Bolondok hajója, szörnyek

mocsara, szerelmesek kertje.

Hieronymus Bosch festészetéről

Menny és Pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes

világa címmel nyílt meg áprilisban a Szépművészeti
Múzeum legújabb, nagy érdeklődésre számot tartó
kiállítása, amely a groteszk, a fantasztikum és a
meglepő képzettársítások mesterének máig aktuális
művészetét hozta el a hazai közönséghez. A tárlat a
címben jelzett rejtélyes világ feloldására irányul:
szemlélteti azokat a szellemi áramlatokat, vallási
elképzeléseket és művészi kifejezésmódokat, amelyek
hatottak Bosch életművére és bemutatja, hogyan
illeszkedik előképeivel, forrásaival, hátterével,
párhuzamaival és utóhatásával a művészettörténeti
tradícióba. A július 17-ig látogatható kiállítás tétje az,
hogy a történetiség felől nézve közelebb tudunk-e
kerülni az életmű megértéséhez.

Bosch és „Bosch”
Bosch életművéről nehéz bármi konkrétumot mondani, mert
némiképp lebeg a levegőben: keveset tudunk az életéről és
megrendelőiről, szinte semmit műveinek eredeti helyéről vagy
funkciójáról. Egyetlen munkája sincs datálva, amelyekről van adat,
azok nagyrészt elkallódtak. Témáit besorolhatjuk a hagyományos
ikonográfiai keretek közé, de műveinek van egy
megmagyarázhatatlan rétege, amihez nem visz közelebb a
kategorizálás. Az életművet a 19. századtól kezdődően stilisztikai
alapon hozták létre művészettörténészek, ma többé-kevésbé
konszenzus van arról a körülbelül két tucatnyi festményről és
huszonpár rajzról, amit sajátkezűnek fogadtak el, ezen túl van még
néhány vitatott műhelymunka és közeli követőinek tartott alkotás. A
művek között csak viszonylagos időrendet lehet felállítani, aminek
több pontja is vitatott. Pontosabb lenne tehát a festőre idézőjelben,
azaz „Boschként” hivatkozni, jelezve a megkonstruáltságot, mint
ahogyan pár évtizeddel korábban a Rembrandt Research Project
kritikája során egy ponton Rembrandt is „Rembrandttá” vált, bár
Rembrandt esetében túl sok, itt viszont túl kevés a mű. Mégis
maradtak az életműnek olyan aspektusai, amelyeknél lett, és még a
jövőben is várható előrelépés.
 d.
Hendrick Hondius: Hieronymus Bosch portréja, 1610 Rézmetszet, papír, II/II;
199×121 mm
© Amszterdam, Rijksmuseum
Mi az, amit ma Bosch személyéről nagy vonalakban tudni lehet?
Jeroen van Aken néven született az eredetileg Aachenből származó
Van Aken festőcsaládba, amelynek öt generációja tizenegy festőt
számlált, valószínűleg tőlük tanulta a mesterséget egy családi
műhelyben. A becslések születési idejét 1450 körülre teszik.
Feltehetően egész életét ’s-Hertogenboschban, a Brabanti
Hercegség negyedik legnagyobb városában élte, utazásainak, ha
voltak is, nem maradt nyoma. Annak viszont igen, hogy

törekedett saját identitásának felépítésére: nevet

változtatott, keresztnevét a latinosabban hangzó és
presztízsértékkel bíró Jheronimusra cserélte, majd
felvette lakóhelye nevét részben földrajzi
beazonosítás végett
és bizonyos műveit, nem feltétlenül a teljesen saját maga által
festetteket gótikus minuszkulával szignálta, azaz dokumentálta. 

