Horváth Imre

Virágok mestersége
Aforizmák

Kriterion Könyvkiadó
Bukarest 1976
A lehetetlen ostromlói a tökéletesnél
is teljesebbre törekednek.

Az igazi olvasó olyan tükör,

akinek tudatában a munkánk
fénye töretlenül felragyog.

A klasszikus művészetnek
a szépsége volt az igazsága,
a modern művészetnek
az igazsága a szépsége.

Hidak nélkül szétszakadna

a Föld !

A rombolók rémképei a ritkuló

romok.

A gyűlölet gyümölcse a gyötrelem.

A béke szobrát csak sebesült lelkű

szobrász mintázhatja meg.

Nincs tragikus remény !

5
A fegyverek akkor mondanak
Maradandót, ha szavukat a Föld
minden lakója elfeledi.

Ne nyargalj a szavakon, hanem

röpülj velük!

Vétkes vagy, ha magad előtt

mindig van alibid.

Az unalom és a béke csendje

egymással néma harcban áll.

Drága tollal olcsót írni — tékozlás.

A gyöngédség túláradó erő.

Elront mindent, aki semmin nem

javít.

Felfrissít az, amin fáradozom.

Bukni bárhol, de zuhanni csak

a csillagok közeléből lehet.

6
Légy őszinte akkor is,
ha összetörnek, mint tükrüket
a hiú öregek.

Amit a holnap megcáfol, az ma

is hazug.

A tiszta stílus mögött sok

a piszkozat.

A csalást csak a tükrömnek tudom

tiszta szívvel megbocsátani.

Zsákutca van — de mindig

nyílt az út!

A véletlen igazsága — talált

kincs!

Számomra nincs nehezebb, mint

a könnyed csevegés.

Az egyenes hazugság a leggörbébb

felelet.

7
A dilemma két irányban mutatja
azt, aminek csak egy útja van.

Megtisztel az irigységed, de nem

tudom viszonozni.

A szó, ami tettnek számít —

hőstett.

A rosszalló csend tisztelettel

megbélyegez.

A mértéktartó középszerűség
mértéktelen.

A kritika a tudomány
és a művészet szerelemgyermeke.

A senkiből minden lehet —

a valakiből is lehet még valami.

A tehetségtelenek szerénysége
és a vénasszonyok erénye fabatkát
sem ér.

8
Meghalni még magadért sem
érdemes.

A hétköznapok az ünnepért,
az ünnep önmagáért robotol.

Az új sohasem unalmas, pedig

mindig önmagáról beszél.

Költő vagy; nagy baj,

ha szerencse ér !

Aki helytáll, az még nem maradi.

A gonosztevők halhatatlansága
maga a pokol.

Az ötlet a királyi gondolat

udvari bolondja.

Csak az igaz ember tudja, hogy

mikor szabad hazudnia.

A sebezhető müvek verteiének.

9
Nyitott könyvben sem olvashatók
a hiányzó lapok.

Nincs silányabb, mint amit

a jóindulat átlagosnak nevez.

Nem biztos, hogy aki tűzbe jön

az elveiért, tűzbe is menne értük.

A bűntelen üldözöttek azzal hívják

ki az üldöztetést, ami bennük
utolérhetetlen.

Lehetsz olykor utolsó is,

de csakis az elsők között.

Aki semmiért nem hoz áldozatot,

mindenre ráfizet.

A fiatalokkal nem tudok már

lépést tartani, de azért csak velük
haladok.

A hattyú az állatkert lilioma.

10
Csak ha magadra találtál, találod
meg a világban a helyedet.

Tűrhetetlen! — kiáltod — és
szép csöndesen elviseled.

A fény futva, az árnyék állva hal

meg, de pontosan egyidőben.

A változatosság gyönyörködtet —
de azért jobb, ha mindig kék
az ég.

Az öröm villámcsapásban pusztul

el, a bánat végelgyengülésben.

Akárhányan ülnek rajta, mindig

szabad a közhely.

A bajok csoportosulása ellen

hiába van gyülekezési tilalom.

Saját maga ellensége, aki

mindennel megbarátkozik.

11
Nincs piszkosabb, mint tisztázni
valamit.

Minden hivő elhiszi a hihetetlent.

Sarkantyút pengetve nem

járhatsz a felhők között.

Fölülemelkedni a kicsinyességen
— kozmikus utazás.

A becsületesség lehet butaság, de

azért a butaság még nem becsület.

A kis munka is nagy figyelmet

érdemel.

Ha nem tudsz valamit megérteni,

ne kérkedj a korlátoltságoddal.

A bosszúság nem tudja, hogy nincs

fogadónapom.

Ne szerénykedj szemérmetlenül!

12
Az igazság olyan, mint a kenyér,
de megfelezni nem lehet.

A szerző az utánzóra atyailag

neheztel.

Egész embernek a félsiker teljes

bukást jelent.

Az igazság fénye még nem okozott

szemgyulladást.

A várószobák meghosszabbítják az
időt, és megrövidítik az életet.

A csillagokba csak feljutni lehet,

de feltolakodni nem.

Minden cél csak egy megállást

tiltó állomás.

Nincs kínosabb, mint

a nincstelenek ajándékát
és a kontárok dicséretét elhárítani.

13
Meglepetést ritkán nyújt
a leleplezés.

A különbség milyen kicsi

a nagyok között!

Nagy baj, ha érted, amit az értők

nem értenek.

A tehetség a kontárok között

tehetetlen.

Nincs bizonytalanabb, mint

a biztos siker.

Mázsás léptű legyen, aki

megkövesedett nyomokba lép.

Siralmas az, aki magán sosem

nevet.

A giccses képek ,,hóhéra" úgy

végzi ki áldozatát, hogy nem
akasztja fel.

14
Akinek a csúcs a végcél, sosem
voltak szárnyai.

Ha egyedül is futsz a pályán,

a legjobbal versenyezz!

A rossz könyv sem üres! —

hibákkal van tele.

Megvilágítani a fényt
a legmeddőbb oktatás.

A légvárakat csak ledönteni lehet

— de bevenni nem.

Az olcsó optimizmusért minden

mű az életével fizet.

A gondolatok izzása
összeforrasztja a stílustörést.

A sánta ember is lehet földönfutó.

A fösvényhez mindig fukar a sors.

15
Ijedtében a hazug ember is
igazmondásra vetemedhet.

Az áldozat eltörpül, ha óriási a cél.

Mindig későn látom meg, ha

valamit nézni érdemes.

Halál, vigyázz, meg ne szegd

a vasárnapi munkaszünetet!

Ki tudja, az első fecske

hányadik ?!

Nincs gyávább a boldogságnál;

még a saját árnyékától is megijed.

Az újszülött sírva, az újjászülető

nevetve eszmél.

Az öröm akkor is meglep, ha

elkésve jön.

A kontárok a dicsekvés művészei.

16
Az igazság nem igényel
diszkréciót.

A járt úton könnyű járni —

gondolják a járatlanok.

Milyen hosszan visszhangzik egy

kurta sikoly !

A középút mindig széles, de van

rajta halálkanyar.

Ne üvöltözz — az utókor nem süket!

A némák éneke a csend.

A cél mindig valaminek a vége,

de sohasem a vég a cél.

A butaság sohasem mond

csütörtököt.

