II.

Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Pedagógia és Pszichológia Tanszék

A középkor energiafelhasználási története és

az ahhoz kapcsolódó vívmányai

Készítette: Szenykó Anetta

Szak: Tanító, levelező

Évfolyam: IV/7

Beregszász 2021
 Az ember – mint a természeti környezet része – észlelte a természetben lejátszódó
folyamatokat. Érzékszervei révén különbséget tudott tenni a folyamatok különböző állapotai
között. Így önkéntelenül „felhasználta” a folyamatok jellemzésére az „energiaváltozás”
különböző megjelenéseit. A Nap éltető energiasugárzását hőérzet formájában érzékelte. Azt is
megfigyelte, hogy a meleg szelek, a sebes vizű patakok vízárama, a villámlás és a mennydörgés
összefüggésben van a Napból érkező „hatással”.

Az ember egyre inkább hasznosította a környezetben zajló spontán energiaváltozásokat. A

vizek (mozgási) energiáját, a tűz energiáját és a szél energiájának hasznosítására is törekedett.

Az ókori Róma technikai ismeretei után a népvándorlás korában tragikus gyorsasággal süllyedt az

európai műszaki színvonal.

A 6. századra eltűnt az európai világból az olajmécses, a papirusz, a szóda…

Helyettük faggyúgyertyát, pergament, hamuzsír használtak. Elfelejtették a vízkereket, a
lóvontatású aratógépet, a kenyérdagasztó gépet is.
Feledésbe merült az ólommázas edény-készítése, a fémvágó olló és sokféleszerszám…
Az építésből kikopott a római módra történő épületkitűzés, az alapozás korrekt (fagyhatár alá érő)
megoldása, a csiga használata, a mész feldolgozásának módszere, a hidraulikus pótlékok ismerete, a
padlófűtés, a burkolatok készítésének több antik módja…
Ekkor már nem tudtak tisztességesen meszet égetni és oltani, nem tudtak mészhabarcsot készíteni
adalékanyagok tudatos felhasználásával és nem voltak képesek vékony vakolatrétegeket felhordani.
A középkor alatt az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában az „ó” és „új”
jelzőkkel ellátott korszakok közt helyet foglaló évezredet értjük, pontosabban az ókor lezárulását
jelentő meghatározó eseménytől, a Nyugat-Római Birodalom felbomlásától (476) az Amerika
felfedezéséig (1492) terjedő időszak 1016 évét.

A népvándorlás után stabilizálódó nyugat-Európában következett a kora-középkor

technika forradalma. A 9-12. század a technikai fellendülés kora. E folyamatban

– az antik világ öröksége

– a közel-keleti arab kultúra hatása volt meghatározó.

A közel-keleti kultúra az ókor elfelejtett szellemi kincseit és gyakorlati tudását közvetítette a

kimerült Európának – elsősorban a normannok útján, később a keresztesek révén.

Az összegeződő tudásanyag az Atlanti óceán partján, főleg dél Angliában, Normandiában, az ibériai
félsziget északi peremén és Párizs környékén érett be.

Amit az itteni és ekkori Európa hozzáadott a kapott technikai kultúrához, az a népvándorlást túlélt
népek
– agresszív küzdő- és verseny-szelleme,

– sajátos innovációs hajlama,

– újításokat elfogadó társadalma volt, amely gyorsnak és nyomasztóan hatékonynak bizonyult

E technikai forradalom alapvetően újításokon, találmányokon alapult, amelyek

– az energiaforrások növelését,

– az energia közvetítését,

– a munka szervezését szolgálták.

Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század)

Angliában a Domesday Book töredéke több mint 5000 vízimalmot sorol fel Hódító

Vilmos korából (11. század közepe). Vízkerékkel bármilyen gépet lehetett hajtani.