Gazdag családba nősült, majd ennek révén bekerült a város előkelő

köreibe; jómódú volt, ezt onnét tudni, hogy a legmagasabb adókat
fizette. Az 1475-76-os évtől van adat a festői tevékenységéről, de
ezek még viszonylag kis megbízások. Tíz évvel később, egyedüli
festőként tagja lett a Miasszonyunk Konfraternitásnak, amely karitatív
munkát végzett. Feltehetően volt műhelye és voltak tanítványai,
akikkel egyéni megrendelésre dolgozott magasabb társadalmi körök
számára. Egy Utolsó ítélet oltárkép 1504-es kifizetéséről tudunk, amit
Szép Fülöp burgundi herceg a városban tett látogatása során rendelt
meg tőle. Bosch 1516-ban halt meg, elképzelhető, hogy a városban
dúló járványban. Vele ellentétben például Dürerről, aki kortársa volt,
viszonylag sokat tudunk, mert életének eseményeit, megrendeléseit
és művészetről alkotott elképzeléseit is rögzítette naplójában.

Életéhez hasonlóan Bosch életműve is töredékes,

szétszórt, nehezen elérhető.
Munkái húsznál is több nyugat-európai és amerikai gyűjteményben
vannak, a legnagyobb kollekció, köszönhetően Hollandia spanyol
Habsburg uralkodóinak, a madridi Pradóban található, de ez a
múzeum bizonyos műveket eleve nem kölcsönöz. A mester alkotásait
már életében utánozták, neve márkanévvé vált a 16. század
folyamán, de míg Bosch bizonyosan egyéni megrendelőknek
dolgozott, követői, akik nem tudták ugyanazt a minőséget hozni, már
a szabadpiacra, ahol a kisebb méretű képekre volt is kereslet. 
Hieronymus Bosch: Tanulmányok Szent Antal megkísértéséhez Verso: Vázlatlap
szörnyekkel,
1490–1510 körül toll és vasgallusz tinta, papír, 206×263 mm
© Párizs, Musée du Louvre, Dist. RMN-Grand Palais / Martine Beck-Coppola

Jheronimus Bosch 500

A művészeti világ 2016-ban ünnepelte Bosch halálának 500.
évfordulóját, erre időzítve két nagyszabású kiállítást is rendeztek, és
a művésznek új életmű-katalógusa jelent meg. A jubileumot hosszas
rákészülés és több évnyi kutató, állagmegőrző és restaurálási munka
előzte meg, amely arra fókuszált, ami minden töredékesség mellett is
sikerrel kecsegtetett: Bosch műveinek kontextusára, technikai
részleteire, digitalizációjára és a műhelymunka részleteire. Az
előkészületekért a 2007-ben indult Bosch Research and Conservation
Project (BRCP) felelt, amely mögött egyrészt a Jheronimus Bosch
500 alapítvány, másrészt a ’s-hertogenboschi Noordbrabants
Múzeum részéről a Charles de Mooij és a nijmegeni Radboud
egyetem részéről a Matthijs Ilsink és Jos Koldeweij által vezetett
szakmai csapat állt.

A BRCP első körben az életműhöz köthető körülbelül ötven művet

vizsgált meg, a kutatás 2011 és 2016 közötti első fázisának
dokumentációját és eredményeit a boschproject.org weboldal
tartalmazza. Itt nem csupán arról van szó, hogy bárki szabadon
nézegetheti Bosch digitalizált festményeit és rajzait, hanem hogy a
hihetetlen nagyításban, ezernyi részlettel és leírással, direkt a projekt
számára kifejlesztett technológia révén keletkezett technikai képek is
elérhetővé váltak. Az amszterdami egyetem restaurátor tanszékének
professzora, Robert G. Erdmann által kidolgozott Curtain Viewernek
elnevezett vizualizációs technológia képes a különböző infravörös,
fluoreszkáló vagy röntgen kamerák által felvett képek fúziójára. Így a
képek felülete mellett a látható festékréteg alatti részeket, az
előrajzokat, a festés rétegeit, az átfestéseket és a festékrétegek
öregedését is rögzíteni lehetett, valamint a technológia révén
mindezeket szimultán össze is hasonlíthatjuk. Mindez sokat elárul a
Bosch műhely gyakorlatáról. 