Nincsen torzabb, mint amikor

az óriás kicsinyes.

17
Reményeink fölfelé nőnek, mint
az ágak, emlékeink lefelé, mint
a gyökerek.

Az érthetetlen túl zsúfolt —

az értelmetlen viszont üres.

A dermesztő igazság is izzó

tűzben születik.

A fának egyformán fáj, akár bot-

nak, akár dísznek törik le az ágait.

A szűk térben versenyzőnek nagy

szégyen a diadal.

A hallgatás úgy tagad, hogy

helyesel.

Az idő úgy javít a jóslatainkon,

hogy mindig elront valamit.

Ha nincs miben válogatnod, neked

jut a megalkuvás.

18
A páratlan nincs egyedül:
csodálatunk mellette áll.

A gyávaság is vakmerő:
gyalázattal fenyeget.

Minden tengerért rajongok —

kivéve a sártengert.

Költő, pártold a gyengéket —

de soha a gyenge műveket!

A tűz csodája, hogy benne

a fércmű is felragyog.

Furcsa, de a naplopóknak
semmire sincs idejük.

Akit okkal lebecsülnek, ok nélkül

fölfuvalkodik.

A barátság akkor szép,

ha magunk fölött érezzük azt,
aki fölnéz reánk.

19
A mellőzést sosem vesszük
mellékesen.

Ha ellentmondás van benned,

önmagaddal feleselsz.

A nagy dolgok jelentősége, hogy

a kicsiknek is fontosak.

Mikor a jót elhallgatod,

hitványságod kiabál.

A giccs kajánul vigyorog,

kimutatva összes hamis fogát.

Csak így tovább ! — ösztökél,

ki mögötted áll.

X. a legnagyobb drámaíró:
formailag minden müve tragikus.

Elvész az erkölcsi tőkéd,

ha uzsorakamatot követelsz.

20
Nem baj, ha a tollad gyenge —
ha eldobni van erőd.

A halhatatlan versek díszsírhelye

a papírkosár.

Bármit elvégezhetsz estig, ha nincs

semmi tennivalód.

Az idő minden sebet begyógyít,

de nem végez plasztikai műtétet.

Nem zsarnok, bölcs uralkodó, aki

énje rosszabb részét nyomja el.

A boldogság azért mérhetetlen, mert

nincs hozzá mérőeszközünk.

Nincsen olyan silány ötlet, ami

nem lel önmagában örömet.

Mivel úgy sincs más értéke,

legyen ritka, ami rút.

21
Aki önmagával beszél,
egy királlyal társalog.

Nem a szabad száj veszélyes,

hanem a csukott fül.

Szemüveget magam adok, hogy

észrevedd írásaim ráncait.

Aki senkit nem bántott meg,

sohasem tud megbocsátani.

Az Ember a teremtés ábécéjének

egyetlen magánhangzója.

A feltámasztott örömmel az
árnyéka is életre kel.

Az illattalan virágok kegyetlenek:

megvetik a vakokat.

Ami nem fullad kudarcba,

sikeresen partot ér?

22
A pontosság kínos: megszenvednek
miatta a pontatlanok.

Minden elfojtott nevetés olyan,

mint a napfogyatkozás.

A nagyhangú embereknek
rendszerint kicsi a szavuk.

Nincsen olyan fukar ember,

aki a szégyenben ne osztozna
készségesen bárkivel.

Üres fejbe még a legvéznább

gondolatnak sem sikerül helyet
szorítani.

Csak a hajunknak tudjuk

megbocsátani, hogy a fejünkre
nőtt.

Minden kézművest becsülök, csak

az irodalom iparosaitól
iszonyodom.

23
Ha a nagyot kisebbíted, tekintélyed
az ostobák táborában nagyra nő.

Aki nem látja az erdőtől a fát,

azon már csak az segít, ha egy
ág az arcába vág.

Mikor egy szó nincs a helyén,

feszeng minden olvasó.

A neveletlen ember tapintatlanul

dicsér, a jól nevelt tapintattal
sérteget.

Van, aki a fülével szaglász.

Más az igazságért élni, és más

megélni belőle.

Minden tenger felbőszül,

ha becsmérled a vizet.

A halhatatlanság mulandó,
de a mulandóság örök.

24
Egyik akasztófára jut, a másik
megdicsőül, ha nyomot hagy maga
után.

A halál terhével a vállán

a legerősebb herkules sem fütyörész.

Megesik, hogy semmiségért

mindenünkkel fizetünk.

Nem lehet pártatlan bíró, akit

a szépség megveszteget.

Amit az idő elítélt, nem remélhet

amnesztiát.

A rosszak megjavulhatnak,
csupán a jók javíthatatlanok.

A buta ember szamárságot csinál,

az okos esztelenséget.

Emlékezz reá pontosan, hogy mit

tanácsos elfeledni!

25
Míg a cipődet foltozom, ne
magasztald előttem az igényesebb
iparost.

Amin nem látszik meg a folt,

az piszkos csak igazán!

Csak a halálra nem haragszunk,

ha holtunkig hiteget.

Meg kell hajolnia annak, aki

a sekélyben kotorász.

Vigyázz, rossz tanácsot kapsz, ha

ostoba a jóakaród!

Aki a tudatlantól tanulni tud,

méltó mesterére talált.

A kéménynek semmi gondja, mégis

folyton füstölög.

Igaz értékre alkudni az tud, aki

értéktelen.

26
Ha másként látom is a dolgokat,
a nézetem nem változik.

A kellékek, akármilyen fontosak

is, elképesztően lényegtelenek.

Mivel lassú ökrök húzzák, mindig

döcög a szerencse szekere.

Túl könnyű az, akit partra segít

az utolsó szalmaszál.

Amikor hosszan búcsúzunk,

az unalom szónokol.

Emlékeink gyakran tesznek

ártatlanul hamis tanúvallomást.

Ízes ételt is kínálhat a szakácsa

ízetlenül.

Aki nem tanult meg adni,

mindig sokat követel.

27
Minden reggel arra ébredünk,
hogy átaludtunk valami érdemeset.

A szél önmagát köszönti, lekapva

a kalapod.

Valami késhegyen táncol,

valahányszor ismerkedünk.

Mindig akad valaki, akit

az önismétlés érdekel.

A csekély ember igényes:

azt kívánja, hogy mindenki
igénytelen legyen.

Aki titkot őriz, gyakran gyilkost

rejteget.

A szamár értéke akkor sem nő,

ha társai lóvá teszik.

A világban is otthon vagy, mikor

hazaérkezel.

28
Hivatásunk az a hitves, akit —
a más munkáját kívánva —
gondolatban megcsalunk.

Boldog, akit szép álmából fölriadva

nem sújt le az ébredés.

Egészítsd ki önmagadból,
ha csonka a szép!

Ki látott már olyan farkast,

aki óvatosan üvöltözik ?

Nincsen olyan fáradt ember, aki

az akasztófa árnyékában megpihen.

Napéjegyenlőség csupán kétszer

van egy esztendőben: a naptárunk
ritkán demokratikus.

Az a jó, ha az ész kormányoz,

de az érzelem vezet.

29
Várakozás közben az idő lassan
telik, s ha nincs mire várni,
megáll.

Minden út elkeskenyül,
ha a magasba visz.

A Nap egyedül is képes megvédeni

a fény becsületét.

