Forrás: http://www.doksi.

hu

Egy repűlőgépbaleset margójára.

A Győrffy László könyvében található képlet elemzése érzékeny pontokkal.

A jelen képletekkel kapcsolatos elemzésnek egyetlen célja van, megvizsgálni és értelmezni

azokat a jelzéseket, amelyeket az ókor óta alkalmazott érzékeny pontokkal lehet megérteni a
különféle képletekből. Természetesen az érzékeny pontok doktrinája sok kérdőjelet vet fel a
mai asztrológusok számára, (amire röviden itt is ki fogok térni), de pusztán az ellentmondáso-
sság ténye nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy vizsgálódjunk a témában. A
modern, magyar asztrológiai irodalom, ezt nyugodtan kijelenthetjük, Győrffy László
Asztrológia című könyvével indult útjára. Ezt a könyvet –mivel Hitler és Mussolini
képletének rövid elemzését is tartalmazza –reprint kiadásban, csak most, jóval a rendszervált-
ás után, veheti kézbe az érdeklődő asztrológus. A most kielemezendő képlet is ebből a könyv-
ből való. Az érzékeny pontok vizsgálatának a szükségességét pedig az a tény bizonyítja, hogy
a XVII. Század végével, eme asztrológiai elmek használata szinte teljesen elveszett az
asztrológiai vizsgálódások tárházából. Az 1800-as években újjáélesztett asztrológiai praxis
gyakorlói, elsősorban Ptolemaiosz után, csak a Fortuna (Szerencsekerék) használatát fogadták
el, de sokan azt is feleslegesnek tartották és tartják, a modern asztrológiai kifejtés hívei közül.
Ezen kívül, a Fortuna –és a többi pont –kiszámításával kapcsolatos igen lényeges probléma
az, hogy vajon milyen formula szerint számoljuk ki azokat nappali, és éjjeli képletek során?
De mielőtt ezt a problémát jobban körüljárnánk, idézem a témával kapcsolatosan Győrffy
László saját szavait a művéből:

„A Napnak és a Holdnak, mint földi viszonylatban a két leghatásosabb égitestnek kölcsön-

hatása az ascendenshez (a horoszkóp legérzékenyebb pontjához) olyan harmonikus energia-
forrást jelent a kölcsönhatások találkozási helyén, hogy az ily módon érzékennyé vált pont
meghatározásának szintén jelentősége van. Ezt a pontot szerencsepont-nak nevezi az
asztrológia és Ptolomaeus nyomán (Pars Fortunae) mi is számításba vesszük. Szimbóluma: (-)
Aspektusának tág határa: 3°-4°.

Kiszámítása akként történik, hogy nappali születés esetén (napfölkeltétől-napnyugtáig) a

Napnak a Holdhoz való és ívértékben kifejezett, tehát 0° E-tól számított, vagyis az állatöv
jelein előre mért egymástól való távolságát az ascendens 0° E-tól számított ívértékéhez hoz-
záadjuk. Éjjeli születés esetén pedig (napnyugtától-napkeltéig) a Holdnak a Naphoz való,
ívértékben kifejezett távolságát adjuk az ascendenshez. Az eddigi számtani magyarázatok
alapján ez az egyszerű számtani művelet nem okozhat nehézséget. Egyébként a kiszámítás
gyakorlati módszerét a születés idejére eső bolygóállások kiszámításával kapcsolatban fogjuk
ismertetni.” (Asztrológia, 103.-104.-ik oldal.)

Ezt a számítást a könyv 132-ik oldalán találhatjuk meg:

11.) Szerencsepont.
Nappali (napkeltétől-napnyugtáig) születésről lévén szó, a szerencsepont fölrajzi hossza =
Nap-Hold+Ascendens.

