A jövő Buddhája (Maitréja Bodhiszattva); Csugudzsi templom, Nara.

A szobor időtlen bája és derűje azt a transzcendenciát sugallja, mely felé

- függetlenül téte/eitől és szertartásait61- minden vallás törekszik
 HUSTON SMITH

• I I •

VI ag nagy va asal

OFFICINA NOVA
Text copyright © 1991, 1994 by Huston Smith. Copyright © 1958 by Huston Smith
Copyright renewed © 1986 by Huston Smith
Original design copyright © 1994 by Labyrinth Publishing (UK) Ltd.

Az angol kiadás címe:

THE ILLUSTRATED WORLD' S RELIGIONS
A GU I DE TO OUR W ISDOM TRAD ITI ONS

Fordította
KARAFIÁTH JENŐ, NÁDASDY NÓRA

Lektorálta
DÁ VID KATALIN, MIKLÓS PÁL

Készült az Officina Nova

és a Magyar Könyvklub közös kiadásában
Budapest, 1995

Felelős kiadó Balogh Katalin igazgató

Felelős szerkesztő Vastagh Csilla
Műszaki vezető Szilassy j ános
Műszaki szerkesztő Zarubay Attila
Szedés és törde lés jet Set
ISBN 963 477 0304 (Officina Nova)
ISBN 963 5481934 (Magyar Könyvklub)
 TARTALOM

E LÓSZÓ .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... ..... . ........... 6

KII NDULÓPON T . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..... . ......... 8

H INDUIZMUS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 17

B UDD HI ZMUS ............. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

K ONFUC IAN IZMUS ..... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98

T AO IZMUS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. ....... 122

I SZ LÁM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ......... 144

J UDA IZMUS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 178

K ERESZTÉNYSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 204

A TERMÉSZET I NÉPEK VALLÁSA I . . . . . . . . . . . . . . . . . ... .. 230

Z ÁRÓ GONDO LATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ............ 244

NÉv- ÉS TÁRGYMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . '" . .. ..... 252

 A V ILÁ G NAG Y VAL L ÁSA I

ELŐSZÓ
Napjainkban a felgyorsult idő által megtépázott világnak
számtalan értéke tűnik el, legalábbis kerül válságba.
A tudománynak, a technikának s a különfélle emberi
vívmányoknak sok-sok, mindmáig becsben tartott ered-
ménye bizonyult mostanra elavultnak, tévesnek. Szeren-
csére vannak olyan értékek is, amelyeken nem fog az idő,
ellenkezőleg, éppen mostanában ragyognak fel újra régi
fényükben. Főként arra a hagyományra gondolok, amely
az emberi sors végső kérdéseit feszegeti: kik vagyunk vol-
taképp, mi végre vagyunk itt a földön, mit tehetünk, ho-
gyan élhetünk úgy, hogy ittlétünk valamiféle emberi mél-
tóságot képezzen?
Ez a hagyománya vallási gondolkodás, ami tanulságo-
san a nagy történelmi vallásokban öltött testet. Hét ilyen,
ma is élő vallást mutat be könyvünk. Többségük keletről
származik; a hinduizmus és a buddhizmus India szülötte,
a konfucianizmus és a taoizmus Kína földjének gyümöl-
cse, az iszlám pedig a Közel-Keleté. Ezekről a keleti tanok-
ról tudunk meg igazán érdekes és új dolgokat. Mert ez a
könyv a zsidó hitről vagy a kereszténységről inkább csak
rendbe rakja mindazt, amit ezen a táján a Földnek úgyis
tudhatunk róluk: ezeknek a vallásoknak az elemei - akár
akarj uk akár nem, - itt élnek könyveinkben, erkölcseink-
ben, szokásainkban, de még nyelvünkben is. Amiképp a
hinduizmus is ott él India népeiben, a konfucianizmus és
a taoizmus morzsái is ott bujkálnak a mai Kína lakóiban,
s az iszlám eszméi az arab népekben.
Ezt a gazdag, sokféleséget egyesítő eszmevilágot kísérli
meg bemutatni a könyv. Elfogultság és rangsorolás nél-
kül, annál több beleérzéssel és tapintattal ismerteti a hét
nagy vallás legfontosabb szellemi és erkölcsi tartalmát,
nem feledkezve meg a természeti népek ma élő hitvilágá-
ról sem. Elénk tárja azokat a válaszokat, amelyeket ezek
a vallások adtak az ember örök, nagy és máig nyugtalaní-
tó kérdéseire. A történelem sok szennyétől megtisztítva,
magukat az eszméket mutatja be: a vallások művészeti
alakzataival csak díszíti a könyvet. Ez a tárgyához illő sze-
rénység voltaképp az értéktisztelet nemes gesztusával te-
szi arányaiban is rokonszenvessé igényes körképét az em-
beriség e roppant kincséről: vallásainkról.

6
E L ÓSZÓ

7
 r. FEJEZET

KIINDULÓPONT

Hol vagyunk?
Miért vagyunk a világon?
Mi egyáltalán a dolgunk , ha van?

Fent: Hüpnosz, görög álom-isten, a halál ikertestvére

és az éjszaka fia. Jobbra: Két kis szerzetes a Sonada kolostorból;
Dardzsiling, India

8
KI I NDULÓPONT

9
 A VILÁG NAGY VALLÁSAI
---------------------------------------------------------------------------------------------

mikor az emberek az élet végső kérdéseire ke-

resték a választ, felvetődött az örök prob-
léma: Hol vagyunk? Miért vagyunk a
világon? Mi egyáltalán a dolgunk, ha
van? Ilyenkor szent szövegeikhez for-
dultak, vagy ha nem írástudó népről volt szó, ősi regéik-
hez. A modern tudomány felgyorsult fejlődése nyomán
azonban egyre többen ebben keresik a választ. Ez érthe-
tő, hiszen a tudomány bizonyítja állításait, és tételeivel
mintegy újra megalkotja a világot. Századvégünk jelleg-
zetessége azonban az a felismerés is, hogy a tudomány
nem tud minden kérdésre válaszolni. Természetesen a
tudománynak megvan a helye a világban. Tévedés azon-
ban azt hinni, hogy a tudomány választ adhat a végső
kérdésekre is, mivel módszerei erre nem alkalmasak. En-
nek a felismerésnek köszönhető, hogy a figyelem a vallás
felé fordul.
Könyvünk tárgya e problémakör beható vizsgálata.
Kérdezhetné valaki, nem túl szerteágazó-e ez a célkitű­
zés? A vallások, melyekkel foglalkozunk, átfogják az egész
világot. Visszanyúlnak évezredekre, és manapság több
emberre hatnak, mint valaha. Lehetséges-e bennük
egyetlen könyv terjedelmén belül komolyan tájékozódni?
Válaszunk: igen, mivel pontosan körülhatárolt témá-
kat tárgyalunk; amit előre felsorolunk, nehogy az olvasót
csalódás érje .
1. Könyvünk nem vallástörténet. Ezért lapjairól egyes
nevek, időpontok és társadalmi vonatkozások hiányoz-
nak. Történelmi adatokat csak olyan mértékben köz-
lünk, amennyi szükséges ahhoz, hogy a könyvben tár- megpróbál lehetőség szerint beszámolni az egyes vallások
gyalt eszméket időben és térben el tudjuk helyezni. fő irányvonalairól.
2. A könyv tiszteli a különböző eszméket, de nem kí- 3. Ez a könyv nem mond ítéletet. A vallások története
sé rli meg azt, hogy általános áttekintést adjon a tárgyalt gyakran kegyetlen és barbár. A bölcsesség és a könyörüle-
vallásokról, mert mindegyiknek túl sok változata van ah- tesség felváltva jelenik meg bennük, s az eredmény gyak-
hoz, hogy egy rövid összefoglalóban felsorolhassuk őket. ran kétértelmű.
Nem törekszik tehát valamennyit sorba venni, inkább Ha a vallások történetét összességében vizsgálnánk, ez

--------------------------------------------------------------------------------------------

10
 KIINDULÓPONT

magában foglalná a boszorkányüldözéseket és inkvizíció-
kat, pogromokat, a kereszteshadjáratokat és az iszlám
szent háborúit; a felsorolás soha nem érne véget.
Miért kell egyáltalán mindelt megemlíteni? A válasz
egyszerű , szinte naiv. Ez a könyv ugyanis értékekről szól.
A festők és szobrászok legalább annyi rosszat, mint jót
alkottak, de senki sem várja, hogy ezekkel találkozik e
könyv oldalain. Egyesek a vallás erényeit állítanák szem-
be kegyetlensége ivel. Mindez nem feladatunk.
A lelkek halászai, Adriaen Pietersz van de \knne, 1614. Az alle-
g6ria a katolikusoknak és protestánsoknak az áttérókért folytatott
küzdelmét ábrázolja.

II
 A V I LÁG NAGY VAL L ÁSA I

Izajás próféta, Marc Chagall festménye. A legegyenesebb út a nép

szívéhez a hiten át vezet

12
 KII NDULÓPONT
Miután a fennmaradt vallások legpozitívabb vonásait
vizsgáljuk, azt is meg kell mondani, mit tekintünk a leg-
pozitívabbnak. Ezt a könyvet a vallások teológiai és me-
tafizikai igazságai inspirálták. Más a helyze t az intézmé-
nyekkel - beleértve a vallási intézményeket is. Mivel
azokat jó és rossz emberek működtetik, az intézmények
erényekre és fogyatékosságokra épülnek. Ezért mondta
valaki tréfásan, hogy a vallás legnagyobb tévedése az,
hogy embere kkel került kapcsolatba. Könyvünk lehántja
ezt a réteget a vallások kavargó történelméről, azáltal,
hogy magát a teológiai elvekre korlátozza. Így a vallások
tisztább oldala lép előtérbe, és láthatóvá válnak benne a
világ bölcsességének hagyományai. ("Hol van a tudás,
mely elveszett a közlésben? Hol a cölcsesség, mely elveszett a
tudásban?" - S. Eliot) Adatbanknak látszanak, melyek az
embe riség válogatott bölcsességeinek tárházai.
4. Végezetül, ez a könyv nem hason lítj a egymáshoz a
vallások értékeit. Arra törekedtünk, hogy mindegyik hit-
nek a legjobb oldalát világíts uk meg. Az olvasó maga el-
végezheti az összehasonlítást.
Felsorolva, hogy miről nem szól a könyv, bizonyára
sejthető, hogy miről lesz szó. Lássuk ezt is közelebbről.
1. Olyan könyv ez, mely az egész világot fel kívánja
ölelni. Ez a reményünk természetesen csak részben vál-
hat valóra. Az alkotó túlságosan kicsiny porszem ahhoz,
hogy egy egész világot átfogjon, de valahonnan ki kell
indulnia, a szellemi világ valamely területén otthon kell
lennie. Ha lehetséges honvágyat érezni a világ iránt,
akkor is, ha egyes helyeken az ember soha nem járt, és
tudja, soha nem is fogjon, úgy ez a könyv ilyen honvágy
szülötte.
Századunkban fontos ez a globális szemléletmód, hi-
zen megszűntek a távolságok, bolygónk országai mind a
szomszéda ink lettek - Kína szinte az utca túlsó oldalán
van, a Közel-Kelet pedig a kertünk végében. A változás,
melyet tőlünk ez az új helyzet kíván, meghökkentő. Hu-
szonöt évszázaddal ezelőtt egy kivételes egyéniség, Dio-
genész, így kiáltott fel: "Nem vagyok sem athéni, sem görög,
hanem világpolgár! " Ma arra kell törekednünk, hogy ma-
13
gu nkévá tegyük ezeket a szavakat. Minden embernek
aki csak japán vagy csak amerikai, csak keleti vagy csak
nyugati, fél szíve vel: A másik felét, mely az egész emberi-
ség teljességével dobog, még meg kell indítani.
A világ újfajta megértése számos e lőnnyel jál: Meg-
érezhetik , mit jelent India népének az összetartozás'
együtt értékelhetjük egy idős burmai asszonnyal, mi az:
ami mulandó és mi a maradandó az életben; megértjük,
hogyan tekintik a hinduk saját személyiségüket álarc -
nak, mely alatt Isten lakozik - ha látókörünkbe tudjuk
ezeket hozni, új dimenziót adunk mindannak, amit a lé-
lek megpillant. Tágasabb lesz a világ, amelyben élünk .
Gondolataink a világ megértésétől egyenesen vezet-
nek el a világ vallásaihoz, mivel a legbiztosabb út egy nép
szívé hez annak hitén keresztül vezet, ha az még nem vált
holt emlékanyaggá. Az é lő és holt va llásoknak ez a meg-
különböztetése vezet el másik törekvé ünkhöz.
2. Mint már jeleztük, a könyv komolyan ve zi a valiá-
okat. Nincs helye benne a különc dolgokat felmutató
ös zekacsintásnak, nem ír le olcsó zenzációkat, nem is-
mertet erotikus szobrokat, szöges ágyon fekvő jógikat
vagy önkorbácsoló vezeklőket. Ugyancsak elkerüli a le-
becsülésnek egy másik, finomabb formáját, mely zerint
a va llás fontos dolog mások számára - a múlt vagy más
kultúrák népeinek, vagy azoknak, akiknek lelke támoga-
tásra zorul. Könyvünk középpontjában ezek a mások áll-
nak végig róluk beszélünk. De mindezek mögött, cl dol-
gok legmélyén magunkra bukkanunk.
Legfőbb oka annak, hogy visszatérek a filozófia hagyo-
mányaihoz az, hogy hozzá segít olyan problémák megér-
téséhez, melyekre nem találtam megnyugtató választ, és
feltételezem, hogy az olvasó hasonló gondokkal küzd.
EI fogom kerülni a hit vá llveregető lebecsülésének azt a
módját is, mely a vallást nem önmagáért ti zteli, hanem
másodlagos következményeiért, mint a műalkotások,
vagy azért mert lelki békét teremt, vagy pedig közössége-
ket tart össze. Ez a könyv az él6 va llásról szól, mely nem
unalmas megszokás, hanem heveny láz. Ahol a vallás
eleven, ott a szellemi élet főszereplője lesz, minden egyéb
 A V ILÁ G NAGY
csak mellékszerephez juthat. Az élő
vallás az egyént a legfontosabb vá-
lasztási lehetőséggel szembesíti, amit az
élet csak nyújthat. A lelket rendkívüli,
magas abbrendű kalandra hívj a, utazásra az embe-
ri lélek vadonjain, csúcsain és sivatagain át. Szembe-
nézésre a valósággal azért, hogy uralkodni tudjon saját
magán. Aki meg meri hallani a titkos hívást és követi is
azt, hamarosan tapasztalj a a magányos vándorlás veszé-
lyeit és nehézségeit: - " Kemény feladat a borotva élét végig-
járni, a költők szerint nehéz út az ... " (Katha Upanisad) - de
megismeri kinyilatkoztatásait is. Midőn egyetlen lélek
győzi le ezeket, több lesz, mint uralkodó. Ő lesz a világ
megváltója. Hatása évezredeket foghat át, és évszázado-
kon keresztül áldást hoz a történelem zavaros útjaira.
Toynbee brit történész kérdezte: "Kik az emberiség mai
nemzedékének legnagyobb jótevői?" És meg is válaszol-
ta: "Konfucius és Lao-Tse, Buddha, Izrael és Júda prófé-
tái, Zoroaszter, Jézus, Mohamed és Szokratész." Válasza
ne okozzon meglepetést, mivel egy hiteles hitvilág a leg-
tisztább forrás, amelyből a világmindenség végtelen
energiája árad az emberi életbe.
3. Végül a könyv az olvasóval való kapcsolat megte-
remtésére törekszik. Olyan, mint egy fordítás, amely
nemcsak megpróbál behatolni a hinduk, buddhisták,
muszlimok világába, hanem hidat is ver ezektől a vilá-
goktól az olvasó partjai felé . Ahogy az atomfizikus Erwin
Schrödinger írja: "Ha végül is nem tudjuk mindenkinek
elmondani, mit tettünk, a munkánk nem érte el célját."
14
VALLÁSA I
Megkezdjük tehát utazásullkat tér-
ben, időben és az örökkévalóságban.
Az említett helyek néha messze esnek
egymástól a térképen, és nagyok az esemé-
nyek közötti időbeli távolságok. Olyan - szanszk-
rit, kínai, arab - szavakat kell használnunk, melyek külö-
nösen csengnek fülünkben. Megpróbáljuk leírni azt a tu-
datvilágot, amelyet a szavak csak érzékeltethetnek. A 10-
gikához folyamodunk, hogy sarokba szorítsuk a próbál-
kozásainkon mosolygókat, de belebukunk. Más a gon-
dolkodásunk! Sohasem érthetjük meg teljesen azt a val-
lást, ami nem a sajátunk. De ha komolyan vesszük e hite-
ket, csődünk nem lesz szégyen. S hogy komolyan vegyük
őket, két dologra van szükség: Egyrészt úgy kell gondolni
e vallások követőire, mint a mieinkhez hasonló gondok-
kal küszködő emberekre. Másrészt meg kell szabadulni
azoktól az előítéletektől, melyek eltompíthatják érzé-
kenységünket az új hatásokkal szemben.
Egy kitűnő orvostanár kezdő medikusok részére tar-
tott bevezető előadását mindig a következő szavakkal fe-
jezte be - és ez a mi vállalkozásunkra is érvényes: "Hússal
és csonttal, sejtekkel és izmokkal fogunk foglalkozni; lesz
idő, mikor minderre szörnyen közönyösen fognak tekin-
teni. De sose felejtsük el: élő dologról van szó."
Fent: Szárnyas szem, az isteni mindentudás egyiptomi szimb61uma,
érem. Jobbra: Dorseti tengerpart
K I I NDU L ÓPONT

15
A V IL ÁG NAGY VA LL ÁSA I

16
 II. FEJEZET

HINDUIZMUS

"Ha megkérdeznék tőlem, melyik az az égtáj, ahol az emberi

elme az élet legfontosabb kérdésein elmélkedve a legmélyebbre
hatolt, és némely kérdésre olyan megoldásokat talált, amelyek
még Platón és Kant ismerőinek a figyelmére is méltóak -
Indiára mutatnélc
És ha megkérdezném magamtól, hogy vajon mi, akik csaknem
kizárólag a görögök és a rómaiak, meg a zsidóság gondolatain
nőttünk fel, mely irodalomból merítve pótolhatjuk égető
hiányosságainkat, hogy belső életünket tökéletesebbé,
átfogóbbá, egyetemesebbé, azaz igazi emberi életté tegyük -
ismét Indiára kellene mutatnom. "
(Max Müller XIX. századi nyelvész)

Az OM, a világegyetem hangtalan hangját jelkép ez6

hindu mantra

17
 A V I LÁG NAGY
MIRE VÁGYNAK AZ EMBEREK
z a fe jezet arról szól, milyen megoldás t kínál In -
dia - uralkodó vallása, a hinduizmus - az élet
emberibbé, tökéletesebbé tételére. A z első
kérdés az, hogy mire vágynak igazán az embe-
rek. Ezen az a lapve tő kérdése n keresztül köze-
lítjük meg ezt a vallás t.
A hinduk sze rint az embe rek négy dolgot aka rn ak .
Először is gyönyö rt. Ez te rmésze tes: a gyönyör és a fájda-
lom érzé kelése született képessége az idegrendsze rnek.
H a nem venn énk eze kről tudomást, például a fo rró kály-
hán hagynánk a kezünket, hamarosan meghalnánk. Mi
volna helyénvalóbb, mint köve tni a gyönyör hívását, és
rábízni az életünket?
MivelIndiáról gyakran hallani, hogy lakói aszketiku -
sak, a világtól elford ulók, azt várnánk, hogy megve tik a
hedo nistákat. De ez nem így van . N em a gyönyön tekin -
tik a legfőbb jónak, de nem ítélik el az életörömöt. An-
nak, aki gyönyörre vágyik , India azt mondj a: keresd.
Semmi kivetnivaló nincs benne, ez az élet négy jogos cél-
jának egyike. A világ roskadozik a szé pségtől , renge teg
érzéki örömöt kínál. Sőt, vannak az itteni világon kívül
más világok, ahol a gyönyör milliószorosára fokozódik , és
ezeket a világokat is megtapasztalhatjuk. Mint minden
máshoz, a hedonizmushoz is érteni kell. A z azonnali cé-
lokat fel kell áldozni a hossziltávú nyereségé rt, és a má-
soknak ártó érzelmeket el kell fojtani, el ke rüle nd ő az el-
lenségeskedést és a lelkifurdalás t. Csak az os tobák sze ret-
nek hazudni, lopni, csalni vagy ártalmas dolgokra rá-
szokni. De amíg az ember az a la pve tő erkölcsi szabályo-
kat betartj a, jogában áll annyi gyönyört szerezni magá-
nak, amennyit csak akar. A z egysze rű gondolkodású em-
bereknek, akik nem törekszenek többre, a hinduizmus
elsősorba n az egészség és a jólét biztosítására szolgáló
életmód előírás rend sze ré n e k tűnik , míg a kifinomultak
L8
VA L LÁ S AI
számára a buj aság olyan esztétikáját kínálj a, amely meg-
döbbent. H a gyönyörre vágysz, ne nyomd el e vágyat!
Keresd értelmesen a gyönyört!
Ezt mondj a India, és vár. Várj a, hogy eljöjjö n az ideje
annak, amikor az ember felismeri, hogy többre vágyik az
élveze tnél. A zért jut el mindenki végül ehhez a felfede-
zéshez, mert a gyönyör túl közönséges, semhogy igazán
kielégítsen . A gyönyö r az egyénhez kö tődik, és énünk
cse kély ahhoz, hogy állandó csodálat tárgya legyen .
Előbb vagy utóbb mindenki többet akar az é le ttől , mint
kellemetes érzéseket. Amiko r ez felmerül, az é rde klőd és
általában az élet második fő célj a felé fordul: a világi si-
ker, azaz a gazdagság, a hírnév és a hatalom felé. Ezt a célt
sem kell megtagadni vagy elítélni. A z így sze rez he tő kie-
légülés értékesebb a testi gyönyörnél, mert közösségi.
Átfogóbb, mert a többi embe rrel kapcsolatos.
Ezt a mai nyugati világban nem kell bizonyga tni.
A nyugati kultúra nem szibaritákat nevel. A nyuga ti em-
ber nem adj a át magát egészen a tes ti élvezeteknek - túl
elfoglalt, túl ambiciózus ahhoz. N em azt kell hangsúlyoz-
ni ma már nyugaton , hogy a gyönyörnek ko rlátai van-
nak, hanem inkább azt, hogy a társadalmi előrejutás bi-
zony korlátozott - és hogy a "mit érek?" és a "menny im
van ?" nem azonos, bá r az amerikai hétköznapi angol
nyelv korábban ezt tükrözte.
India nemcsa k azt ismeri el, hogy a siker a la pv e tőe n
fontos a családfenntartáshoz és a társadalomban betöl-
tött helyhez, hanem azt is, hogy méltóságot és önbecs ü-
lést ad. Végső soron azonban ezek a javak is rejtenek ve-
szélyeket, mégpedig a köve tkezőke t .
1. A vagyon, a hírnév és a hatalom keveseké, verse ny
folyik értük, tehát ingatagok. A szellemi és lelki értékek-
től e lté rőe n nem lehet adni belőlük anélkül, hogy az em-
ber saját része ne csökkenne. Rivaldafényben lenni csak
 HINDUIZMU S
úgy lehet, ha a közönség sötétben ül. Hasonló a helyzet a
hírnévvel és a hatalommal. E javak versengésre késztető
mivoltából hamar következik ingatagságuk, hiszen má-
sok is akarják őket, és ki tudja, mikor fordul a kocka?
2. A sikervágy kielégíthetetlen. Igaz, akadnak nem is
kevesen, akik elégedettek jövedelmükkel, népszerúsé-
gükkel és tekintélyükkel. Csak azokat nem elégítheti ki
semmi, akik az életben a főhelyre teszik ezeket a dolgo-
kat. Hogy miért, az érthető: nem ez az, amit az emberek
valójában akarnak - márpedig soha nem kaphatunk ele-
get abból, amit nem igazán akarunk. Ha a mohóságot
pénzzel próbáljuk csillapítani, az olyan, mintha olajjal 01-
tanánk tüzet. A mese a kocsisról, aki úgy ösztökélte hala-
19
dásra a szamarát, hogy rúdon répát lógatott az orra elé,
Indiából származik.
3. A harmadik probléma a világi sikerrel ugyanaz,
mint a hedonizmussal, az "élvhajhászás"-sal. A siker i
csak a körülmények által meghatározott egyéniség szá-
mára jelent valamit, s ez túl csekély terület ahhoz, hogy
mindig előre hajtson. Sem a vagyon nagysága, sem a ma-
gas társadalmi helyzet nem feledtetheti el birtokosával
saját kicsinységét.
Fent: Siva női felével, Umával (Párvari másik neve). A gyönyört a
hinduizmus nem tiltja, inkább azt hirdeti: keresd értelmesen
A VILÁG NAGY VALLÁSAI

4. És végül a világi siker azért nem elégítheti

ki az embert, mert értékei mulandóak. "Nem
viheted magaddal a sírba", szokás mondani.
Olyan lények vagyunk ugyanis, akik sejte-
nek valamit az örökkévalóságról, és látják,
milyen fájdalmasan kicsi részünk van benne.
Mielőtt rátérnénk arra a két másik dolog-
ra, amire a hinduizmus szerint az emberek
vágynak, foglaljuk össze az említett kettőt.
A hinduk a gyönyört és a sikert a V ágyak Ös-
vényén helyezik el. Ezt a kifejezést használ-
ják, jelezve, hogy a természetes vágyak idáig
irányítják az élet menetét. Annak érzékelte-
tése, hogy e vágyak kielégítése még mindig
nem tesz boldoggá, nem jelenti egyszersmind
a kárhoztatásukat. A vágyaktól nem kell el-
fordulni, amíg azok nem fordulnak el tőlünk,
mert a hinduizmus a Vágyak Ösvényén hala-
dó dolgokat úgy tekinti, mint holmi játéksze-
reket. Ám semmi kivetnivaló nincs a játék-
ban. Épp ellenkezőleg: szomorú volna elkép-
zelni a gyerekeket játékok nélkül. Még szo-
morúbb azonban az olyan felnőttek látványa,
akik megragadnak itt, a játék szintjén.
De mi érdekelheti még az embert, mi
nyújthat többet neki? Két dolog, mondják a
hinduk. Ezek együtt alkotják a Lemondás
Ösvényét.
A lemondás szónak negatív csengése van.
Indiával kapcsolatban sűrűn használják és so-

Csecsemőkorú dzsaina szem édesanyja karjában,

XI. századi nyugat-indiai kőfaragás

20
 HINDUIZMUS
kan az élet tagadásának érzik. De minden azon múlik, mi-
ről mondunk le. Egy sportoló, aki eltolja magától a sütemé-
nyes tálat, a pillanatnyi élvezetről mond le egy jelentősebb
cél érdekében. Egyszer egy világi ember magasztalt egy in-
diai aszkétát akaraterejéért, mire a jógi így válaszolt: "A te
áldozatod sokkal nagyobb, mert én a véges dolgokról mondtam
le a Végcelen kedvéért, míg te a Végtelent adod fel a végesért. "
Ha az embereket ki tudná elégíteni az, hogy csak az ösztö-
neiket követik, a lemondás eszméje fel sem merülne.
Beszéljünk világosan. A hindLlizmus nem állítj a, hogy
mindenki már jelenlegi életében kiábrándul a Vágyak
Ösvé nyéből; az idő óriási tartományához képest a hindu -
izmus megkülönbözteti egymástól a tényleges és a lélek-
tani életkort. Két negyvenhat éves ember kronológiailag
egyidős, de pszichológiailag lehet az egyik éretlen, a má-
sik meg nem. A hinduk kiterjesztik ezt a különbségtételt
a különböző életszakaszokra, amint majd látjuk a rein-
karnáció (újra-megtestesülés) tanával kapcsolatban.
Ezért találunk férfiakat és nőket, akik a vágyak játszmá-
jába a fogócskázó kisgyerek lendületével vetik bele ma-
gukat, és noha nem ismernek ennél többet, azzal az ér-
zéssel fognak meghalni, hogy remek életük volt. Mások
azonban, akik esetleg ugyanilyen sikeresek ebben a já-
tékban, értéktelennek érzik babérjaikat. Miért a különb-
ség? A lelkeseket az új játék mámora ragadta magával,
míg amazok, sokszor játszották már, újabb meghódítandó
világokat keresnek.
Ezek a másféle világok túl vannak az énközpontúsá-
gon. Csak üresség marad, ha valaki mindazt besöpri,
amit magának akar, hiszen az önmagában álló egyén pa-
rányi porszem.
Enyhítheti jelentéktelenségünk érzetét, ha egyesü-
lünk valami nagyobbal? Voltaképpen ez a gondolat a val-
lás szü letése, hiszen minden igaz vallás az önmagunkon
túli értelem és érték keresésével kezdődik.
21
Hová jutunk, ha kilépünk az énközpontúságból?
A hinduizmus két táblával jelzi a Lemondás Ösvényét.
Az egyiken ez áll: Közös ég. A közösségnek olyan érté-
ke van mindnyájunk életének fenntartásában, amilyen
az egyes embernek soha sincs. Legyünk hozzá hűségesek,
adjunk a közösség iránti elkötelezettségnek e lsőbbséget
saját érdekünkkel szemben.
Ez a hűség az e lső fontos lépés a hit felé . Létrehozza a
kötelesség vallását - amely a hinduk szerint a gyönyör é
a iker után a harmadik életcél. A felnőtt számára köz-
ponti jelentőségű. Számtalan ember alakította át a szer-
zés szándékát az adásévá, a győzni akarást a szolgálat vá-
gyává. ]elszavuk lett, hogy ne diadalra törekedjenek, ha-
nem szenteljék magukat egy adott feladatnak.
A hinduizmus azok számára, akik ki akarják venni a
részüket a közös munkából bőve lkedik útmutatásokban.
Részletezi az életkornak, vérmér ékletnek és társadalmi
helyzetnek megfelelő köteles égeket; ezekre még vi sza-
térünk. Itt csak azt kell megismételnünk, amit a gyönyö-
rökhöz és a sikerhez fűztünk: a kötelesség is nyújt jutal-
mat, de ugyanúgy beteljesületlenül hagyja az ember zel-
lemi igényeit. Hogy jutalmában örömünk teljék, ahhoz
érettség kell, sőt az érettségnek ez az ~gyik lényege. A kö-
telesség hű teljesítése tiszteletre és hálára bírja a többie-
ket. Még fontosabb azonban az az önbecsü lés, amit akkor
érzünk, ha úgy véljük, megtettük a magunkét. Végső so-
ron azonban ez a jutalom sem e legendő.
Mert hiába maradnak fenn a történelem során a kö-
zösségek, a történelem maga is véges, és ezért végső so-
ron tragikus. Nemcsak azért tragiku, mert véget kell ér-
nie - "minden elmúlik egyszer, mi11den a végére ér", ahogy a
slágerbölcsesség mondja -, hanem mert nem lehet utólag
javítani rajta. A remény és az, ami történik, egymástól
mindig fényévnyi távolságban le z. A végső jó máshol
keresendő.
 A V IL ÁG
AMIRE AZ EMBER VALÓBAN VÁGYIK
"Eljön az az idő, amikor az ember
még Shakespeare-ről, még Beethovenről is megkérdezi: ez az egész?"
(Aldous Huxley, XX. századi angol író)
ehéz olyan mondatot kitalálni, amely
ennél pontosabban írná le a hinduiz-
mus viszonyát a világhoz. Amit a vi-
lág nyújt, az elég tömény ahhoz,
hogy kielégítsen minket
sok emberöltőn át, de végül mindenki rá-
jön a francia filozófus, ' Simone Weil böl-
csességére, hogy "nincs igazi jó itt lent, hogy
minden, ami jónak tűnik fel ebben a világ-
ban, véges, korlátozott, elkopik, és ha egyszer
elkopott, ott áll a pőre szükségszerűség ... "
Ha mindaz, ami véges nem elégítheti
ki az embert, akkor mi? Csak ellentéte,
a végtelen. Ám a végtelenség roppant
elvont fogalom: hogy az ember igényeihez
kössük, össze kell kapcsolnunk az eddig em-
lített vágyakkal.
A gyönyör, a siker és a kötelesség nem
is igazi igényünk, mondják a hinduk.
Amire valóban vágyunk, az a létezés, a tu-
dás, és a boldogság. Az élvezet, a siker és a
kötelességteljesítés csak megközelítési módjai
annak, amire vágyunk; csupán felvillantanak
valamit igazi igényeinkből. Rövid pillanatokra
csak, tehetjük hozzá, mert mindössze annyi létet,
tudást és boldogságot bocsájtanak be, mint egy ab-
lak a fény végtelenjéből, míg mi valójában az egészet
akarnánk. A hinduk ezt a negyedik, utolsó és igazi belső
igényünket felszabadulásnak (moksa) nevezik - ez a meg-
szabadulás mindattól, ami eltávolít a végtelen léttől, a
végtelen tudástól és a végtelen boldogságtól.
Itt érkezünk el a hindu emberkép meglepő állításához:
amire leginkább vágyunk, azt biztosan megkaphatjuk.
NAG Y VA LL ÁSA I
Sőt, a hindu bölcselet még azt is hozzáteszi: már meg is
kaptuk! Mert mi az ember? Test? Nyilván az, de még mi?
Személyiség, amely magában foglalja a gondolatokat,
emlékeket, tulajdonságokat? Biztosan ez is, de még
mi? A hinduizmus úgy tartja, hogy az emberi szemé-
lyiség mélyén a létezés éltető tartaléka rej-
lik, amely soha nem hal meg, nem merül
ki, tudása és boldogsága korlátlan. Ez a
minden élet végtelen központja, ez a rej-
tett személyiség, az Átman, amely nem ke-
vesebb, mint Brahmá, az istenség. Test,
személyiség és Átman- Brahmá - ez
együtt az ember, mely nem értelmezhe-
tő egészen, míg mindhárom tényezővel
nem számolunk.
De ha létünkben tényleg végtelenek
vagyunk, akkor mindez miért nem lát-
szik? A válasz, mondják a hinduk, abban
rejlik, hogy milyen mélyre van eltemetve
bennünk a Múlhatatlan, a szenvedélyek, té-
velygések, önös ösztönök szinte áthatolhatat-
lan tömege alatt, amelyekből énünk felülete
összeáll. Egy ablakot is belephet annyira a
piszok, hogy egyetlen fénysugár sem hatol
rajta át. Az embernek az a feladata, hogy
megtisztítsa lelke ablakát, hogy engedje be-
áradni a sugárzó fény teljességét.
Fent: Ganésa, az egyik legkedveltebb hindu istenség. Jobbra: A vi-
lág születése, Kangra, Himácsal Prades, XVIII. század. A világ-
egyetem - amit itt elefántok jelképeznek - tömör anyagból való ki-
bontakozása, a kozmosz éteri szférái felé
22
23
 A V IL ÁG
A BENNÜNK LEVŐ TÚlPART
z életnek az a célja, hogy a lehető legtávolabb jus-
sunk a tökéletlenségtől" - mondta egy híres
amerikai bíró. A hinduizmus úgy tartja,
hogy maradéktalanul túl lehet lépni a
tökéletlenség állapotán. Háromra kor-
látozza a nem tökéletes dolgok számát: arra a háromra,
amely az örömöt, a tudást és a létezést, alapvető igénye-
inket korlátozza. Az örömöt tönkreteszi a testi fájdalom,
NAG Y VA LL ÁSA I
a meghiúsult vágy és a közöny - az az üresség, amely a fá-
sultságot és levertséget szüli, s az élet hiábavalóságának
érzetét kelti.
A testi fájdalommal röviden végezhetünk, mert az
testünkből, földi porhüvelyünkből ered, amiből azonban
újra meg újra kilépünk. A hindu személyiség szellemi jel-
lege egyre hangsúlyosabbá válik. Ami a lelki csalódáso-
kat illeti: ilyenek akkor érnek bennünket, ha az énünk
24
 HINDUI Z MU S

nem kapja meg azt, amit akar - ezek megszűnnek, ha sőkig viszi ezt a gondolatmenetet. Olyan lényeget felté-
énünkben abbamarad a törekvés utánuk. Az üresség pe- telez, amely egymás után éli meg a lét formáit, ahogy
dig eloszlik, amint az érdeklődés kifele fordul, mert a vi- egyetlen élet a pillanatokat fűzi gyöngysorrá.
lágmindenség színjátéka olyan elképesztően nagyszabá- Ez a hindu emberfelfogás alapja. A mélylélektan már
sú, hogy nem válhat unalmassá, ha az én nem takarja el. hozzászoktatott minket ahhoz a gondolathoz, hogy a fe-
Az élet másik korlátozója a tudat- , .-/ jünkben több rejlik, mint amit
lanság. A hinduk szerint ez is megha.. -: - I'!'
p tudatosan számon tartunk.
lad ható. Az Upanisadokban ez áll: ,Yak- A hinduizmus kiterjeszti ezt a
sötétbe buknak le a tudatlanság hívei ... a nézetet, és végtelennek tekinti
tudás öröklétbe visz". A tudás itt olyan az elmét. Mivel az elménk lété-
megértést jelent, amely a dolgok értel- ben végte len, tudatosságában
mét általánosságában fedi fel (Vekerdi i végtelen, lúszen rajta túl
József fordítása nyomán). nincs semmi megismerendő. És
A lét szűkreszabott volta az élet har- végtelen az örömben is, mert
madik korlátja: ezt a témát a személyi- nincsenek számára idegen dol-
ég meghatározása felől kell megköze- gok, amelyek megakadályoz-
lítenünk. A személyiség korántsem nák boldogságát.
azonos az általa elfoglalt fizikai térrel. A hindu irodalom dúskál az
Több értelme volna létünket szelle- olyan hasonlatokban, melyek
münk kiterjedésével mérni. Ilyen is- ráébresztenek a létezésünk mé-
mérv alapján azok az emberek, akik a lyén rejtőző kincsek birodal-
létezéssel mint egésszel azonosulnak, mára. Olyanok vagyunk, mint
korlátlanok lennének, csakhogy ez az anyjától elválasztott orosz-
aligha lehet igaz, hiszen ők is meghal- lánkölyök, amelyet birkák ne-
nak. Érdeklődésük tárgya ugyan fenn- veltek, és velük igyekszik bé-
maradhat, de ők maguk elmúlnak. getni és legelni. O lyanok va-
Nemcsak a tér, hanem az idő vetületében is meg kell vizs- gyunk, mint a szerelmes, aki álmában kétségbee etten
gálnunk a kérdést. Szigorúan véve, életünk minden pil- kutatja át az egész világot kedvese után, megfeledkezve
lanata egy kis meghalás; az elröppenő pillanat lénye eltű­ arról, hogy ott fekszik tőle kéznyújtásnyira.
nik, és soha nem születhet újjá. Mégis, noha eszerint az
élet másból sem áll, mint csupa temetésből, nem magun-
kat érezzük meghalni minden pillanattal, mert nem azo- Katmanduban a hindu templomok és a buddhista sztúpák egymás
nosulunk ezekkel a pillanatokkal. Felfűzzük őket, mint a mellett láthatók. Balra: Vaszundar'l Templom Szvajambunat mel-
gyöngyöket, ismereteket szerzünk róluk, de a pillanatok lett. Fent: hindu kegyhely a Bauddanat elót[
összessége mégsem azonos velünk. A hinduizmus a vég-

25
 A V IL ÁG NAGY
NÉGY ÖSVÉNY VEZET A CÉLHOZ
indannyian a teremtő é leterő végtelen
tengerének partján lakunk. Ma-
gunkban hordozzuk a hatalmas
erőt, a bölcsesség teljességét és a
csillapíthatatlan örömöt, de mé-
lyen elrejtve. És ha elő tudnánk bányászni, hogy szünte-
lenül meríthessünk belőle?
A hinduizmusnak az emberben rejlő le hetőségek ki-
bontakoztatásáról szóló felfedezéseit foglalja
össze a jóga. Az ős i indo-európai szó azonos
gyökerű az "igát" j e lentő szóval, és jelen-
tése tartalmazza a befogás és a megfe-
gyelmezés ("leigázás", megkötés)
mozzanatát. A jóga önfej lesztő mód-
sze!; célja a teljesség és az egyesítés
elérése. Aki végzi, az a jógi. Teste-
dzés is tartozik hozzá, de végső célj a
az isteni lénnyel való egyesülés.
A hinduk négy szellemi ösvényt je-
löltek ki e cél felé. Ez elsőre megle-
pőnek tűnhet: ha egy a cél, nem csak
egy útnak kellene odavezetnie? H a
mindnyájan ugyanonnan indulnánk,
talán így is volna. Valójában azonban az
emberek különböző irányokból közelítenek
a cél felé. Ezért van szükség több ösvényre.
A különböző kiindulópontok itt a különféle em-
bertípusokat jelentik. Mindegyik általunk tárgyalt val-
lás felismerte a különböző lélektan i típusokat, de a hin-
duizmus kivételes figyelmet szentel ennek a kérdésnek:
mindegyik típus számára megfelelő programot jelöl ki.
Ezt a vallást áthatja annak felismerése, hogy számos út
vezet Istenhez, és mindegyik megközelítésnek megvan a
maga módja.
Mivel négyféle személyiség különíthető el, a hinduiz-
26
VA LLÁ SA I
mus négyféle utat mutat nekik. Vannak elsődlegesen
töprengő emberek. Mások az érzelmek által vezéreltek.
Megint másoknál a tevékenység a lényeg. Végül vannak,
akik kísérletezni, kutatni vágynak.
A hinduizmus mind a négy személyiségtípusnak kü-
lönböző jógát ír elő, s ezek mindegyikét úgy alakították
ki, hogy kiaknázza az illető fő erőssége it. Az egyes típu-
sok nem határolhatók el mereven egymástól. Minden
emberi lény rendelkezik mind a négyfajta jelleg-
zetességből valamennyivel, ahogyan a kár-
tyában is általába n mind a négy szín sze-
repel egy leosztásban. De az embert ál-
talában a meghatározó jelleg vezérli.
Mind a négy út erkölcsi alapvetések-
kel kezdődik. Mivel a jóga célja fel-
támi a személyiség legmélyén rejlő
isteni lényeget, el kell távolítani a
felszínen képződött piszkos tajtékot.
Az önzés zavarossá teszi a vizet, a
gonoszság, a rossz szándék eltorzítja a
tisztánlátást.
Minden jóga első lépése ezért a rossz
szokások leve tkőzése, valamint a jók el-
sajátítása. Ezek a következők: tartózko-
dás a fájdalom okozás tól és a lopástól; igaz-
mondás, önuralom, tisztaság, elégedettség,
önfegye lem, valamint a cél elérésére irányuló olt-
hatatlan vágy. Ezeknek a közös alapoknak az ismereté-
ben lépünk tovább a jóga különböző irányaiba.
Fent: A z "ezer fejjel és ezer kézzel" ábrázolt Isten. Jobbra: Dzsaina
Tírthankara, vag;y nag;y tanító, Vimala Sa templom, Abu-Heg;y,
India
 HINDUIZMU S

ISTEN FELÉ A TUDÁS ÚTJÁN

dzsnyána jóga, amely az elmélkedésre hajla- gokat. Nincs a testünkben szinte semmi, ami ott lett vol-
mos spirituális keresőknek való, a tudás na hét évvel ezelőtt is, sőt, a gondolkodás és a személyi-
útján vezet az Istennel való egyesü lés- ség is megváltozott. Mégis, a változások ellenére nagyjá-
hez. Ennek a tudásnak semmi köze a ból ugyanazok maradtunk. Mi lehet bennünk, ami min-
tényszerű tájékozottsághoz. Ösztönös dent át tud vészel ni? A "személyiség" jelentésű latin
megértésről van szó, amely eggyé teszi a tudót tudásáva!. eredetű personalitás szó a personából, a színpadra lépő szí-
Az ilyen embereknek fontos mélyen elgondolkodni a nész feltűnő álarcának nevéből származik. A maszk jelez-
dolgokról; gondolataikkal élik meg és alakítják át életü- te a színész szerepkörét, ám mögötte a művész rejtve é
ket. A hinduizmus végigvezeti őket azo_n...a_z....ú,...t".,o...n~,.,..,
arr"':J..e-Iy--- - -n...,
év...t,....e-Ie....n......
m....a...r.......
adt. A hinduk szerint találó a hasonlat - így
nek során az ember megbizonyosodik, játssza el "vándorló", azaz maradandó
hogy több annál, mint aminek hitte lelkünk is a különféle létformákba n a
magát. A gyakorlatsorozat képessé te- ráosztott szerepeket.
szi az embert arra, hogy elválassza a Ha a jóginak van hozzá képessége és
felszínen látszó, a figyelmet elhomá- szorgalma, az ilyen elmélyülés segítsé-
lyosító ént a mélyebb, rejtett, nem gével kezdi átélni maradandó lényét,
látható éntő!. ami a tünékeny személyiség mögött rej -
Ez a képesség három szakaszban, lik. A kettő egyre határozottabban kü-
fokozatosan alakítható ki. Az első lönválik, mint az olaj és a víz, pedig ko-
szakasz a hallás. A bölcseket és a rábban víz és tej módjára keveredtek.
szent szövegeket hallgatva a kereső Ekkor késze n áll az ember a tudás ösvé-
ember megismerkedik azzal a lehető- nyén tett harmad ik lépésre: önazono -
séggel, hogy az ember lényege maga a ságát a maradandó részre helyezheti át.
lét. A második lépés a gondolkodásé. Hosszú elmélye- Ehhez hozzásegít, ha megtanulunk harmadik személyben
dés sel át is éljük azt, amit az első lépésként csak feltéte- gondolni saját magunkra. Ahelyett, hogy azt gondol-
leztünk. Többféle gondolatláncon haladhatunk idáig. Ja- nánk: "megyek az utcán", azt gondoljuk: "ott megy X az
vasolj ák például, hogy a tanítvány vizsgálj a meg köznapi y úton", és megpróbáljuk ezt az X-et távolabbról szem-
beszédét, és tűnődjön el a mögötte rejlő tartalmon. ügyre venni.
A nyelv birtokos szerkezeteiben a birtokos és a birtok Ennek a gyakorlatnak két eredménye van. Választó-
megkülönböztetése is benne rejlik: amikor az én köny- vonala t húz az ön azonosság és a személyi ég fels zíne kö-
vemrőlvagy az én kabátomról beszélek, nem gondolom, zé, ugyanakkor egyre mélyebbre ásunk az önazonosság
hogy én könyv vagy kabát vagyok. Ám ugyanígy beszélek megismerésében, mégpedig a létet jelentő tudás segítsé-
az én testemről, az én elmémről, az én személyiségemről gével, és az ember teljes egészében azzá válik, ami a szíve
is, azt a benyomást keltve, hogy bizonyos értelemben mélyén mindig is volt.
ezektől is elhatárolom magam. "Te, kin kívül nincs más lát6, hall6, gondol6, cse/ekv6"
Természettudományos szemszögből is nézhetjük a do!- (Upanisadok) .

27
 A V IL ÁG NAG Y
ISTEN FELÉ A SZERETET ÚTJÁN
tudás jógáját tartják a legrövidebb útnak Is-
ten megismeréséhez, de a legmeredekebb-
nek is, mivel az élet egészét nem az érte-
lem befolyásolja, hanem sokkal inkább
az érzelmek, melyek közül a legerő­
sebb a szeretet. A bhakti jóga, azaz a szeretet és szolgálat
jógája, azt a célt tűzi ki, hogy a minden szív mélyén ott
szunnyadó szeretetet Isten felé fordítsa.
"Ahogy a Gangesz vizei mindig az óceán felé folynak,"
mondja Isten a Bhágavata Puránában, "úgy áramlanak a
28
VA LLÁ SA I
bhakták gondolatai szakadatlanul felém, a minden szívben
lakozó Legfőbb Lény felé, amikor az én tökéletességemről hal-
lanak. "
A bhakti jóga a legnépszerűbb a négy jóga közül. Egyik
legismertebb képviselője egy Tulszidász nevű XVI. száza-
di misztiku s költő volt.
Házasságának kezdetén annyira rajongott a feleségé-
ért, hogy egy napot sem bírt ki nélküle, mire az asszony
azt mondta neki: "Milyen szenvedélyesen csüngsz raj-
tam! Ha Isten felé tudnád irányítani ezt a kötődés t, csak-
 H I NDU I ZMU S
hamar elé rnél hozzá." Tulszidász megszívlelte a tanácsot,
és az bevált.
A bhakti jógán ak más látomása van Is tenről , mint a
dzsnyánának . A dzsnyána jógában a legfontosabb kép a
létezés végtelen tengere a mi véges létformáink fodrozó-
dó hull ámai mélyén . Ebben a felfogásban Isten személy-
telen, vagy inkább a személyiségen túli, mert személyisé-
gen valami körülhatárolt dolgot értünk , a dzsnyána iste-
ne pedig végtelen. A bhakta számára az érzése k fontosab-
bak, mint a gondolatok, és így az isten is másképp jelenik
meg e lőtte.
Mivel az egészséges szeretet kifelé irányul, a bhakta
visszautasít minden olyan elképzelést, hogy a szeretett is-
ten vo ltaképpen önmaga, még ha a személyiség legmé-
lyebb lényegé t értjük is ezen . Ő épphogy az isten mássá-
gát hangs úlyozza. Egy klasszikus hindu megfogalmazás
szerint "érezni aka rom a nádcukor ízé t, nem pedig nád-
cukor szeretnék lenni".
"Kortyolhat-e önmagából a víz?
Kós tolhatják-e a fák saját gyümölcsüket?
Annak, aki Istent imádja, /ússé távolabb kell tőle állnia,
Így ismeri meg az isteni szeretet örömét."
A bhakta szerint az isten az embe rtől különválasztva léte-
zik, és ezért a bhakta célj a is különbözik a dzsnyánáé tól.
A bhakta nem arra törekszik, hogy eggyé váljon Istennel,
hanem arra, hogy létezése minden mozzanatával Istent
imádj a. Ez a jóga azt írj a elő, hogy odaadóan szeress ük Is-
tent; hogy kizárólag Istent szeressük , minden másnak a
sze retetét őhozzá viszonyítva; hogy minden hátsó gondo-
lat nélkül sze ress ük , viszonzást nem vá rva érte, hanem
magáé rt a sze retet kedvéért. H a ez sikerül, megismerjük
a tökéletes boldogságot, mert semmi nem hasonlítható a
telj es, igazi sze retet élményéhez.
H ogyan kelthe tő föl ez a sze retet? A feladat nem
29
kö nny ű , mert a világ zű rzava rába n nehéz érzékelni egy
láthatatlan felsőbb hatalmat.
Erre szolgálnak a hinduizmus mítoszai, le nyűgöző
szimbólumai, több száz isten alakj a, és fo lyó sze rtartása i,
amelyek szakadatlan ul forgó imamalmokra emlékeztet-
nek éjjel-nappal. H a va laki öncélúan nézi eze ket, te rmé-
szetese n bitorolhatja az istenek helyét, de nem ez a cé l.
E mitológiának az a dolga, hogy segítse n vágyat ébreszte-
ni az emberi szívben valami iránt, amit képvise l, de ami-
vel ne m azonos. Helyte len voln a a hinduizmus iste náb-
rázolása it valamiféle bálványimádássa l azonosíta ni, vagy
polite izmust emlege tni azé rt, mert olya n sokfé le alakot
formáznak. Kifutópá lyák ezek, a melye kről felemelked-
het az érzé kek súlyá tól le nyűgözö tt embe ri lélek, hogy
"egyedül repüljön az Egyetlenhez". Például egy sokkarú fi-
gura jelképezheti az Isten hata lmát; a mítoszok feltá rj ák
az értelem számára elé rhete tlen mélységeket; a pé ldáza-
tok és legendák úgy mu tatnak be eszményeket, hogy a
hallgató sze retné megtestesíte ni őket. Eze knek a dolgok-
nak az ad rendkívüli értéket, hogy olya n e rő rejlik ben-
nük , amely a figyelmünket elvonó világból visszate reli az
embert az Is te nről való elmélkedé hez és sze retetéhez.
H a dicsőítő énekeket éneklünk , szívbéli odaadássa l
imádkozu nk Istenhez, med}tálunk fe nségességé n és di-
csőségé n , olvasunk róla az Iráso kban, és az egész világot
az ő keze munkájának tekintjük, akko r állandóan Isten
felé irányítjuk érzése in ke t.
A bhakta megközelíté ének három fo n tos jellegzetes-
ségét említhetjü k még: a dzsapamot, a so krétű ze retetet
és a választott eszmény tiszteleté t.
A dzsapam voltaképpen Isten nevé nek állandó ismét-
lése. Keresztény párhu za ma az a Jéz ushoz szóló kö nyör-
gés, amelyet egy klasszikus orosz mű, a Zarándoklat említ.
Balra: Hindu nő Kelet-Afrikábun Krisnu szaletésnapját ünnepli
A V I LÁG NAGY VALLÁSAI

30
 HI N D U I ZMUS

"Isten neve forogjon elmédben cselekvés közben", mondj a a

legkedveltebb bhakti bölcsesség. Mosás vagy szövés, vá-
sá rlás vagy mezei munka közb n a megsze ntelt szavak
öntudatlanul áthatj ák az elmét, és megtö ltik szentségg l.
A so kré tű sze retet nem más, mint va llásos alkalmazá-
sa annak a hétköznapi ténynek, hogy a szere tet jellege a
kapcsolat típusától függ. A szül ő vé d e lmezőn sze reti
gyermekét, míg a gyermek sze retetét a fü ggőség zínezi.
A mély barátság más , mint a férfi és a nő házas társi sze re-
tete . Megint más egy hű szolga odaadása gazd ája iránt.
A hinduizmus azt vallj a, hogy e módo k mindegyikének
helye van az isteni szeretet e rős ítésébe n, és arra báto rítj a
a bhaktákat, hogy alkalmazzá k is mindegyiket .
A z ista mindenkinek választott e zménye , az a kép,
amelyben Istent imádhatja. A hinduk számtalan formá-
ban ábrázolj ák Istent. Minden alak egyaránt Istent jelen-
ti, de tanácsos minden hívőne k valamelyikhez személye-
en, szorosan kötődni. Így tudj a legmélyebben átélni kö-
zelségét, és átérezni erejét. A legtöbb ember számára a
leghatékonyabb ista valamelyik ember fo rmájú isten-
alak, mert az emberi szív termé ze ténél fogva az ember-
hez vonzódik.

Balra: Megtisztttlási szer:artás a Gangesz vizében. Fent: Szerpen-

tinvásárlás egy hindu ünnephez

-----~======~----------------------
31
 A VILÁG NAGY
ISTEN FELÉ A MUNKA ÚTJÁN
harmadik, Istenhez vezető út a tevékeny
embereké: a karma jóga, a munka, a
cselekvés útja.
A munka az élet alapja. Nemcsak azért
kell dolgozni, hogy ne unatkozzunk és
ne haljunk éhen - a legtöbb embert egyszerűen megelé-
gedéssel tölti el ha hasznosan telik ideje, ha termékeny
elfoglaltságra talál. Nekik azt tanítja a hinduizmus: nem
kell elvonuini a világtól, hogy találkozzunk Istennel; ott
van ő a hétköznapok világában is, mint bármely más
területen. Csak meg kell tanulni úgy dolgozni, hogy kö-
zelebb kerüljünk Istenhez és ne távolodjunk tőle.
Ez többféleképpen is e lérhető, attól függően, hogy ki-
hez mi illik jobban. A karma jógi elsősorban tevékenység-
re vágyik, hiszen a munka útját választotta. De vajon in-
kább a gondolataival vagy az érzelmeivel viszonyul-e a
világhoz? Eszerint fogják némelyek értelmi úton, mások
a szeretet szellemében végezni munkájukat. Az első eset-
ben a karma jógát gondolkodva gyakorolj ák, dzsnyána
módszerrel, a másodikban pedig szeretetszolgálatként
(bhakti). Nézzük, hogyan működik a lélek ereje a két
esetben.
A hindu vallás szerint minden, a külvilágra irányított
cselekvés visszahat a cselekvőre. Amit a saját hasznomra
teszek, az újabb rétegeket növeszt körém, és mindinkább
elszigetel Istentől. Amit viszont nem magamért, hanem
teljesen önzetlenül cselekszem, az egyre csökkenti én-
központúságomat, egészen addig, míg már semmi sem
választ el Istentől. Az érzelmi indíttatású ember tehát
dolgozzon Isten javára a saját magáé helyett. "Kit semmi-
hez se köt semmi ... gondja egyedül Én legyek ... lett szennye
nem mocskolja be, Amint lótuszt sem tiszta víz" (Bhaga-
vad-gíta azaz a Magasztos szózata, Lakatos István fordí-
tása nyomán) . Az ilyen ember ugyanolyan tevékeny,
mint annak előtte, csak más szellemben, önként dolgo-
32
VALLÁSAI
zik. Nem valami haszonért, jutalomért teszi, amit tesz.
Tevékenységével már nemcsak szolgál Istennek, hanem
egyenesen az ő akaratának végrehajtója lesz, az ő ener-
giája hajtja az odaadáson keresztül. "Te vagy a cselekvő, én
a szerszám." Az a cselekvés, amelyet ebben a szellemben
végeznek, könnyít az ember lelkén. Minden feladat szent
szertartás lesz, Isten dicsőségére bemutatott szeretettel-
jes áldozat.
Akikre a gondolkodás túlsúlya jellemző az érzelmek
mellett, azok másképp, bár szintén önzetlenül dolgoznak
Istenért. Említettük, hogy a bölcselkedő alkatúak hajla-
mosak lelkük mélyén keresni a Végtelen Lény eszmé-
nyét; őket nem nyűgözi le a világot szeretettel felügyelő
Mennyei Atya képe. Ők tehát a munkával nem a szere-
tet kapcsolatának elmélyítésére, hanem a megvilágoso-
dásra törekszenek.
Módszerük a távolságtartás szellemében végzett mun -
ka: határt vonnak véges énjük és a mögötte rejlő Végte-
len Én közé, majd fokozatosan csökkentik az előbbivel
való azonosságukat. Ez annyit jelent a munka szempont-
jából, hogy hangsúlyozottan nem törődnek azzal, lesz-e
hasznuk az egészből, kapnak-e érte elismerést vagy
pénzt. Jó dolog a jutalom, de a karma jógi tudja, mi az ára:
ha gondol rá, az növeli benne az önzést, ez pedig válasz-
falat emel pillanatnyi és igazi önmaga közé, és fokozza el-
szigeteltségét.
Egy másik módszer is létezik: úgy is lehet dolgozni,
hogy külső személyiségünk és a valódi személyiségünk
szétválik egymástól; a valódi egyesül az örökkévalóval, és
innentől kezdve semmi köze sincs ahhoz, hogy a látható
részünk közben tovább dolgozik. "Aki kötelességérzetből
végzi feladatát, nem törődve cselekedetének gyümölcsével, az
jógi" (Bhagavad-gíta). A jógi legjobb képessége i sze rint
végzi teendőit, egyébbel egyáltalán nem törődik. ,~szte ­
ség és nyereség egyre megy, egyre megy dicsőség és szégyen,
 H INDU I ZMU S

egyre megy gyönyör és fájdalom" (8hagavad-gíta). Akinek
sikerült elsajátítani ezt a munkamódsze rt, akkor is nyu-
godtak lehetnek, ha rengeteg a dolguk; olyanok, mint a
pörgő kerék középpontj a. Az abszolút mozgás nyugalma
ez. A gondolati és az érzelmi indíttatás ú ember különbö-
zőképpe n gyakorolj a a kamw j6gát, a célj a mégis egy és
ugya naz.
Mindkét jógitípus szigorú étrendi megszorításokka l él.
~ _végtele!: é n~ n munkálkodva igyekszik minél jobban
kteheztetl1l az atmeneti lét porhüvelyét, testét.

33
 A V ILÁ G NAG Y VA LLÁ SA I

ISTEN FELÉ A GYAKORLATOK ÚTJÁN

rádzsa jógát úgy ismerik Indiában, mint a
lelki egység királyi (radzs) útját, mert olyan legmélyebb részeibe akarj a vezetni. Most, hogy áttekin-
káprázatos magasságokba vezet. A kísér-
letező haj lamú ember számára alakí-
tották ki, így ez a testi-lelki, vagy in - módszer a tétel végső állítását.
ká bb lelki-testi gyakorlatok útja Istenhez. Itt saját
magunkon kísérletezünk, nem úgy, r--------.,..~--:;::---;------, foglalkozik, amelyek mind a négy jó-
mint ahogy a természettudomány-
ban. Nincs szükség arra, hogy alap-
tételeket fogadjunk el, de kísérle-
tezni csak úgy lehet, ha vannak
hipotézise ink, amelyeket igazolni
vagy cáfoln i akarunk . A rádzsa jógá-
ban ez a hipotézis az emberi szemé-
lyiség tana.
A személyiségnek négy rétege van
- mondja a hindu tanítás. Először is
van testünk, ez a legnyilvánvalóbb.
Elménk tudatos rétege következik
ezután. E kettő mögött ott a harma-
dik terület: az egyén tudattalan vilá-
ga, amely élettörténetünk emléke i-
ből áll. Ezekre a töredékekre több-
nyire nem emlékszünk, de állandóan
hatnak rán k. A Nyugat is jól ismeri a
személyiség e három tartományát.
Ám a hinduk szerint egy negyedik is van. A tudatos elme
számára észrevehetetlenül, még a személyes tudattalan-
nál is mélyebben elrejtve - bár erős kapcsolatban vele -
ott van bennünk a létezés maga, a végtelen, akadály ta-
lan, örökkévaló lét.
A rádzsa jógának az a célj a, hogy bebizonyítsa: valójá-
ban n égyrétű az emberi személyiség. A gyakorlatok útján
közvetlenül meggyőződhet a kérdező a "bennünk lévő
túlpart" létezéséről. A rádzsa jóga módszere a szándékos
befelé fordulásj a személyiség pszichikai energiáit a lélek
tettük a rádzsa jóga hipotézisét, kövessük végig a bizonyí-
tás nyolc lépését, és figyeljük meg, hogyan igazolj a ez a
1. és 2. Az e lső két szakasz azokkal az erkölcsi alapokkal
gában közösek. H a az ember magáné-
lete rendezetlen, h a viszonyai nem
harmonikusak, akkor reménye sem
lehet arra, hogy önmaga mélységeit
megismerj e - a lélek felszíne túl viha-
ros hozzá. Az e lső szakasz foglalja ma-
gában az öt tilalom betartását - a fáj-
dalomokozástól, a hazugságtól, a 10-
pástól, az é rzé kiségtől és a kapzsiságtól
, való tartózkodást - j a második lépés
pedig az öt e lőírás követésé re szólít
fel, ezek: a tisztaság, elégedettség, ön-
uralom, szorgalom, és az isteni dol-
gokról való elmélkedés.
3. Bár a rádzsa jógát főleg a tudat ér-
dekli, a testtel is foglalkozik. Ponto-
sabban a testen keresztül halad a lélek
felé. N emcsak egészségre törekszik,
hanem azt akarj a elérni, hogy a test ne
vonja el a figyelmet a koncentrációról. India leghíresebb
felfedezése e téren a lótuszülés: a j6gi összekulcsolt lábbal
ül - lehe tőség szerint tigrisbőrre terített szarvasbőrön, te-
hát az erő, a nyugalom jelképein -, úgy, hogy mindkét
Fent: Meditáló jógit ábrázoló zsírkő pecsétnyomó. A metszett jelek a
lét hét szféráját jelképezik. Jobbra: Meditáló jógi a Kumbh mela
ünnepen, a Gangesz közelében

34
HINDUI Z MU S

35
A V I LÁG NAGY VAL L ÁSA I

36
 HINDUI ZMUS
lábfej talppal felfelé a másik combon nyugszik. Gerince a
természetes görbületektől eltekintve, egyenes. Kezét te-
nyérrel felfelé az ölében tartja, egymáson, épphogy össze-
érintett hüvelykujjakkal. Szemét tarthatja csukva, avagy
sehová sem nézve, lesütheti szempilláját.
4. Ebben az éber, de nyugodt testhelyzetben a jóginak
a légzésére kell irányítania a figye Imé t, mert a módszer
nélküli légzés megzavarja az elme nyugalmát. A fő cél,
hogy a légzés egyenletessé váljék, és csökkenj en az inten-
zitása; az egyik, a jógára j ellemző gyakorla t olyan finom
légzés t ír elő az orrlyukak elé tett lúdpelyhen keresztül,
hogy a külső szemlélő ne lássa, mikor áramlik kifelé, és
mikor befelé a levegő. Fontos időnként teljesen abba is
hagyni a légzés t, hogy a test megközelítse a lebegő átszel-
lemültség állapotát, ame lyben az elme testetlennek tű­
nik. "Lámpa lángja nem rezdül szélámyas zugban" (Bhaga-
vad-gíta, Lakatos István fordítása).
5. Az elmélkedő jógi kényelmesen ül, szabályosan lé-
legzik, elcsendesedett. Ám hirtelen megnyikordul egy aj-
tó, fénycsóva vetül a földre, vagy egy szúnyog kezd züm-
mögni, és ő máris visszazökkent a világba. "A gondolat
fegyelmetlen, hol durva-zord, hol izgatott. Kordában tarta-
nád? Könnyebb a szélvihart is, úgy hiszem." (Bhagavad-gíta,
Lakatos István fordítása)
A rádzsa jóga ötödik szakaszának célj a az érzékek ki-
kapcsolása; fel kell függeszteni működésüket, hogy a vi-
lág zajai ne zavarhassák meg a jógit a koncentrálásban.
Köznapi tapasztalatból tudjuk, hogy ezt bármikor megte-
hetjük testünk megcsonkítása nélkül is. Vegyük például
azt az esetet, amikor egy férj megkéri a feleségét, ho~
juttassa eszébe, amikor el kell iadulniuk otthonról. Ot
perccel később a feleség váltig állítj a, hogy semmi ilyes-
mit nem hallott; a férj szerint hallania kellett, hiszen ő
hallótávolságon belül, érthetően beszélt hozzá. Kinek
van igaza? Meghatározás kérdése.
37
Ha hallásnak azt nevezzük, hogy megfelelő erősségű
hanghullámok hatnak az egészséges dobhártyára (érzé-
kelés), akkor a feleség hallotta, amit a férje mondott; ha
azt értjük halláson, hogy fel is fogta (észlelés), akkor
nem. Semmi titokzatos nincs az efféle jelenségekben,
egyszerűen a figyelem összpontosítása magyarázza őket -
a nő mondjuk, a számítógépénél ült, munkába merülve.
Ez az ötödik szakasz cseppet sem rejtélyes. Célj a, hogy a
jógi túljusson azon a ponton, amit példánkban a másrafi-
gyelés jelentett. Először irányított képességgé kell fejlesz-
tenie a figyelem összpontosítását, hogy ne csak vé letle-
nül állj anak elő a fentihez hasonló helyzetek, majd pedig
olyan szintre kell emelnie ezt a képességét, hogy még azt
se vegye észre, ha a szobában doboini kezdenek.
6. Ajógi végre egyedül maradhat gondolataival, de még
nem nyert csatát, mert az elme legádázabb ellenfele ön-
maga. Hiába kerítették be, még így sem hajlandó megad-
ni magát. A jógi azt akarja, hogy csendesüljön el, és úgy
tükrözze vissza a valóságot, mint nyugodt tó a holdat. De
a felszín nagyon viharos. A hinduizmus a nyughatatlan ei-
mét ketrecében őrjöngő, megvadult majomhoz hasonlít-
ja. Sőt, egy részeg, megvadult majomhoz. Vagy még in-
kább: részeg, megvadult majom az elme, amely vitu tán-
cot jár. De még ez is kevés. A z elme olyan, részeg, megva-
dult majom, amelyen kitört a vitustáncnak neveze tt be-
tegség, és ráadásul még egy darázs is megcsípte.
Aki próbált már komolyan meditálni, nem fogja túl-
zottnak találni ezt a hasonlatot. Ha azt mondom a ke-
zemnek, hogy emelkedjék fel, engedelmeskedik. De ha
nyugalmat parancsolok az elmémre, gúnyt űz a parancs-
ból. Beteg elme gondolatai még rendezetlenebbek, mint
a normálisé; a legenyhébb külső hatásra eluralkodik rajta
Balra: Jógi, testén a hét csakra ("tan kereke") látható

