Professional Documents
Culture Documents
Spanyol Polgárháború
Spanyol Polgárháború
Bodor Gergely
Levéltártan, II. év
Kolozsvár, 2018
Európában az 1930–as évek közepére megváltozik az ideológiai térkép, egy új szereplő
jelenik meg a színpadon, a fasizmus. Az új ideológia új szövetségeket eredményezett, amelyek
közül a német–olasz szövetség kiemelkedő. Ez változást követelt az addigi nemzetközi
politikában: a cordon sanitaire lebontását.
1933 után, Hitler hatalomra kerülése után, fordulatot vesz az európai politika.
Németország fasizálódása veszélyt jelentett a demokráciák szemében, de ugyanakkor a Szovjet
Unióéban is. Egy esetleges háború elkerülése érdekében a demokráciák közül páran hajlandóak
voltak felhagyni a cordon sanitaire politikával, és diplomáciai tárgyalásokba kezdtek a Szovjet
Unióval, elsősorban Franciaország.1
1
Hobsbawm, E. J: A szélsőségek kora. Budapest, Pannonica kiadó, 1998, 140 o.
2
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet – I. Európa. Budapest, Osiris, 2005, 35 o.
3
Kissinger, Henry: Diplomácia
4
Németh: 35 o.
5
Uo.: 35. o.
reménykedtek abban, hogy Hitler először a Szovjet Unió ellen indít offenzívát, így
kimaradhatnak egy esetleges háborúból. Ugyanakkor, Sztálin célja nem a közös harc, hanem a
maximális támogatás a kapitalista világtól. Így ő addig nem fog segíteni a cseheken, amíg a
franciák meg nem teszik kötelezettségeiket. 6 A csehszlovák hozzáállás pedig az volt, hogy a
franciák nélkül nem mernek bevállalni egy szovjet–csehszlovák egyoldalú szövetséget.7
14
Johnson, Paul: A modern kor. Budapest, XX. század kiadó, 2007, 387–388. o.
15
Hobsbawm: 153–154. o.
16
Johnson: 390–391. o.
17
Hobsbawm: 155. o.
18
Johnson: 387–388. o.
19
Uo.: 390–391. o.
20
Németh: 125. o.
A spanyol polgárháborúnak végkimenetelét a külföldi beavatkozáson kívül még két
fontos tényező határozta meg: a vezetők hozzáállása és a pénz.
A felkelők élén Franco tábornok állt, aki már harcolt a spanyol–marokkói háborúban.
Szemében a katonaság az egyetlen megtartó ereje egy nemzetnek. Vallásos létére, nem enged az
egyház számára teret, az csak foglalkozzon a lelki ügyekkel. A politikát gyűlöli:
konzervatívokat önző földbirtokosnak, a liberálisokat korruptnak és egoistának, a szocialistákat
meg megtévesztetteknek tartotta. Ebből kitűnik, hogy ő katonai háborút vívott, nem politikait.21
28
Németh: 125. o.
29
A magyar irodalom története: Zalka Máté, http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/401.html
30
Photo Turai, http://www.phototurai.com/
31
Hobsbawm: 156. o.
Bibliográfia:
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet – I. Európa. Budapest, Osiris, 2005.