1 Magyar Tajekoztato

A Társaság Lengyel Kibocsátási Tájékoztatója (Prospektusa) a Társaság által készített egyetlen kötelező érvényű forgalomba hozatali dokumentum.
Sem a Társaság, sem egyik tanácsadója sem vállal semmiféle felelősséget a Fordításért és annak pontosságáért vagy tartalmáért. A fordítás csak
tájékoztatási célokra készült, és nem alkot kibocsátási prospektust az értékpapírok nyilvános kereskedelméről szóló 1997. augusztus 21-i módosított
lengyel törvény („Lengyel Értékpapírtörvény”) értelmében véve. A Fordítás nem képez ajánlatot vagy felhívást a Társaság, értékesítő részvényeseinek
vagy a vezetők részéről vagy nevében a Társaság részvényeinek lejegyzésére vagy megvásárlására vonatkozólag. A Társaság részvényeire
vonatkozó befektetési döntéseket csak a Társaság Lengyel Kibocsátási Prospektusa alapján lehet meghozni, amely csak a Lengyel Köztársaság
területén hatályos, és amely más országok területén csupán tájékoztató dokumentumnak minősül.
A jelen fordítás nem tartalmazza a MOL 2003 évre vonatkozó Éves Jelentését (VII. Fejezet), a MOL cégkivonatát (IX. Fejezet 1. Pont) valamint a MOL
Alapszabályát (IX. Fejezet 3. Pont) tekintettel arra, hogy ezek az információk már korábban is nyilvánosak voltak.
Tájékoztató
amely a
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság
(székhelye Budapest, Magyarország

cím: H-1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18, Magyarország
www.mol.hu)
„A” sorozatú részvényeinek a lengyelországi nyilvános kereskedésbe való bevezetése kapcsán készült
A jelen tájékoztató (prospektus) alapján bevezetik Lengyelországban a nyilvános kereskedésbe a Társaság
110.361.617 darab „A” sorozatú névre szóló törzsrészvényét („A” sorozatú Részvények, Részvények), melyek
névértéke egyenként 1.000 Forint, ideértve 108.618.197 már kibocsátott Részvényt és 1.743.420 Részvényt, amely a
Társaság átváltoztatható kötvények kibocsátásával feltételesen felemelt alaptőkéjét alkotja.
Jelenleg 108.618.197 darab „A” sorozatú Részvény került bevezetésre és 1.743.420 darabig terjedő mennyiség
fokozatosan kerül bevezetésre a feltételes alaptőke-emelés keretében kibocsátott átváltoztatható kötvények átváltását
és a felemelt alaptőke ezen átváltás utáni bejegyzését követően. A Részvényeket a HU0000068952 értékpapírkód
alatt regisztrálta a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt (KELER), a központi magyar értékpapír értéktár. A
Társaság minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy jegyeztesse a Részvényeket a Varsói Értéktőzsde fő
piacán, mihelyt ez gyakorlatilag megvalósítható a nyilvános kereskedésbe való bevezetés befejezése után. A MOL-
nak legkésőbb 2004 decemberében szándékában áll bevezetni a Részvényeket árfolyamjegyzés céljából a Varsói
Értéktőzsdére. A Részvényeknek a lengyel és a magyar értékpapírpiacok közötti átruházására a KELER és KDPW
közötti együttműködés keretében kerül sor. A tőzsdék közötti értékpapír átruházás leírását a III. fejezet 7. pontja
tartalmazza.
Az „A” sorozatú Részvények fő kockázatai a befektetők számára: a kőolaj- és földgázárak ingadozásai

negatívan hathatnak a MOL üzleti tevékenységére, a devizaárfolyamok ingadozásai megnövelhetik a MOL költségeit
és csökkenthetik árrését, a MOL erősen függ az orosz földgáz- és kőolajimporttól, a MOL földgázszerződései alapján
a Társaság még akkor is köteles meghatározott mennyiségeket kifizetni, ha a tényleges felhasználás ennél
alacsonyabb, a MOL kőolaj-és földgázkészleteinek becsült értékei bizonytalanok, és a Társaság teljes készlete
tovább csökkenhet, a MOL függ a magyar és más kormányhatóságok által az üzletvitelére vonatkozólag kibocsátott
engedélyektől, a Társaság legtöbb hitelszerződése szerint a MOL kötelezhető előtörlesztés teljesítésére, amennyiben
a magyar kormány már nem rendelkezik elsőbbségi részvénnyel (aranyrészvénnyel) a jövőben, a MOL terjeszkedési
stratégiája további kockázatot jelent, a MOL ki van téve annak az általános működési kockázatnak, amely
veszteségeket és többletráfordításokat eredményezhet, energiaipari vállalatként a MOL jelentős környezetvédelmi
kötelezettségeknek vethető alá, a Jukosz esetleges csődje, a MOL ki van téve az általános magyar politikai,
gazdasági és jogi kockázatoknak, a Társaság nemzetközi tevékenysége nehezebbnek vagy költségesebbnek
bizonyulhatnak, mint a belföldi tevékenysége, a MOL részvényeseinek jogai és kötelezettségei eltérhetnek a Varsói
Értéktőzsdén jegyzett lengyel társaságok részvényeseinek jogaitól és kötelezettségeitől, a MOL jelentős versennyel
néz szembe, amely a jövőben fokozódhat, fennmarad a szabályozási kockázat a gáz üzletágban, korlátozott
információk állnak rendelkezésre az INA-ról (a horvát nemzeti olaj- és gázipari társaság, amelyben a MOL-nak
kisebbségi részesedése van), a Részvények árfolyama erősen ingadozhat, annak kockázata, hogy felfüggesztik a
Részvények jegyzését a Varsói Értéktőzsdén, annak kockázata, hogy kizárják a Részvényeket a kereskedésből a
Varsói Értéktőzsdén, annak kockázata, hogy kizárják a Részvényeket a nyilvános forgalmazásból Lengyelországban,
annak kockázata, hogy a Társaság értékpapírjait kizárják vagy visszavonják a hivatalos jegyzésből a Budapesti
Értéktőzsdéről, a Magyar Állam érdekei eltérhetnek a többi Részvényes érdekeitől, a MOL tájékoztatási gyakorlata
eltérhet a más országok hasonló cégei által folytatott tájékoztatástól, annak lehetősége, hogy a lehetséges és jelenlegi
részvényesek esetleg nagyarányú részvényeladásba fognak, annak kockázata, hogy a szavazati jogok gyakorlását úgy
korlátozzák, hogy az nem vonatkozik a letétkezelőkre és a bizalmi vagyonkezelőkre, az a kockázat, mely abból ered,
hogy a jelentős részesedésszerzésre irányadó magyar és lengyel előírásokat alkalmazzák, a részvénykönyvbe való
bejegyzésekhez kapcsolódó kockázat, az a kockázat, mely ahhoz kapcsolódik, hogy a lengyel részvényeseknek nem
áll módjukban részt venni az határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen, azzal járó kockázat, hogy
Lengyelországban nem kerül nyilvános kereskedésbe a jegyzési jog gyakorlásával megszerzett részvények, annak
kockázata, hogy akadályozva lehet a Társasággal szembeni igények érvényesítése, valamint az a kockázat, mely
abból ered, hogy a MOL Részvényeket két különböző valutában jegyzik Budapesten és Varsóban. A kockázatokat
részletesen a Prospektus 2. fejezetének 1. szakasza ismerteti.
Az „A” sorozatú Részvényeket kizárólag a Prospektusban megszabott feltételek mellett és szabályok szerint
vezetik be a nyilvános kereskedésbe. A jelen Prospektus az egyetlen jogilag kötelező dokumentum, amely
információkat tartalmaz az értékpapírokról, azok forgalomba hozataláról és a Társaságról.
_________________________
AZ ÉRTÉKPAPÍR- ÉS TŐZSDEBIZOTTSÁG NYILATKOZATA
A Lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottság véleménye szerint a hozzá benyújtott dokumentumok
tartalmaznak a törvény által előírt minden információt és adatot. A Lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottság nem
vállal felelősséget a jelen kibocsátási prospektus alapján forgalomba hozott értékpapírok megvásárlásához
kapcsolódó befektetési kockázatért. A 2004. november 19-i keletű DSP/E/4110/51/70/2004. számú határozat
értelmében a Lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottság nyilvános kereskedésre nyilvántartásba vette a jelen kibocsátási
prospektusban leírt értékpapírokat. 2004. november 25-én a MOL Rt. indítványt nyújtott be a Értékpapír- és
Tőzsdebizottsághoz a 2004. november 19-i határozattal lezárult ügy újbóli vizsgálatára. 2004. november 30-án az
Értékpapír- és Tőzsdebizottság kibocsátotta a DSP/E/4110/51/79/2004. számú határozatot, amely módosította a
2004. november 19-i DSP/E/4110/51/70/2004. számú határozatot.
_________________________
Az „A” sorozatú Részvények nyilvános kereskedésbe történő bevezetésével Megbízott Forgalmazó:
- a citigroup tagja
a Dom Maklerski Banku Handlowego S.A. székhelye Varsó,

00-613 Warszawa, ul. Chałubinskiego 8.
_________________________
A jelen prospektus Budapesten, 2004. augusztus 31-én készült. A benne foglalt információkat 2004.
szeptember 20-án frissítették, kivéve ha a Prospektus tartalma eltérően rendelkezik. A Prospektus érvényessége a
Részvényeknek a Varsói Értéktőzsdén történő első jegyzése napján jár le, de legkésőbb 2004. december 31-én.
A prospektust az „A” sorozatú Részvények Varsói Értéktőzsdén lévő jegyzését megelőzően legalább 3
munkanappal nyilvánosságra hozzuk, éspedig a Megbízott Forgalmazó székhelyén (Warszawa, ul. Chałubinskiego
8), a Varsói Értéktőzsde székhelyén (Warszawa ul. Ksiazeca 4), a Lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottság
Tájékoztatási Központjában (Warszawa, Plac Powstanców Warszawy 1). Ezen kívül a Prospektus rendelkezésre áll a
Társaság honlapján: www.mol.hu.
E prospektus tartalmazza a 2003. évi pénzügyi beszámolót, amelyet 2004. április 29-én tettek közzé.
A lengyel nyelvű rövidített Prospektust közzéteszik a Gazeta Giełdy Parkiet újságban.
Attól a naptól fogva, hogy a Prospektus nyilvánosságra került, érvényességének időtartama alatt a Társaság
tájékoztatja az Értékpapír- és Tőzsdebizottságot és a Varsói Értéktőzsdét a Prospektusban foglalt adatok
mindennemű változásáról az esemény megtörténte vagy ismertté válása után 24 órán belül, és 20 perccel azután,
hogy ezen információkat eljuttatta az Értékpapír- és Tőzsdebizottságnak, valamint a Varsói Értéktőzsdének, a
Társaság továbbítja az információkat a Lengyel Sajtóügynökségnek (PAP) is. Ha a prospektusban foglalt adatok
változásai jelentős kihatással lehetnek a Társaság részvényeinek árfolyamára vagy értékére, a Társaság a
változásokat közzéteszi az esemény ismertté válását követő 7 napon belül a Gazete Gieldy Parkiet újságban,
amelyben a rövidített Prospektust közzétette.
A Megbízott Forgalmazó nem tervezi a Részvények árstabilizálásának befolyásolását.

I. fejezet – Összefoglalás és kockázatok
I. FEJEZET – ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KOCKÁZATOK
1. Főbb információk a MOL-csoportról

1.1 A MOL-csoport és működésének bemutatása
A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. („Társaság”) Közép-Európa vezető integrált olaj- és gázipari csoportja,
egyúttal nettó árbevétele alapján Magyarország legnagyobb vállalata. A Társaság elsősorban kőolaj és földgáz
kutatással és termeléssel, kőolaj finomítással, valamint finomított kőolajtermékek nagy- és kiskereskedelmével
foglalkozik. Emellett a MOL gázipari leányvállalatai Magyarországon földgáz nagykereskedelemmel, szállítással és
tárolással foglalkoznak. Saját termelésén túlmenően a Társaság külföldi forrásokból is vásárol földgázt és kőolajat.
A MOL-csoporthoz (a MOL Rt. Anyavállalaton kívül) számos közvetlen és közvetett, százszázalékos vagy többségi
tulajdonú leányvállalat tartozik. A MOL-csoport tevékenysége az alábbi üzletágakba sorolható:
• a Kutatás-Termelés Divízió felelős a belföldi és nemzetközi kőolaj- és földgáz kutatási és termelési
tevékenységekért;
• a Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió feldolgozza a belföldi és importforrásokból származó kőolajat és
egyéb alapanyagot, és felelős a finomított termékek nagykereskedelmi értékesítéséért; a Termékelőállítás és
Kereskedelem Divízió részeként működő Lakossági Szolgáltatások üzletág üzemelteti a töltőállomás hálózatot,
továbbá a kőolajtermékek, valamint a nem-üzemanyag (shop) termékek és szolgáltatások kiskereskedelmi
értékesítését végzi;
• a Földgáz Divízió a MOL Földgázellátó Rt-n, a MOL Földgáztároló Rt-én és a MOL Földgázszállító Rt-n
(együttesen a „Földgáz Leányvállalatok”) keresztül felelős a földgáz beszerzéséért, szállításáért,
nagykereskedelmi értékesítéséért és föld alatti tárolásáért; továbbá
• a Petrolkémia Divízió felelős az olefin és poliolefin termékek termeléséért és értékesítéséért.
Ezenkívül a „Központ és egyéb” címszó alatt a pénzügyi jelentések elsősorban a MOL nem alapvető üzleti
tevékenységeinek eredményeit tartalmazza, mint ingatlankezelés, de az általános adminisztrációs és irányítási
költségeket, valamint a személyzeti adminisztrációval kapcsolatos ráfordításokat is ide tartoznak.
A MOL-csoport sokkal több jogi személyből áll, mint amennyit az 1.1. pont bemutat. A MOL-csoport konszolidált
és társult cégeire vonatkozó legfontosabb 2004. június 30-i tények részletes jegyzékét a IX. fejezet 4. számú
mellékleteke mutatja be.
Az alábbi táblázat millió forintban tartalmazza a MOL mindegyik üzleti szegmensének nettó árbevételét és üzemi
eredményét, valamint ugyanezen adatokat a teljes nettó értékesítés és üzemi eredmény arányában is.
1
2003. 2002.
2004. június 2003. június
% % december % december %
30. (1) 30. (1)
31. 31.
Az egyes üzletágak eredményei
Nettó külső árbevétel(2):
Kutatás és termelés 15.454 1,7% 7.036 1,0% 10.287 0,7% 4.486 0,4%
(4)
Termékelőállítás és kereskedelem 487.426 55,2% 383.590 55,4% 890.639 59,2% 652.886 56,3%
Földgáz 279.531 31,6% 220.484 31,8% 430.162 28,6% 359.639 31,0%

(3)
Petrolkémia 93.345 10,6% 80.284 11,6% 169.006 11,2% 123.510 10,7%
Központ és egyéb 7.631 0,9% 1.385 0,2% 3.944 0,3% 19.136 1,7%
Értékesítés árbevétel összesen 883.387 100,0% 692.779 100,0% 1.504.038 100,0% 1.159.657 100,0%
Üzemi eredmény/ (veszteség):
Kutatás és termelés 24.840 - 29.156 - 43.201 - 51.355 -
Termékelőállítás és kereskedelem(4) 55.888 - 25.665 - 67.931 - 37.350 -
Földgáz 32.263 - (11.975) - 6.164 - 195 -
Petrolkémia (3) 7.132 - 4.821 - 1.271 - 3.108 -
Központ és egyéb (15.827) - (17.192) - (35.614) - (35.149) -
Szegmensek közötti forgalom (2) 3.822 - (2.036) - (143) - 310 -
Üzemi eredmény/ (veszteség) összesen: 108.118 - 28.439 - 82.810 - 57.169 -
(1) A félévi adatok a Társaság nem auditált évközi beszámolóin alapulnak.

(2) A nettó külső árbevétel csak a Csoporton kívüli harmadik felek részére történt eladásokat tartalmazza. A szegmensek 2003. évi
összértékesítése a következő volt: Kutatás és termelés (151.457 millió forint), Termékelőállítás és kereskedelem (1.008.382 millió forint),
Földgáz (439.104 millió forint), Petrolkémia (197.068 millió forint), Központ és egyéb Divízió (25.060 millió forint). Az üzemi nyereség
tartalmazza a harmadik felek részére történt értékesítésekből és a más üzleti szegmensek részére történt átruházásokból eredő nyereséget is. A
Kutatás és termelés a kőolajat, a kondenzátumokat és a cseppfolyósított gázt a Termékelőállítás és Kereskedelem részére, a földgázt pedig a
Földgáz Divízió részére továbbítja. A Termékelőállítás és Kereskedelem a vegyi alapanyagot, a propilént és gázokat a Petrolkémiának
továbbítja, a Petrolkémia pedig különböző melléktermékeket juttat a Termékelőállítás és Kereskedelemnek.. A belső transzferárak az uralkodó
piaci árakon alapulnak.
(3) 2001. januári hatállyal a Társaság vállalkozását négy főbb működési üzleti egységgé szervezték, van egy további Központ és egyéb szegmens,
és a szegmensek közötti transzfereknek az üzemi nyereségre gyakorolt hatását külön mutatja be a táblázat.
(4) Beleértve a Lakossági Szolgáltatások üzletágat.
A Társaság számos stratégiai befektetést és partnerséget kötött más olaj- és gázipari cégekkel. A Társaság
legfontosabb stratégiai befektetéseinek és partnereinek adatait alább közöljük. A bemutatott valamennyi társaság a
MOL-csoport részét képezi (kivéve az INA-Industrija Nafte d.d. céget, amely nincs konszolidálva).
1.1.1 Slovnaft a.s.
A MOL-nak jelenleg 98,4%-os tulajdonosa a Slovnaft a.s. (a lengyel kereskedelmi jog szerinti részvénytársasággal
egyenértékű jogi forma), mint konszolidált leányvállalatnak, mely a Szlovák Köztársaság legfőbb olajfinomító,
nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalata, és értékesítései alapján az ország egyik legnagyobb iparvállalata. A
Slovnaft a kőolajat különböző kőolajtermékekké és petrolkémiai termékekké dolgozza fel, e termékeket szállítja és
forgalmazza. A Pozsonyi Értéktőzsdén jegyzett Slovnaft részvényeinek a MOL által két tranzakcióban történt
felvásárlása eredményeként a MOL köteles volt vételi ajánlatot tenni a fennmaradó Slovnaft részvényekre. Az
ajánlat 2004 januárjában sikeresen zárult. A Slovnaft a.s. székhelyének címe Vlčie hrdlo 824 12 Pozsony, Szlovák
Köztársaság.
1.1.2 TVK Rt. ( Tiszai Vegyi Kombinát Rt.)
A TVK Rt. (a jogi forma egyenértékű a lengyel kereskedelmi jog szerinti részvénytársasággal) vezető magyar
petrolkémiai cég és Magyarország egyetlen olefin és poliolefin gyártója, az első jelentős közép-európai vegyipari
cég, amelyet privatizáltak. 1999-ben és 2000-ben a MOL megszerezte a TVK részvényeinek 32,9%-át, 2001
novemberében pedig a MOL egy nyilvános vételi ajánlat útján 34,5%-ra növelte részesedését. A MOL két pénzügyi
befektetőnél is rendelkezett opciókkal a TVK részvényeinek további 17,9%-ára. A TVK részvényeinek 9,8%-ra
2
vonatkozó opció lehívását követően a Társaság 2003 novemberében a TVK 44,3%-os tulajdonosává vált. Ezenkívül
2004 márciusában a Hermész Kft., a MOL 100%-os tulajdonú leányvállalata lehívta a MOL 8,0%-os vételi opcióját,
amelynek eredményeként a MOL közvetlen és közvetett tulajdoni hányada a TVK-ban elérte az 52,3%-ot. A TVK
székhelye H-3581 Tiszaújváros, TVK-Ipartelep, Gyári út, Magyarország.
1.1.3 Zapadno-Malobalyk vegyesvállalat (OOO ZMB)
2002. december 19-én a MOL és a Jukosz aláírták az oroszországi Zapadno-Malobalik mezô közös fejlesztésére és
kitermelésére vonatkozó közös vezetésű vállalkozási szerződést. A tranzakció 2003. március 17-én zárult le. A
megegyezés értelmében a projektet egy Oroszországban 50-50 százalékos tulajdonmegosztásban bejegyzett közös
vállalkozás valósítja meg. A társaságot Igazgatóság irányítja és felügyeli, amelynek 3 tagját a MOL, 3 tagját a
Jukosz jelöli ki. A MOL által fizetett összes hozzájárulás összege 100 millió USD (22.717 millió Ft), ami a projekt
50%-ára nyújt fedezetet. Az OOO ZMB székhelye Neftejugansk 11. mkr d. 26, Oroszország.
1.1.4 INA-Industrija Nafte d.d.
A MOL jelenleg az INA. d.d. (a jogi forma egyenértékű a lengyel kereskedelmi jog szerinti részvénytársasággal)
részvénytőkéjének 25,0%-át plusz egy részvényt birtokol. Az INA Horvátország fő olaj- és gázipari vállalata. A
MOL a horvát kormánnyal 2003. július 17-én megkötött két megállapodás -részvény-adásvételi szerződés és
részvényesi megállapodás- aláírásával szerezte meg az INA-ban a fent említett részesedését. Ezzel egyidejűleg a
Társaság együttműködési szerződést kötött az INA-val. A tranzakció 2003. november 10-én zárult. A MOL által az
INA-részvények fejében fizetett teljes ellenérték 505 millió USD (110 milliárd forint) volt. Az INA-nál új Felügyelő
Bizottságot és Vezető Testületet hoztak létre. A Társaság jogosult arra, hogy a Felügyelő Bizottság hét tagja közül
két tagot és a Vezető testület hét tagja közül két tagot nevezzen ki, ideértve az INA pénzügyi igazgatóját és társasági
szolgáltatásokért felelős igazgatóját. Az INA székhelye Avenija Veceslava Holjevca 10, p.p. 555, 10002 Zágráb,
Horvátország.
1.2 Alapvető termékek, áruk vagy szolgáltatások és piacok
1.2.1 Kutatás és termelés
A MOL és jogelődei az 1930-as évek óta foglalkoznak földgáz és kőolaj kutatásával Magyarországon.
Magyarországon a MOL-csoport csak a MOL Rt-n keresztül folytat kutatást. A Társaság lelőhelyei elsősorban
Magyarországon helyezkednek el; vegyesvállalatain keresztül azonban a MOL-csoportnak érdekeltsége fűződik
oroszországi és pakisztáni lelőhelyekhez is. 2003. december 31-én a MOL-csoport 32 blokkban rendelkezett
szénhidrogén kutatási jogokkal Magyarországon, amelyek mintegy 33.573 négyzetkilométeres összterületet foglaltak
el. Ezenkívül a MOL-csoport részt vesz négy nemzetközi kutatási blokk kutatásában: Pakisztánban egy három
pakisztáni céggel, az OGDCL-lel (Oil and Gas Development Company Ltd.), a PPL-lel (Pakistan Petroleum Ltd.), a
POL-lal (PAkistan Oilfield Ltd.), valamint a pakisztáni kormánnyal alapított konzorcium operátoraként, amelyben a
MOL érdekeltsége 8,43%-ot tesz ki; Jemenben a MOL két blokk üzemeltetője (85%-os illetve 87,5%-os
érdekeltsége van), valamint Kazahsztánban a Caspian Oil and Gas Ltd.-n keresztül (a MOL részesedése 22,5%-os).
2003-ban a MOL-csoport kőolajtermelésének nagyobbik része és gyakorlatilag az összes földgáztermelése
Magyarországról származott. Termelő tevékenységét 13 belföldi termelési egység keretében folytatja 59 olaj- és 71
gázmezőn. Szerkezeti változások folytán 2003. november 1. óta a MOL nyolc termelőegység alkalmazásával
folytatja működését. Termelőtevékenysége mellett a MOL Kutatás és Termelési Divíziója és a MOL Földgáztároló
Rt. öt föld alatti gáztárolót és két gázfeldolgozó üzemet működtet.
1.2.2 Termékelőállítás és kereskedelem
A MOL-csoport Termékelőállítás és Kereskedelem Divíziója felelős a kőolaj megvásárlásáért, feldolgozásáért,

finomításáért és a kőolajtermékek forgalmazásáért, ideértve a nagykereskedelmi forgalmazást és kiskereskedelmet.
A MOL-csoport a MOL Rt-n, valamint belföldi és nemzetközi leányvállalatain –köztük a Slovnafton és annak
leányvállalatain- keresztül folytatja feldolgozási és kereskedelmi tevékenységét.
A MOL-nak három finomítója van Magyarországon: a Dunai, a Tiszai és a Zalai Finomító. Jelenleg azonban
olajfinomítást csak a Dunai Finomitó végez, amelynek desztillációs kapacitása hozzávetőlegesen 8,1 millió tonna/év.
Ezenkívül a Slovnaftnak van egy finomítója a Szlovák Köztársaságban, amelynek teljes kőolajfinomítói kapacitása
3
hozzávetőlegesen 5,4 millió tonna/év. 2003-ban a MOL-csoport (2003. április 1-jétől beleértve a Slovnaft-ot is) 10,5
millió tonna kőolajat és kondenzátumot dolgozott fel.
A MOL-csoport a kőolajtermékek vezető nagykereskedelmi forgalmazója Magyarországon és a Szlovák
Köztársaságban, a forgalmazott termékek köre magában foglalja többek között a motorbenzint, a gázolajat, a fűtő- és
tüzelőolajokat, a PB-termékeket, a kenőanyagokat, a vegyipari benzint és a bitument. 2003-ban a MOL-csoport
Termékelőállítás és Kereskedelem Divíziója mintegy 9,9 millió tonna finomított kőolajterméket értékesített.
2003 szeptemberében a MOL megszerzett és megnyitott egy üzemanyag-tárolót egyik legfontosabb export piacán,
Ausztriában, a Bécs melletti Korneuburgban. Ez lehetővé tette számára, hogy a helyi töltőállomás-hálózatokat és
végfelhasználókat közvetlenül lássa el. A Korneuburgból eladott üzemanyagot vízi úton szállítják a MOL-csoport fő
finomítóiból, Százhalombattáról (Dunai Finomitó) és Pozsonyból.
A MOL-csoport saját benzinkút-hálózata részére is szállít finomított kőolajtermékeket. 2003 végén a Csoportnak
764 töltőállomása volt a régióban. Ez a szám magában foglal 348 MOL márkájú kiskereskedelmi benzinkutat
Magyarországon, 61-et pedig a környező országokban. Ezen kívül a Slovnaft-nak 298 kútja volt a Szlovák
Köztársaságban és 57 a szomszédos országokban. Nemrég a MOL-csoport 22 benzinkutat szerzett meg Romániában
a Shell Romania S.r.l-től. E tranzakció után a MOL-csoport egy 786 benzinkútból álló (saját vagy kereskedői
tulajdonú) hálózat útján folytatja kiskereskedelmi üzletágát. Ezenkívül 2004. november 23-án a Társaság
bejelentette, hogy a MOL Románia adásvételi szerződést írt alá a Shell-csoporttal a Shell Románia S.r.l. részvényei
100%-ának megszerzéséről. Az ügylet egy 59 kiskereskedelmi benzinkútból álló hálózatra terjed ki, Románia egész
területén, valamint magába foglalja a kenőanyag, a repülő-üzemanyag és a nagykereskedelmi üzletágat. A tranzakció
révén a MOL által üzemeltetett romániai töltőállomások száma meghaladja majd várhatóan a 130-at. Az adásvétel a
szükséges hatósági jóváhagyások megszerzésétől függ, és a zárásra várhatóan 2005 elején történik.
1.2.3 Földgáz Divízió
A MOL-csoport Földgáz Leányvállalatait 2000 októberében alapították, és alvó cégek voltak. 2002-2003-ban a
MOL-csoport elemezte a gázipari üzletág különböző szegmenseinek kiszervezésére vonatkozó lehetséges
megoldásokat és időzítést. Amikor 2003 júniusában elfogadták a Gáztörvényt, a MOL Igazgatósága 2003 júliusában
úgy határozott, hogy a Részvénytársaságok 2004. január 1-jével megkezdik önálló működésüket. Jelenleg a Társaság
az alábbi szervezeteken keresztül folytatja gázipari műveleteit:
• A MOL Földgázszállító Rt. 2004. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét a MOL Rt. földgázszállítási
tevékenységgel kapcsolatos jogutódjaként. A tulajdonában vannak és üzemelteti a magyarországi gázátadó
állomásokat, a kompresszor állomásokat és a nagynyomású földgázszállító csővezeték-hálózatot. Fő
funkciója a földgáz csővezetéken történő szállítása Magyarország területén, illetve, a földgáz tranzit
lebonyolítása Magyarországon kívüli piacokra és a földgázvezeték kapacitásának értékesítése.
• A MOL Földgáztároló Rt. földgáztárolási működési engedéllyel rendelkezik. Tevékenységét a
Magyarország területén lévő öt saját föld alatti gáztároló létesítményével végzi. A tevékenységi kör
magában foglalja a magyar tárolási igények kielégítését és a gáztranzittal kapcsolatos bértárolást.
• A MOL Földgázellátó Rt. 2004. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét a MOL Rt földgázellátó
tevékenységgel kapcsolatos jogutódjaként. Fő funkciója a földgáz közüzemi nagykereskedelme és
versenypiaci kereskedelme. A cég három fontos engedéllyel rendelkezik: földgáz közüzemi
nagykereskedelmi működési engedély, földgáz kereskedelmi működési engedély és a határkeresztező
kapacitáshoz való hozzáférési engedély. Ez a cég a földgáz egyetlen közüzemi nagykereskedője
Magyarországon.
A Gáztörvény 85.§ (4) bekezdés szerint a jogutódlás a törvény erejénél fogva (ipso iure) bekövetkezett, anélkül,
hogy a Társaság és a Földgáz Leányvállalatok között megállapodást kellett volna kötni. A Földgáz Leányvállalatok
átvették a MOL valamennyi jogát és kötelezettségét, éspedig mindegyikük a gázipari tevékenység megfelelő
szegmense vonatkozásában.
2002-ben , 2003-ban és 2004-ben a MOL-csoport elemezte a gázipari üzletág különböző szegmenseinek
kiszervezésére és értékesítésére vonatkozó lehetséges megoldásokat és időzítést. Ezen erőfeszítések azt
eredményezték, hogy a MOL sikeres aláírtak kötelező erejű megállapodásokat kötött a Földgáz Leányvállalatokban
birtokolt részesedéseire vonatkozó részleges eladásról és ehhez kapcsolódó opciós szerződésekről az E.ON Ruhrgas
International (ERI) vállalattal 2004. november 4-én. E szerződések alapján a MOL egy részvény híján értékesítette a
4
MOL Földgáztároló Rt-ben és a MOL Földgázellátó Rt-ben birtokolt részesedése 75,0%-át, valamint a Panrusgaz
Magyar-Orosz Gázipari Rt. 50%-át. A tranzakciós dokumentumok tartalmaznak egy ötéves eladási opciós
szerződést is, amelynek alapján a MOL eladhatja a Tároló és a Szállító Rt-ben lévő fennmaradó 25%-os plusz egy
részvényből álló részesedését az ERI részére. A MOL és az ERI egy kötelező eladási opciós szerződést is aláírt a
Földgázszállító Rt. vonatkozásában. E szerződés feltételei szerint a MOL saját belátása szerint eladhatja a Szállító
Rt-ben birtokolt, 75% mínusz egy részvényig terjedő részvényeit az ERI részére a zárást követő két éves időszak
alatt, egy vagy két külön ügylet keretében. Mindezen ügyletek hatósági jóváhagyástól függenek, ideértve a Magyar
Energia Hivatalt és az illetékes versenyhivatalokat, a zárás pedig 2005 első felében várható.
1.2.4 Petrolkémia
A MOL-csoport petrolkémiai szegmense, beleértve a TVK és a Slovnaft petrolkémiai üzletét, az egyik

