DIPLOMAMUNKA

HALÁSZ VIKTOR

2018
 Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Rendészettudományi Kar

Kriminalisztikai Intézet

Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék

KRIPTOVALUTÁK A BŰNÜLDÖZÉSBEN –

ÚJ KIHÍVÁSOK ÉS LEHETSÉGES VÁLASZOK

A konzulens neve, beosztása:

Dr. Simon Béla,

tanársegéd

Szakfelelős:

Dr. habil. Molnár Anna,

egyetemi docens

Készítette:

Halász Viktor

Budapest 2018
TARTALOMJEGYZÉK

ÁBRAJEGYZÉK .................................................................................................................. 3

BEVEZETÉS......................................................................................................................... 4

I. A KRIPTOVALUTÁK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI................................................... 8

1.1. A Bitcoin születése és tulajdonságai – a blokklánc.................................................................................. 9

1.2. Mi is valójában egy bitcoin? .................................................................................................................... 15

1.3. Digitális fizetőeszközök elhatárolása ...................................................................................................... 17

II. KRIPTOVALUTÁK A BŰNÖZÉSBEN ..................................................................... 21

2.1. Miért használnak a bűnözők kriptovalutákat? ..................................................................................... 21

2.1.1. A blokkláncból eredő, bűnözőket segítő tulajdonságok ..................................................................... 21
2.1.2. Bűnözőket segítő egyéb körülmények – szabályozatlanság és infrastruktúra .................................... 29

2.2. Kriptovaluták felhasználása a bűnelkövetésben ................................................................................... 37

2.2.1. Kriptovaluták, mint a bűncselekmények eszközei ............................................................................. 37
2.2.2. Kriptovaluta, mint a bűncselekmény célja ......................................................................................... 41
2.2.3. Kriptovaluták fizetőeszközként történő használata ............................................................................ 47
2.2.4. A kriptovaluták tárolóeszközként történő használata ......................................................................... 49

2.3. A bitcoin aránya a bűnözésben ............................................................................................................... 53

2.3.1. Bűnös tranzakciók aránya a blokkláncon ........................................................................................... 54
2.3.2. A Bitcoin infrastruktúra illegális tranzakciókban való érintettsége ................................................... 56
2.3.3. A Bitcoinnal kapcsolatos magyarországi nyomozások adatai ............................................................ 60

III. BÜNTETŐELJÁRÁSI KIHÍVÁSOK A BITCOINNAL KAPCSOLATBAN ....... 70

3.1. A bitcoin lefoglalása ................................................................................................................................. 70

3.1.1. A bitcoin lefoglalása a büntető-eljárási törvény tükrében .................................................................. 71
3.1.2. A bitcoin lefoglalásának lépései ......................................................................................................... 74
3.1.2.1. A tranzakcióhoz szükséges számítógép előkészítése.................................................................. 75

1
 3.1.2.2. A fogadásra szolgáló cím elkészítése ......................................................................................... 76
3.1.2.3. A fogadó címhez tartozó privát kulcs biztonságba helyezése .................................................... 82
3.1.2.4. A lefoglalást szenvedő privát kulcsának felkutatása .................................................................. 83
3.1.2.5. A privát kulcsok kinyerése a tárcából......................................................................................... 87
3.1.2.6. A privát kulcsok importálása a tranzakcióhoz használandó számítógépre ................................. 88
3.1.2.7. A tranzakció végrehajtása .......................................................................................................... 90
3.1.2.8. A tranzakció ellenőrzése............................................................................................................. 91

3.2. A bitcoin tárolása az eljárás során ......................................................................................................... 93

BEFEJEZÉS ........................................................................................................................ 98

IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................. 100

ÖSSZEGZÉS ..................................................................................................................... 113

A KONZULTÁCIÓKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTEL IGAZOLÁSA .......................... 114

NYILATKOZAT .............................................................................................................. 115

FELHASZNÁLÁSI NYILATKOZAT ............................................................................ 116

2
 ÁBRAJEGYZÉK

1 DIGITÁLIS FIZETŐESZKÖZÖK ELHATÁROLÁSA ........................................................................ 20

2 MIXERREL VÉGREHAJTOTT BITCOIN TRANZAKCIÓ ................................................................ 34
3 SHAPESHIFT FELHASZNÁLÓI FELÜLETE ..................................................................................... 36
4 ILLEGÁLIS EREDETŰ BITCOIN FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSA ............................................... 57
5 ILLEGÁLIS EREDETŰ BITCOIN CÉLJAINAK MEGOSZLÁSA SZOLGÁLTATÓNKÉNT ........... 57
6 ILLEGÁLIS EREDETŰ BITCOIN ARÁNYA SZOLGÁLTATÓNKÉNT ........................................... 58
7 BITCOIN TRANZAKCIÓK CÉLJAINAK FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA .......................................... 59
8 ILLEGÁLIS EREDETŰ BITCOIN CÉLJAINAK FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA................................ 59
9 BITCOINNAL ÖSSZEFÜGGŐ BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA ..................................................... 62
10 BITCOINNAL ÖSSZEFÜGGŐ BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA (TENDENCIA) ........................... 63
11 BITCOINNAL ÖSSZEFÜGGŐ NYOMOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGE ........................................... 64
12 BITCOINNAL ÖSSZEFÜGGŐ NYOMOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGE (TENDENCIA) ................ 65
13 BITCOINNAL ÖSSZEFÜGGŐ BŰNCSELEKMÉNYEK TÍPUSAI .................................................... 67
14 BITCOINNAL ÖSSZEFÜGGŐ BŰNCSELEKMÉNYEK TÍPUSAI (TENDENCIA) .......................... 68
15 ELECTRUM - LETÖLTHETŐ VERZIÓK ............................................................................................ 76
16 ELECTRUM - KAPCSOLÓDÁS TÍPUSÁNAK KIVÁLASZTÁSA .................................................... 78
17 ELECTRUM - SEED MEGADÁSA....................................................................................................... 79
18 ELECTRUM - TÁRCA KEZDŐKÉPERNYŐJE ................................................................................... 80
19 ELECTRUM - LÉTREHOZOTT CÍMEK LISTÁJA ............................................................................. 81
20 ELECTRUM - PRIVÁT KULCS MEGJELENÍTÉSE ........................................................................... 82
21 PAPÍRTÁRCA ........................................................................................................................................ 86
22 ELECTRUM - PRIVÁT KULCS IMPORTÁLÁSA .............................................................................. 89
23 ELECTRUM - TRANZAKCIÓ INDÍTÁSA .......................................................................................... 90
24 ELECTRUM - TRANZAKCIÓ ELLENŐRZÉSE .................................................................................. 92
25 TRANZAKCIÓ ELLENŐRZÉSE ONLINE........................................................................................... 93

3
 BEVEZETÉS

A kriminalisztika interdiszciplináris tudomány, hiszen ahogy a bűnözők sem átallottak soha

kihasználni a legkülönfélébb tudományágak újabb és újabb megoldásait, úgy erre – hogy
lépést tarthassanak – a bűnüldözők is mindig rá voltak kényszerülve. A technológiai fejlődés
egyre gyorsuló ütemével párhuzamosan a bűnözésnek is egyre újabb formái, vagy akár
csupán a régi módszereknek újragondolt változatai jelentek meg – különösen igaz ez az
utóbbi két-három évtized információ-technológiai forradalommal övezett időszakára.

A bűnözés szükségszerűen mindig egy lépéssel a bűnüldözés előtt jár, hiszen a nyomozó
hatóságok kényszerű szerepben vannak; érdemben csak akkor reagálhatnak, ha a bűnözők
már léptek. A bűnözés állította új kihívásokra azonban kisebb-nagyobb késéssel, néha több,
néha kevesebb hatékonysággal, de az idők során többnyire megérkeztek a megfelelő válaszok
is.

Hogy csak az egyik legutóbbi – már megpedzett – ilyen példánál maradjak; az internet
elterjedésével a bűnös magatartások számos új formája jelent meg, az anonimitás a
bűnelkövetésben új szintre lépett, az elkövető és a cselekménye korábban nem tapasztalt
módokon távolodott el egymástól, mindez pedig egyfajta új (kiber)vadnyugatot hozott létre.
Az adódó lehetőségeket természetesen a bűnözés használta ki előbb, ám az eltelt évek során
a nyomozó hatóságok sem tétlenkedtek; az újabb és újabb, online térhez kapcsolódó
technológiák mindegyre hozzájárultak a kriminalisztikai eszközök és módszerek tárházának
gyarapodásához, majd ezek rutinszerű hasznosítása és az újfajta bűncselekményekkel való
hatékony küzdelem érdekében speciális, kiberbűnözés elleni egységek alakultak szerte a
világon. Az akciók és reakciók véget nem érő kölcsönhatása eredményeképpen ma már pedig
igazán nehéz lenne megmondani, hogy ha az internet jelentette online tér egyik-napról a
másikra eltűnne, azzal a bűnözők vagy a nyomozók járnának-e rosszabbul.

Közel egy évtizede azonban annak, hogy a kriptovaluták képében egy olyan jelenség is útjára
indult, mely – lassan, de biztosan ugyan – a bűnözés újabb átalakulásához vezethet. Hogy ez
az átalakulás mennyi idő alatt fog lezajlani és végül mekkora méreteket ölt majd, jelenleg

4
még sok vita tárgyát képezi. Nehezen tudnék még egy olyan új technológiát említeni az
utóbbi évekből, amely ennyire megosztaná az emberek gondolkodását; egyesek szerint a
kriptovaluták múló hóbortnak tekinthetők csupán, amelyekre néhány év elteltével emlékezni
sem fogunk már, míg mások az egész gazdasági rendszerünk alapvető forradalmát látják
kibontakozni a szemünk előtt. Mindkét tábor képviselői között megtalálhatók éppúgy a
laikusok tömegei, mint neves közgazdászok és más szakértők.

A magam részéről azoknak a táborát erősítem azonban, akik az elkövetkezendő években a

bűnüldöző szerveket fenyegető legnagyobb kihívások forrását a kriptovalutákat övező
technológiákban látják. Ezen új „eszközök” – még közel tíz év után sincs abban konszenzus,
minek is tekintsük őket pontosan – ugyanis olyan tulajdonságokkal bírnak, amelyek
tökéletesen alkalmassá teszik őket arra, hogy segítségükkel anonim és követhetetlen módon,
határokkal mit sem törődve továbbítsunk értékeket. Márpedig a bűncselekményeket jobbára
értékek megszerzése céljából követik el,1 így az illegálisan megszerzett javak mozgatásának
és elrejtésének mikéntje igen meghatározó tényező a bűncselekmény „sikere” szempontjából.

Bizonyos területeken – mint amilyen az illegális online piacterek, vagy a zsarolóvírusok

világa – a kriptovaluták már most megkererülhetlen tényezőnek számítanak, és nem csupán
a klasszikus bűncselekményekhez kapcsolódnak egyre nagyobb számban, hanem teljesen új
bűnelkövetési formák megszületéséhez is vezetnek (és korántsem látható még a folyamat
vége).

A kriptovaluták alapját képező forradalmi elgondolás, illetve az ezen eszközök működését

jellemző újszerűség ugyanakkor egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy a büntetőeljárások
során a már jól ismert módszereket alkalmazzuk ezen vagyonelemek lefoglalása, illetve
azoknak az eljárás során történő tárolása során. A nyomozások eredményességéhez, a
biztosított vagyonelemek szakszerű kezeléséhez elengedhetetlen olyan új technológiák

1
Erről könnyedén megbizonyosodhatunk, akár a magyar (Bűnözés és igazságszolgáltatás In:
http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok264.pdf [2018.04.24]), akár az európai (Eurostat recorded offences by
offence category In: http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=crim_off_cat&lang=en
[2018.04.24]) statisztikákat vizsgáljuk, ahol a vagyon elleni bűncselekmények klasszikusan az összes
bűncselekmény több mint felét teszik ki. A tengerentúlon ez az arány már tíz az egyhez (Crime in the United
States In: https://ucr.fbi.gov/crime-in-the-u.s/2016/crime-in-the-u.s.-2016/tables/table-1 [2018.04.24]).

5
alkalmazása és eljárásrendek megalkotása, amelyek korábban még nem léteztek a bűnüldöző
szervek gyakorlatában.

A fentiek vezettek ahhoz az elhatározásomhoz, hogy dolgozatomat a kriptovaluták és a

bűnözés-bűnüldözés közötti kapcsolat vizsgálatára szánjam, és ennek során megpróbáljak
választ adni néhány olyan kérdésre is, amelyek felbukkanása már a közeljövőben is várható
a nyomozó munka során.

Dolgozatom első részében röviden szólok a jelenség kialakulásáról, a kriptovaluták mögött

álló technológiáról és lényeges jellemzőiről, illetve elhatárolom őket más hasonló
elektronikus eszközöktől. Ezt követően igyekszem választ adni arra a kérdésre, hogy milyen
okok miatt váltak a kriptovaluták tökéletes eszközeivé a bűnözésnek, elemzem a
kriptovalutákkal összefüggésbe hozható bűncselekményeket, valamint megvizsgálom, hogy
ténylegesen milyen arányban vannak jelen ezen eszközök a bűnözésben napjainkban.
Dolgozatom harmadik részében kifejezetten olyan kérdésekkel foglalkozom majd, amelyek
a büntetőeljárás során a kriptovaluták kapcsán kihívásként felmerülhetnek; ezen eszközök
lefoglalása, illetve az eljárás során történő tárolása képezi majd a vizsgálódásom tárgyát.

A téma kapcsán magam is érintett vagyok; mintegy három éve a Nemzeti Nyomozó Iroda
Kiberbűnözés Elleni Főosztályán teljesítek szolgálatot főnyomozóként, ahol ezen idő alatt a
kriptovalutákkal kapcsolatos bűnügyi kérdések szakértőjeként is tevékenykedtem. Ebben a
minőségemben az évek során részt vettem több magyarországi és nemzetközi (európai és
tengerentúli) konferencián, ahol volt alkalmam tapasztalatokat cserélni a hasonló területen
dolgozó külföldi kollégákkal, illetve saját hazai tapasztalatainkat előadások formájában
megosztani. A társzervekkel való kapcsolattartás hazai szinten is a feladataim közé tartozott,
így betekintést nyerhettem nem csupán a rendőrség alsóbb szintű nyomozó szerveinek,
hanem más bűnüldöző szerveknek (Ügyészség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal) gyakorlatába
is.

A téma kidolgozása során ezért főleg az így megszerzett gyakorlati tapasztalataimra

támaszkodom, amelyeket kiegészítek külföldi tudományos kutatások megállapításaival,

6
illetve az információ-technológiával foglalkozó privát vállalkozások és nemzetközi
bűnüldöző szervek által végzett elemzések eredményeivel is. Főként azért is támaszkodom
külföldi forrásokra, mert a téma kapcsán kiterjedt magyar szakirodalomról – a jelenség
újszerűsége okán – még egyáltalán nem beszélhetünk.

A kriptovalutákkal kapcsolatos bűncselekmények száma (mint azt a későbbiekben

bemutatom) Magyarországon még nem érte el azt a szintet, hogy ezek a kihívások a
gyakorlati munkában is nap mint nap jelentkezzenek. A dolgozatomban bemutatott
megoldások ezért még csak kevéssé, vagy adott esetben egyáltalán nincsenek jelen a
nyomozó munkában. Mivel azonban az ilyen bűncselekmények növekvő tendenciája
egyértelmű, így már a közeljövőben is szükség mutatkozhat a felvázolt eljárások
alkalmazására. Éppen ezért remélem, hogy az általam összegyűjtött információk és a
bemutatott elgondolások hasznos forrást jelenthetnek a kriptovalutákkal kapcsolatba kerülő
bűnüldöző szervek részére, a rendőrségen belül és azon kívül is!

7
 I. A KRIPTOVALUTÁK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A fejezetben felvázolom röviden azokat a körülményeket, amelyek a kriptovaluták

megszületéséhez vezettek, majd bemutatom a fontosabb tulajdonságokat, amelyek a
kriptovaluták mögött álló technológiát jellemzik. Röviden szólok továbbá arról, hogy a
kriptovaluták egy-egy egysége miként is értelmezhető a gyakorlatban, illetve fontosnak
tartom elhatárolni a kriptovalutákat más olyan fogalmaktól (digitális valuták, virtuális
valuták, elektronikus pénz), amelyekkel – tapasztalatom szerint – gyakran összemossák őket.

Megjegyzem, hogy mind a jelen, mind pedig a későbbi fejezetekben a kriptovaluták kapcsán
– az egyszerűség kedvéért – főként a bitcoinról fogok szólni, aminek két indoka van.

Egyrészről a bitcoint jellemző fő tulajdonságok éppúgy jellemzik a többi kriptovalutát is, így
a leírtak – megfelelő értelmezéssel – ugyanúgy érvényesek a többi esetben is. Másrészről
pedig a bűnözés területén jelenleg még mindig a bitcoin játszik domináns szerepet – hogy
mennyiben fog ez később változni, ha egyáltalán, jelenleg még nem megítélhető –, így
félrevezető lenne általánosságban beszélni az összes kriptovaluta jelentette veszélyről.
Mindazonáltal ahol a szükség ezt megköveteli, ott külön is kitérek egy-egy speciális altcoin2
szerepére.

Mivel a dolgozat fő tárgya nem a kriptovaluták mögött álló technológia bemutatása, így a
pontos technikai részletekbe csak olyan mélységben térek ki, amennyire az a dolgozat többi
részének megértéshez szükséges.

2
Az altcoin (alternative coin) összefoglaló elnevezést használják minden kriptovalutára, mely nem a bitcoin
(magyar megfelelője nincs). Lásd pl. FATF Report June 2014. – Virtual Currencies - Key definitions and
potential AML/CFT Risks 6. p. In: http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/Virtual-currency-
key-definitions-and-potential-aml-cft-risks.pdf [2018.04.24]

8
1.1. A Bitcoin születése és tulajdonságai – a blokklánc

„Az elektronikus pénznek egy teljességgel egyenrangú felek között működő változata lehetővé
tenné a küldő és a fogadó fél közötti közvetlen online fizetést bármiféle pénzintézet
közbeiktatása nélkül.”3

Az idézett felvetéssel indul a Bitcoin működését leíró tanulmány, amely nyilvánosan került
közzétételre a világhálón a 2008-as gazdasági világválság közepén.4 A tanulmány egy olyan
több évtizedes problémára adott megoldást, amely már a ’80-as évek óta foglalkoztatta a
világ kriptográfusait; hogyan lehetséges egy olyan fizetési rendszert alkotni, amelyben a
felek közvetlenül továbbíthatnak értéket egymásnak anélkül, hogy ehhez meg kellene
bízniuk egy harmadik, közvetítő félben.5

A mindennapi élet online térbe való áthelyeződésével szükségszerűen felmerült a digitális

értéktovábbítás mikéntjének kérdése is. Az információ digitális továbbítása során valójában
ugyebár sosem az eredeti adat kerül egyik helyről a másikra, hanem csupán másolat készül
az adatról az új helyen is. Az esetek túlnyomó részében ez nem jelent problémát, hiszen –
például – egy kép küldése során az egyetlen cél, hogy az a fogadó félnél megjelenjen, és
emellett nem bír jelentőséggel, hogy a kép egy eredeti példánya a küldő félnél továbbra is
rendelkezésre áll.

Értékkel bíró dolog átruházása során azonban az értékhordozó – dolog vagy adat –
többszöröződése fel sem merülhet, hiszen akkor kétszer lehetne elkölteni azt. Fizikai dolgok
átruházása esetén a probléma soha nem is volt jelen, hiszen egy pénzérme (bankó, kötvény,
aranytömb stb.) egyszerre csak egy helyen létezhet. A javak fizikai értékhordozók nélküli,
„virtuális” továbbítása esetén pedig – már az első, bankszerű intézmények ókori megjelenése

3
NAKAMOTO Satoshi: Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System. 1. p. In:
https://bitcoin.org/bitcoin.pdf [2018.04.24]
4
A tanulmány készítőjének valódi személyazonosságára sosem derült fény; a külvilággal csupán emailek és
online fórumok útján kommunikált, jó pár éve pedig egyáltalán nem adott életjelet magáról. Valós kilétével
kapcsolatban számos nyomozás indult az évek során, lásd pl.: Who is Satoshi Nakamoto? In:
https://blockonomi.com/who-is-satoshi-nakamoto/ [2018.04.24]
5
ANTONOPOULOS M. Andreas: Mastering Bitcoin – Unlocking Digital Cryptocurrencies. 2015. 2-3. p.

9
óta – szükség volt egy közvetítő félre, akiben mindannyian megbíztak és aki nyilvántartotta
és hitelesen tanúsította a felek rendelkezésére álló vagyon mindenkori mértékét.

A XX. század vége felé ugyan a pénzintézetek – értve ezalatt nem csupán a bankokat, hanem
minden olyan intézményt, amely bármilyen közvetítő szerepet tölt be pénzmozgások terén –
tevékenysége is átvándorolt a digitális térbe, azonban a működésük alapját képező rendszer
gyakorlatilag változatlan maradt.6 Annyi történt csupán, hogy az addigi papíralapú, vaskos
főkönyvek adatai átkerültek egy elektronikus szerverre, ahonnan ugyan gyorsabban lehetett
elérni őket, ám a közvetítő felek évszázadok óta fennálló szükségessége ugyanúgy nem
változott.

A Bitcoin éppen arra szolgáltatott megoldást, hogy az értéktovábbítás során a láncolatból

kiiktassa a közvetítő pénzintézetet, ekképpen pedig olyan rendszert hozzon létre, amelyben
a felek csupán egymással állnak kapcsolatban.

A pénzintézet legfőbb funkciója az elektronikus utalások lebonyolítása során, hogy hitelesen

igazolja a külvilág felé a tranzakciók érvényességét. Mivel minden tranzakciót a pénzintézet
kezel, így nem fordulhat elő, hogy ugyanazt az összeget kétszer utalják el egy számláról. A
pénzintézet ekképpen garanciát szolgáltat a feleknek arra vonatkozóan, hogy a részükre
küldött összegeket valóban meg fogják kapni.

A Bitcoin esetében nincs semmilyen központi szerv, amely a tranzakciókat ellenőrizné. A

pénzintézet ezen alapvető funkcióját itt az úgynevezett blokklánc biztosítja; egy világméretű,
nyilvános főkönyv, amely tartalmazza az összes, valaha végrehajtott bitcoin7 tranzakciót, és
amelynek a legfontosabb tulajdonságai: decentralizált, anonim, maradandó és utólag
megváltoztathatatlan.8

6
ALI Robleh – CLEWS Roger – SOUTHGATE James: Innovations in payment technologies and the
emergence of digital currencies. In: Bank of England Quarterly Bulletin, 2014, vol. 54, issue 3. 262. p.
7
A Bitcoin kifejezés kétféle értelemben használatos: jelöli egyrészt magát a rendszert vagy a technológiát (nagy
kezdőbetűvel), másrészt pedig a rendszer használatával utalt “pénznemet” is bitcoinnak nevezik (kis
kezdőbetűvel).
8
ZIBIN Zheng – SHAOAN Xie – HONG-NING Dai – HUAIMIN Wang – CHEN Xiangping: Blockchain
Challenges and Opportunities: A Survey. In: International Journal of Web and Grid Services, December, 2017.
9. p.

10
Kérdésként merül fel, hogy ki vezeti ezt a főkönyvet? A Bitcoin forradalmiságát éppen az
jelenti, hogy a főkönyv vezetése nem egy, a hálózat fölött őrködő intézmény felelőssége,
hanem a Bitcoin-használók összessége közösen tartja nyilván, hogy kinek hány bitcoinja van
éppen – ezért nevezzük ezt a rendszert decentralizáltnak.

Ha valaki szeretne Bitcoin címhez jutni, csupán le kell töltenie egy Bitcoin klienst,9 amellyel
ezt követően bármilyen mennyiségben generálhat magának címeket. A címek – ha a bankok
analógiáját használjuk – a bankszámlaszámoknak felelnek meg, ugyanis ezek tartják nyilván
a bitcoin mennyiségét, és ezek ismerete szükséges az egymás közötti utalások
lebonyolításához. Minden címhez tartozik egy úgynevezett privát kulcs is, ami egyfajta
jelszóként fogható fel: a privát kulcs ismerete szükséges ahhoz, hogy az adott címen lévő
bitcoin felett rendelkezhessünk. A bankszámlaszámokkal ellentétben a címek létrehozásához
azonban semmilyen adat megadása nem szükséges (hiszen nem is lenne, aki kezelje ezeket
az adatokat) – így a blokkláncon rögzített tranzakciók mindegyike anonim.

A kliens letöltésével együtt letöltődik a blokklánc is az addig történt összes utalással együtt.
Ha valaki új utalást akar kezdeményezni, a tranzakció adatai (milyen címről, milyen címre,
mikor és mekkora mennyiségű bitcoin utalása történt) bekerülnek egy nagyobb blokkba,
majd az így összegyűlt tranzakciók átlagosan 10 percenként – egy kriptográfiai folyamat
eredményeként – hitelesítésre kerülnek, és hozzákapcsolódnak az előző blokkhoz. Ilyen
módon a blokkoknak egy láncolata jön létre (innen ered a technológia elnevezése is), ami
megtalálható az összes felhasználó számítógépén. Az ilyen számítógépek a csomópontok
(node-ok). Mivel a blokklánc értelemszerűen folyamatosan változik – új tranzakciókkal
bővül –, ezért természetesen csak azok rendelkezhetnek a teljes blokklánccal, akiknek a
számítógépe állandó online kapcsolatban van. Ha a kapcsolat megszakad, akkor a következő
indításnál az azóta keletkezett blokkokat utólag le kell tölteni. Éppen ezért azokat, akik egy
adott időpillanatban az aktuálisan teljes blokklánccal rendelkeznek, teljes csomópontoknak
(full node-oknak) nevezik.10 A mindenkori teljes csomópontok hálózata felel tehát a

9
Ennek ma már számos változata létezik, azonban a legelső – és azóta is folyamatosan fejlesztett – kliens a
https://bitcoin.org/en/bitcoin-core/ webcímen érhető el.
10
Ezek nagyságrendje folyamatosan nyomon követhető (lásd pl. https://bitnodes.earn.com/). Jelenleg minden
időpillanatban átlagosan tízezres nagyságrendű teljes csomópont található szerte a világon.

11
blokklánc folyamatos nyilvántartásáért. A blokkláncban foglalt adatok elvesztése csak olyan
módon fordulhatna elő, ha a világ legkülönbözőbb részein lévő teljes csomópontok
mindegyike egyszerre semmisülne meg. Máskülönben, ha csupán egy csomópont is
megmarad, az újonnan csatlakozó kliensek letölthetik belőle a teljes blokkláncot, újabb és
újabb teljes csomópontokat hozva létre – ez biztosítja tehát a blokklánc maradandóságát.

A tranzakciók előbb említett, blokkonkénti hitelesítését nem a csomópontok végzik – ők

csupán gyűjtik a tranzakciókat, majd a hitelesítést követően hozzákapcsolják az elkészült
blokkokat a lánc végéhez. A hitelesítés egy számításigényes művelet, amit az úgynevezett
bányászok végeznek (a bányászathoz szintén nincs szükség másra, mint egy erre szolgáló
program letöltésére, amely ezt követően automatikusan kapcsolódik a blokklánchoz és
felhasználja az adott számítógép erőforrásait). Ennek során a bányászok összegyűjtik az adott
blokkban 10 perc alatt felhalmozódott – hitelesítésre váró – tranzakciókat, majd egymással
versenyezve megoldanak egy kriptográfiai feladványt, 11 amelynek bemeneti értékeit ezen
tranzakciók adatai, illetve egy további, még az előző blokkban rögzítésre került adatsor
szolgáltatja. Az a bányász, amely elsőként számolja ki a feladvány megoldását, elnyeri a
jogot, hogy az így kapott értékkel hitelesítse az adott blokkot, majd azt ellenőrzésre felajánlja
a csomópontoknak. Bár a feladvány megoldása nagy számítási teljesítményt igényel, annak
ellenőrzése egy pillanat alatt elvégezhető, így amennyiben a csomópontok megfelelőnek
találják a megoldást, hozzákapcsolják a blokkot a lánc végéhez, és az egész folyamat elölről
indul.12

A kriptográfiai folyamat funkciója az, hogy biztosítsa a blokkok tartalmának utólagos

megváltoztathatatlanságát (másképpen fogalmazva: hogy egy korábban már elutalt bitcoint
senki se „költhessen el” újra). Ahhoz ugyanis, hogy ez megtörténjen, a „csalónak” meg kell
változtatnia az adott tranzakció adatait, ami szükségszerűen kihatással lesz az adott blokkra

11
A kriptográfiai probléma egy úgynevezett hash függvény kiszámolását jelenti. A hash függvények lényege,
hogy segítségükkel bármilyen mennyiségű adatból (ami esetünkben a hitelesítendő tranzakciók és az előző
blokk adatai) képezhető egy meghatározott hosszúságú, ámde rövid hash érték, ami egyfajta ujjlenyomatként
is értelmezhető (ugyanazon adathalmaznak mindig ugyanaz lesz a hash értéke). A blokk hitelesítése a kiszámolt
hash értékkel történik.
12
CHRISTIDIS Konstantinos – DEVETSIKIOTIS Michael: Blockchains and Smart Contracts for the Internet
of Things. In: IEEE Acces, Volume 4, 2016. 2293-2294. p.

12
vonatkozó egész feladványra, amit így újra kell számolni. Ez azonban önmagában még
mindig nem elég; mivel a feladvány részét képezi az előző blokk végeredménye is, így a
megváltoztatott blokkot követően újra kell számolni az összes többi blokkot is, amely ezt
követően keletkezett. Mivel átlagosan 10 percenként keletkezik egy újabb blokk, ezért a
csalónak egy egynapos tranzakció megváltoztatásához is több száz blokkot kellene egyedül
megoldania. Természetesen ez nem lehetetlen (bár valószerűtlenül sok számítási kapacitást
igényel), azonban a csomópontok mindig a leghosszabb láncot fogadják el érvényesnek.
Mivel a csaló szükségképpen hátrányból indul (egy múltbeli blokkot akar megváltoztatni),
mindeközben pedig 10 percenként újabb blokkok is keletkeznek, ezért csak akkor lenne
esélye utolérni és megelőzni az eredeti láncot, ha az összes bányász által biztosított számítási
kapacitás legalább több mint a felével rendelkezne.13

Fontos megérteni tehát, hogy a számításigényesség nem a rendszer szükségszerű velejárója;

a tranzakciók akár bányászok nélkül is blokkokba foglalhatók lennének, ha feltételeznénk,
hogy a rendszer minden tagja becsületes, és soha senki nem próbálna meg utólag
megváltoztatni egy már végbement utalást. Mivel azonban ilyen feltételezésre természetesen
nincs mód, ezért a rendszer úgy lett megalkotva, hogy a blokkok elkészítését szándékosan
kriptográfiai műveletek megoldásától tegye függővé, és így a csalás rendkívül
energiaköltséges művelet legyen – ilyen módon valósul meg a blokklánc
megváltoztathatatlansága.14

Látható, hogy a Bitcoin működéséhez két összetevőre van szükség; a blokkláncot

nyilvántartó teljes csomópontokra, illetve a hitelesítést nyújtó bányászokra. Jogosan merül
fel a kérdés, hogy mi késztet bárkit is arra, hogy a rendszer működését valamely szerepben

13
Ez pedig gyakorlatilag lehetetlen, ugyanis jelenleg nem létezik a földön olyan egységes entitás (vállalat,
kormány stb.), amely ilyen méretű erőforrásokkal rendelkezne. A bitcoint bányászó számítógépek összes
energiafogyasztása jelenleg megegyezik egy közepes méretű európai ország energiafogyasztásával (Bitcoin's
Energy Consumption Can Power An Entire Country. In:
https://www.forbes.com/sites/shermanlee/2018/04/19/bitcoins-energy-consumption-can-power-an-entire-
country-but-eos-is-trying-to-fix-that/#1a5b90301bc8 [2018.04.24]), így egy teljes ország az összes energiáját
csak és kizárólag bitcoin bányászatra kellene, hogy fordítsa a sikerhez.
14
TODOROV Todor: Bitcoin – An innovative payment method with a new type of independent currency. In:
Trakia Journal of Sciences, Vol. 15, Suppl. 1, 2017. 164. p.

