Kezdőknek, akik szeretnének többet tudni

a természet eme csodálatos nedűjéről!

-1–
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
 Tartalom

Előszó ………….…………..………….……..3
Mi a bor?……………………..…..…….……...4
A borkóstolás alapfogalmai………………..…….5
A borkóstolás szabályai kezdőknek ……….….…16
A második szabály………………………..…....17
A bortípusok meghatározása…………………....25
A bor ideális hőmérséklete………………....…....27
A fehér bor………………………………..…..29
A Magyarországon készített fehér borok…….…..31
A vörös bor ……..………………………….…40
A kék szőlők borai Magyarországon…………….42
Rose……………………………………..…....47
A borivás 10 parancsolata…………………..….48
Források………………………………..…….49

-2–
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
 Előszó

E könyvecske azért készült, hogy olyan embereknek

adjon némi útmutatást, akik most ismerkednek a
borokkal, a borok íz világával és szeretnének kis
információval bírni e csodálatos nedűről.

Támogató:
www.hitelestipp.hu

-3–
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Mi a bor?

A bor: a frissen szüretelt szőlő levéből erjesztéssel nyert

alkoholos ital.

Az erjedés: az a folyamat, amikor a szőlőben található

cukor alkohollá alakul, élesztőgombák segítségével.

A borkészítés: amikor a szőlőszemek összezúzásával a

szőlő héjában található természetes borélesztő a szőlő
levében található cukorral lép kapcsolatba.

Zúzással és természetes erjedéssel bármilyen szőlőből bor

lesz.

A borászok azonban beavatkoznak a borkészítés

folyamatába, hogy a lehető legjobb minőségű bort érjék el.
Kiválasztják a legjobb minőségű szőlőszemeket, és
különböző tevékenységekkel befolyásolják a bor színét,
ízét, stílusát. Mixelhetik a különböző szőlőfajtákat,
adhatnak plusz cukrot a borhoz, (ha nem volt elég
napfény az érés során), használhatnak különböző fajtájú
és minőségű erjesztőgombákat és cserzőanyagokat,
különböző minőségű hordókat és tartályokat... stb.
Ezer és ezer módja van annak, hogy egy borkészítő egyedi
stílust alakítson ki az adott borvidéken, és ez által rá
lehessen ismerni.

-4–
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A borkóstolás alapfogalmai

Animális illat: főleg vörös borokban felfedezhető nehéz

illatjelleg, amely az idősebb borok sajátja. Emlékeztethet
élő és feldolgozott bőrre, szőrmeárura, tejtermékre és más
állati eredetű anyagra. Ide sorolható a fokhagymára
emlékeztető illat is.

Aromatika: a bor íz világában mindannak az összefoglaló

neve, amely kívül esik a sav/édesség viszonyban emlegetett
tényezők csoportján. Az aromatika része a gyümölcsösség,
talaj íz, kesernyésség stb. Egyszóval mindaz, ami a bor
dekorációját adja - de nem befolyásolja az alapvető
értékmérők rendszerét, az íz egyensúlyt. Fel kell hívni a
figyelmet arra, hogy itt az aroma szó eredeti jelentésével
csak átvitt értelemben mutat rokonságot.

-5–
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Barrique érlelés: magyarban az új, kis hordókban történő
érlelés a megfelelője. Ilyenkor a bor érlelése (esetleg már
erjesztése is) új, vagy legfeljebb egyszer-kétszer töltött, kb.
225 literes tölgyfa hordókban történik. A boron érződik a
fának, valamint a hordó kiégetésének íze. Csak zamat
gazdag, testes borok alkalmasak újhordós érlelésre.

Biológiai savbomlás: almasav bomlása baktérium

hatására. A bor ízének szelídüléséhez vezet, amely sok
esetben kívánatos folyamat. Elsősorban a vörös borok
esetében ajánlatos levezetni, de bizonyos fehér boroknál is
előnyös.
Cserzőanyag: a vörös borok fontos alkotóeleme. Fő fajtája
a tannin. A száj teljes belső felületén az összehúzás
érzetét kelti. Ízként fanyarnak, túl sok tannin jelenléte
esetén keserűnek jellemezhetjük. Hatásának idegen szóval
adstringencia a neve.

-6–
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Csúcs - fejlődési csúcs: Az, az állapot, amelyben a bor már
teljesen érett a fogyasztásra és minden lehetséges
érzékszervi értékét élvezhetjük. A csúcs magassága is
fontos - ez volna a bor értékmérője, csak hát nincs
mértékegysége. Szoktak viszont a csúcsidőszak alakjáról
beszélni. A sokáig élvezetes bor értékeit egy grafikonon
ábrázolva a csúcs egy vízszintes vonalszakasszá, platóvá
alakul. A gyakorlatban ez (nagy vörös boroknál) éveket is
jelenthet. A csúcs után a bor lassú vagy gyors
hanyatlásnak indul, elsősorban frissességét veszti el és
egészében nem olyan élvezetes már. Legvégül a bor ízeiben
szétesik.
Cuvée: (küvé) a házasítással rokon értelmű szó
Dűlő válogatás: (dűlő-szelektált bor) Csak egy
meghatározott fekvésből, egyetlen dűlőből származó bor.
(Egy dűlő nagysága változhat 1 hektártól akár 100
hektárig.)