Nap hossza az ekliptikán: 93° 40’ ( 3° 40’+ 90° )

Hold hossza az ekliptikán: 163° 16’ ( 13° 16’+ 150° )
Forrás: http://www.doksi.hu

453° 40’ 360°

-163° 16’ +93° 40’
=290° 24’ =453° 40’
+ Ascendens 237° 46’ ( 27° 46’+ 210° )
290° 24’
+237° 46’
=528° 10’
-360°
Fortuna hossza a születéskor: 168° 10’ = 18° 10’ J

A probléma a számítással a következő:

Egészen az ókortól kezdve (a Hermésznek tulajdonított Panaretos-tól) a 17.-ik század végéig
a Fortuna kiszámításának a nappali verziója az Ascendens+Hold-Nap, vagy Hold-
Nap+Ascendens formula volt! Mivel a másik –reverzibilis –formulával a Szellem Pontját
számolta ki az asztrológus. Egyébként a könyv végén lévő hibajegyzékben, már a helyes
kiszámítási formulát adja meg az, aki a hibajegyzéket elkészítette. Azonban a könyvben lévő
példaképleteknél, ha az ember utánaszámol, akkor ezzel a fordított számítással találkozik
(vagyis: nappali képletnél a hagyományos éjjeli formulával és fordítva). Itt azonban egy rövid
kitérőt kell tennünk. Ugyanis kétféle módon állapították meg a korabeli asztrológusok az
érzékeny pontok helyét a képletekben. Az egyiket nevezzük lemérésnek, a másikat pedig
formulázásnak. Ha bárki a klasszikus forrásokban nézi meg azt, hogy miként adják meg a régi
szerzők a pontok kiszámítási menetét, azt fogja találni, hogy a Fortuna esetében a következő
az eljárás: mérjük le –Nappali képletnél –a távolságot a Naptól a Holdig és ezt a távolságot
vetítsük ki az Ascendenstől. És itt van a dologban a csavar! Ugyanis ha ezt alkalmazzuk
formula képletnek és azt mondjuk, hogy nappal a Fortuna = Nap-Hold+Ascendens (vagy:
Ascendens+Nap-Hold), akkor épp a fordítottját kapjuk a lemért eredménynek. Ezt a problé-
mát egy Bonatus által közölt példaképleten mutatom be:

1. Ábra: Bonatus példaképlete a Liber Astronomiae-ben a Fortunához.

Forrás: http://www.doksi.hu

Bonatus tehát azt írja:

„De mert a Nap a nappali szerencse (fortune), nappal tőle kell kezdeni a számolást, és mert a
Hold ugyanilyen éjszaka, ezért éjjel tőle kell kezdeni a számolást. Ezt a pontot számítjuk ki
legelőször, és őt soroljuk az összes többi pont elé úgy, ahogy az égi fények soroltatnak az
össze többi planéta elé. És így, ez a pont elsötétíti (ragyogása által) az összes többi pontot
ugyanolyan módón, ahogy a fővilágosítók elsötétítik (ragyogásuk által) a többi csillagot. És
hasonlóképpen a Nap: ragyogóbb, mint az összes többi csillag, ezért hívjuk a nappal
fényének, mivel a felkelésével beköszönt a nappal; és lenyugvásakor beköszönt távoztával az
éjjel. Ő szignifikálja a természetes életet, és azon dolgok maradékát, amelyeket elmondtunk a
jelöléséről szóló fejezetben. A Hold pedig az éjszaka szerencséje és fénye, és a testek szig-
nifikátora, és mindazon dolgoké, amelyekről a róla szóló fejezetben már beszéltünk.”

Nap jegye Hold jegye

F G H I J
1 2 3 4 5
Ascendens Fortuna
H I J K L
1 2 3 4 5

A képlet tehát egyszerű: ha a Naptól leszámoljuk a jegyeket a Holdig, majd ezt a távot
leszámoljuk az Ascendenstől, akkor megkapjuk a Fortuna helyét! De végezzük el a mi
formulánkkal is a számolást: tehát, ha a szöveget úgy értelmezzük, hogy a Naptól kell a
Holdig számolni: Nap-Hold+Ascendens (ahogy –nappali formulaként –a Győrffy könyvben
áll), akkor:

Nap F 11° 04’ 41° 04’ + 360° = 401°

Hold J 11° 04’ 161° 04’
Asc. M 5° 05’ 95° 05’
Számítás: 401° 04’-161° 04’ = 240° 00’
240° 00’+95° 05’ = 335° 05’
Fortuna pozíciója: 335° 05’ = O 5°05’!!!

