanúl ítélnek felették.
Fájdalom nem sokan vannak, a k ik n ek élete, életöknek
m indenapja a közérdeknek szenteltetett.
Az önző érzés ilyenekben ju talm át nem látja s az áldo­
zatkészség csak a valóban nem es lelk ek n ek tulajdona. M on­
dom, kevesen vannak, k ik n ek e jelm ondat «a haza m indenek
előtt» nem csupán ajkukon van, hanem m eglátszik csele­
k ed eteik en is. Az ily eneknek érdem eit hirdessük és ha a
k eg y elet koszorúkat ra k le a ho ltak ravatalára, mi az élőknek
nyú jtsu k a jól m egérdem elt koszorút. A történelem , az itt
k ifejtett szem pontról nézve, a nép ek és szereplő egyének
lelkében folytonosan fejlődő eszm ék evolutióját tárja fel a
k u tató előtt, a m ely eszm ék kölcsönösen h ato ttak és h atn ak
egym ásra s v itték előbbre lassan b á r és m egszakadásokkal
az id ő n k én t észrevehető visszahanyatlások daczára is az em be­
riség n ag y érdekeit.
A tö rténelem segédtudom ányai közűi a régészet a leg ­
önállóbb s a m odern történelem neki felesszám ú ad atait
köszöni. De az archaeologia nem csak tö rtén e ti ad ato k at
nyújt, nem csak m integy szem ünk elé hozza a m últat s hogy
úgy m ondjam , illustrálja a tö rtén e t könyvét, hanem a m űve­
lődés tö rté n e té t is részben adataiból m erítjük s a nyelvek és
irodalm ak leg rég ib b em lékeit nagy részt becses leletei őriz­
ték m eg szám unkra. P olybiusnak azon tudósítását, m ely sze­
rin t a róm aiak és k arth a g ó iak K r. u. sz. előtt 509-ben írásbeli
szerződést kötö ttek , a m elynek ő görög fordítását is adja
tö rtén e te III. k. 22-dik fejezetében, csak azért utasíto tták
a m esék országába, m ert ezen században latin írásról m ég
nincs szó. E g y P alestrin áb an talált aran y brocheon, a mely,
m ert a hozzá hasonló ritk a brocheok m ind a K r. u. e.
való VI. századbeli sírokban találtattak , szintén azon század­
ból való, e rövid latin felírás o lv ash ató : Manios . med . f e
fa k e d . N um asioi «Manios engem készített Num asios számára».
E n eh án y íro tt szóból látjuk: 1. hogy a V I-dik század elején
latin irás m ár div ato zo tt; 2. hogy P olybiusnak az em lített
 ELNÖKI MEGNYITÓ BESTÉD. 7

írásbeli szerződést illetőleg igaza van, m ert bebizonyíttatott,

hog y 509-ben m ár volt latin i r á s ; 3. a broche feliratán ak
betűvonásaiból észreveszszük, hogy ezt az Írást a róm aiak a
C halkisból ered t cum aebeliektől ta n u ltá k ; 4. ez a rövid felírat
a régi latin nyelvre nézve is igen nagy becsesei bír. A jelen ­
k o r eg y ik leg k itű n ő b b régésze, H elbig, a róm ai archaeol. in té­
zet s a «Lincei» kir. A kadém ia előtt e nagyfontosságú leletet
nem ré g m u tatta be. — A legrégibb k rétai felírások hasonló­
k ép en telvék becses ta n ítá s o k k a l; ezek azon okból, m ert
b en n ö k v ert pénzről nem tö rtén ik em lítés, a V II. századnál
K r. u. sz. e. nem leh etn ek újabbak, vert pénzről ugyanis
630-ban K r. e. D racó törvénykönyve A th én b e n m ég nem
tud. P énz h ely ett e felírásokban XsßYjg «érczedény» leginkább
bronzból és zpízn<z «három lábú állvány, m elynek felső k a ri­
k ájáb a az érczedény elhelyeztetik» em líttetnek. A k rétai leg ­
rég ib b felírásokból lá tju k : 1. hogy keltezésűk idejében a
kereskedelm i forgalom eszközeit illetőleg m ég a hom eri álla­
po to k t a r to tta k ; 2. a legrégibb törvények m ég nincsenek
sem m iném ű codexbe foglalva s nem m utatják a hivatalos
nyelv je lle g é t; 3. az irás legtöbbnyire jobbról b alra irá n y ú i;
4. m ég n eh án y phoenikiai betűjel is látszik e fe lira to k b a n ;
5. a szavak közt egy oly választójel van, a m ilyen a legrégibb
phoenikiai felírásokban fordúl elő ; 6. ez az irás m ég teljesen
m eg nem állapodott, bizonyos ingadozás m utatkozik b e n n e ;
7. a leg rég ib b g ö rög feliratok ott tű n n ek fel, a hol phoenikiai
g y arm ato k léteztek, így K ré táb an , T h eráb an s M elosban. —
A legislatio ezen ősrégi idejében a törvényt §eajj.ó<;-nak hív­
ták (a dór nyelvjárásban TsdjTO^-nak). — Az újabb, de szintén
igen régi k rétai felírásokból ez a négy tanúság tűnik k i :
i. a törvény-codificatio ek k o r m ár m egkezdődött; 2. az irás
re n d s z e re s ítte te tt; 3. a vert pénz használatban van ; 4. a jogi
élet K ré tá b a n szigorúan konservativ jellegű s ez különösen
áll a földbirtok örökségi eseteire nézve.* — Az úgynevezett
lih já n i arab felírásokból szintén igen fontos tén y ek derülnek
ki, ú. m. i. ez az irás összekötő kapocs az ó-phoenikiai és
sabái k ö zt; 2. nyelvök az északi arab nyelvjárásokhoz tar-
* L. Domenico C o m p are tti: «Le recenti scoperte'archeologiche in Creta»,
megjelent a «Nuova Antológia» 1888-iki évf. február i6-dik számában.
 G R Ó F K U U N GÉZA.

to zik ; 3. h ogy M uham m ed előtt 1000 vagy 1200 évvel egy

északarab irodalm i nyelv létezett. E nyelvem lékek szerzői való­
színűleg azon 7 ham ud nevű népből valók, m elyet m ár S ár gon
eg y ik felírása em lít s m ely kevéssel M uham m ed előtt tű n t le
a tö rtén elem színpadjáról. M aga a nép felírásaiban m agát
Lihján-Vídk. s k irály ait L ih já n k irály ain ak nevezte.*
Ö röm m el te k in th e tü n k vissza egyleti életünk m últ esz­
tendejére. R észin t általu n k eszközölt ásatások, részint n ag y ­
becsű aján d ékok jelen ték e n y en g azd ag íto tták dévai m úzeum un­
k at. Az aján dékok közt első helyen em lítem a G yula-F ehérvár
n agyérdem ű tanácsa által ad o tt felirásos köveket és szobrokat.
De nem csak a tá rg y a k szaporodtak a dévai m úzeum ban,
hanem a m egtekintésök irá n t nyilvánuló érdeklődés is évről-
évre fokozódik. A haza távoli vidékeiről, sőt a külföldről is
érkezn ek a rég iség ek irán t érdeklődők gyűjtem ényeink m eg­
tek in tésére.
T isztelt könyv- és levéltárnokunk, K irá ly Pál, k inek a
sarm isegethusai M ithreeum ról írt felette becses könyve az
A k ad ém ia archseol. kiadványaiban m egjelent, választm ányi
gy ű lésein k m ajd m indegyikén a dák s róm ai korszak esem é­
nyeiről, azon idők szellemi életéről alapos értekezéseket ta r­
to tt, a m elyek egyszersm ind vonzók is. T isztelt m úzeum igaz­
gató n k , T églás G ábor, k in ek fáradhatlan m unkásságát eléggé
nem m éltányolhatjuk, m egyénk régészeti topographiájához
újabb becses adalékokkal járúit, az egykori D acia bányásza­
tá n a k tö rtén e té t oly szem pontból világosította m eg, m elyre
eddig nem helyezkedtek, a b ányaleletek egész repertórium át
állíto tta össze a daciai területről, s a hunyadm egyei b arla n ­
g o k k u tatásá t a m últ évben is nagy sikerrel folytatta. M élyen
tisztelt eln öktársam dr. Sólyom F ek ete Ferencz jeles é rte k e­
zéseit a hunyadm egyei rum un telepesekről és a hátszegvidéki
kenézségekről nem csak a hazai tudom ány, de a külföld is
elism erőleg m éltányolta, így dr. Ju n g G yula «Die R oem er
und die R o m an en in den Donauländern») czímü m unkájában,
noha nem azokhoz tartozik, a k ik a R össler-féle elm életnek
hívei, m égis kiem elte a tisztelt barátom által először közölt
* L. dr. M üller Dávid H enrik «Epigraphische Denkm äler aus Arabien»
stb. czímű értekezését.
 E LN Ö K I MEG NYITÓ BESZÉD. 9

ok m án y o k kiváló fontosságát. T isztelt titk á ru n k , K u n R ó b e rt

a m últ évben folytatólag értek ezett a H ora-G loska lázadás
m ozzanatairól s ad a tain ak egy n ag y részét oly följegyzésekből
vette, m ely ek et eddigelé nem közöltek. M ailand O szkár vál.
ta g g y ű lésein k en érdekes ethnologiai felolvasásokat tarto tt.
M ai k ö zg y űlésünk m ég a szokottnál is ünnepélyesebb,
m ert a m ag y ar történelm i társulat g ró f Széchen A n tal ő
n ag y m éltó ság án ak elnökletén m egyénk s D éva városának
m eghívására vidéki nag y g y ű lését m egyénk székhelyén tegnap
ta rto tta m eg s ma e nagyérdem ű társaság m egjelenésével a
mi e g y letü n k e t tisztelte m eg. Az ilyen nap em léke nem
m úlandó s nem csak évkönyveinkbe, de hálás szíveinkbe is
bejegyezve lelk ű n k b en m indenkor élni fog. A hunyadm egyei
tö rtén elm i s régészeti társu lat nevében üdvözlöm a m agyar
történ elm i társu lat dévai nagy g y ű lésén ek érdem dús elnökét,
g ró f Széchen A n tal ő nagym éltóságát, k in ek aran y to lla eg y ­
szersm ind m űvészi ecset is, m elylyel «T anulm ányai»-nak k o r­
szakait s em b ereit bám ulatra ragadó élethüséggel elénk vará­
zsolja s a tö rtén elm et az állam férfiú szem pontjából tárgyalva,
a politikai élet ex ig en tiáira kellő tek in tettel van, a mi nélkül
a tö rtén e ti esem ények vajm i g y ak ran a véletlen já té k a k é n t
tű n n e k fel. A korszakok és vezérférfiak közt párhuzam okat
vonva, a m ú ltat közelebb hozza g ró f Széchen a jelenhez s ez
által a figyelm es olvasónak b eható m éltánylását m egköny-
nyebbíti. Üdvözlöm a m agyar történelm i társulat nagyérdem ű
titk á rát, tisztelt barátom at Szilágyi S ándort, ki az erdélyi
tö rté n e t teré n kivívta m agának az elvitázhatlan elsőséget s
érdem elte m eg a m éltánylat s elism erés hervadhatlan koszorú­
ját. Üdvözlöm a n ag y ra hivatott s hivatásának teljes ö n tu d a­
tával m unkás m agyar tö rtén e ti társu lat itt m egjelent m élyen
tisztelt tagjait, k ik a hazai K lio oltárán «éjjeli s nappali
kézzel» m ind szebb lán g ra nevelik az áldozati tüzet.
Üdvözlöm m ind azokat, a kik a mai napon gyűlésünkön
m egjelen tek bizonyos jeléül társu latu n k irán t viseltető érdek-
lődésöknek.
 BÁRÓ JÓSIKA GÉZA EMLÉKEZETE.

Í r t a és felolvasta R é t h i L a jo s .

D évától A rad felé utazva vasúton m indjárt az első állo­

m ás B ranyicska, a n ag y tek in tély ű báró Jósika-család erdély-
részi főbirtoka. ®
H árom udvarház látszik egym ás m ellett, a M arosra
lenyúló 50— 100 holdas telkeken.
A középső büszke em eletes kastély, m elynek egyik szeg­
letébe be van foglalva egy régi b ástya, M artinuzzi bibornok-
nak, az egykori tulajdonosnak kápolnája.
E k astély a család négy ág a közül a legifjabbiké, a
m elynek feje jelen leg id. br. Jósika Lajos, nagym éltóságú
úr, valóságos belső titk o s tanácsos, egykori főispán és az
erdélyi főkorm ányszék ta n á c so sa ; sok idő óta állandó világi
elnöke az erdélyi róm. kath. egyház autonom h a tó sá g a in a k ;
irányadó tek in tély a férfias testg y ak o rlato k m inden nem ében.
E bből az ágból legm agasabb m éltóságokig em elkedett
állam férfiak, az uralm at oly sokáig kezei közt ta rto tt conser-
vativ p á rt fő-fő oszlopem berei em elkedtek ki a m ost folyó
század első felében.
A m ostani családfőnek testvérbátyja, néhai Sám uel báró,
testi és lelki k itűnőségekkel gazdagon m egáldott férfi, köz­
vetlenül 1848 előtt E rdély kanczellárja volt. A n n a k idejében
erős és szem élyére nézve nem dicstelen harczokat vivott a
szabadelvű táb o r ünn ep elt vezéreivel. Az absolutism us alatt
pedig, hazafi érzetének fényétől vezetve, egyszer csak ott
találta m ag át az átalakulások nagy kezdem ényezőjének, a
hatalm on levő k ö rö k et oly sokszor idegessé te tt hatalm as
izgatónak, gr. Széchenyi Istvánnak, benső bizalm ában.
 KÁRÓ JÓSIKA GÉZA EML É KE ZE T E. II

Id. Sám uel és id. Lajos b áró k atyja, néhai János báró,
elébb H u n y ad v árm egye főispánja, m ajd az erdélyi főkor­
m ányszék elnöke és országgyűlési k irályi biztos volt. Ily
m agas állású állam férfiak em lékét idézi fel a branyicskai n ag y
kastély.
A n ag y k astély nyugati szom szédjában hasonlókép k iter-
je d e tt udv artelek van, de ennek közepéről hiányzik az udvar­
ház. N égyszegletű n ag y udvara egészen szabad ; csak három
oldalán láth atn i hosszú alházat, a m elyekről első te k in te tre
m egitélhető, h ogy nem a földes ú r családja, hanem az udvari
szem élyzet szám ára készültek.
V olt itt is udvarház, de azt egy tűzvész és a fo rrad a­
lom rom m á változtatta.
E n n ek az u dvarnak utolsóelőtti tulajdonosa híressé, tisz-
teltté s palo tátó l a kun y h ó ig népszerűvé te tte a br. Jósika
nev et ak k o ri k é t m agyar hazánk egész terü letén e század
30-as éveiben. M ert az a tulajdonos br. Jósika M iklós volt,
a m ag y ar nem zet első nag y regényírója, történelm i regény-
irodalm unk m egalapítója. Őt nem zete k aro lta fel, m ely a k k o r
egészen külön állott a hatalom tól. H atalom hoz is ju tta tá
k ésőbb, szabadságharczunk k étség b eesett erőfeszítései k ö z t ;
de an n a k a hatalom nak jutalm a a sírig tartó szám űzetés lett,
a m elylyel az életet k ellett m egváltani.
E zekben az alházakban élte á t férfi- és öregedő ko rát,
jó negyedfél évtizedet, br. Jósika Géza, a regényíró M iklós
b áró n ak n ég y fia közül a m ásodik.
M iklós, Leo és G yula testvéreivel m egosztozva, neki a
bran y icsk ai b irto k ju to tt, s ahhoz és azzal eg y ü tt H u n y ad
várm egyéhez m elegen ragaszkodott élete végéig.
É letrajzi adatai, — gr. E sterházy Ján osnak gr. K u u n
G éza szives közvetítésével n y ert közlése szerint, — a k ö v et­
kezők.
Született 1824-ben augusztus 23-ikán N agy-K állóban,
édes an yjának, K állay E rzsébetnek, K állay Leo leányának
birtokán. G y erm ek k o rát is Szabolcsm egyében tölté az anyai
birtokokon. Iskolába elébb P esten já rt, de jogi tan u lm án y ait
a kolozsvári lyceum ban végezte 1843-ban. E zután M aros-
V ásárhelyt a kir. táblánál gyakornok volt s D obay hírneves
12 RÉT H l LAJOS.

ügyvédtől m agán o k tatást véve, dicsérettel te tte le a m agyar

jo gból a czenzurát. 1845-ben felesküdt K olozsvárit a fökor-
m ányszékhez, hol nem sokára fogalm azói gy ak o rn o k lett.
M ikor p ed ig elkövetkeztek a nagy m eg p ró b áltatás napjai és
átze n g ette a hazát a látnok-költő szózata, h o g y :
«Talpra m agyar, hí a haza!», —
br. Jósika Géza sem habozott, hanem követve lelke
ö sztönét és nem es atyjától n y ert irányát, beállott a haza
k ato n áján ak , m ég pedig köz vitéznek a M átyás király-huszá­
rokhoz.
Bem táb o ráb an E rdélyben küzdötte végig az egész h ad ­
já ra to t ; részt vett a döntő fontosságú piskii csatában i s ; s
h o g y b áto r és d erék k ato n a volt, bizonyítják egykori b aj­
társai, tan ú sítja ezredesének, gr. B ethlen G ergelynek kiváló
b arátság a, s kétség telen n é teszi az a körülm ény, hogy a h ad ­
já ra t végéig közlegényből századosságra em elkedett. A piskii
csatában m int főhadnagy v ett részt, a m int értesültem , a Bem
tö rzsk aráb an .
Az ő b arátja és századosa volt am a hős H orváth M ik­
lós, a k in ek biztos halálba, az ellenség ágyúitól végig sepert
h íd ra k ellett rohanni h u szá raiv al: hogy a m íg ők elhullanak,
csap atain k h átul szervezkedhessenek.
Br. Jósika Géza a hadjáratról naplót vezetett. .Sokszor,
a m időn beszéltek, vagy írta k az akkori esem ényekről, a tel­
jes tisztaság érzetével jegyezte m eg egyre-m ásra, h o g y : «Nem
ú g y volt az.» H a aztán kérdezte az em ber, hogy m iként volt,
a rra azt szokta m ondani: «Majd m eglátjátok a naplóm ban.»
Ebből a kétség telen ü l érdekes és m indenek felett tiszta
forrásból azonban közülünk, a k ik m a e terem ben vagyunk,
valószínűleg nem sokan m e ríth e tn e k ; m ert összes naplóira
nézve úgy rendelkezett, hogy csak halála után 40 esztendő­
vel b o n th ató k fel.
M ikor a szabadságharcznak vége lett, br. Jósika M iklós
m int a honvédelm i bizottm ány tagja m enekült a hazából.
Ö t m agát halálra Ítélték és b irto k ait elkobozták.
Géza báró, a 25 éves veterán, birtok, állás és jövede­
lem nélkül, m egint Szabolcsm egyébe húzódott anyai rokonai
közé. O tt élt aztán, a m íg az ötvenes évek elején nagy n eh e­
 BÁRÓ JÓ SI KA GÉZA EMLÉKEZETE. IÁ

zen és sok utánjárással, kétségtelenül a család m ásik ág á n ak

tám ogatásával, v isszakaphatták a fiuk atyjok örökségét.
Br. Jó sik a Géza életében, B ran y icsk ára telepedése után,
feltűnő és érdekfeszítő külső esem ények nem fordultak e l ő ;
de, a m int gr. K u u n Géza írja róla halála alkalm ából a
«H unyad» f. évi 30-ik szám ában : «Lelke tág u lt m ind a k o p o r­
sóig s az egym ás u tán hol derülten, hol borultan k ö v etk ezett
évek során elébb m ent a szív nem esedésében és a bölcse-
sé g b e n .»
S zeretjük hinni és h irdetni, hogy H uny ad m eg y e az
utóbbi p ár évtized alatt felébredett sok százados nehéz tes-
pedéséből s az értelm i és hazafias m egizm osodás útján m ár
is Örvendetes előhaladást tett.
H a ez h itü n k szerint van, tartozunk an n a k bevallásával
is, h o g y en n e k a felébresztésnek és előbbrevitelnek m unká­
já b a n h űbb és odaadóbb m unkás egy sem volt br. Jósika
Gézánál.
H iv atalt soha sem v is e lt; de független állásából teljes
buzgósággal tám o g ato tt és szolgált m inden közügyet, m inden
jó rav aló társadalm i törekvést.
A m íg idegen uralom ta rto tta lenyűgözve erő in k et s a
közdolgokhoz nem volt szavunk, b ejárt D évára, hogy a tá r­
sas életet élénkítse. H a nem te h e te tt eg y eb et nem zete érde­
kében, ren d ezett m űkedvelői színi előadásokat s nag y olva­
sottság a és v ilág láto ttság a segélyével oskolázta a m űkedve­
lőket.
M iután p ed ig az alkotm ány sorom pói felnyíltak s vissza­
n y ert jo g ain k m ellé a közélet számos kötelessége is vállainkra
nehezedett, azokból a kötelességekből senki sem v ett m a­
g ára tö b b et b. Jó sika Gézánál.
A m egye közgyűléseiről, azok előkészítő tanácskozásai­
ból , m indenféle albizottsági k ik ü ld e té se k b ő l, a havonként
ülésező közigazgatási bizottságból, an nak fegyelm i, árvaügyi,
tanító-nyugdíjazási alosztályai üléseiből m ások hiányozhattak,
hiányoztak is sokan so k sz o r: de br. Jó sik át b eteg ség n él eg yéb
nem ak ad ály o zh atta a m egjelenésben.
R észt v ett a hunyadm egyei nőegylet m egalakulásában
 RÉ THI LAJOS.

és tanácskozásaiban, m ikor társadalm i úton kellett leányisko­

lát állítani D évára.
K özbizalom tól és szeretettől k örnyezett elnöke volt
M ak ray László halála után, az x848-iki honvédek hunyad-
m egyei eg y letének.
E ln ö k ség et viselt a V örös-kereszt-egylet itteni fiókjánál
s társeln ö k e s buzgó tám ogatója volt az E. M. K . E. hunyad-
m egyei választm ányának.
A rra p edig nem leh et m eg h ato ttság és a veszteség élénk
érzete nélkül gondolni, hogy m ennyire k egyelte em e tö rté­
nelm i és régészeti tá rs a s á g o t; m ily sikeresen és lankadást
nem ism erőleg m űködött en n ek érdekében.
R o k o n ait, b arátait, ism erőseit tag o k k á toborzottá az
egész ország területéről. M ég a tag d íjak at is beszedte igen
soktól, csakhogy h átram arad ás ne legyen.
V álasztm ányi ülésről el nem m aradott soha, ha csak
távoliét és b eteg sé g nem akadályozta. É s h a olykor, épen
az életerő élénkebb lüktetése következtében, vagy tán az
em beri term észettől elválaszthatatlan jelenségként, élesebb
n ézeteltérések m erültek fel a tag o k közt, bölcs m érséklése és
közvetítése m indig résen állott, n ehogy m eghasonlássá fajul­
jo n a vélem énykülönbség.
Ezzel a társaság g al m indenütt dicsekedett s bár tudom á­
nyos m u n k álkodását szem élyes hozzájárulással nem g y arap í­
to tta, — a mi széles körű ism eretei és a rendelkezésére álló
érték es an y ag m ellett m indenkor veszteségünk m arad, —
bü szk eség ét találta a m ások sikereiben.
F eltű n ő lélektani jelenség, hogy a nyilvános irodalm i
té rre nem lép ett ki. A ty ján ak példája és ü nnepeltetése k el­
lett, hogy vonzza ez irányban. O lvasottsága oly nag y és szé­
les körű volt, a m inő mi közöttünk igen ritka. M egfigyelő
érzéke és m ódszere p ed ig csaknem páratlan.
B árkitől k a p o tt első leveleit gondosan eltette. A gyász-
jelen tése k et m inden felől gyűjtötte. L evelek és gyászjelen­
tések h átára gondosan feljegyezte m indig, a m it az illető
életéről vagy jellem éről tu d o tt és m eghallott.
R eg én y - és korrajzírónak m egbecsülhetetlen értékes
anyag.
 BÁRÓ JÓSIKA GÉZA EMLÉKEZETE. 15

F ia tal ko ráb an, talán az érzelm ek első élénk hatása

a la tt közzé te tte n éhány versét akkori erdélyi la p o k b a n ; de
ezzel csakham ar felhagyott. K ésőbb olvasni sem igen sze­
re tte a verset.
A n n a k feltü ntetésére, h ogy m ily sokat olvasott és írt,
vázolni k isértem b ranyicskai napi rendjét.
E lőre bocsátom , hogy B ranyicskáról csak a k k o r távo­
zott el, ha n ag y o bb külföldi ú ta t tett, vagy télen K olozsvárt,
n y aran ta olykor rok o n ait és b a rátait kereste fel.
U tazni ifjú k o ra óta s z e re te tt: s valóban az utazás egyik
legczélszerübb m ódja m arad állandólag úgy a közvetlen ism e­
retszerzésnek, valam int a tartalm as szórakozásnak, egyátalá-
b an az értelm i látk ö r tág u lásán ak s az előkelő könnyű m odor
elsajátításán ak .
Já rt H o llan d b an és B elgium ban s N ém et-, F ranczia-,
/
T örök- és O roszországok területén. E lm ent É szakra és K eletre,
a hová kevesen m e n n e k ; de Olaszországból, a hová utazni
leg n ag y o b b divat, csak V elenczát látta.
É p an n y ira szeretett, m int tisztelt édes a ty ját többször
m eg láto g atta B rü ssze lb e n ; utolsó ízben D rezdában látta.
A ty ja szám űzetésének hű társával, az életgondok nem es
m egosztójával, br. Podm aniczky Julia m ásodik feleséggel szí­
vélyes g y ö n g éd viszonyt ta rto tt fenn.
M ikor külföldi ú ta t nem tett, telen k é n t legalább K olozs­
várra szeretett m enni.
O tt, az erdélyi előkelő társaság családias körében, a hol
ő t m indenki szerette, nap o n ta színházba járva, egészen ele­
m ében érezte m agát.
L akásán diván-párnák, szék és asztalterítők s egyéb
finoman dolgozott női m unkák egész sora m utatja, hogy
m ennyire kegyeltje volt a nővilágnak. M indig tartalm as,
g y ak ran gyöngéden évelődö, de soha sem közönséges és nem
hízelkedő társalgása tette szívesen láto ttá az előkelő hölgyek
körében.
O tthon, B ranyicskán, rendszeres, a m egszokás által m int­
egy törvényszerűvé vált életm ódot folytatott. R e g g e l korán
kelt, hogy el ne szalaszsza az A ra d felé m enő szem élyvona­
tot. A vasúthoz kim ent télen-nyáron, nap o n ta négyszer is.
lő R É TH I LAJOS.

Az indóháztól reg g el visszatérve, legelőször gazdasági dől

g ait vette számba.
M agát a gazdaság folytatását rend szerint m egbízott
em bereire h a g y ta ; de csaknem m inden időben volt egy-egy
gazdasági ág, a m elyet kedvteléssel folytatott. E g y ideig a
lovakban találta különös öröm ét s a nem es-lótenyésztést
űzte. Ezzel rég felhagyott, annyira, hogy utóbbi években foga­
to t sem tarto tt.
E zután a ty ú k o k ra té rt á t s híres tenyészdét alapított
a legkülönbözőbb fajokból. E lp árto lt ezektől is s legutóbb a
b orjuk lettek kegyenczei. Az új-szülötteket m ár reggel korán
be k ellett m utatni s gyönyörködve nézte később is, a m int
fejlődtek, ugrándoztak.
L egállandóbb volt faültetési szenvedélye, a m elyet élete
v égéig m egőrzött s a m elynek ered m én y ek én t jól rendezett
gyüm ölcsös k e rte t h ag y o tt örökösére. E zekre a ko ro n k én t
váltakozó gazdasági kedvtelésekre kevés időt fordítva reggel,
azonnal íráshoz ült és írt rend szerint egész délelőtt.
M it írt ?
E rre a k érdésre szeretnék sokkal szabatosabban és sok­
kal részletesebben felelni, m int a hogy tehetem .
E m lítve volt, hogy hadjárati élm ényeiről nap ló t vezetett.
E zt a naplót fo ly tatta egész életében. M ondják, hogy vala­
m ennyi jelen ték en y eb b ösm erőséröl s a kor hazai szereplőiről
feljegyezte egyéni benyom ásait, jellem ökre vonatkozó Ítéletét.
E m e feljegyzéseket az illetők újabb cselekedetei vagy jellem -
nyilvánulásai alapján k o ro n k in t bővítette. É p en azért, mivel
k o rtársak ró l és tartózkodás nélkül nyilvánít nézetet, elren­
delte, hog y naplója csak halála után 40 esztendővel bontas-
sék fel.
E bbe a naplóba-e, vagy tán e m ellett egy m ásikba fel­
jegyezte pontosan a napi esem ényeket is. H a ösm erőst látott
a vonaton egyik vagy m ásik irányba m enni, az m indjárt a
naplóba került.
/
Ir t a naplókon kívül szépirodalm i dolgokat is.
G azdasági felügyelője, K ónyi úr, látta egy k ö tet versét
kéziratban ; lá tta egy színm üvét, a m elynek czíme : «A ki soha
sem házasodik.#
 BÁRÓ JÓSIKA GÉZA EMLÉKEZETE. 17

A m int K ó n y i ú r m ondja, egy nagyobb regényszerü

m unkán 1855 óta dolgozik. E n n ek cz ím e: «Szerelem és
h ázasság .»
A zt vélve, hogy az önálló szépirodalm i m u n k ák ra nincs
kiterjesztve a 40 évi tilalom , kértem azok m e g te k in th e té s é t;
de nem n y erh ettem meg.
F eltű n ik , h ogy az em lített m unkák m ind a házasság
k ö rü l forognak. Az érzékeny lelkű és családi életre annyi
m egfelelő tu lajdont egyesítő ag g leg én y t állandólag foglalkoz­
ta tta ez a tétel.
H o g y 4— 5000 forintnyi évi jövedelm ét nem ta rto tta elég­
nek rangjához illő család fe n ta rtá s á ra ; vagy a forradalom
közbelépése h ato tt-e zavarólag, vagy a vonzalom és an n ak
fo g ad tatása zárták-e ki a s ik e r t: nem tudom ; nem kutatom .
A n n y it hallottam , hogy az ifjú k o rn ak ném ely gyöngéd
em lékeit k eg y elettel ápolta végig.
T alán ez a szentül őrzött tito k van elzárva azokban az
irato k b an ?
T eh át a délelőtt eltelt az írással. A d élután és az estve
azonban egészen az olvasásra volt szánva.
A régi p alota rom jai felett ideiglenes épület em elkedik
egy szobával. Az a szoba azonban sokkal nagyobb az egész
telk en levő m inden m ásnál. Ez a könyvtár. C supa olyan
m unka van b enne, a m elyeket a boldogult báró m aga szer­
zett be. 1000 k ö tetn y i regényfélét e la d o tt; de m ég m indig
ott van vagy 1500 m unka, legalább 3000 k ö tetben.
A m unkák a m agyar, ném et és franczia irodalom te r­
m ékei, körülbelül egyenlő arányban. F rancziából leg tö b b a
szépirodalm i, ném etből az úti rajz és ösm eretterjesztő, m agyar­
ból a történelm i mű. Nem hiányoznak emez irodalm ak te k in ­
télyes n ag y folyóiratai: a «B udapesti Szemle», a «D eutsche
R undschau» és a «R evue de deux M ondes». Ez a k ö n y v tár
volt szórakoztatója és nem esítője az elhalt bárónak.
M it m ondjak m ég?
H ogy lelkes hazafi volt, azt az előzm ények után nem
szükség külön bizonyítani.
A hazafiság első k ö v etelm én y é n ek : hogy m agát a lehe­
tőleg kim ívelje, példányszerűleg m egfelelt. M eg an n a k is
A hunyadmegyei tört. és rég. társ. évkönyve. 2
 i8 R É THI LAJOS.

hogy ösm ereteit, tev ék en y ség ét a neki adott körben közjóra

értékesítse.
K özvetlen polgári kötelességeit, m inő az adófizetés és
m indennem ű állam i s társadalm i te rh e k hordozása, a leg­
po n to sab ban teljesítette. Nem úszott az árral, m ég ha az n ap i­
ren d en levő divatos színeket hord o tt is.
K ifejezte olykor neheztelését a m iatt, hogy az uralm on
levő «m ag y aro rszá g ia k » az unió u tán oly csekélybe veszik az
erd ély i em bert és az erdélyi dolgokat.
R ag aszk o d o tt a m egyéhez és a m egyei tisztviselők válasz­
tásához. «Legalább azt h agyják m eg n ekünk, — szokta m on­
dani, — ha egyéb befolyást elvettek.«
P o litik áb an elvileg a m érsékelt ellenzék hívének val­
lo tta m agát.
Ú gy tetszik nekem , hogy k o ra haladtával bizonyos con-
serv ativ hajlam ok ju to ttak uralom ra az egykori honvédhuszár-
ö n k én tes lelkületében.
*
1887 őszén beköltözött K olozsvárra, de m ár g yengél­
kedve. O ttan szélhűdés érte, a m ely hosszas és kínos b én a­
ság o t hozott rá. A g y á t nem h ag y h a tta el és nem tu d o tt
beszélni. A k a ratát, kívánságait m ozgatható betűkkel k ellett
kifejeznie. É rtelm e m űködésben lévén, rendkívül szenvedett.
Julius elején, társa ság u n k n ag y gyűlése után, m élyen
tisztelt elnökünk által N ém etiben a d o tt ebéden m egem lékez­
tü n k róla. H álásan m éltányoltuk a társaság körül szerzett
érdem eit és őszintén kiv án tu k felgyógyulását.
M egsürgönyözték neki és felette jól esett szenvedő lel­
kének.
M ozgatható betűivel ism ételve m eghagyta, hogy fejez­
zék ki k öszönetét a rokonszenves m egem lékezésért.
Julius 24-én, épen egy hónappal élete 64-ik évének
betöltése előtt, m egváltotta szenvedéseitől a sajnálatosan korán
jö tt halál.
N ekünk, m ost élőknek, kegyeletében m eg lesz őrizve
em lékezete. A következő em bernyom nál p edig elösm erés
m ellett fogja felélénkíteni nyilvánosságra hozandó naplója.
 ALTERNATÍVÁK
A RUMEN ETHNOLOGIÁHOZ.

H errmann A ntal előadása a H unyadm egyei történelm i és régészeti társaságna

1888 szeptem ber 5-én, Déván tarto tt ülésén.

M időn m in tegy székfoglalóm at tartom e helyen, legyen

szabad kinyilatkoztatnom öröm öm et, hogy tag ja lehetek e
társaság n ak , a m elyet rendkívül fontosnak ta rto k úgy h atás­
kö re terü le té n ek az én tanulm ányaim , a n ép tan szem pont­
jából is classicus voltánál fo g v a , m int kiváló tag jain ak
n ag y jelen tő ség ű tudom ányos m űködése m iatt. K öszönettel
tartozom a m élyen tisztelt elnök úrnak, hogy itt m egjelené­
sem re alkalm at adott, m időn ezelőtt p ár nap p al a töm ösi
honvéd-em léknél lefolyt s az ö fenkölt beszéde által em léke­
zetessé vált nem zeti ünnepély után folytatott, reám nézve
igen tanulságos eszm ecsere folyam ában tőlem azt az épen nem
végleges Íg éretet vette, hogy ha úti program m om ez időtájt
erre vezet engem , előadást tarto k a t. társaság e havi ülésén.
N y aran ta országszerte barangolván, nem volt időm, hogy k el­
lőleg m egérleljem mai előadásom alapját képező g ondolatai­
mat, s nem volt alkalm am , hogy azokat rendszeres form ába
öntve, tan u lm án ynyá alakítsam . M eg is írtam az elnök úrn ak
lem ondó le v e le m e t; de győzött aggályom on e hely irán ti von­
zódásom s önök m éltányosságában és elnézésében való bizal­
mam, és az, hogy inkább m agam ak artam gyönge előadá­
sommal kudarczot vallani, m intsem hogy az elnök u rat h ag y ­
jam cserben idejövetelem re vonatkozó nyilatkozatával.
N agyon sajnálom , hogy kedves barátom és dolgozótár­
sam, dr. R é th y László nem jelen t m eg felolvasásával, m ég
pedig nem csak azért, hogy osztozott volna velem e díszes
20 H E R R M A N N ANTAL.

közönség tudom ányos igényei kielég ítésén ek nehéz feladatá­

ban, hanem azért is, m ert épen ö azok közé tartozik, a kik
leg illeték esebbek itt előadandó gondolataim helyeslésére vagy
helyreigazítására. D e így viszont annak örvendek, hogy k ed ­
ves kollegám és dolgozótársam , K irá ly P ál ta n á r úr, vállal­
kozott rögtönözve arra, hogy igen fontos tanulm ányai ném ely
eredm ényének érdekességével fűszerezze az én közlendőim ­
n ek talán kissé m onoton voltát.
A rum én ethnologia ném ely m ozzanatáról kívánok szó­
lam . L eg y en szabad előlegesen m egjegyeznem , hogy etim o­
lógiai tan ulm ányaim nak a tudom ány önczéljai m ellett egyik
főtendentiája, hogy előm ozdítsák a testvéries eg y etértést a
haza népei közt, közrem űködésre b irják őket a nem zet nagy
k u ltu rm u n k ájáb an és részrehajlás nélkül képviseljék m ind­
nyájok eth n ik u s érdekeit. E m egszólam lásom ban is a rum én
nép eg yik vitális érdeke forog szóban. C sak alternative állí­
tok fel bizonyos ethnologiai kérdéseket, s alkalm azom reájok
a n ép ek fejlődésének általános term észetes törvényeit. Nem
döntök, nem állok egyik részre sem, nem vonom m eg a
végső következtetéseket, m indezt m agára a rum én népre
hagyom . S ha fejtegetéseim talán m égis hideg borogatásul
tű n n én ek fel bizonyos égető kérdésekre, an nak nem én vagyok
az oka, hanem az ethnologia és h istó ria logikája és azok az
em berek, a kik ezeket a kérd ések et szítják és fújják !
A rum én nép genesisére nézve k ét thesis áll szem ben
e g y m á ssa l: egy hom ályos hagyom ány, egy mese, a continui-
tás, a róm ai szárm azás, s ennek ellenében a m odern tudom á­
nyos vizsgálódás eredm énye, a balkáni eredet. T ekintsük e
k ét princípium ot a n ép ek életének általános tényezőiül elis­
m ert főbb szem pontokból.
I. H a egy hom ályos eredetű, századokon á t a legviszon­
tagság o sab b sorsban élő, léteiében szakadatlanul fenyegetett,
elnyom ott népről van szó, ak k o r igazán tiszteletet igényel
sőt bám ulatot kelt az a haladás, az a fejlődés, a m ely R om á­
niában oly feltűnően m utatkozik azon kis idő óta, a m ióta
a rum én nép szabadon m ozoghat és lélekzelhet s m int nem ­
zet m aga intézheti sorsát. B iztosítékai ez örvendetes jelensé­
g ek egy szebb jövőnek s reánk nézve annál is fontosabbak*
 a l t e r n a t ív á k a rumén e t h n o l o g iá h o z . 2I

m ert alapos re m é n y t n y ú jth atn án ak arra, hogy ezután nem

mi leszünk a k u ltú rán a k utolsó ő rbástyája k elet felé s hogy
ab b eli százados nehéz tisztünk egy részét a közel jövőben
elvállalja ifjabb testv érü n k , a rum én nem zet.
De ha a continuitás alapjára helyezkedve, a rum én nép
bárm ily fejlett mai m íveltségét a róm ai k u ltú ra egyik stádiu­
m án ak tek in tjü k és azzal hasonlítjuk össze : m ily prim itivnek
és g y arlónak, m ily epigonszerünek és tö rp én ek kellene azt
ta lá ln u n k ! Ez a h alvány visszfény ez esetben azt a különben
is h an g o ztato tt v életet ju tta th a tn á érvényre, hogy ez nem
m ag án ak a rum én n ép n ek organikus kultúrája, hanem valami
idegen külső máz, pl. a szláv elem ek, a bojárok stb. talm i­
csillogása. S ek k o r nincs kilátás arra, hogy a rum én nem zet
a m aga zöm ében eljuthatna valaha arra a m agaslatra, a m ely
őt az általános k u ltú ra jelentős tényezőjévé em elné.
II. M ég fontosabb egy m ásik m om entum , a nem zeti
élet culm inatiója. H a egy hom ályos eredetű, csekély szárm a­
zású néppel állunk szem ben, m ely m int re jte tt balk án i forrás
m ajdnem észrevétlenül lappangott, szivárgott, ú tat vájt m agá­
nak, m íg szinte a D unához hasonlíthatóan eljutott a F ekete
te n g e rig : ak k o r bám ulatra ragad a százados rabszolgaság és
tulajdonképeni nem zeti lét nélküli ten g élet után az a gyors em el­
kedés, az a fokozott nem zeti öntudat, az a n ag y czélokra
törekvés, a mi a rum én nem zet legújabb tö rtén e té b en m utat­
kozik. E g y rejtve csirázott hatalm as őserőt sejtü n k e n é p ­
ben, m ely buján fejlődik s m ost kezdi feszíteni izmait, s ha
oktalanul el nem fecséreltetik, dicső jövőt s a n ép e k család­
jában kiváló h elyet látszik biztosítani a nem zetnek, a m ely
sok előnyös tulajdonságánál, szívósságánál és szaporaságánál
s országának rendkívül kedvező geographiai fekvésénél fogva
n ag y szerepre van hivatva nyűgöt és kelet határán.
H ogy áll a dolog azonban, ha a róm ai nép u tódjaiként
kellene őket tek in ten ü n k ? A politikai jelen tő ség et illetőleg
a róm ai világbirodalom m al szem ben itt ép ak k o ra volna a
hanyatlás, m int a k u ltú ra terén és lehetne-e a jövőben olyan
em elkedést képzelni, a m ely összehasonlítható volna a régi
R ó m a hatalm ával ? Az óriásoknak lehetnek-e törpe m aradé­
kai ? G ondoljuk m eg, m it nem zenek a sasok és m it nem
22 H E R R M A N N ANTAL.

szül N ubia párducza ? D e hiszen van a term észetben d eg e­

neratio s a n ép ek tö rtén e té b en visszafelé fe jlő d é s! A nnál
rosszabb. M ert az term észetes, hogy m egvan a n ép ek sorsá­
ban az em elkedés és h an y atlás hullám zása, sőt nagy időközök­
ben m axim al-culm inatiók váltakozhatnak m ély sü ly ed ése k k el:
de arra nincs példa a világtörténelem ben és nincs analógon
a term észet világában, hogy egy nép, ha fenséges, hatalm as
virágzási korszakok után egyszer teljesen letű n t a történelem
színpadáról a leéltség sülyesztőjébe, s úgyszólván végképen
m egszűnt eth n ik u s organism us lenni, századok m últán újból
felm erüljön, ism ét virágozzék. H a a rum én nép nem a term ő
erejű anyaföld életnedvben gazdag g en etik u s csirája, hanem
róm ai sarjadék, ak k o r csenevész sarj egy elkorhadt tövön,
valam i k én y szered ett késői hajtás, m elynek virulása vajm*
rövid lehet, vagy pedig csak kérkedő, kapaszkodó élősdi
növevény ro th ad t törzsön, a m ely egyideig buján tenyész­
het, de csakham ar elfonnyad.
III. A zt lehetne m egjegyezni, hogy az ilyen fajta elm él­
k ed ések akadém iai term észetűek, nincs gyakorlati jelentősé-
gök. A zt leh etn e gondolni, hogy üdvös dolog a nép elé m i­
nél fenségesebb m ultat varázsolni, a m ely talán dicső jövő
m eg terem tésére ösztönzi, n ag y czélok kitűzésére serkenti és
a m últak példájából erőt és bizalm at ád azok elérésére. M ert
hiszen m indegy, m it gondolunk a m últról, úgy is jönni fog,
a m inek jönni kell, fátum szerüen, m egváltozhatatlanul.
P ed ig ez nem így van. A történelem nem csak történet,
azaz tö rtén etes, véletlen esem ények lánczolata. A nem zetek
sorsának intézésében igen jelentős része van a nem zeti öntu­
d atn ak , a czéltudatos szerves önfejlesztésnek, a nem zeti
eszm ények elérésére irányuló aspiratióknak. D e csak az
lehet igazán nem zeti eszm ény, csak az közelíthető m eg a
tö rténelem ben, a m inek ősképe körvonalaiban ott élt az illető
n ép ség lelkében, történelem előtti idejében. S csak akkor
leh et az ö ntudatos önfejlesztés szerves és sikeres, ha helye­
sen és biztosan indúl ki az eredeti m agból, az ősnépiségből,
és érték ö k szerint számol a nem zet alakulásának többi tén y e­
zőivel : a geographiával, azaz term észeti viszonyokkal, és a
históriával, vagyis a m ás nép ek k el való érintkezésekkel.
 a l t e r n a t ív á k a rumén e t h n o l o g iá h o z . 23

A rum én nem zet m ost igen válságos ponton áll, m ost

kell m egválasztania haladásának eszközeit, útját. H ogy elha­
tározhassa m agában, m ily irán y b an haladjon, tudnia kell,
m ely irányból jö tt. A n ép e k életének úgyszólván öntudatlan
korszakaiban a rom latlan, m eg nem v esztegetett ős ösztön
m egóvja a n ép et a szerves té v e d é se k tő l; de a felnőtt H e ra ­
kles csakham ar v álaszúira kerül és czéltudatosan kell m agát
eltökélni. Jaj an n a k a népnek, a m ely ilyenkor téved. H a
félre ism eri term észetét, ha nem ism eri az ősalapot, a m elyen
n épisége alapul, h a elszakasztja m agát ered etén ek nem zet­
éltető gyök ereitő l, ha a kiindulást elhibázva, czélt té v e s z t:
ak k o r koczkára teszi jövőjét és existentiáját, lidérczfényt k e r­
g e t és örv én y b e bukik. O ktalan nagyzásból, nem zeti h iú ság ­
tól elvakítva, m egtagadni népe kicsiny eredetét, bölcsője
védő k o rlá tá it; vakm erő nem zettagadás, és a b írh ató t eladni
álom pénzen : h a z a á ru lá s!
A nem zeti ered et k érdése teh át nem csak költők és m ű­
vészek áb rán d jain ak, nem csak abstract, th eo retik u s tudom á­
nyos elm élk ed éseknek a t á r g y a : vitális kérdése a p ra k tik u s
állam tudom ánynak, az ex act dem ographiának, s a nem zet
jövőjének, a m elyre nézve végzetes lehet az, ha tudva vagy
tu d atlanul helytelen, visszás feleletet ad nak rá a m últak
kutatói, a n ép lélek búvárai. Nem m indegy teh át, ak á r róm ai,
ak á r b alk án i e r e d e t: a szilvaalanyra hiába ójtunk baraczk-
szemet. L elkiism eretesen, igazságosan, elfogulatlanul fontol­
ják m eg a dolgot azok, a k ik et il le t ; caveant c o n su le s!
IV. Ez etim ológiai m om entum ok igen nagy jelentősé­
g ű ek és h atású ak a nem zet tudom ányos és politikai életében
is. T ek in tsü k e k é t szem pontból a k ét szárm azási thesist.
A rum én nép m ajdnem összes tudom ányos m ozgalm ai­
ban, irányában, életében m utatkozik a continuatio elve felé való
tendálás és gravitálás. M intha a rum én tudósok nagy részét,
kivált a szűkebb értelem ben vett nem zeti irodalm at érdeklő
disciplinákban, m int a történelem , nyelvészet, irodalom törté­
net, ethnographia, ethnologia, anthropologia, stb. nem az a
törekvés vezetné ku tatásaik b an és elm élkedéseikben, a m ely
a tudom ányban egyedül m e g e n g e d e tt: az igazság k e re s é s e ;
hanem egy aprioristikus hypothesis, egy elfogult, egyoldalú
24 H E R R M A N N AN TA L.

th e o re m a : a continuitás. M intha e tanulm ányok csak arra

valók volnának, hogy ad ato k at és o k okat szolgáltassanak a
continuitás praeoccupáló elvének bizonyítására s abból az ál­
okoskodással vont politikai consequentiák tám ogatására.
N em leh et föladatom , kim utatni e vörös fonalat a m o­
d ern rum én tudom ány szövevényében, csak egy eklatáns pél­
d át ak aro k felhozni, a m ely igen közel érinti a hazai népek
eth n o g rap h iája terén k ifejtett m űködésem körét.
M agyarország néprajzát tárgyaló s kivált a külföldi
szakkörök szám ára szerkesztett folyóiratom at nem csak ezek
fo g ad ták a m agyar tudom ány tö rtén e té b en szinte p áratlan
elism eréssel, hanem hazai nem zetiségeink irodalm i közvéle­
m énye is elég m éltánylólag' nyilatkozott róla. Csak a rum én
k ö rö k b o trán k o ztak m eg re tten etesen egy jelenségen, azon
a m ódon, a m elylyel én közlöm a hazai rum én népköltési
term ék ek s népnyelvi adatok eredeti szövegét. R ám rivaltak,
hog y én vakm erőén, m int laikus em ber, új Írásm ódot akarok
a nyelvre tukm álni, a m ely ezt teljesen k ivetkőzted igazi
m ivoltából. S m iben állott az én m erényletem ? Elfogadtam
rum én szakelőadóm , A lexi G yörgy írásm ódját, egy phone-
tik u s tran sscriptiót, a m ely lehetőleg phonographiai hűséggel
adja vissza a nép élő nyelvének, a táj szólásoknak és szó­
járáso k n ak sajátosságait, nüanszait. M ert a rum én irodalom ban
ed dig nem volt ilyen teljesen consequens transscriptiós ren d ­
szer s a g y űjtők és tudósok a népköltészet term ékeit Mar-
m arostól a F ek ete-ten g erig m ind egyform án jegyezték fel és
közölték, a rum én könyvirodalom ban egym ással versenyző
három fő o rthographiai system a szerint. Ez aztán olyan eljá­
rás, m intha mi a K riza vadrózsáit az akadém ia helyesírása
szerint ak arn ó k átírni.
S m iért van ez így a rum én irodalom ban r A zért, m ert
a dacorom anism usnak a róm ai szárm azással genetice össze­
függő elm élete azt látszott kívánni, hogy a Tiszától a Pon-
tu sig felszám ított xo m illió rum én egy feltétlenül egységes
nép legyen, egész szerves töm egében teljesen egyform a, egy­
öntetű, a m elynek sem m i része se különbözzék a m ásiktól
sem m iben sem. E czélzatból eltű n tetn i tö rek ed tek és eltagad­
tak a nép nyelvében m inden dialektusbeli különbséget, külö-
 A L T E R N A T Í V Á K A RU MÉ N E THNOLQGIÁ HOZ. 25

nősen a nyelv physiologiáját, p honetikáját, k iejtését illetőleg.

