SANDORFI - MARCELL - T6IPSO - Marci Sándorfi

Széchenyi István Egyetem
Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar

INFORMATIKA TANSZÉK
DIPLOMAMUNKA
Sándorfi Marcell
Gazdaságinformatikus MSc szak
2023
DIPLOMAMUNKA
A Blockchain és a technológiában
rejlő értékteremtési lehetőségek
feltárása a vállalkozások számára
Sándorfi Marcell
Gazdaságinformatikus MSc szak

2023
Sándorfi Marcell A Blockchain és a technológiában rejlő értékteremtési
lehetőségek feltárása a vállalkozások számára
Nyilatkozat
Alulírott, Sándorfi Marcell T6IPSO, Gazdaságinformatikus MSc szakos
hallgató kijelentem, hogy a “A Blockchain és a technológiában rejlő
értékteremtési lehetőségek feltárása a vállalkozások számára” című
diplomamunka feladat kidolgozása a saját munkám, abban csak a
megjelölt forrásokat, és a megjelölt mértékben használtam fel, az idézés
szabályainak megfelelően, a hivatkozások pontos megjelölésével.
Eredményeim saját munkán, számításokon, kutatáson, valós méréseken

alapulnak, és a legjobb tudásom szerint hitelesek.
Győr, 2023.01.25.
hallgató
Kivonat
A Blockchain és a technológiában rejlő értékteremtési lehetőségek feltárása a
vállalkozások számára
A dolgozatban megvizsgálom a blockchain-t, működésének és biztonsági

mechanizmusainak részletei is ismertetésre kerülnek. Az első blokklánc hálózat, a Bitcoin
illetve a második legnagyobb kapitalizációjú rendszer az Ethereum is bemutatásra kerül,
hogy hogyan és miért jöttek létre, mik a főbb tulajdonságaik, miben térnek el, illetve a
blockchain működéséből adódó nehézségeket hogyan oldották meg a fejlesztők.
Bemutatásra kerülnek a Smart Contract-ok, hogy hogyan lesz “programozható” a pénz
illetve egyes pénzügyi tranzakciók hogyan válnak automatizálhatóvá. A Smart Contract-ok
(vagy okosszerződések) kibővítik a blockchain felhasnálhatóságának területét, így akár a
vállalatok és vállalkozások számára is nyújthat bizonyos előnyöket, költséghatékonyabbá
illetve átláthatóbbá tehet egyes folyamatokat.
A dolgozat fő kérdése, hogy a vállalatok hogyan tudják alkalmazni a blokkláncot a

működésük során. Ennek megvizsgálását két módon lehet elkezdeni: megnézni hogy
jelenleg milyen nehézségekkel küzdenek a multinacionális valamint a kis- és
középvállalkozások, majd megvizsgálni hogy a blokklánc tud-e és ha igen, akkor hogyan
tud ezeken a problémákon segíteni. Természetesen a blokklánc nem fog egy cég minden
problémáján segíteni tudni, ugyanakkor ezzel az újabb technológiával előfordulhat hogy
bizonyos, elavultabb, modernizálásra váró folyamatok hatékonyabbá tehetők. A másik út,
hogy a blokklánc tulajdonságaiból indulunk ki, és abból vezetjük le az egyes vállalati
használateseteket. Itt a legnagyobb potenciál a már említett okosszerződés lehetőségeinek
kiaknázásában rejlik, habár ezek kívül is nyújt lehetőségeket a blockchain a vállalatok és
vállalkozások számára.
Érdemes megjegyezni, hogy a blokklánc nem csak úgy tud a vállalatoknak segíteni, ha
implementálják azt az egyes folyamataikba, hanem az állam oldaláról is érkezhet segítség,
akár a szabályozás szempontjából, akár úgy, hogy olyan folyamatokba, tranzakciókba is
implementálják, amire csak az államnak van ráhatása. Ezzel többek között a papírmunka
csökkenthető, a biztonság növelhető, a folyamatok automatizálhatóak, így gyorsabbá
tehetőek.
5
Abstract
Blockchain and exploring the potential of the technology to create value for
businesses
In this paper, I will examine the blockchain and explain the details of its principles, functions
and safety mechanisms. The first blockchain network, Bitcoin, and the second largest
capitalisation network, Ethereum, will be discussed, including how and why they were
created, their main features, how they differ, and how the developers have solved the
difficulties of blockchain systems. Smart Contracts will be presented, how money becomes
"programmable" and how certain financial transactions can be automated. Smart Contracts
will expand the scope of the blockchain's potential for disruption, so that it can also offer
benefits to companies and businesses, making certain processes more cost-effective and
transparent.
The main question of this paper is how companies can use blockchain in their operations.
There are two ways of approaching this question: looking at the current difficulties faced by
multinationals and SMEs, and then examining whether and how blockchain can help them.
Of course, blockchain will not solve all the problems of a company, but it may be possible
to use this newer technology to make some of the more outdated processes that need to be
modernized more efficient. The other way is to start from the properties of blockchain and
derive the individual business use cases from them. Here, the biggest potential lies in
exploiting the possibilities of the smart contract mentioned above, although blockchain also
offers opportunities for companies and businesses beyond these.
It is worth noting that blockchain can not only help companies by implementing it in their
processes, but can also help the government, either in terms of regulation or by implementing
it in processes and transactions over which only the government has control. Among other
things, this can reduce paperwork, increase security and automate processes, making them
faster.
6
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés 9
2. A blokklánc technológia alapjai 10
2.1. A blokklánc bemutatása 10
2.2. Tranzakciók hitelesítése 14
2.2.1. Proof of Work 15
2.2.2. Proof of Stake 18
2.3. Biztonság 21
2.3.1. A kriptográfia 22
2.3.2. Kripto-ökonómia 24
2.3.3. Az 51%-os támadás és a Mining Pool-ok 26
2.3.4. A bizánci tábornokok problémája 26
2.3.5. A megváltoztathatatlanság és a konszenzus 28
2.4. A blokkláncok típusai 29
2.4.1. Permissionless blokkláncok 29
2.4.2. Permissioned blokkláncok 29
2.4.3. Hibrid blokkláncok 31
2.5. Virtuális pénztárcák 32
2.6. Hard fork és Soft fork 33
2.7. Problémák, Nehézségek 34
3. Bitcoin 39
3.1. Előzmények 39
3.1.1. Problémák a pénzügyi rendszerrel 40
3.2. Működése 41
3.3. Tranzakció példa 43
4. Ethereum 45
4.1. Működése 45
4.1.1. Smart Contract 46
4.1.2. Hátrányok, limitációk 49
4.1.3. Gas 49
4.2. Ethereum 2.0 51
4.3. Összefoglalás 54
5. A blokkláncok szabályozása Magyarországon 56
5.1. Szabályozás Magyarországon 57
5.2. Szabályozás az Európai Unióban 59
6. Blokklánc és a vállalatok 61
6.1. Pénzügyi és technológiai megközelítés 61
6.2. Új technológia bevezetése a vállalatok, vállalkozások esetében 63
6.3. A blokklánc és a multinacionális vállalatok 66
6.3.1. A multinacionális vállalatok működését nehezítő tényezők áttekintése 67
7
6.3.2. A Blokklánc használat-esetei multinacionális vállalatoknál 73

6.4. A blokklánc és a kis-és középvállalkozások 83
6.4.1. A kis- és középvállalkozások működését nehezítő tényezők áttekintése 84
6.4.2. A blokklánc használat esetei a KKV-k szempontjából 89
6.4.3. Példa a blokkláncok alkalmazására kis- és középvállalkozások esetében 94
6.4.4. Sikertelen bevezetések 96
6.5. Az állami szerepvállalás a blokklánc technológiával kapcsolatban 97
6.6. Összegzés a blokklánc használatáról a multinacionális vállalatok és a kkv-k
esetében 101
7. Összefoglalás 104
9. Irodalomjegyzék 109
8
1. Bevezetés
A blokklánc manapság az informatikában az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. Ez a

technológia lehetővé teszi a számítógépes hálózatok által tárolt információk biztonságos és
megbízható nyilvántartását. A technológiát gyakran alkalmazzák a digitális valuták
(kriptovaluták) esetében, de decentralizált és biztonságos jellege miatt számos más
iparágban is hatékony eszközként alkalmazható. Habár sokan csak befektetési oldalról
ismerik, használják, a hírekben gyakran a volatilitása miatt kerül be, ugyanakkor az üzleti
életben számos területen lehet alkalmazni, akár az üzleti folyamatok során, vagy akár
befektetésként. Elmondható, hogy nagy intézményi befektetők is kezdik beemelni a
portfóliójukba [50] a kölünböző kriptovalutákat, tehát megállapíthatjuk, hogy egyre
stabilabb lábakon áll a piac ebből a szempontból. Kijelenthető, hogy maga a technológia
nem tudott volna eljutni idáig illetve tovább fejlődni, ha nem lenne értékteremtő
tulajdonsága a cégek és így az emberek számára. Ha részletesebben megismerkedünk vele,
láthatjuk, hogy a nagyobb vállalatok, többek között a BMW, Nestle, Deutsche Bank,
Walmart is kezdik használni magát a blockchain (blokklánc) technológiát a gyártás,
szállítás, forgalmazás vagy épp magának a termék rendszerének működése közben. [37]
Tehát ha egy vállalkozás megkeresi azokat a helyeket, folyamatokat, ahol a blokklánc
segítségével a kiadásokat lejjebb tudja vinni, optimalizálni vagy esetleg egy olyan piaci rést
találni, ahová a belépéssel előnyre tehet szert a versenytársakhoz képest, akkor számára
gazdasági előnyökkel is jár egy blokklánc használata, technológia alkalmazása.
A tanulmányban bemutatom a blokkláncot, hogy miért alakultak ki, hogy hogyan épülnek
fel, milyen módszereket és konszenzus mechanizmusokat használnak annak érdekében,
hogy a láncon tárolt adatok biztonságosak legyenek. Továbbá ismertetem a 2 legnagyobb
blokkláncot, a működésüket és az implantált megoldásokat, amik a rendszer működésének
az alapját adják.
Emellett megvizsgálom, hogy a blokklánc, illetve annak használata, hogyan tud értéket
teremteni a vállalkozások számára, azon belül is inkább az implementálás oldaláról, nem
pedig befektetési szempontból. Szükséges azonosítani egy vállalat működése során
előforduló problémákat, illetve a dolgozatban megvizsgálom, hogy a blokklánc hogyan tud
(ha tud) segíteni ezeken a nehézségeken.
9
2. A blokklánc technológia alapjai
2.1. A blokklánc bemutatása
A Distributed Ledger Technology (DLT) olyan technológia, amely lehetővé teszi több
számítógép által karbantartott nyilvántartások létrehozását és működtetését. A DLT
segítségével több számítógép együttesen tárolja és kezeli a nyilvántartásokat, amelyek
általában tranzakciókat, eseményeket vagy más adatokat tartalmaznak. A DLT lehetővé teszi
a nyilvántartások átláthatóságát, biztonságát és integritását, mert az adatok több helyen
tárolódnak, és az adatok módosításához több számítógépnek kell egyetértenie.
A DLT legismertebb formája a blokklánc, amely például a Bitcoin hálózat működéséül

szolgál. A blokklánc egy olyan nyílt forrású, elosztott nyilvántartási rendszer, adatbázis,
amelyben az összes tranzakciót egy láncban tárolják, amelyhez minden egyes új
tranzakcióval egy új "blokk" adódik hozzá. A blokkokat időbélyegzik és biztonsági
módszerek segítségével "lepecsételik" (hivatkoznak az előző blokkra, illetve “hash-
láncolatba”, úgynevezett Merkle-fába helyezik), ami megakadályozza az adatok
módosítását vagy törlését. Ezt a új blokkal kiegészített láncot a hálózat valamennyi
számítógépén - bizonyos blokkláncok esetén csak a kijelölt számítógépeken - frissítik és
megosztják, így biztosítva a decentralizáltságot.
Habár a blokkláncot szokás nevezni elosztott főkönyvi technológiának (vagy DLT -

Distributed Ledger Technology) is, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a kettő között
fölé-alárendeltségi viszony van, nem pedig szinonimái egymásnak. Mindkét koncepció
decentralizációt és konszenzust igényel a csomópontok között, a blokklánc azonban
blokkokba rendezi az adatokat és hash-eket használ a blokkok, tranzakciók identikálásához.
Tehát a blokklánc egy specifikusabb megoldás, amely a DLT tulajdonságaira épül, azokat
örökli.
Egy blokklánc különleges tulajdonságokkal rendelkezik egy hagyományos adatbázishoz

képest. Szabályok vonatkoznak arra, hogyan lehet adatokat hozzáadni, és ha az adatokat
egyszer már tárolták, gyakorlatilag lehetetlen módosítani vagy törölni őket.
A “blokk” kifejezés arra utal, hogy az adatokat és információkat egymást követő
10
csoportokban, úgynevezett blokkokban tárolják. Ha valaki bitcoint küld valaki másnak, a

tranzakció adatait hozzá kell adni egy blokkhoz ahhoz, hogy a tranzakció sikeres legyen.
Egy blokk tehát tranzakciókat tartalmaz, amely leírja hogy ki, kinek és mennyi bitcoint vagy
más kriptopénzt küldött. Természetesen, a személyek, vagyis a küldő és a fogadó nevei nem
szerepelnek, ehelyett egy hash szerepel, így biztosítva az anonimitást. Minden egyes blokk
az előzőre épül, és tartalmaz egy olyan információt, amely visszautal az előtte lévőre. A
legfrissebb blokkot megnézve ellenőrizhetjük, hogy az előző után jött-e létre. Ha tehát
végigmegyünk a "láncon", akkor elérjük a legelső blokkot. Egy blokk tartalmazza az
időpontot, egy azonosítót (nonce) amely biztosítja, hogy minden tranzakciót csak egyszer
lehessen feldolgozni [13], az előző blokk hash-ét, illetve a már említett tranzakciókat, amik
az előző blokk létrejötte után hajtottak végre.
A “lánc” arra utal, hogy minden egyes blokk kriptográfiailag, egy úgynevezett hash-el,
hivatkozik a szülőjére. Más szóval a blokkok egymáshoz láncolódnak, csatolódnak. Egy
blokk adatai nem változhatnak meg anélkül, hogy az összes következő blokkot ne
változtatnák meg, amihez a hálózati szereplők, csomópontok többségének (tehát minimum
50% + 1 szavazat) konszenzusára lenne szükség.
(A hash függvényeket részletesebben a “Biztonság” fejezet alatt fejtem ki.)
A hálózat minden számítógépének (csomópontjának) meg kell állapodnia minden egyes új

blokkról és a lánc egészéről. Ezeket a számítógépeket csomópontoknak vagy node-oknak
(egy-egy eszköz a hálózaton) nevezik. Ezek tárolják a blokklánc másolatait lokálisan, és
osztják meg az információkat más gépekkel így biztosítják, hogy a blokklánccal kapcsolatba
lépő összes felhasználó ugyanazokat az adatokat kapja. A felhasználóknak nem kell
manuálisan kezelniük ezeket a folyamatokat. Általában csak annyit kell tenniük, hogy
letöltik és futtatják az adott blokklánc szoftverét, a többiről pedig az automatikusan
gondoskodik. Ennek az elosztott megállapodásnak a megvalósításához a blokkláncoknak
konszenzus-mechanizmusra van szükségük.
11
1. Ábra: Blokkok láncba csatolva. [12]
A rendszer decentralizált, ami azt jelenti, hogy nincs egy központi szerv, aki felügyeli a
működését, regulázza azt egyszemélyben, amelynek több előnye is van. Például olcsóbbá
válnak a tranzakciók, ugyanis a közvetítő a munkájáért valamennyi díjat számol fel. Ha ez
a 3. fél akár korrumpálódik, nem érdeke a továbbiakban a rendszer megléte, úgy az egész
rendszer az összeomlás szélére kerül.
A decentralizáltság másik előnye, hogy nem kell egy darab eszközben megbíznod, ugyanis
nincs egy központi szerver, amin futnak át a tranzakciók/adatok, hanem a hálózatba
bekapcsolt összes gép részt vesz ebben, így ha az egyik ki is esik, a stabilitás ugyanolyan
marad (természetesen megfelelő számú hozzákapcsolt számítógép esetében).
További előnye, hogy kevesebb adat szükséges a működéséhez. Ehhez elég példának venni
a bankrendszereket, ahol nagyon sok adatot meg kell adnunk egy bankszámla
létrehozásához, így a bank számára biztonságosabb lesz velünk szerződést/üzletet kötnie.
Egy blokklánc esetében ez a sok adat megadása nem szükséges. [17]
A döntéseket nem egy szereplő - a rendszer üzemeltetője, birtokosa - határozza meg, hanem
szavazás útján a rendszerben résztvevő entitások.
A decentralizáltság hátrányai közé tartozik, hogy a rendszer minőségéért senki sem felelős,
mint ellenkező esetben a bankok, akiknek érdeke hogy minél stabilabb, modernebb, jobb
rendszert hozzanak létre, az esetükben profitmaximalizálás céljából. Tehát itt a rendszer
fejlesztéséért a “közösség” felel, vagyis azok a fejlesztők, akik értenek blokklánc
fejlesztéshez és csatlakoznak egy ilyen projekthez. Éppen ezért a legtöbb kriptovalutát úgy
tervezték meg, hogy autonóm és többnyire karbantartásmentes legyen. De így, ha hamar
elterjed és sokan kezdik használni, rugalmatlanabbá válhat a rendszer, ugyanis a fejlesztők
12
nem dolgoznak rajta folyamatosan. [17]
A rendszer azokon a számítógépeken fut, amelyek csatlakoztatva lettek a rendszerhez,

ezeket hívjuk node-oknak. Ők a bányászásért, vagyis egy blokk előállításáért és validálásáért
felelnek, és ezért jutalmat kapnak. A rendszeren történő változtatásokat, frissítéseket a
rendszer szereplői közösen fogadják, vagy utasítják el. Ezeknek a szereplőknek egyenlő
szavazati joga van.
A blokkláncokkal több nagyobb probléma is felmerülhet, többek között hogy:
1. Ki vezeti a blokkláncot, ki ellenőrzi a tranzakciókat, ugyanis aki felelős érte, az

könnyen ki tudja játszani a rendszert, saját magának akár rengeteg pénz beírhat míg
másoktól egy pillanat alatt elveheti azt.
A Bitcoin (vagyis annak a kitalálója) ezt a problémát, úgy oldotta meg, hogy a
tranzakciók listája, vagyis a blokklánc maga, minden, a Bitcoin hálózatához
csatlakozott számítógépen ott van, amihez bárki szabadon csatlakozhat. Ez a lista
mindenki számítógépén ugyanaz. A tranzakciókat a hálózathoz csatlakozott,
úgynevezett node-ok (egy-egy eszköz a hálózaton) ellenőrzik. Itt megjelenik egy
sebezhetőség, ami úgy fordulhat elő, hogy a támadó a hálózatban lévő eszközök
50%-át (+1 eszközt) birtokolja, ugyanis ilyenkor a számára kedvező tranzakciókat
tudja elfogadni.
2. A dupla költés problémája. A dupla költés azt jelenti, hogy a pénzünket kétszer
tudjuk elkölteni, mert a rendszer nem képes ezt kiszűrni. Erre a problémára a Bitcoin
whitepaper-je (tanulmánya) a következő megoldást említi:
“A mi nézőpontunk, hogy a legrégebbi tranzakció az, ami érvényes, ezért nem kell
későbbi dupla költési kísérletekkel foglalkoznunk. A pénzkibocsátó-alapú modellnél
a kibocsátónak tudnia kell az összes tranzakcióról és el kell döntenie, melyik érkezett
be elsőnek. Hogy ezt elérhessük egy megbízott harmadik fél nélkül, a tranzakciókat
nyilvánosan meg kell hirdetni és egy olyan rendszerre lesz szükség, aminek a
résztvevői egyetértenek abban az egyetlen tranzakciós előzményben, amin keresztül
kifizetik őket.“ [43].
13
Tehát a rendszer felépítéséből adódóan tudja kezelni ezt a problémát, vagyis hogy az
elfogadott tranzakciók nem törölhetőek, így könnyen vissza lehet ellenőrizni, hogy
az adott felhasználó elköltötte-e már a pénzét vagy nem.
Egy új blokk hozzáadása a lánchoz validálja az előző blokkot, illetve az adott blokk
hash-je (azonosítója) tartalmazza az előző blokk hash-jét, így csatolva őket egy
láncba.
2.2. Tranzakciók hitelesítése
A blokkláncok általános működési elve az, hogy a hálózat tagjai közötti tranzakciókat
blokkokba szervezik, majd ezeket az új blokkokat a már létező blokklánc végéhez fűzik.
Ahhoz azonban, hogy a blokkok hitelesek legyenek, a hálózatnak olyan mechanizmust kell
alkalmaznia, amely megbízhatóan dönti el, hogy ki adhatja hozzá az új blokkot a lánc
végéhez. Ennek a mechanizmusnak igazságosnak kell lennie, és nem szabad lehetővé tennie
a csalást vagy a manipulációt. A tranzakciók hitelesítése tehát kulcsfontosságú szerepet
játszik a blokkláncok biztonságában és megbízhatóságában.
A blokklánc hálózatban szereplő minden csomópont egyenlő hatalommal rendelkezik, így

szükség van egy olyan mechanizmusra, amely igazságosan dönti el, hogy ki adhat blokkokat
a blokklánchoz. Olyan rendszer szükséges, amely a felhasználók számára drágává teszi a
csalást, de jutalmazza őket a tisztességes viselkedésért. Minden racionális felhasználó úgy
cselekszik, hogy az számára gazdaságilag előnyös legyen.
A publikus blokláncok úgynevezett permissionless 1 (engedély nélküli) hálózatok, tehát a

blokkok létrehozásának bárki számára hozzáférhetőnek kell lennie. A protokollok ezt
gyakran úgy biztosítják, hogy a felhasználónak a saját pénzét kell kockáztatnia. Ezzel
lehetővé válik számukra, hogy részt vegyenek a blokkok létrehozásában, és ha érvényes
blokkot generálnak, jutalmat kapnak érte. Ha azonban csalni próbálnak, a hálózat többi tagja
tudni fog róla. Bármilyen tétet is tettek be, az elveszik. Ezeket a mechanizmusokat
konszenzus algoritmusoknak nevezzük, mert lehetővé teszik a hálózat résztvevői számára,
hogy konszenzusra jussanak arról, hogy melyik blokkot kell legközelebb hozzáadni.
1
A részvételnek nincsenek különleges feltételei. Főként a publikus blokkláncokra jellemző.
14
A privát blokklácok esetében, ahol a blokkláncot felügyelő vállalat minden egyes

tranzakciót hitelesít és ellenőriz. Ez sokkal nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé, és a
tranzakciók a privát blokkláncon lényegesen gyorsabban fejeződnek be. A vállalat azt is
kiválaszthatja, hogy ki férhet hozzá a blokklánc tranzakcióihoz, ami nagyobb adatvédelmet
tesz lehetővé, mint egy nyilvános blokklánc. Tehát itt a cég felügyeli a blokkláncot, részben
lemondva a decentralizáltság előnyeiről, ugyanakkor a skálázhatóság és a biztonság
növekszik ezáltal.
A publikus és privát blokkláncokat egy későbbi fejezetben fogom részletezni, illetve a
decentralizáltság, skálázhatóság és a biztonság dilemmáját a Problémák, Nehézségek fejezet
alatt részletesebben kifejtem.
2.2.1. Proof of Work
Az egyik legelterjedtebb az úgynevezett Proof of Work konszenzus-mechanizmus amelyet

a Bitcoin is használ. Ez azt jelenti, hogy bárkinek, aki új blokkokat akar hozzáadni a lánchoz,
meg kell fejtenie a blokk hash-ét (ez egy egyedi azonostó, amely 256-bites). [43] Mivel ez
egy 64 karakter hosszú kód, ezért ehhez természetesen nagy számítási kapacitás szükséges.
Ezt számítógéppel (illetve számítógépekkel, szerverfarmokkal) végzik (pontosabban a CPU-
t vagy a GPU-t számítási kapacitását használják a műveletek elvégzésére).
A blokk adatait egy hashing függvényen futtatják le a bányászok a blokk azonosítójának

létrehozásához. A blokk hash úgy működik, mint egy „ujjlenyomat” – ez a bemeneti adatok
azonosítója, és minden blokkhoz egyedi ujjlenyomat tartozik. Gyakorlatilag lehetetlen
visszafordítani egy blokk hash-t, hogy megszerezzük a bemeneti adatokat. Ugyanakkor a
bemenetek ismeretében azonban triviális meggyőződni a hash helyességéről. Csak el kell
küldeni a bemenetet a függvényen keresztül, és ellenőrizni kell, hogy a kimenet ugyanaz-e.
A Proof of Work során olyan adatokat kell megadni, amelyek hash-je megfelel bizonyos
feltételeknek. Ugyanakkor nem minden bemenet ismert, így az egyetlen lehetőség a brute
force, vagyis, hogy az adatokon le kell futtatni a hash függvényt és ellenőrizni, hogy
megfelelnek-e a feltételeknek. Ha nem, akkor kissé meg kell változtatnia a bemeneti
adatokat, hogy más hash legyen az eredmény. Ha csak egy karakter megváltozik az
adatokban, teljesen más lesz az eredmény (1. táblázat), így nem lehet megjósolni, hogy mi
lesz a kimenet. Így, ha blokkot akarnak létrehozni a bányászok, “találgatniuk kell”.
15
Általában az összes, a blokkhoz hozzáadni kívánt tranzakcióra vonatkozó információt és

néhány más fontos adatot vesz alapul, majd mindezt összesíti a hash függvény segítségével.
Mivel azonban az adathalmaza nem fog változni, hozzá kell adnia egy változó információt.
Ellenkező esetben mindig ugyanazt a hash-t kapná kimenetként. Ezt a változó adatot nonce-
nek nevezzük. Ez a szám minden egyes kísérletnél megváltozik, hogy minden alkalommal
más hash-t kapjunk. A bányászok egymással versenyeznek, és az “nyer”, aki hamarabb
megfejtette ezt az azonosítót. Ezt a folyamatot pedig bányászatnak nevezzük.
A blokkok sikeres hozzáadását BTC-ban jutalmazzák (a Bitcoin hálózat esetében, de az ezt

a mechanizmust használó más láncoknál is, minden esetben kap jutalmat a “nyertes”
bányász, ellenkező esetben nem érné meg nekik a számítási kapacitást erre áldozni). Ha
valaki egy érvénytelen blokkot próbál hozzáfűzni (tehát csalni), a hálózat azonnal elutasítja
azt, így a bányász feleslegesen pazarolt rá erőforrást, amit senki sem fog neki megtéríteni.
A hash-eket visszafejteni szinte lehetetlen (pontosabban nagyon időigényes), de

ellenőrzésük könnyű. Ez a függvények tulajdonságából származik, ugyanis, mint már a
korábbiakban említettem, egy bemenetre az adott hash-függvény mindig, minden esetben
ugyanazt a kimenetet adja, így könnyű az ellenőrzése.
Amikor egy bányász elküld egy új blokkot a hálózat többi részének, az összes többi
csomópont azt egy hash-függvény bemeneteként használja. Nekik csak egyszer kell
lefuttatniuk azt, hogy ellenőrizzék, hogy a blokk érvényes-e a blokklánc szabályai szerint.
Ha nem, akkor a bányász nem kapja meg a jutalmat, és feleslegesen pazarolta az áramot.
[60]
Az első Proof of Work blokklánc a Bitcoiné volt. Létrehozása óta számos más blokklánc is
átvette a PoW-mechanizmust.
16
2.
Ábra: Egy blokk hash-jének bemeneti elemei és kimenete, a blokk többi elemével
együtt (saját szerkesztés)
17
1. Táblázat: Magyarázat 2. Ábrához (saját szerkesztés)
Block height Azt mutatja, hogy hány blokk előzte meg a jelenlegi blokkot a
láncban.
Block size Az adott blokk mérete.
Block hash Az adott blokk hash-je.
Header
Version A használt protokoll verziószáma.
Previous block hash Az előző blokk fejlécének hash-je. (Mivel a blokkok láncba
vannak csatolva, tartalmaznia kell)
Markel root A blokkban szereplő összes tranzakciót egy hash-ban lehet