A projekt betetőzését két nagyszabású, tematikus alapon szervezett

2016-os tárlat jelentette. Az első Bosch lakóhelyén, a holland ’s-
Hertogenbosch városában 2016 tavaszán, a kutatásban résztvevő
észak-brabanti múzeumban volt megtekinthető Jheronimus Bosch –
Vision of Genius címmel. A város ma már egyet sem őriz az itt készült
művek közül, így a művek visszatérését nagy figyelem övezte. A
tárlatot egy azonos című, a nagyközönségnek szánt, nem jegyzetelt
katalógus kísérte, amely az életmű alkotásait mutatta be sok képpel,
közérthető módon. 

A másik kiállítást a madridi Prado rendezte Bosch: The 5th Centenary

Exhibition címmel, lévén itt találhatóak az egykori spanyol királyi
gyűjtemény híres Bosch-festményei, a Földi gyönyörök kertje,
a Szénásszekér-triptichon, vagy a Hét főbűn. Míg a ’s-hertogenboschi
tárlat inkább a kontextusra, a madridi a máshol nem látható
főművekre helyezte a hangsúlyt. 
ymus Bosch: Túlvilági látomások: Az üdvözültek mennybemenetele,
1505–1515 körül olaj, tölgyfa tábla; 88,8×39,9 cm © Gallerie dell’Accademia di
Venezia, Ministerio della Cultura
© G.A.VE Archivio fotografico
Szintén az évfordulóra időzítve jelent meg a kiállítások és a BRCP
kutatásának eredményeit közlő kétkötetes, hatszáz oldalas monstre
életmű-katalógus Hieronymus Bosch. Painter and Draughtsman címmel.
A kötet a teljes életmű alkotásonkénti bemutatása mellett
tanulmányokat közöl Bosch életéről, festési technikájáról és
anyaghasználatáról, műhelyéről, illetve a BRCP projekt mibenlétéről
(mindkét katalógus elérhető a szerzők academia.edu oldalán). 

Bosch-témában a fent említett boschproject mellett van még néhány

hasznos böngészni való weboldal. A BRCP keretében folyó kutatás
2017-től kezdődő és 2023-ig tartó újabb fázisát és jövőbeni
eredményeit a jheronimusbosch.org oldalon teszik közzé, jelenleg a
pesti kiállításon nem szereplő bécsi Utolsó Ítélet oltárkép elemzéséről
lehet olvasni. A BoschDoc oldalon a mester nevét említő
dokumentumok között lehet keresgélni: Bosch élete során 53 ilyen
dokumentumról tudunk, ezek főleg adózási és képviseleti ügyek, a
16. századból viszont már több száz említést listáztak. A Földi
gyönyörök kertjének külön interaktív weboldala van, csakúgy, mint az
ehhez készült dokumentumfilmnek. A ’s-
hertogenboschi Jheronimus Bosch Art Center platformja egy középkori
piactér mai megfelelőjeként pozicionálja magát, ahol híreket és
elemzéseket is olvashatunk.

Látomások a Szépműben
A Szépművészeti Múzeum az évfordulós kiállítási hullám lecsengését
követően rendezte meg a Bosch tíz sajátkezűnek minősített
festménye köré szervezett és az életmű kontextusát további közel
nyolcvan művel reprezentáló impozáns tárlatot, amely elsősorban a
művészeti környezet és a kölcsönhatások bemutatására vállalkozik.
A tematikus elrendezés fő oka, hogy a datálási bizonytalanságok
nem teszik lehetővé az időrendi vagy a művészi pályafutás alakulását
követő bemutatást. A kiállítás törzsanyagának elrendezése nagyrészt
követi a madridi és a ’s-hertogenboschi kiállítás szekcióit, ezt a már
megszokott módon keretezi a szöveges bevezető, amely
párhuzamosan vázolja fel a történelmi és életrajzi eseményeket, és a
végén egy, a főbb műveket részleteiben bemutató film. Annyiban
kronologikus a tárlat, hogy a Bosch életéhez kötődő ismeretekkel,
előzményekkel és a még erősen középkori, gótikus párhuzamokkal
indít és a mester követőivel és ihletésére született művekkel zárul.

