www.anagykerdes.

hu

Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina – Dr. Ősz-Farkas Ernő

Horváth Gábor – Dr. Gyetvai Gellért

Nagy
kérdések
a társadalomban

Válogatás
a Boldog Élet magazinban
megjelent cikkekből
 Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina – Dr. Ősz-Farkas Ernő
Horváth Gábor – Dr. Gyetvai Gellért

Nagy
kérdések
a társadalomban

Válogatás
a Boldog Élet magazinban
megjelent cikkekből

Budapest, 2019
 Kiadja a
Hetednapi Adventitsa Egyház Dunamelléki Egyházterülete
1062 Budapest, Székely Bertalan u. 13.
Email: det@adventista.hu
http://det.adventista.hu

http://anagykerdes.hu

Felelős kiadó:
Dr. Ősz-Farkas Ernő

Felelős szerkesztő: 
Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina

Kiadványtervezés, előkészítés:
Dr. Gyetvai Gellért

Nyomdai munkák: 
Szőllősy Botond e. v., Debrecen

ISBN 978-963-9930-68-1
 Tartalom
Válogatás a Boldog Élet magazinban megjelent cikkekből

A jó jár nekem – Előszó a könyvhöz (Dr. Ősz-Farkas Ernő) ....................................... 5.

Biblia és egészség (Dr. Ősz-Farkas Ernő)

Távlati tervek – Gondolatok a Biblia és egészség című fejezethez ........................... 7.
(Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina)

A döntés hatalma – hitel helyett feltöltött bankszámla ........................................... 9.

Közösségi kapcsolatok és egészség ......................................................................... 13.
Egészséget adni! ..................................................................................................... 17.
Dr. Emlékezés – ünnepi módra................................................................................ 21.
Dr. Csont és Dr. Izom ............................................................................................... 25.
Egészség a héber gondolkodásban ......................................................................... 27.

Én-Te-Ő (Dr. Gyetvai Gellért)

Urak vagy áldozatok – Gondolatok az Én-Te-Ő című fejezethez ............................. 31.
(Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina)

A nő ........................................................................................................................ 33.
Az vagyok, ahová tartozom ..................................................................................... 35.
A hála...................................................................................................................... 37.
Reménykedem, tehát vagyok ................................................................................. 39.

Függő játszma (Horváth Gábor)

Tervezzünk! – Gondolatok a Függő játszma című fejezethez ................................. 41.
(Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina)

A józanságról (mindekinek) .................................................................................... 43.

A kényszeres vásárlás és a költekezés ..................................................................... 47.
Az alkohol „jótékony” hatásairól ............................................................................ 51.
Az alkohol valódi hatásai ........................................................................................ 57.
Munkamánia – A „jól öltözött függőség”................................................................ 61.
 Nem tudjuk, milyen lesz világunk nem-
csak hogy 40 év múlva, de egy év múlva
vagy akár csak holnap is. Nem tudjuk,
hogy személyes életünkben mire számítha-
tunk – még akkor sem, ha mindent meg-
tettünk egy boldogabb élet reményében.
Csak egy számít: megismertem-e a világot
teremtő és fenntartó Istent?
 Előszó a könyvhöz
Dr. Ősz-Farkas Ernő
A
A jó jár nekem
z emberi gondolkodás
egyik megmagyarázhatat-
lan furcsasága, hogy a jót
az élet alapértelmezett kísérője-
lenségeként értelmezi. Mivel ró-
lam van szó, ezért jár nekem.
Ugyanakkor minden, ami alapér-
telmezett, megszokottá válik, és minden
megszokottság észrevétlenné teszi an-
nak tárgyát. Olyan, mint a levegő, ami
Minden kérdés kicsi és
könnyű, amíg elmélet és
amíg másokat érint. Nagy
kérdéssé válik, amikor a
diagnózis fejlécére a mi
nevünket írják
láthatatlan kísérője az életünknek. Nem
gondolunk rá, nem beszélünk róla, nem
jut eszünkbe, hogy mi lenne, ha egyszer
elfogyna. Mivel nem kell megrendelni,
kosárba tenni, előfizetni rá, nem érez-
zük az értékét. De ha bármilyen hirte-
len, nemkívánt változás miatt, csak egy
percre is hiányozna, mindenünket oda-
adnánk, hogy újra hozzájussunk.
A „nagy kérdés” sorozat e kötete,
amit a kezében tart, ilyen alapértelme-
zett témákat vesz sorra.
Az egészség olyan, mint a le-
vegő. Sokan ezzel a kinccsel szü-
letnek és csak az első diagnózis
hallatán jutnak el arra a felime-
résre, hogy eddig nem tudták
mennyire gazdagok. A keresztény
értékrend része, hogy az életet
és az egészséget ajándékként kezeli. Ér-
tékeli, hálás érte és őrzi, amíg van mit.
Nagy kérdések sorozatát indítják el a
szerzők.
Mit tanít a Biblia, a világ legrégebbi
egészségügyi kódexe, az egészség ter-
mészetéről? Miért jut ugyanarra a kö-
vetkeztetésre a WHO, mint a Biblia? Ho-
gyan segít a közösség, a baráti kapcsolat
az egészségőrzésben? Az internet által
épített virtuális világban hogyan tudjuk
mindezt alkalmazni? Minden nap száz
repülőnyi ötévesnél fiatalabb gyermek
hal meg megelőzhető okok miatt. Fele-
lősök vagyunk-e mások egészségéért?
Az együttérzés másokat gyógyít meg,
mert nemcsak egy érzés, nem beszéd,
hanem cselekedet. De honnan meríthe-
tünk ehhez erőt?
Miért van az, hogy a legtöbb beteg-
ségnek pszichés oka van? A tüneteket
kezeljük vagy a megoldást keressük? A
kapcsolatok nemcsak gyógyítanak, ha-
5
nem megbetegítenek. Mi a megbocsá-
tás szerepe a gyógyulásban? Lehet-e fe-
lejteni? Hogyan tegyük le, engedjük el,
ami terhel? Mit kezdjünk azokkal az
irányzatokkal, amelyek hatására sokan
az egészségőrzés égisze alatt betegre sa-
nyargatják magukat? Támogatja-e a Bib-
lia az aszketikus életformát?
Az identitás az élet másik alapértel-
mezett valósága. Akkor lesz tudatos,
amikor válságba kerül, amikor mások
megkérdőjelezik. Érdemes-e megvizsgál-
ni az önazonosságunk pilléreit? Jó-e, ha
tudjuk, mit hozunk magunkkal, mit tesz
hozzánk egy csoporthoz, nemzethez tar-
tozás? Azok vagyunk, akiknek gondoljuk
magunkat, vagy mások kódolják belénk
azt, ahogyan reagálunk élethelyzetekre?
Hogyan függ össze az énkép a jövőkép-
pel? Mi a remény szerepe egy bizonyta-
lan világban? Illúzió vagy bizonyosság?
Kinek jobb az élet? Aki a mának vagy aki
a jövőnek él? A nemi identitás hogyan
befolyásolja társas kapcsolatainkat? Mit
6
gondolunk az egyenjogúságról vagy az
egyformaságról?
A harmadik alapértelmezett valóság
az egyéni szabadság. A testi-mentális
egészség, az erős önazonosság és szere-
tő emberi kapcsolatrendszer értelmet
és tartalmat ad a szabadságnak. A sza-
badság lehetőséget ad döntéseket hoz-
ni. De mi történik
akkor, ha elveszít-
jük vagy önként
mondunk le róla?
Amikor nem mi
hozzuk a döntése-
ket, hanem kémiai
szerek, gépek, játé-
kok, eszközök átve-
szik a hatalmat fe-
lettünk? Lehet-e
függőség az építő
munka, társas kap-
csolat, vásárlás,
költekezés? Ho-
gyan lehet a tükör-
ben meglátni a kö-
teleket, amelyek
rabságban tartanak? Van-e esély szaba-
dulni, újrakezdeni? Mi az akaraterő for-
rása? Van-e rajtunk kívüli hatalom, ami
erősebb a függőségeknél?
Minden kérdés kicsi és könnyű, amíg
elmélet és amíg másokat érint. Nagy
kérdéssé válik, amikor a diagnózis fejlé-
cére a mi nevünket írják, amikor a száz
repülő egyik utasa hozzánk tartozik, és
amikor a saját identitásunk és szabadsá-
gunk kerül válságba.
A szerkesztőnek is van egy nagy kér-
dése. Lehet-e segíteni válaszokat találni,
még mielőtt egy nagy kérdés bekopog-
na az ajtón? Kérem, válaszoljanak!
 1.
Gondolatok a Biblia és egészség című fejezethez

Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina főszerkesztő

M
Távlati tervek
ilyen lesz az élet 40 év
múlva?” – ezzel a kér-
„ déssel szembesített né-
hány éve egy óriásplakát. Milyen
is? – gondolkodtam el. A gyer-
mekünk (akkor még csak egy
volt) 46 éves lesz, lesznek unoká-
ink, jó eséllyel még az élők sorá-
ban leszünk – ha a világ világ lesz
még. Bizonyára olyan hiper-szu-
per okos készülékeket fogunk
használni, amiről ma még nem is

7
álmodnánk, az átlagéletkor az egészség-
telen életvitel miatt rohamosan csökke-
ni fog, a testi és lelki betegek száma pe-
dig emelkedik. Innentől nem volt ked-
vem továbbgondolni, milyen lesz az élet
4 évtized távlatában. De aztán csak nem
hagyott nyugodni a gondolat: én milyen
is leszek, mi lesz velem, lesznek-e terve-
im, ambícióim akkoriban is? És 40-50-60
év múlva, ha véget ér majd az életem,
akkor biztos kezekben tudom az örök
sorsom?
Végeredményben ez számít csak iga-
zán. Nem tudjuk, milyen lesz világunk
nemcsak hogy 40 év múlva, de egy év
múlva vagy akár csak holnap is. Nem
tudjuk, hogy személyes életünkben mire
számíthatunk – még akkor sem, ha min-
dent megtettünk egy boldogabb élet re-
ményében. Csak egy számít: megismer-
tem-e a világot teremtő és fenntartó Is-
tent? Mert ha igen, akkor van jövőm,
8
nem egy évre, még csak nem is tízre,
húszra, ötvenre, hanem örökké!
A Biblia és egészség rovatunkban
olyan írásokkal találkoznak Olvasóink,
amelyek a Biblia Istenét hozzák köze-
lebb hozzánk.
A fejezet szerzője
Dr. Ősz-Farkas Er-
nő. Gyógyszerészi
és teológiai vég-
zettséggel kezdte
lelkészi pályáját.
„Biblia és egész-
ség” szakterülettel óraadó ta-
nár az Adventista Teológiai Főis-
kolán, életmód-tanácsadó. Hob-
bija a túrázás, életmódtáboro-
kat szervez. Nős, három gyer-
mek édesapja.
 Dr. Ősz-Farkas Ernő
A döntés hatalma
 hitel helyett
M
feltöltött bankszámla
indannyian feltöltött folyó-
számlával születünk meg. A
„bankban” a lekötött valuta
neve életerő. Senki nem tudja, mekkora
„összeggel” érkezett, amelyet az örökle-
tes, genetikai tényezők, hajlamok és sok
más kevésbé ismert tényező határoz
meg. Ennek ellenére az élet hossza és
minősége nem az induló tőke nagyságá-
tól, hanem a naponként meghozott
döntésektől függ. Az egészségőrzés el-
hanyagolt oldala a választás, a döntés
képessége, amely meghatározza az élet-
kilátást.
A Biblia egyértelműen beszél az emberi
felelősségről, választási szabadságról és
annak következményeiről. „Ma tanúul
hívom ellenetek az eget és a földet: élet-
et és halált, áldást és átkot tártam a sze-
metek elé. Így hát válaszd az életet,
hogy te is, utódaid is életben maradja-
tok” (5Móz 30:19).
Hamburger-döntések
Az életmód naponkénti döntések so-
kasága, amelyeket spontán vagy tudato-
san, érzéseinkre vagy bizonyítékokra, di-
vatra vagy szokásokra alapozunk. Fiatal-
korban sokszor a lázadás, tudatlanság,
könnyelműség vagy makacsság mozgat-
hatja a döntéseinket. Hasonlóképpen
negatív irányba sodorhatja a gyerme-
keket a rossz szülői példa, ami egy élet-
re kiható következményekkel járhat. Ku-
tatások bebizonyították, hogy a nyugati
országokban a gyermekek túlsúlyát szü-
lői nevelési módszerekhez lehet kötni,
mivel túlzott mértékben engedik meg
az elektronikus szórakozást a mozgás és
sport kárára. Másik tényezőként a
gyorséttermi megoldásokat emelték ki a
kutatások. Szülői döntés pénzt adni a
gyereknek egészséges, házi, természe-
tes alapanyagokból készült ételek he-
lyett. A kialakult zsírsejtek évekig meg-
9
maradnak, akár üres raktárokként vára-
kozva a fölösleges kalóriákból származó
zsiradékra. Ezek apró, mindennapi, ész-
revétlen döntések, amelyek meghatá-
rozzák a későbbi felnőtt külalakját,
egészségét, kilátásait.
A szeretet szabadságot ad
A döntés képességével együtt ki kell
emelnünk a szabadság fontosságát. A
Biblia nem értékeli a szolgai engedel-
mességet. A szeretet választási lehető-
10
séget és döntési szabadságot biztosít,
azzal a kockázattal, hogy valaki visszaél
vele. Ezt bizonyítja a jó és a gonosz tu-
dásának a fája, amit Isten kezdetben az
Édenbe helyezett. Vannak iskolák, ame-
lyek korlátozzák a választási lehetősége-
ket, vagy erővel, büntetésekkel próbál-
ják mederben tartani az egyéni döntése-
ket. A szabadság viszont Isten természe-
téből származó érték. Ugyanakkor meg
kell említeni, hogy a szabad választás so-
ha nem károsíthatja mások egészségét
vagy döntési jogát. Az is szomorú reali-
tás, hogy sokan elveszítik a szabad vá-
lasztás képességét, mert olyan függősé-
gekben élnek, amelyek megkötözve
tartják őket. Dönteni nem mindig köny-
nyű, de nem lehet elkerülni. Az is dön-
tést hoz, aki nem dönt.
Milyen alapon hozzuk
a döntéseket?
Az életmód tekintetében könnyebb
megérzések, személyes benyomások
vagy népszerű irányzatok alapján dönte-
ni, mint megalapozott érvekre, kutatási
eredményekre támaszkodni. A számok
nagysága, a kísérletek reprodukálható-
sága, az eredmények általánosíthatósá-
ga alapozza meg a bizonyítékokat. Nap-
jainkban elterjedtek olyan irányzatok,
amelyek követése üzleti sikert vagy be-
folyást hoz a szerzők konyhájára. A mí-
toszokat könnyebb elfogadni, mint utá-
najárni adatoknak. Mivel a saját „bank-
számlánkról”, életerőnkről van szó, ma-
radjunk objektívek! Néhány szempont
életmódbeli döntések meghozatala
előtt:
1. Vizsgáljuk meg a tényeket a józan
ész mérlegén!
2. Nyugodt körülmények között hoz-
zunk megalapozott döntéseket!
A stresszes, nyomasztó vagy érzelmi-
leg túlfűtött helyzetek nem a megfelelő
pillanatok…
3. Felborult érzelmi állapot rossz ta-
nácsadó. Félelem, harag, frusztráció,
depresszió befolyásolják a tisztánlátást
és a döntés kimenetelét.
4. Ne alapozzunk feltételezésekre!
Attól, hogy valami finom, még nem biz-
tos, hogy egészséges is. Persze, az sem
igaz, hogy rossz íze kell, hogy legyen
mindennek, ami egészséges.
5. A vágyálmok nem helyettesíthetik
a józan gondolkozást. A tábla csokoládé
elfogyasztása közben nem ábrándozha-
tunk azon, hogy a buszállomásig gyalo-
11
golva „ledolgozzuk” a bevitt kalóriát. A Az akaraterő forrása
számok kegyetlenek, de szembe kell Döntéseink legfontosabb területe a
nézni velük. 1 kg testzsír 7000 kalóriát lelki életünk. Krónikus betegségben
tartalmaz. Ennyit kell „elhasznál- szenvedők is dönthetnek po-
ni”, hogy 1 kg-t leadjunk. 1 zitív attitűd mellett, és
órás kényelmes kocogás tökéletes egészségnek
200 kalóriától, ugyaneny- örvendők is lehetnek
Az életmód
nyi úszás 280 kalóriától tekintetében
elégedetlenek. A hit
szabadít meg. Ehhez könnyebb megérzé- az élet szabadon
képest egy tábla csoki sek, népszerű irány- választott opciója,
550 kalóriával gazda- zatok alapján dön- ami kapcsolatba
gítja a zsírsejtjeinket. hozza a leggyen-
6. Ne a hegyet néz- gébb akaratot is a
teni, mint megala-
zük, mert nem fogunk pozott érvekre
Mindenható hatal-
soha elindulni az ösvé- támaszkodni mával. A mindennapi
nyen! Tegyük meg az előt- döntésekben, a szokások
tünk álló néhány métert! Mindig láncának elszakításában a leg-
csak azt a keveset, amit lehet. A türe- szebb tapasztalatot lehet átélni: „Min-
lem, kitartás és folyamatosság nagyobb denre van erőm a Krisztusban, aki en-
sikert hoz, mint bármilyen gyorstalpalós gem megerősít” (Fil 4:13).
csodamódszer…