összesíteni. Ez a Merkle-fa gyökér hash-ja.
Timestamp Időbélyegző
bits Minden hash-nek van egy mérete bitben kifejezve. Minél

kisebb a cél bitben kifejezve, annál nehezebb megfelelő hash-
t találni. Egy olyan hash, amelynek az elején sok nulla van,
kisebb, mint egy olyan hash, amelynek nincsenek nullái.
nonce Az a titkosított szám, amelyet a bányásznak ki kell találnia,

hogy ellenőrizze a blokkot és lezárja azt.
Number of transaction A blokkban szereplő tranzakciók száma.
Block reward A kapott jutalom mértéke.
Transactions Tranzakciók listája. Itt a bányász kapott jutalma is megjelenik,

ugyanis az is egy tranzakció.
2.2.2. Proof of Stake
A Proof of Work nem skálázható, tehát a blokklánc növekedésével egyre nagyobb számítási
teljesítményt igényel. A Proof of Stake (PoS) ezt úgy oldja meg, hogy a számítási
teljesítményt "saját részesedés" helyettesíti. Tehát, hogy “bányászni” lehessen, szükséges a
saját tőkét letétként elhelyezni, amivel meg tudják fejteni az adott kódot, abban
reménykedve, hogy ők lesznek azok (az elsők) akik kitalálják azt, így jutalmat szerezve.
Ebből látható, hogy amelyik bányász nem “nyert”, az nem kap jutalmat. A befektetett pénzt
vissza tudják kapni bármikor, de bizonyos láncok esetében ez feltételekhez vannak kötve
18
(például egy adott időre kell lekötni).
A Proof of Stake esetében nincs szükség saját tőkét befektetni bányász eszközökbe,
hardware-ekbe. Bányászok helyett validátorok vannak, akik blokkokat javasolnak (vagy
"hamisítanak"). Ők egy hagyományos számítógépet (a számítási kapacitás ez esetben nem
játszik szerepet) használhatnak új blokkok létrehozására, de a pénzük jelentős részét letétbe
kell helyezniük. A letét elhelyezése a blokklánc natív kriptopénzének előre meghatározott
összegével történik, az egyes protokollok szabályai szerint.
A különböző implementációknak különböző variációi vannak, de miután egy validáló

lekötötte az adott összeget, a protokoll véletlenszerűen kiválaszthatja a következő validálót
a következő blokk bejelentésére/validálására. Az elhelyezett tét nagysága határozza meg
annak az esélyét, hogy egy csomópontot kiválasztanak a következő validálónak - minél
nagyobb a tét, annál nagyobb az esély a kiválasztásra. Aki/akik kiválasztódtak, jutalmat
kapnak. Alternatív megoldásként előfordulhat, hogy több validátor is megegyezik a
következő blokkot illetően, és a jutalom az egyes validátorok által feltett tét arányában kerül
kiosztásra.
A "tiszta" PoS blokkláncok kevésbé elterjedtek, mint a DPoS (Delegated Proof of Stake)
blokkláncok, amelyeknél a felhasználóknak szavazniuk kell a csomópontokról (tanúkról),
hogy a teljes hálózat számára validálják a blokkokat.
A PoS drasztikusan csökkenti a tranzakciók validálásához szükséges energiafogyasztást,

emellett javítja a biztonságot, a skálázhatóságot és bizonyos nézetek szerint a
decentralizáltságot is, ugyanis nincs szükség erős bányászgépekre, bányászfarmokra ahhoz,
hogy megérje egy node-ot üzemeltetni, így több felhasználó tud csatlakozni a rendszerhez
és validálni a tranzakciókat, tehát a decentralizáltság mértéke nő. Ugyanakkor mások szerint
nem tesz jót a decentralizáltságnak, ugyanis ha a felhasználónak nincsen meg a minimum (a
protokoll által meghatározott) összege, akkor nincs esélye részt venni a validálásban,
ugyanis (egyes esetekben) az ahhoz szükséges alsó “limit” nagyon drága az átlagos
embereknek, így nem tudnak részt venni benne.
Végezetül tehát megállapítható, hogy a Bitcoin óta jelentősen megváltozott az a mód,

ahogyan a blokkokat a hálózathoz hozzáadják. Ma már nem kell számítási teljesítményre
támaszkodni a konszenzus létrehozásához. A Proof of Stake rendszernek számos előnye van,
19
ami egy fenntarthatóbb, skálázhatóbb, és olcsóbb rendszer meglétét teszi lehetővé.
Az Ethereum, az ETH 2.0-ra való áttérés során a Proof of Stake-et fogja használni a Proof
of Work helyett.
20
2. Táblázat: A Proof of Work és a Proof of Stake előnyei, hátrányai (saját

szerkesztés)
Proof of Work Proof of Stake
Előnyök Kipróbált és letesztelt - a mai napig Környezetbarát - a PoS

a Proof of Work a legkiforrottabb szénlábnyoma töredéke a PoW
konszenzus algoritmus, és több bányászaténak. A “letét”
százmilliárd dollárt biztosított már. megszünteti az erőforrás-igényes
[60] hashing műveletek szükségességét.
[60]. Nincs szükség drága
Engedély nélküli “permissionless” bányászeszközökre.
- bárki csatlakozhat a
bányászversenyhez, vagy egyszerűen Gyorsabb tranzakciók - mivel
csak üzemeltethet egy validáló nincs szükség további számítási
2
csomópontot . [60] teljesítményre a protokoll által
meghatározott tetszőleges
Nincs egy leuraló résztvevő, rejtvények megoldásához. A PoS
egyenlőség a bányászok között - a egyes hívei szerint növelheti a
bányászok egymás ellen tranzakciók átviteli sebességet. [60]
versenyeznek a blokkok
előállításáért, ami azt jelenti, hogy a Jutalmak és kamatok - ahelyett,
hash-t sohasem egyetlen fél hogy a “nyertes” bányászok kapnák,
ellenőrzi. [60] a hálózat biztosításáért járó
jutalmakat közvetlenül a kiválasztott
token-tulajdonosoknak fizetik ki
(vagyis aki letétbe helyezte a
“pénzét”, és a rendszer által
kiválasztásra került). Bizonyos
esetekben a PoS lehetővé teszi a
felhasználók számára, hogy passzív
jövedelemhez jussanak airdrop vagy
kamat formájában, egyszerűen
azáltal, hogy letétbe helyezik a
pénzüket. [60]
Hátrányok Pazarló - a bányászat óriási Kevésbé tesztelt - a PoS

mennyiségű villamos energiát protokollokat még nem tesztelték
fogyaszt. [60] széles körben. Lehetnek még
felfedezetlen sebezhetőségek a
Egyre magasabb belépési korlátok megvalósításban vagy a
- ahogy egyre több bányász kriptogazdaságban. [60]
csatlakozik a hálózathoz, a
2
A kijelentett mondat, csak a publikus blokkláncok esetében igaz. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy a Proof
of Work mechanizmust tipikusan a publikus blokkláncoknál alkalmazzák.
21
protokollok növelik a bányászati Plutokrácia - vannak aggályok,

rejtvény nehézségét. Ahhoz, hogy hogy a PoS a "gazdagok
versenyképesek maradjanak, a meggazdagodnak" ökoszisztémát
felhasználóknak nagyobb ösztönzi, mivel a nagy részesedéssel
teljesítményű eszközökre van rendelkező validálók általában több
szükségük, kell beruházniuk. Ez sok jutalmat kapnak, illetve van egy
bányászt eltántoríthat. [60] minimum összeg, amit “letétbe” kell
helyezni. [60]
51%-os támadások - bár a
bányászat elősegíti a decentralizációt Nothing-at-stake probléma - a
(pontosabban azt, hogy mindenki PoW-ban a felhasználók csak egy
számára elérhető a bányászás), láncra "fogadhatnak" - azon a
fennáll annak a lehetősége, hogy egy láncon bányásznak, amelyikről úgy
(vagy több, közösen) bányász gondolják, hogy a legvalószínűbb,
megszerzi a hash teljesítmény hogy sikeres lesz. Egy hard fork
többségét. Ha ez megtörténik, során nem tudnak több, azonos
elméletileg visszacsinálhatják hash-teljesítményű láncra fogadni.
és/vagy hamis tranzakciókat A PoS-ben azonban a validálók több
fogadhatnak el így alááshatják a láncon is dolgozhatnak, kevés
blokklánc biztonságát. [60] többletköltséggel, ami gazdasági
problémákat okozhat. [60]
A Proof of Work és a Proof of Stake a legelterjedtebb konszenzus algoritmusok, de sok más

is létezik még ezek kívül. Vannak olyan hibridek, amelyek mindkét rendszer elemeit
ötvözik, míg mások teljesen különböznek tőlük. Ezeket nem fogom bemutatni, ugyanis a
legnagyobb blokkláncok döntő többsége a fent bemutatott kettő algoritmus közül az egyiket
használják.
2.3. Biztonság
Mitől lesz biztonságos egy blokklánc, merülhet fel a kérdés. Ahhoz hogy széleskörben el
tudjon terjedni, az emberek elkezdjenek benne megbízni, hogy a cégek számára is
használható és megbízható legyen, tehát összefoglalva ahhoz hogy a rendszert adaptálják és
beépüljön a mindennapi használatba, biztonságosnak kell lennie, amellett természetesen
hogy stabil, könnyen elérhető, és egyszerűen is használható többek között. A blokkláncok
és a kriptopénzek (amelyek blokkláncon alapulnak) történelmében előfordultak már
csalások, hack-elések, amelyek az adott blockchain gyengeségét, hibáját használták ki.
Tehát adódik a kérdés: Hogyan és mi teszi biztonságossá a blokkláncokat?

22
A blokkláncok biztonságát számos mechanizmus biztosítja, amelyek között fejlett

kriptográfiai technikák, valamint a viselkedés és a döntéshozatal matematikai modelljei is
szerepelnek. A blokklánc-technológia a legtöbb kriptopénz-rendszer alapstruktúrája, és ez
védi meg ezeket a digitális pénzeket a másolástól vagy a tönkretételtől.
A blokklánc-technológia alkalmazását más területeken is vizsgálják, ahol az adatok

megváltoztathatatlansága és biztonsága nagy értéket képvisel. Néhány példa erre a
jótékonysági adományok nyilvántartása és nyomon követése, az orvosi adatbázisok és az
ellátási láncok kezelése.
2.3.1. A kriptográfia
A blokkláncok nagymértékben támaszkodnak a kriptográfiára az adatbiztonság eléréséhez.

Ebben az összefüggésben alapvető fontosságúak az úgynevezett kriptográfiai hashing-
függvények. A hashelés egy olyan folyamat, amelynek során egy algoritmus (hash-
függvény) tetszőleges méretű adatot kap bemenetként, és egy olyan kimenetet (hash) ad
vissza, amely kiszámítható és rögzített méretű (vagy hosszúságú) adatot tartalmaz.
A bemeneti mérettől függetlenül a kimenet mindig ugyanazt a hosszúságot mutatja. Ha

azonban a bemenet megváltozik (akár kis mértékben is), a kimenet teljesen más lesz. Ha
azonban a bemenet nem változik, a kapott hash mindig ugyanaz lesz - függetlenül attól, hogy
hányszor futtatjuk a hash-függvényt.
3. Táblázat: Egy hash függvény kimenete az adott bemenetekre (saját

szerkesztés)
Bemenet Kimenet (SHA-256)
Bitcoin B4056DF6691F8DC72E56302DDAD345D65FEAD3EAD9299609A
826E2344EB63AA4
bitcoin 6B88C087247AA2F07EE1C5956B8E1A9F4C7F892A70E324F1BB3
D161E05CA107B
A blokkláncokon belül ezeket a hash-nek nevezett kimeneti értékeket az adatblokkok egyedi

azonosítójaként használják. Az egyes blokkok hash-je az előző blokk hash-jéhez viszonyítva
23
jön létre, és ez hozza létre az összekapcsolt blokkok láncolatát. A blokk hash-je függ az adott
blokkban található adatoktól, ami azt jelenti, hogy az adatok bármilyen megváltoztatása a
blokk hash-jének megváltoztatását is szükségessé teszi.
Ezért az egyes blokkok hash-je az adott blokkban található adatok, az előző blokk hash-je
és egy a rendszer által meghatározott dinamikus változó (nonce) alapján jön létre. Ezek a
hash-azonosítók fontos szerepet játszanak a blokklánc biztonságának és
megváltoztathatatlanságának biztosításában.
A tranzakciók érvényesítésére használt konszenzus algoritmusokban is felhasználják a hash-

elést. A Bitcoin blokkláncon például a Proof of Work (PoW) algoritmus az SHA-256 nevű
hash-függvényt használja. Ahogy a neve is mutatja, az SHA-256 adatbevitelt fogad el, és
egy 256 bit vagy 64 karakter hosszúságú hash-t ad vissza. [13]
A kriptográfia amellett, hogy védelmet nyújt a főkönyvekben szereplő tranzakciós rekordok

számára, szerepet játszik a kriptopénz-egyenlegek tárolására használt tárcák biztonságának
biztosításában is. Az aszimmetrikus vagy nyilvános kulcsú kriptográfia alkalmazásával
jönnek létre azok a párosított nyilvános és magánkulcsok, amelyek lehetővé teszik a
felhasználók számára a fizetések fogadását, illetve küldését. A magánkulcsokat a
tranzakciók digitális aláírásának létrehozására használják, lehetővé téve a küldött érmék
tulajdonjogának hitelesítését. [43]
Az aszimmetrikus kriptográfia elve megakadályozza, hogy a magánkulcs tulajdonosán kívül

bárki hozzáférjen a kriptopénz tárcában tárolt pénzeszközökhöz, így azok biztonságban
maradnak, amíg a tulajdonos úgy nem dönt, hogy elkölti őket (mindaddig, amíg a
magánkulcsot nem osztják meg vagy nem kerül más kezébe).
Kriptógráfiában megkülönböztetünk szimmetrikus és asszimetrikus titkosítást is. A

szimmetrikus titkosítás előnye az egyszerűség és gyorsaság, hátránya viszont a legfőbb
tulajdonságából származik, vagyis hogy a titkosításhoz és kódoláshoz ugyanaz a kulcs
használatos, így azt a feladónak és a címzettnek is ismernie kell azt. A kulcsot biztonságos
úton kell eljuttatni a másik félhez. Hátránya, hogy ha egy harmadik fél kezébe kerül a kulcs,
akkor a külső fél is el tudja olvasni.
Az aszimmetrikus kriptográfia, más néven nyilvános kulcsú kriptográfia az, amikor két
kulcsot – magán és nyilvános – használnak az adatok titkosítására és visszafejtésére.
24
Mindkét kulcs olyan módon kapcsolódik egymáshoz, hogy az egyikre szükség van az
információk titkosításához, a másikra pedig a visszafejtéséhez. Általában az egyik kulcsot
nyilvánosságra hozzák, hogy bárki, aki bármilyen adatot el akar küldeni, felhasználhassa azt
titkosításhoz, míg a második kulcsot titokban tartja, mivel a dekódoláshoz fogja használni.
Biztosítják, hogy az egyik feladó ne tudja elolvasni a másik feladó által küldött üzeneteket,
annak ellenére, hogy mindkettő rendelkezik a fogadó nyilvános kulcsával. Szinte lehetetlen
kideríteni, hogy melyik privát kulcs melyik nyilvános kulcshoz tartozik.
2.3.2. Kripto-ökonómia
A kriptográfia mellett egy viszonylag új koncepció, a kriptogazdaságtan is szerepet játszik

a blokklánc hálózatokok biztonságának fenntartásában. Ez a játékelmélet nevű
tudományterülethez kapcsolódik, amely matematikailag modellezi a racionális szereplők
döntéshozatalát előre meghatározott szabályokkal és jutalmakkal rendelkező helyzetekben.
Míg a hagyományos játékelmélet széles körben alkalmazható számos esetre, a kripto-
ökonómia kifejezetten a blokklánc rendszerek csomópontjainak viselkedését modellezi és
írja le.
Röviden, a kripto-ökonómia a blokklánc-protokollokon belüli közgazdaságtan és a

résztvevők viselkedése alapján kialakított szerkezetük lehetséges kimeneteleinek
tanulmányozását jelenti. A kripto-ökonómián keresztül megvalósuló biztonság azon az
elképzelésen alapul, hogy a blokklánc rendszerek nagyobb ösztönzést nyújtanak a
csomópontok számára a tisztességes viselkedésre, mint a rosszindulatú vagy helytelen
viselkedésre. A bitcoin-bányászatban használt Proof of Work konszenzus algoritmus ismét
jó példát kínál erre az ösztönző struktúrára. [13]
Amikor Satoshi Nakamoto megalkotta a bitcoin-bányászat keretrendszerét, azt szándékosan

úgy tervezték, hogy az költséges és erőforrás-igényes folyamat legyen. A PoW-bányászat
összetettsége és számítási igénye miatt jelentős pénz- és időbefektetéssel jár - függetlenül
attól, hogy hol és ki a bányászcsomópont illetve a bányász. Ezért egy ilyen struktúra erős
visszatartó erőt biztosít a rosszindulatú tevékenységek ellen, és jelentős ösztönzőket nyújt a
tisztességes bányászati tevékenységhez. A tisztességtelen vagy nem hatékony bányász-
csomópontokat gyorsan kiűzik a blokklánc hálózatokból, míg a tisztességes és hatékony
25
bányászok jelentős blokkjutalomban részesülhetnek.
Hasonlóképpen, a kockázatok és jutalmak (risk - rewards) ilyen egyensúlya védelmet nyújt

a potenciális támadásokkal szemben is, amelyek alááshatják a konszenzust azáltal, hogy a
blokklánc hálózatok többségi hash-arányát egyetlen csoport vagy szervezet kezébe adják.
Ezt a kényes egyensúlyt veszélyeztetik az úgynevezett Mining pool-ok (bányászati
közösségek). Ezt (a Mining pool-ok és az 51%-os támadás kezelését) a következő fejezetben
fejtem ki részletesebben.
Az 51%-os támadások rendkívül károsak lehetnek, ha sikeresen végrehajtják őket. A Proof

of Work bányászat versenyképessége és a Bitcoin-hálózat nagyságrendje miatt rendkívül
minimális annak a valószínűsége, hogy egy rosszindulatú szereplő megszerezze a
csomópontok többsége feletti ellenőrzést.
Ráadásul a hatalmas blokklánc hálózatok 51 százalékos ellenőrzésének megszerzéséhez

szükséges számítási teljesítmény költsége csillagászati lenne, ami azonnal visszatartó erővel
bírna egy ilyen nagy beruházástól egy viszonylag kis potenciális jutalomért. Ez hozzájárul
ahhoz, hogy akkor is képes normálisan működni egy blokklánc, ha egyes csomópontok
veszélybe kerülnek vagy rosszindulatúan cselekszenek.
Amíg a rosszindulatú csomópontok többségének létrehozásának költségei

megfizethetetlenek maradnak, és jobb ösztönzők léteznek a tisztességes tevékenységre, a
rendszer képes lesz jelentős zavarok nélkül működni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy
a kis blokklánc-hálózatok minden bizonnyal érzékenyek a többségi támadásra, mivel az
ezekre a rendszerekre fordított összes hash-ráta lényegesen alacsonyabb, mint a Bitcoin-é,
Ethereum-é vagy bármilyen más, elterjedtebb, nagyobb kapitalizációjú blokkláncé.
A Proof of Stake esetében, pedig az a kizáró ok, hogy a döntésekhez hatalmas mennyiségű
tőkét kell “lekötni” az adott blokklánc hálózatán, tehát ahhoz hogy korrumpálják a hálózatot,
nagymértékben érdekeltnek kell lenni a hálózatban, ahol ismét visszatartó erő az, hogy
többet veszítenének, mint amennyit nyernének.
Lezárásképp elmondható, hogy a játékelmélet és a kriptográfia együttes alkalmazásával a

blokkláncok elosztott rendszerként (distributed system) magas szintű biztonságot képesek
elérni. Mint azonban szinte minden rendszer esetében, itt is kritikus fontosságú e két
26
tudományterület megfelelő alkalmazása. A decentralizáció és a biztonság közötti gondos

egyensúly megteremtése létfontosságú egy megbízható és hatékony kriptopénz-hálózat
kiépítéséhez. Ahogy a blokkláncok felhasználási módjai tovább fejlődnek, úgy fognak
változni a biztonsági rendszereik is, hogy megfeleljenek a különböző alkalmazások
igényeinek. Az üzleti vállalkozások számára mostanában kifejlesztett privát blokkláncok
például sokkal inkább a hozzáférés-szabályozáson keresztül megvalósuló biztonságra
támaszkodnak, mint a játékelméleti mechanizmusokra (vagy kripto-ökonómiára), amelyek
a legtöbb nyilvános blokklánc biztonságához elengedhetetlenek.
2.3.3. Az 51%-os támadás és a Mining Pool-ok
Egy mining pool (bányászati közösség) olyan online szolgáltatás, amely lehetővé teszi a
Bitcoin és más kriptovaluták bányászatát több ember által együttműködve. A bányászok egy
csoportját egy mining poolba gyűjtik, és a csoport összesített erőforrásait használják a
kriptovaluta bányászatához. Ha a bányászok egy blokkot sikeresen kibányásznak, a mining
pool megosztja a nyereményt a csoport tagjai között. A mining poolok használata lehetővé
teszi a kisebb bányászok számára is, hogy részt vegyenek a bányászatban és részesüljenek a
jutalomból nagyobb eséllyel, mert ezek összesített erőforrásai nagyobbak, mint amit egyedül
birtokolnának. Ennek ellenére a mining poolok esetében is fennáll az 51%-os támadás
veszélye, és ezáltal ezek a bányászközösségek is fenyegetik a blokkláncot egy ilyen
támadással. Az 51%-os támadás olyan támadás, amelyben a támadók többséget képeznek a
mining pool összesített erőforrásai vagy éppen a blokklánc bányászai között, és így képesek
megváltoztatni a kriptovaluta hálózat által elfogadott tranzakciókat.
Ennek elkerülésére több lehetőség is létezik. A mining poolok általában úgy működnek,
hogy megosztják a bányászatban résztvevők összesített erőforrásait több, különálló
csoportra, amelyeknek a munkáját külön-külön ellenőrzik. Így ha valaki 51%-ot szeretne
megszerezni, akkor több csoportban kellene többséget szereznie, ami nehézkesebb. Emellett
sok mining pool változó méretű csoportokat használ, amelyek mérete folyamatosan változik,
hogy megakadályozza az 51%-os támadásokat. [16]
27
2.3.4. A bizánci tábornokok problémája
Néhány kivételtől eltekintve a blokkláncokat szándékosan decentralizáltnak tervezték, és

olyan digitális főkönyvként működnek, amelyet számítógépes csomópontok elosztott
hálózata tart fenn. Emiatt a blokklánc-technológia lehetővé tette a bizalom nélküli gazdasági
rendszerek létrehozását, ahol átlátható és megbízható pénzügyi tranzakciókat lehet
végrehajtani közvetítők vagy harmadik fél nélkül. A kriptovalutákat a hagyományos banki
és fizetési rendszerek alternatívájaként tartják számon, amely rendszerek nagymértékben
függnek a bizalomtól.
A legtöbb elosztott számítástechnikai rendszerhez hasonlóan a kriptopénz-hálózat

résztvevőinek rendszeresen meg kell állapodniuk a blokklánc aktuális állapotáról. Ezt
nevezzük konszenzus elérésének. Az elosztott hálózatokon ennek az elérése biztonságos és
hatékony módon azonban korántsem egyszerű feladat.
Az úgynevezett bizánci tábornokok problémájának alapvető kérdése az (blokkláncok

esetében), hogy hogyan tud egy csomópontokból álló elosztott hálózat megegyezni egy
döntésben, ha a csomópontok egy része valószínűleg hibázik vagy tisztességtelenül
cselekszik.
A bizánci tábornokok problémája 1982-ben született meg, mint egy logikai dilemma, amely
azt szemlélteti, hogy a tábornokok egy csoportjának kommunikációs problémái adódhatnak,
amikor megpróbálnak megegyezni a következő lépésükről.
A dilemma feltételezi, hogy minden tábornok saját hadsereggel rendelkezik, és hogy az

egyes csoportok különböző helyeken helyezkednek el a megtámadni kívánt város körül. A
tábornokoknak meg kell állapodniuk a támadásról vagy a visszavonulásról. Nem számít,
hogy támadnak vagy visszavonulnak, amíg minden tábornok konszenzusra jut, azaz
megegyeznek egy közös döntésben, hogy azt összehangoltan hajtsák végre.
A feltételek a következők:
- Minden tábornoknak döntenie kell: támad vagy visszavonul,

- Miután a döntés megszületett, azt nem lehet megváltoztatni,
- Minden tábornoknak meg kell állapodnia ugyanabban a döntésben, és azt
összehangoltan kell végrehajtani.
28
A fent említett kommunikációs problémák azzal a ténnyel függnek össze, hogy valamennyi
tábornok csak üzeneteken keresztül tud kommunikálni a másikkal, amelyeket egy futár
továbbít. Következésképpen a bizánci tábornokok problémájának központi kihívása az,
hogy az üzenetek valahogyan késhetnek, megsemmisülhetnek vagy elveszhetnek. Ezenfelül
még ha sikeresen kézbesítik is az üzenetet, egy vagy több tábornok (bármilyen okból) úgy
dönthet, hogy rosszindulatúan cselekszik, és hamis üzenetet küld a többi tábornok
összezavarására, ami teljes kudarchoz vezet, az üzentet átvevő tábornok pedig nem lehet
biztos abban, hogy az üzenet tartalma megbízható féltől származik-e, illetve nem
változtatták-e meg
Ha a dilemmát a blokkláncok kontextusára alkalmazzuk, minden tábornok egy hálózati

csomópontot képvisel, és a csomópontoknak konszenzusra kell jutniuk a rendszer aktuális
állapotáról. Másképp fogalmazva, egy elosztott hálózaton belül a résztvevők többségének
meg kell egyeznie és ugyanazt a műveletet kell végrehajtania a teljes kudarc elkerülése
érdekében.
Ezért az ilyen típusú elosztott rendszerekben a konszenzus elérésének egyetlen módja, ha

legalább ⅔ vagy több megbízható és becsületes hálózati csomópont van. Ez azt jelenti, hogy
ha a hálózat többsége úgy dönt, hogy rosszindulatúan cselekszik, a rendszer ki lesz téve a
meghibásodásoknak és támadásoknak (például az 51%-os támadásnak). [10]
Összefoglalva, a bizánci hibatűrés (BFT - Byzantine Fault Tolerance) a rendszer egy olyan
tulajdonsága, amely képes ellenállni a bizánci általános problémából levezetett hibák
osztályának. Ez azt jelenti, hogy egy BFT rendszer akkor is képes folytatni a működését, ha
egyes csomópontok meghibásodnak vagy rosszindulatúan viselkednek.
A bizánci tábornokok problémájára több lehetséges megoldás létezik, és ezért többféle

módon lehet BFT rendszert építeni. Hasonlóképpen a blokklánc számára is különböző
megközelítések léteznek a bizánci hibatűrés elérésére, és ez elvezet bennünket az
úgynevezett konszenzus algoritmusokhoz.
2.3.5. A megváltoztathatatlanság és a konszenzus
Bár a blokklánc biztonságában számos jellemző játszik szerepet, a két legfontosabb a

konszenzus és a megváltoztathatatlanság fogalma. A konszenzus arra utal, hogy a blokklánc-
29
hálózat csomópontjai képesek megegyezni a hálózat valódi állapotáról és a tranzakciók

érvényességéről. A konszenzus elérésének folyamata jellemzően az úgynevezett konszenzus
algoritmusoktól függ.
A megváltoztathatatlanság ezzel szemben arra utal, hogy a blokkláncok képesek

megakadályozni a már megerősített tranzakciók módosítását. Bár ezek a tranzakciók
gyakran kriptovaluták átutalásával kapcsolatosak, utalhatnak a digitális adatok más, nem
pénzbeli formáinak rögzítésére is.
A konszenzus és a megváltoztathatatlanság együttesen adják a blokklánc-hálózatok

adatbiztonságának keretét. Míg a konszenzus algoritmusok biztosítják, hogy a rendszer
szabályait betartják, és hogy minden érintett fél egyetért a hálózat aktuális állapotával - addig
a megváltoztathatatlanság garantálja az adatok és tranzakciós rekordok sértetlenségét,
miután minden egyes új adatblokk érvényességét megerősítették.
2.4. A blokkláncok típusai
A blokklánc technológiának két fő típusa van: a permissioned és permissionless. Mindkettő

használható a tranzakciók biztonságos és átlátható rögzítésére, de az alkalmazási
lehetőségeik és működésük különböznek.
2.4.1. Permissionless blokkláncok
Ebbe a csoportba tartoznak a publikus blokkláncok, amelyek a kriptovaluták és a

decentralizált alkalmazások (DApps) mögött találhatóak. A publikus blokkláncok esetében
az adatok mindenki számára elérhetők, és a blokklánc hálózatának bármely tagja részt vehet
a blokkok bányászatában és az adatok feldolgozásában. Ezek anonimak, mivel azonosítani
csak a blokklánc hálózatán belül található címek alapján lehet. Azonban hátrányai közé
tartozik, hogy lassabbak lehetnek, mivel az adatok feldolgozásáért a bányászoknak
versenyezniük kell, és minden tranzakcióhoz széles körű konszenzus szükséges a hálózat
résztvevői között. A permissionless blokkláncok közé tartoznak például a Bitcoin, az
Ethereum vagy a Cardano.
30
2.4.2. Permissioned blokkláncok
A permissioned blokkláncok olyan blokklánc hálózatok, amelyekben a résztvevőknek

előzetesen engedélyt kell kapniuk a hálózat használatára. Ezek a hálózatok általában privát
vagy félprivát jellegűek, és csak az engedélyezett felhasználók számára elérhetőek. Ez azt
jelenti, hogy csak a meghívottak, a meghívott csoportok, vagy a korlátozott számú
engedélyezett felhasználók tudnak csatlakozni a hálózathoz, és hozzáférni az adatbázisához.
A permissioned blokkláncok előnye az, hogy lehetővé teszik a hálózatok szabályozását és
ellenőrzését, valamint a résztvevők azonosítását és az adatokhoz való hozzáférésük
szintjének beállítását. Ez különösen fontos vállalatok és szervezetek számára, akik szeretnék
ellenőrizni, hogy kik férnek hozzá az üzleti adatokhoz, és mikor.
A permissioned blokkláncok azonban általában nem annyira decentralizáltak, mint a

nyilvános blokkláncok, mivel a hálózatot ellenőrző szervezetek nagyobb befolyással
rendelkeznek a hálózat működésére és az adatok kezelésére. Emiatt ezek kevésbé ellenállóak
a támadásokkal szemben, mint a nyilvános társaik.
A permissioned blokkláncoknak 2 alfajtáját különböztetjük meg, amelyek a privát és a

konzorcium blokkláncok.
A privát blokkláncok zártabb rendszerek, amelyekhez csak meghívott felek férhetnek

hozzá. Ezek a blokkláncok a vállalati szektorban nagyon népszerűek, mert lehetőséget adnak
a bizalmas adatok kezelésére. Itt a validálást és a tranzakciók rögzítését a hálózat résztvevői
végzik, akik korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek. A privát blokkláncoknál a tranzakciók
díjai általában nem léteznek, mert a hálózatot használó felek megbízhatóan azonosítottak, és
nincs szükség bányászokra a tranzakciók validálásához. Az egyik ilyen legismertebb
blokkláncplatform a Hyperledger Fabric, amelyet többek között olyan cégek használnak,
mint a IBM, Fujitsu, American Express, Bosch, Telekom vagy a Huawei.
A konzorcium blokklánc egy olyan típusú blokklánc, amelyet egy vagy több vállalat hoz
létre és üzemeltet. Itt csak azok a felhasználók férhetnek hozzá, akik engedélyt kaptak arra
a szervezettől, amely az üzemeltetéséért felel. Ez a megoldás azért népszerű vállalatok
körében, mert lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy közös platformon dolgozzanak, és
megosszák egymással az adatokat és az információkat, miközben biztonságos és megbízható
környezetben tartják azokat. Ez lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy
31
együttműködjenek, anélkül hogy meg kellene bízniuk egy központi szervezetet, hogy
kezelje és ellenőrizze az adatokat. Így csökkenthető a függőség egyetlen félre, és javítható
a transzparencia, illetve a költségek is megoszlanak a felhasználók között. Az egyik
legismertebb ilyen blokklánc platform az Enterprise Ethereum Alliance, amely a világ
legnagyobb vállalati blokklánc szövetsége. Az EEA tagjai közé tartoznak olyan neves
vállalatok, mint a Microsoft, a J.P. Morgan, a Intel, a BP és az Accenture.
2.4.3. Hibrid blokkláncok
Ezen kívül, érdemes még megemlíteni a hibrid blokkláncokat, amely ötvözi a publikus és a
privát blokkláncok előnyeit. A hibrid blokkláncok általában két vagy több rétegből állnak,
és lehetővé teszik a publikus és privát blokkláncok közötti adatátvitelt. Előnyük az, hogy
lehetővé teszik az adatok biztonságos és hatékony megosztását azok között a felek között,
akik jogosultak az adatok megtekintésére és módosítására. Például, ha egy vállalat nem
szeretné nyilvánosságra hozni a belső folyamatait, de mégis lehetővé szeretné tenni az
ügyfelek számára, hogy ellenőrizzék az adott termék eredetiségét, akkor a hibrid blokklánc
lehetőséget nyújt az adatok biztonságos megosztására a vásárlók és a vállalat között. Egy
másik példa a hibrid blokkláncokra az egészségügyi rendszerekben való alkalmazásuk. A
privát blokkláncok lehetővé teszik az orvosok és a betegek számára, hogy biztonságosan
megosszák az egészségügyi adataikat, miközben a publikus blokkláncok lehetővé teszik az
egészségügyi adatok anonimizált elemzését és kutatását.
A hibrid blokkláncok előnyei közé tartozik a jobb skálázhatóság, a magasabb tranzakció-

sebesség és a nagyobb biztonság. Azonban az ilyen típusú blokkláncok hátrányai a
komplexitás és a szabályozás hiánya, amely lehetővé teszi az adatok manipulálását.
A legismertebb hibrid blokklánc a Ripple, amelyet többek közt a Bank of America, a
Santander is használ.
32
3. Ábra: A blokkláncok csoportosítása hozzáférés, engedélyek alapján [35]
2.5. Virtuális pénztárcák
Ahhoz, hogy a blokklánc-hálózattal interaktálni lehessen, egy úgynevezett kriptotárcára van

szüksége a felhasználóknak. Ezekből különböző típusok léteznek, amelyek három csoportba
sorolhatók: szoftveres, hardveres és papírtárcák. A működési mechanizmusuktól függően
hot vagy cold wallet-eknek lehet őket nevezni.
- A kriptotárca-szolgáltatók többsége szoftveres alapú tárcát nyújt, amelyeknek