-7–
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Édesség: a bornak csak szimbolikusan értelmezhető
tulajdonsága. Ugyanis, ha a borok íz egyensúlyát
vizsgáljuk, még a teljesen száraz borban is (amikor a must
minden cukrát elforrta) felfedezhetünk úgynevezett
extrakt édességet. A cukor, az alkohol és az említett
extrakt anyagokból származó édesség képezi a savak
ellenpólusát az íz egyensúlyban. A cukorédesség érzete a
szájban nem olyan tartós, mint az extrakt anyagok
kiváltotta édes érzet. Az alkohol 13 térfogatszázalék
feletti szinten már szintén édes érzetet kelt, vagy azt
fokozza. Egyben ellensúlyozza is a savas íz hatást.
Néhány érték: 10% alatt gyenge az alkoholtartalom.
11.5% tekinthető átlagosnak - elsősorban fehér borokra
vonatkozóan - vörös boroknál magasabb az átlagérték.
12.5% felett magas alkoholtartalomról beszélünk. 14%
körül van az alkohol felső határa, amelyet csak különleges
feltételek mellett lehet (természetes erjedésnél) meghaladni.
Egyensúly: Ezen fehér borokban a savak és az édes érzetet
adó íz komponensek (cukor, alkohol, glicerin), valamint
vörös borokban még a harmadik tényező, a tannin jó
arányait értjük. A kiegyensúlyozott bort nem pontos, de
általánosan használt kifejezéssel harmonikusnak
nevezzük. A harmónia azonban valójában az ízek
harmóniája, az egyensúly pedig a sav-édesség-tannin
megfelelő aránya. Ez utóbbi hármat ki kell ragadni az
ízek közül és egymáshoz való viszonyukat külön kell
tárgyalni.

-8–
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Érzet: az ízek (édes-sós-keserű-savanyú) mellett érezhető a
hőfok, a fanyarság, a csípősség stb., melyeket érzetnek
nevezünk.

Extrakt: (vonadék anyag) A bor szárazanyag-tartalma,

mely mérhető cukorral vagy cukor nélkül. Íz tekintetében
ez a bor fontos jellemzője. A magas extrakt tartalmú
borokat többnyire testesség, teltség és íz gazdagság
jellemzi. Természetesen találkozhatunk olyan borral,
melynek pl. 30g/liter (magasnak mondható) az extraktja,
de ez ízlelésnél nem feltétlenül tűnik fel.

Fajta íz: a bort adó szőlőfajtára jellemző, többnyire

növényi, ritkábban ásványi jellegű íz.
Házasítás: két vagy több bor okszerű kiválasztása, majd
összekeverése a jobb minőség elérése céljából. A házasítás
akkor eredményes, ha a borok kedvező tulajdonságai
összegeződnek, a hátrányosak pedig csökkennek.

-9–
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Illat: a bor, szaglás után megismerhető jellemzője (mely
gyakran felfedi az esetleges borhibákat is). Egészséges, jól
kezelt borok esetén az illat kifejezhető valamilyen
hasonlattal (pl. hársfavirág). A megnevezett anyaghoz
azonban a bor nem hasonlít, csak emlékeztet rá.

Iskolázás: a borok kezelése a szőlőfeldolgozástól a

fogyasztásig - különös tekintettel az érlelési módra.

Ízek: a borok ízleléssel vizsgált tulajdonságai. Vannak

friss, üde, gyümölcsös ízek, vagy nehéz, érett ízek (pl.
aszalt gyümölcs). A bor íze és annak változásai főképp a
bor korával, érésével és hanyatlásával függenek össze. A
fehér borok íz komponensei fehér húsú gyümölcsök (körte,
őszibarack, banán), a vörös borok a piros bogyós
gyümölcsök (cseresznye, málna) ízét idézik.
Íz harmónia: a bornak a sav-édesség-tannin egyensúlyi
viszonyain túlmutató érzékszervi tulajdonsága. Pontos
meghatározása igen nehéz. Viszont negatív példával jól
érzékeltethető, milyen a nem harmonikus bor. Pl. az illata
többet ígér, mint amennyit ízben nyújtani tud. Vagy
hanyatló óborok (többnyire vörös óborok) megmentésére
alkalmazott eljárás: a borhoz fiatalabb évjáratú bor
keverése. Ilyenkor egyszerre vannak jelen a fiatalos és az
érett íz jegyek - ettől a bor íz harmóniája elvész.

- 10 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Karamellizált ízek: (pörkölés jellegű ízek) ilyen gyakran
előfordul a borokban. Érzékeny kóstolók fehér borokban is
észreveszik őket, vörös borokban viszont gyakoribbak és
feltűnőbbek. Leginkább a szemes kávé illatát vagy a nyers,
de pörkölt kávészem ízét idézik. Ez származhat a
barrique (esetleg nagyobb) hordók készítésekor szokásos
belső felületi égetéstől, származhat a cefreáztatás vagy a
palackérlelés folyamatából. Német megfelelője a
"Röstaromen". A fogalom magyarba nehezen ültethető át,
de nélküle képtelenség bizonyos borokat leírni (pl. egyes
aszúk).
Kerek: az a bor, amely a szájban kellemes, sima érzetet ad,
fogyasztásra ösztönző, íz képe harmonikus.
Lecsengés: a korty lenyelése idején szánkban
tapasztalható, lassan halványuló benyomások (ízek és
érzetek) összessége. Ennek keretein belül ismerjük meg a
bor struktúráját és utóízét. Az utóbbinál fontos annak
intenzitása és hossza.

- 11 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Mineralitás: ásványi jelleg. Az őskőzeten (pl. kristályos
pala), illetve vulkáni talajon termett borok sajátsága. A
bor mind illatban, mind ízben mattnak tűnik. Ezt a
szokatlan hasonlatot a gipszhez, krétához, meszeléshez,
vakolathoz, sárhoz fűződő emlékeink, illetve
gondolattársításaink segítenek megérteni. Sokszor tűnik
az ilyen bor sósnak - de itt ne a konyhasóra gondoljunk,
hanem a valamikor véletlenül a szánkba került homoknak,
zeolitos gyógyszereknek, sós fogkrémnek az ízére.

NLH: Noble Late Harvest a késői szüretelésű, nemes

penészes édes bor. Nemzetközi megjelölés. Hegyalján egyre
jobban terjed az ilyen borok készítése. A nemzetközi
piacon keresettek, azonban kevesen tudják, hogy Tokaj-
Hegyalja e tekintetben is rendkívüli minőséget kínál.

Növényi (vegetális) illat: a virágra, gyümölcsre nem

emlékeztető, de növényi eredetű illat (pl. levél, szár, fű).
Oxidatív bor: a levegő jelenlétében érlelt bor (pl. az aszú és
a sherry). A levegő vagy a hordó fájának pórusain vagy a
szándékosan nyitva hagyott dugónyíláson át hatol be. E
bortípusban kevesebb eredeti gyümölcsösséget találunk,
mint a reduktív borokban. Élettartalmuk általában
hosszabb, mint a reduktív boroké.

