http://www.doksi.

hu

SZAKDOLGOZAT

Bende Edit
2003

1
http://www.doksi.hu

Budapesti Gazdasági Főiskola

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK
Levelező tagozat
Public Relations szakirány

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ SZERVEZETI STRATÉGIÁK

Készítette: Bende Edit

Budapest, 2003

2
http://www.doksi.hu

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETŐ 5. o.

2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, A LOBBIZÁS MODELLJEI 7. o.

3. ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZŐDÉSEK TÍPUSAI 10. o.

3.1 Elméleti áttekintés 10. o.
3.2 Érdekképviseleti szervezetek kategorizálása 12. o.
3.2.1 Szektorális megosztottság alapján 12. o.
3.2.2 Munkaügyi kapcsolatok alapján 14. o.
3.2.3 Strukturális felépítés alapján 14. o.
3.2.4. Területi lefedettség alapján 14. o.

4. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS MAGYARORSZÁGON 15. o.

4.1 Érdekképviseleti szerveződések létrejöttének rövid ismertetése, tevékenysége a
rendszerváltozás után 15. o.
4.2 A mai Magyarország érdekképviseleti koncepciója és feladatai 17. o.
4.3 Magyarországi érdekképviseleti szervezetek 20. o.
4.3.1. Érdekképviseleti szervek 20. o.
4.3.1.1. Üzleti szféra 20. o.
4.3.1.2. Kormányzati szféra 27. o.
4.3.1.3. Civil szféra 29. o.
4.3.2. Érdekképviseleti ernyőszervezetek 33. o.
4.3.2.1. Üzleti szféra 33. o.
4.3.2.2. Kormányzati szféra 36. o.
4.3.2.3. Civil szféra 37. o.
4.3.3. Érdekképviseleti csúcsszervezetek 38. o.
4.3.3.1. Üzleti szféra 38. o.
4.3.3.2. Civil szféra 40.o.

3
http://www.doksi.hu

5. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓS INTEGRÁCIÓS

FOLYAMATOKBAN 43. o.
5.1 Az Európai Unió intézményrendszerének áttekintése 43. o.
5.2 Magyarország feladatai az integrációs folyamatokban 45. o.
5.3 Az integrációs folyamatokat elősegítő intézmények 49. o.
5.3.1 Üzleti szféra 49. o.
5.3.2. Kormányzati szféra 51 o.
5.3.3. Civil szféra 52. o.
5.4 Az EU várható hatásai 53. o.

6. ZÁRSZÓ 58. o.

7. MELLÉKLETEK 59. o.
1. sz. melléklet: A lobbitörvény tervezete 60. o.
2. sz. melléklet: A lobbitörvény indoklása 70. o.
3. sz. melléklet: Munkaadói érdekképviseleti szervezetek 80. o.
4. sz. melléklet: Terméktanácsok 82. o.
5. sz. melléklet: Kamarák 83. o.
6. sz. melléklet: Szakszervezetek 84. o.
7. sz. melléklet: OÉT tagjai 88. o.
8. sz. melléklet: MSZEIB tagjai 89. o.
9. sz. melléklet: Az Európai Unió intézményei 90. o.

8. FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS WEBLAP JEGYZÉK 91. o.

4
http://www.doksi.hu

1. BEVEZETŐ

„Okosabb meghányni-vetni egy kérdést anélkül, hogy eldöntenénk,

mint eldönteni anélkül, hogy meghánynánk-vetnénk.”

(J. Joubert)

Szakdolgozatom témájául az érdekérvényesítő szervezeti stratégiákat választottam.

Témaválasztásomat az indokolja, hogy jelenleg -Európai Uniós csatlakozás előtt-
különösen fontos ez a tevékenység mind személyes, mind közösségi, társadalmi, mind
pedig politikai téren. Amennyiben Uniós tagországként meg akarjuk őrizni
szuverenitásunkat, el akarjuk fogadtatni véleményünket, valamint a társadalom egyes
tagjaiként vagy szervezeteiként, cégeiként bizonyos forrásokhoz kívánunk jutni, akkor
elengedhetetlen, hogy minden állampolgár ismerje, hogyan, milyen utakon vagy
milyen szervezeteken keresztül tudja érvényesíteni akaratát, hogyan képes lobbi
tevékenységet kifejteni a társadalom és az Európai Unió adott színterein.

Az Európai Unió megteremti a lehetőségeket arra, hogy mindenki részesüljön a

forrásokból, minden egyes európai ember szava fontos legyen a működtetésében.
Ehhez azonban meg kell találni azokat az utakat, amelyeken keresztül eljutnak a
nemzetközi és szupranacionális Uniós intézetek az egyes lakosokhoz, illetve, amelyek
azt szolgálják, hogy az egyes érdekszubjektumok eljuttassák szükségleteiket és
érdekeiket a brüsszeli intézményekhez. Fontos feladata a mai magyar társadalomnak,
hogy megismertesse minden tagjával a jogait és lehetőségeit, hogy felkészítse minden
tagját a várható intézményrendszerre, a használható mechanizmusokra és a tényleges
alulról építkező érdekképviseletre.

Az Unió szintjén az érdekképviseleti szervek véleményének kikérése, az egyes

döntések előtti alapos és lehetőség szerint mindenre kiterjedő társadalmi vita általános
gyakorlat. Brüsszelben már felismerték azt a tényt, hogy hosszabb előkészítő
munkával előnyösebb határozatokat hozni, mint az elhibázott határozatokat foltozni,
az elégedetlen „lakosságot” újra tárgyalóasztalhoz ültetni. Döntő jelentőssége van
tehát annak, hogy melyik ország milyen mértékben kívánja befolyásolni az egyes

5
http://www.doksi.hu

döntéseket. Kérdés: hogyan fog Magyarország ebbe a folyamatba bekapcsolódni,

milyen stratégiai módszert választ országon belül és az Uniós intézményekben az
egyes érdekképviseleti színtereken.

Elgondolkodtató az a tény, hogy amikor Magyarország egy komoly választás előtt állt,
a lakosságnak csupán 45, 5%-a vett részt az ügydöntő népszavazáson. Az elmúlt
évtizedek kétségtelenül visszafejlesztették a lakosság véleménynyilvánító szerepét,
elsorvasztották a civil kezdeményezéseket és a sokszor több évtizedre visszanyúló
hagyománnyal rendelkező civil szervezeteket, sőt maga az aktív állampolgáriság is a
háttérbe szorult. Talán a közönynek lehet tulajdonítani az alacsony részvételt? Vagy
az állampolgárok nem rendelkeztek elegendő ismerettel? Vagy félnek véleményt
nyilvánítani az emberek? Nem a miérteket kívánom megválaszolni, csupán azzal a
ténnyel kell élnünk, hogy Magyarországon az érdekérvényesítés gyerekcipőben jár.
Hiába nyílik lehetőség a szabad véleménynyilvánításra, ha nem élnek az
állampolgárok jogaikkal. Elsődleges feladatnak tartom tehát az egyéni értéktudat és
érdektudat fejlesztését.

Másodszor fontosnak tartom a különféle szintű és témájú érdekképviseleti szervezetek

munkájába a lakosság bevonását, illetve a már eddig meglévő rendszeren kívül, a
lakosság soraiból induló érdekérvényesítő csoportok kialakulását, az érdekek minél
hatékonyabb artikulálását, valamint a hatékonyabb munka érdekében a szervezeti
összefogásokat.

Végül külön kiemelném annak jelentőségét, hogy megfelelő eszközök alkalmazása

nagymértékben elősegíti az érdekek érvényesülését. Fontos annak a felismerése, hogy
az egyes csoportok PR munkája vagy az ismeretterjesztő kiadványok igényes mivolta
és megfelelő terjesztése, illetve az egyes témákban meghirdetett kampányok hatékony
lebonyolítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az érdekérvényesítő szervezetek sikereket
könyveljenek el, tagjaik megelégedésére céljaikat elérjék.

Szakdolgozatomban a fentiek szellemében, egy rövid történeti áttekintés után

foglalkozok az érdekérvényesítő szervezeti stratégiák típusaival, a magyarországi
érdekképviseleti csoportosulásokkal, majd az európai integrációs folyamatok alatt és
után várhatóan bekövetkező változásokkal, valamint felhívom a figyelmet néhány
olyan útra, amely segítheti Magyarországot és a lakosságot az érdekérvényesítésben.

6
http://www.doksi.hu

2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, A LOBBIZÁS MODELLJEI

Talán a magyar ember számára még idegenül cseng a lobbizás kifejezés, és

automatikusan társít hozzá egy negatív érzést, de a lobbizás fogalma már
végérvényesen bevonult mindennapi szóhasználatunkba. A "lobbizás" kifejezés
eredete az "előszoba, előcsarnok" angol megfelelője, és Amerikából származik. A
lobbista hivatásos "előszobázó", aki befolyásos embereket szeretne megnyerni
valamely ügy támogatására. Az eredeti amerikai értelmezés szerint ennél szűkebb a
lobbizás jelentése, vagyis szorosan arra a tevékenységre utal, amelynek célja az állami
szabályozás kedvező irányú befolyásolása törvényhozók és kormányzati emberek
megnyerésével. Európában a jól szervezett politikai pártok, munkavállalói és
munkaadói érdekképviseletek váltak az érdekérvényesítés fő intézményeivé, és ezek
igyekeztek felkarolni minden fontos érdeket a társadalomban. Az amerikai közélet
sokkal fragmentáltabb, az intézményi viszonyokra kevésbé jellemző a nagy
hierarchikus szervezetekbe rendeződés. A nagy anyagi gazdagság miatt sok
érdekcsoport (vállalatok, társadalmi szervezetek, lakóhelyi közösségek) képes arra,
hogy önállóan indítson akciókat céljainak támogatásáért. Az USA fővárosában ma
már több mint húszezer bejegyzett lobbista cég működik, amely már sok amerikaiban
is kétségeket ébreszt. Itt a lobbizás külön iparággá fejlődött ki, teljesen elfogadott,
mint szakma, amelynek célja az állami szabályozás kedvező irányú befolyásolása
törvényhozók és kormányzati emberek megnyerésével. Az amerikai lobbi a kormány
és a törvényhozás tagjai, a hírszerzés, a hadsereg és a média közé csoportosulnak. A
lobbisták kötődhetnek pártokhoz, de lehetnek pártoktól függetlenek is. A lobbisták
tevékenysége szabályozott: speciális képzés van számukra, a hivatásos lobbistákat
regisztrálják, működésüket szigorú törvényi szabályozás alatt végezhetik.

A lobbizás európai modelljei közül a porosz, a latin, a holland és a fiatal brüsszeli

modellt emelhetjük ki. A porosz modell szerint a lobbizás érdekképviseletekbe
ágyazottan működik érdekképviseleti, szakmai szervezeteken, kamarákon keresztül.
Létezik a rejtett lobbi, s ezzel megjelenik a szó pejoratív felhangja. Professzionális
szolgáltatásként alig található, követi a nyugat-európai gazdaság sajátosságait.

8
http://www.doksi.hu

A latin modell egy ismeretségekre, barátságokra épülő laza, informális csatornákon

zajló lobbifolyamat. Nincsenek írott, mindenkire kötelező szabályok. Mivel
elsősorban ismeretségekre épít, a kívülállók számára nehezen hozzáférhető. A
kliensrendszer elemeit hordozza, a rendszerben a korrupció sem ismeretlen.

A holland modell alapján adott témában feltárják az adottságokat és a problémákat,

majd több alternatívát dolgoznak ki a szabályozására. Kerekasztal jelleggel
összehívják a témában érdekelt feleket majd tárgyalásos közelítéses módszerrel
hoznak mindenki, de legalábbis a többség számára hasznos döntéseket.

A brüsszeli modell viszonylag rövid múltra tekint vissza, az Európai Unió sajátos
mellékterméke. Több náció összefogásából adódóan soknemzetiségű, nem nemzeti
intézményekhez, hanem az EU bürokráciájához, szupranacionális intézményekhez
kapcsolódik. A hosszadalmas ügyek és drága szolgáltatások miatt nehézkes.
Érdekessége, hogy itt a döntéshozók maguk is igénylik a lobbisták működését, ezért
sokszor maguk is kezdeményezőként lépnek fel egyes érdekképviseleti szervek
létrehozásakor. [Európai Magyarországért Alapítvány, (1997): p5]

Mint látható a különböző történelmi hátterekkel rendelkező országokban és régiókban

más-más típusú érdekképviseleti tevékenység figyelhető meg, amely összefüggésben
van az adott politikai és gazdasági helyzettel, a lakosság mentalitásával,
érdekképviseleti attitüdjével.

Beszélhetünk-e tipikus magyar modellről? A szakdolgozatom következő fejezetében a

magyar viszonyok gyökereiből kiindulva, törvényi és etikai hátterét vizsgálva,
intézményeit ismertetve kívánom bemutatni a jelenlegi magyar helyzetet.
Jellegzetességként mindenesetre leszögezhetjük, hogy sok negatívum tapad a lobbi
szóhoz, ezért javasolt az érdekérvényesítés terminus használata, bár a legfontosabb
- bármely szóval is illetjük - hogy az egyes egyének, a különféle kisebb-nagyobb
cégek, az önkormányzatok, a civil csoportosulások és természetesen az államok
maguk is kialakítsák hatékony érdekérvényesítő stratégiájukat. Minden parlamenti
demokráciában jellemző, hogy a lobbizást a közvélemény gyanakvással szemléli,
korrupciót vagy hatalommal való visszaélést gyanítanak mögötte. Ezért igyekeznek is
a törvényhozók olyan szabályokat alkotni, amelyek a lobbizást átlátható, ellenőrizhető
és etikus keretek közé szorítják. A Magyar Országgyűlés az érdekképviseleti

9
http://www.doksi.hu

szervezetek ("lobbi"-) listájának felállításával, az összeférhetetlenségi szabályok

megalkotásával már elindult ebbe az irányba, és kísérletet tett a lobbizás törvényi
szabályozására is. A feladat nagyon bonyolult, hiszen a határok elmosódnak a legális
nyomásgyakorlás és a jogosulatlan befolyásolás, valamint az érvelés alátámasztására
szolgáló alkalmas eszközök és a korrupció között. A lobbizás jelenségének
értékelésekor a szűkebben vett jogi normák mellett a magán- és üzleti etikai
szabályokat, valamint a demokratikus politikai kultúra értékeit is tekintetbe kell venni.

10
http://www.doksi.hu

3. ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZŐDÉSEK TÍPUSAI

3.1 Elméleti áttekintés

Az érdekérvényesítés területén magát az érdekérvényesítési munkát is

kategorizálhatjuk. Az érdekképviseleti munka osztályozása során
megkülönböztethetünk spontán, burkolt, nem szabályozott érdekérvényesítést,
tárgyalásos érdekérvényesítést, szervezeti érdekérvényesítést, érdeklobbizást,
informális érdekkijárást, parlamenti és önkormányzati érdekképviseletet.

Azt, hogy mely szervezet milyen típusú érdekérvényesítést választ, meghatározzák

lehetőségei, értékrendje, a társadalmi szükségletek, valamint történelmi hagyománya
is. Bármely típusú érdekérvényesítést választjuk is, a lényege a befolyásolás.
Befolyást gyakorolni valakire, több mint hatással lenni rá. Feltételez egy képességet,
mellyel a befolyásoló el tudja érni, hogy mások kényszermentesen változtassák meg
értékelési módjukat, felfogásukat. Lényege: másokban, saját akaratunknak megfelelő
gondolatok keltése kényszer és erőszak nélkül. A befolyásolás során nyíltan
megfogalmazzák a kívánt cselekvést, és megfelelő érveket sorakoztatnak fel mellette.
A befolyásolt nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze a befolyásoló állításait,
mégis hitelt ad neki. Ahhoz, hogy a befolyásolás lehetősége tartós legyen, ezeknek az
állításoknak a későbbiekben igazolódniuk kell.

Érdekről akkor beszélhetünk, ha a szükséglet kielégítése függ bizonyos társadalmi

feltételektől, a társadalom tagjai rá vannak utalva más egyedekre vagy intézményekre
szükségleteik kielégítéséhez. Hatalmi jelleget kölcsönöz az érdekviszonyoknak a
rendelkezésre álló javak feletti ellenőrzés. Az érdek érvényesítésének szubjektív
feltétele van, az értéktudat. Az értéktudat lehet korlátozott, ha az érdekszubjektumok
nem rendelkeznek kellő információval, és így nem látják át a döntésük összes
lehetséges következményét, melynek tudatában megállapíthatnák, mi is az érdekük.
/érdektudat/

Az érdekérvényesítés is meghatározza az érdekek tényleges érvényesülését.

Szükségleteink kielégítése függhet attól, hogy mások elfogadják-e, érvényesnek
tekintik-e szükségleteinket. Az elismert szükségleteknek nagyobb esélyük van a

11
http://www.doksi.hu

kielégítésre. Általánosabb értelemben az érdekérvényesítés célja a szükségletek

kielégítése, és e cél elérése az érdekérvényesítés lényege.

Egy érdekcsoportra jellemző, hogy tagjainak van kollektív értéktudata, összefognak és

együttműködnek egy közös cél érdekében. Az érdekcsoportok a saját társadalmi
környezetükben, és nem a politikai szférában szerveződnek. Az érdekcsoportok
kialakulásának oka, hogy a politikai döntéshozatal során az érdekek szelektíven
és/vagy korlátozottan érvényesülnek, ami az érdekszubjektumokat összefogásra
ösztönzi. A funkcionális érdekérvényesítés 4 féle érdekcsoport-rendszert alkot:

Pluralista érdekcsoport-rendszerben az érdekérvényesítés töredezett. Azonos

érdekeket több érdekcsoport is képviselhet. Az érdekszervezetek között a koordináció
csekély, a szervezettség gyenge. Az érdekszervezetek decentralizáltak, a csúcs és
helyi szervek egyensúlyban vannak.

Demokratikus-korporatív érdekcsoport rendszerben (neokorporatív állam) az

érdekszubjektumok jól szervezettek, az érdekszervezetek erősen centralizáltak és
szoros a koordináció. Egyetlen átfogó csúcsszerv a jellemző. A hatékony
érdekérvényesítés eléréséért az érdekszervezetek együttműködnek a pártokkal és
kormányzati hivatalokkal.

Ellenőrzött érdekcsoport-rendszerben az érdekszervezetek alá vannak rendelve a

pártoknak, elsődleges funkciójuk a felettük ellenőrzést gyakoroló szervezetek
tevékenységének támogatása. Egyes szakszervezetek több országban szimbiózisban
élnek a baloldali pártokkal. A két szervezet vezetői, funkcionáriusai kölcsönösen
posztokat töltenek be a másik szervezetben. Semlegesítik azokat a törekvéseket,
akaratokat, amelyek nem találkoznak a mögöttes politikai célokkal. A nem
demokratikus rendszerekben hivatalosan is tiltják rivális érdekrendszerek
megalakítását, működését. Az uralkodó párt uralja az érdekszervezetet. Ágazati
szakszervezeteket hoznak létre, amelyekben a vezetők és beosztottak egyszerre
vannak jelen. Az érdekszervezetek vezetői egyben tagjai az uralkodó pártnak,
amelynek vezetői testületeiben is tevékenykednek. Az uralkodó párt járul hozzá az
érdekszervezet vezetőinek kiválasztásához is. Ilyen, pl. a kommunista rendszer.

A diktatórikus érdekcsoport-rendszerben (korporatív állam) közös vonások

figyelhetők meg az ellenőrzött érdekcsoport-rendszerrel. Az állam és az uralkodó párt

12
http://www.doksi.hu

hatalmi úton beleavatkozik az érdekszervezetek létrehozásába és belső életébe. A

munkaadókat és a munkavállalókat közös szervezetbe kényszerítik és alárendelik a
központi akaratnak. A különbség az, hogy a korporációs állam meghagyja a
magántulajdont és a piacgazdaságot, míg a kommunista rendszerben az állami
tulajdon válik uralkodóvá, és tervgazdálkodást vezetnek be. Kommunista diktatúrában
az uralkodó párt gyakorolja ugyan hatalmát a szakszervezeteken belül is, a korporatív
államban viszont a hatalomgyakorlás alapvető eszközévé válnak a sajátos módon
megszervezett érdekképviseletek.

3.2 Érdekképviseleti szervezetek kategorizálása

A közös érdekűek szervezetbe tömörülnek, amelynek állandó vezetője és apparátusa

van. Már puszta létükkel is hatást gyakorolnak a döntésekre. Legfontosabb
funkciójuk, a döntések előzetes befolyásolása. Tipikus feladataik az érdekartikuláció
(a közös érdekek érvényesítéséről kialakított eltérő nézetek egységesítése), az érdek
aggregáció (az érdekek összegyűjtése, a más jellegű érdekellentétek megszüntetése),
valamint az érdekek csatornázása (az érdekek megjelenítése és a döntéshozó szervek
felé irányítása). A szervezeti érdekegyesítés formái az érdekegyüttesek,
érdekképviseleti szervek, szakszervezetek, szakmai szövetségek és a korporációk.
Sajátos érdekszervezetek a pártok, mert lényegük szerint hatalomra törnek, míg az
érdekcsoportok befolyásolni akarják a hatalmat.

Az érdekképviseleti szerveződést több szempont alapján kategorizálhatjuk. Ezen

besorolásokat gyakran alkalmazzuk a mindennapjaink során, statisztikai felméréseket
alapozunk rájuk. A következő oldalakon a teljesség igénye nélkül bemutatok néhány
típust, amely segít eligazodni az érdekképviseleti szervek tanulmányozása során.

3.2.1 Szektorális megosztottság alapján

A társadalomban három alapvető szektort különböztetünk meg: üzleti vagy gazdasági

szféra, kormányzati terület és civil szektor. A három együttes működése adja egy
állam fenntartását, együttesen lefedik az élet és a társadalom valamennyi területét.

13
http://www.doksi.hu

Az üzleti szférához köthető érdekképviseletek elsősorban egyes gazdasági ágazatoban,

az egyes gazdasági területeken a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti
tevékenységét látja el, az egyes tendereken való részvételben nyújt segítséget,
valamint a fogyasztók oldaláról ügyel a minőségre. Így ide sorolhatjuk a
következőket: Gazdasági Tanács, Európai Integrációs Tanács, terméktanácsok,
szakszervezetek, Vállalkozók Országos Tanácsa, Magyar Gyáriparosok Országos
Szövetsége, Bankszövetség, Fogyasztóvédelmi Felügyelet stb.

A kormányzati területen elsősorban a politikai pártok tevékenységét kell említenünk,

amely a párttagok, valamint a párttal szimpatizánsok érdekeit hivatott képviselni. Az
érdek-elvű politika nem más, mint az érdekeknek és akaratoknak a közhatalom általi
érvényesítése. A közügyek gyakran elsődlegesek, kizárólagosak a magánérdekkel
szemben. Lényege, hogy az egymással konfliktusban álló érdekcsoportok közül a
hatalmat gyakorló csoportok integrálják más csoportok érdekeit. Ma Magyarországon
alapvetően két irányvonal a jellemző: a szociál-liberális vonal, valamint a polgári
értékrendet hirdető oldal. E mellett természetesen mind a bal, mind a jobb oldalon
megtalálhatók a szélsőséges pártok.

A kormányzati szféra másik jelentős érdekérvényesítési színtere az önkormányzatok,

valamint az önkormányzatok tevékenységeit elősegítő, összefogásukat kezdeményező
önkormányzati szövetségek.

A civil szektorban egyes társadalmi rétegek védelme jellemző elsősorban. Az adott

rétegek (gyermekek, fiatalok, nők, idősek, fogyatékosok stb.) védelmét és képviseletét
ellátó szervezeteknek jelentős szerepe lehet a törvényalkotás társadalmi
véleményezési folyamataiban. E mellett megkülönböztetünk egyes társadalmi
funkciókat felvállaló és megvalósítani szándékozó tömörüléseket, így a
környezetvédelem, a szociális ellátás, az oktatás-nevelés stb. területén.