kényelmesebb a használatuk a hardveres tárcákhoz képest. Egy ilyen tárca lényegében
egy alkalmazás, amely a számítógépen, okostelefonon vagy hasonló eszközön fut.
- A hardveres tárcák a legbiztonságosabb alternatívát jelentik. Itt egy fizikai eszközzel
rendelkezik a felhasználó, ezt kell csatlakoztatni a számítógéphet, hogy egy
tranzakcióban résztvehessen.
- A papírtárcák pedig egy papírra nyomtatott "pénztárcából" állnak, de használatuk mára
elavultnak és megbízhatatlannak számít. Itt a pénztárcához tartozó kulcsokat nem egy
eszköz/szoftver tárolja, hanem a felhasználónak kell egy papírra leírnia és azt
megőriznie.
33
Ezek a tárcák a blokklánccal való interakcióhoz szükséges eszközöket biztosítják, vagyis

ezek a tárcák képesek létrehozni a kriptopénzek blokklánc tranzakciókon keresztül történő
küldéséhez és fogadásához szükséges információkat, melyek többek között egy vagy több
nyilvános és privát kulcspárból állnak. A tárca egy címet is tartalmaz, amely egy
alfanumerikus azonosító, amit a nyilvános és a privát kulcsok alapján generálnak. Egy ilyen
cím lényegében egy konkrét "hely" a blokkláncon, ahová érméket lehet küldeni. Ez azt
jelenti, hogy a címet meg szabad, kell osztani másokkal, annak érdekében hogy pénzt
tudjanak utalni arra a címre, de a privát kulcsot soha nem szabad megosztani senkivel. A
privát kulcs hozzáférést biztosít a birtokolt kriptovalutákhoz.
A kriptopénz-tárcákat működésük szerint hot vagy cold wallet-ként is definiálhatjuk. A hot

wallet-ek olyan tárcák, amely valamilyen módon kapcsolódik az internethez. A cold wallet-
ek viszont nem kapcsolódnak az internethez. Ehelyett egy fizikai adathordozót használnak
a kulcsok offline tárolására, ami ellenállóvá teszi őket az online hackerkísérletekkel
szemben. Mint ilyen, a hideg tárcák általában sokkal biztonságosabb alternatívát jelentenek
az érmék "tárolására".
2.6. Hard fork és Soft fork
A hard fork és a soft fork egyaránt a blokklánc protokoll módosításának típusa, de különböző
módon működnek.
A hard fork a blokklánc protokoll olyan módosítása, amely nem visszafelé kompatibilis. Ez
azt jelenti, hogy amint a hard fork megvalósul, a szoftver régebbi verziói nem lesznek
képesek az új blokkok vagy tranzakciók érvényesítésére. A hard fork végrehajtása során a
blokklánc két különálló láncra válik szét, egy olyanra, amely az új protokollt követi, és egy
olyanra, amely a régi protokollt követi. Ez a közösségben tartós megosztottságot
eredményezhet: egyes felhasználók továbbra is a régi blokkláncot használják, mások pedig
átállnak az új blokkláncra. (Erre jó példa az Ethereum és az Ethereum Classic. Korábban
csak egy Ethereum hálózat létezett, de egy hard fork-ot követően már kettő létezik.)
A soft fork ezzel szemben a blokklánc protokolljának olyan módosítása, amely visszafelé
kompatibilis. Ez azt jelenti, hogy a szoftver régebbi verziói továbbra is képesek az új
34
blokkok és tranzakciók érvényesítésére, de nem biztos, hogy látják a soft fork által
bevezetett összes új funkciót vagy változást. A soft fork megvalósításakor a blokklánc nem
válik szét, és minden felhasználó továbbra is ugyanazt a blokkláncot használja.
Összefoglalva, a hard fork a blokklánc protokolljának olyan módosítása, amely nem

visszafelé kompatibilis, és a közösség végleges megosztottságához vezethet, míg a soft fork
a blokklánc protokolljának olyan módosítása, amely visszafelé kompatibilis, és minden
felhasználó továbbra is ugyanazt a blokkláncot használja.
2.7. Problémák, Nehézségek
A blokklánc skálázhatóságot általában gyűjtőfogalomként használják, amely arra utal, hogy

a rendszer képes kiszolgálni a növekvő keresletet. Bár a blokkláncok előnyös
tulajdonságokkal rendelkeznek (például decentralizáció, cenzúra-ellenesség,
megváltoztathatatlanság), ezeknek ára van.
A decentralizált rendszerekkel ellentétben egy központi adatbázis lényegesen nagyobb
sebességgel és áteresztő-képességgel tud működni. Ez annak a ténynek a logikus
következménye, hogy nincs szükség a világban szétszórt csomópontok ezreinek
szinkronizálódására a hálózattal, minden egyes alkalommal, amikor a tartalmat módosítják.
A blokkláncok esetében azonban nem ez a helyzet. Ennek eredményeképpen a skálázhatóság
évek óta erősen vitatott téma a blokkláncfejlesztők körében. Számos különböző megoldást
javasoltak vagy valósítottak meg a blokkláncok teljesítménybeli hátrányának enyhítésére.
Jelenleg azonban nincs egyértelmű “legjobb” megoldás.
A blokkláncok főbb kérdései továbbra is a decentralizáció, a skálázhatóság és a biztonság

háromszögében mozognak, ahol gyakran kompromisszumokat kell kötni, amikor arról
döntenek, hogy hogyan optimalizálják az architektúrát. Ezt nevezzük blokklánc-
trilemmának, amelyet Vitalik Buterin - az Ethereum alapítója - fogalmazott meg. [14]
A “skálázhatósági trilemma” szerint három tulajdonsággal kell rendelkeznie egy

blokkláncnak, és ha ragaszkodunk az "egyszerű" technikákhoz, akkor a háromból csak kettőt
érhetünk el. A három tulajdonság a következő:
1. Skálázhatóság: a lánc több tranzakciót képes feldolgozni, mint amennyit egyetlen
35
hagyományos csomópont (gondoljunk csak egy laptopra) ellenőrizni tud. [6] A

felhasználók és a tranzakciók száma folyamatosan növekszik. Az, hogy egy
blokklánc képes (vagy képtelen) támogatni ezt a növekvő igényt, eldöntheti a sorsát.
A skálázhatóság hiánya késedelmeket és dráguló díjakat eredményezhet.
2. Decentralizáció: a lánc a nagy központi szereplők egy kis csoportjától való bizalmi
függőség nélkül működhet. Ezt jellemzően úgy értelmezik, hogy nem lehet bizalom
(vagy akár őszinte többségi feltételezés) egy olyan csomópontok halmaza iránt,
amelyhez nem lehet csak egy fogyasztói laptoppal csatlakozni. [14] Vagyis a a "nincs
központi irányítási pont" és a "bárki csatlakozhat, akinek van számítógépe és
internetkapcsolata" skálán mozog ennek az “értéke”. Ez a koncepció minden
blokklánc központi eleme, mivel ez alapozza meg a megváltoztathatatlanságot -
egyetlen entitásnak sincs hatalma a tranzakciók manipulálására. Mivel az átvitt
adatok feletti ellenőrzés a hálózaton belül oszlik meg, annak minden résztvevője
egyenrangú.
3. Biztonság: a lánc képes ellenállni annak, hogy a résztvevő csomópontok nagy
százaléka megpróbálja megtámadni (ideális esetben 50%; 25% felett minden
rendben van, 5% biztosan nem). [14]
36
4. Ábra: A “skálázhatósági trilemma” [14]
A "könnyű megoldások" három osztálya, ahol a háromból csak kettő megvalósítása

lehetséges:
1. Hagyományos blokkláncok - beleértve a Bitcoint, a régi Ethereumot (tehát nem a

Ethereum 2.0-át, hanem ami elötte volt) és más hasonló láncokat. Ezek arra
támaszkodnak, hogy minden résztvevő egy teljes csomópontot futtat, amely minden
tranzakciót ellenőriz, így decentralizációval és biztonsággal rendelkeznek, de
skálázhatósággal nem.
2. Magas TPS-sel (Transaction Per Second) rendelkező láncok - Ezek kisszámú
(gyakran 10-100) csomópontra támaszkodnak, amelyek egymás között fenntartják a
konszenzust, és a felhasználóknak e csomópontok többségében kell megbízniuk
(Ilyenek például a már említett DPoS - Delegated Proof of Stake algoritmust
használó láncokat, mint a EOSIO lánc, vagy a TRON blockchain). Ez skálázható és
biztonságos (a fenti meghatározások alapján), de nem decentralizált. Itt tipikusan egy
cég, vállalat vagy szervezet “irányítja”, koordinálja a blokkláncot. Másnéven ezeket
privát blokkláncoknak nevezzük.
3. Többláncos ökoszisztémák - ez a "skálázódás" általános koncepciójára utal azáltal,
37
hogy különböző alkalmazások különböző láncokon élnek, és láncokon átívelő

kommunikációs protokollokat használnak a köztük való kommunikációra. Ez
decentralizált és skálázható, de nem biztonságos, mert egy támadónak csak egy
konszenzusos csomóponti többséget kell szereznie a sok lánc közül az egyikben (így
gyakran az egész ökoszisztéma <1%-a) elegendő ahhoz, hogy megtörje azt a láncot,
és esetleg olyan hullámhatásokat okozzon, amelyek nagy károkat okoznak a többi
láncban lévő alkalmazásoknak.
Különösen a Bitcoin blokkláncot tartják sokan decentralizáltnak, biztonságosnak, de

lassúnak. A DPoS konszenzust használó engedély nélküli (publikus) blokkláncok és az
engedélyhez kötött (privát) blokkláncok jellemzően kisebb számú csomópontra
támaszkodnak, amelyek egymás között tartják fenn a konszenzust, ami nagyobb tranzakciós
teljesítményt jelent. (A kevesebb csomópont számot ezeknél a rendszereknél úgy érik el,
hogy van egy minimum összeg, amit stake-elni kell (vagyis letétbe helyezni). Akinek az
egyenlege nem éri ezt el, vagy nem köti be, ő nem játszik validátor szerepet, nem lesz node-
nak tekinthető). Az engedéllyel rendelkező blokkláncok általában biztonságosnak
tekinthetők (ugyanis akinek sok pénze van a rendszerben (=nagy bizalma), az nem szeretné
tönkretenni a blokkláncot, és így elveszíteni a pénzét) - a fenti definíciót használva -, de
kevésbé decentralizáltak abban az értelemben, hogy nem mindenki, aki számítógéppel
rendelkezik, lehet a hálózat része.
Ahhoz, hogy a blokkláncok - és tágabb értelemben az elosztott főkönyvek - a lehető

legjobban működjenek, decentralizáltnak, biztonságosnak és skálázhatónak kell lenniük. A
cél továbbra is az, hogy mindhárom tulajdonság tekintetében magas pontszámot érjenek el.
Mindezen aggályok ellenére megállapítható, hogy:
1. A blokklánc már számos területen bizonyította hatékonyságát és megbízhatóságát,

és ma már olyan nagy projektek is futnak rajta, mint például a Bitcoin és az
Ethereum. Ezek a projektek az elmúlt években óriási méretűekké váltak, és továbbra
is fejlődnek, bővülnek, biztonságosabbak és hatékonyabbak lesznek.
2. Az interneten keresztüli működés az első generációs blokkláncoknál néha problémás
lehetett, mivel a rendszernek nagy számú tranzakciót kell kezelnie, és emiatt a
hálózat néha túlterheltté vált. Azonban az újabb blokkláncok olyan skálázhatósági
38
megoldásokat alkalmaznak, amelyekkel kezelni tudják a megnövekedett forgalmat

és biztosítsák a hatékony működést.
3. Bár néhány országban, például Kínában, az államok szabályozzák a blokkláncot és
a kriptopénzeket, a technológia működése és fejlődése nemzetközileg elterjedt. Az
államok inkább szabályozással és adózással igyekeznek befolyásolni, regulázni a
kriptovaluták használatát, de magát a blokkláncot nem lehet egyszerűen
megszüntetni vagy ellehetetleníteni. Egyre több országban látják a blokklánc és a
kriptovaluták előnyeit, és támogatják a fejlesztést és alkalmazást.
39
3. Bitcoin
3.1. Előzmények
A blokkláncok ötlete a 1970-es évekig nyúlik vissza, mégis nagyjából 30 évvel később
kezdett elterjedni, majd egy kis idő után a piac egyik meghatározó szereplőjévé válni. A
blokkláncok korai ötlete egy olyan projektet inspirált a 2008-as világválság során, amely
nem a bankjegyek illetve a fizikai érmék, hanem a virtuális valuták megjelenését szolgálta,
illetve a pénzügyi rendszer reformját tűzte ki célul.
2008-ban a világ bizalma megingott a globális pénzügyi rendszerben, a jegybankokban, a

bankokban mivel a bankok sorra csődöt jelentettek, így az emberek elvesztették a pénzüket,
ami miatt bizalmukat vesztették a bankokban, mert nem érezték biztonságban a náluk
elhelyezett pénzüket. Az intézmények a pénzügyi válságra egy hatalmas mértékű
pénznyomtatással, úgynevezett stimulus check-ek osztogatásával reagáltak.
A globális pénzügyi válság széles körben elterjedt félelmet és megszállottságot keltett.

Ebben a közhangulatban jelent meg egy dokumentum a “Bitcoin: Egy peer-to-peer
elektronikus pénzrendszer” címmel, amelynek az írója Satoshi Nakamoto, akiről azóta sem
tudni, hogy pontosan kicsoda. Miközben a pénzügyi tőzsde éppen összeomlott, Satoshi egy
levelezőlistán szétküldte különböző kriptográfiában jártas és érdeklődő embereknek. Sokan
különböző technikai kérdéseket tettek fel, illetve aggályaikat fejezték ki, mint például, hogy:
[25]
- Nem fog tudni a megfelelő méretűre nőni, így nem lesz használható és megbízható,
- Az interneten nem képes egy ilyen rendszer működni, illetve hogy
- Az államok és a különböző kormányok el fogják lehetetleníteni a működését, ha
veszélyesnek érzik saját magukra nézve.
Satoshi minden kérdést részletesen megválaszolt, és pár héttel később elindult a Bitcoin
hálózat. [25] De az első bitcoinnal történő vásárlásra csak 1-2 év múlva került sor, amikor
2010-ben (az egyébként magyar felmenőkkel rendelkező) Laszlo Hanyecz 2 pizzát vásárolt
(az akkoriban még szinte semmit sem érő) bitcoinnal.
40
3.1.1. Problémák a pénzügyi rendszerrel
A válság hatására a szabályozó hatóságok világszerte folyamatosan egyre szigorúbb

szabályokat léptettek életbe a pénzügyi tevékenységekre vonatkozóan. A tények azonban
azt mutatják, hogy a szigorúbb szabályozás nem teszi biztonságosabbá a pénzügyi világot,
hanem inkább bizalom hiányt okoz, ami akadályozza a nemzetközi kereskedelmet és a
gazdasági növekedést, különösen a feltörekvő gazdaságok esetében. Ezért továbbra is
vitatott, hogy a szigorú szabályozásokat kell-e bevezetni, vagy a politikai döntéshozóknak
ösztönözniük kell a szabadság további kiterjesztését és az átláthatóságot, hogy a
nyilvánosságot közvetlenül bevonhassák és véleményt nyilváníthassanak a saját döntéseiket
hatékony pénzügyi eszközökkel hozzák meg. Szerencsére a jelenlegi digitális innovációk,
különösen az újonnan megjelenő blokklánc-technológia, új lehetőségeket nyitott meg ennek
a problémának a megoldására. A területen végzett kutatások azt mutatták, hogy a blokklánc
nemcsak drasztikus változásokat hoz létre a bankrendszer jellegében, hanem potenciálisan
az egész gazdaságot átformálhatja.
A Satoshi Nakamoto által írt, Bitcoin-t bemutató dokumentum a következő problémákat

említi a jelenlegi pénzügyi rendszerrel kapcsolatban:
- “Az internetes kereskedelem az elektronikus kifizetések feldolgozásánál szinte

kizárólag pénzügyi intézményekre mint megbízott harmadik személyekre
hagyatkozik”[43]
- A rendszer “a bizalom alapú modell rendszerhibájától szenved”[43]
- “Nem igazán lehetségesek a teljesen visszafordíthatatlan tranzakciók, ugyanis a

pénzügyi intézmények nem tudják kikerülni, hogy vitákban közvetítsenek. A
közvetítés megdrágítja a tranzakciókat, a költségek pedig limitálják a praktikus
tranzakcióméretet.”[43]
- “A visszafordíthatóság egy nagyobb bizalmi szintet igényel a felek között. A

kereskedőknek ebben a rendszerben muszáj tartaniuk a vásárlóiktól, és ez több
információ igénylésére ösztönzi őket, mint amennyire egyébként szükségük
lenne.”[43]
Satoshi Nakamoto szerint “amire szükség van, az egy olyan elektronikus fizetési rendszer,
41
ami a bizalom helyett egy kriptográfiai bizonyítási eljáráson alapul, és ami lehetővé tenné,
hogy a két érintett fél közvetlen egymásnak utaljon anélkül, hogy egy megbízott harmadik
félre lenne szükség.” [43]
Tehát megállapíthatjuk, hogy Satoshi Nakamoto időzítése, egy forradalmian új pénzügyi

rendszer létrehozására és elindítására tökéletes volt. Az adódó problémákat sikerült
megoldania többek között a kriptográfia, a kidolgozott megfelelő hitelesítés algoritmus, és
maga a blokklánc működésének elve segítségével.
3.2. Működése
A blokkláncok működését az alábbiakban a Bitcoin példáján keresztül szeretném

szemléltetni. Ez egy olyan elektronikus fizetési rendszer, ami a bizalom helyett egy
kriptográfiai bizonyítási eljáráson alapul, és ami lehetővé teszi, hogy a két érintett fél
közvetlen egymásnak utaljon anélkül, hogy egy megbízott harmadik félre lenne szükség.
Tehát nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy a bitcoin a készpénz digitalizált változata,
vagyis ezt a szerepet hivatott betölteni.
A Bitcoin rendszer készlete véges, de még nem minden bitcoin van forgalomban. Új
“érmék” létrehozásának egyetlen módja a bányászatnak (mining) nevezett folyamat - az
adatok blokkláncba való felvételének speciális mechanizmusa. A kibányászható bitcoin
egységek maximális száma 21 millió. Maga a bányászás, vagyis a tranzakciók hitelesítésére
a Proof of Work mechanizmust használja a rendszer. A protokoll úgy állítja be a bányászat
nehézségét, hogy egy új blokk létrehozása (vagyis a feladat megoldása) körülbelül tíz percig
tartson. A blokkokat nem mindig pontosan tíz perccel az előző után állítják elő - a szükséges
idő csupán e célérték körül ingadozik. [52] Ez a hitelesítési algoritmus egyszerre több
problémát is megoldott, az egyik, hogy egy egyszerű és hatékony algoritmust biztosított,
amely lehetővé teszi a hálózatban szereplő node-oknak, hogy konszenzusosan
megállapodjanak a rendszert érintő frissítésekben. [12]
A Bitcoinhoz kapcsolódó másik fontos esemény a Halving, vagyis a feleződés. A Bitcoin

feleződés egy olyan esemény, amely csökkenti a jutalmat, amit egy bányász azért kap, mert
sikeresen hozzáfűzött egy blokkot a blokklánchoz, amit a többiek elfogadtak. Ha egy
42
halving/feleződés bekövetkezik, a bányászoknak az új blokkok érvényesítéséért adott

jutalom kettővel oszlik, tehát a felét kapják meg az eddigi jutalomnak. (Ez nincs hatással a
rendszer tranzakciós díjaira.)
Az első felezésre 2012. novemberében került sor. Ekkor a protokoll 50 BTC-ről 25 BTC-re
csökkentette a blokk-támogatást. A másodikra 2016. júliusában (25 BTC-ről 12,5 BTC-re),
az utolsóra 2020. májusában került sor, amivel a blokktámogatás 6,25 BTC-re csökkent. Itt
meg lehet figyelni egy bizonyos mintát, amely azt mutatja, hogy nagyjából 4 évente kerül
sor egy újabb feleződésre. Ez szándékos, de a protokoll nem határoz meg konkrét dátumokat.
Ehelyett a blokkok magassága 3 alapján történik - 210 000 blokkonként történik felezés.
Tehát arra számíthatunk, hogy körülbelül 2 100 000 percig tart, amíg a jutalom a felére
csökken (ugyanis egy blokk bányászása nagyjából 10 percig tart). [52]
Felvetődhet a kérdés, hogy miért van szükség a feleződésre. Az blokklánc algoritmusának a

bonyolultsága és a verseny miatt a blokklánc hálózatnak szüksége van egy olyan
mechanizmusra, amely szabályozza az új blokkok létrehozásának gyakoriságát és az erre
fordított erőforrások mértékét. Ennek a mechanizmusnak a neve a nehézségi szint (nonce).
Ez a szám azonban nem fix, hanem rendszeresen változik. Ha az új blokkok gyakorisága túl
magas lenne, akkor túl rövid idő alatt túl sok blokk kerülne a rendszerbe, ami túlterhelné a
hálózatot. Ezért van szükség arra, hogy a nehézségi szint rendszeresen növekedjen annak
érdekében, hogy a blokkok megfelelő ütemben jelenjenek meg a hálózatban, és ne legyen
túlterhelt.
Ez a rendszer azonban nem tökéletes, és az egyre növekvő nehézségi szint következtében a
bányászoknak egyre nagyobb erőforrásokat kell befektetniük a bányászatba, hogy
versenyben maradjanak. Ez a fenntarthatóság szempontjából is problémát jelenthet, ezért a
Bitcoin fejlesztői úgy döntöttek, hogy 210 000 blokkonként a bányász jutalmakat felezik.
Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin hálózat lassan, de biztosan közeledik a maximális kibocsátási
limitje felé. A felezési mechanizmus általában a bitcoin árfolyamát is befolyásolja, és az
árfolyam változása is hatással van a bányászat jövedelmezőségére.
A véges kínálat azt eredményezi, hogy a valuta hosszú távon nem hajlamos az
3
A blokkmagasság az adott blokklánc-hálózat teljes történetében megerősített blokkok számát jelöli.
43
elértéktelenedésre. Ellentétben a FIAT pénzzel 4, amely idővel veszít vásárlóerejéből, ahogy

új egységek kerülnek forgalomba. A résztvevők által kibányászható érmék számát azért volt
szükséges csökkenteni, mert ha a bányászok jutalma változatlan maradt volna, akkor 2016-
ra az összes egység már kibányászásra került volna. [52] A felezési mechanizmussal a
bányászatot több mint 100 évig el tudják nyújtani. Ez több mint elég időt ad a rendszernek,
hogy bevonzza a felhasználókat.
3.3. Tranzakció példa
A hagyományos pénzügyi közvetítőrendszer esetén, ha ‘A személy‘ banki átutalással akar

fizetni ‘B személynek‘, értesíti a bankját. Hogy a példa egyszerűbb legyen, a két fél ugyanazt
a bankot használja. A bank ellenőrzi, hogy ‘A személy‘ rendelkezik-e a tranzakció
végrehajtásához szükséges összeggel, mielőtt frissítené az adatbázisát (-50 € ‘A
személynek‘, +50 € ‘B személynek‘).
Ez nem nagyon különbözik attól, ami a blokkláncnál történik, ugyanis ez is egy adatbázis.
A legfontosabb különbség az, hogy nem egyetlen fél végzi az ellenőrzéseket és az
egyenlegek frissítését, hanem ezt az összes csomópont közösen végzi.
Ha ‘A személy‘ öt bitcoint akar küldeni ‘B személynek‘, akkor erről szóló üzenetet küld a
hálózatnak. Az üzenet nem kerül azonnal a blokkláncra - a csomópontok látják, de a
tranzakció megerősítéséhez más műveleteket is végre kell hajtani (mint például a blokkot
hitelesíteni kell, majd hozzáadni a blokklánchoz.) Miután ez megtörtént (a tranzakciót
hozzáadták a blokklánchoz), ezt minden csomópont látni fogja és frissítik a blokklánc náluk
tárolt példányát, hogy az tükrözze annak módosítását. Most már ‘A személy‘ nem tudja
elküldeni ugyanazt az öt egységet egy harmadik személynek (tehát a dupla költés nem
lehetséges), mert a hálózat tudja, hogy már elköltötte egy korábbi tranzakcióban.
A felhasználónevek és jelszavak fogalma nem létezik - a nyilvános kulcsú kriptográfiát

használják a pénzeszközök tulajdonjogának bizonyítására. Ahhoz, hogy egyáltalán
pénzeszközöket kapjon, ‘B személynek‘ egy privát kulcsot kell generálnia. Ez egy nagyon
hosszú véletlen szám, amelyet gyakorlatilag lehetetlen lenne bárki számára kitalálni
4
A bankok által kibocsátott, mindennapokban használt pénz, mint például az euro, dollár vagy a forint.
44
(pontosabban technikailag nem lehetetlen, csak nagyon sok idő - akár több száz év - kellene
hozzá). Ugyanakkor, ha bárkinek elmondja a privát kulcsát, akkor az az illető képes lesz
bizonyítani, hogy tulajdonosa a pénzének (és így elköltheti azt). Ezért fontos, hogy a privát
kulcsot csak az eredeti tulajdonos tudja, és hogy ne ossza meg senkivel.
Amit azonban ‘B személy‘ megtehet, az az, hogy a privát kulcsából nyilvános, publikus
kulcsot készít. A publikus kulcsot bárkivel meg lehet osztani, mert szinte lehetetlen, hogy
visszafejtsék, és megszerezzék a privát kulcsot. A legtöbb esetben a publikus kulcson egy
másik műveletet (mint hashelés) kell végrehajtani, hogy megkapja a publikus címet.
A példához visszatérve, ‘B személy‘ (a kedvezményezett) megadja ‘A személynek‘ a

publikus címet, hogy hová tudja küldeni a pénzt. ‘A személy‘ elindít egy tranzakciót, ezután
hogy bizonyítsa a hálózatnak, hogy nem olyan pénzeszközöket próbál elkölteni, amelyek
nem az övéi, digitális aláírást generál a saját privát kulcsával. Bárki veheti ‘A személy‘
(küldő) aláírt üzenetét, összehasonlíthatja azt a nyilvános kulcsával, és bizonyossággal
kijelentheti, hogy joga van elküldeni ezeket a pénzösszegeket ‘B személynek‘.
45
4. Ethereum
A Bitcoin főként a blokklánc-technológiára és a kriptográfiára támaszkodik egy globális

digitális készpénzrendszer létrehozása érdekében. Bevezetett néhány kulcsfontosságú
újítást, amelyek lehetővé teszik a felhasználók közötti pénzmozgást világszerte, központi fél
nélkül. Azzal, hogy minden résztvevő egy programot futtatott a számítógépén, a Bitcoin
lehetővé tette, hogy a felhasználók egy pénzügyi adatbázis állapotáról egy bizalmat nem
igénylő, decentralizált környezetben állapodjanak meg.
A Bitcoint gyakran nevezik első generációs blokkláncnak. Nem túlságosan összetett

rendszerként jött létre és ez is az erőssége a biztonság szempontjából. Szándékosan
rugalmatlan maradt, hogy a biztonságot helyezzék előtérbe. A Bitcoin programozhatóság
szempontjából rendkívül korlátozott, és a tranzakciókon kívüli alkalmazásokat nem nagyon
tudja befogadni.
A blokkláncok második generációja ezzel szemben többre képes. A pénzügyi tranzakciókon

túl ezek a platformok nagyobb fokú programozhatóságot így alkalmazások futtatását teszik
lehetővé. Az Ethereum, amely a második generációs blokkláncok közé tartozik, nagyobb
szabadságot biztosít a fejlesztőknek, hogy saját kódjukkal kísérletezzenek, és létrehozzák az
úgynevezett decentralizált alkalmazásokat (dApps). [13]
Az Ethereum volt az első a blokkláncok második generációs hullámából, és a mai napig a

legjelentősebb és a legnagyobb piaci kaptializációval rendelkező ezek közül. Hasonlóságot
mutat a Bitcoinhoz és számos azonos funkciót képes ellátni. A felszín alatt azonban a kettő
nagyon különbözik, és mindegyiknek megvannak a maga előnyei a másikkal szemben.
4.1. Működése
Az Ethereumot úgy is definiálhatjuk, mint egy állapotgépet. Ez azt jelenti, hogy bármely
időpontban egy pillanatfelvétellel rendelkezünk az összes számlaegyenlegről és
okosszerződésről, ahogyan azok jelenleg kinéznek. Bizonyos műveletek hatására az állapot
frissül, ami azt jelenti, hogy az összes csomópont (node) frissíti a saját pillanatfelvételét, és
mutatja a változást.
46
Az állapot frissítésére (egyelőre) a “bányászat” nevű mechanizmust használnak. A

bányászat egy Proof of Work algoritmussal történik, hasonlóan a Bitcoinhoz, ahol CPU-k
és/vagy GPU-k teljesítményét használják hozzá.
A későbbiekben majd átáll a rendszer a Proof of Stake nevű hitelesítési algoritmusra. Ez az

Ethereum 2.0 fejezetben kerül részletesebben kifejtésre.
5. Ábra: Változás az Ethereum állapotában [13]
4.1.1. Smart Contract
A blokklánc technológia olyan okosszerződéseket tesz lehetővé, amelyeket először Nick

Szabo javasolt az 1990-es években. Szabo az okosszerződések potenciális felhasználási
lehetőségeit tárgyalta különböző, szerződéses megállapodásokkal járó területeken - például
a hitelrendszerekben, a fizetés-feldolgozásban és a szerzői jogok kezelésében. [62]
Az okoszerződésben a számítógépes programokban megírt szerződési feltételek

automatikusan végrehajtásra kerülnek, ha előre meghatározott feltételek teljesülnek. Az
okosszerződést úgy definiálhatjuk, mint egy blokkláncon futó alkalmazást vagy programot.
Ezeket az alkalmazásokat, azok állapotait blokkláncokban tárolják, replikálják és frissítik a
hálózatban szereplő csomópontok (node-ok). Ezzel szemben a hagyományos szerződések
esetén, ha vita merül fel a felek közt, akkor egy megbízható harmadik félnek (pl. bíróságnak)
kell központosított módon eldöntenie a vitát, így a szerződés végrehajtása hosszú időt vesz
igénybe és extra költséget eredményez. A blokklánc-technológia és az okosszerződések
47
integrációjával a "peer-to-peer” termékek, szolgáltatások sora válik elérhetővé. [62]
Az Ethereum képes kódot futtatni egy elosztott rendszerben (distributed system), így a
programokat külső felek nem tudják manipulálni. Ezek a programok az Ethereum
adatbázisába (azaz a blokkláncba) kerülnek, ami természetesen mindenki számára látható,
így a felhasználók akár ellenőrizni is tudják a kódot, mielőtt használni kezdenék. Ez azt
jelenti, hogy bárki, bárhol készíthet olyan alkalmazásokat, amelyek mindig elérhetőek,
vagyis nem lehet őket offline állapotba helyezni. Ezek az alkalmazások, az Ethereum
rendszer “pénzével” az ether-rel (mivel az értéket tárol) feltételeket szabhatnak az
értékátvitelre. Az alkalmazásokat alkotó programokat okosszerződéseknek (Smart Contract-
oknak) nevezzük. A legtöbb esetben úgy állíthatók be/hozhatóak létre ezek a szerződések,
hogy emberi beavatkozás nélkül működjenek. [13]
Így kapta az Ethereum a "programozható pénz" nevet, aminek az ötlete világszerte magával
ragadta a felhasználókat, fejlesztőket és vállalkozásokat.
Az Ethereumon futó okosszerződéseket tranzakciók indítják el (akár a felhasználók, akár

más szerződések). Amikor egy felhasználó tranzakciót küld egy szerződésnek, a hálózat
minden csomópontja lefuttatja a szerződés kódját, és rögzíti a kimenetet. Ezt az Ethereum
Virtual Machine (EVM) segítségével teszi, amely az okosszerződéseket a számítógép által
olvasható utasításokká alakítja. [13]
Nagyon alapszinten úgy gondolhatunk az intelligens szerződésre, mint egyfajta automatára:

egy olyan kódra, amely bizonyos paraméterekkel történő hívás esetén bizonyos feltételek
teljesülése mellett bizonyos műveleteket vagy számításokat végez. Egy egyszerű eladói
okosszerződés például létrehozhat és tulajdonjogot adhat egy digitális eszközre, ha a hívó
ETH-t (az ether, vagyis a hálózat pénzének rövíditése) küld egy adott címzettnek. [12]
Bármely fejlesztő létrehozhat egy smart contract-ot és a hálózatnak fizetett díj ellenében
nyilvánossá teheti azt a hálózat számára, a blokkláncot használva. Ezt követően bármely
felhasználó meghívhatja az okosszerződést, hogy futtassa a kódját, szintén a hálózatnak
fizetett díj ellenében. Így az intelligens szerződésekkel a fejlesztők tetszőlegesen összetett,
felhasználóbarát alkalmazásokat és szolgáltatásokat építhetnek és telepíthetnek, mint
például piactereket, pénzügyi eszközöket vagy akár játékokat. [12]
Összefoglalva tehát elmondható, hogy mint programozható kódok, az intelligens