12
 Dr. Ősz-Farkas Ernő

„nem jó az embernek egyedül”

Közösségi
kapcsolatok és

N
egészség
em túlzás, ha azt mondjuk, hogy
már a csapból is az folyik, hogy
„Valósítsd meg önmagad!” vagy
„Neked ez jár!”, „Élj a lehetőségeiddel!”.
Mindezt olyan fényben, amikor az ÉN áll
a középpontban, legtöbbször olyan
áron, hogy a MÁSIK-ra nincs szükség.
Lehetünk egyedül sikeresek és boldo-
gok? Szükségünk van egyáltalán társra,
közösségre? Ha igen, miért?
A teremtéstörténet minden napja
után egy refrént olvashatunk: és látta
Isten, hogy jó. A tökéletes világ alkotása
közben csak egy negatív minősítést hal-
lunk: „nem jó az embernek egyedül”.
Nincs az a jó környezet, gazdagság, ha-
talom, egészség, tudás, ami nélkülöz-
hetné az emberi közösséget. Egyedül a
jó sem jó, még édenkerti körülmények
között sem. Az élet és az egészség elen-

Cicero a barátságról írt könyvében

azt állítja, hogy hiába jutna fel
valaki a csillagok közé, nem tudna
gyönyörködni a látványban, ha nem
lenne kivel megosztania az élményt

13
gedhetetlen összetevője a közösségi tá-
mogatás.
Életérzés vagy kutatási
eredmények?
Cicero a barátságról írt könyvében
azt állítja, hogy hiába jutna fel valaki a
csillagok közé, nem tudna gyönyörködni
a látványban, ha nem lenne kivel meg-
osztania az élményt. Ezt az életérzést
valamennyien ismerjük és értjük, de mit
mondanak a tények? Sokáig a kutatók
nem foglalkoztak a közösségi kapcsola-
tok egészségre gyakorolt hatásával. Elő-
ször a pszichológusok figyeltek fel az
összefüggésre. Abraham Maslow azt fi-
gyelte meg, hogy a másik személytől jö-
vő szeretet legalább annyira fontos a fi-
zikai fejlődés szempontjából, mint az
étel. Másik két kutató pszichológus
(Sheldon Cohen és Leonard Syme) ösz-
szehasonlította azokat, akik kaptak kö-
14
zösségi támogatást, azokkal, akik magá-
nyosan éltek. A felmérések egyértelmű-
en bizonyították, hogy a közösség jelen-
léte erősíti a stresszel szembeni ellenál-
ló-képességet.
Más kutatók azt követték, hogyan
befolyásolja a szokásainkat a barátok je-
lenléte. A támogató kapcsolatok építik
az önértékelést, mint ahogy vannak
olyan kapcsolatok is, amelyek negatívan
befolyásolják az életmódunkat. A kap-
csolatok hiánya nagyobb eséllyel vezet
egészségtelen, önpusztító pótcselekvé-
sek és szokások kialakulásához.
A serdülőkori depresszió kialakulása
és a szülői támogatás hiánya között ösz-
szefüggést találtak. Amikor bátorítás he-
lyett csak elvárásokkal találkoznak a fia-
talok, a mentális betegségek előfordulá-
si esélye növekszik.
A közösségi támogatás és a beteg-
ségből való felépülés között is összefüg-
gést találtak. 2002-ben 2230 mellrákon
átesett beteget vizsgáltak. A felépülési
esélyeket 35-43-48%-ban befolyásolta a
közösségi támogatás, kiegyensúlyozott
házasság, illetve az életminőség.
Az is több lesz, aki ad
A tudósokat meglepte az a kutatási
eredmény, hogy nemcsak a fogadó fél
egészségét befolyásolja a közösségi tá-
mogatás, hanem a támogatóét is. Azt
találták, hogy azok, akik másokat gon-
doznak, akár kedvenc háziállataikat is,
egészségesebbek, mint a magányban
élők. Dr. Friedmann kimutatta, hogy
szívrohamon átesett betegek között
6-szor kevesebb kutyatulajdonos halt
meg, mint azok, akiknek nem volt házi-
állatuk. A kifejezett szeretet és gondos-
kodás javítja az életkilátásokat.
Bibliai időkben nem végeztek drága
kutatásokat, de többezer évvel a bizo-
nyítékok előtt megfogalmazták a végkö-
vetkeztetéseket: „aki mást felüdít, maga
is felüdül” (Péld 11:25).
A Biblia közösségvállalással indítja el
az életet a földön, és arra tanít, hogy
nem jó az embernek egyedül. Az inter-
15
net átalakította a világot. Megtanított beni ellenálló-képességet és meghosz-
egyedül élni. Ha valakinek van elég pén- szabbítja az életet. Isten így teremtett
ze, nem kell emberek közé mennie ah- minket, csak így működünk jól.

Akik másokat
hoz, hogy élni tud-
jon. Mindent meg- gondoznak, akár Mit tehetünk,
hogy ezt a bibliai
rendelhet online kedvenc háziálla- receptet kivált-
úton, amikor is ház-
hoz hozzák a ter- taikat is, egészsé- suk?
mékeket és a szol- Ápoljuk a meglé-
gáltatást. A Facebo- gesebbek, mint a vő kapcsolatainkat!
ok, MySpace, Twit-
ter és egyéb közös- magányban élők Keressük meg a rég
nem látott rokonokat,
ségi oldalak a kap- régi barátokat!
csolatok illúzióját is megadják. A kutatá- Legyünk jó hallgatók! Támogassuk és
sok viszont azokat is meggyőzhetik, akik ismerjük el a barátainkat! Vegyük észre,
szkeptikusak a Biblia iránt. A személyes amikor segíteni kell.
kapcsolatok, a közösséghez tartozás, tá- Épüljünk be aktívan egy pozitív érté-
mogatást adni és elfogadni javítja az élet- keket képviselő közösségbe, hiszen a kö-
minőséget, segít gyorsabban felépülni zösségi háló építése az egyik legjobb be-
betegségekből, növeli a stresszel szem- fektetés az életben.

16
 Dr. Ősz-Farkas Ernő

E
Egészséget adni!
bben a cikkben olyan bibliai érté- lezuhant. A fedélzetén 80 gyerek is tar-
keket keresünk, amelyek egészsé- tózkodott.
gesebbé tesznek. Viszont ha min-
dig csak a saját jólétünkre gondolunk, az Lezuhant gépek
lehet az érzésünk, hogy csak valamilyen A sokkoló tragédia még mindig fog-
érdek miatt követjük a Biblia életmódta- lalkoztatja a médiát. Mi lenne akkor, ha
nácsait. Mi a helyzet mások egész- egy reggel arra ébrednénk, hogy
ségével és jólétével? ezúttal 100 darab Boeing
Sokan a nyári sza- Az zuhant le? Lenne-e más
badságuk, gondtalan téma a hírportálo-
pihenésük alatt ol- együttérzés kon? Hány milliárd
vasták a megrázó dolláros vizsgála-
hírt: július 17-én másokat gyógyít tot indítanának az
lezuhant a Ma- okok felkutatásá-
laysia Airlines meg, mert nemcsak ra, mennyi pénzt
egyik repülőgépe költenének a le-
Ukrajnában, a egy érzés, nem endő utazók
Donyeck melletti megnyugtatására,
területen. A fedél- beszéd, hanem az utasszállító cé-
zeten legalább 298- gek jó hírének hely-
an vesztették életüket, cselekedet reállítására?
amikor a gépet 10 km A hírekben nem olvas-
magasságban lelőtték. A Ma- suk, de a valóság pont erről
laysia Airlines Boeing 777-ese Amszter- szól. Mindennap 100 repülőnyi 5 éves-
damból tartott Kuala Lumpurba, amikor nél fiatalabb gyermek hal meg megelőz-

17
 A Biblia együtt ér-
hető okok miatt, lattal. Ha a repü-
mint amilyen az lőn voltak honfi-
ző Istent mutat
alultápláltság be, aki nem tesz társak is, akkor
vagy vérhas nemzeti gyászt
(UNICEF adatai különbséget az rendelünk el; ha
szerint). Még személyes hoz-
sincs tele ezzel zátartozókról
emberek között.
az adattal a napi Úgy tekint min- van szó, teljes
média. Miért? mélységében át-
Mert akkor úgy den emberre, mint éljük a fájdal-
éreznénk, hogy mat. De ha az ál-
tenni is kell vala- a saját gyermekére dozatok társa-
mit? Vagy hiány- dalmilag, etnika-
zik belőlünk, a világ gazdagabb féltekén ilag, kulturálisan, gazdaságilag és föld-
élők és médiabirodalmakat működtetők rajzilag távol vannak tőlünk, csak egy hír
életéből az együttérzés? marad a történet, vagy az sem, és ha-
Az együttérzés egyenesen arányos mar napirendre térünk felette.
az érintettek és közöttünk lévő kapcso-

18
Bibliai érték Szeretetszolgálat
Az együttérzés alapvető bibliai érték, Jó érzést tudni, hogy konkrétan tá-
aminek a mértékegysége nem függ ösz- mogathatunk olyan segélyszervezeteket,
sze az előző kritériumokkal. A Biblia amelyek keményen dolgoznak a „lezu-
együtt érző Istent mutat be, aki nem hanó repülők” számának csökkentésé-
tesz különbséget az emberek között. ben. Sok beszámoló olvasható az ADRA,
Úgy tekint minden emberre, mint a sa- Adventista Szeretetszolgálat munkájá-
ját gyermekére. ról. Néhány évvel ezelőtt például a vilá-
A Biblia számtalan helyen együttér- gon előforduló járványos gyermekbénu-
zésre szólít fel: „Végül pedig legyetek lásos (polio) betegségek felét Indiában
mindnyájan egyetértők, együttérzők, regisztrálták. Az ADRA egy másik nem-
testvérszeretők, könyörületesek, aláza- zetközi partnerrel közösen dolgozott a
tosak” (1Pt 3:8). „Boldog az, akinek betegség felszámolásán, a vakcina beve-
gondja van a nincstelenre, ha bajba ke- zetésén. Ma a hivatalos adatok szerint
rül, megmenti az Úr… megőrzi, és élet- Indiában nincs ilyen betegség. Dél-Szu-
ben tartja, boldog lesz a földön; nem dánban az alultápláltság megszünteté-
engedi át ellenségei dühének… enyhü- sében hajtottak végre jelentős progra-
lést ad betegágyán, jobbulást ad neki” mot. A példákat sorolhatnánk. Ahova
(Zsolt 41:1-3). személyesen nem tudunk eljutni, vagy
Az együttérzés másokat gyógyít nincs rá megfelelő
meg, mert nemcsak egy érzés, nem képzettsé-
beszéd, hanem cselekedet. „Ha günk,
egy férfi- vagy nőtestvé- ott
rünknek nincs ruhája, és
nincs meg a minden-
napi kenyere, valaki
pedig ezt mondja
nekik közületek:
Menjetek el bé-
kességgel, me-
legedjetek
meg, és lakja-
tok jól, de
nem adjátok
meg nekik,
amire a testnek
szüksége van,
mit használ az?
Ugyanígy a hit is,
ha cselekedetei nin-
csenek, halott önma-
gában” (Jak 2:15-17).

19
adományainkkal járulhatunk hozzá má-
sok egészségének helyreállításához. De
ha valaki az együttérzését csak a saját
országában akarja gyakorolni, itthon is
rengeteg lehetőséget talál rá.
Megéri?
A bevezető sorok szerint akkor köny-
nyű értékeket követni, ha pozitív a visz-
szahatásuk. Akik az együttérzést is sze-
retnék erre a mérlegre tenni, nem fog-
nak csalódni: „A mással jót tevő ember
bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is
felüdül” (Péld 11:25).
A mással jót tevő ember bővelkedik,
és aki mást felüdít, maga is felüdül
20
Mérleg nélkül is tegyük meg, amit
megtehetünk!
„Ha jót teszel, megvádolnak, hogy
önzés és hátsó gondolat vezérli cseleke-
detedet, mégis tégy jót! A jó, amit te-
szel, holnap már feledésbe megy, mégis
tedd a jót! A legjobbat add a világnak
abból, amid csak van, bár valószínűleg
nem lesz elég, mégis add a tőled telhető
legjobbat! A végső elszámolás úgysem
közted és az emberek között lesz, ha-
nem közted és Isten között” (Teréz
anya).
 Dr. Ősz-Farkas Ernő
Dr. Emlékezés 
V
ünnepi módra
alamennyien bensőséges, örö-
mökben gazdag ünnepet álmo-
dunk magunknak. Ha túltekin-
tünk a pompás fényeken, értékes és bő-
séges ajándékokon, ünnepi fogásokon,
gyakran érezhetünk mégis ürességet.
Hogyan ünnepeljünk, hogy az teljes lé-
nyünknek – testünknek, lelkünknek,
szellemünknek valódi ünnep legyen?
A körzeti gyerekorvosnál voltam a
kisebbik fiammal. Ott derült ki, hogy a
család fiatal sarjai közül az egyikkel már
nem tud tovább foglalkozni, mert nagy-
korú lett. Lezárt borítékot kaptam, amit
el kellett vinni a kiválasztott háziorvos-
hoz. Nem bontottam fel, mert tudtam,
hogy mi van benne: az ifjú felnőtt „kar-
tonja”.
Kitörölhetetlen múltunk
Amikor elmegyünk először az orvos-
hoz, az első dolga felvenni az anamné-
zist, megismerni a beteg kórtörténetét,
amit azonnal rögzít a digitális „karton-
ra”. A kérdések az élet több területére
tejednek ki: mit fogyasztunk, vannak-e
káros szokásaink stb.? Nem elégszik
meg a saját múltunkkal, hanem kikér-
dez a szülőkről, nagyszülőkről. Volt-e
ilyen betegség a családban? A betegsé-
get vagy a tünetek szempontjából fon-
tos információkat kutatja. Amikor visz-
szamegyünk, már nem kell kérdezni,
mert ott van az anamnézis. Kitörölhe-
tetlenül. Ott van a múltunk, szüleink és
nagyszüleink múltja, szokásai, betegsé-
get kiváltó okok. Ez a KÓRTÖRTÉNET, az
ANAMNÉZIS, az EMLÉKEZTETŐ.
Anamnézis
Kevesen tudják, hogy ez az orvosi
szakszó bibliai eredetű. A Zsidókhoz írt
levél 10. fejezet 3-4. verseiben olvasunk
az „emlékeztetőről”. Az első század ke-
21
resztényei zsidó háttérről érkeztek. Ne-
hezen tudták elfogadni, hogy a régi ün-
nepeket már nem kell megtartani. A leg-
nagyobb ünnepükről, a nagy engesztelé-
si napról azt állítja az író, hogy nem volt
jó, mert nem törölte el a bűnt, hanem
évenként emlékeztetett rá. Nyilván
megbotránkoztató volt ezt így hallgatni
az I. századi zsidó keresztényeknek. A
görög szó, amit itt használ az író:
ANAMNÉSZISZ = anamnézis. A ószövet-
ségi zsidó nép legnagyobb ünnepe úgy
jelenik itt meg, mint ami felidézi a múlt
bűneit, mint a bűn emlékünnepe.