A köröm kétségbeesése
a kapaszkodás.

A szavaknak nincs királya, csak

nemesi rangja van.

Az unalom roppant erős, mégis

egy játszó kisgyermek
könnyűszerrel legyőzheti.

Az erényes nő úgy tesz, mint

bűnözők: menekül, ha követik.

30
A tárgyak hű rabszolgáink, akik
végleg hatalmukban tartanak.

Az erőgyűjtés az a munka,
ami a leginkább kimerít.

A gondolat artistái mentőháló

nélkül lendülnek a magasba.

Az ősz a természet könyvéből vett

magvas idézet.

Nemcsak haladó hagyomány van,

hanem növekvő hagyomány is:
a szakállviselet.

A drágakő a legkisebb
nagyhatalom.

A tövis gyakorlott vívó:

a szúrása védhetetlen.

A csiga a lassúság olimpiai

aranyérmese.

31
A sértett ma takarékos: nem dob
kesztyűt az arcodba. Téged dob ki.

A kétszintűség is vonzó — de csak

a zebrák között.

Minden könnycsepp foltot ejt

az ég becsületén.

Boldog a borús gondolat,

ha világos formát talál ?

A hangok nemzetköziek.
De a süketség is!

A fa az a koronás fő, aki meg

tud hajlani.

Mások meséje hazugság, az író

hazugsága mese.

Az akarat az erősek messze hordó

fegyvere.

32
A szúnyog nem azzal árt, hogy
a vérünket szívja, hanem azzal,
hogy mérgezi.

Az igazi kincskeresés — felkutatni

az elrejtett gondolatot.

A nagyotmondás ellen
a nagyothallás az egyetlen védelem.

Nincsen olyan távoli ismerős,

akinek a halála közelről ne
érintene.

A gyík az egyetlen, akin

mosolyogni tudunk, ha menekül.

Képtelenség, de beszélni kell

néha magaddal is négyszemközt.

Vérző orral nevet az is, aki

nevetve bukik el.

33
Minden századfordulón
a csecsemők feje fölött is
egy évszázad röppen el.

A dombot hegynek nevezni —

hivalkodó hazafiság.

Az örömet az éri el,

aki gyorsabb, mint a fény.

A hazugság könnyű, ha a szavad

különben is súlytalan.

Némely ember az oroszlán

bátorságát irigyli, másik csak
a sörényét.

Aki a halállal barátkozik,

az ellenséggel cimborái.

A boldognak kert a világ —

a vesztesnek vadon.

34
Aki a bűnt kár omolj a, nem
vétkezik.

Betűvetésből lesz az olvasó

kenyere.

Sok nagy ember szaván csüggnek

figyelmetlenül.

A kérdésre nem válaszolni —

a legnyíltabb felelet.

Akárkibe üt a villám, a rémület

belénk hasít.

A gyáva ellenség árthat,

csak a lusta nem.

A köd átlátszó hálóing, amit

a táj szemérmesen visel.

A hóhérnak előre megfontolt

szándékú gyilkosságért kell ítéletet
mondania önmaga fölött.

35
Ütni a legnagyobb érdem! —
kiáltja a kalapács.

Ha villám villámot követ —

a természet önmagával vitatkozik.

Miért nézed görbe szemmel azt is,

ami egyenes ?

Sem vívó, sem vitatkozó nem nyer,

mikor rossz időben közbevág.

A Nap estétől reggelig láthatatlan

trónkövetelő.

A hullócsillagok kérkednek
a szökésükkel.

A fa csúcsán nem trónolhat

egyidőben két madár.

A február a tavasszal néhanapján

felszarvazza a telet.

36
Csak az a szerencsés kötés, ami
megoldást jelent.

A széptevés esztétikus
semmittevés.

A csavargó a szabadság
ágrólszakadt szerelmese.

A macska az egérfogással
szerzett becsületet, de hírnevét
a hízelgésnek köszönheti.

A csúnya arc néha olyan érdekes,

mint egy csúnya ügy.

A rossznak még sose mondták,

hogy épp jókor érkezett!

Nem ronthatja el a hazug

a tagadás hitelét.

Tiszta csak a meztelen gondolat

lehet.

37
Az ártatlan hazugságok a bűnök
között a tyúktolvajok.

Ha szabadságot akarsz, kezdd

azzal, hogy adj magadnak
amnesztiát.

A kis bogár szemébe a csillagos

ég is belefér.

Oltalmazóid a falak, de mikor

a föld megrendül, legelőször ők
fordulnak ellened.

Az ördög akkor alszik el, mikor

a lelkiismeret felébred.

Hegyezd mindig a füled, hogy

az elméd élesedjék!

Levegőnek veszem — mondod,

feledve, hogy éltetőd a levegő.

38
Sokan úgy utánozzák az oroszlánt,
hogy sörényt növesztenek.

Sietve élj, de soha semmit

el ne siess!

A felhő önmagát siratja,

és könnyeibe belehal.

Aki magas polcra került,

játszhatja a sértődöttet
sértetlenül.

A gyász nem mindig fekete,

de a bánat mindig sötét.

Aki szégyenkezik, ha ok nélkül

dicsérik, rászolgált a dicséretre.

A könnyelműség számtalan
nehézségbe ütközik.

39
Ha már tönkre akarsz menni,
tudj róla, hogy visz arra egy
pazar út.

Némely műben rejtett gondolat

helyett csak szellemi dugáru van.

A félelem, mint a gyermekbetegség,

a felnőttekre a legveszélyesebb.

Hiába fordítasz hátat annak,

ami előtted áll.

Fél szemmel azt vizsgálgatod,

ami egészében érdekel.

Ki siratná, ha egyszerre
elhervadna valamennyi szóvirág?

A falaknak száz füle van,

de mind csak a rosszra figyel.

A disznó akkor is sáros,

ha sertésnek nevezed.

40
A bátorság közismert — de ki
ismeri fel a hőst ?

A mennydörgés a villám felesége,

aki urát haragosan követi.

A sajátját megkíméli, de a
mások árnyékára minden ember
rátapos.

A hangulat békén hal meg, mert

tudja, hogy van részére feltámadás.

A siker, ha túl korán jön —

mint minden korai vendég —,
megzavar.

Minden forrás arról fecseg, hogy

egyszer a tengerbe ér.

A hallgatás meghal, mikor

észreveszik.

41
A szabadság kivívása ott kezdődik,
hogy lerúgod a cipődet,
mikor szorít.

A szépséget a leggyengébb
katonaság — a virágok serege —
védelmezi.

Az óra az idő tolmácsa, de —

sajnos — mindig dadogva beszél.

Nincsen fájdalmasabb ütés,

mint mikor az óra üt!

A jóhiszeműség legszebb jele:

mikor csókról hallunk, szerelmes
csókra gondolunk. Pedig van ám
júdáscsók is!

Nem passzív a közöny, hiszen

gyakran fel tud lázítani.

42
Ha nem állíthatunk
diadaloszlopot, ne állítsunk
diadalcölöpöket!

A túlzottan tapintatos ,,talán"-nal

mond nemet.

Minden ember döngő léptekkel

indul, de a legtöbb csoszogva ér
célba.

Vannak, akik a hiányokat

hibákkal akarják betölteni.

Csukott szemmel csak a múltba

tekinthetünk.