legjelentősebb szereplő a gyorsan növekvő közép-európai polietilén és polipropilén piacon. A szegmens integráltan
működtetett termelési kapacitásait használja fel monomerek és poliolefinek előállítására, beleértve a nagysűrűségű
polietilént („HDPE”), a kissűrűségű polietilént („LDPE”) és a polipropilént („PP”), amelyeket számos, elsősorban a
MOL-csoport finomítóiban előállított különböző szénhidrogén alapanyagból gyárt. Az előállított polimereket
integrált értékesítési csatornákon keresztül elsősorban végfelhasználóknak értékesítik, főként a hazai és az európai
exportpiacokon.
1.3 Tervek és előrejelzések tekintettel a Társaság jövőbeli eredményeit befolyásoló lényeges tényezőkre
1.3.1 Külső tényezők
A Társaság véleménye szerint az alábbi külső tényezők stratégiai fontosságúak üzleti tevékenységének jövőbeli
fejlődése szempontjából:
• A térség gazdasági növekedése;
• Kőolaj- és földgázárak;
• Az USA dollár, a forint és az szlovák korona közötti átváltási árfolyamok tendenciái;
• Finomítói árrés;
• A gázpiac deregulációja;
• Versenyhelyzet;
• EU-csatlakozás;
• Integrált petrolkémiai marzs.
A Társaság jövőbeli eredményeit befolyásoló ezen külső tényezők részletes ismertetését a Prospektus V. fejezetének
4.1 szakasza tartalmazza.
1.3.2 Belső tényezők
Azon kulcsfontosságú belső tényezők, melyek a vállalat véleménye szerint jelentősen befolyásolhatják működését és
jövőbeli eredményeit, a következők:
• A Slovnaft és a TVK vállalati integrációjából eredő szinergiák megvalósulása és az INA üzleti kilátásai;
• A gáz üzletág szerkezeti átalakítása;
• Az olajtermékek iránti minőségi követelmények.
A Társaság jövőbeli eredményeit befolyásoló ezen alapvető belső tényezők részletes leírását a Prospektus V.
fejezetének 4.2 szakasza tartalmazza.
1.4 A MOL Csoport stratégiája és fejlődése
• Továbbra is a növekedés van a középpontban. A MOL-Csoport egyrészt az organikus növekedésre, másrészt a
szelektíven felkutatott inorganikus növekedési lehetőségekre törekszik a meglévő eszközök és tevékenységek
akvizíciójával. A MOL-Csoport vezetőségének meggyőződése, hogy az olaj és petrolkémiai iparban jelenleg
uralkodó konszolidációs trend Közép-Európában folytatódni fog valamint a nagyobb, földrajzilag jobban
5
diverzifikált vállalatok lesznek képesek a hatékonyabb versenyre a szinergiák és a méretgazdaságosság

kihasználása révén. A MOL-Csoport növekedési stratégiája az alábbiakban foglalható össze:
- Kutatás és termelés. Az öregedő magyar olaj- és gázmezők termelése természetes csökkenésének lelassítása
céljából a MOL-Csoport termelésbe nem állított készleteket kíván gyorsan bevonni a termelésbe valamint
maximalizálni szándékozik a meglévő mezők kitermelését különböző olajkitermelést növelő
technológiákkal. A MOL-Csoport külföldi kutatási és termelési lehetőségeket is keres, elsősorban
Oroszországban, a korábbi FÁK országokban, Közép-Keleten és Észak-Afrikában, a termelési
lehetőségekre fókuszálva, partnereket bevonva. E stratégia szerint a MOL-Csoport 50%-os érdekeltséget
szerzett a ZMB cégben -amely a MOL-Csoport Jukosz céggel alapított vegyes vállalata - a nyugatszibériai
Zapadno-Malobalyk olajmező feltárására. A MOL-Csoport becslései szerint a mező csúcstermelése, 2005
végére napi 55.000 hordó lesz (a MOL részesedése ebből 50%). Ezen túlmenően a MOL-Csoport a
közelmúltban 22,5%-os részesedést szerzett a kazahsztáni Fedorovsky blokkban, amely jelenleg a második
kutatási fázisban van.
- Termékelőállítás és kereskedelem. A MOL-csoport folytatni szándékozik finomítói eszközeinek szelektív
fejlesztését a termékek kéntartalmának csökkentése érdekében valamint azzal a céllal, hogy a
termékösszetételt elmozdítsa a jobb minőségű, nagyobb árréstartalmú termékek irányába. Például a
késleltetett kokszoló 2001 novemberi üzembe helyezése a Dunai Finomítóban lehetővé tette a Társaság
számára, hogy könnyebb, értékesebb termékeket előállításával javítsa a termékösszetételt. Finomítási
stratégiájával összhangban, amint alább tárgyaljuk, a MOL-csoport annak érdekében is beruház, hogy olyan
termékeket állítson elő, amelyek megfelelnek a várható szabályozási követelményeknek és a szigorú EU
minőségi előírásoknak. A Dunai Finomítóban folyamatban van egy hidrogéngyár, egy motorbenzin- és egy
gázolaj-kénmentesítő üzem építése, míg Pozsonyban egy gázolaj-kénmentesítő üzem építése folyik. A
MOL-csoport továbbá arra is törekszik, hogy olyan lehetőségek felkutatásával maximalizálja
állóeszközeinek kihasználását, amelyek keretében kőolajat szállíthat harmadik feleknek saját
kőolajvezetékein keresztül, ami együtt járhat további vezetékek építésével, a már meglévő vezetékek
kapacitásának növelésével vagy más csővezetékrendszerekhez való csatlakozással.
- Lakossági szolgáltatások. A MOL-Csoport arra törekszik, hogy kiterjessze kiskereskedelmi töltőállomás
hálózatát, mind földrajzi értelemben, mind az állomások számát illetően. 2004-ben a Társaság tovább bővíti
hálózatát a szomszédos országokban (beleértve 22 korábbi Shell állomás akvizícióját Romániában és a
Shell Romania céggel nemrég aláírt Adásvételi Megállapodást további 59 kiskereskedelmi töltőállomás
megszerzéséről). Ezekkel az ügyletekkel együtt Romániában a MOL által üzemeltett töltőállomások száma
meghaladja a 130-at. Az optimális mértékig a MOL-Csoport állomásait a jutalékos ügynöki alapon kívánja
üzemeltetni, amely rendszer a Társaság meggyőződése szerint csökkenti az összköltségét és az üzemeltetőt
jobban ösztönzi. A MOL-Csoport nagyobb hangsúlyt kíván fektetni meglévő kiskereskedelmi hálózata
folyamatos fejlesztésére a helyi bevételek és a hálózat hatékonyságának növelése céljából. Nevezetesen, a
Társaság bevezette a „Shop 24” koncepciót az üzemanyagon kívüli termékek eladásának növelésére. 2003.
december 31-én a MOL-Csoport 53 töltőállomását alakította át erre az új belső designra. 2004-ben a MOL-
Csoport Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban már működő további 39 állomásnál kívánja
bevezetni ezt a koncepciót. A MOL-Csoport szintén bevezette első prémium motorbenzinét, a Tempo 99
Evo-t és törekszik a jövőben a prémium termékek eladásának növelésére a régió gazdasági fejlődésének
megfelelően.
- Földgáz üzletág. A MOL-Csoport földgáz üzletágában jelentős változások várhatók a magyar gázpiac
liberalizálása következtében, amely 2004. elején indult el. A Gáztörvénynek megfelelően a MOL-Csoport
különválasztotta gáz tárolási, gáz szállítási és közüzemi nagykereskedelmi valamint kereskedelmi
tevékenységeit. A Társaság jelenleg vizsgálja a lehetőségeket a bevételek növelésére a liberalizált gazdasági
környezetben valamint a nagyobb verseny következtében várható piaci részesedés csökkenésének
korlátozására. A MOL-Csoport döntést hozott Gáz Leányvállalatai jelentős részének eladására. 2004.
november 4-én a Társság kötelező érvényű szerződést kötött az E.ON Ruhrgas International (ERI) céggel a
MOL Földgázszállító Rt., a MOL Földgáztároló Rt., a MOL Földgázellátó Rt. és a Panrusgaz Magyar-
6
Orosz Gázipari Rt. részbeni eladására valamint az ezekhez tartozó opciós megállapodásokra. A Társaság
felismerte, hogy ezen ügyletekkel értéktöbbletet teremthet azáltal, hogy élenjáró iparági partnerekkel köt
együttműködési megállapodást. Ezen felül ez a megállapodás lehetőséget teremt az eddig lekötött tőke egy
részének mobilizálására és ismételt befektetésére egyéb jövedelmező projektekbe. Gázüzletági
stratégiájának részeként a MOL a gáz kiskereskedelmi vállalatokból is kivonta részesedését. Például a
Társaság 2004. március 31-én befejezte az ÉGÁZ Rt.-ben lévő 35,46%-os részesedésének és a DÉGÁZ-ban
lévő 27,18%-os részesedésének eladását a Gaz de France cég részére.
- Petrolkémiai üzletág. A MOL-Csoport meggyőződése, hogy a megcélzott poliolefin piac növekedése
nagyobb ütemben folytatódik tovább, mint az olajtermékek piaca. Ennek megfelelően a Társaság
erőfeszítéseket tesz, hogy növelje petrolkémiai termékeinek eladását a jövőben, hogy egyensúlyt biztosítson
petrolkémiai nyersanyagtermelési kapacitásával. Ennek megvalósítása érdekében a MOL-Csoport növeli a
TVK etilén gyártó és polimerizációs üzemegységeinek kapacitását és egy új polimerizációs gyáregységet
létesít a Slovnaft cégnél.
• A közelmúltban megszerzett érdekeltségek integrációjának folytatása és törekvés a működési hatékonyságra.
A MOL-Csoport már integrálta tevékenységeit a Slovnaft-al és a TVK-val, és arra törekszik, hogy az INA
tevékenységét minél jobban koordinálja saját tevékenységével. A MOL-Csoport meggyőződése, hogy a nemrég
megszerzett érdekeltségek integrációja hozzájárult ahhoz, hogy a Társaság növelni tudta működési
hatékonyságát, beleértve az értékesítés összehangolását, a forgalmazás érdekében tett erőfeszítéseket és régebbi,
kevésbé hatékony üzemeinek bezárását.
• A költségek további csökkentése. 2002 végén a MOL-Csoport elindította három éves hatékonyság növelő
programját, amelynek részeként 2005 végére az anyavállalat MOL Rt-nél 2.500 fővel kívánta csökkenteni a
dolgozói állományt és 2005-re csoportszinten a 260 millió USD hatékonyság javulást célzott meg, beleértve a
Slovnaft-al együtt elérendő szinergiákat is. A program részeként, a Társaság 2003-ban több mint 800 fővel
csökkentette létszámát. A Társaság becslése szerint 2002-től napjainkig a MOL-Csoport kb. 160 millió USD
hasznot ért el a szinergiák kiaknázásával és a hatékonyság növelésével.
1.5 A Társaság irányításáért felelős személyek és a közgyűlésen legalább 5% szavazattal rendelkező
részvényesek
1.5.1 A Társaság irányításáért felelős személyek
Az Ügyvezető Testület tagjai a következők:

Név Jelenlegi beosztás
Hernádi Zsolt Elnök-vezérigazgató

Mosonyi György MOL-csoport vezérigazgató
Michel-Marc Delcommune MOL-csoport Stratégiai igazgató
Molnár József MOL-csoport Pénzügyi igazgató
1.5.2 A MOL részvényesi struktúrája
A MOL azon részvényesei (1), akik 2004. június 30-án legalább 5% szavazattal rendelkeztek a közgyűlésen.
Név Részvények száma Százalék
Állami Privatizációs és Vagyonkezelő

Részvénytársaság Rt. (ÁPV) (2) 12.792.002 11,8%
(3)
OMV Aktiengesellschaft 9.840.000 9,1%
Slovintegra a.s./Slovbena a.s.(4) 8.646.849 8,0%
(5)
Alliance Capital Management L.P. 7.143.180 6,6%
Letétkezelők 7.801.586 7,2%
(6)
Capital Group Companies, Incorporated 5.713.830 5,3%
7
(1) A IV. fejezet 3.1 szakasza tartalmaz részletes információkat mindazon részvényesekről, akik a Társaság
részvénytőkéjét képviselő Részvényekből a közgyűlésen 5% és 20% közötti teljes szavazatszámmal rendelkeznek.
(2) Ezen túlmenően az ÁPV Rt. egy darab elsőbbségi részvényt birtokol , amely különleges jogokat testesít meg.
(3) 2004. október 13-án az OMV bejelentette, hogy részvénytulajdonát 10.865.000 részvényre növelte. E
Részvényeket 2004. október 22-én jegyezték be a Társaság részvénykönyvébe.
(4) A Slovintegra a.s. és a Slovbena a.s. együttesen 8.646.849 részvénnyel rendelkezik: (i) a Slovintegra a.s.
tulajdonában áll 7.814.808 „A" sorozatú Részvény és 24 „C" sorozatú Részvény, amelyek 7.814.832.024
szavazatot képviselnek a közgyűlésen, és (ii) a Slovbena a.s. 831.832 „A” sorozatú Részvénnyel és 185 „C"
sorozatú részvénnyel rendelkezik, amelyek a közgyűlésen 832.017.185 szavazatot képviselnek.
(5) 2004. szeptember 13-án az Alliance Capital Management bejelentette, hogy részvénytulajdonát 7.143.180
Részvényre emelte. E növelést azonban nem jegyezték be a Társaság részvénykönyvébe.
(6) 2004. szeptember 13-án a Capital Group Companies bejelentette, hogy részvénytulajdonát 5.713.830
Részvényre emelte. E növelést azonban nem jegyezték be a Társaság részvénykönyvébe.
A MOL főrészvényeseinek hivatalos neve és székhelye:

• ÁPV (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság): HU 1133 Budapest, Pozsonyi u. 56.,
• OMV AG (OMV Aktiengesellschaft): AT 1090 Bécs, Otto Wagner Platz 5.,
• Slovbena a.s. SL 82102 Pozsony, Vl. Clementisa 10.,
• Slovintegra a.s. SL 82103 Pozsony 29 Jasikova 2.,
• The Capital Group Companies, Incorporated.: 630 Fifth Avenue 36th Floor New York NY 10111 US
• Alliance Capital Management L.P: 1345 Avenue of the Americas, New York, New York 10105 US
2. Fő kockázati tényezők a részvényesek számára

2.1 A MOL Csoport üzleti tevékenységére ható tényezők
2.1.1 A kőolaj és földgázárak ingadozása negatívan hathat a MOL üzleti tevékenységére
Miután a MOL a feldolgozott kőolaj és az értékesített földgáz túlnyomó részét vásárolja, üzleti tevékenységét
jelentősen érintik a kőolajért és földgázért fizetett piaci árak változásai. 2003-ban a Társaság az általa finomított
kőolaj 86,0%-át és az általa értékesített földgáz 81,5%-át importálta. A MOL más nemzetközi olaj- és gázipari
cégekhez hasonlóan az összes kőolajat és földgázt olyan szerződések alapján vásárolja meg, amelyeket az azonnali
(spot) világpiaci árak szerint vagy azokra hivatkozással áraznak. Ezen árak erősen ingadozhatnak számos olyan
tényező változására reagálva, amelyek fölött a MOL nem gyakorol ellenőrzést, ideértve egyebek között az
alábbiakat:
• a kőolaj- és gáztermelő régiók, különösen a Közel-Kelet és Oroszország gazdasági és politikai fejleményei;
• globális és regionális kínálat és kereslet, valamint a jövőbeli kínálatra és keresletre vonatkozó várakozások;
• a kőolaj- és gáztermelő vagy –fogyasztó országok, és a legnagyobb olaj- és földgázszállítók által meghozott
intézkedések;
• az alternatív üzemanyagok ára és rendelkezésre állása;
• globális gazdasági és politikai feltételek; és
• időjárási körülmények.
2.1.2 Az árfolyamváltozások növelhetik a MOL költségeit és csökkenthetik árréseit
A MOL által külső forrásokból vásárolt földgáz és kőolaj árát USA dollárban vagy arra hivatkozással szabják meg.
Finomított kőolajtermékeinek és a földgáznak jelentős részét azonban forintban értékesíti. Következésképpen a
forint értékének az USA-dollárral szembeni ingadozásai befolyásolhatják a Társaság működési eredményeit. A forint
kereskedése egy hivatalos árfolyamsávon belül történik, amelyet a Magyar Nemzeti Bank az euró árfolyamához
viszonyítva határoz meg. Ennek megfelelően a forint értéke ingadozik más devizákkal szemben, ideértve az USA-
8
dollárt is, és nem lehet bizonyosságot szerezni arról, hogy az árfolyamok stabilak maradnak a jövőben. A forint
értékének külföldi devizákkal, főleg az USA-dollárral szembeni hirtelen vagy erős csökkenése csökkentheti a MOL
forintban eszközölt termékértékesítéseinek árrését, ha a Társaság nem képes megfelelően emelni árait. Ennek
ellentéteként az, ha a forint értéke tartósan emelkedik a külföldi devizákhoz képest, gyengítheti a MOL árréseit az e
külföldi devizában jegyzett termékek esetén. Bár a Társaság folytat árfolyam-fedezeti ügyleteket, és általában módja
volt arra, hogy termékeinek árát emelje a forint értékcsökkenésével párhuzamosan, előfordulhat, hogy a MOL-nak
nem sikerül kiküszöbölni ezen árfolyamkockázatot. Ezen kívül a forint értékének tartós csökkenése jelentős negatív
hatást gyakorolhat Magyarország makroökonómiai helyzetére és így a MOL üzleti tevékenységére is. A Társaság
vezetősége nem tudja megjósolni, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány a jövőben milyen árfolyam-
politikát fog folytatni. Az utóbbi években a Magyar Nemzeti Bank jelentősen és többször leértékelte a forintot, és
sor kerülhet további leértékelésekre. Így a forint/USA dollár árfolyam ingadozások jelentősen hátrányosan érinthetik
a MOL üzleti tevékenységét, üzemi eredményeit vagy pénzügyi helyzetét.
A MOL ki van téve a devizában felvett hitelekből eredő árfolyamkockázatnak is, amelyek összesített összege 2004.
június 30-án mintegy 388,5 milliárd forint volt. A forinthitelek mellett (42,7 milliárd forint), 153,6 milliárd forint
összegű hitel pénzneme USA dollár volt, 191,3 milliárd forint összegű hitelé az euró, és 0,9 milliárd forint összegű
hitel pénzneme más deviza volt (a gyorsjelentés nem auditált számadatai).
Ezen túlmenően az, ha a forint értéke ingadozik a befektető befektetési pénznemével szemben, ugyancsak érintheti a
Varsói Értéktőzsdén jegyzett „A” sorozatú Részvények lengyel zlotyban kifejezett piaci értékét. Ezen ingadozások
kihathatnak az osztalékok és a Részvények után forintban fizetett egyéb kifizetések lengyel zlotyra történő
átváltására is.
2.1.3 A MOL jelentősen függ az orosz földgáz- és kőolajimporttól
A MOL magyar termelésén kívül jelentős volumenű földgázt és kőolajat importál Oroszországból. 2003-ban a
Társaság földgázimport-szükségletének 83,6%-át Oroszországból vásárolta meg (ami a MOL összes 2003. évi
földgáz értékesítésének 81,5%-át tette ki), és összes importált kőolaját Oroszországból vásárolta. A földgázellátás
biztosítása érdekében 1996 novemberében a MOL két hosszú lejáratú szállítási szerződést kötött a Panrusgáz Rt-vel,
amelynek székhelye Budapesten, az Alkotás utca 50. szám alatt van, és amely Oroszországból származó földgázt
értékesít Magyarországon. Ennek értelmében a Panrusgáz vállalta, hogy 1996 októbere és 2015 decembere között
földgázt szállít a Társaságnak. A Panrusgáz Rt. a MOL-nak és két orosz társaságnak, a Gazexport Ltd-nek
(székhelye Moszkva, 119435 Szavvinskaja nab. 25.) és az Interprocom Ltd-nek (székhelye Moszkva, 119180,
10,3-d Goluvinskli per.) a közös tulajdonában áll. E „vedd vagy fizess” (Take or pay) megállapodások alapján a
Panrusgáz a MOL földgázimportjának több mint 80%-át szállítja olyan árak mellett, amelyeket az üzemanyagok
uralkodó európai piaci árain alapuló árképlet szerint határoznak meg. A Panrusgáz két csővezetéken keresztül
szállítja a földgázt a MOL részére: az egyik az orosz Testvériség-gázvezeték, amely a magyar-ukrán határon lép be
Magyarországra, a másik pedig a HAG (Hungarian Austria Gasleitung) gázvezeték. A MOL fennmaradó
földgázimportját német és francia vállalatok szállítják a HAG vezetéken keresztül olyan „vedd vagy fizess” (Take
or pay) szerződések alapján, melyek szerint a Társaság köteles bizonyos minimális mennyiségeket megvásárolni. A
MOL kőolajellátásának nagyobbik részét orosz kőolajszállítóktól szerzi be, főleg a Jukosztól, a Barátság-
kőolajvezetéken keresztül, amely Oroszországból Ukrajnán keresztül vezet. A Társaság jellemzően diszkont áron
vásárolja az orosz kőolajat a hasonló minőségű Ural Blend kőolaj jegyzés árához képest.
Bár a MOL nem tapasztalt jelentős fennakadást az orosz földgáz- vagy kőolajszállításokban, bármilyen tartós
szünetelés jelentős negatív hatással járhat üzleti tevékenységére, üzleti eredményére és pénzügyi helyzetére. Az
orosz kőolaj és földgázszállítások csökkenése esetén a Társaság arra kényszerülhet, hogy az Adria kőolajvezetéken
keresztül importáljon kőolajat, amely az Adriai-tengertől Horvátországon keresztül vezet Magyarországra, illetve a
HAG gázvezetéken keresztül importáljon földgázt. Az Adria kőolajvezeték kapacitása elegendő a Társaság teljes
jelenlegi importszükségletének kielégítésére, bár tárgyalások folynak arról, hogy e vezeték kőolajáramlási irányát
megfordítsák annak érdekében, hogy orosz olajat exportáljanak tovább Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba.
De még ha ez a terv meg is valósul, az import elsőbbséget élvez szükséghelyzetben.
Ezenkívül Magyarország földgázszükséglete meghaladja a HAG csővezetéken keresztül Nyugat-Európa felől
beszerezhető mennyiséget. Ennek megfelelően a MOL nehézséggel kerülhet szembe az orosz földgázimport pótlása
esetén. Ráadásul mind a kőolaj Adria kőolajvezetéken keresztül való importja, mind a földgáz HAG vezetéken
keresztül való importja költségesebb, mint az orosz kőolaj és földgáz importja az orosz Barátság- illetve Testvériség-
kőolajvezetékeken keresztül. Ennek eredményeként az orosz kőolaj és földgázszállítások jelentős csökkenése
9
növelheti a MOL költségeit és csökkentheti árrését. Ezen túlmenően a MOL nem tud biztosítékot adni arra, hogy az
orosz olaj- és gázipar jövőbeli változásai nem eredményeznek-e magasabb árakat az orosz kőolaj és földgáz
esetében. Bármely ilyen emelkedés jelentős negatív hatással lehet a MOL üzleti tevékenységére, üzleti eredményére
és pénzügyi helyzetére.
2.1.4 A MOL földgázszerződései alapján a Társaság akkor is köteles bizonyos mennyiséget kifizetni, ha a
tényleges felhasználás kisebb
Mindazon szerződések, amelyek alapján a MOL földgázt vásárol, „vedd vagy fizess” (Take or pay) tipusú
szerződések, amelyek előírják, hogy a Társaság leányvállalata meghatározott minimális mennyiségeket
megvásároljon. A szerződések szerint az alkalmazandó minimumot meghaladó előzetes vásárlásokat be lehet
számítani a folyó vagy jövőbeli minimális beszerzési követelményekkel szemben. E „vedd vagy fizess” (Take or
pay) megállapodások alapján a MOL-t kötelezni lehet arra, hogy e minimális mennyiségeket akkor is kifizesse, ha a
szerződések szerinti tényleges földgázimport kisebb, mint a meghatározott minimális mennyiség. A Társaság
általában a várt maximális magyar földgázfelhasználást tervezi, amely ingadozó, és különösen befolyásolhatja a
szezonális hőmérséklet, valamint a belföldi és nemzetközi gazdasági környezet.
Eddig a MOL általában eleget tett az e szerződések szerinti minimális beszerzéseknek, és véleménye szerint számos
tényező van, amely korlátozhatja a Társaság kockázatát a „vedd vagy fizess” (Take or pay) megállapodások alapján.
Az új Gáztörvény rendelkezéseket tartalmaz, melyek célja a „vedd vagy fizess” (Take or pay) kockázat enyhítése
azáltal, hogy lehetővé teszi a legfontosabb szerződések újratárgyalását, a felek között megtárgyalandó kockázat-
megosztási megállapodások révén. Az új Gáztörvény szerint 2004-gyel kezdődően a Társaság olyan feljogosított
fogyasztók, köztük gázkereskedők részére is értékesít gázt, akik választhatnak, hogy a szabályozatlan piacon
vásárolnak-e földgázt a MOL-tól; azonban csak korlátozott számú nagy ipari fogyasztó jelezte azt a szándékát, hogy
kilép a szabályozott közüzemi gázpiacról. Ezenkívül a MOL-nak a meghatározott minimális mennyiségek
megvásárlására irányuló kötelezettségét akkor határozták meg, amikor Magyarország fogyasztása alacsonyabb volt a
jelenleginél, ezért amennyiben e magasabb kereslet stabilizálódik (ami az utolsó néhány év tendenciája), akkor a
MOL kockázata csökken.
2.1.5 A MOL kőolaj és földgázkészleteinek becslése bizonytalan, és a Társaság összes készlete tovább
csökkenhet
A MOL kőolaj- és földgázkészletei nagyon fontosak üzleti tevékenysége számára. A MOL által értékesített olaj és
gáz egy része saját kitermelésből származik, és a MOL által kitermelt olaj és gáz általában jelentősen olcsóbb, mint a
harmadik felektől vásárolt és importált készletek. Ennek megfelelően a Társaság termelése és közvetve a
nyereségessége az olaj- és gázkészleteitől függ.
Számos bizonytalansági tényező rejlik a bizonyított készletek mennyiségének becslésében, a jövőbeli kitermelési
arányok előrejelzésében és a fejlesztési beruházások időzítésében, amelyek közül számos tényező a termelő
hatáskörén kívül esik. A jelen Prospektus a MOL auditálatlan belföldi készletadatait, valamint a Gaffney, Cline &
Associates Ltd. (készletauditor, melynek székhelye Európa, Afrika, az FSU és a Közel-Kelet vonatkozásában a
Bentley Hall, Blacknest Alton, Hampshire, Egyesült Királyság cím alatt található) által vizsgált készletadatokat,
továbbá a MOL nemzetközi vegyesvállalatainak, köztük a ZMB-nek a nem auditált adatait tartalmazza. Ezek az
adatok csak becslés jellegűek, és nem tekinthetők pontos mennyiségnek. A készletbecslés szubjektív folyamat, és a
különböző szakértők becslései gyakran eltérnek. Ezenkívül a becslés időpontját követő fúrási, próba és termelési
eredmények indokolhatják bármely ilyen becslés módosítását. Ennek megfelelően a készletbecslések jelentősen
eltérhetnek a végső soron feltárt kőolaj és földgázmennyiségektől, a feltárás után pedig a belőlük származó bevétel
és velük kapcsolatos költség több vagy kevesebb lehet a becsült összegeknél. A készletbecslések nagymértékben
függenek az alapul szolgáló feltételezések pontosságától, a rendelkezésre álló információk minőségétől és ezen
információknak az ipari szabványokkal szembeállított ellenőrzésének lehetőségétől. Például a készletek
kitermeléséből származó feltételezett termelési arányok, árak és a feltárással felmerült költségek eltérhetnek a
tényleges eredményektől az állami irányelvek (amelyek különösen a földgáz vételárára vonatkoznak) valamint a
kereslet és kínálat bizonytalanságai folytán.
A MOL belföldi kőolaj- és földgázkészletei fokozatosan csökkentek az utóbbi néhány év során (enyhe emelkedés
mellett 2000-ben és 2001-ben), amint a magyar kutatási és fejlesztési lehetőségek száma csökken. Ennek
megfelelően a MOL szelektív lehetőségeket keres termelőtevékenységének nemzetközi bővítése érdekében és
szénhidrogén-lelőhelyekhez fűződő érdekeltségek vásárlásához. Előfordulhat, hogy a MOL-nak nem sikerül
10
sikeresen bővíteni nemzetközi fejlesztési tevékenységét, a szénhidrogén készletek feltárását, fejlesztését vagy
vásárlását.
2.1.6 A MOL üzleti tevékenységei folytán a magyar és más kormányhatóságok által kibocsátott engedélyektől
függ
A MOL kutatási és termelési engedélyekkel rendelkezik a magyar hatóságoktól. Mindegyik kutatási engedélyt
legfeljebb négy évre adják meg, és mindegyik kétszer hosszabbítható meg maximum további két évre. Az
engedélyek előírják, hogy a kizárólagosság fenntartása érdekében a Társaságnak az engedélyben megszabott időn
belül meg kell határoznia a bányaterületet. A jelenlegi magyar Bányászati Törvény azonban lehetővé teszi a MOL
számára új feltárási engedélyek kérvényezését. A MOL termelési engedélyeit általában az illető mező kitermelési
élettartamára adják meg. A ZMB és a MOL több nemzetközi projektje Jemenben, Pakisztánban és Kazahsztánban is
rendelkezik kutatási és/vagy kitermelési engedéllyel a működő országban.
A Gáztörvény szerint 2004. január 1-jétől a MOL szétválasztotta gázipari tevékenységét három jogi személyre: a
közüzemi nagykereskedelmet és a versenypiaci kereskedést a MOL Földgázellátó Rt. végzi, a tárolási tevékenységet
a MOL Földgáztároló Rt., a szállítást pedig a MOL Földgázszállító Rt. Mindhárom cég a MOL 100%-os tulajdonú
leányvállalata. A MOL Földgáz Leányvállalatai engedéllyel rendelkeznek a határokon átnyúló csővezetékekhez való
hozzáférésre, a földgáz szállítására, tárolására, közüzemi nagykereskedésére és forgalmazására vonatkozóan. Az
engedélyeket 2003. december 31-én adták meg a Földgáz Leányvállalatoknak.
Az engedélyező hatóságok felfüggeszthetik és/vagy megszüntethetik a Társaság valamennyi engedélyét, ha úgy
vélik, hogy a Társaság megszegte azok feltételeit, vagy ismételten megsértette az alkalmazandó jogszabályi
követelményeket. Ha ezen engedélyeket megszüntetik, módosítják vagy bármilyen okból nem újítják meg kellő
időben, ez jelentős hátrányos hatással járhat a MOL üzleti tevékenységére, üzemi eredményére és pénzügyi
helyzetére, mert a Társaság nem tudja folytatni néhány vagy összes jelenlegi tevékenységét. Az utóbbi öt éven belül
nem került sor a koncessziók olyan felfüggesztésére vagy törlésére, amely jelentősen kihatott volna a Társaság
működésére. Bizonyos koncessziókat megszüntettek vagy újratárgyaltak a rendes üzletmenet keretében az utóbbi 5
éven belül, például 2004. január 1-jétől a gázipari üzletág szétválasztásának eredményeként a MOL részére e
szektorok mindegyikében korábban megadott valamennyi koncessziót a megfelelő Földgáz Leányvállalatoknak
adták át.
2.1.7 A Társaság legtöbb hitelszerződése szerint a MOL a hitelek előtörlesztésére kötelezhető, amennyiben
Magyarország a jövőben már nem rendelkezik elsőbbségi részvénnyel
A MOL bankhiteleire és garanciáira vonatkozó legtöbb szerződés tartalmaz egy olyan kötelező rendelkezést, amely
mindegyik hitelezőnek biztosítja azt a jogot, hogy követelje a tartozás előtörlesztését vagy az illető hitelező által
kibocsátott garanciák készpénzfedezetének rendelkezésre bocsátását, amennyiben Magyarország már nem
rendelkezik a elsőbbségi részvénnyel a szerződés futamideje alatt. Az Európai Unió előírhatja, hogy a magyar
kormány idegenítse el elsőbbségi részvényét a jövőben. Ha ez megtörténik, a MOL arra fog törekedni, hogy
módosítsa e hitelszerződéseket, vagy kieszközölje e kötelező rendelkezésekhez kapcsolódó jogokról való lemondást
hitelezői részéről, és/vagy az illető hiteleket és garanciákat kiváltsa. Előfordulhat azonban, hogy a MOL-nak ez nem
sikerül, és a hitelezők kérhetik e kölcsönök egészének vagy egy részének előtörlesztését vagy a készpénzfedezet
biztosítását. A vázolt helyzet bekövetkezése esetén fennállhat annak kockázata, hogy a Társaság időlegesen elveszíti
pénzügyi likviditásának zavartalanságát.
2.1.8 A MOL-t terjeszkedési stratégiája további kockázatoknak teszi ki
A MOL jelentős befektetéseket eszközölt az olaj- és gázipari üzletágakba, és további megfelelő lehetőségeket keres
működésének jövőbeli bővítésére. E stratégia részeként továbbra is tárgyalásokat folytat Magyarországon kívüli
olaj- és gázipari cégekkel befektetési lehetőségekre vonatkozólag, és minden befektetést széles körű pénzügyi és
piacelemzés alapján értékel, amely bizonyos feltételezéseket foglalhat magában.
A Társaság nem garantálhatja a befektetőknek, hogy e feltételezések helytállónak bizonyulnak. Az e stratégiával
párosuló kockázatok között (különösen az INA-ba való befektetés esetén), amelyek jelentősen hátrányosan érinthetik
a Társaság üzleti tevékenységét, üzemi eredményét és pénzügyi helyzetét, a következők szerepelnek:
• a Társaságnál jelentős költségek, késedelmek, illetve egyéb működési vagy pénzügyi problémák merülhetnek fel
a megszerzett vállalatok, lelőhelyek és forgalmazási hálózatok integrálása során;
11
• előfordulhat, hogy a Társaság nem tudja megismerni, megszerezni vagy nyereségesen üzemeltetni ezen
vállalatokat;
• e felvásárlások hátrányosan érinthetik a MOL üzemi eredményét;
• e felvásárlások eltéríthetik a vezetőség figyelmét a meglévő üzletzek működtetésétől;
• előfordulhat, hogy a MOL nem képes teljes körűen vagy hatékonyan érvényesíteni tulajdonosi jogait azoknál a
szerveknél, amelyekbe befektet;
• előfordulhat, hogy a MOL nem tudja megtartani a megszerzett vállalatok legfontosabb munkatársait; és
• a MOL váratlan eseményekkel, körülményekkel vagy jogi kötelezettségekkel kerülhet szembe.
A MOL-nak a folyamatos növekedésre és új piacok meghódítására irányuló lehetősége számos tényezőtől függ.
Ezek közé tartozik egyebek között a belső és külső finanszírozás rendelkezésre állása, valamint a meglévő és
jövőbeli konkurencia. Előfordulhat, hogy a MOL nem tudja a jövőben megvalósítani növekedési stratégiáját vagy
sikeresen irányítani növekedését.
2.1.9 A MOL ki van téve olyan általános működési kockázatoknak, amelyek veszteségeket és
többletráfordításokat eredményezhetnek
A MOL üzleti műveleteit más olaj-, gáz- és petrolkémiai cégekhez hasonlóan hátrányosan érintheti számos tényező,
ideértve a tüzet és robbanást, a gáz és mérgező vegyianyagok emisszióját, a berendezések vagy folyamatok
meghibásodását vagy üzemszünetét, az elvárt kibocsátási vagy hatékonysági szint alatti teljesítményt, a munkaügyi
vitákat, természeti katasztrófákat, időjárási körülményeket, terrortámadásokat és szabotázst. Bár a MOL átfogó
vagyon- és felelősségbiztosítási kötvényeket, valamint a Dunai Finomítóra, a TVK üzemekre és a Slovnaft
finomítóra vonatkozó üzemszünet elleni biztosítást tart fenn, vagyonbiztosítása nem fedezi a következőket:
• földgáz- és kőolajvezetékeinek jelentős része;
• szénhidrogén kitermelő kutak;
• feltárt és még nem termelésbe állított föld alatti szénhidrogén készletek és
• a föld alatti gáztárolókba betárolt földgázkészletek.
Általános irányelvként ezenkívül a MOL nem biztosítja azt az eszközcsoportot, ahol az egyetlen eseményből eredő
együttes lehetséges veszteség összege alacsonyabb 1 millió USD-nél. Amennyiben a Társaság olyan veszteségeket
szenved, amelyeket nem fedez biztosítás, e veszteségeket általában a Társaság cash flow-jából kell viselni.
2.1.10 A MOL jelentős környezetvédelmi kötelezettségeknek lehet kitéve
A MOL tevékenységei, amelyeknél gyakran felmerül a veszély lehetősége, ki vannak téve a környezeti kárból vagy
szennyezésből eredő felelősség és az ezzel járó helyreállító munka költsége kockázatának. A Társaság jelenleg is
felelősséggel tartozik a működéséből eredő múltbeli környezeti kár helyreállításáért. Ezen túlmenően a MOL
várakozása szerint jelentős költségek fognak felmerülni az egyre szigorúbb magyar környezetvédelmi jogszabályok
és azon más országok ilyen jogszabályainak betartása miatt, amelyekben a Társaság működik. Ennek megfelelően a
MOL a múltbeli működéséből származó környezeti károk felszámolásánakbecsült költségére 2003. december 31-én
30,3 milliárd forint (134,9 millió USD) céltartalékot képezett. 2003. december 31-én a Slovnaft ugyanezen célokra
430 millió SKK (2,7 milliárd forint és 12,2 millió USD) környezetvédelmi céltartalékot képezett.
1996-ban a TVK-nál környezetvédelmi auditot folytattak. A felülvizsgálat megállapításai alapján 1999-ben
megkezdődött a szennyezett talaj és talajvíz megtisztítása, a TVK pedig környezetvédelmi céltartalékot képezett a
meglévő szennyeződés eltávolításának becsült összes környezetvédelmi kiadására. A TVK vezetősége rendszeresen
értékelte a környezetvédelmi előírások teljesítéséhez szükséges intézkedéseket és beruházásokat. Ezzel
összefüggésben 2002 második felében megkezdődött a mentesítési kötelezettség alá eső területek föld alatti
szennyeződésének felmérése. A külső tanácsadó által lefolytatott környezeti vizsgálat megállapításai alapján további
2,1 milliárd forint (8,1 millió USD) összegű környezetvédelmi céltartalékot képeztek a várható tisztítási
többletköltségek alapján 2002-ben.
2003-ban a TVK folytatta a föld alatti szennyeződés felmérését, hogy elégséges információt szerezzen a
környezetszennyezés kiterjedéséről, és meghatározza a környezeti kármentesítés legalkalmasabb technológiáját. A
felmérés jelentős föld alatti szennyeződést talált. A TVK a felmérés összegező jelentését 2003 végén nyújtotta be a
hatóságokhoz.
12
E benyújtott eredmények alapján a hatóságok várhatólag elrendelik, hogy a TVK hajtsa végre a meghatározott
környezeti helyreállítási feladatokat, amelyekre a TVK-nak műszaki kármentesítési tervet kell készítenie. A tervet
2005 első felének végéig kell benyújtani.
A környezetvédelmi hatóságok megerősítették azon korábbi határozatukat, amely előírta a TVK számára a felszíni
talajszennyeződés megszüntetését. Ez a projekt már 2004 elején megkezdődött. A TVK-nál szükséges környezeti
helyreállítási munka várhatóan jelentős költségeit akkor lehet számszerűsíteni, amikor a vizsgálati eredmények
rendelkezésre állnak. A TVK által 2003. december 31-én képzett környezetvédelmi céltartalékok összege 3,2
milliárd forint (14,4 millió USD), amely csak a jelentéstétel időpontjában felmérhető és megbízhatóan
összegszerűsíthető kiadásokat fedezi.
Ezen túlmenően a MOL biztosítást tart fenn, amely fedez bizonyos jövőbeli környezetvédelmi kötelezettségeket.
Bár a Társaság véleménye szerint e tartalékok elegendőek a követelmények teljesítéséhez annyiban, amennyiben a
kapcsolódó költségek ésszerűen becsülhetők, a jövőbeli szabályozói fejlemények vagy az ismert környezeti
feltételek és a tényleges feltételek közötti eltérések előidézhetik e becslések átértékelését. Bármely ilyen átértékelés
érintené a MOL adott évi üzemi eredményét és befolyásolhatja pénzügyi helyzetét. Ezen túlmenően a MOL nem
nyújthat garanciát arra, hogy a jövőben nem merül fel nála olyan jelentős környezetvédelmi kötelezettség, amelyet
nem fedez biztosítás, és amelybe bírságok, kármentesítési vagy egyéb költségek tartozhatnak. Ezen kötelezettségek
jelentős hátrányos hatást eredményezhetnek a Társaság üzleti tevékenységére, pénzügyi helyzetére és kilátásaira.
Ezen túlmenően: bár a MOL környezetvédelmi politikát alakított ki és figyelemmel kíséri műveleteit annak
érdekében, hogy eleget tegyen az alkalmazandó és várható környezeti követelményeknek, a Társaság nem nyújthat
biztosítékot arra, hogy képes lesz kielégíteni a jövőben alkalmazandó környezetvédelmi előírásokat jelentős
többletköltségek felmerülése nélkül. Ha a MOL nem tesz eleget ezen előírásoknak, bírságoknak lehet kitéve, és/vagy
eltilthatják üzletvitelének a jelenlegiek szerinti folytatásától. Ezen túlmenően ezen előírások korlátozhatják
üzletvitelének jövőbeli bővítését vagy módosítását.
2.1.11 A Jukosz lehetséges csődje
A Jukoszt csődeljárás fenyegeti a Központi Orosz Adóhatóság által kivetett hátralékos társasági jövedelemadója
eredményeként. A Társaság véleménye szerint ez a csőd nem befolyásolja lényegesen sem a Slovnaft, sem a MOL
üzleti működését. Ezen túlmenően a MOL és a Slovnaft elegendő forrással rendelkezik ahhoz, és hozzáfér olyan
alternatív szállítóhoz, amellyel áthidalhatja a válságot, amennyiben a Jukosz nem képes kőolajat szállítani sem a
MOL, sem a Slovnaft részére. A Jukosszal fennálló szerződések nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amelyek
lehetővé tennék a Jukosz számára, hogy beszüntesse a kőolaj szállítást, amennyiben csőd fenyeget vagy indul meg, a
Jukosz (vagy csődgondnoka) köteles megtenni minden szükséges lépést a Társaság veszteségeinek enyhítésére. A
Társaság azonban nem garantálhatja, hogy a Jukosz jövőbeli szállításában bekövetkező változások nem
eredményeznek magasabb árakat az orosz kőolaj tekintetében. Bármely ilyen áremelkedés jelentős hátrányos
hatással lehet a MOL üzleti tevékenységére, üzemi eredményére és pénzügyi helyzetére.
2.2 A Társaság üzleti tevékenységnek környezetével kapcsolatos tényezők
2.2.1 A MOL ki van téve az általános magyar politikai, gazdasági és jogi kockázatoknak
Az 1990-es években a magyar gazdaságot viszonylag magas infláció és ennek megfelelően magas kamatlábak, a
bruttó hazai reáltermék növekedése, az alacsony szabad rendelkezésű jövedelem, a csökkenő reálbérek és a nagy
konvertibilis devizaadósság jellemezte (a bruttó hazai termékhez és a konvertibilis devizatartalékokhoz viszonyítva).
Magyarország a parlamentáris demokráciákra jellemző jogi és szabályozási rendszert és intézményeket fejlesztett ki,
és 2004 májusában az Európai Unió tagjává vált.
A magyar kormányzati politika és előírások jelentős kihatással lehetnek az üzleti életre általában és a MOL-ra
különösen. Például a bányajáradék mértéke jelentős kihatással van a szénhidrogén termelés nyereségességére. Ezek
az irányelvek érinthetik a tőkepiaci körülményeket és a beruházások megtérülését is. A Társaság pénzügyi helyzetét
és az „A” sorozatú Részvények árfolyamát egyaránt különösen befolyásolhatja az infláció, az árfolyam-politika és a
kamatlábak. Miután Magyarország valutakonvergencia-követelményekre törekszik, a magyar kormány szükségesnek
tarthatja, hogy tovább csökkentse a közkiadásokat, és további bevételi forrásokat keressen, ami a Társaság és a
magyar értékpapírok befektetői számára hátrányos intézkedésekhez vezethet. Ezenkívül Magyarország Polgári
Törvénykönyvét, valamint társasági, versenytörvényeit, értékpapírtörvényét, környezetvédelmi törvényét,
13
gáztörvényét, privatizációs törvényét és egyéb jogszabályait folyamatosan és jelentősen módosítják, hogy