E zért k ellett az összes tájszólásokat a m esterségesen csinált
irodalm i o rth o g rap h ia P ro k ru stes-á g y áb a szorítani. A szó­
kin csre nézve p ed ig a gyűjtem ényekben lehetőleg k iirto tta k
m inden nem latin, teh át szerintük idegen balkáni, szláv,
m ag y ar stb. elem et s azokat eg y képzelt latin nyelvből
k o ty v aszto tt kifejezésekkel p ó to ltá k ; ezenkívül p ed ig m inde­
nüvé róm ai m ythologiai és történelm i vonatkozásokat csem ­
pésztek be. T ovább is m entek. T endentiose arra tö rek ed tek ,
hogy az egyes rum én néprészek életében a szokások, világ­
nézet stb. terén szem beszökő k ü lö n b ség et eltü n tessék s az
összes ru m énségre a dacorom anism us színtelen, fojtó fátylát
borítsák . Mi volna en n ek végeredm énye ? H á tté rb e szorítása
m inden tudom ányos érdeknek, m egham isítása a rum én nép
ered eti szellem ének, m egrongálása nyelvének, elpusztítása jel­
lem ző sajátság ain ak, m ind ezt áldozatéi dobva egy elm élet
M olochjának, a m ely talán agyrém és népölő fanatism us r
A rum én n ép re m agára ily végzetessé válható daco­
rom anism us elm életének persze nagyon kényelm etlen a mi
tudom ányos eth n o graphiai irányunk. M ert ebből pl. kitűnik,
h ogy a rum én nép nyelvében igen is van n ak lényegesen
különböző nyelvjárások, van re n g e te g sok idegen elem , hogy
a rum én nép itt hazánkban is nem m in d en ü tt egyform án él,
érez, gondolkozik, hogy igen sokban eltér rom ániabeli faj­
rokonaitól és igen sokban sim ult a haza többi népeihez.
M indez azonban concret adatok bizonyítéka nélkül is
bizonyos, m ert m áskép nem lehetséges. A term észet tö rv é­
nyei a n ép ek életében is uralkodnak. M inden földterület a
m aga sajátságaihoz k ép e st m egterm i a m aga külön népét,
m eghatározza an n a k életm ódját, érzelem világát, gondolatkörét,
nyelvét stb. S a n ép e k n ek egym ással való érintkezése is eg y ­
m ást m ódosító kölcsönhatásokat idéz elé. Ezen általános
ig azságoknak m ily érdekes, a tudom ányra nézve m ily jelen ­
tős concret és speciális bizonyítékait tu d n ák m egtalálni és
felm utatni a rum én tudósok, ha nem zárkóznának el a priori
a balkáni szárm azás, sőt az elfogulatlan tudom ányos m ód­
szer elől.
M ellékesen rá ak arok m utatni arra, m ilyen veszedelm es
26 H E R R M A N N AN TA L.

az, ha a n ép -p h an tasia világában járatlan o k tudom ányos theo-

rem ák at g y á rta n a k a m eséből. S ebből mi m agyarok is okul­
h atunk. A continuitás elm életéhez a legnyom ósabb ad ato k at
mi m agyarok szolgáltattuk a rum éneknek, m időn sok időn
át szentirásnak h ittü k töb b n y ire idegen forrású m eséit A no-
nym usnak, a ki hogy hízelegjen a m agyar nem zeti hiúság­
nak, a honfoglaló m agyarok által az új hazában töm érdek
erős harczos n ép e t győzet le, pl. E rdélyben egy hatalm as
oláh nem zetet. Ez a nym bus kétszínű s a hódító k ard k é t­
élű : a leg y ő zőiteknek jogot ád, hogy azt, a m it erőszakkal
v ett el tőlük a hódító, erőszakkal vegye vissza, ha lehet.
P ed ig a legszebb honfoglalási jogalap nem a véres leigázás,
hanem a lakatlan földnek az em beri m unka szám ára való
lefoglalása.
D e mi is tu d tu k igazolni a foglaláshoz való ősi örökölt
jussunkat. H iszen A ttila ap án k é volt e föld és mi csak jogos
ö rö k ü n k b e jö ttü n k . Ez a mi continuitási elvünk, a mi hun
szárm azásunk, a m ely azonban m égis h aso n líth atatlan ú l erő­
sebb ethnologiai alapú, m int a rum éneknél a róm ai eredet
és sokkal m élyebben és általánosabban átm en t nem zeti
hagy o m án y k épen n ép ü n k vérébe, m int am ott a róm aiság, a
m elyről a nép a m aga töm egében sejtelem m el sem bír, s a m ely
csak az elfogult, elám ított tudósok, s az önző, ám ító izgatok
képzeletében vagy szájában él. S m égis m időn a m odern
tudom ányos m ódszer eszközeivel véghezvitt k u tatáso k és vizs­
gálódások m eg in g atták a hun hagyom ány kizárólagosságát
és m eg k ísértették nem zetünket kiválatni a világhódító népek
rokonságából s beleigtatni oly népfajok sorába, a m elyekkel
való atyafiság épen nem látszott hízelegni a nem zeti büszke­
ségnek : nem zetünk értelm isége nem ragaszkodott m akacsul
a régi nym bushoz, a m esés ősi dicsőséghez, hanem igen
józanul és elfogulatlanul viselkedett az új tanokkal szemben
s késznek m utatkozik lem ondani m indenről, a mi a hiúságot
csiklandoztatja — az ig a z s á g é rt! S ebből a példából okulhat­
nán ak a rum ének is, a continuitásra nézve.
A mi történelm i korszakunk első idejéből is szárm aztak
félreértések, a m elyek később m esékké és hagyom ányokká
váltak s átélték a tudom ányok ébredésének korát is, m int
 ALTE R N A TÍV Á K A R U M É N E T HNOLOGIÁHOZ. 27

tévedések. D e soha sem váltak ezek nálunk hazugságokká; m ert

nálunk m indig érezték, hogy az igazság az igazi hazafiság,
az igazság üdvösebb m inden dicsőségnél. É s az igazság a m i
részünkön van. É s jegyezzék m eg az ag itáto ro k , hogy tö r­
tén eti a d a to t leh et ham isítani, n ép et lehet ám ítani, de nem
leh et m egm ásítani a term észet tö rv én y eit és nem leh et m eg­
csalni a történelem végső igazságát!
V. M ég csak a politika szem pontjából ak aro k egy futó
te k in te te t vetni a k ét elm életre. A történelem az élet m es­
tere s a m últ a jövö tükre. S m ire ta n ítja a történelem a
dacorom anism us híveit, s miféle jövőt m utat n ek ik r
A dacorom anism us elvéből az következik, h o g y a régi
D acia a rum én nem zeté s az egész terü let a Tiszától a
F e k e te -te n g e rig arra van hivatva, hogy egy nag y rom án
birodalom legyen. S e p h an tasm ag o riáért készek elfogadni
m indent, a mi an n ak kedvezni látszik, ezért izgatnak és
árm án y k o d n ak s forrón óhajtják a m agyar nem zetnek, m int
a D acia irred en ta egy része b irto k o sán ak gyöngítését, sőt
pusztulását.
P ed ig ez a d octrina nem csak a K á rp áto k o n innen haza­
áru lás és felségsértés, hanem nem zetgyilkolás azokon túl is.
M ert a mi E rd ély t illeti, a m int m egvédtük e zárt erődöt
1000 éven át a m a g y a rn e m z e t szám ára, m egvédjük ezután is,
ép ú g y H ó rá k és Jankuk, m int M ihály vajdák ellenében. D e
R o m án ia sík ság a nyitva áll a kozák lova előtt, a m ely a k a­
d álytalanul végig száguldhat ra jta és rövid időn nyom talanul
eltip o rh atja az elbizakodott és m egtévedett nem zetet.
H a azonban a rum én nem zet m egem lékezvén ered eté­
n ek jelen ték telen voltáról, a történelem gondviselése iránti
hálával elégszik m eg hazájának olyannyira kedvező fekvésű
és áld o tt földű területével, józanul, k itartó an buzgólkodik
haladásán, kultúráján, és elszigeteltsége érzetében jó ak aró
érd ek társat keresve, nyiltan, őszinte ragaszkodással csatlako­
zik a m ag y ar nem zethez, a m ely a m aga részéröl viszont
hatalm as érd ek társára, a nag y erejű germ án elem re tám asz­
kodik, ak k o r benső szövetségben, egyesült erővel E rdélyből,
e hatalm as, szinte b ev eh etetlen bástyából, az A lduna m ellé­
kein uralkodó ez erődből m egvédhetjük R o m án iát és n é p é t
28 H E R R M A N N ANTAL.

bárm ely tám adás ellen és biztosíthatjuk függetlenségét m in­

den időre, m int a F e k e te -te n g e r B elgium ét.
V ajha ne feledkeznének m eg a rum ének arról, hogy
n ép ö k testéb en igen sok a m agyar és ezzel rokon vér, hogy
kultu rájo k S zent István koronájának oltalm a alatt kezdett
biztosan fejledezni s hog y irodalm uk feléledése m agyar kéz
dem ényezés eredm énye. S ne ignorálják, hogy germ án ere­
d etű k irály i p árju k n a k köszönik a nem zeti élet lendülését
és a m üveit n ép ek közti tisztességes h e ly ö k e t! S b árh a mi
m ag y aro k is m inél jobban b elátn ék , hogy kelet felé legerő­
sebb tám aszunk — Önerőnk m ellett — a rum én nép őszinte
b arátság a ! V ajha m eg érten ék egym ást azok a népek, a m e­
lyek a jövőben egym ásra v an n ak utalva s a politikai helyzet
m áró l-h o ln ap ra való kizsákm ányolásának rablógazdálkodása
helyébe az eth n ik u s viszonyok helyes belátásán alapuló
érdekközösség érzete lépne, a m ely biztos szemm el nézve a
jö v ő b e , évszázadokra biztosítaná a m űvelt és szabad s a
m űveltségre és szabadságra törekvő és érdem es népek exis-
te n tiá já t!
ADATOK SZÁNTÓHALMA ÉS SZENT-ANDRAS
TÖRTÉN ETÉH EZ.

SzŐTS SÁNDOR-tÓl.

E k é t m ag y ar nevű községben tudvalevőleg m a egyetlen

m ag y ar család sem lakik, kipusztult, elköltözött vagy elolá-
hosodott egytől egyig. A b en n ö k létezett reform átus egyház­
n ak jelen leg sem m i nyom a, eltö rö ltetett a földnek szinéről
m indenestől. T em plom ának m ost se híre, se ham va, m ég
om ladékainak h elyét se tudja m ár m egm utatni a m ai nem ­
zedék. P ed ig kőből volt építve e tem plom , szépen és erősen,
hog y századok viharával daczolhasson s öröm ét találja benne
m inden m ag y ar em ber, a ki csak g yönyörködni tud az Ú r
házán ak pitv aráb an. M ég oltáros része, sanctuarium a is volt
neki, hol eg y k o r talán katholikus p ap o k m u tatán ak be szent
m ise-áldozatokat az Ú rnak, később pedig az evangélium szol­
gái h ird e tté k m agyar nyelven a m egváltó Jézus tudom ányát.
S ugár to rn y a túl látszott a k ét falu h atárán s a d rága ezüst-
csengésű h aran g o k szavára nagyszám ú m agyar nép sereg lett
össze v asárnapokon a tem plom ba, épületet és vigasztalást
venni ott az Ú rn a k szent igéiből. M ég fejedelm i k eg y is m o­
so lygott e gy ü lekezet n épére abban az úrasztali k ehelyben
és tán y érb an , m elyeket B ornem issza A nna, a jóságos szívű
fejedelem asszony ajándékozott volt a k edvelt szántóhalm i és
szentandrási reform átus hívek számára.
H o g y an tö rté n h e te tt m égis, hogy ez az eg y k o r virágzó
és népes gyülekezet teljesen elenyészett ?! úgy, hogy m a m ár
semmi jel, semmi em lék nem m utatja an n ak egykori lé te ­
zését.
30 SZŐTS SÁ N D O R .

A közhit, m ely a legbonyolultabb k érd ések re is egész

k ö n n y ű ség g el szokott feleletet találni, e feltűnő jelen ség n ek
is ok át tu d ja adni szépen, tetszetősen, a k ö vetkezőkben:
Szántóhalm a és S zent-A ndrás eg y k o r tiszta m agyar köz­
ség ek voltak, a m int azt nevök is kétség telen ü l bizonyítja.
L akóik a X V I. században reform átusokká lettek , s m int ilye­
n ek tem plom m al és papi állom ással b irta k egészen a m últ
század elejéig, a m időn előbb szokásaikat és nem zeti öltö­
n y eik et, m ajd n yelvöket és n eveiket s végül vallásukat is az
oláhokéval cserélték fel. Az egyházi felsőbbség nem tö rő d ö tt
v e lő k ; papjai o d ah ag y ták s a pásztor nélküli nyáj elszéledett,
illetve m ás pásztor gondviselése alá m enekült. U nitus és dis-
u nitus oláhvá lett m ind a k é t falu lakossága, töm egestől
lépve ki a m ag yar reform ált egyház kötelékéből. U tolsónak
m arad t a szántóhalm i ekklézsia curatora, egy becsületes föld­
m íves gazda, k it lelkiism erete arra ösztönzött, hogy elhagyott
eg y h ázán ak úrasztali edényeit (ezüst k ely h et és tányért) bevi­
g y e a dévai reform átus paphoz átvétel és m egőrizés végett,
íg y k erü lte k a becses clenodium ok a dévai reform , egyház
b irto k áb a, m elynek papjai azóta a b eteg e k szám ára v itt úri
szentvacsora kiosztásánál használják.
íg y hallottam én ezt egyházközségem neh án y tagjától
1878-ban, m időn jelenlegi állom ásom at elfoglalva, e szent
ed én y ek is őrizetem alá bizattak. E lhittem m agam is, hogy
m indez kétség telen való és tö k életes tiszta igazság, hiszen az
idevaló viszonyokkal ism erős kom oly em berek állítják és m ert
nincs b en n e semmi, a mi a valószínűtlenség bélyegét h o r­
dozná m agán.
Csupán az úrvacsorái k ehely D évára k erülésének tö rté ­
n ete tetszett előttem egy kissé m esésnek, tudva, hogy a refor­
m átus egyház k örében a clenodium ok az ekklézsia k ét kulcsú
ládájában tarta tn a k , m elynek egyik kulcsa m ég a filialis eg y ­
házakban is a beszolgáló lelkésznél áll, régebben p edig az
egyház szent ed ényeinek őre kizárólag a pap volt, kitől m in­
den évben számon k érte a szent visitatio vagy legalább a
tractu s seniora. A zonban elhittem ezt is, mivel hogy nincs
b en n e semmi lehetetlenség.
Csak a m időn egyházközségem m últját felderítendő, k u ­
 A D ATO K SZÁNTÓHALMA ÉS SZENT A N D R Á S T Ö R T É N E T É H E Z . 3I

ta tn i kezdtem a porlepte okm ányok között és e tisztelt tá r­

sulat m egalakulása által ösztönözve, sőt kötelezve is lettem ,
a dévai egyház levéltárának érték eseb b ad a ta it n apvilágra
hozni s e k u tatás közben kezem be ak a d ta k ezen elsárgúlt, fakó
le v e le k : ju to ttam arra a m eggyőződésre, hogy a közhit nem ­
csak az úrvacsorái kehely D évára hozásának m eséjében, h a­
nem a S zántóhalm án és S zent-A ndráson létezett reform átus
eg y h ázak elenyészésének tö rté n e té t illetőleg is sok te k in te t­
b en téved.
F ö lö ttéb b sajnálom , hogy a vajdahunyadi reform , eg y ­
házm egye esperesénél és papjainál, kikhez több ízben for­
dultam kérő szóval, bővebb ad ato k szolgáltatása végett, óhaj­
to tt tám o g atásra nem találtam . P ed ig úgy hiszem , h ogy a
tractu s levéltára, az esperesi visitatiókról és az egyházm egyei
közgyűlésekről felvett régi jegyzőkönyvek, valam int a C serna
völgyén levő g y ülekezetek m atrikái Szántóhalm át és Szent-
A n d rá st illetőleg is tartalm aznak valam ilyes, b á r kisebb fon­
tosságú ad ato k at, a m elyek felhasználásával ez egyházak
X V II. és X V III. századbeli tö rté n e té t teljes világításba lehetne
állítani. A zért k éstem e réghn írt felolvasásom m al is, m ert
rem éltem , hogy ism ételt kéréseim nek leend valam i sikere.
Fájdalom , nem lett. És így k énytelen vagyok az em lített
egyházak tö rté n e té n e k összeállításáról ez alkalom m al lem on­
dani s csupán arra szorítkozni, hogy a dévai egyház levél­
táráb an talált ad ato k at a t. választm ány tagjaival m egism er­
tessem , rám utatván azon téves nézetekre, m elyek a S zántó­
halm án és S zent-A ndráson létezett reform átus m ag y arság
kipusztulásának idejét és okait illetőleg, közforgalom ba ju ­
to ttak .
E csom agban levő okm ányok — szám szerint 24 darab —
egy hosszú p er folytán keletkeztek, illetve g y ű jtette k össze
egykori elődöm, Salam on M ihály által, ki abbeli sérelm ét,
hogy a szent-andrási és a szántóhalm i kincstári birto k o k
után, fejedelm i rendelet alapján kiadatni szokott quarta-jöve-
delm ek, m inden igaz ok és törvényes alap nélkül 1793-ban
elvonattak, H u n y adm egye G eneralis széke elé vitte, p rodu­
kálván m indazon okm ányokat, m elyekkel a dézsm a-negyed-
hez való jo g át bebizonyítani vélte. A G enerális szék az ügy
32 SZŐTS SÁ N D O R .

eg y ik ág át, nevezetesen a szent-andrási parochialis fundusok-

n ak állítólagos elfoglalását az ottan i possessoratus ellenében
felkarolta, nyom ozatot re n d elt el, de a pastoralis q u arta ügyé­
ben panaszló elődöm et a fiscalis jószágok directorához, Cserei
Jánoshoz utasította, kitől az ügy a T hesaurariatushoz, onnan
p ed ig a «felséges királlyi F őigazgató Tanácshoz» került, a
nélkül azonban, hogy valam i haszon szárm azott volna belőle.
Salam on M ihály utóda, Salam on István, tovább folytatta a
harczot, b ár m inden siker nélkül, m íg végre ő is beleunva
a sok in stan tiá b a és hitegetésbe, 1829-ben a gyulafehérvári
k áp tala n n ál p ro testatió t te tt a fiscus tö rvénytelen eljárása
ellen s ezzel az ügy egyelőre befejezést nyert. A végm egol­
dás 1848 után k ö vetkezett be, oly m ódon, hogy a dévai
reform , p ap m inden k árp ó tlás nélkül m aradott.
Jó llehet e p er folyam a érdekes világot vet a kir. kin cstár
önző és az erdélyi fökorm ányszék p ro testán s ellenes m aga­
tartá sá ra, m ely a bíróságok ítéletét is befolyásolta, m indazon­
által az erre vonatkozó okm ányok ism ertetését ezúttal m ellő­
zöm, szorítkozva csupán azon a három fontos adat b em u tatá­
sára, m elyek a felvetett kérdés eldöntésénél alapúi szolgál­
h atn ak .
E zek eg yike egy 1795-ben k iállíto tt jegyzőkönyvi kivo­
n at a vajdahunyad-zarándi reform , egyházm egye protocollu-
maiból, aláírva és m egpecsételve Tsegöldi A n d rás esperes és
K olozsvári Zsigm ond tractualis jegyző által. Jellem ző, hogy
T segöldi esperes m agát nem seniornak, m int a hogy a refor­
m átus egyházban az esperest nevezni szokták, hanem archi-
diaconusnak írja, a m ely nevezet tudtom m al csak a katholi-
kus eg yházban szokásos.
E jegyzőkönyvi kivonat szószerinti szövege a következő:
«In A nno 1634. Ecclesiae Reform atae in dictis Com ita­
tibus H u n y ad et Zaránd ex isten tes connum eratae et con­
scriptae sunt, •— quo tem pore tam Szántóhalm a, quam Szent-
A n d rás distinctae M atres ecclesiae fuerunt.
«Ab inde v ero:
«In connum eratione Ecclesiarum A n n i 1668. qua filiales
Ecclesiae, M atri R eform atae Ecclesiae D evensis adscriptae sunt
et in hanc usque diem jus ad illas p ertin e t adhanc.
 ADATOK SZÁNTÓHALMA ÉS S Z E N T - A N D R Á S T Ö R T É N E T É H E Z . 33

«E xtradatum e protocollis m em orati T ractus. A lpesten-

sini die 3-tia M ensis Januarii A nno 1795.»
Á m b ár a jeg yzőkönyvi kivonat ezen szavai : «et in hanc
usque diem jus ad illas p e rtin e t adhanc» nyilvánvaló ten-
d en tiát áru ln ak el arra, hogy a dévai p ap o k n ak a kir. kincs­
tá r p ercep to ra által m eg tag ad o tt quarta-jövedelem hez való
jo g a ez által is bizonyítva legyen ; a benne foglaltak igaz és
hiteles voltát k étség b e vonni nem lehet. É s így bizonyosra
v eh etjü k belőle, hogy Szántóhalm án és S zent-A ndráson az
1634-ik évben m ég külön-külön önálló an y aegyházak létez­
tek , tem plom m al és pappal, teh át a M ater-ecclesia elenged-
h etlen kellékeivel. E llenben 34 évvel később, vagyis 1668-ban,
m ár m int a dévai pap gondozása alatt álló leányegyházak
em líttetnek, m elyek önállósággal többé nem b írtak . K é rd é s
csak az lehet, h ogy ezen distinctae m atres ecclesiae valóság­
gal k é t teljesen ónálló egyházat képeztek-e, külön-külön
tem plom m al és pappal, vagy p edig eg y ü tt képeztek egy
önálló ecclesiát, m int társegyházak, közös erővel és közös
k ö ltséggel tartván fenn egy papi állom ást ? m int a hogy ez
az erdélyi reform átus egyházkerületben sok helyen előfordul,
s m int a m elyre a hunyad-zarándi tractusban is számos példa
van. A bretty e-k itidi, a brád-ribiczei, a nagypestény-klopoti-
vai reform átus ecclesiák m ind e rendszer szerint alakúit tá rs­
egyházak, nem filiák, teh át önállóságukat vesztett leán y eg y ­
házak, hanem külön-külön ecclesiák, de a m elyek egym ással
társultak, s eg y azon pap szolgálatával élnek, hogy a papi
állom ás fen tartásának költségeit k önnyebben elviselhessék.
De lássuk a többi ad ato k at is.
A paífy M ihály erdélyi fejedelem az 1685-ik évben G yula-
F eh érvárról a következő rendelést teszi a szóban forgó eccle-
siákra nézve :
«Nos M ichael Apafi, D ei G ratia Transilvaniae P rinceps,
P artium R e g n i Hungáriáé D om inus et Siculorum Comes.
D am us pro m em oria p er praesentes. H ogy mi kegyelm es
tek in tetb e vevén a D évai reform átus ecclesia tag jain ak azért
való S upplicatiójokat, hogy alkalm as időtől fogván Filialissá-
nak tartatva, azon Ecclesiának Szántóhalom és S zent-A ndrás
nevű szomszéd faluk, a Dézm a is a D évai R ef. Praedicato-
A hunyadmegyei tört. és rég, társ. évkönyve. 3
34 SZŐTS SÁ N D O R .

ro k n ak já rt v o ln a ; m ely dolog a közelebb elm últ nagyenyedi

ref. prsedicatorok G enerális gyűlésében is ventilláltatván,
sem m i re n d etlen ség avagy azon filiális ecclesiáknak a dévai
praedicator Inspectioja alatt való létekből k á r következni nem
com periáltatott. A n n a k o k áért a m int eddig alkalm as időtől
fogva a specifikált faluk ecclesiái Dévai ref. praedicatorunkat
h allg atták és az q u artá t percipiálták, úgy en nek utána is
Halamig azon fa lu k olyan elfogy a tkozott állapotban lesznek,
m in t most vágynak, a dévai Ecclesiának filia lis a i legyenek,
az odavaló praedicátort hallgassák és az q u artájo k at oda szol­
g áltassák , k egyelm esen an n a k an n u áltu n k , a m inthogy an-
n u áltu n k is ez L evelünk á l t a l ; úgy m indazonáltal, hogy ne
restelk ed jen ek azon F iliális E cclesiákban is az Isten n e k Ig éjét
szorgalm atosán hirdetni, a S acram entum okat kiszolgáltatni,
ő k et a T udom ányban és Szám okban nevelni, hogy azokban
is hűséges p ásztoroknak találtassan ak az Isten házába. D a­
tum in C ivitate N ostra A lba-Julia. D ie vigesim o quinto July
A nno D om ini M illesimo S excentesim o octuagesim o quinto.»
T eh á t a mi a tractualis jegyzőkönyvi kivonat szerint
m ár 1668-ban tén y leg m egtörtént, t. i. h ogy a szántóhalm i
és szent-andrási egyházak, m int filiák a dévai pap gondozása
alá ad attak , azt a fejedelem , m int az erdélyi reform átus sta ­
tus g eneralis synodussának elnöke és a S upprem um Consi­
storium feje, politikai és egyházi jogainál fogva 1685-ben
confirm álja és szentesíti.
Mi tö rté n t ezen intézkedés után a szántóhalm i és szent-
an d rási ecclesiákban, egykorú okm ányok hiányában tiszta
bizonyossággal m eg ál'ap ítan i nem lehet. D e m eglehetős tájé­
kozást nyújt azon inquisitoria relatoria, vagy a m int kiküldött
eskető regiusok nevezik : «kinyomozó vizsgálódásról s valla­
tásró l k ö lt levél,» m elyet H unyadm egye G eneralis székének
m egbízása folytán, H evesi Sám uel nem es szem ély és Ponori
T ö rö k János, nem es H unyadvárm egyének hites A ssessora és
Arendae p ercep to r v ittek vala véghez S zent-A ndráson, az
1795-ik esztendőben, B öjtelő havának 3-ik napján.
A nyom ozat a következő kérdések alapján lön eszkö­
zölve :
«Tudja-e tanú nyilván és bizonyosan :
 ADATOK SZÁNTÓHALMA ÉS S Z E N T - A N D R Á S T Ö R T É N E T É H E Z . 35

1. H o g y nem es H u n yadm egyében, itt S zent-A ndráson,

h o l volt régen a R eform atum Tem plom r s m a an n a k helye
látszik-e ? és ahoz tartozó parochialis F undussal s ap p e rtin en -
tiák k al h o g y s m icsodás állapotban van ?
2. K i ta rt azokhoz valam i ju st ? P usztán van-e m ind a
Tem plom helye s m ind az parochialis F undusok ? V agy valaki
elfoglalta és b eszán to tta ? H a elfoglalta, b e s z á n to tta : ki cse­
lek ed te ? M iért és m ikor r M inden környülállásaival valljon a
tan ú igaz hite szerint.»
Az első tan ú M urárj K ozm a, m integy 86 esztendős,
/
Ó bester M éltóságos B arcsay A brahám úr volt szolgáló em ­
b ere jobb erejében, a m ásodik kérdésre sem m it sem tud val­
lani, de az elsőre, le te tt eskü után, ezeket m ó d ja :
«H ogy ezen nem es V árm egyében, itt S zent-A ndráson,
a falunak Barcsa felöl való végén a R eform átusoknak tem -
plom jok volt, azt nem csak régi öreg em berektől hallottam ,
hanem an n ak m agasan felnyúló' falait is értem fenn állani,
helye m a is látszik, de m inthogy az egészen kőfalból áll,
pusztán hever, senki sem tartv án szám ot h o z z á ; az parochia­
lis F undusról p ed ig nem tudok.»
A m ásodik és a harm adik tanú, T hót P etru 60 eszten­
dős és K risán K irille 70 esztendős, m indketten a F iscalitas-
hoz szolgáló em berek, m indenben egyezőleg ek k ép en val­
lan ak :
«Mi értü n k falunknak B arcsa felőli végén egy rom lado-
zott falu kőtem plom ot s an n a k falait fennállani, m elyről azt
beszélték az a k k o r élt öregek, hogy az reform atum tem plom
volt hajdan, m elynek is helye ma is látható ; de a P arochia­
lis F un d u s s az ahoz tartozó a p p e rtin en tiá k hol lég y en ek ?
nem is hallottuk. A zon helyhez, m elyen a tem plom feküdt,
ma senki se ta rt semmi just, bizonyosan tudjuk, hanem
pusztán hever, m inthogy a földben és a földszinén levő falak
m ián nem m iv elteth etik .»
A neg y ed ik tanú M egurján Indrej, m integy 60 eszten­
dős és az ötödik tan ú D ugáts Josziv 63 esztendős, szintén az
uradalom hoz szolgáló em berek következőleg v a lla n a k :
«Barcsa felől való végin falunknak a P op P e tru szom­
szédságában értü n k m agunk is egy kőtem plom ot, m elynek
3
36 SZŐTS SÁNDOR.

is az oltáros részén fellyül azaz a padlásán játszadoztunk is

g y erm ek k o ru n k b an , m elyről is az a k k o r élt öregektől azt
hallo ttu k beszélleni, hogy az m agyar tem plom volt hajdan.
D e továbbá hallottam én azt is igen öregségre ju to tt M egur-
ján M ihály s L ázár bátyáim tól, hogy az azon tem plom hoz
közel lak o tt P ap M ihejéstyiak elei azon tem plom ban szolgált
m agyar p ap o k voltának. A k é rd e tt fundusról pedig s annak
ap p e rtin en tiáiró l sem m it sem vallhatunk, m inthogy eleinktől
se h allo ttu n k azoknak hollétezésekről beszélleni.
Nem ta rt senki is semmi just vagy számot az em lített
tem plom helyéhez, bizonyosan tudjuk, hanem pusztájában
hever, a földszinén és benne is levő kőfalaknak darabjai mián
nem is m iveltethetvén.»
L eg tö b bet tud a hatodik tanú P op M ikleus, m integy
88 éves öreg, az Ó bester B arcsai Á brahám ú r szolgáló em ­
bere, ak k é p en felelve a nyom ozó re g iu so k n a k :
«A k é rd e tt tem plom falunknak B arcsa felől való végin
felm enet balkézre volt, bizonyosan tu d o m ; m elyet is én értem
cseréppel fedve és kőkerítéssel körülvéve ; fundussa pedig a
p ap házának — a m int hallotta régen m eghalt M ájer Juon,
egy Szekullya, egy T hotu, egy Frenczeszku és egy P op Zsurka
nevű igen idős em berektől — volt az, a m elyen T hot P etru
lakik, — m ely fundus helyett, a falunak eloláhosodása s oláh
vallásra lett átállása után, alkalm asabb lakhelyet szándékoz­
ván az ak kori öregek pap jo k n ak adni, nagy átok alatt vége­
zetre általad ták azt a helyet, m elyen m a itt Szent-A ndráson
a volt u n itus p ap o k n a k m inden terh e k n ek hordozása alól
k iv étetett és nem pap m aradékjok lakik. Á ltalad ták az öre­
g ek azon szántó és kaszáló földeket is, m elyek a volt m agyar
pap fundusához tartozók voltának, m elyek közül tudom , hogy
L á Sesz van k ét búzaföld és egy kaszáló ré t s L á Gyál nevű
helyen viszont k é t szántó. Ezek felett ad o tt m ég a falu a
m aga közönséges kenderesséből is papjának egy darabot,
úgy m indazonáltal, hogy a pap m inden esztendőben egy-egy
veder bo rt adjon a falunak ajándékon m eginnija, m ely k en ­
derest esztendőnként annyira n ag y o b b íttattan ak a falujéból,
hogy m a m ár négy köböl búzát könnyen lehet bele vetni.
Pusztán áll a tem plom helye, senki nem tartv án hozzá
 A DATO K SZ ÁNTÓ HALMA ÉS SZ E N T - A N D R Á S TÖR TÉ N E TÉ HE Z . 37

sz á m o t; az előszám lált külső a p p e rtin e n tiá k a t p ed ig az fen-

nebb em lített unitus papi m aradék bírja m inden szolgálat
vagy jutalom nélkül és ingyen. E zeket tudám s vallhatám .»
M iket és m ennyit lehet e sokat m ondó vallom ásokból
igazokúi elfogadni r H ogyan és m ikben vélem én a szántó­
halm i és szentandrási reform átus m agyarság elenyészésének
okait, m ás ad ato k k al is egybevetve, m egállapíthatni r ezt óhaj­
tom m ég a tisztelt választm ány kegyes en'gedelm ével, é rte k e ­
zésem befejezéséül, nehány szóban előadni.
T iszta bizonyosra vehető, hogy Szántóhalm a és Szent-
A n d rás lakossága a X V II. század első évtizedeiben kizárólag
m ag y ar és reform ált vallásé volt. A k é t falu népe együtt
kép ezett egy m eglehetősen nagy és virágzó ecclesiát. K özös
tem plom uk kőből építve és cseréppel fedve S zent-A ndráson
volt, a falunak B arcsa felől való végén, az úttól balra. U g y a n ­
ott volt a reform átus papi lak is, jókora terjedelm ű k ertte l
és néh án y darab külső fekvőséggel, jelesen négy drb szántó­
földdel és eg y kaszálóval. Az ecclesiának saját pap ja volt
1668-ig, a m időn a m ár csekély szám ra leap ad o tt hívek nem
tudván többé eltartani lelkészüket, a dévai anyaegyház szol­
gálatával k ezd ettek élni. Ez az állapot a hunyad-zarándi ref.
tractus által azonnal, a nagyenyedi szent Synodus és A paffy
M ihály fejedelem által pedig 17 év m úlva törvényesíttetvén,
a szántóhalom -szentandrási ecclesia végleg m egszűnt önálló
anyaegyház lenni, és m int filia a dévai m ater-ecclesiához csa-
toltatott. íg y k erü ltek a m ár bem utatott úrasztali edények a
dévai pap gondozása alá 1685-ben. H ányán voltak m ég ekkor
a reform átus hívek az em lített falvakban r adatok hiányában
nem lehet teljes bizonyossággal m egállapítani. D e hogy sokan
nem leh ettek , k itű n ik az affiliatiot approbáló fejedelm i re n ­
delet eme szavaiból, hogy «valamig azon faluk olyan elfo­
g y atkozott állapotban lesznek, m int m ost vágynak, a dévai
ecclesiának filialisai legyenek, az odavaló p ra d ic a to rt hall­
gassák» és a dévai p ap o k n ak adott amaz utasításból, hogy
«ne restelk ed jen ek őket a tudom ányban és szám okban n e­
velni ».
Az 1714-ik évtől kezdve m ár teljesen hallgat a krónika
a szántóhalm i és szentandrási ecclesiákról, jóllehet, hogy a
3» SZŐTS SÁNDOR .

dévai egyház pap jain ak gondozása és adm inistratiója a la tt

állo ttak s elődeim e k é t faluban levő kincstári birtokok után
egészen 1793. húzták a szokásos dézsm a-negyedet. T eh át a
dévai ref. p ap ok nem szűntek m eg a filialis egyházakhoz való
ju sso k at élvezni és gyakorolni, m indaddig, m íg m aga a kincs­
tá r be nem szüntette az ezen, a k k o r m ár egészen desolata
ecclesiákból k a p o tt quarta-jövedelm öket. E körülm ény nyil­
ván bizonyítja, hogy jogilag és tén y leg a dévai ref. egyház
filiálisainak te k in te tte k .
A szántólom -szentadrási ref. egyház azonban ez időben
m ár egészen hívek nélkül, csupán de ju re és a papiroson
létezett. N agyobb bizonyosság k edvéért átnéztem egyház-
községem összes ez időbeli anyakönyveit 1714— 1750-ig. É s
azt találtam , hogy elődeim ezen 36 év lefolyása alatt eg y et­
len egy keresztelést, esketést és tem etést sem végeztek a
nevezett falukban, holott hasonló functiót m ás helyeken feles
számm al teljesítettek az egész vidéken, a m it a m atriculába
híven be is jegyeztek. íg y pl. eskettek, kereszteltek és tem et­
tek P isk ib en , A l- és F elpestesen, C serna-K ereszturon, H aró-
ban, M aros-N ém etiben, B erekszóban, M aros-Solym oson, Ba-
tizon, Lozsádon, R áp o lto n , sőt m ég G yula-F ehérvártt is, de
Szántóhalm án és S zent-A ndráson egyetlen egyszer sem, jól­
lehet, hogy 3 k é t községben ők voltak az efféle functiókra
illetékes lelkipásztorok.
E tén y k étség telen n é teszi, hogy Szántóhalm án és Szent-
A ndráson m ár a m últ század elején egyetlen reform átus lélek
sem lakott, m ert ha lak o tt volna, 36 év lefolyása alatt bizo­
n y ára fordult volna elő körükben valam iféle papi functió.
A nevezett falvak reform átus m agyar lakossága teh át
nem a X V III., hanem a X V II. század folyam án enyészett el,
m ert a m últ században, m iként fennebb kim utattam , m ár
csak em lékezetben élt és tem plom ának ak k o r m ár szétszórva
h ev ert om ladékai m u tatták az egykori létezést.
D e h át m iként tű n h e te tt el a sem m iségbe az egykor
oly szép és virágzó gyülekezet ? m ik okozhatták a reform átus
m agyar lakosság teljes és végleges elenyészését ?
A közvélem ény azt tartja, hogy ennek oka az eloláho-
sodásban, illetve a reform átus m agyaroknak az oláh vallásra
 ADATOK SZÁNTÓ HALMA ÉS SZ E N T -A N D R Á S T ÖR TÉ N E T É H E Z . 39

tö rté n t áttéréséb en keresendő. D e e föltevést az általam n a p ­

világra hozott ad ato k csak részben igazolják. T ö rté n t e fal­
v ak b an k étség k ív ül áttérés és eloláhosodása is; de sokkal
in k áb b és sokkal nagyobb m értékben tö rté n t a kipusztulás.
H a S zántóhalm a és S zent-A ndrás egykori m agyar lakos­
sága csupán az áttérés és az eloláhoscdás következtében
enyészett volna e l : ak k o r ennek valam i nyom át m a is lá t­
h atn ék , m int látjuk pl. C serna-K ereszturon, A lpestesen, K is-
B arcsán a mai lakosok m agyar eredetű és m agyaros hangzású
neveiben, m ag y ar nem zeti öntudatában, ty p u sáb an és a többi
községekétől elütő sajátságos szokásaiban. D e S zántóhalm án
és S zent-A ndráson m indezeket nem látjuk, nem láthatjuk.
Ezek mai lakossága egészen m ás nép, m ás világ. M intha
nem is egym ás szom szédságában élnének, kiválik, kirí a többi
falvak lakossága k ö z ü l; semmi, de sem m i nem m utat arra,
hogy őseik eg y k o r m agyarok lettek volna.
E n e feltűnő jelenséget csak is úgy tudom m egérteni,
hogy e falvak m agyar lakossága a X V II. században folyt g y a ­
kori h áb o rú k idején n ag y részben k iö letett vagy más, tö b b
biztonságot nyújtó helységekbe költözött, s helyökbe aztán
oláh családok te lep íttettek , épen úgy, m int D éván, a hol —-
m iként ezt «Az oláhok D évára telepítése» czímü dolgozatom ­
ban, egykorú okm ányok alapján világosan k im u tattam — a
X V II. század k é t első tizedében m ég egyetlen oláh család
sem lak o tt és m ár 25 év m úlva a fiscus birto k aira te le p íte tt
oláh családok száma ak k o rára növekedett, hogy 1645-ben
tem plom és tem ető h ely et k é rte k és n y erte k a dévai refor­
m átus ecclesiától, ma p edig D éva összes lakosságának csak­
nem fele részét képezik.
E föltevés valószínűsége m ellett bizonyít az em lített
falvak fekvése is, m elynél fogva a hadak pusztításainak sok­
kal in k áb b k i v oltak téve, m int a tőlök délre, V ajda-H unyad
felé fekvő községek. A Cserna-völgy torkolatánál, a dévai és
a v.-hunyadi várhoz vezető ú tak összeszögelési pontján fekszik
m ind a k ettő . A k á r erre, ak ár arra nyom ultak az ellenséges
hadak, a k ö zségeket érték, rabolták ki, g y ú jto tták fel vagy
ölték ki legelőbb. Ig en valószínűnek tartom azért, hogy
Szántóhalm a és S zent-A ndrás egykori m agyar lakóinak zöme
4° SZOTS S Á N D O R .

a háb o rú k p u sztításán ak ese tt áldozatúl, k ik n e k helyébe aztán

úgy a fiscus, m int a többi possessorok oláh jo b b ág y o k at tele­
p íte tte k a X V II. század közepén.
Az ek k é n t m egfogyatkozott m agyar reform átus lakos­
ság k ö rében aztán m egkezdődött az eloláhosodás processusa
úgy Szántóhalm án, m int S zent-A ndráson. M ert a többség a
k isebbségre m indig és m indenütt absorbeáló és am algam i-
záló befolyást gyakorol. E k ét faluban annyival is inkább
k ellett gyakorolnia, m ert sem iskolájuk, sem helyben lakó
m ag y ar pap jo k nem volt im m ár, a hol és a k itől nyelvök,
nem zetök, és vallásuk szeretetében m eg tarta tta k volna. Az
e k k é n t eloláhosodott neh án y reform átus család teh át a
X V II. század vége felé szám ot vetve a helyzettel és a viszo­
ny o k k al, jó n ak lá tta áttérn i az oláh egyház kebelébe, eg y ü t­
tesen és egyszerre, hogy velők eg y ü tt az ottani ref. ecclesia
javai is az ottani oláh egyház birtokaivá váljanak. Elm erült,
beo lv ad t te h á t a m aroknyi m agyarság az oláhság tengerébe,
m ely összecsapott a kis sziget felett, hogy többé m eg se
látszhassék.
V alószínűnek és csaknem bizonyosnak tartom ezt azért
is, m ert bérezés kis hazánk épen ez időben vesztette el addigi
szabad és fü g getlen állam iságát, s azzal e g y ü tt m agyar nem ­
zeti politik áját is. A B écsből korm ányzott E rdélyben más
irány, m ás szellem honosult m eg, m ely a reform átus elem
gy ö n g ü lését és az ellenséges indulatú elem ek erősbödését
v o n ta m aga után.
ím e, t. választm ány, ily m ódon s ezen okokból tö rté n t
m eggyőződésem szerint am a szép két falu m agyar lakosságá­
n ak kipusztulása. L ehet, hogy föltevésem egyben-m ásban m ég
bizonyításra vár. D e hisz épen azért töm örültünk társulattá,
hog y tu d ásu n k hiányait kölcsönösen kipótoljuk s az igazság
keresése közben tám adható tévedéseinket jóindulattal m eg­
igazítsuk. H a ezen igénytelen dolgozatom m al egyebet nem
értem is el, m inthogy társu latu n k tag jain ak figyelm ét Szántó­
halm a és S zent-A ndrás m últja irán t fölkeltenem s ik e rü lt:
czélom ezzel is elérve, fáradozásom ez által is gazdagon m eg­
jutalm azva van.
 P. AELIUS THEIM ES FÖLIRATAI.

K ir ály PÁL-tól.

18 8 1 n y arán tá rsu latu n k n a k m ég csirájában volt mú-

2eum a a következő föliratú m árvány-táblával g a z d a g o d o tt:
DIIS © PATRIIS ©.
MALAGBEL © ET BEBELLAHA
MON Ö ET BENEFAL © ET MANA
VAT © P © AEL © THEIMES f! VIRAL
5 COL TEMPLVM FECIT SOLO ET
IN PE N D IO SVO PRO SE SVISQ_
OMNIBVS OB PIETATE IPSORVM S IC

CIRCA SE IVSSVS AB bSIS FECIT

ET CVLINAM SVBIVNXIT

D iis P atriis j M alagbel et B ebellaha | m on e t Benefal

e t M ana | v at P(ius) Ael(ius) T heim es II ( = duum ) viral(is) |
Col(oniae) tem plum fecit solo e t | im pendio suo pro se
suisq(ue) | om nibus ob pietate ipsorum | circa se iussus ab
ipsis fecit I e t culinam subiunxit.*
E fölirat, a m int m egjelent, azonnal élénk tudom ányos
vitát k eltett. A legelső m agyarázók F in ály H . és Sayce vol­
tak, m ajd társu latu n k n a k tudós elnöke g ró f K u u n Géza szó­
lo tt az istennevekről 1882-ik évi m ájus 30-án ta rto tt közgyű­
lésünkön, fényt vetve azoknak rég elfeledett viselőire.** K ésőbb
G oldzieher Ignácz a sémi m ythologia és nyelvészet kiváló

* K. T orm a: Inschriften aus Dacia, Moesia superior und Pannonia in

ferior. 45. sz. (Különnyomat az Arch, epigr. M ittheilungen aus O esterreich-U ngarn
VI-ik k. Il-ik füzetéből
** A H unyadm egyei történelm i és régészeti társulat évkönyve. II. k.
6. s kv. 1.
42 KIRÁL Y PÁL.

m űvelője vévé a föliratban előforduló tulajdonneveket etym o-

logiai bonczolás alá, és az eredm ényt Torm a K áro ly egye­
tem i ta n á r te tte közzé az A chaeologisch-epigraphische M it-
theilu n g en aus O esterreich-U ngarn V l-ik k ö tetén ek 109-ik
és kv. lapjain. U gyancsak G oldzieher m agyarázta a P ius
A elius T heim es nevet is, — arab n ak vagy arab szárm azású­
n ak m inősítvén tulajdonosát. L ehetséges m ind a k é t föl­
tevés.
A róm ai birodalom keleti tarto m án y ai K r. u. a Il-ik
században m ár az E u p h ra tig terjedtek, később p edig m ég
in k áb b délre, s az arab félsziget északi részei is a császári
sasoknak hódoltak. A hódítás részint békés, részint erőszakos
úton tö rtén t, vérrel jelölve m indenütt a légiók útjait. A békés
terjeszkedés leg in k áb b a seikek ön k én tes hódolása által növeli
az im perium b eláth atatlan h atárait. íg y arab források szerint
a B enu-S álihok M ekka tájékáról v ándoroltak S yriába Caussin
de P erceval szám ításai szerint 190 körül K r. u .1 s letelepül­
tek a m ár rég ebben ott lakó B enu-Sam aida törzs mellé, m ely­
nek nevét W a d d in g to n egy suw édei fölirat által em litett
tpuXvj Xo[j.atíb]vd)v-ban véli fölism erni.2* V elők egy időben, vagy
kevéssel k ésőbb érkeznek a B atu-M arr törzs lovas-csapatai.
A harm adik század folyam án a bevándorlás m indennapos lesz,
s a nom ád beduinok szorgalm as földm űvelőkké és rendkívül
élelm es k eresk ed ő k k é válnak, k ik m egfordulnak a birodalom
m inden em porium ában k eletn ek jól fizetett s igen k eresett
árúival. E kereskedelem leg in k áb b az arab pusztákról s a
perzsa öböl felől irányult az északi arab, helyesebben syriai
sivatag k özéppontja T hadm or-P alm yra felé, s innen szárm az­
ta tja M om m sen.5
P alm y ra épen félúton fekszik D am askos és az E u p h rat
között, s szerepének fontossága abban rejlett, hogy kelet és
nyűgöt k ereskedelm ét közvetíté és nyughelyei ad o tt a k ara­
vánoknak. V irágzásának tető p o n tját azon időben éri el, m íg
a róm aiak bírják D áciát, — és sajátságos véletlen — cata-

1 C. de Perceval: H istoire des Arabes. I. k. 212. 1 .

2 W ad d in g to n :
Inscriptions sémit, 2308. sz.
5 Th. Mommsen : Röm ische G eschichte. V. k. 426. 1 .
 P. A E L IU S TH EIMES FOLIRATAI. 43

stró p h ája is u g y an ak k o r következik be, m időn a császári

sasok elh agyják bérczeinket. P alm yra, a bennszülöttek nyel­
vén T hadm or, a róm aiak tö rtén e té b en legelőször 41. K r. e.
em líttetik, m időn A n to n iu s rabló - h ad járato t indít a város
ellen. P alm y ra győzött, de m égis jo b b n ak ta rtá elism erni a
róm aiak fönhatóságát, s a császárság első éveiben e pom pás
oáz m ár az im perium clientelájába tartozik és azon fontos
kötelezettség g el bizatik m eg, hogy védelm ezze az E u p h ra t
és perzsiai öböl felé vezető utak at. A város m eg is tette,
m ert en n ek fejében polgárai szabadon k eresk ed h e ttek a biro­
dalom m inden részében, és fölm entettek a császári k ato n ás­
kodás terh e alól is.
Ezen a réven ju th a to tt S arm izegetusába T heim es duum ­
vir ( = polgárm ester), — vagy pedig m ár U lpius T raianus
telep íté oda szülőit vagy nagyszülőit, m időn E utropius szerint
a világ m inden részéből gyarm atosokat ren d elt a férfi n ép es­
ségéből m ajdnem egészen kipusztult D aciába.1 Ez a sors
k ö n n y en érh e te tt egy csoport vállalkozó szellemű palm yrait,
v ag y tiszta vérű arabot is. P. A elius T heim es lehet te h á t
palm yrai v ag y arab, de neve azt bizonyítja, hogy családja
elróm aiasodott n y elv ileg , a nélkül, hogy lem ondott volna
őseinek hitéről. M ert M alagbel palm yrai istenség s B ebella-
ham on és B enefal valószínűleg csak sinonym jei, m íg Ma-
navat az ó-arab o knak hold istensége.2
M alagbel neve a róm ai birodalom fölirataiban ritk án for­
dul e l ő : R ó m áb an kétszer latin u l,3 egyszer görögül,45 E gyp-
tom ban k é ts z e r1 s D aciában három esetben, m indannyiszor
Sarm izegetusából, m elyek közöl k ettő t T orm a K á ro ly ,6 a h a r­
m adikat p edig T églás G ábor s én közöltem ugyancsak az

1 E u tro p iu s: V III, 3: T raianus, victa Dacia, ex toto orbe Rom ano infini­
tas copias hom inum transtulerat, ad agros et urbes colendas, D acia enim diu­
turno bello Decibali viris fuerat exhausta.
2 C P. T iele: Konpendium der Religionsgeschichte — 72 kv. 1 .
3 Corpus Inscriptionum latinaram VI, 51, 710.
4 Corpus Inscriptionum Graecarum 6015.
5 Corp. Ins. L at. V III. 2497, és add. 8795.
Idézett helyen 45 és 46.
44 K I R Á L Y PÁL.

A rchaeologisch-epigraphische M itth eilu n g en -b en .1 V árhelyen

te h á t ép ú g y v oltak hívei, m int R óm ában.
G róf K u u n Géza a M alagbel névben a sémi m ythologia
n ap isten é t B al-t ism erte föl, h^sonlóképen B ebellaham on-
ban, rectificalva a köm etsző tévedését is, m időn a hibásan
írt nevet B elham on-ra igazítja k i.23 G oldziehernek jóval k é­
sőbben publicalt adatai, ugyanez alapon nyugszanak, de ő a
B enefal 5 névre is koczkáztat m agyarázatot s corruptelának
állítva azt «Penebal» phoeniciai com positum m al, «Bál arczu-
lata» veti össze. H a e m agyarázat helyes úgy m egm arad­
h ato k fönnebb koczkáztatott föltevésem m ellett, hogy e három
név m indegyike Bal nevének sinonym je, vagy helyesebben
e nevek m indegyike B al-nak egy-egy attribútum a.
B al vagy Bel a sem ita ősi m ythologia legfőbb istensége.
N evét m egtaláljuk m inden törzsnél. A ssyriában A ssur nevet
vesz föl, a birodalom fővárosának nevét, B abylonban Bal
vagy B al-M aruduk elnevezéssel tisztelik, s K y ro s perzsa király
épen ú g y im ádja öt, m int A hura-M azdat, később M ithraval
identificálják, s eg y ü tt hívják segélyül a perzsák m int baby-
lonok. P hoeniciában M alk-baal alakban veszik őt körül a papi
kasztok, rejtelm es, titkos, de m indig n ag y hatású m ysterium ok-
k a l ; im ádják őt a carthagóiak, syriaiak, m oabiták, philistaeu-
sok stb. A b iblia hányszor em líti, m időn az Ú r választott
népe m eg tán to rodik és elhagyva Jehovat, visszatér őseinek
istenéhez. M ég a bölcs Salam on sem k erü lh ette el a bűnt, s
Jeruzsálem m egszentelt berkeiben tem plom ot em elt a pogány
B álnak is.
A sémi m ythologia vonásait, m ondáit a babyloni és
assyriai ék irato k tá rtá k fönn, s ez em lékekből a g e n e s is 4
teljesen reconstruálható. E szerint a világ terem tése épen
úgy, m int a bibliában, hét nap a la tt tö rtén t, de nem Elohim,
az egy isten müve, hanem részt v ett abban egym ásután min-

1 L. alább, és Téglás G ábor s K irály Pál jelentése az 1883-iki várhelyi

ásatásokról. — A hunyadm egyei tört. és rég. társulat évkönyve III. k. 87. 1 .
2 Idézett évkönyvnek Il-ik k. 6. kv. 1 .
3 T orm a K. Neue Inschriften. Különnyom at az Arch, epigr. Mittheil. VI k.
II. f. n o . 1 .
i L. Georg S m ith’s Chaldaeische Genesis übersetzt von H. Delitzsch
 P. A E LIU S THE IM E S FO LIRATA I. 45

den ősi istenség. S ár választá el az eget a földtől, s m eg­

terem tő az égboltot (A sa r); B al és E a a neg y ed ik nap készí­
tők el és erő síték az égboltra a csillagokat. M aruduk a terem ­
tés m űvében aty ján a k szolgája, a világrend alkotója, s kezei­
ből lép tek ta rk a világunkba az em berek, állatok.*
Az em b erek teljesen árta tla n o k valának, s az istenek
közül különösen Ea, a tudás m estere érdeklődött sorsuk iránt.
Gondozta, tan ítá, védte őket, eltávolítá ú tjaikról a daemono-
k at, elreg élte n ek ik a világ terem tésén ek tö rtén e té t, könyvet
ad o tt n ek ik , m elyből m egtanulák a vallást, s tö rv é n y e k e t; és
m int k eg y es jó ap a m egm utató n ek ik m iképen kell m űvel­
niük a tu d o m án y t s ezerféle m esterséget.
D e T iam at, a dolgoknak s m inden létezőnek ős forrása,
irig y a belőle em analt istenekre, kik a chaosból alkotók a
világot, s gyülölség tám adván benne, m eg ak arja sem m isíteni
a tere m té sn ek bevégzett nag y m unkáját. Az em b erek et k ísér­
teib e viszi, E a irán t való engedetlenségre ingerli, s azok
elk ö v etik az első bűnt. Az általa tám asztott re n d etlen ség m eg­
szü n tetésére szem beszállanak vele az istenek, és ez a harcz,
az ős-sem iták gigantom achiája. E harczot aty ja kívánságára
Bal vag y B el vívja m eg, az istenek bajnoka. A m ennybeliek
ez élet-halál küzdelem re villám m al, sarló-alakú k ard d al fegy­
verzik föl, s ő az égi seregek élén indul m eg T iam at ellen,
ki a chaos m inden daemonát, szörnyetegét talpraállítja elle-
nök, de hiába, B el győz és T iam at a m élységbe taszíttatik.**
Ez rövid kivonata az ék irato k genesisének. B erosus
verziója, m ely a babyloni és borsippai papi iskolákból k erü lt

* L. Fr. L e n o rm a n t: Die Magie- und W ahrsagekunst der Chaldaeer.