Ebből a példából jól látszik, hogy a klasszikus szövegekben, az ókor óta használatos
leszámolásos módszerrel írták le a pontok meghatározásának a módját, habár már a kora-
középkortól kezdve –legalábbis az Arab érától bizonyosan –a formulázást is használták a
gyakorlatban. Tehát a most bemutatandó képleteben is, amit a Győrffy könyv 290-dik oldalán
mindenki megtekinthet, a Fortuna rosszul van kiszámítva (vagyis: nappali képletben éjjeli
formulával van megállapítva, ezért ez nem a Fortuna, hanem a Szellem Pontja). Felmerülhet a
kérdés, hogy mi a különbség a két pont között, a válaszért megint Bonatushoz fordulok:

Fortuna –a Hold Pontja Szellem (Eljövendő Dolgok) –Nap Pontja

Jelöli az életet, testet, lelket, erőt, szerencsét, anyagi
javakat és szerencsét, gazdagságot, szegénységet,
hírnevet, dícséretet és reputációt.
Inkább nappali képletekben erős és hatásos!
Hylegális pont (lehet Hyleg)!
Jelöli a lelket és a testet (a Fortuna után), és ezek fel-
tételeit. Aztán, a hitet, vallást, gondolatokat, szándék-
ot, és bármi olyat, ami hiányzik. Inkább az eljövendő
dolgokat jelöli, mint a meglévőket.
Inkább éjjeli képletekben erős és hatásos! Abu Ma’shar
szerint a dolgok kezdetén és az éves revoluciókban hat
erősen, mint a Radixban (de a Radixban is hatásos!)
Nem Hylegális pont (nem lehet Hyleg)!

Röviden szólva, ezek a legfőbb különbségek a két pont között, habár mindkettőt a Napból és a
Holdból, valamint az Ascendensből számoljuk ki!
Forrás: http://www.doksi.hu

A Fortunával kapcsolatos problámák után forduljunk most az érzékeny pontok kérdésköre

felé. Győrffy László a következőket írja velük kapcsolatban:

„Vannak, akik a szerencseponthoz hasonlóan a születési képletnek még többféle, ú. n.

érzékeny pontját is figyelembe veszik. Mi azonban, minthogy elvi álláspontunk jelen
munkánk során az, hogy szétválasszuk a föltevéseket a szigorúan tapasztalati tényektől és
ekként az asztrológiát tudományos alapokra helyezzük, azért Morin-Schwikert és több
külföldi jeles asztrológus után ezekkel a pontokkal nem számítunk, minthogy a tapasztalat
szerint ezeknek jelentősége nincs. Ilyen pontok többek között: a testvérek, apa, anya pontja,
utazás, hírnév, szerelem, vagyon, stb. pontjai. Schwikert „valaminek a semmiből” (etwas aus
Nichts) nevezi ezeket az ú. n. érzékeny pontokat. Ugyanígy gondolkodik a nagy angol
asztrológus Raphael, továbbá Frank Glahn és többen. Természetesen a szerencsepontot
kiemelik a jelentéktelen érzékeny pontok közül, mint hangsúlyoztuk, Ptolomaeus nyomán.”

Győrffy László a könyvének 290-edik oldalán közli, az Endresz-féle „Justice for Hungary”
repülőgép római útjának a képletét. Endresz György repülőgép pilóta volt az I. Világhábo-
rúban, és a 30-as években bravúros óceán átrepülést hajtott végre a repülőgépével. 1932-ben
Rómába készülődött egy kongresszusra, de amikor a gépével megérkezett a célállomásra, a
gép megpördült, lezuhant és kigyulladt. Endresz György és a rádiós navigátora mindketten
szörnyethaltak a balesetben.

Ebben a képletben a könyvben közzétett képlet ascendense az I 9° 11’-ére kerül, a Nap az G

0° 05’-ére, és a Hold a M 16° 37’-ére jut. A képlet nappali, tehát Győrffy a Nap-Hold+Ascen-
dens formulát alkalmazta a számolásnál:

60° 05’-256° 37’+129° 11’: ami: 420° 05’-256° 37’+129° 11’

Ennek az eredménye: 292° 39’ azaz: N 22° 39’
Tehát Győrffy tudtán kívül a Szellem (Eljövendő Dolgok) Pontját számolta ki a képletben.
Ezzel szemben a Fortuna kiszámítása:
256° 37’-60° 05’+129° 11’
Ennek eredménye: 325° 43’ azaz: O 25° 43’

Fortuna pozíciója: O 25° 43’

Szellem Pontja: N 22° 39’
Forrás: http://www.doksi.hu

2. Ábra: a repülőgép indulásának a képlete.