A V ILÁ G
a képzelet. A rádzsa jógi az összpontosítás olyan szintű
képességére törekszik, amely meghaladja a normálisa t,
nagyjából annyival, amennyivel a normális elme kon-
centrálóképessége meghaladja a beteg elméét.
"Ha minden érzék elcsitult, az elme is elhallgatott, a gon-
dolat már nem csapong - az a legfelsőbb állapot" (Katha
Upanisad).
Ez az állapot elérhető, és a módszer nem is olyan külö-
nös, csak nagyon fáradságos. Az ember először engedi
csapongni a gondolatait, hogy az elfojtott érzelmeket és
gondolatokat szabad asszociáció útján a felszínre enged-
je. Azután választ valamit, amire koncentráljon - lehet
ez egy füstölőrúd izzó vége, lehet a végtelen fényesség
tengere, nagyjából mindegy -, és addig próbálkozik, hogy
a gondolatai ne kalandozzanak el erről a témáról, amíg
végül sikerül.
7. A két utolsó szakaszban ez a koncentrációs folyamat
fokozatosan mélyül. Az előző fázisban az elmét eljuttat-
tuk addig, hogy tudjon csakis a tárgyára figyelni, de to-
vábbra is tudatában maradt annak, hogy ez szándékos.
A hetedik szakaszban a megismerésre törekvő elszakad a
látványtól. A tárgy betölti a teljes figyelmet, és nem ma-
rad hely az öntudatnak.
8. A nyolcadik, végső stádiumban - az úgynevezett
szamádhiban - a tárgy is eltűnik. Segített a figyelem össz-
pontosításában, de most, hogy ez a cél megvalósult,
nincs többé szükség rá. Hiszen a tárgyak természetüknél
o
NAG Y VA LLÁ SA I
fogva korlátozottak. Tulajdonságokkal je llemezhetők,
amelyek épp attól sajátosak, hogy kizárnak más tu laj-
donságokat - egy pohár nem lehetne hengeres, ha szög-
letes is volna ugyanakkOt: Amit viszont a rádzsa jógi ke-
res, az nem zár ki magából semmit, mert végtelen, tehát
nincsenek tulajdonságai - "minden tulajdonságától külön-
vált, sem ez, sem az, alaktalan és névtelen" (Upanisadok).
A jógi találkozik a totális létezéssel, és egy időre elmerül-
het benne.
Most, hogy mind a négy jógát bemutattuk, térjünk
vissza egyik kiinduló gondolatunkhoz. A négy út egy
irányba vezet, és a hinduizmus szerint megférnek egymás
mellett. Mindenkiben egyaránt van gondolkodó, érző,
cselekvő és kísérletező hajlam, és az élet különféle hely-
zeteiben más-más készségeket kell használni. Sokan úgy
találhatják, hogy jobban haladnak az egyik úton, mint a
másikon, úgyhogy ragaszkodnak hozzá; de a hinduizmus
azt is támogatja, ha az emberek kipróbálják mind a né-
gyet, és hatásosságuk szerint ötvözik őket.
Jobbra: A tapasztalás felszálló és leszálló szintjei, a középsó kör a
köznapi valóság szintje, Rádzsasztháni festmény. Fen t: A világegye-
tem kialakulásának és visszafejlódésének szakaszait illusztráló hét-
részes feseménysorozat, Rádzsaszthán, XVIII. század
38
 61:

c'\.
\~
...,
't."'"
... \.,
on"'"
't\l..
olt ;>::>'1:.
~t;t '.ll oo'\.
~ '/s,.o)lt ~~
""\~ <.'l
r } {.1J
 A VILÁG NAGY
AZ ÉLET SZAKASZAI
z emberek különbözőek. Ez nem túl eredeti
megfigyelésj mégis fontos vonása a hin-
duizmusnak, hogy komolyan foglalkozik
ezzel. Korábban volt szó arról, hogy a
különböző természetű emberek másfé-
le utakon haladhatnak az élet beteljesítése felé. Most ar-
ra térünk ki, hogy nemcsak ember és ember között van
különbség, hanem az életszakaszok között is, amelyeken
az egyén áthalad. Mindegyik szakasznak megvan a maga
feladata.
Az első szakaszt India a tanuló állapotának nevezi.
Hagyományosan a nyolcadik és a tizenkettedik életév
között kezdődött ez a szakasz, a beavatási szertartás után.
Tizenkét évig tartott j ezalatt a diák többnyire a tanítója
házában lakott és cselédkedett, az oktatásért cserébe.
Ezek az inasévekj ekkor alaku lnak ki a szokások, fejlődik
ki a jellem, és ekkor sajátítják el az emberek legtöbb kész-
ségüket.
A második a családapai állapota, ame ly j e llemző mó-
don <1 házassággal kezdődik. Ekkor, az érett férfikorban,
az érdek lődés főként kifelé irányu l. Három dolog kötheti
le a felnőtt figyelmét: a c alád, a hivatás és a közösség.
A legtöbben törődnek is mind a hárommal. Ez a korszak
teljesíti be az első három emberi igényt. A család és a há-
zasság gyönyöröket nyújt, a hivatás sikert hoz, a közösség
feladataiban való részvétel pedig kielégíti az ember fele-
lősségtudatát.
_ A hinduizmus szerint jó, ha ezek a vágyak teljesülnek.
Am amikor nem szereznek már többé örömet , túl kell
rajtuk lépni. Aki kényszeresen próbál ragaszkodni ezek-
hez az örömökhöz, nem lesz vonzó jelenség, mert a saját
idejükben helyénvaló dolgok groteszkké válnak, ha túl
sokáig kötődünk hozzájuk. Mégsem ítélhetjük el azokat,
akik nem tudják lezárni ezt a korszakotj az lehet erre az
okuk, hogy nem látnak ígéretes alternatívát. Nyíltan fel-
40
VALLÁ S AI
teszik a kérdést: érdemes-e magas kort megérni? Attól
függ, minek látjuk magunkat. Ha csak testnek, akkor va-
lóban semmi sem ér fel az érzéki örömökkel. H a szemé-
lyiséget fedezünk fel magunkban, akkor a siker sze rzi a
legnagyobb örömet. De a szellemi lények számára semmi
sem vetekedhet a belső, ismeretlen, lenyűgöző világ f('l-
fedezésének izgalmával. India komolyan vette a szellemi-
séget, ezért az élet második felét tartotta az igazi, felnőtt
tanulás idejének, és örömmel várta e korszak eljövetelét.
"Hagyj el mindent, kövesd a belső lényeget! Élvezd annak ki-
fejezhetetlen gazdagságát" (Upanisadok).
Az élet második fele is két szakaszra oszlik. Az e lső a
nyugalomba vonulás szakasza. Attól kezdve, hogy az első
unoka a világra jön, a hindu bármikor élhet az öregek jo-
gával, visszavonulhat társadalmi kötelezettségeitől, ame-
lyeket addig szívesen teljesített. A társadalom éveken át
megszabta, mit vár tőlej most eljött a felszabadulás idej e,
hogy az ember megérthesse életét, mielőtt véget érne.
Azokat, akik elszán ták magukat erre a szellemi kalandra,
erdőlakóknak nevezték, mert elhagyták családjukat és
otthonukat, és erdei magányba vonultak, hogy önmaguk
felfedezésének szentelhessék idejüket. (Ha az asszony is
úgy akarta, magukkal vihették a feleséget.) A visszavo-
nult ember a csillagokon túlra néz, nem a falu utcáját fi-
gyeli. Az egyéni filozófia kidolgozásának ideje ez, s ezt a
filozófiát azután életformává kell alakítani.
A negyedik szakaszban, a lemondás állapotában foly-
tatódik az a keresés, amely a harmadik szakaszban kez-
dődött el. De itt újabb vonást vesz fel: függetlenné válik
a helytől. Az előző szakaszban, a világról való lemondás
korszakában igen fontos volt a helyszín, mert ha az em-
ber nem szedte a sátorfáját és nem hagyott ott mindent,
akkor a társai ugyanúgy kezelték továbbra is, mint ad-
dig, és a megszokott környezetben nem tudott volna
megváltozni. El kellett szakadni mindentől. Idővel azon-
-
 HINDUI Z MU S

bere ket - megszabadult ko rlátaitól, névtelen lett, és már

ban , a visszavonultságban , az ember új képessége kre
el tudj a különíteni igazi önmagát véges lé nyétől , akár-
tesz sze rt: be lülről tudj a ko rmányozni személyiségét . Ek-
hol legyen is.
k~r már mindegy, ho l van éppen . A piactér is, egykori fa-
lUJ a is ugyanúgy megfelel tartózkodási helyül, mint a
dzs unge l. De ha ismét belé p a világba, új emberként ér- Siva-szádhu a Kumbh mela ünnepen, Nás zik, I11dia
kezik meg oda. A szannjiaszin _ így hívják ezeket az em-

41
 A V IL ÁG AG Y VA LL ÁSA I

A z utcaseprók a sudra kaszt tagjai cl hindu rendszerben

42
 HINDUIZMU S
AZ ÉLET ÁLLOMÁSAI
z emberek különbözőek - harmadszorra té-
rünk vissza ehhez a hindu alaptételhez.
Láttuk, hogy többféle út választható Is-
ten felé, és a különböző életszakaszok-
hoz is különböző teendők illenek.
Most rátérünk arra, milyen következményei vannak en-
nek a társadalmi rendszerre nézve. Beszélnünk kell a
kasztrendszerről, arról a dologról, amelyről a hinduiz-
must a külvilág a legjobban ismeri és amelyet a legszéle-
sebb körben elítél.
Tisztáznunk kell azt a homályos kérdést, hogyan kelet-
kezett a kasztrendszer, és egyúttal számba kell vennünk
azokat a torzulásait, amelyek az idők során létrejöttek,
ha nem voltak meg már a kezdetektől: a kaszton kívüliek
(érinthetetlenek) nyomorult helyzetét, akiket teljes egé-
szében kizár a rendszer; az alkasztok burjánzását egészen
a mai Számig (több mint 3000!) ; a kasztok közti házasság
és az együtt étkezés szigorú tilalmát; a durva egyenlőtlen­
ségeket a magasabb kasztok javára; és az öröklési rend-
szert, amely arra kényszeríti az embereket, hogy abban a
kasztban maradjanak, amelybe születtek .
Súlyos vádak ezek. Mégis vannak mai indiaiak, akik
alapos ismerői más, nyugati gondolkodásmódoknak is, ~s
védelmükbe veszik akasztrendszert - természetesen nem
teljes egészében, és főleg nem azt, amivé lett, hanem az
alapformáját. Milyen maradandó értékei lehetnek egy
ilyen rendszernek?
Kiindulhatunk abból, hogy ha aszerint csoportosítjuk
az embereket, hogy hogyan tudnak a társadalomban a
leghatékonyabban részt venni, és egyúttal adottságaikat
a legjobban kibontakoztatni, négy csoportot találunk.
1. Az első csoportot India bráhmanoknak vagy tisztán-
látóknak nevezte el. Gondolkodásuk fejlett, intuitív fel-
fogóképességükkel jól áttekintik az emberi élet legfonto-
sabb dolgait; ők e civilizáció szellemi és vallási vezetői.
-------------------------------------------------
43
-
Mindazok a feladatok az ő hatáskörükbe esnek, amelye-
ket a mi szakember-társadalmunk a filozófusok, művé­
szek, papok és tanárok között osztott fel. Nyersanyaguk a
gondolat és a lélek.
2. Mások született szervezők vagy intézkedők, akik zse -
niálisan képesek embereket és folyamatokat összehangol-
ni, úgy, hogy minden erőforrás ki [egyen használva.
3. Megint mások a termelésben találják meg a hivatá-
sukat; ők a kézművesek, a gazdá[kodók, a mi korunkban
a mérnökök, akik az élethez szükséges tárgyi környezet
[étrehozásához értenek.
4. Végül vannak olyanok, akiket [eginkább utasítá o-
kat követőknek hívhatnánk; ők a napszámosok, segéd-
munkások, a mai világban a gyári bérmunkások. Ezek az
emberek nehezen bo[dogu[nának, ha saját maguknak
kellene életpályáj ukat kiformálni, ha hosszú ideig kelle-
ne tanulniuk, ha önállóan kellene érvényesü lniük . Mi-
vel figyelmük rövid távra terjed, nemigen képesek le-
mondani az azon nali c!őnyökrő[ a jövőbeli nagyobb juta-
lom kedvéért. Az ilyen szemé lyiségek szerencsésebb
helyzetben vannak, ha másoknak dolgoznak, mint ha
magukra vannak utalva. A modern, demokratikus é
egyen [őségelvű gondolkodássa[ nem fér össze, hogy en-
nek a negyedik szemé lyiségtípusnak a létezését elfogad-
juk, de erre a hagyományhű hinduk azt mondják: nem az
a [ényeg, hogy milyen ember ket szeretnénk látni. A kér-
dés az, milyenek valójában.
Minden kaszton belül meglehetős egyenlőség volt,
volt előrejutási [e hetőség és szociá lis bizton ág, de maguk
a kasztok hierarchikusan egymás alá-fölé voltak rendel-
ve. Még itt is létezett azonban egyfajta mögöttes egyen-
[őség, mert azt feltételezték, hogy a sokszoros újjászületé-
sek során az összes dzsíva (az egyén lelke) végigvándorol
mind a négy kaszton, kezdve a [ega[sótÓl. Még érdeke-
sebb azonban, hogyan igyekezett a rendszer a maga mód-
 A V IL ÁG NAG Y VA LL ÁSA I
----------------------------------------------------------------------------------------~

ján egye nlővé tenni a kasztokat. Mind a négy kasztbelit

egye nlőe n kell jutalmazn i a munkájáért, de ez nem azt
jelenti, hogy ugya nazt a fizetés t kell kapniuk , mert nem
mindegyiknek a pénz a legé rtékesebb. Tehát az embere-
ket, úgymond , különböző pénznemben kell fizetni.
A te rme lők, akik tárgyakkal foglalkoznak, azt kapj ák,
amit a legnagyobbra értékelnek: gazdagságot, és pénzen
megve he tő dolgokat. A sze rvezőke t inkább az emberi vi-
szonyok érdeklik: a társadalmi intézmények sze rkeze te és
működ ése. Ezért a hatalom a jutalmuk - a társadalmi,
politikai és irányító hatalom. Sem a vagyon, sem a hata-
lom nem érdekli azonban a bráhmanokat - ha igen , akko r
nem igazi bráhmanok -, úgyhogy jutalomként a tisztele-
tet kapj ák meg azoktól a kasztoktól, amelyeket még ha-
talmukban tartanak a fenti dolgok. Végül nézz ük az uta-
sításokat köve tőke t. N ekik van a legkevesebb kötelessé-
gük és ezáltal ők a legszabadabbak. A bé rből é lőkn e k
nem kell egy életre elkötelezni magukat egyetlen mester-
ség mellett, és amiko r a munka id őne k vége, aznapra ké-
sze n is vann ak - munkájuk kevésbé "veti uralma alá" az
életüket. India soha nem keverte össze a demokráciát az
egye nlősdivel; az igazságosságot olyan állapo tként hatá-
rozták meg, amelyben a kiváltságok a felelősséggel ará-
nyosak. A felső három kaszt tagjai - az ún . kétszer szüle-
tettek, azaz vallásilag beava tottak - elismertck, jobbmó-
d úak, hatalmasabbak voltak, de nagyobb kö telezettsé-
ge kkel. A zt az európai elve t visszájára fordítva , hogy a ki-
rálynak semmi sem tilos, a hindu szemlélet nagyon köze l
áll ahhoz, hogy az utasításokat követőkne k - a lega lacso-
nyabb a sudra kasztnak - engedj en meg mindent, mert
tagjait többé-kevésbé gyerekeknek tekintik , a kiktől ke-

Brahman papok Benáreszben. A brahmanok a hinduizmus filozófu-

sai, tanítói és vallási veze tői

---------------------------------------------------------------------------~

44
--- HINDUIZMU S

-----------------------------------------

-----------------------------------------------
45
 A V IL ÁG NAG Y VA LL ÁSA I

vesebb várható el. A klasszikus jogelvek kikötötték,

hogy azonos vétekért a vaisja (termelő) kétszer akkora
büntetést érdemel, mint a sudra, a ksatrija (szervező)
megint kétszer akkorát, a bráhman pedig ennél is kétszer
vagy akár négyszer súlyosabbat. Indiában a legalsó kaszt
sok olyan erkölcsi szabály és követelmény alól mentesült,
amely a felsőbb kasztokat kötötte. Özvegyeik újra háza-
sodhattak, és a hús- és szesztilalom is kevésbé volt szigo-
rú rájuk nézve.
Valami efféle volt, és maradt is jogilag akasztrendszer,
elvben. A gyakorlatban, az ideálok soha nem érvényesül-
tek az ősi szándék szerint. Mivel a kasztrendszer ma me-
revséget, kirekesztés t és jogtalan előnyöket jelent, a hin-
duk arra törekszenek, hogy megtisztítsák ettől a bajtól ál-
lamrendszerüket. Változatlanul vannak azonban, akik
szerint eddig egyetlen ország sem oldotta meg azt a kér-
dést: hogyan lehet a társadalmat úgy berendezni, hogy
egyszerre biztosítsa tagjainak a szabadság és az egyenlő­
ség érvényesülésének legkedvezőbb lehetőségeit. Ezért
aztán akasztrendszer alapfeltevései továbbra is figyelmet
érdemelnek.
A hinduizmust a gyakorlat oldaláról közelítettük meg.
Azzal kezdtük, hogyan vizsgálja az emberek igényeit,
majd megnéztük, milyen módokat javasol ezek kielégíté-
sére, és milyen viselkedést tart megfelelőnek a különféle
emberi életszakaszokra és élethelyzetekre. Most áttérünk
a gyakorlatról az elméletre, és bemutat juk a hindu vallás
pilléreinek tekinthető alapvető filozófiai elképzeléseket.

Jobbra: Siva harcias hitvese, Durga legyőzi a bölénydérrwnt. A kö-

vetkező oldalon: Mandala a ranakpuri Adi Náth templom meny-
nyezetén az őshangot ábrázolja, mely az univerzum középpontjából
kifelé terjed az anyagi világba. 48. oldal: A Mahádéva Háromság
szobra, Elephanta

46
 HINDUI ZMU S

"TE, AKI ELŐTT MINDEN SZÓ MEGHÁTRÁr'

japán ikebana virágkötészet első alapelve: A legtöbb elmének szüksége van olyan képi fogódzó k-
rájönni arra, mit kell elhagyni. Ezt az alap- ra, amelyekbe megkapaszkodhat. A hinduizmus arra bá-
elvet kell követni a hinduk szerint akkor torítja az ilyen típusú személyiségeket, hogy az érzékelhe-
is, ha Istenről szólunk. Mivel a gondo- tő világban található dolgok legnemesebbjének képzel-
latok és a dolgok végesek, Isten pedig jék el Istent. Ez azt jelenti, hogy Istenre mint a legfel-
sőbbrendű személyre gondolj anak, hiszen az emberek is a
végtelen, ezért a kikutathatatlan egyetlen igazán pontos
leírása ez lenne: neti ... neti .. . , ez sem ... ez sem ... Ha a vi- természet koronái.
lágegyetemet hosszában és széltében végigjárod, és min- E felfogásban Brahmából Saguna Brahmá lesz, tulaj-
denre, amit látsz és felfogsz, azt mondod: ez sem ... ez donságokkal rendelkező Isten, megkülönböztetve a böl-
csek elvontabb Nirguna Brahmájá-
sem, akkor ami marad, az lesz Isten.
tól, tulajdonságok nélküli Istenétől.
E~y híres hindu ima így kezdődik:
Nirguna Brahmá a sima tükrű óceán
,,0, Te, aki előtt minden szó meghát-
Saguna Brahmá ugyanaz az óceá~
rál". Mégis, elkerülhetetlen a sza-
hullámokkal. A teológia nyelvén a
vak és a fogalmak használata, mert
perszonális és a személyiségen túli is-
nélkülük nem jutunk sehová.
tenfogalom közötti különbségről van
A szavak jelzések, amelyek a helyes
szó. A hinduizmusnak mindkét fe lfo-
irányt mutatják nekünk, de nem
gásban vannak kiváló képviselői, de
visznek el célunkhoz. Isten szanszk-
egészében elfogadja mindkettőt. Is-
rit neve Brahmá, melynek kettős
ten viszonya a világhoz a szimbólum-
etimológiája van, egyrészt a "léle-
rends ze rtől függően többféle. A sze-
gezn i" j e lentésű br-ből származik,
mélyes istenfelfogás szerint Istennek
másrészt a "nagynak lenni" jelen-
, . oly:n a viszonya a világhoz, mint a
tésű brihbŐI. Három fő tulajdonság
művésznek művéhez. O a Teremtő (Brahmá), a Fenntar-
kapcsolódik a névhez: szat, csit és ananda; az Isten léte-
tó (Visnu), és a Pusztító (Siva) , aki végül beleolvasztja a
zés, tudat és boldogság. A legteljesebb valóság és a legtel-
véges teremtményeket az ősi létbe, ahonnan eredtek.
jesebb öntudat ő, és mindenestül túl van a csalódás és a
Másrészt, a "transzperszonális" istenképet véve ala pu,l
hiábavalóság bárminő lehetőségén. Ilyen a hinduk isten-
Isten kevésbé megfontoltan működik. A világ azonban
képe, de ne feledjük, hogy mi csak megközelítőleg tudjuk
így is Istentől függ. Kifürkészhetetlen módon jött létre az
elképzelni ezeket a jellemzőket, ahhoz képest, ahogyan
isteni teljességből, és annak ereje tartja fenn: "Ő ra o
Istenben benne rejlenek.
Nem mindenkinek kell ilyen messzire elmenni. A leg-
elöl, a Nap, a Hold és a csillagok csak utána, az Ő fén~tJt
azonban minden fényre gyúl. "
többen üresnek találj ák az ilyen absztrakciókat. A legtöbb
De eszerint Isten nem akarta" feltalálni" a világot, és
ember konkrét tulajdomágokkal ruházza fel Istent, ezzel
nincs köze a benne rejlő kétértelműséghez, tökéletlen-
körülhatárolja őt vagy korlátozza végtelenségét. Nehezen
séghez és végességhez sem.
tud eljutni egy fom1a nélküli Isten elképzeléséhez.

47
A V IL ÁG NAG Y VA LL ÁSA I

48
 HINDUIZMUS

ÉRETTSÉG A VILÁGEGYETEMBEN

ost, hogy Istenről már szóltunk néhány
szót, visszatérhetünk az emberek-
hez. Beszélnünk kell a hinduk nagy
utazásairól. Az egyéni lelkek vagy
dzsívák rejtélyes módon kerülnek
a világba; csak annyi bizonyos, hogy Isten hatalma által,
de hogy hogyan és mivégre, nem tudhatjuk. Olyanok,
mint a forrásban lévő vízben a buborékok: a teáskanna
alj án keletkeznek, aztán keresztülhatolnak a vizen (ez az
Univerzum), és végül a korlátlan levegőben szabaddá
válnak . Kezdetben a legegyszerűbb élőlények lelkeiként
jönnek a világra, de nem semmisü lnek meg eredeti tes-
tük pu ztu lásával. A hindu szemlélet szerint a lélek csak
annyira függ össze a testtel, mint a test a ruhával, amit
visel, vagy a házzal, amelyben lakik. "Az elkopott holmit
elhullatja a test, az elkopott testeket elhullatja lakójuk"
(Bhagavad- gíta).
Azt a folyamatot, melynek során egy dzsíva végigván-
dorol különféle testein, újra_megtestesülésnek (rein kar-
nációnak) vagy lélekvándorlásnak nevezik. Az ember-
nél alacsonyabb szinten még automatikusan halad a lé-
lek tovább; egyre bonyolultabb állati alakokon keresztül
száll felfelé, egészen az emberi testig. Itt azonban gyöke-
resen megváltozik minden. A dzsíva most először rendel-
kezik öntudattal, és ennek szabadság és felelősség a kö-
vetkezménye.
A karma törvénye kapcsolja össze e két fogalmat.
A kamla szó szerinti jelentése munka, amint a karma jó-
gánál már láthattuk, de szélesebb vallási értelemben az
ok és okozat erkölcsi törvényét jelenti. Ez a törvény is-
merős a nyugati ember számára is: "Ki mint vet, úgy arat."
A hinduizmusban olyan szigorú ez a törvény, hogy nem
létezhetnek kivételek alóla. A jelen minden lelkiállapota
- boldogság, zűrzavar, nyugalom vagy gondolat - egyenes
következménye annak, amit a lélek a múltban akart és
tett. A jelenlegi gondolatok és döntések ugyanígy meg-
határozzák a jövőben bekövetkező eseményeket. Min-
den, a külvilágra irányuló cselekedet visszahat az egyén-
re, így rajzolódik ki jövendő sorsa.
Ha a világegyetemben tökéletes erkölcsi rend uralko-
dik, akkor az egyén sorsa csak saját magán múlik. A hin-
duizmusban nincs helye mások hibáztatásának, és nem
lehet a balszerencsét sem okoini semmiért. De ez még-
sem fata lizmus, a sorsba való beletörődés. A karma tör-
vénye szerint minden cselekedet kérlelhetetlenül magá-
ban hordja a következményeit, ám döntéseit az ember
maga szabadon hozza meg. A kártyás a kezében tartott
lapokat előző életében válogatta ki; most viszont belátá-
sa szerint játszhat ve lük . A lélek útját vágyak és cseleke-
detek jelölik ki.
Ezeket a vágyakat könnyen összefoglalhatjuk. A dzsí-
va, amikor emberi testbe kerül, e lőször minél többet akar
azokból a kellemes érzésekből , amelyekkel új teste meo-
ajándékozza. Sokszor ismételve azonban ezek megsz~­
kottá és unalmassá válnak, mire a dzsíva a társadalmi hó-
dításra tér át. Amíg új és izgalmas a gazdagság, a hírnév
és a hatalom, addig kielégíti az embert; aztán amikor az
újdonság megkopik - amikor sokadszor arat a győztes
hadvezér diadalt -, az ember valami új dolgot kezd keres-
ni, valamit, ami mélyebb megclégedé t hoz számára. E
szükségletet betöltheti egy ideig a kötelesség, életünknek
teljesen a köznek va ló szentelése, de a történelem visz-
szásságai arra oktatnak, hogy ez a cél olyasmi, mint egy
forgóajtó. Neki lehet támaszkodni, enged - ám csakha-
mar rájövünk, hogy körbejál: A társadalmi elkötelezett-
s.~gnél már csak egyetlen jobb létezik: a Végtelen és
Orök, a moksa. A teljes felszabadulás. Kitérők tarkítják e
felemelkedés útját, de a főirány mindenképpen felfelé
mutat. Végül mindenki megérti a lényeget.
Az emberi lélek soha sincs egyedül vándorlása során.

49
 A V I L Á C; N A G Y V A L L Á s A I

Elejétől végéig vele van az Átman, a bennünk lévő Isten, A történet úgy zárul, hogy megtudjuk: a régi csapatból
aki ki akar szabadulni börtönéből. Vagy pedig - a bhakti az egyik gyerek másként töltötte el ezeket az éveket,
értelmczésmód szerint - Isten az ember hű társa, megér- mint a többi. Nem csapongott egyik vágytól a másikig,
tő barát. egyik kedvteléstől a következőig, mert rögtön megértet-
Mi történik a cé l elérése után? Vannak, akik azt te, mi is a kívánság fája. A Kalpataru fa az ő szemében
mondják, hogy az egyéni lélek teljesen eggyé olvad Isten- nem a bácsi meséjének ékes varázsfája volt. Nem arra va-
nel, és elveszti korábbi különállásának minden nyomát. ló, hogy kisgyerekek bolondos óhajait teljesítse; kimond-
Mások, akik érezni akarják a nádcukor ízét, azt remélik, hatatlanul félelmetkeltő és fenséges. Apja és anyja volt
hogy valami különbség azért megmarad a lélek és Isten ez agyereknek. Gyökereivel összetartja a világot, és az
között - egy vékony választóvonal, ame ly fenntartja a ágai túlnőnek a csillagokon. A kezdetek e lőtt is létezett
szeretetkapcsolatához és Isten felismeréséhez szükséges már és mindig létezni fog.
kettősséget.
Egy indiai mese is szól arról, hogyan lesz az ember
nagykorúvá a világegyetemben. Egy öreg ember a pázsi-
ton ült, körülötte egy csapat gyerek, és mesélt nekik a
csodatévő Kalpataru fáról, amely minden kívánságot tel-
jesít. "Ha megszólítjátok, és elmondjátok neki, mit kí-
vántok, megadja." - mondta az öreg ember, és hozzátet-
te: "Egyszer kaptam is egy ilyen facsemetét, el is ültettem
a kertemben. És látjátok, ott van. Az ott aKalpataru."
A gyerekek azon nyomban megrohanták a fát, és el-
kezdték ostromolni a kéréseikkel. Ezek többsége ostobá-
nak bizonyult, gyomorrontással vagy sírással végződött.
De a Kalpataru fa nem mérlegel, teljesít mindent. Nem
akar tanácsokat adni.
Évek múlnak el, és a KalpatafLI fa feledésbe merül.
A gyerekekből férfiak és nők lettek, akik már új vágyakat
kergetnek. Először azonnal akarnak mindent megkapni,
de aztán olyasmit kívánnak, ami csak állandóan növek-
vő nehézségek árán teljesül.
Ez a történet arról szól, hogy a Világegyetem maga egy
óriási "kívánságfa". Ágai elérnek minden szívhez. A min-
Fent: Bodhiszattva vöröshomokkó torzója, Szánesi, Gupta kOl"szak ,
denség előrehaladása során minden kívánság teljesül
V- IX. század. Jobbra: Hindu világteremtés-kép (kozmogramm) az
e lőbb vagy utóbb, ha nem ebben az életben, akkor egy univerzum határtalan változatosságát ünnepli
másikban - de persze összes következményeivel együtt.

50
H INDUI ZMUS

51
 A VILÁG NAGY
A VILÁG ÜDVÖZLÉS ÉS BÚCSÚ
hinduizmus világának tér-
képe valami ilyesmi:
számtalan, a miénkhez
hasonló csillagrend-
szer létezik, mind-
egyiknek egy Föld a központja, ahon-
nan az emberek Isten felé igyekeznek.
Minden Földet fölül nemesebb világok vesznek körül,
alul durvábbak, amelyekben a lelkek a megtestesülések
között tartózkodnak, érdemük szerint.
Mindezen világok Istentől erednek, mert "ahogy a lJÓk
kiereszti magából a fonalat, és újra visszaveszi, ugyanúgy nő
ki a világegyetem a !)usztulhatatlanból" (Upanisadok) .
Időről időre visszahúzzák a fonalat; a kozmosz Brahmá
Éjszakájába süllyed, és minden jelenségszerű létező visz-
szatér a tiszta lehetségesség állapotába. Metaforát váltva:
a világ Isten lüktető légzése. Ez a mozgás eleve be van
építve a dolgok vázába, - a világnak nem volt kezdete és
nem lesz vége. Az idő léptékei szédítőek ebben az egész-
ben. A Himalája tömör gránitból van. Minden ezredik
évben elrepül felette egy madár és megsuhint ja a szár-
nyával. Amikor így tövig koptatja a Himaláját, akkor ér
véget egy nap a kozmikus ciklusból.
A kozmológiáról az erkölcsre térve, láttuk, hogy a kar-
ma igazságossá teszi a világot. A mi világunk mégis a
"köztes lét" helye, mégpedig két értelemben. Egyrészt el-
helyezkedésében, mert a jobb világok (mennyek) és a
52
V ALLÁSAI
rosszabb világok (poklok) közé
ékelődik, másrészt azért, mert kö-
rülbelül ugyanannyi rosszból, mint
jóból, ugyanannyi gyönyörből,
mint fájdalomból, és ugyanannyi
tudásból, mint tudatlanságból
szövődik. És ez így is marad; a ne-
gyedik osztály negyedik osztály marad, hiába járják ki
mindig újabb és újabb kisdiákok. Ezért az utópiák álmai
nemcsak csalódásra vannak ítélve, hanem félre is értik a
világ célját, amely nem a Paradicsom pótléka, hanem
gyakorlóterep az emberi szellem számára. A világ kifej-
lesztheti a jellemet, és felkészítheti az embert, hogy túl-
nézzen rajta - erre alkalmas. De nem lehet tökéletesíte-
ni. "Í gy szólt Jézus, áldott legyen a neve, ez a világ híd:
menj át rajta, de ne építs rá házat." Nem véletlen, hogy
ez az apokrif mondás Indiából származik.
Ha a világ metafizikai állapotára kérdezünk rá, ismét
találkozunk a duális és nem-duális felfogás különbségé-
vel, amely, minden fontos kérdésben megosztja a hindu-
izmust. Az életvezetés terén ez a különbség választja el a
dzsnyána jógát a bhaktitól; Isten természetét illetően el-
különíti a személyes és a transzperszonális istenképet; a
megváltást keresőket kettéosztja olyanokra, akik Isten-
nel való egyesülést remélnek, és olyanokra, akik inkább
Isten közelségére vágynak. A kozmológiában is megtalál-
juk ugyanezt a választóvonalat: vannak, akik a világot
 H I NDU I ZMUS

telj esen valódinak látják, és vannak, akik csak félig-va- magát kettéhasítva, hogy a kö tél miért látszik oly gya k-
lódinak. H a megkérdezzük, valóságosak-e az álmok, a ran kígyónak, megválaszolhatatlan kérdése kre bukka-
választ pontosítani kell. Valódiak annyiban, hogy látjuk nunk. Legfelj ebb annyit mondhatunk, hogy a világ nem
őke t, de a bennük szereplő képek többsége nem létezik a más, mint li/á, azaz Isten játékszere. A búj ócskázó gye re-
való - az éber - világban . Szigorúan véve az álom lélekta- kek szándékosan olyan helyze tet hoznak létre, a melyből
ni alko tás , mentális termék. A hinduk valami ilyesmire meg kell menekülniük. Miért, amikor szabaddá tehetnék
~-------~~--:"~---------......, magukat, nyerhetnének úgy
gondolhatnak, amikor a
is, hogy egysze rűe n kiszáll-
világot májá ként jellem-
nak a játékbó l? Erre egyet-
zik. A világ káprázata
len válasz adható: a játék
olyan, amilyennek látjuk,
nyereménye, önmaga. Bizo-
de valójában nem olyan.
nyára, va lami rejtélyes mó-
A májá szó ugyanabból
don , a világgal is így van .
a tőből származik, mint a
Mint egy magában játszado-
mágia. A zt állítva, hogy a
zó gye rek, Isten a kozmikus
világ máj á, a nem-du ális
táncos, mozdulatai az összes
hinduizmus azt mondj a,
teremtmény és a világ. Az
hogy némi csalfaság rejlik
isteni energia sza kadatlan
benne. A csel ott van
áramából végtelen , méltó-
hogy a világban a dolgo k
ságtelj es is mé tlődés be n árad
mind a nézőponttól füg-
a Kozmosz.
getlen, sokféle anyagú va-
Aki látta a kiterített holttes-
lóságnak tüntetik fel ma-
ten táncoló Kálí is te nnő áb-
gukat, holott igazából a
rázolását, kezében karddal és
valóság mindenütt csak
levágott fejjel; aki hallott ró-
egyféle: Brahmá az osztat-
la, hogy több hindu templo-
lan , ugyanúgy, ahogy egy
mot sze ntelnek Sivának ,
porban he ve rő kötél meg-
(a temetési máglya urának) ,
marad kö télnek akko r is,
ro....;;_ _~_~_----I mint a te re mtő és a megtartó
hogyha kígyónak nézik.
A májá annak a szépségnek a csábításával is megtéveszt, Sivának együttvéve (ennek az Istennek két "oldala"
amellyel a világot feldíszítette; hosszú időre hálój ába ke- van) - akko r azok, akik mindezt tudj ák, nem jutnak egy-
rít bennünket, és növeli vágyunkat a nagy utazás foly-
tatása iránt. Balra: A teremtő isteni erőt jelképező l:ngam (fa llikus szimbólllm) ,
H a felvetjük, hogy az egy és tökéletes valóságot vajon faragot t Siva-arccal. Fent: Siva a kozmikus táncos Nátárádzsa
miért látjuk soknak és hibásnak, hogy a lélek - amely tu - alakjában
lajdonképpen végig egységet alko t Istennel - miért érzi

53
i'
A V IL ÁC NAG Y VA LL ÁSA I

54
 H INDUI Z MU S

hatatlan, ám végtelenü l jótékony, és kecsessége a végte-

hamar arra a következtetésre, hogy a hindu világkép sze-
líd voln a. len é le te rőből született.
De míg a rombo ló Siva és Kálí arra kényszerít, hogy "Mive/szereted a halotti máglyát,
nézzünk sze mbe a rettenettel, egyúttal arról is meggyőz­
Lángra gyújtottam érted a szivem,
nek: csak a véges t pusztítj ák el, hogy utat nyissanak a
Hogy Te, sötét Úr, a Máglya vadásza
végte lennek.
Némi távolságból nézve ez a világ jóindulatú. Nincs tovább táncolhasd örök táncodat"
benne tartós pokol vagy örök kárhoza t. Lehet felhőtlenül (Bengáli himnusz)
sze retni, ameddig nem próbáljuk birtokolni. Mert minden
májá és lilá, a kozmikus varázsló lenyűgöző tánca, és azon
túl ott a határtalan jó, amelye t végül mindnyájan megta-
pasztalunk. N em véletlen , hogy Indiában egye tlen egy
műfaj hiányzott a művészetek sorából - a tragédia.
Arra a kérdésre, hogy milyen a mi világunk , a hinduiz-
mus így válaszol:
1. Sokszoros világ, amely számtalan csillagrendszert
ta rtalmaz szé ltében-hosszában, számtalant felfelé és lefe-
lé, és számtalan ciklust az időben.
2. Erkölcsös világ, amelyben a karma tö rvénye kikerül-
hetetlen.
3. Köztes lét helye, amely soha nem helyettesítheti a
Paradicsomot, azaz nem lehet a lélek végcélj a .
.. 4. Ez a világ májá, képes megtévesztően és csalfán
orök érvényűne k mutatni sokféleségé t, anyagi mivoltát
és ellentéteit, amelyek valójában átmenetiek.
5. Edzőte rep a lelki e rők kifejlesztésé re - amit Keats
valahogy úgy neveze tt hogy a lélek edzésé nek völgye".
6. O lyan világ, amel~ lilá, ;~ istenség játéka a kozmikus
táncban - s e tánc nem fárad ki, nem ér vége t, ellenáll-

Balra: Égő gyertyák és füstölők egy szeré1ly fa lusi templomban.

Fent: Keselyű la kmározik u szent Gangesz fo lyóba dobott holttest-
ból. Len t: Halotti máglya készítése

55
 A V I LÁG NAGY
EGYAZON CSÚCSRA SZÁMOS ÚT VEZET
hind uizmu s évszázadoko n át megosztotta
földj ét dzsainákkal, buddhistákkal, párszik-
ka l, muszlimokkal, szikhekkel és kereszté-
nyekkel. Ez segít
megm agya rázn i,
m ié rt t udj a a hinduizmus a tö bbi
nagy vallásn ál jobba n azt, hogy a kü -
lö nfé le vallások útj a ugyan ahhoz az
Istenhez veze t. "Egy az igazság; csak
a bölcsek másképp nevezik" (Védá k) .
Mivel a kifejezésmód ugyanolya n
fo n tos itt, mint a mo nda nivaló, h all-
gassuk meg, hogy egy jele ntős XIX.
századi sze nt embe r, Ráma krisn a
hogyan fogalmazta meg néze té t
e rről a ké rd és ről:
"Isten a különböző törekvésekhez,
időkhöz és országokhoz illően különfé-
le vallásokat hozott létre. Minden ta-
nítás azonban csak út, és az út semmi-
kéPpen nem Isten maga. Valóban, az
ember elérheti Istent, ha bármelyik
utat teljesszívű elszántsággal követi.
A süteménybe elölről vagy oldalról ha-
ra!)hatunk bele, ugyanúgy édes az íze.
A hogy egy házte tőre fel lehet jutni létrán, bambuszrúdon,
lépcsőn vagy kötéllel akár, olyan változatosak az útjai és esz-
közei Isten megközelítésének, és a világ összes vallása mutat
ehhez egy utat.
Borulj le és imádkozz, ahol mások térdelnek, mert ahol
ilyen sokan dicsőítik, a kegyes Úr bizonyára megmutatja ma-
gát, mert Ő csupa kegyelem.
Az emberek felosztják földjeiket határokkal, de senki nem
56
VALLÁSA I
oszthatja fel a fejünk fölött a mindent be terítő eget. A látha-
tatlan ég körülvesz, és magába zár mindent. Tudatlanok
azok, akik azt mondják: A z én vallás om az egyetlen, az én
vallásom a legjobb. Ha a szívet áthat-
ja az igaz tudás, akkor tudja, hogy
mindeme szektaháborúk és hitviták fe-
lett az egyetlen, láthatatlan, örökké-
való, mindentudó gyönyörűs ég áll és
uralkodik .
Élt egyszer egy ember, aki imádta
Sivát, azonban minden más istenséget
gyűlölt. Egy napon Siva megjelent ne-
ki, és azt mondta: Soha nem leszek
veled addig elégedett, amíg más iste-
neket gyűlölsz. - Ám az ember to-
vábbra is makacs maradt. Pár nap
múlva Siva ismét megjelent neki, és
megismételte: N em lelem benned örö-
mömet, ha gyűlö le tte l élsz. - A z em-
ber hallgatott.
Pár nap eltelt megint, amikor Siva
harmadszorra is megjelent. Ezúttal
testének egyik oldala csak Siva volt, a
másik oldala pedig Visnu. A z ember
félig örült, félig nem, és odanyújtotta
áldozatát aSivát mutató oldalnak. Erre Siva feladta a küz-
delmet, mondván: Ez az ember menthetetlen vak hite miatt. "
Fent: Siva kéPmása egy víztartályt díszít, Benáresz. Jobbra: Ün-
neplők Visnu képmását viszik
H I NDU I ZMUS

57
 A V I L Á C; N A G Y V A L L Á s A I

58

).
 III. FEJEZET

BUDDHIZMUS

A buddhizmus egyetlen emberrel kezdődik. Idős korában,

amikor már egész India lelkesedett eszméiért, megkérdezték
tőle, rr.icsoda is ő. Nem "Ki vagy?", hanem "Mi vagy?"
Isten vagy? - kérdezték. - Nem.
Angyal? - Nem.
Szent? - Nem.
Akkor mi vagy?
Buddha azt felelte: "Ébren vagyok. "

Szentély Bodh Gajában, Buddha megvilágosodásának helyszínén

-------------------------------------------------------------
59
 A VILÁ G N A GY
AZ EMBER, AKI KINYITOTTA SZEMÉT
buddhizmus egyetlen emberrel kezdődik.
Idős korában, amikor már egész India lelke-
sedett eszméiért, megkérdezték tőle, mi-
csoda is ő. Nem"ki vagy?" hanem "mi
vagy?"
Isten vagy? - kérdezték. Nem. Angyal? Nem. Szent?
Nem. Akkor mi vagy? Buddha azt felelte: Ébren vagyok.
Ez a felelet lett a neve, ezt jelenti a Buddha szó. A budh
szótő a szanszkritban felébredést, megvilágosodást jelent.
Míg az emberiség többi része az ébe r állapotnak nevezett
álmát aludta, egyikük kinyitotta a szemét. A buddhizmus
azzal kezdődött, hogy egy ember felébredt.
Életét hízelgő legendák övezik, de vannak egyértelmű
alaptények is. Kr. e. 563 körül született a mai Nepálban.
Család neve Gautama (Gótama) volt, utóneve Szidd-
hártha klasszikus szanszkrit nyelven. Apja a sok akkori
királyság közül az egyik uralkodója volt, így Sziddhártha
fényűzésben nevelkedett. Tizenhat éves korában felesé-
gü l vett egy szomszédos o rszágbeli hercegnőt, ]asz6dha-
rát, aki fiat szült neki, Ráhulát.
Röviden, itt áll e lőttünk az a férfi, akinek mindene
megvan: társadalmi helyzete kiemelkedő, külseje e lő­
nyös, gazdag, példás é letű felesége és fiúgyermeke van,
valamint a trón is rá vár. Ám élete harmadik évtizedében
mindezek ellenére elfogja a csüggedés, és úgy dönt, hogy
búcsút mond szerencsés életének.
E kiábrándulás okára a Négy Látvány legendája derít
fényt. Amikor Sziddhártha megszü letett, apja összehívta
a jósokat, hogy megtudja fia jövőjét. A jósok abban mind
egyetértettek, hogy a gyermek sorsa kivételes, de pályá-
ját nem látták tisztán. Ha követi apját a trónon, akkor
egyesíteni fogja Indiát, és világhódító lesz. H a hátat for-
dít a világnak, akkor világmegváltó lesz belőle. Apja az
első sorsot szánta neki, és nem sajnálta a fáradságot,
hogy ebben a kerékvágásban tartsa fiát. Palotákat és tán-
60
V A LLÁ S AI
cosnőket bocsátott a rendelkezésére, és parancsba adta,
hogy semmilyen kellemetlenség nem zavarhat ja meg fia
főúri életét. Ha elhagyta a palotát, futárokat küldtek elő­
re, eltakarítani az útjából az öregeket, a betegeket és a
halottakat. Egy nap azonban megfeledkeztek erről a pa-
rancsról, és Sziddhártha egy öregembert látott, fogai tö-
röttek voltak, reszketegen támaszkodott a botjára. Egy
másik napon betegségtől gyötört embert látott az útszé-
len feküdni. Máskor holttestbe botlott. Szembekerült te-
hát az ö regedés, a betegség és a halál kérdésével. A ne-
gyedik alkalommal egy borotvált fejű szerzetessel találko-
zott, koldulóbögrével a kezében. Tőle hallott arról, hogy
létezik a világról való lemondás ösvénye. Ez persze legen-
da, de az bizonyosan igaz, hogy a testre váró elkerülhe-
tetlen betegség, végelgyengü lés és halál láttán fordult el
Sziddhártha a test örömeitől.
Ahogy ráébredt a fájdalom és az elmúlás elkerülhetet-
lenségére, az érzéki gyönyörök elvesztették számára
vonzerejüket, és elhatározta, hogy az igazság keresésére
adja magát. Élete huszonkilencedik évének egy éjszaká-
ján elszánta magát a nagy útra. Felült fehér táltosára, és
az erdő felé vette útját. A szélére érve letette katonás öl-
tözetét, kopaszra borotválta fejét, és belépett az erdőbe,
hogy a megvilágosodást keresse.
Hat év telt el úgy, hogy minden erejét ennek a céln ak
szente lte. A keresés nem volt könnyű. H árom szakaszból
állt. Először felkereste korának két neves hindu tanító-
mesterét, és elleste tőlük mind azt, amit hagyományuk
nyújtan i tudott.
Aztán próbaképpen beállt az aszkéták közé. H átha a
Jobbra: Kínai illusztráció a Négy Találkozás egyikéhez, amely
Buddhát szellemi irányba és a megvilágosodáshoz vezető útra indí-
totta
 BUDDHI Z MU S

utolsó szakaszát a szigorú gondolkodásnak és a misztikus

~:sl~e.. áll az
útban; és meg kell törni az ellenállás~t ...M,in- koncentrációnak szente lte. A hindu rádzsa jóga útmuta-
onsanyargatasban túlszárnyalta mestereit, vegul ugy
tása szerint ötvözte a kettőt. Mikor ho szabb időn át ú
elgyengült, hogy ha társai nem mentik meg némi meleg ,
erezte, va lami' nagy va' l tozás küszöbére érkezett, leült gy
az
' t-
rtzskás'ava,l ta l'an meg is hal. Ez a tapasztalat megta11lto
alá a fa alá, amely Bó-faként lett ismert (ez a Bodhi va
ta Gautamát az aszkézis öncélúságára, és megérlelte ben-
ne kés o-bb'I programjának első tételét - ez lett a k"ozeput
, , megvilágosodás rövidítése), és megfogadta, hogy addf
fel nem áll, amíg el nem éri a célját. g
tana,. az aszkézis és a kéjencség véglete i között haladó út.
Ennek az éjszakának a története hasonló jelenettcl
MIUtán letett az önsanyargatásról, Gautama a keresés

----------------------------------------------------------
61
A V IL ÁG NAGY VALLÁSA I

Buddha halála és belépése a Nirvánába ,

XIV századi japán tekercs

62
 BUDD H IZMUS

kezdődik, mint a Jézus pusz taságbeli megkísértéséről szó- Buddha küldetése megvalós ításán. Szerze tes rendet ala í-
ló elbeszélés. Mára , a gonosz meg akarta zavarni a tott, felrázta tetszhalálából a bráhman tár adaImat, és lIl-
Gautama koncentrációját. Először csábos nőke t vonulta- ta a haragot, az akadékos kodást és a felzúdulást. Munka-
tott el e lőtte, ám amikor látta, hogy ezzel nem megy sem- bírása döbbenetes volt. A mellett, hogy taníto tta a szerze-
~ire, lángoló kőzuha tagot bocsá tott a lee ndő Buddhára. teseit és intézte rendjének ügye it, végtelen sok nyilvános
Arn a kövek virágokká változtak, amikor a jógagyakor- prédikáció t és sze mélyes tanácsadás t is képes volt beiktat-
latot végző férfi körüli mezőt elérték. Elkeseredésé ben ni napirendjébe. Ilyen felfokozott életvitel mellett az
Mára kétségbe vonta a mentette meg a kiégé _
Gautama jogá t arra, től , hogy váltogatta a ma-
amit csinál, de ő ujj he- gába von ulá t és a visz-
gyével megérintette a szatérést. Mond hatjuk
fö lde t, mire a föld ez t dö- ugyan , hogy hosszabban
rögte: "tanúságot teszek csak egyszer vonul t el a
melletted". Mára megfu - világtól, hat évre, a kere-
tamodo tt, a győz tes t pe- sés idejére, a következő
dig mennye i boldogság negyvenöt évben pedig
Ve tte körül. vissza tért. De minden
Ezután a Bó-fa virág- éve t felosz tott kilenc hó-
esőj ébe n azon a telihol- nap tanításra, és három
das, szép májusi éjszakán hónap csendes lelkigya-
a Ga utama olyan mély meditációba merült, hogy amikor korlatra szerzeteseivel az essős évsza k idején. N api ritmu-
a hajnalcsillag megjelent a keleti égen , gondolatai felha- sa is ezt a mintát köve tte. N aponta háromszor vonult
sították a világ burkát, amely a semmibe tűnt, - és mégis, vissza, meditálni.
csodák csodája, ismét megjelent az egész, az igazi létezés Negyvenöt évi fá radhatatlan szolgálat után, nyolc-
ragyogásában . Megtö rtént a nagy ébredés. Gautama vanéves korában, Kr. e. 483 táján, Buddha meghalt, mert
nem volt többé. Buddha lépett helyébe. véle tlenül mérges gomba került az ételébe. Szavai máig
Mára még tartoga to tt egy utolsó kísértés t számára. visszhangoznak a történelmen át: "Minden, ami Összetett,
Hogya n is várhatta voln a Buddha az emberektől, hogy megöregszik. A saját üdvösségtek ügyéért küzdjetek fáradha-
:n egé rtsenek egy olyan mély igazságot, mint az övé? Mi- tatlanul. "
ert törődik ezzel a kavargó világga l, miért nem számol le
a t es ttel, miért nem siklik át végleg az ö rökös semmibe, a
~!rvánába? A z érvek kishíj án hatottak, de végül Buddha
19y~ felelt: "A kad, aki megé rti", és Mára mindörökre le- Fen t: Buddha búcsút vesz lovától és szolgájától, és a megvilágosodás
gyoze tett. keresésére indul, kínai festmény
Ezután csaknem fél évszázadon át munkálkodott

------------------------------ ------------------
63

-.
 A VILÁG NAGY
A HALLGATAG BÖLCS
a a Buddha életéről szóló feljegyzéseket
olvassuk, gyakran az az érzésünk, hogy
minden idők egyik legnagyobb szemé-
lyiségével ismerkedhetünk. Talán az a
legbámulatosabb benne, ahogyan az
észt és a szívet egyesítette. Nyilvánvalóan nagy raciona-
lista volt. Minden problémát, mellyel találkozott, hig-
gadt elemzésnek vetett alá. De ezt az éles kritikai érzéket
olyan gyengédség ellensúlyozta, hogy tanítását gyakran
"a végtelen részvét vallása" -kén t emlegetik.
Sok előnnyel járt királyi származása. Előkelő külseje
segítségéve l könnyedén mozgott királyok és más hatal-
masságok között, annál is inkább, mivel valaha ő is ki-
rályfi volt. Ám viselkedésének eleganciája, úgy látszik,
nem távolította el az egyszerű falusiaktól. A felszín kü-
lönbségei olyan keveset számítottak neki, hogy gyakran
észre sem vette őket. Csodálatos egyszerűség volt ebben
az emberben, aki előtt uralkodók hajtották meg fejüket.
Még amikor a legnagyobb tiszteletben állt, akkor is kol-
dusbögrével a kezében lehetett látni, amint annak az
embernek a türelmével járja az utakat, aki tudja, hogy az
idő csak káprázat.
Talán pontatlan Buddhát szerénynek mondani, mert
tudta jól, hogy a megértésnek mindenkinél magasabb
szintjére jutott. De nem volt benne hiúság, sem humor-
talan önteltség. A közössége (szanghája) egyik éves lelki-
gyakorlatát befejező gyűlésen a Megvilágosodott végig-
nézett a néma gyülekezeten, és nyílt, őszinte bírálatot
kért: "Felszólítlak titeket, tanítványok, mondjátok meg ne-
kem: találtok-e szavaimban vagy tetteimben hibát?"
Hiába volt ilyen elfogulatlan saját személyét illetően,
még életében istennek akarták kikiáltani. Ezt kategori-
kilsan visszautasította, hangsúlyozva, hogy minden
szempontból ember. Nem próbálta rejtegetni kísértéseit
és gyarlóságait - hogy milyen nehéz volt a megvilágoso-
64
VALLÁ S AI
dást elérnie, hogy milyen kicsi a mezsgye, amelyen átju-
tott, és milyen esendő maradt. Megvallotta, hogy az első
egyedül töltött hónapok az erdőben a halálos rettegés
szélére sodorták. Ahogy egyik életrajzírója megjegyzi:
"Annak, aki így beszél, nem kell a mennyei boldogság ígéreté-
vel kecsegtetnie. Aki így beszél magáról, az azzal az erővel
vonz, amellyel az igazság vonz mindenkit, aki belép birodal-
mába."
Buddha vezetői és szervezői tehetsége nemcsak abban
mutatkozott meg, hogy mekkorára nőtt szerzetesrend je,
hanem a fegyelem tökéletességében is. Egyszer egy király,
meglátogatva gyűlésüket, amely a teliholdas éjszakába
nyúlt, végül kitört: "Nincs itt valami furfang? Hogy lehet
az, hogy a legapróbb hang se legyen, még egy tüsszentés,
egy köhögés se, egy ekkora gyűlésen, 1250 szerzetes kö-
zött?" Elnézve a gyűlést, amely egy tiszta tó csendj ével
ült ott, hozzátette: "Bár az én fiam lenne ilyen nyugodt."
Mint a szellemi lángelmék általában, Buddha is külön-
leges emberismerettel volt megáldva. Csaknem egyetlen
pillantással képes volt felmérni a hozzá közeledőket, a
külső soha nem tévesztette meg, azonnal a lényegre ta-
pintott. Ennek szép példája a Szunitával, a virágszirmok
összesöprőjével való találkozása. Szunita pária volt, de
Buddha meglátta benne a szentség jeleit "úgy fényleni,
mint gyertyát a véka alatt", és elhívta, hogy csatlakozzék
a közösségéhez.
Buddha egész életét erős küldetéstudat hatotta át.
Közvetlenül a megvilágosodása után lelki szemei előtt
megjelent az egész emberiség - a sok őrlődő és elveszett
ember, akinek égető szüksége van segítségre és útmuta-
tásra. Elfogadta ezt a küldetést, nem törődve azzal, hogy
milyen árat kell érte fizetnie, és ezzel övé lett India szíve,
akárcsak gondolatvilága. "Elhagyva családját és kincseit,a
férfikor nyarában Gautama hontalan szerzetessé lett." Ta-
nítványai legszívesebben az egekig magasztalták volna,
II
 BUDDHIZMUS

Még úgy is nevezték, hogy unhágata, a célhoz ért ér-

ám mesterükben olyan mélységeket találtak, amelyeket
telem, a tökéletesen megvilágosodott, "az egyetlen, aki
szavakkal nem tudtak megközelíteni. Buddha mindvégig
pontosan tudja és látja, színről színre, a világot". "Mély II
megmaradt előttük félig fénynek, félig árnyéknak, olyan-
Tathágata, mérhetetlen, nehezen érthető meg, mint az óceá1l."
nak, akit soha nem lehet teljesen megérteni. Ezért elne-
ve~ték Szakjamuninak, _. a Szakjl1 nemzet hallgatag bd-
:senek (muni) _ így fejeztek ki valamit, ami számukra le- Buddha eLső prédikációja Számáeh-bun, kínai fesemény
lrhatatlan volt.

65
A V IL ÁC~ NAGY VA LL Á S A I

66
 BUDDHIZMUS
A LÁZADÓ SZENT
uddháról, az embe rről most áttérünk a budd -
hizmusra mint vallásra. Össze kell vetnünk a
hinduizmussal, amelyből fakadt és kiszakad t. elméletek is felütik a fejüket.
A hinduizmus hosszú szellemi fejlődés során
alaku lt ki, míg Buddha vallása egyik pilla-
natról a másikra keletkezett, jórészt a hinduizmus torzu-
lásaira válaszu l. Ha meg akarjuk érteni Buddha tanítá-
sát, meg kell értenünk a ----------~-------~-...
hinduizmusba nyúló gyöke-
reit. Ehhez néhány észrevé-
telt kell tennünk a vallá-
sokról általában. Van hat
jellegzetesség, amely olyan
rendszerességgel tűnik fel a
vallásokban, hogy arra gon-
dolhatunk: alapjaik beépül-
tek az emberi természetbe.
Az egyik a tekintély. A val-
lás ugyanolyan bonyolult,
mint a kormányzás vagy az
orvostudomány, úgyhogy
kézenfe kvő, hogy egyesek
tehetségüknek és érdeklődésüknek kös zönhetően a tö-
meg fölé emelkednek szellemi kérdése kben. A tanácsai-
kat kérik, és nagy becsben tartják.
A va llások másik lényeges alapeleme a szertartás.
A vallás az ünneplésből, és ellentettjéből, agyászból
ered; mindkettőt közösségben tudjuk a leginkább kife-
jezI i. Amikor tragédia sújt, vagy majd szétvet az öröm,
akkor nem elég, hogy emberek közé vágyunk - úgy aka-
runk együtt lenni velük, hogy az együttlét erősítse köte-
lékeinket és enyhítse magányunkat, hogy többek le-
gyünk tagjaink összességénél.
A vallás a szertartással ke zdődik, de hamarosan felme -
rül a magyarázat igénye is. Honnan jövünk, hová tar-
67
tunk, miért vagyunk a világon? Ezek az emberi so rs végső
kérdései 'válaszra várnak, úgyhogy hamarosan va llásos
A vallás negyedik állandó eleme a hagyományhoz való
ragaszkodás. Az emberben az ösztönök helyett ez őrzi
meg leginkább mindazt, amit az előző nemzedékek meg-
tanultak, csináltak, és a jelennek továbbadnak.
A vallás ötödik vonása a
kegyelem - hit és bizalom ab-
ban, hogy a valóság a mi ol-
dalunkon áll, és lehet rá szá-
mítani.
Végül: a vallás a misztéri-
um világában mozog. A vé-
ge embe ri elme nem képe '
áttekinteni az őt körülvevő
Végtelent.
Ez a hat elem építi a vallá-
sokat, de tönkre is teheti
őket. Buddha korának hin-
duizmusával az utóbbi tör-
tént. A tekintélyből örökle-
tes és kizsákmányoló hatalom lett: a bráhmanok megtar-
tották maguknak a vallás titkait, és a papi szolgá latért el-
képesz tő összegeket követeltek. A szertartások zem-
fényvesztéssé fajultak. A magyarázatok elvesztették ta-
pasztalati alapjukat, és meddő bölcselkedésbe fordultak.
A hagyomány már csak kolonc volt. Az isteni kegyelmet
úgy értelmezték félre, hogy az emberi felelősség eltűnt, a
miszté riumot pedig a misztifikációva l keverték Össze - az
okkult fantasztikum beteges megszállottságával.
Erre a szennyezett földre lépea Buddha, azza l a szán-
Balra és fent: Buddhista pátriárkák szobrai egy kínai templomból
 A V J L Á
dékkal, hogy megtisztítja, és újból igazság fakadhat belő­
le. Ez zavarba ejtő eredményre vezetett, mert keletkezett
egy olyan vallás, amelyből- kezdetben - csaknem telje-
sen hiányzott az említett hat elem, pedig nélkülük, gon-
dolnánk, vallás nem is létezhet.
1. Buddha a tekintélytől megtisztított vallást hirde-
tett. V éget akart vetni a bráhmanok előjogainak, és egy-
úttal arra szólította fel az egyént, hogy vállaljon felelőssé­
get éle~éért. "Ne fogadjátok el, amit hírből hallotok. Legye-
tek önmagatok lámpásai."
2. Buddha szertartások nélküli vallást hirdetett. Sok-
szor gúnyolta a bráhmani szertartások fecsegését, mint
babonás kérelmezés t haszontalan istenekhez. Ezek in-
kább csapdák - nincs közük az önösség visszafogásának
kemény követelményekkel járó feladatához.
3. Buddha olyan vallást hirdetett, amely elveti a böl-
cselkedő okfejtéseket. Lehetett volna világhírű filozófus,
de az "elméletek dzsungele" nem volt neki való. Hogy a
világ örökkévaló vagy nem, hogy véges-e vagy végtelen,
hogy Buddhák léteznek-e a halál után, vagy sem - "ilyen
kérdésekkor Buddha nemes hallgatásba burkolódzik", mert
ezek a nézetek "nem szolgálnak él)ülésünkre". Hogy helyé-
re tegye ezt a kérdéskört, elmondott egy időközben híres-
sé vált példázatot:
"Olyan ez, mintha egy mérgezett nyíltól megsebzett ember
azt mondaná az orvosnak: nem akarom kivetetni a nyíl-
vesszőt addig, amíg nem tudom, hogy ki lőtte ki: a kasztját, a
magasságát, a bőrszínét, a szülőhelyét; hogy milyen íjbóllőt­
ték ki a nyilat - milyen fából van a szára, milyen fajta madár
tolla segít reptében. Bizony, mielőtt ezekre a kérdésekre válasz
érkezne az ember meghal. "
4. Buddha hagyományoktól mentes vallást hirdetett.
Ismerte a múltat, és annak teljesítményei nagymérték-
ben tágították látókörét, de úgy látta, hogy kortársait
maguk alá temetik ezek a csúcsok. Tehát azt tanácsolta a
követőinek: "Ne igazodjatok a rátok hagyott tanokhoz, a
hagyományos tanítások tekintélyéhez. Amikor ti magatok
tudjátok, hogy egy tanítás jó-e vagy nem jó, csak akkor fo-
gadjátok vagy utasítsátok el."
5. Buddha a nagyfokú önálló erőfeszítés vallását hir-
dette. Rámutattunk már, hogy akkoriban eluralkodott
Indiában a sors bajaiba való szomorú beletörődés. Sokan
c N A (, Y V A L L Á s A J
elfogadták, hogy születéseik és újjászületéseik körforgása
soha nem ér véget. Ez olyan, mint ha valaki belenyug-
szik, hogy végtelen kényszermunkára van ítélve. Buddha
semmit sem tartott rombolóbbnak, mint ezt a fataliz-
must. Azt mondta, hogy egyetlen állítás van, amelyet ka-
tegorikusan tagad: az ostobákét, akik szerint nincs bele-
szólásunk a sorsunkba. ,Yezet ösvény a kínok végéhez. Lép-
jetek rál" Mindenkinek egyedül kell végigjárnia ezt az
utat, az eltökéltség és a kitartó erőfeszítés útját. "Akik
csak magukra támaszkodnak, és nem számítanak segítségre,
azok érnek fel a legmagasabbra. "
6. Buddha olyan vallást hirdetett, amelyben nincs ter-
mészetfölötti. Elítélte, alantas foglalkozásnak tartotta a
jóslás, a varázslás, a jövendőmondás minden formáját.
illpasztalatból tudta, hogy az emberi elme birtokában
van olyan erőknek, amelyeket ma paranormálisnak ne-
vezünk, de nem engedte szerzeteseinek, hogy ezekkel az
erőkkel játsszanak. "Arról ismerszik meg, hogy valaki nem
az én tanítványom, ha csodát próbál tenni. "
Buddha, amíg élt, távol tudta tartani vallásától azokat
a fölösleges sallangokat, amelyek halála után el is borí-
tották. Ezért az eredeti buddhizmus a hit olyan formáját
tárja fel, amely egyedülállóan tanulságos.
1. Tapasztalaton alapult. Soha egyetlen vallás sem hi-
vatkozott ilyen kérlelhetetlenséggel a közvetlen igazol-
hatóságra. "Ne menjetek az okfejtés után, se a következtetést
és az érvelést ne kövess étele Az igazi tanítvány járjon maga a
dolgoknak végére I"
2. Tudományos gondolkodásmód jellemezte. Végső bi-
zonyságnak a tapasztalatot tekintette, és fáradhatatlanul
kutatta a jelenségek okait. "Ha ez létezik, akkor ez keletke-
zett./ Ha az nincs, akkor nem keletkezett. "
3. Gyakorlatias volt. Buddha szerszámokhoz hasonlí-
totta tanait, amelyek értéke hasznos;;águkban van, és
kompokhoz, amelyek átviszik az embert a folyón, de csak
terhére vannak annak, aki már átkelt.
4. Gyógyító volt. "Amit én tanítok - mondta Buddha -,
az a szenvedés és a szenvedéstől való megszabadulás. A be-
tegséget és a betegség megszűntét hirdetem. lJ
5. Pszichológiai szemléletű volt. A szót itt a metafizikai
ellentéteként használjuk. Ez a vallás nem a világegye-
temmel kezdődik, amelyben aztán elhelyezik az emberi
68
 BUDDHIZMUS

lényeket, hanem az emberi állapotból indul ki, arra keres tosságát az egyéni elhatározás megerősítésében. Ám vég-
eredményben a belső világ titkos kimunkálásában bízott.
valamilyen megoldást.
6. Egyenlőségpárti volt. Buddha a maga korában pá- "Ne keressetek külső támaszt. A saját üdvösségetek ügyéért
ratlanul széles látó körrel rendelkezett, (később se sok ta- küzdjetek fáradhatatlanul. "
nító követte ebben); kitartott amellett, hogy a nők is
ugyanannyira képesek a megvilágosodásra, mint a férfi-
ak, és elutasította a kasztrendszernek azt a tételét, hogy a
képességek öröklődnek. Nyugati nő meditál a bod/li fa közelében, amely alatt Buddha meg-
7. Az egyénhez szólt. Buddha figyelemmel volt az em- világosodott. Buddha elutasította a hindu kasztTendszer egyen lőtlen­
beri természet társas oldalára is: gondoljunk csak az álta- ség~it és II nőkkel szembeni hagyományos előítéleteket
. la alapított szerzetesrendre. Hangsúlyozta a társak fon-

69
 A V ILÁG NA GY
A NÉGY NEMES IGAZSÁG
egv ilágosodása után Buddha egyenese n
Benáreszbe, India szent városába in-
dult. H at mérfölddel előbb , egy va-
dasparkban Szárnáthban megtar-
totta első prédikációját. Ebben ki-
nyilatkoztatta kulcsfelismeréseit, amelye k a négy N emes
Igazságként váltak ismertté.
Az e lső Nemes Igazság, hogy az élet dukkha. Ezt a szót
70
VA LL ÁSA I
általában szenvedés nek fordítj ák, és mert Buddha ezt
vette első pontul, pesszimistának bélyegzik a va llását.
Ez a vád azonban csak akkor állná meg a helyét, ha
Buddha az általa felismert sze nvedést enyhíthetetlennek
gondolná; ám ő megmutatta a szabaduláshoz és a béké-
hez veze tő utat is. A bűnö ktől megtisztulatlan szívvel,
azaz a szokványosan élt életet tekintette sze nvedésnek.
Buddha ezzel nem tagadta a lét ö römeit, de két ké rdés
 BUDDHIZMUS
merült fel benne. Először is, mennyi élvezhető az é letből?
Másodszor: a lét mely szintjén zajlik az öröm? Buddha
szerint a felszínén. A csillogó káprázat alatt ott a sötét-
ség; legbelül - nem minden életben, csak a megtisztulat-
lanban - ott van a "csendes kétségbeesés", amely Henry
David Thoreau, a múlt századi amerikai író szerint a leg-
több életre jellemző. "Íme, mint a szél, olyan a halandó éle-
te - nyögés, sóhaj, vihar, viszály" (Dhamma-pada).
A dukkha azt a fájdalmat jelenti, amely bizonyos mér-
tékig minden véges létezőt átjár. Buddha korában a szót
az elferdült tengelyű kerékre, az ízületből kificamodott
csontra használták. Az első Nemes Igazság pontos értel-
me tehát: a szokványos élet valójában tévút. Fonákság
rejlik benne. Olyasmi körül forog, ami nem igaz. Ez kor-
látozza a mozgást (gátolja az a lkotóerőt) , és felesleges
súrlódást okoz (interperszonális konfliktusok).
Buddha szerette részletesen elemezni a gondolatokat,
úgyhogy nem elégedett meg annyival, hogy ezt az első
igazságot általánosságban kimondja. Rámutatott négy
pOntra, ahol az élet kizökkent volta a leginkább megmu -
tatk0zik: a születés traumájában, a betegségben, az
elaggottságban, és a közelgő haláltól való félelemben.
Ezekhez hozzátette még az elválást attól, amit szeretünk,
és a kényszerű tűrését annak, amit gyű löl ünk.
Nem tagadja senki, hogy az életben szorít a cipő ezen a
hat ponton, ami azt jelzi, hogy mi nem jó. Miért nem? Ejt-
sük most el a metaforát Buddha egyenes kérdése kedvé-
ért: mi okozza a hát dukkhát, az élet szenvedését? A má-
sodik Nemes Igazság megadja erre a választ. Adukkha elő­
idé zőj e a tanhá.
A tanhát általában szomjúságnak fordítják, de itt is
bölcsebb az eredeti szóhoz ragaszkodni, mert a tanhá egy
sajátos fajta szomjúhozás, az egyéni beteljesülés utáni
vágy. Ha önzetlenek vagyunk, szabadok vagyunk, de
pOntosan az a nehéz: ezt az állapotot fenntartani.
71
A tanhá a titkolt sebként szivárgó egoizmus. Hajlamok
alkotják, nem mindegyik, csak azok, amelyek az élet egé-
sze ellen irányulnak - az önző haj lamok, amelyek, akár
mások rovására is támasztanak igényeket. Ezek a kíván -
ságok szenvedést hoznak, mert az élet törvénye arra szó-
lít, hogy a többieket ne vetélytársnak, hanem önmagunk
kiterjesztésének tekintsük.
Általában az emberek nem így élik meg egymást. Ha
csoportképünket nézzük, kinek az arcát keressük elő­
ször? Apró, de ékesszóló tünete ez a bánatot termő rákfe-
nének. Hol találunk olyan embert, akinek ugyanolyan
fontos, hogy egyetlen gyermek se éhezzen, mint hogy a
saját gyermekeinek legyen elég éte le? Ki örül ugyan -
annyira a kollégája előléptetésének, mint a sajátjának?
Személyiségünket ajnározva bezárkózunk a bőrünkkel
határolt énbe, és ennek növelésében keresünk örömöt.
A bolond hiszi, hogy a bebörtönzés szabadu lást hozhat!
Nen; vesszük észre, hogy "önösségünk miatt szenvedünk"?
Az En egyáltalán nem a beáradó élet kapuja, hanem ki-
záródott sérv inkább; minél nagyobb, annál szorosabban
zárja el a szabad keringést, az egészség feltételét, és a fáj-
dalom egyre növekszik.
A harmadik Nemes Igazság a másodikból következik.
Ha az élet kizökkent voltának oka az önző létszomj, a
gyógymód a tanhának, e vágyakozásnak a legyőzésében
rejlik. Ha az önérdek sorompóját áthágva az egyeteme
élet hatalmas terébe léphetnénk, megszabadulnánk kín-
jainktól. A negyedik Nemes Igazság megmutatja, hogyan
vihető végbe a gyógyu lá. A tanhá legyőzésének útja, a
rabságunkból kivezető út az úgyneveze tt Nyolcas Út.
Balra: Szvajambunat, buddhista templom Katmandu közelében
 A VILÁC; NAC;Y VALLÁSAI

A NYOLCAS ÚT

uddha lényegében orvos módjára vizsgálja az

életet a négy Nemes Igazsággal. Először
számba veszi a panaszt okozó tüneteket:
több fájdalmat és kevesebb alkotóerőt ér-
zünk, és több konfliktust élünk meg, mint
szeretnénk. Innen továbblép a diagnózis felé: megkeresi,
mi okozza ezeket a tüneteket. Válasza szerint: a tanhá, az
önös vágy teljesülés szomja. A prognózis biztató, mert a
tünetek oka megszüntethető. A Nyolcas Utat rendeli
ehhez gyógymódként. Kezel, de nem külsőleg, nem is
tablettákkal és besugárzással. Inkább edzésféle ez, hason-
ló ahhoz, amire a sportolók vállalkoznak, csak erkölcsi
célja van. Az a célja, hogy fölemelje az embert, kiszakítsa
jelen állapotából, és megváltozott emberként helyezze
vissza, olyanként, aki kigyógyult az élet nyomorúságából.
A folyamat nyolc lépcsőből áll, de előzménye is van:
egy kezdő lépcső, amely itt nincs ugyan megfogalmazva,
de Buddha egyébként olyan gyakran említi, hogy feltéte-
lezhetjük: itt már egyszerűen adottnak vette. Ez az előz­
mény a helyes összetartozás. Buddhánál senki sem tudta
jobban, hogy társas lények vagyunk; állandóan hat ránk
társaink "baráti példája". Amikor a vad indiai elefántot
be kell törni, azt a módszert alkalmazzák, hogy először
hozzákapcsolják egy olyanhoz, amely már megtanult
mindent. Társa közelségében a vad rájön, hogy amit vár-
nak tőle, az nem teljesen összeegyeztethetetlen elefánt
mivoltával. A szellemi életre neveléssel sincs ez más-
képp. Ha az ember nem látna nyilvánvaló bizonyítékot
arra, hogy lehetséges a haladás, akkor elbátortalanodna.
Ahogy a méhek nem tudnak egyedül igazi mézet készíte-
ni, úgy az emberek sem maradnak az úton, csak ha érzik
a többi vándor támogatásának bizalommal teli légkörét.