122. kv, 1.
* A biblia genesisében e küzdelem nek nincsen parallelje. — De ott van a
kígyó, mely épúgy, bűnre csábítja az embereket, m int Tiam at, — kihez nagyon
hasonlít Sz. János látom ásainak sárkánya is, a melyet legyőz Mihály arkangyal :
Lát. 12—7—9 :
7. E s'n a g y harcz lön az é g b en : M ihály s az ő angyalai harczolának a
sárkánynyal, és a sárkány hadakozék és az ő angyalai.
8. De ezek nem vehetének erőt, sem helyök nem találtatik többé az
égben.
9. É s levettetik am a nagy sárkány, a régi kígyó, a ki ördögnek és sátán­
nak neveztetik a ki elcsábítja az egész v ilá g o t; és a földre vetteték, és vele
angyalai is letaszíttattak.
46 KI RÁLY PÁL

ki, alapjában m egegyezik ezzel, de eltér részleteiben. Szerinte

a T iam attal való harcz egy időben tö rté n ik a terem téssel,
m ely nem egyéb, m int T iam at legyőzetése, és h áttérb e szo­
ru ln ak nála a többi istenek is, m ert Bal vagy B el-M aruduk a
világ egyedüli terem tője.
«Midőn m ég m inden re tte n etes zűrzavarban volt —
m ondja B erosus, a görögül író tudós babyloni pap — jö tt
Belső és k etté vág ta O m oroka asszonyt vagy T iam atot. T es­
tén ek alsó részéből alkotá a földet, felső részéből az eget, és
a lények, m elyek benne voltak, eltűntek. E rre Belos levágta
saját fejét* és a vért, m ely a k k o r folyt, a többi istenek össze­
g y ú rtá k a földdel, s em bert form áltak belőle, a k ik ennél­
fogva értelem m el vannak m egajándékozva és részök van az
istenségben.»
«Belos, k it a görö g ö k Zeus-nek neveznek, volt ism ét, ki
a sö tétség eloszlatása után az eget elválasztván a földtől a
világot re n d e z te ; de m inden lény elpusztult, m ely a világos­
ság h atásá t nem tu d ta kiállani. É s m időn B el látta, hogy a
föld term ék en y ség én ek daczára is puszta, m egparancsolá az
isten ek eg y ikének, h ogy vágja le fejét, és ő összegyúrta a
kifolyt v ért a földdel, form álván em b erek et és lényeket, kik
a levegővel való érintkezést elviselhetik a nélkül, hogy ártal-
m okra lenne. V égül m egterem té Belos a csillagokat, a napot,
holdat és öt planétát».**
Bel te h á t a legfőbb istenség, ki B abylonban Nabu-
R u d u rri-U ssu r, s az utolsó nem zeti királyok óta, m int D eus
ex superantissim us áll a pan th eo n élén.
F ö liratu n k on is ilyenül van föl tüntetve.
A M alag-B el név nem egyéb, m int M elech fB el. M elech
jelentősége k irály lévén, M alagbel P. A elius Theim es szerint
az isten ek királya. E M elech nevet ism erjük föl a carthagoi
M oloch-ban, k in ek gy erm ek ek et áldoztak, kit C arthagon kívül
C retában, R h odosban, sőt H innom völgyében is tiszteltek,
k in ek neve m ég m a is igen kellem etlen m etaphoraul hasz-

* V. ö. L ajard : Recherches sur le culte public et les m ystéres de M ithra

en orient et en occident. Az atlaszok k ö z t: 37-ik t. 6-ik sz.
** V. ö. L en o rm an t: Die Magie und W ahrsagekunst der Chaldaeer. 124. 1 .
 P. A ELI U S T H E IM E S F O LIRATAL 47

náltatik . Viszont látjuk őt «M ilcam«-ban, k in ek szentélye az

olajfák hegyén e m e lk e d e tt; — A dram elech és A nam elech a
bibliai S epharvaim istenei is reá em lékeztetnek, s e nagy
k ettő s város szívtelen lakói szintén g y erm ek ek vérével kép-
zelék m egeng esztelhetőnek a leg jo b b at.1
P alm y ráb an szintén M elech-Bel név alatt im ádják a
hatalm as nap-tem plom ban, m int az első isteni trias fejét.
E három ság ta g ja i: M elech-B el, Á giiból és Jarhibol, s jel­
v én y eik : M elec h b élé: napsugarak, A glibol-é a félhold, Jarhi-
bolé, k it M. de V ogué g ró f B aal-S am in-nak m inősít,2*a kosár-
calathus, vagy m érő-m odius, m ely a felsőbbnek s az ered et­
beli elsőségnek jelzője, de solaris attributum is:5
A M alagbel név teh át P. A elius Theim es palm yrai ere­
dete m ellett látszik bizonyítani, ig'azat adva M om m sennek.
M alagbel egyszerűen latinosított hangzása a névnek, ellen­
kezvén a latin széphangzattal az azonos m agánhangzók össze­
torlódása.
B ebellaham onnak a g ró f K u u n Géza által rectificált neve
ism ét B einek, m int deus exsuperantissim usnak e ln ev e zése:
B al-ch am m an ; a phoeniciai érm eken B aalsham én, — az ég
Bálja, k in ek nevét P hilon B eelsam én-nak írja, s a nappal
azonosítja: «Ha a forróság nyom asztó lesz, — m ondja szer­
zőnk, — ak k o r Phoenicia régi lakói az ég felé a naphoz em e­
lik kezeiket. M ert ők a n ap o t tá rtá k egyetlen isten n ek és
B eel-sam én-nek nevezték, ki a phoenicieknél az ég ura, s a
görögöknél Zeus.«4
A m it Philon itt B eel-Sam én-ről ír, az teljes m érvben
áll M alagbelről is. O is N apisten, s ennek ad kifejezést egy
ism eretlen dedicálónak szerény fogadalm i oltárkája következő
föliratával :

1 M. M üller: E inleitung in die vergleichende Religionswissenschaft. Il-ik

kiad. 167. 1.
2 Melch. de V ogué: Syrie centrale 63. 1 .
5 M acrobius—Sat. 1, 17 : m onstrat aetheris sum m am unde solis creditur
esse substantia.
4 Fragm enta hist, Graec. III. k. 505. 1 5. sz.
48 KIRÁL Y PÁL.

(d)E O SOLI
(m al)A G B E L

E szerint rectificálandó teh át a Torm a K á ro ly által m ár

idézett helyen közölt f ö lir a t;
• DEO • Sfi notissimo ím alagbel Jo
PROSALVT e imp - c AES • MAVREL •
S E V ßR I • a le x a n d ri PII • FEL • AVG
ET • IVLIAE • I m a m a e a e \ • AVGVSTAE
MATRI • AVG • N • ET • CASTIORWI
PRIMITIVOS • AVG • LIB • TABVLAk/S
P R O V • DAC • APVLENS • POSVI T

D eo sa(ncto soli) M alagbel(o) | pro salut(e) (im peratoris)

(c)aes(aris) M (arci) A urel(ii) | Sev(e)ri (A lexandri) Pii Fel(icis)
A ug(usti) I et Juliae (Mamaeae) A ugustae | M atri A ug(usti)
N (ostri) et castrorum | P rim itivos A ug(usti) lib(ertus) tabula­
rius I prov(inciae) Dac(iae) A pulens(is) posuit.
B el-Sam ént, B elham ont később a róm ai vallási specu­
latio az attrib ú tu m o k azonossága alapján Ju p iter H om m on
névvel ruházván föl az im perium főistenévé teszi. S m int
ily en t a képzőm űvészet is ábrázolja, és fején a róm aiaknál
szokatlan sugárkoronát, m int a dévai múzeum példánya is
bizonyítja, kosszarvak v áltják föl.
B enefal-B al arczulatja kifejezés, nem zárja ki an n ak lehe­
tőségét, h ogy B aalt em e jelzővel is m int deus exsuperantis-
sim ust percipiáljuk.
A n eg y edik istennév M anavat. T ársulatunk tudós elnöke
1882. m ájus 30-án ta rto tt m egnyitó beszédjében terjedelm e­
sen s oly alapossággal fejti ki a transform atiókat, m elyeken
a m ondott istenség átm en t m íg Jam blichosnal m int M onim ost
találjuk, m íg Julianus A p o stata IV -ik beszédjében foglalkoz­
h ato tt a m ár teljesen m egalakult m ythos taglalásával, hogy
a tudós grófot e térre, én a kezdő nem követhetem . Csak
pusztán a névvel, s an n ak eredeti jelentésével foglalkozom,
teljesen elhagyva az ethicai részt.*

* L. Gr. K uun Géza megnyitó b e sz éd jét: A hunyadmegyei tört. és régé­

szeti társulat évkönyve Il-ik k. 6 kv. 1.
 P. A E L IU S TH EIMES FO LIRATAI. 49

Az ősi arabok a napisten K á h m ellett, tisztelték, im ád­

ták a holdistenséget is, m int triast és pedig A llát-n ak nevezve
a világos, M an át-nak a hom ályos holdat, s A l’U zza-nak a
k ettő egységét. A M anavat szó, m int G róf K uun Géza 1882.
m ájus 30-án k o n statálta, többes szám, nőnem ű többese M eni =
sorsistennek, m íg G oldzieher a M anát név szabályszerű tö b b e­
sének n y ilv án ítja.1 N yelvtanilag ez helyes, s szerinte nem
egyéni istennév, hanem az istenségek egy osztályának gyű-
neve. N öldeke ta n á r a sém i-nyelvészet egyik legkiválóbb m ű­
velője, tö b b es alak ot A l-m anájá, többesben használt appella-
tivum m al, m elynek jelentősége a «Fatum », különösen halál,
veti össze, s ezzel teljesen azon alapra jut, m elyen a hunyad-
m egyei történelm i és régészeti társulat elnöke G róf K uun
Géza áll.2
Theim es. m időn föliratában többest használ, k étség tele­
nül eg y isten ség et ak a r kifejezni, a holdistenséget, eg y ü tt a
nap isten ség ek k el vagy napistenséggel, épen úgy, m int a biblia
Eloah-ot használ E l helyett, a m ely szó többesben isteneket,
te h á t pog án y isten ek et jelent, de m ióta az ó-szövetség Iste ­
n én ek neve lön, pluralis alakban használtatik, singularis jelen ­
tő sség g el.3
Ez isten ség ek nek kicsinyke, 14*75 m - hosszú és 7‘52 m.
széles szentélyét T églás G áborral 1882 nyarán ástuk ki tá r­
sulatunk m egbízásából, a dévai m úzeum ban helyezvén el
an n ak em lékeit, m elyek kizárólagosan föliratos tárg y ak . D om ­
borm űvek s egyéb fölszerelések nem k erü ltek elő. Ú gy lá t­
szik, hogy a k atastro p h áb an , m ely m egsem m isíté, elraboltak
belőle m indent, mi elvihető volt.
H o g y m ikor épült, arra nem ad h atu n k határozott választ.
A D iis p atriis fölirat betűi a legjobb időkre m utatnak. T orm a
K ároly a m ásodik századba helyezi azt. — A harm adik fölirat
Severus A lex an d er nevet em lítve a harm adik századra, 222 — 235
közti időszakra utal. D e az a körülm ény, hogy a föliratból a

1 K. T o rm a: Neue Inschriften stb. különnyomat az Arch, epigr. M itthei-

lungen V l-ik kötetének Il-ik füzetéből, n o -ik 1 .
2 L, ugyanott. A rch.-epigr. M. VI. k. II. f. n o . 1 .
3 Max M üller: Einleitung in die vergleichende Religionswissenschaft Il-ik
kiad. i 6 i . 1.
A hunyadmegyei tört. és rég. társ. évkönyve. 4
50 KIRÁLY PÁL.

császár an y ján ak Julia M ammaea-nak neve k itö rö ltetett, era-

d altato tt, azt bizonyítja, hogy e szentély fönnállóit a róm ai
uralom legutolsó szakáig.
P iu s A elius Theim es, — m int neve bizonyítja peregrinus
volt — s az A elius nom en gentilitium arra látszik utalni,
hog y az A n to n in u so k idejében kap polgárjogot, talán M arcus
A urelius ( i ói — 180) császártól, — s ez időben építheté hazai
isten ein ek a kicsi szentélyt is.
É letkörülm ényeiről igen keveset tudunk. V alam ikor nagy
beteg ség b ő l gyógyulván m eg bukovai m árványból pom pás
szobrot állít H ygseának a következő fö lira tta l:

AHSCVLAPIO • ET • HVGIAE
P • AELIVS • THEIMES • *

A k ét g y ó g y ító istenség k eg y ét azonban m ég sem tudá

véglegesen m egnyerni, m ert ifjan, harm incznyolcz éves k o rá­
b an hal el, — s m int a boldogfalvi k astély udvarán álló sír­
köve beszéli, gyerm ekeivel e g y ü tt:
D. M. I P(ius) (A)el(ius'; Theim (es) | ........... duum | vir
(c)ol(oniae) | Sar(mizegetusae) v ix it | annos X X X V III j .............
B őiből** . . . . I ann(os) X , m (ensem ) I ................
T alán a m arkom an háborúk (167 — 180) idejében dúlt
járv án y n ak lőnek áldozatai.

* A szobor jelenleg B ernát L. hátszegi közjegyző birtokában van.

** B ülbül ?
 HUNYADMEGYE BARBAR FÉMLELETEI.

TÉGLÁS G Á B Ö R -tÓ l.

H unyadm egye helyzeténél fogva a legrégibb időktől

kezdve m indig részese vala azon népm ozgalm aknak, m elyek
keletről a Tisza-D una felől, vagy délről az A lduna m elléké­
ről a délkeleti Felföld irányában felm erültek. N u g atra a M a­
ros és F ejér-K ö rös n y ito ttak az ősnépektől felettébb használt
és k eresett közlekedési ú t a t ; d élkeletnek a T em esbe lejtő
B isztra a V askapu-hágón á t arán y lag szintén jól használható
k ap u t n yitott, sőt délre a Zsil mellől kim agasló h a tá rk á rp á ­
tok 1600 m éternyi m agas horpadásain a kisoláhországi té r­
ségre K rajova táján szintén m egtalálták az átjárót. S m iután
a M arosvölgy az erdélyi felföld egészét áthasítja s egész a
keleti K á rp áto k ig terjeszti fo rrá sv id é k é t: ép oly könnyű vagy
tán m ég k ö n n y eb b összeköttetéssel rendelkezett H u n y a d ­
m egye, m ár a czivilizáczió hajnalkorában k eletn ek ki a sarm át
lapályig.
E k ö nnyű term észeti ú tak egym ást keresztező csom ó­
pontjában szükségkép ki kelle fejlődni a czivilizáczió első
állom ásainak, s m ert nem csupán a nom ádnépek életfeltételei
állottak rendelkezésre, hanem a háztartási czélokra igényelt
quarczféleségek s az ütő-vágó szerszám ok egyéb alkalm as
anyagai, m int az am phibolpala, trachyt, diorit, m elaphyr. ho­
rn okköféleségek is bő választékban kínálkoztak, sőt az Ercz-
hegységet és déli h atárh eg y ség et, valam int a R u szk a-P o jan át
övedző m észkőlánczolatok szirtszorosai és barlangos képződ-
vényei kitűnő védelm i positiókkal kö n n y íték m eg az eg y ­
m ással versengő törzsek huzam osabb m eg h o n o so d ásá t: legke-
vésbbé sem csodálkozhatunk az őskori telepek gyakoriságán.
4*
52 TÉGLÁS GÁBOR.

M ert daczára annak, hogy az őstelepek k u tatásá t befeje­

zettn ek m ég nem m ondhatjuk s 1877-ben közzétett első jelen ­
tésem 1 a T orm a Zsófia által felfedezett Tordos, N ándor,
N ándorválya, Zsozsan, K ersecz, A lg y ó g y és az általam kinyo­
m ozott Déva, te h á t összesen h ét telepről szám olhatott be csupán,
mai n ap ság csupán a M aros és m ellékvizeiről 79 praehistoricus
telep et ism erünk s azokhoz a F eh ér-K ö rö s m ellékén öt, a
Zsil m ellöl négy m ás ponton jelölhettem m eg a praehistoricus
em ber tartó zk o dását.23
E m eglepő n ag y szám összehozásáért Torm a Zsófián
kívül a h unyadm egyei történelm i és régészeti társulat buzgó
elnökségét és v álasztm ányát illeti az elism erés, m ert a társu ­
lat k iterjed t összeköttetései ju tta tá n a k engem is abba a kelle­
m es helyzetbe, hogy a kőkorszaki em ber tűzhelyeit, ipari
tev ék en y ség én ek színhelyeit töm egesebben m egism erhetém .
H asonló elism eréssel adózhatunk a m agyar tudom ányos A k a ­
dém ia m athem atikai és term észettudom ányi bizottságának azért
a több évi an yagi tám ogatásért, m ely nélkül a M aros-völgy
számos b arlan g ját felvennem és részben ősrégészeti szem pont­
ból k ik u tatn o m leh etetlen ség lesz valaö
A zonban úgy saját b u v á rla ta im , m int Torm a Zsófia
úrnő szép sikerű k utatásai s e m egye többi gyűjtőinek és
m un k ásain ak észleletei teljes összhangzással kizárják a palaeo-
lith, vagyis öskökori em ber létezését s m egyénk első m eg­
szállóját a m ívelődés útján m ár jelen ték en y előhaladásban
állott neolith em berben jelölik meg. A térés völgy lapályok,
m agos vizm artok, elörúgó hegyfokok, lapos szirttetök és szirt-
szorosok k ö rül sorakozó kőkori telep ek a M aros felé néző
lejtökhöz g rav itáln ak legtöm egesebben ; m íg a m agasabb
reg io k felé a közlekedés egyes g y ér nyom ain kívül egyebet
nem v eh etü n k észre s m ég a F ehér-K örös m ente se része-

1 A kökorszaki em ber nyomai Hunyadm egyében. Szászváros 1877. Téglás

G ábor i —31 lap.
2 Az erdélyi medencze őstörténelméhez. Kolozsvár 1887. 22. 53—56 lapjain.
3 Ú jabb barlangok az erdélyrészi Érczhegység övéből: I. A körösbányai
hegység barlangjai Zám tól Kisbányáig (Eoicza). — II. A Kisbányától az Ompoly-
völgyig m utatkozó újabb barlangok. — III. Egy új csontbarlang Petrócz hunyad­
megyei falu határaiban. 168 szövegrajzzal 1—202 lap, a M. tudom ányos Akadémia
M athem. és term észettud. közlemények X X X III. köt.
 HU N Y A D MEGY E BA RB A R FÉM LEL ETE I. 53

« ü lh etett ak k o rib an sűrűbb beteleptíésben. A R ety ezát, P arin g -

hegység egészben kiesett az akkori czivilizáczióból. A S uriá-
non á t a V urvu P ie trin él a rom ániai alföldre átszolgáló köz­
lekedést a dobrai erdőrésznél talált Serpentin fejsze igazolja.
E közlekedési ú t a Szász-Sebes felől u g yancsak a V urvu
P ie triig k im u tath ató átjáróhoz csatlakozott. A Zsil mellől a
V ulkán-hágó k épezte az ősidők átjáróját. A R uszka-P ojana
m agaslatai kívül estek a te le p ü lé se n ; de a C serna (E gerügy)
m ellékvizei u. m. a zalasdi, nándori, kerseczi vizek m ellett
azért b en y o m u ltak ebbe is az őslakók.
A szépen m egindult őskori települések ném i visszaesést
tü n te tn e k fel a fém korban. A m ily bőviben v ag y u n k a kőkori
em lékeknek, ép oly ritk án akadunk bronzkoriakra, jóllehet a
M aros m entén s épen a szomszédos A lsó-F ehérm egye számos
bronzkori lelőhelyet fogad, m elyek közt pl. Ispánlak több
m ázsányi készletet őrzött m eg az eg y k o r ott virágzott bronz­
nem ükből. A fém kori leletek csekély szám a azonban m ég
v ilágért se bizonyít az előző időkben m egindult m ívelődés
visszahanyatlása m ellett, sőt in k áb b e nem ű g y űjtésünk elég­
telen ség érő l tanúskodik. A b ro n ztárg y ak any ag u k n ál fogva h a­
m arább cserélnek gazdát, m int a m ás czélokra alkalm atlan s
in k áb b a h áztartás körül sótörésre, súlyozásra stb. érté k esít­
hető kőszerszám ok. A nálunk házaló üstös czigányok kitü n ő leg
értik az ócska bronzok átö n tését s kiválóképen ebbeli tev é­
k en y ség ü k n ek kell tulajdonítanunk, hogy oly ritk á n akad re n ­
delkezésünkre bronzrégiség.
Ez a tapasztalat in d íto tt első sorban a r r a : hogy társu ­
latu n k évkönyvében az idáig k ip u h ato lt n eh án y fém kori lelő­
hely összegelésével felhívjam a figyelm et és érdeklődést rég é­
szeti tev ék en y ség ü n k em e félig-m eddig m eddőnek m ondható
ágazatára. A tisztelt vidéki ta g tá rsa k bizonnyára m ódját talá-
landják disciplinánk veszélyes concurrenseinek : az üstfoltozó
czigány raj oknak ellensúlyozására s szives közrem űködésük
neh án y év alatt kiegészítendi m úzeum unk emez osztályának
táto n g ó hézagait is.
H o g y e leletek geographiai eloszlásából is teljes k ép zetet
nyerjen a tisztelt o lv a só : kezdjük m eg szem lénket déli h atá­
ru n k tó l felfelé s lássuk első helyen a petrozsényi bronzleletet.
i t TÉGLÁS GÁBOR.

I. P etrozsény. A M agyar-Zsil m ellett vezetett vásút épí­

tése a la tt 1869. augusztus 25-én a jelenlegi állom ás-épület
terü le té n ek eg y engetése közben egy dúrva cserép fazékban
200 drb. II. Fülöp-féle tetrad rach m ára b u k k an tak a m unká­
sok. Bielz A lb e rt nagyszebeni tanfelügyelő eredeti N agy
Sándor-féle tetra d rach m á k at is talált közöttük ; de a legtöbb
tu d atlan g rav eu r u tán zatán ak bizonyult, m ert a b etű k m in­
den rendszer és form ai hűség nélkül estek ki s az arczkép
vonásai teljesen eltorzultak. Színök sárg ab arn átó l szürkés
feh érig váltakozik. 100 súlyrészből 1 8 7 5 % ezüst, 1’41% arany
és 79'84% réz, ón s m ás fém vegyülék. Az aran y jelenléte
igazolja daciai szárm azásukat, m inthogy az idevaló ezüstből
az aran y at teljesen elválasztani nem tudták. O lvasóinkat a
g y ak ran em leg etett érm ekben m egkülönb öztetett változatok
felöl is tájékozni óhajtván, lássuk a Bielz által m egállapított
n é g y fé le sé g e t: *
1. F elette kezdetleges férfi arcz, m elynek ajkait k é t vil­
lás vonal, hom lokát, orrát, halántéki barázda jelképezi. A fél­
h o ld alak ra form ált álláról görbe csomós vonalak futnak le a
szakáll táján. Szélétől 2— 4 m m éternyire erősen kidom boruló
gyöngykoszorú halad. H átlap ján egy ló vázlatos k ép e vehető
ki. A sö rényt gyöngysor jelképezi, olykor hiányzik is. A ló
alatt a földet egy barázda jelzi s hasa táján kengyelform át
visel. A ló feje alatt egy négyszögű karczolat.
2. E lőlapján B achusnak borostyánkoszorús feje szintén
gyarló utánzatban. Ez te h á t nyilván a thasosi tetradrachm a
m ásolata. Az áll, a hom lok és arcz ennél is élesen kiszö-
g e lln e k ; m íg orra, ajkai csak jelezvék s a szem eket k ét pont,
vagy k ö r m utatja. A hátlapon görbült hátú, m adárcsőrü ló,
m elynek lovasát többféle kezdetleges karczolatok, a fej körül
sugárkoszorúval ábrázolják. A hátlap te h á t II. F ülöp ifjabb
veretű tetrad rach m áján ak m ásolata.
3. D iana gyöngykoszorús feje hátrafésűlt hajzattal.
A 7 hosszúkás boeotikai paizsot is felism erhetjük ezeken,
m elyek a K r. e. 158— 146 közt virágzott am phipolisi szö­

* Die dakischen T etradrachm en. H erm annstadt 1875. Archiv für Landes­
kunde XI. 400. 1 .
 HU N Y A D ME GY E BA R B A R FÉM LELETEI. '55

vetségesek tetrad rach m áit utánozzák. H átlap já n a ló szintén

balra u g rik s alatta egy hegyes pálczaform a (nyilván a m ake-
doniai tetra d rach m á k H erk u les botja).
N agy ritk án N agy S ándor tetra d rach m á já n ak b arb ar
u tánzata is m utatkozik Ju p iter A etophorus képével.
Az itt szóban forgó érm ekből m egyénk terü le té n i868-ban
K udzsirról N agy S ándor eredeti tetradrachm ái és a thasosi
tetra d rach m á k n ak B achusképü utánzatai m utatkoztak. E fajta
érm ek lelőhelyeinek ism erem m ég Lozsád, K ersecz, K itid, Gu-
raszáda m ellett K im p en y községeket. L akóhelyünkhöz leg ­
közelebb esik S ebeshely (Szászsebes m ellett), hol 1801-ben
395 d arab thasosi és N agy Sándor-féle tetra d rach m a k erü lt
napfényre. O dább szom szédságában Reho. Az E rczhegység
övéből Diód, C sáklya és a vulkoji bányászat színhelye (Zalatna-
Bucsum közt) jö h etn ek em lítésbe.
A szóban forgó érm eket olykor középig behasítva k a p ­
juk, m ire nézve F in aly H en rik , kolozsvári egyetem i ta n á r
m agyarázata közelítheti m eg leginkább a valóságot, hogy t. i.
ez ötvény finom ságát volna hivatva ez az éles m etszet k i­
tü n tetn i.
A petrozsényi nagy lelettel * együttesen három broncz-
tá rg y is fordulván elé, az egész lelet elrejtés! idejét a am-
phipolisi szövetség D ianaképű tetradrachm ái után Ítélve a
K r. e. II. századról az I. századra áthaladó időszakra helyez­
hetjük. E k orszakban erdélyszerte uralk o d o tt m ár a bronzipar
s egyes házaló üzérek nagy d epotleletei olykor több m ázsa
öntésre szánt rögöt, tö rö tt jószágot vagy kereskedelm i árút
tü n tetn ek fel. M egyénk hasonló nagyobb lelettel ugyan nem
d icsek ed h etik ; de az 1887 őszén Isp án lak n ál (Alsófehérm .), s
1869-ben N .-Szeben tőszom szédságában, S zent-E rzsébetfalvánál
(H am m ersdorf) napfényre k erü lt számos tárg y , nem esett
messze határain k tól.
A petrozsényi bronzleletben k ét lándzsa és egy tokos
véső fordult elé s részem ről az odavaló aranym osások akkori
m unkásaitól és tulajdonosaitól szárm aztatom az egész leletet.
P etrozsénytől öt kilom éterrel északabbra a «B olivár»

* A leletről röviden Archaeol. É rtesítő III. 28.

56 TÉGLÁS GÁBOR.

(C etate Boli) nevű és jól ism ert b arlan g kivezető nyílásánál

a vasú tép ítés idején szintén nagyobb m ennyiségű vas- és
bronz véső, fejsze k erü lt napfényre. Ez a lelet azonban úgy
eltű n t, hog y tárg y a in ak m inőségéről nem szerezhettem tudo­
m ást s csupán néhai M aderspach V ictor szíves értesítése után
hozhatom em lítésbe. A lelet becsét kiválóképen növeli az a
körülm ény, hogy közvetlenül fölötte em elkedik a B olivár
nevű m eredek m észkúp, m elynek tetején 1882-ben egy fara­
g o tt kőkoczkákból ra k o tt róm ai előtti őrto rn y o t constatálhat-
tam s arról a társu lat III. É vkönyvében volt szerencsém m eg­
em lékezni.
2. A Zsilvölgy la k o ssá g á n a k régiségére utal a Zsil-Far-
k as-p atak n ál (L uppeny) 1879. téglavetés közben kiásott ara­
nyozott M arsszobor is, m elyet 1884-ben közbenjárásom ra
néh ai M aderspach V ictor társulati m úzeum unknak ajándéko­
zo tt volt. 1885. n y arán bányász-archaeologiai tanulm ányim
érd ek éb en a bécsi cs. kir. ré g iség tárb an kutatva, e mellszo­
b o r hű m ását ism ertem ott fel. Dr. K re n n e r m uneum őr
D illhey zürichi ta n á rtó l terjedelm es m onographiát * ad o tt
kezem be az európai m úzeum ok több hasonszerü reliquiáiról.
E szerint a m üncheni, berlini m úzeum okban találunk m ég
hasonló — b ár részleteikben m égis külöm böző — szobrocs­
k ák at, s a F ehérváry-féle gyűjtem ényny el a koppenhágai
m uzeum hazánkból szerzett egy idevágó darabot. A szobrok
eg y öntőiskola készítm ényei s ez iskola Lysippus, sikyoni
m estern ek borghesi gladiátorát választá m intájáéi s P ericles-
től N agy S ándorig virágzott, a m int azt P liniusból tudjuk.
A zsilvölgyi A res m ellszobor ennélfogva a N agy S ándort
követő id ő k n ek valam elyik expeditiójával ju to tt hegyeink
közé s a petrozsényvidéki aranym osások m ívelői hozhatták
be, úgy hogy a thasosi tetra d rach m á k k al egy m ívelődési
áram lat hullám vetését jelképezi itt e szobrocska is.
3. Totesd. Az előbbi leletek a vulkán nyergén át folyta­
to tt közlekedés rég iség ét igazolván : a K aránsebeshez kive­
zető összeköttetés irán y át is k itü n th e tjü k a totesdi nagy

* U eber einige Bronzbilder des Ares. Jahrbücher des Vereins v. A lter­

thum sfreunden im Rheinlande. Bonn, 1873. H eft L III und L IV 1—43. lapján.
 HU N Y A D M E GY E HARBAR FÉ M LEL ETE I. 57

aran y lelettel.* 1854-ben a V áracska (G redistyova) nevű h a­

tárrészen eg y földm íves 14 d arab négyszögü húzalból alak í­
to tt k arik áb ó l összefüződő lánczot áso tt ki. A lelet fém értéke
1478 frt 91 k rt te tt s a bécsi ré g isé g tá r 1900 írtta l v álto tta
azt m agához M usa V ojnától a szerencsés találótól. Az egész
lelet 2*931 pénzfont s 0*993 finom ságú ötvényében 0*736 az
aran y , 0*259 az ezüst.
4. Petrény. A B ácsival átellenben a S trig y jobb p artján
fekvő községben 1868. n y arán az erdőalji (La P ad u ren y ) szélső
ház m ellett Juon Zaphir felesége a G ropa S trini nevű á ro k ­
ból tapasztó ag y ag o t fejtve, egyszerre eg y női csontvázat
érzett m aga mellé zuhanni. A m egrém ült nő jajveszékelésére
o d asietett falusiak n ag y ám ulattal látták , hogy a csontváz
k arjait sodrony-tekercs, n y ak á t g y ö n g y ék díszíté. K apzsisá­
g u k fájdalom leh etetlenné tévé a becses lelet m egm entését s
Zudor E lek bácsi szolgabíró m ár csak igen kevés tö red é k et szol­
g á lta th a to tt be K a sk a n tin G yörgy akkori alispánhoz D évára.
K a sk a n tin n á l 1880-ban nehány ezüst sodronyrészletet láttam
m eg. Zsian D anyilla bevallása szerint a gy ö n g y so r a kőbol-
dogfalvi bérlőhöz jutott. N yilvános gyű jtem én y ein k m it sem
n y erte k ebből a sírleletből, m elynek p árjá t H unyadm egyéből
nem ism erem .
5. K itid . P etrén y rő l a lunkányi m ellékvölgybe látogatva,
K itid n él a P lesa te tő t kell m eg láto g atn u n k , hol 1883. tav a­
szán a disznók aranykoczkákat és ezüst tetra d rach m á k at tú r­
tak fel. A lelet egy szászvárosi korcsm ároshoz került. Nem
leh etetlen , h ogy ez a lelet k erü lt fel B u d ap estre, hol 1885-ben
16 összesen 422*5 gr. súlyú aranykoczkát aján lo tt fel S egesvár
vidék m egnevezéssel dr. H am pel József m uzeum őrnek.
6. Pokol-Valcsel. E S ztrigym enti faluban 1886-ban több
száz dyrrhachium i drachm át találtak. A dévai muzeum 370
d arab o t vásárolt meg.
7. Jó-Valcsel. 1786-ban 700 drb dyrrhachium i drachm a
fordult elé. E k ét szomszédos helység m ellett halad á t a régi
út, a szászvárosi völgyben eső havasi G redistyéhez.
8. A rany. A S ztrigy betorkolásával átellenben az aranyi

* Archiv für Kunde österreichischer Geschichtsquellen XXIX. 322.

58 TÉGLÁS GÁBOR.

au g it-an d esit hegyoldal alatt dr. K och A n tal geologisálás

közben egy nagyobb fajtájú tokos bronzvésőt talált s azt a
kolozsvári m úzeum ba szállítá.
9. Fölfelé haladva a M aros' m entén a T orm a Zsófia val­
lási és grap h icus jeg y eirő l elhiresült tordosi nag y telep állít
m eg a szintén T orm a Zsófia által felfedezett bronz- és réz-régi­
ségeivel. K iváló em lítést érdem el innen k ét rézcsákány, egy
bizonytalan ren deltetésű rézlem ez és egy rézkarperecz.*
10. M artinesd, 1887. tavaszán T am áspatak és M artinesd
közt k ét perem es bronz véső, k é t díszes fibula boglárrészlete,
k é t öntési rö g k erü lt napfényre.
11. Szászvároson felül V ajdej és R om osz közt került
napfényre 1834-ben 25 darab nagy bronzkarika (torques) és
egy áldozati bronzkocsi. M agassága 9^3 cm., hossza 16 cm.
A n ég y k o csikerék fölött h ét bronzhuzal képezi a kocsidere­
k át, m elybe egy lefedhető üst szolgált az áldozati anyag-
befogadására. A szekér derékhuzaljai m adárcsőrform án vég­
ződnek s egészben 12 ilyen alak diszíti a kocsit, és pedig
h at h átra, h at előre tekint. A közép D una-völgyön csak 3 s
az A lp o k tó l éjszakra összesen 11 ilyen áldozati kocsi ism eretes.
L egszebb m indannyi közül a ju den bu rgi példány (1851) S tájer-
országban, m ely jelenleg a gráczi m úzeum ban látható. Nyolcz-
küllőjű k erek ein ek átm érője 12 cm. s 28^5 cm. hosszú, 17 cm.
széles üstjén ek négy szélén h ajlíto tt nyakú lófejek díszítik.
Az előtérben k ét férfi agancsától fogva egy szarvast vezet,
m íg m ö g ö ttü k egy férfi b altá t em el s e jelen e te t egy nő
nézi. Az üst közepén álló karcsú női alak feje fölé em elt
kezeiben paizsform át tart. O ldalt 2— 2 lovas, kik hegyes
sisakot, k erek paizsot és rövid k ard o t viselnek.** A rendkívül

* Ism ertettem Archaeol. É rtesítő 1888. évf. 124. lapján, 28—31. rajzokkal.
Tordosnak egyébként egész irodalm a van. A kökorszaki em ber nyomai Hunyad-
megyében Dévai reáliskola É rtesítője 1876—77. Téglás G. Hunyadm egye neolith-
telepei Erdélyi Muzeum 1879. évf. T orm a Zs. B ericht über Frl. Sofie Torma,
Sam mlung p rä h isto risc h er Alterthüm er, Carl Goos 1878. Archiv des Vereins für
Landeskunde Siebenbürgens XIV. Bd. Adalékok H unyadm egye őstörténelméhez,
T orm a Zs. H unyadm . tört. és régészeti társulat I. Évk. 1881. A tordosi őstelep,
Téglás G. Arch. É rt. 1882. Az erdélyi medencze őstörténelméhez orvostermészett.
É rtesítő, Kolozsvár 1887. I., II., III. füzet.
** Sacken und K enner Catalog des Münz- uud Antikenkabinets. Br. Nr. 205.
 HU N Y A D M É G Y E BA R B A R FÉMLEL ETE I. 59

szép tá rg y k iállítása sokban em lékeztet a vajdeji példányra,

m int arró l G razban szem élyesen m eggyőződtem .1 N ém ileg
hasonló a rad k ersb u rg i áldozati kocsi töredéke, m elyet M ar­
b u rg m ellett h a tá ru n k közelében ta lá lta k .2 H azán k b an szin­
tén többfelé m u tatk o zn ak ily keg y eleti tárg y a k s a gom bai
h e g y ,3 a p ilin i,4 k is te re n n e i5 tem ető k s a v á la sz ú ti6 bronz-
k o csitö red ék ek re u talh atu n k .
L egújabban Klag-enfurt szom szédságában a w örthi tó
p artján fekvő Rosegg helységnél találtak ólom ból ön tö tt apró
k o csialak zato k at.7
D e V ajdejhez visszatérve, onnan m ég egy ezüstkarika
érdem el em lítést, m elynek m ind k ét vége kig yófejet ábrázol,
m int a szénavárosi (Zendrisch, K isküküllőm egye) ezüst-, vagy
a hélási (M arienburg, K isküküllőm egye) ara n y k a rik a s a leg ­
utóbb N ag y v árad ról R ö m er F loris által leírt lelet. A vajdeji
p éldány a bécsi csász. ré g iség tárb an látható.
íz. K u d zsir. A helység b ejárata felett jo b b ra em elkedő
V árh eg y en (Cetate) 1868-ban több százra m enő thasosi tetra -
d rachm a-utánzat találtato tt. N agyságuk 27— 36 mm., súlyúk
10— 13*5 gr. N agyrészben a budapesti n. m úzeum ba ju to ttak ,
de a tartalm azó ed én y t a szászsebesi ev. gym nasium g y ű jte­
m ényében láttam . A lelet leirását az A rch. É rtesítő hozta.s
13. Csóra. Nem tartozik ugyan m egyénkhez, de a vaj-
dejivel eg y m ívelődési k o rt képvisel m égis, a bécsi császári
rég iség tárb an 180— 203. leltári szám alatt láth ató ezü stk in cse:
négy, eg y e n k én t 7'8 cm. átm érőjű ezüstkarperecz, öt k o ro n g ­
alakú lemez, eg y darab 45*4 cm. hosszú négyszögre font láncz
számos csüngővei, h a t ken g y eles fibula, k é t nyakperecz (tor­
ques), három so d ronytekercs, k ét szarvalakú tá rg y 1821-ben

Goos Skizzen zur vorröm ischen Culturgeschichte der m ittleren Donaugegenden.

Arch. f. Landeskunde. Neue Folge, X III. Bd , III. Heft, 503. lap, XI. tábla, 8. r.
1 M ittheilungen des hist. Vereins für Steierm ark III. 67, 79.
2 M ittheilungen des hist. Vereins für Steierm ark III. 77. 1 .
5 Képes atlasz a régészeti közleményekhez II. 108.
4 U. o. XX II. 132.
5 U. o. 153.
6 Archiv f. österr. Geschichte X III. 135.
7 M ittheilungen der anthropologischen Gesellschaft in W ien. 1886. évf.
8 Adalékok érm észetünkhöz. Arch. É rt. 1870. III. k. 88—96. 1 .
6o TÉGLÁS GÁBOR.

k erü lt napfényre. L egbecsesebb egy 13*1 cm. széles, 15*7 cm.

m agas ezüsttábla, m elyen k ét egym ás után lépő férfi alak
körvonalai láthatók. Az alakokat körök jelzik. F ejükön sisak,
derek u k o n öv, lábukon fűzött saru (bocskor). A m ásodik alak
féllába hiányzik s az első oldalán hosszú k ard o t látunk. A tért
hárm as k ö rö k és levélalakok tö ltik be. Ez alakok kivitele a
h allstad ti övékén * előforduló és a K ra jn áb an W aalschnál dr.
H o c h ste tte r és D eschm ann K á ro ly által felfedezett bronzüstök
(cistak) alakjaira em lékeztet.**
14. K a m a . H a m ár túl m en tü n k a geographiai határon,
foglaljuk ide a k arn ai bronzleletet is.
A hetv enes évek elején egy szegény em ber a földjén
kap álg atv a, n agym ennyiségű bronznem űre akadt. A zokat
Jen ey Istv án akkori városi k a p itán y válto tta m agához G yula-
fehérváron s általa szerezte m eg a lelet becsesebb darabjait
a kolozsvári muzeum. A dudoros m ajd spiralis barázdákkal
é k íte tt karpereczek, paizsdudorok, fibulák, vésők, m ind a
legszebb p a tin á t viselik s alakjuk és k észíttetésük elegantiá-
jával tű n n ek ki. A dévai muzeum e leletből tekercses fabu­
lák at szerzett m eg általam . A bronznem ükkel együttesen vas­
vésők, lándzsák, kard, késtö red ék ek is ta lá lta tta k s e v astár­
g y ak m ind b ronzm intára készültek.
15. Voja. A m ellékvölgyekre visszatérve, az A lgyógytól
felfelé K is-A lm ásnak szolgáló völgy jobb felén eső helység­
ből a kolozsvári m úzeum ban eg y bronzvésőt láttam . Az Ercz-
h eg y ség közelsége m iatt fontos útjelzőül m inősítem e leletet.
16. E rdőfalvánál egy bronzlándzsa sem m isült m eg a
falu végi kovács kezén.
17. Gredistye. a) A szász városi víz fejénél, fenn a b ü k k
rég ió b an rejtőzködő ősrégi erősség nag y kérdőjelt képez m ég
m indig régészeti irodalm unkban. M aga a vár a Muncsel havas
m ellékágán a R iu-A lb és V alye-A lb közt em elkedő Cetaten
fekszik s itt vas- és kőszerszám okon kívül szenesedett g a ­
bona és b ab lepik m eg a kutatót.

* F reih err v. S a c k en : D as Grabfeld von H allstadt. X. t. 6. r.

** Praehistorische Ansiedelungen in Begräbnissstätten in Krain v. Desch-
m ann und H ochstetter, D enkschriften der Akademie der W issenschaften in
W ien 1879.
 HU N Y A D M E GY E RARBA R FÉMLELETET. 6l

b) E ttő l tíz k ilom éterrel n y u g atra a fővölgybe, jo b b ra a

Valye A n y ie si n y ílik be. E völgyben 1847. július 11-ikén
N eigebauer b u k u resti porosz consul a külügym inisztérium
közvetítésével seg ítségére u tasíto tt hatósági közegekkel, ú. m.
Szilvásy László városvízjárási főszolgabíróval, dr. T odor m e­
gyei főorvossal és B oér G yörgy kincstári erdészszel, A c k n er
M ihály szenterzsébeti ág. ev. szász lelkész és ism ert régészeti
író társaság áb an ásatást rendezve, egyetlen nap alatt 500 ró­
mai ezüst d én á rt g yű jtö tt. Az érm ek közvetlen T raján hódí­
tása alatt k e rü lh e tte k ide, és p ed ig 148 családi érem : 15 Julius
Caesar, 10 A ugustus, 12 A n to n in u s és Lepidus, 4 G erm ani­
cus, 3 A g rip p a, 2 T iberius, 2 A grip p in a, . 1o C aligula, 4 Clau­
dius, 69 T itus, 119 D om itian, 12 N erva, 2 T raján idejéből
szárm azik.
c) Sub K u n u n és V urtop vagy C aput Pietri. Az előbbi
völgy jobboldala felett kim agasló sziklafal viseli a Sub K u n u n
nevet. A sziklatetö hatalm as dolináit (tölcséres m élyedések)
V urtop s az egész fennsíkot C aput P ie trin ek nevezik. A mész-
tetö rő l alászolgáló árk o k egyikében oly gyakori a régi érem ,
hog y tavaszi hóolvadás idején rostával fogják fel. A harm in-
czas években a m észsziklák közt a jó-valcseli g.-kel. lelkész
nagym en n y iség ű K ozon-aranyat talált. A század elején ism ét
sok K ozon-arany m erült volt itt fel, úgy hogy a nagyszebeni
kin cstár-ig azg ató ság k ato n asá g o t kü ld ö tt a helyszínére s
P échujfalusi Péchi őrnagy 1803-ban e k u ta tá st le is írja.
Fájdalom a kato n ai expeditió egyetlen eredm ényét az addig
m eglehetős jó k arban állott várfalak és kapuív lerom bolása
képezé.* .
/
18. M agúra. A N agy-Á gtól n y u g atra C sertés és Boicza
(K is-B ánya) közé eső bányahelységnél 1860-ban egy disznó,
egy fazék ezüstpénzt és egy bronzlánczot tú rt ki. A róm ai
;r
* Péchi közleménye a Siebenbürgische Provinzialblätter, H erm annstadt.
I. köt. 249. lapján Idevonatkozólag Hene, gyulafehérvári kanonok adta az első
jelentést. Die Ruinen am M uncseler Gredistye. Bő adatokat tartalm az Ackner M.
Reisebericht über einen Theil der südl. K arpathen im Jahre 1838. Archiv für
Landeskunde I. k. 2. f. 184—5. Dr. Fodor. U tazás nemes H unyadm egyében régi­
ségek kinyomozására, H on és Külföld 1844. évf. 76—7 7 - és 1847. évf. 88—91. sz.,
valamint az általa kalauzolt Neigebaur Dacien czímű műve, K ronstadt 1851.
97. lapjától.
62 TÉGLÁS GÁBOR.

családi érm ek Irim ie P é te r ism ert aranyváltóhoz kerültek.

A kolozsvári m úzeum ban M aguráról egy tokos bronzvésőt
láttam .
19. Füzesd. A hatvanas években kilencz aran y k arik á t
szán to ttak ki. Ezek egyike 20’3485 gr. a régészeti társu lat
által v ásáro ltato tt m eg. E g y kis k a rik á t legutóbb én válto t­
tam m agam hoz. A többiek szétszóródtak, de legtöbb Irim ie
P éterh ez ju to tt.
20. Pogyele. Az E rczhegység em e k ét praehistoricus
fém lelöhelyéhez B rád közeléből e kis h elységet sorolhatjuk,
hol 1868-ban barnak'ó-bányászás közben egy kis edény bronz­
eszközt találtak. N ehány barázdált k arik a tö red ék ét néhai
K irin y i Lajos b ányaigazgatónál láttam 1881-ben.
2 1. Déva. M agurával átellenben a dévai várhegyre té r­
h etü n k , hol A c k n er M ihály 1847-ben N eigebaur társaság á­
b an egy b ro nzkarpereczet talált. A várhegytől n y u g atra a
M álhegy és Szárhegy közt g y ak ran találtak róm ai családi
érm ek et is.
22. Cimpeny. Lefelé haladva a M aros völgyén, o tt hol
az A lföldnek vezető kim osási völgy valódi kapuja m egnyilik
C im peny és Tisza a k ét p arto n tá rtá k fenn a róm ai előtti
idők em lékezetét. C im penynél k ét drb dyrrhachium i drachm a
fordult elő 1886.
23. Tisza átellenben fekvő községnél 1873-ban a M aros­
hoz hajló útszakasz bővítése közben 50 drb thesosi tetra-
drachm a, 19 apolloniai, 37 dyrrhachium i (később Durazzo)
drachm a, 837 családi, k ét ezüst barbar, 11 császári érem
k erü lt a m unkások kezébe s onnan a n. m úzeum ba.* U g y an ­
in nen a kolozsvári m úzeum ba egy kam pós végű, s H am pel
«A bronzkor M ag y a rh o n b an » czímű m üvének X V . f. 4. és 5. sz.
speciális erdélyi ty p u sk é n t b em u tato tt alakú sarlót láttam .
24. Dobra. A hajdan Jó -F ű n ek nevezett s m a a Dobra
p a ta k nevét viselő helység G ura D obre nevű részében, (mely
rész az anyaközség m agyar nevét elfojtá) L ázár Á rp ád ország-
gyűlési képviselő, egy bronztokos vésőt talált s ajándékozott
m úzeum unknak.

* Siebenb. Archiv für Landeskunde. Neue Folge XI. 467 lap és Carl Goos
C hronik der Archaeologischen Funde 56. lapján.
 HUNYADMEGY E BA R B A R FÉ M L EL E TÉ I. 63

25. Lapugy. E vidékről 1881. m ájusában nyolcz n ag y

a ra n y k a rik á t áru lta k D éván. V árosunkban vevő nem a k a d ­
ván, s e k in álg atás tu d om ásunkra nem esvén, a lelettel
V .-H u n y ad ra v án d o ro ltak a tulajdonosok s ott a d tá k el a
vásárban. Ú g y látszik a lelet m ég nagyobb volt, m ert D obrán
H a lp e rn k eresk ed ő m ég három k arik áró l te tt előttem em lítést.
26. Cserbel. A R u szk a-P o jan a hegység övébe érkezve,
nem m ellőzhetjük a cserbeli szép ezüst-leletet. 1874 okt. 8-án
a govasdiai völgyből Cserbei felé az erdős hegy oldalán C sonka
István kin cstári erdővéd ú tat k é sz ítte tv é n ,. egy durva cserép­
ed én y b en eg y bro nzkorsót s ab ban a következőket t a l á l t :
i k ét végén kigyófejet ábrázoló ezüstkarika, 3 nagyobb
ezü stk arik a, 2 kapocs, 2 kisebb sodronytekercs (ujjra való),
3 lem ezes tek ercs, 6 sodrony fülönfüggő, 491 róm ai családi
érem , 13 b a rb a r u tán zo tt érem. Az érm ek legfiatalabbjai
Julius Caesar k o rá t képviselik s az érem lelet R óm a alap ítá­
sától 509— 170-ig terjedő időszakot illusztrálja. D r. O rtvay
T ivadar az «Archaeol. É rtesítő» 1875. évf. 7. sz. 4^316 pénz­
fo n tra s 168 frt 24 kr. értékeli a leletet, m elyet roskány-
go v asd iain ak em leget. E név a m unkában állott erdei szén­
á ira vonatkozik s a lelőhelyet szem élyesen felkeresve consta-
tálhatom , hogy a cserbeli erdőben van. D r. O rtvay a 491
családi érem ből 480-at m eghatározott.
A k é t fibula közül a tö rö tt darabon a n yilt k arik a h á­
rom csavart sodronyból áll és m íg k ét ága a n yilt végek felé
irányul, hogy ott lapos, hosszúkás fülekké csavarodjék, a
h arm ad ik a k é t fület körül csavarja. A m ásik k é t ép fibulán
az ívbe m enő sodrony lemezzé szélesül, s ebből alak ú it a
peczek tartó k en g y el is. É rd ek esn ek találom a lánczszem ekből
alak íto tt k arp ereczet is. A lelet jelentőségét a vasbányászat
közelségétől nyeri, m elylyel egykori tulajdonosai viszonyban
állh atták . L előhelyére m enekülés alkalm ával ju th ato tt.*
27. N ándori Torm a Zsófia-barlang. A Torm a Zsófia által
felfedezett barlangból egy bronzsodronyfibula részlet k erü lt
napfényre. (Lásd bővebben: A nándori b arlangcsoport «Ter­
m észettud. Közlöny» 101. füzetében. T églás G. A nándori

* «Arch. Értesítő» IX. köt. 1875. 215—220 s 103 együtt

64 TÉGLÁS GÁBOR.

b arlangok. «Erdélyi Muzeum» 1880. évf. 6— 7. f. Torm a Zs.