48
szerződések nagymértékben testreszabhatók, és sokféle módon alakíthatók ki, sokféle

szolgáltatást és megoldást kínálva. Decentralizált és önvégrehajtó programként az
intelligens szerződések nagyobb átláthatóságot és alacsonyabb működési költségeket
biztosíthatnak. A megvalósítástól függően növelhetik a hatékonyságot és csökkenthetik a
bürokratikus kiadásokat is. Az intelligens szerződések különösen hasznosak olyan
helyzetekben, amelyek két vagy több fél közötti pénzátutalást vagy cserét foglalnak
magukban. Más szóval, az intelligens szerződések a legkülönbözőbb felhasználási esetekre
tervezhetők. Néhány példa: tokenizált eszközök, szavazási rendszerek, kriptotárcák,
decentralizált tőzsdék, játékok és mobilalkalmazások létrehozása vagy akár más blokklánc-
megoldásokkal együtt is használhatóak, amelyek az egészségügy, a jótékonyság, az ellátási
lánc, a kormányzati hatékonyság és a decentralizált pénzügyek (DeFi) területeire kínálnak
megoldást.
4.1.1.1. Példa az Okosszerződésre
Ha “A személy” fogadást szeretne kötni egy futball mérkőzésre “B személy”-el, például “A

személy” fogadna az “A” csapatra, és “B személy” fogadna “B” csapatra. “A személy”
kételkedik abban, hogy “B személy” fizetni fog, amennyiben elveszítené a fogadást, ezért
szükség van a harmadik félre, hogy járjon el, mint közjegyző. Ilyenkor “A és B személy”
odaadja a fogadásra szánt összeget a harmadik személynek, így ha bárki nyer, a közjegyző
a nyertesnek odaadja a pénzt, illetve az ő díját a közvetítésért levonja belőle.
Egy okosszerződés esetében a blokklánc technológia átveszi a közjegyzői pozíciót, az

Ethereum vagy bármely más token helyettesíti az USD-t (vagyis a dollárt), és a
szerencsejáték-megállapodás, a fogadás a számítógépes kódra, azaz az okosszerződésre
változik.
A smart contract célja az, hogy a szerződés (fogadás) a szabályok szerint megtörténjen és a
vesztes fizesse ki az összeget a győztesnek. Ezért nevezik a rendszert bizalom nélküli
rendszernek, ugyanis nem kell a szereplőknek megbízniuk egy harmadik félben, és egymást
sem kell ismerniük. Ha a fogadás eredménye kiderül, a kód végrehajtódik automatikusan és
folyosítja a győztesnek a megnyert összeget.
A példa ismerős lehet a Bitcoin bemutatása során megismert elv miatt, ahol az a bankokat,
pénzintézeteket hagyja ki az utalásokból, költésekből illetve bármilyen egyéb, más
49
tranzakcióból. Itt ugyanez az elv érvényesül, de szinte bármire kiterjeszthető. Az Ethereum

ezért egy sokkal szélesebb körben használható technológia.
4.1.2. Hátrányok, limitációk
A megváltoztathatatlanság bizonyos helyzetekben nagyszerű lehet, de más helyzetekben

nagyon rossz. Például amikor 2016-ban a "The DAO" nevű decentralizált autonóm
szervezetet (Decentralized Autonomous Organization, DAO) feltörték, több millió ethert
loptak el az okosszerződések kódjának hibái miatt. Mivel az okosszerződésük
megváltoztathatatlan volt, a fejlesztők nem tudták meg nem történtté tenni a lopást, mint
tranzakciót. Fontos megjegyezni, hogy a probléma nem az Ethereumból, mint blokkláncból
származott. A lopást egy hibás okosszerződés implementáció okozta.
Az okosszerződések másik korlátja a bizonytalan jogi státuszukkal kapcsolatos. Nemcsak

azért, mert a legtöbb országban szürke zónában van, hanem azért is, mert az
okosszerződések nem illeszkednek a jelenlegi jogi keretekhez.
Például számos szerződés megköveteli, hogy mindkét fél megfelelően azonosított és 18 év

feletti legyen. A blokklánc technológia által biztosított névtelenség, valamint a közvetítők
hiánya ütközhet ezekkel a követelményekkel. Bár vannak erre lehetséges megoldások, az
intelligens szerződések jogi kikényszeríthetősége valódi kihívást jelent - különösen, ha
határok nélküli, elosztott hálózatokról van szó.
A kritikák alapvetően arra a tényre épülnek, hogy az okosszerződések sok valós problémára
nem jelentenek megfelelő megoldást. Valójában egyes szervezetek jobban járnak a
hagyományos szerver alapú alternatívákkal ugyanis az okosszerződések-hez képest a
központosított szerverek karbantartása egyszerűbb és olcsóbb, és általában nagyobb
hatékonyságot mutatnak a sebesség és a hálózatközi kommunikáció (interoperabilitás)
tekintetében.
4.1.3. Gas
Az előző fejezet példájában említett program, egy nem túl számításigényes, könnyen
futtatható alkalmazás volt. Ezeket a programokat nem a helyi, lokális számítógépen futtatják
50
a fejlesztők, hanem az Ethereum ökoszisztémában mindenkitől azt “kérik”, hogy futtassák.

(Természetesen ez nem kérés, hanem a rendszer így van felépítve.) A hálózaton lévő
alkalmazásokat összefoglaló néven dApps-oknak is nevezzük.
Azonban felvetődhet a kérdés, hogy mi történik, ha emberek tízezrei futtatnak ilyen dApps-
okat. Ha valaki úgy állítja be, hogy folyamatosan ugyanazt a kódot futtassa, akkor minden
csomópontnak a végtelenségig futtatnia kell azt. Ez túlságosan megterhelné az
erőforrásokat, és a rendszer ennek következtében valószínűleg összeomlana.[62] Ezért az
Ethereum bevezette a Gas (gáz) koncepcióját, hogy csökkentse ezt a kockázatot. Ahogyan
egy autó sem tud üzemanyag nélkül működni, úgy az alkalmazásokat sem lehet Gas nélkül
végrehajtani. Ezek meghatároznak egy Gas mennyiséget, amelyet a felhasználóknak
fizetniük kell ahhoz, hogy sikeresen fussanak a programjaik. Ha ezt nem teszik meg, vagy
elfogy, akkor a program leáll. Tulajdonképpen ez egy díj-mechanizmus. Ugyanez a
koncepció érvényesül a tranzakciókra is: a bányászokat elsősorban a profit motiválja, ezért
figyelmen kívül hagyhatják az alacsonyabb díjú tranzakciókat és nagyobb valószínűséggel
hajtják végre a magasabb díjjal rendelkezőket.
Megjegyzendő, hogy az ether és a Gas nem ugyanaz. A Gas átlagára erősebben ingadozik.
Amikor egy tranzakció hajtódik végre, akkor ETH-ban kell fizetni a Gas-ért. Ha a hálózat
túlterhelt, és sok felhasználó próbál tranzakciót végrehajtani, akkor a Gas átlagára
valószínűleg emelkedni fog. Ezzel szemben, ha nincs nagy aktivitás, akkor csökkenni fog.
Míg a Gas ára változik, addig minden művelethez fix mennyiségű Gas-ra van szükség. Ez
azt jelenti, hogy az összetettebb programok sokkal többet fognak fogyasztani, mint egy
egyszerű tranzakció. Mint ilyen, a Gas a számítási teljesítmény mértékegysége. Ez biztosítja,
hogy a rendszer megfelelő díjat tudjon biztosítani a felhasználóknak az Ethereum
erőforrásainak felhasználásától függően.
Az Ether tehát nem kifejezetten pénz helyettesítése céljából jött létre, hanem inkább egy
instrumentum, aminek segítségével decentralizált applikációkat (dApps) lehet futtatni.
Ebből kifolyólag nem rendelkezik azzal a tulajdonsággal mint a bitcoin, hogy lesz egy véges
maximum darabszáma, viszont évente maximum 18 millió Ether jöhet létre. Nem digitális
arany, hanem inkább nevezhető digitális üzemanyagnak. Lehet kereskedni és fizetni vele,
vagy spekulálni az értékén, ami mögött a használatából eredő funkció áll, akárcsak az olaj
esetében.
51
4.2. Ethereum 2.0
Az Ethereum 2.0 az Ethereum (ETH) hálózat régóta várt frissítése, amely jelentős javulást
ígér a hálózat egészének funkcionalitásában és élményében. A jelentősebb fejlesztések közé
tartozik a Proof of Stake-re való áttérés, a shard láncok és a hálózat magját képező új
blokklánc, a beacon chain.
Az Ethereum megjelenése óta, a decentralizált alkalmazások (dApps) és más blokkláncok

formájában megjelenő új ötletek, implementációk száma nagymértékben megnőtt. A legtöbb
ilyen technológia az Ethereum hálózatra épül, vagy ezt veszi alapul. Példaként lehet említeni
a decentralizált pénzügyek (DeFi) innovációit. A skálázhatósági problémák kezdtek
felszínre kerülni itt is. Ahogy nőtt a tranzakciók száma az Ethereum hálózaton, úgy nőttek a
tranzakciók végrehajtásának költségei (amelyeket Gasban fizetnek). Ha az Ethereum-nak az
internet következő generációját bevezető platformnak kell lennie, akkor a gazdaságosságnak
is értelmet kell adnia. Ellenkező esetben nem lesz értelme a használatának.
Az Ethereum-hálózat következő nagyobb frissítése, az ETH 2.0, elsősorban a skálázhatóság

problémáját hivatott megoldani. Számos fejlesztés implementálásával a sebesség, a
hatékonyság és a skálázhatóság javítható a biztonság és a decentralizáció feláldozása nélkül.
[13] A rendszernek ez a fejlesztése mindig is tervben volt, de néhány évbe telt, mire
megvalósulni látszik. Ennek elsődleges oka az, hogy egy blokklánc biztonságos és
decentralizált módon történő skálázása kihívást jelentő feladat. (Ennek a miértjét
részletesebben a Blokklánc fejezet alatt fejtettem ki.)
Az Ethereum 2.0 ezt a problémát igyekszik megoldani néhány nagyon fontos funkció
bevezetésével. Így a mostani, jelenleg általunk ismert Ethereum és a jövőbeli, frissítés utáni
Ethereum között jelentős különbségek fedezhetőek majd fel.
Az Ethereum 2.0-val bevezetett főbb újdoságok:
- Proof of Stake: Az Ethereum blokklánc eredetileg a Proof of Work konszenzus

mechanizmusát használta, azonban ez a megközelítés nagyon erőforrás-igényes,
mivel a bányászok számítógépeinek nagy mennyiségű energiát kell felhasználniuk
az új blokkok bányászatára. Emiatt a PoW alapú blokkláncok korlátozott skálázódási
képességgel rendelkeznek, és az energiafogyasztásuk is jelentős. Az Ethereum
52
fejlesztői úgy döntöttek, hogy az Ethereum 2.0-ra történő frissítés során bevezetik a
Proof of Stake mechanizmusát, amelynek célja, hogy csökkentse az
energiafogyasztást, miközben javítja a blokklánc skálázhatóságát és biztonságát.
A Proof of Stake esetében a számítási teljesítményt felváltja a "saját részesedés". Ez
azt jelenti az Ethereum esetében, hogy ha van legalább 32 ETH-ja egy
felhasználónak, akkor azt le tudja kötni, ezzel a lekötött összeggel validálhat, és a
tranzakciók megerősítésével fizetést, jutalmat kap.
A PoS egy környezetbarátabb megoldás, a blokklánc fenntartása sokkal kevesebb
erőforrást igényel, mint a PoW esetében, mivel nem szükséges számítási kapacitás
nagy mennyiségű felhasználása, illetve többek között javítja a skálázhatóságot és
bizonyos nézetek szerint a decentralizáltságot is. Sokan vitatkoznak ezzel, ugyanis
szerintük az, hogy van egy minimum összeg amely szükséges ahhoz, hogy a
validálásban részt vehessen valaki, korlátozza a hozzáférhetőséget, szűkíti a
validátorok számát, tehát nem tesz jót a decentralizáltságnak. A dilemma
eldöntéséhez (hogy a PoW vagy a PoS segíti jobban elő a decentralizáltásgot) azt
kell megvizsgálni, hogy a 32 ETH (vagyis annak FIAT pénzben kifejezett mértéke)
hogyan arányul egy kisebb bányászfarm bekerüési és üzemeltetési költségéhez. Ezt
ugyanakkor nehéz megállapítani, ugyanis az ETH értéke és a bányász hardware-ek
költsége is folyamatosan változik.
- Sharding: A sharding egy olyan koncepció az informatikában, amely az
alkalmazásokat skálázza, hogy azok több adatot tudjanak támogatni.
Bárki, aki hozzá akar férni az Ethereum hálózatához, azt egy csomóponton keresztül
kell megtennie. Egy csomópont tárolja a teljes hálózat egy példányát, ami azt jelenti,
hogy a csomópontnak az Ethereum létezésének kezdete óta minden egyes
tranzakciót le kell töltenie, ki kell számolnia, tárolnia és fel kell dolgoznia.
A shard láncok ugyanolyanok, mint bármely más blokklánc, csakhogy ezek csak egy
teljes blokklánc meghatározott részhalmazait tartalmazzák. Ez segíti a
csomópontokat azzal, hogy az Ethereum-hálózatnak csak egy szeletét, vagy shardját
kell kezelniük. Ez várhatóan növeli a tranzakciók átbocsátóképességét és az
Ethereum teljes kapacitását. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez a megoldás
csak olyan rendszereknél használható biztonságosan, ahol a node-ok száma elég
magas. Tehát elméletben csökkenti a biztonságát a rendszernek, ugyanakkor
53
megfelelő számú csomópont esetén ez elhanyagolható az ezzel járó pozitívumokhoz

képest.
6. Ábra: Az Ethereum blokklánc sharding-el és anélkül [57]
Az Ethereum úgy küzd a shard-támadás lehetősége ellen, hogy a csomópontokat

véletlenszerűen rendeli bizonyos shardokhoz, és folyamatosan, véletlenszerű
időközönként újraosztja őket. Ez a véletlenszerű mintavételezés megnehezíti a
hackerek számára, hogy tudják, mikor és hol korrumpáljanak egy shardot.
- Beacon chain: Ez egy vadonatúj blokklánc, amely központi szerepet játszik az

Ethereum 2.0-ban. Enélkül nem lenne lehetséges a shardok közötti
információmegosztás, és a skálázhatóság sem létezne. Éppen ezért kijelentették,
hogy ez lesz az első funkció, amelyet az Ethereum 2.0 felé vezető úton szállítanak.
Mivel a shard láncok párhuzamosan működnek, valaminek gondoskodnia kell arról,
hogy szinkronban maradjanak egymással. A beacon lánc gondoskodik erről azáltal,
hogy konszenzust biztosít a párhuzamosan futó shard láncok számára.[14] Ezt úgy
éri el, hogy véletlenszerűen osztja ki a stakereket a shard láncok érvényesítésére. A
shard láncokkal a validátorok már nem felelősek az Ethereum teljes hálózatáért, ahol
az új tranzakciókat minden csomópontnak továbbítják. Ehelyett csak a saját
shardjukon lévő blokkokat kell validálniuk. Tehát minden alkalommal, amikor egy
blokkot egy adott shardban kell hitelesíteni, a Beacon Chain véletlenszerűen választ
54
stakereket a shard blokk hitelesítésére.

A PoS konszenzus mechanizmusa nem változik, ahol miután egy staker validál egy
shard blokkot, egy validátorokból álló bizottság jön, hogy megerősítse a fő
Ethereum-láncon. Miután ez az igazolási folyamat befejeződött, a shard blokkban
lévő tranzakciókat a teljes hálózat számára megerősítik a Beacon-lánccal való
keresztkapcsolat létrehozásával.
Tehát a beacon chain “összefogja”, egyesíti és ellenőrzi, validálja a shard láncokat.
Ezen és a jövőbeli fejlesztések által az Ethereum hálózat egy több blokkláncból álló
rendszerré változik.
7. Ábra: A Shard láncok és a Beacon chain kapcsolatának ábrázolása [30]
4.3. Összefoglalás
A Bitcoinnal ellentétben az Ethereumot nem csak kriptopénz-hálózatként kívánják

használni. Ezt a platformot elsődlegesen a decentralizált alkalmazások építésére hozták létre,
és egy mellékes hozadéka az, amiről az emberek főként ismerhetik, vagyis hogy egy
kereskedhető token, az ether, ami az ökoszisztémának az “üzemanyaga”. Tehát az ether
elsődleges felhasználási területe vitathatatlanul az Ethereum hálózaton belül nyújtott
55
hasznossága és nem a különböző piacokon való kereskedése.
Az emberek az Ethereum natív pénznemét, az ETH-t digitális pénzként vagy biztosítékként

használhatják. Sokan értékmegőrzőnek is tekintik, hasonlóan a Bitcoinhoz. A Bitcoinnal
ellentétben azonban az Ethereum blokklánca jobban programozható, így az ETH-val sokkal
több mindent lehet csinálni. Használható decentralizált pénzügyi alkalmazások,
decentralizált piacok, tőzsdék, játékok és még sok egyéb felhasználási területe létezik.
56
5. A blokkláncok szabályozása Magyarországon
Az, hogy az államnak milyen szerepe van a gazdaságban már évszázadok óta létező kérdés.
A “piac mindenhatóságába” vetett hit következtében visszaszorult állami beavatkozás és a
piac szereplői által figyelmen kívül hagyott és elhanyagolt az externális hatások miatt az
állam beavatkozását, a piac állam által való szabályozását követelték meg.
Lentner Csaba szerint az állam szabályozó szerepe a 2008-as globális válságot követően a
következő intézmények váltak fontosabbá:
- a piac működését szabályozó intézmények (externáliák, információs aszimmetria,

méretgazdaságosság, piaci torzulások stb.),
- stabilizációs intézmények, amelyek biztosítják a gazdasági aktivitás számára a
megfelelő környezetet (árstabilitás, makrogazdasági kilengések, krízisek kezelése),
- legitimációt biztosító intézmények, a piacgazdaság működéséhez elengedhetetlen
társadalmi stabilitás érdekében (társadalombiztosítási rendszer, redisztribúció…)
[36].
Számunkra itt az a kérdés, hogy csak a jogi szabályozást kell-e vizsgálnunk, vagy a piac
szabályozását is. Véleményem szerint, a blokklánc jogi szabályozásának kellene az első
lépésnek lennie. Az is kérdéses, hogy ez mennyire lehetséges egy olyan technológia
esetében, amely természeténél fogva decentralizált. Ezt nem az én feladatom eldönteni, de
megállapítható, hogy a mai jogalkotóknak nehéz dolguk van ezen a területen. Az ideális az
lenne, ha a jogalkotó megfelelően elmélyülne a blokkláncok működésében és olyan
jogszabályokat alkotna, amely úgy védi a fogyasztókat, hogy közben nem hátráltatja az
innovációt.Az előző fejezetek után elmondható, hogy a blokklánc szinte hibátlanul működik
(eddigi ismereteink szerint), ami felveti a kérdést, hogy miért van szükség egyáltalán
szabályozásra. Ez a technológia még kiforratlan és kihasználatlan. Ennélfogva, ha most még
nem ismerjük az összes benne rejlő lehetőséget, fennáll az esélye annak, hogy nem ismerjük
a "támadás" lehetőségeit sem. Márpedig a jognak az is a feladata, hogy az előre nem látható
veszélyekkel szemben megvédje az állampolgárokat. A fogyasztók az eddigi tapasztalataik
alapján könnyen csapdába eshetnek. Egyrészt rosszhiszemű személyek büntetlenül
visszaélhetnek adataikkal. Szintén probléma, hogy a nagyfokú anonimitás lehetőséget ad a
57
bűnözőknek, hogy elrejtsék az illegális ügyleteiket. Emellett a blokkláncokhoz kapcsolódó

kriptovaluták nagymértékű volatilitása jelentős fogyasztóvédelmi aggályokat vet fel.
A legfőbb kihívást a blokkláncokhoz kapcsolódó kriptoeszköz jogi besorolása jelenti, mert

bár számos új jogszabály jelent meg ezekre vonatkozóan, ezen jogszabályok értelmezése
kapcsán még nem alakult ki a bírói, illetve hatósági gyakorlat. Bár egyes kriptoeszközök
már a hatályos hazai jogszabályok szerint is pénzügyi eszköznek (security tokenek) vagy
elektronikus pénznek (pl. fiat valuta alapú stablecoin-ok) minősülhetnek, ezek a kategóriák
nehezen tudják lefedni a kriptoeszközök valamennyi típusát, hiszen a jogi kategorizálást
korábban, nem a kriptoeszközökre tekintettel hozták létre. Márpedig a jogi besorolás lenne
az alapja számos jogi kérdés megválaszolásának (pl. adózás, fogyasztóvédelem, pénzügyi
intézménynek tekinthető-e a blokkláncunk vagy sem, stb.).
5.1. Szabályozás Magyarországon
A fogyasztóvédelem szempontjából a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a

fogyasztóvédelmi jogintézmények (pl. a befeketetővédelem, a betétvédelem, a szolgáltatók
tájékoztatási kötelezettsége a fogyasztó irányába, stb.) nem terjed ki a blokkláncokra és
egyéb kapcsolódó szolgáltatókra. Éppen ezért, ha egy kriptoszolgáltató csődbe kerül - ahogy
az az FTX esetén is történt - a fogyasztóknak nincs lehetőségük az Országos Betétbiztosítási
Alap, illetve a Befektető-védelmi Alap kártalanítását igénybe venni, mivel egyrészt a
kriptoeszközök (legalábbis azok jelentős része) nem minősülnek sem betétnek, sem
befektetésnek, amelyekre a védelem kiterjedne. Továbbá maguk a kriptoszolgáltatók sem
minősülnek sem pénzügyi intézménynek, sem befektetési vállalkozásnak a jogszabályok
értelmében bejegyzés hiányában, márpedig a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó
kriptoszolgáltatók többsége nincs ekként nyilvántartásba véve.
Felmerül továbbá az adózás kérdése, mind a felhasználó, mind az elfogadóhelyek, mind a

kriptoeszköz-szolgáltató oldaláról. Jelenleg a hazai jogszabályok egyedül a személyi
jövedelemadó kérdését rendezik, méghozzá akként, hogy az szja tv. értelmében
kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély
által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti
nyereség. Az ügyleti nyereséggel szemben jogszabályban meghatározott költségeket
58
számolhatnak el a magánszemélyek (pl. a kriptoeszközk megszerzésének költségei). A

kriptoeszközökből származó jövedelmekre a magánszemélyek egységesen 15% SZJA-t
kötelesek fizetni minden olyan esetben, amikor a kriptoeszközüket átváltják valamilyen fiat
valutára vagy annak segítségével terméket vagy szolgáltatást vásárolnak, ráadásul ennek
megfizetésével mentesül a szocho fizetése alól.
A fenti kedvezményes SZJA adózás azonban csak a bárki által megköthető

kriptoügyletekből származó bevétel esetén érhető el a magánszemélyek számára. Ez azt
jelenti, hogyha például nem mindenki számára érhető el a bányászás lehetősége (pl. privát
blokklánc), akkor az általános SZJA szabályok szerint kell adóznia. Ilyen esetben a
bányászás útján szerzett kriptoeszköz önálló tevékenységből származó jövedelemnek
minősül, amely a megszerzés időpontjában adóköteles a szokásos piaci árfolyamon, a
költségeket pedig vagy tételes költségelszámolással vagy 10%-os költséghányad
figyelembevételével lehet elszámolni.
A társasági adó szempontjából egyedül egy NAV állásfoglalás érhető el, konkrét jogszabályi
rendelkezés egyelőre nincs. Az állásfoglalás értelmében a Bitcoin egy olyan fizetési ígéret,
amelyet követelésként lehet kimutatni, és ugyan nincs kamata, de ha pénzre váltják vagy
felhasználják, akkor hozamot generál, amely hozam lehet pozitív vagy akár negatív is.
Végül meg kell említeni az áfa kérdését is, amely kapcsán az Európai Unió Bíróságának
ítélete szolgálhat iránymutatásul, amely megállapítja, hogy a kriptoeszközök és fiat valuták
közti átváltást úgy kell tekinteni, mintha két fiat valuta közti átváltásról lenne szó, amely
erre tekintettel mentes az áfa alól. A kriptoeszköz szolgáltatónak így tehát az átváltási
tevékenység után nem kell áfát fizetnie. Persze a kriptoeszközt ellenértékként elfogadó
szolgáltatónak áfát kell fizetnie, függetlenül attól, hogy fiat valutában vagy kriptoeszközben
kapja meg az ellenértéket.
Az adózás terén legjobb tudomásom szerint nincs folyamatban a társasági adó, illetve az áfa
kérdéskörét rendezni kívánó jogalkotási tevékenység. [7]
5.2. Szabályozás az Európai Unióban
A blokkláncok anonimitásából eredő problémák - ideértve azt, hogy ezáltal bűnszervezetek,
59
terrorista szervezetek könnyedén intézhetik illegális ügyleteiket, valamint a pénzmosás is

egyszerűbbé válik számukra - megoldását az Európai Unió az ún. AML/CFT (anti-money
laundering/countering the financing of terrorism) irányelv módosításával érte el. Eszerint
immár a kriptoszolgáltatóknak is kötelességük azonosítani a felhasználókat, hasonlóan
ahhoz, ahogy bankoknak is kötelességük elkérni az ügyfelek adatait. Ezáltal a bűnüldöző
szervek számára egyszerűbbé válik megállapítani, hogy a kriptovalutával lebonyolított
ügyletek kik között zajlottak. [22]
Fogyasztóvédelmi szempontból az EU által nemrégiben elfogadott MiCA rendeletet kell

kiemelni, amely három fő kriptoeszköz kategóriát különböztet meg: az eszköz alapú
tokeneket, az elektronikuspénz-tokeneket és a használati tokeneket. A rendelet lényegében
a pénzügyi intézményekéhez hasonló tájékoztatási kötelezettséget állapít meg a
kriptoszolgáltatók számára is. Továbbá előírja, hogy az egyes típusú kriptoeszközöket csak
meghatározott szervezeti formában (pl. hitelintézetként) működő szolgáltató hozhatnak
forgalomba, illetve azokkal csak ilyen szervként lehet kereskedni. Ez egyúttal azt is jelenti,
hogy ezentúl a kriptoszolgáltatóknak meg kell felelniük számos előírásnak (pl.
meghatározott mértékű saját tőkével kell rendelkezniük). [23]
Az EU tehát szabályozza a pénzügyi eszközök tokenizációját, azaz a pénzügyi eszközök

megosztott főkönyvekben való digitális reprezentációját vagy hagyományos
eszközosztályok tokenizált formában történő kibocsátását, tárolását, valamint
kereskedelmét. Ez azt jelenti, hogy az ilyen tevékenységet folytató szolgáltatókra is
ugyanazok a szabályok vonatkoznak mint a hagyományos részvényeket, kötvényeket és már
pénzügyi eszközöket kibocsátó, illetve azokkal kereskedő szervezetekre. [24]
Az Európai Uniónak több évébe telt, hogy feltárja a blokkláncban rejlő potenciális
lehetőségeket és kihívásokat. Az Európai Tanács még 2018 elején hozta létre az EU
Blokklánc Megfigyelőközpontját és Fórumát azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a
technológia iránt érdeklődőknek, és megpróbálja a gazdaságot a blokklánc köré egyesíteni.
2019 ápriliásban 21 uniós tagállam csatlakozott az Európai Blokklánc Partnerség (European
Blockchain Partnership, EBP) aláírásához.
Az EBP a kiberbiztonságra, a magánélet védelmére és az energiahatékonyságra
összpontosít, és teljes mértékben összhangban van az uniós jogszabályokkal [61]. Az
Európai Unió, miközben elismeri a blokklánc szabályozásának fontosságát, hasznos
60
eszközként tekint a technológiára. Ezt bizonytja, a 2020-ban a blokklánc fejlesztésébe

fektetett 386 millió dollárt. Úgy gondolják, hogy a gazdaság legtöbb szektorát át fogja
alakítani, ezért annak a fejlesztése, valamint a szabályozása is fontos. Mariya Gabriel, a
digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos igazgatója szerint:
"A blokklánc nagyszerű nagy lehetőség Európa és a tagállamok számára az információs

rendszerek újragondolására, 24 a felhasználók bizalmának és magánéletének
előmozdítására, új üzleti lehetőségek és üzleti lehetőségek megteremtésére, valamint új
vezetői területek létrehozására a polgárok, a vállalkozások, a közszolgáltatások és a
vállalatok számára." [26]
Jelenleg az Európai Tanács nem vesz részt teljes mértékben a blokklánc és és a kriptopénz
ökoszisztémák fejlesztésében. Az általános elképzelés a technológia nemzeti szintű
szabályozásának előmozdítása.
61
6. Blokklánc és a vállalatok
A blokklánc technológia megjelenése forradalmasította a biztonságos adattárolásról és