Az emberség kezdete az állatok

iránti szeretet.

Némelyekre úgy gondolunk,

hogy mindig más jut róluk
az eszünkbe.

43
A tudomány, bármily öreg,
szenvedélyt tud ébreszteni.

Vigasztaló, hogy a vigasztalásban

találsz némi örömet.

Az irodalom gyógyszer, de nincs

receptje.

Irgalmatlannak kell lenned

ahhoz, aki az ízléstelennel
dicsekszik.

X. annyira tiszteli a személyét,

hogy önmagától már semmit sem
követel.

Követőink könnyebbé, kísérőink

nehezebbé teszik számunkra
a haladást.

Néha az is ragyogóbbá teszi az

érdemet, ha a nadrág kifényesedik.

44
Ha nincs időm gondolkodni,
hirtelen ötletessé válok.

Nagy dolgot írj meg egy sorban,

semmiségről írjál könyvet —
e két feladat közt trónol
a szent középszerűség.

A rossz tanító a tudományról úgy

beszél, mintha pletykálna.

Mindig szeretnénk egy jó szót

utánakiáltani annak, aki végleg
eltávozott.

Ha felszólalsz, annyit végy el

az időnkből, amennyit
az elmondottakhoz hozzáteszel.

Csak a szép utánozható,

a művészi nem.

A jó túlságosan józan ahhoz,

hogy érdekes lehessen.

45
Nincs nagyobb tiszteletadás,
mint ha valakit a sorban magunk
elé engedünk.

A rablót sújtja a törvény,

csak az időnket rabolhatják el
büntetlenül.

A nehéz ember annál könnyebben

elviselhető, minél súlyosabb
egyéniség.

Ha végleg elmész, kit bízol meg,

hogy átvegye a tavasz neked szóló
üzenetét ?

Senkinek sem olyan rossz a szeme,

hogy ne lássa, amit rejtegetnek
előle.

Fejetlenül cselekedni lehet,

de gondolkodni nem!

46
 A bölcső életet ringat, de egy
fának halálából született.

Aki űrt hagy maga után,

betöltötte szerepét.

Csak azt becsüljük igazán, akinek

a háta mögött is kalapot emelünk.

A küldetés fölemel, a küldözgetés

megaláz.

Némely író munkájában nemcsak

alszik Homérosz, hanem horkol is.

Arra nevelem magamat, hogy ne

tudjanak idomítani.

A meggyőzés fegyverének csak

egy golyója van.

Van, aki a boldogságát is

elárverezné.

47
A főhajtás és a derékhajtás között
nemcsak két arass a különbség.

A porszem akkor is porszem

marad, ha csak a Himaláját
ismeri el hegynek.

Csak a székéből lehet valakit

kibillenteni — a helyéről nem.

A gyengeség sétabotra, az erőszak

marsallbotra támaszkodik.

Addig kell ütni a vasat,

amíg meleg, de mit tegyen,
aki csak simogatni tud ?

A jótettet a gyengék viszonozzák,

a rosszat az erősek.

A betegek mosolya
a legtündöklőbb hőstett.

48
A taligás fontosabbnak hiszi
magát, mint bármelyik űrhajós.

A siker sokat igazol, de kevésre

jogosít.

A póráz arra jó, hogy vezessen

az eb.

A tolvaj csak azt szégyenli,

ha meglopják.

A gyávaság a félelem salakja.

A farkas gyávasága gyalázat,

a nyúlé harmónia.

Aki nem látja az ellenségét,

azé a bokorba bújt.

A boldogságot is lehet
műanyagból gyártani ?

49
Jaj annak, aki elhervadt,
mert nem tudott elvirágzani.

A tükörnek unt robot a ragyogás.

Aki kétszer esik egy hibába,

nagyon mélyre süllyed.

A legnagyobb lemaradás hátrafelé

ugrani.

A címek a kis neveket díszítik,

a nagyokat terhelik.

A köd mindent eltakarhat,

de semmit sem tüntet el.

Van, aki holta napjáig nem

tudja, hogy mire született.

Ha egy hidat lebontanak,

rádöbbenünk: mi az összetartozás.

50
A kereszt súlya százszoros,
ahol virágos az út.

Az időt csak vesztegetni lehet,

de megvesztegetni nem.

Amit az unalom nemzett, mindig

halva születik.

A szép szóra kevesen hallgatnak,

de a gyalázkodóra mindenki
felfigyel.

Fiatalon hiszünk a hazugoknak,

a csalódott öregek az igazban is
kételkednek.

Az álmos ember laposakat pislog,

az álmosító laposakat mond.

A sóhaj a szomorúság sürgönye.

Minden hajó elsüllyedhet, csak

Kharón ladikja nem.

51
Jobb az asztal végén ülni
a bölcsekkel, mint asztalfőn
az ostobák között.

Jaj annak, aki más is lehetne,

mint amivé lett.

Koncerten a suttogás fülsértőbb

a cintányérnál.

Hiába nagyobb a tenger, mégis

csak a forrás oltja a szomjadat.

Az ember ott érzi magát a legjobban,

ahová nem juthat el soha.

Add mindenkor önmagadat —

de csak, ha nem vagy savanyú!

A haldoklásnál nincs megrázóbb

monológ.

Valamennyi vándormadár könnyű

szárnnyal s nehéz szívvel búcsúzik.

52
Az öröm a legnagyobb kincs,
de örökölni nem lehet.

Aki nem hagy méltó jelet maga

után, annak még a halála is
reménytelen.

Ne firtasd, hogy merről fúj a szél,

amikor dideregsz.

A járás robot, a séta művészet.

A csillagok ráncok nélkül

öregszenek.

A tragikus mű érdekes,
az unalmas tragikus.

A legnagyobb kincs is értéktelen,

amikor őrzésébe már belefáradunk.

A lusta is fürgén hull le,

ha eljött az ideje.

53
A titkárnő megfélemlített
nagyhatalom.

Minden parancs divatjamúlt, mert

talpig vasba öltözik.

Akit a meztelen szobor sért,

leleplezi önmagát.

Nincs aljasabb rabló annál,

aki az örömünket elveszi.

Ne takard el a fényt, ha belőle

társaidra sugár esik.

Puszta kézzel is védelmezd,

akinek nincs fegyvere!

A jó tanács olyan ajándék, amit

még a koldustól is elfogadunk.

Aki sokáig őrzi a szüzességét,

dühöng, ha késik a rablótámadás.

54
A ragyogás sohasem sért
annyira, hogy behunyjam
a szememet.

Aki a börtönből jött ki, nem

biztos, hogy végleg kijött a
börtönből.

Szalutálni sokan tudnak,

de köszönni kevesen.

Senki sem annyira gőgös,

hogy önmagát ne köszöntené.

Az utcák és a gyermekek
csendessége mindig bajjal
fenyeget.

Az önuralom is zsarnok, de még

sosem ölt.

Aki semmitől sem retteg,

az egyetlen tisztelhető ostoba.

55
Az a szó a semmibe vész,
ami nem szól mindenkihez.

A király, ha koldussá lesz,

kalácsot követel.

Aki a semmit hizlalja, nullává

kerekül.

Az igaz az igazat, a hazug

az igazát védi.

A hírhozó jutalma a meghökkenés.