A kőkorszaki em ber nyom ai H unyadm egyében «Dévai főreál­
iskola É rtesítője» 1876/77. B ericht ü ber F rl. Sofie v. T orm a’s
S am m lung prfehist. A lterth ü m er. Carl Goos 1878. «Archiv d.
V ereins für L andeskunde» X IV . Bd. A patakvölgy őstelepei
T églás G. «Arch. Értesítő» 1882. évfolyam ában.)
*

E n eh án y ad a to t böngészhettem össze több évi ősrégé­

szeti tanulm ányim és kutatásaim eredm ényéből H unyadm egye
tö rténelem előtti fém korára vonatkozólag. Szándékosan m el­
lőztem a tisztán kőkorszaki lelőhelyeket s csupán azokat válo­
g attam össze, m elyeken bronz vagy b arb ar arany- és ezüst­
k észítm ények jelentkeztek. F eltűnő, hogy épen a legterm é­
k en y e b b fő völgy alig járú l e sorozathoz s inkább a heg y k eret
őrizte m eg a szóban forgó em lékeket. E n n ek sokféle m agya­
rázatát adhatjuk. A fő völgy sűrűbb népessége és tartósabb
civilisatiója az efféle leletek utólagos felhasználását és elkal-
lódását k étség en kívül elősegíthette, m iután ad atain k e szá­
zadnál rég ib b m ú ltra nem nyúlnak vissza. F őteendő azonban
a felm erülő régiségek gondosabb m egőrzése, gyűjtése s a leg­
jelen ték tele n eb b lelet bejelentése volna. .S m iután e te k in te t­
ben a jó tan ács és em lékeztetés m ég m indig elkél H u n y ad ­
m egyében : e jelen soraim m al is ez irányban kivántam hatni.
H o g y m egvalósulnak-e az értelm iség nagyobb érdeklő­
désére alap íto tt rem énykedéseim , azt a jövő m utatja m eg.
V ajha a k étk ed ő k n e k ne volna igazuk !
 EM LÉKBESZÉD
H U NYA DVÁ RI Dr. ARÁNYI LAJOS FÖLÖTT.

Irta és felolvasta K ir á l y P á l .

Id ealistán ak lenni k o runkban végtelen nehéz fe la d a t;

csak a legnagyobb lelkek tu d n ak az eszm ényiség m agaslatára
em elkedni, m ert a közélet sivár, egy perczig sem szűnő zaja,
a napi küzdelm ek sorvasztó fáradalm ai, az an y ag iság m ár-
m ár kiölnek m inden ideált, s lelkünk alig tud p illa n atra is
m egnyugodni, hogy fölem elkedhessék tisztább légkörbe, hol
n y iltab b a látóhatár, hol m egdobbanhat szivünk s gon d o la­
tain k szabadon csaponghatnak. A vér és vas p olitikája —
a h u m ánusnak nevezett sz á z a d b a n ; a létért való küzdelem
legtöbbször nem veti m eg a m eg nem en g e d ett eszközöket
sem, ak k o r m időn az élet m inden m ozzanatát positiv törvé­
n y ek k el ak arják a k a d ály o zn i; a sorvasztó m unkateher, m ely
g y erm ek ein k et sem kim éli, — az em berszeretet koráb an ; a
társadalom réteg ein ek egym ással való örök torzsalkodása —
az egyenlőség napjaiban ; az an y ag iság im ádása — m időn a
n ag y ran ő tt term észettudom ányok épen a m in d en ttag ad ásn ak
eddig b ev ehetetlenül állott fellegvárát m ár-m ár kiostrom olják,
lero n tan ak m inden nem esebb illúziót, m egakadályoznak m in­
den ideális törekvést, s csak az anyagi siker után törnek,
m egfeledkezve a M egváltó m ondásáról, h o g y : nem csak k e ­
n y érrel él az em ber, de Igével is. A «panem et circen ses»-
n ek kell eszünkbe jutniok, m időn látjuk, hogy m inden nem es
terv, m ely a szivek valódi jóságára, a valódi lelkesedésre
ak arja lerak n i alapjait, ridegséggel találkozik, sőt néha g ú n y ­
nyal. K étszeres teh át azoknak az érdem e, k ik telve költői
ihletséggel, nem es törekvésekkel s a jóságtól kicsorduló szív­
vel v an n ak m egáldva, nag y eszm éket p en d íten e k m eg s lel-
A h u n y a d m e g y e i tö r t. é s r é g . tá r s . é v k ö n y v e . 5
66 KIR Á L Y PÁL.

kesülve, lelkesítve küzdenek érettök, m egm ozdítva m inden

követ, nem riadva vissza sem m i akadálytól, hidegségtől, m ég
h a az em berek szivében találják is azt. Ezeké a babér, s
nem an n a k fejére illik a koszorú, ki P áris közepére egy tel­
jesen czéltalan, Ízléstelen fölkiáltó jelet épít vasból, száz m eg
száz em ber életének vagy épségének árán, nehány rövid év­
tized szeszélyeinek kielégítésére, m ert ahoz, hogy évezredek­
k el daczoljon, nem b ír a faraók erejével. O k valódi apostolai
az ig é n e k !
É s ha elhangzik is szavok egy id e ig , később m égis
m eg h allg attatn ak , m ert az igazságnak győzedelm eskednie kell,
győzniök kell a nem es, nag y eszm éknek a m indennapiság
üzelmei felett, s ak k o r a nem es lélek nem fáradott hiába.
L elk én ek részei, életet adó m agvak ak k o r s term ék en y talaj­
ban dús, n em zedékeket éltető vagy nem esítő gyönyörrel eltöltő
gyüm ölcsöket hozók. Ily eszm éket csak nem es agy, összhangzó
szív és lélek tud m egalkotni, s ha m egalkotá, vele él, hal,
vele olvad össze egész lénye, alkatelem e, sőt létfentartója
lesz, m int földi részeinknek a szív és vér. É s örvend, lelk e­
sül, h a n ag y gondolata hívőket és híveket talál, könnyű lélek­
k el áldozza fel érette m indenét, koldussá is lehet m osolylyal
ajakán, de talán a szíve szakad m eg, ha szavait az érdek­
lődni, hinni, lelkesedni nem tudó lelkek nem fogadják be.
Ez a m ély és k iolthatatlan, egyetlen eszm éért m indent
áldozni és ten n i kész lelkesedés tölté be hunyadvári A rán y i
Lajost, társu latu n k n ak alapító és tiszteletbeli tagját, k in ek
em lékét nekem kellene m a ünnepelnem . Sajnos, de ezt nem
tudom tenni, s hog3r m égis m agam ra vállalám , an nak oka
társu latu n k m élyen tisztelt elnökének k itü n te tő bizalm a, s
a végtelen tisztelet, m elylyel a boldogult irán t viseltetem . —
Nem is ta rto k ünneplő beszédet, csak eszm ényiséggel telt
életén ek n eh án y epizódját fogom m egem líteni.
R év-K om árom ban született 1812 m ájus 12-én, s családja
a nagyenyedi M aisch-féle, czim erében zöldbékát viselő, elő­
kelő szász nem zetségből szárm azik. Ősei híven szolgálván
hazájokat, B ocskaytól nem ességet kaptak. D iplom ájok azon­
ban a véres belharczok idején elveszett, s ezért nem esi elő-
nevét nem használta sem ő, sem atyja.
 EMLÉKBESZÉD H U N Y A D V Á R I D>' ARÁNYI LAJOS FÖLÖTT. (,r

H árom éves korában a Il-ik József s I-sö Ferencz kül­

földi háborúiban, sok vész és veszélylyel vitézül m egküzdött
nagybátyja, S tro b ly M árton nyugalm azott huszártiszt fogadá
örökbe, azzal, hogy k ato n át nevel belőle. D e nagynénje, a
gyöngéd, istenfélő asszony, féltvén vékonyka, beteges öcscsét
a terh es harczi pályától, p ap n a k szánta, m ély vallásos érzü­
letet oltva leikébe. N agybátyja nem ellenzé az igaz áh ítatb an
való nevelést, jól tudva, hogy a vallásos kato n a többre, n a­
gy o b b ra képes, m int az, ki lelkét k atastro p h a idején nem
tu d ja felem elni az égiekhez. N ejét nem zavará teh át a g y er­
m ek k edélyének, szivének képzésében, de annál gondosab­
ban ügyelt m inden egyébre. Nem kim éivé sem m i áldozatot,
fényes n eveltetésben részesíté. A classicus nyelvek m ellett
elsajátítá n ag y b áty ja házában a francziát, olaszt, spanyolt,
később az angolt, s ebben nagy segélyére volt éles nyelv­
érzéke, m ely azonnal észrevevé a legfinom abb árn y alato k at
is. A rom án n y elv ek et kiváló tökélylyel és kedvvel beszél­
vén, m indig szívesen használta bárm elyiket, gy ak ran reám u­
tatv a hasonlatosságaikra, különbségeikre, különösen m időn
párhuzam osan idézett. Idézni valója pedig m indig töm érdek
volt, m ert n agynénje m ár g y erm ekkorában bevezeté őt úgy a
m agyar m int a külföldi irodalom berkeibe, s ő m indig szívesen,
sőt, öröm m el olvasván, a kifejlett nyelvérzékkel m indig eg y ü tt
járó nagy em lékezete híven, szószerint s m indig a kellő pil­
lan atb an való alkalm azhatósággal őrzé m eg az olvasottak leg­
nagyobb részét vagy legalább is színét, javát. N agybátyja
házánál a nem zet legkiválóbb tudósaival ism erkedvén m eg,
m int gyerm ekifjú m egkedvelé, helyesebben m egszerette fej-
ledező an y an y elv ű nket is, s neki is volt része az orvosi tudo­
m ány m agyar nyelvújításában. B ugát szenvedélyes újítás-
vágya reá is elrag adt később, s ő a harm inczas éveknek való­
ban szörnyeteg m űszavait öregségében is szívesen használta,
b ár tu d ta jól, hogy itt-am ott jobb is ak adna helyettök, s
hogy in k áb b értjük, m ég mi laikusok is, a latin term inuso­
k at, m int B u g áin ak egykor korszakot alkotó, az orvosi tudo­
m ányt m ag y arrá te tt lexiconját.
De nem készült orvosnak. N agynénje p a p n a k nem ad­
hatván, férjével ak k ép egyezett ki, hogy legyen a fiú közhiva­
5*
68 KI RÁL Y PÁL.

taln o k , m ert a cancelláriánál m ég consiliariusságig is felvi-

heti, hiszen n a g y b á ty já t m ég a p alatin u s is szivesen látja.
Jogász le tt teh át, b á r ő n ag y n én jén ek vallásos nevelése által
sarkalva, in k áb b h ittérítő a k a rt lenni, hogy messze keleten a
vad ak között, vagy A frik án ak ism eretlen belsejében hirdesse
a M egváltó igéit. É s a g y erm e k k o rn ak ez első benyom ása,
conceptiója teljesen m egfelelt term észetének, hajlam ainak,
m ert ha p ap nem le h e te tt is, azért m issionarius m aradt utolsó
perczéig, ki h iv atását betölté úgy, m int azt ten n i csak a leg­
jo b b ak képesek.
A jogászélet nem tetszett neki. A róm ai jog nem rag ad ta
m eg kedélyét, a corpus ju rist unta, s a köz-, m agán- és bün­
tető tö rv én y k ö nyvek p arag rap h u saib an sem találván az övé­
n ek tetsző szellem et, in kább görögül tan u lt s angolul. H om ert,
S h ak esp earet úgy ism erte, m int k e v e s e n ; szorgalm asan járt
a term észettudom ányi, boncztani előadásokra, s ezekből jó
kedvvel vizsgázott, m íg a jogi k a r irán ti kötelezettségeit csakis
n ag y b á ty ja irán t való tek in tetb ő l ró tta le. E m ellet rajzolt,
festett, m intázott, csak Justinianus tudom ánya nem tetszett neki.
1831-ben végre eldőlt sorsa. Az ázsiai cholera rém ítő
hevességgel lepé el ez évben hazánkat. Felső vidékeinken
a félrevezetett nép nyilt lázadásban tö rt k i; az 1514-iki
sö tét nap o k látszának m egújulni, m időn a dühöngő töm egek
féket vesztve tám ad ták m eg a g y an ú b a fogott városokat, föl­
des u rak at, m indent legyilkolva, lerom bolva, mi útjokba akadt.
P e d ig h azánk m ás részein is csak úgy dúlt az ism eretlen
járv án y , kiölve egész családokat, kipusztítva egész községe­
ket. A rán y i szülővárosát is végig sepré a szörnyű rém, s az
alig 19 éves kezdő orvosnövendék a legnagyobb odaadással
ápolá a halálraváltakat. A város évkönyvei őszinte elism erés­
sel em lékeznek áldozatkészségéről, s m ost anyja biztatá, hogy
h ag y ja el a jogi p ályát, m elyen n ag y b á ty ja holta után úgy
sem b o ldogulhatna gyorsan, s legyen orvos. A rán y i öröm ­
mel fogadván a s e r k e n té s t, B écsbe m ent azon szándék­
kal, hogy az egyetem i évek lejárta után R ó m áb a utazik és
fölvéteti m agát a h itté rítő k intézetébe, hogy időfolytával
ap o sto lk én t m űködhessék, úgy lévén m eggyőződve, hogy az
id egen világrészek vadonaiban több hasznát veszi m ajd orvosi,
 EMLÉKBES ZÉD H U N Y A D VÁ R I Dr ARÁNYI LAJOS FÖLÖTT. 69

m int jogi tu d o m ányának. Ez tökéletesen igaz, de m áskép

történt.
B écsben befejezvén tanulm ányait, a budapesti, ak k o r
m ég pesti eg y etem collegium ait kezdé hallgatni, s rendkívüli
ügyessége, előzékenysége m egnyervén részére a világhirü
S tahly p ártfo g ását, új életpályája b izto síto ttn ak látszott. A szi­
g o rlato k at fényes sikerrel tevén le, B ene F erencz vévé m aga
m ellé segédül a belgyógyászati tanszékre. íg y k é t év telt
el. E zután utazni m ent, s V elencze m űkincsei, a cinque cento
rem ekei an n y ira b etö lték szivét, lelkét, phantasiáját, hogy
festő ak a rt lenni. D e e szeszély, elhagyva V elenczét, elhagyá
őt is, s B écsben m ár ism ét a klinika vonzza őt, L ippich
tan ácsára R o k itan szk y növendéke lett, s m egtanulva tőle a
k órboncztant, 1844-ben m int kész tudós té r haza, m agával
hozván M yoplasticáját, m ely an n y ira m eglepé a tudós k ö rö ­
ket, hog y a p esti egyetem en m ag án ta n árrá h ab ilitálták őt,
b ár nem h itte k tudom ányának. K ezdetben tan term e t sem
a k a rtak neki adni, a laboratórium ot p edig egyenesen m eg­
tag ad v án tőle, h at éven á t saját jövedelm éből b érelt helyi­
ségben vezeté be tan ítv án y ait a bonczolás titk aib a, m egvetve
alapját a m a m ár m ajdnem páratlanul álló boncztani m ú­
zeum nak. Csak a k k o r d erü ltek jobb n apok tudom ányára,
m időn a régi, a tudom ányokban is conservativ g árd a k ih al­
tával m ás nem zedék foglalá el az A lm a M ater tanszékeit.
Előbb, B ach idejében, csak egy kis szobát kapott, de 1858-ban
m ár három terem ből álló dolgozó helyisége van.
M int ta n á r a legkiválóbbak közé tartozott. E lőadása
rövid, egyszerű, világos volt, s tan ítását m indig rajzokkal,
készítm ényekkel illustrálta. T an ítv án y ain ak nem praelegalt,
nem ta rto tt n ek ik akadém iai értekezéseket, hanem ta n íto tta
ő k et a szó szoros értelm ében, s a v égzetteket, m int a közép­
iskolában szokás, számon is k é rte tőlök. H allgatóival jó,
bizalm as viszonyban élt. E zt nem egy zord kedélyű, mo­
g o rv a professor h ányván szem ére, g y ak ran m ondogatá, hogy
ő tanítványaival nem fraternizál, csak paternizál. S ebben
tökéletesen igaza volt, a keze alatt levő tudásra m enendő
sereg rajongó szeretettel fogta őt körül.
M int ta n á r nem elégedvén m eg a m indennapi pensum
7° KI RÁLY PÁL.

eltanításával, m aga is tanult, k u tato tt. Ő honosítá m eg eg y e­

tem ü n k ö n az u roskopiát is, s értekezése e tá rg y ró l egy szak-
tek in tély állítása szerint m ég m ost is kiváló m unka. Járt,
k e lt m indenfelé. R észt v e tt szorgalm asan a m. kir. term é­
szettudom ányi társu lat vándorgyűlésein és S opronban m utatá
be m ár 1847-ben az em beri szervnek pontos m intáját a géppel
eg y ü tt, m ely azt a hallgatóság szeme láttára m űködésbe hozta.
Az orvostudom ányt lehetőleg széles körben óhajtván
terjeszteni, m eghonosítá egyetem ünkön a törvényszéki orvos­
tan t, tan ítá az életm entést, m ég a különféle vallásfelekezetek
sem inarium aiban is, és tan u lm án y ait tiszta, világos nyelven,
közérth ető en bocsátá ki a «N éptanítók Lapjá»-ban.
Izg ék o n y lelk ét azonban az orvosi tudom ány, b árm eny­
nyire becsülte is s bárm ily sikerrel m űvelte is, nem elégíté
k i te lje s e n ; előbb m int gyerm ek-ifjú a jogtudom ányok m el­
lett term észettudom ányokkal foglalkozik ; — G alenus könyvei
m ellett p ed ig V elencze m űkincseit bám ulja, tanulm ányozza,
s in n en m ár csak egy lépés van a m üarcheologiáig. K ez­
d etb en m int parallelonnal foglalkozik csak a régészettel, de
később tan árk o d ásán a k végső éveiben, m időn gyengülő szemei
nem en g ed ék többé, hogy a górcső titk a ib a is behatoljon,
egész szenvedélylyel veté m agát új szakjára. K ezdetben kelet
em lékeit tanulm ányozza ; a jeruzsálem i zsidótem plom ot, s m eg­
ta n u lta az ó-héber nyelvet, erre ugyan csendes antisem itis-
m usa v itte reá, m ely «R udnó és lelkésze» czimü röpirat-féle
könyvecskéjében nyilatkozik, m ajd az assyr és babyloni s
végül az egyptom i építészetet. E gyszerű, egyenes lelkét azon­
ban a kacsk aringós sem ita form ák nem elégiték ki, búcsút
is m ondott nekik, s egész leikével veté m agát E gyptom ra,
kutatva, tanulm ányozva, m iképen h ato tt a nap fiainak archi-
tectu rája a m inden szépért lelkesülő g ö rögökre s m inden
g y ak o rla tit érvényesítő róm aiakra. A hellenism usból csak az
ó-görög egyszerű, nem es form ák elégiték ki, a cinque cento
term észetes, nem naturalisticus alakzatain, fejlett m űérzékét,
a m iképen B ram ante s M ichel A ngelo B uonarotti a szépet
a fenségessel, vagy prózában a töm egességgel egyesíté —
S zent P é te r tem plom a — ak a rá egyesíteni phan tasiája E gyp-
tom ő sk orának óriási m éreteit az egyszerű hellenism ussal,
 E M L É KB ES ZÉ D HU N Y A D V Á R I Dr AR ÁNYI LAJOS FÖLÖTT. 71

m ely az em ber alak ján ak nagyságával és term észetes szük­

ségeivel ig y ek ezett összhangba hozni építm ényeit. Ily h ete­
rogen, egym ással hom lokegyenest ellenkező téren szabadon
k alandozhat a képzelet, itt n ag y íth at, ak á r túlozhat tetszése
szerint, másfelől p ed ig k icsinyíthet, hogy h arm ó n iát te re m t­
sen az össze nem férő és illő tag o k között, s különösen a k k o r
teh eti ezt, ha erős kéz nem fékezi útjait, de engedi a phan-
tasm ag o riák világába csapnia, s igy született m eg a politikai
újjászületés hajnalán i860 körül a m agyar parlam ent épüle­
té n e k terve, m ely a m inden tö rv én y t m egtévesztett képzelet
term ék e h at bazilikájával, a régi főrendek, képviselők s összes
m inisztérium ok stb. lakásaival.
Az utó p iák világa azonban nagyham ar véget ért s a
sok archseologiai ism eret, párosítva a legerősebb nem zeti
érzéssel, m ás gyüm ölcsöket kezde terem ni. M ár 1862-ben a
term észettu d ó so k nak vásárhelyi ülésén m egpendíté a vajda­
h u n yadi vár restauratiójának kérdését, — s ezzel e g y ü tt a
H u n y ad v ár-eg y esület m egalapítását. A provisorium nak poli­
tik aila g szerencsétlen évei term ék en y ek lévén, pótlásul, m in­
den nem zeti eszm ére élénk viszhangra lelt a gondolat, —
s A rán y i lelkes gyújtó szavainak hatása a la tt készséggel
adakozott m indenki teh etség e szerint és m eg alap íttato tt az
eg y let. Az alapszabályok m egerősítéséig távolról sem ju tá n a k
el ugyan, — s ak k o r nem ju th a tta k volna el, — de a g o n ­
d o lat nyilvánosságra ju to tt, és m int futó tűz terjedvén és táp-
láltatv án az erdélyi részekben tám adt propaganda, m eg A rá ­
n y in ak a szabadulni kezdő hirlapirodalom ban k ifejtett izgatásai
által, m ár m eg volt érve. m időn 1865 decz. 15-én királyunk,
legbölcsebb, leg kegyelm esebb uralkodónk, m egnyitá budai
p alotájában az országgyűlést.
A rán y i m ár ezt m egelőzőleg hónapokig dolgozott H u-
nyadon, a legap rólékosabb részletességgel vizsgálva m eg m in­
dent, az 1854-iki tűzvész óta valóban szomorú k é p e t m utató
ősi sziklafészekben. T anulm ányainak éredm ényeit a v ár mo-
nog rap h iájáb an ra k á le, értékes, a testau ratió ra vonatkozó
ú tm utatásaival együtt.
Az alkotm ányos korm ány 1867 ápril 8-án m egalakulván,
m agáévá tévé a nem zetivé vált eszmét, — s A rán y i lelk én ek
 72 KIRÁLY PÁL.

végtelen öröm ére első b u d g etein k b en százezrek szerepeltek a

H u n y a d ia k sasfészkének helyreállítására. A rán y i teh át nem
hiába futott, fáradott és költö tt. A vár parafa m intáját tö b b ­
szörösen elkészíttető, eg y et elküldött az a k k o r m ég gyerm ek
tró n ö rökösnek, s az egykori h irlapi adatok szerint a királyfi
hosszan elm eren g ett a nem es építészeti idom ok fölött és m eg­
becsülte m indvégig. A m ásodik p éldány a nem zeti m úzeum ­
ban van, — a h arm ad ik at A rán y i dolgozó szobájában láttam .
Szegény ö reg úr alig m ozoghatott tőle, — és m égis ereklye­
k é n t őrizé, föl-föl sóhajtva: «Ha oly fiatal lennék, m int uram -
öcsém most» — «de nem az én vérm érsékletem m el» . . . v ála­
szolóm, — s ő rám nézett m intha m ondani ak a rn á «még te is!»
A restau ratio terv e it a genialis Schulcz készítő el. V alódi
rem ekm ű, m éltó a nag y H unyadi János és M átyás em lékéhez.
A m unka m ag is kezdődött és halad t szépen, m időn 1873-ban
bekövetkezének a pénzügyi válság terhes napjai. H unyadon
egyszerre m egszűnt a m unkás kezek sürgése, s A rá n y it is
koldussá te tte a k atastro p h a, m ely egyform án sújtott nagyot
m int kicsinyt. A nyagi jólléte m egsem m isült, ingó és ingatlan
vag y o n át elsöpré az ár, — s ő, az egész életében kényelem ­
hez, gazdagsághoz szokott em ber, öregségében m ajdnem m á­
sok k egyelm ére szorúlt. Szívóssága, lelki ereje azonban m eg­
m enté, s nyu g díját is föláldozva újra tan ítan i kezdett, hogy
ö nm agát és családjának m ég honnlévő tag jait föntarthassa.
A k a ra ta m egm enté őt, — s lelke lassankint visszatért ism ét
eszm ényéhez. A lelkesítő hirlapi czikkek ism ét m egjelentek, —
és ő n y om ukban já r m in d e n h o l: a m iniszterek előszobáiban,
a képviselők, főrendek folyosóin, — de hiába, a pénzügyi
válság m egbénítva m indent, érzéketlenné tőn m indenkit.
A rán y i társadalm i úton a k a rt te h á t segíteni, — m eg­
újítva, illetőleg fölelevenítve a hunyadvári egyesületet. E rre
a hunyadm egyei tö rtén e ti és régészeti társu lat m egalakulása
ad ta neki az első im pulsust. D e kezdetén az anyagi bajok, a
bajokból teljes becsülettel való kim enekülhetés gondjai sok­
kal in k áb b elfoglalták őt, hogysem lejöhetett volna közénk,
m íg végre az 1883-diki közgyűlésünkön m agunk között üd­
vözölhettük őt először. — A nem zeti casino term ében lefolyt
közgyűlésünkön ta rtá m eg beszédét, m ely m egindító nálunk
 E M LÉKBES ZÉ D HU N Y A D V Á R I I)r A R Á N YI LAJOS FÖLÖTT. 73

a hu n y ad v ári eg y esület létesítése irán t való m ozgalm at. L el­

kes, kitö rő öröm m el fo gadtuk tervezetét m indnyájan, b á r nem
tu d tu n k m eg nyugodni m indent rem élő és hivő idealism usában.
Az eg y esü letet exposéja szerint k iak ará terjeszteni egész
M agyarországra, m inden községben, városban fölállítandó
fiókkal. M eg a k a rt adóztatni szegényt, gazdagot, kicsinyt,
nagyot, h alotti to rt, m int m ennyegzőt, keresztelőt, s egy ital
b o rt stb. F ig y elm e felölelt m inden m ás egyesületet, közinté­
zetet, m inden köznapi és ünnepi alkalm at, nép- és közép
iskolát, felsőbb tan in tézetet, szóval a közélet és társadalom
összes tényezőit, az em berek jó és rossz szenvedélyeit, s ő
ezeket szerető gonddal szőtte össze, hosszú fáradalm as m un­
kával eg y n ag y operatum ba, m ely h a valósítható leendett,
az eg y esü letn ek 17,0000 frt évi jövedelm et b iztosított volna.
A vár hely reállítása így nem tarto zo tt volna az u tó p iák közé.
De ő ezzel eg y ü tt a jó levegőjű H u n y a d o t nagy ip artelep p é, s
a mi ezzel bajosan egyesíthető pensionopolissá is óhajtá tenni,
s végül nem zeti központtá is a nag y H un y ad iak m ég m eg­
fogyatkozva és fényes ö rö k én ek pendantjául óriási költséggel
építendő Á rp ád p alota á lta l!
A terv alap ját m indenikünk helyesnek, jó n ak találván,
öröm m el n y ú jtán k kezet an n a k létesítéséhez, s A rán y i társu ­
latu n k elnökével, a ném eti T usculum ban, egy kis társasággal,
m elynek én is szerencsés valék tag ja lehetni, m egbeszélte az
első teen d ő k et, lépésről-lépésre engedve csak szövevényes
tervezetéből, hosszasan, szívósan vitatva an n ak legkisebb részeit
is. íg y az óriás tervezet jóval kisebbé lett, de m ég m indig
általános, országos jellegű. E zután H unyadon ta rta to tt egy
népes előértekezlet, m egerősíttetvén az alapszabályok, végül
összehívhatá társu latu n k elnöke az alakuló közgyűlést V ajda-
H u nyadra, a vár egyik te rm é b e ! A rányi dobogó szívvel érk e­
zett le s ifjú hévvel v e tt részt a közgyűlés tárgyalásain.
A zóta az egyesület középpontja áth ely eztetett B udapestre,
s eln ö k ü n k a n y árra készül m ozgalm at indítani, hogy a k i­
tűzött czél valóban elérhető legyen.
Az öreg u rat a hunyadi közgyűlés óta nem láttu k többé.
B etegeskedni kezdett, de azért m inden gondolata a váron s
az egyesületen függött. x\ várnak elkészíttető egy kis m intá­
74 KIRÁLY PÁL.

já t újjászületett alakjában, s várósról-városra a k a rt járn i vele,

izgatni m indenfelé, hogy az érdeklődés csakugyan országos
legyen. A g y á n fekve, keresztcsont szaggatások közepett regélt
nekem n ag y tervéről s az elérendő sikerről. V ele eg y ü tt
látszottam hinni és rem élni is, de m eghiúsult m inden rem ény.
A tisztes ö reg n ap ró l-n ap ra gyengült. 1886-ban m ellhártya-
g y u lad ást kapva, öt hón ap ig feküdt, s ez alatt kínos g ég e­
sorvadás fejlődött ki szervezetében. — B ajának jelleg ét sze­
rető gonddal titk o ltá k előtte övéi, de az orvos éles szeme
felism eré azt a m utatkozó jelenségekből. T isztább levegőre
vág yott, hog y g átolja a b eteg sé g roham os lefolyását, s a kies
fekvésű N agy-M arosra költözék. Nem rem élve gyógyulást,
egy bizalm as b ará tjá t e szavakkal üdvözlé első találkozásuk
alk alm áv al: «Eljöttem N agy-M arosra m eghalni». Szava b etel­
jesed ett, 1887 junius 28-án jobb létre szenderült.
M ég m ost is élénken áll előttem a d erék öreg ú r m agas,
karcsú alakja. Ü deségét, élénkségét m indvégig m egtartá.
M agas hom loka derült volt m ég a legnagyobb bajok között
is, s nagy. k é k szemei rag y o g ó k k á lettek, ha V ajda-H unyad
nev ét em líték vagy em líté és hatásos szónokká vált, h a róla
k ezd ett beszélni. C saládját rajongó szeretettel övezte s viszont
őt an n ak m inden egyes tagja. N ejéhez forró, soha ki nem alvó
szerelem m el ragaszkodott s en n ek visszacsengése a költői
hangú levél, m elyet egy főúri párhoz intézet, olasz szokás
szerint egy piros s egy zöld levelet küldve nekik, m int eg y ­
k o r ő tévé nejének. A társaságban m egbecsülhetetlen v a la :
hum ora nem es és kiaknázhatatlan, társalg ása finom, szellemes
s festői, és tárgyához k ép est em elkedett vagy egyszerű. A köz­
életben jó hazafi, 1848-ban fegyverrel is küzdött hazájáért és
talp ig becsületes, egyszerű em ber. T udom ányát m éltányolva,
az akadém ia 1858-ban tagjai közé választá, m ajd az archae-
ologiai b izo ttság választá be őt, s m int en nek tagja k u tatta
végig P estm egye községeit régészeti szem pontból. D e a k i­
tü n tetések re nem sokat adott, csak arra volt büszke, hogy
felséges u ru n k hunyadvári előnévvel ú jítá fel nem ességét.
E zt sohasem h ag y á el neve m e llő l! Sírja a budapesti közte­
m etőben ép oly egyszerű, m int volt egész életében ő m aga !
A ldassék közöttünk em lékezete ö rö k r e !
EGY ŐS MAGYAR T E L E P HUNYADMEGYÉBEN.

(Fölolvasta a társulat közgyűlésén szerző: S ólyom - F e k e t e F e r e n c z ).

T ö rtén e tíró in k és kútfő in k eddig kevésbbé igazítanak

ú tb a azon k érd ésre n é z v e : E rd ély m egyéinek m agyarsága,
leg aláb b alap jáb an és zöm ét tekintve, a honfoglalásban talál­
hatja-e e r e d e té t; vagy egyszerűen későbbi beszivárgás, be-
szürem kedés ?
Az oláh tö rtén e tíró k , k ik a hajdani D aciában virágzó
városok, érin te tlen ü l fönm aradt róm ai g y arm ato k felől m e­
sélnek, a m ag y arság beszürem kedését vallják. B izonyítani —
ez n ek ik fölösleges. A n n y ira szorgalm asan k u tató erdélyi
szász írók az okleveles nyom okat teljesen nem tévesztik szem
e lő l; m indazáltal ők is azon nézethez h a jla n a k : h ogy az er­
délyi v árm eg y ék m agyarsága nem egyéb, m int a székely
nem zet rajeresztése időnként. M ely időben, és m ily h elyekre r
ezt g y ö k eresen nem k u tatták .
C sekélységem azon fölolvasásom rendén, m ely társu la­
tu n k első évkönyvében im m ár napvilágot látott, első adtam
h atározott kifejezést am a m eg g y ő ző d ésem n ek : m iszerint itt,
legalább itt H u n y ad b an , m elyre nézve íro tt ad a to k a t keres­
tem és találtam , a m agyarság telepeinek eredete a honfogla­
lásig vezetendő vissza. A m agyarság a lakályos völgyteknő-
kön szám ra is tú lsúlyban volt m inden más, te h á t az oláh
nem zetiség fölött is. M ely utóbbira nézve kim utattam , hogy
későbbi g y arm ato sítás.
A sok közűi a mai szép alkalom ra ism ét k irag a d o k egy
hunyadm egyei ős m agyar telepet. Jókora m ennyiségű eredeti
s teljes h itelt érdem lő oklevélre m utatok. M egteszem k ö v et­
keztetéseim et. N agy igényeim nem leh etn ek e futólagos is­
76 Dr SÓ LYOM -FEKETE FERENCZ.

m ertetésem m el. A világító m écs m eggyújtása legfőbb czélom.

Az igazi m u n ka hih ető leg m ások osztályrészébe m egyen
m ajd át.;;
Os m ag y ar telep em et a X V I. század óta H osdáth név­
vel illetjük. Ig é n y te len falucska jelen leg V ajda-H unyad váro­
sától d élk eletre egy oly völgyeiéiben, m elyet k é t hegy-kifut-
vány valósággal hasdad, tojásdad, göm bölyded alak b an zárol.
É p p en e fekvéséből v eh ette eredeti nevét, m ely a X V I. szá­
zadnál rég ib b oklevelekben következetesen ; H asdad, H osdad,
H o sd ath alak b an iratik. A n n y i bizonyos, hogy e helységnév­
n ek a «Hósstadt» — V o rstad t képződm ényekkel soha semmi
köze sem volt, nem leh etett. V ajda-H unyad soha nem terje d t
H o sd áth ig , ez an n a k elő- vagy külvárosa nem v o lt; tőle
to ro n y irán t is m agas hegylánczon túl m integy n ég y -h at kilo ­
m étern y ire esik. M ég csekélyebb jogosultsága van am a szó­
játék n a k , m in tha a község nevét, valam ely erdélyi fejedelem
adom ánya s kifejezése: «hos dat» ezeket adja, pl. valam ely
p rin cep s — hozta volna létre. M egtartom te h á t a H asdad
nevet, m ely az előttem fekvő k ét hártya-oklevélben 1333. és
1412. évekről fordul e lé ; s m ely szórványosan későbbi, ok­
levelekben is szerepel még.
T reuenfeldi L en k Ignácz geographiai L exiconában csak
an n y it tud H asdadról följegyezni : m iszerint 1839-ben, m időn
am a műve m egjelent, H unyadm egye egyik járá sán ak neve
róla v é te te tt; és hogy lakosai közül 2 7 soroztatott be az
I. oláh h atárő r-ezred n ek I. szá zad á b a; van ev. ref. egyháza,
s h a tá rá t tö b b nem es család bírja. — G. F ried rich M arienburg
«Zur B erich tig ung einiger alturkundlichen siebenbürgischen
O rtbestim m ungen» (A rchiv für siebenb. L andeskunde. N eue
F olge V. Bd. Seite 238.) odavetöleg H asdad lakossága felől
is m in teg y gúnyosan jegyzi m eg a legendát, m ely a m a­
g y arság n ak H u n y ad b an egyes király v árak őrzése v ég ett m ég
a po g án y k o rb an letelepítéséről ak a rn a beszélni.
Ig en , H asd ad is tö b b ek között nem király ain k alatt
telep ü lh etett, h a tá ra nem a k k o r fo g laltath ato tt el a m agyar
lak o sság által. D escensus, haereditas a jogczím , m elynél fogva
am a h a tá r a m egszállók által korlátlan tulajdonul b irto k o lta -
tik. Összes történelm i kútfőink és ad atain k tanú ításak én t a
 EGY ÖS MAGYAR TEL EP H U N Y A D M E G Y E B E N . 77

«descensus v ag y hm reditas» elnevezés csupán az ösfoglalású

fö ldekre alkalm aztatok. Az ily ős szállást tulajdonosa m aga
adom ányozza, fö lo sztja; m íg a későbbi adom ányos jószág m ár
soknem ü m egszorítást szenved. S zent Istv án k irály törvényei
az ős szállásokra m o n d ják : «sua p ro p ria haereditas». U g y a n ­
ezt teszi a H asd ad nem zetségei, g en eratió i közt M artinus
hunyadi főispán és tisztsége előtt m eg ejtett osztályról 1333. év­
ben k elt oklevél, m ely az osztályt követelő fél ajkaira e sza­
v ak at a d ja : «sextam porcionem terrae p artis ipsius posses­
sionis H asd ath , ab eisdem nom ine et titulo s u i iuris, ipsum que
iure h ered itario contingentis, acquireret.» — U g y an csak a
hasdadi v érség ek 1412-ben N ádasi László erdélyi alvajda ítélő­
széke elő tt állítjá k : «dicta porcio possessionaria — ius fem i­
neum non seq u eretur, sed esset hereditaria». S valóban az
ős m egszállás jo g án szerzett tulájdon hazai tö rv én y ein k sze­
rin t egyszerűen azon m inőségénél fogva csupán fiágat, a fegy­
verhordozó iv adékot illető volt. Ezt ig y ek ezett hasdadi Gálffi
F erencz 1795-ben a m .-vásárhelyi ítélő-tábla előtt fo ly tato tt
p ő rén ek ren d én ig a z o ln i; de szerencsétlenül valam i adom ány­
levél u tán k u tatv a s an n a k vélt rejtegetője T om pa D ániel
uram ellen hosszadalm as tanuzásokat eszközöltetve. M iről a
kezeim nél levő ú. n. p örkönyv őrzé m eg az adatokat. M eny­
nyire k ö n n y eb b le tt volna jó Gálffi F erencz m unkája, ha a
régi oklevelek kezei közt leen d ettek . ím e, itt csak eg y et
em lítek. P ath o ch y P é te r hunyadm egyei főispán és a tisztség
1513. évben igazolják, hogy elő ttü k a hasdadi nem zetségek
eg y ik nyilából Im re, M átyás és P é te r a leán y n eg y ed et k i­
adták.
H o g y H asd ad ős szállású m agyar telep, bizonyítja m ég
az is, m iszerint itt is m indig egész vérség, és nem egyes
em ber, keresi a m aga jav ait b iróság előtt. — M ykola László
1549. k elt ítéletlevele B akó P é te r és Jak ab felpereseknek
az A ntalffiak elleni ügyében ily k itétellel é l : «fratres g e n e ­
rationis eiusdem actoris». — Gálffi F eren czn ek föntebb em ­
líte tt pőrében a tan u k vallják, hogy k érd ezték az állítólagos
donatiót rejtegetőtői, legalább m ondaná m eg : «micsoda nem ­
zeteknek vagyon o tt a nevek».
A legelső osztály, m elyről oklevelet m u tath ato k föl, a
78 Dr SÓLY OM -FEK ETE FER EN CZ.

M artinus com es előtt 1333. évben m egejtett. I tt H asdad egész

h atára öt nem zetség szerint öt nyílra osztatik. Ezen ötös
rendszerre van alapítva P é te r erdélyi alvajda elnöklete alatt
ta rto tt g y ű lésen 1366. évben egyességileg m eg ejtett osztály
is. D e a nyom m áig m egm aradt, m ivel H asd ad h atára m ost
is öt portió t, nem tö b b et foglal m agában.
Az osztozkodók kezdetbeli keresztneveiből m agyaros m ó­
don a «fi» ragasztók segélyével k eletk eztek H asdad család­
nevei. N em ritk á k azonban m ár az 1366. évi osztálylevélben
az egyes tulajd onságok után v ett elnevezések. íg y o lv a ssu k :
M ichael dictus F ek eth e, Jo hannes dictus Éles, N icolaus filius
V e jc ii; m ely utóbbi a k áp tala n i m ásolatban hibás olvasás
leh et e h ely ett — Vitéz. E rre utal a jelenleg is ott élő V itéz
nevű család. S ajátságos képződm ény az 1366-ban osztozkodó
eg yik nem zetség feje O livér utódainak családneve, az «Elebér»
v agy «Eliber». — M ely utóbbi alakjában őrzi e családnevet
m ár F olthi László főispán alatt 1510-ben k elt egyik okm á­
nyunk. Az E liber család sok előkelő em bert és köztisztvise­
lőt ad o tt H u n y ad n ak , m íg nem a m últ század közepe körül
kihalt. Szintén sajátságos névképzés az osztályos G regorius—
G ergelyből a G ergw r. M it H am vaj G yörgy erdélyi sókam arai
g ró fnak 1558-ban k elt egy bizonyítványa őrize m eg szá­
m unkra. D e m ár ugyanazon nem zetség egy m ás ivadéka m a­
g át Gergelffi családnévvel látta el F olthi László főispán im ént
idézett levele szerint.
L eg elterjed teb b nem zetség lön A ntonius-—A n tal osztályos
nem zetsége, a későbbi A ntalffi család. M ykola László királyi
vicelocum tenens egy ítéletlevele 1549-ben nem kevesebb,
m int tizenhárom A ntalffi családfőt sorol föl. N e v eze te sen :
A ntalffi G ergely, P éter, M átyás, Im re, László, Balázs, Ferencz,
B enedek, ism ét Ferencz, István, János, Á goston és M ihály.
N apjainkban egyedül A ntalffi S ándor él H asdadon — fimag-
zat rem énye nélkül. — Ig e n k iterjed t nem zetség vala a haj­
dani Bere-é és P é th vagy Pető-é. A B ere név m ár harm adik
ízben B akó-vá alakult á t ; m int P é te r alvajda idézett osztályos
ítélete bizonyítja, hol m o n d atik : «Ouod cum Bakó, filius
G eorgii, filii Bere.» B akó vezetéknevü családból is csupán
 EGY ÖS MAGYAR TELEP H U N Y A D M E G Y É B E N . 79

B akó József van életben, közel ahoz, hogy egyetlen beteges

fiú m agzatában k ihaljon a B ere vagy B akó fam ilia is.
O kleveles családnév-alakulásokat m ég igen sokat sorol­
h atn ék föl H asdadról, m ilyen a kiveszett Jánussy, Im refi,
Pálfi, F e k e te stb. E h ely ü tt csak a m ost is élő Gálfi, Vitéz,
P ető, D ali és B enke, családneveket em lítem . L egújabb idők­
ben szárm azott be a községbe a Bikfalvi, Szász, V irág és
Bakcsi családnév, m elyek m indegyikének viselője o tt papi,
tanítói tisztet k a p o tt és helyes lakossá lön H asdadon. M ég
csak a N ag y családról kivánom m egjegyezni, hogy ezt 1557-ben
m ég B ih arb an találjuk, hol N agy T am ás székelyhídi várn ag y
ad om ányt kap W arkoch T am ás bihari főispán és Izabella
királynő fő k apitányától. E llenben B áthori K ristó f fejedelem
alatt N ag y G áspár de Somlis «officialis noster in oppidis
N agyenyed et M onosthor»-ként em líttetik, k in e k fiát m ár
H asdad o n találju k ugyancsak B áthori K ristó fn ak G yulafehér-
v áro tt 1577-ben k elt okm ánya szerint. Ezen N ag y család
S ándor hasdadi körjegyző és István rákosdi birto k o s urakban
m ost is él.
E n n y it a családokról. H asd ad egyéb tö rté n e te it és vi­
szonyait illetőleg tán szintén nem lesz tan u lság nélküli dolog —
egyet-m ást m egem lítenem .
H asdad nem es lakói háború idején a k ö rnyékbeli több
m agyar falvak ú. m. R ák ö sd , Ecse (A lpestes egyik telepe),
D édács stb. lakóival eg y ü tt különböző hadi szolgálatokat tel­
jesíten ek : bizonyítja tö b b ek közt P ath o ch y P é te r főispán és
a m egyei h ad ak vezére 1514-ben k elt egy m enedéklevele,
m elylyel és tö b b fegyveres kísérővel 500 ökröt küld Píunyad
várába.
T erm észetesen a reform atio előtt H asd ad lakossága rom.
kath. valláson van ; tem plom a a boldogságos szüzanya tiszte­
letére szen teltetett föl. M ondja ezt Thordai P ál gy.-fehérvári
kanonok, V árdai F erencz erdélyi pü sp ö k vicariusa és generalis
auditor az egyház lelki ügyeiben. K i is 1524. február 24-én
nagy áto k alá veti a községet, m ert az ottani lelkész iránti
kötelezettségeinek nem felel meg. Ez és m ég nehány hasonló
okm ány birtokom ban bizonyítják, m ily k ö n n y ű szerrel szóra-
8o Dr SÓLYOM-FEKETE FERENCZ.

to tt am a k o rb an n álu n k is az anathem a. Nem kevésbbé

k ö n n y íth e tté k az efélék a reform atio útjait.
Befejezendő ezen, vázlatosan is hosszúra n yúlt ism erte­
tésem et, m egem lítem okm ányaim , alapján H asd ad egyes határ-,
h egy- és folyóneveit. Az 1366. évi osztályos egyesség végre­
hajtói a p o rtió k körülhatárolásában m egem lékeznek A ra n y ­
alm a hegyről, m ely m ost is így neveztetik. U g y a n o tt előjön
K is-H a raz t és N a g y -H arazt hegynév. E zeket az utódok —
valam i élh etetlen ferdítéssel és m inden okos jelen tő ség n él­
k ü l — K is- és N agy-H avas alakba g y ú rta k á t; pedig m it
k eresn e H asd adon a H a v a s ! L egérdekesb am a határolásban
a «H ollós-pataka» folyónév. Ez kétség telen ü l a m ai V izeság
p a ta k neve volt, m ely a H asd ad o t környező egyik m agasla­
ton, hol praehistoricus telepre is akadtam , véve ered etét
V .-H u n y ad h a tá ra felé veszi folyását és az E g re g y (Cserna)
jo b b p artjá n öm lik be. É rd ek es a H ollós-patak név 1366. év­
b en itt a későbbi H ollós H u n y ad iak v árának környékében.
M ég eg y dülő-nevet. A régibb oklevelek szerint is a
községhez közel eső, kézügyben levő dűlőt «K ézügy»-nek
nevezték. Ez m a «Kizid»-re van ferdítve s így használják a
m ai hasdadi jó m agyarok is. E g y eb e k közt szom orú példa ez
is arra, hogy a községbe cselédként b etelep ü lt és ott bokro-
sodni kezdő m indössze három oláh család m iként vonja m aga
u tán az an n y ira hajlékony m agyarságot. Ez lassanként elfe­
lejti m últját, aztán követi az idegen ajak ferdítéseit határa
egyes h elyeinek és vizeinek m egnevezése körül ; m ajd tö b b ­
több idegen szót vegyít beszédébe, anyanyelve nehézzé lesz
reá nézve s azt lerázza, fölcseréli a környező, ten g erré lett
idegen elem közepette.
A zt a kisded ős m agyar szigetet, H asd ad m agyarjait
isten óvja s ta rtsa m eg. D e teg y ü n k m eg mi is é re ttö k m in­
den lehetőt. T artsu k eléje ős m últját, tiszta e r e d e té t; rázzuk
föl szunnyadozni kezdő önérzetét.
 O K L EVÉL -M ELL ÉKLET EK.

O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

Az alábbi oklevelek részint a fönt m eg íro ttak tám oga­

tására szolgálnak, részint az akkori jogszolgáltatás m egism e­
rése v ég e tt tartalm aznak sok érdekes adatot. D e leg érd ek e­
sebbek a b en n ö k m egnevezett tisztviselők tek in tetéb ő l. H u-
n y ad várm egyének sok fő- és alispánja, sz o lg ab irá ja; to v áb b á
H u n y ad és D éva várainak castellanusai csak ez okm ányok
ú tján m ost először lesznek ism eretesekké.
Az eredetiek, hol az ellenkező jelölve nincs, b irtokom ­
b an vannak.
i.
Márton hunyadi főispán és Déva várának várnagya, vala­
m in t aran yi István és keresztúri Péter, fia Pálnak, ugyancsak
Hunyadvármegyének szolgabirái, ítéletlevelet állítnak ki, mely
által megosztoztatni rendelik hasdadi Bere f iá t Györgyöt és vér-
ségeiket hasdadi birtokaikban. K e li Déván, í j j j . év i szept.
hó 29-én.
Nos M artinus Comes H u n yadiensis et castellanus de
D e w a : S tep h an u s de A rán et P etru s filius Pauli de S an cta
Cruce Judices nobilium C om itatus eiusdem Significam us pre-
sencium p er tenorem , quibus ex p ed it vniuersis Q uod cum,
G eorgius filius Bere nobilis de h asdath, Em ericum M atheum
et P etru m filios Sym onis, S tephanum , et Johannem filios
Johannis, N ycolaum et Jacobum filios Sym onis, M ychaelem
et N ycolaum filios S tep h an i, nobiles de hasdath ad nostram
presenciam in causam trahendo, ordine iudiciario, sextam
porcionem terrae p artis ipsius possessionis H asd ath , ab eis­
dem , nom ine et titulo sui iuris, ipsum que iure hereditario
contingentis, acquireret, et acquirere niteretur. L icet idem
filii Sym onis, Johannis, Sym onis et S tep h an i H oc, v t n u l­
lam porcionem possessionariam in eadem possessione H a s­
dath, ipsi filii B ere, h ab ean t, et habuerint, in term ino ad hoc
deputato, testibus, iu x ta R egni consuetudinariam legem , ab
antiquo approbatam , ad hoc requisitis, quibus euidencius
po teran t, secundum decretum nostrum iudiciarium , in hac
A h u n y a d m e g y e i tö r t. é s r é g . tá r s . é v k ö n y v e 6
82 OKLEVÉL-MELL ÉKL ET EK.

p arte, auditis parcium p ro p o sid o n ib u s inpositum , et per legem

statutum , coram nobú conprobare assum psissent, et debuis­
sent : D em um tam en, ipsis testibus in conspectu nostro iudi-
ciario legitim e conparentibus, et statutis, priusquam , ex a m i­
nem eorundem testium debitum de iure sequeretur, heedem
p artes, simul cum aliis filiis B ere, A n d rea N ycolao videlicet
et Blasio, necnon L aurencio filio P eeth de ipso H asdath, ex
n o stra perm issione iudiciaria, p er conposicionem proborum
virorum p artes suas interponencium , in talem pacis form am ,
et concordie vnionem , d ix eru n t se deuenisse, et eciam coram
nobis inhunc m odum deuenerunt, vt ipsam possessionem H a s­
d ath, cum suis vtilitatibus vniuersis, in te r se in quinque diui-
d en t porciones coequales, q u in ta porcione eiusdem posses­
sionis hasd ath, ipsis filiis B ere, et P eeth , cedente, residuis
autem q u atu o r porcionibus, ipsius possessionis hasdath, p re ­
d ic ts filiis, Sym onis, Johannis, Sym onis, et S tep h an i preli-
batorum , iure ipsius diuisionis p erpetuatis, et rem anentibus,
p arti cuilibet, et singulis parcium personis, in hiisdem suis
porcionibus, possessionariis contendandiis, eesdem que suas
porciones, in filios filiorum vtendi facultatem habituris, p ari­
te r et possessuris. H oc specialiter declarato, vt idem filiis
B ere, et P eeth, fundos eorum et loca sessionis, in eadem
possessione h asdath, hacten u s h ab ita, in ipsa diuisione pos-
sessionaria rehabebunt, et deinceps in hiisdem residebunt, eo
m odo, vt m ensurata q u a n tita te fundorum ipsorum filiorum
Bere, et P eeth , funiculo distribucionis, alios q u atu o r fundos,
et ipsius possessionarie sessionis loca, in p red icta posses­
sione hasd ath , fundis et sessionibus ipsorum filiorum B ere,
et P eeth , q u an titate equiualentes, et equiualencia, ipsi filii
Sym onis, Johannis, Sym onis et S tephani iu x ta eleccionem
suam , vbicunque in ipsa sessione possessionaria voluerint,
m eliores, et m eliora, o p tin eb u n t et habebunt, quo facto resi­
duum eiusdem possessionarie sessionis, in deterioribus eius­
dem, sim iliter in quinque p artes diuidere tenebuntur, q u in ta
porcione eiusdem , ipsis filiis Bere, et P eeth, q u atuor vero
porciones residuas predictis, filiis Sym onis, Johannis, S ym o­
nis, ac S tep hani annotatorum , iure pretacto perpetuando.
H oc itaq u e peracto, vnam particulam terream , fundo et par-
 OKL EVÉL -M ELL ÉKL ET EK. 83

ticule terree M ychaelis filii S te p h an i A n d rei an n o tati, penes

fundum , et dom um G eorgii filii B ere superius expressi, exi-
sten ti, q u an titate consim ilem , circa porcionem ipsorum filio­
rum B ere, et P eeth , in deterioribus prefatis, m odo prem isso,
cessam, et existentem , eisdem filiis B ere, et P eeth , sepedicti
filii Sym onis, Johannis, Sym onis atq u e S tephani inibi excin-
d ebunt in deterioribus possessionarie sessionis preallegatis,
pro ipsa p articu la terrea M ychaelis m em orati, in eadem diui-
sione habenda pro eodem M ychaele, tali quidem diuisione
possessionaria, vt prem isim us, finaliter facienda am be p artes
co n ten tab u n tu r. D atum in dew a in festo beati M ychaelis
archangeli, an n o dom ini M° CCC° X X X ° tercio.
(Eredetije hosszúkás hártyadarabon, hasdadi lakos Bakó József,
Bere nemzetség utódjának tulajdonában.)

