TI: Mi�rt nem vagyok kereszt�ny?

AU: Bertrand Russell

NA: Szil�gyi Andr�s (ford�t�)
DT: konferencia el�ad�s
PD: 1927 (eredeti nyomtatott kiad�s)
PD: 1997 (magyar nyelv� elektronikus kiad�s)
SO: URL: http://160.114.48.3/~pyrrhon/ateizmus/
KW: kereszt�nys�g
KW: ateizmus

//////////////// MAGYAR ELEKTRONIKUS K�NYVT�R \\\\\\\\\\\\\\\\

Ez a dokumentum a Magyar Elektronikus K�nyvt�rb�l sz�rmazik. A

szerz�i �s egy�b jogok a dokumentum szerz�j�t/tulajdonos�t
illetik (amennyiben az illet� fel van t�ntetve). Ha a szerz�
vagy tulajdonos k�l�n is rendelkezik a sz�vegben a terjeszt�si
�s felhaszn�l�si jogokr�l, akkor az � megk�t�sei fel�lb�r�lj�k
az al�bbi megjegyz�seket. Ugyancsak � a felel�s az�rt, hogy
ennek a dokumentumnak elektronikus form�ban val� terjeszt�se
nem s�rti m�sok szerz�i jogait. A MEK �zemeltet�i fenntartj�k
maguknak a jogot, hogy ha k�ts�g mer�l fel a dokumentum szabad
terjeszt�s�nek lehet�s�g�t illet�en, akkor t�r�lj�k azt a MEK
�llom�ny�b�l.

Ez a dokumentum elektronikus form�ban szabadon m�solhat�,

terjeszthet�, de csak saj�t c�lokra, nem-kereskedelmi jelleg�
alkalmaz�sokhoz, v�ltoztat�sok n�lk�l �s a forr�sra val�
megfelel� hivatkoz�ssal haszn�lhat�. Minden m�s terjeszt�si �s
felhaszn�l�si forma eset�ben a szerz�/tulajdonos enged�ly�t
kell k�rni. Ennek a copyright sz�vegnek a dokumentumban mindig
benne kell maradnia.

A Magyar Elektronikus K�nyvt�r els�sorban az oktat�si/kutat�si

szf�r�t szeretn� ell�tni magyar vagy magyar vonatkoz�s�,
szabad terjeszt�s� elektronikus sz�vegekkel. A MEK projekttel
kapcsolatban a MEK-L@listserv.iif.hu lista e-mail c�m�n lehet
inform�ci�kat kapni �s k�rd�seket feltenni. A MEK k�zponti
Internet szolg�ltat�sainak URL c�mei: <http://www.mek.iif.hu>,
<gopher://gopher.mek.iif.hu> �s <ftp://ftp.iif.hu/pub/MEK>.

\\\\\\\\\\\\\\\\ HUNGARIAN ELECTRONIC LIBRARY ////////////////

Mi�rt nem vagyok kereszt�ny?

----------------------------

�rta: Bertrand Russell

---------------------------------------------------------------------
Megjegyz�s: Russell 1927. m�rcius 6-�n tartotta meg ezt az el�ad�st
a Nemzeti Szekul�ris T�rsas�g el�tt, a Battersea-i v�rosh�z�n.
Ugyanebben az �vben megjelent pamfletk�nt is, majd a Paul Edwards
kiad�s�ban megjelent essz�gy�jtem�ny (Why I Am Not a Christian and
Other Essays; Mi�rt nem vagyok kereszt�ny �s m�s tanulm�nyok, 1957)
r�szek�nt v�lt h�ress�.
---------------------------------------------------------------------

Mint az Eln�k �r bejelentette, ma este arr�l fogok besz�lni �n�knek,

hogy "mi�rt nem vagyok kereszt�ny". Tal�n az lenne a legjobb, ha
el�sz�r is megpr�b�ln�nk tiszt�zni, mit is jelent a "kereszt�ny"
sz�. Manaps�g sok ember igen t�g �rtelemben haszn�lja ezt a sz�t.
Egyesek csup�n olyan embert �rtenek alatta, aki arra t�rekszik, hogy
j� �letet �ljen. Ebben az �rtelemben, azt hiszem, minden szekt�ban,
felekezetben vannak kereszt�nyek; de nem hinn�m, hogy ez a sz�
megfelel� �rtelmez�se, mert azt sugallja, hogy azok az emberek, akik
nem kereszt�nyek -- a buddhist�k, a konfuci�nusok, a mohamed�nok, stb.
-- nem t�rekszenek j� �letre. Kereszt�ny alatt nem egyszer�en olyan
embert �rtek, aki rendesen, saj�t vez�relvei szerint pr�b�l �lni.
�gy v�lem, hogy ahhoz, hogy valaki kereszt�nynek nevezhesse mag�t,
bizonyos m�rt�kig rendelkeznie kell egy bizonyos t�pus� hat�rozott
meggy�z�d�ssel. Ma m�r nincs a sz�nak olyan er�s, tiszta jelent�se,
mint amilyen Szent �goston vagy Aquin�i Szent Tam�s idej�ben volt.
Akkoriban, ha valaki azt mondta, hogy � kereszt�ny, mindenki tudta,
mit �rt ezalatt. Az illet� hitt�telek eg�sz sor�t fogadta el,
amelyeket nagy pontoss�ggal fogalmaztak meg, s e hitt�telek minden
egyes szav�t a h�v� teljes meggy�z�d�ssel vallotta.

Ki kereszt�ny?
..............

Ma m�r ez nincs eg�szen �gy. A kereszt�nys�g meghat�roz�sakor

valamivel enyh�bb felt�teleket kell �ll�tanunk. �gy gondolom azonban,
hogy van k�t alapvet� dolog, amely mindenki sz�m�ra l�nyeges, aki
kereszt�nynek nevezi mag�t. Az els� felt�tel dogmatikus term�szet�:
hinni kell Istenben �s a halhatatlans�gban. Ha ebben a k�t dologban
nem hisz valaki, akkor nem hiszem, hogy jogosan nevezheti mag�t
kereszt�nynek. Tov�bb�, mint a n�vb�l ad�dik, lennie kell valamif�le
meggy�z�d�s�nek Krisztussal kapcsolatban. A mohamed�nok p�ld�ul
szint�n hisznek Istenben �s a halhatatlans�gban, m�gsem nevezik
kereszt�nynek magukat. Szerintem legal�bb abban kell hinnie egy
kereszt�nynek, hogy J�zus, ha net�n nem is volt isteni term�szet�,
mindenesetre a legjobb, legb�lcsebb ember volt, aki valaha is �lt.
Ha valaki m�g ennyit sem hisz el J�zusr�l, akkor szerintem nincs
joga kereszt�nynek nevezni mag�t. Term�szetesen van a kereszt�ny
sz�nak egy tov�bbi jelent�se is, amellyel a Whitaker-f�le almanachban
�s a f�ldrajzk�nyvekben tal�lkozhatunk: ezekben a vil�g lakoss�ga fel
van osztva kereszt�nyekre, mohamed�nokra, buddhist�kra, f�tisim�d�kra
�s m�sokra; s ebben az �rtelemben mi mindannyian kereszt�nyek vagyunk.
A f�ldrajzk�nyvek mindannyiunkat kereszt�nynek tekintenek, de csup�n
tiszt�n f�ldrajzi �rtelemben, �gy azt hiszem, ezt a jelent�st
figyelmen k�v�l hagyhatjuk. V�gs� soron teh�t, amikor elmondom
�n�knek, mi�rt is nem vagyok kereszt�ny, akkor k�t dolgot kell
elmondanom: el�sz�r is, hogy mi�rt nem hiszek Istenben �s a
halhatatlans�gban; m�sodszor pedig, hogy mi�rt nem tartom Krisztust
a valaha is �lt legjobb �s legb�lcsebb embernek, noha k�szs�ggel
elismerem, hogy igen magas erk�lcsi szinten �llt.