1932. Május. 21. d. e. 9h 16m.
Budapest, Mátyásföldi repülőtér.

Győrffy László a következőket írja a képlettek kapcsolatban:

„A gépnek az országra vonatkozó szimbolikus jelentőségét az indulás idejére felállított

asztrális képlete is kifejezi három bolygóval, köztük a Nappal a képlet legtekintélyesebb, X.
Szakaszában. Ugyancsak a Nap az Ascendens I jele után a képletnek magának is második
ura. A X. Szakaszban áll a X. Ház ura a Mars, Merkúr konjunkcióban, és jó sugárzásban a
hivatás, tekintély X. Házának második urával, a Vénusszal. Az előkelő Jupiter helyzetileg az
I. Házban, mint a képlet első uralkodója, kitűnő sugárzásban a repülőgépet személyesítő és
IX. Házban elevációban, tehát nagyon erősen álló Uránusszal és a nyilvánosságot erősen
foglalkoztató Holddal. A Jupiternek ezek a kitünő sugárzásai, valamint az ascendens urának, a
Napnak a hivatás, tekintély, állás X. Házbeli pozíciója, végül a X. Ház két urának, a Marsnak
és a Vénusznak egymással képzett kiváló aspektusa a gépnek a római repülőtérre való
megérkezését, vagyis a hivatást teljesítette, megoldotta, a kitűzött célt elérte. Meg kellett
azonban a megérkezése után semmisülnie, mert az ascendenst a két legrosszabb bolygó, a
visszafelé haladó Szaturnusz, és a Mars nagyon erősen, vagyis előbbi oppozícióban, az utóbbi
kilencvenes közeledő aspektusban támadja, valamint támadja az ascendenst még a hivatásbeli
Marson kívül ugyancsak a hivatás házában álló Merkúr is, tehát ez az állás, pozíció
katasztrófális összeomlását jelzi nyilván a gép hibájából is. (asc.) Ez a katasztrófa annál
elkerülhetetlenebb volt, mert a Mars és Szaturnusz, ez utóbbi, mint a halál házának is ura,
szintén erősen rossz aspektusban állnak egymáshoz (asc. köz. Kvadrát Mars és Merkúr,
Forrás: http://www.doksi.hu

szembenállás Szaturnuszszal és Mars kvadrát Szaturnusz). A katasztrófát, illetve lezuhanást

elkerülhetetlennéb tette, hogy a visszafelé haladó Szaturnuszt, a halálháznak és a rossz VII.
Háznak urát, a Nappal való jó sugárzáson kívül csak nagyon rossz aspektusok érik.
(Szaturnusz szembenállás Jupiter és asc. kvadrát Mars, Merkúr kvinkunx Neptun ex.) A Mars
és Merkúr lokális, vagyis a hivatás házbeli helyzete folytán a lezuhanásnak hivatása
gyakorlása közben kellett bekövetkezni. Az ascendenssel és az ott álló Jupiterrel képzett
súlyos oppozíció az indulásnak rosszul megválasztott idejét jelzi, sorsa tehát szerencsés
megérkezése után meg volt pecsételve, annál is inkább, mert a szerencsepont is a képlet VI.
Szakaszában, tehát rossz házában magát a repülőgépet jelző Uránusszal súlyos kilencvenes
aspektusban áll.”

Néhány észrevétel a képletelemzéssel kapcsolatban:

(1): A Nap és az Uránusz, habár fizikailag a 10.-ik és 9.-ik házban állnak, de olyan közel
vannak a 11.-ik és 10. Házhoz, hogy gyakorlatilag ezekhez a házakhoz fognak tartozni. Tehát,
a Nap –mint az ascendens ura –a 11. Ház csúcsán kiemeli az utazás céljaként megjelenő
római kongresszust (11. Ház, mint a társadalmi célú összejövetelek stb. háza, vagy barátok,
támogatók szerzése stb.), és az Uránusz, mint a 8. Ház ura a 10. Ház csúcsánál, sokkal inkább
kiemeli az indulási képletben benne rejlő veszélyeket, mint a többi jelzés, amit Győrffy
László ebből a szempontból kiemel. (2): Sajnos nem tudom, hogy Győrffy miért mondja azt,
hogy az Uránusz emelt a Kosban, mert a könyve 103-ik oldalán határozottan azt írja, hogy
„Az újabban fölfedezett Neptunnál és Uranusnál viszont csak a zodiakusaikat ismerjük, bár
ebben sem egyöntetű még az álláspont. Rafael (Koethner) szerint az Uránusz zodiákusa a
Vízöntő, a Neptuné a Halak, előbbi magasabb oktávja a Merkúrnak, utóbbi a Vénusznak. Más
asztrológusok szerint (Heindel, Hentges) az Uránusz zodiákusa a Mérleg, és a Neptuné az
Ikrek s így az előbbi a Vénusznak, az utóbbi a Merkúrnak a magasabb oktávja.” (3): Furcsa
lehet első olvasatra a számunkra az, hogy Győrffy a Napot a képlet második urának tekinti,
holott ő az ascendens ura. Ennek a magyarázata az lehet, hogy a Morinusi lokális determiná-
ciós tan szerint egy bolygó akcidentális helyzete szerint erősebben hat, mint domináció
szerint, vagyis fontosabb, hogy hol van elhelyezve. Mivel a Jupiter az 1. Házban áll, ezért
akcidentális helyzeténél fogva erősebben jelez a képletre nézve, ezért a Nap, mint az
ascendens jegyének az ura, csak a második helyen uralja a képletet. (4): A Szaturnusz
oppozíció Ascendens (5°) még lehet viszonylag erős és fontos, azonban a Szaturnusz-Jupiter
oppozíció nagyon gyenge, ezért a képlet szempontjából nem is relevánsak. Azon kívül, kettős
távolodásban vannak. (5): Ezzel szemben, mi azt mondhatjuk, hogy az Uránusz, mint a 8. Ház
modern ura az MC-én áll, azon kívül a Szaturnusz kvinkunx-ban van a Neptunnal, és mind a
ketten a 8. Házhoz tartoznak, mivel a Szaturnusz a ház hagyományos ura, a Neptun pedig a
ház modern értelemben vett társura. Ha a Szaturnusz nem lenne kettős távolodásban a Jupiter-
rel, akkor megismételnék ugyanezt a jelzést. Egyébként a Jupiter, mint a 8. Ház hagyományos
társura az 1. Házban, szintén kedvezőtlen jelzés. Győrffy még nem számolt vele, de az
Uránusz elég szoros kvadrátban van (igaz ugyan, hogy távolodó aspektusban) a Plútóval, aki a
4. Ház társura és a 12. Házban áll! Egyébként, a tragédia feltételezett időpontjában –15 órakor
Rómában –a felállított képletben a Hold, majdnem egzakt kvinkunx-ba kerül az égbolton a
Plútóval! És szintén nagyon kedvezőtlen jelzés az, hogy a Vénusz, mint a 4. Ház ura (4. Ház
= életvég, a dolgok vége, az ügyek kimenetele), a 12. Ház csúcsán áll. Tehát, ebben a
képletben igen sok figyelmeztető jelzés található arra nézve, hogy a felszálló repülőgépet
valamiféle tragikus végkifejlet fenyegeti.

Mielőtt azonban rátérnék az érzékeny pontok jelzéseire, egy másik technikával szeretném
bizonyítani, hogy a régi módszerek mögött több bölcsesség és lehetőség rejlik, mint azt
gondolnánk. Az ókori képletekben, igaz csak kis mértékben, több asztrológus használta a
Forrás: http://www.doksi.hu

monomoiria fokokat. A kifejezés szóösszetétel mono (egyedi), moiria (sorsszerüség), vagyis

