James Pat​ter​son

MAXIMUM RIDE 2.
ISKOLASZÜNET... ÖRÖKRE!

Könyv​moly​kép​ző Ki​adó, 2013

2
 Min​den​ki sze​re​ti Ma​xet!

A New York Times si​ker​lis​tá​já​nak első he​lye​zett​je

A Pub​lis​hers We​ekly si​ker​köny​ve
Az Ame​ri​kai Könyv​tár​szö​vet​ség (ALA) aján​lá​sa ALA/VOYA
Ti​zen​éves si​ker​lis​tá​já​nak he​lye​zett​je
A New York-i Köz​könyv​tár „Köny​vek fi​a​ta​lok​nak" aján​lá​sa
A Book Sen​se aján​lá​sa
A Child​ren's Cho​i​ce-díj je​lölt​je az Év Szer​ző​je ka​te​gó​ri​á​ban
*
„A re​pül​nek, go​no​szok​kal har​col​nak és örök ba​rá​tok – ez a for​-
mu​la min​dig az el​adá​si lis​ta első he​lye​in vég​zi. Is​me​ri ezt a re​cep​tet
James Pat​ter​son is, és na​gyon jól csi​nál​ja."
Cleve​land Pla​in Dea​ler

„Újabb vad és iz​gal​mas re​pü​lés vár az ol​va​só​ra, amíg Max és csa​-

pa​ta meg​pró​bál​nak élve ma​rad​ni... az ol​va​só meg nem győz le​ve​gő
után kap​kod​ni, hogy tar​ta​ni tud​ja a tem​pót eb​ben az ak​ció​dús, le​te​-
he​tet​len könyv​ben."
Kir​kus Re​views

„Fel​vá​gott nyel​vű, szim​pa​ti​kus sze​rep​lők és ki​adós fe​nék​be bil​-

len​té​sek te​szik ezt a per​gő köny​vet tisz​ta, min​den hét​köz​na​pi gon​-
dot fe​led​te​tő gyö​nyö​rű​ség​gé."
The Horn Book Guide

„Ez a lé​leg​zet​el​ál​lí​tó ka​land teli van ak​ci​ó​val, gyors röp​ték​kel és

még gyor​sabb csör​ték​kel – biz​tos be​fu​tó a meg​fil​me​sí​tés​re az X-Me​-
nek ol​da​lán."
KL1A​TI

„Pat​ter​son szu​per​gyors tör​té​ne​te len​dü​let​ben tart​ja a cse​lek​-

ményt, és fenn​tart​ja a fe​szült​sé​get."
Ne​wark Star-Led​ger

„Max gu​nyo​ros hang​ja és a sze​dett-ve​dett, fo​ga​dott csa​lád​já​val

való baj​ló​dá​sa élet​te​li​vé te​szi a tör​té​ne​tet, le​nyű​gö​ző​vé."
San Fran​cis​co Ch​ro​nicle

3
 „Lé​leg​zet​el​ál​lí​tó. A hat fe​lejt​he​tet​len kö​lyök vissza​tér, hogy még
több ka​land​ban le​gyen ré​szük!
Cost​co Con​nec​ti​on

„Az első rész ra​jon​gói le lesz​nek nyű​göz​ve. a má​so​dik könyv

után a tör​té​net még bár​mer​re ka​nya​rod​hat!"
Book​list

„James Pat​ter​son azt tá​lal​ta fel, ami​re az ol​va​sók éhez​nek."

RT Bookclub

„Egy fi​a​ta​lok​nak szó​ló, iz​gal​mas sci-fi th​ril​ler ren​ge​teg ak​ci​ó​val

és fe​szült​ség​gel. Nagy​sze​rű nyá​ri ol​vas​mány a pör​gős re​gé​nye​ket
ked​ve​lő ti​né​dzse​rek​nek."
Cent​ral Wis​con​sin Sun​day

„For​du​la​tos, iz​gal​mas és va​ló​ban le​nyű​gö​ző könyv! Min​den kor​-

osz​tály él​vez​ni fog​ja!"
Book​Re​por​ter. com

„Ez az ak​ció​dús könyv teli van ka​land​dal, ti​tok​kal és ka​cag​ta​tó​an

mu​lat​sá​gos je​le​ne​tek​kel. De ez​zel még nincs vége – a so​ro​zat a har​-
ma​dik könyv​vel foly​ta​tó​dik. Ka​pasz​kod​ja​tok és ké​szül​je​tek fel egy
iz​gal​mas uta​zás​ra a fan​tá​zia​vi​lág​ba és a fel​hők közé!"
Te​en​Re​ads.com

„A gyor​san per​gő szto​ri ma​gá​val ra​gad​ja az ol​va​sót."

VOYA (Vo​i​ce of Youth Ad​vo​ca​tes)

„Bő​vel​ke​dik ka​lan​dok​ban – kilő az ad​re​na​lin​szin​ted az iz​ga​lom​-

tól, és le fo​god rág​ni a kör​möd az ak​ci​ók​ban."
Te​ens​Re​ad​Too.com

„Már az első mon​dat​tal el​kap​ja az ol​va​sót, és min​den ol​da​lon

újabb iz​ga​lom​mal so​dor​ja ma​gá​val. Ka​land, bu​nyó, áru​lás és sze​re​-
tet töl​ti be a la​po​kat."
Re​becca, a VOYA fi​a​tal ol​va​só​ja

4
„Pat​ter​son a könyv min​den újabb for​du​la​tá​val ta​lá​nyok elé ál​lít."
Ab​dul

„Nem tud​tam le​ten​ni a köny​vet, ami​kor be​le​ol​vas​tam."

Missy

„Le​bi​lin​cse​lő."
Swe​et 16 ma​ga​zin

5
 A könyv​ben sze​rep​lő sze​mé​lyek, he​lyek, vál​la​la​tok és ese​mé​nyek
mind a kép​ze​let szü​le​mé​nyei. Ha va​la​me​lyik sze​rep​lő egy va​ló​sá​-
gos sze​mély​hez ha​son​lí​ta​na, akár élő​höz, akár holt​hoz, az csak a vé​-
let​len műve, nem állt a szer​ző szán​dé​ká​ban.

Írta: James Pat​ter​son

A mű ere​de​ti címe: Ma​xi​mum Ride 2.
Scho​ol's Out For​ever
For​dí​tot​ta: Ácsai Ro​land
A szö​ve​get gon​doz​ta: Pék Zol​tán
This edi​ti​on pub​lis​hed by ar​range​ment with Little, Brown and
Com​pany, New York, New York, USA. All rights re​ser​ved.
Co​py​right © 2006 by Su​e​Jack, Inc.
ISSN 2063-6121
ISBN 978 963 245 720 8
© Ki​ad​ta a Könyv​moly​kép​ző Ki​adó, 2013-ban
Fe​le​lős ki​adó: A. Ka​to​na Il​di​kó
Mű​sza​ki szer​kesz​tők: Zsib​ri​ta Lász​ló, Ge​ren​csér Gá​bor
Kor​rek​to​rok: Gera Zsu​zsa, Ko​rom Pál
Nyom​ta és kö​töt​te: Al​föl​di Nyom​da Zrt., Deb​re​cen
Fe​le​lős ve​ze​tő: György Géza ve​zér​igaz​ga​tó

6
Min​den​ki​nek, aki az ol​va​sás örö​mét nép​szerűsíti.

Il​les​se sok kö​szö​net Gab​ri​el​le Char​bonn​etet, össze​es​küvőtár​sa​mat, aki min​-

dig szár​nyal, és köz​ben szi​por​ká​zik, va​la​mint Mary Jor​dant, a tör​té​net
min​den for​du​la​tá​ban nyúj​tott ki​tar​tó se​gít​sé​gé​ért és hát​tér​mun​ká​já​ért.

7
 Az ol​va​só​hoz

A Ma​xi​mum Ride öt​le​te két ko​ráb​bi köny​vem​ből, az Ami​kor a szél

fúj​ból és a Tó​par​ti ház​ból szár​ma​zik. Max nevű sze​rep​lő​jük szin​tén
egy ré​mes Is​ko​lá​ból ér​ke​zett. De a ha​son​ló​ság ennyi​ben ki is me​rül.
Max és a töb​bi srác nem azo​nos a ko​ráb​bi köny​ve​im Ma​xé​vel és
srá​ca​i​val. Ahogy Fran​nie és Kit sem sze​rep​lői a Ma​xi​mum Ride-nak.
Ké​szül​je​tek fel a ki​lö​vés​re.

8
 ELSŐ FEJEZET
SE SZÜLŐK, SE SULI, SE SZABÁLYOK
1.
SIK​LA​NI, ZU​HAN​NI, EMEL​KED​NI, MEG​LO​VA​GOL​NI A SZE​-
LET – hi​á​ba, nincs is en​nél jobb. Ami​kor a vég​te​len, aka​dály​ta​lan,
tisz​ta, kék égen több ki​lo​mé​te​res tá​vol​ság​ban sen​ki sincs raj​tunk kí​-
vül. Akarsz egy ad​re​na​lin​lö​ke​tet? Ak​kor csu​kott szárnnyal zu​hanj
vagy más​fél ki​lo​mé​tert, az​tán huss! Nyisd ki a szár​nyad, és kapd el
az egyik lég​áram​la​tot, mint egy pit​bull, mert ez lesz éle​ted fu​var​ja!
Is​te​nem, nincs en​nél jobb, mu​lat​sá​go​sabb vagy iz​gal​ma​sabb.
Jó, tu​dom, hogy mu​táns szörny​szü​löt​tek va​gyunk, és foly​ton me​-
ne​kü​lünk, de a re​pü​lés, öre​gem... nem vé​let​le​nül ál​mo​doz​nak
annyit róla az em​be​rek!
– Oda​néz​ze​tek! – mu​ta​tott elő​re Gá​zos iz​ga​tot​tan. – Egy ufó! El​-
szá​mol​tam ma​gam​ban tí​zig. Ter​mé​sze​te​sen nem volt ott sem​mi.
Mint ál​ta​lá​ban.
– Fi​gyelj, Gá​zos, ez az első öt​ven al​ka​lom​mal még vic​ces, de már
kez​dem unni – mond​tam.
Né​hány szárny​szé​les​ség​re tő​lem fel​ka​ca​gott. A nyolc​éves gye​re​-
kek egész fur​csa hu​mor​ér​zék​kel ren​del​kez​nek.
– Max! Mi​kor érünk Wa​shing​ton​ba? – re​pült kö​ze​lebb Böki. Fá​-
radt​nak tűnt; hosszú és csú​nya nap állt mö​göt​tünk. Pon​to​sab​ban
egy újabb hosszú és csú​nya nap a hosszú és csú​nya na​pok vég​te​len
so​rá​ban. Ha egy​szer egy szép és könnyű na​pom len​ne, ta​lán be​le​be​-
te​ged​nék.
– Még egy óra. Eset​leg más​fél – ta​lál​gat​tam.
Böki nem vá​la​szolt. A csa​pat töb​bi tag​já​ra néz​tem. Agyar, Iggy és
én bír​tuk a tem​pót, de ben​nünk mu​cho ki​tar​tás van. Nem úgy ér​tem,
hogy a ki​csik​ben nincs ka​kaó, kü​lö​nö​sen a punnyadt nem-mu​táns
köly​kök​höz ké​pest. De néha még ők is ki​fá​rad​tak.
An​nak, aki most kap​cso​ló​dik be a ka​land​ba, gyor​san vá​zo​lom a
hely​ze​tet. Ha​tan va​gyunk. An​gyal hat​éves, Gá​zos nyolc, Iggy ti​zen​-
négy (és vak), Böki ti​zen​egy, Agyar és én (Max) ti​zen​négy éve​sek
va​gyunk. El​szök​tünk ab​ból a la​bo​ra​tó​ri​um​ból, ahol szár​nya​kat ad​-
tak ne​künk, és más kü​lön​le​ges ké​pes​sé​gek​kel ru​ház​tak fel. Vissza

9
akar​nak kap​ni ben​nün​ket – de na​gyon. Mi meg na​gyon nem aka​-
runk vissza​men​ni. Soha.
To​tált a má​sik ka​rom alá tet​tem, és örül​tem, hogy csak tíz kiló.
Egy pil​la​nat​ra fel​éb​redt, az​tán be​bújt a hó​nom alá, és to​vább foly​-
tat​ta a dur​mo​lást. Fe​ke​te bun​dá​ját szél kó​col​ta. Sze​ret​tem vol​na egy
ku​tyát? Nein. Szük​sé​gem van egy ku​tyá​ra? Újabb nem. Egy csa​pat
kö​lyök va​gyunk, akik​nek buj​kál​ni​uk kell, és még a sa​ját napi be​te​-
vő​jük sem ga​ran​tált. Fe​le​lős gaz​dái le​he​tünk egy ku​tyá​nak? Vár​-
junk csak! Nem.
– Jól vagy? – re​pült mel​lém Agyar. Szár​nya sö​tét volt, és csen​des.
Mint Agyar maga.
– Pon​to​san mire gon​dolsz? – kér​dez​tem, ugyan​is volt mi​ből vá​-
lasz​ta​ni: itt volt a fej​fá​jás do​log, a chip szto​ri, a hang-a-fe​jem​ben-
ügy, meg a gyó​gyu​ló lőtt se​bem.
– Ari meg​ölé​sé​re.
A le​ve​gő a lég​csö​vem​be fa​gyott. Csak Agyar ké​pes ilyen gyor​san
a lé​nyeg​re tér​ni. Csak Agyar is​mer ilyen jól, és en​ged​he​ti meg ma​-
gá​nak, hogy ilyen messzi​re men​jen.
Mi​köz​ben a New York-i In​té​zet​ből me​ne​kül​tünk, Ra​dí​ro​zok és fe​-
hér kö​pe​nye​sek buk​kan​tak fel – ter​mé​sze​te​sen. Is​ten ments, hogy
va​la​mi prob​lé​ma nél​kül men​jen! Ha va​la​ki még nem tud​ná, a Ra​dí​-
ro​zok far​kas​sze​rű lé​nyek, amik az Is​ko​lá​nak ne​ve​zett la​bo​ra​tó​ri​um​-
ból való szö​ké​sünk óta ül​döz​nek. Az egyik Ra​dí​ro​zót Ari​nak hív​-
ták. Ép​pen küz​döt​tünk egy​más​sal, ahogy éle​tünk so​rán már több​-
ször is, ami​kor egy​szer csak a mell​ka​sán ta​lál​tam ma​gam, és az
üve​ges sze​mé​be bá​mul​tam, mi​köz​ben tö​rött nya​ka ter​mé​szet​el​le​nes
szög​ben meg​haj​lott.
Mind​ez hu​szon​négy órá​ja volt.
– Vagy te, vagy ő – mond​ta hű​vö​sen Agyar. – Örü​lök, hogy ma​-
ga​dat vá​lasz​tot​tad.
Fel​só​haj​tot​tam. A Ra​dí​ro​zok le​egy​sze​rű​sí​tet​ték a dol​gun​kat: mi​-
vel lel​ki​is​me​ret-fur​da​lás nél​kül gyil​kol​tak, te is fél​re​tet​ted az ag​gá​-
lya​i​dat. De Ari ki​vé​tel volt. Fel​is​mer​tem, em​lé​kez​tem rá, ami​kor
még kisfiú volt az Is​ko​lá​ban. Is​mer​tem.
Eh​hez jött még Ari ap​já​nak – Jeb​nek hív​ják az ür​gét – ször​nyű ki​-
ál​tá​sa, ami a fü​lem​be vissz​hang​zott, ami​kor ki​re​pül​tem az alag​út​-
ból: „Meg​öl​ted a test​vé​re​det!"

10
11
 2.
JÓ, TU​DOM, HOGY JEB EGY HA​ZUG GAZ​EM​BER és nagy ma​-
ni​pu​lá​tor, aki sze​ret​ne dró​ton rán​gat​ni en​gem, de ak​kor mint​ha
őszin​te fáj​da​lom csen​dült vol​na ki a hang​já​ból.
És bár gyű​löl​tem és utál​tam Je​bet, a mell​ka​so​mon mint​ha egy te​-
hén ült vol​na.
Meg kel​lett ten​ned, Max. Te a na​gyobb jó​ért küz​desz. És eb​ben sem​mi
sem aka​dá​lyoz​hat meg. Sem​mi sem ál​lít​hat meg a kül​de​té​sed​ben, hogy
meg​mentsd a vi​lá​got.
A fo​ga​mat csi​kor​gat​tam, az​tán fel​só​haj​tot​tam:
Jesszus, Hang! Leg​kö​ze​lebb az​zal jössz, hogy „ah​hoz, hogy om​let​tet ké​-
szíts, fel kell tör​ni né​hány to​jást"?!
Nagy le​ve​gőt vet​tem. Igen, egy Hang be​szélt a fe​jem​ben. Vagy​is a
lel​ki​is​me​re​tem hang​ján kí​vül egy má​sik. Biz​tos va​gyok ben​ne, hogy
ha meg​ke​re​sed a „kat​tant" szót a szó​tár​ban, az én ké​pe​met ta​lá​lod
mel​let​te il​luszt​rá​ci​ó​ként. Ez a Hang is az én mu​táns-szörny​szü​lött-
ma​dár​kö​lyök cso​ma​gom​hoz járt.
– Aka​rod, hogy vi​gyem? – kér​dez​te An​gyal a ku​tyá​ra mu​tat​va.
– Nem kell, el​bí​rom – mond​tam. An​gyal alig volt ne​he​zebb To​tál​-
nál. Nem is tu​dom, hogy bír​ta el ed​dig.
– Tu​dom már! – ra​gyo​gott fel az ar​com. – Majd Agyar bá​csi!
Né​hány ext​ra csa​pás​sal Agyar mel​lé re​pül​tem. Szink​ron​ban mo​-
zog​tak a szár​nya​ink.
– Tes​sék! – nyúj​tot​tam felé To​tált. – Ku​tyázz egy ki​csit!
A mé​ret​ben és ki​né​zet​ben Scot​tie-ra ha​son​lí​tó ku​tya fi​cán​kolt ki​-
csit, az​tán be​bújt Agyar kar​ja alá. De előbb még ké​pen nyal​ta, és na​-
gyon a szám​ba kel​lett ha​rap​nom, hogy ne rö​hög​jem el ma​gam, ami​-
kor meg​lát​tam, mi​lyen po​fát vág.
Rá​kap​csol​tam, és a csa​pat élé​re re​pül​tem. Fá​radt​sá​go​mat és a tör​-
tén​tek bal​jós sú​lyá​nak nyo​má​sát mint​ha eny​hí​tet​te vol​na az iz​ga​tott
vá​ra​ko​zás. Egy új ter​ri​tó​ri​um felé re​pül​tünk, ahol ta​lán még a szü​-
le​in​ket is meg​ta​lál​juk. Megint si​ke​rült meg​lép​nünk a Ra​dí​ro​zok és a
fe​hér kö​pe​nye​sek – egy​ko​ri fog​va​tar​tó​ink – elől. Együtt vol​tunk, és
egyi​künk sem se​be​sült meg ko​mo​lyan. Ab​ban a pil​la​nat​ban olyan
sza​bad​nak és erős​nek érez​tem ma​gam, mint​ha új​ra​kez​de​ném az
éle​tem. Meg fog​juk ta​lál​ni a szü​le​in​ket, egy​sze​rű​en érez​tem.

12
 Mi​lyen is va​gyok most? Ne​vet ke​res​tem en​nek az új ér​zés​nek.
Op​ti​mis​ta? Igen, bár sem​mi okom rá.
Az op​ti​miz​must túl​ér​té​ke​lik, Max – mond​ta a Hang. – Én a ra​ci​o​na​liz​-
must ja​vas​lom he​lyet​te.
Azon tű​nőd​tem, va​jon a Hang a ko​po​nyám​ból lát​ja-e, ahogy a
sze​mem for​ga​tom.

13
 3.
MÁR ÓRÁK ÓTA BE​SÖ​TÉ​TE​DETT. Meg kel​lett vol​na kap​nia az
ér​te​sí​tést. A fé​lel​me​tes Ra​dí​ro​zó egy kis tisz​tás kö​rül sé​tált, ami​kor
a fü​lé​be sis​ter​gő sta​ti​kus​ság​tól meg​rán​dult az arca. A fül​hall​ga​tó​já​-
hoz ka​pott és fi​gyelt.
A hír hal​la​tán el​mo​so​lyo​dott, pe​dig nem volt túl jó bőr​ben, és
olyan for​ró düh áradt szét ben​ne, hogy at​tól félt, ki​ége​ti a ben​ső​jét.
Ami​kor az egyik em​be​re ész​re​vet​te az arc​ki​fe​je​zé​sét, csönd​re in​-
tet​te a töb​bi​e​ket. Ari bó​lin​tott. – Vet​tem – mond​ta a mik​ro​fon​ba, és
ki​kap​csol​ta az adó-ve​vő​jét.
A csa​pat​ra né​zett.
– Meg​van​nak a ko​or​di​ná​ták – kö​zöl​te. Igye​ke​zett meg​áll​ni, hogy
ne dör​zsöl​je össze a ke​zét örö​mé​ben, de nem si​ke​rült. – Dél​dél​nyu​-
gat​nak tar​ta​nak. Phi​la​delp​hi​át har​minc per​ce hagy​ták el. Az Igaz​-
ga​tó​nak iga​za volt. Wa​shing​ton D.C.-be men​nek.
– Mennyi​re meg​bíz​ha​tó az in​for​má​ció? – kér​dez​te az egyik Ra​dí​-
ro​zó.
– A ve​re​bek csi​ri​pel​ték – el​len​őriz​te le a fel​sze​re​lé​sét. Meg​moz​-
gat​ta a vál​lát, gri​ma​szolt egyet és be​ka​pott egy fáj​da​lom​csil​la​pí​tót.
– Me​lyik ve​réb? – kér​dez​te egy má​sik Ra​dí​ro​zó, aki fel​állt, és az
éj​jel​lá​tó​já​ba né​zett.
– Fo​gal​maz​zunk úgy, hogy bel​ső in​for​má​ció – mond​ta a Ra​dí​ro​-
zok ve​ze​tő​je öröm​mel a hang​já​ban. A szí​ve gyor​sab​ban do​bo​gott az
iz​ga​lom​tól, és a vé​kony ma​dár​nya​kat már az uj​jai kö​zött érez​te. Az​-
tán a ke​zét bá​mul​va el​kez​dett át​vál​toz​ni.
A fi​nom em​ber​bőrt ha​ma​ro​san sprőd szőr bo​rí​tot​ta, és uj​jai vé​gé​-
ből éles kar​mok nőt​tek. Az át​vál​to​zás kez​det​ben fáj​da​lom​mal járt:
far​kas DNS-ei nem il​lesz​ked​tek olyan pon​to​san az ős​sejt​je​i​vel, mint
a töb​bi Ra​dí​ro​zó ese​té​ben. Szó​val volt még mit ja​ví​ta​ni raj​ta, várt rá
egy ke​mény és fáj​dal​mas át​vál​toz​ta​tó pe​ri​ó​dus.
De nem pa​nasz​ko​dott. Meg​éri a szen​ve​dést, ha el​kap​hat​ja Max
nya​kát, és ala​po​san meg​szo​ron​gat​hat​ja. Lel​ki sze​mei előtt meg​je​lent
a lány döb​bent képe, ahogy hi​á​ba pró​bál ki​sza​ba​dul​ni a kar​mai kö​-
zül, és gyö​nyö​rű, bar​na sze​mé​ben las​san ki​al​szik az élet fé​nye. Ak​-
kor majd nem lesz olyan nagy szá​ja. Nem fog​ja le​néz​ni, vagy ami
még rosszabb, le​vegőnek néz​ni őt. Mi​vel Ari nem mu​táns szörny​nek

14
szü​le​tett, a lány gye​rek​ko​rá​ban ész​re sem vet​te. Csak a drá​ga​lá​tos
csa​pa​tá​val tö​rő​dött. Aho​gyan apja, Jeb is.
De ha Max meg​hal, min​den meg​vál​to​zik.
És ő, Ari lesz Jeb ked​venc fia. Ezért még a ha​lál​ból is vissza​jött.

15
 4.
AL​KO​NYAT​RA ÁT​RE​PÜL​TÜNK PENN​SYL​VA​NIA EGY RÉ​-
SZÉN, és New Jer​sey meg De​la​ware kö​zött egy kis íze​lí​tőt kap​hat​-
tunk a be​nyú​ló óce​án​ból.
– Néz​zé​tek, ska​cok! Egy kis föld​rajz​óra! – mond​ta Agyar tet​te​tett
iz​ga​lom​mal. Mi​vel soha nem jár​tunk is​ko​lá​ba, min​den tu​dá​sunk a
té​vé​ből, va​la​mint az in​ter​net​ről szár​ma​zott. És újab​ban a nagy​okos
Hang​tól a fe​jem​ben.
Kö​ze​led​tünk Wa​shing​ton​hoz, és ez​zel a ter​vem ki is fújt. Ami a
ma es​tét il​le​ti, az a lé​nyeg, hogy va​la​hol meg​húz​has​suk ma​gun​kat,
és ne ma​rad​jon üres a be​gyünk. Rá​érek más​nap ta​nul​má​nyoz​ni az
In​té​zet​ből szer​zett in​for​má​ci​ó​kat. Mek​ko​ra pil​la​nat volt, ami​kor fel​-
tör​tük az In​té​zet szá​mí​tó​gé​pét! Az iga​zi szü​le​ink​ről több​ol​dal​nyi
adat je​lent meg a kép​er​nyőn. Még sze​ren​cse, hogy ki tud​tam nyom​-
tat​ni, mi​előtt meg​za​var​tak ben​nün​ket.
Ki tud​ja – le​het, hogy hol​nap ilyen​kor már egy ide​gen la​kás kü​-
szö​bén ál​lunk, hogy ta​lál​koz​zunk va​la​me​lyi​künk ré​gen lá​tott ap​já​-
val és any​já​val. Be​le​bor​zong​tam még a gon​do​lat​ba is.
Fá​radt vol​tam. Mind​annyi​an azok vol​tunk. Te​hát nem cso​da,
hogy ami​kor a szo​ká​sos, há​rom​száz​hat​van fo​kos for​du​la​tom so​rán
egy sö​tét fel​hőt lát​tam fe​lénk kö​ze​led​ni, őszin​tén és han​go​san fel​-
nyög​tem.
– Agyar! Mi a csu​da az mö​göt​tünk? Tíz órá​nál. Hom​lo​kát rán​col​-
va né​zett hát​ra.
– Túl gyors, hogy vi​har​fel​hő le​gyen. Túl ki​csi és halk he​li​kop​ter​-
nek. Ma​dár​nak túl ne​héz​kes. – Rám né​zett. – Sza​bad a gaz​da. Mi
az?
– Baj – mond​tam ko​mo​ran. – An​gyal! El az út​ból! Srá​cok, fi​gye​-
lem! Tár​sa​sá​got kap​tunk!
Mind​annyi​an meg​pör​dül​tünk, hogy szem​be​néz​zünk az​zal, ami –
na​gyon gyor​san! – kö​ze​le​dett fe​lénk.
– Re​pü​lő maj​mok, mint az Óz​ban? – ta​lál​gat​ta Gá​zos. Ak​kor az​-
tán rá​jöt​tem.
– Nem – fe​lel​tem rö​vi​den. – Rosszabb. Re​pülő Ra​dí​ro​zok!

16
17
 5.
BI​ZONY. RE​PÜ​LŐ RA​DÍ​RO​ZÓK. Ezek​nek a Ra​dí​ro​zók​nak szár​-
nyai vol​tak, ami új és kel​le​met​len fej​le​ményt je​len​tett Ra​dí​ro​zó-
fron​ton. Ed​dig csak fé​lig em​be​rek, fé​lig far​ka​sok vol​tak, most már
fé​lig ma​da​rak is? A ron​da kor​csai! És száz​har​minc ki​lo​mé​ter per
órá​val fe​lénk re​pül​tek.
– Ra​dí​ro​zok, a 6.5-ös ver​zió – mond​ta Agyar.
Vál​ja​tok szét, Max! Gon​dol​kozz 3D-ben! – fi​gyel​mez​te​tett a Hang.
– Szét​vál​ni! – pa​ran​csol​tam. – Böki! Gá​zos! Ki​lenc órá​ra! An​gyal,
fö​lénk! Moz​gás! Iggy, Agyar! Ti alul​ról fe​dez​tek! Agyar, sza​ba​dulj
meg a ku​tyá​tól!
– Ne​e​ee! – vi​sí​tot​ta An​gyal.
Ami​kor le​gye​ző alak​ban szét​nyíl​tunk, a Ra​dí​ro​zok le​las​sí​tot​tak.
Ha​tal​mas, sú​lyos szár​nya​i​kat han​go​san su​hog​tat​ták a le​ve​gő​ben.
Ad​dig​ra már majd​nem ko​rom​sö​tét lett, nem sü​tött a hold, és nem
volt alat​tunk vá​ros, ami​nek fé​nyei vi​lá​gít​hat​tak vol​na. Még​is tisz​tán
lát​tam a fog​so​ru​kat, a he​gyes agya​ra​i​kat és a vér​szom​jas vi​gyo​ru​-
kat. Va​dá​sza​ton vol​tak – és na​gyon él​vez​ték.
Ak​kor kezd​jük, gon​dol​tam, szív​ve​ré​se​met fel​pör​get​te az ad​re​na​lin.
A leg​na​gyobb​ra tá​mad​tam. Meg​ló​dí​tot​tam a lá​bam, és mell​ka​son
rúg​tam. Hát​ra​re​pült, de gyor​san vissza​nyer​te az egyen​sú​lyát, és
kar​mo​lász​va újra tá​ma​dás​ba len​dült.
El​ha​jol​tam, érez​tem, hogy a man​csa az ar​com előtt su​han el. Az​-
tán meg​for​dul​tam, és egy ke​mény, sző​rös ök​löt kap​tam a ké​pem​be.
Há​rom mé​tert zu​han​tam, de gyor​san vissza​tér​tem az üt​kö​zet​be.
Pe​ri​fé​ri​kus lá​tá​som​mal ész​re​vet​tem, hogy Agyar ép​pen össze​-
csap​ja két te​nye​rét egy Ra​dí​ro​zó sző​rös fü​le​in. A Ra​dí​ro​zó fel​vo​nyí​-
tott, az​tán a fü​lé​hez szo​rí​tott kéz​zel gyor​san süllyed​ni kez​dett. To​-
tál Agyar há​ti​zsák​já​ban kuk​solt. Agyar ol​dal​ra per​dült a ve​szély
elől, és én át​vet​tem a he​lyét. Ke​mény ol​dal​rú​gás​sal szá​jon kap​tam
egy má​sik Ra​dí​ro​zót.
Az​tán el​kap​tam a kar​ját, és ke​gyet​le​nül hát​ra​csa​var​tam. A le​ve​-
gő​ben ne​he​zeb​ben ment, de azért hal​lot​tam a han​gos rop​pa​nást.
A Ra​dí​ro​zó fel​vo​nyí​tott, és szal​tóz​va zu​han​ni kez​dett a le​ve​gő​-
ben, amíg le nem fé​ke​zett, és lógó kar​ral, eset​le​nül el nem re​pült.
Fe​let​tem az egyik Ra​dí​ro​zó ép​pen Bö​ki​re akar​ta vet​ni ma​gát, de a

18
lány el​su​hant elő​le.
Max, nem hal​lot​tad még, hogy nem a mé​ret a lé​nyeg? — kér​dez​te a
Hang.

19
 6.
ÉR​TET​TEM A CÉL​ZÁST. A Ra​dí​ro​zok na​gyob​bak és ne​he​zeb​bek
vol​tak ná​lunk, a szár​nyuk fesz​tá​vol​sá​ga két​szer ak​ko​ra, mint a mi​-
énk​nek. De ide​fent ezek az elő​nyök hát​rányt je​len​tet​tek!
Le​ve​gő után kap​kod​va le​buk​tam, ami​kor egy Ra​dí​ro​zó fe​ke​te
csiz​má​já​val ol​dal​ba rú​gott (nem túl erő​sen), és el​ta​lál​ta a bor​dá​i​-
mat.
Az​tán vissza​rep​pen​tem elé, és mi​u​tán né​hány Max-féle, erős ütés​-
től ol​dal​ra csuk​lott a feje, kar​tá​vol​sá​gon kí​vül​re su​han​tam.
A Ra​dí​ro​zók​hoz ké​pest für​ge, csí​pős kis da​ra​zsak vol​tunk. A Ra​-
dí​ro​zok meg hoz​zánk ké​pest os​to​ba, las​sú és ügyet​len re​pü​lő te​he​-
nek.
Ami​kor két Ra​dí​ro​zó jobb​ról és bal​ról rám ron​tott, az utol​só pil​la​-
nat​ban füg​gő​le​ge​sen fel​röp​pen​tem, és csú​nyán össze​üt​köz​tek.
Fel​ka​cag​tam, ami​kor lát​tam, hogy Gá​zos meg​pör​dül, mint egy
va​dász​gép, és for​du​lat​ból ál​lon ta​lál​ja az egyik Ra​dí​ro​zót. El​len​fe​le
egy comb​ütés​sel vá​la​szolt, de Gá​zos gri​ma​szol​va fél​re​rúg​ta a Ra​dí​-
ro​zó ök​lét.
Hogy mennyi​en vol​tak? Nem tud​tam vol​na meg​mon​da​ni. Ah​hoz
túl gyor​san pe​reg​tek az ese​mé​nyek. Ta​lán tí​zen?
Böki! – mond​ta a Hang, és meg​hal​lot​tam a lány ki​ál​tá​sát.
Az egyik Ra​dí​ro​zó el​kap​ta, és té​pő​fo​gai ve​szé​lye​sen kö​ze​led​tek a
nya​ká​hoz. Ami​kor az agya​rá​val már majd​nem fi​nom bő​ré​hez ért,
le​csap​tam rá.
Egyik ka​ro​mat a nya​ká​ra fon​tam, és meg​szo​rí​tot​tam. Hal​lot​tam,
ahogy ful​la​do​zik. A má​sik ke​zem​mel meg​fog​tam a csuk​ló​mat, és
ad​dig húz​tam, amíg el nem en​ged​te Bö​kit.
– Hát​ra! – uta​sí​tot​tam a lányt, aki kö​hög​ve vissza​vo​nult a harc​ból.
A Ra​dí​ro​zó még min​dig el​len​sze​gült, de egy​re erőt​le​neb​bül.
– Jobb lesz, ha el​húz​tok! – vi​cso​rog​tam a fü​lé​be. – Mi​előtt szét​rúg​-
juk a sző​rös seg​ge​te​ket!
– És most szé​pen le fogsz zu​han​ni – hal​lot​tam An​gyal nyu​godt
hang​ját. An​gyal ko​moly kép​pel né​zett a za​vart po​fát vágó, meg​ba​-
bo​ná​zott Ra​dí​ro​zó​ra. An​gyal a sö​tét víz​re te​kin​tett. A Ra​dí​ro​zó
ijed​ten pis​log​ni kez​dett, az​tán szár​nyai össze​csu​kód​tak, és le​zu​-
hant, mint egy kő.

20
 – Egy​re ijesz​tőbb vagy, tudsz róla? – kér​dez​tem tőle in​kább ko​-
mo​lyan, mint vic​ce​sen. Egy Ra​dí​ro​zót ki​ik​tat​ni pusz​tán a sza​vak​-
kal, jesszus!
Iggy! – fi​gyel​mez​te​tett megint a Hang. Iggy felé ka​nya​rod​tam, aki
ép​pen egy Ra​dí​ro​zó​val bir​kó​zott.
– Iggy! – ki​ál​tot​tam, ami​kor meg​ra​gad​ta a Ra​dí​ro​zó pó​ló​ját, és va​-
la​mit be​le​do​bott.
– Max, hát​rébb! – ki​ál​tot​ta vissza. El​en​ged​te az el​len​fe​lét, és zu​-
han​ni kez​dett, hogy mi​nél tá​vo​labb ke​rül​jön tőle.
Csak annyit tud​tam mon​da​ni, hogy „hö?!", és a kis rob​ba​nó​szer
már​is fel​rob​bant. Csú​nya, tá​to​gó lyu​kat ha​gyott a far​kas​em​ber
mell​ka​sán. A Ra​dí​ro​zó vo​nyít​va zu​han​ni kez​dett.
Csak azt nem tu​dom, Iggy ho​gyan tud​ja el​rej​te​ni elő​lem a lát​szó​-
lag ki​apad​ha​tat​lan rob​ba​nó​szer kész​le​tét!
– Te... egy... szár​nyas... hű​tő​szek​rény... vagy! – mond​ta Agyar ta​-
gol​tan, és min​den szót egy ütés​sel tett nyo​ma​té​ko​sab​bá.
– Mi… ha​lá​los… ba​lett-tán​co​sok... va​gyunk!
Most ve​gyél egy nagy le​vegőt, Max – ta​ná​csol​ta a Hang, és én szó
nél​kül en​ge​del​mes​ked​tem.
A kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban ak​ko​ra ütést érez​tem a szár​nya​im kö​-
zött, ami ki​pré​sel​te be​lő​lem a le​ve​gőt. Meg​for​dul​tam, has​sal fel​fe​lé
is​mét oxi​gén​hez ju​tot​tam, és meg​pró​bál​tam fel​töl​te​ni a tü​dő​met.
For​du​lat​ból ké​pen rúg​tam a Ra​dí​ro​zót, az​tán úrrá lett raj​tam a
döb​be​net. Ari volt az.
Ami​kor hát​ra​lö​kő​dött, zi​hál​va pró​bál​tam mi​nél messzebb re​pül​ni
tőle, és na​gyon re​mél​tem, hogy nem áju​lok el köz​ben. Ari! Az le​he​-
tet​len! Hi​szen meg​öl​tem! Vagy még​sem?
Ari most Agyar​ra ve​tet​te ma​gát. Ami​kor fel​ki​ál​tot​tam, hogy
„Agyar!", Ari az ol​da​lá​ba kar​molt, és szét​ha​so​gat​ta a dzse​ki​jét.
Le​ve​gő után kap​kod​va tá​vo​labb sik​lot​tam, hogy meg​néz​zem, ho​-
gyan ál​lunk.
Az a né​hány Ra​dí​ro​zó, ami meg​ma​radt, vissza​vo​nult. Oda​lent fe​-
hér csob​ba​nás je​lez​te, ahogy az egyik el​len​fe​lünk az óce​án​ba csa​pó​-
dott. Ez még ne​kem is fájt.
Már csak Ari áll​ta a sa​rat. De ő sem so​ká​ig. Kör​be​né​zett, és gyor​-
san me​ne​kü​lés​re fog​ta a dol​got. El​in​dult a csa​pa​ta felé.
Las​san újra alak​zat​ba ren​de​ződ​tünk, amíg Ari egy​re tá​vo​labb re​-
pült, eset​le​nül csap​ko​dott ha​tal​mas szár​nyá​val, hogy ne​héz tes​tét

21
fenn​tart​sa. Csa​pa​tá​nak tag​jai úgy vet​ték kö​rül, mint egy ra​kás túl​-
sú​lyos, pó​rul járt, sző​rös var​jú.
– Még vissza​té​rünk! – mo​rog​ta. Tény​leg Ari hang​ja volt.
– Srá​cok, saj​ná​lom, de ide​fent nem öl​dö​köl​het​tek úgy, ahogy
meg​szok​tá​tok! – mond​ta Agyar.

22
 7.
NÉ​HÁNY MÁ​SOD​PER​CIG HELY​BEN LE​BEG​TÜNK, és vár​tuk,
hogy újra tá​mad​ja​nak. Úgy lát​szott, si​ke​rült el​ven​nünk a har​ci ked​-
vü​ket. Gyor​san fel​mér​tem a ká​ro​kat. Agyar eset​le​nül csap​ko​dott, és
egyik kar​ját az ol​da​lá​hoz szo​rí​tot​ta.
– Jól va​gyok – mond​ta rö​vi​den, ami​kor ész​re​vet​te, hogy őt né​-
zem.
– An​gyal, Gá​zos, Böki! Je​len​tést ké​rek!
– Én jól va​gyok. To​tál és Ce​lesz​ti​na is.
Ce​lesz​ti​na egy an​gyal​ru​há​ba öl​töz​te​tett plüss​mac​kó volt, amit
An​gyal egy New York-i já​ték​bolt​ban – fo​gal​maz​zunk úgy -"meg​ve​-
te​tett" ma​gá​nak.
– Meg​va​gyok – mond​ta Gá​zos. A hang​já​ból ítél​ve na​gyot kap​ha​-
tott.
– Csak az or​rom – nyom​ta a ke​zét az or​rá​hoz Iggy, hogy el​áll​jon a
vér​zés. – Sem​mi kü​lö​nös.
– Rend​ben. Már majd​nem Wa​shing​ton​ban va​gyunk, egy nagy​vá​-
ros​ban könnyen el​rej​tőz​he​tünk. Elég erő​sek vagy​tok hoz​zá?
Min​den​ki bó​lin​tott, az​tán to​vább​ra is alak​zat​ban ma​rad​va, ke​cses
ív​ben vissza​rep​pen​tünk a légi fo​lyo​sónk​ra.
– Szó​val. mit szólsz a re​pü​lő Ra​dí​ro​zók​hoz? – kér​dez​te Iggy egy
kis idő múl​va.
– Gon​do​lom, új pro​to​tí​pu​sok – mond​tam. – Öre​gem, hogy ez
mek​ko​ra bak​lö​vés! Kép​te​le​nek re​pül​ni és küz​de​ni egy​szer​re.
– Le​het, hogy csak most ta​nul​tak meg re​pül​ni – vél​te Böki. – Az
öly​vek​hez vi​szo​nyít​va ügyet​le​nek va​gyunk, de a Ra​dí​ro​zók​hoz ké​-
pest mi va​gyunk a le​ve​gő ak​ro​ba​tái!
Mo​so​lyog​nom kel​lett Böki ha​son​la​tán, majd ka​ta​lo​gi​zál​tam a sa​-
ját sé​rü​lé​se​i​met, fáj​dal​ma​i​mat.
– Bé​nán re​pül​tek – tet​te hoz​zá An​gyal. – És nem az járt a fe​jük​-
ben, ami szo​kott, hogy „öl​jük meg a mu​tán​so​kat!", ha​nem az, hogy
„ne fe​lejt​sünk el csap​kod​ni a szár​nyunk​kal!"
Mi​vel An​gyal ezt a Ra​dí​ro​zok mor​gós, mély hang​ján adta elő, el​-
ne​vet​tem ma​gam.
– Mást is ész​re​vet​tél, An​gyal? – kér​dez​tem.
– Úgy ér​ted, azon kí​vül, hogy Ari fel​tá​madt? – mo​rog​ta Böki csa​-

23
ló​dot​tan.
– Na, igen – mond​tam, az​tán el​kap​tam egy me​leg lég​áram​la​tot, és
át​ad​tam ma​gam a tö​ké​le​tes gyö​nyör​nek, egy da​ra​big csak sik​lot​-
tam.
– Egyik sem tűnt is​me​rős​nek – vá​la​szol​ta An​gyal némi gon​dol​ko​-
zás után.
Jó, ha kéz​nél van egy gon​do​lat​ol​va​só hat​éves. Bár néha ol​vas​hat​-
na egy ki​csit konk​ré​tab​ban is a gon​do​la​tok​ban, és csak ak​kor, ami​kor
mi akar​juk. Ak​kor ta​lán arra is fi​gyel​mez​tet​het​ne, ha egy Ra​dí​ro​zó
be akar ug​ra​ni hoz​zánk te​á​ra. De néha ki​ráz tőle a hi​deg. Fő​leg mi​-
ó​ta el​kezd​te te​le​pa​ti​ku​sán irá​nyí​ta​ni az em​be​re​ket – saj​nos, nem
csak a Ra​dí​ro​zó​kat -, és nem tu​dom el​dön​te​ni, mi​kor lépi át –
mond​juk – a bo​szor​kány​ság ha​tá​rát.
Egy idő után fel​tűnt, hogy Agyar nincs mel​let​tem. Hat mé​ter​rel
alat​tam csap​ko​dott.
Hall​ga​tá​sa nem volt szo​kat​lan, an​nál in​kább a re​pü​lé​se. Egyen​sú​-
lyát veszt​ve ver​de​sett. Az arca még sá​pad​tabb volt, és a szá​ját
össze​szo​rí​tot​ta.
Vissza​for​dul​tam, és mel​lé​sik​lot​tam.
– Mi a baj? – kér​dez​tem ha​tá​ro​zott han​gon. Erre még so​ha​sem si​-
ke​rült be​lő​le ki​csi​kar​nom vá​laszt, de egy lány nem adja fel.
– Sem​mi – mond​ta foj​tott, szi​sze​gő han​gon. Ami azt je​len​tet​te,
hogy a foga kö​zött pré​sel​te ki.
– Agyar. – kezd​tem, de ész​re​vet​tem, hogy az ol​da​lá​hoz szo​rí​tott
kar​ja sö​tét és ned​ves. Ez vér. – A ka​rod!
– Nem a ka​rom. – mo​tyog​ta. Az​tán le​csu​kó​dott a sze​me, és zu​-
han​ni kez​dett.
Na​gyon gyor​san.

24
 8.
– IGGY! – KI​ÁL​TOT​TAM, és el​ön​tött a jég​hi​deg ré​mü​let. Csak
Agyar​ral ne le​gyen sem​mi baj, csak őt ne! – Utá​na!
Iggy​vel alá​re​pül​tünk, és el​kap​tuk. Érez​tem Agyar er​nyedt tes​té​-
nek sú​lyát, lát​tam be​hunyt sze​me​it, és hir​te​len lég​szom​jam tá​madt.
– Le​szál​lunk, meg kell néz​nünk, hogy mi tör​tént vele! – mond​tam
Iggy​nek, aki rá​bó​lin​tott.
Ke​mé​nyen csap​dos​tunk a fe​ke​te óce​án kes​keny, szik​lás part​ja
felé. Bot​la​doz​va le​száll​tunk, és Agyart ma​gunk után von​szol​tuk. A
fi​a​ta​lok is se​gí​tet​tek, hogy Agyart le​te​hes​sük egy vi​szony​lag sima,
ho​mo​kos rész​re.
Ál​lítsd el a vér​zést! – uta​sí​tott a Hang.
– Mi tör​tént vele? – kér​dez​te Böki, és le​tér​delt Agyar mel​lé. Agyar
inge és ka​bát​ja csö​pög a vér​től, a sö​tét szö​vet ned​ve​sen fény​lett.
Meg​pró​bál​tam nyu​godt ké​pet vág​ni.
– Lás​suk, mi a hely​zet! – mond​tam ha​tá​ro​zot​tan, és gyor​san ki​-
gom​bol​tam az in​gét.
Ak​kor vet​tem ész​re, hogy a ca​fa​tok​ban lógó ing alatt Agyar bőre
is ca​fa​tok​ban lóg. Ari mű​vel​te vele ezt az... ocs​mány​sá​got. Böki fel​-
szisszent, ami​kor ész​re​vet​te a sé​rü​lést. Fel​néz​tem.
– Böki, Gá​zos​sal és An​gyal​lal tép​jé​tek csí​kok​ra az in​ge​ket meg
amit csak ta​lál​tok, mert kell a kö​tés​hez!
Böki csak bá​mul​ta Agyart.
– Böki! – szól​tam rá ke​mé​nyeb​ben, ami​től vég​re fel​ocsú​dott.
– Igen, már​is! Gyer​tek, srá​cok, van itt egy fe​les​le​ges pó​lóm... és
van ké​sem is.
Ami​kor a há​rom fi​a​ta​labb csa​pat​tag fél​re​vo​nult, Iggy ér​zé​keny
ke​zei tán​col​ni kezd​tek Agyar tes​te fe​lett, mint két pil​lan​gó.
– Na​gyon rossz a hely​zet. Na​gyon rossz – mond​ta Iggy foj​tott han​-
gon. – Mennyi vért vesz​tett?
– Ren​ge​te​get – fe​lel​tem ko​mo​ran. Még a far​mer​jé​ből is fa​csar​ni le​-
he​tett.
– Csak egy kar​co​lás – mond​ta Agyar za​var​tan, és szem​pil​lái re​-
meg​ni kezd​tek.
– Sss! – né​mí​tot​tam el. – Mi​ért nem szól​tál, hogy meg​se​be​sül​tél?
Ál​lít​sá​tok el a vér​zést – mond​ta a Hang is​mét.

25
 – De ho​gyan?! – ki​ál​tot​tam ide​ge​sen.
– Mit ho​gyan? – kér​dez​te Iggy. Tü​rel​met​le​nül meg​ráz​tam a fe​jem.
El kell szo​rí​ta​ni – ta​ná​csol​ta a Hang. – Te​gye​tek rá kö​tést, és két kéz​zel
nyom​já​tok rá. Az​tán pol​col​já​tok fel a lá​bát!
– Iggy! Pol​cold fel Agyar lá​bát! – mond​tam a Hang uta​sí​tá​sa​it kö​-
vet​ve. – Srá​cok, hol van​nak már azok a kö​té​sek?!
Gá​zos át​nyúj​tott egy ma​rok​nyit, én meg pár​nát haj​to​gat​tam be​lő​-
lük, és az Agyar gyom​rán tá​ton​gó seb​re he​lyez​tem – ennyi erő​vel
egy nyi​tott fo​lyó​gát​ra is te​het​tem vol​na a ke​zem, hogy meg​ál​lít​sam
az ára​dást, de mi​vel ez volt a leg​több, amit te​het​tem, meg​tet​tem.
Mind​két te​nye​rem rá​nyom​tam, és meg​pró​bál​tam el​szo​rí​ta​ni az eret.
Agyar ol​da​la mel​lett a ho​mok már fe​ke​tél​lett a vér​től.
– Jön va​la​ki! – fi​gyel​mez​te​tett An​gyal.
Ra​dí​ro​zok?! Fel​néz​tem, és egy ko​co​gó férfit pil​lan​tot​tam meg a
par​ton. Haj​na​lo​dott, a si​rá​lyok kö​röz​ni és ri​kol​toz​ni kezd​tek a víz
fe​lett.
A férfi le​las​sí​tott és sé​tál​ni kez​dett, ami​kor ész​re​vett ben​nün​ket.
Ár​tal​mat​lan​nak tűnt, de a lát​szat néha – vagy in​kább gyak​ran –
csal.
– Jól vagy​tok, srá​cok? Mit ke​res​tek itt ilyen ko​rán? – Össze​rán​colt
hom​lok​kal Agyar​ra né​zett, az​tán ami​kor rá​jött, mi az a sok sö​tét,
ned​ves do​log kö​rü​löt​te, ré​mült ké​pet vá​gott.
Mi​előtt bár​mit te​het​tünk vol​na, elő​kap​ta a mo​bil​ját, és be​ütöt​te a
se​gély​ké​rő szá​mát.

26
 9.
Agyar​ra néz​tem, az​tán Iggy fe​szült ar​cá​ra. Egy má​sod​perc alatt
be​lát​tam, hogy nincs más vá​lasz​tá​sunk: Agyar sú​lyo​san meg​se​be​-
sült. Szük​sé​günk van kül​ső se​gít​ség​re. Leg​szí​ve​seb​ben fog​tam vol​-
na Agyart, és a csa​pat​tal együtt olyan messzi​re el​húz​tam vol​na az
or​vo​sok meg a kór​há​zak elől, ami​lyen messzi​re csak tu​dom. Csak​-
hogy ak​kor Agyar meg​hal.
– Max! – Gá​zos ijedt​nek hang​zott. Már hal​la​ni le​he​tett a kö​ze​le​dő
men​tő​au​tó el​len​szen​ves szi​ré​ná​zá​sát.
– Böki! Fogd An​gyalt és Gá​zost, és rej​tőz​ze​tek el va​la​ho​vá? – ha​-
dar​tam. – Mi el​me​gyünk a kór​ház​ba. Ma​rad​ja​tok a kör​nyé​ken,
majd vissza​jö​vök ér​te​tek! Gyor​san, mi​előtt a men​tő​sök ide​ér​nek!
– Nem – mond​ta Gá​zos, és a sze​mét le sem vet​te Agyar​ról. Rá​bá​-
mul​tam.
– Tes​sék?!
– Nem – is​mé​tel​te meg da​cos kép​pel. – Nem ha​gyunk itt ben​ne​te​-
ket.
– Nem hal​lot​tam jól. – ke​mé​nyí​tet​tem meg a han​gom. Agyar vére
át​itat​ta a kö​tést, és szi​vá​rog​ni kez​dett az uj​ja​im kö​zött. – Azon​nal
tűn​je​tek el! – mond​tam olyan fa​gyo​san, amennyi​re csak tud​tam.
– Nem – is​mé​tel​te Gá​zos. – Nem ér​de​kel, mi lesz, de nem fog​tok
még egy​szer ott​hagy​ni ben​nün​ket.
– Iga​za van – fon​ta össze Böki a kar​ját kes​keny mell​ka​sán. An​gyal
bó​lo​gat​ni kez​dett mel​let​te. És még To​tál is mint​ha egyet​ér​tő​én bó​lo​-
ga​tott vol​na a lá​bá​nál.
A szám ki​nyílt, de egyet​len hang sem jött ki raj​ta. Meg​döb​ben​-
tem: ed​dig még nem volt ré​szem pa​rancs​meg​ta​ga​dás​ban.
Leg​szí​ve​seb​ben ki​a​bál​ni kezd​tem vol​na ve​lük, de már úgy​is
mind​egy volt: két men​tős egy be​teg​hor​do​zó​val a ke​zé​ben fe​lénk fu​-
tott a ho​mo​kon. A men​tő​au​tó szi​ré​ná​já​nak fé​nye ró​zsa​szín csí​ko​kat
írt az ar​cunk​ra.
– Had man te – mond​tam fe​szült han​gon azon a tit​kos nyel​ven,
amit a la​bo​ra​tó​ri​um​ban hasz​nál​tunk egy​más kö​zött. Csak vész​hely​-
zet​ben be​szél​tünk így, ha nem akar​tuk, hogy má​sok ért​se​nek. – Ar​-
ta​kul vaka. Ne​ton​tó. To​jút.
– Nem – mond​ta Gá​zos, és alsó ajka meg​re​me​gett. – Ne​ker​csu.

27
 – Mi tör​tént? – tér​delt az egyik men​tős Agyar mel​lé, és elő​kap​ta a
szte​tosz​kóp​ját.
– Bal​eset – mond​tam, de nem vet​tem le a sze​mem Gá​zos​ról, Bö​ki​-
ről és An​gyal​ról.
Las​san el​húz​tam a ke​zem az át​vér​zett rongy​ról. Agyar arca fe​hér
volt, és rez​ze​nés​te​len.
– Bal​eset? – is​mé​tel​te meg a men​tős a se​bet bá​mul​va. – Mi​vel üt​-
kö​zött össze, egy fel​bő​szült med​vé​vel?!
– Majd​nem – vá​la​szol​tam ide​ge​sen. A má​sik men​tős be​le​vi​lá​gí​tott
Agyar sze​mé​be, és ak​kor döb​ben​tem rá, hogy Agyar már ré​gen ön​-
tu​dat​lan. Sza​bá​lyo​san le​tag​ló​zott a ret​te​gés. Nem elég, hogy be kell
men​nünk egy kór​ház​ba, ami​nek már a gon​do​la​tá​tól is ir​tóz​tunk, de
az is le​het, hogy hi​á​ba...
Mert Agyar min​den​kép​pen meg​hal.

28
 10.
A MEN​TŐ OLYAN VOLT, mint egy ke​re​ke​ken gu​ru​ló bör​tön. A
fer​tőt​le​ní​tő​szer bűze a rém​álom Is​ko​lát idéz​te, görcs​be rán​dult tőle
a gyom​rom. A men​tő​au​tó​ban Agyar hi​deg ke​zét szo​ron​gat​tam,
ami​be in​fú​zi​ót kö​töt​tek. A csa​pat​nak nem mond​tam sem​mit, a
men​tő​sök előtt nem akar​tam. Kü​lön​ben is túl szo​mo​rú, ré​mült és
dü​hös vol​tam ah​hoz, hogy bár​mi ér​tel​mes eszem​be jus​son.
Ugye, Agyar jól van? – kér​dez​tem a Hang​tól, nem mint​ha va​la​ha
is vá​la​szolt vol​na egyet​len di​rekt kér​dés​re, és ezen a jó szo​ká​sán
most sem vál​toz​ta​tott.
– Fib​ril​lál! – mond​ta ijed​ten az egyik men​tős. Az EKG-ra mu​ta​-
tott, ami egy​re gyor​sab​ban ug​rált: dum-dum-dum... – A defib​ril​lá​-
tort! Ki kell üt​nünk!
– Ne! – ki​ál​tá​som a frászt hoz​ta min​den​ki​re. A men​tős, aki a
defib​ril​lá​tort tar​tot​ta, döb​ben​ten me​redt rám. – Az ő szí​ve min​dig
így do​bog! Ilyen gyor​san. Nála ez a nor​má​lis!
Nem tu​dom, hogy a men​tős hall​ga​tott vol​na-e rám, mert ad​dig​ra
be​ro​bog​tunk a kór​ház​ba, és el​kez​dő​dött a ká​osz.
Mű​tősfi​úk ér​kez​tek ke​re​kes hor​dággyal, és a men​tő​sök el​da​rál​ták
Agyar ál​la​po​tát a nő​vér​nek. Az​tán Agyart vé​gig​tol​ták a fo​lyo​són, és
el​tűnt egy ajtó mö​gött.
Utá​na in​dul​tam, de egy nő​vér meg​ál​lí​tott.
– Amíg az or​vos meg​vizs​gál​ja – csa​pott fel egy la​pot csi​pe​szes
író​táb​lá​ján -, sze​ret​nék kér​ni tő​led né​hány ada​tot. Elő​ször is, hogy
hív​ják? A ba​rá​tod?
– A neve... Nick – ha​zud​tam ide​ge​sen. – Nick... ööö... Ride. A test​-
vé​rem.
Ami​kor a nő​vér sző​ke ha​jam​ra és fe​hér bő​röm​re né​zett, tud​tam,
hogy gon​do​lat​ban most ha​son​lít össze Agyar​ral, aki​nek fe​ke​te haja,
sö​tét sze​me és olaj​szí​nű bőre volt.
– Ő mind​annyi​an ne​künk test​vé​rünk – mond​ta Böki sza​bály​ta​lan
nyelv​ta​ni​ság​gal.
A nő​vér most Bö​ki​re né​zett, aki fe​ke​te bőrű volt. Egyi​künk sem
ha​son​lí​tott a má​sik​ra, An​gyalt és Gá​zost ki​vé​ve, akik édes​test​vé​rek
vol​tak.
– Ben​nün​ket… örök​be fo​gad​tak – mond​tam ki, ami elő​ször

29
eszem​be ju​tott. – A szü​le​ink... misszi​o​ná​ri​u​sok. – Ki​vá​ló! Gon​do​lat​-
ban vál​lon ve​re​get​tem ma​gam. Ez az​tán a jó vá​lasz​tás! Misszi​o​ná​ri​-
u​sok! – Ők most... ex​pe​dí​ci​ón van​nak. Én vi​gyá​zok a töb​bi​ek​re.
Egy zöld ru​hás or​vos si​e​tett fe​lém.
– Kis​asszony! – szó​lí​tott meg, az​tán a töb​bi​ek​re pil​lan​tott. – Ve​-
lem jön​ne?
– Biz​to​san most vet​ték ész​re a szár​nyát – je​gyez​te meg Iggy hal​-
kan.
Két​szer meg​ütö​get​tem Iggy kéz​fe​jét. Ez azt je​len​tet​te: „rád bí​zom
a töb​bi​e​ket, amíg vissza​té​rek". Bó​lin​tott, én meg kö​vet​tem az or​vost
a fo​lyo​són, mint egy ha​lál​so​ron.

30
 11.
LÉP​KED​TEM AZ OR​VOS MEL​LETT, aki már​is úgy né​zett rám,
mint egy ál​lat​ker​ti kü​lön​le​ges​ség​re. Is​mer​tem ezt a pil​lan​tást. A szí​-
vem össze​szo​rult.
A leg​rosszabb rém​ál​ma​im va​ló​ra vál​nak. Már lát​tam ma​gam kö​-
rül a ku​tya​ket​rec rá​csa​it. A ro​hadt Ra​dí​ro​zok mi​att van min​den!
Gyű​lö​löm őket! Ál​lan​dó​an fel​buk​kan​nak, és min​dent el​ron​ta​nak.
Tisz​tel​ned kell az el​len​sé​get, Max – szó​lalt meg a Hang. – Soha ne be​-
csüld le őket, mert ab​ban a pil​la​nat​ban el​ti​por​nak. Oko​san ke​zeld őket! Ak​-
kor is tisz​teld a ké​pes​sé​ge​i​ket, ha ők nem tisz​te​lik a ti​é​det!
Na​gyot nyel​tem. Le van ejt​ve.
A vas​tag, dup​la szár​nyú aj​tón egy ki​csi, csem​pé​zett és na​gyon
ijesz​tő szo​bá​ba lép​tünk. Agyar a ke​re​kes hord​ágyon fe​küdt.
Egy csö​vet dug​tak a tor​ká​ba, és még né​há​nyat a kar​já​ba. A szám​-
hoz kap​tam a ke​zem. Nem könnyen le​szek rosszul, de az Is​ko​lá​ban
el​szen​ve​dett kín​zá​sok em​lék​tö​re​dé​kei meg​ro​han​ták az agyam, és
azt kí​ván​tam, hogy a Hang bár​csak to​vább be​szél​ne, és va​la​mi
tény​leg ide​ge​sí​tőt mon​da​na, ami​vel el​te​rel​né a fi​gyel​mem.
Agyar mel​lett egy nő​vér és egy má​sik or​vos állt. Le​vág​ták róla az
in​gét és a ka​bát​ját. A mély kar​mo​lás még min​dig vér​zett az ol​da​lán.
Most, hogy ide​ér​tünk, mint​ha az or​vos sem tud​ta vol​na, ho​gyan
is kezd​je.
– Meg fog. meg fog gyó​gyul​ni? – kér​dez​tem össze​szo​rult to​rok​-
kal. Agyar nél​kül nem tud​tam el​kép​zel​ni az éle​tet.
– Nem tud​juk – mond​ta az egyik or​vos ag​gó​dó kép​pel. Az or​vos​-
nő Agyar​ra mu​ta​tott.
– Mi​lyen jól is​me​red?
– A test​vé​rem.
– Te is olyan vagy... mint ő? – kér​dez​te.
– Igen – szo​rí​tot​tam össze az áll​kap​csom, és to​vább​ra sem vet​tem
le a sze​mem Agyar​ról. Az iz​ma​im meg​fe​szül​tek, és egy újabb, kel​le​-
met​len ad​re​na​lin​adag áradt szét jég​hi​de​gen az ere​im​ben. Oké, a ko​-
csit először a nővér lá​bá​nak lö​köm, az​tán...
– Ak​kor ta​lán tudsz ne​künk se​gí​te​ni – mond​ta az első or​vos meg​-
könnyeb​bül​ve. – Mert mi er​ről sem​mit sem tu​dunk. Mi​lyen a nor​-
má​lis szív​do​bo​gá​sa?

31
 Az EKG-ra néz​tem. Gyor​san és rend​szer​te​le​nül csi​po​gott.
– Egyen​le​te​sebb, és még en​nél is gyor​sabb – mond​tam, és szem​-
lél​te​té​sül cset​tin​tet​tem né​há​nyat az uj​jam​mal.
– S z a b a d n a … ? – nyúj​tot​ta a szte​tosz​kóp​ját fe​lém az or​vos. Ag​-
gód​va bó​lin​tot​tam.
Döb​ben​ten hall​gat​ta a szív​ve​ré​sem.
A szte​tosz​kó​pot ez​után több he​lyen a ha​sam​hoz érin​tet​te.
– Mi​ért hal​lom úgy, mint​ha itt is le​ve​gő mo​zog​na? – kér​dez​te.
– Mert lég​zsák​ja​ink van​nak – mond​tam hal​kan, és alig tud​tam
nyel​ni. A ke​zem ököl​be szo​rult az ol​da​lam mel​lett. – Tü​dő​vel ren​-
del​ke​zünk, de van​nak ki​sebb lég​zsák​ja​ink is. És... más a gyom​runk
is. A csont​szer​ke​ze​tünk. A vé​rünk. – A franc​ba, vagy is min​den.
– És… szár​nya​tok is van? – kér​dez​te a má​sik or​vos foj​tott han​gon.
Bó​lin​tot​tam.
– Vagy​is ma​dár-em​ber hib​ri​dek vagy​tok – mond​ta ki az első or​-
vos.
– Úgy is le​het hív​ni ben​nün​ket – fe​lel​tem fe​szül​ten. Jobb, mint a
„mu​táns szörny​szü​lött". – De én az „ame​ri​kai ma​dár​sze​rű"-t job​ban
ked​ve​lem.
A nő​vér​re néz​tem, ijedt volt, és na​gyon sze​re​tett vol​na va​la​hol
más​hol len​ni. Eb​ben annyi​ra ha​son​lí​tot​tunk. Az or​vos​nő a lé​nyeg​re
tért.
– Sót ad​tunk neki, hogy el​len​sú​lyoz​zuk a sok​kot, de szük​sé​günk
van vér​re is.
– De nem ad​hat​nak neki emb... nor​má​lis vért – mond​tam. Tu​do​-
má​nyos is​me​re​te​im, ami​ket az or​vo​si je​len​té​sek és a kí​sér​le​tek köz​-
ben fel​csi​pe​get​tem, kezd​tek vissza​jön​ni. – A mi vö​rös vér​sejt​je​ink
mag​vas sej​tek, mint a ma​da​ra​ké.
Az or​vos bó​lin​tott.
– Ké​szülj fel a vér​adás​ra!

32
 12.
Húsz perc​cel ké​sőbb öt de​ci​li​ter​rel könnyebb vol​tam, és ször​nyen
szé​dül​tem. Nem lett vol​na sza​bad ennyi vért ad​nom, csak​hogy
Agyar​nak még en​nél is több kel​lett vol​na, és ez volt a mi​ni​mum,
amit te​het​tem érte. Vég​re át​vi​het​ték a se​bé​szet​re.
El​in​dul​tam a fo​lyo​són a vá​ró​te​rem felé, ami töm​ve volt, de nem a
ma​dár​köly​kök​kel.
Gyor​san kör​be​jár​tam, hogy nem búj​tak-e a szé​kek alá, vagy ilyes​-
mi. A csa​pat se​hol.
A fe​je​met kap​kod​va vé​gig​néz​tem a fo​lyo​són. Mi​vel már ele​ve
éme​lyeg​tem és szé​dül​tem, a csa​pat el​tű​né​se után biz​tos vol​tam ben​-
ne, hogy ki​do​bom a taccsot.
– Arra van​nak – szó​lalt meg egy ala​csony, sö​tét hajú nő​vér. Rá​-
néz​tem.
Egy mű​anyag fla​ko​nos al​ma​le​vet és egy muffint kap​tam tőle.
– Edd meg ezt! Eny​hí​ti a szé​dü​lést. A... test​vé​re​i​det a he​tes szo​bá​-
ban ta​lá​lod – mu​tat​ta a fo​lyo​són.
– Kösz – mond​tam, de még nem vol​tam ben​ne biz​tos, hogy meg​-
ér​dem​li.
A he​tes szo​bá​nak vas​tag aj​ta​ja volt, ko​po​gás nél​kül lép​tem be raj​-
ta. Négy ag​gó​dó ma​dár​kö​lyök szem​pár for​dult fe​lém. Az át​me​ne​ti
meg​könnyeb​bü​lés​től el​gyen​gült a tér​dem.
– Te biz​to​san Max vagy – szó​lalt meg egy hang.
A gyom​rom össze​szo​rult – jaj, ne! -, ami​kor a szür​ke öl​tö​nyös, ka​-
to​nás fri​zu​rá​jú férfi​ra néz​tem, aki​nek a hal​ló​já​ra​tá​ban egy alig lát​-
ha​tó fül​hall​ga​tó csü​csült. Egy adó-vevős Ra​dí​ro​zó? A fo​lya​ma​tos fej​-
lesz​té​sek mi​att ne​héz volt rá​juk is​mer​ni. De az az ál​la​ti​as csil​lo​gás
hi​ány​zott a sze​mé​ből. Per​sze azért jó lesz vi​gyáz​ni!
– Fog​lalj he​lyet, kér​lek! – mond​ta egy má​sik hang.

33
 13.
Hár​man vol​tak, két férfi és egy nő, mind​annyi​an na​gyon hi​va​ta​lo​-
san néz​tek ki, és egy fa​rost​le​mez kon​fe​ren​cia​asz​tal kö​rül fog​lal​tak
he​lyet.
Iggy, Gá​zos és An​gyal is az asz​tal​nál ül​tek. Előt​tük az ön​ki​szol​gá​-
ló ét​te​rem mű​anyag tál​cá​ja. Ak​kor vet​tem csak ész​re, hogy óva​tos​-
ság​ból, a mar​do​só éh​ség el​le​né​re sem nyúl​tak egy uj​jal sem az étel​-
hez, és a büsz​ke​ség majd​nem könnye​ket csalt a sze​mem​be.
– Ma​guk kik? – kér​dez​tem meg​le​pő​en nyu​godt és sem​le​ges han​-
gon. Egy pont ide.
– A Szö​vet​sé​gi Nyo​mo​zó​iro​dá​tól jöt​tünk – mond​ta az egyik férfi,
és fe​lém nyúj​tot​ta a név​je​gyét. Volt raj​ta egy FBI-pe​csét meg min​-
den, ami kell. Per​sze ez még nem je​len​tett sem​mit. – A ti ol​da​la​to​-
kon ál​lunk. Meg​tud​tuk, hogy baj​ban vagy​tok, és el​jöt​tünk, hogy se​-
gít​sünk.
Annyi​ra őszin​tén hang​zott.
– Mi​lyen ked​ves ma​guk​tól – rogy​tam le a szék​be, ne​hogy el​ájul​-
jak. – De az em​be​rek nagy ré​sze azért jön kór​ház​ba, mert baj​ban
van, és két​lem, hogy min​den​ki​hez ki​vo​nul​na az FBI. Szó​val árul​ják
el, mit akar​nak tő​lünk.
Lát​tam, hogy az egyik ügy​nök el​nyom egy mo​solyt, és mind​-
annyi​an egy​más​ra néz​tek.
Az első ügy​nök, a név​je​gye sze​rint bi​zo​nyos Dean Mic​kel​son,
szo​mo​rú​an el​mo​so​lyo​dott.
– Tud​juk, hogy mennyi min​de​nen át​men​te​tek, és na​gyon saj​nál​-
juk... Nick meg​se​be​sült. Tu​dom, hogy mennyi​re utál​tok itt len​ni, de
mi se​gít​he​tünk.
Iszo​nyú​an fá​radt vol​tam, és gon​dol​ko​dá​si idő​re volt szük​sé​gem.
A csa​pa​tom en​gem né​zett, és érez​tem a fe​lém ára​dó me​leg reg​ge​li
il​la​tát.
– An​gyal, kí​náld meg To​tált az éte​led​ből! – mond​tam. – Ha túl​éli,
ti is ehet​tek.
Mint​ha ér​tet​te vol​na, To​tál az An​gyal mel​let​ti szék​re ug​rott, és
va​dul csó​vál​ta a far​kát. An​gyal ha​bo​zott, nem akar​ta, hogy a ku​tyá​-
já​nak baja es​sen.
– Tes​sék! – állt fel a női ügy​nök, és evett egy fa​la​tot An​gyal rán​-

34
tot​tá​já​ból.
A má​sik két ügy​nök is kö​vet​te pél​dá​ját, és sor​ra kós​tol​ták a töb​bi
tá​nyért is. Ko​po​gás hal​lat​szott, és egy fi​a​ta​labb ügy​nök lé​pett be,
ke​zé​ben egy ötö​dik tál​cá​val, az enyém​mel. Az egyik ügy​nök be​le​-
kós​tolt a reg​ge​lim​be, az​tán elém rak​ta.
– Így már meg​fe​lel? – kér​dez​te.
Fe​szül​ten néz​tük az ügy​nö​kö​ket, hogy mi​kor kap​nak a tor​kuk​hoz
és es​nek össze ful​la​doz​va.
De nem tet​ték.
– Oké, srá​cok, ka​ja​idő! – mond​tam, mire a töb​bi​ek úgy es​tek a tá​-
nyér​ja​ik​nak, mint​ha... Ra​dí​ro​zok let​tek vol​na.
Gá​zos tö​röl​te be a leg​gyor​sab​ban, gya​kor​la​ti​lag be​szip​pan​tot​ta a
ka​ját.
– Kap​hat​nék még két tá​nyér​ral? – kér​dez​te.
Dean meg​le​pet​ten bó​lin​tott, az​tán el​ment az újabb ren​de​lé​sért.
– Szó​val, hogy ke​rül​tek ide? – kér​dez​tem két ha​ra​pás kö​zött. –
Hon​nan tud​ták, hogy itt va​gyunk?
– Min​den kér​dé​se​tek​re vá​la​szo​lunk – mond​ta a má​sik férfi.
– De nek​tek is vá​la​szol​no​tok kell né​hány​ra. Arra gon​dol​tunk,
hogy egy​sze​rűbb lesz, ha egyen​ként be​szél​ge​tünk el ve​le​tek. Így
job​ban tu​dunk egy​más​ra fi​gyel​ni. Ha be​fe​jez​té​tek az evést, át​vo​nu​-
lunk ide – tárt ki egy aj​tót, ami egy na​gyobb kon​fe​ren​cia​te​rem​be
nyílt. To​váb​bi ügy​nö​kök vá​ra​koz​tak oda​bent, akik a be​szél​ge​tést
fél​be​sza​kít​va ránk néz​tek.
– Ugye, nem akar​nak el​vá​lasz​ta​ni ben​nün​ket?! – kér​dez​tem ijed​-
ten.
– Nem. Kü​lön asz​ta​lok​hoz ül​tök, de ugyan​ab​ban a szo​bá​ban –
nyug​ta​tott meg a nő -, rend​ben?
Gon​do​lat​ban fel​nyög​tem. Mi​kor alud​tunk utol​já​ra? Két nap​ja
szök​tünk meg a New York-i csa​tor​na​rend​szer​ből. És most Agyar a
kés alatt fe​küdt, ben​nün​ket meg gya​nú​sabb​nál gya​nú​sabb ala​kok
vet​tek kö​rül, és nem lát​tam ki​utat... Csak azon az áron, hogy Agyart
hát​ra​hagy​juk. Ezt pe​dig nem akar​tam.
Só​hajt​va el​tol​tam az üres tá​lat, és bó​lin​tot​tam a töb​bi​ek​nek.
Kez​dőd​het a ki​hall​ga​tás.

35
36
 14.
– ÉS TÉ​GED HOGY HÍV​NAK, KI​CSIM?
– En​gem? Ari​el​nek – fe​lel​te An​gyal.
– Rend​ben, Ari​el, hal​lot​tad már Jeb Bat​chelder ne​vét?
Az ügy​nök fel​tar​tott egy fo​tót, és An​gyal rá​né​zett. Jeb is​me​rős ar​-
cá​nak lát​vá​nyá​tól fáj​da​lom ha​sí​tott belé.
– Soha.
– Ööö. . . rend​ben... El​mon​da​nád, mi​lyen kap​cso​lat​ban állsz Max​-
szel?
– A nő​vé​rem. Tud​ja, a misszi​o​ná​ri​u​sok mi​att. Akik a szü​le​ink.
– Ér​tem. És hol sze​rez​ted azt a ku​tyát?
– A park​ban ta​lál​tam. – An​gyal fész​ke​lőd​ni kez​dett a szé​kén, és
Max​re pil​lan​tott. Rend​ben, ennyi kér​dés elég lesz. Me​hetsz! gon​dol​ta
erő​sen An​gyal.
A szem​ben ülő ügy​nök szü​ne​tet tar​tott, és ta​nács​ta​lan arc​cal a
jegy​ze​te​i​be né​zett.
– Ööö… Rend​ben, ennyi kér​dés elég lesz – mond​ta za​var​tan. –
Me​hetsz!
– Kö​szö​nöm – csú​szott le An​gyal a szék​ről, az​tán cset​tin​tett To​tál​-
nak, aki utá​na üge​tett.
– Meg​is​mé​tel​néd? – kér​dez​te az ügy​nök.
– Ter-ror, mint ter​ror, és Ka-pi-tány, mint ka​pi​tány – ma​gya​ráz​ta
Gá​zos.
– Vagy​is Ter​ror Ka​pi​tány​nak hív​nak?
– Pon​to​san! – fész​ke​lő​dött a szé​ké​ben Gá​zos. Max​re pil​lan​tott, aki
hal​kan be​szélt egy má​sik ügy​nök​kel. – Maga tény​leg FBI-ügy​nök?
Az ügy​nök fu​tó​lag rá​mo​soly​gott.
– Tény​leg. Hány éves vagy?
– Nyolc. És maga?
Az ügy​nök meg​le​pő​dött.
– Hát, egy ki​csit ma​gas vagy a ko​rod​hoz ké​pest, nem?
– Aha. Ma​ga​sak va​gyunk. És vé​ko​nyak. Pe​dig za​bá​lunk. Már
ami​kor hoz​zá​ju​tunk.
– Ér​tem. Mondd csak... Ka​pi​tány, lát​tál már ilyet? – Az ügy​nök
egy el​mo​só​dott, fe​ke​te-fe​hér fo​tót mu​ta​tott neki egy fé​lig át​vál​to​-
zott Ra​dí​ro​zó​ról.

37
 – Sze​ren​csé​re soha! – dül​ledt ki Gá​zos kék sze​me. – Ugye, nem
va​la​me​lyik ro​ko​na?!
Az ügy​nök mint​ha ki​fo​gyott vol​na a kér​dé​sek​ből.
– Te vi​lág​ta​lan vagy?
– Hogy mi? Ja, úgy is fo​gal​maz​ha​tunk – mond​ta Iggy, mint​ha
sem​mi kü​lö​nös nem len​ne a tény​ben.
– Így szü​let​tél?
– Nem.
– Ho​gyan va​kul​tál meg... Jeff, ugye?
– Igen, ez a ne​vem. Tud​ja túl so​ká​ig néz​tem a nap​ba, hi​á​ba mond​-
ták, hogy ne csi​nál​jam. Bár​csak hall​gat​tam vol​na rá​juk!
– Az​tán meg​et​tem há​rom saj​tos ham​bur​gert, tud​ja? Is​te​ni volt!
Az​tán ott vol​tak azok a sült pi​te​sze​rű​sé​gek. Al​más pi​ték, jól mon​-
dom? Nya​mi! Kós​tol​ta már? – kér​dez​te Böki a szem​ben ülő nő​től
lel​ke​sen.
– Azt hi​szem, még nem, ked​ve​sem. Be​tűz​néd a ne​ved, ha meg​-
kér​lek?
– K-r-i-s-t-á-ly. Imá​dom a ne​vem! Olyan szép! Ma​gát hogy hív​-
ják?
– Miss Ko​vács.
– Az se rossz. Nem gon​dolt rá, hogy meg​vál​toz​tat​ja? Tud​ja, én
néha sze​ret​nék va​la​mi en​nél is fel​leng​ző​seb​bet! Mond​juk, Kle​o​pát​-
rát. Vagy Má​ria-Szófia Te​ré​zi​át. Tud​ja, hogy az an​gol ki​rály​nő​nek
mi​ni​mum hat neve van? Eli​za​beth Ale​xand​ra Mary-nek hív​ják. A
ve​ze​ték​ne​ve meg Win​dsor. De hí​res ar​ról, hogy az alá​írá​sok​nál csak
az „Eli​za​beth R."-t hasz​nál​ja, még​is min​den​ki tud​ja, hogy ő az. Én is
sze​ret​nék hí​res len​ni! Csak annyit ír​nék alá, hogy Kris​tály.
Az ügy​nök​nek el​tar​tott né​hány pil​la​na​tig, hogy ma​gá​hoz tér​jen.
– Hal​lot​tál va​la​ha egy Is​ko​la nevű hely​ről? Úgy sejt​jük, va​la​hol
Ka​li​for​ni​á​ban ta​lál​ha​tó. Vol​tál már Ka​li​for​ni​á​ban?
Böki el​gon​dol​koz​va a pla​fon​ra né​zett.
– Ka​li​for​ni​á​ban? A ször​fö​sök, a film​sztá​rok meg a föld​ren​gé​sek
ha​zá​já​ban? Nem, még nem. De sze​ret​nék. Szép hely? – né​zett nagy,
bar​na, ár​tat​lan sze​mé​vel az ügy​nök​re.
– Szó​líts csak Mic​kel​son ügy​nök​nek – mo​soly​gott rám. – Té​ged
hogy szó​lít​sa​lak? A Max mi​nek a rö​vi​dí​té​se? A Ma​xi​mil​lan-nek?
– Nem, Dean, hívj csak Max​nek! Pis​lo​gott egyet, az​tán a jegy​ze​te​i​-
re né​zett.

38
 – Ér​tem. Fi​gyelj, Max, mind​ket​ten tud​juk, hogy a szü​le​id nem
misszi​o​ná​ri​u​sok.
Rá​me​red​tem.
– Nem? És ezt ők is tud​ják?! Ne​hogy el​mond​ja ne​kik! Össze​tör​né​-
nek. Annyi mun​kát vé​gez​tek az Úr ne​vé​ben, meg min​den.
Dean úgy né​zett rám, mint​ha... nem is tu​dom, egy hör​csög vi​csor​-
gott vol​na rá. Té​mát vál​tott.
– Max, mi egy Jeb Bat​chelder nevű férfit ke​re​sünk. Tudsz va​la​mit
a hol​lé​té​ről? – Ami​kor az ügy​nök egy fo​tót mu​ta​tott róla, a szí​vem
össze​szo​rult. Két le​he​tő​ség közt őr​lőd​tem: ad​jam fel a ha​zug, áru​ló
disz​nót az FBI-nak, amit öröm​mel meg​tet​tem vol​na, vagy fog​jam be
és hall​gas​sak min​den fon​tos do​log​ról, mert az a leg​oko​sabb?
Szo​mo​rú​an meg​ráz​tam a fe​jem.
– So​ha​sem lát​tam.
– Vol​tál már Col​or​adó​ban?
A hom​lo​ko​mat rán​col​tam.
– Ez az egyik négy​zet va​la​hol kö​zép​tá​jon? Lát​tam, hogy Dean
nagy le​ve​gőt vett.
Kör​be​pil​lan​tot​tam. An​gyal a pad​lón ült, és a muffi​no​mat fe​lez​te
el ép​pen To​tál​lal. Iggy és Böki ügy​nö​kei meg​be​szé​lést tar​tot​tak a
pa​pír​ja​ik mö​gött, amíg ők ké​nyel​me​sen el​nyúl​tak a szék​ben. Böki
kí​ván​csi​an né​zett kör​be a szo​bá​ban, bíz​tam ben​ne, hogy a le​het​sé​-
ges me​ne​kü​lé​si út​vo​na​la​kat me​mo​ri​zál​ja. Gá​zos fel​állt, és egy vi​-
dám „visz​lát!" után csat​la​ko​zott An​gyal​hoz.
– Max, mi se​gí​te​ni aka​runk raj​ta​tok, de ah​hoz nek​tek is se​gí​te​ni
kell ben​nün​ket. Ez így igaz​sá​gos.
Rá​me​red​tem. Ez volt a leg​vic​ce​sebb do​log, amit na​pok óta hal​lot​-
tam.
– Ugye, most vic​cel?! Biz​tos va​gyok ben​ne, hogy más mo​ti​vá​ci​ó​ja
is van az „igaz​sá​gos​sá​gon" kí​vül! Az élet nem igaz​sá​gos, Dean, ha
még nem vet​te vol​na ész​re! – emel​tem fel a han​gom, és kö​ze​lebb
ha​jol​tam az ügy​nök pó​ker​ar​cá​hoz. – Sem​mi nem igaz​sá​gos, és nem is
lesz soha. Ez a leg​hü​lyébb do​log, amit hal​lot​tam! Se​gí​te​nem kell
ma​gá​nak, mert így igaz​sá​gos?! Mi​ért nem azt mond​ja, hogy se​gí​te​-
nem kell ma​gá​nak, mert kü​lön​ben ki​té​pi a ge​rin​ce​met, és szét​ve​ri
vele a fe​je​met?! Arra ta​lán még vá​laszt is kap​na. De csak ta​lán.
Dean össze​szo​rí​tot​ta a szá​ját, az ar​cán két pi​ros folt je​lent meg. Az
volt az ér​zé​sem, hogy ma​gá​ra job​ban ha​rag​szik, mint rám.

39
– Max... – kezd​te fe​szült han​gon, de egy női hang fél​be​sza​kí​tot​ta.
– Kö​szö​nöm, Dean – mond​ta a nő. – In​nen át​ve​szem én.

40
 15.
DEAN FEL​ÁLLT, ÉS NYU​GAL​MAT ERŐL​TE​TETT MA​GÁ​RA.
Az új ügy​nök ba​rát​sá​go​san rá​mo​soly​gott, és várt.
Sző​ke volt, meg​ha​tá​roz​ha​tat​lan korú. A smink​je tö​ké​le​tes, a mo​-
do​ra olyan csi​szolt, mint egy té​vé​be​mon​dó​nak. Az a hely​zet, hogy
egész csi​nos volt.
Dean össze​szed​te az ak​tá​it, bic​cen​tett egyet fe​lém, az​tán oda​ment
egy má​sik ügy​nök​höz, hogy meg​be​szél​jék a fej​le​mé​nye​ket. A nő le​-
ült ve​lem szem​ben.
– Ezek annyi zöld​sé​get be​szél​nek össze! – súg​ta a keze mö​gött.
Meg​le​pet​ten el​mo​so​lyod​tam.
Fe​lém nyúj​tot​ta a ke​zét.
– Anne Wal​ker​nek hív​nak – mu​tat​ko​zott be. – És igen, én is „kö​-
zü​lük" való va​gyok. En​gem ak​kor hív​nak, ha beüt a mén​kű.
– Mi​ért, be​ütött? – kér​dez​tem ud​va​ri​a​san. Kur​tán fel​ne​ve​tett.
– Ó, per​sze! – mond​ta „na, ne vic​celj!" han​gon. – Ami​kor fel​hív​tak
ben​nün​ket te​le​fo​non, hogy be​jött hoz​zá​juk ket​tő, de le​het, hogy hat
mó​do​sí​tott DNS-ű élet​for​ma, és az egyik​nek sú​lyos sé​rü​lé​se van,
nos, igen, bát​ran ál​lít​hat​juk, hogy ab​ban a perc​ben be​ütött a Mén​kű,
nagy M-mel!
– Hű, ilyen fon​to​sak va​gyunk?
A szá​ja egyik sar​ka meg​rán​dult.
– Aha. De mi​ért lep meg ez annyi​ra? Ed​dig még nem mond​ta ne​-
ked sen​ki, hogy fon​tos vagy?
De, Jeb. Et​től a szó​tól annyi​ra ki​ké​szül​tem, hogy hi​ber​nál​nom kel​-
lett ma​gam, ha nem akar​tam bőg​ni, mint egy ütő​dött, ge​ne​ti​ka​i​lag
mó​do​sí​tott lét​for​ma, ami vé​gül is tény​leg vol​tam. Jeb egy​kor azt
érez​tet​te ve​lem, hogy fon​tos va​gyok. Okos, erős, te​het​sé​ges, kü​lön​le​-
ges és fon​tos. ahogy ez az ügy​nök is mond​ta. De ez ré​gen volt, most
már csak azt érez​te​ti ve​lem, hogy mennyi​re gyű​lö​löm, és hogy mi​-
lyen csú​nyán cser​ben​ha​gyott.
– Néz​ze – kezd​tem nyu​god​tan -, mi itt na​gyon ve​szé​lyes he​lyen
va​gyunk, ezt én is tu​dom, maga is tud​ja, rá​adá​sul a csa​pa. a test​vé​-
re​im egyi​ke meg​sé​rült. Mond​ja el, mit kell ten​nem, hogy se​gít​sen,
és már itt se va​gyunk!
A csa​pat​ra néz​tem. Egy​más mel​lett ülve fán​kot esze​get​tek, és

41
ben​nün​ket fi​gyel​tek. Gá​zos bol​do​gan mu​tat​ta a fán​kot, amit ne​kem
ra​kott fél​re.
Anne ked​ves pil​lan​tá​sá​tól ki​ké​szül​tem. Elő​re​ha​jolt, hogy a töb​bi​-
ek ne hall​ják:
– Fi​gyelj, Max, én nem fog​lak té​ged szar​sá​gok​kal etet​ni – kezd​te,
és megint si​ke​rült meg​lep​nie. – Olyan szar​sá​gok​kal, ami​ket te ad​tál
be ne​künk, pél​dá​ul hogy a szü​le​id misszi​o​ná​ri​u​sok. Mind​ket​ten
tud​juk, hogy ez ha​zug​ság. És azt is, hogy az FBI nem a két szép sze​-
mü​kért húz​za ki az em​be​re​ket a csá​vá​ból. Fi​gyelj, el​mon​dom, mi a
hely​zet: hal​lot​tunk ró​la​tok. Az iro​dá​hoz már évek óta ér​kez​nek bi​-
zo​nyos meg nem erő​sí​tett in​for​má​ci​ók egy tit​kos la​bo​ra​tó​ri​um​ról,
ahol élet​ké​pes, ge​ne​ti​ka​i​lag mó​do​sí​tott lét​for​má​kat hoz​nak lét​re.
De ezt soha nem tud​tuk bi​zo​nyí​ta​ni, és ezért az em​be​rek csak le​-
gyin​tet​tek rá, mint egy vá​ro​si le​gen​dá​ra. De mi​vel nem zár​hat​tuk ki
tel​je​sen a le​he​tő​sé​gét, rá​ál​lí​tot​tunk né​hány em​bert az ügy​re, akik
rend​sze​rez​ték az ér​te​sü​lé​se​ket, plety​ká​kat és egyéb, a lé​te​zé​se​te​ket
il​le​tő gya​nú​kat. Hogy te és a csa​lá​dod lé​tez​tek.
Mit szól majd, ha tu​do​mást sze​rez a Ra​dí​ro​zók​ról!
Anne nagy le​ve​gőt vett, és hát​ra​dőlt, köz​ben vé​gig en​gem né​zett.
– Lát​ha​tod, hogy fon​tos​nak tar​tunk ben​ne​te​ket. Min​dent tud​ni
sze​ret​nénk ró​la​tok. De, ami a leg​fon​to​sabb: ha a do​log igaz, ak​kor az
egész nem​zet biz​ton​sá​ga koc​kán fo​rog, mert, ha a te úgy​ne​ve​zett
csa​lá​dod rossz ke​zek​be ke​rül, ak​kor. Ha tud​nád, mek​ko​ra ha​ta​lom
van a ke​zed​ben.
Hagy​ta, hadd fog​jam fel, az​tán szo​mo​rú​an el​mo​so​lyo​dott.
– Mit szól​nál egy üz​let​hez? Te meg​en​ge​ded, hogy mi​nél töb​bet
meg​tud​junk ró​lad – nem fog fáj​ni, nem fo​gunk sem​mi​re kény​sze​rí​-
te​ni -, mi pe​dig Nick​nek a leg​jobb or​vo​si el​lá​tást fog​juk nyúj​ta​ni, és
a töb​bi​ek​nek biz​ton​sá​gos bú​vó​he​lyet ga​ran​tá​lunk. Ti ehet​tek, pi​-
hen​het​tek, és Nick​nek lesz ide​je a lá​ba​do​zás​ra. Utá​na pe​dig el​dönt​-
he​ted, ho​gyan to​vább.
Úgy érez​tem ma​gam, mint egy éhe​ző egér, ami egy ha​tal​mas saj​-
tot bá​mul.
Amit egy Max-mé​re​tű csap​dá​ba he​lyez​tek. Ud​va​ri​as kö​zönnyel
néz​tem a nőre.
– És ezt higgyem el, csak mert...
– Én is örül​nék, ha biz​to​sí​té​kok​kal szol​gál​hat​nék, Max – mond​ta
Anne. – De nem tu​dok... sem​mi olyas​mit nem mond​ha​tok, amit el​-

42
hin​nél. De tény​leg, még​is mit akarsz? – von​ta meg a vál​lát. – Egy
írá​sos szer​ző​dést? A be​csü​let​sza​va​mat? Egy őszin​te ígé​re​tet az FBI
fő​nö​ké​től?
Mind​ket​ten fel​ne​vet​tünk. Azok a lö​kött ügy​nö​kök.
– At​tól tar​tok, nincs túl sok vá​lasz​tá​si le​he​tő​sé​ged, Max. Egy​elő​re
nincs. Saj​ná​lom.
Az asz​tal​ra bá​mul​tam, és gon​dol​koz​ni kezd​tem. Az volt a leg​-
rosszabb, hogy iga​za volt. Amíg Agyar ilyen ál​la​pot​ban volt, a mar​-
ká​ban tar​tott ben​nün​ket. A leg​több, amit te​het​tem, hogy el​fo​ga​dom
a fel​kí​nált biz​ton​sá​gos me​ne​dé​ket, hogy időt nyer​jek, és ki​dol​goz​-
zak egy me​ne​kü​lé​si ter​vet. Ma​gam​ban ká​rom​kod​tam egyet. Az​tán
fel​néz​tem.
– Te​gyük fel, hogy el​fo​ga​dom. Hol az a hí​res bú​vó​hely, ami​vel
ke​cseg​te​tett?
Rám né​zett. Ha meg is lep​te, hogy el​fo​gad​tam az aján​la​tát, nem
mu​tat​ta.
– Ná​lam – fe​lel​te.