Palackbuké: a palackba töltött bor érlelése során kialakult

összetett illat.

- 12 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Potenciál: a bor fejlődési képessége. Ez abban az
értelemben jelent értéket a bor számára, hogy egy (nehezen
definiálható) minőségi szinten felszálló vagy leszálló
ágban van jelen. A potenciál egyik jó indikátora a
levegőállóság.

Reduktív bor: a levegő kizárásával érlelt bor. Ilyenek a

szőlő gyors (hűtött) feldolgozásával készített, üdeséget és
a gyümölcs illatát, ízét megtartó borok. Ezek legjobban
légmentesen záródó acéltartályokban készíthetők.

Savérzet: A borok savai mennyiségük és minőségük szerint

hatnak az ízlelőszerveinkre. Például az almasav éles,
húzós, a tejsav lágy érzetet kelt.

- 13 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Savhangsúly, savtúlsúly: a bor egyensúlyában a savasság
irányába történő eltérésnek kisebb, illetve nagyobb
mértékének jelölésére használatos.
Savtartalom: alacsony savtartalomról beszélünk, ha a
literenként (titrálható) savtartalom 5 gramm alatt van,
átlagosnak mondható fehér boroknál a 6 gramm körüli
érték, a 7 gramm literenként már magas savtartalomnak
számít. A vörös borok átlag 10%-kal kevesebb savat
tartalmaznak, mint a fehérek. Jó tudni, hogy a tokaji
aszúk 9-12 gramm körüli savtartalma sem kellemetlen.
Struktúra: A bornak a szájban "tapintással" érezhető
tulajdonságairól adott összefoglaló vélemény. Beszélünk
bársonyos, selymes, sima, érdes és durva struktúráról.

Színárnyalat: a bor színének a színképben

meghatározható helye, a gyakorlatban egy hasonlat, mely
értelmezi a színt. Például a sárga lehet szalmasárga,
aranysárga, borostyánsárga stb.

Szín intenzitás: az árnyalattal megadott szín erősségét

jelzi (halvány, sötét stb.).

Talaj íz (sok esetben mineralitás): egy adott táj minden

borában meglevő jellegzetes íz, mely a termőtalaj sajátos
ásványianyag-tartalmától függ.

- 14 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Tannin: a borban előforduló cserzőanyagok
legfontosabbja. Számottevő mennyiségben a vörös
borokban található. A száj teljes felületén kelti az
összehúzottság érzetét. Ez különbözteti meg a
savérzettől, mely csak a nyelvszélekre korlátozva
jelentkezik. Enyhe esetben fanyarságként, extrém esetben
keserű íznek ismerjük fel. A vörös bor
kiegyensúlyozottságában a tannin mennyisége játszik
szerepet, az íz harmóniában pedig érettsége.
Templomablak jelenség: a bor "koronája". A pohárban
megmozgatott bor először vékony rétegben a pohár falához
tapad, majd vékony csíkokban, íveket képezve lecsorog.
Többek szerint gótikus ablaksorokra emlékeztető nyomot
hagy.

Utó íz: a lecsengés része, annak során tapasztalhatjuk.

Ez a bor lenyelése után a szájban megmaradó íz, melyet
egy "késői" illatérzés is kísérhet. Tartóssága fontos
értékmérő.

- 15 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A borkóstolás szabályai kezdőknek

Az első szabály: Bort nem lehet rohanva élvezni.

A borkóstolás legideálisabb ideje a délelőtti órák, amikor

frissek vagyunk, a borokra jobban oda tudunk figyelni,
mint este, egy fárasztó nap végén.
Cigaretta és kávé fogyasztás közvetlenül a bírálat előtt
tilos! A kávé annyira elnyomja az ízlelőszervünket, hogy
azután nem sokat fogunk érezni a borból.
A helyiségben, ahol kóstolunk az erős illatok, például
dohány vagy parfüm megzavarhatja a borok illatának
megítélését.

Bármilyen kis falat, lehet az, sós, vagy édes, fűszeres, vagy
savanykás, befolyásolja a kóstolt bor megítélését. Ha
csupán egy enyhén sós sajtot eszünk, már az azutáni bort
is savasabbnak fogjuk érezni, de ugyanezt tapasztaljuk,
ha szénsavas vizet iszunk. A borbírálat alatt éppen ezért
csupán fehér kenyeret és szénsavmentes vizet lehet
fogyasztani.

- 16 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A második szabály:

A borkóstolás legfontosabb kelléke a boron kívül a pohár.

Vegyen elő egy borospoharat. Ne alázza meg a bort azzal,

hogy vizespohárba, bögrébe vagy műanyagpohárba tölti.

A jó kóstolópohár ismérve, hogy vékony falú, könnyű és

alulról felfelé szűkülő formájú. Alapkövetelmény továbbá,
hogy a kóstolópohár teljesen színtelen, átlátszó, díszítéstől
mentes legyen.
A pohár alsó része jóval szélesebb kell, legyen, mint a felső,
hiszen itt gyűlnek össze a bor illatanyagai, amik a pohár
körkörös mozgatásával válnak felismerhetővé.
Egyes vélemények szerint nem szükséges a poharat
forgatni ahhoz, hogy a bor illatának intenzitását és
tisztaságát megítéljük, elég ha mindenféle mozgatás nélkül
szagolunk a pohárba.

- 17 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Öntsön kétujjnyi bort a pohárba. Engedje szabadjára az
érzékszerveit és a fantáziáját...