megfeleljenek az Európai Unió követelményeinek. A 2006-ra ütemezett országos választások a kormányzati politika
változásait eredményezhetik, ideértve a Társaság földgáz üzletágára vonatkozó politikát is.
E bizonytalansági tényezők eredményeként nem lehet garancia arra, hogy a korábban megszüntetett vagy enyhített
kormányzati ellenőrzést, szabályozást vagy eljárást nem fogják újra bevezetni vagy megszorítani, vagy a jövőben
nem fognak más korlátozásokat megszabni. Ezenkívül nem lehet garancia arra, hogy nem fognak a jövőben
bevezetni olyan egyéb korlátozásokat, amelyek beszűkítik a MOL üzleti lehetőségeit. Ezenkívül folyamatban van az
új jogi és szabályozási rendszerek értelmezésének és eljárási garanciáinak fejlesztése és meghatározása, és
megtörténhet, hogy a meglévő törvényeket és előírásokat ellentmondásosan alkalmazzák. Bizonyos körülmények
között az is előfordulhat, hogy nem lehet kieszközölni kellő időben az ezen törvények és előírások alapján biztosított
jogorvoslatokat.
2.2.2 A Társaság nemzetközi tevékenységei nehezebbnek vagy költségesebbnek bizonyulhatnak a belföldi
tevékenységeknél
A MOL jelentős tevékenységet végez Magyarországon kívül, elsősorban a Szlovák Köztársaságban, Ausztriában, a
Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Oroszországban, Szlovéniában, Horvátországban és Romániában. Ennek
megfelelően a Társaság ki van téve a határokon átnyúló üzleti tranzakciókkal járó kockázatoknak. Bármely olyan
ország politikai, jogi, kereskedelmi vagy gazdasági változásai vagy instabilitása, amelyben a MOL tevékenységet
végez, korlátozhatják működését. A szabályozás követelmények, vámok és más kereskedelmi akadályok váratlan
változásai, valamint a devizaelőírások változásai bármely ilyen országban korlátozhatják a működést, és
megnehezíthetik a termékek forgalmazását. Ezenkívül a jogi környezetre vonatkozó bizonytalanság e területek
bármelyikén korlátozhatja a MOL hatékony jogérvényesítési képességét.
2.2.3 A MOL, mint külföldi cég
A MOL Magyarország törvényei alapján megalapított és fennálló társaság. Ennek megfelelően a MOL vállalati
struktúrája, valamint a MOL részvényeseinek jogai és kötelezettségei eltérhetnek a Varsói Értéktőzsdén jegyzett
lengyel cégek részvényeseinek jogaitól és kötelezettségeitől.
Bizonyos részvényesi jogok gyakorlása a magyar társaság lengyel befektetői számára nehezebb és költségesebb
lehet, mint egy lengyel társasághoz fűződő jogok gyakorlása. A közgyűlési határozatokat eltérő többséggel
hozhatják meg a lengyel társaságok ezekkel egyenértékű határozataihoz képest. Valamely határozat érvénytelenné
nyilvánítása iránti pert a magyar bírósághoz kell benyújtani, és az bírálja el a magyar törvények szerint. A Társaság
kijelenti, hogy számos olyan fenntartással fogja betartani a lengyelországi Vállalatirányítási Kódexet, amely a
lengyel és a magyar társasági modell közötti különbségekből ered. Például a MOL nem tudja betartani azt a törvényt,
hogy a közgyűlésnek szabályszerű ügyrenddel kell rendelkeznie, mert Magyarországon ezt a kérdést az
alapszabálynak kell szabályoznia. Ezenkívül a magyar társasági modellben a Felügyelő Bizottságnak korlátozott
hatásköre van a lengyel modellel egybevetve, ezért a Felügyelő Bizottságok gyakorlatára vonatkozó bizonyos
szabályokat egyszerűen nem lehet megvalósítani a magyar cégeknél. Másfelől a Társaság általában követni
szándékozik azon szabályokat, amelyek általános jellegűek, és bevezethetők az adott ország társasági modelljétől
elszigetelve. A MOL részvényesei alávethetők a jelentős részvénypakettre vonatkozó magyar és lengyel
előírásoknak is (lásd a Prospektus III. fejezetének 4.1 szakaszát és 4.2 szakaszát). A befektetőkkel közölni kell, hogy
a Prospektus III. fejezetének 4.1 szakaszában foglalt információk csupán összegezik a magyar Társasági Törvények
és a Társaság Alapszabályának legfontosabb rendelkezéseit. Ha a részvényesek átfogóbb tájékoztatást kívánnak
szerezni a MOL részvényeseként őket megillető jogokról és kötelezettségekről, ki kell kérniük képesített magyar
jogi tanácsadó tanácsát.
A MOL részvényeseit alá lehet vetni a Társaságtól kapott osztalék magyar adóztatásának is. Lengyelország és
Magyarország között azonban olyan adóegyezmény áll fenn, amely védelmet biztosít a kettős adóztatás ellen. Nem
lehet garancia arra, hogy ez az egyezmény továbbra is hatályban marad
A MOL magyarországi székhelyű szervezet, és a magyar jog szerint jött létre. Miután sor került a MOL, a Slovnaft
és a TVK működésének integrációjára, a Csoport vagyonának nagyobb része Magyarország és Szlovákia területén
helyezkedik el, a Csoport vezetői is magyarországi és szlovákiai lakhelyűek.
Bár Lengyelország és Magyarország aláírta, a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben a bírói illetékességről és a
meghozott ítéletek végrehajtásáról szóló 1988. szeptember 16-i Luganói Egyezményt, a lengyelországi és más
14
joghatóságokból érkező befektetőknek nehézségeik lehetnek a Társasággal szembeni periratok kézbesítése során.
Ezen túlmenően előfordulhat, hogy a MOL ellen külföldi bíróságon meghozott ítélet nem hajtható végre
Magyarországon. A MOL elleni lengyel ítéletek végrehajthatóságát a magyar jog szabályozza. Lengyelország és
Magyarország vonatkozásában a Luganói Egyezmény helyébe az Európai Tanács 2000. december 22-i rendelete
lépett a bírói illetékességről és a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben történő végrehajtásról. A rendelet
alkalmazandó azon polgári és kereskedelmi ügyekre, amelyekben a Társaság alperesként szerepel.
2.2.4 A MOL erős versenyben áll, amely a jövőben fokozódhat
A MOL-csoport Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban, valamint az INA-ban lévő érdekeltségének

köszönhetően Horvátországban betöltött jelentős piaci pozíciója ellenére, növekvő versennyel áll szemben néhány
üzletágban. Magyarország más közép- és kelet-európai országokhoz hasonlóan korlátozta az állami szerepvállalást a
kőolajtermékek kiskereskedelmi és nagykereskedelmi értékesítésére vonatkozólag, továbbá feloldott számos
korlátozást az e körben folytatott üzleti tevékenységgel kapcsolatban, és ezt a piacot egyre erősebb verseny jellemzi.
A MOL kiskereskedelmi konkurensei közé tartoznak multinacionális és orosz olajvállalatok, amelyek közül
számosnak lényegesen nagyobb pénzügyi erőforrások állnak rendelkezésére, mint a Társaságnak. Ezenkívül a MOL
kiskereskedelmi piacain megjelentek bizonyos diszkont szereplők, például a kőolajtermékeket értékesítő
hipermarketek. Az olajfinomítás vonatkozásában a MOL ki van téve más regionális finomítók versenyének. A
kőolajfinomítás terén a MOL számára a térség többi finomítója jelent konkurenciát. A MOL a térség más
nagykereskedőivel és importőrével valamint petrolkémiai vállalatokkal is versenyez, amelyek közül soknak
lényegesen nagyobb erőforrásai vannak, mint a MOL-nak.
A MOL ugyancsak szembenéz a készletek feltárása és fejlesztése területén kialakult versennyel. Jelenleg a magyar
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium koncessziókat adott külföldi társaságoknak, a magyar bányahatóságok pedig
kutatási engedélyeket biztosítottak külföldi és belföldi cégeknek magyarországi lelőhelyek kutatására. Nemzetközi
szinten a MOL a helyi és globális olaj- és gázipari cégekkel konkurál a kutatási és kitermelési engedélyekért.
A magyar földgáz piac 2004. évi liberalizálásának részeként a MOL a gáz üzletágát százszázalékos
leányvállalatokba szervezte ki, hogy szabályozott díjtételek mellett szabályozott hozzáférést biztosítson a szállító
létesítményeihez, és szabályozott, illetve tárgyalásos hozzáférést a földgáztároló létesítményeihez. 2004 januárjától a
földgázpiac 70 %-a liberalizált Magyarországon, és valamennyi nem háztartási fogyasztó kiléphet a közüzemi
piacról. A magyar földgáz piac vonatkozásában a MOL Földgáz Leányvállalatai jelenleg azon kizárólagos cégek,
amelyek eleget tettek a földgáz közüzemi nagykereskedelmére , tárolására és szállítására vonatkozó engedélyezési
követelményeknek, így vezető pozíciót töltenek be a földgáz nagykereskedelmében, szállításában és tárolásában
A polimerek iránt várható magas keresletnövekedés miatt a MOL konkurensei is növelik termelőkapacitásaikat. A
MOL-csoport a régióban az elsők között reagálva bővíti olefin és polimer termelőkapacitásait (amelyek 2004 végén
és 2005 második negyedévében lépnek működésbe), így jó eséllyel pályázhat a várhatóan fokozódó kereslet
kielégítésére. Piaci helyzetének erősítésére a MOL-csoport sikeresen bevezette az egycsatornás értékesítési rendszert
fő piacain.
A fokozódó versenynyomás eredményeként a MOL-nak nem áll módjában garantálni, hogy valamennyi üzletágában
képes lesz fenntartani jelenlegi árait és/vagy piaci részesedését, vagy hogy e fokozódó verseny nem fogja jelentősen
negatívan befolyásolni üzleti tevékenységét, üzleti eredményét és pénzügyi helyzetét.
2.2.5 A gáz üzletág fennmaradó szabályozási kockázata
A Gáztörvény folytán 2004. január 1-jétől jelentősen javult a gázszegmens nyeresége, míg a szabályozási rendszer
tendenciajelleggel igazodik az EU szabályaihoz és megjósolhatóbb. Szabályozzák azonban a gáz árát és azokat a
díjakat, amelyeket a MOL Leányvállalatai felszámíthatnak a földgáz szállításáért és közüzemi célú tárolásáért. A
MOL nem tudja garantálni Önöknek, hogy a jelenlegi szabályozást, amely bizonyos jövedelemösszeget biztosít e
tevékenységekből, nem fogják úgy módosítani, hogy kevésbé nyereséges környezetet teremtenek a MOL működése
számára. Ezen túlmenően, ha a földgáz közzétett ára nem felel meg az ármechanizmus szabályainak, a MOL-nak – a
jelenlegi bírósági gyakorlat alapján - nem állnak rendelkezésére hatékony jogorvoslati eszközök.
2.2.6 Korlátozott információk az INA-ról
A MOL kisebbségi részesedéssel rendelkezik az INA d.d.-ben, a horvát nemzeti olaj- és gázipari társaságban. Az
INA fennmaradó többségi részesedése a horvát kormány tulajdonában van. Bár a MOL jelenleg is koordinálja az
15
INA bizonyos tevékenységeit a sajátjaival, de a Társaság még nem integrálja az INA-t a Csoportba. Ezenkívül, bár a
MOL jogosult bizonyos felső vezetők kinevezésére, nincsenek olyan operatív vezetői, akik részt vennének az INA
napi üzletvitelének felügyeletében. Miután a MOL korlátozott szerepet játszik az INA irányításában, a Társaság nem
fér hozzá ugyanazon részletes működési információkhoz, mint amelyekkel a Slovnaft és a TVK vonatkozásában
rendelkezik. Ezenkívül a MOL titoktartási megállapodást írt alá a horvát kormánnyal, amely tiltja a kormány
jóváhagyása nélkül az INA-ra vonatkozó nem nyilvános információk közlését. Bár a Társaság beszerezte a horvát
kormány jóváhagyását a jelen Prospektusban az INA-ra vonatkozólag feltárt információkhoz, létezhetnek olyan más,
a befektetők számára jelentős információk, amelyekről a Társaságnak nincs tudomása. Ennek megfelelően a
befektetőknek az INA-ra vonatkozólag rendelkezésre álló információk alapján kell meghozniuk befektetési
döntésüket az „A” sorozatú Részvényekre vonatkozólag.
2.3 A tőkepiaccal kapcsolatos tényezők
2.3.1 A részvények árfolyamai erősen ingadozhatnak
A részvényárfolyamok erősen ingadozhatnak az üzemi eredmények változásaira reagálva, amelyek egyebek között
az alábbiaknak tudhatók be: a Társaság tényleges vagy várt üzemi eredményei és pénzügyi helyzete; a Társaság vagy
a versenytársak által kínált új szolgáltatások vagy termékek; az értékpapír-elemzői várakozások változásai vagy be
nem teljesedése; az olaj- és gázipar szabályozását érintő fejlemények; a Magyarországgal kapcsolatos befektetések
befektetői értékelése; valamint a MOL ellenőrzési körén kívül eső általános piaci feltételek és egyéb tényezők.
Mindezen széles körű feltételek hátrányosan érinthetik a részvények piaci árát. A kockázat a részvénypiacon
szereplő bármelyik befektető számára jelentkezhet.
2.3.2 Annak kockázata, hogy felfüggesztik a Részvények jegyzését a Varsói Értéktőzsdén
A Varsói Értéktőzsde szabályai szerint a Társaság értékpapírjainak kereskedése felfüggeszthető az alábbi esetekben:
• a Társaság kéri, vagy
• a Társaság megszegi a Varsói Értéktőzsde szabályait, vagy
• olyan megfontolásból, hogy ezen intézkedésre szükség van a kereskedés résztvevői érdekeinek és biztonságának
megóvására.
Jelenleg nincs ok annak feltételezésére, hogy ilyen helyzet adódhat a Társaságnál a jövőben; a kockázat azonban a
Varsói Értéktőzsdén forgalmazott valamennyi részvényre vonatkozik.
2.3.3 Annak kockázata, hogy a Részvényeket kizárják a Varsói Értéktőzsdén folyó kereskedésből
A Varsói Értéktőzsde szabályai szerint a Társaság értékpapírjait ki lehet zárni a tőzsdei kereskedésből, ha:
• a Társaság már nem teljesíti a Varsói Értéktőzsde szabályaiban megszabott követelményeket,
• a Társaság folyamatosan megszegi a Varsói Értéktőzsde szabályait,
• úgy vélik, hogy erre az intézkedésre szükség van a kereskedés résztvevői érdekeinek és biztonságának
megóvására.
A Varsói Értéktőzsde szabályainak 29. pontja tartalmazza azon egyéb eseteket, amikor a Részvényeket kizárják a
Varsói Értéktőzsdén folyó kereskedésből.
Jelenleg nincs ok annak feltételezésére, hogy ilyen helyzet bekövetkezhet a MOL-lal kapcsolatban a jövőben; e
kockázat azonban a Varsói Értéktőzsdén forgalmazott valamennyi részvényre vonatkozik.
2.3.4 Annak kockázata, hogy Részvényeket kizárják a lengyelországi nyilvános kereskedésből
Az értékpapírok nyilvános kereskedéséről szóló lengyel törvény 85. cikke szerint az esetben, ha valamelyik
nyilvános társaság nem teljesíti a törvényben megszabott kötelezettségeket, az Értékpapír- és Tőzsdebizottság
határozatot bocsáthat ki arról, hogy az értékpapírokat kizárják a nyilvános kereskedésből. Jelenleg nincs ok annak
feltételezésére, hogy ilyen helyzet bekövetkezhet a Társaság vonatkozásában a jövőben.
2.3.5 Annak kockázata, hogy a Társaság értékpapírjait kizárják vagy visszavonják a Budapesti Értéktőzsdén
folyó hivatalos jegyzésből
A Budapesti Értéktőzsde szabályai szerint a Társaság értékpapírjait kizárhatják a BÉT kereskedéséből, ha:
16
• a Társaság már nem teljesíti a BÉT szabályaiban foglalt követelményeket,

• a Társaság folyamatosan megszegi a BÉT szabályait,
• úgy vélik, hogy ez az intézkedésre szükséges a kereskedés résztvevői érdekeinek és biztonságának megóvására.
Jelenleg nincs ok annak feltételezésére, hogy ez a helyzet bekövetkezhet a MOL vonatkozásában a jövőben; ez a
kockázat azonban a BÉT-en forgalmazott minden értékpapírra vonatkozik.
2.3.6 A Magyar Állam érdekei különbözhetnek a többi részvényes érdekeitől
Az ÁPV, amely a Magyar Állam százszázalékos tulajdonában áll, elsőbbségi részvénnyel rendelkezik, amely
különböző elsőbbségi jogokat testesít meg, köztük az alábbi kérdésekre vonatkozó részvényesi határozatok
megvétózásának jogát is:
• döntés a Társaság átalakításáról, jogutód nélküli megszüntetéséről vagy működési formájának
megváltoztatásáról;
• a részvényosztályokhoz fűződő jogok megváltoztatása vagy új részvényosztályok kibocsátása, amennyiben ez
érinti az elsőbbségi részvényhez fűződő jogokat;
• a Társaság Alapszabálya bizonyos rendelkezéseinek módosítása;
• a Százhalombattai és Tiszai Finomítók fölötti ellenőrzés átruházása (ami egyebek között a finomítók
elidegenítését vagy az említett finomítókat üzemeltető szervezetek mindenkori döntéshozó szavazatai
többségének elidegenítését jelenti); és
• bármilyen döntés olyan leányvállalat tulajdonának átruházásáról, amely földgázszállítással vagy
rendszerirányítással foglalkozik, vagy a leányvállalat alaptőkéjének felemelése, ha a tőkeemelés átruházása azt
eredményezné, hogy a MOL-nak a leányvállalathoz fűződő tulajdoni érdekeltsége 25% plusz egy szavazat alá
esik.
Ezenkívül az elsőbbségi részvény azt a jogot biztosítja az ÁPV-nek, hogy kinevezze és visszahívja a MOL
Felügyelő Bizottságának egy tagját és a MOL Igazgatóságának egy tagját, azon túlmenően, hogy Részvényei alapján
szavaz az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság többi tagjának megválasztásakor. Ezenkívül a magyar kormány a
hatósági engedélyezésen keresztül ellenőrzést gyakorolhat a MOL tevékenysége fölött, amely engedélyezés
koncessziók, feltárási és kitermelési engedélyek megadására vonatkozik, és idevonható a földgázpiac felügyelete is,
köztük a MOL-nak e piaci szektorban kifejtett tevékenysége fölötti ellenőrzés.
A Magyar Köztársaság és az ÁPV érdekei eltérhetnek a MOL részvényeseinek általánosságban vett érdekeitől. A
Magyar Állam, mint szuverén szervezet érdekei különösen nem állíthatók párhuzamba a magánbefektetők
érdekeivel, akiknek csak gazdasági érdekeltségük fűződik a Társasághoz.
A Magyar Állam és az ÁPV által meghozott intézkedések jelentős hatással lehetnek a Társaságra és az „A” sorozatú
Részvények piaci árfolyamára, és eltántoríthatnak bizonyos típusú tranzakciók végrehajtásától, köztük azokétól,
amelyek a Társaság fölötti ellenőrzés tényleges vagy lehetséges változását érintik. A magyar kormány a múltban
olyan intézkedéseket hozatott meg a MOL-lal, amelyek hátrányosan érintették üzleti tevékenységét, például a
földgázárat annak költsége alatt kellett megállapítania. A MOL nem garantálhatja, hogy a magyar kormány és az
ÁPV intézkedéseinek nem lesz lényeges hátrányos hatásuk a Társaság üzleti tevékenységére, üzemi eredményére és
pénzügyi helyzetére.
2.3.7 A MOL társasági tényfeltárása eltérhet más országok hasonló társaságai által eszközölt feltárástól
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett értékpapírok kibocsátóira kirótt tájékoztatási követelmények eltérnek a lengyel
piacon vagy bizonyos más nyugati országok piacán hatályos követelményektől. Ezenkívül a magyar értékpapírpiacra
irányadó szabályok esetleg nem olyan széles körűek, mint amelyek Lengyelországban és bizonyos más nagyobb
tőkepiacokon hatályban vannak. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy a befektetők nem rendelkeznek mindazon
információkkal, amelyet igényelnek a Társaság „A” sorozatú Részvényeibe történő befektetésük értékeléséhez.
2.3.8 Lehetséges nagyarányú részvényeladás
A lehetséges és jelenlegi részvényesek részéről bekövetkező nagyarányú részvényeladás lehetőségét nem lehet
kizárni. A piacon a megnövekedett részvénykínálat negatív hatással lehet a részvények értékére. A Társaság
vezetőségének nincs tudomása a MOL részvényeseinek jövőbeli eladási terveiről, kivéve az ÁPV azon bejelentését,
17
hogy további részvényeket szándékozik értékesíteni a jövőben. E lehetséges eladás pontos időzítése és feltételei nem
ismertek a vezetőség számára.
2.3.9 A szavazati jogok gyakorlásának korlátozásai nem vonatkoznak a letétkezelőkre és bizalmi
vagyonkezelőkre
A MOL Alapszabálya szerint egy részvényes (és egy részvényesi csoport) a szavazati jogok legfeljebb 10%-át
gyakorolhatja. A részvényesekre (vagy a részvényesi csoportra) kirótt korlátozások megfelelően alkalmazandók a
Társaság részvényei alapján vagy a Társaság nevében külföldön kibocsátott GDR-ek (globális letéti jegyek)
tulajdonosaira.
A fent leírt korlátozások azonban nem vonatkoznak a Társaság által a Társaság Részvényeinek vagy a Társaság
részvényeit képviselő értékpapíroknak (például a GDR-eknek) a kezelésével megbízott letéteményesre és értékpapír-
kezelőre. E kivétel érthető az e szervezetek által folytatott tevékenység jellegére figyelemmel. Ha azonban a
részvényes olyan számban birtokol részvényeket, amelyek a szavazati jogok több mint 10%-ának gyakorlására
jogosítják, és szavazati jogait az Alapszabály korlátozza, a letéteményesként vagy értékpapír kezelőként eljáró
szervezetek számára e korlátozások alól adott mentesítés lehetővé teszi több mint 10%-nyi Részvény utáni szavazati
jogok gyakorlását, ami e részvényes számára biztosítja a Társaság fölött nagyobb befolyás gyakorlását.
2.3.10 A magyar és lengyel előírások alkalmazása befolyásszerzésre
A magyar tőkepiaci törvény előírásokat tartalmaz a részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozólag.