Isten a memóriájából kitörli a

megbánt és megvallott bűnt;
ez az új szövetség. Nemcsak a
saját memóriájából törli ki a
bűnt, hanem a miénket is újra
programozza

22
Amnézia
Ezzel szembe állítja a levél 10. feje-
zet 17. verse: „Azután így szól: És az ő
bűneikről és álnokságaikról többé meg
nem emlékezem”. Mit is jelent ez az
Ige? A „nem anamnészisz” annyit jelent,
mint amnézia, vagyis emlékezetkiesés.
Ez az új szövetség. Nincs több anam-
nézis, hanem amnézia. Emlékezetkie-
sésről akkor beszélünk, amikor valaki
nem tud visszaemlékezni. Az embernél
ezt betegségként diagnosztizálják, Isten-
nél tudatos cselekmény. Isten a memó-
riájából kitörli a megbánt és megvallott
bűnt; ez az új szövetség. Nemcsak a sa-
ját memóriájából törli ki a bűnt, hanem
a miénket is újra programozza: 10. feje-
zet 16. verse: „törvényemet beírom a
szívébe”, új értékrendet, új gondolko-
dást, új gyakorlatot biztosítok számára.
Hogyan lépjük át az új év
küszöbét?
Az egyik lehetőség az anamnézis.
Felidézzük az elmúlt év kudarcait, a sé-
relmeket, fájdalmakat, embertársaink
bűneit, és bevéssük a memóriánkba, át-
ismételjük, hogy nehogy feledésbe me-
rüljenek.
A memória áldás. Emiatt nem kérde-
zem meg minden héten, hogy kik tar-
toznak a családomhoz. Ez a magyaráza-
ta annak, hogy elmélyült telefonálás
közben is haza találok este, és nem a
szomszéd ajtajába próbálgatom a kul-
csot. A memória biztonságot ad, rutinná
tesz ismétlődő feladatokat. Ezért tu-
dunk olvasni, vannak emlékeink. Amikor
két ismerős találkozik, a legszebb mon-
datkezdés: emlékszel? És ha igen, meg-
annyi érzelmi szál aktivizálódik. Idegesí-
tő, ha nem tökéletes a memóriám. Az
arcokat megjegyzem, de a neveket egy-
ből nem. Egyszer elfelejtettem a gyere-
kemért menni az oviba. Úgy kellet rám
telefonálni, hogy apuka, mi lesz? Már
csak ő van itt, zárunk. Ne is beszéljünk a
memória-katasztrófákról: elfelejteni a
házassági évfordulót, a feleség születés-
napját és így tovább. A memória áldás.
A memória teher. Megmarad az is,
aminek ott nincs helye. Megmaradnak
mások hibái, a sértések nyomai. Egy-
23
részt, mert nem akarjuk elfelejteni,
másrészt mert nem tudjuk elfelejteni.
Van rá egy kis képlet is, ami „keresztény-
nyé teszi” ezt a terhet: megbocsátok, de
nem felejtek. Lefordítva: nem bocsátok
meg. Átléphetjük az új év küszöbét ezzel
a teherrel, az anamnézis listáival.
Amire megéri majd emlékezni
Van egy másik lehetőség is, amivel
kezdhetjük az új évet. Tudatos amnézia,
emlékezetkiesés. Ami nem volt jó, azt
letesszük, elengedjük, nem emlegetjük,
hanem megbocsátjuk. Az ünnep pont
ettől lesz ünnep. Nemcsak az embertár-
24
sainkat jutalmazzuk meg vele, hanem
felszabadítjuk a saját lelkünket. Ha meg-
sértettek, méltatlanul bántak velünk,
nem kaptuk meg, amit megérdemel-
tünk volna – ne vigyük tovább, ne ké-
szítsünk ezekről anamnézist, hanem vá-
lasszuk az amnéziát! Tegyünk valami jót
azokkal, akiket amúgy a kartonra írnánk.
Mondjunk egy imát értük, kívánjunk va-
lami jót számukra vagy ajándékozzuk
meg őket valamivel! Így lehet olyan ün-
nepünk, amiről készíthetünk anamné-
zist, amire megéri majd emlékezni.
 Dr. Ősz-Farkas Ernő
A
Dr. csont és dr. izom
tavasz sok mindenre jó, például
arra, hogy végre kidugjuk az or-
runkat a jó meleg lakásból és be-
indítsuk a kétlábú kazánt. Máris lehet
égetni, anélkül, hogy rezsinövekedéssel
kellene számolnunk. A téli hónapokban
jól feltöltöttük a raktárakat, van mit be-
dobni a kazánba. Itt a tavasz és mozogni
kell! Nincs több mentség, nincs több
nagykabát, ami mindent eltakar. A zsír-
rétegeknek menniük kell.
Bibliaolvasó emberek gyakran kérde-
zik, mi szükség van a mozgásra. A lelki
egészségünk nem ezen múlik. Olyan „szak-
értővel” is találkoztam, aki igei bátorítást
is talált a mozgásszegény életmódra.
Az 1Timóteus 4:8 szerint „a test gya-
korlásának kevés haszna van; de a ke-
gyesség mindenre hasznos, meglévén
benne a jelenvaló és a jövő életnek ígé-
rete” (Károli). Akkor hogy is van ez?
Az önsanyargatás nem használ
A test gyakorlása (gr. gümnasia) ere-
deti jelentésében: az izmok edzése, fizi-
kai tevékenység, edzés, verseny, katonai
gyakorlat, erőfeszítés. Ebben a formá-
ban csak itt fordul elő a Bibliában ez a
szó, de a görög íróknál jól ismert foga-
lom. Nemcsak a tevékenységet jelölték
ezzel a szóval, hanem azt a helyet is,
ahol az edzések zajlottak. Később a gö-
rögöknél a nevelés, versenyekre való
felkészülés, erkölcsi oktatás helyszíneivé
is váltak.
Az ige nem a fizikai edzés ellen szól.
Sőt, az eredeti szöveget inkább úgy le-
hetne fordítani, hogy a fizikai edzésnek
van némi haszna, de nem helyettesíti a
„kegyességet”. A szövegösszefüggésben
még inkább világossá válik, hogy milyen
fajta testedzésre gondol itt a szerző. A
4:3-ban felsorolt aszketikus cselekedete-
ket (házasélet tiltása, étkezésre terem-
tett ételek tiltása) egyesek a test edzé-
seként, gyakorlásaként hirdették, ami
lelki és szellemei haszonnal jár. Az önsa-
nyargató gyakorlatokat Pál kemény sza-
vakkal utasítja vissza: „képmutató mó-
don hazugságot hirdetnek, akik meg
vannak bélyegezve saját lelkiismeretük-
ben” (4:2), „szentségtörő és vénasszo-
25
nyos mesék” (4:7). Az önsanyargatás, a
test „büntetése” a testnek sem jó, a lé-
lek szempontjából pedig végképp nincs
haszna.
Sportos idézetek a Bibliából
Pál leveleiben a fizikai edzésnek,
sportnak, versenyeknek különlegesen
pozitív jelentősége van, annyira, hogy a
legszebb jelképeket alkotja meg a sport-
világ képeiből: „A jó harcot megharcol-
tam, a pályát végigfutottam, hitemet
megtartottam. Készen vár az igazság
győzelmi koszorúja” (2Tim 4:7-8), vagy
„Nem tudjátok-é, hogy akik versenypá-
lyán futnak, mindnyájan futnak ugyan,
de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok,
hogy elvegyétek. Mindaz pedig, aki pá-
lyafutásban tusakodik, mindenben ma-
gatűrtető; azok ugyan, hogy romlandó
koszorút nyerjenek, mi pedig romolha-
tatlant. Én azért úgy futok, mint nem bi-
zonytalanra; úgy viaskodom, mint aki
nem levegőt vagdos; Hanem megsa-
nyargatom testemet és szolgává teszem;
hogy míg másoknak prédikálok, magam
valami módon méltatlanná ne legyek”
(1Kor 9:24-26).
Nem büntetés
Mindezekből a bibliaolvasó ember
megértheti, hogy a test edzése, a moz-
gás nem haszontalan, a test sanyargatá-
sa inkább a hamis lelkiismeret terméke,
mint a hit megnyilvánulása, valamint a
szélsőségek semmilyen formában nem
részei a kegyességnek (az ülő életforma
is a szélsőségek egyik formája, mint
ahogy a túlzott megerőltetés is), éppen
ezért az aszkézis nem javítja a lelkiséget.
A testet nem büntetni kell, hanem in-
kább edzeni. A rendszeres testedzés az
26
elején jelenthet egyfajta „szenvedést”
azoknak, akik a fotelbe ragadtak hóna-
pokig. Minden bizonnyal a sorvadt iz-
mok, a tüdő, a szív is lázadni fog, és egy
darabig ijesztő jelzéseket küld majd az
agy: belehalsz, ha ezt folytatod. Nem et-
től a „fájdalomtól” óv az Ige vagy a szak-
ma. Az edzettségig van némi kellemet-
lenség, amit Pál a versenyzőknél is is-
mert és a „megsanyargatom a testemet”
kifejezéssel írt le. De akik beépítik a tes-
tedzést a napi életmódjukba, és túlélik a
rövid bevezető szakaszt, azok nagyon ha-
mar felismerik, hogy a mozgás nem bün-
teti, hanem jutalmazza a testet.
Miért jutalmazás a mozgás?
Erősíti a csontokat, hosszabb távon
csökkenti a szívritmust s a vérnyomást,
javítja a tartást, így a gerinc állapotát,
mert egészséges izomzatot fejleszt. Ezen
túl kitűnő stresszoldó, javítja a közérze-
tet, az alvás minőségét, fejleszti az ér-
zelmi intelligenciát, a konfliktuskezelést,
valamint erősíti az intimitást. A kutatá-
sok egyre több egészségőrző hatással
hozzák összefüggésbe a rendszeres
mozgást, miszerint a férfiaknál az edzés
csökkenti a vastagbélrák, a nőknél pedig
a mellrák előfordulását, segítségével
megelőzhető a 2-es típusú cukorbeteg-
ség, továbbá erősíti az immunrendszert.
Ha van csodaszer, akkor a testmoz-
gás annak számít. Itt a tavasz. Vegyük
elő az orvosi diplománkat és használjuk,
ahogyan a régi közmondás tanácsol:
„Két orvosom van: a jobb és a bal lá-
bam.” Mindezt megtehetjük a szabad le-
vegőn, napsütésben, a természetben.
Így talán a testedzés lelki hasznát is
megtalálhatjuk abban a tapasztalatban,
hogy „Őbenne élünk, mozgunk és va-
gyunk” (ApCsel 17:28).
 Dr. Ősz-Farkas Ernő

Egészség a héber

K
gondolkodásban
i nevezhető ma egészségesnek?
Nagyon egyszerű kérdésnek tűnik,
de a válasz már nem annyira
egyértelmű. Egészséges ember-e az, aki
nem jár orvoshoz és nincs papírra vetett
diagnózisa, de állandó stresszben él
vagy megromlott kapcsolatokban?
Mennyire szűkíthető le a közérzetre
vagy a betegség hiányára?
A WHO (Egészség-
ügyi Világszer-
vezet) megfo-
galmazása sze-
rint: az egész-
ség a teljes tes-
ti, szellemi és
szociális jólét ál-
lapota, nem pusztán a
betegség hiánya.
A Biblia megfogalmazásában
Mielőtt a modern gondolkodásban
megszületett volna, az egészség fogal-
mát és annak tartalmát megfogalmazták
volna, a Biblia több ezer évvel ezelőtt a
lehető legteljesebb értelmezésben be-
mutatta annak lényegét. A bibliakutatók
többsége megegyezik abban, hogy a hé-
ber salom (‫ )שלום‬kifejezés a lehető leg-
jobban körülírja mindazt, amit ma az
egészség alatt értünk. A nyelvészek tel-
jességnek, épség-
nek, jólétnek,
békességnek
vagy egészségnek
fordítják. A kifeje-
zés néhány előfor-
dulását megvizsgálva
megérthetjük, hogy a
héberek mikor gondol-
ták, hogy „salom állapot-
ban” vannak.
Leggyakrabban a köszöntésekben
használták (1Móz 43:23) – „béke ne-
ked”, ami általános jólét kívánságát fe-
jezte ki. A teljeségre utalt, ami tartal-

27
mazta az ember fizikai és lelki szükség-
leteinek kielégítését. Ennek alapján az
egészség fizikai és lelki jólétet jelent.
Többször kérdésként is szerepel, ami-
kor valakinek a fizikai állapota felől ér-
deklődtek. „Egészségben van-é a ti
atyátok?” – kérdezi József a testvéreitől
(1Móz 43:27), amelyben a húsz éve
nem látott édesapja állapota felől ér-
deklődik. Az egészség tehát jó fizikai ál-
lapotot, kedvező életminőséget jelent.
Fizikai, lelki és szellemi jólét
A salom másik arcát 1Móz 28:20-22
verseiben értjük meg, ahol Jákob imá-
járól és fogadalmáról olvasunk. Azt ígé-
28
ri, ha az Úr vele lesz (salom), akkor ő
minden jövedelméből tizedet fizet
majd. Jákob, amikor ezt a szót használ-
ja, Isten oltalmának és gondoskodásá-
nak megfogható, anyagi bizonyítékaira
gondol: megfelelő táplálék, ruha, meg-
élhetés, jövedelem. Egy szál bottal me-
nekül otthonról, jogilag a vagyon két-
harmadának örököseként, de mivel
csalással szerezte meg, valójában haj-
léktalanként indul el a semmibe. Szá-
mára a salom azt jelenti, ami hiányzik
neki. Ennek alapján az egészség a fizikai,
lelki és szellemi jólét jelenléte, ami Isten
jelenlétének és gondviselésének követ-
kezményeként tapasztalható meg.
 Az egészség sokkal többet jelent,
mint a betegség hiányát. Van egy testi-
fizikai vonatkozása, benne van az anya-
gi, lelki és szellemi jólét, része a mentá-
lis egyensúly, a természettel illetve az
ember önmagával és másokkal való jó
kapcsolata. Benne van a biztonság és
az áldás, amit Isten jelenléte és gon-
doskodása eredményez.
Mentális egyensúly
Érdekes megvizsgálni az egyiptomi
fáraó álmát is (1Móz 41:8). Az Ige sze-
rint nyugtalankodott a lelkében. Az a
tény, hogy nem értette az álom jelen-
tését, megzavarta nyugalmát, szoron-
gást idézett elő benne. József magyará-
zatában ezt mondja: „Isten megjelenti,
ami a fáraó javára (salom) van.” Amikor
29
Isten közbelép, bölcsességet ad József- Akkor „tob” valami, ha funkcionálisan
nek, és megszületik a nemzetet meg- jó, megfelel rendeltetésének. A szó
mentő értelme- nemcsak a mű-
zés a hét bő és Mielőtt a modern gondol- ködésre vonat-
a hét szűk esz- kozik, hanem a
tendőről, bekö- külső szépségre
kodásban megszületett
vetkezik a sa- volna, az egészség fogal- is. A két kifeje-
lom az uralko- zés rokonsága
dó lelkében. El-
mát és annak tartalmát
megfogalmazták volna, a azt is sugallja,
múlik a szoron- hogy az ember
gás, a nyugta- Biblia többezer évvel ez-
egészsége ad-
lanság. A jövő előtt a lehető legteljesebb dig teljes,
bizonytalansá- ameddig az
ga miatti féle-
értelmezésben bemutatta
lem eltűnik és annak lényegét. A bibliaku- életét, a testét
a teremtésben
reménység vált- tatók többsége megegyezik meghatározott
ja fel a kétsége- abban, hogy a héber salom rendeltetéssel
ket. Az egész-
ség mentális ol-
(‫ )שלום‬kifejezés a lehető leg- összhangban
dalát mutatja jobban körülírja mindazt, használja. A te-
remtésben
be a kifejezés
megmutatkozó
ezen a helyen
amit ma az egészség alatt
jólét része volt
található alkal-
értünk.
Ádám és Éva
mazása. Az
egészség magában foglalja a mentális egymással való zavartalan kapcsolata.
egyensúlyt is, amelyben nincs helye a Összegzésként megállapíthatjuk,
félelemnek, szorongásnak vagy bizony- hogy már a Biblia első könyvében az
talanságnak. egészség sokkal többet jelent, mint a
betegség hiányát. Van egy testi-fizikai
Több, mint a betegség hiánya vonatkozása, benne van az anyagi, lelki
A Biblia még tovább megy egy lépés- és szellemi jólét, része a mentális egyen-
sel. Az egyén „salomja” elválaszthatat- súly, a természettel, illetve az ember ön-
lan a környezeti feltételektől. Magában magával és másokkal való jó kapcsolata.
foglalja a környezet épségét és az egyén Benne van a biztonság és az áldás, amit
harmonikus kapcsolatát a természettel. Isten jelenléte és gondoskodása ered-
3Móz 26:6 az ígéret földjének békéjéről ményez. Kicsoda egészséges tehát?
beszél (salom), ami nyugodt környezetet Ézsaiás próféta szerint „minden fej be-
jelent, mert Isten kipusztítja előlük az teg, és minden szív erőtlen” (Ézsa 1:5).
életüket fenyegető vadállatokat. A megfáradt, egészségét elvesztett em-
A teremtéstörténetben minden nap bert a Biblia az élet és az egészség szer-
végén Isten megállapítja, hogy amit al- zőjéhez, Istenhez irányítja.
kotott, az jó. A héber „tob” jelentése ro-
konságban van a „salom” lényegével.