13
önként fenntartsa (hiszen a Bitcoint semmilyen központi szerv nem működteti, az a
felhasználók önkéntes hozzájárulásával létezhet csak).

Nos, a teljes csomópont üzemeltetése különösebb számítási kapacitás nyújtását nem igényli,
csupán a blokklánc tárolásához szükséges tárhely és minimális sávszélesség biztosítását.
Ilyen módon önmagában az a tény, hogy valaki bitcoinnal rendelkezik, érdekeltté teszi őt egy
teljes csomópont és ezáltal a rendszer fenntartásában. Ezen elmélet a Bitcoin születését
követően a gyakorlatban is igazolást nyert (hiszen a rendszer fennmaradt), azóta pedig
széleskörű infrastruktúra is kiépült a Bitcoin köré, így egyre több és több gazdasági
szereplőnek is érdekévé válik a fennmaradása.

A bányászat ugyanakkor rendkívül energiaigényes folyamat, így a számítási kapacitás

önkéntes biztosítása már a Bitcoin indulásakor sem lett volna reálisan elvárható. Éppen ezért
a rendszer úgy lett megalkotva, hogy egy-egy blokk helyes megfejtését elsőként megtaláló
bányászt bitcoinnal jutalmazza. Ez egyben választ ad arra a kérdésre is, hogy ki bocsátja ki
a gazdasági körforgásban lévő bitcoin „érméket”; az új bitcoinok a rendszer által kerülnek
létrehozásra, majd jutalomként kiosztásra a sikeres bányászoknak, akik ezt követően
szabadon rendelkezhetnek velük. A jutalom mértéke fix, azonban 210.000 blokkonként
(hozzávetőlegesen 4 évente) feleződik; a rendszer indulásakor egy blokk megfejtéséért még
50 bitcoin járt, ma már csak ennek negyede (12,5 bitcoin), a következő felezés pedig 2020-
ban várható.15 Ez a metódus megakadályozza, hogy a valuta értéke túlzottan inflálódjon,
hiszen idővel egyre kevesebb és kevesebb új bitcoin kerül be a gazdasági körforgásba.16
Mindemelett az utalások során az utaló feleknek egy bizonyos mértékű tranzakciós díjat is
fel kell ajánlaniuk, amire szintén a blokkot hitelesítő bányász válik jogosulttá.17

15
HOURY Nicolas: The Bitcoin mining game. 2014. 2. p. In:
https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2407834 [2018.04.24]
16
Ha pedig a csökkenés ütemét függvényként ábrázoljuk, látható, hogy az összes bitcoin mennyisége sosem
haladhatja meg a 21 milliót.
17
HOURY Nicolas: The economics of Bitcoin transaction fees. 2014. 2. p. In:
https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2400519 [2018.04.24]

14
Összefoglalva tehát a blokklánc egy nyilvánosan elérhető, a hálózat egyenrangú tagjai által
közösen vezetett (decentralizált),18 anonim bejegyzéseket tartalmazó, maradandó és utólag
megváltoztathatatlan főkönyv, mely lehetővé teszi annak nyomon követését, hogy éppen ki
milyen mennyiségű bitcoinnal rendelkezik. Ha az internetre úgy tekintünk, mint az
információ világméretű hálójára („world wide web”), akkor a blokklánc nem más, mint az
értékek világméretű főkönyve.19

1.2. Mi is valójában egy bitcoin?

A bitcoint gyakran ábrázolják fényes érmeként, ami érthető, hiszen az emberi elmének sosem
árt egy kapaszkodó, ha valamilyen absztrakt fogalmat kell elképzelnie. És bár mindenki
számára nyilvánvaló, akinek legalább csak érintőlegesen is felvázolták a Bitcoin működését,
hogy a rendszerben valódi érmék nem találhatók, a bitcoin mibenlétével kapcsolatban így is
sok tévhit kering.

Mint korábban említésre került, a Bitcoin hálózatban való részvételhez szükség van egy
bitcoin címre, illetőleg a hozzá tartozó privát kulcsra. A cím a bitcoin „tárolására” szolgál, a
privát kulcs pedig a címen lévő bitcoinnal való rendelkezéshez szükséges (egyfajta
jelszóként). Az előző mondatban időzőjelbe tettem a tárolás szót, ám ha egyszerűen
szeretném megfogalmazni a bitcoin címek funkcióját, akkor más kifejezéssel sem jutottam
volna sokkal közelebb a valósághoz. A címen ugyanis valójában nem található semmilyen
elektronikus érme, vagy más adatcsomag, amit bitcoinnak nevezhetnénk. Egy-egy cím
csupán a Bitcoin hálózaton a legelső naptól kezdve végrehajtott tranzakciók bizonyos
láncolatának éppen aktuális végső eredményét rögzíti, a privát kulcs pedig lehetőséget

18
Megjegyzendő, hogy a decentralizáltság kapcsán az utóbbi időben egyesekben aggályok merültek fel, ugyanis
a rendszer egyre nagyobb energiaigényével párhuzamosan a bányászat az otthoni felhasználóktól egyre inkább
áttevődik nagyobb bányászvállalatok kezébe, akik így egyre nagyobb önálló szeletet hasítanak ki a Bitcoin
működtetéséből. Bár a rendszer ettől függetlenül még decentralizált, azonban a folyamat mindenféleképpen
egyfajta centralizációnak is tekinthető. Lásd: GERVAIS Arthur – KARAME O. Ghassan – CAPKUN Srdjan –
CAPKUN Vedran: Is Bitcoin a Decentralized Currency? In: IEEE Security & Privacy, vol. 12, no. 3, 2014. 56.
p.
19
TAPSCOTT Don – TAPSCOTT Alex: Blockchain Revolution - How the technology behind Bitcoin is
changing money, business, and the world. 2014. 7. p.

15
biztosít az ismerőjének ezen eredmény – egy újabb tranzakcióval történő –
megváltoztatására.

Téves tehát az a széles körben elterjedt nézet, mely szerint a bitcoin valamiféle számítógépes
fájl, vagy más elektronikus adat.20 A bitcoin – a megtestesített érték oldaláról vizsgálva –
csupán egy absztrakt fogalom, amivel bizonyos tranzakciók láncolatának végeredményét
jelöljük,21 és amire nyilvánvalóan szükség van ahhoz, hogy a mindennapok során beszélni
tudjunk a rendszer működéséről.

Amennyiben pedig a birtoklás oldaláról szeretnénk megfogni a bitcoin lényegét – mit jelent
az, hogy valakinek bitcoinja van? –, akkor pedig a privát kulcsot kell a definíció
középpontjába helyeznünk: bitcoinja annak van, aki ismer egy (nem „üres”) címhez tartozó
privát kulcsot, hiszen a bitcoinnal való rendelkezéshez semmi más egyébre nincs szüksége.
A bitcoin birtoklása tehát nem jelent mást, mint a privát kulcs tudatában lehetőséget 22 arra,
hogy valahol az „éterben” létező, és emberek tízmilliói által23 hiteles érték-nyilvántartóként
elfogadott főkönyvet, a blokkláncot egy apró szeletében megváltoztassuk.

Való igaz, hogy a címek és a hozzájuk tartozó privát kulcsok alapesetben a bitcoin kliens
által létrehozott fájlban tárolódnak a létrehozó személy számítógépén, amelyet tárcának
(wallet) nevezünk. Azonban mivel a privát kulcs egy egyszerű karaktersor, így a fájlból
kinyerhető és bármilyen egyéb formában is tárolható (akár egy papírlapra is felírható, vagy
egyszerűen meg is tanulható) és emiatt semmiképpen sem definiálhatjuk elektronikus

20
Lásd pl.: “A bitcoinok számítógépes fájlok, hasonlóan egy szöveges vagy mp3 fájlhoz, és éppúgy
megsemmisíthetők vagy elveszthetők, mint a papírpénz.” (KAPLANOV M. Nikolei: Nerdy Money: Bitcoin, the
Private Digital Currency, and the Case Against its Regulation. In: 25 Loyola Consumer Law Review, Volume
25, Issue 1, 2012. 116. p.)
21
TSCHORSCH Florian – SCHEUERMANN Björn: Bitcoin and Beyond: A Technical Survey on
Decentralized Digital Currencies. In: IEEE Communications Surveys & Tutorials, Volume: 18, Issue 3, 2016.
2088. p.
22
Szándékosan nem a “jogosultság” szót használom, ugyanis a blokkláncnak édesmindegy, hogy valaki
jogosan, vagy adott esetben teljesen jogtalanul jutott hozzá egy privát kulcshoz.
23
A Bitcoin használók száma – a rendszer anonimitásából és azon tényből kifolyólag, hogy bárki bármennyi
címet használhat – nem határozható meg pontosan, azonban nagyságrendjük megbecsülhető. Lásd pl.: How
Many People Use Bitcoin? In: https://www.bitcoinmarketjournal.com/how-many-people-use-bitcoin/
[2018.04.24]

16
adatként. Az elektronikus tárolás csupán egy lehetőség a számtalan tárolási mód közül –
éppúgy, mint bármilyen adat esetében.

Fontos megjegyezni továbbá, hogy a címek és a hozzájuk tartozó privát kulcsok egymással
matematikai összefüggésben állnak: a privát kulcsból bármikor egy pillanat alatt
kiszámolható a cím.24 A címet jelentő karaktersor tárolása így nem is feltétlenül szükséges,
illetőleg olyan sem fordulhat elő, hogy „elveszítjük” a privát kulcsunkhoz tartozó címet.
Fordítva az természetesen nem igaz; a címből nem számolható ki a privát kulcs, hiszen akkor
bárki bármilyen címről szabadon utalhatna. Ennek tudatában tehát fokozottan is igaz, hogy a
bitcoin birtoklása csupán a privát kulcs ismereteként definiálható.

1.3. Digitális fizetőeszközök elhatárolása

A Bitcoin általános bemutatását célzó fejezet végén úgy gondolom, indokolt még szót ejteni
néhány olyan fogalomról (digitális valuta, elektronikus pénz, virtuális valuta) amelyekkel
gyakran találkozhatunk a Bitcoinnal kapcsolatos leírásokban, akár – részben pontatlanul –
mint a „kriptovaluta” fogalmának szinonimáiként.25 A kérdéses fogalmaknak nem létezik
általánosan elfogadott értelmezése; közülük néhányat több értelemben is említenek, illetve
sokszor egymás helyett is használják őket. Tapasztalataim alapján azonban az alábbi
értelmezések tekinthetők a legszélesebb körben elterjedtnek.

A digitális valuta (digital currency) tekinthető a legáltalánosabb gyűjtőfogalomnak.

Alapvetően minden olyan eszközre értendő, amely bármiféle értéket hordoz, azonban csak
digitális formában létezik. Ezen túl azonban a digitális fizetőeszközök számos ponton
eltérnek egymástól (milyen típusú szerv a kibocsátójuk, milyen körben fogadják el őket

24
A rendszer itt is hash függvényeket használ.
25
Lásd pl. a BIS elemzését, ahol a kriptovalutákra következetesen digitalis valutákként hivatkoznak (Bank for
International Settlements: Digital Currencies. November 2015. In: https://www.bis.org/cpmi/publ/d137.pdf
[2018.04.24]), vagy pedig az EU negyedik pénzmosás elleni irányelvének legújabb módosítási javaslatát, ami
pedig – bár a szabályozás jellegéből következően nyilvánvalóan a kriptovaluták kapcsán készült – virtuális
valutákat említ (Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council amending Directive
(EU) 2015/849 on the prevention of the use of the financial system for the purposes of money laundering or
terrorist financing and amending Directive 2009/101/EC - Analysis of the final compromise text with a view to
agreement. In: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15849-2017-INIT/en/pdf [2018.04.24]

17
fizetségként, milyen a jogi státuszuk stb.) Az alább sorolt eszközök mindegyike digitális
valuta is egyben.

Az elektronikus pénz (electronic cash vagy electronic money, e-money) fogalmát a

hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény is tartalmazza.26 Az
elektronikus pénz lényegében egy olyan digitális fizetőeszköz, melynek kibocsátása szigorú
jogszabályi feltételekhez kötött, azonban a hagyományos pénz minden funkciójával
rendelkezik. Az elektronikus pénz fő jellemzője, hogy az valamely hagyományos valutáért
bármikor megvásárolható, a kibocsátó bármikor vissza is váltja a részünkre, illetve a
kibocsátón kívül más is elfogadja fizetségként (azonban nem szükségképpen mindenki).
Értéke ebből kifolyólag a mögötte álló hagyományos valuta értékéhez igazodik, nincs önálló
árfolyama (lényegében csak a hagyományos pénz egy másik megjelenési formája). Lényege,
hogy a segítségével kihasználhatók az internet nyújtotta előnyök a fizetések során. Az
elektronikus pénz ilyen szempontból nagy hasonlóságot mutat a számlapénzzel;27 a
különbség csupán annyi, hogy nem pénzintézet bocsátja ki és tartja nyilván a részünkre,
hanem az erre engedéllyel rendelkező vállalkozás (ebből kifolyólag a felhasználása sem
kötődik a banki munkanapokhoz, ezért gyorsabban és egyszerűbben használható). Az
elektronikus pénzre a legismertebb példa a PayPal, illetve Magyarországon a Barion.

A virtuális valuták jogilag szabályozatlan és hatóság által nem ellenőrzött digitális

fizetőeszközök, amelyeknek egy adott közösségen belül értéket tulajdonítanak. 28 Virtuális
valutát bárki létrehozhat, nem kell hozzá semmilyen engedély, hiszen az elfogadása sem
kötelező. Azonban időről időre létrejönnek olyan különböző közösségek, amelyek egy
szabályozatlan digitális fizetőeszközt egymás között fizetségként kezdenek használni, ami

26
„Az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve
a mágneses tárolást is - összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi
szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az
elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság és egyéni vállalkozó is elfogad, ide nem értve a (4) bekezdés k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy l)
pontjában rögzített fizetési műveletre használt értéket.” - 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és
a pénzügyi vállalkozásokról 6. § 16.
27
A számlapénz köznapi értelemben a bankszámlán tárolt pénz. Lényegében a pénzintézet által digitális
formában nyilvántartott betét, mely mögött nincs feltétlenül hagyományos értelemben vett pénz. Mivel azonban
névértékét a pénzintézet készpénzben garantálja, ezért bármikor hagyományos pénzre váltható.
28
European Central Bank: Virtual Currency Schemes. October 2012. 13. p. In:
http://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/virtualcurrencyschemes201210en.pdf [2018.04.24.]

18
ettől a ponttól fogva virtuális valutának tekinthető. Az sem szükséges, hogy a virtuális valuta
átváltható legyen hagyományos pénzre, azonban a széles körben használt virtuális
valutáknak általában létrejön egy olyan fóruma, ahol egyesek (természetesen haszon
reményében) pénzre váltják azt.

Mivel a virtuális valuta semmilyen hagyományos pénzhez nem kötődik, ezért önálló
árfolyama van (persze csak ha lehetséges valódi pénzre váltani), a kibocsátott mennyiséget
pedig kizárólag a készítője határozza meg. A definícióból adódik, hogy a virtuális valuták
köre igen széles; éppúgy idetartozik egy áruházlánc által a vásárlások után osztott hűségpont
(amit később az adott üzletben vásárolhatunk le), mint egy számítógépes játékban a
küldetések teljesítéséért kapott virtuális arany (amit csak a játékban költhetünk el).29 Látható
tehát, hogy a virtuális valuták felett semmilyen hivatalos kontroll nincs, így értékük kizárólag
attól függ, hogy valaki önként elfogadja-e azt tőlünk fizetségként.

A fentebb említett példák olyan virtuális valutákra vonatkoznak, amelyeket egy

magánvállalat bocsát ki és működtet (nyilvántartja a tranzakciókat). Ezeket centralizált
virtuális valutáknak nevezzük, mivel felügyeletük egy kézben összpontosul. Ezzel szemben
a virtuális valuták másik csoportját képezik a kriptovaluták (decentralizált virtuális valuták),
amelyeket nem egy társaság felügyel, hanem a tranzakciók lebonyolítása – a már említett
módon, egy kriptográfiai hitelesítő folyamat alkalmazásával – a rendszer használóinak
közössége által történik.

29
Ez utóbbira jó példa a World of Warcraft világa, ahol ugyan a kapott arany a való életben elkölthetetlen,
azonban – mivel a játéknak több millió felhasználója van – mindig találhatunk rá vevőt az interneten, aki valódi
pénzt is hajlandó fizetni érte. Ilyen módon a kizárólag a játékkészítő cég által „kibocsátott” és „felügyelt”
virtuális valuta bekapcsolódik a valódi gazdaságba, és önálló árfolyama alakul ki.

19
 1

A kriptovaluták tehát egyszersmind virtuális valuták és digitális valuták is, így ezen fogalmak
kriptovaluták vonatkozásában való használata – még ha nem is pontos, ám – helyes, azonban
semmiképpen sem tekinthetők elektronikus pénznek, mivel ez utóbbi – ellentétben a
kriptovalutákkal – egy jogilag szigorúan szabályozott és pontosan körülírt fizetési eszköz.30

30
Ironikus módon Satoshi Nakamoto az általa létrehozott Bitcoint éppen elektronikus pénznek nevezte, ám
nyilvánvalóan nem a jogi fogalomra, hanem a rendszer távoli céljára utalt ezzel.

20
 II. KRIPTOVALUTÁK A BŰNÖZÉSBEN

A Bitcoin általános jellemzését követően azt kívánom bemutatni, hogy napjainkban a

kriptovaluták milyen szerepet játszanak a bűnözésben, mindezt pedig három kérdés
megválaszolásával szándékozom megtenni: miért, hogyan és mennyire?

Először is vizsgálni fogom, hogy melyek azok a tényezők, amelyek vonzó eszközzé teszik a
kriptovalutákat a bűnelkövetők szemében, majd pedig megpróbálom összefoglalni, hogy
jelenleg milyen különböző módokon használják ki a bűnözők az ezen eszközökben rejlő
lehetőségeket. Végül erre irányuló kutatások, valamint a saját adatgyűjtő tevékenységem
eredményeinek bemutatásával felvázolom, hogy a gyakorlatban milyen adatokkal
találkozhatunk a kriptovaluták bűnözésben való tényleges aránya kapcsán.

2.1. Miért használnak a bűnözők kriptovalutákat?

Számos olyan ok létezik, amely miatt a bűnözők szemében a kriptovaluták vonzó eszközei a
bűnelkövetésnek, akár a cselekmény előkészítése, akár végrehajtása, vagy pedig a bűntettből
származó vagyon biztonságba helyezése érdekében nyúlnak ezen digitális
fizetőeszközökhöz. Véleményem szerint ezen körülményeket alapvetően két csoportra
bontva érdemes vizsgálni: a kriptovaluták blokkláncból eredő tulajdonságai, illetve a jogi
szabályozatlanság és a bűnözőket támogató infrastruktúra képében megjelenő egyéb
körülmények.

2.1.1. A blokkláncból eredő, bűnözőket segítő tulajdonságok

Korábban már volt szó arról, hogy milyen forradalmi tulajdonságokkal rendelkezik a
blokklánc, ami miatt a kriptovaluták egyedülállónak számítanak az egyéb digitális
fizetőeszközök között. Az alábbiakban rámutatok arra, hogy a már említett tulajdonságok
milyen módon segítik elő a bűnözést, valamint felsorolom a blokkláncnak azokat a –
korábban még nem említett – jellemzőit is, amelyek szintén ilyen hatással bírnak.

21
Egy kriptovaluta – bár az egyes kriptovaluták, és az alapjukat képező blokkláncok
tulajdonságai között találhatunk eltéréseket – alapvetően az alábbi jellemzőkkel bír:31

▪ Decentralizált;
▪ Anonim;
▪ Megváltoztathatatlan;
▪ Maradandó;
▪ Globális;
▪ Egyszerűen hozzáférhető és könnyen használható;
▪ Gyorsan lehet utalni;
▪ Olcsó a használata.
▪ Könnyű birtokolni;

A decentralizáltság a nyomozás szempontjából azzal a következménnyel jár, hogy a

hatóságnak nem áll módjában megkeresés útján információt kérni az utalások adatairól
semmilyen állami szervtől vagy vállalkozástól. A klasszikus pénzügyi közvetítő intézmények
igénybevétele esetén az elkövetők sohasem lehetnek biztosak abban, hogy egy-egy adott
szerv vagy vállalkozás milyen adatokkal rendelkezik róluk, és ezek közül milyeneket fog
átadni a hatóságnak ilyen irányú kérés érkezése esetén.

Példaként: a PayPal elektronikus pénz-küldő szolgáltatás – mely szintén kedvelt eszköznek

tekinthető a bűnözők körében, főleg a kis összegű tranzakciók lebonyolítása során32 –
kiterjedt üzleti politikával rendelkezik a pénzmosás, illetve a kibertérben elkövetett egyéb
bűncselekmények megelőzése érdekében.33 Ennek keretében az üzemeltetők nem csupán
személyes adatok megadásához kötik a fiókok használatát (ami a használók számára
egyértelmű), hanem folyamatosan elemzik a tranzakciókra vonatkozó összes lényeges adatot
(utalások mérete, iránya, gyakorisága, a fiókok közötti összefüggések stb.), illetve

31
BRILL Alan – KEENE Lonnie: Cryptocurrencies: The Next Generation of Terrorist Financing? In: Defence
Aganst Terrorism Review, Vol. 6, No. 1, Spring & Fall 2014. 14-15 p.
32
RICHET Jean-Loup: Laundering Money Online: a review of cybercriminals’ methods. 2013. 14. p. In:
https://arxiv.org/ftp/arxiv/papers/1310/1310.2368.pdf [2018.04.24]
33
PayPal Anti-Money Laundering & Know Your Customer. In: https://publicpolicy.paypal-
corp.com/issues/anti-money-laundering-know-your-customer [2018.04.24.]

22
nyilvántartanak olyan adatokat is, amelyek a kibertér jellegzetességeiből adódóan
rendelkezésükre állnak (pl. a fiók létrehozásánál használt IP cím).34 Az ilyen adatok pontos
köréről a felhasználók nem feltétlenül bírnak tudomással, még akkor sem, ha gondosan
átolvassák a vállalkozás által közzé tett információkat. Ezeket az adatokat – megfelelő
megkeresés esetén – a bűnüldöző hatóságoknak a szolgáltató nem csak, hogy átadja, hanem
ebből a célból még külön felületet is fenntart.35 Szintén említhetők azonban a bűnözők által
közkedvelt (a valós IP cím elrejtésében segítő) VPN szolgáltatók, amelyek bár
üzletpolitikájuk részeként büszkén hirdetik, hogy az előfizetőikről adatokat nem tartanak
nyilván és megkeresésre sem adnak ki, azonban a gyakorlatban többször is sikerült már őket
a hatóságokkal való együttműködésre rábírni.

Látható, hogy bármely szolgáltatás igénybevétele esetén a bűnözőknek számolniuk kell

azzal, hogy az üzemeltetők adatokat fognak róluk gyűjteni és átadni a hatóságoknak, még
akkor is, ha ennek éppen az ellenkezőjét hirdetik. A decentralizált blokklánc esetén ettől nem
kell tartaniuk: a kriptovaluták kapcsán a játékszabályok mindenki számára világosak és
mindenkire egyformán vonatkoznak. A bűnözők tisztában lehetnek azzal, hogy a blokklánc
a tranzakciók adatainak milyen körét rögzíti, és hogy ennél több adathoz a hatóságok sem
férhetnek hozzá, mindez pedig nagyban elősegíti a bűncselekmény előre tervezhetőségét a
bizonytalansági tényezők kiiktatásával.

A bűnözés és a kriptovaluták összefüggése kapcsán talán a leggyakrabban említett tényező

az anonimitás. Kétségtelen tény, hogy a bűnelkövetők egyik legfontosabb érdeke, hogy
személyazonosságuk a cselekmény elkövetése során és azt követően is rejtve maradjon.

A legtöbb pénzügyi szolgáltatás igénybevétele esetén a bűnelkövetők kénytelenek személyes

adataikat megadni. A bankszámlák létrehozásához szükséges ügyfél-azonosítási eljárást nem
kell talán senkinek sem bemutatni, de az online igénybe vehető szolgáltatások esetén is
jogszabályi kötelezettség terheli a szolgáltatókat az ügyfeleik bizonyos adatainak rögzítésére.

34
Privacy Policy for PayPal Services. In: https://www.paypal.com/gi/webapps/mpp/ua/privacy-full#2
[2018.04.24]
35
Safety Hub - PayPal Law Enforcement Tool. In: https://safetyhub.paypalcorp.com/AIP/portal/home.do
[2018.04.24]

23
Bár ezek a rendszerek természetesen nem kijátszhatatlanok, azonban mindenféleképpen
erőfeszítést igényelnek a bűnözők részéről, és számos hibázási lehetőséget is nyitnak.

Ezzel szemben egy-egy kriptovaluta használatához semmilyen adat megadására nincs

szükség, a tranzakciókhoz szükséges címek végtelen számban hozhatók létre egy egyszerű
kliens letöltését követően. Nyilvánvaló, hogy ezzel a bűnözők rengeteg olyan energiát
spórolhatnak meg, amit egyébként – strómanok, lopott adatok vagy más hasonló módszerek
segítségével készített – hamis fiókok létrehozásával kellett volna tölteniük a pénzösszegek
mozgatása érdekében.

Nagyon fontos kiemelni azonban, hogy az anonimitás csupán viszonylagos a kriptovaluták

világában; bár az adott címek használói alapvetően teljesen ismeretlenek, azonban a címek
közötti utalások iránya, azok ideje és nagysága mindenki számára látható. Ezért is nevezik a
rendszert sokszor inkább pszeudonimnak,36 hiszen ha a tranzakciók láncolatában egyetlen
címet is sikerül valamilyen módon valós személyhez kötni, onnantól fogva az egész
utalástörténete (ideértve a jövőbeli tranzakcióit is) ismertté válik a nyomozó hatóság előtt
(bár ennek felgöngyölítése korántsem olyan egyszerű, mint az első hallásra tűnik).

Másrészről a pszeudonimitás azzal is jár, hogy a nyilvánvalóan bűncselekményhez köthető

címeket a hatóság figyelemmel tudja kísérni anélkül is, hogy ismerné a gazdájukat, így pedig
lehetősége van a nyomozóknak a pénz útjának nyomon követésére (amíg az elkövető
sikeresen meg nem szakítja a láncot). Ez a helyzet legtöbbször akkor fordul elő, amikor az
elkövető önmaga osztja meg a címet például azért, hogy arra váltságdíjat kérjen.37

3636
Lásd pl.: MÖSER Malte: Anonymity of Bitcoin Transactions. 2013. 1. p. In: https://www.wi.uni-
muenster.de/sites/wi/files/public/department/itsecurity/mbc13/mbc13-moeser-paper.pdf [2018.04.24]
37
A tavalyi év során történt egyik legismertebb ilyen eset a WannaCry zsarolóvírushoz köthető, amelyhez
tartozó Bitcoin címek természetesen mindenki számára ismertek voltak. Ez azt eredményezte, hogy a vírus
elterjedését követően gyakorlatilag az egész világ ezeket a címeket figyelte (beleértve a nyomozó hatóságokat
az EUROPOL-tól kezdve az FBI-on át a nemzeti nyomozó szervekig, a kiberbiztonsággal foglalkozó
vállalatokat, a sajtót és természetesen az egyszerű emberek tömegeit). Sokat elmond, hogy ennek ellenére az
elkövetők sikeresen kimentették az összegyűjtött váltságdíjat, személyazonosságukra pedig nem derült fény.
Lásd pl.: WannaCry Attackers Empty Bitcoin Ransom Wallets and Dissapear. In: https://www.infosecurity-
magazine.com/news/wannacry-attackers-empty-bitcoin/ [2018.04.24]

24
A megváltoztathatatlanság és a maradandóság az elkövetők szempontjából azzal az előnnyel
jár, hogy amennyiben a bűnös tranzakció megvalósult, nem kell többet aggódniuk amiatt,
hogy azt bármilyen módon is vissza lehetne fordítani. A gazdasági élet más területein számos
eszköz áll rendelkezésre arra, hogy a kicsalt összeget a sértett visszakapja: jelzésre a
pénzügyi közvetítők az utalásokat visszafordíthatják, a pénzintézetek a hatóság kérésére a
számlákat befagyaszthatják stb. Egy kriptovaluta használata esetén az elkövető azonban
biztos lehet abban, hogy amennyiben az utalás végbement, úgy a tranzakció az ő
közbenjárása vagy hibája (a címet tőle megszerzik) nélkül már soha többet nem lesz
visszafordítható. Emellett biztos lehet abban is, hogy a megszerzett összeg a blokkláncon az
idők végezetéig megmarad, és nem kell tartania attól, hogy az valamilyen módon elenyészik
(ez egyébként akkor fordulhatna elő, ha a megszerzett javak valamilyen fizikai formában
öltenek testet; például az elkövető papírpénzt rejt el, ami – ha hosszú évekig nem fér hozzá
– akár meg is semmisülhet).38

A kriptovaluták globális jellege komoly joghatósági problémákat okoz a nyomozások során.

A bűnelkövetők a bűncselekményekből származó összegeket éppoly könnyen mozgathatják
át az országhatárokon, mintha emailt küldenének bárhova a világon. Egy bankszámla esetén
a nyomozó hatóság joghatóságát a számlavezető fiók székhelye szerinti ország határozza
meg, míg az online pénzforgalmi szolgáltatóknál – mint például a PayPal – az illetékesség a
cég központi székhelyéhez igazodik. A blokklánc azonban nem kötődik a világ egyik
országához sem, és egy-egy Bitcoin cím esetén értelmezhetetlen az a kijelentés, hogy az
valamilyen országhoz tartozik; teljesen lényegtelen, hogy a tárcafájlt tartalmazó adathordozó
éppen hol van földrajzilag, hiszen a bitcoin valójában a blokkláncon „tárolódik”.

Ennek ellenére az elkövetők által eszközölt Bitcoin tranzakciók a gyakorlatban sokszor

érintenek olyan címeket is, amelyek egy-egy azonosítható gazdasági szereplőhöz tartoznak
– jellemzően bitcoint valódi pénzre váltó online szolgáltatókhoz, vagy olyan kereskedőkhöz,

38
Megjegyzendő azonban, hogy a Bitcoin és a többi kriptovaluta árfolyama rendkívül nagy ingadozásokat
mutatott az utóbbi években, és a klasszikus gazdasági törvényszerűségekkel nem is jelezhető előre annak
mozgása (CIAIAN Pavel, RAJCANIOVA Miroslava & KANCS d’Artis: The economics of BitCoin price
formation. In: Applied Economics, 48:19, 2015. 1813-1814. p.). Ez természetesen kockázatként jelentkezik a
bűnözők oldalán, még ha az árfolyam hosszútávon emelkedést is mutatott eddig.

25
amelyek bitcoint is elfogadnak fizetségül. Az elkövetők természetesen annak érdekében
utalják a megszerzett kriptovalutát ilyen szolgáltatókhoz, mivel azt egy idő után valódi
javakra kívánják váltani.