Minden hópehely azt hiszi,

hogy mennyboltnyi súlya van.

A siránkozás rontja a sírás hitelét.

A szavak hallgatóság nélkül

özvegyek.

A téma, ha megragadják,
visítani kezd.

56
A kerek asztalnál az asztalfőn
a Szellem ül.

Amiért érdemes volna meghalni,

azért élni kell.

A banális kérdést menti a szellemes

felelet.

Nem a költők — a versek

halhatatlanok.

Ha a tükör tükörbe néz, túlragyogja

önmagát.

Piszkos kézzel sokan mosták már

tisztára magukat.

A kutya az idegenre, az ember

az ismerőseire acsarkodik.

A buta az elméjét gyötri,

a bölcset az elméje.

57
Ne várd el a jégmadártól, hogy
veled ujjongjon, ha olvad a jég.

Minden szépre büszke vagyok,

de a szépítgetésekért szégyenkezem.

Aki a magasban ül, lenéz,

aki a magasban áll, lelát.

A legkietlenebb táj is festő után

kiáltozik.

Hangoskodni suttogva is lehet.

Az idő határán az igazi értékek

vámmentesek.

A mélységbe zuhanókat összeköti

egymással a szakadék.

Ha a nagyot lekicsinyled,
tebelőled mi marad?

58
A tévedés mindig hiba,
de a hiba nemcsak tévedés.

Nem sértés az, ha a NULLA

semmibe vesz.

Minden reggel halhatatlan

napkeltével hiteget.

A repülés csak fizikai, de

a szárnyalás szellemi folyamat.

A kimondatlan kérdésekre
okosabb, ha hallgatással felelünk.

Nem öröm a tisztánlátás, ahol sok

a szenny.

A hazugság tagadása a sátán

legigazabb öröme.

A kényszerű békekötés egy

későbbi hadüzenet.

59
A hős sem tétovázhat, ha futni
kell!

Az elítélt szemét bekötni —

a kegyetlenség kíméletessége.

Akinek ellensége van, az már

csinált valamit.

Nincsen olyan szerénytelen, aki ne

a kisebb rosszat választaná.

Ki tud örülni a fénynek, amikor

a háza ég?

A szerkesztő nagyot alkot

többnyire, ha rövidít.

A figyelmetlenség felségsértés:
megsérti a gondolatot.

A legtöbb leltárból az hiányzik,

amit számon tartani érdemes.

60
Csak a fény marad a törött
tükörhöz hűséges.

A vak tükör koldulja, hogy

belenézzenek.

A balkezes embernek előnyös,

ha két bal keze van.

A kecske akkor dadogna, ha nem

mekegne.

Nem a halálnak köszönök, amikor

a halott előtt leveszem a kalapom.

Mikor sietsz, elgáncsol

a marasztalás.

A gondolat súlya alatt görnyedezni

önkéntes rabszolgaság.

Elvágni a gordiuszi csomót

nem bölcsesség volt,
hanem türelmetlenség.

61
Az alkotás kimerítő pihenés.

Aki nem keres mentséget,

fölmentette önmagát.

A virágok mestersége az illatozás.

A ki kőszívűnek nevezi
az érzéketlent, elfelejti,
hogy vannak drágakövek.

Az érkezőt gyakran éljenzik,

de ritkán a távozót.

Nincs megtisztelőbb, mint

ha valakitől azt kérjük,
hogy szeressen.

A félénkség nem fájlalja,

ha félreismerik.

Bármennyi a hiteleződ,
a legtöbbel önmagadnak tartozol.

62
A hullám csak addig szabad,
amíg partot nem ér.

Aki árnyékba húzódik,

el is sötétedik.

A meg nem írt történelem

az arcokról leolvasható.

A mérleget sosem érdekli az érték,

csak a súly.

Emlékeink a hajunkkal
versenyezve fehérednek.

Ha a müved megkoronázták,
fölötted is uralkodik.

Amire rosszul emlékezünk,

jó lenne, ha elfelejtenénk.

Önvédelemből nemcsak ölni —

kibékülni is lehet.

63
Aki egy csapásra két legyet üt,
nem szerencsés, hanem ügyes.

Önmagának a jámbor sem

veszélytelen.

A világ nagyságát az árnyéka

jelzi.

Nem hódolok a divatnak —

ennél sokkal többre becsülöm.

A halottakat csak az élőhalottak

irigylik.

A mosolygó öregségnek mélyülnek

a ráncai.

Aki csendre vágyik, nincs zajos

sikere.

Őszintén csak azt sajnáljuk,

akinek érdeme van.

64
Amíg a tollam megmarad,
nem tudnak kifosztani!

Némelyek biztosítják,
hogy ne tudjuk őket gyűlölni —
de szeretni sem !

Minden kialvó gyufaszál

egy elmaradt tűzvészt jelent!

Ha a szavaimat megőrzöd,
mindent nekem ajándékozol.

A földről fizetés nélkül még

egyetlen vendég sem távozott.

Az elvesztett fiatalságot mindig

rossz helyen keressük.

A mélység és magasság vonz —

minden egyéb taszít.

A kötés akkor helyes, ha végleges

megoldást jelent.

65
Búcsú nélkül batyutlan a távozás.

A szimbólum szembetűnő menedék.

A gondolat azt szolgálja,

akiben gazdára talál.

Ne add meg a címedet annak,

akinek nem tudsz mást adni.

A rágalom némelyeket karrierhez

segít.

A balszerencsét nem lehet

elszalasztani.

A felébe vállalt munkához is

egész ember kell.

A mire nem marad időd:

rendszerint az életed.

Az igazat sose a sötétben keresd.

66
Az emberkereső gyakran
emberkerülőbe ütközik.

Aki önmagával harcol, szívesen

vállalja a százéves háborút.

Ha bajba jut, a macska is

egérúton menekül.

A hibátlanság pillanatnyi
állapot.

Ami egyszer elromolhat,

sohasem volt tökéletes.

A szabadság többször vész el,

mint ahányszor megkerül.

Elesni miért dicsőség,

ha elbukni szégyen ?

Aki a bolondot játssza,

elmésnek kell lennie.

67
A felismerés a világosság
sugallata.

A kiváló megelőz, a törtető

a sarkadra lép.

A figyelem értelmet nyert

várakozás.

Mikor az író elhallgat, megbélyegzi

korát.

Az orrunkat dörzsölgetjük,
pedig a tenyerünk viszket,
valahányszor bosszankodunk.

Mindennek eljön az ideje —

de nem mindenkinek.

Szemétdombon a rózsa sem illatos.

A sikamlós témán gyakran

elcsúszik a toll.

68
Az öregek lenézése mindig
korszerűtlen divat.

A mélységet értelmezni, a zavarost

magyarázni kell.

Ha nem volna rosszakarat,

nem lenne rosszhiszeműség.

A törés véletlen, a szakítás akarat

következménye.

Aki a bohócon nevet, még nem

volt boldogtalan.

Tanácsot csak az adhat, akit szóhoz

enged jutni a panaszkodó.

Ha járatlan úton rogysz le,

nem lesz, aki fölemel.

Aki kioktatja az ostobát,

katasztrófát okoz.

69
Akire a kutya sem figyel,
abban talán megbízhatunk.

Ne menj a halál elébe, mert azzal

megtiszteled!