Megkülönböztethetünk szektoron belüli, valamint szektorok közötti

érdekérvényesítést is. Így szektoron belüli pl. az üzleti életben egy multinacionális
vállalat egyik országos irodája és a cég központja közötti; a politikai élet terén pl.
Magyarország lobbitevékenysége az EU csatlakozás során; a civil szektorban pl. az
egyes civil szervezetek és a leendő Országos Civil Érdekképviselet közötti
érdekegyeztetés. Szektorközi érdekképviselet lehet a politika felől az üzleti élet felé

14
http://www.doksi.hu

irányuló kezdeményezés, mikor pl. a magyar kormány lobbizik a német kereskedelmi

kamaránál, hogy ösztönözze a magyarországi befektetéseket; valamint az üzlet felől a
politika felé, pl. amikor egy cég kedvező törvényi szabályozást akar elérni; illetve a
civil szektor felől a politika felé pl. a szektorra vonatkozó kedvező szabályozásért;
végül a civil oldal felől a gazdasági élet felé pl. az adománygyűjtések során.

3.2.2 Munkaügyi kapcsolatok alapján

A munkaügyi kapcsolatok fogalmán a munka világának szereplőit átfogó

kapcsolatrendszert értjük, mely az együttműködés fenntartására, a konfliktusok
megelőzésére, illetve a kialakult konfliktusok megoldására irányul. A munkához való
viszony alapján alapvetően két csoportot figyelhetünk meg. Így a munkaadók
érdekszövetségeit, amelyek a munkaadók oldaláról kívánják érvényesíteni a különféle
gazdasági és hasznossági elveket (pl. MGYOSZ), és a munkavállalók
érdekképviseleteit, amelyek a dolgozók oldalán vezetik a megfelelő bérezésért, a
megfelelő munkafeltételekért, munkakörülményekért a harcot (pl.: szakszervezetek).

A munkaügyi kapcsolatok alapvetően bipartit jellegűek, de tripartit formában is

működhetnek. Ez esetben az állam a munkaügyi kapcsolatok alakításában
szabályozóként, munkáltatóként, tulajdonosként, illetve - disztributív (elosztó)
funkciójából adódóan - harmadik tárgyaló félként és/vagy konzultációs szereplőként
részt vesz a munkaviszonyok alakításában.

A munkaügyi kapcsolatok a társadalom és a gazdaság makro- (országos szintjén);

mezo- (ágazati-, szakmai, regionális színterein); mikro- (munkaszervezeti, intézményi)
szintjén vannak jelen. [www.konfoderaciok.hu]

3.2.3 Strukturális felépítés alapján

A strukturális felépítés alatt itt elsősorban azon szempont alapján kívánok

megkülönböztetést tenni, hogy érdekszubjektumokat, ill. ezek csoportosulásait
tömöríti-e magába, vagyis a hagyományos értelemben vett érdekképviseleti
szervezetek, avagy ezen szervezeteknek a szövetségei és ernyőszervezetei, amelyek a
hatékonyabb és erőteljesebb működést segítik elő (pl.: OÉT, SZEF stb.). E mellett

15
http://www.doksi.hu

kibontakoznak egyes csúcsszervek, amelyek az ernyőszervetek érdekegyeztető

fórumaként végzik tevékenységüket (pl. MSZEIB).

3.2.4 Területi lefedettség alapján

Ilyen vonatkozásban megkülönböztetünk helyi érdekeket képviselő (pl.

önkormányzatok), regionális (pl. Regionális Ifjúsági Tanács), országos (pl. MSZOSZ,
VOSZ stb.), illetve multinacionális (pl. békemozgalmak, Green Peace stb.)
érdekérvényesítő szervezeteket.

16
http://www.doksi.hu

4. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS MAGYARORSZÁGON

4.1 Érdekképviseleti szerveződések létrejöttének rövid ismertetése, tevékenysége

a rendszerváltozás után

Az úri Magyarország „urambátyám” kapcsolatai után az alapvetően a korrupcióra

épülő szocializmus - ahol pártkapcsolatok útján lehetett mindent elintézni - sem hozta
meg az érdekképviseletet Magyarországra. A társadalmi szintű érdekegyeztetés
mechanizmusaiba beletartozott az egy párton belüli érdekkijárás és -kiegyenlítés, az
akkor egységes szakszervezet érdekvédelmi tevékenysége, a kevés elismert társadalmi
szervezet (KISZ, nőszövetség stb.) érdekmegjelenítő munkája, továbbá a gazdálkodó
szervezetek képviseleti szerveinek, a kamaráknak, a kisiparosi, kiskereskedői
érdekvédő szerveknek a tevékenysége is. Ez, a döntően a párt és a kormány berkein
belül meghozott döntéseket befolyásoló mechanizmus alkalmatlan volt a társadalmi és
gazdasági érdekek egyidőbeni feltárására és ütköztetésére. A politikai-gazdasági
rendszerváltás kikerülhetetlenné tette a polgári érdekérvényesítés szabályainak a
megalkotását.

Rövid és viharos a magyarországi érdekegyeztetés története. Hagyománynélküliség,

külföldi minták átvétele, szabályozatlanság melletti önszerveződés, részleges belső
differenciáltság jellemzi. Viták továbbá a résztvevőkről, belső viták az oldalakon
belül, illúziók, bizalmatlanság és reménytelenség, amelyek mind ráillenek erre a szűk
időszakra.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 1989-ben történt megalakulásával kezdődött

hazánkban az új típusú érdekegyeztetés. A kölcsönös jószándékok, valamint a főként a
nyugat-európai országokban megismert modellek hazai adaptálásának szándékai
ellenére a kezdet nehéz volt. A korábbi központosított gazdaság még szinte érintetlen
volt, a politikai életben is csak éppen megindult a több évtizedes monolitikus, egy
pártra épülő rendszer átalakulása. A társadalmi szintű - addig e néven nem említett -
érdekegyeztetés korábban kialakult, valójában azonban sohasem a fennálló hatalom
által elismerten működő mechanizmusai még léteztek. Hiányzott az érdekegyeztetés
hazai elméleti megalapozása, nem volt konszenzussal kimunkált koncepció a
tennivalókról, hiányoztak a valódi szereplők is. Az érdekegyeztetés valós

17
http://www.doksi.hu

megteremtésére ezért csak a privatizáció előrehaladásával, a hazai és külföldi

tőketulajdonosok megjelenésével, illetve a szakszervezetek újjáalakulásával együtt
került sor. Könnyítette mindezt a már országosan megteremtett fórum, az
Érdekegyeztető Tanács folyamatos működése. 1992-t követően ennek szerkezete is
strukturálódott, törvényi kereteket kapva és részben kiválva belőle a Közalkalmazotti
Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa, illetve a Köztisztviselői Érdekegyeztető
Fórum. Az érdekegyeztetés a 90-es évekre általánosan elfogadott társadalmi
gyakorlattá vált, s elterjedt az egyes ágazatokban, alágazatokban, megvalósult a
nagyobb munkáltatóknál.

A kilencvenes évek végén kormányzati nyomásra megszűnt előbb az Érdekegyeztető

Tanács, s párhuzamosan megszűntek működni az ágazati, alágazati, a területi
érdekegyeztető fórumok is. Miután országunkat köti az érdekegyeztetés működését
előíró, a 2000. Évi LXXI. Törvénnyel már hivatalosan is ratifikált 144. számú ILO
egyezmény, továbbá mert az Európai Uniós csatlakozás egyik követelménye az
érdekegyeztetési rendszer működtetése, kialakult egy új egyeztető rendszer.
Gazdasági Tanács, illetve Országos Munkaügyi Tanács néven hozták létre az
érdekegyeztetés korábbi partnerei az új fórumokat. Mindkettő országos jellegű
kérdések megtárgyalására alakult. A Gazdasági Tanács a fóruma az össztársadalmi
szintű érdekek egyeztetésének az adó, társadalombiztosítási, területfejlesztési stb.
ügyekben. A munkavégzéshez kapcsolódóan a munkaerő- és tőketulajdonosok közötti
egyeztetés színhelyéül létrehozott Országos Munkaügyi Tanács szolgált. [Tálas
(2000)]

Az, hogy még mindig a régi tipusú – elsősorban személyes kapcsolatokra épülő –
befolyási technikák működnek elsősorban, nemcsak a lobbizással szemben kelt
sokszor indokolt gyanakvást, hanem továbbra is fönntartja a közéleti szereplők
szubjektív egyenlőtlenségét. A lobbizás módszerének megismerése és elterjedése tehát
elsősorban azt a célt kell, hogy szolgálja, mely szerint a döntéshozók világos, hasznos
és pontosan meghatározott fórumokon szolgáltatott információkkal lássák el az
érdekképviselőket. [Rózsa (1998)] A kormány kísérletet tett 2001-ben arra, hogy a
lobbizást törvényi keretek közé szorítsa. A törvény elsősorban az amerikai mintát
vette példaként, szabályozta volna a lobbiszervezetek, lobbisták működését, a
nyilvántartásában nyomon követhetővé vált volna a lobbi tevékenység

18
http://www.doksi.hu

Magyarországon, lehetővé vált volna a lobbisták regisztrációja és törvényességi

felügyelete. A törvény tervezetét a 1. számú melléklet tartalmazza.

A törvényhozók szándéka az átlátható viszonyok megteremtése volt, de számos bírálat

is érte a tervezetet. A törvény részletes indoklása a 2. számú mellékletben található.
Több magyarországi érdekképviseleti szerv (VOSZ, IPOSZ, MSZOSZ stb.) azonban
úgy vélte, hogy a korrupciót más úton is meg lehet szüntetni, egy lobbitörvény
megalkotására még nem alakultak ki az amerikaihoz hasonló demokratikus viszonyok.
A lobbitörvény elfogadása a kormányváltással meghiúsult, az új kormány eddig még
nem tett intézkedéseket a lobbitörvény bevezetésére.

4.2 A mai Magyarország érdekképviseleti koncepciója és feladatai

A jelenlegi magyar érdekképviseletet a kormány egy csúcsszervekre alapozott

központi egységként kívánja kezelni. Ezért támogatja, sőt stratégiáiban előírja olyan
érdekegyeztetési fórumok megalakítását, amelyek alkalmasak arra, hogy a kormány
tárgyalópartnereiként jelenjenek meg, amely valamennyi, az ágazathoz, társadalmi
szférához tartozó szervezetet képviseli. Ennek a stratégiának az alkalmazása több
színtéren is vitára ad okot a mai magyar társadalomban. Elméleti síkon ugyanis minél
több ernyőszervezet alakul ki - ahol maguk is érdekképviseleti fórumokat,
tömörüléseket alkotnak - annál inkább sérül az egyes érdekszubjektumok érdekeinek
érvényre juttatása, egyre inkább csökken az esélye annak, hogy az egyéni vagy kis
helyi szintek érdekei szerepet kapjanak a társadalom életében. Természetesen ez nem
azt jelenti, hogy ne jöjjenek létre érdekegyeztető fórumok, de az már mindenképpen
elgondolkodtató, ha a kormányzati oldal csak meghatározott, adott szervvel hajlandó
érdekképviseleti tárgyalások lefolytatására. Manapság, amikor az EU egyre inkább
arra törekedik, hogy a regionális és lokális szinteknek nagyobb jelentőséget
tulajdonítson, hogy az európai állampolgárokat bevonja a törvényhozásba az
érdekképviseleteken keresztül, akkor kérdéses, hogy a központosítási szándékkal
létrehozott kormányzati tárgyalópartnerek mennyire lesznek képesek ezt az irányt
képviselni.

A mai Magyarország talán másik nagy megoldandó problémája a hatékony érdeklobbi

stratégájának kialakítása, amely megfelelően fogja képviselni Magyarországot az EU

19
http://www.doksi.hu

fórumain. Különösen nehéz ez, hiszen kisország lévén a szavazati arányunk

mindössze 3%-ot jelent az EU döntéseknél. Fontos ezért, hogy a magyar képviselet
kidolgozzon egy kül- és belföldön egyaránt elfogadható országstratégiát, hogy
információs forrásain keresztül mindig jól informált legyen, hogy jól ismerje az EU
intézményeinek lobbi lehetőségeit, hogy megtaláljon egy olyan részterületet az EU
színterén, amely elősegíti a többi állam részéről való elfogadást és megbecsülést. Meg
kell változtatni a több évtizede beidegződött behódoló, mindenki felé bólogató
stratégiát, s egy olyan érdektudat kialakítására van szükség, amely az EU-ban
megalapozza Magyarország jövőjét.

A jelenlegi társadalom érdekegyeztetési folyamatait a különféle szektorokkal egy

ágrajz segítségével a legkönnyebb megérteni, amelyet az 1. számú ábra mutat. Az
ábrából látszik, hogy a legfőbb döntéshozói szervek (Országgyűlés, mint a törvények
meghozója, a Kormány és a Minisztériumok, mint a rendeletek megalkotói)
munkabizottságokat hoznak létre. A parlamenti bizottságok által és minisztériumok
által kijelölt munkabizottságok összetétele nem feltétlenül azonos, de mindkettőre
jellemző, hogy a törvénytervezetek igazi megalkotásának, mérlegelésének színterei,
vagyis a lobbizás legfőbb célpontjai. Az ábra további részében az egyes szektorokban
kiemelt csúcsszervezeteket (az üzleti szektor oldaláról a Gazdasági Tanács, Magyar
Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottsága (MSZEIB), Országos Érdekegyeztető
Tanács (OÉT), a civil szektor részéről a Civil Érdekegyeztető Fórum, amely még csak
tervezett intézmény, kormányzati területről a Települési Önkormányzatok Országos
Szövetsége (TÖOSZ), Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ))
láthatjuk, amelyek a legfőbb döntési kérdésekben szolgálnak a kormány
tárgyalópartnereiként. Ezek a csúcsszervek ernyőszervezetek (szakszervezeti
tömörülések, munkaadói szövetségek, stb.) sokaságait tömörítik magukba vagy az
érdekképviseleti csoportosulások választott képviselőiként vannak jelen. Az
ernyőszervezetek alá tartoznak a hagyományos értelemben vett érdekképviseleti
szervezetek, amelyek közvetlenül ellátják tagjaik érdekvédelmét. Az ábra jól
szemlélteti, hogy az előzőekben felsorolt típusok közül a magyar modell a porosz
modellhez áll legközelebb, ahol érdekképviseleti szerveken keresztül történik a
szervezeti érdekérvényesítés.

20
http://www.doksi.hu

4.3 Magyarországi érdekképviseleti szervezetek

Az alfejezetben az érdekszubjektumokat magukba foglaló érdekképviseleti

szervezetektől haladok a csúcsszervek felé, ezen felosztáson belül először
foglalkozom az üzleti szektorral, majd a kormányzati oldallal és végül a civil
területtel. A dolgozat szűkös volta miatt elsősorban csak a jelentősebb hazai
érdekszervezeteket mutatom be, képet adva így a jelenlegi viszonyokról és a mai
érdekcsoportok munkájáról.

4.3.1. Érdekképviseleti szervek

4.3.1.1. Üzleti szféra

Az üzleti szféra területein elsőként tekintsük át a munkaadók szövetségeit (ágazati

munkaadói szövetségek, Vállalkozók Országos Szövetsége, Kereskedők és
Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, Bankszövetség, terméktanácsok,
kamarák, Magyar Reklámszövetség, Magyar Marketing Szövetség), a
szakszervezeteket (ágazati szakszervezetek, Európai Üzemi Tanácsok), majd a
fogyasztók érdekvédelmét (Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, Fogyasztók
Országos Tanácsa).

A munkaadók szövetségeit ágazatonként hozták létre. Feladatuk elsősorban a szakma

érdekeinek védelme, a szakma hatékonyságának növelése, a munkaadók
érdekképviselete, a szakma imázsának növelése, bizonyos esetekben szakmai etikai
szabályok kidolgozása. A munkaadókat tömörítő szakszövetségek listáját a 3. sz.
melléklet tartalmazza. A listán feltüntetett szövetségek valamennyien tagjai a
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének.

A VOSZ - Vállalkozók Országos Szövetsége néven – 1988-ban alakult meg, mint

Magyarországon az első és a politikai rendszerváltás előtt létrejött egyetlen önkéntes,
kormánytól független, politikailag semleges, a többségi magyar magántulajdonú
vállalkozások (gyáriparosok, vállalatok, kisszövetkezetek, gazdasági
munkaközösségek, polgári jogi társaságok, közkereseti társaságok, stb.) országos
gazdasági érdekképviselete. A VOSZ létrehozását elemi erővel az a gazdasági
körülmény váltotta ki, hogy Magyarországon az 1980-as évek elejétől jöhettek létre az

22
http://www.doksi.hu

új vállalkozási formák (korábban ugyanis csak kisiparos és kiskereskedő

magántulajdon lehetett), melyeknek nem volt érdekképviselete és a meglévő kötelező
érdekvédelmi szervezetekhez ezek a létrejött új cégek nem tudtak, illetőleg nem
akartak csatlakozni. A Szövetség fennállása alatt jellemzően a kis- és közepes méretű
társas magáncégeket tömörítette. A VOSZ feladatai, célkitűzései: a kis- és
középvállalkozások részére minőségi szolgáltatás, a helyi (önkormányzati) és
országos szinten az adózás kedvező befolyásolása, a kereslet/kínálat egyeztetése
(találkozók és egyéb fórumok segítségével), az EU csatlakozásra való felkészítés a
minőségbiztosítási rendszerek (pl: ISO) kiépítésének elősegítésével, a vállalkozások
tőkés megerősítésével, esetleges profilváltás lehetőségeinek felkutatásával. 2002-ben,
a megyei irodák megnyitásával a VOSZ lépést tett azon célja felé, hogy szorosabb
kapcsolatot tartson a vállalkozásokkal, és ezentúl helyi szinten is képviselni tudja
azokat. A megyei irodák feladatai: általános érdekképviselet, folyamatos tájékoztatás
a vállalkozások felé a biztosítási lehetőségekről, kedvezményes hitelkonstrukciókról,
ill. fórumok, tagsági gyűlések szervezése. [VOSZ alapszabály]

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) 1904-

ben létrejött gazdasági érdekképviseleti szervezet, amely 1947-ben vette fel
véglegesen a KISOSZ elnevezést. Azóta folyamatosan képviseli a kereskedelem és a
vendéglátás területén működő kis- és középvállalkozásokat, elsősorban az egyéni
vállalkozói kört, másodsorban a társas vállalkozások közül a jellemzően családi
vállalkozásokat, az ilyen betéti társaság és közkereseti társaság formában működő
társaságokat. Az érdekképviseleti tevékenység végzése során egyrészről a KISOSZ
tagja a különböző országos szintű érdekegyeztető fórumoknak (Gazdasági Tanács,
Országos Érdekegyeztető Fórum, Nemzeti ILO Tanács, Európai Integrációs Tanács),
valamint aktívan részt vesz a minisztériumok egyeztető fórumaiban (Gazdasági
Minisztérium - Vállalkozásfejlesztési Tanács). A testületi munkákon kívül a KISOSZ
véleményezi a részére megküldött jogszabályokat, illetve önálló koncepciókat alakít
ki a vállalkozások működési feltételeinek megkönnyítésére. Ennek egyik eredménye a
2002. évben alanyi jogon választható átalányadózás bevezetése. Helyi szinten a
KISOSZ tagegyesületei az érdekképviseleti tevékenységet a megyei közgyűlések,
illetve a városi önkormányzatok szervezeteinél végzik, véleményezik a helyi adókról
szóló rendeleteket, valamint a bérleti és területhasználati döntésekben született
intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy a KISOSZ országos jellegű gazdasági

23
http://www.doksi.hu

érdekképviselet, így minden megyében önálló szervezete működik, és a

megyeszékhelyeken lévő irodákon túl városi irodákat és egységeket is működtet.
[KISOSZ alapszabály]

A kétszintű bankrendszer kialakulása szükségessé tette a kereskedelmi bankok

szakmai érdekképviseleti szervezetének megteremtését. 1988 őszén több kereskedelmi
bank kezdeményezte a Magyar Bankszövetség létrehozását önkéntes alapon,
egyesületi formában. A Magyar Bankszövetség megalakulására 1989-ben került sor.
Az elfogadott alapszabály értelmében tagjai azok a pénzintézetek lehetnek, amelyek
rendelkeznek a törvényben előírt minimális alaptőkével, és elfogadják a szövetség
alapszabályzatát. A Magyar Bankszövetség megalapításában huszonkét bank és
szakosított pénzintézet vett részt. A szövetség legfontosabb feladata a tagjait érintő
szakmai érdekek képviselete, érvényesítése harmadik személlyel szemben; a szakmai
álláspontok kialakítása érdekében a bankok szakértőiből álló munkabizottságok
létrehozása. A szövetség - tagjai szakmai érdekeinek képviselete érdekében -
szakértők bevonásával rendszeresen részt vesz mindazoknak a törvényeknek,
jogszabályoknak, programoknak a kidolgozásában, véleményezésében és
egyeztetésében, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintik a bankszektort. Képviseli
a konszenzus elvének megfelelően kialakított állásfoglalásokat a magyar
törvényhozásban, a kormány különböző fórumain, a törvények, jogszabályok
előkészítése során. Véleményezi a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának,
szabályozásának tervezetét, és szorosan együttműködik a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletével. Fontos feladatának tekinti, hogy együttműködjön más
érdekképviseleti szervezetekkel, kifejtve a kereskedelmi bankok véleményét az
aktuális gazdasági, pénzügyi stb. kérdésekben. [Bankszövetség alapszabály]

A mezőgazdaságon és élelmiszeriparon belül a termelők érdekképviseletét a

terméktanácsok látják el. A terméktanácsok az azonos vagy hasonló termékeket
termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek nem nyereségorientált
szervei, amennyiben a földművelésügyi miniszter azokat terméktanácsként elismeri. A
terméktanácsok független szervezetek, tevékenységüket, működésüket önmaguk
szabályozzák, arra közvetlen befolyással más szervezet - pl. központi kormányzati
szervek - nem lehet. A terméktanácsok képezik az információgyűjtés egyik fő bázisát.
Több évre visszamenően tudnak biztosítani termelési és kereskedelmi adatokat, adott
termékcsoportra kiterjedő vizsgálat esetében termékenként is. A terméktanácsok

24
http://www.doksi.hu

számára a törvény jogot biztosít, hogy mint a témában érintett érdekképviseleti

szervek, részt vegyenek a tárcaközi bizottság ülésein. A terméktanácsot ugyanazon
jogok illetik meg, mint a többi érdekképviseleti szervet. A jelenlegi törvényben a
terméktanácsok az agrárrendtartási bizottság állandó képviselői, de szavazati joguk
nincs. A magyar terméktanácsok listáját a 4 sz. melléklet tartalmazza. [Dr. Vajdáné dr.
Horváth, Zánkai, Dr. Podruzsik, Nagy (2001): p21]

A kamarák a gazdasági és szakmai életet segítő köztestületek. Megkülönböztetünk

gazdasági kamarákat és szakmai kamarákat. A gazdasági kamarák működése
szempontjából az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatos feladatok ellátása a
legjelentősebb. A gazdasági kamarák országos és területi szinteken jelennek meg. Az
országos gazdasági kamara a következő feladatokat látja el: véleményezi a gazdasági
tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit; kapcsolatot tart a külföldi gazdasági
kamarák országos szervezeteivel és gazdasági jellegű nemzetközi szervezetekkel;
összehangolja a gazdasági kamarák külföldön végzett, vagy külföldre irányuló,
továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és
propagandamunkáját; megszervezi a magyar gazdasági napokat; kialakítja a gazdasági
kamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszerét; kidolgozza a tisztességes
piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó szabályzatot; külön
törvények rendelkezései szerint részt vesz az országosan működtetett tanácsok és
testületek munkájában. A kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével összefüggésben:
előmozdítja a gazdaság infrastruktúrájának fejlődését, elősegíti a műszaki fejlesztést,
innovációs célok megvalósítását, közreműködik a szakképzésben és vizsgáztatásban,
előmozdítja tagjainak a szabványosítással, a minőségüggyel és az iparjogvédelemmel
összefüggő tevékenységét, közreműködik a gazdasági tájékoztató és propaganda
munkában, kapcsolatot tart más országok területi kamaráival, tájékoztatja tagjait és
előmozdítja az üzletfelek egymásra találását, információkat gyűjt, rendszerez,
szolgáltat, közreműködik az állami gazdaságfejlesztés realizálásában. A kamarai
tagság régebben törvényben előírt kötelezettsége volt minden társaságnak és egyéni
vállalkozónak. Mára ezt a kötelezettséget megszüntették, vagyis a kamaráknak
önkéntes alapon tagjai az egyes vállalkozások. A gazdasági kamarák jegyzékét az 5.
sz. melléklet tartalmazza.