30
 2.
Gondolatok az én-te-ő című fejezethez

Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina főszerkesztő

N
Urak vagy áldozatok
ehéz időket éltünk, mintha a kö- majd’ napi 24-ben. Néha azt sem tud-
rülmények összeesküdtek volna tam, hol áll a fejem…
ellenünk. Ezzel bizto- Éppen egy szöveggondozási
san nem vagyok egyedül, munkán dolgoztam, ami-
Önök is tapasztalhat- kor megragadta egy
tak már hasonlót. mondat a figyelme-
Férjem akkoriban met: „…úgy kell
a doktori vizs- nevelnünk a
gáira készült, gyermekein-
rengeteget ta- ket, hogy ne a
nult, időköz- körülmények
ben elvesz- áldozatai, ha-
tette a mun- nem urai le-
káját, én gyenek”. Mi-
GYES-en vol- csoda igazság
tam, emellett nekünk, felnőt-
költözés előtt áll- teknek is! És ezt
tunk, árultuk a há- nem az élet napos
zunkat, és három oldalán tudjuk meg-
csemeténk is igényelte a valósítani, akkor leg-
figyelmünket, energiánkat alábbis igen könnyű, sokkal

31
inkább a nehézségek közepette. Akkor
kell a körülmények urainak lennünk,
amikor nagy bajban, sőt bajokban va-
gyunk, amikor egészségügyi, lelki, eg-
zisztenciális problémák keserítik életün-
ket. Ez persze nem jelenti azt, hogy min-
den gondra mindig van megoldás, de fe-
lül lehet rajtuk emelkedni, meg lehet ta-
nulni együttélni velük. És legtöbbször a
kulcs a saját kezünkben van, mi döntjük
el, hogy urak leszünk vagy áldozatok, a
körülmények urai vagy áldozatai.
Kívánom, hogy fedezzük fel együtt,
micsoda erő rejlik az Istennel való kap-
csolatban, pozitív döntéseinkben, és
hogy tudjunk és merjünk változtatni az
életünkön, ha szükséges, hogy testünk-
ben, lelkünkben egészségesebbek le-
gyünk! Az Én, Te, Ő rovatban olyan cik-
keket talál a kedves Olvasó, amelyek a
32
társadalomtudomány szemszögéből ke-
resik a nagy kérdésekre a válaszokat.
A fejezet szerzője
Dr. Gyetvai Gellért
szociológus. Főál-
lásban kutatóként
dolgozik, társada-
lomtudományos
vizsgálatokat vezet,
elsősorban a kormányzati szektor-
ban. Több tudományos cikk és
könyv szerzője. Érdeklődési köre
ezen felül különösen a vallás és fi-
lozófia, ill. a lelki egészségmegőr-
zés. Nős, három gyermek apja,
családjával Tárnokon él.
 Dr. Gyetvai Gellért
P
A nő
eter Burke felteszi a történész ri-
deg valóságot türköző kérdését a
nőkkel kapcsolatban: „Hogyan re-
konstruálható és értelmezhető a kul-
túra, amelyik néma marad?” Mert bár
tudjuk, a nők nem voltak teljesen néma-
ságra ítélve, szerepük mégis gyakran –
vagy talán jobb, ha kimondjuk, leggyak-
rabban – másodlagos volt, legalábbis a
fő történetek, fő szerepek szempontjá-
ból. Merjük kimondani, a nők gyakran
elnyomottak voltak, és ez még ma is sok
helyen jellemző állapot.
Mindeközben a kérdés gyakorlatilag
fedett maradt, egészen a 20. századi kö-
zepéig, amikor is a feminista mozgalmak
kezdtek éledezni, majd egyre hangosab-
ban hallatták hangjukat. E „nőmozgal-
mak” aztán sok pszichológiai, szocioló-
giai kutatást gerjesztettek, amely napvi-
lágra hozta a nők hátrányos helyzetét
azokban az országokban is, amelyek ed-
dig meg voltak róla győződve, hogy a
nők ekképpen való helyzete csak a rég-
múlt kísértete. Kiderült, hogy pl. a me-
sék nagy hősei gyakorlatilag mindig fér-
fiak, a nőknek legfeljebb a megmentett
szerepe jut – általában, vagyis a férfi
szinte mindig főszereplő, míg a nő csu-
pán mellékszereplő. Ugyanilyen ered-
ményre vezettek a filmek, regények stb.
elemzései is. És akkor még nem beszél-
tünk a munkahelyeken, a tudományos
világban, vezetői posztokon meglévő,
politikai téren fellelhető – és gyakran tu-
datos – háttérbe szorításról, amelyek-
nek a szakirodalma mára óriási, és ame-
lyek mind-mind egy alapvetően férfiak
által uralt társadalom részleteiről leb-
bentik fel a fátylat.
Mára ugyanakkor a korábbi tenden-
cia a tömegkommunikációt meghatáro-
zó producerek tudatos munkája nyomán
jelentősen módosult. Biztosan másnak
is feltűnt, hogy manapság a mesékben,
filmekben a hősök aránya egyre inkább
kiegyenlítődik, a harcias amazonok leg-
alább annyira uralják a képernyőket és a
tömegkommunikációt, mint a férfiak.
Bár az egyenlőség még talán nem teljes,
33
mára nem feltűnő a hős zöldsapkás női
katona, a legyőzhetetlen női kém, a fér-
fiakat erős kézzel vezető rendőrkapitány
nő stb.
Egyformaság vagy
egyenjogúság?
Annyira igaz az
előbbi fordulat,
hogy néha már bi-
zonytalanná válik,
hogy a nő meny-
nyiben nő még,
és a férfi mennyi-
ben férfi, vagyis
vannak-e még kü-
lönbségek a két nem
között? Merthogy be-
szélnünk kell egyenjogú-
ságról, de vajon beszélhetünk-
e egyformaságról?
A Biblia, amikor az ember teremté-
séről beszél, az egyik beszámoló szerint
kimondja, Isten az embert „két részből”
teremtette meg: férfiból és nőből, va-
gyis nem a férfi az ember, és nem is a nő
önmagában, hanem a kettő együtt.
Mindez azonban alapvetően eltérő sze-
repekre is rámutat, amelyek át nem ru-
házhatóak, össze nem keverhetőek –
már csak azért sem, mert biológiailag
markáns különbségek és egymást kiegé-
szítő egymásrautaltság jellemzi a két fe-
let (lásd pl. nemileg). Az egymást kiegé-
szítő funkciók teszik lehetővé azt, hogy
egyáltalán létezhessen az emberiség –
ilyen a családi szerepek sora, a gyermek-
nemzés, a gyereknevelés szerepei, az el-
térő, de egymást remekül kiegészítő fizi-
kai tulajdonságok, és még sorolhatnánk.
Tulajdonképpen e szerepek téves ér-
telmezése adta a táptalajt a történelem
34
során annak, hogy az egymást kiegészí-
tő egyenjogúság, amire Isten eredetileg
teremtette az embert, leggyakrabban
mégis az „erősebb nemnek” a „gyen-
gébb nem” felé megnyilvánuló
elnyomásában nyilvánult
meg.
A nő helye
Hol van tehát
a nő helye? A fér-
fi mellett, ahogy
a férfi helye a nő
mellett van! Bár-
melyik felet akar-
juk a másik fölé
rendelni (hacsak
nem bizonyos szerep
így kívánná), eltorzítjuk
azt a komplementer hatást,
amelytől az ember igazán ember, ami-
től igazán erős lehet. Mert ez az Isten
eredeti terve: nem egyformán, de
egyenlő jogokkal. Nem azonosságban,
de egyenlőségben. Nem vagyunk ugyan-
azok (mi férfiak és nők), de nem va-
gyunk megvetettebbek sem, alárendel-
tek sem egymáshoz képest. Az Isten ter-
ve az egymást kiegészítés nagyszerűsé-
gére és életszerűségére épít. Amiért
mások vagyunk, az nem felhívás az egy-
más elnyomására, hanem a különböző
szerepek és másság egymásra utaltságá-
nak gyönyörűségében rejlő adottság. Ha
így tudjuk értelmezni a szerepeinket,
feltárul előttünk a párkapcsolatban és a
családban az Isten tervezésének és zse-
nialitásának nagysága, amelyet a férfi és
nő egymással kapcsolatos viszonyában
helyezett el. És megszűnik az a vétkes
elnyomás is, amely annyi nőnek nyomo-
rította már meg az életét.
 Dr. Gyetvai Gellért
Az vagyok,
T
ahová tartozom
ettek már fel Önnek olyan kérdést,
hogy hogyan határozná meg ön-
magát? Ki Ön?
Ha az olvasó is olyan, mint a legtöbb
ember, akkor valószínűleg a válaszai jó-
részt, akár többségében, valamilyen
csoporthoz való tartozást foglaltak ma-
gukban. Ennek oka, hogy önazonossá-
gunk legalább annyira társas valónkból
fakad, mint önmagunkból.
Én egy ilyen és ilyen iskolának a diák-
ja vagyok, a Vasasban vízilabdázom, bi-
zonyos gyülekezet tagja vagyok stb. Írá-
sunkban arra mutatunk rá néhány apró,
de fontos információ erejéig, hogy öna-
zonosságunk, kik is vagyunk valójában,
nemcsak attól függ, kik vagyunk egyéni-
leg, hanem legalább annyira attól is,
hogy kik vagyunk valamilyen csoport-
hoz, kisebb vagy nagyobb közösséghez
képest, azok viszonylatában. Ha egysze-
rűen akarnám újrafogalmazni a dolgot,
mondhatnám, hogy énünk egyik felét
magunk adjuk, miközben a másikat a
környezetünk teszi hozzá.
Fontos a csoport
Énünk fontos része, hogy milyen cso-
porthoz (csoportokhoz) tartozunk. Ön-
értékelésünket nagyban befolyásolja,
hogy mások mit gondolnak rólunk, ez
pedig nagyban attól is függ, hogy milyen
csoportokkal azonosítanak bennünket.
Mások észlelése ugyanis nem csupán
egyének észrevételét jelenti, hanem bi-
zonyos csoportjegyek észlelését, megis-
merését stb. is. Egy fontos csoporthoz
való tartozás azzal kecsegtet, hogy általa
valamilyen önmagunktól nagyobb része-
sei legyünk. Régóta ismerjük a győztes-
hez húzás jelenségét, ami pl. azt jelenti,
hogy az emberek – ha nincs határozott
véleményük és elkötelezettségük – szí-
vesebben pártolnak a győztesekhez, a
nagyobbakhoz (pl. politikában a válasz-
tások alkalmával a jelenség mindig jól
megfigyelhető). A nagyobbal való azo-
nosulás egy kicsit bennünket is nagyob-
bá, fontosabbá, győztesebbé tesz.
35
 Persze ehhez arra is szükség van,
hogy a csoportot értékesnek, vonzónak,
sikeresnek érezzük. Ezt kétféleképpen
érhetjük el: egyrészt olyan csoportot vá-
lasztunk, amely „karrier-elvá-
rásainknak” jobban meg-
felel, másrészt kicsit
eltúlozzuk a többi
csoporthoz ké-
pest a csopor-
tunk értékeit,
fontosságát.
Mindez aztán
akár teljes
mértékben ké-
pes uralni az
általunk önma-
gunkról festett
képet.
Önmagunk a
csoportban
A hovatartozás akár az alapja is lehet
az énképünknek. Gyülekezetekben,
sportegyesületekben, kiemelten fontos
állásokat tömörítő klubokban stb. gyak-
ran figyelhetjük meg azt, hogy az egyé-
nek már szinte teljes egészében a cso-
port, annak logikája, értékei alapján
azonosítják magukat. Már inkább egy bi-
zonyos csoportnak a tagjai, ha önma-
gukra gondolnak, és nem ikszipszilonok
innen és innen. Mindez különösen erő-
sen hat, ha a csoportba való tartozásnak
„nagy” ára van (akár anyagilag, akár
más módon). A könnyen jött könnyen
megy elv itt is igaz: azok a csoportok a
fontosabbak és azok határoznak meg le-
ginkább bennünket, amelyekért sokat
küzdöttünk, vagy egyéb kiváltság miatt
kevesen engedhetik meg maguknak azt,
hogy ide tartozhassanak.
36
Abban a pillanatban, ha egy csoport-
tagság aktiválódik, befolyásolni fogja,
hogyan látjuk önmagunkat és másokat,
mit érzünk és teszünk, hangulatainkat,
ítéleteinket, sőt jövőképünket
nagyban meghatározza
majd. Ebben a helyzet-
ben az „én” „mivé”
válik. És higgyük el,
mindez igen sokat
számít abban, ho-
gyan érezzük ma-
gunkat a bőrünk-
ben. Nem vélet-
len, hogy egyesek
akár túlzott árat is
képesek fizetni egy-
egy exkluzív csoport
befogadó kegyeiért.
Az nevet, aki a végén