azt jelenti, hogy a zodiákus fokai magukban rejtik az egyedi sorsszerűség lehetőségét.
Mindezt pedig azáltal, hogy a zodiákus fokait a káldeusi sorrendnek megfelelően a planéták
uralják. Ez volt az ókorban a legkisebb méltóság. De azért használták kevesen, mert a
planetáris táblázatok sokszor pontatlanul adták meg a planéták helyzetét az égbolton. A
gnosztikus csoportok közül a Phibioniták és a Markioniták igen nagyra becsülték ezt az
asztrológiai technikát, mert hitük szerint felvilágosítást kaphattak arról, hogy az anyagba zárt
lélek, milyen utat kell, hogy bejárjon a fizikai világban. A módszernek volt egy triplicitás urak
szerinti változata, amit káldeus módszernek tartottak, és volt egy káldeusi sorrend szerinti
változata, amiket Paulus Alexandrinus is közöl a saját könyvében (i. sz. 378). A módszer
lényege, hogy például a Kos és Skorpió jegy első fokát a Mars uralja, majd a Nap, Vénusz,
Merkúr, Hold, Szaturnusz, Jupiter és Mars stb. sorrendben a többi planéta uralkodik a fokok
felett. Ema Kurrent írt egy cikket a témáról, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy miként
vehetjük figyelembe a monomoiria fokokat. Én ettől eltérően, azt néztem meg a képletben,
hogy a bolygók alkotnak-e valamilyen diszpozítorláncolatot a fokuralmak szerint, és megnéz-
tem, hogy az így láncolatba rendeződő planéták mit jelölnek esszenciálisan, és akcidentálisan
a képletben. Természetesen a monomoiria fokokat csak pontos horoszkópokon lehet
vizsgálni. Ez a monomoiria diszpozítor lánc itt, a következő:

Nap Î Merkúr Î Vénusz Î Mars

Merkúr fokon áll Vénusz fokon áll Mars fokon áll Nap fokon áll

A Nap a képlet ura, így magát az eseményt képviseli. A Merkúr a képlet 10. Házában áll, és
esszenciálisan kapcsolatban áll a mozgással, utazással, a képlet 11. Házát és 3. Házát uralja. A
Vénusz esszenciális jelentősége itt háttérbe szorul, akcidentálisan viszont a 4. Ház ura és a12.
Ház csúcsán áll. Míg a Mars a tűz ura (a gép kigyulladt), és a 10. Ház ura, valamint a 4. Ház
hagyományos társura. Tehát a monomoiria diszpozítorlánc is kiemeli a lehetséges sorsszerű-
séget a képletben. De haladjunk tovább az érzékeny pontokhoz. Az esemény jellegéből
adódóan gondolkodtam, hogy melyik pontokat kellene megvizsgálni a képletben? A követke-
ző pontokat vettem figyelembe: Tartósság Pontja, Hyleg Pont, Események Kimenetele Pontja,
Utazások Pontja (hagyományos és modern jegyúrral számolva), és a Szellem Pontja. Valamint
a Hermész szerinti Betegség, Gyengeség, Halál és Krízis Pontja.

Tartósság Pontja Ascendens+Szellem p.-Fortuna A pont szerepe Radixba, Kérdésnél,

Pars durabilitis
Hyleg Pont
Pars Hyleg/Radix Vitae
Események Kimenetele Ascendens+Syzigium Ura-Szaturn. Ezt a pontot leginkább kérdő képle-
Pars finium rerum
Utazások Pontja Ascendens+9. Jegy Ura-9. Ház cs. Nevéből adódóan az utazásokat,
Pars peregrinationis
Betegség, Gyengeség, Halál (Herm)
Pars infirmitatum
Fortuna
Pars fottunae/Pars Lunae
Szellem (Eljövendő Dolgok) Pontja
Pars futurorum/Pars Solis
(Nappali képleteknél/Éjjel ford.)
Revolucióban az, hogy a dolog tar-
tósságát megállapítsuk, stb
Ascendens+Hold-Syzigium foka Ez a pont jelzi az Élet Gyökerét, azt
(Kiszámítása egyforma N/É) hogy mi a forrása a képletben szere-
plő személy, dolog létének stb.
(Kiszámítása egyforma N/É) teknél számolták ki, mint a 4. Ház-
hoz (ügyek kimenetele) pontot.
Másk: Asc.+9. H. ura-9. H. cs. azok kinemetelét, célját stb. nézték
(Kiszámítása egyforma N/É) meg ebből a pontból.
Ezt a pontot betegségeknél használ-
Ascendens+Mars-Szaturnusz ták, de működtethetjük, mint olyan
(Éjjel fordítva számítandó) Halál Pontot, ami kikerüli a 8. Ház
csúcsát.
Ascendens+Hold-Nap Hylegális pont, szerencse, sikeres-
(Éjjel fordítva számítandó) ség, gazdagság stb.
Ascendens+Nap-Hold Az eljövendő, bekövetkezendő dol-
(Éjjel fordítva számítandó) gok jelölésére nézve vizsgáljuk meg
Forrás: http://www.doksi.hu