A r�gi id�k hitetlenjeinek sikeres pr�b�lkoz�sait figyelembe

v�ve azonban nem �rhetn�m be a kereszt�nys�gnek ilyen rugalmas
meghat�roz�s�val. Mint eml�tettem, r�gebben a kereszt�ny sz�nak sokkal
teljesebb, tiszt�bb �rtelme volt. Mag�ban foglalta p�ld�ul a pokolba
vetett hitet. Az �r�k pokolt�zbe vetett hit eg�szen a legut�bbi id�kig
a kereszt�ny hitvall�s szerves r�sze volt. Orsz�gunkban, mint tudjuk,
a Kir�lyi �llamtan�cs d�nt�se �ta ez m�r nem szerves tartoz�ka a
kereszt�ny hitnek, s a d�nt�s hat�s�ra a Canterbury-i �s a yorki
�rseks�g kiv�lt a nemzeti egyh�zb�l; de mivel orsz�gunkban vall�si
k�rd�sekben a Parlament jogosult d�nteni, a Kir�lyi �llamtan�cs
d�nt�s�nek nagyobb s�lya volt, mint e m�lt�s�gok szav�nak, s �gy a
pokolra ma m�r nincs sz�ks�g a kereszt�ny hithez. Ez�rt nem k�t�m
ki, hogy egy kereszt�nynek a pokolban is hinnie kell.

Isten l�tez�se
..............

Ami Isten l�tez�s�nek k�rd�s�t illeti: k�ts�gtelen, hogy ez nagy �s

komoly k�rd�s, �s ha a teljess�g ig�ny�vel �hajtan�k foglalkozni
ezzel a k�rd�ssel, akkor �n�knek �t�letnapig itt kellene �lni�k;
n�zz�k el teh�t nekem, ha ink�bb csak �sszefoglal� jelleggel
foglalkozom a probl�m�val. Bizony�ra tudj�k, hogy a katolikus egyh�z
dogmak�nt fektette le azt a t�telt, miszerint Isten l�tez�s�t be lehet
bizony�tani kiz�r�lag �sz�rvek alapj�n. Ez kiss� furcsa t�tel, m�gis
az � dogm�ik egyike. Az�rt kellett ezt a t�telt fel�ll�taniuk, mert
egy id�ben a szabadgondolkod�k olyasmiket kezdtek el mondogatni, hogy
ezek �s ezek a tiszta �sz�rvek sz�lnak Isten l�tez�se ellen, de �k
term�szetesen hit�kb�l fakad�an tudj�k, hogy Isten m�gis l�tezik. Az
�sz�rveket, indokokat hosszasan fejtegett�k, s a katolikus egyh�z �gy
�rezte, hogy ennek v�get kell vetni. Ez�rt kijelentett�k, hogy Isten
l�tez�s�t puszta �sz�rvek alapj�n be lehet bizony�tani, �s felsorolt�k
azokat az �rveket, amelyek szerint�k a bizony�t�st lehet�v� teszik.
Term�szetesen sz�mos ilyen �rv van, de ezek k�z�l csak n�h�nnyal
foglalkozom.

Az Els� Ok �rve
...............

Tal�n a legegyszer�bb �s legk�nnyebben meg�rthet� �rv az Els� Ok

�rve. (Bel�that�, hogy mindennek, amit a vil�gban l�tunk, oka van, �s
ahogyan h�tr�bb �s h�tr�bb haladunk az okok l�ncolat�ban, egyszercsak
el kell jutnunk a legels� okhoz -- ez az Els� Ok --, s ennek az Isten
nevet adjuk.) Ennek az �rvnek, azt hiszem, manaps�g nincs igaz�n
nagy s�lya, mert el�sz�r is az "ok" ma m�r nem az, ami hajdan volt.
A filoz�fusok �s a tudom�ny emberei behat�an foglalkoztak a dolgok
okaival, s ma m�r a fogalom egy�ltal�n nem hordoz olyasfajta
�letszer�s�get, mint r�gen. Azonk�v�l k�nny� l�tni, hogy az az
�rvel�s, mely szerint lennie kell egy Els� Oknak, nem lehet �rv�nyes.
Kamaszkoromban, amikor igen komolyan t�prengtem ezeken a k�rd�seken,
sok�ig magam is elfogadtam az Els� Ok �rv�t, m�gnem egy napon John
Stuart Mill �n�letrajz�t olvasva a k�vetkez� mondatra bukkantam:
"Ap�m azt tan�totta nekem, hogy arra a k�rd�sre: 'Ki teremtett
engem?', nem lehet v�laszolni, mert azonnal �jabb k�rd�s k�vetkezik
bel�le: 'Ki teremtette Istent?'". Ez az eg�szen egyszer� mondat egy
csap�sra vil�goss� tette el�ttem az Els� Mozgat� �rv�nek hamiss�g�t.
Ha mindennek oka kell legyen, akkor Istennek is oka kell legyen. Ha
l�tezhet b�rmi, aminek nincs oka, az a valami �pp�gy lehet a vil�g,
mint Isten, az �rvel�s teh�t nem lehet �rv�nyes. Val�j�ban ugyanolyan
term�szet�, mint az a hindu n�zet, mely szerint a vil�g egy elef�nton
�ll, az elef�nt pedig egy tekn�sb�k�n; s amikor megk�rdezik a hindut:
"�s min �ll a tekn�sb�ka?", azt feleli: "Ink�bb v�ltsunk t�m�t." Az
Els� Ok �rve sem �r t�bbet. Nincs r� ok, hogy a vil�g ne j�hetett
volna l�tre ok n�lk�l; m�sfel�l arra sincsen ok, hogy mi�rt ne
l�tezhetne �r�kt�l fogva. Nincs r� ok, hogy felt�telezz�k, hogy a
vil�gnak egy�ltal�n volt kezdete. Az az elk�pzel�s, hogy minden
dolognak kezdete kell legyen, val�j�ban k�pzel�er�nk szeg�nys�g�r�l
tan�skodik. Ez�rt tal�n nem is vesztegetek t�bb id�t az Els� Ok
�rv�re.

A term�szeti t�rv�nyek �rve

...........................