átvitelről való gondolkodást. Bár ezt kezdetben a Bitcoinhoz és hasonló kriptovalutákhoz
társították, a blokklánc azóta számos iparágra és ágazatra, többek között a pénzügyre, az
egészségügyre és az ellátási láncok kezelésére is kiterjedt. Az egyik terület, ahol a blokklánc
különösen ígéretes, az a vállalkozások és vállalatok területe. A biztonság növelésének, a
folyamatok racionalizálásának és a költségek csökkentésének lehetőségével a blokklánc
technológia világszerte felkeltette a cégek figyelmét. Ebben a fejezetben a blokklánc
bevezetésének pénzügyi és technológiai aspektusait vizsgálom multinacionális illetve kis és
-középvállalkozások esetében, elemezve ennek a technológiának az előnyeit, kihívásait és
valós alkalmazásait.
6.1. Pénzügyi és technológiai megközelítés
A blokklánc technológia az elmúlt években jelentős figyelmet kapott, nemcsak a

kriptovaluták eszközeként, hanem a különböző iparágakban való lehetséges alkalmazásai
miatt is.
A kriptopénzbe való befektetés, mint minden más befektetés, potenciális előnyökkel és
kockázatokkal is jár. Egyre több nagyvállalat, mint például a Tesla, a PayPal és a
MicroStrategy, nagy összegeket fektetnek kriptopénzekbe. Az ilyen befektetések előnyei
közé tartozik a befektetői portfólió diverzifikációja, valamint korábban a
kockázatcsökkentés is, mivel a kriptopénzek jellemzően alacsony korrelációval
rendelkeztek más eszközosztályokkal. Jelenleg ezt már nem lehet kijelenteni, ugyanis egyre
több kriptopénz egyre jobban leköveti bizonyos részvények, indexek mozgását. [5] Ez azt
jelenti, hogy a kriptopénz árfolyama nem mindig mozog együtt más befektetési eszközök
árfolyamával, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy csökkentsék a portfóliójuk
kockázatát, és egyúttal javítsák a hozamot, mivel a kriptopénz árfolyama függetlenül mozog
más eszközosztályokétól. Emellett a kriptopénzek befektetési lehetőségeket kínálnak a
hagyományos piacokon nem elérhető területeken, például a decentralizált pénzügyi (DeFi)
rendszerekben.
62
Ugyanakkor a vállalatoknak több tényezőt is gondosan mérlegelniük kell, mielőtt úgy

döntenek, hogy kriptovalutába fektetnek.
Elsődlegesen meg kell érteniük a kriptopénz és az alapjául szolgáló technológia, a blokklánc
természetét, működését. A kriptopénz olyan digitális vagy virtuális valuta, amely alapvetően
a blokklánot használja működésének alapjául, így a biztonság érdekében kriptográfiát
használ, és központi banktól függetlenül működik.
Másodszor, a vállalatoknak figyelembe kell venniük a szabályozási környezetet és a ebbe
való befektetéssel járó jogi kockázatokat. A kriptopénzre vonatkozó szabályozások
joghatóságonként nagyon eltérőek, és a vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy megfeleljenek
az alkalmazandó törvényeknek és rendeleteknek. Emellett a kriptovaluták jogi státusza még
mindig változik, fejlődik, ezért a vállalatoknak gondosan mérlegelniük kell a potenciális jogi
kockázatokat, amelyek egy feltörekvő és gyorsan változó piacra történő befektetéssel
kapcsolatosak.
Harmadszor, figyelembe kell venniük a kriptopénzpiacok volatilitását és likviditását. A
kriptovaluták ismertek a szélsőséges árfolyam-ingadozásukról és értékük rövid idő alatt
drámaian változhat. Ráadásul a kriptopénzpiacok likviditása korlátozott lehet, ami azt
jelenti, hogy nehéz lehet nagy mennyiségű kriptopénzt vásárolni vagy eladni anélkül, hogy
ez hatással lenne a piaci árfolyamra.
Negyedszer, a vállalatoknak gondosan mérlegelniük kell a befektetéssel járó potenciális
pénzügyi és működési kockázatokat. Tisztában kell lenniük a kriptopénz birtoklásával járó
kockázatokkal, például a hackelés vagy lopás lehetőségével és megfelelő intézkedésekkel
kell rendelkezniük ezeknek a mérséklésére. Ezentúl meg kell vizsgálniuk a kriptopénz-
befektetéseknek a pénzügyi kimutatásokra, az adókötelezettségekre és az általános üzleti
stratégiára gyakorolt lehetséges hatását. Végezetül pedig folyamatosan követni kell a
kriptovaluták szabályozását, ugyanis az rendszeresen változik, így figyelemmel kell
kísérniük a szabályozó hatóságok intézkedéseit, hogy megőrizzék a befektetésük értékét és
legalitását.
A kockázatok ellenére a kriptopénzbe való befektetésnek a vállalatok számára várható

előnyei is vannak. Például potenciálisan magas hozamú új eszközosztályba való befektetést
biztosíthat, diverzifikálhatja a vállalat befektetési portfólióját, és új üzleti modelleket vagy
bevételi forrásokat tesz lehetővé.
63
Összefoglalva, az ezirányú befektetés egy összetett döntés, amely számos tényező gondos
mérlegelését igényli, beleértve a technológiát, a szabályozást, a likviditást, a pénzügyi és
működési kockázatokat és a potenciális előnyöket. A vállalatoknak alapos átvilágítást és
kockázatértékelést kell végezniük, mielőtt kriptopénzbe fektetnek, hogy a befektetés
összhangban legyen az általános üzleti stratégiájukkal és kockázattűrő képességükkel.
A blokklánc technológia az elmúlt években jelentős figyelmet kapott, nemcsak a

kriptovaluták eszközeként, hanem a különböző iparágakban való lehetséges alkalmazásai
miatt is. Egy másik olyan terület, ahol a blokklánc technológia nagy potenciált mutat a
pénzügyi vonatkozás, befektetések mellett, az üzleti műveletek területe. Decentralizált,
biztonságos és átlátható jellege vonzóvá teszi a vállalatok számára, amelyek racionalizálni
szeretnék működésüket, növelni a biztonságot és csökkenteni a költségeket.
A blokklánc-technológiának két fő jellemzője van, amelyek fontosak a technológia

bevezetése és értelmes használata szempontjából (8. ábra):
- biztonságos, ellenőrzött, megbízható információcsere a blokkláncon keresztül valós

időben, amely az ellátási hálózat minden tagja vagy bárki más számára
hozzáférhetővé teszi azokat (a blokklánc típusától függően),
- a blokkláncon élő intelligens szerződések-alkalmazásokon keresztül bizonyos
követelmények teljesülése esetén a megállapodott tranzakciók automatikus
ellenőrzésének és végrehajtásának lehetősége. [20]
A következő fejezetben a blokklánc technológiai aspektusait és lehetséges alkalmazásait

vizsgálom meg a vállalatok, vállalkozások kontextusában. Továbbá bemutatom az
alkalmazásával kapcsolatos kihívásokat és korlátokat, illetve azt, hogy hogyan lehet ezeket
leküzdeni.
6.2. Új technológia bevezetése a vállalatok, vállalkozások

esetében
Az új technológiák bevezetése egy vállalkozás életében gyakran elengedhetetlen ahhoz,

hogy lépést tudjon tartani az iparági trendekkel és a versenytársakkal. Azonban ezek
64
bevezetése jelentős erőforrásokat és időt igényelhet. Ezért a sikeres alkalmazás érdekében

fontos, hogy a vállalkozás megfelelően tervezze meg és hajtsa végre a folyamatot.
Az első lépés a problémák felismerése, azonosítása, megismerése majd az ezt megoldani

hivatott technológiai megoldás kiválasztása és megértése. A vállalkozásnak alaposan fel kell
mérnie, hogy milyen előnyöket nyújthat az adott technológia, és milyen kockázatokkal
járhat a bevezetése. Ezen kívül fontos, hogy a cég megfelelő szakembereket alkalmazzon,
akik képesek megérteni az új technológiát és implementálni azt a vállalkozás működésébe.
Egy ilyen megoldás bevezetése során fontos figyelembe venni a bevezetési folyamat összes
részletét, beleértve a szükséges erőforrásokat, az időtartamot, a képzést, a működési
folyamatok módosításait és azt, hogy valószínűleg a bevezetés alatt a termelés csökkenni
fog átmenetileg. Ezen kívül fontos, hogy a vállalkozás meghatározza, hogy az új technológia
bevezetése hogyan illeszkedik az üzleti tervébe, és milyen hatással lehet az üzleti
működésre.
Az új technológia bevezetése során a kommunikáció és a képzés is fontos szerepet játszik.

A vállalkozásnak meg kell osztania az új technológiával kapcsolatos információkat az
alkalmazottakkal és a vezetőséggel, biztosítania kell, hogy mindenki megértse az új
megoldások miértjeit, előnyeit és magát a bevezetési folyamatot. Emellett szükséges, hogy
a vállalkozás megfelelő szintű képzést biztosítson az alkalmazottaknak, hogy azok
optimálisan, hatékonyan tudják használni az új technológiát.
Egy technológia bevezetése után fontos, hogy a vállalkozás mérje az eredményeket és

értékelje az új technológia hatását a vállalkozásra. Ezután elemezni kell, hogy az új
technológia hogyan járult hozzá az üzleti működés hatékonyságának növeléséhez. Ezeknek
az elvégzése, befejezése nem jelenti azt, hogy a folyamat véget ért. Az innováció
folyamatos, újabb és újabb lehetőségek adódhatnak a fejlesztésre és az optimalizálásra. A
bevezetett új megoldás folyamatos fejlesztése és frissítése segíthet a vállalkozásnak
megőrizni versenyképességét, és javítani a hatékonyságot.
Fontos azonban, hogy a fejlesztések ne jelentsenek túlzott terhet a cégre, és ne

veszélyeztessék az üzleti terv profitabilitását és fenntarthatóságát. Ezért fontos, hogy a
fejlesztéseknek az üzleti stratégiához és célkitűzésekhez kell igazodniuk, és figyelembe kell
venniük a vállalkozás jelenlegi pénzügyi helyzetét és lehetőségeit.
65
A DLT vagy blokklánc technológia az utóbbi évek egyik olyan innovációja, amelyről úgy
vélik, hogy számos hagyományos üzleti vonatkozású problémát megold. A blokkláncot
övező felfokozott hangulat azonban néha félrevezeti a vállalatok döntéshozóit, mivel a
technológiával kapcsolatos ismeretek zavarosak vagy hiányosak.
Összefoglalva, az új technológiák bevezetése lehetőséget jelent a vállalkozások számára,

hogy javítsák a hatékonyságot, növeljék a versenyképességet és javítsák az ügyfélélményt.
Azonban a sikeres bevezetés érdekében fontos, hogy az új technológiák bevezetése és
használata megfeleljen az üzleti tervnek, a szükséges erőforrások álljanak a rendelkezésre,
az alkalmazottak megfelelő képzést kapjanak és a monitorozás és kiértékelés lehetőleg
folyamatos legyen a bevezetés után is.
A technológiai fejlődés felgyorsulásával egyre több vállalkozás keresi az új és innovatív

megoldásokat, amelyekkel növelhetik hatékonyságukat, javíthatják versenyképességüket, és
növelhetik profitjukat illetve csökkenthetik kiadásaikat. Az egyik ilyen megoldás a
blokklánc-technológia, amely egyre inkább elterjedt és fontos eszköze az üzleti világnak.
A blokklánc-technológiát nem lehet olyan egyszerűen beilleszteni az üzleti folyamatokba,

mint egy új eszközt vagy szolgáltatást. Ahhoz, hogy valódi hatást gyakoroljon a
vállalkozásokra, átfogó tervezési folyamatot kell követniük, amely figyelembe veszi az
üzleti stratégiát, az adatkezelést, a pénzügyi követelményeket és a jogi kereteket is. Az első
lépésként a vállalkozásoknak azonosítaniuk és meg kell ismerniük azokat a területeket, ahol
a blokklánc-technológia használata előnyökkel járhat.
Az adatok védelme és biztonsága szintén kritikus szempont az üzletben. A blokklánc-

technológia előnye, hogy decentralizált, és minden tranzakció visszakereshető, biztonságos
és átlátható. Azonban, ahhoz hogy az adatok biztonságosan tudják tárolni és kezelni, a
vállalkozásoknak megfelelő infrastruktúrát kell kialakítaniuk és megfelelő biztonsági
intézkedéseket kell bevezetniük.
A blokklánc-technológia használatának megkezdéséhez a vállalatok fontolóra vehetik egy

privát vagy engedélyköteles blokklánc bevezetését, amely lehetővé teszi számukra, hogy
nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak a hálózat felett. Alternatívaként csatlakozhatnak egy
meglévő nyilvános blokklánc-hálózathoz, ahol kevesebb kontrollt tudhatnak magukénak,
ugyanakkor a biztonság (vagyis az adatok megváltoztathatatlansága a decentralizáltság
66
miatt) nagyobb.
Elmondható tehát, hogy a vállalkozásoknak körültekintőeknek, felkészültnek, és

alkalmasnak kell lenniük arra, hogy egy új, átfogóbb technológiát be tudjanak vezetni.
6.3. A blokklánc és a multinacionális vállalatok
Ahogy a blokklánc technológia egyre nagyobb teret hódít, a multinacionális vállalatok azt
vizsgálják, hogyan használhatják ki ezt az innovatív technológiát működésük
racionalizálására, ellátási láncuk irányításának javítására és általános hatékonyságuk
növelésére. A közvetítők kiküszöbölésére, az átláthatóság fokozására és a bizalom
növelésére való képessége vonzó opcióvá teszi az üzleti folyamataikat javítani kívánó
globális vállalatok számára.
A multinacionális nagyvállalatok számos szempont miatt alkalmazzák a blokklánc

technológiát. Az egyik leggyakoribb felhasználási területe az ellátási lánc kezelése. A
blokklánc használatával az áruk egyik féltől a másik félig történő mozgásának nyomon
követése révén a vállalatok javíthatják a készletszintek kezelését, csökkenthetik a pazarlást
és biztosíthatják a termékek minőségét illetve ezáltal biztosítva van, hogy a nyersanyagoktól
a késztermékekig minden lépés dokumentálva és ellenőrizve legyen. [33] Segíthet a
vállalatoknak a termékek eredetiségének ellenőrzésében is, csökkentve ezzel a hamisított
áruk ellátási láncba kerülésének kockázatát, ami különösen fontos az olyan iparágakban
működő vállalatok számára, mint az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a luxuscikkek.
A technológia alkalmas a hatékonyság növelésére és költségmegtakarításra is. Képes

automatizálni az olyan folyamatokat, mint a szerződéskezelés, a fizetés-feldolgozás és a
szabályozási megfelelés, csökkentve ezzel a közvetítők szükségességét és a tranzakciós
költségeket. Ez különösen értékes lehet az összetett globális piacokon működő vállalatok
számára. Emellett segíthet a biztonság növelésében és a csalás elleni védelemben. Az
elosztott főkönyvi technológia használatával a vállalatok megváltoztathatatlan nyilvántartást
hozhatnak létre a tranzakciókról és az adatokról, így a rossz szándékú szereplők számára
sokkal nehezebbé válik a nyilvántartások manipulálása vagy megváltoztatása.
67
6.3.1. A multinacionális vállalatok működését nehezítő tényezők

áttekintése
A multinacionális vállalatok működése során számos kihívással kell szembenézniük,

amelyeket a globális piacok, a szabályozás és az üzleti környezet változása okoz. Ezek a
tényezők gyakran nehezítik a vállalatok hatékony működését, és akadályozzák az
innovációra és növekedésre való törekvést.
6.3.1.1. Gyors változásra való lassú reagálás
A multinacionális vállalatok számára egyik legnagyobb kihívást a gyors változásokra való

lassú reagálás jelenti. Az üzleti környezet gyors változása, az új technológiák és fogyasztói
preferenciák állandó változása, valamint a geopolitikai és gazdasági tényezők hatása számos
kockázatot rejt magában. A hagyományosan működő vállalati struktúrák és a szigorú
hierarchiák általában lassú döntéshozatalt eredményeznek, amely nehézségeket okozhat a
vállalatoknak a változásokra való gyors reagálásban. [51]
Ez a probléma különösen akkor jelentős, ha az ágazat vagy a piacon belüli verseny intenzív,
és az innováció és az ügyfélpreferenciák gyors változásai gyakoriak. A multinacionális
vállalatoknak gyakran nehéz alkalmazkodni a globális piaci kihívásokhoz és
lehetőségekhez, mivel az egyes országok eltérő jogi és szabályozási rendszerei, valamint a
különböző kultúrák és nyelvek is kihívást jelentenek.
A blokklánc technológia lehetőséget nyújthat a multinacionális vállalatok számára a

gyorsabb reagálásra és az üzleti folyamatok hatékonyabb kezelésére. A technológia
decentralizált jellege és a biztonságos adatátvitel lehetősége lehetővé teszi a vállalatok
számára a hatékonyabb és biztonságosabb üzleti folyamatok kezelését. [38] Az
okosszerződések lehetőséget biztosítanak az automatizált üzleti folyamatokra, amelyek
javíthatják az átláthatóságot és csökkenthetik a tranzakciós költségeket. A blokklánc
technológia emellett lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy biztonságosan és hatékonyan
kezeljék a globális ellátási láncokat, azonosítsák az esetleges hiányosságokat és javítsák a
lánc hatékonyságát. [38]
Összességében tehát a blokklánc lehetőséget nyújt a multinacionális vállalatok számára a

hatékonyabb és gyorsabb üzleti folyamatok kezelésére, amely segíthet nekik alkalmazkodni
68
a globális piacok változásaihoz és javítani a versenyképességükön. Természetesen a

technológia alkalmazásával nem lehet teljesen kiküszöbölni a lassú reagálás, döntéshozás
problémáját, ugyanakkor segít a lassú részfolyamatok felgyorsításában, biztonságosabbá
tételében.
6.3.1.2. Jogi, adózási környezetek
A világ különböző országaiban eltérő adózási és jogi szabályok vannak érvényben,

amelyeknek a változása jelentős hatással lehet a vállalatokra.
Az adózási szabályok változása például jelentős hatással lehet a vállalatok profitabilitására.
Ha az adókulcs emelkedik, az csökkenti a vállalatok nyereségét, és fordítva. A jogi
környezetek változása is komoly kihívást jelenthet a multinacionális vállalatok számára. Az
eltérő jogi rendszerekben és szabályozásokban való eligazodás bonyolult és költséges lehet,
különösen azokban az országokban, ahol a jogi környezet instabil vagy korrupt.
A blokklánc technológia képes lehet segíteni ezen a problémán, de teljesen megoldani azt
nem tudja. Itt a probléma megoldását érdemes az állam oldaláról megközelíteni. A blokklánc
technológia alkalmazása a nemzetközi kereskedelemben jelentős előrelépést jelenthet az
adminisztrációs folyamatok terén. Az árutovábbítás során az áru sok szereplő kezén átmegy,
így az ehhez kapcsolódó dokumentumok mennyisége és bonyolultsága rendkívüli
mértékben növekszik. Az adatok egymástól való függése és összetettsége miatt az
adminisztráció nehézkes, hosszadalmas és költséges. Emellett a hibalehetőségek száma is
magas, ami tovább növelheti a folyamatok lassúságát és az adminisztrációs díjakat. A
blokklánc technológia alkalmazásával ezek a tranzakciók átláthatóbbá, biztonságosabbá és
hatékonyabbá válhatnak. Az áruk eredetének és mozgásának követése, az azokkal
kapcsolatos hatósági döntések, például az áruk átvételével és szállításával kapcsolatos
információk, valamint a számlázás és fizetési információk minden egyes lépése blokklánc
rendszerben rögzíthető. Az okosszerződések használata lehetővé teszi azonnali, automatikus
átutalásokat, amint az előre meghatározott feltételek teljesülnek. Például az áruk elérésével
a vámkezelési pontra, a vámok automatikusan átutalhatók egy intelligens szerződés
segítségével. Ez lehetővé teszi a vámok átutalásának gyorsabb és egyszerűbb végrehajtását,
csökkentve ezzel az adminisztratív költségeket és felgyorsítva a végrehajtás sebességét. A
blokklánc technológia alkalmazásával az adminisztráció jelentős mértékben
69
egyszerűsödhet, és hatékonyabbá, az üzleti folyamatok átláthatóbbá, biztonságosabbá és

optimalizáltabbá válhatnak. [27] Az áruk valós idejű nyomon követése és
dokumentációjának automatizálása lehetővé teszi az adminisztráció számottevő
csökkentését és a tranzakciók sebességének növelését. Emellett a tranzakciók és adatok
biztonságos tárolása is elérhető, így csökkenthető a csalások és adathalász támadások
kockázata is.
A blokklánc technológia alkalmazása tehát a nemzetközi kereskedelem esetében

csökkentheti az adminisztratív költségeket és javíthatja a folyamat hatékonyságát,
gyorsaságát, ezáltal növelve a vállalatok versenyképességét a globális piacon. [27]
6.3.1.3. Geopolitikai feszültségek
A problémák között meg kell említeni a geopolitikai feszültségeket is. Akár háborús
konfliktusok, a világ egyik részén történő politikai változások mind olyan kockázatot
jelentenek a multinacionális vállalatok számára, amelyek többféle, de akár előre nem látható
hatással is lehetnek a működésükre.
Az egyik ilyen hatás a bizonytalanság. A politikai feszültségek miatt előre nem látható
tényezőkkel kell számolniuk a vállalatoknak, amelyek befolyásolhatják a tervezésüket és a
befektetéseiket. Ez pedig azt jelenti, hogy a vállalatoknak gyakran nehéz előre tervezniük,
és hatékonyan kihasználni a globális piacokat.
A másik hatás az instabilitás. A politikai feszültségek miatt a piacokon gyakran instabilitás

alakul ki, amely befolyásolhatja a vállalatokat. A vállalatoknak állandóan figyelemmel kell
kísérniük a politikai helyzetet, és szükség esetén gyorsan alkalmazkodniuk kell az új
helyzethez. A geopolitikai feszültségek hatásai sokkal mélyebbre hatolnak a vállalatok
életében, mint amire elsőre gondolnánk. Az ilyen feszültségek nem csak a politikai
bizonytalanság miatt jelentenek problémát a vállalatok számára, hanem például a
kereskedelmi korlátozások és szankciók miatt is. Ez különösen akkor jelent problémát, ha
az érintett országok a vállalatok legfontosabb piacai közé tartoznak.
Itt a problémák politikai eredetűek, mintsem technológiai alapúak, tehát ezeket a

nehézségeket, kihívásokat nem lehet megoldani egy új technológia bevezetésével,
használatával.
70
6.3.1.4. Nyelvi és kulturális különbségek
Ahogy a vállalatok kiterjesztik üzleti tevékenységüket más országokra, a különböző nyelvek

és kultúrák közötti kommunikáció és együttműködés jelentős nehézséget okozhat.
Az első kihívás a kommunikáció. Ha a vállalat nem rendelkezik szakszerű fordítási és

tolmácsolási szolgáltatásokkal, akkor nehézségekbe ütközhet a kommunikáció a helyi üzleti
partnerekkel, dolgozókkal és ügyfelekkel. Az idegen nyelvű dokumentumok, e-mailek és
más kommunikációs formák könnyen félreértéseket és hibákat okozhatnak, amelyek
befolyásolhatják az üzleti eredményeket és az ügyfélkapcsolatokat.
A második nehézség a kulturális különbségek. A vállalatoknak meg kell érteniük a helyi

kultúrát, az üzleti szokásokat, a vallási és politikai normákat, hogy hatékonyan tudjanak
dolgozni a helyi dolgozókkal és üzleti partnerekkel. Ha a vállalat nem érti meg ezeket a
különbségeket, könnyen előfordulhat, hogy nem tartják tiszteletben a helyi kultúrát, és ezzel
megsérthetik az üzleti kapcsolatokat. [41]
Néhány példa az ilyen kultúrális különbségekre:
- Ázsiában az ajándékok a tartalmas, virágzó és hosszú távú kapcsolat iránti vágy

kifejezésére szolgálnak.
Tajvanon, Kínában és Szingapúrban az ajándékozásnak vannak bizonyos szabályai,

amelyeket be kell tartani:
- Nem illik órákat, karórákat és zsebórákat ajándékozni, mivel ezek a

megajándékozott halálának visszaszámlálását jelzik.
- Soha ne adjunk ollót vagy kést, mivel az éles tárgyak a kapcsolat megszakadását
szimbolizálják.
- Soha ne adjunk olyan ajándékot, amely 4-es számmal érkezik, mivel a 4-es számot
szerencsétlennek tartják.
- A kültéri cipőket tisztátalannak tartják. Általában az ajtóban le kell venni a cipőt.
[47]
Tehát látható, hogy azzal, hogy a helyi kultúrákat nem ismerik a cégek, üzletkötők, könnyen
meg lehet sérteni a másik felet.
A harmadik kezelendő “probléma” a diverzitás kezelése. A multinacionális vállalatoknak
71
meg kell találniuk a módját annak, hogy kezeljék a különböző kultúrákból és szokásokból
származó dolgozóikat, hogy mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön. A kulturális
érzékenység és a kultúrák közötti megértés fontos a vállalati kultúra kialakításában, és a
vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy olyan munkahelyi környezetet hozzanak létre,
amely támogatja a sokszínűséget és az inkluzivitást. [41] Emellett érdemes megjegyezni,
hogy ha a vállalat egy olyan környezetet tud teremteni a munkavállalók számára, ahol
mindenki ki tud teljesedni, a különböző kultúrájú, felfogású emberek különböző módon
közelítik meg a problémát illetve annak megoldását, így kreatívabb, hatékonyabb, jobb
megoldások születhetnek. Ezáltal a cég akár versenyelőnybe is kerülhet a konkurenciákkal
szemben.
Ebben a problémának a megoldásában a blokklánc (jelenlegi ismereteink szerint) nem képes
segíteni. Ezért továbbra is szükség van az emberi kapcsolatokra és az üzleti folyamatokban
jártas szakemberekre, akik képesek áthidalni az esetleges nyelvi és kulturális különbségeket.
6.3.1.5. Konkurencia
A multinacionális vállalatoknak nem csak a globális piacokon, hanem a helyi piacokon is

versenyezniük kell a helyi és globális versenytársaikkal. Ez több konkurenst jelent, több
helyettesítő terméket, többféle, szerteágazóbb felhasználói igények, amikre mind reagálnia
kell a vállalatnak annak érdekében, hogy az adott régióra, piacra való belépés profitábilis
legyen. Ugyanakkor többek között a technológia fejlődésével is lehetséges differenciálni
magát a cégnek a konkurenciáktól illetve az ő megoldásaiktól, termékeiktől. Ez akár
megjelenhet a termék kényelmesebb használatában, az előállítási költség (így a végösszeg)
csökkentésében, a termék több helyen való (például webshopok) történő megvásárlásában
is, amely tekintetben a blokklánc technológia előnyt jelenthet az azt bevezető
vállalkozásnak.
6.3.1.6. Fenntarthatóság
A multinacionális vállalatoknak meg kell találniuk a megfelelő megoldásokat, hogy

minimalizálják a tevékenységeik hatását a környezetre, az emberi egészségre és a
társadalomra, és pozitív változásokat hozzanak létre a világ különböző területein
Az egyik legfontosabb kihívás a multinacionális vállalatok számára az, hogy hogyan lehet
72
fenntarthatóvá tenni a termelési folyamatokat, az energiafelhasználást és a szállítási

tevékenységeket. Ennek érdekében a vállalatoknak olyan megoldásokat kell keresniük,
amelyek csökkentik az üzemanyag-felhasználást és a széndioxid-kibocsátást. A
vállalatoknak azonban nem csak a saját tevékenységeikre kell összpontosítaniuk, hanem
figyelembe kell venniük a beszállítók és a vevők tevékenységeit is, és támogatniuk kell őket
a fenntarthatósági céljaik elérésében. Figyelembe kell venniük a helyi kultúrákat, értékeket
és szokásokat, és be kell illeszkedniük a helyi közösségekbe. A vállalatoknak felelősséget
kell vállalniuk a környezetük és a társadalom iránt, és hosszú távon fenntartható üzleti
modellt kell alkalmazniuk.
Habár ez csak egy kis lépés a fenntarthatóság szempontjából, de a cégek a blokklánc

segítségével átlátható és nyomon követhető ellátási láncot hozhatnak létre, amellyel
monitorozhatják, hogy a termék vagy annak összetevői megbízható forrásból illetve
megbízható kereskedőkön keresztül jutottak-e el a végfelhasználókhoz, az áruk környezeti
hatásait illetve az okosszerződések alkalmazása elősegíti a fenntartható gyakorlatok
betartását is. Emellett lehetővé teszi, hogy azonosítsák az ellátási láncban a nem hatékony
működést, automatizálják az ellenőrzési folyamatokat, amelyek biztosítják a beszállítók által
betartandó szabályokat és előírásokat, ezenkívül biztosítani tudják a fenntartható
gyakorlatokat szabályozó szerződéses feltételek betartását.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a Proof of Work mechanizmust használó láncok a

működésükből adódóan nem fenntarthatóak, energiatakarékosak. Így ha egy vállalatnak ez
egy szempont, érdemes egy olyan blokkláncot választani, amely valamilyen más
mechanizmust használ a konszenzus elérésére.
6.3.1.7. Összefoglalás
4. Táblázat: A blokklánc nyújtotta megoldási lehetőségek a multinacionális vállalatok

működését nehezítő tényezőire (saját szerkesztés)
Nehézségek Blokklánc által nyújtott megoldás
Gyors változásra való lassú - Az okosszerződések lehetőséget biztosítanak az

reagálás automatizált üzleti folyamatokra, gyorsítva a
73
reagálási időt.
- A globális ellátási láncok biztonságos és hatékony
kezelése, az esetleges hiányosságok azonosítsa így
leehtőség hogy javítsák a lánc hatékonyságát.
Jogi, adózási környezetek Megoldás az állam oldaláról érkezhet.