43
 16.
AGYAR KÖ​ZEL KÉT ÓRÁT VOLT A MŰ​TŐ​BEN. Én kint vár​-
tam, és úrrá lett raj​tam a zab​szem effek​tus.
Az or​vos, aki​vel be​szél​tem, zöld mű​tős​ru​há​ban ki​lé​pett az aj​tón.
Leg​szí​ve​seb​ben el​kap​tam vol​na a gal​lér​ját, és a fal​nak vág​tam vol​-
na, hogy be​szél​jen. De ide​je volt ki​nő​ni az effé​le gye​re​kes dol​gok​-
ból.
– Á, Max, ugye?
– Még min​dig így hív​nak. – Fe​szül​ten vár​tam a foly​ta​tást. Ha
meg​tör​tént az el​kép​zel​he​tet​len, fo​gom a köly​kö​ket, és már itt sem
va​gyunk.
– A test​vé​red, Nick, ál​la​po​ta hosszú ide​ig... vál​sá​gos volt. Jó né​-
hány egy​ség​nyi vért kel​lett neki ad​nunk, amíg sta​bi​li​zál​ni tud​tuk a
vér​nyo​má​sát.
Hol ököl​be szo​rí​tot​tam, hol ki​en​ged​tem a ke​zem. Azon kí​vül,
hogy ott áll​tam és hall​gat​tam a sza​va​it, nem te​het​tem mást.
– Sze​ren​csé​re nem tör​tént szív​le​ál​lás – foly​tat​ta az or​vos. – Be
tud​tuk varr​ni az ol​da​lán a se​bet, és el​ál​lí​tot​tuk a vér​zést. Az egyik
fő​ar​té​ria sé​rült meg, va​la​mint az egyik. lég​zsák​ja.
– Hogy van most? – Meg​pró​bál​tam nyu​god​tan lé​le​gez​ni, és úrrá
len​ni az „üss vagy huss" re​ak​ci​ó​mon, amit ná​lam, mint tu​dod, szó
sze​rint le​het ér​te​ni.
– Meg​le​pő​en jól tart​ja ma​gát – mond​ta az or​vos fá​radt cso​dál​ko​-
zás​sal. – Ha nem lép fel va​la​mi komp​li​ká​ció, meg​gyó​gyul. De mi​ni​-
mum há​rom hé​tig pi​hen​nie kell.
Vagy​is hat na​pig, te​kint​ve a hi​he​tet​le​nül gyors re​ge​ne​rá​ló​dá​si ké​-
pes​sé​gün​ket.
De jesszus! Hat nap is ren​ge​teg idő.
– Lát​hat​nám?
– Nem, amíg ki nem hoz​zák a mű​tő​ből – kö​zöl​te az or​vos. – Ami
kö​rül​be​lül még negy​ven perc. De ad​dig is el​lát​hat​nál né​hány fi​zio​-
ló​gi​ai in​for​má​ci​ó​val. Ész​re​vet​tem, hogy.
– Kö​szön​jük, dok​tor úr! – lé​pett mö​gém Anne Wal​ker.
– Vagy​is azt sze​ret​ném tud​ni, hogy. – pró​bál​ko​zott az or​vos a sze​-
mem​be néz​ve.
– Bo​csás​son meg, de a gye​re​kek el​fá​rad​tak, pi​he​nés​re van szük​sé​-

44
gük – sze​rel​te le Anne Wal​ker. – De a kol​lé​gá​im min​den kér​dé​sé​re
szí​ve​sen vá​la​szol​nak.
– Bo​csá​nat, de a kol​lé​gá​i​nak fing​juk sincs ró​lunk – szi​szeg​tem a
fo​ga​im kö​zül.
Az or​vos sér​tet​ten bár, de tu​do​má​sul vet​te, és el​in​dult a fo​lyo​són.
Anne rám mo​soly​gott.
– A lé​te​zé​se​te​ket sze​ret​nénk még ti​tok​ban tar​ta​ni. Leg​alább ad​-
dig, amíg biz​ton​ság​ban nem tu​dunk ben​ne​te​ket. De nagy​sze​rű hír,
hogy Nick már job​ban van!
El​sé​tál​tunk a vá​ró​te​rem​be. A csa​pat fel​ug​rott, ami​kor meg​lá​tott
ben​nün​ket. Rá​juk mo​so​lyog​tam, és fel​emel​tem a hü​velyk​uj​jam.
Böki uj​jon​ga​ni kez​dett, és össze​pa​csi​zott Gá​zos​sal. An​gyal oda​ro​-
hant hoz​zám, én meg fel​kap​tam, és ma​gam​hoz szo​rí​tot​tam.
– Ha​ma​ro​san fel​épül! – biz​to​sí​tot​tam őket.
– Lát​hat​nám? – kér​dez​te Iggy.
– Iggy, saj​ná​lom, hogy most kell meg​tud​nod. de te vak vagy – ug​-
rat​tam meg​könnyeb​bül​ten. – De ha​ma​ro​san be​me​hetsz hoz​zá meg​-
hall​gat​ni, ho​gyan lé​leg​zik, és egy ki​csit ta​lán be​szél​hetsz is vele.
Iggy megint elő​ad​ta „a dü​hös ké​pet vág​va mo​soly​gok" pro​duk​ci​-
ó​ját, ami na​gyon jól ment neki.
– Szi​asz​tok! – szó​lalt meg Anne. El is fe​lej​tet​tem, hogy a há​tam
mö​gött áll. – Ta​lán Max már be​szélt ró​lam. Anne Wal​ker va​gyok az
FBI-tól. Max el​mond​ta, mi​lyen meg​ál​la​po​dást kö​töt​tünk?
Ra​vasz volt. Úgy adta elő, mint egy meg​kö​tött meg​ál​la​po​dást,
hát​ha a töb​bi​ek most hal​la​nak róla elő​ször.
– Igen – szó​lalt meg An​gyal. – Egy kis ide​ig a maga há​zá​ban fo​-
gunk ma​rad​ni.
– Pon​to​san – mo​soly​gott vissza Anne.
– Mi és To​tál – mond​ta An​gyal, hogy biz​tos le​gyen a dol​gá​ban.
– To​tál? – von​ta fel a szem​öl​dö​két a nő.
– A ku​tyu​som – mu​ta​tott An​gyal a szé​ke alá, ahol To​tál össze​-
göm​bö​lyöd​ve, fe​jét ügye​sen a tap​pan​csá​ra téve fe​küdt.
– Ho​gyan tud​ta​tok ide be​hoz​ni egy ku​tyát?! – kér​dez​te Anne el​-
ké​ped​ve.
Mi​vel nem akar​tam be​le​men​ni a rész​le​tek​be, köz​be​vág​tam:
– Szó​val, amint Agy. Nick szál​lít​ha​tó ál​la​pot​ban lesz, el​me​gyünk
Anne há​zá​ba, és ott ma​ra​dunk, amíg Nick fel nem épül.
Oké?

45
 A töb​bi​ek vál​to​zó lel​ke​se​dés​sel bó​lo​gat​tak.
– „Agy​nick"?! – mo​tyog​ta gú​nyo​san Iggy. Meg sem hal​lot​tam.
– Az a hely​zet, hogy Nick​nek még leg​alább egy hé​tig itt kell ma​-
rad​ni – mond​ta Anne. – Vagy​is mi már ma el​me​gyünk a há​zam​ba,
ő pe​dig kö​vet ben​nün​ket, ha fel​épül.
Lát​tam, hogy Gá​zos pis​lant egyet, és hogy Iggy a hom​lo​kát rán​-
col​ja.
– Nem – ráz​tam a fe​jem. – Nem eb​ben ál​la​pod​tunk meg. Nem
hagy​juk Nic​ket ma​gá​ra.
– Or​vo​sok és nő​vé​rek lesz​nek mel​let​te, va​la​mint két ügy​nök az aj​-
ta​ja előtt. Hu​szon​négy órá​ban – ígér​te Anne.
Össze​fon​tam a ka​rom.
– Ugyan már! Két ügy​nök még elő​étel​nek is ke​vés egy Ra​dí​ro​zó​-
nak!
Anne nem ér​tet​te a vic​cet. Nem cso​da, ta​lán azt sem tud​ta, mi​ről
be​szé​lek.
– A há​zam​ban ké​nyel​me​sebb lesz – győz​kö​dött. – Jobb lesz, ha ott
vár​tok rá.
– Ne​künk igen, de nem Nick​nek – ma​kacs​kod​tam.
– De... Nick még nincs szál​lít​ha​tó ál​la​pot​ban – mond​ta Anne. –
Vagy ott akar​tok alud​ni a szo​bá​já​ban?!

46
 17.
– A LÁ​NYOK MEG​KAP​HAT​JÁK AZ ÁGYAT – mond​ta Gá​zos. –
Mi majd Iggy​vel a föl​dön al​szunk.
– Fi​gyelj ide, te kis sze​xis​ta disz​nó – kezd​tem fel​vont szem​öl​dök​-
kel -, mi len​ne, ha a két leg​ki​sebb kap​ná az ágyat, mert el​fér​nek raj​-
ta?! Vagy​is An​gyal és te.
– Mi​ért, én ta​lán egy töl​tött ga​lamb va​gyok, aki csak a föl​dön fér
el?! – húz​ta össze Böki a sze​mét.
Gá​zos ma​kacs ké​pet vá​gott. Gyor​san át​vág​tam a szo​bán, mi​előtt
fe​le​sel​ni kezd. Agyar két​ágyas szo​bát ka​pott, és a má​sik ágy üres
volt. A két ki​csi majd ezen al​szik, a töb​bi​ek​nek meg a pad​ló is meg​-
te​szi.
– A her​ceg meg egy​ma​ga ter​pesz​ke​dik az ágyon... – mond​tam
Agyar​nak.
– Pon​to​san – mond​ta Agyar bá​gyad​tan. – Mert a her​ceg​nek egy
csú​nya seb tá​tong az ol​da​lán.
Még min​dig na​gyon rosszul né​zett ki, fal​fe​hér volt és kába. Mi​vel
nem tu​dott enni, in​fú​zi​ót ka​pott. Iggy adott neki egy újabb adag
vért, ami​vel so​kat ja​ví​tott az ál​la​po​tán.
– Már össze​varr​tak, nem? Nem tá​tong ott sem​mi, ha jól tu​dom.
– Mi​kor en​ged​nek ki? – kér​dez​te.
– Azt mond​ják, egy hét – fe​lel​tem.
– Vagy​is hol​nap már me​he​tek?
– Re​mé​lem.
– Agy​nick, csa​tor​nát vált​ha​tok? – kér​dez​te Iggy. – A má​si​kon
meccs van.
– Érezd ma​gad ott​hon, Iggy! – fe​lelt Agyar.
Úgy el​alud​tak, mint a bun​da. Nem cso​da, azok után, amin az el​-
múlt hu​szon​négy órá​ban ke​resz​tül​men​tünk. Ki​lenc órá​ra már azt
hall​gat​tam, ho​gyan szu​szog kö​rü​löt​tem a csa​pat. Az ügy​nö​kök né​-
hány jó​ga​mat​ra​cot hoz​tak ne​künk, és egé​szen ké​nyel​me​sek vol​tak.
Ne fe​lejtsd el, hogy szik​lás bar​lan​gok​hoz és ke​mény alag​út​pe​re​-
mek​hez szok​tunk.
Min​den csen​des volt, meg​pró​bál​tam én is ki​kap​csol​ni az agya​-
mat.
Hang? Még egy utol​só óhaj-só​haj, mielőtt össze​om​lók?

47
 Te akar​tál Agyar​ral ma​rad​ni.
Nem mon​dod?! – fe​lel​tem né​mán. Amit Gá​zos a par​ton mon​dott.
en​nek a kis por​ba fin​gó​nak iga​za volt. Nem sza​bad szét​vál​nunk,
még ak​kor sem, ha biz​ton​sá​go​sabb​nak tű​nik. Együtt va​gyunk a leg​-
ütő​seb​bek.
A csa​lád na​gyon fon​tos – foly​tat​ta a Hang. – Ezt te mond​tad egy​szer,
nem?
Pon​to​san – gon​dol​tam. – Ezért is ke​res​sük meg a csa​lá​dun​kat, amint
ki​ke​rü​lünk in​nen.
Mély lé​leg​ze​tet vet​tem, és meg​pró​bál​tam la​zí​ta​ni. Tes​ti​leg ki​me​-
rül​tem, de a gon​do​la​ta​im vág​tat​tak. Ha le​huny​tam a sze​mem, a leg​-
kü​lön​fé​lébb ké​pek ro​han​tak meg: fel​rob​ba​nó épü​le​tek, gom​ba ala​-
kú fel​hők, olaj​folt​ba ra​gadt ka​csák, sze​mét​he​gyek, atom​erő​mű​vek.
Olyan rém​ál​mok, amik​ből jobb fel​éb​red​ni.
Ezért gyor​san fel​ül​tem, és ki​nyi​tot​tam a sze​mem, de így sem lett
sok​kal jobb. Már ko​ráb​ban kezd​tem rosszul érez​ni ma​gam, de nem
szól​tam róla sen​ki​nek. Fájt a fe​jem, igaz, nem az​zal a grá​nát​rob​ba​-
nás-éles​ség​gel, ami​től az em​ber úgy érzi, az agy​ve​le​je a ko​po​nyá​ja
bel​se​jé​re ke​nő​dött, de azért fájt. Sze​ren​csé​re a grá​nát​rob​ba​ná​sok na​-
gyon meg​rit​kul​tak. Az én te​ó​ri​ám sze​rint az agyam kez​dett hoz​zá​-
szok​ni, hogy az iro​dát egy po​fát​lan be​to​la​ko​dó​val, a Hang​gal kell
meg​osz​ta​nia. Min​den​eset​re örül​tem, hogy a fej​fá​já​sok ha​nya​gol​nak.
De ez most más volt. A tes​tem for​ró volt, és égett a bő​röm. Ad​re​-
na​lin áradt szét az ere​im​ben, és át​men​tem sajt​ku​kac​ba.
Va​jon a Ra​dí​ro​zok most is kö​vet​nek a ka​rom​ban lévő chip alap​-
ján, amit dr. Mar​ti​nez rönt​gen​ké​pén lát​tam? Ho​gyan ta​lál​nak meg
ben​nün​ket újra és újra? Az örök kér​dés.
To​tál​ra néz​tem, aki Gá​zos​sal és An​gyal​lal az ágyon aludt. A há​-
tán fe​küdt, manccsal fel​fe​lé. Le​het, hogy ben​ne is van nyom​kö​ve​tő?
Őt is kö​ve​tik?
Huh! Me​le​gem volt, éme​lyeg​tem és nem bír​tam ma​gam​mal. Hó​-
ban akar​tam für​de​ni, ha​vat akar​tam enni, bele akar​tam dör​zsöl​ni a
bő​röm​be. Ar​ról fan​tá​zi​ál​tam, hogy ki​nyi​tom az ab​la​kot, és ki​re​pü​-
lök a hű​vös le​ve​gő​be, meg sem ál​lok dr. Mar​ti​nez há​zá​ig, ami​ben
Ella nevű lá​nyá​val la​kik. Ők vol​tak az egyet​len em​ber​ba​rá​ta​im, dr.
Mar​ti​nez meg tud​na gyó​gyí​ta​ni. A szí​vem úgy vert, mint​ha egy
rock​ban​da do​bo​sa pü​föl​te vol​na.
Fel​áll​tam, és a fek​vő tes​tek közt a fali csap​hoz bo​tor​kál​tam. Meg​-

48
nyi​tot​tam a hi​deg vi​zet, a te​nye​rem​be en​ged​tem, az​tán le​ha​jol​tam,
és több​ször az ar​com​ba fröcs​köl​tem. Jól​esett, és azt kí​ván​tam, bár​-
csak be​áll​hat​nék egy je​ges zu​hany alá. Kér​lek, add, hogy ne le​gyek be​-
teg! Nem le​he​tek be​teg. Egy be​teg elég!
Nem tu​dom, med​dig ha​jol​tam a csap fölé, és en​ged​tem a nya​-
kam​ba a vi​zet. De egy​szer csak úgy érez​tem, hogy ta​lán most már
el tud​nék alud​ni, és fel​egye​ne​sed​tem, hogy meg​szá​rít​sam az ar​com.
És majd​nem fel​si​kol​tot​tam.
Meg​pör​dül​tem, de a szo​ba nyu​godt volt. Vissza​for​dul​tam a tü​kör
felé, és még min​dig ott volt: egy Ra​dí​ro​zó.
Pis​log​ni kezd​tem. Mi a fene fo​lyik itt? A tü​kör​ben lá​tott Ra​dí​ro​zó
is pis​lo​gott.
A Ra​dí​ro​zó én vol​tam.

49
 18.
A HOM​LO​KO​MAT ÉS A TAR​KÓ​MAT KI​VER​TE A HI​DEG VE​-
RÍ​TÉK. Ami​kor nyel​tem egyet, Ra​dí​ro​zó Max is nyelt egyet.
Ami​kor ki​nyi​tot​tam a szá​mat, hosszú és he​gyes té​pő​fo​ga​kat lát​-
tam a tü​kör​ben, de ami​kor meg​érin​tet​tem, csak la​pos és tom​pa fo​-
ga​kat érez​tem. Bár a tü​kör tel​je​sen át​vál​to​zott ál​la​pot​ban mu​ta​tott,
a bő​röm a szo​ká​sos sely​mes érin​té​sű ma​radt.
Eszem​be ju​tott, ho​gyan érez​tem ma​gam az előbb. Mint​ha lá​zam
lett vol​na, és a szí​vem ki akart ug​ra​ni a he​lyé​ről. Is​te​nem! Mi ez?
Egy újabb ké​pes​ség, mint An​gyal gon​do​lat​ol​va​sá​sa, Gá​zos hang​-
után​zá​sa és Iggy ujj​le​nyo​mat-fel​is​me​rő ké​pes​sé​ge? Le​het, hogy ké​pes
let​tem Ra​dí​ro​zó​vá, a leg​fé​lel​me​te​sebb el​len​sé​günk​ké vál​toz​ni?
Un​dor és ret​te​gés töl​tött el. Bűn​tu​da​to​san kör​be​néz​tem, hogy
nem lá​tott-e meg va​la​ki ilyen ál​la​pot​ban. Azt sem tud​tam, mit lát​-
tak vol​na, ha fel​éb​red​nek. Én nor​má​lis​nak érez​tem ma​gam, csak
ép​pen úgy néz​tem ki, mint egy Ra​dí​ro​zó. Egy csi​no​sabb, sző​kébb és
pin​csi​sebb Ra​dí​ro​zó.
Tisz​te​let és meg​be​csü​lés az el​len​ség​nek – mond​ta a Hang. – Min​dig. A
ba​rá​ta​i​dat is​merd jól, de az el​len​sé​ge​i​det még job​ban!
Mondd, hogy ez is csak egy szörnyű lec​ke – kér​lel​tem hal​kan – és nem
a va​ló​ság! Es​kü​szöm, hogy job​ban fo​gom is​mer​ni az el​len​sé​ge​i​met a ba​rá​-
ta​im​nál! Csak tün​tesd el ezt a ku​tya​or​rot!
A leg​na​gyobb erőd a leg​na​gyobb gyen​ge​sé​ged is, Max. A tü​kör​be bá​-
mul​tam. He?
A Ra​dí​ro​zók​kal szem​ben ér​zett gyűlö​le​ted ad erőt, hogy a végsőkig
küzdj. De ugyan​ez a gyűlö​let el is va​kít, és nem lá​tod az össz​ké​pet: az össz​-
ké​pet ró​luk, ró​lad és min​denről az élet​ben.
Aha. Ezen hadd gon​dol​koz​zam egy ki​csit, az​tán majd je​lent​ke​zem! Oké?
Aú! A ha​lán​té​ko​mat nyom​kod​va el​kezd​tem ki​masszí​roz​ni be​lő​le
a fáj​dal​mat. Még egy​szer meg​érin​tet​tem az ar​com, hogy sima-e, az​-
tán oda​men​tem Agyar​hoz.
Nyu​god​tan lé​leg​zett, aludt. Job​ban né​zett ki. Már nem olyan be​-
bal​zsa​mo​zot​tan. Ha​ma​ro​san meg​gyó​gyul. Só​haj​tot​tam, és meg​pró​-
bál​tam meg​sza​ba​dul​ni a fáj​da​lom​tól és a fé​le​lem​től, az​tán Böki mel​-
lé ku​po​rod​tam a mat​ra​com​ra. Le​csuk​tam a sze​mem, de nem bíz​tam
ben​ne, hogy el​al​szom.

50
 Moz​du​lat​la​nul fe​küd​tem a mat​ra​con. Az egyet​len, ami​től ki​csit
job​ban let​tem, az alvó csa​pa​tom nyu​godt, egyen​le​tes lég​zé​se volt.

51
 19.
– EZ HI​HE​TET​LEN... – vizs​gál​gat​ta az or​vos Agyar se​bét. Bi​zony,
a re​kom​bi​náns DNS cso​dák​ra ké​pes – gon​dol​tam.
Ami​kor az or​vos reg​gel be​jött kö​tést cse​rél​ni, ész​re​vet​te, hogy
Agyar sebe szin​te tel​je​sen be​gyó​gyult és ró​zsa​szín heg​gé hú​zó​dott
össze.
– Azt hi​szem, elég jól va​gyok ah​hoz, hogy tá​voz​has​sak – mond​ta
Agyar, és meg​pró​bált fel​ül​ni. Újra éber volt, újra ön​ma​ga, és en​nek
na​gyon örül​tem. Annyi​ra fél​tem: mi​hez kezd​tem vol​na nél​kü​le?
– Ne moz​dulj! – tar​tot​ta fel a ke​zét Anne Wal​ker. – Még nem sza​-
bad mo​zog​nod! Kér​lek, Nick, csak fe​küdj és pi​henj!
Agyar hű​vö​sen rá​né​zett, én meg el​mo​so​lyod​tam ma​gam​ban. Ha
Anne sze​rint ne​héz ve​lem, mit fog mon​da​ni, ha egy fel​gyó​gyult
Agyar​ral kell al​ku​doz​nia?
– Nick, most hogy job​ban vagy, ta​lán rá​be​szél​het​néd a test​vé​re​i​-
det, hogy ve​lem jöj​je​nek – foly​tat​ta Anne. – Fel​aján​lot​tam ne​kik,
hogy a há​zam​ban meg​pi​hen​het​nek, és ren​dez​he​tik so​ra​i​kat – mo​so​-
lyo​dott el hal​vá​nyan. – De Max nem akart itt hagy​ni. Biz​tos va​gyok
ben​ne, hogy meg​ér​ted, mennyi​re fe​les​le​ges és rá​adá​sul ké​nyel​met​-
len is itt ma​rad​ni​uk. Te meg csat​la​koz​hat​nál hoz​zánk egy hét múl​-
va!
Agyar csak bá​mul​ta ren​dü​let​le​nül. Nem si​e​tett.
A fal​nak dől​tem, és össze​fon​tam a ka​rom.
– Mit szólsz hoz​zá, Nick?
Az az igaz​ság, hogy ma haj​nal​ban már vá​zol​tam neki a hely​ze​tet.
Mert már hat óta fent va​gyunk. Tud​ni​il​lik hat​kor a nő​vér el​len​áll​ha​-
tat​lan vá​gyat ér​zett, hogy meg​hő​mé​rőz​ze Agyart. Pont hat​kor.
Agyar rám né​zett. El​húz​tam a szám.
– Azt te​szem, amit Max mond. Ő a ve​zér. El​mo​so​lyod​tam. Ezt szí​-
ve​sen hal​la​nám még pár​szor. Anne rám né​zett.
– Nem hagy​ha​tom itt Nic​ket – mond​tam bűn​bá​nó​an.
– Ha mind​annyi​an itt ma​rad​tok, ak​kor meg​vizs​gál​hat​ná​lak ben​-
ne​te​ket, és. – kezd​te az or​vos. Anne úgy for​dult felé, mint​ha csak
most vet​te vol​na ész​re, hogy ott van.
– Kö​szön​jük, dok​tor úr. Már így is ele​get se​gí​tett.
Új​ból le​ráz​ta az or​vost, aki nem tűnt túl bol​dog​nak. De nem te​he​-

52
tett mást, ki​ment.
– Mi na​gyon gyor​san gyó​gyu​lunk – mond​tam Anne-nek. Teg​nap
Agyar sok​kal rosszab​bul né​zett ki. Nem be​szél​ve ró​lam, ju​tott
eszem​be a ször​nyű Ra​dí​ro​zó-tü​kör​kép. De reg​gel​re vissza​vál​toz​-
tam Maxé, és Agyar is job​ban ha​son​lí​tott ön​ma​gá​ra.
– Mit kell itt csi​nál​ni, hogy ka​já​hoz jus​son az em​ber? – ült fel
Agyar.
– Még min​dig a ka​rod​ban van az in​fú​zió – em​lé​kez​tet​te Anne.
– Az or​vo​sok nem en​ge​dik, hogy szi​lárd ételt fo​gyassz. – A hang​-
ja el​hal​kult, ami​kor meg​lát​ta, mi​lyen szem​mel néz rá Agyar.
– Fél​re​tet​tünk ne​ked egy tál​cá​val – mond​tam. Ami​kor a nő​vér be​-
hoz​ta a reg​ge​lit, Agyar​nak igye​kez​tünk hagy​ni min​den​ből.
Anne mon​da​ni akart va​la​mit, de in​kább hall​ga​tott. Azt kell, hogy
mond​jam, job​ban tet​te.
A tál​cát Agyar elé tet​tem, aki mód​sze​re​sen és gyor​san ma​gá​ba
töm​te a reg​ge​li ma​ra​dé​kát.
– Ki kell jut​nom in​nen. A kór​ház​nak már a sza​gá​tól is a fa​lat ka​-
pa​rom... – mond​ta két ha​ra​pás közt.
Tud​tam, mire gon​dol. Mind​annyi​an így vol​tunk ez​zel. A fer​tőt​le​-
ní​tő sza​ga, a kór​há​zak, a la​bo​ra​tó​ri​u​mok, mind-mind az el​múlt
évek li​dérc​nyo​má​sát idéz​ték.
Anne-re néz​tem.
– Agy... Nick elég jól van ah​hoz, hogy ve​lük jöj​jön. Rám né​zett, és
meg​fon​tol​ta a dol​got.
– Rend​ben – mond​ta vé​gül. Nem akar​tam, hogy lás​sa raj​tam a
meg​le​pő​dést. – Ak​kor kér​jük el a zá​ró​je​len​tést. Leg​alább más​fél
órás au​tó​út, amíg ha​za​é​rünk. Észak-Vir​gi​ni​á​ban la​kom. Ugye, nem
prob​lé​ma?
– Ne​kem nem – fe​lel​tem.
Anne tá​vo​zott, én meg a csa​pat​ra néz​tem.
– Nem tu​dom, mi vár ránk, ska​cok, de tart​sá​tok nyit​va a sze​me​te​-
ket, és fi​gyel​je​tek! – Agyar felé for​dul​tam. – Biz​tos vagy ben​ne,
hogy tudsz jár​ni?
Vál​lat vont. Most megint fá​radt​nak lát​szott. El​lök​te maga elől a
tál​cát.
– Per​sze. – Ha​nyatt fe​küdt, és be​csuk​ta a sze​mét.
– Vé​gül is Agy​nick egy su​per​man – mond​ta Iggy.
– Pofa be, Ággi! – mond​tam mo​so​lyog​va. Iggy uj​ját az ar​com​hoz

53
tet​tem, hogy ő is érez​ze.

54
 20.
– KED​VE​SEM, VIR​GI​NIA AZ​TÁN FÁ​JIN​TOS EGY HELY! – vic​-
ce​lőd​tem, és Gá​zos el​mo​so​lyo​dott.
Kü​lön​ben tény​leg az volt. Tele volt domb​bal, az​zal a „lá​gyan hul​-
lám​zó" tí​pus​sal, az​tán ott vol​tak a több ki​lo​mé​te​res fa​so​rok, ami​ket
az ősz már be​fes​tett lán​go​ló szí​ne​i​vel, meg a hul​lám​zó le​ge​lők, ami​-
ken néha még va​ló​di lo​vak is le​gel​tek. Tény​leg gyö​nyö​rű volt.
Anne tá​gas kom​bi​já​ban bő​ven ju​tott hely min​den​ki​nek, és Agyar
az út nagy ré​szét hát​ra​dől​ve te​het​te meg. Raj​ta tar​tot​tam a sze​mem,
és lát​tam, hogy min​den buk​ka​nó​nál össze​szo​rít​ja az áll​kap​csát, de
nem pa​nasz​ko​dott.
Légy azért most is ke​rült a le​ves​be: hogy ne le​gyen olyan unal​mas
az éle​tem, megint rám tört a teg​nap éj​sza​kai hő​hul​lám, szív​do​bo​-
gás​sal kí​sér​ve. Li​heg​tem, és úgy érez​tem, mint​ha han​gyák mász​kál​-
ná​nak raj​tam.
To​tál az ölem​ben ült, és on​nan néz​te a tá​jat. De most rám pil​lan​-
tott fény​lő, fe​ke​te sze​mé​vel, az​tán fog​ta ma​gát, és Agya​ron át​mász​-
va át​te​le​pe​dett An​gyal ölé​be, mint​ha azt mon​da​ná ne​kem, „kösz,
de ennyi erő​vel egy fő​ző​plat​nin is ül​het​nék!".
– Oda​néz​ze​tek! – mu​ta​tott ki az ab​la​kon Böki. – Lát​ta​tok már
ennyi​re fe​hér lo​vat?! Mint egy an​gyal-ló! És mi az a fel​csa​vart szal​-
ma​sző​nyeg?
– Azok szé​na​bá​lák – mond​ta Anne. – Nem bog​lyák​ba rak​ják őket,
ha​nem fel​gön​gyö​lik.
– Annyi​ra szép itt! – lel​ken​de​zett Böki, és majd​nem ug​rált az
anyós​ülé​sen. – Imá​dom eze​ket a dom​bo​kat! Azok a he​gyes le​ve​lű,
szí​nes fák mi​cso​dák?
– Ju​har​fák. A leg​szí​ne​sebb fák kö​zül va​lók – fe​lelt Anne.
– Mi​lyen ház​ban la​kik? Biz​tos nagy, fe​hér és osz​lo​pos. Olyan,
mint a Tara? Ha lát​ta a fil​met.
– Az El​fúj​ta a szél​re gon​dolsz, de saj​nos az enyém nem ha​son​lít rá.
Egy régi farm​ház húsz​hek​tár​nyi föld​del. Te​hát ki tud​já​tok ma​ga​to​-
kat sza​lad​gál​ni, ha moz​gás​hi​á​nyo​tok van. Mind​járt meg​ér​ke​zünk.
Húsz perc​cel ké​sőbb Anne le​haj​tott az út​ról, és meg​nyo​mott egy
táv​irá​nyí​tó-sze​rű​sé​get. A ko​vá​csolt​vas kapu ki​nyílt, és be​haj​tott raj​-
ta. Ami​kor be​zá​rult mö​göt​tünk, vész​fo​ko​zat​ra kap​csol​tam az ér​zék​-

55
szer​ve​i​met.
Egy egész perc​be telt, amíg a há​zig ér​tünk. A ka​viccsal fel​szórt
ko​csi fel​já​ró fö​lött össze​bo​rul​tak a fák. Vö​rös és sár​ga le​ve​lek hul​-
lot​tak lá​gyan az au​tó​ra.
– Na, itt vol​nánk! – mond​ta, ami​kor be​ka​nya​rod​tunk. – Re​mé​lem,
tet​sze​ni fog!
Ki​bá​mul​tunk az ab​la​kon. Anne háza fest​mény​be il​lett. A ta​lap​za​-
tát ke​rek, fo​lya​mi szik​lák​ból rak​ták, de maga a ház fá​ból épült. Szú​-
nyog​há​lós tor​ná​ca szin​te az egész hom​lok​za​tát be​bo​rí​tot​ta. Az ud​-
vart nagy cser​jék áll​ták kör​be, ami​ken her​vadt hor​ten​zia​vi​rá​gok lát​-
szot​tak.
– Há​tul van a tó – mond​ta Anne, ami​kor be​állt a ház előt​ti par​ko​-
ló​ba. – Mi​vel se​kély, dél​után​ra va​ló​szí​nű​leg elég me​leg lesz az
úszás​hoz. Itt va​gyunk, ki​szál​lás!
Ki​ug​rot​tunk az au​tó​ból, és örül​tünk, hogy vég​re a sza​bad​ban le​-
he​tünk.
– Még a le​ve​gő​nek is más il​la​ta van itt – szi​ma​tolt Böki. – Is​te​ni il​-
la​ta van!
A ház egy ala​csony domb te​te​jén állt. A lan​ká​kat fű bo​rí​tot​ta, a tá​-
vol​ban egy gyü​möl​csös lát​szott. A fák gya​kor​la​ti​lag ro​gya​doz​tak az
al​mák​tól. Ma​da​rak csi​cse​reg​tek és fü​työ​rész​tek. Nem hal​lot​tam a
for​ga​lom​zajt, nem érez​tem bi​tu​men​sza​got, és nem hal​lot​tam tá​vo​li
em​ber​han​go​kat sem.
Anne ki​nyi​tot​ta a be​já​ra​ti aj​tót.
– Ne áll​ja​tok oda​kint! Gyer​tek, néz​zé​tek meg a szo​bá​i​to​kat! Bó​lin​-
tot​tam. An​gyal és Böki el​in​dult a ház felé, Gá​zos kö​vet​te őket.
Iggy mel​let​tem állt.
– Hogy fest? – kér​dez​te hal​kan.
– Mint​ha a pa​ra​di​csom​ban len​nénk, Jeff – fog​lal​ta össze Agyar.

56
 21.
A FA ÉR​DES KÉR​GE LE​NYÚZ​TA LÁ​BÁ​RÓL A BŐRT, de Ari rá
sem he​de​rí​tett.
Az után a fáj​da​lom után, hogy ha​tal​mas szár​nya​kat ül​tet​tek a há​-
tá​ba, ez gye​rek​já​ték volt. El​vi​gyo​ro​dott a gon​do​lat​ra. Vé​gül is min​-
den, amit csi​nál, gye​rek​já​ték: el​vég​re csak hét​éves. Jövő áp​ri​lis​ban
lesz nyolc. Nem mint​ha szá​mí​ta​na, úgy​sem kap aján​dé​kot vagy tor​-
tát. Az apja ta​lán el is fe​lej​ti.
A messze​lá​tót is​mét a sze​mé​hez tet​te, és meg​fe​szí​tet​te áll​kap​csát.
Lát​ta, hogy a mu​táns szörny​szü​löt​tek ki​száll​nak a ko​csi​ból. Már járt
a ház kör​nyé​kén, be​né​zett az ab​la​ko​kon is. A köly​kök​re tej​jel-méz​-
zel fo​lyó Ká​na​án vár – leg​alább​is egy ide​ig.
Ez nem igaz​ság. Nincs rá szó, hogy mennyi​re nem igaz​sá​gos. Ari
annyi​ra meg​szo​rí​tott egy vé​kony ágat, hogy el​pat​tant a ke​zé​ben, és
a bő​ré​be hosszú, vé​kony szál​ka fú​ró​dott.
A te​nye​ré​re né​zett, és vár​ta, hogy a fáj​da​lom​jel​zé​sek el​von​szol​ják
ma​gu​kat az agyá​ig. A szál​ka köré élénk​vö​rös vér gyűlt. Ari ki​húz​ta
a szál​kát, és el​dob​ta, mire az agya egy​ál​ta​lán je​lez​te vol​na a sé​rü​-
lést.
Ő itt dek​kol a fán, míg a fal​ká​ja a kö​zel​ben tá​bo​ro​zik, és eze​ket a
mu​táns dö​gö​ket kell bá​mul​nia a messze​lá​tó​val.
Ahe​lyett, hogy a föl​dön len​ne, meg​ve​re​get​né Max vál​lát, és ami​-
kor a lány meg​for​dul, be​ver​né az or​rát.
De nem. A lány oda​bent van ab​ban a pa​lo​tá​ban, ahol megint meg​-
játsz​hat​ja a tö​ké​le​tes her​ceg​nőt, aki min​den​ki​nél több és jobb, még
nála is.
Az egyet​len öröm, ami az el​múlt negy​ven​nyolc órá​ban érte, Max
képe volt, ami​kor rá​jött, hogy élet​ben van. Döb​bent volt. Döb​bent
és ré​mült, em​lé​ke​zett büsz​kén Ari. Azt sze​ret​te vol​na, ha Max min​dig
így néz​ne rá, ami​kor ta​lál​koz​nak.
Rend​ben, Ma​xi​mum. Kapsz egy well​ness hét​vé​gét – gon​dol​ta Ari gú​-
nyo​san. – De az idő kö​ze​leg. És én vár​ni fog​lak. Szá​mít​hatsz rám.
A gyű​lö​let a gyom​rá​ig kú​szott, meg​csa​var​ta a ben​ső​jét, és érez​te,
hogy kezd át​vál​toz​ni. Arc​csont​ja meg​nyú​lik, a háta pú​pos lesz.
Néz​te, ahogy a kar​já​ra né​hány má​sod​perc alatt dur​va szőr nő, és
az ujja vé​gé​ből he​gyes kar​mok ug​ra​nak elő. Úgy sze​ret​te vol​na

57
ezek​kel a kar​mok​kal meg​si​mo​gat​ni Max ar​cát, Max tö​ké​le​tes pofi​ká​-
ját...
Kín​já​ban ful​do​kol​ni kez​dett, a vi​lág el​fe​ke​tült a sze​me előtt, és
gon​dol​ko​dás nél​kül sa​ját kar​já​ba ha​ra​pott. Jó erő​sen, és vár​ta a ha​-
tást. Az​tán zi​hál​va a fa​törzs​nek dőlt, po​fá​ja vö​rös​lött a vér​től, és
kar​ja hi​de​gen zsib​bad​ni kez​dett a fáj​da​lom​tól. Ah! Így mind​járt
jobb.

58
 MÁSODIK FEJEZET
PARADICSOM VAGY BÖRTÖN?
22.
TA​LÁLD KI, HÁNY SZO​BA VOLT ANNE VI​DÉ​KI KUNY​HÓ​JÁ​-
BAN? Hét. Egy neki és egy mind​egyik ma​dár​gye​rek​nek. Ta​láld ki,
hány für​dő​szo​ba járt mind​eh​hez? Öt. Öt für​dő​szo​ba egy ház​ban.
– Max! – dön​get​te meg Gá​zos a há​ló​szo​ba​aj​tó​mat. Ki​nyi​tot​tam
neki, a ha​jam vi​zes volt a hosszú, ége​tő​en for​ró víz​zel tör​tént zu​ha​-
nyo​zás​tól.
– Ki​me​he​tek a ház​ból?
– Már nem is em​lé​kez​tem rá, hogy mi​lyen az ere​de​ti bőr​szí​ned –
néz​tem rá. – Biz​tos vol​tam ben​ne, hogy pisz​kos​szür​ke.
Rám vi​gyor​gott.
– De be​le​il​let​tem a kör​nye​ze​tem​be, nem? Ki​me​he​tek?
– Igen, men​jünk együtt! Ad​junk Iggy​nek né​hány tá​jé​ko​zó​dá​si
pon​tot!
– Az mi? Olyan, mint egy re​pü​lő​gép​han​gár – mond​ta Böki.
A nagy, vö​rös épü​le​tet fák ta​kar​ták el, de most, hogy ku​tat​ni
kezd​tünk, más dol​go​kat is ta​lál​tunk.
– Egy csűr – mond​ta Agyar.
Raj​ta tar​tot​tam a sze​mem. El​ha​tá​roz​tam, hogy a fá​radt​ság leg​hal​-
vá​nyabb je​lé​re be​kül​dőm a ház​ba.
– Egy csűr ál​la​tok​kal? – kér​dez​te An​gyal iz​ga​tot​tan. To​tál ugat​ni
kez​dett, mint​ha sza​got fo​gott vol​na.
– Úgy tű​nik – vet​tem fel To​tált a föld​ről. – Ide, fi​gyelj! Hagyd
abba a csa​ho​lást, még meg​ijesz​tesz va​la​kit!
To​tál sér​tett​nek tűnt, de el​hall​ga​tott a ke​zem​ben.
– Azt az el​sőt Cu​kor​nak hív​ják – mond​ta Anne, ami​kor utá​nunk
jött. Mi​u​tán meg​mu​tat​ta a szo​bá​in​kat, meg amit még meg kel​lett,
sza​bad​fog​lal​ko​zást en​ge​dé​lye​zett.
A nyi​tott csűr előtt áll​tunk, és néz​tük Cuk​rot. A vi​lá​gos​szür​ke ló
ér​dek​lőd​ve né​zett vissza ránk.
– Gyö​nyö​rű! – ál​mél​ko​dott Böki.
– Ha​tal​mas! – hü​le​de​zett Gá​zos.

59
 – Nagy és ara​nyos – mond​ta Anne, és egy do​boz​ból ré​pát hú​zott
elő. Bö​ki​nek adta, az​tán a ló felé bic​cen​tett.
– Kí​náld meg vele! Sze​re​ti a ré​pát. Meg​eszi a te​nye​red​ből. Böki
óva​to​san elő​re​lé​pett, majd a ló felé nyúj​tot​ta a ré​pát. Ez a kö​lyök
egy jól irány​zott rú​gás​sal ké​pes lett vol​na el​tör​ni bár​ki bor​dá​ját, a
ló​hoz kö​ze​led​ve még​is cid​ri​zett.
Cu​kor na​gyon óva​to​san el​vet​te a ré​pát, és elé​ge​det​ten csám​csog​ni
kez​dett.
Böki su​gár​zó arc​cal né​zett rám, és el​szo​rult a tor​kom. Az egész
olyan volt, mint​ha egy ra​kás vá​ro​si gye​re​ket ki​hoz​tak vol​na egy ta​-
nyá​ra va​la​me​lyik csa​lád​se​gí​tő prog​ram ke​re​té​ben.
Gyö​nyö​rű táj, friss le​ve​gő, ál​la​tok és...
– Fél órá​tok van, gye​re​kek – mond​ta Anne. – Hat​kor va​cso​ra. Ép​-
pen ezt akar​tam mon​da​ni: ...és ren​ge​teg kaja. Cso​dá​la​tos volt. De hol
a csap​da? Mert​hogy sem​mit nem ad​nak in​gyen, ab​ban biz​tos vol​-
tam.

60
 23.
– IGE​EEN! – mu​ta​tott Gá​zos a nagy tóra. – Csob​ban​ha​tok egyet?
A tó ak​ko​ra volt, mint egy fo​ci​pá​lya, ka​vi​csos part​ját sás​li​li​o​mok és
nád​bu​gák sze​gé​lyez​ték.
Gya​na​kod​va néz​tem, és vár​tam, hogy a Tavi Szörny mi​kor veti ki
ma​gát a mély​ből. Oké, ne​vezz nyu​god​tan pa​ra​no​i​ás​nak, de ne​kem
ez a hely ak​kor is hát​bor​zon​ga​tó​an idil​li volt. Pél​dá​ul a há​ló​szo​bám
iga​zán bá​jos volt. Bá​jos! Mi kö​zöm ne​kem a bá​jos​ság​hoz?! Ta​lán
éle​tem​ben nem ej​tet​tem ki ezt a szót.
És most itt áll​tam össze​hú​zott szem​mel en​nél a ké​pes​lap-tó​nál.
Mi ez? Egy újabb agya​fúrt teszt?!
– Most nincs rá idő, Gá​zos – mond​tam, és meg​pró​bál​tam el​nyom​-
ni nö​vek​vő fé​lel​mem. – De hol​nap úsz​ha​tunk egy ki​csit.
– Annyi​ra gyö​nyö​rű ez a hely! – ára​do​zott Böki a gya​nús dom​bo​-
kat, a sö​tét, rej​tel​mes gyü​möl​csöst, a ta​vat (lásd a fen​ti le​írást) és a
tóba futó, tény​leg cso​bo​gó pa​ta​kot el​néz​ve. – Olyan, mint​ha az
éden​kert​ben len​nénk!
– Igen, és az a szto​ri is mi​lyen jól vég​ző​dött! – mo​tyog​tam ma​-
gam​ban.
– Néz​zé​tek, ott még több ál​lat van! – mu​tat​ta An​gyal.
És tény​leg, min​ta​gaz​da​ság​ban ház​tá​ji te​nyész​té​sű, cuki kis ál​la​to​-
kat vet​tünk ész​re.
– Oké, vissza​fe​lé el​me​he​tünk mel​let​tük. Nem tu​dom, ti hogy
vagy​tok vele ska​cok, de én éhes va​gyok. – Agyar​ra pil​lan​tot​tam, aki
egy​re sá​pad​tabb lett. Ma este, va​cso​ra után majd meg​pró​bá​lom rá​-
ven​ni, hogy ücsö​rög​jön ki​csit az ijesz​tő​en ba​rát​sá​gos kan​dal​ló mel​-
let​ti, ré​me​sen ké​nyel​mes fo​tel​ben.
– Bá​rá​nyok! – ki​ál​tot​ta An​gyal, ami​kor ész​re​vett né​hány bar​na
gyap​jú​gom​bo​lya​got.
– Úgy lát​szik, Anne nagy ál​lat​ba​rát – je​gyez​te meg Agyar, ami​kor
el​in​dul​tunk An​gyal után. – Lo​vak, bá​rá​nyok, kecs​kék, csir​kék, ma​-
la​cok.
– Na, igen. Azon tű​nő​döm, me​lyik lesz a kö​vet​ke​ző va​cso​ra. Rám
vil​lan​tot​ta rit​ka mo​so​lya​i​nak egyi​két, és úgy érez​tem, mint​ha a nap
jött vol​na fel. El​pi​rul​tam és el​in​dul​tam elő​re.
– Oda​néz​ze​tek! Ma​la​cok! – mond​ta iz​ga​tot​tan Gá​zos. – Gye​re,

61
Iggy!
Gá​zos Iggy ke​zét egy ma​lac füle mögé tet​te. Amíg Iggy va​kar​gat​-
ta, a ma​lac ké​je​sen rö​fö​gött.
– Úgy irigy​lem a ma​la​co​kat – mond​ta Gá​zos, és lel​ki sze​me​im
előtt ba​con​sza​lon​na da​ra​bok kezd​tek tán​col​ni. – Sen​ki sem szól rá​-
juk, ha pisz​ko​sak, vagy kész disz​nó​ól a szo​bá​juk.
– Igen, ez azért van, mert ők disz​nók – mu​tat​tam rá. To​tál ab​ban a
má​sod​perc​ben be​lém kar​molt, és ki​ug​rott a ka​rom​ból. – Hé! – Ak​-
kor vet​tem ész​re, hogy egy nagy tes​tű, fe​ke​te-fe​hér te​re​lő​ku​tya ug​-
rik fel a fű​ből. To​tál meg​ve​tet​te mell​ső lá​ba​it, és han​go​san ugat​ni
kez​dett. A má​sik vissza​uga​tott.
– To​tál! – csap​tam össze a te​nye​rem. – Hagyd abba! Ez az ő ud​va​-
ra! An​gyal!
An​gyal elő​re​fu​tott, és el​kap​ta To​tál nyak​ör​vét.
– Már nyak​ör​ve is van?! – le​pőd​tem meg.
– Jól van. To​tál! Nyu​godj meg! – si​mo​gat​ta An​gyal a fe​jét. To​tál
ab​ba​hagy​ta az uga​tást, un​do​rod​va meg​ráz​ta a fe​jét és ezt mond​ta:
– Ta​nya​si bun​kó!
Pis​log​tam egyet, és le​esett az ál​lam. Ak​kor vet​tem csak ész​re,
hogy Gá​zos zseb​re tett kéz​zel és fü​työ​rész​ve meg​pró​bál el​sur​ran​ni.
Mi​vel nem akar​tam meg​ad​ni Gá​zos​nak azt az örö​möt, hogy megint
si​ke​rült rám hoz​nia a frászt a hü​lye hang​után​zá​sá​val, in​kább nem
szid​tam le.
– Gye​rünk! Vá​lyú​hoz! – mond​tam.

62
 24.
– NA, LÁS​SUK, MIT TA​LÁ​LUNK! – mo​tyog​tam. Mind​annyi​an a
„szo​bám​ban" vol​tunk, ahol a New York-i In​té​zet​ből szer​zett la​po​-
kat ki​te​rí​tet​tem az ágy​ra. Ami​kor a szá​mí​tó​gé​pen meg​ta​lál​tam az
ak​tá​kat, és ki​nyom​tat​tam, még akad​tak ol​vas​ha​tó in​for​má​ci​ók,
most azok az ol​da​lak el​tűn​tek, és a la​po​kon csak szám​kó​do​kat ta​lál​-
tunk. Mi tör​tént az ol​vas​ha​tó ol​da​lak​kal? Fo​gal​mam sincs. Ez is egy
újabb teszt?
Szó​val gya​kor​la​ti​lag csak szám​so​rok vol​tak előt​tünk. Nagy rit​kán
ug​rott elő kö​zü​lük egy-egy ol​vas​ha​tó szó. Ami ál​ta​lá​ban mi vol​-
tunk, vagy​is a ne​vünk. Pe​dig ezek az ol​da​lak a szü​lé​ink​ről tar​tal​-
maz​tak in​for​má​ci​ó​kat.
– Mit szól​ná​tok, ha min​den​ki kap​na két la​pot, amit át​bo​ga​rász​na?
– ja​va​sol​tam. – Hát​ha ta​lá​lunk va​la​mit. Ke​res​se​tek is​me​rős szá​mo​-
kat, vagy va​la​mi lo​gi​kát a szá​mok kö​zött.
– Ez egé​szen úgy hang​zik, mint egy terv – mond​ta Iggy. – Bár én
eb​ből ki​ma​ra​dok.
– Majd fel​ol​va​som ne​ked – ajánl​ko​zott Agyar.
Iggy bó​lin​tott, én meg ki​osz​tot​tam a la​po​kat. Agyar hal​kan ol​vas​-
ni kez​dett Iggy​nek, aki kon​cent​rált, és néha bó​lin​tott.
Én a lap​ja​im​mal az asz​tal​hoz te​le​ped​tem. A kö​vet​ke​ző órá​ban
min​den alap​szin​tű kód​tö​rő tech​ni​kát be​ve​tet​tünk, amit csak is​mer​-
tünk. Min​tá​kat ke​res​tünk, hat​szö​ge​ket néz​tünk – de nada, sem​mi.
Egy újabb órá​val ké​sőbb a te​nye​rem​be te​met​tem az ar​com.
– Ilyen nincs! – mond​tam, és si​kí​ta​ni sze​ret​tem vol​na el​ke​se​re​dé​-
sem​ben. – Le​het, hogy egy szá​mí​tó​gé​pes kód. Ha az, ak​kor so​ha​-
sem tör​jük fel.
– De ez is egy teszt, nem igaz? – kér​dez​te Gá​zos. Apró arca fá​radt
volt. Már tíz óra felé járt. Eze​ket a bag​lyo​kat ágy​ba kel​le​ne dug​nom.
– Ami​kor meg​men​tet​tük An​gyalt, Jeb azt mond​ta ne​ked az Is​ko​lá​-
ban, hogy min​den egy teszt. Vagy​is ez azt je​len​ti, hogy el​vi​leg fel
kell tud​nunk tör​ni ezt a kó​dot is.
– Erre már én is gon​dol​tam. Ez a leg​ide​ge​sí​tőbb az egész​ben! –
mond​tam. – Már min​den le​het​sé​ges mó​dot ki​pró​bál​tam. At​tól tar​-
tok, ezen a vizs​gán meg​buk​tam...
Ko​pog​ta​tás sza​kí​tott fél​be. Az ajtó rés​nyi​re ki​nyílt, és Anne dug​ta

63
be a fe​jét.
– Szi​asz​tok, srá​cok! Ál​mo​sak vagy​tok már? Kris​tály, nem akarsz
le​fe​küd​ni?
– De – ásí​tott Böki. – Hul​la va​gyok. Gá​zos rám né​zett, és én bó​lin​-
tot​tam.
– Igen – vá​la​szolt Anne-nek. – Már ép​pen össze akar​tunk esni.
– He​lyes – mond​ta könnye​dén a nő. – Szük​sé​ge​tek van még va​la​-
mi​re, mi​előtt össze​es​tek?
– Nincs. Jól va​gyunk – sé​tált ki An​gyal Anne után. Ami​kor el​in​-
dul​tak a fo​lyo​són, hal​lot​tam, hogy Anne meg​kér​de​zi: – Ari​el, nem
kel​le​ne To​tált ki​en​ged​ni, hogy el​vé​gez​ze a dol​gát?
– De igen – fe​lelt An​gyal.
Én meg ott áll​tam a szo​bá​ban, és tel​je​sen fe​les​le​ges​nek érez​tem
ma​gam. Va​la​ki más tö​rő​dött a csa​pa​tom​mal.

64
 25.
ÜD​VÖ​ZÖL​LEK AZ ÜGY​NÖK​KÉP​ZŐ TÁ​BOR MÁ​SO​DIK NAP​-
JÁN!
Egy bő​sé​ges reg​ge​li​vel kezd​tük, amit Iggy és én dob​tunk össze,
mi​u​tán rá​jöt​tünk, hogy az egye​dül​ál​ló Anne Wal​ker pro​te​in​sze​let​-
tel és na​rancs​ízű sport​ital​lal akar​ja ki​szúr​ni a sze​mün​ket.
Ami még el is ment vol​na, ha to​vább​ra is a ku​ka​bú​vá​rok éle​tét él​-
nénk, vagy a Tes​có​ból kel​le​ne össze​lop​kod​nunk a napi be​te​vőn​ket,
de mi​vel egy hét​szo​bás vi​dé​ki vil​lá​ban ros​to​kol​tunk, ami​ben mély​-
hű​tő is volt, nem be​szél​ve a kony​hai esz​kö​zök gar​ma​dá​já​ról, ennyi​-
vel nem ér​het​tük be.
Össze​dob​tunk egy nagy adag rán​tot​tás-ba​co​n​ös-pi​rí​tó​sos s a
több​is mi​xet – min​den​ki leg​na​gyobb örö​mé​re.
Ez​után egy kis el​iga​zí​tás kö​vet​ke​zett. Anne el​mond​ta, hogy a sa​-
ját szo​bá​já​ban min​den​ki​nek ak​ko​ra ren​det és tisz​ta​sá​got kell tar​ta​-
nia, mint​ha ven​dé​get vár​nánk. Tu​dod, mi za​vart az egész​ben a leg​-
job​ban? Hogy a csa​pat tény​leg ki​ta​ka​rí​tott.
Nem mond​tam ne​kik, hogy ta​ka​rít​sa​nak ki a szo​bá​ik​ban, ami​kor
még vol​tak szo​bá​ink?! De. Meg​tet​ték? Nem. Itt meg úgy ágyaz​tak,
és rak​ták sor​ba a ci​pő​i​ket, mint a kis an​gya​lok. Egy ide​gen​nek. A kis
sze​me​tek.
Ez​után tö​meg​sport kö​vet​ke​zett a vi​dé​ki le​ve​gőn. Re​pü​lés, bok​-
szo​lás, ját​szás, úszás, lo​vag​lás.
Ebéd. Anne a szend​vics​ké​szí​tés tu​do​má​nyát mű​vé​szi fok​ra fej​-
lesz​tet​te.
Ebéd utá​ni pi​he​nés, já​ték stb. Anne néha fél​re​vont va​la​me​lyi​kün​-
ket, és el​be​szél​ge​tett vele. Mi meg​mu​tat​tuk neki, mit tu​dunk. Sze​-
ret​te néz​ni, ahogy re​pü​lünk – mint va​la​mi csu​da​bo​ga​rak, sik​lot​tunk
neki az égen.
Órá​kon át el tu​dott vol​na néz​ni ben​nün​ket a lát​csö​vén ke​resz​tül.
Olyan cso​dál​ko​zás és öröm volt az ar​cán, ami több ezer mé​ter​ről
lát​szott.
Va​cso​ra. Anne na​gyon el​fá​radt. Azok közé a nők közé tar​to​zott,
aki​nél az egész​sé​ges táp​lál​ko​zás ki​me​rült a mik​ro​hul​lá​mú sü​tő​ben
ki​en​ged​he​tő éte​lek​ben. Az első na​pot kö​ve​tő​en el​ment be​vá​sá​rol​ni,
és vagy ti​zen​öt sza​tyor alap​anyag​gal meg egy sza​kács​könyv​vel tért

65
haza. Az ered​mény ve​gyes lett.
De nem nya​valy​gok. Leg​alább me​leg va​cso​ra volt, és va​la​ki el​ké​-
szí​tet​te he​lyet​tünk, ami szá​mom​ra egyet je​len​tett a cso​dás​sal.
A má​so​dik nap meg​pró​bál​tam ágy​ba dug​ni a csa​pa​tot Anne előtt.
Za​vart, hogy ő csi​nál​ja. Át​ve​szi a sze​re​pe​met. Még min​dig én vol​-
tam a fő​nök. Anne és az ő me​se​há​za ha​ma​ro​san tá​vo​li em​lé​kek
lesz​nek. Mint Jeb. Vagy dr. Mar​ti​nez és Ella. Mint min​den a mi foly​-
ton vál​to​zó éle​tünk​ben.
Már két hete le​het​tünk a far​mon. Az ágya​mon fek​ve ép​pen ked​-
venc ked​ven​ce​met, Liam Ro​onyt hall​gat​tam. Liam, Liam, te vagy a
min​de​nem. A ki​csik már alud​tak. Va​la​ki alig hall​ha​tó​an meg​ko​cog​-
tat​ta az aj​tót.
– Sza​bad! Agyar volt az.
– Mi a hely​zet? – néz​tem rá.
– Ezt nézd! – Né​hány kó​dolt la​pot tett az ölem​be, az​tán egy vas​-
tag spi​rál​fű​zött köny​vet do​bott az ágy​ra, majd ki​nyi​tot​ta a tér​de​-
men.
– Ad​dig néz​tem, amíg bele nem go​lyóz​tam, ha​ver! De az​tán fel​-
tűnt, hogy tér​kép-ko​or​di​ná​ták​ra ha​son​lí​ta​nak.
Le​ve​gő után kap​tam. Amint ki​mond​ta, rá​jöt​tem, mennyi​re iga​za
van.
– Eb​ben a könyv​ben Wa​shing​ton rész​le​tes tér​ké​pe van. Anne au​-
tó​já​ból vet​tem ki. Nézd, mind​egyik ol​dal szá​mo​zott, ahogy a tér​ké​-
pek is, és a tér​kép min​den rá​csa. És most nézd ezt a masz​la​got Gá​-
zos neve mel​lett! Hu​szon​hét, nyolc, G ki​lenc. Fog​tam ma​gam, és a
hu​szon​he​te​dik ol​dal​ra la​poz​tam. Ez egy vá​ros​rész, lá​tod?
– Igen – mond​tam hal​kan.
– Ez a vá​ros​rész ti​zen​két ki​sebb tér​kép​re van bont​va. Meg​néz​tem
a nyol​cas tér​ké​pet – la​po​zott oda Agyar. – Ez egy na​gyí​tás. Az​tán
meg​ke​res​tem a G osz​lo​pot, és le​húz​tam az uj​jam a ki​len​ces so​rig –
az uj​ját las​san le​csúsz​tat​ta a tér​ké​pen. – És egy​ér​tel​mű​en egy kis ut​-
ca​rész​le​tet je​löl.
Rá​me​red​tem.
– Te jó ég! Meg​néz​ted a töb​bit is? Bó​lin​tott.
– Pél​dá​ul ezt itt, Böki neve mel​lett. Ugyan​ez a hely​zet. Mint​ha
egy bi​zo​nyos ut​cát je​löl​ne.
– Zse​ni vagy! – mond​tam, de csak vál​lat vont, és majd​nem za​var​-
ba jött. Agyar soha nem jött za​var​ba. – Böki annyi​ra biz​tos volt ben​-

66
ne, hogy a szü​le​it Ari​zo​ná​ban ta​lál​ja meg – tet​tem hoz​zá.
Újabb váll​vo​nás.
– Nem tu​dom. Az asszony, akit lát​tunk, fe​ke​te volt. De nem ha​-
son​lí​tott túl​zot​tan Bö​ki​re. Sze​rin​ted, meg​ér egy el​len​őr​zést?
– Ab​szo​lút! – mond​tam, és le​tet​tem a lá​bam a föld​re. – Min​den​ki
al​szik?
– Igen. Anne tá​bor​ve​ze​tőt is be​le​ért​ve.
– Rend​ben. Egy perc, és fel​ka​pom a far​mert!

67
 26.
– HM! – mond​tam.
Agyar egy tűz​csap​ra tet​te a tér​ké​pet, és egyik lá​bá​val meg​tá​masz​-
tot​ta. Elő​vet​te a kó​dolt la​pot, én pe​dig elem​lám​pá​val vi​lá​gí​tot​tam
neki. Le​el​len​őriz​te a ko​or​di​ná​tá​kat, az​tán meg​mu​tat​ta ne​kem is.
Meg​néz​tem az ut​ca​táb​lát mind​két sar​kon.
– Iga​zad van. Ez lesz az. Ha tény​leg tér​kép-ko​or​di​ná​ták​ról van
szó, ak​kor en​nek kell len​nie.
A szem​ben lévő épü​let​re néz​tünk. Nem egy po​fás, fe​hér ke​rí​té​ses,
csa​lá​di ház volt, aho​vá az em​ber szí​ve​sen hoz haza egy új​szü​löt​tet,
ami​ből az őrült tu​dó​sok mu​táns ma​dár​köly​köt csi​nál​tak. Nem, ez
egy piz​zé​ria volt.
Ez a ház​tömb egy au​tó​mo​só​ból, egy piz​zá​zóból és egy szá​raz​tisz​-
tí​tó​ból állt. A má​sik ol​da​lon park te​rült el. Se csa​lá​di, se tár​sas​há​-
zak, se​hol sem​mi, ahol va​la​ki lak​ha​tott vol​na.
– A szar​ba – fog​lal​ta össze Agyar.
– Egyet​ér​tek – mond​tam, és át​vág​tam az ut​cán. – Le​het, hogy a
piz​zé​ri​á​zó he​lyén va​la​ha la​kó​ház állt, csak le​bon​tot​ták.
A sö​tét ét​te​rem előtt áll​tunk. A fa​lán egy fe​ke​te-fe​hér fotó ló​gott.
A fény​ké​pen em​be​rek áll​tak a piz​zé​ri​á​zó új, csil​lo​gó-vil​lo​gó ver​zi​ó​-
ja előtt. Alat​ta a kö​vet​ke​ző fel​irat: „1954 óta".
– Ennyit a te​ó​ri​ád​ról – mond​ta Agyar.
– Most is te akarsz ká​rom​kod​ni, vagy meg​ha​gyod ne​kem? – kér​-
dez​tem.
– Ez a te kö​röd – mond​ta nagy​lel​kű​en Agyar, és a zse​bé​be gyűr​te
a la​pot.
– A szar​ba! Oké, néz​zük a má​sik cí​met! Hát​ha az​zal több sze​ren​-
csénk lesz!
Több sze​ren​csénk lett. A má​sik cí​men egy iga​zi há​zat ta​lál​tunk.
Csak az volt a baj, hogy egy el​ha​gyott la​kó​ház​ról volt szó, még​-
hoz​zá a get​tó kel​lős kö​ze​pén, ahol a tár​sa​da​lom leg​le​csú​szot​tabb ré​-
sze ten​get​te éle​tét – leg​több​jük ilyen​kor in​téz​te az „ügye​it", haj​na​li
ket​tő​kor.
– Azért néz​zük meg! – hú​zód​tam vissza az ár​nyék​ba.
A szom​széd ház kát​rá​nyos te​te​jén lan​dol​tunk. Fél​órá​ig fi​gyel​tük
az épü​le​tet, de csak ket​tő (eset​leg va​la​mi​vel több) csa​var​gó hé​de​re​-

68
zett a rom​ban.
Ami​kor a má​so​dik ürge is el​ment „ott​hon​ról", és egy jó ide​ig nem
is jött vissza, fel​áll​tam:
– Me​he​tünk?
– Igen – vá​la​szol​ta, és át​ug​rot​tunk a má​sik te​tő​re.

69
 27.
– ME​LYIK HE​LYET VÁ​LASZ​TA​NÁD? – kér​dez​tem sut​tog​va
Agyar​tól. – A New York-i csa​tor​na​rend​szert, vagy egy el​ha​gya​tott
há​zat haj​lék​ta​lan al​ko​ho​lis​ták​kal?
Mi​köz​ben a vá​la​szon gon​dol​ko​zott, Agyar át​lép​delt egy szo​bán,
gon​do​san ki​ke​rül​ve a be​tört ab​la​kon be​sü​tő hold négy​szö​gét.
– In​kább a csa​tor​nát – sut​tog​ta vissza.
A má​so​dik eme​le​ten kezd​tük, on​nan ha​lad​tunk le​fe​lé. Sor​ra nyi​-
to​gat​tuk az aj​tó​kat, be​néz​tünk a kan​dal​lók​ba, rej​tek​aj​tók után ku​-
tat​va meg​ko​pog​tat​tuk a ta​pé​tá​kat.
Két órá​val ké​sőbb szur​tos ke​zem​mel meg​va​kar​tam a hom​lo​kom.
– Nem ta​lál​tunk sem​mit. Ez gáz.
– Az – só​haj​tott Agyar. – Néz​zük meg azt az utol​só be​épí​tett szek​-
rényt, az​tán szét​vá​lunk!
Bó​lin​tot​tam, és ki​nyi​tot​tam a fo​lyo​són lévő ka​bát​tar​tó szek​rényt.
Üres volt, a re​pe​de​zett gipsz​ré​teg alól ki​ka​csin​tott a fa​váz. Már ép​-
pen be akar​tam csuk​ni, ami​kor egy fe​hér csí​kon meg​akadt a sze​-
mem. A hom​lo​ko​mat rán​col​va rá​vi​lá​gí​tot​tam, az​tán be​nyúl​tam
érte. Va​la​mit a fa​bor​da mögé dug​tak.
– Mi az? – kér​dez​te Agyar hal​kan.
– Még nem tu​dom – sut​tog​tam vissza. – Le​het, hogy ta​lál​tam va​-
la​mit...
Ki​húz​tam a rés​ből. Egy négy​zet ala​kú, tíz cen​ti​mé​ter hosszú pa​-
pír​da​rab volt. Ami​kor meg​for​dí​tot​tam, el​akadt a lé​leg​ze​tem. Egy
fény​kép volt.
Agyar át​ha​jolt a vál​lam fö​lött, ami​kor a fo​tó​ra vi​lá​gí​tot​tam. Egy
asszonyt áb​rá​zolt, aki a ke​zé​ben egy cse​cse​mőt tar​tott. A cse​cse​mő
duci volt, sző​ke hajú és kék sze​mű... Ki​kö​pött Gá​zos. Még a for​gó​it
is be​le​ért​ve.

70
 28.
– ATYA-GA​TYA! – sut​tog​tam, de a kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban dön​gő
lép​te​ket hal​lot​tunk kö​ze​led​ni a be​já​ra​ti ajtó felé.
– Vissza​jöt​tek! Nyo​más fel​fe​lé! – mond​ta hal​kan Agyar. Meg​pör​-
dül​tünk, és fel​ro​han​tunk a lép​csőn. Az ab​la​ko​kon be​sü​tő hold a
lép​csők​re ve​tí​tet​te ár​nyé​ka​in​kat.
Hal​lot​tam, hogy az ajtó be​csu​kó​dik, és va​la​ki utá​nunk ki​ált:
– Hé!
Lá​bak dü​bö​rög​tek a lép​cső​fo​ko​kon, és mint​ha va​la​ki base​ball​ütő​-
vel csap​kod​ta vol​na a fa​lat. Dön​dü​lést hal​lot​tunk, az​tán a po​tyo​gó
gipsz hang​ját.
– Ezt csi​nál​juk a fe​je​tek​kel is! – kur​jan​tot​ta az egyik al​ko​ho​lis​ta. –
El​ka​punk ben​ne​te​ket!
A lép​cső te​te​jén jobb​ra for​dul​tam, arra, amer​ről jöt​tünk. Jó né​-
hány szo​ba előtt el​ro​han​tam, mire rá​jöt​tem, hogy Agyar le​ma​radt.
Le​fé​kez​tem, és meg​lát​tam a fo​lyo​só túl​só vé​gén.
In​tet​tem neki, de ami​kor el​in​dult vol​na fe​lém, a két idi​ó​ta kö​zénk
top​pant.
A base​ball​ütő hi​de​gen csat​to​gott egyi​kük te​nye​rén. A má​sik egy
tö​rött üve​get tar​tott a ke​zé​ben.
– Na – mo​rog​ta az egyik – nem akarsz a ba​bánk len​ni? Baba. Már
megint.
Meg​áll​tak egy pil​la​nat​ra, a vi​gyo​ruk szé​le​sebb lett. Gusz​tus​ta​la​-
nabb.
– Ez csir​ke még! – fa​kadt ki az egyik.
Az üve​ges ürge ki​hú​zott egy ijesz​tő kést az övé​ből. Meg​csil​lan​tot​-
ta a hold​fény​ben.
Agyar? Biz​tos ki​ta​lál​tál va​la​mi cselt, és mind​járt be​avat​ko​zol – gon​dol​-
tam fe​szül​ten. – Agyar, hol vagy?
– Tő​lünk akár​ki ba​bá​ja le​hetsz, de most a mi​énk le​szel. – A fic​kók
alig lát​szot​tak ki a mo​csok​tól, és a ge​reb​lyé​nek több foga volt, mint
ne​kik össze​vé​ve.
– El​né​zést – gú​nyo​lód​tam -, de ez elég sze​xis​tán hang​zott... Nem
volt ide​jük vá​la​szol​ni.
– Fi​a​im, az Is​ten nem sze​ret ben​ne​te​ket – mond​ta mély han​gon
Agyar.

71
 Mi va​aan?! – le​pőd​tem meg.
– Vhá​áá! – pör​dül​tek meg ijed​ten a haj​lék​ta​la​nok.
Agyar szét​tár​ta szár​nya​it, és az elem​lám​pá​val alul​ról meg​vi​lá​gí​-
tot​ta az ar​cát, hogy arc​csont​ja és a sze​me kí​sér​te​ti​e​sen ki​emel​ked​-
jen. Le​esett az ál​lam. Tisz​tá​ra úgy né​zett ki, mint a Ha​lál An​gya​la.
Nagy szár​nyai be​töl​töt​ték a fo​lyo​sót, és fel​ér​tek a mennye​ze​tig,
mi​köz​ben moz​gat​ta őket.
– Is​ten nem sze​re​ti a rossz em​be​re​ket – mond​ta hát​bor​zon​ga​tó,
dör​ge​del​mes han​gon.
– Ez meg ki az ör​dög...? – mo​tyog​ta az egyik szín​te​len han​gon, a
szá​ja lefittyedt, és sze​me ki​gú​vadt. – Biz​tos túl so​kat it​tam.
– Én is lá​tom, ha​ver – sut​tog​ta a má​sik. – Ak​kor mind​ket​ten túl
so​kat it​tunk.
Én is su​hog​tat​ni kezd​tem a szár​nyam. Lát​vá​nyos, ami​kor ki​tá​-
rom. Meg buli is.
– Az Úr egy pró​ba elé ál​lí​tott ben​ne​te​ket – mond​tam a leg​kí​sér​te​-
ti​e​sebb han​go​mon. – És tud​já​tok, mi a nagy hely​zet? Az, hogy buk​-
tá​tok.
A csa​var​gók meg​der​med​tek, ar​cuk​ra ret​te​gés és cso​dál​ko​zás ült
ki.
Az​tán Agyar elő​re​lé​pett.
– Grrr! – és csap​kod​ni kez​dett a szár​nyá​val, mint egy bosszú​ál​ló
an​gyal. Es​kü​szöm, még en​gem is meg​ijesz​tett.
– Grrr! – vi​cso​rog​tam, és szét​tár​tam a szár​nyam.
– ÁÁÁÁ! – kezd​tek el gyor​san hát​rál​ni a fic​kók. Pech​jük​re épp a
lép​cső​ház volt mö​göt​tük. Hi​á​ba pró​bál​tak egy​más​ban meg​ka​pasz​-
kod​ni, úgy gu​rul​tak le a lép​csőn, mint két ki​ál​to​zó krump​lis​z​sák.
Ad​tam Agyar​nak egy pa​csit, az​tán már ott sem vol​tunk. Ak​kor
meg​szó​lalt a Hang a fe​jem​ben:
Örü​lök, hogy ilyen jól szó​ra​ko​zol... ami​kor kü​szö​bön a vi​lág vége.

72
 29.
ÜZEN​NÉK VA​LA​MIT A VI​LÁG​NAK MEG A CI​VI​LI​ZÁ​CI​Ó​-
NAK: ez a for​ró zu​hany do​log ne​kem na​gyon be​jön.
Las​san el​zár​tam a vi​zet, ki​száll​tam és be​bur​kol​tam ma​gam a tö​-
rül​kö​zőm​be. Dove-friss volt. Kü​lön​ben a ci​vi​li​zá​ció maga csu​pa fe​-
les​le​ges kö​ve​tel​mény​ből áll – ne fe​lejtsd el meg​fé​sül​ni a ha​ja​dat,
min​den​nap tisz​ta ru​hát ve​gyél fel -, csu​pa olyan ap​ró​ság​ból, ami​-
hez ed​dig nem vol​tam hoz​zá​szok​va.
De azért igye​kez​tem.
– Max! – ko​po​gott Iggy az aj​tón. – Be​jö​he​tek? Fo​gat sze​ret​nék
mos​ni.
– Nem! Egy szál tö​rül​kö​ző​ben va​gyok!
– De én vak va​gyok! – mond​ta tü​rel​met​le​nül.
– Nem mon​dod! Tény​leg? Biz​tos vagy ben​ne? – fog​tam meg a fé​-
sűt, és le​tö​röl​tem a pá​rát a tü​kör​ről. Az​tán le kel​lett nyel​nem egy si​-
kolyt. Ra​dí​ro​zó Max ugyan​is vissza​tért.
– Na​gyon vic​ces! Azért ne köl​tözz be a für​dő​szo​bá​ba! Hi​á​ba ci​co​-
má​zod ma​gad, ne​ked úgy​sem hasz​nál!
Még ak​kor sem vet​tem le​ve​gőt, ami​kor Iggy lá​ba​i​nak ko​po​gá​sát
már a fo​lyo​só má​sik vé​gé​ről hal​lot​tam.
Nyel​tem egy na​gyot, és re​me​gő uj​jal meg​érin​tet​tem az ar​com.
Sima volt. A tü​kör​ben egy sző​rös mancs, éles kör​mök​kel egy ku​tya​-
or​rot va​kar​ga​tott.
– Mi tör​té​nik itt? – sut​tog​tam ha​lál​ra ré​mül​ten. Ra​dí​ro​zó Max rám
vi​gyor​gott.
– Nem is kü​lön​bö​zünk annyi​ra, mint gon​dol​nád – mond​ta. – Min​-
den össze​függ. Én a te ré​szed va​gyok. Te az én ré​szem vagy. Se​gít​-
het​nénk egy​mást.
– Te nem olyan vagy, mint én – sut​tog​tam. – És én soha nem le​-
szek olyan, mint te.
– Max, Max... – cöc​cö​gött Ra​dí​ro​zó Max. – Már olyan vagy. Meg​-
pör​dül​tem, és ki​ro​han​tam a für​dő​szo​bá​ból. Mi​előtt bár​ki meg​lát​ha​-
tott vol​na, be​vág​tam ma​gam mö​gött a szo​bám aj​ta​ját.
Az​tán csak ül​tem az ágyon, re​meg​tem és az ar​co​mat ta​po​gat​tam,
hogy még min​dig én va​gyok-e.
– Tény​leg meg fo​gok őrül​ni? – sut​tog​tam ma​gam elé.

73
74
 30.
AMI​KOR MEG​HAL​LOT​TAM A HALK KO​POG​TA​TÁST, ug​rot​-
tam egyet ijed​tem​ben, min​den iz​mo​mat össze​rán​tot​ta a fé​le​lem.
Biz​tos Iggy.
– Már üres a für​dő! – ki​ál​tot​tam ki. A han​gom még min​dig re​me​-
gett ki​csit.
– Igen, tu​dom. Hal​lom, hogy a han​god a szo​bád​ból jön – fe​lel​te
Agyar.
– Mit akarsz?
– Be​me​he​tek?
– Nem!
Per​sze hogy ki​nyílt az ajtó. Agyar be​dug​ta a fe​jét. Lát​ta, mi​lyen
sá​padt és ré​mült va​gyok. Kény​sze​re​sen ta​po​gat​tam az ar​com, és bá​-
mul​tam a te​nye​rem. Még min​dig sima volt raj​ta a bőr.
Fel​von​ta egyik sö​tét szem​öl​dö​két, be​jött, majd be​csuk​ta maga
után az aj​tót.
– Mi a baj? – kér​dez​te.
– Nem tu​dom. Va​la​mi nincs rend​ben ve​lem, de nem tu​dom, mi​-
cso​da – sut​tog​tam.
Agyar várt egy pil​la​na​tot, az​tán le​ült mel​lém az ágy​ra, és gyen​gé​-
den át​ka​rol​ta a vál​lam. Ott ül​tem ma​gam​ba ros​kad​va, egy szál tö​-
rül​kö​ző​ben, és ször​nyen érez​tem ma​gam. Nem fél​tem ennyi​re. na​-
pok óta.
– Nem lesz sem​mi baj – nyug​ta​tott.
– Azt te hon​nan tu​dod?
– Én min​dent tu​dok, el​fe​lej​tet​ted?
Túl​sá​go​san rosszul érez​tem ma​gam ah​hoz, hogy mo​so​lyog​jak.
– Fi​gyelj, bár​mi a prob​lé​ma, meg​old​juk, ahogy ed​dig is! Na​gyot
nyel​tem. Sze​ret​tem vol​na neki be​szá​mol​ni Ra​dí​ro​zó Max​ről, de túl​-
sá​go​san fél​tem és szé​gyell​tem.
– Agyar, ha át​vál​toz​nék. va​la​mi ros​szá. ak​kor meg tud​nál ál​lí​ta​ni?
Né​mán né​zett rám. Vet​tem egy nagy le​ve​gőt:
– Ha át​vál​toz​nék Ra​dí​ro​zó​vá – mond​tam ha​tá​ro​zot​tab​ban -, le
tud​nál győz​ni? Hogy a töb​bi​e​ket meg​mentsd?
Far​kas​sze​met néz​tünk egy​más​sal.
– Igen. Azt ten​ném, amit ten​nem kell. Meg​könnyeb​bül​ten fel​só​-

75
haj​tot​tam.
– Kö​szö​nöm – mond​tam hal​kan. Agyar fel​állt, és meg​szo​rí​tot​ta a
vál​lam.
– De nem lesz sem​mi baj – is​mé​tel​te meg. Le​ha​jolt, és gyor​san
meg​pu​szil​ta a hom​lo​ko​mat. – Ígé​rem.
Az​zal el​tűnt, ott​ha​gyott, én meg job​ban össze vol​tam za​va​rod​va,
mint va​la​ha.

76
 31.
– VI​GYÁ​ZAT, BOM​BA​TÁ​MA​DÁS! – ki​ál​tot​ta Gá​zos. Fel​kap​tam
a fe​jem, és lát​tam, hogy a tó fölé re​pül, majd be​csuk​ja a szár​nyát,
ágyú​go​lyó​vá göm​bö​lyö​dik, és má​ni​á​kus ka​ca​gás​sal zu​han​ni kezd.
Még ne​kem is fájt, ami​kor mé​te​res hul​lá​mo​kat csap​va a víz​be csa​-
pó​dott.
Ha​ma​ro​san újra fel​buk​kant a sző​ke ko​bak​ja, és szé​le​sen el​vi​gyo​-
ro​dott.
– Lát​tá​tok ezt?! – rik​kan​tot​ta. – Esz​mé​let​len volt! Még egy​szer
meg​pró​bá​lom!
– Rend​ben – vi​gyo​rog​tam én is – de vi​gyázz ma​gad​ra!
– És rám! – ki​ál​tot​ta Böki, ami​kor Gá​zos ki​má​szott a part​ra. – Vi​-
gyázz, hová esel! Az előbb is majd​nem el​ta​lál​tál!
– Bocs – mond​ta Gá​zos.
Örül​tem, hogy a csa​ló​dás nem ron​tot​ta el a ked​vü​ket. Agyar​ral
ugyan​is be​szá​mol​tunk ne​kik a vá​ros​ba tett ered​mény​te​len fel​fe​de​-
ző​út​ról. Megint rossz nyo​mon jár​tunk.
Be​gé​pel​tem egy újabb ke​re​ső ki​fe​je​zést, az​tán be​ár​nyé​kol​tam a
kép​er​nyőt, hogy job​ban lás​sam. Igen, pon​to​san erre volt szük​sé​-
gem! Wifi​re a tó mel​lett. Oda​húz​tam egy ker​ti szé​ket, köl​csön​kér​-
tem Anne lap​top​ját, és ügyel​tem rá, hogy min​dig le​gyen egy po​hár
li​mo​ná​dé el​ér​he​tő tá​vol​ság​ban.
Wa​shing​ton D.C. kör​nyé​kén tíz gye​rek​nek ve​szett nyo​ma az el​-
múlt négy hó​nap​ban. Ta​lán a tu​dó​sok ra​bol​ták el őket, hogy le​gyen
alap​anya​guk a kí​sér​le​tez​ge​tés​hez? El​kép​zel​ni sem tud​tam, min me​-
het​tek át azok a csa​lá​dok. Va​jon mi tör​tént, ami​kor mi el​tűn​tünk? A
szü​lé​ink ag​gód​tak, ugye? Hi​á​nyoz​tunk ne​kik, nem?
Hm! Ezen so​kat le​he​tett vol​na gon​dol​koz​ni. Be​gé​pel​tem egy má​-
sik ki​fe​je​zést a Go​og​le-be.
An​gyal buk​kant fel a víz alól.
– Max! – Leg​alább tíz per​cig volt oda​lent. Bár tud​tam, hogy ké​pes
lé​le​gez​ni a víz alatt, na​gyon vissza kel​lett fog​nom ma​gam, hogy ne
ugor​jak utá​na, ami​kor öt per​ce nem jött fel.
– Igen, ki​csim?
– Mi a leg​jobb mód​ja a hal​fo​gás​nak? Gon​dol​koz​tam.
– At​tól függ, mi​lyen ha​lat akarsz fog​ni – kezd​tem vol​na a mel​lé​-

77
be​szé​lést.
– Nem! Mi a leg​jobb mód​ja a hal​fo​gás​nak? – is​mé​tel​te meg An​-
gyal a kér​dést.
Ó!
– Fo​gal​mam sincs – val​lot​tam be óva​to​san.
– Ha va​la​ki hoz​zád vág​ja! – ne​ve​tett An​gyal. Fel​nyög​tem, To​tál
pe​dig vi​hog​ni kez​dett mel​let​tem.
– Jó vicc volt, mi!? – mond​ta. A sze​mem for​gat​va ke​res​ni kezd​tem
a hang​után​zó Gá​zost.
Hop​pá. Gá​zos ti​zen​öt mé​ter​re volt a le​ve​gő​ben, és megint bom​bá​-
nak kép​zel​te ma​gát.
To​tál el​üge​tett nyu​lak után szag​lász​ni, én meg An​gyal​ra néz​tem.
– An​gyal?
– Tes​sék? – né​zett rám ár​tat​lan, kék szem​mel. Hü​lyén érez​tem
ma​gam, de meg kel​lett kér​dez​nem.
– To​tál tud... ööö... be​szél​ni?
– Aha – mond​ta egy​sze​rű​en An​gyal, ki​csa​var​ta a vi​zet a ha​já​ból.
Rá​bá​mul​tam.
– A ku​tya be​szél. To​tál be​szél, és te nem szól​tál róla ne​kem?
– Tu​dod. – né​zett a ku​tya után, hogy elég messze van-e, az​tán le​-
hal​kí​tot​ta a hang​ját: – El ne áruld neki, hogy ezt mond​tam, de elég
unal​mas be​szél​ge​tő​társ.
El​ké​ped​tem. A szám ki​nyílt, de gyor​san be​csuk​tam, mert nem
akar​tam, hogy be​le​száll​jon egy légy. A nád​bu​gák és sás​li​li​o​mok kö​-
zött üge​tő ku​tyá​ra néz​tem.
– To​tál! – A ki​ál​tá​som​ra fel​kap​ta a fe​jét, és oda​sza​ladt hoz​zám. A
li​he​gés​től ki​ló​gott a szá​já​ból kis ró​zsa​szí​nű nyel​ve.
– To​tál – szó​lí​tot​tam meg, ami​kor oda​ért -, tudsz be​szél​ni? Le​tet​te
a hát​só​ját a fűbe, és to​vább li​he​gett.
– Igen. Mi​ért kér​de​zed?
Jesszus. A mu​táns cso​da​bo​ga​rak​hoz már hoz​zá​szok​tam, de egy
be​szé​lő ku​tyá​hoz?!
– És mi​ért nem árul​tad el előbb? – kér​dez​tem.
– Tény​leg nem akar​ta​lak át​ver​ni ben​ne​te​ket. – va​kar​ta meg hát​só
lá​bá​val a fül​tö​vét. – Ma​rad​jon ket​tőnk kö​zött, de én még min​dig
nem tu​dom meg​emész​te​ni ezt a re​pü​lő kö​lyök dol​got.

78
79
 32.
AZON AZ ÉJ​SZA​KÁN NEM JÖTT ÁLOM A SZE​MEM​RE, éb​ren
fe​küd​tem az „ágyam​ban", és néz​tem az ár​nyé​ko​kat, ami​ket a hold​-
fény ve​tí​tett a fal​ra, ami​kor hal​lot​tam, hogy az ajtó csend​ben ki​nyí​-
lik.
– Max! – sut​tog​ta An​gyal alig hall​ha​tó​an. Fel​ül​tem.
– Igen, ki​csim?
– Nem tu​dok alud​ni. Röp​köd​he​tek egyet? – kér​dez​te.
Az órá​ra néz​tem. Majd​nem éj​félt mu​ta​tott. A ház csen​des volt és
nyu​godt. El​te​kint​ve a fo​lyo​són oso​nó, puha tal​pacs​kák​tól. Gá​zos
kuk​kan​tott be az aj​tón.
– Max! Én sem tu​dok alud​ni!
– Jól van, öl​töz​ze​tek fel! Hasz​nál​juk ki, hogy a ter​mé​szet​ben va​-
gyunk!
Vé​gül mind men​tünk, még To​tál is.
– Sze​re​tek re​pül​ni! – mond​ta Iggy kar​já​ban fi​cán​kol​va. – Csak le
ne ejts!
Nagy​sze​rű volt. Itt, vi​dé​ken alig vol​tak lám​pák, re​pü​lők és, már
amennyi​re tud​tam, Ra​dí​ro​zok sem na​gyon.
A le​ve​gő hű​vös volt és csí​pős, öt fok kö​rül le​he​tett, és mint​ha fo​-
lyé​kony oxi​gén csör​gött vol​na a tü​dőnk​be. Nagy kö​rö​ket tet​tem, el​-
kap​tam a lég​ára​mo​kat, sik​lot​tam, és súly​ta​lan​nak érez​tem ma​gam.
Az ilyen per​cek​ben érez​tem ma​gam a leg​nyu​god​tabb​nak, a leg​nor​-
má​li​sabb​nak. Mint​ha én is a vi​lág meg​szo​kott ré​sze len​nék, és nem
lóg​nék ki be​lő​le.
Be​le​il​lesz, Max – szó​lalt meg a Hang. – Te a min​den​ség ré​sze vagy, és
a min​den​ség a te ré​szed. Min​den együtt áram​lik. Mi​nél job​ban el​len​állsz
az áram​lás​nak, an​nál több fáj​dal​mat fogsz érez​ni. Mi​nél in​kább ha​gyod,
hogy el​ra​gad​jon az ár, an​nál egé​szebb le​szel.
A hom​lo​kom rán​col​tam. Ezt meg hol ol​vas​ta? Egy lök​há​rí​tó​mat​ri​-
cán?
Ne állj el​len az ár​nak, Max – mond​ta a Hang. – Légy az áram​lás ré​sze!
Mi​vel fo​gal​mam sem volt, mi​ről be​szél, úgy dön​töt​tem, hogy
áram​lás he​lyett egy​elő​re ma​ra​dok a lég​áram​nál, amin ép​pen re​pül​-
tem, és jól fo​gom érez​ni ma​gam.
– Néz​zé​tek, de​ne​vé​rek! – ki​ál​tot​ta Böki.

80
81
 33.
KÖNNYŰ VOLT MEG​LÁT​NI ŐKET, mert szá​zá​val, ha nem ez​ré​-
vel csa​pong​tak. A fák kö​zött ci​káz​tak, mint fur​csa, fe​ke​te idé​ző​je​lek
a bí​bor ég elő​te​ré​ben. Ki​rály​öly​vek​kel már re​pül​tünk, de a de​ne​vé​-
rek ed​dig va​la​hogy ki​ma​rad​tak.
– Hé, ők is em​lő​sök, mint mi! – Job​ban ha​son​lí​ta​nak ránk, mint a
ma​da​rak? Nem, ha ezt a ro​var​za​bá​lós dol​got vesszük.
– Sa​jog a fü​lem! – pa​nasz​ko​dott To​tál.
– Az ult​ra​hang mi​att – ma​gya​ráz​ta Iggy. – Az​zal tá​jé​ko​zód​nak.
Na​gyon klassz. Be​fog​ná​tok? Sze​ret​nék egy ki​csit rá​di​óz​ni.
To​tál fújt egyet, az​tán meg​nyu​go​dott.
Bö​ki​vel és An​gyal​lal kört al​kot​tunk. Össze​érin​tet​tük a szárny​vé​-
ge​in​ket, és fo​rog​ni kezd​tünk kör​be-kör​be, mint egy tol​las ke​rék.
Az​tán Gá​zos oda​re​pült hoz​zánk, szár​nyá​val Böki há​tá​ra csa​pott,
és fel​ki​ál​tott:
– Te vagy a fogó!
Agyar a ma​gas​ban gya​kor​la​to​zott, éles for​du​la​to​kat tett, vá​rat​lan
irány​vál​toz​ta​tá​so​kat vég​zett, azo​kat a moz​du​la​to​kat is​mé​tel​te, ami​-
ket az öly​vek​től ta​nult még nyu​ga​ton. Alig le​he​tett lát​ni – ki​vé​ve,
ami​kor át​su​hant a hold előtt.
Az​tán megint jött az a túl​sá​go​san is​me​rős hő​hul​lám, és az ar​com
égni kez​dett. Kap​kod​tam a le​ve​gőt, és az ad​re​na​lin „be​bi​káz​ta" a
szí​ve​met. Gyor​san meg​ta​pin​tot​tam az ar​com, és re​mél​tem, hogy
nem vál​toz​tam át Ra​dí​ro​zó​vá a töb​bi​ek előtt.
A kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban ki​lőt​tem az ég felé, mint egy ra​ké​ta, a ha​-
jam vége a há​ta​mat ver​des​te, a sze​me​met csíp​te a lég​áram​lás. Hi​he​-
tet​le​nül gyor​san re​pül​tem, pe​dig a szár​nyam alig moz​gott. Te jó ég.
Ez meg mi a franc?! – kér​dez​tem ma​gam​tól az el​mo​só​dó föl​det lát​va.
A csa​pat, il​let​ve a sa​ját sta​bil uta​zó​se​bes​sé​gem száz​har​minc ki​lo​-
mé​ter per óra volt. De két​száz​ra is fel tud​tunk gyor​sul​ni. Zu​ha​nó​re​-
pü​lés​ben há​rom​száz​ra.
De most sok​kal gyor​sab​ban su​han​tam, egye​dül, mint egy ki​lőtt
pus​ka​go​lyó.
El​ké​pesz​tő​en pa​zar volt.
Csak úgy bi​zser​gett ben​nem az öröm, de a ne​ve​té​sem messze le​-
ma​radt mö​göt​tem, ahogy szá​gul​dot​tam az éj​ben. Las​san át​vet​tem

82
az ural​mat a tes​tem fe​lett, és el​kezd​tem las​sí​ta​ni.
Még csak nem is li​heg​tem. Újra fel​ne​vet​tem, és le​néz​tem Anne
há​zá​ra. Ak​kor vet​tem csak ész​re, hogy leg​alább... öt​ven ki​lo​mé​te​res
ma​gas​ság​ban le​he​tek.
A csa​pat ott volt, ahol hagy​tam. Lát​tam őket oda​lent, mé​lyen ma​-
gam alatt.
To​vább las​sí​tot​tam, és vissza​re​pül​tem hoz​zá​juk. Öt döb​bent arc
for​dult fe​lém. Par​don, hat. Ha be​le​szá​mí​tom To​tált is. Gá​zos ju​tott
elő​ször szó​hoz:
– Ben​ned va​la​mi szu​per​haj​tó​mű van! – mond​ta hal​kan.
– Én ve​led aka​rok re​pül​ni! – mond​ta To​tál, és meg​pró​bált ki​búj​ni
Iggy kar​ja alól.
Fel​ne​vet​tem, ki​nyúj​tot​tam a ka​rom, és be​le​ug​rott. Iz​gal​má​ban
meg​nyal​ta a nya​ka​mat, ezt egy ki​csit túl​zás​nak ta​lál​tam, de üsse kő!
– Ez meg mi volt? – kér​dez​te An​gyal ke​rek szem​mel.
– Azt hi​szem, szert tet​tem egy újabb ké​pes​ség​re. – mond​tam ha​-
tal​mas vi​gyor​ral az ar​co​mon.

83
 34.
EZT! BUMM! MAX! BUMM! HE​LYETT! BUMM! KA​POD!
BUMM! Szó​val Max fény​se​bes​ség​gel tud re​pül​ni, mi?! Ari vi​cso​rog​-
va elő​re​ug​rott, és a Ra​dí​ro​zó felé csa​pott. A tö​mör rúd, ami ma​ga​-
sabb volt Ari​nál, és olyan vas​tag, mint a csuk​ló​ja, tom​pán és fáj​dal​-
ma​san dön​dült el​len​fe​le há​tán.
A Ra​dí​ro​zó a mat​rac​ra zu​hant, és ott is ma​radt, alig lé​leg​zett.
– Kö​vet​ke​ző – mo​rog​ta Ari.
Egy újabb fal​ka​tag vál​to​zott át, és sa​ját bot​ját mar​ko​lász​va Ari elé
ug​rott. Ari tá​ma​dó üzem​mód​ra kap​csolt, a ne​héz bot csa​pá​sa​i​ba be​-
le​rez​gett a kar​ja.
Lát​ta Ma​xet, ahogy há​rom​száz ki​lo​mé​te​res se​bes​ség​gel szá​guld.
Lát​ta az örö​möt az ar​cán, és hogy a haja úgy lo​bo​gott a feje kö​rül,
mint va​la​mi gló​ria.
Jeb újabb aján​dé​kot adott a csa​pat​nak. És mit ka​pott ő? Ter​mé​-
szet​el​le​nes, ne​héz és fáj​dal​mas szár​nya​kat. Szár​nya​kat sze​re​tett vol​-
na, hogy job​ban ha​son​lít​son a csa​pat​ra. De a Ra​dí​ro​zó test​be ül​te​-
tett szár​nyak messze el​ma​rad​tak a ma​dár​köly​kök szár​nyai mö​gött.
Ke​se​rű epe kú​szott fel a nye​lő​csö​vén, és éget​ni kezd​te a tor​kát. Na​-
gyot bő​dül​ve le​súj​tott el​len​fe​le fe​jé​re.
Ezt te​szi majd Max​szel is. Igaz, hogy Max ti​zen​négy éves volt, ő
meg csak hét, de há​rom​szor na​gyobb nála. Da​gad​tak az iz​mai, és
tes​té​ben egy far​kas ere​je la​ko​zott – meg egy far​kas ter​mé​sze​te is.
Jeb azt mond​ta, ez el​ke​rül​he​tet​len, és hogy bíz​nia kell ben​ne. De
mi lett az ered​mé​nye? Ha​tal​mas, saj​gó szár​nyai vol​tak, és Max még
min​dig rö​hö​gött raj​ta. De en​nek vége.
Ha​ma​ro​san ő lesz apu​ka ked​ven​ce, Max meg egy rosszul si​ke​rült
kí​sér​let tá​vo​li em​lé​ke.
Ál​dá​su​kat ad​ták erre a fe​je​sek.
El​in​té​zett ügy volt.
– Kö​vet​kező ál​do​zat!

84
 35.
IGAZ, HOGY AZ ELSŐ KÉT WA​SHING​TO​NI CÍM​MEL nem
men​tünk sok​ra, de egy​elő​re Agyar tér​kép-ko​or​di​ná​tá​i​nál nem volt
több a ke​zünk​ben. Rá​adá​sul a má​so​dik cí​men meg​ta​lál​tuk Gá​zos
fény​ké​pét. Leg​alább​is én biz​tos vol​tam ben​ne, hogy ő van raj​ta.
Vagy​is nem volt tel​je​sen idő​po​csé​ko​lás.
Akár​hogy állt is a do​log, ma​radt még két cí​münk, ami el​len​őr​zés​-
re várt. Ró​lam és a szü​le​im​ről to​vább​ra sem ta​lál​tunk sem​mi in​for​-
má​ci​ót, de úgy tet​tem, mint akit ez nem za​var.
– Várj, To​tál! – vet​tem fel új dzse​ki​met, ami​nek a há​tán nagy, tit​-
kos ré​sek nyíl​tak a szár​nyak szá​má​ra. Azon tű​nőd​tem, hol ve​het​te
Anne. A Ma​dár​kö​lyök Ru​ha​bolt​ban? To​tál min​den​áron a ka​rom​ba
akart ug​ra​ni, hogy ott ne hagy​jam.
– To​tál, ta​lán jobb len​ne, ha te itt​hon ma​rad​nál! – mond​tam, és
fel​húz​tam a cip​zárt. – Tu​dod, mint a ku​tyák, őriz​ni a há​zat, meg
ilyes​mi.
To​tál meg​állt, és rám né​zett:
– Ez annyi​ra meg​alá​zó. An​gyal oda​ment és át​ka​rol​ta.
– Max csak azért mond​ta, mert olyan bá​tor vagy, na​gyok a fo​ga​id,
meg éles a hal​lá​sod – bé​kít​get​te To​tált.
Alig tud​tam meg​áll​ni, hogy ne for​gas​sam a sze​mem.
– Ja, per​sze, vé​let​le​nül sem azért, mert vé​gül is ku​tya vagy. To​tál
le​ült, és olyan ma​kacs ké​pet vá​gott, mint Gá​zos szo​kott.
– Én is men​ni aka​rok.
Agyar át​mo​soly​gott To​tál fö​lött. Só​haj​tot​tam egyet.
– Rend​ben – mond​tam fe​szül​ten, mire To​tál a ka​rom​ba ug​rott, és
meg​nyal​ta a nya​ka​mat. A nya​lo​ga​tás​ról majd ké​sőbb el​be​szél​ge​tek
vele.
Öt perc múl​va a le​ve​gő​ben vol​tunk, és Wa​shing​ton D.C. felé re​-
pül​tünk.
– Szó​val, An​gyal – szó​lí​tot​tam meg a két és fél mé​te​res szár​nya​i​-
val az éj​sza​kai eget sze​lő lányt -, mit tud​tál ki​ol​vas​ni Anne gon​do​la​-
ta​i​ból?
– Nem sok min​dent – gon​dol​ko​zott el An​gyal. – Annyit tu​dok,
hogy az FBI-nak dol​go​zik. Gon​dos​ko​dik ró​lunk, és sze​ret​né, ha jól
érez​nénk ma​gun​kat. A fi​úk​ról az a vé​le​mé​nye, hogy tre​há​nyak.