Ott van azt�n a term�szeti t�rv�nyek �rve. Ez igen n�pszer� �rv

volt a XVIII. sz�zadban, k�l�n�sen Sir Isaac Newton �s kozmog�ni�ja
idej�n. Az emberek megfigyelt�k, hogy a bolyg�k a gravit�ci� t�rv�nye
szerint keringenek a Nap k�r�l, s �gy gondolt�k, hogy Isten parancs�ra
mozognak a bolyg�k pontosan ezen a m�don. Ez term�szetesen k�nyelmes
�s egyszer� magyar�zat volt, amely megk�m�lte az embereket att�l a
f�rads�gt�l, hogy a gravit�ci� t�rv�ny�nek magyar�zat�t is megpr�b�lj�k
megkeresni. Ma a gravit�ci� t�rv�ny�t n�mik�pp bonyolult m�don,
Einstein elm�let�vel magyar�zzuk. A gravit�ci� t�rv�ny�r�l most nem
k�v�nok el�ad�st tartani, mert az is j� ideig eltartana; de annyit
az�rt elmondok, hogy ma m�r nincs olyan t�pus� term�szeti t�rv�ny�nk,
mint amilyenekb�l Newton rendszere fel�p�lt; teh�t olyan rendszer,
amelyben valamilyen, senki �ltal nem �rtett okb�l a term�szet
mindenhol azonos m�don viselkedett. Ma m�r tudjuk, hogy sz�mos
dolog, amit term�szeti t�rv�nynek hitt�nk, val�j�ban az emberek
megegyez�s�b�l fakad. Egy m�ter p�ld�ul m�g a csillagk�zi t�r
legt�volabbi m�lys�geiben is 100 centim�terb�l �ll. Ez k�ts�gtelen�l
igen figyelemre m�lt� t�ny, de aligha nevezn�nk term�szeti t�rv�nynek.
Sz�mos dolog, amelyet kor�bban term�szeti t�rv�nynek tekintett�nk,
tulajdonk�ppen ilyen. M�sfel�l ha megn�zz�k, mit is tudunk az atomok
viselked�s�r�l, azt tal�ljuk, hogy sokkal kev�sb� engedelmeskednek
t�rv�nyeknek, mint kor�bban hitt�k; azok a t�rv�nyek, amelyek
megszabj�k viselked�s�ket, tulajdonk�ppen olyan statisztikai �tlagokra
vonatkoznak, amilyeneket v�letlen esem�nyekb�l szok�s sz�molni. Van
egy olyan t�rv�ny, mint mindannyian tudjuk, hogy ha k�tszer dobunk
egy dob�kock�val, akkor nagyj�b�l 36 esetb�l egyszer fogunk k�t hatost
dobni. Ezt m�gsem tekintj�k bizony�t�knak arra, hogy a kockadob�s
eredm�ny�t poontosan megtervezett t�rv�ny szab�lyozza -- �ppen
ellenkez�leg, ha minden esetben k�t hatost kapunk, akkor fogjuk
gondolni, hogy az eredm�ny tudatosan megtervezett. A term�szeti
t�rv�nyek jelent�s r�sze �ppen ilyen jelleg�. A v�letlen esem�nyek
t�rv�nyeib�l ered� statisztikai �tlagokr�l van sz�, �gy azt�n a
term�szeti t�rv�nyekkel kapcsolatos �rvel�s ma m�r sokkal kev�sb�
hat�sos, mint r�gebben volt. Term�szetesen ez csup�n a tudom�ny
pillanatnyi �llapot�nak k�vetkezm�nye, s ez k�s�bb megv�ltozhat.
F�ggetlen�l azonban mindett�l, az a gondolat, mely szerint a term�szeti
t�rv�nyek l�te egy t�rv�nyhoz� l�tez�s�t teszi sz�ks�gess�, voltak�ppen
a term�szeti �s az emberi t�rv�nyek fogalm�nak �sszekever�s�b�l
ad�dik. Az emberi t�rv�nyek felsz�l�t�sok, amelyek azt parancsolj�k,
hogy viselkedj�nk egy bizonyos m�don; de vagy betartjuk �ket, vagy
nem. A term�szeti t�rv�nyek azonban puszt�n le�r�sai annak, ahogyan a
dolgok val�j�ban viselkednek, s mivel puszt�n a val�s�gos viselked�s
le�r�sai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre
a viselked�sre utas�totta �ket. Ugyanis ha ezt felt�telezz�k, akkor
azzal a k�rd�ssel kell szemben�zn�nk: "Mi�rt �ppen ezeket a term�szeti
t�rv�nyeket alkotta Isten, mi�rt nem m�sokat?" Ha erre azt felelj�k,
hogy egyszer�en a saj�t kedve szerint alkotta �ket, minden k�l�n�sebb
ok n�lk�l, akkor azt tal�ljuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik
t�rv�nyeknek, �gy a term�szeti t�rv�nyek l�ncolata megszakad. Ha azt
mondjuk, amit n�mely ortodoxabb teol�gus mond, hogy Istennek minden
t�rv�ny eset�ben megvan az oka arra, hogy �ppen azt a t�rv�nyt hozza,
�s nem m�st -- az ok term�szetesen az, hogy a lehet� legjobb vil�got
teremtse (noha ezt a vil�g l�tt�n nem gondoln�nk) -- ha teh�t volt ok
az Isten �ltal adott t�rv�nyekre, akkor Istennek mag�nak is bizonyos
t�rv�nyeknek kellett al�vetnie mag�t, s ily m�don nem jutottunk
el�bbre azzal, hogy bevezett�k Istent, mint k�zvet�t�t. Van egy
t�rv�ny�nk, amely az isteni rendelkez�seken k�v�l �ll, azok f�l�tt
�ll, �gy Isten nem felel meg c�ljainknak, hiszen nem � a v�gs�
t�rv�nyhoz�. R�viden, a term�szeti t�rv�nyek �rv�nek ma m�r messze
nincs meg az az ereje, ami egykor volt. Megyek tov�bb az �rvek
ismertet�s�ben. Az Isten l�tez�s�t al�t�maszt� �rvek v�ltoznak az
id� el�rehaladt�val. Eleinte kem�ny intellektu�lis �rvek voltak,
amelyek azonban j�l k�r�lhat�rolt logikai t�ved�seken alapultak. A
mai korhoz k�zeledv�n az �rvek egyre kev�sb� intellektu�lisak, s
egyre t�bbet tal�lunk benn�k valamif�le moraliz�l� hom�lyoss�gb�l.

A megtervezetts�g �rve
......................

A gondolatmenet k�vetkez� l�p�s�ben a megtervezetts�g �rv�hez jutunk

el. Mindannyian ismerj�k a megtervezetts�g �rv�t: a vil�gon minden �gy
van megalkotva, hogy �lhess�nk ebben a vil�gban, �s ha a vil�g csak
egy eg�szen picit m�s volna, akkor m�r nem �lhetn�nk benne. Ez a
megtervezetts�g �rve. N�ha igen furcsa alakban t�nik fel; egyesek
p�ld�ul azt �ll�tj�k, hogy a nyulaknak az�rt van feh�r farkuk, hogy
k�nnyebb legyen lel�ni �ket. Nem tudom, a nyulak vajon mit sz�ln�nak
ehhez az �rtelmez�shez. T�ny, hogy a megtervezetts�g �rve h�l�s t�rgya
a par�di�knak. Mindannyian ismerj�k Voltaire megjegyz�s�t, miszerint
az orrot nyilv�nval�an arra tervezt�k, hogy tartsa a szem�veget. Ma
m�r k�zel sem annyira fontosak az ilyen par�di�k, mint a tizennyolcadik
sz�zadban voltak, hiszen Darwin �ta sokkal jobban �rtj�k, mi�rt �s
hogyan alkalmazkodtak az �l�l�nyek k�rnyezet�kh�z. Nem k�rnyezet�ket
alkott�k olyann�, hogy megfelel� legyen sz�mukra, hanem �k idomultak
k�rnyezet�kh�z, s ez az adapt�ci� alapja. Nincs bizony�t�k arra, hogy
a megtervezetts�g is szerepet j�tszana a dologban.