- Olyan szabályozási környezet kialakítása, amely
egyszerre képes támogatni az innovatív
megoldások alkalmazását, de közben kellő
védelmet nyújt a fogyasztók számára annak
esetleges veszélyeivel, káros hatásaival szemben.
Például:
Vám kezelése, okosszerződések segítségével. Az
adminisztráció jelentős mértékben egyszerűsödhet, és
hatékonyabbá, az üzleti folyamatok átláthatóbbá,
biztonságosabbá és optimalizáltabbá válhatnak.
A fogyasztói viták, bírósági eljárások minimalizálása az
okosszerződések alkalmazása révén.
Geopolitikai feszültségek Nem tud rá megoldást nyújtani. (Jelenlegi ismereteink

szerint)
Nyelvi és kulturális Nem tud rá megoldást nyújtani. (Jelenlegi ismereteink

különbségek szerint)
Konkurencia Egy új technológia használatával differenciálhatóvá

válnak a cégek a konkurenciáktól, illetve annak használata
által, annak pozitív tulajdonságainak segítségével
versenyelőnyhöz juthatnak.
Fenntarthatóság Ellátási lánc hatékonyabb kezelése, ellenőrzése, termék

eredetének biztosítása.
6.3.2. A Blokklánc használat-esetei multinacionális vállalatoknál
A blokklánc technológia számos hasznos alkalmazási lehetőséget kínál a multinacionális

vállalatok számára.
A blokklánc a logisztikában, ellátási láncban illetve az egyéb üzleti folyamatokban történő

alkalmazásának néhány legfontosabb jelenlegi területe a következők (8. ábra): a termékek
eredetének nyomon követése, valamint a termékáramlás nyomon követése az ellátási
hálózaton keresztül, a kereslet előrejelzése, a hamisítási és csalási kockázat csökkentése, az
74
információkhoz való nyílt hozzáférés az ellátási láncban, a környezetre gyakorolt negatív

hatások csökkentése és a tranzakciók automatizálása intelligens szerződések révén. Sok
esetben a blokklánc megvalósítási területei az ellátási lánc menedzsmentjében
kombinálódnak, és a blokkláncot egyszerre használják például a termékek eredetének és
áramlásának nyomon követésére, de a csalási kockázat csökkentésére és a pontosabb
kereslet-előrejelzésre is. [20]
8. Ábra: A blokklánc tulajdonságai illetve azon helyek, ahol a használata előnnyel

járhat [20]
75
6.3.2.1. Ellátási lánc, ellenőrzési rendszerek
A blokklánc lehetővé teszi az ellátási lánc átláthatóságának növelését, amely javítja az

ellenőrzési rendszereket. A blokklánc segítségével a vállalatok nyomon követhetik az áruk
mozgását az ellátási lánc minden szakaszában. [38]
Az ellátási lánc átláthatósága kulcsfontosságú az ellenőrzési rendszerek hatékony működése

szempontjából, mivel az áruk útjának teljes nyomon követése lehetővé teszi a vállalatok
számára, hogy ellenőrizzék az áruk eredetét, minőségét és biztonságát. Az ellátási láncokat
sokszor, hagyományosan papíralapú dokumentációval és centralizált adatbázisokkal
kezelik, amelyek gyakran nem teszik lehetővé a teljes átláthatóságot, és adataik hamisítására
vagy manipulálására nyitottak. A blokklánc technológia lehetővé teszi a vállalatok számára,
hogy létrehozzanak egy decentralizált adatbázist az ellátási lánc összes résztvevőjével, ahol
minden tranzakció és adatváltozás nyilvánosan, és kriptográfiailag biztosított módon kerül
rögzítésre. Ez növeli az ellátási lánc átláthatóságát és megbízhatóságát, és segít az
ellenőrzési rendszerek hatékonyabb működésében. A blokklánc lehetővé teszi a vállalatok
számára, hogy az áruk útjának minden egyes szakaszát nyomon kövessék, azokat az
eredettől kezdve egészen a végfelhasználóig. Ez segít a vállalatoknak az áruk eredetének
ellenőrzésében, a beszállítóik minőségének és fenntarthatóságának ellenőrzésében, és a
fogyasztók biztonságának és elégedettségének javításában. Ezen túlmenően lehetővé teszi
az ellátási lánc összes résztvevője számára, hogy az adatokat közvetlenül megosszák
egymással, és így minimalizálják az információhiányból és az adatok szilárdításából eredő
hibákat. A blokklánc technológia javítja a vállalatok hatékonyságát, csökkenti a kockázatot
és elősegíti a fenntarthatóbb és felelősebb ellátási láncokat
6.3.2.2. Adatkezelés
Ez egy fontos terület, amelyen a blokklánc technológia képes javítani. Alkalmazása lehetővé
teszi a vállalatok számára az üzleti tranzakciók és az ügyfél adatainak biztonságos és
hatékony tárolását. Ez azért lehetséges, mert a blokklánc decentralizált adatbázist biztosít,
amelyet nem lehet manipulálni vagy hamisítani. A blokkláncon tárolt adatok szintén
titkosítottak és védenek a jogosulatlan hozzáféréstől. Itt érdemes megemlíteni, hogy
általában érzékeny adatok tárolására egy privát blokkláncot szokták alkalmazni, ugyanis az
nagyobb anonimitást biztosít kifelé.
76
6.3.2.3. Okosszerződések
A blokkláncon önállóan végrehajtott tranzakciók (okosszerződések) fő előnye, hogy nincs

szükség harmadik félre (például bank, ügyvéd vagy bróker), aki közvetítőként lépne fel és
így maga a tranzakció sokkal gyorsabb és olcsóbb, kevesebb hibalehetőséggel és
végrehajtási zavarral. A szerződésben szereplő teljesítendő vállalások számítógépes kódba
vannak ágyazva, tárolva és biztosítva. Egy ilyen okosszerződés létrehozásához a blokklánc
résztvevőinek meg kell állapodniuk a szabályokról, mivel azok később csak egy új
megegyezéssel lehet módosítani.
Az okosszerződések segítségével a vállalatok automatikusan rögzíthetik az üzleti

tranzakciókat, és a blokklánc minden résztvevője számára hozzáférhetővé tehetik azokat.
Ezáltal az üzleti folyamatok teljesen átláthatóvá válnak, és az ellenőrzési folyamatok
egyszerűbbek és hatékonyabbak lesznek. Az okosszerződések lehetővé teszik az üzleti
tranzakciók automatizált végrehajtását, amely csökkenti a közvetítők szükségességét és
ezáltal csökkenti a tranzakciós költségeket is.
Pár példa, hogy a vállalatok hogyan tudják alkalmazni az okosszerződéseket:
- Lehetővé teszik a pénzügyi tranzakciók automatizálását és digitalizálását,

csökkentve a tranzakciós költségeket és növelve a biztonságot. A vállalatok az
okosszerződések segítségével gyorsan és hatékonyan kezelhetik a nemzetközi
pénzügyi tranzakciókat. Például, automatizálhatják a szállítók és beszállítók közötti
tranzakciókat, így csökkentve a tranzakciós költségeket és növelve az átláthatóságot,
illetve biztosítva mindkét felet arról, hogy az adott feltételek teljesülése esetén a
tranzakció megtörténik. (Ezt nevezik bizalom nélküli rendszernek, ugyanis a
feleknek nem kell megbízniuk egymásban.)
- Az okosszerződések segítségével a vállalatok automatizálhatják és nyomon
követhetik a termelési folyamatokat, az áruk mozgását, az árakat és a minőséget. Az
okosszerződések kódolhatók a termelési folyamatok és a minőségellenőrzési
protokollok szerint, amelyek az összes szereplő által elfogadottak. Ez lehetővé teszi
a folyamatok pontos nyomon követését, az idő és erőforrások hatékonyabb
kihasználását, valamint a szállítási határidők és minőségi előírások betartását.
Az okosszerződések automatizálják az ellenőrzési folyamatokat, és lehetővé teszik a
77
vállalatok számára, hogy azonnal értesüljenek az esetleges hibákról vagy

szabálytalanságokról az ellátási láncban. Ez javítja az átláthatóságot és csökkenti a
kockázatot.
Láthatjuk, hogy az okosszerződések sokrétűen felhasználhatóak, szinte minden esetben,

ahol valamilyen feltétel teljesülését szeretné a vállalat ellenőrizni, vagy annak hatására
valamit elkezdeni, folytatni vagy végbevinni.
6.3.2.4. Pénzügyi tranzakciók
A blokklánc lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók gyorsabb és biztonságosabb végrehajtását

illetve a már említett automatizációját is. A vállalatok a blokklánc (illetve a blokklánc
technológiára épülő kriptopénz, mint a bitcoin) segítségével küldhetnek és fogadhatnak
pénzt a világ bármely részén, gyorsabban és olcsóbban, mint a hagyományos módszerek
esetén, hiszen általuk kihagyhatók a pénzügyi intézmények (pl. bankok).
6.3.2.5. Prémium termékek nyilvántartása
A blokklánc segítségével a prémium termékek nyomon követése sokkal hatékonyabbá és

átláthatóbbá válik, amely javítja a minőségellenőrzést és csökkenti a csalás lehetőségét. Az
technológia segít a gyártóknak és a vevőknek megbizonyosodni arról, hogy a termék
valóban a meghirdetett minőségű és eredetű.
A blokklánc használata a nyomon követhetőség és a csalás elkerülése érdekében a luxus

ékszeriparban (is) nagyon jól megfigyelhető. Az Everledger nevű vállalat felismerte ezt az
igényt, és célja, hogy átláthatóbbá tegye a gyémánt ellátási láncot, és ezáltal csökkentse a
csalást, a feketepiacot és a fekete kereskedelmet. 40 metaadat-pontot vesznek alapul,
amelyek egy gyémántot leírnak (például sorozatszám, szín, karát, csiszolás, tisztaság,
szögek), és digitálisan rögzítik a róluk szóló nyilvántartásokat a blokkláncban,
összekapcsolva a kő peremén/tövén lévő lézerfelirattal. Eddig 1,6 millió gyémántot töltöttek
fel a blokklánc platformra [59]. Szolgáltatásukat leginkább biztosítótársaságok, bankok és
nyílt piacterek használják a tranzakciók hitelesítési folyamatában, és elkezdték üzleti
koncepciójukat kiterjeszteni más luxuscikkekre, például értékes borokra és műkincsekre is.
Egy másik példa a prémium termékek nyilvántartásának felhasználására a kávéiparban

található. A minőségi kávé előállítása rendkívül összetett és sokszereplős folyamat, amely
78
magában foglalja többek között a kávéültetvények gondozását, a termést, a mosást, a

szárítást, a csomagolást és a kiszállítást. A minőségi kávé előállításához elengedhetetlen a
termelők és beszállítók közötti erős kommunikáció, valamint az áruk nyomon követése a
termesztéstől a fogyasztóig. A kávégyártás minden egyes fázisa rögzíthető a blokkláncon.
Ezek a feljegyzések meghamisíthatatlanok, megváltoztathatatlanok, valamint nyomon
követhetőek a forrásig. Az ellátási lánc egyes szereplői közvetlenül a(z adott) blokklánc-
rendszert használva hálózatba tudnak kapcsolódni, így elérve, hogy közvetítők bevonása
nélkül kapják meg a szükséges információkat, ami a termelési lánc fenntarthatóságának
növelése mellett időt, költséget és erőfeszítést takarít meg. A blokklánc lehetővé teszi az
előrehaladás valós idejű nyomon követését és az adatok ellenőrzését. Például a Starbuck, a
kávéipar egyik vezető vállalata kísérleti programként Blockchaint integrál a CSC-jébe
(Coffee Supply Chain) a nyomon követhetőség érdekében [56].
Összességében a blokklánc és az okosszerződések kombinációja lehetővé teszi a prémium

termékek pontos nyomon követését, eredetének ellenőrzését és eredetiségének biztosítását.
Ez javítja a minőségellenőrzést, csökkenti a csalás lehetőségét, növeli a vásárlói bizalmat és
növeli az ipar hitelességét.
6.3.3. Példa a blokkláncok alkalmazására
6.3.3.1. Nemzetközi cégek
A multinacionális vállalatok észlelték a blokklánc technológiában rejlő lehetőségeket, így

sokak Kutatás és Fejlesztés projektjeiben szerepel. Bizonyos cégek már működő
megoldásokat fejlesztettek, illetve használnak:
- IBM: A Hyperledger Fabric keretrendszer megalkotásával az IBM a blokklánc-

technológia egyik úttörője. Ezt különböző területeken alkalmazták, például az
élelmiszerbiztonság, az ellátási lánc kezelése vagy a személyazonosság ellenőrzése
terén. [58]
Emellett kifejlesztettek egy blokklánc-alapú ellátási lánc megoldást "TrustChain"
néven, amely lehetővé teszi az ékszer vásárlók számára, hogy nyomon kövessék a
gyémántok eredetét, és biztosítsák, hogy azok konfliktusmentesek. [31]
- Walmart: A cég blokklánc-technológiát használ az élelmiszerek eredetének
79
nyomon követésére az ellátási láncában, ami segít az élelmiszerbiztonság javításában

és a pazarlás csökkentésében. Illetve gyorsan nyomon tudják követni bármely
szennyezett termék eredetét, és le tudják venni a polcokról. [31]
Emellett a cég blokkláncot használ arra, hogy egy automatizált folyamatot hozzon
létre a áruszállítói számláinak és azok kifizetéseinek kezelésére.
- Nestle: Egy másik élelmiszeripari vállalat, amely blokklánc technológiát használ az
ellátási láncában. Az OpenSC nevű blokklánc-platformmal kötöttek partnerséget,
hogy nyomon követhessék pálmaolaj-ellátási láncuk fenntarthatóságát. [44]
Emellett kiterjesztették a blokklánc használatát a Zoégas kávé brand ellátási lánca
esetében is, így a vásárlók megtekinthetik, hogy honnan és milyen lépéseken
keresztül jutott el a doboz kávé a bolt polcaira. [44]
- Microsoft: A vállalat a blokklánc-technológia különböző felhasználási eseteit
vizsgálja, például a személyazonosság ellenőrzése, a digitális jogkezelés, sőt a
szavazási rendszerek esetében is. Emellett létrehoztak egy blokklánc-alapú
platformot a játékfejlesztők jogdíjfizetéseinek nyomon követésére. [46]
- JP Morgan: A szervezet létrehozta saját blokklánc platformját Quorum néven,
amelynek célja a pénzügyi tranzakciók hatékonyságának növelése. A platformot
bankközi fizetésekhez, értékpapír-kereskedelemhez, sőt digitális eszközök
létrehozásához is használják. [59]
- Daimler: A Mercedes-Benz anyavállalata, az Icertis blokklánc-platformmal kötött
partnerséget egy blokklánc-alapú ellátási lánc-irányítási rendszer létrehozására. A
platform célja az átláthatóság és a hatékonyság növelése az ellátási láncban, a
beszerzéstől a szállításig illetve a szerződéskötési és beszerzési folyamat
digitalizációja. [19]
- Pfizer: A gyártó a MediLedger blokklánc-platformmal kötött partnerséget a
gyógyszerellátási lánc átláthatóságának és biztonságának növelése céljából. Ezt a
vényköteles gyógyszerek eredetiségének nyomon követésére és ellenőrzésére
használják, azzal a céllal, hogy csökkentsék a hamisított termékek számát a piacon.
[18]
- Kouvola Innovation: A finn cég egy olyan megoldáson dolgozik, amely
összekapcsolja a raklapokat a szállítási feladatokkal és a fuvarozókkal. A raklapokat
RFID-címkékkel látják el, és a blokklánc platformon közlik a potenciális
80
fuvarozókkal a szállítás iránti igényüket. Ha a legjobb ajánlat a kért szállításra

összhangban van a kért feltételekkel (ár és szolgáltatás), a szerződések
automatikusan megkötésre és végrehajtásra kerülnek a blokkláncon. Amikor pedig a
kiválasztott fuvarozó a rakományt tartalmazó raklapokért érkezik, akkor azok
minden egyes mozgását is rögzítik, illetve a rendszer segítségével jut a szállító (is) a
pénzéhez miután a szállítmány célba ért [8].
Emellett természetesen nagyon sok másik, ismert óriáscég használ, vagy kutatja a különböző
blokklánc technológiára épülő megoldásokat és azok lehetőségeit.
A trendekből megfigyelhető, hogy a legtöbb nagyvállalat az ellátási láncok biztonságosabbá

és átláthatóbbá tételére használják a blokkláncot. Ezáltal az ellátási láncokban lehetővé válik
a tranzakciók és az áruk mozgásának pontos követése, ami csökkenti az átverések és
hamisítások lehetőségét, valamint javítja a termékek nyomon követhetőségét. Emellett
lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb adatcsere lehetőségét a vállalatok között. További
pozitívuma, hogy biztosítja az adatok integritását, mivel a tranzakciókat nem lehet utólag
módosítani. A vállalatok számára a blokklánc használata tehát biztonságosabb, gyorsabb és
átláthatóbb ellátási láncot eredményez, ami hozzájárulhat az üzleti folyamatok
hatékonyságának és nyereségességének növeléséhez.
6.3.3.2. Magyarországi multinacionális vállalatok
Az utóbbi időben Magyarországon számos nagyvállalat is felismerte a blokklánc

technológia előnyeit, és elkezdte vizsgálni annak alkalmazását. A hazai nagyvállalatok
közül például a Magyar Nemzeti Bank, az OTP Bank és a 4iG is aktívan kutatja és vizsgálja
a blokklánc használatát üzleti folyamataik optimalizálása érdekében. Az alábbiakban
röviden bemutatom mely cégek használják, illetve hogy mire.
- Magyar Nemzeti Bank: Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank ismerte fel egyik
legkorábban a blokklánc adathitelesítésben rejlő lehetőséget, ezért útjára indított egy
projektet, ahol az abban résztvevő 13 biztosító és 33 bank között egy blokklánc
adathitelesítő megoldást épített ki. A fejlesztés elkészülte után a blokkláncban tárolt
adatokban a bankok és a biztosítók feltétel nélkül megbízhatnak, amely elsőként a
jelzáloghitelezésben fogja gyorsítani a bankok és a biztosítók közötti
munkafolyamatokat, papír helyett digitális térbe helyezve az adatokat. [55]
81
- Emellett a MNB egy dedikált NFT (Non-Fungible Token, azaz nem helyettesíthető
token) kibocsátási és érme regisztrálási platformot hozott létre, ahol lehetőség nyílik
korlátozott számú, újonnan kibocsátott gyűjtőérme vásárlására, amelyeket azután a
Magyar Nemzeti Bank privát blokkláncán lehet regisztrálni, ezzel garantálva azok
egyediségét és eredetiségét. [40]
- 4iG: Az egészségügyi ipar egyre inkább adat-intenzív területté válik, (ezt a Covid
előtérbe helyezte). A megbízható adatok kiemelkedő fontosságúak az ilyen jellegű
tevékenységek során. A 4iG vállalat egy genomikai K+F projekt keretében olyan
laborinformatikai (LIMS) megoldást fejlesztett ki, amely az egész laborfolyamatot,
beleértve a mintavételezéstől a szállításig, a laborgépek karbantartását és az
üzemeltető személyzet képzettségét is hitelesen követi. Az így előállított
laboreredmények visszakövethetőek és megbízható adatokon alapulnak. A rendszer
továbbá hasznos lehet az állategészségügyben, az élelmiszer- és
agrárlaborvizsgálatok területén is. [55]
- OTP Bank: A bank új fejlesztési projektbe kezdett, amely magában foglalja az
elosztott rendszereket és mesterséges intelligencia alapú megoldásokat. A kutatás és
fejlesztés célja a blokklánc technológia alkalmazásának előmozdítása
Magyarországon a banki szektorban. [9]
6.3.3.3. A technológia használatának bemutatása az ellátási lánc esetében
A termékek eredetének és az ellátási hálózaton keresztül vezető útjának nyomon követése

érdekében a blokklánc-technológiát általában rádiófrekvenciás azonosító technológiával
(RFID) párosítva használják - a termékeken található jeladók (vagy címkék) különböző
termék-információkat hordoznak, és azok érintésmentesen leolvashatóak (vagy akár
írhatóak). Az RFID és a blokklánc-technológia együttes alkalmazásának szükségességét
(különösen az ellátási láncban) Abeyratne és Monfared [3] fejti ki. Ezek tartalmazhatnak
információkat a származásról, a származási helyről, az időpontokról, arról, hogy ki volt
felelős bizonyos tevékenységekért a termelés és az elosztás során, a termelés módjáról, a
szállítás helyéről, útvonaláról és módjáról, a szállítás hőmérsékletéről, az egyes
tevékenységek időbeli korlátairól és így tovább. Amikor az RFID-t a termékeken lévő
különböző érzékelőkkel (pl. nedvesség, mozgás, hőmérséklet, hang, rezgés, erő, mágneses,
gyorsulás, optikai, kémiai/gáz) együtt kezdik használni, és az összegyűjtött információkat
82
az interneten keresztül osztják meg egymással, és kialakul a tárgyak internete (Internet of

Things). Az összegyűjtött és kicserélt információk hitelességének, ellenőrzésének és
biztonságának kérdése azonban még mindig nem eléggé megoldott és szabályozott. És itt
jön be a képbe a blokklánc. Amikor az információkat összegyűjtik és digitális formátumban
továbbítják, a blokklánc technológia lehetővé teszi ezen információk ellenőrzését és egy
megosztott elosztott főkönyvbe való bevitelét, amelyet valós időben töltenek ki és
ellenőriznek. A blokklánc az ellátási lánc feltérképezésének [21] formáját és egy biztonságos
információcsere-platformot biztosít. A blokkláncba bevitt adattípusok hasonlóak lehetnek
az RFID technológia által gyűjtött adatokhoz. A blokkláncra történő adatrögzítésből
származó előny abból ered, hogy a tevékenységre és a termékre vonatkozó információk az
ellátási hálózat minden tagja számára egyformán láthatóak, valamint abból, hogy ezek az
információk megbízhatóak, biztonságosak, hitelesek és csak az ellátási hálózat azon tagjai
által ellenőrzöttek, akik jogosultak azok megadására, és senki más nem tudja azokat utólag
megváltoztatni. A másik lehetőség az engedély nélküli blokklánc használata, amely esetben
ezek az információk bármely olyan fél számára elérhetővé válnak, akit ez foglalkoztat.
A blokklánc-technológiával kiegészített biztonságos termékeredet-követés számos

iparágban, de leginkább az élelmiszer-ellátási láncokban találta meg a gyakorlati
alkalmazását. Az élelmiszeripari termékek és összetevők nyomon követése különösen
fontos, amikor ételmérgezés, betegségek vagy egyéb szennyeződések léphetnek fel. A
blokklánc lehetővé teszi a probléma származási helyének gyorsabb és pontosabb
azonosítását, amelyet visszahívások és egyéb intézkedések követnek. Olyan vállalatok, mint
a Walmart, az IBM és partnereik azon dolgoznak, hogy olyan szabványokat és megoldásokat
dolgozzanak ki, amelyek az élelmiszerek nagyobb biztonságát szolgálják a teljes ellátási
láncban való nyomkövetéssel, ellenőrzéssel. Az élelmiszerek útjáról szóló információk
segíthetnek az ellátási lánc tagjainak abban, hogy jobban felkészüljenek a szállítmányok
kézbesítésére, ami gyorsabb műveleteket és rövidebb átfutási időt eredményez a fogyasztók
számára.
A következőkben azt mutatom be, hogy egy blokklánccal támogatott ellátási lánc
szereplőinek milyen teendői, feladatai vannak:
Beszállítók: Az első lépés az, hogy a beszállítók az összes információt digitalizálják, amivel
az általuk gyártott termékekről rendelkeznek, és rögzítsék azt a blokkláncra. A
83
beszállítóknak rendelkezniük kell a termékeik vonalkódjaival, valamint a termékeikkel

kapcsolatos összes adattal, például a gyártási folyamatokkal, az összetevőkkel és a
minőségellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos adatokkal.
Szállítók: A szállítóknak szintén rendelkezniük kell a megfelelő eszközökkel és

technológiával, hogy digitalizálni tudják a szállítási folyamatokat és az összes vonatkozó
adatot. Az adatok között szerepelnek a fuvarozással és szállítással kapcsolatos információk,
például a szállítási útvonalak, az időpontok és a szállítók adatai.
Vevők: A vevőknek lehetőségük van az általuk vásárolt termékekhez kapcsolódó adatokat

ellenőrizni a blokkláncra rögzített információk alapján. Ez lehetővé teszi számukra, hogy
nyomon kövessék a termékek eredetét, valamint biztosak lehessenek abban, hogy az általuk
vásárolt termékek valóban megfelelnek a minőségi előírásoknak. Természetesen, ha
megjelennek ezek a vevői igények, a gyártók jobban rá lesznek kényszerítve a technológia
használatára.
Blokklánc szolgáltatók: Végül, de nem utolsósorban, a blokklánc szolgáltatók felelősek a

rendszer biztonságos és hatékony működésének biztosításáért. Nekik olyan megoldásokat
kell kínálni, amelyek biztosítják a blokklánc hitelességét és valódiságát, valamint
lehetőséget kell biztosítaniuk az adatrögzítésre és az adatok megosztására az ellátási láncban
résztvevők között.
6.4. A blokklánc és a kis-és középvállalkozások
A kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV-k) a világ legtöbb gazdaságának

létfontosságú részét képezik. A KKV-król köztudott, hogy kis termelékenységük és
viszonylag alacsonyabb méretgazdaságosságuk ellenére jelentősen hozzájárulnak a
foglalkoztatás növekedéséhez és az innovációhoz. Ugyanakkor a globalizáció, a piac
bővülése, a növekvő verseny, több konkurencia és egyre több helyettesítő termék
megjelenése egyre nagyobb kihívás elé állítják a KKV-kat. Az elmúlt évek gazdasági hatásai
(Covid, orosz - ukrán háború) és az azt követő válság/válság közeli állapot számos
sebezhetőséget és gyengeséget tárt fel.
A KKV-k a világgazdaság kulcsfontosságú szereplői, mivel jelentős mennyiségű
84
munkahelyet teremtenek és gazdasági fejlődést segítenek elő. A KKV-k az összes

vállalkozás nagyjából 90%-át teszik ki világszerte, így gazdasági hozzájárulásuk
kiemelkedően fontos. [42] Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb vállalkozások több
terméket tudnak előállítani ugyanazon erőforrások felhasználásával, ami az úgynevezett
méretgazdaságosság elvének köszönhető. A KKV-k számára azonban gyakran nehéz elérni
ezt a hatékonyságot, mivel rendelkezésre álló erőforrásaik korlátozottak. Azonban a
megfelelő technológiai fejlesztésekkel és a hatékonyabb üzleti folyamatokkal képesek
lehetnek javítani termelékenységüket és versenyképességüket. Összességében tehát
elmondható, hogy a KKV-k teljesítménye és hatékonysága kulcsfontosságú a gazdasági
növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából.
Emellett egy másik nagy kihívás a KKV-k számára a globalizáció, amely új kereskedelmi
feltételeket teremt és amelyekkel lépést kell tartaniuk. A globális versenytársakkal való
versenyben a KKV-knak új üzleti stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek a hatékonyságon
és a rugalmasságon alapulnak, és a termékek, folyamatok minőségének magasabb
színvonalon kell lenniük.
A növekedés általában véve nemcsak pénzügyi és fizikai eszközökre, hanem az immateriális

javakba, például az üzleti folyamatok irányításához szükséges informatikai eszközökbe való
befektetésre is szükség van. [6]
6.4.1. A kis- és középvállalkozások működését nehezítő tényezők

áttekintése
Az általánosabb, több éve fennálló nehézségek feltárása és vizsgálata fontos szerepet játszik
a vállalkozások működésének megértésében és javításában, hiszen ezek a tényezők olyan
alapvető kihívásokat jelentenek, amelyek a gazdasági környezettől függetlenül is jelen
vannak, és amelyek kezelése és megoldása kulcsfontosságú egy fenntartható vállalkozáshoz.
A következőkben ezeket a nehézségeket mutatom be (a teljesség igénye nélkül, ugyanis
különböző piacok és vállalatok esetében különböző nehézségek fordulnak és fordulhatnak
elő). Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi gazdasági környezet számos újabb
és specifikusabb nehézséget is felvet, amelyekre a vállalkozásoknak reagálniuk kell a sikeres
működés érdekében. Habár ezeket most nem fogom részletesen megvizsgálni, inkább a több
85
éve jelenlévő általánosabb problémákra fókuszálok.
6.4.1.1. Pénzügyi korlátok
A KKV-k gyakran szembesülnek pénzügyi korlátokkal. Míg a nagyobb vállalatoknak több

forrásuk van a finanszírozásra, a KKV-knek gyakran nehézséget okoz, hogy elegendő
tőkéhez jussanak. Különösen a pénzügyi korlátok akadályozhatják meg a KKV-kat
innovációkban, a kutatás-fejlesztési projektek megvalósításában, amelyek hiánya hosszú
távon versenyhátrányhoz vezethet.
Tehát az egyik legfontosabb probléma a finanszírozáshoz való hozzáférés hiánya. A

hagyományos banki kölcsönök nehezen elérhetők lehetnek a KKV-k számára, mivel a
hitelezők a nagyobb vállalatokra fókuszálnak, akik nagyobb fizetési biztonságot jelentenek
számukra. Emiatt a KKV-knek magasabb kamatozású kölcsönökhöz kell folyamodniuk, ami
jelentős terhet róhat a cégükre. Ennek köszönhetően a KKV-k gyakran más forrásokat
keresnek, mint például az angyalbefektetők, a kockázati tőkealapok, a kormányzati
támogatások vagy egyéb finanszírozási formák, mint a közösségi finanszírozás
(crowdfunding, mint például a kickstarter).
Ezenkívül a KKV-k számára gyakran nehéz nyomon követni és előre jelezni a cash flow-
jukat. Mivel az áruk és szolgáltatások termelése általában kisebb méretű és változóbb, a
bevételek és kiadások előrejelzése is nehezebb. Ez a pénzügyi tervezési nehézség sok KKV-
t kiszolgáltatottá tesz a változó környezeti tényezőknek és a gazdasági visszaeséseknek.
Mindezek a korlátok akadályozhatják a KKV-k növekedését és fejlődését, és gyakran arra

kényszerülnek, hogy a korlátozott erőforrásaikból kihozzák a maximumot. Azonban a
blokklánc technológia által kínált lehetőségek, mint például a tokenizáció, a kriptovaluták
és az okosszerződések, új megoldásokat nyújthatnak a KKV-k számára a finanszírozásra és
a pénzügyi tervezésre, így elősegíthető a vállalkozások növekedése és fejlődése. (Ezt a
megoldást részletesebben a Közösségi finanszírozás támogatása fejezet alatt mutatom be.)
6.4.1.2. Globalizáció
A globalizáció lehetőséget biztosít a KKV-k számára a nemzetközi piacok elérésére,

azonban ennek kapcsán számos kihívással is szembesülnek. Az innováció és a technológiai
fejlődés rohamos üteme, amely a globalizációval együtt jár, növeli a piaci verseny
86
intenzitását, és gyakran hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, amelyeknek így

még nehezebb kitűnni egy telített, sok szereplővel rendelkező piacon.
Az egyik legnagyobb probléma a KKV-k számára a külföldi piacokra való belépéshez

szükséges források korlátozottsága. A külföldi terjeszkedéshez szükséges pénzügyi
források, valamint a nemzetközi szabályozás és bürokrácia jelentős nehézséget jelenthetnek
a KKV-k számára. Ezen kívül a globalizáció a termékek és szolgáltatások minőségi
követelményeinek emelkedését is maga után vonja, amely szintén kihívást jelent a kis- és
középvállalkozások számára. A nemzetközi piacokon való versenyben a minőség fontos
tényező, és a KKV-k gyakran nehézségekkel szembesülnek a termékeik minőségének
javításában, ami megakadályozhatja a nemzetközi piacra való belépést. A globalizációnak
köszönhetően több helyettesítő termék is létezik, így folyamatosan szükséges a minőség
javítása illetve az, hogy az ár versenyképes legyen a piacon. A korlátozott források, a
minőségi követelmények, olyan tényezők, amelyek nehezítik a kis- és középvállalkozások
nemzetközi terjeszkedését.
A blokklánc technológia számos megoldást kínálhat a globalizáció okozta nehézségek

enyhítésére a KKV-k esetében. A blokklánc alapú fizetési rendszerek segíthetnek például a
nemzetközi tranzakciók gyorsabb, biztonságosabb és olcsóbb lebonyolításában, emellett
külföldről származó támogatásokhoz is könnyebben hozzá lehet jutni. Az ICO-k és a
tokenizáció lehetőséget kínál a KKV-knak a finanszírozásra, így az innovatív projektek
finanszírozása lehetséges akár külföldről is.
Mindemellett a blokklánc használatának marketing előnyei is lehetnek, ugyanis az emberek
fejében ez, mint egy innovatív, jövőbeli megoldás jelenik meg, így előfordulhat az, hogy
szívesebben választják azt a céget, amelyik innovatív(abb) megoldásokat használnak a
konkurenciával szemben.
6.4.1.3. Korlátozott tudásmenedzsment-képességek
A tudásmenedzsment kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalkozások sikerében, mivel az

innováció és a hatékonyság növelése szempontjából kritikus. A kis- és
középvállalkozásoknak azonban gyakran nehézséget okoz a tudásmenedzsment, mivel az
erőforrásaik és a szakértelem korlátozottak. Az alacsonyabb pénzügyi erőforrások, a
korlátozott munkaerő és a szakmai tudás hiánya miatt a KKV-k nem tudnak olyan erős
87
tudásmenedzsment-rendszert kialakítani, amely segítené a vállalkozásukat a fejlődésben és

az innovációban. Ezen kívül a KKV-k gyakran nehézségekkel szembesülnek az új
technológiák alkalmazásában, mivel a legmodernebb technológiák megvásárlása és a
munkavállalók oktatása gyakran költséges és időigényes folyamat.
Tehát elmondható, hogy a tudás hatékony kezelése és felhasználása (tudásmenedzsment)

alapvető fontosságú egy KKV sikeréhez, de gyakran kihívásokkal szembesülnek a tudás
megszerzése, megtartása és megosztása terén. Ebben az összefüggésben fontos feltárni
azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek segíthetnek a KKV-knak ezen kihívások
kezelésében és teljes potenciáljuk kiaknázásában.
Bár a blokklánc technológia sajátosságai vagy az abból származó előnyök nem feltétlenül
segíthetnek a korlátozott tudásmenedzsment-képességek feloldásában, az a tény, hogy ez
egy új technológia, lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások mélyebben megismerjék,
tanulmányozzák és alkalmazzák azt a jövőbeni lehetőségek és a versenyelőny érdekében.
6.4.1.4. Képzett munkaerő hiánya
A képzett munkaerő hiánya világszerte jelentős probléma, különösen a KKV-k számára. Az

alacsonyabb fizetések, a korlátozott források és a kevesebb karrierlehetőség miatt gyakran
nehéz megtartani vagy bevonzani a legjobb tehetségeket. Ez a probléma különösen
érzékelhető az olyan iparágakban, mint a technológia, az egészségügy, a mérnöki
szolgáltatások és az informatika. A KKV-k számára nehézséget jelenthet a megfelelő
munkaerő megtalálása, ami gyakran korlátozza a növekedésüket és innovációjukat. Tehát ez
a versenyképességének csökkenéséhez vezethet, mivel a képzett munkavállalók a
versenytársaknál magasabb minőségű szolgáltatásokat vagy termékeket nyújtanak. Sok
esetben, a multinacionális vállalatok jobb kompenzációs csomagot tudnak kínálni a képzett
munkaerő számára. Azonban a kisebb vállalatok is igyekeznek versenyképesebb
ajánlatokkal vonzani a szakembereket. Ehhez általában rugalmasabb, személyre szabottabb
ajánlatokat kínálnak, mint például a rugalmas munkaidő, a távmunka lehetősége, a képzési
programok, a gyorsabb előrelépési lehetőségek biztosítása, barátságosabb munkakörnyezet,
4 napos munkahét vagy a több csapatépítő. Ezen kívül a KKV-k együttműködhetnek az
oktatási intézményekkel és az iparágbeli szervezetekkel a munkaerő-kínálat növelése
érdekében.
88
A technológia folyamatos fejlődése miatt szükséges az állandó továbbképzés és a képzett

munkaerő megléte az adott területen. Ez különösen jelen van a blokklánc esetében. Az ehhez
szükséges szaktudás nem mindig áll rendelkezésre a munkaerőpiacon, így sokszor a cégnek
kell magára vállalni a képzést, betanítást. Ennek ellenére érdemes fejleszteni az új
kollégákat, akár a blokklánc technológia, akár más új ismeret megszerzésében és
alkalmazásában, hogy előnyöket teremtsenek a vállalkozás számára, és hogy
versenyképesek legyenek, a piacon tudjanak maradni. Azonban a blokklánc mint új
technológia vonzó lehet a munkakeresők számára is, akik egy innovatív technológiával
szeretnének dolgozni.
A vállalkozásoknak ezért érdemes megragadni minden lehetőséget, hogy vonzóbbá tegyék
magukat a munkaerőpiacon és felkeltsék a potenciális alkalmazottak érdeklődését.
6.4.1.5. Jogi környezet
Az állam bizonyos lépésekkel, adókedvezményekkel támogatni/korlátozni tudja a

vállalkozások, így a KKV-k fejlődését, létrejöttét, vagy fennmaradását. Ezekre jó példák
Magyarországon az utóbbi pár évben bevezetett változások (a teljesség igénye nélkül), mint
a KATA vállalkozási forma feltételeinek szigorítása, a jelenlegi gazdasági helyzetben a
KKV-k működését segítő és biztosító hitelek nyújtása és a munkáltatót terhelő adók
csökkentése vagy növelése.
Ezeket a problémákat, az állam tudja ezeket a problémákat megoldani, elhárítani a

vállalkozások elöl. Egyik bemutatott példa a vámok kezelése a blokklánc segítségével,
illetve a helyi szabályozás “modernizálása”, “technológia baráttá” tétele. (A bemutatott
példa a Jogi, adózási környezetek fejezetben olvasható.)
6.4.1.6. Összefoglalás
5. Táblázat: A blokklánc nyújtotta megoldási lehetőségek a kis-és középvállalkozások

működését nehezítő tényezőire (saját szerkesztés)
Nehézségek Blokklánc által nyújtott megoldás
Pénzügyi korlátok Tokenizáció, közösségi finanszírozás által

enyhíthetőek ezek a nehézségek.
89
Globalizáció - A blokklánc alapú fizetési rendszerek

segíthetnek a nemzetközi fizetések és
tranzakciók egyszerűbb lebonyolításában.
- Külföldről származó támogatáshoz
könnyebben hozzá lehet jutni (tokenizáció,
ICO).
Korlátozott tudásmenedzsment- Nem tud rá megoldást nyújtani.