2.

Szántói Laszk Jakab és tam ási H enriké János erdélyi

vajdák és szolnoki főispánok Tordán 14.08. m artins i-s'ó napján
tartott közgyűlésből átírják Péter alvajda által ijó ó . évben k i­
adott osztoztató parancsot és a gyulafehérvári káptalan jelentését
a megejtett osztályról, mely által H asdad község határában a
Bakó nemzetség része kihasíttatott és körülhatároltatott.
Nos Jakobus Laszk de S zántó et Jo hannes H en rik e de
Tam ási V ajvodae T ranniae et Com ites de Szolnok, M em oriae
co m m en d am u s; Quod in congregatione nostra g en erali uni­
versitatis N obilium et alterius cujusvis S tatu s et conditionis
dictae p artis T ran niae hom inum , feria quinta, pro x im a post
diem Cinerum T hordae celebrata, A ntonius filius Johannis,
et A n d reas filius B akó de H o sd áth , de m edio aliorum e x u r­
gendo, pro p o su eru nt eo modo : Quod quaedam lite ralia in ­
strum enta, facta dictae possessionis ipsorum H osdáth concer­
n entia erga N icolaum filium Jacobi, P aulum filium S tephani,
S tephanum filium Galli, L adislaum filium Nicolai et D io n y ­
sium filium Dom inici de eadem H o sd áth hab eren tu r, quorum
tenoribus ipsorum pro tuitione iurium ipsorum possessiona-
riorum in tran scripto literarum nostrarum pro se se habere
vellent a Nicolao, P aulo, S tephano, L adislao et D ionysio ab
6*
84 O K L E V ÉL -M ELL ÉKLET EK.

eisdem . Quo audito, N icolaus filius Jakobi, P au lu s filius S te ­

phani, S tep h anus filius Galli, L adislaus filius Nicolai, et
D ionysius filius D om inici ad nostram venientes praesentiam ,
re sp o n d eru n t eo m o d o : P ro h ac bene verum foret, u t dicta
literalia in stru m enta factum p raedictae possessionis H osdáth
co n cern en tia erga ipsos h ab eren tu r, quorum series ipsis
m em oratis A n tonio filio Johannis et M ichaeli filio B akó in
tran scrip to literarum nostrarum dare prom pti essent et parati,
ubi et in in stan ti quasdam literas P e tri quondam Vice V aj-
vodae T ran n iae aduidicatorias p aten te s nostrum pro d u x eru n t
in conspectum . Q uarum ten o r talis est. Nos P etru s Vice Vaj-
voda T ransylvaniensis, M em oriae com m endam us per p raesen ­
tes ; Quod nobis in octavis festi beati M artini Confessoris
proxim e p raeteritis iudiciorum pro tribunali sedentibus et
causas quorum libet litigantium recto iuris tram ite dim etien­
tibus, in te r alios causidicos D om inicus filius Em erici de
H o sd áth ad nostram veniens in praesentiam , quasdam literas
honorabilis C apituli Ecclesiae T ran n iae patentes, formam pos-
sessionoriae divisionis in se continentes, ad easdem octavas
nobis rescrip tionales tenoris subsequentis nostro iudiciario
tx a m in i praestavit, et significando nobis, ut easdem accep­
tare, ratificare, et tenores ipsarum literis nostris inseri facere
dignarem us. Q uarum ten o r talis e st: Nobili viro et honesto
P etro V ajvodae T rannico, amico ipsorum honorando, C api­
tulum E cclesiae T ranniae am icitiam p aratam dicto cum ho­
nore ! N overitis, nos literas vestras percepisse in haec v e r b a :
D iscretis viris et honestis, honorandi Capituli Ecclesiae
T ran n iae, amicis suis honorandis, P etru s V ajvoda T ransyl-
vanus, am icitiae debitum cum honore ! V estrae discretissim ae
am icitiae p raesentium serie d e c la ra m u s; Quod cum Bako
filius Georgii, filii B ere de H o sd áth — — — — — dictum
F ek ete, D om inicum filium Em erici, B artholom aeum filium
— — — — , Johannem et M ichaelem filios P etri, Nicolaum
filium Veycii, Nicolaum filium Oliveri, Johannem dictum Eles,
S tephanum filium Johannis et Jacobum filium Sim onis de
eadem , legitim e statutionis m odum observando, ad vestram
p raesentiam trax isset in causam , et ipsa causa duabus p ro ro ­
gationum causa v en tilata seu p ro telata, prim o ad octavas festi
 OK LEV ÉL -M E LL É KL ET E K. 85

beati G eorgii m artyris proxim e p ra e te rita s ; deinde ad o cta­

vas festi P entecostes, et ab hinc ad octavas festi n ativ itatis
beati Johannis B aptistae, de quibus ad octavas festi beati
Jacobi A postoli affuturi dilative p ro ro g atae ex titisse n t causae
praedictae — — — — — — an nuentibus iu x ta co ntinen­
tiam literarum nostrarum prorogatoriarum , easdem octavas
ipsam pro ro g atio nem denotantium , ad nostram accedendo
praesentiam , co n tra eosdem M ichaelem dictum F ek ete, D om i­
nicum filium E m erici, B artholom aeum — — — — — , P a u ­
lum, Jacobum et M ichaelem filios Peto, N icolaum filium
Oliveri, — — — — — Johannem dictum Eies, S tephanum
filium Johannis, et Jacobum filium Sim onis, in figura nostri
Iudicii proposuerunt eo m o d o : Quod ipse tertiam partem iam
dictae possessionis H o sd áth de iure quoad suam portionem
— — — — Bere, praefatosque N obiles in dicta tertia p a rte
occupatum quoque — — — — — generationis ipsorum
condescendere fecissent, de quo rationem habere vellet a
N obilibus p raen o tatis, Iure exportente. Q uibus perceptis, Idem
D om inicus filius Em erici, Jacobus filius S im onis et M ichael
filius P eto — — — — — Eles, nunc P rocurator, in suis et
aliorum Nobilium personis consequen. ad ------------ ex adverso,
quod praed ictu s B ako in ipsa possessione H o sd áth non te r­
tiam partem , sed quintam partem habere p o ssit; quae quidem
quinta p ars apud m anus eiusdem B ako, cum om ni plen itu d in e
sui Juris et D om inii hab eretu r, et super hoc efficacissim a
h ab eret in stru m enta, quae in T erm ino p er Nos ipsis litig a n ­
tibus assignando, exhibere prom pti essen t et p arati coram N obis;
verum Nos auditis partium propositionibus, una cum R eg n i
Nobilibus, nobiscum pro T ribunali consedentibus adm isera­
mus, iudicantes isto m o d o : Quod universa eorum In stru m en ta,
L iteralia m unim ina, si quae p raefati N obiles in facto iam
dictae possessionis H o sd áth h ab eren t, confecta et em anata, in
octavis festi B eati M ichaelis A rchangeli iam affuturis coram
Nobis ex h ibita ten eren tu r co n tra B ako p ra e n o ta tu m ; quibus
visis, Judicium et Justitiam facere valerem us in ter P a rte s
p ra em em o rata s: ipsis itaque O ctavis festi beati M ichaelis
A rchangeli advenientibus, praedicti Jacobus filius Sim onis,
D om inicus filius Em erici, et M ichael filius P ető, an notato
86 O K LEVÉL -M ELL ÉKLET EK.

p ro cu rato re, in personis iam dictorum N obilium com parentes,

co n tra B ako praenom inatum , sim iliter p erso n alite r ad h aeren ­
tem , quasdam literas vestras patentes, in vigilia festi A sce n ­
sionis D om ini A nno in p ra esen ti confectas, form am et tenores
literaru m quondam M artini Com itis H unyadiensis et C astel­
lani de D éva, S tep h an i de A rany, et P e tri filii P auli de
specificata civitate Judicum Nobilium C om itatus eiusdem , sub
anno D om ini M illesim o T recentesim o Tricesim o T ertio, in
festo beati M ichaelis A rch an g eli em anatas, de verbo ad ver­
bum in se subscribentes, nostro Judiciario exam ini p ro d u x e­
ru n t, in quorum tenoribus in ter caetera com perim us haberi
e m a n a ta : G eorgius filius B ere nobilis de H osdáth, Em ericum ,
M atthaeum , et p er eum filium Sim onis, S tephanum et Johan-
nem filios Johannis, Nicolaum et Jacobum filios Sim onis,
M ichaelem et N icolaum filios S tephani, N obiles de eadem
H o sd áth , ad nostram P raesen tiam in causam attrah en d o ordine
Judiciario, sextam portionem te rtiae p artis ipsius possessionis
H o sd áth , ab E isdem nom ine et titulo sui Juris, Ipsum que
Ju re H a ered itario contingentem acquisivisse et acquirere v o ­
luisse, licet fidem filii Sim onis, Johannis, Sim onis et S tephani,
hac vice nullam portionem possessionariam in eadem posses­
sione H o sd áth ipsi filii B ere h ab u issen t; interim ad hoc
d ep u tato , testibus iu x ta consvetudinariam Legem ab antiquo
ap p ro b atam ad hoc requisiti, quibus evidentiorem potuissent
S edriam dictorum E orundem Com itis M artini et Judicum N o­
bilium , inde hac p arte auditis P artiu m praespecificatarum
ipsarum pro L ege S tatutum , coram eisdem com probare assum p­
sissent et d ep u issen t; dem um tam en ipsis testibus in con­
spectu Judiciario E orundem Com itis M artini et Judicum N o­
bilium legitim e com parentibus et statutis, priusquam eo ru n ­
dem T ertium exam en debitum de Jure R e g n i debuisse, eaedem
partes, sim ul cum aliis Filiis Bere, Nicolao videlicet et Blasio,
ac L au ren tio filio P eto de ipsa H osdáth, ex eorum perm is­
sione Judiciaria, per interpositionem proborum virorum preces
suas in terponentium , in talem pacis form am et concordiae
unionem dix issent se devenisse, et etiam coram Nobis in
hunc m odum d ev e n isse n t: U t ipsam possessionem H osdáth,
cum suis u tilitatibus universis in ter se in quinque dividerent
 OKLEVÉL -MELL ÉKL ET EK. 87

p o rtio n es c o a e q u a le s; q u in ta p o rtio n e ipsius possessionis

H o sd áth ipsis filiis B ere et P e tő c e d e n te : residuis autem
q u atu o r p o rtionibus ipsius possessionis H osdáth, praedictis
filiis Sim onis, Jo h an n is, Sim onis et S tephani praedictorum ,
iure ipsius divisionis p roportior.atis et rem anentibus, p a rti
cu ilib et et singulis p artiu m P erso n is in iisdem suis p o rtio n i­
bus possessionariis contentandis, easdem que duas portiones
in filios filiorum u ten d i facultatem habituris p a rite r et p o s­
sessuris. H oc sp ecialiter d ec la rato : U t Iidem filii B ere et
P ető fundos et loca Sessionis in eadem possessione H o sd áth
h acten u s habitos, in ipsa possessionaria divisione re h a b e re n t
e t in eisdem resid erent, eo modo, quo m ensura q u an titate
fundorum ipsorum filiorum B ere et P ető proveniret d istrib u ­
tionis, alios qu atu or fundos ipsius possessionariae Sessionis
loca in praed icta possessione H osdáth, fundis et Sessionibus
ipsorum B ere et P ető q u an titate aeq u iv alen tes et aequiva-
len tia ipsi Filii Sim onis, Jo h an n is, Sim onis et S te p h a n i filii
G alli iu x ta electionem suam, ubicunque in ipsa possessionaria
p o rtione voluerint, m eliores et m eliora obtin eb u n t et h ab e­
bunt. Quo facto, residuum E orundem possessionariae Sessionis,
m ed iantibus P artib u s eorundem , sim iliter in quinque P a rte s
dividere debuissent, quintam portionem eorundem ipsis Filiis
B ere et P ető, q u atu o r vero portiones residuas praedictis filiis
Sim onis, Johannis, Sim onis et S tephani p raenotatorum , iure
p ra eatiac to p arte s procurando. H oc itaque peracto, unam
p articu lam terram , fundo et p articulae terrae, M ichaeli filio
S tep h an i, penes fundum et D om um G eorgii filii B ere, e x is­
tentem consim ilem , circa P ortionem ipsorum filiorum B ere et
P ető, in deterioribus p artib u s m odo praem isso cessam et
ex isten tem , eisdem filiis B ere et P ető saepedicti filii Sim onis,
Jo h an n is, Sim onis atq u e S tep h an i inibi ex isten tem dare de­
buisset in deterioribus possessionariis S essionibus p raealleg atis,
p ro ipsa particula te rra M ichaelis m em orati, in eadem D iv i­
sione h abenda pro eodem M ichaele, tali quidem divisione
possessionaria ut p ra em ittitu r facienda am bae P a rte s conten-
ta re debuissent. — Q uarum literarum exhibitionibus factis
e t r e v is i s ------- — continentiis, iisdem P artib u sq u e suo modo
e x p la n a tis ; quia p er praefatos G eorgium filium B ere, P atrem
88 OKL EVÉL -M ELL ÉKL ET EK.

scilicet ipsius B akó, et L au ren tiam filium P ető, ratio n e iám

dictae possessionariae portionis, eosdem filios Sim onis, Jo h an ­
nis, Sim onis et S te p h an i h aered itariae in p raesen tia ipsius
Com itis M artini et Judicum N obilium attraxisse, et in quinta
ipsius P ossessionis H osdáth, p ra e te r Johannem M ichaelis,
filii S tephani, cum eisdem concordasse adinveniebatur, prout
ex S erie earundem L iterarum Comitis et Judicum Nobilium
praedictorum lucide inform abam ur: V erum etiam quia p ra e ­
fatus B akó ad nostram legitim am que requisitionem contra
co n tin en tias p raetactaru m L iterarum ipsorum Com itis et Ju ­
dicum N obilium ullam rationem producere valebat efficacem ;
ideo Nos, una cum R eg n i N obilibus nobiscum in Judicio con­
sidentibus, eundem B ako filium G eorgii co n tra M ichaelem
dictum F ek ete, D om inicum filium Em erici, et B artholom aeum
filium Nicolai, P aulum , Johannem et M ichaelem filios Pető,
N icolaum filium Veycii, Nicolaum filium Oliveri, Johannem
dictum Eies, S tephanum filium Johannis, et Johannem filium
S im onis In c atto s in gravam ine Causae acquisitae fore d e­
crevim us convictum , p raesentibus etiam ipsis D om inico filio
E m erici, Jacobo filio Sim onis, et M chaeli filio P ető, in ipso­
rum et aliorum F ratru m ac G enerationalium eorundem p ra e ­
dictorum personis, an n o tato P ro c u ra to re ; quod ipsi eandem
quintam p artem dictae P ossessionis, cum suis utilitatibus,
p ro u t p artes eorundem cum ipsis filiis B ere et P ető, m edi­
an tib u s L iteris ipsorum Com itis et Judicum N obilium de
C ottu H u n y ad convenissent, ex cep ta portione ipsius M ichaelis,
modo quo supra, ab aliis quinque partibus ipsius P ossessionis
H osdáth, excisa p ro p ter pacificam et tranquilliorem eorundem
persev eran tiam in uno loco, eidem B ako una cum F ratrib u s
suis, iu x ta L iteraru m eorundem iuridice excisa et m etali dis­
tin ctio n e separando e x tra d are vellent, una cum ad ipsam
D ivisionem faciendam hom o noster, sub V estri hom inis te sti­
m onio necessario sit e x m itte n d u s; ig itu r V estram requirim us
A m icitiam p raesen tib u s reverenter, quatenus V estrum m it­
tatis hom inem pro testim onio fide dignum , quo p raesente
B lasius filius Nicolai de Sugud per nos specialiter ad hoc
exm issus, quinto die festi om nium S a n c to r u m --------------------
proxim e venturi ad faciem eiusdem possessionis H osdáth,
 O K L E V ÉL -M ELL ÉKLET EK. 89

vicinis et com m etaneis eiusdem universis legitim e inibi con­

vocatis et p raesen tib u s accedendo, eandem possessionem ,
ex c ep ta p o rtio n e M ichaelis filii M ichaelis, u t dicitur, ex tra -
dare in locis sessionalibus, terris arabilibus, foenetis seu pratis,
ac sylvis, in qu in q ue p arte s coaequales dividat, et sorte in te r­
m issa, au t p raefatu s B ako et alii fratres eiusdem si in D om i­
bus et h ab itatio n ib u s eorundem m anere voluerint, e x tra te rra s
arab iles et alias u tilitates ad dictam quintam partem con­
g ru en tes et sufficientes ab aliis partib u s m etalibus distin ctio ­
nibus sep aran tes, eisdem com m ittat et re lin q u at possidendas ;
vel si ipse B ako et F ra tre s eiusdem super D ivisione ipsa
possessionaria p er eosdem filios Sim onis, Johannis, Sim onis
et S tep h an i praedictorum in causam attracto ru m praefatorum
co n ten tari n o lle n t; et tunc praefatus B ako cum eisdem F ra ­
trib u s suis dictam Possessionem H osdáth, eo tum , u n a cum
nostro et vestro H om inibus, in quinque p arte s coaequales
cum om nibus u tilitatibus et p ertin en tiis quibuslibet dividere
ten eatu r, et facta divisione iu x ta praeattacto ru m In Causam
attracto ru m , q u atu o r p artes eorundem eisdem M ichaeli dicto
F ek ete, D om inico filio Em erici, B artholom aeo filio Nicolai,
P aulo, Jo h an n i et M ichaeli filio P ető, N icolao filio Veycii,
Nicolao filio Oliveri, Johanni dicto Eies, S tephano filio Jo ­
hannis, et Jacobo filio Sim onis, cum om nibus earundem
u tilitatib u s et u tilitatum in teg ritatib u s com m ittat et relin ­
qu at p erp etu o possidendas. R esid u a vero q u in ta p arte, sim i­
lite r cum suis utilitatibus, m etali distinctione a praefatis
aliis q u atu o r p artib u s separata, eidem B ako et fratribus suis
rem anente, C ontradictione eorundem B ako, et aliorum fratrum
suorum iure divisionis non obstante. E t post haec seriem
ipsius p o ssessionariae divisionis ac M etarum erectionis, cum
totali suo processu, p ro u t fuerit expeditum , N obis in V estris
Literis, ad O ctavas festi B eati M artini C onfessoris nunc affu­
tu ras am icabiliter rescribatis. D atum in S ancto Em erico, oc­
tavo die praedictarum O ctavarum festi beati M ichaelis A rch-
angeli, A nno D om ini M illesim o T recentesim o Sexagesim o
Sexto. — Nos enim P etitio n ib u s vestris annuentes, una cum
B lasio filio Nicolai de Sugud, hom ine V estro, nostrum ho­
minem , videlicet P etru m S acerdotem C apellanum de D eva,
90 OKLEVÉL -M ELL ÉKL ET EK.

ad praem issa exequenda duxim us exm ittendum : Qui demum

ad Nos reversi, nobis concorditer re tu le ru n t; Quod ipsi Q uinto
die festi om nium S anctorum ad faciem Possessionis H osdáth
accessissent, vicinis et com m etaneis eiusdem legitim e convo­
catis, ipsisque praesentibus eandem P ossessionem H osdáth,
ex cep ta p o rd o n e M ichaelis filii M ichaelis, in quinque p artes
rectas et aequales divisissent, ex quibus quintam partem ,
scilicet fundum seu Sessionem , in quibus h ab itab a t, Sedem
eorum selectam , ipsi B ako et F ra trib u s suis reliquissent p er­
p etuo p o ssid e n d a m ; Q uatuor M etis terreis, duabus ab O riente,
et duabus ab O ccidente erectis, et uno tum ulo a p arte M eri­
dionali, ac V ia M agna ac A quilone, ab aliis quinque partib u s
seu p o rtio n ib u s s e p a ra n d o : D einde P ra ta , F oeneta, et T erras
A rabiles, absque tam en po rtio n e eiusdem M ichaelis filii M i­
chaelis, simili modo in quinque p artes coaequales d iv isisse n t;
quarum q uintam partem , a p arte O rientali super villam H o s­
d áth , versus S zent K irály, in C am po V eres V ölgye vocato,
in tra lacum K erek -T ó nuncupatum existentem , per Sortem
cessam , eidem B ako et F ra trib u s suis re liq u issen t; M etis ab
aliis q u atu o r partib u s distinguentes. Q uarum m etarum prim a,
terrea, erecta in q u it in superficie m agni M ontis versus A q u i­
lonem , in eodem M onte p — — — — — , ad rubetum K is
H araszt vocatum , ab hinc m odice descendendo in tra idem
R u b etu m cessit et venit ad m ontem A ranyalm a, ulterius
directe p rocedit ad m etas H unyad, et per m etas H unyad
p erv en itu r ad m etas Senyid, ab hinc venit ad R ivulum , qui
dicitur H o lló s -p a ta k ; ulterius p er eundem R ivulum ascen­
dendo ad p artem O rientalem venit ad unam m etam T erream ,
de novo erectam ; de qua venit ad kerektó, ubi est una m eta
terrea nova erecta; de qua directe, versus O ccidentem p ro ­
cedendo, venit ad priorem m etam in Superficie M aioris m on­
tis existentem , ubi finiuntur m etae terrarum arabilium et
p rato ru m praedictorum B ako et F ra tru m suorum p ra e n o ta ­
torum . Iteru m Sylvas et N em ora eiusdem P ossessionis H o s­
dáth, absque portione tam en M ichaelis ut praem isim us, s u ­
m endorum in quinque p arte s dividenda usuánda divisissent,
et p o rtione p ra ed icti B ako et F ra tru m suorum so rte posita,
penes P ortionem M ichaelis filii M ichaelis cessisset, quae a
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 9 1

p a rte M eridionali sep a ran t M etae portionis p ra en o tati M icha­

elis, ab A quilone autem ab aliis q u atu o r p artib u s sep a ran t
m etae terreae de novo positae usque ad O ccidentem , ubi p e r ­
veniunt ad an tiq u am M etam , ubi term in an tu r m etae eiusdem ,
ita tam en * quod q uilibet eorum R u b etu m in ter suas sylvas
habitum usque ad antiquam m etam solus possidebit. I t e m :
N em ora ac R u b etu m a p a rte H u n y a d ex isten tia sim iliter in
quinque p artes dividendo, Sors m em orati B ako et F ratru m
suorum cessisset a p a rte O rientali, et sic unicuique p arti suas
p o rtiones reliq u issen t p erp etu o possidendas. D atum in O ctavis
F esti b ea ti M artin i Confessoris, A nno praen o tato . — Q uarum
literarum exhibitionibus factis et revisis continnetiis earundem ,
qui p raefatam P ossessionem H osdáth vocatam , excepta p o r­
tione iam dicti M ichaelis filii M ichaelis, cum om nibus suis
u tilitatib u s, tam in Sessionibus, quam aliis quibuslibet ad
eandem p ertin e n tib u s, sub praem issis distinctionibus, et M e­
tarum lim itationibus p er V estrum e t C apituli praedicti H o m i­
nes in quinque p a rte s coaequales divisisse, et ipsam quintam
partem ab aliis q u atu o r partibus, scilicet iam dictorum N obi­
lium de H o sd áth In C ausam attracto ru m , cum suis u tilitatibus
et utilitatu m in teg ritatib u s, p er formam praem issa Divisionis,
p raem en tio n ato ipsi B ako, filii G eorgii et F ra trib u s suis fac­
tam et resig n atam ac seperatam , in serie et continentiis
p raetactaru m L iteraru m ipsius C apituli E cclesiae T ran n iae
adinveniebam us, Ig itu r N os ipsas L iteras eiusdem C apituli
E cclesiae T ra n n ia e super ipsa possessionaria D ivisione et
M etarum erectionibus, ac S ta tu tio n e modo quo supra confectas
ap p ro b an tes, ac cep tan tes et ra tific a n te s; saepefatam quintam
p artem eiusdem Possessionis H o sd áth super praem issis m etis
et distinctionibus m etarum , ipsi B ako et F ratrib u s s u is ; resi­
duas vero q u atu o r p a rte s eiusdem , ex cep ta portione ipsius
M ichaelis filii M ichaelis exclusa, quam dictis N obilibus com ­
misimus et reliquim us possidendas, sine praeiudicio lu ris
a lie n i; In quorum om nium praem issorum T estim onium eisdem
p raesentes L iteras n o stras p aten te s duxim us concedendas.
D atum in S anto Em erico, festo E piphaniarum D om ini, A nno
Eiusdem M illesimo, T recentesim o, S exagesim o Septim o. —
Q uarum quidem literarum an n o tati P e tri V ajvodae, praefatos
Q2 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K ,

Nicolaum filium Jacobi, P aulum filium S tephani, S tephanum

filium G alli L adislaum filium Nicolai et D ionysium filium
D om inici de H o sd áth coram N obis exhibitionibus fa c tis ; quia
ex tenore earundem L iterarum , ac propositionibus ipsarum
P artiu m modo praem isso coram Nobis productarum et ex h i­
bitarum , eosdem Nicolaum , P aulum , S tephanum , Ladislaum
et D ionysium , ac m em oratos M ichaelem et A ntonium com ­
m uniter tan g en te s fore agnovim us, pro tenore earundem p ra e­
sentibus L iteris nostris sim iliter patentibus inseri et trans-
scribi faciendo m em oratis A ntonio et M ichaeli duxim us co n ­
cedendas. D atum S eptim o D ie C ongregationis n ostrae p ra e ­
dictae, in loco m em orato, A nno Dom ini M illesim o Q uadrin­
gentesim o Octavo.
A gy,-fehérvári káptalan által, 1762. évben Antalffi id. József,
Dániel, Illés, István és ennek fiai Gergely és Lajos ; továbbá Bakó István
és Mihály ; Pető Bálint és Gáspár, Eleber Imre, Zsigmond és János r-
mindnyájan hosdáthi nemesek részére kiállított bírói parancs következ­
tében az ott őrzésbe vett eredetiről kiadott hiteles másolatból.3

3-
Gyulafehérvári káptalan jelentése N ádast László erdélyi
alvajdához, m iszerint ennek Ítélete következtében az osztály végre­
hajtása Hasdadon megtörtént, és pedig Domokos fia Dénesnek
részjószágát illetőleg. K e lt 14.12. év augustus 12-én.
Capitulum ecclesie T ranssilvane, O m nibus Christi fide­
libus, tam presentibus, quam futuris, presens scritpum inspec­
turis, S alutem in om nium salvatore ad universorum noticiam
horum serie volum us pervenire, Quod nos literas N obilis viri
magnifici Ladislai vicew ayvode recepim us in hec verba. Am icis
suis honorandis, C apitulo ecclesie T ranssilvane, L adislaus de
N adas vicew ayvoda T ranssilvanus, A m iciciam p aratam cum
honore. N overitis, quod nobis In octavis festi b eati G eorgii
m artiris, unacum regni partis predicte N obilibus pro faciendo
m oderativo Iudicio, causantibus, in sede nostra Iudiciaria,
existentibus, Jo h an n es filius Thom e de H arow personaliter,
ab u n a p a r t e ; ex altera vero, D yonisius filius D om inici de
H osdad, Iu x ta co n tin en d a m literarum vestrarum , facta
eorundem , partium , per m odum com m unis Inquisitionis, se-
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 93

eundum proposicionem preseripti Jo h an n is filii Thom e, co n tra

D yonisium D om inici factam , exprim encium , propositum exti-
terat, eom odo, u t p refatus D om inicus p a te r ipsius D yonisii cum
nobili dom ina m atre sua fuerint fratres carnales et nati D om i­
nici filii Sym onis de dicta H osdad, et prefatus S ym on Ig n o ­
bilis et hom o inpossessionatus ex titisset p refataque porcio
p o ssessionaria dicti D om inici pro lu re quartalicio A vo ipsorum
a prim euis p aren tib u s, ex tite rit ex tra d ata. Tum pro eo tum
et enim serv itu tis an exu pro quibusdam sum ptibus p ecu­
niarum fuisset em pta, p er eundem Sym onem , et ex eo ipsa
porcio possessionaria Jus fem ineum seq u eretu r de qua equalis
porcio sibi d eb e ret provenire, quam lu re m ediante rehabere
vellet D yonisio ab eodem . Quo percepto, tu to r et p ro tecto r
A n telati D yonisii ipsum D yonisium penes se habendo resp o n ­
d erat exadverso, quod dicta porcio possesionaria ipsius D yo­
nisii Iu s fem ineum non seq u eretu r, sed esset hereditaria, et
super hec literas h ab e ret efficaces, quas non ad tunc, sed
in term ino u lteriori sibi dando exhiberet, quia ipsa In stru ­
m entalis exhibicio, Iu x ta continencias literarum nostrarum et
nostrorum A ntecessorum vicew ayvodarum , diversis p ro ro ­
gationum cau telis et term inis intervenientibus, ad octavas festi
E p iphaniorum dom ini, tunc e x tite ra t eventa (?), prefatus Jo ­
hannes filius T hom e ipsa literalia In stru m en ta p er tutorem et
p rotectorem A n n o tati D yonisii exhibere A ssum ta exhiberi
postu lerat, Coram nobis, E t quia prenom inatus D yonisius ipsa
A ssu m p ta In stru m e n ta nunc et in futuro non posse exhibere,
E t prefatus A cto r Id quod dicta porcio possessionaria Ius
fem ineum seq u eretu r, exhibicione literarum com probare non
posse A lleg av erat, sed u traq u e parcium causam eandem ad
com m unem Inquisicionem A ssertionem que vicinorum et com-
m etaneorum euisdem possessionis H osdad Nobilium videlicet
C om itatos de H u n y a d com m ittebant, coram nobis, ad ipsam -
que com m unem Inquisicionem faciendam , nostrum et vestrum
hom ines p artib u s p re d ic tis necessario destinari, nobis et regni
nobilibus v id eb an tu r e t cum nos vestram A m icitiam dilig en ter
requisissem us, vos receptis literis nostris, duos hom ines vestros
p ro testim oniis fidedignos, videlicet P etru m pro predicto
A ctore et A nthonium pro in causam . A tracto, clericos de
94 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

Choro vestro, cum Jo h an n e filio M ichaelis de K ernend pro

A ctore, ac P aulo filio Johannis de R ák ö sd pro in causam
A tracto , hom inibus nostris, in dictis literis vestris et n o stris
seriöse nom inatim conscriptis ad prem issa exequenda, d u x is­
setis destinandos. D em um prefati nostri et vestri hom ines
ex in d e reversi, vobis concorditer re tu lis s e n t: Quod ipsi feria
tercia p roxim a A n te festum beati G eorgii m artiris, ad pos­
sessionem B archa vocatam , Sedem videlicet Judiciariam Com i­
tatu s de H u n yad, ubi nobiles dicti C om itatus de H u n y a d
fuissent co n g reg ati, simul et in vicem A ccessissent, ac p a r­
tibus prem issis, presentibus, ab eisdem Nobilibus, prim o et
sp ecialiter: A N icolao filio Jak a G regorio filio Jacobi L adislao
filio N icolai G regorio filio M athei L adislao filio P ethew L ad is­
lao filio Jo h an nis P aulo filio S tephani S tephano filio P ethew ,
D anih, Item M atheo G regorio filio B lasii de K e reth w r N ico­
lao et A n d rea de B aran ch a L aurencio de B ohtor, Item P hi-
lipo B enedicto filiis A ndree, Blasio filio P ethew , ac E gydio
M arko filiis B enche B enedicto filio D avid G regorio filio E gydi
P aulo filio P e tri S tephano filio D om inici Ladislao filio D avid
T hom a filio S ebastiani de L osad B artholom eo filio V alentini
G regorio filio P eth ew Jo h an n e filio T hom e M ichaeli filio
B artholom ei S tep h an o et A lb erto filiis Ladislai de R ak u sd ,
Jo h an n e dicto Z alay de Eche Thom a filio S ebastiani de Los^d
S tephano filio P etri de B achy Johanne filio A ndree de H arow
P aulo filio Jacobi de K ernend S tephano filio P etri A ndrea
filio S tep h an i M athia de K y sb arch a et L adislao de Zalasd,
pro u triusque p artib u s ad ductis. Qui p er ipsos vestros et nos­
tros hom ines requisiti et exam inati, ad fidem eorum deo de­
bitam fidelitatem que dom ino nostro regi et sue sacre C orone
observandam dixissent, ac aliis vicinis et C om m etaneis cete-
risque N obilibus dicti C om itatus palam et oculte diligenter
inquirendo, talem super prem issis conceperissent veritatem :
Quod p re n o ta ta possessio porcionaria ipsius D yonisii filii D o­
minici in eadem H a sd a d h abita, Ius feminem sequeretur coram
nobis et regni nobilibus super eo litere vestre rescriptoriales
tenorem literarum nostrarum in se continentes ex stiteru n t
exhibite per nobiles p ren o tato s u t m oris est com m unis Inqui-
sicionis, E t: quia prescripte p artes p er nos requisite super
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 95

ipsam porcionem possessionariam , p lu ra in stru m en ta literalia

se non h ab ere nec in futurum exhibere posse, p a rite r p er
ex h ib ita iudicarant, pro eo nos unacum dictis reg n i N obilibus
super prem issis diu laborando ipsam porcionem possessiona­
riam A n n o tati D yonisii filii Dom inici de dicta H asd ad in te r
p artes prem issas, in duas p arte s rectas et equales, p er nos­
trum et vestrum H om ines dividi et sequestrari cum om nibus
eiusdem utilitatibus quibuscunque v ocabuntur nom inibus, deum
et Iusticiam h abendo pro oculis, iudicantes, vestram requiri­
m us Am iciciam p resentibus diligenter, quatenus, vestrum
m itatis hom inem pro utrysque partib u s fidedignum , Quo p re ­
sente Jo h an n es de D essew subnotarius et hom o noster, Q uinto-
decimo die festi beati Jacobi A postoli, ad faciem p ren o tate
porcionis possessionarie m em orati D yonisii in dicta H asd ad
h ab ite prem issis p artibus vel earum legitim is p ro cu rato rib u s
p resentibus A ccedendo, dividat eandem in ter p arte s predic-
tas, in duas p arte s rectas et condecentes, cum om nibus
eiusdem u tilitatib u s statu atq u e cuilibet p arti sua lu ra con-
tradiccione quorum libet non obstante, p erp etu o possidenda. E t
posthec ipsius porcion aliter divisionis seriem ut fuerit opor-
tunum ? nobis A m icabiliter rescribatis. D atum in Z enthem reh
secundo die octavarum festi b eati G eorgii m artiris predictarum
A nno domini M illesim o Q uadringentesim o duodecim o. N os
enim peticionibus eiusdem m agistri L adislai vicevayvode a n ­
nuentes, unacum Jo h an n e de D essew , subnotario et hom ine
suo, nostrum hom inem , videlicet A nthonium clericum de
Choro nostro ad prem issa ex eq u en d a duxim us T ra n sm itten ­
dum, qui dem um exinde ad nos reversi, nobis concorditer
retullerunt, Quod ipsi Iu x ta continenciam prescrip taru m lite-
rarum prefati m agistri Ladislai vicevayvode, Q uintodecim o die
festi beati Jacobi apostoli proxim e p reteriti, ad faciem pre-
notate porcionis possessionarie sepefati D yonisii filii Dom inici
in dicta possessione H a sd a d habite, p arite r accepissent ac
ipsam porcionem possessionariam cum om nibus suis u tilita­
tibus et pertinenciis, vicinis et com m etaneis suis universis,
C ircum quaque legitim e convocatis, ipsisque, ac partib u s pre-
rnissis, presentibus, in duas rectas et coequales p arte s inter
predictas partes divisissent, de quibusquidem duabus partibus
96 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

unicuique pareium prem issarum sua lu ra S tatu issen t et reli­

quissent p ro u t in literis eiusdem vicevayvode continebatur,
contradiccione quorum libet non ob stan te. D atum sex ta feria
pro ix m a post festum b eati L aurencii m artiris A nno dom ini
M illesimo Q uadringentesim o duodecim o prenotato. H o n o rab i­
libus et discretis viris dom inis G eorgio lepes preposito Jo­
h an n e C antore S tephano Custode, ac Johanne plebano de
E n y d decano C anonicis ecclesie nostre existentibus.
Eredetije bőrhártyán. A függő pecsét zsinórjával együtt elveszett,
csupán az ezt tartott hártya alján a két bevágás helye látszik.
Eredetije saját gyűjteményemben.

4-
H asdadi P eth ’ó B á lin t és Gergely egyik, — másik részről
M ih ály és M áté, János (A n ta lfi) f i a i kibékülnek a kölcsönö­
sen okozott testi sérelmek és más eröszakodások m iatt szenvedett
sérelmeikre. Ihtnyadm egye tisztsége ezt Írásban igazolja. K e lt
Barcsán 14.78. okt. 20.
N os Joh annes de R e d e vicew ayuoda T ranssiluanus ac
C hristoforus de K e re Com ites C om itatus H w nyadiensis. Item
B artholom eus C hanad de alpestes ac B enedictus B riccy de
Losadj Judlium dicti C om itatus, M em orie com m endam us, quod
V alentinus P ethew , ac G regorius sim iliter P ethew de H osdod,
ab vna, n en n o n M ichael et M atheus filiorum Johannis de
eadem p artib u s ab altera coram nobis perso n aliter co n stitu ­
tis pereosdem sponte confessum ex titit p arite r et relatum in
huncm odum , v t Ipsi super vniuersis causis factis dam pnis
verberacionibus injuriis nocum entis (Iracundiis ?) ac sanguinis
effusionibus et quibuslibet m alefactorum com m issionibus huius-
modj vique em anacionem presencium dijabolico hum ani g e­
neris seductore, qui in excessibus hom inum consuevit gratu-
lacius instig are, Ipsos invicem injuriose hactenus illatis et
p erp etratis sere m utuo et alternatim ac m utua vicissitudine
reddidissent quietos et expeditos atque perom nia absolutos,
ym m o re d d id eru n t et com m iserunt coram nobis. Tali obliga-
m inis vinculo m ediante, quod si ipsis in eventu aliqua par-
cium predictarum p rescrip tas causas et quaslibet lites (át­
húzva) lites de nouo excitare vel aliquid injurie dam pnum
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 97

vel nocum entum inferret vel inferre m achinaret, et hoc talis

pars contra p artem alteram aliquo euidenti et probabili docu­
m ento com probare posset, extunc talis pars sine aliq u a litis
p ro traccio n e in viginti quinque m arcis convincetur ipso facto,
quarum scilicet viginti quinque m arcarum due p arte s p a rti­
bus aduersis, tercia vero p ars prescriptorum M arcarum Comiti
et Judlium p ro tem pore constitutis deveniat. A d quod se p a r­
tes prescripte coram nobis sponte obligauerunt voluntate E x
B archa feria 3-a proxim a ante festum B eati D em etrii m artyris
A nno dom ini M illesim o quadringetesim o 7-mo octauo.
Kívül igen elhomályosult és ugyanazon kéztől eredő vonásokkal :
«pro Michaele et Joanne Antalfy de Hosdod expeditorie». Ugyanott
három gyürüpecsét zsirfoltja látszik.
Eredetije papírdarabon.

5-
H asdadi Janussy M ihály bizonyos fö ld eit zálogba veti
Mathéjfy Balásnak. A megye tisztségének ezen levele kél B a r­
csán 147g. márczius hó 16-án.
N os A n d reas de W ayca, ac V incencius de Tem esw ar,
Castellanj castry H w nyad, vice Com ites, Item T hom as chw ka
de H aro, ac M atheus de A lpestes Judlium , C om itatus (két
szó át van huzva) hw nyadiensis M em orie com m endam us.
Q uod M ichael Janussy de hosdad, nostram p erso n aliter v e­
niendo in presenciam , pereundem sponte confessum e x titit
p ariter et relatum inhuncm odum , Quod ipse pro quibusdam
suis necessitatibus ipsum ad presens sum pm e vrgentibus
euitandis et repellendis, T otales porciones suas possessiona-
rias patern as sim ulcum T erris A rabilibus p ra tis fenetis, e x ­
cepta d u n tax at v na te rra A rabili in hosdad habita, et ex i­
stente, Cum cunctis suorum vtilitatibus proventibus et p e rti­
n e n d is quibuslibet Blasio M atheffy de dicta hosdad, quinto-
dimidio flor, aurj purj hungariculibus quos vtdicit abeodem
plene rehabitis et persolutis vtensioni dedisset et Im pigno-
rasset, Itatam en quod dum et quocunque tem porum in euentu,
prefatus M ichael Janussy, duas terras vnam A rabilem et
aliam fenile, de p rescriptis terris arabilibus et p ra tis prefato
Blasio Im pignoratis, pro duobus florenis aurj purj redim endj
A hunyadmegyei tört. és rég. társ. évkönyve. 7
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

co m peteret facultas, ex tu n c p relib atu s B lasius frater suus

patruelis, rehabitis dictorum duorum florenorum aurj, easdem
eidem , re h ab ita pecunia, rem ittere te n e ra tu r . . . R eliq u as
autem et residuas superfluas terras arabiles et fenilia, te m ­
porum in processu, dum prefatus M ichael Jan u ssy voluerit
sim ul et sem el pro T erciom edio florenis aurj purj, sem per
prom pta in pecunia aprefato B lasio M atheffy redim ere possit
et valeat, Ip seq u e B lasius reh ab ita ac persoluta pecunia pre-
lib atas porciones possessionarias cum om nibus suis v tilitati-
bus rem ittere et resignare ten eatu r, harum literarum n o stra ­
rum testim onio presencium m ediante, D atum in B archa feria
tercia (3a) post D om inicam Oculi mei. A nno dom ini M ille­
simo q u ad ringentesim o septuagesim o nono.
Hátlapon : Pro Blasio Matheffy de Hosdad Impignorat. Ugyanott
három kis pecsét zsirfoltja.
Eredetije hosszúkás papírdarabon.

6.
Hasdadi Janussy M ihály a vármegye tisztsége előtt B a r­
csán 14.8g. ju n iu s 24-én elzálogosítja Gólyaharasztja nevű he­
lyen fekvő szőlőjét M áté fia Balázsnak.
Nos V incencius de T hem esw ar, ac paulus m agnus Ca­
stellani castrj hw nyad, Com itesque. Ithem T hom as chw ka de
haro, ac M athew s de A lpestes Judlium C om itatus de H w nyad.
M em orie com m endam us, quod M ichael Janussy de H osdad
perso n aliter nostram veniendo in presenciam , per eundem
sponte confessum ex titit p arite r et relatum in huncm odum ,
Quod ipse pro quibusdam suis necessitatibus ipsum ad pre-
sens v rg entibus euitandis et depellendis, quandam vineam
suam in p rom ontoryo G olyaharaszthya vocato, habitam ex i­
stentem , vsque diem . . . . post festum B eatorum P etri et
P au li A postolorum nunc proxim e affuturum , Nobili B lasio
filio M athej de dicta H osdad, pro T rig in ta T ribus azpris
vtensioni dedisset et Im pignorasset, Talim odo quod dum et
quocunque tem porum in processu, Ipse scilicet M ichael J a ­
nussy dictam vineam s u a m ...........B lasio redim endj com pe­
tere t facultas, extunc, Idem eandem Eodem rehabita prius
...........et resig n are debeat et ten eatu r pleno cum effectu
 OK. L E V É L - M E L L É K L E T E K . 99

Testim onio presencium m ediante D atu m in B archa feria 3a

proxim a an te festum B eatorum p etri et pauli A postolorum
A nno dominj M illesim o Q uadringentesim o octoagesim o Tercio.
Hátlapon: pro Blasio filio Mathey de Hosdad Impignoracio. Ugyan­
ott fehér viaszszal lenyomott három kis pecsét foltja s töredéke.
Eredetije papirszeleten.

7-
A vármegye széke Barcsán 1500. november j- á n kelt hatá­
rozata, mely szerint hasdadi H asdadi Dénes özvegyének mentő
eskü ítéltetik egy birtokháborítási ügyben.
Nos Joh an n es B y k ly Comes hw nyadien. Item L adislaus
V eres de K eresth ur, et paulus C hykos de H aro Judlium
M em orie com m endam us quod cum nos unacum nonnullis
Nobilibus in Sede n o stra Judria constituti p rotribunali con­
sedissem us. T unc N obilis dna A n n a filia condam D ionisii
H osdadi ut ac trix ab una, necnon R elicta eiusdem Dionisii,
m ater videlicet noverca eiusdem ut in causam a ttra c ta p a r­
tibus ab altera nostram veniente, in presenciam , dom ina
A n n a coram nobis proposuit eo modo quod G enitor suus
pro honore puellari quartam partem sue possessionis im pig-
norasset, quam sua noverca de m anibus ipsius occupasset,
quo audito, sua noverca, dixit quod non occupasset, Nos
igitur proposicionibus exauditis, fidem sub term ino Eidem
dom ine adiudicavim us, que si iurare poterit, Bene, sin autem ,
Solum vigore presencium in possessionem titulo pignoris
in trare debeat, et quousque, de H onore sua satisfecerint
term ino adueniendo ipsa dom ina fidem non posuisset, Ideo
ipsam dom inam A nnam , in dom inio q u arta litatis usque tem ­
pus redem pcionis relinquim us. H arum nostrarum literarum
testim onio m ediante, D atum in B archa feria ßia post omnium
Sanctorum A nno dom ini M illesim o Q uingentesim o.
Kívül : pro dna Anna adiudicator. Ugyanott három kis pecsét
zsírfoltja látható.
Eredetije papírdarabon.

8.
B á lin t szentandrási plébános és a hunyadi szék alesperese
Gergely hunyadi plébánoshoz intézett levele arról, hogy a hasdadi
100 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

boldogságos szűz tiszteletére emelt templomnak kik tartoznak a

lakosok közül.
V alentinus plebanus de Z enthandras, neonon vicearchidia-
conus Sedis H w nyad, S alutem et sinceram in dom ino kari-
tatem ac m andatis dilig en ter obedire. N overitis quom odo
accedendo no stri inpresenciam nobilis G eorgius gergffy de
H o sd ath et E m ericus M athefy (in predicta H o sd ath — e szavak
áthúzva) de eadem expo su eru n tq u e nobis gravi querela quo­
m odo fforent nonnulli H om ines, in p red icta Iio sd at videlicet
M ichael(a) (J)anossi R e lic ta condam A nthoni pethw (Johannes
Galffi e név áthúzva) G regorius eliber M ichael eliber, F ranciscus
eliber G eorgius A ntalffy et V in ce n d u s G ergerfy, qui debitores
ecclesie b te virginis in dicta H o sd at fundate essent, quos
hom ines a p ristin is tem poribus am m onuissent ad satis facien­
dum ipsi vero non curassent sed contum aces fuissent, quare
ig itu r vobis com m issim us et m andam us sub penis Trium
m archarum , quatinus hom inibus supradictis debitoribus ecclesie
b te virginis firm issimum inponatis interdictum ecclesiasticum ,
quousque de predictis debitoribus ecclesie satisfecerint, D atum
ex Z en th an d ras in S ab b ato S eptuagesim e A nno dom ini M il­
lesim o Q uingentesim o Tercio, Ithem istos in tellig atis cum
to tis fam iliaribus dom orum suorum denuntiasse in ecclesia.
H onorabilis dom ine huic M ichaeli Janussi firmissimum
interdictum teneatis quia istam Literam invigore volum us
h abere valete in festo G erm ani episcopi et confessoris 1,50,6,
H o n o rabili dom ino M atheo plebano de H w nyad A nno
n ro lx mo-.
Kívül : Honorabili domino Gregorio plebanus de Hwnyad patri sui
in xpo (Christo) potex. Lezáró s papirba nyomott gyürüpecsét, melyen
a V betű látszik.
Eredetije 4-rét papíron, nyílt alakban.9

9-
Vármegye tisztségének Barcsán 1510. november 26-án kelt
bizonyságlevele arról, hogy hasdadi Bakó B á lin t egy a K erek-
harasztban levő szőlőjének kerítése m iatt lakostársa Im re ellen
tiltakozást emelt.
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . IO I

Nos L adislaus de F o lth Comes C om itatus H w nyadyensis.

Item G regorius de H o sd ath E t G eorgius de B achi Judlium
Eiusdem C om itatus, M em orie com m endam us, quod prefatus
G regorius Ju d ex coram N obis fassus est, fassionem talem .
Quod N obilis V alentinus B akó de H osdath, coram Ipso,
Nobilem Em ericum de eadem , ne sepes sive M ateries V in e­
arum suarum , in K erek h arazth existentes habitas, ad vineas
suas, devolveret, im poneret et declinaret prohibuisset et
contradixisset, quidem prohibuit et con trad ix it, coram prefato
Judlium V igore et testim onio presencium m ediante. D atum
ex Sede B archa feria 3ia proxim a ante festum B eati A n d ree
A postoli A nno dom ini M illesim o Q uingentesim o decimo.
Kívül ugyanazon kéz : pro Valentino Bakó par. Ugyanott három
gyíírűpecsét zsírfoltja.
Eredetije keskeny papírszalagon.

IO.

Pathochi Péter, H unyad-v ár áriak várnagya s H unyad-

megye fölkelő népének az erdélyi vajda különös megbízásából
fővezére menedéklevelet á llít k i Bakó Im re s többek részére,
kik IIunyad várába ökröket szállítanak. K e lt a vajda táborában,
Pathochi birtoka H yreghd (Urögd) közelében, 1514. évben.