Ezen előírások megkövetelik, hogy azok a személyek, akik társasági részvénytulajdonukat egy bizonyos küszöbérték
fölé növelik, kötelező nyilvános vételi ajánlatot tegyenek a szavazati jogokkal rendelkező összes többi részvény
megszerzésére, ideértve az (esetleges) társasági saját részvényeket is, de kizárva az (esetleges) munkavállalói
részvényeket. Hasonlóképpen, az értékpapírok nyilvános kereskedéséről szóló lengyel törvény előírásai, amely
törvényt alkalmazni kell a Társaságra, ha a Részvényeket elfogadják nyilvános kereskedésre Lengyelországban,
számos követelményt támasztanak a jelentős részvénypakettet megszerző befektetőkkel szemben. A Társaság
hangsúlyozza, hogy a lengyel törvény nem szabályozza világosan a jelentős részvénypakettek megszerzésére
irányadó lengyel előírások alkalmazását a Lengyelországban jegyzett külföldi társaság részvényeinek kereskedésével
összefüggésben. Erre vonatkozólag nagyon korlátozott a gyakorlat, és nincsenek olyan bírósági döntések, amelyek
iránymutatásul szolgálhatnának. Ezért nem világos, hogy az értékpapírok nyilvános kereskedésére irányadó lengyel
előírások milyen mértékben alkalmazandók a részvényeket érintő és Lengyelországon kívül lebonyolított
tranzakciókra. E tárgyban további részletek találhatók a III. fejezetben.
2.3.11 A részvénykönyvbe való bejegyzéssel kapcsolatos kockázatok
Annak ellenére, hogy a Részvények megszerzéséhez nem szükséges a részvénykönyvbe való bejegyzés, ha a
Részvények vevője gyakorolni kívánja a Részvényeken alapuló jogait, ehhez szükséges a részvényes bejegyzése a
részvénykönyvbe. A részvényesnek a részvénykönyvbe való bejegyzése különösen szükséges ahhoz, hogy joga
legyen részt venni a közgyűlésen és a Részvényeken alapuló szavazati jogát gyakorolni, ahhoz, hogy jegyzési jogot
gyakorolhasson az újonnan kibocsátott részvények vonatkozásában, az osztalékfelvételre irányuló joghoz vagy a
részvényesek számára a társaság megszűnése esetén teljesített kifizetésekből való részesedés jogához. Ahhoz, hogy a
lengyel befektetőket bejegyezzék a részvénykönyvbe, hozzájárulásukat kell adniuk a személyazonosságukra és az
általuk birtokolt Részvényekre vonatkozó bizonyos információk továbbításához. Ezenkívül ezen eljárás sikere
érdekében az is szükséges, hogy a Lengyel Nemzeti Értéktár és a KELER hatékony rendszert fejlesszen ki és
vezessen be dokumentumoknak és információknak a Társasághoz történő továbbítására és arra, hogy az
értékpapírszámlákat kezelő lengyel szervezetek megfelelően alakítsák ki belső eljárásukat és információs
rendszerüket. A lengyel befektetőknek biztosítaniuk kell, hogy az értékpapírszámlájukat kezelő szervezetek minden
intézkedést meghoznak, amely szükséges a befektetők részvénykönyvbe való bejegyzésének lehetővé tételéhez. Ha a
szükséges adatokat nem lehet megadni a KELER-nek, vagy az adatokat nem biztosítják kellő időben, ez azt
eredményezheti, hogy a lengyel részvényesek nem tudják gyakorolni a Részvényhez fűződő jogaikat. Ezenkívül a
Társaság megtagadhatja a részvényes bejegyzését a részvénykönyvbe, ha e részvényes jogszabálysértő módon
szerezte meg a Társaság részvényeit. Figyelemmel arra, hogy nem egyértelmű az értékpapírok nyilvános
kereskedésére vonatkozó lengyel jog alkalmazása a Részvények megvásárlására, az Igazgatóságnak kell eldöntenie
azt a kérdést, hogy a részvényes a lengyel jog megsértésével szerezte-e meg a Részvényeket, éspedig az
Alapszabálynak megfelelően kell meghoznia e döntést. Ha az Igazgatóság úgy dönt, hogy a lengyel jogot
megsértették, megtagadhatja a befektető bejegyzését a részvénykönyvbe, és ilyen módon megfosztja e részvényest a
18
Részvényeken alapuló jogai gyakorlásának lehetőségétől. Ebben az esetben a Részvényes az Igazgatóság döntése
ellen a III. fejezet 4.4.5 szakaszában leírtak szerint fellebbezhet. A részvényeseknek a részvénykönyvbe való
bejegyzésére alkalmazandó eljárással kapcsolatban részletesebb információk találhatók a III. fejezet 4.1.2.2
szakaszában.
2.3.12 Azzal kapcsolatos kockázatok, hogy a lengyel részvényesek nem tudnak részt venni az első közgyűlésen
szükséges határozatképesség hiánya miatt újból összehívott közgyűlésen
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a részvényesek vagy szabályszerűen felhatalmazott képviselőik a szavazati

jogokkal rendelkező Részvények teljes számának több mint 50%-át képviselik. Ha nem érik el a
határozatképességet, a közgyűlést újból össze kell hívni az eredeti közgyűlés időpontjától számított 15 napon. Ezért
a közgyűlés összehívásáról a Társaság által közzétett hirdetménynek fel kell tüntetnie a határozatképtelenség miatt
megismételt közgyűlés helyét, napját és óráját. A megismételt közgyűlésen a részvételre jogosult részvényesek
meghatározása céljából a Társaság információt kér a KELER-től a részvényesek azonosítását illetően (lásd a III.
fejezetet), kivéve, ha az újbóli közgyűlést ugyanazon a napon tartják meg, mint amikorra az első közgyűlést hívták
össze, amelyet a szükséges határozatképesség hiánya miatt nem tartottak meg. Amennyiben a megismételt
közgyűlést olyan napra hívják össze, amely a szükséges határozatképesség hiánya miatt elmaradt közgyűlés
időpontja utánra esik, a közvetett bejegyzési eljárást alkalmazó lengyel befektetőket (azaz azokat, akiket közvetlenül
nem jegyeztek be a részvénykönyvbe) esetleg nem veszik fel a Társaság számára az újból összehívott közgyűlés
céljára megadott részvényesi jegyzékre (amelyet a további azonosítási eljárás lefolytatása után állítanak össze) annak
folytán, hogy késedelmesen gyűjtik össze és továbbítják a KELER-hez a lengyel részvényesek adatait (aminek oka
az e bejegyzéshez rendelkezésre álló korlátozott időtartam). Erre vonatkozó részletesebb információk találhatók a
III. fejezet 4.3 szakaszában.
2.3.13 Azzal járó kockázatok, hogy Lengyelországban nem fogadják el nyilvános kereskedésre a jegyzési jog
gyakorlása folytán megszerzett részvényeket
A BÉT előírása szerint a Társaság köteles minden újonnan kibocsátott részvényt (amelyet nyilvános vagy zártkörű
kibocsátás alapján bocsátottak ki) bevezetni a BÉT-en folyó kereskedésbe, amennyiben az újonnan kibocsátott
részvények a BÉT-re már bevezetett részvénysorozatba tartoznak. Ezekben az esetekben a Társaság köteles kérelmet
benyújtani a BÉT-hez a BÉT-en jegyzett részvényeire vonatkozó részletes információk megváltozásáról, és
kiegészíteni az újonnan kibocsátott részvények számával a korábban jegyzett részvények számához. Ha azonban
nem olyan sorozatba tartozó részvényeket bocsátanak ki, mint amelyeket már jegyeznek a BÉT-en, a Társaság nem
köteles bevezetni az új részvényeket a BÉT-en folyó kereskedésbe. Ezenkívül sem a BÉT előírásai, sem pedig a
magyar vagy lengyel törvények nem róják ki azt a kötelezettséget a Társaságra, hogy intézkedéseket hozzon a
lengyel részvényesek által lejegyzett, újonnan kibocsátott részvények lengyelországi nyilvános kereskedésének
engedélyezése iránt és azoknak a Varsói Értéktőzsdén történő jegyzése érdekében. A Varsói Értéktőzsde
Szabályzatának 22. szakasza azonban előírja, hogy az a társaság, amelynek részvényeit elfogadták tőzsdei
kereskedésre, köteles kérelmet benyújtani az ugyanolyan sorozatú részvények tőzsdei kereskedésbe való bevezetése
iránt az újonnan kibocsátott részvények jegyzésének kezdetétől vagy attól a naptól számított hat hónapon belül,
amikor a részvények átruházhatóságára vonatkozó korlátozások megszűnnek. Ennek az lehet a következménye, hogy
a jegyzési jogukat gyakorló lengyel részvényesek által lejegyzett új részvényeket (amelyek a Részvényektől eltérő
sorozatba tartoznak) bevezetik a magyarországi kereskedésbe, de nem vezetik be a nyilvános lengyelországi
kereskedésbe. Részletesebb információk találhatók a III. fejezet 4.4.6 szakaszában.
2.3.14 A Társasággal szembeni igényérvényesítés akadályainak kockázata
A Társaság a magyar jog szerint bejegyzett és magyarországi székhelyű szervezet. A Társaság vagyonának
legnagyobb része Magyarországon helyezkedik el, és valamennyi igazgató, valamint a felső vezetés minden tagja
Magyarországon vagy más Lengyelországon kívüli országokban lakik. Ezért azok a lengyel befektetők, akik
igényeket akarnak támasztani a Társasággal vagy bármely vezetőségi tagjával szemben, problémákkal kerülhetnek
szembe a keresetlevél kézbesítésével és a jogvita lefolytatásával kapcsolatban.
2.3.15 A jegyzés pénzneme
A befektetőknek tudomásul kell venniük, hogy a kibocsátó részvényeit a BÉT-en HUF-ban, a Varsói Értéktőzsdén
pedig lengyel zloty-ban jegyzik.
19
3. A MOL-csoport konszolidált pénzügyi adatai az utolsó 3 pénzügyi évre

Az alábbi táblázat millió HUF-ban mutatja be a MOL-csoport Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal
(IFRS) szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásainak alapadatait a 2001-2003. évekre. Az évközi adatok
ugyancsak az IFRS szerint készültek, és a MOL-csoportra vonatkoznak, de nincsenek auditálva:
A december 31-én végződött év 2004. I. félév(1) 2003. I. félév(1) 2003 2002 2001
Értékesítés nettó árbevétele 883.387 692.779 1.504.038 1.159.657 1.174.769
Üzleti tevékenység eredménye (veszteség)

EBIT 108.118 28.439 82.810 57.169 (3.177)
Adózás előtti eredmény 103.783 14.149 72.140 66.923 1.164
Mérleg szerinti eredmény 79.856 11.760 99.720 65.262 1.241
Eszközök összesen 1.505.332 1.266.788 1.532.735 959.484 1.008.642
Kötelezettségek és céltartalékok 826.011 675.958 853.114 485.329 567.498
Hosszú lejáratú kötelezettségek 326.223 307.207 431.177 195.035 265.957
Rövid lejáratú kötelezettségek 499.788 368.751 421.937 290.294 301.541
Saját tőke 613.406 437.022 523.869 405.441 367.081
Jegyzett tőke 94.238 93.260 93.128 93.245 97.818
Forgalomban lévő részvények (db) 103.299.253 98.555.410 93.127.895 93.244.876 97.817.835
Egy részvényre jutó eredmény (HUF) (2) 773 119 985 675 13
(3)
Egy részvényre jutó osztalék (HUF) Nem alkalmazandó Nem alkalmazandó 57,86 55 55
(1) Az évközi adatok a Társaság nem auditált gyorsjelentéseiből származnak.
(2) Az egy részvényre jutó eredményt az időszak alatt forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darab száma szerint számítottuk.
(3) Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gazdasági társaságokról szóló törvény) 2004. január 1-jétől alkalmazandó 226/E.§-a szerint a
nyilvános részvénytársaságoknak figyelembe kell venniük a saját tulajdonukban lévő részvények után fizetendő osztalékot, kivéve, ha
az alapszabály eltérően szabályozza, mint olyan osztalékot, amelyre a részvényesek részvénytulajdonuk arányában jogosultak. Ezért
a MOL által 2004. május 28-án birtokolt saját részvények után fizetendő osztalékot részvénytulajdonuk arányában kifizették az
osztalékra jogosult részvényeseknek. Miután a MOL 2004. május 28-án 5.342.938 „A” sorozatú és 369 „C" sorozatú törzsrészvényt
tartott tulajdonban, a részvényenkénti bruttó osztalék 57,86 HUF-ra emelkedett 2003-ra vonatkozólag, az éves közgyűlés által
elfogadott 55 HUF helyett.
4. Mutatószámok, amelyek tájékoztatást adnak a MOL-csoport nyereségességéről és

kötelezettség-teljesítési képességéről az utolsó 3 pénzügyi évre
Az alábbi táblázat bemutatja a MOL-csoport főbb konszolidált pénzügyi számait és mutatóit a 2001-2003. évekre
millió HUF-ban:
Mérleg szerinti eredmény 79.856 11.760 99.720 65.262 1.241

Árbevételre jutó eredmény 9,0% 1,7% 6,6% 5,6% 0,1%
Tőkearányos eredmény 13,0% 2,7% 19,0% 16,1% 0,3%
Eszközarányos eredmény 5,3% 0,9% 6,5% 6,8% 0,1%
Nettó eladósodottsági arány 31,6% 29,1% 34,1% 30,6% 39,1%
Osztalékkifizetési arány Nem alkalmazandó Nem alkalmazandó 5,9% 8,2% 423,1%

(1) Az évközi adatok a Társaság nem auditált gyorsjelentéseiből származnak.
Forrás: a Társaság saját számításai
20
• Árbevételre jutó eredmény – Mérleg szerinti eredmény / Értékesítés nettó árbevétele.

• Saját tőke arányos eredmény – Mérleg szerinti eredmény / átlagos saját tőke.
• Eszközarányos eredmény – Mérleg szerinti eredmény / átlagos eszközök.
• Nettó eladósodottsági arány – Mérleg szerinti eredmény / nettó adósság + saját tőke + kisebbségi érdekeltségek.
• Osztalékkifizetési arány – Egy részvényre jutó osztalék / Egy részvényre jutó eredmény.
A MOL-csoport mérleg szerinti eredménye folyamatosan és jelentősen javult az utóbbi 3 év során. 2001-ben a
működési eredményt negatívan befolyásolta a gáz üzletág jelentős vesztesége, miután a szabályozott
nagykereskedelmi ár az év során nem tükrözte a magasabb importárakat. Ennek következtében, a Slovnaft-ba és a
TVK-ba eszközölt 2000. évi stratégiai befektetéssel együtt az eladósodottság általános szintje a mindenkori
legmagasabb volt 2001 végén. 2002-ben és 2003-ban a kedvezőtlen üzleti környezet ellenére a nettó hozamok évről
évre javultak, átlagos gázbeszerzési ár csökkentésének, a termelékenység és hatékonyság fokozásának, és a HUF
USD-vel szembeni erősödésének együttes hatásának köszönhetően (mielőtt az új gázszabályozás 2004 januárjában
hatályba lépett volna, a MOL rövid USD kockázatot viselt). A Csoport eladósodottsági szintje 2002. év végére, a
pozitív üzemi eredményeknek betudhatóan jelentősen csökkent, azonban 2003. év végére, főleg a Slovnaft és INA
felvásárlások pénzügyi követelményei miatt emelkedett, de még mindig messze a veszélyes érték alatt van.
5. Tájékoztatás a megadott hitelminősítésről
A MOL nyilvános hitelminősítéssel nem rendelkezik.
6. A Társaság eszközei és kötelezettségei
Az alábbi táblázat millió HUF-ban mutatja be a Társaság eszközeinek és kötelezettségeinek konszolidált értékét. A
bemutatott adatokat nem auditálták:
MOL (konszolidált adatok millió HUF-ban) 2004. augusztus 31-én
Eszközök összesen 1.529.211
Kötelezettségek és céltartalékok 805.210
Hosszú lejáratú kötelezettségek 338.048
Rövid lejáratú kötelezettségek 467.162
Saját tőke 657.579
Jegyzett tőke 94.238
Külső tulajdonosok részesedése 66.423
7. Árfolyamok és a Társaság pénzügyi alapadatai PLN-ben és EUR-ban
Átlagos árfolyam az Minimum árfolyam az Maximum árfolyam az Árfolyam – az időszak

PLN/EUR időszak alatt időszak alatt időszak alatt utolsó napján
2004. I. félév 4.7311 4.5422 4.9149 4.5422
2003 4.3978 3.9773 4.7170 4.7170
2002 3.8557 3.5015 4.2116 4.0202
2001 3.6685 3.3564 3.9569 3.5219

Forrás: Lengyel Nemzeti Bank
21

PLN/100 HUF időszak alatt időszak alatt időszak alatt utolsó napján
2004. I. félév 1.8310 1.7405 1.9106 1.8489
2003 1.7346 1.6465 1.8231 1.7348
2002 1.5867 1.4301 1.7031 1.5873
2001 1.4270 1.3139 1.5419 1.4300

Forrás: Lengyel Nemzeti Bank

HUF/EUR időszak alatt időszak alatt időszak alatt utolsó napján
2004. I. félév 254.7 247.7 270.0 253.2
2003 253.5 234.7 272.0 262.2
2002 243.0 235.2 252.4 235.9
2001 256.7 241.5 267.3 246.3

Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Minden összeg millió PLN-ben (kivéve a részvények számát és a részvényenkénti adatokat)

Értékesítés nettó árbevétele 16.175 11.966 26.089 18.400 16.764
Üzleti tevékenység eredménye (veszteség)

EBIT 1.980 491 1.436 907 (45)
Adózás előtti eredmény 1.900 244 1.251 1.062 17
Mérleg szerinti eredmény 1.462 203 1.730 1.036 18
Eszközök összesen 27.832 21.513 26.590 15.230 14.424
Hosszú lejáratú kötelezettségek 6.032 5.217 7.480 3.096 3.803
Saját tőke 11.341 7.422 9.088 6.436 5.249
Jegyzett tőke 1.742 1.584 1.616 1.480 1.399

(2)
Egy részvényre jutó eredmény (PLN) 14,15 2,06 17,09 10,71 0,19
Egy részvényre jutó osztalék (PLN) Nem Nem

1,00 0,87 0,79
alkalmazandó alkalmazandó
22
Minden összeg millió euróban (kivéve a részvények számát és a részvényenkénti adatokat)

Értékesítés nettó árbevétele 3.468 2.751 5.933 4.772 4.576
Üzleti tevékenység eredménye (veszteség) 424 113 327 235 (12)

EBIT
Adózás előtti eredmény 407 56 285 275 5
Mérleg szerinti eredmény 314 47 393 269 5
Eszközök összesen 5.945 4.762 5.846 4.067 4.095
Hosszú lejáratú kötelezettségek 1.288 1.155 1.644 827 1.080
Saját tőke 2.423 1.643 1.998 1.719 1.490
Jegyzett tőke 372 351 355 395 397

(2)
Egy részvényre jutó eredmény (EUR) 3,03 0,47 3,89 2,78 0,05
Egy részvényre jutó osztalék (EUR) Nem Nem

0,22 0,23 0,22
alkalmazandó alkalmazandó
(1) Az évközi adatok a Társaság nem auditált gyorsjelentéseiből származnak
(2) Az egy részvényre jutó eredményt az időszak alatt forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos számából számították.
A táblázatban szereplő minden számadat csak bemutatás céljából lett számítva a jelzett árfolyamok alapján.
23
II. fejezet – A prospektusban szereplő információkért felelős személyek
II. FEJEZET – A PROSPEKTUSBAN SZEREPLŐ INFORMÁCIÓKÉRT FELELŐS

SZEMÉLYEK
1. A Társaság
1.1 A Társaság neve, székhelye és kapcsolattartási adatai
Név (cégnév): MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Hungarian Oil and Gas Public
Limited Company)
A cégnév rövidítése: MOL Rt.
Székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18.
Cím: 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18.
Telefon: (36 1) 464 1000
Fax: (36 1) 464 1335
e-mail: investorrelations@mol.hu
Honlap: www.mol.hu
1.2 A Társaságot képviselő személyek
A Társaságot az alábbi személyek képviselik:

• Michel-Marc Delcommune – a MOL-csoport Stratégiai igazgatója;
• Molnár József – a MOL-csoport Pénzügyi igazgatója.
A Társaságot képviselő személyek lakhelyéről szóló információkkal kapcsolatban a közzététel mellőzésére irányuló
kérvényt nyújtottak be, és azok a „közlés alóli mentesítés iránti kérelem hatálya alá tartozó információk” között
szerepelnek.
24
1.3 A Társaság nyilatkozata
A Társaság nevében eljáró személyek ezennel kijelentik, hogy a Prospektusban foglalt információk valósak és
tisztességesek, nem hagytak ki olyan tényt vagy körülményt, amelynek a Prospektusban való közlését a törvény
előírja, és e személyek legjobb tudomása szerint a Társaságnak (a Prospektusban feltártakon kívül) nincsenek olyan
jelentős kötelezettségei, illetve nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek lényegesen érinthetik a Társaság
vagyonát, jogi és pénzügyi helyzetét és pénzügyi teljesítményét.
Michel-Marc Delcommune Molnár József
25
2. A Prospektus elkészítéséért felelős szervezetek

2.1 A Társaság
2.1.1 A Társaság neve, székhelye és kapcsolattartási adatai
Név (cégnév): MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Hungarian Oil and Gas Public
Limited Company)
A cégnév rövidítése: MOL Rt.
Székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18.
Cím: 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18.
Telefon: (36 1) 464 1000
Fax: (36 1) 464 1335
e-mail: investorrelations@mol.hu
honlap: www.mol.hu
2.1.2 A Társaságot képviselő személyek
A Társaságot az alábbi személyek képviselik:

• Michel-Marc Delcommune – a MOL-csoport Stratégiai igazgatója;
• Molnár József – a MOL-csoport Pénzügyi igazgatója.
A Társaságot képviselő személyek lakhelyéről szóló információkkal kapcsolatban a közzététel mellőzésére irányuló
szerepelnek.
A Társaság és a Társaságot képviselő személyek felelősek az egész Prospektusban foglalt összes információért, és a
Prospektus alábbi szakaszait készítették: I. fejezet 3., 4., 6. szakasza, II. fejezet 1., 2.1 szakasza, V. fejezet 1., 2., 6.
szakasza, VII. fejezet a könyvvizsgálói vélemény kivételével, IX. fejezet – mellékletek.
26
2.1.3 A Társaság nyilatkozata
Az alulírott személyek ezennel kijelentik, hogy a Prospektust – annak a Társaság által összeállított szakaszait –
maximális szakmai gondossággal készítették el, és a Társaság által összeállított szakaszokban foglalt információk
valósak és megbízhatóak, továbbá nem hagytak feltáratlanul olyan tényeket vagy körülményeket, amelyeket a
Prospektusban a törvény erejénél fogva közölni kell.
Michel-Marc Delcommune Molnár József
27
2.2 Dom Maklerski Banku Handlowego S.A.
2.2.1 Név, székhely, kapcsolattartási adatok
Név (cégnév): Dom Maklerski Banku Handlowego w Warszawie S.A.

A cégnév rövidítése: DMBH
Székhely: Varsó
Cím: 00-613 Varsó, ul. Chałubińskiego 8
Telefon (48 22) 690 39 44
Fax: (48 22) 690 38 15
e-mail: dmbh@citigroup.com
2.2.2 A DMBH-t képviselő személyek
A DMBH-t az alábbi személyek képviselik

• Witold Stępień – az Igazgatóság elnökhelyettese;
• Mirosław Tkaczuk – a Tőkepiaci Osztály igazgatója, teljhatalmú megbízott.
A DMBH-t képviselő személyek lakhelyéről szóló információkkal kapcsolatban a közzététel mellőzésére irányuló
szerepelnek.
A DMBH a Prospektus alábbi szakaszainak összeállításáért volt felelős: Bevezetés, I. fejezet 1., 2.1.1 – 2.1.5, 2.1.8 –
2.1.10, 2.2.1 – 2.2.2, 2.2.4, 2.3.1 – 2.3.5, 2.3.7 – 2.3.15, szakasza, 5. szakasza, II. fejezetének 2.2 és 4. szakasza, V.
fejezet 3-5. szakasz, VIII. fejezet.
2.2.3 A DMBH valamint a DMBH-t képviselő személyek kapcsolatának bemutatása a Társasággal
A Társasággal 2004. szeptember 21-én megkötött „Szolgáltatási szerződés” szerint a DMBH pénzügyi
tanácsadóként és forgalomba hozatali megbízottként szerepel a Részvények nyilvános kereskedésbe való bevezetése
körében.
Ezen túl a DMBH a következő szerződéseket kötötte a Társasággal: Szerződés Brókeri szolgáltatások végzésére
(aláírva 2004. december 8-án), valamint Szerződés Market Maker szolgáltatások végzésére (aláírva 2004. december
16.).
A DMBH és a Társasággal kapcsolatban a nevében eljáró személyek között a fentiekben említetteken kívül
nincsenek hivatalos, nem hivatalos vagy személyes kapcsolatok.
28
2.2.4 A DMBH nyilatkozata
Az alulírott személyek ezennel kijelentik, hogy a Prospektust a DMBH által összeállított szakaszok vonatkozásában
teljes szakmai gondossággal készítették el, és a DMBH által összeállított szakaszokban foglalt információk valósak
és pontosak, továbbá nem maradtak feltáratlanul olyan tények vagy körülmények, amelyeket a Prospektusban a
törvény erejénél fogva közölni kell.
Witold Stępień Mirosław Tkaczuk

az Igazgatóság elnökhelyettese; a Tőkepiaci Osztály igazgatója,
teljhatalmú megbízott.
29
2.3 A jogi tanácsadó
2.3.1 Név, székhely, kapcsolattartási adatok
Név (cégnév): Baker & McKenzie Gruszczyński i Wspólnicy Kancelaria Prawna spółka komandytowa
Székhely : Varsó
Cím: Al. Armii Ludowej 26, 00-609 Varsó, Lengyelország
Telefon: (48 22) 576 31 00
Fax: (48 22) 576 32 00
e-mail: marcin.gmaj@bakernet.com
Honlap: www.bakernet.com
2.3.2 A jogi tanácsadót képviselő személyek
A jogi tanácsadót az alábbi személy képviseli:

• Marcin Gmaj - Partner
A B&M-et képviselő személyek lakhelyéről szóló információkkal kapcsolatban a közzététel mellőzésére irányuló
szerepelnek.
A fent megadott személynek a jelen Prospektus tartalmáért fennálló felelőssége az alábbi részekre korlátozódik: I.
fejezet 2.1.6, 2.1.7, 2.1.11, 2.2.3, 2.2.5, 2.3.6 szakasza, II. fejezet 2.3 szakasza, III. fejezet a 7. szakasz kivételével,
IV. fejezet, VI. fejezet.
2.3.3 A jogi tanácsadó és a jogi tanácsadót a Társasággal folytatott ügyletben képviselő természetes személyek
közötti viszony ismertetése
A Baker & McKenzie Gruszczyński i Wspólnicy Kancelaria Prawna Sp. K. és a budapesti Baker & McKenzie (a
„Magyar Jogi Tanácsadó”), a Baker & McKenzie Gruszczyński i Wspólnicy Kancelaria Prawna Sp. K-val társult
iroda jogi szolgáltatásokat nyújtott a Társaság részére azzal kapcsolatban, hogy a MOL részvényeit bevezessék a
lengyelországi nyilvános kereskedésbe, és jegyezzék a Varsói Értéktőzsdén. Ezenkívül a Magyar Jogi Tanácsadó az
elmúlt négy év során különböző ügyekben, főként beolvasztási és felvásárlási tranzakciókban, például értéksítések,
szolgáltatások nyújtása és finanszírozási vonatkozású kérdések körében tanácsadást nyújtott a MOL részére.
A jogi tanácsadó és a nevében eljáró személy valamint a Társaság között nincsenek egyéb hivatalos, nem hivatalos
vagy személyes kapcsolatok.
30
2.3.4 A jogi tanácsadó nyilatkozata
A Baker & McKenzie Gruszczyński i Wspólnicy Kancelaria Prawna Sp.K. nevében ezennel kijelentem, hogy a jelen
Prospektus a kellő szakmai gondossággal készült, és a Prospektusban foglalt azon információk, amelyekért a Baker
& McKenzie Gruszczyński i Wspólnicy Kancelaria Prawna Sp.K. felelős, valósak és pontosak, és nem mellőznek
semmilyen tényt vagy körülményt, amelyet a törvény erejénél fogva közölni kell.
Marcin Gmaj
Partner
31
3. A pénzügyi kimutatások auditálásával megbízott szervezet

3.1 Név, székhely, kapcsolattartási adatok
Név (cégnév): Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.

A cégnév rövidítése: Ernst & Young Kft.
Székhely: Budapest
Cím: 1132 Budapest, Váci út 20., Magyarország
Telefon: (36 1) 451 8100
Fax: (36 1) 451 8199
e-mail: mailbox.ey@hu.ey.com
Honlap: www.ey.hu
3.2 A pénzügyi kimutatások auditálásával megbízott szervezet nevében eljáró személyek
A könyvvizsgálót az alábbi személyek képviselik:

• Havas István ügyvezető
• Alan J. Griffiths ügyvezető
A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálóját képviselő személyek lakhelyéről szóló információkkal kapcsolatban a
közzététel mellőzésére irányuló kérvényt nyújtottak be, és azok a „közlés alóli mentesítés iránti kérelem hatálya alá
tartozó információk” között szerepelnek.
A fent említett személyek, valamint az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. felelőssége a jelen Prospektusért a II.
fejezet 3. pontjában és a VII. fejezet 31. oldalán bemutatott információkra, azaz kizárólag a független
könyvvizsgálónak a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. és leányvállalatai 2003. december 31-én végződött évre
vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatásairól szóló független könyvvizsgálói jelentésére korlátozódik.
3.3 A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával megbízott szervezet és a nevében eljáró személyek
valamint a Társaság közötti kapcsolatok ismertetése
A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával megbízott szervezet, illetve a nevében eljáró személyek és a Társaság
között nincs semmiféle kapcsolat, kivéve a jelen Prospektusban bemutatott konszolidált pénzügyi kimutatások
könyvvizsgálatára szóló könyvvizsgálói szerződést, valamint egyéb könyvvizsgálati vonatkozású és adótanácsadási
szolgáltatásokat.
32
3.4 A 3.2 szakaszban meghatározott személyek nyilatkozata
Ezennel kijelentjük, hogy:

1. Az Ernst & Young Kft-t a hatályos jog szerint bízták meg, hogy auditálja a Társaság konszolidált pénzügyi
kimutatásait.
2. Az Ernst & Young Kft. eleget tesz a pártatlan és független könyvvizsgálói vélemény kibocsátására
vonatkozó feltételeknek.
Az Ernst & Young Kft. nevében

1132 Budapest, Váci út 20.
Magyarország
Havas István Alan J. Griffiths
33
3.5 A 3.2 szakaszban megnevezett személyek felelősségére vonatkozó nyilatkozat
Ezennel kijelentjük, hogy:

1. Auditáltuk a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. és leányvállalatai 2003. december 31-én végződött évre
vonatkozó és a jelen Prospektusban szereplő konszolidált pénzügyi kimutatásait a nemzetközi
könyvvizsgálati szabványok szerint.
2. A könyvvizsgálat alapján korlátozás nélküli könyvvizsgálói véleményt bocsátottunk ki arról, hogy a
konszolidált pénzügyi kimutatások, amelyek teljes körűen szerepelnek a jelen Prospektus éves
beszámolóról szóló VII. fejezetének 30-69. oldalán, hű és valós képet adnak. A MOL Magyar Olaj- és
Gázipari Rt.-nek és leányvállalatainak a 2003. december 31-én végződött évre vonatkozó konszolidált
pénzügyi kimutatásairól szóló könyvvizsgálói vélemény keltét követően nem folytattunk semmiféle eljárást
a fent említett konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozólag.
3. A 2002. december 31-én végződött évre vonatkozó és a jelen Prospektusban az éves beszámoló VII.
fejezete 30-69. oldalán szereplő összehasonlító pénzügyi adatok a 2003. december 31-én végződött év
során alkalmazott számviteli elvekkel összhangban kerültek bemutatásra, amely biztosítja
összehasonlíthatóságukat, kivéve néhány kisebb, a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz fűzött jegyzetek
során alkalmazott besorolási különbséget. A Prospektusban szereplő összehasonlító adatok a 2002.
december 31-én végződött előző évi auditált konszolidált pénzügyi kimutatásokból származnak. A 2002.
december 31-én végződött előző évi auditált konszolidált pénzügyi kimutatásokban foglalt adatok nem
kerültek módosításra sem lényeges hiba, sem számviteli elvek változtatása miatt.
4. A Prospektusban bemutatott konszolidált pénzügyi kimutatások és összehasonlító adatok, melyek az éves
jelentés VII. fejezetének 30-69. oldalán kerültek bemutatásra, azonosak azokkal a konszolidált pénzügyi
kimutatásokkal, amelyeket eredetileg magyar nyelven tettek közzé, és a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt.
Magyarországon a befektetők rendelkezésére bocsátott a Budapesti Értéktőzsde követelményeinek
megfelelően.
Az Ernst & Young Kft. nevében

1132 Budapest, Váci út 20.
Magyarország
Havas István Alan J. Griffiths
34
4. A megbízott forgalmazó
4.1 Név, székhely, kapcsolattartási adatok
Név (cégnév): Dom Maklerski Banku Handlowego S.A.