Hívek a Szvajambunat templom dőtt

72
 gg
2

BUDDHIZMUS

-----------------------------------------------------
73
 A V l L Á C; N A C;
Ezt az e lőfeltételt adottnak véve elsorolhatj uk, m ilyen
lépésekből áll a hagyomány szerin t az út.
1. H elyes hit, avagy tudás.
Az utazáshoz, ha célj a van, térkép szükséges, hogy fo-
ga lmat alkothassunk az o rszág fe kvésé ről. Tisztában kell
lennünk vele, hol vagyunk, és melyik irányba menjün k
tovább. Ezt a tud ást kívánj a és alapozza meg az út e lső lé-
pése. A lényegét már láttuk , hiszen a négy Nemes Igaz-
ságról va n szó. Az igazságok és az ösvény, ahová veze t-
nek, szorosan összefüggnek egymással. A negyedik ne-
mes igazság a Nyolcas Út, és az első lépés az ösvénye n a
négy Nemes Igazság ismerete.
2. H elyes elhatározás.
Az első lépés az élet megértésé re indított, a második
ped ig arra buzdít, hogy dö n tsük el, mit akarunk valójá-
ban. Igazán a megv ilágosodást ke ressük ? Vagy mint a szé l
a papírsárkány t, ide-oda ragadják vonzódásain kat a sze -
szélyes áramlatok? A míg nem törekszünk telj es szívvel a
megszabadu lásra, add ig léptein k nem járn ak szilárd tala-
jon, csak botladozunk a homokba n.
3. H elyes beszéd.
A következő három lépésbe n kezünkbe vesszük a pál-
cát, amellyel sorsunkat irányíthat juk. Kezdjük a nyelv-
ve l. Első fe ladatunk a szavainkra figyelni, és arra , mit
fed nek fel j e lle münkből. N e határozzu k rögtön el, hogy
ezu tán mind ig igazat mondunk . Kön nyebb kezd őgya ko r ­
latnak elég lesz az is, ha megfigyeljük e lőszö r : hányszor
ta rtjuk szükségesnek egy-egy nap folyamán , hogy eltér-
jünk az igazságtól. Mindannyiszo r látni fogjuk , hogy ezál-
tal valami renyhesége t, t úl ké nyelmes megoldást vagy
épp visszataszítót takargatunk magunkban . Beszédünk-
nek nemcsak az igazság, hanem a jóság irányában is kell
fejlődnie. Kerüljük a hamis tanúságot, az üres fecsegést, a
pletykát, a rágalmazást és a gyalázkodást, de ne csak nyil-
vánvaló, hanem rejtett fo rmáiktól is tartózkodjunk, mert
az utóbbiak - a fi noman le kics inylő, "véletlen" tapin ta t-
lanság és a maró gúny - gya kran gonoszabbak; éppen
azé rt, mert valódi mozgatórugójuk titokban marad.
74
y V A L L Á s A l
4. H elyes viselkedés.
Buddha az Ö t Szabályban részletezte ezt az elve t,
amely gyako rlatilag a Tízparancsolat erkölcsi felének
buddhista változa ta.
Ne ölj. A szigorú buddhisták vegetariánusok, mert ki-
terj esztik ezt a tilalmat az állatokra is.
N e lopj.
Ne hazudj.
N e légy parázna.
A sze rzetese k és a házasságon kívül é lők számára ez
önmegtartóztatást jelent. A házasoknak ko rlátozást,
asze rint, hogy mennyire érdekli őke t az út, és hol tarta-
nak rajta.
Ne élj kábítósze rrel vagy bódító itallal.
5. Helyes életmód.
A " foglalkozás" szó jól van kitalálva, mert benne van,
hogy munkánk lefoglalj a ébren töltö tt időnk nagy részét.
Buddha úgy találta , hogy nincs szellemi fejlődés akkor,
ha valakit ebben a tee ndők zöme akad ályoz. "A kelmefes-
tő kezét megköti a festék, amellyel dolgozik. "
A zoknak, akiknek feltett szándékuk önmaguk felsza-
badítása , és erre késze k rátenni életüket, a helyes élet-
mód a sze rzetesrendbe való belépés t és a fegyelem meg-
tartását irányozza elő . A világiaknak megh agyja, hogy
olyan foglalkozást válasszanak, amely javára válik az
életnek, nem pedig pusztítj a azt. N éhány foglalkozás,
amelyet Buddha összeegyeztethetetlennek tartott a ko-
moly kereséssel: a méreg- vagy a rabszo lga ke res kedő, a
pros titu ált, a hentes, a szeszfőző, a fegyverkovács és az
ad ószedő (utóbbiakn ál akkoriban a nyerészkedés termé-
szetes volt) .
6. Helyes igye keze t.
Buddha kimagaslóan fontosn ak tarto tta a morális e rő­
feszítés t. A z egyetlen módj a a béklyók lerázásának, ha
a ka ra te rőtök fokozatosan növekszik.
Buddha sze rint "azok, akik az utat járják, jól teszik, ha a
nehéz terhet cipelő ökör példáját követik, amint mély ingová-
nyon kel át. Bár fáradt, mégsem lankad állandóan előre te-
 BUDDHIZMUS
kintó figyelme, amíg ki nem ér a mocsárból. Csak akkor Pihen
meg. Ó szerzetesek, ne feledjétek , hogy a szenvedély és a bún
rosszabb, mint a bűzös mocsár, és hogy csak úgy menekülhet-
tek meg a nyomorúságtól, ha kitartóan és rendületlenül az
úton maradtok."
7. Helyes vizsgálódás.
Nincs még egy tanító, aki akkora hatalmat tulajdoní-
tott volna a gondolkodásnak az élet felett, mint Buddha.
A Dhamma-pada, a legkedveltebb buddhista szöveg
ezekkel a szavakkal kezdődik: "Mindaz, amivé lettünk, kö-
vetkezménye annak, amit valaha gondoltuni<. " A nyugati fi-
lozófusok közt Spinoza áll legközelebb Buddhához az ész
erejének megítélésében. Azzal a véleményével, hogy az
ember "minél jobban érti a természet rendjét, annál köny-
nyebben lesz képes haszontalan dolgoktól megszabadulni",
Spinoza kis híján összefoglalja az egész buddhista etikát.
Mindkét gondolkodó a tudatlanságot látta az élet fő el-
lenségének, nem a bűnt.
A tudatlanság fokozatos legyőzéséhe z Buddha olyan
mélyreható önvizsgálatot javasol, hogy az eredmény től
akár magunk is elszomorodjunk, de azért találta ezt szük-
ségesnek, mert úgy gondolta, hogy a mechanikus, öntu-
datlan létezésből való felszabadulás a tudatosság követ-
kezménye. Ezért mondja, hogy mindent úgy nézzü nk,
"ahogy valójában van". Ha folyamatosan figyeljük gondo-
latainkat és érzéseinket, akkor meg fogjuk látni, hogy
azok nem állandó részeink. Mindent, kiváltképp hangu -
latainkat és érzelmeinket értékelés nélkül kell végignéz-
nünk, anélkül, hogy egyeseket közülük kárhoztatnánk,
másokhoz pedig ragaszkodnánk. A sokféle ajánlott gya-
korlat közül álljon itt néhány további példa. A jelölt tart-
sa elméjének ellenőrzése alatt az érzeteket és benyomá-
sokat, hogy ne azok hassanak őrá. Addig kell félelmetes
és gusztustalan dolgokról is meditálni, amíg az ember
már nem érez ellenszenvet velük szemben. Az egész vilá-
got át kell hatnia a szeretet és együttérzés gondolatainak.
Egy nyugati szemtanú így írja le a hetedik lépést gya-
korló thaiföldi szerzetese ke t:
75
Egyikük napi több órát tölt lassú fel-alá járkálással,
miközben a végletekig koncentrál a lépéseivel összefüggő
mozdulatok legapróbb részleteire. Ezt a műveletet a hét-
köznapi élet minden fizikai eseményére kiterjesztik, míg
végül, elvileg, a tudatos elme számára nyomon követhe-
tővé válik az érzelmek, észleletek és gondolatok keletke-
zésének minden mozzanata. Egy ötvenéves szerzetes egy
közeli temetőben meditál, mert ott nem zavarják. Órá-
kon át ül k~resztezett lábbal és mozdulatlanul, de nyitott
szemmel. Altalában két vagy h árom órát marad így.
8. Helyes elmélyülés.
Ez a lapvetően a hindu rádzsa jógánál tárgyalt techni-
kákat jelenti, a lapvetően ugyan azzal a céllal.
Idős korában Buddha elmesélte tanítványainak, hogy
a megváltást először még otthon sejtette meg, amikor
kisfiú korában egy almafa árnyékában ülve, mélyen a
gondolataiba merülve azon kapta magát, hogy belekerült
abba, amit később az elmélyülés első szintjének nevezett.
Ez volt számára az első ízelítő a megváltásból, és azt
mondta magában: Ez az út vihet a megvilágosodáshoz.
Visszavágyott ehhez az élményhez, és mélyíteni akarta.
A világi élet szokványos örömeiből való kiábrándulása
mellett ez a nosztalgia vezette arra az elhatározásra, hogy
csak a sze llemi foglalatosságoknak szentelje az életét. Az
e redmény, láthattuk, nem csak egy új életfilozófia lett _
több annál. Képes valódi újjászületést hozni: másik
lénnyé változtat át, aki új módon tapasztalja a világot.
H a ezt nem értjük, nem is mérhetjük fel a buddhizmus
erejét az emberi történelemben. Valami történt Buddhá-
val az alatt a Bo fa alatt, és történik azóta is minden
buddhistával, aki megmarad a Nyolcas Úton a végső lé-
pésig. Mint a rosszul beállított fényképezőgép, o lyan volt
eddig az elme, de most már megvan a fókusz. A "káprá-
zat, a szomjúság és a gyűlölet felszámolásával", azaz a há-
rom méreg kiirtása után láthatjuk, hogy a dolgok másmi-
lyenek, mint ahogyan addig gondoltuk. Sőt, minden fel-
tételezésünk elenyészett, hogy a közvetlen érzékelésnek
adja át a helyét. Az elme végre révbe ért.
 A V I L Á Co N A C; Y V A L L Á S A I

Fent: Tibeti thang-kha az Élet Kerekének ábrázolásával, festett vászonké/J, 79. oldal: Tibeti
férfi imádkozik CL Szvajambunat tem/Jlomnál NePálban

76
 BUDDHIZMUS
BUDDHISTA ALAPFOGALMAK
em könnyű Buddha teljes nézetrendsze-
rét megközelíteni. Három oka van en-
nek: nem rögzítette tanításait írásban,
másfél század is eltelt az első feljegyzé-
sekig; amikor ezek nyilvánosságra ke-
rültek, különböző változatokban terjedtek el. Ám a for-
rások zűrzavarában kirajzolódik egy olyan gondolat,
amely elég szilárd ahhoz, hogy feltételezzük: magától
Buddhától ered. Ez a fejezet ennek a legfontosabb eleme-
it mutatja be.
Kezdhetjük a nirvánával. Így nevezte Buddha az élet
célját. Szó szerint "kialvást" jelent, ahogyan a tűz magá-
tól alábbhagy. Ha nincs, ami táplálja, a tűz kialszik - ez a
nirvána. Az ilyen hasonlatok révén terjedt el az a nézet,
hogy a kialvás, amelyre a buddhizmus törekszik, pusztán
egyszerű megsemmisülés. De nem így van. Ha tisztázzuk,
hogy pontosan mi is szűnik meg, kiderül, hogy a véges én
korlátja. Más szempontból a nirvána az az állapot, amely-
ben a személyes vágyak okozta kötelékek is felemésztőd­
tek, és minden megszűnt, ami korlátozná a végtelen éle-
tet. Tulajdonképpen a nirvána nem más, mint egyfajta
kötetlen élet.
Buddhát nem lehetett rávenni, hogy jellemezze a kor-
látlant, mert ragaszkodott hozzá, hogy az "beláthatatlan,
leírhatatlan, felfoghatatlan és kifejezhetetlen"; miután felszá-
Inoljuk az általunk ismert tudatosság minden formáját,
hogyan beszélhetnénk arról, ami 'marad? Buddha egyik
tanítványa, Nagaszena a szél hasonlatát használta. Ami-
kor valaki megkérdezte tőle, hogy milyen a nirvána, Na-
gaszena megkérte faggatóját, mutas~a meg neki a szelet: a
színét és a mintáját, azt, hogy vastag-e vagy vékony,
hosszú-e vagy rövid. Amikor a kérdező tiltakozott, hogy
ez lehetetlen, Nagaszena előállt a szónoki kérdéssel, hogy
Joggal következtethetünk- e ebből arra, hogy a szél nem lé-
tezik? Nemleges választ kapott, erre leszögezte: 'yan nir-
77
vána, de nem lehet bemutatni a nirvánát." Buddha azonban
azt mégiscsak állította, hogy a nirvána üdvözítő boldogság.
" Boldogság, igen, a nirvána boldogság, barátaim."
Vajon a nirvána volna az - Isten? Ez attól függ, hogyan
adjuk meg az "Isten" szó jelentését. Ha személyszerű
lényre gondolunk, aki saját szándékából teremtette a vi-
lágegyetemet, akkor a nirvána nem Isten, és a buddhiz-
mus ateista hit.
Ám a szónak van egy második jelentése is, amelyet a
teológusok gyakran Istenségnek mondanak. A személyi-
ség, amelynek meghatározott jegyei, és emiatt korlátai
vannak, nem fér bele ebbe a második felfogásb,1. Amikor
Buddha kinyilvánítja: ,Yan, á szerzetesek, valami, ami nem
született, nem létrejött, sem teremtett, sem kialaklllt. Ha nem
volna, nem lenne megszabadulás a kialakultbál, a létre/w-
zottbál, az összetettból" - akkor minden bizonnyal e ha-
gyomány szellemében szól. A buddhizmus kutatói össze-
állítottak egy listát a nirvána azon jellemzőiből, amelyek
alapján Istenségnek tekinthető. A nirvána állandó, szi-
lárd, elpusztíthatatlan, mozdíthatatlan, kortalan, halál-
talan, nem született és nem lett; hatalom, üdvösség és
boldogság, az óvó menedék, a támadhatatlan biztonsc'íg
helye; a valódi Igazság é a legfelsőbbrendű Valóság; a Jó,
amely életünk legfőbb célja és egyetlen megelégedése; az
örök, rejtett és felmérhetetlen béke .
.. A nirv~náról a~ emberi személyiségre térve, a legmeg-
hokkentobb, amit Buddha mondott, az, hogy nincsen
lelke. Más vallások hívei méltán csodálkozhatnak ezen.
Az anatta (léleknélküliség) tana éppoly különösnek
hangzik, mint a személyes Isten elvetése, de ismét gon-
dosan meg kell vizsgálnunk, mely szót használja Buddha.
Mi az atta (a szó a szanszkrit átman "lélek" páli, azaz ké-
sőbbi indiai nyelvű megfelelője), amelynek a létezését ta-
gadja? Akkoriban két jelentésben használták: (a) szelle-
mi szubsztancia, amely (b) örökké megtartja különcllló-
 A VILÁn NAGY
ságát, a hinduizmu s dualista álláspontj án ak megfelelően.
Buddha mindkét felfogást visszautasította.
Buddha másképp látta az egyé ni szem élyiséget - hogy
hogyan, az a lélckvándorlással kapcsolatos gondo latain
keresztül válik világossá. Az újraszületés va llási elképze-
lése Indiában Bu ddha korában magától értetőd ő igazság
volt; ő minden további nélkül el is fogadta ezt, csak azza l
nem értett egyet, ahogyan brahmanista kortá rsai felfog-
ták - mintha valami lé lekgombóc vándoroina egyik test-
ből a másikba. Az ő elképzelése inkább a hullám képével
ragadható meg.
Tegyük fel, hogy csónakázunk, és észrevesszük, hogy
egy hullám közelít felénk. Amikor elér, egy pillanatra
megemel minket, aztán visszasü llyedünk ismét. Végül
megtörik él parton, és vége. Mit akar unk ezzel mo nda ni?
A hullámot úgy emlegetjük, mint egyetlen hullámot,
mert bizonyos értelemben tényleg egyedü l áll. Ám nincs
két pillanat, amikor ugyélnazokból a molekulákból állna.
Hasonlóképpen az én következő megtestesülésemben
sem lesz semmi él mostaniból, de akkor is én leszek, ugyan-
úgy, ahogy a hullám azonos maradt magával különböző ál-
lapotai során. Négydimenziós röppálya fűzi egybe egyik
é letet a másikkal: a karma hajlamai folyamatos oksági lá n-
colata. Az oki összefüggés szilárdan fennáll az é letek kö-
zött, de semmi létező dolog - sem fizikai, sem sze llemi
szubsztrátum - nem kel át egyik é letből a másikba.
A lélek mint szubsztancia tagadása csak egy szele te
volt egy átfogóbb gondolatnak: Buddha ugyanis min-
denfé le szubsztanciát, változatlan lényeget tagadott. Az
ő világnézetében minden folyamatban van, minden á l-
landóan változik .
Ez teszi o ly sajátosan szívbemarkolóvá a buddhista le-
írásokat a természeti világról, amelyben minden múlé-
kony, átmeneti, és minden meghal. "Hullámok követik
egymást szakadatlan sorban." "Az élet utazás; a halál vissza-
térés a földre.! A világegyetem mint az útmenti fogadó, a mú-
ló évek olyanok, mint a !Jor:"
A létezés háro m jegyé ből, amely minden dologra jel-
l emző a természeti világban, kettőt már áttekintettü nk -
él dukkhát, avagy szenvedést, és a maradandó identitás
78
VA LL ÁSAI
hiányát (anatta) , m os t pedig hozzá kell ve nnünk h a rma-
dikként az állandó tlanságot vagy anikkát is. Buddha az
emberi szem élyiség ele me it skandháknak nevezte, hogy
az élet illékonyságát szemléltesse - azt m o ndta, hogy
gombo lyagot a lko tna k, o lyan lazán tartoznak össze, mint
a fo na lszála k -, a testet pedig h alo mn a k m o ndta, amely
nincs szilárdabba n összepréselve, mint a ho mo ksze me k a
buckába n. Mié rt fo rdít ekkora figyelme t Buddha erre a
gondolatra, amely tulajdonképpen nyilvánvalónak tűn­
h et? M ert csak úgy nem fogunk tovább kapaszko dni az
álla ndóság után, h a lényünk velejéig tudjuk, hogy nem
létezik ilyesmi. Nézzétek ezt a fantomvilágot, mo ndta :
"Mint hajnali csillag, buborék a patakban.
Villámlás nyári felMben.
Pislákoló lámpás, árnyalak és álom."
A dolgok illékonyságán ak érzetével a la pve tőe n áthatott
Buddhától azt várnánk, hogy kereken tagadja a h alá l
utáni testi továbbélés le he tőségé t, de válasza n em egyé r-
telmű. Amikor az átlagember meghal, örökül h agy vá-
gyakat, amelyek csak új abb m egtestesülése kkel válhat-
nak valóra; ebben az értelemben legalábbis ezek az em-
berek tovább é lnek. De mi a helyze t az arhattal, a ki kiol-
totta vágyait? Ő vajon lé tezik-e tovább? Amiko r Budd-
h án ak feltették ezt a kérdést, így felelt: "Mély, mérhetet-
len, kifürkészhetetlen az ar/wt, olyan, mint az óceán. A z új-
jászületett szó nem illik rá, az újjá-nem-született sem, sem pe-
dig e fogalmak bármely vegyüléke. "
Feltételezhetjük, hogy e nnek a rejtélyes válasznak a
célj a felhívni a figyelmet a rra a tényre , hogy a nyelv
o lyko r hibása n tesz fel bizonyos ké rdése ket, mert a meg-
fogalmazással eleve kizárja a mego ldást. A léleknek a h a-
lál utá ni tényleges továbbélésének kérdése is ilyen. H a
Buddha azt mondta volna: "Igen, él tovább", a h allgatói a
jelen tudatállapotuk fennmarad ását fe lté telezték vo ln a,
Buddha hiába nem így érti. H a pedig azt mondta voln a:
"A megvilágosodott lélek megszűnik létezni", azt hitte volna
a ha llgatóság, hogy kiszolgáltatj a a lelke t a teljes enyé-
szetnek, amit szinté n ne m a kart mo nda ni. Mivel köve t -
 BUDDHI ZMUS

keze tesen elutasítja a végleteket, nem állíthatunk sok bi- mennyire túllépi ez az állapot a szavak tartományát, ha-
zonyosat, de egyet megkockáztathatunk. A z emberi lélek nem mert nem volt haj landó valami rájuk váró szép
végső rendeltetése az olyan állapot, amelyben minden, jövővel kecsegtetni a hallgatóságát. Eze r kérdés marad,
amit a véges én átélt és megtapasztalt, eltűnik, de a ta- de Buddha hallgat.
pasztalás és az átélés maga nemcsak hogy fennmarad, ha-
nel1l elképzelhetetlen magasságokba emelkedik. Azt is Mások eltűrik a kérdéseinket.
mondják, hogy "a harmatcsepp a csillogó tengerbe cseppen". Te szabad vagy.
Máso k jobban szeretik úgy elgondolni, hogy a harmat- Csak kérdezünk és kérdezünk.
csepp megnyílik, és befogadja az egész tengert. Te mosolyogsz és hallgatsz.
H a részletesebb képet akarunk alkotni a nirvána álla-
potáról, Buddha segítsége nélkül kell folytatnunk, nem-
csak azért, mert ő reménytelenül tisztában volt vele,

79
,\ V I L Á to N A (o y V t\ L l. Á S A I

80
 BUDDHIZMUS
A NAGY ÉS A KIS KOCSI
gy mutattuk be idáig a buddhizmust, aho-
gyan a legkorábbi írásos emlékidőből is-
merjük. Most rátérünk a buddhizmus
történetére: hogyan alakulnak ki az
eredeti formából változatok, ha egy ha-
gyomány sokféle tömeggel kerül kapcsolatba.
Ha így közelítünk a buddhizmus történetéhez, rögtön
észrevesszük, hogy szakadásra ez a hit is hajlamos. Budd-
ha halála után száz év sem kell, hogy egyesek a széthúzás
magvait elhintsék. A nézeteltérések olyan kérdésekhez
kapcsolódtak, amelyek mindig megosztották az embere-
ket. Hármat vizsgálunk meg közülük.
Először is ott van az ember szabadságának, avagy meg-
határozottságának kérdése. Egyesek nagyon nagy hang-
súlyt helyeznek az önállóságra, tehát szeretik úgy látni
magukat, mint aki saját maga tört utat magának az élet-
ben. "Nyomornegyedben születtem, apám alkoholista
volt, minden testvérem elkallódott - hagyjatok békén az
öröklődés meg a környezet problémájával. Csak a saját
erőmből jutottam el oda, ahol vagyok!" Ez is lehetséges
szemléletmód. A másik oldalon viszont azok álln ak,
akiknek a közösség mindennél fontosabb. Az ilyen sze-
mélyiség rossznak érzi azt ha az emberek elkülönülnek
egymástól. "Ne kérdezd, k~ért szól a harang - érted szól."
A következő kérdés azt firtat ja, milyen az emberek vi-
SZonya, ezúttal nem társaikhoz hanem a világhoz. Barát-
ságos a világ? Vagy közömbös, ha nem éppen ellenséges?
.. A harmadik kérdés, amely megosztja az embereket, a
kovetkező: Mi az emberi személyiség legértékesebb része
- a fej vagy a szív? A klasszicista írók a gondolatot maga-
sabbra sorolták az érzésnél a romantihisok fordítva. Az
előbbiek bölcseSSégre törekszenek, az utóbbiak - ha vá-
lasztani kell- inkább átélésre, beleérzésre.
Három kérdést tekintettünk végig, amelyek talán azó-
ta osztják meg az embereket, amióta emberek, és ame-
--------------------------------------------
81
lyek megosztották a buddhistákat is. Egyik csoportjuk
Buddha szavait tette meg vezérelvének az önmagunk
megváltásáért vívott szorgalmas küzdelemben. Ők nem
hagyatkoztak semmiféle kozmikus kegyelemre, hanem a
bölcsesség útján igyekeztek kibontakozás uk felé. A má-
sik csoport viszont az együttérzést elébe helyezte a böl-
csességnek, számított a könyörületes Buddhák segítségé-
re, és ugyanakkor mások megvilágosítására is törekedett.
Más eltérések is kikristályosodtak az alapvető különb-
ségek mellett. Az el ő csoport meggyőződéssel vallotta
hogy a buddhizmus egésznapos elfoglaltság, tehát aki ko~
molyan veszi, az álljon be szerzetesnek. A második cso-
port szerint a laikusoknak ugyanúgy való a buddhizmus
mint a hivatásosoknak. Ez a nézetkülönb ég fejeződik k:
a két irányvonal elnevezésében. Mind a kettőt Jánának
nevezték, tutajnak, amely átvisz az élet folyóján, de a
szót általában kocsinak fordítják. A második CSOport né-
zetét, amely a kozmikus kegyelem felé fordult, és teret
adott a világiaknak, tartották lIa nép buddhizmusának"
és a két szállítóeszköz közül a nagyobbiknak. Ezért kapt~
a Mahájána, a Nagy Kocsi nevet, mivel a mahá jelentése
"nagy". Ahogy a név meggyökeresedett, az első Csopor-
tot elkezdték Hínajánának, Kis Kocsinak hívni.
A hínajánisták nem voltak éppen megelégedve ezzel a
névvel, szívesebben hívták buddhizmusukat Théravádá-
nak, az öregek útjának. Ezzel magukhoz ragad ták a kez-
deményezést, azt állítva, hogy az eredeti buddhizmust
annak Gautama által tanított formáját képviselik. Ez a~
állításuk akkor lenne igaz, ha csak a Páli Kánon, a legko-
rábban lejegyzett szövegek gyűjteménye volna ismert,
amely Buddha szó szerinti tanításait őrzi, mert ezek a szö-
vegek valóban alátámasztják a Théraváda álláspontot. De
ez a tény nem térítette el a mahájána-híveket attól a meg-
győződésüktől, hogy ők képviselik az igazi folytonoSSágot.
Szerintük Buddha sokkal ékesszólóbban é mélyebben ta-
 A V I LÁG NAGY VALLÁ S AI

níto tt életével és péld ájával, mint a Páli Kánonban rögz í-

tett szavaival, és életének az a legfontosabb ténye, hogy
nem maradt a nirvánában megvilágosodása után, hanem
visszatért, hogy a többi embernek sze ntelj e az életét.
N em szólhatunk bele ebbe a vitába; a mi feladatunk a
két iskola néze teinek megértése, és nem az e lsőségi
igényeik mérlege lése. A z eddig feltárt különbségek a kö-
ve tkező ellentétpáro kba tömö ríthe tők , annak szem e lőtt
tartásával, hogy nem igazán lényegbe vágó, inkább hang-
súlyeltolódásbeli külö nbsége kről van szó:
1. A Théraváda buddhizmus számára a fejlőd és az egyé-
nen múlik - az önálló, tudatos e rőfeszítése n . A mahájá-
nisták számára ez csak kísé rő jelenség.
2. A Théraváda sze rint az individuumok nemcsa k más
emberekhez képes t vannak egyedül, hanem a világegye-
temben is magukra hagyottak. N em léteznek az akadá-
lyo kon á tsegítő istenek. "Senki nem vált meg minket, csak
mi magunkat; senki nem tud és nem akar magváltani. N e-
künk kell kitaposni az Ösvényt, a megvilágosultak csak az
utat mutatják. " A Mahájána híveinek ezzel szemben a ke-
gyelem - tény. A megvilágos ultak és a Bodhiszattvák segí-
tenek minke t.
3. A Théraváda buddhizmusban a megvilágosodás el-
sőso rba n bölcsesség (bodhi) , mélységes betekintés a való-
ság természetébe, a szorongás és a szenvedés okaiba , és az
elkülönü lő, ö nző egyé niség hiánya. Ebből a megé rtésből
egyenesen köve tkezik a N égy N el1)es Erény: a sze re tő
kedvesség, a részvét, a nyugalom, valamint a mások bol-
dogsága és jóléte felett érze tt öröm. Mahájána sze mszö-
géből a karuná (részvét) nem automatikus velejárója a
bölcsességnek; nagy odafigyeléssel kell külön kifejleszte-
80. oldal: Buddhista szerzetesek a szvajambunati vallási iskola ni. " Órizőjük leszek azoknak, akiket nem véd senki", szól a
előtt. Fent és
jobbra: Imazászlók és csortenek (szakrális kőépítmé­ jellegze tes mahájána ima, "veze tőjük az utazóknak,kút, for-
nyek) Muktinath-ban rás a szomjazóknak, hajó és híd a túlsó partot keres őknek . "
4. A Théraváda buddhizmus középpontj a a szangha

82
BUDD HI ZMUS

83
A VILÁG NAGY VALLÁ S AI

(buddhista szerzetes közösség). A kolosto-

rok (és kisebb mértékben az apácazárdák)
szellemi erőforrásai azoknak az országok-
nak, ahol a Théraváda-hit az uralkodó val-
lás. Emlékeztetik az embereket a látható
való mogom magasabb igazságo kra.
A szerzeteseket és apácákat nagy tisztelet
övezi. A Mahájána buddhizmus ezzel
szemben főként a világiak vallása. Papjai
általában megnősülnek, és fő feladatuk-
nak a világiak szolgálatát tekintik.
5. Az említett különbségekből követke-
zik, hogy a két csoport más-más embertí-
pust eszményít. A Théraváda ideálja az
arhat, a tökéletes ült tanítvány, aki egyedül
vág neki a nirvánához vezető útnak, és
bámulatos összpontosítással tör a célra.
A Mahájána ideálja ellenben a bodhiszatt-
va, "akinek lényege (szattva) a megvilágoso-
dás (bod hi) " - aki a nirvána határait elérve
önként lemond jutalmáról, és visszatér a
világba, hogy megossza másokkal szelleme
kincseit. A két alkat különbségét jól il-
lusztrálja a következő történet a négy si-
vatagi utazóról, akik egy magas fallal kö-
rülvett udvarházra bjJkkannak. Egyikük
felkapaszkodik a falon, és a tetejére érve
nagy ujjongássalleugrik. A második és a

Buddha-szobor, Számáth; a Mahájána hívei

Buddhát világmegvált6nak tartják, aki "ékköves
kezeinek sugarával" vonzza magához a teremtmé-
nyeket

84
 BUDDHI Z MU S
harmadik ugyanígy. Amikor a negyedik feljut a fal tete-
jére, és meglátja a csörgedező patakokkal és gyümölcs-
fákkal teli virágzó kertet, eszébe jut a sivatag többi ván-
dora, és visszamegy elmondani nekik, hogy oázist talált.
A bodhiszattva olyan ember, aki megfogadja, hogy addig
nem lép be a nirvánába, "amíg még a fű is meg nem vilá-
gosodott".
6. A kétféle embereszmény különbsége a két iskola
Buddha-képére is visszahat. Az egyik szerint Buddha lé-
nyegében szent volt, a másik szerint megváltó. A Théra-
váda a felsőbbrendű bölcset tiszteli benne, aki saját erő­
feszítése által ébredt rá az igazságra, és túlszárnyalhatat-
lan tanító lett, de aztán a nirvánába való belépésével sze-
mélyes hatása meg is szűnt. Azt az áhítatot viszont, amit
a Mahájána érez iránta, nem lehet így magyarázni. Nekik
Buddha világmegváltó volt, aki azóta is folyvást hív ma-
gához minden teremtményt "ékköves kezeinek sugarával".
Jelentékeny különbségek ezek, de a képet néhány to-
vábbi részlettel is gazdagíthat juk. Míg a Théraváda köve-
ti alapítóját abban, hogy elveti a túlvilágra vonatkozó spe-
kulációt mint haszontalant, a Mahájána finoman megraj-
zolt kozmológiákat dolgozott ki, többszintes mennyekkel
és poklokkal. A Théraváda hívei elvetettek mindenfajta
imádkozást, csak a meditációt, meg a hitet és a szeretetet
elmélyítő mondásokat tűrték meg; a Mahájána-hívek vi-
SZont könyörgéseket is mondtak, és Buddha nevéhez fo-
lyamodtak szellemi erőért. Végül, a Théraváda szinte fun-
damentalista konzervativizmussal ragaszkodott az erede-
ti páli szövegekhez, a Mahájána viszont majdnem minden
tekintetben szabadelvű volt. Későbbi szövegeket is
ugyanolyan tekintélyesnek fogadott el, nem értelmezte
olyan szigorúan a fegyelmi előírásokat, és jobb véle-
ménnyel volt a nők, és általában a világiak szellemi képes-
ségeiről.
85
Így a kerék teljes fordulatot tett. Az a vallás, amely a
szertartások, a mitológia, a kegyelembe és a természetfe-
letti hatalmakba vetett hit elleni lázadásként indult, vé-
gül visszahelyezi ezeket a hatalmukba, és az alapítót (aki
maga voltaképp ateista volt, ha megszemélyesített isten-
ről van szó) megteszi istennek.
Melyik irányzat a győztes? A lélek dolgaiban értelmet-
lenség győzelemről beszélni, dc ami a népszerűséget illeti,
a Mahájána több hívet vonzott.
A tanítások különbözőségcin kívül van egy lényeges
társadalmi-politikai különbség is a Théraváda és a Mahá-
jána között, amelyről szólnunk kell. A Théraváda Buddha
- eddig nem említett - társadalmi elképzelésének megva-
lósítására törekszik. Ebben a látomásban egy egész civili-
záció alapozódik három tartóoszlopra: a királyságra, a
szerzetesi közösségre (szangha) és a világiakra; mindegyik
csoportnak kötelességei vannak a másikkal szemben, és
ellenszolgáltatást kap tőlük cserébe. A mai napig Théra-
váda-hitű országokban - Srí Lankán (Ceylonon), Mian-
marban (Burmában), Thaiföldön és Kambodzsában _
Buddha politikai üzenetét is komolyan vették, és modell-
jének maradványai máig is nyomon követhetők. Kína ér-
deklődése a buddhizmus iránt nem terjedt ki annak tár-
sadalmi vetületére, az oktatási és politikai tanításokra. Kí-
na közvetítette a buddhizmust az olyan, később a
Mahájánát követő országokba, mint Korea, Japán és Ti-
bet. A kelet-ázsiai országokban a buddhizmus a többi val-
lás mellett valamiféle ráoltott hajtásnak tűnik. A budd-
hista misszionáriusok ismeretlen lelki és metafizikai mély-
ségekbe vezették a kínaiakat, ám ami a társadalmi rendet
illeti, azon Konfuciusz eleget töprengett, a kínaiak nem
kértek további felvilágosítást erről. Így tehát Kína Budd-
ha politikai javaslatait mellőzve átvette a hagyományból
a lelki-szellemi részt, kozmikus felhangjaival együtt.
A VILÁG NAGY VALLÁSA I

86
 BUDD HI ZMUS

A VIRÁG TITKA

iután a buddhizmus kettésza kadt Thé-
ravádára és Mahájánára, a Théraváda
nagyjából egységes hagyományt vitt
tovább, míg a Mahájána maga is is-
kolákra hasadt. Ezek legnépsze-
rűbbike a Tiszta Föld Iskolája, amely
egy könyörületes Buddhában hisz,
aki átviszi híveit a Nyugati Para-
dicsom Tiszta Országába, egyfajta
mennyországba. Fontos Maháj ána
iskola még a Ti'en Tai Kín ában -
Japánban Tendai a neve -, amely a
buddhizmusba beleoltotta a tanulás
és a társadalmi harmónia iránti
konfuciuszi vo nzalma t. Ezeket, és a
kisebb buddhista szektákat nem tár-
gyaljuk részle tesen . Ehelyett először
a tao izmustól mélyen átitatott budd -
hizll1ussa l, a csan (j apánul zen) isko-
lával, majd a buddhizmus tibeti ágá-
val foglalkozunk. A zért is mert ezek
keltették a legnagyobb' figyelmet
nyuga ton, és ugyanakko r két egé-
szen különböző buddhista országba
visznek el.
Mivel a kommunista hatalomát-
vétel szétdúlta Kína vallási életét, a csan/zen szekta japán
formájával foglalkozunk. Más Mahájána szektákhoz ha-
sonlóa n ez is egésze n Gautamáig vezeti vissza eredetét.
Azt állítj a, hogy Buddhának a Páli Kánonba bekerült ta-
nításai a tömegeknek szóln ak, de figyelmes köve tői ma-
gasabb, elvontabb üze netét is felfogták. Ennek klasszikus
p~ld áj a Buddha virágprédikációj a. A hegy tetején, tanít-
vanyaitól körülvéve álló Buddha ezúttal nem folyamo-
dott szavakhoz. Egysze rűe n felemelt egy aranylótuszt.
Senki nem fogta fel e sokatmondó gesztus jelentését,
csa k Mahákasjapa, akinek arcán csendes mosoly jelezte,
hogy érti. Buddha ki is nevezte örö kösének. A szóban
forgó mosolyra indító tudást Indiában huszonnyolc pát-
riárka örökítette tovább, majd Bod/ü-
danna Kr. sz. 5 20-ban elv itte Kínába.
Innen a XII. záza dban te rj ed t to-
vább Japánba a zen titka.
Olyan a zenbe belépni, mintha átlép-
nénk Alice va rázs tükrén . Fej te tő re
állt csodaországban találjuk magun -
kat, aho l minden kicsit bolo ndos -
elbájoló legtöbbször, de józan nyugati
é sze l mégiscsa k "elmebaj". Zava rba
ejtő párbeszédek, különös találós
kérdése k, megdöbbe ntő paradoxo-
no k, bo trányos ellentmondások vilá-
ga ez. Közvetlen, vidám és ártatlan
stílusban. N éhány példa:
Egy bizonyos híres mester, ha meg-
kérdezték a zen é rtelmé ről , mindig
felemelte a mutatóujj át. Ennyi. Egy
másik elrúgo tt egy labdát. Egy har-
madik felpofozta a ké rdezőt .
A fiatal szerze tes t, aki tisztelettel em-
lege ti Buddhát, elküldik szájat öblíteni, és megtiltj ák,
hogy kiejtse ezt a csúnya szót.
A zen mesterek csoportj a, ha beszé lge tés re összejön,
Balra: Adzsanta egyik bm'langcemplomának fres k6ja a zen kezdeté-
nek tekinthető híres virágprédikáci6 alka lmával ábrázolja Buddhát.
Fent: Burmai buddhaábrázolás

87
 A V IL ÁG NAGY
remekül szórakozik azt hangoztatva, hogy nincs is budd-
hizmus, nincs megvilágosodás, sem bármi, ami egy csep-
pet IS emlékeztetne a nirvánára. Csapdákat állítanak,
hogy belecsalogassák egymást olyan kijelentésekbe,
amelyek saját ellentétüket is magukban foglalják. Ami-
lyen gyakorlottak, mindig kisiklanak a csapdából, mire
az egész társaság diadalmas, falrengető nevetésben tör ki.
Mi ez az egész? Van-e valami értelme mindannak, ami
első pillantásra olimposzi
tréfának tűnik, ha ugyan
nem szándékos átejtés-
nek? A zen mesterek ko-
molyan gondolják ezt a
kétértelmű beszédet? Tel-
jesen komoly az egész,
még ha nem is szoktak ün-
nepélyesen viselkedni. És
mivel semmi remény sincs
nézőpont juk tökéletes
megértésére, lévén a zen
lényege, hogy nem foglal-
ható szavakba, adhatunk néhány ötletet tartalmának lé-
nyegéről, hogy miről is van szó.
Kezdhetjük azzal, amire az imént utaltunk: a nyelv
korlátaival. Mindnyájan tudjuk, hogy az étlap nem étel,
a térkép nem táj. A zen jellegzetessége ennek a különb-
ségnek a megszállott hangsúlyozása. Felfigyelnek rá, mi-
lyen gyakran megáll a szellemi táplálkozás az étlapolva-
sásnál. Amikor Buddha felemelte a virágot, és Mahákas-
japa megértette, nem volt szükség szavakra. És amikor -
ezer évvel később - Bodhidarma ugyanezt az üzenetet el-
vitte Kínába, úgy nevezte meg a hozott kincset, hogy
"írásokon túli különleges tan". A zen tovább viszi kísérle-
ti hangsúlyát. A tanítványokat mestereik értékelik, és
csak akkor kapnak tanítási engedélyt, ha a mester (rosi)
88
VA L LÁSA I
úgy látja, hogy magukévá tették azt a megértést, amelyet
Buddha szavak nélkül villantott fel MahákasjaPának a vi-
rágprédikációban.
Hogyan lehet megszerezni ezt az élményt? Ha csak a
Rinzai szektát nézzük - a zen másik ága a Szoto -, a mód-
szert felgöngyölíthetjük négy alapfogalma, a zazell, a
k6an, a szanzen és a szatori nyomán. A zazen szószerint
ülő meditációt jelent. A zenképzés oroszlánrésze a medi-
tációs teremben zajlik,
ahol a szerzetesek négy
órát töltenek az Indiából
származó lótuszülésben.
Szemük félig csukva, te-
kintetük összpontosítatla-
nul a homokszínű gyé-
kényre néz. Így ülnek órá-
ról órára, napról napra, év-
ről évre, hogy felébresszék
magukban a Buddha-gon-
dolkodást, amely majd át-
alakítja mindennapi éle-
tüket. Meditációs technikájuk legjellegzetesebb voná-
sa, hogy k6anokat használnak. Általánosságban a k6an
problémát jelent, de a zen által felvetett problémák szür-
reálisak.
Milyen hangot ad egy tenyér, ha csattan?
Hol volt az orrlukad, mielőtt megszülettél?
Egy szerzetes megkérdezte Csao Csout, a híres kínai
mestert: Van-e a kutyának buddhatermészete? - Mire
Csao Csou azt válaszolta: nincs. Tudnunk kell, hogy
Buddha szerint még a fűnek is buddhatermészete van.
Kedvünk volna teljes abszurdumként félredobni az ilyen
szótalányokat, melyeket magyarul Folyik a híd címmel ol-
vashat az érdeklődő, de a zen gyakorlój ának nem szabad.
Rájuk kell összpontosítania elméjét, de - legalábbis
 BUDD HI Z MU S

eleinte - nem úgy, ahogy a gondolkodást hagyományo-

san használni szoktuk vagy amikor feladatot oldunk meg.
A zen meg van győződve arról, hogy az elmének a hét-
köznapi racion alitáson kívül más módszerei is vannak.
A zazen célj a ezeket működésbe hozni.
Ez némi magyarázatra szorul. A zen szerint az értelem
túl rövid létra, nem éri fel az igazság telj es magasságát.
Meg kell told ani, és ehhez a kóanok nyújtanak segítséget.
Ha az értelem megbotránkozik rajtuk, annál jobb - ne
feledjük, hogy zen híve i nem kedvezni akarnak az érte-
lemnek, hanem helyre akarj ák tenni. A z értelmet arra
kényszerítjük, hogy birkózzék az abszurddal; így olyany-
nyira felzaklat juk az elmét, hogy az a sarokba szoríto tt
patkány kétségbeesett bátorságával ugrik neki a (logika)
ketrecének. A kóan paradoxonokkal és következetlensé-
gekkel provokálj a, izga tj a, bőszíti és fárasztj a a logikus el-
mét, amíg az rá nem jön , hogy a gondolkodás nem több-
re, mint egy kö rülhatárolt tárgyra irányul. A ztán, amikor
a racionális elmét a kóan ho ltpontra juttatta, akkor szá-
míthatunk a belátás fel villanására, amely áthidalj a a köz-
ve tett és a közvetlen élet közötti szakadékot.
A zen sze rzetes nincs magára hagyva a kóan kihívásá-
val való küzdelemben . Ott vannak körülötte szerze tes-
társai, akik ugyanazzal foglalkoznak, és általában kétszer
naponta személyes meghallgatást is nyer a mes terénél. Ez
a szanzen, avagy a meditációs magánkonzultáció. A talál-
kozások mindig rövidek. A tanuló megismétli a kóant,
amelyen dolgozik, és hozzáteszi válaszát, amelyet a mes-
ter vagy elfogad vagy elutasít.
Hova vezet ez a módszer? Az első fon tos át-

Balra: Szerzetesek zazen-gyakorlás közben egy angol zen-

Csamokban. Jobbra: Szájáb61kis buddhákat kilehe16 Kuyo
pap szobra, korai Kamakura- korszak, JaPán

----------------------------------
89
r

A VILÁG NAGY VALLÁ S AI

törés a szatorinak nevezett intuitív élmény. Bár előkészí­

tése éveket vehet igénybe, maga az élmény villanásszerű­
en következik be, mintha egy hangtalan rakéta robbanna
a tudattalan elmében, és új fényt vetne mindenre. Néz-
zünk egy példát:
"Ah! Beléptem. Elvesztettem fizikai testem határát. A bő­
römben maradtam, de úgy éreztem, hogy a világegyetem kö-
zePén állok. Embereket láttam közeledni, de mind ugyan-
olyan volt. Mindegyik én voltam. Soha aze lőtt nem ismertem
ezt a világot. Egykor azt hittem, hogy teremtett lény vagyok,
de most meg kell változtatnom a véleményemet: senki sem te-
remtett. A világegyetem voltam. Egyének nem léteztek. "
Ebből és hasonló beszámolókból arra következtethe-
tünk, hogy a szatori a zenben ugyanaz a misztikus élmény,
amely, akárhol jelenik is meg, boldogságot, egységben lé-
tet, és a hétköznapin túli valóságlátást hoz. De míg az
ilyen élmények általában a vallások legvégső céljai szok-
tak lenni, a zen a kiindulóponthoz közel helyezi el őket.
Mivel a zen sokat merít a kínaiak evilági, gyakorlatias
beállítottságából (ezzel ellensú lyozza a buddhizmus az
Indiából kapott misztikus-túlvilági oldalt) , nem engedi
teljesen visszavonulni az emberi lelket a miszticizmusba.
Ha egyszer elértük a szatorit, ki kell jutnunk süppedős in-
goványából, hogy visszatérjünk a világba. A zen zseniáli-
san próbálja összekötni az átmenetir az időtlennel; szé le-
sebbre tárja az érzékelés kapuit, hogy a szatori-élmény el-
áraszthassa amindennapokat.
Buddha személyének kivételével ez senkinek sem si-
kerülhet egészen. Mégis, továbbgondolva a zen iroda-
lomban talált utalásokat, valamilyen elképzelést azért ki-

Fent: Homokból és sziklákból készített kert példázva a zen alapjául

szolgáló egyszerűséget és tisztaságot, XV századi Ryoandzsi temp-
lom,japán

90
 BUDDH I ZMU S
alakíthatunk arról, milyen az "az ember, akinek már nincs
több dolga".
Először is szépnek látná az életet. Egy nyugati tanít-
vány, arra a kérdésre, hogy mire jutott hétéves zen gya-
korlata során, így felelt: "Nem voltak paranormális élmé-
nyeim. De az ember felébred reggelente, és a világot olyan
gyönyörűnek látja,
hogy szinte kibírhatatlan. "
Amellett, hogy az életet jónak érzékeli, az illető ilyen-
kor már elfogulatlanul szemléli a másokhoz való viszo-
nyát is; a többiek jóléte ugyanolyan fontos neki, mint a
sajátja. Az ellentétek feloldódnak, és az ember hálát érez
a múltért, és felelősséget a jelenért és a jövőért.
A harmadik szempont korábban már szóba került.
A zen nem térít el a világtól, legalábbis nem hosszú időre.
Visszairányítja gyakorlóját egy új módon észlelt világba.
"Mi minden csodák legcsodálatosabbika? Ülni csendben ma-
gamban." A zen haladó stádillmait az isteni köznapiság
levegŐje lengi át. "Ettél? Akkor mosd el a fazekat." Ha nem
találjlIk meg az élet értelmét a legegyszerűbb tevékenysé-
gekben - például a mosogatásban, takarításban -, akkor
nem találjlIk meg sehol sem.
Mindennapi teendőim ugyanazok.
Csak most természetes harmóniában vagyok velük.
Nem kapok semmit, de nem is mondok le semmiről.
Soha sincs akadály, nincs összeütközés.
\tlzet húzni, tüzelőt hordani,
Ez a természetfeletti erő, ez a csodálatos ténykedés.
Negyedszer, aki a végesben felfedezi a végtelent, az eljut
oda, hogy mindent elégedett beleegyezéssel tekint. "Teg-
nap derült volt az idő, ma esik." A bölcs már túllépett ked-
---------------------------------------~------------------------------------------
91
vező és kedvezőtlen ellentétén. Szeng Csan költeménye
ezt fogalmazza meg.
A tökéletes út nem nehéz,
ha nem tesz különbséget jó és rossz között;
ám elég egy tized hüvelyknyi különbség,
és a menny és a föld már szét is van választva.
Végül, felülemelkedve az olyan kettősségeken, mint ön-
magam-mások, véges-végtelen, elfogadás-elutasítás, az
élet és halál ellentéte is e ltűnik . Ahogy egy zenmester
mondta: "Ha a zen megvalósulását eléri valaki, soha töb-
bé nem érzi, hogy egyéni halála véget vet az életének.
A végtelen múltban már élt, és tovább él a végtelen jö-
vőben is."
Elhagyva a zent, jegyezzük meg, hogy óriási hatással
volt a japán kultúrára. Leginkább az a lapvető életszemlé-
letet változtatta meg. De fellelhetők világos nyomai a ja-
pán kultúra négy elemén is.
A szumil azaz a monokróm tusfestészet terén az egysze-
rű, földközeli életet é lő zen szerzetesek csaknem túlszár-
nyalták kínai mestereik kifinomultságát. A táj kertészet-
ben a japán zen templomok mögött elmaradtak a kínai-
ak, ez a művészet itt páratlan tökélyre eme lkedett. A vi-
rágkötészet a Buddhának bemutatott virágáldozatból
fejlődött művészetté, amely a mai napig része minden
művelt japán lány nevelésének. Végül, népszerűvé vált a
teaszertartás, amely a tökéletes nyugalom légkörével, a
mértékletesen szép környezettel, a finom régi porcelán-
nal, a lassú, méltóságteljes rituáléval azt foglalja össze,
ami a zenben a legjobb: a harmóniát, a tiszteletet, a tisz-
taságot és a békét.
 A VILÁ G N AG Y
A GYÉMÁNT MENNYKŐ
ét janáról, járműről beszéltünk a buddhiz-
musban, de ki kell egészítenünk őket egy
harmadikkal. Ha a Hínajána szó szerint a
kis kocsi, a Mahájána pedig a nagy kocsi,
akkor a Vadzsrajána a gyémánt kocsi.
Vadzsra eredetileg az indiai Mennydörgésisten volt, de
ahogy a Mahájána Buddhát kozmikus alakká növelte, ez
az isten az ő gyémánt jogara lett. Vadzsra eleve kapcsolat-
ban volt az erővel, de így szépsége t és kiválóságo t is ka-
pott, mert a gyémánt elvág minden más anyagot, de ma-
ga nem vágható. Így a Vadzsrajána a gyémántkemény erő
útja - azé az erőé, amely képes Buddha bölcsességét és
együttérzését valóra váltani. Indiai hatásra először Tibet-
ben terjedt el, ahol a buddhizmus harmadik fő útja lett.
A tibeti buddhizmus lényegében a Vadzsrajánával azo-
nos, lényege a Tantra.
A Tantra szónak két gyökere is van a szanszkritban.
Az egyik a "kiterjesztés" - kiegészíteni vagy kiterjeszteni
Buddha tanításait. A másik tő aszövedékkel, szövéssel
kapcsolja össze a szót, és magában hordozza az átbökés, a
keresztülhatolás képzetét is, ha arra gondolunk, ahogy az
összeszőtt szálak keresztezik egymást. A tantrikus szöve-
gek arra irányítják a figyelmet, hogyan függnek kölcsö-
nösen össze egymással a dolgok.
A tibetiek nem gondolják, hogy céljuk eltér a többi
útétól. Útjuk újszerűsége a gyakorlásban áll, amely ké-
pessé teszi a beavatottat arra, hogy mindössze egyetlen
élet során elérje a nirvánát.
A Nyugatot legjobban érdeklő energia a nemiségé,
úgyhogy nem csoda, hogy a Tantrát külföldön leginkább
ennek az erőnek a megszentelt felhasználásáról ismerik.
De nem is egyedülállóak a tanításai ezen a téren, mert
minden vallás foglalkozik valahogy a nemiséggel, hiszen
a testi szerelem a legtisztább ünneplése az isteninek.
A közös csúcspont pillanatában, amikor mindkét ember
92
VALLÁ S AI
azt szeretné leginkább megkapni, amit a másik a legin-
kább adni akar, lehetetlen megmondani, hogy az élmény
testi vagy szellemi inkább, és hogy a szeretők kettőnek
vagy egynek érzik magukat. Az valóban csak a Tantrára
jellemző viszont, hogy teljes szívvel a szellemi dolgok szö-
vetségesének vallja a szexet, és szándékosan és nyíltan fel
is használja. Prűdségen és pajzánságon túllépve a tantri-
kusok szorosan egybekapcsolják a szerelem és szex testi és
lelki elemeit - felhasználják ebben képzőművészetüket
(ölelkező párok ábrázolása it) , fantáziájukat (a képi meg-
jelenítés képességét aktívan fejlesztik), és a bevallott sze-
xuális elkötelezettséget (a négy tibeti papi rendből csak
az egyik kerüli a nőkkel való viszonyt).
Most, hogy szóltunk a Tantra szexuális oldaláról, foly-
tathatjuk gyakorlatának általánosabb jellemzőivel. Lát-
tuk, hogy jellegzetes módszerei magukban foglalják a tes-
tiséget, így nem meglepő, hogy hatnak a beszédre, a lá-
tásra, és a gesztusokra is. A zen és a rádzsa jóga szerint
ezek csak megzavarnak, ezért ők inkább próbálják el-
nyomni ezeket, vagy felülemelkedni rajtuk. A tantri-
kusok elismerik, hogy a hang, a látvány és a mozgás el-
vonhatja a figyelmet, de tagadják, hogy ennek feltétlenül
így kell lennie. Ügyesen felhasználva épphogy erőt ad-
hatnak a szellemi kereséshez. A mantrák szent formu lák-
ba rendezik a hangokat. A mudrák szent tánccá koreog-
rafálják a kézmozdulatokat. A mandalák erőt adó, szent
szépségű ikonok látványában részesítik a szemet.
A következőképpen egyesítik mindezen eszközöket a
szertartásban: ülnek a szerzetesek párhuzamos sorokban,
különböző fejfedőkben, vörösesbarna köntösben, ame-
lyet néha beborítanak egy ezüst, bíborvörös és arany kö-
pennyel, és kántálnak a mély, ritmikus, mono ton torok-
hangtól egy különös sokszólamú, zenei jellegű akkord ig.
Ezt kezük stilizált mozdulataival kísérik, amelyek fokoz-
zák a tudatállapot révületét. Eközben elképzelik a felidé-
 BUDDHIZMUS

zett istenségeket, olyan intenzitással, hogy azok számuk-

ra fizikailag jelenlévőnek tetszenek. Ezzel a szellemi
technikával törekszenek arra, hogy az emberi lélek az is-
tenek szintjére emelkedjék, és részesüljön erőiből.
Utolsó vonásként a tibeti buddhizmus portréján meg
kell említenünk egy különös intézményt. Amikor
1989-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki a Dalai Lámát,
erre a tisztségre világszerte nagy figyelem irányult.
A Dalai Lámát tévesen hasonlítják a pápához, mert
nem nyilatkoztat ki hittételeket. Még félrevezetőbb is-
tenkirályként meghatározni, mert bár vallási és világi ve-
zető, nem ez az igazi funkciója. (A Dalai szó jelentése:
óceán.) Valójában az a szerepe, hogy benne testesüljön
meg a mennyei lényeg, melynek alapvonása a könyörület
vagy kegyelem. A Dalai Láma a Bodhiszattva, aki Indiá-
ban Avalókitésvara néven ismert, Kínában a Könyörület
Istennőjének, Kuan-jinnek hívják, Japánban pedig
Kannonnak. Csenrezigként (ez a tibeti neve) az utóbbi
századok során tizenháromszor testesült meg, a tibeti ha-
gyomány ébren tartására és ápolására. Rajta keresztül
árad ki a vallásos könyörület. Nem lehet tudni, hogy
mostani teste után testet ölt-e a Dalai Láma megint,
hogy a kínaiak végül is meghagy ják-e népét Tibetben,
lesz-e kit szolgálnia. Ha nem testesül meg ismét, akkor
valami fontos dologgal lesz szegényebb a civilizáció. Mert
ami a föld légkörének az őserdő (ahogy valaki mondta),
ugyanazt jelenti e bolygó lelkének a megpróbáltatá-
sokat elszenvedő tibeti nép.

Ölelkez6 pár Padmalinga-ászana testhely-

zetben, XVIII . századi bronzszobOl; NePál

-------------------~----------

93
 A VILÁG NAGY V A LL Á S A I
-------------------------------------------------------------------------------------------~

AZ ÁTKELÉS KÉPZETE

árom j á rművel találkoztunk a buddhiz-

musban: a Kis Kocsival, a N agy Kocs i-
val, és a Gyém ánt Kocsival. Annyira
különbözik mind , hogy megkérdezhet-
nén k, mi a közös bennük. A telj esség
igénye nélkül két sze mbe tűnő részletet említhetünk .
Mind egyetlen alapítót tisztelnek, és van egy közös meta-
forájuk - az az egyszerű, mindennapi élmény, amikor fo-
lyón kelünk át vízij árműve l, komppal.
Mielőtt a technikai fejlődés hidakkal ívelte volna át a
fo lyókat, minden nagyobb utazás során sor került komp-
átkelésre. A buddhizmu s kihasznáita ezt a tényt, amikor
h ajóútnak nevezte magát az élet folyóján keresztül - a
buddhizmus utazás a józan , hétköznapi ész tudatlanságá-
nak, kapzsiságának és a halálnak a partj áról a bölcsesség
és a megvilágosodás túlpartj ára. A buddhizmuson belül
csak a választott eszközben - a jánában - vannak kü -
lönbségek, meg abban, hogy milye n állapotban látj ák az
embert az átkelés során. Milyen állapotok és milyen jár-
művek vannak tehát?
Amíg az egyik parton vagyunk , az telj es világunknak
látszik. Földj e a talpunk alatt szilárd, megnyugtató, míg a
túlpart homályba vész, és kevés köze van dolgainkhoz.
H a azonban valami arra késztet, hogy megnézzük, mi fedélzetén , izgalom tölti meg a levegőt . A figyelem a túl-
van a túlparton , elszánhatjuk magunkat rá, hogy meg- partot fü rkészi, de az utazók még nagyon is az innenső
tudju k. H a azt választj uk , hogy egyedül utazu nk , akkor a parthoz kötődne k .
vérmérsékletünk a Théravádának fele l meg; a Buddha A hogy a komp kihajózik és nekivág a vízne k, az elha-
terve szerinti e rős hajót magunk építjük meg. Sokaknak gyott part elveszíti éles kontúrj ait. Elmosódnak utcái,
azonban sem ideje, sem tehetsége nincs az ilye n nagyság- alig látszanak rajtuk a hangyasze rű lények, és eltávolo-
rendű vállalkozáshoz. Mahájána hívei, menj enek csak le dunk tőlük . Most azonban még a túlsó part sem látszik
a révhez. A hogy a felfedező csapa t elhelyezkedik a komp tisztán . Ebben a "köztes létben ' az egyetlen tapintható

---------------------------------------------------------------------~

94
 BUDDH I ZMUS
~--------------------------------------------------------------------------
valóság a víz, a maga csa lóka áramlataiva l, és a hajó,
amely bátran dacol velük, de azért hánykolódik is erő­
sen. Ilyenkor tesznek fogadalmakat a hajósok. A budd-
hizmus Három Fogadalma:
Buddhában keresek menedéket - hiszen tudom, hogy
volt már felfedező, aki megtette ezt az utat, és bizonyítot-
ta, hogy sikerülhet. A dharmába menekülök, a hajóba,
amelyre az életünket bíztuk, abban a hitben, hogy állj a a
~----------------~---------------------
95
tengert. A szanghától, a rendtől várok segítséget, a hajót
kormányzó legénységtől, amelyben megbízunk.
A túlpart közeledik, va lóságossá válik. A hajó a fö-
venyre zökken, mi szilárd talajra lépünk. Az egykor köd-
be vesző, anyagtalan part valódi lett, és a magunk mögött
hagyott, egykor oly kézzelfoghatóan igazi part most csak
keskeny csík a láthatáron , emlékfolt, nem is hat már ránk.
Az új környezet felfedezésének izgalma sem feledteti
velünk a hálát a nagyszerű hajó és legénysége iránt,
amely épségben elhozott erre az ígéretes földre. A z azon-
ban nem a hála jele, ha magunkkal akarjuk cipelni a ha-
jót az őserdőbe is. "Okos volna-e - kérdezte Buddha -,
ha valaki a túlpartra érve úgy ragaszkodna hajój ához,
hogy a hátára venné, és ezzel a sú llyal járna?"
Ez előrevetíti a PradnyáPáramitá, vagy a Bölcsesség
Tökéletesítése szútráit, azokat a szövegeket, amelyeket
széles körben tekintenek a buddhizmus betetőzésének.
Az Öt Szabály és a Nyolcas Út; a dukkha, a karma és a
nirvána fogalmai; a követendő rend és Buddha személye
- mindezek létfontosságúak az egyénnek az átkelés idejé-
re, de elvesztik jelentőségüket a megérkezés után. Ahogy
az utazó beljebb hatol új o rszágába, egy ponton túl nem-
csak a hajó, hanem az egész folyó és a túlpart sem látha-
tó. Aki ilyenkor hátrafordul, és keresi a maga mögött ha-
gyott országot, mit lát? Mi volna látható abból a földből,
ha valaki túl van már a láthatáron, amely mögött a folyó
is eltűnt ? Visszanézve nincs folyó, úgyhogy nincs túlpart
Elbeszél6 jellegű domb01mú-sor egy darabja Borobudurb61 Uáva).
Buddha tanítását a tengeren át elviszik más néPekhez
 A VILÁG
sem, hajó sem, és nincs nek révészek
sem. Ezek a dolgok nem tartoznak be-
le az új világba.
Az átkelés előtt a folyó két partja,
az emberi és az isteni, oly különböző­
nek tetszett, mint a nappal és az éj, de
az átkelés után ebből a kettősségből
nem marad semmi. Az istenek biro-
dalma nem külön helYi az az, ahol az
utazó most áll. És ha visszatér hazájá-
ba, utazásai által képes azt másképp
látni: megváltozottnak. Ennek fényé-
ben kell a Bölcsesség Tökéletességé-
nek azt a részét értenünk, hogy "Földi
életünk a nirvána maga. A legcsekélyebb
különbség sincs köztük". A "folyó győ­
zője", miután utazva megismerkedett
egy Nirvánának, vagy a határmezs-
gyék elmosódása miatt Ürességnek
nevezett országgal, most eredeti vilá-
gában látja az Ürességet, amelynek
felfedezéséhez utazást kellett tennie.
"A forma üresség, az üresség forma." Elcsendesedett a za-
jos összeférhetetlenség elfogadás és elutasítás között, he-
lyette minden pillanat igenlése következik azért, ami va-
lójában. Ez Indra kozmikus hálója, ékkövekkel minden
csomójáni minden ékkő tükrözi a többit, a bennük látszó
tükörképekkel együtt.
"Ez a föld, melyen állunk, a Lótusz Ígéretjöldje,
És ez a test magának a Buddhának a teste."
NAGY VA LL ÁSA I
Ezen az újonnan megtalált parton
hirtelen érthetővé lesz a bodhis~attva
fogadalma, hogy nem lép be a Nirvá-
nába, amíg az utolsó fűszál is meg nem
világosodik. Mivel a fű folyton újra-
nő, azt jelentené ez, hogy a b6dhi-
szattva soha nem világosodik meg?
N em éppen. Inkább azt jelenti, hogy
olyan pontra emelkedett, amely kie-
sik idő és örökkévalóság szétválasztá-
sának hatósugarából. A belátás egy-
beolvasztotta az ész által széjjeltaszí-
tott ellentéteket. "Az öröklét ékköve a
születés és halál16tuszában van. "
A hétköznapi tudat számára vala-
mennyire mindig összeférhetetlen
marad ez a csúcsélményű belátás és a
világi normalitás. Ne le pődjünk meg
ezen, hiszen fölösleges lenne a szót is
vesztegetni, ha a világ pontosan
ugyanolyannak látszana azok szemé-
ben, akik átkeltek a tudatlanság fo-
lyóján. Csak ők tudják feloldani a világ ellentéteit - vagy
inkább képesek könnyedén venni azokat, mert a külön-
bözőség fennáll, csak a szembenállás szűnik meg. H a m a-
dártávlatból nézzük a folyót, akkor összekötni látszik a
két partot, nem elválasztani.
Fent: Kis bronz bodhiszattva-figura a Kamakura-korb61. Jobbra:
Buddha aranyozott k6szobra, Th-eu, Kelet-Közép-Kína
96
 - -".~ -

BUDDHIZMUS

BUDDHIZMUS ÉS HINDUIZMUS EGYBEOLVADÁSA INDIÁBAN

Csak akkor tarthatnánk az össze-

buddhizmus alap-
olvadás t a buddhizmus vereségé-
vető paradoxona,
nek, ha úgy vélnénk, hogy a
hogy a szertar-
buddhizmus nem hagyott nyomot
tások, a túl vi-
a hinduizmuson. Ám az cl helyzet,
lágtan, a ke-
hogy a buddhizmus minden hang-
gyelem, a misztérium és a sze-
súlyos állítása helyet kapott a hin-
mélyes isten elvetésével kezdő­
duizmusban, vagy megtalálta
dött, míg végül mindezeket ma-
benne a megfelelőjét. A hinduiz-
gába olvasztotta. Ehhez hozzá
mus átvette és elfogadta - ha a
kell fűznünk még valamit. Ma a
gyakorlatban nem mindig, de elv-
buddhizmus minden ázsiai or-
ben mindenképpen - a minden
szágban elterjedt, csak Indiá-
é lől ény iránti tiszteletet, az álla-
ban van kevés híve ("csak" né-
tok leölésének tilalmát, a kasztok
hány millió). A buddhizmus
közti határok eltörlését a vallás-
többé-kevésbé az egész világon
ban é felpuhításukat a társada-
diadalmaskodik, de Buddha sa-
lomban, továbbá az általános eti-
ját hazájában "nem próféta".
kai szemléletmódot. A bodhi-
A látszat tényleg ez, de a való-
szattva-eszmény ilyen imákat ih-
ságban a hinduizmus nem any-
letett: "Csak az Úr erejére vágyam,
nyira legyőzte, hanem inkább
hogy enyhíts em mások fájdalmát, és
beépítette magába a buddhiz-
boldoggá tegyem őket." (Szantidé-
must. Körülbelül Kr. u. lOOO-ig a
buddhizmus önálló mozgalomként létezett Indiában, de
va) Buddhát avatarnak, isteni megtestesülésnek ismerték
el; a nirvána többé-kevésbé beleolvadt a moksa egységesült
addigra a hinduizmustól való eltérései annyira elmosód-
felfogásába; a Pradnyápárámitára jellemző áthatolás a
tak, hogy nem volt tovább szüksége külön intézményekre.
szamszára és a nirvána közti választóvonalon pedig ilyenfé-
, A hinduk Buddha sok reformját indokoltnak érezték,
le hindu tantrihis kijelentésekben talált visszhangot:
es a buddhista szangha mintájára laza szerzetesrendeket -
alapítottak. Ennek tagjai a szádhuk, a vándorló aszkéták.
"A világ jókedv csamaka,
A barokkosan díszes művészetet teremtő Mahájána
Eszem, iszom, örülhetek ... "
térhódításával a buddhista tanok egyre inkább emlékez-
(Ráma krisna)
tetni kezdtek a hinduizmusra.

97
A V I LÁG NAGY VA LL ÁSA I

98
 IV. FEJEZET

KONFUCIANIZMUS

"Hogy engedhetném, hogy bölcsnek és emberségesnek

nevezzenek!" - mondta. "Legföljebb azt lehet mondani r6lam,
hogy szakadatlanul erre törekszem."
Konfuciusz

Fent: Konfuciusz egyik tanítványa kíséretében, k6rajz levonata.