Az első egység, a Két korszak határán, a Bosch lakhelyét, közvetlen

környezetét, ’s-Hertogenbosch kereskedővárost és annak gótikus
emlékeit mutatja be. Láthatunk a mesterről egy 17. század elejéről
származó „portrét” idősebb Hendrick Hondiustól, egy Németalföld
híres festőinek arcképeit tartalmazó sorozatból, amelynek
valószínűleg semmi köze a mester arcvonásaihoz. A város régi
gótikus, Szent Jánosnak szentelt templomának felújítása és
kiegészítése a Miasszonyunk Testvérület kápolnájával Bosch
idejében zajlott; a konfraternitás másik tagja Alart du Hameel építész
volt, akinek gótikus baldachin és monstrancia terve az újjáépített
templom és Bosch festői működésének korai stílusát idézi. A
középkori felfogás szerint az élet zarándokút, amely – jó esetben – a
Mennyek országa felé tart. Ezt az értelem tükre vagy a lelkiismeret
tükre nevű képtípus jeleníti meg, itt egy német és egy németalföldi
mester koncentrikus köröket formázó, sugárirányban osztott diagram-
szerkezetű munkája látható, amelyeknek a Bosch követőjének
attribuált madridi Hét főbűn szoros párhuzama lenne.
Hieron
ymus Bosch: Bolondok hajója, 1500–1510 körül olaj, tölgyfa tábla; 58,1×32,8 cm
© Párizs, Musée du Louvre, Dist. RMN-Grand Palais / Franck Raux
A második tematikus egység címe, a Bolondok hajója (1494),
Sebastian Brant német teológus versbe szedett, a korban igen
népszerű szatirikus költeményéből származik, amely az emberi
ostobaságok fajtáinak, mint a gyarlóság vagy a hiszékenység
kaleidoszkópszerű leírását tartalmazza. A bolondirodalom képi
párhuzamát Bosch bolond-képei jelentik, melyekből többet is sikerült
idehozni: a Louvre Bolondok hajója és a szétfűrészelt tábla alsó
része, A mértéktelenség allegóriája a mesterre olyannyira jellemző
groteszk arcokkal, a sokat másolt madridi Kőoperáció, amely arra a
középkori közmondásra utal, miszerint aki bolond, annak kő van a
fejében. A saját ostobaságuk csapdájába esnek bele A
szemfényvesztő és A bűvész nézői, akiket a mutatvány során zsebtolvaj
foszt ki. A bolond-képeket, úgy tűnik, mai szemlélői is hitelesnek
tartják, olyannyira, hogy a Sanofi gyógyszercég is a Kőoperációval
hirdeti – talán a műtétet helyettesítő szerként – az Algoflex nevű
fájdalomcsillapítóját. 