képességek
Képzett munkaerő hiánya Közvetlenül nem tud rá megoldást nyújtani. A

technológia használata ugyanakkor vonzó lehet a
munkavállalók számára.
Jogi környezet Állami oldalról tud segítséget nyújtani különböző

használat esetekben.
6.4.2. A blokklánc használat esetei a KKV-k szempontjából
A technológia széles körű alkalmazása nem csak a nagyvállalatok kiváltsága, hanem a KKV-
k is kiaknázhatják az általa nyújtott előnyöket. A blokklánc lehetőséget kínál többek között
az ellátási lánc javítására és támogatására, az egyszerűbb nemzetközi fizetések kezelésére,
a forrásokhoz való könnyebb hozzáférésre, a digitális személyazonosság biztosítására, a
crowdfunding támogatására és az okosszerződések használatára. Ez a fejezet bemutatja,
hogyan tudják a KKV-k hasznosítani a blokkláncot, és hogyan segíthet a technológia a
vállalkozások hatékonyságának és versenyképességének növelésében.
6.4.2.1. Az ellátási lánc irányításának racionalizálása
Láthattuk, hogy a multinacionális vállalatok többsége is elsődlegesen az ellátási láncba

integrálta a blokkláncot. Ezt természetesen a KKV-k esetében is megvalósítható,
ugyanakkor itt sokkal inkább harmadik fél által biztosított blokklánc jelentheti a megoldást,
mintsem egy saját megoldás kifejlesztése. Ez segíthet a vállalkozásoknak nyomon követni
termékeiket, javítani az átláthatóságot, és csökkenteni a csalás vagy a hibák lehetőségét. Az
ellátási láncban a blokklánc használata számos előnnyel jár, amelyeket részletesen
bemutattam a 6.3.3.3-as fejezetben.
90
6.4.2.2. A nemzetközi fizetések megkönnyítése
Alapvetően a blokklánc ennek a problémának a megoldására jött létre, amit már az előző,
Bitcoin-ról szóló fejezetben fejtettem ki részletesebben.
A blokklánc technológia lehetőséget ad a nemzetközi fizetések hatékonyabb,

biztonságosabb és olcsóbb lebonyolítására. A hagyományos nemzetközi fizetési rendszerek,
mint például a SWIFT, magas költségekkel és hosszú feldolgozási idővel járnak. Emellett a
nemzetközi fizetéseknél a fennálló biztonsági kockázatok miatt a tranzakciók ellenőrzése és
a csalások elkerülése érdekében szigorú intézkedések szükségesek. A technológia
lehetőséget ad a pénzügyi tranzakciók átlátható és biztonságos rögzítésére a blokkláncban.
Az itt tárolt ügyletek hitelessége a decentralizált és immutabilis jellegből adódóan garantált.
Ezen kívül, a blokklánc lehetővé teszi az utalások közvetlen és automatikus végrehajtását,
amely gyorsabb és hatékonyabb feldolgozást eredményez.
A blokklánc-technológia gyorsabb és olcsóbb módot biztosít a KKV-k számára a

nemzetközi fizetések küldésére és fogadására, a bankok és hasonló közvetítők nélkül.
Ugyanakkor ez még nincsen teljesen elterjedve, sok felhasználó nem ismeri, nem használja
aktívan a kriptopénzeket, így ez inkább egy elméleti megoldás, segítség, amely a
közeljövőben változhat.
Ugyanakkor érdemes lehet megemlíteni itt a Tesla autógyártó lépését, amely habár
nemrégiben visszavonta ezt a lehetőséget, egy ideig lehetőség volt bitcoinnal való fizetésre,
az autóvásárláskor. Beláthatjuk tehát, hogy az ötlet, megoldás működőképes és használható,
ugyanakkor az emberek pénzügyi szokásait nehéz megváltoztatni, a megszokottól
“eltéríteni” azokat.
6.4.2.3. A digitális személyazonosság ellenőrzésének lehetővé tétele
A blokklánc technológia biztonságos és decentralizált módot biztosíthat a KKV-k számára

ügyfeleik vagy partnereik személyazonosságának ellenőrzésére, ami segíthet a csalások
megelőzésében és a bizalom növelésében. Emellett a rendszer használható a végzettségek
hitelesítésére is, ami toborzás során lehet előnyös bizonyos cégeknek. A 2 megoldás
ugyanazon az elven alapszik. Az IBM kifejlesztett már egy erre használható platformot,
amely a következőképpen néz ki.
91
A végzettség, képességek ellenőrzése a következőképpen néz ki:
- A főiskolák, egyetemek és más képzési intézmények hitelesített bizonyítványokat

állíthatnak ki, és alakíthatnak tanulási irányokat, hogy segítsék a tanulókat a
készséghiányok azonosításában és a megfelelő képzés meghatározásában. [32]
Ezeket egy blokkláncon rögzítik, így biztosítva a hitelességet és
megváltoztathatatlanságot.
- Az álláskeresők digitális tárcát használnak, hogy állandó, ellenőrizhető
nyilvántartást nyújtsanak készségeikről és kezelhetik saját bizonyítványaikat,
karbantarthatjáj és megoszthatják készségprofiljukat a potenciális munkáltatókkal.
[32]
- A munkáltatók készségek alapján kereshetnek jelölteket, így hamarabb tudják
megtalálni a számukra legmegfelelőbb munkavállalókat. [32]
A személyazonosság bizonyítása szempontjából pedig rengeteg helyen (lenne) használható

(felhasználói szempontból), ugyanakkor a vállalkozások dolgát is képes megkönnyíteni,
ezáltal hamarabb megkötni egy üzletet.
A jelenleg ismert személyazonosság igazolása papíralapú dokumentációval és több kártya

nyilvántartásával jár, amelyek megsérülhetnek, elveszhetnek, meghamisíthatóak, lejárnak.
Az IBM Digital Credentials alapú digitális személyazonossági pénztárca már ma is
használatban van, egyszerűsíti a műveleteket és kényelmet biztosít minden érintett fél, a
kibocsátók, a magánszemélyek és a szervezetek számára is. [32]
Használatára jó példa az utazók egy szálláshelyre történő bejelentkezése, amely jellemzően
kézi, papírigényes, fizikai interakciót igénylő folyamat. A számlázási információk, a
személyazonosság (és bizonyos esetekben a munkaviszony) igazolásának digitális
bizonyítása hiánya eddig akadályozta, hogy ez a folyamat teljesen érintkezésmentes,
ésszerűsített legyen. Ez az egész folyamat lerövidíthető, meggyorsítható a digitális
személyazonosság nyilvántartásával:
1. A szolgáltatás igénybevétele elött, az ügyfelek digitális bizonyítékot szolgáltatnak a

cég számára a számlázási címről.
2. Az ügyfélnek vannak hitelesítő okmányokai, amelyeket az okostelefonon lévő
titkosított digitális személyazonossági pénztárcába tölt be, és ezzel igazolja,
92
személyazonosságát, vagy esetleg egy céges utazás esetén, hogy az adott vállalat
alkalmazottja. A szolgáltatás igénybevételekor (és a szolgáltatást nyújtó cég igénye
esetén) az ügyfél egyszerűen megosztja a hitelesítő adatokat a céggel.
3. Mikor az ügyfél megérkezik a helyszínre és igénybe kívánja venni (a már
megrendelt) szolgáltatást a cég személyzete minden szükséges információval
rendelkezik, és teljesen élményt tud nyújtani, papírmunka nélkül.
A digitális személyazonossági tárcához más okmányok is hozzáadhatók, például

diákigazolványok és munkavállalói igazolványok.
Összefoglalva tehát, a digitális hitelesítő dokumentumok kiküszöbölik a több fizikai okmány

kezelésével járó gondot, csökkentik a csalás kockázatát, és lehetővé teszik a birtokosok
számára, hogy szelektíven csak a szükséges adatokat osszák meg a kérelmező céggel,
“ellenőrrel”.
6.4.2.4. A jogi és szabályozási megfelelés egyszerűsítése
Segíthet a KKV-knak a megfelelési folyamatok, például a nyilvántartás és a jelentéstétel

automatizálásában, ami időt takaríthat meg és csökkentheti a hibák kockázatát.
Ezt részletesebben nem vizsgálom meg és fejtem ki, ugyanis ezek bővebb tárgyalása
szétfeszítené a dolgozat fókuszának kereteit.
6.4.2.5. A közösségi finanszírozás támogatása (Crowdfunding)
A blokklánc lehetővé teszi a közvetlen pénzügyi tranzakciókat az egyének, vállalkozások és

befektetők között, anélkül hogy közvetítői szolgáltatásokra lenne szükségük. Ez jelentősen
csökkentheti a finanszírozás költségeit és időigényességét. Az ilyen platformokkal az
emberek közvetlenül be tudják fektetni a pénzüket egy projektbe, vállalkozásba vagy
eszközbe. Az okosszerződések biztosítják, hogy a befektetők csak akkor kapják meg a
visszafizetéseket vagy a hozamokat, ha a projekt megfelelően teljesíti a feltételeket,
amelyeket előre meghatároztak. Az Ethereum blokkláncot gyakran használják ilyen
platformok kialakítására, amellyel a felhasználók egy adott projektet vagy vállalkozást
tudnak támogatni.
Az egyik ilyen megoldás az úgy nevezett Initial Coin Offering (kezdeti érmekibocsátás -
ICO), ami egy olyan jutalom alapú tömeg-finanszírozási mechanizmus, amelyen keresztül a
93
vállalatok saját kripto-tokeneket hoznak létre és bocsátanak ki a befektetői pénzeszközökért

cserébe, a saját tőke átadása nélkül. A tokenizáció lehetőséget nyújt a vállalkozásoknak arra,
hogy digitalizálják a tulajdonjogaikat, például az ingatlanokat, az értékpapírokat vagy más
eszközöket. A folyamat lehetővé teszi a token kibocsátók számára, hogy egy későbbi
termékhez vagy szolgáltatáshoz való hozzáférés előzetes értékesítésével tőkét gyűjtsenek,
lehetővé téve ezáltal a befektetők számára, hogy egy még ki nem adott termék vagy
szolgáltatás felfelé ívelő árára fogadjanak.
Az ICO segítségével a vállalkozások gyorsan és hatékonyan tudják összegyűjteni a

szükséges pénzügyi forrásokat, anélkül hogy a hagyományos finanszírozási csatornákon
keresztül mennének keresztül, amelyek nehezebb hozzáférhetőséggel és magasabb
költségekkel járnak. Emellett a blokklánc technológia segítségével a KKV-k könnyen
hozzáférhetnek a globális befektetői piachoz, és közvetlenül kapcsolatba léphetnek a
befektetőkkel anélkül, hogy middleman-ként (közvetítőként) ott lennének a hagyományos
pénzintézetek vagy tőzsdék.
Az ICO-k különböznek a hagyományos vállalkozói finanszírozástól, mivel a tokenek

kibocsátása blokklánc-technológiára épülő intelligens szerződéseken keresztül történik, és a
vállalkozók vállalják, hogy a tokeneket csak jövőbeli termékek vagy szolgáltatások
ellenértékeként fogadják el vagy a nyereséget megosztják a befektetőkkel. Az ICO-khoz
"whitepaper" közzétételi dokumentumot kell készíteni, amely üzleti tájékoztatónak minősül,
és általában információkat tartalmaz a technológiai protokollokról, az elfogadott blokklánc-
rendszerről, a tokenekkel kapcsolatos információkról, valamint a projektről, a
mérföldkövekről és a csapatról.
Az Initial Coin Offering és a tokenek fejlődése az elmúlt években olyan kihívásokat hozott
elő, amelyekre számos országnak meg kellett találnia a megfelelő szabályozást. A valós
eszközök és a kripto-eszközök közötti határvonal egyre inkább elmosódik, ami további
kihívásokat jelent a hatóságok számára.
6.4.2.6. Okosszerződések
A blokklánc lehetővé teszi az okosszerződések létrehozását, amelyek ha mindkét fél

teljesítette az üzlet rá eső részét, automatikusan végrehajtásra kerülnek, így csökkenthetik
az adminisztratív költségeket és javítják az üzleti folyamatok hatékonyságát és a végrehajtás
94
tiszta, biztonságos, előre látható lesz. Például, ha valaki egy bizonyos időpontra bérelt egy
autót, az okosszerződésnek be lett programozva, hogy ha a bérlő nem téríti meg a kauciót a
megadott határidőig, akkor az okosszerződés automatikusan visszaküldi a kauciót a
bérbeadónak. Ebben az esetben az okosszerződés felügyeli az adott ügyletet, és biztosítja a
megfelelő és automatikus végrehajtását, minimalizálva az emberi hibákból adódó
kockázatokat, pontatlanságokat, költségeket és késedelmet.
Az okosszerződés használatát részletesebben kifejtettem a 6.3.2.3-as fejezetben.
6.4.3. Példa a blokkláncok alkalmazására kis- és középvállalkozások

esetében
6.4.3.1. Nemzetközi cégek
Egyes esetekben az egész business model erre épült, és van ahol “kiegészítő”
technológiaként használják.
Winding Tree: A Winding Tree egy olyan blokklánc-alapú platformot biztosít, amely a
turizmus és a szállítási ipar szereplőinek kínál megoldásokat a közvetlen foglalásokra, a
szállításra és az adatmegosztásra. A szolgáltatásuk lehetővé teszi, hogy kis- és közepes
méretű szállodák közvetlenül kapcsolódjanak az utazásszervezőkhöz és az ügyfelekhez. Ez
növeli a szállodák bevételét és csökkenti az utazási költségeket.
BitPesa: A BitPesa egy afrikai székhelyű pénzügyi szolgáltató, amely a blokkláncot

használja az afrikai fizetési folyamatok egyszerűsítésére. A vállalkozás lehetővé teszi a
KKV-k számára a nemzetközi fizetések gyorsabb és olcsóbb elvégzését, amely segít a
ezeknek a vállalkozásoknak a globális piacra való belépésben.
Loyyal: A cég egy olyan blokklánc alapú hűségprogramot biztosít, amely lehetővé teszi a
vállalkozások számára, hogy saját megoldásukat integrálják a Loyyal platformba. Ennek
segítségével a cégek széles körű hűségprogramot hozhatnak létre, amelyet a vásárlók számos
más üzletben is használhatnak.
VeChain: A vállalat a blokkláncot alkalmazza az élelmiszeripari ellátási láncban, ahol a

vásárlók nyomon követhetik a termékek útját a termelőktől a fogyasztókig. Emellett a
VeChain szolgáltatásai közé tartozik még az ügyfélkapcsolat-menedzsment (CRM) és
95
különböző biztonsági megoldások. Az értékesítési adatokat a VeChain blokklánc

segítségével rögzíthetik, így biztosítva, hogy az ügyféladatok biztonságosan tárolódjanak és
ne lehessenek jogosulatlanul megváltoztatni. A cég technológiája egyre több vállalat
figyelmét kelti fel, és olyan partnerekkel dolgozik együtt, mint például a Walmart China, a
BMW, a H&M vagy a PwC.
6.4.3.2. Magyarországi kis - és középvállalkozások
Interticket: A blokklánc nyújtotta lehetőségekre akár teljesen új üzleti folyamatokat is fel

lehet építeni, melyre nagyon jó példákat hoz a hazai jegypiacon tevékenykedő Interticket.
„A szektor természetesen régóta küzd a különböző visszaélésekkel, hamisítási kísérletekkel,
főleg azóta, hogy a vásárlók könnyedén adhatják tovább a birtokukban lévő jegyeket és akár
a közösségi oldalakon is nyerészkedhetnek velük. Ebben hoz majd nagy változást a
tokenizáció, hiszen nem csupán egy PDF dokumentumba foglalt jegyet kapnak majd az
ügyfelek, hanem egy általuk hozzáférhető tárcában található tokent. Így akár azt is
kontrollálhatjuk, hogy hányszor lehet továbbadni a belépőt, illetve mennyiért, sőt, a
továbbértékesítésnél is biztosíthatjuk, hogy az adott összeg egy meghatározott százaléka az
előadó markát üsse” [29] - Országh Örs.
A cég célja a jegyvásárlásban előforduló csalások megszüntetése, és az alkalmazott

blokklánc technológiával megoldást talált a problémára. A jegyeket tokenekhez rendelik,
amelyek biztosítják, hogy a abból csak egy darab van és azt csak egyszer lehet
újraértékesíteni. A tokenek az új tulajdonoshoz kerülnek át az eladáskor, ezzel
megakadályozva a jegy újbóli eladását.
Blockchaineum: Ez a magyarországi székhelyű cég blokklánc alapú megoldásokat kínál a

vállalatoknak, például segítenek a stratégia kiépítésében, a üzleti folyamatok fejlesztésében
illetve az ellátási láncok optimalizálására is szakosodtak.
A kutatásaim során kiderült, hogy Magyarországon egyenlőre nagyon kevés kis és

középvállalkozás alkalmaz blokklánc technológiát illetve foglalkozik azzal. Az okok között
szerepelhet a blokklánc technológiával kapcsolatos ismeretek hiánya, a magas bevezetési
költségek és az alacsonyabb üzleti forgalom, amely miatt a kisebb vállalkozások nem érzik
szükségét a technológia alkalmazásának. Emellett a KKV-k számára a meglévő üzleti
folyamatok és hagyományos üzleti modelljük fenntartása is nagy kihívások elé állítja őket.
96
Ugyanakkor egyre több olyan példa van, amelyek igazolják a blokklánc technológia előnyeit
a kis- és középvállalkozások számára, és ennek hatására a jövőben várhatóan növekedni fog
az érdeklődés a technológia iránt.
Véleményem szerint idővel, miután a nagyobb cégek kifejlesztettek és kidolgoztak bizonyos

megoldásokat, folyamatokat és ezek egyszerűen implementálhatóvá válnak a kisebb cégek
számára is (akár a technológia “bérlésével” akár lemásolásával), abban az esetben ezek a
válallatok is elkezdik alkalmazni majd ezt a technológiát.
Emellett hazánkban jelenleg még a vállalatok csak a digitalizáció folyamatát kezdik/kezdték
el. “A hazai KKV-k 59%-ának nincs kidolgozott informatikai stratégiája, túlnyomó
többségüknél nem is várható, hogy lesz, illetve a 81%-a az infokommunikációra még mindig
inkább kiszolgáló tevékenységként tekint és csak töredéke tekint rá stratégiai területként.”
[39] Tehát belátható, hogy a blokklánc adaptációja ezeknek a vállalatoknak a körükben
később várható.
6.4.4. Sikertelen bevezetések
Az kis- és középvállalkozások körében az új technológiák bevezetése és alkalmazása nem

mindig sikerül zökkenőmentesen. A blokklánc alkalmazása sem kivétel, és előfordul, hogy
a vállalkozásoknak nem sikerül hatékonyan beilleszteni az adott felhasználási területen.
Egyik ilyen példa az Egyesült Államokban működő Boon Tech nevű kisvállalkozás, amely
egy blokklánc alapú piactér létrehozására törekedett. A céljuk az volt, hogy a szabadúszók
és a munkáltatók közötti kommunikációt és pénzügyi tranzakciókat a blokkláncra alapozva
egyszerűbbé és biztonságosabbá tegyék. Azonban a projekt hibásan lett megvalósítva, és az
alkalmazásukban felfedezett biztonsági hibák miatt a platformot le kellett állítani. [53]
Egy másik példa az amerikai Civil nevű nonprofit hírügynökség. Céljuk az volt, hogy a
blokkláncot használják a hírek megbízhatóságának növelésére és a hamis hírek terjedésének
megakadályozására. Azonban a rendszer kialakítása során a felhasználói felület túl
bonyolult volt és a használahtósága sem volt jó, ezért nem volt jelentős érdeklődés a rendszer
iránt. [48]
Fontos megjegyezni, hogy az ilyen sikertelen példák nem jelentik azt, hogy a blokklánc nem
alkalmas az adott felhasználási területre. Az ilyen kudarcok általában az alaposabb tervezés
97
és a megfelelő szakértelem vagy a piac megfelelő felmérésének hiányára vezethetők vissza,

vagy épp bizonyos törvényi “mulasztásokra”.
6.5. Az állami szerepvállalás a blokklánc technológiával

kapcsolatban
A blokklánc technológia nem csak a magán és üzleti szektorban nyújt előnyöket, hanem az
állami szolgáltatások terén is. Nagyon jó példa erre Észtország, amely az első ország volt a
világon, amely 2012-ben bevezette a blokkláncot, az Igazságügyi Minisztérium által vezetett
örökségi nyilvántartásban. Az észtek által választott technológia a KSI Blockchain, amelyet
ma már a NATO és az USA Védelmi Minisztériuma is használ. [54]
Észtországban, a blokkláncon vezetett állami nyilvántartások közé tartozik többek között:
- egészségügyi nyilvántartás,
- ingatlan-nyilvántartás,
- cégnyilvántartás,
- öröklési nyilvántartás,
- digitális bíróság,
- állami közlöny.
Észtország digitális köztársaságként ismert, ami azt jelenti, hogy szinte minden állampolgár
rendelkezik elektronikus személyazonosság igazolvánnyal (eID), amellyel hozzáférhetnek
több mint 3000 online állami szolgáltatáshoz. [34] Az eID alapja az X-Road nevű DLT,
amely 2001 óta működik (bár ez nem teljes megfelelője a jelenleg ismert blokkláncnak) és
több mint 2.3 milliárd tranzakciót bonyolított le eddig. [34]
Az állami szolgáltatások az adózástól az e-egészségügyig, valamint a magánszektorbeli

szolgáltatók is használják a rendszert. A blokklánc használata a felhasználók számára
láthatatlan, ugyanakkor az előnyök biztosítottak, rendkívül nagy biztonság, az adatok
megváltoztathatatlansága biztosított és (az egész elektronikus ökoszisztéma) használatával
évi 800 évnyi időt takarítanak meg. [34] A rendszer működése és az országban széles körű
használata során nem meglepő, hogy Észtország a kialakulóban lévő blokklánc gazdaság
élvonalába tartozik.
98
Emellett még számos használatesetet lehet találni, hogy a blokklánc hol tudna segíteni illetve
segítségével hol lehetne hatékonyabban működtetni egy ország mögött álló rendszereket.
E-Kormányzás
A blokklánc integrálása a kormányzatba számos előnnyel jár. Először is, a Blockchain

technológia skálázható jellege a főkönyv decentralizált jellegével párosulva minimális
erőfeszítést igényel a karbantartás és az adminisztráció [4]. Továbbá az intelligens
szerződések bevezetése lehetővé tenné az összetett kormányzati bürokratikus műveletek
ésszerű, optimálisabb és gyorsabb végrehajtását. Ezek az előnyök lehetővé tennék a
kormányok számára, hogy egyidejűleg növeljék a kínált szolgáltatások számát, miközben
javítanák a meglévő szolgáltatások általános minőségét és feldolgozási idejét. Emellett az
adatbázis decentralizációja nagyobb átláthatóságot és hozzáférhetőséget tesz lehetővé a
kormányzat és az állampolgárok között, és az adatok anonimizálásával a kormányzati
tranzakciók ellenőrizhetők anélkül, hogy a közvetlen fél azonosítható lenne. [4]
Digitális személyazonosság
A jelenlegi kormányzati rendszerek nagymértékben támaszkodnak az okmányok

hitelességének és a személyazonossági követelményeknek a papír alapú formáira. A világ
legtöbb országában nem lehetséges digitális személyazonosító igazolványt használni az
érzékeny vagy kritikus kormányzati szolgáltatások igénybevételéhez. Ennek oka, hogy nem
fogadják el azokat a digitális személyazonossági keretrendszereket és szabványokat,
amelyek egyszerre biztosítják a magánélet védelmét és biztonságát, miközben lehetővé
teszik az egyének egyedi azonosítását egy társadalmon belül. [4] A blokklánc képes
megoldani ezt a problémát azáltal, hogy lehetővé teszi egy nyilvános és egy privát azonosító
létrehozását, amellyel az egyén bármikor képes lenne hitelesíteni magát, miközben lehetővé
teszi a nyilvános információk anonim megosztását. Továbbá a kezelésének
megváltoztathatatlansága és decentralizációs szempontjai biztosítják, hogy a megfelelő
hatóságokkal megosztott információk pontosak és hitelesek legyenek [15]. Ezen a területen
végzett kutatásoknak azonban figyelembe kell venniük a személyazonosság-lopás jelentős
veszélyeit és következményeit, amennyiben az egyén magánkulcsa elveszik, lehetővé téve
ezzel a jogellenes magatartást, például a személyazonosság-lopást.
Emellett azt is lehetővé tenné a polgárok számára, hogy csak azokat az adatokat és csak
99
azzal osszák meg akikkel szeretnék. Például, egy bárban alkoholtartalmú italt rendelő
vendégnek jelenleg kérésre be kell mutatnia a személyi igazolványt, hogy bizonyítsa, hogy
elmúlt 18 éves. A szükséges információk, például az életkor megadása mellett azonban a
vendég rengeteg személyes adatot is megad jelenleg, például a pontos születési dátumot, a
címet, személyi igazolvány számot és más személyes adatokat, amelyeket a másik félnek
nem kell tudnia. Egy a blokkláncon vezetett digitális személyazonosság lehetővé tenné,
hogy az egyén csak a releváns információkat, például az életkort fedje fel, miközben az
egyéb személyes adatai titkosak maradnának a vendéglátó számára.
E-Szavazás
Ahogy a kormányok megpróbálnak áttérni a hagyományos, papíralapú szavazólapokat és

aláírásokat használó szavazási rendszerekről egy modernebb és digitálisabb megoldásra, egy
közös probléma továbbra is fennáll: a rendszer központosított jellege azt jelenti, hogy van
egy központi szereplő, aki képes az adatokat szükség szerint ellenőrizni és manipulálni, és
ezért kockázatot jelenthet egy ország demokráciájának alapjaira.
A blokklánc megoldást nyújthat a főkönyv decentralizációjával, amely lehetővé teszi a

kormányok számára, hogy csökkentsék az adatmanipuláció kockázatát és ellehetetlenítsék a
külföldi szervezetek, kormányok beavatkozását (ezen módon) a választási rendszerbe. Ezzel
párhuzamosan a blokklánc azon képessége, hogy lehetővé teszi a megfelelő hitelesítést,
miközben fenntartja a teljes anonimitást az összesítésben, nagyon jól illeszkedik a szavazási
mechanizmusok céljaihoz és felhasználásához. [45]
100
Közbeszerzések
Az okosszerződés segítségével rögzíthetőek egy közbeszerzési pályázat feltételei és

szabályai, úgy mint az ajánlatok beadásának határideje, a döntés meghozatalának határideje,
a kifizetések feltételei. Ha az okosszerződésben rögzített feltételek teljesülnek megfelelően
az adott szerződés automatikusan végrehajtódik (tehát a legjobb ajánlat, amely megfelel a
pályázat feltételeinek és elvárásainak elfogadásra kerül automatikusan), így csökkentve az
emberi hibák lehetőségét, a korrupciót, a költségeket és időt takarít meg a manuális
folyamatokkal szemben. Emellett további előnyöket kínálnak ezen a területen, mint például
a nyilvánosság, a teljesítménykövetés és az adatbiztonság. Az okosszerződések által generált
adatok, mint például a fizetések és az ajánlatok, visszakereshetőek és átláthatóak, így
növelve a közbeszerzések átláthatóságát és hatékonyságát.
Jogi szabályozás
Az állam feladata olyan törvényeket, szabályokat hozni, amely segíti és támogatja a

vállalatokat és vállalkozásokat abban, hogy átálljanak az elektronikus, újszerű
megoldásokra, mint például a blokklánc technológia. Emellett fontos, hogy egy állam
megvédje a fogyasztókat, amely szintén szempont kell hogy legyen a szabályozás kialakítása
során.
Az előzőekben említett példában, Észtországban kialakítottak egy olyan rendszert, amelyet

nem csak állami szereplők tudnak elérni és használni, hanem bizonyos részeit nyitottá tették
a vállalkozások számára is. Mindezt úgy, hogy a végfelhasználók nem érzékelik azt, hogy
milyen technológiai megoldás rejlik a rendszer mögött.
Belátható tehát hogy az államnak és a törvényhozásnak erősen befolyásoló szerepe van (akár
pozitív akár negatív irányba) abban, hogy a vállalatok mennyire tudják és fogják
implementálni és használni a technológiai újításokat.
101
6.6. Összegzés a blokklánc használatáról a multinacionális

vállalatok és a kkv-k esetében
A következő táblázatban röviden összefoglalom a kis- és középvállalkozások, valamint a

multinacionális cégek helyzetét a blokklánc technológia terén, röviden bemutatva az
előnyöket és nehézségeket.
6. Táblázat: A a kis -és középvállalkozások és multinacionális cégek helyzetét a

blokklánc vonatkozásában (saját szerkesztés)
Szempontok Multinacionális vállalatok KKV
Finanszírozás A multinacionális vállalatok A KKV-k esetében a

számára nem elsődleges szempont finanszírozási lehetőség egy
a finanszírozási lehetőségek fontos szempont, ugyanis a kis -és
kihasználása a blokklánccal középvállalkozások fejlődésének
kapcsolatban. legnagyobb gátja a pénzhiány.
Elterjedtség A legtöbb (világméretű) A kis -és középvállalatok körében

nagyvállalatnak van már vagy részt nem annyira elterjedt a blokklánc
vesz valamilyen blokklánc alapú használata.
projektben.
Kihívások - Felhasználói bizalmatlanság - Technológiai kihívások: A