Ha szem�gyre vessz�k a megtervezetts�g �rv�t, igaz�b�l b�mulatos,

hogy vannak, akik �gy gondolj�k, hogy ez a vil�g, a benne lev� �sszes
dologgal �s minden hib�j�val egy�tt, a legjobb, amit �vmilli�k alatt
egy mindenhat� �s mindentud� hatalom megteremthetett. Ezt nem tudom
elhinni. Gondolj�k �n�k, hogy ha mindenhat�ak �s mindentud�ak
lenn�nek, s �vmilli�kat kapn�nak vil�guk t�k�letes�t�s�hez, semmi
jobbal nem tudn�nak el��llni, mint a Ku Klux Klan �s a fasiszt�k?
Tov�bb�, ha elfogadjuk a tudom�ny alapvet� t�rv�nyeit, akkor fel
kell t�telezn�nk, hogy az emberi �let, �s �ltal�ban a f�ldi �let
sz�ks�gk�ppen ki fog halni; ez a Naprendszer pusztul�s�nak egyik
�llom�sa lesz. A Naprendszer �let�nek csak egy bizonyos szakasz�ban
vannak meg azok a h�m�rs�kleti �s egy�b felt�telek, amelyek lehet�v�
teszik a protoplazma l�tez�s�t, s voltak�ppen az �let csak a
Naprendszer fenn�ll�s�nak egy r�vid szakasz�ban l�tezhet. A Hold
mutatja, miv� fog v�lni egy napon a F�ld -- hideg, �lettelen
k�darabb�.

Azt mondj�k, ezek meglehet�sen nyomaszt� kil�t�sok, s van, aki �gy

nyilatkozik, hogy ha ezt elhinn�, nem tudna tov�bb �lni. Ez azonban
k�ptelens�g. Senki nem agg�dik igaz�n olyan dolgok miatt, amelyek
�vmilli�k m�lva fognak csak bek�vetkezni. M�g ha �gy �rzi is valaki,
hogy agg�dik emiatt, igaz�b�l csak becsapja �nmag�t. Valami m�s,
sokkal h�tk�znapibb dolog miatt agg�dik, vagy egyszer�en rossz az
em�szt�se; de val�j�ban senki nem v�lik s�lyosan boldogtalann�
olyasvalaminek a gondolat�t�l, ami milli� �s milli� �v m�lva fog
megt�rt�nni a vil�ggal. �gy h�t, noha lehangol� arra gondolni, hogy
az �let egyszer majd kihal -- legal�bbis szerintem a legt�bben
lehangol�nak tartj�k, b�r n�ha, mikor belegondolok, mit csin�lnak
az emberek az �let�kkel, szinte vigasztal�nak �rzem a gondolatot --,
ett�l m�g nem v�lik nyomor�s�goss� jelenlegi �let�nk. Puszt�n arra
sarkall minket ez a gondolat, hogy ink�bb m�s dolgokkal foglalkozzunk.

Mor�lis �rvek Isten l�tez�se mellett

....................................

Most egy l�p�ssel tov�bb megy�nk abban a folyamatban, amit a teist�k

�rvel�s�ben megfigyelhet� intellektu�lis hanyatl�snak nevezhetn�k,
s eljutunk az Isten l�tez�se mellett sz�l�, �n. mor�lis �rvekhez.
�n�k term�szetesen mindannyian tudj�k, hogy a r�gi id�kben h�rom
intellektu�lis �rvet haszn�ltak Isten l�tez�s�nek bizony�t�s�ra, s
Immanuel Kant mindh�rmat elint�zte A tiszta �sz kritik�j�ban. R�gt�n
kital�lt azonban egy �jabb �rvet, melyet igen meggy�z�nek �rzett -- ez
volt a mor�lis �rv. Olyan volt Kant, mint sok m�s ember: intellektu�lis
k�rd�sekben szkeptikus volt, erk�lcsi �gyekben azonban m�lyen hitt
azokban az alapelvekben, amelyeket m�g kicsi gyerekkor�ban sz�vott
mag�ba. Ez is illusztr�lja, amit a pszichoanalitikusok olyannyira
hangs�lyoznak �jabban: az �let�nk legkor�bbi szakaszaiban szerzett
�lm�nyeink m�rhetetlen�l nagyobb hat�ssal vannak r�nk, mint a
k�s�bbiek.

Kant teh�t feltal�lt egy �j, mor�lis �rvet Isten l�tez�se mellett, s
ez k�l�nb�z� form�kban igen n�pszer� volt a tizenkilencedik sz�zadban.
T�bbf�le form�ja van. Egyik megfogalmaz�sa szerint a vil�gon nem
volna j� �s rossz, ha nem lenne Isten. Hadd ne foglalkozzam most
azzal, van-e k�l�nbs�g j� �s rossz k�z�tt, vagy nincs -- ez m�s k�rd�s.
Ink�bb a k�vetkez�t vetn�m fel: Ha biztosak vagyunk benne, hogy van
k�l�nbs�g j� �s rossz k�z�tt, akkor r�gt�n meg kell k�rdezn�nk: ez
a k�l�nbs�g Isten rendelkez�s�re j�tt l�tre, vagy nem? Ha Isten
rendelkez�s�re j�tt l�tre, akkor Isten sz�m�ra nincs k�l�nbs�g j�
�s rossz k�z�tt, s ez esetben nincs �rtelme azt mondani, hogy Isten
j�. Ha azt mondjuk, amit a teol�gusok, hogy Isten j�, akkor ez
sz�ks�gk�ppen azt jelenti, hogy a j�nak �s a rossznak van valamif�le
Isten rendelkez�s�t�l f�ggetlen szerepe is, hiszen Isten rendelkez�sei
j�k, nem pedig rosszak; f�ggetlen�l att�l a t�nyt�l, hogy minden Isten
alkot�sa. Ez pedig mindenk�ppen azt jelenti, hogy a j� �s a rossz nem
csup�n Isten �ltal j�tt l�tre, hanem l�nyeg�k szerint valamif�lek�ppen
megel�zik logikailag Istent. Term�szetesen mondhatjuk azt is, ha
kedv�nk tartja, hogy van egy fels�bb istens�g, aki parancsokat adott
annak az Istennek, aki ezt a vil�got teremtette; vagy gondolkozhatn�nk
�gy, ahogyan egyes gnosztikusok (s sokszor �reztem ezt gondolatmenetet
igen k�zenfekv�nek): hogy ezt a vil�got tulajdonk�ppen az �rd�g
teremtette egy olyan pillanatban, amikor Isten �ppen nem figyelt
oda. Err�l m�g rengeteget lehetne besz�lni, de most nem foglalkozom
e n�zet megc�fol�s�val.