Mielőtt megnéznék, hogy hová esnek a pontok a képletben, egy pár megjegyzést tennék a
pontok használatát illetően:

(1): Az érzékeny pontoknál mindig meg kell vizsgálni azt, hogy hová esnek a képletben.
Tehát, meg kell vizsgálnunk, hogy mi történik magával a ponttal? (2): A pontot uraló planéta
magát a pontot képviseli, tehát esszenciális, akcidentális helyzete szerint képviseli mindazt,
amit a pont jelöl. (3): Bonatusnál a pont szignifikátorai azok a planéták (ha belőlük számol-
unk), amelyekből levezetjük őket, valamint a pont Almutanje (a fokát uraló, általában 5
planéta közül az, amelyiknek a legtöbb méltósága van a pont fokán), illetve a pont domicilium
szerinti ura (én, most leginkább ezt veszem figyelembe, mint a pont diszpozítorát). Most már
megvizsgálhatjuk a kiválasztott pontokat a képletben:

Pont Helye a képletben, őt érő aspektus: Megjegyzés:

Tartósság Pontja H 10° Konj. 12. H csúcsa/Konj. Vénusz Kádens házba esik (pusztulás), konj. 4. Ház
urával. Diszpozítora a Hold, aki az égen a
Jupiter trigonjától távolodik és közeledik a
Plútó kvinkunxhoz (aki 4. H társura, 12. H-
ban álló planéta).
Hyleg Pont O 27° Aspektust nem kap, de konj. 8. H A kérdéses dolog (repülőút) tehát a gyökerét
tekintve ismét kapcsolatba kerül a 8. Házzal,
már csak azért is, mert a diszpozítora a Szat-
urnusz, aki a 8. Ház hagyományos ura is.
Események Kimenet. N 16° A 6. Házba kerül, Jupiter kvinkunx A 6. Ház az adott dolog problémájával, be-
tegségével áll szimbolikusan kapcsolatban.
Tehát a repülőúttal valami nincs rendjén.
Azon kívül, diszpozítora a Szaturnusz, aki a
8. Ház hagyomány szerinti ura.
Betegség, Gyeng. H. L 12° 4. Házban áll, és trigont kap a A pontot bár trigonnal érinti a Vénusz,
Vénusztól (ez a legszorosab aspektusa) mégis kritikus a dolog, mert a Vénusz a 12.
Ház csúcsán áll, a pont diszpozítora pedig a
Mars, aki a 10. Ház ura, és jól leírja a gép
kigyulladását, és végpusztulását.
Fortuna O 26° Aspektus nem éri, de konj. 8. Ház Szintén baljós jel, hogy a Fortuna a 8. Ház
csúcsával kerül közvetlen kapcsolatba, és a
diszpozítora a Szaturnusz, aki támadja az
Ascendenst.
Szellem (Eljöv Dolg) N 23° 6. Házban, kvadr. Uránusz, oppozí- Mivel az a pont jelzi azt, ami következik,
ció Plútó ezért jól lemodellezi a történteket. Kvadrát
Uránusz, hirtelen tragédia; opp. Plútó töké-
letes megsemmisülés, pusztulás!
Utazás pontja a P 17° 8. Házba kerül, és kvadrát Hold, és A pont diszpozítora a Jupiter az Ascendens-
Jupiterrel számolva kvinkunx Jupiter éri. en megmutatja a képlet érvényességét, de a
kvinkunx a kimenetel kétes voltát jelzi, a
Hold viszont a 12. Ház ura, kvadrátja így
igen veszélyes jelzés.
Utazás pontja a O 27° Konjunkció 8. Ház csúcs, aspektus Itt figyelemreméltó az, hogy a Hyleg és az
Neptunnal számolva nem éri. Utazások így kiszámolt pontja egybeesik, és
ide kerül még a Fortuna is, mivel a diszpozí-
toruk modern értelemben az Uránusz, aki
kvadrátot vet a Szellem pontjához, és hagyo
mányosan a Szaturnusz, és mindketten a 8.
Ház urai a képletben.
Forrás: http://www.doksi.hu