P etru s P ath o chi Comes et C astellanus C astri H w n y a d y en ­

sis ac ex speciali M andato dom ini w ayw ode T ranssilvaniensis
etc. B elliductor gencium C om itatus predicti H w nyadyensis,
presentis exercitus, universis et S ingulis levatoribus et sol­
licitatoribus, Eiusdem exercitus, et Aliis cuiusvis statu s et
condicionis hom inibus presentes visuris, salutem cum favore.
Quoniam Nos, hos Nobiles, Em ericum , P aulum A ndreám B akó,
de H o sd ath P etru m de R ák ö sd , Johannem K e rek de Echi,
M ichaelem de D edach, Johannem P eth e de dicta R ák ö sd ,
Johannem literatu m N otarium nostrum , ac T hodor de B odog-
ffalwa, fam iliares nostros, cum quingentis bobus e t pecoribus,
pro ad conservacionem et sustentacionem C astri opidi H w nyad,
duxim us T ransm ittendos, perquirim us ideo vos et nihilom inus
in p erso n a dicti dom ini w ayw ade vobis com m ittim us, quotinus
prefatos fam iliares nostros, cum prescriptis bobus et pecoribus,
102 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

u t p re m ittitu r adlocum quo transm issi sunt, pacifice abire et

tran sire p erm ittatis et perm ittifaciatis, quinquid si necessarium
fuerit eisdem om ni adiutorio et subsidio esse velitis et debea­
tis, secus non faciatis presentibus perlectis ex h ib en ti restitutis.
D atum in loco C astram etacionis prefati dom ini w ayvode prope
possessionem N ostram H y reg d h vocatam , A nno dom ini Mil­
lesim o Q uingentesim o decim o quarto.
Szöveg alján fekete viaszba nyomott gyürüpecsét töredéke.
Eredetije papírdarabon.

I I.

H asdadi Dénes leánya A n n a fé r j. B rancsikai M ihályné

zálogba veti atyai örökségét Hasdadon. E rrő l a megyei ítélő szék
levele kelt Barcsán 1516. ja n u á r 8-án.
Nos P etru s P ath o ch i de Irew g d h Comes et C astellanus
ca stri H u n y ad y en sis Item G regorius de H o sd ath et M ichael
de K y sb arch a Judlium eiusdem C om itatus, m em orie com m en­
dam us, quod N obilis D om ina A nna filia nobilis quondam
D ionisii de H osdath, R e lic ta quadam providi B lasii H avaz
de B ranchka, nunc consors cuiusdam M ichaelis de eadem
B ran ch k a, coram nobis p erso n aliter constituta, fossa est sponte
in hunc m odum . Quoniam ipsa, totalem illam quartam partem
in to talib u s porcionibus possessionariis prefati condam D ionisi,
videlicet g en itoris sui, in predicta possessione H o sd ath exis­
ten tem habitam , quam ipsa tam quam hom ini Ig n o b ili m aritata
e t nupta, Juridice d e ...........to tali porcione possessionaria
p red icti condam sui genitoris detinuisset, Nobili Em erico
de H o sd ath pro florenis Novem, pignori duxisset obligandam ,
h o c ............. , quod dum et quando prefata dom ina redim ere
posset, ex tu n c an n o tatu s Em ericus vel eiusdem pueri rehabitis
prius p rescriptis novem florenis, eidem pacifice rem ittere
e t resum ifacere deberet et teneatur, testim onio presencium
m ediante. D atum E x Sede Ju diciaria B archa feria 3a proxim a
a n te festum B eati P auli prim i H erem ite A nno dom ini Mil­
lesim o Q uingentesim o decim o sexto.
Küllapon ugyanazon kéz : pro Emerico de Hosdath. Ugyancsak
küllapon fehér viaszba nyomott 3 kis gyürüpecsét töredékei.
Eredetije keskeny papirszeleten.
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . i° 3

I 2.

Tartalma alant van kitéve. K e lt Barcsán iß ró. február

hó 25-én.
N os P e tru s P a th o c h y Comes et C astellanus C astri
H w n y ad y en sis item G regorius de H osdath et M ichael de
K y sb arch a Judlium eiusdem C om itatus, M em orie com m en­
dam us p er presen tes quod Nobilis dom ina filia condam
M ichaelis Janossy, consors N obilis M athei A lso de H osdath,
et G eorgius filius condam A lb erti F ekethe, ex Nobili condam
dom ina E lisabet sim iliter filia predicti condam M ichaelis Jan o ssy
p rocreatus In personis quorum libet filiorum ac fratrum suorum ,
in nostram p erso n aliter venientes presenciam , per eosdem
coram nobis sponte confessum ex titit in hunc m odum , Quod
licet de to talib u s porcionibus et iuribus possessionariis prefati
condam M ichaelis videlicet genitoris ipsorum , de honoribus
pu ellarib u s et vestituris, nulla hactenus im pensa fuisset satis­
factio, tam en nunc N obiles E m ericus, M athias et P etru s de
eadem H osdath, in quos legittim e p rescrip ta totalis porcio
g enitoris ipsorum condescensa esset, de huiusm odi honoribus
puellaribus ac vestituris eisdem plenariam atq u e om nim odam
inpendissent satisfactionem , ob hoc ipsi de huiusm odi sa tis­
factione prefatorum Em erici ac A liorum prescriptorum modis
om nibus et ad plenum contenti, eosdem quitos, expeditos et
perom nia absolutos et reddidissent et com m isissent p rout
coram nobis red d id eru n t et com m iserunt, N ichilom inus pre-
dictus G eorgius, certorum quorundam sex bovum cum prefatis
E m erico et ceteris, aliam causam h a b e re t; de quibus quidem
bobus, idem E m ericus et ceteri rursum contentum reddiderunt,
ipse eisdem contentus, eosdem superinde quittos reddidit coram
nobis et p er om nia, absolutos harum nostrarum vigore et
testim onio literaru m m ediante, datum ex sede judiciaria B arch a
feria tercia p roxim a an te dom inicam L etare A n n o dom ini
M illesimo Q uingentesim o decim o sexto.
Kívül: ugyanazon kéz : pro Emerico de Hosdath expeditor. Más
és későbbi kéz : 1514 (hibás) Hosdati ioszagbol való Leány negyed­
nek s ruhának ki füzetessiről való Quietanciája, Imrének, Mátyásnak
és Peternek.
Eredetije papíron nyílt alakban kis negyedrét.
i 04 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

i 3-
H osdadi A lattiéjy Im re saját és testvérei nevében tilalom alá
veti erdőségeit a megye tisztsége előtt Bácsiban 1523. ja n u á r 23-án.
Nos A ndreas, literatus de Z enthym reh et Joh an n es B ekws,
C astellani com itesque castri H vnyadyensis Item P aulus de
H o sd ath et P e tru s B ereczky de H aro Judliurn eiusdem Comi­
tatu s. M em orie com m endam us quod N obilis Em ericus M atheffy
de H osdath, in personis cunctorum fratrum e t ............. suorum
coram nobis p erso n aliter constitutus, Siluas et N em ores ipso­
rum , in ten u tis eiusdem possessionis existentes habitas, qua-
litercu n q u e nom inatas, ab ex tra n eis com m etaneis hom inibus,
in u na M area A rgentei, et ipsi fratres in seipsis, in uno
floreno, in duobus Com iti, in tercia vero partib u s fratribus
Ipsis prohibuit et contradixit, inhibendo et contradicendo
publice et M anifeste coram nobis testim onio presencium
m ediante. D atum in possessione B aachi feria tercia proxim a
an te festum B eati F ab ian i et S ebastiani M artyrum A nno
dom ini M illesim o Q uingentesim o V igesim o tercio.
Küllapon lezárólag alkalmazott, egymás fölött fehér viaszba nyomot
három kis gyűrűpecsét töredékei.
Eredetije kis szelet papíron.

14.
A vármegye megnevezett tisztei előtt Bácsiban 1523. m ájus
3-én kelt záloglevél, mely szerint rákosdi Chazar Péter elzálogo­
sítja bizonyos fö ld ét Bányász Istvánnak.
Nos A n d reas lite ratu s de Z enthym reh et Johannes Bekws,
C astellani ac C om ites castri H v nyadyensis Item P aulus de
H o sd ath et P etru s B ereczky de H aro Judlium Euisdem Comi­
tatus, M em orie com m endam us, Quod Nobilis P etru s Chazar
de R aco sd Coram N obis perso n aliter constitutus spontanea
sua voluntate, confessus est eomodo. Q ualiter ipse pro quibus­
dam suis necessitatibus expediendis, quam dam unam T erram
arabilem suam , in ten u tis dicte possessionis R acosd existentem
habitam , N obili S tephano B anyaz de eadem R acosd, pro
qu atu o r florenis ac denariis 4 decim, plene ut dixit ab eodem
receptis et levatis, pignori d u x isset obligandam . Eom odo,
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 105

quod dum et quando, prefatus P etru s Chazar, vel sui H e red es

redim ere possent, ex tu n c an n o tatu s S tep h an u s rehabitis p riu s
p rescrip tis q u atu or florenis ac denariis 4 decim , p aratis in
pecuniis, eidem pacifice rem ittere et resum ifacere d eb eat et
ten eatu r. V igore et testim onio presencium m ediante. D atum
in possessione B aachi feria tercia A n te dom inicam A scensionis
dom ini, A nno eiusdem M. Q uingentesim o vigesim o tercio.
Eredetije papírdarabon.

*5-
Barlabássy Leonard erdélyi alvajda. bíráskodik hasdadi
Bakó A ndrás és A ntal és A ntalffy György közt egy kerekharaszti
szóló m iatt fölm erü lt ügyben. K e lt az okmány Déván, 1523.
m ájus 29.
Nos L eonardus B arlab assy de H ederfaya, V icew ayvoda
tran ssilu an u s, Siculorum que V icecom es etc. M em orie com ­
m endam us p e r presentes, q u o d c u m ............. nobiles A n d reas
et A n th o n iu s B akó de H osdad, velut in causam attra cti,
co n tra et adversus nobilem G eorgium A nthalffy de eadem
H o sdad, u t actorem racione et p re te x tu violente occupacionis
cuiusdam p articule terre seu vie, in tra m etas eiusdem posses­
sionis H o sdad, in com itatu H w nyadiensi ex isten tis h ab ite
K erek h arazth vocate, que videlicet via, ipsum G eorgium A n ­
thalffy, ad vineam suam eodem nom ine appellatam et silvam
duceret, quam quidem viam, idem G eorgius A nthalffy actor,
antea a prefatis A n d rea et A n th o n io B ako, in causam attractis,
super certam particulam vinee eodem nom ine u tp u ta K e re k ­
harazth v o citate, p er m odum concam bialis perm utacionis
em isse et m utuasse dicebatur, in sentencia capitali, ex eoque
in am issione capitum , ac cunctorum iurium possessionarium ,
et rerum ac bonorum ipsorum quorum licet convicti exti-
tissent et agravati, qua racione ad instantem et legittim am
peticionem eiusdem G eorgii A nthalffy actoris, p er nos iudi-
cialiter detinerifacti, et usque tercium diem iuri reservati, ipso
vero tercio die in stante, causa fiendae pacis exm issi fuissent,
Nosque eisdem certum tem pus concordacionis concedissem us,
tandem hiidem A n d reas et A n thonius B ako nostram perso-
io 6 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

n aliter venientes in presenciam , sponte et libere confessi sunt

et re tu le ru n t eom odo, quodquia p relibatus G eorgius A n-
thalffy, ea om nia que ipsi in prem issa occupacione, et pro-
sequucione presentis cause, co n tra eundem p atra ssen t et
com m isissent, eisdem indulsisset, et viam ipsis perm anere
posse prom isisset. O bhoc et ipsi de huiusm odi beneficiis eius­
dem im m em ores et in g rati esse nolentes, quinpocius frater­
nali Zelo eundem decetero prosequi et am plecti volentes, in
horum recom pensam , p re ta ctam particulam terre, seu viam,
sim ulcum vinea, p er quam eandem viam com m utaverant K e-
rek h ara zth ut p re m ittitu r vocatas eidem G eorgio A nthalffy,
ac heredibus et p o steritatib u s eiusdem p erpetuo et irrevo­
cab iliter concessissent et contulissent, insuper in et ad sortem
redem pcionis literarum nostrarum sentencionalium , quam ad
cap ita ipsorum , racione previa e x tra x e ra t, Tres florenos dare
et persolvere prom isissent et assum psissent, casu vero quo
hydem A n d reas et A nthonius B ako, tem porum in processu,
in prem issis persistere, et ea firm iter o bservare nollent, non
possent, seu non cu rare n t quovism odo, vel aliter contra eun­
dem G eorgium A nthalffy, au t heredes et po steritates eiusdem ,
racione prem issorum , aliquam com m inacionem facere a tte n ­
ta re n t vel m olestiam inferrent, ex tu n c h a b ita prius per eun­
dem G eorgium A nthalffy, aut heredes suos superinde legittim a
com probacione, in eadem sentencia, qua nunc, convincerentur,
e t convinci deberent eofacto, ad que prem issa hiidem A ndreas
e t A nthonius B ako, personalibus eorum astanciis sese sponte
o b lig aru n t coram nobis, harum nostrarum vigore et testi­
m onio literaru m m ediante. D atum in oppido Dewa, feria S exta
proxim a, an te festum Sanctissim e T rinitatis, et Individue
U n itatis, A nno D om ini Millesimo Q uingentesim o Vigesim o
Tercio.
Pecsét a szöveg alján zöld viaszszal papírba nyomva s teljesen ép
állapotban.
Hátlapon egy későbbi kéz rövid tartalomjegyzéket írt az okmányra,
magyar nyelven. Eredetije negyedrét nyílt alakban, papíron.
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 107

l6.
V .-H unyad főbírája s esküdtei előtt Therek P á l és Gergely
diák elzálogosítják a «Sósszék» dűlőben, H asdad határa közelé­
ben, egy fö ld ü k et hasdadi Im re nevű nemes embernek. Okmány
kél V.-Hunyadon, 1526. á p ril 6-án.
N os L ad islaus C heztho Judex, ceterique Ju raticiv es oppidi
H vny ad , M em orie com m endam us p erp resen tes, quod providi
P aulus T h erek n ecn o n G regorius literatus, nostri cohospites,
coram nobis p erso n aliter constituti, onera et qu elib et g ra v a­
m ina, cunctorum fratrum et consanguineorum ac filiorum suo­
rum , si in subscriptis p ersistere nollent, su p er se recipiendo,
sp o n tan ea eo rundem vo lu n tate sunt confessi in hunc m odum
q u aliter ipsi pro quibusdam eorundem necessitatibus e x p e ­
diendis, q u andam particulam terre ipsorum fenilis, in te rri­
torio S os’zek vocato, in ter m etas possessionis H osdath abuna
ac q u asdam terras arabiles, providi Jacobi H en ter, sim iliter
nostri cohospitis, p a rte ex altera ex isten tem et adiacentem ,
sim ulcum cunctis suis u tilitatibus, nobili E m erico de H osdath
e t p er eum suis heredibus universis, pro trib u s florenis, plene
u t d ix eru n t abeodem receptis et levatis, p erh en n ali videlicet
precio, dedissent, vendidissent et perp etu assen t, p ro u t dede­
ru n t, in scrip seru nt, et p erp etu av eru n t, tam quam propriu 7n
ius eorundem h ereditarium , coram nobis, iure perpetuo, et
irrev o cab iliter ten endam , possidendam , p a rite r habendam , nullo
pen itu s contrad ictore ap p a ren te, vigore et testim onio harum
literarum n ostrarum m ediante. D atum in dicto oppido H vnyad,
feria sex ta pro x im a post festum R esu rreccio n is dom ini, A nno
eiusdem M illesim o Vgentesimo V igesim o Sexto.
A fehér viaszszal szöveg alatt lenyomott pecsétnek mintegy fele
van meg.
Eredetije negyedrét papíron.1

17 -
H asdadi Imreffy A ndrás és A ntal, valam int A rso A ndrás
a gy.-fehérvári káptalan előtt 1530. m ájus 2-án általános meg­
hatalmazást adnak az okmányban megnevezetteknek, kik közül
Farkas Fülöp losádi, K u th y Ferencz fejé rvizi, hunyadmegye-
beliek.
IOÍ5 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

Nos capitulum ecclesie A lbensis T ranssilvane. M em orie

com m endam us quod N obiles A n d reas et A nthonius Im reffy
de H o sd ath , ac alte r A n d reas A rso de eadem , coram nobis
p erso n aliter C onstituti, in om nibus Causis ipsorum , et earum
A rticulis, tam p er ipsos co n tra alios, quam per alios quospiam
co n tra ipsos, in quibuslibet term inis, coram quovis Iudice et
Iustióiario R e g n i Ecclesiastico videlicet et Seculari a dato
presencium p er A nnicirculum m otis vel m ovendis sese m utuo
Item E g reg io s ac N obiles Joannem B oth de Zeplak, M athiam
P o rk o láb de W yfalw , N icolaum M yske de R ago, P hilippum
F a rk a s de Losad F ranciscum K w th y de Feyerw yz, et P ro v i­
dum A m brosium B yro de Z enthym reh fecerunt co nstituerunt
et ordinaveruot ipsorum veros et legitim os procuratores, R atu m
atq u e firmum se p ro m itten tes habituri, Q uicquid p er eos, seu
alterum Eorum , aut ipsorum procuratores, Sim ul vel divisim
E x h ib ito ru m videlicet seu E x h ib ito ris presencium actum fac­
tu m et p rocuratum fuerit in Causis ipsorum prenotatis, D atum
In C rastino F esti B eatorum P hilippi et Jacobi apostolorum ,
A n n o D om ini M illesim o Q uingentesim o Tricesim o.
Pecsét a hátlapon fehér viaszszal papírba volt nyomva, de teljesen
lemállott.
Eredetije papíron, nyílt alakban.

A n ta lffi János elzálogosítja egy szóllojét «Fejér hegyally a*

dűlőben, saját leánya Veronika-Pethő Ferencznének. Okmány kél
a vármegye tisztsége előtt Pestesen, 1531. nov. 21-én.
Nos A n d reas B arathffy et M ichael E rdély Com ites Comi­
tatu s H v n y ad iensis item P etru s B ereczki de Flaro ac S te ­
p hanus de N alacz Judlium eiusdem Cotus, M em orie com m en­
dam us quod N obilis Joannes A nthalffi de H osdath coram nobis
p erso n aliter constitutus est confessus eomodo, Q ualiter ipse
pro quibusdam suis N ecessitatibus expediendis, quandam Vineam
suam sub F ey erheghallya, existentem et habitam , simulcum
suis E m olum entis N obili dom ine V eronice, filie sue, consorti
F rancisci P ethew , de dicta H osdath, ac suis heredibus pro
tribus florenis, plene ut dixit ab eadem receptis et levatis,
p ignori duxisset obligandam hoc modo quod dum et quando
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 109

predictus Joan n es aut sui heredes redim ere possent, ex tu n c

A n telata dom ina V eronica au t ipsius proles, reh ab itis prius
prescrip tis trib u s florenis, p aratis scilicet in pecuniis eidem
pacifice rem ittere et rem ittifacere d eb eat et te n e a tu r te s ti­
m onio presencium m ediante. D atum in P esthes, feria tercia
proxim a, an te festum C lem entis P ap é A nno dom ini M illesim o
Q uingentesim o T ricesim o prim o.
Kívül: pro domina Veronica Impignor. Ugyanott a hátlapon fehér
viaszba lenyomott három kis gyüríipecsét nyomai. Eredetije keskeny
papirszeleten.
19.
B á lin t dévai plébános és Hunyadmegye allevéltárnoka, vala­
m in t Ferencz rákosdi presbiter előtt a hasdadi összes nemesség
bizonyos fizetésekre kötelezi magát, saját piébánusok M átyás sál
lárium a fejében. K e lt, 1533. ju n iu s 22-én.
V alen tin u s plebanus de D ew a et V icearchivarius Comi­
tatu s H w nyadiensis etc. R ecognoscim us p e r p resen tes Quod
Nobiles universi de H osdath, fecimus tale pactum Coram
dicto V icearchivario et discreto F rancisco p resbitero de R a -
chosdh, ac C eteris nobilibus de H o sd ath fatem ur et obligam us
nos Solvere ad diem N ativitatis V irginis M arie fruges Cubu-
lis, Singuli, p artem m ediam et urnas quilibet unam enuste,
pro Sallario M athie pleb an is nostri condam , et Singuli d.
(enarios r) Q uinque pro G aras, Sine om ni lite E t R ix ia Eidem
Sigism undo N agy de H o sd ath persoluere exquo idem M athias
p resb iter A ren d avit et convenit cum eodem Sigism undo coram
nobis. S uper quibus dam us idem Sigism undo signaturam
N ostram et eciam de expensis florenorum Sex fecim us ad
solucionem diem Q uintum decim um , convencio vero facta est
die dom inica, que dies feria decem M ilium M artirum 1.5.3.3,
Qui vero persoluere n eg lex erit duplum persolvere teneatur.
Fehér viaszszal a szöveg alján lenyomott és meglehetős ép gyürü-
pecsét.
Eredetije negyedrét papiron, nyilt alakban.

20.

A ip . szám alatti okmányban vállalt kötelezettségekre nézve

kiadott nyugtatvány. Kétségtelenül tehát 1533. évben vagy a körül
állíttatott ki. Ferencz pap itt már m int pestesi lelkész írja magát.
I IO O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

V enerabilis dom ine hos conscienciose R escribo Q ualiter

honorabilis dom inus M athyas p re sb iter Infrascriptos N obi­
les : videlicet P etru m , M athyam A ndreám et A nthonium ,
Blasium et P etru m B akó, A ndreám sim iliter B ako, A m bro­
sium N agh, Sigism ondum N agh, R elictam D ionisi, M atheum
cum filio suo, et F abianum condam sim iliter cum duobus filiis,
P aulum B yro, F ranciscum Zaz, A ndreám E lyber, Blasium
T herek, Johannem P ethew , Joannem L iteratum Ladislaum
O lah F ranciscum Buczyko, et V incencium Innoxios sibi ipsi
in p resen cia m ea com m isit.
Folytatva a hátlapon : Isthos coram Nobis dominus Mathyas psbr
Expeditos Reddidit et absolutos et ipsi In Noxios fore. Hec Franciscus
prsbr de Rákösd plbanus In alpestes Manu proprija.
Eredetije kis papirszelet.

Osztoztató parancs a hasdadi A n ta l fi és Bako családok ja v a it

illetőleg. K e lt Gyahiban, 154.8. m ájus 7.
F ra te r G eorgius E piscopus W aradiensis, T hesaurarius,
L ocum tenens R eg in alis M aiestatis et Illustrissim i filii sui, ac
in R eg n o H u ngarie, et T ranssilvanie Ju d ex generalis etc.
Nobilibus L uce litterato , V alentino, Galffy, F rancisco N agh,
M ichaeli Pethew , F rancisco E lyber, et M ichaeli Byro, Salutem
et favorem , D icitur nobis in personis Nobilium Blasii B ako,
L adislai A ntalffy, A nthonii Im reffy, G regorii Im reffy, P etri
H o sdathy, M athie H o sd ath y , filiorum N obilis quondam Luce
A ntalffy de H osdath, Q ualiter iidem exponentes, Cum N obili­
bus P etro B ako, Jacobo, Joanne, Francisco et P aulo B ako de
H osdath, In sessionibus, ac terris arabilibus, cultis et incultis,
fenetis, silvis, et vineis in facie possessionis predicte H o s­
dath, et in tra m etas territorii eiusdem possessionis H osdath,
in com itatu H w nyadiensi, existentibus, adiacentibus ipsos
ex p o n en tes cum prefatis P etro, Jacobo, Joanne, Francisco, et
Paulo B ako, equali iure concernentibus et com m unibus, ac
hactenus indivisis m edio vestri divisionem habere vellent, Iure
adm ittente, Ig itu r R equirim us vos et N ichilom inus V obis harum
serie au th o ritate n o stra qua fungim ur com m ittim us, Q uatinus
acceptis p resentibus S ub oneribus alias in talibus observari
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . I 11

solitis, Sim ul vel duo vestrum , ad prefatos P etru m , Jacobum ,

Joannem , Franciscum , et P aulum B ako accedentes, am m o-
neatis eosdem ibidem , ut ipsi prem issam divisionem dictis
ex p o nentibus m edio vestri dare et concedere d eb ean t et te n e ­
antur, Qui si fecerint bene quidem , alioquin E vocetis eosdem
ad decim um quintum diem , a die huiusm odi Evocacionis vestre
ipsis fiende com putandum nostram in presenciam , racionem
superinde red d itu ri, C ertificantes eosdem ibidem u t sive ipsi
term ino in predicto coram nobis com pareant sive non, N os
ad p artis, com parentis instanciam id faciem us in prem issis,
quod dictaverit ordo lu ris, E t post hec vos S eriem huiusm odi
A m m onicionis E vocacionis et Certificacionis vestre, ut fuerit
ex p ed ita, N obis term inum ad predictum fide v estra m ediante,
referre vel rescrib ere debeatis, et teneam ini. Secus non facturi
p resentibus perlectis exhibenti restitutis. D atum in G yalw feria
S ecunda p roxim a post festum Invencionis S ancte C rucis A nno
dom ini M illesimo Q uingentesim o Q uadragesim o octauo.
Pecsét a szöveg alján vörös viaszszal papirra nyomva, de körvo-
lai ki nem vehetők.
Eredetije papíron nyilt alakban.

Osztoztatő parancs a bent megnevezett atyafiak ja v a it ille­

tőleg. K e lt Gyulafehérvártt, 154.8. nov. 26.
Isab ella dei g racia R e g in a H u n g arie D alm acie Croacie etc.
Fidelibus n o stris N obilibus Luce literato Jacobo B ako V alen­
tino Galffy, et G eorgio E lib er de H osdath. S alutem et g rá ­
ciám. E x p o n itu r M aiestati nostre in personis Nobilium G re­
gory A nthalffy A ndree e t M ichaelis filiorum E iusdem de
H osdat, Q ualiter iidem exponentes, m edio V estri cum N obi­
libus A thonio Im reffy, Joanne, S tephano, et P etro filiis Eiusdem ,
de sepedicta H o sdath, fratribus ipsorum condiuisionalibus in
totalibus ipsorum B onis et Iuribus porcionibusque possessio-
nariis in possessione H osdath, lam fato in C om itatu H u n y a-
diensi existente h ab ita Necnon terris arabilibus etc. rectifica-
cionem lim itacionem ac com m ensuracionem habere vellent
lure adm ittente. F id elitatib u s ig itu r V estris harum serie fir­
m iter com m ittim us et M andam us etc. D atum A lbe Julie S abato
1 12 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

In C rastino festi S ancte C atharine V irginis A nno D om ini

M illesim o Q uingentesim o Q uadragesim o octavo. Lecta. P aria.
Eredetije félív papíron hosszában írva.

" , 4 3')
ítélet, mely által eskütársak mellett leteendő f'óeskü ítélte­
tik némely elveszetteknek ítélt levelek kérdésében. K e lt Szamos-
falván, 154.9. ju n iu s 24.
L adislaus M ykola de Zam osfalwa V icelocum tenens R e-
ginalis M aiestatis et Illustrissim i filii sui ac in R eg n o T rans-
silvanie V iceiudex generalis etc. N obilibus B enedicto de K ys-
b arch a, G eorgio B achy, M ichaeli P y sk y , Thom e M arthon de
L osad, Jo an n i C henther de P esth es Jo an n i Zabo de R ákösd,
S tep h an o Zeyki de Zeykffalwa, et S ebastiano B arra de R á ­
kösd, S alutem et am iciciam p aratam cum honore, N overitis
Q uod nobis feria sex ta p ro x im a post festum C orporis C hristi,
unacum nonnullis dom inis et R eg n i nobilibus pro faciendo
m oderatiuo iudicio Iudicio (így) causantibus in sede nostra
iudiciaria sedentes, A n th o n iu s literatu s de Coloswar, pro no­
bili B enedicto filio nobilis condam A n th o n y A nthalffy de
H o sdath, cum nostris vt A ctore ab vna, A c V alentinus B w stery
pro nobilibus P etro et Jacobo B ako de H osdath S im iliter cum
n o stris litteris p rocuratorys veluti In causam a ttra ctis p a rti­
bus ab altera, Iu x ta c o n tin e n d a s litterarum E uocatoriarum
R ev eren d issim i dom ini nostri graciosissim i dom ini Locum-
ten en tis, In figura no stri Iudicii com parentes, p ro cu rato r pre-
fati A ctoris in persona eiusdem proposuit, Quod universe
littere et litteralia instrum enta factum Iurium possessionarium
ip siu s (expón, áthúzva) A ctoris in facie Possessionis H osdath,
ac te rrito ry eiusdem In com itatu H w nyadiensi existentis
habite, tang-encia et concernencia, aput nobilem (Franciscum ,
kihúzva s fölibe írva) Thom am A nthalffy fratrem natu m aio­
rem dicti A ctoris, habite fuissent, Qui ad peticionem In cau­
sam attracto rum , easdem litteras et in stru m en ta eisdem In
causam attractis ad videndum et perlustrandum exhibuisset,
Q ui quidem in causam a ttra cti easdem litteras tractassen t et
in terp re tari eciam fecissent, Quo tem pore Bine quedam littere
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 113

A ctoris, factum lurium possessionarium predictorum A c to ­

ris tan g en tes, A ltere quibus m ediantibus fratres generacionis
eiusdem actoris contractum huiusm odi Iniissent, Ne In Bonis
et Iuribus eorum predictis L im itacio et lim itacionis com m en-
suracio ac R ectificacio vnquam fieri possit, E N um ero aliarum
litterarum p erd ite fuissent, Que ap u t m anus eorundem In
causam attracto ru m h a b e re n tu r et ab eis easdem litteras A ctor
rep etere vellet lu re ad m itten te, Quam proposicionem prefati
actoris, (quia, kihúzva) p ro cu rato r In causam attractorum quia
sim pliciter neg au it (et ab eis, kihúzva s föléjük írva) et a
nobis Iu x ta R e g n i consuetudinem contentaque D ecreti Iudi-
cium et iusticiam sibi elargiri postulauit, P ro p te re a N os Iudi-
cando com m issim us eom odo vt singuli Incausam attra cto ru m
singulis q u in q u ag in ta nobilibus in toto centum Nobiles facien­
tes sibi sim ilibus, S uper eo Quod ipsi predictas litteras actoris
non habuissent nec haberent, nec eas su ppressissent, nec igne
eas conbussissent, Tercio die proxim o post festum B eati B ar-
tholom ei apostoli proxim e affuturum coram vobis in posses­
sione B achy, S acram entum p re sta re d eb ean t et ten ean tu r, A d
cuiusquidem S acram enti deposicionem audiendam V os depu-
tauim us, Ig itu r requirim us vos et N ichilom inus vobis harum
serie au th o ritate dom ini nostri graciosissim i qua fungim ur com ­
m issim us Q uatinus acceptis presentibus sub oneribus alis in
talibus o bseruari solitis, Sim ul vel duo vestrum ad Locum et
term inum p ren o tato s accedere, Ibique Juram entum attra c to ­
rum modo prem isso coram vobis vnacum suis coniuratoribus
deponendum audire et R ecipere, E t posthec vos huiusm odi
Juram entalis deposicionis seriem cum nom inibus et cognom i­
nibus coniuratorum vt fuerit ex p ed ita nobis ad octauum diem
diei deposicionis Ju ram enti, fide v estra m ediante, referre vel
rescribere debeatis et teneam ini. S ecus non facturi p re sen ti­
bus perlectis ex h ib enti R estitu tis, D atum in Zamosffalva Tercio
die term ini prenotati, A nno dom ini M illesim o Q uingentesim o
Q uadragesim o N ono. Lecta.
Pecsét fekete viaszszal szöveg alján papírba nyomva, mely azonban
levált. Az oklevél hátára későbbi kéz a tartalom rövid kivonatát rá­
jegyezte.
Eredetije nagy alakú félív papíron.

A hunyadmegyei tört. és rég. társ. évkönyve. 8

” 4 OK L E V É L -M E L L ÉK LE TEK .

24.
Isabella királyné újra fö lvételi s illetve idéző parancsa B akó
P á l és az A ntalfiak pőrében. K elt D éván, 1549- aug. /7 .
E x commissione sacre M aiestatis R eginalis propria. —
Isab ella dei g ra tia H u n g arie, C roacie etc. R eg in a, fidelibus
nostris, nobilibus M ichaeli P eteo, francisco nagh et alteri
francisco eliber de H o sd ath , salutem et gráciám , dicitur nobis
in p erso n a fidelis nostri nobilis pauli bako de eadem H osdath,
q u aliter superioribus diebus, nobiles M athias, P etrus, Em eri-
cus, A ntonius, G regorius, ladislaus, blasius, franciscus Ste­
p h anus, et b a rb a ra relicta A ntonii A ntalffy, franciscus et bene­
dictus filii eiusdem relicte, thom as, aug ustinus et m ichael filii
quondam luce antalffy de dicta H osdath, nescitur quibus m oti
respectibus, Inpresencia dom ini V icelocum tenentis nostri, et
fily n o stri charissim i eundem exponentem in certis Iudiciorum
oneribus oneratum et ag g rau atu m fecissent, quum tam en p ra e ­
fatus ex p o n ens m em oratus m atiam , petrum , em ericum , et
ceteros inpraesenciam euisdem dom ini V icelocum tenentis non
citasset n eque euocasset vllo modo E t ob hoc jdem paulus
b ak o vt sese predictis oneribus, legittim e possit ex p u rg are,
m em oratos m atiam p etrum em ericum et ceteros Inpraesencia
eiusdem dom ini V icelocum tenentis nostri Iure in causa con­
ten d ere vellet, Ig itu r V estris harum serie firm iter com m it­
tim us et m andam us quatenus presentibus requisiti acce­
datis coniunctim vel diuisim quo p ro p terea necesse fuerit
accedentes eosdem M atiam petrum Em ericum et reliquos pre-
no tato s co n tra et adversus eundem exp onentem ad secundum
diem proxim um post festum N atiuitatis beatissim e V irginis
M arie, dicti domini V icelocum tenentis nostri et filii nostri
charissim i euocetis Inpresenciam racionem eiusmodi grauam inis
et oneris Iudiciarii reddituri et posthec seriem exeracionis (sic)
vestre vnacum N om inibus et cognom inibus evocatorum te r ­
m inoque Id. d. V icelocum tenenti fideliter rescribatis D atum
ex oppido nostro D ew a S abbato proxim o post festum asum p-
tionis M arie V irginis A nno dom ini Millesimo quingentesim o
quadragesim o nono.
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . I IS

Eredetije pecsét nélkül negyedrét nyilt alakban. Kétségtelenül az

egész szöveg Isabella királynő sajátkezű Írása. Mi kitűnik vonásainak
egybevetéséből.

Bakó Jakab egészen átadja kerekharaszti szőlőjét A n ta lfi

Benedeknek, m ert az nekie megkegyelmezett. K e lt Szamosfalván
1549. Szeptember 12.
Nos Ladislaus M ykola de Zam osfaíva, V icelocum tenens
R eg in alis M aiestatis et Illustrissim i filü Sui, ac in R eg n o
T ranssiluanie V iceiudex generalis etc. M em orie com m endam us
p er presentes, quod N obiles B enedictus filius N obilis condam
A n th o n y A nthalffy de H osdath, pro se p erso n aliter ab vna,
ac Jacobus B akó de eadem H osdath partibus ab altera, N os­
tram p erso n aliter venientes in presenciam fassi sunt, et re-
tu lle ru n t in hunc m odum . Quod licet in quadam causa in ter
ipsas p artes racione cuiusdam vie k erekharazth vocote, que
ex possessione eadem H o sd ath ad vineas eodem nom ine k e­
rek h arazth vocatas euntes ducit, coram nobis m o ta et p er
N os adiudicata, idem Jakobus B ako contra eundem B ene­
dictum A nthalffy in S entencia C apitali, et A m m issione vni-
uersorum B onorum , et Jurium possessionariorum , rerum que
m obilium et se m ouencium , iudicio nostro m ediante conuictus,
et ad instanciam eiusdem B enedicti A nthalffy, p er N os cap­
tus, et tribus diebus, apud m anus n ostras iudiciarias d etentus,
E t tandem m anibus eiusdem B enedicti A nthalffy ad luendam
penam p er Nos decretam , p er Nos trad itu s fuerit, idem tam en
B enedictus A nthalffy ad peticionem et intercessionem non­
nullorum dom inorum , et proborum virorum C apitale S uppli­
cium eiusdem Jacobi B ako vnacum vniuersis illis porcionibus
que ex Bonis et iuribus porcionibusque possessionariis, re ­
busque m obilibus et se m ouentibus eiusdem Jacobi B ako,
v irtu te prem isse late nostre S entencie ad racionem ipsius
B enedicti A nthalffy aufferri potuissent et possent eidem
Jacobo B ako condonasset, et relaxasset, Ita tam en vt idem
Jakobus B ako sum m am H om agy sui florenos scilicet S exa-
g in ta Sex in duobus term inis eidem B enedicto A nthalffy
vsque festum vtpote B eati Nicolai Episcopi proxim e affutu-
116 O K L E V É L -M E L L É K LET EK .

rum sex florenos, vsque festum vero N atiuitatis C hristi scilicet

proxim e affuturum residuitatem in teg re persoluere ten eatu r
Incuius quidem hom agy refusionem si N obilis Lucas L itte ­
ratu s onus B irsagiale in quo idem B enedictus A nthalffy,
vnacum certis suis fratribus iudicio nostro m ediante proxim is
diebus contra eundem Lucam litteratum conuictus est, in
fauorem Jacobi B akó reflectere voluerit B enedictus A nthalffy
accep tare debeat, et cum defectu illius fiat solucio hom agy,
si vero prem issam solucionem hom agy sui, Jacobus Bakó
vsque festum predictum N atiuitatis C hristi negligeret, non
p o sset vel non curaret prem isse late nostre S entencia ob­
noxius sit, E x verso idem Jacobus B akó, totum et om ne ius
suum si quod in quadam vinea ipsius B enedicti A nthalffy
in m odum orti sepibus circum data K erekharazth vocata, in
T erritorio possessionis predicte H o sd ath adiacente habuisset
vel h ab ere sp eraret eidem B enedicto A nthalffy suisque h e­
redibus, et p o steritatib u s vniuersis iure perpetuo dedisset et
contu lisset testim onio presencium m ediante. D atum in Zamos-
falva, feria q uinta proxim a, post festum N atiuitatis B eatis­
sim e V irginis M arie, A nno dom ini M illesimo Q uingentesim o
Q uadragesim o Nono. Lecta.
Pecsét zöld viaszszal a szöveg alján középeit papirba nyomva, de
mely lemállott.
K í v ü l későbbi kéz által : A 1549 Bakó Jakab az kerek haraszt
beli részit egeszen Antalffi Benedeknek az Antalffi Antal fianak, es fiú
ág maiadé kinak adgia, hogi meg engedett az fejinek.
Eredetije negyedrét papiron.

26.
A z A ntalfiak és Lukács diák és társai közti pörben, ügy­
véd mulasztása s tudatlansága m iatt, pörújítási parancs. K e lt
Szamosfalván 1549. szept. 12.
L adislaus M ykola de Zamosfalva, V icelocum tenens R e-
ginalis M aiestatis et Illustrissim i filii sui, A c In R eg n o
T ran ssiluanie viceiudex generalis etc. N obilibus francisco
N agh de hosdadt B lasio T herek, M ichaeli Byro, Joanni Zabo
de R ák ö sd , petro fanchy, et L aurencio pethew de R ák ö sd ,
S alu tem et Am iciciam p aratam cum honore, D icitur Nobis
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . ” 7

in personis Nobilium G regorii, petri, M athie, Em erici L adis-

lai, Blasii, francisci, B enedicti, alterius francisci, S tephani,
Thom e, A ugustini, et M ichaelis A nthalffy de hosdath, Q uali­
ter diebus S uperioribus Nos in quadam causa in ter ipsos
exponentes vt A ctores ab vna, A c Nobiles Lucam L iteratum
et franciscum B yro de hosdath veluti in causam attracto ru m
partibus ab altera, ra d o n é certorum negociorum in aliis lit­
teris nostris A diudicatoriis denotatorum m ota et per Nos
adiudicata, E x eo quod procurator eorundem exponencium
certas R aciones et A llegaciones quas in deffensione causa
ipsorum A llegare, et proponere debuisset ex quadam sua
sim plicitate et im pericia om m isisset et ob hoc eisdem ex p o ­
nentibus factum fuisset p er Nos Judicium onerosum , Cum
tam en si pro cu rator eorundem exponencium prem isse cause,
debito, vt d ebebat modo, inuigilare et S u p erintendere Sciuis-
set et potuisset, S perassent se, et causam ipsorum prem issam
contra partem aduersam defacile deffendere potuisse, p ro u t
posse S p eraren t eciam de presenti vnde R eq u isiti sum us
pro p arte et in personis dictorum exponencium , vt eisdem
superinde de opportuno iuris rem edio, et de g racia Noui
Judicii prouiderem us, vigore cuius A n n o tato s aduersarios
ipsorum , pro habendo in prem issa causa Nouo iudicio no­
stram in presenciam ad certum term inum citari possit,
Quorum postulacione tanquam iusta, et legittim a adm issa,
R equirim us ig itur vos et N ichilom inus vobis harum serie
A uth o ritate domini no stri graciosissim i, qua fungim ur com ­
m ittim us, quatinus A cceptis presentibus, sub oneribus A lias
in talibus obseruari solitis, sim ul vel duo vestrum ad pre-
fatos Lucam L itteratum et franciscum B yro accedentes, A m -
m oneatis eosdem dicatisque et com m ittatis eisdem verbo
nostro vt ipsi vigesim o die A die felicis ingressus R eu eren -
dissimi Dom ini L ocum tenentis dom ini nostri graciosissim i in
hoc R egnum T ranssiluanie causa in prem issa Nouum Ju d i­
cium recepturi, p redictasque L itteras n ostras A duidicatorias
exhibituri in presencia eiusdem dom ini nostri graciosissim i
com parere debeant, et ten ea n tu r C ertificantes eosdem ibidem
vt siue ipsi term ino in predicto coram Eodem dom ino nostro
graciosissim o com pareant, L itterasque predictas A diudica-
118 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

to rias ex h ib ea n t siue non, Ip se id faciet in prem issis quod

iuris erit ordo, E t posthec vos seriem huiusm odi A m m oni-
cionis E t certificacionis vestre, vt fuerit expedita, Eidem
dom ino n ostro graciosissim o term inum ad predictum fide
m ediante refferre vel R escrib e re debeatis et teneam ini, Secus
non facturi, praesentibus perlectis, E x h ib en ti restitutis. D atum
in Zam osfalwa feria q u in ta proxim a post festum N atiuitatis
B eatissim e M arie V irginis, A nno dom ini M illesim o, quingen­
tesim o quadragesim o Nono. Lecta.
Pecsét zöld viaszszal szöveg alján papírba nyomva, mely levált.
Eredetije nagy negyedrét papíron, nyílt alakban.

27.
A n ta lfi Gergely és társai ellen kiadott idéző para?ics.
K e lt Szamosfalván 154.9. november 2.
L ad islau s M ykola de Zam osfalwa V icelocum tenens R e-
ginalis M aiestatis, et Illustrissim i filii sui A c In R eg n o
T ran ssilu an ie V iceiudex G eneralis etc. Nobilibus Luce Lite-
rato, B lasio Galffy, Jacobo B ako, F rancisco H orw ath, Mi­
chaeli p eth ew de H o sd ath P etro F anchy, L aurencio P ethew
de R á k ö sd . S alutem et A m iciciam p aratam Cum honore.
D icitu r Nobis in persona N obilis B enedicti A nthalffy de
H o sd ath Q u aliter Idem exponens Nobiles G regorium , Ma-
thiam , P etrum , Em ericum , A nth o n iu m A nthalffy de eadem
H o sd ath R acione C ertorum Negociorum Coram declaran ­
dorum N ostri in presenciam In causam conuenire A c e x ­
p a rte E orundem a N obis Judicium et Justiciam habere vellet
Ju re A d m itten te, Ig itu r R eq u irim u s vos et N ichilom inus vobis
harum serie A u th o ritate dom ini nostri graciosissim i qua fun­
gim ur. Com m ittim us. Q uatinus acceptis presentibus Sub
oneribus alias in talibus obseruari Solitis Sim ul vel duo
vestrum A d prefatos, G regorium , M athiam , P etrum , E m eri­
cum, A n thonium A nthalffy A ccedentes, A m m oneatis eosdem
dicatisque e t com m ittatis Eysdem verbo nostro vt Ipsi de­
cimo quinto die a die A m m onicionis vestre Ipsis fiende com ­
pu tan d o , p erso n aliter vel p er procuratorem Eorum Legittim um
ad actionem et acquisicionem prefati E xponentis de lu re
 o k l e v é l -m e l l é k l e t e k . 119

R esp o n su ri et ex inde A N obis Judicium et Justiciam R e ­

cep tu ri coram N obis com parere d eb ean t et ten ea n tu r. E t
post hec Vos Seriem huiusm odi vestre A m m onicionis et
E uocacionis vt fuerit e x p e d ita N obis term inum ad predictum
fide v estra m ed iante R efferre vel R escrib e re debeatis et
teneam ini. Secus non facturi presentibus perlectis E x h ib en ti
R estitu tis. D atum in Zam osfalwa S abatho proxim o post fe­
stum B eatorum om nium S anctorum A nno dom ini M illesim o
Q u ingentesim o Q uadragesim o N ono. L ecta.
Pecsét fekete, helyesebben tán sötét zöld viaszszal a szöveg alján
papirba volt nyomva, de a papir levált ; mindamellett a pecsétlenyomat
majdnem tisztán kivehető.
Eredetije féh'v papíron keresztbe írva.

28.
Warkoch Tamás, bihari főispán és Isabella királynő ma­
gyarországi főhadvezére, N agy Tamás székelyhídi várnagynak
adományt ad egy házra, szőlőkre s földekre. K e lt Váradon
I557- jú liu s 21.
Nos Thom os W a rk o ch Comes C om itatus B ihariensis et
m aiestatis R eg in alis In R eg n o H u n g a rie C ap itan eu s Sup-
prem us, etc .M em orie com m endam us ten o re presencium signi­
ficantes Q uibus E x p ed it V niuersis Q uod N os debitum h a­
b en tes respectum ad preclaram fidem et fidelium seruiciorum
gratissim a cum ulataque m erita N obilis thom e N agh C astel­
lanis (igy) C astelli nostri Z ekelhyda Que Idem Nobis pro
locorum et tem porum d iu ersitate non parcendo personis R e ­
busque Suis cum Sum m a S em per fidelitatis perseuerancia
E x h ib u it et im pendit Q uorum intuitu nosque volentes eum
g racia et lib eralitate n o stra prosequi, D om um Ig itu r illam
quam ex p ro p ria sua expens. ex Nouo fundam ento in pos­
sessione t 7vlogd in fine p latee eiusdem possessionis a p arte
C iuitatis Z ekelhyda erex it inperpetuo cum lib ertate et titulo
N obilitatis, Cum V inea in prom ontorio S ancti m ichaelis A r-
changeli sita et p lan tata ac aliis vineis vinearum que p ro ­
m ontoriis, Item et duodecim Ju g era terrarum arabilium vide­
licet duo Ju g era in Im olos cum feneto K yszigheth, Infine
Kaniarethe vero S ex Ju g era terraru m In Kysthelekhata que
120 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

duo Ju g era et in ludashata sim iliter duo Ju g era et fenetum

Bangó azon retke vocatum , Sim ulcum aliis vtilitatibus scilicet
terris arabilibus cultis et incultis ag ris p ratis pascuis fenetis
siluis nem oribus aquis fluuiis piscinis piscaturis et earundem
locis lacubus arundinetisque, ' G eneraliter vero quorum libet
v tilitatum et pertinenciarum suarum in tig rita tib u s Quouis
N om inis vocabulo vocitatis ad easdem de iure et abantiquo
sp ectan tib u s et p ertin e re debentibus, in filios filiorum et
heredum post h eredes dedim us donauim us et contulim us, Imo
dam us danom us et conferim us Jure perpetuo et Irreuocabili-
te r ten en d as possidendas p a rite r et h abendas Saluo Jure
alieno. H o cq ue Insinuam us vt Si qui ex Successoribus nostris
ipsum de p rescriptis donacionibus nostris eicere vellet, aliter
eicere n eq u ean t, nisi trecentos flor, in auro puro sibi depo­
n an t. H aru m nostrarum vigore et testim onio literarum m e­
d ian te D atum E x A rce W a rad ien si 21 die M ensis Julii
A n n o dom ini 1557.
ad R elacio n em M ichaelis Nezdei S ecretarii etc.
Egész ív papír első oldalán hosszában. Az ív két levelét a szöveg
alján lenyomott gyürüpecsét fogja össze.

29.
H asdadi Gergwr János, Im refi A n ta l, P á lfi Im re és
Pető István részére kiállított levél, hogy 2 jy db. ju h a ik k a l a
vásárokon megjelenhessenek és azokat eladhassák. K e lt Vízaknán
1558. okt. 24.
G eorgius H am w ai C am erarius transsiluaniensis etc. V ni-
versis et S ingulis C am erariis vbique C onstitutis Salutem .
N oueritis p resen tes videliceth Joannem G ergw r A nthonium
Im rehffi Em ericum Palfi et S tephanum P etew de H osdatli
negociateres in cam era W yzaknensi Em isse Sim ul D ucentos
et T rig in ta Q uinque O ues vbique clem entis P rincipis Locis
C am erariis L ibere vendere deducique p er M ittatis et per M itti
faciatis p resen tib u s perlectis exhibenti restitu tis D atum W yz-
ak n e feria Secunda A n te Sim onis et Jude 1558.
Pecsét a papír bevágott és fölhajtott szélére benyomva. Eredetije
papirszeleten.
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 121

3° -
A n ta lfi vér ség javaiban eszközlendo osztályigazítás irá n ti
parancs. K e lt G yulafehérvárit /55p. augusztus i-én.
Isab ella dei g racia R e g in a H u n g arie, D alm atie, Croacie
etc. F idelibus N ostris E g reg iis et Nobilibus, C asparo B oron-
k ay C astellano A rcis H w n y ad , G eorgio E lib er Jacobo B ako
de H o sd ath Jo h an n i K o n y a et dem etrio Chonocosy Judlium ,
et V alentino C honokosy Vice com itis C om itatus H w n y ad y en -
sis. S alutem et gráciám , E x p o n itu r M aiestati N ostre in
p erso n a Nobilis P e tri A nthalffy de dicta H o sd ath , Q ualiter
idem E x p o n en s cum N obilibus A nthonio A nthalffy item
P etro. S tephano, et Jo h an n e filiis eiusdem necnon G regorio
A nthalffy ac aliis quibus com petit fratribus vt p u ta suis
condiuisionalibus in to talib u s Siluiis, Rubetis ac V ineis ipso­
rum in territo rio possessionis H o sd ath in dicto C om itato
H w n y ad y en si ex isten tib u s habitis, indiuisis R ecta m ac equa-
lem diuisionem In diuisis vero rectificacionem S equestracionem
et lim itacionis com m ensuracionem habere vellet Ju re ad m it­
ten te fidelitatibus ig itu r vestris harum serie firm issime com ­
m ittim us et m andam us quatinus acceptis presentibus statim
sub oneribus alias in talibus obseruare solitis sim ul vel
duo V estrum E rg a prefatos anthonium anthalffy. P etru m
S tephanum et Jo h an n em filios suos ac G regorium A nthalfy,
ac alios fratres condiuisionales ipsius E x p o n en tis, quos vide­
licet id N egocium concerneret, accedendo, am m oneatis eos­
dem dicatisque e t com m ittatis E isdem verbo N ostro filiique
N ostri Serenissim i R egio vt ipsi prem issum diuisionem in
indiuisis in diuisis R ectificacionem vero S equestracionem que,
et lim itacionis com m ensuracionem in p rescrip tis Siluis R u ­
betis ac Vineis ipsorum an n o tato E x p o n en ti ad m ittere debe­
an t et ten ean tu r. Qui si fecerint B ene quidem alioquin euo-
cetis eosdem ad tercium diem term ini futurorum Judiciorum
pro dom inis N obilibus T ranssiluanie cellebrandorum in cu­
riam N ostram filiique N ostri Serenissim i R eg is N ostram sci­
licet in P resen ciam R acionem S uperinde reddituri, Certifi-
cantes E osdem ibidem , vt siue ipsi term ino in p rescripto
coram N obis co m p arean t Siue non. N os ad p artis com pa-
122 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

re n tis In s ta n d a m id faciem us In prem issis, quod Juris erit

ordo et p o st hec Vos seriem huiusm odi A m m onicionis euoca-
cionis et certificacionis vestre v t fuerit ex p ed ita Nobis fide
vestra m ediante reifere vel rescribere debeatis et teneam ini
Secus non facturi P rese n tib u s perlectis E x h ib en ti restitutis
D atum A lbe Julie feria tercia p ro x im a post festum B eate
A n n e M artyris B eatissim e V irginis M arie A nno Dom ini
M illesim o quingentesim o quinquagesim o Nono. Lecta.
Kívül ugyanazon kéz : Paria literarum Reginalis Maiestatis
Eredetije papíron, nyílt alakban.