Az igazs�gtalans�g ellent�telez�s�nek �rve

..........................................
Van a mor�lis �rvnek egy m�sik, igen k�l�n�s form�ja is, ami a
k�vetkez�k�ppen hangzik: Isten l�tez�s�re az�rt van sz�ks�g, hogy
igazs�got hozzon a vil�gba. A Vil�gegyetem �ltalunk ismert r�sz�ben
nagym�rt�k� igazs�gtalans�g �ll fenn; a j�k gyakorta szenvednek, a
gonoszak pedig �lnek �s virulnak, s sokszor nem is tudjuk, melyik
arcpir�t�bb. Ha viszont a Vil�gegyetem eg�sze igazs�gos, akkor
fel kell t�telezn�nk egy t�lvil�gi �letet, amely k�rp�tol a f�ldi
szenved�sek�rt �s helyre�ll�tja az egyens�lyt. Azt mondj�k teh�t
az ily m�don �rvel�k: kell lennie egy istennek, �s kell lennie
mennyorsz�gnak �s pokolnak is, hogy hossz� t�von igazs�g legyen. Ez
igen k�l�n�s �rvel�s. Ha tudom�nyos szempontb�l n�zn�nk a dolgot, �gy
okoskodn�nk: "V�g�l is csak ezt a vil�got ismerem. Nem tudok semmit
a Vil�gegyetem t�bbi r�sz�r�l, de -- m�r amennyire lehet b�rmit is
mondani val�sz�n�s�gi alapon -- ez a vil�g bizony�ra j� mintav�telnek
tekinthet�, s ha itt igazs�gtalans�g van, akkor minden es�ly megvan
r�, hogy m�shol is igazs�gtalans�g van". Ha kapunk egy l�da narancsot,
s kinyitva a l�d�t azt l�tjuk, hogy a fels� r�tegben l�v� narancsok
megromlottak, akkor nem azt mondjuk: "Az alatta l�v�knek j�knak kell
lenni�k, hogy helyre�lljon az egyens�ly", hanem azt: "Val�sz�n�leg az
eg�sz l�da egy romlott sz�ll�tm�nyb�l sz�rmazik"; �s ez az, amit egy
tud�sember is mondana a Vil�gegyetemmel kapcsolatban. �gy �rvelne:
"Ebben a vil�gban nagym�rt�k� igazs�gtalans�got tal�lunk, s ez kell�
alapot jelent annak felt�telez�s�re, hogy a vil�got nem az igazs�g
korm�nyozza; ennek k�vetkezt�ben mint mor�lis �rv, ink�bb Isten
l�tez�se ellen sz�l, semmint mellette". Term�szetesen tudom, hogy
az emberekre nem els�sorban az olyan intellektu�lis �rvek hatnak,
mint amilyenekr�l eddig besz�ltem. Egy�ltal�n nem intellektu�lis �rvek
k�sztetik az embereket arra, hogy higgyenek Istenben. A legt�bb ember
az�rt hisz Istenben, mert kisgyermek kor�t�l ezt tan�tott�k neki, s ez
a f� ok.

A k�vetkez� legink�bb hathat�s ok pedig, azt hiszem, a biztons�gra

t�rekv�s, annak az �rz�se, hogy van egy "nagy testv�r", aki gondoskodik
r�lunk. Ez igen l�nyeges szerepet j�tszik az emberek azon v�gy�ban,
hogy higgyenek Istenben.

J�zus szem�lyis�ge
..................

Most szeretn�k n�h�ny sz�t sz�lni egy olyan t�m�r�l, amir�l szerintem
�ltal�ban nem kell�k�ppen foglalkoznak a racionalist�k, s ez az a
k�rd�s: vajon J�zus a legjobb �s legb�lcsebb ember volt-e, aki valaha
is �lt? �ltal�ban azt felt�telezik, hogy ebben mindenkinek egyet kell
�rtenie. �n azonban nem �gy gondolom. J�n�h�ny dolog van, amiben
sokkal ink�bb egyet�rtek J�zussal, mint a gyakorl� kereszt�nyek.
Nem tudom, v�gig tudn�k-e menni J�zussal az � teljes �tj�n, de
sokkal tov�bb menn�k vele, mint a gyakorl� kereszt�nyek t�bbs�ge. �n�k
bizony�ra eml�keznek J�zus mond�s�ra: "Ne �lljatok ellene a gonosznak,
hanem aki arczul �t t�ged jobb fel�l, ford�tsd fel� a m�sik orcz�dat
is". Ez nem �j szab�ly, nem �j ir�nyelv. M�r Lao-ce �s Buddha is
megfogalmazta 5-600 �vvel J�zus el�tt, mindazon�ltal ezt az elvet a
kereszt�nyek igaz�b�l nem fogadj�k el. Nem k�tlem, hogy a jelenlegi
korm�nyf� [Stanley Baldwin] m�lyen h�v�, igaz kereszt�ny, m�gsem
tan�csoln�m senkinek, hogy menjen oda, �s �sse arcul jobb fel�l.
Val�sz�n�leg kider�lne, hogy �gy gondolja: ez a sz�veg csup�n k�pletes
�rtelm�.

Van azt�n m�g egy dolog, amit nagyszer�nek tartok. Bizony�ra eml�keznek
r�, hogy J�zus azt mondta: "Ne �t�ljetek, hogy ne �t�ltessetek". Nem
hiszem, hogy valaki azt tal�ln�: ez az elv n�pszer� volt a kereszt�ny
orsz�gok b�r�i gyakorlat�ban. Rengeteg b�r�t ismertem annak idej�n,
aki m�lyen h�v�, igaz kereszt�ny volt, de egyik sem �rezte �gy, hogy
foglalkoz�sa gyakorl�sa k�zben a kereszt�ny elvekkel szemben cselekszik.
Azt�n azt is mondta J�zus: "A ki t�led k�r, adj n�ki; �s a ki t�led
k�lcs�n akar k�rni, el ne fordulj att�l". Ez is igen j� alapelv. Az
Eln�k �r ugyan figyelmeztetett minket, hogy nem az�rt vagyunk itt,
hogy politik�r�l besz�lj�nk, m�gsem tudom meg�llni, hogy meg ne
jegyezzem: a legut�bbi v�laszt�si harcok �ppen a k�r�l a k�rd�s k�r�l
zajlottak, hogy mennyire k�v�natos dolog elfordulni att�l, aki t�led
k�lcs�n akar k�rni; ily m�don fel kell t�telezn�nk, hogy az orsz�gban
�l� liber�lisok �s konzervat�vok olyan emberek, akik nem �rtenek egyet
J�zus tan�t�s�val, hiszen igen hat�rozottan az elfordul�st v�lasztott�k
az adott helyzetben.

Van J�zusnak m�g egy �tmutat�sa, amely szerintem nagyon �rt�kes, de

nem t�nik t�ls�gosan n�pszer�nek kereszt�ny bar�taink k�r�ben. Azt
mondja J�zus: "Ha t�k�letes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat,
�s oszd ki a szeg�nyeknek". Ez ism�t csak remek ir�nyelv, de mondom,
ma nemigen gyakorolj�k. Amiket felsoroltam, mind nagyon j� elvek, b�r
kicsit neh�z betartani �ket a val� �letben. Magam sem tudom teljes
m�rt�kben k�vetni �ket, de ez n�lam v�g�l is nem olyan s�llyal esik
latba, mint egy kereszt�nyn�l.