Kétségtelen, hogy az ostobaság határtalansága a

tárlat legaktuálisabb témája, amely számos kortárs
gondolkodó felvetésére rezonál.
A sztártörténész Yuval Harari a 21. század emberéhez intézett egyik
figyelmeztetése – „we should never underestimate human stupidity” –
szerint az ostobaság a világ fontos mozgatóereje, mert az ostobák
önpusztítása egyéni és kollektív szinten is komoly veszélyekkel
járhat, míg Brian Cox ismert fizikus szerint egyenesen a fanatikusok
jelentik a legnagyobb veszélyt a társadalomra. Lehet, hogy A
szemfényvesztő sem csak a Putyin-arcú apáca miatt terjed annyira a
közösségi oldalakon.
ymus Bosch: Túlvilági látomások: A pokolba vezető folyó, 1505–1515 körül olaj,
tölgyfa tábla; 88,8×39,9 cm
© Gallerie dell’Accademia di Venezia, Ministerio della Cultura © G.A.VE Archivio
fotografico
Az 1500-as századforduló apokaliptikus hangulatát a korabeli
misztikus irodalom pokolleírásai tovább erősítették; a kiállítás
harmadik szekciója, Az idők végezete azt mutatja meg, hogy Bosch a
látomásaival nem állt egyedül. Az alaphangot a Velencében található
négy táblás Túlvilági látomások két táblája adja meg, Az üdvözültek
mennybemenetele, amelynek példátlan illúziókeltő fényalagút-tölcsére
majd a science fiction filmek dimenzióátlépés-jelenetein köszön
vissza, és az ellenfényben tartott szikla mentén kanyargó Pokolba
vezető folyó , melyhez hasonló tüzes robbanásokat mostanság sokat
látni a hírekben.

Bosch két Utolsó Ítélet oltárképéből pedig nem a

közelebbi bécsit, hanem a későbbinek tartott
bruggeit sikerült elhozni, amelyet a jubileumi
tárlatok előtti friss restaurálásnak köszönhetően
ismét sajátkezűnek tartanak.
A kontextust olyan emlékanyag teremti meg, amelyet Bosch elvileg
ismerhetett is, mint Simon Marmion táblaképei és könyvillusztrációi,
például a Tondal lovag látomásai pokolbéli és mennyországi útjainak
során, vagy Clèves-i Katalin hóráskönyvében a pokol tornáca, melyhez
hasonló a mitológiai történetek ábrázolásain is megjelenik, csak ott
Hadész birodalmának bejárataként.
Hieronymus Bosch: Keresztelő Szent János a pusztában, 1480–1485 körül olaj,
tölgyfa tábla; 48,5 × 40,5 cm
© Museo Lázaro Galdiano, Madrid
Bosch megrendelőinek köre kedvelhette a remete és aszkéta
szenteket, akik az ördög sokféle alakban érkező csábításainak
ellenállva erősödtek meg hitükben. Ehhez a példaértékű életvitelhez
mutatnak irányt A szentek élete szekció kis méretű táblaképei, a saját
kezűnek tartott madridi Keresztelő Szent János a pusztában, akinek
elmélázó alakját különleges formájú növények veszik körül; a
kétoldalas berlini Evangélista Szent János Patmosz szigetén, amelynek
hátoldala Krisztus szenvedéstörténetének jeleneteit ábrázolja és a
rotterdami Szent Kristóf a gyermek Jézussal szintén tájba helyezett
kompozíciója. Meglepő, hogy Bosch atmoszférikus tájrészletei és
színhasználata, az előtérbe helyezett vörös köpenyek, a középtér
zöldje és a háttér kékesszürkés hegyvonulatai milyen erősen idézik
fel a kortárs Leonardo színperspektíváját. Szent Antal
megkísértésének jelenete démonok, szörnyek és fantázialények
sokaságának adott teret, Bosch többször is visszanyúlt e témához. Itt
vázlatrajza és a katalógusban részletesen elemzett lisszaboni Szent
Antal oltárkép után készült másolatok közül két sokjelenetes,
szörnyalakokkal zsúfolt verziót, illetve a Szépművészeti
gyűjteményéből Martin Schongauer csodás rézmetszetét, a hibrid
lények által közrefogott Szent Antalt láthatjuk. A lehetséges források
között találjuk a kor híres, boszorkányokról szóló írását, a Malleus
Maleficarumot (Boszorkánypöröly), amely Düreren keresztül még
Kondor Béla művészetére is éreztette hatását.