Fogaskerekek, áttételek, bütykös tengelyek használata. (10-12. század)

A fogaskereket Indiában találták fel. E szerkezet a közel-Keletről érkezett Európába a 10. század
előtt. A bütykös tengely a forgó mozgást közvetlenül vagy közvetve pulzáló vagy rezgőmozgássá
alakította át.

Bütykös tengely változata → rezgő mozgás

Bütykös tengely változata → pulzáló mozgás

Bütykös tengely modern megoldása → pulzáló mozgás

Szélmalom (12. század második fele)

A vízkerekek és áttételeik módon adtak vízemelő, gabona- és papírmalom, fa- és kőfűrész,

kovácskalapács, kovácsfújtató működtetésére. Nyomukban másodlagos ötletek, találmányok sora
született;

– köszörű,

– olajütő,

– cukornádsajtó,
– kalló,

– cser- és kendertörő,

– lenvászonmosó...

– lábbal hajtott eszterga.

cérnázó

Apály-dagály malom is üzemelt már a 11. század végén Velencében. A kölyüs malmok (kallós
malmok) működtetése vezetett a papír elterjedéséhez.

Kallómalom- A spanyol területen át, arab közvetítéssel érkezett fonókerék a textilművesség

színvonalát emelte.

A lábítós szövőszék az egyik legfontosabb, de nem látványos találmányként segítette az

életminőség javulását (1180 után).

A lábítós szövőszék az egyik legfontosabb, de nem látványos találmányként

segítette az életminőség javulását (1180 után).

Ehhez a 11. század végétől és ehhez egy évszázaddal később a fémtűs kártolás is járult.

A 12. század áttörés az emberi civilizáció fejlődésében; ekkor jelenik meg

– a gomb,

– a gomblyuk,

– a szappan,

– a szemüveg,

– a lúdtoll

– az étkezési villa.

Az ekkor feltűnő sprirálrúgó egy sor eszköz kelléke lesz.

Az arabok vegyészeti ismeretei vezettek el a 10. század végén a

– borszesz (ethanol: C2H5OH) lepárlásához,

– salétromsav (HNO3 )készítéséhez,

– a tükör foncsorozásához,

– a puskaporhoz is.

A vegyészet textíliák, művészi alkotások, tárgya, építőanyagok színezését tette lehetővé:

– ólomfehér

– földfestékek

– olajok, zsírok, ólom használata

A földrajzi felfedezéseket segítette

– az iránytű

– méretarányos kompasztérkép

A malmokban megjelentek a kilincsművek és szabályozták a szerkezet fordulatszámát.A

programozás kezdetleges megoldásaként megjelent a bütykös dob. Az órák elterjedése mellé a
„programozott” harangjátékok már az emberi játékosság tükrei lettek.

Giovanni Dondi dell'Orologio (1330–1388)

Toronyóra szerkezete

Az arab számok megkönnyítették a termelés irányítását és kereskedelmi ügyletek végzését. A nulla

a számolás forradalmi találmánya lett Európában. A matematika az óra és a naptár reformjához vitte
el Európát és az égitestek megfigyelésének alapja is lett.

Az építészetben az arab példák nyomán terjedt el Európában a kupola, a keresztboltozat, az erkély,

a csigalépcső, a csúcsív, a kémény, és… a talicska.
„Visszakerült” Európába a keleten megőrzött antik építési gyakorlat is. A habarcs készítéséhez
használatos mész mellett a 11. századtól el-felbukkantak a természetes hidraulikus pótlékok;
együttes alkalmazásuk már a 11. században beton-jellegű öntött elemeket is eredményezett.

Ekkor tűnnek fel a favédelem korai vegyi megoldásai, valamint az épületek alsó szigetelése.

A nagy áttörés: a 10-12. század folyamatos fejlődése → csúcsív kialakulása és a vázas épjtészet.

Csiglépcső Gargouille
Felhasznált irodalom:

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

Mindennapi élet a középkorban /Harmat Árpád Péter/ http://tortenelemcikkek.hu/node/92

https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/AP-072103__betekinto.pdf