Fogyasztók, termelők és a

piacok hatékonysága
Tk.:151-173.oldal 0
Ebben a fejezetben arra keressük a választ, hogy…

▪ Mi a fogyasztói többlet?
▪ Hogyan kapcsolódik a keresleti görbéhez?
▪ Mi a termelői többlet?
▪ Hogyan kapcsolódik a kínálati görbéhez?
▪ Vajon a piacok megfelelő módon osztják el a
forrásokat vagy javítható a piaci eredmény?

1
 Jóléti közgazdaságtan
▪ Megvizsgáljuk, hogy:
▪ Az erőforrások elosztása hogyan befolyásolja a
gazdasági jólétet.
▪ A vevőknek és eladóknak milyen haszna származik
abból, hogy részt vesznek a piac működésében.
▪ A társadalom hogyan tud a lehető legtöbb
haszonhoz jutni.

2
1. A fizetési hajlandóság
3
 Fizetési hajlandóság
Willingness to Pay (WTP)

A vevő fizetési hajlandósága (rezervációs ára) az a

legmagasabb piaci ár, amit a vevő még hajlandó fizetni egy
adott termékért.
A WTP azt méri, hogy a vevő mennyire értékeli az adott
terméket.

NÉV WTP
Példa:
János 250$
4 vevő fizetési hajlandósága
Gyuri 175$
egy tablet esetében.
Patrícia 300$
Gyöngyi 125$ 4
 WTP és a keresleti görbe
Kérdés: Ha egy tablet ára 200$, akkor ki fog vásárolni és
mennyi lesz a keresett mennyiség?
Feltételezés, hogy mindenki csak 1 tabletet vesz.

NÉV WTP
János 250$ A: Patrícia és János venni fog egy
tabeletet, Gyuri és Gyöngyi azonban
Gyuri 175$ nem.
Patrícia 300$
Tehát, Qd = 2
Gyöngyi 125$ ha P = 200 $.

5
 WTP és a keresleti görbe
A keresett
mennyiség P (iPod) Ki vásárol? Qd
alakulása
Senki 0

NÉV WTP 251 – 300 Patrícia 1

János 250$ 176 – 250 Patrícia, János 2

Gyuri 175$ Patrícia, János és
126 – 175 3
Patrícia 300$ Gyuri

Gyöngyi 125$ 0 – 125 Mindenki 4

6
 WTP és a keresleti görbe
P
$350
P Qd
$300
$250 0

$200 251 – 300 1

$150 176 – 250 2
$100
126 – 175 3
$50
0 – 125 4
$0 Q
0 1 2 3 4
7
 A lépcsőformákról…
P Ez a keresleti görbe úgy néz ki, mint egy
$350 négyfokú lépcső, vevőnként egy-egy fokkal.
$300 Ha a vevők száma magas, akkor ez
egy tökéletesen versenyző piac.
$250
Ha a vevők száma magas, akkor
$200
sok-sok pici lépcsőfokot látnánk,
$150
$100 és az már úgy nézne ki,
mint egy „sima”
$50 egyenes.
$0 Q
0 1 2 3 4
8
2. A fogyasztói többlet
9
Fogyasztói többlet: Consumer Surplus (CS)
Fogyasztói többlet: A vevő fizetési hajlandóságának
és a ténylegesen kifizetett piaci árnak a különbsége
CS = WTP – P

NÉV WTP Például P = 260 $.

János 250$ Patrícia CS = 300 – 260 = 40 $.

Másoknak nincs fogyasztói
Gyuri 175$
többletük, mivel ilyen ár mellett
Patrícia 300$ ők már nem vásárolnak.
Gyöngyi 125$ Teljes CS = 40 $.