Mivel ezen vállalatok honossága könnyedén megállapítható, így tőlük akár információ is
kérhető az adott tranzakcióval kapcsolatban (a váltón regisztrált fiókat milyen személyes
adatokkal hozták létre, milyen bankszámlaszámra kérték a kiutalást, a megrendelt terméket
milyen címre szállították stb.). Mivel azonban az elkövető a megszerzett kriptovalutát a
világon bárhol felhasználhatja, így ezen adatok beszerzése csak jogsegély útján képzelhető
el. Mindez azonban bizonyos – főleg ázsiai – országok esetén hosszú hónapokig tartó
folyamatot eredményez, a siker pedig közel sem garantált (gondoljunk csak arra, hogy
mennyi esély mutatkozik egy seychelle-szigeteki váltó adatainak megszerzésére, amely
vélhetően eleve nem a tengerpart szépsége miatt helyezte székhelyét az offshore
paradicsomba). Természetesen mindezzel az elkövetők is tisztában vannak, és ha csak
tehetik, igyekeznek a kriptovalutákat olyan országokon keresztül mozgatni, amelyek
hatóságaival valószínűsíthetően kevéssé ápol szoros kapcsolatokat az adott állam nyomozó
hatósága.

A bűnözők szempontjából természetesen nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az

általuk használt eszköz legyen egyszerűen hozzáférhető és könnyen használható. A
kriptovaluták esetében mindez adott, hiszen az utalások kezdeményezéséhez csupán egy
kliens (vagy köznapi nevén tárca) letöltése, illetve internetkapcsolat szükséges. Mint
korábban említésre került, a csomópontoknak ezen túl még le kell tölteniük a teljes
blokkláncot is – ami friss telepítés esetén hosszabb időt is igénybe vehet – ám régóta léteznek
már olyan tárcák, amelyek a blokklánc legfrissebb adatait egy távoli szerverről érik el, így a
telepítést követően rögtön kezdeményezhetnek utalásokat is. A Bitcoinhoz jelenleg
számtalan kliens létezik, ezek többsége akár telefonos applikáció formájában is letölthető,
illetve egyszerre akár több kriptovalutát is kezelni képes.39 Sőt, számos olyan online
szolgáltatás is elérhető, amely segítségével egy weboldal felületén is létrehozhatunk tárcát,

39
Az egyik ilyen legelterjedtebb – a blokklánc letöltése nélkül is működő, számítógépen és mobiltelefonon
egyaránt elérhető, egyszerre több kriptovalutát is kezelő – alkalmazás a Jaxx (https://jaxx.io/).

26
amit ezt követően bármilyen internetezésre alkalmas eszközről kezelhetünk40 (ehhez azonban
már meg kell bíznunk a szolgáltatóban, ugyanis a privát kulcsot ilyenkor ez utóbbi kezeli,
pont úgy, mint ahogy egy netbank használatával sem gyakorlunk közvetlen uralmat a
bankszámla felett, csupán megbízásokat adunk a banknak annak kezelésére).

Látható tehát, hogy az utalások gyakorlatilag bárhonnan kezdeményezhetők, ahol

rendelkezésre áll internetkapcsolat, és mindehhez elegendő lehet akár egy mobiltelefon is.
És bár a kriptovaluták működési elvének ismerete igényel némi utánajárást, azonban a
kérdéses alkalmazásokat hétköznapi emberek milliói használják, kezelésük napjainkban már
nem jelent semmiféle kihívást (ez nem feltétlenül volt igaz közel egy évtizeddel ezelőtt,
amikor a Bitcoin főleg csak informatikában jártas személyek „szórakozása” volt, és ebből
kifolyólag felhasználóbarát kliensek sem léteztek még).

Az utalások gyorsasága szintén arra sarkallja a bűnözőket, hogy pénzösszegek mozgatása

esetén a kriptovaluták mellett tegyék le a voksukat. A Bitcoin hálózaton egy blokk 10 perc
alatt készül el, így egy elindított utalás – amennyiben befér az éppen soron következő blokkba
– ennyi idő után tekinthető véglegesnek.41 Létezik azonban már számos olyan altcoin is,
amelyek fő előnye a Bitcoinnal szemben éppen az, hogy az utalások azonnal hitelesnek
tekinthetők.42

40
A leghíresebb ilyen szolgáltatást talán az amerikai egyesült államokbeli Coinbase nyújtja, amelynek már
közel 15 millió felhasználója van (https://www.coinbase.com).
41
Bár egy elindított tranzakció elméletileg nem vonható vissza már a blokkba foglalást megelőzően sem, a
blokklánc működéséből adódóan gyakorlatilag ez mégis lehetséges (kizárólag tehát az elindítást követően, de
még a blokkba foglalás előtt). Mint korábban említettem, egy blokk mérete véges, így amennyiben a rendszer
éppen túlterhelt (az átlagosnál többen akarnak egyszerre utalásokat indítani), úgy előfordulhat, hogy egy-egy
tranzakció csak a következő, vagy azutáni blokkba fér be. A nem hitelesített tranzakciók addig egy úgynevezett
„memória medencében” (mempool) várakoznak arra, hogy egy bányász „kihalássza” és blokkba foglalja őket.
A bányászok azonban nem bekerülési sorrend alapján választják ki a tranzakciókat, hanem – saját érdekeiket
szem előtt tartva – azokat a tranzakciókat veszik előre, amelyekhez az utalók magasabb tranzakciós költséget
hajlandók fizetni (a felajánlott tranzakciós költség mértéke az utalás előtt szabadon beállítható). Amennyiben
tehát egy tranzakcióhoz alacsony költséget állítottak be, a mempool pedig tele van, úgy hosszabb idő is eltelhet
a blokkba foglalásig. Ilyen esetben azonban a privát kulcs birtokosa megteheti, hogy egy másik tranzakciót is
elindít ugyanarról a címről, amihez azonban magasabb tranzakciós költséget ajánl fel, így pedig a bányászok
ez utóbbi tranzakciót fogják a mempoolból előbb kiemelni és blokkba foglalni. Természetesen amennyiben a
második utalás eltérő címre szól, az első utalás címzettje sosem fogja megkapni a bitcoint, hiszen addigra a cím
már üres lesz. Éppen ezért, bár a elméletileg a Bitcoin láncon végrehajtott utalások is azonnalinak tekinthetők,
bizonyos körülmények együttállása esetén, rövid időn belül, egy-egy utalás még visszafordítható.
42
Ilyen például a Bitcoin egyik alternatívájaként megjelent Bitcoin Cash.

27
Akár azonnali, akár néhány percen belüli utalásokról beszélünk, látható, hogy a tranzakciós
idők még így is messze megelőzik a bankok által biztosított – külföldi utalások esetén akár
több napos – utalási időket. Ez a körülmény pedig a bűnözők esetén – akik gyakran
kényszerülnek versenyt futni a nyomozókkal – különösen fontos szempont lehet.

Nem ennyire fontos, azonban szintén említendő jellemző az utalások viszonylagos olcsósága.
Bár a bűnözők adott esetben hajlandóak akár többet is fizetni azért, hogy a pénzmozgásaik
minél kevésbé legyenek nyomon követhetők, kriptovaluták használatával erre nem kell külön
forrásokat biztosítaniuk. A blokkláncon történő utalások – összehasonlítva a kereskedelmi
bankoknak fizetendő összegekkel – jóval kedvezőbbek; Bitcoin esetén egy utalás költsége
nagyjából 1 dollár körül mozog (természetesen a megfelelő mennyiségű bitcoinban),43
azonban ez esetben is elmondható, hogy egyes kriptovaluták nagyjából a nullához közeli
tranzakciós költséget igényelnek.44

Ráadásul a blokkláncon eszközölt utalások mértéke nem az utalt összeg nagyságától, hanem
magának az utalásnak a – byte-okban kifejezett – méretétől függ.45 Ebből kifolyólag egy
nagy összegű utalás esetén a tranzakciós díj kifejezetten elhanyagolható mértékűvé válik.

Végül szükséges kiemelni, hogy a kriptovalutákat rendkívül egyszerű birtokolni – ugyanis

mint korábban kifejtésre került, ez gyakorlatilag csak a privát kulcsként szolgáló karaktersor
tárolását jelenti –, ami a büntetőeljárás szempontjából azzal a következménnyel jár, hogy a
bűncselekménnyel kapcsolatban keletkezett vagyont rendkívül nehéz felkutatni és lefoglalni.
A kriptovaluták ezen tulajdonságával azonban – a bűnözők általi felhasználási módok
kapcsán – részletesebben is foglalkozom.

43
Megjegyzendő, hogy az utalások átlagos költsége is főként a mempool telítettségétől függ. Előfordultak
korábban olyan extrém időszakok, amikor a tranzakciók átlagos költsége rövid időre elérte az 50 dollárt is,
azonban hosszabb távon ez nem jellemző. (Lásd: Bitcoin Avg. Transaction Fee historical chart. In:
https://bitinfocharts.com/comparison/bitcoin-transactionfees.html#6m [2018.04.24])
44
Ilyen kriptovaluta például a Ripple.
45
Ennek indoka, hogy minél nagyobb egy utalás, annál több helyet foglal el egy adott blokkból. Alapvetően a
küldő féltől függ, hogy mekkora tranzakciós díjat szeretne fizetni (magasabb tranzakciós díj esetén nagyobb
esély van arra, hogy az utalás előbb kerüljön be egy blokkba), azonban mivel a díjat byte-onként kell megfizetni,
ezért a nagyobb utalások is többe kerülnek. Az utalások méretét a tranzakciók részletei határozzák meg; minél
több címre utalunk egyszerre, annál több adatot tartalmaz a tranzakció, ebből kifolyólag pedig a mérete is
nagyobb lesz.

28
2.1.2. Bűnözőket segítő egyéb körülmények – szabályozatlanság és infrastruktúra

Bár mint láthattuk, a kriptovaluták blokkláncból eredő tulajdonságai már önmagukban

alkalmassá teszik őket arra, hogy felhasználják őket a bűncselekmények elkövetése során,
azonban a nyomozó hatóságok dolgát sajnos további körülmények is nehezítik ezen
fizetőeszközök kapcsán.

Az egyik leginkább meghatározó ilyen tényező a kriptovaluták szabályozatlansága, amit

nyugodtan tekinthetünk globális problémának. Ha nemzetközi szinten végigtekintünk a
kriptovalutákkal kapcsolatos jogi szabályozáson, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb ország
jogrendszeréből ezek a normák egyszerűen hiányoznak, amennyiben pedig mégis történt
valamiféle szabályozás, úgy az egyes államok vonatkozó rendelkezései merőben eltérnek
egymástól.46 Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kriptovaluták kapcsán az állami intézkedések
legnagyobb része az utóbbi évtizedben kimerült a jegybankok és más hatóságok által kiadott
figyelmeztetésekben, amelyek az ezen eszközökben rejlő kockázatokra hívták fel a
figyelmet.47

A technológiai és társadalmi viszonyok változását a jogszabályok természetesen mindig csak

meghatározott késéssel tudják követni, azonban a kriptovaluták esetében mindez különösen
szembetűnő.

Ezen eszközök újszerűsége komoly kihívás elé állította a jogalkotókat, amit főként a
kriptovaluták decentralizált jellege okoz. A kriptovaluták globális, határokat nem ismerő
eszközöknek tekinthetők, amelyeket ráadásul semmilyen – jogszabályok által kötelezhető
entitás – nem felügyel. A nemzeti szabályozás szintjén ezért képtelenség önmagában a
kriptovaluták használatát betiltani, vagy bármilyen egyéb módon korlátozni (pontosabban
ilyen tartalmú jogszabályok meghozatala lehetséges ugyan, ám betartatásuk lehetetlen – ez
csak az internet teljes korlátozásával együtt lenne elképzelhető).

46
TASCO Paolo: Digital Currencies: Principles, Trends, Opportunities, and Risks. 2015. 43-44. p. In: SSRN
Electronic Journal https://ssrn.com/abstract=2657598 [2018.04.24]
47
A Magyar Nemzeti Bank az utóbbi években közel egytucat figyelmeztetést adott ki a Bitcoinnal kapcsolatban
(MNB Sajtóközlemények In: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek [2018.04.24])

29
Ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy a jogalkotóknak ne lenne lehetősége semmiféle
módon szabályozásra. Mindenekelőtt – éppen azért, mivel használatuk nem korlátozható –
szükséges meghatározni, hogy a kriptovaluták polgári-pénzügyi jogi szempontból milyen
kategóriába sorolhatók be. Az Európai Unióban közösségi szinten jelenleg egyáltalán nincs
erre irányuló szabályozás,48 és a tagállamok szintjén is csak elvétve találhatunk konkrét
szabályokat a kriptovaluták jogi sorsát illetően (amiben jelenleg főként Németország jár
elől).49 Az egyetlen dolog, amiben minden állam jegybankja következetesen egyetért, hogy
a kriptovaluták semmiképpen sem tekinthetők pénznek, többek között már csak azért sem,
mivel nincs kibocsátójuk (ami a pénz szükségszerű fogalmi eleme).50

Magyarország sajnos szintén azon tagállamok közé tartozik, ahol a kriptovaluták jogi
kategorizálásának kérdése jelenleg még nem került terítékre: ezen eszközök – bizonyos
fogalmi elemek hiánya miatt – jogilag nem tekinthetők sem dolognak, sem pénznek, sem
értékpapírnak, sem vagyoni jognak, sem árucikknek, sem szellemi terméknek; a Bitcoin és a
többi kriptovaluta jogilag jelenleg értelmezhetetlen jelenség.51

Mindez pedig nem csak a szélesebb gazdasági életben,52 hanem a nyomozások során is
problémákat vet fel. Sem a büntetőjog, sem a büntető-eljárásjog alapvetően ugyanis nem
szabályozó jogág, és rendelkezéseinek egy része a magánjogból emel át fogalmakat.
Márpedig, ha ezek a fogalmak nem léteznek, vagy a kriptovaluták nem sorolhatók be a már
létező fogalmak alá, úgy bizonyos büntető-eljárási cselekmények végrehajtása jogilag
lehetetlen lesz.

48
ENISA Opinion Paper on Cryptocurrencies in the EU. September 2017. 10. p. In:
https://www.enisa.europa.eu/publications/enisa-position-papers-and-opinions/enisa-opinion-paper-on-
cryptocurrencies-in-the-eu [2018.04.24]
49
VONDRÁCKOVÁ Aneta: Regulation of Virtual Currency in the European Union. In: Prague Law Working
Papers Series 2016/III/3. 11. p.
50
És ez nem csak Európában (MISEVICIUTE Jurgita: Blockchain and Virtual Currency Regulation in the EU.
2018. In: https://www.globalpolicywatch.com/2018/01/blockchain-and-virtual-currency-regulation-in-the-eu/
[2018.04.24]), hanem a világ más országaiban is így van (DEMCHENKO Olena: Bitcoin: Legal Definition and
Its Place in Legal Framework. In: Journal of International Trade, Logistics and Law Vol.3, #1, 2017. 36. p.)
51
SZATHMÁRY Zoltán: Az elektronikus pénz és a bitcoin biztosítása a büntetőeljárásban. In: Magyar jog 62.
évf. 11. sz. 2015. 645-646. p.
52
Mivel ugyanakkor a kriptovaluták nem is tiltottak, így a gazdasági életbe – pénzre váltás útján, vagy az
egyszerű kereskedelmi forgalomban – bekapcsolódnak.

30
A büntetőjog területén ez akként jelentkezik, hogy egyes bűncselekmények minősítése igen
nehézkessé válik: gondoljunk csak arra, hogy ha a bitcoin nem dolog, akkor arra – tényállási
elem hiányában – elméletileg lopást53 sem lehet elkövetni; vagy példaként említhetjük a
piramisjáték szervezése bűncselekményét is, amely – a gyakorlatban bár kriptovaluták
gyűjtése útján is elkövethető, a törvény szerint mégis csupán – mások pénzének az
összegyűjtésével valósulhat meg.54

A büntető-eljárási szabályok alkalmazása szempontjából a szabályozatlanság alapvetően a

kényszerintézkedések, különösen pedig a lefoglalás foganatosítása szempontjából okoz
problémát. Az egyes büntető-eljárási kódexek általában meghatározzák, hogy a nyomozó
hatóság mit foglalhat le az eljárás során, és ezen szabályok megalkotásakor a jogalkotók a
kriptovalutákra nem voltak tekintettel (főként azért, mert akkoriban ezek az eszközök még
nem is léteztek). Külföldön láthattunk már példát arra, hogy a lefoglalt – egyébként
egyértelműen bűncselekményből származó – bitcoint a nyomozó hatóságnak vissza kellett
szolgáltatnia a bíróság olyan tartalmú döntése alapján, mely szerint a kriptovaluta az ország
jogrendszere szerint nem értelmezhető fogalom, így lefoglalása sem lehet törvényes.55 És
mivel Magyarországon a jelenleg hatályos büntető-eljárási törvény is arról rendelkezik, hogy
lefoglalni alapvetően dolgot vagy elektronikus adatot lehet56 – és mint láttuk, a kriptovaluták
egyik kategóriába sem sorolhatók nyugodt szívvel – így itthon is találkoztam már olyan
ügyészi állásfoglalással, mely megtiltotta a bitcoin lefoglalását.

A szabályozás azonban nem csak a kriptovaluták jogi kategorizálása kapcsán lenne

lehetséges és kívánatos. Bár ezen eszközök önmagukban nem szabályozhatók, azonban a
kriptovalutákkal összefüggésben széleskörű szolgáltató infrastruktúra épült ki az évek során:
kriptovaluta és készpénz váltását biztosító online váltók, különböző kriptovaluták egymás

53
A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban Btk.) 370. § (1) bekezdése szerint ugyanis
lopást az követ el, aki jogtalan eltulajdonítás végett idegen dolgot vesz el mástól. A bitcoinra elkövetett ilyen
cselekmény legfeljebb információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásként (Btk. 375. §) lenne
minősíthető.
54
Btk. 412. §
55
South Korean Court Declares Bitcoin Confiscation Illegal. In: https://cointelegraph.com/news/south-korean-
court-declares-bitcoin-confiscation-illegal [2018.04.24]
56
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (továbbiakban Be.) 151. § (2) bekezdés

31
közötti kereskedését lehetővé tevő online tőzsdék, webes kriptovaluta-tárcát nyújtó online
szolgáltatók, kriptovalutákat fizetségként elfogadó kereskedők, kriptovaluta vásárlást és
eladást készpénzért lehetővé tevő ATM-ek, stb.57 Ezen szolgáltatások üzemeltetői
azonosítható gazdasági társaságok, és ilyenformán minden további nélkül megkövetelhető
lenne tőlük a pénzügyi közvetítői tevékenységet végző más vállalkozásokra régóta irányadó
pénzmosás elleni (Anti Money Laundering – AML) és ügyfél-azonosítási (Know Your
Costumer – KYC) szabályok betartása.

Az Amerikai Egyesült Államokban mindez meg is valósult; a kriptovalutákkal kapcsolatban

szolgáltatást nyújtó vállalkozások már 2013 óta gyakorlatilag egy tekintet alá esnek a
pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb gazdasági társaságokkal.58 Európában azonban csupán a
napokban került sor hasonló szabályozásra, amikoris az Európai Parlament végül elfogadta
az ötödik pénzmosás elleni irányelvet,59 amely értelmében a váltók és az online tárca
szolgáltatók kötelesek lesznek alkalmazni az unióban irányadó AML/KYC előírásokat, a
tagállami pénzügyi nyomozó egységeknek képeseknek kell lenniük adatokat gyűjteni a
fennmaradó tárcák valós tulajdonosairól (ennek módjára az irányelv természetesen nem ad
iránymutatást), valamint ösztönözni kell a tagállamokban a kriptovaluta-tulajdonosokat arra,
hogy önbevallás alapján azonosítsák magukat.60

Látható, hogy az irányelv hatálya továbbra sem terjed ki többek között a kizárólag
kriptovaluták közötti váltást lehetővé tevő tőzsdékre, illetve a másik két szabály jövőbeni
hatékonysága is kérdéses (a gyanús címekhez tartozó tulajdonosok azonosítása eddig sem
azért ütközött nehézségekbe, mert ez nem volt előírás, illetve a bűnözők önbevallási
hajlandósága sem fog vélhetően számottevően növekedni az irányelv hatására). Továbbá

57
HILEMAN Garrick – RAUCHS Michel: Global Cryptocurrency Benchmarking Study. 2017. 28-86. p. In:
https://www.jbs.cam.ac.uk/fileadmin/user_upload/research/centres/alternative-finance/downloads/2017-
global-cryptocurrency-benchmarking-study.pdf [2018.04.24]
58
Application of FinCEN’s Regulations to Persons Administering, Exchanging, or Using Virtual Currencies.
2013. In: https://www.fincen.gov/sites/default/files/shared/FIN-2013-G001.pdf [2018.04.24]
59
Statement By First Vice-President Timmermans, Vice-President Dombrovskis and Commissioner Jourovà
on the adoption by the European Parliament of the 5th Anti-Money Laundering Directive. In:
http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-18-3429_en.htm [2018.04.24]
60
Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council amending Directive (EU) 2015/849
on the prevention of the use of the financial system for the purposes of money laundering or terrorist financing
and amending Directive 2009/101/EC - Analysis of the final compromise text with a view to agreement. 6. p.
In: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15849-2017-INIT/en/pdf [2018.04.24]

32
mivel irányelvről van szó, így a tagországoknak a hivatalos lapban való közzétételt követően
még 18 hónapjuk lesz arra, hogy a szabályokat megfelelően implementálják.

Fontos megjegyezni, hogy az Európában honos, kriptovalutákkal kapcsolatos szolgáltatást

nyújtó vállalatok többségében eddig is alkalmaztak ügyfél-azonosítási politikákat, erre
irányuló jogi kötelezettség nélkül is.61 Mindazonáltal ezeknek a szabályzatoknak nem volt
kötelező, egységes tartalma, másrészről pedig a bűnelkövetők könnyedén találhattak olyan
szolgáltatót is, amely sem az ügyfelei azonosítását, sem pedig a gyanús utalások bejelentését
nem végezte el (hiszen nem is volt erre kötelezve). Mivel ezen szolgáltatók minden további
nélkül felhasználhatók a bűncselekményekhez kötődő kriptovaluták valódi pénzre váltása
vagy az utalások láncolatának elrejtése során,62 így nyilvánvaló, hogy a szabályozottságuk
hiánya milyen előnyöket jelent a bűnözés számára.

Ki kell emelni azonban, hogy az előző bekezdésekben olyan szolgáltatásokról volt szó,
amelyeket ugyan a szabályozási hiányosságok miatt bűnözők is igénybe vesznek, alapvetően
azonban a kriptovalutákat legális célokból használó személyek millióinak igényeit elégítik
ki. Emellett azonban az évek során kiépült egy másik infrastruktúra is, amely elsődleges célja
– kimondva vagy kimondatlanul – a kriptovalutákkal végzett tranzakciók láncolatának
elrejtése.

Mivel a blokklánc nyilvános, ezért – bár sok szerteágazó utalás esetén ez nagy
energiabefektetést igényel, azonban – a bűncselekményhez köthető bitcoinok útja végig
nyomon követhető, ami a bűnelkövetők szempontjából hátrányt jelent. Az utalások
láncolatának követhetetlenné tétele érdekében ezért a bűnelkövetők olyan szolgáltatásokat is
igénybe vesznek, amelyek kifejezetten ilyen célból jöttek létre. Ezek az úgynevezett mixerek,

61
Lásd pl. a magyar piacon jelenleg váltó-szolgáltatást nyújtó két vállalkozás vonatkozó üzletszabályzatát
(Coincash Anti Money-loundering (sic!) and “Know Your Customer” Policy. In: https://coincash.eu/wp-
content/uploads/CoinCash-2017-AML-ENG.pdf [2018.04.24] és MrCoin AML Policy. In:
https://www.mrcoin.eu/en/aml-policy [2018.04.24.]) Megjegyzendő, hogy mindkét vállalkozás londoni
székhelyű, azonban tevékenységük egyértelműen a magyar piacra irányul, és üzemeltetőik is magyar
állampolgárok.
62
A váltók jellemzően csupán egy saját címmel rendelkeznek, amelyre minden ügyfelük utalásait fogadják,
illetve erről teljesítik az összes kiutalást is. Nyilvánvaló tehát, hogy az ügyfelek azonosítása hiányában az
utalások láncolata a váltó közbeiktatása esetén követhetetlenné válik.

33
amelyek több, egymástól független utalás „összekeverésével” elmossák a küldő és a fogadó
címek közötti kapcsolatot.63

A mixereknek alapvetően két fajtája létezik. Az első esetben a mixer a küldő – utalásaikat
elrejteni kívánó – felek által küldött kriptovalutát összegyűjti a saját címén, majd a felek által
korábban megadott címekre kiutalja őket. Ilyenformán a blokkláncon csupán annyi látszik,
hogy több címről beérkeztek az utalások egy közös címre, majd onnan több másik címre
vándoroltak tovább az összegek. Természetesen azt, hogy az eredeti és a kimeneti címek
közül melyek tartoznak ugyanahhoz a személyhez, csak a mixer tudja megmondani (a
láncolat megtöréséhez nyilvánvalóan szükséges az is, hogy az eredeti összegek és a kimeneti
összegek ne egyezzenek meg pontosan). Ennek a fajta szolgáltatásnak a hátránya, hogy a
küldő feleknek meg kell bízniuk a mixerben két szempontból is: a tudomására jutott adatokat
nem fogja kiadni, illetve nem lopja el egyszerűen a neki utalt összegeket.64

Ez utóbbi hátrányok kiküszöbölése érdekében jött létre a mixereknek egy másik csoportja is,
amelyek azt használják ki, hogy a blokkláncon a tranzakciók során mind a bemeneti, mind a
kimeneti címek száma tetszőleges lehet (ergo indítható egyszerre két vagy több címről is
utalás, illetve cél címként is megadható több cím egyazon tranzakció során). Ezen mixerek

63
MÖSER Malte – BÖHME Rainer – BREUKER Dominic: An Inquiry into Money Laundering Tools in the
Bitcoin Ecosystem. 2013. 2. p. In: https://maltemoeser.de/paper/money-laundering.pdf [2018.04.24]
64
RUFFING Tim – MORENO-SANCHEZ Pedro – ANIKET Kate: P2P Mixing and Unlinkable Bitcoin
Transactions. 2017. 12. p. In:
https://pdfs.semanticscholar.org/c95c/c001a8b93059d24c0ea4f458acb583e43b21.pdf [2018.04.24]

34
esetén az alapötlet az, hogy ha többen is el szeretnék rejteni az utalásaik láncolatát a
blokkláncon, akkor csupán „meg kell beszélniük”, hogy az összes utalást egy nagy közös
tranzakcióban rendezik (a fent látható módon), így pedig a külvilág számára követhetetlen
lesz a bemeneti és kimeneti címek kapcsolata (természetesen maguk a résztvevők sem tudják,
hogy a tranzakcióban szereplő többi cím kihez tartozik).65

Hacsak a mixer oldalán fennálló valamely hibából adódóan nem lehet információt
megszerezni a tranzakciókra vonatkozóan, akkor a mixerek közbeiktatásával végrehajtott
utalások nyomon követése rengeteg erőforrást igényel (hiszen értelemszerűen minden
kimeneti címnél folytatni kell a szerteágazó lánc követését, márpedig ilyenből több száz is
lehet), bizonyos esetekben pedig gyakorlatilag lehetetlen.

Mivel ilyen szolgáltatásokat nyilvánvalóan főként azok vesznek igénybe, akiknek jó okuk
van az utalásaik elrejtésére, így az üzemeltetés sem szabályosan bejegyzett vállalkozásokhoz
kötődik, akikre bármiféle jogi kötelezettséget lehetne róni. A mixerek a gyakorlatban
egyszerű weboldalak képében jelennek meg – inkább a darkneten, semmint a nyílt interneten
–, és értelemszerűen az AML/KYC szabályok megkövetelése teljesen értelmezhetetlen az
esetükben.

65
Az egyik első ilyen – decentralizált mixing szolgáltatást lehetővé tevő – protokollról szóló tanulmányt 2014-
ben publikálták (RUFFING Tim – MORENO-SANCHEZ Pedro – ANIKET Kate: CoinShuffle: Practical
Decentralized Coin Mixing for Bitcoin. 2014. In: http://crypsys.mmci.uni-
saarland.de/projects/CoinShuffle/coinshuffle.pdf [2018.04.24])

35
 3

A bűnözőket segítő infrastruktúra kapcsán szintén meg kell említeni azokat – a nem tőzsdei
jellegű – online szolgáltatásokat is, amelyek segítségével egyszerűen tudunk különböző
kriptovalutákat egymás között váltani. Mindehhez csak el kell utalnunk a szolgáltatónak
tetszőleges mennyiségű, általunk választott kriptovalutát, majd – a fentihez hasonló egyszerű
felületen – ki kell választanunk, hogy cserébe milyen címre és milyen – másfajta –
kriptovalutát szeretnénk kapni. Ezen szolgáltatások előnye a kriptovaluta tőzsdékhez képest
– ahol személyes adatok megadásával felhasználói fiókot kell létrehozni –, hogy bármiféle
adat közlése nélkül igénybe vehetők. Mivel két különböző kriptovaluta blokklánca között
semmilyen kapcsolat nincs, így – hacsak a szolgáltató nem hajlandó erre vonatkozó
információt adni – lehetetlen megállapítani, hogy mely címek tartoznak ugyanahhoz a
személyhez.66

66
Európában az egyik legszélesebb körben használt ilyen szolgáltatás a ShapeShift (https://shapeshift.io),
aminek hatékonyságát jól mutatja, hogy a WannaCry zsarolóvírus mögött álló elkövetők is ezzel váltották át a
megszerzett bitcoint egy másik kriptovalutára, moneróra. Bár a hasonló szolgáltatók általában bejegyzett

36
Látható tehát, hogy a blokkláncból eredő tulajdonságok mellett mind a jogi
szabályozatlanság, mind pedig a kriptovaluták kapcsán kiépült infrastruktúra komoly
ösztönző tényezőt jelentek a bűnelkövetők számára arra vonatkozóan, hogy igénybe vegyék
a kriptovalutákat a bűncselekmények elkövetése során.

2.2. Kriptovaluták felhasználása a bűnelkövetésben

A következő részben a „hogyan?” kérdésre keresek választ; azt igyekszem bemutatni, hogy
a bűnözés során melyek a fő felhasználási módjai a kriptovalutáknak. Álláspontom szerint
ezeket négy csoportra érdemes osztani: kriptovaluták, mint a bűncselekmények eszközei és
tárgyai, illegális ügyeletek során használt fizetőeszközök, illetve a bűncselekményből
származó vagyon tárolásának módjai.

Ahol az alábbiakban valamilyen konkrét bűncselekményt említek, ott nem a bűncselekmény

magyar Btk.-ban szabályozott törvényi tényállására célzok, hanem arra az elkövetési módra,
amit a köznyelv általában a kifejezés alatt ért (ezért használom például a költségvetési csalás
helyett az adócsalás kifejezést). Ennek oka egyrészről, hogy az alábbi összefoglalás
nemzetközi dimenzióban készült (egyes cselekmények Magyarországon még egyáltalán
nincsenek jelen), másrészről pedig az elkövetési magatartások bemutatása volt a célom, nem
pedig azok pontos minősítése (főként, hogy egyes magatartásoknak nincs is külön
büntetőjogi tényállása – pl. phishing).