Amikor kilépsz magadból,

űrsétára vállalkozol.

Sötétben nem lehet látni,

csak láttatni.

Megfogalmazni azt,
amiről fogalmunk sincs,
művészi absztrakció.

Az eszméket később kell

megfürdetni, nem a születésük
után.

Aki normálisnak mondja magát,

kérkedve szerénykedik.

A félember egészen embertelen.

70
Könnyű kevéssel beérni abból,
ami semmit sem ér!

Minden alku megfelezett nyereség !

Az alkotás az a szűk tér, ahová

énünk jobbik része menekül.

A titkot el lehet lopni,

de elveszteni nem.

Aki sokra tartja magát, azt hiszi,

hogy a nézete közvélemény.

A hallgatás sok szóbeszéd tárgya

lehet.

Az szabja meg, ki vagyok,

hogy miről gondolkodom.

Ha a művész nem kegyetlen

önmagához, megfojtják
a kegyelmet nyert müvei.

71
Mindig önmagadból meríts,
de sohasem szüretlenül!

A szó a legszebb öltözet,

de ha kopik, akkor sem szabad
kifordítani.

A halál hűtlen elhagyás,

de elválást ritkán jelent.

Ha egy embert túlértékelsz,

számtalant megkárosítasz.

Sohasem tudnék változni,

ha egyszer megváltoznék.

Minden a szerencsétől függ —

de mitől függ a szerencse ?

Az önimádat többnyire méltatlanra

pazarolt érzelem.

Az óceán teste a víz, a lelke

a végtelen.

72
Tíz év elszáll, de a holnap lassan
érkezik.

A jövendő adósai mind

megszöknek tartozásuk behajtója
elől.

Akit egyszer kiismertünk,

elismerni roppant nehéz.

A halálban minden baka

egy hadvezért helyettesít.

A napfényben égő lámpa mutatja,

hogy mit ér a felesleges.

A kerítés tovább áll,

ha sikerül is átugrani.

A bokornak nincs igénye,

éppen azért kerekedik.

Egyedül csak a zéró jelent

semmit.

73
Aki nem vigyáz magára, nem
biztos, hogy fontosabbra figyel.

Az idő hídépítője a konstruktív

emlékezés.

Ha a jókat megkíméli,
hírnevén javít a sors.

A véletlen valóban vak:

azért olyan finomak az érzékei.

A jövőnek azok is tartoznak, akik

már nem várhatnak semmit tőle.

A tarkaság a színtelenség felsőfoka.

A távirat a jó hírt is pánikkal

jelenti.

Ritka az olyan udvariatlan ember,

aki a halálnál ne tessékelné előre
a másikat.

74
Akik közülünk kinőnek,
nem férnek el a diadalív alatt.

A megértés a kialvó szenvedélyek

hamuja.

Ha költő hal rneg, az anyanyelv

elveszti a legkedvesebb gyermekét.

A gondolatok annyira szabadok,

hogy még a zsarnokokat is
hatalmukba kerítik.

A nép vesztesége országos gyász,

a magános gyásza világra szóló
veszteség.

A tilalom mézbe cseppent méreg.

Akinek a terve tiszta, átlátnak

a szándékain.

A csordultig telt pohárnak

keserű az itala.

75
Minden kezdőt megillet,
hogy az utolsók közt első legyen.

A mézes beszédtől lehet

a legkorábban megcsömörleni.

Megértőnek mutatkozni
a hízelgés rejtett jele.

Minden haragos kitörés elsietett

költemény.

Azt mondod:,, Vigye el az ördög!",

de annak más dolga van.

A véres tetteknél csak a vértelen

gondolatok ijesztőbbek.

Aki mások megítélésénél magából

indul ki, a saját útján téved el.

Labda vagy a sors kezében akkor

is, ha célba dob ?

76
A sír felé mind lassabban
lépkedünk, de egyre gyorsabban
haladunk.

A béke a háborúk szünetjele.

Ismételni csak azt szabad,

ami egyszeri.

Az időt nem lehet megállítani,

de ő azért elácsorog.

Őseidet ostorozod, ha cipődről

levered a port.

A disznó akkor illetlen,

amikor nem disznólkodik.

Az olcsó annál hitványabb,

minél inkább hivalkodik.

Aki borzalmakról hazudozik,

a közeledő igazság elé terít
szőnyeget.

77
A szónoknak a hallgatóságát a
nyelvnél is jobban kell ismernie.

Csak a tengeren vagy szabad,

de boldog csak a parton lehetsz!

Mikor az igazság nevet,

a gúny szolgálója lesz.

Elnéző ember szemében a betörő

legfőbb bűne, hogy bejön,
és nem kopogtat.

Aki hamut hint a fejére,

az szürke lesz.

A tömegben mindig több fejet

számlálunk, mint amennyi van.

A pont miért állítja, hogy van

olyan is, ami befejezett ?

A hamis hang az egyetlen

becsületes áruló.

78
A vízesés csodája, hogy megőrzi
a méltóságát, mikor zuhan.

Aki szándékosan késik,

életünket rövidíti meg.

Megbocsátjuk a botlásodat,
ha már léptél egyet.

Ha nyújtani próbáljuk,
a boldogság is elvékonyul.

Aki könyvek fölé görnyed,

lélekben fölegyenesül.

A gyermekek és a bölcsek
olvasnak a leglassabban.

Az aláírást azért kell gyakorolni,

hogy olvashatatlan legyen.

Az önzők felháborítanak —
mivel önzők vagyunk.

79
Aki a mélységbe tekint,
meghajtásra kényszerül.

Míg szellemileg gazdag vagy,

a tehetség bőkezűen támogat.

Az ügyetlen elszalasztja azt is,

ami cammogva jön.

Nem kéne több, csak az egér

szülne egyszer hegyet!

A nagy csapás szíven üt, a kicsi

orron talál.

A makacs embert arra is nehéz

rávenni, hogy meggyőzze önmagát.

A jövő lépteit — sajnos — csak

akkor halljuk, ha bakancsban
közeleg.

Önmagunkhoz visszatérni
a legszebb találkozás.

80
Van, aki annyira magába
merül, hogy bele is fullad.

A boldogság a legüldözöttebb
bujdosó.

A virágos utak végén legmélyebb

a szakadék.

A leglágyabb hangokból is
kihallik a halálordítás.

Az öregek minden szava készülő

végrendelet.

A kalmár a súlya, az értő a

fénye szerint értékeli a drágakövet.

Kétségbe esni annyi, mint nem

félni már semmitől.

Nagy baj, mikor az ész megáll,

de a nyelv még tovább forog.

81
Az életünk akkor üres, ha nincs
hiányérzetünk.

A példakép minden lehet,

csak karikatúra nem.

Aki önmagára támad, azért küzd,

hogy kivívja a vereséget.

A síkságon gyalázat az emelkedés.

Senki sem dicsekszik azzal,

hogy legyőzte a tetveit.

Ha a gyűlölet elalszik,
a bosszúról álmodik.

Mikor szeretnénk megállni,

tüstént szabad az út.

Aki önmagába temetkezik,

a sírján nem nő virág.

82
A meggondolatlan szavakat kár
leírni — anélkül is megjegyezzük.

A bűntudat az éden legnyomasztóbb

emléke.

Minden halandó céltábla,

és minden perc mesterlövő.