A szakmai kamarák létrehozását az adott tevékenységi terület különleges szakértelmet

és képzettséget igénylő jellege, a tevékenység végzésének bizalmi jellege, az adott

25
http://www.doksi.hu

tevékenység szabályozott és ellenőrzött végzéséhez fűződő közérdek biztosítása és az

ezzel kapcsolatos közfeladatok ellátása indokolja. A szakmai kamarák listáját szintén
az 5. sz. melléklet tartalmazza.

Az ágazati érdekvédelem jellegzetes intézményei az egyes szakmák érdekvédő

szervezetei. Itt most két olyan szervezetet emelnék ki, amelyek a választott
szakirányomhoz kapcsolódik.

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) autonóm szakmai és érdekvédelmi

szervezet. Az MMSZ alapításakor meghatározott filozófiája egy szakmai összetartásra
épülő független és objektív szervezet létrehozása, amely a marketing hitelességének
letéteményese Magyarországon, elősegíti a magyar marketing szakma
bekapcsolódását a nemzetközi vérkeringésbe, lehetőséget, ismereteket és eszközöket
nyújt a marketing szakembereknek a sikerhez. A szövetség szervezi és összefogja a
marketing területen dolgozókat, érdekeiket szakmai, gazdasági szempontból egyezteti
és képviseli. Célja a marketing szakmai színvonalának emelése, valamint a marketing
gyakorlat fejlesztése mellett, az összehangolt fellépés megszervezése mindazon
kérdésekben, amelyek, a szakterület jó hírneve és a vállalkozói érdek érvényre
juttatása körében bármely téren felmerül. Tagjai összehangolt véleménye alapján
állást foglal a marketing területet érintő gazdasági és jogi kérdésekben. Figyelemmel
kíséri a szakmai vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését, és
az illetékes gazdaságirányítási szerveknél kezdeményezi a vállalkozásokat nehezítő
szabályozók, intézkedések felülvizsgálatát és módosítását. A szakma jó hírnevének
megőrzése érdekében etikai kódexet dolgozott ki és etikai bizottságot tart fenn. A
hatékonyabb munka érdekében szakmai vagy területi szerveződés alapján tagozatokat,
marketing klubokat alapít és működtet az ország különböző településein.

A Magyar Reklámszövetség küldetése feladata a kultúraépítés és nyereségesség kettős

követelményének kielégítése színvonalas, szakszerű reklámok létrehozásával és
közzétételével. Feladata a reklámipar szereplői közötti érdekellentétek felismerése és
a kezelésükhöz vezető kommunikációs szakmai normák kialakítása, karbantartása. A
Szövetség célja e tekintetben a konfliktusok megelőzése vagy feloldása, ezért
kölcsönös kompromisszum-kereséssel törekszik tartós harmónia létrehozására. Tagjai
egységesen vallják, hogy a szakmai szolidaritás erősebb a versengő és versenyző
tagok ellentéteinél, a szakma etikai normáit a legszélesebb körű egyeztetést követően

26
http://www.doksi.hu

maga határozta meg. Következetesen a reklámipar - a reklámozók, a reklámok

szolgáltatói és közzétevői - érdekében lép fel, soha nem feledve, hogy ezen érdek
alanya a fogyasztó, de az eredményesebb gazdasági kommunikációt szolgáló szakmai
szervezetek közül a legáltalánosabban fogalmazza meg teendőit, ezért képes és kész
minden más szerveződés céljainak elismerésére és teljesülésük érdekében az együttes
fellépésre.

A munkavállalók oldalának legjellegzetesebb tömörülései a szakszervezetek. A

szakszervezet a munkaügyi kapcsolatok szakirodalmában - a ma legelfogadottabb
értelmezés szerint - a bérmunkások olyan állandó egyesülése, amelynek célja
munkakörülményeik megőrzése, azok javítása. Ezt két úton érhetik el, egyrészt a
munkáltatóval folytatott kollektív tárgyaláson, másrészt a tagjaiknak nyújtott anyagi
és nem anyagi támogatáson keresztül. A szakszervezetek elsősorban az ágazati
rendszert követve alakultak ki. Ezen szakszervezetek bizonyos irányelvek mentén
nagyobb szakszervezeti központokba, ernyőszervezetekbe tömörültek. A jelenlegi
magyar szakszervezetek jegyzékét a 6. sz. melléklet tartalmazza.

A szakszervezetek talán állandó problémája és vitatott pontja az, vajon lehet-e

politikamentes a szakszervezetek munkája. A szakszervezetek, főleg országos színtű
jelenlétük sok szállal kötődik a politikához. Elsősorban a közszféra szakszervezeteit
érinti: viszonyuk a kormányhoz, részvételük a törvények előkészítésében. A
szakszervezetek programjának, tevékenységének vannak tehát politikainak tekinthető
elemei. A szakszervezetek vezetése, tagsága politikai szempontból általában nem
homogén, pártkötődésük sokszínű lehet. Így a pártválasztás óhatatlanul belső
ellentéteket szül. Hasonló szempontok miatt akadályozója lehet a szakszervezetek,
konföderációk együttműködésének. [Várnai (2002)]

A szakszervezeteknek már a gazdasági fejlődés korai szakaszában szembesülniük

kellett azzal a problémával is, amelyet a határokon túlnyúló vállalkozások jelentettek
az érdekvédelmi szervezetek számára. A munkavállalókat is érintő konszern szintű
gazdasági döntéseknél az érdekvédelmi szervezetek nem élhettek a nemzeti
törvényekben biztosított információs és konzultációs jogaikkal. A nemzetközi
vállalatoknál a munkavállalói érdekképviseletet nemzeti keretek közé szorították.
Több mint 20 éves szakszervezeti harc után végül 1994-ben sikerült elérni, hogy az
EU Bizottság irányelvet adjon ki az Európai Üzemi Tanácsok (EÜT) létrehozásáról. A

27
http://www.doksi.hu

94/45. sz irányelv főbb előírásai: „Az irányelv fő célja, hogy biztosítsa a

multinacionális vállalatoknál is a munkavállalók információs és konzultációs jogát.”
Az irányelv nem írja elő, hogy csak Európai Üzemi Tanácsokat lehet és kell alakítani,
hanem azt mondja ki, hogy a munkavállalókat megilletik ezek a jogok és ennek
gyakorlása érdekében megfelelő fórumot, vagy eljárást kell kialakítani. Az irányelv
hatálya alá eső vállalatok: „Az irányelv arra a multinacionális vállalatra terjed ki,
amely legalább 1000 alkalmazottat foglalkoztat az EU tagállamaiban oly módon, hogy
legalább két tagállam területén legalább 150-150 fős telephelyet (vállalatot)
működtet.” Az EÜT jogai: a konszern vezetésének a direktívában meghatározott
tájékoztatási és konzultációs kötelezettsége sokban hasonlít a magyar Mt.-ben az
üzemi tanácsokra vonatkozó kötelezettségekre. Az EÜT-t tájékoztatni kell a
vállalkozás szerkezetét, gazdasági és pénzügyi helyzetét, üzleti tevékenységét, a
termelés és értékesítés előre látható fejlődését, a foglalkoztatással kapcsolatos
helyzetét és annak várható alakulását, szervezeti változtatásokat, új módszerek és
termelési eljárások bevezetését, a termelés átruházását, vállalati egyesüléseket,
üzemek bezárását, vagy fontos részeinek csökkentését, tömeges elbocsátásokat
eredményező vállalati intézkedésekről. Az EÜT megállapodások megkötésének
helyzetében a nemzeti és az európai szakszervezetek számára hatalmas feladatot jelent
a megállapodások előkészítése és figyelemmel kísérése. Európai üzemi tanácsok
megjelenése minőségi előrelépést jelentett a magyarországi leányvállalatok és az
anyavállalat, illetve más országok munkavállalói érdekképviseletei közötti
kapcsolatban, mert mint demokratikus forma elérhető tagokkal, vezetőséggel
rendelkezik és rajtuk keresztül megszólaltatható a munkáltató konszernszintű vezetője
is. Egyben követhető mintát jelent a kelet-európai leányvállalatok vezetői számára is.

Néhány számadat jól példázza, hogy az EÜT-k elterjedése még így, közel 20 évvel az
irányelv megalkotása után is csak folyamatban van. 2002. évi adatok alapján 700
Európai Üzemi Tanács (EÜT) megállapodást tartanak számon. 1822 olyan európai
vállalatról tudunk, ahol Európai Üzemi Tanácsot kellene létesíteni, ezeknek 64
százalékában még nincs EÜT, 665-ben működik. Az 1822 társaságnál 16 millió
munkavállaló dolgozik, közülük 10 milliót képviselnek az EÜT-k. Közép-és Kelet-
Európában 505 európai vállalat képviselteti magát leányvállalattal. 281-ben van már
EÜT. Magyarországon jelenleg 175 európai vállalat működik, közülük 116-ban
találunk Európai Üzemi Tanácsot és 23 esetben már a hazai leányvállalat is részt vehet

28
http://www.doksi.hu

az EÜT munkájában. Általános tapasztalat az, hogy egyrészt a multinacionális

vállalatok leányvállalatai a termékek szakosítása, másrészt a vállalat összeolvadások
irányába haladnak. A termékszakosodás és mergerek (válallatösszevonások)
következtében az iparban inkább munkaerőfelesleg jelentkezik, s az Európai Üzemi
Tanácsok egyik fontos funkciója éppen az lenne, hogy a vállalati terhek időben
történő megismerésével az érintett leányvállalatoknál időben hozzá kezdjenek
szociális terv kidolgozásához is. [Integráció (2002)]

A fogyasztói érdekvédelem a gazdasági közigazgatás fontos szakterülete. A piaci

koncentráció a fogyasztót kiszolgáltatott helyzetbe hozza a gazdálkodó és szolgáltató
szervekkel szemben. A monopolhelyzetben lévő szervezet hátrányos üzleti feltételeket
kényszeríthet rá. Hátrányos helyzetbe kerülhet szakismeretének hiánya miatt is: profi
eladóval szemben legtöbb esetben laikus vásárló áll, aki nem ismeri az áru
tulajdonságait, nem képes összehasonlítani más termékkel. E veszélyek elhárítását
szolgálja a fogyasztói érdekvédelem, amely magában foglalja: a műszaki biztonság
garantálását, a balesetveszély, az egészségi ártalom megelőzését, a meg nem engedett
piaci módszerek (megtévesztés, árukapcsolás, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés,
minőséghibás vagy mennyiségben csökkentett áru kiszolgálásával a vásárlók
megkárosítása) tilalmát, a kellő mértékű, az optimális döntéshez szükséges
felvilágosítás biztosítását az áru eredetéről és tulajdonságairól, a méltánytalan
szerződési feltételekkel szembeni védelmet, jogsérelem esetén a gyors, egyszerű
eljárás keretében történő hatékony orvoslás lehetőségét. A fogyasztóvédelem
szakosított közigazgatási szervei a fogyasztóvédelmi felügyelőségek. A minőségi
követelmények betartása felett a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI)
őrködik. A megtévesztéssel szembeni fellépés a Gazdasági Versenyhivatalnak is
kötelessége. A fogyasztók országos szintű érdekvédelmi szerve a Fogyasztók
Országos Tanácsa (FOT).[www.kkapcsolat.hu]

4.3.1.2. Kormányzati szféra

A kormányzati szféra vizsgálatánál a pártok érdekérvényesítése egy speciális

érdekérvényesítő-hatalmi együttes, mely sokak szerint nem nevezhető
érdekképviseletnek, így kizárólag az önkormányzatokkal foglalkozok.

29
http://www.doksi.hu

Az International City / County Management Association (ICMA) 1998. július 28-i

megrendelése értelmében a Veszprém Megyei Önkormányzat Közigazgatási és
Informatikai Szolgáltató Irodája (KISZI) országos reprezentatív vizsgálatot végzett
települési és területi önkormányzati vezetők körében Magyarországon. A felmérés
alapján az önkormányzati érdekérvényesítés csupán az önkormányzatok 20%-ának
nem okoz gondot, míg újabb 20%-ban számoltak be arról, hogy azt a nagyobb, s 54%-
nyi arról, hogy a kisebb problémák között tartják számon (5% nem válaszolt). Az
adatok tanúsága szerint az önkormányzati érdekérvényesítés, mint egyelőre nem
definiált probléma megléte inkább tudatosult az érdekérvényesítés terén
eszközgazdagabb önkormányzatoknál (kerületek, megyei jogú városok, megyék), mint
a kisvárosok és a községek esetében.

Önnön speciális érdekeik érvényesítésének nehézsége a megyei önkormányzatok

esetében a leginkább tudatosult probléma. A megelőzően is gondot jelentő
tényezőként elismert problémák közül a hulladék-elhelyezést, a szennyvíz elvezetését
és tisztítását, az egészségügyi ellátást, a közoktatást a vizsgálatban érintett
önkormányzatok többsége csak más településsel együtt látja megvalósíthatónak; a
vállalkozásfejlesztést, a tömegközlekedést, a településfejlesztést valamint annak
finanszírozását, továbbá az idegenforgalom szervezését és a közúthálózat fejlesztését
meghatározóan középszintű, míg a szegénység, a munkanélküliség kezelését, a
közbiztonság fokozását, a környezetvédelmi-, az önkormányzatok gazdálkodásának,
és a műemlékvédelemnek a problémáit pedig országos szinten vélik a legtöbben
orvosolhatónak.

Az aprófalvak önmagukba, ill. közvetlen környezetükbe vetett hite itt is átlagot

meghaladó mértékű. Az eredmények szerint a településközi koordináció hívei az
aprófalvakon túl még a megyei jogú városok körében felülreprezentáltak. Minél
nagyobb népességgel rendelkezik egy önkormányzat, annál inkább bízik viszont az
országos szintű koordináció üdvözítő voltában. A helyi önkormányzatok érdekeinek
általában történő képviseletében -az eredmények szerint- a megyei önkormányzatok
elnökei és a kistérségi területfejlesztési társulások járnak elöl. A kistérségi
önkormányzati szövetségek e tekintetben állják viszont a versenyt a parlamenti
képviselővel való összehasonlításkor, az országos önkormányzati szövetségek
azonban itt az utolsó helyre szorulnak. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne
jelentősége a valamely országos önkormányzati érdekszövetségben vállalt tagságnak.

30
http://www.doksi.hu

Azok a települések, amelyek tagjai ilyen szövetségnek, általában profitálnak is

valamilyen mértékben a kapcsolatból. Az eredmények szerint különösen a Megyei
Jogú Városok Szövetségének, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének
és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének a tagjai számolnak be átlagot
meghaladó mértékben arról, hogy szövetségük eljár az érdekükben. [Oláh (1998)]

4.3.1.3. Civil szféra

A hazai nonprofit szervezetek egyik problémája volt az elmúlt tíz esztendőben, de

főként az évtized második felében, hogy milyen intézményes keretek között lesz
lehetséges a szektor érdekeinek artikulálása és a megfogalmazott érdekek
érvényesítése. A problémát kiélezi az a körülmény is, hogy a nonprofit szervezetek
tevékenysége ezer szállal kötődik különböző állami intézményekhez, sok esetben a
létük attól függ, hogy egyes jogszabályok, vagy a költségvetés különböző fejezetei
mennyire képesek elképzeléseik támogatására. De az érdekek érvényesíthetőségének
hiánya esetleg komoly gondot jelenthet majd az európai integrációs folyamatokban is,
amennyiben a szükségképpen bekövetkező változásoknál, kapcsolódásoknál nem lesz
mód a szektor álláspontjának világos megfogalmazására és képviseletére.
A civil szektorban létrejött különböző érdekképviseleti ernyőszervezetek arányát a 2.
sz. ábra mutatja. Ebből látható, hogy a civil szervezetek 11%-a foglalkozik
érdekvédelemmel, ebből is csupán 1 % a civil szektor érdekképviseletével.
[Harsányi (2001): p7]

2.sz.ábra
A különböző jogvédő, érdekvédő szervezetek aránya a nonprofit szektorban (2000)

Egyéb szervezetek Emberi jogok

89% védelme
1%
Munkaadói,
munkavállalói,
szakmai
szervezetek
9%

Egyesület,
alapítványi
szövetségek
1%

31
http://www.doksi.hu

A civil szervezetek érdekképviselete tevékenységük alapján a következő lehet:

adományosztók, adománygyűjtők; szolgáltatást biztosítók; direkt érdekvédelmi
szövetségek, szervezetek; felhalmozási, öncélú szervezetek; szakmai kamarák; klub
jellegű szervezetek A lobbizás, amelyet ebben az összefüggésben használnak
elsősorban, magába foglalja bizonyos csoportok érdekeinek pártolását, egyes
magatartások elleni küzdelmet. Egyes intézkedések megtétele melletti vagy elleni
föllépés, változások elősegítése, pl. a környezetre és az életfeltételekre vonatkozóan.

A civil szervezetek tevékenységének legfontosabb területei a társadalmi rétegek

érdekvédelme, az egyes társadalmi-szociális funkciók átvétele, ill. ezen társadalmi
területek érdekképviselete, valamint bizonyos alapvető jogok (emberi jog, munkához
való jogok, fogyasztásvédelem stb.) érvényesítése és elfogadtatása.

A társadalmi rétegek közül magyar viszonyok között kiemelkedő fontosságúak az

ifjúsági, a női, a kisebbségi, valamint a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó
szervezetek. Álljon itt most két példa a rétegek (romák és nők) érdekképviseletének
bemutatására:

Magyarországon a roma érdekképviselet kérdése került leginkább központba a

kisebbségi politikák sokaságában. A cigányságnak a harmadik évezredre sem sikerült
egységgé kovácsolódni, egységesen megmutatni valós érdekeiket és értékeiket.
Azt is tapasztalhatjuk, hogy a romák legitim és nem legitim politikai csoportjai saját
kis egyéni karrierjük érdekében legtöbbször tudatlanságból, képzetlenségből,
identitásvesztésből, az anyanyelv és az eredeti kultúra elvesztése miatt eladják saját
népüket, kiárusítják, kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a cigányságot. A romák és nem
romák körében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján a roma érdekképviseletet a
következő arányokban ítélték jónak, elfogadhatónak és rossznak:

Romák
A roma Nem-romák
Összesen
érdekképviselet (118 fő)
(224 fő)

Jó 48 21% 21 18% 21%

32
http://www.doksi.hu

Rossz 80 36% 33 28% 32%

Elfogadható 96 43% 64 54% 47%

Összesen 224 100% 118 100% 100%

A roma megkérdezetteknek csupán egyötöde tekinti jónak a romák érdekképviseletét.

Ennél jóval magasabb azok aránya, akik azt kifejezetten rossznak minősítették. Ezzel
szemben a nem-romák sokkal kisebb része tekintette elfogadhatatlanul rossznak, és
több mint kétharmada elfogadhatónak vagy éppen jónak tartja a romák
érdekképviseletét. Az érdekérvényesítés jelentősége a szervezettségen, a széles
társadalmi alapokon nyugvó érdekartikuláción és az érdekek hatékony képviseletén
múlik olyan fórumokon, ahol a döntések születnek A roma érdekképviselettel való
elégedetlenség több forrásból táplálkozhat. A legnyilvánvalóbb ok, hogy a roma
kisebbséghez tartozó populáció korántsem egységes társadalmi csoport, több,
egymással gyakran szembenálló ellenérdekeltség létezik. A roma csoportok nyelvi és
kulturális különbségeket mutatnak, hagyományaikban, szokásaikban,
szükségleteikben is jelentős eltérések vannak. A kisebbségi lét felértékeli az
érdekérvényesítéssel szembeni elvárásokat, de a kisebbségi lét hihetetlen mértékben
meg is nehezíti az érdekérvényesítés esélyét. A cigányság érdekképviselete csak akkor
tud hatékonyan működni, ha a többségi politikai akarat is teret enged számára, és
segítséget nyújt hozzá. A cigányság érdekképviseletét látják el a kisebbségi
önkormányzatok és a roma civil szervezetek (pl. Autonómia Alapítvány).
[Oláh (2002)]

A társadalom egy másik rétegét, a nőket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy több

értelmiségi és szakmai szervezet vállalja, hogy akcióprogramokkal, kutatásokkal, és
kampányokkal megkísérli befolyásolni a közvéleményt, a női és családpolitika
alakítását, képviselni a nők egyenlő státusáért folytatott küzdelmet. Ezek - a nonprofit
szektor íratlan szabályi szerint – a leggyakrabban egyesületi vagy szövetségi
formában működnek, mint pl. a Nagycsaládosok Egyesülete, a Magyar Titkárnők
Egyesülete, a Diplomás Nők Szövetsége, a Katolikus Lányok és Asszonyok
Szövetsége, stb. Ezek a szervezetek egy számukra különös fontosságú érték
képviselete mellett állnak ki, és ennek minél hatékonyabb társadalmi tudatosítására

33
http://www.doksi.hu

törekednek. Ilyen érték lehet a hagyományos családdal kapcsolatos attitűd, a női

egyenjogúság kérdése, valamilyen egyházi tanítás, a magyar történelmi elhivatottsági
tudat erősítése, vagy éppen a feminizmus.

A rétegképviseletek szoros összefüggéseit mutatja, hogy a nőtársadalmon belül külön

érdekképviseletük van a roma nőknek és anyáknak. A Közéleti Roma Nők Egyesülete
és a Magyarországi Cigány Anyák Érdekszövetsége a többszörösen hátrányos női
csoportok érdekképviseletére vállalkozott. [Lévai, Kiss(1997)]

A civil társadalom tevékenysége szakterületenként a következő kategóriákba

sorolható be: egészségügyi, rehabilitációs, prevenciós, egészség-megőrzési szervezet,
szociális feladatokat ellátó szervezet, gyermek és ifjúsági szervezet, gyermek-és
ifjúságvédelmi feladatokat illetve érdekképviseletet ellátó szervezet, oktatási
tevékenységet ellátó szervezet, természet- és környezetvédelmi tevékenységet végző
szervezet, kulturális és művelődési feladatokat ellátó, ismeretterjesztői, tudományos
tevékenységet végző szervezet, sportegyesület stb. Emeljünk ki most csak egy
szűkebb területet, pl. a természetvédelmet. Az általános természetvédelemtől
(pl. Ökotárs Alapítvány) az egyes állatfajok (pl. Alapítvány a Vidrákért),
természetvédelmi területek (pl. Felső-Tisza Alapítvány), természeti jelenségek
(pl. Hegyvidéki Tavainkért Környezetvédelmi Egyesület) felkarolásáig ismerünk
számos civil csoportosulást, akik országosan vagy helyi szinten fejtik ki
tevékenységüket a természet védelmének érdekében.