J�zus tan�t�s�nak hib�i

.......................

Miut�n elismertem az eml�tett alapelvek kiv�l�s�g�t, most n�h�ny

olyan dologr�l szeretn�k besz�lni, amely szerintem nem tan�skodik
sem rendk�v�li b�lcsess�gr�l, sem rendk�v�li j�s�gr�l, holott az
evang�liumok J�zust mint k�l�nlegesen b�lcs �s j� szem�lyt �br�zolj�k.
Meg kell jegyezenem, hogy itt nem a t�rt�neti k�rd�ssel foglalkozom;
t�rt�netileg ugyanis igen k�ts�ges, hogy J�zus egy�ltal�n l�tezett-e,
s m�g ha l�tezett is, akkor sem tudunk r�la semmit. Nem foglalkozom
teh�t a t�rt�neti probl�m�val, ami igen neh�z probl�ma egy�bk�nt. Az
evang�liumokban �br�zolt J�zus-k�pb�l indulok ki, az ott elmes�lt
t�rt�neteket alapul v�ve. Itt j�p�r olyan dolgot tal�lunk, ami nem
t�nik k�l�n�sebben b�lcsnek. J�zus p�ld�ul azt hitte, hogy az �
m�sodik elj�vetele, dicsf�nyt�l �vezve, m�g az akkor �lt emberek
�let�ben be fog k�vetkezni. Sz�mos sz�vegr�sz van, ami ezt bizony�tja.
Ezt mondja p�ld�ul: "Be sem j�rj�tok Izr�el v�ros�t, m�g az embernek
Fia elj�vend." Azt�n pedig: "Azok k�z�tt, akik itt �llanak, vannak
n�melyek, a kik nem k�stolj�k meg a hal�lt, a m�g meg nem l�tj�k az
embernek Fi�t elj�ni az � orsz�g�ban", �s m�g rengeteg olyan hely van,
ahol teljesen vil�gos, hogy J�zus azt hitte: m�sodik elj�vetele m�g az
akkor �l�k egy r�sz�nek �let�ben bek�vetkezik. Ebben hittek kor�bbi
k�vet�i is, tov�bb� ez volt erk�lcsi tan�t�sai j� r�sz�nek alapja.
Amikor azt mondta: "Ne aggodalmaskodjatok teh�t a holnap fel�l", �s
m�s hasonl�kat, nagyr�szt az�rt mondta, mert �gy gondolta, hogy
m�sodik elj�vetele nemsok�ra bek�vetkezik, s ez�rt a szok�sos
mindennapi dolgok nem sz�m�tanak. Tulajdonk�ppen magam is ismerek
n�h�ny kereszt�nyt, aki �gy hiszi, hogy a m�sodik elj�vetel k�sz�b�n
�ll. Ismertem valakit, aki hal�lra r�misztette gy�lekezet�t azzal,
hogy kijelentette: a m�sodik elj�vetel b�rmelyik percben bek�vetkezhet,
de azt�n megnyugodtak, mikor l�tt�k, hogy az illet� f�kat �ltet a
kertj�ben. A korai kereszt�nyek elhitt�k J�zusnak az igen k�zeli
m�sodik elj�vetelt, ez�rt nem gondolkodtak hosszabb t�vra el�re,
p�ld�ul nem �ltettek f�kat kertjeikben. Ebb�l a szempontb�l teh�t
J�zus nyilv�nval�an nem volt olyan b�lcs, mint bizonyos m�s tan�t�k;
semmik�ppen sem � volt a legb�lcsebb.

Az erk�lcsi probl�ma
....................

Ezzel el�rkezt�nk a mor�lis k�rd�sekhez. V�lem�nyem szerint J�zus

mor�lis karakter�nek van egy igen s�lyos fogyat�koss�ga: az, hogy
hitt a pokolban. �gy �rzem, hogy senki sem hihet az �r�kk� tart�
b�nh�d�sben, aki val�ban m�lyen hum�nus �rz�let�. Az evang�liumok
�br�zol�sa szerint J�zus eg�szen bizonyosan hitt az �r�kk� tart�
b�nh�d�sben, tov�bb� t�bb helyen tal�lkozunk a bossz�szomjas d�h
megnyilv�nul�s�val azokkal az emberekkel szemben, akik nem hallgatt�k
meg az � pr�dik�ci�it. Pr�dik�torokn�l nem ritka az ilyen hozz��ll�s,
a k�l�nleges kiv�l�s�ggal azonban nehezen egyeztethet� �ssze.
Sz�krat�szn�l p�ld�ul nem tal�ljuk meg ezt a hozz��ll�st. Sz�krat�sz
igen szel�d �s el�z�keny volt azokhoz, akik nem akartak hallgatni r�;
�s szerintem ez a magatart�s sokkal ink�bb m�lt� egy b�lcsh�z, mint
az indulatoskod�s. �n�k bizony�ra mindannyian eml�keznek r�, miket
mondott Sz�krat�sz, mikor meghalt, �s mif�l�ket mondott �ltal�ban
azoknak, akik nem �rtettek egyet vele.

Az evang�liumokban viszont azt olvassuk, hogy J�zus �gy fakad ki:

"K�gy�k, m�rges k�gy�knak fajzatai, mik�pen ker�litek ki a gyehenn�nak
b�ntet�s�t?" Ezt azoknak mondta, akiknek nem tetszettek az � tan�t�sai.
Sz�momra ez valahogy nem igaz�n a legrokonszenvesebb hangnem, �s m�g
sz�mos ilyen sz�veg van a pokollal kapcsolatban. Ott van p�ld�ul a j�l
ismert sz�vegr�sz a Szentl�lekkel szemben elk�vetett b�nr�l: "a ki
a Szent L�lek ellen sz�l, annak sem ezen, sem a m�s vil�gon meg nem
bocs�ttatik". Ez a kinyilatkoztat�s m�rhetetlen gy�trelmet okozott a
vil�gban, mert rengeteg ember �gy k�pzelte, hogy elk�vette a Szentl�lek
elleni b�nt, �s azt gondolta, hogy nem fognak neki megbocs�tani sem
ezen a vil�gon, sem a m�svil�gon. Egy�ltal�n nem hiszem, hogy egy
olyan ember, akibe elegend� j�indulat szorult, ekkora retteg�st �s
borzalmat hozott volna a vil�gba.