10
 CS és a keresleti görbe
P
Patrícia WTP-je
$350
Ha P = 260 $
$300
Patrícia CS =
$250 300 – 260 = 40 $
$200 Teljes CS = 40 $
$150
$100
$50
$0 Q
0 1 2 3 4
11
 CS és a keresleti görbe
P
Patrícia WTP-je Legyen most
$350 P = 220 $
$300 János WTP-je
Patrícia CS =
$250 300 – 220 = 80 $
$200 János CS =
250 – 220 = 30 $
$150
Teljes CS = 110 $
$100
$50
$0 Q
0 1 2 3 4
12
 CS és a keresleti görbe
P
$350 Amit megtanultunk:
A keresleti görbe alatt és az ár
$300
fölött lévő terület nagysága
$250 megegyezik az adott piacon
$200 keletkező fogyasztói többlettel
(1+2)
$150
$100
$50
$0 Q
0 1 2 3 4
13
CS sok-sok vevővel és „sima” keresleti görbével

HaQ = 5(ezer),egya pár P A cipő kereslete

ára
marginális vásárló $ 60
fizetési hajlandósága
50 $. 50

Ha P = 30 $. 40

Akkor az ő fogyasztói 30
ezer pár cipő
többlete= 20 $. 20
10
D
0 Q
0 5 10 15 20 25 30
14
CS sok-sok vevővel és „sima” keresleti görbével
▪ A cipő kereslete
P
$ 60
50
40
30
20
10
D
0 Q
0 5 10 15 20 25 30
15
 Hogyan csökkenti a magasabb ár a fogyasztói
többletet?
P
1. Csökken a CS,
60 mivel vevők hagyják
50 el a piacot

40
30

2. Csökken a CS, mivel a 20

vevők magasabb árat 10
fizetnek a termékért D
0 Q
0 5 10 15 20 25 30
16
A C T I V E L E A R N I N G 1:
Fogyasztói többlet (CS) Keresleti görbe
P
50
A. Határozza meg a $ 45
marginális fogyasztó
WTP-jét 40
Q = 10-nél.
35
B. Határozza meg a CS-t, 30
ha P = 30 $.
25
Tegyük fel, hogy P 20 $-ra
csökken. Határozza meg, hogy
20
mennyivel változik a CS, annak 15
hatására, hogy….
10
C. Vevők lépnek be a piacra
5
D. A meglévő vásárlók 0
alacsonyabb árat fizetnek
0 5 10 15 20 Q
25
17
ACTIVE LEARNING 1:
Keresleti görbe
Megoldás P
50
$ 45
▪
40
35
30
P csökkenjen 20$-ra!
25
20
15
10
5
0
0 5 10 15 20 Q
25
18
3. Eladási hajlandóság

19
 Költségek és eladási hajlandóság
▪ Költségen a termelők alternatív költségét értjük,
amely tartalmazza a ténylegesen kifizetett
költségeket, és azt az értéket is, amit a termelő a
saját idejének tulajdonít.
▪ Például: 3 eladó költsége a fűnyíró üzletben

NÉV költség Az eladó csak akkor értékesít, ha

az ár meghaladja az ő költségeit.
Arnold 10$
Ezért a költség az eladási
Péter 20$
hajlandóság nagyságát mutatja.
Laci 35$
20
 Költség és a kínálati görbe

P Qs
A kínált mennyiség
alakulása: $0 – 9 0

10 – 19 1

NÉV költség 20 – 34 2
Arnold 10$ P≥35 3
Péter 20$
Laci 35$

21
 Költség és a kínálati görbe
P
$40 P Qs

$0 – 9 0
$30
10 – 19 1
$20
20 – 34 2

$10 P≥35 3

$0 Q
0 1 2 3
22
Termelői többlet

23
 Termelői többlet
(Producer Surplus)
P
PS = P – ktg
$40

$30
Termelői többlet az eladó által
realizált összeg és a termelés
$20 költségének különbsége

$10

$0 Q
0 1 2 3
24
 Termelői többlet és a kínálati görbe
P PS = P – cost
$40 Legyen P = 25 $.
Laci
ktg-e Arnold PS-e = 15 $
$30
Péter Péter PS-e = 5 $
$20 ktg-e Laci PS-e = 0 $

$10 Arnold ktg-e Total PS = 20 $

Amit megtanultunk:
$0 Q
A kínálati görbe felett és az ár alatt
0 1 2 3 lévő terület nagysága megegyezik
az adott piacon keletkező termelői
többlettel 25
PS sok-sok eladóval és „sima” kínálati görbével
▪ P A cipő kínálata
60
50 S
40
30
h
20
10
0 Q
0 5 10 15 20 25 30
26
 Hogyan csökkenti az alacsonyabb ár a termelői
többletet?
▪
P 1. Csökkent a PS
60 mivel az eladók
elhagyták a piacot S
50
40
30

