HATÁRTALAN HAZÁBAN

SZÉKELY BERTALAN: Vérszerződés

Vérszerződés
Ötszáz esztendeje volt már, hogy a hunok elváltak a magyaroktól, és elindultak új
hazát keresni.
Mielőtt elindultak volna a nagy útra, a nép vezérei, táltosai összeültek tanácsot tar-
tani. Hét törzsből állt akkor a magyarság. Mindegyiknek megvolt a maga külön vezére:
Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. A hét törzs hét vezére közül Álmost vá-
lasztották meg a magyarok fővezérének, aki a legöregebb és legbölcsebb volt köztük.
A hét vezér aztán megvágta karját, és vérét egy borral töltött serlegbe folyatta, annak
jeléül, hogy amit fogadnak, vérükkel, életükkel is megvédelmezik. Majd ősi szokás sze-
rint esküvel pecsételték meg a szerződést.
Az eskü így hangzott:
„Ameddig életünk tart, sőt utódaink életében is, mindig Álmos vezér utóda lesz a vezé-
rünk. Ami jószágot1 közösen szerzünk, mindenkinek része legyen abban. Ha valaki Álmos
vezérhez hűtlen lenne, annak vére hulljon. Aki az utódok közül a vérszerződést megszeg-
né, azt örök átok sújtsa!”
Álmos aztán öregsége miatt fiára, Árpádra bízta a főhatalmat. Elindultak, s el is ér-
tek hegyeken, vizeken, ellenséges országokon keresztül egészen addig a földig, amely
Attiláé volt valaha. Lassú és sokáig tartó út volt ez. Elöl lovagoltak a fegyveres vitézek,
utánuk szekereken a nők és a gyermekek. Szolgák terelgették az óriási nyájakat, mar-
hákat, juhokat, amelyek tejjel és hússal látták el a vándorló népet.

1
jószág: itt: vagyontárgy

62
 Sok harc és hosszú pihenők közt a Vereckei-szorosig2 jutottak el. Mikor odáig értek,
seregestül csaptak le rájuk a táborukat kísérő turulmadarak. Kényszerítették őket,
hogy a hegyszoroson át haladjanak tovább. Árpád seregei Munkácsnál3 ereszkedtek
le a síkra, ott tartottak pihenőt. Álmos itt halt meg, Árpád fejedelem pedig megkezdte
a honfoglalás nagy munkáját. Rendbe szedte seregét és népét, erről nevezték a helyet
Munkácsnak.
magyar népmonda

HATÁRTALAN HAZÁBAN
2
Vereckei-szoros: mély völgy a Kárpátokban
3
Munkács: a Kárpátok nyugati lejtőjénél található város

Hallottad-e, hogy az Árpád-ház volt a legősibb magyar uralkodócsalád? Nevét Árpád

vezérről kapta. Tagjaiból választották a magyar királyokat hosszú időn át. Így az állam-
alapító I. Istvánt is. Az Árpád-ház körülbelül négyszáz évig vezette az országot. Ezalatt
hat fejedelmet és huszonhárom királyt adott az országnak. 1301-ben halt meg az utolsó
Árpád-házi király.

1. Honnan származnak a magyarok és a hunok más források szerint? Hasonlítsd össze az

alábbi szöveget az olvasott mondákkal és versekkel!

A magyarok eredete
Ménrót Perzsia országába ment. Itt megismert egy szép lányt, akit Ehzéhnek, tehát
szarvasünőnek hívtak, feleségül vette, s a felesége két szép fiúgyermekkel ajándékoz-
ta meg. Az egyiket Hunornak, a másikat Magyarnak nevezték: tőlük származnak a hu-
nok és a magyarok. Amikor már hosszabb ideje éltek a mocsarak között, és hatalmas
nemzetté fejődtek, ez a föld már sem befogadni, sem táplálni nem bírta őket. Ezért
Szittyaországba kémlelőket küldtek, s ezek az országot nagy állhatatossággal kikém-
lelték, majd az egész nép fölkerekedett, és együtt új hazába, Szittyaországba vonult.
Szittyaország földje nagyon szép: ligetek, erdők, legelők ékesítik, és tele van vadálla-
tokkal. Hatalmas, nagy kiterjedésű birodalom volt ez.
Kézai Simon és Anonymus krónikája nyomán

A hét törzs
A nomád népek általában vándoroltak, ezért nem alkottak olyan birodalmakat, mint
a letelepedett népek, hanem laza törzsekbe szerveződtek. Így jobban meg tudták vé-
deni családjaikat és vagyonukat.
A magyarok hét törzsének neve: Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi.