nevet
A Bibliának különös ígérete van a
csoporttagságok miatt néha fenn, néha
lenn hánykolódó emberek számára. Azt
mondja, hogy Istent választani azt jelen-
ti, hogy a legnagyobb, a legfontosabb, a
„leggyőztesebb” csoportba tartozni.
Olyan csoporttagságot kapni, amelyről
azt olvassuk, hogy az ide soroltak örö-
köstársai az Istennek, testvérei az Isten-
fiúnak, Krisztusnak, akik a végső ítélet-
ben egyedül állhatnak meg és nyerhet-
nek örök életet.
A történelem is azt bizonyítja, hogy
az Istenhez tartozás olyan erős csoport-
tagságot hozott létre újra és újra, amely
az egyén elveszését, halálát sem tartot-
ta túl soknak a csoportban való maradás
érdekében. Amit Isten kínál, azt nemi-
gen lehet felülmúlni.
 Dr. Gyetvai Gellért
M
A hála
odern világunk egyik archai-
kus maradványaként tarják
sokan számon… Leginkább ál-
ruhában lehet találkozni vele; hálapénz,
a kéz kezet mos egyik viszonzási formá-
jaként stb. Kiveszni eredeti alakjában
mégsem akar.
A hála valójában fizetőeszköz, de
legalábbis viszonzás. Azzal a furcsa tulaj-
donsággal rendelkezik, hogy mindig
megelőzi valamilyen jótét cselekmény.
Valójában válaszreakció. Ez persze nem
csökkenti az értékét, de jó tudni, még
ha esetleg ilyen csupasz formában kicsit
vulgárisan is hangzik.
A szokatlanság azonban csak a kife-
jezésnek kell, hogy szóljon, mert a gya-
korlatban a dolog tényleg ilyen egysze-
rű. Mégis baj van vele.
Hálabaj
A dolog ott sántít, hogy amikor pl.
hálapénzről beszélünk, a mögöttes szán-
dékok elhajlottak a hála eredeti értel-
mezése szerinti elvtől. Merthogy az
ilyen hála legfeljebb nevében hordozza
még valamelyest azt a jó érzést, ami ak-
kor emeli meg az adrenalinszintünket,
amikor igazi viszonzásvágy ébred ben-
nünk egy igazi jótétemény után. A hála-
pénzben inkább található a kényelmet-
len kötelesség, a szégyenletes kényszer,
a megalázó senkisemszeretidecsinálja,
mint akár egy mákszem az igazi hálából.
Merthogy pl. a hála, ha igazi, akkor csak
önkéntes és belülről indított reakció le-
het. Éppen az önkéntesség és belső in-
díttatás az a vékony jégréteg, amelyen a
ma erőltetett hálái hajlamosak elcsúszni.
Amióta a boldogságkutatások nem
azt vizsgálják, miért boldogtalanok az
emberek, hanem azt, hogy mi okoz bol-
dogságot nekik, az is kiderült, hogy
olyan emberek vallják magukat boldog-
nak, akik könnyen tudnak megbocsáta-
ni, apró örömökért is hálásak, valamint
olyan értelmes tevékenységekben fogla-
latosak, ami kihívást, ugyanakkor sike-
rélményt is jelent számukra. És mindezt
nem kizárólag önmagukért teszik, mivel
37
a boldog emberek sokkal valószínűbb,
hogy családban élnek – apa, anya, gye-
rekek, kutya, macska, meg minden, ami
ezzel jár –, valamint megbízha-
tó barátokkal veszik körül
magukat. Persze az
érem mindig kétolda-
lú, a legboldogtala-
nabbak egyes kuta-
tások szerint ép-
pen azok, akik az
élet legsűrűjében
élik az életüket, a
nagy „hömpölygés-
ben”, akik leginkább
anyagi dolgokhoz, tár-
gyakhoz és az ehhez kap-
csolódó vágyakhoz (majd,
ha ezt meg ezt elérem, megve-
szem stb., majd akkor boldog leszek…,
ami persze sosem teljesül) kapcsolják a
boldogságukat. Ezek azok is, akik a leg-
kevésbé tudnak hálát érezni (viszont
esetleg könnyen adnak hálapénzt, ami
persze nem ugyanaz!), azt is mondhat-
nánk, hogy a leginkább képtelenek a hálá-
ra. Ahhoz túl elfoglaltak!
Aki nem akar sokat
A hála így az alacsonyra tett mérce.
De még mielőtt bárki félreértené, nem a
minőségben! Ahogy az előbb már emlí-
tettem, az alacsony küszöb az elégedett-
ségre értendő; vagyis amikor kis dolgo-
kért is hálát tud érezni valaki. A szemlé-
letünket jól mutatja az a legalább 20 év-
vel ezelőtt általam végignézett doku-
mentumfilm, amely egy fiatal, alig 40-es
német nő utolsó fél évét kísérte végig a
leukémiával vívott csatájában – amit vé-
gül elvesztett. Csak ekkor jött rá, milyen
hatalmas dolgokat ad az élet az ún. kis
dolgokban; ekkor vált számára az élet
38
egyik értelmévé az a kismadár, amely
rendszeresen az ő ablakpárkányán kere-
sett védelmet, és amit addig talán észre
sem vett. Utolsó hónapjai egyik
legfontosabb felfedezése
volt a hála, mindazért,
ami körülveszi, az idő-
ért, a lehetőségért, a
legkézenfekvőbb
dolgokért.
Vagyis a hála
nem akar sokat,
csak hogy észreve-
gyük. És sietve te-
szem hozzá, jobb, ha
ehhez nem kell halálos
betegségnek kopogtatni
az ajtónkon!
Viszonzás
Ritkán gondolunk abba bele, hogy Is-
tenhez tartozni nem más, mint hálásnak
lenni. A Biblia szerint még arra sem va-
gyunk képesek, hogy keressük az Istent,
valójában teljesen érdektelenül viselke-
dünk ebben a témában, viszont úgy el-
vagyunk magunktól, hogy gyakorlatilag
a szemünk előtt fellángoló Istent is kép-
telenek lennénk mára észrevenni.
Isten mégis megkeres bennünket,
mégis megmutatkozik, és az a furcsa
helyzet áll elő, hogy egyes emberek
(ezeket hívjuk aztán krisztusinak, keresz-
ténynek) észreveszik őt, ami egyben az-
zal is jár, hogy magukat leleplezve látják
(és ez nem szép látvány, higgyék el!). És
amikor egy ilyen leleplezett ember túléli
az Istennel való találkozást, bizony ren-
des körülmények között felgyullad a há-
la igazi érzése, ami viszonozni akar. De
mivel ilyet nem tud, legalább megfelel-
ni, igazodni kíván, mégpedig a hála ki-
váltójához, Istenhez.
 Dr. Gyetvai Gellért
Reménykedem,
A
tehát vagyok
lét egyik legnagyobb kérdése,
hogy vagyok, és ha vagyok, akkor
mi vagyok, illetve talán még ettől
is fontosabb, hogy ki vagyok. Számomra
a legjobb válasz a feltett kérdésre, hogy
reménykedő ember.
A régről ismert – mára közhelyessé
vált – mondás szerint a remény hal meg
utoljára. Igen, már ha van. Merthogy
mára elég nagy hiánycikké vált világunk-
ban. Pedig aligha keletkezett jobb ösztö-
ke, mint a remény ezen a néha remény-
telennek ható bolygón.
Mi is az a remény?
Ha jobban megnézzük, nem más,
mint pozitív jövőkép. A dolgok jó irányú
változhatóságába vetett bizalom. Ennek
aztán egészen különleges megjelenési
formái is lehetnek, mint pl. a Stock-
holm-szindrómaként elhíresült „tünet-
együttes”, amelyben a túszok, valami
különleges oknál fogva egyszer csak el-
kezdik szeretni és megérteni fogva tar-
tóikat. Az egyik magyarázat szerint en-
nek az az oka, hogy így próbálja a tuda-
tuk túlélni a képtelenséget, bizalommal
fordulva a jövőbe, elhitetve a foglyokkal,
hogy nem is olyan rosszak azok a túszej-
tők, és van remény az épségben szaba-
dulásra. Reményre ugyanis csak akkor
van szükség, ha valami miatt a dogok
nem jól állnak. Amikor rosszul mennek
az ügyek, az embernek még a kedve is
elmegy a napi harcoktól, ilyenkor pedig
az ad vigaszt, hogy egyszer majd más-
képp lesz, így van miért túlélni a mát.
Képtelen világ
A mai világ jelszava, hogy élj a má-
nak. És a ma igen sokféle fényes, csillo-
gó kellékkel kelleti magát. Akad itt szik-
rázó jókedv, élvezettel teljes éjszaka, bó-
dító elhomályosulás, amely feledteti ve-
lünk az átélt rosszat, tompító hangzavar,
amely hangosabban kalapál a fülünk-
ben, mint a csendes megbékélés... És
még valamit kínál a ma kéjes bája: hol-
napra kijózanodást, amiben már messze
tűnt a feledtető zsibbadás. Sajnos a má-
39
nak egy valami semmiképpen nincs a
birtokában, a szebb jövő ígérete.
Murhpy egyik számomra sokat mon-
dó mondása így hangzik: „Semmi sem
olyan rossz, hogy ne romolhatna még
tovább!” Ezt kínálja a ma, nagyjából
ennyi van a tarisznyájában. Tele múlan-
dó dolgokkal, és mélyen hallgatva a jö-
vőről, ha pedig mond is valamit, azt
jobb, ha nem tesszük zsebre.
A világ a jobb jövő tekintetében kép-
telen világ. Még az olyan nagy ígéretek
is, mint a pozitív tudomány, amely a ter-
mészet és az élet törvényszerűségének
megismerhetőségét, a rossz emberi ta-
lálmányok általi megjavítását ígérte az
emberiségnek, annak is be kellett valla-
nia, hogy bizony sem kiismerni, sem iga-
zán megjavítani nem tudja azt, ami ezen
a bolygón igazán elromlott. A részered-
mények bár szépek, az egész azért bő-
ven hagy kívánni valót. Mára a világ leg-
reménytelenebb emberei a tudósok let-
tek. Mert ők már azt is látni vélik, amit a
közember még csak sejt: reményből mé-
retett a legkevesebb, és ha így hala-
dunk, az a kevés is elfogy.
Ami a képtelenen túl van
Mi lehet túl a képtelenen? Egy másik
remény, vagy inkább azt mondhatnám,
a remény (amit legszívesebben csupa
nagybetűvel akarnék írni!). Egy olyan jö-
vő ígérete, amely nem pozitivista tudo-
mányfilozófián és nem nagy mérnöki
eredményeken lett megalapozva.
János evangéliumában ilyen módon
búcsúzik Jézus a tanítványoktól: „Ne
nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek
Istenben, és higgyetek én bennem. Az
én Atyámnak házában sok lakóhely van;
ha pedig nem volna, megmondtam vol-
na néktek. Elmegyek, hogy helyet készít-
40
sek néktek. És ha majd elmegyek és he-
lyet készítek néktek, ismét eljövök és
magamhoz veszlek titeket; hogy a hol
én vagyok, ti is ott legyetek (Jn 14:1-3).
Mivel a világ képtelen, tele ellent-
mondással, egyvalamiben következete-
sen: hogy a dolgok mindig rosszra for-
dulnak, Jézus egy másik világ felé fordít-
ja a tanítványai, ama tizenkettő tekinte-
tét, egy olyan hely felé, amely más, mit
jelenlegi lakhelyünk: a menny felé. És
vele együtt tesz egy biztató kijelentést:
ne nyugtalankodjék a szívetek!
Az Isten által felajánlott reménynek
a célkövetőjébe Jézus ígérete lett be-
programozva, egy jobb világ (de még in-
kább egy jó világ!, így talán pontosabb)
felé vett irány, a motorja pedig az a bé-
kesség, amit Jézus a remény mellé kínál,
a nyugalom a beteljesedésben.
Mi adhatna többet a válságos (és ál-
ságos) napokban, mint egy jó jövő re-
ménysége?! Mi húzhatna fel a felszínre
a ránk omló bajokból jobban, mint az el-
múló rossz víziója, amely a soha véget
nem érő jóval cserél helyet az emberi-
ségben is!
És milyen garancia van rá, hogy az
egész ígéret tényleg működik?
Talán csak két dolog: Egyik, hogy ma-
ga Jézus jelentette ki mindezt számunk-
ra. És számos cáfolásra tett kísérlet után
sem maradt nagyobb kijelentés az em-
beriség történelmében, mint éppen Jé-
zus személye és ígérete.
A másik? Hogy már sok millió em-
bernél bevált.
 3.
Gondolatok a függő játszma című fejezethez

Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina főszerkesztő

É
Tervezzünk!
lj a mának!”, „Ragadd meg mind- nagy dolgokra gondolok. Kicsiből is le-
azt, amit a ma kínál neked!” het sokra vinni. Apró dolgok ké-
„ – ilyen és hasonló sőbb sokat érhetnek. Elter-
szlogenek bombáznak vezhetjük mondjuk,
bennünket, és valljuk hogy a kávépénzt ez-
meg őszintén, hogy után összegyűjtjük,
formálják is gon- és kávé helyett
dolatainkat, élet- nyaralásra fordít-
vitelünket. Fon- juk – az egészsé-
tosnak tartom, günk is meghálál-
hogy megéljük ja. Vagy mondjuk
mindazt, amit MA tévézés helyett
meg lehet élni, kocogni, sétálni
ugyanakkor mindez megyünk estén-
mit sem ér, ha nincs ként. Esetleg min-
utána semmi, ha nem dennap fél órát csak a
terveztünk azutánra. Nem gyerekkel foglalkozunk. Ha

41
tudatosan építjük fel az életünket és az
értékes dolgokra, mint a család, az
egészség, az emberi kapcsolatok, az is-
tenhit… koncentrálunk, akkor kevésbé
vagyunk kitéve számtalan csapdának.
Egészségesebbek, boldogabbak, kie-
gyensúlyozottabbak leszünk.
A Függő játszma fejezet írásai olyan
függőségi problémákkal foglalkoznak,
amelyek igen sok embert érintenek. Se-
gítséget, tanácsokat, megoldási lehető-
ségeket kínálnak a szabadulni vágyók-
nak.
42
A fejezet szerzője
Horváth Gábor, a
Reménység Rehabi-
litációs Ház szakmai
vezetője, zenepe-
dagógusi, lelkészi
és szenvedélybeteg
segítői területeken szerzett diplo-
mát. A támogató lelkészi és az in-
tézményi munka mellett jelenleg
családterápiát tanul. Hobbija a
sportolás és a természetfotózás.
Feleségével és három gyerme-
kével Nágocson él és szolgál.
 Horváth Gábor
A józanságról
A
(mindenkinek)
józanság alatt az átlag közgondol-
kodás a nemivást érti. Józan az,
aki nem fogyaszt alkoholt. Pont.
Felmerül a kérdés, hogy előfordulhat-e
az, hogy valaki nem iszik ugyan egy kor-
tyot sem, mégsem józan. Józanodó alko-
holisták körében bevett kifejezés a szá-
raz-részeg állapot.
Arra az embertípusra használják, aki
nem iszik, de a gondolkodása, magatar-
tása, önmagához és általában az élethez
való viszonya függő mintázatokat mutat
– sokszor magasabb feszültséggel és in-
gerültséggel, mint a korábbi ivós perió-
dusában. Az így működő ember felé a
környezete is sokszor azt jelzi vissza,
hogy jobb lenne, ha inkább újból inna.
Az alapbetegséggel szembe kell
nézni!
A probléma ilyenkor az, hogy embe-
rünk a rendszer egyik elemét megvál-
toztatta ugyan, de az alapprobléma
megmaradt. Nem iszik, de ezt „izomból”
teszi, és a szermentes állapotban nincs
igazi öröme és hálája. Egy hétköznapi
példával élve, képzeljünk el egy komoly
foggyulladással küzdő embert, akinek a
gyógyuláshoz mindenképpen orvosra,
műtéti beavatkozásra lenne szüksége.
Mivel pokolian fáj a foga és tart a fogor-
vosnál rá váró szenvedéstől, beszerez
egy doboz fájdalomcsillapítót, ami hasz-
nál is rövid távon. Gyorsan megtapasz-
talja azonban, hogy ahhoz, hogy a fájda-
lom tényleg csökkenjen, egyre több és
több kell ebből a gyógyszerből. Végül
már szinte minden idejét és gondolatát
az tölti ki, hogy az áhított gyógyszert be-
szerezhesse és használhassa, hiszen e
nélkül a fájdalom szinte elviselhetetlen.
Egy bizonyos pont után emberünk rá-
döbben arra, hogy le kell tennie gyógy-
szerét, hiszen függővé vált tőle. El tud-
ja-e hagyni anélkül, hogy szembenézne
azzal az alapbetegséggel, amire elkezdte
fájdalomcsillapítóként használni a
gyógyszert? Aligha! A legtöbben ilyen-
43
kor, miután azt gondolják, hogy elérték
a gyógyszermentességet (alkoholmen-
tességet), minden problémájuk megol-
dódik, pedig ilyenkor kezdődik a valódi
munka.
A meghatározó „izmus”
Megint csak a józanodó alkoholisták
bölcsességét szeretném segítségül hívni,
akik azt mondják, hogy az alkoholizmus-
ból az alkohol csupán 10 százalék, az „iz-
mus” azonban 90. Az „izmus” pedig a
személyiségben rejtőzik. A fájdalomcsil-
lapítás csak akkor használ, ha a „sebész-
kés” követi, és ezt szeretjük a legkevés-
bé, inkább jöjjön a gyógyszer, de ha füg-
gővé válunk tőle és letesszük, akkor a
90%-a a problémának újból felszínre tör,
sőt a kezeletlen betegségből fakadó fáj-
dalmak még intenzívebbek lesznek,
mint kezdetben voltak.
44
Érdekes kérdésként vetődhet fel töb-
bekben, hogy a józanság hiányát milyen
területeken lehet meglátni? Meggyőző-
désem, hogy a józanság egy állapot, és
mindannyiunkat érinti, csakúgy, mint
ennek hiánya, ami számos életterületen
tetten érhető. A teljesség igénye nélkül
említenék egy párat. Józannak nevezhe-
tő-e az az ember, aki…
…a televízióval kel és fekszik, és
egyáltalán nem szereti a csendet, így fo-
lyamatosan szól valami az életében?
…a munkaideje után is munkával töl-
ti ki az életét, és a feszültségeit is a
munkában vezeti le?
…sokkal több időt tölt a közösségi ol-
dalakon, mint amennyit a valóságban
beszélget másokkal?
…akkor is takarít, amikor már min-
den csillog-villog az otthonában?
…olyan dolgokat is megvesz, amire
egyáltalán nincs szüksége és jóval töb-
bet költ annál, mint amennyi a bevétele,
a problémát pedig különféle hitelekkel
próbálja betömni?
…annak ellenére is bent marad egy
párkapcsolatban, hogy ő is és gyermekei
is szenvednek ettől?
Változás, kaland, kihívás…
A józanság érték és lehetőség, amit
belülről nem feltétlenül így él
meg egy függő módon
gondolkodó ember. A
függő számára egy-
szerű a képlet: fáj
valami, haszná-
lom rá a fájda-
lomcsillapító-
mat, így a fáj-
dalom rövid tá-
von megszűnik,
hosszabb távon
azonban erősöd-
ni fog, amit újabb
használattal tudok
tompítani. Még egy-
szerűbben: rövid távon
fájdalomcsillapítás, hosszabb
távon azonban intenzívebb fájdalmak
és leépülés. A józanodó ember azért bá-
tor, mert rövid távon vállalja a józanság
fájdalmait, hosszabb távon azonban ez
boldog(abb) életet fog eredményezni
számára. A józanság ára ez: vállalni a fáj-
dalmat, ami a betegségemmel való
szembenézésből fakad. Vállalni azt, hogy
ne csupán kívülről, hanem belülről is
változzak, és ehhez merjek segítséget
kérni, hiszen ez egyedül nem fog menni.
A végére ide kívánkozik egy pár megin-
dító tapasztalat és vallomás, amelyeket
Abraham J. Twerski jegyzett le Függő
gondolkodás című könyvében. Az egyik
ilyen egy függő (Emily) vallomása, aki a
következőket mondta szermentessége
első napjaiban, még nem józan állapotá-
ban: „Én ezt nem bírom ki! Annyira fáj,
hogy nem bírom ki! Még soha nem
éreztem ilyen fájdalmat. Kérem, doki,
segítsen! Adjon valamit, mert nem bí-
rom elviselni ezt az érzést!” Miután le-
nyugodott, elmondtam neki egy asszony
történetét, akinek egy autóbal-
esetben összeroncsolód-
tak a jobb felkart az
aggyal összekötő ér-
zőidegei. A sebé-
szek megpróbál-
ták helyreállíta-
ni ezeket az
idegeket. A lá-
badozás hetei
alatt az asszony
jobb karja olyan
érzéketlenül és
élettelenül csün-
gött, mint egy zsák
cement, ezért lehan-
goltan és reményvesz-
tetten arra gondolt, talán so-
ha többé nem tudja már használni a
karját. Egy napon aztán valaki egy égő
cigarettát ejtett a jobb kezére, és ő égési
fájdalmat érzett. Felugrott és az örömtől
szinte magán kívül így kiáltott: „Érzek!
Érzek! Érzem, hogy fáj!” A fájdalom va-
lószínűleg mindenki másnak kellemet-
len lett volna. Ennek az asszonynak vi-
szont örömet okozott, mert azt jelezte,
visszatér karjába az érzékelés (Twerski,
J. Abraham: Addictive Thinking, 46-47.
o.) Emlékeztettem Emilyt, hogy 15 éves
kora óta úgy élt, mint egy zombi, akit le-
tompított az alkohol és a drog, és aki
képtelen volt megélni az érzéseit. Igaz,
45
hogy így megmenekült sok fájdalomtól,
de sok kellemes érzés is elkerülte. Most,
hogy tiszta, újra érzi az élet örömeit és
fájdalmait.”
„Egy felépülő alkoholfüggő az általa
tapasztalt frusztrációkról és krízisekről
panaszkodott. Vizsgálatunk kiderítette,
hogy minden egyes krízis újabb kihívá-
sokat állított elé. Az újabb kihívások
azért jelentkeztek, mert az elért szinten
már jól működött – mindegyik krízis ug-
ródeszkát jelentett a további növeke-
déshez.
– De ez olyan fájdalmas – panaszko-
dott az asszony.
– Persze, hogy fájdalmas – válaszol-
tam. – Még soha nem hallott a fejlődési
fájdalmakról?
46
– De meddig kell még fejlődnöm?
– Élete végéig – mondtam. – Akár-
csak valamennyiünknek.
Egy harmadik felépülő asszony így
fogalmazta meg a lényeget: „Azt mond-
ták, ha nem iszom, minden jobb lesz.
Nos, tévedtek. Semmi nem lett jobb. Én
lettem jobban.”
A józanság változás, kaland, kihívás.
A józanság öröm és kiváltságos állapot.
Azoké, akik vállalják a szembenézést és
vállalják azt, hogy itt, a földön a fájdal-
mak és a szenvedés is része az életünk-
nek, de az ezekkel való józan találkozás
és megélés teljesebbé, egészségeseb-
bekké, érettebbekké, bölcsebbekké tesz.
 Horváth Gábor
A kényszeres
vásárlás
V
és a költekezés
ásárlásfüggőség… furcsa kifeje-
zés. Egyesek mondhatják erre:
„Hát már mindenre rá lehet ra-
gasztani a függőség címkéjét?! Nincs
ilyen! Könnyű az akaratgyenge embe-
reknek a függőség szóval takarózni. Ez a
legkönnyebb magatartás! Így felmentjük
az egyént!”
Mások mondhatják a következőket:
„Vásárlási függőség?! Mások talán igen,
de én nem! Nincs nekem erre pénzem.
Persze, ha megnyerném a lottó ötöst,
tudnám, mire költsem, de abból a kis fi-
zetésből, nyugdíjból, segélyből, mire le-
het költeni? Semmire!”
Engem is érinthet?
Lehetséges, hogy az ilyen és ehhez
hasonló mondatokat hangoztatók ma-
guk is hetente többször megjelennek
egy-egy bevásárlóközpontban lazítani és
vásárolni, többet költenek, mint ameny-
nyit megengedhetnének maguknak,
több időt töltenek vásárlással és kataló-
gusok böngészésével vagy az internet
előtt ülve, mint amennyit szeretteikkel
beszélgetnek. Az is megeshet, hogy
olyan dolgokat is megvásárolnak, ame-
lyekre egyáltalán nincs szükségük, eset-
leg 2-3 hitel is terheli az életüket, de
mégsem ismerik fel azokat a riasztó jele-
ket, amelyek rámutathatnának magatar-
tásuk veszélyes vetületeire. Ha az előző
felsorolásból legalább egy-kettő jellem-
ző ránk, érdemes tovább olvasni a cik-
ket. Ettől még senki sem fog mondjuk
„olvasásfüggővé” válni, de esetlegesen
segítséget kaphat ahhoz, miként lehet
tudatosabb pénzkezelésében, vásárlási
szokásaiban, vagy hogy hogyan indulhat
el a gyógyulás felé vezető úton.
47
Határvonal
A kényszeres vásárlást a szakembe-
rek a viselkedési függőségek közé sorol-
ják. Azért nehezebb ezeket konkrétan
felismerni és elindulni a gyógyulás felé,
mert legtöbbjük át- és átszövi életünket,
és nem mutatnak azonnal olyan egyér-
telmű tüneteket, mint pl. egy heroinfüg-
gő személy esetében, továbbá a társa-
dalomban ezek a viselkedési függőségek
sokkal elfogadottabbak.
Ha egy alkoholista számára a gyó-
gyulást az alkoholtól való absztinencia
(teljes megvonás), a drogfüggő számára
a drogoktól való tisztulás jelenti, akkor
mit mondjon egy kényszeres vásárló,
más néven vásárlásfüggő?! Ugyanezt a
kérdést teheti fel a munkamániás vagy a
kényszeres evő, esetleg a szexualitástól
függő ember is. Dolgozni, táplálkozni,
vásárolni, nemi életet élni társadal-
munkban természetes dolog, és nem le-
het úgy elhagyni, mint ahogyan a ciga-
rettát leteszi valaki! Hol a határ az
egészséges és a függő magatartásforma
48
között? Hogyan ismerhetem fel életem-
ben a veszélyeket?
Hogyan alakul ki a függőség?
Bár nem vagyok vásárlásfüggő, még-
sem nehéz elképzelnem, mit érezhet az,
aki ebben a függőségben szenved. Pár
évvel ezelőtt elhatároztam, hogy vásáro-
lok egy kis digitális fényképezőgépet.
Úgy gondoltam, egy bizonyos összeget
vagyok hajlandó költeni rá. Feleségem-
mel ellátogattunk egy boltba, ahol az
adott összegért mutattak is egy pár
fényképezőgépet, de kiderült az is, hogy
pár ezer forintért egy picit jobbat is ta-
lálhatnék magamnak. Azt mondtam, al-
szom rá egyet. Otthon körülnéztem az
interneten is, és kiderült, hogy rengeteg
hasonló gép található egy bizonyos ár-
fekvésben, ugyanakkor – ahogyan az el-
adó is állította – kicsivel több pénzért
számtalan jobb is. Körülnéztem a hasz-
nált árucikkeket kínáló internetes olda-
lakon, és kiderült, hogy az előre elhatá-
rozott árért akár még garanciálisan kap-
hatok nagyobb tudású fényképezőgé- annyian vágyunk időnként valamire, és
pet. A fényképezőgéppel való foglalko- a manapság tapasztalható árucikkdöm-
zás szépen, alattomosan lopta be magát ping fel is erősíti ezt. Persze más-más
az életembe. Egy idő után azon kaptam cikkel lehet megfogni a hölgyeket és az
magam, hogy szinte minden este és urakat. A nőket inkább a ruházkodási
akár napközben is a „szabadidőmben” cikkekkel, ékszerekkel, kozmetikumok-
az internet előtt böngészgetek összeha- kal, lakberendezési dolgokkal, élelmisze-
sonlító táblázatokat, teszteket magyarul rekkel és könyvekkel lehet elbűvölni,
és angolul. Szinte „szenvedélyemmé” míg a férfiak a műszaki cikkeket, sport-
vált ez a kérdés. szereket, egyéb
Végül – több mint technikai berende-
három hónap ke- A pénz zéseket és a presz-
resgélés után – tízstárgyakat része-
megvettem első
önmagában sítik előnyben. Tár-
digitális fényképe- semmi (papír sadalmunkra jel-
zőgépemet, ami- lemző egy szomorú
nek az ára nem és fém csu- kifejezés is: fo-
csupán közel há- gyasztói társada-
romszor annyi volt,
pán), mégis lom. Nagyot fordult
mint az előre elter- rengeteg velünk a világ az el-
vezett összeg, ha- múlt pár évtized
nem hozzá kellett dologra alatt. Ma is jól em-
még adnom azt a lékszem gyermek-
rengeteg órát,
költhető, és korom egyik nagy
amit az internet ebben rejlik eseményére. Körül-
előtt töltöttem és belül húsz éve tör-
azt a feszültséget a legfőbb tént. Új színes té-
is, ami a feleségem vét akartunk vásá-
és közöttem ala-
varázsa rolni, de Pécsett
kult ki részben az (ami megyeszék-
árváltozás miatt, részben pedig amiatt, hely) épp hiánycikk volt, így el kellett
hogy valóban szükségem van-e egy ilyen utazni érte a 45 kilométerre fekvő Dom-
komoly fényképezőgépre. Én biztos vol- bóvárra a Napsugár áruházba, ahol
tam benne, hogy igen – hiszen annyira megvehettük a nappali szoba új „fősze-
beleéltem már magamat –, de a párom replőjét”. A mai Magyarországon körül-
másképpen gondolkodott minderről. belül 8 millió ember nézi átlagosan öt
órán át ezt a villódzó dobozt (ami egy
A konkrét veszélyek másik nagy viselkedési függőség alapja
A vásárlás mint örömforrás. A pénz egyébként), és megmosolyogjuk ezt a
önmagában semmi (papír és fém csu- húsz évvel ezelőtti történetet. Fogyasz-
pán), mégis rengeteg dologra költhető, tói társadalmunkban ma már ki sem kell
és ebben rejlik a legfőbb varázsa. Mind- lépnünk az otthonunkból. Csak beütjük

49
számítógépünk billentyűzetén a keresett Amikor szomorúnak és magányos-
termék nevét, és máris több tucatot ta- nak érzem magam…
lálhatunk belőle, amit a futárszolgálat Amikor keserű kedvű vagyok és ha-
házhoz is hoz, és a fizetés is megoldható ragszom…
a neten keresztül. És a vásárlás igenis le- Amikor fáradt, közömbös, közönyös
het olyan örömforrás, amit szeretnénk a hangulatom…
megismételni. Még akkor is, …mihez nyúlok, mit hasz-
ha már nincs rá pén- nálok?
zem, és annak elle- Itt bújik meg az
nére is, hogy én függőségem
mindennapo- és az Olvasóé
sak otthon a is. Még az is
pénz felet- előfordul-
ti viták. hat, hogy
Sokkal a vásár-
többet lás az
költünk, egyik
mint ilyen
ameny- „stresz-
nyire va- szoldó”
lóban az éle-
szüksé- tünkben.
günk van. Ahogyan az
Érdemes el- édességfüg-
olvasni egy-két gő bekap egy
statisztikai adatot tábla csokit fe-
pl. arról, hányan szültségei oldására,
képtelenek kifizetni a vagy a netfüggő leül a
részletre vásárolt autót, vagy gép elé, esetleg az alkoholista
árverezik el feje felől saját házát. bedob egy felest, úgy a vásárlásfüggő is
A vásárlás mint feszültségoldás. Se- egyszerűen „használja” a vásárlást. Per-
gít-e a vásárlás oldani a bennem levő fe- sze, ha ez nem rendszeresen jelenik
szültségeket? „Használom-e” arra, hogy meg az életemben, nem feltétlenül va-
jobban érezzem magam? A „vigaszvásár- gyok függő, de érdemes a figyelmeztető
lás” (vagy viccesen „shoppingterápia”) jelekre odafigyelni. Ha problémáim elől
természetesen nem egyenlő a függőség- a vásárlásba, a kényszeres költekezésbe
gel, de érdemes feltenni egy egyszerű menekülök, az csupán arra jó, hogy ere-
kérdéssort: deti problémáim súlyosbodnak, továbbá
Ha felnövekszik bennem a feszült- újabb anyagi és egyéb gondok fognak
ség… megjelenni mellette.
Ha úgy érzem, összecsapnak fejem
felett a hullámok…

50
 Horváth Gábor

Az alkohol
„jótékony” hatá-

E
sairól
gyre több kutatási eredmény lát ták féltve őrizték, az égettbort az élet el-
napvilágot az alkohol jótékony ha- ixírének vagy az élet vizének (aqua vi-
tásairól. Az átlagember könnyen tae) nevezték, s páratlan gyógyerőt tu-
elfogadja mindezt, hiszen szakemberek lajdonítottak neki. Századokon át csakis
nyilatkoznak, kísérleti eredmények és gyógyszerként árulták… Erősebb, ötször
felmérések szolgálnak alapul a desztillált változata kvintesszencia
különböző érvelésekhez. Le- néven vált ismertté.”
het-e az alkohol gyógy- A Valóban segíthet az
szer? Milyen jótékony rendszeres alkohol? Melyek a leg-
hatásai vannak? Mi- gyakoribb felvetések
óta alkalmazzák és mennyiben iga-
étkezés előtti
ezeket a gyógyá- alkoholfogyasztás zak?
szatban?
„A tömény al- „A bor, de még
révén is kialakul-
kohol készítésének hat a hozzászokás, az erős italok is
technikáját, a
többszörös lepárlást
rosszabb esetben a legjobb étvágy-
arab alkimisták fedez- a kóros gerjesztők”
ték fel a 8. században. A Ok: „Az étvágykeltő
desztilláló berendezések féldeci, a fél pohár bor vér-
függés
használata Európában a 13. bőséget kelt a szájban, torok-
században kezdett elterjedni. A borpár- ban, sőt a nyelőcsőben és a gyomorban
lat-készítés titkát a hermenista alkimis- is, amit nyálkaképződés követ. A gyo-