85
 – Vak va​gyok – kér​te ki ma​gá​nak Iggy. – Hogy vár​hat​ja el tő​lem,
hogy min​dent az élé​re rak​jak?
– Ja, ha annyi​ra fo​gya​té​kos vagy – gú​nyo​lód​tam -, ak​kor mi​ért
tudsz főz​ni, bom​bá​kat gyár​ta​ni és győz​ni Mo​no​poly​ban?! Min​dent
meg tudsz mon​da​ni ró​lunk, elég, ha a bő​rünk​höz vagy a tol​lunk​hoz
érsz.
Gá​zos kun​cog​ni kez​dett Iggy mel​lett, és Iggy össze​húz​ta szem​öl​-
dö​két.
Vissza​for​dul​tam An​gyal felé:
– Még va​la​mi?
– Va​la​mit tit​kol elő​lünk – mond​ta An​gyal las​san. – Nem tu​dom,
mit. Még az ő fe​jé​ben sem tisz​ta, hogy mi, de va​la​mi tör​tén​ni fog.
Hir​te​len éber let​tem.
– De mi? Átad a fe​hér kö​pe​nye​sek​nek?
– Még ab​ban sem va​gyok biz​tos, hogy tud​ja, kik azok a fe​hér kö​-
pe​nye​sek – mond​ta An​gyal. – Nem tu​dom, hogy rossz do​log ké​-
szül-e. Le​het, hogy át akar adni a... cir​kusz​nak, vagy ilyes​mi.
– Egy​pár​szor bo​hó​cot csi​nál​tunk már ma​gunk​ból, az igaz – je​-
gyez​te meg Agyar.
– Hm! Fi​gyel​je​tek, srá​cok, tu​dom, mi​lyen könnyű itt el​en​ged​ni
ma​gun​kat, de min​dig le​gye​tek ré​sen, rend​ben?
– Oké – mond​ta An​gyal.
– Fá​zom – ké​nyes​ke​dett To​tál. Össze​húz​tam a sze​mem. An​gyal
rám mo​soly​gott.
– A nagy bun​dád​ban? – kér​dez​tem.
– Hi​deg van ide​fent.
El​húz​tam a szám, az​tán ki​cip​zá​raz​tam a dzse​ki​met, és alá​dug​tam
To​tált. Meg sem hal​lot​tam a töb​bi​ek kun​co​gá​sát. To​tál ki​dug​ta a fe​-
jét a dzse​kim gal​lér​já​ból.
– Így már mind​járt jobb – mond​ta bol​do​gan.
– Meg​ér​kez​tünk az első cím​hez – mu​ta​tott le Agyar. – Kez​dő​dik
az elő​adás!

86
 36.
– LE​HET, HOGY A NŐ APJA FOD​RÁSZ? – ta​lál​gat​ta Böki.
Agyar​ra néz​tem. Ez volt az a cím, amit a neve mel​lett ta​lál​tunk,
vagy​is ahol az any​ja fel​te​he​tő​leg la​kott. Úgy tud​tuk, hogy egye​dül​-
ál​ló anya volt, egy ti​né​dzser, aki le​mon​dott Agyar​ról. De az első két
cím​hez ha​son​ló​an itt is ár​nyék​ra ve​tőd​tünk. Egy fod​rász​üz​let volt
va​la​mi iro​da​épü​let ár​nyé​ká​ban.
Agyar vál​lat vont, mint​ha mi sem tör​tént vol​na, de én is​mer​tem
őt annyi​ra, hogy tud​jam, mit je​lent a meg​fe​szí​tett áll​kap​csa.
– Saj​ná​lom – mond​tam hal​kan. Egy pil​la​nat​ra a sze​mem​be né​zett,
és ki​ol​vas​tam be​lő​le az ér​zé​se​it. Az​tán is​mét kö​zöm​bös​sé vált a te​-
kin​te​te.
– Sem​mi baj. Min vál​toz​ta​tott vol​na, ha meg​ta​lál​juk? – kér​dez​te. –
De azért ezt az utol​só cí​met is meg​néz​zük!
– Még jó! – mond​ta Iggy. Ez volt az a cím, amit az ő neve mel​lett
ta​lál​tunk.
– Oké, men​jünk! – szállt fel Agyar, és hát​ra sem né​zett, hogy kö​-
vet​jük-e.
– Na​gyon maga alatt van – sut​tog​ta An​gyal, ami​kor Böki és Gá​-
zos a le​ve​gő​be emel​ked​tek.
– Tu​dom, drá​gám – sut​tog​tam vissza.
– En​gem nem ér​de​kel, hogy hon​nan jöt​tem – mond​ta An​gyal ko​-
mo​lyan a sze​mem​be néz​ve. – Bár​ho​vá is szü​let​tem, ha te nem jö​-
hetsz oda ve​lem, én sem aka​rok.
Meg​pu​szil​tam a hom​lo​kát.
– Er​ről rá​érünk ak​kor be​szél​ni, ha meg​ta​lál​tuk őket. Most ér​jük
utol a töb​bi​e​ket!
– Vár​ja​tok! – sza​ladt To​tál egy tűz​csap​hoz. – Dob​nom kell egy pi​-
sit!

87
 37.
– NIN​CSE​NEK LA​KÁ​SOK AZ ÜZ​LE​TEK FÖ​LÖTT SEM? – kér​-
dez​te Iggy, és ér​zel​mei ki​ül​tek az ar​cá​ra.
Na​gyot só​haj​tot​tam.
– Nin​cse​nek. – Az Iggy neve mel​lett ta​lált ko​or​di​ná​ta egy be​vá​-
sár​ló​köz​pont ázsi​ai ét​ter​mét je​löl​te.
– És mi van az út túl​ol​da​lán? – kér​dez​te.
– Hasz​nált​au​tó-ke​res​ke​dés – fe​lel​tem. – Saj​ná​lom, Iggy.
– Az én hi​bám, ska​cok! Azt hit​tem, fel​tör​tem a kó​dot, de té​ved​-
tem.
– Ha te té​ved​tél, ak​kor nem kell el​ke​nőd​nünk, ugye? – kér​dez​te
Böki. – Csak azt je​len​ti, hogy még min​dig nem tör​tük fel.
– Igen, er​ről van szó, Böki – mond​tam, és örül​tem, hogy ilyen jól
fo​gad​ja.
– Mek​ko​ra szí​vás! – ki​ál​tott fel vá​rat​la​nul Iggy. Hang​ja vissz​hang​-
zott a ki​ra​kat​üve​ge​ken. Be​le​bok​szolt egy ut​cai te​le​fon​ba, és te​li​be
ta​lál​ta. Arca el​tor​zult a fáj​da​lom​tól, és a büty​ke​in fel​ha​sadt bőr​ből
szi​vá​rog​ni kez​dett a vér.
– Saj​ná​lom, Iggy, én... – kezd​tem.
– Nem ér​de​kel, hogy saj​ná​lod! Min​den​ki na​gyon saj​nál​ja! Csak az
ér​de​kel, hogy meg​ta​lál​juk, akik​hez tar​to​zunk? – Dü​hö​sen el​sé​tált,
ci​pő​jé​vel a par​ko​ló ka​vi​csát rug​dos​ta. – Kez​dem unni ezt! – in​dult
el a kar​ját len​get​ve fe​lénk. – Én vá​la​szo​kat aka​rok! Nem ván​do​rol​-
ha​tunk egész éle​tünk​ben egyik hely​ről a má​sik​ra, örök​ké me​ne​kül​-
ve, örök​ké ül​döz​ve. – A hang​ja el​csuk​lott, mind​annyi​an döb​ben​ten
néz​tünk rá. Iggyt ta​lán még so​ha​sem lát​tuk sír​ni.
Oda​lép​tem hoz​zá, de ami​kor meg​pró​bál​tam át​ka​rol​ni, el​lök​te a
ke​zem.
– Mi mind​annyi​an vá​la​szo​kat aka​runk, Iggy! – mond​tam. – És
néha mind​annyi​an szám​ki​ve​tett​nek érez​zük ma​gun​kat. Csak az a
lé​nyeg, hogy. együtt ma​rad​junk. Foly​tat​juk a szü​le​id ke​re​sé​sét, ígé​-
rem!
– Nek​tek per​sze könnyű. – A hang​ja hal​kabb volt, de an​nál ke​se​-
rűbb. – Min​den al​ka​lom​mal, ami​kor új hely​re me​gyünk, tel​je​sen el​-
ve​szett le​szek. Nek​tek. sok​kal könnyebb! Ha én el​ve​szem, az sok​kal
rosszabb, mint​ha ti el​vesz​né​tek, tud​já​tok?

88
 Iggy még so​ha​sem is​mer​te be ki​szol​gál​ta​tott​sá​gát és sé​rü​lé​keny​-
sé​gét.
– Mi va​gyunk a sze​me​id, Iggy – mond​ta Gá​zos vé​kony, ide​ges
han​gon. – Nem kell lát​nod, ha mi itt va​gyunk ne​ked.
– Na, igen! De mi lesz, ha ti nem lesz​tek majd ne​kem?! – emel​te fel
Iggy is​mét a hang​ját, amíg ki​a​bál​ni nem kez​dett. – Mi lesz, ha
mond​juk, meg​öl​nek ben​ne​te​ket?! Már hogy​ne kel​le​ne lát​nom, te
mar​ha! Em​lék​szem rá, ami​kor még lát​tam. Tu​dom, hogy mi​lyen! De
most nem lá​tok, és nem is fo​gok töb​bé soha! És egy nap majd el​-
vesz​te​lek ben​ne​te​ket, mind​annyi​ó​to​kat... és ha ez meg​tör​té​nik, ak​-
kor vég​leg... el​ve​szek én is.
Arca el​tor​zult a düh​től, fel​ka​pott egy asz​falt​da​ra​bot, és be​le​vág​ta
a ki​ra​kat​üveg​be. Ami​kor a nagy üveg​fal be​tört, azon​nal meg​szó​lalt
a ri​asz​tó.
– Hop​pá – mo​tyog​ta Iggy.
– Mint a vad​li​bák! – mond​ta Agyar. An​gyal, Gá​zos és Böki fel​-
száll​tak. To​tál a ka​rom​ba ug​rott, és be​dug​tam a ka​bá​tom alá.
– Én itt ma​ra​dok – kö​zöl​te Iggy. Meg​tor​pan​tam.
– Mi?! Igye​kezz már! Meg​szó​lalt a ri​asz​tó!
– Tu​dom, sü​ket nem va​gyok – mond​ta ke​se​rű​en. – De nem ér​de​-
kel! Ta​lál​ja​nak meg, és vi​gye​nek el! Nem szá​mít. Most már sem​mi
sem szá​mít.
Leg​na​gyobb meg​döb​be​né​sem​re le​ült az út​pad​ká​ra. Hal​lot​tam a
kö​ze​le​dő rend​őr​au​tó szi​ré​ná​ját.
– Iggy, men​jünk! Állj fel! – sür​get​te Agyar.
– Mondj egy okot, hogy mi​ért! – ej​tet​te a fe​jét a te​nye​ré​be. To​tált
át​dob​tam Agyar ke​zé​be. A ku​tya meg​le​pet​ten fel​nyiffant, ami​kor
el​kap​ta.
– Men​je​tek! – pa​ran​csol​tam.
Agyar fel​szállt, de a csa​pat a kö​zel​ben ma​radt, fe​let​tünk le​beg​tek.
Le​ha​jol​tam.
– Iggy, saj​ná​lom a ma es​tét – mond​tam fe​szül​ten. – Tu​dom,
mennyi​re el​ke​se​red​tél. Mind​annyi​an el​ke​se​red​tünk. És azt is saj​ná​-
lom, hogy vak vagy. Em​lék​szem rá, ami​kor még lát​tál, és el sem tu​-
dom kép​zel​ni, mi​lyen le​he​tett el​ve​szí​te​ni a sze​med vi​lá​gát. Saj​ná​-
lom, hogy mu​táns ma​dár​gye​re​kek va​gyunk, és hogy nin​cse​nek szü​-
le​ink. Saj​ná​lom, hogy Ra​dí​ro​zók és em​be​rek van​nak a nyo​munk​-
ban, hogy meg​öl​je​nek. És ha azt hi​szed, hogy itt hagy​lak, ak​kor na​-

89
gyon té​vedsz! Igen, egy vak, mu​táns szörny​szü​lött vagy, de az én
mu​táns, vak szörny​szü​löt​tem, és ve​lem jössz! Most azon​nal! Ve​lünk
jössz, vagy es​kü​szöm, hogy egy hé​tig fo​gom rug​dos​ni azt a sá​padt
fok​hagy​ma​seg​ged!
Iggy fel​emel​te a fe​jét. A rend​őr​au​tó fé​nye egy​re kö​ze​lebb​ről vil​lo​-
gott.
– Iggy, ne​kem szük​sé​gem van rád! – ha​dar​tam. – Sze​ret​lek. Mind​-
annyi​ó​tok​ra szük​sé​gem van, mind az ötö​tök​re, hogy egész​nek érez​-
zem ma​gam. Most pe​dig állj fel, mi​előtt meg​foj​ta​lak!
Iggy fel​állt.
– Azt hi​szem, meg​győz​tél.
Meg​ra​gad​tam a ke​zét, és a be​vá​sár​ló​köz​pont mögé fu​tot​tam vele.
Az​tán gyor​san fel​száll​tunk, és a par​ko​ló szé​lén le​be​gő ár​nyak felé
su​han​tunk. A ma​gas​ból néz​tük, ahogy a zsa​ruk be​ro​bog​nak a par​-
ko​ló​ba.
Meg​for​dul​tunk, az​tán el​in​dul​tunk Anne háza felé. Ügyel​tem rá,
hogy a szár​nyam vége min​den csa​pás​nál érint​kez​zen Iggyé​vel.
– Mi va​gyunk a csa​lá​dod, és min​dig azok ma​ra​dunk.
– Tu​dom én – szi​po​gott, és vi​lág​ta​lan sze​mét a ru​ha​uj​já​ba tö​röl​te.
– Men​jünk már! – pá​ni​kolt To​tál.

90
 38.
– EZ MI? – KÉR​DEZ​TEM AZON​NAL. – Mert na​gyon jól néz ki.
És az il​la​ta! – Le​ül​tem az asz​tal​hoz, és nyúj​tot​tam a tá​nyé​rom. –
Brok​ko​li? Nya​mi!
Anne egy nagy ka​nál cas​ser​ole-sze​rű​sé​get tett a tá​nyé​rom​ba. A
ba​bot meg a ré​pát si​ke​rült fel​is​mer​nem ben​ne, és az a bar​nás do​log
ta​lán a hús le​he​tett.
Meg​fog​tam a vil​lám, és el​mo​so​lyod​tam.
– Kö​szö​nöm, hogy ebé​det ké​szí​tett ne​künk, Anne! – kap​tam be az
első fa​la​tot.
– Ühüm – rám né​zett, az​tán a szá​ját el​húz​va azt mond​ta: – Ha
nem is fi​nom, leg​alább sok. Ta​nu​lok.
– Fi​nom! – len​get​tem meg a vil​lám. – Nagy​sze​rű!
Agyar Iggy elé tet​te a tá​nyért, és meg​ütö​get​te a vil​lá​val az asz​talt.
Iggy ügye​sen enni kez​dett. Teg​nap este óta raj​ta tar​tot​tam a sze​-
mem, de az​nap egész jól volt. Leg​alább​is nem rob​ban​tott vagy gyúj​-
tott fel sem​mit. Már ez is va​la​mi.
Ki​nyal​tuk a tá​nyé​run​kat. Két​szer is. Túl so​kat éhez​tünk ah​hoz,
hogy vá​lo​ga​tó​sak le​gyünk.
Az​tán, hogy még ame​ri​ka​i​a​sab​bá te​gyük a je​le​ne​tet, Anne elő​ruk​-
kolt az al​más pi​té​jé​vel.
– Imá​dom az al​más pi​tét! – lel​ken​de​zett Böki.
– Ugye, van má​sik is? – kér​dez​te iz​ga​tot​tan Iggy, aki már fej​ben
szét​osz​tot​ta az egé​szet.
Anne már hoz​ta is a má​si​kat:
– Én mond​tam, hogy ta​nu​lok. Gá​zos a le​ve​gő​be ök​lö​zött:
– Ez az!
– Sze​ret​nék ve​le​tek be​szél​ni, gye​re​kek – szó​lalt meg Anne pi​te​-
sze​le​te​lés köz​ben. – Affé​le csa​lá​di be​szél​ge​tés lesz.
Ér​tet​len arc​cal néz​tem rá, és azon gon​dol​koz​tam, mi​fé​le csa​lád​ról
be​szél.
– Lá​tom, hogy jól ér​zi​tek itt ma​ga​to​kat – ült vissza a szé​ké​be. –
Job​ban be​il​lesz​ked​te​tek, mint gon​dol​tam. És én is job​ban él​ve​zem
ezt az egé​szet, mint hit​tem.
Rossz ér​zés fo​gott el. Is​te​nem, add, hogy ne mond​jon va​la​mi
rossz hírt! Mond​juk, hogy örök​be akar fo​gad​ni ben​nün​ket, vagy

91
ilyes​mi. Nem tud​tam, ho​gyan re​a​gál​nék rá.
– Azt hi​szem, ké​szen ál​lunk a kö​vet​ke​ző lé​pés​re – foly​tat​ta, és vé​-
gig​né​zett raj​tunk.
Kér​lek, ne, kér​lek, ne, kér​lek, ne!
– Be​írat​ta​lak ben​ne​te​ket az is​ko​lá​ba! Miii?!
Agyar fel​ne​ve​tett:
– Na​gyon jó vicc volt! Majd​nem el​hit​tem!
– Nem vic​ce​lek, Nick. Van egy ki​vá​ló is​ko​la a kö​zel​ben. Tel​je​sen
biz​ton​sá​gos. Ta​lál​koz​hat​ná​tok ha​son​ló korú gye​re​kek​kel, és kap​-
cso​la​tot ala​kít​hat​ná​tok ki ve​lük. Mert, néz​zünk szem​be a ténnyel:
az is​ko​lá​zott​sá​go​tok igen​csak hi​á​nyos.
Vagy​is nincs – tet​tem hoz​zá ma​gam​ban.
– Is​ko​la? – kér​dez​te Böki. – Úgy érti, egy is​ko​la? Már megint ez a
szó.
– Is​ko​lá​ba jár​junk más gye​re​kek​kel együtt? – ag​go​dal​mas​ko​dott
An​gyal.
– Re​mé​lem, en​gem nem dug be egy ku​tya​is​ko​lá​ba. – mo​tyog​ta
To​tál az asz​tal alól.
– Hét​főn kezd​tek – mond​ta gyor​san Anne, és el​kezd​te össze​pa​-
kol​ni az üres tá​nyé​ro​kat. – Hol​nap el​ho​zom az egyen​ru​há​i​to​kat.
Még egyen​ru​hák is?!

92
 39.
SZÓ NÉL​KÜL FEL​PAT​TAN​TAM AZ ASZ​TAL​TÓL, ki​ro​bog​tam
a hát​só aj​tón, és le​vág​tat​tam a lép​csőn.
Az​tán ne​ki​fu​tás​ból fel​száll​tam, és érez​tem, ahogy tol​la​im a le​ve​-
gő​be kap​nak. Né​hány erős csa​pás után már re​pül​tem is, ma​gam
alatt hagy​tam a gyü​möl​csöst és a paj​tát.
Oda​fent vég​re ked​vem​re ki​dü​höng​het​tem ma​gam. Vet​tem egy
nagy le​ve​gőt, és meg​pró​bál​tam vissza​em​lé​kez​ni, ho​gyan kell na​-
gyon gyor​san re​pül​ni... de ak​kor már csi​nál​tam is, mint​ha ma​guk​tól
jár​tak vol​na a szár​nya​im.
Néz​zük, mi​lyen gyor​san tu​dok el​húz​ni in​nen! – gon​dol​tam ko​mo​ran,
és rá​gyor​sí​tot​tam.
Nem se​gít, ha el​me​ne​külsz – mond​ta a fe​jem​ben a Hang.
– A re​pü​lés se​gít! Na​gyon is so​kat!
Agyar egy nyi​tott ab​lak​ban várt rám. Ami​kor vissza​jöt​tem, egy
po​hár vi​zet nyo​mott a ke​zem​be, gyor​san fel​hör​pin​tet​tem.
– Elég so​ká​ig tá​vol vol​tál. Hol vol​tál? Bots​wa​ná​ban? Ke​se​rű​en el​-
mo​so​lyod​tam.
– De csak be​kuk​kan​tot​tam, mert vissza kel​lett for​dul​nom. Üd​vö​-
zöl​nek.
– Sze​rin​ted mi​lyen gyor​san men​tél?
– Há​rom​száz​zal? Há​rom​száz​hús​szal? Há​rom​száz​öt​ven​nel?
Bó​lin​tott.
– Itt min​den rend​ben? – El​in​dul​tam a fo​lyo​són, és a szo​bám​ba
érve le​rúg​tam a ci​pőm. A ház sö​tét volt, és csen​des. Az órám fél
ket​tőt mu​ta​tott.
– Igen, Gá​zost be​rán​gat​tam a kád​ba. To​tál is utá​na esett. An​gyal
te​le​pá​ti​á​val meg​vál​toz​tat​ta Böki vé​le​mé​nyét ar​ról, hogy mit ol​vas​-
son. Én meg jól le​szid​tam.
Rá​néz​tem:
– Ak​kor úgy tű​nik, si​ke​rült kéz​ben tar​ta​nod a dol​go​kat.
– Si​ke​rült.
Az ágya​mon ül​tem, és nem tud​tam, mit mond​jak. Agyar le​ült
mel​lém.
– El​fo​gott a vágy, hogy csak re​pülj, re​pülj, és soha ne térj vissza?
A lé​leg​ze​tem re​me​gett:

93
 – El.
– Anne soha nem fog​ja át​ven​ni a he​lyed, Max – né​zett rám sö​tét
szem​mel.
Meg​von​tam a vál​lam, és el​for​dul​tam.
– Anne háza csak egy. ál​lo​más. – Agyar az utób​bi idő​ben, mint​ha,
nos, job​ban ki​jött vol​na ve​lem. – Ahol pi​hen​he​tünk, fel​tan​kol​ha​-
tunk, szó​ra​koz​ha​tunk, amíg ki nem ta​lál​juk, ho​gyan to​vább. A
köly​kök tud​ják ezt. Igen, tény​leg nem sze​ret​nek me​ne​kül​ni és alag​-
utak​ban éj​sza​káz​ni. Sze​ret​nek a sa​ját ágyuk​ban alud​ni. Ahogy én is
meg te is. Anne ked​ves volt ve​lük és ve​lünk is, és ezért sze​re​tik.
Az utób​bi idő​ben nem sok időnk volt a la​zí​tás​ra. És a ska​cok na​-
gyon él​ve​zik, Max. Ré​gen rossz len​ne, ha nem így len​ne.
– Tu​dom – sut​tog​tam.
– De nem fe​lej​tik el, hogy ki se​gí​tett raj​tuk annyi​szor, hogy össze
sem tud​nák szá​mol​ni. Ki etet​te és ru​ház​ta őket, ki űzte el a rém​ál​-
mu​kat. Le​het, hogy Jeb szök​te​tett ki a ket​re​ce​ink​ből, de te vol​tál az,
aki kint tar​tott ben​nün​ket.

94
 HARMADIK FEJEZET
VISSZA AZ ISKOLÁBA
(A KISBETŰSBE)
40.
UGYE, TE IS IS​MERSZ OLYAN GYE​RE​KE​KET, akik iz​ga​tot​tan
vár​ják az is​ko​la első nap​ját, és min​den va​cak​kal gon​do​san fel​sze​rel​-
kez​nek az új uzson​nás do​bo​zig be​zá​ró​lag? Nos, ezek tök​kel​ütött
hü​lyék.
– Jár​ha​tunk az is​ko​la mel​lé? – kér​dez​te Iggy a rán​tot​tát ka​var​gat​-
va a ser​pe​nyő​ben.
– Azt hi​szem, nem örül​né​nek neki – mond​tam, és újabb adag ke​-
nye​ret dug​tam a pi​rí​tó​ba. – Be​hí​vat​nák Anne-t.
– Úgy né​zek ki, mint egy alsó ta​go​za​tos Bar​bie! – pa​nasz​ko​dott
Böki, ami​kor be​lé​pett a kony​há​ba. De ami​kor meg​lá​tott en​gem, egy
ki​csit meg​nyu​go​dott: – Igaz​ság sze​rint te né​zel úgy ki, mint egy al​-
sós Bar​bie, én leg​fel​jebb Bar​bie ba​rát​nő​je le​he​tek.
Össze​hú​zott szem​mel néz​tem rá.
Igaz, hogy a vissza​húz​ha​tó szár​nya​ink szo​ro​san rá​la​pul​tak a há​-
tunk​ra, de et​től még olyan vál​la​sak ma​rad​tunk, mint az olim​pi​ai
úszó​baj​no​kok.
An​gyal lé​pett be a kony​há​ba. Na​gyon cuki volt skót koc​kás szok​-
nyá​já​ban és fe​hér in​gecs​ké​jé​ben, de An​gyal min​den​ben az volt. Kol​-
bá​szos rán​tot​tét sze​dett a tá​nyér​já​ba, fel​ka​pott egy pi​rí​tóst, és az
asz​tal​ra tet​te a reg​ge​li​jét.
To​tál fel​ug​rott a szék​re, és fal​ni kez​dett. Most egé​szen ku​tyás​nak
tűnt.
– Vuff! – vak​kan​tott, és kun​co​gott ma​gá​ban.
– An​gyal! – tet​tem le elé egy bög​re ká​vét. – Nincs szó​ra​ko​zás a ta​-
ná​rok​kal, comp​ren​de?
Ár​tat​la​nul rám né​zett:
– Per​sze – ha​ra​pott bele a ba​con​sza​lon​ná​já​ba. Néz​tem és vár​tam a
foly​ta​tást. – Csak, ha tény​leg szük​sé​ges.
– An​gyal, kö​nyör​göm! – tér​del​tem le elé, hogy egy ma​gas​ság​ban

95
le​gyek vele. – Sem​mi olyas​mit nem te​szünk, ami​vel ki​lóg​nánk a
sor​ból, vagy fur​csá​nak tün​tet​ne fel ben​nün​ket! Játssz az ő sza​bá​lya​-
ik sze​rint! – Fel​áll​tam, mert a foly​ta​tást az egész ban​dá​nak cí​mez​-
tem: – Ez min​den​ki​re vo​nat​ko​zik – mond​tam hal​kan. – Pró​bál​ja​tok
el​ve​gyül​ni, gye​re​kek! És ne ad​ja​tok tá​ma​dá​si fe​lü​le​tet!
Kap​tam né​hány „oké"-t, de vál​to​zó lel​ke​se​dés​sel.
– Te jó ég! Már mind fent vagy​tok?! – le​pő​dött meg Anne. Vé​gig​-
né​zett az éte​le​ken, amik sor​ra el​tűn​tek a csa​pat uzson​nás do​bo​za​i​-
ban. Szo​mo​rú​an el​mo​so​lyo​dott:
– Ez veri a fa​gyasz​tott fán​kot. Kösz, Jeff! Ja, Jeff. va​la​mit el​fe​lej​tet​-
tem. Te és Nick egy osz​tály​ba jár​tok majd. Ő fog majd se​gí​te​ni ne​-
ked a su​li​ban.
Iggy el​vö​rö​sö​dött.
– To​tál is jö​het? – kér​dez​te An​gyal.
Anne An​gyal​hoz lé​pett, és meg​iga​zí​tot​ta a gal​lér​ját.
– Ki​zárt.
Utá​na a kony​ha​szek​rény​hez ment, és ki​vett ma​gá​nak egy bög​rét.
– Majd el​fog​la​lom ma​gam. Uga​tom a ka​csá​kat, meg ilyes​mi – sut​-
tog​ta To​tál, ami​kor An​gyal meg​pas​kol​ta a fe​jét.
– Csak az egyen​ru​ha ne len​ne ennyi​re gáz! – nya​fo​gott Böki.
– Tu​dom. De sze​ren​csé​re nem fog fel​tűn​ni, mert min​den​ki ha​son​-
ló​ban lesz – fe​lelt Anne. Az​tán össze​húz​ta a szem​öl​dö​két. – Ari​el,
ugye, te nem ká​vé​zol?!
– De – kor​tyolt egy na​gyot a bög​ré​jé​ből. – Kell egy kis lö​kés az is​-
ko​la​kez​dés​hez!
Ma​ga​mon érez​tem To​tál vád​ló, sö​tét te​kin​te​tét. Ami​kor már nem
bír​tam to​vább el​vi​sel​ni, fog​tam egy tá​lat, ká​vét és te​jet ön​töt​tem
bele két koc​ka​cu​kor​ral. Bol​do​gan le​fe​tyel​te ki.
Lát​tam Anne-en, hogy arra gon​dol, min​den ap​ró​sá​gon nem sza​-
bad fel​húz​nia ma​gát, és in​kább nem mon​dott sem​mit.
– Rend​ben – tet​te le a bög​ré​jét a mo​so​ga​tó​ra. – Ki​ál​lok az au​tó​val.
Ve​gye​tek ka​bá​tot! Hi​deg van ma reg​gel.

96
 41.
AZ IS​KO​LÁ​IG TAR​TÓ ÚT RÖ​VID VOLT ÉS NÉMA – mint​ha egy
ha​lot​tas​ko​csi​ban utaz​tam vol​na.
Ami​kor az épü​let​hez ér​tünk, ak​kor jöt​tem rá, hogy már lát​tuk a
le​ve​gő​ből. Olyan volt, mint egy krém​szí​nű kő​ből épült ma​gán​ház.
Az egyik fa​lá​ra bo​ros​tyánt fut​tat​tak, és a ker​tet bi​zo​nyá​ra egy kény​-
szer​be​teg ker​tész gon​doz​ta. Min​den tisz​ta és ren​des volt.
Anne le​hú​zó​dott a le​ál​ló​sáv​ba.
– Rend​ben, gye​re​kek. Már vár​nak ben​ne​te​ket. Min​den pa​pír​mun​-
ka kész – né​zett Anne a hát​só ülé​sen fe​szen​gő kis cso​por​tunk​ra. A
gyom​rom görcs​be rán​dult az ide​ges​ség​től, és a szár​nya​mat annyi​ra
a há​tam​ra szo​rí​tot​tam, hogy már fájt.
– Tu​dom, hogy egy ki​csit ijesz​tő – mond​ta hal​kan. – De nem lesz
sem​mi baj. Kér​lek, csak egy esélyt ad​ja​tok a do​log​nak! Én ott​hon
vár​lak ben​ne​te​ket. Tud​já​tok, mer​re kell ha​za​men​ni, ugye?
Bó​lin​tot​tam. Ug​rás​ra kész vol​tam, mint egy össze​nyo​mott rugó.
A Ber​mu​da-há​rom​szög felé?
– Csak tíz perc az egész, de sé​tál​ja​tok! – kö​töt​te a lel​künk​re Anne.
– Meg​ér​kez​tünk! – Meg​állt a pad​ka mel​lett, és ki​száll​tunk az au​tó​-
ból. Vet​tem egy nagy le​ve​gőt, és a szé​les, két​szár​nyú aj​tón be​áram​-
ló, sze​ren​csét​len lem​min​gek​re néz​tem.
– Nincs más hát​ra, csak elő​re! – mo​tyog​ta Max-lem​ming, az​tán
meg​fog​tam Böki és An​gyal ke​zét, és be​sé​tál​tunk az is​ko​lá​ba.

97
 42.
– OKÉ, MEG​ÉR​KEZ​TEK – mond​ta Ari a gal​lér​já​ra csíp​te​tett mik​-
ro​fon​ba. Még egy​szer meg akar​ta őket néz​ni a Zeiss táv​csö​vé​vel, de
a gyű​lölt mu​tán​sok ad​dig​ra el​tűn​tek az épü​let​ben.
Elő kel​lett ven​nie a hő​ér​zé​ke​lő ka​me​rá​ját, egyik ked​venc já​ték​sze​-
rét. Fel​csa​tol​ta a fe​jé​re, és a len​csét a sze​me elé haj​tot​ta. Az is​ko​la
bel​se​je vö​rö​sen iz​zott: me​leg em​be​ri tes​tek mo​zog​tak a fa​lak mö​-
gött.
– Ott van​nak – mond​ta, ami​kor a vö​rös fo​lyó​ban meg​je​lent hat
na​rancs​sár​ga folt. El​vi​gyo​ro​dott. A ma​dár​köly​kök​nek ma​ga​sabb
volt a test​hő​mér​sék​le​tük, mint az em​be​re​ké, még a Ra​dí​ro​zó​ké​nál is
ma​ga​sabb. Könnyű volt ki​szúr​ni őket.
– Meg​né​zed te is? – vet​te le a fe​jé​ről Ari a mű​szert, és a mel​let​te
álló lány​nak nyúj​tot​ta. A lány a fe​jé​re csa​tol​ta, az​tán meg​iga​zí​tot​ta
a ha​ját a szíj alatt.
– Nagy​sze​rű – mond​ta. – Lát​tad azo​kat az idét​len egyen​ru​há​kat?
Jesszus. Ugye, ne​kem nem kell fel​ven​nem ilyet, vagy igen?!
– Elő​for​dul​hat. Mi a vé​le​mé​nyed ró​luk? – kér​dez​te Ari. A lány
vál​lat vont, haja a vál​lát le​gyez​te.
– Nem gya​ní​ta​nak sem​mit. Per​sze, ez még tény​leg csak a kez​det.
Ari el​vi​gyo​ro​dott, és ki​vil​lan​tak té​pő​fo​gai.
– A vég kez​de​te – mond​ta, és a lány vissza​vi​gyor​gott rá. Ami​kor
össze​pa​csiz​tak, ak​ko​rát dör​dült a te​nye​rük a csen​des er​dő​ben, mint
egy pus​ka​lö​vés.
– Bi​zony. Ki​rály lesz – do​bott be egy rá​gó​gu​mit a szá​já​ba Max II.
– Mos​tan​tól min​den két​szer olyan iz​gal​mas lesz.

98
 43.
ÚGY DÖN​TÖT​TEM, hogy a fer​tőt​le​ní​tő​szag hi​á​nya már biz​ta​tó
jel. És az is​ko​la bel​se​je sem ha​son​lí​tott az Is​ko​la, vagy​is ko​ráb​bi
bör​tö​nünk bel​se​jé​re.
– Te vagy Ze​fír, ugye? – Egy tweedza​kós, ta​ná​ros kül​se​jű asszony
mo​soly​gott ránk bi​zony​ta​la​nul. Azt mond​ta, Ms. Cu​el​bar​nek hív​-
ják.
– Igen, én va​gyok – mond​ta Gá​zos. A ta​nár mo​so​lya szé​le​sebb
lett.
– Ak​kor te ve​lem jössz! – nyúj​tot​ta a ke​zét. – Gye​re, ked​ves! Bic​-
cen​tet​tem Gá​zos​nak, aki kö​vet​te a nőt. Tud​ta, mi a fel​ada​ta: me​mo​-
ri​zál​ni a me​ne​kü​lé​si út​vo​na​la​kat, fi​gyel​ni az em​be​rek szá​mát, ki​ér​-
té​kel​ni az ere​jü​ket és a ve​szé​lyes​sé​gi fo​ku​kat. Ha meg​hall​ja a vész​-
je​let, ki​ugor​hat egy ab​la​kon, és négy má​sod​per​cen be​lül már nyo​ma
sincs.
– Leg​alább már nem Ter​ror Ka​pi​tány​ként mu​tat​ko​zik be – sut​tog​-
tam Agyar​nak.
– Na, igen, a Ze​fír már ha​la​dás​nak szá​mít.
– Nick? Jeff? Én Mrs. Cheat​ham va​gyok. Is​ten ho​zott ben​ne​te​ket
az is​ko​lánk​ban! Gyer​tek ve​lem, meg​mu​ta​tom az osz​tá​lyo​to​kat! –
csi​cse​reg​te egy má​sik ta​nár.
Két​szer meg​pas​kol​tam Iggy há​tát. Szív​szo​rí​tó volt lát​ni, ahogy tá​-
vo​lod​nak Agyar​ral. Újabb ta​ná​rok jöt​tek Bö​ki​ért és An​gya​lért, az​-
tán már csak én ma​rad​tam. Meg​pró​bál​tam fe​lül​ke​re​ked​ni a me​ne​-
kü​lé​si ösz​tö​nö​mön.
A ta​ná​rok rend​ben vol​tak. Nem tűn​tek Ra​dí​ro​zók​nak: túl​ko​ro​sak
vol​tak, és nem elég iz​mo​sak. Mi​vel a Ra​dí​ro​zok ma​xi​má​lis élet​ko​ra
öt-hat év, em​ber alak​ban egy hu​szon​éves mo​dell​re ha​son​lí​tot​tak.
– Max, én Ms. Seger​dahl va​gyok. Az én osz​tá​lyom​ba fogsz jár​ni.
Egé​szen el​fo​gad​ha​tó​nak tűnt. Ve​szé​lyes le​het? Nem hi​szem. A
pul​csi​ja meg a szok​nyá​ja alatt nem sok fegy​vert rej​te​get​het.
Rá​mo​so​lyog​tam, ő meg vissza​mo​soly​gott. És ez​zel kez​de​tét is
vet​te az első is​ko​la​na​punk.

99
100
 44.
– KI EM​LÉK​SZIK EN​NEK A TE​RÜ​LET​NEK A NE​VÉ​RE? An​gyal
je​lent​ke​zett, mert úgy érez​te, ide​je va​la​mi oko​sat mon​da​ni.
– Igen, Ari​el?
– Yu​cat​án. Me​xi​kó egy ré​sze.
– Na​gyon jó! Tudsz va​la​mit Yu​cat​án​ról? – kér​dez​te Ms. So​lows​ki.
– Ott ta​lál​ha​tó a Can​cún nevű ked​velt ki​rán​du​ló​hely, meg a maja
ro​mok is. Kö​zel van Be​lize-hez. A ki​kö​tői meg Ame​ri​ká​hoz. Ezért a
drog​csem​pé​szek eze​ken a ki​kö​tő​kön át csem​pé​szik ki a ká​bí​tó​szert
Dél-Ame​ri​ká​ból, hogy az​tán to​vább​szál​lít​sák Te​xas​ba, Loui​si​a​ná​ba
és Flo​ri​dá​ba.
A ta​nár pis​log​ni kez​dett. A szá​ja ki​nyílt, az​tán be​csuk​ta.
– Ööö... igen... – mond​ta hal​kan, az​tán vissza​lé​pett a táb​lá​ról lógó
vi​lág​tér​kép​hez. Meg​kö​szö​rül​te a tor​kát: – Be​szél​ges​sünk in​kább a
maja ro​mok​ról!
– Tiffa​ny​nak hív​nak.
– Tiffa​ny​nak?! – A ta​nár za​vart ké​pet vá​gott. – Azt hit​tem, Kris​-
tály​nak.
– Igen, Tiffa​ny-Kris​tály​nak – mu​tat​ta Böki az uj​já​val a ne​vek kö​-
zött ta​lál​ha​tó kö​tő​je​let.
– Ér​tem, Tiffa​ny-Kris​tály! A leg​utób​bi an​gol nyelv és iro​da​lom
órán mul​ti​me​di​á​lis he​lyes​írás​sal fog​lal​koz​tunk – mu​ta​tott a táb​lán
lévő lis​tá​ra a ta​nár. – Ezek a sza​vak vol​tak a múlt hé​ten. Az e heti
sza​vak​ból mind​járt röp​dol​go​za​tot is írunk, hogy lás​sam, hol tar​to​-
tok, és mire kell kon​cent​rál​nunk.
– Tő​lem – egye​zett bele Böki, az​tán in​tett egyet. – Csap​junk a le​-
csó​ba! De fi​gyel​mez​te​tem, hogy csap​ni​va​ló a he​lyes​írá​som!
– Tu​dod, hol ta​lá​lod a szó​tárt? Agyar a lány​ra né​zett.
– Mi van?
– Itt van​nak a ta​nu​lás​hoz szük​sé​ges anya​gok – mu​tat​ta a lány.
– Sza​bad ta​nu​ló​idő​ben ide-oda me​hetsz, és meg​csi​nál​ha​tod a há​-
zit. Ha va​la​mi​nek utá​na kell néz​ned, a szá​mí​tó​gé​pet és a köny​ve​ket
ott ta​lá​lod.
– Vagy úgy. Ko​szi!
– Szí​ve​sen. – A lány nyelt egyet, és kö​ze​lebb lé​pett. Ala​cso​nyabb
volt Max​nél, a haja hosszú, sö​tét​vö​rös. A sze​me vi​lá​gos​zöld, és or​-

101
rán szep​lők ül​tek.
– En​gem Lis​sá​nak hív​nak, te Nick vagy, ugye? Ez meg mit akar?!
Agyar rá​né​zett.
– Ühüm – mond​ta ag​go​dal​ma​san.
– Örü​lök, hogy osz​tály​tár​sak let​tünk.
– Mi? De mi​ért?
A lány még kö​ze​lebb lé​pett, olyan kö​zel, hogy a le​ven​du​la​il​la​tú
szap​pa​nét is érez​ni le​he​tett. Ka​cé​ran rá​mo​soly​gott:
– Ket​tőt ta​lál​hatsz, nagyfiú!
– Fi​gyel​je​tek! Re​pül​ni fo​gok!
Gá​zos kí​ván​csi​an vár​ta a pro​duk​ci​ót. Az osz​tály​tár​sa bi​zony​ta​la​-
nul vé​gig​egyen​sú​lyo​zott a má​szó​kán, az​tán ki​tár​ta kar​ját, mint​ha el
akar​na száll​ni. Re​mé​lem, nem csak kar​jai van​nak -gon​dol​ta Gá​zos. Mi​-
ért ne le​het​né​nek neki is szár​nyai? Ta​lán több hoz​zá​juk ha​son​ló
gye​rek is élt a föl​dön. Ki tud​ja? Ez is egy ti​tok, ami​re fényt kell de​rí​-
te​ni.
– Tény​leg? – ár​nyé​kol​ta be a sze​mét a nap elől Gá​zos. – Lás​suk! A
srác elő​ször mint​ha be​ijedt vol​na, de az​tán össze​szo​rí​tot​ta a szá​ját.
Ru​góz​ni kez​dett, majd el​lök​te ma​gát a má​szó​ka te​te​jé​ről.
Kábé annyi​ra tu​dott re​pül​ni, mint egy zsák krump​li. Egy​ből zu​-
han​ni kez​dett, és szá​nal​mas ku​pac​ként a föld​be csa​pó​dott. A döb​-
bent csen​det a fiú jaj​ga​tá​sa tör​te meg.
– A ka​rom! A ka​rom! – zo​kog​ta.
A ját​szó​tér-fel​ügye​lő oda​ro​hant hoz​zá, fel​kap​ta, és meg sem állt
vele az is​ko​la​or​vo​sig.
Gá​zos foly​tat​ta a kő​gyűj​tö​ge​tést. Nem​csak szé​pek, de fegy​ver​nek
sem utol​sók, ha úgy hoz​za a sors.
– Ezt meg mi​ért csi​nál​tad?! – kér​dez​te egy el​len​sé​ges hang.
– Mit? – né​zett fel Gá​zos.
– Fi​gyelj, ha​ver, ha va​la​me​lyik tök​fej azt mond​ja, „re​pül​ni fo​gok",
te azt mon​dod neki, „jössz le azon​nal!", és nem azt, hogy „lás​suk!".
Még​is, mi a franc ütött be​léd?
Gá​zos vál​lat vont. Kis​sé igaz​ság​ta​lan​nak tar​tot​ta a tá​ma​dást:
– Hon​nan tud​tam vol​na?!
– Te bar​lang​ban nőt​tél fel? – bá​mult rá a srác.
– Nem – mond​ta össze​hú​zott szem​öl​dök​kel Gá​zos. – De ak​kor
sem tud​tam.
A srác un​do​rod​va el​húz​ta a szá​ját, az​tán el​ment. Gá​zos hal​lot​ta,

102
ahogy ezt mond​ja a háta mö​gött:
– Per​sze hogy nem tud​ta, mert a Segg​fe​jek boly​gó​já​ról ér​ke​zett.
Gá​zos össze​húz​ta a sze​mét, és kis keze ke​mé​nyen ököl​be szo​rult.
– Hol csi​nál​ták a ha​ja​dat? – kér​dez​te va​la​ki.
Meg​for​dul​tam, és egy sá​padt, cson​tos lány mo​soly​gott rám. A tál​-
cá​mat elő​rébb lök​tem a pul​ton.
– Ööö… Se​hol. Tu​dod, ez nem pa​ró​ka. Ma​gá​tól nőtt.
Va​la​mi kód​nyel​vet hasz​nál? Fo​gal​mam sem volt, mire cé​loz. Ez
az éle​tem örök prob​lé​má​ja.
Fel​ka​ca​gott és egy zöld al​mát tett a tál​cá​já​ra.
– Nem! Én a sző​ke csí​kok​ra gon​dol​tam! Szu​pe​rül néz​nek ki! D.C.-
ben csi​nál​ták?
Ó, szó​val a sző​ke csí​ko​kat? Igen.
– Biz​to​san ki​szív​ta a nap... – ha​zud​tam ügyet​le​nül.
– Sze​ren​csés vagy. Oda​nézz, ba​nán​pu​ding! Csak aján​la​ni tu​dom!
– Kö​szö​nöm. – Hogy meg ne sért​sem, vet​tem egy tá​nyér​ral.
– En​gem J. J.-nek hív​nak – mu​tat​ko​zott be, és lát​szott raj​ta, hogy
gya​kor​lott is​mer​ke​dő. Az én te​nye​rem bez​zeg iz​zadt.
– A Jen​ni​fer Joy rö​vi​dí​té​se. Mi​ből gon​dol​ták a szü​le​im, hogy ezt a
ne​vet hasz​nál​ni fo​gom?!
Fel​ne​vet​tem, és meg​le​pett, hogy ilyen bi​zal​mas ve​lem.
– A Max klassz név – mond​ta J. J. – Spor​tos, ugyan​ak​kor fi​nom.
– Igen, pont, mint én! – ka​cag​tam újra, és a lány mo​soly​gott.
– Ott egy két​sze​mé​lyes hely – mu​ta​tott J. J. egy üres asz​tal​ra. –
Kü​lön​ben Cha​ri és a ban​dá​ja mel​lé kény​sze​rü​lünk. – Le​hal​kí​tot​ta a
hang​ját: – Vi​gyázz ve​lük!
Az ebéd fe​lé​nél tar​tot​tam, ami​kor rá​döb​ben​tem, hogy J. J. és én
már fél órá​ja be​szél​ge​tünk, és a lány​nak lát​ha​tó​an eszé​ben sincs si​-
kolt​va el​ro​han​ni.
Lett egy ba​rá​tom. Ti​zen​négy év alatt a má​so​dik. Kezd​tem be​le​jön​-
ni.

103
 45.
– MI PA​RA​GUAY FŐ​VÁ​RO​SA? – kér​dez​te a ta​nár. Asun​ci​ón.
Főleg a gua​ra​nik lak​ják. Az eu​ró​pa​i​ak 1518-ban fe​dez​ték fel. Pa​ra​guay
Dél-Ame​ri​ka egyik szá​raz​föld​del kö​rül​zárt or​szá​ga. A né​pes​sé​ge hat​mil​lió,
és fo​lya​ma​to​san nö​vek​szik... Fel​emel​tem a ke​zem. – Asun​ci​ón?
– Igen, pon​to​san! Azt sze​ret​ném, ha ma este mind​annyi​an el​ol​-
vas​ná​tok a tan​köny​ve​tek Pa​ra​guay​ról szó​ló, nyol​ca​dik fe​je​ze​tét.
Most pe​dig ve​gyé​tek elő a kör​nye​zet​is​me​ret mun​ka​fü​ze​te​te​ket!
Mint egy iga​zi kis stré​ber, elő​kap​tam a mun​ka​fü​ze​tem. Va​jon mi​-
lyen meg​le​pe​té​sek​kel szol​gál még a Hang? Az biz​tos, hogy keni-
vág​ja az egész ki​len​ce​dik osz​tá​lyos anya​got. Mi​lyen prak​ti​kus. Vég​-
re va​la​mi hasz​nát ve​szem.
Ép​pen át​la​poz​tam a béka csont​szer​ke​ze​tét, ami​kor ko​pog​tat​tak az
aj​tón. A ta​nár​nő ki​nyi​tot​ta, va​la​ki​vel sut​tog​ni kez​dett, az​tán fe​lém
for​dult. Mi az?!
– Max, be​fá​rad​nál az iro​dá​ba? – bá​to​rí​tón pró​bált mo​so​lyog​ni, de
pont az el​len​ke​ző ha​tást érte el vele.
Las​san fel​áll​tam, és az aj​tó​hoz sé​tál​tam. Mi van már megint? Kez​-
dő​dik? Le​het, hogy egy Ra​dí​ro​zó? Gyor​san kap​kod​tam a le​ve​gőt, és
a ke​zem ököl​be szo​rult az ol​da​lam mel​lett.
De az is le​het, hogy sem​mi ilyes​mi. Csak az ada​ta​im​mal nem
stim​mel va​la​mi. Le​het, hogy csak va​la​mi hét​köz​na​pi prob​lé​ma.
– Erre gye​re! – nyi​tot​ta ki a tit​kár​nő előt​tem egy kis elő​szo​ba aj​ta​-
ját. A szé​ke​ken Iggy és Gá​zos ül​tek. Gá​zos rám né​zett, és az ar​cán
ide​ges mo​soly je​lent meg.
Ó, ne! – Már​is?! – sut​tog​tam neki, mire ő ijedt szem​mel vál​lat
vont.
– Az igaz​ga​tó sür​gő​sen lát​ni akar ben​ne​te​ket – mond​ta a tit​kár​nő,
és ki​nyi​tott egy újabb aj​tót. – Azaz most.

104
 45.
AZ IGAZ​GA​TÓ – BI​ZO​NYOS WIL​LI​AM PRU​ITT, ahogy az asz​-
ta​lán álló arany​táb​lács​ká​ról le​ol​vas​tam – nem tűnt bol​dog​nak, hogy
lát ben​nün​ket. In​kább mint​ha fel akart vol​na rob​ban​ni. Nem te​het​-
tem róla, de at​tól a perc​től, hogy meg​lát​tam, szív​ből utál​tam. Az
arca vö​rös volt, vér​to​lu​lá​sos a düh​től. Az ajka vas​tag, ned​ves és
gusz​tus​ta​la​nul ró​zsa​szín. Fé​nyes, ko​pasz fe​jét rit​kás haj​cso​mók fog​-
ták kör​be.
És biz​tos vol​tam ben​ne, hogy ugyan​olyan gyű​lö​le​tes be​lül​ről,
mint kí​vül​ről. Ri​a​dó​ké​szült​ség​be he​lyez​tem ma​gam.
– Te vagy Ma​xi​mi​li​an Ride? – mond​ta an​gol ak​cen​tus​sal, és olyan
meg​ve​tő han​gon, hogy még a há​ta​mon is fel​állt tőle a szőr (vagy​is a
toll).
– Hív​jon csak Max​nek – mond​tam. Si​ke​rült meg​áll​nom, hogy ne
fűz​zem össze a mell​ka​so​mon a ka​rom, és néz​zek rá na​gyon mér​ge​-
sen.
– Itt van​nak az öccsei, Jeff és... – a pa​pír​já​ra né​zett, és utá​na foly​-
tat​ta: – Ze​fír, ha jól tu​dom.
– Igen.
– A test​vé​rei bűz​bom​bát dob​tak le a má​so​dik eme​le​ti vé​cé​ből –
mond​ta az igaz​ga​tó. Hát​ra​dőlt a szé​ké​ben, össze​fon​ta vö​rös virs​li​-
uj​ja​it, és hi​deg, fe​ke​te disz​nó​szem​mel rám me​redt.
Pis​log​tam, és ügyel​tem rá, hogy ne néz​zek Gá​zos​ra és Iggy​re.
– Az ki​zárt do​log, ké​rem – kezd​tem nyu​god​tan. Kezd​jük az​zal,
hogy ide​jük sem lett vol​na az alap​anya​gok össze​sze​dé​sé​re.
– Va​ló​ban? – kér​dez​te Pru​itt go​no​szul. – Ugyan mi​ért?
– Ren​des gye​re​kek – mond​tam nagy ko​mo​lyan. – Ők nem csi​nál​-
ná​nak ilyes​mit.
– Ők is ezt ál​lít​ják, de ha​zud​nak! – húz​ta össze busa szem​öl​dö​két,
ami​re rá​fért vol​na egy kis fa​zon​iga​zí​tás. És azok az or​rá​ból ki​ál​ló
szőr​cso​mók! A be​lem jött ki.
Sér​tett ké​pet vág​tam.
– Az én test​vé​re​im nem ha​zud​nak.
De​hogy​nem. Ha úgy hoz​ta a sors, ha​zud​tunk mind​annyi​an, mint
a víz​fo​lyás.
– Min​den gye​rek ha​zu​dik – gú​nyo​ló​dott Mr. Pru​itt. – A vé​rük​ben

105
van, így szü​let​nek. Ha​zug, tisz​te​let​len, be​tö​ret​len ál​la​tok. Ezért kell
ide​jé​ben el​csíp​nünk őket.
Ez​zel a ki​ro​ha​ná​sá​val meg​kér​dő​je​lez​te szá​mom​ra a pá​lya​vá​lasz​-
tá​sa he​lyes​sé​gét. Szép kis is​ko​lát vá​lasz​tot​tál ne​künk, Anne. A
franc​ba!
Da​co​san fel​emel​tem az ál​lam.
– De nem az én test​vé​re​im! A szü​le​ink misszi​o​ná​ri​u​sok, Is​ten
szor​gos mun​ká​sai. Mi so​ha​sem ha​zud​nánk.
Ez​zel mint​ha meg​fog​tam vol​na Mr. Pru​it​tot, és megint vál​lon ve​-
re​get​tem ma​gam a nagy​sze​rű ha​zug​ság mi​att.
– Lát​ta va​la​ki, hogy ők dob​ták ki a bűz​bom​bát? – kér​dez​tem.
– Tény​leg, mond​ja már meg va​la​ki, mi az a bűz​bom​ba! – kér​dez​te
Gá​zos ár​tat​lan, kék szem​mel.
– Lát​ja? Er​ről be​szél​tem. Azt se tud​ja, mi az. Pru​itt apró sze​mei
to​vább szű​kül​tek.
– Nem ver​tek át en​gem – mond​ta át​ha​tó go​nosz​ság​gal a hang​já​-
ban. – Tu​dom, hogy a test​vé​re​id bű​nö​sök, és hogy csak vé​de​ni aka​-
rod őket. És még egy dol​got tu​dok: ez az utol​só al​ka​lom, hogy va​la​-
mit meg​úsz​ta​tok eb​ben az is​ko​lá​ban! Ért​he​tő​en fe​jez​tem ki ma​gam?
Ha már itt tar​tunk, nem iga​zán, de nem akar​tam to​vább fe​szí​te​ni
a húrt.
– Igen – vá​la​szol​tam hi​de​gen, és in​tet​tem Gá​zos​nak, hogy áll​jon
fel. Ami​kor Iggy meg​hal​lot​ta a szék​reccse​nést, ő is fel​állt. Ha​tá​ro​-
zott lép​tek​kel az ajtó felé in​dul​tam. – Kö​szö​nöm – mond​tam, mi​-
előtt ki​csusszan​tunk vol​na.
Ki​lép​tünk a fo​lyo​só​ra, és el​in​dul​tam ve​lük a ter​me​ik felé.
– Er​ről még ké​sőbb be​szé​lünk, srá​cok – sut​tog​tam.
Mi​u​tán Iggyt is vissza​vit​tem az osz​tá​lyá​ba, rá​döb​ben​tem, hogy
megint ha​so​gat a fe​jem. De ezt a fe​szült​ség szám​lá​já​ra ír​tam, és
nem – mond​juk – egy chip, egy Hang vagy egy őrült fe​hér kö​pe​-
nyes kín​zá​sa okoz​ta. Mi​lyen kel​le​mes vál​to​zás!

106
 47.
– TI TU​DAT​LAN KIS VAH-NDÁ​LOK! – mond​ta Gá​zos fel​fújt
kép​pel, fin​to​rog​va. Mint min​dig, most is tö​ké​le​te​sen utá​noz​ta az
igaz​ga​tó hang​ját. Meg akar​tam for​dul​ni, hogy nem lo​pó​zott-e a há​-
tunk mögé.
An​gyal és Böki puk​ka​doz​tak a ne​ve​tés​től.
– Ti meg​átal​ko​dott ör​dö​gök – foly​tat​ta, és ne​kem is ne​vet​nem kel​-
lett.
– De, uram! – vál​tott át az én han​gom​ra. – A szü​lé​ink misszi​o​ná​ri​-
u​sok, és mi tart​juk ma​gun​kat a ti​ze​dik pa​ran​cso​lat​hoz! A test​vé​re​-
im olyan ár​tat​la​nok, mint a ma szü​le​tett fe​ke​te​bá​rá​nyok. El​árul​ná, mi
az a bűzbom​ba?
Most már Agyar is ne​ve​tett. Ráz​kó​dott a vál​la. Fe​hér, hosszú ujjú
in​gé​ben alig ha​son​lí​tott ön​ma​gá​ra.
– A ha​zug​sá​got tény​leg a ti​ze​dik pa​ran​cso​lat tilt​ja? – kér​dez​te
Iggy.
– Fo​gal​mam sincs – fe​lel​tem. – Sze​rin​tem vág​junk át az er​dőn!
Nem tet​szik ne​kem ez az út.
A fő​úton ma​rad​tunk, amíg az is​ko​la el nem tűnt a lát​ha​tá​ron. Az​-
tán át​ló​san át​vág​tunk az er​dőn, és tud​tuk, hogy ha​ma​ro​san Anne
egyik gyü​möl​csö​sé​ben kell ki​lyu​kad​nunk.
– Árul​já​tok már el, hogy va​ló​já​ban ki csi​nál​ta a bűz​bom​bát? – kér​-
te Böki.
A sze​mem for​gat​tam.
– Hát kik?! Per​sze hogy ők! – néz​tem Gá​zos​ra, és saj​nál​tam, hogy
Iggy​re fe​les​le​ge​sen né​zek, úgy​sem lát​ja. – Nem tu​dom, mi​ért és ho​-
gyan, csak azt, hogy ők vol​tak.
– Jó, be​is​mer​jük – mond​ta egy ki​csit szé​gyen​kez​ve Gá​zos -, de az
a srác olyan sze​mét volt a ját​szó​té​ren, és va​la​ki egy „rú​gás​ra in​du​-
lok!" fel​ira​tot ra​gasz​tott Iggy há​tá​ra.
– Mond​tam, hogy azt bízd rám! – szólt köz​be Iggy. Só​haj​tot​tam
egyet.
– Ké​szül​je​tek fel, hogy az éle​te​tek kö​vet​ke​ző ré​szé​ben lép​ten-nyo​-
mon ro​ha​dé​kok​ba fog​tok bot​la​ni. – Hogy ez hány évet je​len​tett,
nem tud​tam vol​na meg​mon​da​ni. – De nem dob​hat​tok meg min​den​-
kit bűz​bom​bá​val, most biz​to​san nem. Meg​pró​bá​lunk be​il​lesz​ked​ni,

107
rém​lik? Nem fel​tű​nős​köd​ni, nem ki​lóg​ni. És a bűz​bom​ba nem a leg​-
meg​fe​le​lőbb mód​ja en​nek.
– Saj​ná​lom, Max. – Olyan őszin​tén mond​ta, hogy majd​nem el​hit​-
tem neki.
A szí​vem mé​lyén per​sze meg​ér​tet​tem őket. Sze​ret​tem vol​na lát​ni
az igaz​ga​tó ké​pét, ami​kor tu​do​mást szer​zett róla. De ak​kor is rossz
hú​zás volt, rá​adá​sul ve​szé​lyes is.
– Fi​gyel​je​tek, ti ket​ten! – mond​tam, ami​kor fel​mász​tunk egy
domb​ra, és a túl​ol​da​lon meg​je​lent Anne kert​je. – Az egész csa​pa​tot
ve​szély​be so​dor​tá​tok. Mos​tan​tól olya​nok lesz​tek eb​ben a su​li​ban,
mint a kis​an​gyal, vagy meg​néz​he​ti​tek ma​ga​to​kat! Ér​ti​tek?
– Ért​jük – mo​tyog​ta Gá​zos.
– Igen, ért​jük – mond​ta fa​nya​log​va Iggy. – Mos​tan​tól még hü​lyéb​-
bek és idi​ó​táb​bak le​szünk, hogy job​ban ha​son​lít​sunk a töb​bi​ek​re.
– He​lyes.

108
 48.
ANNE NEM UG​ROTT A NYA​KUNK​BA, AMI​KOR HA​ZA​ÉR​-
TÜNK.
– Fel​hív​tak ma az is​ko​lá​ból – kezd​te, mi​köz​ben az elő​szo​bá​ban
szé​pen fel​akasz​tot​tuk a ka​bát​ja​in​kat. – Tu​dom, hogy be kell il​lesz​-
ked​ne​tek. Na, mind​egy! Gyer​tek a kony​há​ba, kap​tok for​ró cso​kit és
sü​tit.
Ju​ta​lom a ha​zu​gok​nak? Ez az​tán a pe​da​gó​gi​ai ér​zék! Még egy le​súj​tó
pil​lan​tást ve​tet​tem Gá​zos​ra. Le​csüg​gesz​tet​te a vál​lát.
– Re​mé​lem, tud​já​tok, hogy na​gyon csa​ló​dott va​gyok a vi​sel​ke​dé​-
se​tek mi​att? – mond​ta Anne, és el​kezd​te te​le​töl​te​ni cso​ko​lá​dé​val a
bög​ré​ket. Ami​kor két mály​va​cuk​rot do​bott a bög​rém​be, meg​pró​bál​-
tam nem gon​dol​ni rá, hogy Jeb is ezt tet​te nem is olyan ré​gen.
Ki​nyi​tott egy zacs​kó cso​kis kek​szet, és az asz​ta​lon lévő tá​nyér​ba
ön​töt​te. Mind​annyi​an ne​ki​es​tünk. Az ebéd messze is volt, ke​vés is
volt.
– Ha akar​ja, meg​mu​ta​tom, ho​gyan süt​het ilyet há​zi​lag – mond​-
tam, és meg​le​pet​ten pis​log​tam. Ezek a sza​vak tény​leg el​hagy​ták a
szá​mat? Sér​tő​nek ta​lál​tam, hogy a töb​bi​ek is ennyi​re meg​le​pőd​tek.
Mi​ért, nem le​he​tek ked​ves Anne-hez?
– Van egy re​cept a zacs​kó há​tul​ján – mo​tyog​tam, és ki​vet​tem még
egy kek​szet.
– Az cso​dás len​ne, Max! Kö​szö​nöm! – eny​hült meg Anne hang​ja.
Kap​tam tőle egy ked​ves mo​solyt, az​tán a mo​so​ga​tó​hoz ment.
– Bűz​bom​ba! – kun​co​gott To​tál evés köz​ben. – Hogy ezek mi​lyen
ku​tya​ütők!

109
 49.
NEM. A NA​GYOBB JÁT​SZÓ​TÉR​RE. An​gyal a ta​ná​ra sze​mé​be né​-
zett, és ész​re​vét​le​nül el​ül​tet​te a fe​jé​ben a gon​do​la​tot. A szü​net​ben a
„ki​csik" ját​szó​te​ré​re kel​lett vol​na men​ni​ük, de An​gyal na​gyobb tér​-
re vá​gyott. Mi​ért ne játsz​hat​ná​nak a na​gyob​bik me​zőn?
– Azt hi​szem, sem​mi aka​dá​lya, hogy ne a nagy me​zőn ját​sza​tok –
mond​ta las​san An​gyal ta​ná​ra.
– Hur​rá! – ki​ál​tot​ta An​gyal egyik osz​tály​tár​sa, és ki​ro​hant a ka​-
pun a nagy ját​szó​tér​re.
– Ari​el! Gye​re, játssz ve​lünk!
An​gyal csat​la​ko​zott Me​re​dith-hez, Kay​lá​hoz és Court​ney-hez.
– Mi len​ne, ha Hattyúk ta​vát ját​sza​nánk? – kér​dez​te An​gyal. A ta​-
ná​ruk ép​pen az imént ol​vas​ta fel ne​kik a me​sét, és An​gyal imád​ta.
Az egész éle​te egy nagy „Hattyúk tava" volt. Ő egy hattyú volt.
Agyar és Max sóly​mok vol​tak, na​gyok és har​ci​a​sak. Iggy va​la​mi
nagy, fe​hér, ten​ge​ri ma​dár le​he​tett, mond​juk al​bat​rosz. Böki egy kis
fá​cán, ke​cses, bar​na és gyö​nyö​rű. Gá​zos va​la​mi tag​ba​sza​kad​tabb,
mond​juk ba​goly?
Ő meg hattyú. Ma leg​alább​is biz​to​san az.
– Igen! Játsszunk Hattyúk ta​vát!
– Én va​gyok Odett! – tar​tot​ta fel a ke​zét An​gyal.
– Én va​gyok a má​so​dik hattyú! – mond​ta gyor​san Kay​la.
– Én meg a leg​ki​sebb! – mond​ta Me​re​dith, és fel​húz​ta is​ko​lai
szok​nyá​ja szé​lét, hogy tü​tü​sebb le​gyen.
An​gyal be​huny​ta a sze​mét, és meg​pró​bál​ta hattyú​nak érez​ni ma​-
gát. Ami​kor újra ki​nyi​tot​ta, az egész vi​lág egy nagy szín​pad​dá vál​-
to​zott, és ő a leg​gyö​nyö​rűbb hattyú-ba​le​ri​ná​vá. Ke​cse​sen szök​del​ni
kez​dett a töb​bi​ek kö​rül. Pi​ru​et​tez​ve fel​ug​rott, és meg​pró​bált mi​nél
to​vább a le​ve​gő​ben ma​rad​ni. Az​tán le​hup​pant, a feje fölé emel​te a
kar​ját, és or​só​ként for​gott.
A töb​bi lány is tán​colt, láb​ujj​he​gyen ti​peg​tek a meg​bar​nult fü​vön,
és las​san moz​gat​ták kar​ju​kat, mint​ha szár​nyal​ná​nak. An​gyal
vissza​hul​lott a fűre, pör​gött-for​gott, és meg​pró​bál​ta ma​gát Odett​-
nek érez​ni, akit a va​rázs​ló hattyú​vá vál​toz​ta​tott.
Újabb pör​dü​lés, újabb mér​leg​ál​lás, az​tán egy hosszú szö​kel​lés,
ami​nek kö​ze​pén An​gyal egy pil​la​nat​ra meg​állt a le​ve​gő​ben. Annyi​-

110
ra sze​ret​te vol​na ki​tár​ni a szár​nya​it, hogy úgy tán​col​has​sa el a
hattyúk ta​vát, aho​gyan il​le​ne, de tud​ta, hogy nem sza​bad. Leg​-
alább​is most nem. Itt nem. Ta​lán majd, ha Max meg​men​ti a vi​lá​got.
Igen, mert ha Max meg​men​ti a vi​lá​got, ak​kor a hét​köz​na​pi em​be​rek
nagy ré​szé​nek úgy​is annyi lesz. Ezt Jeb mond​ta neki, ami​kor leg​-
utóbb – a múlt hó​nap​ban – az Is​ko​lá​ban volt. A hoz​zá​juk ha​son​ló
mu​tán​sok​nak na​gyobb esé​lyük van a túl​élé​sé​re. Őket túl​élés​re ter​-
vez​ték. Szó​val, ha az em​be​rek nagy ré​sze el​tű​nik a föld szí​né​ről,
An​gyal​nak nem kell töb​bé rej​te​get​nie a szár​nyát, röp​köd​het ide-
oda, és ak​kor le​het Odett, ami​kor csak akar.
Már alig vár​ta azt az időt.

111
 50.
A KED​VENC TER​MEM A TA​NU​LÓ​SZO​BA VOLT. Az is​ko​la ha​-
tal​mas könyv​tár​ral ren​del​ke​zett. A vég​te​len​nek tűnő könyv​so​ro​kat
és a hat szá​mí​tó​gé​pet a tu​dás​ra szom​ja​zó ne​bu​lók ked​vük​re hasz​-
nál​hat​ták.
Az is​ko​la könyv​tá​ro​sa egy ked​ves, okos srác volt, akit Mi​cha​el
La​za​rá​nak hív​tak. Úgy tűnt, min​den​ki sze​re​ti. Még én is ked​vel​tem.
Egy​elő​re leg​alább​is.
Az​nap ku​tat​ni sze​ret​tem vol​na. Ha ta​lál​nék egy kód​fej​tő ol​dalt, a
se​gít​sé​gé​vel meg​ta​lál​hat​nánk a szü​le​in​ket.
De mind​egyik gép fog​lalt volt. Csak szob​roz​tam ott, és nagy in​ge​-
ren​ci​át érez​tem, hogy va​la​me​lyik gye​re​ket le​lök​jem a szék​ről.
– Sza​bad a pá​lya! Én lép​tem! A srác​ra néz​tem.
– Tes​sék?
– Nincs szük​sé​gem a szá​mí​tó​gép​re. Hasz​nál​ha​tod.
– Ja, oké. Kösz.
– Te új vagy itt. Együtt já​runk an​gol nyelv és iro​da​lom órá​ra.
– Igen – is​mer​tem rá. Az éve​kig tar​tó pa​ra​no​i​á​nak kö​szön​he​tő​en
szu​per arc​me​mó​ri​ám volt. – Max​nek hív​nak.
– Tu​dom. Én Sam va​gyok. – Ked​ve​sen rám mo​soly​gott, én meg
pis​log​tam egyet, mert ak​kor vet​tem ész​re, mennyi​re jó​ké​pű. Nem
mint​ha meg​en​ged​het​tem vol​na ma​gam​nak azt a lu​xust, hogy a srá​-
co​kat a he​lyes​ség alap​ján rang​so​rol​jam. Ed​dig ugyan​is két ka​te​gó​ri​-
á​ban gon​dol​koz​tam: Ra​dí​ro​zó vagy nem Ra​dí​ro​zó. – Hon​nan köl​-
töz​te​tek ide?
– Ööö... Mis​sou​ri​ból.
– Klassz! Kö​zép-Nyu​gat! Ak​kor ez most nagy vál​to​zás le​het ne​-
ked.
– El sem tu​dod kép​zel​ni, mek​ko​ra.
– Házi fel​ada​tot csi​nálsz, vagy „ma​gán​cél​ra" aka​rod hasz​nál​ni? -
A szá​mí​tó​gép felé bic​cen​tett. Meg akar​tam kér​dez​ni, hogy mit fag​-
ga​tó​zik, de eszem​be ju​tott, hogy ta​lán egy​szerűen csak kí​ván​csi. Hogy
az em​be​rek így érint​kez​nek egy​más​sal. In​for​má​ci​ó​kat cse​rél​nek.
– Ööö... mond​juk úgy, hogy ma​gán​cél​ra – mond​tam. Megint rám
mo​soly​gott.
– Ahogy én is. Egy ka​ja​kot néz​tem meg raj​ta, amit meg sze​ret​nék

112
ven​ni. Re​mé​lem, hogy a ka​rá​cso​nyi pén​zem​ből majd fut​ja rá.
Meg​pró​bál​tam úgy mo​so​lyog​ni, mint​ha tud​nám, mi az a ka​rá​cso​-
nyi pénz. Hang? Nem se​gí​te​nél egy ki​csit? De a Hang hall​ga​tott.
Mi​u​tán vé​gig​per​get​tem a le​het​sé​ges vá​la​szo​kat, ezt fe​lel​tem: – Szu​-
per.
– Oké. Hagy​lak ne​tez​ni – mond​ta, mint​ha va​la​mi mást is sze​ret​ne
még mon​da​ni. Vár​tam egy ki​csit, de nem foly​tat​ta. Csak össze​szed​-
te a cuc​ca​it, és el​hú​zott. Úgy érez​tem ma​gam, mint egy tu​dós, aki
ép​pen eze​ket a fur​csa, bo​ga​ras em​be​re​ket ta​nul​má​nyoz​za.
Só​hajt​va le​ül​tem. Soha nem fo​gok be​il​lesz​ked​ni. Soha. És se​ho​va.

113
 51.
AGYAR​RAL LE​EL​LEN​ŐRIZ​TÜK az In​té​zet​ből ho​zott la​pok kód​-
ja​it, ami​ket ko​or​di​ná​ták​nak hit​tünk. A sa​ját ne​ve​ink kö​rül né​hány
más ne​vet is ta​lál​tunk. Napi fel​adat: rá​juk ke​res​ni a Go​og​le-ben. Be​-
ütöt​tem az el​sőt, ha​bár in​kább tűnt el​gé​pe​lés​nek, két ér​tel​met​len
szó​nak, mint név​nek: ter Borcht.
A sze​mem sar​ká​ból moz​gás​ra let​tem fi​gyel​mes, és ki​néz​tem az
ab​la​kon. An​gyal volt az, gya​kor​la​ti​lag le​be​gett a nagy ját​szó​tér fö​-
lött. A töb​bi lánnyal együtt úgy pö​rög​tek-fo​rog​tak, mint​ha ba​le​ri​-
nák len​né​nek, de An​gyal volt az egyet​len, aki há​rom mé​ter ma​gas​ra
ug​rott, és úgy füg​gött a le​ve​gő​ben, mint​ha kö​té​len lóg​na.
A fo​gam csi​kor​gat​tam. Va​jon a „be​il​lesz​ke​dés" szó​nak me​lyik ré​-
szét nem ér​tet​ték ezek a köly​kök? Az is​ten sze​rel​mé​re.
Akár​mi​lyen fur​csa, jó pár ta​lá​lat je​lent meg a mo​ni​to​ron. Az a
hely​zet, hogy a „ter Borcht" nem nyom​da​hi​ba volt. Rák​lik​kel​tem az
első ered​mény​re:
Ro​land ter Borcht. Ge​ne​ti​kus. Az or​vo​si en​ge​dé​lyét 2001-ben vissza​-
von​ták. 2002-ben em​be​re​ken vég​zett, til​tott kí​sér​le​tek mi​att el​ítél​ték. A ge​-
ne​ti​kai ku​ta​tá​sok el​lent​mon​dá​sos fi​gu​rá​ja. Éve​kig zse​ni​nek tar​tot​ták, az
em​ber​ge​ne​ti​ka út​törőjé​nek. 2002-t kö​vetően, mi​u​tán bűnös​nek ta​lál​ták em​-
be​re​ken vég​zett til​tott kí​sér​le​te​zés​ben, ter Borch​tot őrült​nek nyil​vá​ní​tot​ták.
Je​len​leg egy hol​lan​di​ai re​ha​bi​li​tá​ci​ós in​té​zet „ve​szé​lyes-gyó​gyít​ha​tat​lan"
szár​nyá​ban él.
Atya-ga​tya. Ezen az​tán gon​dol​koz​ha​tunk. Meg​pró​bál​tam fel​idéz​-
ni, mi​lyen sza​va​kat lát​tunk még a kó​dolt la​po​kon.
– Ülj egye​ne​sen! – ki​ál​tot​ta va​la​ki. Hát​ra​for​dul​tam, és ész​re​vet​-
tem, hogy igaz​ga​tónk, Mr. Pru​itt ép​pen az egyik ta​nu​ló​asz​tal​nál
ülő, ré​mült gye​rek felé ha​jol. A srác gyor​san ki​húz​ta ma​gát. A hát​-
tér​ben Mr. Laz​za​ra a sze​mét for​gat​ta. Még ő is utál​ta Mr. Pru​it​tot.
Mr. Pru​itt ez​után az asz​tal lá​bá​nak csap​ta a sé​ta​bot​ját, de olyan erő​-
sen, hogy min​den​ki ug​rott egyet ijed​té​ben.
– Ha nem tűnt vol​na fel, nem ott​hon vagy​tok, ahol úgy el​ter​pesz​-
ked​het​tek, ahogy csak akar​tok! – mond​ta go​no​szul. – Eb​ben az is​-
ko​lá​ban egye​nes ge​rinc​cel ül​tök, már ha egy​ál​ta​lán van ge​rin​ce​tek!
Eb​ben a hang​nem​ben foly​tat​ta to​vább, de én hal​kan össze​szed​-
tem a köny​ve​i​met, fel​áll​tam a szék​ről, és ész​re​vét​le​nül ki​csusszan​-

114
tam a könyv​tár hát​só aj​ta​ján.
Kö​szö​nöm, de meg​va​gyok a napi meg​alá​zás​ada​gom nél​kül is.

115
 52.
OLYAN GYOR​SAN ÉS HANG​TA​LA​NUL sur​ran​tam vé​gig a fo​-
lyo​són, ahogy csak tud​tam.
Ter Borcht: egy go​nosz ge​ne​ti​kus. Ezt ne​ve​zem, egy újabb csa​lád​-
tag! Hal​lot​tam ezt a ne​vet va​la​ha? Az biz​tos, hogy va​la​mi​lyen mó​-
don kap​cso​lat​ban áll Jeb​bel, az Is​ko​lá​val és a fe​hér kö​pe​nye​sek​kel.
Mert hány füg​get​len go​nosz ge​ne​ti​kus lé​te​zik? Biz​tos va​gyok ben​ne,
hogy mind kap​cso​lat​ban áll​nak egy​más​sal, és együtt fej​lesz​tik a
mu​tán​so​kat.
Ez ha​tal​mas át​tö​rés volt, vagy egy újabb ször​nyű csa​ló​dást je​len​tő
zsák​ut​ca. Bár​me​lyik is, alig vár​tam, hogy a csa​pat​nak is el​mond​jam.
Ahogy az egyik üres te​rem előtt el​su​han​tam, meg​lát​tam Agyart.
Nagy​sze​rű – volt még öt per​cem a kö​vet​ke​ző órá​mig. El​in​dul​tam
be​fe​lé, de ész​re​vet​tem, hogy nincs egye​dül. Egy lány volt vele, és
ko​moly arc​cal be​szélt hoz​zá. Agyar kö​zöm​bö​sen állt, amíg a lány
to​vább csa​cso​gott, és néha hát​ra​dob​ta hosszú, sö​tét​vö​rös sö​ré​nyét.
Mo​so​lyog​nom kel​lett. Sze​gény Agyar. Ki​fo​gott egy ke​res​ke​del​mi
ügy​nö​köt? Vagy rá akar​ja ven​ni, hogy lép​jen be a sakk-klub​ba?
A kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban a lány Agyar mell​ka​sá​ra tet​te mind​két
te​nye​rét, és a fal​nak lök​te. Elő​re​len​dül​tem, ki​nyúj​tot​tam a ke​zem,
hogy tel​je​sen ki​nyis​sam az aj​tót. Ha Ra​dí​ro​zó volt is, ket​ten Agyar​-
ral vag​dalt húst csi​ná​lunk be​lő​le.
Az​tán föld​be gyö​ke​re​zett a lá​bam. Nem tá​ma​dás volt. A lány úgy
ta​padt Agyar​ra, mint légy a légy​pa​pír​ra. Láb​ujj​he​gyen pi​pis​ked​ve
meg​pró​bál​ta meg​csó​kol​ni.
Agyar egy da​ra​big csak állt, az​tán meg​moz​dí​tot​ta a ke​zét, és
meg​fog​ta a lány csí​pő​jét. Biz​tos vol​tam ben​ne, hogy el​lö​ki ma​gá​tól.
Re​mél​tem, hogy nem túl dur​ván, mert nem sze​ret​tem vol​na, ha
meg​bánt​ja a lányt.
De más tör​tént. Döb​ben​ten néz​tem, hogy Agyar keze las​san vé​-
gig​sik​lik a lány há​tán, és kö​ze​lebb húz​za ma​gá​hoz. Még a fe​jét is ol​-
dal​ra dön​töt​te a cső​rö​zés​hez.
Le​ve​gőt sem véve hát​rál​ni kezd​tem, és úgy érez​tem, hogy mind​-
járt el​áju​lok.
Te jó ég!
Az​tán sar​kon pör​dül​tem, és be​vi​har​zot​tam a női mos​dó​ba.

116
 Be​zár​tam ma​gam az egyik fül​ké​be, és le​ül​tem a vé​cé​re. Hi​deg ve​-
rí​ték gyön​gyö​zött a hom​lo​ko​mon, re​meg​tem és fáz​tam, mint​ha egy
élet​ha​lál​harc után len​nék. Nem tud​tam el​fe​lej​te​ni a ké​pet a lányt
ölel​ge​tő és csó​ko​ló​zó Agyar​ról. Hi​á​ba csuk​tam be a sze​mem.
Rend​ben. Légy erős! Te ma​gas​sá​gos! El​árul​nád, mit mű​velsz?
Zi​hál​ni kezd​tem, a gyom​ro​mat úgy mar​ta a düh, mint a só​sav.
Nem. Nyu​gi, nyu​ga​lom.
Kény​sze​rí​tet​tem ma​gam, hogy mély le​ve​gő​ket ve​gyek. Ki és be.
Ki és be.
Oké. Most nyu​gi. Smá​rolt va​la​ki​vel. Nagy ügy. En​gem ez hol ér​-
de​kel? Tő​lem vé​gig​smá​rol​hat​ja az összes lányt a su​li​ban, nem?
Agyar ne​kem a... test​vé​rem. Na, nem iga​zá​ból. Csak olyan ne​kem,
mint egy test​vér. Igen. Ez az. Ki​csit meg​le​pőd​tem, de már túl va​-
gyok raj​ta. Jól va​gyok.
Fel​áll​tam, ki​sé​tál​tam a fül​ké​ből, és hi​deg víz​zel le​öb​lí​tet​tem az ar​-
com. De tény​leg, most mit ag​gó​dom?
Ta​lán azért érin​tett ennyi​re ér​zé​ke​nyen, mert ér​zel va​la​mit irán​ta –
okos​ko​dott a Hang. Ne​e​em, a Hang so​ha​sem vá​la​szol, ami​kor tény​-
leg szük​sé​gem van rá, de ve​gyünk egy olyan ma​gán​éle​ti prob​lé​mát,
mint ez, amit tény​leg ma​gam aka​rok meg​ol​da​ni, mert annyi​ra in​-
tim, és tes​sék: már​is be​le​po​fá​zik.
Ta​lán nem – gon​dol​tam dü​hö​sen.
Ti sem ma​rad​hat​tok örök​re gye​re​kek – mond​ta a Hang ked​ve​sen gú​-
nyo​lód​va. – Az em​be​rek felnőnek, és sa​ját gye​re​ke​ik lesz​nek. Gon​dol​kozz
el ezen!
Leg​szí​ve​seb​ben fel​si​kol​tot​tam vol​na, és meg​szo​rí​tot​tam a mos​dó
szé​lét, hogy ne fe​jel​jem le a fa​lat. Mint​ha tud​nék más​ra is gon​dol​ni!

117
 53.
– OTT VAN​NAK.
Ari éle​sebb​re ál​lí​tot​ta a messze​lá​tót, hogy job​ban lás​sa az úton
négy​száz mé​ter​re po​rosz​ká​ló kis cso​por​tot. A tö​ké​le​tes is​ko​lá​juk​ból
ép​pen a tö​ké​le​tes ott​ho​nuk felé sé​tál​tak. Mi​lyen klassz. A fur​gon há​-
tul​já​ba né​zett. Hat át​vál​to​zott, be​ve​tés​re kész Ra​dí​ro​zó vár​ta iz​ga​-
tot​tan a pa​ran​csát. A fe​jén egy fül​hall​ga​tó​val az új Max is mel​let​tük
ült.
– Ez a csaj már megint kö​zép​pont​ban akar len​ni – mond​ta.
Ari fel​hor​kant. Max – a régi Max – annyi​ra el van száll​va ma​gá​tól,
annyi​ra be​kép​zelt! Úgy ug​rál​tat​ja azo​kat a sze​ren​csét​len köly​kö​ket,
mint​ha a szol​gái len​né​nek.
Szol​gák. Nem is rossz öt​let. El​áb​rán​do​zott, mi​lyen len​ne, ha a
mu​táns ma​dár​ször​nyek a szol​gái len​né​nek. Min​dent ve​lük csi​nál​-
tat​na – min​den az ő dol​guk len​ne. Ők hoz​nák neki az ételt, és em​lé​-
kez​tet​nék, hogy ve​gye be a tab​let​tá​kat. Max masszí​roz​ná a vál​lát,
amit ha​so​gat a fáj​da​lom a szár​nyai mi​att. Az len​ne csak a jó élet!
Csi​po​gás hal​lat​szott, az órá​ja jel​zett. Ari be​ka​pott egy ma​rok​nyi pi​-
ru​lát, az​tán újra be​ál​lí​tot​ta az órát.
De saj​nos nem le​het​nek a szol​gái. Mert saj​nos meg kell öl​nie őket.
– Biz​to​sít​hat​lak, hogy az a csaj se​hol sem lesz töb​bé bol​dog –
mond​ta un​do​rod​va az új Max.
– Ront​suk el már​is a ked​vét! – lé​pett a gáz​ra Ari. A szí​ve iz​ga​tot​-
tan do​bol​ni kez​dett. Utál​ta Ma​xet, de imá​dott küz​de​ni vele. Nem
tu​dott en​nél iz​gal​ma​sabb, na​gyobb ki​hí​vást el​kép​zel​ni. Még Agyar
sem ért a nyo​má​ba. És mi​nél töb​bet küz​dött vele, an​nál töb​bet tu​-
dott meg ar​ról, ho​gyan kell le​győz​ni. Egy​szer majd övé lesz az utol​-
só csa​pás. De sze​ret​te vol​na lát​ni a lány meg​le​pett ar​cát.
Né​hány má​sod​perc múl​va utol​ér​ték a csa​pa​tot, és csi​kor​gó ke​rék​-
kel elé​jük vá​gód​tak.
– Pat​tan​ja​tok be, srá​cok, el​vi​szünk ben​ne​te​ket! – ki​ál​tott ki az
anyós​ülés​ről egy em​ber for​má​jú Ra​dí​ro​zó.
– Már cu​kor​ká​ra sem fut​ja? – gú​nyo​ló​dott Max. Az​tán meg​lát​ta
Arit.
Rö​hög​ve fé​ke​zett le. Imád​ta ezt! A lány sze​mé​ben fel​iz​zó gyű​lö​le​-
tet és fé​lel​met, ahány​szor csak meg​lát​ta.

118
 – Kez​dő​dik a tánc, ha​ve​rok! – ki​ál​tot​ta. – Max az enyém!
A szin​te még moz​gó fur​gon há​tul​já​ból Ra​dí​ro​zok özön​löt​tek ki.
Kez​dőd​he​tett a buli.

119
 54.
MEGINT A NAGY KÉR​DÉS: Ari élet​ben van? Fel​tá​madt? Ezen
ké​sőbb még gon​dol​koz​nom kell.
– Most már örülsz? – kér​dez​te tő​lem Agyar.
Mi​előtt rá​ve​tet​tem vol​na ma​gam a leg​kö​ze​leb​bi far​kasfi​ú​ra, egy
meg​sem​mi​sí​tő pil​lan​tást ve​tet​tem Agyar​ra.
Az egész​ben az volt a leg​szo​mo​rúbb, hogy tény​leg örül​tem. Na,
jó, nem örül​tem – csak va​la​hogy biz​to​sabb ta​la​jon áll​tam. Egy he​-
lyes srác​cal kell be​szél​get​nem az osz​tá​lyom​ból? Tel​jes sze​ren​csét​-
len​ség va​gyok. Ra​dí​ro​zok seg​gét kell szét​rúg​ni, kü​lö​nö​sen ne​vet​sé​-
ges, ne​héz szár​nya​ik alatt bot​la​do​zó Ra​dí​ro​zó​két? Va​la​hogy ez sok​-
kal in​kább én vol​tam.
A kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban az egyi​ket egy ol​dal​rú​gás​sal térd​ka​lá​-
cson ta​lál​tam, és össze​esett. Na​gyon öröm​te​li. Vi​gyázz! – fi​gyel​mez​-
te​tett a Hang, de már​is ak​ko​rát kap​tam az ál​lam​ra, hogy majd​nem
le​re​pült a fe​jem. Ússz az ár​ral! Ren​di​csek. Be​fe​jez​tem a for​du​la​tot,
amit az ütés ere​jé​től meg​kezd​tem, és egy ke​mény jobb​egye​nes​sel
vi​szo​noz​tam a maflást. Fel​vo​nyí​tott a fáj​da​lom​tól, és a fe​jét ta​po​gat​-
va térd​re ro​gyott. Pár má​sod​perc múl​va újra tal​pon volt, és vér​ben
fo​rog​tak a sze​mei. Még sze​ren​cse, hogy Gá​zos mind​két te​nye​ré​vel
fü​lön csap​ta, és be​sza​kí​tot​ta a dob​hár​tyá​it. Vo​nyít​va is​mét össze​-
esett.
Agyar ki​ik​ta​tott egy má​si​kat, az​tán Arit vet​te ke​ze​lés​be. Ami​kor
ol​dal​ra pil​lan​tot​tam, ész​re​vet​tem, hogy An​gyal egy női Ra​dí​ro​zó​val
„har​col" – a gon​do​la​ta ere​jé​vel arra kény​sze​rí​tet​te, hogy fej​jel egy
fá​nak ro​han​jon. Bang! An​gyal fe​lém vil​lan​tott egy an​gya​li mo​solyt.
Er​ről eszem​be ju​tott, hogy tisz​táz​nom kell még vele né​hány eti​kai
kér​dést.
Max, vi​gyázz! A há​tam na​gyot dön​dült, az ütés ki​szo​rí​tot​ta be​lő​-
lem a szuszt. Szű​köl​ve pró​bál​tam le​ve​gő​höz jut​ni. Ami​kor meg​for​-
dul​tam, Arit lát​tam ma​gam előtt, ahogy vi​gyo​rog​va a fe​jem felé
csap. El​ha​jol​tam az ütés elől, és min​den erő​met egy for​gó​rú​gás​ba
kon​cent​rál​tam. Ari ol​dal​ra tán​to​ro​dott, és majd​nem el​vesz​tet​te az
egyen​sú​lyát. A töb​bi Ra​dí​ro​zót gya​kor​la​ti​lag már ki​ik​tat​tuk. Már
csak Ari és én ma​rad​tam. Ari újra el​vi​gyo​ro​dott, és ak​kor el​ön​tött a
düh, sze​mem elé vö​rös köd eresz​ke​dett. A sze​mem sar​ká​ból lát​tam,

120
hogy Agyar a fák közé te​re​li a ki​seb​be​ket, és fel​száll​nak.
– Csi​nos egyen​ru​ha – vi​csor​gott Ari, és elő​vil​lan​tak éles té​pő​fo​-
gai. – Jól áll ne​ked.
– Mi az, „meg​tol​la​sod​tál"? – vág​tam vissza. – A hasz​nált​pi​a​con
vet​ted a szár​nya​i​dat? – Amíg tig​ri​sek​ként ke​rül​get​tük egy​mást,
meg​pró​bál​tam össze​gyűj​te​ni az erő​met.
A töb​bi Ra​dí​ro​zó vissza​tán​tor​gott a fur​gon​hoz. Úgy mász​tak be,
mint a rossz bo​hó​cok. Ari ész​re​vet​te őket.
– Majd leg​kö​ze​lebb, srá​cok! Ak​kor ha​gyom, hogy meg​egyé​tek a
leg​ki​seb​bet! Úgy hal​lot​tam, csir​ke​ízük van!
An​gyalt.
Mo​rog​va Ari​ra ve​tet​tem ma​gam. Ol​dal​ra ug​rott, és fe​lém ütött.
Könnye​dén el​ha​jol​tam. A düh meg​két​sze​rez​te erő​met. Ne​ki​fu​tot​-
tam, és két láb​bal a bor​dá​i​ba rúg​tam. Ha​nyatt esett, és be​vág​ta a fe​-
jét az útba.
A tor​ká​ra lép​tem, és fölé ha​jol​tam.
– Hány​szor kell té​ged meg​öl​ni? – vi​cso​rog​tam. – Úgy kö​rül​be​lül.
A sze​mé​ben olyan he​ves gyű​lö​let égett, hogy rög​tön vi​lá​gos lett: ez
már nem az a kis​gye​rek, aki tá​vol​ból fi​gyelt ben​nün​ket az Is​ko​lá​-
ban. A sa​ját apja ször​nye​teg​gé vál​toz​tat​ta, és ami a kisfiú lel​ké​ből
meg​ma​radt, azt is rég' ki​éget​ték be​lő​le. Rossz ér​zés fo​gott el, és le​-
vet​tem a lá​bam a nya​ká​ról. Hát​rébb lép​tem. Ari ful​la​doz​va fel​ült.
– Egy oda – mond​ta re​ked​ten, és a nya​kát va​kar​gat​ta. – De sem​mi
esé​lyed sincs el​le​nem. – Talp​ra ug​rott. – Csak ját​sza​do​zom ve​led,
mint macs​ka az egér​rel.
Ki​nyi​tott szárnnyal hát​rál​ni kezd​tem az erdő felé, hogy bár​mi​kor
fel​száll​has​sak.
– Na, per​sze – mond​tam, és sza​vam​ból csak úgy csö​pö​gött az el​-
len​sé​ges​ség. – Egy or​mót​lan Fran​kens​tein Puk​kan​dúr egy ádáz,
vér​szom​jas, le​győz​he​tet​len és jól ter​ve​zett egér el​len.
Vi​cso​rog​va rám ve​tet​te ma​gát, de ak​kor én már fel​száll​tam, öt
mé​ter​rel a föld fö​lött le​beg​tem, és egy​re emel​ked​tem. Ari ne​héz tes​-
té​vel a fur​gon​hoz ug​rott, és be​má​szott a hát​só aj​tón. A fur​gon​ban
egy pil​la​nat​ra mint​ha egy csí​kos hajú lányt lát​tam vol​na.
Egyik Ra​dí​ro​zó​nak sem vol​tak hosszú, sző​kí​tett tin​csei...