Balra: Konfuciusz-p01'tré, metszett üveg, Csüfu, Kína

-------------------~----------------------

99
A V I LÁG NAGY VALLÁSA I

100
 A KONFUCIANIZMUS

AZ ELSŐ TANÍTÓ

a a kínai kultúrából ki akarnánk egyetlen sok vissza utasítás, sikertelenség

nevet eme lni, az mindenképpen Kon- és nélkülözés közepette is. Ké-
fuciuszé lenne, akit Kung Fu-cénak és sőbb, amikor szülőhazájában új
Kung mesternek is neveznek. A kí- kormány jött létre, haza hívták.
naiak nagyon tisztelik, és Első Tanító- Ám otthon ráébredt, hogy túl
juknak nevezik, nem azért, mert ő élt legrégebben, ha- öreg már a hivatalviseléshez,
nem mert ő volt az első a sorban. Senki nem állítj a, hogy és életének utolsó öt évé t
sajátkezű leg alkotta volna az egész kínai kultúrát, de ő csendes nyugalomban töl-
volt a legfőbb értelmi szerzője. tötte, tanítással és a nála
Ha az olvasó azt gondolj a, hogy ilyen teljesítmény mö- is régebbi kínai klasszi-
gött csak eseménydús élet állhat, csalódni fog. Konfu- kus szerzők gondos má-
ciusz Kr. e. 551 körül született a mai Santung tartomány- soltatásával. Kr. e.
ban. Gyermekkora tisztes szegénységben telt. Apja há- 479-ben, hetvenhá-
rOméves kora előtt meghalt, így nevelése szerető, de rom éves korában
ntncstelen anyjára maradt. A fiú nem volt túlbuzgó, de halt meg. A politi-
Szerette az iskolát, jól tanult. kusként sikertelen Kon -
Húszas éveinek elején, miután már jelentéktelen közi- fuciusz kétségtelenül a
gazgatási funkciót betöltött, és kötött egy nem túl sikeres világ egyik legnagyobb tanítómestere volt. Minden tudo-
házasságot, tanítóként kezdett működni. Nyilvánvaló el- mányhoz értett, mint valami egyszemélyes egyetem.
hivatottságból kezdett hozzá. Híre gyorsan terjedt, és ha- Tanítási módszere azonos volt Szókratészével, a "kérdve
marosan rajongó tanítványkör gyűlt köréje. Ám még így kifejtő" módszerrel. Valószínűleg nem előadott, hanem
em sikerült úgy az élete, ahogy szerette volna. Hivatalra kötetlenül beszélgetett tanítványaival az általuk felve -
vágyott, mert meg volt győződve róla: elvei csak akkor tett gondolatokról, közben klasszikusokból idézett, és
vernek gyökeret a köztudatban , ha be tudja őket mutatni kérdéseket tett fel. illnítványaihoz va ló viszonyát megle-
működés közben. Az uralmon lévők azonban féltek pő nyíltság jellemezte. Soha nem tartotta magát bölcs-
ószinteségétől és becsületességétől, ezért nem nevezték nek - számára a bölcsesség a viselkedésen múlt, nem a
ki r:,tagasabb posztokra. felhalmozott tudáson -, tanítványait tanulótársként ke -
Otvenéves korában tizenhárom évig tartó vándorútra zelte. Ha azonban a nagy közö feladatról volt szó, nem
indult. Államról államra járva ajánlotta fel minden ural-
kodónak, hogy önként tanácsokkal látja el, és segít a Balra: Szung-dinasztia korabeli festő kéPe az udvari életrő!. Fent:
kormányzásban. Arra keresett mindvégig lehetőséget, A halottakat minden szükségessel eUtÍtva temenék el, kísérőként
hogy a gyakorlatba is átültethesse elképzeléseit, de az al- ilyen szobrokat is adtak melléjük. 102. és 103. oldal: Kínai írnok és
kalom soha nem jött el. hadvezér szobra; Konfuciusz korának két társadalmi pólusát
Egyik állam a másik után zárkózott el tanácsaitól, és jelképezik
Csak leghűségesebb tanítványai tartottak ki mellette a

101
 A VILÁG NAGY
ismert tréfát. Ezért aztán sokat is követelt a tanítványai-
tól, hiszen nem kisebb cél lebegett a szeme előtt, mint a
társadalom felrázása. Szinte vakbuzgó szenvedéllyel dol-
gozott ezen a küldetésén, de humora és arányérzéke
megóvta a fanatizmustól. Semmi túlvilági nem volt
benne. Szeretett emberek között lenni, eljárni vacsoráz-
ni, együtt énekelni a többiekkel, és inni is, bár mértékkel.
A tanítványai szerint "nyájas volt, de határozott; méltóság-
teljes, de kellemes".
Demokratikus viselkedését már méltattuk. Mindig
kész volt kiállni egyszerű emberek ügyéért korának el-
nyomó hatalmasságaival szemben; személyes kapcsolata-
iban botrányosan áthágta az osztályhatárokat - például
soha nem hanyagolta el szegényebb tanítványait, ha nem
tudtak fizetni, akkor sem.
Magával szemben mindig sokkal szigorúbb volt,
mint másokkal. "Hogy engedhetném, hogy bölcs-
nek és emberségesnek nevezzenek!" - mondta.
"Legföljebb azt lehet mondani rólam, hogy szaka-
datlanul erre törekszem." Egy szavába került vol-
na, hogy hatalmas és gazdag legyen, csak en-
gednie kellett volna az elveiből. De ő a be-
csületet választotta, és ezt nem is bánta
meg soha.
"Ha silány ételt eszem, vizet iszom, ha kö-
nyökhajlatom a párnám, akkor is boldog lehe-
tek. Ebül szerzett dics és gazdagság nem több
nekem, mint futó felhő. "
Halála után kezdték igazán tisztelni. Kezdet-
ben csak tanítványai dicsőítették, majd kö-
vette őket ebben az egész társadalom. Bizo-
nyára örült volna, ha láthatja, mekkora ha-
tása lesz gondolatainak. Egészen száza-
dunkig minden kínai iskolás gyerek úgy
kezdte a napot, hogy rituális kézmozdu-
102
VALLÁSA I
lattal hódolt Konfuciusz nevének, amely a táblán ott dí-
szelgett az osztályteremben. Gyakorlatilag minden kínai
diák órákat töprengett mondásai felett, amelyek így a kí-
nai gondolkodás részévé váltak, és szájról szájra szállva
közmondásokként élnek. Konfuciusz a kínai államigaz-
gatásra is mindig hatással volt. A keresztény időszámítás
kezdete óta sok kormányhivatal betöltésénél, ideértve a
legmagasabbakat is, követelmény volt a klasszikus
konfuciuszi művek ismerete. Számos félhivatalos kísérle-
tet tettek arra, hogy istenség rangjára emeljék.
Mi tette ilyen befolyásossá ezt az embert? A kommu-
nista hatalomátvételig a Kína-kutatók úgy tekintették a
konfucianizmust, mint a világ népességének negyedére
ható legkomolyabb szellemi erőt. Aligha köszönhető
mindez a személyiségének, mert akármilyen példaszerű
volt is élete, nem lehetett annyira izgalmas, hogy ekkora
hatást tegyen másokra. Ha viszont tanításaihoz fordu-
lunk, még jobban elcsodálkozunk. Anekdotáknak és er-
kölcsi maximáknak megteszik, de első pillantásra a tör-
ténelem rejtélyének tűnik, hogyan állíthatott maga mö-
gé egy egész kultúrát egy aforizmagyűjtemény, amely
olyan aprólékosan didaktikus, olyan prózai, hogy néhol
eléggé közhelynek tűnik? Nézzünk néhány példát:
"Nem az e az igazi bölcs, aki akkor sem
haragszik, ha nem tisztelik?
Amit nem kívánsz, hogy mások tegyék
veled, te se tedd másnak.
Nem szomorít el, hogy annyian nem ismernek.
Azt bánom, ha én nem ismerek másokat.
Ne várj túl gyors eredményt, de ne érd be
a túl kicsi előreléPés sel se."
Természetesen semmi elvetendő nincs az ilyen intelmek-
ben, főként a másodikban. De miben áll a vonzerejük?
 KONFU C I AN I ZMU S
KONFUCIUSZ KORÁNAK NAGY KÉRDÉSE
onfuciusz hatásának nyitj át akkor talál-
hatjuk meg, ha végig gondoljuk azt
a ké tségbeejtő helyzetet, amelybe
beleszülete tt: a társadalmi anar-
chiát. A korai Kínában nem volt
nagyobb a z űrzava r, mint más é rle lődő társadal-
makban , de nem volt kisebb sem. A Kr. e.
VIII.- III. század a Csou-din asztia
hanyatlását is magával hozta.
A hatalomért civakodó fő­
urak szabadon garázdálkodtak,
szüntelen háborúskodás ukkal
politikai káoszt teremtve. Kez-
detben még tisztelték a lovagi-
asság szabályait, de Konfuciusz
idejére a hadviselés parttalan
borza lommá fajuit, eljött a
Hadviselő Államok Ko rsza-
ka. A kOCSiversenyek helyét
átvették a lovasság rajtaütése i
és portyái. A győzte sek már nem
ejtettek foglyokat, hogy váltságdí-
jat követelj enek értük, hanem
megöltek mindenkit. Egyes vi-
dékek minden lakosát lefejezték, a nőket, gyermekeket,
öregeket is. Kortársak 60,80, sőt 400 ezres tömegmészár-
lásokról beszélnek. Ismerünk feljegyzéseket forró vízzel
teli üstbe dobo tt legyőzöttekről, akiknek rokonait arra
kénysze rítették, hogy megigyák ezt a "levest" . Ilyen idők­
ben mindenkiben ott lüktetett a nagy kérdés : mit csinál-
junk, hogy ne pusztítsuk el magunkat ?
Konfuciusz befo lyása abban a válaszban rejlik, amit er-
re a kérdésre ado tt, ezért a történelmi összefüggések közt
érthetjük meg munkásságát legjobban . Konfuciusz olyan
korban élt, amikor az őt körülvevő társadalom darabokra
103
~ullo tt szé t; már nem tartott a kötőa nyag.
Es mi volt ez a kö tőa nyag?
A z emberig veze tő úton, az állatok közt az
ösztön. Ez teremt oly lege ndás
egy üttműködés t a han-
gyák és a méhek világá-
ban, ez biztosít ke llő szi-
lárdságot az állatok biro-
dalmában . A z emberi
nemben azonban nem él
ez a mechanizmus; az
ember az egyik meghatározás sze rint
épphogy "ö ztön nélküli állat". Mi ve-
szi át akko r a társadalmi rend fenntar-
tásának sze repét? A törzs i társadal-
makban a hagyomány, amit az antropo-
lógusok a "szokások tésztájának" nevez-
nek. Sok-sok nemzedék vé le tle n sze r ű
próbálkozásai során alakulnak ki a
törzs szilárd fenntartásában sikeres-
nek bizonyult együttműködés i mó-
dok. H a eze k a minták egyszer meg-
szilárdultak, automatikusan szállnak
ne mzedé kről nemzedékre.
A modern élet individu alizmusa felől nézve talán ne-
hezen fogjuk fel , hogyan irányíthatj ák ilyen szokások a
viselkedés egészét, de gondoljunk csak az öltözködésre.
H a egy részvénytársaság elnöke megfeledkezne a nyak-
ke nd őről, nehéz napj a lenne. Nem az volna a baj, hogy
nem néz ki illedelmese n, hanem csak az, hogy ezzel meg-
sé rtené csoportj a ö ltözködési no rmáit. Emiatt kívülálló-
ként feszengene. Ez a kényelmetlen érzés a forrása a ha-
gyomány erejének.
H a magunk elé képzelünk egy olyan társadalmat, ahol
minden cselekvést a vállalatok öltözködési no rmáihoz
 A V IL ÁG NAGY VALLÁ S A I

hasonló szabályok irányítanak, akkor körülbelül látjuk

is, hogyan működnek a tradicionális társadalmak. Össze-
foglalva a lényeget:
(a) Megdöbbentő, mennyire uralkodik bennük a ha-
gyomány; vannak olyan eszkimó vagy ausztráliai törzsek,
amelyeknek nincs is szavuk az engedetlenségre.
(b) A hagyomány kimondatlanul van jelen az embe-
rek életében - öntudatlanul, átgondolatlan u l igazodnak
hozzá. Nincsenek írásos törvények és kiszabott bünteté-
sek; nincs tudatosan megtervezett, szándékos erkölcsi
nevelés. A csoport elvárásai olyan erősek, hogy a fiatalok
automatikusan magukévá teszik őket.
A Konfuciusz előtti Kína ebben a szigorúan vett érte-
lemben volt tradicionális. Hogy egyetlen bizonyítékot
idézzünk, ismerjük egy nemes hölgy történetét, aki
bennégett a palotájában, mert nem volt hajlandó a ha-
gyományt megszegve, idősebb kísérő asszony nélkül el-
hagyni a lángoló házat. Az esetet lejegyző történész Kon-
fuciusz kortársa volt. Kommentárjából egyértelműen ki-
tűnik, hogy gondolkodásában még mindig a hagyomány
volt a kikezdhetetlen alap, ha vesztett is valamit az erejé-
ből. Úgy vélte, ha a hölgy hajadon lett volna, a döntése
vitán felül állóan helyes. De mivel nemcsak férjezett
volt, hanem idősebb is, "talán nem lett volna teljesen
helytelen, minden körülményt egybevetve", ha kísérő
nélkül is elhagyja az égő házat.
A Konfuciuszt megelőző korszakban kevesen törődtek
ennyire a hagyománnyal, mert Kína a kötelékek fellazu-
lásának időszakát élte. Az emberek éntudata erősödött,
csoporttudata gyengült, és inkább az érdekérvényesítés
irányította őket, mint a társadalmi elvárások ereje.

Liu Pang a polgárháború gy6ztese, a Han-dinasztia alapítója bevo-

nul a f6városba

-------------------------------------------------------------------~

104
_____ KONFU C IANIZMU S
--------------------------------------------------------

~-------------------------------------------
105
 A VILÁG
MÁS FELELETEK
mikor a hagyomány nem képes már összetarta-
ni a társadalmat, az embernek meg kell küz-
denie az élet válságával. Mi lép-het a ha-
gyomány helyére? Az európai felvilágo-
sodás kora az észt ajánlotta: nevelni és
oktatni kell a népet, és akkor bizonyára mindenki tekin-
tettellesz a másikra. Mivel ez a meggyőződés azóta is iga-
zolásra vár, talán a múlt iránti érdeklődés kielégítésénél
többet is nyújthat az ókori Kína eszmekínálata.
Az egyik gondolatot a később realistáknak elnevezett
csoport vetette fel. Mit csinálsz, ha valaki nem hajlandó
"viselkedni"? Pofoz d meg! Klasszikus válasz ez egy klasz-
szikus kérdésre. Az emberek a legjobban az erőszakból
értenek, úgyhogy alkossunk olyan törvényeket, amelyek
világosan leszögezik, mi az, ami engedélyezett és mi nem,
továbbá egészítsük ki ezeket büntetésekkel, amelyek elég
súlyosak ahhoz, hogy elrettentsenek áthágásuktól.
Ennek a politikai filozófiának az emberképe két tekin-
tetben is rosszhiszemű volt. Először is azt feltételezte,
hogy az alapvető szükségletek feltétlenül uralkodnak a
nemesebb késztetések felett. Az emberek természetük-
ből adódóan kéjsóvárak, mohók és irigyek. Másodszor, az
emberek nem látnak tovább az orruk hegyénél. Az ural-
kodóknak hosszú távra kell tervezni, míg erre az alattva-
lók képtelenek. Nem fogják saját jószántukból feladni a
pillanatnyi jólétet a jövőbeli haszonért. Olyanok, mint a
példázatban a beteg fejbőrű csecsemő: "Ha a kisded fejét
nem borotválják le, a kór visszatér. De mialatt borotválják,
visítva fog tiltakozni, még ha az anyja szeretőn öleli is magá-
hoz. A gyermek nem tudja felfogni, mennyi haszna származik
majd a pillanatnyi kellemetlenségből. " Az átlagemberek is
"biztonságot akarnak, de gyűlölik azokat az intézkedése-
ket, amelyek e biztonságot megteremtik".
A társadalom problémáinak kérdésére a másik felele-
tet Mo Ti javasolta, aki az erőszak ellentétére, a szeretet-
NAGY VALLÁSAI
re építette elképzelését. A béke csak úgy jöhet el, ha
mindenkit áthat a kedvesség és a jóakarat. "Minden néPet
úgy kell nézni, mint a sajátunkat", hangsúlyozta. "A kölcsö-
nös támadás az államok között, a házak kölcsönös bitorlása,
az emberek kölcsönös bántalmazása valójában a kölcsönös
szeretet vágyából ered. Hogy változtatható meg ez a helyzet?
Ha mások államára úgy tekintünk, mint a sajátunkra, más
házaira, mint a sajátunkra, mások személyére, mint önma-
gunkra. Amikor majd a világ minden embere szereti egymást,
akkor az erősek nem fogják legyőzni a gyengéket, a többség
nem nyomja el a kisebbséget, és a gazdagok nem nézik le a
szegényeket. "
Mo Ti a szeretetbe vetett bizaimát nem ta-
pasztalatból merítette, istenhitéből, azaz teiz-
musából fakadt; erre a személetmódra Kíná-
ban nincs is nála tisztább példa. A világegye-
tem jó, mert Sang Ti, egy megszemélye-
sített istenség uralja, aki "gyengéden
szereti az embereket. Megjutalmazza
az erényeseket, megbünteti a gono-
szokat, és mindent az emberiség
javára készített." Elképzelhe-
tetlen, hogy egy így berende-
zett világban ne lenne érde-
mes egymást szeretni.
Jobbra: Eunuchok, akik gyakran az
udvar szolgálatára kényszerített kaszt-
rált bűnözők voltak. 107. oldal: jáde;
És zalvszimb6lum, Konfuciusz csodál-
ta a korai Csou-dinasztia harm6niá-
ját, amelyben ilyen műalkotások kelet-
keztek
106
 KONFUCIAN I ZMUS
KONFUCIUSZ VÁLASZA
onfuciuszt korának e megoldásai nem győz­
ték meg. Az erőszak ugyan féken tarthatja
a kirívó rendetlenséget, de nem változtatja
meg az emberek gondolkodását. Mo Ti vi-
szont hiába tudta, hogy belsőleg kell meg-
változni, mégis életidegenné teszi törekvését, hogy csak
a szerete tre hagyatkozott. Tartós eredményt csak akkor
lehet elérni, ha a szeretetet a társadalmi szerkezet és a
kollektív erkölcsi világkép szavatolj a; ha ez nincs meg,
csak célokat hirdetünk eszközök nélkül. Ami az ész ere-
jét illeti - a társadalom betegségeinek modern, felvilágo-
su lt gyógymódját -, ez valószínűleg fel sem merült
Konfuciuszban; de ha igen, elvetette volna mint át-gon-
do la tlan ötletet. Az elme kínai írásjegye szívet is jelöl, eb-
107
ből is láthatjuk, hogy a kínaiak tudták: az értelem műkö ­
dése mindig összefügg a magatartásmódokkal és érzel-
mekkel. Ha szívünk nem indít együttműködésre, az ész
az érdek érvényesítésének fortélyain fog töprengeni.
Gyötrődve korának embertelensége miatt, Konfuciusz
merőben más irányban kereste a megoldást. Megszállot-
tan bízott a hagyomány jó irányban formáló erejében.
Tanulmányai arról győzték meg, hogy körülbelül féleze r
évvel korábban, a Csou-dinasztia kezdetén igazi arany-
kor volt Kínában. Megpróbált rájönni, mi hozhatta létre
ezt a Nagy Harmónia Korának neveze tt boldog állapotot.
Arra a következtetésre jutott, hogy az életmód (má
megfogalmazásban a hagyomány) tette, amelyet az ősök
tökéletesítettek és adtak tovább utódaiknak.
 A VI L ÁG NAGY VALLÁ S A I

A türelem és a társadalmi felelősségérze t konfuciuszi elvei tették lehetővé,

hogy Kína sokféle vallást befogadjon, köztük a buddhizmust

108
-------
KONFUCIANIZMUS
Konfuciusz bámulattal adózott a korai Csou-kor életfor-
májának, és vágyódva gondolt arra a békére és harmóni-
ára, mellyel csúfos ellentétben állt saját kora. Megszál-
lottja lett e titok újrafelfedezésének. De hogyan éledhet-
ne mindez újjá, amikor alapszerkezete - a minta, a ha-
gyomány - már szétzilálódott? Válasza tömören megfo-
galmazható. Ha a spontán hagyomány elveszti erejét, tá-
masszuk meg tudatosan kidolgozott hagyománnyal,
amelyet átgondoltan ápolunk, amelynek indokait ismer-
jük. Ő maga nem foglalta volna így szavakba a program-
ját, de gyakorlatilag erről van szó.
Ez az első hallásra pofon egyszerű javaslat zseniális tár-
sadalomtudósra val!. Átmeneti időkben az a program le-
het sikeres, amely két feltételnek is megfele!.
A múltat kell folytatnia, mert az ,=mberek csak olya mit
fogadnak el, ami ismert dolgokhoz kapcsolódik. Ugyan-
akkor világosan számot kell vetnie mindazzal, amely kö-
vethetetlenné teszi a régi mintát. Konfuciusz tervezete
mindkét követelménynek remekül megfelelt. Gyakran
emlegette hőseit, a Csou-kor alapító atyáit, hogy ébren
tartsa a hagyomány tiszteletét, és sokszor kijelentette -
őszintén -, hogy mennyire "a régiek tisztelője". Alkotmá-
nyos alapokon álló politikusként természetesen sokat me-
rített a klasszikusokbó!. Ám mindent újra értelmezett,
módosított, átfogalmazott. A népe nem sejtette, és felté-
telezhetően maga is csak halványan, hogy milyen nagy je-
lentőségű fordulatot visz végbe: a hagyományt a tudatta-
lanból a tudatos állapotába emeli át.
A változáshoz két dolog volt fontos: meg kellett tarta-
ni a hagyományt erőforrásnak, és meg kellett határozni,
milyen célokat szolgáljon ezután. Honfitársainak először
el kellett dönteniük, milyen értékeket akarnak kialakíta-
ni, hogy azután minden nevelési eszközt - hivatalost és
nem-hivatalost, a bölcsőtől a koporsóig - annak a szolgá-
latába állítsák, hogy ezek az értékek a legszélesebb kör-
ben elfogadottá váljanak. Az eszményeket minden el-
képzelhető módon - templomokban, színházban, ott-
hon, játékokkal, közmondásokkal, iskolában, a történe-
lemmel, elbeszélésekkel - közvetíteni kell, amíg szívbéli
szokásokká nem válnak. Ebben a széles értelemben még
az ünnepek és felvonulások is legyenek vallásosak. Így
még egy egyéniségekből álló társadalom is képes - ha
109
kitűzi maga elé feladatként, amint ebben Konfuciusz biz-
tos volt - útmutatást adni tagjainak, hogy akkor is tekin-
tettel legyenek másokra, ha a törvény nem figye!.
Volt ereje ennek a rendnek; talán az egyetlen volt a
történelem során, amely ilyen nagy embercsoportokat
képes volt kimagasló emberi értékekkel áthatni. Csak-
nem kétezer éve ez az első mondat, amelyet a kínai gye-
rekek megtanulnak olvasni: "Az ember eredendően jó."
Megmosolyoghatjuk a nem titkolt moralizáló szándékot,
de minden népnek szüksége van erre, és minden népnek
vannak is ilyen tartalmú hagyományai, például a "légy jó
mindhalálig" jelszava. A rómaiak híres fegyelmét és en-
gedelmességét annak az apának a legendájából ismerjük,
aki halálra ítélte a fiát, mert az a parancsot megszegve ví-
vott győztes csatát. (Igaz, Európában volt olyan katonai
rendjel, amit épp az önállóskodó győztesnek adtak!)
Hogy tényleg mondta-e Lord Nelson, hogy "Anglia azt
kívánja, hogy most minden férfi tegye meg a kötelességét",
vagy a francia r. Ferenc király, hogy "Minden elveszett,
csak a becsület nem", másodlagos jelentőségű. Ezek a tör-
ténetek nemzeti eszményeket fejeznek ki, és a maguk ké-
pére formálják a népeket. Így kell szemlélnünk Konfuci-
usz végeláthatatlan anekdotáit és maximáit is, amelye-
ket a tanítványai gyűjtöttek össze szemelvényekben.
Ezek testesítik meg azt a jellemeszményt, amely felé a kí-
naiaknak törekedniük kellene.
Cu király azt kérdezte: "Mit tartasz arról az emberről,
akit a városában mindenki szeret?" "Nem sokat" - felelte
Konfuciusz. "Azt becsülöm, akit városában a jók szeretnek,
a rosszak pedig gyűlölnek. "
A Mester azt mondta: "A jól nevelt ember méltóságtel-
jes, de nem nagyképű. A rosszul nevelt nagyképű, de nem
méltóságteljes".
Egyszer, amikor Fan C i a Mesterrel sétálgatott az a fák
alatt, megkérdezte tőle: "Hogyan fejlesztheti az ember a jel-
lemét, hogyan javíthatja ki hibáit, és ismerheti fel, mi az éssze-
rűtlen?" "Nagyszerű kérdés" - felelt a Mester. "Ha valaki az
első helyre a kötelességet teszi, és a sikert csak az után, nem fej-
leszti- e az a jellemét? Ha valaki a maga gyarlóságait támadja
meg a másoké helyett, nem orvosolja-e a saját hibáit?"
Konfuciusz alkotta meg honfitársaiban azok második
természetét. Ez minden civilizáció lényege és célja.
 A V ILÁ G NAGY
A TUDATOS HAGYOMÁNY TARTALMA
konfuciánus szövegek bővelkednek az
előbb idézettekhez hasonló bölcsessége k-
ben és tanulságos történetekben. Ezek-
ből öt eszmény világlik ki, Konfuciusz
gondolkodásának rendezőelvei.
1. A zsen az emberek közötti ideális viszony eszménye -
írásjele az "emberi lény" és a "kettő" betűjegyének kom-
binációja. Fordítják sokféleképpen: jóságnak, emberkö-
zöttiségnek, jóindulatnak, szeretetnek, de legjobban ta-
lán úgy adható vissza, hogy emberi szívűség. Konfuciusz
szemében a zsen az erények erénye. Olyan magasztos,
sőt, transzcendens képesség ez, hogy "nem lehet elég
óvatosan szólni róla". Konfuciusz bevallja, hogy soha
nem látta tiszta formájában megtestesülni senkiben. A
közéletben a zsen fáradhatatlan szorgalomra sarkall, a
magánéletben előzékenységet, önzetlenséget és együtt-
érzést hoz magával- azt a készséget jelenti, hogy "mások
érzéseit asajátunkkal mérjük". Nem ismer nemzetek kö-
zötti határokat, mert tudja, hogy "a négy tenger között
minden ember testvér".
2. A második eszmény a esün-ce. Ha a zsen az emberek
közötti ideális viszony, a esün-ce ennek ideális résztvevőit
jelenti. Fordítják Felsőbbrendű Személynek és Legjobb
Emberi Természetnek. Talán az Érett Személyiség ugyan-
ilyen megfelelő kifejezés.
A esün-ce a kicsinyes ember ellentéte. A esün-ce kie-
gyensúlyozott és higgadt; úgy jár-kel az életben, mint az
ideális háziasszony, aki annyira otthon van a környezeté-
ben, és annyira nyugodt, hogy egész figyelmét vendége i
kényelembe helyezésére fordíthatja.
Másképpen megfogalmazva, mivel a esün-ce eljutott
arra a pontra, hogy otthon van a világegyetemben általá-
ban, az ideális házigazda tulajdonságait tudja érvényesí-
teni egész életében. Önbecsülése mások megbecsülésére
vezeti; nem olyan szemmel közelít hozzájuk, hogy "Mi
110
VALLÁ S AI
hasznom lehet belőled?", hanem inkább, hogy "Hogyan te-
hetnék a kedvedre?".
Konfuciusz szerint csak szívélyes emberekre építhető a
civilizáció. "Ha erény van a szívben, szépség lesz a jellem-
ben. Ha szépség van a jellemben, összhang lesz az ott-
honban. Ha összhang van az otthonban, rend lesz a nem-
zetben. Ha rend van a nemzetben, béke lesz a világon."
3. A harmadik ideálnak, a !inek két jelentése van.
Az első az illendőség - ahogyan helyénvaló a dolgokat
cs inálni. Konfuciusz szerint az emberek nem sokra men-
nének, ha maguktól kellene mindig kitalálniuk, mikor
milyen viselkedés a megfelelő, úgy hogy összegyűjtötte a
mintaszerű életutakat példának. Maximákon, anekdotá-
kon és a saját példáján keresztül igyekezett pontosan be-
mutatni a helyes életmódot, hogy senkinek, aki ezt isme-
ri, ne legyen kétsége, mit tegyen.
Az illendőségben sok minden benne van, de feltér-
képezhetjük Konfuciusz főbb gondolatait, h a végigte-
kintjük tanításait a Helyes Elnevezésekről, a Középút
Szabályáról, az Öt Szilárd Viszonyról, a Családról és az
Idősekről.
Kezdjük a Helyes Elnevezésekkel. Konfuciusz azt
hangsúlyozta, hogy szabatosan kell meghatározni a társa-
dalmi szerepeket jelölő szavakat. Szerinte nincs annál
fontosabb, mint hogy az apa legyen apa, vagy hogy az
uralkodó legyen uralkodó, ezzel tehát azt mondja, hogy
már magukba a definíció kba be kellene építeni, hogy mi-
lyen legyen az apa vagy az uralkodó. Az "apa" szónak
nem pusztán azt a férfit kell jelölnie, aki gyermeket nem-
zett, hanem olyan valakit, aki sze reti is az általa nemzett
gyermeket. Hasonló a helyzet az uralkodóval, a baráttal,
vagy bármely más társadalmi szereppel.
A Középút Szabálya a képtelen szé lsőségek közötti
közbülső irányt jelöli ki. Jelszava a mértékletesség, hogy
ne vigyünk semmit túlzásba, így a legközelebbi nyugati
 KIINDULÓPONT
megfelelője az arisztotelészi arany középút. Ha ezt követ-
jük, az egyensúlyt teremt. Megegyezésre sarkall, és óv a
vakbuzgóságtól.
A társadalmi élet szövetét az Öt Szilárd Viszony adja.
A szülő és gyerek, a férj és feleség, az idősebb testvér és fi-
atalabb testvér, az idősebb és a fiatalabb barát, valamint
az uralkodó és alattvaló közötti viszonyok ezek. Létfon-
tosságú egy társadalom egészségében, hogy ezek a lénye-
ges kapcsolatok helyesen épüljenek ki. Egyikük sem cse-
rélhető fel; mindegyik különböző viselkedést kíván a két
féltől. A szülő legyen szerető, a gyermek tiszteletteljes; az
idősebb testvér segítőkész, a fiatalabb szófogadó; a férj le-
gyen jóságos, a feleség "hallgasson szavára"; az idősebb
barát legyen figyelmes, a fiatalabb engedelmes; az ural-
kodó legyen jóakaratú, az alattvaló hű. Az Öt Viszonyból
három a családon belüli, ez is mutatja, milyen nagy fon-
tosságot tulajdonított Konfuciusz ennek az intézmény-
nek. A családon belül a szülők iránti gyermeki tisztelet a
legfontosabb; innen ered a gyermeki jámborság fogalma.
"A gyermekek kötelességtudata szüleik iránt az összes erény
forrása."
A szülők iránti tisztelet elvezet az idős kor tiszteletéhez
általában. Két dolog kapcsolódik itt össze. Tisztán ha-
szonelvű alapon is érdemes volna úgy szervezni a társadal-
mat, hogy a fiatalok gondoskodjanak az örege kről, mert
előbb-utóbb a fiatalok is megöregszenek, és nekik is
ugyanúgy törődésre lesz szükségük. De Konfuciusz ezt
kiegé zítette egy további gondolattal, hogy a kor; az élet-
tapasztalatból származó ismeret tiszteletre méltó. Az évek
érlelik meg a bölcsességet és a lelket. Ha ez a két szempont
maradéktalanul érvényesülne, a kínaiak örömmel vár-
hatnák, hogy évről évre mindinkább kiszolgálják őket és
hallgassanak rájuk, és ez bizonyos mértékig ellensúlyozná
az öregedéstől való rettegést.
Ezzel az öt tényezővel felvázoltuk a li első jelentésé-
nek, azaz az illendőségnek a főbb vonatkozásait. A szó-
hoz hozzátartozik a "szent formaság" jelentés is, amely a
helyes t rituálissá változtatja, a magatartást szertartássá.
Az első és a második jelentés átitatja egymást; a helyes
szokásokat a Konfuciánus művek olyan bőséggel részle-
III
tezik, hogy szinte koreográfiát írnak az egyén életére.
Minden cselekedetet előírás szabályoz.
4. A konfuciánus nézetrendszer negyedik ideálja a tÖ.
Szó szerinti jelentése energia, pontosabban az embereket
kormányzó erő. De milyen legyen az erő természete?
Amint láttuk, Konfuciusz nem ért egyet azokkal, akik azt
vallják, hogy nyers erőre van szükség. Mi lehet más?
Egy állam sem képes a folyamatos és teljeskörű elnyo-
mást fenntartani, gondolta Konfuciusz, még részlegest is
csak rövid ideig. Az uralkodónak szüksége van az alatt-
valók szabad együttműködésére, és az emberek csak azzal
működnek együtt szabad elhatározásból, akiről tudják,
hogy megérdemli. Ezért a vezetőknek értékes emberek-
nek kell lenniük, akik őszintén elkötelezik magukat a
közjó mellett, és jellemük tiszteletet parancsol. Az igazi
tö tehát az erkölcsi példa ereje. A jóság így végül is az em-
berek által tisztelt és csodált vezctókön keresztül áramlik
a társadalomba. Minden az államfón múlik. Ha csak ra-
vasz vagy üresfejű, akkor tehetetlen is. De ha ó az iaazi
"megegyezés királya", akit a jósága vezet, akkor "megvásá-"
rolhatatlan szövetségesek" állnak majd mellé. Az ő elköte-
lezettségük a közjó iránt lelkiismeretességre neveli majd
a helyi vezetőket is, és lassan áthatja az egész társadal-
mat. "Aki a tö által kormányoz, olyan, mint a Sarkcsillag.
Nem mozdul helyéről, és a többi csillag feléje fordul. "
5. Az utolsó eszmény aven. Ez művészetet jelent, a
nem-harci, azaz békés művészeteket - a zenét, a költésze-
tet, a festészetet, azaz a kultúra esztétikai és szellemi vo-
nulatát.
Konfuciusz igen nagyra értékelte a művészetet: "A köl-
tészettól felébred az elme, a zene a tökéletességet nyújtja.
A költen;ények gyorsítják a gondolkodást. Elmélyedésre kész-
tetnek. Erzékenységre tanítanak. Segítenek megfékezni a ha-
ragot. Megértetik velünk azt a kötelességünket, hogy szolgál-
juk szüleinket és fejedelmünket. "
A ven a politikában is hat, mert mi vezet sikerre a nem-
zetek közötti kapcsolatokban? A végső győzelem a legma-
gasabb kultúrájú államé - azé, amelyben legszebb a művé­
szet, legnemesebb a filozófia, nagyszabású a költészet. Ez
ébreszti fel az emberek önkéntelen csodálatát mindenütt.
 A VILÁG NAGY VALLÁSAI

Fent: Vízi bivaly és gazdája. Szung-dinasztia.

Jobbra: Ting, áldozati edény. Konfuciusz hangsúlyt
helyezett a helyes társas kapcso/atokra; amindennapoknak
központi szerepet adott az ember szellemi életében

112
 KONFUC I ANIZMUS
A KONFUCIUSZI TERV
épzeljük el a tudatos hagyományt, melynek
megalapozásán Konfuciusz fáradozott, a
valóságban. Milyen lenne a kínaiak élete,
ha eszerint zaj lana? Ez az élet elvileg folyto-
nos lehetőséget nyújtana az embernek,
hogy emberibbé váljon. A konfucianizmus szerint az a jó
ember, aki mindig egyre jobb akar lenni. A folyamat nem
légüres térben zajlik; itt nem jógik
vonulnak vissza hegyi barlangokba
a belső utakon járó Istent felfedez-
ni. Épp ellenkezőleg. A konfuciánu-
sok állj ák az emberi viszonylatok
folyton változó, véget nem érő
áramlásának ostromát, és nem is
vágynak másra; Konfuciusz számára
a szentség összeegyeztethetetlen az
elszigeteltséggel. Nemcsak arról
van szó, hogy az emberi kapcsolatok
örömet szereznek; Konfuciusz ennél
többet állít. Azt mondja, hogy em-
beri kapcsolatok nélkül az egyén
nem is létezhet. Az egyén külön-
böző viszonyok középpontja. A sze-
mélyiség a többi emberrel való
érintkezés során épül fel, és alapve-
tően meghatározza társadalmi szerepe inek összessége.
Ez a felfogás annyira különbözik a Nyugat egyénköz-
pontúságától, hogy érdemes rászánni még egy bekezdést.
Konfuciusz nem önálló létezőnek, hanem csomópontnak
tekintette a személyiséget, annak a pontnak, ahol az éle-
tek metszik egymást. Ahhoz a tengeri hínárfajtához ha-
sonlíthatnánk, amely alig több egy hálónál; átmosódnak
rajta a hullámok és az áramló víz, és mozgásuk formálja
meg azt a kevés anyagot, ami a növényt alkotja. De ez a
hasonlat, noha lényegében pontos a maga módján, nem
l 13
elég kifejező. Gondoljunk tengeráramlás helyett inkább
fuvallatra, amelyen egy sas lebeg. A széllökések emelik
magukkal a sast, aki repülése magasságát a szárny billen-
tésével szabályozza. Az emberek ugyanígy mozgásban
vannak, de a mi támogatóink a társas viszonyok, az ural -
kodó szélj árásokat pedig az Öt Szilárd Viszony határozza
meg. A konfucianizmusnak az a célj a, hogy az ember
szárnya it megfelelő szögbe állítsa,
úgy, hogy ezek a viszonyok mennyci
magasságokba röpítsék. Vagy ahogy
Konfuciusz mondta volna, afelé a
cé l felé, hogy teljesebben emberivé
váljék. Hasonlatunk a Konfuci-
usz-féle Öt Szilárd Viszonyt a vadu l
csapongó szélj árás aránylag tartó
áramlatainak nevezi. Mind az öt vi-
szony aszimmetrikus, mivel más vi-
selkedésmódot ír elő a kettős egyik
tagjának, mint a másiknak. A z
aszimmetria feltételezi a szerepek
éles megkülönböztetését, és ponto-
sítja j e llemzőiket.
Fontos kérdés, hogy van-e ezekben
apárokban alá-fölérendeltségi vi-
szony. Egy tekintetben mindenkép-
pen. Konfuciusz természetesnek vette, hogy a gyerekek
felnézzenek szüleikre, a feleségek férjeikre, az alattvalók
uraikra, és a fiatalabb barátok és testvérek az idősebbrc',
mivel az utóbbiak, általában idősebbek lévén, tapasztal-
tabbak, és természetes példát nyújtanak. De ez az, ahol a
szárnyakat pontosan kell beállítani, mert ha tollazat és
szélesség alapján kezdünk megkülönbözte téseket tenni
az zuhanórepü lésbe viszi a konfucianizmust. Minde~
párban a fölérendelt félre leselkedik nagyobb veszély,
mert hajlamos lehet azt hinni, hogy helyzete önmagából
 A VILÁG NAGY VALLÁ S AI

adódóan előnyökkel jár, nem kiszélesedve fokozatosan fel-

kell értük megvívnia. Konfu- öleli a családot, az ismerősök
ciusz az ellenkezőjét hangsú- közösségét, a nemzetet, és
lyozta: az előnyöket ki kell ér- végül az egész emberiséget.
demelni. Az asszonyi hűség Amikor az ember önmagáról
annak függvénye, hogy a férj a családjára helyezi át érdek-
olyan férj-e, aki biztosítja - lődését, túllép az önzésen.
ösztönösen sugalmazza - a A családról a közösségre vált-
hűséget; hasonló a helyzet a va legyőzi a sógorság-koma-
többi kapcsolatnál is. Az ural- ság helytelen viselkedésmód-
kodó-alattvaló viszonyban ját. A nemzetre gondolva
például az uralkodó csak ad- meghaladja a kicsinyes lokál-
dig rendelkezik a mennyei patriotizmust, majd az egész
megbizatással, az uralkodás- emberiség felé fordulva leküz-
hoz való joggal, amíg jól ural- di a sovinizmust.
kodik. Kétezer évvel koráb- Ahogy szélesebb re tárul a lé-
ban, mint ahogy Európa elvá- lek, úgy mind mélyebbé is vá-
lasztotta volna az isteni ke- lik, hiszen amikor fentebb azt
gyelemből való uralkodást a mondtuk, hogy a konfucia-
királyi hivatástól, a konfuciá- nizmusban a személyiség a
nusok politikai nézetei között szerepek összessége, ez nem
már szerepel a lázadás joga. jelent olyasmit, hogy nincs
"A menny úgy lát, ahogy a néP szubjektív központja. Konfu-
lát; a menny azt akarja, amit a ciusz gyakran szólít fel önvizs-
nél) akar." "A nép szava Isten szava" -, mondta több mint gálatra. Ez is mutatja, hogy nemcsak elismerte a szemé-
kétezer évvel később Táncsics Mihály. lyiség külön tartományainak létezés.é t, hanem fontosnak
A konfuciuszi célok illusztrálására egy sast képzeltünk is tekintette ezeket. A belvilág és a külvilág együttműkö­
el, amely szárnyát az Öt Szilárd Viszony légáramához dik a konfuciánus rendszerben. A belső világ növekszik
idomítva felemelkedik. Ha azzal zárjuk ezt a hasonlatot, és finomodik, ahogyan a mások helyzetébe való beleérző
hogy megkérdezzük, mit jelent itt az emelkedés, azt a vá- képesség erősödik.
laszt kapjuk: csün-cevé, teljesen megvalósult emberi
lénnyé válni, együttérző képességünk korlátlan kiterjesz-
Fent: Kis szabadtéri oltár. Jobbra: A lótuszok ebben a tóban a kitel-
tésével. Ez a kiterjesztés koncentrikus körökben törté- jesüló emberi közösségről Konfuciusz eszményét idézik
nik, önmagunkból mint középpontból indulva ki. Innen

114
---------- -

K O NFU C I AN I Z MU S

11 5
 A VILÁG NAGY
ETIKA VAGY VALLÁS
ajon vallás-e a konfucianizmus, vagy in-
kább erkölcsi normarendszer? Annyi
bizonyos, hogy az etika felől nézi a világot,
de ez még nem zárja ki, hogy más területeket
is felölelve vallás legyen. Eddig Konfuciusz
társadalmi tanításaira szorítkoztunk, de annak ellenére,
hogy ezek foglalkoztatták elsősorban, filozófiája nem me-
rül ki bennük.
Gondolkodásának transzcendens oldalát úgy érthet-
jük meg, ha összehasonlítjuk a háttérrel, korának világ-
nézetével. A világot Mennyre és Földre volt szokás fel-
osztani, amelyek elkülönülnek ugyan, de szilárd kapcso-
latban vannak egymással. Ezek az elnevezése k nem is he-
lyeket jelentettek, hanem inkább az őket benépesítő em-
berekre utaltak. Így a Menny az ősök (ti) lakhelye volt,
ahol a legfőbb ősapa, Sang Ti uralkodik, míg a Föld azok-
ból a halandókból állt, akik éppen rajta éltek. Együtt az
egész egyetlen töretlen folyamatot alkotott, amelyben a
halál nem volt más, mint az életből egy tiszteletremél-
tóbb állapotba való átváltozás. A két csoport állandó
kapcsolatban állt egymással: az ősök oltalmazták utódai-
kat, akik cserébe ellátták őket nélkülözhetetlen ajándé-
kokkal. A két birodalom közül kétségkívül a Menny volt
az erősebb, a magasztosabb és a fontosabb.
Menny és Föld kölcsönösen függött egymástól, tarta-
niuk kellett tehát a kapcsolatot. A Föld legegyszerűbben
az áldozatok útján tudott érintkezésbe lépni a MennyeI.
A kínaiak akkoriban nemcsak üdvösnek, de illendőnek
is tartották, hogy megosszák elődeikkel e föld javait.
Az áldozat füstje vitte fel hozzájuk mindazt, amit a lenti-
ek felajánlottak nekik. A másik közvetítőcsatorna a jö-
vendölés volt, ezen keresztül jutott el a földiekhez, amit
az ősök az ajándékokért cserébe küldtek - elsősorban a
közelgő jövő ismeretét. Az ősök együttes emlékezetében
megvolt a teljes múlt, tehát ki tudták következtetni, mit
116
VALLÁ S AI
tartogat a jövő. Hangszálak híján azonban nem mond-
hatták el, amit tudnak, ezért az élők nemzedékének ér-
tesítésére előjeleket használtak. Ezekből néhányat a ter-
mészetben rejtettek el: a mennydörgést, a villámlást, a
csillagok mozgását vagy a repülő madárrajok alakzatait.
A szakavatott jósok ki tudták kérdezni az ómeneket, pél-
dául cickafarkkóró-szárat vetettek, vagy értelmezték
azokat a repedéseket, amelyek csontokon vagy teknőc­
héjakon jelentek meg a hozzájuk érintett forró vastól.
Bármi esemény közeledett - utazás, háború, születés, há-
zasság -, ajánlatos volt mennyei jóslatért folyamodni.
A korai kínai vallás mindezen jegyeiben, tehát az
ősökkel való kapcsolatban, az áldozatokban, a jóslásban
a Menny volt a hangsúlyos, a két oldal közül a fontosabb.
Hogy megértsük a konfucianizmus vallását, fel kell fi-
gyelnünk arra, hogy Konfuciusz megcseréli a sorrendet.
A Mennyről a Földre fordította Kína figyelmét, de nem
törölte ki a Mennyet a képből.
Ezt a fordulatot az írott emlékek is alátámaszt ják.
Korának egyik sokat vitatott kérdésében - mi előbbre­
való, a földiek vagy az ősök érdekei? - úgy foglalt állást,
hogy noha a szelleme kről nem szabad megfeledkezni,
mégis az emberek a legfontosabbak. Általában "nem be-
szélt a szellemekről". "Gondoljatok arra, hogy tudjátok amit
tudtok, és nem tudtok semmit arról, amit nem tudtok", taná-
csolta. "Halljatok minél többet, tegyétek félre azt, ami kétsé-
ges, és kellő óvatossággal kezeljétek a többit." Ha a túlvilág
került szóba, visszaterelte a beszélgetést az emberekre.
Amikor a holtak szellemének szolgálatáról kérdezték, így
válaszolt: "Ha nem vagyunk képesek az élőket szolgálni, ho-
gyan szolgálhatjuk a szellemeket?" A halálról azt mondta:
"Nem értitek még az életet sem. Hogyan is lehetne a halált
megérteni?" Röviden, elég egyszerre egy világ is. Neki ez a
földi világ volt a fontosabb, ahogy abból is látszik, hogy
az ősök imádása helyett a gyermeki jámborságot helyezte
 KONFUCIANIZMUS
előtérbe . Az ókori Kínában a halottakat valóban imád-
ták. Konfuciusz nem bolygatta a régi szokást. Távolról
sem tagadta a halottak sze llemének létezését; azt taná-
csolta, hogy úgy kell bánni velük, "minthajelen lennének",
figyeimét azonban inkább az élő családnak szentelte.
Mindent egybevetve, bár Konfuciusz tartózkodóan vi-
Szonyu lt a természetfölötti dolgokhoz, nem vetette el
Őket. Hitte, hogy valahol a világmindenségben van egy
hatalom, amely a jó oldalán áll. Ezért úgy gondolta, hogy
aki az erényt terjeszti, kozmikus parancsot követ. Azt ta-
nította, hogy egy esün-ce e lsősorban a Menny akaratát
tiszteli, és hitt abban, hogy ez az akarat támogatja külde-
tésében. "A Menny jelölt ki, hogy tanítsam tételeimet, és
amíg meg nem tettem, mit árthatnak nekem az emberek?"
Ha úgy érezte, hogy népe mellőzi, ezzel a gondolattal
vigasztalta magát: "Ott van a Menny - az ismer engem!"
117
Az ő tollából származik minden idők egyik legtöbbet idé-
zett vallásos mondása. "Aki megsérti az isteneket, annak
nincs kihez imádkozni. "
Mindezek ismeretében most kiegészíthetjük az előb­
biekben vázolt konfuciuszi elképzelést. Említettük, hogy
a teljes emberré, esün-eevé válás feladata során fokoza-
tosan túl kell lépni az egoizmuson, a nepotizmuson, a
provincializmuson, az etnocentrizmuson és a soviniz-
muson, de hozzá kell tennünk még valamit. Az elszige-
telődő, önelégült humanizmuson is túl kell lépni. A z
emberiség "egy testet alkot a Mennyel, a Földdel és a dolgok
miriádjaival. "
Fent: Élet a folyón a Csing Ming ünnep előestéjén képtekeTes
Tész/ete
A V I LÁG NAGY VALLÁSA I

li S
.....- ---- -"
- - -
KONFUCIANIZMUS
KONFUCIUSZ HATÁSA KÍNÁBAN
öbb mint kétezer éve hatnak Konfuciusz
tanai e földgolyó népességének egyötödé-
re. Térhódításuk valóságos sikertörténet,
mert Konfuciusz látszólag nem túl ered-
ményes pályafutásának meglepő eredmé-
nyeként létrejött egy tudósréteg, amely Kína uralkodó
elit jévé vált, és maga Konfuciusz a kínai történelem leg-
fontosabb alakja lett. Kr. e. UO-bar.. a konfuciuszi életmű
lett a kormány tisztviselők képzésében az alaptantárgy, és
ez így maradt egészen a császárság 1905-ös összeomlásá-
ig. A Han-dinasztia alatt gyakorlatilag a konfucianizmus
lett Kína államvallása; Kr. u.
59-ben minden városi isko-
lában elrendelték a Konfu-
ciusznak való áldozást, és a
hetedik és nyolcadik század-
ban a birodalom minden tar-
tományában templomokat
emeltek, szentélyül neki és
legfőbb tanítványainak. Kí-
na híres hivatalnoki szerve-
zetének a konfuciuszi élet-
mű volt a magva. Segített
megteremteni a Kínai Birodalmat, amely, ha megszoroz-
zuk kétezer éves fennállását a lakosainak számával, a leg-
lenyűgözőbb társadalmi intézmény, amit ember alkotott.
Nem könnyű megmondani, mennyiben járult hozzá
Konfuciusz ehhez az intézményhez, mert az eredendő kí-
nai értékek oly mértékben idomultak az övéihez, hogy ne-
héz a kettőt szétválasztani. Vegyük számba a kínai jellem
néhány jellegzetességét, melyet Konfuciusz és tanítványai
vagy megerősítettek vagy megteremtettek. Ezek a jegyek
~thatják a mai Kelet-Ázsiát, mert Japán, Korea és Dél-
Azsia nagy része tudatosan átvette a konfuciuszi etikát.
Kezdjük a társadalmi kérdések hangsúlyával- roppant
119
fontosságot tulajdonítanak a társadalmi, etikai és politi-
kai vonatkozásoknak. A történészek szerint ez onnan
eredhet, hogy a kínaiak évezredek óta öntözőcsatornák
építésére kényszerülnek, vagy arra, hogy folyóikat óriási
gátakkal szabályozzák, ez pedig csak összehangolt együtt-
működéssellehetséges. Mindenesetre létrejött Kínában a
hatékony együttműködés képessége, az óriási léptékű tár-
sas munkáé. E szervezettségnek hasznos és káros követ-
kezményei egyaránt lettek. A veszteségoldalon: megke-
ményítette a diktátorok kezét. De ugyanakkor eredmé-
nyes is volt. E század harmadik negyedében Kína szembe
tudott szállni a népességrob-
banás problémájával, egyet-
len évtized alatt felére csök-
kentve a születések számát, s
az 1949 é 1979 közötti har-
minc évben megfékezte az
éhínségeket, az árvizeket és a
járványokat. Bízvást tekint-
hetjük ezeket az eredménye-
ket történelmi eseménynek.
E könyv témájával közvetle-
nül összefügg, hogyan egyez-
tette össze Kína a területén előforduló különféle vallásos
hagyományokat. Indiában és Nyugaton a vallások kizá-
rólagosnak tekintik magukat; néha még ellenségesek is
egymással. Kína a széthúzást káro nak tartotta, ezért úgy
rendezte el a vallásait, hogy mindenkinek megfeleljenek,
a különböző igényeket kielégítsék. Hagyományosan
minden kínai konfuciánus volt erkölcseiben és a közélet-
Balra: A Nagy Fal, Kína. Konfuciusz megerősítette a hatékony kí-
nai társadalmi együttműködést, amely ilyen teljesítményekre ~IOlt
képes. Fent: "Káderiskola" a Mao-féle kulturális forradalom idején
 A V IL ÁG
ben, taoista a magánéletben és a testkultúrában, és
buddhista a halál dolgaiban, némi egészséges, sama-
nisztlkus, népi vallási árnyalattal fűszerezve. Ahogy vala-
ki találóan megjegyezte: minden kínai konfuciánus kala-
pot, taoista köntöst és buddhista szandált visel. Ehhez
vegyítette Japán a sintoizmust.
Hogy a család milyen fontos Kínában, azt nem szüksé-
ges hosszasan taglalni. Egyes Kína-kutatók a családot ne-
vezik a kínai nép igazi vallásának, ha az ősök kultuszát és
a szülők tiszteletét is ide értjük. A családnév áll elöl, és a
nagycsalád még a huszadik században is sokáig fennma-
radt; a szerteágazó viszonyok szabatos megnevezésére
százötven kifejezést használnak. A szoros családi kötelék
azonban nyomasztó is lehet, meg támogathat is. Gondol-
junk a viszonylag alacsony bűnözési arányszámokra - Ja-
pánban, a jakuzák földjén a betörése k aránya egy százalé-
ka az amerikainak -, illetve az ázsiai kivándorlás szembe-
szö kő mértékére.
Konfuciusz Öt Szilárd Viszonyából háromban a tekin-
télyesebb fél feltétlenül idősebb is, ez Kelet-Ázsiában a
mélységes hódolatig fokozta az életkor tiszteletét. A testi
hanyatlás fenyegető rémével szemben Kína olyan szem-
léletet épített ki, amely tompítja a rettegést. Említettük,
hogy a kínai ember minden eltelt évvel növekvő tekin-
télyre, több gondoskodásra és figyelemre számíthat a csa-
ládjától és abarátaitól.
Konfuciusz Középút tana él tovább a kínaiak megkü-
lönböztetett vonzódásában a megegyezés, a tárgyalás és a
személyes közvetítők iránt, a hivatalos igazságszolgálta-
tás mellett vagy előtt. Egészen máig a bírósági peres ke-
dést szégyennek tekintették: az ember ezzel beismeri
hogy képtelen megoldani a dolgait kompromisszumok~
kal. A népesség arányában véve huszonnégy amerikai
ügyvédre egy japán jut.
A ven eszménye foglalta össze Konfuciusz azon meg-
NAGY VA LL ÁSA I
győződését, hogy a műveltség és a művésze t nem puszta
máz, hanem olyan erő, amely felemeli a társadalmakat és
az emberi szívet. Kína a tudós hivatalnokot helyezte tár-
sadalmi ranglétráj a csúcsára, a katonákat pedig legalulra.
Nemigen ismerünk más kísérletet Tibetén kívül - és
Arábiáén, amíg a kalifátus ép volt - a platóni filozóius-
uralkodó eszményének gyakorlatba ültetésére. Sikereket
is hozott ez a próbálkozás. Voltak aranykorok Kínában,
amikor sehol máshol nem látott mértékben virágzottak
a művészetek, fejlődtek a tudományok: a kalligráfia, a
Szung tájképfestészet és a tai-csi-csüan életadó tánca pél-
dául. Feltalálták a papírt. Koreában Gutenberget félezer
évvel megelőzve alkalmazták a szedés t. Nagyszerű volt a
költészet, csodálatos a festészet, és kerámiáik számos
műítész szerint páratlanok.
Ahogy Konfuciusz megjósolta, a kulturális gyarapodás
eredményt hozott a politikában is. Példátlan asszimiláló
erőt adott Kínának. Kína határa - a Nagy Fal ellenére -
minden fejlett civilizáció közül az egyik legnyitottabb
volt, így állandóan ki volt téve az egyre újabb hullámok-
ban érkező barbár lovasnépek betöréseinek. Jöttek a hu-
nok, akiknek egyetlen támadássorozata halálos sebet
ütött a római birodalmon. De a kínaiak magukba olvasz-
tották, amit nem tudtak kivédeni. A betörő ellenséges
népek rendre elvesztették identitásukat, és beolvadtak a
kínai népbe és kultúrába. Csodálták és felül akarták múl-
ni, amit láttak.
A csoda nem tartott örökké. A Xv. században a kínai
civilizáció még mindig páratlan volt a világon, de már
megrekedt a fejlődésben, és a legutóbbi két évszázadot le
is kell számítanunk történetéből, mert afölényesebb ha-
ditechnikával felfegyverzett Nyugat kiragadta Kína ke-
zéből sorsának intézését. Szinte értelmetlenné válik a
konfucianizmust tovább elemezni egy Nyugat által ki-
robbantott háború háttere előtt; ez ráerőltette a kínaiak-
120
~ --- -

K I INDULÓPONT

ra az ópiumkereskedelmet, és európai befolyási öveze tek-

re osztotta fel országukat. Még a marxizmus XX. századi
behozatalát is úgy ajánlatos tekinteni, mint az elvesztett
önállóság ké tségbeesett keresését.
Konfuciusz tartós befolyásá t nem a politikában , ha-
nem a XX. század kelet-ázsiai gazdasági csodáiban érhet-
jük te tten. A konfuciánu s erkölcs ű Japán , Korea, Tajva n
és Szingapúr a XX. század végé re a gazdasági fejlőd és
központj a lett - ékesszólóa n tanúsítva, mi lehet abból,
ha a tudományos technika összekapcsolódik a társadalmi
lét technikájával; talán nevezhetjük így KonflIcilIsz talál-
mányát. Egy sokatmondó számadat: 1982-ben a japán
munkások átlagban csak 5,1 szabadnapot vettek ki a ne-
kik járó 12 helyett. Saját magyarázatlIk szerint "a hosz-
szabb szabadság megterhelte volna kollégáinkat". Á tve-
ze t ez a keletiek híres udva riasságához, a melyről ilyen be-
számolók szólnak: A kiotói közlekedés elképesz tő káo-
szában két autó megkarcolj a egymás ütközőj é t. Mindkét
sofőr kipattan . Mindegyik hajlong, s űrűn me ntege tőzv e
kér bocsánatot gond atlansága miatt.
Ezek a konfllcillSzi szellem rezgései, de nem tudhatj lik,
hogy nem elhaló utórezgése k-e már. Egy nyllgatiasodó vi-
lágban milyen j övő vár erre a vallásra?
N em tudjuk. Lehe t, hogy egy kiveszőben lévő életfor-
mát látunk. H a így van, akkor illő lezárása volna fejeze-
tünknek , amit Konfu cillsz önmagára mondott, amikor
halálos ágyán utolj ára pihent meg tekintete Kína szent
hegyének, a Tai Sann ak fenséges csúcsain:

"A Szent Hegy leomlik,

A babszem meghasad,
A bölcs a semmibetúnik. "
Másrészt viszont a próféták túlélik a politikusoka t. Gan-
dhi túléli N ehrut, a konfllcianizmlls visszatért a kínai is- Kínai írásjegy. SOH, azaz hosszú élet
kolákba.

12 1
A VILÁG NAGY VA LLÁ SA I

122
 V. FEJEZET

TAOIZMUS

Íme az ős-zűrból keletkezett,

az ég és föld előtt született:
mily békés, mily üres!
Magában van, nem változik,
zavartalan mindenütt működik.
Ő az ég-alattinak anyja.
Nevét nem ismerem,
kisebb nevén út-nak mondom,
elmém szerint nagynak mondom,
a nagyot távolodónak mondom,
a távolodót eltűnőnek mondom,
az eltűnőt visszatérőnek mondom.

Fent: 12loista jelképekkel díszített bronztükör.

Balra: A Magányos Csúcs uralja a dél-kínai Kujlin városát

123

A V IL ÁG
AZ ÖREG MESTER
incs egyszínű kul-
túra. Kínában a
konfucianizmus
klasszikus alap-
tónus át nem-
csak a buddhizmus spirituális, ha-
nem a taoizmus romantikus árnya-
latai is színezik.
A hagyomány szerin t a taoizmus
egy Lao-ce nevű embertől ered,
aki Kr: e. 600 körül, talán 604-ben
született. Semmi biztosat nem tu-
dunk róla; ami fennmaradt, töre-
dékekből álló legenda. Állítólag
levéltáros volt nyugat-kínai szülő­
hazájában, és egyszerű, visszahú-
zódó életet élt. Az egyetlen kortár-
si feljegyzés arról szól, hogy Konfu-
ciusz, hallva ennek a furcsa ember-
nek a hírét, felkereste. Mély be-
nyomást tett rá Lao-ce, és egy sár-
kányra emlékeztette - rejtélyes,
hatalmas, titokzatos lényre.
A hagyomány szerint Lao-ce
elkeseredett azon, hogy népe nem
hajlandó gyakorolni a természetes
jóságot. Magányra vágyott utolsó ~::~~~~~~
éveiben, ezért felült egy bivalyra, r hatása alatt a könyv alakot öltött,
és elindult nyugatra a mai Tibet
felé. A Hankao-hágónál az őr
megpróbálta rávenni, hogy for- '--------~_ _ _~~_ _ _~
duljon vissza. Miután ez nem sikerült, arra kérte Lao-
cét, hogy rögzítsen valamit gondolataiból a civilizáció-
nak, amelyet elhagy. Lao-ce beleegyezett. Visszavonult
három napra, és egy vékony kötettel tért vissza, mely
~
..
NAG Y VA LL ÁSA I
5000 írásjegyből áll, címe wo Tö
Csing, vagy Tao Te King, Az Út és
Ereje, az út és az erény könyve
más fordítás szerint (magyarra
többek közt Weöres Sándor ültet-
te át). Ez a mű - a mai napig a
taoista filozófia alapszövege - ta-
núságtétel arról, hogy az emberi-
ség otthon van a világegyetem-
ben, elolvasható fél óra alatt,
vagy egy egész élet kell rá.
Akár igaz, akár nem, az hogy a
mű ilyen végső elszámolásként
jött létre, oly valóságos történet a
taoista látásmód számára, hogy a
taoizmusnak örökre része marad.
A nyelvtudósok azonban nem
tartják valószínűnek, hogy a wo
Tö Cs inge t egyetlen ember írta
volna, és kétségek merültek fel
azzal kapcsolatban is, hogy a Kr: e.
III. század második felénél előbb
nyerte volna el mai formáját.
Azt azonban a legtöbben elfogad-
ják: eszméi olyannyira összefüg-
gőek, hogy fel kell tételeznünk
valakinek a létezését, akinek a
és semmi kifogásunk sincs az el-
len, ha ezt a valakit Lao-cének
nevezzük.
Fent: Tájkép, ~n Cseng-ming festménye . Jobbra: Ló és lovas,
Csao Meng-fu alkotása
124
~----

A TA O I Z MU S

125
 A VILÁG NAGY VALLÁ S AI
-----------------------------------------------------------------------------------------~

A TAO HÁROM JELENTÉSE

elütve a taoizmus bibliáját, a Tao Tö

Cs inge t, érzékeljük, hogy minden a
Tao központi jelentőségű fogalma
körül forog. Szó szerinti jelentése
ösvény vagy út. Ez az út azonban há-
romféleképpen is értelmezhető.
Elsőként, a Tao a végső valóság útja. Ezt a taót
nem lehet érzékelni, sőt, még tisztán felfogni
sem, mert túl hatalmas, az értelem számára el-
képzelhetetlen. Mégis az alapja minden továb-
binak. Minden felett, mögött, alatt ott az Anya-
méh, amelyből minden élet ered, és amelybe
visszatér.
Bár a Tao a legmesszebbmenőkig transzcen-
dens, mégis immanens is. Ebben a második ér-
telemben a világegyetem útja; törvény, ritmus és
az egész természet hajtóereje. Alapvetően szel-
lemi és nem anyagi erő lévén nem merülhet ki,
mert minél inkább igénybe veszik, annál in-
kább árad. Hozzátartoznak az elkerülhetetlen-
ség vonásai, mert amikor az ősz eljön, "egy le-
velet sem kímél szépsége miatt, egy virágot sem
illatáért". Ám végső lényege jÓindulatú. Min-
den élet belőle származik, ezért lehet a világ
anyjának hívni.
Harmadik értelme szerint a Tao az emberi élet
útja, ha egymásba kapcsolódik a fent leírt vi-
lágegyetem-taova!. A fejezet legnagyobb része
azt fogja részletezni, milyennek gondolják a
taoisták ezt a fajta életet. Először azonban
hangsúlyoznunk kell, hogy Kínában három
taoizmus született.

----------------------------------~

126
 A TAOIZMUS

AZ ERŐ HÁROM MEGKÖZELÍTÉSE

HÁROMFÉLE TAOIZMUS

ao Tö Csing, a taoizmus alapmű­

vének címe felfogásunk zerint
fordítható úgy, hogy Az Út és
Ereje, illetve Hatalma. Láttuk,
hogy e két alapkifejezésből az el-
ső, az út, háromféleképpen értelmezhető. Ezt
most azzal kell kiegészítenünk, hogy ez ugyan-
úgy igaz a másik lényegi fogalomra, az erőre is.
A "tö" vagy erő három megközelítésmódja sze-
rint Kínában három oly különböző fajtája ala-
kult ki a taoizmusnak, hogy első pillantásra
nem látszik bennük több közös, mint az azonos
hangalakú, de eltérő jelentésű szavakban. Ez az
első benyomás nem bizonyul igaznak, de előbb
körül kell határolnunk a három típust. Kettő­
nek van közkeletű elnevezése, a filozófiai taoiz-
musnak és a vallásos vagy népi taoizmu nak.
A harmadik iskolát (amely itt sorrendben má-
sodik lesz abemutatásban) , túl heterogén lé-
vén, nem illetik egyetlen megnevezéssel. Köve-
tői azonban közös céljuk alapján mégis jól elkü-
löníthető csoportot alkotnak. Mindnyájan
olyan életpezsdítő módszereket gyakorolnak,
amelyek serkentik a 1:'10 tönek átáramlá át az
emberen.