Először a bor színét vizsgáljuk. Fehér borok színe a

zöldesfehértől a borostánysárgáig változhat. A reduktív
fehér borok a technológia miatt egészen világos színűek,
hiszen csak zárt tartályban értek, fejlődtek, ami a színben
nem okoz jelentős változást. A reduktív borokat nemcsak
erről a világos színvilágról, hanem a gyöngyöző
szénsavbuborékokról is könnyen fel lehet ismerni, hiszen
palackozáskor egy pici szénsavat szoktak a borokhoz
tölteni, ami segít a bor frissességének megőrzésében.
A fehér borok másik típusa, a hordós érlelésűek színe
mélyebb, és inkább sárgás, mint zöldes színárnyalatú.

Nézze meg a színét. Milyen? Sötét? Világos? Átlátszó?

Kristálytiszta? Homályos? Ködös? Próbálja meg a színt
hasonlatba illeszteni. Olyan, mint... Cseresznye? Meggy?
Szalma? Borostyán? Napfelkelte? A szomszéd háza?

Ha a bor a pohár faláról lassan folyik le, akkor testes,

magas beltartalmú borral van dolgunk. Erre az ún.
glicenrin gyűrűre szokták a franciák azt mondani, hogy
most mosolyog a bor!

- 18 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A rozék színe a lilásrózsaszíntől a hagymahéjig változhat.
Egyre több borász erjeszti, érleli a rozét barrique
hordóban, és ezzel az ízén kívül a bor színére is jelentős
hatást gyakorolnak. A hordót (elsősorban az oxigént)
látott rozék színe sokkal mélyebb és barnásabb, mint
acéltartályos társaiké.
A barnás szín, ha nem a technológiából adódik, akkor még
egy gyakori borbetegség figyelmezető jele is lehet. Az ún.
barnatörés nemcsak a színben, hanem illatban és ízben is
kellemetlen változásokat idézi elő (a bor íze a kenyérhéjra
emlékeztet, és üresnek tűnik).

- 19 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A vörös borok érettségi állapotát, korát a színéből is meg
lehet becsülni. A vörösbor szélét, ha vizsgáljuk, (a pohár
megdöntésével és fehér háttérrel) az lehet lila, kékeslila,
narancssárga, egészen a barnáig. A vörös bor magjának
színe és a széle minél homogénebb, minél kisebb a kettő
között a különbség, a bor annál idősebb, érettebb.

A fehérborok színe az idő előre haladtával egyre mélyebb

lesz, a fehérbor tehát sötétedik.
A vörösbor elhalványul, a kékes színtől a sárgás felé vált
az évek múlásával.

- 20 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Tegye le a poharat az asztalra, és körkörös mozdulatokkal
mozgassa meg benne a bort.
Hajoljon rá a pohárra, és szippantson egy jó mélyet. Mire
emlékezteti a bor illata? Gyümölcsre? Milyen gyümölcsre?
Ananászra? Almára? Mazsolára? Virágra? Milyen
virágra? Rózsa? Jázmin? Akácfa? Vagy inkább friss
aszfaltszaga van? Nyers bőr? Torna-zokni, edzés után?
Minden lehet... fantázia kérdése.

A borok illatát óvatos, apró szippantással vizsgáljuk. A

túlzott mennyiségű kén szúrós illatáról azonnal
felismerhetővé válik. A poharat forgatjuk, és közben
rövideket szippantva próbálunk a lehető legtöbb illatot
kiszedni belőle. Ez nem tart tovább 5 percnél, hiszen az
orrunk az egyik leggyorsabban elfáradó érzékszervünk.
Az illat intenzitásából a bor érettségére lehet
következtetni.

A bor illatának kialakulásában meghatározó szerepe van a

talajnak, az erjesztésnek és az érlelésnek és a
szőlőfajtának.

A bor illatanyagai jórészt a szőlő héjában vannak. Ide

kerülnek a talajból felszedett ásványi anyagok egy része is,
itt alakul ki a fajtajelleg. Az éghajlati viszonyok
elsősorban a bor cukor és savtartalmát határozzák meg, a
bor illat- és zamatanyagainak alakulásában a
talajadottságok nagy jelentőséggel bírnak.
- 21 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A talajjal szemben a szőlő viszonylag igénytelen, a
számára szükséges tápanyagokért erős gyökerei révén
képes a legkeményebb talajban is utat találni.

Vannak illatos szőlőfajták, mint például a Muskotályok

(Lunel, Ottonel), a Tramini, Cserszegi Fűszeres, Irsai
Olivér, melyeket illat és zamatgazdagságuk megőrzése
érdekében reduktív technológiával készítenek és hamar a
palackba töltenek.

A Chardonnay egy olyan szőlő, mely mind reduktívan,

mind barrique érleléssel kiváló bort ad. A barrique érlelés
miatt az ilyen borok füstölt ételekre, keleti fűszerekre,
vaníliára emlékeztető illatot árasztanak.

Az intenzív borillat frissességre, fiatalságra utal, az

idősebb borok már visszafogottabb, kevésbé intenzív
illatintenzitással rendelkeznek, ami nem borhiba!
- 22 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Itt kell megjegyezzük, hogy a muzeális borok, melyek akár
száz éve is a palackban pihennek, nehezen és lassan
nyílnak meg, idős koruk első jele a kevés és lomha illat.
Ezen, idősebb borok illata és íze csak hosszabb, akár több
órás levegőztetés után kezd el kitárulkozni. Legyünk
tehát türelmesek a koros, de nem öreg borokhoz!

A PINOT NOIR az egyik olyan bor, amely illatban a

leginkább összetett és változatos. Minden egyes
szippantással más és más illatot bújik elő, de nem túl
intenzíven, inkább kicsit zártan.
A PINOT NOIR játszik az emberrel, soha nem enged
magához közelebb, nem hagyja, hogy megfejtsük titkait, őt
nem lehet kategorizálni; talán ettől olyan kedves ez a bor
sokak számára. PINOT NOIR, a megfejthetetlen.
Vannak ugyan tipikusan „pinósnak” mondott illatjegyek,
ilyen például a gomba, de az egyik legnehezebben
felismerhető bor – illatjegy alapján – mindenképpen a
PINOT NOIR.
A PINOT NOIR-nak olyan kevés a színanyaga, hogy
gyors technológiával remek fehérbort lehet belőle készíteni,
tehát ne lepődjünk meg, amikor azt látjuk egy
borosüvegen, hogy PINOT NOIR, és a benne lévő bor
fehér!