63
HATÁRTALAN HAZÁBAN

MUNKÁCSY MIHÁLY: Honfoglalás (részlet)

Árpád, a honalapító
Sokféle nép lakta a magyar földet ezer esztendővel ezelőtt, mikor honfoglaló őseink
ideértek. Legtöbbet számított köztük a morva1 nép meg a bolgár2.
Azt mondja a rege, hogy Árpád fejedelem aranyos nyerget, gyémántos fékű paripát
küldött ajándékba a morva királynak. Nagyon megörült a morva király az ajándéknak,
és azt mondta Árpád követének:
– Tisztelem gazdádat, mondd meg neki, hogy jó szívvel vettem ajándékát. Azt látom
belőle, hogy engedelmes szolgám akar lenni.
– Megmondom, uram – mosolygott a követ. Hamarosan azonban megint visszatért.
– Mit hoztál már megint? – kíváncsiskodott a morva király.
– Üzenetet hoztam a magyarok fejedelmétől. Azt üzeni, hogy most már tisztulj az
országodból, ha eladtad nekünk!
– Hogy adtam volna el?
– Bizony eladtad. Megvettük tőled az aranyos nyergű, gyémántos fékű, fehér paripán.
Felingerült erre a morva király, és azt felelte:
– A fehér lovat agyonüttetem, aranyos nyergét vízbe vettetem, a gyémántos féket
fűbe rejtetem.
– Nem tesz az semmit – legyintett a követ. – Az agyonütött ló húsát a mi kutyáink
eszik meg, az aranyos nyerget a mi halászaink halásszák ki, a gyémántos féket a mi
vitézeink találják meg.
Megfúvatta erre a kürtöt a morva király, de nem ért az semmit. Seregét úgy szétker-
gették a magyarok, mint a forgószél a szalmát.

1
morva: ma Csehországban élő szláv népcsoport
2
bolgár: ma főként Bulgáriában élő, déli szláv nyelvet beszélő, részben török eredetű népcsoport

64
 Azután a bolgár királynak küldött Árpád dús ajándékokat. Az is nagyon megörült,
s azt kérdezte a követtől, mit adjon ő ezért.
– Nem kíván az én uram semmit – felelte a követ –, csak egy kulacs vizet a Tiszából,
egy marék földet a mezőből meg egy marék füvet a rétről.
– No, a te urad nagyon szerény ember – mondta a bolgár király –, szívesen látnám
vendégül.
Csak akkor hűlt el szegény feje, mikor Árpád nagyon sokadmagával állított be ven-

HATÁRTALAN HAZÁBAN
dégségbe, s a vendégek kardot, buzogányt hoztak magukkal kés, villa helyett.
– Mit akartok? – kérdezte ijedten.
A magyarok azt felelték, hogy az országot akarják, amelyből már zálogot adott víz,
föld és fű képében. El is vették az országot az alpári csatában.
Ez mind csak rege, annyi igazság azonban van benne, hogy Árpád ésszel és karddal
szerezte a hazát.
De nemcsak földet szerzett a népnek, hanem törvényt is adott nekik, amellyel meg-
tarthatja az új hazát a világ végezetéig. Pusztaszer síkján tartották az első országgyű-
lést, amely érdem szerint elosztotta az országot a honfoglalók közt.
Móra Ferenc

Hogyan írtak őseink?

A székely1–magyar rovás ma is haszná-
latban lévő, élő írás. Minden hangra külön
jelet használ. Nem különböztet meg kis- és
nagybetűt. A tulajdonneveket úgy jelöli,
hogy az első betűjüket megnagyobbítja.
Jobbról balra haladva olvassuk.

Ezt az írást a magyarok több csoportja alkalmazta, de a székelyek őrizték meg min-
dennapi használatra. Egyes jeleit az egész Kárpát-medencében napjainkig megtaláljuk
például a fazekasedényeken hagyományos díszítésként. Sok településünk névtáblá-
jára is felkerült a rovással írt felirat. A legősibb feliratokat rendszerint fába, csontba,
kőbe és fémbe karcolták.

1
székelyek: magyar népcsoport Erdélyben

65