Azt�n azt mondja J�zus: "Az embernek Fia elk�ldi az � angyalait,

�s az � orsz�g�b�l �sszegy�jtik a botr�nkoz�sokat mind, �s azokat is,
a kik gonoszs�got cselekesznek, �s bevetik �ket a t�zes kemencz�be:
ott l�szen s�r�s �s fogcsikorgat�s", �s folytatja a s�r�sr�l �s
fogcsikorgat�sr�l sz�l� okfejt�st. J�n egyik vers a m�sik ut�n, s
az olvas� sz�m�ra vil�goss� v�lik, hogy k�ts�gtelen�l n�mi �r�m van
abban, ahogyan J�zus a s�r�st �s fogcsikorgat�st ecsetelgeti, k�l�nben
nem ism�tl�dne olyan gyakran. Azut�n bizony�ra eml�keznek �n�k a juhok
�s a kecsk�k p�ld�j�ra; amikor J�zus majd m�sodszor elj�n, elv�lasztja
a juhokat a kecsk�kt�l, �s ezt mondja majd a kecsk�knek: "T�vozzatok
t�lem, ti �tkozottak, az �r�k t�zre", s �gy folytatja: "�s ezek elmennek
majd �r�k gy�trelemre". Ilyeneket is mond: "�s ha megbotr�nkoztat
t�ged a te kezed, v�gd le azt: jobb n�ked csonk�n bemenned az �letre,
mint k�t k�zzel menned a gyehenn�ra, a megolthatatlan t�zre. A hol
az � f�rg�k meg nem hal, �s t�z�k el nem aluszik." Ezt is t�bbsz�r
megism�tli. K�nytelen vagyok kijelenteni, hogy szerintem ez a tan,
mely szerint a b�n b�ntet�se a pokolt�z, a kegyetlens�g tana. Ez a
tan kegyetlens�get hozott a vil�gba, �s kegyetlen k�nz�sokat hozott a
vil�g sok-sok nemzed�k�nek fej�re. Az evang�liumok J�zus�t pedig, ha
�gy fogadjuk el �t, ahogyan a t�rt�net�r�k besz�molnak r�la, r�szben
mindenk�ppen felel�snek kell tartanunk e kegyetlens�g�rt.
Vannak azt�n kev�sb� fontos dolgok is. Ott van a Gadarenusok
diszn�inak p�ld�ja: nem volt t�l sz�p dolog az �rd�g�ket a diszn�kba
k�ldeni, azt�n a diszn�kat a tengerbe fullasztani. Vegy�k figyelembe,
hogy v�gs� soron J�zus mindenhat� volt, eg�sz egyszer�en elkergethette
volna az �rd�g�ket, m�gis �gy d�nt�tt, hogy ink�bb a diszn�kba k�ldi
�ket. Vagy vegy�k a f�gef�r�l sz�l� furcsa t�rt�netet, ami mindig
fejt�r�st okozott nekem. Eml�keznek, mi t�rt�nt a f�gef�val? J�zus
"meg�hez�k. �s megl�tv�n messzir�l egy f�gef�t, a mely leveles vala,
odam�ne, ha tal�n tal�lna valamit rajta: de oda�rv�n ahhoz, lev�ln�l
egyebet semmit sem tal�la; mert nem vala f�ge�r�snek ideje. Akkor
felelv�n J�zus, monda a f�gef�nak: Soha �r�kk� ne egy�k r�lad
gy�m�lcs�t senki. ... �s P�ter ... monda n�ki: Mester n�zd, a f�gefa,
a melyet meg�tkozt�l, kisz�radott". Nagyon k�l�n�s t�rt�net, hiszen
nem abban az �vszakban �rt a f�ge, teh�t egy�ltal�n nem lehetett a
f�gef�t hib�ztatni. �gy �rzem, hogy J�zus sem b�lcsess�g, sem er�ny
tekintet�ben nem �ll olyan magas szinten, mint n�h�ny m�s t�rt�nelmi
szem�lyis�g. �n p�ld�ul Buddh�t �s Sz�krat�szt felt�tlen�l J�zus f�l�
helyezn�m e tekintetben.

Az �rzelmi t�nyez�
..................

Mint mondottam, nem gondolom, hogy a vall�s elfogad�s�nak val�di oka

b�rmi kapcsolatban lenne az intellektu�lis �rvel�ssel. Az emberek
�rzelmi alapon fogadj�k el a vall�st. Gyakran hallani, hogy nem lenne
szabad t�madni a vall�st, mert a vall�s er�nyess� teszi az embereket.
Ezt mondj�k, de �n ezt nem vettem �szre. �n�k bizony�ra ismerik
ennek az �rvnek a par�di�j�t Samuel Butler k�nyv�ben, az Erewhon
Revisited-ben (�jabb l�togat�s Erewhonban). Ebben egy bizonyos Higgs
meg�rkezik egy t�voli orsz�gba, majd miut�n elt�lt�tt ott egy bizonyos
id�t, l�ghaj�val elhagyja az orsz�got. H�sz �vvel k�s�bb visszat�r
az orsz�gba, �s azt l�tja, hogy egy �j vall�s j�tt l�tre, amely �t
im�dja, mint a "Nap Gyermek�t", �s azt tartj�k r�la, hogy a mennybe
ment. �pp akkor tartj�k a Mennybemenetel �nnep�t, �s Higgs hallja,
ahogyan Hanky �s Panky professzor, a Nap Gyermeke-kultusz f�papjai
besz�lgetnek, �s azt mondj�k, hogy m�g sohasem l�tt�k a Higgs nev�
embert, �s rem�lik, nem is fogj�k. Higgs felh�borodva odamegy a
f�papokhoz, �s k�zli vel�k: "Leleplezem ezt az eg�sz csal�st, �s
megmondom Erewhon n�p�nek, hogy csak �n voltam, Higgs, egy ember,
�s egy l�ghaj�val sz�lltam f�l". A f�papok v�lasza: "Nem szabad
megtenned, mert ennek az orsz�gnak minden erk�lcse ehhez a m�toszhoz
k�t�dik, s ha megtudj�k, hogy nem ment�l mennybe, mind gonoszakk�
lesznek"; majd miut�n meggy�zik err�l Higgset, Higgs titokban t�vozik.

Ez teh�t az alapgondolat -- hogy mindannyian gonoszak lenn�nk, ha nem

tartan�nk magunkat a kereszt�ny vall�shoz. Nekem �gy t�nik, hogy �ppen
akik tartott�k hozz� magukat, azok k�z�l ker�lt ki a leggonoszabb
emberek nagy r�sze. Azt a furcsa �sszef�gg�st figyelhetj�k meg, hogy
min�l er�sebb volt egy adott id�szakban a vall�s, min�l m�lyebb volt
a dogm�kba vetett hit, ann�l nagyobb volt a kegyetlens�g �s ann�l
rosszabbul alakultak a dolgok. A "Hit Kor�ban", amikor az emberek
val�ban hittek a kereszt�ny vall�sban, annak minden r�szlet�ben �s
teljess�g�ben, nos, ebben az id�ben m�k�d�tt az Inkviz�ci�, ekkor
voltak a k�nz�sok. Szerencs�tlen n�k milli�it �gett�k meg
boszork�nys�g�rt, s a legk�l�nf�l�bb kegyetlens�geket vitt�k
v�ghez mindenf�le emberrel szemben -- a vall�s nev�ben.
Ha k�r�ln�z�nk a vil�gban, azt l�tjuk, hogy a szervezett egyh�zak
k�vetkezetesen elleneztek �s elleneznek minden egyes kis l�p�st, ami
egy hum�nusabb vil�g megteremt�se fel� vezetne: a b�ntet� t�rv�nyek
minden egyes jav�t�s�t, a h�bor�k befejez�s�t szolg�l� minden l�p�st,
a sz�nesb�r�ekkel val� b�n�sm�d minden jav�t�s�t, a rabszolgas�g
mindennem� cs�kkent�s�t -- a vil�g erk�lcsi el�rehalad�s�nak minden
egyes l�p�s�t. Ny�ltan kijelentem: a kereszt�ny vall�s, egyh�zakba
szervezett form�j�ban, mindig is a vil�g erk�lcsi el�rehalad�s�nak
f� ellens�ge volt, �s ma is az.