Ilyen látványok ihlették századok óta a kínai festőket

--- - - - - - - - - - - -
127
 A V IL ÁG NAG Y VA LL ÁSA I

HATÉKONY ERŐ: A FILOZÓFIAI TAOIZMUS

vallási taoizmus tól eltérően, amely kiépült,

egyház lett, a filozófiai taoizmus és az ún.
"vitalizáló", életerőt adó taoizmus ágaza-
tok viszonylag szervezetlenek. A filozó-
fiai taoizmus inkább elmélkedő, a vita-
lizáló programok inkább cselekvőek, de egyik sem intéz-
ményesült. Még egy vonatkozásban hasonlóak: mindket-
tő önerőből működik. Vannak tanítók, de inkább edzők­
nek lehet őket tekinteni, akik fejlesztik a tanulóikat - a
filozófiai tanítók abban, amit megérteniük, a vitalizáló
tanítók pedig abban, amit csinálniuk célszerű. A vallásos
taoizmus híveivel ellentétben az első két tábor tagjai el-
sődlegesen önmaguk építésén dolgoznak.
Ami a különbségeket illeti: az első két iskola más-más
álláspontot képvisel a 'Jaa éltető erejéről. A filozófiai
taoisták próbálják megtartani a töt, az erőt, minél haté-
konyabb felhasználással, míg a vitalizáló taoisták több-
höz próbálnak hozzájutni belőle.
Mivel a filozófiai taoizmus lényegében életfelfogás, en-
nek van a legtöbb általános mondanivalója az egész világ
számára, így ennek szenteljük a legtöbb figyelmet, a feje-
zet második részében. Ezúttal csak azért említjük, hogy
logikus helyére kerüljön, mielőtt a két rokon taoizmust
folytatnánk.
A Kínában iskolataoizmusnak nevezett filozófiai tao-
izmus Lao-ce és Csuang-ce nevével és a Tao Tö Csinggel
fémjelezhető. Kapcsolatát az erővel úgy érthetjük meg,
ha szem előtt tartjuk, hogy a filozófia tudásra törekszik,
és a tudás hatalom, ahogy Francis Bacon filozófus mond-
ta. A taoisták azt a tudást keresték, amely áthatja az éle-
tet. Ezt nevezzük bölcsességnek, és bölcsen élni úgy lehet
- a taoista filozófusok állítása szerint - , ha megőrizzük az

128
 A TAOIZMUS
élet energiáit, nem fecséreljük el feszültségekben és
konfliktusokban. E fejezet második felében megvizsgál-
juk majd Lao-ce és Csuang-ce útmutatásait az efféle té-
kozlás elkerülésére, de egy valamit már megelőlegezhe­
tünk. Ajánlásaik a vu-vei fogalma körül forognak, amely
kifejezés szó szerinti fordítása nem-cselekvés, de a taoiz-
musban a tiszta hatékonyságot jelenti. A cselekvés vu-vei
formája az, amikor - az emberek közötti, a belső, lelki
129
vagy a természettel kapcsolatos - súrlódás a minimumra
csökken.
Most rátérünk az életerőt fejlesztő kultuszokra, mint a
taoizmus második válfajára.
Balra: Tizenéves wny egy Sanghaj melletti komnumában taoista
gyakorlatokat végez. Fent: Sanghaji óvodások
 A V ILÁ G N AG Y VA LL ÁSA I
------------------------------------------------------------------------------------------~

FOKOZOTT ERŐ:
TESTKULTÚRA ÉS JÓGA

taoizmus beavatott jai, ahogy e második tí-

pusú taoizmus gyakorlóit nevezhetnénk,
mind valamilyen edzésprogramot követ-
nek, mivel nem érték be a filozófusok
útmutatása szerint értelmezett Tao ke-
zelésével. Túl akartak lépni a megőrzésen, hogy növeljék
a Tao rende lkezésükre álló le hetőségeit.
A csi szó szolgál belépőül e második iskolához, mert
bár szó szerint lélegzetet jelent, valódi jelentése lélek,
életenergia. A taoisták arra az erőre utaltak általa, ame-
lyet éreztek magukon keresztül áradni - vagy épp hogy
nem áradni, mert el volt zárva az útja. Fő céljuk azokn.ak
az akadályoknak az eltávolítása volt, amelyek fékezik a
csi áramlás át. Ezek a taoisták bámulatosnak tartották a
csit. William Blake, a misztikus angol költő pontosan írta
le az érzéseiket, amikor így szólt: "az energia - gyönyör!",
mert az energia az élet ereje és a taoisták imádták az éle-
tet. Élni jó, még élőbbnek lenni jobb, örökké élni a leg-
jobb. Innen a taoista halhatatlanságkultusz.
Hogy elérjék céljukat, a csi legerősebbre való fokozá-
sát, a taoisták három eszközt használtak: az anyagot, a
mozgást és a gondolkodást.
Ami az anyagot illeti, gyakorlatilag mindent megkós-
toltak, hogy megnézzék, magukhoz tudják-e venni táplá-
lék útján a csit. Ez jelentős gyógynövényismeretet ered,
ményezett, de a taoisták nem álltak meg félúton. Tovább
keresték a testi halhatatlanság varázsitalát. A nemi élet- túrás gyógyítás célj a is. A szellem területén az elmélkedő
ben a magömlés visszatartásával próbálkoztak, hogy a csi hajlamúak kifejlesztették a taoista meditációt. Ez a leg-
ne vesszen el, és légzőgyakorlatokat találtak ki, hogy ma- bonyolultabb módja a csi növelésének, így ezzel kell a
gukba szívják a csit a légkörből. leghosszabban foglalkoznunk.
Az erőfeszítéseket, hogy a szilárd, folyékony és légne- A meditatív vagy j ógaj e llegű taoizmust a külső énnel
mű anyagból egyaránt kivonják a csit, a testmozgás mód- szembeállított belső én (belső út) iránti növekvő csodá-
szerei egészítették ki, mint például a tai csi-csüan, amely- lat keltette életre. Valaha az emberek nem tettek jelentős
lyel a kozmoszból hívták magukba a csit, belső áramlása különbséget lényük e két oldala között. A meditációs
elől elhárítva az akadályokat. Ez utóbbi volt az akupunk- taoizmus abban az időben jött létre, amikor a kínaiak

----------------------------------------------------------------~
130
 A T A O I ZMU S
'~-----------------------------------------------------------------------
kezdtek öntudatra ébredni, és egyre több figyelmet szen-
telni belső lényüknek. A belső személyiségnek ez az új -
szerű és fontos világa felfede zésre hívott. A z úttörők oly
érdekesnek találták, hogy az anyag ebben az összehason-
lításban csak héj, burkolat lett. Öntudatunk forrását
közvetlenül látni hatalmas élmény, mert ilyenkor az em-
ber annak látja önmagát, ami valójában. Nem pusztán az
észlelt dolgokat látták, hanem "azt is, amivel látunk".
Ezt a tökéletes észlelés t akarták elérni meditációjuk-
~------------------~----------------------
131
kal a taoista jógik. Testtartása ik és koncentrációs techni-
káik sokban hasonlítottak az indiai rádzsa jógához, de a
kínaiak a módszert kiegészítették. A társadalom iránt ér-
zett elkötelezettségük arra a gondolatra veze tte őke t,
hogy a esi, amely ajógik elméjében a megszűnt önkeresés,
a felkavaró érzelmek és gondolatok helyére áramlik, köz-
ve títhe tő lelki úton a közösségnek, hogy élénkítse, át-
szellemítse azt, hogy rendbehozza ügyeiket. Figyelemre
méltó e rőt lehetett így sze rezni és átirányítani j valóban
"kifordíthatná a mennyet és földet sarkaiból". Mert a töké-
letes nyugalom és csend körülményei között a lélek soha
nem látott módon megnyílik a Taonak. "A csendes elmé-
nek az egész világegyetem megadja magát." Anélkül, hogy a
kisujj át mozdítan á, az ilyen uralkodó, aki képes erre a
csendességre, egész népet irányíthat misztikus-morális
hatalmával. Anélkül, hogy tudnák, mi történik , az alatt-
valók önként kerülik az engedetlensége t. "A bölcs a cse-
lekvés nélküli cselekvésre bízza magát. Hat a teremtmények
miriádjaira. A háttérbe húzódik, de mindig ott van."
A jógik tudták, hogy nem remélhetnek széles kör ű
megértés t. A konfuciánusok gúnyolták a társadalmi
harmóniának ezt a közvetlen, lelki megköze lítését, a
türelmetlen gazdához hasonlíto tták, aki minden éjj el
finoman húzgálj a terményeit, hogy siettesse a növe ke-
dés t. Még a taoista misz tikus Csuang-ce is, akinek érte-
nie kellett volna őke t, kifiguráz ta légzőgya ko rla ta ikat.
"N agy hévvel kergetik ki a használt levegőt, hogy mélyebben
beszívják a friss levegőt. Medveként fára másznak, hogy na-
gyobb könnyűségge l lélegezhessenek." De a gúnyolódások
ellenére a taoista jóga j e le ntős számú köve tőt vonzo tt.
N émely sinológusok a Tao Tö Csing a lapve tő n ézőpo nt­
jának tartj ák. H a így van, ez igazolj a a könyv igen homá-
lyos nyelvét, ami miatt, amint majd rátérünk , többnyire
filozófiai műként olva sák, ille tve értelmezik . Előbb
azonban be kell mutatnunk a taoizmus harmadik fő
ágá t, a vallást.
A kisebb gyerekek bonyolultabb gya k01"latokat végeznek, míg az id6-
sebb generáci6 tai-csivel kezdi napját
 A VILÁG NA G Y
HELYETTESÍTŐ ERŐ: A VALLÁSOS TAOIZMUS
filozófiai taoizmus az élet adott Tao-meny-
nyiségét akarta hatékonyan kezelni, az
életerőt fokozó taoizmus e mennyiség nö-
velésére törekedett, de valami mégis
hiányzott. Az elmélyülés hez és egész-
ségfejlesztéshez idő kell, és a legtöbb kínai nélkülöz te ezt
a fényűzést. Ám nekik is kellett a segítség; járványokat
kellett megfékezni, garázda kísértetekkel elbánni, esőt
csinálni vagy vihart megfékezni. A taoisták választ keres-
tek ezekre a gondokra is. Az általuk kitalált eszközök sok
vonatkozásban emlékeztettek az erejüket a természetből
merítő sámánok, gyógyítók és jövendőmondók eljárásai-
ra, de a taoizmus intézményesítette ezeket a módszereket
azzal, hogy a Kr. u. II. században egyházat alapított. Pan-
132
VALLÁ S AI
theonjában Lao-ce mellett két másik istenség foglal he-
lyet, és a tőlük származónak tartott szövegeket vitán felül
állónak tekintik. Ez az egyház manapság Tajvan szigetén
él tovább.
A vallásos taoizmus nagy része egyszerűen babonának
látszik, de ne feledjük, hogy kevés fogalmunk van az
energia mibenlétéről, hatásmódjáról, növelésének útjá-
ról és lehetséges mértékéről. Akárhogy is, a taoista egy-
ház szándéka világos. Ahogy egy történész mondta, "a
taoista papság a kozmikus életerőt felfoghatóvá tette az
egyszerű falusiak számára".
Az általuk használt szövegek zsúfolva vannak olyan
szertartások leírásával, amelyek pontosan végrehajtva
varázserejűek, és a varázslat szóban van a nyitja a
 A TAOIZMU S
taoizmus e papi változatának. Manapság ez a szó a csalást
é ámítás t is sugallj a, de valaha olyan eszközként tisztel-
ték, amellyel magasabb, okku lt erők is felhasználhatók a
látható világban. A nyugati kultúrában találunk erre pél-
dát, amikor Péter meggyógyítja Éneást (Apostolok csele-
kedetei 9,32-34.)
Lőn pedig, hogy Péter, mikor mindnyájukat bejárá, leméne
a Liddában lakozó szentekhez is. Talála pedig ott egy Éneás
nevű embert, ki nyolc esztend6 óta ágyban fekszik vala, ki gu-
taütött vala. És monda néki Péter: Éneás, gyógyítson meg té-
ged a Jézus Krisztus: Kelj föl, vesd meg magad az ágyadat! És
azonnal felkele.
Ne felejtsük el, hogy ez nem csoda volt. Akkor lett
volna csoda, ha Krisztus Péter segítsége nélkül támasztja
133
fel az ágyból a bénult Éneást. Mondhatjuk, hogy Péter-
nek szerepe volt a kezelésben, feltételezhetően nagyon is
szükséges szerepe, úgyhogy varázslattal állunk szemben.
Szent mágiával mintegy, hiszen ha démont idéztek volna
rossz szándékok célj ával, akkor boszorkányságról beszél-
hetnénk. A varázslás e hagyományos érte lmében érvé-
nyes ez a szó a taoista egyházra, amely független varázs-
lókkal, ördögűzőkkel és sámánokkal osztozik a terepen,
hogy e lősegítse a maga abb hatalmak felhasználását em-
beri célokra.
Balra: woista gyógyító szertartás. Fent: a Pao-an Kung-templom
f601tára
 ~ -
.....
.
_.::
,,:if.

A VILÁG NAGY VALLÁ S AI

-----------------------------------------------------------------------------------~

AZ ERŐK VEGYÍTÉSE

taoizmus három, elsőre oly kevés közös vo-

nást mutató ágának most előtűnnek ha-
sonlóságai. A filozófiai taoizmus, a saját
esi növelésére szolgáló frissítő progra-
mok és a taoista egyház mind ugyanar-
ra kíváncsi - hogyan fokozható legtovább a Tao éltető
ereje, a tö, és a törekvéseik sorba rendezhetők. A szél
kezdete az élet adott esi-készletének legjobb felhasználá-
sára való törekvés (filozófiai taoizmus). Innen továbblép
a taoizmus, rákérdezve, hogy a kapott adag növelhető-e
(taoista testedzőprogramok). Végül azt firtatj a, hogy a
kozmikus energiákat össze lehet-e gyűjteni, mint a nap-
sugarakat az üveglencsével, és közvetíteni azoknak,
akiknek szükségük lenne rá, de nem jutnak önállóan
hozzá (vallásos taoizmus).
Ennek a csoportosításnak az a veszélye, hogy a világos
áttekinthetőség érdekében túl élesek a határvonalak a
három terület között. Pedig nem választhatók el ilyen
mereven. Úgy tekintendők inkább, mint áramlatok egy-
azon folyóban. A történelem során mindig is kölcsönö-
sen áthatották egymást, egészen a mai hongkongi és
tajvani taoizmusig. Ritka az olyan taoista, akinek ne len-
ne valamelyes kapcsolata mindhárom irányzattal.
Most ideje visszatérni a filozófiai taoizmusra, és meg-
adni neki a szót.

Ló idomítása vu-vei elvei szerint, ami minden taoizmus alapja, Leng

Mei festménye

---------------------------------------------------------~
134
 A TAOIZMUS
/~------------------------------------------------------------

TEREMTŐ NYUGALOM

filozófiai taoizmus célja, hogy az ember min-

dennapi életét a Tao végtelen hullámai
árasszák el; hogy felemeljék és gyönyör-
ködtessék. Ennek legfőbb módja, mint
már említettük, a vu-vei életforma ki-
fejlesztése. Láttuk, hogy a vu-veit nem szerencsés nem-
cselekvésnek, főként nem semmittevésnek fordítani. In-
kább tiszta hatékonyságot vagy teremtő nyugalmat jelent
ez a kifejezés.
A teremtő nyugalom két, látszólag összeférhetetlen
lelkiállapot ötvözete - a nagyfokú aktivitásé és az ellazu-
lásé. A kettő azért létezhet együtt, mert az ember nem
zárt rendszer; a Tao végtelen tengere hordozza és segíti -
mai szóval - "ingerküszöb alatti" gondolatok útján. Tu-
datosan, kiszámítottan is lehet alkotni - de ez inkább el-
rendezés és kiválogatás, mint ihletettség. Igazi alkotás
közben nem-tudatos lényünk forrásait használjuk fel. De
ahhoz, hogy ez megtörténhessék, bizonyos távolságtartás
szükséges a felszíni éntől. A tudatos elmének félre kell
állnia az útból, mert elfogja a fényt.
A vu-vei a legfe lsőbb rendű cselekvés; értékes egy-
szerűség, hajlékonyság és szabadság. Ez árad belőlünk,
vagy inkább általunk, ha énünk és tudatos akaratunk át-
adja magát egy olyan erőnek, amely nem a sajátja. Mi jel-
lemzi ezt az életet? Ez az élet kegyelemmel teljes, mivel
olyan é leterő - a Tao - élteti, amely végtelenü l kifino-
mult és bonyolult, és nem ismeri a hirtelenkedés t, még
kevésbé az erőszakot. A Tao beáramlik és kiáramlik
megint, tánccá változtatva az életet. A vu-vei a túlzás és
feszültség nélküli élet.

---------------------------~-----------
135
 A V ILÁ G NAG Y VA LLÁ SA I

"Az égi út,

mint az íj kifeszített íve,
a magasat lenyomja,
az alacsonyat felvonja,
a fölöslegeset elveszi,
a szükségeset megadja"
(Tao Tö Csing)

Ez nem tétlenség. Sokkal inkább olyan hatékonyság,

amely egy mozdulatot sem fecsérel viszálykodásra vagy
tetszelgésre.

"Az óvatos vándor nem hagy lábnyomot,

a gondos-beszédű nem kelt haragot,
jó számolónak nem kell tábla,
ki ajtót zámi tud, zár nélkül is bezárja,
hogy ki nem nyitják,
ki csomót kötni tud, kötél nélkül is megköti,
ki nem bogozzák ... "
(Tao Tö Csing)

Csak az lehet ilyen hatékony, aki nagyon ért ahhoz, amit
csinál. Az ilyen képességre ritkán figyelünk fel, mert kí-
vülről nézve a vu-vei cselekvésnél nem látszik az erőfeszí­
tés. Könnyűnek tűnik, mert megtalálja a réseket a dol-
gok között, és ezeken hatol keresztül. Mint Ven Hui feje-
delem szakácsa, akinek bárdja soha nem tompult el.
Amikor feldarabolt egy ökröt, "kezével meghúzott, vállával
meglökött valamit, odalépett valahova a lábával, megnyomta
a térdével, és az ökör csöndesen darabokra hullt". Ha titká-
ról kérdezték, így felelt: "Üres helyek vannak az ízülete1<
közt. Ha vékony pengém ezekbe a közökbe hatol, pont elég
helyet talál magának. Úgyhogy mindig éles marad."
(Csuang-ce)
A természeti elemek közül a taoisták a vizet szerették
a legjobban. Csodálták, ahogyan hátára veszi a dolgokat,
és könnyedén hordozza őket. A víz nem erőszakos; alkal-
mazkodó, felveszi az alakját annak, amiben van. Folyó-
medreket váj a sziklába, és elporlasztja azokat a hegyeket
is, amelyeket öröknek vélnénk.
Végtelenül hajlékony, mégis páratlanul erős - a víz tu-
lajdonságai a vu-vei-re is igazak. Ha az ember magáévá
teszi ezeket, "munka nélkül hat". Cselekszik erőltetés
nélkül, meggyőz vitatkozás nélkül, ékesszóló tud lenni
szóvirágok nélkül, és eredményre jut kényszer nélkül.
"Akkor legjobb a vezető, ha a néP csak annyit tud róla, hogy
létezik. A jó vezetőről, ha munkáját elvégezte, azt mondja a
néPe: Mi magunk csináltuk ezt." (Tao Tö Csing)
Még valamiben hasonlít egymáshoz a víz és a vu-vei:
ha elcsendesül, áttetszően tisztává válik. "Sáros víz, ha
állni hagyják kitisztul. "
Fent: Lao-ce, a 1210 Tö Csing legendás szerzője . Jobbra: 1216t fo-
ly6hoz is hasonlítják

136
A TAO I Z MU S

137
 A V ILÁ G
o
N AG Y
"' t
EGYÉB TAOISTA ÉRTÉKEK
taoisták elutasítják az érvényesülést és a
versengést. Ez már a vu-vei fogalmából is
nyilvánvaló, de elég fontos ahhoz, hogy
külön említsük. A Tao Tö Csing figyel-
meztet, hogy "a lábujjhegyre ágaskodó
nem áll sokáig", és hozzáteszi, hogy "a fejsze először a leg-
magasabb fára sújt". A taoisták mélységesen tisztelték az
alázatot, ezért nagy becsben tartották a púposakat és a
rokkantakat. Szívesen említették azt a gondolatot, hogy
például a serlegek, ablakok és ajtók értéke abban rejlik,
ami nem létezik. "Engedékeny, mint az olvadó jég" - ez is
kedvelt mondásuk, meg az is, hogy "akinek nagyon fáj,
hogy beleböktek, az korábban bizonyára csak buborék volt".
A taoisták jellemvonása a teljes érdektelenség a világ ál-
tal nagyra értékelt dolgok iránt. Minek küzdeni és ver-
sengeni? laonak nincs ilyesmire szüksége.
"A kevés szó olyan mint a természet
az erős szél nem fúj egy reggelen át,
a záPor nem tart egész napon át."
A természet említésével rátérünk a taoizmus másik lé-
nyeges vonására, a természettel való mély, bensőséges
kapcsolatára. A természetet nem kell kizsákmányolni és
tönkretenni, mint ahogy az embereket sem. Barátkozni
kell vele, nem legyőzni.
"Aki erőszakkal birodalmat foglal
kudarco t vall, ez a tapasztalat.
Az ég-alatti, mint csodálatos urna!
sérteni nem szabad,
aki érinti, sem érinti,
aki megfogja, elveszíti."
138
VA LLÁ SA I
A taoista művészetet is ez az ökológiai természetfelfogás
hatotta át. Építészetükre jellemző, hogy a taoista templo-
mok nem emelkednek ki a tájból. Hegyek tövébe befész-
kelve, vagy mélyen a fák között állnak, beleolvadva a
környezetbe. Azt sugallják, hogy az embernek is az a leg-
jobb, ha harmóniában van mindazzal, ami körülveszi.
Nem véletlen, hogya kínai művészet legnagyobb korsza-
kai egybeestek a taoizmus befolyásának erősödésével.
A festők, mielőtt egyáltalán ecsethez nyúlnának, kimen-
nek a természetbe, hogy teljesen feloldódjanak benne, és
azzá a bambusszá váljanak, amelyet meg akarnak festeni.
Akár fél napot, vagy akár tizennégy évet is ülnek így, mi-
előtt az első ecsetvonást megtennék. A tájképfestés sza-
va a kínaiban a "hegy" és "víz" szavak összetétele - egyi-
kük hatalmasságot és magányosságot, másikuk hajlé-
konyságot, állhatatosságot és folytonos mozgást sugall.
Az ember szerepe kicsi a hatalmas természetben, úgy-
hogy nehéz észrevenni a festményeken az embereket, ha
vannak egyáltalán. Általában batyut visznek, bivalyon
ülnek, vagy csónakot hajtanak a csáklyájukkal- az em-
ber mint egyén a maga útjával, terhével, leküzdendő
akadályaival, minden oldalról szépséggel körülvéve.
A taoista művészet természetközpontú, a taoista élet-
mód pedig, ennek megfelelően, természetes. A formaliz-
mus, a pózolás és a szertartások nem érdekelték őket; a
pompát és a hivalkodást tökéletes ostobaságnak tartot-
ták. Jobb az egyszerű, még ha primitív is, mert a civilizá-
ció nagyrészt mesterséges. Utazni felesleges, hiszen csak
a hiú kíváncsiság késztet rá. Ezek a vélekedések persze
szembefordították őket a konfuciánusokkal, hiszen értel-
metlennek látták a szertartásos aprólékoskodást és az il-
lem aggályos betartását. Mindez külsőleges, felszínes;
lakkréteghez vagy mázhoz hasonló - a bőrnél nem vasta-
 A T AO I Z M US

Felderül az őszi ég. Kuo Hszi, XI. századi kínai fes tő alkotása

13 9
A V IL ÁG NAGY VA LL ÁSA I

140
 A TAOIZMU S
gabb, és törékeny. Már elsőre is nevetséges a gondolat,
hogy az életet tudatosan lehetne irányítani, hiszen a tár-
sadalmi minták nem többek, mint a Reggel Három.
Hogy mi a Reggel Három? Egyszer a Szung országban ne-
héz idők jártak, ezért az élelmiszeradagok csökkentésére
kényszerült egy majomtartó ember. "Mostantól - jelen-
tette be, - reggel három lesz, este pedig négy.» A majmok
dühödt visítozására a gazda beleegyeze tt a tárgyalásba, és
végül elfogadta maj mai követelésé t, hogy négyet kapja-
nak reggel, és hármat este. A "győztes" majmok ujjong-
tak. Szintén alapelv a taoizmusban, hogy
minden érték viszonylagos, és ebből kö-
vetkezik az ellentétek azonossága is.
Itt a taoizmus kapcsolódik a ha-
gyományos kínai jin/jang jel-
képhez, mely a kép közepén
látható. Ez a két részből álló
szimbólum magában foglal-
ja az élet alapvető ellentéte-
it: a nappalt és az éjszakát,
az életet és a halált, a férfi és
a női alapelvet, és a többit.
Ezek nemcsak egyszerű el-
lentétek, hanem ki is egé-
szítik egymást. Mindegyik
benyomul a másik félkörébe, és
odatelepszik rejtett zugába. És vé-
gül mindegyiket feloldja, körülveszi és
beborítja a Tao a maga örök teljességében.
Ennek a jelképnek a szellemében, a taoizmusban nincse-
nek éles szembeállítások. Minden érték és fogalom attól
függ, aki gondolja őket. Amikor az ökörszemnek és a tü-
csöknek azt bizonygatták, hogy vannak madarak, ame-
lyek száz meg száz mérföldet repülnek megállás nélkül,
mindketten azonnal rávágták, hogy az lehetetlen. "Te
meg én jól tudjuk - ingatták a fejüket -, hogy még a legelké-
pesztőbb erőfeszítés árán sem lehet messzebbre jutni, mint ad-
dig a tölgyig ott, és még azt sem sikerül mindig biztosan elérni.
A többszáz mérföldes repülés merő képtelenség!"
141
Még a jó és a rossz sem ellentéte egymásnak a taoista
nézőpont szerint, bármennyire is úgy látszik. "A pa-
raszt, akinek megszökött a lova" című történet jól pél-
dázza ezt. Hallva a balszerencséről, a szomszéd átjött saj-
nálkozni, de csa~ annyit mondott neki a gazda: "Ki tudja,
mi jó, mi rossz?" Es valóban, másnap a ló visszatért, magá-
val hozva egy csapat vadlovat. Most a szomszéd örven-
dezni jött, de megint csak ugyanazt a választ kapta. Jog-
gal, mert másnap a paraszt fia meg akarta ülni az egyik
vadlovat, és eltörte a lábát. Újabb részvét a szomszéd tól,
ugyanazzal az ismét beigazolódó felelettel,
mert hamarosan katonák jöttek, beso-
rozni a fiatalokat a hadseregbe, és a fi-
út a lába miatt nem vitték el.
Mivel minden viszonylagos, a
halál is az: a taoisták az élet
természetes kiegészítőjének
tekintik. Amikor Csuang-ce
fele ége meghalt, egy barát-
ja, aki kegyeletét jött leróni,
a földön ülve találta, szétve-
tett lábakkal; egy dalt éne-
kelt, és verte hozzá a taktust
egy felfordított faedény fc -
nekén. A barátja elborzadt.
"Akárhogy is - mondta -, hűsége­
sen melletted állt hosszú éveken át, lát-
ta, amint legnagyobb fiad férfivá csepere-
dett. Együtt öregedtetek meg. Ha egy könnyet
sem ejtenél a ravatala felett, már az is éPpen elég lenne, de
énekelni és edényen doboini - ez már sok!" "Rosszul ítélsz -
mondta Csuang-ce. - Amikor a feleségem meghalt, persze,
hogy kétségbe estem. De aztán belegondoltam, hogy mielőtt
megszületett, nem volt teste, és rájöttem, hogy ugyanaz a fo-
Balra: A j6 és a rossz relatív értékek a taoista világnézetben, ahogy
"A paraszt, akinek megszökött a lova" történet illusztTálja, Csao
Jüan [estménye. Fent: Jin/jang jelkép egy lakkdobozoll
 ~
:P,-
- ,
"

A V ILÁ G NA G Y V ALLÁ S AI
----------------------------------------------------------------------------------------------~

lyamat rendelte születésre, amely végül elhozta a halálát is.
Akit elvesztettem, az most lefeküdt egy kicsit aludni a Menny
és Föld közötti helyiségben. Jajongani és sóhajtozni, míg a fe-
leségem alszik, a természet törvényének tagadása lenne."
Erószakellenességét ismerve nem meglepó, hogy a
taoizmus a pacifizmus felé hajlik. "Aki a vezetőket tanítja
az élet használatára, óva imi őket a fegyverek használatától.
A hadsereg aratása tüskés gaz. Diadalodat temetés ként ün-
nepeld." Konfuciusz volt az, aki a tudós hivatalnokot
Kína társadalmi ranglétrájának csúcsára helyezte, Lao-
ce pedig, aki a katonát az aljára. "Az igaz ember útja nem a
katona útja. A Menny felfegyverzi könyörülettel azokat, aki-
ket nem akar elpusztítva látni."
A háború komor téma, és a taoizmus az élet komoly
dolgaival foglalkozik. Ám mindig megtart valami sajátos
vidám fényt, amely a pajkossággal határos. Olyan kifino-
multság és báj van ebben a világnézetben, hogy nehéz
neki ellenállni. Legszembeszökőbb ez azokban a történe-
tekben, amelyekben a tao is ták a bolondját járatják a
konfuciánusokkal. Az egyikben Csuang-ce a konfuciá-
nus Hui-céval sétál. Egy hídra érve Csuang-ce áthajol a
korláton, és megjegyzi:
"Nézd azokat a pisztrángokat, hogy ugrándoznak. Milyen
szabad és boldog a halak élete!"
"Te nem vagy hal- vágott vissza Hu-ce. - Honnan tu-
dod, mi szerez örömet egy halnak?"
"Te nem vagy én - mondja Csuang-ce. - Honnan tudod,
hogy én nem tudom, mi szerez örömet egy halnak?"
Lovasok egy X. századi képtekercsről. Konfuciusz a hagyomány
békéjét és nyugalmát hozta egy zűrzavaros világba

------------------------------------------------------------~
142
 A T AO I Z MU S
/"-------
--------------------------------------------------~

KÖVETKEZTETÉSEK

int a jin és a jang, úgy fogja körül egy- Íme az ós-zűrb61 keletkezett,
mást a taoizmus és a konfucianiz- az ég és föld elótt született:
mus, a kínai jellem két oldalát jelké-
pezve. Konfuciusz képviseli a klasz- mily békés, mily üres!
szikus old alt, Lao-ce a romantiku-
Magában van, nem változik,
sat. Konfuciusz a kiszámított viselkedést élteti, Lao-ce di-
c őíti a rögtönzés t és a természetességet. Konfuciusz az zavartalan mindenütt működik.
emberre összpontosít; Lao-ce összeköti az emberit azzal,
Ő az ég-alattinak anyja
ami túl van rajta. Ahogy a kínaiak maguk mondják:
Konfuciusz bebarangolja a társadalmat, Lao-ce maga mö- nevét nem ismerem,
gött hagyja. Az életben mindkét irány fontos.
kisebb nevén útnak mondom,
Vannak könyvek, amelyek első olvasásra elvarázsol-
nak, mert az olvasó lelkének legmélyét szólítják meg. elmém szerint nagynak mondom,
Mindazoknak, akiket felvillanyoz a gondolat, hogy a Tao
mindig, mindenütt ott van bennünk, a Tao Tö Csing a nagyot távolod6nc.tk mondom,
ilyen könyv. Bár soha nem fejlesztették tökélyre, tanítá- a távolod6t eltűnónek mondom,
sainak egyszerűsége, nyíltsága és bölcsessége máig is
örömteli útmutatója sokmillió kínainak. az eltűnót visszatérónek mondom.
/

~---------------------------------~------------------- ---------------
l43
A V I LÁG NAGY VAL L ÁSA I

144
 VI. FEJEZET

ISZLÁM

Mindent kifényesíthetünk,
ha a kormot is eltávolítjuk róla.
A szívet Allah megszólítása fényesíti.

A Tadzs-Mahal, az iszlám építészet Temeke

145
 A VILÁG NAGY VALLÁSA I

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

z iszlám szó az e lsősorban békét jelentő szálem

szóból származik, amelynek jelentése töb-
bek között: szófogadás, odaadás, bele-
nyugvás. Fogalmának teljessége a meg-
békélés, melyet az az ember érhet el, ki
életét Isten kezébe teszi. Az iszlám követői a muszlimok.
Arra a kérdésre, miként keletkezett az iszlám, a kívülálló
válasza azokról a társadalmi és vallásos áramlatokról fog
szólni, melyek Mohamed idejében Arábiában uralkod-
tak. Maguk a mohamedánok, Mohamed hívei azonban
másképpen válaszolnak. Számukra az iszlám nem Kt u. a
VI. században, Mohameddel kezdődött Arábiában, ha-
nem Istennel. "Kezdetben Isten ... " - mondja Mózes I.
könyve. A Korán is ezt fejezi ki, mikor az Allah szót hasz-
nálja, amely szó szerint is Istent jelent. Nem egy az iste-
nek közül, hanem az Isten.
Isten teremtette a világot, majd az embert. Az e lső
ember neve: Ádám. Ádám és Éva leszármazottja Noé,
akinek volt egy Szem, Sém nevű fia. Ebből a névből szár-
mazik a szemita szó. Az ő leszármazottj a volt Ábrahám,
aki Sárát vette nőül. Sára nem ajándékozta meg őt fiú-
gyermekkel, így Hágár lett Ábrahám második felesége.
Hágár szült neki egy fiút, Izmaelt, ekkor azonban Sára is
teherbe esett, és ugyancsak fiút szült, Izsákot. Sára azt
követelte, hogy Ábrahám űzze ki Hágárt és Izmaeit a tör-
zsi közösségből. Eddig a pontig a Korán azonos a Bibliá-
val, innen azonban a történetek különbözőek. A Korán
szerint Izmael arra a vidékre költözött, ahol később Mek-
ka épült. Leszármazottai lettek később muszlimokká, míg
Izsák Palesztinában maradt; az ő utódai a héberek, akiket
később júdeaiaknak, azaz zsidóknak neveztek.

Muszlim hívők, akik már nem fértek be a zsúfolt mecsetbe

--------------------------------------------------------------------~

14 6
 I S Z L ÁM

~---------------------------~----------------
147
 A V ILÁ G N AG Y VA LL ÁSA I

A PRÓFÉTÁK PECSÉTJE

zmael arábiai leszármazottait követve a Kr. u. VI. szá- gyon dicsért". Szüleit már kiskorában elvesztette. Egyik
zad második felében találkozunk Mohameddel, a nagybátyja fogadta örökbe, és gyengéd szeretettel nevel-
prófétával, akivel a muszlimok hite szerint az isz- te. Amint mondják, Mohamed szívét Isten angyalai nyi-
lám elérte végleges formáját. Istennek e lőtte is tották meg és töltötték be fénnyel. A hagyomány tömö-
voltak hiteles prófétái, de ő jelentette a beteljesü- ren így jellemzi a fiatal Mohamed egyé niségét: tisztaszívű
lést, ezért nevezték a pró- volt, a hozzá közelállók
féták pecsétjének. Utána szerették, jelleme kedves
egyetlen hiteles próféta volt és szelíd. Személyes
sem lépett fel. gyásza fogékonnyá tette az
A későbbi muszlimok emberi szenvedés minden
tudatlannak írják le azt a formája iránt, bármikor
világot, amelyben Moha- készen állt arra, hogy se-
med megszületett. A siva- gítsen másokon, e lsősor­
tagi körülmények között ban a gyengéken és a sze-
soha nem volt nyugodt az gényeken. Mégis úgy érez-
élet. Az anyagi javak szű­ te, hogy kortársaitól távol
kössége e vidéken intéz- van. A leendő prófétát
ményesítette és mintegy a elkeserítette a tapasztalt
férfiasság bizonyítékának lovagiatlanság, az általá-
tekintette az útonállást. nos erkölcstelenség és a
A VI. században azonban a cinizmus. Csendben, eltű­
politikai zsákutca, a leg- nődve, gondolata i befelé
fontosabb város, Mekka fordultak.
vezetésének összeomlása Elérve a felnőttkort, Mo-
súlyosbította a zűrzavaros hamed karavánokat kí-
helyzetet. Az akkori vallás sért, és huszonöt éves ko-
- amelyet animista politeiz- rában egy Khadidzsa nevű
musnak, a természetet lélekkel felruházó többistenhitnek gazdag özvegy szolgálatába állt. Az asszonyra mély be-
nevezhetünk - nem tudta a bomlást megfékezni. Elkép- nyomást tett Mohamed bölcsessége és tisztessége. Kap-
zelni sem lehet ennél alkalmasabb helyzetet rejtett for- csolatuk elmélyült, a kölcsönös megbecsü lésből szere lem
rongások, hirtelen csetepaték és véres viszályok kirobba- lett. Összeházasodtak, s a frigy minden szempontból bol-
násáraj néhány közülük fél évszázadig is eltartott. A kö- dognak bizonyult, noha az asszony tizenöt évvel volt idő­
rülmények felszabadító hős után kiáltottak. sebb férjénél. Úgy mondták: "Isten megerősítette Mohame-
Ez a vezető koreis törzsből (quarais) szü letett, Kt u. det általa, mert az asszony könnyített terhein. "
570 körül, neve Mohamed lett, aminek jelentése "na- Házasságkötése után tizenöt évi kész ülődésre volt

14 8
 I SZLÁM
szüksége ahhoz, hogy megkezdhesse szolgálatát. Mekka
környékén volt egy barlang, melyet Mohamed egyre
többször kerese tt fel, ha magányra vágyott.
Elmerülve a jó és rossz titkaiba, képtelen volt belenyu-
godni a babonákba és az akkor mindennaposként elfoga-
do tt testvérgyilkosságokba, "ez a szenvedélyes nagy szív"
Istenhez fo rdult.
Vizsgálódásaiban a sivatag dzsinnj ei nem érdekelték,
egy istenség azonban annál inkább. A mekkaiak A llah
néven imádták, nem egyetlen istenként, de mint felsőbb­
re ndű lényt. Gyakran egész éjszaka tartó virrasztásai so-
rán Mohamed meggyőződött arról, hogy Allah nagyobb,
mint honfitársai feltételezték. Ez az isten nem egy a sok
isten közül, még csak nem is a legnagyobb. Ő - amint ne-
ve is elárulj a - maga az Isten, az egye tlen Isten , minden
14 9
vetélytárs nélkül. H amarosan fel is hangzott a hegyi bar-
langból az arab nyelv legjelesebb mondata, a mély, min-
denkit felvillanyozó kiáltás, melyre majd összesereglik a
sokaság, és hatalmát kiterj eszti az ismert világ határáig.
Lá iláha ill A lláha! N incs itt más isten , csak az Isten !
Előszö r azonban, 61 0 kö r? l a prófétának meg kellett
ismernie küldetését. A z Erő Ejszakáján a Könyv megnyílt
az erre felkészült Lélek c!őtt . Mid őn Mohamed a barlang
földj én feküdt, egy angyal jött cl hozzá emberi alakban
és ezt mondta neki: "Szólj! " Mohamed tiltakozott, hogy ~
Balra: A gyermek Molwr.1ed anyja ölében, XIV századi tÖTök fest-
mény. Fent: A ngyal látogatja meg Mohamedet, és alTa ösztökéli,
hogy hiTdesse, amit látott
A V IL ÁG NAGY VAL L ÁSA I

150
 I SZ L ÁM
nem hírnök, de az angyal nem tágított. "Hirdess Urad ne-
vében, aki teremtett, vérrögből teremtette az embert. Hirdess !
A te Urad a legnagylelkűbb, aki írótollal tanított, megtanítot-
ta az embert arra, amit nem tudott." (Korán, 96:1-3)
Midőn Mohamed az önkív üle tből felkelt, úgy érezte,
hogy a hallott szózat beleége tt lelkébe. Rémülten haza ro-
hant, és közölte Khadidzsával, hogy ő vagy próféta lett
vagy megőrült. Khadidzsa először nem hitt neki, de az
egész történe tet végighallgatva, ő tért meg elsőké nt.
A hang ismételte n megszólalt, parancsa pedig mindig
ugyanaz volt: Mohamed ~~~~~ljjjil1jjiiiiiiiir~~9
hirdesse, amit hallott. Mo- ,-
hamed élete ettől kezdve
nem volt a sajátj a. Most
már Istennek és az emberi-
ségnek szentelte magát , az-
zal a tántoríthatatlan szán-
dékkal, hogy közvetítse Is-
ten szava it, melyeket hu-
szonhárom éven át hallott.
Amit hirdetett, arról a ké-
sőbbie kbe n lesz szó. Itt csak
az általa keltett hatás ról be-
szélünk, és megjegyezzük,
hogy a vallásos meggyő-
ződ és től áthatott racioná-
lis elméhez kívánt szólni. t===========-=-===========l
Olyan korban , melyben hittek a természetfölötti je-
lenségekben , amid őn a csodát úgy tekintették, mint a
Szent é le tűe k rutintevékenységét, Mohamed nem akarta
becsapni a hiszékeny embereket. H angsúlyozta, Allah őt
nem azért küldte, hogy csodákat tegyen. H a jeleket kér-
nek tőle , azok ne Mohamed, hanem Isten nagyságát
hirdessék, ehhez pedig az is elég, ha az emberi szem befo-
gadj a a természet csodáit. A z egyetlen csoda, amelyet
Mohamed annak tekintett, a Korán tartalma volt. H ogy
ezt az igazságot ő maga hozta létre, ez olyan tudományos
hipotézis volt, amit nem tudott elfogadni.
A Korán tan a a legtöbbe kből ellenséges hatás t váltott
ki. Ennek okát három tényezőre vezethetjük vissza: a fel-
15 1
tétel nélküli egyistenhit fenyegette a politeizmus t, és ez-
zel azt a tekintélyes bevételt, melyet Mekka számára a
360 (a hold év minden napj ára jutott egy) szen t helyet
meglátoga tó zarándokok sora jelentett. Erkölcsi tanítása
azt követelte, hogy a polgárok vessenek vége t züllött
életmódjuknak, végül pedig társadalmi tartalma szem-
ben állt az igazságtalan renddel.
Mivel ezek a tanítások a mekkai veze tők ízlésé től tá-
vol álltak, kiváltságaival nem illettek össze, természe te-
sen elutasították őke t. A támadást azza l kezdték, hogy
Mohamedet nevetségessé
akarták tenni. Miu tán ez
nem bizonyult hatásosnak,
fenyege téshez, majd nyílt
üldözéshez folyamodtak.
Mindez eredmény nélkül
maradt, mert az üldözés
csak megacélozta az új pró-
féta és köve tői akaratát.
Folytatta, amit elkezdett,
beleve tette magát az ige-
hirdetésbe, és hallgatóit
újra meg újra felszólította,
hagyjanak fel gonosz éle-
tükkel és készülj enek a szá-
monkérésre.
Mohamed feltételei annyi-
ra rosszak voltak, hogy az e lső három évben alig negyven
embert tudott megtéríteni. Ellenségei azonban nem vol-
tak képesek a mekkaiak szívé t örökre elzárni tanításai
e lől. Lassan, de folyamatosan, energikus, tehe tséges és jó
beszédkészségű embereket győzött meg üzene te igazságá-
ról, így az évszázad végére több száz család ismerte el őt
Allah hiteles közvetítőjéne k . Addigra azonban a mekkai
előkelők annyira megrémültek, hogy elhatározták, örök-
re megszabadulnak a bajkeve rőtől.
Fent: Mohamed megszenteli Kába fekete kövét. Balra: Mohamed
tanítványai körében Medina néPéhez szól
 A V I LÁ G N AG Y
A GYŐZELMET JELENTŐ FUTÁS
iközben Mohamed életútjának legne-
hezebb válságát élte át, váratlanul
Jaszreb városának veze tő polgárai-
ból álló küldö ttség kereste fel őt .
Ez a város Mekkától 4- 500 kilo-
méterre északra feküdt. Zarándokok és mások útj án,
akik Mekkában jártak és otthon a hallottakat elbeszél-
ték, Mohamed tanításai e rős gyökeret eresztettek. A vá-
rost belső viszályok emésztették, szüksége volt egy e rős ,
pártatlan veze tőre, s erre alkalmasnak látták Mohame-
det. Miután a küldöttség megígé rte, hogy csak Allahot
152
VA LLÁ SA I
fogj ák imádni, és követik az iszlám előírás a it, Mohamed
elfogadta a meghívás t. Amiko r a mekkai veze tők a ter-
vezett kivonulásról tudomást szereztek, mindent meg-
tettek, hogy megakadályozzák, Mohamed azonban egyik
társával együtt kij átszotta az őrsége t, és Jaszreb " futott" .
A mekkaiak a nyomában voltak, de mindüknek sikerült
célhoz érni: ez 622-ben történt.
A muszlimok ezt a kivándorlást, arabul hidzsrát, a vi-
lágtörténelem fordulópontjának tekintik, és innen kez-
dik időszá mítás uka t. Jaszrebet Medinat-al-N abi néven
emlegették, a Próféta Városának, majd összevontan Me-
 I SZLÁM

din ának, a városnak nevezték. Medinába való megérke-

zése pillanatától Mohamed szerepe módosult: prófétából
a közigazgatás vezetője lett. Viselkedése nem változott,
egyszerű vályogházban lakott, maga fejte kecskéit, éjje l-
nappal el lehetett érni. Mint államférfi pedig minden bi-
zonnyal kiváló volt. A közrend érdekében gyakorolta a
szükséges igazságszolgáltatást, s ha a sértés személye el-
len irányult, nemes és könyörületes volt ellenségeivel.
Mindent egybevéve, a medinaiak uruknak tekintették
őt, sze rették és engedelmeskedtek neki.
Élete hátralevő tíz esztendeje a medinai közösségben
telt el. Szövetségbe olvasztotta a város öt, civakodó, he-
terogén törzsét - köztük két zsidót is - és felébresztette a
város lakóiban az együttműködés általuk eddig ismeret-
len sze llemét. Hírneve elterjedt, az emberek pedig Ará-
bia minden részéből csapatokban érkeztek, hogy lássák
azt az embert, aki ezt a csodát megvalósította.
Ekkor tört ki a háború a mekkaiakkal, az egész Arábia
feletti uralomért. A mekkaiak megtámadták Medinát, a
hadiszerencse forgandó volt, ám végül Mohamed kere-
kedett felül.
Nyolc évvel aMekkából Medinába való" futás" után
az egykori menekült hódítóként tért vissza. Rá jellemző
módon megbocsátott korábbi ellenségeinek. Felkereste a
Kábát, a kocka alakú szentélyt (amelyről úgy mondták,
Ábrahám építette), azt az egyetlen Allahnak szentelte a
korábbi istenségek helyett, megszentelve az iszlám föld- egy olyan országban, amely eddig legfeljebb földrajzi fo-
rajzi értelemben vett központjának, és ott fogadta a vá- ga lom volt - létrehozott egy nemzetet és megalapította
ros lakóin ak tömeges megtérését. az iszlám va llást, amelyhez ma a világ népességének egy-
Maga Mohamed azután visszatért Medinába. Két év- ötöde tartozik.
vel később, 632-ben halt meg, mikor lényegében már
egész Arábia az ő vezetése alatt állt. Az évszázad végére
követői meghódították Örményországot, Perzsiát, Szíri-
át, Palesztinát, !rakot, Észak-Afrikát, Spanyolországot, Balra: Xl. századi Korán díszes oldalai. Fent: Kába, az iszlám föld-
és északkelet felé átkeltek a Pireneusokon. Mohamed rajzi központja
rövid életében - egy nem sok jót ígérő közösségből, és

153
 A VILÁG NAGY
A MARADANDÓ CSODA
ély benyomást kelt az a csodálat, tiszte-
let és szeretet, melyet a muszlimok
Mohamed iránt éreznek, nevének
említésekor soha nem felejtve el
hozzátenni: "Áldás és béke vele".
Mindamellett nem tartják őt hitük evilági középpontjá-
nak, mert ez a hely az iszlám bibliájának, a Koránnak van
fenntartva.
Az arab korán szó felolvasást, szóbeli előadást jelent.
Mohamed annyira tisztelte mondanivalóját, hogy - mint
már említettük - azt tartotta Isten egyetlen csodájának,
amelyet őáltala tett. Úgy nevezte: Isten maradandó cso-
dája. Pusztán az a tény, hogy ő maga képes volt olyan
könyvet alkotni, mely minden tudás alapköve, ugyanak-
kor nyelvileg is hibátlan, költészete pedig párját ritkítja-
Mohamed és valamennyi muszlim számára mindez szinte
hihetetlen.
A muszlimok hajlanak arra, hogy a Koránt betűről-be­
tűre olvassák. Úgy vélik, hogy ez egy nem-teremtett Korán
földi másolata, olyasféleképp, amint a keresztények Jé-
zust Isten megtestesülésének tekintik. Természetesen
nem két Korán létére gondolnak, hanem a teremtett Ko-
ránt a nem-teremtett Koránban benne foglaltatott végte-
len valóság anyagi kikristályosodásaként értelmezik. Ha
a teremtett Koránt csodának nevezik, az említett csoda
az, hogy a teremtett (és így szükségszerűen olykor körül-
írt tartalmú) Korán betűiben és hangzásában jelen van a
nem-teremtett Korán.
A Korán üzenete Mohamedet huszonhárom éven át
érte, számára felfogható részletekben, melyek hangját
eleinte harangok zúgásának érezte, de ezek fokozatosan
egyetlen hangban sűrűsödtek össze, amely magát Gáb-
rielnek, Isten küldöttének nevezte. Mohamed soha nem
tudta előre, mikor szól hozzá Gábriel. Ha azonban ez
megtörtént, Mohamed állapota láthatóan megváltozott,
erről úgy számolt be, mintha a szavak kövekként zúdul-
154
VALLÁ S AI
tak volna rá. Egy ízben a szavak akkor érték el őt, midőn
egy tevén haladt, és mire a hang elhallgatott, a teve a
földre lapult, szétvetve lábait. Mohamednek ezeket a
gyakran önkívületszerű állapotban elhangzó kiáltásait
követői megjegyezték, csontokra, faháncsokra, levelekre
vagy egy darab pergamenre írták, Isten pedig őrködött
afelett, hogy az üzenet hűen megmaradjon.
A Korán folytatja Isten azon kinyilatkoztatásait, me-
lyeket korábban a zsidók és keresztények részére tett, de
ezzel egyben a csúcspontnak tekinti magát. Úgy értékeli
az Ó- és Újszövetséget, hogy két olyan hiányossága van,
melyektől a Korán mentes. Az iszlám felfogás szerint a
héber és a keresztény Biblia a körülményekből adódó
okok miatt az igazságnak csak egyes részeit mutatja be,
ezenkívül a továbbadás során ezek részben eltorzultak,
ezzel magyarázhatók a Korán párhuzamos elbeszéléseitől
való eltérések. E két korláttól megszabadulva a Korán
Isten akaratának végleges és tévedhetetlen kinyilatkoz-
tatását jelenti.
Az a könyv, amelyet a muszlimok Allah szavakba fog-
lalt megtestesülésének tartanak, kívülállók számára nem
kis nehézséget okoz. Volt nagy író, aki a legfáradságosabb
olvasmánynak tartotta, ami valaha is a kezébe került.
Hogyan tudunk így elszámolni a Korán e kétféle megíté-
lése közötti eltérésekről?
Az első kulcsot az üzeneteket közvetítő nyelv adja
meg, mert aligha van nyelv, amely úgy tudna hatni az ér-
zelmekre, mint az arab. De a nyelv nem az egyetlen ne-
hézség. A Korán tartalma is messze esik egyéb vallásos
szövegektől. Teológiája nem alapul sem olyan drámai el-
beszéléseken, mint az indiai eposzok, sem pedig történel-
mi jellegű tényeken, mint a héber szövegek.
Isten nem tárja fel magát emberi alakban, mint az
evangéliumokban és mint a Bhagavad-gítában. Ha csak
a Bibliával vetjük össze, azt mondhatjuk, hogy míg az Ó-
és Újtestamentum közvetlenül történelmi és közvetve
 I SZ L ÁM
Fent és a következő oldalon: Szépen díszített perzsa kéziratok mu-
tatják az iszlám korai művészetének és irodalmának virágkorát
155
tanító j e llegű , a Korán közve tlenül tanító és
közvetve történelmi. Mivel a Korán legfőbb cél-
ja Isten egyedüli voltának, mindenhatóságának
és mindentudásának, va lamint könyörületessé-
gének - és következésképpen az emberi éle t Is-
te ntől való telj es függésének - hirdetése, a tör-
ténelmi tények csa k hiva tkozási ponto k, ame-
lyek önmagukban alig érdemelnek figyelmet.
H a leglényegesebb az úr-szolga viszony, minden
más csak kommentár és utalás.
Talán nem lennénk annyira türelmetlenek a
Korán idege nek számára homályos részeivel
sze mben , ha arra gondolnánk , hogy milyen
problémákat okoznak a muszlimo knak más val-
lások írásai. H ogy csak az Ó- és Újtestamentu-
mot említsük, a muszlimoknak csalódást okoz,
hogy ezekben nem maga Isten szól az emberek-
hez, hanem e könyvek csupán beszámolnak
megtörtén t dolgokról. A Koránban viszont Is-
ten első személyben beszél, megismerteti saját
magát és közli törvényeit. A muszlimok így arra
hajlanak, hogy a Sze nt Könyv minden egyes
mondatát külön-külön kinyilatkoztatás nak te-
kintsék és magukat a szavakat, de még hangzá-
sukat is, áld ásn ak tekintsék.
A z összehasonlítást befejezve, leszögezhet-
jük, hogy lehetetlenség túlértékelni a Korán
fontosságát az iszlám életében.
A Ko rán , melynek hosszú részlete it már a
gyermekeknek is meg kell tanulniok, szabályoz
minden döntést, és magyarázato t ad minden
eseményre. Útmutatást ad a hívők részére, ho-
gyan kell cselekedni a mindennapokban , így a
kinyilatkoztatott igazság tárháza, az értelmezés
és bizonyosság kézikönyve, egyidej űleg utat
mu tat az akarat számára.
A V IL ÁG NAGY VA L LÁSA I

156
 I SZ L Á M
ALAPVETŐ TEOLÓGIAI FOGALMAK
éhány feltűnő, később tárgyalandó kivé-
teltől eltekintve az iszlám alapvető te-
ológiai fogalmai lényegében meg-
egyeznek előfutára ina k, a judaizmus-
nak és a ke reszténységnek a fogalmai-
val. Ebben a fej ezetben figyelmünket a négy legfontosabb
fogalomra összpontosítjuk: Isten, a teremtés, az ember és
az utolsó ítélet.
Hasonlóan a többi történeti va llás hoz, az iszlám köz-
pontj ában is a végső nagyság, azaz Isten áll. Isten anyag-
talan, így láthatatlan. A z arabok e ttől még nem vonj ák
létezését kétségbe, hiszen a sivatagban is mindig érzékel-
hették, hogy egy láthatatlan kéz kergeti a szélrohamot,
amely végigsöpör a sivatagon, és csalóka, kápráza tos ké-
peket fo rmál. N em a Korán veze tte be az arabokat a lát-
hatatlan világba, de még a monoteizmusba sem, mert né-
hány, hanifnak neveze tt magányos "is te nke reső" már ko-
rábban eljutott ehhez. A Korán újítása abban állt, hogy
eltüntette a színről Allah vetélytársa it.
Nyomban hozzá kell tennünk, hogy a muszlimok sze-
rint a monoteizmussal az iszlám nem csupán az arabo k,
hanem a vallások összessége számára is sokat ado tt.
A hinduizmus számtalan istensége bizonyíték arra, hogy
soha nem értek el az egye tlen Isten imádásához. A juda-
izmus tanítása helyes , ezt azonban csak Izrael népére
korlátozta. A keresztények viszont összeegyeztették a
monoteizmust Krisztus istenítéséve l. A Ko rán Jézust pró-
fétaként tiszteli, elfogadj a szeplőte len születését is, de
vissza utasítj a az ige tes tté válása és a Szentháromság
doktrin áját, mert úgy tekinti, hogy eze k elmossák a hi-
lönbsége t az isteni és az emberi lényeg között.
Isten természetének a leírása a Ko ránban, le nyűgöző
e rejű . A korlátlan e rő félelmet kelt, így joggal mondha-
tó, hogy a muszlimok félik Istent. Ez azonban nem egy
szeszélyes kényúrtól való félelem, inkább - az ő értelme-
157
zés ük szerint - az egye tlen reális érze lem . A z ember fel-
mé ri annak az elhatározásának súlyos következményeit,
hogy egy mega lkuvás t nem is me rő erkö lcsi világ jó vagy
rossz oldalára áll-e. H a a nihilizmus a külö nbözősége k
szétszórását, az élet elszürkítésé t jelenti, tehát az er-
kölcs felszívódását, Allah világegye teme ennek éppe n az
e lle nkezőj e.
A jó és a rossz közötti választás köve tkezményekkel
jár. A z istenfélelem viszont - ha már egysze r elfogadtuk -
megszabadít egyéb fé lelme inktől. A z iszlám szó a la pve tő­
en belenyugvást, belső békét jelent.
N em szabad elfelejtenünk azt scm, hogy az Allah által
keltett szent rémületet a teremtménye ivel sze mben ér-
ze tt szeretet egyenlíti ki. Allah könyörületét és megbo-
csátását a Korán 192 esetben említi, míg csa k 17 alka-
lommal beszél haragjáról és bos zúj áról. Ő , aki a világ
ura, megszabadít a nyomorúságtó l. A kifoszto ttak barátj a
és olya n vigasztaló, akinek sze retete gyengédebb, mint az
anyamadáré fiókái iránt.
A második teológiai alapfoga lmat, a teremtés t a
Korán nem úgy mutatj a be, mintha a világ a végtelenség-
ből valamilyen bizonytalan áramlás ban keletkeze tt vo l-
na. Allah a világot saját elhatározásából te remte tte meg.
Ennek a ténynek két fontos köve tkezménye van .
Előszö r is, hogy az anyagi világ telj es mértékben való-
ságos - innen ered annak az iszlám tudománynak egyik
forrása , amely Európa "sö tét korsza ka" idején , a középko r
e lső felében inkább virágzott, mint bárhol másutt.
Másodszor; hogy mivel a világo t tökéletes Mester al-
kotta - tökéletes ugya n nem lehet, me rt két abszolút tö-
kély nem létezhet egysze rr - túlnyomó részt jó nak kell
lennie.
Mindkét megállapítás az élet anyagi oldalának tiszte-
letben tartására ösztönöz, amint ugya nezt a két másik
szemita e red e tű va llás, a zs idó és a keresztény is állítja.
 A VILÁG NAGY
Harmadjára vizsgáljuk meg, miként írja le a Korán az
embernek, Isten első teremtményének a természetét.
Ez a természet alapvetően jó, semmiféle bukás nem
szennyezte be. Az iszlám az eredendő bűn keresztény
doktrinájához annak megbocsátásfogalmánál kerül a leg-
közelebb. Az ember ugyan valóban megfeledkezik olykor
isteni származásáról, természete alapvetően mégis vissza-
fordíthatatlan ul jó, és így megérdemli az önbecsülést.
Elfogadva az életet mint a Teremtő adományát, elju-
tunk az ember két kötelességéhez. Az egyik a hála a ka-
pott életért. Az arab "hitetlen" szó inkább azokra alkal-
mazható, akik elmulasztják ezt a hálaadást, nem pedig
azokra, akik nem hisznek. A második kötelezettség visz-
szavezet minket ennek a vallásnak a nevéhez: iszlám,
amely belenyugvást, odaadást, megadást jelent.
Mivel a megadás szót némi katonai mellékzönge kísé-
ri, hangsúlyoznunk kell, hogy ez a szó önmagunk átadá-
sát is jelenti, és ez minden vallásban megtalálható. Wil-
liam James, a századfordulón élt amerikai filozófus és
pSzichológus olyan szépen beszél erről, hogy érdemes sza-
vait idézni: "Ha már minden kimondatott és megWrtént,
végeredményben teljes mértékben a világegyetem részévé let-
tünk, s ekkor már olyan áldozatok és megadás felé sodró-
dunk, melyeket elfogadva elérkezünk egyetlen végső nyugvó-
pontunkra. Egy olyan lelkiállal)otban, mely a vallásos embe-
rétől távol áll, a megadást csupán a szükségszerűség fogadtat-
ja el, és az áldozat meghozatala a legjobb esetben is csupán
zúgolódás nélkül történik. A vallásos életben viszont az áldo-
zat és o megadás pozitívelőjelet kap: a megadást olykor még
fölöslegesen fokozzák is a nagyobb boldogság érdekében. Így a
vallás könnyűvé és kedvessé teszi azt, ami mindenkéPpen
szükséges. "
Az odaadás előnyeinek e taglalásához hozzá kell ten-
nünk, hogy az iszlám nyelvezetében Allah szolgájának
lenni azt jelenti: megszabadulni a lelki rabság, függés
158
VALLÁ S AI
olyan lealacsonyító formáitól, mint amilyen a kapzsiság,
a szorongás vagy a becsvágy. És itt a szolgaság önkéntes-
nek tekintendő, hiszen a lélek szabadon cselekszik.
A predesztináció a Korán egyes fordulataiban csak lát-
szólag van benne, hiszen így vallja: "Aki bűnt követ el, az
önmaga ellen követi el." (4: 111) .
Sehol sem annyira szembetűnő a lélek szabadsága,
mint teológiai alapfogalmaink zárásakor, az utolsó ítélet-
nél. A Korán az életet úgy mutatja be, hogy az rövid, de
mérhetetlenül értékes választási lehetőséget ad az örök-
lét elnyeréséhez. Innen ered az egész könyv sürgető jelle-
ge. A számadás előtt a "vesztesek" számára annak a lehe-
tősége, hogy - ha csak egyetlen napra is - visszatérhesse-
nek az életbe és jól használhassák fel lehetőségeiket, töb-
bet érne bárminél, amire életükben is csak sóvárogtak.
A Számadás eredményétől függően a lélek a mennyor-
szágba vagy a pokolba jut. Ezeket a Korán élő, konkrét és
érzékelhető látványként írja le. A Korán leírásait lehet
akár szó szerint, akár pedig allegorikusan is olvasni, hi-
szen "a jelek egy része határozott, mások viszont csak jelké-
pek" (3:5). A magyarázatok különbözőségétől függően
minden muszlim hiszi, hogy földi tevékenységéért a lélek
számadással tartozik, és ettől kezdve további jövője attól
függ, hogyan tartotta tiszteletben Isten parancsait.
V égső fokon azonban, még ha az ítélkezésről mondot-
tak Istent túlnyomóan büntetőbíróként mutatják is be,
fel tudjuk sorolni a Korán olyan verseit, amelyekben
Allah távol tartja magát a közvetlen beavatkozástól.
Ezekben a versekben a lelkek mondanak ítéletet önma-
guk fölött. A halál ilyenkor megsemmisíti az öncélú vé-
dekezést, és mindenki arra kényszerül, hogy teljes tárgyi-
lagossággal vizsgálja meg, miként élte végig életét. An-
nak a fénynek a kérlelhetetlen világosságában, ahol
egyetlen sötét sarok sem marad, mindenkit cselekedetei
vádolnak vagy dicsőítenek. Ha a lélek már elhagyta a ha-
 I SZ LÁM

zugságok birodalmát, a hamisságok, melyekkel felfegy-
verkezett, lángnyelvekké változnak, és élete olyanná
lesz, mint Héraklészé, mikor felesége ráadta a Nesszosz
kentaur égető vérével átitatott inget.
Isten, teremtés, ember és utolsó ítélet - ezek a fő teo-
lógiai fogalmak, melyeken a Korán tanításai alapu lnak.
Bármilyen fontosak is ezek, a Korán mégis inkább a tet-
teket hangsúlyozza, semmint az eszméket. A következő
két fejeze tben tehát ezekkel foglalkozunk.
Elmélkedés egy mecsetben

159
 A VILÁG
AZ ISZLÁM ÖT PILLÉRE
a valaki egy muszlimhoz, vagyis moha-
medánhoz kérdést intézne, miként ösz-
szegezné az iszlám tanácsait az emberek
életvite léhez, válasza így szólna: "Arra
tanít, hogy az egyenes úton járjunk."
Ez a mondat a Korán legelső szúrájára (fejezetére) utal,
ahol a könyörgés így szól: ,~,kzess minket az egye-
nes úton, azoknak az útján, akik iránt kegyes-
nek mutatkoztál ... " (1:6-7)
Milyen az "egyenes út"? Az egyéb-
ként kötelező válasz helyett (az
egyenes út nem vezet félre, nem
romlott) az iszlám másféle meg-
határozást ad. Az egyenes út köz-
vetlen és határozott. Más vallá-
soktól eltérően, az iszlámnak
egyik célj a, hogy az élet útját rész-
letes iránymutatásokkal jelölje ki.
Mindenfajta lényeges cselekedetet
minősít egy, a tilostól a közömbösön át
a kötelezőig terjedő skálán. A muszlimok
szerint ez vallásuk egyik erőssége. Úgy mond-
ják, Isten kinyilatkoztatásai az emberiséghez négy nagy
zakaszban történtek: Isten Ábrahámnak kinyilatkoztat-
ta az egyistenhit igazságát, Mózesnek a Tízparancsolatut
és Jézusnak a törvényt. Ezután már csak az a kérdés ma-
radt fenn, mit kíván meg a törvény, és hogyan valósul
meg ez a gyakorlatban. Ha az élet bonyolulttá válik,
iránymutatás szükséges, és ezt a Korán adja meg.
Mit jelentenek ezek az iránymutatások? Bemutatásu-
kat kettéoszt juk. Először az iszlám öt pillérével foglalko-
zunk, tehát azokkal az elvekkel, amelyek a muszlimok
magánéletét szabályozzák az Istennel való kapcsolatuk-
ban. Utána pedig a Koránnak a társadalomra vonatkozó
tanaira kerül sor.
NAGY VALLÁ S AI
Az öt pillér közül az első az iszlám hitvallása, aSaháda.
Egyetlen mondatból áll: "Nincs más Isten, mint Allah, és
Mohamed az ő prófétája." A kijelentés e lső fele a monote-
izmu s sarkalatos elvére utal, hogy nincs más isten, csak
az Isten. (Az Örökkévaló a te Urad, az Örökkévaló
egye tlen egy, mondja Mózes hitének Bibliája. ) A másik
állítás - Mohamed az ő prófétája - azt mo ndj a
ki, hogy a muszlimo k Mohamed szavát hite-
lesnek ismerik el, vagyis hisznek meg-
nyilatkozásaiban.
Legalább egyszer életében a muszlim
köteles a Sahádát pontosan, lassan,
átgondoltan és fennhangon, teljes
megé rtéssel és szívbeli meggyőző­
déssel elmondani. Gyakorlatilag a
muszlimok ezt - különösen a mon-
dat e lső felét - gyakra n mondják:
"Lá iláha ill Allaha". Válságos hely-
zetben, és mindig, ha a világ megsem-
misüléssel fenyeget - ideértve a halál
közeledtét - a muszlimok ajkáról elhangzik
a fohász: "Nincs más isten, csak az Isten". H a egy
jámbor embert elfog a méreg, ez a mo ndás lecs illapítj a és
elfojtja indulatkitörését. A gyermekszülés közben fels i-
koltó asszony elcsendesedik, ha ezt idézi emlékezetébe.
H a a vizsgateremben feladata fölé hajló tanuló fejét fele-
melve, kiejti ezt a mondást, erre alig hallható, meg-
könnyebbült sóhaj fut át az egész termen. A Saháda min-
den kérdés végső megválaszolása.
Az iszlám második pillére az előírt ima. Az imádság
Fent: A spirituális érzékelés öt szerve, az iszlám ezoterikus ha-
gyományát ábrázoló tányér, mely a lataif "ébresztését" mutatja be.
Jobbra: Mohamed felemelkedése, XVI. századi indiai kézirat
160
 ..-." ...;,. ...-..;Q
, '. ~, '
.) J'fl~
- ~
.... :_. ' \:,.;:

16 1
 A VILÁG NAGY VALLÁSAI

nyilvánvaló értelme, hogy a közös imára nem helyez

valaki elmondhassa, milyen súlyt és nem ismer a héten
hálás magáért az életért, de különösen megszentelt na-
ennél még mélyebb értelme, pot, bár a muszlimoktól el-
hogy ezzel az emberi életet várja, hogy a mecsetben
magasabb perspektívába he- imádkozzanak, ha módjuk
lyezi. A Korán úgy véli, hogy van rá, és különöse n buzdítja
ez a legnehezebb lecke, ame- őket a péntek déli imára.
lyet az embernek meg kell A muszlimok korábban jeru-
tanulnia, ezért, mondhatni, zsálem felé fordulva kezdték
teljesen azon van, hogy ezt el imájukat (arrafelé, ahol
megvilágítsa. Az ember nem Mohamed éjszakai mennyei
teremtette meg saját magát, utazását megkezdte), de a
így valahonnan származik, Korán kinyilatkoztatása ké-
de úgy látszik, ezt nem fogja sőbb úgy rendelkezett, hogy
fel, saját magát helyezi kis Mekka felé fordulva kell
világa központjába, úgy él, imádkozni. Mosakodás előzi
mintha maga lenne a tör- meg az előírt imádkozást,
vény. Ez hozza rá a bajt. melyet állva kezdenek meg,
A muszlimok imájukban el- csúcspontját pedig akkor éri
ismerik teremtett voltukat el, midőn a hívő a magzat
Teremtőjük előtt, és ezzel méhbeli helyzetéhez hason-
már megtették az első lépést lóan, homlokával megérinti
abba az irányba, hogy akaratukat (iszlám) feléje tereljék. a padlót. Tartalma szerint az ima dicsőítés és hálaadás, de
Hányszor imádkozzék naponta a muszlim? Egy kedves helyt ad a könyörgésnek is.
részletében a Korán megemlíti az Allahtól származó ere- Az iszlám harmadik pillére az irgalmasság. Aki bőség­
deti számot, tehát ötvenszer, amit Mózes (mikor hallott ben él, osztozzé k javain a szerencsétlenekkel. A Korán itt
erről Mohamed egyik mennyei éjszakai útján) képtelen- is egyértelmű: az ingó vagyon két és fél százalékát kell
ségnek tartott. A Mózessel folytatott vita nyomán Mo- évente a szegények között szétosztani. Megnevezi azokat
hamed ötre csökkentette az imák számát, amit Mózes is, akikkel irgalmasságot kell gyakorolni: ezek a közvet-
még mindig soknak talált. "Ismerem ezt a néPet" - mondta len szükséget szenvedők, a rabszolgák, akik meg akarják
Mohamednek, aki nem volt hajlandó tovább tárgyalni, váltani szabadságukat, az adósok, akik nem tudják meg-
és így e számot végül is ötben határozták meg. Ugyancsak fizetni tartozásukat, a jövevények és a vándorok, végül
elő van írva az öt ima időpont ja: napkeltekor, délben, a pedig azok, akik az adományokat összegyűjtik és szét-
délután közepén, alkonyatkor és lefekvés előtt. Az iszlám osztják.

162
 I SZLÁM

A z iszlám negyedik pillére a további előnyt is jelent. Elő­

ramadán megtartása. A ra-
ször is emlékeztet az emberi
egyen lőségre, mert Mekkába
madán az iszlám naptár szent
érkezve a zarándokok levetik
hónapja; a Korán kinyilat-
társadalmi állásukat mutató
koztatása ebben a hónapban
ruhájukat és két lepedőből
kezdődött, és tíz évvel ké-
álló egyszerű öltözéket vesz-
sőbb ebben a hónapban
nek fel. A zarándokoknak ez
hagyta el Mohamed Mekkát.
az összejövetele a nemzet-
Erre a két nagy alkalomra
közi megértést is elősegíti.
emlékezve a testileg erre al-
A sokféle országból érkező
kalmas muszlimok (akik
emberek gyülekezete azt bi-
nem betegek vagy nem ke-
zonyítja, hogy olyan közös
rültek kényszerhelyze tbe,
hitet követnek, mely átnyú-
például háború vagy elha-
laszthatatlan utazás miatt) a
lik a nemzeti és nemzetiséai.,
határokon. A zarándokok is-
ramadán során böjtölnek.
mereteket gyűjtenek más or-
A napkelte első pillanatától
szágokról és más népekről,
napnyugtáig nem szabad en-
így hazaérkezésük után töb-
ni, inni, dohányozni és nemi
bet tudnak a világról.
életet élni. Mivel pedig a
Az iszlám öt pillérét azok a
muszlim naptár a hold járá-
tennivalók alkotják, melyek-
sát követi, a ramadán idő­
kel a muszlimok iszlám házát
pontja sorban végigjárja az
erősítik . Szó van továbbá tilalmakról is. Néhány kö-
európai naptári év hónapjait. Mi a jelentősége ennek a
böjtnek? Először is gondolkodásra késztet (miért cselek- zülük: a szerencsejáték, lopás, hazugság, disznóhús evé-
szem én természe tellenes módon?). Önfegyelemre tanít. se, részegítő italok élvezése és a szexuális szabadosság
Emlékeztet az emberi gyarlóságra és függőségre. Végül tilalma. Még azok a muszlimok is elismerik ezeknek a
pedig együttérzésre tanít, hiszen csak az éhes tudj a, hogy szabályoknak a kötelező voltát, akik egyébként megsze-
gik őket.
mi az éhezés.
A z iszlám ötödik pillére a zarándoklat. Minden, erre Az irgalmasság kivételével az ebben a fejezetben tár-
fizikailag és anyagi szempontból képes muszlimtól az isz- gyalt cselekedetek a muszlim magánéletéhez tartoznak.
lám elvárj a, hogy életében egyszer elzarándokoljon Mek- Most lássuk az iszlám társadalmi tanait.
kába, ahol Isten kinyilatkoztatása először elhangzott.
Az utazás alapvető célja az Istennel és kinyilatkoztatott Fent: Imádkozó muszlim nő; balra: Imádkozó férfi a mecsetben
akaratával szemben érzett odaadás fokozása, de a szokás

163
 A VILÁG NAGY VALLÁ S AI

TÁRSADALMI TANÍTÁSOK

különbséget látván az iszlám előtti és utáni határozott, felfogható megfogalmazásaival érte el. A Ko-
Arábia között, felmerül a kérdés, muta- rán ugyanis nemcsak lelki kalauz, hanem egyben a törvé-
tott-e fel a történelem bármikor és bárhol nyek összessége is. Elválaszthatatlanul összeköti a hitet
ilyen rövid idő alatt, ilyen sok embernél és politikát, vallást és társadalmat.
hasonló erkölcsi haladást? Mohamed
előtt gyakorlatilag semmiféle akadályba nem ütközött a
törzsek közötti erőszak. Szembeszökő volt avagyonok
egyenlőtlensége, és ezt a természet rendjének tartották.
A nők inkább birtoktárgyaknak, mint emberi lényeknek
számítottak, és előfordult a csecsemőgyilkosság, különö-
sen a leánygyermekek megölése. A részegséget és szeren-
Fent: Mecset Bagdadban. Jobbra: Az iszlám jogrend lerombolja a
csejátékot már említettük. Egy fél évszázadon belül az er-
kasztok gazdasági korlátjait és ezzel javítja a nők helyzetét az arab
kölcsi klíma mindezekben érezhetően megváltozott. Az világban
iszlám ezt a csodával határos jelenséget, különlegesen

164
I SZLÁM

165
 ~~
Ú~m.":.
• .'
L
~

j , .
..::.,.
.