2.2.1. Kriptovaluták, mint a bűncselekmények eszközei

A kriptovaluták értelemszerűen olyan bűncselekmények során jelennek meg eszközként

(értsd: a bűncselekményt nem a kriptovaluta megszerzése érdekében, hanem kifejezetten a
kriptovalutával követik el), amelyek lényege éppen pénzösszegek mozgatásában vagy

vállalkozásként működnek, azonban mivel csak kriptovaluták közötti váltást tesznek lehetővé (valódi pénzzel
nem foglalkoznak), ezért a már tárgyalt ötödik pénzmosás elleni irányelv sem fog rájuk vonatkozni a jövőben
sem.

37
elrejtésében áll. Ilyen bűncselekmények a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az
adócsalás.

A pénzmosás már a Bitcoinnal kapcsolatos legkorábbi tanulmányok során is felmerült

kockázati tényezőként,67 és azóta is az egyik legtöbbször emlegetett veszélyforrásnak
tekinthető a kriptovaluták és a kriminalitás kapcsolatát vizsgáló értekezésekben. Mindennek
egyik legfőbb oka, hogy az utóbbi 25 évben a pénzmosás elleni közös nemzetközi fellépés
fő irányvonalát az jelentette, hogy a pénzügyi közvetítő szolgáltatókat ügyfél-azonosítási és
gyanús pénzmozgások bejelentésére irányuló kötelezettségekkel terhelték, a kriptovaluták a
decentralizáltságukkal pedig elegánsan kiléptek ezen szabályok hatóköre alól.68 Vélhetően
jó részben ez is az oka annak, hogy amikor egy-egy jogalkotó rászánja magát manapság
kriptovalutákkal kapcsolatos normák megalkotására, úgy mindenekelőtt ezt a pénzmosás
elleni küzdelem jegyében teszi (mint ahogy láthattuk ezt az európai pénzmosás elleni
irányelv legutóbbi módosítása kapcsán is).69

Kétségtelen, hogy a már többször említett tényezők miatt nehéz manapság alkalmasabb
eszközt elképzelni a kriptovalutáknál a vagyoni javak eredetének elrejtésére, és a legújabb
kutatások szerint a bűnözők a kibertérben ma már elsődlegesen valóban ezen eszközöket
használják erre a célra.70 Ez nem csupán annak köszönhető, hogy erre irányuló
szolgáltatásokkal a pénz útja a blokkláncon nagyszerűen elrejthető, hanem annak is, hogy
egyre bővül azon vagyoni javak köre, amelyek közvetlenül kriptovalutáért is
megvásárolhatók. A kriptovaluták egyre nagyobb térnyerésével, illetőleg az anonimitást

67
Lásd pl.: GRINBERG Reuben: Bitcoin: An Innovative Alternate Digital Currency. In: Hastings Science &
Technology Law Journal, Vol. 4:1, 2011. 204. p.
68
STOKES Robert: Anti-money laundering regulation and emerging payment technologies. In: Banking &
Financial Services Policy Report, v.32, no.5, May 2013. 3. p.
69
Ne tévesszen meg senkit, hogy a pénzmosás esetén a magyar szabályozás következetesen bűncselekményből
származó dologgal kapcsolatos cselekményekről rendelkezik. A dolog fogalma itt nem a Ptk.-ban használatos
dologfogalommal egyenértékű, hanem a szabályozás az alapját képező, 1990. november 8-án Strasburgban
aláírt nemzetközi egyezményben szereplő dologfogalmat emelte át. Ez magában foglalja a megfogható és
megfoghatatlan dolgokat egyaránt, és a kihirdetésről szóló 2000. évi CI. Törvénnyel a magyar jogrendszer
részévé is vált (BELOVICS Ervin – MOLNÁR Gábor Miklós – SINKU Pál: Büntetőjog II – Különös rész.
2013. 738-739. p.).
70
Cybercriminals turning to virtual currencies, video game currency and digital payment systems like PayPal
to convert illegal revenue into clean cash. In: https://www.bromium.com/company/up-to-200-billion-in-illegal-
cybercrime-profits-is-laundered-each-year-comprehensive-research-study-reveals/ [2018.04.24]

38
segítő újabb szolgáltatások és technológiák megjelenésével párhuzamosan pedig
megalapozottan feltehető, hogy a kriptovaluták segítségével végzett pénzmosás aránya csak
növekedni fog az egyéb módszerekhez képest.

A terrorizmus finanszírozása bár különálló bűncselekmény, azonban lényegében a

pénzmosás fordítottjának tekinthető; míg pénzmosás során az illegális tevékenységből
származó jövedelmet kívánják az elkövetők legális célokra felhasználni, addig terrorizmus
finanszírozása esetén éppen a legális anyagi javak végső felhasználása válik
törvénytelenné.71 A bűnözők célja mindkét esetben ugyanaz: a köztes állomások elfedése.
Éppen ezért ezen bűncselekmény kapcsán is érvényesek a pénzmosásnál elmondottak; nem
csupán a tudományos vizsgálódás, hanem a jogalkotás is gyakran hivatkozik a
kriptovalutákban rejlő terrorizmus-finanszírozás kockázatára. És bár a terrorizmus
finanszírozása kapcsán már jobban megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy valós,72
vagy egyelőre csupán távoli73 veszélyről van szó, a való életből vett példákat szintén
könnyedén találhatunk erre a jelenségre is.74

Az adócsalás kapcsán már a kriptovaluták tároló funkciója kerül inkább előtérbe, semmint a
tranzakciók elrejtésére való alkalmasság. A bűncselekmény lényege szerint ugyebár az
elkövető – legális módon – olyan anyagi javakra tesz szert, amelyek után nem kívánja a
kötelező költségvetési terheket megfizetni, ebből a célból pedig kénytelen ezen javakat
valamilyen módon elrejteni az adóhatóság szeme elől. A kriptovaluták megjelenése előtt az
elkövetők vagy fizikai javak (készpénz, nemesfém, gépkocsi, ingatlan vagy egyéb
vagyontárgyak) formájában tárolták a megszerzett vagyont, kockáztatva ezzel, hogy a

71
A terrorizmus finanszírozása kapcsán is megjegyzendő, hogy a magyar szabályozás (Btk. 318. §) ezen
bűncselekmény kapcsán anyagi javak szolgáltatásáról (stb.) rendelkezik, amely fogalom az alapul szolgáló
2580/2001/EK tanácsi rendelet szerint magában foglalja a bármilyen módon megszerzett, immateriális
eszközöket is.
72
VOVCHENKO G. Natalia – TISHCHENKO N. Evgeniy – EPIFANOVA V. Tatiana – GONTMACHER B.
Mark - Electronic Currency: The Potential Risks to National Security and Methods to Minimize Them. In:
European Research Studies Volume XX, Issue 1, 2017. 39. p.
73
GOLDMAN K. Zachary – MARUYAMA Ellie – ROSENBERG Elizabeth – SARAVALLE Edoardo –
SOLOMON-STRAUSS Julia: Terrorist Use of Virtual Currencies: Containing the Potential Threat. Energy,
Economics & Security, May 2017. 39. p. In: https://www.cnas.org/publications/reports/terrorist-use-of-virtual-
currencies [2018.04.24]
74
Lásd pl.: Woman arrested for sending $60,000 in bitcoin to ISIS. In: http://bitcoinist.com/woman-arrested-
sending-60000-bitcoin-isis/ [2018.04.24]

39
hatóság ezeket felkutatja; vagy pedig pénzügyi szolgáltatóknál nyitott titkos számlákon
tartották a pénzt, amivel azonban szintén viselniük kellett ezt a veszélyt, továbbá egy
harmadik félre is rá voltak utalva.

A kriptovaluták megjelenésévével azonban olyan eszköz jött létre, amely – az anonimitásból,

illetve abból kifolyólag, hogy a blokklánc nem tartozik semmilyen ország hatóságainak
felügyelete alá – az elkövetők szempontjából adóparadicsomnak tekinthető.75 Azzal, hogy az
elkövetőknek nincs más tennivalója a jövedelem elrejtése érdekében, mint a privát kulcs
eltitkolása, az adóhatóságok dolga rendkívüli módon megnehezült (természetesen ez csak
mindaddig igaz, amíg a kriptovalutában tárolt vagyont nem kívánja valaki materiális javakra
váltani). Az adatok szerint a kriptovalutában megjelenő vagyon bevallásának hajlandósága
jelenleg még rendkívül alacsony: az Amerikai Egyedült Államokban76 az adóbevallások
csupán 0,04 %-ában szerepelt kriptovalutából származó jövedelem,77 holott a felmérések
szerint a felnőtt lakosság mintegy 5 %-a használ rendszeresen bitcoint.78

Az adócsalás kapcsán meg kell továbbá említeni, hogy – bár a domináns jelleg miatt ebben
a részben soroltam fel – a kriptovaluták nem csak a bűncselekmény eszközeként, hanem
annak tárgyaként is megjelenhetnek. Mivel a kriptovalutákkal ma már emberek milliói
kereskednek napi szinten, így reális az esélye annak – különösen az utóbbi években
tapasztalható árfolyamnövekedés tükrében –, hogy ebből a tevékenységből komoly haszonra
tegyenek szert. Ez a haszon természetesen éppúgy adóköteles, mint bármely más
jövedelem,79 eltitkolása pedig bűncselekménynek minősül.

75
MARIAN Omri: Are Cryptocurrencies Super Tax Havens? In: Michigan Law Review First Impressions, Vol
112, 2013. 42. p.
76
Ahol – tegyük hozzá – tradicionálisan az adóelkerülőket nem “ügyesnek” tartják, hanem őket valós társadalmi
megvetés övezi.
77
Few Americans reporting cryptocurrency trading to IRS for now: report. In:
https://www.reuters.com/article/us-usa-trump-government/trump-threatens-government-shutdown-in-
september-if-no-funding-for-wall-idUSKBN1I0018 [2018.04.24]
78
Morning Consult National Tracking Poll #169999 December 11-12, 2017. 8. p. In:
https://morningconsult.com/wp-content/uploads/2017/12/169999_crosstabs_BTRD_v1_AP-1.pdf
[2018.04.24]
79
Megjegyzendő, hogy a befizetendő adó kiszámításának pontos módja Magyarországon egyáltalán nincs még
szabályozva, erre vonatkozóan legfeljebb adószakértők, vagy a NAV egyedi megkeresésekre adott
állásfoglalásaiból vonhatunk le következtetést (lásd pl.: Hogyan adózz a Bitcoin után? In:
https://fintechzone.hu/hogyan-adozz-a-bitcoin-utan-nav/ [2018.04.24]). Általánosságban elmondható, hogy

40
2.2.2. Kriptovaluta, mint a bűncselekmény célja

A kriptovaluták árfolyamának általános növekedésével párhuzamosan megszaporodott azon

bűncselekmények száma is, amelyeket a bűnözők kifejezetten kriptovaluták megszerzése
céljából követnek el; ezek között találhatók már jól ismert, illetve teljesen új elkövetési
módok is. Az alábbiakban igyekszem rövid összefoglalást adni ezekről az elkövetési
magatartásokról, szem előtt tartva, hogy – a technológia folyamatos fejlődése mellett –
folyamatosan tapasztalhatjuk az új módszerek megjelenését is.

A kriptovaluták megszerzése érdekében a bűnözők természetesen már régóta bevetik az

olyan klasszikus elkövetési módokat, mint a csalás; ez jellemzően olyan formában ölt testet,
hogy adás-vétel során egyszerűen nem utalják el a kriptovaluta ellenértékét a sértettnek.80
Találkozhatunk azonban szofisztikáltabb elkövetési módokkal is; az elkövetők gyakran
hoznak létre olyan – valójában nem létező – webáruházakat, amelyek csak kriptovalutát
fogadnak el fizetségül, vagy akár Magyarországon is előfordult, hogy az elkövető hamis
pénzért vásárolt kriptovalutát a sértettől.

Ide sorolhatjuk azt az elterjedt elkövetési módszert is, amely során az elkövetők egy-egy
olyan weboldalakat másolnak le, amely funkciója, hogy a látogatók Bitcoin vagy más
kriptovalutákhoz kapcsolódó címeket generáljanak maguknak anélkül, hogy ehhez le kéne
tölteniük bármilyen klienst. Az elkövető által létrehozott weboldal kinézetre teljesen
megegyezik az eredetivel, a webcíme is csupán egy-egy apró eltérést tartalmaz, azonban a
„generált” cím természetesen minden esetben az elkövető saját címe lesz. A sértettek
általában csak azt követően szembesülnek azzal, hogy a címhez kapott privát kulcs nem
megfelelő, miután a kriptovalutát már elutalták az elkövetőnek. A nagyobb hatékonyság
érdekében előfordul, hogy az elkövetők fizetnek a Google-nek, hogy a csaló weboldalt –
amennyiben valaki nem veszi a fáradtságot, hogy begépelje a webcímet, hanem csak a
szolgáltatás nevére keres rá – az eredeti weboldal fölött jelenítse meg a találatokban (és bár

adókötelezettség csak akkor keletkezik, ha a kriptovalutában tárolt vagyont pénzre, vagy más materiális
vagyontárgyra váltják.
80
Japanese Police Arrest 12 in $1.8 Million Fake Fiat/Bitcoin Fraud. In: https://www.ccn.com/japanese-police-
arrest-12-in-1-8-million-bitcoin-fake-fiat-fraud/ [2018.04.24]

41
a találat mellett szerepel a „hirdetés” felirat, ez gyakran elkerüli a felhasználók figyelmét).
Természetesen ezzel a fajta elkövetési móddal nem csak weboldalak, hanem hamis kliensek
vagy mobilapplikációk készítése formájában is találkozhatunk.81 A csalás természetéből
adódóan a tévedésbe ejtés kivitelezési módjainak tehát csak a bűnözők kreativitása szab
határt, és ebből érezhetően nem szenvednek hiányt.

A csalás egy speciális esetének, azonban kifejezetten a kriptovaluták megjelenése okán

létrejött elkövetési módnak tekinthetjük az ICO csalásokat. Az ICO (Initial Coin Offering –
előzetes érmekibocsátás) a kriptovalutákkal foglalkozó vállalatok világában kialakult
tőkebevonási módszer, mely lényegében megegyezik a részvénykibocsátással. A különbség
csupán annyi, hogy részvények helyett a vállalat egy saját új kriptovaluta tokent bocsát ki,
amit a befektetők valamely, a vállalat által könnyen pénzre váltható kriptovalutáért –
általában ethereumért – vesznek meg. Az ICO-kat továbbá az különbözteti meg a rendes
részvénykibocsátástól, hogy – mivel valós pénzmozgás nem történik – a világ legtöbb
országában gyakorlatilag semmilyen szabályozás nem vonatkozik rájuk, és a hatóságok
semmiféle módon nem is ellenőrzik az ilyen fajta tőkebevonást.

Az ICO-k népszerűsége és könnyű hozzáférhetősége oda vezetett, hogy a tavalyi év során

egyes startupok – csupán egy megnyerő ötletre épülő weboldal létrehozásával – másodpercek
alatt dollárszázmilliókat gyűjtöttek össze,82 az ICO piac pedig ma már dollármilliárdos
üzletágnak tekinthető.83

Természetesen mindez a bűnözők figyelmét sem kerülte el, akik viszonylag kis
energiabefektetéssel – egy jól hangzó ötlet kiötlésével és egy marketing célból létrehozott
weboldal elkészítésével –, mindemellett pedig elhanyagolható kockázattal nem egyszer
szintén hatalmas haszonra tettek szert.84 Mivel az ICO-k népszerűsége nem látszik

81
Scammers Stealing Ether Using Fake MyEtherWallet Apps. In: https://www.cryptoground.com/a/scammers-
stealing-ether-using-fake-myetherwallet-apps [2018.04.24]
82
Lásd pl.: $35 Million in 30 Seconds: Token Sale for Internet Browser Brave Sells Out. In:
https://www.coindesk.com/35-million-30-seconds-token-sale-internet-browser-brave-sells/ [2018.04.24]
83
CATALINI Christian – GANS S. Joshua: Initial Coin Offerings and the Value of Crypto Tokens. 2018. In:
http://www.nber.org/papers/w24418.pdf [2018.04.24]
84
Lásd pl.: Exit scammers run off with $660 million in ICO earnings. In:
https://techcrunch.com/2018/04/13/exit-scammers-run-off-with-660-million-in-ico-earnings/ [2018.04.24]

42
csökkenni, így a jövőben is számos hasonló esetre számíthatunk (mindemellett csak abban
reménykedhetünk, hogy a kezdeti naivitást követően a befektetők elővigyázatossága nőni fog
ezen a téren).

A kriptovaluták elterjedésével megjelentek az ilyen eszközökre épülő piramisjátékok is,

amelyek kihasználják, hogy a kriptovaluták összegyűjtése sokkal egyszerűbb a hagyományos
pénznél. 85 Lényegében ezek az ICO csalásokkal vonhatók egy körbe, hiszen a két elkövetési
magatartás között csak a „legenda” különbözik, illetve a piramisjáték kezdetén az elkövetők
még eszközölhetnek visszafizetéseket a látszat fenntartása érdekében.86 A magyar
szabályozás kapcsán fontos megjegyezni, hogy a törvényi tényállás 87 pénz összegyűjtéséről
beszél, ami – mivel kötelező tényállási elem – vezetett már Bitcoin alapú piramisjáték
kapcsán indult nyomozás megszüntetéséhez Magyarországon (annak ellenére, hogy ettől
függetlenül a cselekmény még minden további nélkül minősíthető lett volna csalásként).

Szintén a tévedésbe ejtési magatartások közé sorolhatjuk az úgynevezett phishing (ami az

angol „halászni” szó elferdítéséből fakad) jellegű elkövetési módokat, azonban az elkövetők
itt nem pénzügyi műveletek elvégzésére, hanem a kriptovaluta megszerzéséhez szükséges
adatok átadására bírják rá a sértetteket. Ez általában hamis spam emailek útján történik,
amikoris valamely nagyobb kriptovaluta tőzsde adminisztrátorainak kiadva magukat a
felhasználói fiókhoz tartozó bejelentkezési adatok megadására kérik az áldozatokat, vagy –
szintén hamis kliensek, vagy applikációk létrehozásával – érik el, hogy a sértettek a privát
kulcsaikat ezen programokba beemeljék, amelyek ezt követően az elkövetőkhöz kerülnek

85
Ironikus módon magára a Bitcoinra is sokszor hivatkoznak piramisjátékként, akár a gazdasági élet
komolyabban vehető alakjai is (Bitcoin is a 'pyramid scheme,' warns former Wells Fargo CEO Dick
Kovacevich. In: https://www.cnbc.com/2018/01/16/bitcoin-is-a-pyramid-scheme-warns-ex-wells-fargo-ceo-
dick-kovacevich.html [2018.04.24]), azonban ez nyilvánvalóan értelmezhetetlen állítás.
86
Lásd pl.: Police Bust Alleged $13 Million Crypto Pyramid Scheme. In: https://www.coindesk.com/chinese-
police-bust-alleged-13-million-blockchain-pyramid-scheme/ [2018.04.24]
87
Btk. 412. §

43
továbbításra.88 Természetesen a tévedésbe ejtés módjainak itt is csak az elkövetők képzelete
szab határt.89

A bennfentes kereskedelem a tőzsde világában – a szigorú hatósági ellenőrzés és

transzparencia miatt – a nehezebben kivitelezhető bűncselekmények közé tartozik, a
kriptovaluták esetén azonban kisebb szervezettséggel is elérhető viszonylag nagy haszon. Az
elkövetési módszer jelen esetben a következők szerint néz ki: az elkövetők létrehoznak egy
viszonylag tőkeerős kört, majd pedig egy kisebb piaci kapitalizációval (ami jellemzően
néhány millió dollárt jelent) rendelkező kriptovaluta valamely tőzsdén történő hirtelen
felvásárlásával felhajták annak árát, hogy aztán a csúcson többszörös haszonnal eladják azt
(bedöntve ezzel az árfolyamot).90 A „bennfentesség” ebben az esetben abból adódik, hogy az
elkövetők pontosan tudják, hogy a koordinált vásárlásaik hatására az adott valuta árfolyama
emelkedni fog, illetve azzal is tisztában vannak, hogy mely ponton szükséges azt eladniuk.91

A kriptovaluták megszerzésének természetesen kialakultak a sértettek tévedésbe ejtése

nélkül végrehajtott módjai is, amelyeket legegyszerűbben talán lopásként jellemezhetünk.92
A konkrét elkövetési magatartás itt is sokrétű lehet: az elkövetők általában trójai vírusok
használatával megszerzik a sértett privát kulcsát, vagy valamely online tőzsdéhez (váltóhoz,
tárcához stb.) tartozó bejelentkezési adatait, majd elutalják saját maguknak az adott

88
Megjegyzendő, hogy ezen elkövetési módok hasonlóak a csalásnál már kifejtett – a rossz címre történő utalást
eredményező – magatartásokhoz, és a köznyelvben valóban gyakran hivatkoznak ez utóbbi magatartásokra is
phishingként. Véleményem szerint azonban phishingről szigorúan véve akkor beszélhetünk, ha a magatartás
adatok megszerzésére irányul, így a korábban említett cselekmények csupán egyszerű csalásként értelmezhetők.
Mindazonáltal a bűncselekmény minősítése szempontjából ennek jelentősége nincs, mindkét magatartás
egyaránt csalásnak minősül.
89
Phishing for cryptocurrencies: How bitcoins are stolen. In: https://www.kaspersky.com/blog/crypto-
phishing/20765/ [2018.04.24]
90
Egy ilyen – leleplezett – elkövetői kör módszerének részletes leírása olvasható itt: Alleged Crypto Pump and
Dump Group Exposed by an Apparent Insider. In: https://www.trustnodes.com/2018/04/26/alleged-crypto-
pump-dump-group-exposed-apparent-insider [2018.04.24]
91
A magyar szabályozás kapcsán itt érdemes megemlíteni, hogy a tényállás (Btk. 410. §) pénzügyi eszközre
vonatkozó ügyletről rendelkezik, ami – az értelmező rendelkezés (Btk. 414. §) szerint – jelenti az összes olyan
pénzügyi eszközt is, amely forgalmazását az EU bármely tagállama szabályozott piacán engedélyezték. Az az
érdekes helyzet áll így elő, hogy Magyarországon a bűncselekmény megállapíthatósága attól is függ, hogy egy
másik tagállam törvényhozása pénzügyi eszközként elismeri-e a kriptovalutákat, és forgalmazásukat
szabályozza-e. Mindenesetre, mivel magyar illetőségű tőzsdék egyelőre nincsenek, így ez a kérdés gyakorlati
jelentőséggel jelenleg nem bír.
92
Jogilag pedig – a „dolog” hiánya miatt – általában információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásnak
minősülnek (Btk. 375. §), halmazatban esetleg más informatikai bűncselekményekkel.

44
kriptovalutát. Itt is találkozhatunk azonban kreatív magatartásokkal; a tavalyi év folyamán
megjelentek az olyan malware-ek, amelyek érzékelték, ha az áldozat vágólapra helyezett egy
bitcoin címet (matematikai függvény lévén ez a karaktersor ugyebár rendelkezik bizonyos
felismerhető tulajdonságokkal), majd kicserélték azt az elkövető címére. Mivel bitcoin címet
általában utalás kezdeményezése előtt másol ki valaki, így a sértettek a bitcoint az elkövető
címére utalták.93

A lopások kapcsán fontos kiemelni, hogy ezek esetenként nem magánszemélyeket, hanem
magukat a kriptovalutákkal foglalkozó vállalatokat célozzák, ami egy-egy ilyen esetben
jelentős kárértékhez vezethet.94

Bár a zsarolóvírusok (melyek az áldozat adatait titkosítják, majd a feloldókulcsért cserébe

váltságdíjat követelnek) már a kriptovaluták előtt is ismertek voltak, azonban ezen eszközök
széleskörű elterjedésével az úgynevezett ransomware-ek száma is ugrászszerű növekedést
mutatott. Az elkövetőknek ezt követően ugyanis egy olyan új eszköz állt a rendelkezésére,
amely segítségével a lebukás minimális veszélye mellett szerezhették meg a „váltságdíjat” a
sértettektől. A növekedés nem csupán az esetek számában, hanem a fertőzések földrajzi
kiterjedtségében és a kifizetett váltságdíjak mértékében is jelentkezett.95 Ez utóbbi
következmény annak is köszönhető, hogy az áldozatok között egyre nagyobb arányban
jelennek meg a vállalatok, amelyek egyrészről kevésbé engedhetik meg maguknak az
ügyvitelhez szükséges adatok elvesztését, másrészről pedig szélesebb fizetési lehetőségekkel
is rendelkeznek. Bár a kifizetett váltságdíjak aránya az összes fertőzéshez képest még mindig
alacsony, azonban mivel a ransomware-ek terjesztése gyakorlatilag nem jár költséggel, a

93
Evrial Trojan Switches Bitcoin Addresses Copied to Windows Clipboard. In:
https://www.bleepingcomputer.com/news/security/evrial-trojan-switches-bitcoin-addresses-copied-to-
windows-clipboard/ [2018.04.24]
94
Ilyen bűncselekményre a szomszédunkból is találhatunk példát, hiszen tavaly decemberben a szlovén
NiceHash-től sikerült eltulajdonítani mintegy 4.000 bitcoint, ami akkori értéken közel 20 milliárd forintnak
felelt meg (NiceHash CEO Quits After 4,000 BTC Hack, Service To Continue Work. In:
https://cointelegraph.com/news/nicehash-ceo-quits-after-4000-btc-hack-service-to-continue-work
[2018.04.24])
95
O’BRIEN Dick: Internet Security Threat Report Ransomware 2017. In:
https://www.symantec.com/content/dam/symantec/docs/security-center/white-papers/istr-ransomware-2017-
en.pdf [2018.04.24]

45
felderített bűncselekmények aránya pedig elenyésző (mint azt a későbbiekben látni fogjuk),
így a jelenség fennmaradására kell számítani.96

Szintén malware-el terjedő, azonban teljesen új elkövetési mód a cryptojacking (a szónak

magyar megfelelője még nincs is), ami során a kártevő a megfertőzött számítógép
erőforrásait kriptovaluta-bányászat céljára használja fel (természetesen a blokk sikeres
megoldásáért járó jutalmat a saját címére utalva). Az elkövetési mód érdekessége, hogy a
sértett oldalán közvetlen kárt nem okoz,97 azonban – mivel az informatikai rendszer
működésébe való jogosulatlan beavatkozásnak minősül – így is bűncselekménynek
tekinthető.98 A kis energiabefektetés és kockázat miatt a cryptojacker malware-ek terjedésére
valószínűsíthetően a jövőben szintén számíthatunk.99 Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a
cryptojacking nem csak malware-ek segítségével követhető el, hanem elterjedt módszer az
ilyen hatású scriptek weboldalakon történő elhelyezése is, ami következtében a látogató
számítógépe a weboldal böngészésének időtartama alatt használja fel a rendszer
erőforrásait.100

Természetesen az elkövetők kevésbé szofisztikált módszereket a kriptovaluták szerzése

céljából is bevetnek, amikor egyszerűen megfenyegetik a sértetteket, vagy erőszakkal veszik
rá őket a privát kulcs átadására. Zsarolással és rablással a magyar hazai bűnesetek között is
többször találkozhattunk, azonban külföldön előfordult, hogy tudvalevően nagy bitcoin-

96
Kaspersky Security Bulletin: Story of the Year 2017. 15. p. In: https://media.kasperskycontenthub.com/wp-
content/uploads/sites/43/2018/03/07164824/KSB_Story_of_the_Year_Ransomware_FINAL_eng.pdf
[2018.04.24]
97
Hacsak a megnövekedett áramfogyasztást nem tekintjük annak. Egy-egy felhasználó esetén azonban ez
elhanyagolható mértékű költséget jelent, az ilyen vírusok ugyanis csak a tömeges elterjedés esetén – a sok kicsi
sokra megy elv alapján – termelnek számottevő hasznot. Ennek oka, hogy a kriptovaluta bányászathoz
manapság már rendkívül erős hardware-ekre van szükség, ezért egyszerű otthoni számítógépekkel legfeljebb
néhány forintos bevétel érhető el.
98
A magyar szabályozás szerint ez a Btk. 423. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző bűncselekménynek – működés
jogosulatlan akadályozásával elkövetett információs rendszer megsértése – minősül.
99
National Cyber Security Centre: The Cyber Threat to UK Businesses. 2018. 24. p. In:
https://www.ncsc.gov.uk/cyberthreat [2018.04.24]
100
ESKANDARI Shayan – LEOUTSARAKOS Andreas – MURSCH Troy – CLARK Jeremy: A first look at
browser-based Cryptojacking (2018) 3. p. In: https://arxiv.org/pdf/1803.02887.pdf [2018.04.24]

46
vagyonnal rendelkező személyek sérelmére emberrablást követtek el, és csak a privát kulcs
átadását követően engedték őket szabadon.101

Végül indokolt megemlíteni azon bűncselekmények széles körét is, ahol a kriptovaluták
ténylegesen ugyan nem játszanak semmilyen szerepet, azonban – egyre szélesebb körű
népszerűség okán – az elkövetők előszeretettel használnak kriptovalutákkal kapcsolatos
legendákat a sértettek tévedésbe ejtésére. Ezekben az esetekben tehát az elkövetők valós célja
valódi pénz vagy egyéb javak megszerzése, ennek érdekében pedig kriptovaluták átadásának
hamis ígéretével álltatják a sértetteket.

Ebbe a körbe sorolhatók azok a – rendkívül jól szervezett, általában több országban is jelen
lévő – piramisjátékok és egyéb befektetési formák, amelyek a kiugró gazdasági eredményt
egy új kriptovaluta kibocsátásával, kriptovaluta bányászattal, vagy egyéb hasonló okokkal
magyarázzák. Az elkövetők ebben az esetben a kriptovaluták kapcsán az utóbbi években
érezhető médiafigyelmet próbálják kihasználni (hiszen ki ne hallott volna történeteket a
Bitcoinba korán fektető, és ebből mesésen meggazdagodó átlagemberekről), és ezáltal
laikusok tömegeit tévedésbe ejteni.102

2.2.3. Kriptovaluták fizetőeszközként történő használata

Az a terület, ahol a kriptovaluták leginkább összeforrtak a bűnözéssel, kétségtelenül a

darkneten103 található illegális piacterek világa. A Bitcoin születését követően ezen piacterek
– azok közül is legelsőként a 2011-ben indult, méltán hírhedt Silk Road – jelentették azt a
környezetet, ahol az emberek először kezdtek el tömegesen és szisztematikusan bitcoint

101
Lásd pl.: Ukraine kidnappers free bitcoin analyst after $1 mln ransom paid. In:
https://www.reuters.com/article/us-ukraine-kidnapping/ukraine-kidnappers-free-bitcoin-analyst-after-1-mln-
ransom-paid-idUSKBN1EN1QB [2018.04.24]
102
Ezen sémák közül több Magyarországon is jelen volt vagy van (OneCoin, BitConnect, Invia World stb.).
103
A darknet az internetnek az a rejtett része, amely csak – az anonimitást biztosító – speciális szoftverekkel
érhető el, és amelyet kifejezetten illegális célok megvalósítására használnak a bűnözők.

47
használni (kábítószerek, fegyverek és más illegális eszközök és szolgáltatások megvásárlása
céljából).104

A Bitcoin jelentősen növelte az anonimitást az egyéb, korábban használt fizetési

módszerekhez képest (hamis adatokkal létrehozott bankkártyák használata, más elektronikus
pénzküldő szolgáltatások igénybevétele, vagy csupán a készpénz postai úton való
megküldése), ami először a Silk Road-on végrehajtott tranzakciók számának nagyméretű
növekedéséhez, majd a piactér felszámolását követően a hasonló fórumok széleskörű
elterjedéséhez vezetett. És bár a hatóságok munkájának köszönhetően ezen piacterek
viszonylag rövid ideig maradnak fenn csupán, azonban a megszűnő fórumok helyén azonnal
újak teremnek, folyamatosan kielégítve a fennálló keresletet.105

A Silk Road 2013-as felszámolásának idejére106 a Bitcoin és a darknet piacterek világa már
annyira összeforrt, hogy más módon gyakorlatilag nem is lehetett fizetni ezeken a
felületeken. A témában készült tanulmányok kimutatták, hogy a darknet piacterek fejlődése
egyrészről nagymértékben köszönhető a Bitcoinnak, másrészről pedig a Bitcoinnal
végrehajtott tranzakciók jelentős része is köthető volt ebben az időszakban a darkneten
végzett vásárlásokhoz.107 Kétségtelen, hogy az az ökoszisztéma, amely ma a darkneten
létezik, a Bitcoin nélkül ilyen formában sohasem jöhetett volna létre.