- Rugalmatlanság: A cégek az blokklánc viszonylag új és
esetek többségében egy bonyolult lehet a KKV-k
régebbi, de számukra bevált számára, nincsenek meg a
technológiát használnak, így megfelelő források és
nem érzik szükségességét egy technikai háttér annak
új, ismeretlen technológia használatához.
bevezetésének. - Költségek: Magasabb
- Költségek: A bevezetés bevezetési költségei lehetnek
költségekkel is jár, ezzel a hagyományos
szemben a jelenlegi rendszerekhez képest, és ez
rendszernek nincsenek ilyen akadályt jelenthetnek.
költségei. - Integráció: A blokklánc
- Integráció: A blokklánc technológiájának integrálása a
technológiájának integrálása a meglévő rendszerekbe és
meglévő rendszerekbe és folyamatokba komoly
folyamatokba komoly kihívást kihívást jelenthet.
jelenthet. - Jogszabályi környezet
- Jogszabályi környezet változása számára.
változása: A jogszabályok és
102
szabályozások változása
folyamatos az új
technológiákkal kapcsolatban,
és ez bizonytalanságot okozhat
a cégek számára.
Előnyök - Az ellátási lánc - Az ellátási lánc

racionalizálása, racionalizálása,
optimalizálása, fenntarthatóvá optimalizálása, fenntarthatóvá
tétele: nyomon lehet vele tétele
követni termékeket, javítani az - Nemzetközi fizetések,
átláthatóságot, és csökkenteni finanszírozás megkönnyítése:
a csalás vagy a hibák A tokenizáció segítségével a
lehetőségét. vállalatok egy új
- Hatékonyság növelése finanszírozási forma
- Költségmegtakarítás segítségével tudnak tőkéhez
- Képes automatizálni a jutni.
folyamatokat (mint - Okosszerződések használata
szerződéskötés, szabályozási
megfelelés) csökkentve a
közvetítők szükségességét és a
költségeket. Használatával a
cégek növelni tudják az adatok
biztonságát, és a csalások ellen
is hatékony védelmet nyújt a
blokklánc.
- Okosszerződések használata:
A legtöbb üzleti szerződés,
megállapodás végrehajtásában
is tud segíteni az
okosszerződések, így olcsóbb,
biztonságosabb, megbízhatóbb
és gyorsabb módon tudnak
megtörténni a szerződések..
Probléma - Gyors változásokra való - Pénzügyi korlátok

területek, reagálás: segíthet egyes enyhítése
ahol lassú részfolyamatok - Konkurenciától való
alkalmazható felgyorsításában. differenciálás
a blokklánc - Konkurenciától való - Ellátási lánc
differenciálás: Egy új optimalizálása
technológia használatával - Üzleti folyamatok
differenciálhatóvá válnak a optimalizálása.
cégek a konkurenciáktól,
iés akár versenyelőnyhöz is
juthatnak.
- Fenntarthatóság: Ellátási
103
lánc hatékonyabb kezelése

fenntartható módon
Mindemellett fontos az megemlíteni az állam szerepét is, illetve a blokklánc alkalmazását

az állami területeken, úgy mint az elektronikus kormányzás, szavazás, digitális
személyazonosság, közbeszerzések területe és a jogszabályok megfelelő kialakítása a
technológia szempontjából. Ezeken a területeken a blokklánc segítségével csökkenthető a
bürokrácia, gyorsíthatóak és biztonságosabbá tehetőek ezek a folyamatok. Jó példa erre
Észtország, ahol úgy implementálták a blokkláncot az állami folyamatokba, hogy az
állampolgárok/felhasználók nem tudják azt, hogy milyen technológiát használnak, de
megbíznak benne, biztonságosnak és használhatónak tartják, mindezt úgy, hogy közben az
állam is profitál (időt, pénzt és emberi munkaórát) a technológia használatából.
104
7. Összefoglalás
Hackius és Petersen [28] tanulmánya 152 logisztikai szakértőből álló mintán vizsgálta a
blokklánc használatát a logisztikai és ellátási lánc menedzsment iparágban. Az eredmények
azt mutatják, hogy a vállalatok még mindig vonakodnak erőforrásokat fordítani a lehetséges
blokklánc-alkalmazásokra. A kutatás a blokklánc ellátási láncban való alkalmazását négy
területre (felhasználási esetre) osztották:
1. a papírmunka feldolgozásának megkönnyítése,

2. a hamisítványok és termékek azonosítása,
3. a származási hely nyomon követésének megkönnyítése és
4. a dolgok internetének (Internet of Things) implementálására, alkalmazására.
Bár a blokklánc a legtöbb területen jelentős előnyöket kínál, a pozitívumok ellenére az

elfogadás valószínűsége még mindig alacsony. Egyik tulajdonság amit várnak tőle az a
papírmunka feldolgozásának megkönnyítése. [20] 42 ellátási lánc-menedzsment szakember
körében végzett felmérés szerint alacsony a blokklánc ismertsége (ez az alacsony szintű
megértéssel együtt a bevezetés fő akadálya is), és az ellátási láncban mozgó termék nyomon
követése a legvalószínűbb felhasználási mód 80%-uk számára. A blokklánc fő előnyei
között a jobb ellátási láncot és átláthatóságát ismerték el. [20]
105
7. Táblázat: SWOT analízis a blokklánc használatáról (saját szerkesztés)
Strengths - Erősségek Opportunities - Lehetőségek
- Decentralizáció - Bővülő felhasználási területek

- Átláthatóság - Új kriptográfiai lehetőségek
- Biztonság - Új protokollok, amelyek a
- Szabályozottság rendszerbe vetett bizalmat építik
- Automatizált működésű rendszer (Pl. Proof-of-stake)
- Tranzakciók automatizálása - Integráció a tárgyak internetébe
Weaknesses - Gyengeségek Threats - Veszélyek
- Gyakran nem felhasználóbarát - Jelenleg többnyire szabályozatlan

- Nehezen érthető, bonyolult - A DLT által fenyegetett vállalatok
- Sok funkció még fejlesztési a széleskörű szabályozásáért
fázisban van küzdenek.
- Konszenzus elérésének nehézsége - Az évszázados múltra visszatekintő
(a permissionless blokkláncokon) a intézmények ellenállása amelyeket
rendszerszintű változásokkal a DLT eltörölhet.
kapcsolatban
- Energiafogyasztás
Bár még nem feltétlenül világos, hogy a blokklánc egy “erőltetett” megoldás-e, amely a
megoldható problémákat keresi - azaz csak egy újabb technológiai innováció, amely
izgalomba hozza az embereket, de végül nem teljesít -, vagy egy nagyon jó, hatékony és
jövőbemutató megoldás, amely végigsöpör majd a gazdaságon, a benne rejlő potenciál
minden bizonnyal korlátlan. Habár a dolgozat során én főként a blokklánc terminológiát
használtam, a forrásokban, tanulmányokban a szaknyelv inkább az “elosztott főkönyvi
technológiát” (DLT) használta gyakrabban. Ez a finom változás azt mutatja, hogy a
blokklánc "ideológiájától" való eltávolodás és elszakadás elkezdődött, annak ellenére, hogy
a "blokklánc" szó továbbra is közismert és a mainstream figyelem középpontjában áll.
A szabályozás és a technológia “irányítására való törekvés” visszavetheti annak fő

pozitívumát, a decentralizációt. A blokklánc mint technológia valószínűleg nem fogja
teljesen felváltani a meglévő ellátási lánc technológiákat, de a biztonságos információ-
tárolás és információ-csere, valamint a tranzakciók automatizálása biztosíthatják a helyét,
akár mint az ellátási hálózatok fontos támogatója és fejlesztője, illetve az ipar egyéb
területén is. A blokklánc a gyengeségeitől és veszélyeitől függetlenül jelentősen
106
megváltoztathatja az anyagmozgatást támogató információ áramlást és a pénzügyi

tranzakciók kezelését, így lehetővé téve a folyamatok optimalizálását (a költségek
csökkenése és a vevői elégedettség növekedése révén), valamint az ellátási lánc javulását,
és az abba vetett bizalom növelését.
A diplomamunka célja a blokklánc technológia bemutatása és áttekintése. Emellett a

használatának megvizsgálása az üzleti folyamatok szempontjából, különös figyelemmel a
multinacionális valamint a kis- és középvállalkozások igényeire, illetve hogy hogyan tudják
alkalmazni a blokkláncot akár a folyamatok optimalizálásában, akár az adatok
biztonságosabb tárolása érdekében, vagy a forrásokhoz való könnyebb hozzájutás végett. A
dolgozat részletesen bemutatja a blokklánc alapjait, konszenzus-mechanizmusait, az adatok
megváltoztathatatlanságának módját, valamint a blokkláncok típusait, azok előnyeit és
korlátait az üzleti folyamatokban való alkalmazás szempontjából.
Az első fejezetben bemutatásra kerülnek a konszenzus-mechanizmusok különböző típusai,

valamint a blokkláncok kategorizálása és a működésüket korlátozó, befolyásoló problémák,
nehézségek és gyengeségek elemzése is szerepel az ismertetésben. A blokklánc technológia
alapjai, beleértve annak biztonságosságát és adatainak megváltoztathatatlanságát, valamint
kihívásokat, amelyeket a blokklánc megálmodóinak, létrehozóinak ki kell és kellett
küszöbölniük (például az 51%-os támadás, a konszenzus elérése és a
megváltoztathatatlanság kérdései).
Ezt követően a Bitcoin részletesebb bemutatása következett, mely magában foglalta a

létrejöttének történelmi hátterét, valamint a működésének elvét és a mechanizmusok
leírását, amelyek azokat a problémákat hivatottak megoldani, amelyek felmerülnek vagy
felmerülhetnek a működése során.
A következő fejezetben az Ethereum blokklánc részletesebb ismertetésére került sor, mely

a második legnagyobb ilyen hálózat a piacon. Az Ethereum és a Bitcoin közötti különbségek
mellett az okosszerződések és azok alkalmazási lehetőségei is bemutatásra kerültek.
Részletesen ismertetésre került az Ethereum 2.0 (a blokklánc következő verziója), és hogy
az miben tér el az előzőtől, milyen új fejlesztéseket vezet be, úgymint a a Proof of Stake
konszenzus-mechanizmus, a Sharding vagy a Beacon chain.
A következő nagyobb fejezetben a multinacionális vállalatok működése közben felmerülő
107
kihívásainak és problémáinak részletesebb vizsgálata került a fókuszba, amelyek közé a

gyors változásokhoz való alkalmazkodás, a versenyképesség, a fenntarthatóság, vagy a
geopolitikai feszültségek problémája tartozik. A fejezet célja a blokklánc technológia által
nyújtott megoldások feltárása, amelyek képesek lehetnek segíteni a vállalatokat az említett
problémák megoldásában valamint bemutatni azokat a helyeket, ahol ez a technológia a
segítségükre lehet.
Az ezt követő fejezetben ismertettem, hogy tud segíteni a blokklánc technológia a

vállalatoknak a különböző területeken, például az ellátási lánc támogatásában és
biztosításában, az adatkezelés biztonságosabbá tételében, az okosszerződések
alkalmazásában, prémium termékek nyomon követésében és még egyéb területeken.
Továbbá bemutatásra került, hogy mely multinacionális cégek használják a blokkláncot, és
hogy mire alkalmazzák azt. Majd a magyarországi multicégek általi használatára is kitértem.
Az bemutatott példák azt mutatják, hogy a blokklánc technológia számos lehetőséget nyújt
a vállalatoknak a hatékonyabb és biztonságosabb működésre, ami hozzájárulhat többek
között a versenyképesség javításához, folyamatok optimalizáltabbá tételéhez és az
innovációhoz.
Az előző fejezetben a nagy multinacionális vállalatokat vizsgáltam, azonban a kis- és

középvállalkozások is fontos figyelembe venni, ugyanis ezek a cégek is fontos részét képzik
egy nemzet gazdaságának, illetve az innovációnak. Emiatt megvizsgáltam, hogy a KKV-
knak miért ajánlott az új technológiákat bevezetni, illetve mire érdemes figyelni a bevezetés
során, hogy elkerüljék a kudarcot. Ezen túlmenően, a KKV-kat korlátozó tényezők is
elemzésre kerültek, úgy mint a pénzügyi korlátok, a globalizáció, a korlátozott
tudásmenedzsment képességek, a képzett munkaerő hiánya vagy a jogi környezet.
Ismertetésre kerültek azok a területek, ahol a blokklánc bevezetése előnyös lehet egy KKV
szempontjából, ilyenek például a technológia ellátási láncba való integrálása (ezáltal
bizonyos előnyök elérése), a nemzetközi finanszírozás egyszerűbbé tétele, a digitális
személyazonosság támogatása, a közösségi finanszírozás elérhetővé válása, valamint az
okoszerződések integrálása és használata a vállalkozás működésében. A KKV-k működését
korlátozó tényezők vizsgálata során kiemeltem a pénzügyi korlátok, a globalizáció, a
korlátozott tudásmenedzsment képességek, a képzett munkaerő hiánya és a jogi környezet
hatásait. A kutatás keretében megvizsgáltam, hogy mely nemzetközi és hazai cégek
108
használják a blokklánc technológiát, hogy hogyan alkalmazzák azt, valamint néhány a

sikertelen bevezetés is megemlítésre került.
A dolgozat végén a blokklánc alkalmazásának lehetséges területeit vizsgáltam az állami

szektorban. Ennek során a digitális személyazonosság és a jogi környezet átalakítására is
kitértem, emellett az elektronikus kormányzás és az e-szavazás előnyeit is vizsgáltam.
Megvizsgáltam az állam szerepét a blokklánc alkalmazásaiban, és felvázoltam azokat az
előnyöket, amelyeket az állami szféra számára a blokklánc technológia használata hozhat.
109
9. Irodalomjegyzék
[1] 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 67/C. §, Letöltés dátuma: 2023.01.08., forrás:
Magyar Közlöny:
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/c4e3c6e69e7d9d8701e3d47df1914a48954ba54e
/letoltes.
[2] 2021. évi LXIX. Törvény, Egyes adótörvények módosításáról. Letöltés dátuma:
2023.01.03., forrás: Magyar Közlöny:
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/c4e3c6e69e7d9d8701e3d47df1914a48954ba54e
/letoltes.
[3] Abeyratne, S. A., & Monfared, R. P.: Blockchain ready manufacturing supply chain
using distributed ledger. International Journal of Research in Engineering and Technology,
2016
[4] Abou Jaoude, J., & Saade, R. G.: Blockchain applications–usage in different domains.
2019
[5] Adrian, T., Iyer I., Mahvash S. Qureshi: Crypto Prices Move More in Sync With Stocks,
Posing New Risks, forrás: https://www.imf.org/en/Blogs/Articles/2022/01/11/crypto-
prices-move-more-in-sync-with-stocks-posing-new-risks, ekkor: 2023.04.15.
[6] Alwert, K., Heisig, P., & Mertins, K.: Wissensbilanzen–Intellektuelles Kapital
erfolgreich nutzen und entwickeln. Wissensbilanzen–Intellektuelles Kapital erfolgreich
nutzen und entwickeln., 2005
[7] Balogh, L.: Kriptovaluta, blokklánc-technológia, NFT – Szabályozás, adózás

Magyarországon, a bitcoin polgári jogi megítélése, forrás:
https://ugyeszeklapja.hu/?p=3930, ekkor 2023.05.13.
[8] Banker, J.: Blockchain in the supply chain: Too much hype. Forrás: Forbes:
https://www.forbes.com/sites/stevebanker/2017/09/01/blockchain-in-the-supply-chain-too-
much-hype/, ekkor 2023.03.12.
[9] Blokklánc és AI-megoldások fejlesztésére nyert közel 400 millió forintot az OTP, forrás:
https://www.portfolio.hu/uzlet/20220530/blokklanc-es-ai-megoldasok-fejlesztesere-nyert-
110
kozel-400-millio-forintot-az-otp-547769, ekkor 2023.03.11.
[10] Buchman, E.: Tendermint: Byzantine fault tolerance in the age of blockchains (Doctoral
dissertation, University of Guelph). 2016
[11] Buda L.: Az Európai Unió pénzügyi felügyeleti rendszerének átalakulása és a bankunió
létrehozásának bemutatása, p. 1-9., 2016
[12] Buterin V. Ethereum white paper. GitHub repository. 2013.
[13] Buterin, V.: A next-generation smart contract and decentralized application platform.
white paper, 2014.
[14] Buterin, V.: Why sharding is great: demystifying the technical properties,
https://vitalik.ca/general/2021/04/07/sharding.html, ekkor: 2022.08.23.
[15] C. Sullivan and E. Burger: E-residency and blockchain, Computer Law & Security
Review, 2016
[16] Chaudhary, K., Chand, V., & Fehnker, A.: Double-Spending Analysis of Bitcoin. In
PACIS (p. 210)., 2020
[17] Chen, Y., & Bellavitis, C.: Blockchain disruption and decentralized finance: The rise
of decentralized business models. Journal of Business Venturing Insights, 2020.
[18] Companies in pharmaceutical supply chain develop system to track counterfeit drugs,
forrás: https://www.reuters.com/article/us-usa-healthcare-blockchain-idUSKBN20F29L
ekkor 2023.03.11
[19] Daimler Spearheads Digital Transformation of Contracting and Sourcing Process with
Icertis, forrás: https://www.icertis.com/customers/customer-stories/daimler/, ekkor:
2023.03.11.
[20] Dujak, D., & Sajter, D.: Blockchain applications in supply chain. SMART supply
network, 2019
[21] Duque, A.: Can blockchains drive supply chain transparency in 2016? forrás: LinkedIn:
https://www.linkedin.com/pulse/can-blockchains-drive-supply-chain-transparency-2016-
andrea-duque/, ekkor 2023.03.12.
[22] Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve: A pénzügyi rendszerek

111
pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről
[23] Európai Parlament és a Tanács rendelete: A kriptoeszközök piacairól és az (EU)

2019/1937 irányelv módosításáról
[24] Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/858 rendelete: A megosztott főkönyvi

technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről
[25] Frisby D. Bitcoin: The future of money?. Unbound Publishing; 2014
[26] Gabriel M., EBP: European countries join Blockchain Partnership, https://digital-
strategy.ec.europa.eu/home/news/2018/05/09/european-countries-join-blockchain-
partnership, 2022.12.23.
[27] Ganne, E.: Can Blockchain revolutionize international trade? Geneva: World Trade
Organization. 2018
[28] Hackius, N., & Petersen, M.: Blockchain in logistics and supply chain: Trick or treat?
Proceedings of the Hamburg International Conference of Logistics (HICL)-Digitalization in
Supply Chain Management and Logistics, 2017
[29] Hanyecz I.: Blokklánc: az adatalapú társadalom szürke eminenciása forrás:

https://jovogyara.hu/blokklanc-az-adatalapu-tarsadalom-szurke-eminenciasa.html, ekkor:
2023.04.16
[30] How Ethereum 2.0 Will Address Gas Issues and Enable Dai and DeFi to Scale forrás:
https://blog.makerdao.com/how-ethereum-2-0-will-address-gas-issues-and-enable-dai-and-
defi-to-scale/, ekkor 2023.04.16.
[31] How Walmart brought unprecedented transparency to the food supply chain with
Hyperledger Fabric , forrás: https://www.hyperledger.org/learn/publications/walmart-case-
study, ekkor: 2023.03.11.
[32] IBM Digital Credentials, forrás: https://www.ibm.com/downloads/cas/onj2ywob,

ekkor: 2023.03.25.
[33] IBM Institute for Business Value Analysis. Fast Forward: Rethinking Enterprises,
Ecosystems and Economies with Blockchains; Executive Report; IBM Corporation:
Armonk, NY, USA, 2016.
112
[34] Invest in Estonia: blockchain, overview, forrás: https://investinestonia.com/business-

opportunities/blockchain/overview, ekkor: 2023.03.25.
[35] Kathleen E. W., & Eugenia W. Types of Blockchain: Public, Private, or Something in
Between, 2021
[36] Lentner Cs.: Közpénzügyek és államháztartástan - Nemzeti Közszolgálati és

Tankönyvkiadó, Budapest, 2013
[37] Malhotra, A., O’Neill, H., & Stowell, P.: Thinking strategically about blockchain
adoption and risk mitigation. Business Horizons, 2022.
[38] Mendling, J., Weber, I., Aalst, W. V. D., Brocke, J. V., Cabanillas, C., Daniel, F., &
Zhu, L.: Blockchains for business process management-challenges and opportunities. ACM
Transactions on Management Information Systems. 2018
[39] Microsoft News Center: Digitális fordulat jöhet a KKV szektorban, forrás:
https://news.microsoft.com/hu-hu/2022/05/17/digitalis-fordulat-johet-a-kkv-szektorban/,
ekkor: 2023.03.25.
[40] MNB: Elindult az MNB blokklánc technológiát használó új platformja, a Pénzmúzeum

mobilapplikáció, forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2022-evi-
sajtokozlemenyek/elindult-az-mnb-blokklanc-technologiat-hasznalo-uj-platformja-a-
penzmuzeum-mobilapplikacio, ekkor 2023.03.11.
[41] Moran, R. T., Harris, P. R., & Moran, S.: Managing cultural differences. Routledge.
2010
[42] Munro, D.: A guide to SME financing. Springer, 2013
[43] Nakamoto S. Bitcoin whitepaper. URL: https://bitcoin.org/bitcoin, 2008
[44] Nestlé expands blockchain to Zoégas coffee brand, forrás:

https://www.nestle.com/media/news/nestle-blockchain-zoegas-coffee-brand, ekkor:
2023.03.11.
[45] P. Noizat: Blockchain Electronic Vote, Handbook of Digital Currency, 2015
[46] Protecting democratic elections through secure, verifiable voting, forrás:

https://blogs.microsoft.com/on-the-issues/2019/05/06/protecting-democratic-elections-
113
through-secure-verifiable-voting/, ekkor: 2023.03.11.
[47] Quie L.: 14 Tips on Doing Business in Asia, forrás:

https://www.linkedin.com/pulse/14-tips-doing-business-asia-lara-quie/, ekkor 2023.03.11.
[48] R.I.P. Civil — Lessons from a failed startup, forrás: https://www.poynter.org/business-

work/2020/r-i-p-civil-lessons-from-a-failed-startup/, ekkor: 2023.03.25.
[49] Roberts, J. J.: The diamond industry is obsessed with the blockchain. Forrás: Fortune:
https://fortune.com/crypto/2017/09/12/diamond-blockchain-everledger/, ekkor 2023.03.12.
[50] Sanka, A. I., Irfan, M., Huang, I., & Cheung, R. C.: A survey of breakthrough in
blockchain technology: Adoptions, applications, challenges and future research. Computer
Communications, 2021
[51] Schonberger, R.: Building a chain of customers: Linking business functions to create
the world class company. Simon and Schuster. 1990.
[52] Schär, F.: Understanding the Bitcoin Halving. Crypto Finance Conference. 2020
[53] SEC Charges Issuer and CEO With Misrepresenting Platform Technology in
Fraudulent ICO, forrás: https://www.sec.gov/news/press-release/2020-181, ekkor:
2023.03.25
[54] Semenzin, S., Rozas, D., & Hassan, S.: Blockchain-based application at a governmental
level: disruption or illusion? The case of Estonia. Policy and Society, 2022
[55] Solymos Gy.: 7 Terület, ahol a blokkláncot még használni tudjuk vagy fogjuk, forrás:
https://www.4ig.hu/7-terulet-ahol-a-blokklancot-meg-hasznalni-tudjuk-vagy-fogjuk,
ekkor: 2023.03.11.
[56] Thiruchelvam, V., Mughisha, A. S., Shahpasand, M., & Bamiah, M.: Blockchain-based
technology in the coffee supply chain trade: Case of burundi coffee. Journal of
Telecommunication, Electronic and Computer Engineering, 2018
[57] What Is Ethereum?, Forrás: https://academy.binance.com/en/articles/what-is-ethereum,

ekkor 2023.03.25.
[58] What is Hyperledger Fabric?, forrás: https://www.ibm.com/topics/hyperledger, ekkor:

2023.03.11.
114
[59] What is Quorum: A Closer Look at an Enterprise Blockchain Giant, forrás:

https://phemex.com/academy/what-is-quorum-jp-morgan. ekkor: 2023.03.11.
[60] Yaga, D., Mell, P., Roby, N., & Scarfone, K.: Blockchain technology overview. arXiv
preprint. 2019
[61] Yakubowsky, M.: Europe Takes Serious Steps Toward Blockchain Adoption, 2018,
forrás: https://cointelegraph.com/news/europe-takes-serious-steps-towardsblockchain-
adoption, ekkor: 2022.12.23.
[62] Zheng Z, Xie S, Dai HN, Chen W, Chen X, Weng J, Imran M.: An overview on smart
contracts: Challenges, advances and platforms. Future Generation Computer Systems. 2020
115

SANDORFI - MARCELL - T6IPSO - Marci Sándorfi

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

SANDORFI - MARCELL - T6IPSO - Marci Sándorfi

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Széchenyi István Egyetem

Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar

Gazdaságinformatikus MSc szak

Eredményeim saját munkán, számításokon, kutatáson, valós méréseken

A dolgozatban megvizsgálom a blockchain-t, működésének és biztonsági

A dolgozat fő kérdése, hogy a vállalatok hogyan tudják alkalmazni a blokkláncot a

6.3.2. A Blokklánc használat-esetei multinacionális vállalatoknál 73

A blokklánc manapság az informatikában az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. Ez a

2. A blokklánc technológia alapjai

2.1. A blokklánc bemutatása

A DLT legismertebb formája a blokklánc, amely például a Bitcoin hálózat működéséül

Habár a blokkláncot szokás nevezni elosztott főkönyvi technológiának (vagy DLT -

Egy blokklánc különleges tulajdonságokkal rendelkezik egy hagyományos adatbázishoz

A “blokk” kifejezés arra utal, hogy az adatokat és információkat egymást követő

csoportokban, úgynevezett blokkokban tárolják. Ha valaki bitcoint küld valaki másnak, a

A hálózat minden számítógépének (csomópontjának) meg kell állapodnia minden egyes új

1. Ábra: Blokkok láncba csatolva. [12]

nem dolgoznak rajta folyamatosan. [17]

A rendszer azokon a számítógépeken fut, amelyek csatlakoztatva lettek a rendszerhez,

A blokkláncokkal több nagyobb probléma is felmerülhet, többek között hogy:

1. Ki vezeti a blokkláncot, ki ellenőrzi a tranzakciókat, ugyanis aki felelős érte, az

2.2. Tranzakciók hitelesítése

A blokklánc hálózatban szereplő minden csomópont egyenlő hatalommal rendelkezik, így

A publikus blokláncok úgynevezett permissionless 1 (engedély nélküli) hálózatok, tehát a

A privát blokklácok esetében, ahol a blokkláncot felügyelő vállalat minden egyes

2.2.1. Proof of Work

Az egyik legelterjedtebb az úgynevezett Proof of Work konszenzus-mechanizmus amelyet

A blokk adatait egy hashing függvényen futtatják le a bányászok a blokk azonosítójának

Általában az összes, a blokkhoz hozzáadni kívánt tranzakcióra vonatkozó információt és

A blokkok sikeres hozzáadását BTC-ban jutalmazzák (a Bitcoin hálózat esetében, de az ezt

A hash-eket visszafejteni szinte lehetetlen (pontosabban nagyon időigényes), de

1. Táblázat: Magyarázat 2. Ábrához (saját szerkesztés)

Block size Az adott blokk mérete.

Block hash Az adott blokk hash-je.

Markel root A blokkban szereplő összes tranzakciót egy hash-ban lehet

bits Minden hash-nek van egy mérete bitben kifejezve. Minél

nonce Az a titkosított szám, amelyet a bányásznak ki kell találnia,

Number of transaction A blokkban szereplő tranzakciók száma.

Block reward A kapott jutalom mértéke.

Transactions Tranzakciók listája. Itt a bányász kapott jutalma is megjelenik,

2.2.2. Proof of Stake

(például egy adott időre kell lekötni).

A különböző implementációknak különböző variációi vannak, de miután egy validáló

A PoS drasztikusan csökkenti a tranzakciók validálásához szükséges energiafogyasztást,

Végezetül tehát megállapítható, hogy a Bitcoin óta jelentősen megváltozott az a mód,

ami egy fenntarthatóbb, skálázhatóbb, és olcsóbb rendszer meglétét teszi lehetővé.

2. Táblázat: A Proof of Work és a Proof of Stake előnyei, hátrányai (saját

Proof of Work Proof of Stake

Előnyök Kipróbált és letesztelt - a mai napig Környezetbarát - a PoS

Hátrányok Pazarló - a bányászat óriási Kevésbé tesztelt - a PoS

protokollok növelik a bányászati Plutokrácia - vannak aggályok,

A Proof of Work és a Proof of Stake a legelterjedtebb konszenzus algoritmusok, de sok más

Tehát adódik a kérdés: Hogyan és mi teszi biztonságossá a blokkláncokat?

A blokkláncok biztonságát számos mechanizmus biztosítja, amelyek között fejlett

A blokklánc-technológia alkalmazását más területeken is vizsgálják, ahol az adatok

A blokkláncok nagymértékben támaszkodnak a kriptográfiára az adatbiztonság eléréséhez.

A bemeneti mérettől függetlenül a kimenet mindig ugyanazt a hosszúságot mutatja. Ha

3. Táblázat: Egy hash függvény kimenete az adott bemenetekre (saját

Bemenet Kimenet (SHA-256)

A blokkláncokon belül ezeket a hash-nek nevezett kimeneti értékeket az adatblokkok egyedi

A tranzakciók érvényesítésére használt konszenzus algoritmusokban is felhasználják a hash-

A kriptográfia amellett, hogy védelmet nyújt a főkönyvekben szereplő tranzakciós rekordok

Az aszimmetrikus kriptográfia elve megakadályozza, hogy a magánkulcs tulajdonosán kívül