121
122
 55.
– VE​LE​TEK MEG MI TÖR​TÉNT?! – ki​ál​tott fel Anne. Be​ol​da​log​-
tunk a ház​ba, és au​to​ma​ti​ku​san fel​akaszt​gat​tuk vér​fol​tos dzse​ki​je​-
in​ket. To​tál a lá​bunk kö​rül ug​rált, szi​ma​tolt és mor​gott hoz​zá. An​-
gyal fel​emel​te, majd ma​gá​hoz szo​rí​tot​ta, és va​la​mit sut​to​gott a fü​lé​-
be. Csak To​tál vá​la​szát hal​lot​tam: – Azok a sze​me​tek!
– Ra​dí​ro​zok – fe​lel​te Gá​zos. – Van itt​hon va​la​mi kaja? Meg​éhez​-
tem.
– Azok meg mi​cso​dák?! – kér​dez​te Anne, és ha​tá​ro​zot​tan za​vart​-
nak lát​szott.
Le​het, hogy soha nem hal​lott ró​luk? Vagy csak a bel​ső ne​vü​ket
nem is​mer​te? – Mi homo-avis hib​ri​dek va​gyunk – mond​tam a kony​-
ha felé tart​va, ahon​nan pat​to​ga​tott ku​ko​ri​ca il​la​ta szi​vár​gott. – A
Ra​dí​ro​zok homo-lu​pus hib​ri​dek.
– Em​ber​nyu​lak?! – kér​dez​te Anne, és to​vább​ra sem ér​tett sem​mit.
Utá​nam jött.
El​ne​vet​tem ma​gam.
– Nem le​pus, ha​nem lu​pus!
– Ah! Far​kas! – fog​ta fel vég​re.
– Na, hol van a jól meg​ér​de​melt fi​nom​sá​gom? – kér​dez​tem a
kony​há​ba be​lép​ve.
– Pat​to​ga​tott ku​ko​ri​ca és al​ma​bor! – uj​jon​gott Gá​zos.
– Előbb mosd meg a ke​zed! – mond​ta Anne, az​tán vé​gig​mér​te a
fiút. Zú​zó​dá​sok bo​rí​tot​ták, de sem​mi ko​moly. An​gyal és Böki jól
vol​tak. Iggy​nek fel​ha​sadt az ajka. Agyar orra vér​zett. Be​ug​rott a
kép, ahogy az​zal a lánnyal csó​ko​ló​zik, de meg​pró​bál​tam nem gon​-
dol​ni rá.
– Tisz​tál​kod​ja​tok meg, én meg ho​zom a köt​sze​re​ket! Van va​la​ki​-
nek ko​mo​lyabb sé​rü​lé​se?
– Nincs – ko​tort a ku​ko​ri​cá​ba Böki. – De az egyik Ra​dí​ro​zó el​sza​-
kí​tot​ta a pul​csi​mat. A ro​ha​dék.
– Van tej is – tett Anne az asz​tal​ra egy üve​get, majd el​in​dult az el​-
ső​se​gély​do​bo​zért.
Se​gí​tet​tem An​gyal​nak te​jet ön​te​ni, az​tán va​la​mi sze​met szúrt: ez
más már​ká​jú tej volt, mint az ed​di​gi​ek. Az ed​di​gi​e​ken raj​zok vol​-
tak. Raj​zok és el​tűnt gye​re​kek fény​ké​pei. Ezen az üve​gen egy boci

123
mo​soly​gott, és se​hol sem lát​tam el​ve​szett gye​re​ke​ket. Hm!
Uzson​na után le​ül​tem, hogy meg​ír​jam a házi fel​ada​to​mat, ami
sze​rény nyo​mott vé​le​mé​nyem sze​rint nem más, mint a fel​nőt​tek
gye​re​ke​ken al​kal​ma​zott „táv​kín​zá​sa". Anne le​ült mel​lém.
– Szó​val a Ra​dí​ro​zok em​ber-far​kas hib​ri​dek. És meg​tá​mad​tak
ben​ne​te​ket? Elő​for​dult már más​kor is? Hon​nan jön​nek? És hon​nan
tud​ják, hol vagy​tok?
Rá​néz​tem.
– Ez nincs ben​ne a je​len​té​se​i​ben? – kér​dez​tem. – Az ak​tá​i​ban?
Igen, meg​tá​mad​tak. Ahogy szok​tak. Ők amo​lyan sző​rös fegy​ve​-
rek... erre ter​vez​ték őket. Ők vol​tak az Is​ko​la biz​ton​sá​gi és bör​tön​-
őrei. A bün​te​tők. Mi​ó​ta el​szök​tünk, a Ra​dí​ro​zok nyo​munk​ban van​-
nak. Már vár​tam, hogy fel​buk​kan​ja​nak. Ed​dig még soha nem hagy​-
tak ne​künk nyug​tot.
– Mi​ért nem szól​ta​tok er​ről ne​kem? – kér​dez​te ag​go​dal​mas arc​cal.
Meg​ráz​tam a fe​jem.
– Biz​tos vol​tam ben​ne, hogy tud​ja. Maga egy cso​mó dol​got tud
ró​lunk. Szó​val nem akar​tam el​tit​kol​ni a Ra​dí​ro​zó​kat, vagy ilyes​mi.
Anne fel​só​haj​tott.
– Plety​ká​kat hal​lot​tunk ró​luk, de annyi​ra kép​te​len​ség​nek vél​tük a
lé​te​zé​sü​ket, hogy a mese ka​te​gó​ri​á​já​ba so​rol​tuk. Azt mon​dod, ezek
a Ra​dí​ro​zok min​dig meg​ta​lál​nak ben​ne​te​ket? De ho​gyan?
Ta​lán a chi​pem mi​att. Amit va​la​ki volt olyan ked​ves, és a ka​rom​ba
ül​te​tett. Vál​lat von​tam, és a tan​köny​vem felé for​dul​tam.
Igen, at​tól fél​tem, hogy a chip a bű​nös. Biz​tos nem le​het​tem ben​-
ne, de en​nek volt a leg​töb​be esé​lye. El​jött a pil​la​nat, hogy be​szél​jek
róla Anne-nek. Ta​lán az FBI ku​ta​tói ki tud​nák mű​te​ni va​la​hogy. De
va​la​mi vissza​tar​tott. Egy​sze​rű​en kép​te​len vol​tam bíz​ni ben​ne. Ta​-
lán öt év múl​va, ha még itt le​szünk. Is​te​nem, ezt a nyo​masz​tó gon​-
do​la​tot!
Ugyan​is a na​pok​ban arra gon​dol​tam, hogy ta​lán még​sem az én
chi​pem az oka, ha​nem va​la​mi más. Pél​dá​ul To​tál chip​je. Vagy va​la​-
ki más​ban is nyom​kö​ve​tő van. Mond​juk An​gyal​ban. Soha nem le​-
het tud​ni.
Anne fel​állt.
– El​in​té​zek né​hány hí​vást – mond​ta ha​tá​ro​zot​tan. – Ezek az utol​-
só Ra​dí​ro​zok, aki​ket lát​ta​tok.
Majd​nem el​ne​vet​tem ma​gam a na​i​vi​tá​sán.

124
125
 56.
– JÓ ÉJT, TIFFA​NY-KRIS​TÁLY! – mo​so​lyog​tam rá, és Böki vissza​-
mo​soly​gott. Egy​más​ra rak​tuk az ök​le​in​ket, és a má​sik ke​zünk​kel
meg​ütö​get​tük.
– Jó éjt! – fe​küdt le ké​nyel​mes pár​ná​já​ra Böki. – Max, itt ma​ra​-
dunk egy da​ra​big? Ugye, nem in​du​lunk már, mond​juk... hol​nap?
– Nem. Hol​nap még nem. De légy ré​sen! És pró​bálj meg be​il​lesz​-
ked​ni, oké?
– Oké. Ne​kem könnyen megy a be​il​lesz​ke​dés. Már há​rom ba​rát​-
nőm van, akik​kel egy​más mel​lett ülünk az ét​ke​ző​ben. A ta​ná​ra​im
sze​ret​nek.
– Per​sze hogy sze​ret​nek! Té​ged nem le​het nem sze​ret​ni – pu​szil​-
tam hom​lo​kon, és ki​lép​tem a fo​lyo​só​ra, hogy An​gyalt is ágy​ba dug​-
jam.
Ami​kor be​nyi​tot​tam, ak​kor vet​tem ész​re, hogy Anne már meg​elő​-
zött, ép​pen be​ta​kar​ta An​gyalt.
– Hosszú na​pod volt, drá​gám – mond​ta Anne, és ki​si​mí​tot​ta a tin​-
cse​ket An​gyal ar​cá​ból. – Most itt az ide​je, hogy aludj egy na​gyot!
– Oké – fe​lelt An​gyal.
– És Ari​el, ne en​gedd To​tált az ágyad​ba! – mond​ta Anne. – Van
sa​ját he​lye.
– Ühüm – bó​lo​ga​tott An​gyal szó​fo​ga​dón. A sze​me​met for​gat​tam.
To​tál már ak​kor An​gyal ágyá​ban lesz, mi​előtt Anne öt lé​pést ten​ne
a fo​lyo​són.
– Szép ál​mo​kat... – kö​szönt el az ügy​nök.
– Ró​zsás csó​ko​kat – fe​jez​te be An​gyal jó​ked​vű​en. Anne ránk mo​-
soly​gott, és ki​ment.
To​tál az ágy​ra ug​rott, An​gyal fel​haj​tot​ta neki a ta​ka​rót, hogy be​-
búj​jon alá, és a ku​tya le​tet​te fe​jét a pár​na egyik sar​ká​ra. Mind​ket​tő​-
jü​ket bel​jebb tol​tam.
– Be​le​hal​na ez a spi​né, ha fel​jebb te​ker​né a fű​tést? Olyan hi​deg
van itt, hogy a far​kam jég​csap​pá vál​to​zik. Ez a szo​ba egy fri​zsi​der!
– mo​rog​ta To​tál.
Egy​más​ra mo​so​lyog​tunk An​gyal​lal.
– Jól vagy? – kér​dez​tem. Bó​lin​tott.
– Csak nem örül​tem a Ra​dí​ro​zok fel​buk​ka​ná​sá​nak.

126
 – Ez​zel én is így va​gyok. Ari​tól tény​leg a hi​deg ki​ráz. Be​le​lát​tál a
fe​jé​be?
– Sö​té​tet lát​tam. Vö​rös kö​döt. Dü​höt. El​len​té​tes és za​vart gon​do​-
la​to​kat. Gyű​löl ben​nün​ket.
Össze​hú​zott hom​lok​kal hall​gat​tam a be​szá​mo​lót.
– Csak té​ged sze​ret – fe​jez​te be An​gyal. – De té​ged na​gyon.

127
 57.
KI​LÉP​TEM AN​GYAL SZO​BÁ​JÁ​BÓL, és meg​pró​bál​tam ke​vés​bé
döb​bent ké​pet vág​ni. Ari sze​ret en​gem? Úgy, mint egy kisfiú, vagy
úgy, mint egy fel​nőtt Ra​dí​ro​zó? Ezért akar meg​öl​ni? El kel​le​ne ol​-
vas​nia va​la​me​lyik tin​ima​ga​zin cik​két az ud​var​lás​ról.
Va​la​mi zajt hal​lot​tam, és fel​kap​tam a fe​jem. Ép​pen jó​kor, a fo​lyo​-
són majd​nem Agyar​ba üt​köz​tem.
– Al​sza​nak? – kér​dez​te. Bó​lin​tot​tam.
– Ki​szív​ta az ere​jü​ket a suli. Meg a Ra​dí​ro​zok.
– Gon​do​lom.
Lát​tuk, hogy Anne ki​jön Böki szo​bá​já​ból. Ránk mo​soly​gott, az​tán
sut​tog​va jó éj​sza​kát kí​vánt, és el​in​dult le​fe​lé a lép​csőn. Ami​kor arra
gon​dol​tam, hogy Böki az ő ké​pé​vel al​szik el, meg​fe​szült az áll​kap​-
csom.
– Hagyd, hadd él​vez​zék ki, amíg te​he​tik! – ol​va​sott Agyar a vo​ná​-
sa​im​ról. De utál​tam érte.
– A he​lyem​re tör – bu​kott ki be​lő​lem aka​rat​la​nul. Agyar vál​lat
vont:
– Ugyan, te har​cos vagy, nem szá​raz​daj​ka! Le​ve​gő után kap​kod​-
tam, ez fájt.
– Nem le​he​tek mind​ket​tő? Mi​ért, nem​tö​rő​döm anyá​nak tar​tasz?
Az a ba​jod ve​lem, hogy nem va​gyok elég nő​i​es?! – gu​rul​tam düh​be,
és rá​zú​dí​tot​tam min​den el​foj​tott ha​ra​gom. – Nem va​gyok olyan,
mint az a vö​rös hajú lány, aki​vel össze​ra​gad​tál?! – A ke​zem ma​gá​-
tól fel​emel​ke​dett, és már el is csat​tant a po​fon.
Mi​vel nem egy úri​em​ber​ről, ha​nem Agyar​ról volt szó, rög​tön
vissza​kap​tam. Ak​ko​rát adott, hogy majd​nem a fal​nak csa​pód​tam.
Meg vol​tam sem​mi​sül​ve: nem​csak azért, mert a leg​jobb ba​rá​tom​ra
tá​mad​tam, ha​nem mert úgy be​szél​tem, mint egy fél​té​keny frus​ka.
Ami nem vol​tam. Tény​leg nem.
Ott áll​tam a le​ve​gőt kap​kod​va, érez​tem, hogy az ar​com lán​gol a
meg​alá​zott​ság​tól és a düh​től. A ke​ze​met hol ököl​be szo​rí​tot​tam, hol
ki​en​ged​tem, és leg​szí​ve​seb​ben el​süllyed​tem vol​na.
Rám né​zett az​zal a sö​tét sze​mé​vel, és vár​tam, hogy to​vább gú​-
nyol​jon a vö​rös hajú dé​mon mi​att.
Kö​ze​lebb ha​jolt, olyan kö​zel, hogy az arca csak né​hány cen​ti​re

128
volt az enyém​től. So​ká​ig ha​son​ló ma​ga​sak vol​tunk, de az utób​bi két
év​ben na​gyon le​ha​gyott. A sze​mem a vál​lá​val volt egy ma​gas​ság​-
ban.
– Ha jól em​lék​szem, te is elég nőies vagy – mond​ta hal​kan. Most
jöt​tem csak iga​zán za​var​ba, ugyan​is Agyar arra a pil​la​nat​ra em​lé​-
kez​te​tett, ami​kor két hét​tel ez​előtt meg​csó​kol​tam a ten​ger​par​ton.
Úgy lát​szik, nem tud​ja le​va​kar​ni ma​gá​ról a lá​nyo​kat... A fo​ga​mat
csi​kor​gat​tam, és in​kább nem vá​la​szol​tam.
– És jó anya vagy. De mi​vel még csak ti​zen​négy éves vagy, nem
kell anyá​nak len​ned. Vár​hatsz az​zal még vagy tíz évet!
El​ment mel​let​tem, és sú​rolt a vál​lá​val, ahogy ott áll​tam meg​der​-
med​ve. Az iga​zi anya​ság​ra utalt, sa​ját gye​re​kek​kel. A csa​pat​ra szin​-
te a sa​ját gye​re​keim​ként te​kin​tet​tem, de Agyar a sa​ját, vér sze​rin​ti
gye​re​ke​im​re cél​zott. Ugyan​ar​ról be​szélt, ami​ről nem​ré​gi​ben a Hang
is.
Leg​alább egé​szen új és friss mó​don gyű​löl​het​tem az éle​te​met.
– Jut eszem​be – for​dult vissza Agyar a fo​lyo​só vé​gé​ről -, el​kezd​-
tem egy blo​got. Az is​ko​la szá​mí​tó​gé​pén írom. Tu​dom, hogy min​-
den sza​bály​nak el​lent​mond. „Agyar blog​ja" a címe – kun​co​gott,
ahogy csak ő tud. – Ha ked​ved van, ke​ress rá... anyu​ci.

129
 58.
HI​DEG VOLT AZ ÉJ​SZA​KA, de az új Max meg sem érez​te.
Vissza​ara​szolt az ágon, és a há​tát a dur​va fa​törzs​nek dön​töt​te. A
ne​héz lát​cső húz​ta a nya​kát. Át​fog​ta fel​hú​zott tér​dét, és a sze​mé​ből
for​ró könny​csepp buggyant ki, majd vé​gig​gör​dült az ar​cán. A má​-
sik Ma​xet néz​te egész nap. Néz​te és ta​nul​má​nyoz​ta. De nem volt
könnyű. Fáj​dal​mas volt.
– Ó, Max! – sut​tog​ta, mi​köz​ben az Anne há​zá​nak ab​la​ka mö​gött
álló Ma​xet fi​gyel​te. – Tu​dom, mit ér​zel! Én és te min​dig egye​dül le​-
szünk, akár​mennyi​en is ve​gye​nek kö​rül ben​nün​ket!

130
 59.
MÁS​NAP REG​GEL A SULI ELŐTT nagy tu​ris​ta​bu​szok fo​gad​tak
ben​nün​ket, gya​kor​la​ti​lag el​fog​lal​ták az egész par​ko​lót. Mi​köz​ben a
csa​pat tag​jai el​ve​gyül​tek a gye​re​kek kö​zött, ész​re​vet​tem új ba​rát​nő​-
met, J. J.-t. In​tett, és oda​jött hoz​zám.
– Ma kü​lön​le​ges nap lesz – kezd​te. – Is​ko​la​ki​rán​du​lás​ra me​-
gyünk.
– Is​ko​la​ki​rán​du​lás​ra?! – kér​dez​tem, és lel​ki sze​me​im előtt meg​je​-
lent egy he​gyek-völ​gyek kö​zött ki​rán​du​ló is​ko​lás​cso​port.
– Ja, el​lá​to​ga​tunk a Fe​hér Ház​ba, sze​re​tett ve​ze​tőnk ott​ho​ná​ba!
Ami azt je​len​ti, hogy ma nincs ta​ní​tás, és ha má​kunk van, há​zit sem
ka​punk!
J. J.-re mo​so​lyog​tam, bír​tam a stí​lu​sát. Se nem be​kép​zelt, se nem
ka​rót nyelt. Nem vet​te túl ko​mo​lyan a dol​go​kat. Mint – pél​dá​ul –
én.
– Oké – mond​tam -, ak​kor irány a Fe​hér Ház!
– Osz​tály, erre gyer​tek! – mond​ta egy lány.
Iggy össze​húz​ta a szem​öl​dö​két. A han​gok​ra össz​pon​to​sí​tott,
Agyar ci​pő​tal​pá​nak sur​ro​gá​sát hall​gat​ta a jár​dán. Egy pil​la​nat múl​-
va oda​ér, és a kö​vet​ke​ző má​sod​perc​ben Iggyt már​is el​nye​li a za​j​-
óce​án, ami​ben kép​te​len lesz meg​kü​lön​böz​tet​ni a han​go​kat.
Egy kéz gyen​gé​den meg​érin​tet​te a vál​lát:
– A mi osz​tá​lyunk arra van – szó​lalt meg egy hang, ami​re Iggy
egy​ből rá​is​mert. Azé a lá​nyé volt, aki a te​rem​ben két és fél mé​ter​re,
észak​ke​let​re ült tőle.
Iggy za​var​ba jött, úgy állt ott, mint egy vak idi​ó​ta, aki nem tud a
vi​lá​gá​ról sem.
– A ta​ná​runk sem tud​ja el​dön​te​ni, mer​re men​jen – ma​gya​ráz​ta a
lány. Iggy em​lé​ke​zett rá, hogy Tess​nek hív​ják.
– Vagy úgy – in​dult el abba az irány​ba, amer​re a lány fi​no​man
lök​dös​te. – Kösz!
– Nincs mit – fe​lel​te Tess la​zán. – Tu​dod, ami​kor az osz​tá​lyunk​ba
ke​rül​tél, egé​szen meg​könnyeb​bül​tem. Most már leg​alább nem ló​-
gok ki annyi​ra.
Mi​ért, te is egy vak, mu​táns ma​dár​kö​lyök vagy? – kér​dez​te ma​gá​ban
Iggy, mert tel​je​sen nem ér​tet​te a dol​got.

131
 – Tu​dod, én is ma​gas va​gyok a ko​rom​hoz ké​pest. Az em​be​rek
min​dig az​zal jön​nek, hogy örülj neki, le​het be​lő​led ko​sa​ras, meg
mo​dell, meg ilye​nek. De ha ti​zen​négy éve​sen két mé​ter ma​gas
vagy, ak​kor ez nem tud meg​vi​gasz​tal​ni – fe​jez​te be. – Leg​alább
most már nem va​gyok egye​dül. Össze​il​lünk.
Iggy fel​ka​ca​gott, és ab​ban a pil​la​nat​ban meg​hal​lot​ta Agyar lép​te​-
it. Érez​te, ahogy a fiú fi​no​man meg​érin​ti a dzse​ki​jét, és jel​zi, hol
van.
– Tess! – ki​ál​tott a ta​nár.
– Men​nem kell! Tu​dod, én va​gyok a he-Tess – vic​ce​lő​dött. – Ké​-
sőbb még be​szé​lünk, a túra alatt, oké?
– Oké – fe​lelt Iggy ká​bul​tan. Hal​lot​ta Tess tá​vo​lo​dó, könnyű lép​-
te​it. Mi tör​tént? Úgy érez​te ma​gát, mint​ha el​ütöt​te vol​na egy ka​mi​-
on.
– Bom​la​nak utá​nad a nők, mi, Ca​sa​no​va? – csip​ke​lő​dött Agyar.
– Wa​shing​ton D.C.-ben ren​ge​teg dol​gunk lesz! – szó​lalt meg az
egyik ta​nár a busz ele​jé​ben. Fel​emel​te a hang​ját, hogy túl​ki​a​bál​ja a
mo​tor​zú​gást. – Ma dél​előtt be​jár​juk a Ca​pi​to​li​u​mot, és meg​néz​zük,
hol ta​lál​koz​nak a kép​vi​se​lő​ház tag​jai a sze​ná​to​rok​kal. Az​tán a Vi​et​-
na​mi Em​lék​mű​nél töl​tünk el egy fél órát, a Fal​nál. Ebéd után pe​dig
irány a Fe​hér Ház!
Az An​gyal mel​lett ülő Ca​ra​lyn han​go​san hü​le​de​zett és na​gyon iz​-
ga​tott​nak tűnt.
– Alig vá​rom már, hogy lás​sam a Fe​hér Há​zat – mond​ta An​gyal,
és Ca​ra​lyn bó​lin​tott.
– Bár​csak el​me​het​nénk a Ter​mé​szet​tu​do​má​nyi Mú​ze​um​ba! –
mond​ta Ca​ra​lyn. – Vol​tál már ott?
– Nem.
– Na​gyon klassz hely! Van​nak di​no​szau​rusz-csont​vá​zak, és egy
ha​tal​mas, ki​tö​mött bál​na lóg a mennye​zet​ről. A me​te​o​rok​ról meg a
gyé​mán​tok​ról nem is be​szél​ve!
– Jól hang​zik – mond​ta An​gyal, és arra gon​dolt, hogy meg​ké​ri
Anne-t, vi​gye el oda őket. De az is le​het, hogy te​le​pa​ti​ku​san rá​ve​szi
a ta​ná​ru​kat. In​kább még​sem. Ha Max rá​jön​ne, ször​nyen ki​akad​na.
An​gyal meg​si​mo​gat​ta a koc​kás szok​nyá​ja övé​be du​gott Ce​lesz​ti​-
na fe​jét, és úgy dön​tött, tart​ja ma​gát a prog​ram​hoz. Egy​elő​re.

132
133
 60.
HA HI​Á​NYOD LEN​NE KÖ​ZÉP​KO​RÚ, FE​HÉR FÉRFI​AK​BÓL,
ak​kor ugorj el a Ca​pi​to​li​um​hoz. Nem a kép​vi​se​lő​ház​ra gon​do​lok,
mert ott akad egy kis tar​ka​ság, de a sze​ná​tus... jesszus. Gye​rünk,
még több tesz​tosz​te​ront az or​szág​nak!
A Ca​pi​to​li​um épü​le​té​ben meg​néz​het​tünk egy rö​vidfil​met az Ala​-
pí​tó Atyá​ink​ról és ar​ról, ho​gyan tö​re​ked​tek a le​he​tő leg​tö​ké​le​te​sebb
kor​mány​za​ti rend​szer ki​ala​kí​tá​sá​ra. Tény​leg, annyi​ra őszin​ték​nek
tűn​tek a „tö​ké​le​tes egy​ség" meg a „min​den em​ber egyen​lő​nek szü​-
le​tett" jel​sza​va​ik​kal. Csak azok​ról a rab​szol​gák​ról fe​led​kez​tek el
ilyen​kor, aki​ket hasz​ná​la​ti tárgy​ként bir​to​kol​tak. De iga​zán nem
aka​rok ün​nep​ron​tó len​ni.
Mind​ezek el​le​né​re a sza​va​i​kat hall​va, el​néz​ve az Al​kot​mányt, lát​-
va ne​mes tö​rek​vé​se​ik egész tör​té​ne​tét – az em​ber már-már hitt ne​-
kik. El​hit​te, hogy tény​leg va​la​mi jót és iga​zat pró​bál​tak lét​re​hoz​ni.
És ta​lán tény​leg úgy, ahogy az​előtt és az​óta még egyet​len or​szág
sem.
Te​hát rö​vi​den: a de​mok​rá​cia kap tő​lem egy nagy like-ot.
A Vi​et​na​mi Fal elég ször​nyű volt. Kép​zelj el egy ha​tal​mas, sima
fe​ke​te kö​vet a há​bo​rú​ban el​esett em​be​rek ne​ve​i​vel te​le​vés​ve. Na​-
gyon le​han​go​ló. Böki el​kö​vet​te azt a hi​bát, hogy meg​érin​tet​te a fa​-
lat. Majd​nem össze​esett. Bö​ki​nek elég volt meg​érin​te​nie va​la​mit, és
a hát​ra​ha​gyott rez​gé​sek​ből fel tud​ta idéz​ni azo​kat az em​be​re​ket (az
ér​zé​se​ik​kel együtt), akik kap​cso​lat​ba ke​rül​tek vele. A fal nagy sok​-
kot je​lent​he​tett szá​má​ra. Új​don​sült ba​rát​női át​ka​rol​ták, és egyi​kük
zseb​ken​dőt vett elő. Majd ké​sőbb be​szé​lek vele er​ről. Az​tán jött a
Fe​hér Ház.
Nos. Egy nagy, puc​cos ud​var​ház, ha tud​ni aka​rod. Nem va​la​mi
kas​tély. Nem olyan dí​szes, mint a Tádzs Ma​hal vagy a Gra​celand.
De azért mu​cho ha​tá​sos.
Tu​dod, a Fe​hér Ház​ban len​ni – kö​rül​vé​ve lát​ha​tat​lan, mű​vé​szi
szint​re fej​lesz​tett biz​ton​sá​gi rend​sze​rek​kel és na​gyon is lát​ha​tó
fegy​ve​res őrök​kel – maga a biz​ton​ság! Ha va​la​ki meg akar tá​mad​ni
ben​nün​ket, elő​ször át kell jut​nia a Fe​hér Ház biz​ton​sá​gi rend​sze​rén.
Ez meg​nyug​ta​tó volt.
Lát​tuk a (Vö​rös, Kék, Zöld) szo​bák „pa​pa​gáj"-gyűj​te​mé​nyét és az

134
„Ál​la​mok" me​ga​ebéd​lő​jét is. A könyv​tár már csak olyan egér​lyuk
volt, mint a könyv​tá​rak ál​ta​lá​ban. Az el​nö​ki por​ce​lá​nok egy egész
kü​lön szo​bát kap​tak. Ez ki​ver​te ná​lam a biz​to​sí​té​kot – mi kö​vet​ke​-
zik, ta​lán az el​nö​ki spejz?!
Egy idő után a kü​lön​bö​ző szí​nek el​le​né​re a szo​bák kezd​tek össze​-
mo​sód​ni: kis​mé​re​tű stíl​bú​to​rok, csi​csás füg​gö​nyök, hí​res fest​mé​-
nyek hí​res em​be​rek​ről, aki​ket néha még fel is is​mer​tem. Ami​kor
azok​ra a tör​té​nel​mi ese​mé​nyek​re gon​dol​tam, amik ezen a szent he​-
lyen le​ját​szód​tak, szin​te be​le​bor​zong​tam. De le​het, hogy csak ala​-
csony​ra volt ál​lít​va a fű​tés.
Az​tán az ütött szö​get a fe​jem​ben, hogy én, Ma​xi​mum Ride itt va​-
gyok egy is​ko​la​ki​rán​du​lás ke​re​té​ben. De most gon​dolj bele, azért ez
el​ké​pesz​tő nem? A múlt hé​ten tet​tem be a lá​bam elő​ször egy is​ko​lá​-
ba. Egy ku​tya​ket​rec​ben nőt​tem fel. És ki​cse​szett szár​nya​im van​nak.
Még​is itt va​gyok, be​il​lesz​ked​ve a leg​job​bak közé, és ügye​sen együtt
játsz​va a töb​bi​ek​kel. Néha tény​leg le a ka​lap​pal ma​gam előtt.
A ve​ze​tőnk vé​gül be​ka​nya​ro​dott ve​lünk a lá​to​ga​tó​köz​pont​ba.
– Tíz per​ce​tek van, hogy aján​dék​tár​gya​kat ve​gye​tek – mond​ta.
J. J. el​in​dult a vit​ri​nek felé. Ne​kem sen​kim sem volt, aki​nek em​-
lék​tár​gyat vi​het​tem vol​na. Nem gyűj​tö​get​he​tünk ka​ca​to​kat. Le​húz​-
ná​nak re​pü​lés köz​ben.
Lát​tam, hogy Böki és Gá​zos a köny​ve​ket né​zik.
– Ugye, mi​lyen nagy​sze​rű volt! – lel​ke​se​dett Böki. – El sem hi​-
szem, hogy a Fe​hér Ház​ban vol​tunk! Én is sze​ret​nék el​nök len​ni!
– Ak​kor én le​szek az al​el​nök – ajánl​ko​zott Gá​zos.
– Biz​to​san jól csi​nál​ná​tok – mond​tam ud​va​ri​a​san. – Együtt in​dul​-
hat​ná​tok a Mu​táns Párt szí​ne​i​ben a torz​szü​löt​tek plat​form​já​val.
Nem prob​lé​ma. Biz​tos va​gyok ben​ne, hogy Ame​ri​ka fel​ké​szült rá​-
tok.
Kör​be​néz​tem, és ész​re​vet​tem Agyart. A vö​rös dé​mon per​sze ott
le​gyes​ke​dett kö​rü​löt​te, ami ha​lál​ra ide​ge​sí​tett. Nem ér​tet​tem,
Agyar ho​gyan ké​pes el​vi​sel​ni ezt a bár​gyún mo​soly​gó bó​lo​ga​tó-
Man​cit. Egy​sze​rű​en nem fért a fe​jem​be. Rá​adá​sul Iggy is egy
lánnyal be​szél​ge​tett – a csaj va​la​mi kül​ügy​mi​nisz​té​ri​u​mi se​lyem​sá​-
lat ta​pe​rolt, és együtt ne​ve​tett Iggy​vel. Re​mé​lem, ked​ves. És nem
Ra​dí​ro​zó.
De hol volt a vi​lág leg​éde​sebb és leg​ijesz​tőbb An​gya​la?
A tö​me​get für​kész​tem. Az osz​tá​lyun​kon kí​vül akadt még né​hány

135
tu​ris​ta, és egy má​sik cso​port is... Csak An​gyalt nem lát​tam. Se​hol.
Szü​le​tett te​het​sé​ge van a fel​szí​vó​dás​hoz.
– Böki, hol van An​gyal? Böki kör​be​né​zett.
– Nem tu​dom, ta​lán a vé​cén? El​in​dul​tam Agyar felé.
– Bocs! – mond​tam fe​szül​ten, és si​ke​rült fél​be​sza​kí​ta​nom a vö​rös
hajú dé​mon ra​jon​gá​sát. – Nem lá​tom An. Ari​elt.
Agyar is kör​be​né​zett. A vö​rös hajú dé​mon rám mo​soly​gott:
– Te vagy Nick húga, ugye? Va​la​ki ment​sen meg!
– Aha.
Agyar fe​lém for​dult:
– Me​gyek, meg​ke​re​sem.
Kö​vet​tem a be​já​ra​tok felé, amer​ről ér​kez​tünk. Tény​leg más sem
hi​ány​zott. Meg​pró​bál​tunk be​il​lesz​ked​ni, nem ki​lóg​ni a sor​ból, erre
ő el​ve​szik a fran​cos Fe​hér Ház​ban! Ott, ahol el​tű​né​sé​vel a leg​na​-
gyobb ka​va​ro​dást okoz​hat​ja. Kér​dez​zem meg a ta​ná​rát? Ri​asszak
egy biz​ton​sá​gi őrt? Le​het, hogy csak el​ve​szett, de az is le​het, hogy
el​ra​bol​ták a Ra​dí​ro​zok. Megint. Ennyit a biz​ton​ság​ér​zé​sem​ről. Fe​né​-
be.
A te​rem​nek há​rom be​já​ra​ta volt, mind​egyik előtt őr állt. Hol
kezd​jük?
A tö​me​gen iz​ga​tott hul​lám​zás fu​tott vé​gig, amit sut​to​gás kí​sért.
Mi​vel ma​ga​sabb vol​tam a több​ség​nél, be​lát​tam a ter​met. A tö​meg
szét​vált, és ész​re​vet​tem An​gyalt, aki mo​so​lyog​va fe​lém tar​tott.
Egyik ke​zé​ben Ce​lesz​ti​nát fog​ta. A plüss​ma​ci​ról az ju​tott eszem​be,
hogy rá​fér​ne egy ala​pos mo​sás.
Az​tán ész​re​vet​tem, hogy mit fog An​gyal a má​sik ke​zé​ben.
Az el​nök ke​zét. Bi​zony, az el​nök kö​ze​le​dett fe​lénk, vagy a ha​son​-
má​sa.
Le​esett ál​lal bá​mul​tam a pá​rost. A te​rem​be fe​ke​te ru​hás, fül-hall​-
ga​tós őrök si​et​tek, még őket is meg​lep​te a do​log.
– Szia, Max! – mond​ta An​gyal. – El​té​ved​tem. De Mr. Dan​ning
vissza​ho​zott.
– Szia... ööö... Ari​el! – mond​tam hal​kan, és az ar​cát für​kész​tem.
Az​tán rá​néz​tem az el​nök​re. Annyi​ra va​ló​sá​gos volt, sok​kal va​ló​sá​-
go​sabb, mint mond​juk a té​vé​ben. – Ööö... kö​szö​nöm, uram.
Kap​tam tőle egy me​leg mo​solyt.
– Ez csak ter​mé​sze​tes, kis​asszony! A húga mond​ta, hogy már biz​-
to​san ag​gó​dik. Tud​ja, hogy na​gyon ki​vé​te​les kis​test​vé​re van?

136
 Va​ló​ban, uram? És mire gon​dol, ta​lán a szár​nya​i​ra, vagy már​is
be​le​má​szott az agyá​ba? Te jó ég. Va​la​hogy rossz ér​zé​sem volt az
egés​szel kap​cso​la​to​san. An​gyal ar​cát ta​nul​má​nyoz​tam, de csak a
szo​ká​sos ár​tat​lan pofi​kát és ri​adt sze​me​ket lát​tam. Nem mint​ha be​-
dől​tem vol​na neki.
– Tu​dom, uram – fe​lel​tem. – Kö​szö​nöm, hogy meg​ta​lál​ta. És hogy
vissza​hoz​ta.
An​gyal ta​ná​ra tel​je​sen eksz​tá​zis​ba jött. Ráz​ta az el​nök ke​zét, és
hol kö​szö​ne​tét mon​dott, hol el​né​zést kért.
– Nincs mit meg​kö​szön​nie! – Az el​nök (Ame​ri​ka tör​vé​nyes el​nö​-
ke) le​ha​jolt An​gyal​hoz, és ezt mond​ta neki: – Vi​gyázz ma​gad​ra! Ne​-
hogy megint el​vessz ne​kem!
– Nem fo​gok – ígér​te An​gyal. – Kö​szö​nöm, hogy meg​ta​lált! Ami​-
kor meg​pas​kol​ta An​gyal fe​jét, ug​rál​ni kezd​tek gön​dör tin​csei.
Az​tán a tö​meg felé in​tett, és el​in​dult ki​fe​lé a lá​to​ga​tó​köz​pont​ból.
A biz​ton​sá​gi őrök utá​na sprin​tel​tek, mint a mo​to​ri​zált han​gyák.
Min​den​ki ben​nün​ket né​zett. Eről​te​tett mo​sollyal a ké​pe​men An​-
gyal elé tér​del​tem:
– Nem hi​szem el, hogy ez meg​tör​tént! Jól vagy? An​gyal bó​lin​tott.
– Annyi​ra fél​tem. Ami​kor fel​néz​tem, az egész osz​tály el​tűnt. Az​-
tán el​in​dul​tam egy fo​lyo​són, majd egy má​si​kon, és az el​nök meg​ta​-
lált. De sem​mi kü​lö​nös nem tör​tént. Vagy​is egyik ürge sem vál​to​-
zott át Ra​dí​ro​zó​vá, vagy ilyes​mi.
– Oké​éé – mond​tam, de a szí​vem még min​dig he​ve​sen vert. –
Most már ma​radj mel​let​tünk! Nem akar​lak megint el​ve​szí​te​ni.
– Rend​ben, Max – mond​ta An​gyal nagy ko​mo​lyan, és meg​fog​ta a
ke​zem.
Nem sze​ret​tem vol​na, ha táv​irá​nyí​tá​sú zom​bit csi​nál a sza​bad vi​-
lág első em​be​ré​ből, de ezt itt most nem be​szél​het​tem meg vele.

137
 61.
– Rá​kö​ze​lí​te​ni! – ha​jolt Jeb a fe​ke​te-fe​hér mo​ni​tor​ra.
Ari szó nél​kül vissza​per​get​te a fel​vé​telt, és rá​kö​ze​lí​tett. Újra vé​gig
kel​lett néz​nie, ahogy a lá​to​ga​tók ré​mült hal​raj​ként szét​spric​cel​nek,
és a kép​er​nyő bal fel​ső sar​ká​ban meg​je​le​nik az el​nök mo​soly​gós áb​-
rá​za​ta. Ari ki​na​gyí​tot​ta az el​nö​köt a mel​let​te álló sző​ke kis​lánnyal
együtt.
Jeb a kép​er​nyő​re ta​padt, úgy ta​po​gat​ta, mint​ha az élő ala​kot fog​-
dos​ná. Ari fi​gyel​te, ahogy apja An​gyalt, Ma​xet és az el​nö​köt bá​mul​-
ja. Össze​rán​dult a gyom​ra. Va​jon mit kel​le​ne ten​nie, hogy egy​szer
rá is így néz​zen az apja? Amíg hét​köz​na​pi kisfiú volt, Jeb nem is tö​-
rő​dött vele. Az​tán Ari​ból is mu​táns szörny​szü​lött lett, mint a ma​-
dár​köly​kök​ből. De hi​á​ba, sok​kal na​gyobb fi​gyel​met és ér​dek​lő​dést
így sem tu​dott ki​csi​kar​ni be​lő​le. Mit te​gyen, ha még a hal​dok​lás
sem vált be, ami – vall​juk be – a leg​több em​ber ke​zé​ben ütő​kár​tya
len​ne.
Már csak az idő​ben bí​zott. A múló idő​ben. Az idő​ben, ami el​nye​li
a mu​tán​so​kat is. Ha majd el​tűn​nek, és csak egy láb​jegy​zet lesz​nek
egy tu​do​má​nyos be​szá​mo​ló​ban, Jeb vég​re rá​jön majd, mi​lyen fon​-
tos is Ari.
Együtt néz​ték, ahogy Max sze​me el​ke​re​ke​dik. Ezek​ben a ka​bá​tok​-
ban a ku​tya sem mond​ta vol​na meg ró​luk (To​tá​lon kí​vül), hogy
mu​táns ször​nye​te​gek. Ari tud​ta ma​gá​ról, hogy ő meg​le​he​tő​sen fel​-
tű​nő je​len​ség. Utó​lag be​ül​te​tett szár​nyai túl na​gyok vol​tak ah​hoz,
hogy ren​de​sen össze​csuk​ja őket a há​tán. Bőre rücs​kös volt a foly​to​-
nos át​vál​to​zás​tól. És bár pon​to​san nem tud​ta vol​na meg​mon​da​ni,
mi​cso​da, de az ar​cá​val sem stim​melt va​la​mi – ta​lán nem tett jót
neki, hogy egy hét​éves gye​rek pofi​ját egy fel​nőtt mé​re​tű Ra​dí​ro​zó
po​fá​já​ra fe​szí​tet​ték.
Max ide​ge​sen mo​soly​gott az el​nök​re. Még ezen a kis​mé​re​tű, fe​ke​-
te-fe​hér kép​er​nyőn is lé​leg​zet​el​ál​lí​tó​an né​zett ki. Ma​gas volt, kar​-
csú, a ha​já​ban ho​mok​szín csí​kok. Ari tud​ta, hogy a dzse​ki​je alatt
acél​sod​rony erős ka​rok la​pul​nak. Utol​só rú​gá​sá​tól még min​dig fájt
a bor​dá​ja. A hom​lo​kát rán​col​ta.
És itt volt az apja, aki úgy bá​mul​ta a kép​er​nyőt, mint egy há​la​-
adás napi va​cso​rát. Mint​ha nem is Ari lett vol​na a gye​re​ke, ha​nem

138
ezek a köly​kök. Mint​ha büsz​ke len​ne rá​juk, és vissza akar​ná kap​ni
őket.
De nem fog​ja vissza​kap​ni őket. Soha. Er​ről Ari gon​dos​kod​ni fog.
A terv kész. A gé​pe​zet be​in​dult. Jeb elő​ször biz​tos dü​hös lesz. De
majd meg​eny​hül.
Ari a ke​zé​vel ta​kar​ta el mo​soly​gó szá​ját.

139
 62.
– MAX!
Ami​kor fel​néz​tem, Böki to​por​gott ide​ge​sen az aj​tó​ban.
– Tes​sék?
– Azt hi​szem, tu​dom, ho​gyan tör​het​jük fel a kó​dot.
– Ki vele! – mond​tam, és egy​szer​re min​den​ki a szo​bá​ba cső​dült.
– Azt hi​szem, hogy egy könyv a kulcs. Jó, le​het​ne egy szá​mí​tó​gép
ál​tal ge​ne​rált kód is, és ak​kor so​ha​sem tör​nénk fel. De azt hi​szem,
azt akar​ják, hogy fel​tör​jük – pon​to​sab​ban, hogy te meg​fejtsd, mert
ez is a teszt ré​sze.
– Igen, és ezen a vizs​gán el​ha​sal​tam – mond​tam.
– Még nem. Ren​ge​teg do​log van, amit nem pró​bál​tunk. Mi van,
ha a kó​dok egy könyv​re utal​nak?
– De me​lyik​re? – kér​dez​te Iggy.
– Egy nagy könyv​re, ren​ge​teg szó​val. Egy olyan​ra, amit nem ne​-
héz meg​ta​lál​ni – mond​ta Böki. – Ami​be lép​ten-nyo​mon be​le​üt​kö​-
zünk, és ren​ge​teg em​ber​nek meg​van.
– A Da Vin​ci-kód​ra gon​dolsz? – kér​dez​te Gá​zos. Iggy ar​cá​ra fáj​dal​-
mas ki​fe​je​zés ült ki:
– Nem. Olyan​ra, mint a Bib​lia, tök​fej! Min​den​hol van be​lő​le. Ho​-
te​lek​ben, há​zak​ban, is​ko​lák​ban. Egy olyan könyv​re, amit Max
könnyen meg​ta​lál. Ugye, Böki?
– Igen.
– Én nem ér​tem – mond​ta An​gyal.
– Itt van​nak ezek a szám​so​rok, nem? Ugyan​úgy hasz​nál​nánk
őket, ahogy Agyar tet​te a tér​kép ese​té​ben. De most az egyik szám a
köny​vet je​löl​né, a má​sik a fe​je​ze​tet, a kö​vet​ke​ző a ver​set, a rá​kö​vet​-
ke​ző pe​dig a szót. Az​tán össze​ten​nénk a sza​va​kat, és meg​néz​nénk,
mi jön ki!
– Aha – mond​tam el​gon​dol​koz​va. – Van kéz​nél egy Bib​lia? Böki
elő​hú​zott egy vas​tag pél​dányt.
– Anne-nek volt egy oda​lent, csak köl​csön kel​lett ven​nem. Ide​je,
hogy ren​dez​zem a kap​cso​la​to​mat az Úr​ral.
Négy órá​val és az összes ideg​vég​ző​dé​sem ki​sü​lé​sé​vel ké​sőbb
Anne le​fek​tet​te a ki​csi​ket. Iggy, Agyar és én még min​dig az​zal fog​-
lal​koz​tunk, hogy a szám​so​ro​kat a Bib​li​á​ra al​kal​maz​zuk. De akár​-

140
hogy pró​bál​tuk, nem akart ki​jön​ni sem​mi ér​tel​mes.
– Le​het, hogy rossz ki​adást hasz​ná​lunk – mond​ta fá​rad​tan Agyar.
– Több ver​zió lé​te​zik.
– Ez a Ja​kab ki​rály-féle – mond​ta Iggy, és meg​va​kar​ta a hom​lo​kát.
– Ez a leg​el​ter​jed​tebb Ame​ri​ká​ban.
– Mit ka​par​tunk ed​dig össze? – moz​gat​tam meg a vál​lam, és fej​-
kör​zést csi​nál​tam.
Agyar a jegy​ze​te​i​be né​zett:
– Te. Raj​ta. Éhe​zés. Kör. Min​dig. Saul. La​ko​zik. Gyü​mölcs. Csa​-
pás. Tet​tél. Öröm. És megint La​ko​zik.
Össze​rán​col​tam a hom​lo​kom, és csa​ló​dot​tan meg​ráz​tam a fe​jem:
– Ne​sze sem​mi, fogd meg jól! Ez egy össze​füg​gés​te​len zagy​va​ság.
Le​het, hogy a Bib​lia jó öt​let, csak mi csi​nál​tuk rosszul.
– Szó​val annyit ért, mint ha​lott​nak a csók? – kér​dez​te Agyar egy
kis idő múl​va.
Rá​me​red​tem.
– Na​gyon vic​ces. Ne​ked min​dig a smá​ro​lá​son jár az eszed? Be​-
kép​zelt mo​soly su​hant át az ar​cán:
– Mi​ért? A lá​nyok​nak tet​szik.
Iggy fel​ka​ca​gott, én meg döb​ben​ten néz​tem Agyar​ra. Ho​gyan vic​-
cel​het ép​pen ez​zel?! Néha ko​mo​lyan úgy ér​zem, mint​ha nem is​mer​-
ném iga​zán.
Fel​áll​tam, és hagy​tam, hogy a la​pok a föld​re hull​ja​nak.
– Hul​la va​gyok. Reg​gel ta​lál​ko​zunk! – mond​tam, és ki​men​tem
anél​kül, hogy vissza​néz​tem vol​na rá​juk.
– Ha jól sej​tem, még nem néz​ted meg a blo​go​mat! – ki​a​bált utá​-
nam Agyar. Arra sem mél​tat​tam, hogy vá​la​szol​jak... pe​dig meg​néz​-
tem. És tet​szett. A srác​ban egy író ve​szett el.

141
 63.
– KLASSZ! – MOND​TA GÁ​ZOS. – De jó, hogy össze​fu​tot​tunk! –
A ter​mek közt ván​dor​ló gye​re​kek hang​jai ka​va​rog​tak kö​rü​löt​tük.
Ebéd​szü​net volt, és Iggy ép​pen a könyv​tár felé tar​tott, ami​kor Gá​-
zos meg​érin​tet​te a kar​ját.
Iggy bó​lin​tott.
– Je​gyez​zük meg, hogy egy​szer​re van szü​ne​tünk... mi​lyen nap is
van ma? – Ahogy Gá​zos és Iggy be​for​dul​tak egy sar​kon, a han​gok
egy​re tá​vo​lod​tak, hal​kul​tak.
– Pén​tek. Gye​rünk, most le​el​len​őriz​het​jük...
Iggy hal​lot​ta, hogy Gá​zos ki​nyit egy aj​tót. A vissz​hang​ból arra
kö​vet​kez​te​tett, hogy az alag​so​ri ajtó le​he​tett. – Mi ez? A pin​ce?
– Igen. Ki​csit kör​be sze​ret​nék néz​ni.
– Klassz.
Gá​zos meg​érin​tet​te Iggy kéz​fe​jét. A fiú az alig hall​ha​tó vissz​han​-
gok​ra kon​cent​rált. A lép​cső al​já​ban állt, a ka​var​gó lég​ára​mok és az
apró za​jok azt üzen​ték neki, hogy egy tá​gas és vi​szony​lag üres
hely​re ju​tot​tak.
– Mi​lyen? – kér​dez​te sut​tog​va.
– Nagy – fe​lelt Gá​zos. – Alag​so​ros. Van né​hány ajtó. Nyis​sunk ki
pá​rat!
Iggy hal​lot​ta, hogy Gá​zos el​for​dít​ja az aj​tó​gom​bot, és érez​te a ki​-
nyí​ló ajtó sze​lét.
– Hm. Egy szer​tár – mond​ta Gá​zos, és egy mé​ter​rel odébb sé​tált.
Meg​állt, Iggy hal​lot​ta, hogy ki​nyi​tott egy újabb aj​tót.
– Sport​sze​rek.
– Va​la​mi iz​gal​mas?
– Túl na​gyok ah​hoz, hogy el​vi​gyük. Nem tud​nánk el​dug​ni. Ha​-
csak le nem hoz​zuk a há​ti​zsá​kun​kat.
– Leg​kö​ze​lebb ta​nu​lunk a hi​bánk​ból! – mond​ta Iggy.
– He​lyes.
Iggy kar​ja elő​re​len​dült, és meg​érin​tet​te Gá​zos vál​lát. Uj​ját a szá​ja
elé téve hall​ga​tó​zott. Igen: lép​tek.
– Tár​sa​sá​got ka​punk – le​hel​te.
Gá​zos meg​ra​gad​ta Iggy ru​ha​uj​ját, az​tán gyor​san és hal​kan el​in​-
dul​tak le​fe​lé a fo​lyo​són. Be​nyi​tott egy újabb rak​tár​ba, maga után

142
húz​ta Iggyt, és az ajtó halk kat​ta​nás​sal be​csu​kó​dott mö​göt​tük.
– Hol va​gyunk? – sut​tog​ta Iggy.
– Va​la​mi irat​tár​ban – mond​ta hal​kan Gá​zos. – Biz​tos, ami biz​tos,
búj​junk el az egyik szek​rény mö​gött!
Iggy kö​vet​te Gá​zost az irat​tár hát​só ré​szé​be. Érez​te, hogy mind​-
két ol​da​lon ma​gas tár​gyak áll​nak. Érez​te, hogy Gá​zos le​ku​po​ro​dik
a pad​ló​ra, és ő is mel​lé te​le​pe​dett, ami​kor kö​ze​le​dő han​gok ütöt​ték
meg a fü​lü​ket.
– Mi​ért ho​zott le ide en​gem, Mr. Pru​itt? – kér​dez​te egy ide​ges női
hang.
– Azt aka​rom, hogy gon​dos​kod​jon róla, hogy azok az ak​ták el​tűn​-
je​nek! – mond​ta az igaz​ga​tó a szo​ká​sos ször​nyű, gu​nyo​ros hang​ján.
– Nem sem​mi​sít​het​jük meg őket, de nem en​ged​het​jük azt sem,
hogy má​sok meg​ta​lál​ják. Ez már tény​leg meg​ha​lad​ja a fel​fo​gá​sát?
– Nem, de... – kezd​te a nő.
– Sem​mi de! – csat​tant fel az igaz​ga​tó. – Biz​tos va​gyok ben​ne,
hogy ké​pes meg​ol​da​ni ezt az egy​sze​rű fel​ada​tot, Ms. Cox. Te​gye
olyan hely​re azo​kat az ak​tá​kat, ahol csak maga ta​lál​ja meg! Vagy ez
már túl nagy fel​adat ma​gá​nak?
Iggy a fe​jét ráz​ta. Hogy le​he​tett va​la​ki ek​ko​ra ro​ha​dék, mint ez az
igaz​ga​tó? Utál​ta. Va​la​ki már iga​zán mó​res​re ta​nít​hat​ná.
– Nem – adta meg ma​gát a nő. – Meg​ol​dom va​la​hogy.
– He​lyes.
Iggy hal​lot​ta, hogy az igaz​ga​tó meg​for​dul és el​sé​tál. Ms. Cox na​-
gyot só​haj​tott az irat​tár aj​ta​ja előtt. Az​tán be​nyi​tott. Iggy hal​lot​ta a
be​kap​cso​ló​dó ne​on​lám​pa halk zú​gá​sát. Érez​te, hogy Gá​zos tes​te
meg​fe​szül mel​let​te.
Ki​húz​tak egy fémfi​ó​kot. Pa​pír​zör​gés. A fi​ó​kot vissza​tol​ták. Tűnj
már el! — ri​mán​ko​dott Iggy. De a nő lép​tei in​kább kö​ze​led​tek. Ne!
For​dulj meg! És menj ki! — sür​get​te ma​gá​ban Iggy. Bár​csak ké​pes
len​ne a gon​do​la​ta​i​val irá​nyí​ta​ni a nőt, mint An​gyal. Gá​zos vissza​-
tar​tott lé​leg​zet​tel, egyet​len hang nél​kül vá​ra​ko​zott. Ha le​buk​nak,
ala​pos fej​mo​sást kap​nak.
A vil​lany le​kap​cso​ló​dott, a lép​tek ki​ko​pog​tak a fo​lyo​só​ra, és az
ajtó is​mét be​zá​rult. Gá​zos nagy le​ve​gőt vett.
– Ez nem so​kon múlt – sut​tog​ta, és Iggy bó​lin​tott. – Húz​zunk in​-
nen! – mond​ta ki​szá​radt száj​jal.
Már majd​nem el​ér​ték a lép​csőt, ami​kor ki​nyílt a pin​ce​le​já​ró aj​ta​ja.

143
Meg​der​med​tek. Iggy he​gyez​ni kezd​te a fü​lét, hogy mi tör​té​nik. A
kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban a fo​lyo​só má​sik vé​gé​ről is han​go​kat hal​lot​-
tak. Csap​dá​ban vol​tak, mind​két​fe​lől em​be​rek kö​ze​led​tek.
– Franc​ba! – sut​tog​ta Gá​zos.
– Itt van ná​lad? – kér​dez​te Iggy fe​szült han​gon.
– Itt, de Max azt mond​ta, hogy.
– Mind​járt el​kap​nak ben​nün​ket! – sza​kí​tot​ta fél​be. – Add már ide!

144
 64.
– Oké, most már tény​leg ijesz​tő vagy – mond​tam Bö​ki​nek. Az is​-
ko​la könyv​tá​rá​ban vol​tunk, és úgy tűnt, mint​ha Böki gya​kor​la​ti​lag
anyag​ván​dor​lás​sal ké​pes len​ne in​for​má​ci​ó​kat ki​von​ni a gép​ből. Nem
volt szük​sé​günk Mr. Laz​za​ra, a könyv​tá​ros se​gít​sé​gé​re. Elő​ször
Agyar blog​ját néz​tük meg, és lát​tuk, hogy napi rend​sze​res​ség​gel
fris​sí​ti. A be​jegy​zé​sek szub​jek​tív be​szá​mo​lók vol​tak ar​ról, amik ve​-
lünk tör​tén​tek. Újab​ban már raj​zo​kat is fel​ra​kott. Utá​na arra kér​-
tem, hogy foly​tas​sa a ter Borcht-em​lí​té​sek ke​re​sé​sét, és hogy néz​zen
utá​na, mi​lyen gye​re​kek tűn​tek el a szü​le​té​sünk kö​rü​li évek​ben.
Igaz, hogy a hó​na​pot nem tud​tuk, de az évek​kel elég jól tisz​tá​ban
vol​tunk.
– Oké, ti​zen​négy év​vel ez​előtt – mond​ta Böki a kép​er​nyő​re kon​-
cent​rál​va. – Erre van a leg​több esé​lyünk, mert ti​zen​négy éves​ből há​-
rom is van a csa​pat​ban – per​get​te le a kép​er​nyőn a ta​lá​la​to​kat. –
Per​sze, ha az egyi​kő​tök ős​szel szü​le​tett, a má​sik pe​dig a rá​kö​vet​ke​-
ző ta​vas​szal… de azt hi​szem, nagy ál​ta​lá​nos​ság​ban.
– Re​mé​lem, nem csak úgy ször​föl​get​tek! – A fa​gyos, gyű​lö​let​tel
teli hang, ami foj​tott düh​ről árul​ko​dott, csak​is az igaz​ga​tóé le​he​tett.
– Új​ság​cik​ke​ket ke​re​sünk – mond​ta ár​tat​lan kép​pel Böki. – Ál​lam​-
pol​gá​ri is​me​re​tek​hez.
Ez az én lá​nyom. Bár​me​lyik pil​la​nat​ban csí​pő​ből ha​zu​dik.
– Tény​leg? – húz​ta el a szá​ját gú​nyo​san Mr. Pru​itt.
BUMM!
Az egész könyv​tár meg​re​me​gett. Mr. Pru​itt meg​le​pet​ten rám né​-
zett, az​tán össze​sza​ladt a kó​cos szem​öl​dö​ke. A kö​vet​ke​ző pil​la​nat​-
ban meg​szó​lalt az is​ko​la tűz​csen​gő​je, és mind​annyi​an fel​ug​rot​tunk.
Egy pil​la​na​tig csak áll​tunk ott, és a döb​be​net​től moz​dul​ni sem
tud​tunk. Az​tán a fe​jünk fö​lött éles szi​sze​gés hal​lat​szott. Ami​kor fel​-
kap​tam a fe​jem, lát​tam, hogy a tűz​ol​tó be​ren​de​zés be​kap​csol, és a
kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban je​ges vi​zet spric​celt ránk.
– Mit je​lent​sen ez?! – ki​ál​tott fel Mr. Pru​itt.
Ha en​gem kér​dez, sze​rin​tem Gá​zos és Iggy épp most vet​ték át a
ve​ze​tést a „ket​ten a pác​ban" lis​tá​mon, de in​kább nem szól​tam. Ki​a​-
bál​va és lök​dö​sőd​ve min​den​ki az aj​tó​hoz nyo​mult. Mr. Laz​za​ra töl​-
csért csi​nált a ke​zé​ből:

145
 – Ren​de​zett so​rok​ban, gye​re​kek, ahogy a tűz​vé​del​mi órán ta​nul​-
tuk!
Mr. Pru​itt az aj​tó​hoz dü​bör​gött, és sza​bá​lyo​san át​gá​zolt a vá​rat​-
lan hideg​zu​hany elől me​ne​kü​lő ta​nu​ló​kon.
Böki rám mo​soly​gott. Víz csö​pö​gött gön​dör fürt​je​i​ről.
– Nem hit​tem vol​na, hogy a suli ilyen jó buli!

146
 65.
– EZ ELÉG OK A KI​RÚ​GÁS​RA! – üvöl​töt​te Mr. Pru​itt a hom​lo​-
kán ki​da​ga​dó erek​kel.
Én ér​dek​lőd​ve fi​gyel​tem, és azt ta​lál​gat​tam, mek​ko​ra az esé​lye
an​nak, hogy a kö​vet​ke​ző öt perc​ben szív​in​fark​tu​sa lesz. Én 60-65%-
ot sac​col​tam.
Fél órá​val ké​sőbb, mi​u​tán az utol​só tűz​ol​tó is tá​vo​zott, ázott ve​re​-
bek​ként áll​tunk az iro​dá​já​ban. Mr. Pru​itt va​la​mi​ért ra​gasz​ko​dott
hoz​zá, hogy mind​annyi​an meg​lá​to​gas​suk. Ko​szo​sak vol​tunk, és di​-
de​reg​tünk, sze​ret​tünk vol​na már ott​hon len​ni.
De ne​e​em.
Elő​ször meg kel​lett hall​gat​nunk az igaz​ga​tó dör​ge​del​me​it. Az is
igaz, hogy az igaz​ga​tó hi​á​ba volt ré​mes fa​zon: a fej​mo​sás, amit tőle
kap​tunk, egy Ra​dí​ro​zó-tá​ma​dás​hoz ké​pest csak séta volt a park​ban.
De azért a dél​utá​nun​kat el​ron​tot​ta.
– Már a bűz​bom​ba elég lett vol​na! – ki​a​bál​ta. – De a fene jó szí​-
vem​mel ad​tam nek​tek egy má​so​dik esélyt! Ti csa​tor​na​pat​ká​nyok!
Kár​te​vők!
Le vol​tam nyű​göz​ve. A „kár​te​vő" új volt, pe​dig az ar​ro​gáns​tól a
tör​te​tő​ig hív​tak már min​den​nek.
Ami​kor Mr. Pru​itt meg​állt, hogy le​ve​gőt kap​jon, köz​be​vág​tam:
– Nem a test​vé​re​im csi​nál​ták a bűz​bom​bát! Soha nem tud​ta rá​juk
bi​zo​nyí​ta​ni! Már megint ko​holt vá​dak​kal tá​mad ránk! Mi​lyen... an​-
tia​me​ri​kai!
Azt hit​tem, hogy most biz​tos meg​pat​tan egy ér a fe​jé​ben, de az
igaz​ga​tó in​kább el​kap​ta Gá​zos ke​zét, és fel​tar​tot​ta.
Ijed​ten lát​tam a ke​zén a bom​ba okoz​ta fe​ke​te lő​por​fol​to​kat.
– Kell en​nél több bi​zo​nyí​ték?!
Mi​előtt az igaz​ga​tót el​ra​gad​ta vol​na egy újabb düh​ro​ham, a tit​-
kár​nő​je be​kí​sér​te Anne-t az iro​dá​ba.
Nem hi​á​ba dol​go​zott az FBI-nál, si​ke​rült meg​nyug​tat​nia az igaz​-
ga​tót, és ki​te​relt ben​nün​ket a fur​gon​já​hoz. Más​fél ki​lo​mé​ter múl​va
szó​lalt csak meg:
– Pe​dig ez egy nagy le​he​tő​ség volt szá​mo​tok​ra, gye​re​kek – kezd​-
te. – Na​gyon bíz​tam ben​ne.
El​sü​tött még né​hány ha​son​ló köz​he​lyet, de én már nem fi​gyel​tem,

147
és az autó mel​lett el​su​ha​nó őszi fá​kat néz​tem. Néha azért egy-egy
szó el​ju​tott a tu​da​to​mig: szo​ba​fog​ság, nagy baj, csa​ló​dott, szo​mo​rú, sem​-
mi tévé. És így to​vább.
Csak hall​gat​tunk, mint a sült hal. Évek óta nem tar​toz​tunk szám​-
adás​sal sem​mi​lyen fel​nőtt​nek. Nem most akar​tuk el​kez​de​ni.

148
 66.
ANNE CSAK EGY DOL​GOT NEM TU​DOTT: azt, hogy aki he​te​-
kig met​ró​alag​út​ban éhe​zik, azt nem le​het meg​ijesz​te​ni szo​ba​fog​ság​-
gal meg té​vé​el​vo​nás​sal. Egy​sze​rű​en ha​tás​ta​lan.
– Ak​kor is ott lesz ne​künk az egész ház – sut​tog​ta Böki. – Tele
köny​vek​kel, já​té​kok​kal és ka​já​val.
– A desszert​nek is lőt​tek – mo​rog​ta gyá​szo​san To​tál -, pe​dig én
nem is csi​nál​tam sem​mit!
– Ké​pes volt el​ven​ni a desszer​tün​ket! – mond​ta sér​tet​ten Gá​zos.
Rá​me​red​tem:
– És ezt ki​nek kö​szön​het​jük, nagy​okos?! Te és Iggy már megint el​-
csesz​té​tek. Az is​ten sze​rel​mé​re, hogy ju​tott esze​tek​be rob​ba​nó​anya​-
got hoz​ni a su​li​ba?!
– Hal​lot​tuk, ahogy az igaz​ga​tó azt mond​ta a tit​kár​nő​jé​nek, hogy
tün​tes​sen el né​hány ak​tát – em​lé​kez​te​tett Gá​zos. – Ha meg​ta​lál​nánk
őket, le​het, hogy fel​hasz​nál​hat​nánk az igaz​ga​tó el​len.
Só​haj​tot​tam.
– Sze​rin​tem ne ke​rül​jünk még egy​szer a ra​dar​já​ra, amíg nem lé​-
pünk, ér​tet​té​tek? Sem​mi vér​bosszú, meg ilyes​mi. Csak csönd​ben
vé​gig​sunnyog​juk a ma​ra​dék időt.
– Med​dig ma​ra​dunk? El​dön​töt​ted már? – kér​dez​te An​gyal.
– Igen – mond​tam szá​ra​zon. – Már két hete.
– Nem ma​rad​hat​nánk há​la​adás nap​já​ig? – kér​dez​te Böki. – Még
so​ha​sem volt há​la​adás napi va​cso​ránk. Kér​lek!
Nagy ne​he​zen rá​bó​lin​tot​tam:
– Oké, ha sen​ki nem szúr​ja el, ma​rad​ha​tunk.
Fel​vo​nul​tam eme​le​ti szo​bám​ba. Út​köz​ben el​ha​lad​tam Anne szo​-
bá​ja előtt, és a nyi​tott aj​tón át ki​hal​lat​szott a tévé, ami​ben ép​pen „el​-
tűnt gye​re​kek"-ről be​szél​tek. Meg​áll​tam te​hát hall​ga​tóz​ni.
– A több me​gyé​ből je​len​tett gyer​mek​el​tű​né​sek fel​sza​kít​ják azok​-
nak a szü​lők​nek a se​be​it, akik a kö​zel​múlt​ban vagy évek​kel ez​előtt
ve​szí​tet​ték el gyer​me​kü​ket. Most Mr. és Mrs. Griffiths​szel be​szél​ge​-
tünk, akik​nek egyet​len fiát a he​lyi kór​ház​ból ra​bol​ták el köz​vet​le​nül
a szü​lés után.
Le​döb​ben​tem. Griffiths volt Iggy ve​ze​ték​ne​ve – leg​alább​is mi így
tud​tuk. Ennyi​re még em​lé​kez​tem a kór​ház​ból ho​zott, ol​vas​ha​tó pa​-

149
pí​rok​ból, amik ké​sőbb el​tűn​tek. Ugyan​ak​kor az In​té​zet ak​tá​ja sze​-
rint Iggy apja meg​halt. Vagy​is ezek az em​be​rek nem le​het​nek a szü​-
lei – vagy még​is? Kép​te​len vol​tam to​vább​men​ni. Kö​ze​lebb ara​szol​-
tam, és be​ku​kucs​kál​tam a rés​nyi​re nyi​tott aj​tón. Anne a für​dő​szo​-
bá​já​ban volt és fo​gat mo​sott.
– Az em​ber azt hin​né, hogy ti​zen​négy év után könnyebb – mond​-
ta szo​mo​rú​an az asszony. – De nem így van. A fáj​da​lom nem eny​-
hül soha.
Ek​kor már a lé​leg​ze​tem is el​akadt. Nem elég, hogy Griffiths, még
ti​zen​négy éve is tör​tént?! A ri​por​ter po​fáz​má​nya után a há​zas​pá​ré
ke​rült pre​mi​er plán​ba. A férfi át​ka​rol​ta fe​le​sé​ge vál​lát. Mind​ket​ten
szo​mo​rú​nak lát​szot​tak.
És még egy ap​ró​ság.
A nő kí​sér​te​ti​e​sen ha​son​lí​tott Iggy​re.

150
 67.
AGYAR FE​SZÜL​TEN NÉ​ZETT RÁM ÖRÖK​KÉ SZE​MÉ​BE HUL​-
LÓ TIN​CSEI MÖ​GÜL.
– A há​zuk előtt áll​tak. Elég jól lát​tam ah​hoz, hogy fel​is​mer​jem –
sut​tog​tam si​et​ve. Ké​ső​re járt, min​den​ki az iga​zak ál​mát alud​ta. Ed​-
dig vár​tam, hogy el​mond​jam Agyar​nak a hírt. – Griffiths​nek hív​ták
őket, és a gye​re​kük ti​zen​négy év​vel ez​előtt tűnt el. És az asszony ki​-
kö​pött
Iggy volt.
Agyar las​san és tű​nőd​ve meg​ráz​ta a fe​jét.
– Ne​ked nem gya​nús, hogy egy​szer csak meg​lá​tod őket a té​vé​-
ben?
– De az. Még​sem le​het csap​da. Ma té​vé​ti​la​lom alatt vol​tunk. Sze​-
rin​tem... nem ár​ta​na le​el​len​őriz​nünk.
Agyar megint meg​ráz​ta a fe​jét.
– Hány ház le​het Wa​shing​ton D. C. kör​nyé​kén?
– De e mö​gött egy bazi nagy, sö​tét temp​lom áll, és itt van a kö​zel​-
ben! Ré​gi​mó​di, és na​gyon he​gyes csú​csa van. Mennyi le​het ilyen
temp​lom​ból?
Agyar só​haj​tott:
– Mil​lió.
– Agyar, ez egy ha​tal​mas át​tö​rés! Még jó, hogy utá​na​já​runk! Rám
né​zett:
– De szo​ba​fog​ság​ra va​gyunk ítél​ve... – mond​ta fa​po​fá​val. Rá​san​dí​-
tot​tam, és mind​ket​tőnk​ből ki​tört a rö​hö​gés.

151
 68.
– Mi ba​jod van? – kér​dez​tem Agyart, akit egész éj​sza​ka kín​zott
va​la​mi. Wa​shing​ton fé​nyei fö​lött re​pül​ve foly​ton a vál​lát csa​var​gat​-
ta, és a hom​lo​kát tö​röl​get​te.
– Olyan me​le​gem van. – mo​tyog​ta. – Nem ér​zem ma​gam be​teg​-
nek, csak ez a hő​ség.
– Ve​lem is így kez​dő​dött – emel​tem fel a szem​öl​dö​köm. – Na​hát.
Egy hét múl​va úgy fogsz rep​ked​ni, mint egy szu​per​szo​ni​kus gép!
Sze​rin​tem. Vagy hal​do​kolsz – vi​gyo​rog​tam rá, de nem ta​lál​ta hu​-
mo​ros​nak. – Tény​leg annyi​ra rosszul ér​zed ma​gad?
– Nem. De nyug​ta​la​nít, hogy ben​nem ke​ring a vé​red. Rá​néz​tem.
Nagy, sö​tét szár​nyai hal​kan, de erő​sen ka​var​ták az éj​sza​kai le​ve​gőt.
– És? Csak vér, nem? A fe​jét ráz​ta.
– A mi vé​rünk nem „csak" vér. A vö​rös vér​sej​tek DNS-eket is tá​-
rol​nak, el​fe​lej​tet​ted? Át​öm​lesz​tet​ték be​lém a te DNS-ei​det.
El​gon​dol​koz​tam.
– Mire akarsz ki​lyu​kad​ni? Meg​rán​tot​ta a vál​lát.
– Arra, hogy ezért tör​té​nik ez. Ta​lán ez nem volt be​lém kal​ku​lál​-
va.
– Hm – hüm​mög​tem. – Nem tud​hat​juk, hogy ez rossz hír, vagy jó,
vagy sem​le​ges.
– At​tól tar​tok, ha​ma​ro​san meg​tud​juk – mond​ta.
Ki​de​rült, hogy Wa​shing​ton kör​nyé​kén több száz fran​cos, he​gyes
ku​po​lá​jú temp​lom ta​lál​ha​tó. Bár cse​kély volt az esé​lye, hogy ma éj​-
jel rá​aka​dunk, azért át​fé​sül​tük a kör​nyé​ket, fő​leg azok​ra a temp​lo​-
mok​ra kon​cent​rál​tunk, ami mel​lett la​kó​ne​gyed állt. Vagy tu​cat​szor
le​eresz​ked​tünk, de mi​u​tán vé​gig​néz​tem a kö​ze​li há​za​kon, már re​-
pül​tünk is to​vább.
Há​rom óra ku​ta​tás után fá​rad​tak vol​tunk és éhe​sek. Meg sem kel​-
lett szó​lal​nunk – csak egy​más​ra néz​tünk, meg​von​tuk a vál​lun​kat, és
a leg​na​gyobb egyet​ér​tés​ben vissza​for​dul​tunk Anne háza felé.
Haj​na​li há​rom​ra ér​tünk vissza a farm​ra. Az ab​lak felé sik​lot​tunk,
amit az eme​let egy rit​kán hasz​nált kam​rá​já​ban nyit​va hagy​tunk
ma​gunk​nak.
– Agyar! – Ami​kor rám né​zett, egyik ke​zem​mel a ház felé mu​tat​-
tam.

152
 A szo​bá​ja ab​la​ká​ban tisz​tán lát​szó​dott Anne szi​lu​ett​je. Haj​na​li há​-
rom​kor éb​ren volt, és ben​nün​ket várt. Ez a nő soha nem al​szik?
Le​het, hogy kém? Az FBI-nak kém​ke​dik, vagy más​nak?
Hir​te​len holt​fá​radt​nak érez​tem ma​gam. A ház​hoz re​pül​tünk, és
az utol​só pil​la​nat​ban össze​csu​kott szárnnyal be​sik​lot​tunk az ab​la​-
kon. Egy​más​ra tet​tük az ök​le​in​ket, és össze​ütöt​tük, az​tán ki-ki el​in​-
dult a sa​ját szo​bá​já​ba. Le​rúg​tam a ci​pőm, és ru​hás​tul az ágy​ra ve​-
tet​tem ma​gam. Nem hit​tem, hogy Anne utá​nam jön. Már úgy​is lá​-
tott min​dent, amit akart.

153
 69.
A KÖ​VET​KE​ZŐ NÉ​HÁNY HÉT éle​tem leg​szür​re​á​li​sabb he​tei
közé tar​to​zott, ami nem sem​mi, mert ver​te a ket​rec​ben fel​nö​vést, az
ál​lan​dó me​ne​kü​lést, azt, hogy a New York-i met​ró​ban lévő tit​kos
la​bo​ra​tó​ri​um​ban más mu​tán​sok​ra ta​lál​tunk, és azt is – ki ne hagy​-
jam -, hogy szár​nya​ink van​nak...
Na, ezek a he​tek még ezek​nél is fur​csáb​bak vol​tak.
Mert sem​mi szörnyűség nem tör​tént.
Vissza​men​tünk a su​li​ba, és kez​de​tét vet​te a szo​ká​sos ügy​me​net,
le​szá​mít​va, hogy Gá​zos és Iggy már nem akar​tak na​pon​ta fel​rob​-
ban​ta​ni va​la​mit. El​ső​ran​gú.
Az igaz​ga​tó meg​pró​bált ke​rül​ni ben​nün​ket, ta​lán egész​ség​ügyi
okok​ból, mert nem akart szív​in​fark​tust kap​ni.
An​gyal ta​ná​ra is egé​szen nor​má​li​san vi​sel​ke​dett – szó​val, nem
vit​te az egész osz​tályt vá​rat​la​nul egy já​ték​bolt​ba, és vet​te meg ne​kik
az egész kí​ná​la​tot. Pe​dig es​kü​szöm, meg sem le​pőd​tem vol​na.
Bö​kit meg​hív​ták egy szü​le​tés​na​pi bu​li​ba. Egy nem-mu​táns bu​li​-
ba. Anne meg​ígér​te, hogy ta​lál majd neki olyan ru​hát, ami egy​szer​-
re csi​nos, és el​rej​ti a szár​nya​it is.
És ka​pasz​kod​ja​tok meg! A leg​job​bat (vagy a leg​rosszab​bat?) a vé​-
gé​re hagy​tam: az a Sam nevű srác ran​diz​ni hí​vott.
– Hogy mi?! – le​pő​dött meg Iggy.
– Ran​diz​ni hív​tak – is​mé​tel​tem meg a tört krump​lit pisz​kál​va tá​-
nyé​ro​mon.
– Ez cso​dás, Max! – ör​ven​de​zett Böki.
– Ne rö​hög​tess! – mond​ta Gá​zos teli száj​jal, és na​gyon kel​lett vi​-
gyáz​nia, hogy ne​ve​tés köz​ben ne köp​dös​se szét az ételt. – Ek​ko​ra
lú​zert! Mi​lyen po​fát vá​gott, ami​kor ki​ko​sa​raz​tad?!
Szor​go​san vag​dal​ni kezd​tem a stea​ket.
– Ugye, igent mond​tál?! – kér​dez​te Böki.
– Te jó ég! – ka​pott a hom​lo​ká​hoz Iggy. – Max meg a ran​di! Ed​dig
azt hit​tem, ke​rül​ni akar​juk a könnye​ket, az erő​sza​kot és a cson​kí​tást!
Ilyen​kor bá​nom, hogy Iggy​nél sem​mi​re sem me​gyek a gyil​kos
pil​lan​tás​sal.
– Sze​rin​tem ez nagy​sze​rű hír! – mond​ta An​gyal. – Max gyö​nyö​rű,
ran​din a he​lye!

154
 – Mit ve​szel majd fel? – kér​dez​te mo​so​lyog​va Anne.
– Nem tu​dom – mo​tyog​tam vö​rös kép​pel.
Ugye, ész​re​vet​ted, ki nem kom​men​tál​ta egy szó​val sem a be​je​len​-
té​se​met? Pon​to​san.

155
 70.
– FOGD FEL FEL​DE​RÍ​TŐ ÚT​KÉNT: – ku​kucs​kált be a szo​bám​ba
Agyar, mi​köz​ben a fé​sül​kö​dő tük​röm​ben bá​mul​tam ma​gam.
– Mi?! – csat​tan​tam fel ha​ra​go​san. – Én jól va​gyok! – iga​zí​tot​tam
meg a pó​ló​mat, az​tán fel​vet​tem a nagy​mé​re​tű gyap​jú​pul​csit, ami
majd el​rej​ti a szár​nyam. Leg​alább​is bíz​tam ben​ne.
– Na, per​sze. Ami​kor így né​zel ki, ál​ta​lá​ban hány​ni szok​tál.
– Mond​tam, hogy jól va​gyok – is​mé​tel​tem fe​szül​ten, és meg​pró​bál​-
tam nem li​heg​ni. Mit mű​ve​lek? Hogy me​het​tem bele ek​ko​ra hü​lye​-
ség​be? Ta​lán fel kel​le​ne hív​nom, hogy le​mond​jam. Még be​te​get je​-
lent​he​tek. Még.
Ek​kor meg​szó​lalt a csen​gő. Agyar ar​cán go​nosz mo​soly je​lent
meg, és el​in​dult le​fe​lé a lép​csőn.
– Öt test​vé​red van, nem sem​mi! – mond​ta Sam.
– Ez tény. Te hogy vagy el​lát​va ve​lük? – kér​dez​tem, mi​köz​ben a
mo​zi​ban áll​tunk sor​ba je​gyért.
– Há​rom nő​vé​rem van – mond​ta. – Meg​ke​se​rí​tik az éle​tem. Még
sze​ren​cse, hogy a két idő​sebb már egye​tem​re ment.
Mo​so​lyog​tam. Sam​mel könnyeb​ben ment a be​szél​ge​tés, mint gon​-
dol​tam. És a kö​vet​ke​ző két órá​ban meg sem kel​lett szó​lal​nom.
A film egy na​gyon vé​res-ré​mes-ké​mes ak​ciófilm volt, ami a gye​-
rek​ko​rom ott​ho​ni vi​de​ó​i​ra em​lé​kez​te​tett. Az idő nagy ré​szé​ben a
sö​tét​ben kuk​sol​tam, a harc​je​le​ne​te​ket ele​mez​tem, és imád​koz​tam,
ne​hogy Sam meg​fog​ja a ke​zem. Mert mi van, ha a ke​zem iz​zad?
Ide​ge​sen tö​röl​get​tem a far​me​rem​be.
Ami​kor a film vé​get ért, úgy dön​töt​tünk, fa​gyi​zunk egyet a sar​ki
cuk​rász​dá​ban. Mi​köz​ben azon gon​dol​koz​tam, hogy mit mond​jak,
Sam egy​szer csak meg​fog​ta a ke​zem.
Csak ennyi (ide egy cset​tin​tést kép​zelj!), és már​is kéz a kéz​ben sé​-
tál​tunk.
Nem mon​da​nám, hogy rossz volt.
Be​men​tünk a „Száz​éves fagy​lal​to​zó​ba", ren​del​tünk, és le​ül​tünk
egy kis már​vány​asz​tal mel​lé. Ép​pen azon gon​dol​koz​tam, mi​lyen
messzi​re tud​nám el​dob​ni az asz​talt, ha a szük​ség úgy hoz​ná, ami​-
kor Sam meg​szó​lalt:
– Tu​dod már, mit csi​nálsz há​la​adás nap​ján?

156
 – Sze​rin​tem Anne-nél le​szünk, és va​cso​rá​zunk.
– Mi​lyen szo​mo​rú, hogy nem le​hetsz a szü​le​id​del.
– Ez igaz – buk​tam a gyü​mölcs​ha​bos fa​gyim​ra.
– Mi meg el​költ​jük a szo​ká​sos po​ko​li va​cso​rán​kat va​la​me​lyik ro​-
ko​nunk​kal sú​lyos​bít​va – mond​ta Sam. Fel​tar​tot​ta a ma​ras​chi​no cse​-
resz​nyé​jét: – Kérsz?
– Jó hogy! – fe​lel​tem, mire mo​so​lyog​va a gyü​mölcs​ha​bom​ra ka​na​-
la​zott egy ada​got. – Mi​ért mon​dod, hogy po​ko​li lesz a va​cso​ra?
El​húz​ta a szá​ját.
– A két nő​vé​rem ha​za​jön. A für​dő​szo​bá​ért, a te​le​fo​nért és a té​vé​-
ért kö​zel​har​cot kell majd vív​ni. Ted bá​csi​kám pe​dig meg​ál​lás nél​-
kül a mun​ká​já​ról fog be​szél​ni, biz​to​sí​tás​ban uta​zik sze​gény​kém.
Együtt ér​zőn le​biggyesz​tet​tem az aj​kam.
– Anya pe​dig meg​pró​bál​ja majd tá​vol tar​ta​ni Phyl​lis nagy​né​nit a
li​kő​rös üveg​től, de nem fog si​ke​rül​ni neki. Az apám vé​gig meccset
néz majd, vagy​is mi​köz​ben pat​to​ga​tott ku​ko​ri​cá​val szór​ja teli a
pad​lót, a té​vé​vel fog üvöl​töz​ni. – Sam meg​rán​tot​ta a vál​lát. Tet​szett,
ahogy gesz​te​nye​bar​na haja a hom​lo​ká​ba hull. És azok a sze​mek.
Mo​gyo​ró​bar​nák. Csöpp​nyi tek​nős​pán​cél be​ütés​sel.
– Jól hang​zik – mond​tam. Min​den csa​lád így töl​ti a há​la​adást?
Nem tu​dom. Én ed​dig csak a té​vé​ben lát​tam. Va​jon mi​lyen há​la​-
adás nap​ja lesz régi ba​rá​ta​im​nak, El​lá​nak és dr. Mar​ti​nez​nek?
Sam is​mét vál​lat vont:
– Szí​vó​ágon le​szek, az biz​tos. Sze​ren​csé​re ka​rá​csony előtt lesz
négy he​tem, hogy ki​he​ver​jem.
Fel​ka​cag​tam, és ő rám mo​soly​gott. Mint​ha ész​re​vet​tem vol​na va​-
la​mit a háta mö​gött. Sam hát​tal ült a nagy ki​ra​kat​nak, ami előtt el​-
ment va​la​ki. Nem: ami előtt meg​állt va​la​ki.
A ke​zem meg​fa​gyott moz​du​lat köz​ben, és a szí​vem jég​gé der​-
medt.
A fagy​lal​to​zó előtt Ari állt. Kap​tam tőle egy ra​ga​do​zó​vi​gyort meg
fel​tar​tott hü​velyk​uj​jat.

157
 71.
ÉS PONT AZ ELSŐ RAN​DIM KEL​LŐS KÖ​ZE​PÉN. Kör​be​pil​lan​-
tot​tam a bolt​ban. A pult mö​gött ta​lál​tam egy ki​já​ra​tot. Ezt az asz​talt
meg fel​bo​rít​hat​nám, hogy le​las​sít​sam Arit...
– Max? Min​den rend​ben?
– Aha – mond​tam, de köz​ben Ari​ra kon​cent​rál​tam. Megint rám
mo​soly​gott, az​tán el​sé​tált a ki​ra​kat elől. Ari mel​lett egy csí​kos fri​zu​-
ra vil​lant, az​tán meg​lát​tam a tü​kör​ké​pe​met a ki​ra​kat​ban.
Sam ép​pen ak​kor for​dult a ki​ra​kat felé, ami​kor Ari el​tűnt a kép​-
ből.
Moz​du​lat​la​nul ül​tem, vár​tam, hogy Ra​dí​ro​zók ve​tőd​je​nek át a ki​-
ra​kat​üve​gen, és kezd​je​nek zu​hog​ni az ég​ből. Sam ér​tet​le​nül né​zett
rám:
– Biz​tos jól vagy? – kér​dez​te megint.
– Ühüm – meg​pró​bál​tam nor​má​li​san vi​sel​ked​ni. – Mint​ha lát​tam
vol​na va​la​mit.
An​nak higgy, amit tudsz, ne an​nak, amit látsz.
Oké, nem elég, hogy Ra​dí​ro​zók ron​dít​ják el a ran​dim, de te nem
akad​nál ki, ha még egy Hang is meg​szó​lal​na a fe​jed​ben?
Mert én igen. És mire cél​zott egy​ál​ta​lán? Azt, hogy él, már tud​-
tam.
– Max?
Sam felé for​dul​tam.
– Bocs. el​gon​dol​koz​tam – mo​so​lyog​tam rá bo​csá​nat​ké​rőn. Ug​rás​-
ra ké​szen áll​tam, de nem tör​tént sem​mi.
– Tet​szik, hogy si​mán be​nyom​tad a fagy​lalt​kely​het – mond​ta
Sam. – Más lá​nyok csak csi​pe​get​né​nek, hogy „ó, én csak egy gom​-
bóc​cal ké​rek, de zsír​men​tes le​gyen!". De te be​vág​tad az egé​szet!
Ez annyi​ra meg​le​pett, hogy el​ne​vet​tem ma​gam, bár nem vol​tam
ben​ne biz​tos, hogy most nem szé​gyen​kez​nem kel​le​ne-e.
– Nem fog​lal​ko​zom vele, mennyit eszem. Ami​kor ka​já​hoz ju​tok.
– Ne​kem ez be​jön – mond​ta is​mét Sam. Ne​kem meg te jössz be, gon​-
dol​tam.

158
159
 72.
SAM LEG​IDŐ​SEBB NŐ​VÉ​RE, a friss jo​go​sít​vá​nyá​val, Anne há​zá​-
hoz fu​va​ro​zott ben​nün​ket. Sam egé​szen a tor​ná​cig kí​sért.
– Kösz! – mond​tam za​var​tan, mert megint nem tud​tam, hogy
ilyen​kor mi szo​kott kö​vet​kez​ni. – Na​gyon jól érez​tem ma​gam.
– Én is – mond​ta Sam. – Te más vagy, mint a töb​bi lány, aki​vel ed​-
dig ta​lál​koz​tam.
Nem is tu​dod, mennyi​re, ba​rá​tom!
– Ez jó. Vagy nem? – kér​dez​tem.
– Jó. Ha​tá​ro​zot​tan jó – mond​ta Sam, és na​gyon ked​ve​sen mo​soly​-
gott rám. Kö​ze​lebb lé​pett, egyik ke​zét a vál​lam​ra tet​te, a má​sik​kal
ki​csit fel​emel​te az ál​lam. A sze​mem el​ke​re​ke​dett, ami​kor meg​csó​-
kolt. Egy​for​ma ma​ga​sak vol​tunk, és nem volt olyan inas és szi​kár,
mint Agyar. Megint meg​csó​kolt, most a má​sik ol​dal​ra dön​töt​te a fe​-
jét, és át​ka​rol​ta a csí​pőm.
Tu​dod, mit? A szár​nya​im eszem​be sem ju​tot​tak. Csak be​huny​tam
a sze​mem, és hagy​tam, hadd tör​tén​jen… Te jó ég. Csó​ko​lóz​tam.
Ússz az ár​ral, Max!
A Hang vég​re mon​dott va​la​mi ér​tel​me​set is. Az autó fe​lől tü​rel​-
met​len du​dá​lás hal​lat​szott. Sam nő​vé​re unta a ba​nánt.
Szét​reb​ben​tünk, meg​le​pet​ten pis​log​tunk egy​más​ra, és kun​cog​-
tunk egy ki​csit.
– Hűha – mond​ta Sam, és én egyet​ér​tőn bó​lin​tot​tam.
– Jobb, ha most mész. Min​dent kö​szö​nök! Cso​dá​la​tos volt! – bú​-
csúz​tam el tőle.
– Igen – né​zett rám Sam, mint​ha megint meg akar​na csó​kol​ni, de
ak​kor a nő​vé​re újra a du​dá​ra te​nye​relt. Mint aki​nek ne​he​zé​re esik
el​hagy​ni en​gem, le​sé​tált a lép​csőn, és át​vá​gott a sö​tét ko​csi​fel​já​rón.
– Hol​nap majd be​szé​lünk! – né​zett hát​ra.
– Oké.
El​haj​tot​tak, én meg ott ma​rad​tam olyan ér​zé​sek gar​ma​dá​já​val a
lel​kem​ben, ami​ket meg​ne​vez​ni sem tud​tam.

160
 73.
ANNE ODA​BENT VÁRT RÁM.
– Hogy si​ke​rült? – állt fel, és rám mo​soly​gott.
– Jól – fe​lel​tem. – Jó éjt! – és to​vább foly​tat​tam uta​mat a lép​cső
felé. Nem akar​tam meg​bán​ta​ni – nem mint​ha ez ál​ta​lá​ban za​var​na -
, csak úgy​sem tud​tam vol​na sem​mi ér​tel​me​set mon​da​ni neki. Fel​-
men​tem a szo​bám​ba, le​ül​tem az ágy​ra, és fel​idéz​tem ma​gam​ban az
utol​só tíz per​cet.
Az aj​tóm rés​nyi​re ki​nyílt, és Agyar dug​ta be raj​ta a fe​jét. Ami​kor
be​lé​pett, el​ta​kar​ta a sze​mét.
– Hú, te su​gár​zol a bol​dog​ság​tól! El​va​kí​tasz!
A sze​me​met for​gat​tam, az​tán le​vet​tem a ka​puc​nis pul​csim. Meg​-
for​gat​tam a vál​lam, és la​zí​tot​tam a szár​nya​mon. Ah. Mind​járt jobb.
Egész este a há​tam​hoz szo​rí​tot​tam sze​ren​csét​le​ne​ket. Azon tű​nőd​-
tem, Sam ész​re​vet​te-e őket. Ab​ból, hogy nem si​kí​tott fel ré​mül​ten,
arra kö​vet​kez​tet​tem, hogy nem.
Agyar be​csuk​ta maga mö​gött az aj​tót.
– Fent akar​tak ma​rad​ni, hogy meg​vár​ja​nak, de Anne ágy​ba dug​ta
őket.
– Na​gyon jól tet​te.
– Szó​val, mi​lyen volt? – Agyar az asz​ta​lom​nak dőlt, és össze​fon​ta
maga előtt a kar​ját. Volt va​la​mi a hang​já​ban, ami​től az ar​cá​ba kel​-
lett néz​nem. Lát​szat​ra most is hoz​ta a szo​ká​sos fleg​ma fi​gu​rát, de
én tud​tam, mit je​lent áll​kap​csa alig ész​re​ve​he​tő rán​du​lá​sa és a le​he​-
let​nyi​vel fe​sze​sebb bőr a sze​me kö​rül.
– Lát​tam a srá​cot, úgy csüg​gött az aj​ka​don, mint... hogy is mond​-
ják? Gyü​mölcs a fán. Úgy lá​tom, jól ki​jöt​te​tek egy​más​sal. – Agyar
szü​ne​tet tar​tott, amíg én meg​pró​bál​tam ki​ta​lál​ni, mi jár​hat a fe​jé​-
ben.
– Igen, tör​tént egy s más.
Agyar mint​ha za​var​ban lett vol​na. Le​rúg​tam ma​gam​ról a sur​ra​-
nó​i​mat. Agyar le​ült mel​lém, és az ágyam vé​gé​nek tá​masz​ko​dott.
– Szó​val ren​des gye​rek volt. Jó, ak​kor leg​alább nem kell ki​nyír​-
nom – mond​ta fe​szült han​gon.
Meg​von​tam a vál​lam.
– Igen. Na​gyon ked​ves volt. Jól érez​tük ma​gun​kat.

161
 –De...?
Meg​masszí​roz​tam a ha​lán​té​ko​mat.
– De mi? Hi​á​ba ő a vi​lág leg​ked​ve​sebb srá​ca, ha egy​szer én egy
mu​táns szörny​szü​lött va​gyok. Rá​adá​sul ká​tyú​ba ju​tot​tunk, és ez
egy​re job​ban za​var. Sen​ki​ben sem bíz​ha​tunk. Nem tud​juk fel​tör​ni a
kó​do​kat. És nem ta​lál​juk a szü​le​in​ket sem. Nem mint​ha se​gí​te​ne, ha
meg​ta​lál​nánk őket.
Agyar hall​ga​tott.
– Lát​tam Arit ma este. – Agyar fel​kap​ta a fe​jét. – Egy fagy​lal​to​zó
előtt. Rám mo​soly​gott. Volt vele va​la​ki… – szü​ne​tet tar​tot​tam, hogy
fel​idéz​zem a sző​ke tin​cse​ket. – Lát​tam, hogy. – Ak​kor döb​ben​tem
rá. Azt hit​tem, hogy a tü​kör​ké​pe​met lát​tam a ki​ra​kat​ban. Pe​dig de​-
hogy.
Las​san meg​for​dul​tam, és Agyar​ra néz​tem:
– És én is Ari​val vol​tam. Ott áll​tam a ki​ra​kat előtt. – A gyom​rom
össze​rán​dult.
Agyar pis​lo​gott egyet, ami nála a tel​jes meg​döb​be​nés jele.
– Ami​kor a Ra​dí​ro​zok ránk tá​mad​tak, lát​tam egy sző​ke csí​kos fe​-
jet a fur​gon bel​se​jé​ben – foly​tat​tam. – Ma este ugyan​ezt a fri​zu​rát
lát​tam Ari mel​lett. Elő​ször azt hit​tem, hogy a tü​kör​ké​pem. De nem
az volt. Ha​nem én.
Nem kér​de​zett rá, hogy biz​tos va​gyok-e ben​ne, mert tud​ta, hogy
igen.
– Szent szar – gon​dol​ta vé​gig a kö​vet​kez​mé​nye​ket. – Egy Max a
sö​tét ol​da​lon. En​nél rosszab​bat ki​ta​lál​ni sem le​het​ne. Jesszus. Egy
má​sik Max. Egy rossz Max. Gáz.
– És ez még nem min​den – foly​tat​tam las​san. – Em​lék​szel rá, ami​-
kor arra kér​te​lek, hogy ha va​la​mi „ros​szá" vál​toz​nék, tégy meg
min​dent a töb​bi​ek vé​del​mé​ben?
Ag​gód​va né​zett rám:
– Em​lék​szem.
– Azért kér​te​lek meg erre, mert. – nagy le​ve​gőt vet​tem, és el​for​-
dul​tam. – Né​hány al​ka​lom​mal elő​for​dult, hogy a tü​kör​ből egy „át​-
vál​to​zott" Max né​zett vissza rám. Egy Ra​dí​ro​zó.
Agyar nem vá​la​szolt.
– Ami​kor meg​érin​tet​tem az ar​com, olyan volt, mint szo​kott. Sima,
em​be​ri. De a tü​kör egy Ra​dí​ro​zót mu​ta​tott. – A föl​det bá​mul​tam. El
sem hit​tem, hogy el​mond​tam.

162
 Hosszú szü​net kö​vet​ke​zett. A má​sod​per​cek órák​nak tűn​tek.
– Biz​to​san úgy néz​tél ki, mit egy pa​lo​ta​pin​csi – mond​ta vé​gül.
Erre fel​kap​tam a fe​jem... Túl nyu​god​tan fo​gad​ta, gya​nú​san egy​sze​-
rű​en, amit mond​tam neki.
– Tes​sék?!
– Biz​tos va​la​mi mas​nis öl​eb​re ha​son​lí​tot​tál – vi​csor​gott, mint​ha
té​pő​fo​gai len​né​nek, és hal​kan mor​gott hoz​zá. – Grrr – és rám ve​tet​-
te ma​gát.
Ku​pán vág​tam, mire ne​vet​ve ol​dal​ra ha​jolt. Dü​hö​sen talp​ra ug​-
rot​tam. Meg​adó​an fel​tar​tot​ta a ke​zét, és nagy ne​he​zen ab​ba​hagy​ta a
rö​hö​gést.
– Fi​gyelj! – kezd​te Agyar, és meg​pró​bált ko​moly ké​pet vág​ni -,
biz​tos va​gyok ben​ne, hogy nem vagy Ra​dí​ro​zó. Nem tu​dom, mit
lát​tál a tü​kör​ben, és hogy ki az a má​sik Max, csak azt tu​dom, ki
vagy te, de azt na​gyon. És te nem Ra​dí​ro​zó vagy. De ha át​vál​toz​nál,
ak​kor is rád is​mer​nék. Tu​dom, hogy te jó vagy, akár​hogy is né​zel
ki.
Arra gon​dol​tam, amit a Hang mon​dott, hogy an​nak higgyek, amit
tu​dok, és nem an​nak, amit lá​tok, és könny töl​töt​te meg a sze​mem.
Vissza​fe​küd​tem az ágy​ra, csak alud​ni sze​ret​tem vol​na, és nem gon​-
dol​ni sem​mi​re.
– Kösz – mond​tam Agyar​nak el​csuk​ló han​gon. Fel​állt, és meg​si​-
mí​tot​ta a ha​jam.
– Nincs ve​led sem​mi baj – mond​ta hal​kan.
– Ne​hogy meg merd írni a blo​god​ban! – fi​gyel​mez​tet​tem. – Egy
ez​red​má​sod​per​cig se for​gass ilyet a fe​jed​ben!
– Ugyan, van ná​lad jobb té​mám is – mond​ta, és ki​lé​pett a szo​bá​-
ból.