- 23 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Kortyoljon egyet. Forgassa meg a bort a szájában. Ne csak
az ízét keresse, de a súlyát és a struktúráját, szövetét is.
Selymes? Bársonyos? Durva? És az íze? Mire emlékeztet?
Aszalt szilvára? Dióra? Pörkölt kávéra? Friss fűre?

Ha ez megvolt, adja össze. Gondoljon arra is, hogy miből

készült a bor, min ment keresztül, honnan, kitől jött.

Kortyoljon még egyet.

- 24 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A bortípusok meghatározása

- Édes, félédes: a ki nem erjedt cukor többé-kevésbé édessé

teszi a bort.
- Száraz: nincs visszamaradt cukor, a bor íze kellemesen
savas és kesernyés.
- Bársonyos: harmonikus, finom csersavtartalmú
vörösborok jellemzője.
- Elegáns: nemes aromájú, harmonikus, finom savú bor.
- Fanyar: a csersav jellegzetes íze, az elegáns fanyarság az
új tölgyfa hordóban érlelt borok kívánatos jellemzője.
- Friss, üde: élénkebb savtartalmú fiatal borok jellemzője.
- Gerinces: testes, élénk és határozott savtartalmú borok.
- Gömbölyű: lágyabb savakkal rendelkező, harmonikus
bor, amelynek összbenyomása gömbölyű és kerek
érzékszervi hatást kelt.
- Harmonikus: a bor érzékszerveinkre ható alkotórészeinek
(sav, cukor, extrakt, alkohol, illat, aroma) tökéletes
összhangja.
- Hosszú: az illat- és zamatanyagokban gazdag, kemény
és testes borok aromáit hosszan „visszacsengve" érezzük.
- Karakteres: jellegzetes illat- és aromavilág.
- Kemény: nagy savtartalmú és nagy extrakt tartalmú bor.
- Könnyű: kellemes, alacsonyabb alkoholtartalmú bor.
- Lágy: alacsony savtartalmú bor.
- Nehéz: nagy alkoholtartalmú, extrakt anyagokban
gazdag bor.

- 25 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
- Olajos: nehéz, testes, magas glicerintartalmú bor.
- Sima: finom sav- és glicerintartalmú bor.
- Testes: magas extrakt tartalmú bor.
- Tüzes: harmonikus, magas alkoholtartalmú bor.

A borok savainak és extrakt tartalmának lágysága vagy

keménysége
- a termőtalaj jellegétől és
- a szőlőfajta karakterétől is függ.
A lágyabb borok általában a homokos és löszös talajokon
teremnek (Alföld, Dél-Balaton, Szekszárd).
A keményebb borok termőtalaja a meszes, agyagos és
vulkanikus eredetű talaj: Tokaj-Hegyalja, Balaton-
felvidék, Somló, Eger, Mátraalja, Mór, Etyek, Sopron,
Villány.
A szőlőfajták közül a leányka, az irsai olivér, a
rizlingszilváni, az oportó, a tramini inkább lágy borokat
ad, amíg a furmint, a juhfark, az olaszrizling, a
chardonnay, a budai zöld, a kékfrankos, a cabernet
sauvignon, a cabernet franc keményebb borokat határoz
meg.

- 26 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A bor ideális hőmérséklete

Az ételek és a borok sikeres együttes jó hatásának az egyik

fontos feltétele a borok megfelelő hőmérsékleten való
fogyasztása.
A különféle borfajtáknál az ideális fogyasztási
hőmérséklet a következő:
- pezsgő 6-8 °C
- száraz fehérbor 8-10 °C
- rosé 8-10 °C
- félédes fehérbor 10-12 °C
- tokaji aszú 10-12 °C
- fiatal vörösbor 12-14 °C
- idősebb vörösbor 14-16 °C

Az éttermekben a borokat gyakran túl melegen szolgálják

fel. Különösen a vörösborokat, amelyeket az úgynevezett
„szobahőmérsékleten" mutatnak be.
A vörösboroknál a szobahőmérsékleten való felszolgálást a
19. században kezdték, a kóstolás egyik fontos
szabályának átvételével, de abban az időben a
szobahőmérséklet más volt.
A 19. században a téli időkben a szobahőmérséklet
általában 16-18 °C körül volt. Ez a hőmérséklet valóban
ideális az idősebb vörösborok fogyasztására.
Ma az éttermek, lakások hőmérséklete általában 23-25 °C.
A bor tehát egy ilyen magas „szobahőmérsékletet" vesz át.

- 27 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Egy 23-25 °C-os vörösbor teljesen jellegtelenné válik. Ezen
a hőmérsékleten az aromák eltűnnek, csak a csersavat és
az alkoholtartalmat érezzük. Ugyanilyen hiba a bort
túlságosan lehűteni a hűtőszekrényben. A bor „zárt"
marad, és illatanyagai nem érvényesülnek

- 28 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A fehér bor

Fehér bort gyakorlatilag minden szőlőfajtából lehet

készíteni (ha vörös- vagy fekete szőlőből készül, gyorsan el
kell választani a húst a héjtól, nehogy színt kapjon). Ha
fehérszőlőből készítik a fehér bort, a borászok általában
ekkor is sietnek a szétválasztással, mert a héjból tannin
csúszhat (keserű cserzőanyag) át.

Ha friss, éles, kristálytiszta fehér bort akarunk, a frissen

szüretelt fehérszőlőt villámgyorsan el kell juttatni a
feldolgozóba, nehogy túl sokat érintkezzen a nappal és a
levegővel.