51
morban hirtelen felszaporodik a sósav,
és ez a szaporulat a vérbőséggel együtt
kelt olyan érzést, mintha fokozódna az
étvágy.”
Cáfolat: a gyomor egy olyan tároló
szerv, ahol a táplálék a gyomorsavval ke-
veredik, ami egy elég tömény sósav. A
gyomor nyálkahártyáját azért nem tudja
kikezdeni a gyomorsav, mert azt egy
saválló nyákréteg (mucin) borítja. Az al-
kohol szerves oldószer lévén ezt a védő
nyákréteget károsítja, és a saját irritáló
hatásán kívül a gyomorsav maró hatása
is fokozódik. Amíg aránylag ép a gyo-
mor, addig az alkohol fokozza is ezt a
savtermelést – ezért van az elején foko-
zott étvágy. A nagyobb savtermelés és a
csökkent nyálkahártya-védelem króni-
kus gyulladást – gyomorhurutot – okoz.
A gyulladás fokozódása maga után vonja
a nyálkahártya kisebesedését. Sokszor
ez a gyomorvérzés oka. Ha a seb na-
gyobb és mélyre hatol, az a gyomorfe-
52
kély, ami még súlyosabb esetben átfú-
ródhat (perforálhat), ez pedig sürgős be-
avatkozás hiányában hashártyagyulla-
dáshoz és halálhoz vezet.
A rendszeres étkezés előtti alkohol-
fogyasztás révén is kialakulhat a hozzá-
szokás, rosszabb esetben a kóros füg-
gés. Egy idős nénivel beszélgettem nem-
rég, aki elmondta, hogy naponta meg-
iszik 2-3 pohár bort. Többet nem, de
már ez is hiányzik neki, ha nincs. A víz
már nem is esik neki olyan jól.
„…Jane nyugdíjba vonulásáig jó
egészségnek örvendő asszony volt. Né-
hány évvel ezelőtt azonban problémái
adódtak: nem volt jó az étvágya és még
tovább fogyott a már amúgy is vékony
asszony. Egy orvos azt javasolta, hogy
jót tenne neki, ha étkezések előtt alko-
holt fogyasztana. Ez – mondta Jane-nek
– feltehetően serkentőleg hat majd az
étvágyára. Annak ellenére, hogy egész
életében soha nem ivott, Jane követte
az orvos tanácsait. A gyógyszer hatott!
Étvágya jelentősen javult. Kialakult
azonban egy, az étvágytalanságnál ko-
molyabb probléma: ez pedig az alkohol
iránti vágy volt…”
Jane kórházba került függősége miatt.
Ez a példa beszédesen fejezi ki a mérték-
letes ivást magasztalók tévedését.
Álmatlanság ellen ajánlották egy
családanyának az alkoholfogyasztást,
ami nagyon veszélyes gyógyszerré vált
számára. Az orvosa tanácsára lazítás-
ként kezdett el kis mennyiségű alkoholt
fogyasztani lefekvés előtt. A szesz meny-
nyisége azonban, amire szüksége volt az
elalváshoz, olyan rohamosan nőtt, hogy
az orvosa e helyett inkább altatót írt fel
neki. Végül hogy aludni tudjon, ivott is
és pirulákat is szedett.
„Fekélyre jó a pálinka”
Ok: a tömény alkohol helyi érzéstele-
nítőként hat rövid ideig, ezért a fájda-
lom átmenetileg szünetelhet.
Cáfolat: Mivel a savtermelést fokozza,
a nyálkahártya védelmét csökkenti, a be-
tegség súlyosbodik, a fájdalmak fokozód-
nak és a szövődmények (pl. átfúródás) ve-
szélye növekszik.
Érdemes belegondolni, hogy ezekre
a „jó tanácsokra” hallgatva az ember
egyik csapdából a másikba eshet. Ha ét-
vágytalanságára bort kezd fogyasztani,
kialakuló fekélyére pedig komolyan veszi
53
azt a tanácsot, hogy segít a pálinka, ak-
kor súlyos következményekkel kell szá-
molnia.
„Meghűlés, betegség ellen segít
az alkohol”
Gyakori népi tévhit, hogy hűléses
betegségekben hasznos, gyógyító a kia-
dós alkoholfogyasztás, az úgynevezett
„kalapkúra”.
Ok: Két folyamaton alapul a tömény
alkohol baktériumölő hatása. Az egyik a
vízelvonó hatása, a másik pedig a fehér-
jék kicsapása.
Cáfolat: Az alkohol rendszeresen fo-
gyasztva az ellenanyag-termelést is és
az immunsejtek aktivitását is rontja. Az
alkohol nem erősíti, hanem gyengíti az
immunrendszert. Ezt támasztja alá az a
tény, hogy az alkoholbetegek sokkal
gyakrabban betegednek meg különböző
fertőző betegségekben (hörghurut, tü-
dőgyulladás, légúti fertőzések, lázas ál-
54
lapotok stb.), mint a velük egykorú, al-
koholt nem fogyasztók.
„Az alkohol melegítő, gyorsan hőt
adó »táplálék«”
Ok: Valóban ki is melegszünk pár pil-
lanat alatt az italtól néhány percre. Az
alkohol hatására hő termelődik. A szív
fokozott munkája és a vérbőség követ-
keztében kitágulnak az erek.
Cáfolat: Ez veszedelmet is magában
rejt, mert a kitágult erek tágak marad-
nak, akármilyen nagy is a hideg. Azt a
szabályozást, amely rendes körülmé-
nyek között hamar megszűkíti a bőrere-
ket, „lúdbőrzést”, sőt didergést okozva,
meggátolja a további hővesztést, egyút-
tal gyors hőtermelést is elindítva: az al-
kohol rendkívül hamar megbénítja, sőt
még el is álmosítja azt, aki sokat ivott, s
így fennáll a megfagyás veszélye.
„Az alkohol (leginkább a vörös- potot idézett elő, ami az emberben le-
bor) jót tesz a szívnek” zajló szívroham pontos mechanizmusát
Ok 1.: Tény, hogy az alkohol, acetal- utánozta. Miután e változásokat létre-
dehid nevű bomlásterméke stimulálja a hozták, a kutyákat három csoportra osz-
szív- és érrendszerünket. Segít az ischa- tották. Az első csoport vörösbort, a má-
emiás (oxigénhiányos) szívbetegségben sodik piros szőlőlevet, a harmadik cso-
(ISZB). port pedig fehérbort kapott. A kutatók a
Cáfolat 1.: Az alkohol a lebomlási fo- vér összecsomósodásra való hajlamát
lyamat során első lépésben acetaldehid- vizsgálták. A vörösbor és a szőlőlé hatá-
re bomlik, amely sára a vérrögök ki-
sokkal mérgezőbb alakulásának ve-
magánál az alko- szélye csökkent, a
Az alkoholbetegek sokkal

holnál. Amíg alko- fehérbornak vi-

gyakrabban betegednek
hol van a vérben, szont nem volt
meg különböző fertőző
addig acetaldehid ilyen hatása. Az
betegségekben,
is van, és a kettő eredmények azt
mint a velük egykorú,
együtt fejti ki ká- alkoholt nem fogyasztók mutatták, hogy a
ros hatását. Az szőlőlében és a
acetaldehid adrenalint szabadít fel, így a vörösborban van valami, ami jelentősen
szív, az érrendszerszer, az idegrendszer csökkenti a szívroham kockázatát. Ez
gyakorlatilag stresszben van. azonban nem lehetett az alkohol, mert
Ok 2.: Tény, hogy az alkoholban (fő- azt a szőlőlé nem tartalmazza. A legva-
leg a vörösborban) van valami, ami gá- lószínűbb jelölt egy flavonoid nevű
tolja a vérlemezkék összecsomósodását. anyag. A piros szőlőléből készült termé-
Cáfolat 2.: Felvetődött a kérdés, kekben a két alapvetően fontos falvono-
hogy a bor hatásából mennyi köszönhe- id (quercetin, rutin) ötszörösét mérik
tő az alkoholnak és mennyi a szőlőlében más gyümölcsökkel összevetve. Aki segí-
lévő egyéb alkotóelemeknek? Dr. Neil teni akar a szívének, az fogyasszon sző-
Nedley Döntő bizonyíték c. könyvében a lőlevet, de ne vörösbort! „Amikor kuta-
következő kísérletről ír: A Wisconsini tók azt vizsgálják, hogy mennyi „vámot”
Egyetemen végzett kísérletek választ ad- szed az alkohol, még a mérsékelt meny-
nak a kérdésre. A piros szőlőlé, a fehér- nyiségű fogyasztását sem támogatják a
bor és a vörösbor alkotóelemeit vizsgál- szív egészségét előmozdító jó hatásai el-
ták. Kutyákon reprodukálták az emberi lenére.” Aki a szívén szeretne segíteni,
szívkoszorúér-megbetegedésnél előfor- sok mást is fogyaszthat, ami jelentős
duló eltömődést. A kísérlet olyan álla- mennyiségben tartalmaz falvonoidot:

Gyümölcsök zöldségek gabonafélék

szőlő, alma, cseresznye, kelkáposzta (zöld leve- gabonamagvak
eper, fekete áfonya, lű), gyökerek, gumók,
grapefruit hagyma

55
 Néhány szőlőféle tartalmaz egy má-
sik fajta szívvédő anyagot, a rezveratolt,
amely csökkenti a koleszterinszintet és
15 gramm tiszta 15 gramm tiszta
alkohol alkohol
45 gramm 80%-os 150 gramm asztali bor
szeszes ital
növeli a HDL koleszterinszintet, továbbá
véd a ráktól. Ráadásul a szőlőlé értékes
anyagokat tartalmaz (B-, C-, E-vitamin,
vas, réz, kálium, szelén stb.), ami a vö-
rösborban már kevesebb mennyiségben
található meg, nem beszélve az alkohol-
tartalomról.
Ok 3: Tény, hogy emeli a HDL kolesz-
terinszintet.
Cáfolat 3: Az alkoholtartalmú italok
valóban növelik a HDL koleszterinszin-
tet, de a testgyakorlás, a fogyás, a szőlő
vagy szőlőlé fogyasztása is megteszi
ugyanezt. Az előzőek alapján nem lehet
kétségünk afelől, hogy az alkoholtartal-
mú italok legalább tízszer annyit elvesz-
nek, mint amennyit adnak. A szerves ro-
varirtók is növelik a HDL-t, mégsem
ajánlja senki, hogy fogyasszuk a szív
egészsége érdekében, mert káros hatá-
sai messze felülmúlják hasznosságát.
„A bor és a sör nem olyan káros,
mint a tömény, égetett szeszesi-
talok”
Az alkoholfogyasztás romboló követ-
kezményei sokkal inkább az elfogyasz-
tott mennyiségtől és nem az ital típusá-
tól függnek. A következő táblázat egyen-
értékű alkoholmennyiségeket mutat be:
15 gramm tiszta
alkohol
280 gramm sör
Akinek az átlaga két sör esténként,
az annyit iszik, mint aki mindennap átla-
gosan egy pár kevertet fogyaszt vagy
néhány pohár bort.
„Nem vagyok iszákos, hiszen csak
alkalmanként iszom, ezért nem
kell aggódnom az alkohollal kap-
csolatos problémák miatt”
Még azok az emberek is ki vannak
téve az alkohollal összefüggő betegsé-
gek kockázatának, akik következetesen
csak „mértékkel” fogyasztanak alkoholt,
és gondosan vigyáznak arra, hogy soha
ne igyanak túl sokat: „Bár a mérsékelt
mennyiségű (napi 10-30 g) alkoholfo-
gyasztás véd az ISZB-től, nem igazolták,
hogy az alkoholfogyasztás még kis dózis-
ban is előnyös az általános népességben
(különösen 40 év alatti férfiakon és 50
év alatti nőkön), mivel más okból
(hypertonia, haemorrhagiás stroke, szív-
izombetegség, arrhythmia ) növeli a
mortalitást…”

1. Dr. Kelemen Gábor: Az addikciók széles spektruma (Alkohológiai füzetek 27.), Országos Alkohológiai
Intézet, Budapest, 1994. 140. o.
2. Dr. Székely Lajos: Miért ártalmas az alkohol?, Magyar Vöröskereszt, h. n. 1984, 25. o.
3. Nedley, Dr. Neil: Döntő bizonyíték, Shelley Holding Kft., k. n., é. n., 409. o.
4. Nedley, i. m. 410. o.
5. Prof. Dr. Morvai Veronika: Az alkohol és a szív- érrendszeri megbetegedések; ISZB, hypertonia, stroke,
http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/I/3/178.htm