A darknet piacterek teljes felszámolása egyelőre lehetetlen feladatnak tűnik; az egyetlen

változás, amelyre számítanunk kell a jövőben, hogy a jelenleg még uralkodónak számító

104
BUXTON Julia – BINGHAM Tim: The Rise and Challenge of Dark Net Drug Markets. 2015. 9-10. p. In:
https://www.swansea.ac.uk/media/The%20Rise%20and%20Challenge%20of%20Dark%20Net%20Drug%20
Markets.pdf [2018.04.24]
105
MOUNTENEY Jane – BO Alessandra – OTEO Alberto: The internet and drug markets. 2016. 133. p.
106
End Of The Silk Road: FBI Says It's Busted The Web's Biggest Anonymous Drug Black Market In:
https://www.forbes.com/sites/andygreenberg/2013/10/02/end-of-the-silk-road-fbi-busts-the-webs-biggest-
anonymous-drug-black-market/#12135e715b4f [2018.04.24]
107
Lásd pl.: JANZE Christian: Are Cryptocurrencies Criminals Best Friends? Examining the Co-Evolution of
Bitcoin and Darknet Markets. 2017. In:
https://aisel.aisnet.org/cgi/viewcontent.cgi?article=1041&context=amcis2017 [2018.04.24]

48
Bitcoin helyét egyre inkább átveszik más – nagyobb fokú anonimitást biztosító –
altcoinok.108

2.2.4. A kriptovaluták tárolóeszközként történő használata

A legutolsó olyan felhasználási mód, amely a bűnözők életét a korábbiakhoz képest

jelentősen megkönnyíti, a bűncselekményből származó vagyon kriptovaluták útján történő
tárolásában ölt testet.

A gyakorlati munka során gyakran szembesülünk azzal, hogy a bűnelkövetők az általuk

elkövetett – bármilyen – bűncselekményből származó vagyont igyekeznek mielőbb bitcoinra
váltani.

Sőt, csaláson alapuló cselekmények esetén az is előfordul, hogy az elkövető a kicsalt összeget
bár nem bitcoinban kéri, hozzá az már eleve így érkezik meg. Ennek érdekében az elkövető
a csalást megelőzően bitcoin vásárlást kezdeményez valamely online váltónál, majd a váltó
által – általában emailben – megküldött bankszámlaszámot a vásárlás azonosításához
szükséges közleménnyel úgy küldi tovább a sértettnek, mintha az a sajátja lenne (kéri
természetesen a közlemény feltüntetését is). Az összeg beérkezését követően a váltó abban a
hitben van, hogy a fizetést az elkövető eszközölte, így a bitcoint elutalja az elkövető által
megadott címre.

Minderre az elkövetőknek jó okuk van, hiszen – mint korábban többször is említésre került
– ezt követően már csak arra kell figyelmet fordítaniuk, hogy a címhez tartozó privát kulcsot
megőrizzék.

108
EUROPOL: Internet Organised Crime Threat Assessment 2017. 60-61. p. In:
https://www.europol.europa.eu/activities-services/main-reports/internet-organised-crime-threat-assessment-
iocta-2017 [2018.04.24]

49
A privát kulcs nem más, mint egy 51 karakter (és ebben az esetben 5-ös számmal kezdődik),
vagy pedig egy 52 karakter (ebben az esetben pedig az első karakter „L” vagy „K” betű)
hosszúságú karaktersor, ami a következőképpen nézhet ki (Bitcoin esetén):

▪ 5K9sk2YjAhA6Vvcah7oJJJenpB3SeTn9cUepihCj2GWrKwZrztE

A Bitcoin címek ezzel szemben 26-35 karakter hosszúságúak, és 1-es számmal, 3-as
számmal, vagy pedig „bc1” karaktersorral kezdődhetnek. A fenti privát kulcshoz tartozó cím
az alábbi:109

▪ 1C4TAcm5AADfomDCGhbssUajm5F2wjTatP

Mint már szintén említésre került, a privát kulcsból a cím bármely klienssel kiszámolható,
így annak megőrzése nem is feltétlenül szükséges. Megjegyzendő továbbá, hogy más
kriptovaluták esetén a címek és privát kulcsok formátuma is más, azonban ezek jellemzői is
minden nehézség nélkül kideríthetők.

Alapvetően – ha az elkövető Bitcoin klienst használ a cím generálásához – a privát kulcs egy
fájlban tárolódik a program által létrehozott mappában (a fájl neve kliensenként eltérő,
azonban általában tartalmazza a „wallet” megnevezést, a kiterjesztése pedig „.dat”, ami az
egyszerű adatfájlokhoz tartozó legáltalánosabb kiterjesztés).110 Ezt követően a tulajdonosa a
fájlt külső adathordozóra mentheti, feltöltheti egy felhőszolgáltatásra, vagy bármilyen egyéb
módon tárolhatja, ami elektronikus adatok tárolása esetén felmerülhet. Természetesen annak
sincs akadálya, hogy a fájlt bármilyen erre szolgáló programmal titkosítsa, így pedig az
elrejtésével sem kell bajlódnia, hiszen elég csupán megjegyeznie a jelszót.

109
A különböző formátumok oka, hogy az ilyen címek részben különböző tulajdonságokkal rendelkeznek
(például beállítható, hogy egy címhez való hozzáféréshez egyszerre több kulcs ismeretére legyen szükség), vagy
pedig a Bitcoin protokoll újabb verziói alatt készültek. Ennek mélyebb technikai ismerete a jelen téma
szempontjából nem fontos.
110
Szigorúan véve ezt a fájl nevezzük tárcának, ami tehát több címet is tartalmazhat (és általában tartalmaz is).
A köznyelvben azonban gyakran – pontatlanul – magára a címre is tárcaként hivatkoznak, illetve az online
szolgáltatóknál létrehozott fiókokat is tárcának nevezik.

50
Léteznek továbbá olyan titkosító eszközök – kriptográfiai algoritmusokat használó hardware
kulcsok – amelyek lehetővé teszik, hogy egy adott címről csak a hardware kulcs birtokában
lehessen elutalni az összeget. A hardware kulcsot (ami egy pendrive-ra hasonlít) ilyenkor
csatlakoztatni kell a számítógéphez, ugyanis a privát kulcsot a megfelelő kliens csak a
hardware kulcson tárolt adatok birtokában képes kiszámolni (ezen adatok a hardware
kulcsból semmilyen módon nem nyerhetők ki). Mindez azt jelenti, hogy a cím felett csak az
rendelkezhet, akinek ténylegesen is a birtokában van egy ilyen kulcs.

A fenti esetekben azonban az elkövetőnek vállalnia kell annak a kockázatát, hogy ha a fájlt
tartalmazó összes adathordozó vagy a hardware kulcs megsemmisül, akkor elveszti a
hozzáférést a kriptovalutához. Ennek kiküszöbölése érdekében megteheti, hogy a fájlból
egyszerűen kinyeri a privátkulcsot, majd azt kinyomtatja, vagy más – nem elektronikus –
adathordozón tárolja. Ha a kriptovalutát később el szeretné költeni, nincs más dolga, mint
bármelyik kliensbe újra begépelni a privát kulcsot.

Ez utóbbi módszerrel azonban azt kockáztatja a tulajdonos, hogy a privát kulcsot más is
megismerheti, hiszen elég, ha az adathordozóról akár csak egy fényképet készít (nem
beszélve arról, hogy az adathordozó természetesen ebben az esetben is megsemmisülhet vagy
elveszhet).

A legbiztosabb módja tehát a bitcoin tárolásának, ha valaki megjegyzi a privát kulcsot, majd
pedig törli azt minden olyan adathordozóról, amely valaha tartalmazta. Ilyen módon a privát
kulcs csak a bitcoin tulajdonosának tudatában létezik, és azt tőle megszerezni semmilyen
módon nem lehet (ha csak ő maga el nem árulja). Természetesen egy privát kulcsot
megjegyezni – ha nem is lehetetlen, ám nyilvánvalóan – nem egyszerű feladat, és az sem
zárható ki, hogy valaki több év után elfelejti a pontos karaktereket. Már pedig egyetlen
karakterben való tévedés is használhatatlanná teszi a kulcsot.

Mivel azonban a privát kulcs lényegében nem más, mint egy matematikai függvény
eredménye, így bármilyen adatból képezhető. Mindez azt jelenti, hogy bármilyen értelmes
szóból vagy mondatból is generálható privát kulcs, és ebben az esetben csupán ennek a

51
megjegyzése szükséges.111 Mivel egy függvény azonos bemeneti érték esetén mindig
ugyanazt az eredményt adja, így a privát kulcs bármikor újragenerálható a szó ismeretében.112

A fent példaként mutatott privát kulcsot és címet a „Nemzeti Közszolgálati Egyetem”

kifejezésből számítottam ki, így ha erre a címre utalnék bitcoint, elég lenne ennek a tényét
megjegyeznem az örök időkig tartó birtoklásához. Természetesen ez azzal a kockázattal jár,
hogy ha másnak is eszébe jut ugyanebből a kifejezésből privát kulcsot generálni, akkor ő is
elköltheti a címen lévő bitcoint.113 Mindazonáltal könnyű belátni, hogy megfelelő
bonyolultságú kifejezés használata esetén igen kevés esély van arra, hogy más is éppen
ugyanazt a kifejezést választja majd. Az ilyen típusú tárolást a köznyelvben „brain walletnek”
(mely kifejezés az agy és tárca szavakból áll, magyar megfelelője nincs) hívják.

Könnyen balátható, hogy amennyiben az elkövető brain walletet használ, úgy egy házkutatás
nyilvánvalóan nem vezethet semmiféle eredményre, hiszen csupán az emberi tudatban létező
információt semmilyen kényszerintézkedéssel nem lehet megszerezni.

Kimondhatjuk tehát, hogy a Bitcoinnal létrejött az emberi történelem során az első olyan
vagyontárolási mód, amikoris egy információ önmagában – a materiális világban megjelenő
minden más dolog közrehatása nélkül – értékkel bír.

Leginkább csak ahhoz hasonlítható ez, mint amikor elásunk egy láda kincset, aminek egyedül
mi ismerjük a helyét; viszont az információ értékét végső soron ebben az esetben is a kincs
biztosítja, ez pedig elenyészhet, vagy megtalálhatja más. A Bitcoin esetén a „kincs” a
blokklánc, ami viszont elenyészni nem fog (hiszen a csomópontok képében minden

111
Nem csak szavakból generálható természetesen privát kulcs, hanem más adatból is (így akár zenéből, képből,
vagy bármilyen egyéb adatállományból), hiszen az informatika világában minden fájl lefordítható egyesek és
nullák sorozatává. Ennek azonban sok gyakorlati haszna nincs (hiszen ilyen esetben a fájlt is meg kell őrizni).
112
Mivel matematikai műveletről van szó, mindez papírral és ceruzával is kiszámolható, azonban természetesen
bármikor találhatók erre szolgáló programok és weboldalak az interneten (pl. https://www.bitaddress.org).
113
Ha megnézzük az 1-es számból generált címhez tartozó forgalmat a blokkláncon, láthatjuk, hogy az évek
során több mint ezer tranzakció kapcsán volt érintett ez a cím (utoljára két hete, amikor is valaki 40 dollárnyi
bitcoint utalt rá). Nyilvánvalóan ennek az oka, hogy a Bitcoint használók milliói közül egymástól függetlenül
többnek is eszébe jutott az a “nagyszerű” ötlet, hogy az 1-es számból generáljon magának Bitcoin címet. Ha
valaki türelmesen figyelné a fenti cím forgalmát, úgy a következő utalásnál az érkező bitcoint minden további
nélkül továbbutalhatná magának.

52
pillanatban egyszerre tízezer helyen van jelen a világon, és ez a szám csak egyre nő), illetve
„megtalálni” sem fogja más (ugyanis a privát kulcs címből való kiszámítása gyakorlatilag
lehetetlen114). Mindemellet a kincsesládánkhoz csupán azon az egy helyen férhetünk újra
hozzá, ahol azt elrejtettük, míg a blokklánchoz történő hozzáférés a világ bármely pontjáról
lehetséges, ahol van internetkapcsolat.

Mindez azt is jelenti, hogy ha az elkövető a brain wallet létrehozása során nem követ el olyan
hibát, ami által a privát kulcs napvilágra kerülne, akkor a nyomozó hatóság a bitcoin (vagy
más kriptovaluta) megszerzése érdekében semmit sem tehet. Ilyen módon a bűnöző a
bűncselekményt követően minden további nélkül megvárhatja akár azt is, hogy a
cselekménye elévüljön (vagy ha elfogták, a büntetése leteljen), majd nyugodtan elköltheti a
az így tárolt vagyont. Mindezen idő alatt pedig a bűncselekményből származó vagyon pontos
helye mindenki számára látható lesz a blokkláncon, azonban ahhoz hozzáférni senki sem tud.

A fenti körülmények egyértelműen olyan új helyzetek elé állíthatják majd a nyomozó

hatóságokat, amelyekre korábban sosem volt példa a büntető-eljárások során.

2.3. A bitcoin aránya a bűnözésben

A fejezet utolsó részében a célom annak felvázolása, hogy kifejezetten a Bitcoin – mely az
összes kriptovaluta közül jelenleg még mindig a leghangsúlyosabban jelenik meg a
bűnözésben – a gyakorlatban mégis milyen arányban köthető a bűnelkövetéshez.

Ennek során bemutatom, hogy a bitcoin tranzakcióknak hozzávetőlegesen mekkora része

tekinthető „bűnös eredetűnek”, megvizsgálom, hogy a kifejezetten pénzmosáshoz köthető
tranzakciók hogyan érintik a Bitcoin infrastruktúrát és hogyan oszlanak meg földrajzilag,
valamint szólok a Bitcoinnal kapcsolatos bűncselekmények magyarországi számadatairól is.

114
MAS Ignacio – LEE David Kuo Chen: Bitcoin Like Protocols and Innovations In: LEE David Kuo Chen
(szerk.): Handbook of Digital Currency. 2015. 420. p.

53
2.3.1. Bűnös tranzakciók aránya a blokkláncon

Egy frissen készített tanulmány115 azt próbálta kideríteni, hogy a Bitcoin blokkláncon
végrehajtott tranzakciók közül milyen arányt képviselnek azok, amelyek bármilyen formában
a bűnelkövetéshez köthetők.

Bár a Bitcoin pszeudonim jellege miatt nyilvánvalóan nem határozható meg az ilyen
tranzakciók pontos száma, azonban a megfelelő módszerekkel hozzávetőleges pontosságú
adatok megismerhetők.

A tanulmány a 2009 és 2017 közötti tranzakciókat vizsgálta, mely során kiszűrték a bitcoin
készpénzre, vagy más kriptovalutára váltásával kapcsolatos tranzakciókat (mivel ezek
kilépnek a Bitcoin ökoszisztémából), valamint az 1 dollár alatti utalásokat. Ezt követően
azonosították azokat a címeket, amelyek bizonyítottan bűnös tevékenységhez voltak
köthetők (ezek a rendőrségi eljárások során lefoglalással érintett címek, az ismert darknet
piacterekhez kapcsolódó címek, illetve az egyéb darknetes fórumok felhasználóihoz köthető
címek voltak). Ezt követően részletesen vizsgálták a tudvalevően „bűnös” címekhez köthető
tranzakciók jellemzőit: az egy címhez köthető tranzakciók átlagos számát, nagyságát,
gyakoriságát, a címmel kapcsolatba lépő más címek számát, a cím „élettartamát” (meddig
használták a címet), az adott időben létező darknet piacterek számát, a Bitcoin adott időben
mért népszerűségét stb. Ugyanezen adatokat ezt követően elemezték a tudvalevően legális
tranzakciók esetén is, majd a kapott jellemzők összehasonlítása útján megállapították, hogy
a legális és illegális tranzakciók átlagos karakterisztikái között jelentős különbségek
fedezhetők fel. Ezt követően már volt mód annak megállapítására, hogy az összes tranzakció
nagyságrendileg mekkora része kötődhet illegális tevékenységhez.

A használók kapcsán megállapították, hogy a bűnös tevékenységet folytató személyek

átlagban többet utalnak, azonban kisebb értékű utalásokat eszközölnek és hosszabb

115
FOLEY Sean – KARLSEN R. Jonathat – PUTNINS J. Talis: Sex, Drugs, and Bitcoin: How Much Illegal
Activity Is Financed Through Cryptocurrencies? 2018. In:
https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3102645 [2018.04.24]

54
kapcsolatot ápolnak egy-egy másik címmel. Emellett jellemző rájuk, hogy kevesebb ideig
birtokolnak bitcoint, valamint gyakran vesznek igénybe a tranzakciók elrejtésében segédkező
szolgáltatásokat.

Megállapítást nyert, hogy az illegális bitcoin tranzakciók aránya csökken azokban az

időszakokban, amikor a Bitcoin népszerűsége a Google keresések alapján nő (ekkor több
legális felhasználó csatlakozik a hálózathoz), illetve a darknet piacterek száma kevesebb.
Csökkenti továbbá az illegális bitcoin tranzakciók arányát az altcoinok számának növekedése
is (ami arra enged következtetni, hogy az illegális utalások egy része ezen platformokra
vándorol).

Bár összességében a fenti tényezők hatására 2015 óta a bűnös tranzakciók aránya folyamatos
csökkenést mutat a legális utalások számához képest, azonban ezek abszolút értéke így is nő
(a legális tranzakciók száma csupán gyorsabb mértékben növekszik).

A kapott eredmények szerint a vizsgált időszakban a felhasználók mintegy negyede használta

a Bitcoint illegális célokra. Az illegális kötődésű tranzakciók aránya még ennél is magasabb
– összesen 44 % – volt. Megállapítást nyert az is, hogy a valaha készült összes bitcoin 51 %-
a volt érintett legalább egyszer illegális tranzakcióban az idők során, ami a bitcoinban valaha
tartott összes pénz közel ötödét ölelte fel.116 A tanulmány szerint 2017 elején
hozzávetőlegesen 24 millió olyan használó volt, aki elsődlegesen illegális célok érdekében
vett igénybe bitcoint, az általuk végrehajtott évi 36 millió tranzakció értéke – akkori árfolyam
szerint – 72 milliárd dollárt tett ki, az általuk birtokolt bitcoin összértéke pedig 8 milliárd
dollár volt.

Ha az adatokat összehasonlítjuk a teljes amerikai és európai kábítószer-piacon megforduló

összegekkel – 100 milliárd, illetve 24 milliárd dollár –, akkor látható, hogy a fenti számok
nem csupán az összes bitcoin tranzakcióhoz képest, hanem abszolút mértékben is jelentősnek
tekinthetők.

116
Ez utóbbi két adat az árfolyamnövekedés miatt eltérő: amikor a Bitcoin szélesebb körben ismertté vált, a
bűnös tranzakciók aránya is csökkent, az árfolyama ekkor pedig magasabb volt.

55
Mindez arra enged következtetni, hogy – bár a legális tranzakciók aránya nagyobb, és egyre
növekszik – sosem voltak alaptalanok azok a vélemények, melyek a Bitcoin és a bűnözés
között szoros kapcsolatot véltek felfedezni.

2.3.2. A Bitcoin infrastruktúra illegális tranzakciókban való érintettsége

Egy szintén idén év elején készült kutatás117 arra kereste a választ, hogy a Bitcoin
infrastruktúra bizonyos szereplői (váltók, mixerek stb.) milyen arányban érintettek a
bitcoinnal végzett bűnös tranzakciókban, illetve ezek földrajzilag hogyan oszlanak meg.
Mivel ezen szolgáltatók útján a tranzakciók blokkláncon való nyomon követhetősége
szükségszerűen megszakad, így a feléjük irányuló utalásokat tekinthetjük egyfajta
pénzmosási tevékenységnek is.

A kutatás során a 2013 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálták az tudvalevően

illegális tevékenységhez köthető címekről (darknet piacterekkel, ransomware-ekkel,
piramisjátékokkal és egyéb törvénytelen tevékenységekkel kapcsolatba hozható címek) a
váltók és egyéb szolgáltatók irányába tartó közvetlen utalásokat. Nem vizsgáltak azokat az
utalásokat, amelyek köztes szereplőkön keresztül érkeztek a szolgáltatókhoz (ezen bitcoinok
ugyanis a tranzakciók során akár gazdát is válthattak).

Az előző kutatással ellentétben a tranzakciók jellemzőit nem vonták vizsgálat alá, mivel a
kutatás célja nem a legális és illegális tranzakciók bármiféle arányának vizsgálata volt, hanem
az egyértelműen illegális tranzakciókhoz kapcsolható adatok megismerése.

A kutatás során a következő megállapítások születtek.

117
FANUSIE J. Jaja – ROBINSON Tom: Bitcoin Laundering: An Analysis of Illicit Flows into Digital
Currency Services. 2018. In:
http://www.defenddemocracy.org/content/uploads/documents/MEMO_Bitcoin_Laundering.pdf [2018.04.24]
(Az alábbiakban bemutatott ábrák forrása az idézett tanulmány.)

56
 4

A szolgáltatókhoz érkező utalások forrása csaknem kizárólag darknet piacterekhez volt

köthető. Említésre méltó eltérés e tekintetben csupán a 2016-os évben volt észlelhető,
amikoris – a ransomware-ek elterjedésével párhuzamosan – a zsarolóvírusokhoz kapcsolódó
címek irányából is jelentős mennyiségű pénzmozgás indult meg a szolgáltatók felé.

Az illegális tranzakciók célját vizsgálva megállapítható, hogy azok főként a bitcoint pénzre
váltó szolgáltatókhoz vándoroltak (a fenti táblázatban a Crypto-Exchange a bitcoin és más
kriptovaluták közötti váltást lehetővé tevő szolgáltatókat jelöli), azonban ennek oka az is volt,
hogy összességében is ezek a váltók bonyolították le a legnagyobb – tehát a legális forrásokat
is magába foglaló – pénzforgalmat. Mindazonáltal jelentős számú tranzakció irányult a
mixerek, illetve az olyan szerencsejáték oldalak irányába is, ahol a játékokban bitcoinnal
lehetett részt venni.

57
 6

Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy az összes – tehát legális és nem legális – tranzakciót alapul
véve a beérkező utalások mekkora része volt bűnös forrásból eredeztethető, akkor láthatjuk,
hogy a mixerek egyértelműen a legfertőzöttebb szolgáltatóknak tekinthetők (a mixerek felé
tartó utalások közül majd minden ötödik illegális forrásból származott). Mindez nem
meglepő, hiszen alapvető rendeltetésük éppen a pénzmosási jellegű tevékenységek
megkönnyítését szolgálja. E felmérés alapján látható az is, hogy a váltókhoz érkező
utalásoknak csupán töredéke (kevesebb, mint fél százaléka)118 érkezett bűnös forrásból –
mint megtudtuk azonban, ez magába foglalta az összes illegális utalás 45%-át –, ami szintén
megerősíti azt, hogy arányaiban messze a váltók tekinthetők a tranzakciók leggyakoribb
céljának. A 2016-os évben tapasztalható meredek visszaesés egyébiránt részben azzal
magyarázható, hogy a Bitcoin népszerűsége ekkor kezdett jelentősen növekedni (ami
megnövelte a legális tranzakciók arányát), valamint az bűnözésben felhasználható altcoinok
is ettől az évtől fogva nyertek nagyobb teret.

118
Mindazonáltal fontos kiemelni, hogy míg a tranzakciók összes száma pontosan megállapítható (a váltók
címére érkező utalások ugyanis látszanak a blokkláncon), addig az illegális tranzakciók mennyisége
szükségszerűen alul van becsülve (ugyanis csak a biztosan illegális tranzakciókat tekintette a vizsgálat
ilyennek). Következésképpen az illegális tranzakciók aránya ennél biztosan magasabb.

58
 7

Az összes – legális és illegális – tranzakció földrajzi megoszlását vizsgálva megállapítható,

hogy ezek főleg ázsiai (főként kínai) székhelyű szolgáltatók irányába vándoroltak, Európa
ebben az összehasonlításban csupán a második helyet foglalta el, az ismeretlen honosságú
szolgáltatók pedig az utalásoknak csak közel a tizedét fogadták.

Mindennek ellenére azonban, ha csak az illegális tranzakciókat vesszük szemügyre, akkor

látjuk, hogy ezeknek több mint a harmada érkezett európai szolgáltatókhoz, és ebben a
tekintetben csupán az ismeretlen honosságú (ergo vélhetően kifejezetten a bűnözést
támogató) szolgáltatók előzték meg a kontinenst. A összes tranzakció közel felét fogadó
ázsiai szolgáltatók az illegális utalásoknak már csupán a 3 %-ában voltak érintettek, míg az
észak-amerikai szolgáltatók is csak fele akkora arányban képviseltették magukat az illegális
tranzakciók esetén, mint amekkora arányt az összes tranzakciót vizsgálva értek el.

59
Mindez azt jelenti, hogy az európai szolgáltatók – az ismeretlen eredetű szolgáltatókat nem
számítva – messze a legfertőzöttebbek a bitcoinnal kapcsolatos pénzmosás kapcsán. Ennek
oka vélhetően az, hogy a kínai gazdasági szabályok tradicionálisan nehézkessé teszik az
országból történő tőkekivitelt (így az itteni váltók nem kedvelt célpontjai a pénzmosási céllal
utaló személyeknek), míg az Amerikai Egyesült Államokban – mint korábban említésre
került – már 2013 óta szigorú AML/KYC előírások vonatkoznak a kriptovalutákkal
foglalkozó szolgáltatóra. Európában ezzel ellentétben fejlett infrastruktúra áll rendelkezésre,
azonban a vonatkozó szabályozás – mint láttuk – rendkívül elmaradott, ami a bűnelkövetők
kedvelt célpontjává teszi az itteni váltókat és egyéb szolgáltatókat.

Az adatok különösen aggasztók annak ismeretében, hogy a kutatás szerint a vizsgált

időszakban a váltókon keresztül tisztára mosott bitcoin összes mennyiségének feléért csupán
két európai váltó volt a felelős, míg ezen mennyiség másik felén a világ fennmaradó 118
váltója osztozott.

Mindez megerősíti azt a gondolatot, hogy egyrészről elengedhetetlen az Európai Unióban is

a tengerentúlon már évek óta érvényben lévőhöz hasonló szabályozás mielőbbi bevezetése
(mint ahogy ennek első lépései meg is történtek a pénzmosás elleni irányelv módosításával),
másrészről pedig az európai országok nyomozó hatóságainak különösen felkészültnek kell
lenniük a bitcoinnal kapcsolatos pénzmozgások felderítése terén.

2.3.3. A Bitcoinnal kapcsolatos magyarországi nyomozások adatai

A Bitcoin magyarországi büntető-eljárásokban való érintettségének felmérése céljából

adatgyűjtést végeztem minden olyan hazai nyomozás vizsgálata útján, amelynek alapját
képező cselekmény elkövetése során a bitcoinnak bármilyen jelentősége volt.119 Az adatok
elemzése során vizsgáltam az ilyen nyomozások számának utóbbi évekbeli alakulását, a
kriptovalutának az egyes bűncselekmények elkövetése során játszott szerepét, valamint a

119
Mindezt szükségesnek tartottam azért is, mivel – legjobb tudomásom szerint – korábban nem készült még
erre vonatkozó felmérés.

60
nyomozások eredményességét és azok megoszlását a különböző szintű nyomozó szervek
között.

Mivel a rendőrség által a nyomozások statisztikai adatainak rögzítésére szolgáló Robotzsaru

Neo modulban jelenleg a bitcoin még sem a bűncselekmény tárgyaként, sem egyéb más
módon nem rögzíthető, így a vizsgálat során a Robotzsaru Neo szövegbányász rendszerét
használtam (az említett modul az eljárásokban rögzített iratok szövegeiben végez keresést).

Ennek során listáztam minden olyan büntetőeljárást, amelyben az iratok legalább egyike
tartalmazta a „bitcoin” kifejezést – feltételezve, hogy a Bitcoinnal összefüggésbe hozható
nyomozások során ezen körülmény szükségszerűen feltüntetésre kerül az iratok
valamelyikén. Tekintve, hogy a rendszer nem csupán a Robotzsaru Neo használatával
készült, hanem az oda külső forrásból feltöltött iratok (megkeresésekre küldött válaszok,
lefoglalt okiratok stb.) tartalmát is vizsgálja, így a kapott eredmények a nyomozások valós
számával vélhetően megfelelő arányban állnak.

Annak érdekében, hogy az eredmények a valóságot tükrözzék, az egyes nyomozásokat

külön-külön is megvizsgáltam. Ennek során kiszűrtem azon eljárásokat, amelyekben a
bitcoin kifejezés ugyan valóban előfordult, ám a kriptovaluta a bűncselekmény elkövetése
szempontjából nem játszott semmilyen szerepet. Kiszűrtem továbbá az áttételre kerülő, a
később egyesített, illetve az egyéb olyan eljárásokat is, amelyek valamilyen okból többször
jelentek meg az eredmények között.

A tendencia felmérése érdekében az eljárásokat éves bontásban vizsgáltam, a számadatokat

pedig a nyomozások indulásának évéhez igazítottam (függetlenül attól, hogy az eljárások
mikor fejeződtek be ténylegesen).

Az olyan eljárásokat, amelyekben több esemény is szerepelt, egy nyomozásként vettem

figyelembe, így az adatok az egyes elkövetők (elkövetői körök) szempontjából nyújtanak
pontosabb képet (máskülönben zavaróan torzították volna az eredményt az olyan esetek,
amikor ugyanazon elkövető egyszerre több sértettnek küldött el ugyanolyan tartalmú zsaroló

61
emailt – mindazonáltal a nyomozások túlnyomó többségének csupán egyetlen cselekmény
volt a tárgya).

Az összehasonlíthatóság érdekében csak teljes éveket vizsgáltam, így a 2018-as évben indult
nyomozások adatait az elemzés még nem tartalmazza. A vizsgálat során az alábbi
megállapításokra jutottam.

Év NNI főkapitányság kapitányság

2012 0 1 0
2013 0 0 3
2014 2 2 8
2015 1 2 22
2016 2 1 50
2017 8 9 58
Összesen 13 15 141

Mint az várható volt, nyilvánvaló növekedés figyelhető meg az olyan ügyek számában,
amelyekben a Bitcoinak bármilyen releváns szerep jutott. Az első ilyen ügy 2012-ben indult
(egy darknetes vásárlást rendezett az elkövető a kriptovalutával), majd az évek folyamán
egyértelműen érvényesült a növekvő tendencia.

2012-től kezdődően összesen 169 ügyben merült fel a kriptovaluta valamilyen formában,
ezek 44 %-a (75 nyomozás) pedig a tavalyi év során keletkezett.

62
 ÜGYEK SZÁMA
80
70
60
50
40
30
20
10
0
2012 2013 2014 2015 2016 2017

NNI főkapitányság kapitányság

10

Az ügyek megoszlását tekintve megállapítható, hogy a nyomozások túlnyomó többsége helyi

szinten indult, a területi és központi szinten folytatott nyomozások száma pedig egészen
2017-ig nem csupán relatív, hanem abszolút értékben is változatlan maradt (az össz-
bűncselekményszám egyértelmű növekedése ellenére).