Minden bőr színe egyforma,

mikor menteni kell.

A ranglétra fokait át lehet ugrani,

de kitörni nem.

A tehetség összerogy a súlytalanság

terhe alatt.

A madaraknak elég a szárnyukkal

szántani.

A szerencse úgy jellemes,

ha mindig forog.

83
A villám kioktat arra, hogy mi
a megjelenés.

A sikernél a legnagyobb
zenekarban sem kerül különb
trombitás.

Elszaladni nevetséges —
elrepülni győzelem !

Tűznek kell lennie mindenben,

még a jégtáncban is.

Mindig a látvány a bűnös,

nem a szem !

A szemérem az egyetlen,
amin illő tisztelettel nevetünk.

Sohasem untat az az út,

amelyen a vágyunk vezet.

Nagy baj, ha tenyérre esik,

aki tapsol nekünk.

84
Akinek az igazánál nincs egyebe:
a leggazdagabb nincstelen.

A falvakban az ökör is
közismert személyiség.

A világ addig üres, amíg sivár

az otthonod.

Ha a halál hazug volna —

neki megbocsátanám.

Azon gazdagszik az idő,

hogy mindennap adósunk marad
valamivel.

Minden nap adósunk marad —

és te múló napjaidnak mivel
tartozol ?

A holnapnak hitelezhetsz —
de ne remélj kamatot!

85
Az értelmetlen szereti, ha van,
aki belemagyaráz.

Az aranyhoz lehajolni, hogy

beragyogjon, az ezüstöt fölemelni,
hogy beragyogjuk: a költészet
lényege.

Úgy készülj a halálra, mint ahogy

a betörő csomagol.

A legtisztább színeken lehet

a legkönnyebben foltot ejteni.

A meredek úton nincs tolakodás.

Nem baj, ha szalad az idő,

amíg vele futhatunk.

Az el nem követett bűnök

a tétlenség erényei.

Valahányszor elhallgatunk,
a halál beszélni kezd.

86
Szédítő eredményekkel csak
a körbenfutó dicsekedhet.

Az érzi magát az égben,

akit a föld boldogít.

Az öltözet arra jó, hogy

a meztelenség még szebb legyen.

A nagy számok elűzik

a matematika unalmát,
mert megijesztenek.

Akiben van ellentmondás,

a természet vitapartnere.

A magános ember néptelen

birodalom zsarnoka.

Ha a maga kárán tanul az ember,

hogy nem tudós mindenki ?

Milyen sokat csinálhat az ember

életében, és milyen keveset t e h e t !

87
Az öngyilkos olyan, mint
a sírtett színész: visszaadja
a nem tetsző szerepet.

Az élet iskolájában mindenki

magántanuló.

A kiváló ember csak kevesekhez

hasonlít — de azokra nagyon!

Nem az a nagy mondás, amit

előtted nem mondott ki senki,
hanem amit mindenki utánad
mond.

Az őszinteség mindig egyszerű,

de az egyszerűség lehet hazug.

A temetőbe vivő út mindig

széles — de rövid.

A félszájú dicséret
a mellőzöttek kitüntetése.

88
A tisztánlátást legkevésbé az
zavarja, ha piszkos a szemüveg.

A szerencse netovábbja,
hogyha célba tévedünk.

A kérdés kimenthető,
de a kérdezők fáradhatatlanok.

A jóért csak fizetni kell,

de a rosszra ráfizetünk.

Vereség után a győzelem diadal,

diadal után a győzelem vereség.

Hiába látsz a partnered kártyájába,

ha nála az adu ász.

Előbb huny ki a fény, mint hogy

megtanulna titkot tartani.

Az elveszett bilincs hamar

megkerül.

89
A magas kor nem ajándék,
hanem könyöradomány.

Nem a táj szépségében, hanem

saját fájdalmában gyönyörködik,
aki távozóban visszanéz.

A megszokás a kényelem diktátora.

Azt hiszed, hogy előrelépsz, ha

egyik lábadról a másikra állsz ?

Kudarcot vallani könnyű,

de a kudarcot bevallani nehéz.

Amit biztosnak mondanak,

tekintsd valószínűnek.

Aki önmagára talál, felfedezi,

hogy elvesztett valamit.

A távozás szépségére tanítanak

a vándormadarak.

90
A remény az egyetlen csaló,
akit becsülök.

Önmagad birtoklásáért holtodig

tart a per.

Az útnak a vége hosszú,

a hétnek az eleje.

A szökevény szellőzteti
a szabadság szégyenét.

A pillanatok szépsége az illanó

öröklét.

A legterhesebb lakótárs poggyász

nélkül érkezik.

A viszontlátás a legnagyobb
képromboló.

A mások terhéért csak a hordár

kap borravalót.

91
Az író, bármily óriás, a művébe
belefér.

Az öregedés csak a szüleink

vonásait szépíti meg.

Ami sikamlós, elcsúszik,

ami síkos, elbuktat.

A türelem tréningje a céltalan

várakozás.

Csak az döngeti a mellét,

akinek a szíve üres.

Némelyek azért szereznek bizalmat,

hogy legyen mit elveszteniök.

Amitől meg tudunk válni,

a jövő sem őrzi meg.

Ha a lábad elé nézel, akkor is

a sírba lépsz.

92
A hazugság akkor hasznos,
ha szolgálja a reményt.

A detronizált igazság

a tudatunkban trónra lép.

A félelem a legéberebb fegyőr.

A butaság hétköznapi meglepetés

A kultúra terhe az egyetlen,
amit az ember jobban elbír,
mint a barmai.

A fülünk komoly hibája,

hogy a nagy hang is belefér.

Az önhittség ismérve az,

ha valaki séta közben vonul.

Hibáink csak váltják egymást,

mint az őrszemek.

A tűzijáték a tűz mosolya.

93
Amit könnyű megmenteni,
komoly súlya alig lehet.

A fényűző pártfogója egyedül

a szem.

Aki egy kötelet megold,

a szabadsághoz köti magát.

Mindannyian testvérek vagyunk

— akik között akad néhány barát.

Az üres órák a szabadság

árnyképei.

Kiállni csak annak szabad,

akinek tartása van.

A betegség orvul támad,

a halál egyenesen.

A második gyermekkorban
mindenki árva gyerek.

94
A nagyság azért védtelen, mert
nem tudja elrejteni önmagát.

Szeretheted a viperát — de nehogy

megsimogasd !

Ne téged irigyeljenek,
hanem érted a barátaidat!

A halálról nem tudnak annyit

pletykáim, ahány botrányt okoz.

A felejtés ifjúságunk kincseit

tékozolja el.

A legmagasabbra szálló madár is

csak aprókat lépeget.

A kenyérszegeshez egy kés,

a szószegéshez egy késés kell.

A játék meggyalázása,
ha megjátszunk valamit.

95
A papagáj is szajkózik,
de legalább tarka tolla van.

Aki suttogni merészel,

felbőszíti a fület.

Aki a maga ura, a maga

szolgája is.

A fák feledtetik velünk,

hogy vannak akasztófák is.

A sebezhető pont az írásjelek

szégyene.

Egy helyes lépés többet ér,

mint száz hosszú út.

A gondolatok súlyosak, de azért

a gondolkodók mégsem nehézfejűek.

Aki nem hisz önmagában,

abban más sem reménykedhetik.