163
 NEGYEDIK FEJEZET
OTTHON, ÉDES OTTHON
74.
– KÉR​LEK!
– Még nem jött el az idő, Ari. – Jeb fel sem né​zett a je​len​té​sek​ből.
– Soha nincs itt az ide​je! – tört ki Ari, és dü​hö​sen fel-alá jár​kált a
szo​bá​ban. – Min​dig csak ígér​getsz, hogy „ha​ma​ro​san", de so​ha​sem
ik​tat​ha​tom ki őket! Mire vá​runk még?
Szárny​tö​vei ég​tek és sa​jog​tak a be​ül​te​té​sek​nél. Ari ki​vet​te zse​bé​-
ből a pi​ru​lá​it. Né​gyet be​ka​pott, és szá​ra​zon le​nyel​te őket, az​tán
vissza​for​dult apja felé.
– Légy tü​rel​mes! – in​tet​te Jeb. – Tu​dod, hogy tar​ta​ni kell ma​gun​-
kat a terv​hez. – Ari​ra né​zett. – Te ha​gyod, hogy az ér​zel​me​id be​fo​-
lyá​sol​ják a dön​té​se​i​det. Ez nem he​lyes, Ari. Er​ről be​szél​nünk kel​le​-
ne.
– Te be​szélsz?! – fa​kadt ki Ari. – En​gem irá​nyí​ta​nak az ér​zel​me​-
im?! Tu​dod, mi​ért nem le​het ki​ik​tat​ni? Mert odá​ig vagy érte! Max a
sze​med fé​nye. Ezért nem en​ge​ded, hogy meg​öl​jem.
Jeb nem vá​la​szolt, csak a fi​ú​ra né​zett. Ari tud​ta, hogy apja mér​-
ges, de meg​pró​bál​ja pa​lás​tol​ni. Ari sze​ret​te vol​na ugyan​azt a sze​re​-
te​tet és cso​dá​la​tot kap​ni ap​já​tól, amit Max. Ami​kor Jeb Max​re né​-
zett, vagy csak a fény​ké​pé​re, vo​ná​sai el​lá​gyul​tak, és sze​mé​ben ér​-
dek​lő​dés csil​lant. De Ari​ra úgy né​zett, mint bár​ki más​ra.
Rá​adá​sul Jeb az új Ma​xet is gyű​löl​te va​la​mi​ért. Nem bírt meg​ma​-
rad​ni a kö​ze​lé​ben – ez min​den​ki​nek fel​tűnt. Ezért Ari igye​ke​zett
olyan tá​vol tar​ta​ni ap​já​tól, amennyi​re csak tud​ta. Min​dent meg​tett,
ami​től azt re​mél​te, hogy Jeb vég​re ész​re​ve​szi őt, ész​re​ve​szi, hogy él.
Jeb hosszú szü​net után meg​szó​lalt:
– Nem tu​dod, mi​ről be​szélsz. Te nem lá​tod az össz​ké​pet. Te is a
já​ték ré​sze vagy, de azt kell ten​ned, amit mon​dok ne​ked. Ha ez nem
megy, ak​kor ta​lá​lok mást he​lyet​ted.
Ari​ban fel​iz​zott a düh. Csí​pő​re kel​lett ten​nie a ke​zét, hogy ne ra​-
gad​ja meg Jeb tor​kát. Leg​szí​ve​seb​ben ki​szo​rí​tot​ta vol​na be​lő​le a le​-
ve​gőt – vagy leg​alább​is ad​dig szo​rí​tot​ta vol​na, amíg Jeb rá nem jön,

164
mennyi​re sze​re​ti őt, és egy ki​csit tisz​tel​ni nem kez​di.
De most ki kel​lett jut​nia in​nen. Ari meg​pör​dült, ki​ro​bo​gott az aj​-
tón, és be​vág​ta maga mö​gött. A von​ta​tó te​te​jén ne​ki​fu​tott, és a le​ve​-
gő​be ve​tet​te ma​gát. Még min​dig ne​he​zé​re esett hely​ből fel​száll​ni.
Eset​le​nül és fájó szár​nyak​kal a ma​gas​ba emel​ke​dett, majd el​in​dult
ked​venc bú​vó​he​lye felé – egy ma​gas fa​csúcs​hoz.
Ügyet​le​nül le​szállt rá, és nagy ne​he​zen meg​ka​pasz​ko​dott a törzs​-
ben. Könnyek éget​ték a sze​mét. Le​csuk​ta, és ne​ki​dőlt a sima, fol​tos
ké​reg​nek. Annyi​ra fájt min​den. A szár​nyai, apja Max-imá​da​ta,
ahogy Jeb sem​mi​be ve​szi őt...
Eszé​be ju​tott, ho​gyan ba​zsaly​gott Max arra a kis zöld​fü​lű​re teg​-
nap este a fa​gyi​zó​ban. Ki volt az a srác? Egy dup​la nul​la. Egy fog​-
pisz​ká​ló. Ari fél kéz​zel el tud​ta vol​na tör​ni.
Ami​kor eszé​be ju​tott, ho​gyan csó​ko​ló​zott Max a tor​ná​con az​zal a
kis sen​ki​há​zi​val, mo​rog​ni kez​dett. Max csó​ko​ló​zott! Mint​ha egy
hét​köz​na​pi lány len​ne! Ha a srác tud​ná, ki​vel van dol​ga, egy​mil​lió
évig a kö​ze​lé​be sem me​rész​ked​ne.
Vagy ki tud​ja? Le​het, hogy ak​kor is sze​ret​né, ha rá​jön​ne, hogy
egy mu​táns szörny​szü​lött. Max​ben volt va​la​mi. Az em​be​rek tö​rőd​-
tek vele. A fiúk sze​ret​ték. Olyan erős volt... olyan erős, gyö​nyö​rű és
tü​zes.
Ari mell​ka​sá​ból ful​la​do​zó zo​ko​gás sza​kadt fel. Ar​cán könnyek
pa​tak​zot​tak, fel​emel​te a kar​ját, hogy meg​tö​röl​je a dzse​ki​je uj​já​val.
Be​le​nyö​gött a ka​bát​já​ba, az​tán nem bír​ta to​vább. Érez​te, hogy Ra​-
dí​ro​zó​vá vál​to​zik, és erős áll​kap​csa ki​nyílt. Könny​csep​pek szi​vá​-
rog​tak a szőr​szá​lai kö​zött, el​foj​tott egy újabb fel​tö​rő zo​ko​gást, majd
a kar​já​ba ha​ra​pott. Le​huny​ta a sze​mét, de egyet​len hang sem hagy​-
ta el a tor​kát. Érez​te, ahogy fo​gai át​lyu​kaszt​ják a ka​bát​ját, be​le​mé​-
lyed​nek a bő​ré​be és a hú​sá​ba. Vér íze öm​lött szét a szá​já​ban, de to​-
vább szo​rí​tot​ta az áll​kap​csát.
Mert még ez is ke​vés​bé fájt.

165
 75.
– EZ AZ. Csak ne len​nék annyi​ra cso​dá​la​tos! Meg​ta​lál​tuk – ku​-
kucs​kál​tam ki a ti​sza​fa mö​gül, az út túl​ol​da​la felé. – Nem cso​da, ha
imád​tok en​gem!
A teg​na​pi este lát​ha​tó​an se​gí​tett ki​mász​ni a de​presszi​óm​ból.
Hadd tom​bol​ja​nak a ti​zen​négy éves ma​dár​gye​re​kek hor​mon​jai, mi?
Agyar egy so​kat szen​ve​dett, vagy​is nem ki​mon​dot​tan imá​dó pil​-
lan​tást ve​tett rám. Az​tán ő is a szimp​la, kül​vá​ro​si tég​la​ház irá​nyá​ba
né​zett. Ki​csi, ré​gi​mó​di épü​let volt, ám te​kint​ve a D.C.-hez való kö​-
zel​sé​gét, meg​ért vagy fél​mil​lió dol​lárt. Em​lé​kez​tető ma​gam​nak: be​fek​-
tet​ni egy wa​shing​to​ni in​gat​lan​ba. El kell kez​de​ni gyűj​te​ni rá.
– Tény​leg? Biz​tos, hogy az az a temp​lom? Bó​lin​tot​tam.
– Tuti. Ho​gyan to​vább? Rám me​redt.
– Te vagy a fő​nök.
Össze​hú​zott szem​mel rá​néz​tem, az​tán meg​fog​tam a vál​lát, és át​-
rán​gat​tam az úton. Mi​előtt az az ide​ge​sí​tő jó​zan eszem köz​be tu​dott
vol​na szól​ni, gyor​san be​csön​get​tem.
Vár​tunk egy ki​csit, az​tán kö​ze​le​dő lép​te​ket hal​lot​tunk. Az ajtó ki​-
nyílt, és ott áll​tunk az asszony előtt, aki akár Iggy any​ja volt, akár
nem, na​gyon ha​son​lí​tott rá.
– Igen? – kér​dez​te, és (ezt kapd ki!) a ke​zét egy kony​ha​ru​há​ba tö​-
röl​te, mint egy iga​zi anya. Ma​gas volt, kar​csú, eper​sző​ke haj, fe​hér
bőr, szep​lők. A sze​me ugyan​olyan ég​szín​kék, mint Iggyé, csak ő lá​-
tott vele, mert nem va​kí​tot​ták meg az őrült tu​dó​sok. Őrül​tek, bár
in​kább őröl​tek let​tek vol​na!
– Se​gít​he​tek va​la​mi​ben?
– A Wall Street Jour​nal szá​má​ra gyűj​tünk előfi​ze​tő​ket, höl​gyem –
mond​ta pó​ker​arc​cal Agyar.
A nő za​va​ra el​múlt.
– Nem, kö​szön​jük! Már já​rat​juk a Pos​tot.
– Ak​kor nem is za​va​runk – mond​ta Agyar, az​tán meg​for​dul​tunk,
és el​húz​tunk on​nan.
Ha​tá​ro​zot​tan, bi​zo​nyí​tot​tan és tel​jes mér​ték​ben le​het, hogy Iggy
any​ja volt. Vagy​is ho​gyan to​vább?

166
167
 76.
MÉG MIN​DIG ROB​BA​NÓ​SZER​SZAG VAN – sut​tog​ta Iggy. Gá​-
zos szi​ma​tol​ni kez​dett.
– Igen, imá​dom ezt a sza​got. Ka​land​szag.
– Is​ten tud​ja, le​het hogy több rob​ba​nó​szert is hasz​nál​hat​tunk vol​-
na – mond​ta Iggy.
Gá​zos hang​ta​la​nul lép​ke​dett a ke​mény be​ton​pad​lón, de Iggy
min​den gond nél​kül kö​vet​te. Iggy Gá​zos nél​kül, te​hát em​lé​ke​zet​ből
is el​ta​lált vol​na az irat​tár​ba. Biz​tos volt ben​ne, hogy​ha le​dob​nák a
New York-i met​ró​ba, még az In​té​zet​hez is vissza​ta​lál​na. Ez a ké​pes​-
sé​ge szin​te pó​tol​ta, hogy az ég​vi​lá​gon sem​mit sem lát.
De tény​leg.
– Itt va​gyunk – nyi​tot​ta ki hal​kan Gá​zos az irat​tár aj​ta​ját, és Iggy
kap​cso​ló kat​ta​ná​sát hal​lot​ta. Amíg Gá​zos el​vég​zi a mun​kát, ő áll​hat
ott, mint egy ru​ha​fo​gas.
– A tit​kár​nő va​la​ho​vá a szo​ba ele​jé​be süllyesz​tet​te el az ak​tát –
em​lé​kez​tet​te Gá​zost. – Jobb​ra. Nem látsz arra egy fém​szek​rényt?
– Mind​egyik az – lép​ke​dett el előt​tük Gá​zos. Ki​nyi​tot​ta az egyi​-
ket, a pa​pí​rok közé túrt, az​tán be​csuk​ta. – Azt sem tu​dom, mit ke​re​-
sek. Min​den akta egy​for​ma.
– Egyi​ken sincs nagy, fe​ke​te be​tűk​kel, hogy „szi​go​rú​an bi​zal​-
mas"?
– Nincs.
Iggy meg​vár​ta, amíg Gá​zos ki​nyit és át​túr né​hány to​váb​bi fi​ó​kot.
– Hé, ide süss! – mond​ta Gá​zos. – Hú! Ez már va​la​mi. Egy cso​mó
irat gu​mi​val át​köt​ve. Kü​lön​bö​ző szí​nű​ek, és ré​geb​bi​nek tűn​nek,
mint a töb​bi, hasz​nál​tabb​nak.
– Ak​kor ol​vasd már!
Iggy gu​mi​pat​ta​nást és pa​pír​zi​ze​gést hal​lott.
– Hop​pá.
– Mi van? – Ezt utál​ta a leg​job​ban. Hogy a vak​sá​gá​nak kö​szön​he​-
tő​en min​den in​for​má​ció utol​já​ra ért el hoz​zá. Neki min​dig vár​ni
kel​lett. Gyűlöl​te ezt.
– Ezek mint​ha or​vo​si je​len​té​sek len​né​nek, be​te​gek​ről – mond​ta
Gá​zos -, szó​val nem az is​ko​la di​ák​ja​i​ról. Ezek be​te​gek, még​hoz​zá
a... a Gyó​gyít​ha​tat​lan Be​te​gek Ott​ho​ná​ból.

168
 – Mi áll ben​nük? Ha igaz, amit mon​dasz, nem lesz szív​de​rí​tő ol​-
vas​mány.
Gá​zos ol​vas​ni kez​dett, Iggy pe​dig tü​rel​met eről​te​tett ma​gá​ra.
– Várj! – mond​ta Gá​zos.
Mint​ha len​ne más vá​lasz​tá​som — gon​dol​ta Iggy.
– Ez fur​csa. Nem fo​god el​hin​ni, de ez a suli őrül​tek​há​za volt két
év​vel ez​előt​tig. Ezek a je​len​té​sek a régi ápol​tak​ról szól​nak, nem tu​-
dom, az igaz​ga​tó mi​ért nem sem​mi​sí​tet​te meg őket.
– Le​het, hogy va​la​mi köze van hoz​zá. Vé​let​le​nül nem ő irá​nyí​tot​-
ta a bo​lon​dok​há​zát? Vagy ő is egy ápolt volt, aki ki​nyírt min​den​kit,
és nyi​tott egy su​lit, hogy.
– Ki tud​ja. Ren​ge​teg irat van itt. Több, mint amennyit el tud​nék
ol​vas​ni egy​szer​re. Meg kell mu​tat​nunk Max​nek. A pó​lóm alá du​-
gom őket – mond​ta Gá​zos.
– Oké. Ide​je vissza​men​nünk!
– Egyet​ér​tek.
Iggy el​in​dult Gá​zos után a lép​cső felé. Ép​pen azon gon​dol​ko​zott,
hogy va​jon az ebéd​lő​ben Tess hová ül az​nap, ami​kor a meg​tor​pa​nó
Gá​zos​ba üt​kö​zött.
– Ez kü​lö​nös – sut​tog​ta Gá​zos. – Van itt egy ajtó, amit ed​dig ész​re
sem vet​tem.
Iggy hal​lot​ta, hogy Gá​zos az aj​tó​hoz lép, és ki​nyit​ja. Ápo​ro​dott,
hű​vös le​ve​gő csap​ta meg őket.
– Ez mi?
– Egy alag​út – mond​ta Gá​zos meg​rö​kö​nyöd​ve. – Egy hosszú, sö​-
tét alag​út, ami​nek nem lá​tom a vé​gét. És ép​pen az is​ko​la alatt.

169
 77.
RET​TEG​TEM A SAM​MEL VALÓ TA​LÁL​KO​ZÁS​TÓL. Le fog
pat​tin​ta​ni? Min​den​ki​nek el​di​cse​ke​dett a csó​ko​ló​zá​sunk​kal? Le​het,
hogy csak szé​dí​tett, most meg segg​re esem?
Per​sze min​den rend​ben volt. Az osz​tály​ban lát​tuk egy​mást újra,
és kap​tam tőle egy diszk​rét, még​is kü​lön​le​ges mo​solyt. Sen​ki sem
pil​lant​ga​tott fe​lénk, hogy le​gyen mit el​plety​kál​ni. A szü​net​ben az​-
tán le​ül​tünk egy​más​sal szem​ben egy asz​tal​hoz. Be​szél​get​tünk, ol​-
vas​gat​tunk és ta​nul​tunk, sen​ki, még az igaz​ga​tó sem za​vart meg
ben​nün​ket.
Klassz volt. Majd​nem egész nap azt érez​tem, hogy az élet nem is
annyi​ra ki​bír​ha​tat​lan. És ez az ér​zés egé​szen ha​za​ér​ke​zé​sig el​kí​sért,
vagy​is egy újabb re​kord​ról be​szél​he​tünk.
– Egy alag​út? – néz​tem hi​tet​len​ked​ve Iggy​re és Gá​zos​ra. – Ugyan,
mit ke​res​ne egy alag​út az is​ko​la alatt?
– Jó kér​dés – bó​lo​ga​tott Gá​zos. – Nem be​szél​ve a tit​kos ak​ták​ról.
Megint át​la​poz​tam az ira​to​kat.
– Böki? – nézz utá​na a su​li​nak! Ne​kem mint​ha úgy rém​le​ne, hogy
húsz éve fenn​áll.
– Min​den bro​sú​ra ezt szaj​kóz​za – erő​sí​tett meg Agyar. – És van
egy táb​la is az elő​tér​ben, ami sze​rint 1985-ben ala​pí​tot​ták.
Böki le​ült a lap​top mel​lé, amit töb​bé-ke​vés​bé el​bi​to​rol​tunk Anne-
től. To​vább la​poz​gat​tam a je​len​té​se​ket, amik egy zárt in​té​zet be​te​-
ge​i​ről szól​tak. Leg​in​kább az utób​bi ti​zen​öt év​ből szár​maz​tak, le​szá​-
mít​va az el​múlt két évet. Más em​ber csak a kü​lö​nös vé​let​len​nek tu​-
laj​do​ní​ta​ná, ha egy is​ko​la alatt, ami va​la​ha bo​lon​dok​há​za volt, egy
alag​út is fut.
De nem mi. Szá​munk​ra ez olyan volt, mint egy nagy vö​rös jel​zés,
ami majd' ki​bök​te a sze​mün​ket.
– Hm. Az is​ko​la hon​lap​ja sze​rint 1985 óta mű​kö​dik, de ha rá​ke​re​-
sek a ne​ten, csak az utób​bi két év​ből dob ki ta​lá​la​to​kat.
– Le​het, hogy meg​vál​toz​tat​ták a ne​vét? – kér​dez​te Iggy. Agyar
meg​ráz​ta a fe​jét:
– Két​lem. Erre se​hol sincs uta​lás.
Újra le​el​len​őriz​tem a ti​tok​za​tos je​len​té​se​ket.
– Sem​mi két​ség, az Ott​hon​nak ugyan​az volt a címe, mint a su​li​-

170
nak. Néz​zé​tek ezt a pa​pírt! Itt egy rajz az épü​let​ről – mu​tat​tam a
töb​bi​ek​nek. Ugyan​olyan volt, mint a su​link.
A csa​pat​ra néz​tem.
– Ez nem jó hír – mond​tam a rám jel​lem​ző eu​fe​miz​mus​sal.
– Kér​dez​zük meg róla Anne-t? – tű​nő​dött Iggy.
Egy​más​ra néz​tünk Agyar​ral. Alig ész​re​ve​he​tő​en meg​ráz​ta a fe​jét.
– Ugyan, mi​nek – mond​tam. – Vagy na​gyon is jól tud​ja, és be van
avat​va a do​log​ba, de ak​kor mi​ért ne hagy​nánk meg ab​bé​li hi​té​ben,
hogy mit sem sej​tünk? Vagy csak annyit tud, amennyit az or​rá​ra
kö​töt​tek, de ak​kor meg úgy​sem se​gít​het.
Né​hány pil​la​na​tig csönd​ben vol​tunk, és já​rat​tuk az agyun​kat.
Hal​lot​tuk, hogy a kony​há​ban be​kap​cso​ló​dik a tévé. Anne fa​ze​ka​kat
vett elő, és ki​nyi​tot​ta a hű​tőt. Ép​pen a hír​adó ment, meg​tud​tuk,
hogy hi​deg​front jön, és hogy ki nyer​te a fő​is​ko​lai fut​ball​baj​nok​sá​-
got. Az​tán egy férfi hír​ol​va​só ezt mond​ta: – Az el​nök a mai na​pon
olyan nyi​lat​ko​za​tot tett a fő​vá​ros​ban, ami mi​att sok po​li​ti​kus va​kar​-
gat​hat​ja a fe​jét. Há​rom nap​pal az éves költ​ség​ve​tés el​fo​ga​dá​sa előtt
Dan​ning el​nök úr meg​döb​ben​tő lé​pés​re szán​ta el ma​gát: kö​zel egy​-
mil​li​ár​dos tá​mo​ga​tást vont vissza a had​se​reg​től, hogy azt ok​ta​tá​si
cé​lok​ra hasz​nál​ja fel, és hogy or​szág​szer​te ott​ho​no​kat épít​tes​sen a
haj​lék​ta​lan nők és gyer​me​kek szá​má​ra.
Meg​der​med​tem.
Hi​tet​len​ked​ve néz​tünk össze Agyar​ral, az​tán An​gyal felé kap​tuk
a fe​jün​ket. Vi​gyor​gott. Hal​lot​tam, hogy To​tál kun​cog​ni kezd, az​tán
ad​tak egy pa​csit egy​más​nak.
Le​haj​tot​tam a fe​jem, és masszí​roz​ni kezd​tem lük​te​tő ha​lán​té​ko​-
mat. El kell húz​nunk eb​ből a vá​ros​ból, amíg An​gyal nem ve​szi rá az
el​nö​köt a házi fel​adat el​tör​lé​sé​re vagy más mar​ha​ság​ra.

171
 78.
AZ​NAP ÉJ​JEL, PONT​BAN 11:05-KOR Anne há​zán ki​nyílt hat
eme​le​ti ab​lak. Sor​ban ki​ug​rál​tunk me​sé​be illő szo​bá​ink​ból, két mé​-
tert zu​han​tunk, az​tán ki​tár​tuk szár​nya​in​kat, és el​kezd​tünk emel​-
ked​ni.
Ha​tan su​han​tunk a sö​tét, csí​pős éj​sza​ká​ban. Az ég fel​hőt​len volt,
a hold​fény​ben hosszú ár​nyé​ko​kat ve​tet​tek alat​tunk a fák.
A de​ne​vér​bar​lang olyan volt, mint egy hor​rorfilm hely​szí​ne.
Agyar fe​dez​te fel né​hány hete. Pár ki​lo​mé​ter​nyi​re volt a ház​tól, egy
mész​kő​hegy ol​da​lá​ban. A kö​ze​le​dő tél​től ko​pasz fo​lyon​dá​rok el​rej​-
tet​ték a be​já​ra​tát. Be​rep​pen​tünk kö​zöt​tük – ügyel​ve rá, hogy ne ga​-
ba​lyod​junk be​lé​jük -, az​tán le​száll​tunk. A mennye​zet​ről lógó csepp​-
kö​vek mint​ha a bar​lang fo​gai let​tek vol​na, és a sö​tét​ben bal​jós víz​-
cse​pe​gést hal​lot​tunk. Ki​lenc-tíz mé​ter​rel bel​jebb a le​ve​gő ne​héz lett
az ürü​lék orr​fa​csa​ró sza​gá​tól, ezért in​kább a be​já​rat kö​ze​lé​ben ma​-
rad​tunk.
– Sze​rin​tem ide még egyet​len em​ber sem tet​te be a lá​bát – mond​ta
a be​já​rat kö​ze​lé​ben tö​rök​ülés​ben tró​no​ló Gá​zos. – Hegy​má​szó fel​-
sze​re​lés nél​kül meg sem le​het kö​ze​lí​te​ni.
– Bár​csak lát​hat​nám, mi van bel​jebb! – mond​ta Böki.
– Azt én is sze​ret​ném lát​ni! – vic​ce​lő​dött Iggy.
– Rend​ben, srá​cok – vág​tam bele mon​dan​dóm​ba. – Most már
tény​leg itt az ide​je, hogy to​vább​áll​junk. Hosszú szü​net volt, de leg​-
alább ki​pi​hen​tük ma​gun​kat, fel​gyó​gyul​tunk, és ké​szen ál​lunk rá,
hogy újra ne​ki​vág​junk az út​nak.
Be​je​len​té​se​met nem kí​sér​te uj​jon​gás és kon​fet​ti​eső.
– Mert – tör​tem meg a fül​si​ke​tí​tő csen​det – Ari tud​ja, hogy hol va​-
gyunk. Meg​tá​ma​dott, ami​kor ha​za​fe​lé tar​tot​tunk az is​ko​lá​ból. El​-
kép​zel​he​tő, hogy ka​me​rák​kal fi​gyel​te​ti Anne há​zát. Az igaz​ga​tó be
van ránk rág​va. Az​tán itt van​nak ezek az ak​ták, meg az a fur​csa
alag​út a suli alatt, amik szin​tén nem te​szik biz​ta​tób​bá a ké​pet. –
Nem be​szél​ve ar​ról, hogy An​gyal fo​lya​ma​to​san hip​no​ti​zál​ja a sza​bad vi​lág
első em​be​rét. Szi​go​rú​an néz​tem rá, mert sej​tet​tem, hogy ol​vas a gon​-
do​la​ta​im​ban. Mo​so​lyog​ni kez​dett. El kell in​nen tűn​nünk, mi​előtt a
dol​gok még rosszabb​ra for​dul​ná​nak.
Lát​tam, hogy Böki és Gá​zos egy​más​ra néz​nek. An​gyal Iggy vál​lá​-

172
nak dőlt. Iggy meg​si​mo​gat​ta a ha​ját. Még na​gyobb lett a csend.
– Most kell okos​nak len​nünk, és elő​rébb jár​ni egy lé​pés​sel a já​ték​-
ban, mi​előtt va​la​ki kiüt ben​nün​ket!
Vagy most kell okos​nak len​ni, és meg​ta​nul​ni, ho​gyan kell egy hely​ben
ma​rad​ni.
Össze​húz​tam a szem​öl​dö​köm.
Ez nem egy kap​cso​lat, Hang. Ez egy csap​da, vagy egy vizs​ga, vagy leg​-
jobb eset​ben is egy szür​re​á​lis mel​lék​vá​gány egy már így is elég​gé őrjítő
uta​zás​ban.
– Csak azért mert... – kezd​te Böki, és Gá​zos​ra né​zett, aki​től egy
bá​to​rí​tó bic​cen​tést ka​pott – ...mert csü​tör​tö​kön há​la​adás nap​ja lesz.
Szer​dán már csak fél na​pot kell a su​li​ban len​nünk, az​tán már​is há​la​-
adás.
– Még so​ha​sem vol​tunk egy ren​des há​la​adás napi va​cso​rán – csat​-
la​ko​zott An​gyal. – Anne puly​kát süt majd, és sü​tő​tö​kös pi​tét.
A két​ség​be​esés​től gu​nyo​ros let​tem, a ma​gam sze​ret​ni​va​ló mód​ján.
– Tény​leg, Anne főzt​jé​ért biz​to​san meg​éri koc​káz​tat​ni!
A ki​seb​bek meg​hök​ken​ten néz​tek egy​más​ra, én meg egy ro​ha​-
dék​nak érez​tem ma​gam, hogy el​ron​tom a mu​lat​sá​gu​kat.
– Csak na​gyon. nyug​ta​lan va​gyok – ma​gya​ráz​tam óva​to​san. – Be
va​gyok sóz​va, ide​ges va​gyok, és sze​ret​nék si​kít​va el​húz​ni er​ről a
hely​ről! Nem ér​ti​tek?
– Ért​jük – mond​ta Böki bo​csá​nat​ké​rőn. – De Anne édes krump​lit
süt majd ma​zso​lá​val és mály​va​cuk​rok​kal a te​te​jén!
Az aj​kam​ba kel​lett ha​rap​nom, hogy ne sza​lad​jon ki a szá​mon:
„Mi​ért nem ez​zel kezd​té​tek?! Ezért már tény​leg ér​de​mes koc​ká​ra
ten​ni a sza​bad​sá​gun​kat!"
Mo​so​lyog​ni pró​bál​tam, de csak egy gri​masz​ra fu​tot​ta. Az​tán el​-
for​dul​tam, mint​ha csak az éj​sza​kai eget kém​lel​ném az in​dá​kon ke​-
resz​tül. Ami​kor össze​szed​tem ma​gam, újra rá​juk néz​tem:
– Rend​ben, ma​ra​dunk há​la​adás nap​já​ig – mond​tam kény​sze​re​-
det​ten, és a mell​ka​som​ra egy ele​fánt te​le​pe​dett. – Re​mé​lem, tény​leg
na​gyon fi​nom lesz az az édes krump​li!

173
 79.
– KI​UG​ROTT MÁR AZ A KIS BI​GYÓ? – kuk​kan​tott ide​ge​sen
Anne a vál​lam fö​lött a sü​tő​be.
– Ööö... még nem. De szé​pen sü​lö​get – ha​son​lí​tot​tam össze a zacs​-
kó ol​da​lán lévő kép​pel. – Lát​ja? A szí​ne jó.
– Ál​lí​tó​lag ak​kor lesz kész, ha az a kis izé ki​ug​rik.
– Tu​dom – nyug​tat​tam meg. Már vagy öt​ven​szer hal​lot​tam tőle.
– De mi van, ha hi​bás?! – esett két​ség​be Anne. – Ha so​ha​sem ug​-
rik ki? Mi lesz, ha az én első puly​kám és a mi első, kö​zös há​la​adás
napi va​cso​ránk szá​raz lesz, ször​nyű és utál​ni fog​juk?
– Ak​kor a kö​zös éle​tün​ket fog​ja szim​bo​li​zál​ni – mond​tam fa​po​fá​-
val, az​tán gyor​san „csak vic​cel​tem"-ké​pet vág​tam. – Ta​lán se​gít​het​-
ne Ze​fír​nek te​rí​te​ni. Nem tud​ja, hová pa​kol​ja azt a sok ezüst evő​-
esz​közt.
Anne rám né​zett, bó​lin​tott, majd el​in​dult az ebéd​lő felé, de előbb
még egy utol​só pil​lan​tást ve​tett a sü​tő​be.
– Add már azt a töl​te​lé​ket! – mond​tam Bö​ki​nek.
– Oké-zso​ké – ka​vart a tál​ba egy nagy, fá​ból ké​szült sa​lá​tás vil​lá​-
val, az​tán újra el​ol​vas​ta a cso​ma​go​lást. – Azt hi​szem, kész.
– Jól néz ki. Tedd fél​re! Ki​zárt, hogy min​den hoz​zá​va​ló egy​szer​re
le​gyen kész.
– A vö​rösá​fo​nya-szósz is oké – for​gat​ta meg Iggy a tá​lat, és tar​tal​-
mát egy tál​ba löttyin​tet​te. – Si​mán el tud​nám ma​gam is ké​szí​te​ni.
– Tu​dom – hal​kí​tot​tam le a han​gom. – Te vagy kö​zöt​tünk az
egyet​len, aki tény​leg tud főz​ni. De ha​lad​junk a prog​ram sze​rint.
– Ké​rem a comb​ját! – mond​ta To​tál a lá​bam mel​lett.
– Hát​rább az aga​rak​kal! – in​tet​tem rend​re, és Agyar​hoz lép​tem.
Né​hány pil​la​na​tig fi​gyel​tem, hogy mit csi​nál, az​tán „mondd csak,
ne kí​mélj!"-áb​rá​zat​tal rám né​zett.
– Mű​vé​szi! – koc​káz​tat​tam meg. Meg​for​dult, és szem​ügy​re vet​te a
tört édes bur​go​nya te​te​jén ka​to​nás rend​ben so​ra​ko​zó mály​va​cuk​ro​-
kat.
– Mind​annyi​unk​nak meg​van a maga ke​reszt​je – mond​ta, és foly​-
tat​ta a mun​kát.
Le​ha​jol​tam, hogy is​mét a sü​tő​be pil​lant​sak.
– Anne, az a kis fe​hér va​la​mi ki​ug​rott! Azt hi​szem, kész.

174
 – Te jó ég! – ki​ál​tott fel Anne a má​sik szo​bá​ból. Be​sza​ladt a kony​-
há​ba, és fel​ka​pott egy sü​tő​kesz​tyűt.
– Ki​ug​rott?! – A sütő felé ve​tet​te ma​gát, de az utol​só pil​la​nat​ban
fe​lém for​dult. – Mi van, ha az a va​cak rossz​kor ug​rott ki? Mi van,
ha még nincs kész?!
Rá​néz​tem.
– Csak ve​gye ki a puly​kát a sü​tő​ből! Vett egy nagy le​ve​gőt:
– Rend​ben. Oké. Jesszus. Ezek a fel​nőt​tek!

175
 80.
ÖT​VEN PERC MÚL​VA mind​annyi​an ott ül​tünk az ebéd​lő​asz​tal
kö​rül. Min​den na​gyon ün​ne​pé​lyes volt. A fe​hér té​rí​tő​höz szö​vet​-
szal​vé​ta du​kált. A gyer​tyák ég​tek. Az étel ott gő​zöl​gött az asz​ta​lon,
és min​den úgy né​zett ki, ahogy az a nagy könyv​ben meg van írva.
Gá​zos a vil​lá​ját és a ké​sét mar​ko​lász​va vár​ta a ka​ját. Rosszal​lón
rá​néz​tem, mire le​tet​te.
– Mit szól​ná​tok, ha sor​ban min​den​ki el​mon​da​ná, hogy mi​ért há​-
lás? – ja​va​sol​ta Anne. – Ari​el, mi len​ne, ha te kez​de​néd?
– Én? – né​zett fe​lém An​gyal, mire fe​szeng​ve rá​mo​so​lyog​tam. Csak
raj​ta, ki​csim, a lé​nyeg, hogy ne kottyants el sem​mit! An​gyal alig ész​re​-
ve​he​tő​en bó​lin​tott.
– Há​lát sze​ret​nék mon​da​ni a csa​lá​do​mért – mu​ta​tott ránk. – A ku​-
tyá​mért. És hogy itt van Max, hogy gon​do​mat vi​sel​je – és mint​ha
ak​kor vet​te vol​na ész​re, hogy Anne is ott ül, hoz​zá​tet​te: – És azért
az idő​ért, amit itt tölt​het​tünk. Na​gyon sze​re​tem ezt a he​lyet.
Anne rá​mo​soly​gott:
– Kö​szö​nöm. Ze​fír, foly​ta​tod?
– Elő​ször is há​lát sze​ret​nék adni ezért a ka​já​ért – kezd​te Gá​zos. –
Meg per​sze a csa​lá​do​mért. És hogy itt le​he​tek.
– Kris​tály?
– Há​lás va​gyok a ka​já​ért, a fi​vé​re​i​mért és a nő​vé​re​i​mért – ha​dar​ta.
– És hogy nagy, bar​na sze​mem van hosszú szem​pil​lák​kal. Há​lás va​-
gyok, hogy itt le​he​tünk, há​lás va​gyok az MTV-ért, meg a gu​mi​cu​-
kor ku​ka​co​kért.
– Jól van – mond​ta Anne. – Jeff?
– Csat​la​ko​zom az előt​tem szó​ló​hoz – do​bolt Iggy az asz​ta​lon az
uj​ja​i​val. – Agy​nick jön.
Agyar olyan ké​pet vá​gott, mint aki szí​ve​seb​ben ülne egy fog​or​vo​-
si szék​ben.
– Úgy​szin​tén. Csa​lád, kaja, kéró. – A te​kin​te​tünk ta​lál​ko​zott, és
lát​tam, hogy el​pi​rul.
Én kö​vet​kez​tem. Há​lás vol​tam én is pár do​lo​gért – csak nem min​-
dent akar​tam Anne or​rá​ra köt​ni. Ma​gam​ban há​lát ad​tam azért,
hogy együtt va​gyunk, és hogy egész​sé​ge​sek va​gyunk. Há​lás vol​-
tam, hogy vissza​kap​tuk An​gyalt, és hogy sza​ba​dok vol​tunk, tá​vol

176
az Is​ko​lá​tól. És azért is, hogy nem ron​dí​tot​ta el a va​cso​rát egy Ra​dí​-
ro​zó-tá​ma​dás. Tud​tam, hogy tör​tént ve​lünk né​hány rossz do​log, és
az, hogy most min​den oké, még nem ga​ran​cia sem​mi​re.
– Kö​szö​nöm, hogy itt le​het​tünk – mond​tam. – Na​gyon jól érez​tük
ma​gun​kat. És kö​szö​net a csa​lá​dért meg a ren​ge​teg ka​já​ért.
Anne kör​be​né​zett, mint​ha arra vár​na, hogy va​la​ki hoz​zá​fűz-e
még va​la​mit.
– Most én jö​vök. Kö​szö​nöm, hogy mind​annyi​an se​gí​tet​te​tek a há​-
la​adás napi va​cso​ra el​ké​szí​té​sé​ben. Egy​ma​gam cső​döt mond​tam
vol​na.
Ahogy mond​ja – gon​dol​tam.
– Szá​mom​ra, ha le​het, még na​gyobb je​len​tő​ség​gel bírt, hogy a va​-
cso​rát együtt ké​szí​tet​tük el – foly​tat​ta. – Ne​kem nem vol​tak gye​re​-
ke​im, nem vol​tam az a há​zi​as tí​pus. De a ve​le​tek el​töl​tött he​tek alatt
rá​döb​ben​tem, hogy mennyi min​dent vesz​tet​tem. Sze​re​tem azt,
hogy az éle​tem kö​rü​löt​te​tek fo​rog. Hi​he​tet​len, de sze​re​tem, hogy a
gon​do​to​kat kell vi​sel​nem.
To​tál meg​nyal​ta a lá​bam, és majd​nem fel​si​kol​tot​tam. Hal​lot​tam,
hogy kun​cog​ni kezd az asz​tal alatt.
– Ka​o​ti​kus az egész, ren​ge​teg mun​ká​val jár, és sok pénzt emészt
fel, és az is​ko​lá​ba is be​hív​tak, min​den este holt​fá​rad​tan esem az
ágy​ba, és tu​dom, hogy hol​nap ugyan​ennyi mun​ka vár rám – né​zett
ránk mo​so​lyog​va. – De most már nem tud​nám más​hogy el​kép​zel​ni
az éle​tem.
Szó​nok​lat​nak meg​le​he​tő​sen jól si​ke​rült, meg kell hagy​ni.
– Ezért őszin​tén bí​zom ben​ne, hogy ezt az első, kö​zös há​la​adás
nap​ját még sok-sok fog​ja kö​vet​ni – megint ránk mo​soly​gott (An​-
gyal​ra va​la​mi​vel hosszab​ban). – Mert sze​ret​né​lek örök​be fo​gad​ni
ben​ne​te​ket.

177
 81.
– NAGY​SZE​RŰ. Az​zal kö​szön​jük meg, amit kap​tunk, hogy egy​-
sze​rű​en le​lé​pünk... – sut​tog​ta Gá​zos.
– Mond​tam már, hogy nem kö​te​le​ző ve​lünk jön​nöd – for​dul​tam
felé.
– Már hogy​ne len​ne kö​te​le​ző – kö​töt​te be új edző​ci​pő​jét, amit
Anne-től ka​pott.
– Én még min​dig nem tu​dom el​hin​ni – pat​to​gott An​gyal az ágya​-
mon.
– Min​dig er​ről ál​mo​doz​tunk – mond​ta áb​rán​doz​va Böki. Gyor​san
Iggy​re né​zett: – Nem mint​ha iri​gyel​ném tő​led, Iggy, csak jó len​ne,
ha ve​lünk is meg​tör​tén​ne. De na​gyon örü​lök, hogy elő​ször ne​ked. –
de nem fe​jez​te be, mert rá​döb​bent, hogy már megint szó​me​nést ka​-
pott.
– Kösz – mond​ta Iggy, aki ci​pő​ben és ka​bát​ban fe​szül​ten ült az
ágyon. Az arca egé​szen ki​pi​rult, és hosszú, fi​nom uj​ja​i​val do​bolt a
tér​dén.
Teg​nap este, mi​u​tán meg​emész​tet​tük a va​cso​rát, el​mond​tuk a
töb​bi​ek​nek: le​het, hogy meg​ta​lál​tuk Iggy szü​le​it. Mind​annyi​an
meg​döb​ben​tek.
– Biz​tos, hogy sze​ret​nél ve​lük ta​lál​koz​ni? – kér​dez​tem Iggyt.
– Hát per​sze... – mond​ta, az​tán össze​húz​ta a szem​öl​dö​két, és így
foly​tat​ta: – … h o g y nem biz​tos.
– Mi?! Mi​ért ne akar​nál?
– Az em​lí​tett okok mi​att – mond​ta Iggy ha​tá​ro​zot​tan. – Mert meg​-
va​kul​tam. Mert szár​nya​im nőt​tek. Mert egy gro​teszk, mu​táns hib​-
rid va​gyok, ami​lyet az​előtt még so​ha​sem lát​tak. Le​het, hogy az ere​-
de​ti ki​adá​som​nak örül​tek vol​na, de a mos​ta​ni​nak.
Én is erre gon​dol​tam. Ha meg​ta​lál​nánk őket, le​het, hogy én sem
akar​nék be​csen​get​ni abba a la​kás​ba, ahol a szü​le​im él​nek, és le​het,
hogy ők sem akar​nák.
– Én ezt is meg​ér​tem – mond​tam. – A te dön​té​sed. Mi tá​mo​ga​-
tunk ben​ne, akár​hogy is sze​ret​néd.
– Hadd alud​jak rá egyet!
– Per​sze.
Mi​u​tán aludt rá egyet, úgy dön​tött, hogy még​is meg sze​ret​né őket

178
lá​to​gat​ni, és most in​du​lás​ra ké​szen áll​tunk.
Agyar ki​nyi​tot​ta a há​ló​szo​bám ab​la​kát. Böki fel​má​szott a pár​-
kány​ra, és a le​ve​gő​be ve​tet​te ma​gát. A nap​fény meg​csil​lant ho​mok​-
szí​nű szár​nyán, ami​kor el​kap​ta ve​lük a sze​let, és az égbe emel​ke​-
dett. Sor​ra ki​ug​rál​tunk, én utol​só​nak.
Fur​csa volt fé​nyes nap​pal re​pül​ni, de a mai nap kü​lön​le​ges volt.
Ma Iggy ta​lál​koz​ni fog a szü​le​i​vel, az iga​zi szü​le​i​vel!
Fo​gal​mam sem volt róla, mi fog ki​sül​ni a do​log​ból. A mai nap
egy​aránt tar​to​gat​ha​tott ára​dó bol​dog​sá​got és szív​té​pő csa​ló​dást. De
ha Iggy​nek jól vég​ző​dik, a töb​bi​ek​nek ak​kor is szív​fáj​da​lom​mal fog
zá​rul​ni. Mert bú​csút kell ven​nünk tőle. Ezt a le​he​tő​sé​get annyi​ra
fáj​dal​mas​nak tar​tot​tam, hogy in​kább bele sem gon​dol​tam.
Anne örök​be​fo​ga​dá​si aján​la​tá​ról nem​igen be​szél​tünk. Az én vé​le​-
mé​nyem az volt, hogy gon​dol​ni sem ér​de​mes rá. Nem le​het​tem
ben​ne biz​tos, hogy az ifjab​bak is ezen a vé​le​mé​nyen van​nak. De sej​-
tet​tem, hogy ha​ma​ro​san ki​de​rül.
Húsz perc re​pü​lés után ugyan​ott áll​tunk, ahol Agyar​ral áll​tam
né​hány nap​pal ez​előtt, Iggy szü​le​i​nek há​zá​val szem​ben, az út túl​ol​-
da​lán. Mi​vel há​la​adás más​nap​ja volt, bíz​tunk ben​ne, hogy ott​hon
ta​lál​juk őket.
– Ké​szen állsz? – fog​tam meg Iggy ke​zét. Csak úgy tud​tam vé​gig​-
csi​nál​ni, ha nem gon​dol​tam bele, mi le​het a vége. Csak pil​la​nat​ról
pil​la​nat​ra él​tem.
Iggy me​re​ven bó​lin​tott, és vi​lág​ta​lan sze​mé​vel úgy bá​mult elő​re,
mint​ha meg​lát​hat​ná szü​lei há​zát, ha na​gyon eről​kö​dik. Le​ha​jolt, és
a fü​lem​be sut​to​gott:
– Be va​gyok re​zel​ve.
Meg​szo​rí​tot​tam a ke​zét, és vissza​sut​tog​tam:
– Ha nem így len​ne, hü​lye len​nél. De ha nem te​szel egy pró​bát,
örök​re bán​ni fo​god.
– Tu​dom. Tu​dom, hogy meg kell ten​nem. De…
Fe​les​le​ges volt foly​tat​nia. Ti​zen​négy év​vel ez​előtt a szü​lei el​vesz​-
tet​tek egy hi​bát​lan cse​cse​mőt. Iggy most majd​nem két mé​ter ma​gas
volt, vak, és a tu​do​má​nyos meg​ne​ve​zé​se „ge​ne​ti​kai hib​rid" volt.
Meg​ráz​ta a fe​jét, és újra ki​húz​ta ma​gát:
– Gye​rünk, es​sünk túl raj​ta!
Mind a ha​tan át​vág​tunk az úton. Ki​csit kö​dös volt a le​ve​gő, hű​-
vös szel​lő len​ge​de​zett. Összébb húz​tam An​gya​lon a ka​bá​tot az álla

179
alatt, és meg​iga​zí​tot​tam a sál​ját. Ko​moly kép​pel rám né​zett, kék
sze​mé​ben ugyan​az a fé​le​lem és re​mény tük​rö​ző​dött, mint a mi​énk​-
ben.
Meg​nyom​tam a csen​gőt. Annyi​ra iz​gul​tunk, hogy a csen​gőt
gong​ütés​nek hal​lot​tuk. Né​hány má​sod​perc múl​va az ajtó ki​nyílt, és
ugyan​az az asszony né​zett rám, mint a múlt​kor. Kis​sé össze​húz​ta a
szem​öl​dö​két, mint​ha is​me​rős let​tem vol​na neki va​la​hon​nan.
– Ööö... Jó na​pot. asszo​nyom! – mond​tam a sima min​dent-meg​ol​-
dok mo​do​rom​ban. – Önt lát​tuk a té​vé​ben, ahol a gyer​me​ke el​vesz​-
té​sé​ről be​szélt?
Szo​mo​rú​ság su​hant át az ar​cán.
– Igen, mi​ért?
Hát​rébb áll​tam, hogy ész​re​ve​hes​se Iggyt.
– Azt hi​szem, ő az.
Jó, egy ki​csit lé​nyeg​re törő va​gyok, na és?!
Az asszony elő​ször úgy né​zett rám, mint aki ki​ké​ri ma​gá​nak,
hogy szó​ra​koz​zam vele, de ami​kor meg​lát​ta Iggyt, a dü​hét za​va​ro​-
dott​ság vál​tot​ta fel.
Most, hogy egy​más mel​lett lát​tam őket, a kö​zöt​tük lévő ha​son​ló​-
ság még szem​be​szö​kőbb lett. Ugyan​az a bőr- és a haj​szín, ugyan​az
a test​al​kat, ugyan​az az arc​csont és áll. A nő pis​lo​gott egyet. Ki​nyílt
a szá​ja, de nem jött ki raj​ta hang. Szí​vé​re tett kéz​zel Iggyt bá​mul​ta.
Még egy​szer meg​szo​rí​tot​tam a ba​rá​tom ke​zét – sze​gény​nek fo​gal​-
ma sem volt róla, mi tör​té​nik, csak a fáj​dal​mas vá​ra​ko​zás ju​tott
neki.
Az​tán meg​je​lent egy férfi. Az asszony hát​ra​lé​pett, és Iggy felé in​-
tett. Bár Iggy in​kább az any​já​ra ha​son​lí​tott, azért az ap​já​tól is örö​-
költ né​hány vo​nást. Pél​dá​ul az orra és a szá​ja alak​ját. A férfi Iggy​re
bá​mult, az​tán ránk né​zett.
– Mit a … ? – kér​dez​te döb​ben​ten.
– Lát​tuk ma​gu​kat a té​vé​ben – is​mé​tel​tem ma​gam. – Azt fel​té​te​lez​-
zük, hogy ez itt a fiuk, akit ti​zen​négy év​vel ez​előtt el​vesz​tet​tek. –
Meg​fog​tam Iggy kar​ját, és elő​rébb húz​tam. – Mi Iggy​nek hív​juk, de
a csa​lád​ne​ve va​ló​já​ban Griffiths, mint a ma​gu​ké.
Iggy sá​padt arca ró​zsa​szín lett, és le​haj​tot​ta a fe​jét. Érez​tem, ho​-
gyan ug​rál a szí​ve.
– James? – kér​dez​te a nő, és a keze el​in​dult Iggy felé. Meg​állt
moz​du​lat köz​ben, majd a fér​jé​re né​zett: – Tom, sze​rin​ted ő tény​leg

180
James? – kér​dez​te tű​nőd​ve.
A férfi nyelt egy na​gyot, az​tán ol​dal​ra állt.
– Kér​lek, gyer​tek be! Mind​annyi​an.
Már majd​nem vissza​vo​nu​lót fúj​tam: soha nem tesszük be a lá​bun​-
kat ide​gen he​lyek​re, ahol csap​dá​ba es​he​tünk, vagy el​fog​hat​nak. De
ak​kor eszem​be ju​tott, hogy ta​lán ez a hely Iggy ott​ho​na, ahol vég​leg
le​hor​go​nyo​zik, és ha ezt a he​lyet is csap​dá​nak né​zem, ak​kor tény​leg
jobb, ha el​hú​zunk.
Nyel​tem egy na​gyot, és így fe​lel​tem:
– Oké.
Mi​köz​ben a töb​bi​ek el​in​dul​tak be​fe​lé, An​gyal​ra san​dí​tot​tam,
hogy lás​sam, nem ag​gó​dik vagy gya​nak​szik-e. De si​mán be​lé​pett,
ezért szo​rong​va bár, de kö​vet​tem.
A ház be​lül ba​rát​sá​gos volt, de kö​zel sem olyan gaz​dag vagy
nagy, mint Anne-é. Kör​be​néz​tem, és ezt gon​dol​tam: Le​het, hogy Iggy
má​tól kezd​ve ide tar​to​zik. Le​het, hogy an​nál az asz​tal​nál fog va​cso​ráz​-
ni, és azt a té​vét fog​ja hall​gat​ni. Nem fo​god el​hin​ni, de úgy érez​tem,
mint​ha be​le​es​tünk vol​na a nyúl üre​gé​be. Ron​da far​kas​em​ber mu​-
tán​sok fe​nik ránk a fo​gu​kat? Tel​je​sen hi​he​tő. Iggy​nek egy​szer nor​-
má​lis éle​te lesz? Ugyan, ek​ko​ra mar​ha​sá​got!
– Ööö... fog​lalj he​lyet! – mond​ta a nő Iggy​re néz​ve.
Iggy ha​bo​zott, és csak ak​kor ült le, ami​kor én is. Mel​lém te​le​pe​-
dett.
– Nem tu​dom, hol kezd​jem – mond​ta az asszony, aki Iggy má​sik
ol​da​lán ült, és úgy lát​szik, vég​re ész​re​vet​te, hogy Iggy nem fog kör​-
be néz​ni, vagy a sze​mé​be.
– Én... vak va​gyok – kezd​te Iggy, és köz​ben ide​ge​sen húz​gál​ta az
in​gét. – Azok a... szó​val már nem lá​tok.
– Sze​gény​kém! – mond​ta a nő szo​mo​rú​an. A férfi szem​ben ült ve​-
lünk, az ar​cán fáj​da​lom su​hant át.
– Nem tud​juk, mi tör​tént – ha​jolt elő​re. – Te... vagy​is a fi​unk, eb​-
ből a ház​ból tűnt el ti​zen​négy év​vel ez​előtt. Te csak... ő csak... négy
hó​na​pos volt. Nem ta​lál​tunk nyo​mo​kat. Pe​dig több nyo​mo​zót is fel​-
bé​rel​tem. Mi... – szü​ne​tet tar​tott, mint​ha nem tud​ná foly​tat​ni a fáj​-
da​lom​tól.
– Tud​juk, hosszú és hi​he​tet​len tör​té​net – vet​tem át a szót. – Nem
va​gyunk ben​ne száz szá​za​lé​kig biz​to​sak, de úgy tű​nik, hogy Iggy
az a fiú, akit el​ve​szí​tet​tek.

181
 Az asszony bó​lin​tott, és meg​fog​ta Iggy ke​zét.
– Ér​zem, hogy ő az. Te le​het, hogy nem vagy ben​ne biz​tos, de én
ér​zem. Én tu​dom. Az én fiam.
Nem akar​tam hin​ni a fü​lem​nek. Mennyit fan​tá​zi​ál​tunk er​ről? És
most Iggy szá​má​ra va​ló​ság​gá vált.
– Én is így ér​zem… iga​zad van – kö​szö​rül​te meg a férfi a tor​kát. –
Úgy néz ki... le​het, hogy vic​ce​sen hang​zik... de úgy néz ki, mint kis​-
ko​rá​ban!
Más hely​zet​ben Gá​zos és Agyar le​ütöt​ték vol​na a ma​gas lab​dát,
és kí​mé​let​le​nül ci​kiz​ni kezd​ték vol​na Iggyt. De most csak fa​po​fá​val
ül​tek ott. Las​san meg​ér​tet​ték, mi tör​té​nik, és hogy mi lesz a kö​vet​-
kez​mé​nye.
– Tu​dom már! – húz​ta ki ma​gát hir​te​len Mrs. Griffiths. – James​-
nek volt egy vö​rös anya​je​gye az ol​da​lán, majd​nem a há​tán. Meg​kér​-
dez​tem róla az or​vost, de azt mond​ta, nem kell ag​gód​nom mi​at​ta.
– Iggy​nek is van egy anya​je​gye – mond​tam las​san. Lát​tam vagy
száz​szor.
Iggy né​mán fel​húz​ta az in​gét a bal ol​da​lán. Mrs. Griffiths azon​nal
meg​lát​ta az anya​je​gyet. El​akadt a lé​leg​ze​te, és a szá​ja elé kap​ta a ke​-
zét.
– Te jó ég! – mond​ta könnyez​ve. – Te jó ég! James! Te tény​leg
James vagy! – A kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban elő​re​ha​jolt, és ma​gá​hoz szo​-
rí​tot​ta Iggyt. Egyik ke​zé​vel Iggy sző​ke ha​ját si​mo​gat​ta. A sze​me
csuk​va volt, és könnyei Iggy vál​lát áz​tat​ták. – James, James. kisfi​-
am!
A tor​kom el​szo​rult. Ami​kor ol​dal​ra néz​tem, lát​tam, hogy An​gyal
és Böki is a könnye​ik​kel küsz​köd​nek. Jesszus! Mind​járt át​me​gyünk
síró​fesz​ti​vál​ba.
Meg​kö​szö​rül​tem a tor​kom.
– Szó​val önök is úgy gon​dol​ják, hogy ő James, az el​tűnt kisfi​úk?
A férfi könnyes szem​mel bó​lin​tott:
– Igen, ő a fiam – mond​ta el​csuk​ló han​gon.
Nem ked​ve​lem az ilyen hely​ze​te​ket, ami​kor min​den​ki meg​in​dult,
örö​mé​ben sír, és ér​zel​mek cso​rog​nak még a fa​lak​ról is. Fúj!
– Ti… kik vagy​tok? – for​dult fe​lém Mr. Griffiths, és ránk mu​ta​-
tott, mi​köz​ben a fe​le​sé​ge ta​nul​má​nyoz​ni kezd​te Iggy ar​cát.
– Mi a… ba​rá​tai va​gyunk – mond​tam. – Ben​nün​ket is el​ra​bol​tak.
De ma​guk az első szü​lők, aki​ket meg​ta​lál​tunk. – Na, ezt iga​zán

182
nem kel​lett vol​na el​mon​da​nom. Mi ütött be​lém?! Ál​ta​lá​ban en​nél
sok​kal diszk​ré​tebb és óva​to​sabb va​gyok.
Mr. és Mrs. Griffiths még meg​le​pet​tebb és ag​go​dal​ma​sabb ké​pet
vág​tak.
– Szó​val. most ho​gyan to​vább? – kér​dez​tem gyor​san, és a nad​rá​-
gom​ba tö​röl​tem a te​nye​rem.
A két fel​nőtt össze​né​zett. Az​tán Mr. Griffiths ap​rót bó​lin​tott, és a
fe​le​sé​ge fe​lénk for​dul​va ezt mond​ta:
– James ve​lünk ma​rad – mond​ta ha​tá​ro​zot​tan. – Azt hit​tem, örök​-
re el​vesz​tet​tem. De most, hogy vissza​kap​tuk, nem en​ge​dem el töb​-
bé, nem adom őt vissza. Ér​ti​tek? – Annyi​ra ne​ki​tü​ze​se​dett, hogy fel
kel​lett tar​ta​nom a ke​zem, hogy azért nem kell ke​reszt​ben le​nyel​nie.
– Sen​ki sem akar​ja eb​ben meg​aka​dá​lyoz​ni. Én is azt hi​szem, hogy
ő James. De tud​ni​uk kell, hogy vak.
– Nem ér​de​kel – né​zett epe​dő te​kin​tet​tel a fi​á​ra az asszony. –
Nem ér​de​kel az sem, ha mil​lió egyéb prob​lé​má​ja van. Min​dent
meg​ol​dunk, csak kap​juk vissza!
He​lyes, ebbe ta​lán be​le​fér a szárny​ügy is.
– Iggy, sze​ret​nél itt ma​rad​ni? – kér​dez​tem.
Megint el​pi​rult, tar​tóz​ko​dá​sa hi​tet​len​ke​dő bol​dog​sá​got ta​kart. A
szí​vem össze​szo​rult, és be​lém ha​sí​tott, hogy most ve​szí​tem el. Las​san
bó​lin​tott.
– Azt hi​szem, ide tar​to​zom. Meg​ve​re​get​tem a kar​ját:
– Igen – mond​tam lágy han​gon.
– Van​nak... hol​mi​ja​id? A szo​bád​ba egy na​gyobb ágyat te​szünk
majd. Úgy hagy​tam, ahogy volt, hát​ha vissza​jössz. – Gyen​gé​den
Iggy ar​cá​hoz ért. – Ez egy cso​da. El sem hi​szem. Ha ez egy álom,
nem aka​rok be​lő​le fel​éb​red​ni.
Iggy hal​vá​nyan el​mo​so​lyo​dott:
– Nem sok hol​mim van, az a hely​zet – mond​ta, és fel​tar​tot​ta a kis
há​ti​zsá​kot, ami​be né​hány nél​kü​löz​he​tet​len dol​got pa​kol​tunk neki
Anne há​zá​ban.
– Rend​ben – mond​ta Mrs. Griffiths. – Tő​lünk min​dent meg​kapsz
majd, ami​re szük​sé​ged van.
Úgy be​szélt, mint egy iga​zi szü​lő.

183
184
 82.
ÍGY TA​LÁL​TA MEG EGYI​KÜNK AZ IGA​ZI SZÜ​LE​IT. A
könnyes bú​csú​val nem fog​lak un​tat​ni. Annyi​val el​in​té​zem a dol​got,
hogy sírt min​den​ki, mint a zá​por​eső. Tisz​tá​ra, mint a si​ra​tó​asszo​-
nyok. Tény​leg nem sze​ret​nék róla be​szél​ni.
De azért adok egy kis be​te​kin​tést: Iggy​vel nőt​tem fel, is​mer​tem őt
egész rö​vid, de an​nál ször​nyűbb éle​tem​ben. Már ak​kor is is​mer​tem,
ami​kor még lá​tott, én ta​nít​gat​tam re​pül​ni. Agyar​nál sok​kal ked​ve​-
sebb volt, Bö​ki​nél sok​kal szűk​sza​vúbb, és va​la​mennyi​ünk​nél sok​kal
job​ban fő​zött. Ő volt Gá​zos leg​jobb ba​rát​ja. Jó, tu​dom, hogy a ba​rá​-
tok el​men​nek, egy ki​csit szo​mor​ko​dik az em​ber, az​tán túl van raj​ta.
De az egész ro​hadt vi​lá​gon csak öt em​ber volt, aki szá​mí​tott ne​kem,
és aki​ben meg​bíz​hat​tam, és az egyi​ket ép​pen az előbb vesz​tet​tem el.
Úgy kel​lett el​sé​tál​nom, hogy tud​tam, Iggy ott áll az aj​tó​ban, mint​ha
lát​ná a tá​vo​zá​sun​kat, mint​ha lát​ná, ho​gyan hagy​juk el örök​re.
Elég az hoz​zá, hogy úgy érez​tem ma​gam, mint​ha a szí​ve​men át​-
ro​hant vol​na egy egész fo​ci​csa​pat stop​lis csu​ká​ban.
De most már elég be​lő​lem. Mond​tam, hogy nem aka​rok er​ről be​-
szél​ni.

185
 83.
Anne olyan volt, mint egy pá​nik​ba esett kot​lós, ami​kor ki​de​rült,
hogy el​vesz​tet​te az egyik csi​bé​jét. Az sem könnyí​tet​te meg a hely​ze​-
tét, hogy egy szót sem vol​tunk haj​lan​dó​ak el​árul​ni az ügy​ről.
Egész hét​vé​gén hisz​té​ri​ku​san te​le​fo​nál​ga​tott, és a fü​lün​ket rág​ta
hol kö​nyö​rög​ve, hol ese​dez​ve, hol sír​va, hol fe​nye​ge​tőz​ve. De csak
annyit tu​dott meg tő​lünk, hogy el​ment, mert el akart men​ni, és
hogy biz​ton​ság​ban van. Téma le​zár​va.
Csak​hogy Anne va​la​mi​ért nem ér​tet​te, mit je​lent a „téma le​zár​va"
ki​fe​je​zés. Mert a „téma le​zár​va" ki​fe​je​zés csak ak​kor mű​kö​dik, ha a
má​sik fél is „le​zár​ja". Anne nem így tett.
Hét​fő reg​gel​re roj​to​sak vol​tak az ide​ge​ink. Én spe​ci​el úgy érez​tem
ma​gam, mi​ó​ta Iggy el​ment, mint​ha le​vág​ták vol​na a bal ka​ro​mat.
Bö​ki​re két​szer ta​lál​tam a szo​bá​já​ban sír​va; Gá​zos ka​ta​ton ál​la​pot​ba
ke​rült at​tól, hogy el​vesz​tet​te sze​re​tett bűn​tár​sát. An​gyal meg sem
pró​bál​ta vissza​fog​ni ma​gát, az ölem​be ülve böm​bölt. Per​sze, To​tál
is csat​la​ko​zott hoz​zá.
– Ak​ko​ra egy mály​va​cu​kor va​gyok! – vo​nyí​tot​ta, és a könnyei a
bun​dá​ját áz​tat​ták.
Kü​lön​ben nem sí​runk könnyen, de Iggy el​vesz​té​se sok volt. Szó​-
val ennyi könny, szív​fáj​da​lom és ki​al​vat​lan​ság után, amit Anne az​-
zal sú​lyos​bí​tott, hogy át​ment ink​vi​zí​tor​ba, nem cso​da, ha hét​fő reg​-
gel​re rob​ba​nás​kö​ze​li ál​la​pot​ba ju​tot​tam.
Nem mint​ha nem örül​tem vol​na Iggy bol​dog​sá​gá​nak. Na​gyon is
örül​tem. Csak a töb​bi​ek mi​att szo​mor​kod​tam. És ha be​le​gon​dol​tam,
hogy ez új​ból meg​tör​tén​het bár​me​lyi​künk​kel, úgy érez​tem ma​gam,
mint a jég​hegy​nek tar​tó Ti​ta​nic.
– Je​len​te​nem kell, hogy Jeff ki​ma​rad a su​li​ból – mond​ta Anne,
ami​kor ki​men​tünk a kom​bi​hoz.
– Je​lent​se! – mond​tam vo​na​kod​va, mert nem sok ér​tel​mét lát​tam.
Be​zsú​fo​lód​tunk a ko​csi​ba, és Anne, aki olyan me​re​ven ült a vo​lán​-
nál, mint​ha ka​rót nyelt vol​na, el​in​dult ve​lünk a su​li​ba.
– Ér​te​sí​te​nem kell a rend​őr​sé​get is – né​zett rám a vissza​pil​lan​tó
tü​kör​ben.
– Ha ez bol​dog​gá te​szi! – mond​tam rob​ba​nás​ra ké​szen. – Mi​ért
nem ra​kat​ja rá a ké​pét a te​jes do​boz​ra?! Ő is csak egy az el​tűnt gye​-

186
re​kek kö​zül, akik​kel tele van a kör​nyék, nem?!
Lát​tam a tü​kör​ben, hogy meg​döb​ben... vagy in​kább meg​ijed? És
lás​sa​tok cso​dát, ej​tet​te a té​mát! Ezt va​jon mire vél​jem?

187
 81.
– REND​BEN! MIN​DEN​KI TUD​JA A DOL​GÁT! – for​gat​ta meg
Ari a vál​lát a fe​ke​te bőr​ka​bát alatt. A so​fő​rön kí​vül to​váb​bi ti​zen​két
Ra​dí​ro​zó ku​por​gott a fur​gon há​tul​já​ban. – Be​ha​to​lunk, el​kap​juk a
mu​tán​so​kat, az​tán el​tű​nünk. Mint egy mű​tét, oké?
– Oké! – is​mé​tel​te meg né​hány Ra​dí​ro​zó.
A mu​tán​sok​ra élve van szük​sé​günk – fi​gyel​mez​tet​te fe​jé​ben a Hang.
– Ne fe​lejt​sé​tek el, hogy a mu​tán​sok​ra élve van szük​sé​günk! –
egé​szí​tet​te ki Ari. El​vi​gyo​ro​dott, már alig vár​ta, hogy el​kez​dőd​jön.
– Max​hez egy uj​jal sem ér​het sen​ki! Ő az enyém! – Várt egy ki​csit,
hogy a Hang akar-e még va​la​mit, de egy​elő​re hall​ga​tott.
Meg​va​kar​ta az ök​lét, ami már visz​ke​tett a vágy​tól, hogy Max ké​-
pé​vel ta​lál​koz​zon. Per​sze, az apja azt akar​ja, hogy élve vi​gye vissza
neki. Több min​dent meg akart tud​ni róla. Ari vi​szont Max​ről már
csak azt akar​ta meg​tud​ni, mek​ko​ra ko​por​só kell neki. De erre is volt
öt​le​te: a pa​ran​csok el​le​né​re az egyik Ra​dí​ro​zó majd vé​let​le​nül „be​-
kat​tan", és min​den​kit ki​nyír. Mi​előtt Ari meg tud​ná ál​lí​ta​ni, Max
tor​kát is el​ha​rap​ja. Ak​kor az​tán Jeb ki​nyír​ja az en​ge​det​len Ra​dí​ro​-
zót, Max ha​lott lesz, és Ari el​fog​lal​hat​ja a he​lyét.
Csá​bí​tó el​kép​ze​lés volt.
És mi van, ha... Max egy​sze​rű​en „el​tű​nik"? Ha Ari fog​ja őt, és el​-
dug​ja va​la​ho​vá, ahol sen​ki sem ta​lál​ja meg, és ahon​nan el​szök​ni
sem tud? Már ki is vá​lasz​tot​ta a he​lyet. Ha Max csap​dá​ba ke​rül​ne,
ahon​nan esé​lye sem len​ne a me​ne​kü​lés​re, és Ari len​ne az egyet​len,
aki éle​lem​mel és in​ni​va​ló​val élet​ben tar​ta​ná – ak​kor hoz​zá​szok​na,
nem?
Sőt, még ta​lán há​lát is érez​ne irán​ta. Csak ket​ten len​né​nek, nem
ug​rál​tat​ná őket sen​ki. Ba​rá​tok​ká vál​hat​ná​nak. Max biz​to​san meg​-
sze​ret​né őt. Kár​tyáz​ná​nak. Fel​ol​vas​na a lány​nak. És néha még a
sza​bad le​ve​gőn is játsz​hat​ná​nak.
Ez egy​re in​kább az év​ti​zed ter​vé​nek hang​zott. Rá​adá​sul tu​dott
egy tuti he​lyet. Egy he​lyet, ahon​nan nem tud​na meg​szök​ni. Per​sze
elő​ször le kel​le​ne nyi​szál​nia a szár​nyát.

188
189
 85.
– ÉS VAN MÉG EGY BE​JE​LEN​TÉ​SEM – né​zett fe​nye​ge​tő​en a
gye​re​kek​re Mr. Pru​itt. A szo​ká​sos hét​fő reg​ge​li el​iga​zí​tás zaj​lott, be​-
zsú​fol​tak min​ket az is​ko​la nagy​elő​adó​já​ba, hogy az igaz​ga​tó ked​vé​-
re frö​csög​hes​se ránk a mér​gét. De most leg​alább min​den​ki​re frö​csö​-
gött, nem​csak a csa​pat​ra. Már el​mond​ta, mi a vé​le​mé​nye ar​ról,
hogy disz​nó​ólat csi​nál​tunk az ebéd​lő​ből, és hogy kis ro​ha​dék tol​va​-
jok va​gyunk, akik a suli esz​kö​ze​it lop​kod​juk, va​la​mint meg​hall​gat​-
hat​tuk az az​iránt ér​zett két​sé​ge​it, hogy em​ber​hez mél​tó mó​don va​-
gyunk ké​pe​sek hasz​nál​ni a vé​cét.
Meg​vol​tak a maga prob​lé​mái.
– Az egyik ta​nu​lónk el​tűnt – bá​mult rám Mr. Pru​itt. Fel​vet​tem az
ár​tat​lan „mi​ért pont én?"-áb​rá​za​to​mat.
– Jeff Wal​ker – mond​ta az igaz​ga​tó. – A ki​len​ce​dik osz​tály​ból. Bár
új ta​nu​ló volt, biz​tos va​gyok ben​ne, hogy tud​já​tok, ki​ről van szó.
Ezért ki​hív​tunk egy spe​ci​á​lis nyo​mo​zó cso​por​tot – me​redt össze​hú​-
zott szem​mel rám. Meg​pró​bál​tam rez​ze​nés​te​len ar​cot vág​ni. – Ha
va​la​ki lát​ta őt, vagy tud va​la​mit róla, eset​leg tud​ja, hol tar​tóz​ko​dik,
azon​nal je​lent​se! Mert ha ki​de​rül, hogy va​la​ki el​tit​kolt va​la​mit, an​-
nak az is​ten ke​gyel​mez​zen! Ért​he​tő​en fe​jez​tem ki ma​gam?
Za​va​ro​dott bó​lo​ga​tá​sok.
Né​hány srác fe​lém, Agyar felé, és a csa​pat töb​bi tag​ja felé for​dult.
El​vég​re mi vol​tunk Iggy „test​vé​rei". Rá​döb​ben​tem, hogy most szo​-
mo​rú és ag​gó​dó ké​pet kel​le​ne vág​nom, és gyor​san át​ren​dez​tem az
arc​vo​ná​sa​i​mat.
– Oszolj! – mond​ta az igaz​ga​tó, mint egy ha​lá​los íté​le​tet. Fel​pat​-
tan​tam, mert sze​ret​tem vol​na ma​gam kí​vül tud​ni a zsú​folt elő​adó​-
ter​men. A fo​lyo​són J. J., a ba​rát​nőm lé​pett mel​lém.
– Saj​ná​lom, Max – mond​ta ag​gó​dó áb​rá​zat​tal. – Mi tör​tént? Hi​he​-
tet​len, de el​fe​lej​tet​tem ki​ta​lál​ni va​la​mi ha​zug​sá​got. Az én tót​ágast
álló vi​lá​gom​ban az em​be​rek hol el​tűn​tek, hol elő​buk​kan​tak – szó​val
az ilyes​mi min​den​na​pos​nak szá​mí​tott. Va​la​hogy eszem​be sem ju​-
tott, hogy Iggy el​tű​né​se mi​att Anne-en kí​vül eset​leg más is ag​gód​-
hat.
Oké, ezt buk​tam. El​is​me​rem.
– Ööö... – kezd​tem el gon​dol​koz​ni. Per​sze arra már nem volt

190
időm, hogy azt mé​rics​kél​jem, me​lyik szto​ri tar​tal​maz több kis​ka​put,
és me​lyik egy-két med​ve​csap​dát. A ta​nu​lók kö​rénk se​reg​let​tek.
– Nem be​szél​he​tek róla – és a kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban, mert eszem​-
be ju​tott, hogy Iggy nincs ve​lünk, iga​zi, ha​mi​sí​tat​lan könnyek há​-
lyo​go​sí​tot​ták el a sze​mem. Hagy​tam, hadd csö​pög​je​nek.
– Vagy​is olyan ne​héz róla be​szél​ni. még nem megy. – A mon​da​tot
egy diszk​rét szi​po​gás​sal tol​dot​tam meg, és ala​kí​tá​so​mat a né​zők ag​-
gó​dó és meg​ér​tő te​kin​te​tek​kel dí​jaz​ták.
– Rend​ben, em​be​rek! – hes​se​get​te el a töb​bi​e​ket J. J. – Nem tud
róla be​szél​ni. Le​het to​vább​men​ni, hadd kap​jon egy kis le​ve​gőt!
– Kösz! Egy​sze​rű​en nem tu​dom el​hin​ni, hogy már nincs ve​lünk –
mond​tam. És ez még igaz is volt.
– Annyi​ra saj​ná​lom – mond​ta J. J. – Bár​csak az én öcsé​met vit​ték
vol​na el in​kább!
Fel​vi​dí​tott. Ilyen egy iga​zi ba​rát.
– Ké​sőbb ta​lál​ko​zunk – in​dult el a szek​ré​nye felé. – Szólj, ha va​la​-
mi​ben se​gít​he​tek! Bár​mi​ben.
Bó​lin​tot​tam.
– Kösz!
Mi​vel a töb​bi​ek még min​dig en​gem bá​mul​tak, a pa​ra​no​i​á​tól a
szőr is fel​állt a há​ta​mon. Elő​adó​te​rem​ben ülni, vagy el​tűr​ni a kér​dé​-
se​ik​kel ost​rom​ló köly​kö​ket – nos, túl​sá​go​san ide​ges vol​tam ah​hoz,
hogy ez men​jen.
Meg​for​dul​tam, és el​in​dul​tam az el​len​ke​ző irány​ba. A kö​vet​ke​ző
fo​lyo​són még több fi​gye​lő te​kin​tet​be üt​köz​tem. A srá​cok össze​néz​-
tek, az​tán meg​ro​ha​moz​tak. Rá​adá​sul még az igaz​ga​tó is be​for​dult a
sar​kon. Egy​elő​re nem vett ész​re, mert más ta​nu​lók szi​dá​sá​val volt
el​fog​lal​va. De né​hány pil​la​nat, és én ke​rü​lök a cél​ke​reszt​jé​be. Nem
volt kel​le​mes ér​zés.
Is​mét irányt vál​tot​tam, és el​in​dul​tam egy har​ma​dik fo​lyo​só felé.
Az​tán ész​re​vet​tem egy aj​tót: „Ta​ná​ri pi​he​nő". Itt még nem jár​tam. A
rés​nyi​re nyi​tott aj​tón be​ku​kucs​kál​tam. Már fel​ké​szül​tem a me​sé​vel,
hogy el​té​ved​tem.
A rés​nyi​re nyi​tott aj​tót néz​ve fel​sza​kadt be​lő​lem egy só​haj​tás,
ami​ről nem is tud​tam, hogy ed​dig tar​to​gat​tam. Az​tán be​nyi​tot​tam,
és el​ha​tá​roz​tam, hogy le​ve​szem a lá​bá​ról, akár​me​lyik ta​nár is lesz
bent.
Meg​le​pett, hogy oda​bent több a ta​nár, mint amennyi​re szá​mí​tot​-

191
tam. Rá​adá​sul olya​nok, aki​ket még éle​tem​ben nem lát​tam. Az egyik
ta​nár a te​rem ele​jé​ben állt, mint​ha ép​pen egy szto​ri kö​ze​pén tar​ta​-
na, a töb​bi​ek az asz​ta​lok​nál. Vé​gig​pil​lan​tot​tam raj​tuk, is​me​rő​sök
után ku​tat​va. Hála az ég​nek, Mr. Laz​za​ra is itt van. De. a szí​vem
ug​rott egyet, az​tán meg​fa​gyott.
Ha ezek ta​ná​rok egy ta​ná​ri​ban.
Ak​kor mi​nek van a ke​zük​ben sok​ko​ló?

192
 86.
TA​LÁN MERT FE​HÉR KÖ​PE​NYE​SEK, akik mu​táns ma​dár​köly​kök​re
va​dász​nak? Tény​leg csak ta​lál​ga​tok.
Szin​te ugyan​ab​ban a pil​la​nat​ban, ahogy ki​nyi​tot​tam az aj​tót, már
meg is pör​dül​tem, hogy el​ro​han​jak...
És egye​ne​sen az igaz​ga​tó kar​ja​i​ba fu​tot​tam.
Un​do​rí​tó ké​pén go​nosz mo​soly je​lent meg, és meg​szo​rí​tot​ta a ka​-
ro​mat.
– Hová si​etsz? Még nem is él​vez​ted ki a ven​dég​lá​tá​sun​kat – vi​csor​-
gott. Be​ta​szi​gált a ta​ná​ri hát​só ré​szé​be, és ki​sza​ba​dí​tot​tam a ka​rom.
– Mi tör​té​nik itt? – kér​dez​te meg​le​pet​ten Mr. Laz​za​ra.
– Ma​rad​jon ki eb​ből! – szólt rá egy má​sik ta​nár.
Hát​rál​ni kezd​tem. Egy ki​csit csa​ló​dot​tan néz​tem – bár egy​ál​ta​lán
nem le​pett meg -, ahogy elő​vesz egy mű​anyag ká​belt, ami​vel a
csuk​ló​mat akar​ta meg​köt​ni.
– Min​dig sej​tet​tem, hogy van va​la​mi oka, ami​ért gyű​lö​löm ma​gát
– mond​tam fe​szül​tem. – És itt most nem a vissza​ta​szí​tó sze​mé​lyi​sé​-
gé​re gon​do​lok. – A kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban a le​ve​gő​be ug​rot​tam, és a
feje felé rúg​tam. Ké​szü​let​le​nül érte, és si​ke​rült ol​dal​ról te​li​be ta​lál​-
nom. El​esett, de ugyan​olyan gyor​san fel​pat​tant, és el​in​dult fe​lém.
Az asz​tal te​te​jé​re ug​rot​tam, meg​ra​gad​tam a lám​pát, elő​re​len​dül​tem
vele, és a tá​ma​dó​im felé rúg​tam.
Tu​dod, mit, Hang? Hi​szek a sze​mem​nek! — ju​tott eszem​be.
Az igaz​ga​tó is​mét el akart kap​ni:
– Nem me​ne​külsz el, te kis ki​nyom​ni való pat​ta​nás! – köp​te fe​-
lém. – Te vagy az én vi​gasz​dí​jam, az el​len​szol​gál​ta​tás, ami​ért annyit
szen​ved​tem ezek kö​zött az agyat​lan, utá​la​tos vég​lé​nyek kö​zött.
– Azt hit​tem, hogy be​éri egy arany​órá​val nyug​díj​ba me​ne​tel előtt
– mond​tam, az​tán el​pör​dül​tem elő​le. Ami​kor az asz​tal fölé ha​jol​va
el akart kap​ni, ala​po​san meg​rúg​tam. Ol​dal​ra zu​hant, és fel​lö​kött
né​hány ta​nárt, azo​kat is, akik vi​pe​rát tar​tot​tak a ke​zük​ben. Meg​jegy​-
zés ma​gam​nak: rá​érsz rö​hög​ni raj​tuk ké​sőbb.
Né​hány ta​nár ré​mül​ten a hát​só fal​hoz hú​zó​dott. Csak Mr. Laz​za​-
ra vá​gott olyan ké​pet, mint aki mind​járt be​száll a csa​tá​ba – de a jó
ol​da​lon. A rossz ol​dal ta​ná​rai kör​be​vet​tek, és a vi​pe​rák​kal fe​lém
bök​dös​tek. Fo​gal​mam sincs, hogy kik vol​tak, vagy ki​nek dol​goz​tak,

193
de a jó öreg alap​sza​bály sze​rint nem bí​zom ab​ban, aki​nek sok​ko​ló
van a ke​zé​ben!
Ug​rot​tam egy ha​tal​ma​sat, az​tán né​hány ta​nárt fel​lök​ve ki​rob​ban​-
tam az aj​tón a fo​lyo​só​ra. Nem tud​tam, hogy a csa​pat tag​jai me​lyik
ter​mek​ben le​het​nek, ezért a fo​lyo​són vé​gig​ro​han​va tel​jes hang​erő​-
vel üvöl​töz​ni kezd​tem:
– Ban​da​da! Bez​hét! Lá​t​üld! Moz​gás, moz​gás, moz​gás!

194
 87.
MI​U​TÁN KÉT FO​LYO​SÓT VÉ​GIG​OR​DI​BÁL​TAM, lát​tam, hogy
Böki és Agyar már ki is ug​ra​nak a ter​me​ik​ből: ijed​tek vol​tak és mér​-
ge​sek. Tes​sék, mond​tam én, hogy már ré​gen el kel​lett vol​na húz​-
nunk!
Egy​re több ta​nu​ló je​lent meg a fo​lyo​són, hogy meg​néz​zék, mi ez a
nagy fel​for​du​lás. An​gyal! Is​ten​nek hála, ő is ki​ro​hant az osz​tá​lyá​ból
ép​pen előt​tem. Hát​ra​né​zett, bó​lin​tott, és még gyor​sab​ban szá​gul​-
dott a ki​já​rat felé.
– Max! Erre! – Egy üres te​rem be​já​ra​ta előtt, hat mé​ter​rel előt​tem
Sam állt, és va​dul in​te​ge​tett: – Gye​re! Ezen a ter​men át el tudsz me​-
ne​kül​ni!
Nem kez​dett el ez a srác ra​dí​ro​zó​sod​ni egy ki​csit? A fo​gai nem let​-
tek hosszab​bak, és a haja egy le​he​let​nyi​vel bun​dá​sabb? Nem tud​tam
vol​na rá vá​laszt adni, de in​kább nem koc​káz​tat​tam.
– Ben​nem meg​bíz​hatsz! – ki​ál​tot​ta, ami​kor Gá​zos is elő​buk​kant,
és majd​nem be​le​ro​hant Bö​ki​be.
Sam elő​re​lé​pett, mint​ha el akar​ná áll​ni az uta​mat. Hoz​tam egy
újabb gyors dön​tést – er​ről hí​res va​gyok és át​gá​zol​tam raj​ta, mi​u​tán
fel​lök​tem.
– Ne vedd ma​gad​ra – mond​tam – én sen​ki​ben sem bí​zom!
– Max! – ki​ál​tott Agyar a kü​szöb​ről. Mind a né​gyen fe​lé​je ro​han​-
tunk, és ki​özön​löt​tünk a par​ko​ló​ba. Há​tunk mö​gött állt a bál – a fo​-
lyo​só​kat gye​re​kek töl​töt​ték meg, az em​be​rek si​kol​toz​va és ki​a​bál​va
ro​han​gál​tak ide-oda.
Úgy néz ki, is​ko​la​szü​net lesz — gon​dol​tam.
– Mint a vad​li​bák! – ki​ál​tot​tam, ami​kor meg​hal​lot​tam egy autó
mo​tor​ját. A töb​bi​ek már a le​ve​gő​ben vol​tak, ami​kor rá​döb​ben​tem,
hogy az igaz​ga​tó spé​ci ko​csi​ja szá​guld csi​kor​gó ke​re​kek​kel fe​lém.
El​gá​zolt vol​na – ha tud.
Egye​ne​sen az autó felé ro​han​tam, de mi​előtt el​csa​pott vol​na, a le​-
ve​gő​be ug​rot​tam. Ami​kor a szár​nyam a le​ve​gő​be ka​pott, még be​-
rúg​tam az igaz​ga​tó szél​vé​dő​jét. Az​tán ket​tő. há​rom. hat mé​ter​re
vol​tam a föld​től, ami​kor újra le​néz​tem.
A kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban az igaz​ga​tó el​vesz​tet​te ural​mát a ko​csi
fe​lett, ami csi​ko​rog​va ki​pör​dült, és ne​ki​csa​pó​dott a par​ko​ló au​tók​-

195
nak.
– Si​rály! – mond​ta Gá​zos.
Pru​itt ki​ug​rott össze​tört ko​csi​já​ból, arca pap​ri​ka​vö​rös volt a gyil​-
kos düh​től:
– Ne​hogy azt hidd, hogy vége! – üvöl​töt​te, és régi jó szo​kás sze​-
rint még az ök​lét is ráz​ta hoz​zá. – Ti bal​ese​tek vagy​tok! Hi​bák, se​-
lej​tek! De mi majd ki​ja​ví​tunk ben​ne​te​ket!
– Ha annyi pén​zem len​ne, amennyi​szer ezt hal​lot​tam – csó​vál​tam
meg a fe​jem.
Egy​re ma​ga​sabb​ra emel​ked​tünk. A si​kol​toz​va fe​de​zé​ket ke​re​ső
gye​re​ke​ket fél​re​lök​dös​ve meg​je​lent a töb​bi ta​nár is. Né​há​nyu​kon
lát​szott, hogy Pru​it​tal fúj​nak egy kö​vet, de a töb​bi​ek za​var​tak és
döb​ben​tek vol​tak.
Az​után a par​ko​ló​ban meg​je​lent egy túl​sá​go​san is​me​rős szür​ke
fur​gon, csak úgy fröcs​köl​te a ka​vi​cso​kat a kel​le​té​nél éle​seb​ben be​-
vett ka​nyar​ban. És bo​lon​dít​suk meg az egé​szet egy csi​pet​nyi Ra​dí​-
ro​zó​val! An​nál jobb a buli, mi​nél töb​ben va​gyunk! Va​jon ők is Pru​-
itt szö​vet​sé​ge​sei, vagy a dol​gok egy újabb ér​de​kes for​du​la​tot vet​-
tek?
– Nyo​más! – pa​ran​csol​tam a csa​pat​nak olyan gyor​san emel​ked​ve,
ahogy csak bír​tam. Ari és né​hány Ra​dí​ro​zó-ha​ver​ja tu​dott re​pül​ni,
de ne​künk volt némi elő​nyünk. Lát​tam, ahogy Ari ki​ug​rik a fur​gon​-
ból, pa​ran​cso​kat osz​to​gat, és ká​rom​kod​va nézi, ahogy el​me​ne​kü​-
lünk.
– A soha vi​szont nem lá​tás​ra! – mond​tam, és to​vább emel​ked​tem
az ég felé, mint​ha be​le​re​pül​nék a bá​gyad​tan sütő őszi Nap​ba.

196
 88.
– MOST MER​RE? – KÉR​DEZ​TE GÁ​ZOS. A le​ve​gő​ben le​beg​tünk,
szár​nya​ink rit​mi​ku​san csap​dos​tak, ép​pen csak olyan erő​sen, hogy
egy hely​ben ma​rad​junk. Ala​po​san kör​be​néz​tünk, de úgy tűnt, nem
kö​vet​nek.
– Vissza kell men​nünk Anne há​zá​ba – vél​te An​gyal.
– Igen, csak be​ug​runk a cuc​ca​in​kért – ér​tett egyet Böki.
– Az a hely​zet – kezd​tem -, hogy én már össze​pa​kol​tam, és a há​ti​-
zsák​ja​in​kat el​rej​tet​tem a de​ne​vér​bar​lang​ban. Arra az eset​re, ha be​-
csap​na a mén​kű. És hoz​tam még egy ilyet is – len​get​tem meg Anne
egyik bank​kár​tyá​ját a sok kö​zül. – Ész​re sem fog​ja ven​ni, hogy el​-
tűnt.
– Nagy​sze​rű – mond​ta meg​nyu​god​va Gá​zos. – Iga​zán elő​re​lá​tó
hú​zás volt, Max.
– Ezért fi​zet​nek – mond​tam. Sze​ret​tem vol​na le​or​dí​ta​ni a fe​jü​ket,
hogy „nem meg​mond​tam nek​tek, hogy tűn​jünk el!", de nagy ne​he​-
zen vissza​fog​tam ma​gam. Most nem volt idő rá. De ké​sőbb még az
or​ruk alá dör​gö​löm!
– Ak​kor is vissza kell men​nünk Anne-hez – mond​ta ide​ge​sen An​-
gyal.
– Fi​gyelj, An​gyal, egy bú​csú​pu​szi​ért nem koc​káz​tat​ha​tunk? –
mond​tam.
– Nem el​kö​szön​ni aka​rok. To​tál nála ma​radt – fe​lel​te.
A franc​ba. Egy má​sod​per​cig el​ját​szot​tam a le​he​tő​ség​gel, hogy To​-
tált Anne-nél hagy​juk, de be​lát​tam, hogy ki​vi​te​lez​he​tet​len. Agyar​ral
só​hajt​va egy​más​ra néz​tünk.
– Meg​pró​bál​hat​juk – mond​tam, és lát​tam, hogy An​gyal ar​cá​ra
meg​könnyeb​bü​lés ül ki.
– Ó, kö​szö​nöm, Max! – mond​ta. – ígé​rem, gyors le​szek!
Há​rom perc alatt ér​tünk Anne nagy, ké​nyel​mes farm​há​zá​ig. Oda,
ahol majd​nem két hó​na​pot él​tünk. Oda, ahol né​há​nyan kö​zü​lünk
leg​alább vi​szony​lag bol​do​gok vol​tak, és biz​ton​ság​ban érez​ték ma​-
gu​kat.
Oda, ahol a föl​de​ken, a gyü​möl​csös​ben, az is​tál​lók​ban és a ház
kö​rül leg​alább har​minc Ra​dí​ro​zó nyüzs​gött... Mi?! Jesszus, ezek
gyor​sak vol​tak.

197
 De An​gyal már az ud​vart és a gyü​möl​csöst pász​táz​ta a sze​mé​vel.
Is​te​nem add, hogy To​tál ne a kan​dal​ló előtt dö​göl​jön, ha​nem éb​ren le​gyen!
– fo​hász​kod​tam.
– Ott van! – És tény​leg. To​tál apró, fe​ke​te tes​te a tó kö​rül szá​gul​-
do​zott. Egy Ra​dí​ro​zó volt a nyo​má​ban, de To​tál kur​ta lá​bai el​le​né​re
meg​le​he​tő​sen gyor​san fu​tott.
An​gyal be​csuk​ta a szár​nyát, és már zu​hant is le​fe​lé.
– Agyar! – fi​gyel​mez​tet​tem, és ő már zu​hant is An​gyal után. Mo​-
tor​zú​gást hal​lot​tam, és meg​for​dul​tam. Ari fur​gon​ja szá​gul​dott fel​-
fe​lé a hosszú ko​csi​be​já​rón.
An​gyal a tó felé sik​lott. A Ra​dí​ro​zok erő​sí​tés után ki​a​bál​tak, és el​-
in​dul​tak a part irá​nyá​ba. Agyar szo​ro​san a lány nyo​má​ban ma​radt,
és ké​szen állt a harc​ra, ha úgy hoz​za a sors.
To​tál sem tét​len​ke​dett, fel​gyor​sí​tott, meg​fe​szí​tet​te apró iz​ma​it, és
tel​jes erő​ből a le​ve​gő​be ug​rott. Úgy re​pült, mint​ha ágyú​ból lőt​ték
vol​na ki, és meg​dön​töt​te a ku​tya​ma​gas​ug​rás vi​lág​re​kord​ját. Há​rom
mé​ter, öt, tíz. Ak​ko​rát ug​rott, mint egy há​rom​eme​le​tes ház. An​gyal
oda​vi​tor​lá​zott hoz​zá, el​kap​ta, és gyor​san emel​ked​ni kez​dett vele.
Gyö​nyö​rű, hó​fe​hér szár​nyai ke​mény és sima tö​ké​le​tes​ség​gel mű​-
köd​tek.
A par​ton álló Ra​dí​ro​zok fel​mor​dul​tak. Agyar át​vet​te To​tált, és el​-
húz​ta a szá​ját, ami​kor az öleb bol​do​gan ar​con nyal​ta. Az​tán csat​la​-
koz​tak hoz​zám, Bö​ki​hez és Gá​zos​hoz.
– Nem tud​ta​tok előbb jön​ni? – bújt To​tál Agyar​hoz. – Már azt hit​-
tem, meg kell ha​rap​nom né​hány bo​kát.

198
 89.
– REND​BEN, SKA​COK! Ide​je, hogy a csa​pat el​húz​zon in​nen! –
Mi​lyen ré​gen vár​tam már, hogy ezt a mon​da​tot ki​mond​has​sam!
– Várj egy per​cet! – mond​ta Böki az ud​var​ra néz​ve.
– Szó se le​het róla, in​du​lunk! – mond​tam még ha​tá​ro​zot​tab​ban. –
Ari és a ha​ver​jai mind​járt utá​nunk száll​nak. Nem ár​ta​na egy kis
előnyt sze​rez​nünk... – Egy​szer az élet​ben.
– Ott van Anne! – mu​tat​ta Böki.
Tény​leg ott volt, és a ház előt​ti gye​pen egy Ra​dí​ro​zó felé tar​tott.
De nem úgy, ahogy a leg​több em​ber ten​né. Dü​hö​sen gesz​ti​ku​lál​va
Ari​ra ki​a​bált, nem félt tőle.
Egy min​den kü​lön​le​ges is​mer​te​tő​jegy nél​kü​li, fe​ke​te autó gör​dült
a ház elé. Egy fe​ke​te autó. Mek​ko​ra köz​hely! – gon​dol​tam fa​nya​rul.
Az ajtó ki​nyílt, és Jeb Bat​chelder szállt ki be​lő​le. Cso​dá​la​tos. Ér​ke​-
zé​sé​vel a hi​ány​zó adag szo​ron​gás​sal egé​szült ki a kép.
Jeb az Anne-nel ve​sze​ke​dő Ari​hoz si​e​tett.
Anne, menj már on​nan! — fo​hász​kod​tam ma​gam​ban, és nem tud​-
tam le​ven​ni a sze​mem a je​le​net​ről. Nem azt mon​dom, hogy Anne
hi​bát​lan volt, de azért nem ér​de​mel​te meg, hogy ki​tép​jék a tor​kát.
Nem hall​ga​tott rám, sőt! Egé​szen odá​ig ment, hogy az uj​já​val bök​-
dös​ni kezd​te Ari mell​ka​sát. A far​kas​em​ber el​kap​ta a ke​zét, és ki​csa​-
var​ta. Anne han​go​san fel​ki​ál​tott. Jeb el​lök​te Ari kar​ját. Anne ol​dal​ra
lé​pett, és dü​hö​sen va​kar​gat​ta a csuk​ló​ját.
Jeb lök​dös​ni kezd​te Arit. A far​kasfiú őrül​ten dü​hös​nek lát​szott,
fo​gát csat​tog​tat​ta, sze​me vö​rö​sen pa​rázs​lott. Fe​lénk mu​to​ga​tott, és
Jeb​bel ve​sze​ke​dett. Nem tud​tam, mit te​gyek – leg​szí​ve​seb​ben olyan
messze ke​rül​tem vol​na a Ra​dí​ro​zók​tól, amennyi​re csak le​het, de Jeb
fel​tű​né​se a szo​ká​sos ve​gyes ér​zel​me​ket vál​tot​ta ki be​lő​lem. De leg​-
in​kább dü​hös vol​tam rá.
Jeb, Anne, a Ra​dí​ro​zok, Pru​itt és a töb​bi ta​nár. Tud​tam, hogy
mind a nagy kép ré​szei, de most úgy tűnt, mint​ha ezt a nagy ké​pet
egy ré​szeg ma​jom pin​gál​ta vol​na – se​hogy sem akart össze​áll​ni.
– Azt hi​szem, tény​leg men​nünk kell. – kezd​tem, de a há​tam mö​-
gül egy hang fél​be​sza​kí​tott: – Jól be​szélsz.
Arra az eset​re, ha ed​dig ké​tel​ked​tél vol​na ben​ne: le​het a le​ve​gő​-
ben is ijed​ted​ben egy mé​tert ug​ra​ni. Ka​la​pá​ló szív​vel, és le​ve​gő

199
után kap​kod​va meg​pör​dül​tem, és le​esett az ál​lam:
– Is​te​nem. Iggy!