A Nemzeti Nyomozó Iroda és területi szervek (főleg a BRFK és az RRI) 2017-től kezdve
vállalt érezhetően nagyobb részt a nyomozásokból, aminek oka vélhetően, hogy az év elejétől
tapasztalható árfolyamnövekedés miatt ettől az évtől kezdődően irányult nagyobb társadalmi
figyelem a kriptovalutákat övező jelenségekre.

A nyomozásokat eredményesség szempontjából négy kategóriába soroltam:

▪ Eredményes nyomozások: vádemelési vagy bíróság elé állítási javaslat, az elkövető

azonosításra került;

63
 ▪ Felderítetlen elkövető: minden olyan eljárás, ahol az elkövető kiléte nem nyert
megállapítást. Ezek túlnyomó többsége ismeretlenes felfüggesztés,120 de ide soroltam
azokat az ügyeket is, amelyek azért kerültek megszüntetésre, mert a cselekményt nem
a gyanúsított követte el (a valós elkövető személye azonban nem került
felderítésre);121

▪ Megszüntetett eljárások: a bármilyen egyéb okból (bűncselekmény vagy

bizonyítottság hiánya okán) megszüntetett eljárások, ide értve a feljelentések
elutasítását is;122

▪ Még folyamatban lévő eljárások.

Az eredményesség szempontjából az eljárások az alábbi megoszlást mutatták:

Eredményes Felderítetlen Megszüntetett Folyamatban

Év
nyomozás elkövető eljárás lévő eljárás
2012 0 0 1 0
2013 2 1 0 0
2014 2 8 1 1
2015 2 21 1 1
2016 1 49 1 2
2017 6 45 8 16
Összesen 13 124 12 20

11

Az adatok alapján megállapítható, hogy a bitcoinnal kapcsolatba hozható nyomozások nagy

részében (a folyamatban lévő eljárások figyelmen kívül hagyása esetén mintegy 80 %-ában)
az elkövető kiléte nem nyert megállapítást, ami egyértelműen alátámasztja a kriptovaluta
anonimizáló jellegét.

120
Be. 188. § (1) bekezdés c) pont
121
Be. 190. § (1) bekezdés c) pont
122
Be. 190. § (1) bekezdés a) és b) pont, illetve 174. § (1) bekezdés a) és b) pont

64
 A NYOMOZÁSOK EREDMÉNYE
Eredményes nyomozás Felderítetlen elkövető
Megszüntetett eljárás Folyamatban lévő eljárás

2012 2013 2014 2015 2016 2017 ÖSSZESEN

12

Látható továbbá, hogy bár az eljárások száma 2017-ig folyamatosan emelkedett, az

eredményes nyomozások száma mégis stagnált, ami arra enged következtetni, hogy a
nyomozó szervek a bitcoin jelentette új kihívásokhoz egyáltalán nem tudtak alkalmazkodni
(2016-ban már az összes ilyen nyomozás 99%-a zárult eredménytelenül).

2017-től az eredményes nyomozások számában enyhe pozitív elmozdulás tapasztalható, ami

akár magyarázható lenne azzal is, hogy ettől az évtől kezdődően a magasabb szintű nyomozó
szervek is több nyomozást folytattak. Az eljárásokat külön-külön is vizsgálva azonban úgy
tapasztaltam, hogy az eredményes eljárások számának növekedése nem erre a körülményre
vezethető vissza, hanem – az alábbiakban kifejtendő okok alapján – a bűncselekmények
megoszlásában keresendő a válasz.

Abból a szempontból, hogy az elkövetésben milyen szerepet játszott a bitcoin, a

bűncselekményeket az alábbi kategóriákra osztottam:

▪ Ransomware: klasszikus, zsarolóvírussal elkövetett támadások, mely során az

elkövető az adatok titkosítását feloldó kódért cserébe bitcoinban kéri a „váltságdíjat”;

65
 ▪ Zsarolás: minden olyan magatartás, ahol az elkövető valamilyen fenyegetés kilátásba
helyezése útján próbál meg bitcoinhoz jutni (akkor is, ha az nem éri el a Btk. által
megkövetelt minősített fenyegetés szintjét);

▪ Csalás: minden olyan magatartás, ahol az elkövető a sértett tévedésbe ejtésével próbál
meg bitcoinhoz jutni, vagy éppen bitcoin átadásának hamis ígéretével szerzi meg a
sértett pénzét.

▪ Lopás: azon magatartások, amikor az elkövető a sértett tévedésbe ejtése vagy

fenyegetése nélkül tulajdonít el bitcoint;

▪ Vagyontárolás: minden olyan eset, amikor az elkövető az általa elkövetett bármilyen

bűncselekményből származó haszonból bitcoint vásárol (akár legális úton), annak
biztosítása végett;

▪ Fizetés: minden olyan cselekmény, amely során az elkövető illegális dolgot vásárolt
vagy árult bitcoinért (kábítószer, hamis pénz), vagy a bűncselekmény elkövetéséhez
vett igénybe bitcoinnal kiegyenlíthető szolgáltatást (pl. DoS támadás megrendelése);

▪ Egyéb: egy esetben a bitcoin vétlen pénzmosás eszköze volt (az eljárást
megszüntették), egy másik esetben cryptojacker-rel fertőződött meg az áldozat
informatikai rendszere, míg egy harmadik esetben a bitcoin egy piramisjáték alapját
képezte (ezen eljárás is megszüntetésre került a pénz, mint tényállási elem
hiányában).

A vizsgálat során nem az eljárás során rögzített minősítést, hanem az ügy körülményeiből
következő tényleges tényállást vettem alapul (így amikor az eljárás a fenyegetés minősítetlen
volta miatt zaklatás miatt folyt, az elkövető cselekményét ettől függetlenül még zsaroló
jellegű magatartásként értékeltem; illetve előfordult, hogy a csalásként indult elkövetés –
erőszak alkalmazása miatt – végül rablásba fordult át). A fenti kategóriák így nem a Btk.-ban
található bűncselekmény-fogalmak pontos leképezései, hanem az elkövető szándékának és
az általa kifejtett magatartásnak a leírására szolgálnak.

A fenti felosztás alapján vizsgálva a cselekményeket megállapítható, hogy a Bitcoin

túlnyomórészt a ransomware jellegű támadásokhoz kapcsolódott, amelyek száma –
egybevágva a nemzetközi trendekkel – különösen 2015-től kezdődően szaporodott meg. Az
összes vizsgált eljárás több mint fele (55 %-a) indult ransomware fertőzés miatt.

66
 Év Ransomware Zsarolás Csalás Lopás Vagyontárolás Fizetés Egyéb

2012 0 0 0 0 0 1 0
2013 0 0 2 0 1 0 0
2014 1 1 4 0 1 5 0
2015 13 4 1 0 3 3 1
2016 38 7 2 0 3 3 0
2017 41 5 14 3 4 6 2
Összesen 93 17 23 3 12 18 3

13

Mivel a ransomware támadásoknál az elkövető kilétének megállapítása különös

nehézségekbe ütközik (a vizsgált 93 eljárás során az erre irányuló törekvés egyszer sem
vezetett eredményre), így az ilyen támadások megszaporodása nyilvánvalóan a felderítési
arány romlásához is vezetett. Általánosságban elmondható, hogy – ahol a kártevő pontos
típusát sikerült megállapítani – az esetek többségében nem magyar elkövetőkről, és vélhetően
nem is kifejezetten magyar célpontokról volt szó, hanem egyszerűen csak a világ minden
részén terjedő ransomware-ek óvatlanabb magyar áldozatokat is megfertőztek.

Bár a ransomware támadások globálisan négy esetből háromszor még mindig

magánszemélyeket érintenek,123 a vizsgált eljárásokban a sértettek között felülreprezentáltak
voltak a gazdasági társaságok és egyéb szervezetek. Mindennek azonban vélhetően csupán
az az oka, hogy a magánszemélyeket érő kisebb érdeksérelem és ebből következően kisebb
bejelentési hajlandóság miatt az ilyen támadások nagyobb része marad látenciában.

Megjegyzendő, hogy mintegy féltucat esetben döntöttek úgy az áldozatok, hogy a bitcoinban
kért váltságdíjat megfizetik, amit követően általában – egy esetet kivéve – valóban meg is
kapták a feloldáshoz szükséges kódot.

123
Report: 26% of ransomware attacks target business users. In: https://www.techrepublic.com/article/report-
26-of-ransomware-attacks-target-business-users/ [2018.04.24]

67
A korábban említett, 2017-ben tapasztalható felderítési javulás annak köszönhető, hogy
ebben az évben – vélhetően szintén a kriptovaluták korábbiakhoz képest szélesebb körű
elterjedésének köszönhetően – a ransomware támadásokhoz képest arányaiban
megszaporodtak az egyéb elkövetési magatartások is.

A BITCOIN SZEREPE AZ EGYES

CSELEKMÉNYEK ELKÖVETÉSE SORÁN
Ransomware Zsarolás Csalás Lopás Vagyontárolás Fizetés Egyéb

100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen

14

A csalások száma az előző évhez képest hétszeresére növekedett, enyhén emelkedtek a

vagyontárolással és fizetéssel kapcsolatos magatartások, illetve megjelent új elkövetési
módként a bitcoin lopás is (ez utóbbi minden esetben online pénztárcákhoz tartozó jelszavak
megszerzése útján valósult meg).

Mivel az utóbb említett elkövetési módszerek kapcsán a ransomware támadások esetén

tapasztalhatóknál lényegesen több esély van az elkövetőre vonatkozó adatok beszerzésére,
így az eredményes eljárások száma is növekedést mutatott.

A bitcoin mellett kereséseket folytattam több népszerű altcoin (ethereum, litecoin, zcash,
monero) nevének előfordulására is, azt tapasztaltam azonban, hogy ezekkel kapcsolatban

68
jelenleg még csak elvétve fordulnak elő eljárások, és ezek is csupán a tavalyi évtől kezdődően
jelentkeztek.124

A számadatok alapján egyértelműen megállapítható tehát, hogy a bitcoin 2012-től kezdődően

évről-évre egyre hangsúlyosabban jelenik meg a hazai nyomozások során; a kriptovalutával
kapcsolatos bűncselekmények száma minden évben növekszik, és nem látszanak olyan
körülmények sem, amelyek a trend megfordulására utalnának.

Az eljárások jelentősebb részét helyi szinten folytatták, azonban a tavalyi évtől kezdődően –
vélhetően a nagyobb társadalmi figyelem, illetve az egyre nagyobb érdeksérelmet okozó
cselekmények okán – a magasabb szintű nyomozó szervek is többször léptek fel az ilyen
bűncselekmények ellen.

A Bitcoinnal összefüggésbe hozható nyomozások során az elkövető felderítése legtöbbször

nehézségekbe ütközött, amely különösen a ransomware jellegű támadások – egyébként
globális – megszaporodásának köszönhető.

A kriptovaluták 2017-ben tapasztalható, széleskörű elterjedése az elkövetési módok nagyobb

diverzifikálódásához is vezetett; a bűnözők több erőfeszítést áldoztak arra, hogy bitcoint
csalás vagy lopás útján szerezzenek, illetve vagyonbiztosításhoz és fizetési műveletekhez is
nagyobb számban használták fel azt.

Bár az altcoinokban rejlő tulajdonságok sokszor még a Bitcoinnál is alkalmasabb eszközzé

teszik őket bűncselekmények elkövetéséhez, azonban az egyéb kriptovalutákkal kapcsolatos
nyomozások száma egyelőre még elenyészőnek mondható. Ennek ellenére azonban – a
megfelelő tapasztalatok levonása érdekében – a jövőben szükséges az ilyen jellegű
nyomozások alakulásának figyelemmel kísérése is.

124
Ethereummal összefüggésben két eljárásra bukkantam (egy esetben rossz címre utalt kriptovalutát tartott
meg az elkövető, míg egy másik esetben eredetileg ethereum-bányászgépekre szánt összeget csaltak ki a
sértettől), moneróval kapcsolatban pedig egy cryptojacking fertőzés miatt tettek feljelentést.

69
 III. BÜNTETŐELJÁRÁSI KIHÍVÁSOK A BITCOINNAL KAPCSOLATBAN

Ebben a fejezetben olyan büntető-eljárási kérdésekkel kívánok foglalkozni, amelyek –

amennyiben a Bitcoinnal összefüggésben vizsgáljuk őket – a megszokott gyakorlattól eltérő
válaszokat igényelnek.

Véleményem szerint a Bitcoinnal kapcsolatban a legfőbb eljárási kihívások a nyomozati szak

során jelenleg két területen, a kriptovaluta lefoglalása és tárolása kapcsán jelentkeznek.

A Bitcoin eddigiekben részletesen elemzett jellemzői ugyanis megkövetelik, hogy ezen

eszköz lefoglalása során figyelemmel legyünk olyan új körülményekre, amelyek más
bizonyítási-eszközök esetén eddig egyáltalán nem merültek fel, valamint a büntetőeljárásban
történő tárolás során is az eddigi eljárásrendtől részben eltérő módszert alkalmazzunk.

Az általam javasolt megoldásoknál igyekeztem a realitások talaján maradni, így szem előtt
tartottam azt is, hogy azok a mai magyar rendőrség viszonyai között megvalósíthatók
legyenek. Mivel konkrét kérdésekre kívántam választ adni, így az alábbiakban nem
általánosságban a kriptovaluták, hanem konkrétan a bitcoin kezelésével foglalkozom,
azonban a kriptovaluták közös jellemzői miatt a kifejtett elvek – a megfelelő értelmezéssel –
természetesen más kriptovaluták esetén is irányadóul szolgálhatnak.

3.1. A bitcoin lefoglalása

Az alábbiakban az kívánom bemutatni, hogy amennyiben az eljárás során bármely okból

szükségessé válik az elkövető birtokában lévő bitcoin lefoglalása, úgy ez milyen gyakorlati
lépések mentén tehető meg.

Bár a címben csupán a lefoglalásról teszek említést, természetesen az elképzelt szituáció egy
házkutatással egybekötött lefoglalásra vonatkozik, nem pedig arra az esetre, ha az elkövető
önként „adná át” a nyomozó hatóság tagja részére a kriptovalutát. Ennek okán a lépések
részletezésekor kitérek a házkutatás során szem előtt tartandó elvekre is.

70
Végül fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy álláspontom szerint a bitcoin megfelelő
tárolásához a nyomozó hatóság részéről központi szintű lépések meghozatalára – egészen
pontosan egy megfelelően beállított hatósági tárca létrehozatalára – van szükség, ez azonban
hosszabb folyamat eredménye lehet csupán. A lefoglalás azonban nyilvánvalóan nem
képzelhető el anélkül, hogy a lefoglalt bitcoint valamilyen módon ne tárolnánk. A lefoglalás
lépéseit leíró részt ezért olyan szellemben készítettem el, hogy annak alkalmazásával egy
nyomozó akár már a holnapi napon képes legyen bitcoint lefoglalni, és a körülményekhez
képest megfelelően tárolni azt. Optimálisnak viszont értelemszerűen azt tartanám, ha egy
jövőbeli időpontban megvalósulnának a tárolás kapcsán általam ajánlott elképzelések, és
onnantól fogva a nyomozás során lefoglalt bitcoin is ebbe a központi tárcába kerülne utalásra.

3.1.1. A bitcoin lefoglalása a büntető-eljárási törvény tükrében

A lefoglalás lépéseinek leírása előtt indokoltnak tartom röviden összefoglalni, hogy a bitcoin
lefoglalása hogyan is értelmezhető jelenleg a büntető-eljárási törvényünk szerint.

Mint korábban már említettem, a jelenleg hatályos kódex alapvetően dolog lefoglalását teszi
lehetővé a lefoglalás definíciójának meghatározása során,125 majd a következő
bekezdésben126 ezt a kört kiterjeszti az információs rendszerre és az ehhez kapcsolódó
adathordozóra (feleslegesen, ugyanis ezek szintén dolgok), valamint – az azt megelőző
bekezdéssel kissé ellentmondásosan – az adatra is.127

A dolog fogalmának meghatározásához a polgárjog szabályait kell segítségül hívnunk. A

hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek128 értelmezése alapján arra a következtetésre
juthatunk, hogy dolgoknak alapvetően – megfelelve a köznapi értelmezésnek is – a birtokba
vehető testi tárgyakat tekinthetjük. A birtokba vehetőség egyrészt a dolog emberi – és ez alatt
nem feltétlenül az egyes embert, hanem absztrakt módon, az egész emberiség kell érteni – uralom
alá hajtásának fizikai lehetőségét jelenti, másrészt pedig ennek jogi megengedettségét. Ez utóbbit

125
Be. 151. § (1) bekezdés
126
Be. 151. § (2) bekezdés
127
Ez a módosítás egyébiránt csak 2014-től szerepel a Be.-ben (a 2013. évi CLXXXVI. törvény 21. §-a emelte
a büntető eljárásjog szabályai közé).
128
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.) 5:14. § (1) bekezdés

71
úgy kell értelmeznünk, hogy az egyébként fizikai kiterjedéssel rendelkező dolog birtokba vételét
a jog nem tiltja.129 A Polgári Törvénykönyv a dolog fogalmát kiterjeszti továbbá a pénzre és az
értékpapírokra, a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre, valamint az állatokra is.130

Az adat kapcsán a törvény – értelemszerűen – az elektronikus adatra utal, hiszen az egyéb

adatok az adathordozó (mint dolog) lefoglalásával vonhatók a hatóság birtokába. Az
elektronikus adat fogalmát sem a büntetőeljárási törvény, sem a kapcsolódó rendelkezések nem
határozzák meg. A legközelebbi definícióra az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről
szóló Egyezményének kihirdetéséről szóló törvényben bukkanunk, mely az adatok lefoglalásával
kapcsolatos büntetőeljárási tárgyú szabályokat is meghatározott a tagállamok részére. Az
egyezmény szerint „számítástechnikai adat” a tényeknek, információknak, illetőleg fogalmaknak
minden olyan formában való megjelenése, mely számítástechnikai feldolgozásra alkalmas,
ideértve azon programot is, amely egy funkció számítástechnikai rendszer által való végrehajtását
biztosítja.131

Nos látható, hogy a bitcoin a hatályos büntetőeljárási törvény tükrében nyugodt szívvel sem
a dolog, sem pedig az adat kategóriájának nem feleltethető meg, így lefoglalásának jogossága
is kérdéses. Mivel az utóbbi években – bár százas nagyságrendben indultak Bitcoinnal
kapcsolatos nyomozások, azonban ezek nagy része eredménytelenül zárult, így – egyszer
sem merült fel bitcoin lefoglalásának tényleges szükségessége,132 és nem is derült ki, hogy a
büntetőeljárás rendszere miképpen birkózna meg ezzel a jogi anomáliával (hiszen ez részben
jogértelmezési kérdés is).

A magam részéről azt az álláspontot képviseltem, hogy nem lehet lehet járható út, hogy a
szabályozás hiányossága miatt a bitcoint egyszerűen lefoglalhatatlannak tekintjük.
Amennyiben nem megyünk bele mély filózófiai fejtegetésekbe a bitcoin valódi természetére
vonatkozóan, és a tárcafájlban tárolt privát kulcsot tekintjük bitcoinnak (ezzel pedig a bitcoint

129
LENKOVICS Barnabás: Magyar polgári jog – Dologi jog. 2008. 35. p.
130
Ptk. 5:14. § (2)-(3)
131
2004. évi LXXIX. törvény az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai
Bűnözésről szóló Egyezményének kihirdetéséről 1. cikk b)
132
Külföldről érkező jogsegélykérelmekben ugyan volt példa ilyen kérés felbukkanására is, azonban ezekben
az esetekben nem került sor bitcoin felkutatására.

72
elektronikus adatnak), úgy a Be. által biztosított határozatlan tartalmú rendelkezés (a
lefoglalás a dolog őrzésbe vétele vagy más módon történő biztosítása) alkalmazásával a
bitcoin törvényesen lefoglalható.133

A hamarosan hatályba lépő új büntető-eljárási kódexünk134 azonban – egyébiránt rendkívül

előremutató módon – már rendezi a kérdést, amikoris a kriptovaluták szem előtt tartásával
bevezeti a „fizetésre használt elektronikus adat” kategóriáját, illetve rendelkezik a
lefoglalásának adekvát módjáról is.135 A kérdéses rendelkezés alkalmazásával a bitcoin
lefoglalásának törvényessége már nem lehet kérdéses.136

Ez utóbbi körülmény azonban oda is vezetett, hogy volt olyan ügyészi szerv, amely egyedi
ügyben adott állásfoglásban nem tartotta lehetségesnek a bitcoin lefoglalását, amely mögött
vélhetően az a cél állt, hogy az új be. hatálybelépéséig137 hátralévő néhány hónapban
lehetőleg ne merüljön már fel az eljárásban jogilag kérdéses helyzet.

Nyilvánvalóan kérdéses, hogy egy szélesebbkörű jogértelmezési eljárás kezdeményezése

esetén is ugyanilyen álláspontra helyezkedne-e az ügyészség, az új törvény hatálybelépéséig
hátralévő rövid időre tekintettel azonban valóban kevéssé indokolt már ilyet kezdeményezni.

A lefoglalás kapcsán jelenleg fennálló büntetőeljárás-jogi helyzet bemutatását azonban

mégsem tartottam feleslegesnek, már csak annak egyértelművé tétele végett is, hogy a bitcoin
lefoglalását a még hatályban lévő törvény rendelkezései szerint is törvényesnek gondolom.

133
Erre vonatkozóan – informális úton ugyan, de – megerősítést kaptunk a Legfőbb Ügyészségtől is.
134
2017. évi XC. Törvény a büntetőeljárásról (továbbiakban új Be.)
135
Új Be. 315. § (2) A fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását úgy is végre lehet hajtani, hogy az
elektronikus adattal olyan műveletet végeznek, amely az érintettnek az elektronikus adat által kifejezett vagyoni
érték feletti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.
136
Mindazonáltal a jogalkotó továbbra is adós a részletszabályokat meghatározó végrehajtási rendelettel, ezeket
a kérdéseket ugyanis jelenleg sem a 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet (Nyor.), sem pedig a lefoglalás
részletszabályairól szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet nem rendezi.
137
2018. július 1. napja

73
3.1.2. A bitcoin lefoglalásának lépései

Az eddig kifejtettek alapján nyilvánvaló, hogy bitcoin esetében zár alá vételnek és hasonló
jellegű intézkedéseknek még elméletben sincs értelme, ugyanis nincs semmilyen szerv,
amely végrehajthatná a hatóság határozatát. A bitcoin feletti rendelkezési jogot kizárólag a
tulajdonossal szemben közvetlenül alkalmazott kényszerintézkedéssel, mégpedig egy
kikényszerített tranzakcióval lehet felfüggeszteni, amely során a lefoglalandó bitcoint a
tulajdonos címéről a hatóság címére utaljuk.

Az alábbiakban összefoglalom azokat a főbb lépéseket, amelyeket a nyomozó hatóság

tagjának ezen eljárás során ajánlatos végrehajtania. Annak érdekében, hogy mindez valóban
alkalmazható is legyen a gyakorlatban, a lépéseket nem csupán elméleti jelleggel, hanem egy
konkrét Bitcoin kliens alkalmazásán keresztül mutatom be.

Megismételvén a korábban elmondottakat: amennyiben a hatóságnak már a rendelkezésére

áll egy központi cím, úgy a lefoglaláshoz szükséges cím létrehozására vonatkozó lépések
értelemszerűen kihagyhatók.

A lefoglalás – a tranzakció kikényszerítése – az alábbi nyolc lépésben hajtható végre. Az első

három lépés a lefoglalás előkészületének, míg a többi a tényleges végrehajtásának tekinthető.

▪ A tranzakcióhoz szükséges számítógép előkészítése

▪ A fogadásra szolgáló cím elkészítése
▪ A fogadásra szolgáló címhez tartozó privát kulcs biztonságba helyezése
▪ A lefoglalást szenvedő privát kulcsának felkutatása
▪ A privát kulcsok kinyerése a tárcából
▪ A privát kulcsok importálása a tranzakcióhoz használandó számítógépre
▪ A tranzakció végrehajtása
▪ A tranzakció ellenőrzése

74
3.1.2.1. A tranzakcióhoz szükséges számítógép előkészítése

Az első lépésben elő kell készítenünk egy olyan hordozható, internetkapcsolattal rendelkező
számítógépet, amellyel a kikényszerített utalást végre fogjuk tudni hajtani a helyszínen.

Bár a tranzakció elvileg végrehajtható az eljárás alá vont számítógépének használatával is,
azonban ez könnyen akadályokba ütközhet. Elképzelhető, hogy a kérdéses számítógép nem
rendelkezik internetkapcsolattal, vagy jelszóval védett Bitcoin klienst telepítettek rá, esetleg
a privát kulcsra végül csupán egy egyszerű szöveges fájlban vagy egy papírlapon rögzítve
bukkanunk. Ezen utóbbi esetekben nem is áll majd rendelkezésünkre megfelelő kliens vagy
számítógép.

Az előkészítés során telepíteni kell egy Bitcoin klienst a használni kívánt számítógépre. Bár
ebből több fajta is létezik, azonban a lefoglalás szempontjából megfelelő kliensnek
rendelkeznie kell bizonyos tulajdonságokkal.

A kliensnek értelemszerűen ismernie kell a teljes blokkláncot, hiszen máskülönben nem

tudná ellenőrizni a tranzakciók hitelességét. A teljes blokklánc mérete azonban több száz
gigabyte – ami természetesen folyamatosan növekszik – így letöltése egyrészről hosszabb
ideig is eltarthat, másrészről pedig minden indításnál újabb frissítésre van szükség.

A fenti problémák kiküszöbölése érdekében ajánlatos olyan klienst használni, mely nem tölti
le a teljes blokkláncot, hanem annak adatait egy olyan távoli szerver útján ellenőrzi, ahol az
már rendelkezésre áll. Mindemellett természetesen a kliensnek megbízható forrásból is kell
származnia, máskülönben akár adathalász vírust is tartalmazhat.

Az említett feltételeknek megfelelő kliensnek tekinthető az Electrum, amely a

https://electrum.org/#download címen érhető el.

75
 15

Az említett címen a Electrum több verziója is megtalálható. Ezek közül – feltételezvén

természetesen, hogy Windowst használunk – a „Portable version” használható a
legegyszerűbben, ugyanis ez nem igényel semmiféle telepítést.

A letöltést követően a programban létre kell majd hoznunk egy tárcát, amelybe később a
lefoglalást szenvedőtől megszerzett privát kulcsokat importáljuk a tranzakció
végrehajtásához (ez részletesen a 7. lépésben kerül bemutatásra). A lefoglaláshoz azonban
egy másik számítógépen létre kell hoznunk egy másik tárcát is, amelyben majd az utalás
fogadásához szükséges címet generáljuk. Mivel mindkét tárca létrehozásának lépései
azonosak, ezért ezt csupán egyszer (ezen második tárca kapcsán) mutatom be a következő
pontokban.

3.1.2.2. A fogadásra szolgáló cím elkészítése

A lefoglaláshoz tehát létre kell hoznunk egy másik tárcát is, amely majd tartalmazza azt a
hatósági címet, amelyre a lefoglalandó bitcoint utalni szándékozunk. Bár ilyen címet az előző
pontban említett tárcával együtt is létrehozhatnánk, biztonsági megfontolásból azonban ez
mégsem indokolt.

76
A tranzakció végrehajtásához mindenképpen internetkapcsolatra van ugyanis szükség, így,
ha a hatósági címhez szükséges tárcát ugyanazon a számítógépen készítenénk el, fennállna a
veszélye, hogy a számítógépen lévő esetleges adathalász vírusok az újonnan létrehozott
privát kulcsokat megszerzik.138

A fentiek kizárása érdekében a Bitcoin klienst fel kell telepíteni egy internetkapcsolattal nem
rendelkező számítógépre is, és a bitcoinok fogadására szolgáló tárcát ezen szükséges
létrehozni.

A tárcában lévő címek és a hozzájuk tartozó privát kulcsok elkészítéséhez nincs szükség
internetkapcsolatra, hiszen ezek csupán matematikai műveletek eredményei. Az így alkotott
címek természetesen nem is fognak megjelenni a blokkláncban mindaddig, amíg egy
tranzakció során nem adjuk meg azokat az utalás céljaként. Bár elviekben akár
előfordulhatna, hogy időközben véletlenül valaki más is ugyanazt a címet generálja magának,
ám a karaktersor bonyolultsága miatt ez gyakorlatilag kizárt, a lehetséges Bitcoin címek
száma 2160 lehet.139 Azonban ezzel együtt is, a blokkláncot nyilvántartó oldalakon140
közvetlenül a tranzakció megkezdése előtt bármikor ellenőrizhetjük, hogy az adott cím nem
szerepel-e már véletlenül a blokkláncban.

Ha az eljárás későbbi szakaszában a lefoglalt bitcoint tovább kell utalnunk – vagy a lefoglalás
megszüntetése miatt, vagy mert az eljárás befejeztével az állam tulajdonába kerül és
értékesíteni kell azt – úgy a tárcát elég csupán közvetlenül az utalás előtt online számítógépre
másolnunk.

Nyilvánvalóan célszerű minden lefoglalást szenvedő esetén külön címet generálni, azonban
a címek számát egyéb célszerűségi okok is meghatározhatják (külön címek a külön
bűncselekményekből származó bitcoinok biztosítására, stb.).

138
Ennek lehetősége ugyanis sosem zárható ki teljesen egy internetkapcsolattal bíró számítógépen.
139
Ez azt jelenti, hogy ha egymilliárd ember használna a földön bitcoint, és mindegyik 10 címet generálna, két
cím egyezésének az esélye akkor is csak 0.0000000000000000000000000000000000007% lenne.
140
Mint pl. a https://blockchain.info/

77
A tárca létrehozásának lépései az alábbiak.

16

Az első indítást követően be kell állítanunk, hogy a kliens milyen módon csatlakozzon a
blokkláncot tartalmazó szerverhez. A beállítást hagyjuk az alapértelmezettként felajánlott
Auto connet lehetőségen, majd kattintsunk a Next fülre!

Ezt követően a kliens létrehoz egy electrum_data elnevezésű mappát ugyanazon a helyen,
ahonnan a letöltött klienst elindítottuk. Ez a mappa fogja tartalmazni a wallets almappában
default_wallet néven a létrehozott tárcafájlt (ha csak nem változtatjuk meg a tárca nevét a
következő ablakban). Az ezt követően felugró három fülben a felajánlott lehetőségek közül
sorban válasszuk ki a Standard wallet, Create new seed, Standard opciókat, hogy a
következő ablakhoz jussunk.

78
 17

A fenti ablakban a program egy seednek (magnak) nevezett, 12 véletlenszerű szóból álló
listát fog feltűntetni, amit fel kell jegyeznünk, és a következő ablakban ugyanilyen formában
kell majd megadnunk.

Ez egy biztonsági megoldás, ugyanis a seed ismeretében (ami gyakorlatilag egy kriptográfiai
művelet alapjaként szolgál) később bármikor visszaállíthatnánk a tárcában lévő összes címet
és privát kulcsot, ha valamilyen okból elvesztenénk azokat.

Minderre a jelen eljárási rendben nem lesz szükségünk, az opció azonban nem sajnos nem
kerülhető meg. Másoljuk tehát ki a szavakat, majd a következő ablakban adjuk meg őket
újból.