A cégnév rövidítése: DMBH
Székhely: Varsó
Cím: 00-613 Varsó, ul. Chałubińskiego 8
Telefon: (48 22) 690 39 44
Fax: (48 22) 690 38 15
e-mail: dmbh@citigroup.com
4.2 A megbízott forgalmazót képviselő személyek
A DMBH-t az alábbi személyek képviselik:

• Witold Stępień – az Igazgatóság elnökhelyettese;
• Mirosław Tkaczuk – a Tőkepiaci Osztály irodájának igazgatója, teljhatalmú megbízott.
A megbízott forgalmazót képviselő személyek lakhelyéről szóló információkra vonatkozólag a közzététel mellőzése
iránti kérelmet nyújtottak be, és azokat a „közlés alóli mentesítés iránti kérelem hatálya alá tartozó információk”
tartalmazzák.
4.3 A megbízott forgalmazó és az azt képviselő természetes személyek valamint a Társaság közötti
kapcsolatok ismertetése
A Társasággal 2004. szeptember 21-én megkötött „Szolgáltatási szerződés” alapján a DMBH pénzügyi
tanácsadóként és forgalomba hozatali megbízottként jár el a Részvények nyilvános kereskedésbe való bevezetésével
kapcsolatban.
Ezen túl a DMBH a következő szerződéseket kötötte a Társasággal: Szerződés Brókeri szolgáltatások végzésére
(aláírva 2004. december 8-án), valamint Szerződés Market Maker szolgáltatások végzésére (aláírva 2004. december
16.).
A fent említetteken kívül nincsenek hivatalos, nem hivatalos vagy személyes kapcsolatok a megbízott forgalmazó és
a nevében eljáró személyek, valamint a Társaság között.
35
4.4 A megbízott forgalmazó nyilatkozata
Az alulírott személyek kijelentik, hogy a megbízott forgalmazó minden szakmai gondosságot kifejtett a részvények
nyilvános kereskedésbe való bevezetésének előkészítése és végrehajtása érdekében.
Witold Stępień Mirosław Tkaczuk

az Igazgatóság elnökhelyettese; a Tőkepiaci Osztály igazgatója,
teljhatalmú megbízott.
36
III. fejezet – A kibocsátás adatai
III. FEJEZET – A KIBOCSÁTÁS ADATAI
1. Az „A” sorozatú Részvények bevezetése a nyilvános kereskedésbe

A jelen Prospektus alapján a Társaság 110.361.617 „A” sorozatú Részvényét vették nyilvántartásba lengyelországi
nyilvános kereskedésre („Részvények”); ezek közül 108.618.197 Részvényt már kibocsátottak, 1.743.420 Részvény
pedig a Társaság feltételesen felemelt alaptőkéjét alkotja, amelyet átváltoztatható kötvények kibocsátásával hoztak
létre. A jelen Prospektus alapján nyilvános kereskedésre nyilvántartásba vett Részvények a Társaság kibocsátott
alaptőkéjének 99,99%-át alkotják, és ezen „A” sorozatú Részvények 100%-át jegyzik a BÉT-en.
Az „A” sorozatú Részvények névre szóló törzsrészvények, és névértékük egyenként 1.000 forint. Az „A” sorozatú
Részvényeken kívül van egy „B” sorozatú szavazatelsőbbségi Részvénye a Társaságnak, amelyet a jelen Prospektus
III. fejezetének 4.4.2 szakasza ír le („Elsőbbségi Részvény”), és 578 „C” sorozatú névre szóló törzsrészvénye.
Sem az Alapszabály, sem pedig jogszabályi rendelkezés nem szól a Részvényekre vonatkozó átruházási
korlátozásokról. A magyar jog szerint a saját részvények tőzsdei elidegenítése nincs korlátozva. A Részvények
tulajdonosaira nézve nincsenek készpénzben fizetendő vagy természetbeni kötelezettségek vagy kedvezmények. A
Részvények nem képezik semmilyen biztosíték tárgyát.
2. A Részvények kibocsátásának és nyilvános kereskedésbe való bevezetésének jogi alapja

A Részvényeket eredetileg a Társaság 1991. évi alapításával kapcsolatban bocsátották ki. A MOL-t a magyar
kormány 3149/1991. (IV.11.) határozata alapján az OKGT jogutódjaként alapították. Az eredeti Alapszabályt az
Állami Vagyonügynökség, az ÁPV elődje fogadta el a MOL egyedüli részvényeseként Budapesten, 1991. október
1-jén. Ezen Alapszabály értelmében az Állami Vagyonügynökség a Társasági Törvény szerint részvénytársaságot
alapított az OKGT (ideértve a trösztöt és a tröszt leányvállalatait is) jogutódjaként és annak egyidejű megszüntetése
mellett. A MOL-t 97.560.000.000 HUF összegű alaptőkével alapították, amely 9.756.000 darab, egyenként 10.000
forint névértékű törzsrészvényből állt.
1995. május 30-án a közgyűlés 20. számú határozatával, 840.000.000 forint értékű törzsrészvények kibocsátásával
felemelte az alaptőkét, 1995. október 16-án pedig egy szavazatelsőbbségi részvényt bocsátott ki, így az alaptőke
98.400.001.000 HUF-ra emelkedett, amely 9.840.000 „A” sorozatú Részvényből és egy „B” sorozatú
szavazatelsőbbségi részvényből állt.
1995. szeptember 15-én a közgyűlés úgy határozott, hogy a Társaság 10.000 forint névértékű törzsrészvényeit a
Társaság 1.000 forint névértékű törzsrészvényeire, azaz 1:10 arányban felosztja. Így a felosztás eredményeként a
9.840.000 „A” sorozatú Részvényt 98.400.000 „A” sorozatú Részvényre alakították.
2003. március 24-én az Igazgatóság 2002. november 22-én kelt, 2-11/2002. számú határozatával, amely az
Alapszabály 17.d cikke által adott felhatalmazáson alapult, az alaptőkét „C” sorozatú Részvények kibocsátásával
9.827.395.578 Ft-tal felemelték. Ennek megfelelően az alaptőke 108.227.396.578 forintra emelkedett, amely
98.400.000 darab, egyenként 1.000 forint névértékű „A” sorozatú Részvényből, 1 darab 1.000 forint névértékű „B”
sorozatú Részvényből és 9.817.578 darab 1.001 forint névértékű „C” sorozatú Részvényből állt.
2003. szeptember 1-jén a közgyűlés 60. számú határozatával úgy döntött, hogy a „C” sorozatú Részvényeket „A”
sorozatú Részvényekké alakítja át. A határozat 2004. február 23-án lépett hatályba. Az „A” sorozatú Részvények és
a „C” sorozatú Részvények névértéke közötti eltérés miatt 578 „C” sorozatú Részvény még forgalomban van. Ennek
megfelelően az alaptőke 108.227.396.578 forint maradt, amely 108.226.817 darab, egyenként 1.000 névértékű „A”
sorozatú Részvényből, egy darab 1.000 forint névértékű „B” sorozatú Részvényből és 578 darab, egyenként 1.001
forint névértékű „C” sorozatú Részvényből áll.
2003. szeptember 22-én az Igazgatóság a 2003/körsz.18. számú határozatával – amely a közgyűlés felhatalmazásán
alapult – döntést hozott átváltoztatható kötvények kibocsátásáról, és így az alaptőke feltételes felemelését a
lehetséges maximális 110.362.196.578 forint összegre. Az átváltoztatható kötvényeket 2004-től 2008-ig minden
évben egyszer lehet átváltani „A” sorozatú Részvényekké.
37
Az átváltható kötvények első sorozatát 2004. szeptember 2-án váltották át „A” sorozatú Részvényekké az
Igazgatóság 4-06/2004. számú határozatával, azaz a Társaság alaptőkéje ténylegesen 108.618.776.578 forintra
emelkedett. A alaptőke felemelését 2004. november 15-én jegyezték be. Ennek megfelelően az alaptőke jelenlegi
összege 108.618.776.578 forint, amely 108.618.197 darab, egyenként 1.000 forint névértékű „A” sorozatú
Részvényből, 1 darab 1.000 forint névértékű „B” sorozatú Részvényből és 578 darab 1.001 forint névértékű „C”
sorozatú Részvényből áll.
A Részvényeknek a lengyelországi nyilvános kereskedésbe való bevezetését eredetileg a Társaság Igazgatósága a
2004. szeptember 2-i keletű 3/1 – 06/2004. számú határozattal hagyta jóvá. Magyarország törvényei szerint a
Társaság Igazgatósága az a szerv, amely jogosult dönteni a Részvények nyilvános kereskedésbe való bevezetéséről.
Az Igazgatóság határozata a MOL elnök-vezérigazgatójának 2004. november 3-án kelt határozatával vált véglegessé
A határozat erre vonatkozó szövege a következő:
A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Igazgatósága
MOL Rt. 3/1 - 06/2004.
A HATÁROZAT
Az Igazgatóság ezennel megadja első jóváhagyását a MOL részvényeinek lengyelországi nyilvános kereskedésbe
való bevezetéséhez és e részvényeknek a Varsói Értéktőzsdén történő jegyzésre való bevezetéséhez. Az Igazgatóság
felhatalmazza az elnök-vezérigazgatót, hogy hozzon végleges döntést a részvények lengyelországi nyilvános
kereskedésbe való bevezetéséről és a Varsói Értéktőzsdén való jegyzésre történő bevezetéséről.
Az elnök-vezérigazgató határozatának erre vonatkozó szövege a következő:
A DÖNTÉS
Hernádi Zsolt, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (1117 Budapest, Október huszonharmadika u.
18.) elnök-vezérigazgatója a MOL Rt. 3/1 - 06/2004. számú igazgatósági határozatával részére adott felhatalmazás
alapján jóváhagyja az „A” sorozatú MOL részvények bevezetését a lengyelországi nyilvános kereskedésbe és a
Varsói Értéktőzsdén való jegyzésbe.
Budapest, 2004. november 3.
Hernádi Zsolt –Elnök-vezérigazgató
Michel-Marc Delcommune– MOL-Csoport Stratégiai igazgató
3. Az osztalékjog időpontja
A lengyelországi nyilvános kereskedésbe bevezetendő Részvények a Társaság már meglévő Részvényei, és
ugyanolyan feltételekkel jogosítják a Társaság új részvényeseit az osztalékra, mint a meglévő részvényesek esetében.
Ezért az Alapszabály 24. cikke szerint a Varsói Értéktőzsdén azt követően megvásárolt részvények, hogy azokat
bevezették a lengyelországi nyilvános kereskedésbe, a 2004. pénzügyi évtől jogosítják a részvényeseket osztalékra
(ha lesz osztalék), feltéve azonban, hogy a részvényes a fordulónapon tulajdonban tartja a Részvényeket, és
részvényesként bejegyezték őt a Társaság részvénykönyvébe, amint a Prospektus III. fejezetének 4.4.8 szakasza
részletesen ismerteti.
38
4. A Részvényekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

4.1 A magyar jog szerinti jogok és kötelezettségek
4.1.1 Társasági jog
A MOL-t Magyarország törvényei szerint jegyezték be, és a MOL részvényeseinek társasági jogaira a magyar
jogszabályok és a MOL Alapszabálya irányadók. A Társaság egységes szerkezetbe foglalt, hatályos
Alapszabályának teljes szövege 3. mellékletként van csatolva a Prospektushoz.
Bár a magyar társasági jog általános gondolatrendszere hasonlít a lengyelhez, a befektetőknek tudniuk kell, hogy
lehetnek bizonyos eltérések, például a közgyűlési határozat meghozatalához szükséges szótöbbségre vagy az
értesítési követelményekre vonatkozólag. A MOL-nál a részvényesi jogok gyakorlására vonatkozó részletes
információkat a jelen Prospektus III. fejezetének 4.4 szakasza tartalmazza.
4.1.2 Értékpapírjog
A Társaság részvényesei bizonyos fokig alá vannak vetve a magyar értékpapírjogi rendelkezéseknek. A vonatkozó
magyar értékpapírjogi rendelkezéseket az alábbiakban összegezzük:
4.1.2.1 A Társaság részvényeinek átruházása és a részvénytulajdon bizonyítása
A Társaság részvényei dematerializált értékpapírok, e részvényekkel kapcsolatban nem bocsátanak ki fizikailag

kinyomtatott részvényeket. A részvényeket a részvényes értékpapírszámláján tartják, amelyet befektetési szolgáltató
vezet. A magyar Tőkepiaci Törvény szerint a dematerializált részvények tulajdonának megszerzése és átruházása az
illető értékpapírszámlák megterhelésével és jóváírásával történhet. Az ellenkező bizonyításáig a dematerializált
értékpapírnak az a személy a tulajdonosa, akinek számláján azt nyilvántartják. Az értékpapírszámlát vezető
befektetési szolgáltató által kibocsátott számlakivonat bizonyítja az értékpapírok tulajdonjogát harmadik felek felé a
kivonat keltekori hatállyal. A számlakivonatok nem ruházhatók át, és az abból eredő jogok nem engedményezhetők.
A magyar Társasági Törvény 198.§ (2) bekezdésével összhangban az Alapszabály úgy rendelkezik, hogy a
közgyűlésen csak azok a részvényesek jelenhetnek meg és szavazhatnak, akik a közgyűlés előtt nyolc munkanappal
be vannak jegyezve a részvénykönyvbe. A részvénykönyv tartalmazza a részvényes (a részvényesi meghatalmazott)
nevét, címét (székhelyét), tulajdoni hányadát, részvénysorozatait, részvényeinek számát, részvényeinek névértékét,
valamint bizonyos esetekben a részvényes csoporttagságát (lásd a III. fejezet 4.4.1 szakaszát a részvényesi csoport
meghatározására vonatkozólag).
4.1.2.2 A részvénykönyv
A magyar Tőkepiaci Törvény 149.§ (1) bekezdése szerint az Igazgatóság elszámolóházat, befektetési vállalkozást
vagy pénzügyi intézményt bízhat meg a Társaság részvénykönyvének vezetésével. Az Alapszabály szerint a
részvénykönyv vezetéséért felelős társasági szerv az Igazgatóság. Az általa adott felhatalmazás alapján jelenleg a
KELER vezeti a Társaság részvénykönyvét a névre szóló részvények tulajdonosairól és részvényesi
meghatalmazottakról részvényfajták szerint. A KELER címe: 1117 Budapest, Asbóth utca 9-11.
Bár a részvények megszerzéséhez nem szükséges bejegyzés a részvénykönyvbe, ahhoz, hogy a részvényes
gyakorolhassa a részvényekhez fűződő jogokat, különösen a közgyűlésen való részvétel jogát és az ottani szavazás
jogát, az osztalékjogokat stb., a részvényes nevét és fentiekben feltüntetett egyéb adatait be kell jegyezni a
részvénykönyvbe, megkülönböztetést téve a részvények között abban a vonatkozásban, hogy azok névre szóló
törzsrészvények („A” sorozatú Részvények és „C” sorozatú Részvények) vagy névre szóló elsőbbségi részvény
(jelenleg a „B” sorozatú Részvény). Az igazgatóság a határozatával mindenkor megállapítja és nyilvánosan kihirdeti
azokat a határidőket, amelyeken belül le kell folytatni a részvényesek azonosításának eljárását a részvényekből eredő
jogok gyakorlása szempontjából fontos eseményekkel kapcsolatban.
39
A részvényest annak eredményeként lehet bejegyezni a részvénykönyvbe, hogy a részvényes az értékpapírszámláját

vezető befektetési szolgáltató részére ad utasítást, amely biztosítja bejegyzését a részvénykönyvbe a Lengyel
Nemzeti Értéktár és a KELER közvetítésével. A Lengyel Nemzeti Értéktár és a KELER között az ehhez szükséges
megállapodást aláírták. A Lengyel Nemzeti Értéktár és a KELER felelőssége a befektetők és a Társaság felé az
utóbbiak által elszenvedett veszteségekért az elszámolóházak jogellenes magatartásán alapul a hatályos
jogszabályoknak megfelelően, és a jelen Prospektus III. fejezetének 4.5 szakasza ismerteti részletesen. A részvényes
közvetlenül nem jegyeztetheti be részvényeit a részvénykönyvbe, aminek oka a részvénykönyv vezetésének módja.
A KELER a SWIFT útján továbbít tájékozató értesítést a számla tulajdonosa részére a KELER és a Lengyel Nemzeti
Értéktár közötti eljárási rendben meghatározott formában. A SWIFT hálózattól kapott pozitív visszaigazolást
követően a KELER jogosult kézbesítettnek tekinteni az értesítést. A KELER számlatulajdonosa köteles
haladéktalanul, de legkésőbb a tervezett kézbesítés után 2. munkanapon tájékoztatni a KELER-t a továbbított
információ késedelméről. A KELER nem vonható felelősségre azért, ha a számlatulajdonos nem teljesíti a fenti
kötelezettséget.
Részvénykönyvi bejegyzés esetében az értékpapírszámlát vezető személyek kötelesek megadni a szükséges

részvényesi adatokat a Lengyel Nemzeti Értéktáron és a KELER-en keresztül a részvénykönyv-vezető számára
(jelenleg a KELER), hogy a közgyűlés megtartása előtt azonosítsák a részvényeseket. Minden egyes közgyűlés előtt
legalább 30 nappal a Társaság hirdetményt (meghívót) tesz közzé, amelyben egyebek között rendelkezik a
részvényesek részvénykönyvbe való bejegyzésének határidejéről, hogy lehetővé tegye számukra a közgyűlésen való
részvételt. E határidőt minden közgyűlés esetében a KELER eljárási szabályai szerint állapítják meg, és jelenleg a
közgyűlés időpontja előtti 8. munkanap. A részvénykönyv vezetője bejegyzi az azonosított részvényeseket a
részvénykönyvbe. A szavazati jogok gyakorlásának eljárását a jelen Prospektus III. fejezetének 4.4.1 szakasza
ismerteti részletesen.
Ahhoz, hogy kiterjedjen rá a bejegyzési eljárás a közgyűlési részvétel céljából, a lengyel részvényesnek írásban fel
kell hatalmaznia azt a szervezetet, amely a részvényes azon értékpapírszámláját vezeti, melyen a Részvényeket
nyilvántartják (az illető szervezet belső szabályzataiban megszabott módon), hogy közölje a Lengyel Nemzeti
Értéktárral a részvénykönyvbe való bejegyzéshez szükséges információkat (különösen a részvényes nevét és
székhelyét, valamint Részvényeinek számát), hogy a Lengyel Nemzeti Értéktár ilyen módon megadhassa a
tájékoztatást a részvénykönyv vezetőjének. Ezen túlmenően ahhoz, hogy a lengyel részvényeseket bejegyezzék a
részvénykönyvbe, hozzájárulásukat kell adniuk bizonyos személyes adatok továbbításához. Ha a részvényes nem ad
hozzájárulást a személyes adatok továbbításához, nincs lehetőség a szükséges adatok átadására a KELER részére, és
ez azt eredményezheti, hogy a lengyel részvényes nem gyakorolhatja a Részvényeken alapuló jogait. A
Részvényeket zárolni is kell az értékpapírszámlán a közgyűlés megtartását követő napig. A Társaság Alapszabálya
szerint, ha a részvénykönyvbe való bejegyzést kérik a fentiekben leírt módon, mindegyik részvényes köteles
nyilatkozni, hogy ő vagy bármely más részvényes, aki ugyanazon részvényesi csoportba tartozik az Alapszabályban
meghatározott módon, rendelkezik-e a társasági Részvények legalább 2%-ával azon Részvényekkel együtt,
amelyekre nézve a bejegyzést kéri. Amennyiben a részvényes vagy a részvényesi csoport a társasági részvények
több mint 2%-ával rendelkezik, akkor a bejegyzést kérő részvényesnek be kell jelentenie a Társaságnak az illető
részvényesi csoport összetételét. A jelentés nyelve a magyar vagy angol lehet. Ha a bejegyzést kérő részvényes nem
tesz eleget e követelménynek, szavazati jogát felfüggesztik, és a részvényes mindaddig nem gyakorolhatja a
részvényesi jogot, amíg teljes körűen nem tesz eleget az említett követelménynek.
A részvényes betekinthet a részvénykönyvbe, és jogosult arra, hogy az Igazgatóságtól vagy annak megbízottjától
másolatot kérjen a részvénykönyv azon részeiből, amelyek az illető részvényesre vonatkozó információkat
tartalmazzák. Harmadik fél akkor tekinthet be a részvénykönyvbe, ha valószínűsíti érdekeltségét. Az érdekeltség
megítélése az Igazgatóság hatáskörébe tartozik. Ezen kívül a részvénykönyvbe már bejegyzett részvényes köteles
tájékoztatni a Társaságot az általa tulajdonban tartott Részvények számában bekövetkezett változásról a változást
követő 8 napon belül. A részvénykönyv vezetője (jelenleg a KELER) felelős azért, hogy a megfelelő pontot törölje a
részvénykönyvből a részvényes által a Társaságnak kézbesített értesítés alapján. E törlés után a törölt adatoknak még
mindig olvashatónak kell maradniuk. A fent említett értesítési kötelezettség nem megfelelő teljesítése vagy
40
nemteljesítése esetén az Igazgatóság kötbért szabhat ki az illető részvényesre, amelynek összege nem lehet
magasabb, mint a megszerzett vagy elidegenített Részvények összértékének 1/1000-ed része (a további részleteket
lásd a jelen III. fejezet 4.4.3 szakaszában).
4.1.2.3 Befolyásszerzés bejelentése és közzététele