Az emberek és állampolgárok jogait nemcsak a központi szervek, hanem a civil

szervezetek is védelmezik. Így pl. a fogyasztók növekvő kiszolgáltatottságát nemcsak
állami szervek, de civil szervezetek is kontrollálják. A fogyasztóvédelmi feladatok
között éppen ezért kiemelt jelentősége van annak a segítségnek, amelyet a kialakult
problémák rendezéséhez a civil szervezetek nyújtanak, de annak is, amely a
fogyasztói problémák keletkezését segíti megelőzni a fogyasztói ismeretek bővítése
útján. A fogyasztóvédelmi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a társadalmi
szervezetek is részt vállaljanak ezekből a feladatokból és a fogyasztók tájékoztatását
szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat, és információs
rendszereket működtessenek. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) l994
óta foglalkozik folyamatosan és egyre szélesedő körben tanácsadási tevékenységgel.
A megváltozott, illetve változóban lévő fogyasztói tudat és magatartás ehhez

34
http://www.doksi.hu

alkalmazkodó tanácsadási tevékenységet kíván meg. A tanácsadó irodák és az

egyesület megyei, valamint helyi szervezetei sokrétű feladataik között fogyasztói
tájékoztató munkával is aktívan foglalkoznak. Rendszeresen adtak hírt a fogyasztókat
érintő tudnivalókról, eseményekről az írott és az elektronikus sajtó útján, nagy számú
lakossági fórumot és egyéb rendezvényt tartanak.[Garai István (2000)]

4.3.2. Érdekképviseleti ernyőszervezetek

4.3.2.1. Üzleti szféra

A munkaadók oldaláról két jelentősebb ernyőszervet emelnék ki:

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a Magyar

Munkaadói Szövetség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége egyesülésével
jött létre 1998-ban. Az MGYOSZ országos gazdasági, munkaadói szövetség,
amelynek célja olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenység ellátása, mely
a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását segíti, és megteremti a
Magyarországon működő tőke képviseletét is. A szövetség önkéntes társulással
szerveződik. Az MGYOSZ meghatározó szereplője a tripartit érdekegyeztetésnek. A
Szövetség egyik legfontosabb célkitűzése a magyar gazdaság, versenyszféra szereplői
közül a legszélesebb tagsági kör kialakítása és ennek révén egy kiterjedt és hiteles
információs bázison alapuló professzionális érdekképviseleti munka megteremtése. A
Szövetség alapszabályának megfelelően a tagok között közvetlen tagsággal
rendelkező vállalkozások illetve szakmai szövetségek és regionális, megyei
szervezetek találhatók. Mindezek révén az MGYOSZ az ipar, a kereskedelem és a
szolgáltatás valamennyi területéről mintegy 6000 vállalkozást képvisel, amelyek több
mint 1,2 millió munkavállalót foglalkoztatnak. Az MGYOSZ tagok listája a 3. számú
mellékletben található. [MGYOSZ alapszabály]

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) országos munkaadói társadalmi szervezet, amely

tagszervezetei önkéntes elhatározásából, tagjai gazdasági-társadalmi érdekeinek
képviseletére és védelmére alakult. A Magyar Iparszövetséget 30 területi, illetve
szakmai tagszövetség, valamint társult szakmai érdekképviselet alkotja. Rajtuk
keresztül érdekképviseleti körébe tartozik 3704 gazdasági társasági formában működő
gazdálkodó szervezet. A Magyar Iparszövetség 1920-ban alakult, azaz több mint hét

35
http://www.doksi.hu

évtizedes múltra tekinthet vissza. A Szövetség a 90-es évek elején szervezetileg

megújult. Ekkor vette fel mai nevét, amely már jelzi, hogy a Magyar Iparszövetség
(OKISZ) bővíti érdekképviseleti körét és felvállalja a valódi társas magántulajdon
talaján kifejlődő új tulajdonosi réteget is. A Szövetség érdekkörébe ma több mint 354
ezer munkavállaló, illetve tulajdonos tartozik. A Magyar Iparszövetség érdekeltségébe
tartozó gazdálkodó szervezetek a nemzetgazdaságnak fontos szereplői, elsősorban a
középvállalkozások kategóriájában, de az ide tartozók mellett sorainkban jelentős
számban találhatók kisvállalkozások, új típusú szövetkezetek csakúgy, mint a jelentős
termelési értéket előállító, a nemzetközi piacon is jól szereplő nagyobb szervezetek. A
szövetség célja, hogy képviseljék az ipari termelésre, termékeik, szolgáltatásaik
értékesítésére szövetkező, magántulajdonon alapuló társas vállalkozásokat, valamint
más kis- és közepes vállalkozást, valódi lobbi tevékenységet folytassanak szervezeteik
érdekeinek védelmére, gondjaik orvoslására anélkül, hogy a nemzetgazdaság általános
érdekeit figyelmen kívül hagynák. [www.okisz.hu]

A munkavállalók szakszervezetei több tömörülést is létrehoztak, amelynek listáját a

6. számú melléklet tartalmazza. Ebből most négyet ismertetek részletesebben.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) társult munkavállalói

érdekképviseletek célja a közszolgálati intézmények működési feltételeinek
garantálása, valamint a stabil értékrendre, az értéket teremtő munkára alapuló
biztonságos és tisztességes megélhetés, az általános jólét megteremtése áll. A SZEF
feladatai számbavételekor elsősorban azt vizsgálja, hogy azok megoldása miként
szolgálja a közszolgálati munkavállalók és nyugdíjasok - kiemelten a SZEF-et alkotó
szakszervezetek tagságának - érdekeit, hogyan segíti az egyének és családok
életminőségének javulását, és hozzájárul-e egy modern szociális jogállam -
polgárbarát - közszolgálatának kialakításához. A SZEF tudatában van annak, hogy a
közszolgálatban működő munkavállalói érdekképviseleteknek egyidejűleg kell
megfelelni a globalizálódó világ kihívásainak, az Európai Unióhoz történő csatlakozás
követelményeinek, és választ kell találni az állami közszolgáltatás modernizációjából
eredő ellentmondásokra. A konföderáció laza konzultációs fórumból önálló stratégiai
partnerként számon tartott, országos szakszervezeti szövetséggé alakult. A SZEF
munkájának középpontjában a közszolgálati intézményrendszer működési feltételeiért,
a közszolgálati munkavállalók egzisztenciális biztonságáért és tisztességes

36
http://www.doksi.hu

megélhetést nyújtó javadalmazásáért folytatott munka és harc állt. Ez képezi a

Szövetség érdekképviseleti, érdekvédelmi politikájának döntő részét. [www.szef.hu]

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) működő szakszervezeteket

és szakszervezetek szövetségeit tömörítő országos konföderáció. Célja a
tagszervezetek tagsága érdekében a makroszintű (hazai és nemzetközi)
érdekképviselet ellátása, valamint a társadalom széles rétegeinek (elsősorban a
tanulók, a munkavállalók, a munkanélküliek és a nyugdíjasok) érdekképviselete.
Egyben az, hogy tagszervezeteinek pártoktól független kereteket biztosítson egymás
támogatására, a közösen elfogadott célok együttes képviseletére és segítségére legyen
a munkavállalóknak munkáltatóiktól független szervezeteik létrehozásában,
működtetésében. Tevékenységében a LIGA elsődleges értéknek tartja a
tagszervezetek függetlenségét, az együttműködés önkéntes jellegét, a szabad
szakszervezeti mozgalom alapelveit, a pártoktól való függetlenséget és olyan
demokratikus formák működését teszi lehetővé, melyben a tagszervezetek érdekei
érvényre jutnak, és képviseletet kapnak. A LIGA feladatai: biztosítani a
tagszervezetek közötti koordinációt; elősegíteni tagszervezetei szolidáris
együttműködését; ellátni az országos szintű érdekegyeztetés, érdekképviselet és
érdekérvényesítés feladatait; a tagszervezet felhatalmazása alapján a felsőbb
szakszervezeti szerv jogait gyakorolni tagszervezetei tisztségviselőinek munkajogi
védelme tekintetében; a tagszervezetek felhatalmazása alapján szerepet vállalni azok
képviseletében, a velük egyeztetett módon és mértékben. [LIGA alapszabály]

A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) a tevékenységét a

tagszervezeteik igényeihez igazodóan végzi, tagszervezetei a közalkalmazottakat, a
köztisztviselőket, a rendvédelemben és az igazságszolgáltatásban foglalkoztatottakat
képviselő szakszervezetek. A szövetség vezetése feladatának tekinti a KSZSZ-szintű
érdekegyeztetés hatékonyságának növelése érdekében különféle javaslatok
kidolgozását. Ennek megfelelően rendszeressé teszi a kapcsolatot, illetve a
tagszervezetek felkérése alapján találkozókat szervez a munkáltatói partnerekkel.
Szükség esetén a KSZSZ válságkezelő programot dolgoz ki egy-egy, a tagszervezet
lehetőségeit meghaladó probléma megoldására. A KSZSZ a tagszervezetei útján vesz
részt a közszféra országos érdekegyeztető fórumainak munkájában. A tagszervezetek
részéről mutatkozó igény és megfelelő anyagi fedezet esetén a KSZSZ koordinálja,
illetve megszervezi a szakszervezeti tisztségviselők képzését. Ennek programjait a

37
http://www.doksi.hu

tagszervezetekkel együtt alakítja ki. A szövetség ajánlást dolgoz ki a tagszervező

munka javítására, valamint támogatja szakszervezet szerveződését azokon a
munkahelyeken, ahol az még nem alakult meg. Évenként, a várható feladatok
elemzését követően a szövetségi tanács jelöli ki azt a legfontosabbnak látszó feladatot,
melyet az év során kiemelt szövetségi programpont követelésként kezel a KSZSZ,
amelyért minden fórumon kiemelten lobbizik, illetve tervszerű propaganda munkát
folytat. [www.kszsz.org.hu]

Az MSZOSZ – Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége- feladatának tekinti a

szolidaritás alapján a szakszervezeti egység erejével támogatni tagszervezeteinek
érdekérvényesítő harcát, felkérésre ellátni a tagszervezetek védelmét. A
tagszervezetek igénye és megbízása alapján gazdasági, jogi, szociális,
társadalombiztosítási, kulturális, tömegkommunikációs, informatikai, műszaki,
tudományos, munka- és környezetvédelmi, sport, egészségügyi, gyermek- és
ifjúságvédelmi szolgáltatásokat nyújt. A Szövetség kiemelt feladatának tartja a
tisztségviselők képzésének elősegítését. Fentiek megvalósítására intézményeket
hozhat létre és működtethet. A Szövetség kötelességének tekinti a munkavállalók
szociális biztonságának megteremtéséért folytatott harcot; síkraszáll a munkavállalók
jólétének emeléséért, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséért, a munkavállalók
jogainak fejlesztéséért és védelméért. Fellép a kultúra egyetemes és nemzeti
értékeinek védelméért, a szellemi-kulturális hagyományok és örökség megőrzéséért és
terjesztéséért; küzd a társadalmi és politikai demokrácia értékeinek védelméért és
fejlesztéséért, a politikai nyilvánosságért, a társadalmi közmegegyezésért. [MSZOSZ
alapszabály]

4.3.2.2. Kormányzati szféra

A Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ) a helyi önkormányzatokat

tömörítő érdekképviselet. A TÖOSZ 1989-ben jött létre azzal a céllal, hogy segítse a
települési autonómia kibontakozását, közreműködjön egy önkormányzatbarát
társadalmi, gazdasági, jogi környezet létrehozásában. Az alapításkori létszám: 152
település. A TÖOSZ alapvetően az önkormányzatok képviselőtestületei
szövetségeként működik. A Szövetség munkájában jelenleg 1646 település vesz részt.
TÖOSZ-tag településeken él az ország lakosságának több mint fele. A településeken

38
http://www.doksi.hu

túlmenően a Szövetség tagjai lehetnek az önkormányzati érdekképviseleti szervek,

valamint megyei önkormányzatok közgyűlései is. Jelenleg öt önkormányzati
érdekképviseleti szervezet, valamint négy megye tagja a szövetségnek. A TÖOSZ
feladatai: az érdekfeltárás, érdekegyeztetés, érdekközvetítés, érdekvédelem,
érdekképviselet; az önkormányzati működés fejlesztésének elősegítése; az
önkormányzati vagyon gyarapításának és eredményes működtetésének elősegítése; az
önkormányzatok együttműködésének szakmai, szervezeti támogatása; az
országgyűlési költségvetési döntésekkel kapcsolatos egyeztetések lefolytatása; a
jogszabályok és más állami döntések tervezeteinek véleményezése; a felterjesztési jog
gyakorlása; jószolgálati feladatok ellátása a tagok között felmerült vitákban; részvétel
a nemzetközi önkormányzati együttműködésben, a tagság nemzetközi kapcsolatainak
segítése; szolgáltatások szervezése; konzultatív, érdekfeltáró és koordinációs fórumok
működtetése a tagság számára; az információáramlás és kapcsolattartás elősegítése a
tagok között; a tagokat ért jogsérelem esetén érdekvédelmük segítése; a
hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzésének előmozdítása. 2001-ben megállapodás
keretében rögzítették, hogy a TÖOSZ segítséget nyújt tagjainak az európai Uniós
csatlakozásra való felkészítésben, az ország Európai Uniós integrációjának
elősegítésében.

Hasonló feladatokat tölt be más tagokkal a Megyei Jogú Városok Szövetsége,

valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége.

4.3.2.3. Civil szféra

A civil szféra szervezeti létrehoztak regionális és országos tömörüléseket is a

hatékonyabb érdekegyeztetési munkához. A következőkben két regionális és egy
országos szervezet munkáját ismertetem.

A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége a szakági és regionális civil

kommunikáció, valamint az önkormányzati-költségvetési és az üzleti szektorokkal
történő párbeszéd és kapcsolatrendszer kialakítására szervezte tevékenységrendszerét.
A CIVIL Hidak szakmai rendezvénysorozatot, a stratégiai tervezést elősegítő TOP 21
STRATÉGIAI KLUB-napokat, regionalizációs területfejlesztési
műhelyrendezvényeket (ÉRTELMISÉG Szabadegyetem), a régió humán
erőforrásainak európai uniós felkészítését szolgáló konferenciasorozatát, a regionális

39
http://www.doksi.hu

civil integráció tennivalóinak áttekintését, a megyei civil egyeztető fórumokat, az

európai integrációs folyamatokat elősegítő euroregionális szakmai rendezvényeit és
együttműködési formáit tekinti elsődleges feladatának. A régióban működő másik
tömörülés, a regionális hálózattal rendelkező térségfejlesztő hatású szervezet, a Dél-
alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete (DTE). A többségében civil
kezdeményezésként szerveződő és üzemeltett teleházak folyamatosan bővülő
információs infrastruktúra hálózata egy-egy település, és térség információ
ellátottságának növelésén keresztül szolgáltatásaikkal sokrétű fejlesztési lehetőségeik
kibontakozását segítik elő.

Országos szinten mintegy tucatnyi nagyobb érdekképviseleti szervezet fejti ki

tevékenységét. Egyike ezeknek a MAGYIT – Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács. A
MAGYIT célja, hogy a Magyarországon működő gyermek- és ifjúsági szervezetek,
illetve gyermek- és ifjúsági érdekvédelmi szervezetek között intézményes kapcsolatot
alakítson ki, érdekeiket képviselje a törvényalkotás társadalmi véleményezési
folyamatiban.

4.3.3. Érdekképviseleti csúcsszervezetek

4.3.3.1. Üzleti szféra

Az Gazdasági Tanács a gazdasági érdekegyeztetés, a konzultáció országos fóruma.

Feladata és célja, hogy a kormány konzultáljon, véleményt kérjen, informálódjon a
gazdasági-társadalmi fejlődésre jelentős befolyást gyakorló szervezetekkel a
gazdaságot érintő átfogó kérdésekről, így a gazdaságpolitikáról és stratégiáról, az adó,
járulék- és költségvetési politikáról, az irányelvekről, a társadalmi- gazdasági
kérdéseket érintő egyéb jelentős intézkedésekről, valamint a készülő
országtanulmányokról.

A Gazdasági Tanácsban részvételre jogosult szervezetek tárgyalócsoportokat

alkotnak, amelyek a szervezetek egy-egy képviselőjéből állnak. A tárgyalócsoportok
szóvivőt, a bizottságokban ügyvivőt választanak, akik előkészítik, koordinálják a
csoport munkáját, vezetik a csoportot a tárgyalásokon. E tárgyalócsoportok struktúrája
a következő:

40
http://www.doksi.hu

• kormány (állandó tagjai: a gazdasági miniszter és politikai államtitkára, a

pénzügyminiszter és politikai államtitkára, valamint a Gazdasági Minisztérium
illetékes helyettes államtitkára, továbbá esetenként a napirendben illetékes
minisztérium minisztere),

• Magyar Nemzeti Bank,

• az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldalának szervezetei,

• az OÉT munkaadói oldalának szervezetei,

• a gazdasági kamarák (Agrárkamara, Kereskedelmi és Iparkamara, Kézműves

Kamara),

• pénzügyi, befektetői szektor (Bankszövetség, Befektetői Tanács, Budapesti

Értéktőzsde Tanácsa),

• termelői szektor nagybefektetőinek érdekképviseletei (Nemzetközi Vállalatok

Magyarországi Társasága, Joint Venture Szövetség),

• Magyarországon képviselettel rendelkező külföldi kereskedelmi kamarák

(Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországi Irodája, Európai Kamarák
Állandó Bizottsága, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara).

A Gazdasági Tanács munkáját plenáris ülésen, bizottságokban, valamint írásos

észrevételek alapján végzi. A plenáris ülést a kormány hívja össze saját
kezdeményezésére vagy a tárgyalócsoportok javaslata alapján. Célja az általános
konzultáció a fórum illetékességi körébe tartozó témákról.

A társadalmi párbeszéd fórumának megújításáról szóló megállapodást, amely szerint

2002-től az Országos Munkaügyi Tanács jogutódaként létrejött Országos
Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) hatáskörébe tartozik a munka világával összefüggő
valamennyi kérdéskör, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek
alakulását befolyásoló adó, járulék és költségvetési témaköröket, jogszabálytervezetek
megvitatását. Az OÉT megalakulása a kormány szempontjából azért volt fontos, mert
a társadalom szereplőivel közösen hozhatók meg azok a döntések és jogszabályok,
amelyek Magyarország jövőjét meghatározzák, tekintettel az Uniós csatlakozásra. A

41
http://www.doksi.hu

munkavállalói oldal számára világossá lett, hogy az OÉT munkája csak akkor lehet
eredményes, ha minden kérdésben megvalósul a hat szakszervezeti konföderáció
konszenzusa – ugyanakkor információink szerint a konföderációk vizsgálják annak a
lehetőségét, hogy hogyan lehet minden szakszervezetet számára elfogadható döntési
rendszert találni azokra az esetekre, amikor mégsem jön létre a konszenzus. Az
Országos Érdekegyeztető Tanács olyan Európa építését tartja fontosnak, amelyben
általánosan érvényre jutnak az emberi és szociális jogok, amely a gazdaság teremtette
javakat arra fordítja, hogy esélyt teremtsen minden ember számára a tisztességes
munkára, a tisztességes bérezésre, az egészségesebb környezetre, a kulturális értékek
felkarolására, a közszolgáltatások mindenki számára elérhető biztosítására, egyszóval
az emberi élet minőségének javítására. Az OÉT munkájában résztvevő szervezetek
listája a 7. számú mellékletben található.

A Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottsága (a továbbiakban MSZEIB)

a magyar szakszervezetek országos konföderációinak önálló jogi státusszal nem
rendelkező koordinatív munkabizottsága. A MSZEIB célja elősegíteni a
munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítését, az országos
szakszervezeti konföderációk részvételét az európai integrációs folyamatban. Így
feladatának tekinti, hogy összegyűjtse, rendszerezze és továbbítsa mindazokat a hazai
és nemzetközi forrásokból beszerezhető információkat amelyek az európai
integrációval és a munkavállalók helyzetével összefüggésbe hozhatók, hogy
kapcsolatot taron fenn mindazon hazai kormányzati és nem-kormányzati
szervezetekkel amelyek az integrációs ügyekkel foglalkoznak; az ETUC Európai
Integrációs Munkacsoportjával; az ETUC PHARE projectben résztvevő társországok
hasonló feladatokat ellátó nemzeti bizottságaival; az EU szakintézményeivel; az
európai integrációval foglalkozó más nemzetközi szervezetekkel, hogy ellássa
mindazokat a feladatokat, amelyekkel hozzájárulhat a munkavállalók gazdasági és
szociális érdekeinek eredményes érvényesítéséhez az európai integráció során. A
MSZEIB tagjait a 8. számú melléklet mutatja.

4.3.3.2. Civil szféra

A kormány 2002-ben kidolgozta a kormányzat civil stratégiai programját. Eszerint

szükség van egy országos civil képviseletre, amely a tárgyalópartnere lehetne, és

42
http://www.doksi.hu

befolyásolhatná a civil szervezetek közötti források elosztását. A cél az, hogy a

mindenkit érintő kérdésekben a mindenkori kormány lehetőleg egy-két csúcsszervvel,
s ne civil szervezetek sokaságával kényszerüljön tárgyalóasztalhoz. A több mint
ötvenezer civil szervezet egy, azaz egy képviseletet kapna, amely mindenben
tárgyalópartnere lenne a kormánynak. A döntések előtti egyeztetéseket ez a csúcsszerv
végezné, meghatározná a fejlesztési irányokat, programokat dolgozna ki, javaslatokat
tenne törvényekre, pályázatokat írna ki.

Az Országos Civil Érdekképviseletet választások útján hoznák létre, amelyben

nyolcvanan kapnának helyet. A testület összetételéről választás útján döntenének a
nonprofit szervezetek. A civilek először a kistérségekben, majd megyei és regionális
szinten tartanának választásokat, az országos testületbe a régiók delegálnák a
képviselőket. Ily módon – tehát területi elven – ötvenen jutnának be az Országos Civil
Érdekképviseletbe. A fennmaradó harminc helyre a különböző szakmai területeken
működő – környezetvédő, oktatási, kulturális vagy például jogvédelemmel foglalkozó
– nonprofit szerveződések választanának képviselőket. Az indítvány szerint az
egyházak, a kisebbségi önkormányzatok, a közhasznú társaságok, a pártok, az
önkéntes biztosító pénztárak és a szakszervezetek kivételével az összes nonprofit
szerveződés szavazati jogot kapna, beleértve az országos gyűjtőszervezetek önálló
jogi személyiséggel nem rendelkező helyi szervezeteit is. Még azok a társaságok is
részt vehetnének a választáson, amelyek nem kérték bejegyzésüket a bíróságon, de
legalább egyéves működésüket igazolni tudják.

Az eredeti tervektől eltérően a kormány mindmáig nem fogadta el a civil stratégiát,

nem hozta létre a nonprofit szervezetek támogatását szolgáló Nemzeti Civil
Alapprogramot, és a miniszterelnök sem írta alá a civil szféra képviselőivel azt a
megállapodást, amely az együttműködés elvi feltételeit rögzítené. Baja Ferenc
államtitkár korábbi várakozása ellenére az Országos Civil Érdekképviselet sem alakult
meg 2003 tavaszáig. A javaslattevők szándéka az volt, hogy az országos testület
megalakításában a szó valódi értelmében vett civil szerveződések teljes köre szerepet
vállalhasson. Továbbra is kérdés azonban, hogy a nonprofit szektor egyáltalán igényt
tart-e az érdekképviselet megalakítására. A civil társadalomnak csak a töredéke mutat
érdeklődést a szektor általános helyzete iránt: a falusi bélyeggyűjtőkörök vagy a
lakóhelyük megóvására létrejött csoportosulások gyaníthatóan kevéssé tekintik
fontosnak, hogy képviseletükre országos testület alakuljon. Aztán vannak olyan

43
http://www.doksi.hu

szervezetek, amelyek a függetlenségüket féltik a civil csúcsképviselettől, megint

mások elvben egyetértenek a testület létrehozásával, de abban leginkább saját
maguknak szánnak helyet. Így szinte lehetetlen egy olyan fórum létrehozása, amely a
civil társadalmat teljes egészében képviselni tudná, létrejöttekor elsősorban a
képviselőkhöz közel álló szervezetek járnának jól.