200
 90.
– Iggy! Iggy! – ki​ál​toz​tunk, és oda​sik​lot​tunk hoz​zá, hogy meg​ölel​-
jük. A fa​nyal​gó Iggy-po​fát, amit szo​kás sze​rint most is vá​gott, a leg​-
mé​lyebb bol​dog​ság je​le​ként ér​tel​mez​tem. Oda​sik​lot​tam, és meg​pró​-
bál​tam anél​kül meg​ölel​ni, hogy a szár​nya​ink össze​akad​ná​nak. De
csak egy kar​tá​vol​ság​ból adott le​ve​gő-pu​szi​ra fu​tot​ta. A srá​cok
össze​pa​csiz​tak vele, a lá​nyok csó​ko​kat do​bál​tak.
– A suli fe​lett re​pül​tem el. Úgy hal​lot​tam, rossz nap​juk van.
– Eny​hén szól​va! – ka​cag​tam fel ke​se​rű​en.
– Tény​leg fel​for​du​lást hal​lok lent​ről? – kér​dez​te az​tán.
– Tény​leg – fe​lel​tem, és csak ak​kor ju​tott eszem​be, hogy egy​ál​ta​-
lán mit ke​res itt. – Jaj, ne, Iggy! Mi tör​tént?
– Az a nagy hely​zet, hogy nem bán​ták a szár​nya​mat – me​sél​te. –
Sőt, ki​fe​je​zet​ten örül​tek neki. Kü​lö​nö​sen az​után, hogy nyolc ve​ze​tő
könyv​ki​adó és ma​ga​zin há​bo​rú​ba kez​dett az élet​tör​té​ne​tem ki​zá​ró​-
la​gos jo​gá​ért, ami​hez fo​tók és a szörny​szü​löt​tel ké​szí​tett mély​in​ter​-
jú is járt vol​na – mond​ta mély​sé​ges ke​se​rű​ség​gel.
– Jaj, ne! El​mond​ták má​sok​nak is?
– Cir​ku​szi mu​tat​ványt akar​tak be​lő​lem csi​nál​ni. Egy iga​zi szörny​-
show-t.
Mér​sé​kel​tem a vissza​tér​te mi​att ér​zett örö​möt, és utat ad​tam az
együtt​ér​zés​nek.
– Saj​ná​lom, Iggy – ve​re​get​tem meg a vál​lát. – Azt hit​tem, ők az
iga​zi​ak.
– Ez van – mond​ta ár​nya​lat​nyi düh​vel az ar​cán. – Ta​lán ők vol​tak
az iga​zi​ak. Nem tu​dom. Ta​lán nem. De úgy érez​ték ma​gu​kat, mint
az iga​zi​ak, és az iga​zi​ak pénzt akar​tak be​lő​lem csi​nál​ni.
Nem tud​tam meg​áll​ni, hogy ne si​mo​gas​sam meg újra.
– Annyi​ra saj​ná​lom, Iggy, tény​leg. De bol​dog va​gyok, hogy
vissza​jöt​tél.
– Én is örü​lök neki. Már az​előtt is hi​á​nyoz​ta​tok, mi​előtt a szü​le​im
ki​ta​lál​ták vol​na ezt az őrült​sé​get.
– Ez nagy​sze​rű hír – szólt köz​be Agyar -, de ja​vas​lom, a kö​zös
össze​bo​ru​lást ha​lasszuk ké​sőbb​re, és kon​cent​rál​junk arra, ami oda​-
lent tör​té​nik!
Ja, tény​leg. Oda​lent Ari, Jeb és Anne még min​dig egy​más​sal ki​a​-

201
bál​tak. A Ra​dí​ro​zok kezd​tek vissza​szi​vá​rog​ni a ház elé, mert szem​-
mel lát​ha​tó​an fe​les​le​ges volt ben​nün​ket to​vább ke​res​ni a tel​ken. Jó
pá​ran be​ár​nyé​kolt szem​mel fel​fe​lé pil​lant​gat​tak, oda, ahol száz​öt​-
ven mé​ter​re a föld fe​lett mi le​beg​tünk.
– Hm! Va​la​mi hi​ány​zik a kép​ből. Egy na​gyon fon​tos ki​ra​kó-da​-
rab... Ó, tu​dom már! Én. Vár​ja​tok, srá​cok! – az​zal össze​csuk​tam a
szár​nyam, és zu​ha​nó​re​pü​lés​ben a föld felé sik​lot​tam.

202
 91.
Há​rom​száz​zal sik​lot​tam le​fe​lé. Tel​jes se​bes​ség​gel. Egy má​sod​perc
alatt lent vol​tam, és ki​tárt szárnnyal le​fé​kez​tem. Már az​előtt el​kezd​-
tem kap​kod​ni a lá​bam, hogy föl​det ér​tem vol​na. Öt mé​ter​re áll​tam
meg a Szent(ség​te​len)há​rom​ság​tól.
Ügyel​ve a há​tam mö​gött álló Ra​dí​ro​zók​ra, Anne, Jeb és Ari felé
in​dul​tam.
– Lá​tom, min​den​ki együtt van – fon​tam össze a ka​rom. – Anne,
be​mu​ta​tom Je​bet. Jeb, ez itt Anne. Ja, bocs... Most ve​szem ész​re,
hogy már is​me​ri​tek egy​mást.
– Szia, drá​gám! – né​zett rám Jeb, mint​ha én bir​to​kol​nám a vi​lág
tit​kát. Hopp! Várj! Azt hi​szem, tény​leg én bir​to​kol​tam.
– Nem va​gyok a drá​gád – vág​tam vissza.
– Nem! Te az enyém vagy! – köp​te oda Ari, mi​köz​ben dü​hö​sen fel-
alá jár​kált.
– Ál​mo​dik a nyo​mor – mond​tam unot​tan, mire vi​cso​rog​va fe​lém
ve​tet​te ma​gát. De Jeb ki​nyúj​tott kar​ral le​ál​lí​tot​ta. Anne ag​gód​va né​-
zett rám.
– Jól vagy? – kér​dez​te. – Most hív​tak az is​ko​lá​ból...
– Azt nem cso​dá​lom! Ma ki​de​rült, hogy több​ször kel​le​ne tűz-ri​a​-
dó​kat tar​ta​ni a su​li​ban. Mind​egy, úgy​is hasz​nál​ha​tat​lan az egész
terv. – Jeb felé for​dul​tam: – Mit ke​re​sel itt?! Ahány​szor csak fel​buk​-
kansz, az éle​tem zu​ha​nó​re​pü​lés​be kezd. De ne örülj, azért nem fo​-
gok be​csa​pód​ni!
– Majd meg​lát​juk – vi​gyor​gott Ari.
– Pofa be, ku​tyafiú! – mond​tam. És saj​nál​tam azt a le​győ​zött, hét​-
éves srá​cot. Mert en​nek a lény​nek sem​mi köze nem volt hoz​zá.
– Max, tu​dod, hogy én min​dig ott va​gyok, ha szük​sé​ged van rám
– mond​ta Jeb őszin​te han​gon. – Ez a… kí​sér​let nem hoz​ta meg a
várt ered​ményt. Azért jöt​tem, hogy át​se​gít​se​lek a kö​vet​ke​ző fá​zis​-
ba.
– Ma​gá​nak itt sem​mi ke​res​ni​va​ló​ja – fa​kadt ki dü​hö​sen Anne. –
Ez az én sa​ját ak​ci​óm.
Jeb is düh​be gu​rult:
– Maga nem tud​ja, mit csi​nál! Max egy mul​ti​mil​lió dol​lá​ros, ér​zé​-
keny hang​szer, és maga majd​nem tönk​re​tet​te! Én hoz​tam lét​re, és

203
nem ha​gyom, hogy el​pusz​tít​sa!
– Hé! – emel​tem fel a ke​zem. – Ez egy​re za​va​ro​sabb lesz, még ne​-
kem is! De van egy öt​le​tem: mit szól​ná​tok hoz​zá, ha ki​áll​ná​tok egy
szik​la szé​lé​re, és le​ug​ra​ná​tok? Az meg​ol​da​ná né​hány prob​lé​má​mat.
– An​nak én is örül​nék – vi​csor​gott Ari. – Ak​kor csak ket​ten ma​-
rad​nánk.
– Kö​nyör​göm. Ez​zel a re​pü​lés​tech​ni​ká​val? Azo​kat a szár​nya​kat
nyu​god​tan a ku​ká​ba dob​ha​tod.
Megint rám akar​ta vet​ni ma​gát, de Anne és Jeb le​fog​ták.
– Most me​gyek, és nem tud​tok meg​ál​lí​ta​ni – foly​tat​tam. – Aján​-
lom, hogy ne ta​lál​koz​zam töb​bé ve​le​tek! Ha újra az utam​ba ke​rül​-
tök, ki​ik​tat​lak ben​ne​te​ket. És ak​kor még fi​nom vol​tam.
– Ez nem ilyen egy​sze​rű, Max – só​haj​tott Jeb. – Nincs hová men​-
ned. Ez az egész boly​gó egy ha​tal​mas la​bi​rin​tus, ami​ben te vagy a
pat​kány, akit ver​se​nyez​tet​nek.
Össze​hú​zott szem​mel, fa​gyo​san néz​tem rá.
– Ezt hi​szed te. Te meg az őrült tu​dós ba​rá​ta​id nyu​god​tan el​játsz​-
hat​tok ma​ga​tok​ban. Ré​szem​ről en​nek a kí​sér​let​nek, en​nek a ki​kép​-
zés​nek vége. Ré​gen vége. Ne ko​pog​tas​sa​tok újra. De tény​leg.
– Saj​nos, ez nem a te dön​té​sed – mond​ta tü​rel​me​sen Jeb. – Per​sze,
nem kell hin​ned ne​kem. Meg​kér​dez​he​ted a fő​nö​kö​met is. Azt, aki a
dró​to​kat rán​gat​ja.
– Jeb... – fi​gyel​mez​tet​te Anne.
– Oké, jó öt​let – mond​tam gú​nyo​san. – Hívd csak fel! Meg​vá​rom.
– Nem szük​sé​ges. Mert itt van – mond​ta ked​ves mo​sollyal. Mi​vel
Ari és Jeb is ki​es​tek, csak Anne jö​he​tett szá​mí​tás​ba. Ő volt Jeb fő​nö​-
ke, ő irá​nyí​tott min​dent.
Ő irá​nyí​tott en​gem.

204
 92.
TUD​HAT​TAM VOL​NA.
Ta​lán a szí​vem mé​lyén tud​tam is. Ta​lán ezért nem tud​tam bíz​ni
Anne-ben, ezért nem tud​tam mel​let​te soha la​zí​ta​ni. Vagy az örö​kös
pa​ra​no​i​ám megint meg​men​tett.
– Szó​val maga a fal​ka​ve​zér? – kér​dez​tem Anne-től, és a fe​je​met
csó​vál​tam. – Mi​ért nem lep meg ez en​gem? Az a hely​zet, hogy ti
már nem tud​tok en​gem meg​lep​ni sem​mi​vel.
– Azért ez nem olyan biz​tos – mond​ta Ari fe​szül​ten. A tes​te me​-
rev volt, sze​me vér​alá​fu​tá​sos. Kar​mos man​csát újra és újra össze​-
szo​rí​tot​ta.
– Fek​szik – mond​tam, és fel​ké​szül​tem, hogy újra rám veti ma​gát.
– Ez nem ilyen egy​sze​rű, Max. – Anne arca őszin​te volt, és ag​gó​-
dó. – Én is ré​sze​se akar​tam len​ni a meg​va​ló​su​lá​sod​nak. Ez nem
csak egy kí​sér​let. Szá​mom​ra te majd​nem olyan vagy, mint​ha a lá​-
nyom len​nél. – Most ba​rát​sá​gos, kér​le​lő ké​pet vá​gott. Eszem​be ju​-
tot​tak az es​ték, ami​kor ő du​gott ben​nün​ket ágy​ba, és a meg​annyi
ka​taszt​ro​fá​lis kí​sér​le​te, hogy va​cso​rát te​gyen az asz​ta​lunk​ra. Hogy
ru​há​kat, köny​ve​ket és rajz​esz​kö​zö​ket vá​sá​rolt ne​künk. Hogy dé​del​-
get​te An​gyalt, ha sírt, és be​kö​töt​te Gá​zos le​nyú​zott tér​dét.
Tu​dod, mit? Eze​ket a dol​go​kat én is meg​tet​tem vol​na. Még job​ban
is, mint ő. Rá​adá​sul még nem va​gyok go​nosz sem.
– Azt hi​szem, itt a majd​nem a kulcs​szó – mond​tam. – Ré​sze akart
len​ni an​nak, ahogy meg​va​ló​su​lok? Na, most ré​sze le​het an​nak,
ahogy be​gu​ru​lok. – Eszem​be ju​tott, hogy Gá​zos, Böki és An​gyal
mennyi​re le lesz​nek sújt​va, ha ki​de​rül, hogy Anne job​ban ben​ne
van az ügy​ben, mint maga a Sá​tán, vagy​is Jeb. Hir​te​len ele​gem lett,
vagy még ele​geb​bem. Meg​ráz​tam a fe​jem, és ész​re​vét​le​nül el​la​zí​tot​-
tam a szárny​iz​mo​mat.
– Maga még egy ren​des sü​te​ményt sem tud süt​ni – mond​tam, és
gya​kor​lott moz​du​lat​tal el​lök​tem ma​gam a föld​től. Egyet​len ug​rás​-
sal a fe​jük fölé emel​ked​tem, és na​gyot csap​tam ki​tárt szár​nyam​mal.
Majd​nem le​vit​te a fe​jü​ket – ne fe​lejtsd el, hogy négy​mé​te​res szár​-
nyam van. Az​tán a vá​ra​ko​zó csa​pat​hoz re​pül​tem.
– Va​mo​nos – mond​tam. – Nincs itt sen​ki, aki​től ne len​ne öröm
meg​sza​ba​dul​ni.

205
206
 90.
DE ÍGY TÚL SIMA LEN​NE, NEM?
Né​hány má​sod​perc múl​va Ari sza​bad ke​zet ka​pott. Me​ne​kü​lés
köz​ben is hal​lot​tam, hogy pa​ran​cso​kat osz​to​gat. Ami​kor hát​ra​pil​-
lan​tot​tam, ne​héz​kes, ügyet​len Ra​dí​ro​zok sö​tét cso​port​ját lát​tam a
le​ve​gő​be emel​ked​ni. Csak egy baj volt – éb​resz​tő! -, hogy ezek már
nem is vol​tak olyan ne​héz​ke​sek.
– Hop​pá, srá​cok, ez itt egy újabb szé​ria! Ezek már tény​leg tud​nak
re​pül​ni. Moz​gás!
– Az erdő felé! – ki​ál​tot​ta Agyar, és rá​bó​lin​tot​tam.
– Ta​lál​ko​zunk a de​ne​vér​bar​lang​nál! Min​den​ki győ​ződ​jön meg
róla, hogy nem kö​ve​tik!
Be​re​pül​tünk az er​dő​be, könnye​dén vi​tor​láz​ni kezd​tünk az ágak
és a tör​zsek kö​zött. Na​gyon so​kat gya​ko​rol​tuk eze​ket a moz​du​la​to​-
kat, és leg​alább olyan klassz volt, mint mond​juk egy szi​mu​lá​to​ros
vi​deo​já​ték – csak ez va​ló​di volt. Né​hány má​sod​perc múl​va ki​ál​tá​so​-
kat és tes​tek puffa​ná​sát hal​lot​tuk a há​tunk mö​gött. Né​hány Ra​dí​ro​-
zó rosszul ítél​te meg a szár​nya szé​les​sé​gét, és majd​nem le​tép​ték a
há​tuk​ról a kí​mé​let​len fa​tör​zsek.
Egész mu​lat​sá​gos volt.
– Max​hez egy uj​jal se nyúl​ja​tok! Ő az enyém! – hal​lot​tam Ari ki​ál​-
tá​sát, és azt gon​dol​tam: „Ó, tesó!".
Szét​vál​tunk. Mind a ha​tan cik​cak​ko​sabb​nál cik​cak​ko​sabb utak​ra
csal​tuk ül​dö​ző​in​ket. Az el​vá​laszt​ha​tat​lan pá​ros együtt ma​radt: Iggy
és Gá​zos „tan​dem​ben" re​pül​tek. Az a vak srác ké​pes volt Gá​zos
min​den moz​du​la​tát egy ez​red​má​sod​perc​nyi ké​sés​sel utá​noz​ni. An​-
gyal fe​hér folt​ként úszott át a bar​na és zöld er​dőn. Tud​tam, hogy
To​tál Agyar​nál van, de bíz​tam ben​ne, hogy nem ront so​kat a re​pü​-
lé​si stí​lu​sán.
– Vége a me​sé​nek – hal​lot​tam Ari hang​ját meg​le​pő​en kö​zel​ről.
Hát​ra​néz​tem, és lát​tam, hogy alig tíz mé​ter vá​laszt el tőle. Oké, ide​-
je nö​vel​ni a se​bes​sé​get. Vet​tem egy nagy le​ve​gőt, és ki​lőt​tem az új
hi​per​se​bes​sé​gem​mel.
És gya​kor​la​ti​lag majd​nem ki​nyír​tam ma​gam. Ugyan​is a fák sok​-
kal gyor​sab​ban ug​rál​tak elém a szo​ká​sos​nál. Ügye​seb​ben, Ma​xi​mum!
– kor​hol​tam ma​gam. – Gyor​sab​ban re​a​gálj! Meg tu​dod csi​nál​ni!

207
 Össze​hú​zott szem​öl​dök​kel kon​cent​rál​tam. Mint egy pus​ka​go​lyót,
át​lőt​tem ma​gam a vas​tag tör​zsek és ke​sze-ku​sza ágak kö​zött, fö​lött
és alatt. A han​gok el​hal​kul​tak, annyi​ra csak a tör​zsek ke​rül​ge​té​sé​re
össz​pon​to​sí​tot​tam. Ide-oda sik​lot​tam, át​su​han​tam a leg​kes​ke​nyebb
ré​se​ken. A szár​nya​im néha be​le​akad​tak az ágak​ba, és fel​szisszen​-
tem, ami​kor újabb és újabb tol​la​kat tép​tek ki be​lő​le.
Ki​zárt do​log, hogy ami​lyen rosszul re​pült a há​tá​ra var​rott szár​-
nya​i​val, Ari kö​vet​ni tud​ja ezt a se​bes​sé​get. Le​las​sul​tam, és az idő
ve​lem együtt las​sult. Kezd​tek újra el​ér​ni hoz​zám a han​gok – túl
messzi​re ke​rül​tem min​den​ki​től. A franc​ba. Túl messzi​re. Meg​for​-
dul​tam, és el​in​dul​tam vissza​fe​lé.
Hang​ta​lan szárny​csa​pá​sok​kal Ari háta mögé ke​rül​tem. Egy ágon
ült.
– Nem! Nem meg​mond​tam ne​ked, hogy ő az enyém?! – ki​a​bált
Ari az adó-ve​vő​be. – Most sen​ki nem fog meg​ál​lí​ta​ni. Te fog​lal​kozz
a töb​bi​ek​kel! Én meg​ke​re​sem Ma​xet!
Ki​kap​csol​ta az adó-ve​vőt, és elő​vett egy kis​mé​re​tű, ka​to​nai táv​-
csö​vet. Ke​res​ni kez​dett vele, én meg alig tud​tam vissza​tar​ta​ni a rö​-
hö​gést. Vég​re fe​lém for​dult, és ész​re​vett – tel​jes szé​les​ség​ben be​töl​-
töt​tem a len​csé​jét.
– Jaj! – le​pő​dött meg, és el​ej​tet​te a táv​csö​vet. Ak​kor az​tán ki​rob​-
bant be​lő​lem a ne​ve​tés:
– Szó​val, ku​tyafiú, mik is a ter​ve​id ve​lem?
Arra szá​mí​tot​tam, hogy most is vi​cso​rog​va rám veti ma​gát. De
csak vissza​ült az ágra, és rám né​zett, majd​nem nyu​godt​nak lát​szott,
majd​nem jó​zan​nak.
– A ter​ve​im? – kér​dez​te. – Nem akar​lak meg​öl​ni. De ha kell, meg​-
te​szem. Ha nem mű​ködsz együtt ve​lem.
– Együtt​mű​köd​ni? Te tény​leg ró​lam be​szélsz?!
Ari egy nagy, ha​lá​los ki​né​ze​tű kést hú​zott elő a háta mö​gül.
– Csak egy​szer fog​lak szé​pen kér​ni. Hogy utá​na mi tör​té​nik, az
tő​led függ.
Mire ké​szül?
– Ööö... oké. Hall​jam!
– Gye​re ve​lem! Mind​ket​ten el​tű​nünk. Soha töb​bé nem kell Jeb​bel,
a fe​hér kö​pe​nye​sek​kel meg az összes töb​bi​vel baj​lód​nunk.
– El​tű​nünk? Ugyan hová? – Tu​dom, mit fogsz mon​da​ni: hogy a
mu​táns ma​dár​kö​lyök​nek a kí​ván​csi​sá​ga lett a vesz​te. De nem tu​dok

208
ki​búj​ni a bő​röm​ből.
– Egy jó hely​re.
– Bör​tön​be akarsz dug​ni, hogy te le​gyél a bör​tön​őröm? Már ne
ha​ra​gudj, de ez nem az év​szá​zad aján​la​ta!
– Nem a bör​tön​őröd len​nék. A ba​rá​tod.
– Csak te meg én?
Ez ala​po​san meg​le​pett. Az​tán eszem​be ju​tott, amit An​gyal mon​-
dott, hogy Ari ti​tok​ban sze​ret en​gem. Per​sze a maga un​do​rí​tó, be​-
teg mód​ján.
– Igen. Ez az egyet​len esé​lyed.
– Aha. – Ha meg​öl​nek sem tud​tam vol​na meg​mon​da​ni, mit akar
ez​zel. Ha​csak nem... fúj. – Ari, én nem ha​gyom ma​gá​ra a csa​pa​tot.
Sem ér​ted, sem Jebért, sem sen​ki má​sért.
– Ezt saj​ná​lat​tal hal​lom – mond​ta kö​zöm​bö​sen, az​tán a tő​ré​vel a
ke​zé​ben rám ve​tet​te ma​gát.
Csi​nál​tam egy hát​ra​szal​tót az ág​ról, amin áll​tam, és ki​nyi​tot​tam a
szár​nyam. Majd hát​ra sem néz​ve vissza​szá​gul​dot​tam oda, ahol a
csa​pat szét​vált. Csak saj​nál​ni tud​tam Arit. Azaz csak tud​tam vol​na,
ha egy​szer nem akart vol​na meg​öl​ni.

209
 94.
MAX! – Agyar volt az. Irányt vál​toz​tat​tam, és a fák ko​ro​ná​ján át​-
tör​ve fel​rep​pen​tem az égbe. Agyar há​rom Ra​dí​ro​zó​val küz​dött egy​-
szer​re. Oda​vi​tor​láz​tam, és az egyi​ket ala​po​san tar​kón vág​tam. Ami​-
kor fel​ki​ál​tott, meg​ra​gad​tam a szár​nya​it, és össze​csap​tam őket a há​-
tán. Fáj​dal​má​ban fel​vo​nyí​tott, az​tán zu​han​ni kez​dett, mint egy kő.
Ezt a kis trük​köt még ak​kor ta​nul​tuk, ami​kor el​kezd​tünk rep​ked​ni.
Meg​til​tot​tam, hogy egy​má​son al​kal​maz​zuk.
A Ra​dí​ro​zó a fák közé esett, és el​tűnt a sze​münk elől.
– Hol van​nak a töb​bi​ek? – ki​ál​tot​tam kö​ze​lebb röp​pen​ve.
– El​húz​tak. To​tál​lal együtt. Már csak mi ma​rad​tunk – röp​pent fel
jobb​ról, az​tán el​en​ged​te ma​gát, és tel​jes sú​lyá​val az egyik Ra​dí​ro​zó
há​tá​ra zu​hant. A szár​nya​ik erő​seb​bek vol​tak a mi​e​ink​nél, de kö​zel
sem il​lesz​ked​tek olyan pon​to​san a tes​tük​höz, mint ne​künk. A Ra​dí​-
ro​zó szár​nya össze​csu​kó​dott, és az or​mót​lan test el​kez​dett le​fe​lé zu​-
han​ni. Meg​pró​bált a le​ve​gő​ben ma​rad​ni, de mire újra csap​dos​ni tu​-
dott vol​na, már el​ér​te az ága​kat. Ad​dig vo​nyí​tott, amíg be nem csa​-
pó​dott.
– Ez még ne​kem is fájt – mond​ta Agyar.
– Húz​zunk el mi is, mert. – kezd​tem, de ab​ban a pil​la​nat​ban Ari
ki​lőtt az ágak kö​zül, és tel​jes se​bes​ség​gel Agyar​nak csa​pó​dott.
Meg​le​pő​en gyor​san meg​for​dult, és a le​ve​gő​ben le​beg​ve szem​be​-
né​zett ve​lünk.
– Te​gyünk pon​tot az ügy vé​gé​re! – vi​cso​rog​ta.
– Egyet​ér​tek – mond​ta Agyar halk, ha​lá​los han​gon, az​tán Ari​nak
ron​tott.
Em​lé​kez​tem rá, ho​gyan vég​ző​dött a ten​ger​par​ti üt​kö​ze​tük, ezért
ké​szen áll​tam, hogy kö​zé​jük ves​sem ma​gam, de Agyar sóly​mo​kat
meg​szé​gye​ní​tő gyor​sa​ság​gal Ari​hoz röp​pent, és olyan erő​sen mell​-
ka​son rúg​ta, hogy az ful​la​doz​ni kez​dett. Mi​előtt annyit mond​hat​-
tam vol​na, hogy „szép rú​gás volt", Agyar meg​pör​dült, és a te​nye​re
élé​vel Ari nya​ká​ra vá​gott. Ari há​rom mé​tert zu​hant, mert fáj​dal​má​-
ban még csap​kod​ni is el​fe​lej​tett. Az​tán dü​hös kép​pel vissza​rep​pent.
A szár​nya meg​volt vagy hat mé​ter, de ek​ko​ra kel​lett is egy ki​fej​lett
Ra​dí​ro​zó​nak. El tud​tam kép​zel​ni, mek​ko​ra erő​fe​szí​tés kel​lett ah​-
hoz, hogy a le​ve​gő​ben ma​rad​has​son.

210
 Agyar meg​pör​dült, mint egy ba​let​to​zó ölyv, és ol​dal​ra röp​pent,
mi​előtt Ari ész​be kap​ha​tott vol​na. Az​tán be​mo​sott neki egy ak​ko​-
rát, hogy el​eredt az orra vére. Úgy lát​szik, Agyar sem fe​lej​tet​te el a
par​ton tör​tén​te​ket.
Ari fel​mor​dult, kar​mo​lász​va, vi​cso​rog​va és vér​ben for​gó szem​mel
Agyar​ra tá​madt. Az erő, a gyű​lö​let és a Ra​dí​ro​zó-ki​tar​tás az ő ol​da​-
lá​ra bil​len​tet​te vol​na a mér​le​get, ha Agyar nem lett vol​na annyi​ra
gyors, für​ge, és nem szom​ja​zott vol​na annyi​ra bosszú​ra, így meg​le​-
he​tő​sen ki​egyen​lí​tett volt a küz​de​lem.
De azért szí​ve​sen be​száll​tam vol​na se​gí​te​ni, ha nem érez​tem vol​-
na, hogy ez „férfi​do​log", és hogy ad​dig ne üs​sem bele az or​rom,
amíg Agyart ko​mo​lyan nem bil​len​tik fe​nék​be. Ott le​beg​tem a kö​zel​-
ben, és a ho​ri​zont felé te​kin​get​tem, re​mél​tem, hogy a csa​pat töb​bi
ré​sze már biz​ton​ság​ban van a de​ne​vér​bar​lang​ban.
Meg​le​pő, de újabb Ra​dí​ro​zó nem volt a kör​nyé​ken, és he​li​kop​ter
sem buk​kant elő a sem​mi​ből. Egy ha​gyo​má​nyos, egy az egy el​len,
mu​táns vs. mu​táns küz​de​lem volt.
Ami​ben Agyar állt nye​rés​re. Szó​val él​jen a bosszú és a ha​rag!
Még ha Ari erő​sebb is volt Agyar​nál, Agyar sok​kal gyor​sabb és sok​-
kal, de sok​kal dü​hö​sebb volt nála.
Meg​rán​dult az ar​com a csont​re​pesz​tő reccse​néstől, ami​kor Agyar
ökle Ari ko​po​nyá​já​ra súj​tott. Ari feje ol​dal​ra nyak​lott az ütés​től.
Agyar elő​re​sik​lott, és egy gyors ol​dal​rú​gás​sal te​li​be ta​lál​ta Ari bor​-
dá​it. Lát​tam Ari gri​ma​szo​ló ar​cát, és bíz​tam ben​ne, hogy még az​-
előtt vége lesz a harc​nak, hogy va​la​me​lyik üté​se neki is be​ta​lál.
Agyar most egy ke​mény bal​hor​got akasz​tott be neki. Ari az utol​-
só pil​la​nat​ban felé for​dult, és így az ütés te​li​be ta​lál​ta a po​fá​ját. Vér
csö​pö​gött a szá​já​ból.
– Hagyj... – mond​ta Agyar, ami​kor a jobb​egye​nes kö​vet​ke​zett. –
Bé​kén... – Ari meg​pró​bált hát​ra​re​pül​ni, de össze​akad​tak a szár​nyai,
és zu​hant né​hány mé​tert. Agyar egy mű​re​pü​lő ügyes​sé​gé​vel kö​vet​-
te, és be​akasz​tott egy jobb​hor​got Ari bor​dái közé. Hal​lot​tam, ahogy
Ari tü​de​jé​ből ki​szö​kik a le​ve​gő. – Ben​nün​ket… – Agyar hát​ra​röp​-
pent, majd ököl​lel elő​re be​le​re​pült Ari ké​pé​be. Az​tán mind​két lá​bá​-
val elő​re​rú​gott, és ha​son ta​lál​ta a ful​la​do​zó far​kasfi​út. – Vég​re! – fe​-
jez​te be a lec​kéz​te​tést, és ak​ko​ra erő​vel vág​ta ál​ion el​len​fe​lét, hogy
Ari szó sze​rint hát​ra​szal​tó​zott.
És csak pör​gött. Mi​köz​ben a húsz mé​ter​rel alat​tunk lévő erdő felé

211
zu​hant, vet​het​tem egy utol​só pil​lan​tást össze​vert, gyű​lö​let​től el​tor​-
zult ké​pé​re. Meg​pró​bált a le​ve​gő​ben ma​rad​ni, de már hi​á​ba csap​-
ko​dott. A lom​bok közé zu​hant, de olyan erő​sen, hogy az ágak
reccse​né​se​it még a ma​gas​ban is hal​lot​tuk.
Szin​te egy uj​jal sem tu​dott Agyar​hoz érni.
Agyar​ra néz​tem. Li​he​gett és iz​zadt, de hű​vös elé​ge​dett​ség​gel né​-
zett Ari után.
– Azt hi​szem, ezt a prob​lé​mát is ki​pi​pál​tuk – je​gyez​tem meg. Fa​-
nyar ké​pet vá​gott.
– Gye​rünk, ke​res​sük meg a töb​bi​e​ket!

212
 95.
ÚT​BAN A DE​NE​VÉR​BAR​LANG FELÉ Agyar​ral egy​foly​tá​ban azt
néz​tük, hogy nem kö​vet​nek-e. Per​sze at​tól még messze​lá​tó​val vagy
ilyes​mi​vel kifi​gyel​het​tek. De a leg​tit​ko​sabb, leg​bo​nyo​lul​tabb utat
vá​lasz​tot​tuk, hogy az​tán vé​gül be​sur​ran​junk a bar​lang​nyí​lást ta​ka​-
ró in​da​füg​gö​nyön.
– Max! – ug​rott fel Böki, és ma​gá​hoz ölelt. Ez​után nagy ölel​ke​zés
kö​vet​ke​zett, To​tál köz​ben lab​da​ként pat​to​gott és iz​ga​tot​tan vak​-
kant​ga​tott.
– El​men​tek? – kér​dez​te Gá​zos.
– Egy​elő​re – fe​lel​tem. – Agyar szét​rúg​ta Ari seg​gét.
– Jó vol​tál, Agyar! – tar​tot​ta fel Iggy az ök​lét, Agyar hoz​zá​koc​can​-
tot​ta a sa​ját​ját, és meg​pró​bált ke​vés​bé ön​elé​gült ké​pet vág​ni.
– Neki is van​nak prob​lé​mái. – sut​tog​ta Böki a szá​ja sar​ká​ból. Fel​-
ka​cag​tam.
– Oké, srá​cok – mond​tam. – Új terv. Fe​lejt​sük el a szü​lő​ke​re​sést.
Zsák​ut​ca volt. És nem va​gyok fel​ké​szül​ve rá, hogy bú​csút ve​gyek
tő​le​tek. Mit szól​ná​tok hoz​zá, ha meg​men​te​nénk a vi​lá​got?
– Igen, húz​zunk el in​nen! – mond​ta To​tál, és rám né​zett.
– De hová? – kér​dez​te Böki.
– Én is ezen gon​dol​koz​tam, és…
– Flo​ri​dá​ba – mond​ta An​gyal.
– Mi? Hogy? – le​pőd​tem meg.
– Ér​zem, hogy oda kell men​nünk – mond​ta An​gyal egy váll​rán​dí​-
tás​sal kí​sér​ve. – És ott van Dis​ney World is!
– Igen! Dis​ney World! – mond​ta Gá​zos.
– Nap​fény, úszó​me​den​cék. Ott a he​lyem! – ér​tett egyet To​tál.
Agyar​ra néz​tem. Vál​lat vont. Nem mint​ha lett vol​na más úti cél is a
tar​so​lyom​ban.
Ússz az ár​ral, Max, lo​va​gold meg az áram​lást! Az uta​zá​si ügy​nök​nek
fel​csa​pott Hang újabb arany​kö​pé​se után így szól​tam:
– Rend​ben, be​le​egye​zem. Irány Flo​ri​da. Kap​já​tok fel a tás​ká​kat!

213
 ÖTÖDIK FEJEZET
VISSZA A VILÁGMEGMENTÉSHEZ
96.
– Ér​tem. Szó​val volt egy ter​ved – ön​tött ma​gá​nak Jeb egy csé​sze
ká​vét.
– Igen – fe​lelt da​co​san Ari. Nem tud​ta, hogy Jeb ha​rag​szik-e rá.
Néha egy​ál​ta​lán nem tűnt dü​hös​nek, az​tán egy​szer csak ki​de​rült,
hogy még​is az. Ari utál​ta ezt.
– El akar​tad lop​ni Ma​xet ma​gad​nak.
– Igen.
Jeb a ká​vé​já​ba kor​tyolt.
– De mi​ért? Ari vál​lat vont.
– Mert ket​tes​ben akar​tam len​ni vele. Unom ül​döz​ni a töb​bi​e​ket.
Nem is ér​de​kel​nek.
– Max bez​zeg ér​de​kel. Hány éves is vagy?
– Hét. – Megint té​má​nál vol​tak. Jeb min​dig el​fe​lej​tet​te, hány éves a
fia. – De már nagy va​gyok. Még ná​lad is na​gyobb.
– Hát per​sze – mond​ta Jeb, mint​ha ez nem szá​mí​ta​na. – Ari, én
büsz​ke va​gyok rád.
– Te-tes​sék?!
Jeb meg​for​dult, és rá​mo​soly​gott.
– Büsz​ke va​gyok rád, fiam. Büsz​ke va​gyok, hogy ki​ta​lál​tál egy
ter​vet, és hogy Ma​xet vá​lasz​tot​tad.
Ari úgy érez​te, mint​ha me​leg nap​su​gár si​mo​gat​ná a vál​lát. De...
ugye, ez nem va​la​mi csap​da? Ag​gód​va né​zett Jeb​re.
– Tény​leg?
– Igen. An​nak el​le​né​re, hogy még csak hét​éves vagy, fel​nőtt mód​-
já​ra gon​dol​ko​zol. Ez na​gyon ér​de​kes. Mond​jak va​la​mit? Kí​ván​csi
va​gyok, ho​gyan vég​ződ​ne a do​log. Ki​de​rít​jük, hová re​pült el a csa​-
pat, és ha ez​zel meg​va​gyunk, ki​vi​te​lez​he​ted a ter​ved.
– A ter​ve​met?
– Igen, hogy el​lo​pod Ma​xet. Se​gí​tek ben​ne. Mi el​te​rel​jük a csa​pat
fi​gyel​mét, te meg el​ka​pod Ma​xet. Hová vi​szed majd?
– Egy hely​re.

214
 – A rész​le​te​ket majd ké​sőbb meg​be​szél​jük. Ad​dig egyél és pi​henj!
Az em​be​re​im már ke​re​sik a csa​pa​tot.
Ari las​san meg​for​dult, és ki​sé​tált a szo​bá​ból. Ha ez igaz volt. Az
öröm olyan na​gyot rob​bant a szí​vé​ben, hogy szin​te fájt. Az apja se​-
gí​te​ni fog neki. Az apja büsz​ke rá. És még Ma​xet is meg​kap​ja.
Olyan volt az egész, mint​ha a szü​le​tés​nap​ja egy​be​esett vol​na a ka​-
rá​csonnyal és a hal​lo​ween​nel.

215
 97.
RE​PÜL​TÉL MÁR...? HÜ​LYE KÉR​DÉS. Per​sze hogy nem. Pe​dig
ha még nem re​pül​tél öly​vek​kel, ak​kor soha nem fo​god meg​ér​te​ni,
mi​lyen az. Ta​lán ha úsz​tál már együtt cá​pák​kal meg ha​son​lók​kal –
per​sze nem me​den​cé​ben, ha​nem az óce​án​ban -, ak​kor ka​pis​ká​lod.
Bö​ki​re néz​tem. Az arca nyu​godt volt, haja gön​dör für​tök​ben
úszott mö​göt​te. Ép​pen most re​pül​tünk át Vir​gi​ni​á​ból Észak-Ka​ro​li​-
ná​ba. Alat​tunk az Ap​pa​la​che-hegy​ség emel​ke​dett. Nem volt olyan
ma​gas és csip​kés, mint a Szik​lás-hegy​ség. Ezek a he​gyek ré​geb​ben
ke​let​kez​tek, és az idő már le​csi​szol​ta őket. Lá​tod? Azért va​la​mi
föld​rajz​ból is rám ra​gadt.
Ma​ga​san vol​tunk, olyan ma​ga​san, ahol már a le​ve​gő is rit​ka. A
nap ra​gyo​gó ko​rong​ja a szár​nyunk​ra és há​tunk​ra sü​tött. Kö​rü​löt​-
tünk sem​mi más, csak a kék ég. De a leg​jobb az volt, ami​kor ki​szúr​-
tunk egy szé​les szár​nyú ölyv​csa​pa​tot, és csat​la​koz​tunk hoz​zá​juk.
Elő​ször szét​rep​pen​tek. Meg​ijed​tek, hogy mik ezek a nagy​da​rab,
ron​da ra​ga​do​zók, akik kö​zé​jük pottyan​tak, de az​tán óva​to​san
vissza​kö​röz​tek. Mind a ha​tan együtt szár​nyal​tunk a tu​cat​nyi ölyv​-
vel. To​tál​ra már rá​pi​rí​tot​tam, hogy egy nyiffa​nást sem aka​rok tőle
hal​la​ni. Iggy hóna alatt la​pult, orr​cim​pái re​meg​tek, és kis, fe​ke​te
tap​pan​csai úgy jár​tak, mint​ha gon​do​lat​ban ül​döz​né őket.
– Ez hi​he​tet​len – mond​ta Gá​zos, és egyik szár​nyát le​ereszt​ve egy
nagy kört tett. Rá​mo​so​lyog​tam. Két órá​val ez​előtt alig tud​tunk
meg​lóg​ni Anne farm​já​ról, ahol a fur​go​nok​ból Ra​dí​ro​zok özön​löt​tek
elő, és cél​ke​reszt​je​i​ket ránk ál​lí​tot​ták. Most meg sza​ba​dok vol​tunk,
rit​ka, de an​nál tisz​tább le​ve​gő öm​lött a tü​dőnk​be, és olyan lé​nyek
vet​tek kö​rül ben​nün​ket, amik​től ren​ge​teg min​dent ta​nul​hat​tunk:
vad és büsz​ke szép​sé​get, lé​leg​zet​el​ál​lí​tó ke​cses​sé​get és ügyes​sé​get,
to​váb​bá elő​íté​let nél​kü​li el​fo​ga​dást, pe​dig annyi​ra má​sok vol​tunk,
mint ők.
Nagy vál​to​zás ez a Ra​dí​ro​zók​hoz ké​pest, akik​től csak azt ta​nul​-
hat​tuk meg, mi​lye​nek ne le​gyünk: eset​len, idi​ó​ta ra​ga​do​zók. Ezért
az egyért há​lás vol​tam ne​kik.
– Mi len​ne, ha ve​lük ma​rad​nánk? – áb​rán​do​zott Böki.
– Igen? – kér​dez​te Gá​zos. – Nem is tud​tam, hogy sze​re​ted a nyers
mó​kust meg a kí​gyó​va​cso​rát. Foly​tas​sam?

216
 – Fúj! Ez ki​ment a fe​jem​ből – fe​lel​te Böki.
– Ne is ál​mod​ja​tok er​ről – öl​töt​tem ma​gam​ra újra az ün​nep​ron​tó
sze​re​pét. – To​vább kell re​pül​nünk.
– Én Flo​ri​dá​ba aka​rok men​ni. Te is be​le​egyez​tél – kottyan​tot​ta köz​-
be To​tál. Bár az öly​vek​nek ed​dig sem tet​szett a szá​ja​lá​sunk, most
arra is rá​jöt​tek, hogy To​tál él. Né​hány ölyv azon​nal tá​vo​lod​ni kez​-
dett. Né​hány cen​tit for​dí​tot​tak a szárny​vé​gü​kön, és már meg is lo​-
va​gol​tak egy má​sik szél​ára​mot. Annyi​ra áram​vo​na​la​san csi​nál​ták,
hogy ne​kem is ki kel​lett pró​bál​nom.
Ami​kor el​hagy​tuk az öly​vek ter​ri​tó​ri​u​mát, éles ki​ál​tá​sok​kal el​bú​-
csúz​tak tő​lünk. Mi is szét​vál​tunk, és nagy, szim​met​ri​kus íve​ket ír​-
tunk az égre, az​tán újra fel​vet​tük a re​pü​lé​si alak​za​tot.
– Tisz​tá​ra, mint a szink​ron​úszás – ör​ven​de​zett Gá​zos.
– In​kább, mint a va​dász​re​pü​lők. A lé​gi​erő Thun​der​bird​jei. Ha
len​ne hoz​zá anya​gunk, még szí​nes füst​csí​ko​kat is húz​hat​nánk ma​-
gunk után – mond​ta Iggy.
– Tény​leg! – lel​ke​se​dett Gá​zos. – Ha len​ne egy kis ké​nünk meg
egy kis.
– Ja, és mind​ez ho​gyan jön​ne össze a „la​pul​ni, ész​re​vét​len ma​rad​-
ni"-pro​jekt​tel? – rán​gat​tam őket vissza a va​ló​ság​ba.
– Se​hogy – fe​lel​te Iggy.
– Egy​szer ta​lán ki​pró​bál​hat​já​tok – eny​hül​tem meg a csa​ló​dott ké​-
pük lát​tán. – Mit szól​ná​tok, ha csi​nál​nánk egy légi tor​nyot? – Be​dől​-
tem és fel​re​pül​tem. Agyar ép​pen alám su​hant, de a lá​bam​tól tar​tot​-
ta a tá​vol​sá​got, ki tud​ja, mi​ért, de félt tőle. Agyar alá Iggy, Iggy alá
Gá​zos, Gá​zos alá Böki, és Böki alá An​gyal ke​rült, aki olyan fe​hér
volt, mint a bá​rány​fel​hők, amik fö​lött el​re​pül​tünk. Ott száll​tunk
mind a ha​tan, mint egy re​pü​lő ma​dár​kö​lyök-to​rony, és olyan egy​-
szer​re mo​zog​tunk, hogy csak egy ár​nyé​kot ve​tet​tünk a fel​hők​re.
Na​gyon va​gány volt.
De ez az egész va​la​hogy ide​ge​sí​tő​en idil​li​kus, ugye? Úgy ér​tem,
hogy nincs az az is​ten, hogy én két má​sod​perc​nél to​vább él​vez​hes​-
sem a nyu​gal​mat, nem?
Hát per​sze hogy nem.
Mert a kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban Gá​zos fel​csa​pott, és meg​lök​te Iggyt.
Nincs eb​ben sem​mi kü​lö​nös, így szok​tunk szó​ra​koz​ni egy​más​sal,
most is vic​ces​nek ta​lál​tuk vol​na, ha Iggy nem szo​ron​gat a ke​zé​ben
mond​juk egy mu​táns, be​szé​lő ku​tyát. Pél​dá​ul.

217
 De szo​ron​ga​tott. Ami​kor Gá​zos be​le​üt​kö​zött, ki​lök​te Iggy ke​zé​ből
To​tált. To​tál ijed​ten fel​nyek​kent, és már zu​hant is le​fe​lé, mint egy
to​jás​bri​kett. Át​sza​kí​tot​ta a fel​hő​ket, és el​tűnt a sze​münk elől.

218
 98.
AN​GYAL TO​TÁL UTÁN KA​POTT, ami​kor a négy​lá​bú el​hú​zott
az orra előtt, de csak egy ma​rék szőr ma​radt a ke​zé​ben.
– To​tál! – ki​ál​tott utá​na. A ku​tya csa​hol​ni és vo​nyí​ta​ni kez​dett zu​-
ha​nás köz​ben, de a hang​ja egy​re messzebb​ről hal​lat​szott.
– Franc​ba – mo​tyog​tam, az​tán Agyar mel​lé sik​lot​tam. – Ha két
perc múl​va nem jön​nék vissza, ne en​gedj An​gyal​nak újabb há​zi​ál​la​-
tot! – az​zal utá​na ve​tet​tem ma​gam.
– Max! Ugye, To​tál után mész? – ki​ál​tot​ta An​gyal.
Nem. Csak szó​ra​ko​zás​ból szag​ga​tom át a felhőket — fe​lel​tem ma​gam​-
ban. Tu​dom, hogy az em​be​rek so​kat fan​tá​zi​ál​nak ar​ról, mi​lyen le​-
het át​sza​kí​ta​ni egy fel​hőt, vagy sé​tál​ni raj​ta, vagy le​ül​ni rá. Az a
hely​zet, hogy a fel​hők ned​ve​sek. Ned​ve​sek és hi​de​gek. És ba​ro​mi​ra
nem látsz ben​nük sem​mit. Szó​val nem olyan mu​lat​sá​gos, mint so​-
kan kép​ze​lik.
Kö​vet​tem To​tál vo​ní​tá​sát, és to​vább zu​han​tam. A köd egy​szer
csak tisz​tul​ni kez​dett, és meg​lát​tam a zöld és bar​na föl​det ma​gam
alatt. Meg egy fe​hér...
– Ááá! – ki​ál​tot​tam fel, ami​kor a fel​hő​ből majd​nem egy vi​tor​lá​zó​-
re​pü​lő​re zu​han​tam. A lá​bam gya​kor​la​ti​lag sú​rol​ta a vé​kony bo​rí​-
tást, mi​előtt fel​húz​tam a tér​dem, és gyor​san irányt vál​tot​tam. A
jobb szár​nyát húz​tam meg, de az​tán si​ke​rült ol​dal​ra sik​la​nom, és
né​hány erős szárny​csa​pás​sal el​tűn​ni az út​já​ból.
A vi​tor​lá​zó​re​pü​lők gya​kor​la​ti​lag hang​ta​la​nok. Ez volt a napi lec​-
ke. Még köz​vet​len kö​zel​ről is csak az áram​vo​na​las for​má​kon sü​ví​tő
sze​let le​het hal​la​ni, mást nem. Ez kö​zel volt. Ha ép​pen az orra elé
esem.
De To​tál hang​ját sem hal​lot​tam már. A fe​né​be. Szét​néz​tem ma​-
gam alatt, az​tán megint be​csuk​tam a szár​nyam, de a sza​bad​esés​hez
most ad​tam egy kis ka​ka​ót is, és át​men​tem ra​ké​tá​ba. Új szu​per​ké​-
pes​sé​ge​met be​vet​ve ro​bog​tam a föld felé. To​tál kis​vár​tat​va újra a lá​-
tó​te​rem​be ke​rült, és egy​re kö​ze​le​dett.
Még min​dig szá​nal​ma​san vo​nyí​tott. Nem volt időm las​sí​ta​ni,
meg​ra​gad​tam zu​ha​nás köz​ben, az​tán el​kezd​tem fé​kez​ni, fé​kez​ni,
fé​kez​ni, és egy hegy​ol​dal​tól alig öt​ven-hat​van mé​ter​nyi​re vég​re si​-
ke​rült meg​for​dul​nom. Ar​co​mat a nap felé for​dít​va el​in​dul​tam fel​fe​-

219
lé. Fú​zi​ós ra​ké​tá​nak kép​zel​tem ma​gam, ami​nek a szár​nyai fém​ből
van​nak. Elő​ször ala​po​san szét​néz​tem, hogy nincs-e va​la​mi előt​tem,
és csak az​tán vet​tem szem​ügy​re To​tált.
Ku​tya lé​té​re kro​ko​dil​könnye​ket sírt, és fe​ke​te bun​dá​já​ból fa​csar​ni
le​he​tett a vi​zet.
– Meg​men​tőm! – zo​kog​ta. – En​gem, a röp​kép​te​len, sze​ren​csét​len
ebet meg​men​tet​tél a biz​tos ha​lál​tól!
– Hát per​sze. Nem hagy​lak le​zu​han​ni – va​kar​gat​tam meg a füle
mö​gött. To​vább​ra is könnye​zett, és há​lá​san ké​pen nyalt. Én meg
fin​to​rog​hat​tam.
A töb​bi​ek ad​dig oda​fent kö​röz​tek. Agyar ügyelt rá, hogy An​gyal
mel​let​te ma​rad​jon. Ide​ge​sen pis​lo​gott le​fe​lé, és ami​kor fel​tűn​tem,
elém si​e​tett.
– El​kap​tad! – ki​ál​tot​ta bol​do​gan. – Meg​men​tet​ted!
To​tál iz​ga​tot​tan fi​cán​kol​ni kez​dett a ke​zem​ben, és át​en​ged​tem
An​gyal kar​já​ba. Mi​vel To​tál a fele volt gaz​dá​ja sú​lyá​nak, An​gyal
nem tud​ta so​ká​ig tar​ta​ni, de egy da​ra​big egy​mást ölel​ve könnyez​-
tek. Tő​lem. Leg​alább nem en​gem nya​lo​gat. Meg​tö​röl​tem az ar​co​mat
a pul​csim vál​lá​ba.
An​gyal tény​leg sír – ész​re​vé​te​lez​tem. Ő szin​te soha nem sírt –
egyi​kőnk sem az a sí​rós faj​ta, de An​gyal a ko​rá​hoz ké​pest ter​mé​-
szet​el​le​ne​sen nyu​godt volt. A tény, hogy meg​könnyez​te vissza​ka​-
pott ebét, azt je​len​tet​te, hogy na​gyon kö​tő​dik hoz​zá. Ami nem volt
túl​sá​go​san jó hír. Nem mint​ha nem ked​vel​tem vol​na To​tált, de még
min​dig nem so​kat tud​tunk róla. Nem vol​tam ben​ne 100%-ig biz​tos,
hogy meg​bíz​ha​tunk ben​ne.
Mond​juk én ma​gam​ban sem bíz​tam meg. Igen, a chip.
– Jaj, To​tál! – mond​ta könnyes arc​cal. – Annyi​ra meg​ijed​tem!
– Te ijed​tél meg?! – hú​zó​dott kö​ze​lebb An​gyal​hoz a ku​tya. – Én
la​pul​tam majd​nem pa​la​csin​tá​vá!
– Oké, jobb lesz, ha át​ve​szem! – nyúj​tot​ta a kar​ját Agyar. To​tál
óva​to​san át​má​szott, az​tán szé​pen be​bújt Agyar kö​nyök​haj​la​tá​ba.
– Szár​nyak​ra van szük​sé​gem – szi​po​gott To​tál. – Sa​ját szár​nyak​ra.
Ez így nem me​het to​vább!
Na, per​sze, más​ra sincs szük​sé​gem, csak egy re​pülő, be​szé​lő, mu​-
táns bol​ha​zsák​ra.

220
221
 99.
VÉG​RE, VÉG​RE. Ari be​sé​tált a Best-Mart aj​ta​ján, nagy​nak és erős​-
nek érez​te ma​gát. Apu​ci meg​en​ged​te neki, hogy meg​kap​ja Ma​xet.
Tel​jes egé​szé​ben az övé lesz. Apáé meg a reszt​li. Ari kap egy le​he​tő​-
sé​get, hogy Max meg​sze​res​se. Eszé​be ju​tott, ami​kor a New York-i
csa​tor​ná​ban küz​döt​tek. Nem volt kel​le​mes em​lék. Max azt érez​tet​te
vele, hogy nem sze​re​ti. De most ba​rá​tok le​het​nek. Ha​ma​ro​san. Még
an​nál is ha​ma​rabb.
A Best-Mart tele volt. At​lan​ta nagy vá​ros. Ari és Ra​dí​ro​zó-csa​pa​ta
az egyik főút mel​let​ti, po​los​kás mo​tel​ben vert ta​nyát, és csak a sö​té​-
te​dés​re vár​tak. De ad​dig is, Ari úgy dön​tött, van mit ün​ne​pel​ni.
Kör​be​né​zett az üz​let​ben. Ha​tal​mas volt. Túl fé​nyes, túl han​gos.
Me​leg és teli em​be​rek​kel. Leg​szí​ve​seb​ben bom​bát do​bott vol​na erre
a hely​re, az​tán néz​te vol​na az öröm​tü​zet. Meg​te​het​né – de csak baj​ba
ke​rül​ne. Megint. És jön​ne a „ne hívd fel ma​gad​ra a fi​gyel​met!"-
duma. Megint. Pe​dig Ari leg​szí​ve​seb​ben ezt mond​ta vol​na: „Hel​ló​-
óóó! Szár​nya​im van​nak! Far​kas​sá vál​toz​tam! Be​ol​va​dás ki​zár​va!"
De ez a hely kü​lön​ben is túl​sá​go​san tele volt jó dol​gok​kal. Ari
meg​ér​de​mel​te, hogy va​la​mi na​gyon klas​szal meg​ju​tal​maz​za ma​gát.
De ez most a ru​ha​osz​tály volt. Un​csi.
La​kás​fel​sze​re​lés. Un​csi.
Az au​tós osz​tály iz​gal​mas​nak ígér​ke​zett, de dög​una​lom lett, mert
csak ola​ja​kat és szél​vé​dő​mo​só​kat árul​tak.
Az al​só​ne​mű​osz​tály egy​sze​rű​en un​do​rí​tó volt. Pél​dá​ul volt ott egy
nő, aki egy mell​tar​tót fo​gott a ke​zé​ben! Ott, min​den​ki előtt! Jesszu​-
som, hogy mi​lyen em​be​rek van​nak?! Ari ki​si​e​tett.
Vég​re meg​ta​lál​ta – a bolt hát​só fe​lé​ben. Elekt​ro​ni​kai osz​tály. Ari
szí​ve he​ve​sen kez​dett ver​ni, te​kin​te​te át​su​hant az ugyan​ar​ra a csa​-
tor​ná​ra kap​csolt té​vék fa​lán. Volt be​lő​lük vagy har​minc! Ész​vesz​tő!
Ari egész nap el tud​ta vol​na néz​ni. És ez még sem​mi. Lá​tott még
mag​nó​kat, klassz mo​bi​lo​kat és MP3 le​ját​szó​kat. Mi​lyen va​gány len​-
ne min​dig jó ze​nét hall​gat​ni!
Az​tán ész​re​vet​te a Game Boy ki​ra​ka​tot. Nyolc​fé​le Game Boy volt
ki​rak​va, mind kü​lön​bö​ző szín​ben, egy polc​hoz ká​be​lez​ve. A mel​let​-
tük álló mo​ni​tor a kü​lön​bö​ző Game Bo​yok ka​land​ja​it mu​tat​ta. A
kék ször​fö​zött, a pi​ros meg​pró​bált ki​tör​ni a té​vé​ből, az ezüst te​to​vá​-

222
lást ka​pott. Ari en​nél klasszabb dol​got még éle​té​ben nem lá​tott.
Meg​ba​bo​náz​va bá​mul​ta hosszú ide​ig.
– Pa​ran​csol, uram?
Ari meg​for​dult, és egy pi​ros mel​lé​nyes el​adó​val ta​lál​ta szem​közt
ma​gát.
– Se​gít​he​tek va​la​mi​ben, uram? Ezek a szép​sé​gek na​gyon ka​pó​sak.
Nem tart​hat​juk őket a pol​co​kon. Sze​ret​né lát​ni az egyi​ket?
– Igen.
Az el​adó pis​lo​gott egyet, ami​kor meg​hal​lot​ta Ari re​sze​lős, át​vál​-
to​zás​tól ér​des hang​ját. De gyor​san vissza​nyer​te a lé​lek​je​len​lé​tét, és
el​mo​so​lyo​dott.
– Már​is! – hú​zott elő egy csi​lin​ge​lő kulcs​ka​ri​kát a zse​bé​ből.
– Mi​lyen szí​nűt sze​ret​ne, uram? Mind​egyik​nek meg​van a maga
szép​sé​ge.
– A pi​ro​sat! – Azt, ame​lyik meg​pró​bált ki​tör​ni a té​vé​ből.
– Ne​kem is ez tet​szik a leg​job​ban – csa​tol​ta le a drót​já​ról a pi​ros
Game Boyt az el​adó, és Ari​nak nyúj​tot​ta.
– Meg fog​ja lát​ni, mennyi jobb​nál jobb funk​ci​ó​ja van, be​le​ért​ve a...
De hová megy, uram?!
Ari el​in​dult a fo​lyo​són a ki​já​rat felé.
– Uram! Vár​jon! Nem sé​tál​hat ki vele csak úgy az áru​ház​ból! Elő​-
ször ki kell fi​zet​nie!
Hang​ja olyan volt, mint​ha egy szú​nyog züm​mög​ne a füle kö​rül.
Ari ki​nyi​tot​ta a Game Boyt, és be​kap​csol​ta. A szí​nes kép​er​nyő vil​-
log​va élet​re kelt. El​mo​so​lyo​dott.
Az el​adó be​ér​te, és el​kap​ta a kar​ját. Ari könnye​dén le​ráz​ta. Át​fu​-
tot​ta a me​nüt, és ki​vá​lasz​tott be​lő​le egy já​té​kot. Egy má​sik, az elő​-
ző​nél jó​val na​gyobb da​rab férfi je​lent meg előt​te mell​ka​sa előtt
össze​font kar​ral.
– Maga nem megy seho... – de Ari ököl​be szo​rí​tot​ta a ke​zét, és
anél​kül, hogy fel​né​zett vol​na a já​ték​ból, be​mo​sott neki egyet. A férfi
mint​ha le​eresz​tett vol​na – Sssz! -, az​tán két​rét gör​nyedt.
Ari ki​sé​tált az üz​let​ből. A ri​asz​tó meg​szó​lalt, és egy vé​kony hang
ezt mond​ta: „Ön meg​szó​lal​tat​ta a ri​asz​tó​be​ren​de​zé​sün​ket." De Ari
ek​kor már a par​ko​ló​ban járt. Hü​velyk​uj​jai tán​col​tak a gom​bo​kon.
Nagy​sze​rű nap volt. Eszé​be ju​tott a ked​venc szá​ma, és hal​kan rap​-
pel​ni kez​dett: „Ez a srác laza volt, tök​re, / ma​gas​ról kö​pött a fel​nőt​-
tek​re."

223
 Ari meg​kap​ta a Game Bo​yát. Csúcs​szu​per. És egy​ma​ga sze​rez​te
meg. Neki nem kel​lett sen​ki​től aján​dék.
Las​san tűnt csak fel neki a fel​for​du​lás, amit oko​zott. Ami​kor hát​-
ra​for​dult, egy gu​mi​bo​tos biz​ton​sá​gi őrt vett ész​re négy el​adó​val ki​-
egé​szül​ve, akik​nek ugyan​olyan vö​rös volt a fe​jük, mint a mel​lé​-
nyük. Ari fel​só​haj​tott. Mi​ért ke​re​sik a bajt? De ő majd gyor​san el​in​-
té​zi a dol​got.
Meg​pör​dült, és el​kez​dett át​vál​toz​ni. Mint ál​ta​lá​ban, most sem
volt kel​le​mes ér​zés: mint​ha va​la​mi szét akar​ta vol​na sza​kí​ta​ni, amíg
az eresz​té​kei re​cseg​ni nem kez​de​nek. Az álla elő​re​ug​rott, a sze​me
sár​ga lett, és az ínyé​ből hosszú, éles agya​rok búj​tak elő. Fel​emel​te
kar​mos man​csát (va​la​hogy nem il​lett bele a pi​ros Game Boy).
– Arrgh! – Mennyit gya​ko​rol​ta ezt a tü​kör​ben: fel​emelt mancs, vi​-
csor​gó pofa, dü​hös arc​ki​fe​je​zés és mor​gás. Az egész egy ijesz​tő,
gro​teszk kép​pé állt össze, és a kí​vánt ha​tás most sem ma​radt el:
min​den​ki meg​der​medt. És ijed​ten le​ve​gő után kap​ko​dott.
Ari vi​gyo​rog​ni kez​dett, mert tud​ta, mi​lyen ször​nyen néz ki, ha át​-
vál​to​zott po​fá​val vi​gyo​rog​ni pró​bál. Mint egy rém​álom. Min​den​ki
leg​ré​me​sebb rém​ál​ma.
– Arrgh! – mor​dult fel is​mét, és ma​ga​sabb​ra emel​te man​csát.
Ez hasz​nált. Az el​adók szét​fu​tot​tak, és a biz​ton​sá​gi őr fal​fe​hér
arc​cal a szí​vé​hez ka​pott.
Ari fel​ka​ca​gott, és ne​ki​fu​tott a par​ko​ló​ban, és egy ke​vés​bé for​gal​-
mas he​lyen szét​tár​ta ne​héz, eset​len szár​nyát, az​tán fel​szállt.
Sze​ret​te a Game Bo​yát.

224
 100.
AZ​NAP ÉJ​JEL A COFFEE TÁ​BOR​NOK ÁL​LA​MI PARK​BAN
száll​tunk le pi​hen​ni, nem messze a geor​giai Doug​la​stől. Agyar​ral
né​hány per​ces te​rep​szem​le után ta​lál​tunk egy mész​kő​fal​ba vájt mé​-
lye​dést.
– Nem bar​lang, de meg​te​szi – mond​ta Agyar. Rá​néz​tem és bó​lin​-
tot​tam.
– Leg​alább a szél nem ér ben​nün​ket, és re​mél​jük, esni sem fog.
Tisz​ta az ég. – Meg​for​dul​tam, hogy hoz​zam a töb​bi​e​ket, de Agyar
meg​érin​tet​te a ka​ro​mat.
– Jól vagy? – kér​dez​te. – Mi tör​tént Anne-nél?
És ab​ban a pil​la​nat​ban min​den vissza​jött, az egész na​pom. A
csap​da a su​li​ban: ta​ná​rok​kal, el​len​sé​gek​kel és Pru​it​tal. Sam, akit Ra​-
dí​ro​zó​nak néz​tem. És hogy úgy bú​csúz​tam el Anne há​zá​tól, hogy
tud​tam, ő a fe​le​lős a leg​több prob​lé​mán​kért.
Hir​te​len na​gyon fá​radt​nak érez​tem ma​gam.
– A szo​ká​sos – mond​tam, és ez volt a szo​mo​rú igaz​ság.
– Mi van Flo​ri​dá​val? Mi​ért vá​gyik oda An​gyal?
– Mit tu​dom én! Le​het, hogy csak a Dis​ney World mi​att. – Rá​néz​-
tem. – Ne​ked van va​la​mi tip​ped?
Össze​húz​ta a szem​öl​dö​két, és meg​ráz​ta a fe​jét. Most vet​tem csak
ész​re, hogy megint hosszú lett a haja, a New York-i fri​zu​rá​ja tel​je​-
sen le​nőtt. Mint​ha az egész egy má​sik élet​ben lett vol​na.
– Nem tu​dom, mit gon​dol​jak. Ele​gem van az agya​lás​ból, tu​dod?
– Ne​kem is – masszí​roz​tam meg a ha​lán​té​kom. – A szü​lő​ke​re​sés,
a fe​hér​kö​pe​nyes-ügy meg​fej​té​se, a rám váró vi​lág​meg​men​tés és a
töb​bi... Ki​va​gyok tő​lük.
Agyar el​for​dult egy pil​la​nat​ra.
– Szí​ve​sen el​fe​lej​te​ném az egé​szet. Nézd meg, mi tör​tént Iggy-vel!
Odá​ig ju​tot​tam, hogy már kí​ván​csi sem va​gyok. Csak egyet sze​ret​-
nék: bé​két. Meg egy nyu​godt he​lyet, ahol ír​hat​nám a blo​go​mat. De
tény​leg.
– Majd gon​dol​ko​zunk raj​ta. Sze​rin​tem meg​old​ha​tó. Flo​ri​da ide​á​-
lis hely arra, hogy ki​re​pül​jünk az óce​án fölé, és ke​res​sünk egy la​kat​-
lan szi​ge​tet. Ku​tat​ni fo​gunk. – Mi​nél töb​bet gon​dol​tam rá, an​nál
jobb öt​let​nek tűnt. Biz​ton​ság, pi​he​nés. Na​po​zás a par​ton, kó​kusz​-

225
dió-za​bá​lás, és An​gyal meg​kér​het​ne pár ha​lat, hogy nyiffan​ja​nak ki
az ebéd​hez. Maga len​ne a menny​or​szág.
Az mu​tat​ta leg​job​ban a két​ség​be​esé​se​met, hogy így be​le​ka​pasz​-
kod​tam ebbe az öt​let​be. És hogy már kö​szö​nő​vi​szony​ban sem áll​-
tam a va​ló​ság​gal.

226
 101.
– GYE​RÜNK! MÉG EGY​SZER! – ka​nya​ro​dott vissza Iggy.
– Nem.
– Még egy​szer!
– Nem. Ez nem vic​ces. Min​dig te nyersz, és. egy​ből. Agyar​ral egy​-
más​ra néz​tünk, és for​gat​ni kezd​tük a sze​mün​ket. Egész reg​gel ezt
csi​nál​ták.
– Azt hi​szem, Iggy megint a régi – mond​tam a szám sar​ká​ból.
Agyar bó​lin​tott. A csa​pat​ból Iggy csa​ló​dott mos​ta​ná​ban a leg​na​-
gyob​bat. Meg​ta​lál​tuk az iga​zi, hús-vér szü​le​it, akik áru​ló​nak bi​zo​-
nyul​tak. Iggy álma a szü​lei meg​ta​lá​lá​sá​ról, akik nem bán​ják majd,
hogy a fiúk egy vak mu​táns, va​ló​ra vált. Az​tán rém​álom lett be​lő​le.
Sok​kal rosszabb volt neki, mint ne​künk, akik azt sem tud​tuk, hol
van​nak a szü​lé​ink.
Mi​ó​ta vissza​jött hoz​zánk, hall​ga​tag és kö​zöm​bös volt, de ab​ból,
hogy Gá​zos éle​tét is​mét meg​ke​se​rí​tet​te, arra tip​pel​tem, újra a régi
lett. Meg​iga​zí​tot​tam To​tált a ka​rom​ban, az​tán meg​for​gat​tam a vál​-
lam.
– Mennyi idő múl​va érünk Flo​ri​dá​ba? – kér​dez​te Böki. – Tény​leg
meg​néz​zük a Dis​ney Worl​döt? Sze​rin​ted össze​fu​tunk va​la​mi hí​res​-
ség​gel? Meg aka​rom néz​ni a lomb​há​zat is! Ta​lál​koz​ni aka​rok a
Szép​ség​gel és a Ször​nye​teg​gel, és kér​ni aka​rok tő​lük au​tog​ra​mot!
Lát​ni aka​rom az Élet Fá​ját. Fel​tar​tot​tam a ke​zem.
– Nem zá​rom ki, hogy be​ju​tunk a Dis​ney World​be, de előbb még
el kell ér​nünk oda, és ad​dig nem árt ré​sen len​ni. Csak most re​pül​-
tünk át a Geor​gia-Flo​ri​da ha​tá​ron, vagy​is.
– Az óce​án! – mu​ta​tott elő​re Gá​zos. Ke​let fe​lől fel​tűnt a vég​te​len​-
nek tűnő, szür​ke víz. – Le​száll​ha​tunk a part​ra? Kér​lek! Csak egy
perc​re!
Át​gon​dol​tam a dol​got. A ten​ger​par​tok​kal jó és rossz ta​pasz​ta​la​ta​-
ink egy​aránt vol​tak.
– Majd​nem tél van – há​rí​tot​tam.
– A víz még nem hi​deg – mond​ta Iggy.
Agyar​ra néz​tem. So​kat se​gít​ve vál​lat vont: dönt​sem el én. Max,
csak a cél le​beg​jen a sze​med előtt! Az én drá​ga Han​gom.
Mi​ért? Sze​rin​ted, mi le​beg? — vé​de​kez​tem. Es​kü​szöm, hal​lot​tam,

227
ahogy a Hang fel​só​hajt.
Ha Flo​ri​dá​ba men​tek, men​je​tek Flo​ri​dá​ba – foly​tat​ta. – Vá​lassz ki egy
célt, és érd el! Ha meg​men​ted a vi​lá​got, egy ki​csit majd hát​radőlhetsz.
Ez se​gí​tett.
– Hé, srá​cok, ki akar strand​ra men​ni? – ki​ál​tot​tam.
– Hur​rá! – ök​lö​zött a le​ve​gő​be Gá​zos.
– Én, én! – ör​ven​de​zett An​gyal.
– Csat​la​ko​zom! – mond​ta To​tál Agyar kar​já​ban. Böki és Iggy él​je​-
nez​tek.
– Ak​kor gye​rünk! – az​zal ele​gáns ív​ben ke​let​nek for​dul​tam. Max,
úgy vi​sel​kedsz, mint egy gye​rek – rótt meg a Hang. – Nem mél​tó hoz​zád
ez a fe​les​le​ges lá​za​do​zás. Ne​ked a sors​sal van ta​lál​ko​zód. Ne késs el!
Ki​se​per​tem né​hány tin​cset a sze​mem​ből. Ezt az idé​ze​tet egy filmből
szed​ted? Vagy ez egy iga​zi ran​di? Nem em​lék​szem, hogy a sors​nak meg​ad​-
tam vol​na a te​le​fon​szá​mom.
Mi​vel a Hang ál​ta​lá​ban nem árult el ér​zel​me​ket, ta​lán csak kép​-
zel​tem, hogy egy ki​csi​vel fe​szül​tebb lett:
Max, előbb vagy utóbb úgy​is ko​mo​lyan kell ven​ned ezt! Ha csak a sa​ját
éle​ted múl​na raj​ta, sen​kit sem ér​de​kel​ne, ho​gyan vé​le​kedsz. De az egész
em​be​ri​ség fo​rog koc​kán.
Va​la​mi​lyen ok​nál fog​va ez ér​zé​ke​nyen érin​tett. Össze​szo​rí​tot​tam
az áll​kap​csom.
Fogd be! Un​lak! Unom már az úgy​ne​ve​zett „sor​so​mat"! Úgy vi​sel​ke​dek,
mint egy gye​rek, mert egy gye​rek va​gyok! Tűnj a po​kol​ba, és hagyj bé​kén!
Könnyek gyűl​tek a sze​mem​be, és égni kezd​tek az ál​lan​dó szél​-
ben. Tény​leg ele​gem volt eb​ből. Ez a nap egé​szen jól in​dult, és tes​-
sék, a Hang el​ron​tot​ta az​zal, hogy az egész vi​lág sú​lyát az én vál​-
lam​ra pa​kol​ta.
– Hé! – Ak​kor vet​tem csak ész​re, hogy Agyar fi​gyel. – Jól vagy?
Már megint a fe​jed?
Bó​lin​tot​tam, és meg​tö​röl​tem a sze​mem. Úgy érez​tem, mind​járt
fel​rob​ba​nok.
– Igen! Egy ha​so​ga​tó, ré​mes és ki​bír​ha​tat​lan fej​fá​jás! — A vé​gén
már olyan han​go​san or​dí​tot​tam, hogy mind az öten fe​lém kap​ták a
fe​jü​ket. El kel​lett tűn​nöm in​nen. És a szu​per​szo​ni​kus gyor​sa​sá​gom​-
nak kö​szön​he​tő​en egy szem​pil​lan​tás alatt tel​je​sült a vá​gyam.

228
229
 102.
A PAR​TON TA​LÁL​KO​ZUNK – ve​tet​tem oda Agyar​nak, az​tán
be​hú​zott vál​lal ki​lőt​tem. Egy pil​la​nat alatt messze ma​gam mö​gött
hagy​tam a csa​pa​tot, és a szél még több könnyet csalt a sze​mem​be.
Tu​dom, hogy hü​lye​ség, de ilyen gyor​sa​ság mel​lett ked​vem lett vol​-
na elő​re tar​tott ököl​lel szán​ta​ni a le​ve​gőt, mint Su​per​man.
Mi​ért ne?! Sen​ki sem lát. Elő​re​nyúj​tot​tam a ka​rom, és úgy érez​-
tem ma​gam, mint egy eget sze​lő nyíl​vessző.
Négy perc alatt el​ér​tem a par​tot. Fé​kez​tem, el​kezd​tem vissza​ven​-
ni a se​bes​ség​ből. De nem si​ke​rült elég​gé le​las​sí​ta​nom, és po​fá​ra es​-
tem a ho​mok​ban, mi​u​tán nem tud​tam elég gyor​san kap​kod​ni a lá​-
bam lan​do​lás​kor.
A ru​há​mat söp​rö​get​ve, és ho​mo​kot köp​köd​ve fel​tá​pász​kod​tam. A
tes​tem égett, gyor​san ki​búj​tam a pu​ló​ve​rem​ből.
Leg​alább húsz per​cem volt még, amíg a töb​bi​ek ide​ér​nek. Sé​tál​ni
kezd​tem a par​ton, és ki​tár​tam a szár​nyam, hogy le​hűt​sem a szél​lel.
Egy​szer​re érez​tem ma​gam két​ség​be​esett​nek, ré​mült​nek és dü​hös​-
nek.
– Azt sem tu​dom, ho​gyan ment​sem meg a vi​lá​got! – mond​tam
han​go​san, és utál​tam, hogy ilyen idi​ó​tá​nak hang​zóm.
Úgy, hogy lé​te​zel – mond​ta a Hang. – Hogy erős vagy. Hogy ki​tar​tasz.
– Zárd el ma​gad! – ki​ál​tot​tam fel, és olyan erő​sen el​rúg​tam egy fa​-
da​ra​bot, hogy gya​kor​la​ti​lag el​tűnt a ho​ri​zon​ton.
Ele​gem van, vég​leg ele​gem. Ne töb​bet! A víz szé​lé​hez sza​lad​tam,
és le​néz​tem a ho​mok​ra. Gyor​san ta​lál​tam egy éles szé​lű kagy​ló​da​-
ra​bot.
Itt volt az ide​je meg​vál​ni a chip​től. A Hang a chip​ből jön, eb​ben
biz​tos vol​tam. Ha nincs chip, nincs le​lő​he​tet​len Hang a fe​jem​ben.
Össze​szo​rí​tot​tam a fo​gam, és be​le​vág​tam az al​ka​rom​ba, pon​to​san
ott, ahol há​rom élet​nyi​vel ez​előtt dr. Mar​ti​nez ren​de​lő​jé​ben a rönt​-
ge​nen lát​tam.
Az első vá​gás már​is vér​rel és elég sok fáj​da​lom​mal járt. Még job​-
ban össze​szo​rí​tot​tam a fo​gam, és to​vább nyi​szál​tam. Vér​csík fu​tott
vé​gig a ka​ro​mon. Ah​hoz, hogy a chip​hez el​jus​sak, át kel​lett vág​-
nom né​hány ínat, iz​mot és eret. Dr. Mar​ti​nez fi​gyel​mez​te​tett, hogy
az el​tá​vo​lí​tá​sa a ka​rom​ba ke​rül​het.

230
 Túl nagy ár.
Lan​do​lás za​ját hal​lot​tam a há​tam mö​gött, amit láb​do​bo​gás kö​ve​-
tett, és Agyar már​is ott li​he​gett a nya​kam​ban.
– Mi a fe​nét mű​velsz? – kap​ta el a csuk​ló​mat, az​tán ki​ütöt​te ke​-
zem​ből a kagy​lót. – Megőrül​tél?!
Rá​me​red​tem, az​tán ész​re​vet​tem, hogy a csa​pat töb​bi tag​ja is las​-
san kö​ze​le​dik fe​lém. Ak​kor döb​ben​tem rá, mi​lyen kép fo​gad​ta őket:
lát​tak en​gem, ahogy a vér​fol​tos ho​mok​ban tér​de​lek. Ret​te​ne​te​sen el
vol​tam ke​se​red​ve.
– Csak a chi​pet akar​tam ki​vág​ni – mond​tam meg​tör​ten. Le​haj​tot​-
tam a fe​jem, és ag​gas​tyán​nak érez​tem ma​gam. Alig egy hét​tel ez​-
előtt még egy ti​zen​négy éves lány vol​tam, aki az első ran​di​ján elő​-
ször csó​ko​ló​zik. Most újra egy mu​táns szörny​szü​lött vol​tam, aki hi​-
á​ba fut a sor​sa elől, úgy​is utol​éri.
– Nézd meg, hová vág​tál! El​vér​zel, te ba​rom! – Agyar el​en​ged​te a
ka​ro​mat, és le​vet​te a há​ti​zsák​ját. A kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban fer​tőt​le​ní​-
tő fo​lya​dé​kot lo​csolt a se​bem​be, és el​tor​zult az ar​com a fáj​da​lom​tól.
Böki le​tér​delt mel​lém a ho​mok​ra.
– Max – kér​dez​te tág​ra nyílt szem​mel -, mit mű​vel​tél? – Egy​szer​re
hang​zott ré​mült​nek és döb​bent​nek.
– Ki akar​tam szed​ni a chi​pet – sut​tog​tam.
– Fe​lejtsd el! – mond​ta Agyar dü​hö​sen, és el​kezd​te be​kö​töz​ni a
ka​rom. – A chip ott ma​rad, ahol van! Nem le​het csak úgy ki​szed​ni!
Te ak​kor halsz meg, ami​kor mi meg​ha​lunk!
Rá​néz​tem. Az arca sá​padt volt a düh​től, és össze​szo​rí​tot​ta az áll​-
kap​csát. Meg​ijesz​tet​tem. Meg​ijesz​tet​tem min​den​kit. Ne​kem a meg​-
ol​dás​nak kel​lett vol​na len​nem, és nem a prob​lé​má​nak. Nem vár​ták
tő​lem, hogy to​vább ron​tom a hely​ze​tet.
– Saj​ná​lom – nyög​tem ki hal​kan, az​tán (ezt kapd ki!) sír​va fa​kad​-
tam.

231
 103.
EGY KE​ZE​MEN MEG TU​DOM SZÁ​MOL​NI, hány​szor lát​tak
ezek a srá​cok sír​ni. Meg​ta​nul​tam el​foj​ta​ni az ér​zel​me​i​met, mert ne​-
kik egy erős Max​re volt szük​sé​gük. Le​győz​he​tet​len Max​re. A vi​lág​-
meg​men​tő​re, az egyet​len és pó​tol​ha​tat​lan ma​dár​lány​ra. Nem hi​-
szem, hogy An​gyal éle​te első hat évé​ben lá​tott vol​na sír​ni. De az
utób​bi né​hány hó​nap​ban kezd​tem be​pó​tol​ni az el​ma​ra​dá​so​mat.
Már nem is szá​mol​tam, hány​szor bőg​tem.
Már ah​hoz sem volt erőm, hogy el​vo​nul​jak. Csak tér​del​tem a ho​-
mok​ban, a ke​zem a sze​mem elé tet​tem, és a se​bem po​ko​li​an saj​gott.
Az​tán egy erős kar fo​gott át, és egy óva​tos kéz egy iz​mos, ke​mény
váll​ra fek​tet​te az ar​com. Agyar. Be​húz​tam a szár​nyam, hoz​zá​búj​-
tam és zo​kog​tam. Ha​ma​ro​san egy bá​tor​ta​lan kéz pas​kol​ni kezd​te a
há​tam, és meg​si​mo​gat​ta a ha​jam. Va​la​ki azt mond​ta: – Sss... Sss... –
Böki.
– Sem​mi baj, Max – mond​ta Iggy zak​la​tot​tan. – Min​den rend​ben
lesz.
De sem​mi sem volt rend​ben, sem​mi a vi​lá​gon. Ki​vé​ve azt, hogy
mi meg​ma​rad​tunk egy​más​nak. Agyar vál​lá​nak dől​ve bó​lin​tot​tam.
Nem tu​dom, med​dig tar​tott ez a könny​fa​csa​ró je​le​net, de a zo​ko​-
gá​som las​san re​me​gő só​ha​jok​ká hal​kult, és vé​gül ab​ba​ma​radt.
Agyar in​gét tel​je​sen össze​sír​tam.
Annyi​ra szé​gyell​tem ma​gam. Én vol​tam a ve​ze​tő, és úgy zo​kog​-
tam, mint egy kis​ba​ba. Ho​gyan játsszam előt​tük a fő​nö​köt, ha
ennyi​re gyen​ge va​gyok? Szi​pog​va fel​emel​tem a fe​jem Agyar vál​lá​-
ról. Biz​tos vol​tam ben​ne, hogy úgy né​zek ki, mint egy vo​nat​sze​ren​-
csét​len​ség. Agyar szó nél​kül el​en​ge​dett. Las​san fel​emel​tem a fe​jem,
és ol​dal​ra for​dul​tam, hogy lás​sam a csa​pa​tot. Annyi​ra szé​gyell​tem
ma​gam, hogy rá sem mer​tem néz​ni Agyar​ra.
– Bocs, gye​re​kek! – mond​tam rozs​dás han​gon.
To​tal a lá​bam​ra tet​te a fe​jét, és együtt érző bo​gár​szem​mel rám né​-
zett.
Gá​zos ijedt​nek lát​szott.
– Én nem eről​te​tem a stran​do​lást, Max!
Erőt​len ne​ve​tés bu​kott ki be​lő​lem, az​tán a ha​já​ba túr​tam.
– Sem​mi köze a stran​do​lás​hoz, Gá​zos. Csak hir​te​len sok lett az

232
egész.
– Pon​to​sab​ban? – kér​dez​te Iggy.
Na​gyot só​haj​tot​tam, az​tán meg​tö​röl​tem a sze​mem.
– Sok min​den. A Hang a fe​jem​ben. Hogy min​den​ki ben​nün​ket ül​-
döz. Az Is​ko​la. Anne. Ari. Jeb. Hogy egy​foly​tá​ban azt hal​lom, meg
kell men​te​nem a vi​lá​got, de hogy ho​gyan és ki​től, ar​ról fo​gal​mam
sincs.
An​gyal meg​ve​re​get​te a tér​dem.
– At​tól a… szó​val at​tól a nagy rob​ba​nás​tól, ami​től a leg​több em​-
ber meg​hal. De mi erő​sek le​szünk, és mi​vel re​pül​ni is tu​dunk, el​-
száll​ha​tunk és ke​res​he​tünk ma​gunk​nak egy he​lyet, ami szép, nincs
fel​rob​bant​va és nem in​frek... in​frek​tált.
– In​fek​tált? – se​gí​tet​te ki Iggy, és An​gyal bó​lin​tott.
– Igen, az. És bol​do​gan él​he​tünk még ak​kor is, ha alig ma​radt em​-
ber a föld​go​lyón.

233
 104.
EZ​UTÁN A KI​SEBB ATOM​BOM​BA UTÁN nagy csend kö​vet​ke​-
zett. An​gyal​ra bá​mul​tam.
– Ööö... ezt meg hol hal​lot​tad, ki​csim? – kér​dez​tem. An​gyal a sar​-
ká​ra ült, és uj​ja​i​val ge​reb​lyéz​ni kezd​te a ho​mo​kot.
– Az Is​ko​lá​ban. Nem tud​ták, hogy ki​ol​va​som a gon​do​la​ta​ik​ból –
mond​ta kö​zöm​bö​sen, és ár​kot kez​dett ásni egy maj​da​ni ho​mok​vár​-
nak.
– Ki akar​ja fel​rob​ban​ta​ni? – kér​dez​te Gá​zos dü​hö​sen. An​gyal bó​-
lin​tott.
– So​kan meg​te​het​nék. Nagy bom​bá​ik van​nak. Or​szá​gok, meg
ilyes​mik. De az Is​ko​la sze​rint egy bi​zo​nyos vál​la​lat lesz, egy üz​le​ti
vál​la​lat. Úgy vé​lik, va​ló​szí​nű​leg ők rob​bant​ják majd fel. Az is le​het,
hogy vé​let​le​nül.
Nos, ez va​ló​ban ér​de​kes for​du​lat.
– An​gyal, nem em​lék​szel rá, me​lyik vál​la​lat​ról be​szél​tek? – kér​-
dez​tem.
An​gyal a hom​lo​kát rán​col​va a tá​vol​ba né​zett.
– Nem em​lék​szem. Mint​ha egy őz neve len​ne, vagy ilyes​mié. Egy
ga​zel​láé. Me​he​tek úsz​ni?
– Ööö... igen – mo​tyog​tam.
Mi​u​tán ki​rán​gat​ta für​dő​ru​há​ját a há​ti​zsák​ból, An​gyal bol​do​gan
be​ro​hant To​tál​lal a víz​be. De a ku​tya né​hány má​sod​perc múl​va
vissza​jött, és meg​ráz​ta a sző​rét:
– Jég​hi​deg! – mond​ta, az​tán a le​ve​gő​be szi​ma​tolt, és el​ment, hogy
meg​vizs​gál​jon né​hány kö​vet.
Mi​u​tán igent bó​lin​tot​tam, Gá​zos le​do​bál​ta ma​gá​ról a ru​há​kat, és
a víz​hez sza​ladt. Böki és Iggy le​ül​tek egy nagy kőre. A zsák​ja​ik​ból
ki​ha​lász​tak né​hány pro​te​in​sze​le​tet.
– Mit szólsz? – kér​dez​tem Agyar​tól, mi​u​tán ket​tes​ben ma​rad​tunk.
Meg​ráz​ta a fe​jét, és vissza​dug​ta a ma​ra​dék köt​szert a zsák​ba.
– Meg​le​pő.
– Mi​ó​ta ko​tol​ha​tott már raj​ta! Mi​ért nem mond​ta el ed​dig?
– Ta​lán mert csak hat​éves, és job​ban ér​dek​li a plüss​mac​kó​ja, meg
a ku​tyá​ja? Nem tu​dom. Plusz, az sem biz​tos, hogy jól hal​lot​ta. Le​-
het, hogy fél​re​ér​tett va​la​mit.

234
 El​gon​dol​koz​tam egy pil​la​na​tig.
– Jó, le​het, hogy né​hány rész​le​tet fél​re​ér​tett, de az egész dol​got
nem szop​hat​ta az uj​já​ból. És az is igaz le​het, hogy ben​nün​ket egy
ka​taszt​ró​fa túl​élé​sé​re ter​vez​tek. Egy​be​vág az​zal, amit Jeb haj​to​gat
ne​kem.
Agyar só​haj​tott egyet.
– Mit te​gyünk?
– Nem tu​dom. Gon​dol​koz​nom kell. Hall​gat​tunk egy da​ra​big. A
ka​rom lük​te​tett.
– Szó​val, mi​ért is csi​nál​tad? – kér​dez​te Agyar vé​gül. Úgy te​het​-
tem vol​na, mint​ha nem tud​nám, mi​ről be​szél.
– Csak. Csak be​le​fá​rad​tam. A Hang egy​foly​tá​ban a kül​de​té​sem​-
mel nyag​gat, és hogy mi​ért nem men​tem meg már a föl​det. Néha
egy ki​csit be​so​kal​lok. – Ezt a töb​bi​ek​nek nem val​lot​tam vol​na be.
Az még hagy​ján, hogy van​nak prob​lé​má​im, de hogy nem tu​dok
meg​bir​kóz​ni ve​lük, az már ciki. – Csak az ad​re​na​lin visz elő​re, de
nem tu​dom, hova. Min​den​nap ugyan​az a nóta, vi​gyáz​ni a csa​pat​ra,
együtt ma​rad​ni. Min​den a nya​kam​ba sza​kadt, és itt van ez a ren​ge​-
teg kis rész​let, amik nem akar​nak össze​áll​ni tel​jes kép​pé. Ez ne​kem
túl sok.
– Olyan rész​le​tek​re gon​dolsz, mint Ari, Jeb, Anne meg a Hang?
– Igen. Min​den​re. Min​den​re, ami az​óta tör​tént ve​lünk, hogy el
kel​lett jön​nünk ott​hon​ról. Nem tu​dom, mit te​gyek, és hi​he​tet​le​nül
ne​héz úgy ten​ni, mint​ha tud​nám.
– Hagy​juk az egé​szet a csu​dá​ba! – mond​ta Agyar. – Ke​res​sünk
egy szi​ge​tet, és tűn​jünk el a ra​dar​juk​ról!
– Ez tény​leg jól hang​zik – mond​tam las​san. – De te​kin​tet​tel kell
len​nünk a töb​bi​ek​re is. Biz​tos va​gyok ben​ne, hogy a ki​csik még
min​dig meg sze​ret​nék ta​lál​ni a szü​le​i​ket. És en​gem na​gyon ér​de​kel,
mi​lyen vál​la​lat​ról be​szélt An​gyal. Te menj el szi​ge​tet ke​res​ni, én
meg rá​ál​lok a vál​la​lat​ra, mit szólsz?
Bok​ros ve​ze​tői te​en​dő​i​met el​ed​dig még nem osz​tot​tam meg más​-
sal, de be kell val​la​nom, jól​esett.
– Oké, jó öt​let.
Né​hány pil​la​na​tig a hul​lá​mok közt ját​szó Gá​zost és An​gyalt fi​-
gyel​tük. Hi​he​tet​len, hogy nem fáz​tak, nagy​sze​rű​en érez​ték ma​gu​-
kat. Iggy és Böki is el​in​dul​tak a víz​hez.
Böki kü​lön​bö​ző ala​kú kagy​ló​kat tett Iggy ke​zé​be, hogy meg​ta​po​-

235
gat​has​sa őket. Jó lett vol​na örök​re meg​ál​lí​ta​ni az időt.
De va​la​mi még ki​kí​ván​ko​zott be​lő​lem.
– Bo​csá​nat! Az előb​bi​ért.
Agyar egy ol​dal​pil​lan​tást ve​tett rám, sö​tét sze​mei ugyan​olyan ti​-
tok​za​to​sak vol​tak, mint min​dig. Vissza​né​zett a víz​re. Nem vár​tam
en​nél he​ve​sebb re​a​gá​lást, Agyar min​dig...
– A szív​in​fark​tust hoz​tad rám – val​lot​ta be hir​te​len. – Ami​kor
meg​lát​ta​lak té​ged, meg azt a sok vért. – Tel​jes erő​ből el​ha​jí​tott egy
kö​vet.
– Saj​ná​lom.
– Meg ne pró​báld még egy​szer! – mond​ta. Na​gyot nyel​tem.
– Nem fo​gom.
Ab​ban a pil​la​nat​ban va​la​mi meg​vál​to​zott, bár nem tud​tam, mi.
– Hé! – ki​ál​tot​ta a tér​dig érő víz​ben álló An​gyal. – Tu​dok be​szél​ni
a ha​lak​kal!
Nem erre gon​dol​tam.

236
 105.
MIT TUDSZ?! – in​dul​tam el az óce​án felé.
– Be​szél​ni a ha​lak​kal! – mond​ta An​gyal bol​do​gan, és víz csö​pö​-
gött hosszú, vé​kony tes​té​ről.
– Oké, ak​kor kérd meg az egyi​ket, hogy le​gyen az ebé​dünk – lé​-
pett mel​lénk Agyar.
Gá​zos úgy ráz​ta meg az üs​tö​két, mint ázott ku​tya a bun​dá​ját.
– Nem tudsz te sem​mit – mond​ta.
– Be​bi​zo​nyí​tom! – bu​kott le An​gyal a víz alá. Ad​dig​ra Iggy és
Böki is mel​lénk ér​tek.
– Most meg a ha​lak​kal be​szél​get? – kér​dez​te Iggy.
A kö​vet​ke​ző má​sod​perc​ben Iggy​től alig két​mé​ter​nyi​re egy más​fél
mé​te​res cápa ve​tet​te ki ma​gát a víz​ből tá​tott száj​jal. Meg sem muk​-
kan​tunk, meg​szok​tuk, hogy vész​hely​zet​ben sose han​gos​kod​junk.
De biz​tos vol​tam ben​ne, hogy ma​gunk​ban mind​annyi​an fel​si​kol​tot​-
tunk. A víz​be ug​rot​tam, és ki​rán​tot​tam Gá​zost a kar​já​nál fog​va. Az
ijedt​ség​től fél​holt volt. Már vár​tam, mi​kor pró​bál​ja a cápa vissza​-
rán​ta​ni.
An​gyal ki​dug​ta a fe​jét a mell​ka​sig érő víz​ből. In​tet​tem neki, hogy
„mint a vad​li​bák!", de csak ne​ve​tett.
– Ő ba​rá​tom! – ki​a​bál​ta. – Csak kö​szön​ni sze​re​tett vol​na! -A cápa
kö​rö​zött egyet, az​tán An​gyal felé úszott. Szí​vem a tor​kom​ban do​bo​-
gott. Mi van ak​kor, ha csak kép​ze​li, hogy be​szél​ni tud a ha​lak​kal?! –
Gye​rünk, leg​alább in​te​gess ne​kik! – mond​ta An​gyal a cá​pá​nak, én
meg ké​szen áll​tam, hogy fel​re​pül​jek, és ki​húz​zam a ha​bok​ból. A
cápa a sze​münk előtt az ol​da​lá​ra for​dult, és az egyik úszó​já​val tény​-
leg in​te​get​ni kez​dett.
– Te szent sza... – kezd​te Gá​zos, de rá​szól​tam: – Gá​zos!
– El​mon​da​ná va​la​ki, mi tör​té​nik? – kér​dez​te Iggy.
– An​gyal most kér​te meg a cá​pát, hogy in​te​ges​sen, és in​te​ge​tett. –
mond​ta Böki döb​ben​ten.
– He? Tes​sék?!
Há​rom újabb cápa úszott An​gyal mel​lé a se​kély víz​ben. Mind a
né​gyen az ol​da​luk​ra for​dul​va in​te​get​tek, és egy mű​úszó-be​mu​ta​tón
érez​tük ma​gun​kat.
An​gyal ka​ca​gott.