A magyar Társasági Törvény 288 – 297.§-a szerint bejelentési és nyilvános közzétételi kötelezettség áll fenn, ha egy
részvényes a Társasági részvényeiből eredő szavazati jogok több mint 25%-át, 50%-át vagy 75%-át megszerzi. Az
alábbi háromféle befolyásoló részesedést határozták meg a Társaság esetében:
• jelentős befolyás – az adott társaság szavazatai több mint 25%-ának ellenőrzését jelenti;
• többségi befolyás – az adott társaság szavazatai több mint 50%-ának ellenőrzését jelenti;
• közvetlen irányítást biztosító befolyás – az adott társaság szavazatai több mint 75%-ának ellenőrzését
jelenti.
A szerző fél köteles bejelenteni a Fővárosi Bíróságnak, mint Cégbíróságnak a szerzés tényét, és e bejelentést a
szerzés napjától számított 30 napon belül közzé kell tenni a Cégközlönyben (a társasági hirdetmények közzétételére
szánt magyar hivatalos lap), ha a teljes tulajdoni érdekeltség a szerzés következtében meghaladja a fent említett
küszöbértékeket. E kötelezettség teljesítéséig a szavazati jogokat olyan mértékben lehet gyakorolni, amely nem
haladja meg a bejelentési kötelezettség alá nem eső hányadot. E közlési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy
nemteljesítése esetén az 50%-ot vagy 75%-ot meghaladó részesedés vonatkozásában az ellenőrzött társaság
felszámolásakor – ha annak vagyona nem elég a hitelezők kielégítésére – az uralkodó tagok korlátlan és teljes körű
felelősséggel tartoznak a társaság azon kötelezettségeiért, amelyek bejelentési kötelezettségük teljesítéséig merültek
fel.
A részvénytársaságok vagy korlátolt felelősségű társaságok kölcsönösen jelentős mértékű befolyása esetén az a
társaság, amelynek befolyásoló részesedését (25%+) először tették közzé a Cégközlönyben, megtarthatja teljes
részesedését, míg a másik társaság köteles átruházni részesedésének azt a részét, amely meghaladja a szavazatok
huszonöt százalékát.
Ha a jelentős befolyás fennállását a Cégközlöny ugyanazon számában teszik közzé, az átruházási kötelezettség arra a
társaságra vonatkozik, amely későbbi időpontban teljesítette bejelentési kötelezettségét.
A szavazatok 25%-át meghaladó részesedés elidegenítésére vonatkozó kötelezettség teljesítéséig a társaság csak
annyiban gyakorolhatja tagsági jogait, amennyiben részesedését nem érinti az elidegenítési kötelezettség.
Többségi befolyás esetén az ellenőrzött társaság nem szerezhet részesedést az uralkodó tagban, és a többségi
részesedés megállapítását követő 180 napon belül köteles elidegeníteni az abban esetleg meglévő részesedését.
Ha az ellenőrzött társaság részvénytársaság, bármelyik részvényese kérheti, hogy az uralkodó tag piaci értéken
vásárolja meg részvényeit a többségi befolyás vagy közvetlen irányítást biztosító befolyás magyar cégjegyzékbe
történt bejegyzését követő közzétételtől számított 60 napon belül. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha az
ellenőrzött társaság nyilvánosan működő részvénytársaság, feltéve, hogy a többségi közvetlen irányítást biztosító
befolyás az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek a nyilvánosan működő részvénytársaságban
történő befolyásszerzésre vonatkozó szabályai szerint jön létre. A többségi befolyás vagy közvetlen irányítást
biztosító befolyás magyar cégjegyzékbe történt bejegyzését követő közzététel után a kisebbségi jogok a leadható
szavazatok legalább 5%-át képviselő részvényesek indítványára gyakorolhatók.
Ha uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében az ellenőrzött társaság tartósan
hátrányos üzletpolitikát folytat, és ennek következtében az ellenőrzött társaság vagyona nem fedezi a hitelezői
igények kielégítését az ellenőrzött társaság felszámolásakor, a bíróság a hitelező által a felszámolási eljárás során
benyújtott igény alapján megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes körű felelősségét az ellenőrzött társaság
tartozásaiért.
41
Ha az uralkodó tag közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az ellenőrzött társaságban, azon hitelezők,
akik le nem járt követelései az ellenőrzött társasággal szemben a befolyás közzététele előtt keletkeztek, követeléseik
erejéig biztosítékot követelhetnek az uralkodó tagtól az e közzétételt követő 90 napos jogvesztő határidőn belül.
Közvetlen irányítást biztosító befolyás esetében, ha az uralkodó tag tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat a
közvetlen irányítást biztosító befolyás következtében, és ez jelentősen veszélyezteti az ellenőrzött társaság
kötelezettségeinek teljesítését, a bíróság az ellenőrzött társaság bármely részvényesének vagy hitelezőjének keresete
alapján megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.
A magyar Tőkepiaci Törvény 67.§ (1) bekezdése szerint nyilvános bejelentési kötelezettségek állnak fenn,
amennyiben valamely társaság részvényese 5%-os befolyást szerez (az alább meghatározottak szerint), valamint
minden olyan további részvénytulajdon megszerzése esetén, amely az 5%-os küszöbérték többszöröse (azaz 10%,
15%, 20% stb., egészen 50%-ig). A befolyásszerzés nyilvános bejelentése a szerző fél kötelezettsége és feladata. Az
50%-os befolyás elérését követően, a további nyilvános bejelentési kötelezettség akkor áll fenn, amikor a részvényes
75%-os és 90%-os befolyást szerez. A befolyás teljes százalékarányát úgy kell kiszámítani, hogy összeadnak minden
korábban megszerzett vagy az adott ügylet eredményeként megszerzendő befolyást. A nyilvános bejelentési
kötelezettség a részvények átruházására vagy eladására is vonatkozik. A nyilvános bejelentési kötelezettséget az
alábbiak szerint kell teljesíteni: a küszöbértékeket meghaladó befolyás megszerzését követő két napon belül a szerző
fél köteles a szerzést bejelenteni a Társaság Igazgatóságának és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének,
egyidejűleg pedig a szerző fél köteles hirdetményt közzétenni a Magyar Tőkepiacban, amely alapvetően a magyar
tőkepiacok hivatalos közlönye, vagy az értesítést közzétenni e közlöny honlapján, és köteles az értesítést publikálni
egy országos napilapban és a Társaság honlapján is. Az értesítés tartalmazza: (i) a befolyást szerző és az elidegenítő,
vagy azon személyek, akik részt vesznek az (alább leírt), befolyásszerzést alkotó szerződésben, nevét, székhelyét
(vagy az esettől függően lakóhelyét) és cégjegyzékszámát; (ii) az elért befolyás mértékét; (iii) a befolyásszerzést
alkotó szerződéses kapcsolat vagy hozzátartozói minőség ismertetését, (iv) a befolyás-szerzés vagy elidegenítés
időpontját.
A magyar Tőkepiaci Törvény 5.§ 19. pontja adja meg a „befolyásoló részesedés” meghatározását. A befolyásszerzés
olyan szavazati jogok megszerzését jelenti, amely lehetővé teszi a részvételt a döntéshozatali folyamatban a
nyilvános részvénytársaság közgyűlésén. A befolyásszerzés magában foglalja a szavazati jogot biztosító részvényre
vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog
használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását. A befolyásszerzés magában foglalja a befolyásnak a
szerző fél közvetlen magatartásán kívüli más körülmények következtében történő létrejöttét is, például: öröklés,
jogutódlás vagy a nyilvános részvénytársaság szavazati arányokat módosító és/vagy a részvényesek szavazati jogait
érintő határozatai, vagy ha a szavazati jogok feléledése befolyásszerzést eredményez. A részvényesek közötti
szerződés aláírása is befolyásszerzésnek minősül, ha a nyilvános részvénytársaság részvényesei: (i) megállapodnak,
hogy valamely részvényes jogosult megválasztani vagy visszahívni az igazgatósági és/vagy felügyelő bizottsági
tagok többségét; vagy (ii) a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő
irányítására. Ezenkívül a befolyásszerzés megtörténhet olyan, egyébként független személyek által gyakorolt
összehangolt magatartás révén, akik között nem áll fenn ilyen fentiekben ismertetett kapcsolat. A befolyásszerzés
bekövetkezésének és mértékének megállapításához össze kell adni a közvetlen és közvetett befolyásszerzést,
természetes személyek estében pedig a közeli hozzátartozók által gyakorolt befolyás mértékét is. Ha harmadik
személy a saját nevében, de valamely részvényes javára gyakorol szavazati jogokat, e jogokat a részvényes szavazati
jogainak kell tekinteni, kivéve, ha a nyilvános részvénytársaság részvénykönyve ezt a személyt (aki saját nevében, a
részvényes javára gyakorol szavazati jogokat) részvényesként és nem részvényesi meghatalmazottként tünteti fel. Ha
a részvényeket biztosítékul lekötötték, e biztosíték jogosultját kell a szavazati jogokat gyakorló személynek
tekinteni, kivéve, ha a felek megállapodása eltérően rendelkezik. A magyar Tőkepiaci Törvény 5.§ 72. pontja szerint
a közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a
vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás)
tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás
arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban
fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló
szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati
vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni
42
A Társaság rámutat arra, hogy nincs olyan átfogó szabályozás, amely rendelkezne a lengyel előírások alkalmazási
elveiről a lengyelországi nyilvános kereskedésbe bevezetett külföldi társasági részvények megszerzésére és
elidegenítésére irányuló, értékpapírokból származó jogokra nézve, és ezért kétségek támadhatnak az iránt, milyen
mértékben alkalmazandó a lengyel jog a Társaság részvényeseinek jogaira és kötelezettségeire. Ebből az okból a
Részvényeket megszerezni és elidegeníteni szándékozó befektetőknek azt tanácsoljuk, hogy kérjenek szakszerű jogi
véleményt a Részvényekbe való befektetés következményeiről.
4.1.2.4 Nyilvános vételi ajánlat a részvényekre
A Társaságban 33%-át meghaladó mértékű (a fenti 3.1.2.3 szakaszban meghatározott) befolyásszerzés csak
nyilvános vételi ajánlat útján történhet, amelyet a Felügyelet előzetesen jóváhagy. Ha azonban a Társaság többi
részvényese közül egyiknek sincs sem közvetlenül, sem közvetve 10%-nál több szavazati joga, akkor a 25%-ot
meghaladó befolyásszerzés idézi elő a vételi ajánlattételi kötelezettséget. Ez a követelmény nem vonatkozik a
Társaság megbízásából a MOL-részvényeket vagy a MOL-részvényeket képviselő értékpapírokat kezelő
letéteményesre és értékpapír-kezelőre, amennyiben eleget tesz a magyar Tőkepiaci Törvény 151 - 155.§-ában
megszabott idevágó követelményeknek. További követelményt jelent az, hogy az említett értékpapír-tkezelőnek
vagy letéteményesnek részvényesi meghatalmazottként, nem pedig részvényesként kell bejegyezve lennie a Társaság
részvénykönyvébe.
Az ajánlattevő köteles jóváhagyásra benyújtani az ajánlatot a Felügyelethez, és egyidejűleg megküldeni az
Igazgatósághoz, valamint közzétenni azt. A benyújtási határidő nincs külön meghatározva, a benyújtásnak azonban
meg kell történnie a fentiekben meghatározott törvényes limiteket meghaladó befolyásszerzés előtt. Ha azonban a
fenti törvényes limiteket meghaladó befolyást a Társaságban úgy szerzik meg, hogy: (a) bármilyen más magatartást
tanúsítanak a vevő által benyújtott közvetlen ajánlaton kívül, vagy (b) vételi vagy visszavásárlási jogot vagy
határidős vételi megállapodást gyakorolnak, vagy (c) a törvény által meghatározott állami vagyonkezelő szervezet
által lefolytatott eljárás keretében történik a befolyásszerzés, vagy (d) a részvényesek egymás közötti
megállapodásra kerül sor, a Felügyeletet és a Társaság Igazgatóságát a szerző fél két napon belül köteles értesíteni,
és a szerző fél egyidejűleg gondoskodik a befolyásszerzés közzétételéről. A fenti befolyásszerzés esetén a vételi
ajánlatot a befolyásszerzésről szóló értesítés keltétől számított 15 napon belül be kell nyújtani a Felügyelethez.
Az ajánlat nem sértheti az „egyenlő bánásmód követelményét” a részvényeseknek az ajánlatra adott válaszuk
vonatkozásában. Az ajánlaton túlmenően az ajánlattevő köteles működési tervet készíteni a céltársaság jövőbeli
működésére nézve, és ha az ajánlattevő akár magyar, akár külföldi gazdálkodó szervezet, köteles jelentést készíteni
saját üzleti tevékenységéről is. Az ajánlattevő és az ajánlatot kezelő befektetési szolgáltató egyetemlegesen felelős az
ajánlattevő üzleti tevékenységére vonatkozó írásbeli jelentés félrevezető tartalmából vagy információ elhallgatásából
eredő károkért. A Felügyelet köteles jóváhagyni az ajánlatot, ha az és mellékletei eleget tesznek a magyar Tőkepiaci
Törvény 68 - 74.§-a szerint megállapított követelményeknek.
Az ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére vonatkozólag és a szavazati
joggal rendelkező valamennyi részvényes számára meg kell tenni. A Tőkepiaci Törvény 72.§-a szabályozza, milyen
módon kell meghatározni a céltársaság részvényeiért felajánlandó ellenértéket. Az ellenértéknek meg kell haladnia
az alábbiak közül a magasabb összeget: a részvények súlyozott átlagos tőzsdei ára az ajánlatnak a Felügyelethez
történő benyújtását közvetlenül megelőző 180 nap alatt (a „releváns időszak”); vagy az ajánlattevő illetve a kapcsolt
személyek (amint a magyar Tőkepiaci Törvény 5.§-a meghatározza) által a céltársaság részvényeiért a céltársaság
részvényeire vonatkozó, a releváns időszak alatt megkötött részvény átruházási szerződés alapján fizetett
legmagasabb árat; ha pedig a releváns időszak alatt vételi vagy visszavásárlási jogot gyakoroltak, a szerződés
lehívási ára és díja együttes összegét. Ha a részvények árát nem lehet meghatározni a fenti eljárások szerint, az nem
lehet alacsonyabb, mint a vételi ajánlatban foglalt és a Felügyelet által előzetesen jóváhagyott módszerrel
megállapított legalacsonyabb összeg. Az ajánlat átvételének időpontjától a jegyzési időszak elfogadásának utolsó
napjáig a céltársaság igazgatóságának intézkedései korlátozottak. A magyar Tőkepiaci Törvény szerint az
Igazgatóság nem hozhat olyan döntést, amely megakadályozhatja vagy megzavarhatja a befolyásszerzést, vagy
befolyásolhatja az ajánlatot. A magyar Társasági Törvény 237.§ (3) bekezdése szerint azonban a közgyűlés hozhat
olyan határozatot, amely ellentétes az ajánlattal (például az alaptőke felemeléséről vagy saját részvények
megszerzéséről szóló határozatot).
43
Az ajánlat közzétételétől, de legkésőbb a jegyzés elfogadási időszakának kezdetétől számított 10 napon belül az
Igazgatóság köteles tájékoztatni a részvényeseket az ajánlatra vonatkozó véleményéről, és véleményét a
részvényesek betekintése számára rendelkezésre kell bocsátania azon a helyen, ahol sor kerül a működési terv és a
gazdasági tevékenységről szóló jelentés megtekintésére. Az igazgatóság a céltársaság költségére független pénzügyi
szakértőt bízhat meg az ajánlat értékelésével. Az igazgatóságnak ugyanolyan módon kell elérhetővé tennie a
szakértő értékelését a részvényesek számára, mint amelyet az igazgatóság ajánlatról szóló véleményének közlésére
alkalmaz.
Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján
az ajánlattevő nem szerezne a részvénytársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az
esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó
jogosultság gyakorlása során az egyenlő bánásmód követelményét megsérteni.Az elfogadó nyilatkozatot nem lehet
visszavonni, kivéve, ha az ajánlattevő nem fizeti ki a részvények ellenértékét azon utolsó időpontot követő 30 napon
belül, amikor a részvényekért járó ellenérték esedékes volt.
Ha a részvényekért járó ellenérték nem vagy nem kizárólagosan pénz , az elfogadó nyilatkozatot benyújtó
részvényesek követelhetik elfogadó nyilatkozatukban az zellenérték pénzben történő megfizetését .
Az elfogadási időszak letelte előtti tizenötödik napig ellenajánlatot lehet tenni. Az ellenajánlatot a Felügyeletnek kell
közzétennie és jóváhagynia, ha annak feltételei és kikötései kedvezőbbek a céltársaság részvényesei számára.
Az ajánlattevő köteles a kifizetést azon időszak utolsó napját követő öt munkanapon belül rendezni, amelyen belül
az elfogadó nyilatkozatot meg kell tenni, vagy azon a napon, amikor a versenyhivatali engedélyt megadják a
verseny-felügyeleti eljárás lezárásaként. Ha az ellenértéket nem vagy nem kizárólagosan pénzben szolgáltatják, az
elfogadó nyilatkozatot benyújtó személy a nyilatkozatban kérheti az ajánlattevőtől, hogy csak pénzben fizesse az
ellenértéket.
Ha az ellenérték megfizetésére a fent megadott időpont után kerül sor, az ajánlattevő köteles késedelmi kamatot
fizetni. Ha a fizetésre a fent meghatározott határidőt követő 30 napon belül, azaz a vételi ajánlat elfogadására nyitva
álló határidő zárónapját követő öt munkanapon belül nem kerül sor, , az elfogadó nyilatkozatot benyújtó személy
elállhat a szerződéstől. Ha a szerződéstől az eladó áll el, az ajánlattevő erről két munkanapon belül köteles értesíteni
a Felügyeletet. A késedelmi kamat fizetése vagy a szerződéstől való elállás nem hat ki a Felügyeletnek arra a
jogosítványára, hogy szankciókat vessen ki az ellenérték megfizetésére vonatkozó előírások megszegése miatt.
Ha az ajánlattevő az ajánlat eredményeként a szavazati jogok több mint 90%-át megszerezte és az ellenérték
teljesítésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a céltársaság fennmaradó részvényeire vételi
jog illeti meg, az ajánlat eredményének közzétételét követő 30 napon belül. A vételi jog gyakorlása során
megvásárolt részvényekért fizetendő ellenérték nem lehet alacsonyabb, mint az ajánlat keretében fizetett vételár és
az egy részvényre eső saját tőke közül a magasabb összeg. Az egy részvényre jutó saját tőkét az utolsó auditált éves
jelentés alapján kell meghatározni. Ha az ajánlattevőnek a céltársaságban lévő szavazati joga a vételi ajánlati eljárás
lezárásakor meghaladja a szavazati jogok több mint 90%-át, az fennmaradó részvények tulajdonosai kérhetik, hogy
az ajánlattevő vásárolja meg a részvényeiket az ajánlat eredményének közzétételét követő 30 napon belül. Az e
részvényekért fizetendő ellenérték nem lehet alacsonyabb, mint a fenti vételi jog gyakorlására rögzített ellenérték.
Ezen túlmenően, ha egy vállalat valamely társaság szavazati jogainak több mint 50%-át vagy több mint 75%-át
megszerzi, és a magyar Tőkepiaci Törvény 65 - 80.§-ában megszabott nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó előírások
nem kerülnek alkalmazásra, a társaság többi részvényese egy 60 napos időszakon belül jogosult arra, hogy követelje
a szerző féltől részvényeik piaci értéken történő megvásárlását.
A letétkezelőket, mint részvényesi meghatalmazottakat és valószínűleg a GDR-ek birtokosait be kell jegyezni a
részvénykönyvbe. Ha a letétkezelő bejegyeztette magát a részvénykönyvbe a GDR-ek részvényesi
meghatalmazottjaként (a GDR-ek tulajdonosával együtt, ha szükséges), akkor a letétkezelő nincs alávetve az
nyilvános vételi szabályoknak. A letétkezelő azonban jelenleg részvényesként, nem pedig részvényesi
meghatalmazottként van bejegyezve a részvénykönyvbe. Ennek megfelelően valószínű, hogy a letétkezelő alá van
vetve az nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó szabályoknak.
44
4.1.2.5 A bejelentési és értesítési kötelezettségnek vagy a nyilvános vételi ajánlat eljárási szabályainak
megszegésének jogkövetkezménye
Ha a befolyásszerző fél nem tesz eleget a fent említett bejelentési és értesítési kötelezettségnek, e kötelezettség
teljesítéséig nem gyakorolhatja a részvényesi jogokat.
Ha a nyilvános ajánlattételi küszöbértékeket meghaladó befolyásszerzés nem ezen ajánlattételi szabályok szerint
történt, az azon ügylet keretében megvásárolt részvények teljes mennyiségéhez fűződő részvényesi jogokat nem
lehet gyakorolni, amellyel a részvényes befolyást szerzett és meghaladta az illető nyilvános ajánlattételi
küszöbértéket, és az ilyen befolyást szerző fél a szerzés időpontjától vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének határozata időpontjától számított 60 napon belül köteles elidegeníteni azon részvényeket, amelyeket
az ajánlattétel lefolytatására vonatkozó előírások kijátszásával vagy megkerülésével szerzett meg. A fennmaradó
részvényekből eredő részvényesi jogokat csak az elidegenítési kötelezettség teljesítése után lehet gyakorolni. A
Felügyelet 500.000 forint és 100 millió forint közötti bírságokat szabhat ki, amennyiben megszegik a nyilvános
ajánlattételi eljárás szabályait, ideértve a fenti bejelentési és értesítési kötelezettség megszegését is.
4.1.2.6 Kivezetés a BÉT-ről
A BÉT szabályai szerint kétféle kivezetés van: (a) az értékpapír kivezetése a társaság kérésére vagy (b) automatikus
kivezetés. A társaság kérésére történő kivezetés esetén a BÉT csak akkor távolítja el az értékpapírokat a kereskedési
listáról az alkalmazandó eljárás szerint, miután minden szükséges dokumentumot szabályszerűen benyújtottak a
BÉT-hez. A BÉT az alábbi dokumentumokat írja elő az adott részvénysorozatok kivezetésére vonatkozó
határozatához:
a) kivezetési kérelem;
b) tőzsdei ajánlat;
c) részvényesi határozat;
d) a részvényekhez fűződő jogcímet igazoló letéti igazolás és részvénykönyvi kivonat („jogcímigazolás”);
e) az ellenérték teljes kifizetését igazoló dokumentum; és
f) tőzsdei ajánlat vagy nyilvános ajánlat.
A kivezetés iránti kérelmet azon részvénysorozatok vonatkozásában lehet benyújtani a BÉT-hez, amelyek nem esnek
kötelező nyilvános ajánlattétel alá a nyilvános részvénytársaságban ellenőrzés megszerzésére vonatkozólag
hatályban lévő előírások alapján. A kivezetés iránti kérelem BÉT-hez történő benyújtásának időpontja nem lehet
későbbi, mint a kivezetést kezdeményező határozatot hozó közgyűlés időpontját követő 15 nap. A kérelem
benyújtásával egyidejűleg a Társaság köteles tőzsdei ajánlatot is benyújtani a BÉT-hez az összes részvényre
vonatkozólag. A BÉT elnöke dönt a tőzsdei ajánlat jóváhagyásáról. A BÉT jóváhagyásának keltétől számított 5
napon belül a Társaság közzéteszi a tőzsdei ajánlatot. A jóváhagyott tőzsdei ajánlatban megszabott ajánlattételi
időszak zárását követően, az ajánlati időszak utolsó napjától számított 3 napon belül a Társaság bemutatja a BÉT-
nek az ellenérték szabályszerű és hiánytalan kifizetését igazoló dokumentumokat. A fent említett dokumentumok
átvételét követően a BÉT határoz a részvények kivezetéséről.
Az Alapszabály értelmében a bármely tőzsdéről történő kivezetésről szóló döntés a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe tartozik, és e határozathoz háromnegyedes többség szükséges. Az Alapszabály 12.11 szakasza szerint a
kivezetést jóváhagyó döntést a közgyűlés csak akkor fogadhatja el, ha bármelyik befektető a határozat elfogadása
előtt vállalja, hogy vételi ajánlatot (kivezetési ajánlatot) tesz azon részvényeseknek, akik a kivezetési határozat ellen
szavaztak. A BÉT szabályai értelmében, amelyek az BÉT-ről történő kivezetés esetén alkalmazandók, a kivezetési
ajánlatot a Társaság összes fennmaradó részvényére meg kell tenni. A Budapesti Értéktőzsde szabályai olyan, a
nyilvános ajánlat lefolytatásához hasonló rendelkezéseket tartalmaznak, mint a magyar Tőkepiaci Törvény 36 - 43.
és 65 - 80.§-a, de vannak bizonyos eltérések. Nem szükséges kivezetési ajánlat, ha átvételi ajánlatot tettek, és az
ajánlattevő megszerezte a részvények több mint 90%-át, valamint eleget tesz néhány további feltételnek is. A
kivezetési ajánlat nem szükséges, ha a nyilvános ajánlattételre sor került, és az ajánlattevő megszerezte a részvények
több mint 90%-át, és: vagy a Társaság kérte a kivezetést, vagy (ii) az ajánlattevő, aki megszerezte a részvények több
45
mint 90%-át, gyakorolja kivásárlási jogát, azaz a kisebbségi részvényesek részvényeinek megvásárlására a törvény
által biztosított vételi opciót.
4.1.3 Magyar versenykötelezettségek
A gazdasági szervezetek összefonódására vonatkozó magyar előírásokat csak akkor kell alkalmazni, ha egy
részvényesnek szándékában áll ellenőrzést szerezni a Társaság fölött. Az Alapszabálynak megfelelően egyetlen
részvényes nem gyakorolhat több mint 10%-nyi szavazatot a Társaság közgyűlésén, kivéve a Magyar Államot, az
ÁPV-t, az ÁPV jogutódját (vagy bármely más magyar szervet, amely a Magyar Állam nevében tulajdonjogokat
gyakorol) vagy (ii a Társaság megbízásából a Társaság A” sorozatú Részvényeeit vagy az „A” sorozatú
Részvényeket képviselő értékpapírokat kezelő letéteményest és értékpapír-kezelőt .
A magyar Versenytörvény 24.§-a szerint az összefonódáshoz szükség van a magyar versenyhivatal jóváhagyására,
ha az előző üzleti évben a közvetlen és közvetett résztvevők együttes nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd
forintot, feltéve, hogy: (i) az összefonódásban szereplő legalább két résztvevő, vagy az összeolvadásban részt vevő
vállalkozás vagy az ellenőrzés alá kerülő vállalkozás – az e vállalatokhoz kapcsolt közvetett résztvevőkkel együtt –
500 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el az előző üzleti évben; vagy (ii) ugyanaz a vállalkozás vagy az
illető vállalkozáshoz kapcsolt közvetett résztvevő az utóbbi két évben részt vett olyan vállalkozásokkal történő
összefonódásban, amelyek nettó árbevétele az aktuális összefonódásban érintett vállalkozáséval együtt meghaladta
az 500 millió forintot. Ha az összefonódás valamely leányvállalat vagy egy vállalkozás csupán egyik részének
megszerzéséből áll, csak az illető leányvállalatra vagy vállalkozásrészre vonatkozó forgalmat kell bevonni a
pénzügyi küszöbérték számításába (lásd a magyar Versenytörvény 27.§-át). A magyar Versenytörvény speciális
szabályokat is tartalmaz a hitelintézetekre és biztosító társaságokra vonatkozó küszöbértékek számítására.
A magyar Versenytörvény fúzióellenőrzési szabályainak extraterritoriális hatályuk van, ezek alkalmazandók minden
olyan fúzióra, amely eleget tesz a pénzügyi küszöbértékeknek, tekintet nélkül a részt vevő vállalkozások
székhelyére, amennyiben mindegyik közvetett résztvevő jelen van a magyar piacon. Abban az esetben kell úgy
tekinteni, hogy a külföldi vállalkozás jelen van a magyar piacon, ha (i) magyar vállalkozást ellenőriz vagy magyar
vállalkozás ellenőrzi, vagy azonos vállalkozás ellenőrzi ezt a vállalkozástt és egy magyar vállalkozást is, vagy (ii)
csoportjának bármely tagja nettó árbevételt ért el Magyarország felé történt értékesítések útján.
A magyar Versenytörvény nem ír elő kötelező várakozási időszakot. Ettől függetlenül a magyar Versenytörvény
29.§-a szerint minden olyan esetben, amikor elérik a pénzügyi küszöbértékeket, a fúziós szerződés csak akkor „jön
létre”, amikor megkapják a versenyhivatal jóváhagyását. A versenyhivatali jóváhagyásnak azonban visszaható
hatálya van, ami azt jelenti, hogy fúziós szerződés aláírásának napjától érvényes.
A fentiektől függetlenül, ha a vállalkozások közötti összefonódás ellenőrzéséről szóló 2004. január 20-án kelt
139/2004. számú (EK) rendeletben meghatározott küszöbértékeket elérik, értesítést kell benyújtani az Európai
Bizottsághoz. Az Európai Bizottsággal közölt, majd általa jóváhagyott összefonódást nem kell bejelenteni a magyar
versenyhivatalnak.
4.1.4 Magyar devizaszabályok
A 88/2001. (VI.15.) számú kormányrendelet, amely 2001. június 16-án lépett hatályba, gyakorlatilag liberalizálta a
deviza és valuta forintra váltását és fordítva. E jogalkotási folyamat betetőzéseként a devizáról szóló 1995. évi XCV.
törvényt, amely bizonyos korlátozásokat tartalmazott a magyar fizetőeszköz konvertibilitására vonatkozólag,
hatályon kívül helyezte a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló 2001. évi XCIII. törvény, amely 2002. január
1-től hatályos. Ennek következtében semmiféle szabályozási korlát nincs a Magyar Köztársaságban a magyar forint
konvertibilitására vonatkozólag. A forint tartalék jelentős csökkenése által előidézett gazdasági nehézségek esetén
azonban, vagy ha ilyen nehézségek közvetlen veszélye fenyeget, a magyar kormány jogosult időlegesen korlátozni a
nemzetközi pénzátutalásokat.
46
4.2 Jogok és kötelezettségek a lengyel jog szerint
4.2.1 Értékpapírtörvény
A lengyelországi nyilvános kereskedésbe bevezetett Részvények kereskedése alá van vetve a Értékpapírtörvényben
foglalt korlátozásoknak. E korlátozásokat a jelen szakasz ismerteti.
A Részvények lengyelországi és külföldi megszerzése alá van vetve a magyar és lengyel jognak, ideértve különösen
a magyar Tőkepiaci Törvényben és az Értékpapírtörvény 9. fejezetében foglalt nyilvánosságra hozatali és nyilvános
ajánlattételi előírásokat, valamint az alkalmazandó versenytörvényeket.
A Társaság rámutatott, hogy a Lengyelországban és más EU-tagállamokban jegyzett külföldi társaság részvényei
jelentős mennyiségének megszerzésére vonatkozó lengyel előírások alkalmazásának kérdését nem szabályozták
egyértelműen. A gyakorlat ezen a területen nagyon szűk körű és a következőképpen írható le:
Valamely társaság lengyelországi részvényeit érintő ügyletek esetén (azaz Lengyelországban vezetett
értékpapírszámlára bejegyzett részvényekre vonatkozó ügyleteknél) a Lengyelországban a nyilvános értékpapír
kereskedésre vonatkozólag hatályban lévő előírásokat kell alkalmazni a lengyelországi nyilvános társasági
jogállással rendelkező kibocsátó miatt.
Valamely társaság kizárólag Lengyelországon kívüli részvényeivel folytatott ügyletek esetén fel lehet tételezni, hogy
a tranzakció helye és joghatásai miatt, amelyek kívül esnek a lengyel jogszabályok területi határain (mint amilyen
például az Értékpapírtörvény 149., 151. és 154. cikke), az e kérdésre vonatkozó lengyel szabályoknak (amelyek
különösen a cégjogi jogosultságra vonatkoznak) csak korlátozott alkalmazásuk lehet. Tanácsos lenne azonban a
lengyel jogszabályi előírások alkalmazása is a feltárási kötelezettségek kérdésében (az Értékpapírtörvény 147.
cikke).
Valamely társaság Lengyelországon belüli és kívüli részvényeivel folytatott ügyletek esetében a lengyel és magyar
jogrendszert egyaránt alkalmazni kell. Az Értékpapírtörvény 9. fejezetében megszabott kötelezettségek teljesítése
céljából az adott befektető által az összes lengyelországi és külföldi értékpapírszámlán megszerzett és tulajdonban
tartott valamennyi részvényt figyelembe kell venni.
A fentiekre tekintettel a Társaság rámutat, hogy nincs átfogó szabályozás, amely rendelkezne a lengyelországi
nyilvános piacra bevezetett külföldi társaságok részvényeinek megszerzésére és elidegenítésére vonatkozó, az
értékpapírokból származó jogokat illető lengyel előírások alkalmazásának elveiről, és így kétségek merülhetnek fel,
hogy a lengyel jog milyen mértékben alkalmazandó a Társaság részvényeseinek jogaira és kötelezettségeire. Ebből
az okból azoknak a befektetőknek, akik Részvényeket kívánnak megszerezni és elidegeníteni, azt tanácsoljuk,
kérjenek szakszerű jogi véleményt a részvényekbe való befektetés következményeiről.
4.2.1.1 Dematerializált formában létező értékpapírok
Az Értékpapírtörvény szerint a Lengyelországban nyilvános kereskedésre elfogadott értékpapírok csak

dematerializált formában léteznek, és azokat az egyes részvényesek számára az engedélyezett brókerek és letétkezelő
bankok által vezetett értékpapírszámlákon tartják nyilván. Ezért a Részvények tulajdonosai számára nem bocsátanak
ki a Részvényeket bizonyító okiratokat. Az engedélyezett bróker vagy bank által kibocsátott letéti igazolás ügydöntő
bizonyítéka olyan társaság részvényei tulajdonban tartásának, amelynek részvényeit elfogadták nyilvános
kereskedésre Lengyelországban.
A Lengyelországban nyilvános kereskedésre nyilvántartásba vett értékpapírokat csak szabályozott értéktőzsdén
vagy más szabályozott piacon lehet forgalmazni, néhány korlátozott kivételtől eltekintve. Ezen értékpapírok
minden átruházását is engedélyezett értékpapír brókeren keresztül kell végrehajtani, és az ügyletben részt vevő
felek értékpapírszámláin megfelelően át kell vezetni az átruházást. Ezért a részvényesek elvben nem ruházhatják át
részvényeiket magánjellegű tranzakció keretében.
47
4.2.1.2 Nagy részvénytulajdonok bejelentése
Az Értékpapírtörvény 147.1 cikkének rendelkezései értelmében az, aki nyilvánosan forgalmazott társaság
részvényeinek megszerzése eredményeként elérte vagy meghaladta az összes közgyűlési szavazat 5%-át vagy 10%-
át, vagy aki nyilvánosan forgalmazott társaság annyi részvényét tartja tulajdonban, amely az összes közgyűlési
szavazat legalább 5%-ához vagy 10%-ához fűződő jogot biztosítja az elidegenítése előtt, és ezen elidegenítés
eredményeként olyan számú részvényt birtokol, amely az összes szavazat legfeljebb 5%-ához vagy 10%-ához
fűződő jogot biztosítja, köteles a lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottságnak és a Társaságnak bejelenteni ezt azon
időponttól számított négy napon belül, amikor a megfelelő bejegyzést eszközlik az értékpapírszámlára, vagy azon
időponttól, amikor a részvényes tudomást szerez a szavazati hányadában bekövetkező változást eredményező
eseményről. Az Értékpapírtörvény 147.2 cikke értelmében a lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottság és a Társaság
értesítésére vonatkozó követelmény kiterjed olyan részvényszerzésre vagy –elidegenítésre is, amely legalább a
közgyűlési szavazatok összességének 2%-ával megváltoztatja azon részvényes által birtokolt szavazatok számát, akit
a szerzés/elidegenítés előtt az összes szavazat több mint 10%-a illetett meg. A kötelezettség felmerül egyetlen ügylet
és ügyletek sorozata esetében is. Ezen túlmenően az Értékpapírtörvény 147.4 cikke szerint a lengyel Értékpapír- és
Tőzsdebizottság, valamint a Társaság értesítésének követelménye kiterjed arra a szervezetre is, amely a nyilvánosan
forgalmazott társaság részvényeinek megszerzése eredményeként elérte vagy meghaladta az összes közgyűlési
szavazat 25%-át, 50%-át illetve 75%-át, vagy amely az elidegenítés eredményeként az összes közgyűlési szavazat
legfeljebb 25%-ához, 50%-ához illetve 75%-ához fűződő jogot biztosító részvények tulajdonosává vált.
Az értesítésnek tájékoztatást kell tartalmaznia az aktuálisan tulajdonban tartott részvények darabszámáról, azoknak a
Társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékarányáról, a közgyűlési szavazatok számáról és azoknak az összes
szavazatokhoz viszonyított arányáról. Ezenkívül az összes közgyűlési szavazat 10%-ának eléréséről vagy
meghaladásáról szóló értesítésnek kiegészítésképpen tájékoztatást kell tartalmaznia arról a szándékról, hogy tovább
növelik a nyilvánosan forgalmazott társaságban meglévő részvénytulajdont az értesítés kézhezvételétől számított 12
hónapon belül, és a növelés céljáról. Valahányszor a részvényes megváltoztatja a szándékot vagy célt az értesítés
kézbesítésétől számított 12 hónapon belül és azt követően bármikor, köteles erről haladéktalanul értesíteni a lengyel
Értékpapír- és Tőzsdebizottságot és a Társaságot.
Az Értékpapírtörvény 150. cikke értelmében az annak 147. cikkéből eredő követelményt megfelelően alkalmazni
kell a részvényekre átváltható kötvények, letéti jegyek és a nyilvánosan forgalmazott részvénytársaság
részvényeinek megszerzésére irányuló jogot vagy kötelezettséget megtestesítő egyéb értékpapírok megszerzésére
vagy elidegenítésére is.
4.2.1.3 A nagy részvénytulajdonok megszerzésére vonatkozó engedélyezési követelmény
Az Értékpapírtörvény 149. cikkének rendelkezései szerint a részvények vagy a részvényekkel kapcsolatban