Összességében elmondhatjuk, hogy bármely szintet (érdekképviseleti szervek,

ernyőszervezetek, csúcsszervezetek) és bármely szektort (üzleti, kormányzati vagy
civil szektor) vizsgáljuk is az érdekképviseleti tevékenység minden esetben egy több
évig tartó, jó információs kapcsolatokat és tudatosan megtervezett érdekérvényesítő
stratégiát igénylő munka, amely hazánkban még sokszor gyerekcipőben jár vagy
kevésbe hatékony. Ilyen alapokra építkezve kell kimunkálnunk azokat a
mechanizmusokat, amelyek majd alkalmassá teszik Magyarország polgárait,
vállalatait, civil csoportosulásait, valamennyi érdekképviseleti szervét és magát az
államot is arra, hogy az Európai Unió teljes értékű partnereként lépjen fel a
csatlakozás után.

44
http://www.doksi.hu

5. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓS INTEGRÁCIÓS

FOLYAMATOKBAN

5.1 Az Európai Unió intézményrendszerének áttekintése

Az Európai Uniós döntéshozatal három kulcsszereplője: a kormányok képviselőiből

álló Miniszteri Tanács és a két nemzetek fölötti intézmény, az Európai Bizottság és az
Európai Parlament. A döntéshozatali mechanizmusban elfoglalt központi helyzetük
miatt az intézményi háromszög mindegyik csúcsa magára vonja a lobbisták figyelmét.

Becslések szerint is több mint háromezer érdekcsoport, több mint félezer európai és
nemzetközi szövetség és 12–13 ezer hivatásos lobbista nyüzsög az EU körül, hogy
hozzájusson a számára fontos információkhoz vagy eljuttassa üzenetét az
érdeklődésére számot tartó témával foglalkozó politikusoknak és tisztviselőknek. A
lobbistákkal fenntartott párbeszéd az Európai Unió intézményei és polgárai között
húzódó, veszedelmesen növekvő távolságot is áthidalja, és ilyenformán nagyobb
demokratikus legitimitást ad az EU-nak. Elég csak arra gondolni, hogy az Európai
Parlamentben jelenleg 626 képviselő beszél a közösség 370 millió lakosának nevében.
Mindennek fényében nem véletlen, hogy az Európai Unióban nemhogy megtűrik,
hanem egyenesen bátorítják az érdekek artikulálását.

Az Európai Unió intézményi döntési jogkörének pontos ismerete, az egyes

intézmények működésének tanulmányozása elengedhetetlen az érdekérvényesítő
tevékenységhez. Az Európai Bizottság a törvényjavaslatok kidolgozására jogosult
egyetlen közösségi intézményként az érdekcsoportok talán legfontosabb célpontjának
számít. A döntéshozatali folyamatnak minél korábbi fokán tálalnak és tudatosítanak
egy érdeket, annál nagyobb esélye van annak a végső döntésben való megjelenésre.
Ezért már a törvényjavaslat előkészítésének szakaszában célravezető hatni a témával
foglalkozó bizottsági tisztségviselő(k) gondolkodására. Ha egy javaslat elhagyta a
Bizottságot, a befolyásolás lehetősége jelentős mértékben csökken. Ez akkor is igaz,
ha az esetek többségében a Miniszteri Tanács mondja ki a végső szót egy-egy
törvényjavaslat ügyében. A döntéshozatali folyamatnak ebben a szakaszában azért
nehezebb az érdekérvényesítés, mert a véleményformálás helyett itt többnyire már
kiforrott álláspontokat kell megváltoztatni. Az Európai Parlament helyzetét két

45
http://www.doksi.hu

dologgal érdemelte ki: egyfelől egyre több területen szól bele a törvényalkotásba,
másfelől valamennyi közül a legnyitottabb Uniós intézmény. Az Európai Unió többi
hivatalos intézménye (az Európai Bíróság, az Európai Számvevőszék, a munkaadók, a
munkavállalók és a társadalmi szervezetek képviselőit tömörítő Gazdasági és
Szociális Bizottság, valamint a régiók képviseletében, a Régiók Bizottsága), ha
szerényebb mértékben is, de ugyancsak mágnesként vonzza a lobbistákat. A tanácsadó
szerepet játszó Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága az intézményi
struktúra részeként tagsága nevében maga is “lobbizik” az Unió döntéshozóinál. Az
EU intézményeit a 9. számú melléklet mutatja.

A jó lobbistának és érdekképviseleti szervnek azzal is tisztában kell lennie, hogy az

érdeklődésére számot tartó törvény elfogadásában mi a szerepmegosztás a kormányok
képviselőiből álló Miniszteri Tanács és az Európai Parlament között. A legfőbb
döntéshozó szerv a Tanács, de a területtől függően az Európai Parlamentnek
semmilyen, kicsi vagy döntő szava lehet egy-egy jogszabály elfogadásában. A
képviselőtestületnek a közösségi politikák alá eső bizonyos területeken (például
mezőgazdaság és közlekedés) konzultációs joga van a bizottsági javaslatokat illetően,
de utóbbi nem kötelezhető az EP észrevételeinek figyelembevételére. Ennél sokkal
erősebb jogkörrel ruházza fel a parlamentet az együttműködési eljárás, amely szorosan
bevonja a döntéshozatali folyamatba, anélkül azonban, hogy törvényhozói hatalmat
adna a kezébe. A monetáris politikát érintő kérdésekben például az együttműködési
procedúra révén a parlament ugyan nem tudja ráerőltetni álláspontját a Tanácsra, de
módosításokat javasolhat a szövegben. A közös döntési eljárás alá eső kérdésekben
(környezet- és fogyasztóvédelem, strukturális alapok, személyek szabad mozgása,
egészségügy, oktatás stb.) viszont a képviselőtestületé az utolsó szó a Tanáccsal
szemben. A parlament egyszerű többséggel elutasíthat egy jogszabályt, amit a
kormányok hosszú évek munkájával hoztak tető alá.

Az EU-ban működő érdekcsoportoknak nem elég egyetlen kormányt meggyőzniük az

igazukról, mint Amerikában, hanem tizenötöt kell. Az uniós döntéshozatalban
nagyobb szerepe van a kompromisszumkeresésnek és a konszenzusépítésnek.
Brüsszelben ezért a rámenős amerikai stílussal nem sokra megy az ember. A hivatalos
személyek jobban díjazzák a higgadt, minden oldalról alátámasztott érvelést. Az
Európai Unióban az érdekérvényesítőkkel és a lobbistákkal való kapcsolattartásnak és
érintkezésnek nincsenek kötött szabályai. A lehető legkülönfélébb csatornákon és

46
http://www.doksi.hu

módon folyik a párbeszéd. A kapcsolatot keresők nyilvántartásba vetetik magukat az

Unió intézményeinél. Ez írásos bejelentkezésből és egy formanyomtatvány
kitöltéséből áll, amelyen az érintettek felfedik, hogy milyen szervezetnek vagy cégnek
a megbízásából járnak el. A képviselőkre vonatkozó szabályok a korlátozás helyett
inkább az átláthatóságra helyezik a hangsúlyt. A parlament minden tagjának
személyesen írásban kell nyilatkoznia szakmai tevékenységéről és minden más
jövedelméről. Ezen kívül azt is fel kell fedniük, hogy a képviselői funkciójukból
származón túl milyen más bevételeik és jövedelmeik vannak. [www.kum.hu]

5.2 Magyarország feladatai az integrációs folyamatokban

Az Európai Uniós integrációban minden tagországnak meg kell találnia a saját helyét.
Ez egyrészt jelenti a jelenlegi tagországok pozícióját a kibővítés után, másrészt jelenti
a jelölt országok útkeresését az európai rendszerekben. Magyarország útkeresésénél
figyelembe kell venni az ország sajátosságait, a kisebb államok politikai és
érdekérvényesítő stratégiáját kell tanulmányozni és követni.

Korlátozott anyagi és humán erőforrásaik miatt a kis államok egyedül nem képesek
megvédeni magukat, vagy biztosítani gazdasági és kulturális fejlődésüket.
Szükségszerűen nagyobb hatalmak "függelékeivé" válnak. A kis államoknak vannak
sajátos közös jellemző vonásaik, mint például fizikai erejük szerényebb volta, ami
viszonylag gyengévé teszi nemzetközi pozíciójukat, vagy nemzetközi érdeklődésük és
tájékozottságuk döntően régióikra korlátozódó jellege. A méretből adódó katonai és
gazdasági korlátok diplomáciai előnnyé alakíthatók. Kicsi, de hatékony bürokrácia
kifejlesztésével a kis állam képessé válhat arra, hogy diplomáciai erőfeszítéseit nagy
jelentőségű nemzetközi kulcspontokra koncentrálja. A külpolitika racionalizálása
révén ahelyett, hogy szétaprózná erőforrásait (széleskörű tevékenységekben és
missziókban való részvételre), egy kisország alaposan átgondolt ügyekben, jól
megválasztott területeken tudja hatékonyan aktivizálni magát. A kis államok
lehetőségei, hogy befolyást gyakoroljanak nemzetközi kérdésekre, eltérőek a nagyobb
országokétól, és sokkal inkább függnek más országokkal való kapcsolatuktól, mint a
hatalmi tényezők birtoklásától.

A kis államok külpolitikája a nagyhatalmak nyomásának való ellenállására, területi

integritásuk és függetlenségük megőrzésére, valamint nemzeti értékeik és érdekeik

47
http://www.doksi.hu

megőrzésének biztosítására irányul. A kis állam "védekező állam", amelynek lételeme

a biztonság. Külső tényezőktől való függősége meghatározó szempont külpolitikai
manőverezési lehetőségeik feltérképezéséhez. Kis országok számára kulcsfontosságú,
hogy a nemzetközi közösség kidolgozott normarendszerrel ellensúlyozni tudja a
hatalmi tényezőkkel nagyobb arányban rendelkező országok erőpolitizálását, ezért
ezen országok jellegzetesen a nemzetközi norma- és intézményrendszer kialakításának
és erősítésének támogatói között lépnek fel. A nemzetközi kapcsolatok szabályozott
jellegének erősítésére vonatkozó igényük alapján a kis államok fokozottan vesznek
részt a multilaterális szervezetek tevékenységekben. A multilaterális diplomácia
egyrészt lehetőséget biztosít a kis országok számára tájékozottságuk bővítésére,
másrészt teret biztosít számukra a reálisan kivitelezhető kulcsponti politika
alkalmazására. A szelektív tevékenység az információszerzésben hátránnyal résztvevő
kis ország számára abban is segíthet, hogy néhány konkrét terület elsőrangú ismerője
legyen.

Érdekérvényesítési törekvéseik szempontjából nagy jelentősége van a kis államok

arculatteremtésének. A nemzeti érdekérvényesítés szempontjából sajátos közeget
teremt az EU. Az elérni kívánt célok egyeztetése tág teret biztosít a tagállami érdekek
érvényesítése számára. Ez nem azt jelenti, hogy a tagországok könnyű helyzetben
lennének érdekérvényesítési tekintetben, viszont jól átgondolt stratégia mentén, a
megfelelő tárgyalási technikák, módszerek alkalmazásával el tudják érni a saját
szempontjaiknak megfelelő, vagy ahhoz közel álló megoldások kialakítását. Az
európai integrációs folyamaton belül megfigyelhető bizonyos nemzeti érdekek
transznacionális szintű aggregációja. Jellemzően azonban épp a nemzeti érdekek adják
az integráció elsődleges forrását. Az integrációs folyamat azonban felfogható az
államok racionális stratégiáinak eredményeként is, amelynek során addig a mértékig
törekednek (korlátozott) integrációra, amíg igényeik kielégítése érdekében arra
szükségük van. Az EU keretén belüli tagországi érintkezések kormányközi és
szupranacionális jellegének együttes jelenléte több szinten megvalósuló kormányzási
folyamat kialakulásához vezetett, amelyben a döntéshozatali kompetenciák különböző
nemzeti (kormányközi alkuk) és nemzetek feletti (institucionális) szereplők között
oszlanak meg. Az integráció és a nemzeti érdek nem ellentétei egymásnak, hanem
szoros kölcsönhatásban állnak egymással. [Vass (2002)]

48
http://www.doksi.hu

Az uniós tagságra történő felkészülés és a csatlakozás össztársadalmi feladatának

végrehajtása érdekében a Külügyminisztérium figyelmet fordít az integrációval
kapcsolatos gazdasági, szociális érdekek megismerésére, feltárására, az egyeztetett
nemzeti érdek formálódásának elősegítésére. Az integrációval összefüggő általános,
nagy horderejű kérdéseket a csatlakozási tárgyalások kezdetétől áttekintik a
rendeletekben is rögzített szociális partnerekkel és a kamarákkal a felelős
minisztériumi szakértői munkacsoportok szintjén. A Külügyminisztérium által
korábban folytatott integrációs konzultáció intézményesítéseként 1999-ben, a
társadalmi párbeszéd új intézményrendszerének részeként, a Külügyminisztérium
irányításával megalakult az Európai Integrációs Tanács (EIT). Az elfogadott
alapszabály értelmében az EIT feladata az integrációs felkészülés, az európai uniós
csatlakozás, az Európai Unió szociális párbeszédben résztvevő szervezeteivel
folytatandó együttműködés. Az EIT az érdekek megjelenítésének és a többoldalú
információáramlás fóruma a tagok csatlakozási felkészülésének elősegítésére és annak
érdekében, hogy az európai integrációval kapcsolatos belföldi és nemzetközi
tevékenységük a lehető legnagyobb összhangban történjen. Az EIT tagjai a
munkavállalói és munkaadói szervezetek, továbbá a köztestületi kamarák. Állandó
meghívottak a szociális partnerek nemzetközi és EU-s együttműködését elősegítő
speciális szövetségei - Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési
Szövetsége (az UNICE tagja) és a Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs
Bizottsága. A kormány oldalán a kormányt az EIT elnökeként képviselő
külügyminiszter, és állandó meghívottként a társadalmi párbeszédért felelős tárca
képviseli. [EIT alapszabály]

Magyarország legfontosabb kihívása az utóbbi hónapokban a Nemzeti Fejlesztési

Terv elkészítése volt. Magyarország Európai Uniós tagságának egyik
legkézzelfoghatóbb eredményeként 2004-2006 között jogosulttá válik mintegy 1100-
1600 Mrd forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó
fejlesztési forrás felhasználására. A Strukturális Alapok általános szabályozásáról
szóló Európai Tanácsi Rendelet értelmében a kevésbé fejlett régióknak, illetve
tagállamoknak (ahol a GDP nem éri el a Közösség átlagának 75%-át) - így
Magyarországnak is - Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében ki kell dolgozniuk és
az Európai Bizottság elé kell terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat

49
http://www.doksi.hu

ahhoz, hogy igénybe vehessék a Strukturális Alapok támogatásait. A Nemzeti

Fejlesztési Terv elkészítéséért a Magyar Köztársaság Kormánya felelős.

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozásába a gazdasági és társadalmi partnerek

széles körének bevonására került sor. A partnerséggel kapcsolatos egyeztetési
folyamat a társadalmi egyeztetés már meglevő mechanizmusaira épült. A társadalmi
partnerek bekapcsolódása a munkafolyamatba az egyes fázisok kidolgozásánál
alkalmazott munkaüléseken keresztül történt. Országos szinten működött az Országos
Területfejlesztési Tanács, a környezetvédelem területén az Országos
Környezetvédelmi Tanács. A két szervezet az országos jelentőségű terveket, stratégiai
dokumentumokat megvitatta. Szintén ilyen egyeztető fórum volt a Gazdasági Tanács
(GT). A GT plenáris ülései közötti időszakban (a GT évente kb. 2-4-szer ülésezik)
állandó Stratégiai Bizottsága kapta meg a hatáskört a Nemzeti Fejlesztési Terv
aktuális kérdéseinek, feladatainak véleményezésére. A Nemzeti Fejlesztési Terv
szakmapolitikai kérdéseinek egyeztetése az egyes minisztériumok által működtetett
tárcaszintű egyeztető fórumokon történt. A tárcaszintű fórumokba az ágazatban
tevékenykedő szociális partnerek mellett meghívást kaptak: a gazdasági
érdekképviseletek, szakmai szervezetek, önkormányzati szövetségek és civil (non-
profit) szervezetek is. A Nemzeti Fejlesztési Terv helyzetelemzését e fórumok
megvitatták, a javaslataik több ponton lényegesen módosították a tervezők által
készített anyagokat. A regionális egyeztetésekben az országos hatáskörű munkaadói és
munkavállalói szervezetek, civil szervezetek regionális szervezeteinek képviselői
vehettek részt. Március végén adta át a kormány hazánk fejlesztési tervét az Európai
Bizottságnak. A specifikus célok megvalósítását a Nemzeti Fejlesztési Terv négy
fejlesztési prioritáson keresztül kívánja elérni, melyek a következők: Gazdasági
verseny-képesség; Emberi erőforrások; Infrastruktúra; Mezőgazdaság és vidék-
fejlesztés.

A fenti célok elérésére kialakított intézkedés-csomagok 5 Operatív Program keretében

fogalmazódnak meg. Ezek a következők: A Humánerőforrás fejlesztése Operatív
Program célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése. A
Gazdasági Versenyképesség fejlesztése Operatív Program a gazdaság általános
versenyképességét kívánja javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító
beruházások támogatásával, és növeli a társadalmi kohéziót és foglalkoztatást a kis- és
középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és

50
http://www.doksi.hu

hálózatépítésük támogatása által. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

céljai, ahogy azt a neve is jelzi, a mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá
tételének megvalósítása részben a termelési technológiák, részben a
termékfeldolgozás fejlesztése által. A Regionális Operatív program az Unió fő
fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. A Környezetvédelmi és
Infrastruktúra Operatív program célul tűzi ki környezetvédelmi és közlekedés-
infrastrukturális beruházások megvalósítását Magyarországon a Kohéziós Alapból
történő fejlesztésekkel összhangban, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs
infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését.

5.3 Az integrációs folyamatokat elősegítő intézmények

Az európai integrációs folyamatokat elősegítő mechanizmusokat szinte valamennyi

magyar szervezet, intézmény a zászlajára tűzte. Emellett több olyan szerv is alakult,
amely fő tevékenységként Magyarország Európai Uniós jelenlétet kívánja segíteni, és
hatékonyabbá tenni. A következőkben szektoronként kiemelek néhány jelentősebb
hazai vagy nemzetközi érdekképviseleti szervet, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek
egy sikeres csatlakozási folyamatban.

5.3.1 Üzleti szféra

Az Európai Unióhoz való csatlakozás talán legkilátástalanabb és legtöbb veszélyt rejtő

pontja Magyarország számára a mezőgazdaság területe. Az EU mezőgazdasági
termelői egyre jobban kénytelenek a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni. A
mezőgazdasági termékek és élelmiszerek értékesítési csatornái folyamatosan
koncentrálódnak. Növekszik a nagyméretű feldolgozó üzemek, illetve a
multinacionális nagy- és kiskereskedelmi hálózatok szerepe. Áraik emellett
nyomottak. Követelményeiket csak a leghatékonyabban termelők tudják kielégíteni.

Mint köztudott, viszonylag kedvezőtlen feltételeket szabott meg az Unió a magyar

mezőgazdaság számára, a közös agrárpolitika elfogadása pedig kötelező minden tagra.
A Közös Agrárpolitika (CAP) döntéshozatali mechanizmusából adódóan formális és
informális egyeztetések hosszú sorára van szükség a kompromisszum kialakításához.
A tagországok érdekképviseletei igyekeznek bekapcsolódni e folyamatba, saját
kormányuk mellett megpróbálják meggyőzni a más véleményen levő tagországokat is.

51
http://www.doksi.hu

A fontosabb kérdésekben tagországi és EU szinten, érvanyaggal részletesen

alátámasztott állásfoglalásokat adnak ki. A magyar agrárlobbit is erre a pályára kell
állítani, ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági termelésfejlődést mutasson. Javasolt a
holland stratégia tanulmányozása, hiszen kisország lévén (az EU második legnagyobb
mezőgazdasági exportőre) ki tudta alakítani azokat az érdekviszonyokat, amelyekben
a mezőgazdaság stabil maradt. Talán Magyarországon is javasolt az ún. termékpálya
bizottságok létrehozása, amelyben a terméktanácsok, az állam, az egyes termelők és a
termékpályához kapcsolódó feldolgozói, kereskedelmi, munkaadói és munkavállalói
szervezetek vehetnének részt. A termékpálya-bizottság demokratikus fórumot teremt a
szektor összes szereplője számára, kiváló lehetőséget biztosít az érdekegyeztetésére.

A termelők számos tagországban rájöttek arra, érdekeiket jobban szolgálja erejük

egyesítése, mint a nemzeti, vagy az uniós agrárpolitika döntéseinek befolyásolása
érdekében végzett lobbizás. A szövetkezeti mozgalom - elsősorban a kisméretű,
exportorientált mezőgazdasággal rendelkező országokban – hosszú ideje
eredményesen működik. (Hollandia, Dánia). A nyugati típusú szövetkezetekben a
farmer, illetve gazdasága önálló marad. A termelő szabadon dönthet a be- és
kilépésről, a demokrácia szabályai szerint befolyásolhatja a szövetkezet
tevékenységét. Ha a tagság mellett dönt, maradéktalanul vállalnia kell a megszabott
feltételeket. A szövetkezetek szerepe elsősorban a termékek értékesítésében, a
termeléshez szükséges anyagok beszerzésében meghatározó. A magyarországi
kistermelők számára is szinte az egyetlen alternatíva a fennmaradásra, ha
szövetkezetekbe tömörülnek. Ennek azonban már nemcsak gazdasági, hanem
emocionális gátjai is lehetnek. Az elmúlt rendszer kényszerítő szövetkezetesítése még
elevenen él sokakban, így nem csupán egyszerű belátásról kell gondoskodni, hanem a
termelői szférának egy tudatformáláson is keresztül kell esnie.

A csatlakozási folyamatot, a magyar agrárgazdaság számára legkedvezőbb pozíció

kialakítását a magyar érdekképviseletek több módon segíthetik. A tagságra való
felkészülésünk fontos eleme az agrárgazdaság továbbfejlesztése és átalakítása olyan
módon, hogy meg tudja állni helyét az egységes piac, illetve a CAP rendszerében. Az
egyre szigorodó piaci feltételekhez történő alkalmazkodás leginkább az érintettek
összefogásával (termelői szervezetek szerepének növelése, szövetkezés, termelési
integrációk) lehetséges. Az érdekképviseleteknek a versenyszféra mellett

52
http://www.doksi.hu

foglalkozniuk kell a nagyszámú kistermelővel, kényszervállalkozóval is. Mindent el

kell követniük annak érdekében, hogy e szféra ne legyen a csatlakozás vesztese.

Magyarország alapvető érdeke, hogy a csatlakozásig teremtődjön meg hazánkban is az

EU gyakorlatának megfelelő, az agrárgazdaság valamennyi szereplőjét átfogó,
demokratikus, hatékony érdekképviseleti rendszer. Csak ez ad garanciát arra, hogy az
EU rendszerében megfelelően képviselve legyenek a magyar agrárszféra szereplőinek
érdekei. [Pete (1997)]

A magyar szakszervezetek integrációs felkészítését ellátó intézmény a már előző

fejezetben tárgyalt Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottsága
(MSZEIB) a magyar szakszervezetek koordinatív munkabizottsága. A MSZEIB célja
elősegíteni a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítését, az
országos szakszervezeti konföderációk részvételét az európai integrációs folyamatban.

A szakszervezetek európai szintű érdekegyeztetésének fóruma az Európai

Szakszervezetei Szövetség, amelynek célja egy olyan Európai Unió megteremtése,
amely a gazdasági teljesítőképességet és a környezetvédelmet az egyenlőség és a
szolidaritás erősítésével ötvözi annak érdekében, hogy az Európai Szociális Unió
ugyanolyan prioritást kapjon, mint az Európai Gazdasági és Monetáris Unió, hogy ne
csak európai piac, hanem európai társadalom is létrejöjjön, hogy egy olyan Európai
Unió jöjjön létre, amelyben a közszolgálatnak a fenti célok elérésében és a gazdasági-
társadalmi jólét biztosításában játszott szerepét teljes mértékben elismerik.