- 29 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A feldolgozóban a szőlő először a zúzó-bogyózó gépbe
kerül, amely elválasztja a héjat a hústól, valamint leszedi
a kocsányt. Ezután jön a mustelválasztás, ahol a cefréből
elkülönítik a must egy részét, ezzel megkönnyítik a
következő munkafolyamatot, a sajtolást. Fehér bornál
fontos a gyengéd sajtolás. A keletkezett mustot az erjesztő
tartályokba öntik. Az erjesztés folyamata után a fehér
borokat rozsdamentes acéltartályokban érlelik tovább.
Néhány hónap múlva szűrik és palackozzák. Vannak
olyan fehér borok is, amelyeket tölgyfahordókban tovább
érlelnek palackozás előtt. Újhordós, ún. barrique érlelésre
eddig a chadonnay bizonyult alkalmasnak, mert csak az ő
ízéhez passzol a kis hordók által közvetített vaníliás,
vajas íz.

- 30 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A Magyarországon készített fehér borok:

Budai zöld
A kéknyelű elsősorban szóba jöhető beporzó fajtája. Csak
Badacsonyban ismert. Bora fajtatisztán elkészítve
kemény, de nem egysíkú bor. Némi íz rokonságot mutat az
Ezerjóval.

Chardonnay
Kizárólagos fehér fajta Burgundiában. Úgynevezett
világfajta. Mindenütt nagy igyekezettel termesztik, de a
franciához hasonló kimagasló minőséget csak kevés helyen
hoz. Illata zöldalma és tűzkőillat, néha füstre emlékeztet.
Ízében dominálnak a más fajtákhoz nem hasonlíthatóan
összetett savak. Ízjegyei: érett sárgadinnye, méz, érett
bornál a vajasság. Rendkívül elegáns bor, sokáig érlelhető.
Az egyetlen fehér bor, amely meghálálja az újhordós
érlelést és az ezzel járó almasav bontást.

Cirfandli
Színe többnyire aranysárga, zöld árnyalatokkal. Finom
virágos illat, diszkréten fűszeres íz jellemzi, gyakran több-
kevesebb maradékcukorral erjed ki. Jól eltartható.
Legszebb borait a Mecsekalján találjuk.

- 31 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Cserszegi fűszeres
Újabban fajtatisztán is megjelent a szaküzletekben. Az
illatos bor sokéves érlelésre megfelelő savak hiányában nem
alkalmas. Aki viszont kedveli az illatos borokat, az, az
elterjedtebb Irsai mellett egy másik hazai fajtát is
megkóstolhat.

Ezerjó
Friss, savhangsúlyos, egyszerű (egysíkú) bor. Zöldesfehér
színű, száraz, kissé fanyar és nem illatgazdag. Markáns
savak jellemzik. Ha a móri vidékről származik, jól
érlelhető.

Furmint
Illata fiatalon az érett almára, ászkolás után mézre és
dióra emlékeztet. Fajtajellege: extrakt-gazdag, tüzes
robusztus, kifejezetten savhangsúlyos. Érlelést igényel és
jól eltartható. Elsősorban Hegyalja és Somló a
termőterülete.

- 32 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Hárslevelű
Zöldessárga színű, az illata gyümölcsös és könnyű. Ízben
halványan fűszeres, savai elegánsabbak, mint a furmintté,
fanyar utóízzel bír. Hegyalján, Somlón és a Villány-siklósi
borvidéken van otthon.

Irsai Olivér
Pozsonyi fehér és csabagyöngye keresztezése. Muskotályos
illata, szelíd savai vannak. Viszonylag gyorsan öregszik.
Jó "társalgó-bor". Legszebb a Balaton mellett.

Juhfark
Nevét hosszú, hengeres fürtje adja. Bora szalmasárga.
Jellegzetes illata nehezen volna leírható. Ízében
határozott savak és fanyarság érezhető. Nem komplikált
bor, az érlelést nagyon meghálálja, szépen öregszik.
Férfias bor, Somló különlegessége.

- 33 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Kéknyelű
Nővirágú, rosszul termékenyülő, nehezen termeszthető
fajta. Ez magyarázza lassú eltűnését a szőlőhegyekről.
Ma már örömmel számolhatunk be új telepítésekről. A
friss bor halványzöld, érlelés során is világos marad. Illata
határozott, de nem tolakodó, jellegében sok közös van a
királyleánykával. Élénk savérzetet ad. Hosszabb érlelés
után nagy ívű savharmóniát produkál. Badacsonyban
(egyetlen termőhelyén) sokszor túlérik, ami nem előnyös.
Elegáns struktúrája sem magas alkohollal, sem
maradékcukorral nem érvényesül.

Király Leányka
Jellemzője a kissé parfümös, kellemes illat. Élénk, üde
savérzetet ad. Elegáns bor, érlelésre alkalmas. A
Mátraalján és Egerben különlegesen szép.

Leányka
Erdélyi származású. Bora diszkrét illattal és többnyire
lágy savakkal bír. Ideális "beszélgető- bor". Sokéves érlelést
csak kivételesen jó évjáratból visel el, ilyenkor a ki nem
erjedt cukor segít a szép érésben. Egyik fő termőterülete az
egri borvidék.

- 34 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Muskotály
Az ottonel és sárga muskotály közül az utóbbi az
elegánsabb. Illatuk intenzíven parfümös (narancsvirág), és
a közhiedelemmel ellentétben kiváló - bár nem évekig tartó
- savakkal bírnak. Gyakran utólag édesítik, ilyenkor az
édesség lefedi az eredeti ízeket. Túlérésben szép
desszertbort ad. Hűvös termőterületről érdemes beszerezni
(Mátraalja).

Olaszrizling
Csak névrokona a Rajnai rizlingnek. Illatban nem igazán
gazdag. Ha nagy minőségű, rezedára emlékeztet. Savai
finomak, a termőhelytől, évjárattól nagyban függenek, de
mindenképpen szelídebbek, mint a Rajnai rizling savai.
Utóízében gyakori a keserűmandula. Hajlamos a
töppedésre és a nemes penészt is jól fogadja. A legszebb
Olaszrizlingek a Szent Görgy-hegyen és Csopakon a
Berekháti dűlőben teremnek.

- 35 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Oremus
Az azonos nevű dűlővel és pincészettel történő
keveredések elkerülése végett jelenlegi nevén: Zéta. A
negyedik engedélyezett hegyaljai fajta, szülői és bouvier és
furmint, korán érő és könnyen aszúsodó szőlő.