kibocsátott letéti jegyek olyan számban való megszerzéséhez, melynek révén a vevő eléri vagy meghaladja az összes
közgyűlési szavazat 25%-át, 33%-át illetve 50%-át, szükség van a lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottság
jóváhagyására, amelyet a szerző fél kérelmére bocsát ki. A kérelemtől számított 14 napon belül a lengyel Értékpapír-
és Tőzsdebizottság megtagadhatja a szerzés jóváhagyását, ha ez sértené a jogszabályi előírásokat, vagy az állam
illetve a nemzetgazdaság jelentős érdekeit fenyegetné. Ezenkívül a lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottság
megtagadhatja a jóváhagyás megadását, ha a fent hivatkozott kérelem benyújtását megelőző 24 hónap alatt a
kérelmező nem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette az Értékpapírtörvény 147. cikkében és 150. cikkében
megszabott kötelezettségeket. Ha a lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottság megadja a jóváhagyást, a tájékoztatást
megküldi a PAP (Lengyel Sajtóügynökség) számára.
4.2.1.4 Ajánlattételi kötelezettségek
Az Értékpapírtörvény 151.1 cikkének rendelkezései értelmében a nyilvános forgalmazásra bejegyzett részvényeknek

vagy az ilyen részvényekkel kapcsolatban kibocsátott letéti jegyeknek a másodlagos piacon 90 napnál rövidebb
időszakon belüli olyan számban történő megszerzését, amely az összes közgyűlési szavazat legalább 10%-ához
fűződő jogot biztosítja, csak a részvényekre vonatkozó eladási vagy csereajánlat útján lehet végrehajtani. Az ezen
ajánlat kihirdetésének módjáról és a részvényeknek a tőzsdén való megszerzése feltételeiről a 2001. július 17-i
48
minisztertanácsi rendelet intézkedik, amely szabályozza a nyilvánosan forgalmazott részvények eladásának vagy
cseréjének lejegyzésére szóló ajánlatok formáit, kihirdetésük részletes szabályait és az ilyen ajánlatot követő
részvényszerzés feltételeit (Dz.U. 86. szám, 941. tétel). A részvények eladására vagy cseréjére szóló ajánlatot
bejelentő személy köteles az általa megszerezni kívánt összes részvény egyenértékével egyenlő biztosítékot nyújtani.
Az Értékpapírtörvény 154. cikkének rendelkezései szerint az, aki a részvényeknek vagy a részvényekkel
kapcsolatban kibocsátott letéti jegyeknek a megszerzése eredményeként nyilvánosan forgalmazott társaság olyan
részvényesévé válik, aki az összes közgyűlési szavazat több mint 50%-ával rendelkezik, köteles ajánlatot hirdetni a
társaság fennmaradó részvényeire, vagy a részvényekhez fűződő szavazati jogok gyakorlása előtt elidegeníteni
tulajdona olyan részét, hogy a részvényei az összes közgyűlési szavazat legfeljebb 50%-ához fűződő jogot
biztosítsák.
4.2.1.5 Kapcsolt vállalkozások és összehangoltan eljáró felek
Az Értékpapírtörvény 158a.1 cikke szerint: (a) részvényeknek vagy a részvényekkel kapcsolatban kibocsátott letéti
jegyeknek leányvállalat általi megszerzését, elidegenítését vagy birtoklását ugyanezeknek az anyavállalat általi
megszerzésének, elidegenítésének vagy birtoklásának kell tekinteni; és (b) a nyilvánosan forgalmazott társaság
részvényeivel kapcsolatban kibocsátott letéti jegyeket olyan értékpapíroknak kell tekinteni, amelyek a társaság
összes szavazata azon százalékához fűződő jogot testesítik meg, amelyet a letéti jegyek tulajdonosa megszerezhet a
letéti jegyek részvényekre váltásával.
Az Értékpapírtörvény 158a.3 cikke értelmében a jelentős részvénymennyiség megszerzéséről szóló előírásokban
meghatározott kötelezettségek, amelyek szabályként vonatkoznak a részvényeket megszerző vagy megszerezni
kívánó szervezetre is, alkalmazandók az alábbiakra is: (a) minden szervezetre, amelyet írásbeli vagy szóbeli
megállapodás kötelez nyilvánosan forgalmazott társaság részvényeinek vagy ezen részvényekkel kapcsolatban
kibocsátott letéti jegyeknek a közös megszerzésére; vagy e társaság közgyűlésén összehangolt szavazásra olyan
kérdésekről, amelyek jelentősek e társaság számára; vagy közös és hosszú távú irányelvre az illető társaság
irányítására vonatkozólag; még akkor is, ha e szervezeteknek csupán egyike hozott vagy kíván hozni olyan
intézkedést, amely alkalmat adna e kötelezettségekre; a kötelezettségeket a szerződésben részes egyik félnek kell
teljesítenie, amint a szerződésben részes felek kijelölik; (b) a befektetési alapra, akkor is, ha az ezen előírásban
meghatározott szavazatszám-küszöbértéket annak eredményeként érik el vagy haladják meg, hogy ugyanazon
befektetési alapkezelő társaság által kezelt más befektetési alappal közösen szereznek meg, idegenítenek el vagy
birtokolnak részvényeket vagy letéti jegyeket; vagy más befektetési alapokra, amelyeket a Lengyel Köztársaságon
kívül jegyeztek be, és amelyeket ugyanaz a szervezet kezel; (c) azon szervezetre, mely annak eredményeként éri el
vagy haladja meg az előírásokban meghatározott szavazatszám-küszöbértéket, hogy (i) a saját nevében, de az illető
szervezet rendeletére vagy javára eljáró harmadik fél szerzi meg, idegeníti el vagy birtokolja a részvényeket vagy
letéti jegyeket (kivéve az Értékpapírtörvény 30.2.2 cikkében hivatkozott tevékenységekkel kapcsolatban megszerzett
részvényeket), vagy (ii) az Értékpapírtörvény 30.2.4 cikkében hivatkozott tevékenységek részeként szerzik meg,
idegenítik el vagy birtokolják a részvényeket vagy letéti jegyeket – azon részvények tekintetében, amelyek azon
kezelt értékpapír portfóliót alkotják, melyek a portfóliókat kezelő társaságot szavazati jogok gyakorlására jogosítják
a közgyűlésen azon felek nevében, akik értékpapír portfólióját kezelik, vagy (iii) olyan harmadik fél szerzi meg,
idegeníti el vagy birtokolja a részvényeket vagy letéti jegyeket, amely az illető szervezettel kötött megállapodás
alapján kíván szavazati jogokat gyakorolni; (d) azon szervezetekre, amelyek a fenti (a) pontban hivatkozott
megállapodást megkötik, miközben olyan összlétszámban birtokolnak részvényeket valamely nyilvános társaságban,
amely alkalmat ad az Értékpapírtörvény 9. fejezetében leírt bármelyik kötelezettségre.
4.2.1.6 Szankciók a nagy részvénytulajdonnal járó kötelezettségek megszegése miatt
Az Értékpapírtörvény 147., 149. és 151. cikkének rendelkezéseit megszegve megszerzett részvényekhez fűződő
szavazati jogok gyakorlása érvénytelen. Az Értékpapírtörvény 154. cikkében hivatkozott kötelezettség nemteljesítése
a részvényes által birtokolt összes részvényhez fűződő szavazati jog gyakorlását érvénytelenné teszi. Ezenkívül az a
részvényes, aki nem nyújtja be a 147.1 és 147.2 cikkben elrendelt értesítést, vagy nem teljesíti az Értékpapírtörvény
149. vagy 154. cikkében megszabott kötelezettségeit, 1.000.000 PLN-ig terjedő bírsággal sújtható. Ugyanez a bírság
vonatkozik mindenkire, aki az Értékpapírtörvényben elrendelt feltételek teljesítése nélkül jelenti be és hajtja végre
vagy törli az Értékpapírtörvény 151. cikkében körülírt ajánlatot.
49
4.2.1.7 A kibocsátót irányító és felügyelő személyekre kirótt bejelentési kötelezettségek
Az Értékpapírtörvény 161f.1 cikkének rendelkezései szerint azon személyek, akik a kibocsátó irányító vagy
felügyelő szervét alkotják, a kibocsátó szervezeti struktúráján belüli meghatalmazottak és végrehajtó pozíciót betöltő
más személyek, akik állandóan hozzájutnak bennfentes információkhoz, és jogosultak döntéseket hozni a kibocsátó
fejlődésére és gazdasági kilátására vonatkozólag, kötelesek minden információt benyújtani a lengyel Értékpapír- és
Tőzsdebizottsághoz az alábbi adásvételi ügyletekről:
• a kibocsátó részvényei vagy származékos ügyletei, vagy
• a fenti instrumentumokra vonatkozó egyéb pénzügyi instrumentumok,
ha az említett ügyleteket:
• ők vagy közeli hozzátartozóik kötötték, vagy
• közvetlenül vagy közvetve általuk ellenőrzött szervezetek kötötték, vagy
• olyan szervezetek kötötték, amelyekben bármelyikük olyan irányító vagy felügyelő testületi pozícióval vagy
érdemi ügyintéző pozícióval rendelkezik, hogy annak révén állandó jelleggel hozzáfér bennfentes információkhoz
és döntéshozatali jogosítványokhoz a kibocsátó fejlődésére és gazdasági kilátásáraira vonatkozólag, vagy
• azon szervezetek kötötték, amelyek tevékenységéből nyereségre tesznek szert, vagy amelyek érdekei
megegyeznek az ő érdekeikkel.
A fenti információkat az ügylet aláírását követő 5 munkanapon belül írásban be kell nyújtani a lengyel Értékpapír-
és Tőzsdebizottsághoz. Ha az ügylet összértéke nem éri el és nem haladja meg 5.000 EUR egyenértékét, az
információközlést el lehet halasztani. Ebben az esetben a lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottság részére legkésőbb
azon időben kell szolgáltatni az információkat, amikor az addig kötött ügyletek összértéke eléri vagy meghaladja az
5.000 eurót. Ha az adott naptári év során végrehajtott ügyletek összértéke nem haladja meg az 5.000 eurót, az
információkat legkésőbb a következő év január 31. napján kell közölni. A feltárt információk köréről, valamint
azoknak a nagyközönség rendelkezésére bocsátása módjáról szóló részletes tájékoztatást az Értékpapírtörvény
161f.1 cikkében említett információk benyújtásáról és feltárásáról, valamint a bennfentes információkhoz hozzáférő
személyek jegyzékének összeállítására és kezelésére vonatkozó szabályokról szóló pénzügyminisztériumi rendelet
tartalmazza (Törvények Közlönye 2004, 94. szám, 908. tétel).
A lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottság az információkat azok átadását követően nyomban nyilvánosságra hozza.
A lengyel Értékpapír- és Tőzsdebizottság 100.000 PLN-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki arra a személyre, aki nem
teljesítette vagy nem szabályszerűen teljesítette a fenti kötelezettséget, kivéve, ha a személy:
• elrendelte a brókeri tevékenységet folytató felhatalmazott szervezet felé értékpapír portfóliójának olyan kezelését,
amely kizárja, hogy a személynek tudomása legyen a kezelés körében megkötött ügyletekről,
• a kellő gondosság kifejtése ellenére nem tudott vagy nem értesülhetett az ügyletről.
4.2.1.8 Kivezetés
Az Értékpapírtörvény 86. cikke értelmében az a határozat, hogy a társaság részvényeit visszavonják a nyilvános
kereskedésből, csak akkor érvényes, ha a társaság alaptőkéjének legalább 50%-át képviselő részvényesek
jelenlétében, 80%-os szótöbbséggel hozzák meg. Azon határozat kibocsátását, amely a társaságnak a nyilvános
kereskedésből való visszavonásáról szól, csak a alaptőke legalább 10%-ával rendelkező azon részvényes vagy
részvényesek kérésére lehet a közgyűlés napirendjére tűzni, aki vagy akik korábban vételi ajánlatot tettek a társaság
összes részvényére. Ezt a kérést legkésőbb egy hónappal a közgyűlés tervezett időpontja előtt írásban kell benyújtani
az igazgatósághoz. A társaság véleménye szerint a nyilvános kereskedésből való visszavonásról szóló határozatra
vonatkozó követelmények a lengyel társasági jogi rendelkezések közé tartoznak, és ezért nem alkalmazandók a
MOL-ra.
50
4.2.1.9 Különleges könyvvizsgálat
Az Értékpapírtörvény 158b. cikkének megfelelően a jegyzett társaság részvényeseinek közgyűlése az összes

közgyűlési szavazat legalább 5%-ával rendelkező részvényes vagy részvényesek kérésére olyan határozatot fogadhat
el, hogy a társaság létesítésével vagy ügyeinek intézésével kapcsolatos konkrét ügyet képesített szakértő (különleges
könyvvizsgáló) ellenőrizze. Ha e kérésnek nem tesznek eleget, a részvényes a cégbírósághoz fordulhat ilyen
könyvvizsgáló kinevezése iránt. A Társaság véleménye szerint a különleges könyvvizsgálat igénylésére vonatkozó
jog a lengyel társasági jog rendelkezése, és ezért nem alkalmazandó a MOL-ra.
4.2.2 Lengyel versenyjogi kötelezettségek
A verseny és a fogyasztók védelméről szóló lengyel törvény 12. cikke szerint a szándékolt összefonódást kötelező
bejelenteni az UOKiK (lengyel Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal) elnökének, ha az összefonódással érintett
vállalatok és kapcsolt vállalkozásaik összesített árbevétele meghaladja 50.000.000 EUR zloty egyenértékét a
bejelentés évét megelőző pénzügyi évben. E kötelezettség egy másik társaság részvényeinek tervezett megszerzésére
is vonatkozik, ha ez az összes közgyűlési szavazat legalább 25%-ának elérését eredményezné, vagy arra is, ha egy
vagy több társaság a részvények megszerzése vagy vegyesvállalat létesítése útján át kívánja venni valamely társaság
közvetlen vagy közvetett ellenőrzését, kiterjed továbbá azon részvényekből eredő jogok gyakorlásának
megkezdésére, amelyeket a szükséges értesítés nélkül szereztek meg. Az ellenőrzés megszerzése magában foglalja
azon jogosítványok közvetlen vagy közvetett megszerzését, amelyek az összes jogi és ténybeli körülmény fennállása
esetén külön-külön vagy együttesen lehetővé teszik döntő befolyás gyakorlását a társaságra. E jogosítványok közé
tartozik különösen a társaság vagyonának egészéhez vagy részéhez fűződő jog, valamint a társaság irányító
testületeinek összetételére, szavazási eredményére vagy határozataira gyakorolt döntő befolyást biztosító jogok vagy
megállapodások.
Az értesítési követelmény nem alkalmazandó, ha:
• Az összefonódásban részt vevő cégek (ideértve a kapcsolt vállalkozásokat is) összesített árbevétele a Lengyel
Köztársaságban nem haladta meg 10.000.000 EUR zloty egyenértékét az értesítés évét megelőző két pénzügyi
évben;
• A részvények megszerzése ideiglenes részvényszerzés, pénzintézetek általi viszonteladás céljából, amennyiben
az intézet üzleti tevékenységi köre magában foglalja a más társaságok részvényeibe való befektetést saját vagy
idegen számlára, feltéve továbbá, hogy a részvényeket a szerzés időpontjától számított egy éven belül
viszonteladják, és e pénzintézet nem gyakorolja az ezen részvényeken alapuló jogokat, kivéve az osztalékjogot,
vagy e jogokat kizárólag abból a célból gyakorolja, hogy előkészítse a társaság, a társasági vagyon vagy
részvények egészének vagy egy részének értékesítését;
• A részvények megszerzése ideiglenes szerzés valamely tartozás biztosításának céljából, amennyiben a szerző fél
nem gyakorolja a részvényekhez fűződő jogokat, kivéve azok eladásának jogát;
• A részvények megszerzése csődeljárás keretében történik, kivéve, ha a szerző szervezet vagy annak kapcsolt
vállalkozásai versenytársai azon társaságnak, amelynek részvényeit megszerzik.;
• Az összefonódásra kapcsolt vállalkozások között kerül sor.
Az összefonódást mindaddig nem lehet befejezni, ameddig az UOKiK elnöke jóvá nem hagyja, vagy amíg e döntés
törvényes határideje le nem telik. Az értesítési követelmény nemteljesítése a társaságra és tisztségviselőire bírság
kiszabását vonja maga után.
A verseny és a fogyasztók védelméről szóló törvény fenti rendelkezéseitől függetlenül a vállalatok közötti
összefonódás ellenőrzéséről szóló 2004. január 20-i 139/2004. (EK) számú rendelet szerint a közösségi
összefonódásokról értesíteni kell az Európai Bizottságot. Az összefonódási tranzakció akkor tekintendő közösségi
összefonódási tranzakciónak, ha:
• az összefonódásban részt vevő vállalkozások teljes konszolidált árbevétele meghaladja az 5.000 millió eurót, és
• az összefonódásban részt vevő vállalatok mindegyikének teljes konszolidált árbevétele meghaladja a 250 millió
eurót.
51
Az az összefonódási ügylet, amely nem tesz eleget a fent vázolt feltételeknek, mégis közösségi összefonódás lesz a
rendelet értelmezése szerint, ha:
• az ügyletben részt vevő vállalkozások összes globális konszolidált árbevétele meghaladja a 2.500 millió eurót,
• legalább három tagállam mindegyikében az összefonódásban részt vevő vállalatok teljes konszolidált árbevétele
meghaladja a 100 millió eurót,
• a 2. pontban leírt legalább három tagállam mindegyikében az összefonódásban részt vevő vállalatok közül
legalább kettőnek a teljes konszolidált árbevétele meghaladja a 25 millió eurót, és
• az összefonódásban részt vevő vállalkozások közül legalább kettőnek a Közösségben elért teljes árbevétele
meghaladja a 100 millió eurót.
Az Európai Közösséggel közölt, majd általa jóváhagyott összefonódást nem kell bejelenteni a nemzeti
monopóliumellenes hatósághoz, így az UOKiK-hoz sem.
4.2.3 Lengyel devizaszabályozás
A lengyel Devizatörvény szerint bizonyos lengyel devizabelföldiek (az említett törvény értelmében), akik
devizakülföldiek által kibocsátott értékpapírokkal rendelkeznek, kötelesek ezt bejelenteni a Lengyel Nemzeti
Banknak. A lengyel Devizatörvény szerint a Társaság devizakülföldi státusszal rendelkezik. Az intézményi
befektetők (értékpapír- és árubrókerek, befektetési alapok, általános és munkavállalói nyugdíjpénztárak, biztosító
társaságok) kötelesek negyedéves jelentést benyújtani a Lengyel Nemzeti Bankhoz a részvények mennyiségéről és
értékéről a naptári negyedév végét követő 20 napon belül. Az egyéb befektetők a naptári év végét követő 30 napon
belül kötelesek benyújtani a Lengyel Nemzeti Bankhoz az éves jelentést a részvények mennyiségéről és értékéről, ha
a naptári év végén 10.000 eurót vagy ennek egyenértékét meghaladó értékű, devizakülföldiek által kibocsátott
értékpapírokkal rendelkeznek (ideértve a Részvényeket is). A jelentést külön űrlapokon kell benyújtani, amelyeket a
törvény végrehajtási rendelete határoz meg (a Minisztertanács rendelete a devizaügyleteket lebonyolító
devizabelföldiek által azon adatok vonatkozásában teljesítendő jelentéstételi kötelezettségek módjáról, köréről és
feltételeiről, amelyek a Lengyel Nemzeti Bankhoz benyújtandó, és a fizetési mérlegnek, valamint a külföldi állami
adósságok és követelések mérlegének felállításához szükséges adatokra vonatkoznak, kelt 2002. december 10-én;
Törvények Közlönye 2002, 218. szám, 1835. tétel), amely a Lengyel Nemzeti Bank honlapján rendelkezésre áll
(www.nbp.pl).
4.2.4 A fizetésekre vonatkozó jogszabályi előírások
A pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló 2000. november 16-i lengyel törvény
(Törvények Közlönye 2003, 153. szám, 1505. tétel, amint módosult) értelmében az a brókerházi intézmény, amely
15.000 EUR egyenértékét meghaladó értékű ügylet (egy ügylet keretében vagy ügyletek sorozata keretében, ha a
körülmények arra utalnak, hogy ezen ügyletek egymáshoz kapcsolódnak) végrehajtására szóló utasítást
(megrendelést) fogad el az ügyféltől, köteles ezen ügyletet nyilvántartásba venni. Az ügyletek nyilvántartásba
vételének kötelezettsége azon ügyletekre is vonatkozik, amelyek körülményei arra utalnak, hogy a pénzeszközök
törvénytelen vagy titkos forrásokból származhattak, tekintet nélkül az ügylet értékére és jellegére. Az ilyen ügyletek
rögzítésére vonatkozó követelmény teljesítése érdekében a brókerházak ügyfeleik vonatkozásában azonosítási
eljárást alkalmaznak, valahányszor írásbeli, szóbeli vagy elektronikusan közvetített utasításra (megbízásra) kerül sor.
Ez az azonosítási eljárás a következőkből áll:
• Természetes személyek és képviselőik esetében – az ügyletet végrehajtó személy vonatkozásában: a tulajdonos
személyazonosságát igazoló dokumentum adatainak ellenőrzése és rögzítése, amint erről az alkalmazandó
előírások rendelkeznek, vagy az illető személy által birtokolt útlevél adatainak ellenőrzése és rögzítése; az
ügyletet végrehajtó személy nevének ellenőrzése és rögzítése, ugyanez az állampolgárság, a cím és a személyi
azonosítószám (PESEL) vonatkozásában, ha a személyazonosságot csak személyazonossági igazolvány
igazolja, vagy az országkód ellenőrzése és rögzítése útlevél esetében; azon személy vonatkozásában, akinek
nevében vagy javára az ügyletet végrehajtják: a családnév, az utónév és a cím ellenőrzése és rögzítése,
• Jogi személyek esetében – az érvényes cégkivonatból, vagy a jogi személy nevét, bejegyzési formáját,
székhelyét és címét megjelölő más dokumentumból vett idevágó adatok rögzítése; az ügyletet végrehajtó
személynek a jogi személy képviseletére vonatkozó felhatalmazását igazoló érvényes dokumentumból vett
52
adatok rögzítése, és a fentiekben meghatározott adatok rögzítése a képviselőként eljáró személy

vonatkozásában,
• A nem jogi személy szervezetek esetében – a szervezeti formájukat és székhelyüket tartalmazó dokumentumból
vett adatok rögzítése; az ügyletet végrehajtó személynek a szervezet képviseletére szóló felhatalmazását igazoló
dokumentumból vett adatok rögzítése, valamint a fentiekben meghatározott adatok rögzítése a képviselőként
eljáró személy vonatkozásában.
A brókerház az ügyletről a fenti szabályok szerint rögzített információkat a pénzügyi tájékoztatási főfelügyelőhöz
nyújtja be.
A tranzakciók nyilvántartását a nyilvántartott tranzakciók dokumentációjával együtt azon év első napjától számított
5 évig kell megőrizni, amely azon másik évet követi, amelyben az ügyletre vonatkozó végső bejegyzés történt.
A tranzakció kifejezést az alábbiak szerint kell értelmezni: készpénzes vagy nem készpénzes fizetés és pénzfelvétel,
vagyontárgyak tulajdonának vagy birtokának átruházása, adósság-tőke csereügyletek, amelyeket minden esetben a
saját vagy harmadik fél nevében vagy számlájára bonyolítanak le.
4.3 Tájékoztatás a Társaság közgyűléséről
A közgyűlés a Társaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll. Minden pénzügyi évben egy rendes
éves közgyűlést kell megtartani az alkalmazandó magyar jogszabályokban rögzített határidőkön belül, és azt az
Igazgatóságnak legkésőbb az üzleti év végét követő 120 napon belül össze kell hívnia.
A közgyűlést Budapesten kell megtartani, pontos helyét, időpontját és napirendjét az Igazgatóság állapítja meg. Ha a
közgyűlés nem rendelkezik az Alapszabályban előírt határozatképességgel, akkor az első közgyűlés időpontjától
számított 15 (tizenöt) napon belüli időpontra összehívott megismételt közgyűlés határozatképes lesz az eredeti
napirendre felvett minden kérdésben, tekintet nélkül a jelenlévő részvényesek számára. Külön részvényesi
azonosítási eljárást kell lebonyolítani annak megállapítása érdekében, hogy ki jogosult megjelenni a megismételt
közgyűlésen. Az megismételt közgyűlésen részvételre jogosult részvényesek azonosítása céljából a Társaság a
KELER-t bízza meg új részvényesi információk szolgáltatására, kivéve, ha a megismételt közgyűlést ugyanazon a
napon tartják meg, amikorra az első közgyűlést összehívták. Amennyiben a megismételt közgyűlést azon nap utáni
időpontra hívják össze, amelyen az első közgyűlést kellett volna megtartani, előfordulhat, hogy a lengyel
részvényesek, nem kerülnek be a társaság részvénykönyvébe, mivel a lengyel részvényesek adatainak összegyűjtése
több időt vesz igénybe.
Amennyiben a szükséges határozatképességgel rendelkező közgyűlés nem tud határozatot hozni a napirenden
szereplő valamennyi ügyben, a közgyűlést 30 napig terjedő időre fel lehet függeszteni. A felfüggesztés után újra
megkezdődő közgyűlés csak a napirenden szereplő el nem döntött kérdésekről hoz határozatot.
Az évi rendes közgyűlésen kívüli mindegyik közgyűlés rendkívüli közgyűlés. A rendkívüli közgyűlést az
Igazgatóság hívja össze, kivéve azon eseteket, amikor a magyar Társasági Törvény vagy az Alapszabály eltérően
rendelkezik.
A közgyűlésről szóló értesítést legalább 30 nappal előbb meg kell küldeni az Igazgatóság tagjainak, a Felügyelő
Bizottság tagjainak, a BÉT-nek, a Társaság könyvvizsgálójának és a KELER-nek. A közgyűlésről szóló hirdetményt
és a közgyűlési meghívót az Alapszabály 26. cikkében meghatározott lapokban kell közzétenni legalább 30 nappal a
közgyűlés időpontja előtt.
A közgyűlési meghívó és a hirdetmény tartalmazza, hogy a részvényesek képviselők útján is gyakorolhatják jogaikat
a közgyűlésen, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai és a könyvvizsgáló azonban nem képviselhetik a
részvényest a közgyűlésen.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint
felét képviselő részvényes, valamint – ha a napirend olyan pontot tartalmaz, amelyhez az Alapszabály értelmében a
„B” sorozatú Részvény tulajdonosának igenlő szavazata szükséges – a „B” sorozatú Részvény tulajdonosa jelen van.
Annak meghatározása során, hogy a közgyűlés határozatképes-e, figyelembe kell venni az Alapszabályban foglalt
korlátozásokat, úgy hogy a 10%-os felső határon túli szavazati jogot figyelmen kívül kell hagyni.
53
A „B” sorozatú Részvény tulajdonosa részére biztosított szavazatelsőbbségtől függetlenül a közgyűlés egyszerű
szótöbbséggel határoz, kivéve az alábbi ügyeket, amelyekhez háromnegyedes szótöbbség szükséges:
• az Alapszabály megállapítása és módosítása, a jogszabályban vagy az Alapszabályban meghatározott
kivételekkel;
• az Alapszabály felhatalmazása alapján az Igazgatóság hatáskörébe tartozó alaptőke emelés, feltételes
alaptőke-emelés kivételével az alaptőke (feltételes) felemelése; zártkörű alaptőke-emelés közgyűlés általi
elhatározása esetén a kibocsátandó új részvények jegyzésére kizárólag jogosult személy(ek), illetve
részvényes(ek) kijelölése;
• a részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása és a részvényfajták vagy osztályok átalakítása;
• döntés a Társaság átalakításáról és jogutód nélküli megszüntetéséről, valamint a Társaság működési
formájának megváltoztatásáról;
• az Alapszabály felhatalmazása alapján az Igazgatóság hatáskörébe tartozó feltételes alaptőke-emeléssel
összefüggő átváltoztatható kötvény kibocsátásának kivételével döntés átváltoztatható, vagy jegyzési jogot
biztosító kötvény kibocsátásáról;
• döntés a részvények típusának átalakításáról;
• döntés a részvényeknek a tőzsdéről való esetleges kivezetésénekkérelmezéséről;
• az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemelésének közgyűlés általi elhatározása esetén a
részvényesek jegyzési elsőbbségi jogának vagy részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jogának az
Igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján történő kizárása;
• döntés a alaptőke leszállításáról, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.
A közgyűlés magyar nyelven folyik. A Társaságnak azonban szándékában áll követni azon korábbi gyakorlatát,
hogy angol szimultán tolmácsolást biztosít a részvényeseknek.
4.4 A részvényesi jogok gyakorlása a közgyűlésen
4.4.1 Szavazás
A részvényesek személyesen, vagy a közgyűlésen személyesen megjelenő meghatalmazott vagy részvényesi