2. Csökkent a PS, 20
mivel alacsonyabb 10
lett az ár
0 Q
0 5 10 15 20 25 30
27
ACTIVE LEARNING 2:
Kínálati görbe
Termelői többlet P
50
A. Határozza meg a 45
marginális eladó 40
költségét, ha Q = 10. 35
B. Határozza meg PS-t, 30
ha P = 20 $. 25
20
Emelkedjen P 30 $-ra. 15
Határozza meg a PS 10
növekedésének okait és
5
mértékét!
0
0 5 10 15 20 Q
25
28
ACTIVE LEARNING 2:
Kínálati görbe
Megoldás P
50
A. Q = 10-nél, 45
az alternatív ktg = 20 $ 40
B. PS = ½ x 10 x 20 $ 35
= 100 $ 30
P nő 30 $ -ra. 25
20
15
10
5
0
0 5 10 15 20 Q
25
29
 4. A Jóakaratú
Társadalmi Tervező
30
 Javíthatunk a társadalom helyzetén??
A „Jóakaratú Társadalmi Tervező”

Egy mindentudó, mindenható, jóindulatú diktátor

Két kérdés:
Engedje, hogy a vevők és eladók a természetes
egyensúly állapotában maradjanak?
Vagy növelheti a jólétet azáltal, hogy megváltoztatja a
kialakult helyzetet?
A gazdasági jólét mérésének egy lehetséges mércéje
a fogyasztói (CS) és termelői többlet(PS) összege,
amit teljes többletnek (TS=Total Surplus) hívunk.

Total Surplus = CS + PS 31
 A „Jóakaratú Társadalmi Tervező”

CS = (a termék értéke a vevő számára) – (a vevők által

fizetett összeg)
CS: az a többlet, amihez a fogyasztók jutnak a piaci
folyamatok révén

PS = (az eladóknak kifizetett összeg) – (eladók költségei)

PS: az a többlet, amihez az eladók jutnak a piaci
folyamatok révén.

Total Surplus = CS + PS
A TS tehát a piacon való kereskedésből származó teljes
nyereséget méri.
32
 A társadalmi jólét mérése

Total surplus = CS + PS
= (a vevők fizetési hajlandósága) – (a vevők által fizetett összeg)
+ (az eladóknak kifizetett összeg) – (az eladók költsége)
= (a vevők fizetési hajlandósága) – (az eladók költsége)

33
TS=CS+PS
P
60
50 S
40 CS
30
PS
20
10
D
0 Q
0 5 10 15 20 25 30
34
 A piaci erőforrások elosztása

▪ A piacgazdaságban az erőforrások elosztása

decentralizált, amelyet számos önérdekű vásárló és
eladó kölcsönhatása határoz meg.
▪ Kívánatos-e a források piac általi elosztása, vagy a
források más elosztása jobbá teszi a társadalmat?
▪ Ehhez a teljes jólétet a társadalom jóllétének
mértékeként használjuk fel.

35
 Hatékonyság

Hatékonyság: Olyan erőforráselosztás, amely maximalizálja

a társadalmi többletet.
Hipotéziseink:
•Az egyensúlyi mennyiség maximalizálja a teljes többletet.
•A termékeket a legkisebb költséggel rendelkező termelők
állítják elő,
•és azok fogyasztják, akik a legnagyobb értéket
tulajdonítják nekik.

36
 Hatékonyság vs méltányosság
▪ A piaci kereskedelemből származó haszon olyan, mint
egy torta, amelyet fel kell osztani a szereplők között.
▪ A hatékonyság azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló
tortánk a lehető legnagyobb legyen.

37
 Hatékonyság vs méltányosság
▪ A méltányosság viszont azt, hogy ezt a tortát milyen
arányban osztjuk szét a szereplők között, ki mekkora
szeletet kap.

▪ Hogy mi a tisztességes az szubjektív, nehéz eldönteni.