A repülőgép utat a Szaturnusz napján, és a Vénusz órájában kezdték meg. A Képlet Almuten-
je a Szaturnusz (Ibn Ezra és Omar módszerét követve), és az utazások Almutenje a Vénusz. A
képletben a Vénusz Mars uralta fokon áll, vagyis marsikus végkimentel várható a számára. A
Mars pedig a Betegség, Gyengeség és Halál Pontjának az ura is egyben! Most pedig nézzük
meg a képletet megelőző Syzigium képletét.

3. Ábra: az eseményképlete megelőző Syzigium képlete.

1932. Május. 20. 6h 9m 19s. Budapest.

Rövid megjegyzések a képlethez:

(1): A Syzigium képleteknél, főként, ha teliholdról volt szó, a Syzigium fokának azt a zodiá-
kus fokot fogadták el a képletből, ami a horizont fölé esett. Tehát a repülőgép baleset képleté-
ben, azokhoz a pontokhoz, amikhez az eseményt megelőző Syzigium foka, vagy a fokot uraló
planéta szükséges, a Syzigium képlet szerint a Bika 29-ik fokát, és az ezt uraló planétát
vesszük figyelembe. (2): Figyelemreméltó, hogy az esemény képlet planetáris óráját uraló
Vénusz a Syzigium képlet 1. Házában található, mint a Syzigium képlet 12. Házának az ura (e
mellett az 5. Ház ura, a 4. Ház társura, és a 11. Ház társura is). (3): A Szaturnusz, aki az
esemény képletében a legtöbb pont diszpozítora, ebben a képletben a 8. Ház ura, ezen kívül a
7. Ház ura, és a 9. Ház hagyományos ura. Ezen kívül, távolodó kvadrátban van a Mars,
Merkúr konjunkcióval, amelyből a Merkúr a képlet 4. Házának az ura, és a 12. Ház társura.
(4): A Syzigium képlet MC-éje pedig belekerül az eseményképlet 8. Házába.
Forrás: http://www.doksi.hu

4. Ábra: a tragédia időpontjára felállított képlet.

1932. Május. 21. 15h Róma.

Rövid megjegyzések a képlethez:

(1): A képlet ura a Vénusz, aki kulminál a képletben. A Vénusz, aki az eseményképlet
planetáris órájának az ura, olyan planéta, amelyik monomoiria szerint uralja az esemény
képlet MC-jét, Merkúrját (aki a Syzigium 4. Házának az ura), Jupiterét és Szaturnuszát. Ezen
kívül, a Vénusz az eseményképletben Marsikus fokon áll, és a Mars a tragédia képletében a 8.
Ház csúcsára kerül, mint a Betegség, Gyengeség és Halál Pontjának az ura. (2): A tragédia
képletének az Ascendense a Mérleg 10.-ik fokán áll, ami az eseményképlet 3. Házába esik,
Vénusz kvadrátba (ahol is a Vénusz a 12. Ház csúcsáról veti a kvadrátját!). A tragédia
képletének az MC-je pedig az eseményképlet 12. Házának a csúcsához esik a szinasztriában.
A képlete 4. Házát pedig a Szaturnusz uralja, aki az eseményképlet 8. Házának a hagyomány
szerinti ura. (3): Végezetül pedig a Hold, aki az eseményképletben a Jupiter trigonjából
távolodik, ebben a képletben éppen bepontosítja a Plútóval alkotott kvinkunxát. Egyébként a
planéták közül –a rövid időre való tekintettel- ez az egyetlen tranzit pozíció, ami a dolog
lefolyására nézve jelzésekkel bír.

Ennyi jelzést felsorolni azt hiszem elegendő is. Persze a képletek még más módszerekkel is
jól kifejthetők, itt csak egy felszínes rátekintésre volt módunk, bemutatandó az érzékeny
pontok, monomoiria fokok és egyéb összefüggések figyelembevételének a módozatait.