Hogyan k�sleltett�k a fejl�d�st az egyh�zak

...........................................

Tal�n azt gondolj�k, hogy t�l messzire megyek, ha azt �ll�tom, hogy
m�g ma is �gy van. Azonban nem t�lzok. Vegy�nk csup�n egyetlen t�nyt
-- ha ezt megeml�tem, egyet fognak �rteni velem. Nem �pp �r�mteli
t�ny, de az egyh�zak r�k�nyszer�tenek minket, hogy megeml�ts�k a
szomor� t�nyeket. Tegy�k fel, hogy a mai vil�gban egy tapasztalatlan
l�ny hozz�megy egy szifiliszes f�rfihoz. Ebben az esetben a katolikus
egyh�z azt mondja: "A h�zass�g felbonthatatlan szents�g. Vagy
nem k�tsz h�zass�got, vagy ha megk�t�tted, egy�tt kell maradnod
h�zast�rsaddal. Ha pedig egy�tt maradsz vele, nem haszn�lhatsz
fogamz�sg�tl� m�dszereket, hogy megakad�lyozd szifiliszes gyermekek
sz�let�s�t". Senki, akinek term�szetes emberi �rz�s�t nem tett�k m�g
t�nkre a dogm�k, vagy aki erk�lcsileg nem tot�lisan �rz�ketlen az
emberi szenved�s ir�nt, nem �ll�thatja, hogy ez �gy j� �s helyes,
�s a dolgoknak �gy kell tov�bbmenni�k.

S ez csup�n egyetlen p�lda. Se szeri, se sz�ma azoknak a m�dozatoknak,

ahogyan az egyh�z napjainkban sz�ks�gtelen �s meg nem �rdemelt
szenved�st r� emberek t�megeire az�ltal, hogy g�rcs�sen ragaszkodik
ahhoz, amit �nk�nyes v�laszt�sa szerint erk�lcsnek nevez. Term�szetesen,
mint tudjuk, m�g ma is az egyh�z az egyik legnagyobb ellens�ge a
fejl�d�snek, javul�snak a vil�gban lev� szenved�s cs�kkent�se
tekintet�ben, mert erk�lcs�ss�gnek �nk�nyesen bizonyos viselked�si
szab�lyok sz�k halmaz�t nevezi, amely szab�lyoknak semmi k�ze nincsen
az emberi boldogs�ghoz; s ha valaki azt mondja, hogy ezt vagy azt
az�rt kellene csin�lni, mert k�zelebb visz az emberi boldogs�ghoz,
az egyh�z k�pvisel�i szerint ennek semmi k�ze a l�nyeghez. "Mi k�ze
az emberi boldogs�gnak az erk�lcs�kh�z? Az erk�lcsnek nem az a c�lja,
hogy boldogg� tegye az embereket" -- mondj�k.

A vall�s alapja: a f�lelem

..........................

A vall�s v�lem�nyem szerint els�sorban �s f�k�ppen a f�lelmen alapul.

R�szben az ismeretlent�l val� retteg�sr�l van sz�, r�szben pedig, mint
mondtam, arr�l a v�gyr�l, hogy valami "id�sebb testv�r"-f�l�t �rezz�nk
magunk mellett, aki minden gondunkban, konfliktusunkban vel�nk van.
Az eg�sz dolog alapja a f�lelem: f�lelem a titokzatost�l, f�lelem a
veres�gt�l, f�lelem a hal�lt�l. A f�lelem kegyetlens�get sz�l, �gy
nem csoda, ha a kegyetlens�g �s a vall�s mindig k�z a k�zben j�rt a
t�rt�nelem sor�n. Ugyanis mindkett� gy�kere a f�lelem. Vil�gunkban
ma m�r kezdj�k egy kicsit �rteni a dolgokat, kezdj�k egy kicsit a
kez�nkbe venni �ket a tudom�ny seg�ts�g�vel, a tudom�ny�val, amely
l�p�sr�l l�p�sre haladt az � �tj�n, szemben a kereszt�ny vall�ssal,
szemben az egyh�zakkal, s szemben a r�gi tant�telekkel. A tudom�ny
seg�thet abban, hogy �rr� legy�nk azon a p�ni f�lelmen, amelyben az
emberis�g oly sok nemzed�k �ta �l. A tudom�ny arra tan�t minket, s
�gy v�lem, a sz�v�nk is arra tan�t minket, hogy ne keress�nk t�bb�
k�pzeletbeli t�maszokat, ne tal�ljunk ki mennyb�li sz�vets�geseket,
hanem saj�t er�fesz�t�seinkre �sszpontos�tsunk, azt keresve, hogy mit
tehet�nk itt a f�ld�n az�rt, hogy ez a vil�g egy jobb hely legyen,
�lhet�bb vil�g legyen, ne pedig olyan hely, amilyenn� az egyh�zak
tett�k az elm�lt �vsz�zadokban.

Amit tenn�nk kell

.................

Saj�t l�bunkra akarunk �llni, �s torz�tatlanul szeml�lni a vil�got

-- a j� dolgokat, a rossz dolgokat, a vil�g sz�ps�g�t �s cs�fs�g�t;
olyannak akarjuk l�tni a vil�got, amilyen, �s nem akarunk f�lni t�le.
�rtelemmel megh�d�tani a vil�got, nem szolgam�dra al�vetve magunkat
borzalmainak. Az eg�sz istenfogalom az �kori keleti despotizmusokb�l
sz�rmazik. Olyan fogalom ez, amely nagyon m�ltatlan a szabad
emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek
megal�zkodnak �s nyomorult b�n�s�knek nevezik magukat, ez megvet�sre
m�lt�, hitv�ny dolognak t�nik, amely m�ltatlan �nmagukra valamit is
ad� emberi l�nyekhez. Fel kell �llnunk, �s �szint�n, ny�ltan kell a
vil�g arc�ba n�zn�nk. A lehet� legjobb� kell tenn�nk vil�gunkat, �s
ha nem lesz olyan j�, mint szeretn�nk, v�gs� soron akkor is jobb lesz,
mint amilyenn� m�sok tett�k az elm�lt t�rt�nelmi korszakokban. A j�
vil�ghoz tud�sra, j�indulatra �s b�tors�gra van sz�ks�g; nincs sz�ks�g
arra, hogy b�nb�n�an epekedj�nk a m�lt ut�n, sem arra, hogy a szabad
�rtelmet bilincsbe verj�k tudatlan emberek r�ges-r�gen kiejtett
szavaival. F�lelem n�lk�li ki�ll�sra �s szabad �rtelemre van sz�ks�g.
Rem�nykedn�nk kell a j�v�ben, nem pedig �r�k�sen visszatekintgetn�nk
a m�ltba, amely m�r halott, �s amelyet -- ebben b�zunk -- messze
t�lhalad majd a j�v�, melyet �rtelm�nkkel teremt�nk.

Ford�totta: Szil�gyi Andr�s (szia@enzim.hu)

-----------------------------------------------------------------------

A ford�t�s Russell: Why I Am Not a Christian c. el�ad�s�nak elektronikus

kiad�sa alapj�n k�sz�lt.