237
 – Ugye, mi​lyen klassz?!
To​tál mel​lém üge​tett. Kis tal​pacs​kái do​bál​ták a ho​mo​kot.
– Ez si​rály! Vagy​is cápa! Csi​náld újra!
A tér​de​im el​gyen​gül​tek. Le kel​lett ül​nöm.
– Ez tény​leg na​gyon ér​de​kes volt, drá​gám, de most meg​kér​néd a
ba​rá​ta​i​dat, hogy tűn​je​nek el in​nen?
An​gyal meg​rán​tot​ta a vál​lát, az​tán megint dis​ku​rál​ni kez​dett a
cá​pák​kal. Las​san meg​for​dul​tak, és ki​úsz​tak a nyílt víz​be.
– Ez lé​leg​zet​el​ál​lí​tó volt! – mond​ta To​tál, ahogy An​gyal a part felé
gá​zolt. Meg​nyal​ta An​gyal lá​bát, az​tán kö​pött egyet. – Fúj! Ez sós!
– Szó​val, An​gyal tud be​szél​ni a ha​lak​kal, ugye? – kér​dez​te óva​to​-
san Iggy. – És ez ne​künk jó?

238
 106.
TO​VÁBB KEL​LETT MEN​NÜNK. Bú​vó​he​lyet kel​lett ta​lál​nunk sö​-
té​te​dés előtt. A ko​rom​béli gye​re​kek a más​na​pi ma​tek​dol​go​zat mi​att
ag​gód​nak, vagy azért, mert az any​juk kor​lá​toz​ta a te​le​fo​nál​ga​tá​si
ide​jü​ket. Nos, en​gem az ér​de​kelt, hogy kaja meg víz le​gyen, meg fe​-
dél a fe​jünk fö​lött. Ne​künk ilye​nek je​len​tet​ték a lu​xust.
Észak-Flo​ri​da fö​lött jár​tunk. A par​ton há​zak és bol​tok fé​nye​it lát​-
tuk, az au​tók fény​szó​rói las​san ara​szol​tak elő​re, mint vér​sej​tek az
ér​ben. Per​sze ki​vi​lá​gí​tott vér​sej​tek​re gon​do​lok.
Alat​tunk egy nagy ki​ter​je​dé​sű, sö​tét folt ter​pesz​ke​dett. Ál​ta​lá​ban
a sö​tét​ség = em​ber​men​tes öve​zet. Agyar​ra néz​tem, és bó​lin​tott. El​-
kezd​tem eresz​ked​ni.
Né​hány per​ces vizs​gá​ló​dás után ki​de​rí​tet​tük, hogy ez az Oca​la
Ter​mé​szet​vé​del​mi Te​rü​let. Jó hely​nek lát​szott, és az al​ko​nyat​ban
meg​cé​loz​tuk a lomb​ko​ro​na ré​se​it. És le​száll​tunk a... víz​be.
– Fuj! – tér​dig a mo​csa​ras víz​ben áll​tam. Kö​rü​löt​tem cip​ru​sok
csonk​jai és fe​nyők tor​nyai. Ami​kor kör​be​néz​tem, né​hány mé​ter​re
tő​lem ki​szúr​tam egy föld​da​ra​bot, és oda​cup​pog​tam.
– Bal​ra! – ki​ál​tot​tam a le​száll​ni ké​szü​lő Iggy​nek és Bö​ki​nek.
– Nem is rossz. – néz​tem kö​rül az egy​re sű​rűbb sö​tét​ben. -A lom​-
bok kö​zött gyor​san el​me​ne​kül​he​tünk, de a mo​csár fe​lől nem tud​-
nak meg​kö​ze​lí​te​ni.
– Min​den​hol jó, de leg​jobb a mo​csár​ban – vi​gyor​gott Gá​zos.
Egy óra sem telt el, és már vi​dá​man lo​bo​gott a tá​bor​tü​zünk, ami
fe​lett kü​lön​bö​ző dol​go​kat pi​rí​tot​tunk. Annyi​ra hoz​zá​szok​tam már
ah​hoz, hogy így eszünk, hogy ha asszony le​szek, ak​kor a 4,2 gye​re​-
kem​nek is majd nyár​son pi​rí​tott Pop Tart​sot szol​gá​lok fel reg​ge​li​re.
Agyar le​hú​zott egy füs​töl​gő hús​da​ra​bot a nyár​sá​ról, és egy üres
zacs​kó​ba pottyan​tot​ta, ami Böki tál​ja​ként szol​gált.
– Pa​ran​csolsz még egy kis mo​só​med​vét? – kér​dez​te. Böki ab​ba​-
hagy​ta a rá​gást.
– Ugye, csak vic​celsz? Ezt a bolt​ban vet​ted, nem? Ez nem le​het
mo​só​med​ve… – vizs​gál​gat​ta kri​ti​kus szem​mel a húst.
Agyar meg​rán​tot​ta a vál​lát. Rá​néz​tem és for​gat​ni kezd​tem a sze​-
mem.
– Le​het, hogy iga​zad van, és nem mo​só​med​ve – mond​ta nagy ko​-

239
mo​lyan. – Mert ez a mo​só​med​ve, és én vé​let​le​nül az oposszum​ból
kí​nál​ta​lak meg!
Böki fél​re​nyelt és kö​hög​ni kez​dett.
– Be​fe​jez​néd?! – szól​tam rá Agyar​ra, az​tán meg​ve​re​get​tem Böki
há​tát. Agyar ár​tat​lan szem​mel pis​lo​gott rám.
– Csak vic​celt, Böki – mond​ta Gá​zos. – Amennyi​re én tu​dom, az
Os​car Ma​yer nem árul mó​kus hot​do​got. – Fel​tar​tot​ta az üres zacs​-
kót. Böki ful​la​do​zott egy ki​csit, az​tán le​nyel​te.
Meg​pró​bál​tam vissza​foj​ta​ni a ne​ve​tést, ami​kor bi​zse​reg​ni kez​dett
a tar​kóm. Kör​be​néz​tem: mind​annyi​an itt vol​tunk. Még​is úgy érez​-
tem, mint​ha va​la​ki fi​gyel​ne. Ki​vá​ló​an lá​tok a sö​tét​ben, de a tűz túl​-
sá​go​san el​va​kí​tott. Le​het, hogy csak kép​ze​lőd​tem. An​gyal fel​állt
mel​let​tem.
– Va​la​ki van itt – sut​tog​ta. Vagy még​se kép​ze​lőd​tem.

240
 101.
TÉNY​LEG, MÁR EGY EGÉSZ NAP​JA nem vol​tak hí​vat​lan Ra​dí​-
ro​zó-ven​dé​ge​ink.
Két​szer hal​kan cset​tin​tet​tem az uj​jam​mal, és öt fe​szül​ten fi​gye​lő
arc for​dult fe​lém.
– Va​la​ki van itt – is​mé​tel​te meg An​gyal hal​kan.
Agyar foly​tat​ta a nyár​sa​lást, de a háta fe​szü​lé​sé​ből lát​tam, hogy a
le​het​sé​ges me​ne​kü​lé​si út​vo​na​la​kat mér​le​ge​li.
– Hal​lot​tál va​la​mit? – kér​dez​tem a szám sar​ká​ból.
An​gyal össze​húz​ta a szem​öl​dö​két, sző​ke fürt​jei csil​log​tak a tűz fé​-
nyé​ben.
– Nem Ra​dí​ro​zók – bil​len​tet​te ol​dal​ra a fe​jét, mi​köz​ben össz​pon​-
to​sí​tott. – Mint​ha gye​re​kek len​né​nek – mond​ta za​var​tan.
Las​san fel​áll​tam, hogy szét​néz​zek a tá​bor​tü​zün​ket kö​rül​öle​lő sö​-
tét​ben. Ki​lép​tem a tűz fény​kö​ré​ből, és össze​hú​zott szem​mel a fák
közé me​red​tem. Ak​kor az​tán meg​lát​tam őket. Két apró, vé​kony​ka
alak lo​pa​ko​dott fe​lénk. Túl ki​csik vol​tak ah​hoz, hogy Ra​dí​ro​zok le​-
gye​nek. És in​kább em​be​rek vol​tak, mint ál​la​tok.
– Ki az? – kér​dez​tem mély han​gon. Ki​húz​tam ma​gam, és meg​fe​-
szí​tet​tem a vál​lam, hogy na​gyobb​nak lát​szód​jak. Agyar fel​állt, és
mel​lém lé​pett.
A két kis alak most már gyor​sab​ban kö​ze​le​dett.
– Kik vagy​tok? – kér​dez​tem ke​mé​nyen. – Gyer​tek kö​ze​lebb, hogy
lás​sunk ben​ne​te​ket!
A tűz fény​kö​ré​be sé​tál​tak. Két vé​kony, ko​szos, nagy sze​mű kö​-
lyök. Mi, ma​dár​köly​kök a ko​runk​be​li gye​re​kek​hez ké​pest ma​ga​sab​-
bak és nyur​gáb​bak vol​tunk, de a csont​ja​ink leg​alább nem bök​ték át
a bő​rün​ket, mint ne​kik. Mert ne​kik azt csi​nál​ta.
Gya​na​kod​va mé​re​get​tek ben​nün​ket, de lát​szott raj​tuk, hogy a tűz
meg a sülő étel sza​ga egé​szen meg​ba​bo​náz​ta őket. Egyi​kük még a
szá​ját is meg​nyal​ta, egy fiú és egy lány volt.
Hm. Nem tűn​tek ve​szé​lyes​nek. Le​ha​jol​tam, és né​hány hot​do​got
egy pa​pír​zacs​kó​ba pa​kol​tam, az​tán le​tet​tem elé​jük.
Hop​pá. Gá​zos​ra és Iggy​re gon​dol​tam, a két has​pók​ra. Meg​fo​gad​-
tam ma​gam​nak, hogy soha nem fo​gom őket ennyi​re ki​éhez​tet​ni. A
két kö​lyök rá​bu​kott a hot​do​gok​ra, és gya​kor​la​ti​lag egész​ben be​töm​-

241
ték a szá​juk​ba. Egy té​vé​mű​sor ju​tott eszem​be, ami​ben a pré​dá​ju​kat
mar​can​go​ló hi​é​ná​kat mu​tat​tak.
Két sze​let ke​nye​ret rak​tam elé​jük. Az​tán megint ket​tőt, és megint,
az​tán két újabb hot​dog kö​vet​ke​zett. Egy má​sod​perc alatt be​tö​röl​ték.
A cso​ki​kat is. A sze​mük egé​szen ki​dül​ledt, ami​kor fe​lé​jük nyúj​tot​-
tam: az előbb még éhen akar​tak hal​ni, most meg... Vég​re las​sul​ni
kez​dett a rá​gá​suk. Most már íz​lel​tek is, nem csak nyel​tek. Agyar vi​-
zet adott ne​kik ku​lacs​ban. Meg​it​ták az utol​só csöp​pig.
Kö​ze​lebb mász​tak a tűz​höz, és le​ül​tek elé. Ál​mos​nak tűn​tek, és
kö​zöm​bös​nek, mint​ha tele has​sal már az sem ér​de​kel​te vol​na őket,
hogy vég​zünk-e ve​lük.
– Szó​val. Mit ke​res​tek itt? – kér​dez​tem tő​lük, mi​előtt ki​fe​küd​tek
vol​na.
– El​ra​bol​tak ben​nün​ket – fe​lelt a lány. Sö​tét sze​me​i​ben tán​col​tak a
láng​nyel​vek.
Aha. Vagy úgy. Erre nem szá​mí​tot​tam.
– El​ra​bol​tak?
A fiú fá​rad​tan bó​lin​tott:
– Dél-Jer​sey​ből. Két kü​lön​bö​ző hely​ről. Nem va​gyunk ro​ko​nok.
– Csak egy he​lyen kö​töt​tünk ki – ásí​tott a lány.
– És hol van az a hely? – tu​da​kol​tam.
– Itt – vá​la​szol​ta a fiú. – Né​hány​szor si​ke​rült meg​szök​nünk. Még
a rend​őr​ség​re is el​ju​tot​tunk.
– De az ül​dö​ző​ink mind​két​szer egy​ből ott vol​tak, mint​ha be​je​len​-
tet​ték vol​na az el​tű​né​sün​ket a ha​tó​sá​gok​nak. Si​mán ránk ta​lál​tak –
só​haj​tott egy na​gyot a lány, az​tán le​fe​küdt a föld​re, és cson​tos ha​-
lom​má húz​ta össze ma​gát. Lát​szott, hogy az​nap már nem sze​dünk
ki be​lő​lük sem​mi ér​tel​me​set.
– És mi​lye​nek az el​rab​ló​i​tok? – kér​dez​te fá​rad​tan Agyar.
– Va​la​mi or​vos​fé​lék – mond​ta ál​mo​san a fiú, és a lány mel​lé ku​-
po​ro​dott. – Fe​hér kö​peny​ben.
Le​huny​ta sze​mét, és né​hány má​sod​perc múl​va már alud​tak is
mind​ket​ten.
Ne​künk bez​zeg ki​ment sze​münk​ből az álom, úgy bá​mul​tuk őket,
mint​ha pes​ti​se​sek len​né​nek.

242
243
 108.
AGYAR ŐR​KÖ​DÖTT ELŐ​SZÖR. Össze​húz​tam ma​gam a tűz
mel​lett, és meg​pró​bál​tam la​zí​ta​ni. De annyi esé​lyem volt rá, mint
Flo​ri​dá​nak jég alá ke​rül​ni. An​gyal hoz​zám bújt, To​tál meg hoz​zá
kis​kifli-nagy​kifli​ben.
– Ki​ol​vas​tál va​la​mit a fe​jük​ből? – sut​tog​tam a há​tát si​mo​gat​va.
– Csak fur​csa ké​pe​ket lát​tam – vá​la​szolt sut​tog​va. – Más​fé​lé​ket,
mint a nor​má​lis gye​re​kek fe​jé​ben, mint mond​juk a su​li​ban. Vil​la​ná​-
so​kat fel​nőt​tek​ről, sö​tét​ség​ről és víz​ről.
– Ami nem is olyan meg​le​pő, ha el​ra​bol​ták őket, és a fe​hér kö​pe​-
nye​sek kí​sér​le​tez​tek raj​tuk – mond​tam hal​kan. Fel​kö​nyö​köl​tem,
hogy el​csíp​jem Agyar te​kin​te​tét, az​tán el​mu​to​gat​tam neki, hogy a
fél sze​mét tart​sa a fur​csa köly​kö​kön. Ő meg vissza​mu​to​gat​ta, hogy
„Már ré​gen azt csi​ná​lom". A kö​zép​ső uj​ja​mat mu​tat​tam felé. Vic​ces​-
nek ta​lál​ta.
– Sze​rin​ted mu​tán​sok? – kér​dez​tem An​gyalt, mi​u​tán vissza​fe​küd​-
tem. – Em​ber​nek néz​nek ki.
Vál​lat vont, és a hom​lo​kát rán​col​ta.
– Nem Ra​dí​ro​zók, de nem is szok​vá​nyos gye​re​kek. Nem tu​dom,
Max.
– Oké. – Ta​lán majd hol​nap ki​ta​lál​juk. – Most pró​bálj meg alud​ni,
To​tál már fúj​ja a ká​sát.
An​gyal bol​do​gan el​mo​so​lyo​dott, és kö​ze​lebb húz​ta ma​gá​hoz a
ku​tyát. Annyi​ra sze​ret​te azt a bol​ha​zsá​kot.
Ne​kem négy​től hé​tig kel​lett őr​köd​nöm, vagy​is ad​dig, amíg a töb​-
bi​ek fel nem éb​red​nek. Soha nem volt prob​lé​mám a vir​rasz​tás​sal.
Az al​vó​kán​kat is meg​bab​rál​ták, és si​mán meg​vol​tam a negy​ven​per​-
ces, össze​füg​gő REM-fá​zis nél​kül is. Ami​kor Iggy a ka​rom​hoz ért,
már éb​ren is vol​tam. Hogy mi ér​tel​me egy vak srá​cot őr​ség​be ál​lí​ta​-
ni? Egy po​los​ka sem tud​na ben​nün​ket ti​zen​öt mé​ter​nél job​ban meg​-
kö​ze​lí​te​ni anél​kül, hogy meg​hal​la​ná. Ha Iggy őr​kö​dött, ak​kor az azt
je​len​tet​te, hogy vég​re el​en​ged​het​tem ma​gam, leg​alább​is a ma​gam
mód​ján. Vagy​is egy ki​csit.
Öt​kor újabb adag fát rak​tam a kis tá​bor​tü​zünk​re, mert a vé​kony
füst​osz​lop tá​vol tar​tot​ta a mosz​ki​tó​kat. Szá​mí​tot​tam rá​juk Flo​ri​dá​-
ban, még no​vem​ber​ben is. Ott​hagy​tam a tü​zet, és ki​sé​tál​tam a sö​tét

244
fák közé. Min​den nyu​godt volt.
A haj​nal egy fe​nyő​nek ve​tett hát​tal ta​lált. Több volt itt be​lő​le,
mint Col​ora​do he​gye​in. Fi​gyel​tem, és vol​tam. A vir​rasz​tás nem az
agya​lás vagy a vers​írás idő​sza​ka. Ha ilye​ne​ket csi​nál​nál, azt je​len​te​-
né, hogy nem őr​ködsz. Egy​sze​rű​en csak ül​nöd kell és len​ni, vagy​is
fi​gyel​ni, mi fo​lyik kö​rü​löt​ted. Es​kü​szöm, tisz​ta zen' az egész.
Szó​val. Ott ül​tem, és tisz​ta zen vol​tam, ami​kor ész​re​vet​tem, hogy
az egyik fur​csa kö​lyök meg​moz​dul és fe​lül. Gyor​san le​csuk​tam a
sze​mem, csak egy apró rést hagy​tam, és el​kezd​tem egyen​le​te​sen lé​-
le​gez​ni, mint​ha alud​nék. Ra​vasz va​gyok, mi?
A lány fel​ült, és vé​gig​né​zett raj​tunk: az el​te​rült Gá​zo​son, aki
egyik ke​zét a há​ti​zsák​ján tar​tot​ta, a ka​to​ná​san az ol​da​lán fek​vő
Agya​ron, a To​tált szív alak​ban köz​re​fo​gó Bö​kin és An​gya​lon.
Hang​ta​la​nul meg​ráz​ta a fiú vál​lát, aki fel​ri​adt, és már​is ébe​ren fi​-
gyelt. Mint a so​kat fel​éb​resz​tett gye​re​kek ál​ta​lá​ban. Ez rossz hír. Ő
is kör​be​né​zett. Annyi​ra jól ját​szot​tam az al​vót, hogy majd​nem tény​-
leg el​alud​tam. De azért annyit lát​tam, hogy olyan csend​ben tűn​nek
el a fák kö​zött, hogy még Iggy sem vet​te ész​re.
Vár​tam né​hány pil​la​na​tot, hogy azt higgyék, nem kö​ve​tik őket,
az​tán olyan hang​ta​la​nul, mint ők, a nyo​muk​ba ered​tem.
Egyik fá​tól a má​si​kig sur​ran​tam, és bár so​kat hát​ra​pil​lant​gat​tak,
nem szúr​tak ki. Nagy​já​ból há​rom​száz mé​ter​re a tá​bo​runk​tól le​ku​-
po​rod​tak. A lány ki​vett va​la​mit sza​kadt far​me​re ko​szos zse​bé​ből.
Mint​ha egy toll lett vol​na. De mon​dott bele va​la​mit. Egy adó-vevő.
A kö​vet​ke​ző má​sod​perc​ben né​hány ha​tal​mas ug​rás​sal mel​let​tük
te​rem​tem. Ijed​ten néz​tek rám. Mi​u​tán föl​det ér​tem, ki​ütöt​tem a
lány ke​zé​ből az adó-ve​vőt. Az​tán a gal​lér​já​nál fog​va fel​emel​tem.
– Piz​zát ren​delsz? – vi​cso​rog​tam.

245
 109.
EL​KÉ​PESZ​TŐ, MENNYI​RE KÜ​LÖN​BÖ​ZŐ​EK VA​GYUNK. Mert
mond​juk, ha va​la​ki rám vi​cso​rog​na, hogy „Piz​zát ren​delsz?", ak​kor
én ha​bo​zás nél​kül vissza​vi​cso​rog​nék rá, hogy „Igen, mi​lyet kérsz,
pep​p​eró​ni​sat?"
De a lány nem így tett. Ré​mül​ten rám né​zett, az​tán arca elé tar​tott
kéz​zel böm​böl​ni kez​dett. A mel​let​te álló fiú térd​re esett, és szin​tén
rá​zen​dí​tett, de ő meg sem pró​bál​ta el​rej​te​ni az ar​cát.
– Bo​csáss meg! Bo​csáss meg! – hüp​pög​te a lány, és vissza​en​ged​-
tem a föld​re.
Össze​font kar​ral bá​mul​tam rá.
– Mi​ért kell meg​bo​csá​ta​nom? Nem len​nél egy ki​csit konk​ré​tabb?
A lány a föl​dön vil​lo​gó adó-ve​vő​re mu​ta​tott:
– Nem a mi öt​le​tünk volt! Ők kény​sze​rí​tet​tek! Ők kény​sze​rí​tet​tek
rá! – zo​kog​ta.
Meg​fog​tam az adó-ve​vőt, és a mo​csár​ba ha​jí​tot​tam. Csob​bant
egyet, az​tán el​süllyedt.
– Ki kény​sze​rí​tett? – kö​ve​tel​tem a vá​laszt, mert tud​tam, hogy ke​-
tyeg az óra.
Né​hány pil​la​na​tig csak zo​kog​tak. Meg​bök​tem a lányt a ci​pőm or​-
rá​val.
– Gye​rünk! Ki vele! – Tu​dom. Ki​bújt be​lő​lem Ter​ro​ri​zá​ló Max.
Nem mint​ha nem saj​nál​tam vol​na őket. Per​sze hogy saj​nál​tam.
Csak ar​ról volt szó, hogy a mi éle​tün​ket fon​to​sabb​nak tar​tot​tam az
övé​ké​nél. Tu​dom, hogy né​hány em​ber azt mond​ja, ó, min​den élet
egyen​lő, mind​annyi​an egy​for​mán ér​té​ke​sek va​gyunk! És ez va​la​hol
igaz is. Álom​vi​lág​ban. De nem ab​ban a kő​ke​mény va​ló​ság​ban, ahol
pré​dák va​gyunk, és ezek a köly​kök csú​nyán el​árul​tak ben​nün​ket.
Ilyet nem csi​ná​lunk. Ez ná​lunk alap​tör​vény. Meg​le​pőd​nél, ha tud​-
nád, mennyi​szer csak az alap​tör​vé​nyek szá​mí​ta​nak.
– Ők – sír​do​gált to​vább a lány. Ad​dig​ra a töb​bi​e​ket is fel​éb​resz​tet​-
te a zaj, és a fák kö​zött fe​lénk tar​tot​tak.
Le​gug​gol​tam, hogy szem​ma​gas​ság​ba ke​rül​jek a lánnyal, és meg​-
fog​tam a kar​ját.
– Mondd... el... ki​cso​dák – szo​rí​tot​tam meg a csuk​ló​ját. A lány
sze​me ke​rek​re nyílt.

246
 – Ők – csuk​lott a sí​rás​tól. – Azok az em​be​rek, akik... el​ra​bol​tak
ben​nün​ket. Hó​na​pok óta fog​va tar​ta​nak. Au​gusz​tus​ban ra​bol​tak el.
– En​gem is – emel​te fel az ar​cát a fiú. Szur​tos ké​pét a könnyek
zeb​ra​csí​kos​sá ba​ráz​dál​ták. – Azért küld​tek, hogy. meg​ta​lál​junk
ben​ne​te​ket. Előt​te két na​pig éhez​tet​tek, hogy így ösz​tö​nöz​ze​nek. És
meg​ta​lál​tunk ben​ne​te​ket. Az​tán ti meg​etet​te​tek – fa​kadt újra sír​va.
– Azt mond​ták, ha nem ta​lá​lunk meg ben​ne​te​ket, itt hagy​nak
ben​nün​ket a mo​csár​ban, hogy va​la​mi fel​fal​jon. – A lány egy ki​csi​vel
nyu​god​tabb lett, csak a vál​la re​me​gett meg néha, de az ál​lá​ról még
min​dig csö​pög​tek a könnyek. – Saj​ná​lom, de nem volt más vá​lasz​-
tá​sunk – mond​ta meg​gyö​tört arc​cal.
Meg​ér​tet​tem. Ők is csak élet​ben akar​tak ma​rad​ni, mint mi. Ők is
ma​gu​kat vá​lasz​tot​ták, ahogy én is tet​tem.
Agyar felé for​dul​tam.
– Pa​kol​ja​tok össze! In​du​lunk!
A csa​pat gyor​san szét​kap​ta he​ve​nyé​szett tá​bo​run​kat. Fel​emel​tem
a lány ál​lát, hogy a sze​mem​be néz​zen.
– Meg​ér​tem – mond​tam hig​gad​tan. – Az adó-vevő ide​ve​ze​ti őket.
De ad​dig​ra mi már messze le​szünk, és ti nem sok hasz​nál​ha​tót fog​-
tok mon​da​ni ne​kik. Szó​val, még egy​szer ne​ki​fu​tok: ké​rek egy ne​-
vet, egy he​lyet, egy emb​lé​mát, bár​mit! Vagy csak a hul​lá​i​to​kat ta​lál​-
ják meg. Meg​ér​tet​té​tek?
Megint el​ke​re​ke​dett a sze​me. Az​tán ap​rót bó​lin​tott. A fi​ú​ra pil​-
lan​tott, aki szin​tén bó​lin​tott egyet.
– Itex – sut​tog​ta, az​tán vissza​ros​kadt a ned​ves föld​re. – Egy nagy​-
vál​la​lat, és Itex​nek hív​ják. Mást nem tu​dok.
Gyor​san fel​áll​tam. Az Itex em​be​rei már út​ban vol​tak fe​lénk. El
kel​lett tűn​nünk. A két ko​szos és holt​fá​radt kö​lyök úgy he​vert a föl​-
dön, mint​ha pom​pei ma​rad​vá​nyok len​né​nek. A zse​bem​be nyúl​tam,
és a fe​jük mel​lé cso​ki​kat meg cuk​ro​kat dob​tam. Rám néz​tek, de ak​-
kor már há​tat for​dí​tot​tam ne​kik, és el​nyel​tek a fák. Mi​u​tán ta​lál​koz​-
tam a csa​pat​tal, fel​száll​tunk, és me​ne​kül​ni kezd​tünk.
Megint.

247
 110.
EGY ÓRÁ​VAL KÉ​SŐBB már vagy két​száz ki​lo​mé​ter​re jár​tunk.
Nem tud​tam, mi lett vé​gül a köly​kök sor​sa.
– Szó​val Itex​nek hív​ják – for​dul​tam Agyar​hoz.
– Mond​tam én, hogy va​la​mi őz​sze​rű​ség – szó​lalt meg An​gyal.
– Ami​re te gon​dolsz, az a Cap​ra Ibex. De az in​kább kecs​ke, mint őz
– ja​ví​tot​ta ki Böki.
– Nem mind​egy? – vont vál​lat An​gyal.
– Ne​kem nem rém​lik. – szó​lalt meg Agyar.
– Hosszú szar​vai van​nak, és a he​gyek​ben él... – ma​gya​ráz​ta Böki.
– Nem a kecs​ké​ről be​szé​lek, ha​nem az Itex​ről – mond​ta Agyar.
– Azt mond​ták, egy nagy​vál​la​lat, de még nem ta​lál​koz​tam vele.
Nem mint​ha ez bár​mit je​len​te​ne.
– Na, igen. A mű​velt​sé​ged lyu​ka​csos, mint egy emen​tá​li sajt – je​-
gyez​tem meg. Mert két hó​nap​pal ez​előt​tig bi​zony egyi​künk sem
járt egyet​len na​pot sem su​li​ba. Ad​junk há​lát Is​ten​nek a te​le​ví​zi​ó​ért!
– Utá​na​néz​het​nénk va​la​hol – mond​ta Iggy. – Mond​juk egy
könyv​tár​ban. Nem va​gyunk vé​let​le​nül va​la​me​lyik vá​ros kö​ze​lé​-
ben?
Le​néz​tem az alat​tunk fek​vő, tök la​pos táj​ra. Ti​zen​öt perc​nyi​re egy
kis​vá​ros épü​le​tei cso​por​to​sul​tak.
– Oké. Jó öt​let. Min​den​ki ti​zen​két fok​kal nyu​gat​ra!
Így de​rült ki, hogy az Ite​xé gya​kor​la​ti​lag a fél vi​lág. Nem csak egy
szimp​la vál​la​lat volt. Ha​nem egy mul​ti​na​ci​o​ná​lis, min​den​nel fog​lal​-
ko​zó kong​lo​me​rá​tum, ami gya​kor​la​ti​lag min​den lé​te​ző üz​let​ben
nya​kig ben​ne volt: a ka​já​tól a gyógy​szer​ipa​ron át az in​gat​lan​üz​le​ten
ke​resz​tül a szá​mí​tás​tech​ni​ká​ig és a gyá​ripa​rig, de még könyv​ki​-
adás​sal is fog​lal​ko​zott – szó​val, vi​gyázz, Ol​va​só!
Mi​nél töb​bet ol​vas​tunk róla az in​ter​ne​ten, an​nál job​ban kez​dett
de​ren​ge​ni az Itex emb​lé​má​ja. Most, hogy rá​is​mer​tem, rá​döb​ben​tem,
hogy már vagy mil​lió dol​gon lát​tam. Pél​dá​ul az Is​ko​lá​ban is, ahol
lét​re​hoz​tak ben​nün​ket: kém​csö​ve​ken, gyógy​sze​res üve​ge​ken, la​bo​-
ra​tó​ri​u​mi esz​kö​zö​kön – amit csak akarsz.
Ki​je​lent​kez​tem a szá​mí​tó​gép​ből, és fel​áll​tam.
– Tűn​jünk el in​nen!
Ele​get lát​tam.

248
249
 111.
– NEM.
– Kér​lek, Max! – kö​nyör​gött Böki.
Ke​let felé re​pül​tünk. Az in​ter​ne​ten ugyan​is meg​ta​lál​tuk az Itex
köz​pont​já​nak cí​mét. Nagy​já​ból Mi​a​mi és az Ever​gla​des Nem​ze​ti
Park kö​zött volt.
– Ki​zárt do​log! Túl koc​ká​za​tos! Az egész hely kör​be van ke​rít​ve.
Mil​li​ó​an van​nak! Kész tö​meg​nyo​mor!
– Agyar? – ka​nya​ro​dott mel​lé Böki.
Agyar vál​lat vont (már amennyi​re ez re​pü​lés köz​ben le​het​sé​ges).
Az​tán fel​tar​tot​ta a ke​zét, mint​ha azt mon​da​ná: be​széld meg a fő​-
nök​kel, én csak egy​sze​rű be​osz​tott va​gyok!
A ro​ha​dék.
– Max, ké​é​ér​lek! – szállt be Gá​zos is.
Szto​i​kus nyu​ga​lom​mal re​pül​tem to​vább, és di​rekt nem néz​tem le
a Miki Egér-fü​les, ma​gas víz​to​rony​ra. Hát per​sze hogy ép​pen Or​lan​-
do fe​lett kell át​vi​tor​láz​nunk.
– Max? – szó​lí​tott meg Böki.
Nem vá​la​szol​tam. Tud​tam, mit akar.
– Na, légy​szi! – szó​lalt meg To​tál is Iggy kar​já​ban. – Ne​hogy már
ki​hagy​juk a Va​rázs​la​tos Ki​rály​sá​got! Mek​ko​ra szí​vás len​ne!
Szú​rós szem​mel rá​néz​tem, de nem za​var​ta.
– Né​hány me​net be​le​fér, nem? – áb​rán​do​zott An​gyal. – De le​-
csúsz​nék a Csob​ba​nó​hegy​ről!
– Ma​a​ax? – pró​bál​ko​zott Böki is​mét.
El​kö​vet​tem azt a szar​vas​hi​bát, hogy rá​néz​tem. Franc​ba! Gri​ma​-
szol​tam egyet, és el akar​tam kap​ni a fe​jem, de nem vol​tam elég
gyors. Be​ve​tet​te a Bam​bi-te​kin​te​tet. Most az​tán nem ma​radt más
vá​lasz​tá​som.
A fo​gam csi​kor​gat​tam.
– Rend​ben. Né​hány me​net. Egy kis vat​ta​cu​kor, és már me​gyünk
is.
Uj​jon​gás fo​gad​ta a be​je​len​tést. Agyar te​kin​te​te egy​ér​tel​mű​en ezt
üzen​te: „te nyám​nyi​la".
– Ki en​ged​te meg An​gyal​nak, hogy ku​tyát tart​son? – vág​tam
vissza.

250
Kun​co​gott.
Az​tán már sik​lot​tunk is Egér​föld felé.

251
 112.
– DIS​NEY WORLD? – Ari úgy érez​te, mind​járt fel​rob​ban. – Dis​-
ney World?! – emel​te fel csi​kor​gó hang​ját. – Nem va​ká​ci​ón van​nak!
Me​ne​kül​nek, a szent​sé​git! Az éle​tü​ket men​tik! A ha​lál úgy sü​vít utá​-
nuk, mint egy nya​va​lyás pus​ka​go​lyó, ők meg a hul​lám​vas​úton si​-
kol​toz​nak?!
Olyan erő​sen össze​csap​ta a fo​ga​it, hogy be​le​rez​gett a ko​po​nyá​ja.
El​jött a vég.
Ő majd meg​mu​tat​ja ne​kik, mi​lyen ki​csi is az a Kis Vi​lág! Az USA
Fő​ut​cá​ján csú​nya dol​gok vár​ha​tók...

252
 113.
DIS​NEY WORLD. Ta​lán jár​tál már ott. Sze​rin​tem a leg​több ame​ri​-
kai meg​for​dult már ott, mert azon a na​pon, ami​kor mi men​tünk,
mint​ha min​den ame​ri​kai ott lett vol​na. Min​den​ki, egy idő​ben.
Ami​kor a ka​puk ki​nyíl​tak, be​áram​lot​tunk a tö​meg​gel, és az USA
Fő​ut​cá​ján ta​lál​tuk ma​gun​kat. Jó, jó, tény​leg cso​dá​la​tos volt. Nem
ker​te​lek. Bé​ke​be​li bol​tok, fa​gyi​áru​sok, vil​la​mos​sín az út kö​ze​pén –
min​den vi​lá​gos és bol​dog szí​nek​re pin​gál​va. Min​den ré​gi​es volt és
hi​bát​lan.
– Be aka​rok men​ni min​den bolt​ba – mond​ta le​nyű​göz​ve Böki.
– És lát​ni aka​rok min​dent!
– Ezek az em​be​rek nem dol​goz​nak? – kér​dez​te Agyar. – A köly​-
kök mi​ért nin​cse​nek su​li​ban?
Meg sem hal​lot​tam. Ha ki​állt vol​na mel​let​tem, most nem kel​le​ne
itt len​nünk.
– Néz​zük meg a leg​fon​to​sab​ba​kat! – aján​lot​tam, mi​köz​ben Ha​mu​-
pi​pő​ke Kas​té​lya felé men​tünk. – Mert le​het, hogy nem ma​rad​ha​-
tunk so​ká​ig.
– Én a Ka​rib-ten​ger ka​ló​za​i​ra sza​va​zok – mond​ta To​tál. Vé​kony
bőr​pó​ráz volt raj​ta, meg egy spé​ci mel​lény ez​zel a fel​irat​tal: „Vak​-
ve​ze​tő ku​tya. Ké​rem, ne si​mo​gas​sák! Kö​szön​jük!" Iggy​nek meg fe​-
ke​te nap​szem​üve​get vá​sá​rol​tunk, szó​val ők ket​ten elég​gé össze​öl​-
töz​tek.
– Hű, az a Lomb​ház! – sza​va​zott Gá​zos.
– Arra én is kí​ván​csi va​gyok! – csat​la​ko​zott An​gyal. Böki meg​állt,
és a kas​tély​ra né​zett.
– Annyi​ra. gyö​nyö​rű!
– Igen – mo​so​lyog​tam rá. Per​sze olyan vol​tam, mint egy szo​ros​ra
te​kert jojó. Ez a ren​ge​teg em​ber – egy​szer​re érez​tem ma​gam ki​ra​-
kat​ban és egy tö​mött szar​dí​ni​ás do​boz​ban. Annyi​ra nyug​ta​lan vol​-
tam, mint egy fő​ző​lap​ra hul​lott víz​csepp.
Hogy a leg​na​gyobb tö​meg​től me​ne​kül​jünk, Ka​land​föld​jét vet​tük
cél​ba.
– Igen! A Ka​rib-ten​ger ka​ló​zai! – mond​ta To​tál. Ha ké​pes lett vol​-
na rá, a tap​pan​csá​val a le​ve​gő​be ök​lö​zik.
Be​zár​va len​ni egy vi​zes hely​re egy ra​kás ide​gen​nel, szá​mom​ra ez

253
volt a rém​álom, de szo​kás sze​rint most is ki​sebb​ség​ben ma​rad​tam.
Sor​ba áll​tunk, és egész gyor​san ha​jó​ra száll​hat​tunk. Meg​pró​bál​tam
egy​ben tar​ta​ni a ki​csi​ket, de a szí​vem ka​la​pált, a hom​lo​ko​mon iz​-
zad​ság​csep​pek gyön​gyöz​tek. Agyar​ra pil​lan​tot​tam, és lát​tam, hogy
neki is annyi​ra me​het​nék​je van, mint ne​kem. Mert az egész csa​pat​-
ból csak ket​tőnk​be szo​rult egy csi​pet​nyi ér​te​lem.
Is​te​nem – fo​hász​kod​tam ma​gam​ban add, hogy a vég​zet ne egy
ha​jócs​ká​ban szo​rong​va sújt​son le rám, mi​köz​ben me​cha​ni​kus ka​ló​-
zok éne​kel​nek a fü​lem​be!
Az tény​leg ke​gyet​len len​ne – je​gyez​te meg a Hang go​no​szul. Meg
sem hal​lot​tam.

254
 114.
ÉN IS AKA​ROK EGY ILYEN LOMB​HÁ​ZAT! – mond​ta Gá​zos
vat​ta​cu​kor​tól teli száj​jal. – Úgy ér​tem, hogy egy kö​zö​set! Ugye, mi​-
lyen klassz len​ne?
– Annyi​ra, de annyi​ra klassz – ér​tett egyet An​gyal, aki​nek fagy​lalt
csö​pö​gött a csuk​ló​já​ról. – Be​me​he​tünk újra a Lomb​ház​ba?
Ad​tam neki egy szal​vé​tát.
– Ta​lán majd ebéd után – ha​rap​tam bele a jég​krém szend​vi​csem​-
be, és tet​tem még egy 360 fo​kos for​du​la​tot. Ra​dí​ro​zok se​hol. Nem
mint​ha Dis​ney World​ben olyan egy​sze​rű lett vol​na meg​mon​da​ni,
hogy mi va​gyunk-e a kör​nyé​ken az egyet​len mu​tán​sok, de a kö​ze​-
lünk​ben leg​alább sen​ki sem kez​dett át​vál​toz​ni.
– Nem is annyi​ra le​he​tet​len – mond​ta Iggy. – Ke​re​sünk egy ha​tal​-
mas fát, és fel​épít​jük rá a sa​ját lomb​há​zun​kat.
– Ez az! – tö​mött be egy újabb té​pés vat​ta​cuk​rot a szá​já​ba Gá​zos. –
Meg tud​juk csi​nál​ni! Tu​dom, hogy ké​pe​sek va​gyunk rá!
Meg​va​kar​tam a vál​lát.
– Oké, majd fel​ír​juk a ten​ni​va​lók lis​tá​já​ra. Pró​báld meg nem el​-
csap​ni a gyom​ro​dat az​zal a va​cak​kal, oké? Nem sze​ret​ném, ha ki​-
dob​nád a taccsot a Csob​ba​nó​he​gyen. – Rám vi​gyor​gott az​zal a
gond​ta​lan gyer​mek​mo​sollyal, ami​től el​szo​rult a szí​vem. Igen, igen,
bár​csak.
– Erre van a Ha​tár​vi​dék – mu​ta​tott Agyar a táb​lá​ra. Elő​ször a tö​-
meg​re néz​tem, az​tán a tér​ké​pem​re.
– Elő​ször a Ha​tár​vi​dék, az​tán... azt hi​szem, hogy a Sza​bad​ság té​-
ren az egyet​len ér​tel​mes hely a Kí​sér​tet​ház.
– Meg aka​rom néz​ni Miki vi​dé​ki há​zát! – kér​te An​gyal.
– Az Rajzfilm​vá​ros​ban van – mond​tam neki. – Előbb meg​né​zünk
né​hány más he​lyet, de az is sor​ra ke​rül.
Kap​tam tőle egy gyö​nyö​rű és ár​tat​lan mo​solyt.
– Tud​já​tok, mi len​ne iga​zán ijesz​tő? Egy ak​ko​ra csí​kos mó​kus,
mint az! – csám​csog​ta a ka​ra​mel​lás pat​to​ga​tott ku​ko​ri​cát evő Böki.
Egy mó​kus​jel​mez​be bújt fel​nőtt​re mu​ta​tott, aki a kö​ze​lünk​ben
csász​kált és in​te​ge​tett.
– Az ki? Chip vagy Dale? – kér​dez​te To​tál.
– Nem tu​dom. Amíg nem vál​to​zik egy ha​tal​mas Ra​dí​ro​zó mó​kus​-

255
sá, nem ér​de​kel. Tő​lem akár​me​lyik le​het. Oda süs​se​tek! Ott van a
Csob​ba​nó​hegy! Nem is olyan vé​szes a sor – mond​tam.
– A ku​tyá​tok be​szél?!
Meg​for​dul​tam. Egy nap​éget​te arcú kö​lyök néz​te gya​na​kod​va To​-
tált.
Fel​ne​vet​tem.
– Hogy a ku​tyánk?! Nem. Mi​ért? A te ku​tyád ta​lán be​szél? – kér​-
dez​tem, mint​ha hü​lyé​nek néz​ném.
– Azt hit​tem, be​szél… – mo​tyog​ta to​vább​ra is To​tál​ra me​red​ve.
Gá​zos​hoz for​dul​tam.
– Mond​tam már, hogy más​hol gya​ko​rold a has​be​szé​lést! Gá​zos
ép​pen a kel​lő mér​té​kű bűn​tu​dat​tal vál​lat vont és bó​lin​tott.
– Ja, vagy úgy! – mond​ta a lány, és el​for​dult.
Össze​hú​zott szem​mel To​tál​ra néz​tem. Szá​ját hát​ra​húz​ta a fo​ga​in,
majd pi​ron​kod​va, be​hí​zel​gőn el​mo​so​lyo​dott.
Nem túl jó​ked​vű​en néz​tem Agyar​ra. A mo​so​lya be​ra​gyo​gott ben​-
nün​ket, és meg​kí​nált egy kis cu​kor​ka​be​vo​na​tú pat​to​ga​tott ku​ko​ri​-
cá​val.

256
 115.
MEG​TA​LÁL​TA ŐKET. Ari a jég​krém​be ha​ra​pott, és él​vez​te,
ahogy a vé​kony cso​ko​lá​dé​be​vo​nat szét​rop​pan a foga alatt.
Lát​ta, ahogy be​men​tek a Csob​ba​nó​hegy​be, és most a ki​já​rat előtt
ülve vár​ta őket. Nem könnyen buk​kant a nyo​muk​ra. Nem kap​ha​-
tott szárny​ra, és nem en​ged​het​te sza​ba​don az egész Ra​dí​ro​zó-fal​-
kát, hogy át​fé​sül​jék a he​lyet, mert túl nagy lett vol​na a ka​va​ro​dás.
De vég​re meg​vol​tak. És akár​mi​kor ki​lép​het​tek. Hat​csa​pat​nyi erő​-
sí​tés​sel állt rá​dió​össze​köt​te​tés​ben, akik öt perc alatt oda​ér​nek, ha
szük​ség van rá​juk. Ari mo​soly​gott. Az idő kel​le​mes volt, a nap sü​-
tött, jég​kré​met evett, és kö​zel állt ál​mai be​tel​je​sü​lé​sé​hez.
Egy cso​port ha​ladt el köz​te és a ki​já​rat kö​zött, Ari​nak ol​dal​ra kel​-
lett dől​nie, hogy mö​gé​jük lás​son. Tud​ta, hogy az em​be​rek őt bá​mul​-
ják. Mert más. Még a töb​bi Ra​dí​ro​zó​tól is kü​lön​bö​zik. Nem volt
annyi​ra... nem volt annyi​ra tö​ké​le​tes. Nem tűnt annyi​ra em​ber​nek,
mint a töb​bi​ek. Mint​ha egy ki​csit min​dig át lett vol​na vál​toz​va. Az
iga​zi ar​cát már hosszú ide​je nem lát​ta.
– Tu​dom, ki vagy!
Ari majd​nem ug​rott egyet ijed​té​ben. Nem vet​te ész​re, ami​kor a
srác le​ült mel​lé a pad​ra.
Össze​hú​zott szem​öl​dök​kel né​zett le az őszin​te kis arc​ra.
– Mi van? – mo​rog​ta. A kisfi​úk ek​kor szok​tak si​kolt​va el​me​ne​kül​-
ni. Ez min​dig ha​tott.
A fiú mo​soly​gott.
– Tu​dom, ki vagy! – bö​kött bol​do​gan Ari​ra. Ari rá​me​redt.
– Na​gyon szu​per vagy, öre​gem! – foly​tat​ta a fiú. – Te vagy a ked​-
ven​cem. Te vagy a leg​erő​sebb és a leg​klasszabb. Sze​ret​nék olyan
len​ni, mint te.
Ari csak tá​to​gott. Ed​dig még sen​ki de sen​ki nem mon​dott neki
ilyet. Egész éle​té​ben csak zacc volt min​den​ki ká​vé​ja al​ján. Kis​ko​rá​-
ban a ma​dár​köly​kö​ket is​te​ní​tet​te, de azok tu​do​mást sem vet​tek
róla. Sze​ret​te Ma​xet, de az le​ve​gő​nek néz​te. Sze​ren​csé​re ha​ma​ro​san
el​tűn​tek, csak az volt a baj, hogy az apja is ve​lük ment. Ari szá​ja
még most is meg​ke​se​re​dett, ha arra gon​dolt, hogy az apja őket vá​-
lasz​tot​ta, őt meg ott​hagy​ta ide​ge​nek kö​zött.
Az​tán el​kezd​ték „fej​lesz​te​ni". Elő​ször még örült is neki, hogy Ra​-

257
dí​ro​zó lesz be​lő​le, hogy be​il​lesz​ke​dik kö​zé​jük. De nem így tör​tént.
Túl​sá​go​san más volt, túl​sá​go​san össze​tá​kolt. A Ra​dí​ro​zó​kat kis​ko​-
ruk​tól, sőt emb​rió​ko​ruk​tól Ra​dí​ro​zó​nak ter​vez​ték. Em​ber​for​má​ban
tény​leg em​ber​nek néz​tek ki. Far​kas​for​má​ban tel​je​sen far​kas​nak.
Nem úgy, mint Ari. Ő va​la​hogy ál​lan​dó​an a köz​tes ál​la​pot​ban volt:
so​ha​sem volt iga​zán em​ber, és so​ha​sem volt iga​zán far​kas. Fur​csa
volt. Ron​da. Ki​ló​gott min​den​hon​nan.
– Te iga​zi sztár vagy! – csa​cso​gott to​vább a fiú. – Kit ér​de​kel
Spon​gya Bob, ha egy​szer itt ül​he​tek Ro​zso​mák mel​lett!
Ari bá​tor​ta​la​nul rá​mo​soly​gott. Az sem szá​mí​tott, hogy a kö​lyök
össze​té​vesz​tet​te va​la​ki​vel. A lé​nyeg, hogy klassz​nak lát​ja. Hogy
hoz​zá akar ha​son​lí​ta​ni. Hogy le van nyű​göz​ve.
Annyi​ra jó ér​zés volt. Cso​dá​la​tos.
– Kér​he​tek egy au​tog​ra​mot? – foly​tat​ta a kö​lyök pa​pírt ke​res​ve. –
Anyám per​sze azt akar​ja, hogy Go​o​fy​tól le​gyen au​tog​ra​mom. Na ja.
Go​o​fy! Ami​kor te is itt vagy! Alá​ír​nád a pó​ló​mat?
Elő​vett egy fe​ke​te fil​cet, az​tán ki​fe​szí​tet​te a pó​ló​ját.
Ari ha​bo​zott.
A fiú el​bi​zony​ta​la​no​dott.
– Vagy... bo​csáss meg! Nem akar​ta​lak za​var​ni! Tu​dom, hogy hí​res
vagy, én meg csak egy kis sen​ki... – hir​te​len meg​nyúlt az arca.
– Nem, nincs sem​mi baj, öcs​kös! Re​mé​lem, anyu​kád​nak sem lesz
el​le​né​re – mo​rog​ta Ari. Az​tán meg​fog​ta a tol​lat az egyik tap​pancs​-
sze​rű ke​zé​vel, és rá​ka​nya​rí​tot​ta a pó​ló​ra, hogy: „Ro​zso​mák".
A fiú a mennyek​ben érez​te ma​gát.
– Ez mar​ha jó! Kö​szö​nöm! Ígé​rem, so​ha​sem fo​gom ki​mos​ni ezt a
pó​lót! Alig vá​rom már, hogy a su​li​ban el​mond​has​sam, hogy ta​lál​-
koz​tam Ro​zso​mák​kal, és alá​ír​ta a pó​ló​mat! Ez éle​tem leg​jobb nap​ja!
Ari​nak össze​szű​kült a tor​ka, és fa​csar​ni kezd​te va​la​mi az or​rát.
Meg​tö​röl​te ke​zé​vel a sze​mét.
– Ez csak ter​mé​sze​tes! De jobb, ha most vissza​mész a csa​lá​dod​-
hoz!
– Oké. Még egy​szer kösz! Nagy vagy! – ök​lö​zött a fiú a le​ve​gő​be,
és el​fu​tott.
Arit egy pil​la​na​tig el​ká​bí​tot​ták az ér​zel​mek. Az​tán hir​te​len ki​húz​-
ta ma​gát: a csa​pat! Max! Gyor​san a ki​já​rat felé né​zett. A ma​dár​köly​-
kök​nek nyo​muk sem volt. Hat perc telt el – ennyi idő alatt biz​tos ki​-
jöt​tek. El​sza​lasz​tot​ta őket!

258
 A fene egye meg azt az idi​ó​ta köly​köt!
Min​dig kon​cent​rálj! – mond​ta Ari fe​jé​ben a Hang. – A sze​med tartsd
a cé​lon!
Ari el​in​dult, hogy ta​lál​koz​zon az erő​sí​tés​sel, akik újra fel​buk​kan​-
tak. Igen, tud​ja, hogy kon​cent​rál​nia kell. Hir​te​len újra na​gyon sok
dol​ga lett.
De a lel​ke to​vább mo​soly​gott, és el nem en​ged​te vol​na ezt a ré​gen
áhí​tott, me​len​ge​tő ér​zést.

259
 116.
– JESSZUS, TEL​JE​SEN ÁT​ÁZ​TAM – nyög​tem, és le​húz​tam ma​-
gam​ról a vi​zes pu​ló​vert. Ki​ráz​tam a sze​mem​ből a tin​cse​i​met, hogy
csak úgy fröcs​köl​tek.
– Ez ha​tal​mas volt! – lel​ken​de​zett Gá​zos.
– Csob​ba​nó​hegy tény​leg olyan, mint a neve! – ug​rált Böki.
– Én utál​tam – zsör​tö​lő​dött To​tál, pe​dig majd​nem szá​raz volt.
– Men​jünk még egy kört! – kér​te Gá​zos.
Már majd​nem kint vol​tunk, ami​kor ész​re​vet​tem: Ari ott ül egy
pa​don. Egy iz​ga​tott kisfiú ép​pen mon​dott neki va​la​mit. Meg​tor​pan​-
tam, és a töb​bi​ek be​lém üt​köz​tek há​tul​ról.
– For​dul​ja​tok meg… – sut​tog​tam. – Ban​da​da... nincs​sa​paj.
– Ne... jaj, ne! – mo​tyog​ta Gá​zos. – Ez nem le​het igaz. Ép​pen most!
De már tol​tam is őket vissza​fe​lé a ki​áram​ló tö​meg​ben.
– Saj​ná​lom, gye​re​kek, de ha újabb kört sze​ret​né​tek men​ni, előbb a
ki​já​ra​ton tá​voz​no​tok kell! – mond​ta az egyik dol​go​zó.
– Ben​ne hagy​tuk a ka​me​rán​kat a fa​törzs​ben! Anya meg fog ölni,
ha meg​tud​ja! Hadd men​jünk vissza meg​ke​res​ni, és.
A jegy​sze​dő el​gon​dol​ko​zott egy pil​la​nat​ra, amit mi arra hasz​nál​-
tunk fel, hogy el​sur​ran​junk mel​let​te.
Újra bent vol​tunk. A fal​lal pár​hu​za​mo​san egy ál​szik​lák​kal fé​lig
el​ta​kart fo​lyo​só fu​tott. Be​ve​tet​tük ma​gun​kat, és a jegy​sze​dő hi​á​ba
ki​a​bált utá​nunk.
– Erre! – fé​ke​zett le Agyar. Én si​mán el​fu​tot​tam vol​na az ajtó mel​-
lett – gya​kor​la​ti​lag ész​re​vét​len volt. Be​ro​han​tunk raj​ta, és egy má​-
sik, ho​má​lyo​san meg​vi​lá​gí​tott fo​lyo​són ta​lál​tuk ma​gun​kat. Gye​rek​-
já​ték. Né​hány má​sod​perc múl​va el​ér​tük a ki​já​ra​tot, és nagy bok​rok
mö​gött ta​lál​tuk ma​gun​kat.
– Gye​rünk – mond​tam mo​gor​ván. – Át​má​szunk azon a mű​he​-
gyen, az​tán mint a vad​li​bák!
Há​rom má​sod​perc múl​va már a le​ve​gő​ben vol​tunk. El​in​dul​tunk a
le​me​nő nap felé, és ma​gunk mö​gött hagy​tuk Dis​ney Worl​döt. Böki
könnye​zett, Gá​zos és An​gyal ke​se​rű, csa​ló​dott ké​pet vág​tak.
– Bár​csak... – kezd​te Gá​zos.
– Igen? – dől​tem be egy ki​csit, hogy mel​lé re​pül​jek.
– Bár​csak be​me​het​tünk vol​na a Kí​sér​tet​ház​ba! Biz​to​san lé​leg​zet​el​-

260
ál​lí​tó!
Só​haj​tot​tam.
– Tu​dom, gye​re​kek. – Min​den​ki ren​de​sen re​pült, de az ar​cuk he​-
lyén csak a csa​ló​dott​ság és az el​ke​se​re​dett​ség maszk​ját lát​tam.
– Én is annyi min​dent sze​ret​tem vol​na ki​pró​bál​ni. – Köz​ben meg
néz​het​tem vol​na azo​kat az egér​fü​le​ket a vissza​pil​lan​tó tük​röm​ben.
Már ha lett vol​na. – De tud​já​tok, hogy nem ma​rad​hat​tunk ott. – Ha
Ari jön, csa​pat megy.
– Utá​lom azt a hü​lye Arit! – mond​ta Gá​zos, és ök​löz​ni meg rug​-
dos​ni kezd​te maga előtt a le​ve​gőt. – Min​dig min​dent el​ront! Mi​ért
gyű​löl ennyi​re ben​nün​ket? Nem a mi hi​bánk, hogy Ra​dí​ro​zó​vá vál​-
toz​tat​ták!
– A dol​gok en​nél bo​nyo​lul​tab​bak, drá​gám – fe​lel​tem.
– Az apja el​hagy​ta – mond​ta ke​se​rű​en Iggy. – Ahogy ben​nün​ket
is. Az​tán ra​dí​ro​zó​sí​tot​ták. Egy két lá​bon járó idő​zí​tett bom​bát csi​-
nál​tak be​lő​le.
– Hogy ta​lál meg ben​nün​ket ilyen gyor​san? – kér​dez​te An​gyal.
Ami​kor meg​lát​ta Ha​mu​pi​pő​ke kas​té​lyát, az arca úgy su​gár​zott,
mint a nap. Elég ki​csi volt még ah​hoz, hogy be​dől​jön en​nek a ha​tal​-
mas, le​hen​ger​lő zsib​vá​sár​nak.
– Nem tu​dom, An​gyal​kám – fe​lel​tem. Alig​ha​nem ez volt a tíz​ezer
dol​lá​ros kér​dés.
Ha le​néz​tünk, csak az alat​tunk el​te​rü​lő lomb​ko​ro​na​sző​nyeg vat​-
tás zöld​je lát​szó​dott. Az​tán az erdő min​den fi​gyel​mez​te​tés nél​kül
vé​get ért, és fel​tűnt mö​göt​te egy nagy ipa​ri lé​te​sít​mény, mint​ha fi​-
no​mí​tó vagy víz​tisz​tí​tó lett vol​na.
Tá​vo​li zú​gást hal​lot​tam, az​tán a kö​vet​ke​ző ez​red​má​sod​perc​ben
egy he​li​kop​ter röp​pent fel a fák mö​gül. Más irány​ba re​pült, de ami​-
kor ész​re​vett ben​nün​ket, fe​lénk ka​nya​ro​dott, mint egy kí​ván​csi ro​-
var.
– Fi​gye​lem, srá​cok, szél​ró​zsa! – ad​tam ki gyor​san a pa​ran​csot.
– Ti​zen​öt perc múl​va ta​lál​ko​zunk, irányt tar​ta​ni! – Be​dől​tem, és
el​húz​tam a töb​bi​ek mel​lől. A sze​mem sar​ká​ból lát​tam, hogy a töb​bi​-
ek is így tesz​nek, és el​húz​nak a szél​ró​zsa min​den irá​nyá​ba.
A he​li​kop​ter nem tud​ta, me​lyi​kün​ket kö​ves​se. Az ol​da​lán egy fel​-
ira​tot vet​tem ész​re: „Flo​ri​dai Hí​rek". Vagy​is ta​lán nem egy Ra​dí​ro​-
zó-he​li​kop​ter, ta​lán csak a hír​adó köz​le​ke​dé​si he​li​kop​te​re.
Min​den​eset​re ész​re​vet​tek ben​nün​ket. Csu​ka​fe​jest ug​rot​tam a

261
sem​mi​be, és si​kí​tó​an gyors zu​ha​nás​ba kezd​tem, há​rom​száz ki​lo​mé​-
te​res se​bes​ség​gel zúg​tam a föld felé, ami azt je​len​tet​te, hogy egy
perc múl​va irányt kel​lett vál​ta​nom, és újra el​in​dul​nom fel​fe​lé, ha
nem akar​tam szét​ke​nőd​ni, mint szú​nyog a szél​vé​dőn.
Ki mond​ta, hogy a köl​té​szet ha​lott?
Ami​kor újra vissza​néz​tem, a he​li​kop​ter el​tűnt. Né​hány má​sod​-
perc múl​va kü​lön​bö​ző mé​re​tű, sö​tét fol​tok in​dul​tak el fe​lém. A csa​-
pa​tom. Agyar ért oda elő​ször.
– El kell tűn​nünk a lég​tér​ből – fi​gyel​mez​tet​tem.

262
 117.
– FE​KE​TE SZAG​LÁSZ FE​HÉR TOLL​NAK: – sut​tog​ta To​tál. –
Tisz​ta a le​ve​gő. Vé​tel, Fe​hér Toll!
– To​tál, nem za​var, hogy itt va​gyok? – sut​tog​tam. – Nincs is adó​-
ve​vőnk.
– Nincs, de le​het​ne – sut​tog​ta vissza To​tál. – Ha len​ne egy adó​ve​-
vőm, ak​kor leg​alább...
Be​fog​tam a szá​ját, az​tán vé​gig​néz​tem a rozs​dás va​sak, özön​víz
előt​ti ház​tar​tá​si ké​szü​lé​kek és ki​be​le​zett au​tó​ron​csok he​gye​in.
Több​hold​nyi te​rü​le​tet fog​lal​tak el. Hát​ra​in​tet​tem, mire Agyar, Gá​-
zos és Böki oda​mász​tak hoz​zám, és le​gug​gol​tak az aj​tót​lan hű​tő​-
szek​ré​nyek mel​lé.
A te​lep​nek egyet​len őre volt, aki sze​rin​tem még sa​ját ma​gá​ra sem
tu​dott vol​na vi​gyáz​ni. Ott​hagy​tuk a hor​dó​kály​há​ja mel​lett, a ha​tal​-
mas hasz​nált​au​tó-piac túl​ol​da​lán – hogy a roncs​te​le​pen hasz​nált​au​-
tó-áru​sí​tás​sal is fog​lal​koz​nak, azt a vi​szony​lag régi mo​del​lek gya​-
nú​san nagy szá​má​ból kö​vet​kez​tet​tem ki, ami​ket egy han​gár nagy​-
sá​gú épü​let​ben dug​tak el.
Mi is oda tar​tot​tunk.
– Fi​gyelj... tu​dod mi tör​tént, ami​kor leg​utóbb au​tó​ban ül​tünk... –
sut​to​gott Agyar a fü​lem​be.
– Az más volt – in​tet​tem le tü​rel​met​le​nül. – Most nem fur​gont lo​-
punk.
– Mi​ért, most mit lo​punk el? – sut​tog​ta Iggy. – Ve​zet​he​tek én is?
– Is​mét jót ne​vet​tünk – mond​tam szá​ra​zon, mire Iggy el​nyo​mott
egy ne​ve​tést.
– Ez pont jó lesz – sut​tog​tam, egy ala​csony, kar​csú, spor​tos au​tó​ra
bök​ve.
Ami​ről ki​de​rült, hogy nincs ben​ne mo​tor.
Igaz​ság sze​rint az összes jár​mű​nek volt va​la​mi szar​vas​hi​bá​ja:
vagy kor​má​nya nem volt, vagy ke​re​ke, vagy mű​szer​fa​la, vagy ülé​-
se. Egy óra múl​va leg​szí​ve​seb​ben szét​ver​tem vol​na va​la​mit csa​ló​-
dott​sá​gom​ban.
– Most mi csi​nál​junk? – kér​dez​te Agyar hal​kan, és mel​lém tér​delt.
– Bus​szal me​gyünk?
Sa​va​nyú po​fát vág​tam.

263
 – Max? – Böki hang​ja meg​le​pő​en csen​des volt. Ki​sö​pört pár tin​-
cset az ar​cá​ból: – Arra gon​dol​tam.
Megint kez​di – mond​tam ma​gam​ban.
– Ha ki​ven​nénk az ülé​se​ket a Camryből, a ke​re​ke​ket a bo​gár​ból,
az ak​ku​mu​lá​tort a Caddy​ből, a kor​mányt az Ac​cord​ból, és vissza​-
ha​jí​ta​nánk a mo​tort az Echó​ba, és ten​nénk bele lég​szű​rőt, ak​kor
már vi​het​nénk is – né​zett rám nagy bar​na sze​mé​vel iz​ga​tot​tan -,
nem igaz?
– Anyám – ült fe​nék​re To​tál.
– Hogy?! – le​pőd​tem meg.
– A lég​szű​rő ott van az asz​ta​lon – tet​te hoz​zá se​gí​tő​ké​szen.
– Hon​nan ér​tesz eh​hez ennyi​re? – kér​dez​tem döb​ben​ten.
– Sze​re​tem az au​tó​kat. Min​dig el​ol​vas​tam Jeb au​tós teszt​új​ság​ja​it,
nem em​lék​szel?
– Hát. Jó. Vé​gül is ez már majd​nem úgy hang​zik, mint egy terv –
dön​töt​tem vé​gül. – Min​den​ki ké​szen áll?
Még egy hü​lye őr is meg​hall​ja, ha be​in​dí​ta​nak egy mo​tort, ezért a
Fran​kens​tein-au​tón​kat kény​te​le​nek vol​tunk né​hány sa​rok​kal tá​vo​-
labb tol​ni a roncs​te​lep ki​já​ra​tá​tól, hogy meg​lás​suk, egy​ál​ta​lán be​in​-
dul-e.
Ami​kor elég messze vol​tunk, Agyar be​ült a vo​lán mögé, én meg
fel​ele​ve​ní​tet​tem az au​tó​lo​pás​sal kap​cso​la​tos is​me​re​te​i​met.
Ha hi​szed, ha nem, a mo​tor be​in​dult! Jó, egy ki​csit kö​hö​gött, és
ak​ko​rá​kat dur​rant, mint egy sö​ré​tes pus​ka, de leg​alább útra ké​szen
állt, kis​paj​tás.
– Be​szál​lás! – mond​tam.
Ak​kor vet​tük ész​re az utol​só prob​lé​mát.
Hogy a kis Echót nem hat sze​mély​re, pon​to​sab​ban nem hat túl​-
mé​re​tes gye​rek szá​má​ra ter​vez​ték. Akik​nek még szár​nya​ik is van​-
nak. Plusz egy ku​tyá​juk.
– Mint​ha egy bo​hó​c​au​tó​ban ül​nék! – mor​gott To​tál az első ülés​ről,
ahol az ölem​ben tar​tot​tam.
– Mi​ért a ku​tya ül az öled​ben? – pa​nasz​ko​dott Gá​zos, mi​köz​ben a
sö​tét ut​cá​kon csö​rög​tünk-zö​rög​tünk. – Mi​ért nem in​kább egy gye​-
rek?
– Ó! „A ku​tya." Na​gyon ked​ves – mor​gott To​tál.
– Azért, mert az első ülé​sen ti​los bár​kit az öled​be ül​tet​ni – ma​gya​-
ráz​tam. – Nem biz​ton​sá​gos. Ha egy rend​őr meg​lát, tu​ti​ra meg​ál​lít.

264
Aka​rod, hogy hát​ra​ad​jam To​tált?
Kó​rus​ban til​ta​koz​ni kezd​tek.
– Tart​sa​tok ki, em​be​rek! – mond​tam. – Már nem sok van hát​ra.
Amint ta​lá​lunk egy meg​fe​le​lő he​lyet, meg​ál​lunk alud​ni.
– „A ku​tya!" – mor​go​ló​dott to​vább To​tál, még min​dig nem tet​te
túl ma​gát a dol​gon.
Le​pisszeg​tem.
– Mi​ért, nem az vagy? – kér​dez​te Gá​zos. Fá​radt volt. Mind fá​rad​-
tak, éhe​sek és rossz​ked​vű​ek vol​tunk.
– Oké, ti ket​ten! – szól​tam köz​be szi​go​rú​an. – Hagy​já​tok abba!
Min​den​ki csend​ben ma​rad, rend​ben? Ha​ma​ro​san meg​ál​lunk pi​hen​-
ni. Nyu​gi!
Agyar hát​ra​pil​lan​tott a tü​kör​ben.
– Gye​re​kek, el​éne​kel​jük a „Ki​lenc​ven​ki​lenc sö​rös üveg van a fa​-
lon"-t?
Egy​szer​re si​kí​tot​tunk ne​met.

265
 118.
AZ​NAP ÉJ​JEL EGY EL​HA​GYA​TOTT FARM bo​zó​to​sá​ban dug​tuk
el a ko​csit, az​tán fel​gallyaz​tunk egy fára, és el​rin​ga​tott ben​nün​ket a
lágy szel​lő.
Más​nap reg​gel be​száll​tunk a kis au​tónk​ba. Itt most a ki​csin van a
hang​súly.
– Nincs elég biz​ton​sá​gi öv – pa​nasz​ko​dott Gá​zos a hát​só ülés​ről.
Tény​leg alig tud​ták be​pré​sel​ni ma​gu​kat há​tul​ra.
– Pe​dig min​den​ki tud​ja, hogy mi a biz​ton​sá​gi elő​írá​so​kat kö​vet​ve
él​jük az éle​tün​ket – je​gyez​tem meg iro​ni​ku​san, és a tér​kép​re néz​-
tem.
– Csak szól​tam – mond​ta Gá​zos. – Jesszus! Agyar!
En​nél a vál​tó​da​rá​lás​nál már Agyar​nak is el​tor​zult az arca. A
szám​ba ha​rap​tam, ne​hogy gú​nyos ké​pet vág​jak, és meg​le​pett, ár​tat​-
lan szem​mel néz​tem Agyar​ra. Igen, le​nyel​tem min​den go​nosz meg​-
jegy​zést Agyar ve​ze​té​si stí​lu​sát il​le​tő​en, nem úgy, mint ő, aki fo​lya​-
ma​to​san kri​ti​zált, ami​kor én ül​tem a vo​lán mö​gött. Ez is azért van,
mert ennyi​vel jobb em​ber va​gyok, de tény​leg. Ami​kor más em​be​rek
ér​zé​se​i​ről van szó, egy ki​cse​szett her​ceg​nő le​szek.
– Hé, ku​tya​ütő, vedd le a tap​pan​cso​dat Ever​gla​des​ről!
To​tal nagy ke​gye​sen ar​rébb csú​szott, így vég​re a tér​ké​pet is lát​-
hat​tam. Mi​u​tán Agyar is​mét da​rált egyet a vál​tón, el​in​dul​tunk a cél
felé: ami az Itex köz​pont​ja volt.
Ha An​gyal ér​te​sü​lé​sei he​lye​sek, ak​kor itt volt az ide​je ki​de​rí​te​ni,
ho​gyan aka​dá​lyoz​ha​tom meg, hogy a vál​la​lat le​rom​bol​ja a vi​lá​got.
Un​tam már a szó​ra​ko​zást. Un​tam már a kér​dez​ge​tést. Most már
tud​ni akar​tam.

266
 119.
MEG​SÚ​GOK NE​KED EGY TIT​KOT: ha az ál​la​mi rend​őrök meg​-
lát​nak egy suf​ni tun​nin​gos, össze​tá​kolt, apró To​yo​ta Echót az au​tó​-
pá​lyán re​pesz​te​ni, ami​ben rá​adá​sul annyi​an ül​nek, mint ha egy ki​-
sebb or​szág fele akar​na az Ál​la​mok​ba emig​rál​ni, nos, ak​kor azt
nagy eséllyel meg​ál​lít​ják.
Csak a mi​hez​tar​tás vé​gett mon​dom.
Kis csa​pa​tunk ál​ta​lá​ban igye​ke​zett messzi​ről el​ke​rül​ni min​den hi​-
va​ta​los szer​vet. Kü​lö​nö​sen mi​ó​ta azt sem tud​hat​tuk, iga​zi​ak​kal
van-e dol​gunk, vagy át​vál​toz​nak Ra​dí​ro​zók​ká, hogy újabb meg​ol​-
dan​dó prob​lé​mák le​gye​nek eb​ben az agya​ment, élet​nek ne​ve​zett,
la​bo​ra​tó​ri​u​mi teszt​ben, ami​ben él​tünk.
– Meg​pat​tan​junk? – kér​dez​te Agyar a vissza​pil​lan​tó​ban vil​lo​gó
fény​szi​ré​nát néz​ve.
– Majd meg​lát​juk – mond​tam, és meg​pró​bál​tam erőt gyűj​te​ni ah​-
hoz, ami ránk vár. Hát​ra​for​dul​tam: – Most meg​ál​lunk, de ha for​ró
lesz a hely​zet, mint a vad​li​bák, ér​tet​té​tek?
Né​mán bó​lin​tot​tak.
– Én Iggy​vel ma​ra​dok – ug​rott hát​ra To​tál.
Agyar ka​vics​zá​por​ral és por​fel​hő​vel kí​sér​ve ügyet​le​nül le​fé​ke​zett
az út szé​lén. Össze​néz​tünk, ami​kor az ál​la​mi rend​őr​ség ko​csi​já​ból
ki​szállt egy egyen​ru​hás nő, és el​in​dult fe​lénk. Ki​nyi​tot​tuk az aj​tó​zá​-
ra​kat, és ug​rás​ra ké​szen vá​ra​koz​tunk.
A rend​őr be​ha​jolt Agyar ab​la​kán, ar​cá​ra ár​nyé​kot ve​tett szé​les ka​-
ri​má​jú ka​lap​ja.
– Jó reg​gelt, uram – mond​ta ba​rát​ság​ta​la​nul. – Tud​ja, mennyi​vel
ment?
Agyar a se​bes​ség​mé​rő​re né​zett, ami az​óta nem moz​dult, hogy
teg​nap éj​jel ki​tol​tuk a sö​tét​be.
– Nem – fe​lel​te őszin​tén.
– Száz​hús​szal, uram – hú​zott elő egy csip​te​tős táb​lát a nő. El​is​me​-
rő​en füttyen​tet​tem egyet.
– A min​de​nit! Nem hit​tem vol​na, hogy ennyi​re ké​pes lesz! Agyar
rám né​zett, és a szám elé kap​tam a ke​zem.
– Lát​hat​nám a jo​go​sít​vá​nyát, az autó for​gal​mi​ját és a biz​to​sí​tá​si
pa​pí​ro​kat? – fon​tos​ko​dott a rend​őr.

267
 For​ró lett a hely​zet. El kel​lett tűn​nünk, ami azt je​len​tet​te, hogy
nem​csak hát​ra kel​lett hagy​nunk kis hib​rid​au​tón​kat, de még a szár​-
nya​in​kat is lát​ni fog​ja, kö​vet​ke​zés​kép​pen meg fog​ja rán​gat​ni a hi​va​-
ta​los szer​vek pók​há​ló​ját, amik igye​kez​nek majd po​kol​lá ten​ni az
éle​tün​ket. Még po​ko​lib​bá.
– Szia! – kö​szönt An​gyal a hát​só ülés​ről.
A rend​őr hát​ra​pil​lan​tott. Mint​ha csak ak​kor vet​te vol​na ész​re,
hogy mi​lyen so​kan va​gyunk, és rá​adá​sul mind gye​re​kek.
Vissza​né​zett Agyar​ra, és szö​get ütött a fe​jé​ben, hogy ta​lán ő sem
elég idős ah​hoz, hogy jo​go​sít​vá​nya le​hes​sen.
– Maga ide​va​ló​si? Ez a Flo​ri​da elég la​pos, nem? – te​rel​te ma​gá​ra
is​mét a fi​gyel​met egy pil​la​nat​ra An​gyal.
– Meg​ten​né, hogy ki​száll a ko​csi​ból, uram? – kér​dez​te Agyar​tól a
rend​őr​nő.
– Ah​hoz ké​pest, hogy ősz van, elég me​leg van itt – foly​tat​ta An​-
gyal. – Tisz​ta strand​idő.
A rend​őr​nő új​ból An​gyal​ra né​zett, és most úgy is ma​radt. El​for​dí​-
tot​tam a fe​jem. Már megint be​le​fu​tot​tam az An​gyal-va​la​mi-rosszat-
mű​vel-a-jó-ügy-ér​de​ké​ben do​log​ba, és nem tud​tam, ho​gyan re​a​gál​-
jak.
Úgy dön​töt​tem, ha​gyom, hadd fe​jez​ze be, az​tán ké​sőbb majd
meg​lec​kéz​te​tem. Így mind​ket​ten jól já​runk.
– Tud​ja, si​et​nénk – mond​ta An​gyal ked​ve​sen.
– Si​et​tek – is​mé​tel​te a rend​őr​nő üres te​kin​tet​tel.
– Mi len​ne, ha el​en​ged​ne ben​nün​ket – foly​tat​ta An​gyal -, és... ta​-
lán azt is el​fe​lejt​het​né, hogy va​la​ha lá​tott ben​nün​ket?
– El is en​ged​het​lek ben​ne​te​ket. – is​mé​tel​te a rend​őr​nő. Hát​bor​-
zon​ga​tó volt még néz​ni is.
– Soha nem lá​tott ben​nün​ket, és nem lát​ta ezt a ko​csit sem –
mond​ta An​gyal. – Más​hol van most dol​ga, el kell si​et​nie.
A rend​őr vissza​né​zett a ko​csi​já​ra.
– Men​nem kell. Más​hol van most dol​gom.
– Rend​ben – fe​jez​te be An​gyal. – Kösz!
És már ro​bog​tunk is to​vább. Egy lo​pott au​tó​ban egy hat​éves
lánnyal, aki te​le​pa​ti​ku​sán ké​pes irá​nyí​ta​ni má​so​kat. Azt hi​szem,
nem ez a nyu​ga​lom defi​ní​ci​ó​ja.
An​gyal né​hány ki​lo​mé​ter után szó​lalt meg újra:
– Nem tu​dom, em​be​rek, de nem az len​ne a leg​jobb, ha én len​nék a

268
fő​nök?
– Ak​kor én meg a má​sod​ka​pi​tány! – csat​la​ko​zott To​tál.
– Ja, per​sze, te tény​leg min​dig a fel​adat​ra kon​cent​rálsz – gú​nyo​ló​-
dott Gá​zos. – Leg​alább​is ad​dig, amíg egy nyúl át nem sza​lad előt​-
ted.
– Vi​gyázz a nyel​ved​re! – me​redt rá To​tál.
– Ska​cok! – szól​tam rá​juk. – Fi​gyelj, An​gyal​kám, na​gyon ked​ves
vagy, hogy át​ven​néd a fel​ada​to​mat, de hidd el, egész jól el​bol​do​gu​-
lok, oké? Ne ag​gódj emi​att!
– Ha te mon​dod – mond​ta An​gyal a hom​lo​kát rán​col​va, de mint​-
ha nem si​ke​rült vol​na meg​győz​nöm.
Mi a csu​da üt​he​tett ebbe a lány​ba?

269
 120.
TA​LÁN MÁR EM​LÍ​TET​TEM, mi​lyen csi​ga​las​sú az au​tó​zás a re​-
pü​lés​hez ké​pest. A le​ve​gő​ben nin​cse​nek stop​lám​pák, és más re​pü​lő
mu​tán​sok sem okoz​nak for​gal​mi du​gó​kat. Vi​szont a ko​csi bel​se​jé​-
ben vi​szony​la​gos ta​ka​rás​ban vol​tunk.
– Szó​val... – né​zett Agyar a nagy ka​puk​ra.
– Itt vol​nánk – fe​lel​tem.
Majd​nem há​rom​órá​nyi óva​to​san las​sú, ám még​is ve​se​rá​zó uta​zás
és egy gyors ka​já​lás után vég​re meg​ér​kez​tünk az Itex köz​pont​já​hoz.
Ve​lünk szü​le​tett ösz​tö​nünk​nek és ki​vé​te​les de​duk​tív ké​pes​sé​ge​ink​-
nek kö​szön​he​tő​en el​ta​lál​tunk a hely​re, ahol ta​lán ka​punk né​hány
vá​laszt a kér​dé​se​ink​re.
De​duk​tív ké​pes​sé​ge​in​ken azt ér​tem, hogy az au​tó​pá​lyán kö​vet​ni
tud​tuk az „Itex – 398. ki​já​rat" fel​ira​tú táb​lá​kat.
Most a ma​gas vas​ka​pu​kat és a pro​fesszi​o​ná​lis kert​épí​tést cso​dál​-
tuk.
– Se​hol egy szö​ges​drót ke​rí​tés.
– Vagy egy fegy​ve​res őr – mond​ta Böki. – Bár az a kis őr​bó​dé elég
cuki.
Az egész annyi​ra szo​kat​lan volt, hogy a fe​jem​ben vil​log​ni kezd​tek
a kis pi​ros lám​pák. Et​től a hely​től kel​lett meg​vé​de​nem a vi​lá​got? Itt
dől el a sor​som?
Az őr​ház​ból egy mo​soly​gó, egyen​ru​hás férfi lé​pett ki. Nem volt
nála pus​ka vagy más lát​ha​tó fegy​ver.
– A tú​rá​ra jöt​te​tek? – kér​dez​te vi​dá​man.
– Ööö... igen – mond​ta Agyar a kor​mányt mar​ko​lász​va.
– Saj​ná​lom, de az utol​só négy​kor in​dult – mond​ta az őr. – Gyer​tek
vissza hol​nap! A tú​rák min​den egész órá​ban in​dul​nak az elő​csar​-
nok​ból – mu​ta​tott át a ka​pun egy na​gyobb épü​let​re.
– Rend​ben – rak​ta a Lánc​fű​ré​szest rük​verc​be Agyar. – Kö​szön​jük!
El​pá​lyáz​tunk, de amíg tud​tuk, fi​gyel​tük az őrt. Nem lát​tuk, hogy
va​la​ki​vel be​szélt vol​na, vagy be​le​szólt vol​na az adó-ve​vő​jé​be. Fura.
Vál​la​mat nyom​ni kezd​te a meg​ne​vez​he​tet​len ret​te​gés. Nem vol​tam
hü​lye. Azo​kat a srá​co​kat azért küld​ték, hogy át​ad​ja​nak egy üze​ne​-
tet. Hogy meg​ta​lál​juk az Ite​xet. Előbb vagy utóbb ki​de​rül majd, mi​-
ért kel​lett ide​jön​nünk, és fo​gad​junk, hogy nem lesz ben​ne kö​szö​net!

270
 A Hang már túl rég​óta hall​ga​tott, és szin​te – de csak szin​te – sze​-
ret​tem vol​na, hogy meg​szó​lal​jon. Pél​dá​ul el​ejt​he​tett vol​na né​hány
cél​zást, hogy mi​hez is fog​junk.
De eszem​ben sem volt meg​kér​dez​ni tőle.

271
 121.
OKÉ, IGGY, MOST TE JÖSSZ! – nyom​tam a ke​zé​be egy kis sam​-
po​nos fla​kont. – Nem fo​ga​dom el azt a ki​fo​gást, hogy nem látsz,
azért ma​rad​tál ret​kes!
Iggy meg​fog​ta a sam​pont, és Gá​zos a für​dő​szo​ba aj​ta​ja felé ve​zet​-
te.
A ha​jam még min​dig vi​zes volt, át​áz​tat​ta a vál​la​mon a pó​lót. Be​-
hú​zód​tunk az Al​ko​nyat Mo​tel min​den fény​űzést nél​kü​lö​ző egyik
lyu​ká​ba. Az a faj​ta pan​zió volt ez, ami​nek min​den egyes szo​bá​já​ban
va​la​mi gya​nús üz​let folyt. Anne háza óta nem fü​röd​tünk, és az Al​-
ko​nyat egy fi​ze​tős mo​so​dá​val is ke​cseg​te​tett. Ép​pen ak​kor tér​tem
vissza az utol​só adag me​leg, szá​raz és tisz​ta ru​há​val, amit az egyik
fran​cia​ágy​ra dob​tam.
Majd​nem em​ber​nek érez​tem ma​gam.
Ez vicc volt. Re​mé​lem, ész​re​vet​ted!
Böki, Gá​zos, An​gyal és To​tál a má​sik ágyon té​véz​tek, és ki​tárt
szár​nya​i​kat szel​lőz​tet​ték. Le​ül​tem, és né​hány tisz​ta ru​hát dob​tam
Agyar​nak.
– Hol​nap Itex? – kér​dez​te ru​ha​haj​to​ga​tás és pa​ko​lás köz​ben.
– Ta​láld ki, ki gyár​tot​ta a mo​só​port? Ta​láld ki, ki​nek a kút​já​nál
tan​kol​tunk? Ki csi​nál​ta az üdí​tőt, amit it​tál? – Most, hogy rá​állt a
sze​mem, az Itex emb​lé​má​ját lát​tam min​den​hol. Egé​szen el​ké​pesz​tő
volt: egy vál​la​lat, ami úgy tűnt, az em​be​ri élet min​den te​rü​le​tét be​-
há​lóz​za. Ed​dig nem is gon​dol​tunk erre, ész​re sem vet​tük.
Agyar né​mán fel​tar​tot​ta Gá​zos far​mer​ját. A fe​ke​te cím​kén az Itex
név állt.
– Ez elég ag​gasz​tó – mond​tam foj​tott han​gon.
– Te mar​ha! – ki​a​bált To​tál a té​vé​nek. – A vö​rös az! A vö​rös!
– Hogy ott van​nak min​den​hol, az egy do​log – foly​tat​tam za​var​ta​-
la​nul. – De ami még en​nél is rosszabb, hogy mi​nél in​kább eről​te​tem
az agyam, an​nál in​kább úgy em​lék​szem, hogy egész ed​di​gi éle​tünk​-
ben is ott vol​tak! Em​lék​szem, hogy An​gyal Itex tá​pot ivott egy Itex
cu​mis​üveg​ből, mi​köz​ben Itex pe​len​ká​ban volt! Es​kü​szöm, mint​ha
át​vet​ték vol​na a vi​lág fö​lött az irá​nyí​tást!
– Va​la​ki azért ész​re​vet​te – mond​ta las​san Agyar, mi​köz​ben Iggy
egyik pó​ló​ját haj​to​gat​ta. – Va​la​ki az Is​ko​lá​ban leg​alább ti​zen​négy

272
év​vel ez​előtt ész​re​vet​te. És lét​re​ho​zott té​ged, hogy meg​ál​lítsd őket.
Megint be​le​nyom​ták a sor​som​ba az or​ro​mat.
– Lét​re​hoz​tak ben​nün​ket.
– El​ső​sor​ban té​ged. Azt hi​szem, mi csak a ma​ra​dék va​gyunk. –
Agyar na​gyon tény​sze​rű​en be​szélt, de a gon​do​lat szí​ven ütött.
– Szá​mom​ra nem vagy​tok „ma​ra​dé​kok" – vág​tam be egy rö​vid​-
nad​rá​got a há​ti​zsák​ba.
Agyar rám vil​lan​tot​ta rit​ka, futó mo​so​lyát.
Ko​rán lám​pát ol​tot​tunk, az​tán csak ál​mat​la​nul fe​küd​tem a pad​-
lón, és az Ite​xen gon​dol​koz​tam, a vál​la​la​ton, ami le​het, hogy ha​za​-
vág​ja a föl​det. Ne​kem az a kül​de​té​sem, hogy meg​ment​sem a vi​lá​-
got. Szó​val va​la​hogy el kell bán​nom az Itex​szel: csi​nál​nom kell va​-
la​mit, ki​ta​lál​nom va​la​mit, meg​aka​dá​lyoz​nom, hogy meg​te​gye​nek
va​la​mit.
Ah​hoz ké​pest, hogy ez a sor​som, meg​le​he​tő​sen kö​dös volt az
egész. Mint​ha az lett vol​na a fel​ada​tom, hogy másszam meg a Ki​li​-
man​dzsá​rót, de se tér​ké​pet, sem fel​sze​re​lést nem kap​tam vol​na hoz​-
zá. És köz​ben még öt má​sik em​ber​re is vi​gyáz​nom kel​lett. Túl sok
te​her nyom​ta a vál​lam, és bár a csa​pa​tom​mal vol​tam, meg​le​he​tő​sen
ma​gá​nyos​nak érez​tem ma​gam. Ab​ban a re​mény​ben csuk​tam le a
sze​mem, hogy hol​nap majd oko​sabb le​szek.
De ha​ma​ro​san ki​de​rült, hogy a „hol​nap" csak ko​rom​sö​té​tet,
össze​kö​tö​zött ke​ze​ket és lá​ba​kat, és be​ra​gasz​tott szá​jat tar​to​gat szá​-
mom​ra.

273
 122.
EN​GED​JE​NEK EL! Az agyam pi​he​nő ál​la​pot​ról egy pil​la​nat alatt
vész​üzem​mód​ba kap​csolt. Hát​ra​fe​szí​tet​tem a ge​rin​ce​met, és el​lök​-
tem ma​gam a pad​ló​tól, mi​köz​ben meg​pró​bál​tam szét​sza​kí​ta​ni a kö​-
te​le​i​met, de meg sem moz​dul​tak. Gon​dol​kozz, Max! Gon​dol​kozz! Meg
tu​dod ol​da​ni ezt a hely​ze​tet! Nem kap​hat​nak el ilyen könnyen!
A si​kol​tá​so​mat el​nyom​ta a szá​jam​ra ra​gasz​tott sza​lag. Meg​pör​-
dül​tem, hogy le​lök​jek vagy össze​tör​jek va​la​mit, ami​vel zajt csi​nál​-
ha​tok. Nem akar​tam el​hin​ni, hogy a töb​bi​ek fel sem éb​red​tek erre –
ál​ta​lá​ban a bol​ha​kö​hin​tés​re is fel​éb​re​dünk. Le​het, hogy va​la​mi tör​tént
ve​lük...
Két nagy, sö​tét alak ha​jolt fö​lém, és meg​pró​bál​tak fel​emel​ni, de
nem hagy​tam ma​gam. Egyi​kük​nek si​ke​rült a gyom​rá​ba tér​del​nem,
de nem sok​ra men​tem vele. A má​sik egy​sze​rű​en rám ült, és ki​szo​rí​-
tot​ta be​lő​lem a szuszt. Ki​dül​ledt szem​mel szív​tam a le​ve​gőt az or​-
ro​mon ke​resz​tül, úgy érez​tem, mind​járt meg​ful​la​dok.
Na​gyon ré​gen nem vol​tam ennyi​re ma​ga​te​he​tet​len, és ez fel​dü​hí​-
tett. Min​den gon​do​lat ki​szö​kött a fe​jem​ből, és át​vet​ték he​lyü​ket a
vad, ál​la​ti​as ösz​tö​nök. Az éle​te​mért küz​döt​tem, ké​szen áll​tam arra,
hogy meg​öl​jem a fog​va​tar​tó​i​mat, vagy bár​mit meg​te​gyek az élet​-
ben ma​ra​dás ér​de​ké​ben.
Zi​hál​tam, és néma si​kol​tás​sal tép​des​tem a vég​tag​ja​i​mon a kö​te​let,
de hi​á​ba, ugyan​olyan ki​szol​gál​ta​tott ma​rad​tam.
Kép​te​len arra, hogy meg​ál​lít​sam a fe​jem felé kö​ze​le​dő fe​ke​te
csuk​lyát, kép​te​len arra, hogy ne lé​le​gez​zem be azt az éme​lyeg​te​tő​en
édes sza​got, kép​te​len arra, hogy meg​őriz​zem az ön​tu​da​tom, és ne
zu​han​jak abba a mély, hi​deg sö​tét​ség​be, ahol nem volt sem fé​le​lem,
sem fáj​da​lom, csak a nagy bü​dös sem​mi.
Ja, és egy igen kel​le​met​len do​log​ról majd​nem el​fe​led​kez​tem.
Egy na​gyon kel​le​met​len do​log​ról, ha nem té​ve​dek. Ami​kor el​ra​-
bol​tak, ott volt a szo​bá​ban a má​sik Max is.
És at​tól tar​tok, hogy a csa​pat​tal is ma​radt.

274
 123.
MI​U​TÁN AZT A SE​LEJT-MA​XET a Ra​dí​ro​zok el​ta​ka​rí​tot​ták a
mo​tel​ből, gyor​san le​fe​küd​tem a he​lyé​re, és ma​gam​ra húz​tam a le​-
pe​dőt. Az​zal a tu​dat​tal huny​tam le a sze​mem, hogy egy per​cet sem
fo​gok alud​ni.
Annyi​ra iz​ga​tott vol​tam – vég​re-vég​re meg​tör​tént! Ki​zárt do​log,
hogy alud​ni tud​jak... Le a régi Max​szel, és él​jen az új, to​vább​fej​lesz​-
tett Max! Min​den a terv sze​rint ment.
– Vááá! – ka​pá​lóz​va éb​red​tem, mert azt ál​mod​tam, hogy va​la​ki
szi​vaccsal tör​li az ar​co​mat.
A ke​zem va​la​mi sző​rös​be üt​kö​zött, és érez​tem, hogy odébb ug​rik.
Ak​kor ju​tott csak eszem​be: ezek​nek ku​tyá​juk is van. Biz​to​san meg​-
nyalt. Fúj!
Las​san pis​log​tam, majd kör​be​néz​tem.
A le​pat​tant mo​tel​szo​ba a nap​pa​li fény​ben még her​vasz​tób​ban né​-
zett ki, mint éj​sza​ka.
– Max? – Fel​néz​tem, és egy kis, sző​ke srác (Gá​zos, ezt a hü​lye ne​-
vet!) ha​jolt fö​lém.
– Ööö... Mi van? – kér​dez​tem.
– Az van, hogy éhes va​gyok.
Szín​pa​da​ra! Most min​den​ki meg​néz​he​ti, mi​lyen hi​te​le​sen ala​kí​-
tom Ma​xi​mum Ride-ot.
– Oké – ká​szá​lód​tam fel, mert egé​szen el​macs​ká​sod​tam a pad​lón
al​vás​tól. Most, hogy elő​ször lát​tam őket ilyen kö​zel​ről, ne​héz volt
meg​áll​nom, hogy ne bá​mul​jak kí​ván​csi​an a ké​pük​be. Tény​leg na​-
gyon kü​lön​böz​tek a Ra​dí​ro​zók​tól, de még Ari​tól is, ne​héz le​he​tett
ne​kik ilyen po​fá​val élni.
– Szó​val reg​ge​li... – mond​tam, és meg​pró​bál​tam em​lé​kem​be idéz​-
ni, mit kell ilyen​kor csi​nál​nom. – A ku​tyát... nem kel​le​ne meg​pi​sil​-
tet​ni?
– Már túl va​gyunk raj​ta – mond​ta a leg​tör​péb​bik. An​gyal. Ol​dal​ra
dön​tött fej​jel né​zett rám, én meg rá​vi​gyo​rog​tam. A kis szar​há​zi.
Nem ér​het​tem fel és​szel, ho​gyan ma​rad​ha​tott Max ezek​kel a sze​-
ren​csét​le​nek​kel. Es​kü​szöm, job​ban járt vol​na, ha le​ráz​za őket. Ezek
csak pú​pok a há​tán, amik a föld​re húz​zák. Ré​gen le kel​lett vol​na va​-
kar​nia őket ma​gá​ról. De ez az ő nagy gyen​gé​je: hogy szük​sé​ge volt

275
a né​zők​re, erre a kis ra​jon​gó​tá​bor​ra. Szük​sé​ge volt va​la​ki​re, aki
meg​fog​ja a ke​zét, és el​mond​ja neki, mi​lyen nagy​sze​rű is ő.
A lé​nyeg, hogy a sa​rok​ban volt egy kis kony​ha​fé​le​ség, oda​men​-
tem, és fel​dob​tam egy ser​pe​nyőt a for​ró fő​ző​lap​ra.
– Oké, mit szól​ná​tok egy kis to​jás​hoz? – néz​tem be a mi​ni​hű​tő​-
szek​rény aj​ta​ján.
– Mi​ért? Csak nem süt​ni fogsz?
Meg​for​dul​tam, és Agyar​ral, egy idő​sebb, sö​tét hajú srác​cal ta​lál​-
tam szem​ben ma​gam.
– Nem vagy​tok éhe​sek?
– Annyi​ra azért nem – mo​tyog​ta Gá​zos.
Nem ér​tet​tem. A má​sik idő​sebb fiú, az a tej​föl​rek​lám, fel​állt.
– Bízd rám! Gá​zos, önts gyü​mölcs​le​vet! Böki, a tá​nyé​ro​kat!
– De te vak vagy – mond​tam. Hogy tud​na főz​ni? Ezek szó​ra​koz​-
nak ve​lem?
– Nem mon​dod, hogy én vak va​gyok? – mond​ta a lan​ga​lé​ta srác
(Iggy) gú​nyo​san. Fél​re​lö​kött, és el​kez​dett ser​te​per​tél​ni a tűz​hely
mel​lett. – Ki kér rán​tot​tát?
– Én – emel​te fel Böki a ke​zét. Elő​vett né​hány pa​pír​tá​nyért, és le​-
tet​te őket a ro​zo​ga mű​anyag táb​lás asz​tal​ra.
Hop​pá. Le​het, hogy a fő​zés nem fő​nök​höz mél​tó do​log. Gyor​san
ki​ta​lá​lok va​la​mit, ami​től na​gyon fon​tos​nak tűn​he​tek.
– Böki! Ide hoz​zám haj​fé​sü​lés​re! – túr​tam az egyik há​ti​zsák​ba fésű
után. – Sze​rin​tem a leg​jobb len​ne, ha copf​ba köt​nénk, mert az
annyi​ra ki​emel​né a sze​med.
Böki – egy újabb idi​ó​ta név – rám bá​mult.
– Te meg aka​rod csi​nál​ni a fri​zu​rám?!
– Igen. – Anyám! Mit csi​nál ez a Max egész nap, ha sem ka​ját nem
főz, sem cop​fot nem köt. Le​het, hogy csak ül a fe​ne​kén, és pa​ran​-
csol​gat? – Hé! Le​fe​lé az ágy​ról! – cset​tin​tet​tem az uj​jam​mal a ku​tya
felé, ami rám né​zett.
– Mi​ért nem ül​het az ágy​ra? – kér​dez​te An​gyal.
– Mert azt mond​tam, és kész! – fe​lel​tem, és el​kezd​tem fé​sül​ni
Böki ha​ját.
Nagy csend lett. Fel​néz​tem, és lát​tam, hogy a má​sik négy mu​táns
kö​lyök csak bá​mul rám. Na, jó, a vak nem. De az is fe​lém for​dí​tot​ta
a ké​pét, ami elég hát​bor​zon​ga​tó volt.
– Most mi van?