Az Evangélista Szent János kis méretű, kétoldalas táblája köti össze A

szentek élete és a következő, Jézus követése szekciót: az említett
festmény hátoldalán grisaille-technikával készült, körkörös formában
láthatóak Krisztus passiójának jelenetei. A középkori hagyományhoz
közelebb álló, és az életműben is korábbra, az 1470-80-as évekre
datált Királyok imádása, valamint a hasonló stílusjegyekkel készült és
a Bosch védjegyévé vált groteszk arcok miatt sajátkezű műnek
elfogadott frankfurti Ecce Homo tábla áll a válogatás középpontjában.
Ez utóbbi érdekessége, hogy a megrendelők térdelő figuráinak
nyoma az 1983-as restaurálás során eltávolított fedőréteg után ma
ismét látszik, halványan, egyfajta szellemképként. Kiegészítésképpen
a 15. század végi kontextus megteremtéséhez két olyan mester
képei is szerepelnek, akiknek hatása kimutatható Bosch
életművében: Israhel van Meckenem és Martin Schongauer.
Geertgen Tot Sint Jans megdöbbentően realista, szenvedő
arckifejezéssel megfestett Fájdalmas Krisztusa is a Bosch-képek méltó
párja.
 Hieron
ymus Bosch: Szent Kristóf a gyermek Jézussal, 1500–1505 körül olaj, tölgyfa tábla;
113,7×71,6 cm
© Rotterdam, Collection Museum Boijmans Van Beuningen, Rotterdam. Photo:
Studio Tromp
Itt érkezünk meg a kiállítás fő látványosságához, a címben
jelzett Menny és Pokol közötti világba, Bosch legkülönlegesebb
művéhez, a Földi gyönyörök kertjéhez. No nem az eredeti Prado-beli
triptichonhoz, hanem annak középképéről készült 16. századi,
majdnem mérethű másolatához, amit egy nem nevesített
magángyűjteményből kölcsönzött a múzeum. Igazi kuriózum a
brüsszeli kárpitszövő műhelyben készült, szövött, építészeti
elemekkel keretezett tükrözött kompozíciójú verzió is. Nem tudjuk,
hogy az eredeti tábla mikor készült, a dokumentumok szerint már
1517-ben III. Nassaui Henrik gróf brüsszeli palotájában volt,
elképzelhető, hogy ő volt a megrendelő. A Gyönyörök kertjéről sokféle
értelmezés született: az emberi élvezetek sokféleségének vagy
szerelmi tevékenységeknek a tárháza; álomvilág; a tudatalatti világa;
közmondások illusztrációja; de a bibliai utalások miatt keresztényi
értelmezés szerint, moralizáló felhanggal, vagy az alkimista
gyakorlathoz kapcsolódóan a megváltás allegóriája is lehetne.
Szokták megfejthetetlennek nevezni – már ha verbalizálni akarjuk a
látványt, hiszen a látvány ott van, adott. És a látvány lenyűgöző. Az
áttetsző formák, a fantasztikus növényi és állati alakzatok, a hibrid
lények, a törékeny emberi figurák, a dekadencia, az irónia és a
meghökkentő többértelműség a képiség szavakra vagy beszélt
nyelvre való lefordíthatatlanságával szembesít. Párhuzamként
szerelemkerteket, udvari ünnepségeket ábrázoló világi képekből
készült válogatás került még e szekcióba. 

Bátorságára vall, hogy a Szépművészeti gyűjteményéből a

meglehetősen rossz állapotban lévő, Pulszky Károly által 1894-ben
Velencében vásárolt, az összehajtogatás mentén lepattogzott kópia is
ki lett állítva. Érdekessége, hogy egy kisebb felületén az iparterves
generáció futurisztikus pop-art alkotója, Siskov Ludmil, aki restaurátor
is volt, egészítette ki. Bosch a kortárs művészetre is hatással van, ezt
az idei Velencei Biennálé magyar pavilonjában kiállító Keresztes
Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című szürrealista
installációja bizonyítja, amelynek amorf, cseppszerű formáin
a Gyönyörök kertje pasztell színvilága, rózsaszínek és világoskékek
kombinációja köszön vissza.