5.3.2. Kormányzati szféra

Az Európai Unióban lezajló folyamatokhoz való igazodás elősegítése és az

integrációban való részvétel az önkormányzati szövetségek alapvető feladata, még
akkor is, ha ennek konkrét teendői helyi szinten egyértelműek. Azt minden egyes
résztvevő érzi, hogy az integrációba való bekapcsolódás hosszú tanulási folyamata
nem képzelhető el az önkormányzatok részvétele nélkül. Fel kell készülni arra, hogy a
helyi és a regionális szintű szerveződések fontos alkotóelemei az új
intézményrendszernek, és ehhez tisztában kell lenni a jogszabályi változások
következményeivel, valamint az uniós működési és pénzelosztási szabályokkal. Ehhez

53
http://www.doksi.hu

az önkormányzati szövetségeknek megfelelő stratégiával kell rendelkezni, amelyet a

hazai és a nemzetközi szervezetekben, előkészítő fórumokon érvényesíteniük is kell.

Az önkormányzatoknak mintegy 100 ezer rendeletet kell(ett) módosítaniuk ahhoz,

hogy a 2004. májusi csatlakozásig jogszabályaik megfeleljenek az európai uniós
elvárásoknak. A helyhatóságok számára a legnagyobb problémát a
jogharmonizációhoz szükséges megfelelő útmutatók, illetve sokszor a szakemberek
hiánya jelenti. Elsősorban a kis önkormányzatoknak kell segítséget nyújtani, ahol a
jegyző munkáját nem tudják megfelelő felkészültségű jogi szakemberek segíteni.
Rendezni kell az önkormányzati és a gazdasági szféra közötti kapcsolatot is,
elsősorban a közbeszerzések területén.

5.3.3. Civil szféra

A csatlakozás után a civil szervezetek működési feltételei és a finanszírozási feltételei

is meg fognak változni. Sajnálatos, de tudott tény, hogy az amerikai alapítványok
kivonulnak a szektorból, és az eddigi független támogatásnak a helyettesítője lehet az
Európai Unióból érkező támogatás, amely viszont egész más feltételekkel fog a civil
szektorhoz eljutni, mint az eddigiek. Az Európai Uniós támogatások nagy részére az
utófinanszírozás jellemző. Ez azért jelent gondot, mert a civil szervezetek többsége
forráshiányos, tehát nincsen sok tartalék a kasszában, és hogyha utófinanszírozásokkal
nyer egy pályázatot vagy indít egy programot, akkor el kell kezdenie dolgozni,
beleölni a saját forrásait, és majd egyszer, ha vége lett, akkor megkapja a támogatást.
A másik probléma a részfinanszírozás, hogy a támogatások többsége nem a teljes
projekt forrásigényét fedezi, hanem csak részben, amellyel meg kell küzdeni olyan
szempontból, hogy vagy máshonnan kell előteremteni forrást vagy önerőből kell
átmenetileg finanszírozni.

Az Európai Unió tagállamaiban a civil társadalom erős, nagy hagyományokkal

rendelkezik. Valamikor Magyarországon is volt ilyen, de mi negyven évig egy olyan
társadalomban éltünk, ahol a civil társadalmat is elnyomták, felülről irányították. Az
elmúlt tízegynéhány évben kezdett újra életre kapni a magyar civil társadalom és ma
egyre inkább be tudja tölteni azt a funkciót, amit a német, a holland vagy a francia
civil társadalom tölt be.

54
http://www.doksi.hu

Nem szorosan közvetlenül az Európai Uniónak a következményeként, de ennek

kapcsán már érezhetők azok a változások, hogy a civil szektorral való párbeszédet a
kormányzat a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban figyelembe veszi. A
kormány civil stratégiája is úgy készült, hogy a civil társadalom véleményét
megkérdezték, és ez mind EU-kompatibilis gyakorlatnak mondható. Az Európai
Unióban a nyitott jogalkotás elve egyre inkább erősödik, és ez átvezet az
érdekérvényesítéshez is.

Összefoglalva: az egyes szektoroknak alkalmazkodniuk kell az új intézmény-

rendszerhez, sok-sok tapasztalat után meg kell ismerni az Uniós lehetőségeket és
mechanizmusokat. Erre fel lehet készülni az előttünk álló egy év alatt, de bizonyára
sok keserű tapasztalat is fogja érni Magyarországot, amelyet az érdekképviseleti
tapasztalatlanság okoz. Álljon itt végül néhány olyan szempont, amelynek forrása a
Lobbiszervezetek Európai Szövetségének etikai kódexe, amely irányelveket ad a
lobbitevékenység folytatásához.

„A hivatásos lobbista viselkedési kódexe:

Fel kell fednie a saját és az általa képviselt cég nevét.

El kell árulnia, hogy milyen érdekeket képvisel.

Az EU-intézmények tisztviselőivel folytatott érintkezés során nem közölhet

félrevezető információt sem státusáról, sem a megkeresés céljáról.

Akár közvetlenül, akár közvetve nem tálalhatja félrevezetően az Unió intézményeihez

fűződő kapcsolatait.

Tiszteletben kell tartania, és diszkréten kell kezelnie a rá bízott bizalmas

információkat.

Kerülnie kell hamis vagy félrevezető információk tudatos, de akár véletlen

terjesztését is.

Tilos az EU-intézményektől szerzett dokumentumok másolatait anyagi

ellenszolgáltatás fejében másoknak átadni.

Tisztességtelen eszközökkel nem szerezhet információkat az Unió intézményeitől.

55
http://www.doksi.hu

El kell kerülnie mindenféle szakmai és professzionális érdekütközést.

Tilos az Unió tisztviselőit, az Európai Parlament tagjait és azok asszisztenseit akár

közvetlenül, akár közvetve megkörnyékezni.

Tartózkodnia kell minden olyan cselekedettől, amely megengedhetetlen eszközökkel

helyezi nyomás alá az euro-kratákat.

A kódex aláírójának önként vissza kell lépnie, ha bebizonyosodik, hogy vétett a fenti
szabályok ellen.”

5.4 Az EU várható hatásai

Az Európai Uniós csatlakozás után néhány trendet figyelembe kell venniük, és fel kell
készülniük a magyar érdekképviseleti szerveknek.

Az EU politikáját a régiókon keresztül történő érdekérvényesítés határozza meg. A

Magyarországon eddig használt és gyakorolt megyerendszert felül kell bírálni, és el
kell kezdeni régiókban gondolkodni. Magyarországot az EU az integrációs
folyamatokban 6 régióra osztotta fel: Közép-Magyarország, Dél-Dunántúl, Közép-
Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. Ez
alapján várhatóan megnő a regionális szerveződések szerepe a megyei intézményekkel
szemben. Az érdekképviseleti szinteket és struktúrákat is javasolt a regionális
szemléletben átszervezni, hogy nagyobb eséllyel indulhassunk az Unióban. Így
alakultak meg a régiónkénti fejlesztési tanácsok, amelyeknek már brüsszeli
képviselete is van, a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete. Emellett megnő az
olyan projekteknek a jelentősége, amelyek nagymértékben előre mozdítják a
területfejlesztést vagy területrendezést.

Figyelembe kell venni, és alaposan tanulmányozni kell ez EU intézményrendszerét. A

már eddig is nagy súllyal jelenlevő intézmények nem változnak a jövőben sem. Az
üzleti életben különösen nagy jelentősége lehet annak, hogy az üzleti szféra
szereplőinek mozgását, a különböző trendek felismerését azonnal érzékeljük, és a
megfelelő intézményeken keresztül lereagáljuk. Amennyiben a magyar rendszer
paralel működik hasonló strukturális felépítésben, akkor az adott érdekszervezeteknek
a jelentősége megnő. Így várhatóan a szakszervezetek és az ágazati szakmai

56
http://www.doksi.hu

munkaadói szövetségek szerepe erősödni fog, munkájukkal bekapcsolódhatnak az EU

egyes bizottságainak munkájába. Olyan szervek, amelyeket az EU nem ismer el,
nehezebb helyzetben lesznek, ilyen pl. a terméktanácsok szerepe, amelyek jelentősége
valószínűleg Magyarországon is gyengülni fog.

Erősödni fog az ombudsmanok szerepe is, hiszen nagyobb jelentősége lesz annak, ha
az állampolgárok panasszal élnek a kormányzat szervei ellen. Mivel a diszkrimináció
elleni küzdelem hangsúlyozott, mivel az egyéni kezdeményezéseknek eleve nagyobb
osztályrésze van az EU színterein, Magyarországon is meg fognak sokasodni az
állampolgári jogokat védő biztosok feladatai.

Az EU-ban egyre nagyobb jelentősége van manapság a civil kezdeményezéseknek,

egyre nagyobb hangot kapnak a civil képviseletek Brüsszelben. Ez a tendencia
fokozódni fog és remélhetőleg elősegíti hazánkban is a lokális kezdeményezések és
csoportosulások munkáját. Az EU felismerte, hogy a civil szerveződések bevonása a
döntés-előkészítési folyamatokba elősegíti a hatékonyabb és a sokoldalú
megközelítést, csökkenti a bürokratikus távolságot az EU polgárok és az intézmények
között. Különösen nagy szerepe lehet a civilek érdekszervezeteinek a regionális
kérdésekben, ahol sokszor nagy hangsúlyt kap a helyi vélemények megtárgyalása. Az
EU alapelvként fogalmazza meg a szubszidiaritásra törekvést vagyis azt, hogy
lehetőség szerint minden azon a szinten dőljön el, amely köröket, régiókat leginkább
érint.

Erősödni fog a kisebbségek és a különböző nemzetiségek mozgalma és jelentősége. A

kisebbségi jodvédelem fontos része az EU döntéshozatali folyamatoknak, amely
hazánkban is éreztetni fogja hatását.

Megnő a magyar tanácsadó szervezetek, lobbi szervezetek jelentősége is, hiszen egyre
inkább érezzük majd szükségességét olyan képviseleteknek, amelyek hivatásszerűen
tudják ellátni a brüsszeli képviseletet. Nagy jelentősége van már most is a hazai
tanácsadó cégeknek, a pályázatok elkészítésében és felvilágosítási munkálatokban,
még több éven keresztül tart az a felzárkózási folyamat, amelyben szerepük
megerősödhet.

Fontos, hogy az adott szervezetek tanulmányozása mellett kitekintsünk arra az

eszközrendszerre is, amellyel a hatékonyabb érdekérvényesítés elérhető. Elsőként az

57
http://www.doksi.hu

egyének fejlesztésével kell foglalkoznunk. Így nagy jelentősége lehet az oktatásnak,

amely elősegíti a felnövekvő nemzedék sokkal tudatosabb társadalmi életét. Itt fontos
lenne a tudatos nevelés és oktatás az iskolákban. Az állampolgári ismereteket ki kell
bővíteni az Európai Uniós ismeretekkel, valamint ajánlatos lehetne egy új tárgy
bevezetése is, amely kifejezetten az érdekérvényesítési technikákat oktatná.
Természetesen nagy jelentősége van az iskolai diákönkormányzatok munkájának az
iskolák ún. „citizenship” nevelésében, amely kitűnő lehetőséget biztosít a fiataloknak
az érdekérvényesítés elméleti és gyakorlati ismereteinek kamatoztatásához.

Az öntudatos demokráciára nevelés könnyebb a felnövekvő nemzedék esetében, de

feltétlenül gondot kell fordítani a felnőttek képzésére is. Itt nagy jelentősége lehet az
ismeretterjesztő kiadványoknak, az Internetnek, valamint olyan tréningeknek, amelyek
a tudatos társadalmi életre motiválják az állampolgárokat.

Azok, akik komolyabban szeretnének az érdekérvényesítés területén dolgozni fontos,

hogy ha már eddig is itt tevékenykedtek, tudjanak váltani az uniós normákra, akik
újonnan lépnek be e területre, hogy elsajátítsák azokat a követelményeket, amelyek
nélkül igazán hatékony érdekképviselet nem látható el. Álljon itt néhány a lobbisták
által már többszörösen is megfogalmazott tanács:

Stratégiánk legyen világos, könnyen nyomon követhető, legyünk tisztában érveink

megalapozottságával.

A hatóságokkal, intézményekkel mindig hosszú távú kapcsolatra törekedjünk, hiszen

ezek lesznek azok a stabil hálózatok, amelyekre később építhetünk. Fontos a
megfelelő személyek, ún. kulcsemberek megtalálása. Sokszor eshetünk abba a
hibába, hogy a döntéshozókat kívánjuk megnyerni, holott a döntés-előkészítők
megnyerése már eddig is hatékonyabbnak bizonyult sok esetben. Amennyiben
kiépítettük kapcsolatainkat törekedjünk arra, hogy mindig pontos információkat
közöljünk, így hitelessé válunk, és igazi partnerként tekintenek. A kapcsolatokat
folyamatosan ápolni kell, mert gyorsan elsorvadnak.

Mindent dokumentáljunk, beleértve a megbeszélések jegyzőkönyvét, az egyes írásos

dokumentumokat, a telefonbeszélgetéseket, még a háttér-információkat is, hiszen
nem tudhatjuk, hogy mikor lesz szükségünk egy olyan információra, amelyet néhány

58
http://www.doksi.hu

évvel ezelőtt hallottunk valakitől. A háttér-információk sokszor többet jelentenek az

érdekérvényesítés szempontjából, mint a tényleges lobbicél.

A beszélgetéseket, telefonokat tervezzük meg előre, röviden és világosan ismertessük

érveinket. Fontos, hogy minden oldal érveit ismerjük, így sokkal könnyebb lesz
álláspontunk megvédése.

Tisztában kell lenni a lehetséges lobbi eszközökkel. Minden lehetséges

kommunikációs csatornát nyitva kell tartanunk annak érdekében, hogy a szükséges
információk eljussanak hozzánk, frissen értesültek legyünk, illetve minden elérési
utat igénybe vegyünk a céljaink teljesüléséhez.

A jó időzítés már fél sikert jelent érdekeink érvényesítésénél. Ügyelni kell a

megfelelő időrendi sorrendre, és figyelemmel kell kísérni a döntés-előkészítési
folyamatokat ahhoz, hogy a megfelelő célszemélynél, a megfelelő időpontban
mondhassuk el érveinket.

Ha az ügy természete lehetővé teszi, akkor próbáljunk versenytársainkkal egyeztetni,

hiszen ha a döntéshozó látja, hogy az ügy sokaknak fontos, nem egyéni akcióról van
szó, akkor pozitívabban áll hozzá.

Ezek a tanácsok elsősorban az egyének érdekérvényesítéséhez adnak ötleteket. Nem

elhanyagolható tény azonban, hogy minden érdekegyeztetés az érdekszubjektumok
kezdeményezéseiből indul el, és növi ki magát érdekcsoportokká, érdekképviseleti
szervekké. Fontos tehát, hogy minden állampolgár tisztában legyen azzal, hogy
hogyan lehet érdekeit artikulálni és a társadalmi gépezetet a saját szükségletei szerint
átalakítani.

Szervezeti szinten is fontos, hogy az Uniós elvárásoknak megfelelő eszközrendszert

használjunk. Egyre inkább arra kell törekednünk, hogy a jelenlegi poroszos
intézményeken és csúcsszervezeteken alapuló, országosan központosított
gondolkodási rendszert átalakítsuk. Javasolt a holland típusú rendszer megfontolása.
Itt a döntéseket hosszas előkészítési munka előzi meg, amely részben kutatásból,
részben a jelenlegi helyzet felméréséből, részben az adottságok és problémák
felvázolásából áll. Az EU integrációs folyamatokat is egy helyzetjelentés indította el,

59
http://www.doksi.hu

így nagyon fontos a problémák és lehetőségek feltárása. Ehhez jó segítséget tud

nyújtani a civil szféra, amelyre számos területen lehet számítani.

A helyzetfeltárás után fontos az alternatívák felvázolása, amelyek megvitatására az

érdekelt felekkel kerekasztal beszélgetéseket hoznak létre. A többszöri tárgyalás és a
közelítéses érdekegyeztetés lehetővé teszi azt, hogy a döntés-előkészítésben a
társadalom széles köre részt vegyen és érdekeik kompromisszumos vagy
konszenzusos módon érvényre jussanak. Az érdekképviseleti szervezetek jelentősége
itt nőne meg és nem közvetlenül a kormányzati befolyásolás lenne az elsődleges
célpont. Ez a mechanizmus egyben kialakítaná azt a struktúrát is, amelyben nem, vagy
nemcsak a kormány által kezdeményezett csúcsszervek kapnának szerepet az
érdekszubjektumok érdekérvényesítésében.

60
http://www.doksi.hu

ZÁRSZÓ

Hogy hogyan valósul meg az EU-konform lobbizás Magyarországon, hogy milyen

pozíciót vívunk ki az Európai Unió színterein, azt még nem lehet előre megjósolni. A
hatalom és az érdekérvényesítő szervezetek állandó harca folytatódik, s egyre
bonyolultabbá és távolibbá válik az egyeztetési folyamat.

A szakdolgozatban tárgyalt fejezetek rávilágítanak az érdekérvényesítés szövevényes

és bonyolult kapcsolataira, az Európai Uniós lehetőségekre és veszélyekre. Nagy
jelentősége lehet a brüsszeli érdekképviseleti rendszer átalakításában annak, hogy
2002-ben megalakult az Európai Konvent, amelybe az Unió első alkalommal vonta be
a tagjelölt országokat a tagállamokkal lényegében megegyező jogosítványokkal és
azonos képviselettel belső intézményi reformjának előkészítésébe. A Konvent feladata
egy Európai Alkotmány létrehozása, amely egyben magában foglalja az Unió és
tagállamai közötti hatásköri rend, illetve feladatmegosztás egyszerűsítését és
átláthatóvá tételét, az Unió eszközrendszerének egyszerűsítését, valamint a
demokratikus legitimitás növelését. E mellett előkészíti az Európai Unió jövőjét
meghatározó intézményi reformokról meghozandó döntéseket, amelynek hatására az
érdekképviseleti intézmények átalakulása is várható. Európa – és ezzel most már
hazánk is - állandóan fejlődik, változik, és az érdekérvényesítő szervezeteknek ezt
követnie kell az érdekek hatékony artikulációja érdekében.

61
http://www.doksi.hu

MELLÉKLETEK

62
http://www.doksi.hu

1. sz. melléklet

2001. évi .... törvény a lobbizásról

Az Országgyűlés attól a céltól vezérelve, hogy a különböző érdekcsoportok a

közhatalmi döntések során érdekeiket szabályozottan és átláthatóan képviselhessék,
ezzel is elősegítve a minél megalapozottabb döntések meghozatalát, egyúttal a
közhatalmat gyakorló szervek működésének a civil társadalom általi hatékonyabb
ellenőrzését, a következő törvényt alkotja:

Értelmező rendelkezések

1.§

E törvény alkalmazásában

a) lobbizás: valamely társadalmi vagy gazdasági érdekcsoport nevében és érdekében

folytatott tevékenység, amely az e törvényben meghatározott eszközökkel, a
lobbizással érintett szerv által alkotott jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi
eszközei tartalmának befolyásolására irányul;

b) lobbiszervezet: az e törvény szerinti nyilvántartásba vett, lobbizást folytató

társadalmi szervezet, érdekképviseleti szerv, köztestület, gazdasági társaság vagy
egyéni vállalkozó;

c) lobbista: a lobbizás végzésével megbízott természetes személy;

d) lobbicél: annak az érdeknek az érvényre juttatása, amelyet a lobbiszervezet az
állami vagy önkormányzati döntés befolyásolása kapcsán képvisel, és amelyet annak a
szervezetnek az erre feljogosított szerve támogat, amelynek érdekében a lobbizás
folyik;
ea) lobbizással érintett szerv: az Országgyűlés, a Kormány, a kormánytag(ok) és a
helyi önkormányzat(ok),

eb) a Kormány döntéseivel összefüggő lobbizás esetén a lobbizással érintett szerv: az

a minisztérium (a tárca nélküli miniszter hivatala), amely a kormányzati
munkamegosztás alapján az adott döntés előkészítéséért felelős.

63
http://www.doksi.hu

A lobbizás végzésének feltételei

2.§

Nem lobbizhatnak és megbízás alapján sem végeztethetnek lobbizást

a) az állami szervek és a helyi önkormányzatok,

b) az állami szervek és a helyi önkormányzatok tagjai, tisztségviselői, valamint a

velük köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek,
c) azok a gazdálkodó szervezetek, amelyekben az állam, illetve a helyi önkormányzat
többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

3.§

(1) Lobbizást a lobbiszervezet a saját nevében, vagy megbízás alapján, akár díjazás
ellenében, akár ingyenesen végezhet.

(2) A lobbiszervezetnek a tevékenységét lelkiismeretesen, a jogszabályok

megtartásával kell gyakorolnia. Tevékenysége során tartózkodnia kell minden olyan
magatartástól, amely a jogszabályok megkerülésére irányul.

(3) Ha a lobbiszervezet valamely ügyben több megbízó képviseletében jár el az általa

képviselendő lobbi célok nem lehetnek ellentétesek egymással.

(4) A lobbiszervezet - az e törvényben meghatározottakon kívül - nem nyújthat

vagyoni vagy pénzben kifejezhető értékű előnyt sem a lobbizással érintett szerv, sem
annak tagja, illetve alkalmazottja részére.

4.§

Lobbizást csak az 5.§ szerinti nyilvántartásban szereplő lobbiszervezet folytathat.

A lobbilista

5.§

64
http://www.doksi.hu

(1) A (2) bekezdésben megjelölt szervnyilvántartást (a továbbiakban: lobbilista) vezet

azokról a lobbiszervezetekről, amelyek nála e minőségükben bejelentkeztek és
megfelelnek a 8.§ (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2) A lobbilistát az Országgyűlés jogalkotó tevékenységére irányuló lobbizás esetén

az Országgyűlés, a Kormány és a kormánytagok jogalkotó és jogszabály-
előkészítő tevékenységére irányuló lobbizás esetén a Miniszterelnöki Hivatal, a
helyi önkormányzatok jogalkotó tevékenységére irányuló lobbizás esetén a
megyei (fővárosi) önkormányzat vezeti.

(3) A lobbilista vezetésével kapcsolatos teendőket az Országgyűlésnél, illetve a

megyei (fővárosi) önkormányzatnál vezetett lobbilista esetén az Országgyűlés,
illetve a megyei (fővárosi) önkormányzat által, a Miniszterelnöki Hivatalnál
vezetett lobbilista esetén pedig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által
kijelölt szervezeti egység (a továbbiakban együtt: lobbilistát vezetőszerv) látja el.

6.§

A lobbizni szándékozó szervezet (a továbbiakban: e § és a 8.§ alkalmazásában:

szervezet) igénybejelentésének tartalmaznia kell:

a) a szervezet nevét, székhelyét,

b) a szervezet képviseletére jogosultak nevét, lakcímét,

c) a szervezet által megbízott lobbista (lobbisták) nevét, lakcímét vagy székhelyét,

d) azon döntések körének általános megjelölését, amelyekre a lobbizás irányul,
e) ha a szervezet a lobbizást megbízás alapján végzi, a megbízó(k) nevét, székhelyét,
f) az arra vonatkozó okirat másolatát, amely igazolja, hogy a szervezet a rá vonatkozó
jogszabályok alapján szabályszerűen megalakult.

7.§

Ha a lobbilistára való felvétel iránti igény a nyilvántartásba vételhez szükséges

adatokat nem, vagy hiányosan tartalmazza, a lobbilistát vezetőszerv 15 napos határidő
kitűzésével felhívja az igénylőt a hiányzó adatok pótlására. A határidő eredménytelen
letelte esetén a lobbilistát vezetőszerv a nyilvántartásba vétel iránti igényt elutasítja.

65
http://www.doksi.hu

8.§

(1) Azt a szervezetet, amely a rá vonatkozó jogszabályok alapján szabályszerűen

megalakult, és a bejegyzés iránti igénybejelentéshez az e törvény szerint szükséges
adatokat mellékelte, a lobbilistára fel kell venni.