276
277
 124.
AZ UTOL​SÓ DO​LOG, AMI​RE EM​LÉ​KEZ​TEM, hogy ép​pen el​ra​-
bol​nak a ho​tel​ből. Nem. A leg​utol​só do​log, ami​re em​lé​kez​tem, a
má​sik Max volt. Mi tör​tént? A he​lyem​be lé​pett? Mi​ért?
De per pil​la​nat azt sem tud​tam, éb​ren va​gyok-e, vagy ál​mo​dom,
élek-e, vagy ha​lott va​gyok. Pis​log​tam egyet, az​tán még egyet, de
ma​radt a komp​lett sö​tét​ség: se egy ho​má​lyos for​ma, se egy fény​-
pont. Mi​vel Iggyt le​szá​mít​va mind jól lát​tunk a sö​tét​ben, et​től a
vak​sö​tét​től meg​fa​gyott az ere​im​ben a vér.
Le​het, hogy meg​va​kul​tam, mint Iggy? Le​het, hogy kí​sér​le​tez​tek a
sze​mem​mel?
Egy​ál​ta​lán hol va​gyok? Arra em​lék​szem, hogy meg​kö​töz​tek, és
be​töm​ték a szám. Az​tán el​vesz​tet​tem az esz​mé​le​tem. Most meg itt
va​gyok, csak azt nem tud​tam, hol a fe​né​ben van ez az „itt".
És hol a csa​pat? Egyi​kük sem éb​redt fel, amíg el​ra​bol​tak. El​ká​bí​-
tot​ták őket? Vagy va​la​mi rosszabb? Jól van​nak? Meg​pró​bál​tam fel​-
ül​ni, de mint​ha a le​ve​gő​ben lóg​tam vol​na – nem tud​tam le​ten​ni a
lá​bam, nem tud​tam el​lök​ni ma​gam. Ned​ves​sé​get érez​tem. Meg tud​-
tam érin​te​ni az ar​com. A ha​jam ned​ves volt.
Ki​nyúj​tot​tam a ke​zem, de a sem​mi​ben ta​po​ga​tóz​tam. Mint​ha víz
lett vol​na kö​rü​löt​tem, vagy ilyes​mi, de nem le​he​tett ren​des víz,
mert fenn​tar​tott.
Egy újabb nye​lés és pis​lo​gás után kezd​tem újra pá​nik​ba esni. Hol
a csa​pa​tom? Hol va​gyok én? Mi fo​lyik itt? Meg​hal​tam? Ha meg​hal​-
tam, ak​kor na​gyon be​pöc​ce​nek, mert egy órá​ig nem bí​rom ki eb​ben
a vég​te​len sem​mi​ben, nem​hogy az örök​ké​va​ló​sá​gig! Ed​dig sen​ki
sem mond​ta ne​kem, hogy a ha​lál dög​unal​mas.
A szí​vem ka​la​pált, zi​hál​tam, a bő​röm visz​ke​tett, ahogy a vér az
iz​ma​im​ba és a fon​tos szer​ve​im​be áram​lott: üss vagy huss! Er​ről
eszem​be ju​tott va​la​mi. Ki​nyi​tot​tam a szár​nyam, de nem érez​tem
sem​mit. Ré​mül​ten hát​ra​kap​tam, és meg​ta​lál​tam a vas​tag hul​lá​mok​-
ban la​poc​kám​hoz csat​la​ko​zó, erős szárny​iz​ma​i​mat. A szár​nya​im
meg​vol​tak. Csak nem érez​tem őket.
Ér​zés​te​le​ní​tet​tek? Meg​ope​rál​tak? Min​den erőm​mel meg​pró​bál​-
tam meg​moz​dul​ni, és ide-oda do​bál​tam ma​gam a sö​tét​ben, de to​-
vább​ra sem érez​tem sem​mit.

278
 Na​gyon rossz hír.
Hol a fe​né​ben va​gyok?
Pró​bálj meg​nyu​god​ni. Csil​la​podj! Szedd össze ma​gad! Ha meg​hal​tál, ha​-
lott vagy, nem vál​toz​tat​hatsz raj​ta. Ha nem vagy ha​lott, ak​kor kon​cent​rál​-
nod kell, hogy ki​szök​hess, hogy meg​ment​hesd a töb​bi​e​ket, és hogy min​den
dü​hö​det a fog​va​tar​tód​ra ereszd...
Tel​je​sen egye​dül vol​tam. Nem em​lék​szem, mi​kor vol​tam ennyi​re
egye​dül. Ha egy füg​gő​ágy​ban len​nék a ten​ger​par​ton, és egy italt
szo​po​gat​nék, ami​be egy kis nap​er​nyőt rak​tak, és tud​nám, hogy a
csa​pat rend​ben van, biz​ton​ság​ban, és min​den cso​dás, ak​kor tel​je​sen
oda​len​nék a do​log​tól. Egye​dül, min​den fe​le​lős​ség nél​kül la​zít​hat​-
nék – maga len​ne a va​ló​ra vált álom.
Ehe​lyett egye​dül vol​tam a sö​tét​ség​gel, a fé​le​lem​mel és a bi​zony​ta​-
lan​ság​gal. Szó​val hol is va​gyok?
Le​het, hogy jobb, ha nem tu​dod.
A Hang. Ak​kor még​sem va​gyok annyi​ra egye​dül. A Hang ve​lem
van.
– Tu​dod, hogy hol va​gyok? – kér​dez​tem han​go​san. A han​gom a
sö​tét sem​mi​be hullt.
Igen.
– Ak​kor ki vele! Biz​to​san tud​ni aka​rod?
– Ó, nem! Imá​dom a bi​zony​ta​lan​sá​got! – csat​tan​tam fel. – Ezért
nincs rád szük​sé​gem! Mondd már el, te sze​mét!
Egy izo​lá​ló​tar​tály​ban vagy. Egy in​ger​meg​vo​ná​sos ka​bin​ban. Hogy pon​-
to​san hol, azt én sem tu​dom.
– Te jó ég! Iga​zad volt. Jobb lett vol​na, ha nem tu​dom!
Egy izo​lá​ló​tar​tály. Sem​mi, csak én, a to​tál szét​cse​szett tu​da​tom
meg a Hang. Jó, ha tíz per​cig bí​rom ezt, az​után tel​je​sen be​kat​ta​nok.
A fe​hér kö​pe​nye​se​ket is​mer​ve akár egy-két évig is itt tart​hat​nak,
hogy ta​nul​má​nyoz​zák, ho​gyan re​a​gá​lok.
Meg kel​lett hal​nom. De sür​gő​sen.

279
 125.
CSAK​HOGY MA​XI​MUM RIDE VA​GYOK. Vagy​is nem lesz az
olyan egy​sze​rű.
Per​sze hogy nem. Az éle​tem so​ha​sem fog egy ké​nyel​mes, fáj​da​-
lom​men​tes meg​ol​dás​sal elő​áll​ni, ami​kor a prob​lé​ma a bi​zony​ta​lan​-
ság és egyéb föl​di kí​nok vég​te​len fáj​dal​má​vá na​gyít​ha​tó.
Fo​gal​mam sincs, med​dig vol​tam a tar​tály​ban. Le​het​tem csak tíz
per​cig, de tíz év​nek ér​ző​dött. Egy egész élet​nek. Ta​lán alud​tam is.
Azt tu​dom, hogy hal​lu​ci​nál​tam. Újra és újra „fel​ri​ad​tam", hogy a
csa​pat​tal ta​lál​jam ma​gam a col​or​adói há​zunk​ban, vagy a New
York-i met​ró​alag​út​ban, vagy az Al​ko​nyat Mo​tel​ben. Újra lát​tam
Ella Mar​ti​nezt és a ma​má​ját, ahogy in​te​get​nek ne​kem.
Azt hi​szem, egy ki​csit sír​tam is.
Gya​kor​la​ti​lag az összes gon​do​lat, amit éle​tem​ben gon​dol​tam, egy
gép​fegy​ver​so​ro​zat gyor​sa​sá​gá​val vé​gig​kat​to​gott a fe​jem​ben. Min​-
den em​lé​ket, min​den színt, min​den ízt, min​den ér​zést új​ra​él​tem a
lá​zas el​mém​ben. Ad​dig ost​ro​mol​tak a gon​do​la​tok, az em​lé​kek, az
ál​mok és a re​mé​nyek vé​get nem érő hul​lá​mai, hogy a vé​gén már azt
sem tud​tam, mi tör​tént meg va​ló​ság​ban, mi az, amit csak ál​mod​-
tam, és mi az, amit csak fil​men lát​tam, vagy könyv​ben ol​vas​tam.
Már ab​ban sem vol​tam biz​tos, hogy Max va​gyok, hogy szár​nya​im
van​nak, és hogy tény​leg van egy csa​lá​dom hoz​zám ha​son​ló ma​dár​-
köly​kök​ből.
Sem​mi sem volt va​ló​sá​gos azon kí​vül, hogy a tar​tály​ban va​gyok.
De ta​lán még az sem.
Azt hi​szem, éne​kel​get​tem egy da​ra​big. Be​szél​tem. Az​tán vé​gül
azt is ab​ba​hagy​tam. Fur​csa mó​don nem érez​tem sem éh​sé​get, sem
szom​jú​sá​got. Sem​mi sem fájt, sem​mi sem volt kel​le​mes.
Ami​kor a tar​tály fe​de​lét vég​re fel​nyi​tot​ták, a be​ára​dó fény a vi​lág
leg​rosszabb, leg​fáj​dal​ma​sabb kín​zá​sá​nak ha​tott.

280
 126.
FEL​SI​KOL​TOT​TAM, de a han​gom annyi​ra han​gos volt, annyi​ra
bán​tot​ta a fü​le​met, hogy azon​nal el​hall​gat​tam. Pis​log​tam a va​kí​tó
fény​től, az​tán mag​zat​póz​ba ku​po​rod​tam. Nagy ke​zek ra​gad​tak
meg, és fel​rán​tot​tak. Ennyi ér​zé​ke​lés​men​te​sen el​töl​tött idő után már
egy pusz​ta érin​tés is ki​csap​ta a biz​to​sí​té​kot az agyam​ban.
Egy ágy​ra fek​tet​tek, és be​ta​kar​tak. Kész szen​ve​dés volt, hogy bár​-
mi a bő​röm​höz ért. Össze​húz​tam ma​gam, és hosszú, hosszú ide​ig
nem moz​dul​tam.
Vég​re el​kezd​tek ke​vés​bé fáj​ni az ér​zé​ke​lé​sek. Rés​nyi​re ki​nyi​tot​-
tam a sze​mem. Még min​dig bán​tot​ta a fény, de a re​ti​nám leg​alább
már nem akart ki​ég​ni.
– Max? – A halk sut​to​gás​tól min​den ér​zék​szer​vem fel​éb​redt, és
fáj​dal​mas bor​zon​gás fu​tott vé​gig a ge​rin​ce​men. Meg​fe​szül​tem, és
be​huny​tam a sze​mem. Töb​bé nem tud​tam, ho​gyan kell fut​ni, ho​-
gyan kell el​me​ne​kül​ni, ho​gyan kell küz​de​ni.
Vissza akar​tam ke​rül​ni a tar​tály ál​dott sö​tét​sé​gé​be, csend​jé​be és
sem​mi​jé​be.
– Max, hogy vagy?
Mennye​i​en — gon​dol​tam hisz​té​ri​ku​san. – Cso​dá​sán. Soha job​ban!
– Max, nincs szük​sé​ged va​la​mi​re?
Ez annyi​ra kép​te​len kér​dés volt, hogy el​mo​so​lyod​tam raj​ta.
– Fel kell ten​nem né​hány kér​dést – sut​to​gott to​vább a hang. –
Tud​nom kell, hová tart a csa​pat! És hogy mi tör​tént Vir​gi​ni​á​ban.
Et​től kis​sé ma​gam​hoz tér​tem. Né​hány szi​nap​szis leg​alább össze​-
állt az agyam​ban. Le​húz​tam az ar​com​ról a ta​ka​rót, és ki​ku​kucs​kál​-
tam.
– Tu​dod te, mi tör​tént Vir​gi​ni​á​ban – mond​tam. A han​gom vé​kony
volt, és úgy nyi​kor​gott, mint egy rozs​dás vas​ka​pu. – Te is ott vol​tál,
Jeb.
– Csak a vé​gé​re ér​tem oda, ara​nyom – mond​ta Jeb na​gyon hal​kan.
A pad​lón tér​delt, az ágy mel​lett, amin fe​küd​tem.
– Nem tu​dom, mi tör​tént előt​te, ho​gyan hul​lott min​den szét. Nem
tu​dom, hová tart a csa​pat, ahogy azt sem, mit for​gatsz a fe​jed​ben.
Most már tíz szá​za​lé​kig ön​ma​gam vol​tam.
– Jeb, at​tól tar​tok, meg kell ta​nul​nod tu​dat​lan​ság​ban élni – ka​cag​-

281
tam fel hal​kan. Mint​ha egy macs​ka ök​len​de​zett vol​na.
– Ez az én Ma​xem! – mond​ta el​fo​gó​dot​tan. – Az utol​só pil​la​na​tig
ke​mény. Annyi min​de​nen át​men​tél, és még​is jobb for​má​ban vagy,
mint bár​ki más len​ne a he​lyed​ben. De most már tény​leg el kell fo​-
gad​nod, hogy ne​ked kell meg​men​te​ned a vi​lá​got!
– Eset​leg le​het róla szó – nyi​ko​rog​tam. Most már elég​gé ma​gam​-
hoz tér​tem ah​hoz, hogy tény​leg mé​reg​be gu​rul​jak.
Jeb kö​ze​lebb ha​jolt. Ki​nyi​tot​tam a sze​mem, és a ké​pé​be bá​mul​-
tam, abba az is​me​rős arc​ba, ami egy​kor csak jót je​len​tett szá​mom​ra.
Most meg csak rosszat.
– Max, kér​lek – sut​tog​ta. – Kér​lek, csak játszd vé​gig! Ki akar​nak
ik​tat​ni. Azt hi​szik, ve​szett ügy vagy.
– Ki?
– Az Itex. Ad​dig tar​ta​nak itt, amíg ki​pró​bál​ják a leg​újabb, leg​na​-
gyobb ta​lál​má​nyu​kat. Azt akar​ják, hogy a fe​jed után menj, és ne a
szí​ved irá​nyít​son, Max. Sze​ret​tem vol​na ezt meg​ta​ní​ta​ni ne​ked, de
úgy lát​szik, cső​döt mond​tam. Meg akar​nak tör​ni a tar​tály​ban. De te
tö​rődsz a dol​gok​kal és az em​be​rek​kel, Max. Mint én. Kér​lek, ne te​-
gyél ér​tel​met​len​né min​dent, ami ed​dig tör​tént! Ne adj rá okot, hogy
ki​ve​gye​nek a bu​li​ból, és más​sal kezd​jék újra! Mu​tasd meg ne​kik,
hogy té​ved​tek! Hogy meg tu​dod csi​nál​ni!
– Meg​mu​ta​tom ne​kik, hogy ki tu​dom tép​ni a lé​pe​det az or​ro​don
ke​resz​tül – mond​tam el​ha​ló han​gon.
– Bat​chelder! – Hir​te​len egy mély hang szó​lalt meg mö​göt​tünk. –
Ma​gá​nak ide ti​los be​lép​ni!
Va​la​mi el​áll​ta a fényt, az​tán le​re​pült ró​lam a ta​ka​ró, egy kéz meg​-
ra​ga​dott, és már do​bott is vissza abba a ször​nyű tar​tály​ba.

282
 127.
ÖT NYO​MO​RÉK MU​TÁNST VE​ZET​TEM az ár​nyé​kok közt az
Itex U felé.
– Erre! – haj​tot​tam fél​re egy bok​rot, és át​en​ged​tem őket. Sö​tét
volt, vég​re! Na​po​kig egy csa​pat Ra​dí​ro​zó pó​ke​re​zé​sét néz​ni unal​-
mas volt, de a mai nap​pal össze sem le​he​tett ha​son​lí​ta​ni.
Fo​gal​mam sem volt róla, hogy az ere​de​ti Max ho​gyan bír​ja. Az​-
nap már több​ször el​sza​kadt a cér​na, és szí​ve​sen rá​juk or​dí​tot​tam
vol​na, hogy pofa be, hagy​ja​tok bé​kén! Ez a Böki ne​ve​ze​tű ál​lan​dó​an
já​rat​ta a szá​ját, An​gyal és Gá​zos meg ide​ge​sí​tő kér​dé​se​ket tet​tek fel,
hogy mi​ért kék az ég, meg mi​lyen nap van ma. Agyar paj​zsán még
nem si​ke​rült rést ta​lál​nom, de csak idő kér​dé​se. An​gyal ké​szí​tett ki
a leg​job​ban – egy el​sza​ba​dult ágyú​go​lyó. Tel​je​sen ki- és be​szá​mít​-
ha​tat​lan. Majd fi​gyel​mez​te​tem a fő​nö​ke​i​met, ha vissza​ju​tok. Gá​zos
komp​lett idi​ó​ta, és Iggy csak egy kü​lönc, ha en​gem kér​dez​tek. El​te​-
kint​ve at​tól, hogy va​la​mi ti​tok​za​tos ok​ból jól főz. És ak​kor még nem
is em​lí​tet​tem, hogy úgy csa​csog​nak a ku​tyá​val, mint​ha élő em​ber
vol​na, és ki​ké​rik min​den​ben a vé​le​mé​nyét. Egy ro​hadt ku​tyá​tól!
De vég​re el​ér​ke​zett az idő. Most fel​de​rít​jük az Ite​xet. Egész jól
össze​sze​de​get​tem a gyen​ge pont​ja​i​kat. Most, hogy „be​tör​tünk",
óva​tos ma​rad​tam, és úgy tet​tem, mint​ha őr​köd​nék.
Sze​rény​te​len​ség nél​kül ál​lít​ha​tom, hogy hi​te​le​sen ala​kí​tot​tam a
sze​re​pem. Nem gya​ní​tot​tak sem​mit. Az edzé​sek, az órák, a gya​kor​-
lá​sok – most mind kifi​ze​tőd​tek. Öröm​mel kons​ta​tál​tam, hogy két​-
ség​te​le​nül én va​gyok az új, a jobb, to​vább fej​lesz​tett ver​zió. Va​ló​já​-
ban fur​csa volt, hogy ezek a nyom​ik mi​lyen va​kon kö​vet​nek min​-
den​ho​va. Mond​tam ne​kik, hogy be​tö​rünk az Itex​be, és már in​dul​-
tak is. Még az a hü​lye ku​tya is! A ho​tel​ből ki​fe​lé jö​vet be akar​tam
csuk​ni a dög előtt az aj​tót, de Böki nem hagy​ta, és meg​vár​ta, amíg
őkel​me ki​üget.
– A ku​tya is jön az ak​ci​ó​ra? – sza​ladt fel a szem​öl​dö​köm.
– Per​sze hogy jön – le​pő​dött meg Böki. – Min​dig jön ve​lünk! Oké​éé
— gon​dol​tam ma​gam​ban. – Kez​dem ér​te​ni, hogy mi​ért akar​nak ki​ik​tat​-
ni ben​ne​te​ket, ska​cok!
De mind​egy. A lé​nyeg, hogy kö​ve​tik a pa​ran​cso​kat. Fel​en​ged​tem
őket egy fü​ves domb​ra, hogy szét​néz​ze​nek – mint​ha va​la​ki ül​döz​ne

283
ben​nün​ket, nem igaz? A szel​lő​ző​rend​szer ha​tal​mas do​bo​za a fő​épü​let
mel​lett állt. Gyor​san le​kap​tuk a fe​de​lét, én meg be​dug​tam egy bo​tot
a nagy ven​ti​lá​tor​szár​nyak közé, az​tán gyor​san át​búj​tunk. Ki​kap​tam
a bo​tot, és a ven​ti​lá​tor is​mét pö​rög​ni kez​dett mö​göt​tünk.
– Ez jó öt​let volt! – mond​ta Agyar. Ez már​is néggyel több szó volt,
mint amennyit egész nap mon​dott.
Meg​von​tam a vál​lam. Tud​tam, hogy Max mennyi​re el van száll​va
ma​gá​tól, de ez még nem je​len​tet​te azt, hogy ne​kem is így kell ten​-
nem. El​kezd​tünk be​fe​lé ha​lad​ni a szel​lő​ző​rend​szer​ben.
Min​dig em​lé​kez​tet​nem kel​lett ma​gam, hogy most ne​kem na​gyon
ide​ges​nek kell len​nem, a fe​je​met kap​kod​nom, és úgy ten​nem, mint​-
ha nem tud​nám, mer​re men​jünk. Néha min​den​kit meg​ál​lí​tot​tam, és
a szám elé tet​tem az uj​jam, mint​ha jön​ne va​la​ki. Hi​he​tet​le​nül vic​ces
volt.
Be​mász​tunk a szel​lő​ző fő​ágá​ba, az​tán úgy tet​tem, mint​ha gon​dol​-
koz​nék, mi​előtt az alag​sor​ba ve​ze​tő szel​lő​ző​cső​be ve​ze​tem őket.
Már csak per​cek kér​dé​se, né​hány száz mé​ter, és be​vég​zem a fel​ada​-
tom.
Ők meg az éle​tü​ket.

284
 128.
JEB KÉ​PÉ​NEK LÁT​VÁ​NYA UTÁN ha​tal​mas meg​könnyeb​bü​lés
volt újra az izo​lá​ló​tar​tály​ba ke​rül​ni – de csak két ez​red​má​sod​per​-
cig. Mert el​kezd​tem gon​dol​koz​ni azon, amit mon​dott. Eszem​be ju​-
tott, hogy van egy csa​pa​tom, ami​ért fe​le​lős​ség​gel tar​to​zom. Eszem​-
be ju​tott, hogy én va​gyok Le​győz​he​tet​len Max, és hogy a fe​hér kö​-
pe​nye​sek, akik arra kény​sze​rí​te​nek, hogy részt ve​gyek eb​ben a pat​-
kány​ver​seny​ben, mek​ko​ra ro​ha​dé​kok.
De a kér​dés kér​dés ma​radt: ho​gyan ju​tok ki in​nen?
To​vább​ra is kép​te​len vol​tam fel​ül​ni, vagy bár​mit érez​ni. El-el​ájul​-
tam, és jöt​tek a hal​lu​ci​ná​ci​ók – ne​héz volt kon​cent​rál​nom, nem el​fe​-
lej​te​nem, hogy az álom​vi​lág​ba való át​le​be​gés​nél fon​to​sabb dol​gok
vár​nak rám.
Gon​dol​kozz, Max!
Ak​kor eszem​be ju​tott, hogy a fe​jem​ben la​kik egy Hang. Hang,
nincs va​la​mi öt​le​ted?
Mit akar​nak tőled? – kér​dez​te a Hang, és ala​po​san meg​le​pett vele.
Az​előtt so​ha​sem vá​la​szolt egyet​len di​rekt kér​dés​re sem. Ha jól em​-
lé​kez​tem.
Ööö... mit is akar​nak tő​lem? Hogy itt le​gyek. Hogy kí​sér​le​tez​ze​nek
raj​tam, át​ug​rál​jak a ka​ri​ká​i​kon, és a la​bo​ra​tó​ri​u​mi pat​ká​nyuk le​gyek.
És mi lesz, ha nem kap​ják meg? Gon​dol​koz​tam. Na​gyon csa​ló​dot​tak
lesz​nek? Mo​so​lyog​tam. Ho​gyan te​het​nék ne​kik ke​reszt​be, ha be va​-
gyok zár​va egy szar​dí​ni​ás do​boz​ba? Gon​dol​kozz!
Ami​kor vé​gig​gon​dol​tam, ki​ké​szül​tem, hogy mi​lyen ke​vés le​he​tő​-
sé​gem van. Olyan hely​zet​ben vol​tam, ahol a se​bes​sé​gem, a tes​ti
erőm vagy a ra​vasz​sá​gom sem​mit sem ért.
Őr​jí​tő volt.
Ha nem let​tem vol​na annyi​ra kába, még pá​nik​ba is esem. De ak​-
kor még a prob​lé​ma is va​la​hogy fur​csán tá​vo​li​nak tűnt. Ijedt vol​-
tam, de min​den​től messze. Kezd​tem el​vesz​te​ni ma​gam. El​vesz​te​ni
az eszem.
El​vesz​te​ni ma​gam… el​vesz​te​ni en​gem. Szo​mo​rú​ak len​né​nek, ha
el​vesz​te​né​nek. Mert nem le​szek itt, hogy a ka​ri​ká​i​kon át​ug​rál​jak.
De te​kint​ve, hogy fi​zi​ka​i​lag moz​dul​ni sem tud​tam, az el​tű​nés elég
ki​vi​te​lez​he​tet​len​nek tűnt.

285
 Ki​vé​ve, ha...
Volt még egy le​he​tő​ség, ami​vel meg​foszt​hat​tam ma​gam tő​lük: ha
meg​ha​lok.
Ami az ő csőd​jü​ket is je​len​tet​te vol​na, nem csak az enyé​met. De...
mi len​ne, ha csak el​hi​tet​ném ve​lük, hogy meg​hal​tam?
Biz​tos va​gyok ben​ne, hogy itt is van​nak mo​ni​to​rok. Ha pat​kányt
te​szel a la​bi​rin​tus​ba, ott kell len​ned, hogy meg​fi​gyeld. Biz​to​san lát​-
ták a hib​bant zo​ko​gá​so​mat meg a dü​hön​gé​se​met is.
Ho​gyan tűn​jek ha​lott​nak?
Ha​nyatt fe​küd​tem a nagy kö​zeg​el​len​ál​lá​sú fo​lya​dék​ban. Tö​ké​le​-
te​sen meg​tar​tott, nem kel​lett fel​tar​ta​nom a fe​jem, vagy ilyes​mi.
A lég​zé​sem le​las​sult, ki és be, egy, ket​tő, há​rom, négy. Min​den iz​-
mo​mat el​la​zí​tot​tam. Az​tán egy​szer csak. ma​gam​ba köl​töz​tem.
Mint​ha egy gép let​tem vol​na, las​san meg​nyom​tam a ki​kap​cso​ló
gom​bo​mat. Az aka​ra​tom​mal egy​re job​ban le​las​sí​tot​tam az élet​funk​ci​-
ó​i​mat.
Az ásí​tó csend​ben egy​re las​sab​ban és las​sab​ban vert a szí​vem. Le​-
huny​tam a sze​mem. Min​den moz​du​lat​lan és csen​des volt. Mint​ha
örök​ké ab​ban a vi​zes ko​por​só​ban fe​küd​tem vol​na.
Nem lé​te​zett idő, gon​do​lat, moz​gás.
Csak re​mél​tem, hogy nem va​gyok tény​leg ha​lott.
Mert úgy na​gyon ne​héz lesz meg​ta​lál​ni a szü​le​in​ket, és meg​men​-
te​ni a vi​lá​got.

286
 129.
NEM AKA​ROK SEN​KIT A RÉSZ​LE​TEK​KEL FÁ​RASZ​TA​NI, a lé​-
nyeg az, hogy vé​gül le​ju​tot​tunk az Itex szá​mí​tó​gép​ter​mé​be. Ment
min​den, mint a ka​ri​ka​csa​pás! Ed​dig.
Ami​kor a leg​sö​té​tebb sa​rok​ba küld​tem őket, szó nél​kül en​ge​del​-
mes​ked​tek. Be​kap​csol​tam az egyik szá​mí​tó​gé​pet, és vár​tam, hogy
züm​mög​ve be​tölt​sön. Mi​vel úgy hal​lot​tam, Böki ért a szá​mí​tó​gé​-
pek​hez, ma​gam​hoz in​tet​tem.
– Néz​zük, mit ta​lá​lunk az Itex​ről! – sut​tog​tam. – De igye​kezz! Fo​-
gal​mam sincs, mennyi időnk le​het.
Egé​szen pon​to​san hat per​cünk, negy​ven​hét má​sod​per​cünk volt
az órám sze​rint.
– Oké – sut​tog​ta Böki. Le​ült a szék​re, egy​ből rák​kat​tin​tott a „min​-
den prog​ram"-ra, az​tán már bent is volt a pa​rancs​sor​ban, és el​kez​-
dett min​den​fé​le ér​tel​met​len​sé​ge​ket be​gé​pel​ni.
Ti​tok​ban só​haj​tot​tam egyet, és vár​tam, mi​kor adja fel, hogy vég​re
át​ve​hes​sem. Min​den​re meg​ta​ní​tot​tak, ami​vel el​hi​tet​het​tem ve​lük,
hogy oda ve​ze​tem őket, aho​vá el akar​tak jut​ni.
– Oké, hát itt va​gyunk – sut​tog​ta Böki. Meg​le​pet​ten pis​log​tam,
ami​kor az egyik „Szi​go​rú​an tit​kos" in​for​má​ció a má​sik után nyílt
meg a kép​er​nyőn. Hm! Ta​lán ez a kis mu​táns oko​sabb, mint ami​-
lyen​nek tű​nik. Vagy csak a hü​lyék sze​ren​csé​je.
– Oké, kezdd el ol​vas​ni! – néz​tem át a vál​la fö​lött, mert a kis
szörny​szü​löt​tek ide​je ro​ha​mo​san fo​gyott.

287
 130.
ÉN, MA​XI​MUM RIDE, HA​LOTT VOL​TAM, de ez mint​ha sen​ki​-
nek nem tűnt vol​na fel.
Ta​lán tény​leg ha​lott vol​tam. De las​san már az sem ér​de​kelt vol​na.
Az​tán vég​re, vég​re a fog​va​tar​tó​im​nak kez​dett le​es​ni a tan​tusz,
hogy egy iz​gal​mas la​bo​ra​tó​ri​u​mi pat​kány he​lyett egy sok​kal ke​vés​-
bé ér​dek​fe​szí​tő hul​lá​juk van.
Egy szá​zad​má​sod​per​cem volt, hogy a transz​om leg​mé​lyé​ről
vissza​tér​jek, ami​kor fel​rán​tot​ták a tar​tály fe​de​lét, és be​áram​lott a re​-
ti​na​fáj​dí​tó​an va​kí​tó fény. A vi​lág leg​ne​he​zebb dol​ga volt moz​du​lat​-
lan​nak ma​rad​ni.
Han​go​kat hal​lot​tam:
– Mi tör​tént?! Ki volt a mo​ni​to​rok előtt?! Ezért kap​ni fo​gunk!
Megint ke​zek ra​gad​tak meg, és ki​húz​tak a fo​lya​dék​ból. Újra át
kel​lett él​nem éle​tem leg​ször​nyűbb, leg​fáj​dal​ma​sabb ér​zé​sét. De
most erő​nek ere​jé​vel ki​nyi​tot​tam a sze​mem, le​rak​tam a lá​bam, és
fel​mor​dul​tam.
A tér​dem majd​nem ki​esett aló​lam, de ki​tár​tam a szár​nyam, és
meg​pró​bál​tam le​ráz​ni róla a vi​zet. Az ar​cok​ra ki​ülő döb​be​ne​tet
gyor​san fel​vál​tot​ta a ha​rag, az​tán egy újabb mor​gás, vagy pon​to​-
sab​ban ká​ro​gás után – mert ez a mor​gás nem si​ke​rült annyi​ra ijesz​-
tő​nek, mint sze​ret​tem vol​na – re​me​gő lá​bak​kal fel​ug​rot​tam.
Egy ab​lak el​mo​só​dott képe je​lent meg előt​tem, és fut​ni kezd​tem
felé, mi​köz​ben majd​nem ki​es​tek aló​lam a gu​mi​lá​ba​im. Ami​kor elég
kö​zel ér​tem, az üveg felé ve​tet​tem ma​gam, ép​pen ak​kor, ami​kor ke​-
zek ra​gad​ták meg a vi​zes ru​há​mat és a szár​nya​i​mat.
Is​te​nem, add, hogy ne drót​szá​las üveg le​gyen! – fo​hász​kod​tam a
leg​utol​só pil​la​nat​ban. Imám meg​hall​gat​ta​tott, mert át​tör​tem az üve​-
get, bár úgy saj​gott tőle min​den por​ci​kám, mint​ha át​ment vol​na raj​-
tam egy ka​mi​on. Fel​si​kol​tot​tam a fáj​da​lom​tól, pá​rás le​ve​gő csap​ta
meg az ar​com, és zu​han​ni kezd​tem.
Meg​pró​bál​tam moz​gat​ni a szár​nya​mat, meg​pró​bál​tam vissza​em​-
lé​kez​ni arra az is​me​rős ér​zés​re, ahogy a szél​be kap​nak -mint
könnyű és gyö​nyö​rű, izom​ból, toll​ból és csont​ból álló vi​tor​lák. De
csak zsib​badt​sá​got érez​tem, sem​mi mást, mint​ha be​in​jek​ci​óz​tak
vol​na no​vo​ka​in​nal.

288
 Működj, a franc​ba, működj! – gon​dol​tam, mert lel​ki sze​me​im​mel
már össze​tört rongy​cso​mó​ként lát​tam ma​gam a ta​la​jon. Kö​rül​be​lül
öt​eme​le​tes mély​ség​ben.
Oda​kint sö​tét volt – leg​alább ke​vés​bé saj​dí​tot​ta a sze​mem. Ami​-
kor újra ki​nyi​tot​tam, csak a túl gyor​san kö​ze​le​dő föl​det lát​tam. Még
egy​szer ki​tár​tam a szár​nyam, két​ség​be​es​ve druk​kol​tam, hogy tart​-
sa​nak meg, és emel​je​nek vissza a le​ve​gő​be.
És így is tör​tént... ép​pen ak​kor, ami​kor a láb​uj​jam a gyep​hez ért.
Az​tán bi​zony​ta​la​nul emel​ked​ni kezd​tem, meg​pró​bál​tam fel​idéz​ni,
ho​gyan kell re​pül​ni, ho​gyan moz​gas​sam az iz​ma​i​mat, ho​gyan
akasszam ki a la​poc​ká​i​mat, hogy na​gyobb te​rük le​gyen. El​száll​tam
a tö​rött ab​lak előtt, ami mö​gül jó pár dü​hös arc bá​mult rám.
Csak egy arc​ról nem ol​vas​tam le dü​höt. Jebé​ről. Ki​nyúj​tot​ta a kar​-
ját az ab​la​kon, és fel​emelt hü​velyk​uj​ját mu​tat​ta fe​lém.
– A kö​ze​li vi​szont​lá​tás​ra, drá​gám! – ki​ál​tot​ta utá​nam.
Fel​fe​lé szár​nyal​tam. A szél hát​ra​fúj​ta ned​ves tin​cse​im.
Va​jon mi ütött belé?!

289
 131.
– HÚ, ITT REN​GE​TEG MIN​DEN VAN! – Sut​tog​ta Gá​zos Böki
vál​la fö​lött át​ha​jol​va.
Ez tény​leg nem vicc – gon​dol​tam. Ennyi in​for​má​ci​ó​ra nem szá​mí​-
tot​tam az Itex​ről. Azon tű​nőd​tem, tisz​tá​ban van​nak-e a fe​je​sek az​-
zal, hogy ezek a srá​cok gya​kor​lott ha​cke​rek.
Böki gyor​san vé​gig​per​get​te az ol​da​la​kat. Ide​ge​sen az órám​ra pil​-
lant​gat​tam, hogy mi​kor kez​dőd​het a ma esti kis ki​ta​lá​lós​dink má​so​-
dik ré​sze.
– Mint​ha... – hagy​ta abba a gé​pe​lést Böki, és moz​du​lat​la​nul ült –
...Jeb is a kö​zel​ben len​ne. Ér​zek va​la​mit. – A franc​ba. Ez egy​re hát​bor​-
zon​ga​tóbb lesz.
– Ugyan, mi​ért len​ne itt? – csat​tan​tam fel. – Sem​mi köze az Itex​-
hez!
– Max, ér​zem a rez​gé​se​it. Itt járt. Le​het, hogy az Itex ak​tái kö​zött
nem csak róla, de ró​lunk is akad va​la​mi – mond​ta, és újra tán​col​ni
kezd​tek az uj​jai.
– Mit csi​nálsz? – sut​tog​tam. – Sem​mi imp​ro​vi​zá​lás! Tartsd ma​gad
a prog​ram​hoz!
Ide​ge​sen a töb​bi​ek​re néz​tem. Iggy és Gá​zos egy pult alatt la​pul​-
tak, és Gá​zos me​red​ten né​zett fel​fe​lé. Agyar őrt állt az aj​tó​ban.
An​gyal és az utá​la​tos bol​ha​mág​nes ott ült a kö​ze​lé​ben. An​gyal​-
nak még a sze​me is csuk​va volt, ez fel​dü​hí​tett. Tény​leg nincs en​nél
meg​fe​le​lőbb idő egy kis szu​nyó​ká​lás​ra! Ab​ban a pil​la​nat​ban fel​pat​-
tant a sze​me, és egye​ne​sen rám bá​mult. Biz​ta​tó​an rá​mo​so​lyog​tam,
és vissza​for​dul​tam Böki felé.
– Anyám! – há​po​gott Böki, ami​kor a kép​er​nyő újra meg​telt ada​-
tok​kal. – Néz​zé​tek, néz​zé​tek!
Hom​lo​ko​mat rán​col​va fi​gyel​tem, ahogy a do​ku​men​tu​mok be​bo​-
rít​ják a mo​ni​tort. A kép​er​nyő leg​te​te​jén egy kis​ba​ba fo​tó​ja je​lent
meg. A csuk​ló​ján egy fe​hér kór​há​zi kar​kö​tőt vi​selt, a kö​vet​ke​ző fel​-
irat​tal: „Kis​lány va​gyok! Mó​ni​ká​nak hív​nak!" A „Mó​ni​ka" szót kéz​-
zel ír​ták.
– Ez én va​gyok. ez én va​gyok kis​ko​rom​ban! – da​dog​ta Böki. Fo​-
gal​mam sem volt róla, hon​nan sze​di ezt, de mind​egy is volt. To​-
vább ke​res​gélt, amíg nem ta​lált va​la​mi nagy kriksz​krak​szot, ami ta​-

290
lán alap​rajz, mű​sza​ki rajz, váz​lat vagy terv le​he​tett. Kö​ze​lebb ha​jol​-
tam, és össze​húz​tam a szem​öl​dö​köm. An​nak a ter​vei vol​tak, ho​-
gyan kom​bi​nál​ják a cse​cse​mő DNS-ét ma​dár DNS-ek​kel.
– Max, Max, ide nézz! – sut​tog​ta Böki, és mu​to​gat​ni kez​dett. A lap
al​ján egy hosszú kór​há​zi je​len​tés lát​szott, amit Jeb Bat​chelder írt alá.
– Te jó ég! Max... ez hi​he​tet​len! Agyar!
Agyar is oda​jött, és Böki vál​la fö​lött ol​vas​ni kez​dett. A sze​me
össze​szű​kült. Nem ér​tet​tem. Mit ke​res Jeb Bat​chelder neve az Itex
ak​tá​i​ban?! Ne​künk az Itex go​nosz​sá​gá​ról kel​le​ne anya​go​kat ta​lál​-
nunk, nem az Is​ko​la tu​dó​sa​i​ról.
Böki egy link​re kat​tin​tott, és egy kis mé​dia​le​ját​szó ug​rott fel. A
do​ku​men​tum címe „A szü​lők két nap el​tel​té​vel" volt.
A ho​má​lyos fel​vé​te​len egy fe​ke​te pár lát​szó​dott. Az asszony sírt,
a férfi der​medt ar​cán döb​bent ki​fe​je​zés ült, mint​ha az előbb lá​tott
vol​na egy ször​nyű bal​ese​tet. Az asszony meg​szó​lalt: „A kis​ba​bám!
Ki vit​te el a kis​ba​bá​mat? Mó​ni​ká​nak hív​ják! Ha va​la​ki tud​ja, hol
van, na​gyon ké​rem, hoz​za vissza! Ő a min​de​nem!" – A nő zo​kog​ni
kez​dett, és kép​te​len volt to​vább foly​tat​ni.
Nem eze​ket az anya​go​kat kel​lett vol​na lát​nunk. Ne​künk ar​ról kel​-
lett vol​na do​ku​men​tu​mo​kat ta​lál​nunk, ho​gyan szennye​zi az Itex a
kör​nye​ze​tet, ho​gyan me​rí​ti ki a ter​mé​sze​ti erő​for​rá​so​kat, ho​gyan
dol​goz​tat​ja a gye​re​ke​ket, és így to​vább. Aka​ra​tom el​le​né​re ne​kem is
fel​kel​tet​ték a kí​ván​csi​sá​go​mat ezek a fura do​ku​men​tu​mok.
– Ez hü​lye​ség! – mond​tam, mi​u​tán le​állt a vi​deó. – Né​hány ol​dal​-
lal ez​előtt ott volt a le​mon​dó nyi​lat​ko​za​tuk.
Böki szi​po​gott, és vissza​kat​tin​tott a nyi​lat​ko​zat​ra. A do​ku​men​-
tum al​ján a szü​lők alá​írá​sai lát​szód​tak, akik en​ge​délyt ad​tak rá,
hogy Ro​land ter Borcht „ke​zel​je" a gyer​me​kü​ket.
De most, hogy job​ban meg​néz​tük, a szü​lők alá​írá​sai gya​nú​san ha​-
son​lí​tot​tak Jeb Bat​chelder alá​írá​sá​ra.
Nem tud​tam, mit higgyek. Az itt ta​lált in​for​má​ci​ók egyi​ke sem
vá​gott egy​be az​zal, amit ed​dig be​ad​tak ne​kem. Mi az igaz​ság? Böki
könnyes arc​cal to​vább ke​res​gélt az ak​ták kö​zött. A kép​er​nyőn most
az anya fo​tó​ja je​lent meg. Idő​sebb volt, és vég​te​le​nül szo​mo​rú. A fo​-
tón egy vö​rös pe​csét: „KI​IK​TAT​VA".
Iggy ki​dug​ta a fe​jét a pult alól. Egyik ke​zé​ben dró​to​kat tar​tott.
– Va​la​ki jön! – fi​gyel​mez​te​tett.

291
292
 132.
A SZA​BAD​SÁG MÉG​IS CSAK SZA​BAD​SÁG, még ak​kor is, ha
csu​rom víz vagy, ki​csit be​go​lyóz​tál, és prob​lé​má​id van​nak a moz​-
gás​ko​or​di​ná​ci​ó​val.
Első ál​lo​más: az Al​ko​nyat Mo​tel. Ala​po​san kör​be​szag​lász​tam,
úgy tűnt, tisz​ta a le​ve​gő. Az Echo to​vább​ra is a mo​tel előtt par​kolt.
A szo​bánk üre​sen állt, de min​den hol​mink ott volt. Le​het, hogy a
csa​pat en​gem ke​res?
Be​kap​tam va​la​mit, az​tán gyor​san össze​pa​kol​tam. Fog​tam a cso​-
ma​go​kat, és a par​ko​ló​ban hat mé​ter ne​ki​fu​tás után fel​száll​tam, szét​-
tárt szár​nyam a le​ve​gő​be ka​pott.
Fo​lya​ma​to​san for​gat​tam a fe​jem re​pü​lő Ra​dí​ro​zok után ku​tat​va,
de nem lát​tam egyet sem. A há​ti​zsá​kok túl​sá​go​san le​húz​tak, meg
kel​lett tő​lük sza​ba​dul​nom, hogy sza​bad​dá te​gyem a ke​zem.
A cso​mag​ja​in​kat egy fe​nyő​fa te​te​jén rej​tet​tem el. Kö​vet​ke​ző ál​lo​-
más: vissza, ahon​nan meg​lóg​tam. Mi​nél in​kább ön​ma​gam let​tem,
an​nál in​kább egy dü​hön​gő, őrült gyil​ko​ló​gép​nek érez​tem ma​gam.
Át​su​han​tam az éj​sza​kai égen, csak úgy pá​rál​lott be​lő​lem a düh. Ed​-
di​gi éle​tem so​rán a fe​hér kö​pe​nye​sek ép​pen elég ször​nyű, em​ber​te​-
len és meg​bo​csát​ha​tat​lan dol​got tet​tek ve​lem és a töb​bi​ek​kel. Pél​dá​-
ul el​ra​bol​ták An​gyalt. De ez​zel most tény​leg ki​húz​ták ná​lam a gyu​-
fát.
Egy ki​cse​szett tar​tály​ba dug​tak!
Azon is cso​dál​koz​tam, hogy ennyi​re tar​tom ma​gam, hogy egy​ál​-
ta​lán re​pül​ni tu​dok.
Meg​pró​bál​tam ész​re​vét​le​nül ha​lad​ni, a lomb​szint alatt re​pül​tem,
fe​nyő​fák kö​zött su​han​tam el.
Ami​kor ki​rob​ban​tam az er​dő​ből, tet​tem egy gyors kört a hét ha​-
tal​mas épü​let​ből álló komp​le​xum fö​lött. A sa​ját nyo​ma​i​mat kö​vet​-
tem, és egy árul​ko​dó, be​tört ab​la​kot ke​res​tem. Ha​ma​ro​san meg is
ta​lál​tam. Szük​sé​gem volt a meg​erő​sí​tés​re, hogy tény​leg itt tar​tot​tak
fog​va, hogy ez a vál​la​lat állt az egész mö​gött. Hogy Jeb kap​cso​lat​-
ban állt az Itex​szel.
Most már csak meg kel​lett ta​lál​nom a csa​pa​tot.
Vissza​su​han​tam az er​dő​ig, és csi​ko​rog​va le​fé​kez​tem előt​te.
Könnye​dén le​száll​tam a föld​re, és meg​ráz​tam a szár​nyam. Egész jól

293
érez​tem ma​gam. Mint​ha meg len​nék fáz​va, de már ja​vul​nék. A ke​-
ze​met hol ököl​be szo​rí​tot​tam, hol ki​en​ged​tem az ol​da​lam​nál. Már
alig vár​tam, hogy a Ra​dí​ro​zók meg​je​len​je​nek. Sze​ret​tem vol​na szét​-
tép​ni va​la​mit.
Be​húz​tam a szár​nyam, és el​in​dul​tam a fő​épü​let sö​tét ár​nyé​ka felé.
Lo​pa​ko​dás köz​ben az épü​let ki​vi​lá​gí​tott ab​la​ka​it fi​gyel​tem. Mint​-
ha va​la​mi a ha​jam​ra ló​gott vol​na, au​to​ma​ti​kus oda​kap​tam. De az
uj​ja​im egy sima, hi​deg és moz​gó do​log​hoz ér​tek.
Gyor​san vissza​rán​tot​tam a ke​zem, mert azt hit​tem, egy da​rázs, de
ak​kor puffan​va mel​lém hullt. Egy kí​gyó!
El​nyom​tam ma​gam​ban egy si​kol​tást, csak ré​mül​ten fel​nyik​kan​-
tam.

294
 133.
AZ​TÁN HIR​TE​LEN KÖR​BE​VET​TEK. Más​fél, két​mé​te​res fe​ke​te
kí​gyók po​tyog​tak rám, mász​tak a lá​bam​ra, te​ke​reg​tek kö​rü​löt​tem,
nya​lo​gat​tak. Vi​tus​tánc​ba kezd​tem, hogy le​sö​pör​jem ma​gam​ról
őket.
Kezd​tem ki​ké​szül​ni. Ha van va​la​mi, amit job​ban utá​lok a szűk,
sö​tét he​lyek​nél, ak​kor azok a ro​hadt kí​gyók!
– Is​te​nem, is​te​nem, is​te​nem – zi​hál​tam a kí​gyó​kat ha​ji​gál​va le ma​-
gam​ról. Érez​tem, ahogy a hisz​té​ria el​ha​tal​ma​so​dik raj​tam, és tud​-
tam, hogy rob​ban​ni fo​gok.
Le​gug​gol​tam, meg​fe​szí​tet​tem az iz​ma​i​mat, az​tán fel​ug​rot​tam a
le​ve​gő​be. Tel​jes erő​ből szét​csap​tam a szár​nyam, és meg​ráz​tam őket,
mert érez​tem, hogy kí​gyók te​ke​reg​nek raj​tuk. Is​te​nem, se​gíts! Se​-
gíts! Se​gíts! A le​ve​gő​ben az​tán hi​per​szo​ni​kus gyor​sa​ság​ra kap​csol​-
tam. A kí​gyók​tól vég​re si​ke​rült meg​sza​ba​dul​nom, sor​ra le​po​tyog​-
tak ró​lam, és az alat​tam ásí​tó sö​tét​ség​be hull​tak. Mire az utol​sót is
le​rúg​tam ma​gam​ról, annyi​ra re​meg​tem, hogy re​pül​ni is alig tud​-
tam.
Kí​gyók! Un​do​rí​tó kí​gyók! Hon​nan jöt​tek?! Gyű​lö​löm, gyű​lö​löm,
gyűlö​löm a kí​gyó​kat!
Te félsz tőlük – mond​ta a Hang a szo​ká​sos ki​fe​je​zés​te​len, nyu​godt
mód​ján.
Rá​jöt​tél?! – si​kí​tot​tam a fe​jem​ben.
A fé​le​lem a te gyen​ge​sé​ged. Le kell győznöd min​den fé​lel​me​det!
Annyi​ra ré​mült és dü​hös vol​tam, hogy majd​nem ki​dob​tam a
taccsot. Ez is egy újabb teszt volt? Vagy csak kép​zel​tem az egé​szet?
A gyom​rom for​gott, és az ad​re​na​lin csak úgy sü​ví​tett az ere​im​ben.
Majd​nem szét​rob​bant a fe​jem.
A csa​pat. Se​gí​te​nem kell a csa​pat​nak.
Jól van, Max. Tartsd a sze​med a cé​lon!
Te meg cseszd meg! Meg​fe​szí​tet​tem a vál​la​mat és az áll​kap​cso​mat,
az​tán egy száz​nyolc​van fo​kos for​du​lat után el​in​dul​tam az Itex felé.
Nagy​szerű, Max. Ko​mo​lyan mon​dom, néha meg​lepsz!

295
296
 134.
HON​NAN TUD​TA EZ A VAK ÜRGE, hogy va​la​ki jön? En​nek
de​ne​vér​fü​lei van​nak?! Vagy egy hi​bás DNS-e...
BAMM!
Ari be​vá​gó​dott a szá​mí​tó​gép​te​rem aj​ta​ján.
– Me​ne​kül​je​tek! – ki​a​bál​ta Agyar, az​tán a ku​tyafi​ú​ra ve​tet​te ma​-
gát. Hogy ke​rült ide ez az idi​ó​ta?! Ne​kem az Itex szak​ér​tők​ből álló ki​-
vég​ző​osz​ta​gá​val volt ran​de​vúm, nem va​la​me​lyik fél​eszű far​kas​sal.
Egy​ál​ta​lán, hol a csu​dá​ban van​nak? Az órám​ra néz​tem, majd úgy
dön​töt​tem, ér​de​ke​sebb, ha az egy​mást szét​tép​ni ké​szü​lő hím​ne​mű
mu​tán​sok küz​del​mét fi​gye​lem.
De csak ad​dig néz​het​tem, amíg Gá​zos fel nem ki​ál​tott:
– Pó​kok! – Az aj​tók alatt pó​kok özön​löt​tek be, mint va​la​mi sző​rös
lá​bak​ból szőtt sző​nyeg, és lá​va​ként höm​pö​lyög​tek fe​lénk.
Ari ki​sza​ba​dí​tot​ta ma​gát Agyar szo​rí​tá​sá​ból, és más ha​rap​ni​va​ló
után né​zett.
– Itt van egy! – ra​gad​tam meg An​gyal cson​tos ka​rocs​ká​ját. A ki​já​-
rat felé akart lök​dös​ni, de én erő​sen meg​ve​tet​tem a lá​bam.
Ari vi​cso​rog​va elő​re​ug​rott, és ki​té​pett egy da​ra​bot An​gyal al​kar​-
já​ból. A lány fül​re​pesz​tő vi​sí​tást ren​de​zett, még az én ar​com is el​-
tor​zult tőle.
– Neee! – üvöl​tött Agyar a te​rem má​sik ol​da​lá​ról, de egy ket​rec
esett rá a sem​mi​ből, és be​bo​rí​tot​ta.
– Pat​ká​nyok! Pat​ká​nyok! – ki​a​bál​ta Böki, és fel​ug​rott egy asz​tal​ra.
Az​tán egyik asz​tal​ról a má​sik​ra ug​rál​va meg​pró​bál​ta el​ér​ni az aj​tót,
de a vinnyo​gó, ró​zsa​szín far​kú fér​gek hada min​den​ho​vá kö​vet​te.
Né​hány​nak si​ke​rült fel​sza​lad​nia a far​mer​já​ra. Vé​gén már csak ott
állt, és az ar​cát el​ta​kar​ta a ke​zé​vel.
De ad​dig​ra már mind​egyik tel​jes hang​erő​vel vi​sí​tott. Tel​jes volt
az őrü​let. A te​rem​ben min​den​ki​nek – en​gem ki​vé​ve – a leg​rosszabb
rém​ál​má​val, leg​ősibb fé​lel​mé​vel kel​lett far​kas​sze​met néz​nie: még a
ku​tyá​nak is. A sze​ren​csét​len az asz​tal alatt la​pult, és ré​mül​ten bá​-
mult egy tál ál​ta​lá​nos ku​tya​tá​pot.
Még min​dig An​gyal kar​ját fog​tam, aki ke​mé​nyeb​ben küz​dött,
mint gon​dol​tam. Meg​rúg​ta Arit és en​gem is, pe​dig a kar​ján ék​te​len​-
ke​dő seb​ből csú​nyán öm​lött a vér.

297
 Nem tud​tam nem mo​so​lyog​ni – ke​mény kis mu​táns, az biz​tos.
A sze​mem sar​ká​ból lát​tam, hogy Agyar hi​tet​len​ked​ve rám néz,
az​tán újra és újra a ket​re​ce rá​csá​nak veti ma​gát.
– Srá​cok, srá​cok! – ki​a​bál​ta Agyar. Mély hang​ja át​dör​gött a vi​sí​tá​-
son. – Ez nem le​het a va​ló​ság! Ezek nem iga​zi​ak!
Te kí​ván​tad, nyo​mo​rék – gon​dol​tam.

298
 135.
NEM FO​GOD EL​HIN​NI: de szag után ké​pes vol​tam kö​vet​ni a
csa​pa​tot. Nem tu​dom, hogy ne​kem lett eggyel több szu​per​ké​pes​sé​-
gem, vagy ők vol​tak egy ki​csi​vel, khm, „er​jed​teb​bek", de kö​vet​ni
tud​tam a nyo​mu​kat.
Be​mász​tak a szel​lő​ző​rend​szer csö​ve​i​be, én meg kö​vet​tem őket
még a zsák​ut​cák​ba is, amik​be időn​ként fu​tot​tak. Az​tán azt érez​tem,
hogy ott van​nak a kö​zel​ben, és ha na​gyon kon​cent​rál​tam, még a
sut​to​gá​su​kat is hal​lot​tam. Az egyik mennye​ze​ti szel​lő​ző az alag​so​ri
szá​mí​tó​gép​te​rem​re né​zett. Ha​son​lí​tott az Is​ko​la szá​mí​tó​gép​ter​mé​-
re. Mint​ha lé​tez​ne egy lak​be​ren​de​ző, aki di​rekt őrült tu​dó​sok szá​-
má​ra dol​go​zik.
Meg​lát​tam Agyart! Őrt állt az aj​tó​nál. An​gyal ügyelt rá, hogy To​-
tál csönd​ben ma​rad​jon. Vál​toz​tat​tam a szö​gön, és a te​rem tá​vo​lab​bi
sar​ká​ba pil​lan​tot​tam. Böki egy szá​mí​tó​gép előtt ült, és ol​va​sott va​-
la​mit. Az ar​cát könnyek csí​koz​ták, és össze​szo​rult a szí​vem. Ak​kor
az​tán meg​lát​tam. őt.
A má​sik Ma​xet.
– Max, Max, ezt nézd! – mond​ta Böki Max​hez for​dul​va, és ak​kor
meg​fa​gyott ben​nem a vér.
Annyi​ra ha​son​lí​tott rám. Ugyan​olyan tü​rel​met​le​nül dob​ta hát​ra a
ha​ját, ahogy én szok​tam.
A düh éget​ni kezd​te a mell​ka​som, le​ve​gőt is alig kap​tam. Ezek
tény​leg egy pót-Ma​xet csi​nál​tak, és be​ál​lí​tot​ták a he​lyem​re.
Ez a sá​tá​ni dol​gok tí​zes lis​tá​ján tu​ti​ra ti​zen​he​tes.
Meg​ölöm ezt a má​sik Ma​xet. És mi a hely​zet a csa​pat​tal? Mi​ért
nem jöt​tek rá ed​dig? Ennyi​re jól utá​noz? Kü​lön​ben tény​leg olyan
volt, mint​ha a sa​ját ho​log​ra​mo​mat néz​ném, vagy egy vi​deo​fel​vé​telt
sa​ját ma​gam​ról, ahogy Bö​ki​vel du​má​lok.
Megint kör​be​néz​tem... és ész​re​vet​tem An​gyalt, ahogy a szel​lő​zőn
át pon​to​san rám néz.
Gyor​san hát​ra​hú​zód​tam, nem akar​tam, hogy le​buk​tas​son. Az​tán
ször​nyű gon​do​lat ha​sí​tott be​lém: mi van, ha An​gyal azt hi​szi, én va​-
gyok a ha​son​más? Mi van, ha a má​sik Max tel​je​sen át​ver​te őket?
Te jó ég, ide​je pon​tot ten​ni en​nek a vé​gé​re.
Nagy ko​mo​ran el​kezd​tem le​pat​tint​gat​ni a csa​to​kat, amik a szel​lő​-

299
zőt tar​tot​ták. Az​tán küz​dő​tár​sa​mat vet​tem ész​re, ahogy ép​pen be​-
rob​ban a szá​mí​tó​gép​te​rem​be. Arit. Gon​dom lesz rá, hogy örök​re ki​-
ik​tas​sam.
De köz​ben nem sza​bad el​ha​nya​gol​nom leg​na​gyobb el​len​sé​ge​met
sem: ma​ga​mat.

300
 136.
A LEG​NA​GYOBB KÁ​OSZ ÉS VI​SÍ​TO​ZÁS KEL​LŐS KÖ​ZE​PÉN
va​la​mi ro​baj​ra kap​tuk fel a fe​jün​ket. A régi Max volt az, Ma​xi​mum
Ride, aki ép​pen be​pottyant kö​zénk a szel​lő​zőn ke​resz​tül. Hogy ke​-
rült ide? Va​la​mi őr​zött he​lyen kel​le​ne len​nie.
De itt volt, és nagggyon dü​hös volt.
– Úgy lát​szik, hogy az én meg​hí​vó​mat el​ke​ver​te a pos​ta – mond​-
tam maró gúnnyal. – Re​mé​lem, nem baj, hogy csak így be​tö​rök...
Ab​ban a pil​la​nat​ban a pat​ká​nyok, a pó​kok és a ket​rec mind el​tűn​-
tek. Amíg min​den​ki meg​le​pet​ten pis​lo​gott kör​be – egé​szen új je​len​-
tést adva a „döb​bent" szó​nak -, ká​rom​kod​tam egyet ma​gam​ban. A
leg​rosszabb​kor tet​te tönk​re a nagy​oko​sok leg​újabb szu​per​tit​kos, ho​-
lo​grafi​kus vir​tu​á​lis va​ló​sá​gát. És ez – meg a bá​jos elő​döm vá​rat​lan
fel​buk​ka​ná​sa – ala​po​san meg​ne​he​zí​ti a dol​go​mat.
– Max? – me​redt Ari a má​sik Max​re.
– Max! – ki​ál​tot​ta Böki.
– Mi van? – vá​la​szol​tunk mind​ket​ten.
A má​sik Max össze​hú​zott szem​öl​dök​kel rám né​zett.
– Azt mond​ják, hogy az után​zás a hí​zel​gés leg​szebb for​má​ja –
mond​ta fe​nye​ge​tő​en. – Azt hi​szem, te tény​leg oda​vagy ér​tem.
– Ki vagy te? – li​heg​tem tág​ra nyílt szem​mel. – Te csa​ló!
– Nem, nem ő a csa​ló – mond​ta a leg​hát​bor​zon​ga​tóbb ma​dár​kö​-
lyök, An​gyal, és rám né​zett. A kar​ja, ahol Ari meg​ha​rap​ta, még
min​dig vér​zett. – Ha​nem te.
Dü​hö​sen nyel​tem egy na​gyot. Mit gon​dol ma​gá​ról ez a va​karcs
meg a hü​lye ku​tyá​ja?!
– De An​gyal​kám – kezd​tem ne​gé​des han​gon -, hon​nan vagy eb​-
ben olyan biz​tos? Te tu​dod, hogy ki va​gyok.
– Hogy mit gon​do​lok ma​gam​ról, ah​hoz sem​mi kö​zöd, és a ku​-
tyám nem hü​lye. Te vagy a hü​lye, ha azt hit​ted, át tudsz vág​ni ben​-
nün​ket. Ki​hagy​tad a szá​mí​tá​sod​ból, hogy gon​do​lat​ol​va​só va​gyok, te idi​ó​-
ta.

301
 137.
A GYOM​ROM GYOR​SAB​BAN SÜLLYEDT, MINT EGY LIFT. Ezt
ne​kem sen​ki sem mond​ta.
– Bi​zony, te idi​ó​ta! – csat​la​ko​zott hoz​zá a ku​tyá​ja is. Le​esett az ál​-
lam. Ez tény​leg be​szél? Vagy csak va​la​mi trükk? Ma​xi​mum Ride
szem​ügy​re vet​te a mu​tán​so​kat, azok meg ölel​get​ni kezd​ték. Én csak
néz​tem. Nem akar​tam el​hin​ni, hogy tény​leg itt van, hogy min​dent
tönk​re fog ten​ni.
– Én va​gyok a pszi​cho​ló​gu​sod, aki meg​old​ja a sze​mé​lyi​ség​za​va​-
ro​dat – mor​dult rám a má​sik Max. Az arca fe​hér volt, a keze ököl​be
szo​rít​va.
– A szám​ból vet​ted ki a szót – mo​rog​tam vissza, és ké​szen áll​tam
a küz​de​lem​re. – Vedd le a man​csod a csa​pa​tom​ról!
– Nagy​sze​rű, örü​lünk, hogy össze​is​mer​ked​te​tek... Meg​pör​dül​-
tünk. Az aj​tó​ban fe​hér kö​pe​nye​sek áll​tak.
– Max, jól vagy? – kér​dez​te Jeb Bat​chelder.
Fe​lel​ni akar​tam, hogy „igen", ami​kor le​esett, hogy nem is en​gem
kér​dez. A má​sik Max mi​att ag​gó​dott, a má​sik Max ál​la​po​ta ér​de​kel​te.
Én vol​tam az el​dob​ha​tó Max.
El​ön​tött a düh. Pont olyan vol​tam, mint Max, én vol​tam Max. Sok
szem​pont​ból fe​lül is múl​tam. De az itt​lé​vők szá​má​ra én me​het​tem a
le​ves​be. Sen​ki és sem​mi vol​tam.
De ak​kor elő​lé​pett egy má​sik tu​dós, és ezt menny​dö​rög​te:
– Ta​ka​rítsd el a régi ver​zi​ót! Hasz​nál​ha​tat​lan. Le​járt a sza​va​tos​sá​-
ga. – Az​zal rám né​zett, hogy rám vár a meg​tisz​te​lő fel​adat.
Gon​dol​ko​zás nél​kül a má​sik Max​re ve​tet​tem ma​gam, fej​jel elő​re,
át az asz​tal fö​lött.
A má​sik Max nem ijedt meg, de ben​nem tom​bolt az őrült fél​té​-
keny​ség és a düh. Ne​ki​csa​pód​tam, és si​ke​rült a fal​nak ta​pasz​ta​nom.
Szin​te egy​ből vissza​nyer​te az egyen​sú​lyát, és ne​kem fe​szült.
– Te nem ezt aka​rod – mond​ta foj​tott han​gon. – Te nem akarsz
egy da​ra​bot be​lő​lem.
– Té​vedsz! – mond​tam go​no​szán.
– Ööö… Max! – szó​lalt meg Gá​zos. – Van va​la​mi, amit…
– Pofa be! – csat​tan​tam fel, az​tán is​mét Ma​xi​mum Ride-ra ve​tet​-
tem ma​gam. A tu​dó​sok Jeb​bel együtt el​ug​rál​tak az utunk​ból, ami​-

302
kor bir​kó​zás köz​ben át​gö​rög​tünk az asz​ta​lo​kon. Si​ke​rült hát​ra​húz​-
nia a ke​zét, és be​mos​nia ne​kem egyet. Fel​ki​ál​tot​tam az ütés​től.
Tér​dem​mel has​ba rúg​tam, és elé​ge​det​ten hal​lot​tam, ahogy fel​jaj​-
dul.
Ki​egyen​lí​tett küz​de​lem volt, túl​sá​go​san is ki​egyen​lí​tett. Csé​pel​ni
kezd​tük egy​mást. Röp​köd​tek az ök​lök, fo​rog​tak a lá​bak, li​lul​tak a
zú​zó​dá​sok. Az​tán szét​vál​tunk, és óva​to​san fo​rog​ni kezd​tünk.
– Csak egy Max ma​rad​hat – mond​ta Jeb hal​kan.
– Igen, az iga​zi – mond​ta Ari.
A dör​gő han​gú tu​dós össze​fon​ta a kar​ját.
– Most meg​lát​juk, Bat​chelder, hogy iga​zat mon​dott-e a lány​ról!
Üvölt​ve Max​re tá​mad​tam, és le​dön​töt​tem a lá​bá​ról. De el​kap​ta a
ha​jam, és úgy le​fe​jelt, hogy csil​la​go​kat lát​tam. Nem en​ged​tem el.
Az ol​da​lá​ba ök​löz​tem egy​szer, két​szer, há​rom​szor. A har​ma​dik al​-
ka​lom​mal meg​es​küd​tem vol​na, hogy bor​da​reccse​nést hal​lok.
Annyi​ra jól​esett.
– Csak raj​ta​tok áll, ki nyer! – ki​ál​tot​ta Jeb. – Győz​zön a job​bik!

303
 138.
– POFA BE, RO​HA​DÉK! – vak​kan​tot​ta Ma​xi​mum Ride a férfi felé
ép​pen ak​kor, ami​kor én is ugyan​ezt akar​tam mon​da​ni. Fel​ug​rot​-
tunk, és egy​más​ra néz​tünk. Mint​ha tü​kör​be néz​tünk vol​na. Annyi​-
ra fur​csa volt.
De meg kel​lett tőle sza​ba​dul​nom. Már egy Max is sok volt. Újabb
mor​gás kí​sé​re​té​ben felé ug​rot​tam, és egy ol​dal​rú​gás​sal föld​re kény​-
sze​rí​tet​tem. A mel​lé​re ül​tem, és ököl​lel orr​ba vág​tam. Arca el​tor​-
zult, és a feje ol​dal​ra csa​pó​dott, az​tán vér spric​celt ki az or​rá​ból.
– Azt hi​szed, olyan nagy​sze​rű vagy?! – szi​szeg​tem. Hi​á​ba vo​nag​-
lott alat​tam, a tér​dem​mel az ol​da​lá​hoz szo​rí​tot​tam a kar​ját, és el​-
kap​tam a tor​kát.
Ez csak egy​fé​le​kép​pen vég​ződ​het: az én győ​zel​mem​mel. Túl​élés​-
re ter​vez​tek. Ez volt a fel​ada​tom – hogy min​den gyen​géb​bet el​pusz​-
tít​sak, aki az utam​ba áll. Én csak ez​zel tö​rőd​tem. Max gyen​ge volt,
mert egy cso​mó más do​log​gal is tö​rő​dött: a hü​lye csa​pa​tá​val, a hü​-
lye szü​le​ik​kel, meg az áru​ló Jeb​bel. szó​val min​den​nel, csak az​zal
nem, ami​vel kel​le​ne.
Han​go​san fel​ne​vet​tem, ami​kor eszem​be ju​tott, mi​lyen ne​vet​sé​ges.
Ké​szen áll​tam rá, hogy pép​pé ver​jem.
De ak​kor fel​mor​dult, az​tán meg​fe​szí​tet​te a há​tát, és le​do​bott ma​-
gá​ról. Talp​ra ug​rott, és úgy ál​lon ta​lált, hogy majd​nem el​ájul​tam.
Az​tán foj​to​gat​ni kez​dett, ahogy az előbb én őt. Két kéz​zel kap​ta el
a tor​ko​mat, és meg​szo​rí​tot​ta. A be​tört or​rá​val meg​ál​lít​ha​tat​lan​nak,
vér​szom​jas​nak tűnt. Az egyik sze​me annyi​ra be volt da​gad​va, hogy
ki​nyit​ni sem tud​ta, de ez nem gá​tol​ta meg ab​ban, hogy meg​fojt​son.
Meg​pró​bál​tam le​fej​te​ni a nya​kam​ról a ke​zét, de nem si​ke​rült.
– Max! – kezd​te megint Gá​zos. – Csak fi​gyel​mez​tet​ni sze​ret​né​lek,
hogy…
Te jó ég! – le​pőd​tem meg küz​dés köz​ben. – Ez győzni fog... Ed​dig
meg sem for​dult a fe​jem​ben, hogy így is vég​ződ​het. Min​den hely​-
zet​gya​kor​lat​ban, min​den edzé​sen, min​dig én nyer​tem. Ha hi​szed,
ha nem, cső​lá​tá​som lett, és a vi​lág kez​dett el​sö​té​ted​ni. Az utol​só
csepp erő​met össze​szed​ve pró​bál​tam meg​sza​ba​dul​ni tőle, de erő​-
sebb volt ná​lam.
– Csak egy Max ma​rad​hat – hal​lot​tam va​la​hon​nan tá​vol​ról Jeb

304
hang​ját. Mint​ha messzi​ről jött vol​na, va​la​hon​nan a fe​jem fölül.
Hát... ez... az... — gon​dol​tam kö​dö​sen. Ez... a... vég...
Vá​rat​la​nul eny​hül​ni kez​dett a nya​ka​mon a szo​rí​tás.
Vet​tem egy ha​tal​mas lé​leg​ze​tet, és le​ve​gő öm​lött a tü​dőm​be. A
sze​mem újra meg​telt fénnyel, sí​po​ló tü​dő​vel le​ve​gő után kap​kod​-
tam, és nagy kor​tyo​kat it​tam be​lő​le.
A régi Max le​szállt ró​lam. Kö​hög​tem, és a ke​zem​mel a tor​ko​mat
ta​po​gat​tam. Meg​pró​bál​tam fel​ül​ni.
– Én va​gyok az erő​sebb – ki​ál​tot​ta a tu​dó​sok​nak. – Erő​sebb va​-
gyok még ma​guk​nál is! Mert nem fo​gom meg​öl​ni ezt a lányt a ked​-
vü​kért! Nem süllye​dek le a ma​guk szá​nal​mas szint​jé​re.

305
 139.
– MAX! – le​pő​dött meg Jeb. – Nem le​het két Max!
A ha​mis Max​re néz​tem, aki úgy tá​to​gott le​ve​gő után, mint egy
part​ra ve​tett hal. Lát​tam, hogy a pu​pil​lái gom​bos​tű​nyi​re szű​kül​nek,
és tud​tam, mi​lyen kö​zel áll​tam hoz​zá, hogy vé​gez​zek vele. De ez a
pat​kány most ki​ug​rott a la​bi​rin​tus​ból.
– Ak​kor nem kel​lett vol​na ket​tőt csi​nál​no​tok – fe​lel​tem hi​de​gen. –
Edd meg, amit főz​tél!
– Még min​dig nem ér​ted? – kér​dez​te az egyik tu​dós. – Csak egyi​-
kő​tök tel​je​sít​he​ti a kül​de​tést, és tölt​he​ti be a sor​sát.
Az egész fel​leng​ző​sen és hü​lyén hang​zott. A ha​mis Ma​xen tart​va
a sze​mem vissza​for​dul​tam a csa​pat​hoz, hogy ké​szen áll​junk a me​-
ne​kü​lés​re vagy a harc​ra.
– Tud​ják – kezd​tem -, ez na​gyon úgy hang​zik, mint​ha nem gon​-
dol​ták vol​na vé​gig ezt az egé​szet. Be​le​rak​tak egy egyen​let​be, és
meg​jó​sol​ták az ered​ményt. Van egy hí​rem önök​nek, tök​fe​jek – néz​-
tem a tu​dó​sok​ra, Jeb​re és Ari​ra. Még min​dig fel vol​tam dob​va az
ad​re​na​lin​tól, az or​rom vér​zett, és sze​ret​tem vol​na még pár seg​get
szét​rúg​ni. – A ma​guk hí​res egyen​le​té​ben mi va​gyunk a vál​to​zók. És
vál​to​zunk – gya​kor​la​ti​lag köp​dös​tem fe​lé​jük a sza​va​kat. – Ma​guk
be​teg ál​la​tok ki​hagy​ták a szá​mí​tá​suk​ból, hogy én egy va​ló​sá​gos sze​-
mé​lyi​ség va​gyok. – A má​sik Max​re mu​tat​tam, aki négy​kéz​láb állt, és
meg​pró​bált fel​tá​pász​kod​ni. – És ő is va​ló​sá​gos. Ő is egy sze​mé​lyi​-
ség. Mind​annyi​an azok va​gyunk! És ele​gem van ab​ból, hogy a ka​ri​-
ká​i​kon ug​rál​jak át. Be​ad​hat​ják ma​guk​nak, hogy ezt a vi​lág meg​-
men​té​sé​ért te​szik, de az igaz​ság az, hogy ma​guk csak egy csa​pat
őrült kre​tén, aki​ket min​den csaj ki​ko​sa​ra​zott a gi​mi​ben.
Fel-alá mász​kál​tam, tény​leg na​gyon fel​húz​tam ma​gam. Iz​zad​ság
csör​gött vé​gig a hom​lo​ko​mon, és csíp​te az ar​com, ahol fel​re​pedt a
bőr.
Az​tán vá​rat​la​nul meg​szó​lalt egy ri​asz​tó, amit ki​a​bá​lás és láb​do​-
bo​gás kö​ve​tett.
Jeb és a fe​hér kö​pe​nye​sek egy​más​ra néz​tek. Még min​dig nem állt
össze tel​je​sen a kép. Most az Itex​nek dol​goz​tak, vagy sem?
– Max! – szó​lalt meg Gá​zos is​mét.
– Ki kell jut​nunk in​nen, de sür​gő​sen! – néz​tem kör​be me​ne​kü​lé​si

306
út​vo​na​lak után ku​tat​va. Az​tán eszem​be ju​tott, hogy a föld alatt va​-
gyunk. A franc​ba! Most lesz csak ér​de​kes a do​log!
Jeb és a töb​bi fe​hér kö​pe​nyes kö​ze​lebb ara​szol​tak a Ra​dí​ro​zók​hoz.
A má​sik Max tel​je​sen ta​nács​ta​lan volt, mint​ha nem tud​ta vol​na el​-
dön​te​ni, me​lyik ol​dal​ra áll​jon. Már majd​nem meg​saj​nál​tam.
– Max, fi​gyel... – pró​bál​ko​zott újra Gá​zos.
– Mi van?! – csat​tan​tam fel, és felé pör​dül​tem. – Ha nem ven​néd
ész​re, egér​fo​gó​ban va​gyunk! Mi le​het ennyi​re fon​tos?
An​gya​lé​hoz ha​son​lí​tó, nagy kék sze​mé​vel ko​mo​lyan né​zett rám:
– Bukj le!

307
 140.
AB​BAN A SZENT EZ​RED​MÁ​SOD​PERC​BEN a pad​ló​ra ve​tet​tem
ma​gam, és fe​jem​re tett kéz​zel be​gu​rul​tam egy asz​tal alá. Ha egy
nyolc év kö​rü​li gyer​mek azt mond​ja, „bukj le!", az em​ber ál​ta​lá​ban
egy ví​zi​pisz​toly-spric​ce​lés​re szá​mít. De ha Gá​zos mond​ja ugyan​ezt,
ak​kor ott el fog sza​ba​dul​ni a po​kol, még​hoz​zá na​gyon gyor​san, öre​-
gem!
BUMM!
A dob​hár​tyá​mat majd​nem be​sza​kí​tot​ta a rob​ba​nás. A szám por​-
ral, sző​nyeg​roj​tok​kal és va​la​mi ned​ves​sel lett tele, amit in​kább nem
akar​tam be​azo​no​sí​ta​ni. A rob​ba​nás más​fél mé​ter​rel odébb gu​rí​tott –
még min​dig sün​disz​nó po​zí​ci​ó​ban vol​tam va​la​mi rám om​lott, és
alig kap​tam le​ve​gőt. Az utó​rez​gé​sek, va​la​mint egy újabb, de már
ki​sebb rob​ba​nás mi​att még összébb húz​tam ma​gam. Ami​kor újra
csend lett, meg​fe​szí​tet​tem a há​tam, és na​gyot nyög​ve meg​pró​bál​-
tam le​lök​ni ma​gam​ról a tör​me​lé​ke​ket.
– Je​len​tést ké​rek! – ki​ál​tot​tam, de köz​ben si​ke​rült be​lé​le​gez​nem
egy por​fel​hőt, ami​től kö​hö​gés​ro​ham jött rám. Jó​ko​ra asz​tal- és
mennye​zet​da​ra​bok po​tyog​tak a nya​kam​ba. Ha most nem tört cson​-
tom, ak​kor soha. Úgy érez​tem ma​gam, mint akin át​ment egy ka​mi​-
on. Vagy ket​tő.
Kó​vá​lyog​va és to​vább​ra is kö​hög​ve fel​tá​pász​kod​tam:
– Hely​zet​je​len​tést! – ki​ál​tot​tam egy​re job​ban két​ség​be​es​ve.

308
 141.
A TE​REM​BEN POR ÉS SZŐ​NYEG​ROS​TOK KA​VA​ROG​TAK. A
vil​lo​gó vész​jel​ző min​dent ijesz​tő vér​szín​be vont.
To​vább​ra sem vá​la​szolt sen​ki. Újra el​ki​ál​tot​tam ma​gam, még han​-
go​sab​ban:
– Hely​zet​je​len​tést!
El​kezd​tem át​gá​zol​ni a tör​me​lé​ken. Lát​tam, hogy né​hány fe​hér kö​-
pe​nyes rossz he​lyen volt rossz idő​ben. Össze​tör​ve, ön​tu​dat​la​nul he​-
ver​tek a pad​lón. Ari nem volt se​hol. Az egyik tör​me​lék​ha​lom alól
egy láb​szár ló​gott ki. Nem volt is​me​rős.
A te​rem túl​ol​da​lán Jeb tá​pász​ko​dott fel, szür​ke volt a por​tól, és
vér csö​pö​gött az ál​lá​ról.
– Itt va​gyok! – szó​lalt meg An​gyal, és egy ki​csit meg​könnyeb​bül​-
tem.
– Én meg itt! – mond​ta re​ked​ten Böki, az​tán kö​hög​ni kez​dett. Lát​-
tam, hogy elő​má​szik egy össze​tört asz​tal alól.
– Itt va​gyok! – hal​lot​tam To​tál hang​ját egy fel​bo​rult szék alól.
Odébb rúg​tam a szé​ket, és lát​tam, hogy To​tál a sze​me ki​vé​te​lé​vel
tel​je​sen szür​ke lett. – De szí​ve​seb​ben len​nék más​hol, annyit mond​-
ha​tok – mo​rog​ta.
– Je​len – szó​lalt meg Agyar halk, nyu​godt hang​ja, mi​köz​ben ki​fej​-
tet​te ma​gát a szem​köz​ti fa​lon tá​ton​gó, Agyar ala​kú lyuk​ból. Aú. Ez
fáj​ha​tott.
– Ez nagy dur​ra​nás volt! – rik​kan​tot​ta Gá​zos, és talp​ra ug​rott. Fa-és
fal​da​ra​bok po​tyog​tak le róla.
– Ez tíz​ből si​mán egy tí​zes – gu​rult elő Iggy egy meg​rok​kant asz​-
tal alól. – Már a hang​ha​tás mi​att is.
A rob​ba​nást kö​ve​tő hát​bor​zon​ga​tó csen​det meg​tör​ték a fo​lyo​só
fe​lől ér​ke​ző za​jok. Megint pa​rancs​ki​ál​tá​so​kat, fegy​ver​csör​gést és
láb​do​bo​gást hal​lot​tunk. Bár a láb​do​bo​gás va​la​mi​vel bá​tor​ta​la​nabb
lett. A tör​me​lék alól nyö​gé​sek szű​rőd​tek ki.
Egy gyors pil​lan​tás​sal fel​mér​tem, hogy a csa​pat egy​ben van, és
útra kész, és köz​ben ész​re​vet​tem, hogy...
A pin​ce fa​lán tá​ton​gó lyu​kon, ami ak​ko​ra volt, hogy egy ka​mi​on
át​hajt​ha​tott vol​na raj​ta, ki​jut​ha​tunk az éj​sza​ká​ba.
– Ó, nagy​sze​rű! – mond​ta Böki.

309
 Rá​mo​so​lyog​tam. A tor​ko​mat könnyek foj​to​gat​ták. A csa​pat​nak
megint si​ke​rült. Az éle​tünk élet​ve​szé​lyek so​ro​za​tá​ból állt. Újra és
újra meg​pró​bál​tak le​győz​ni min​ket, mi meg újra és újra meg​mu​tat​-
tuk ne​kik, mi​lyen fá​ból fa​rag​tak ben​nün​ket. Na​gyon büsz​ke vol​-
tam, na​gyon dü​hös, és kezd​tem érez​ni, mennyi​re fáj min​de​nem.
– Ezt jól csi​nál​tá​tok! – in​dul​tam el a lyuk felé. Gá​zos mel​lé érve
fel​emel​tem a ke​zem: – Büsz​ke va​gyok rád! – pa​csiz​tunk össze a le​-
ve​gő​ben.
– Max? – An​gyal úgy né​zett ki, mint akit szür​ke liszt​ben hem​per​-
get​tek meg.
– Igen, ki​csim?
– Most már me​he​tünk?
– Hogy​ne! Ide​je.
– Hogy le​lép​jünk in​nen! – ki​ál​tot​ta ve​lem a csa​pat.
– To​tál! – tap​sol​tam egyet, az​tán ki​nyúj​tot​tam a ka​rom. A kis ku​-
tya ne​ki​fu​tott, és be​le​ug​rott. Már nyúj​tot​ta a nyel​vét, hogy meg​-
nyal​jon, de ami​kor ész​re​vet​te, mi​lyen po​fát vá​gok, in​kább meg​gon​-
dol​ta ma​gát.
Az​tán mind a ha​tan – bocs, he​ten – ki​ro​han​tunk a lyu​kon, és
olyan „mint a vad​li​bák"-at mu​tat​tunk be, hogy az már mű​vé​szet
volt.

310
 UTÓSZÓ
142.
AZT HI​SZEM, FE​LES​LE​GES MON​DA​NOM, hogy nagy össze​bo​-
ru​lás kö​vet​ke​zett, el​me​sél​tük egy​más​nak a ka​land​ja​in​kat, a se​be​in​-
ket nya​lo​gat​tuk, és újra fel​húz​tuk ma​gun​kat az egé​szen.
A cók​mó​kunk​kal nap​nyug​tá​ig ke​let felé re​pül​tünk. Ever​gla​des​-
ben ke​res​tünk egy szá​raz he​lyet, és le​száll​tunk rá alud​ni. Ki vol​-
tunk fa​csar​va, mint egy cit​rom, de leg​be​lül bol​do​gok vol​tunk, hogy
újra együtt le​he​tünk. Hogy újra győz​tünk.
Iggy, a fi​a​ta​lab​bak és To​tál egy​ből össze​es​tek. Ron​gyo​san és ko​-
szo​sán, ahogy vol​tak, le​dob​ták ma​gu​kat a föld​re, és össze​ku​po​rod​-
va el​alud​tak, mint a kö​lyök​ku​tyák, én meg annyi​ra bol​dog vol​tam,
hogy mind egy​ben van​nak, hogy a sze​mem meg​telt könnyel, és a
csep​pek le​gu​rul​tak kék fol​tos ar​co​mon.
Más​nap Agyar mel​lém te​le​pe​dett, és el​fe​lez​tük az utol​só húgy-
me​leg kó​lán​kat.
– A baj​no​kok reg​ge​li​je – emel​te a le​ve​gő​be a do​bozt.
– Lát​tad, mi lett a má​sik Max​szel? – kér​dez​tem.
– Nem, saj​nos nem – fe​lel​te. – Le​het, hogy meg​lé​pett.
Na​gyot nyel​tem a lan​gyos kó​lá​ból, és meg​ön​töz​tem vele szá​raz
tor​ko​mat. Kész vol​tam bár​mi​kor újra ta​lál​koz​ni a má​sik Max​szel.
De kép​te​len vol​tam rá​ven​ni ma​gam, hogy meg​öl​jem. Ha meg​-
ölöm a ha​mis Ma​xet, ak​kor az a Ra​dí​ro​zó-Max vált vol​na be​lő​lem,
akit a tü​kör​ben lát​tam. Ar​ról nem is be​szél​ve, hogy egy​sze​rű​en nem
lett vol​na he​lyes.
Fá​radt vol​tam, vagy még pon​to​sab​ban hul​la, de ami​kor leg​utóbb
el​alud​tam, be​ra​gasz​tott száj​jal éb​red​tem fel, és be​dug​tak egy izo​lá​-
ló​tar​tály​ba, vagy​is nem szí​ve​sen huny​tam le a sze​mem.
A tar​tály. Be​le​bor​zong​tam, ha csak rá​gon​dol​tam is.
– Annyi​ra rossz volt? – sut​tog​ta Agyar rám sem pil​lant​va.
– Annyi​ra – mond​tam, és én is ke​rül​tem a pil​lan​tást. Az​tán új​ból a
kó​lá​ba kor​tyol​tam.
A nap emel​ked​ni kez​dett, a le​ve​gő édes volt, me​leg és to​vább me​-
le​ge​dett. De​cem​bert ír​tunk. Mint​ha egy örök​ké​va​ló​ság óta me​ne​-

311
kül​tünk vol​na. Fo​gal​mam sem volt, med​dig bí​rom még. Tel​je​sen ki​-
ké​szül​tem, és a tar​tály meg a Hang mi​att si​mán őrült​nek érez​tem
ma​gam. És még min​dig nem sej​tet​tem, ho​gyan ta​lál​nak ránk a Ra​-
dí​ro​zok. Eszem​be ju​tott An​gyal kam​pá​nyo​lá​sa a ve​ze​tői sze​rep​re,
és nem tud​tam, mit gon​dol​jak.
– Te tud​tad, hogy a má​sik Max nem én va​gyok? – kér​dez​tem.
– Per​sze.
– Mi​kor jöt​tél rá?
– Egy​ből.
– Ho​gyan? – fag​gat​tam to​vább. – Ugyan​úgy né​zünk ki. Még a kar​-
co​lá​sai és a seb​he​lyei is ugyan​ott van​nak. A ru​há​i​mat vi​sel​te. Mi​ből
jöt​tél rá?
Mo​so​lyog​va fe​lém for​dult, s én jobb kedv​re de​rül​tem.
– Ab​ból, hogy reg​ge​lit akart csi​nál​ni ne​künk.
A kö​vet​ke​ző pil​la​nat​ban annyi​ra ka​cag​tunk, hogy még a könny is
ki​csor​dult a sze​münk​ből. Egy​más​nak dől​tünk, és hosszú, hosszú
ide​ig szó​hoz sem ju​tot​tunk a ne​ve​tés​től.

312
 The Wa​shing​ton Exa​mi​ner
Ro​land ter Borch​tot ün​ne​pel​ték kol​lé​gái
1999. ja​nu​ár 23.
A vi​lág​hí​rű, de nagy el​len​té​te​ket ki​vál​tó ge​ne​ti​kus, dr. Ro​land ter
Borcht tisz​te​le​té​re es​tet ren​dez​tek a Wa​shing​ton bel​vá​ro​sá​ban ta​lál​-
ha​tó Ken​ne​dy Köz​pont​ban, aho​vá csak meg​hí​vó​val és szmo​king​-
ban le​he​tett be​lép​ni.
A ku​ta​tá​si te​rü​le​tén út​tö​rő​nek szá​mí​tó tu​dós kar​ri​er​je ele​jén eu​ró​-
pai bo​ta​ni​kus​ként dol​go​zott, kez​det​ben nö​vé​nyek​kel vég​zett ge​ne​-
ti​kai kí​sér​le​te​ket, majd ké​sőbb át​tért az em​be​ri ős​sejt-kí​sér​le​tek​re. A
tu​dós szi​go​rú​an őr​zött he​lye​ken, és min​dig egye​dül dol​go​zott. Tu​-
do​má​nyos je​len​té​se​it üd​vö​zöl​ték a ge​ne​ti​ku​sok, de a kí​sér​le​ti mód​-
sze​re​it gyak​ran kri​ti​zál​ták. Ter Borcht vissza​fo​gott​nak ép​pen nem
ne​vez​he​tő be​szé​dé​ben el​mond​ta a hall​ga​tó​ság​nak, hogy éle​te leg​-
zse​ni​á​li​sabb ku​ta​tá​sán dol​go​zik, és vic​ce​sen hoz​zá​tet​te, hogy lel​kes
szpon​zo​ro​kat ke​res. Pe​dig leg​na​gyobb tá​mo​ga​tó​ja, az Itex nagy​sze​-
rű​en zár​ta az évet a tőzs​dén, és egé​szen vé​let​le​nül ter Borcht a leg​-
na​gyobb rész​vé​nye​sük.
Eric A. Ho​gan

NEM​ZET​KÖ​ZI ITEX
2006. jú​li​us 5.
Fel​jegy​zés: Ti​tok​tar​tás
A leg​fris​sebb kí​sér​le​te​ket és ered​mé​nye​ket tar​tal​ma​zó adat​bá​zis​-
hoz való hoz​zá​fé​rés​hez lép​jen be a htttp://itex...com hon​lap​ra a
meg​adott fel​hasz​ná​ló​név​vel és jel​szó​val.
A kéz​hez vé​tel után ha​la​dék​ta​la​nul sem​mi​sít​se meg ezt a do​ku​-
men​tu​mot.

Hol​tan ta​lál​ták az Itex la​bo​ra​tó​ri​u​mi dol​go​zó​ját a Po​to​mac-fo​-

lyó​ban
1999. már​ci​us 18.
Az Itex mul​ti​na​ci​o​ná​lis vál​la​lat egyik férfi dol​go​zó​já​nak hul​lá​já​ra
buk​kan​tak hét​fő reg​gel a Wa​shing​ton kör​nyé​ki egye​te​mek éves
eve​ző​ver​se​nye so​rán.
A Co​lum​bia Egye​tem csa​pa​tá​nak tag​jai egy ví​zen le​be​gő hul​lá​ra
let​tek fi​gyel​me​sek, amely az Itex be​lé​pő​kár​tyá​ját vi​sel​te.

313
 A ver​senyt azon​nal fel​füg​gesz​tet​ték, de még a hé​ten ki​tű​zik az új
idő​pon​tot.
Az el​hunyt sze​mély ki​lé​tét ad​dig ti​tok​ban tart​ják, amíg a wa​-
shing​to​ni rend​őrök nem lép​nek kap​cso​lat​ba a csa​lád​tag​ja​i​val. Az
ál​do​zat ha​lá​lá​nak kö​rül​mé​nye​it még vizs​gál​ják.

Szállj Max​szel és a csa​pat​tal a legőrül​tebb, leg​gyor​sabb re​pü​lé​-

sü​kön! Együtt ma​rad​ni. Élet​ben ma​rad​ni. Meg​men​te​ni a vi​lá​got.
Vi​lág​meg​men​tés – és más ext​rém spor​tok
Egy Ma​xi​mum Ride-re​gény James Pat​ter​son​tól! A Me​ne​külők-
so​ro​zat utol​só ré​sze

314
Table of Contents
Title page
ELSŐ FE​JE​ZET
SE SZÜ​LŐK, SE SULI, SE SZA​BÁ​LYOK
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
MÁ​SO​DIK FE​JE​ZET
PA​RA​DI​CSOM VAGY BÖR​TÖN?
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.

315
 32.
33.
34.
35.
36.
37.
38.
39.
HAR​MA​DIK FE​JE​ZET
VISSZA AZ IS​KO​LÁ​BA
(A KIS​BE​TŰS​BE)
40.
41.
42.
43.
44.
45.
45.
47.
48.
49.
50.
51.
52.
53.
54.
55.
56.
57.
58.
59.
60.
61.
62.
63.
64.
65.
66.
67.
68.

316
 69.
70.
71.
72.
73.
NE​GYE​DIK FE​JE​ZET
OTT​HON, ÉDES OTT​HON
74.
75.
76.
77.
78.
79.
80.
81.
82.
83.
81.
85.
86.
87.
88.
89.
90.
91.
92.
90.
94.
95.
ÖTÖ​DIK FE​JE​ZET
VISSZA A VI​LÁG​MEG​MEN​TÉS​HEZ
96.
97.
98.
99.
100.
101.
102.
103.
104.

317
 105.
106.
101.
108.
109.
110.
111.
112.
113.
114.
115.
116.
117.
118.
119.
120.
121.
122.
123.
124.
125.
126.
127.
128.
129.
130.
131.
132.
133.
134.
135.
136.
137.
138.
139.
140.
141.
UTÓ​SZÓ
142.

318
319
Tartalomjegyzék
Title page 2
ELSŐ FEJEZET 9
SE SZÜLŐK, SE SULI, SE SZABÁLYOK 9
1. 9
2. 12
3. 14
4. 16
5. 18
6. 20
7. 23
8. 25
9. 27
10. 29
11. 31
12. 33
13. 34
14. 37
15. 41
16. 44
17. 47
18. 50
19. 52
20. 55
21. 57
MÁSODIK FEJEZET 59
PARADICSOM VAGY BÖRTÖN? 59
22. 59
23. 61
24. 63
25. 65
26. 68

320
 27. 70
28. 71
29. 73
30. 75
31. 77
32. 80
33. 82
34. 84
35. 85
36. 87
37. 88
38. 91
39. 93
HARMADIK FEJEZET 95
VISSZA AZ ISKOLÁBA 95
(A KISBETŰSBE) 95
40. 95
41. 97
42. 98
43. 99
44. 101
45. 104
45. 105
47. 107
48. 109
49. 110
50. 112
51. 114
52. 116
53. 118
54. 120
55. 123
56. 126
57. 128

321
 58. 130
59. 131
60. 134
61. 138
62. 140
63. 142
64. 145
65. 147
66. 149
67. 151
68. 152
69. 154
70. 156
71. 158
72. 160
73. 161
NEGYEDIK FEJEZET 164
OTTHON, ÉDES OTTHON 164
74. 164
75. 166
76. 168
77. 170
78. 172
79. 174
80. 176
81. 178
82. 185
83. 186
81. 188
85. 190
86. 193
87. 195
88. 197
89. 199

322
 90. 201
91. 203
92. 205
90. 207
94. 210
95. 213
ÖTÖDIK FEJEZET 214
VISSZA A VILÁGMEGMENTÉSHEZ 214
96. 214
97. 216
98. 219
99. 222
100. 225
101. 227
102. 230
103. 232
104. 234
105. 237
106. 239
101. 241
108. 244
109. 246
110. 248
111. 250
112. 252
113. 253
114. 255
115. 257
116. 260
117. 263
118. 266
119. 267
120. 270
121. 272

323
 122. 274
123. 275
124. 278
125. 280
126. 281
127. 283
128. 285
129. 287
130. 288
131. 290
132. 293
133. 295
134. 297
135. 299
136. 301
137. 302
138. 304
139. 306
140. 308
141. 309
UTÓSZÓ 311
142. 311

324