79
Ha ezt megtettük, a kliens fel fogja ajánlani, hogy készítsünk jelszót is a tárcához. Ha
állítanánk be jelszót, az a privát kulcsok kliensen belüli megjelenítéséhez és ezáltal az
utalások végrehajtásához lenne szükséges. Mivel azonban a tárcát – mint azt a későbbiekben
kifejtem – a lefoglalást követően a programból törölni fogjuk, így ezen biztonsági lépcső
közbeiktatása felesleges.

A mezőket üresen hagyva lépjünk tehát tovább, majd hasonló megfontolásból a seedről
készült előző feljegyzésünket is semmisítsük meg (arra a továbbiakban nem lesz szükségünk,
ha azonban illetéktelen kezekbe kerülne, úgy a tárca újragenerálásával a lefoglalt bitcoinhoz
más is hozzáférhetne).

18

A fentieket követően a program létrehoz egy tárcát, amibe belépve a Receive fül alatt
láthatjuk is az első címünket a hozzá tartozó QR-kóddal.141

141
A QR-kódok lényege, hogy hosszabb szövegeket (mint amilyen egy Bitcoin cím is) grafikus formában
tárolnak, így a megfelelő applikációkkal beolvastatva őket nem kell begépelni vagy átmásolni az adott szöveget.
A mobilra letölthető tárcák legtöbbje képes QR-kódot beolvasni, így ez kényelmi funkciónak tekinthető.

80
 19

A tárcában azonban valójában ezzel egyidejűleg több cím is létrehozásra kerül, amelyeket a
View és a Show Addresses opciókra kattintva, majd pedig a megjelenő Addresses fülre lépve
láthatunk. A Balance oszlop jelöli az adott címekhez tartozó bitcoin mennyiségét, mely jelen
esetben mindenhol nulla.

A következő lépésben a szükséges mennyiségű címet egy külső adathordozó segítségével át

kell másolnunk a tranzakcióhoz előkészített gépre, hogy a lefoglalás előtt majd célként meg
tudjuk adni a kliensben. Bár a címet le is gépelhetjük, célszerű másolást alkalmazni, ugyanis
bármely karakter elütése esetén a tranzakció nem jön létre (a karaktersor egyaránt tartalmaz
kis- és nagybetűket, illetve számokat). A címekhez tartozó privát kulcsokat természetesen
nem kell átmásolnunk a másik számítógépre, ugyanis a bitcoin fogadásához azokra nincs
szükségünk.

Jobb gombbal valamelyik címre kattintva, a Copy Address paranccsal másoljuk vágólapra
bármelyik általunk választott címet, ezt követően illesszük azt egy egyszerű szöveges fájlba
és egy – lehetőleg előzőleg formatált – pendrive segítségével másoljuk át a tranzakcióhoz
használandó számítógépre.

81
3.1.2.3. A fogadó címhez tartozó privát kulcs biztonságba helyezése

A tárca létrehozását követően digitális mentést fogunk készíteni az előző pontban kimásolt
címekhez tartozó privát kulcsokról.

20

A privát kulcsot az adott címre jobb gombbal kattintva a Private Key paranccsal jeleníthetjük
meg (mint korábban említettem, a privát kulcs jelen esetben az „L” karakterrel kezdődik, a
„p2pkh” csupán a kulcs létrehozása során alkalmazott script típusát jelöli, ami esetünkben
irreleváns).

Mind a címet – az előző pontban kifejtettek szerint – mind a hozzá tartozó privát kulcsot
másoljuk át egy egyszerű szöveges fájlba, amit ezt követően másoljunk külső adathordozóra
(valamilyen optikai lemez használata javasolt).142 A fájlt indokolt továbbá jelszóval is
védeni, melynek legegyszerűbb módja annak tömörítése WinRAR-ral, jelszó megadása
mellett (természetesen még a lemezre másolás előtt).

142
Bár a címek a hozzájuk tartozó privát kulcsokból visszafejthetők ugyan, azonban praktikus okokból indokolt
azokat is a privát kulcsok mellett feltüntetni.

82
A jelszót természetesen szintén úgy kell tárolnunk, hogy illetéktelen személy azt ne
ismerhesse meg. Erre megfelelő módszer lehet, ha azt – annak érdekében, hogy átvilágítással
se lehessen kifürkészni – egy kartonlapra írva, zárt borítékban tároljuk az adathordozótól
elkülönítve.

Az adathordozót a bűnjelekhez hasonlóan kell csomagolnunk szintén olyan módon, hogy a

bűnjelzacskó felnyitása állagsérelem okozása nélkül ne legyen lehetséges. Az adathordozót
ezt követően elhelyezhetjük a bűnjelkamrában, míg a jelszót az eljárás során egy másik
helyiségben indokolt őrizni.

Az adathordozó tárolásánál figyelemmel kell lennünk arra is, hogy megsemmisülése vagy
elvesztése esetén véglegesen elveszítjük a lefoglalt bitcoin feletti rendelkezés lehetőségét,
ajánlott ezért egyidejűleg egy biztonsági másolatot is létrehozni (és hasonló módon tárolni).

A mentések elkészítését követően a tárcafájlt (ami a már említett mappában található

default_wallet néven) törölnünk kell a létrehozáshoz használt számítógépről, hogy később
senkinek se legyen módja megismerni a privát kulcsokat. Ügyeljünk arra, hogy az adatokat
véglegesen töröljük a merevlemezről, hogy azok erre szolgáló programok segítségével se
legyenek visszaállíthatók. Ilyen célra egyszerűen és ingyenesen használható a File Shredder
nevű alkalmazás.143

3.1.2.4. A lefoglalást szenvedő privát kulcsának felkutatása

A házkutatás megkezdését megelőzően mindenképpen indokolt adatgyűjtést folytatnunk arra

vonatkozóan, hogy a célszemély milyen módon tárolhatja az eljárás tárgyát képező bitcoint.
Ehhez vegyük igénybe blokklánc segítségét is, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a keresett
bitcoin egy online tőzsdéhez, pénztárca szolgáltatóhoz, vagy egyéb más szolgáltatóhoz került
elutalásra (ezek címei általában egyszerű Google keresés alapján is azonosíthatók).
Különösen árulkodó lehet, ha az adott címen nagyösszegű bitcoin fordult meg, vagy
rendkívül gyakoriak az utalások. Ilyen esetben máris tudhatjuk, hogy a házkutatás során nem

143
http://www.fileshredder.org/

83
a privát kulcsok, hanem az ezen szolgáltatókhoz tartozó bejelentkezési adatok felkutatása
lesz a fő cél (természetesen ilyen esetben az utalást is ezen szolgáltatók felületén kell majd
végrehajtanunk).

Ha nem találtunk olyan adatokat, amelyek az inkriminált címre vonatkozóan különösebb

iránymutatással szolgálnának részünkre, vagy egyáltalán nem is ismerünk címet, úgy a
házkutatás során kell a privát kulcsokra utaló nyomokat felkutatnunk.

A házkutatás megkezdésekor arra kell törekednünk tehát, hogy az eljárás alá vont a
számítógépét ne tudja a kényszerintézkedés megkezdését követően kikapcsolni. Ajánlott
természetesen a házkutatást is olyan időpontban foganatosítani, amikor feltételezzük, hogy a
számítógépet bekapcsolt állapotban találhatjuk (nem indokolt tehát ilyen esetben a hajnali
órákban kopogtatni, célszerűbb abban az időszakban felkeresni az eljárás alá vontat, amikor
délutáni vagy esti pihenését tölti).

Az adatok lefoglalására irányuló házkutatások során általában a nyomozó hatóság igyekszik

lefoglalni a helyszínen talált eszközöket, amelyekről aztán a lefoglalást követően mentést
készít az adattartalom későbbi vizsgálata céljából. Amennyiben azonban a
kényszerintézkedés bitcoin felkutatására irányul, úgy az effajta késlekedésre nincs mód; a
megtalált elektronikai eszközöket a helyszínen kell átvizsgálni addig, míg lehetőségünk van
az eljárás alá vont személyt kontroll alatt tartani. Máskülönben a távozásunkat követően
azonnal lehetősége nyílna más címre utalni a bűncselekmény tárgyát képező bitcoint, még ha
egyébként a privát kulcsok megtalálhatók lettek volna később a lefoglalt eszközökön is.

Amennyiben sikerült a számítógépet bekapcsolt állapotban találnunk (vagy az nem volt

jelszóval védve), úgy tehát azonnal meg kell kezdenünk felkutatni a számítógépen lévő
klienseket (alapértelmezés szerint ugyanis a tárcafájlok általában ezen programok
gyökérkönyvtárában találhatók). A kliensek felkutatása azért is indokolt, mert a tárcából a
privát kulcsok kinyerése legkönnyebben a lefoglalást szenvedő által használt programmal
lehetséges. Bár az Electrum képes lehet a más típusú kliensek által létrehozott tárcafájlokat
is megnyitni, azonban könnyen felléphetnek kompatibilitási problémák is. A tárcafájlok

84
pontos helyének felkutatásának megkönnyítése érdekében végezhetünk internetes keresést
is, ez alapján ugyanis gyorsan megállapíthatjuk, hogy egy-egy adott kliensnek mi az
alapértelmezett mentési helye és tárcaneve. Amennyiben a számítógépen nem találunk
Bitcoin klienst, úgy a meghajtókon egyszerű keresést kell végeznünk a „wallet, private key,
seed” és egyéb olyan szótöredékekre, amelyekről feltételezzük, hogy a privát kulcsokhoz
vezethetnek minket.

A meghajtók tartalmának átvizsgálása mellett ellenőriznünk kell a böngészési előzményeket

és könyvjelzőket is. Ennek során akkor is fel kell jegyeznünk az előzményekben talált
váltókat és egyéb szolgáltatókat, ha hozzájuk bejelentkezési adatokat nem sikerült
megállapítanunk, ugyanis az eljárás későbbi szakaszában megkeresést küldhetünk részükre
a célszemélyre vonatkozóan. Ugyanez vonatkozik a felhőszolgáltatókra is, ugyanis a privát
kulcsok náluk is tárolhatók. A böngészési előzmények mellett érdemes ellenőriznünk
továbbá a sütiket is, ugyanis ezeket a felhasználók – az előzményekkel ellentétben –
hajlamosak nem törölni

A számítógépek mellett természetesen – ugyanilyen elvek alapján – ellenőriznünk kell a

célszemély birtokában lévő összes egyéb elektronikai eszközt is (tabletek, mobiltelefonok),
az ilyen eszközökön szokásos tárcák után kutatva.

Természetesen lehetséges, hogy az eljárás alanya papír alapon, vagy más külső adathordozón
tárolja a privát kulcsokat, így nem csupán a számítógépeket, telefonokat (stb.) kell
felkutatnunk. Az elektronikus és hagyományos iratok átvizsgálása során figyelemmel kell
lennünk az olyan iratokra is, amelyek egymástól független szavakat tartalmaznak, ugyanis
nem kizárt, hogy a célszemély feljegyzést készített a tárcájához tartozó seedről. Amennyiben
nem bitcoint keresünk, úgy pedig még a házkutatás előtt érdemes tájékozódni afelől, hogy az
adott kriptovaluta privát kulcsai milyen formátummal bírnak.

Szinten figyelemmel kell lenni a QR-kódokat tartalmazó iratokra is, ugyanis ezek is jó
eséllyel takarhatnak bitcoin címeket éppúgy, mint hozzájuk tartozó privát kulcsokat. Ne
feledkezzünk meg továbbá a hardware kulcsok felkutatásáról sem, ha feltételezzük, hogy a

85
gyanúsított ilyet használt a bitcoinjai megőrzése érdekében (tartsuk szem előtt azonban, hogy
ezen eszközök PIN-kóddal is elláthatók).

21

A fentihez hasonló, papíralapú tárcát kell keresnünk jellemzően abban az esetben, amikor az
alany ATM-en keresztül vásárolt bitcoint (új tárca létrehozása esetén az ATM-ek ugyanis
kinyomtatnak egy címet és privát kulcsot is tartalmazó papírtárcát). Az erre vonatkozó
információk felderítése során szintén igénybe vehetjük a blokkláncot, ugyanis az ATM-ek
címe is legtöbbször ismert.

Amennyiben a helyszínen nem voltunk képesek felkutatni a privát kulcsot, úgy még nem
tekinthetünk el automatikusan az eszközök lefoglalásától, ugyanis lehet még esélyünk azok
megtalálására a benti, alaposabb vizsgálat során is. Természetesen éppúgy bízhatunk abban
is, hogy az elkövető nem rendelkezik másolattal a privát kulcsairól (így a lefoglalás esetén
sem fogja tudni a bitcoint továbbutalni), mint ahogy egyébként tartanunk kell tőle, hogy igen.

86
Az is előfordulhat továbbá, hogy egy nyomozás során nem is számítunk arra, hogy a
célszemély rendelkezik bitcoinnal, azonban a lefoglalt eszközei átvizsgálása során később
mégis erre vonatkozó adatokat – Bitcoin kliens, elmentett privát kulcs stb. – találunk.
Amennyiben az eljárásban indokolt lehet az így talált bitcoin lefoglalása is (például a kár
megtérülésének biztosítása érdekében), úgy ezt szintén a lehető legrövidebb időn belül kell
megtennünk.

Ilyen esetekben természetesen külön kell lefoglalnunk a később feltárt bitcoint – már csak a
tranzakció pontos dokumentálása és a jogorvoslati jog biztosítása céljából is –, a lefoglalást
pedig indokolt egy szemle keretében végrehajtani. A szemle jegyzőkönyvben így – a
lefoglalás mellett – dokumentálhatjuk azt is, hogy miként tekintettük át az adathordozót, ezt
a korábbi kényszerintézkedés során miért nem végeztük el helyben (időhiány, az adatok nagy
mennyisége stb.), és eközben hol és hogyan bukkantunk olyan adatokra (például privát kulcs,
tárcafájl), amelyek felhasználásával a lefoglalást végrehajtjuk. Ebben az esetben
természetesen elegendő, ha a szemlét és a lefoglalást hatósági tanú jelenlétében végezzük el,
befejeztével pedig haladéktalanul értesítjük az érintett személyt, akit utólag nyilatkoztatunk
a panasztételi szándékáról (hiszen, ha még a lefoglalás előtt értesítenénk, akkor ezzel esetleg
lehetőséget adnánk neki a bitcoin továbbutalására).

3.1.2.5. A privát kulcsok kinyerése a tárcából

A privát kulcsok azonosítására a legegyszerűbb módszer, ha a tárcát az elkövető által használt

programmal nyitjuk meg. Ebben az esetben láthatjuk az elkövető által létrehozott címeket és
az azokon szereplő összegeket is. Ilyen esetben a privát kulcsokat az erre szolgáló funkcióval
– a tranzakcióhoz előkészített számítógépre történő másolás céljából – egy szöveges fájlba
menthetjük. Bár minden program felépítése más, az Electrumhoz hasonlóan általában Private
key elnevezésű gombot kell keresnünk a privát kulcs megjelenítéséhez (amennyiben nem
boldogulunk, használjuk a program súgóját vagy keressünk rá az interneten a funkció
előhívásának mikéntjére az adott kliensben).

87
Ha valamilyen okból a program segítségével nem sikerült megjelenítenünk a privát
kulcsokat, vagy nem is találtunk erre szolgáló programot a gépen, különálló tárcafájlt vagy
privát kulcsokat azonban igen, úgy egyszerűen ezeket másoljuk át a tranzakcióhoz
előkészített számítógépre.

3.1.2.6. A privát kulcsok importálása a tranzakcióhoz használandó számítógépre

Természetesen amennyiben a házkutatás során feltárt klienssel, vagy webes alkalmazással el

tudjuk utalni a bitcoint a hatósági címre, úgy tegyük ezt meg. Amennyiben azonban csak egy
különálló tárcafafájlt vagy privátkulcsot találunk, vagy más okból nem tudjuk a tranzakciót
végrehajtani (például a vizsgált eszköz nem rendelkezik internetkapcsolattal), úgy az általunk
ebből a célból előkészített számítógépet kell igénybe vennünk az utaláshoz.

Tárcafájl esetén a fájlt másoljuk a korábban említett electrum_data\wallets mappába, ami

után jó eséllyel az Electrum felismeri majd és megjeleníti az abban szereplő címeket az
Addresses fül alatt (ehhez nem árt újraindítanunk a programot, majd ezt követően a File/Open
parancssal megnyitni a tárcát).

Amennyiben ezt követően nem jelennek meg a tárcában lévő címek az Addresses fül alatt,
úgy a tárcafájl nem kompatibilis az Electrum programmal. Ilyen esetben próbáljuk meg
kideríteni, milyen programmal készült a tárcafájl, majd a letöltést és telepítést követően
nyerjük ki a privát kulcsokat az ötödik pontban írtak szerint (amennyiben a lefoglalást
szenvedő nem hajlandó elárulni a kliens nevét, úgy erre vonatkozóan internetes kutatást
végezhetünk a fájl elnevezése alapján, vagy megpróbálhatunk felkutatni telepítő fájlokat a
számítógépen és a lomtárban).

Mielőtt azonban ezt megtennénk, kíséreljük meg egyszerűen Notepad-del is megnyitni a fájlt,
ugyanis – egyszerű adatfájl lévén – jó eséllyel kaphatunk értelmezhető adatokat. Ha a privát
kulcsot közvetlenül nem is találjuk meg így, azonban lehet esélyünk akár a seed
megismerésére, amit ezt követően csupán be kell emelnünk az Electrumba (a második
pontban megismert lépések keretében) és ilyen módon újragenerálni a privát kulcsokat.

88
Ha csak különálló privát kulcsokat tudtunk felkutatni, akkor ezek importálására lesz szükség
(ebben az esetben azonban már nem kell kompatibilitási problémáktól tartanunk). Ehhez a
File legördülő menüben a New/Restore parancsra kattintva meg kell adnunk egy nevet az
újonnan létrehozandó tárcának, majd ezt követően a II. pontból már ismert ablakok tárulnak
elénk. Most azonban a Standard wallet helyett az Import Bitcoin addresses or private keys
lehetőséget válasszuk.

A megjelenő ablakban most a mag helyett a megszerzett privát kulcsokat kell az erre szolgáló
mezőbe másolnunk. Egyszerre több privát kulcsot is megadhatunk, illetve a mező jobb alsó
sarkában lévő mappa ikonra kattintva akár ki is jelölhetjük az általunk korábban létrehozott
szöveges fájlt (a program automatikusan felismeri a benne lévő privát kulcsokat). Bár a
program felajánlja, jelszót megint csak nem szükséges megadnunk.

22

89
Amennyiben a privát kulcsokat papír alapon találtuk meg, úgy kénytelenek vagyunk azokat
manuálisan begépelni a fenti mezőbe. Ilyenkor különösen ügyeljünk a pontosságra, valamint
a kis- és nagybetűk különbözőségére.

Az importálást követően a kliens egy új tárcafájlt hoz létre, ami csak az importált címeket
tartalmazza (ezek ekkor generálódnak a privát kulcsokból). Egy új Electrum ablakban az
Addresses fül alatt jelennek meg a címek, és az azokhoz rendelt bitcoin összegek. A címre
jobb gombbal kattintva, a Private key paranccsal akár meg is győződhetünk róla, hogy
valóban az általunk korábban megadott privát kulcshoz tartozik a cím.

3.1.2.7. A tranzakció végrehajtása

A tranzakció végrehajtása előtt ellenőriznünk kell az internetkapcsolatot a tranzakcióhoz

használt számítógépen, hiszen enélkül az utalás nem jöhet létre (a kapcsolat meglétét
egyébként a kliens jobb alsó sarkában található zöld kör is jelzi részünkre).

23

Ezt követően kattintsunk a Send fülre, majd a Pay to mezőbe a korábban létrehozott valamely
hatósági címet másoljuk be. Ügyeljünk arra, hogy a karaktersort pontosan adjuk meg, hiszen

90
ellenkező esetben nem jön létre a tranzakció. Az Amount mezőben kell megadnunk az
elküldendő bitcoin összeget.

Előfordulhat – sőt, valószínű – hogy a lefoglalást szenvedő egyszerre több címen is tárol
bitcoint. Ilyen esetben a tranzakció összegének az összes címen tárolt bitcoin együttes
összegét adjuk meg, amennyiben nincs különös indokunk a más-más címekre történő utalásra
(mint tudjuk, egyszerre több címről is küldhetünk bitcoint egyetlen tranzakció során). A
küldő címeket nem kell kijelölnünk, a program automatikusan levonja a rendelkezésre álló
címekről a szükséges összeget. Természetesen összeadogatnunk sem kell az összegeket, elég,
ha ehhez a Max gombra kattintunk (praktikus is ezt a módszert alkalmazni, hiszen így a
félreszámolás veszélye nélkül „üríthetjük ki” egyszerre a lefoglalást szenvedő összes címét).

A fenti adatok megadását követően kattintsunk a Send gombra (amennyiben az Electrum nem
ismerte fel a tárcafájlt és ezért kénytelenek voltunk az adott fájlnak megfelelő klienst
letölteni, úgy természetesen a menüpontok eltérőek lehetnek, azonban lényegében ugyanezen
adatokat kell megadnunk).

A tranzakció végrehajtásához tranzakciós díjat kell fizetnünk, ez azonban elhanyagolható

mértékű. Bár ennek összege hatással lehet a blokkba foglalás sebességére, ajánlott elfogadni
az alapértelmezett mértéket (a tranzakciós díj nagyságát egyébiránt a Tools/Preferences/Fees
menüpontban tudjuk módosítani).

3.1.2.8. A tranzakció ellenőrzése

A küldést követően néhány másodpercen belül megjelenik a History fül alatt a tranzakció,
ezzel párhuzamosan pedig a címeken lévő bitcoinok összege nullára csökken. A tranzakcióra
jobb gombbal kattintva, majd a Details parancsot választva előhívhatjuk a tranzakció
részleteit tartalmazó ablakot.

91
 24

A Status bejegyzés mellett láthatjuk, hogy a tranzakció hány alkalommal került

megerősítésre (confirmation) a bányászok által. Elméletileg előfordulhat, hogy a hatósági
tranzakció elindítását követően a lefoglalást szenvedő is indít egy tranzakciót ugyanarról a
címről, és – amennyiben magasabb jutalékot ad meg – a bányászok az ő tranzakcióját erősítik
meg előbb.

Ez csak úgy előzhető meg, ha a lefoglalást szenvedőt kontroll alatt tartjuk mindaddig, míg a
tranzakció legalább egy – de inkább két – megerősítést nem kap (ergo a blokkba foglalást
követően már egy újabb blokkot is kibányásztak). Két megerősítést követően már közel
lehetetlen egy tranzakciót felülírni a blokkláncban, így a lefoglalást sikeresnek tekinthetjük.

92
 25

Mivel a tranzakció ekkor már a nyilvános blokklánc része, ezért az ellenőrzést akár bármely
erre szolgáló weboldal segítségével is elvégezhetjük. A példában szereplő tranzakció a
https://blockchain.info/ oldalon a fentiek szerint néz ki.

Ha mindezt végrehajtottuk, akkor már „csak” azt kell biztosítanunk, hogy az utalásban
érintett címekhez tartozó privát kulcsokat a továbbiakban is biztonságban őrizzük.

3.2. A bitcoin tárolása az eljárás során

Bár a lefoglalás lépéseinek bemutatása során egyben leírást adtam arra vonatkozóan is, hogy
milyen módon történjen a lefoglalt bitcoin tárolása, azonban ez a módszer csak abban az
esetben alkalmazandó, ha nem áll rendelkezésre erre vonatkozóan központi megoldás.

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a bitcoint a lefoglalást követően a hatóság nem

értékesítheti abból a célból, hogy az eljárás végéig pénzként tárolja azt a letéti számláján (a
kapcsolódó konferenciák során gyakran hallok erre vonatkozó „javaslatokat”). Bár ez elsőre
talán kézenfekvő megoldásnak tűnhet, azonban több akadálya is van.

Egyrészről a 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet alapján letéti számlára csak
lefoglalt pénzt lehet befizetni – magyar pénzt a hatóság által kezelt, külföldi pénzt pedig a

93
Magyar Államkincstár által vezetett letéti számlára – a bitcoin pedig jogilag nem tekinthető
pénznek.

Másrészről pedig a lefoglalt dolgok előzetes értékesítéséhez szükséges feltételek144 egyike

sem igaz a bitcoinra – a bitcoin ugyanis nem romlandó, nem alkalmatlan huzamos tárolásra,
az nem jár jelentős költséggel, illetve az sem jelenthető ki, hogy a hosszú tárolás miatt értéke
biztosan csökkenne.145 Már pedig ezek a törvényben taxatíve felsorolt feltételek, az előzetes
értékesítésnek más esetköre nincs.146

Érdemes megjegyezni továbbá, hogy ha nem lennének jogi akadályai az előzetes

értékesítésének, az akkor sem lenne indokolt. A bitcoin árfolyama ugyanis rendkívül nagy
ingadozást mutat (néhány éves története során az értéke több ezerszeresére növekedett, majd
újból lecsökkent), és amennyiben a lefoglalást követően az értéke újból növekedne, úgy a
számlán lévő forintösszeg már nem fedezné az értékét. Ha valamely okból a lefoglalás
megszüntetésére kerülne sor, úgy a bitcoin tulajdonosát érdeksérelem érhetné, amiért akár
jóval kisebb pénzösszeget kap vissza, mint amit a bitcoinjai egyébként érnének.

Mivel a bitcoin lefoglalására jellemzően nem a bizonyítás (hiszen arra tökéletesen alkalmas
a blokklánc), hanem a vagyonelkobzás későbbi biztosítása érdekében kerül sor, így a hatóság
a lefoglalást arra való hivatkozással sem szüntetheti meg, hogy arra a bizonyítás érdekében
már nincs szükség. A lefoglalt bitcoin ezért jellemzően az eljárás végéig a hatóság őrzésében
kell, hogy álljon, amíg az eljárást valamilyen okból meg nem szüntetik, vagy ítélettel a
vagyonelkobzást a bíróság meg nem állapítja.147

144
Be. 156. § (1) bekezdés
145
Az utolsó pont kapcsán meg kell jegyezni, hogy a bitcoin értéke a tárolás során valóban csökkenhet ugyan,
ám éppúgy nőhet is, a törvény pedig csak akkor teszi lehetővé az előzetes értékesítést, ha a csökkenés
bizonyosan bekövetkezik a hosszú tárolás miatt.
146
Ezen feltételek az új be.-ben is változatlanok (új be. 319. § (3) bekezdés)
147
Érdekes kérdés, hogy az új be.-ben megjelenő megváltás intézménye (318. §) miként jelentkezik majd a
gyakorlatban a bitcoin lefoglalások során. Egyes nyugati országokban régóta gyakorlat, hogy a bitcoin
lefoglalását követően a lefoglalást szenvedőt írásban nyilatkoztatják, hogy mi a kívánsága: a hatóság adja el
rögtön a bitcoint az adott árfolyamon, vagy pedig bitcoinként őrizze azt továbbra is az eljárás végéig. Hasonló
módszerre akár a megváltás intézménye is lehetőséget biztosíthat, azonban itt a tulajdonosnak kell
visszavásárolnia a lefoglalt bitcoint a hatóságtól, és ennek engedélyezése is ez utóbbitól függ.

94
Fel kell készülni tehát arra, hogy a bitcoin őrzését hosszú ideig kell a hatóságnak biztosítania.
És bár ez csak a privát kulcsok megőrzését jelenti, azonban amennyire mindez egyszerűnek
hangzik, egyúttal éppoly bonyolult is.

A privát kulcs megismerése esetén ugyanis bárki, a lebukás rendkívül kis kockázatával képes
lehet megszerezni a bitcoint, ami sajnos komoly veszélyt jelent. Bár szeretnénk azt hinni,
hogy a hatóság tagjai feddhetetlenek, azonban a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok
jellemzően sok kézen futnak keresztül a nyomozás során, és egyszerűen csak megbízni ezen
kezek feddhetetlenségben túlzott könnyelműség lenne.148

Kézenfekvőnek látszik, hogy a privát kulcsok elkészítését és őrzését bízzuk csupán egyetleb
személyre, hiszen ilyenkor nem merülhet fel kérdésként, hogy a bitcoin eltűnése esetén ki a
felelős. Ilyenkor azonban számolnunk kell azzal a kockázattal, hogy ha ezzel a személlyel
később történik valami, vagy egyszerűen csak elveszti a kulcsokat, és rajta kívül senki nem
fér azokhoz hozzá, akkor a hatóság maga veszíti el a rendelkezés lehetőségét. Két személy
esetén viszont már sosem lehetünk biztosak benne, hogy melyikükben keressük a felelőst.

Látható tehát, hogy meg kell találni a kényes egyensúlyt a privát kulcsok illetéktelen kezekbe
kerülésének, illetve azok elvesztésének kockázata között olyan módon, hogy számottevően
egyik tényező miatt se kelljen aggódnunk.

Az általam fentebb felvázolt megoldás ideig-óráig használható ugyan, azonban hosszú távon
nyilvánvalóan nem fenntartható. Egyrészről mindenképpen bele kell helyeznünk a teljes
bizalmunkat abba a személybe, aki a privát kulcsokat létrehozza, hiszen semmilyen módon
nem ellenőrizhetjük, hogy azokat a folyamat során nem másolja le. Másrészről a privát
kulcsok adathordozón való tárolása a bűnjelkamrában nem egy olyan megoldás, amit a
bitcoin megszerzése érdekében elszánt személy különösebb nehézségek nélkül ne tudna
kijátszani, főleg, hogy valószínűsíthetően az esetlegesen létrehozott jelszót tartalmazó papír

148
Találhatunk példát arra vonatkozóan, amikor éppen a csábításnak ellenállni nem tudó nyomozó tulajdonította
el az eljárás során lefoglalt bitcoint. Lásd: FBI Agent Admits to Stealing Silk Road Bitcoins Seized by U.S.
Marshals. In: https://news.bitcoin.com/rogue-silk-road-agent-admits-to-stealing-bitcoins-seized-by-u-s-
marshals/ [2018.04.24]

95
is pontosan ugyanebbe a bűnjelkamrába kerülne. Harmadrészről irreális azt feltételezni, hogy
a rendőrségen belül ma a kapitányságok nagy részében hajlandóak lennének elkülöníteni egy
külön számítógépet csak azért, hogy azon bitcoin címeket hozzanak létre, és semmi másra ne
használják (márpedig másképpen nem biztosítható, hogy a címek biztosan ne
kompromittálódhassanak a készítés során). Negyedrészről pedig számításba kell venni azt is,
hogy a nyomozók nagy része nem rendelkezik mélyebb ismeretekkel arról, hogy mi is
pontosan a Bitcoin és milyen hibalehetőségekre kell különösen odafigyelni egy privát kulcs
létrehozása és tárolása során, így – akár rendelkezésére áll egy útmutató, akár nem – az
véletlen hibázás lehetősége is jelentős.

Mindezen tényezők egyesével is komoly kockázatot hordoznak magukban, így

összességükben pedig mindenképpen azt feltételezik, hogy a biztonságos tárolás biztosítása
hosszú távon csak központi intézkedés útján lehetséges.

A blokklánc jellegéből adódóan azonban semmi akadálya nincs annak, hogy a rendőrségen
központi szinten, a szükséges szakértelemmel és biztonsággal elkészítésre kerüljön egy
megfelelően őrzött cím, amit ezt követően minden alsóbb szerv egyformán használhat az
összes lefoglalás során. Ezzel egyrészről levesszük a hibázás kockázatának terhét az alsóbb
szintű nyomozó szervek dolgozóiról, másrészről nem terheljük őket a hosszú megőrzés
jelentette felelősséggel sem, harmadrészről pedig nem is tágítjuk ki azon személyek körét,
akikben kénytelenek vagyunk vakon megbízni.