(2) A lobbilistát vezetőszerv a lobbista részére igazolványt állít ki. Az igazolvány - a

természetes személy arcképén kívül - tartalmazza a lobbizást végző nevét, születési
helyét, idejét és lakcímét vagy székhelyét.

(3) Ha a szervezetet utóbb az e törvényben meghatározott okokból törlik a

lobbilistáról, illetőleg a lobbistát e tevékenységétől a 24.§ (4) bekezdés szerinti okból
eltiltották, a lobbista igazolványát a lobbilistát vezetőszerv visszavonja.

9.§

A lobbilista a 6.§ (2) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazza.

10.§

(1) A lobbiszervezet a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokban bekövetkezett

változásokat 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a lobbilistát vezetőszervnek.

(2) Ha a lobbilistát vezetőszerv tudomást szerez arról, hogy a lobbiszervezet az (1)

bekezdés szerinti kötelezettségének nem tett eleget, 8 napos határidővel felhívja a
lobbiszervezetet bejelentési kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen
eltelte esetén a lobbiszervezetet törli a lobbilistáról.

A lobbizásról szóló tájékoztató

11.§

(1) A lobbiszervezet a lobbilistára való felvételét követően félévente tájékoztatót

készít lobbitevékenységéről.

(2) A naptári év első félévéről szóló tájékoztatót július 31-ig, a naptári év második
félévéről szóló tájékoztatót a következő év január 31-ig kell a lobbiszervezetnek
írásban eljuttatnia a lobbilistát vezetőszerv részére.

66
http://www.doksi.hu

(3) A lobbiszervezet tájékoztatásadási kötelezettségének első ízben annak a naptári

félévet követő hónapnak az utolsó napján köteles eleget tenni, amely naptári félévben
tevékenységét megkezdte.

(4) A tájékoztató tartalmazza:

a) annak tételes felsorolását, hogy a lobbiszervezet mely döntések kapcsán

lobbizott,

b) az adott döntésekhez kapcsolódó konkrét lobbicél(ok) lényegének

megjelölését,

c) a lobbicél elérése érdekében az e törvényben nevesített eszközök közül

azoknak a felsorolását, amelyeket az adott ügyben igénybe vett,

d) annak megjelölését, hogy a lobbizással érintett szervnél kivel és hány

esetben történt személyes kapcsolatfelvétel,

e) ha a lobbiszervezet tevékenységét megbízás keretében folytatja, annak a

szervezetnek a megnevezését, amelynek érdekében lobbizást folytatott.

12.§

Ha a tájékoztató a szükséges adatokat nem, vagy hiányosan tartalmazza, illetve a

lobbiszervezet azt határidőre nem készíti el, a lobbilistát vezető szerv 15 napos
határidő megjelölésével felszólítja a lobbiszervezetet a hiányosságok, illetőleg a
mulasztás pótlására. A határidő eredménytelen eltelte esetén a lobbilistát vezetőszerv
a lobbiszervezetet törli a lobbilistáról.

13.§

(1) Ha a lobbiszervezet az általa folytatott lobbizást meg kívánja szüntetni, erről

haladéktalanul értesíti a lobbilistát vezetőszervet. Az értesítéshez mellékelni kell az
arra az időszakra vonatkozó lobbizásról szóló tájékoztatót is, amely időszakot a
tevékenységéről legutóbb készített tájékoztató még nem érintett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a lobbilistát vezetőszerv a lobbiszervezetet törli a

lobbilistáról. Ha azonban a lobbiszervezet a tevékenységéről szóló tájékoztatási

67
http://www.doksi.hu

kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, és a hiánypótlásra történő

felszólításnak annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, a 24.§-
ban foglaltak megfelelően irányadók.

A lobbilista és a lobbiszervezetek tevékenységéről szóló tájékoztató közzététele

14.§

(1) A lobbiszervezetek listáját a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a helyi

önkormányzatok jogalkotását befolyásolni kívánó lobbiszervezetek listáját pedig a
megyei (fővárosi) önkormányzat hivatalos lapjában (ennek hiányában a helyben
szokásos módon) félévente közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak a lobbiszervezetek által készített

tájékoztatókra is.

(3) A lobbilistán szereplő adatokba, illetőleg a lobbiszervezetek által készített

tájékoztatókba bárki betekinthet és azokról térítés ellenében másolatot készíthet.

A lobbizás eszközei

15.§

(1) Ha a lobbizással érintett szerv az e törvény hatálya alá tartozó döntéseire

vonatkozóan munkatervet készít, azt hivatalos lapjában, - ha ilyennel rendelkezik -
internetes honlapján vagy a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

(2) A lobbiszervezet írásban jelezheti, hogy a munkatervben szereplő mely

döntésekkel összefüggésben kíván lobbizni.

16.§

(1) A lobbizással érintett szerv a 15.§ szerinti döntéseinek tervezetét - az

előkészítésért felelős személy(ek) megjelölésével - legalább 8 napos észrevételezési
határidőt biztosítva megküldi annak a lobbiszervezetnek, amely az adott döntéssel
kapcsolatban érdekeltségét jelezte.

68
http://www.doksi.hu

(2) Ha a munkatervben a döntésre vonatkozó terv nem szerepelt, vagy ha a lobbizással

érintett szerv munkatervet nem készít, az e törvény hatálya alá tartozó döntés
tervezetét minden olyan, a lobbilistán szereplő szerv részére meg kell küldeni, amely -
a lobbilistán szereplő adatok, valamint a tevékenységükről szóló tájékoztatók alapján -
valószínűsíthetően érdekeltek a tervezett döntés meghozatala kapcsán.

(3) A lobbiszervezet a megküldött tervezetre írásban tehet észrevételt.

(4) A lobbiszervezet által tett és el nem fogadott észrevételekről a döntéshozót,

továbbá lehetőség szerint a lobbiszervezetet is - az elutasítás indokolásával együtt -
tájékoztatni kell.

17.§

(1) A lobbiszervezet - ha az adott döntés tervezetével kapcsolatban véleményét

előzőleg írásban közölte - igényelheti, hogy képviselője

a) az Országgyűlés döntésével kapcsolatos lobbizás során az Országgyűlés kijelölt

bizottsága előtt,

b) a Kormány, illetőleg a kormánytagok döntésével kapcsolatos lobbizás során az

illetékes miniszter által kijelölt vezető előtt,

c) a helyi önkormányzat döntésével kapcsolatos lobbizás során az önkormányzat

illetékes bizottsága előtt, ennek hiányában a képviselő-testület által meghatározott
időkeretben a képviselő-testület ülésén

legalább egy alkalommal személyesen is kifejthesse álláspontját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igényt a lobbizással érintett szerv köteles teljesíteni.

(3) A lobbiszervezet - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, akkor is, ha

véleményét korábban írásban nem közölte - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben
bármely országgyűlési képviselőnél, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az
illetékes miniszter által kijelölt vezetőnél, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben
bármely önkormányzati képviselőnél, írásban személyes megbeszélést
kezdeményezhet. A kezdeményezés elfogadásáról a megkeresett személy dönt.

69
http://www.doksi.hu

(4) Ha a lobbiszervezet a lobbizással érintett szervnél olyan személlyel kísérli meg a

kapcsolatfelvételt, aki nem tartozik a (3) bekezdésben meghatározott személyi körbe,
a megkeresett személy köteles erről a lobbizással érintett szerv vezetőjét írásban
tájékoztatni és a kapcsolatfelvételre irányuló kérést elutasítani. A szerv vezetője a
tájékoztatás alapján dönt a kapcsolatfelvétel engedélyezéséről. A döntésről a
lobbiszervezetet tájékoztatni kell.

(5) A személyes kapcsolatfelvételről a lobbizással érintet szerv képviselője

emlékeztetőt készít, amely röviden összefoglalja a találkozón elhangzottak lényegét.
Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben az Országgyűlés Házszabályában és a
helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak irányadóak.

18.§

A lobbizással összefüggő tárgykörben a lobbiszervezet szakmai tanácskozáson való

részvételre hívhatja meg a lobbizással érintett szerv tagját, képviselőjét.

19.§

A lobbiszervezet a lobbizással érintett szerv képviselője részére szakmai

háttéranyagokat, tudományos kiadványokat küldhet.

20.§

A lobbiszervezet jogosult az e törvény hatálya alá tartozó döntéssel kapcsolatban a

lobbizással érintett szerv, illetőleg képviselője közvetlen írásos tájékoztatására.

21.§

(1) A lobbista igazolványa felmutatásával jogosult a lobbizással érintett szervvel

előzetesen egyeztetett időpontban a szerv helyiségeibe belépni, továbbá - kérelmére -
a szerv vezetőjének engedélye alapján az adott döntés előkészítésével összefüggő
iratokat megtekinteni és azokról térítés ellenében másolatot készíteni.

(2) A lobbista - azon a napon, amikor a lobbitevékenységével összefüggő ügy

tárgyalása az Országgyűlés plenáris ülésének vagy valamely országgyűlési bizottság
ülésének napirendjén szerepel - igazolványa felmutatásával jogosult az Országgyűlés
épületébe belépni.

70
http://www.doksi.hu

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak a helyi önkormányzat

épületébe való belépésre is.

22.§

A lobbiszervezet a lobbicél elérésének elősegítése érdekében az e törvényben

felsoroltakon kívül minden olyan eszközt is igénybe vehet, amelyet jogszabály nem
tilt.

A lobbilistáról való törlés és jogkövetkezményei

23.§

A lobbilistát vezetőszerv a lobbiszervezetet törli a nyilvántartásból, ha tudomására jut,

hogy a lobbiszervezet tevékenysége során az e törvényben foglalt rendelkezéseket
megsértette.

24.§

(1) Ha az e törvényben meghatározott okok miatt a lobbiszervezetet a lobbilistáról

törölték, a lobbiszervezet egy évig nem vehető fel ismét a listára.

(2) Ha a lobbiszervezet a (2) bekezdésben megjelölt határidő leteltét követően újból

lobbilistára kerül, és ismételten megszegi e törvény rendelkezéseit, a lobbilistát
vezetőszerv törli a nyilvántartásból. Ebben az esetben a lobbiszervezet öt évig nem
vehető fel ismét a lobbilistára.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a második esetben történt

jogszabályszegést követő minden további e törvény szerinti jogszabálysértésre is.

(4) Az e törvény rendelkezéseit megsértő lobbista az első jogsértést követően egy

évig, a következő jogsértés esetén öt évig nem végezhet lobbitevékenységet.

(5) Ha a lobbiszervezetet a lobbistáról törölték, illetőleg ha a lobbistát e

tevékenységétől eltiltották, a lobbista köteles haladéktalanul leadni az igazolványát a
lobbilistát vezetőszervnél.

25.§

71
http://www.doksi.hu

(1) A lobbilistát vezetőszerv a lobbilistára való felvételről, illetőleg az onnan való

törlésről alakszerű határozatot hoz.

(2) A lobbilistáról való törlésről szóló határozatát a lobbilistát vezetőszerv - annak

jogerőre emelkedését követően - a 14.§ (1) bekezdésében megjelölt hivatalos lapban
vagy ennek hiányában a helyben szokásos módon közzéteszi.

(3) Az (1)-(2) bekezdést a lobbista eltiltására is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A lobbilistát vezetőszerv eljárására - az e törvényben nem szabályozott

kérdésekben - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvényt kell
megfelelően alkalmazni.

Jogorvoslatok

26.§

(1) A lobbiszervezet a lobbilistára való felvétele iránti igényét elutasító, valamint a

lobbilistáról való törlésével kapcsolatos döntés ellen, továbbá a lobbista
tevékenységétől való eltiltást kimondó határozat ellen a döntés kézhezvételétől
számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

(2) A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül jár el.

(3) A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

72
http://www.doksi.hu

Záró rendelkezések

27.§

Ez a törvény nem érinti azokat a külön jogszabályban, illetőleg az Országgyűlés

Házszabályában foglalt jogosítványokat, amelyek a társadalmi és érdekképviseleti
szerveket a jogszabály-előkészítéssel összefüggésben megilletik.

28.§

Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben a
lobbizással érintett szerv 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó
munkatervében szereplő ügyekre kell alkalmazni.

73
http://www.doksi.hu

2. sz. melléklet

INDOKOLÁS
a lobbizásról szóló törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az elmúlt évek tapasztalatai rámutatnak, hogy a jelenleginél áttekinthetőbbé és a köz

számára átláthatóbbá kell tenni a jogszabályok előkészítésének és megalkotásának
folyamatát, és az ennek során érvényesülő közhatalmi, társadalompolitikai, gazdasági
és más érdekeket. Ennek érdekében meg kell vizsgálni a jogszabály-előkészítés
egyeztetési mechanizmusának gyakorlati érvényesülését.

Mindezek alapján egy olyan rendszer kialakítása látszik szükségesnek, amely

biztosítja a jogszabályok előkészítéséért felelős szervek, a jogalkotók, valamint a
jogalkotás folyamatában a szabályozás tárgya szerint érintett és érdekelt szervezetek
kapcsolatának áttekinthetőségét.

A fentieket felismerve a Kormány a korrupcióval szembeni átfogó stratégiájáról szóló

1023/2001.(III.14.)Korm. határozat 4. pontjában előírja, hogy meg kell vizsgálni egy
önálló lobbitörvény megalkotásának szükségességét.

A lobbizásra vonatkozó szabályozás szükségességének megítéléséhez

nélkülözhetetlen a lobbizás fogalmának legalább hozzávetőleges meghatározása.
Lobbizás alatt azt a tevékenységet értjük, amely meghatározott érdekcsoport érdekeit
szem előtt tartva valamely normatív állami döntés tartalmának befolyásolására
irányul.

Nem vitatható, hogy közéletünkben a lobbizás jelen van, a hozzá fűződő értékítélet
azonban alapvetően negatív. Sokan egyenlőségjelet tesznek a lobbizás és a korrupció
között, mások úgy tartják, hogy ez a tevékenység valahol a legális és az illegális
befolyásolás határmezsgyéjén mozog, de semmiképpen sem hordoz pozitív tartalmat.

Ezzel szemben egy valóban demokratikus társadalomban alapvető társadalmi igény,

hogy a polgárok, vagy akár meghatározott szervezetek szabályozott módon részt
vegyenek a számukra fontos jogszabályok létrehozásában olymódon, hogy
véleményükről, érdekeikről, javaslataikról a jogalkotót tájékoztassák. Tudatosítani
kell tehát, hogy a lobbizás érték, hiszen ha a szabályozással érintett társadalmi

74
http://www.doksi.hu

csoportok kellő hatékonysággal tudják érdekeiket a jog kínálta kereteken belül a

döntés-előkészítés során megjeleníteni, az mindenképpen elősegítheti a döntéshez
szükséges információs bázis bővítését. Ennek eredményeképpen pedig nagyobb az
esélye, hogy a norma a valós folyamatokra épülve, azokat a kívánt irányba
befolyásolva születik meg. A szabályozás "életszerűbbé" válása pedig nyilvánvalóan
hozzájárul az életviszonyoknak megfelelő, szakszerű, hatékony és korszerű döntés
meghozatalához, mely jelentősen növeli az önkéntes jogkövetés esélyét is.

A lobbi szervezetek közreműködésével folyó lobbizás a kifejtettek miatt nemhogy

káros tevékenység, hanem a korszerű és helyes jogszabályok elfogadását
messzemenően szolgáló, pozitív jelenség. Az informális, "színfalak mögött" zajló
illegális nyomásgyakorlástól való egyértelmű elkülönítése azonban csak akkor
valósulhat meg, ha a lobbizás a nyilvánosság előtt történik, abban az értelemben, hogy
az e tevékenységet folytatók nyíltan felvállalják, hogy milyen ügy érdekében és kinél
kísérelték meg az általuk fontosnak tartott célkitűzés érvényesítését.

A lobbizás szabályainak - a fentiekben kifejtett elveknek megfelelő - törvényi

rögzítése éppen azt szolgálja, hogy ez a társadalmilag egyértelműen hasznos
tevékenység jelentőségének megfelelő hangsúlyt és a jogalkotás folyamata
nyilvánosságot kapjon.

Alapvető kérdés annak eldöntése, hogy a lobbizás szabályozása önálló törvényben,

vagy esetleg egyes meglévő szabályok módosításával történjen meg. Ennek kapcsán
indokolt áttekinteni a lobbizásra vonatkozó nemzetközi gyakorlatot, illetőleg a
tárgykörrel összefüggő hazai szabályozást:

a) A lobbizás, mint az érdekérvényesítés sajátos formája, a világ minden országában

jelen van, de önálló törvényben egyetlen európai államban sem szabályozzák. Az
Amerikai Egyesült Államokban a lobbizás több évszázados hagyományokkal
rendelkezik, és 1946 óta önálló törvény szól a tárgykörről, amelyet legutóbb 1995-ben
vizsgáltak felül. A szabályozás szól a lobbisták jegyzékbe vételéről, melynek
tartalmaznia kell a fontosabb adatok mellett azt is, hogy mennyit költött a lobbista,
illetve megbízója a döntést befolyásoló tevékenységre. Az említett információkról
meghatározott időszakonként külön jelentést kell készíteni.

75
http://www.doksi.hu

Európában részletes szabályozás hiányában általában a parlamenti házszabályok

tartalmaznak bizonyos szűk körű jogosítványokat a jogalkotás kapcsán a társadalmi
szervezetek részére. Leggyakrabban a Parlamentek hivatalai vezetnek listát a
szervezetekről, és belépőt biztosítanak számukra a plenáris ülésekre.

b) Magyarországon a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jtv.) több

rendelkezése is biztosítja, hogy a jogalkotó megismerje a társadalmi, érdekképviseleti
szervezetek véleményét a jogszabály-előkészítés során.

A Jtv. tehát az érdekképviseletre koncentráló struktúrában teszi lehetővé a társadalom

különböző rétegei érdekeinek bevonását a döntési folyamatba. Vagyis, ha egy adott
társadalmi érdekcsoport a Jtv. alapján kívánja érdekeit érvényesíteni, akkor a Jtv.
követelményének megfelelő érdekszervezet létrehozása és működtetése útján nyer
jogot az adott érdekcsoport a jogszabályi formát öltő döntések befolyásolására.

Az ismertetett rendszer nem biztosít ugyanakkor megfelelő teret a kevésbé

formalizált, az érdekképviseleti rendszeren kívül működő, valójában az egyéni
akciókra épülő érdekérvényesítésre. Indokolt lehetővé tenni, hogy - bizonyos törvényi
feltételek mellett - bármely cég, jogi személy, de akár egyéni vállalkozó is
felléphessen a jogalkotási folyamat során saját közvetlen érdekeinek érvényesítése
érdekében, esetleg megbízottja közbejöttével.

A Jtv. szerinti érdekérvényesítés tehát egy sokkal közvetettebb érdekérvényesítést tesz

lehetővé, ezt egészíthetné ki az a mechanizmus, amely a nem szervezetten
megvalósuló érdekérvényesítést terelné jogi mederbe, megállapítván annak legális
kereteit.

Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egzakt kritériumok hiányában igen
nehéz egyértelműen meghatározni az érdekelt társadalmi szervezetek körét. A
gyakorlatban éppen ezért nagyrészt a jogalkotó szerv megítélésén múlik, hogy ezen a
címen kit von be a jogszabály-előkészítés folyamatába. E fogyatékosság orvoslására is
alkalmas lehet, ha az érdekérvényesítés a szabályozásban érintettek aktív fellépése
nyomán történik.

A kifejtettekből egyértelmű, hogy a Jtv. szerinti érdekérvényesítés és a

lobbitevékenység nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő egyeztetési
mechanizmust jelentenek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a lobbizás

76
http://www.doksi.hu

eszközrendszere jelentősen sokszínűbb, mint a Jtv.-ben található érdekérvényesítési

eszközök.

c) A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló

46/1994.(IX.30.)OGY határozata előírja, hogy jegyzéket kell vezetni azokról a
társadalmi érdekképviseleti csoportokról, amelyek nyilvántartásba vételüket kérik, de
a Házszabály ezen kívül nem biztosít a jogalkotás befolyásolására alkalmas
jogosítványokat számukra.

A lobbizás fogalmi tisztázatlansága, a hozzá tapadó negatív értékítéletek egyfelől

indokolttá teszik, hogy a tárgykörben az amerikai mintához hasonló részletes
szabályozás szülessen, amely az alapvető fogalmi definíciókon túl tisztázná a lobbizás
eszközrendszerét, a lobbisták és a célszervezetek jogosítványait. A tárgykörben
másrészt önálló törvény megalkotása szükséges, mert a témakörhöz valamiképpen
kapcsolódó hazai előírásokhoz a lobbizás szabályozása nem illeszthető, hiszen egy
önálló, markáns sajátosságokkal bíró jogintézményről van szó, amelynek jogi keretei
meghatározása önálló törvényhozói aktust igényel.

RÉSZLETESINDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) mindenekelőtt rögzíti az alapvető

fogalmakat, elsősorban a lobbizás fogalmát. Lobbizás alatt azt a valamely társadalmi
vagy gazdasági érdekcsoport nevében folytatott tevékenységet kell érteni, amely a
törvényben rögzített eszközökkel az Országgyűlés, a Kormány, a kormánytagok,
valamint a helyi önkormányzatok jogszabályai és az állami irányítás egyéb jogi
eszközei tartalmának befolyásolására irányul. A lobbizás tehát kiterjed valamennyi
jogalkotó szerv általános érvényű, normatív jellegű döntéseire, nem terjed ki azonban
a jogalkotók egyedi döntéseire, pl. kinevezésekre, pályázatok elbírálására stb.

Az egyedi döntések mindig a vonatkozó jogszabályok keretei között születnek. Az

egyedi döntés meghozatalát behatároló feltételrendszert tehát a jogszabályok rögzítik.
Erre figyelemmel a jogi feltételrendszer kialakítása során indokolt lehetővé tenni,
hogy az érdekeltek érdemben befolyást gyakorolhassanak az adott norma tartalmára.
A konkrét ügyekre vonatkozó döntések az előzőekben vázolt részletesen szabályozott
jogi eljárásrendnek megfelelően születnek meg, amelyek pontosan meghatározzák,

77
http://www.doksi.hu

hogy az eljárásban érintettek milyen jogosítványokkal és kötelezettségekkel és

befolyásolási lehetőségekkel rendelkeznek. Ily módon rögzítettek azok a technikák is,
amelyek az adott konkrét döntés tartalmát meghatározzák. Ezen túlmenő befolyásolási
lehetőség biztosítása nem indokolt.

A 2. §-hoz

Fontos része a kialakítandó szabályozásnak az összeférhetetlenségi előírások

meghatározása. A lobbitevékenység a civil kontroll sajátos megnyilvánulási
formájának is felfogható, erre figyelemmel nyilvánvalóan nem indokolt lehetővé
tenni, hogy az egyik állami szerv a másik állami szervnél ilyen tevékenységet
folytathasson. Ennek megfelelően ki kell zárni, hogy az állami és a helyi
önkormányzati szervek, illetve ezek tagjai, valamint a velük munkavégzésre irányuló
bármilyen jogviszonyban álló személyek lobbizhassanak, hiszen ezeknek a
szerveknek és tagjaiknak egymáshoz való viszonyát, döntéseik véleményezésének és
befolyásolásának rendjét más jogszabályok határozzák meg. Ennél fogva nem
lobbizhatnak az országgyűlési képviselők sem, akik ugyan érdekeket képviselnek a
törvényhozás munkájában, ám ez nem a lobbi-tevékenység fogalmába, hanem a
politizálás körébe tartozik. (Ez a megközelítés áll összhangban pl. az országgyűlési
képviselők összeférhetetlenségi szabályaival is.)