56
 Horváth Gábor
Az alkohol
E
valódi hatásai
lőző cikkünkben próbáltuk átgon-
dolni, hogy milyen tévképzetek él-
nek a köztudatban az alkohol jóté-
kony hatásairól. A mostani – kevésbé
felemelő – sorok az alkohol valódi hatá-
sairól fognak szólni.
A legtöbben, akik a pohár után nyúl-
nak és rendszeresen fogyasztanak alko-
holt, általában azt vallják, hogy nem
függők, bármikor abba tudják hagyni, és
egészségi állapotukat ez nem rombolja.
Hogy ez mennyire nem így van, a követ-
kezőkben látni fogjuk.
Szakorvosok az alkoholról
Dr. Szikszay Petronella és Dr. Tóth
Miklós: „Az alkohol 20%-ban már a gyo-
morból felszívódik és bekerül a vérkerin-
gésbe. Ez más táplálék esetében lehe-
tetlen… Így válik érthetővé az alkohol
igen gyors hatása, percekkel az elfo-
gyasztást követően már érezhető a han-
gulati, idegrendszeri változás… (A pezs-
gőnél és más szénsavas italoknál a gyo-
mor fokozott értágulata miatt gyorsabb
a felszívódás.) A maradék 80% a vékony-
bélből szívódik fel és jut a vérbe kb. 60-
90 perc alatt. Üres gyomorral gyorsul a
felszívódás, a tele gyomor lassítja, a zsí-
ros ételek elhúzódóvá teszik a felszívó-
dást… Az alkohol azonnal oldódik a víz-
ben, ezért a vérbe kerülve azonnal el-
oszlik a szervezetben, mégpedig a külön-
böző szervek víztartalmával arányosan”
(Szikszay-Tóth: Deviáns alkohológia).
Bágyoni Attila: „Ami biztos: semmi-
féle haszna nincs. Minden ilyen állítás il-
lúzió, önbecsapás, hazugság. Biológiai
képtelenség” (Bágyoni Attila: Szenvedé-
lyek rabságában, Medicina, 1992).
Dr. Szikszay Petronella és Dr. Tóth
Miklós: „Az alkohol egy kis molekulájú,
szerves oldószer, mely pontosan e tulaj-
donságai miatt az emberi szervezet min-
den hártyáján áthatol és a vér közvetíté-
sével minden sejtben megjelenik. Ezért
minden szervünkre hatással van külön-
böző módokon és mértékben. Azt nem
lehet előre megjósolni, hogy kinél me-
lyik szervet fogja megbetegíteni a rend-
szeres alkoholfogyasztás…”
57
Az alkohol szervezetünkre gyako-
rolt hatásai
A gyomor felé vezető úton már a
szájüregben és a nyelőcsőben is kifejti
hatását. Amíg az alkohol a vérben van, a
nyálnak is ugyanannyi az alkoholkon-
centrációja, emiatt a szájüreg folyama-
tos alkoholhatás alatt áll. Ennek követ-
kezményei lehetnek: a fogíny és a fog-
meder gyulladása, sorvadása, fogvesz-
tés. A savas hányások megtámadják a
fogzománcot – egy bizonyos idő után a
fogszuvasodás is szomorú következ-
ményként jelentkezik.
A nagymértékű, sőt a mérsékelt al-
koholfogyasztás is növeli a száj-, a torok-,
a nyelőcső-, a máj-, a mell- és a vastag-
bélrák esélyét. A nyelőcsőben visszértá-
58
gulatok alakulhatnak ki a rendszeres
italfogyasztás következtében. Ezek a vé-
nák vérzéseket okoznak, sőt ha kireped-
nek, hirtelen halál is bekövetkezhet.
Az alkohol fokozza a savtermelést,
tartósan használva gyulladást okoz –
megjelenik a gyomorhurut, gyomorrák,
amely gyakori halálok –, életveszélyes
vérzéseket okozó fekélyek is kialakulhat-
nak, gyakran okoz problémát a savas
gyomortartalom visszafolyása a nyelő-
csőbe stb. Az alkohol a hasnyálmirigy-
gyulladás legközismertebb oka. Ha ez a
gyulladás már krónikus, akkor igen in-
tenzív fájdalommal jár. Ha ez a folyamat
előrehalad, akkor kialakulhat a cukorbe-
tegség is, mivel egy idő után már nem
tud elegendő inzulint termelni a has-
nyálmirigy (pláne akkor, ha az egészet el szintén túlterhelik a keringést és a szí-
kell távolítani). vet. Az „én csak fröccsöt iszom” gyakori
A zsíroldó hatás miatt a rendszeres bagatellizáló kijelentés valójában azt je-
ivóknál elsősorban a májsejtekben nö- lenti, hogy én elsősorban a szívemet ká-
vekszik meg a zsírtartalom. (A normál rosítom az alkohollal… Annak, hogy or-
5%-ról 5-10 év rendszeres alkoholfo- szágunk vezet a középkorú férfiak halan-
gyasztás után 50% fölé is emelkedhet dóságában, az alkoholos szívizom-el-
ez a májzsírosodás – alkoho- fajulás is az oka. Az alkohol
los zsírmáj.) A betegség károsítja az immunrend-
előrehaladtával alkoho- szert. Rendszeresen fo-
los májgyulladásra, gyasztva az ellen-
A legtöbben,
később májzsugoro- akik a pohár anyag-termelést is
dásra számítha- után nyúlnak és és az immunrend-
tunk, ami az egyik szer aktivitását is
leggyakoribb kö- rontja. Éppen ezért
rendszeresen
vetkezménye az al- fogyasztanak alko- a legkülönbözőbb
koholbetegségnek. holt, általában azt helyeken és szerve-
Szerepe van az érel- ken jóval gyakoribb
meszesedésben és alkoholbetegeknél a
vallják, hogy
köszvényes rohamok- nem függők rák kialakulása. Az ér-
ban is, mivel növeli a ko- zékszervi működéseket (lá-
leszterinszintet, a trigliceridek tás, hallás) gátolja. Egy idő
(zsírnemű anyagok) és a húgysav vér- után a járáson is meglátszik a jelentős
szintjét. A belek (különösen a vékonybél mértékű alkoholfogyasztás.
és a bélbolyhok) sérülései miatt a táplá- A csontok anyagcseréjében is szere-
lék áthaladása felgyorsul (hasmenés je- pet játszik (a csontritkulás is összefügg
lentkezése), így a felszívódás is csak az alkoholizmussal). Rontja a szexuális
részleges csupán, ami érinti a vitamino- funkciókat. Potenciazavarokat, az orgaz-
kat is (számolni kell a részleges vagy sú- muskészség csökkenését vonja maga
lyos vitaminhiánnyal). További következ- után. Bár a vágyat növeli a spicces álla-
mények: krónikus hasmenés, fogyás, le- potban (ez a gátlások oldódásának a kö-
romlás, vastagbélhurut, később vastag- vetkezménye), de kudarcot vall a meg-
bélrák, ami szintén gyakori alkoholbete- valósításnál. Vizelethajtó hatása van,
geknél. emiatt sok fontos elem ürül ki fokozott
mennyiségben a szervezetből (kálium,
A szívet sem kíméli magnézium, kalcium), amely miatt nö-
Az alkohol a szívet is fokozottan vekednek a görcsök (lábikragörcs), és a
megterheli. Nőknél és férfiaknál egya- szívritmuszavarokban is szerepe van. Az
ránt napi 3-4 ital 50%-al növeli a magas alkohol koncentrált kalóriaforrás. Elége-
vérnyomás esélyét. A fokozott terhelés tése során a cukrokéval közel azonos ka-
a szívizom elváltozásaihoz vezet. A foko- lóriamennyiség szabadul fel, ami arány-
zott folyadékbevitel (sörivók, fröccsivók) lag egészséges állapot mellett hízáshoz

59
vezet. Ez azonban csupán üres kalória.
Valódi tápértéke nincsen.
Az idegrendszerre gyakorolt hatása
Az alkohol lebontásához oxigén szük-
séges. Az oxigénhiányra az idegsejtek
reagálnak a legérzékenyebben. Szürkeál-
lományunk idegsejtek milliárdjait tartal-
mazza. Ez az alkoholra egyik legkénye-
sebb szervünk. Egy kiadós részegség kb.
1 millió agysejtet pusztít el, ami örök
veszteség marad (mivel nem termelőd-
nek újra). A rendszeres alkoholfogyasz-
tás következtében olyan változás áll be
az agyban, hogy az „hozzászokik” az al-
koholhoz, és már csak így tud működni.
Alkoholbetegség esetén, ha bármilyen
ok miatt abbamarad hosszabb ideig az
alkoholbevitel (1-3 nap), nagyon komoly
zavarok jelentkezhetnek. A delirium tre-
mens (remegéses téboly) megjelenése
egyértelműen fizikai függést jelent az al-
koholhoz. Kb. 15%-ban halálos ez az ál-
lapot, kórházi körülmények között is, a
60
testi állapottól függően. Egyéb ideg-
rendszeri betegségek: alkoholos demen-
cia (elbutulás – túl sok agysejt elpusztu-
lása esetén), emlékezetzavar, sokideg-
gyulladás, alkoholos kóros féltékenység,
üldöztetési mánia, depresszió és egyéb
torzulások.
Végül érdemes még szólni a magzati
alkoholszindrómáról. Az alkohol és a
bomlásterméke, az acetaldehid átjut a
méhlepényen, és direkt módon károsítja
a magzatot. Épp ezért az orvosok általá-
ban nem javasolják fogyasztását a ter-
hesség alatt. Aki mégis megteszi, súlyo-
san károsíthatja saját magzatát, aki testi
(pl. szívhibák, hugyúti elváltozások stb.),
értelmi (szellemi fogyatékosság) és lelki
(nyugtalanság, fáradékonyság, szoron-
gás stb.) fejlődésében is el fog maradni
egészséges társaitól.
A legfontosabb kérdés… Miért is
iszunk valójában?
 Horváth Gábor

Munkamánia

A
A „jól öltözött függőség”
mikor valaki egy anyagot, cselek- badidő, a család rovására is. Egy teljesít-
vést vagy folyamatot arra hasz- mény-centrikus világban könnyen válha-
nál, hogy elkerülje a fájdalmát, tunk ennek áldozatává. Függőségeinket
“”
megbirkózzon vele vagy csillapítsa, ak- vizsgáló sorozatunk részeként tegyünk
kor azt drogként használja. Amikor fel néhány alapvető kérdést munkavég-
olyan mértékben él vele, hogy zési szokásainkkal kapcsolat-
más, fontos dolgok hátrányt ban!
szenvednek, ám ő ezek
1971-

ellenére is folytatja, ak- Nem szorgalmas,

ben az ameri-
kor függő magatartást hanem beteg
kai Wayne Oates a
mutat” (Carol Can- Válhat-e függő
jelenséget munkaho-
non). magatartásformává
lizmusnak nevezte el,
A munkavégzés, mivel úgy vélte, hogy a a munkavégzés? A
a rendszeres alkotói munkától való függő- mindennapi mun-
tevékenység minden- ség sokban emlékez- kánk válhat-e pótcse-
napunk szerves része- tet az alkoholiz- lekvéssé, menekülési
ként, tartalommal, meg- móddá a fájdalmak, a
elégedettséggel és öröm- számunkra kellemetlen
mus problémá-

mel tölti ki az életünket. A helyzetek elől? Lehet-e eszkö-

jára

hasznosság érzését adja, amely nélkül ze annak, hogy teljesítményünkkel

értelmetlennek, üresnek éreznénk az
életünket. A munkavégzésben mégis
gyakran túlzásokba esünk. Legtöbbször
a munkaerőpiac kényszerítő hatása, ál-
lásunk megtartása kényszerít a lehető
legmaximálisabb munkavégzésre, a sza-
elismerést, csodálatot váltsunk ki má-
sokból? Előfordulhat, hogy valaki bűntu-
datot érez, ha nem dolgozik, ha nem
tud újabb és újabb eredményeket fel-
mutatni, és ez megmérgezi egész élet-
ét? Sajnos igen.

61
 1971-ben az amerikai Wayne Oates
a jelenséget munkaholizmusnak nevezte
el, mivel úgy vélte, hogy a munkától va-
ló függőség sokban emlékeztet az al-
koholizmus problémájára.
Japánban olyan gyako-
ri a munkamánia,
hogy külön kife-
jezés is szüle-
tett annak a
tragédiának
a megne-
vezésére,
amikor va-
laki „bele-
hal a mun-
kába”, ez a
’karosi’.
A közvé-
lemény na-
gyon sokszor
szorgalmasnak
tartja a munkamá-
niás (munkaholista)
egyént és felnéz rá teljesít-
ménye miatt. Nálunk is szállóigévé vált a
„sztahanovista” munkavégzés mint esz-
ménykép. Pedig a munkamániás nem
szorgalmas, hanem beteg. Ugyanúgy se-
gítségre szorul, mint más szenvedélybe-
tegségekkel küszködő sorstársa.
Példaképként állították
Jól példázza ezt maga Alekszej Gri-
gorjevics Sztahanov élete is: az 1906-
ban született, mindössze három osztályt
végzett, béresként dolgozó Sztahanov fi-
atalon szénbányába szegődött, de dol-
gozott hajtóként, ácsolóvájárként is.
Hatórás műszak alatt 102 tonna szenet
termelt ki, azaz tizennégyszeres normát
62
teljesített. A szovjet vájár önmaga re-
kordját megdöntve 227 tonna szenet
fejtett ki a műszak alatt. Sztahanov egy
hét múlva már a Pravda címlapján
mosolygott, és példátlan
propagandakampány
központi alakjává
vált. Példakép-
ként állították
az egyszerű
munkások
elé, a párt
néhány
hónapon
belül a
legkülön-
bözőbb
foglalkozá-
si ágakban
sztahanovista
mozgalmat in-
dított. 1936-ban
felvették a párt tag-
jai közé. Kétszer tüntet-
ték ki a Lenin-renddel, meg-
kapta a Munka Vörös Zászló érdemren-
det, a Szocialista Munka Hőse kitüntetést
és a Legfelsőbb Tanács képviselője is volt.
1935-ben a fényképe szerepelt a Time
magazin címoldalán. Magánélete azon-
ban korántsem alakult ilyen fényesen: két
házasságából négy gyermeke született,
második felesége 17 évvel volt nála fiata-
labb. Idővel a pohárhoz nyúlt, ezért „Szta-
kanovnak” is nevezték (utalásként a szta-
kan, pohár jelentésű orosz szóra). Élete
végén idegbetegséggel került kórházba, s
ott is halt meg 1977. november 5-én.
Boldog, megelégedett ember volt-e Szta-
hanov? Sajnos nem. A siker, fény, csillo-
gás, mások elismerése kevés volt ahhoz,
hogy teljes, boldog életet éljen.
A munkamánia háttere
A munkamániás gyermekkora és hát-
tere szinte minden esetben sérült. A
gyermekek sokszor nem mernek problé-
máikról beszélni. A szülő sokszor azt
kommunikálja gyermeke felé (akár pusz-
tán a viselkedésével, szavak nélkül),
hogy akkor szerethető, ha jól csinál vala-
mit. Az ilyen családban felnövekvő gyer-
mekek gyakran érzik azt, hogy ha ronta-
nak, hibáznak, akkor értéktelenek, nem
szerethetők. A szülőtől érkező üzenet
legtöbbször a következő: „Erősnek, jó-
nak, tökéletesnek kell lenned!” A beteg
szülők gyakran elvárják, hogy büszkék
lehessenek gyermekükre, és a gyermek
természetesen szeretne megfelelni szü-
lei elvárásainak – sokszor még akkor is,
amikor szülei már rég nem élnek és sa-
ját vezérigazgatói székükben ülnek. Szo-
morú, de a később munkamániássá váló
gyermek gyakran érzi úgy, hogy ő nem
szerethető feltétel nélkül, alanyi jogon.
Egy népszerű tévhit a munkamániá-
val kapcsolatban: a munkamániások
mindig dolgoznak (ugyanez másként: az
a munkamániás, aki mindig dolgozik). A
közvélemény valóban azt gondolja, hogy
csak az a munkamániás, aki napi 14-16
órát dolgozik és önmagát nem kímélve
„mindkét végén égeti a gyertyát”. Ez
azonban csak részben igaz. A munkaho-
lizmusnak vagy munkamániának többfé-
le megnyilatkozási formája is van, amely
életeket, családokat tehet tönkre.
63
A munkamánia fajtái – Alkalmi
nagy hajtósok
Ők azok, akik alkalmanként folyama-
tosan és alvás, pihenés nélkül dolgoz-
nak. Elveszítik időérzéküket, megfeled-
keznek fiziológiai szükségleteikről. A
munkarohamok elmúltával azonban az
átlagnak megfelelően viselkednek, ezért
nehezebb felismerni betegségüket. A
néhány napig, maximum egy-két hétig
tartó munkaroham során átlagosan napi
négy órát alszanak, elmúltával ugyan-
olyan másnaposság gyötri őket, mint az
alkoholistákat (Fassel, 1990).
Anorexiás munkamániás
Itt az alkalmi hajtós „bulímiájával”
szemben, az anorexiára jellemző tüne-
tek jelennek meg. Rendszertelen mun-
kavégzés jellemzi: elkezdett, de befeje-
zetlen munkák sora szegélyezi az útját.
Időbeosztása is hektikus, minden mun-
kát az utolsó pillanatra halaszt. Valójá-
ban mindannak az ellentétje, amit a
közhit a munkamániásokról vélelmez:
megbízható helyett megbízhatatlan, a
határidők előtt elkészülő helyett a ha-
táridőket minduntalan módosító igazi
„művészlélek” (Fassel, 1990).
64
Ínyenc munkamániás
Az ínyenc munkamániások lassúak,
módszeresek. Igazi perfekcionisták, szá-
mukra egy projekt sohasem eléggé jó.
Az „ínyenc munkamániás” pl. a megírt
leveleket precízen végigjavítja, minden
i-re ráteszi a pontot, kiteszi a hiányzó
vesszőket. Gyakran a saját korábbi írá-
sát, elvégzett feladatait is tovább javítja,
pontosítja (Robinson, 1998).
Munkatársfüggő
Nem annyira a hatalom, a vezénylő
szerep fontos számára, mint inkább a
kollégái. Örül, hogy a közösségben le-
het. Leginkább a társfüggőségre hasonlít
magatartása. Jellemzően középvezetői
munkaköröket tölt be, mert a felülről és
az alulról érkező megerősítés egyaránt
fontos számára.
Lényeges és közös pont a munkamá-
nia mind a négy formájánál, hogy a
munka tölti ki a kórosan függő személy
szinte minden gondolatát (Killinger,
1991).
1. Forrás: www.geographic.hu
 http://anagykerdes.hu

A
z élet nagy miértjei lépten-nyomon szembe jönnek velünk
életünk során. A nagy kérdések egy részét meg tudjuk vá-
laszolni magunknak, többségük azonban megválaszolatlan
marad. Igazságérzetünk, a jó és szép után való vágyakozásunk
azonban nem engednek: válaszokat, megoldásokat követelnek.
A Boldog Élet családi életmódmagazin cikkírói számos szakterü-
leten igyekeznek vezetni bennünket, ráébreszeni egy-egy nagy mi-
ért magyarázatára.
A kedves Olvasó egy cikkválogatást tart a kezében a Boldog Élet
magazin írásaiból, amely a Nagy kérdések a társadalomban címet
viseli. Társadalmi életünk, emberi mindennapjaink rejtelmeibe ve-
zetnek el bennünket ezek a cikkek, és adnak hiteles válaszokat,
amelyeket a Szentírás ihletett, nem csak keresztény emberek szá-
mára.