Nem kell attól tartani, hogy az így létrehozott címen a különböző helyekről érkező lefoglalt
bitcoinok „összekavarodnak”, hiszen a blokklánc elvégzi helyettünk a „jegyzőkönyvezést”,
és pontosan nyilvántartja, hogy mikor, honnan és mekkora összeg érkezett a címre.

Felmerül azonban a kérdés, hogy kit bízzunk meg az így létrehozott címhez tartozó privát
kulcs őrzésével. Mint láttuk, egy személy megbízása is kockázatos (a kulcs elvesztésének
veszélye miatt), és több személy sem jelent megnyugtató megoldást (a felelősség
megállapításának nehezülése miatt).

96
Szerencsére azonban a Bitcoin protokoll lehetővé teszi olyan címek létrehozását is, amelyek
fölötti rendelkezéshez egyszerre több privátkulcs együttes megléte szükséges (ezeket hívják
multisignature – több aláírást igénylő – címeknek vagy tárcáknak).

Ezen multisignature címek valódi előnye azonban abban rejlik, hogy az aláírások
szükségességének bármilyen kombinációja beállítható: minden további nélkül
meghatározhatjuk például, hogy egy adott címhez három privát kulcs tartozzon, és az utalás
kezdeményezéséhez ebből a háromból bármely kettő együttes meglétére legyen csupán
szükség.149

Mindez tökéletes megoldást nyújt az előbb említett problémára, hiszen ennek a módszernek
az alkalmazásával megbízhatunk két különböző személyt a rendőrség szervezetén belül egy-
egy privát kulcs őrzésével, és a kiutalásokat egyikük sem fogja tudni a másik hozzájárulása
nélkül kezdeményezni. Ugyanakkor attól sem kell tartanunk, hogy valamelyikük a privát
kulcsot elveszíti és ezzel a bitcoinhoz való hozzáférést ellehetetleníti, ugyanis ilyen esetben
még mindig rendelkezésre áll a harmadik – addig akár letétben tartott – privát kulcs is.

Mivel a közös címről történő kiutalásokra csak az eljárások legvégén kerül sor, így várhatóan
csak viszonylag ritkán lesz szükség utalások végrehajtására. Ebből kifolyólag elképzelhető
megoldás lehet akár az is, hogy a privát kulcsok egyikét a rendőrség, míg a másikat az
ügyészség őrizze, a minimálisra csökkentve ezzel a lehetséges összejátszás veszélyét.

Álláspontom szerint – bár a bitcoin lefoglalások jelenleg még nem képezik a nyomozó
hatóságok mindennapi munkájának részét – azonban az új büntető-eljárási törvény
hatálybalépésével és a Bitcoinnal kapcsolatos bűncselekmények számának folyamatos
növekedésével a jövőben igenis számolni kell az ilyen esetek megjelenésével. Mindehhez
pedig elengedhetetlen egy olyan biztonságos rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi a
nyomozó szervek mindegyike számára a megőrzés egyszerű, átlátható és biztonságos módon
történő végrehajtását.

149
FRANCO Pedro: Understanding Bitcoin: Cryptography, engineering, and economic. 2015. 136-137. p.

97
 BEFEJEZÉS

Mint dolgozatom bevezetésében említettem, a bűnüldöző hatóságoknak mindig is szorosan

a bűnelkövetők nyomában kellett járniuk a technológiai fejlődés vívmányainak
kihasználásban, ha nem akartak alulmaradni a bűnözés ellen vívott folyamatos harcban.

Az utóbbi évtizedekben – és főként az internet elterjedésével – sorra szűntek meg azok az

akadályok, amelyek a bűnözőket korábban a cselekményeikhez vezető nyomok elrejtésében
gátolták; mindinkább egyszerűbbé vált elleplezni a személyazonosságukat, a tartózkodási
helyüket, az egymás közötti kommunikációjukat. Talán a bűncselekményből származó pénz
útjának nyomon követése volt az utolsó olyan bástya, amelyre a nyomozók bizton
számíthattak a bűnözők azonosítása céljából vívott küzdelemben.

A kriptovaluták megszületésével most ez az utolsó bástya is ledőlni látszik, és ha nem

találunk hamar módokat arra, hogy valahogyan megtámasszuk, úgy akár már a közeljövőben
is nem csupán egy, hanem több lépés hátrányban találhatjuk magunkat.

A feladat nyilvánvalóan nem egyszerű; a Bitcoin által lefektetett technológia korábban soha
nem látott lehetőségeket teremtett a bűnözők részére. Olyan megoldást nyújt a
bűncselekmények egyik legfontosabb elemének – a bűnös vagyon mozgatásának –
végrehajtására, amelynek teljes mértékben történő kihasználása esetén a bűnelkövetők
vitathatatlan előnyre tehetnek szert.

Mindazonáltal – bár egyértelműen látható a kriptovaluták bűnözésben való egyre nagyobb

arányú megjelenése – a jelenség talán még nem lépett át egy olyan kritikus pontot, ahonnan
ne lenne visszaút. Azt látjuk, hogy a bűnözők még korántsem használják annyira ezt a
technológiát, amennyire megtehetnék, vissza-vissza nyúlnak a régebbi megoldásokhoz, és
visszatérően tanúbizonyságot tesznek arról is, hogy sokszor még ők sem értik igazán a
kriptovaluták világát.150

Jó példát szolgáltatnak erre azok az esetek, amikor váltságdíjként egy közepes méretű ország GDP-jének
150

megfelelő értékű bitcoint követelnek egy kisvállakozástól, vagy amikor Bitcoin ATM-et lopnak el a “benne

98
Mindez azonban nem jelenthet igazolást a nyomozóhatóságok tagjainak arra nézvén, hogy
ők se törekedjenek megismerni ezt a technológiát! Bár a kriptovalutákat jellemző
tulajdonságok miatt szükségszerűen hátrányból indulnak a bűnözőkkel szemben, ám ha nem
is igyekeznek megérteni ezen eszközök működését és nem látják át biztosan a bennük rejlő
lehetőségeket, akkor a megfelelő válaszlépések megtételére esélyük sem lesz.

Mindez még nagyobb jelentőséggel bír annak tükrében, hogy a kriptovaluták fejlődése még
egyáltalán nem fejeződött be; folyamatosan jelennek meg az anonimitást a korábbiaknál
sokkal komplexebb módon biztosító altcoinok,151 a kriptográfusok már kész megoldásokkal
rendelkeznek arra, hogyan lehetséges a különböző blokkláncok közötti váltást teljesen
decentralizált módon végrehajtani,152 és már megjelentek azok a megosztott főkönyvi
technológiák is, amelyek a blokkláncnál is előrébb mutató megoldásokat alkalmaznak.153

Egyértelműnek tűnik, hogy a kriptovaluták most már hosszú ideig velünk maradnak, hiszen
elsősorban nem a bűnözés támogatása céljából létrehozott technológiákról van szó, és
jellemzőik miatt a jövőbeli gazdasági berendezkedésünk fontos építőkövei lehetnek.
Mindazonáltal bűnüldözőkként a mi feladatunk az ezen technológiákban rejlő bűnös
lehetőségek számbavétele, és ezen lehetőségeket ilyen módon kihasználni próbáló
személyekkel szemben a megfelelő ellensúly biztosítása.

lévő” bitcoin megszerzése érdekében (Dutch Bitcoin ATM Owner Laughs at Thieves Who Took His Machine.
In: https://www.bitsonline.com/bitcoin-atm-stolen-netherlands/ [2018.04.24]).
151
Jelenleg még nincs ismert példa arra, hogy egy monero utalást a világon bárki is nyomon tudott volna követni
(úgy, hogy ehhez elég csupán a kriptovalutát igénybe venni mindenféle anonimizáló szolgáltató közbeiktatása
nélkül).
152
Atomic Action: Will 2018 Be the Year of the Cross-Blockchain Swap? In:
https://www.coindesk.com/atomic-action-will-2018-year-cross-blockchain-swap/ [2018.04.24]
153
What Is The Tangle, And Is It Blockchain's 'Next Evolutionary Step? In:
https://www.nasdaq.com/article/what-is-the-tangle-and-is-it-blockchains-next-evolutionary-step-cm911074
[2018.04.24]

99
 IRODALOMJEGYZÉK

Internetes források

What Is The Tangle, And Is It Blockchain's 'Next Evolutionary Step?

In: https://www.nasdaq.com/article/what-is-the-tangle-and-is-it-blockchains-next-
evolutionary-step-cm911074 [2018.04.24]

Atomic Action: Will 2018 Be the Year of the Cross-Blockchain Swap?

In: https://www.coindesk.com/atomic-action-will-2018-year-cross-blockchain-swap/
[2018.04.24]

Dutch Bitcoin ATM Owner Laughs at Thieves Who Took His Machine.
In: https://www.bitsonline.com/bitcoin-atm-stolen-netherlands/ [2018.04.24]

FBI Agent Admits to Stealing Silk Road Bitcoins Seized by U.S. Marshals.
In: https://news.bitcoin.com/rogue-silk-road-agent-admits-to-stealing-bitcoins-seized-by-u-
s-marshals/ [2018.04.24]

Report: 26% of ransomware attacks target business users.

In: https://www.techrepublic.com/article/report-26-of-ransomware-attacks-target-business-
users/ [2018.04.24]

End Of The Silk Road: FBI Says It's Busted The Web's Biggest Anonymous Drug Black
Market.
In: https://www.forbes.com/sites/andygreenberg/2013/10/02/end-of-the-silk-road-fbi-busts-
the-webs-biggest-anonymous-drug-black-market/#12135e715b4f [2018.04.24]

100
Ukraine kidnappers free bitcoin analyst after $1 mln ransom paid.
In: https://www.reuters.com/article/us-ukraine-kidnapping/ukraine-kidnappers-free-bitcoin-
analyst-after-1-mln-ransom-paid-idUSKBN1EN1QB [2018.04.24]

NiceHash CEO Quits After 4,000 BTC Hack, Service To Continue Work.
In: https://cointelegraph.com/news/nicehash-ceo-quits-after-4000-btc-hack-service-to-
continue-work [2018.04.24]

Evrial Trojan Switches Bitcoin Addresses Copied to Windows Clipboard.

In: https://www.bleepingcomputer.com/news/security/evrial-trojan-switches-bitcoin-
addresses-copied-to-windows-clipboard/ [2018.04.24]

Alleged Crypto Pump and Dump Group Exposed by an Apparent Insider.

In: https://www.trustnodes.com/2018/04/26/alleged-crypto-pump-dump-group-exposed-
apparent-insider [2018.04.24]

Police Bust Alleged $13 Million Crypto Pyramid Scheme.

In: https://www.coindesk.com/chinese-police-bust-alleged-13-million-blockchain-pyramid-
scheme/ [2018.04.24]

Bitcoin is a 'pyramid scheme,' warns former Wells Fargo CEO Dick Kovacevich.
In: https://www.cnbc.com/2018/01/16/bitcoin-is-a-pyramid-scheme-warns-ex-wells-fargo-
ceo-dick-kovacevich.html [2018.04.24]

Phishing for cryptocurrencies: How bitcoins are stolen.

In: https://www.kaspersky.com/blog/crypto-phishing/20765/ [2018.04.24]

Scammers Stealing Ether Using Fake MyEtherWallet Apps.

In: https://www.cryptoground.com/a/scammers-stealing-ether-using-fake-myetherwallet-
apps [2018.04.24]

101
Exit scammers run off with $660 million in ICO earnings.
In: https://techcrunch.com/2018/04/13/exit-scammers-run-off-with-660-million-in-ico-
earnings/ [2018.04.24]

$35 Million in 30 Seconds: Token Sale for Internet Browser Brave Sells Out.
In: https://www.coindesk.com/35-million-30-seconds-token-sale-internet-browser-brave-
sells/ [2018.04.24]

Bűnözés és igazságszolgáltatás.
In: http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok264.pdf [2018.04.24]

Eurostat recorded offences by offence category.

In: http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=crim_off_cat&lang=en
[2018.04.24])

Crime in the United States.

In: https://ucr.fbi.gov/crime-in-the-u.s/2016/crime-in-the-u.s.-2016/tables/table-1
[2018.04.24]).

Who is Satoshi Nakamoto?

In: https://blockonomi.com/who-is-satoshi-nakamoto/ [2018.04.24]

Bitcoin's Energy Consumption Can Power An Entire Country.

In: https://www.forbes.com/sites/shermanlee/2018/04/19/bitcoins-energy-consumption-
can-power-an-entire-country-but-eos-is-trying-to-fix-that/#78b0f60d1bc8 [2018.04.24])

How Many People Use Bitcoin?

In: https://www.bitcoinmarketjournal.com/how-many-people-use-bitcoin/ [2018.04.24]

102
PayPal Anti-Money Laundering & Know Your Customer.
In: https://publicpolicy.paypal-corp.com/issues/anti-money-laundering-know-your-
customer [2018.04.24.]

Privacy Policy for PayPal Services.

In: https://www.paypal.com/gi/webapps/mpp/ua/privacy-full#2 [2018.04.24]

Safety Hub - PayPal Law Enforcement Tool.

In: https://safetyhub.paypalcorp.com/AIP/portal/home.do [2018-04-24]

WannaCry Attackers Empty Bitcoin Ransom Wallets and Dissapear.

In: https://www.infosecurity-magazine.com/news/wannacry-attackers-empty-bitcoin/
[2018.04.24]

Bitcoin Avg. Transaction Fee historical chart.

In: https://bitinfocharts.com/comparison/bitcoin-transactionfees.html#6m [2018.04.24]

MNB Sajtóközlemények.
In: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek [2018.04.24]

South Korean Court Declares Bitcoin Confiscation Illegal.

In: https://cointelegraph.com/news/south-korean-court-declares-bitcoin-confiscation-illegal
[2018.04.24]

Application of FinCEN’s Regulations to Persons Administering, Exchanging, or Using

Virtual Currencies.
In: https://www.fincen.gov/sites/default/files/shared/FIN-2013-G001.pdf [2018.04.24]

103
Statement By First Vice-President Timmermans, Vice-President Dombrovskis and
Commissioner Jourovà on the adoption by the European Parliament of the 5th Anti-Money
Laundering Directive.
In: http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-18-3429_en.htm [2018.04.24]

Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council amending Directive
(EU) 2015/849 on the prevention of the use of the financial system for the purposes of money
laundering or terrorist financing and amending Directive 2009/101/EC - Analysis of the final
compromise text with a view to agreement.
In: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15849-2017-INIT/en/pdf
[2018.04.24]

Coincash Anti Money-loundering (sic!) and “Know Your Customer” Policy.

In: https://coincash.eu/wp-content/uploads/CoinCash-2017-AML-ENG.pdf [2018.04.24]

MrCoin AML Policy.

In: https://www.mrcoin.eu/en/aml-policy [2018.04.24.]

Cybercriminals turning to virtual currencies, video game currency and digital payment
systems like PayPal to convert illegal revenue into clean cash.
In: https://www.bromium.com/company/up-to-200-billion-in-illegal-cybercrime-profits-is-
laundered-each-year-comprehensive-research-study-reveals/ [2018.04.24]

Woman arrested for sending $60,000 in bitcoin to ISIS.

In: http://bitcoinist.com/woman-arrested-sending-60000-bitcoin-isis/ [2018.04.24]

Few Americans reporting cryptocurrency trading to IRS for now: report.

In: https://www.reuters.com/article/us-usa-trump-government/trump-threatens-government-
shutdown-in-september-if-no-funding-for-wall-idUSKBN1I0018 [2018.04.24]

104
Hogyan adózz a Bitcoin után?
In: https://fintechzone.hu/hogyan-adozz-a-bitcoin-utan-nav/ [2018.04.24]

Japanese Police Arrest 12 in $1.8 Million Fake Fiat/Bitcoin Fraud.

In: https://www.ccn.com/japanese-police-arrest-12-in-1-8-million-bitcoin-fake-fiat-fraud/
[2018.04.24]

Folyóiratokban megjelent tanulmányok

ALI Robleh – CLEWS Roger – SOUTHGATE James: Innovations in payment technologies

and the emergence of digital currencies. In: Bank of England Quarterly Bulletin, 2014, vol.
54, issue 3. 262-275 p.

BRILL Alan – KEENE Lonnie: Cryptocurrencies: The Next Generation of Terrorist

Financing? In: Defence Aganst Terrorism Review, Vol. 6, No. 1, Spring & Fall 2014. 7-30.
p.

CIAIAN Pavel, RAJCANIOVA Miroslava & KANCS d’Artis: The economics of BitCoin
price formation. In: Applied Economics, 48:19, 2015. 1799-1815 p.

CHRISTIDIS Konstantinos – DEVETSIKIOTIS Michael: Blockchains and Smart Contracts

for the Internet of Things. In: IEEE Acces, Volume 4, 2016. 2292-2303. p.

DEMCHENKO Olena: Bitcoin: Legal Definition and Its Place in Legal Framework. In:
Journal of International Trade, Logistics and Law Vol.3, #1, 2017. 23-47. p.)

GERVAIS Arthur – KARAME O. Ghassan – CAPKUN Srdjan – CAPKUN Vedran: Is

Bitcoin a Decentralized Currency? In: IEEE Security & Privacy, vol. 12, no. 3, 2014. 54-60.
p.

105
GRINBERG Reuben: Bitcoin: An Innovative Alternate Digital Currency. In: Hastings
Science & Technology Law Journal, Vol. 4:1, 2011. 159-208. p.

KAPLANOV M. Nikolei: Nerdy Money: Bitcoin, the Private Digital Currency, and the Case
Against its Regulation. In: 25 Loyola Consumer Law Review, Volume 25, Issue 1, 2012.
111-174. p.

MARIAN Omri: Are Cryptocurrencies Super Tax Havens? In: Michigan Law Review First
Impressions, Vol 112, 2013. 38-48. p.

STOKES Robert: Anti-money laundering regulation and emerging payment technologies. In:
Banking & Financial Services Policy Report, v.32, no.5, May 2013. 1-10. p.

SZATHMÁRY Zoltán: Az elektronikus pénz és a bitcoin biztosítása a büntetőeljárásban. In:

Magyar jog 62. évf. 11. sz. 2015. 639-647. p.

TODOROV Todor: Bitcoin – An innovative payment method with a new type of independent
currency. In: Trakia Journal of Sciences, Vol. 15, Suppl. 1, 2017. 163-166. p.

TSCHORSCH Florian – SCHEUERMANN Björn: Bitcoin and Beyond: A Technical Survey

on Decentralized Digital Currencies. In: IEEE Communications Surveys & Tutorials,
Volume: 18, Issue 3, 2016. 2084 - 2123. p.

ZIBIN Zheng – SHAOAN Xie – HONG-NING Dai – HUAIMIN Wang – CHEN Xiangping:
Blockchain Challenges and Opportunities: A Survey. In: International Journal of Web and
Grid Services, 2017, December. 1-24. p.

VONDRÁCKOVÁ Aneta: Regulation of Virtual Currency in the European Union. In:

Prague Law Working Papers Series 2016/III/3. 1-17. p.

106
VOVCHENKO G. Natalia – TISHCHENKO N. Evgeniy – EPIFANOVA V. Tatiana –
GONTMACHER B. Mark - Electronic Currency: The Potential Risks to National Security
and Methods to Minimize Them. In: European Research Studies Volume XX, Issue 1, 2017.
36-48. p.

Interneten közzétett tanulmányok

Bank for International Settlements: Digital Currencies. November 2015.

In: https://www.bis.org/cpmi/publ/d137.pdf [2018.04.24]

BUXTON Julia – BINGHAM Tim: The Rise and Challenge of Dark Net Drug Markets.
2015.
In:
https://www.swansea.ac.uk/media/The%20Rise%20and%20Challenge%20of%20Dark%20
Net%20Drug%20Markets.pdf [2018.04.24]

CATALINI Christian – GANS S. Joshua: Initial Coin Offerings and the Value of Crypto
Tokens. 2018.
In: http://www.nber.org/papers/w24418.pdf [2018.04.24]

ENISA Opinion Paper on Cryptocurrencies in the EU (September 2017).

In: https://www.enisa.europa.eu/publications/enisa-position-papers-and-opinions/enisa-
opinion-paper-on-cryptocurrencies-in-the-eu [2018.04.24]

ESKANDARI Shayan – LEOUTSARAKOS Andreas – MURSCH Troy – CLARK Jeremy:

A first look at browser-based Cryptojacking. 2018.
In: https://arxiv.org/pdf/1803.02887.pdf [2018.04.24]

European Central Bank: Virtual Currency Schemes, October 2012.

In: http://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/virtualcurrencyschemes201210en.pdf
[2018.04.24.]

107
EUROPOL: Internet Organised Crime Threat Assessment. 2017.
In: https://www.europol.europa.eu/activities-services/main-reports/internet-organised-
crime-threat-assessment-iocta-2017 [2018.04.24]

FANUSIE J. Jaja – ROBINSON Tom: Bitcoin Laundering: An Analysis of Illicit Flows

into Digital Currency Services. 2018.
In:
http://www.defenddemocracy.org/content/uploads/documents/MEMO_Bitcoin_Laundering
.pdf [2018.04.24]

FATF Report June 2014 – Virtual Currencies - Key definitions and potential AML/CFT
Risks. 2014.
In: http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/Virtual-currency-key-definitions-
and-potential-aml-cft-risks.pdf [2018.04.24]

FOLEY Sean – KARLSEN R. Jonathat – PUTNINS J. Talis: Sex, Drugs, and Bitcoin: How
Much Illegal Activity Is Financed Through Cryptocurrencies? 2018.
In: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3102645 [2018.04.24]

GOLDMAN K. Zachary – MARUYAMA Ellie – ROSENBERG Elizabeth –

SARAVALLE Edoardo – SOLOMON-STRAUSS Julia: Terrorist Use of Virtual
Currencies: Containing the Potential Threat. Energy, Economics & Security, May 2017.
In: https://www.cnas.org/publications/reports/terrorist-use-of-virtual-currencies
[2018.04.24]

HILEMAN Garrick – RAUCHS Michel: Global Cryptocurrency Benchmarking Study.

2017.
In: https://www.jbs.cam.ac.uk/fileadmin/user_upload/research/centres/alternative-
finance/downloads/2017-global-cryptocurrency-benchmarking-study.pdf [2018.04.24]

108
HOURY Nicolas: The Bitcoin Mining Game. 2014.
In: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2407834 [2018.04.24]

HOURY Nicolas: The economics of Bitcoin transaction fees. 2014.

In: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2400519 [2018.04.24]

JANZE Christian: Are Cryptocurrencies Criminals Best Friends? Examining the Co-
Evolution of Bitcoin and Darknet Markets. 2017.
In: https://aisel.aisnet.org/cgi/viewcontent.cgi?article=1041&context=amcis2017
[2018.04.24]

Kaspersky Security Bulletin: Story of the Year 2017.

In: https://media.kasperskycontenthub.com/wp-
content/uploads/sites/43/2018/03/07164824/KSB_Story_of_the_Year_Ransomware_FINA
L_eng.pdf [2018.04.24]

MISEVICIUTE Jurgita: Blockchain and Virtual Currency Regulation in the EU. 2018.
In: https://www.globalpolicywatch.com/2018/01/blockchain-and-virtual-currency-
regulation-in-the-eu/ [2018.04.24]

Morning Consult National Tracking Poll #169999 December 11-12, 2017.

In: https://morningconsult.com/wp-
content/uploads/2017/12/169999_crosstabs_BTRD_v1_AP-1.pdf [2018.04.24]

MÖSER Malte: Anonymity of Bitcoin Transactions. 2013.

In: https://www.wi.uni-
muenster.de/sites/wi/files/public/department/itsecurity/mbc13/mbc13-moeser-paper.pdf
[2018.04.24]

109
MÖSER Malte – BÖHME Rainer – BREUKER Dominic: An Inquiry into Money
Laundering Tools in the Bitcoin Ecosystem. 2013.
In: https://maltemoeser.de/paper/money-laundering.pdf [2018.04.24]

NAKAMOTO Satoshi: Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System.

In: https://bitcoin.org/bitcoin.pdf [2018.04.24]

National Cyber Security Centre: The Cyber Threat to UK Businesses. 2018.

In: https://www.ncsc.gov.uk/cyberthreat [2018.04.24]

O’BRIEN Dick: Internet Security Threat Report Ransomware 2017.

In: https://www.symantec.com/content/dam/symantec/docs/security-center/white-
papers/istr-ransomware-2017-en.pdf [2018.04.24]

RICHET Jean-Loup: Laundering Money Online: a review of cybercriminals’ methods.

2013.
In: https://arxiv.org/ftp/arxiv/papers/1310/1310.2368.pdf [2018.04.24]

RUFFING Tim – MORENO-SANCHEZ Pedro – ANIKET Kate: CoinShuffle: Practical

Decentralized Coin Mixing for Bitcoin. 2014.
In: http://crypsys.mmci.uni-saarland.de/projects/CoinShuffle/coinshuffle.pdf [2018.04.24]

RUFFING Tim – MORENO-SANCHEZ Pedro – ANIKET Kate: P2P Mixing and

Unlinkable Bitcoin Transactions. 2017.
In: https://pdfs.semanticscholar.org/c95c/c001a8b93059d24c0ea4f458acb583e43b21.pdf
[2018.04.24]

TASCO Paolo: Digital Currencies: Principles, Trends, Opportunities, and Risks. 2015.
In: SSRN Electronic Journal https://ssrn.com/abstract=2657598 [2018.04.24]

110
Könyvek

ANTONOPOULOS M. Andreas: Mastering Bitcoin – Unlocking Digital Cryptocurrencies.

2015.

BELOVICS Ervin – MOLNÁR Gábor Miklós – SINKU Pál: Büntetőjog II – Különös rész.
2013.

FRANCO Pedro: Understanding Bitcoin: Cryptography, engineering, and economic. 2015.

LEE David Kuo Chen (szerk.): Handbook of Digital Currency. 2015.

LENKOVICS Barnabás: Magyar polgári jog – Dologi jog. 2008.

MOUNTENEY Jane – BO Alessandra – OTEO Alberto: The internet and drug markets.
2016.

TAPSCOTT Don – TAPSCOTT Alex: Blockchain Revolution - How the technology behind
Bitcoin is changing money, business, and the world. 2014.

Jogszabályok

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

2000. évi CI. Törvény a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról,

lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény
kihirdetéséről

A Tanács 2580/2001/EK rendelete (2001. december 27.) a terrorizmus leküzdése érdekében

egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről

111
11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt
dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének
szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról

23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó
nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények
jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól

2004. évi LXXIX. törvény az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt
Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményének kihirdetéséről

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2013. évi CLXXXVI. törvény egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények
módosításáról

2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

2017. évi XC. Törvény a büntetőeljárásról

112
 ÖSSZEGZÉS

Dolgozatom témaválasztását a kriptovalutáknak a bűnözésben való egyre hangsúlyosabb

megjelenése ihlette. A kidolgozás során arra törekedtem, hogy feltárjam a jelenség mögött
rejlő okokat és a jelenleg tapasztalható trendeket, ezeket rendszerbe foglaljam és választ
adjak néhány olyan kérdésre, amelyek a nyomozások során ezen új jelenség kapcsán
felmerülhetnek.

A dolgozat első részében a kriptovaluták születésének körülményeit és ezen eszközök

általános jellemzőit mutattam be, valamint kitértem általam fontosnak tartott fogalom-
meghatározási és fogalom-elhatárolási kérdésekre is.

A második részben több kérdésre kerestem a választ. Vizsgáltam, hogy milyen okok teszik a
kriptovalutákat alkalmas eszközeivé a bűnelkövetésnek, kitérve a blokkláncban rejlő
tulajdonságokra, valamint a szabályozatlanság okozta problémákra és a kriptovaluták köré
épült infrastruktúra hatásaira is. Bemutattam ezt követően, hogy a kriptovaluták milyen
módon szolgálják a bűnelkövetők érdekeit, a jellemző magatartásokat négy fő csoportra
bontva. Végül megvizsgáltam a bitcoinnal kapcsolatba hozható tényleges számadatokat is,
érintve a bűnös tranzakciók blokkláncon képviselt arányát, a Bitcoinnal elkövetetett
pénzmosás infrastrukturális és földrajzi megoszlását, valamint a magyarországi
bűncselekmények adatait.

Végül megvizsgáltam, hogy melyek azok a fő büntető-eljárási területek, amelyek esetében a

kriptovaluták miatt a korábbi gyakorlatokhoz képest új megoldások bevezetésére lehet
szükség, ennek alapján pedig elemeztem a bitcoin lefoglalásának ajánlott lépéseit, illetve az
eljárás során történő tárolásának lehetséges módjait.

113
 A konzultációkon történő részvétel igazolása

A hallgató neve: Halász Viktor

A belső konzulens neve és beosztása: Dr. Simon Béla r. őrnagy

A témát kiadó önálló oktatási szervezeti egység neve:

Nevezett hallgató a 2017/2018-as tanévben a diplomamunka készítésével kapcsolatos

konzultációkon rendszeresen részt vett.

Az elkészített dolgozatot „Kriptovaluták a bűnüldözésben – Új kihívások és lehetséges

válaszok” címmel bemutatta, a dolgozat saját szellemi termék, plágium gyanúja nem merült
fel.

A dolgozatnak a Záróvizsgához kapcsolódó bírálati eljárásra történő beadásával egyetértek.

Budapest, 2018. május 2.

a konzulens neve, beosztása és aláírása

114
 Nyilatkozat

Alulírott Halász Viktor az NETK Nemzeti Közszolgálati Kapcsolatok képzés hallgatója

(NEPTUN-kód: ffs8em) büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a
„Kriptovaluták a bűnüldözésben – Új kihívások és lehetséges válaszok” című, a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminalisztikai Intézet Bűnüldözési és
Gazdaságvédelmi Tanszékén benyújtott jelen diplomamunka saját szellemi tevékenységem
eredménye, az abban foglaltak más személyek jogszabályban rögzített jogait nem sértik.

Budapest, 2018. május 2.

…………………………………………
Halász Viktor

115
 Felhasználási nyilatkozat

Név Halász Viktor

Kar, karhoz nem tartozó intézet RTK
Intézet / Tanszék Kriminalisztikai Intézet
Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék
Szak
A szakdolgozat / diplomamunka 2018
címe, elkészítésének éve:

I.* Alulírott, mint a szakdolgozat/diplomamunka szerzője, a szerzői jog kizárólagos

jogosultjaként hozzájárulok, hogy a dolgozatom teljes szövegének elektronikus változatát a
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára által működtetett egyetemi
repozitórium nyilvánosan szolgáltassa:

korlátlan hozzáféréssel (teljes nyilvánossággal, a világháló bármely pontjáról elérhetően)*

korlátlan hozzáféréssel, embargó kikötésével (teljes nyilvánossággal …. év … hó …. naptól,
a világháló bármely pontjáról elérhetően)*
korlátozott hozzáféréssel (korlátozott nyilvánossággal, egyetemi IP címről egyedi
felhasználói azonosítóval)*
korlátozott hozzáféréssel, embargó kikötésével (korlátozott nyilvánossággal …. év … hó ….
naptól, egyetemi IP címről egyedi felhasználói azonosítóval)*.

II. * Alulírott, mint a szakdolgozat/diplomamunka szerzője, a szerzői jog kizárólagos

jogosultjaként nem járulok hozzá, hogy a dolgozatom teljes szövegének elektronikus
változatát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára által működtetett
egyetemi repozitórium nyilvánosan szolgáltassa.

III. Alulírott, mint a szakdolgozat/diplomamunka szerzője, a szerzői jog kizárólagos

jogosultjaként hozzájárulok / nem járulok hozzá*, hogy más személyek a
szakdolgozatban/diplomamunkában foglaltakat tanulmányaik, kutatásaik során – a
hivatkozási előírások betartásával – felhasználják.

Budapest, 2018. május 2.

…………………………
a hallgató aláírása

116