96
A víz akkor sem jön ,,tűzbe",
ha az ízét becsmérelik.

A bizonygatás kockáztatja
az állítás hitelét.

Ahol semmi mást nem vesznek,

ott is elkél a remény.

Akik nem tudnak olvasni,

beolvasni azoknak is sikerül.

A leggyávább embernek is van

bátorsága untatni a környezetét.

Sült bolond, aki hamis pénz

gyártására használja az aranyat.

Ha az életmentés hőstett,
tiszteld a menekülőt!

Aki felett nyomtalanul múlnak el

az évek, nem hagy jelet maga után.

97
Csak az alkonyatnak van joga
a homályhoz.

A legbalosabb ember sem óhajtja,

hogy balszerencséje legyen.

Leghamarabb a telhetetlen lakik

jól a rosszal.

A szobrász ítél — a szobor

tanúskodik.

Aki a névtelenségbe menekül,

el is tűnik benne.

A kötél csak azon segít,

akit húzni kell.

A bölcs kevéssel beéri,

de sohasem kicsivel.

Mielőtt ajtót mutatnál, vizsgáld

meg, hogy tiszta-e a kilincs.

98
A festményen minden kontúr
titokzatos határ.

A festők ecsetrongyain szebbek a

színek, mint a kontárok képein.

A kövek birodalmának a szobrok

a királyai.

A játék a boldogság gyermekkora.

Aki korlátokat állít, azt képzeli,

hogy föléjük magasodott.

A jó gondolat olyan vendég,

aki marasztalásra vár.

A háta mögött még senkiről sem

mondtak annyi jót, mint
a szabadságról.

Az öntudat is lehet néha görbe

tükör.

99
A lámpának az alkony
a virradata.

A szolgálat a legszerényebb
uralkodás.

A nagy hanghoz illenek

a nagy fülek.

Jobb elhibázni a jót, mint

ráhibázni a szerencsétlenségre.

Az idő bármilyen falánk,

jóllakhat, mert hizlalja a selejt.

A rablók még nem tömték be senki

száját kenyérrel.

Aki párnázott széken ül, annak

fontosabb a fejénél a feneke.

A kezdet csak akkor nehéz,

ha valami jót akarunk.

100
A rossz hírhez a fösvény is
szívesen tesz valamit.

Az egyén körülhatárolt végtelen.

A Föld a valóság első szerelme.

A vég a sohasem-volt kezdete.

Ha valakit sárba mártasz, nem

maradhat tiszta a kezed.

Az igazságnak is lehet hamis

tanúja.

Mikor a tettek beszélnek,

belefájdul a fülünk.

Félelmünket állandóan
takargatjuk, mégis egyre didereg.

A koncon az oroszlán is
osztozkodni kényszerül.

101
A hibák a bűn vásott kölykei.

A füst egyetlen erénye, hogy hamar

eloszlik.

„Bakot lőni" kizárólag

vaktölténnyel lehet.

Aki bizalmatlan velünk,

nem érdemel megnyugtatást.

A zajos taps nem a fület sérti,

hanem az irigyet.

Ha a szem a lélek tükre,

tengernyi a törött tükör.

A korlát csak arra jó,

hogy magasugrók szülessenek.

A boldogság a születése percében

a legnagyobb.

102
A szemek még akkor is szeretnek,
ha a tüzük már régen kialudt.

A nyitott sír nem tudja,

hogy illetlenség mások előtt
ásítani.

Nem lehet ökölbe szorított kézzel

kéregetni.

A nyomdafestéktől a tehetség
megmámorosodik, a tehetségtelen
berúg.

Van, aki, ha lóvá teszik,

megtáltosodik.

Amit a bölcsek mondtak,

ismétlik az ostobák.

Amikor a villám lecsap,

lámpát gyújt a félelem.

103
A bölcsesség az egyetlen szépség,
amely megtűri a ráncokat.

A biztonság az a veszély,
amit nem érzékelünk.

A Nap az egyetlen derűs arcú

koránkelő.

Bemocskolni csak azt lehet,

amin megragad a szenny.

A művészet nem halad,

csak gazdagodik.

A véletlen a legnagyobb
mókamester.

A bánat a veszteség kamata.

Nincsen nagyobb különbség, mint

a nyugdíjas tábornok és az aktív
káplár között.

104
A butaság, akármeddig üldözik is,
sosem fárad el ?

A könyvtárak máglyáin
az Emberiség becsülete
hamvad el.

A kis bajok a lélek szálkái.

A jégcsapot megöli a melengetés.

Csak az bőbeszédű, aki szószegény.

A futball-labda akkor boldog,

ha van, aki belerúg.

Ami az ölünkbe pottyan,

többnyire férges gyümölcs.

A leghamarabb az görnyed meg,

aki nem tud meghajtani.

105
Nincsen gyávább, mint a bátor! —
kiáltja a GÁT.

Nincsen kínzóbb tartozás,

mint ha valaki egy válasszal
adós marad.

A nagyváros a kultúra dzsungele.

A tyúk irigyli, de a kígyó lenézi

a szárnyalást.

Aki az út közepén áll,

nem semleges,
hanem forgalmi akadály.

A jelen a jövő anyja,

aki a szülésbe mindig belehal.

A fény rajongója még

a hullócsillagot is követi.

A hold már nem érintetlen,

de a fénye szűz maradt.

106
A völgy kedvesebb a csúcsnál,
mert az ölén virág terem.

Csak a gyökér győz azzal,

hogy alul marad.

Aki belülről didereg, másokat is

megfagyaszt.

Ami csúnya és unalmas,

a rosszban tökéletes.

A mosoly letörölhető, de a vigyor

ottragad az arcokon.

A Napkirály csak egy korszak

udvari lámpája volt.

Meghalnak a gazdagok is —
de teljes komforttal.

Nevetséges ott lángolni,

ahol már semmi sem ég.

107
Ha a lámpa nem világít,
a sötétség cinkosa lesz.

Aki még tud szégyenkezni,

eldicsekszik vele.

A boldogság elfelejtett halálfélelem.

Fogatlan farkassal még senki sem

találkozott.

Az utánzás csak a gúny menlevele.

Sarkantyú akkor is lesz,

ha nem lesznek lovak.

Kénytelen vagy lebecsülni azt,

akihez nem érsz fel.

A fajankó legfőbb vágya,

hogy vasjankó legyen.

Csak az mutogatja a sebeit,

akié már behegedt.

108
A húr sem tud hangot adni,
amíg meg nem feszítik.

Minden félbemaradt ember azt

hiszi, hogy elherdált egy koronát.
A könyv szerkesztője : Németi Rudolf
Műszaki szerkesztő: Bálint Lajos
A megjelenés éve: 1976. Alak: 54x84/24
A nyomás kezdete : 1976. IX. 28.
Példányszám : 9000 + 90 + 15 kötve
Papír : 80 g-os famentes
Kiadói ívek száma: 1,35
Nyomdai ívek száma : 4,66
Tizedes osztályozás nagy könyvtárak számára:
894 511 — 1, kis könyvtárak számára: 894 511
Tiparul executat sub comanda nr. 360/1976,
la Intreprinderea Poligraficá Cluj
Municipiul Cluj-Napoca
Str. Brassai nr. 5—7,
Republica Sodalistá Románia