▪ Ezért a hatékonyságra fókuszálunk, még akkor is, ha a
döntéshozók gyakran a méltányosságot is szem előtt
tartják. 38
5. A piaci egyensúly
értékelése
39
 A piaci egyensúly értékelése
Piaci egyensúly:
P
P = $30
60
Q = 15,000
50 S
TS = CS + PS
40
A piaci egyensúly CS
hatékony?? 30
PS
20
10
D
0 Q
0 5 10 15 20 25 30
40
 Mely vevők fogyasztják a terméket?
Azok a vevők, akiknek a
P
WTP-je ≥ 30 $ venni
60
akarnak.
50 S
Azok a vevők, akiknek a
WTP-je < 30 $, viszont 40
nem. 30
A szabadpiacok azoknak 20
a vevőknek juttatják a
10
kínált termékeket, akik a D
WTP-jük alapján a 0 Q
legnagyobb értéket 0 5 10 15 20 25 30
tulajdonítják nekik.
41
 Mely eladók állítják elő a terméket?
Minden eladó, akinek a P
költsége ≤ 30 $ termelni 60
akarja a terméket.
50 S
Minden eladó, akinek a
40
költsége > 30 $ azonban
nem. 30
Ennélfogva a 20
legalacsonyabb
10
költséggel rendelkező D
eladók állítják elő a 0 Q
terméket. 0 5 10 15 20 25 30
42
 A nem egyensúlyi mennyiség maximalizálja a TS-t?

Q = 20-nál,
P
A marginális eladó
költsége 35 $ 60
A marginális vevő WTP-je 50 S
20 $ 40
Ennélfogva a teljes
többlet növelhető a 30
mennyiség 20
csökkentésével.
10
Ez mindaddig igaz, amíg D
el nem érjük az egyensúlyi 0 Q
mennyiséget. 0 5 10 15 20 25 30
43
 A nem egyensúlyi mennyiség maximalizálja a TS-t?

Q = 10-nél,
P
A marginális eladó
költsége 25 $ 60
A marginális vevő WTP-je 50 S
40 $ 40
Ennélfogva a teljes
többlet növelhető a 30
mennyiség növelésével. 20
Ez mindaddig igaz, amíg 10
el nem érjük az egyensúlyi D
mennyiséget. 0 Q
0 5 10 15 20 25 30
44
 A piac értékelése: összefoglaló
A piaci egyensúly hatékony:
• H1 ellenőrzése: Az egyensúlyi mennyiség
maximalizálja a teljes többletet.
• H2 ellenőrzése: A termékeket a legkisebb
költséggel rendelkező termelők állítják elő,
• H2 ellenőrzése: és azok fogyasztják, akik a
legnagyobb értéket tulajdonítják nekik.
A „Jóakaratú Társadalmi Tervezőnek”, tehát nem kell
megváltoztatnia a piaci egyensúlyt, nem kell
beavatkoznia.
Laissez faire (Hagyjuk, hogy csinálják!)
45
 5. Mekkora a fogyasztói és a
P
termelői többlet valamint a teljes
400
D többlet az alábbi ábrával
jellemezhető piacon?

S
250
CS = 150*1000 :2 = 75 000
PS= 200*1000 :2 = 100 000
TS=175 000= (400-50)*1000/2
50

1000 1800 Q

46
 Miért rosszak a nem piaci alapú elosztások?

▪ Tegyük fel, hogy az erőforrások elosztását a központi

tervező határozta meg. (lásd Szovjetúnió)
▪ A hatékony elosztás kiválasztásához a tervezőnek meg
kell ismernie minden eladó költségét és minden vevő
WTP-jét a gazdaságban előállított több ezer áru
tekintetében.
▪ Ez gyakorlatilag lehetetlen, így a központilag tervezett
gazdaságok soha nem lesznek igazán hatékonyak.
▪ Adam Smith: A láthatatlan kéz elve
47
 Konklúzió

▪ Amikor a piac kudarcot vall, a közpolitika megoldhatja a

problémát és javíthat a hatékonyságon.
▪ A jóléti közgazdaságtan jól világít rá ezekre a piaci
kudarcokra
▪ A piaci kudarc lehetősége ellenére az ebben a fejezetben
szereplő feltételezések sok piacon jól működnek, és a
láthatatlan kéz továbbra is rendkívül fontos lesz
számunkra.

48
Köszönöm a
figyelmet!

49