Külön szólni kell arról is, hogy miért nem indokolt lehetővé tenni az önkormányzatok
részére a központi jogszabályok kialakítása során a lobbitevékenység lehetőségét. Az
önkormányzatok a tág értelemben vett állami szféra részét képezik, ezért az
előzőekben is ismertetett elvek fényében ellentmondásos lenne az önkormányzatok
részére a lobbizás lehetőségének biztosítása. Ezen túlmenően a Jtv. széleskörű
lehetőséget nyújt az önkormányzatok részére az őket érintő jogszabályok
véleményezésére. Nem hagyható figyelmen kívül továbbá az sem, hogy a
törvényalkotási folyamatban az országgyűlési képviselők által a helyi érdekek
képviselete is megvalósul.

A 3. §-hoz

A Javaslat meghatározza azokat az általános kereteket, amelyek között a lobbizás

végezhető. Alapvető szempont, hogy a lobbizás csak a jogszabályokat betartva
folytatható, e tevékenység nem irányulhat a jogszabályok megkerülésére.

78
http://www.doksi.hu

Hangsúlyozni kell, hogy a törvényben meghatározottakon túlmenően tilos bármilyen

vagyoni vagy pénzben kifejezhető előny nyújtása a lobbizással érintett szerv, illetve
annak tagja (alkalmazottja részére).

A Javaslat e szabálya az ún. "zéró tolerancia elvét" követi. A szóban forgó megoldás
egyfelől azt szolgálja, hogy a tőkeerős lobbiszervezetek ne kerüljenek indokolatlan
előnybe az érdekérvényesítés kapcsán, vagyis biztosítja a lobbiszervezetek közötti
esélyegyenlőséget. Ezen túlmenően kizárja annak lehetőségét, hogy a normaalkotó
szerv döntésének objektivitása azon az alapon megkérdőjelezhető legyen, hogy
valamely a szabályozásban érdekelttől anyagi előnyhöz jutott.

A Javaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy az érdekét érvényesíteni kívánó ne saját
maga lobbizzon, hanem helyette megbízás alapján más végezzen ilyen tevékenységet.
A gyakorlat ugyanis bizonyította, hogy a lobbizás, amely felöleli a jogalkotás
folyamatának figyelemmel kísérését, és az érdekek megjelenítését, komoly
szakértelmet is megkíván. Ezért indokolt lehetővé tenni, hogy a normaalkotást
befolyásolni kívánó érdekcsoportok e tevékenységük végzésére erre szakosodott
cégeket, egyéni vállalkozókat alkalmazhassanak, hiszen ez nagymértékben
hozzájárulhat a minél eredményesebb érdekérvényesítéshez.

A megbízók érdekeit védő fontos rendelkezés, hogy a lobbiszervezet egy adott ügyben
nem képviselhet egymással ellentétes lobbicélokat.

A 4-10. §-hoz

A közélet tisztaságának nélkülözhetetlen eleme, hogy mindenki számára nyilvánvaló

legyen, hogy az egyes döntéseket mely érdekcsoportok kívánják befolyásolni, és azok
milyen eszközöket alkalmaznak érdekeik érvényesítésére.

Ennek megfelelően a lobbitevékenység folytatásának két alapvető előfeltétele van. Az

egyik az, hogy az ilyen tevékenységet folytatni kívánó társadalmi szervezet, gazdasági
társaság, egyéni vállalkozó a reá vonatkozó szabályok szerint szabályszerűen
megalakult legyen. Ezen túlmenően lobbitevékenységet csak olyan szervezet
végezhet, amelyet az erre szolgáló nyilvántartásba felvettek. Ilyen nyilvántartást
vezetne az Országgyűlés Hivatala a Parlament jogalkotó tevékenységére irányuló
lobbizás esetén, a Miniszterelnöki Hivatal a Kormány és a kormánytagok jogalkotó és
jogszabály-előkészítő tevékenységére irányuló lobbizás esetén, a helyi

79
http://www.doksi.hu

önkormányzatok jogalkotó tevékenységére irányuló lobbizás esetén pedig az érintett

megyei (fővárosi) önkormányzatok. A nyilvántartásba vételre irányuló igényben a
szervezet fontosabb adatai mellett meg kell jelölni többek között azt, hogy mely
döntések körét kívánja a lobbizó befolyásolni.

A bejelentendő adatok körének meghatározásával a Javaslat egyrészt figyelemmel van

arra, hogy a lobbiszervezetek számára ne okozzon fölösleges többletterhet,
ugyanakkor lehetővé tegye a lobbiszervezet beazonosíthatóságát és tevékenysége
irányának megállapíthatóságát.

A szükséges adatokat szolgáltató és szabályosan megalakult szervet a lobbilistára fel

kell venni, a lobbilistát vezető hivatalnak tehát e tekintetben nincs mérlegelési joga.
Ahhoz, hogy a lobbista tevékenysége során kétséget kizáróan igazolni tudja személyét
és azt, hogy nyilvántartásba vették, a hivatal arcképes igazolványt állít ki számára.

A Javaslat annak érdekében, hogy a nyilvántartás az aktuális adatokat tartalmazza,

előírja a nyilvántartásba bejegyzett adatok megváltozása esetére is a lobbiszervezet
bejelentési kötelezettségét.

A 11-14. §-hoz

A lobbilistán szereplőknek félévente tájékozatót kell készíteniük tevékenységükről.

Ebben egyebek mellett szerepeltetni kell a lobbizással befolyásolni szándékozott
döntéssel kapcsolatos lobbicélokat, illetve a célok érvényesítéséhez felhasznált
eszközöket, személyes kapcsolatfelvételt.

Abban az esetben is kell a lobbizónak tájékoztatót készítenie, (természetesen csak a

legutóbbi tájékoztató óta eltelt időszakról), ha meg kívánja szüntetni tevékenységét.

Miután a lobbizás szabályozásának egyik fő indoka az átlátható viszonyok

megteremtése, ezért a lobbilisták és a lobbiszervezetek tájékoztatói nyilvánosak,
vagyis azokba bárki betekinthet, és a nyilvántartást vezető hivatal félévente
nyilvánosságra hozza őket a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a helyi
önkormányzatok jogalkotását befolyásolni kívánó lobbiszervezetek listáját pedig a
megyei, fővárosi önkormányzatok hivatalos lapjaiban.

A 15-22. §-hoz

80
http://www.doksi.hu

A Javaslat szabályozza azokat az eszközöket, amelyeket a lobbiszervezet e

tevékenysége során a közhatalmi döntések befolyásolása céljából igénybe vehet.
Miután a lobbizás eszközrendszere rendkívül sokszínű, gyakorlatilag
felleltározhatatlan, a Javaslat azt a szabályozási módszert követi, hogy felsorolja
azokat az eszközöket, amelyek a legtipikusabbaknak tekinthetők. Ezen túlmenően
ugyanakkor utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a lobbizás során minden olyan
eszköz alkalmazása megengedett, amely nem ütközik jogszabályi tilalomba.

Az eszközrendszer szabályozása kapcsán különös figyelmet fordít a Javaslat arra,

hogy egyenlő esélyeket biztosítson valamennyi lobbizást folytató számára,
ugyanakkor megteremti azokat a garanciákat is, amelyek a befolyásolni kívánt
szervezetek, vagyis a "célszervezetek" fogadókészségét is garantálják. Ha ugyanis
nincs valódi esély a párbeszéd kialakulására, az érdekkijárást folytatóknak továbbra
sem lesz érdekük, hogy nyíltan felvállalják az általuk képviselt célkitűzéseket.

Az eredményes lobbitevékenység előfeltétele, hogy az érintetteknek az érdekkörükbe

tartozó döntésekkel kapcsolatban szükséges információkkal rendelkezzenek. A
Javaslat ezért előírja, hogy a normaalkotó szervek a törvény hatálya alá tartozó
döntéseikre vonatkozó munkatervüket - amennyiben ilyet készítenek - félévente
hozzák nyilvánosságra az előkészítésért felelős személyek megjelölésével. Ily módon
a lobbiszervezet jelezheti, hogy mely döntésekkel összefüggésben kíván lobbizni. A
döntés tervezetét - írásbeli észrevételezésre - el kell küldeni annak a
lobbiszervezetnek, amely jelezte, hogy érdekelt a jogszabály megalkotásában.

Ki kell emelni, hogy a Javaslat - a törvényben pontosan rögzített feltételek mellett - a

befolyásolni kívánt szervezet számára kötelezővé teszi a személyes kapcsolatfelvételt
a lobbiszervezettel, amennyiben az ezt igényli és az adott döntéssel kapcsolatban
korábban véleményét írásban kifejtette. E szabályozás indoka, hogy a nézetek
közvetlen ütköztetése olyan aspektusokra is ráirányíthatja a figyelmet, amelyek az
írásbeli véleményezés kapcsán esetleg elsikkadnának.

Nem indokolt kizárni, hogy a kötelező meghallgatás intézményén túlmenően a

lobbiszervezet képviselője további személyes megbeszélést kezdeményezzen a
lobbitevékenységgel érintett szerv tagjával, képviselőjével. Ez utóbbi esetben azonban
a kezdeményezés elfogadását a tervezet a megkeresett mérlegelésére bízza. Ellenkező
megoldás ellehetetlenítené a döntéshozó szerv munkáját. A megkeresett személynek,

81
http://www.doksi.hu

amennyiben a törvény számára nem engedélyezi a lobbizókkal való közvetlen

kapcsolattartást, el kell utasítania a kérést, és tájékoztatnia kell a jogalkotó szerv
vezetőjét, aki ezt követően dönt a kapcsolat felvételéről.

A lobbiszervezeteknek lehetőségük nyílik arra is, hogy meghatározott jogalkotási

feladattal összefüggő háttéranyagokkal, kiadványokat lássák el a jogalkotó szerveket,
illetve a döntéshozókat a minél részletesebb szakmai jellegű tájékoztatás céljából,
tudományos tanácskozásra hívják meg, ám költségeiket a pártatlanság, az objektivitás
és az egyenlő esélyek elveinek figyelembevételével nem téríthetik meg. Ezen
túlmenően korrupciós kiskapu nyílna, ha biztosítanánk a lobbiszervezetek részére,
hogy bármilyen előnyben részesítsék a döntéshozót.

A nyilvántartást vezető hivatal a lobbista számára arcképes igazolványt állít ki,

amellyel érdekképviseleti tevékenysége során kétséget kizáróan igazolni tudja
személyét és azt, hogy nyilvántartásba vették. Igazolványa felmutatásával jogosult
lesz az előzetesen egyeztetett időpontban a lobbizással érintett szerv helyiségeibe
belépni és engedéllyel az adott döntés előkészítésével összefüggő iratokat
megtekinteni. Azon a napon, amikor a lobbizásával összefüggő ügyet tárgyalja az
Országgyűlés plenáris ülése, igazolványa felmutatásával beléphet az Országházba.

A 23-25. §-hoz

A törvényben szabályozni kell azokat az eseteket is, ha a lobbitevékenységet folytató

szervezet megszegi a törvényi előírásokat. Ilyen eset lehet pl. ha meg nem engedett
eszközökkel lobbizik vagy nem tartja be a tájékoztatóhoz kapcsolódó szabályokat. A
szóban forgó normasértések esetén a lobbiszervezetet törölni kell a nyilvántartásból
azzal, hogy az érintett szervezet egy évig nem igényelheti a lobbilistára való ismételt
felvételét. A második és minden további törvényszegés elkövetése esetén pedig öt év
lesz a "várakozási idő".

A 26. §-hoz

Garanciális szempontból megfelelő jogorvoslatot ad a törvénytervezet a lobbilistára

való felvétel megtagadása vagy az onnan való törlést kimondó határozat ellen,
melynek kézhezvételétől számított 15 napon belül az érdekelt bírósághoz fordulhat. A
bíróság nemperes eljárásban, soron kívül jár el.

82
http://www.doksi.hu

A 27-28. §-hoz

A záró rendelkezések egyrészt a hatályba lépés időpontját határozzák meg, másrészt

világossá teszik, hogy a Javaslat nem érinti azokat a jogosítványokat, amelyeket a
hatályos szabályok a jogszabályok véleményezése kapcsán megfogalmaznak.

(jogiforum.hu)

83
http://www.doksi.hu

3. sz. melléklet

Munkaadói érdekképviseleti szövetségek (MGYOSZ-tagok):

Baranya Megyei Gyáriparosok Szövetsége

Békés Megyei Gyáriparosok Szövetsége
Budapesti Gyáriparosok Szövetsége
Csepeli Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete
Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség
Csongrád Megyei Gyáriparosok Szövetsége
Egészségügyi Vállalkozók Országos Szövetsége
Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége
Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség
Északmagyarországi Gyáriparosok Szövetsége
Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
Fejér Megyei Gyáriparosok Szövetsége
Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége
Hajdú-Bihar Megyei Gazdasági és Munkaadói Szövetség
Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete
HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége
Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége
Ipari Parkok Egyesület
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége
Joint Venture Szövetség
Kelet-Magyarországi Munkaadók Szövetsége
Komárom Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége
Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége
Magyar Bányászati Szövetség
Magyar Bútor és Faipari Szövetség
Magyar Cementipari Szövetség
Magyar Dohányipari Szövetség

84
http://www.doksi.hu

Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség

Magyar Építőanyagipari Szövetség
Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége
Magyar Gumiipari Szövetség
Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetsége
Magyar Innovációs Szövetség
Magyar Kis- és Középvállalkozók Polgári Egylete
Magyar Könnyűipari Szövetség
Magyar Külgazdasági Szövetség
Magyar Marketing Szövetség
Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség
Magyar Öntészeti Szövetség
Magyar Szakképzési Társaság
Magyar Tartalomipari Szövetség
Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés
Magyar Vasúti-, Vízi- és Légiközlekedési Szövetség
Magyar Vegyipari Szövetség
Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége
Munkaadók és Gyáriparosok Nógrád Megyei Szövetsége
Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség
Országos Kereskedelmi Szövetség
Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége
Ózd és Térsége Munkaadói és Szakmai Szolgáltató Egyesülés
Pest Megyei Gyáriparosok Szövetsége
Társaság a Keleti Piacokért Egyesület
Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége
Védett Szervezetek Országos Szövetsége
Villamosipari Társaságok Munkaadói Szövetsége
Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége
Zalai Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége

85
http://www.doksi.hu

4. sz. melléklet

Magyarországi terméktanácsok listája:

Alma Terméktanács
Ásványvíz Terméktanács
Baromfi Terméktanács
Bio Terméktanács
Burgonya Terméktanács
Cukor Terméktanács
Dísznövény Terméktanács
Dohány Terméktanács
Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács
Éticsiga Terméktanács
FAGOSZ
Fűszerpaprika Terméktanács
Gabona Terméktanács
Gyógynövény Terméktanács
Gyümölcs Terméktanács
Hagyma Terméktanács
Halászati Terméktanács
Juh Terméktanács
Konzervuborka Terméktanács
Méhészeti Terméktanács
Növényolaj Terméktanács
Nyúl Terméktanács
Szeszipari Terméktanács
Szőlő és Bor Terméktanács
Tej Terméktanács
Toll Terméktanács
Vágóállat és Hús Terméktanács
Vetőmag Terméktanács
Zöldség Terméktanács
Vadgazdasági Terméktanács

86
http://www.doksi.hu

5. sz. melléklet

Gazdasági kamarák:
Magyar Agrár Kamara
Magyar Kézműves Kamara
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Szakmai kamarák:
Magyar Ügyvédi Kamara
Magyar Állatorvosi Kamara
Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara
Magyar Építész Kamara
Magyar Gyógyszerész Kamara
Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Magyar Mérnöki Kamara
Magyar Növénymérnöki- és Növényorvosi Kamara
Magyar Országos Közjegyzői Kamara
Magyar Orvosi Kamara
Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara
Magyar Vadászkamara
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara

87
http://www.doksi.hu

6. sz. melléklet

Szakszervezeti központok, ernyőszervezetek:

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek)
Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége (KESZOSZ)
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)
Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ)
Önálló Érdekképviseletek Társult Szövetsége (ÖNÉRT)
Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligája (SZSZDL)
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)
Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség
Szövetségen Kívüli Szakszervezetek Országos Koordinációja (SZKSZOK)

Ágazati szakszervezetek:

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezeti Tanácsa (ADOSZT, SZEF-

tag)
Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (ÉSZT-tag)
Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Dolgozók Szakszervezete (SZEF-tag)
Artistaművészek Szakszervezete (SZEF-tag)
Autótaxi Dolgozóinak Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Bankok, Biztosítók Dolgozói Szakszervezeteinek Szövetsége (MSZOSZ-tag)
Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MSZOSZ-tag)
Baromfiipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ, SZEF-tag)
Bírósági Dolgozók Szakszervezete (SZEF-tag)
Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ, SZEF-tag)
Bőripari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Büntetésvégrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége (SZEF-tag)
Dohányipari Dolgozók Szakszervezete
Édesipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ, SZEF-tag)

88
http://www.doksi.hu

Egészségügyben Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége

Egészségügyi Vállalatok Dolgozóinak Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége
Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége
(ÉFÉDOSZSZ, MSZOSZ-tag)
Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)
Fehérjeipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (ÉSZT-tag)
Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete (SZEF-tag és a LIGA
együttműködő tagja)
Folyami Hajósok Független Szakszervezete
Független Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ, SZEF-tag)
Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ)
Gabona- és Malomipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Hajózási Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (MSZOSZ-tag)
Határőrségi Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 – HVDSZ 2000
(MSZOSZ-tag)
Határőr Szakszervezet
Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete
Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ, MSZOSZ-tag)
Honvédszakszervezet
Húsipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Hűtőipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Informatikai Szakszervezet (SZEF-tag)
Írók Szakszervezete
Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete
Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete (SZEF-tag)
Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Keresztény Pedagógusok Szakszervezete (KPSZ)
Konzervipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Könyvszakma Dolgozóinak Szakszervezete

89
http://www.doksi.hu

Közalkalmazottak Keresztény Szakszervezeti Szövetsége (KÖKESZSZ, SZKSZ-tag)

Közegészségügyi Szakszervezet (SZEF-tag)
Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ, SZEF-tag)
Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ, MSZOSZ-tag)
Közlekedésigazgatási és Képzési Dolgozók Szakszervezete
Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ, ASZSZ-tag)
Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ, SZEF-tag)
Liga Egészségügyi Szövetsége (LIGA-tag)
LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége (LVFSZ)
Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ, MSZOSZ-tag)
Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ, SZEF-tag)
Magyar Műsorszóró Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Magyar Rádió Dolgozóinak Szakszervezete
Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezet (MATÁSZ, MSZOSZ-tag)
Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmában Dolgozók Szakszervezeti
Szövetsége (ASZSZ-tag)
Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmában Dolgozók Szakszervezeti
Szövetsége Össz-Szövetségi Alapító Tagozata (MSZOSZ-tag)
Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (SZEF-tag)
Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (SZEF-tag)
Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége
(MEDOSZ, MSZOSZ-tag)
Mozdonyvezetők Szakszervezete (ASZSZ-tag)
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ, SZEF-tag)
Növényolajipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Országos Sportszakszervezet (MSZOSZ-tag)
Papíripari Dolgozók Szakszervezete (ASZSZ-tag)
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (LIGA-tag)
Pedagógusok Szakszervezete (PSZ, SZEF-tag)
Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége
Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ)
Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete (POMÉSZ)
Postás Szakszervezet (MSZOSZ-tag)

90
http://www.doksi.hu

Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)

Sajtószakszervezet
Sütőipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Színházi Dolgozók Szakszervezete (SZEF-tag)
Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Társadalmi, Egyesületi és Alapítványi Munkát Végzők (Civil) Szakszervezete
(TEASZ)
Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ, ÉSZT-tag)
Település Ipari és Szolgáltatási Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Televíziós Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Textilipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ, LIGA-tag)
Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ, ÉSZT-tag)
Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezete (SZEF-tag)
Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezete
Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (ASZSZ-tag)
Vasas Önálló Intézeti Tagozat (ÉSZT-tag)
Vasas Szakszervezeti Szövetség (MSZOSZ-tag)
Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége (LIGA-tag)
Vasutasok Szakszervezete (MSZOSZ-tag)
Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ, LIGA-tag)
Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet (ASZSZ-tag)
Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ, ASZSZ-tag)
Villamosenergia-ipari Központi Szakszervezet (ASZSZ-tag)
Vízügyi Országos Szakszervezet (SZKSZ-tag)
Vízügyi-Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete (VKDSZ, ASZSZ-tag)
Vöröskereszt Dolgozóinak Szakszervezete

91
http://www.doksi.hu

7. számú melléklet

Az OÉT tanácskozó tagjai:

Szakszervezetek:

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége
Munkástanácsok Országos Szövetsége
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Munkáltatók:

Agrár Munkaadói Szövetség

Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége
Ipartestületek Országos Szövetsége
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége
Magyar Iparszövetség
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

92
http://www.doksi.hu

8.sz. melléklet

A MSZEIB tagjai:

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége
Munkástanácsok Országos Szövetsége
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

93
http://www.doksi.hu

9. sz. melléklet

Az EU intézményei:

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

Bizottsági Irodák
Tagországbeli Bizottsági Irodák
Directorates-General and Services
Permanent Representation Information Officers
A Bizottsági Főtitkárság

Európai Parlament

Miniszter Tanács

Más EU-intézmények

Az Európai (Unió) Tanács(a) - European Council)

Régiós Bizottság
Európai Bíróság (Court of Auditors; Court of Justice)
Az EU főigazgatóságai (Directorate General)
Európai Számvevőszék
Gazdasági és Szociális Bizottság

94
http://www.doksi.hu

8. FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS WEBLAP JEGYZÉK

Irodalom:
1. Európai Magyarországért Alapítvány (1997): Lobbi, érdekérvényesítés
2. Dr.Tálas Miklós (2000): Gondolatok az érdekegyeztetés szabályozásáról,
Budapest

3. Rózsa Edit (1998): Civil szervezetek és a lobbyzás

4. VOSZ alapszabály

5. KISOSZ alapszabály

6. Bankszövetség alapszabály

7. Dr. Vajdáné dr. Horváth Piroska, Zánkai Katalin, Dr. Podruzsik Szilárd, Nagy
Szilvia (2001): A mezőgazdaság infokommunikációs eszközökkel történő
támogatása – Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. megrendelésére

8. Várnai Ferenc (2002): Politizáljanak-e a szakszervezetek?

9. Integráció, 2002/3. szám

10. Oláh Miklós (1998): Önkormányzatok – érdekérvényesítés

11. Harsányi László (2001): A nonprofit szektor jövője Magyarországon

12. Oláh József (2002): Szép tavasz, nyugodt vagy személyes felelősségvállalás -
Amado Drom

13. Lévai Katalin, Kiss Róbert (1997): Nők a közéletben

14. Garai István (2000): Célkitűzések, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

15. MGYOSZ alapszabály

16. SZEF programja

17. LIGA alapszabály

18. KSZSZ programja

95
http://www.doksi.hu

19. MSZOSZ alapszabály

20. Esőember IV. évf/ 3.sz. (2002): Országos civil képviselet

21. Népszabadság (2003. 04. 14): Csúcsképviselet megválasztására készülnek a

civilek

22. Vass Mária Éva (2002): Nemzeti érdekérvényesítés a multilaterális diplomáciában

23. EIT alapszabály

24. Dr. Pete Nándor (1997): A termelői érdekérvényesítés szerepe és eszközei az

Európai Unióban

25. Péterfi Ferenc: Érdekérvényesítés és szolgáltatások

26. Érdekegyeztetés-Párbeszéd füzetek

27. Útmutató döntéshozók számára a harmadik szektorról

Weblapok:
1. Önmagukért beszélnek, avagy érdekérvényesítés a brüsszeli labirintusban
http://www.kum.hu/euanyag/kozvelemeny/bros/erdekerv.htm
2. Mi a szakszervezet? http://www.konfoderaciok.hu/1/1.1.htm
3. Mi a fogyasztói érdekvédelem? http://kkapcsolat.hu/el_konyv/legalabb/fogyv.htm
4. www.okisz.hu
5. www.vosz.hu
6. www.mgyosz.hu
7. www.kisosz.hu
8. www.szef.hu
9. www.liganet.hu
10. www.kszsz.org.hu
11. www.mszosz.hu
12. www.niok.hu

96