A V ILÁ G NAG Y VA LLÁ SA I

Az iszlám jog hatalmas terület. Könyvünkben a társadal-
mi élet négy szektorára vonatkozó szabályait igyekszünk
összegezni.
1. Gazdasági élet
Az iszlám az élet anyagi alapjait nagyra becsüli és
olyan törvényekkel szabályozza, melyek széttörték a réte-
geket elválasztó gazdasági határokat, és csökkentették a
különféle érdekcsoportok által elkövetett igazságtalan-
ságokat.
A törvények érvényesülését úgy képzelhetjük jól el,
ha az emberi test vérkeringésére gondolunk. Az egész-
séghez szükséges, hogy a test-
ben a vér szabadon keringjen,
lassulása betegséghez vezet-
het, a vérrögök halált okoz-
nak. Nem különbözik ettől a
politika sem, ahol a vagyon
veszi át a vér, mint életadó
elem helyét. Mindaddig, amíg
ezt a hasonlatot elfogadjuk és
a törvények biztosítják a va-
gyon élénk mozgását, az isz-
lám nem kifogásolja a haszon
motívumát, a gazdasági ver-
senyt. Mindenesetre vigyáz arra, hogy a szerzés vágyát és
a versenyt az ereket szabadon tartó fair play tartsa egyen -
súlyban, mely elég erős ahhoz, hogy az életadó vért - az
anyagi javakat - eljuttassa a legvékonyabb hajszálerekbe
is. Ezekről gondoskodik a szegények támogatásának tör-
vénye, amely előírja, hogy mindenki juttassa vagyoná-
nak meghatározott részét a szegényeknek. A "rögképző­
dés" megelőzésére a Korán szemügyre vette az akkori
idők egyik szokásá~, az elsősz ülöttség jogát és hatályon
kívül helyezte azt. Ugy rendelkezett, hogy minden leszár-
mazott örökölj ön, a lányok is.
A Korán egyik verse tiltja a kamatszedést. Annak ide-
jén ez helyén való volt, hiszen a kölcsön arra szolgált,
hogy a szerencsé tlen adós annak segítségével átve rgőd­
jön egy nehéz időszakon. Manapság a muszlim bankok-
nál a kölcsön tulajdonképpen közös vállalkozáshoz nyújt
tőkét. A muszlimok a kö!csönadót a vállalkozó partneré-
nek tekintik, aki joggal osztozhat a haszonban. H a a tő­
kés szemléletet így közelítjük meg, akkor az az igazhitűe k
szerint összeegyeztethető a Korán elveivel. Más kérdés,
ha valaki mindezt túlzásba viszi, azonban a Korán ki-
egyensúlyozó előírásait helyesen alkalmazva a kapzsiság
hatását elvileg ki lehet küszöbölni.
2. A nők helyzete
Az iszlámot azzal vádolják, hogy lebecsüli a nőket,
mivel megengedi a többnejűséget.
H a történelmi szempontból közelítünk a témához,
összehasonlítva az arábiai nők
helyzetét Mohamed előtt és
után, látjuk, hogy ez a vád tel-
jesen alaptalan. H a abból a
korból indulunk ki, amiko r
csapásnak tekintették már azt
is, ha a családban lány szüle-
tett, a Ko rán reformja mérhe-
tetlenül javított a nők helyze-
tén. Megtiltotta a csecse mő­
gyilkosságot. Előírta, hogy a
nők is örökölhetnek, igaz, nem
azonos mértékben - a fiúk ré-
szének a felét kapják -, de ez igazságosnak tűnik, ha fi-
gyelembe vesszük, hogy a háztartás anyagi fenntartásá-
nak minden gondja a férfiakra nehezedett. Állampolgári
jogaik - a tanulás lehe tősége, szavazati jog, pályaválasz-
tás - terén a Korán nem zárja ki a férfiakéval azonos le-
hetőségeke t; a női egyenjogúságot a muszlim nemzetek
szokásainak modernizálódása hozza majd meg. H a a kö-
ve tkező évszázadban az iszlám asszonyai még nem fogják
elérni nyugati nővéreik társadalmi státusát, akkor lesz
idősze rű az iszlámot hibázta tni ezért, mondják Mohamed
követői.
Az iszlám a házasság intézményében nyújtotta a nők­
nek a legtöbbet. Szentség szintjére emelte a házasságot
c!őször is azzal, hogy azt tette meg a szexuális élet egye t-
len törvényes lehe tőségé nek . Másodszor, a Korán meg-
követeli a házasságkötéshez a nő szabad beleegyezését.

166
H armadszor mege rős íte tte a házassági köteléke t. A Ko-
rán ugyan nem tiltj a a válást, de azt a legvégső megoldás-
nak tartj a. A házasság megkötésekor a férj köteles felesé-
gének kölcsönös egyetértéssel megállapított összege t biz-
tosítani válás esetére, amely teljes egészében a nőt illeti
meg. A válást a férj és feleség egyarán t kezdeményezheti,
ha indokoltnak látj a.
Megmaradt azonban a poligámia, a többnej űség (mert
a szó elvileg többférjűsége t is jelenthet). T ény, hogy a
Korán megengedi a férfinek, hogy egyid ejűleg akár négy
felesége is lehessen, de egyre e rősödik az a felfogás, hogy
gondos olvasása szerint az ideális mégis a monogámia.
Ezt támasztj a alá az a megállapítás: "Ha nem tudtok igaz-
ságosnak lenni egyszerre többhöz, akkor vegyetek feleségül
csak egyet." (Korán 4:3) T öbb veze tő jogtudós úgy érvel,
hogy a Korán valójában a monogámia mellett áll, mivel
többnyire lehetetlen az érzelmet és a tiszteletet több
asszony között egye nlőe n megosztani. Végül is tény, hogy
a Korán megengedi a többnejűsége t , így H adidzsa halála
után Mohamednek még több felesége volt. A muszlimok
mindkét tételben annak bizonyítékát látj ák, hogy az isz-
lám milyen rugalmasan alkalmazkodik a különféle körül-
ményekhez. Példa lehet erre egy háború , amely megtize-
deli a férfilakosságot, és kikényszerítheti a választás t a
többnejűség és aközött, hogy az asszonyok nagy részét
megfossza az anyaságtól és a családi körtől, illetve prosti-
167
túcióhoz vezessen. A muszlimok hangs úlyozzák, hogy a
többszöri házasságkötés nyugaton is általános, a különb-
ség csak az, hogy ott ez egymás után következik be.
Magasabb rendű -e ez a "sorozatos többnej űség" az egy-
id ej űnél , ha az asszonyokn ak jogukban áll válás útján
megszabadulni, amennyiben ezt akarj ák?
Végül, bár a férj kötelezettsége az asszony szexuális ki-
elégítése, a muszlimok nem akarj ák ezzel elkerülni azt a
kényes kérdést, hogy a férfi szexualitás e rősebb-e min t a
n ői. H a ugyanis ez így van, az iszlám - annak e ltűrése he-
lye tt, hogy a férfiak egészsége a kicsapongás miatt ve-
szélybe kerülj ön - létrehozta a többn ej űség rendszerét,
mely egyben némi irányítást is le he tővé tesz.
A z asszonyok fátyo lviselését és elkülönítés üket ille-
tőe n a Korán állásfoglalása visszafogott. Csupán ennyit
mond: "Próféta! Mondd a feleségeidnek, a leányaidnak és a
hívők feleségeinek, hogy borítsák az (orcájukra) köntösük egy
részét!" (33:59) A túlzások helyi szokásokból és nem va l-
lásos kö teleze ttsége kből erednek.
3. A" faji" kérdés
Az iszlám az emberi rasszok egye nlőségét hirde ti,
Balra: Az iszlám jog szerint a házasságkötéshez a nők beleegyezése
szükséges, és a nőknek joguk van a váláshoz is. Fent: Nyugat-
afrikai mecset
 A V IL ÁG NAGY
aminek egyik bizonyítéka a vegyes házasságokra való
hajlandóság. Ennek példáját látják a muszlimok Ábra-
hám és a fekete bőrű Hágár házasságában. A muszlimok
szívesen hivatkoznak arra, hogy Bilál, az első müezzin
etióp volt, és imádkozott a koreisek, a " fehérek" megté-
réséért, pedig azok üldözték az első híveket, akik között
sok volt a sötétebb bőrű.
4. Az erőszak
A muszlimok szerint nyugaton az iszlámról az az elkép-
zelés vert gyökeret, hogy az a világban elsősorban kard-
dal hódít. Szerintük azonban mindez csak előítélet,
amely az alatt a tizenhárom évszázad alatt keletkezett,
amidőn Európának és az iszlámnak közös határa volt,
ahol többnyire háborúztak is. Olyan hagyományos vád-
ról van szó, melyet az iszlám ellenségei terjesztettek.
Talán azért - mondják a muszlimok - mert a Korán
nem tanácsolj a, hogy ha valakit egyik oldalról arcul üt-
nek, tartsa oda arca másik felét is, továbbá pacifizmust
sem hirdet. Int viszont a megbocsájtásra, és arra, hogy a
gonoszságot jótettei viszonozzuk, ha lehet. De mindez
168
VALLÁSA I
nem jelenti azt, hogy a gonosznak nem kell ellenállni.
A Korán lehetővé teszi, hogy a gonosztevőt a jogtalan-
sággal arányos mértékű büntetéssel sújtsák. Ha ezt az el-
vet a közösségi életre terjesztjük ki, elérünk az igazságos,
másképpen szent háborúig, amit a Korán elfogad.
Mint kiváló hadvezér, Mohamed is számos tanácsot
hagyott utódaira arról, hogyan kell tisztességesen hábo-
rút viselni. A szerződéseket tiszteletben kell tartani, a
szószegés t kerülni kell, a sebesülteket nem szabad meg-
csonkítani, a halottakat elcsúfítani. Kímélni kell az
asszonyokat, gyermekeket és öregeket, valamint a gyü-
mölcsöskerteket, a termést és a szent tárgyakat. Felmerül
azonban a nagy kérdés, mikor lehet a háborút igazságos-
nak tekinteni? A Koránnak a szent háború fogalmára
adott meghatározása gyakorlatilag azonos a katolikus
egyházi kánonjogban említett igazságos háborúval. Ez a
háború lehet védekező vagy irányulhat egy égbekiáltó
gazság megtorlására.
A z elméletről áttérve a gyakorlatra, a muszlimok úgy
vélik, hogy egy ponton ez a kettő egybeesik. Mohamed
 I SZ LÁM
aprólékos gonddal tartotta magát ahhoz a szabályhoz, me-
lyet Medina számára állított fel. Ez a Korán szaván alapu-
ló szabály: "Nincs kényszer a vallásban!" (2: 256), ami a val-
lási tolerancia első parancsa az emberiség történelmében.
A muszlimok elismerik, hogy ez a példás kezdet nem foly-
tatódott, a kérdés csak az, vajon harciasabb-e az iszlám a
többi vallásnál? Ez a vád elsősorban a kereszténység részé-
ről érte az iszlámot, tehát nézzük a történelmet.
Az iszlámjavára kell írni azokat az évszázadokat, midőn
Indiában, Spanyolországban vagy a Közel-Keleten keresz-
tények, zsidók és hinduk nyugalomban és szabadságban
éltek együtt, muszlim uralom alatt. Még a legkeményebb
uralkodók alatt is meg tudták tartani befolyásukat a ke-
resztények és zsidók, és általában meg tudták őrizni vallá-
suk szabadságát. A keresztények és nem a muszlimok űz­
ték ki a zsidókat a Xv. században Spanyolországból, ahol
az iszlám uralom alatt élték egyik aranykorukat. Folytat-
va ezt a példát: Spanyolország és Anatólia ugyanabban az
időben cserélt gazdát - a keresztények kiűzték a mórokat
Spanyolországból, Mohamed hívei pedig elfoglalták azt a
169
területet, melyet ma Törökországnak nevezünk. A musz-
limokat elüldözték Spanyolországból, kardélre hányták
vagy áttérésre kényszerítették őket, míg a keleti keresz-
tény egyház székhelye mind a mai napig Isztambul ma-
radt. Muszlim vélemény szerint ha a két vallást összeha-
sonlítjuk, a kereszténység tUlItatja a sötétebb képet. Kér-
dezik, ki volt az, aki keresztes hadjáratra buzdított a Béke
Fejedelme nevében? Ki vezette be az inkvizíciót, ki talál-
ta ki a kínvallatás t és a máglyát mint a vallás eszközét és
ki taszította Európát pusztító vallásháborúba?
A legbiztosabb általánosítás, melyet ebből a vitából a
történészek levonhatnak az, hogy az iszlám az erőszak al-
kalmazása terén nem rosszabb a kereszténységnél. Mai
"rossz sajtó"-jának többek közt az az o ka, hogy mode rn
terrorcsapatok politikai céljaikat a vallási hagyomány
"szent háború"-jára hivatkozva igyekeznek elérni.
Balra: ÜnnePélyes hangulat a Jama Maszdzsid mecset e16tt, Delhi.
Fent: Mecset a Fudzsi-szigeteken
 A V IL ÁG NAG Y
SZÚFIZMUS
z előzőekben úgy beszéltünk az iszlám vallás-
ról, mintha az egy tömbből faragott hit
volna. Természetesen erről nincs szó. Az
iszlám is, mint bármely vallásos hagyo-
mány, megosztott. A szunniták és a síi-
ták nem értettek egyet Mohamed utódlásában. Ezt a tör-
ténelmi szakadást ezúttal nem tárgyalj uk, helyette egy
másféle megosztást veszünk szemügyre. Ez az iszlámnak a
170
VA LL ÁSA I
szúfiknak nevezett misztikus kisebbségére és a hívők na-
gyobbik részére való osztása. Az utóbbiak éppen olyanjó
muszlimok, csak éppen nem misztikusok.
Egy-két évszázaddal Mohamed halála után a muszli-
mok egy csoportja, amely legjobban ragaszkodott a Korán
spirituális tanításaihoz, elkezdett durva szövésű gyapjúru-
hát viselni - innen a nevük, mivel a szúf szó gyapjút jelent
- tiltakozásul a szultánok és kalifák selyem öltözéke ellen.
 ISZLÁM
Látva, hogy az iszlám egyre jobban elvilágiasodik, felhá-
borodtak, és belülről akarták megtisztítani. A kívüllevők
engedjenek a belüllevőknek, az anyag engedjen az érte-
lemnek. "Ne szeressétek annyira az edényt, szeressétek in-
kább a tartalmát" hirdették. A szúfikat megragadta a Ko-
rán kinyilatkoztatása, mely szerint az isteni természetnek
belső és külső oldala is van. A muszlimok többsége számá-
ra elegendőek az Isten nyilvánvaló tulajdonságai, de a
szúfik alaposabban be akarnak hatolni Allah mélységeibe,
már ebben az életben kívánják ezt megtapasztalni, és nem
az utána következőben.
Különleges módszerekre volt szükség ehhez, így a szú-
Eik egy választott személy köré gyülekeztek, akit sejknek,
vagyis úrnak neveztek. A XII. században az ilyen közös-
ségekből rendek alakultak, melyek tagj ait fakírnak vagyis
szegénynek nevezték olyan értelemben, hogy ők a világ-
ban szegények, de gazdagok Istenben. Egy spirituális cso-
portot hoztak létre, ezzel magasabbra törve, mint a többi
muszlim, de a különleges cél megkívánta fegyelmet is
magukra vállalták. Nem vonu ltak kolostorokba, legtöb-
ben meg is nősültek és a szokásos módon dolgoztak. Sza-
badidejükben viszont gyülekezőhelyeiken énekeltek,
táncoltak, imádkoztak és közösen mormolták a rózsafü-
zért, hallgatták sejkjük tanításait. Hangsúlyozták, aki
nem ismeri a tüzet, ismerje azt meg fokozatosan: először
halljon róla, azután nézze is meg, végül perzselje meg ma-
gát. A szúfik alapvető tudásra törekszenek, ezért azt
akarják, hogy Isten gyújtsa lángra őket.
Annak érdekében, hogy minél közelebb juthassanak
hozzá, a szúfik három, egymást részben átfedő, de mégis
elkülöníthető módozatot fejlesztettek ki. Ezeket a szere-
tet, az önkívület és az intuitív tisztánlátás misztériumai-
nak nevezik.
Kezdjük az elsővel. A szúfi szerelmi költészet világhírű.
A VIII. századbeli különleges női szent, Rabi'a, magá-
nyos, néha egész éjszakán át tartó virrasztásai során felfe-
dezte, hogy a világ középpontjában Isten szeretete áll.
171
Ha nem merülünk el ebben a szeretetben és nem adunk
át abból másoknak is, elveszítjük az élet legfőbb szépsé-
gét. Mivel pedig a szeretet akkor a legerősebb, amikor
tárgya távol van, a perzsa költők sokat foglalkoztak a tá-
vollét gyötrelmével, hogy elmélyítsék Isten iránti szere-
tetüket, és így tudjanak közelebb kerülni hozzá.
Rumi, a perzsa költő a nádsíp panaszos hangjával dí-
szítette ezt a témát:
Hallgasd meg, mit mesél a nádszál
az elválásról:
Azóta hallatom ezt a jajongó hangot,
mióta levágtak a nádas ból,
Akit elválasztottak szeretteitól,
megérti, amit mondok
Akit elkergettek a forTástól,
vágyik oda vissza.
Rabi'a híres éjszakai imájában ünnepli a mindenkit váró
Istent:
Istenem és Uram:
Szemeim pihennek, a csillagok elhalványulnak,
Megpihennek a madarak is fészkükben
A szörnyek pedig a mélységben.
Csak Te vagy az Igaz, aki nem változol
Akin~k méltányossága soha nem hajlik el,
az Orökkévaló, aki nem múlik el soha.
Balra: Dervisek szakrál~ tánca, melyet az iszlám misztikus ágaza-
tához tartozó szúfik mutatnak be. Következő oldal: Fiú imádkozik
Zanzibár egy kis vidéki mecsetében
 A V IL ÁG NAG Y VA LL ÁSA I
------------------------------------------------------------------~

A királyok ajtaja zárva,

Őrzik azt poroszlói.
De a 'Ie ajtód nyitva áll a Téged keresőknek.
Uram, most mindenki egyedül van szerelmesével
Én pedig egyedül, Veled.

Az isteni jelenlét második szúfi megközelítését extázis-

nak nevezzük, mivel olyan tapasztalatokon alapszik, me-
lyek mértékükben és lényegükben is eltérnek a megszo-
kottól. Az, amit az önkívületbe esettek megéltek, annyi-
ra hatott rájuk, hogy teljesen elfeledkeztek magukról.
Nem tudták, hol vannak, mi történik velük.
A szúfik tisztelik azokat, akik önkívületbe esnek, azaz
"elrévülnek", de azzal, hogy őket "részegnek" nevezik, fi-
gyelmeztetnek, hogy később vissza kell térniök a józan-
ság állapotába, magukkal hozva látomásaik lényegét.
A transzcendenciát magukba kell zárni, és ha a világtól
elszakadva találkoztak Istennel, a világban is találkozni-
uk kell vele. Az utóbbi esetet nem kell megelőznie az ex-
tázisnak, az ehhez vezető utat mutatja meg a harmadik
szúfi megközelítés: az ösztönös tisztánlátás.
A másik két módszerhez hasonlóan ez is nyújt ismere-
teket, de másféléket. Amint a szeretet misztériuma
"szívbéli ismereteket", az önkívület "vizuális vagy látomá-
sos ismereteket" nyújt, mert a természetfölötti realitáso-
kat képekben láttatja, úgy az intuitív misztika az "érte-
lemhez szóló ismereteket" ad, ám ne felejtsük el, hogy
ilyenkor rendkívül mély szintű értelemről van szó. A tu-
dás ilyen szintjén mellőzni lehet a képeket, és azt a gon-
dolkodást is, amely ezeket a normális lelkiállapottól meg-
különbözteti. A közvetlen tisztánlátás neve érzékelt is-
meretek szerzésére utal, de ebben az esetben a fe lis me rt
tárgyak anyagtalan, tehát szellemi tárgyak. Az ilyenfajta
ismeretek nem homályosítják el a világot, mint az az ön-
kívületbe eső szúfik vízióiban történik. E helyett égi fény-
be öltöztetik a világot, vagy másként fogalmazva meg a lé-
nyeget: az evilági tárgyakat olyan öltözéknek ismerik fel,
amilyent az Istennek kell öltenie. Ez a fátyol, amint a tisz-
tánlátás erősödik, fokozatosan áttetszővé válik, és úgy tű-

------------------------------------------------~
172
'-- I SZ L Á M
~---------------------------------------------------

'------------------------------~
17 3
 A VILÁG NAGY VALLÁ SA I
----------------------------------------------------------------------------~

nik, hogy Isten ily módon fedte el magát. A szimbolizmus

a szúfik legfőbb módszere ahhoz, hogy az Istent borító
fátylon át tudjanak hatolni. A szimbolizmus, a vallás
nyelve, mikor láthatatlan dolgokról szólva, látható tár-
gyakat használ fel, éppen úgy, ahogyan a számok adják a
tudomány nyelvét. A misztikusok azonban a szimboliz-
must kivételes mértékben használják: nem állnak meg a
szimbólum első, spirituális tárgyánál, hanem azt lépcsőfo­
kul használják egy magasabb rendű másik felé. A Korán
minden egyes versében legalább hét rejtett jelentésválto-
zat található, de ez a szám elérheti a hetvenet is.
Nézzünk egy példát: minden muszlim számára a tiszte-
letadás jele, hogy a mecsetbe lépés előtt leveszi cipőjét.
A szúfi is ezzel a jelképes tettel kezdi, de tovább megy, és
ennek az aktusnak azt a további értelmet is adja, hogy
mindent letesz, ami lelkét Istentől elválasztja. Vagy néz-
zük a megbocsájtásért való könyörgést: minden muszlim
bocsánatért könyörög saját vétkei miatt, a szúfi azonban
azt is kéri, bocsáttassék meg neki maga a létezés is.
Mindez különösnek hangzik, az egyszerű muszlimok nem
is értik ezt meg. A szúfik azonban ebben Rabi'a tanításá-
nak továbbfejlesztését látják: " Létezésed olyan bún, amely-
hez hasonl6 nincs is", mivel a létezés, az egzisztencia fogal-
ma eredetileg azt is jelenti, valamin kívül lenni. Mivel ez
esetben Istenről van szó, tehát a létezés önmagában is tő­
le való eltávolodást eredményez. Annak érdekében,
hogy elkerülhessék az eltávolodást Allahtól, a szúfik ki-
fejlesztették a fana - a megsemmisülés, nemlét - doktri-
náját. Eszerint nem tudatukat, hanem öntudatukat, ön- zik. A szúfik azonban ezzel csak kétségbe vonják azt a
magukról alkotott képüket kell megsemmisíteni, mert ez független létet, melyet az emberek általában a dolgoknak
tele van saját ügyeikkel. Ha ezt az önpusztítást befejezték tulajdonítanak. Az egyistenhit számukra több annál az
és bepillantanak kiürült lényük kiszáradt kagylóhéj ába, elméleti tételnél, hogy nincs két isten. Figyelembe véve a
ott már semmit sem találnak. Csak Istent. teizmus egzisztencialista értelmezését, mely szerint Isten
A szúfik végletes jelképhasználatának példájaként az, akinek odaadjuk (vagy oda kellene adnunk) magun-
megemlíthetjük, hogy még szorosabbá tették a korábbi kat, a szúfik egyetértettek azzal, hogy a "nem isten, ha-
állítást, mely szerint "nincs más isten, csak Allah" - ilyen- nem Allah" mondás eredeti értelme az volt, hogy ne ad-
képpen: "nincs semmi más, csak Isten." Az egyszerű musz- juk magunkat át senkinek, csak Istennek. Úgy érvelnek
limok számára ez majdnem istenkáromló tételnek hang- azonban, hogy nem fogjuk fel a mondás teljes súlyát,

------------------------------------------------------~
174
 I SZLÁM
~---------------------------------------------------------------
amíg más dologn a k is átadjuk magunka t, mikor megen -
gedjük , hogy tá rgyként h asználj anak minket, melye k
von zan ak vagy taszítan ak, egysze rűe n létük által. H a az
ele ktromos áram által előállított fényre gondolunk , anél-
kül, hogy megkérdeznénk, kitől jön az ele ktromosság -
má r bálványimádók vagyunk , me rt csak Isten elégséges
magyaráza ta önmagán ak.
Ez a szimbolizmus, bármilyen e rős, cs upán elvontan
érvényesül, ezért a szúfik azzal egészítik ki, hogy Allah
nevén ek gyakori ismé tlésével emlé keztetnek rá. "Ezzel
~-------------------------~-----------------
175
mindent kifényesíthetünk, ha a rozsdát is eltávolítjuk róla" -
szólt Moh amed, hozzátéve: "A szívet A llah megszólítása
fényesíti." Istenre emlé kezve elfeledkezünk önmagunk-
ról, így a szúfik Allah n evéne k ismé tlését ta rtj ák alkal-
masn ak arra, hogy figyelmüket Isten felé irá nyítsák.
A z előző részben vázoltuk, hogy mi a szúfizmus, de
nem magyaráztuk meg, hogy miért éppen ez az irá nyzat
indított el belső szétválás t az iszlámon belül. Enne k az az
o ka, hogy a muszlimok véle ménye is megoszlik a szúfiz-
musról, a szúfik pedig bizonyos zabadságot köve teltek
m aguknak, melyeket az egysze rű muszlimok lelkiisme re-
te nem engedhet meg. Mikor Rumi, a XIII. századi perzsa
kö ltő azt állítj a, hogy "N em vagyok sem muszlim, sem ke-
resztény, sem zsidó vagy Zoroaszter-hívó, nem vagyok sem a
földön, sem az égben, nem vagyok test és nem vagyok lélek
sem", megérthe tjük az egysze r ű e mbe rek fé lelmé t, hogy a
szúfik az ortodox iá t a mege ngedhető h atárokon túl feszí-
tik . A miszticizmus á ttöri azokat a h atárokat, melyek az
átlagos hívők hité t védik. Ilyen módon nyílt mezőre ér,
ami egyeseket kielégít, de veszélyes azokra, akik nincse-
ne k tanításaikra előkészítve.
A szúfiknak megvannak a jogaik , de - ha az egységes
iszlám tanítás t mérlegre tesszük - az egysze rű hívőknek is
vannak jogaik; az ő szabatos elveken nyugvó hitüket,
mely az üdvözüléshez tökéletesen e lege ndő, megingat-
ha tj ák az olyan ta nítások, melyek ezeket az elveket meg-
bolygatni lá tszan ak. ~zért sok lelki veze tő, sejk nagyon
óvatos tan ításaiban . Es ez az oka an nak is, hogy a h atósá-
gok a szúfizmust é rthető gyan akvással fogadták. Az el-
le nőrzést egyrészt a közvéle mé ny gyakorolj a, másrészt
pedig az a dinamikus feszültség, amely a vallási h atósá-
gok és aszúfi sejke k között kele tkezett. Ez a ké t té nyező
létrehozta a hit n agyjából megfelelő egyensúlyát.
A mecset wmya magaslik ki egy marokkói berber fa lu felett, az
A tlasz hegységben
A V I L ÁG NAGY VA LL ÁSA I

~~i;~~;~i,~~:t,:
.,
.,
'~l~~'~:~' ~ .,~.'~;
I.,"

17 6
 I SZ L ÁM

MERRE TART AZ ISZLÁM?

zu tán, hogy a Korán kinyilatkoztatta Isten van abból a több évszázad nyi stagnálásból, melyet a gya r-
egyedülvalóságát, a muszlimok hosszú matosítás okozott. H allatlan pro blémákkal áll szemben ·
idősza ko ko n át inkább távolodtak e ttől hogyan lehet a modern iparosodást (amelyet lényegébe~
a sze lle miségtől. Veze tőik hívták fel rá szívesen lát) elválasztani a nyugatiasodás tól (melyet elí-
a figyelmet, hogy a vallás gyakorlásá- té!), miként tudj a az iszlámban rejlő egysége t megvalósí-
ból formális hitvallás lett, a tani, mikor a nacionalizmus
lélek elszállt belőle. Egészé- e rői keménye n ez ellen dolgoz-
ben véve azonban az iszlám a nak, hogyan tudj a az egye tlen
történelemben egyedülálló igazságo t a pluralisztikus, min-
látványt tár fel e lőttünk . Be- dent relativizáló világban meg-
széltünk korai nagyságáról; tartani ? Miután lerázta a gya r-
történelmének voltak olyan matosítók igáját, az iszlám
sza kasza i, mikor az iszlám bi- olyan lendületben van , mint if-
rodalma a Mohamed halála jú korszakában volt. Marokkó-
utáni században az Atlanti- tól az A tlanti-óceánig, majd
óceántól az Indusig és Kína keletre fordulva, Észak-Afri-
határáig, az Aral-tótól a Nílus kán, az ind iai szubkontinensen
fe lső folyásáig terj edt. Még (ahol Paki ztánt és Banglade t
ennél is fontosabbak voltak azok az id ősza ko k, mikor a találjuk) keresztül, Indonézia szigetvilágáig az iszlám a
mu szlim eszmék világsze rte elterj edtek: a ku ltúra csodá- mai világ létfontosságú ereje. A több mint ötmilliárdos
latos fej lőd ése , az irodalom, tudomány, gyógyítás , művé­ emberiség 900 milliónyi tagja muszlim, minden ötöd ik-
szet és építészet virágzása, Damaszku sz, Bagdad és Kairó hatodik ember e vallás hívőj e, amely a gondolkodást és
dicsősége vagy Co rdoba tündöklése a mór - európai a cselekedeteket egyedülálló aprólékossággal irányítja.
muszlim - uralom alatt. Elmondhatjuk, hogy a középkor Számarányuk növe kedőben van . Mikor ezeket a szavakat
idején a mohamedán filozófu sok és tudósok őriz ték a ter- olvassuk , a nappal vagy éjszaka bármely órájában, valahol
mésze ttudományos tudás parazsát, készen arra, hogy ez- egy min a re tből (manapság rádióból is) a müezzint fogjuk
zel a Nyuga t sze llemét is lángra lobbantsák, amint feléb- hallani, amint így hívja a hívőket imádkozásra:
red hosszú álmából.
Nem akarjuk elbeszélésünket a múltra korlátozni, hi- "Isten a legnagyobb, Isten a legnagyobb,
szen több jele van annak, hogy az iszlám fele melkedőben Bizonyságot teszek a1Tól, hogy itt nincs isten,
hanem csak az Isten, Bizonyságot teszek arról,
hogy Mohamed az Isten prófétája,
Balra: Spirálisan ég felé törő minaret, Szamarra, Irak. Fent: A gyar-
matosítás több évszázados szenvedéséből erőteljesen emelkedik ki a
Jertek imádkozni, Jertek a megváltáshoz,
jelenkor iszlámja Isten a legnagyobb, Isten a legnagyobb,
nincs isten, hanem csak az Isten".

177
A V IL ÁG NAGY VALLÁ S A I

17 8
 VII. FEJEZET

JUDAIZMUS

Halljad, Izrael!
Az Örökkévaló a mi Urunk,
Az Örökkévaló egyetlen egy.

Fent: Az úgynevezett Mózes köve. A hagyomány

szerint Mózes ezen bizonyította be varázserejét.
Balra: Tóra takaró a XVIII. századból

179
 A VILÁG NAGY
Egyes becslések szerint a nyugati civilizáció harmada vi-
seli magán a zsidó örökség jegyeit. Érezzük erejét, midőn
gyermekeinknek néha nem is tudva, bibliai nevet adunk
(Áron, Zsuzsanna), művészetünkben (Michelangelo
Dávidja) és a nemzeti hagyományban. (Ha Petőfi "a ma-
gyarok istené" -t emlegeti, a mózesi hagyományt terjeszti
ki ... ) A régi zsidóság valódi hatása azonban leginkább
abban látszik, milyen nagy mértékben vette át látás-
módjukat a nyugati civilizáció az élet legmélyebb re ható
kérdéseiben.
Ha erre gondolva vizsgáljuk meg azt az országot - né-
pet, történelmet - ahonnan ez a hatás ered, akkor meg-
lepődünk. Azt várnánk, hogy mindez olyan lenyűgöző
lesz, mint hatása volt. Ám ez nem így van. A történelem
színpadán időrendben sem a héberek léptek fel elsőnek.
Amikor végre letelepedtek, "ígért föld"-jük egyhangú és
180
VALLÁ S AI
jellegtelen volt, hossza mintegy 200 kilométer, szélessége
nem egésze n a fele, maga a Kánaán területe pedig még
kisebb lehetett. A zsidó történelem sem különleges a kí-
vülállók szemében. Nem unalmas ugyan, de nagyon ha-
son lít számtalan más kis nép történelméhez. Az akkori
nagyhatalmak történelmével összevetve, a zsidó történe-
lem határozottan a kevésbé jelentősek közé sorolható.
A zsidó nép tekintélyének magyarázata sem ős i mivol-
tukban, sem országuk, sem történelmük nagyságában
rejlik - akkor miben? Mi azt gondoljuk, hogy ami a zsidó-
kat az ismeretlenségből a nagyságba emelte, az a dolgok
értelmének szenvedé lyes keresése.
Eszter könyvét tartalmazó ezüst tekercs, Zsidó Múzeum, Prága
 ~ --
e,
.
,
JUDAIZMUS
AZ ISTEN ÉRTELME
ezdetben ... Isten ... " Az értelem zsidó kutatá-
sa kezdettől a végig, a Legfelsőbb Lény
megértésében gyökerezik. Bármilyen le-
gyen is egy nép filozófiája, számot kell vet-
nie egy nagybetűs Másikkal. Ennek két
oka is van. Először is, az ember nem teremthette saját
magát, amiből az következik, hogy az emberiséget valaki,
egy Másik, aki rajta kívül van, hozhatta létre. Másodszor,
egy bizonyos ponton túl mindenki úgy érzi, hogy ereje
véges. Ruházzuk fel ezt a Másikat, akitől eredünk, egy
mögöttes tartalommal. Ez túllép a megértés korlátain.
Szembesülve a Másikkal, felmerül a kérdés: van-e ér-
telme létének? Négyféle tulajdonság szólna ez ellen: ha
köznapi, kaotikus, erkölcs nélküli vagy ellenséges volna.
A dolgok értelmének zsidó bolygatása azért hatásos,
mert egyik változattal sem volt hajlandó megalkudni.
A zsidók a hétköznapiságot úgy kerülték el, hogy ezt
a Másikat költői módon megszemélyesítették. Azt az
elgondolást, hogy a világ az élettelen anyagból kelet-
kezett, később találták ki. A korai világkép ízig-vérig
eleven volt.
A bibliai Isten-kép költői szépségének alapja az az ér-
velés, hogy a Végső Valóság, a Másik, sokkal inkább sze-
mély, mint bármi más. Ehhez két dolgot kell hozzáten-
nünk. Először, hogy már a természettudósok is magukévá
tettékezt az elméletet. Másodszor, hogy ez az érvelés ne-
mesebb, mint alternatívája. A zsidók a Másik elképzel-
hető legfenségesebb fogalmából indultak ki, és ebben az
emberek több titkos mélységet találtak, mint más hason-
ló elképzelésben.
A héberek abban különböztek szomszéda iktól, hogy e
Másik vonásait egyetlen, a természet felett uralkodó aka-
ratban sürítették. A többi mediterrán nép számára a ter-
mészet minden hatalma egyben külön istenség volt (vi-
haristenek, tengeristenek stb.), míg a Bibliában az egész
természetet minden létező Ura teremtette és tartja ural-
ma alatt.
181
- ---~
~
Az írás beszél más istenekről is, de ezek Jahvétól szár-
maznak és halandók, ezért nincsenek vele egy szinten.
Az egyistenhit igazi értelme, melyhez a zsidók igen ko-
rán elérkeztek, abban rejlik, hogy az életet állítj a a közép-
pontba. Ha az az Isten, akinek az ember teljesen aláren-
deli magát, és ugyanakkor egyné l több isten volna ez
annyit jelentene, mint megosztani az életet. A z ember: ki-
teljesedéshez vezető következetes magatartás azt a segít-
séget várja a Másiktól, hogy állandó legyen. Ez az állandó-
ság volt a héberek hitének alapköve. "Halljad Izrael! Az
Örökkévaló a mi Urunk, Az ÖröHévaló egyetlen egy!" (Mó-
zes 5. könyve 6,4.)
Még mindig kérdezhetjük, vajon a most már szemé-
lyesnek és egyetlennek látott Másik nem lehet-e erkölc
nélküli vagy ellenséges? Ha bármelyik lett volna, az érté-
kelés megalkuvó lenne, mert ha a világegyetem nem er-
kölcsi alapokon nyugszik, a jóság napjai meg vannak
számlálva - semmi esé lye se volna.
Elérkezünk itt a zsidó teológia legnagyobb eredményé-
hez, mely nem a monoteizmusban rejlik, hanem abban,
hogy milyen tulajdonságokat látnak az egyetlen Isten-
ben. A zsidók kortársainak isteneit két dolog jellemezte.
Meglehetősen léha é letű lények voltak, és nem sokat tö-
rődtek az emberekke l. A zsidók mindkét tételt megfordí-
tották. Míg az olimposzi istenek csinos földi nők után
ácsingóztak, a Sínai-hegy Istene őrködött az özvegyeken
és árvákon. Míg a mezopotámiai Anu és a kánaáni El tá-
voli és elérhetetlen volt, Jahve kiejtvén Ábrahám nevét,
kiemelte hódolóját a névtelenségből.
Ilyen volt a héber elgondolás arról a Másikról, amikor
az emberi lényekke l áll szemben. Félelmetesen méltóság-
teljes lény volt. Nem kaotikus, mivel egyetlen felsőbb­
rendű egységbe forrt össze. Sem morál nélküli, sem közö-
nyös nem volt, mivel jósága "öröktől fogva örökkévaló".
A zsidók jó okkal örvendeztek, mikor így kiáltottak fcl:
,Yan-e hozzád hasonló az istenek között, ó Jahve? Melyik
nagy nemzetnek van olyan istene, mint az Úr?"
 A V IL ÁG NAG Y VA LL ÁSA I
-----------------------------------------------------------------------~

A TEREMTÉS ÉRTELME

osztojevszkij A Karamazov testvérek című

regényében Iván így fakad ki: "Nem tu-
dom elfogadni Istennek ezt a világát, és bár
tudom, hogy létezik, mégsem fogadom el.
Nem azt mondom, hogy nem fogadom el
Istent - Önnek ezt meg kell értenie - az Ó teremtett világát
nem fogadom el és nem is vagyok képes ezt megtenni. "
Iván - sok filozófiai rendszerhez hasonlóan - keresi
Istent, aki talán jó, ám a világ nem az. A zsidók viszont
elfogadják a létező világot. A Teremtés Könyvének e lső
fejezetében a teremtés elbeszélése azzal végződik, hogy
Jahve végigtekint művén, és "látá, hogy jó".
Ez az ítélet, melyet a krónikás Jahve szájába ad, talán
az egyik legfontosabb, amit az emberi szellem valaha is
lejegyzett. Ha bárki azon veszi magát észre, hogy önma-
gától kérdezi, ért-e valamit az élete, ez nagyjából azt je-
lenti, van értelme folytatni az életet, még ha életútja gö-
röngyös is.
T S. Eliot, a nagy angol író egyik művében van egy
idevágó szakasz. Hősnője Celia, aki csalódott és teljesen
kiábrándult, pszichiáterhez fordul segítségért, és az e lső
alkalommal ezzel a szokatlan nyilatkozattal kezdi:
"Meg kell mondanom, hogy val6ban úgy gondolom, vala-
mi baj van velem, mivel ha nem így volna, akkor valami baj
lenne magával a világgal- és ez sokkal ijesztóbb számomra!
Ez szörnyű lenne!
Így azután mégis abban bízom, csak velem van valami baj,
amin segíteni lehetne. "
Ez a Celia dióhéj ban összefoglalta a lényeget. Mire
gondolnánk, ha sorsunk nehézre fordul? A hiba talán a
sorsot irányító csillagokban rejlik, de lehet, hogy valami-
ben, ami közelebb van: önmagunkban. Egyik választ sem

Festett kézirat az Ószövetségból

-----------------------------------------------~
182
_________ UDA I ZMUS

-------------------------------------------------------

~-------------------------~----------------
183
 A VILÁG NAGY VALLÁ S AI

tudjuk megdönthetetlen érvekkel igazolni, de nincs két- világot. Mindig a dolgok értelmét kutatva, a zsidók nem
ség abban, hogy melyik nyújtja a kiutat inkább ajánló vá- utasították el a lét fizikai jelenségeit azzal, hogy azok lé-
laszt. Az egyik esetben tehetünk valamit problémáink nyegtelenek, tökéletlenek vagy félrevezetőek. Az élelem
megoldása érdekében, a másikban felborult kuglibábuk bősége tette az Ígéret Földjét "jó föld" -dé. A nemiség is jó
vagyunk. Ilyen szemszögből nézve, a zsidók számára hi- dolog. Lehet, hogy egy-egy töredék csoport (mint pél-
tük a világ alapvető jóságáról konstruktív kiindulópon- dául az esszénusok) nem értett ezzel egyet, de az egyete-
tot kínált. Bármilyen remény- mes zsidóság a házasságot nagy
telen volt sorsuk, bármilyen becsben tartotta. A próféták
mély a halál árnyékának völ- fellépése avagyoneloszlás
gye, soha nem vesztették el egyenlőtlensége ellen abban a
hitüket az életben. Mindig ar- meggyőződésben gyökerezett,
ra vártak, hogy a dolgok értel- hogy a tu lajdon jó - annyira,
mét felfoghassák, és számukra hogy senki ne legyen tulajdon
a kedvező válasz lehetősége nélkül. A zsidók még a halál-
soha nem volt távol. ban sem mondanak le a test-
Eddig a világ teremtéséről ről, mivel hisznek a test feltá-
mint egészről beszéltünk, a zsi- madásában (amiben a keresz-
dók megvilágításában, de a tények és a muszlimok is kö-
bibliai elbeszélés egy eleme kü- vették őket).
lön is figyelmet érdemel, ez pe- Indiával ellentétben, Kele t-
dig a létezésnek a fizikai, anya- Ázsia megbecsüli a természe-
gi vonatkozása. tet, értékeli és hozzáidomul, de
A görög gondolkodók több- mint a zsidók hozzátennék -
ségének erről homályos néze- nem működik vele együtt.
tei voltak. Az indiai bölcselet- Jahve, miután meggyőződött
nek is, mely az anyagot barbár arról, hogy a Föld jó, felhívta
dolognak tartja, ami mindent gyermekeit, hogy vegyék ural-
tönkretesz, amihez csak hozzá- muk alá azt (Mózes 1. könyve
ér: Ilyen felfogásban a megvál- 1,26) és ezzel új hangot ütött
tás a lélek megszabadulását meg. Az a két állítás, hogy a
jelenti anyagi porhüvelyétől. természet jó és egyben az alko-
A héber Biblia mindezeket tó törekvések színhelye, új-
másképpen adja elő. Kezdi donság volt. És - mint tudjuk
ezekkel a szavakkal: "Kezdet- - arra rendeltetett, hogy gyü-
ben teremté Isten az eget és a földet" (Mózes 1. könyve 1,1) mölcsöt hozzon. Nem véletlen, hogy a modern tudo-
és befejezi az első fejezetet: Isten végigtekint azon, amit mánya nyugati világban született meg.
teremtett, beleértve a Földet is - és úgy látja, hogy min-
den "nagyon jó" (Mózes 1. könyve 1, 31). A "nagyon"
A "nagyon jó" anyagi világról való zsidó nézet radikálisan eltávolo-
hangsúlyozása adja meg annak lényegét, miként szemléli
dott a görög és az indiai bölcselettől
az egész zsidóság, majd utána a kereszténység, a teremtett

184
 JUDAI ZMUS
AZ EMBERI LÉT ÉRTELME
gy nép világszemléletének döntő eleme az a kép,
melyet saját magáról alkot; a zsidók ennek az
értelmét is kutatták. Mélységesen érdekelte
őket az antropológia, de nem elméleti okok-
ból. Az emberi természetet akarták megis-
merni, hogy ne mulasszák el annak legfontosabb, legér-
tékesebb pillanatait.
Jól tudták, hogy az ember ne,n korlátlan lény. Az ég
fenségével összehasonlítva az ember "por és hamu", a
természet erői úgy söprik el, "mint lepkét". Földi létük
olyan rövid, mint "a fűszál" é nyugtalan, "mint egy só-
haj". Voltak idők, midőn a zsidók azt kérdezték, egyálta-
lán miért is törődik Isten a népével.
Antropológiájuk érdekes vonása, hogy - bár soha
nem feledkeznek meg az emberi gyengeségekről - mégis
látják ezzel együtt kimondhatatlan nagyságát. A "ki-
mondhatatlan" kifejezés itt pontos, hiszen Jakab király
bibliaváltozatának fordítói nem voltak hajlandók a zsol-
tárost követni, aki szerint az emberek "majdnem isteni lé-
nyek". (Zsoltárok könyve 8,6) Ezt a kijelentést az angol
fordítók önteltnek találták, és azt alacsonyabbra hangol-
ták, ilyenképpen: "kissé lejjebb vannak, mint az angyalok".
A Bibliát senki sem vádolhatja azza l, hogy szerep lői nem
tökéletesen emberiek. Még legnagyobb hőse it, így Dávi-
dot is, olyan kendőzetlenül mutatja be, hogy Sámuel
könyvét tartották az ókor történeti munkái közül a leg-
hitelesebbnek. De nincs az a realizmus, amely eltakar-
natná a zsidók igényét a naggyá válásra, felemelkedésre.
Azok, akik időnként megérdemlik a "férgek" Gób köny-
ve 25,6) elnevezést, ugyanazok, mint akiket Isten "dicső­
séggel és fönséggel" koronázott. (Zsoltárok könyve 8,6)
Már említettük a fizikai gyengeséget; a zsidókná l az er-
kölcsi gyengeség többet nyomott a latban. ,Yétekben szü-
lettem, már akkor bűnös voltam, mikor anyám fogant ."
(Zsoltárok könyve 51,7) Mégis teljesen helytelen volna
185
ebből arra következtetn ünk, hogy a zsidók szerint az em-
beri természet elfajzott, a nemiség pedig ördögi valami.
Ez a vers valami nagyon fontosat közöl a zsidó ember-
képről. A "bűn" szó jelentésének eredeti értelme : "célt
téveszteni", amit e nép többször is megtett. Eltévelyedé-
sei azonban nem előre elrendeltek, hiszen a zs idók soha
nem kételkedtek az ember szabad akaratában. Döntései-
vel az ember saját sorsának kovác a. "Ma tanúul hívom
ellenetek az eget és földet: életet és halált, áldást és átkot tár-
tam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet." (Mózes 5.
könyve 30,19)
Végül, a zsidók istenfogalmából következik, hogy az
emberek Isten szeretett gyermekei. Az egész Biblia egyik
legkedvesebb metaforájában Ozeás Istent úgy ábrázolja,
amint úgy aggódik az emberekért, mintha ezek totyogó
gyermekek lennének.
... Pedig én tanítottam meg járni Efraimot
A karomon hordoztam;
mégsem ismerték el,
hogy gondjukat viseltem.
Puha kötelékekkel vonzottam őket.
(Ozeás könyve 11,3)
Miből áll össze az emberi létnek ez a rendkívül kreatív el-
gondolása? Ha nem vesszük figyelembe az emberi gyarló-
ságot, értékelésünk nem lesz reális. Ha nincsen nagyság,
csökken a felemelkedés iránt érzett vágy. Ha elhagyjuk a
bűnt, a mindent megbocsátó szentimentalitás fenyeget .
Ha nel~1 szólunk a szabadságról, a felelősségérzetet dob-
juk el. Es ha lemondunk az isteni szeretetről , az élet sivár
lesz.
Azok után, amit az elmúlt 2500 év alatt az emberi
életről felfedeztek, nehéz volna hibát találni ebben a fel-
fogásban.
 A VILÁG NA G Y
A TÖRTÉNELEM ÉRTELME
a feltesszük a kérdést, van-e értelme a
történelemnek, akkor kell, hogy véle-
ményünk legyen a társadalmi rendről
és a közösségi életről. Ha úgy látjuk,
hogy a történelemnek nincs értelme,
abból az következne, hogy annak társadalmi, politikai és
kulturális vonatkozásai nem tartoznak ránk. Akkor vagy
felülemelkedünk az előbbieken, ha tudunk, vagy elvisel-
jük az utóbbiakat.
A történelem zsidó felfogása ennek a közönyös hozzá-
állásnak éppen az ellentéte. 6k a történelem hatalmas
jelentőségét hangsúlyozzák. Először is, mivel meg voltak
győződve arról, hogy azok a körülmények és összefüggé-
sek, melyekben életüket leélik, azt minden vonatkozás-
ban érintik - a problémák felvetésében, a lehetőségek
felvázolásában és a siker elérésében is. Másodszor, ha
ezek az összefüggések sokat számítanak, úgy a társas -
társadalmi - cselekvés is fontos. Vannak olyan idősza­
kok, amikor a sorson csak közös munkával- tervezéssel,
szervezéssel és együttműködéssel - lehet változtatni.
Harmadszo!; a történelem fontos, mint a lehetőségek te-
repe is. Ha egy népet Isten vezérel, semmi nem történik
véletlenül. Jahve keze nyoma ott volt minden esemény-
ben, tanulsággá formálva azt olyanok részére, akik képe-
sek belőle okulni. Végül azért is fontos a történelem
mert páratlan lehetőségeket nyújt. Ezek mindegyike fon~
tos, de akadnak köztü,k döntő jelentőségűek is - nyom-
ban eszünkbe jut itt Abrahám meghívása és az Exodus,
azaz az Egyiptomból való kivonulás. A történelemre jól
oda kell figyelni, az elszalasztott lehetőségek nem térnek
vissza.
Az utóbbi állítást (egyes események megismételhetet-
lensége és meghatározó volta) összegezi a héber felfogás,
mely szerint, (a) egyes kritikus pontokon Isten közvetle-
nül is beavatkozik a történelembe, és (b) a "választott
186
VALLÁ S AI
nép" feladata egy Istentől kapott különleges parancs vég-
rehajtása. Mindkettőt Ábrahám története illusztrálja.
Látván a történelemben a romlást, Isten nem maradt
tétlenül. Meghagyta Ábrahámnak, költözzön más or-
szágba, és keressen magának új népet. Ez volt a vízválasz-
tó. Mivel Ábrahám válaszolt Jahve hívására, ő lett az el-
ső héber, a "választott nép" első tagja.
India számára az ember sorsa eleve független a törté-
nelemtől. Izrael szomszédai viszont sorsukat a történe-
lemmel kötötték össze, de a folyamatban lévő történe-
lemmel, mert úgy gondolták, hogy a társadalmi rend
éppúgy megváltoztathatatlan, mint a természeti törvé-
nyek. Az izraeliek felfogása a történelemről eltér mind-
két elgondolástól, mert más elképzelésük volt Istenről.
Isten nem hozta volna létre a természetet, ha az jelenték-
telen volna; ugyanakkor, ha ő a természet teremtője,
többnek kell lennie a természetnél. Isten szándéka maga-
sabb rendű, transzcendens és gyakran el is tér attól, ami a
történelemben folyik.
Ezzel aduplafenekű húzással, ahogy az embert szilár-
dan elhelyezték a természetben - és egyben a történe-
lemben is mint a természet emberi dimenziójában, ám
nem szorították be annak korlátai közé (mert Isten aka-
rata más nagyságrendű, mint a természet követelmé-
nyei), a zsidók olyan történelmet hoztak létre, amelyet
egyaránt fontos és érdemes átgondolni. A zsidók számára
a történelem állandó feszültséget jelentett, mert a "nya-
kas" emberek nem Jahve szándékát valósították meg.
Ennek az volt a következménye, hogy a judaizmus ala-
pozta meg a társadalom lelkiismeretét, mely azután a
nyugati civilizáció jellemzője lett. Ha a dolgok nem jól
alakultak, változtatni kellett. Ennek útját a próféták je-
lölték ki. A vallás előírásainak védelmét érezve, a héber
próféták olyan politikai reformerővé váltak, amilyent az-
óta sem láthattunk a történelemben.
 JUDA I ZMUS

Tóra függöny, eg;y XIX. századi, spanyol zsinagógából

187
 A VILÁG NAGY VALLÁ S AI

AZ ERKÖLCS ÉRTELME

z emberek társas lények, a másik ember nél-

kül nem is tudnak emberré válni, mégis
gyakran kegyetlenek embertársaikkal
szemben. Az erkölcs szükségessége eb-
ből a kettősségből ered. A szabályokat
minden ember éppúgy utálja, mint az úton a tilos jelzé-
seket, de megszorítások nélkül az emberi kapcsolatok
olyan kuszává válnának, mint a szabályok nélküli köz-
lekedés. A zsidók összeállították azokat a megkerülhe-
tetlen törvényeket, melyeket az élet feltétlen megkíván.
A Tízparancsolat négy erkölcsi tétele arra volt hivatva,
hogy szabályozza az emberi kapcsolatok legfontosabb
veszélyzónáit: az erőszakot, a vagyont, a nemiséget, a ki-
mondott szavakat.
Amit a Tízparancsolat ezeken a területeken előír, csak
a minimális követelmények, amelyek nélkül társadalmi
élet nem lehetséges. Az erőszakka l kapcsolatban lénye-
gében azt mondja, veszekedhet, még verekedhet is az
ember, de a csoporton - családon, törzsön, nemzeten -
belüli gyilkosság megengedhetetlen, mert ez vérbosszút
von maga után, amely szétrobbantja a közösséget. "Ne
ölj" Ugyanígy van a nemiséggel. Lehet valaki csapodár, vannak esetek, amikor kötelező az igazmondás. Ha pedig
hódolhat a szabad szerelemnek - esetleg nem értünk ve- a vita oly mértékig elmérgesed ik, hogy az ügy bíróság elé
le egyet, de nem szólunk közbe addig, amíg nem házasok- kerül, a bírónak meg kell tudnia, mi is történt valóban.
ról van szó. Ekkor viszont szokott tenni valamit a társa- H a valaki ilyenkor eskü alatt hazudik, szigorú lesz a bün-
dalom, mert a hűtlenség olyan szenvedélyeket ébreszt, tetés. "Ne tégy hamis tanúságot. "
melyeket a közösség nem tűr meg. A "ne paráználkodj" azt A Tízparancsolat erkölcsi távlata nem egyed iségében,
jelenti: ne törj házasságot! A vagyonra rátérve: bárki hanem egyetemességében rejlik. Nem mond ki végleges
annyi kincset halmozhat fel, amennyit csak tud, lehet ítéleteket; pontjait újabbak fogják követni.
agyafúrt és ravasz vállalkozásaiban, de szigorúan tilos
más vagyonát fosztogatni, mert ez a tisztességes verseny A Haggáda XVIII. századi morva másolatának egy oldala. Hag-
szabályait szegi meg és könnyen elszabadu ló indulatokat gáda, a húsvéti ünnep, az EgyiPtomból való kivonulás történetére
gerjeszt. "Ne lopj". Végül pedig a kimondott szavak le- alapozott szertartás rendjét tartalmazza
hetnek olykor visszatetszőek vagy többértelműek, de

188
 JUDAIZMU S
AZ IGAZSÁGOSSÁG ÉRTELME
lsősorban a prófétáknak nevezett férfiak külön-
leges csoportjától származnak a nyugati civi-
lizációnak azok az alapelvei, melyek sze rint
az egyének nemcsak saját, egymással kapcso-
latos cselekedeteikért, hanem társadalmuk
szerkezetéért is felelősek, és minden nép jövője nagyrészt
rendjének igazságosságától függ.
Etimológiailag próféta az, aki más nevében vagy an-
nak felhatalmazásából beszél - vagyis szószóló. A bibliai
időkben ezt a megjelölést azokra használ ták, akik Isten
nevében szóltak.
A próféták mozgalmának vizsgálata azt mutatja, hogy
az nem volt egyedü lálló jelenség. Mózestől eltekintve,
aki egymagában emelkedik ki, a próféták tevékenysége
három fokozaton ment át, és ezekben Jahve különféle-
képpen nyilvánult meg. Az első szakasz a prófétai testüle-
teké volt, itt még nem találunk egyéni prófétát, mert a
prófétálás akkoriban nem volt ritka. Próféták kóbor csa-
patai zenével és tánccal jutottak el az egyénileg gerjesz-
tett, de kollektív önkívület, a révült megszállottság álla-
potába. Tagjai az isteni mámor közös tengerében elvesz-
tették egyéni tudatukat.
Ebben a szakaszban még nem az erkölcs állt középpont-
ban, cs upán az önkívü leti állapot folytán tételezték fel a
próféták, meg a nép, akik között éltek, hogy isteni suga l-
lat vezérli őket. Erkölcsről a prófétai tevékenység máso-
dik szakaszában esik szó, tehát a személy szerint ismert
próféták korában, akik az író próféták előtt éltek. Ebben a
szakaszban a prófétai testületből üstökösként emelkedtek
fel olyan nagyságok, mint Illés, Elizeus, Nátán és mások.
De ekkor a prófétálás még nem érte el az írásbeliség fokát,
így egyetlen könyvet sem tulajdonítanak nekik. Közel ál-
lottak az őket támogató csoporthoz, de nem voltak rájuk
szoru lva. Isteni látomásaik olyankor lepték meg őket, mi-
189
kor egyedül voltak, ilyenkor Jahve rajtuk keresztül fejez-
te ki aggodalmát, haragját.
Nabot története mutatja, hogy az igazságosság milyen
fontos szerepet játszott ezekben az intelmekben. Mivel
Nabot nem engedett Acháb király követelésének, hogy
adja át családi szőlőj ét, ezért istenkáromlás hamis vádjá-
val elítélve megkövezték; az istenkáromlás főbenjáró
bűn volt, így birtoka a trónra szállott voln a. Mikor ezt
Illés meghallotta, az Úr szava így szólt hozzá: "Indulj,
r;tenj el Ac~ábhoz, Izrael királyához ... , és mondd meg neki:
Igy szól az Ur: Gyilkoltál és m?st még az örökséget is eltulaj-
donítod? Ezért azt mondja az Ur: Ott fogják a kutyák a te vé-
redet is felnyalni, ahol Nabot vérét felnyalták." (Királyok I.
könyve 21, 18-20)
Ez a történet forradalmi jelentőségű a történelemben,
mivel azt mondja el, hogy valaki minden hivatali rang
nélkül kiállhat egy megvádolt ember mellett, és leleplez-
heti egy király igazságta lanságát. Hiába kere nénk ha-
son ló példát a történelemben. Illés nem volt pap, és nem
volt semmiféle hivatalos felhatalmazása ennek a retten-
tő ítéletnek kimondására. A történet szokványos folyta-
tása az lett volna, hogy a testőrök a helyszíne'n megölik.
Az a tény azonban, hogy egy nagy ,Yalakinek" és nem
csak a saját nevében beszélt, annyira nyilvánvaló volt,
hogy a király ezt az ítéletet mint isteni döntést fogadta el.
A prófétai tevékenység harmadik szakasza és egyben
annak csúcsa a nagy íróprófétákkal érkezett el: Ámosz
Ozeás, Jeremiás, Izajás és mások. Ők is extázisban szól ~
tak, és folytatták az előttük járó próféták erkölcsi aggo-
dalmait, egy fontos kiegészítés el. Míg Illés Isten haragját
tolmácsolta egy egyéni tett, Acháb király tette miatt, az
írópróféták már megérezték Jahve rosszallását olyan igaz-
ságtalanságok miatt is, melyek a társadalom szerkezeté-
ből következtek.
 A V IL ÁG NAG Y VA LL ÁSA I
-------------------------------------------------------------------------------~

-------------------------------------------------------~
190
 JUDAIZMU S
~---------------------------------------------------------------------
Olyan időben éltek az írópróféták, mely
telve volt egyenlőtlenséggel, előjogok­
kal és kirívó igazságtalanságokkal. Ez
nemcsak a héber nemzet összetartását
fenyegette, hanem az írópróféták úgy
látták, veszélyezteti a zsidók nemzetközi
megbecsülését is. Jahve tudomásukra
hozta, hogy Izrae~ romlottsága magával
fogja hozni hatalmas szomszédai (Asszí-
ria, Egyiptom, Szíria vagy Fönícia) tá-
madásait.
Könnyen félreérthetnénk itt e prófétai
felismerés eredetiségét, ezért szeretnénk
azt részletesen megvilágítani. Az akkori
közfelfogás szerint a nemzetközi kapcso-
latokban az erő dönt - ha nem maguk-
nak az államoknak ereje, akkor az őket
támogató istenek hatalma. A zsidók
számára azonban ezek az istenek és a
nemzetek csak bábfigurák Jahve előtt.
A győzelmet az a nemzet szerzi meg,
amelyik Isten megdönthetetlen szándé-
ka szerint él: "Mint vízesés, úgy zuhog le az
igazság, és az igazságosság hatalmas áram-
lat." Ismét azt látjuk, hogy a zsidók azt a
kiindulópontot választották, amelyről
elindulva a leghatásosabb döntést re-
mélhették. Ha a népek sorsát csak az
erőpolitika vezérli, a kis nemzet nem
sokra megy. Azonban ott, ahol mások
csak a hatalmak játékát látták, a prófé-
ták meghallották Isten figyelmeztetését:
javuljanak meg vagy viseljék a következ-
ményeket. Tisztítsd meg népedet vagy
pusztulj el!
'-------------------------------------------------------
191
A prófétai elvek elvont fogalmazásában ez azt jelenti:
a politikai stabilitás előfeltétele a társadalmi igazságos-
ság, mivel a dolgok természetéből következik, hogy igaz-
ságtalanság nem maradhat fenn sokáig. Teológiailag e té-
tel így szól: Isten magas követelményeket támaszt. Nem
fogja a végtelenségig eltűrni a kizsákmányolást, a korrup-
ciót és a középszerűséget.
Izrael és Júda prófétái az egész történelem legfantaszti-
hisabb alakjai közé tartoznak. Abban az erkölcsi sivatag-
ban, melyben éltek, olyan mondanivalójuk volt, amit a
világ azóta sem felejthetett el. Sokféle társadalmi réteg-
ből származtak. Egyesek műveltek és kifinomultak, má-
sok egyszerűek és természetesek voltak, mint az a domb-
vidék, ahol éltek. De közös vonásuk volt az a meggyőző­
dés, hogy minden emberi lény, pusztán ember volta foly-
tán Isten gyermeke, és ezért olyan jogokkal rendelkezik,
melyeket még a királyoknak is tisztelniük kell. A prófé-
ták világa tágasabb volt, mint honfitársaikéj ebben a vi-
lágban a király is kicsinynek látszik, és a hatalmasok ere-
je eltörpül a tisztaság, igazságosság és könyörületesség
erényei mellett. Ezért, ha bárhol az igazságért folyó harc-
ban a küzdők a történelemben kerestek bátorítást és lcl-
kesítő példát, azt legbiztosabban a próféták kinyilatkoz-
tatásaiban találhatták meg.
Balra: Jeremiás próféta, Marc Chagall festménye. Izrael és Júda
prófétái soha nem látott szenvedéllyel hírdették a társadalmi igazsá-
got a világban
 A VILÁG
A SZENVEDÉS ÉRTELME
íg az északibb Izrael és Júda a Kr .e.
VIII-VI. században Szíria, Egyiptom
és Babilon agresszív hatalmai kö-
zött hányódott, a próféták abban
látták a megpróbáltatások értel-
mét, hogy Isten haragja megtérésre inti a z idókat, mert
" ... eladják az igazat ezüstért, a szegényt meg egy Pár sa-
ruért. .. kifosztják palotáidat". (Ámosz könyve 2,63,11)
Ez a felfogás nagy erkölcsi erőt követelt meg, hiszen
könnyebb lett voln a a küzdelmet feladni, vagy remélni,
hogy I ten az utolsó pillanatban majd megsegíti őket.
A legrosszabb azonban még ~~~;;::=iiii::=~
hátra volt. A vere éget nem le-
hetett elkerü lni. Kr. e. 721-ben
Asszíria az é zaki királyságot le-
törölte a térképről, Kr. e. 586-
ban pedig Júda, a déli királyság
ugyancsak elesett, vezetői "ba-
biloni fogságba" estek. Ha vala-
ha is volt olyan idő, amikor a
dolgok értelme látszólag elhal-
ványult, ez az idő zak ilyen volt.
A zsidóknak lehettek volna
még esélyeik, de nem tudtak élni velük. Így azt lehetett
volna várni, hogy a próféták a nép balsorsát látva kijelen-
tik: megmondtam előre. Ilyen kifejezés azonban nincs a
próféták szótárában. A legmeghökkentőbb a zsidók érte-
lemkeresésében az, hogy ha az értelem a tapasztalat legmé-
lyebb rétegeibe hatolva is kimerülni látszott, akkor a pró-
féták még mélyebbre ástak, és egy merőben új érre tudtak
találni. Ha nem ezt teszik, az azt jelentette volna, hogy el-
fogadják az akkor uralkodó nézetet, mely szerint a győztes
istene erősebb a vesztesénél, és ezzel a logikával véget ért
volna a bibliai hit, vele pedig a z idó nép is.
Ennek a logikának az elvetése mentette meg a zsidók
NAGY V ALLÁ S AI
jövőjét. A Kr. e.VI. században egy próféta Babilonban,
ahol népe deportálásban élt, úgy érvelt, hogy Jahve nem
maradt alul a babiloni istennel, Mardukkal szemben; a
történelem mindig Jahvét igazolta. Ez azt jelentette,
hogy Izrael vereségének értelme volt, ezt az értelmet azon-
ban meg kell keresni. Izajás könyve második részének
írója ezt nem a büntetésben vélte megtalálni, hanem ab-
ban, hogy az izraelieknek szükségük volt arra, hogy tanul-
janak, és tapasztalataik megváltást jelentenek majd.
Az oku lás oldaláról nézve a lecke és tanulság abban
áll, hogy a szenvedés semmih z sem ha onlítható megvi-
lágosodást hoz. Ebben az e et-
ben a vereség és a szü lőhe-
lyükről való kiűzetés élménye
tanította meg Júda lakó it a
zabadság valódi értékére, me-
lyet korábban nem becsültek
eléggé. Olyan sorok ma radtak
ránk ebből a korból, melyek
tanúskodnak a hazájukat
vesztett izraeliek szenvedései-
ről, hogy milyen nehezen vi-
se lték a száműzetést, és mily
hevesen vágyódtak hazájuk után. "Babilon folyói mentén
ültünk és sírtunk, mikor a Sionra emlékeztünk." (Zsoltárok
könyve 137,1) De a fogság tanulsága nemcsak az volt,
hogy a zsidók megismerték a megpróbáltatás értelmét
(amely egyébként akkor számos kis népet sújtott!); Isten
arra is felhasználta őket, hogy a világtörténelembe ösztö-
nös óvatosságot tápláljon be, amire minden népnek
Fent: Ezüst tálca részlete, a zsidók egyiptomi elnyomatását ábrá-
zolja. Jobbra: Szürrealista Dávid csillag a húsvéti széder-estre utaló
ábrázolásokkal
192
JUDAIZMUS

193
 A V ILÁ G NAG Y VA LL ÁSA I

szüksége van, de elbizakodottságában sokszor nem köve- Elvontan nézve, a zsidók a száműzetés tényéből azt a
ti. Jahve a zabadságnak és igazságos ágnak az emberiség- mély értelmű következtetést von ták le, hogy a mások he-
re kiterjesztett vágyával beégette magát a zsidók szívébe: lyett való szenvedés is tartalmat ad azok életének, akik
c1viselika fájdalmat, mert ezzel másokat megmentenek.
"Megtettelek a néPnek szövetségül,
és a nemzeteknek világosságul,
hogy nyisd meg a vakok szemét,
és szabadítsd ki a börtönből a foglyokat
Etiópiai zsidó az Írást olvassa. A judaizmusbCln cl szentség és cl törté-
és a tömlöcből azokat, akik a sötétségben ülnek." nelem elválaszthatatlan
(Izajás könyve 42,6-7)

194
 JUDA I ZMUS
A MESSIANIZMUS ÉRTELME
zsidók úgy vé lték, hogy szenvedésüknek
volt értelme, és ez a gondolat a mess ianiz-
musban telj esedett ki.
A történelmi fejlőd és a N yuga t eszmé-
je - más népek is átvették, de fo rrása a
N yuga t, a zsidó- keresztény kultúra. Ennek sajátos o ka
va n . M ás civilizációk szemléletét uralkodó o ztályaik for-
málták, azza l a céllal, hogy a nép elégedj en meg helyze té-
vel. A zsidók viszont szellemileg termékeny sza kaszaik-
ban többnyire elnyomás alatt vagy a világban szétszórtan
éltek . H átrányos helyze tükben az alulmaradottak csa k
egy irányba igyekezhettek: felfelé. A zsidók felfelé törek-
vő reménysége és képze lőe rej e nagy hatás t tett a nyuga ti
gondolkodásra. A holnapi szebb j övő lehetségesnek
tűnt, ha nem is volt biztos.
Még inkább eltöltö tte az emberi szíveket a remény, mi-
ko r az határozott alakot öltö tt, az elj öve nd ő Messiá, a
Felkent alakj ában . A babiloni számkivetésben azt várták
a Messiás tól, hogy "gy űjtse össze a szá műzö tte ke t" és ve-
zesse el őke t sz ülőfö ldj ükre. Kr. u. 70-ben, a Templom
második lerombolása után azt várták a Messiás tól, hogy
a bekövetkeze tt szé tszóródás t fordítsa vissza.
Itt már igen bonyolulttá vált az elgondolás. A messia-
nizmus hitét mindenképpen a remény alakította ki, de
két irányban : az egyik a politikai, nemze ti oldal (amely
clőre ve títe tte a zsidók győzelmé t ellensége ik felett és a
felemelkedés olyan lehe tőségé t vetítette eléjük, hogy a
világ ügye inek intézésében komoly sze rep ük lesz) , a má-
sik az általános, spiritu ális old al (amelyben a politikai
győze lme t az egye temes erkölcsi haladás mozdítj a elő) .
T öbbféle forgató kö nyv készült e hithez, eze kben a re-
ménya két változa t között ingadozo tt.
H asonlóképp nézetkülönbség mutatkozott a mess ia-
ni ztikus ko r elérkezésének módj ában. Sokan egy tényle-
ges Messiás t vá rtak, mások pedig egy Isten által rendelt
195
L
emberi közbenj áró t, aki közvetlenül teremti meg az álta-
lános harmónia ko rsza kát.
A harmadik feszültség a judaizmus res tauratív és utó-
pisztikus törekvéseit tükrözi. A res tauratív messianizmu s
a hajdani körülménye k visszaállítására törekedett é jel-
le mzőe n a dávidi monarchiát tarto tta e zménynek.
A z utópisztikus mess ianizmus elfogadta a judaizmu s-
nak azt a j övőt vizsgáló hajlamát, me lynek látomása egy
addig soha nem ismert, messianisztiku s kor volt.
Végül a Me siást váró k abban a kérdésben is eltértek
egymás tól, hogy az új rend az addig eltelt történelmi idő
folytatása lesz-e, vagy pedig alapj ában fogja megrengetni
a világot, majd annak helyébe (az idők végezete ko r) egy
a l a pve tőe n más , természe tfö lötti, végtele nül hossztl idő­
sza k fog lépni.
Amint a fe l e me lke dő római Európával sze mben a zs i-
dók hatalma csökkent, a katonai győzele mbe ve tett re-
ményt felváltotta a világvége várása , és egyre inkább
csak a csodálatos megvá ltásra számíto ttak. Esze rint a
Mess iás kora bármely pillanatban , hirtelen , földrengés-
sze rűe n eljöhet.
Mind a négy szé lsőséges változa t bár termé ze tük el-
lentétes volt - mélységese n ös zefo nÓdo tt. A mes ianisz-
tikus gondolat ellentétes összetevőkből kristályosodott
ki, ez tarto tta fenn életerejé t. A z szme fertőzőne k bizo-
nyult. A keresz ténység átalakíto tta Krisztus második el-
jöve telévé , a XVII . század Európája tö rténelmi haladá ' _
sá, Marx pedig egy e ljöve ndő, osztály nélküli tár adalo m
álmává.
O lvashatjuk a me sianisztikus gondolato t zs idó, ke-
resz tény, világi vagy eretnek "áltoza tban , az a lapve tő el-
képzelés azonos: eljön egy zer II nagy nap!
 A VILÁG NAGY
A MEGSZENTELT ÉLET
ddig a zsidók tapasztalatait értelmező eszmékkel
foglalkoztunk, most rá kell térnünk ezek gya-
korlati megvalósulására. A judaizmus ugyanis
nem annyira ortodoxia (régies tanítás), mint
ortopraxis (régies gyakorlat). Nincsenek
mind benne a hivatalos tanokban, de az olyan szertartá-
sok és rítusok mint a körülmetélés vagy a szabba ti vacso-
ra mégis döntően fontosak.
Mielőtt rátérnénk a zsidó rítusokra, előbb szóljunk a
rítusokról, mivel még nem volt zó róluk. Kisszerű, gya-
korlatias szempontból nézve maga a rítus idő- é pénz-
pocsékolás. Mégis van valami mással nem pótolható
funkciója. Az egyik az, hogy átsegít szokatlan helyzete-
ken. Van köztük köznapi és gépies is, mint például a kéz-
fogás, vagy az "örültem, hogy találkoztunk", mert ezek
enyhítenek az idegennel való találkozás feszélyezettsé-
gén. A rítusok sora az ilyen egyszerű helyzetektől a te-
metésig tart. Kábultan állunk egy tragikus h aláleset
előtt, és csak magunkra hagyatkozva nehezen, botorkál-
va tudnánk valahogyan megbirkózni vele. De a rítus
ilyenkor e lőírja teendőinket és irányítja válaszainkat, és
tágabb összefüggésbe helyezi ezt az egy halálesetet. "Bi-
zony, por és hamu vagyunk" - ezek a szavak nem mond-
ják, kinek a hamvairól beszélünk, mivel ez reánk, vagyis
mindenkire vonatkozik.
A rítus bátors~gra is buzdít: "Az Úr adta, az Úr elvette,
áldassék érte az Ur neve". Boldogabb időkben a rítusok
ünneplésre szólítanak: esküvő, születésnap vagy egész
egyszerűen: a család esti étkezése során. Ekkor, a nap fő­
étkezésénél, mikor talán aznap először gyűlik Össze és pi-
hen a család, az áldás többet jelent, mint az étkezés kez-
detét: megszentelheti az alkalmat.
Nézzük, milyen szerepe van a rítusoknak a judaizmus-
ban, mik a funkciói az élet megszentelésében. A zsidó
ember a világot minden szentség, tehát Jahve visszatük-
196
VALLÁ S AI
rözésének tekinti. Az ilyen szemlélethez a jámborság útja
vezet. Ennek ellentéte az, mikor valaki az élet kellemes
dolgait - melyekért nem ő fáradozott - magától értető­
dőnek fogadja el, mintha ezeknek semmi közük sem vol-
na Istenhez. A Talmud szerint Isten jogos tulajdonát ki-
sebbíti, aki az étkezés e lőtti áldás nélkül eszik vagy iszik.
A zsidó törvények becsülik az élet jó oldalait - evés, há-
zasság, gyermekek, természet - de csak akkor, ha meg-
szenteltek. Tanításuk szerint, ha az ember étkezik, úgy
üljön asztalához, hogy ott jelen van az Úr is. Inni szabad,
a bor megszenteli a szabbatot. A nép is vigadozhat, tán-
colhat a Tóra körül.
Mikor azt kérdezzük, miként tud az ilyen megszentelés
ellenállni az élet egyhangúságában rejlő kísértésnek, erre
a zsidók így válaszolnak: az élet gyökere a hagyományok-
ban van.
Az emberi szívet a csodás és szent dolgok olykor külön
alkalom nélkül is lángra gyújtj ák - de ezt a lángot ápolni
kell, hogy ki ne aludj ék. Ennek egyik legjobb módszere,
ha belehelyezzük magunkat abba a történelmi folyamat-
ba, amely minden nemzedéknek hango an hirdeti Isten
gondviselését és kegyelmét.
Valamennyi vallás között a judaizmus kötődik legerő­
sebben a történelemhez, a szentséget és a történelmet el-
választhatatlannak tekinti. Életük gyökereit mélyen
eresztik le a múltbaj a zsidók azokból az eseményekből
merítenek, melyekben Isten szerepe világosan látható.
A szabba t előestéjének gyertyái és a megszentelés kelyhe,
a Pészach (zsidó húsvét) ünnepe annak számos szimbó-
lumával, az Engesztelés Napjának puritán ünnepélyessé-
ge, az újévi kosszarv tülkének hangja, a díszes mellvérttel
és koronával felöltöztetett tóra-tekercs - a zsidók nem
kevesebbet mondanak erről, mint hogy mindezek az élet
értelmét mutatják, mely századokat fog át, bizonyítva Is-
ten végtelen jóindulatát népével szemben.
 JUDAIZMUS