3i-
P ö rú jítási parancs K eresztú ri K ristó fn é s társa, valam int
F ür ka Jakab és társai közt a vármegye ítélöszékén lefolyt pörre
vonatkozólag. K e lt G yulafehérvártt 155g. november 6.
(J)oannes Secundus dei g racia electus R e x H ungarie
D alm acie C roacie etc. F idelibus nostris E g reg iis et N obilibus
C om itibus vicecom itibus et Judlium ac A ssessoribus Comi­
tatu s hw nyadiensis S alutem et gráciám . E x p o n itu r M aies-
ta ti n o stre in personis Nobilium M ulierum M agdalene R e ­
licte N obili condam C hristophery de K ereszthw r ac B eatricis
filie N obilis condam V alentini W e res de E adem K erezthw r
C onsortis vero N obilis Joannis A ntalffy de H osdat Q ualiter
vos diebus proxim e S uperioribus in quadam causa in ter ipsas
ex p o n en tes vt Incausam A ttra c ta s A b vna, ac Nobiles Ja-
cobum F w rk a N icolaum et Jo an n em filios condam M atthie,
ac N icolaum horw ath franciscum K erezthw ri et Georgium
W ad assi de E odem kerezthw r veluti A ctores portibus ab alia
R acio n e C ertorum N egociorum vobis B ene C ognitorum m ota
et p er vos ad iudicata ex eo Quod eedem exponentes Cause
ipsorum debito vt debuissent modo Inuigilare nequiuissent
Eisdem onerosum quoddam p er vos factum fuisset Judicium .
Cum T am en se E edem E xponentes, prem isse Cause ipsorum
debito p ro u t deb eb an t modo S u p erin ten d ere et Inuigilare
sem issent et potuissent S perassent se et Causam ipsorum
prem issam C ontra partem A duersam defacile defendere po-
tiusse p ro u t posse S p era ren t eciam de presenti. Supplicatum
 o k l e v é l -m e l l é k l e t e k . 123

itaq u e ex titit M aiestati nostre pro p arte et in personis A n ­

n o tatorum exponencium vt N os E isdem S u p erin d e de gracia
Noui Judicii p rouidere d ignarem ur. E t Q uia vniuersos Casus
Nociuos quorum cum que fidelium N ostrorum in Judiciis em er­
g en tes Sem el v irtu te Noui Judicii R efo rm are Soliti sum us
A d Quod de A n tiq u a et A p ro b a ta L ege R e g n i huius nostri
H u n g arie A dm issim us. S upplicacione ig itu r Ipsarum E x p o ­
nencium T anquam Ju sta et L egittim a C lem enter ex a u d ita et
A dm issa fidelitatibus vestris harum serie firm iter C om m it­
tim us et M andam us q u atten u s A cceptis presen tib u s in prim a
S ede vestra Ju d iciaria prim itus p ost horum exhibicionem
celleb ran d a p a rtib u s pro dictis vel E arundem L egittim is
p ro cu rato rib u s C oram vobis vocatis A uditisque parcium Ip ­
sarum N ouis proposicionibus allegocionibusque et R esponsis
A dm issis E ciam si necesse fuerit. Q uibusuis testibus fidedig-
nis et p ro b ab ilib u s docum entis Causam parcium pretnissam
in te r E osdem (non o b stan te P ro ro g a to rio Judicio vestro)
Secundum deum et E ius Justiciam deuno et E x Nouo Reui-
dere d iscu tereq u e et A diudicare. E t si qua parcium huius-
m odi V estro Nouo Judicio non C ontentabitur, E x tu n c vos
Causam E andem sim ulcum to ta sua serie Noue A diudicacio-
nis v estre et processibus exinde Q ualitercunque Secutis In
Curiam n o stram R eg iam nostram videlicet in presenciam
M aturius discuciendam grauam ine parcium A bsque om ni A d
term inum in L iteris vestris p artib u s prefigendum T ra n sm it­
tere M odis om nibus d ebeatis et teneam ini Secus non facturi
p resentibus p erlectis E x h ib en tib u s R e stitu tis D atum A lbe
Julie feria S ecu n d a proxim a post festum B eatorum om nium
S anctorum A nno dom ini M illesino Q uingentesim o Q u in q u a­
gesim o Nono. L ecta.
Pecsét vörös viaszszal papírba nyomva a szöveg alján.
Eredetije nagy negyedrét papíron, nyílt alakban.

32-
1560 Z ent Vyd nap elö th való pyn tek en .
My elö tth w n k D auid m yhal elöth es F an ch i Jan o s elöth
dedachy m yklos elöth B . . . sy Jan o s elöth ez k ét fel F e-
rencz P e te r vgy m ynt felperes, B achy Janos es A ntalffy
124 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

Janos: feleségek kep eb en vgy m ynt alperesek tö tte n ek jllyen

vegezesth ew th zaz forynt k ev tel alat hogy az alperesek
tartozzanak az felperesnek fl. xiiiy, felet N agh B odogh azzon
n ap y an fyzessek m egj felet Z ent M arthon napjan, valam ellyk
fel m egh nem allo n a ez Zerzesth m egy m aragyon az ew th
zaz forynthon,
Kívül : más szintén régi kéz által : Antalfi János Nagj János
feleségek ketes levelek.
Eredetije hosszúkás darab papíron.

33 -
H asdadi A ntalfi Jdnosné plenipotentiája a bent megneve­
zettek részére. K e lt G yulafehérvártt 1560. ju n iu s 10.
Nos Joannes S ecundus D ei g ra tia E lectus R e x H un-
garie D alm acie C roacie etc. M em orie Com mend, perpresentes
quod fideles nostri nobiles nicolaus Zabo et Joannes Zalasdj
Com ites L ucas literatus notar. et Joannes K o n y a de A lpestes
Judlium com ittus H w nyadien. fideliter rescripserunt nobis in
hunc m odum Q uom odo nobilis dom ina b e a trix alias A n n a
consors nobilis Joannis A nthalffj de H o sd at feria Q uinta
proxim a post festum Sacrissim i pentecostes dom ini in oppido
H w n y ad coram ipsis p ersonaliter constituta In om nibus Causis
suis et E arundem articulis T am per ipsam C ontra alios Quam
p er alios quospiam contra ipsam in quibuslibet T erm inis
Coram Q uouis Judice et Justiciario R e g n i Ecclio videlicet et
Seculari a p red icta feria Q uinta per anni Circulum m otis vel
m ouendis prim um eadem dom ina prefatum dom inum et m aritum
Suum item E gregios et Nobiles Laurencium Thetej de beken
Joannem D opzay de K erezth u r gasparum peres de H orw ath
nicolaum V esseleny de gyeke gasparum bola petrum litera-
tum de N egerffalw Joannem F an ch y de gosdow a Joannem
R ad y ch y ch et benedictum literatum de gald Jósam literatum
de bessenyu V alentinum P o th o k de galthw N icolaum Ib ran y
m atthiam aczel Joannem valentinum et b alth asarem K em endj
C asparum barchyay A m brosium k onya de A lpestes A ndreám
konya de eadem M atheum azthalos et A m brosium N agh de
R ák ö sd Joannem bachy Thom am literatum de S arpathak
gregorium S ennyey de S ard Joannem H o g g y ay A nthonium
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . I25

leorincz de D aln o k g eorgium T ham as de K y b ed (vagy K ybes)

et nicolaum K ow ach de w agas fecisset constituisset et ordinasset
suos veros et legittim os procuratores R a tu m atq u e firmum
se p ro m itten s h a b itu ra Q uicquid p er predictos suos p ro cu ra­
tores sim ul vel diuisim E x h ib ito ris videlicet vel E xhibitorum
presencium actum factum et procuratum fuerit in causis suis
vniuersis. D atu m A lbe Julie feria S ecunda proxim a post dom i­
nicam T rin itatis A nno dom ini M illesim o Q uingentesim o S e x a ­
gesim o. L ecta.
Pecsét a szöveg alján vörös viaszszal papírba nyomva, mely azon­
ban levásott.
Eredetije papíron nyílt alakban.

34-
E liber Tamásné és Hosddthy Boldizsárné örök áron elad­
já k Hasdadon puszta nevű falurészben levu, nemesi curidjokat.
Oklevél kelt Bácsiban 1561. ja n u á r /5.
Nos N icolaus Zabo R agusm ius prouisor et Jo an n es Zalasdj
de Zalasd C om ites C om itatus, et C astellani castri H w nyadien-
sis, Item Jo an n es K o n y a de alpesthes, et B a lth asar K opaz
de W ad , Judlium C om itatus eiusdem m em orie com m endam us
p erp resentes, quod nobiles dom ine C atherina T hom e E liber,
ac M arg areth a B althasaris H o sd ath y de eadem H o sd ath
nobilium consortes, alias R elicta prouidi condam V alentini
W a y d a conciuis et inh ab itato ris oppidi H w nyad. filie condam
Laczko olah ex nobili dom ina E lizabeth filia olim nobilis
M ichaelis A n thalffy de dicta H o sd ath in suis ac filiorum
filiarum que suarum personis coram nobis p erso n aliter con­
stitu te sponte et libere S u n t confesse et R e tu lle ru n t hoc
modo quod ipse p rocertis et arduis suis necessitatibus ex p ed ien ­
dis, vnam curiam suam nobilitarem in superiori fine posses­
sionis H o sdath in puzta existentem habitum alias eisdem de
porcione possessionaria nobilium Luce et A n th o n y A nthalffy
cessam, et prouenientem , nobilibus A nthonio A nthalffy ac
S tephano et Joanni filiis suis et p er Eosdem heredibus et
posteritatibus suis vniuersis pro florenis quinque et denariis
viginti quinque p lene v t dixit ab eisdem receptis et leuatis
vendidissent, et p erp etu assen t, imo vendiderunt p erp etu au eru n t
I 2Ó O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

et in scripserunt, coram nobis in filios filiorum heredum que

pro h ered es ju re perpetuo et irreuocabiliter tenendam possi­
dendam p a rite r et habendam nullo penitus contradictore
a p p a ren te H arum nostrarum vigore et testim onio parcium
m ediante. D atum ex B achy feria tercia proxim a post festum
B eati P au li prim i herem ite A nno dom ini M illesim o Q uin­
gentesim o S exagesim o prim o.
Fehér viaszszal a hátlapra nyomott kis gyüríipecséteknek csak
némi nyoma látszik.
Eredetije 4-rét papíron nyílt alakban.

35-
Gálfi Ferencz elad egy szőlőt Hasdadon a Hudycza hegy­
fokon. Okmány kelt Bácsiban 1563. május 25.
Nos D em etrius P esth en y P rouisor, Jo an n es Zalasdy et
T hom as W eeg h C om ites com itatus et castellani castri H w nya-
dyensis, Item Joannes K o n y a et dem etrius de cholnakos Judlium
com itatus eiusdem M em orie com m endam us p erp resen tes quod
nobilis franciscus galffy de H osdat, in sua ac B artholom ey;
filii condam Blasii galify personis nostram veniens in presen-
ciam , sponte et libere fassus est et retu lit eo modo, Quod
ipse pro certis et arduis suis necessitatibus expediendis, vineam
suam in prom onthorio H o sd at penes Hüdycza existentem , nobili
M attheo L iterato de eadem H osdat, et per eum H eredibus
et p o steritatib u s suis vniuersis pro floreno vno, et denariis
viginti quinque, plene vt d ixit ab eodem receptis et leuatis
vendidisset p erp etu asset et inscripsisset, p ro u t inscripsit ven­
didit et p erp etu au it, Jure perpetuo et Irreu o cab iliter, te n e n ­
dam , possidendam , et habendam , H arum N ostrarum V igore
et testim onio presencium m ediantibus. D atum in B achy feria
3cia p roxim a an te festum Sacri P entecostes A nno dom ini
M illesim o Q uingentesim o S exagesim o tertio.
Hátlapon egészen újabbkori kéz által a tartalom rövid kivonata ;
ugyanott a fehér viaszba lenyomott három kisded pecsét töredékei.
Eredetije papirszeleten.
36.
A vármegye tisztsége előtt hasdadi Pető Ferencz és István
eladnak egy subát egy forinton ugyancsak ottani M átyás diák­
nak. Okmány kél Bácsiban 1563. május 23.
 ■O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 12 7

Nos D em etrius P e sth e n y P rouisor, Jo an n es Z alasdy et

T hom as W e eg h Com ites com itatus et castellani castri H unya-
dyensis, Item Jo an n es K o n y a et D em etrius de cholnakos
Judlium com itatus euisdem m em orie com m endam us p e rp re ­
sentes, Quod nobilis F ranciscus ac S tephanus P eted de H osdat,
sponte et libere fassus est et retulit eo modo, quod ipsi pro
certis et arduis eorum necessitatibus expediendis, dom um
m ichaelis P eteo vnam videlicet Subám , iu x ta estim acionem
proborum hom inum nobili m atfheo L itera to de eadem H osdat,
et p er eum heredibus et posteritatibus suis vniuersis pro
floreno vno et denariis viginti quinque plene v t d ix erin t ab
eodem receptis et leuatis p erp etu au eru n t, harum N ostrarum
vigore et testim onio presencium m ediante, D atum in posses­
sione B achy feria 3cia proxim a an te festum S acri P entecostes
A nno dom ini M illesimo Q uingentesim o S exagesim o tertio.
Hátlapra nyomott három gyűrűpecsét nyomai.
Eredetije negyedrét papiron nyílt alakban.

37 -
Hasdadi Pető István és fia Ferencz örök áron eladják
nemesi curiájokat. Okmány kél Bácsiban 1564.. m ájus p.
Nos D em etrius P esth en y prouisor, et Joannes P o k ay
Comites com itatus et castellani castri H unyadyensis, Item
S tep h an u s Bencze de alpestes, et m ichael R o y k a — de Nalacz
Judluim com itatus eiusdem m em orie com m endam us p erpre-
sentes, Quod prescriptus S tep h an u s B encze Judlium coram
nobis p erso n aliter co n stitu tu s fassus est et re tu lit hoc modo,
Quod nobiles, S tep hanus P eteő et filius eiusdem F ranciscus
sim iliter P eteö de H osdat, coram ipso fassi fuissent et retulis­
sent hoc modo, Quod ipsi pro certis et A rduis suis N eces­
sitatibus expediendis, terciam partem vnius fundus, seu S es­
sionis Curie N obilitaris, in possessione H o sd a t p red icta in
com itatu H w nyadiensi, penes dom um et curiam nobilitarem
M atthei L iterati in eadem possessione H osdat residentem ,
existentem habitam , prefato M attheo L iterati, et p er eum
heredibus et p o steritatib u s suis vniuersis, pro florenis Q uatuor,
plene vt dixissent ab eodem receptis et leuatis, p erp etu assen t
et inscripsissent, Im o p erp etu av eru n t et inscripserunt coram
128 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

nobis, Jure p erp etu o et irreuocabiliter tenendam possidendam ,

p a rite r et habendam , Coram nobis harum N ostrarum vigore
et testim onio presencium m ediante datum in Bachy feria
tercia proxim a ante festum A scensionis dom ini, A nno euisdem
M illesim o Q uingentesim o sexagesim o Q uarto.
Kívül inás későbbi kéz : Contractualis super venditione mediae
partis Sessionis Stephani Pethő et filii Francisci penes curiam Mathei
Literati pro fi. 4. eidem Matheo Literati de Hosdat in anno 1565. (hiba).
Eredetije kis negyedrét papíron, nyílt alak külsőleg lezáró 3 kis
gyűrüpecsét fehér viaszba lenyomva.

38.
A n ta lfi János keresztúri Veres M ártont kielégíti bizonyos
ingókra nézve. K e lt 156g. m ájus 6.
N otum sit om nibus quibus ex p ed it quod ego Jo h an n es
A nthalffy de H o sd ath contentum feci de om nibus rebus que
tuleram de K e reztv r nobilem m artinum veres filium S tep h an i
V eres de eadem K e re z tv r; H ec com posicio facta est coram
N obilibus P aulo bako et an d rea A nthalffy de H osdat, que
res date su n t ad m anus nobilis Johannis V eres de K erezthvr
filio v alen tin i veres dom inico die que vocatur M iserico rd ia:
anno dom ini 1565. fuerunt duo boues duo tulok vocati vnam
vitulam octo oues quinque porcos ad vnum aratru m p e rti­
nentes ferri duo.
Eredetije papirszeleten.

39 -
Osztoztató parancs Im refi A n d rá st és többeket illető két
szőlőre nézve. K e lt 1571. szept. 28.
S tep h an us B athori de Som lyo W ay u o d T ransyluanus
et Siculorum Com es etc. E gregiis et nobilibus volphango et
v alentino R ak o sd i de eadem B enedicto G regorio ac P etro
P eto, nec non francisco sim iliter P eth ő et C aspari n ag de
p red icta H o sd ath S alutem et fauorem . E x p o n itu r nobis in
p erso n a Andreae filii quondam gregorii Im rehffy filii olim
em erici sim iliter Im rehffy de H o sd ath progeniti. Quom odo
ipse cum nobilibus A nthonio filio praedicti em erici olim Im rehffy,
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 129

e t filiis P etro Jo an n e praedicti A n th o n y ImrehfFy de H o sd ath ,

nec non S tep h an o filio quondam S tep h an i filii olim A n th o n y
A ntalffy, ratio n e q u arundam vinearum duarum in prom ontorio
possessionis H o sd ath et in C om itatu H uniadiensi existentium
hab itaru m quandam diuisionem hab ere vellet Ju re ad m itten te.
P ro eo requirim us vos et nihilom inus A u th o ritate n o stra qua
firuimur C om m ittim us et m andam us firm issime quatenus ect. D a­
tu m A lbae Juliae die vigesim a octaua m ensis S eptem bris A nno
dom ini m illesim o, quingentesim o S eptuagesim o Prim o. Lecta.
Kívül más, későbbi kéz: Diuisionale Andreáé Imreffi contra Antonium
Imreffi et Stephanum Antalffi. Pecsét nyoma nem látszik
Eredetije papíron nyílt alakban.

40.
Választott bírák előtt kelt békeegyezmény írásba foglalása
irá n ti parancs. K e lt Gyulafehérvárit 1572. márczius 21.
S tep h an u s B athor de Som lyo w aiw oda T ranssiluanus
e t Siculorum Comes etc. E gregiis N obilibus B althasari P etro
K opaz de w ad C aspari M ore de olah B rette, F rancisco B akochs
de E adem Jacobo Jo anni B akó de H o sd ath . H a lm ag y B ayesdi
de E adem G yw la de B ay esd et Jo an n i V itán de E adem
S alutem et fauorem . E x p o n itu r nobis in persona N obilis L adislai
Zeik de Zeikfalw a q u aliter annis S uperioribus in te r ipsum
ex p onentem ab vna, ac Nobilem M ichaelem Zeik de E adem
Zeikfalwa p artib u s ab altera certi a rb itri p er A m bas p artes
vnanim iter electi q u andam diuisionem certarum rerum B ono­
rum que et Jurium possessionariarum . A c certam etiam com ­
positionem fecissent super qua quidem diuisione et com positione
e t com positione (sic) iidem A rb itri L iteras superinde te sti­
m oniales sub sigillis suis A nnotato M ichaeli Zeik dedissent
e t concessissent quibus L iteris ipse exponens quo ad praesens
pro Jurium suorum tuitione plurim um in d ig eret vnde vellet
idem exponens paria E arundem L iterarum testim onialium
sub sigillis dictorum A rbitrorum em anari m edio vestri pro
se ab A n notato M ichaele Zeik habere et em anari facere Jure
adm ittente, ab hoc vobis harum Serie C om m ittim us et m an ­
dam us firm iter vt acceptis praesentibus statim sim ul vel duo
vestrum sub oneribus alias in talibus obseruari solitis erga
A h u n y a d m e g y e i tö r t. é s r é g . tá r s . é v k ö n y v e . 9
130 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

p raefatum M ichaelem Zeik accedendo A m m onetis E undem

dicatisque et C om m ittatis Eidem verbo nostro vt ipse p a ria
p rescriptarum L iterarum T estim onialium apud se habitarum
sub sigillis prefatorum A rbitrorum fide E orum m ediante con­
scribenda dicto ex p o n en ti Juris sui ad C autelam dare et
C oncedere m odis om nibus debeat et ten eatu r. Qui si fecerit
bene quidem A lioquin E uocetis E undem ibidem ad octauam
diem diei huiusm odi E uocationis vestre ipsi fiende com pu­
tan d am In curiam nostram scilicet in presentiam preuiam
rationem coram latius declarandum Judicium R ecepturus.
C ertificantes E undem ibidem v t siue ipse term ino in predicto
coram nobis com pareat siue non Nos ad p artis com parentis
in stan tiam Id faciem us in prem issis quod Juris dictauerit
ordo. E t post hec vos seriem huiusm odi A m m onitionis
E uocationis et certificationis vestre vt fuerit ex p ed ita N obis
T erm inum ad predictum fide v estra m ediante referre vel
rescrib ere debeatis et teneam ini. Secus ne feceritis. P resen-
tibus p erlectis ex h ib en ti R estitu tis. D atum A lbe Julie feria
q u arta pro xim a post D om inicam oculi A nno dom ini M illesimo
Q uingentesim o Septuagesim o Secundo.
Eredetije félív papíron, hosszában írva, pecsét nélkül.

41.
Osztály irá n ti biröi parancs. K elt Gyulafehérvár ott 1577.
m artius 19.
C hristophorus B áth o ry de Som lyo, voiuoda R eg n i Trans-
siluanie, et Siculorum Comes etc. E gregiis Nobilibus, F ra n ­
cisco P eth eo, Lazaro et F rancisco Galffy, ac Joanni B ako de
H osdath S alutem et fauorem . E x p o n itu r nobis in persona
nobilis Joannis, filii quondam A nthonii, filii olim Em erici
A ntalffy de dicta H o sd ath , et F rancisci lite rati filii, G regori
filii olim Joannis lite rati de dicta H osdath, Q ualiter ipsi cum
N obilibus Joan, filio quondam L adislai filii olim P etri Nagii,
M ichaele filio eiusdem Joannis sim iliter N agii, ac generosis
dom inabus B arbara, C asparis quondam Nagii, et E ufrusina
F rancisci quondam N agii R elictis, nec non M agdalena, filia
quondam F rancisci Nagii, Ittem D orothea consorte Blasii
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

fekethe filia videlicet dicti quondam Ladislai N agii, et P etro

filio eiusdem L adislai olim N agii, de dicta H osdath, in to ta ­
libus bonis, et Ju ribus possessionariis, haereditariis, Curi­
aque nobilitari, N obilis quondam Joannis Czynger, p ertin en -
tiisque earundem in possessione praedicta H o sd ath in Com i­
tatu H u nyadiensi existentibus habitis, ipsosque ex p onentes
cum praescriptis Jo anne et M ichaele N agii, ac duobus B a r­
b ara Casparis quondam N agii, et E ufrusina F rancisci sim i­
liter N agii R elictis, N ecnon M agdalena filia an n o tati F ra n ­
cisci N agii, ac D o ro thea consorte Blasii F ek eth e, et P etro
filio dicti Ladislai N agii, aequali Ju re haereditario tan g en tib u s
et concernentibus h actenusque indiuisis, m edio vestri, rectam
et aequalem diuisionem habere vellet Jure adm ittente P ro
eo vobis harum serie firm iter praecipiendo com m ittim us et
m andam us etc. D atum Albae Juliae feria tertia P ro x im a post
D om inicam Laetare A nno dom ini, M illesim o Q uingentesim o
septim o.
Pecsét a szöveg alján veres viaszszal papirba nyomva. Kívül ké­
sőbbi kéz : A 1577. Diuisionale pro Johanne Antalffi ac Francisco Lite­
rati, cum posteritatibus Johannis, Francisci et Ladislai Nagi, in Curia
et aliis bonis, Johannis Csigér de Hosdát.
Eredetije papíron nyílt alakban.

42.

Somlyót N agy Gáspárnak bizonyos jószágbeli tisztség adó-

mányoztatik. Okmány kelt Újváron igyS. ja n u á r 19.
Nos C hristophorus B atthory de Som lio V aiuoda T ra n s-
syluaniae et Siculorum Comes etc. M em orie Commen. tenore
pontium Siquifican. quibus expedit uniuersis. Quod nos cum
ad nonnullor. Consiliarior. nrorum hum ilim am intercessionem
nobis p ro p terea factam . Tum vero atten tis et consideratis
fidelitte et fidelibus Servitiis E g reg ii C asparis N agii de Somlio,
aulae nostrae fam iliar, que ipse nobis inde ab initio ad om ­
nes occassiones, in defessa S em per anim i prom ptitudine lateri
nro in d esin en ter adheren. non m inus vtiliter quam laudabi­
liter exhibuit et im pendit, ac in futurum quoque exhibitur. et
im pensurus est. T o tale et integrum officium duorum possionum
lopanfalw a et Byzere, Sim ul cum em olum ento m olendini
- 9*
í 32 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

unius rotae S uper fluuio P o n o r in territo rio dictae possionis

T opanfalw a et Syluae in territo rio dicta possionis Byzere in
C om itatu A lben. T ran ssy lu an ie existen. habitar. quod officium
an tea E g regius quondam N icolaus Bözöre possedisset, Sed
p er m ortem et defectum Sem inis E iusdem N icolai Bózóre ad
nos C o n sequenterque collationem nram deuolut. et redact.
Sim ul cum cunctis eiusdem officii v tilitatib u s et em olum ent.
B yrsagiis alisque vniuersis pro u en tib u s et reditibus, de iure
e t ab antiquo ad idem officium S pectan. e t pertiner. deben.
M em orato C asparis (igyj N agy, ipsiusque heredibus et poste­
ritatib u s vniuersis, ipsis vero in Sem ine defficien. vel non
ex isten . N obili Jo an n i N agii fratri Suo C arnali, ipsiusque
hered ib u s et p o steritatib u s V niuersis in perpetuu. dedim us
donauim us et C ontulim us Im o dam us donam us et conferim us,
Ju re p erp etu o et Irreuocabiliter, tenen. possiden. p arite r et
haben. S aluo iure alieno. H aru m n o strar. V igore et testim onio
Irarum m edian. D atum in A rce n ra V yw ar die decim a nona
m ensis Januarii A nno D om ini M illesim o Q uingentessim o
S ep tuagessim o octauo. C hristophorus B athori de Som lio ppa.
Pecsét a szöveg alján az egész ív széleit összeforrasztólag alkal­
mazva s papírba nyomva.

43-
Igtatdsi parancs N agy Gáspár részére tett adományra nézve,
Topánfalva és Byzere határában. K elt Gyulafehérvárit 1579. mar-
tiu s 10.
C hristophorus B áthory de Som lyo, V aiuoda T ranssyl-
vanie et Siculorum Comes etc. E gregiis N obilibus Joanni Ba-
lasfii P au lo S am bokrethy, C lem enti T horday, P etro Zilahy,
C asp ari K edey, S tephano Eniedy, Em erico H o rw ath , et
V alentino literato B erzethe Colosuariensi, Scribis m aioris
C ancellarie nostre de curia missis, Item M elchiori Sebessy
de Sard, F rancisco, et G regorio G althevy, G abrieli P othok,
Jo an n i V erseondy, et M ichaeli horw ath de G altheo, Joanni
feier, F ran cisco literato, et Joani B altha de G ald, M artino,
Blasio, et M ichaeli g althevy, Joanni K em eny, et Georgio
Zalanczii de postafalw a salutem , et fauorem . Cum nos cum
ad nonnullorum dom inorum C onsiliariorum nostrorum hum i-
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . 133

limam intercessionem , nobis p ro p terea factam , Tum vero

attentis, et consideratis fidelitate, et fidelibus S eruitiis E g re ­
gii C asparis N agy de Som lyo, officialis nostri in oppidis,
E nyed, et M onosthor, que ipse nobis iam inde ob initio, ad
om nes occasiones, indefesso sem per studio, labore, et anim i
sui prom ptitudine, in desinenter lateri nostro adherendo, non
m inori cum v tilitate nostra, quam cum sua lau de exhibuit,
et im pendit, ac in futurum quoque exhibiturus, et im pensurus
est. T otale, et integrum officium duarum possessionum T ho-
panfalw a, et Byzere vocatarum , in com itatu A lbensi existen-
cium habitarum , sim ul cum em olum ente m olendini unius rote,
super fluuio P o n o r ex isten tis hab ite (igy), quod officium
an tea E g reg iu s quondam N icolaus Byzen ( ...) possedisset,
sed per m ortem , et defectum sem inis eiusdem N icolai B yzere
iu x ta an tiquam , et ap probatam huius regni legem , atq u e con­
suetudinem ad nos, consequenterque collationem nostram rite,
et legitim e deuolutum esse dinoscitur, et redactum , p a rite r
cum cunctis suis v tilitatibus, em olum entis, et birsagiis, aliisque
vniuersis prouentibus, et reditibus, de iure, et ab antiq u o ad
idem officium spectantibus, et p ertin ere debentibus, m em orato
Caspari Nagii, ipsiusque heredibus, et po steritatib u s vniuersis,
vigore aliarum literarum nostrarum donationalium su p erin d e
confectarum , et em anatarum , in perpetuum saluo iure alieno
clem enter dederim us, donauerim us, et contulerim us, veli-
m usque eundem in dom inium eiusdem m edio vestri legitim e
facere introduci. S uper quo vobis harum serie com m ittim us,
et m andam us firm iter, Q uatenus acceptis presen tib u s statim
simul vel duo vestrum sub oneribus alias in talib u s obseruari
solitis, ad facies prescriptarum totalium , et in teg raru m duarum
possessionum T hopanfalw a, et B yzere in predicto com itatu
A lbensi existentium h a b ita ru m , ac m olendini vnius rote,
supar fluuio Ponor, in territorio dicte possessionis T hopan-
falva decurrente ex istenti, et sylve in te r veros m etas p refate
possessionis Byzere existentis habite, vicinis et com m etaneis
earum dem vniuersis inibi legitim e conuocatis, et presentibus
accedentes, introducatis prefatum C asparem N agy, in dom i­
nium predicti officiolatüs an n o tataru m possessionum , ac
m olendini unius rote, et sylue predicte, statuatisque eundem
134 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

officiolatum eidem , ipsiusque heredibus, et posteritatibus vni-

uersis, simul cum em olum ento dicti m olendini vnius rote, et
sylue prefate, ac p arite r cum cunctis suis v tilitatibus, em olu­
m entis, et birsagiis, alisque vniuersis prouentibus, et rediti­
bus, iure ipsis ex prem issa donatione n o stra incum bentibus
p erp etu o possidenda, si non fuerit contradictum , C ontradic­
to res vero si qui fuerint, enocetis eosdem ibidem co n tra a n ­
n o tatu m C asparem N agy, ad decim um quintum diem, a die
co n trad ictio n is eorum , et euocationis vestre ipsis exhinc fiende
com putandum in curiam nostram , nostram scilicet in presen-
tiam , rationem superinde reddituri efficacem. E t tandem vos
huiusm odi introductionis, et statutionis vestre seriem , simul
cum co n tradictorum et euocatorum , si qui fuerint, vicinorum ­
que, et com m etaneorum , qui prem isse statu tio n i intererunt, n o ­
m inibus, et cognom inibus, term inoque assignato, vt fuerit
expediendum , nobis fide vestra m ediante referre, vel rescri­
bere m odis om nibus debeatis, et teneam ini. Secus non facturi,
p resen tib u s perlectis, exhibenti restitutis. D atum A lbe Julie
decim a die M ensis M artii. A nno Dom ini M illesimo, Q uingen­
tesim o. S eputagesim o nono. Lecta.
Pecsét a szöveg alján papirha nyomva. Eredetije papíron, nyílt
alakban.

44.
Idéző parancs hasdadi Peteő János ellen, k i ottani Moga
B á lin t nemesi ja v a it elfoglalta. K e lt Gyulafehérvár ott 1758.
m artius /5 .
C hristophorus B atth o ry de Som lyo W aiuoda Transsil-
uanus et Siculorum Com es etc. Lazaro B ereczk, Lazaro Galffy,
francisco peteo, francisco Galffy, Luce Eliber, S tephano
A ntalffy, S tephano B akó, Jacobo Bakó om nino de hosdath
S alutem et fauorem . E x p o n itu r Nobis In p erssona N obilis
A c G enerose dom ine chaterine Blassii R elicte quondam
A ndree peteo T utricis T estam n n tarie Nobilis pueri G regorii filii
q u ondam vallentini M oga de hosdath, qualiter superioribus A nnis
Nobilis Joannes peteo de hosdath N escitur vnde M otus quibusue
ductus R esp ectibus T otalem porcionem possessionariam et
dom um seu Curiam N obilitarem Nobilium puerorum G regorii
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . I35

filii et A ndree filiorum quondam N obilis vallentini M oga

de Eadem ho sd ath In possessione H o sd ath In C om itatu
hunyadiensi ex isten tem habitam cum om nibus suis p ertin e n ­
dis de M anibus E iusdem E x p o n en tis tanquam T utricis quas
Eadem E x p o n en s C ertis A nnis pacifice possedisset ocupasset
et nunc quoque occupatione te n e re t potencia M ediante In
preiudicium et D am num Eiusdem E x p o n en tis. V nde vellet
E adem E x p o n en s E undem Joannem peteo de hosdath R atio n e
p reuia et aliorum C ertorum N egociorum C oram lacius de­
clarandorum In C uriam N ostram N ostram scilicet In presen-
tiam In causam C onuenire et E x p a rte E iusdem A nobis Judi-
ciam et Justiciam habere. P ro eo harum serie C om m ittim us
et M andam us V obis firm iter etc. D atum A lbe Julie S ab b ath o
proxim o post D om inicam L etare A nno D om ini M illesimo
Q uingentesim o S eptuagesim o octauo. Lecta.
Pecsét a szöveg alján vörös viaszszal papirba nyomva, de levált
állapotban.
Eredetije nagy negyedrét papíron nyílt alakban.

4 5 -
Vallató parancs hasdadi Peteó Ferencz részére. K e lt G yula­
fehérvárit 1581. aug. 8.
Sigism undus B áthory de Som lio V aiuoda T ranssyl-
uanie et Siculorum Comes etc. V niuersis et singulis E g re ­
giis N obilibus p a rite r et ignobilibus, bone tam en ac ho n este
fame et conditionis vtriusque sexus hom inibus, vbivis in hoc
regno T ran ssyluanie ex istentibus et com m orantibus, presen-
tibus requirendis salutem et fauorem . E x p o n itu r nobis in
persona E gregii F rancisci P eteo de H o sd att, q u aliter ipse pro
iurium suorum tuitione et defensione, ratione et praetextu
certorum quorundam negociorum coram latius declarandorum ,
in praesentia E gregiorum et N obilium , N icolai et P au li de
B odogfalua, S tephani de N a g ’b o rc h ’a, M arci de K is B orch’a,
Joannis et Ludovici P estesi de F elp estes, C asparis M ore de
O labrette, M ichaelis et L adislai de Zeykfalua, P auli et S te ­
p h ani Batiz de A lpestes, L azari et F rancisci Galfi, Joannis
Antalfi, de H osdat, quandam fassionem et attestationem ce­
leb rari facere vellet iure regni adm ittente. Cum A utem v eri­
136 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K .

tatis fassio et iustitie recognitio nem ini sit abnegenda, pro

eo com m ittim us vobis et m andam us harum serie firm iter, v t
dum et quando cum praesentibus fueritis requisiti, vel quili­
b et vestrum fuerit requisitus, S tatim sub oneribus singularum
sedecim m arcarum granis ponderis, p er eos quorum in terest
irrem issib iliter exigendarum , ad diem et locum , V obis p er
ipsum ex p o n entem , au t hom inem suum ad id tran sm itten d u m
praefigendum in praesentia dictorum hom inum (nostrorum )
p erso n aliter accedere ibique ad fidem vestram deo debitam ,
qualiscunque vobis super coram in terro g an d is, co n stiterit cer­
titudo veritatis, fauore odio et om ni tim ore posthabito, dicere
fatere et a tte sta re m odis om nibus d ebeatis et teneam ini. S uper
qua quidem fassione et attestatio n e v estra, literas tandem
p er praefatos hom ines nostros, sub sigillis fide ipsorum m e­
d ian te conscribendas, an n o tato exponenti, iurium suorum vbe-
riorem ad cautelam necessarias, e x tra d are et em anari facere
volum us et iubem us, com m uni suadente iustitia. Secus non
facturi praesentibus perlectis ex h ib en ti restitutis. D atum A lbe
Julie o ctaua die m ensis A ugusti. A nno D om ini M illesimo
q uingentesim o octuagesim o prim o. Lecta.
Pecsét szöveg alján papírba nyomva s teljesen ép. Eredetije félív
papiron hosszában írva.

46.

Osztály irá n ti parancs A n ta lffi Dorottya részére, saját

vérsége ellen. K e lt Gyulafehérvártt 1594. m artins 16.
Sigism undus B athori de Som lio V aiuoda T ranssilvanie
et Siculoram Comes etc. N obilibus Lazaro Galfy, alteri La-
zaro B ereczk, et G abrieli Galfy de H osdad, Joanni V inche,
Lucae K is, et Jo an n i Bereczk de Losad S alutem et fauorem .
E x p o n itu r nobis in persona Nobilis D orotthiae filiae N obilis
quondum A n to n i A ntalfy C onsortis vero Nobilis S tephani
B akó de H osdad. Q ualiter ipsa ex totalibus et integris vni-
uersisque haereditatibus N obilis quondam M argarethae A ág
Auiae suae C onsortis quondam Em erici A ntalfy Cum N obi­
libus Jo an n e A ntalfy filio dicti A ntonii A n taly fratre vide­
licet suo C arnali in dicta H osdad com m orante, Item Blasio
M ichaele et F rancisco filiis N obilis quondam P e tri A ntalfy,
 O K L E V É L -M E L L É K L E T E K . J 37

filii dicti A n to n i A n talfy , Nec non S tephano filio sepe dicti

A n to n i A ntalffy om nino de dicta H osdad, tam paternis, quam
auiticis hered itatib u s atque bonis in dicta P ossessione H osdat
et territo rio eiusdem in C om itatu H uniadiensi ex istentibus
habitis rectam quandam et C ongruam ac coequalem m edio
vestri diuisionem habere vellet iure a d m itte n te : P ro in d e com ­
m ittim us vobis et m andam us etc. D atum A lbe Julie die d e­
cim a S ex ta M artii A nno (domini) M illesim o Q uingentesim o
N onagesim o.
Eredetije gyűjteményemben. Pecsét nélkül egy szelet papíron hosz-
szában írva.
HIVATALOS RÉSZ.
A TÁRSULAT 1887. ÉS 1888. ÉVI M ŰKÖDÉ­
SÉNEK RÖVID VÁZLATA.
Ö s sz e á llíto tta K un R ó b e r t .

A társu lat k ét évi tö rtén e té n ek vázolásánál el kell té r­

nem a chronologiai rendtől, m ert a m iként a társulati élet
legszebb, legfényesebb napja volt az, m elyen legfelségesebb
urunk, dicsőén uralkodó k irály u n k m úzeum unkat leg m ag a­
sab b látogatásával szerencséltetni m éltóztatott, épen úgy kell,
hogy ezen kiváló esem ény fölem lítése első helyen történjék.
A választm ánynak 1887. évi o któber hó 5-én ta rto tt ülé­
séb en g ró f K u u n Géza társulati elnök m eleg szavakban em ­
lék ezett m eg ő F elség én ek a m úzeum ban te tt legm agasabb
látogatásáról, indítványozva, hogy a választm ány e látogatás
fölötti öröm ét és h áláját is jegyzőkönyvileg fejezze ki. Ezzel
kapcsolatosan R é th i Lajos azt indítványozta, hogy e láto g a­
tás tö rtén e te és körülm ényei vezettessenek azon könyvbe,
m elybe ő F elsége k eg y e sk ed ett nevét beírni. M indkét in d ít­
v án y eg y h an g ú lag elfogadtatott, s K uun Géza g ró f fölkére­
te tt a b eig tatan d ó szöveg szerkesztésével. — Itt közöljük e
s z ö v e g e t:
«Az 1887-dik év szeptember 18-dikán a hunyad-
megyei történelmi és régészeti társulatra egyike azon na­
poknak virradt, melyek korszakokat alkotnak. Az egy­
let elnökségének megelőzőleg tudtára adatott, hogy
O Felsége dicsőségesen uralkodó Királyunk e napon
délután két és három óra közt a társulat múzeumát
megszemléli. A Király a hadgyakorlatok alatt a Múzsák
ezen szerény hajlékára is gondolt, megtekintése által
142 KUN ROBERT.

óhajtott arról meggyőződni, hogy a jelen nemzedék e

megyében mennyire érdeklődik a múlt idők hagyománya
iránt, mennyiben igyekszik mind azt ismerni, megőrizni,
a tudomány czéljaira értékesítni, mit az általa lakott
föld a kutatónak nyújt. Az elnökség s az egylet tiszt­
viselői a mondott napon és órában a múzeumot magá­
ban foglaló épület kapujánál várták a Király megérke­
zését. O Felségéhez félhárom órakor az érkezés perczében
Kuun Géza gróf a hunyadmegyei történelmi régészeti
társulat elnöke hódolatteljesen a következő szavakat
intézte : Fogadja Felséged társulatunk nevében leghálá-
sabb köszönetünket azon kegyességért, hogy szerény,
a kezdet nehézségeivel küzdő társulatunk múzeumát
legmagasabb látogatásával kitüntetni méltóztatott. Mú­
zeumunk tudományos kincseit e mai nap a legmagasabb
látogatás által egy örökre emlékezetes, újabb kincsesei
gyarapítja. Engedje meg Felséged, hogy a társulat tiszt­
viselőit bemutathassam.» Erre O Felsége igenlőleg vá­
laszolt s az elnök szerencsés volt a társulat megalapí­
tóját s alelnökét dr. Sólyom-Fekete Ferenczet, titkárát
Kun Róbertét, könyv- és levéltárnokát Király Pált,
pénztárnokát dr. Reichenberger Zsigmondot s muzeum-
igazgatóját Téglás Gábort O Felségének bemutathatni.
Ezután a Király kíséretével a társulati tisztviselőktől
követve belépett a múzeumba s ott egy félóráig idő­
zött ezzel is kiváló jelét adva az itteni gyűjtemények
iránt viseltető érdeklődésének. A kíséretben voltak
Orczy Béla báró miniszter, Paar Ede gróf, Popp Leo-
nidás báró szárnysegédek, nagyklopotivai Pogány György
főispán, nagybarcsai Barcsay Kálmán alispán. Az első
három szobában Téglás Gábor igazgató a régészeti lele­
teket, az ásványok és kőzetek legérdekesebb példá­
nyait magyarázta s Ő Felsége kérdéseire, Sarmizegetusa
romjainak állapotáról s a nagyági bányászatról fölvilá-
gosítást adott; a harmadik szobában dr. Sólyom-Fekete
 A TÁRSULAT M ŰKÖDÉSÉNEK VÁZLATA. >43

Ferencz alelnök a kiállított régi okmányokat mutatta be s a

következő szobában Király Pál könyv- és levéltárnok
az ott elhelyezett Mithra-leletekről tartott rövid elő­
adást. Ezek után Kuun Géza gróf elnök a társulat év­
könyveit, Király Pál könyvét a «Sarmizegethusai Mith-
raeumról» s Téglás Gábornak «Az erdélyi medencze
őstörténelméhez» czímű művét felajánlotta O Felségé­
nek kegyes elfogadás végett könyvtára részére. O Fel­
sége a könyveket kegyesen elfogadni méltóztatott s meg­
jegyezte, hogy ezek m in d ig kedves em lékei közé fo g n a k
tartozni. Ezután az elnök hódolatteljes kérésére O Fel­
sége még mindig azon szobában, a hol a Mithra-leletek
őriztettek, ezen a jelen alkalomra készült emlékkönyvbe
bejegyezte nevét s az ötödik szoba gyűjteményeit is
megtekintvén, azon az elnökhöz intézett szavakkal távo­
zo tt: «K öszönöm , önök rövid idő a la tt sokat g yű jtö t­
tek .» A muzeum előtt sorakozott díszes közönség lelkes
éljenekkel fogadta úgy az érkező, mint a távozó Ki­
rályt.
Ez örökre emlékezetes esemény lefolyását a hunyad-
megyei tört. rég. társulatnak 1887. évi október hó 5-ikén
tartott rendes választmányi üléséből kelt megbizás értel­
mében teljes hűséggel örök emlékezet és örvendetes
tudás végett sajátkezűleg bejegyezte
Gr. K u u n Géza s. k.,
a hunyadm. tört. rég. társulat elnöke.

E lőre bocsátva a k é t év legnevezetesebb esem ényét,

á ttérh etü n k az esem ények chronologikus előadására.
A társulati választm ány m ég a m egelőző évben hozott
arra nézve határozatot, hogy a honalkotás ezredik évforduló­
jára H unyadm egye m onographiáját m egíratja s kiadja, m ely
vállalat tám ogatására felkéretett a m egye közönsége is. Az
1887. év jan u ár hó 5-én tarto tt választm ányi ülésen felolvas­
tato tt H unyadm egye törv én y h ató ság án ak átirata, m elyben
értesittetik a választm ány, hogy a m egyei közgyűlés K uun
144 KUN RÓBERT.

Géza g ró f bizottsági tag n a k azon indítv ányát, hogy e válla­

lato t a m egye tőle telh ető leg erkölcsi és anyagi tám o g atás­
b an részesítse, egész terjedelm ében elfogadta és m agáévá
tette. A választm ány e h atáro zato t örvendetes tudom ásul vévén,
a szükséges előintézkedések m egtételére s a m onographia
terv ezetén ek m egállapítására és kidolgozására egy bizottságot
k ü ld ö tt ki dr. S ólyom -F ekete F erencz elnöklete alatt, m ely­
n ek tag jai voltak R é th i Lajos, T églás G ábor, K irá ly P ál
és K u n R ó b ert. Az 1888. évi m árczius hóban ta rto tt ülésen a
b izo ttság előadója, K irá ly P ál, b eterjesztette a bizottság m un­
k álatát. A választm ány elhatározta a javaslatot a m egyének
b eterjeszteni, kérve az ad ato k gyűjtésére szükségelt 3000 frt
k iu talását. A m egyei közgyűlés azonban ilyen czélokra sem m i­
nem ű alap p al nem bírván, a szükséges összeget nem szavaz­
h atta m eg. A m onographia ügye e k k é n t zátonyra került, s
azóta h allg at róla a krónika.
Az 1887. évi április hóban ta rto tt ülésen felolvastatott a
vallás- és k ö zoktatásügyi m agy. m inisztérium nak leirata, m ely­
b en é rte sítte tik a választm ány, hogy nevezett m inisztérium
a várhelyi ásatások folytatására az 1887-ik évre is 300 fo­
rin t állam segélyt k eg y e sk ed ett társu latu n k n a k kiutalványozni.
A választm ány e leirato t örvendetes tudom ásul véve, u tasí­
to tta az elnökséget, h ogy ez adom ányért a választm ány k ö ­
szönetét fejezze ki a m iniszter úr ő nagym éltósága előtt.
A dévai várh eg y et m ég 1886. évi jan u ár hó i-én vette
társu latu n k örök bérletbe. Ezen b érle t által a választm ány
nem csak a vár rom jait ak a rja a további pusztulástól m eg­
óvni, de a V árh eg y befásítása által a városnak szép sétaté rt
is óhajt biztosítani. Az 1887. év m árcziusi ülésében dr. Só­
lyom -F ekete F erencz a V árhegy befásítására és rendezésére
k ik ü ld ö tt b izottság elnöke b eterjesztette ide vonatkozó jelen ­
tését, m ely szerint a m unkálatok erélyesen folynak, a h eg y ­
oldalon sétaú tak v ág a tta k ki, több ezerre m enő facsem ete
lett kiü ltetv e s ülőpadok m egrendelve. A k öltséget födözte
a városi közgyűlés által e czélra kiutalványozott 100 frt. A vá­
lasztm ány e jelentést tudom ásul véve, felhatalm azta az elnök­
séget, hog y a m unkálatok folytatására a társulati pénztárból
50 frto t vehessen ki. A m ájus havi ülésen olvastatott T refort
 A TÁRSULAT M ŰKÖDÉSÉNEK VÁZLATA. T45

Á g o st vallás- és kö zoktatásügyi m iniszternek a V árh eg y ü g y é­

ben a társulathoz in tézett leirata, m elyben a pénzügym inisz­
tériu m n ak abbeli aján la tá t közli, hogy az kész a V á rh eg y et
ö rökáron is a társu lat b irto k áb a bocsátani. Az elnökség ez
irán y b an m eg is k ezdette a tárg y aláso k at az aradi jószágigaz­
g ató ság u tján a pénzügym inisztérium m al, de azok m ind ez
ideig ered m én y telen ek m aradtak.
A júniusi ülésen ism ertette T églás G ábor vázlatosan
azon m egyénkbeli helyeket, m elyeken b a rb á r leletek fordul­
ta k elő. M ailand O szkár újabb adalékokat sorol fel a rum én
eth nographiához, ism ertetve különösen az egyes vid ék ek en
divó varázslatokat. V égül K irá ly P ál adalékokat szolgáltat
Dáczia fővárosának, S arm isegethusának történetéhez, bem u­
tatv a eg y ú ttal a T raján-oszlop idevonatkozó rajzait.
M inthogy az országos történelm i társu lat a m egye és
város m eghívása folytán 1887. évi közgyűlését julius h av á­
ban D éván volt m eg tartan d ó , a választm ány a hunyadm egyei
tö rténelm i és régészeti társu lat közgyűlését szintén júliusban,
az országos tö rténelm i társulatéval kapcsolatosan h atározta
m eg tartan i, s az előkészületek m egtételére egy b izottságot
k ü ld ö tt ki dr. S ólyom -F ekete F erencz elnöklete alatt, m elynek
tagjai v o lta k : Issekutz A ntal, Szőts S ándor és K u n R ó b ert.
A julius havi ülésen dr. D arvai Móricz a B ukarestben
m egjelent H orm uzaki-féle okm ánytár első k ö tetét ism erteti,
kim u tatv a és h elyreigazítva an n a k tévedéseit.
Az országos történelm i társu lat tagjai julius 23-án érkez­
tek D évára g ró f Szécsen A n tal valóságos belső titkos ta n á ­
csos, cs. és k. u dvarnagy, társulati m. elnök vezetése alatt.
Ez alkalom m al az orsz. történelm i társu latn ak következő tagjai
tisztelték m eg D év át: Szilágyi S ándor titk á r, az egyetem i
k ö n y v tár igazgatója, D eák F ark as társulati jegyző, m iniszteri
osztálytanácsos, dr. Szádeczky Lajos titkársegéd, egyetem i
m. tanar, dr. C sanky Dezső orsz. levéltári tiszt, K ő v á ry László
akadém ia tag, N agy Iván akadém iai tag, dr. Szabó K áro ly
egyetem i ta n á r K olozsvár, B arabás József ta n á r Székely-
l dvarhely, dr. B aligó János tan ár K olozsvár, B ihary S ándor
ta n á r M arosvásárhely, dr. B orovszky Sam u akadém iai segéd-
titk á r B pest, E rcsey S ándor földbirtokos N agy-Szalonta, Széli
A h unyadmegyei tört. és rég. társ. évkönyve. IO
146 KUN RÓBERT.