Pinot blanc
Ez a fehér burgundi, amelyet sokan összecserélnek a
Chardonnayval. Zárkózott illatú, ízében is tartózkodó bor
némi mogyoróízzel. Kiemelkedő íz irányai nincsenek,
viszont rendkívül elegáns. Egri pincészetek évről évre
nagyon jó minőségben kínálják.

Pinot gris (szürkebarát)

Érett bogyói lilásvörösek, bora ezért olykor halvány
aranysárga. Amikor magas cukorfokkal érik be,
természetes édes bort ad. Aromái és ízei valójában
szárazon mutatkoznak meg igazán. Az ízben jellegzetes, a
gyógyfüvekre emlékeztető íz komponens van. A Balaton-
felvidéken, Badacsonyban nagyon szép.

- 36 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Rajnai Rizling
Egyetemes fajta, az egész világon ezt értik rizlingen. A
téli hideget jól tűrő szőlő, mely töppedésre és
botrytisesedésre is hajlamos. Bora friss illatokkal bír, ízére
jellemző a savdominancia. Érett szőlőből magas minőségű,
élvezetes, máshoz nem hasonlítható karakterű bor
készíthető. Rossz évjáratban, vagy korán szüretelve
élvezhetetlenül kemény. Savai révén nagy érési képességgel
rendelkezik. Százéves palackjai is jól fogyaszthatóak.
Nálunk Badacsonyban, és a móri borvidéken hozza legjobb
formáját. Íz rokonának a Móron termett Ezerjót
tekinthetjük.

Sauvignon blanc
Nagytestű, de nem bonyolult íz világú bor. Ez is
világfajta. Illata egrest, íze a levágott füvet juttatja
eszünkbe. Képes rendkívüli illatintenzitást felmutatni.
Ilyenkor a bor robusztus és semmiképpen nem elegáns.
Határozott savak jellemzik. Jól tárolható. Mátraalján,
Etyeken különösen 1992-ben volt szép. Újhordós érlelése
nem fejleszti az íz világot.

- 37 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Semillon
Főleg a Dél-balatoni borvidéken telepített szőlőfajta,
származási helye D-NY-Franciaország. A világon talán a
legnagyobb ismertségre a Sauvignon blanc-nal házasítva
tett szert. Bora sok esetben savhiányos, ennek ellenére
friss és üde. Hajlamos a botrytisesedésre.

Tramini
Nálunk a fűszeres Tramini az elterjedt. Szőlőjének színe
éretten pirosas, ezért színe fiatalon is lehet aranysárga.
Illata intenzív, rózsa és a szőlő illat, valamint
sárgabarack fedezhető fel benne. Savai, a Somlón
termettek kivételével, inkább lágyak, mint határozottak.
Elvisel némi maradékcukrot is, de a bor szárazon vagy
félszárazon szebb, mint édesen. Ízében van fahéjra és
licsire emlékeztető vonás is. Sok borvidékünkön
termesztik.

- 38 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Zeus
Ezerjó és Bouvier keresztezéséből származó fajta, későn
érő, bőtermő, hajlamos rothadásra. Borának savtartalma
magas, minőségét a szakma közepesnek ismeri, viszont
késői szürettel rendkívüli minőséget tud adni. Elsősorban
Badacsonyban és környékén található.

Zöld veltelini
Ausztria fő fehérszőlő-fajtája. Több figyelmet érdemelne.
Illata üde, ha nagy minőségű a bor, feketeborsra és
mentára emlékeztet. Szép és gazdag savkészlete van.
Nálunk a Balaton-felvidéken és Mőcsényben terem a
legszebb veltelini, az utóbbi tökéletes halbor.

- 39 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A vörösbor

Vörösbort csak fekete- vagy kékszőlőből lehet készíteni. A

fehérborokkal ellentétben, ahol a szőlőszem héja csak
dekoratív szerepet játszik, itt a héj kiemelkedő fontosságú:
benne vannak a színezőanyagok, íz anyagok, és tannin is.
A tannin, ez a keserű cserzőanyag az egyik legfontosabb
különbség a fehér és a vörös borok között. A tannin
tartósít, ez nagyon fontos, mert biztosítja azt, hogy a bor
ne "öregedjen" meg idő előtt. A korai gyors fogyasztásra
szánt borokat éppen ezért nagyon kevés tanninnal
készítik. Az íze kissé kesernyés, összehúzza szájat, a száj
egész felületén érezhető.

- 40 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A vörös borok készítésénél a borász jóval több technikát
dobhat be, mint a fehér boroknál.
Maga a folyamat hasonló: szüret, erjesztés, érés,
palackozás, azonban a vörös borok készítésénél nem
különítjük el a mustot és a törkölyt (héjtömeget), a héjnak
az erjedési részben is szerepe van. A kioldódó színanyagok
adják a vörösborok színét. Az erjesztés történhet beton-,
rozsdamentes acéltartályokban, vagy hagyományos
hordókban.
A magas minőségű színbort azonnal hordókba, vagy
tartályokba töltik, a maradék must-kocsány-héj mixet
pedig sajtolják, és később ezt a tanninban gazdag présbort
esetleg visszakeverik, hogy tannint, testességet adjon a
kész bornak.

A legjobb minőségű vörösborok tölgyfa hordókban

érlelődnek. Drága és időigényes mulatság, de
utánozhatatlan vanília és égetett (pirítós) illatot
biztosítanak.

- 41 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
A kék szőlők borai Magyarországon:

Cabernet franc
A cabernet testvérpár egyszerűbb tagja. Ma már
bizonyított, hogy a cabernet-nél nem is testvérpárról kell
beszélnünk. Az "ősszülő" a cabernet franc volt. Ennek
keresztezése a Sauvignon blanc-nal eredményezte az
illatos utódot. A cabernet franc illata nem olyan
intenzíven fűszeres, mint a sauvignoné, viszont jó
évjáratban, jó fekvésből (inkább 15, mint 10 éves korában)
hallatlan íz mélységet ér el. A házasításokban az alapot
képezi. Illata szederre, zamata kökény-erdei szamóca-
szilva komplexumra vezethető vissza. Villány és
Szekszárd egyaránt kitűnő termőterületei.