Aszabbathoz megterített asztal. A zsidó törvények akkor fogadják el az élet

jó oldalait, mint az evés, házasság és természet, ha ezeket megszentelik

197
 A VILÁG NAGY VALLÁ S AI
---------------------------------
.---.

A KINYILATKOZTATÁS

z emberi tapasztalat fő területeinek magyará-

zatában végig követtük a zsidókat, és úgy
látj uk, inkább lehatoltak az értelem
mélységeibe, mint más, a Földközi-ten-
ger mellékén élő népek. Nyomban fel-
merül a kérdés, minek köszönhették ezt? A zsidók vála-
sza kitérő: nem ők maguk a forrás, az igazságot a kinyilat-
koztatásból merítették.
Kinyilatkoztatni annyi, mint feltárni valamit; teológiai
értelmezé ben ez az isteni feltárulás. Jahve hozzájuk szó-
ló kinyilatkoztatásait a zsidók egy könyvben, a Tórában,
valamint annak kommentárjaiban jegyezték fel. Ezzel
azonban megfordították a sorrendet, mert az írások cse-
lekvésekről szóln ak, Isten pedig éppen ezekkel a cseleke-
deteivel ismertette meg elő zör magát. Tettei közül leg-
döntőbb az Exodus, az Egyiptomból való kivonulás volt,
ez a hihetetlen esemény, melynek során Isten megszaba-
dított egy szervezetlen, szolgasorban é lő népet a kor első
számú nagyhatalmának uralmától. Ez az esemény nem-
csak elindította a zsidókat a nemzetté válás útján, hanem
ez volt az első világos tett, mely megmutatta nekik
Jahvét a maga mivoltában. zsidók korábbi történelmüket is ennek az isteni közremű­
A zsidók nem kételkedtek abban, hogy a fáraóktól va- ködésnek fényében olvasták. Mivel nyilvánvalóan Isten
ló megszabadulásukat Istennek köszönhetik. A szocioló- keze működött közre felszabadulásukban, hogyan jutot-
gia ismert törvényei szerint nemcsak hogy soha nem vál- tak el addig? A zsidók történelmük minden egyes lépé é-
hattak volna néppé, hanem fenn sem maradhattak vol- nél érezték az isteni akarat munkálkodását. Nem csava r-
na. De vitathatatlan tény: egy kicsiny, lazán összetartó góösztön késztette Ábrahámot arra, hogy elhagyja ottho-
embercsoport, minden valódi közös öntudat nélkül sike- nát Urban, és megkezdje vándorlását úttalan utakon Ká-
resen megmenekült egy nagyhatalom szolgaságából, ki- naán felé. Jahve őt egy választott nép atyjának nevezte.
játszva az őket harci szekerekkel üldözőket. A zsidók szá- Így volt ez a továbbiakban is, Izsákot és Jákobot Jahve
mára képtelenségnek tűnt, hogy felszabadulásukat csak gondviselése védelmezte, Józsefet pedig magas polcra
saját maguknak köszönhették volna, ez tehát csoda volt. emelte Egyiptomban, azzal a kifejezett szándékkal, hogy
" Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki EgyiPtom föld- megóvja Isten népét az éhezé től. Az Exodus szemszögé-
jéről, a szolgaság házáb6l." (Mózes 2. könyve 20,1) ből nézve minden a helyére került. Isten kezdettől fog-
Isten szabadító hatalmát i merve fel az Exodusban, a va vezette, védelmezte és felkészítette népét a döntő

-------------------------------------------------------------------------~
198
 JUDAIZMU S

-----------------------------------

tek-e valamit ők is annak érdekében, hogy megérdemeljék

ezt a csodás megmenekülést? Semmit - a szabadságot, a
kegyelem ajándékba kapott cselekedete, Jahve nem re-
mélt szeretetének bizonyítéka hozta el nekik.
lsten hatalmán és zeretetén kívül az Exodus azt is fel-
tárta, hogy az lsten törőJik az emberek sor ával. Míg a
környező istenek el ősorban termé zeti istenségek vol-
tak, az izraeliták istene nem a Nap, a vihar vagy a termé-
kenység útján, hanem egy történelmi esemény keretében
jutott el népéhez. Ennek a ténynek a megértése örök
időkre megváltoztatta Izrael jövőjét. Nem kellett többé
természeti erőknek hódolniuk, elég volt Jahve paranc a-
it meghallgatni és lehetőleg engedelmeskedni nekik. Az
Exodusnak ez a három alapvető kinyilatkoztatása: lsten
ereje, jósága, törődése az ember sorsával, zinte magától
meghozta a zsidók ismereteinek bővülését I ten termé-
szetéről. Jóságából adódik, hogy népét is jóságosnak
akarja látni, innen a Sinai-hegy, ahol a Tízparancsolat
született, melyet az Exodus eredményének tekintettek.
Az igazságosság, melyet a próféták követeltek, kiterjesz-
tette lsten parancsait a társadalmi szférára - tehát azt
eseményre, az Exodusra, mely Ábrahám utódaiból nem- számon lehet kérni az intézményeken is. Végül pedig a
zetet formált. zenvedésnek is kellett, hogy értelme legyen, mivel ne-
Milyen volt az az lsten, akit a számkivetésből megismer- hezen képzelhető el, hogy az az lsten, aki c odaszerúen
hettünk? Jahve erős volt, az akkori idők legnagyobb hatal- megmentette népét, később teljesen magára hagyja.
mán is győzedelmeskedni tudott, bármilyen istenek is pár- A fejezet kezdetén tárgyaltuk a zsidók szenvedélyes ér-
tolták azt. Emellett a jóság és szeretet istene is volt. Kevés- telemkeresését, de jobban megismerve vallásukat, ezt újra
bé volt ez nyilvánvaló a kívülállók előtt, de nagyon is vilá- át kell gondolnunk. Látták értelmét a dolgoknak, de sze-
gos azoknak a zsidóknak, akik mindebben közvetlenül ré- rintük nem azért, mert kivétele módon törekedtek volna
szesültek. Hálájukat ismételten ilyen énekekben fejezték erre. Mindezt kinyilatkoztatásból kapták. De miért éppen
ki: "Boldog vagy Izrael! Ki hasonl6 tehozzád, le győzedelmes ők? Szerintük azért, mert ők voltak a kiválasztottak. Ez vi-
néP? Az Úr a védőpajzsod". (Mózes 5. könyve 33,29). Tet- zont új problémát vet fel. A zsidók kezdetben Jahvét ki-
zárólag saját istenüknek vélték, idővel azonban úgy tekin-
tettek rá, mint minden nép istenére. Ha ez így van, miért
Az aratás első termését a jeruzsálemi templomba viszik
irányította kinyilatkoztatásait látszólag csak feléjük?

-------------------------------- ---~ --------------

199
 A V ILÁG NAGY
A VÁLASZTOTT NÉP
választottság zsidó tantétele a szokványos
módon kezdődik. A legtöbb nép különle-
gesnek tartja magát. Más népektől eltérő­
en azonban a zsidók magukat inkább a
felelősség, mint a kiváltságok terén te-
kintették "választottnak". Ők szolgálatra voltak rendelve,
és el kellett viselniök az ezzel járó nehézségeket.
A parancs által, hogy "cselekedjenek és en-
gedelmeskedjenek úgy, amint az Úr
mondotta", a választottság sokkal
magasabb erkölcsiséget írt e lő
számukra, mint más népeknek.
De ez nem minden. Láttuk,
hogy Izajás második tantétele
a mások helyett elviselt szen-
vedésről azt jelenti, a zsidók
arra voltak kiválasztva, hogy
olyan szenvedéseket viselje-
nek el, melyeket egyébként
szélesebb körben kellett volna
"szétosztani" a népek között.
A kérdés azonban ezzel még nincs
megoldva. Lehet, hogy Isten a zsidó-
kat helytállásra és nem henyélésre ren-
delte, de mégis az a tény, hogy a világ megvál-
tás ában különleges szerepre szemeltettek ki, valamilyen
megkülönböztetésnek hat. Ez bizony szöges ellentétben
áll demokratikus érzelmeinkkel: hogy mégis elfogadhas-
suk, arra egy speciális teológiai fogalom született, ez a
"különlegesség botránya". E doktrína szerint Isten csele-
kedetei bizonyos időkre, helyekre és népekre összponto-
sulnak, miközben szándéka kétségkívül az, hogy átfogja
az egyetemes emberiséget. Ha nem tudunk ezzel a tétellel
200
VALLÁ S AI
azonosulni, akkor is megérthetjük, miért fogadták el a zsi-
dók, és az elfogadás hová vezetett.
Ha azt vizsgáljuk, miért hitték a zsidók, hogy ők a vá-
lasztott nép, a kézenfekvő lehetőségen, az erős nemzeti
öntudaton túl eljutunk történelmük tényeihez, melyeket
átéltek. Izrael rendkívüli események között vált nemzet-
té, melyek során a rabszolgák tömege lerázta
az akkori idők nagyhatalmának igáját, és
a szabad nép öntudatos státusára
emelkedett. Ezután jutottak el Is-
ten lényének olyan megértésé-
hez, amely sokkal magasabb-
rendű volt, mint szomszédai-
ké, és olyan erkölcsi és igaz-
ságossági normákhoz, me-
lyek azóta is meghatározzák
az életet az egész világ szá-
mára. Háromezer eszten-
dőn át pedig, veszélyek és
csapások közepette fenn tud-
tak a zsidók maradni, miköz-
ben számarányukon felül sokat
nyújtottak a civilizációnak. Objek-
tív mércével is el kell fogadnunk, hogy
a zsidóság a maga nemében unikum. Fele-
melkedésük, akárcsak későbbi pályájuk a történészek ál-
talános véleménye szerint szinte felfoghatatlan.
Ha ez így van, két eset lehetséges: az érdem vagy a zsi-
dóké vagy Istené. A két lehetőség közül a zsidók min-
dent ösztönösen Istennek tulajdonítanak. Ennél a nép-
nél egyik meglepő tulajdonság a makacs tagadása annak,
hogy bennük mint emberi lényekben valami velük szüle-
tett különösséget lássanak. A zsidók különleges törté-
 JUDAIZMU S

nelme csak Istentől eredhet. Így hát kiderül, hogy a vá-

lasztottság, vagyis az a tulajdonság, mely első látszatra
fennhéjázásra utal, valójában nem más, mint a'zsidók fö-
löttébb alázatos értelmezése származásukról, fennmara-
dásukról és a civilizációban játszott szerepükről.
Természetesen még így is lehet a különleges helyzetet
kárhoztatni, de akkor megkérdezhetjük azt is, nem kell-e
helytelenítenünk az egész világot, amelyben élünk? Mert
akár tetszik, akár nem, ez a világ különleges világ, és sok,
benne élő ember is a különlegesség terhét hordozza.
Csak arra figyelünk fel, ami kiemelkedik a háttérből. Mi
következik ebből a tényből a teológia számára? Isten ál-
dása a levegő is, melyet belélegzünk. De ha az emberek
Isten jóságára csak abból következtetnének, hogy van
oxigén, akkor igencsak ritkán mondanának érte hálát.
Áll ez a történelemre is. Ha felszabadulásuk az elnyo-
más alól mindennapos dolog lett volna, a zsidók azt ma-
gától értetődőnek tartják. Ha ezt az emberi korlátoltság-
nak tudjuk is be, tény marad, hogy az isteni kegyelem úgy
is létrehozhatta volna az emberiséget, mint ahogyan a
tenger módot ad a halak fejlődésére, és ha ez automati-
kusan történik, azt az emberek éppúgy rutincselekedet-
nek tartották volna.
Lehet, hogy Jahve kivételképpen, ezzel a páratlan tet-
tével tudta csak elérni, hogy az emberiség felfigyeljen rá.
Manapság a kiválasztottság tételéről megoszlanak a
zsidók nézetei. Egyes zsidók úgy hiszik, hogy ez - bármi-
lyen hasznos és valóságos dolog volt a bibliai időkben -
ma már idejét múlta. Mások szerint viszont, mindaddig,
amíg a világ megváltása be nem fejeződik, Istennek fo- Balra: Hagyományos esküvői tálca. Fent: A bar micva ünnePének
lyamatosan szüksége van egy választott népre, éspedig szertartásáva! vezetik be a fiatalokat a zsidó hitbe. Alatta: a jell/-
azért, hogy Isten rajtuk keresztül gyakoroljon hatást a zsálemi templom nyugati fala
történelemre.

201
 A V IL ÁG
IZRAEL
ddig a bibliai időkkel foglalkoztunk. A ju-
daizmus története természetesen
nem ért ezzel vége t. Kr. u. 70-
ben a rómaiak lerombolták
a jeru zsálemi templomot,
amelye t a zsidók akko r építettek újj á,
amikor visszatértek a babiloni számű­
ze té ből. A judaizmus központj a a
Templom szent rítusairól áttevődött a
T óra és a szájhagyomány tanulmányo-
zására az imaházakban és zsin agógák-
ban . Éppen ezért nem a papok, hanem
a rabbik (szó sze rint: tanítók) tarto tták
össze a judaizmust. A rabbinikus judaiz-
mus abban a parancsban gyökerezik,
hogy a T órát zorgalma an az egész éle-
ten át kell tanulmányozni. Ezáltal a ju-
daizmus kifejeze tten értelmiségi jelleget ka-
pott. A z, hogy a rabbik a diaszpó ra, a szétszóratás majd-
nem két évezredén kere ztül életben tudták a judaizmust
tartani, egyike a történelem nagy csodáinak . Most ugor-
juk át ezt az időszako t, és zárjuk le ezt a fejeze tet a XX .
századra tekintve.
A judaizmus egy nép hite. Egyik jellegzetessége a hit
annak a sze repnek jele ntőségébe n, amelyet a zsidók az
emberi történelem során játszottak és játszani fognak.
A bibliai id őkbe n a zsidókn ak zükségük volt saját iden-
titásra, hogy meg tudj ák őrizni a kapott igazságokat a
szomszédok politeizmusának kihívása mellett is. Majd a
hosszantartó európai gettókorszak szintén az önmaguk-
hoz, identitásukhoz való folyamatos kötőd és t kényszerí-
tette rájuk. A francia forradalom hozta meg nekik az
emancipációt, e ttől fogva az identitás foga lmához va ló
ragaszkodás nem volt magától é rte tődő. Fenntartá a
mellett mégis különféle érvek szólnak. A zsidók egy része
NAGY VALLÁ S A I
ragaszkodik az előző korszak vallás i tantételé-
hez: Isten mindö rö kre Izraelt választotta ki
eszközé ül, ezé rt annak fo rmáját és tartal-
mát meg kell őrizni. A zsidók más része
viszont úgy érvel, hogy a társadalma-
kat a kultúrák so ksz ínű ége gazdagít-
ja. Mindkét érvelés mellett a lapve tő
kérdés azonban, miből i áll a zsidó
identitás ?
N em doktrínából, mert ahhoz, hogy
valaki zsidóvá legyen, nincs olyan
hitelv, melyet vallania kell. A judaiz-
mus olyan telj es körnek te kinthe tő,
mely körcikkekre osztható, és ezek egy
központban találkoznak. Ninc olyan
külön tortaszelet, melynek elfogadá-
sát megkövetelnék, hanem minél töb-
bet tud ezek közül valaki magáévá tenni,
annál inkább e rősödik zsidó mivolta.
Négy ilyen rész emelkedik ki a sok közül: hit, szertar-
tások, kultúra, nemzet. Fejezetünk legnagyobb részét a
héber hit tartalmán ak szenteltük. A zsidók ehhez a tar-
talomhoz a fundamentalizmustól az ultra-liberalizmusig
te rj edő értelmiségi sze mszögből közelítenek, hitük azon-
ban mindig ugyan arra irányul. Ugyanezt elmondhatj uk a
rítusok megtartásáról is. A zsidók többféleképpen értel-
mezik a szombatot, az étkezési előírásoka t és a napi imát,
és eltérnek abban is, hogy ezeket a szabályo kat milyen
mértékben tartj ák meg. A rítus lényege azonban ugyan-
az: az élet megszentelése. Mivel e rről szóltunk már, még
néhány szót kell mondanunk a kultúráról és a n emze tről.
A kultúra erkölcsöket, művésze ti ágakat, humorér-
zéket, filozófiát, irodalmat és még sok mást is jelent. Mi
itt három ös ze tevőre szorítkozunk: nyelv, hagyomány,
ország.
202
 JUDAIZMUS
A zsidó hagyomány nyilvánvaló, hiszen a bibliai nevek és
történetek a nyugati kultúra minden részét átszövik.
Ezekhez a zsidók még hozzáteszik a Talmudot, amely a
történelem, jog és néprajz összegezése, kommentárja pe-
dig alapja a bibliai idők utáni judaizmusnak. Ezt kiegészí-
ti a közel egyenértékű Midrás, legendák, szövegmagyará-
zatok és szentbeszédek gyűjteménye, mely a Biblia hite-
lesítése előtt kezdett összeállni, és teljességé t a késő kö-
zépkorban érte el. Mindez kimeríthetetlen tárháza a tu-
dományos kutatásnak, az anekdotáknak és a kulturális
identitásnak.
Anyanyelv és ország - ez a héber nyelv és Izrae l. H éber
nyelven szólt a kinyilatkoztatás, és ezt a zsidók az Ígéret
Földjével együtt szentnek tartják. A zsidók imáikat rész-
ben vagy egészben mindig héber nyelven mondják el, és
emlékezé ük az Ígéret Földjére megeleveníti a Tóra o lva-
ását és a rabbinikus iroda lom tanulmányozását. Ha
most Izraelről szólunk, ezzel rátérünk az egész judaizmus
negyedik összetevőj ére, a nemzetre.
Olyan évszázadban élünk, melyben - a Kr. u. 70-ben
történt szétszórattatás óta először - Palesztina lényegé-
ben visszakerült a zs idók kezére.
A modern állam, Izrael, 1948-as létrehozásának össze-
tettek az oka i. A visszaállításra irányu ló hatalmas vallási
nyomáson túl négy motív umot kell megemlíten i:
1. A biztonság érve. Az 1938-1945 közötti üldözés-
hullám, majd a holokauszt soka kat arról győzött meg,
hogy Európában a zsidók nem remélhetnek biztonságot.
2. A lélektani érv. Egyes érvelések szerint a zsidók szá-
mára pszichológiailag hátrányos volna, ha mindenütt a
világon kisebbségi státus ban élnének.
3. A kulturális érv. A judaizmus tartalma halványodik,
hagyományai pedig halálosan meggyengültek. Kell, hogy
legyen valahol a világon olyan ország, ahol a közerkölcs-
ben a judaizmus uralkodik.
203
4. A szociáli, utópisztikus érv. Legyen va lahol a vilá-
gon egy olyan nemzet, amely arra hivatott, hogy a prófé-
ták ideáljait és erkölcseit a történelemben megvalósítsa.
Még jóval a holokauszt e lőtt zsidó álmodozók maroknyi,
elszánt csoportja Palesztinába tartott, hogy ott életének
minden mozzanatát szabadon alakíthassa ki.
Bármilyen érvek nyomán is jött létre, Izrael létezik.
Eredményei lenyűgözőek. A föld termővé tétele, a zsidó
bevándorlók befogadá a, a gondoskodás a munkásosz-
tályról, a közösségi élet új formái, értelmi égi és kulturá-
lis életereje - mindezek összességükben Izraelt izgalmas
társadalmi kísérletté teszik.
A XX. zázad azonban két nyomasztó problémát is ho-
zott a zsidóknak. Az egyik a holokauszthoz kapcsolódik .
Mit jelent a "választott nép" rangja egy olyan Isten színe
előtt, aki mindezt a borzalmat megengedte? A másik
Izrael államára vonatkozik és a már említett utópi ztikus
érvvel függ össze. Miután a zsidók, mondhatni, megfo-
galmazták a szabadság és igazságosság ideáljait a nyugati
civilizáció - de talán az egész világ - részére, most sok zsi-
dó szerint biztonsági okok miatt, kényszerűségből, meg-
tagadják ezeket a jogokat azoktól a palesztinoktól, akik-
nek területét az 1967. évi háborúban elfoglalták.
Anélkül, hogy megpróbálnánk válaszolni erre a prob-
lémára, megértjük, hogyan terheli mindez ennek a kivé-
telesen lelkiismeretes népnek a tudatát. Ennek úlya
mellett azonban bátorságot merítenek abból, hogy most
legalább politikailag szabadon tudnak szembenézni aját
problémáikkal. Amíg Dávid cs illaga ragyog spirituális
hazája felett, uralkodik a legtöbb zsidó lelkében a gondo-
lat: "Am Yisrael cMi - Izrael él! Csodálatos abban a kor-
ban élni, amelyben ez történik."
Balra: Tóra korona, Csehország
A VILÁG NAGY VALLÁSA I

204
 VIII. FEJEZET

K E R E S Z T E" N Y S E" G

"Úgy szerette Isten a világot,

hogy egyszülött Fiát adta érte. "

Fent:]6 pásztorként ábrázolt Bodhiszattva. Figyelemre mélt6, hogy a

kereszténység és a buddhizmus közötti hasonl6ság nagyobb, mint ahogy azt
gondolnánk. Balra: Szentháromság, Andrej Rubljov festménye, Xv. század

205
 A VILÁG
A TÖRTÉNETI JÉZUS
nagy vallások közül a legtöbb híve a keresz-
ténységnek van, ez terjedt el leg zélesebb
körben. Az érthetőség kedvéért először
azokat a lényeges vonásokat ismertet-
jük, melyek mindhárom ágát, a római
katolicizmu t, a keleti ortodoxiát é a protestantizmust
egyaránt jellemzik.
A keresztény tanítás központjában a názáreti Jézus
élete áll. Életrajzi adatai nem túl bősége ek. Palesztiná-
ban született, a keresztény időszámítás kezdete születésé-
nek feltételezett időpont ja. Názáretben nevelkedett, és
egy János nev ű próféta keresztelte meg, aki felrázta a (zsi-
dó) népet I ten közelgő utolsó ítéletének eljövetelét hir-
detve. Harmincas éveinek elején Jézus a tanító és gyógyí-
tó munkának szentelte élete hátralévő részét (mindös ze
egy-három év). Eközben felkeltette számos honfitársa CI-
lenérzését és Róma gyanakvá át, és mindez keresztre fe-
szítésével végződött. Milyen volt az élet, melyet ezek a
gyér adatok határolnak?
A legkevesebb, amit meg kell állapítanunk az, hogy Jé-
zus karizmatikus csodatevő volt, a héberek történelmé-
nek kezdeteiig visszanyúló hagyományok szerint. Ennek
a hagyománynak a prófétái és látnokai közvetítők voltak
a mindennapi élet és az azt körülvevő lélek világa között.
Ez utóbbi adta meg nekik az erőt, hogy az embereken se-
gítsenek vagy viselkedésüket bírálják. Látni fogjuk, hogy
Jézus a lélek világára támaszkodva hogyan enyhítette a
zenvedők kínjait és törekedett új társadalmi rend létre-
hozására.
a) "Az Úr lelke van rajtam"
Lukács zerint Jézus azzal kezdte szolgálatát, hogy
idézte Izajás prófétának ezt a mondását, de hozzátette:
"Ma beteljesedett, amit most hallottatok."
Az Ószövetség világában, amelyben Jézus élt, szellemi
rend uralkodott. Voltak benne angyalok és más láthatat-
------
NAGY VALLÁSAI
lan lények, de középpontj ában Jahve állt. Felsőbbségé­
nek hangsúlyozására a zsidók a szellemi rendet úgy ábrá-
zolták, hogy az a föld felett található, de csak jelképesen,
mert a két világ térben nincs elkülönülve és egymásra fo-
lyamatosan hat. A Lelket meg lehetett ismerni. Jahve
időnként prófétái útján szólt, de a vele való találkozá t az
emberek i kezdeményezhették. Ennek eléréséhez a böjt
és magány volt a legfontosabb eszköz. Virrasztásaik során
a látnokok a szó szoros értelmében elmerültek a Lélek-
ben, majd visszatérve erre a világra, gyakran tanúságot
is tettek.
Jézus történelmi pályafutását akkor érthetjük meg leg-
inkább, ha nem felejtjük el, hogy ő ezeknek a Lélekkel
eltelt közvetítőknek a hagyományaiban élt. Közvetlen
e lődje az őt megkeresztelő Jáno volt. János szellemi ere-
jét bizonyítja, hogy a megkere zteléssel ő nyitotta fel szel-
lemi érte lemben Jézus szemét, képessé téve, hogy meg-
lá sa "amint ... megnyílik az ég és a Lélek ga lamb alakjá-
ban leszáll rá". Ezután a Lélek sugallatára Jézus a pusztá-
ba ment, ahol negyven napig böjtölt é imádkozott, a Lé-
lek beléje költözött, majd Jézus megszilárdulva és meg-
erősödve tért vissza e világba.
b) "Isten erejével úzöm ki a tisztátalan lelkeket"
A zsidók vitathatatlannak tartották a szellem fölényét
a természet felett. A Lelket befogadó ószövetségi alakok
karizmatikus személyiségek voltak, fel tudták kelteni az
emberek figyelmét azzal, hogy különleges képességeik
voltak a természet erőive l szemben. Volt bennük va lami,
ami a közönséges halandókban nincs meg, és ez a valami
a Lélek. A Biblia így beszél róluk: "Eltöltötte őket a Lélek
ereje". Betegeket gyógyítottak, kiűzték a gonosz sze lleme-
ket, alkalomadtán lecsillapították a viharokat, szétvá-
lasztották a vizeket és holtakat hoztak vissza az életbe.
Jézus lehetett volna olyan gyógyító és ördögűző, aki
csak közvetlen környezetében kelt figyelmet. Működése
206
 K E R E S Z T É N YS É G

azért maradt fenn az id őben és térben, mert a Lélek ere- között inkább a hangs úlyban volt külö nbség: cl farize usok
jével nemcsa k egyes embereket, hanem az egész emberi- Jahve sze ntségét, Jézus pedig könyörületességét emelte
séget kívánta meggyógyítani, saját népéve l kezdve. ki. Ez a különbség el ő pillanatra csekélynek látsz ik , de a
c) Jöjjön el a le országod, itt a földön" valóságban túl nagy volt ahhoz, hogy egye tlen vallás ke-
Jézu s életében a zsidók politikai helyzete ké tségbeejtő retén belül elférj en.
volt. Az évszázad nagyobbik részében már Róma szolgái A farize usi állá pont lényegében ez volt: mivel Jahve
voltak , szabadságuk elvesztésén túl elviselhetetlen adók
alatt is nyögtek. Ebben a nehéz helyze tben négyféle mó-
don lehetett viselkedni. A z aránylag legjobb helyze tben
levő szadduce usok alkalmazkodtak a hellén kultúrához
és a római uralomhoz, mert így remélté k a legtöbb jó t ki-
hozni az a la pve tőe n rossz helyze tből.
A három további elgondolás híve i a változásban re-
ménykedtek. Ke ttő közülük megújulási mozgalo m volt.
A z esszénusok a világot annyira romlo ttnak találták,
hogy abban a hit nem tud újra virágozni, így tulajdo nkö-
zösségben é lő kommunákba vonultak vissza é jámbor-
ságban éltek. A farizeusok viszont nem hagyták el a tár-
sadalmat, ők igyekezték újj áéleszteni a zs idóságot a mó-
zesi törvé nyek, különöse n a megszentelés törvénye inek
szigorú megtartásával. A negyedik elgondolás hívei, a
ze ló ták úgy vélték , csak a fegyveres felkelés hozhat vál-
tozás t. A Kr. u. 66- 70 közötti, katasztrófába torkolló fel-
kelés következménye volt a jeruzsálemi templo m máso-
dik lerombolása .
Ebben a politikai kavargásban Jézus egy ötödik elgon-
dolás al lépett elő. Elté rőe n a szadduce usoktól, ő válto-
zás t akart. N em hagyta el a világot, mint az esszénusok.
A fegyve res felkelés híve ivel ellentétben békét hirdetett,
és arra bu zdíto tta híve it, hogy még ellenségeike t is sze-
ressé k. Jézus legköze lebb a farize usokhoz állt; nézeteik

Keresztelő Szent János pl'édikál a pusztában, a lábánál levő tányé-

ron saját levágott feje látható. Fára festett, xv századi görög ikon

207
A VILÁG NAGY VALLÁSA I

208
 K E R E S Z T É N YS É G

önmagában fenségesen szent, a világot is meg aka rta

szentelni. Ezért választotta ki a zsidó népet, hogy ez a nép
legyen a történelemben a szentség hídfőállása. A Sinai-
hegyen Mózesnek átadott Tízparancsolat megtartásában
azonban a zsidók hanyagok voltak, ez okozta romlásukat.
Ezért sorsukat csak az tudná megfordítani, ha visszatér-
nének a parancsolatokhoz.
Jézus sok mindent elfogadott ebből , de nem értett
egyet azzal, hogy a szentség programja választóvonalat
húzzon az emberek között. Kezdve attól, hogy a prog-
ram a cselekedeteket és dolgokat tisztáknak vagy tisztá-
talanoknak ítélte (például élelmiszereket és azok elké-
szítését), az embereket már eleve aszerint csoportosítot-
ta, hogy ezeket a megkülönböztetéseket elfogadják-e
vagy sem. Ennek olyan társadalmi rend lett volna az
eredménye, amely az embereket tisztának vagy tisztáta-
lannak, szep lőte lennek vagy beszennyezettnek, szent-
nek vagy profánnak, zsid\ónak vagy nem-zsidónak, eré-
nyesnek vagy bűnösnek minősíti. Jézus úgy vélte, hogy
az ilyen tár ada imi korlátok sértik Jahve könyörületes-
ségét, tehát el is vetette őket. Ő szociális elveket hirde-
tő próféta volt, aki fellépett a meglevő rend korlátai el-
len, és új elképzeléseket hirdetett az emberi közösségek
é letéről.
Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a vita tárgya
nem Isten könyörületessége volt, hanem az, hogy a szent
parancsok által létrehozott társadalmi rend könyörüle-
tes-e vagy sem. Jézus meggyőződése az volt, hogy nem
könyörületes, így került ellentétbe a farizeusokkal. Tilta-
kozása eredménytelen maradt, de elég nagy figyelmet
keltett ahhoz, hogy aggassza a római hatóságokat, ez pe-
dig Jézus elfogatásához, majd áru lás vádja miatt keresztre
Balra: Jézus felborítja a pénzváltók asztalát, El Greco feseménye.
feszítéséhez vezetett. Ezek után Jézus követőinek jövője Fent: Jézus csodáit ábrázoló XI. századi kézirat
a nagyvilágban folytatódott.

209
 A VILÁG NAGY VALLÁ S AI ___
--------------------------------------------------------------------

A HIT JÉZUSA

iként lett a történelmi Jézusból az a

Krisztus, akit követői hamarosan
emberi alakot öltött Istennek te-
kintettek? Jézus életében ugyan
még nem így gondolták, de már
akkor is voltak olyan mozzanatok, melyek határozottan
ebbe az irányba mutattak. Eddig igyekeztünk tárgyilago-
san leírni Jézus életpályáját, most azt vizsgáljuk, milyen-
nek tűnt fel tanítványai előtt - hogyan látták cse leke-
deteit, miként hallgatták tanításait és kinek tartották.
Kezdjük tehát azzal, amit tett.
a) "Eljött, hogy jót tegyen. "
Az evangéliumok tele vannak Jézus csodáinak leírásá-
val, tévednénk azonban, ha azt gondolnánk, hogy ezen
van a hangsúly. Először is, Jézus maga nem tulajdonított
nekik nagy jelentőséget, legtöbbjét csendben, távol a tö-
megtől, csupán a hit erejének bizonyítására vitte végbe.
Jobb áttekintést kapunk Jézu tevékenységéről, h a a
hangsúlyt oda helyezzük, ahova egyik tanítványa, Péter,
aki egyszer egy gyü lekezethez szólva így foglalta össze Jé-
zus életének lényegét: "Eljött, hogy jót tegyen." Könnye-
dén és minden különcködés nélkül járt a nép fiai é a tár-
sadalom peremére szoru lt emberek között, gyógyított és
tanácsokat adott, tehát azért jött, hogy jót tegyen. Mind-
ezt olyan eredményesen és cé lratörően, hogy akik állan-
dóan vele voltak, egyre inkább tisztelték. Úgy gondol-
ták, hogy ha az isteni jóság emberi alakban nyilatkozna
meg, akkor így vise lkedne.
b) "Ember nem beszélt még így."
Jézust kortársai nemcsak tettei miatt tekintették kü-
lönleges lénynek, hanem azért is, amit mondott.

A hegyi beszéd (baloldalt), Jézus meggyógyítja a leprást Gobbol-

dalt), Sixtus-kápolna

----------------------------------------------------------------------------------~

210
 KI:RESZTÉNYSÉG
'---------------------------- ------ --- --

---- --- - - -- - --

2 11
 A VI L ÁG NAGY VALLÁ S A I

Külön-külön nézve Jézus valamennyi tanításának meg-

felelőj e megtalálható az Ószövetségben vagy a Talmud -
ban , de ha tanításai egészét vizsgáljuk, azt frissessége,
ösztönző ereje és az alacsonyabb zintű tartalom telj es hi-
ánya meglepőe n újnak mutatj a. Jézus nyelvezete önma-
gában is magával ragad. T ömö r és mindenkor a lényegbe
vág, de hozzátehetjük, olyan mértékben különleges,
hogy a bölc ek, ha mérlegelni akarták kijelentéseit, nem
tudtak velük megbirkózni.
H a kezed megbot ránkoztat, vágd le. H a sze med meg-
botránkoztat, vájd ki. Jézus beszél a tevé ről , amint púpj á-
val átmegy a tű fokán , beszél olyanokról, akik kényes-
kedve próbálj ák kihalászni a szúnyogokat az italukból, é
közben megfeledkeznek arról, hogy tevéket nyelne k le .
Beszél olyan e mbe re kről, akiknek élete kív ülről nagysze-
rű mauzóleumnak látszik, belsőjük azonban bűzlik az
oszlásn ak indult hulláktól. Ennek a nyelvnek nem célj a a
szónoki hatás . A nyelv itt sze rves része a mondanivaló-
nak, fokozva annak hatóe rejét.
Mit mondott hát Jézus ezen a nyelven? Mennyiségileg
talán nem túl sokat, de tanításait a történelem során a
leggyakrabban idézik. "Szeresd felebarátodat, mint tenma-
gadat. Úgy bánj felebarátoddal, ahogyan szeretnéd, hogy ve-
led bánjanak. Jertek hozzám, akik fáradtak vagytok és terhet
hordoztok, én enyhülést nyújtok nektek. Meg fogjátok ismer-
ni az igazságot, az igazság pedig fel fog szabadítani bennete- tőle , hogy ne álljunk ellen a gonosznak, hanem fo rdítsuk
ket." Legtöbbször azonban példabe zédekben szólt; elá- oda megütött arcunk másik felét is. A világ azt tételezi fel,
sott kincsekről , a vetni készülő fö ldműv es ről, gyöngyáru- hogy a gonosznak minden lehetséges módon ellen kell áll-
sokról, az irgalmas szamaritánusról. Akik pedig végig- ni. Tőle pedig azt halljuk, szeressük ellenségeinket és áld -
hallgatták ezeket a példabe zédeket, ösztönösen így kiál- juk meg azokat, akik minket átkoznak . A világ úgy gon-
tottak fel: "Még sohasem beszélt úgy ember, ahogy ez beszél" dolj a, hogy barátainkat szeretni, ellenségeinket pedig
Oános evangéliuma 7,46) . gy űlölni kell. Ő azonban azt mondj a, hogy a nap egyfor-
Elcsodálkoztak, amint hogy mi is biztosan elc odálkoz- mán süt igazakra és bűn ösökre . Elgondolkoztathatj a a vi-
nánk, ha fel tudn án k id ézni szavai eredeti hatását. Mert lágot, hogy egyáltalán nincs megkülönböztetés . A zt hir-
ez kemény beszéd, hiszen olyan értékrendet tár elénk , deti, hogy egy csavargó vagy szajha e lőbb juth~ t be Isten
amely szöges ellentétben áll a megszokottal. A zt halljuk országába, mint sok felülete en erényes ember. Es még egy

2 12
 KERESZTÉNYSÉG
zavarba ejtő kij elentés hangzik el szájából. A világ szerint
a tiszteletre méltó emberek járj anak az élen - ezzel szem-
ben arról értesülünk, hogy az üdvözülés ösvé nye nagyon
keskeny. A világ jobbnak tartaná, ha az széles lenne.
Hirde ti, hogy legyünk gondtalanok, mint a madarak vagy
a virágok - a világ azonban e lőv igyázatosságo t és gondos-
ságot javall. A z ő hirde tése sze rint nehezebb a gazdagnak
bejutni Isten országába, mint a tevének át jutni a tű fokán.
A világ csodálja a gazdagságot. Tőle viszont azt halljuk,
hogy az boldog, aki szelíd, aki sír, aki könyörületes és tisz-
taszívű . A világ szerint azonban a gazdag, előke lő és ha-
talommal re nd e lkező a boldog. A szabadság sze llőj e lengi
át - a világ azonban későbbre szere tné halasztani eze ket a
tanításokat, mondván , ne még.
Csak úgy érezhetjük át Jézus rendkívüli intelmeinek lé-
nyegét, ha megértjük az ő istenképétj olyan Istenét, aki
feltétel nélkül szereti az emberisége t, nem mérlegelve ér-
demeiket vagy bűneike t. Miért adn ánk oda a szükséget
sze nvedőknek kabátunkon kívül még a köpenyünket is?
A zért, mert Isten ennél sokkal jobban gondoskodik a mi
sz ükségle te inkről. Miért kövessünk valakit a második
mérföldön is? A zért, mert tudjuk - mélységese n és min-
denek felett -, hogy Isten okkal tovább is elnéző velünk
szemben. Miért szeress ük barátainkon kívül ellenségein-
ket is? Mert Isten megengedi, hogy a N ap a gonoszokra is
Süssön. Jézusnak a nagylelkű sze re te tről szóló példabeszé-
de számunkra irreálisnak tűnik, ő azonban erre azt mon-
daná, csak azért, mert nem érzékeljük - vagy nem igazán
tapasztaljuk - Isten ránk áradó, szüntelen és n agylelkű
szere teté t. És ha mégis megtapasztaltuk , akkor is nehéz
választás elé kerülünk, amihez Jézus nem ad vezérfonalat.
Mivel ezt a külső körülmények is befolyásolj ák, Jézus
olyan alaphelyzetekre ko rlátozta tanításait, ahonnan ki-
indulva kell a konkrét problémákat mérlegelni.
Beszéljünk arról, miként jutottak a tanítványok arra a
köve tkeztetés re, hogy isteni lénynek tartsák.
213
c) "Láttuk őt dicsőségben"
Jézus tanításaiból a legmeggyőzőbb az, hogy eze ket
nemcsak tanította, hanem maga is így élt. Azt mo ndj ák,
hogy egész élete alázatosság, odaadás és szeretet volt,
olyan sze rete t, amely nem a saját javát nézte. Alázatossá-
gának legnagysze rűbb bizonyítéka, hogy lehete tlen meg-
tudni, mit is gondolt Jézus saját magáról. Ő nem ezze l tö-
rődött, hanem azzal, hogy az embe rek mit gondoln ak
Istenről.
Az eva ngéliumokból olyan Jézust i merünk meg, aki-
ben - mint valaki mondta - semmi különös nem vo lt, ki-
véve a tökéletességet. Szerette az embereket, és az embe-
rek nagy tömegben viszonozták szeretetét. Egyszer, miko r
a Galileai-tó mellett állt, annyian kérlelték, hogy egy
csónakból kellett szólnia hozzájuk. Az összegyű lt többez-
res tömeg az ebédet is elszalasztva hallga tta őt. Jézus kor-
társainak reagálása csa k visszhang volt arra, ahogy Jézus
beszélt nekik. Láttuk, hogy nem törődött a ko rlátokkal,
melyeket a szokás emelt az embere k közé. Szerette a
gye rmekeke t. Gyűlölte az igazságtalanságot és talán még
jobban a képmutatást, mert az elrejti az embert önmaga
elől, és lehetetlenné teszi a kapcsolatok őszinteségét, ő
pedig erre töre kedett.
Végül azoknak, akik őt legjobban ismerték, úgy tűnt,
olyan ember volt, akiből az emberi én eltűnt, életét
olyannyira Isten szándékainak rendelte alá, hogy azon
teljesen áttűnt ez az akarat. Elérkeztek odáig, ahonnan
már úgy néztek Jézus ra, mint va la kire, aki I tenhez
hasonlít - emberi alakban. Ez váltotta ki az ősegyház köl-
tői felkiáltását: "Láttuk dicsőségét, telve ragyogással és igaz-
ságga!. "
Balra: Jézus-ábrázolás eg;y fresMn, Novgorod, Oroszország
 A VILÁG NAGY VALLÁ S AI
----------------------------------------------------------------------~

A VÉG ÉS A KEZDET

lvegyült népével és tanította a népet, ám végül

Jézust keresztre feszítették. Követői azonban
rövidesen elkezdték hirdetni a jó hírt az Úr
feltámadásáról. Túlságosan keveset tudunk
arról, mi történt a keresztre feszítés után. Jé-
zus legközelebbi követői beszámoltak arról, hogy új mó-
don jelent meg előttük, de nem lehet pontosan megha-
tározni, mi volt ez.
Egyes beszámolók azt sejtetik, hogy testi valóságban
jelent meg - együtt étkezett velük, Tamás pedig megérin-
tette oldalán a sebet -, más beszámolók viszont inkább
látomáshoz hasonlították, elmondva, miként jött be a
zárt ajtón át. Mindebből úgy tűnik, hogy nem öltötte fel
korábbi testét; feltámadásról, nem újraélesztésről volt
szó. Tehát egy másfajta létbe ment át, melyben időnként
látható volt, általában azonban nem. Ami világos: köve-
tői is új módon kezdték Jézust látni, olyannak, mint aki
Isten tulajdonságaival rendelkezik. Most már mindenütt
ismerhették, nem csak fizikai közelségben.
Jézus feltámadásának hite hozta létre az egyházat és a
krisztusi tant. Hogy felfoghassuk, mekkora erő kellett
ehhez, látnunk kell, itt többről van szó, mint egy igaz em-
ber sorsáról. Ebben a hitben benne van Jézus isteni volta,
hogy ő a világmindenség ura, az állítás, hogy mindenha-
tó. A feltámadás ténye megváltoztatta Jézus helyét a ví-
lágmindenségben, ahová őt a kereszt elhelyezte. A szere-
tet, mellyel tanítványai felé fordult, nem törékeny vagy
mulandó, hanem győzedelmes mindenek felett, beleért-
ve a halált is.

Jákob lajtorjája, Marc Chagall festménye

--------------------------------------------------~
214
 KERESZTÉNY S ÉG
-------------------------------------------------------------------------------------

A JÓ HÍR

z a meggyőződés, hogy Jézus továbbra is él,

egy hitelét vesztett és megölt vezető tu-
catnyi, viga ztalhatatlan követőjét az
emberiség történetének legdinamiku-
sabb közösségévé változtatta. Olvas-
hatjuk, hogy tüzes nyelvek szálltak le reájuk, és ők, akik
nem beszédre termettek, egyszerre kiváló szónokok let-
tek. Szétszéledtek a görög-római világban és hirdették az
evangéliumot, szó szerint a "jó hírt". Elindultak egy jeru-
zsálemi házból, olyan lelkesedéssel terjesztették el az üze-
netet, hogy az már saját generációjuk idejében gyökeret
vert a régió minden nagyobb városában.
Egy jelkép segített nekik elterjeszteni, mit jelent a "jó
hír". A keresztények már a korai időkben falakra vagy a
földre karcolták a hal körvonalait úgy, hogy fejével mu-
tassa az irányt az üldözöttek közösségének föld alatti
összejövetcleihez. Azért a halat választották szimbólum-
nak, mert a hal görög nevének betűi egyben első betűi a
görög szavaknak: "Jézus Krisztus, Isten fia, Megvált6"
(ktu V - Ihsou V Cristo V Qeou uio V svthr). Ez a néhány
szó tartalmazza a jó hír lényegét, ami a keresztényeket
lángra gyújtotta. Hogy megérthess ük ennek fontosságát,
vizsgáljuk meg először azt, hogyan hatott hirdetőire, és
hogy, mi okozta ezt a hatást.
Azokra, akik először hallották, miként hirdetik Jézus
tanítványai az evangéliumot, nemcsak az tett nagy be-
nyomást, amit láttak, hanem az is, amit hallottak. Láttak
megváltozott életeket: férfiak és nők egy nap alatt átala-
kultak, meglelték az élet titkát. Különösen két tulajdon-
ság hatott rájuk. Az egyik a kölcsönös megbec ülés: néz-
zétek, mennyire szeretik egymást a keresztények, ez volt
a külső szemlélők egyik első megfigyelése. De szerves ré-
sze volt ennek a társadalmi távolságtartás megszűnése.
Olyan férfiakat és nőket láttak, akik nemcsak hirdették,
hogy Isten színe előtt mindenki egyenlő, hanem úgy is él-

~----------------------------------------------------------

215
 A V IL Á G NA G Y
tek. Másik jellegzetességük, hogy magukból örömet su-
gároztak. Nem voltak sokan, nem voltak hatalmasok,
gazdagok, és üldöztetést szenvedtek; de megpróbáltatá-
saik közepette is olyan belső békét találtak magukban,
hogy a boldogság arcukra is kiült. Az élet számukra többé
nem olyasmi volt, amivel meg kell küzdeni, hanem maga
a megtapasztalt üdvösség. Honnan hát ez az öröm és sze-
retet? Az Újszövetség feljegyezte, hogy három tehertől
könnyebbedett meg válluk. Az első a félelem, így a féle-
lem a haláltól is. A második a bűntudat, a harmadik az
önzés görcsös korlátja.
Nem nehéz belátnunk, hogy a háromféle tehertől való
megszabadulás új életet hozhatott, de ezáltal további
kérdések merültek fel. Mi szabadította meg a kereszté-
nyeket ezektől a terhektől? Mi köze van a Jézus nevű,
már meghalt embernek ehhez a folyamathoz, melyet az ő
cselekedeteinek tulajdonítanak?
Az egyetlen erő, mely ilyen hatalmas változást hozhat
létre, a szeretet. A Freud utáni pszichológusok már kez-
dik gyanítani, hogy a szeretetteljes kapcsolatokat az em-
ber legmélyebb ösztöne kívánja. Ezt az ösztönt azonban
fel kell ébreszteni - tipikus példa erre az anya szeretete
csecsemője iránt. A folyamat akkor kezdődik, amikor az
anya szerető mosolya felébreszti gyermeke szeretetét és
(amint a gyermek fejlődik), kicsalja mosolyára a választ.
A gyermekkorban ez a folyamat tovább tart. Intelmek-
kel, szabályokkal vagy fenyegetésekkel nem válunk sze-
rető emberekké. A szeretet akkor ébred fel a gyermek-
ben, ha őt is elárasztják szeretettel, elsősorban saját szü-
lei. Midőn az emberben lappangó szeretetet másoknak
érte érzett szeretete váltja ki, - más szavakkal, ha a ben-
ne ébredő szeretet ugyanaz, mint amit ő kap, csak átfor-
málva és visszavetítve a világra - akkor már csak az érzés
erejét kell megvizsgálnunk.
Ha az emberi szeretet véges, és szeretet hatására jön
216
..... -
'
VALLÁ S AI
létre, mennyivel több szeretethez jutottak a korai keresz-
tények, a feléjük áradó végtelen szeretet - Isten szeretete
által. Ha nem tudjuk ezt átérezni, logikával próbálj uk
megközelíteni. Ha valaki szeret minket, aki minden erőt
és tökély t egyesít, nem elvontan és elméletileg, hanem
eleven és személyes módon, ennek átélése megszüntet-
hetné félelmeinket, bűntudatunkat és önzésünket.
Pontosan Istennek ez a szeretete volt az, amit az őske­
resztények éreztek. Jézus szeretetét közvetlenül érezték,
és meg voltak győződve, hogy ő a megtestesült Isten.
Ha már ez a hatalmas szeretet elérte őket, azt már nem
lehetett megállítani. A félelem, bűntudat és önzés torla-
szait lebontva, úgy ömlött át rajtuk, mintha zsilipkapuk
lennének; a mások iránti szeretetüket addig fokozta, míg
ezzel egy újfajta minőségű szeretet, a keresztény szeretet
született meg. A szeretetet az váltja ki, hogy szeretetre-
méltó tulajdonságokat fedezünk fel a szeretett lényben, a
Krisztusból kiáradó szeretet azonban kiterjed a bűnösök­
re és kiközösítette kre, a szamaritánusokra és az ellenség-
re egyaránt. Ad, de nem azért, hogy kapjon, hanem mert
természetéből ered az adományozás. Pál apostol híres so-
rait a keresztény szeretetről nem úgy kell olvasni, mintha
kiegészítő vonásokat adna egy olyan energiához, melyet
a világ már ismer, hanem úgy, hogy szavai egy bizonyos
személy, Jézus Krisztus tulajdonságaira mutatnak rá. Úgy
kell tehát olvasnunk, hogy ezek egy újfajta képességet
határoznak meg, amely csak Krisztusban valósult meg
teljesen, így Pál először írhatta le azt.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos; a szeretet nem félté-
keny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem ke-
resi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében le-
li. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent el-
visel, S a szeretet nem szűnik meg soha. (Korintosiakhoz írt
1. levél 13, 4-8)
 K E R E S Z T QN Y S é G
KRISZTUS MISZTIKUS TESTE
keresztények, akik a Földközi-tenger vidé-
kén az evangéliumot elterjesztették, nem
érezték magukat magányosnak. Valóban
nem voltak egyedü l, mert hitték, hogy
Jézus köztük van, valóságos, energiát
adó erőként. Ebben a meggyőződésben széledtek szét,
hogy birtokukba vegyék azt a világot, melyet - hitük sze-
rint - Isten már nekik adott.
Az erőtelj es közösségi identitástudat fokozására egy,
Jézus által örökségül hagyott példabeszédet mondtak:
"Én vagyok a szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők." Egy szelle-
mi szubsztancia, a Szentlélek - Krisztust helyettesítvén
azon a világon, ahonnan ő eltávozott - áradt rajtuk át
olyan érezhetően, mint ahogyan az életnedv áramlik szét
a szőlőtőkében.
Szent Pál az emberi testről veszi második metaforáját
az alaku ló egyház számára, és mivel ez találóbb, megha-
tározó is lett. Bár egyes keresztények tehetsége és fela-
data annyira különböző lehet, mint a szemé és a lábé,
mindannyiukat egy különleges, életet le helő szubsztan-
cia, a Szentlélek lelkesített. Az őskeresztények tapaszta-
lata pontosan ezt mutatja. Az Egyház Krisztus misztikus
teste. A misztikus jelző természetfölöttit, de nem irreálist
jelent. Krisztus levetette emberi testét, hogy azt egy
újabb fizikai testre - az Egyházra - cserélj e fel, amelyen
keresztül küldetését betöltheti. Ez a misztikus, fizikai test
Jeruzsálemben született, Pünkösd napján.
Tovább elemezve ennek a példabeszédnek a gazdagsá-
gát: ha Krisztus a közösség testének a feje és a Szentlélek
a lelke, úgy az egyes keresztények a sejtjei. A keresztény
istentisztelet célj a az, hogy elmondják azokat a szavakat
és megtegyék azokat a cselekedeteket, melyek a miszti-
kus testet fenntartják - másfelől viszont a sejteket - a ke-
resztényeket - a test életerejével töltik el. Ez a szó szoros
értelmében belefoglalja a keresztényeket Krisztus szemé-
217
lyébe, minthogy Krisztus most már egy fontos értelem-
ben egyen lő az Egyházzal. Minden keresztényben kering-
het az isteni élet, teljesen, lanyhán vagy egyáltalán nem,
aszerint, hogy hitük eleven vagy felületes, netán hiteha-
gyó, mely utóbbi állapot a paralízis bénaságához lenne
hasonlítható. A ejtek egyike-másika rákossá dagadhat
és gazdája ellen fordulhat, ezek azok a keresztények , akik
botrányaikkal szégyent hoztak az Egyházra. Mindaddig,
amíg tagjai keresztényi értelemben egészségesek voltak,
a Szentlélek lüktetése áramlott át rajtuk. Így kötődtek a
keresztények egymáshoz, de egyid ejűleg ez hozta őket az
e lképzelhető legszorosabb kapcsolatba Krisztussal.
Ebből az eredeti elgondolásból kiindulva a kereszté-
nyek kétféle szempontból kezdték az Egyházat szemlélni.
Amennyiben egyrészt Krisztusból és az emberben lakozó ,
őket kegyelemmel és szeretettel elárasztó Szentlélekből
áll, ez a Láthatatlan Egyház, - ami tökéletes. Amennyi-
ben gyarló emberi lényekből áll ez a Látható Egyház, úgy
nem lehet tökéletes, ezért bírálni kell. A keresztények
véleménye megoszlik arról, hogy lehetséges-e üdvözülni
Krisztus testén kívül. A liberálisok úgy gondolj ák, lehet.
A másik végletet képviselő fundamentalisták szerint
csak azok méltók az üdvözülésre, akik tudatosan és for-
málisan keresztények. A két véglet között állnak azok a
keresztények, akik a Látható és Láthatatlan Egyház kö-
zötti fent leírt megkülönböztetéssel vá laszolnak. IX. Pius
pápa az ő nevükben szólt, amikor nem tartotta az üdvö-
zü léshez feltétlenül szükségesnek azt, hogy valaki tagja
legyen a Látható Egyháznak. Ugyanakkor mindenkit, aki
becsületesen, őszintén és legjobb szándéka szerint él, a
Láthatatlan Egyházhoz tattozónak tekintett. A z örök
élet őket is megilleti.
 A VILÁG NAGY VALLÁ S AI
-------------------------------------------------------------------------------------------

AZ EGYHÁZ LELKE

ár láttuk, hogy a tanítványokat nem ér-

telmük vezette Krisztushoz. Inkább
az, hogy valaki közelében élhettek,
akiben a szeretet, öröm és erő úgy
egyesült, hogy ők azt isteni erede-
tűnek tartották. Idővel a keresztények azt is szükségesnek
tartották, hogy megértsék ezt a jelenséget. Így született
meg a keresztény teológia. Mi tehát a teológia?
A vallásban mindenképpen benne van az etika, de so-
hasem csak erről van szó. Az etika a valóság látomásából
ered, ami aztán mozgásba hozza. A látomás viszont az él-
ményből születik. Mivel a vallási élmény láthatatlan,
szimbólumokat hoz létre, midőn az ész láthatatlan való-
ságról próbál gondolkodni.
A szimbólumok azonban kétértelműek, úgyhogy vé-
gül az ész gondolatokkal akarja a szimbólumok kétértel-
műségét feloldani és kifejtésüket rendszerezni. Ezt a gon-
dolati sort visszafelé olvasva, úgy határozhatjuk meg a
teológiát, hogy az a vallásos élményből született szimbó-
lumokra irányuló gondolatok rendszerezése. A keresz-
tény hitvalláson nyugszanak a keresztény teológia alap-
jai, mert ez képviseli a keresztények legelső próbálkozá-
sát, hogy szisztematikusan megérthessék azokat az ese-
ményeket, melyek egész életüket átformálták.
Kezdjük a megtestesülés tételével, amely azt vallja,
hogy Krisztusban Isten öltött emberi alakot. Állítja, hogy
Krisztus Isten és egyben ember is. Nem félisten és félem-
ber, hanem tökéletes Isten és tökéletes ember. Ez ellent-
mondásnak látszik, de a kvantummechanika felfedezései
is ilyenek - például hogy az anyag hullám is és részecske
is -, így a téma megvitatását nem kell itt abbahagynunk.
A megtestesülés doktrínája állít valamit Istenről és Jé-
zusró!. Először Jézusró!'
Az egyház, mikor azt vallja, hogy Jézus azonos Isten-
nel, hozzáteszi, hogy élete számunkra a legtökéletesebb

-------------------------------------------------------------~

218
 KERE S ZTÉNY S ÉG
-~----------------------------------------------------------------------------

mintakép, mert Isten egzisztencialista jelentése: valaki,

akinek az ember minden feltétel nélkül átadj a magát.
De ha most mélyebbre hatolunk a megtes tes ülés kérdé-
sének taglalásába, meglepetése k várnak ránk.
Először is, bár a keresztények hitvallása az istenember-
ről annak idején is, ma is meghökkenés t okozott, de ez a
meghökkenés e lle nkező pólusokon jelentkezik. N ehezen
hihe tő el ugyanis, hogy egy emberi lény Isten lehet, mi a
megtestesülés döbbenetességének azt véljük, amit Jézus-
ról mond , vagyis hogy ő az Isten. Saját akkori világában
azonban az emberi és isteni közötti határvonal annyira
halvány volt - császárok gyakran nevezték magukat iste-
ninek - hogy ha egy fennmaradásáért küzdő szekta azt
állította, hogy alapítója isteni, senki sem ütközött meg.
A keresztények köve tkezetese n hirdették, hogy isten-
emberük új sze r ű lény. Eredetisége az általa fe ltárt Isten
természe tében rejlett, pontosabban, hogy Isten hajlandó
volt vállalni a korlátozott emberi életet. Ez a hajlandó-
ság, együtt az Isten által önként vállalt élet - Jézus életé-
nek - milyenségével, az istenség fogalmához olyan értel-
mezést adott, melyet a Földközi- tenge r világában addig
még nem ismertek. A keresztény Isten ugyanis agg6dott
az emberiségért, és sze nvedett is érte. Ez hallatlan dolog
volt, annyira, hogy nemcsak hitetlensége t, hanem ria-
dalmat is okozott. A fenyege tett konzervatívok sze rint az
ilyen istenkáromlást, mely még a kereszténye k e rőse n
egalitariánus szociális nézeteivel is párosult - el kellett
hallga ttatni. Szervezett üldözés kezd ődö tt, katakombák
épültek, ahova az üldözöttek menekültek.
Meglepetés érhet bennünket abban a tekintetben is,
amit a megtestesülés tana állít Krisztusról. A helyett

Mária Magdolna m egkeni Jézus lábát, Giovanni da Milano,

XIV századi fest6 munkája

'---------------------------------------------------------------
2 19
 A V I LÁG NAGY
ugyanis, hogy sok szót pazarolna Jézus isten voltára, a
hitvallás e lső helyen ember voltának tényét tarto tta
szükségesnek megerős íte ni. Azért volt erre szükség, mert
a görög- római értelmezés szerint az isteni és az emberi
közötti megkülönböztetés megle hetősen bizonytalan.
A z O lymposz istenei úgyszólván emberiek és úgyszólván
isteniek voltak, Krisztus azonban abszolút mértékben
volt mind a ke ttő.
A hit Krisztus istenségében szilárd volt, mert ez a meg-
győződés széles körben és gyorsan elterj edt. Cs upán em-
beri mivolta problematikus, ezért az Egyház az első, apos-
toli hitvallást használta fel ennek határozott rögzítésé re.
"Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és
fö ldnek teremt6jében. És a ]ézus Krisztusban, 6 egy fiában, a
mi Urunkban: Ki fogantaték Szentlélekt61, születék Szűz
Máriától, kínzaték Poncius Pilátus alatt, megfeszítteték, meg-
hala és eltemetteték ... "
Az apos toli hitvallás , Isten megvallása után azonnal
áttér a számára legfontosabbra: annak deklarálására,
hogy az Isten- ember emberi része minden tekintetben
emberi. Jézus valóban megszületett, állítj a: valóban szen-
vedett, meghalt és eltemették. Eze k a mozzanatok nem
egysze rűe n olyan epizódok voltak, melye kben Isten-kap-
csolatot színlelt emberi állapottal. Ezek annyira valódiak
voltak Krisztus számára, mint amennyire valódiak a mi
számunkra is.
Nem nehéz belátni, miért találta az Egyház szükséges-
nek Krisztus ember voltának hangsúlyozását. Egy híd nak
mindkét partot el kell érnie és Krisztus az a híd , amely az
emberiséget összeköti Istennel. "Isten emberré lett, hogy az
ember Istenné lehessen." - mondta a lyoni Szent lréneusz
Kt: u. 200-ban. H a azt mondták voln a, hogy Krisztus em-
ber volt és nem Isten , ezzel tagadj ák azt, hogy élete példa-
mutató. H a viszont Isten volt és nem embe!; ez annak ta-
gadása lett volna, hogy példamutatása telje mértékben
220
VALLÁ S AI
helytálló. Isten szamara reális követelmény lenne, de
nem az ember számára. H a az apos tolok bármelyik állítá-
son enyhítenek, saját tapasztalataik lényegét árulj ák el.
A megváltás tanára térve: annak lényege gyökerében
a megbocsátás, az egész ég helyreállítása.
A keresztények meg voltak győződ ve arról, hogy Krisz-
tus élete és halála egy addig soha el nem ért közeledést ho-
zott létre Isten és az emberiség között. Erről az Egyház fel-
fogását két példabeszéddel illusztrálhat juk. A z egyik - jo-
gászi aprólékosságga l - úgy véli, hogy amikor ettek az
Édenke rt tiltott gyümölcséből, az engedetlenség távolí-
totta el az emberiséget Is te ntől. Ez a bűn végtelen nagy-
ságú volt, mert a végtelen Istennel szemben köve tték el.
Ezé rt csak egy hasonlóan végtelen nagyságú tett gyógyít-
hatj a meg az okozott kárt. Mindezt Krisztus valósíto tta
meg, másokért önként vállalt kereszthalálával.
Annak idején, de főként a középkorban, ezt a felfogást
sokan elfogad ták, de a kereszténység uralkodó megvál-
tás-é rtelmezése mégis a rabságból való megszabadítás.
Mivel Krisztus a bűnök rabságából szabadította meg az
emberiséget, mondanivalónkat ezzel kezdjük .
Jellegzetes módon mindig bűnökről - többes számban
- van szó, ami azt sugallj a, hogy bizonyos tettekre kell
gondolni. A szó mélyebb értelme egyes számú: a bűn eltá-
volodás, elidegenülés Is te ntől, a szív tévelygése, érzelmei-
nek kisiklása. H a valaki telj es szívvel sze reti a Mindensé-
get, az egyetemes jót, akkor akarata kívánja is ezt a jót, eh-
hez nincs szükség külön szabályokra. De hozzátehetjük,
az önimádás meggátolj a azt, hogy másokat is sze ressünk .
Így tehát az önimádás az a bilincs, amely leláncol min -
ket. Megfordítva: annak tagadása, hogy része ei legyünk
az isteni életnek, mely mindenkine k a legfőbb jó t ígéri.
Ez az elkülönülés nem kelt jó érzést. Pál bevallotta: "Ré-
mesen érzem magam." Foglyok éreznek így, leve rtségük
részben a te he te tle nségből fakad. Majd így folytatj a:
 K E R ES ZT É N YS É G

"Nem azt teszem, amit sze- lett előttük, elkezdték őt

retnék, hanem azt, amit az istenséggel azonosítani.
gyűlölök. " Tőrbeesése egy Ez azt jelentette, hogy Is-
kétségbeesett kiáltás hoz tent vagy közvetlenül
vezet: "Ki vált meg e halál- vagy Fián keresztül értet-
ra szánt testtől?" Alkoho- ték meg, bár a való ágban
listák jól ismerik ezt a fel- a kettő olyan szorosan
kiáltást. Ha van megvál- kapcsolódik egymáshoz,
tás, az csak kívülről, vagy hogy a megértés azonos.
helyesebben fentről, a Ezután elkövetkezett a
magasabb erőtől jöhet. Ez Pünkösd, é egy harmadik
az erő a keresztényekhez látomás. Midőn a tanítvá-
Krisztus által jött el, ezért nyok együtt voltak, az ég-
neki adtak hálát, hogy ből olyan hangot hallot-
visszatérhettek a végte- tak, mintha viharos szél
len életbe. fújna, ami betöltötte az
A keresztény doktrína egé z háza t, amelyben tar-
harmadik kulcskérdése, tózkodtak. Tüzes nyelvek
melyet szemügyre ve- jelentek meg és oszlottak
szünk: a Szentháromság. zét felettük, s mindegyi-
Bár Isten tökéletesen egy, kükre leszállt egy-egy.
mégis egyúttal három. Mindenkit eltöltött a
A mondat második része Szentlélek. A világi érte-
a zsidókat és a muszlimo- lem azt mondhatná, hogy a
kat arra késztette, hogy tanítványok előbb ezt az
megkérdezzék, valóban élményt megtestesítették,
egyistenhívők-e a keresztények. A keresztények szilár- - ez a Szentlélek - és azt másokra is átvitték, majd megsze-
dan állít ják ezt. A víz, gőz és jég közötti különbség nem mélyesítették, így jött létre a Szenthárom ág harmadik
törli el a lapvető azonosságukat: valamennyi H zG. személye. A tanítványok nem fogadták volna el ezt a ma-
Mi vezette a kereszténységet arra a különleges meglá- gyarázatot. Számukra ez az e emény az istenség harmadik
tásra, hogy Isten három zemélyben egy? Először is, a fo- tagjának drámai megérkezése volt.
galomnak van tapasztalati alapja. Jézus tanítványai, mint
teljes jogú zsidók vallották Jahve vitán felüli létét. Mi- Tizian látomása a PünkösdTől; a kel'esztény történelemben ez a
dőn kezdték Jézust úgy látni, mint Jahve kiterjesztését a Szemlélek eljövetelének a naPja
világban, és amint élete és küldetése egyre világosabb

22 1
 A V ILÁG NAGY VALLÁSA I

A RÓMAI KATOLIKUS HIT

korai kereszténységtől a mai keresztény-

ségre áttérve, annak három nagy ágazatát
különböztetjük meg egymástól: ezek a
római katolicizmus, a keleti ortodoxia
és a protestantizmus.
Kr. u. 313-ig az egyház a hivatalos római üldöztetéssel
küszködött. Ebben az évben azonban megkapta a törvé-
nyes elismerést, és ezzel a birodalom más vallásaival azo-
nos jogokat szerzett. Ugyanennek a századnak a végén,
380-ban már a római birodalom államvallása lett.
Néhány, nem jelentős szakadár csoporttól eltekintve,
l054-ig mint egyetlen vallási szervezet működött. Ekkor
azonban kettévált, a keleti ortodox és a római katolikus
egyházra. A nyugati egyházban a következő nagy szaka-
dást a protestáns reformáció okozta a XVI. században.
E néhány adat előrebocsátása után megkíséreljük a ke-
reszténység három nagy ágazatának központi célkitűzé­
seit ismertetni. A római katolikus egyházzal kezdjük, me-
lyet mint tanító tekintélyt és a szentségek kiszolgáltató-
ját vizsgáljuk.
Az egyház tanító tekintélyének koncepciója abból in-
dul ki, hogy Jézus Krisztus személyében maga az Isten
szállt le a földre, hogy megtanítsa az emberiséget, miként
éljen ezen a világon, hogy elnyerhesse az örök életet.
Ha pedig ez így van, lényeges, hogy ez a tanítás az egész
földön elterjedjen. Erre a célra az evangéliumok nem ele-
gendőek, hiszen azok félreérthető részeket is tartalmaz-
nak. A Biblia tanulmányozása nem oldja fel ezeket a két-
értelműségeket, mivel így egymástól eltérő magyarázatok
születhetnek. Megengedett-e a válás? Krisztus szűztől
született-e? Halála után teste felment-e a mennybe? Hi-
teles-e a negyedik evangélium? Egy biztosan ítélkező bí-
róság nélkül az erkölcsi és teológiai felbomlás elkerülhe-
tetlennek látszik. A széthullás t elkerülendő, az Egyház

222
KERESZTÉNYSÉG

mintegy legfelsőbb bíróságként működik, dönt lényeges

kérdésekben az igaz és téves közötti vitában. Az egyház
tanító tekintély fogalma végeredményben a pápa csalha-
tatlanságának doktrínájához vezet. Minden nemzetnek
van vezetője, legyen az miniszterelnök, király vagy ál-
lamelnök. Az Egyház földi feje a pápa, Szent Péter utóda
a római püspöki székben. A pápai csalhatatlanság dog-
mája azt állítja, hogy Isten megóvja a pápát a tévedé től
amikor ex cathedra (hivatalosan) nyilatkozik hit és er-
kölcs dolgában.
A doktrínát oly sokszor értették félre, hogy hangsú-
lyoznunk kell, ez egy szigorúan korlátok közé szorított
adomány. Nem állítja, hogy a pápa rendkívüli intelligen-
ciával van felruházva. Nem fejezi ki azt, hogy Isten segíti
őt abban, hogy minden megfogalmazható kérdésre tudja
a helyes választ. Határozottan nem jelenti azt, hogy a ka-
tolikusok kötelesek a pápa politikai nézeteit osztani.
A pápa tévedhet, a pápa bűnt is elkövethet. Ttldományos
vagy történelmi nézetei lehetnek helytelenek, írhat
könyvet is, tévedésekkel. Csupán két korlátozott terüle-
ten, a hit és erkölcs dolgában csalhatatlan, de ebben az
esetben is csak akkor, ha széleskörű tanácskozás után, hi-
vatalos minőségben mint az Egyház legfőbb törvényho-
zója ex cathedra beszél, olyan doktrínákat határozva meg,
melyek minden hívő részére kötclezőek.
A katolicizmus második központi eszméje az Egyház,
mint a szentségek kiszolgáltatója. Ez kiegészíti az egyház
tanító tekintély gondolatát, mivel más dolog tudni, hogy
mit kell tenni, és más, azt megvalósítani. A szentségek
segítenek ez utóbbi kötelezettség teljesítésében.