F a rk a s Ítélőtáblái biró B pest, K oncz József tan ár, K oncz

A lb e rt Ítélőtáblái s. jegyző, M olnár Zsigm ond ügyvéd, L ak a­
tos Sám uel ta n á r M arosvásárhely, dr. Szabó G yula K olozsvár,
P e ttk ó B éla orsz. levéltári fogalm azó B pest, Széki M iklós
gyógyszerész K olozsvár, dr. Váczi János m úzeumi tisztviselő
B pest, a k rakói tud. akadém ia képviselője, dr. Zakrevski
V incze egyetem i tanár, a m. tud. akadém ia kültagja (Bá­
th o ry Istv án életirója), az alsófehérm egyei történelm i társu lat
k é p v ise lő i: dr. R e in e r Zsigm ond, dr. T ódor József, P áál
Istv án , dr. R e in e r Gyula.
A B udapest felől érkező ven d ég ek et a m egye határ-
állom ásán, Zámon, B arcsay K álm án m egyei alispán és társu ­
latu n k választm ányi tag ja fogadta, m íg D éván Issekutz A n tal
polg árm ester s választm ányunk tag ja üdvözölte az érkezőket
lendületes beszéddel, m ire g ró f Szécsen A n tal válaszolt.
Az országos történelm i társu latn ak julius hó 24-én ta rto tt
közgyűlésén, m elyen gr. Szécsen A n tal elnökölt, társulatunk
tagjai közöl dr. S ólyom -F ekete F erencz ném ely, a m egyei
b irto k viszonyokat érintő okm ányt m u tato tt be.
Julius hó 25-én ta rta to tt m eg a hunyadm egyei történelm i
és régészeti társu lat évi közgyűlése gr. K u u n Géza elnöklete s
az orsz. történelm i társu lat jelenlevő tag jain ak részvétele m el­
let. Gr. K u u n G éza elnöki m egnyitó beszéde (1. 1. s köv. lapo­
kon) általános éljenzéssel fo g ad tato tt s a jegyzőkönyvbe szó-
szerint felvétetni határoztatott.
Az elnöki m egnyitó beszéd u tán K u n R ó b e rt titk á r
olvasta fel a következő titk ári je le n té st:
*

T isztelt k ö z g y ű lé s! H ála az isteni gondviselésnek és

azon providentialis férfiaknak, k iknek a társulat körül kifej­
te tt érdem eit és m unkásságát ország-világ ism eri, m éltatja és
h irdeti, társu latu n k a lefolyt 1886/ 7-iki évet ném i csekély
anyagi veszteséggel, de annál nagyobb szellemi haszonnal
fejezte be. K övetve a szentirást, nem rejtettü k véka alá a
g y erty át, hanem azt az asztalra helyezve, bevilágítottunk vele
a m últak sö tét hom ályába és a föld re jte tt m élyeibe. A m a­
g u n k elé tűzött czélt, H unyadm egye m últját és jelen ét föl-
 A TÁRSULAT M ŰKÖDÉSÉNEK VÁZLATA. 147

d eríten i és ism ertetni, lan k ad atlan buzgalom m al és k ita rtá s­

sal ü g y ek eztü n k ez év folyam án is m eg k ö z e líte n i; (igyekez­
tünk azon jó h írnevet, m elylyel társu latu n k eddig bírt, to v áb b ra
is m eg tartan i. É s e tek in te tb e n sikert a r a ttu n k : szerény,
zajtalan m űködésünk híre tú lh ato tt m egyénk szűk határain,
s mai k özgyűlésünk alkalm ából k ép es és nem képes h irlap o k
felénk fordítják az ország fig y e lm é t; ez bizonynyára oly örven­
detes eredm ény, m inővel kevés vidéki társu lat annaleseiben
fogunk találkozni.
A választm ány ülései rendszeresen nép esek voltak, alig
egy, m elyen felolvasások, értekezések vagy ism ertetések elő
ne fo rd u ltak volna. Az augusztusi választm ányi ülésen T ég ­
lás G. ism ertette az általa fölfedezett és á tk u ta to tt godinesdi
és boji b arlan g o k at, K irá ly P ál pedig az ókori vallási re n d ­
szerekről értekezve bizonyítgatá, hogy a létra szintén szere­
pelt a m ithra-cultusban. S zeptem berben a társulati választ­
m ány felolvasó ülést ta rto tt P etrozsényben, m elyen a m agvas,
a városok alak u lását fejtegető elnöki m egnyitó beszéden
kívül dr. S ólyom -F ekete F erencz a Zsil-völgy b etelep ítésére
vonatkozó okm ányok alapján ism ertette a Zsil-völgyének b e­
telepítési tö rté n e té t; T allacsek F erencz a róm aiak zsilvölgyi
aranym osásairól szólt, K u n R ó b e rt pedig tö rtén e ti ad ato k
alapján bizonyítgatá, hogy a H óra-lázadást nem a jo b b ág y o k
elnyom atása eredm ényezte. A novem beri ülésen ism ertette
M ailand O szkár a párisi ethnologiai m ú zeu m o k a t; K irá ly P ál
ism ertette M om m sen azon kötetét, m ely a róm ai provincziákat
tá rg y a lja ; u g y an csak ő olvasta fel a betegsége m iatt a m eg­
jelenésben akadályozott T églás G ábor értekezését, A m pelum
bányászati viszonyairól a róm aiak idejében. Ig en érdekes és
láto g ato tt volt a választm ány deczem beri ülése, m elyen a
választm ány D öb rentei G ábor születésének századik, illető­
leg százegyedik évfordulóját ünnepelte. Ez alkalom m al g ró f
K uun Géza értek ezett D öbrentei E rdélyben tö ltö tt éveinek
irodalm i m unkásságáról. M ásodik felolvasó volt T allacsek
Ferencz, ki a Zsil-völgyben űzött ősrégi aranym osásokról érte­
kezett, b em utatva egy ottan talált ősrégi bányász-csákányt is.
A januári ülésben dr. D arvai M óricz ism ertette D ensusianu
rom án irodalom történetét. A m ájusi ülésen T églás G. vázla­
10*
 148 KUN RÓBERT.

to san ism ertette azon m egyénkbeli hely eket, m elyeken b a rb á r

leletek fo rd ultak elő ; M ajland O. ism ertette a rom án nép közt
divó varázsszereket. K irály P ál adalékokat szolgáltat D áczia
fővárosának S arm isegethusának történetéhez. A júniusi ülésen
T églás G ábor rövid összefoglalásban sorolta fel a m egyénk
terü letén levő régészeti leihelyeket. K irály P ál X enopol
rum én tudós legújabb m unkájából kiindulva, ism ertette Dá-
cziának a róm aiak által eszközölt m eghódítását. A júliusi ülé­
sen végre dr. D arvai Móricz b em u tatta a H orm uzaki-féle ok­
m án y tár I. k ö tetét, m ely az 1199— 1345 közötti idők esem é­
n yeivel foglalkozik.
A választm ány által m egvizsgált szám adások adatai sze­
rin t az 1886/7. társulati év összes bevételei te tte k 977 frt
63 k r t ; pénztári m aradvány a m últ évről 3137 frt 50 k r .; összes
k iad ás 1178 frt 10 kr. Az idei szám adás teh át 200 frt 47 kr.
tú lk iad ással zá rato tt le. E kiadási tö b b letet legnagyobb rész­
b en eg y 160 forintba kerülő fényképészeti készülék beszer­
zése idézte elő.
A V árh eg y befásítása a társu lati választm ány kiváló
g o n d jain ak tá rg y á t képezte. Az e czélból kik ü ld ö tt bizottság,
m elynek tagjai dr. S ólyom -Fekete F erencz, László Ignácz és
T ég lás G ábor m inden leh ető t elkövettek, hogy a m unkála­
to k g yorsan haladjanak. A rabm unka olcsósága, a város és
áldozatkész társadalm unk tám ogatása eddigelé a társu lato t
m indennem ű kiadásoktól m egkím élték. A V árhegy terü le té­
n ek örökáron való m egszerzésére is m egindultak a közokta­
tá s i m inisztérium közvetítésével a tárg y aláso k a pénzügym i­
nisztérium m al.
T ársu latu n k kiváló jótevője, T refort Á gost m iniszter ur
ő nagym éltósága, a folyó évben is 300 frt állam segélyt utal­
v ányozott ki társu latu n k n a k a várhelyi ásatások folytatására.
A m agyar orvosok és term észettudósok buziás-tem esvári
nagygyűlésén társu latu n k a t képviselték O rm ós Zsigm ond fő­
ispán és T églás Gábor.
1885. évi országos kiállításon társu latu n k is részt vett
M ithra-leleteivel. A kiállításért a társu lat elism erő okm ány­
n y al lett kitüntetve.
A társu lat tag jain ak ez időszerinti létszám a a következő :
 A TÁRSULAT M ŰKÖDÉSÉNEK VÁZLATA. 149

tiszteletbeli tag o k száma 25, alapítók 72, rendes tagok 135,

párto ló k 75.
E lh a lta k : Ip o ly i A rnold n agyváradi püspök, tisztelet­
beli tag , br. Jó sik a Leo alapító tag.
É s ezzel, tisztelt közgyűlés, bezárom leh ető leg rövidre
szabott titk á ri jelen tésem et, azon óhajtással, h ogy társu latu n k ,
m ely im m ár túl van a kezdet nehézségein, virágozzék m ég
tovább és fejlődjék fokozatosan.
*

A helyesléssel tudom ásul v ett titk á ri jelen tés után k ö ­

vetk eztek a felolvasások: T églás G ábor ném ely újonnan föl­
fedezett h unyadm egyei b arlan g o k at ism ertetett, K irá ly P á l
T raján dácziai h ad járatáró l beszélt, M ailand O szkár a rom án
népm ythosról értek ezett, m íg Szinte G ábor a dévai ev. reform ,
egyház szent ed én y eit m u tatta be s fejteg ette a rajtu k levő
díszítéseket. — A közgyűlés a választm ány jav aslatára eg y ­
han g ú lag tiszteletbeli tagjává választotta g ró f Szécsen A n talt.
A választm ány kiegészítésére kerülvén a sor, választm ányi
tag o k k á a k ö vetkezők választottak m e g : B ágya Zsigm ond,
Boros E lek, B uda K ároly, dr. D arvai Móricz, br. Jósika Géza,
br. Jósika Lajos, M ailand Oszkár, K énosi S ándor József,
S ándor M iklós, Szőts Sándor, T olnay János. K özgyűlés utáni
délután úgy az országos történelm i társulat, m int m egyei
társu latu n k nagyszám ú tagjai M aros-N ém ethiben m eg tek in ­
te tté k g ró f K u u n Géza igen gazdag és szépen re n d ezett
könyv- és levéltárát, m elyekben értékes, ritk a dolgok talál­
hatók.
T örténelm i társu latu n k alelnökének, titk á rá n a k és m u-
zeum igazgatójának kalauzolása m ellett m eg tek in tették az or­
szágos történelm i társu lat tagjai V ajda-H unyadót, H átszeget,
V árh eg y et és P etro zsényt.
A választm ány októberhavi ülésében az elnök bejelen-
tete hunyadvári dr. A rán y i Lajosnak, társu latu n k tiszteletbeli,
s alapító tag ján ak elhunytát. A választm ány őszinte részvéttel
fogadta az ősz tudós halálát, ki fölött K irá ly P ál tarto tt
em lékbeszédet. G róf K u u n Géza ism erteti Stein A urélnak
értekezését a Z oroaster-cultusról az indo-scytha népeknél.
150 - KUN ROBERT.

A novem beri ülésben je len tette az elnök, hogy K enderessv

M ihály törvényszéki bíró és fia E rnő m egyei aljegyző a
felső-szálláspataki K en d eressy család okm ányait letétbe h e­
ly ezték a társulati levéltárba.' U gyanezen ülésen ism ertette
M ailand O szkár R é th y Lászlónak. «Az oláh nyelv eredete»
czimü m u n kájának első részét, m egtéve hozzá a m aga m eg­
je g y z é s e it; T églás G ábor p edig b em u tatta és m éltatta H unyad-
m egye leg újabb térk ép ét, m elyet B arcsay K álm án útm utatása
m ellett rajzolt Szinte Gábor.
A deczem beri ülésen g ró f K uun Géza m eleg hangon
em lékezett m eg a közelébb elhunyt özv. B arcsay Lászlónéról,
szü letett B ru ckenthal A n tó n ia bárónőről, a társu lat első ala­
p ító in ak egyikéről. A felolvasások sorát K irá ly P ál kezdte
m e g , folytatólagosan ism ertetve a Traján-oszlop reliefjeit.
Szőts S án d o r p ed ig felolvasásában ism ertette a szántóhalm i
és szentandrási reform átus ecclesiák feloszlásának okait (1. 29.
s köv. 1.), bem utatva eg y ú ttal ez egyházak úrvacsorái kely-
h ét és ezüst tányérját.
T églás G ábor a krasznai (H árom székm egye) lelet arany-
rudaiból 4 d arab n ak galvanoplastikai m ásolatát m u tatta be,
m elyeket a társu lati m uzeum szám ára B rassóban készíttetett.
U g y an csak a deczem beri ülésben köszönetét szavazott
a választm ány M akray László m egyei n agybirtokosnak, ki
k eleti utazásából m egtérve, igen szép régészeti és ethnogra-
phiai tárg y a k a t hozott a társulati muzeum számára.
Az elnökség a társulati választm ány nevében táviratilag
üdvözölte M om m sen T iv ad art születésének 70-dik évfordulója
alkalm ából, m it a nagyhírű tudós szép levélben köszönt meg.
Az 1888-dik év örvendetes esem énynyel vette k e z d e té t:
a h unyadm egyei történelm i és régészeti társulat m int ilyen
m egyei b irtokos lett. A választm ány kebelében ugyanis álta­
lános volt az óhaj, a várhelyi am phitheatrum terü letét az ása­
táso k rendszeres keresztülvitelének czéljából örökáron m eg­
szerezhetni. A m uzeum igazgatc a választm ány m egbízásából
alk u b a is bocsátkozott az egyes birtokosokkal, de a haszon­
leső falusiak oly m agas á rt szabtak a m űvelésre nem nagyon
alkalm as köves és törm elékes területnek, hogy azt ezer forin­
to n alul m egszerezhetni nem volt kilátás. E kkora összeget
 A TÁRSULAT M ŰKÖDÉSÉNEK VÁZLATA. 151

a társu lat nem igen fe k te th e te tt földbirtokba. A hivatalos

k isajátítási eljárás m egindítása sem látszo tt czélszerűnek, az
ilynem ű eljárások hosszadalm as és bonyolult voltánál fogva,
an n ál is in kább, m ert a tagosítás V árhely községében am úgy
is küszöbön állott. A választm ány ennélfogva dr. Sólyom -
F ek ete F erencz in d ítv án y ára elhatározta m ég a m egelőző
évben, hog y eg y p ár holdnyi b irto k o t vásárol V árhelyen, ab ­
b an a rem ényben, hogy e b irto k révén a tag o sításk o r az
am p h ith eatru m b irto k áb a jut. A vásárlással m egbízott N em es
Sám uel a februári választm ányi ülésen b ejelen tette, hogy
árverésen v ett a társu latn a k 2 'A hold szántóföldet, m elynek
telek k ö n y v i átíratása is folyam atban van. A választm ány k ö ­
szönetét m ondva N em es S ám uelnek, szives eljárásáért, a 90
frt 54 kr. v ételárt kiutalványozta. A lapos te h á t a rem ény,
hog y az am p h ith eatrum terü letét, körülbelül 100 fo rin tért
m egszerezhetjük.
Az áp ril havi ülésben felolvastattak g ró f L ázár M iklós­
n ak jegyzetei a felső-nádasdi U n g o r családról s U n g o r János
olygarcháról. M inthogy m egyénk terü letén F első-N ádasdon
és L indzsinán m a is több U n g o r nevű család él, m egbizatott
a társu lati alelnök, k u ta tn á ki, vájjon a jelenleg élő U ngo-
ro k leszárm azottai-e amaz U n g o r Jánosnak vagy nem ? U gyan
ez ülésben o lvastatott T refort Á goston vallás- és közoktatásügyi
m iniszter úr ő n ag ym éltóságának leirata, m elynek értelm ében
az országos m űem lékek fe n ta rtására rendelt alapból az 1888.
évre ism ét 500 frt u talványoztatok ki társu latu n k n a k ásatási
czélokra. Az elnökség m egbizatott, hogy a választm ány k ö ­
szönetét fejezze ki a m iniszter előtt.
A földmivelési m inisztérium a dévai V árhegy befásítá-
sára 80 ezer darab erdei fenyőcsem etét u talt ki a szászse-
besi erdőhivatal faiskolájából, m it a választm ány szintén k ö ­
szönettel fogadott.
A júniusi ülésben b ejele n te te tt D eák F ark asn ak , társu ­
latu n k tiszteletbeli tagjának, s a hazai tö rtén etírás egyik
kiválóbb m unkásának M arosvásárhelyt bekövetkezett halála.
A választm ány D eák F ark as halála fölötti részvétének jegyző-
könyvi m egörökítését határozta el.
M inthogy a társulati m uzeum a folytonos adom ányozá­
 152 KUN RÓBERT.

sok és vásárlások következtében állandóan gyarapszik, annyira,

hog y a jelenlegi helyiségek m ár szükeknek bizonyultak, s azon­
felül az évi 300 frt bérösszeg nyom asztólag h at a társu lat am úgy
sem valam i kedvező pénzügyeire, elhatározta a választm ány
k érv én y t intézni a közoktatásügyi m inisztérium hoz az iránt,
hogy az újonnan épülendő állam i főreáliskolában a társulati
m uzeum elhelyezéséről gondoskodni kegy eskednék. M iniszter
ú r ő n ag y m éltósága a k érvényre ad o tt válaszában kiem eli,
hog y a reáliskola új épületében a tan ítás zavarása nélkül
nem helyezhető el a muzeum, de igenis hajlandó a reáliskola
régi ép ü letében a szükséges helyiségeket átengedni a társu ­
latn ak , m ihelyt az iskola abból kiköltözik s az épület a m e­
g y e által a m inisztérium nak átadatik.
*

A julius 14-én D éván m eg tarto tt közgyűlést g ró f K u u n

Géza következő rövid beszéddel n y ito tta m e g :
i. Üdvözlöm a tisztelt közgyűlésnek itt m egjelent tagjait
s m ind azokat, kik e mai gyűlésben részt vesznek. K érem
m in d n y ájo k at s vajha kérésem ne volna elhangzó s z ó ! sür­
gősen kérem az itt m egjelentek m indegyikét m indent m eg­
ten n i azon czélra, hogy m egyénk h atárai közt a társu latu n k
irán t viseltető érdek m eg ne csökkenjen.
E zt ú g y fogják legsikeresebben m unkálni, ha m ind-
eg y ik ö k családja, barátai ism erősei körében oda fog hatni,
hog y társu latu n k m inél több új tag g al gy arap íttassék , a kik
nem szivességből s rövid időre, de meggyőződésből és állandóan
sorakozzanak régi zászlónk körül, m elynek jelm ondata is
m indig a r é g i : «a hazai föld ism erete éleszti s fokozza a
szivekben a hazaszeretetei».
*

2. Az elnöki m egnyitó beszéd után K u n R ó b e rt olvasta

fel a következő titk á ri je le n té s t:
T isztelt közgyűlés! Az évek lassú, b ár biztos és ak a­
dálytalan folyásában ism ét eljutottunk azon stádium hoz, m e­
lyen nem csak m egállapodhatunk és visszapillanthatunk, bi­
zonyos pih en ő t tartva, de kötelességszerüleg is m eg kell
 A TÁRSULAT m ű k ö d é s é n e k v á z l a t a . 153

állapodnunk, h ogy visszapillantva a m últba, abból m ag u n k n ak

a jövőre tan ú ság o t m eríthessünk, hogy ism erni tanulva a
jövő szükségleteit, an n ál készültebben foghassunk a m unká­
hoz, h a kell a küzdelem hez.
A társu lat m últ évi közgyűlésén ü n n ep eltü n k , s részben
legalább, ü n n ep e lte ttü k m a g u n k a t; a dicsőség p o h ara m eg­
telt c s o rd u ltig : fényes állású és nevű urak, országos hirü
tudósok v ettek részt amaz em lékezetes közgyűlésen, m elynek
élénkségéről tesz tan ú ság o t a felolvasók n ag y szám a is, m íg
m a csendben, m ajdnem kom or és kom oly han g u latb an g yűl­
tü n k ö ssz e ; elég ü letlenül te k in tü n k vissza a m últra, kétk ed v e
és aggodalom m al a jö v ő b e ; m intha azon fellegek, m elyeket
sajnos félreértések s m eg nem fejthető kicsinyeskedések gyűj­
tö tte k társu lati eg ü n k re, an n a k további fejlődését veszélyez­
tetn ék . P edig, t. k., nincs o k unk az aggodalom ra, a k é tk e ­
désre, a kicsin y h itü ségre. P o st nobila P h ö b u s ! T ársu la tu n k n ak
van létjoga, van öntudatosan m aga elé tűzött szép, nem es
czélja, m ely n ek eléréséhez, ha lép tein k talán kissé m eglassud-
ta k is a legközelebbi m últban, kétszeresen fogunk sietni a
m ulasztottak pótlására, h a a közügy szeretete s m eg y én k
érd ek ein ek előbbvitele szivünkben föléje k erek ed ik a b á n to tt
h iú ság n ak vagy sé rte tt önérzetnek.
Á m b ár talán e hiányok, e m ulasztások sem ak k o rák ,
t. k., m int a m ek k o rák n ak mi képzeljük. K üleredm ényben,
felolvasások so k aságában m ögötte áll jóval a m ost lefolyt
társu lati év az azelőttieknek, de belm unkásságában an n ál ör~
ven d eteseb b h alad ás konstatálható. A társulati tag o k törzs­
könyve összeállítatott, az évek óta felhalm ozódott h átralék o k
részint tö rö ltettek , részint behajtás v ég ett á ta d a tta k a társu ­
lati ügyésznek. O sszeállíttatott a pénztári naplók és jegyző­
k ö n y v ek alapján a kö n y v tári és m úzeum i gyarapodások je g y ­
zéke, kiindulva a társu lat a la k u lá sá tó l; ezen jegyzék segé­
lyével elkészíthető lesz a m úzeum i és könyvtári leltár, m elynek
m indeddig hijával vagyunk.
A választm ány V árhelyen egy kis földbirtokot vásárolt
alig 90 forintnyi összegben, s m a m ár en nek révén az am phi­
th eatrum egész terü lete a társulat tényleges b irto k áb a ju to tt
az épen e nap o k b an lefolyt tagosításkor. A dévai V árhegy
*54 KUN ROBERT.

befásítása ö rv endetesen halad, s ezen nevezetes terü letn ek

örök áron való m egvásárlása is valószínűleg a legközelebbi
n ap o k b an lesz eszközölhető.
A p én ztár is örvendetesen gyarapodott, m ert m íg a
vizsgáló b izottság jelentése szerint a társu lat pénztári készlete
te tt a m últ évi lezáráskor 2937 frt 33 k rt, addig m ost van
p énztári készlet a jövő évre 3318 frt 42 kr. É p en ily örvendetes
g y arap o d ást tü n te ttn e k fel a múzeum i és könyvtári kim utatá­
sok. A zon számos érdeklődők közt, k ik adom ányaikkal gazda­
g íto ttá k társu latu n k at, leg in k áb b k itű n te k a felsőszálláspataki
K en d eressy család férfi ta g ja i: M ihály, E rnő és Á rpád, kik
gazdag lev éltárukat és szép k önyvgyűjtem ényüket ajándé­
k o zták a társu latnak.
Az eln ö k ség fölterjesztésére a vallás- és közoktatásiügyi
m iniszter ú r ő nagym éltósága, ki társu latu n k fönnállása óta
an n a k legőszintébb tám ogatója, ügyei irán t legm elegebben
érdeklődő barátja, s ki a várhelyi ásatásokra a folyó évre is
500 forintot utalványozott ki, kilátásb a helyezte, hogy a tá r­
sulati m úzeum ot a reáliskola régi épületében fogja elhelyezni,
m ely intézkedés által nem csak m egszabadul társu latu n k a
házbérfizetés terhes kötelezettsége a ló l; hanem elég helyi­
ség ü n k lévén, a m uzeum úgy lesz berendezhető, hogy a nagy
közönség szám ára rendszeresen, bizonyos m eghatározott n a­
pokon és ó rákban m eg lesz nyitható.
S ajnálattal és őszinte m ély részvéttel kell m egem lékez­
nem ez alkalom m al a választm ány legbuzgóbb tagjáról és a
legszorgalm asabb taggyűjtőről, báró Jósika Gézáról, k it hóna­
pok óta tartó súlyos betegsége g áto lt tánácskozásainkban
részt venni.
A társu latn a k van ez időszerint 23 tiszteletbeli, 75 ala­
pító és 153 rendes tag ja és 4 pártoló tag, k ik 1886-ban lép­
te k a társu lat kötelékébe.
A halál társu latu n k tagjai közöl elrag ad ta az év folya­
m án, a m en n yire tudom ásom ra j u t o tt : dr. A rányi Lajos,
D eák F ark as tiszteletbeli és K en d eressy E rnő alapító, Sándor
M iklós rendes tagokat. M ind a n égynek elvesztése fölötti b á­
n atán a k a választm ány jegyzőkönyvileg adott kifejezést.
És ezzel, tisztelt közgyűlés, be is fejezem titk ári jelen-
 A TÁRSULAT M ŰKÖDÉSÉNEK VÁZLATA. 155

tésem et, kivánva, hogy az eg y etértés és buzgó m unkálkodás

szellem e hassa át társu latu n k m inden tag ját, e szellem által
g y arap o d jék és fejlődjék társu latu n k m ind tovább.
*

A választm ány által k ik ü ld ö tt szám vizsgáló bizottság elő­

adója Szőts S án d o r a következő jelen tést terjeszti b e : a pénz­
tári készlet te tt az 1887. évi julius i-én eszközölt lezáráskor
2937 fo rin to t és 33 k ra jc z á rt; egy évi bevétel 1423 frt 35 kr.,
eg y évi k iadás 1042 frt 26 kr. Á tm egy te h á t m int pénztári
készlet az 1888/9-iki társu lati évre 3318 frt 42 kr. Ez összeg­
hez szám ítandó m int társu lati vagyon : 40 alapító tag n a k m ég
b e nem fizetett alapítványi tőkéje a 50 frt 2000 frt; az ala­
pító tag o k n ál h átralék o s k am atok 294 frt, a rendes tag o k n ál
h átralék o s tag ság i díjak 1133 frt A bizottság jav aslatára a
közgyűlés dr. R eich e n b erg er Zsigm ondnak a szokott felm en­
tést m egadja, s tö bb éven át teljesített buzgó m u n k ásság áért
jegyzőkönyvi elism erést szavaz.
E zután K u n R ó b e rt ism ertette a dévai vár tö rtén e té t,
kezdve a m ondák k o rátó l egészen B arcsay Á kos fejdelem sé-
g én ek tö rtén etéig .
T églás G ábor m uzeum igazgató, K irály P ál k ö n y v tárn o k
.és dr. R eich e n b erg er Zsigm ond p én ztárn o k m ég a gyűlés
elő tt b en y ú jto ttá k tisztökről való lem ondásukat. A választás
m egkezdése előtt sikerült elnöklő gró fn ak a k ét elsőt reá
b irni, hog y leg alább az általános tisztujításig, m ég egy-egy
évre tartsá k m eg tisztüket. A lem ondott pén ztárn o k nem volt
jelen a közgyűlésen, s ennélfogva helyére új választást kelle
e lre n d e ln i: A választás eredm énye a következő : pén ztárn o k
Szőllősy L a jo s ; választm ányi t a g o k : B arcsay Béla, B uda
Á dám , H o llak y A rth u r, B ernáth M iklós, K e n d eressy M ihály,
Im h of M ór, M árkosy László, S zereday A ladár, H e ty e y Gábor,
dr. R eic h e n b e rg e r Zsigm ond. A p énztár átad ására k ik ü ld e t­
tek : S chusnek N ándor, A n d ersen László és K lim ó M ihály.
A választm ány augusztus havi ülését elnök m élyen m eg-
szom orító jelentéssel n y ito tta m eg, társu latu n k - és választ­
m ányunknak érdem ei által leg in k áb b kim agasló tagja, báró
Jósika Géza, p ár nap előtt m egszűnt élni. Nem k ü ld tü n k ko­
156 KUN RÓBERT.

szorút rav atalára az idő rövidsége m iatt, úgym ond, nem ko­
szorút, m elynek virágai elhervadnak, levelei elfonyadnak.
H e rv atag koszorú h ely ett áldozzunk em lékének kegyeletes
érzelm ekkel, tö rek ed jü n k azon szellem ben m űködni, m elyben
ő m űködött, a buzgóság azon utján járni, m elyen ő járt,
ezzel em eljük neki a szíve szerinti legkedvesebb emlékoszlo-
lopot, n y ú jtju k a legm aradandóbb koszorút. E lnöki in d ít­
ván y ra a választm ány eg y h angúlag elhatározta, hogy báró
Jó sik a Géza halála fölötti fájdalm ának jegyzőkönyvileg adjon
kifejezést, hog y választm ányunk résztv étirato t intézzen báró
Jó sik a Sám uelnéhez, és h ogy eg y ik közelebbi ülésben em lék­
beszéd tarta ssé k br. Jósika Géza felett, m ely beszéd m eg tar­
tására R é th i Lajos k é re te tt fel. U gyanezen ülésen bejelen­
te te tt egy m ásik alapító tag n ak , P u y Zsigm ond főszolgabíró­
n ak h a lá la ; a választm ány ezt is szom orúan vette tudom ásul.
K irá ly P ál értek ezett S arm isegethusa egykori polgár-
m esteréről, P iu s A elius T heim esről, és az u tán a fönm aradt
feliratos kövekről. (L. 41. s köv. 1.)
A szeptem ber havi ülés m egnyitó beszédében m egem lé­
kezik g ró f K u u n Géza társulati elnök társu latu n k egyik
nagyérdem ű tiszteleti tag ján ak , T refort Á goston vallás- és
közoktatásügyi m iniszternek haláláról. Plálával sorolja fel
azon jó tétem én y ek et, m elyekben a boldogult társu latu n k at
részesíté, s indítványozza, hogy nevezett tiszteleti tag elhunyta
fölött érzett legbensőbb fájdalm át jegyzőkönyvileg fejezze ki
a választm ány, a legközelebbi közgyűlésen em lékbeszédet
tartso n és azonkívül a boldogult családjához intézzen rész­
vétiratot. A választm ány az elnök előterjesztését egyhangúlag
elfogadta s az em lékbeszéd m egtartásával T églás G ábort
bízta meg.
Ezután dr. H erm an n A n tal tarto tta m eg nagyon érde­
kes és tanulságos felolvasását: «A lternatívák a rum én etim o­
lógiához» czím alatt (1. 19 s köv. 1.), m íg K irály P ál szabad
előadást ta rt D áczia nem zetiségi viszonyairól a m arkom án
h ad járato k alatt.
A választm ány október havi ülésén elnök üdvözli a
vendégképen jelenlevő H unfalvy P ált, ki m ár 1851-ben
tarto tt értekezésében kim u tatta a nyelvészet fontosságát a
 A TÁRSULAT M ŰKÖDÉSÉNEK VÁZLATA. I?/

tö rtén elm i k u ta tá so k terén, kim u tatv a eg y ú ttal azt is, hogy

a vezérszerep az ural-altáji nyelvcsoporthoz tartozó népek
kö zt m inket, m ag y aro k at illet. A felolvasások sorát dr. Só­
ly o m -F ek ete F erencz k ezd ette m eg, bem utatva több, m e­
g y én k re vonatkozó okm ányt H u nyadi M átyás k irálytól, R á -
kóczy Zsigm ondtól és A paffy M ihálytól. K irá ly P á l értek ezett
T ra já n n ak D ecebál elleni h adjáratáról. M íg M ailand O szkár
ily czimű értek ezést olvasott fe l: «Az átok a rum én n ép k ö lté­
szetben.»
Ez érdekes és tanulságos felolvasások után a folyó ü g y ek
k erü lte k szőnyegre. E lnöklő g ró f m in d en ek elő tt felem líti, hogy
P o g án y G y örgy főispán az ülés tarta m a a la tt távirati értesí­
té st k a p o tt arról, hogy a kenyérm ezei em lékoszlop teljesen
elkészült, k érd i ennélfogva, vájjon az ün n ep ély es felavatást
m eg lehetne-e ta rta n i f. hó 13-án, m int a csata évforduló
napján ?
A választm ány nagy többsége, te k in te tte l az idő rö­
vidségére, nincs a m ellett, hogy az em lékoszlop m ár m ost
lepleztessék le, m innélfogva határo ztato tt, hog y az ün n ep ély
a jövő 1889 év m ájus h avára halasztassék el. Az ünnepély
rendezésére k ik ü ld e tte k dr. S ólyom -F ekete F erencz elnöklete
alatt H o llak y A rth u r, T églás G ábor és K u n R ó b ert.
A dévai állam i főreáliskola új ép ü letén ek o k tó b er 7-én
v ég b em en t ü n n ep élyes felavatásán az igazgatóság m eghivása
folytán társu latu n k is m egjelent, m ely alkalom m al gr. K u u n
G éza elnök lelkes szavakban üdvözlé az iskolát, kivánva,
hog y az új épü letben m ind szebben virágozzék, m ind több
gyüm ölcsöt h ajtson honi m űvelődésünknek.
A novem beri ülésben R é th i Lajos felolvasta br. Jósika
G éza fölött írt em lékbeszédét. (L. 10. s köv. 1.)
D r. Sólyom F e k e te F erencz egy k u tató kirándulásról
terjeszti be jelen tését. A választm ánynak ugyanis eg y f. évi
áp ril havában hozott h atározata folytán F első-N ádasdra és
L indzsinára u tazott jelen tést tevő alelnök, az U n g o r családra
vonatkozó okm ányok gyűjtése czéljából. T alált is az U n gorok
levelesládáiban okm ányokat, m elyek nem m en n ek ugyan túl
az 1608-ik éven, de a m elyekből kétség telen ü l kitűnik, hogy
a f.-nádasdi és lindzsinai U n g o ro k ha nem is eg y en es utódai
i 58 KUN RÓBERT.

a hatalm as o lygarchának, U n g o r Jánosnak, de m indenesetre

vele egy családból való oldalági leszárm azottak.
G ró f K u u n Géza elnök, te k in tettel arra, hog y P ulszky
F erencz, a nem zeti m uzeum igazgatója s társu latu n k tisztelet­
beli tagja, novem ber hó io-én ünnepli akadém iai tag ság án ak
ö tvenedik évfordulóját, indítványozta, hogy a választm ány a
v eterán tu d ó st e napon táv iratilag üd v ö zö lje; mi eg y h angúlag
elfogadtatott, s végrehajtásával a titk á r b izatott meg.
A deczem beri ülésen g ró f K u u n Géza fo ly tatta Döb-
ren teirő l és koráról írt kim erítő tan u lm án y án ak felolvasását.
A társu lato t a m agyar orvosok és term észetvizsgálók
tátrafü red i nagygyűlésén dr. R e ich e n b erg er Zs. képviselte.
A választm ány különben a m ost vázolt k é t év a la tt is
m in d en t elkövetett, hogy a társu lat gy arap o d ását úgy az
an y ag i m in t a szellemi tére n biztosítsa, s buzgó fáradozása
nem is m arad t eredm énytelen.
 A H U N Y A D M E G Y E I T Ö R T É N E L M I ES
RÉ GÉSZETI TÁRSULAT TAGJAINAK,
T ISZ T IK A R Á N A K É S VÁ LA SZTM ÁNY ÁNA K N É V JE G Y Z É K E .

T iszteletbeli tagok.

Arányi Lajos f. Pulszky Ferencz, Budapest.

Barabás Miklós, Budapest.
Baritiu György, N.-Szeben.
Benndorf Ottó, Becs.
Deák Farkas, Marosvásárhely,
meghalt 1888 jun.
Finály Henrik, Kolozsvár.
Fraknói Vilmos, Budapest.
Haynald Lajos, Kalocsa.
Hampel József, Budapest.
Henszlmann Imre, Budapest.
Ormós Zsigmond, Temesvár.
Pauler Gyula, Budapest.
Pogány György, Déva.
Pulszky Károly, Budapest.
Rómer Flóris, Nagy-Várad f.
Salamon Ferencz, Budapest.
Szabó Károly, Kolozsvár.
Szász Károly, Budapest.
Gróf Szécsen Antal. Bécs.
Szilágyi Sándor, Budapest.
Teutsch Gy. Dániel, Nagy-Szeben.
Trefort Ágoston, Budapest, meg­
halt 1888. aug.
Torma Károly, Budapest.
Torma Zsófia, Szászváros.

Alapitó tagok.
Dr. Arányi Lajos, Budapest, meg­
halt 1887.
Alsó Elekné, Déva.
Br. Apor Károly, Marosvásáihely,
meghalt 1885.
Barcsay Kálmán, alispán, Déva.
Barcsay Béla, főszolgabiró, Déva.
Özv. Barcsay Lászlóné, b. Bru-
ckenthal Antónia, Nagy-Barcsa,
megh. 1887.
Bágya Farkas, birtokos, Lőcse.
Bágya Károly, Fejérviz, meghalt
1886.
Bágya Zsigmond, főszolgabiró,
Szászváros.
Benedikty József, birtokos, Vajda-
Hunyad.
Bernát Miklós, kir. közjegyző,
Hátszeg.
Br. Bornemissza Tivadar, M.-Illye.
Brúz László, gyógyszerész, Déva.
Buda Adám, birtokos, Reá.
Buda Elek, birtokos, Alvincz.
Csongrády Kálmánná, Rigó Ilka,
Szászveszős.
Előlegezési szövetkezet, Déva.
Emich Gusztáv, orsz: képviselő, Bu­
dapest.
Földváry Alexandrine, Marosvá­
sárhely.
i6o A L A PÍT Ó
Gergelyfi Tamás, Bécs.
Gyárfás Ferencz, táblai biró, Ma­
rosvásárhely.
HaynaldLajos, bibornok-érsek, ioo
frt a.
Hollaky Imre, orsz. képviselő, ügy­
véd, Déva.
Br- Horváth Ödönné, gr. Rhédey
Johanna, Alvincz.
Gróf Horváth-Tholdy Lajos, orsz.
képviselő, Budapest.
Gróf Horváth-Tholdy Lajosné,
Dicső-Szent-Márton.
Hunyadmegyei Első Takarékpénz­
tár, Hátszeg.
Inkey Béla, birtokos, Boldogfalva.
Br. Jósika Géza, Branyicska, meg­
halt 1888.
Br. Jósika János, cs. és kir. altá­
bornagy, megh. 1885.
Id. br. Jósika Lajos, Kolozsvár.
Ifj. br. Jósika Lajos, Branyicska.
Ifj. br. Jósika Lajosné, gr. Ester-
házi Ágnes, Branyicska.
Br. Jósika Leo, megh. 1887.
Br. Jósika Pepi Fanny, Branyicska.
Br. Jósika Samu, Kolozsvár.
Kendeffy Sámuel, birtokos, Ker-
nyesd, 100 frt a.
Kenderessy Ernő, megyei aljegy­
ző, Déva, megh. 1888.
Kolosy Antal, prépost, meghalt,
1886.
Kornis Berta, grófnő, Kolozsvár.
Gróf Kun Kocsárd, Algyógy, 100
frt a.
Gróf Kuun Géza, M -Némethi, 100
frt a.
Gróf Kuun Gézáné, br. Kemény
Vilma, M.-Némethi.
Gróf Lázár Jenő, Medgyesfalva.
Lázár László, csiktaplóczai, birto­
kos, F. Szálláspatak.
Lázár Pál Oszkár, birtokos, Lapus-
nyak, meghalt 1887.
TAGOK.
Lengyel Gergely, gyógyszerész,
Déva.
Gróf Lónyay Gábor, Budapest.
Gróf Lónyai Menyhértné, Buda­
pest.
Lönhart Ferencz, erdélyi püspök,
Gyulafehérvár.
MaderspachViktor, Iszkrony, meg­
halt 1885.
Moldován Demeter, udvari taná­
csos, N.-Szeben, meghalt 1889.
Nemzeti Casino, Déva.
Nemzeti Casino, Kolozsvár.
Br. Nopcsa Elek, Szacsal.
Br.Orbán Balázs, orsz. képv.,Buda­
pest.
Petrozsény-Livazeny községek.
Pogány Ádám, megh. t 885.
Pogány György, főispán, Déva.
Puy Zsigmond, főszolgabíró, Puj,
megh. 1888.
Br. Radák Ádám, Mikeszásza.
Rudai 12 Apostol Bányatárs.
SándorJózsef, kir. közjegyző, Déva.
Dr. Sólyom-Fekete Ferencz, törv.
elnök, Déva.
Spányik József, járási orvos, Déva.
Szállasy Ferencz, kereskedő, V,-
Hunyad.
Szentiványi Gáborné, Rigó Czeczi-
lia, M.-Sólymos.
Szilvássy László, megh. 1885.
Szereday Aladár , birtokos, Les-
nyek.
Gróf Teleki Samu, Sáromberk.
Téglás Gábor, főreáliskolai ig.,
Déva.
Torma Zsófia, Szászváros.
Tornya Sándor, kir. járásbiró, V.-
Hunyad.
Török Árpád, főszolgabíró, Ponor.
Gróf Vass Ottilia, Kolozsvár.
Velicska Lajos, birtokos, Bábolna.
Br.Wesselényi Istvánná, szül. Rhé­
dey Stephania grófnő, Kolozsvár.
 RENDES TAGOK. 16 1

R endes tagok

Adriányi Arnold, királyi, erdőfel­ Brázovay Elekné, Brázova.

ügyelő, Déva. Buda Imre, birtokos, Déva.
Andersen László, királyi, adófel­ Buda Károly, szolgabiró, Déva.
ügyelő, Déva. Dáné Károly, ügyvéd, Hátszeg.
Apáthy László, kir. törv. biró, Bu­ Dr. Darvai Móricz, főreálisk. tanár,
dapest. Déva.
Antal János, áll. népisk. tanitó, Dombora László, körjegyző, Petro-
Déva. zsény.
Dr. Adám Endre, Kőrösbánya. Dózsa Dénes, főgymn. ig., Szász­
Balia Ignácz, birtokos, Déva. város.
Balia Ödön, gyógyszerész, Brád. Erdélyi János, birtokos, M.-Illye.
Dr. Balog Pál, megyei főorvos, Gróf Esterházi Miguel, Deés.
Déva. Fáy Béla, birtokos, Dédács.
Balog Gyula, kereskedő, Déva. Fekete Ferencz, birtokos, Lozsád.
Balogh József, járásbiró, Algyógy. Furka Ferencz, birtokos, Cserna-
Barcsay Árpád , birtokos , Petro- Keresztur.
zsény. Fülöp Géza, lelkész, Szászváros.
Barcsay Gábor, birtokos, Csóra. De Gerando Attila, Pálfalva.
Barcsay Lajos, birtokos, N.-Barcsa. Gráczik József, birtokos, Ben-
Bartha Győző, törv. biró, Gyula- czencz.
Fehérvár. Györke Ferencz, épitész, Petro-
Bartha Lajos, ev. ref. esperes, zsény.
Tordos. Dr. Hankó Vilmos, főreálisk. tanár,
Br. Bánffy Albertné, Kolozsvár. Budapest.
Bárdossy György, birt., Boicza. Dr. Hermann Antal, tanár, Buda­
Bercianu Laurián, körjegyző, Ro- pest.
mosz. Herczeg Ignácz, birtokos, Totesd.
Gróf Bethlen Bálint, Gyéres-Szt,- Herskovits Elia, bérlő, Riskulicza.
Király. Hetyey Gábor, képezdei ig.? Déva.
Id. gróf Bethlen Károly, Bethlen. Hints Miklós, járásbiró, Marosvá­
Gróf Bethlen Istvánná, gróf Teleki sárhely.
Ilona, Kolozsvár. Hirsch Adolf, könyvkereskedő,
Gróf Bethlen Márkus, Teremi. Déva.
Binder Vilmos, főerdész, Szászvá­ Hollaky Arthur, megyei főjegyző,
ros. Déva.
Dr. Biró József, ügyvéd, Déva. Hollaky Gusztávné, Acsucza.
Biró József, főispáni titkár, Déva. Horváth Simon, királyi ügyész,
Br. Bornemissza János, Kolozsvár. Déva.
Br. Bornemissza Leopold, Kolozs­ HerleaProkop, körjegyző, Kudzsir.
vár. Herlea Tivadar, körjegyző, Fel­
Br. Bornemissza Tivadarné, M.- kenyér.
Illye. Hültl József, miniszteri tanácsos,
Boros Elek, kir. táblai biró, Maros- bányaigazgató, Selmeczbánya.
vásárhely. Illyés Gáborné, Sándor Mária, Ko­
Borostyányi Béla, főreálisk. tanár, lozsvár.
Déva. Imhof Mór, zárdafőnök, Déva.
Brády Albert, birtokos, Brád. Incze János, ev. ref. lelkész, Szász­
Brády Lipót, birtokos, Brád. város.
A h u n y a d m e g y e i tört. é s rég. társ. é v k ö n y v e. II
162 RENDES
Issekutz Antal, polgármester,Déva.
Br. Jósika Samuné, br. Jósika Irén,
Kolozsvár.
Kapcza Gyula, szolgabiró, Szász­
város.
Kapcza József, törv. jegyző, Déva.
Br. Kemény Béla, Szt.-Erzsébet.
Kenderessy Farkas, megyei pénz-
tárnok, Déva.
Kenderessy Mihály, törv. biró,
Déva.
Király Pál, főreálisk. tanár, Déva.
Klimó Mihály, főreálisk. tanár,
Déva.
Kolumbán Soma, képezdei tanár,
Déva.
Kónyi József, gazdatiszt, Bra-
nyicska.
Kovács Ödön, ügyvéd, Budapest.
Körmendy Gyula, járási orvos,
Brád.
Gróf Kun István, Benczencz.
Kun Róbert, főreálisk. tanár, Déva.
László Ignácz, mérnök, Déva.
László Zsigmond, képezdei tanár,
Déva.
Lázár Árpád, birtokos, Dobra.
Lázár György, tiszti főügyész,
Déva.
Lázár Farkas, mérnök, Déva.
Gróf Lázár Miklós, Kolozsvár.
Lészay János, birtokos, Puj.
Dr. Lészay László, megyei főorvos,
Szászváros.
Lobi Salamon, keresk., Dobra.
Makray László, birtokos, Felpestes.
Mailand Oszkár, főreálisk. tanár,
Déva.
Márkossy László, főszolgabíró, Kő­
rösbánya.
Dr. Mihu János, ügyvéd, Szászvá­
ros.
Miksa Lajos, birtokos, Hadrév.
Nagy István, birtokos, Rákösd.
Nagy Miklós, áll. népisk. igazgató,
Petrozsény.
Naláczy Ákos, birtokos, Naláczvád.
Nemes János, Kolozsvár.
Nemes Sámuel, táblai biró, Maros-
vásárhely.
TAGOK.
Olariu Elek, ügyvéd, Déva.
Orbonás József, szolgabiró, Szász­
város.
Pap Adolf, birtokos, M.-Sólymos.
Pap Antal, birtokos, N.-Pestény.
Pap József, birtokos, N.-Pestény.
Pápiu János, görög keleti esperes,
Déva.
Pelger Mihály, népisk. igazgató,
Petrozsény.
Dr. Petco Lázár, ügyvéd, Arad.
Dr. Pettkó Béla, orsz. levéltári fo­
galmazó, Bpest.
Pethő Alajos, erdőfelügyelő, Nagy-
Várad.
Pogány Károly, orsz. képviselő,
Budapest.
Ponory Sándor, törv. elnök, Kézdi-
Vásárhely.
Dr. Reichenberger Zsigmond, kór­
házi főorvos, Déva.
Réthi Lajos, tanfelügyelő, Déva.
Schieszl Károly, gyógyszerész, Kö­
rösbánya.
Schindelka Ernő, bányatiszt, N.-
Ág.
Scholz Ottó, erdömester, Znióvá-
ralja.
Szabó József, bányatulajdonos, Ru-
dabánya.
Szacsvay Sándor, birtokos, Hidal-
más.
Szathmáry György, orsz. képviselő,
Budapest.
Szánthó Károly, birtokos, Alpestes.
Szegedy Miklós, ev. ref. lelkész,
Kőrösbánya.
Szentirmay Alajos, mérnök, Déva.
Szentpétery Ignácz, orvos, Kudzsir.
Szinte Gábor, főreálisk. tanár,
Déva.
Szőllösy Lajos, képezdei tanár,
Déva.
Szőts Sándor, ev. ref. lelkész,
Déva.
Takarékpénztár, Szászváros.
Tallacsek Ferencz, bányaigazgató,
Petrozsény.
Gróf Teleki Domokosné, gróf Te­
leki Klementine, Kolozsvár.
 REM DES L'.VGOS, A TÁRS. T I S Z T V IS E L Ő I ÉS IG A Z G . VÁL. 165

Gróf Teleki Gusztávné, Kolozsvár. Tolnay János, törv. biró, Déva.

Gróf Teleki György, Naláczvád.
Gróf Teleki Györgyné, Naláczvád.
Gróf Teleki Károly, Kolozsvár.
Téglás István, népisk. igazg., Kő­
halom.
Ifj. gróf Thoroczkay Miklós,®Ker-
nyesd.
Tisztviselők Olvasó-egylete, Piski.
Tódor Péter, körjegyző, Tordos.
Ugrón Sándor,' M.-Záh.
Várady Bertalan, főszolgabíró, V,-
Hunyad.
Venter Gerő, ügyvéd, Arad.
Zeyk József, birtokos, Gombás.
Zomor Antal, járásbiró, Kőrös­
bánya.
Ifj. Zudor Elek, birtokos, Ben-
czencz.

A társulat tisztviselői.
Elnök : gróf Kuun Géza. Könyvtárnok : Király Pál.
Alelnök : dr. Sólyom-Fekete Fe- Pénztárnok : Szőllösy Lajos.
rencz. Ügyész : dr. Petco Lázár.
Titkár : Kun Róbert. Múzeumi igazgató : Téglás Gábor.

Igazgató-választmány.
Barcsay Béla. László Ignácz.
Barcsay Kálmán. László Zsigmond.
Bágya Zsigmond. Lázár György.
Bernáth Miklós. Mailand Oszkár.
Boros Elek. Márkosy László.
Buda Adám Pogány György.
Buda Imre. Réthi Lajos.
Buda Károly. Dr. Reichenberger Zs.
Dr. Darvai Móricz. Sándor József.
Irnhof Mór. Szereday Aladár.
Inkey Béla. Szinte Gábor.
Issekutz Antal. Szőts Sándor.
Hetyey Gábor. Tallacsek Ferencz.
Hollaky Arthur. Tolnay János.
Br. Jósika Lajos. Tornya Sándor.
Kenderessy Mihály.
 TARTALOMJEGYZÉK.

I. Értekezések, felolvasások.
L ap
Elnöki megnyitó beszéd gróf K uun Gézától _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ___ i
Báró Jósika Géza emlékezete Réthi Lajostól ___ ___ ___ 10
A lternatívák a rum én etimológiához H erm ann Antaltól _ 19
Adatok Szántóhalm a és Szent-A ndrás történetéhez. Szőts Sándortól 29
P Aelius Theim es föliratai. Király Páltól ___ ___ ............. 41
Hunyadm egye b a rb ár fémleletei. Téglás G ábortól ___ ___ ___ _ 51
H unyadvári dr. Arányi Lajos emlékezete Király Páltól ___ _ ........... 65
Egy ősm agyar telep Hunyadm egyében ___ __ __. ___ ___ __. ___ 75

II. Hivatalos rész.

A társulat 1887. és 1888. évi működésének rövid vázlata Kun R óberttól 143
A társulat tagjainak névjegyzéke .... .... ... . . . .... . . . ... 159

ts

Magyar Tndcm5 ros .’ ’ n ’ 'ml*

X öüv v tiru