- 42 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Cabernet sauvignon
A kékszőlők, ezáltal a vörös borok királya. Illatában a
cseresznye és a cédrusfa, ízeiben a fekete ribizli, szeder és
eukaliptusz ismerhetők fel. Rendkívül komplex! A két
cabernet egyformán gazdag tanninban, boruk ezért sötét
és "sűrű". Alkoholtartalma a testesség követelménye miatt
nem lehet 12% alatt. A jó évjáratok nagyon hosszú idő
alatt fejlődnek ki, ez Villányban legalább 10 év, és 5-6 év
Szekszárdon. Az új, kishordós érlelés még tartósabbá teszi
a bort, de néha nyújtja az érlelési időt is. A jobb villányi
borok 1993. évjárata a jövő évezred első évtizedében lesz a
csúcson. (Ha a borok, főleg vörös borok életgörbéjéről
beszélünk, a csúcs elérése félreérthető. A nagy értékű,
tartós borok nem csúcsponttal - hanem grafikonon
ábrázolva - platóval bírnak, azaz évekig közel azonos
formát hoznak.)

Kadarka
Amíg karós támasz mellett, talaj közelben termesztették,
kitűnő vörös bort adott. Tanninban nem gazdag, ezért
színe halványabb, viszont savai erőteljesek, de
harmonikusak. Jó évjáratban a íz gazdagsága a
fűszerességig terjed. Jól érlelhető. Legismertebb termőhelye
Szekszárd, a legjobb minőséget eddig innen kaptuk.
Megkockáztatjuk: ő lehet a Pinot Noir kisöccse.

- 43 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Kékfrankos
Borának színe még éretten is közelebb áll a bíborlilához,
mint a melegebb vörös bor színekhez. Savai különösen
hűvösebb termőtájakon felettébb kemények lehetnek
(Sopron). Célszerű, ha a bor átmegy a biológiai
savbomláson. Alacsony termésátlaggal extraktban nagyon
gazdag bor nyerhető, de akkor is egyszerű, ám megbízható
bor marad. (Nagyburgundinak is nevezik.) Egerben,
Szekszárdon és bizonyos soproni fekvésekben mutatkozik
legszebb formájában.

Kékoportó
Értékeit csak meleg termőhelyen mutatja meg (például
Villány). Ilyenkor kellemesen lágy savakkal, bársonyos
tanninnnal mutatkozik. Bora magában nem tartős, 10-
20%-ban Kékfrankossal házasítják. Ideális ivóbor,
beszélgetőbor. Erős hozamkorlátozás mellett újhordós
érlelésű változata meglepően szép bor!

- 44 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Merlot
A "nagy" kékszőlő fajták egyike. Illata éretlenül fűre is
emlékeztet, érett szőlőjének bora pedig málnára és piros
rózsára. Ízében túlérett kék szilva, málna, földieper
fedezhető fel. Magában egy simogató bor, szelíd savakkal.
Jól lekeríti a cabernet fajtákat, tehát kiváló társ a
házasításhoz. Villányban pár éve megjelent szép
iskolázással - önállóan is, de többnyire csak házasítási
alapanyagként - kerül felhasználásra. Ideális termővidéke
Szekszárd.

Pinot Noir
A Pinot noir-nak (világfajta, Burgundia szőlője) fő értéke
az egyetlen más fajtában sem található finom savvilág.
Megjelenésében mindig üdébb, karcsúbb, mint a legtöbb
nagy vörös bor, de eleganciában felülmúlhatatlan. Színét,
illatvilágát a piros húsú gyümölcsök jelentik, általában
magasabb alkoholtartalma jó érlelhetőséget biztosít
számára. Csúcsbor kínálatunkban egyre jelentősebb
szerephez jut. Ideális termőtája az egri borvidék. Eddig
főleg a villányi borvidéken születtek pinot noir borok, az
optimálisnál nagyobb tannintartalommal.

- 45 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Zweigelt
Újabb keresztezés (Kékfrankos x Sankt Laurent). Mivel
tőkéje jól tűri a túlterhelést, bora igazi szépségében ritkán
élvezhető, a sok termés ugyanis felhígult íz anyagokat
jelent. Megfelelő hozamban jó savakkal is bír, de hosszú
érlelésre ritkán alkalmas. Sok területen honos.

- 46 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Rose

Hagyományosan a rozé borokat vörös borszőlőből készítik

úgy, hogy a színt biztosító héjat csak annyi ideig hagyják
az érlelő kádban, hogy a bornak kellemes, rózsaszínes (réz,
lazac, hagymahéj, rózsa) színárnyalatot adjon. Az így
készített bor friss, üde, virgoncan vidám - és elvileg
csontszáraz. Jéghidegen felszolgálva a tavaszi, nyári
délutánok, esték kedélyes beszélgető bora, tejszínes
makarónik méltó párja.

- 47 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
Borivás Tízparancsolata

1. Bort soha ne igyál éhgyomorra.

2. Borivás előtt ne egyél édes ételeket.
3. Mindig légy figyelemmel a bor hőmérsékletére.
4. Ügyelj a palackos bor kupakjának helyes felbontására,
tiszta kendővel töröld meg a palack nyílását.
5. A bort mindig lassan igyad.
6. Apró kortyokban élvezd a bort.
7. Nemes fajbort soha ne keverj vízzel.
8. Tarts mértéket a borivásban.
9. Jobban ízlik a bor, ha eszel valami "hozzá illőt".
10. Bármikor, mielőtt bort iszol, egy pillanatra gondolj mindig
arra, hogy mennyi fáradságos, verejtékes munka van ebben a
pohárnyi nedűben.

- 48 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember
 Források:
www. borbanavigassag .hu
www. borivas.fw. hu/
Borkalauz

Támogató:
www.hitelestipp.hu

- 49 –
szerkesztette: zsosa - támogató: www.hitelestipp.hu - 2007 szeptember