Végezetül az utolsó, Bosch művészi öröksége című szekcióban a

mester munkáinak nyomán készült másolatokból és imitációkból,
illetve művei hatására, ihletésére készült alkotásokból, a továbbélő
témákat és motívumokat ábrázoló képekből kapunk válogatást.
Boscht már életében utánozták, éppen szokatlansága volt az, amit
követői kiaknáztak. És követőkből nem volt hiány.
A jeroenboschplaza.com oldal csak a 16-17. századból ezernél is
több ilyen művet listáz, itt a tárlaton egy terem telt meg velük. A
művek sorát a kijáratnál egyedül árválkodó Salgado-fotó zárja,
melynek funkcióját nem lehet pontosan eldönteni: ha Bosch kortárs
művészetre tett hatását reprezentálja, akkor több és jobb példát is
lehetett volna találni, akár a modern magyar művészetből is. 

A kiállítást egy gazdagon illusztrált, magyar és angol nyelven is

megjelentetett katalógus kíséri, amely a szekciókat követve mutatja
be a kiállított tárgyakat, valamint négy, külföldi szerzők által jegyzett
tanulmányt is közöl. A tanulmányok Bosch műveinek tágabb
kontextusáról szólnak, és lehetőséget adnak a kiállításon nem
szereplő művek megismerésére. Az első a korabeli németalföldi
művészet, Hugo van der Goes, Hans Memling és Quinten Massijs, a
második a luxusmegrendelők számára készült festett kéziratos
kötetek tükrében elemzi Bosch művészetét. A harmadik témája a
lisszaboni Szent Antal triptichon, Bosch legtöbbet másolt munkája, a
negyedik a burgundi udvari kultúra kontextusában vizsgálja a mester
művészetét a befogadás-esztétika oldaláról. Egyfelől hasznos, hogy a
négy neves külföldi szakember szövegeivel magyar nyelven új Bosch
katalógus jelent meg, másrészről érezhető az itthoni szakemberek
hiánya – vagy talán csak nincsenek a múzeum látókörében azok a
hazai művészettörténészek, akiknek releváns, publikálható
tanulmányuk lenne a témában.
 Hieron
ymus Bosch: Szent János evangélista Patmosz szigetén
A hátoldalon: Jelenetek Krisztus szenvedéstörténetéből, 1495–1500 körül olaj,
tölgyfa tábla; 63 × 43,3 cm
© Berlin, bpk / Gemäldegalerie, SMB / Volker-H. Schneider
A technikai megvalósítás oldaláról nézve is lehetne még javítani a
tárlaton. Bosch művészetét közelről kell szemlélni és a néző szeretne
is élni a lehetőséggel. Mégis, a tágas terek ellenére a tárlat csak kis
számú egyidejű látogatóval tud jól működni. A kiállítótermi szövegek
az olvashatatlanság határát súrolják, az apró betűs, kevéssé tagolt
leírásokat nagyobb méretben, és a tumultus elkerülése végett több
helyre is ki lehetne függeszteni, két oldalas tábla esetén mindkét
oldalnál szerepelnie kellene a leírásnak. A megértést lehetne
ábrákkal, kinagyított részletekkel segíteni, az installációba beépített
tükrökkel és nagyítókkal nem csak fantáziadúsabb, de élvezhetőbb is
lenne a kiállítás. A szöveges bevezető-törzsanyag-film már
hagyományosnak tekinthető sorrendjét itt érdemes lett volna
megváltoztatni és esetleg kétszer, a tárlat elején is levetíteni a
részleteket egyébként pazarul bemutató filmet. Egy szórólapon rajta
lehetne a kiállítás alaprajza és némi képes-szöveges információ, mely
támpontot adhatna a bejáráshoz. Mindez nagyban segítené a
látogatókat, hogy jobban felkészülhessenek az alkotásokkal élőben
való találkozásra – hiszen ez a Bosch-tárlat vitathatatlan és legfőbb
erénye.

Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa.

Szépművészeti Múzeum, április 9. – július 17.