Két jelenet Enea Piccolomini életéből, bíbomsként és mint II. Pius

PáPa

223
 A VILÁG
Krisztus arra hívta fel követőit, hogy olyan szeretetben
és szolgálatban éljenek, ami természetfölötti a szó szoros
értelmében, és a természetes, önös impu lzusokkal ellenté-
tes. Egy ilyen nagyigényű tervhez segítségre van szükség.
Az Egyház rendeltetése a segítségnyújtás, ami a szentsé-
Fent: Aratási oltár a Szent Sampson templomban, Comwall. Jobb-
ra: A limai Szent Róza kápolna romjai, Új Mexikó
NAGY VALLÁSA I
gek útján történik. A XII. század óta a római egyházban a
szentségek számát hétben rögzítették, az emberi élet fon-
tos határköveinek és szükségleteinek megfelelően.
Az emberek születnek, felnőnek, megházasodnak
vagy pedig életüket feltétel nélkül egyetlen célnak szen-
telik, végü l meghalnak. Közben hivatást választanak, és
ha letérnek az igaz útról, ki kell békíteni őket a társada-
lommal, amelyben élnek. Ezeket a mozzanatokat ős i
minták szerint jelzik a szentségek. A keresztség adja a
gyermek lelkének Isten e lső, különleges kegyelmét, és
bekapcsolja ezt a lelket a természetfölötti rendbe. Midőn
a gyermek eléri az érte lmes kort, meg kell őt erősíteni a
felelősségben és megfontoltságban, ez a bérmálás. Álta-
lában elérkezik az ünnepélyes pillanat, amikor a felnőtt
egy társsal egyesül a szent házasságban, vagy a papi rend-
ben Istennek szenteli egész életét. Élete alkonyán a bete-
gek szentsége csukja le földi szemét és készíti fel lelkét az
utolsó útra.
Két szentséget ezenkívül többször kell ismételni, az
egyik a bűnbánat szentsége (a gyónás), a vétkezést köve-
tően, a másik az egyház központi szentsége, az oltári-
szentség.
Téved az, aki az eucharistiáról vallott katolikus felfo-
gást csupán Krisztus életére és halálára való megemléke-
zésnek tekinti, mert ez megvalósítja Isten erejének az
emberi lélekbe való adását. A z egyház azt tanítja, hogy
midőn a kenyeret és a bort megszenteli, ezek Krisztus tes-
tévé és vérévé válnak. Külsejük nem változik, laborató-
riumi elemzés nem mutatna vegyi változásokat. Mégis az
eucharistia oly módon nyújt kegyelmet, ahogy a csónak
szállítj a utasait, míg (a keresztség kivételével) a többi hat
szentség úgy nyújt kegyelmet, ahogyan a betűk továbbít-
ják a gondolatokat.
Értelem szükséges ahhoz, hogy a betűknek jelentése
legyen, az oltáriszentség azonban feltétel nélkül árasztja
el kegyelemmel a résztvevőt. A keresztények számára ol-
táriszentséget kapni, vagyis áldozni olyan fontos, mint a
testnek táplálkozni.
224
KERESZT ~ N YS ~ G

225
 A VILÁC; NAGY
A KELETI ORTODOXIA
keleti ortodox egyház hivatalosan 1054-
ben szakított a római egyházzal, kölc önö-
en egymást vádolva a szakításért. Mivel
történelmüknek több mint a felét
együtt töltötték, II két egyházban sok-
kal több a közös vonás, mint a különböző. Ugyanazokat a
szentségeket tisztelik, és ugyanúgy ti 'ztelik a tanító te-
kintélyt is, de két különbség mégis kialakult közöttük.
Az egyik mennyi égi jellegű: a keleti egyház kevesebb
kérdésben kívánja meg a nézetazonosságot. Csak azon
e etekben, amelyekről a Szentírás említést tesz. A 787
előtti hét egyetemes zsinaton csupán hét alkalommal
kellett megmagyarázni azt, amit az Írás mondott. Míg a
római katolikus egyház pozitívan áll későbbi állásfoglalá-
aihoz (tisztítótűz, bűnbocsánat, szeplőtelen fogantatás,
Szűz Mária testi mennybevitele é ' hasonlók), tételei to-
vábbfejlesztésének tekinti őket, a keleti egyház mindeze-
ket kiegészítéseknek tartja, melyeket a keresztények el-
fogadhatnak, de erre nem kötelesek.
A dogmák számán túl a két egyház különbözően ítéli
meg létrejöttüket is. Láttuk, hogy a római katolikusok
szerint végső soron a pápa nyilvánítja ki a dogmákat.
A keleti egyháznak nincs pápája, ők úgy látják, hogy az
iteni igazság az "egyház lelkiismeretén" keresztül nyilat-
hnik meg, ami a keresztények egyetértésére u tal.
Az egyetértést összpontosítani kell, ezt a szükséglete t a
zsinatok elégítik ki. Hétszer gyűltek össze - mindegyik
alkalommal a kelet-nyugati szakítás előtt - az egész egy-
ház püspökei egyetemes zsinatra, ahol a Szentlélek bizto-
sította őket arról, hogy a kollektív bölcsesség nem téved-
het. Keleti szemszögb61 azonban az volt a vélemény
(a legfrissebb elemzések szerint), hogy a Szentlélek a ke-
resztények gondolkodását óvja meg általában a tévedés-
től, a püspökök feladata csupán a zsinatnak beszámolni
hívcik nézeteiről.
226
VALLÁSAI
Ebben az egyház kivételes testületi megítélését fedez-
hetj ük fel, a keletiek valóban ezt hangsúlyozzák. A keresz-
tények úgy tekintik, hogy "tagjai egymásnak", mivel
mindannyian Krisztus misztikus testéhez tartoznak, de a
keleti egyház veszi ezt a nézetet a legkomolyabban A ke-
resztény nem azon fáradozik, hogy megmentse saját lel-
két, hanem hogy az egyház más tagjaival együtt és azok út-
ján érje el az üdvösséget. Ez a mondás: "Elkárhozni lehet
egyedül, üdvözülni azonban csak másokkal együtt" Oroszor-
szágból származik. Az ortodoxia a logikai határig viszi ezt,
felhasználva Pál hasonlatát a világmindenségről, amely
"nyögve és vajúdva" várja a megváltá t. Az egyén orsa
nemcsak összekapcsolódik az egész egyházzal, az egyes
emberek felelősek is azért, hogy segítsék a természet és
történelem világának meg zentclését. Bizonyos fokig az
egé z teremtett világ jóléte függ attól, hogy az egyes em-
ber mit ad ehhez hozzá vagy mit von el tőle.
Bár ennek a közösségi hang úlynak legfőbb következ-
ménye a spiritualitás, vannak azonban gyakorlati követ-
kezményei is. Ezek egyike szerint az egyházi dogmák kife-
jezik él keresztények általános egyetértését és ez az elv a
gyakorlatban is érvényesül. Minden gyülekezetben a lai-
kusok vála 'ztják meg papjaikat, mert úgy vélik, hogy az
adminisztráció terén is az isteni iránymutatás jelentkezik
az egész egyházban. A papság vitathatatlan működési te-
rülete a szentségek kiszolgáltatása, ezen túl azonban a
papságot a hívőktől elválasztó vonal nagyon vékony.
A papokra nézve nem kötelező a nőtlen ég. Maga a kele-
ti egyház tiszteletbeli feje, a konstantinápolyi patriarcha
sem több, mint "első az egyenlők között", a laikus hívő­
ket pedig "királyi" papságnak tartják.
Ázsia vallásainak bemutatásánál az volt a benyomá-
sunk, hogy a közösség többet, az egyén pedig kevesebbet
számít, mint Nyugaton. Ha ez nagyjából igaz, akkor ért-
hetővé válik, hogy miért a kereszténység keleti ága az,
 KERESZTÉNYSÉG
amely leginkább hangsúlyozza az egyház közösségi jelle-
gé t - mind a tagjai közötti egyházi egye nlősége t szemben
a katolicizmussal - mind pedig szolidaritásuk terén,
ahogy később látni fogjuk szemben a pro testánsokkal.
Ennek hatása mutatkozhat meg az ortodox ia egyik
hangs úlyos jellegze tességében, a miszticizmusban is.
H asonlóa n valamennyi történelmi valláshoz, a keresz-
ténység is hisz abban , hogy a valóságnak két tarto mánya
van , a természe ti és a természe tfölö tti. A halál utáni élet
a természe tfö lötti világban folytatódik , de a jelen élet
sincs elszigetelve tőle. Mindezt a kereszténység minden
ágazata tanítj a. A különbség csak az, hogy milyen mér-
tékben tö rekednek a keresztények a természe tfölö tti
életben már akko r is rész t venni, amikor még a földön
járn ak. A római katolikusok szerint a Sze ntháromság át-
hatj a minden keresztény lelkét, jelenlétét azonban több-
nyire nem érzékelik.
A z ima és a megbánás olyan állapotba hozhatj a a lel-
227
ket, hogy képes legye n a természetfölötti kegyelem kü-
lö nleges áradását befogadni. De szigorúan véve, a lelkek-
nek nincs jogos igényük a misztikIIs állapo t eléré ére eb-
ben az életben; a kegyelem ajándéka, ha ez megtörténik.
A keleti egyház aktívan bátorítj a tagjait, hogy kezdemé-
nyezzé k a misztikus életet . Az ős i időkbe n , midőn az
Antiochia és Alexandria közelében lévő siva tagok telve
voltak megvilágosodá ra vágyó remetékkel, ez a misz ti-
kus törekvés so kkal j e le ntősebb sze repet játszott. A hogy
a te rmésze tfö lötti világ találkozik az érzé kek világáva l, a
keresztény életnek része lehetne, annak a képességnek a
kifejlesztése, mellyel extázisban tapasztalj a a be nne lako-
zó Iste n dicsőséges jelenlétét.
A keleti egyháznak nincs pápája, úgy tartják, hogy lsten igazságár
az egyház lelkiismerete, vagyis tagjainak egyetértése úrján nyilarkoz-
tatja ki
 A VILÁG NAGY
A PROTESTANTIZMUS
római katolicizmuson belül a XVI. szá-
zadban történt szakadás - amit reformá-
ciónak nevezünk - okai összetettek és
máig is vitatottak. A gazdaságpo-
litika, a nacionalizmus, a rene-
szánsz individualizmusa, az egyházon belüli visszaé-
lések miatt növekvő felháborodás mind hozzájárul-
tak a szakadáshoz, de az alapvető ok a kereszténység-
nek egy újonnan keletkezett értelmezése volt. Ennek
két jellegzetes vonása a hit általi üdvözülés és a pro-
testáns alapelv.
A protestáns koncepció elfogadása nem egyszerűen
hit kérdése. A válasz az egész embert igényli: magában
foglalja az értelem megmozgatását (higgyen bizonyos
dolgokban), a szívét (szeretet és bizalom ezekben), végül
az akarat tevékenységét (megtenni azt, amire a szeretet
ösztönöz). Midőn a protestánsok azt állít ják, hogy az em-
beriség a hit útján üdvözül- ami azt jelenti, hogy vissza-
áll helyes kapcsolatuk másokkal és létezésük okaival -
akkor azt mondják, hogy a változást az egyén mind a há-
rom irányból fogja létrehozni.
Hogy megértsük a hit ilyen felfogását, úgy kell tekinte-
ni, hogy az a vallási hanyagság kritikája. Helyük van a
hitvallásoknak, amíg azonban a vallott tanok nem hatol-
nak be a szívbe és nem változtatják meg az életérzést, ad-
dig puszta szófecsérlések maradnak. Hasonló a helyzet a
rítusokkal is, mint az imádkozás, a templombajárás és ha-
sonlók. Mindez ugyan fontos, de ha nem ébreszti fel ben-
nünk Isten szeretetének tényleges megélését - ami létre-
hozza végül az Isten iránti szeretetet - még mindig nem
elég. A jó cselekedeteket a protestánsok kevesebbre érté-
kelik. Ezek inkább a hit következményei, mint előzmé­
nyei. Ahol a hit valóságos, az emberek segítenek egymás-
nak, ezért mondta Ágoston: "Szeresd Istent és tedd azt,
amit akarsz". A fordított ja viszont nem áll, mert nincs
228
VALLÁ S AI
annyi jó cselekedet - akár kötelességérzetből vitték vég-
hez, akár a mennybe jutás reményében - ami megváltoz-
tathatná az ember evilági életmódját.
A protestantizmus másik vezérlő gondolata lett az
úgynevezett protestáns alapelv. Bölcseleti alapon: óv a
relatív dolgok abszolutizálásától. Teológiailag: óv a bál-
ványimádástól. A bálványimádás értelme nincs korlátoz-
va a bálvány szorosan vett imádásra. Azt jelenti, hogy
valaki életét elsősorban a véges világ egy aspektusának
adja át. Itt az a baj, hogy minden végesnek határa van,
így a bálványok nem tudnak határtalan többletet vinni
bele. Nyilvánvaló ez, ha elvontan beszélünk, de nem vé-
di meg az embereket attól, hogy valóságos "bálvány-gyá-
rakká" ne váljanak, amint Luther mondta.
A jelenkornak is megvannak a maga bálványai, mint
például a szex vagy a siker, saját énünk vagy valamely
ideológia, az etnikum vagy egy nemzet.
A vallások sem nélkülözik a bálványimádást. A pro-
testánsok úgy vélik, hogy a pápai csalhatatlanság dog-
mája bálványimádás jellegű, mert nem enged kritizálni
olyan állításokat, melyeket végső soron az elfogultságtól
és tévedésektől sem mentes emberi értelem hozott létre.
Tévedések a protestáns táborban is előfordulnak. A leg-
nagyobb protestáns bálványimádás a Biblia imádása. Azt
hinni, hogy Isten az emberekhez a Biblia útján, és csak így
 KERESZTÉNYSÉG
szól, állítható ugyan, de a Bibliát mint könyvet mentesíti
minden kritikától, ragaszkodva ahhoz, hogy annak min-
den egyes betűjét és szavát Isten diktálta, tehát nem tar-
talmazhat történelmi, tudományos vagy egyéb pontat-
lanságot. Így elfelejtik, hogy a világban megjelenve Isten
szava az emberi szívek által beszél.
A bálványimádás másik formája a protestantizmusban
az egyéni vallásos élmény felmagasztalása. A protestáns
követelmény, hogy a hitnek élő tapasztalatnak kell lennie,
olykor arra a meggyőződésre vezette híveit, hogy minden-
féle jelentős élményben a Szentlélek szerepét lássák.
Meglehet, hogy így van, de amit tapasztalunk, nem mind
a Szentlélek műve. A Léleknek fel kell vennie az ember
befogadó alakját. A magukat Krisztusnak tartó pszichó-
zisban szenvedők erre ékesszólóan figyelmeztetnek.
A protestáns szó értelmét annak két első szótagja adja
meg: a protestánsok valóban tiltakoznak sok minden el-
len, ezek között az első a bálványimádás. Az előző feje-
zetben azonban elmondtuk, hogy a szó görög és héber
gyökerei pozitívak; próféta az, aki valaki vagy valami he-
lyett beszél. Megismertük a protestantizmus álláspontját
hitük megkülönböztető jellegzetességéről. Mielőtt ezt a
tárgykört lezárnánk, el kell mondanunk, miért emelik fel
szavukat a Bibliáért, mert hiszen a Biblia-imádás azért je-
lent nagy kísértést a protestánsoknak, mert ők aBibliát
tartják nagy becsben. Amikor a Biblia elmondja, miként
működött Isten Izrael, Krisz-
tus, majd az ősegyház út-
ján, a protestánsok ré-
szére a legvilágosabb ké-
pet nyújtja Isten jóságá-
ról, megmutatva azt az
utat, melyen az emberiség
kapcsolatba léphet vele.
Ilyen értelemben a
Biblia a protestánsok
számára alapvető mű.
Ez azt jelenti, hogy
hitük szerint a leg-
megbízhatóbb mód
229
az isteni élet elérésére az, ha
Isten kegyelmének ezt a le-
jegyzését teljes nyitottsággal
és Isten szándéka szerint ol-
vassák. A protestánsok el-
ismerik: kockázattal jár,
hogy vallásuk központjába
az egyes ember Isten sza-
vával való találkozását
helyezik, és azt végső érvé-
nyűnek fogadják el. Hoz-
zátehetjük azt is, hogy
ennek abszolút tekinté-
lye a kockázatos. A Bib-
lia helytelen értelmezése a veszély, mert így lehetővé vá-
lik, hogy az emberek különböző igazságokat vonjanak le
saját élményeikből. A protestantizmus számtalan feleke-
ze tre való szétszóródása élő bizonyítéka helyzetük ké-
nyességének. Sok protestánst aggaszt, hogy ezzel a mód-
szerrel Krisztus testét milyen nagy mértékben széttördel-
ték. Így keletkezett az ökumenikus mozgalom, amely
megkísérli ezt visszafordítani. Bár a folyamatok bizonyos
mértékig kicsúsztak kezükből, a protestánsok a sokféle-
séget, mint olyant nem tekintik rossznak. Mindenütt
mások az emberek, mások a történelmi körülmények, így
az isteni leltárban helyet kell adni a különbözősége knek
is. Az élet és a történelem túlságosan cseppfolyós ahhoz,
hogy Isten üdvözítő szavát egyetlen formába tudja bele-
fo~lalni, legyen az doktrinális vagy intézményes.
Igy tehát a protestánsok tudomásul veszik helyzetük
veszélyeit, azt vallva, "kockázatot kockázatért". Többre
tartják bizonytalan szabadságukat azoknak a doktrínák-
nak vagy intézményeknek biztonságánál, melyek ugyan
Isten felé tekintenek, de tévedhetnek is. Mikor Luthert
megkérdezték, hol lesz a helye, ha az egyház kiközösíti
őt, így felelt: "Az ég alatt."
Balra: Mennoniták titokban istentiszteletet tartanak egy csónak-
ban. Fent: Kálvinjános, lent: Luther Márton arckéPe
A V IL ÁG NAGY VAL L ÁSA I

230
 IX. FEJEZET

/ /

A TERMESZETI N E P E K
VALLÁSAI

Ők még érzik, amit mi már nem: a mélységes, ősi,

elveszett tiszteletet az emberi személyiség iránt,
a föld és az élővilág iránt. A I<.őkorszak óta, vagy még
régebben áPolják magukban ezt a mélységes tiszteletet,
mint szent tüzet. Reménykedjünk, hogy újraéledhet
mindannyiunkban.

Lascaux-i barlangfestmény részlete

231
 A V IL ÁG
AUSZTRÁLIA
ddig a legfontosabb történelmi vallásokkal fog-
lalkoztunk, amelyeknek vannak szent szöve-
gei, és számon tartják történetüket, folyama-
tosan bővülő hagyományaikat. A világ túl-
nyomó részén ma ezek a vallások az uralko-
dók, noha legfeljebb négyezer éve léteznek, és jóval kia-
lakulásuk előtt is voltak már vallások - a történelmiek
"csak a jéghegy" csúcsát jelentik. Volt egy rendkívül
hosszú időszak, amely alatt az emberek egészen más mó-
don gyakorolták vallásukat, mint most. Ezt a módot ne-
vezhetjük ősinek, mivel ez a legkorábbi; nevezhetjük
azonban törzsinek is, mert mindig kis közösséghez kö-
tött, vagy szóbelinek, mivel nem ismeri az írást. A vallás-
gyakorlás e módja él tovább Afrikában, Ausztráliában,
Délkelet-Ázsiában, a csendes-óceáni szigeteken, Szibéri-
ában, valamint az észak- és dél-amerikai indiánok között.
Ideje, hogy megszabaduljunk attól a XIX. századi elő­
ítélettől, miszerint, ami új, az feltétlenül jobb is a réginél.
Lehet, hogy a gépekre igaz ez, de a vallásra nem. Istenfo-
galom nélkül, nem létezik homo religiosus, semmilyen
fontos vonatkozásban. Mindannak, ami a történelmi
vallásokban teljesedik ki - például a monoteizmusnak -,
jelei már az ősi vallásokban is fellelhetők. Például ahogy
elkülönítik a szentet a profántól. Ezt azért fontos leszö-
geznünk, mert kitűnik majd, milyen nehéz pontosan
megmondani, mi tekinthető kimondottan vallásos ak-
tusnak egy törzs életében, amikor a hitvilág átszövi egész
életüket. Mégis felfedezhető a különbségtétel a szent és
profán között. Jól példázza ezt az ausztráliai őslakók éle-
te; ha úgy vesszük, ők a föld legősibb lakói. Ausztrália az
egyetlen földrész, ahol nem zajlottak le a neolitikumnak
azok a változásai, amelyek máshol Kr. e. 10 OOO-től vég-
bementek; itt nem alakult ki a földművelés, a finomabb
kőszerszámok készítése. A szent és a profán közti különb-
ségtétel világosan megmutatkozik abban, ahogy az ősla-
NAG Y VA LLÁ SA I
kók az álom fogalmát különválaszt ják a mindennapi
élettől. A mindennapi élet ideje ki van mérve; változnak
az évszakok, nemzedékek jönnek és mennek.
Ám a szüntelen változás mögött ott a mozdulatlanság.
Nem érinti az idő, hiszen a jelen a "mindenkor". Legen-
dás alakok népesítik be ezt a mögöttes világot. Nem iste-
nek; ugyanolyanok, mint az emberek, csak nagyobbak.
Ők mutatták meg, miként kell a mindennapi élet jelleg-
zetes folyamatait megszervezni. Ők alakították ki a világ
alapszerkezetét - férfi és nő; ember, madár, hal és hason-
lók - , és az élet alapcselekedeteit, a vadászatot, a társas
együttlétet, a háborúzást, a szerelmet.
Mondhatnánk, hogy amikor az arunták vadásznak, az
első, őspéldát adó, és "archetipikus" vadász hőstetteit
utánozzák, de ez túl élesen elhatárolná őket az ősképtői.
Ha pontosan akarunk fogalmazni, inkább arról van szó:
oly tökéletesen illeszkednek az archetipikus mintába,
hogy maguk is teljes egészében az Első Vad áss zá változ-
nak át. Ugyanígy van ez minden más tevékenységgel is, a
kosárfonástól a szeretkezésig. Csak akkor érzik az arun-
ták, hogy igazán élnek, amikor valamelyik archetipikus
hőssel azonosulnak, hiszen míg ezeket a szerepeket
játsszák, addig halhatatlanok. Ha levetik ezeket a szere-
peket, életük értelmetlenné válik, mert az idő elnyeli tet-
teiket és megsemmisíti őket. Az ausztráliai vallás nem is-
tenségek imádása körül forog; a lényege az eggyéolvadás,
az ősi mintákkal való azonosulás, az általuk való cselek-
vés. Nincsenek papok, nincs gyülekezet; csak a nagy
Álom van, amihez hasonulni kell.
A z ausztráliai őslakókat választottuk ki arra, hogy pél-
dájukon megmutassuk: még a viszonylag tagolatlan tör-
zsi életmódban is tetten érhető a szentség; a továbbiak-
ban egy-egy törzs ön mutatjuk be azokat a vonásokat,
melyek minden törzsi kultúrára jellemzőek - és egyben a
történelmi vallásoktól elkülönítik őket.
232
A TERMÉSZET I NÉPEK VALLÁSA I

233
 A V I LÁG NAGY
SZÁJHAGYOMÁNY, HELY ÉS IDŐ
_-
: - -....... ~
zájhagyomány. A z írásbelisége t a tö rzsi vallások
nem ismerik , hacsa k kív ülről nem e rőlte tték
rájuk, mert az ős i népek nem a beszéd kiegé -
szítőj é n e k , hanem a szóbeliségben rejlő elő­
nyök rombolásának tekintik az írást.
H a meg akarjuk magya rázn i ezeket, akkor kezdhetjük az-
zal, hogy a beszéd é lő. A z é lőszó va lóban élő, hiszen
összefügg azzal, aki mondj a. N em a beszé lő egész szemé-
lyével egye nlő, hanem aktu ális állapotáva l. A beszéd te-
hát definíciója sze rint é lő, hiszen nem is létezhet a beszé-
lőtől függetlenül, míg az írás igen . Magában hordozza az
élet j e llemzőj ét - természete a változás, az illeszkedés, a
találékonyság. A beszéd elválaszthatatlan közegé től , ido-
mul a beszélőhöz, a hallgatóhoz, a helyze thez is. Ez olyan
frissességet, kiterj edést és hajlékonyságot ad neki, amely
csodálattal tölti el az embert. Egy eredeti megfogalmazás
életet visz még a szokványos témákba is. Ritmussal gaz-
dagodva - meg hanglejtéssel, tagolással, hangsúllyal - a
beszéd énekké fejlődik, a történetmond ás magas művé­
sze tté válik. A kiejtés és az előad ás mód jellegze tessége i is
gazdagítj ák a folya matot , aztán amikor állatok mozgását
és hangját is utánozzák, kész a szính áz.
Nyilvánva ló érté kek ezek, de a beszéd legfőbb előnye
az írással sze mben , hogy fejleszti az emlé kezőte he tsége t .
A z írásbeli kultúrákban ellustul az ember emlékeze te , hi-
sze n bármikor a könyvekhez lehet fordulni. H a meg
akarjuk érezn i, milyen lehet az élet írás nélkül , gondoljuk
el, ahogy őse ink minden este vak H oméroszokként gyűl ­
nek össze a t űz körül i csak az ő közös emlékezetükben lé-
tezik mindaz, amit e lőd e ik fáradsággal megtanultak, a
23 4
i
VA LL Á S A I
gyógyfü ve k tudományától a hátbo rzongató szé pség ű me-
sékig. Mi sem kéze nfe kvőbb , mint hogy azt érzik: becs-
ben kell tartaniuk , újra és újra fel kell cleveníteniük
ö rö kségüket, fo lyton kiegészítve és javítva egymás t.
Fo ntos, hogy megé rtsük, milyen hatást tesz ez az állan -
dóan zajló, e rőt adó tanulás i folyamat azokra, akik részt
vesznek benne. Mindenki táplálj a a közös tud ás é lő tá-
rát, amelyből ugya nakko r meríthet is - bölcsességet,
amely élete alakításában segíti. A kizárólagos szóbeliség
nemcsak az emberi emlékeze tet óvj a, hanem három má-
sik fontos hozadéka is van. A z e lső a szent dolgok szava k-
ba foglalhatatlan módon való megtapasztalásán ak lehe-
tősége. Mivel az írás mindig jó l körülhatárolt jelentés t
közve tít, a tö rténelmi vallások a szent szövegeikben lát-
ják Isten legtisztább (ha ugyan nem egyetlen) megnyilvá-
nulását. Ez háttérbe szorítj a Isten megismerésének egyéb
módj ait. A szóbeliségen alapuló kultúrákban ez másképp
van . Szövegeik - mítoszaik - láthatatlanok, tekintetüket
szabadon fo rdíthatj ák másfelé , észrevehetik máshol is a
szentséget , legfőképpe n az érintetlen természetben és a
művésze tbe n.
M ás részt az írásos rögzítés terj edelmét semmi sem ko r-
látozza, így esetleg annyira elburj ánzik, hogy végül nem
látni a fátó l az e rdőt. Elménket annyi információ árasztj a
el, hogy már alig látjuk a lényege t.
Ez a veszély nem fenyege ti a tö rzs i kultúrában é lő em-
bereket. Ők arra emlékeznek , ami számukra fontos, a
többit elfelejtik.
V égül pedig, a szóbeliség megőrzi a közösséget. Egy
olyan társadalo mban , aho l se nki sem bújhat az új ságja
 A TERMÉ SZE T I NÉPEK VA LLÁ SA I

mögé, nem mered he t a számítógép képe rnyőjére, és

nem zá rkózhat be a lakásába tévét nézni, az em berek
nem is lehetnek magányosak. A törzsi társadalomba n
é lők sze rint a nyelv az emberekke l való érintkezés lehe-
tőségét jelenti.

H ELYSZÍN VAGY TÉR?

A törzsi va llások megkülö nböz tető jegye a helyhez kö-

töttség. A hely nem azonos a térrel. A tér elvont foga-
lom, a hely ko nkrét. Egy hektárnyi terület ugyanolya n ,
akárhova ké pzeljük, ám helysz ínből nincs két egyforma.
Igaz, hogy a történelmi vallásoknak is vann ak szent
helyeik , de egyikük sem fo rrt egybe a helyszínnel annyi-
ra, mint a törzsi va llásoknál. A N ew Yo rk állam északi ré-
szén é lő onondaga tö rzs egyik története jól példázza ezt.
O ren Lyons volt az e lső onondaga indián , aki egye-
temre járt. Amikor előszö r hazatért va kációra a reze rvá-
tumba, nagybátyja elvitte kenu zni a tó ra, és ké rdezgetni
kezdte. "Mondd csak, Oren", mo nd ta, "most, hog;'] egye-
temre jársz, már biztos nagyon okos vagy. Hadd kérdezzek tő­
led valamit. Ki vagy te?" O ren megdöbbenésében szóhoz
sem ju tott e lőszö r. "Hogyhogy ki vagyok? Ki lennék, Oren
Lyons. Nagyon jól tudod." A n agybátyj a azonban nem vo lt
megelégedve a válasszal, ezé rt megismételte a kérdést. ze le. A tetőt tartó gere ndák azonosak a világminden -
A fiú mindenféle válasszal megpróbálkozott: hogy onon- ségre ügye lő istenségekke l: a Fö ldről , a H egy Asszo nyá-
daga , hogy férfi, hogy fiatal - hiába. A mikor végül elhall- ról, a V íz Asszonyáról és a Kukorica Asszonyá ról vannak
gatott és megkérdezte, hogy akko r hát ki is ő, a n agybáty- elnevezve.
ja azt felel te: "Látod ott azt a szirtet?Oren, te az a szirt vagy.
És azt a hatalmas fenyőt a túlparton? A z a fenyő is te vagy. V ÉGTELEN IDŐ
És a vizet a kenunk alatt?Oren, te ez a víz vagy."
Ez a sze mléletmód más törzse kre is j e lle mző. Amikor Az ős i kultú rákban az idő nem lineáris, mint a mes iásvá-
az ausztrál kurnai törzs tagjai bejárj ák területüke t, ők is ró nyugati vallásokban . Nem is cikliku , min t az ázsiai
az egyedi, jellegze tes tereptárgyakra figyelne k. Kö rnye- va llásokban , hason lóa n a Föld forgá ához és az évszakok
ze tükne k fo rrásai, nagy fái, sziklái nem o lyanok , mint a
többi forrás, fa vagy szikla, me rt köztük játszódtak a
233. oldal AHszt1'ál őslakók festményei. Balra: Jelenet egy legendá-
tö rzs legwdái; minden tárgy régi történeteke t idéz. Az ból. Fent: Kukorica Anya. A z Egyesült Á llamok délnyugati részén
egyedihez való kö tőd és azonban nem jelenti az átfogó élő indián törzsek gyakran ábl'ázolják ilyen figttl'ákkal CI Föld táp-
világszemlélet hiányát. A nava hók péld ául úgy rendezik láló, női szellemét
be o tthon aikat, hogy az az egész vil ág szerkeze tét képez-

235
 A V I L ÁG NAG Y VA LL ÁSA I
------------------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------------

236
 A TERM É SZET I NÉPEK VA LL ÁSA I
''--------------------------------------------------------------------------------------------------

változásához, Önellentmondás lenne átmeneti vagy

időtle n időt emlegetni, de feloldható a paradoxon, ha
tudjuk, hogy a törzsi népek nem az időre ndi, hanem az
ok- okozati összefüggést tartj ák számon, A törzsi kultúrá-
ban múlt az, ami kieme lkedő, ami közelebb van a dolgok
eredetforrásához, H ogy a forrás időbe n megelőzi a jelent,
az nem annyira fontos.
A forrás szó itt isteneket jelöl, akik a világot teremtet-
ték, vagy legalábbis elrendezték és látható formába ön-
tötték. Ezek az istenek továbbra is léteznek, de e ttől még
a jelen nem lesz fontosabb, hiszen a múlt az aranykor.
Amikor a teremtést még nem kezdte ki az idő és a pusztí-
tás , minden rendben volt a világban. Most már nem ez a
helyzet, mert valahogy minden meggyengült, úgyhogy
tenni kell azért, hogy a világot az eredeti állapotába
vis zaállítsák. Erre szolgálnak azok a megújulás i rítusok,
amelyeket a törzsek rendsze resen megtartanak. Például a
síkvidéki indiánok úgy hívják éves naptáncukat: tánc a
világ és az élet újj ászületéséé rt.
Eddig még semmi sze mbe tűnő nem volna az ős i id ő­
szemléletben, hiszen a történelmi vallásokban is va nnak
megújulási szertartások. Mindegyik megünnepli valami-
lyen módon a tavaszi napfordulót, hogy e lűzze a téli sötét-
séget, és a húsvéthoz hasonló tavaszünneppel segíti elő a
természe t újj ászületését. H a olyan vonásokat keres ünk az
ős i id őszemlé le tben , amelyek a történelmi vallásokból hi-
ányozna k, akkor arra kell fe lfigyelnünk, hogy a törzsi val-
lásokban az isteni forráshoz való közelség értéket ad a dol-
goknak. Így az állatokat gyakran övezi hódolat , hisze n az
embernél előbb teremtették őke t, és például a vinnebagói
indiánok a vidrárói viszonylagos butasága miatt azt tart-
ják, hogy utolj ára teremte tték. Ez az elv az emberi nemre
is érvényes. A z első generációkat tartj ák dicsőne k , akiket
a rájuk következők már csak utánoznak. A törzsi népek
rendkívül tisztelik péld aképeiket.
Most rátérünk az ős i vallás: más jellegzetessége ire,
amelyek világszemléletükben gyökereznek.

Taylor-hegy, a navah6k szent hegye

~--------------------------------------------------------------------------------------------
23 7
 A VILÁG
A TÖRZSI VILÁG
törzsi világot úgy közelíthetjük
meg, ha megnézzük, hogyan
ágyazódtak be az emberek ebbe
a világba. Első a törzs, amely-
től függetlenül el sem tudják
magukat képzelni. A törzs től való különválás ha-
lállal fenyeget, nemcsak testileg, de lelkileg is.
A törzs pedig olyan szervesen illeszkedik a termé-
szetbe, hogy a kettő közti határvonalat nehéz meg-
találni. Ha a totemizmust vesszük példáu l, ott nem
is létezik igazán. A totemizmus egy törzset egy állat-
fajjal kapcsol össze, életük közös. A totemállat vi-
gyáz a törzsre, amely cserében tiszteli és nem bántja
(vagy ha igen, az rítussá válik) , hiszen, úgymond,
egy vérből valók.
A totemizmus nem általános jelenség a törzsek-
nél, de mindegyikre jellemző az állat és ember kö-
zötti határ összemosása. Gyakran tekintenek álla-
tokat, madarakat "népeknek", és adott körülmé-
nyek között állatok és emberek alakot cserélhet-
nek, egymássá változhatnak át, mint a" farkasem-
ber" az európai hagyományban. Az állatok és a nö-
vények között is hasonlóan halvány a különbség,
hiszen a növényeknek ugyanúgy lelke van, mint
minden másnak. Ezt a gondolatot a végsőkig viszik,
az é lő és élettelen dolgok világa között is átjárható a
határ. A kövek is élnek. Bizonyos körülmények kö-
zött még beszélni is tudnak, és e lőfordu l , hogy isteni
erejűnek tartják őket (akár a Kr. u. 1000 előtti euró-
pai "pogányok", akik szent köveknek áldoztak).
A világ szerkezeté ről térjünk most át az emberi
tevékenységekre. Itt is feltűnik, mennyire nem vá-
lasztják szét ezek fajtáit. Az amerikai indiánoknak
nincs szavuk a művészetre, mert minden művé­
szet. Ugyanígy minden - a maga módján - vallás
NAGY VALLÁ S AI
is egyben. A vadász például nem csak azért kere-
kedik fel, hogy a törzse ne éhezzen. Lelki elmélye-
dést is végez egyben ; minden cse lekedete - a fel-
készülési ima és megtisztulás, a zsákmány üldözése,
az állat elejtésének és feldolgozásának szertartásos
módja - szent.
Az éles különbségtételek hiánya utolsó példánkban a
legvilágosabb. A törzsi világot semmi nem választja el
egy vele szembeállított, tőle teljesen külö nböző másik
világtól, legyen az Isten (aki teremtményeitől külön
áll), vagy a nirvána (amely a szamszárától különbö-
zik), vagy bármi. A törzsi világ egységes kozmosz,
amelyanyaméhként táplálj a magzatait. Ezek a
magzatok úgy látják: az anyaméh azért van, hogy
őket táplálja, így hát nem érzik szükségét annak,
hogy átalakítsák, magukra haragítsák vagy elme-
nekülj enek belőle. Nem száműzetésben vagy za-
rándokúton élnek e világon, bár lehet abban za-
rándoklatokat is tenni. A világ tere nem egysé-
ges, mint ahogy egy többszobás lakásnak sem lát-
juk egysze rre minden szobáját, együtt mégis egyet-
len otthont alkotnak. Az ősi kultúrák népeinek is
ugyanaz a fontos, mint mindenki másnak: hogy
fenntartsák a személyes, a társadalmi és a kozmikus
harmóniát, és megkapjanak néhány dolgot - esőt,
termést, gyerekeket, egészséget. Az üdvözülés, amely
a történelmi vallások mindenek felett álló célj a, a
törzsi vallásokból gyakorlatilag hiányzik. A halál
utáni élet nem más, mint valami homályos fél-léte-
zés az egységes világegyetem egy közelebbről meg
nem határozott helyén.
Balra: N iniganni, a guineai Baga törzs kígy6istennóje. Jobbra:
Festmény egy spanyolországi barlang falán
238
 A TERMÉ SZ ET I NÉPEK VA LL ÁSA I

, ,

,"

',".~ . . .. .
.i... .

, .'

239
 A V IL ÁG NAGY VA LL Á S A I

Ausztráliai ős lakók festménye

I 240
 A T E RMÉ S Z ETI
A SZIMBOLIKUS GONDOLKODÁS
ddig úgy mutattuk be a törzsi világo t, mint amely
mentes minden belső különbségtételtől, és
nem teszi viszonylagossá semmiféle transz-
cendens valóság. Mindezen tagadásbó l azon-
ban csak nullák hosszú so ra jönne ki, előttük
álló számjegy nélkül, amely értéket adna nekik, ha nem
létezne az isteni forrás, a melyből a világot szá rmaztatj ák;
vagy más változa tban isteni sze rvező egyéniség, aki ren-
det teremt a káoszban. A z istenségek jelenléte arra kész-
tet, hogy körülj árjuk a teizmu s, az istenhit kérdését.
A kö zkeletű sztereotípia sze rint a természeti vallások
politeisztikusak, és ez nem telj ese n téves, ha a szó annyit
jelent, hogy az isteni lényeg különféle szent helyeken ké-
pes megtestesülni, vagy meg tud szállni bizonyos tárgya-
kat. De ez nem szól ellene az egye tlen Örökkévaló létezé-
sének, akinek a sok isten mind csak jelképe vagy kifeje-
ződése . A lényeg azonban nem az, hogy megneveznek-e
a tö rzsi népek egy fe lsőbb lényt, aki az isteneke t igazga t-
ja, hanem az, hogy érzik-e egy ilyen lény létezését, ki-
mondva vagy kimondatlanul. A bizonyítékok arra valla-
nak, hogy igen. A törzs i va llások kevésbé különítik el
egymástól az isteni egységet és ann ak megjelenés i formá-
it, mint a tö rténelmi vallások, sőt néha el is mossá k a kü -
lönbsége t, de nincs bennük semmi, ami az óko ri európai-
ak antropomorf sokistenhitéhez hasonlítana. A zt va ll-
ják, hogy a szentet , a magasztost, a vakant (ahogy a sziúk
hívják) nem kell kizá ró lagosan egy ö nálló legfőbb lény-
hez kötni, ha kell egyáltalán tud atosa n kötni valamihez.
Sőt, talán valami el is veszhet ezzel a kizá rólagos hoz-
zá rendeléssel, mert miután elvesszük Istent a világbó l, a
világ megsz űnik sze ntn ek lenni. Ezzel eljutunk a tenné-
szeti vallúsok legfontosabb jegyéhez, a szimbólumokban
való gondolkodáshoz. A szimbólumközpontú érzé kelés
számára a dolgokon á ttűnik isteni fo rrás uk; akár vannak
közelebbi meghatározások erre a forrásra, akár nincse-
24l
NÉPEK VALLÁ S A I
nek, a dolgokat úgy fogják fel , mint e fény hordozóit.
A fizikai látás egy tavat elszige telt lé tezőként észlel, mert
a szem közlése sze rint a víz saját jogán, önállóa n létezik.
Innen a modern gondolkodás továbbmehet, hogy a kuta-
tás által ox igénre és hidrogénre bontsa fel, vagy a szelle-
mi csillogás ra vágyók kedvéért allegorikus jele n tőséggel
ruházza fel a vize t. Á ltalában azo nban a mode rn elme
nem ismer el ontológiai ka pcsolato t az anyagi dolgok és
metafizikai, szellemi gyökerük között. Ebben a tekintet-
ben a természe ti népek jobb metafizikusok, noha a me ta-
fizikájuk , amelyet nem szükségképpen foga lmaznak meg,
természe tese n mítoszi j e llegű.
Amiko r etnológuso k olyasmike t jelente nek ki, hogy
péld ául az algonkinok számára "nincs manitu (nagy sze l-
lem) a jelenségek világán kívül", akkor egysze rűe n nem
értik , hogy a természe ti népeknek egy jelenség soha nem
létezhet ö nállóan , magában.
N em zárhatjuk le ezt a fejeze tet anélkül, hogy ne szól-
nánk egy külö n személyiségtípusról, a sámánról, aki ké-
pes a jelképek világán túllépve közvetlenül felfogni a
sze llemi valóságo t. N evezhetjük spirituális zseniknek a
sámánokat; a zseni olyan sze mély, akinek képességei a ze-
nében (Mozart) , a drámaírásban (Shakespea re) , a mate-
matikában vagy bármi másban olyan kimagaslóa k, hogy
az már más nagyságre ndbe ta rtozik. A sá mánok fiatal ko-
rukban komoly fizikai és érzelmi traumáko n esnek át,
a me lye kből képesek kigyógyítani magukat, és életük új -
jáépítése során pszichikus, vagy akár kozmiku s e rők bir-
tokába jutnak . Ezek az e rők képessé teszik őke t a jó és
rossz sze llemekkel való érintkezésre, arra, hogy e rőt ra-
gadj anak el az előbbie ktől, és felvegyé k a harcot az utób-
biakkal, ahol sz ükséges. Mélye n elkötelezik magukat a
gyógyítás nak, és úgy tűnik , természetfeletti képességük
van a j öve ndő megjóslására és az elvesze tt tárgya k meg-
találásá ra.
 A V l L Á (i N A (i Y \ ' A L l. Á s A l

TANULSÁG

természeti és a történelmi vallások közül az

A természeti néPek a föld, és az élet szövedéke iránti szenvedélyüket
köz/)(mti szent tűzként tá/Jlálják
idő az utóbbiaknak dolgozik, mert bár mil-
liók szeretnék ma, ha a törzsi életmód
fennmaradna, nem valószínű, hogy az
így is lesz. A civilizáció csábító, néha
kényszerítő; nem zárhatjuk karanténba a megmaradt
törzseket, csak azért, hogy az antropológusoknak vizsgá-
lati tárgyul, másoknak nosztalgiák forrásául, az elveszett
paradicsom örök jelképeként szolgáljanak. Hogyan visel-
kednek az ipari népek a törzsiekkel abban a valószínűleg
igen rövid jövőben, amely a békés együttélésre még meg-
maradt ezen a bolygón? Ez lesz fejezetünk utolsó témája.
A történeti vallások nagyrészt felhagytak korábbi hittérí-
tő elképzeléseikkel a "pogányokat" illetően, sőt, inkább
azt mondhatjuk, hogy átestek a ló másik oldalára a tör-
zsiek romantizálásával. Az elgépiesedett társadalom ha-
szonelvűségétől megcsömörlötten, és látva, hogy az való-
színűleg képtelen lesz embert és természetet romboló ha-
talmát kordában tartani, a városiasodott népesség abban
kezd reménykedni, hogy más életforma is elképzelhető,
és ehhez a törzsi népektől várnak iránymutatást. Bűntu­
dat is színezi a képet, mert egykor a hatalmasok lenézték,
kirabolták és tönkretették azokat, akiknek nem volt ha-
talmuk, mai leszármazottaik viszont elítélik őket ezért.
V égre rájöttünk, hogy rosszul ítéltük meg ezeket a né-
peket. A törzsi népek nem primitívek vagy civilizálatla-
nok, nem is barbárok. Nem elmaradottak, hanem csak
mások. E felismerés birtokában, negatív megítélésüknek
véget vetve figyeljük meg néhány pillanatig a jelenkor-
nak azt a hajlamát, hogy romantikus színben lássa a tör-
zsieket, mert van ennek egy gyakran figyelmen kívül ha-
gyott oldala is.
Sokan kiábrándultak az ipari társadalomból áttekint-
hetetlensége és hibái miatt, és ők, mindennek ellentéte-
képpen, a törzsi népeket teljesen természetesnek képze-

242
 A T I: R M É s L E T I
lik el. A föld és ég gyermekeinek, az állatok és növények
testvéreinek látják őket, akik a természet útjait követik,
és nem borítják fel az egyensúlyt, Kedves vadászembe-
rek, akik még kapcsolatban vannak a nekünk is oly na-
gyon hiányzó varázslással és mítoszvilággal. Ha így látjuk
őket, azzal azt feltételezzük, hogy az őseinkre hasonlíta-
nak, ezért ünnepeljük és tiszteljük őket, Mély, öntudat-
lan oka van, hogy vonz az efféle gondolat. Minden nép-
nek jó véleménnyel kell lennie az eredetéről; ez része az
önmagunkról alkotott egészséges képnek. A mai ember
tehát, mivel már nem biztos benne, hogy Isten teremtet-
te, Isten nemességéből kivetít valamennyit arra, amit az
eredetének tekint, azaz az őskori emberre. Ez a kiinduló-
pontja a "nemes vadember mítoszá"- nak, melyet a
XVIII. század talált fel.
Remélhetőleg a jövőben az előítélcttől is és az eszmé-
243
N É I' E K \ ' t\ L L Á s A I
nyítéstől is meg tudunk szabadulni. A bolygóközösség rö-
vidre szabott idejét így talán eltölthetjük a törzsi népek -
kel kölcsönös tiszte letben, és beteljesülhet egyik szószó-
lójuk álma, hogy "végül is lehetünk testvérek". Ha sikerül
véghezvinnünk mindezt, még marad időnk tanulni tő­
lük. Mert nem puszta romantika, ha egyetértünk John
Collierrel, aki az indián ügyek biztosa volt az amerikai
kormányban:
"Ők még érzik, amit mi már nem: cl mélységes, ősi, elve-
szett tiszteletet az emberi személyiség iránt, a föld és az élővi­
lág iránt. A kőkorszak óta, vagy még régebben ál)()lják ma-
gukban ezt a mélységes tiszteletet, mint szent tüzet. Remény-
kedjünk, hogy újraéledhet mindannyiU11kban. "
 A V ILÁG NAGY VALLÁSA I

Fent és jobbra: Rituális maszkok, Pápua Új-Guinea

244
 ZÁ R Ó GON D O L A T OK

z Á R Ó GONDOLATOK

A VALLÁSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK

isszanézve a megtett útra, három kérdés

merül fel. Egyenként tárgyaltuk a világ
va llásait: Hogyan csoportosíts uk ezeket?
Van-e va lami, amit a vallások együttesen és
egybehangzóan mondanak a világnak? Mi-
ként éljünk abban a világba n, melynek pluralisztikussá
válásához ezek is hozzájárulnak?
A csoportosítás kérdésére háromféle válasz kínálko-
zik. Az első szerint az egyik vallás magasabb rendű, mint
a többi. Ebben a könyvben semmiféle ilyen utalás nem
található, de olyan sincs, ami ellene szólna, mert az ösz-
szehasonlítás nem célunk.
A második, ezzel ellentétes álláspont minden va llást
lényegében hasonlónak tart. Különbségeik eltörpülnek
azok mellett az igazságok mellett, melyek közös voná-
saik. Ez megfelelne az összetartozás után vágyakozóknak,
de némi vizsgálódás után kiderül, hogy az álláspontok
közül ez a legbonyolultabb. Abban a pillanatban, mikor
túllép a tétova általánosításokon megfeneklik azon a
ponton, hogy a vallások abban különböznek egymástól,
hogy mit tartanak lényegesnek és vitathatatlannak.
A harmad ik válasz a vallásokat olyan színes ablakok-
hoz hasonlítj a, melyek a napfényt különféle formákra és
színe kre bontják. Ez a hason lat jelentős eltéréseket en-
ged meg a vallások között - ané lkül, hogy nyilatkoznia
kellene azok viszonylagos értéké ről. Ha a különböző kul-
túrák népei más vérmérsékletűek, Isten bizonyára figye-
lembe vehette ezt, midőn szólt hozzájuk.
Az olvasóra bízva, hogy tetszése szerint csoportosítsa a
valláso kat, rátérünk a második kérdésre: van-e valami,
amit ezek a vallások a világnak - együttesen és egybe-
hangzóan - mondanak?

245
 A V ILÁ C NAG Y VAL L ÁSA I

A FILOZÓFIAI
HAGYOMÁNYOK

meggyőződés, hogy bátorságra van szüksé-

günk ahhoz, hogy "az emberiség filozófiai
hagyományait tanulmányozzuk és hasz-
nosítsuk", abból az örökségből szár-
mazik, melyet E. E Schumacher tes-
tált a világra. Ez a hagyomány szolgál könyvünk tárgyául.
Milyen bölcsességet nyújt hát a világnak?
A modern tudomány elvetette a kozmológiát; a benne
tükröződő, az akkori időkben érvényes társadalmi erköl-
csöket - az osztálytagozódást, a nemek szerepét és ha-
sonlókat - a változó idők és az igazságosság iránti szünte-
len küzdelem fényében át kell értékelnünk. Ha azonban
csak a valóságból levont következtetéseiket nézzük, és
azt hogy miként kellene élnünk, ezek az emberiség eltor-
zult bölcsessége inek tűnnének.
Az etika birodalmában a Tízparancsolat elég sokat
mond mindenkinek. Ne ölj, ne lopj, ne tégy hamis tanú-
bizonyságot, ne paráználkodj. Minimális követelmények
ezek, de nem annyira, amennyivel jobb lenne a világ, ha
az emberek mindezt tiszteletben tartanák.
Erről az erkölcsi alapról kiindulva ahhoz a személyi-
séghez, amilyenek szeretnénk lenni, három alapvető em-
beri erény vezet: alázatosság, emberszeretet, igazságszere-
tet. Az alázatosság nem azonos az én lealacsonyításával,
hanem azt a képességet jelenti, hogy az ember .s aját ma-
gát teljes egésznek lássa, de annál nem többnek. Az em-
berszeretet ennek ellenpárja: a felebarátot éppen olyan
teljes egésznek tekinti, mint saját magát. Az igazságsze-
retet az egyszerű igazmondástól a magasabbrendű tárgyi-
lagosságig terjed. Az a képesség, hogy a dolgokat szubjek-
tív torzulásoktól mentesen teljesen olyannak lássuk,
amilyenek. Az ázsiai vallások nagyra értékelik ezeket az
erényeket, de látják a megvalósítás akadályait is. Buddha

Ádám és Éva az Édenkerrben, faliszőnyeg

I 246
ZÁRÓ nONDO I ATOK

247
 A VILÁG NAGY
ezeket az akadályokat mérgeknek nevezi, felsorolva: kap-
zsiság, gyűlölet, csalás. Abban a mértékben, amennyire
ezeket ki lehet küszöbölni, lép a helyükbe az önzetlenség
(alázatosság), a könyörület (emberszeretet), és az, hogy a
dolgokat olyannak lássuk, amilyenek (igazságszeretet).
V égü l a jövő víziója, melyben a filozófiai hagyományok a
dolgok végső természetét felismerik.
Azzal kezdődik, hogy a dolgokat egybefü ggőbbnek lát-
juk, mint eddig általában feltételeztük. A földi élet nem
ad teljes képet az egészről, a dolgokat darabokban látj uk,
az önérdek groteszk, ferde távlatot ad. O lyan az élet,
mintha egy faliszőnyeget a visszájáról néznénk, így az a
csomó k és fonalak zavaros kuszaságának látszik. Pusztán
emberi szemszögből nézve, a filozófiai hagyományok az
emberi faj legkitartóbb és legkomolyabb próbálkozásai
arra, hogy az élet faliszőnyegének hátoldaláról következ-
tetni tudjunk annak az igazi képére. Amint a terv szépsé-
ge és harmóniája az egyes darabok összeszövéséből ki-
bontakozik, jelentőséget nyernek azok a részletek is,
amelyek külön-külön nem érvényesültek . Majdnem azt
mondhatnánk, ha úgy tekintünk magunkra, mint akik az
"egész" -hez tartoznak, - ami a vallás - a religio, szó sze-
rint: v issza-kötődés. Ez az emberiség alapvető törekvése
az egyesülésre.
Az első motívum - az egység - vezet el a másodikhoz.
Ha a dolgok erősebben függenek össze, mint látszik, job-
bak is annál, mint amilyennek látszanak. Hasonlóan az
asztrofizikai megfigyelésekhez, melyek szerint a világ na-
gyobb, mint puszta szemmel látjuk; a filozófia i hagyomá-
nyok szerint is jobb annál, mint ahogy bűnöktől meg
nem tisztult szívünk érzi. És - hozzá kell tennünk - össze-
hasonlítható mértékben, ami azt jelenti, hogy fényévek-
ben beszélünk. Jahve, Isten és Allah; Tien és a Tao,
Brahma és a Nirvána, mind a "tökéletes létező" - ens
perfectissimum - jelzőt viseli. Ez a tökéletesség olyan túl-
248
VALLÁ S AI
áradóan hatja át a filozófiai hagyományokat, melyhez ha-
sonlót másutt nem találhatunk. Magában foglalja az em-
beri én értékelését, amely - mint láttuk - csodálatra mél-
tó. Bárhová is induln ak el az emberek (erről a rabbinikus
hagyomány számol be), mindig előttük jár egy angyali se-
reg, kiáltva: ,,utat! Utat Isten képmásának!" Szent Pál
szavaival: "Mi, akik födetlen arccal tükrözzük vissza az
Úr dicsőségét, a dicsőségben fokról fokra hozzá hasonló-
vá változunk át, az Úr Lelke által." (Korintusiakhoz írt II.
levé13,18)
A dolgok egységéhez és hallatlan értékükhöz a filozó-
fiai hagyományok mint harmadik követelményt hozzáte-
szik a misztériumot. A minde nnapi életben csak jelzése-
ket kapunk erről az örömről. H a bekövetkezik, nem tud-
juk, hogy boldogságunk a földön a legritkább vagy a
legköznapibb dolog-e, mert minden földi dologban meg-
találjuk, adjuk és kapjuk, de megtartani nem tudjuk. Mi-
dőn ilyen jelzések érkeznek, egyáltalán nem tartjuk külö-
nösnek, hogy boldogok vagyunk, de később visszatekint-
ve, nem értjük, hogyan lehetett miénk Édennek ez az
aranya. Vallási nyelven szólva az ember le he tősége az ün-
nepeket maradandóan fényessé változtatni.
A világot - és különösen a modern világot - azonban
nem indítja meg a vallásos szemlélet. Mit lehet tehát ten-
ni? Ez utolsó kérdésünk. Jó-e vagy rossz számunkra a val-
lás fogalma, vállalunk- e egy bizonyos vallási hagyományt
(ha mérlegelve, azt jón ak találtuk), vagy kinyújt juk ke-
zünket bizonyos mértékben valamennyi vallás felé? Ho-
gyan viselkedjünk hát ebben a pluralisztikus világban,
amely szent és profán ideológiákkal van szétszabdalva?
Odafigyelünk.
 Z ÁR Ó GON D O L A T O K

FIGYELEMFELHÍV ÁS

a egy filozófiai hagyomány szól hozzánk,

figyeljünk oda rá. N e kritikátlanul,
mert új helyze tek új feladatokra inte-
nek, de várakozással, ha felismerjük,
hogy több igazságot tartalmaz, mint
amennyit egye tlen emberélet felmérhet, nem is szólva
arról, amit meg tud valósítani.
Saját hagyománya inkon túl mások hitére is legyünk
tekintettel, értsük meg a materialistákat is. Csakis ilyen
sze llemben te re mthe tő meg az a társadalmi béke, ami
mögött nem vallási vagy politikai hatalom áll, hanem
kölcsönös megértés. Ez tiszteletet szül, ami le he tővé teszi
az al apve tő képesség, a szerete t érvényesülését.
A megé rtésből sze retet származik, és ez természetesen
fo rdítva is igaz. Tapasztalni fogjuk, hogy amennyire e rő­
södik bennünk az emberekkel való együttérzés, annyival
inkább figyelünk másokra, mert nem lehet valakit sze ret-
ni, ha nem hallgatjuk őt meg. H a híve k maradunk a filo-
zófiai hagyományokhoz olyan mélyen és figyelmesen kell
meghallgatnunk másokat, amilyen figyelmet tőlük remé-
lünk. Isten három helyen szól hozzánk: az Írásban , leg-
mélyebb be nsőnkbe n és az idegen szavában.
Jézus így szólt: "Úgy bánj atok az emberekkel, ahogy
akarj átok, hogy veletek is bánj anak" (Lukács 6,3 1) .
Buddha így szólt: "H a valaki erre törekszik, eljuthat a
legnagyobb magas latokra, de csak ha buzgó a tanulás-
ban. "
A többi vallást csak azért nem idézzük , mert válaszuk
cs upán a fentiek ismétlése lenne.

Föníciai istenség-szoboT

249
 A VILÁG NAGY VALLÁ S AI

A KÉPEK FORRÁSAI

A könyv összeállításánál a szerzők mindent elkövettek, hogy megkeressék a felhasznált anyagok

jogutódait akár intézmény, akár egyén legyen is. Ha mégis mulasztást követtünk volna el, nem volt szándékos,
a következő kiadásban szívesen pótoljuk.

Csugudzsi templom: 2. Premgit: 6/7,24,25, 31/fe l ső kép, 33, 35, 41,42, 79, 82, 83. Don Farber: 9, 255. Rijksmuseum,
Amszterdam: 10/11. Scala, Firenze: 12,48,96,164,176,178,180,187,188,190,202,204, 210/211, 214/215, 218/219,
221,222,223,246/247,251. Yatri: 15. Bibliotheque Nationale, Párizs: 16. Prince of Wales Múzeum, Bombay: 19,20,
22,26,52,53,97. Hans Wichers Gyűjtemény, Hamburg: 23. Indiai Régészeti Szemle, Bombay: 27,34,47. Hodalic
Arne: 28,30/31,54, SS/alsó és felső kép, 56, 70, 72/73,80,146/147,159,172/173,244/245. 'TImtra Múzeum, Új-Delhi:
36, 38, 39, 93. A Világ Vallásait Oktató Képgyűjtemény, Cambridge/USA: Diana Eck 44/45, 46, 69; Spencer Palmer
98; Robert Weller 132; Chris joachim 133; Aramco World 153, 165; Sabra Weber 162; Anne Batteridge 163; Thomas
Hartwell166; Eric Oey 169; judah L. Magnus Múzeum 182/183, 184, 192, 193, 194, 198,200; Edith Turner 20l/alsó és
felső kép, 227; Edwin Bernbaum 236/7; judith Gleason 242. Nagy-Britanniai Művészeti Tanács: 51. Gianluca De
Santis: 57, 114, 115, 137, 177,243. Derik Gardiner: 58, 84, 87. British Library: 61,99, 149, 155, 156, 157, 160, 161.
Néprajzi Múzeum, Bécs: 62. Carol Neimann: 66, 67, 118, 119, 128, 129, 130/131. Gubelkian Keleti Művészetek
Múzeuma, Durham: 76, 121. Graham Harrison: 86, 88, 94/5. Yakamoto Fényképkutatási Laboratórium, Tokió: 89.
japán Idegenforgalmi Szervezet: 90, Stein Gyűjtemény: 100, 108. Everson Művészeti MClzeum: 101, 102. Michael
Holford: 103. William Gardner és Annie Hough Alapok: 104/5. Nemzeti Palota Múzeum, Taiwan: 107, 112, 113, 124,
125, 134/135, 140. Pekingi Múzeum: 117. Pat Fok: 122, 126/127. Keith McLeod Alap: 142/3. Rohit Cha lva: 144.
Topkapi Saray Múzeum, Isztambul: 148, 150, 151. British Museum: 152 . Comstock Fényképtár: 167. Ann és Bury
Peerle : 168. Labyrinth Kép Könyvtár: 170. Mick Sharp: 174/175,224,225. juliette Soester: 197. Louvre, Giraudon:
207. National Gallery, London: 208. Staatsbiblipthek, München: 209. Novosti Sajtóügynökség: 212. john Hillelson:
230. Prism Press, Bridport: 233/alsó és felső kép. Amerikai Indián Múzeum, Heye Alapítvány: 235. Axel Poignant: 240.
Izraeli Régiségek és Művészetek Osztálya: 249.

Külön köszönetünket fejezzük ki a Világ Vallásait Oktató Képgyűjtemény munkatársainak

Harvard Egyetem Világ Vallásainak Oktatási Központja 42 Francis Avenue,
Cambridge, Massachusetts, USA

Jobbra: Ella világa, Marc Chagall festménye

250
KÖSZÖNFTNYILVÁNÍTÁS

25 1
 A VILÁG NAGY VALLÁ S AI

NÉY,ÉSTÁRGYMUTATÓ

)\brahám, 146, 181, 186, 198 dzsapam,29

)\goston, 228 dzsivá, 49
Allah, 146, 149, 156-57 dzsnyánajóga,27,53
áldozat, Kínában, 116
anatta,77-78 Eliot, T S., 13,182
anikka,78 elnevezés, helyes konfucianizmus, 110
apostoli hitvallás, 220 emberi természet, bibliai nézetből, 185
arabok, Arábia, VI. fejezet erény, 246
arhat, 78, 84 erkölcsiség, 188; judaizffiusban 188
aszketizmus, 18, 61 Erő Éjszakája, 149
átman, 22, 25 etika, 188, 218, 246; iszlám társadalmi, 164-69
Exodus, a judaizmus kezdete, 186, 196
Bhagavad-gíta, 156
bhaktijóga 28-31, 53 faji kérdés, iszlámban, 167-68
Biblia, 146, 154-156; protestantizmusban, 228-9 fana, 174
Bodhidarma,87 feltámadás, 214
bodhi, 82, 84 filozófiai hagyományok, vallások mint, 13, 246-47
Bodhiszattva, 84, 93
Brahmá,47 gazdasági élet, iszlám, 164-66
Brahmán, 22, 47
bráhman,43 hagyomány, 67, 68; judaizmusban, 196; Kínában,
Buddha, 60-69,94, 246,249 103- 04
buddhizmus, Ill. fejezet haníf,156
hely, 234-35
Collier, John, 243 hidzsrá, 152
család, Kínában, 120 Hinajána, buddhizmusban, 81-85
csi, 130-32 hinduizmus, II. fejezet
csün-ce, 110, 131, 141 hit, üdvözülés a hit által, 228
hitvallás, iszlám, 160; keresztény, 218; apostoli, 220
Dalai Láma, 92 Holmes, Justice, 24
Dhamma-pada, 75
Diogenész, 13 idő: lineáris, ciklikus és végtelen, 235
dukkha,71 igazságosság, 189- 90

252
 N É v - É S TÁ R GYMU T A T Ó

ima, 85, 117; iszlámban, 162, 196 Középút Szabálya, konfucianizmusban, 110
ishta, 31 Krisztus, Jézus, VIII. fejeze t
n,
lsten, 22, 47 , 85; ksatrij a kaszt, 46
lásd teizmu s
n
Istenség, 22 , Lao-Ce , 124, 13 2
iszlám, VI. fejeze t lázadás joga, Kínában, 114
Izrae l Állam, 202- 23 lélekvándorlás , 49, 78
Lemondás Ö svénye, hinduizmu sban, 20-2 1
James, William, 14, 158 Lewis, C. S., 47
Jézu s, 249; li, 110
a történelmi, 206- 09 lilá, 53
jin/jang, 141 Luther Márton, 228-29
jóga, 26
jövendölés, Kínában, 116 Mahákasjapa, 87
judaizmu s, VII. fejezet Mahájána buddhizmus, 81-85, 87
Malcolm X, 168
Káli,53 mandala,92
karma, 49 mantra,92
karma jóga, 33- 34 mayá, 53
karuná, 82 Mára,63
kaszt, 43- 46 Medina, 152
Keats, John , 55 megadás, iszlám, 157-58
kegyelem, isteni, 67, 82 megtes tesülés, 93, 218- 20
keleti ortodox kereszténység, 226- 7 megváltás, 220
keresztény egyház, VIII. fejeze t, 217; Merton, Thomas , 249
sze ntségek kiszolgáltatója, 223- 24; Messiás, messianizmus, 195, 235
tanító tekintély, 222- 23, 226 misztérium, 67, 248
kinyilatkoztatás, judaizmusban, 198 miszticizmu s, keleti ortodox, 227
kóan,88- 90 moksa, 49
konfucianizmus, IV. fejezet, 119 Mo Ti, 106
Konfuciusz, 101, 109, 119, 124 Muller, Max, 17
Korán, 154- 56 mundra, 92
kötelesség, hinduizmusban, 21 művésze t, 6- 7, 55 , 91 , 111 , 120, 138,238

253
 A V I L Á (; N A co y V A L L Á s A I

Négy Látvány, buddhizmusban, 60 szenvedés értelme, judaizmusban, 192-94

nirvána, 77,96 szeretet, kereszténység, 216; hinduizmusban, 38-31;
iszlámban, 171
oltáriszentség, 224 szimbólumok, szimbolizmus, 218; szúfizmusban, 174
ős, Kínában, 116 szóbeliség, 234
őslakók, ausztráliai, 232 szunniták, iszlám, 170
Öt Szilárd Viszony, Kínában, 111
tai-csi-csüan, 130
Pradnyápáramitá, 95 tanha, 72
próféták, 189-90 'TI1I1tra, 92
protestantizmus, 228-29; prote táns alapelv, 228-29 wo három jelentése, 126
wo-Tö-Csing, 124, 143
Rabi'a, 171 taoizmus, V fejezet; filozófiai, 128, 135-43; vallásos,
rádzsa jóga, 34-38 133; vitalizáló életmód, 130-32;
ramadán, 163 teizmus, buddhizmusban, 77; jelentései, 174,219
Rámakrisna, 56 teológia, 181,201; keresztény, 218-21
realisták, Kínában, 106 teremtés, 157
ritus, 67, 68, 196, 237 Théraváda buddhizmus, 81-85, 87
római katolikus hit, 222 tibeti buddhizmus, 92
totemizmus, 238
sámánizmus, 241 1()ynbee, Arnold, 14
Schodinger, Erwin, 14 tö, konfucianizmu ban, 111; taoizmusban, 127
siíták, iszlám, 170 történelem, értelme, 186
siker, világi, hindu nézetből, 18-20 tudomány, 10, 246
sintó, 120 túlvilág, buddhizmusban, 78-79; Kínában, 116;
Siva,47 kereszténységben, 184; hinduizmusban, 49;
szabad akarat, 49, 158, 185 iszlámban, 158-59; judaizmusban, 184;
szamádhi, 38 természeti népek vallásaiban, 238
szangha, 84, 97
szanniaszin, 41 újra-megtestesülés, 49, 78
szatori, 90 utolsó ítélet, 158-59
Szen tháromság, kereszténység, 221, 227
Szentlélek, 221 Vadzsrajána buddhizmus, 92-93
Szent Pál, 216, 217, 220-21, 226, 248 Vágyak Ösvénye hinduizmus, 20
szentség, kereszténység, 223-24 vaisja kaszt, 44

254
 N É v- É s T Á R (; Y M U T A T Ó

vallás, 248-49; történelmi, 232-238; intézményes, 11;

természeti, 238
virágprédikáció, Buddha virágprédikációja, 87
Visnu, 47
vízió, vallási, 246
ven konfucianizmusban, 111, 120
vu-vci, 129, 135-36

Weil, Simone, 22

zarándoklat, iszlámban, 163

zazen,88
ze n buddhizmus, 87-91
zse n, 110

255