meghatalmazott útján vehetnek részt és szavazhatnak a közgyűlésen. A Társaság Lengyelországban kellő idővel
előre közzéteszi a közgyűlésről szóló tájékoztatást olyan módon, hogy az Értékpapír- és Tőzsdebizottsághoz, a
Varsói Értéktőzsdéhez és a Lengyel Sajtóügynökséghez rendkívüli tájékoztatást nyújt be, amely tartalmazza a
közgyűlési meghívó lengyel nyelvű fordítását a napirenddel és a szavazási eljárásról szóló tájékoztatással együtt.
Mindegyik „A” sorozatú Részvény egy szavazatra jogosítja tulajdonosát. Mindegyik „C” sorozatú Részvény 1,001
szavazatra jogosítja tulajdonosát. Az Alapszabály 10.1.1 cikke szerint azonban egyik részvényes vagy az (alább
meghatározott) részvényesi csoport sem gyakorolhatja a részvényekhez fűződő összesített szavazati jogok több mint
10%-át, kivéve: (i) a Magyar Köztársaságot, az ÁPV-t, az ÁPV jogutódját (vagy a Magyar Köztársaság nevében
tulajdonosi jogokat gyakorló más magyar szervet) (ii) és a Társaság megbízásából az „A” sorozatú Részvényeket
vagy az „A” sorozatú Részvényeket képviselő értékpapírokat kezelő letéteményest és értékpapír-kezelőt.
A fentiekben leírt szavazási korlátozás alkalmazásában a „részvényesi csoport” valamely részvényes vonatkozásában
az illető részvényest és a következőket jelenti:
(i) bármely részvényes, amely közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a részvényest, vele közvetett vagy
közvetlen közös ellenőrzés alatt áll, vagy amely felett a részvényes gyakorol közvetve vagy közvetlenül
ellenőrzést (ellenőrzés alatt a részvényes tulajdoni érdekeltségei többségének közvetett vagy közvetlen
birtoklása, vagy a szavazati jogok többségének közvetett vagy közvetlen gyakorlása értendő); és
54
(ii) bármely, a fenti (i) pont alá nem tartozó részvényes, aki közvetve vagy közvetlenül, a Társaság
vonatkozásában szavazati jogot gyakorol e részvényessel együtt, vagy a szavazati jogok gyakorlásában e
részvényessel osztozik, vagy ellenőrzi, illetve befolyással bír e részvényes szavazati jogainak
gyakorlására, beleértve szerződés, megállapodás, kapcsolat (úgy mint vezető tisztségviselő, alkalmazott,
megbízó, megbízott, meghatalmazó, meghatalmazott, képviselő, képviselt, engedményező, engedményes,
zálogjogosult, zálogkötelezett vagy a magyar Polgári Törvénykönyv 685.§ (b) pontjában írt közeli
hozzátartozói viszony) folytán vagy bármely más módon. (Azokat a részvényeseket, akik ugyanazon
társaság alkalmazottai, pusztán e kapcsolat folytán nem kell úgy tekinteni, mintha egymással együtt
szavaznának, vagy a szavazati jog gyakorlásában osztoznának, kivéve, ha az ellenkezője
bebizonyosodik.)
A jelen meghatározás alkalmazásában az esetben, ha valamely szervezet közvetlenül vagy közvetve ellenőrzi egy
másik szervezet tulajdoni hányadának vagy szavazati jogainak többségét, úgy kell tekinteni, hogy az illető szervezet
által birtokolt összes részvényt tulajdonban tartja.
Amennyiben a részvényes vagy a fentiekben meghatározott részvényesi csoport a részvényekhez fűződő összesített
szavazati jogok több mint 10%-ával rendelkezik, a részvényesi csoport összes szavazati jogát 10%-ra kell
leszállítani, figyelmen kívül hagyva a részvényesi csoport által legújabban megszerzett esetleges részvényekhez
(vagy a részvények illető arányához) fűződő szavazati jogokat.
Az Alapszabály úgy rendelkezik, hogy csak a közgyűlés előtt nyolc munkanappal a részvénykönyvbe bejegyzett
részvényesek jelenhetnek meg és szavazhatnak a közgyűlésen. Az a részvényes, akinek a Lengyel Nemzeti Értéktár-
nál számlát vezetö befektetési szolgáltatónál van értékpapírszámlája, ezen szolgáltatón keresztül intézkedhet a
részvénykönyvbe való bejegyzése iránt. A Társaság, a részvénykönyvbe való bejegyzés módjáról szóló részletes
információkat rendkívüli tájékoztatás útján teszik közzé a közgyűlés időpontja előtt.
A részvényesek az általuk tulajdonban tartott részvények száma arányában rendelkeznek szavazati jogokkal,
figyelembe véve a szavazati jogok fent leírt korlátozásait. Az Elsőbbségi Részvény tulajdonosa azonban bizonyos
szavazatelsőbbségi jogokkal rendelkezik az alábbiakban ismertetettek szerint.
A magyar Társasági Törvény 220.§ (3) bekezdése és 229.§ (2) bekezdése tilt bármilyen diszkriminációt ugyanazon
részvénysorozat tulajdonosai között, tiltja továbbá megkülönböztetés tételét a részvények tulajdonosai által
gyakorolható maximális szavazati jogok között, amikor megállapítják a maximális szavazási korlátot. Bár a magyar
Társasági Törvény vonatkozó rendelkezésének szigorú és betű szerinti értelmezése megkövetelhetné, hogy
módosítsák az Alapszabály szavazásra vonatkozó rendelkezéseit, ideértve a GDR-ek által képviselt „A” sorozatú
Részvények letétkezelői javára az Alapszabály 10.1.1. cikkében meghatározott kedvező megkülönböztetés
kiküszöbölését is, a MOL vezetőségének véleménye szerint az Alapszabály szavazásra vonatkozó rendelkezései
érvényesek. Különösen érvényes az, hogy a GDR-ek tulajdonosai határozzák meg, milyen módon gyakorolja a GDR
letétkezelő a letétbe helyezett részvényekhez fűződő szavazati jogokat úgy, hogy a GDR-tulajdonosok ugyanazon
korlátozásoknak vannak alávetve mint a többi részvényes. A rendelkezések az utóbbi öt évben hatályban voltak, és
azokat nem támadták meg. Nincs azonban biztosíték arra, hogy megtámadás esetén a bíróság nem semmisítené meg
a rendelkezéseket.
Ha a részvényes meghatalmazott útján vesz részt a közgyűlésen, a meghatalmazást közjegyzői okirat vagy teljes
bizonyító erejű magánokirat formájában kell kiállítani. A „teljes bizonyító erejű magánokirat” olyan dokumentum,
amelyet:
(a) a részvényes saját kezűleg írt, és ellátták a magánszemély részvényes keltezésével és aláírásával, vagy
(b) elláttak a magánszemély részvényes aláírásával, amelyet közjegyző vagy két teljesen cselekvőképes
személy hitelesített, amennyiben e személyek címét tartalmazza a dokumentum, vagy
(c) vállalati részvényes (vagy nem jogi személy szervezeti egységnek minősülő részvényes) nevében írt alá
annak törvényes képviselője (a képviseleti szabályok szerint).
55
Ha a meghatalmazást a részvényes Lengyelországban írja alá, a Lengyelországra és Magyarországra nézve jelenleg

kötelező jogszabály és egyzmények szerint akkor tekintendő érvényesnek, ha közjegyzői okirat formájában, vagy
közjegyző által hitelesített aláírással ellátott okirat formájában készül. A meghatalmazás nyelve (ideértve a
közjegyzői hitelesítés nyelvét is) magyar vagy angol. Ha a meghatalmazást más nyelven írják alá, ahhoz mellékelni
kell a hiteles magyar fordítást. A meghatalmazást tartalmazó közjegyzői okiratokat, valamint az aláírások közjegyzői
hitelesítését is le kell fordítani magyar nyelvre (hiteles fordítás szükséges). Ez azt jelenti, hogy ha a fordítás
Lengyelországban készül, azt lengyel hites fordítónak vagy a magyar konzulnak kell aláírnia, ha pedig
Magyarországon készül, akkor az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodának kell elkészítenie.
Az eredeti meghatalmazást a közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben jelzett időpontig el kell juttatni a
Társaságnak. A közgyűlésen részt vevő személyeknek hivatalos dokumentummal (például személyi igazolvánnyal
vagy útlevéllel) kell rendelkezniük a személyazonosítás céljából.
A magyar Tőkepiaci Törvény 151 - 155.§-a szerint a részvényesek arra is jogosultak, hogy értékpapír-számlavezetőt,
letétkezelőt vagy elszámolóházat, részvényesi meghatalmazottnak nevezzenek ki. A részvényesi meghatalmazott a
részvényesnek a Társasággal kapcsolatos jogait gyakorolja, a saját nevében, de a részvényes javára jelenik meg.
Valamely részvényes (vagy a részvényeken alapuló értékpapírok, például GDR-ek tulajdonosa), a Társaság vagy a
Felügyelet felszólítására azonban a részvényesi meghatalmazott köteles feltárni az általa képviselt részvényes(ek)
személyazonosságát, és bizonyítékot szolgáltatni részvényesi meghatalmazotti minőségére. Az a szervezet, melynek
nem Magyarországban van a székhelye, akkor járhat el részvényes részvényesi meghatalmazottjaként, ha az illető
szervezet székhelyének országában hatályos jogszabályi előírások szerint az illető szervezet engedéllyel rendelkezik
arra, hogy a részvényekből eredő jogokat a saját nevében, de a részvényes javára gyakorolja. A magyar Tőkepiaci
Törvény 151.§ (2) bekezdése szerint részvényesi meghatalmazotti meghatalmazást csak a részvényesi
meghatalmazott által vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott részvényekkel kapcsolatban lehet adni.
A részvényesi meghatalmazottként történő eljárás céljából a szervezetet részvényesi meghatalmazottként (nem pedig
részvényesként) be kell jegyezni a Társaság részvénykönyvébe, és a részvényekből eredő jogok gyakorlása esetén
jeleznie kell, hogy részvényesi meghatalmazottként jelenik meg. Ha részvényesi meghatalmazottat neveznek ki,
főszabályként a részvényest nem tüntetik fel a részvénykönyvben.
A képviseleti jogviszony létrehozása érdekében a részvényesnek és a részvényesi meghatalmazottnak megállapodást
kell kötnie. A megállapodásnak meg kell határoznia azt a módot, amely szerint a részvényesi meghatalmazott
utasításokat kap, és azt a módot, amely szerint a részvényes részére átadják a részvényesi meghatalmazott által a
Társaságtól kapott információkat. E követelményeket úgy kell értelmezni, hogy a részvényesi meghatalmazottra azt
a kötelezettséget róják, miszerint minden olyan eseményről tájékoztatnia kell a részvényest, amely miatt a
részvényesi meghatalmazottnak utasításokat kell kapnia a részvényestől (a közgyűlésre vonatkozó javaslatok,
jegyzési jogok gyakorlása stb.). Amennyiben a részvényesi meghatalmazott nem kapja meg a megfelelő utasításokat,
vagy az általa kapott utasítások nem világosak, köteles tartózkodni a részvényekből eredő jogok gyakorlásától,
például a szavazati jogtól. Ha átruházzák azon részvények tulajdonát, amelyek vonatkozásában a részvényesi
meghatalmazott jogokat gyakorol a részvényes javára, a részvényesi meghatalmazott kinevezéséről szóló
megállapodás automatikusan megszűnik az átruházott részvények vonatkozásában.
4.4.2 Elsőbbségi Részvény
A részvényesi jogokat befolyásolhatják az Elsőbbségi Részvény tulajdonosa részére juttatott különleges előjogok. A
Különleges Részvény tulajdonosának igenlő szavazata szükséges ahhoz, hogy a közgyűlés jóváhagyhassa az alábbi
kérdésekről hozott határozatot:
• döntés a Társaság átalakulásáról, jogutód nélküli megszüntetéséről vagy működési formájának
megváltoztatásáról;
• döntés a részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatásáról vagy új részvényfajta kibocsátásáról, amennyiben
ez érinti az Elsőbbségi Részvényhez fűződő jogokat;
• az Alapszabály bizonyos rendelkezéseinek módosításáról szóló döntés;
• döntés a Százhalombattai és a Tiszai Finomító fölötti közvetlen vagy közvetett ellenőrzési jog átengedéséről; és
56
bármilyen döntés a Társaságnak valamely földgázszállítással vagy rendszerirányítással foglalkozó leányvállalathoz

fűződő tulajdoni részesedése átruházásáról vagy e leányvállalat alaptőkéjének felemeléséről, ha az átruházás vagy
tőkeemelés azt eredményezné, hogy a Társaság e leányvállalathoz fűződő tulajdoni részesedése 25% plusz egy
szavazat alá csökken.
Ezen túlmenően az Elsőbbségi Részvény „50% plusz egy” szavazatelsőbbséggel rendelkezik, azaz a többi
részvényes az összes szavazat 50%-a mínusz egy szavazatnál nem gyakorolhat több szavazati jogot együttesen sem
az alábbi két esetben: (i) ha az Elsőbbségi Részvény tulajdonosa az „A” sorozatú Részvények több mint 25%-ával
rendelkezik, jogosult megválasztani és visszahívni az Igazgatóság három tagját és a Felügyelő Bizottság két tagját,
és (ii) ha az Elsőbbségi Részvény tulajdonosa az „A” sorozatú Részvények 25%-ával vagy ennél kisebb hányadával
rendelkezik, jogosult megválasztani és visszahívni az Igazgatóság egy tagját és a Felügyelő Bizottság egy tagját.
2004. szeptember 30-án a Különleges Részvény tulajdonosának 11,8%-os tulajdoni hányada van a Társaságban.
Az Elsőbbségi Részvényhez fűződő jogok megszűnnek, ha az Elsőbbségi Részvényt már nem a magyar kormány, az
ÁPV, az ÁPV jogutódja vagy a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult magyar szerv tartja
tulajdonban.
Az Európai Unió több esetben követelte az Európai Unió országainak kormányai által a volt állami tulajdonú
cégekben birtokolt „aranyrészvényei” elidegenítését. Miután Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai
Unióhoz, előfordulhat, hogy a magyar kormány nem tarthatja meg a Különleges Részvényt vagy a Különleges
Részvény feltételei módosulnak, ami magában foglalhatja a többszörös szavazati jogok megszűnését.
4.4.3 A Részvények átruházása
A magyar Tőkepiaci Törvény 7 - 9. §-a, 138.§-a és 150 - 180.§-a szerint a dematerializált formában létező
részvények megszerzéséhez a vevő értékpapírszámlájára történő jóváírás és az eladó értékpapírszámlájáról való
törlés szükséges. Az Értékpapírtörvény hasonló rendelkezéseket tartalmaz. Az Értékpapírtörvény 7.§-a szerint a
nyilvános kereskedésre jóváhagyott értékpapírok átruházására vonatkozó kötelező érvényű szerződés alapján ezen
értékpapírok átruházása azon időpontban történik meg, amikor az erre vonatkozó bejegyzésre sor kerül az
értékpapírszámlán.
A részvények átruházása joghatályos a részvénykönyvbe való bejegyzéstől függetlenül. Azonban csak a
részvénykönyvbe bejegyzett személyek tekinthetők a Társaság részvényesének. A részvényes csak akkor
gyakorolhatja a részvényesi jogokat, ha őt (vagy részvényesi meghatalmazottját) megfelelően bejegyezték a
részvénykönyvbe. Ezért a lengyel és magyar piac között részvényeket átruházni kívánó részvényeseknek mindkét
piacon kell rendelkezniük értékpapírszámlával. A részvényesek nem gyakorolhatják részvényesi jogaikat (köztük a
szavazati jogokat és osztalékjogokat sem), ha nincsenek bejegyezve a részvénykönyvbe. A magyar Társasági
Törvény 198.§ (3) bekezdése szerint a részvényes köteles az átruházás időpontjától számított nyolc napon belül
bejelenteni részvényeinek átruházását a Társaságnak, ennek elmaradása esetében pedig az Alapszabályban
meghatározott összegű kötbért köteles fizetni. Az Alapszabály úgy rendelkezik, hogy az Igazgatóság állapítja meg a
kötbér összegét, amely nem haladhatja meg az érintett részvények névértékének egy ezredrészével egyenlő összeget.
4.4.4 Tulajdoni korlátozások
A részvénykönyvbe történő bejegyzéskor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy egymagában, vagy ugyanazon
részvényesi csoporthoz tartozó másik részvényessel együttesen nem rendelkezik-e a kibocsátott alaptőke 2%-ával
vagy ennél nagyobb részével (ideértve azon részvényeket is, amelyek vonatkozásában a bejegyzést kéri), igenlő
esetben pedig a kérelmezőnek be kell jelentenie a részvényesi csoport összetételét. A fenti követelmény
nemteljesítése esetén a kérelmező szavazati jogait felfüggesztik, és a hiánytalan teljesítésig azokat nem
gyakorolhatja. Minden részvényes köteles tájékoztatni az Igazgatóságot, ha egymagában vagy ugyanazon
részvényesi csoporthoz tartozó másik részvényessel együttesen olyan számú részvényt birtokol, amely a szavazati
jogok 10%-át vagy ennél nagyobb részét biztosítja, és ez esetben a Társaság bejegyzi a részvénykönyvbe, hogy az
illető részvényes a Részvények vonatkozásában nem gyakorolhat szavazati jogokat a kibocsátott részvények vagy az
összes szavazati jog 10%-át meghaladóan.
A magyar Társasági Törvény 177.§-a szerint megkülönböztetést kell tenni a nyilvánosan működő
részvénytársaságok és a zártkörűen működő részvénytársaságok között. A nyilvános társaságok részvényei szabadon
57
átruházhatók, azzal a kivétellel, hogy elővásárlási, visszavásárlási jogok vagy hasonló jogok kikötésére lehetőség
van. A dematerializált részvényeket zárolt értékpapírszámlán kell tartani, amelynek hiányában az elővásárlási jogot,
visszavásárlási jogot vagy hasonló jogokat nem lehet érvényesíteni jóhiszemű harmadik felek vonatkozásában. Bár a
magyar Társasági Törvény kifejezetten lehetővé teszi a zártkörű társaságok részére, hogy alapszabályukban tulajdoni
korlátozásokat állapítsanak meg, nem tartalmaz külön rendelkezést a nyilvános társaságok vonatkozásában. A MOL
nyilvános részvénytársaság.
4.4.5 A közgyűlési határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése
A magyar Társasági Törvény 47.§-a szerint a Társaság bármely részvényese kérheti a Társaság közgyűlése,
Igazgatósága és más irányító szerve által meghozott határozat bírósági felülvizsgálatát, ha a határozat ellentétes a
magyar Társasági Törvénnyel, más jogszabályi előírásokkal vagy az Alapszabállyal. A Társaság jogsértő
határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról történt tudomásszerzéstől számított harminc
napon belül meg kell indítani a Társaság ellen. A határozathozatal időpontjától számított kilencven napos jogvesztő
határidő leteltét követően a határozatot még akkor sem lehet megtámadni, ha azt nem közölték a keresetindításra
jogosult személlyel, vagy a személy nem szerzett róla tudomást. Az ezen alapuló keresetindítási jogot nem lehet
érvényesen kizárni, de azon személyek, akik a határozat mellett szavaztak, nem jogosultak ilyen eljárás
megindítására, a tévedés, megtévesztés vagy kényszer esetét kivéve. A keresetindítás nem függeszti fel a határozat
végrehajtását, de az illetékes bíróság felfüggesztheti a határozat végrehajtását, és ez ellen nincs helye fellebbezésnek.
A jogsértő határozatokat a bíróság hatályon kívül helyezi. A határozat felülvizsgálata során meghozott bírósági ítélet
azon részvényesekre is kiterjed, akik nem vettek részt az eljárásban.
4.4.6 Az új Részvények lejegyzésére vonatkozó elsőbbség
A magyar Társasági Törvény új szabálya, a 246/A.§ szerint, ha a alaptőkét pénzbeli hozzájárulás útján emelik fel, (i)
a Társaság részvényeseit és e csoporton belül elsősorban a kibocsátottal azonos sorozathoz tartozó Részvények
tulajdonosait, valamint (ii) az átváltoztatható kötvények tulajdonosait, továbbá (iii) a jegyzési jogot biztosító
kötvények tulajdonosait – ebben a sorrendben – elsőbbségi jog illeti meg az újonnan kibocsátott Részvények
lejegyzésére az Alapszabályban meghatározott feltételek mellett. Ha a alaptőkét zártkörű forgalomba hozatal útján
emelik fel, a jegyzési elsőbbséget a Részvények átvételére irányuló elsőbbségi jogként kell értelmezni (a
Részvények lejegyzésére irányuló elsőbbségi jogot és a Részvények átvételére irányuló elsőbbségi jogot a
továbbiakban együttesen „elsőbbségi jog”-ként említjük). Ezen elsőbbségi jogot az Alapszabály nem zárhatja ki és
nem korlátozhatja. Ettől függetlenül a közgyűlés az Igazgatóság által előterjesztett írásbeli indítvány alapján dönthet
úgy, hogy kizárja ezen elsőbbségi jog gyakorlását. Ebben az esetben az Igazgatóság által benyújtott indítványnak
meg kell határoznia az érintett Részvények javasolt kibocsátási árfolyamát és az elsőbbségi jog kizárásának indokait,
a tőkeemelés indokát, zártkörű jegyzés esetében a részvények átvételére jogosult személyek meghatározását, és a
meglévő részvényesek szavazási arányának a tőkeemelés miatti módosulását. A BÉT bevezetési és forgalomban
tartási szabályai alapján annak a kibocsátónak, amelynek részvényeit a BÉT-en jegyzik, a székhelyén rendelkezésre
kell bocsátania és a BÉT-nek meg kell küldenie azon írásbeli előterjesztéseket, amelyek a közgyűlés kihirdetésének
időpontjában rendelkezésre állnak, és amelyek ezt követően készülnek, mihelyt rendelkezésre állnak, és a BÉT
idevágó rendelkezései szerint e javaslatokat közzé kell tennie, éspedig jelenleg a BÉT hivatalos honlapján. Ez a
szabály az Igazgatóság elsőbbségi jog gyakorlásának kizárására vonatkozó írásbeli indítványára is vonatkozik.
Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy kizárja ezen elsőbbségi jog gyakorlását, az Igazgatóság e határozatot
benyújtja a cégbírósághoz és közzéteszi a Cégközlönyben.
A Társaság Alapszabályának 17c) szakasza szerint az esetben, ha a Társaság részvényesei vagy kötvénytulajdonosai
a törvény erejénél fogva, elsőbbségi joggal rendelkeznek a Részvények lejegyzésére vagy átvételére és ezen
elsőbbségi jog gyakorlása nincs kizárva, az Igazgatóság köteles a Magyar Tőkepiacban és a Cégközlönyben
megjelentetett nyilvános hirdetményben felhívni a részvényeseket és a kötvénytulajdonosokat elsőbbségi joguk
gyakorlására. Ezenkívül az elsőbbségi jog gyakorlására vonatkozó információkat elektronikus eszközök útján is meg
kell adni a részvényes kérésére, e-mail útján közvetítve. A részvényesek és kötvénytulajdonosok úgy gyakorolhatják
elsőbbségi jogukat, hogy nyilatkozatukat a nyilvános hirdetményben megszabott módon, határidőben és címre
megküldik. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a lejegyzendő vagy átvenni kívánt Részvények fajtáját, osztályát,
sorozatát, számát, névértékét és kibocsátási értékét, valamint a részvényes vagy kötvénytulajdonos visszavonhatatlan
kötelezettségvállalását a nyilatkozatban kikötött Részvények lejegyzésére vagy átvételére és a kibocsátási árnak a
58
közgyűlés határozata szerinti megfizetésére. A nyilatkozat érvényessége attól függ, hogy a részvényes vagy
kötvényes kellő időben teljesíti-e a benne foglalt fizetési kötelezettséget. Ha a részvényes vagy kötvényes nem nyújt
be nyilatkozatot a nyilvános hirdetményben megszabott időn belül elsőbbségi jogának gyakorlásáról, úgy tekintendő,
hogy nem gyakorolja elsőbbségi jogát. Ha a közgyűlési határozat eltérően nem rendelkezik, amennyiben azonos
elsőbbségi joggal rendelkező részvényesek vagy kötvényesek több Részvényt kívánnak lejegyezni vagy átvenni,
mint amennyit a tőkeemelés során kibocsátanak, akkor Részvényeik vagy kötvényeik névértéke arányában
gyakorolhatják elsőbbségi jogukat. A magyar jog általában nem tartalmaz rendelkezést semmiféle különleges
korlátozás iránt a lengyel részvényeseknek azon lehetőségét illetően, hogy jegyzési elsőbbségi jogot gyakoroljanak.
Azonban sem a BÉT szabályai, sem a magyar vagy lengyel törvények nem rónak olyan kötelezettséget a Társaságra,
hogy bármilyen intézkedést hozzon abból a célból, hogy a lengyel részvényesek által lejegyzett újonnan kibocsátott
részvényeket elfogadják nyilvános kereskedésre Lengyelországban, és jegyezzék azokat a Varsói Értéktőzsdén. A
Varsói Értéktőzsde szabályzatának 22. szakasza azonban előírja, hogy azon társaság, amelynek részvényeit
elfogadták tőzsdei kereskedésre, az újonnan kibocsátott Részvények jegyzésének megkezdésétől vagy azon naptól
számított hat hónapon belül, amikor megszűnik a részvények átruházhatóságának korlátozása, köteles kérvényt
benyújtani az ugyanolyan típusú részvények tőzsdei kereskedésbe való bevezetése iránt. Ennek megfelelően
lehetséges az, hogy a jegyzési jogokat gyakorló lengyel részvényesek által lejegyzett új részvényeket (amelyek
sorozata eltér a Részvényektől) bevezetik a magyarországi kereskedésbe, de nem vezetik be a lengyelországi
nyilvános kereskedésbe. Azon lengyel részvényesek, (i) akiket a Részvények tulajdonosaként bejegyeztek a
részvénykönyvbe, azon a napon, amikor a közgyűlés határozatot hoz a tőke felemeléséről vagy (ii) az Igazgatóság
által elfogadott határozat alapján végrehajtott alaptőke-emelés esetén azok a részvényesek, akik a tervezett alaptőke-
emeléssel kapcsolatban az Igazgatóság által megállapított napon be vannak jegyezve a részvénykönyvbe, jogosultak
arra, hogy éljenek az általuk birtokolt azon részvényekhez fűződő elsőbbségi joggal, amelyeket a részvénykönyv az
illető részvényes által azon a napon tulajdonban tartottként sorol fel, melyen a jegyzési jog gyakorlására jogosult
részvényesek jegyzéke meghatározásra kerül.
A lengyel részvényeseknek tudomásul kell venniük, hogy a magyar jogrendszer szerint az elővásárlási jogot nem
lehet elválasztani azon részvényektől, amelyekhez fűződik, így nincs lehetőség az elővásárlási jogoknak a
részvények nélküli forgalmazására a szabályozott piacokon.
4.4.7 Az elővásárlási jogok gyakorlása
Ha a Társaság úgy dönt, hogy az újonnan kibocsátott részvényeket bevezeti a lengyelországi nyilvános
kereskedésbe, és a részvényeket nyilvánosan forgalomba hozza Lengyelországban, akkor az elővásárlási jogok
gyakorlására, és az új részvények fejében eszközölt kifizetésére a Varsói Értéktőzsde és a Lengyel Nemzeti Értéktár
szabályait kell alkalmazni.
Ha a közgyűlés határozatot hoz az alaptőke felemeléséről, az elővásárlási jog azon személyeket illeti meg, akik
szerepelnek az adott közgyűlés részvénykönyvében. Ha a alaptőke felemelését az Igazgatóság által elfogadott
határozat alapján hajtják végre, azon részvényesek jogosultak az elővásárlási jogra, akik a tőkeemelésre
vonatkozólag elfogadott határozatban az Igazgatóság által megjelölt napon szerepelnek a részvénykönyvben. Az
Igazgatóság tájékoztatja a részvényeseket az elővásárlási jog gyakorlásának feltételeiről abban az értesítésben,
amelynek közzétételét az Igazgatóság kezdeményezi (a részleteket lásd a III. fejezet 4.4.6 szakaszában) a
alaptőkének közgyűlési vagy igazgatósági határozat alapján történő felemelésére vonatkozólag.
Ha a tőkét új részvények kibocsátásával emelik fel, a részvényeseknek az átvett részvények névértékének legalább
30%-át be kell fizetniük, a névérték hátralévő részét azonban attól számított egy éven belül kell megfizetni, hogy a
alaptőke felemelését jogerősen bejegyzik, kivéve, ha a alaptőke felemeléséről szóló határozat előírja, hogy a
kibocsátási árat teljes körűen befizessék ezen időpont előtt. Ha a tőkeemelést nem pénzbeni hozzájárulásokkal
fedezik, az apportot teljes egészében a Társaság rendelkezésére kell bocsátani a részvények lejegyzésekor. Ha a
tőkeemelés esetében a kibocsátott részvények árfolyama magasabb a névértéküknél, a különbözetet (a kibocsátási
felárat) teljes egészében be kell fizetni a részvények lejegyzésekor. Ha a részvényes nem fizeti ki a részvényeket az
előírt határidőn belül, az Igazgatóság felszólítást kézbesít részére, hogy 30 napon belül fizesse ki a részvényeket.
59
Az elővásárlási jogok gyakorlásának fordulónapja előtt rendkívüli tájékoztatás útján részletes információkat tesznek
közzé arról, hogyan gyakorolhatják az elővásárlási jogokat azon részvényesek, akik a Lengyel Nemzeti Értéktár
tagjánál vezetik értékpapírszámlájukat.
Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a BÉT és a Varsói Értéktőzsde által alkalmazott eltérő jegyzési rendszerek miatt
lehetetlen alkalmazni a jelölést („bp” – elővásárlási jog nélkül) az elővásárlási jogokat nem biztosító részvények
jegyzésének első napján, amint erről a Varsói Értéktőzsde szabályzata rendelkezik. Ezenkívül, miután a magyar jog
szerint az elővásárlási jog nem ruházható át, az nem kínálható fel forgalmazásra a Varsói Értéktőzsdén.
4.4.8 Osztalék
Az osztalék jóváhagyásának és kifizetésének eljárását a jelen Prospektus IV. fejezetének 1.3 szakasza írja le
részletesen.
A részvényesek jogosultak arra, hogy részesedést kapjanak a Társaságnak a magyar Számviteli Törvény szerint
megállapított, rendelkezésre álló és a közgyűlés által felosztani rendelt adózott nyereségéből vagy a rendelkezésre
álló eredménytartalékkal kiegészített adózott nyereségből a részvényeik névértékével összhangban álló
százalékarányban (osztalék).
Az éves közgyűlés az Igazgatóságnak a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott javaslata alapján jogosult határozni a
nyereség felosztásáról, azaz az adózott nyereség azon összegéről, amelyet reinvesztálnak a Társaságba, és azon
összegről, amelyet osztalékként kifizetnek. A Közgyűlés határozata alapján az osztalék nem pénzbeli formában is
teljesíthető. Az osztalékfizetés kezdő időpontját az Igazgatóság határozza meg olyan módon, hogy biztosítsa
legalább 20 munkanap elteltét a határozat napja és az osztalékfizetés kezdő napja között.
Az adózott nyereséget olyan módon kell felosztani, hogy biztosítsák, megfelelő pénzeszközök álljanak rendelkezésre
a versenyképesség fenntartásához, valamint a Társaság megfelelő és nyereséges jövőbeli működéséhez.
Ha a törvény által előírt feltételek teljesülnek, a közgyűlés vagy az Igazgatóság dönthet osztalékelőleg fizetéséről két
egymást követő éves beszámoló jóváhagyása közötti időszakban.
Az osztalékfizetés előtt a Társaság elvégzi a részvényesek azonosítását. A részvényesek akkor jogosultak osztalék
felvételére, ha a megfeleltetési időpontban MOL-részvényeket tartanak tulajdonban, és részvényesként bejegyezték
őket a Társaság részvénykönyvébe. A fordulónapot az Igazgatósági határozattal állapítja meg, és közzéteszi. A
lengyel részvényeseket rendkívüli tájékoztatás formájában tájékoztatják az azonosítási eljárásról. A lengyel
befektetőknek utasítaniuk kell befektetési szolgáltatójukat, hogy a megfelelő részvényesi adataikat küldék meg a
Lengyel Nemzeti Értéktár részére. A Lengyel Nemzeti Értéktár összegezi ezen adatot, és megküldi a KELER-nek, a
KELER pedig összegezi a magyar befektetési szolgáltatóktól, valamint a Lengyel Nemzeti Értéktártól kapott összes
adatot, és azokat megküldi a részvénykönyv vezetőjének, aki jelenleg a KELER külön részlege. Az osztalékfizetés a
kógens jogi előírások szerint történik, különös tekintettel a magyar Társasági Törvénynek a társasági vagyon
védelmére vonatkozó rendelkezéseire. (223 - 226/H.§). Ha a Társaság osztalék fizetését határozza el, akkor az
osztalékot a Részvények azon tulajdonosai részére, akik értékpapírszámlájukat a Lengyel Nemzeti Értéktárnál
számlát vezető szolgáltatóknál tartják, ezen szolgáltatón keresztül kell kifizetni. Az osztalékot forintban fizetik. A
Lengyel Nemzeti Értéktár az osztalékot továbbosztja az alkalmazandó lengyel törvények és a Lengyel Nemzeti
Értéktár szabályai szerint.
A Társaság az Értékpapírtörvény 81.§-a szerint rendkívüli tájékoztatás útján ad tájékoztatást az osztalék összegéről,
az osztalékra jogosult részvényesek megállapítását szolgáló megfeleltetési napról és az osztalékfizetés időpontjáról.
A Varsói Értéktőzsde szabályzata szerint azon napot követő napon, amikor az osztalékjogot megállapítják, a
Varsóban jegyzett részvényeket „bd”-vel (azaz „osztalék nélkül”) jelölik. A Társaság köteles meghatározni az
osztalékjog megállapításának napját, hogy a Varsói Értéktőzsdének módjában álljon „bd”-vel jelölni a részvényeket.
Csak azok a részvényesek jogosultak osztalékra, akik az osztalék megfeleltetési időpontjában be vannak jegyezve a
részvénykönyvbe. Az a részvényes, aki a Lengyel Nemzeti Értéktár résztvevőinél vezeti értékpapírszámláját, a
Lengyel Nemzeti Értéktár résztvevőjén keresztül intézheti a részvénykönyvbe való bejegyzést. A részvénykönyvbe
való bejegyzés módjáról szóló részletes információkat aktuális jelentés útján teszik közzé az osztalék fordulónapja
előtt.
60
4.4.9 A lengyel részvényesek számára történő osztalékfizetés módja
A Társaság a KELER-en, a Társaság fizetési megbízottján keresztül fizet osztalékot a részvényeseknek vagy a
Lengyel Nemzeti Értéktárnak. Az osztalékfizetési napon a KELER átutalja a Társaságtól kapott számadatnak
megfelelő osztalékösszeget a fent hivatkozott számlákra. A kifizetett osztalékból a társaság levonja a magyar jog
szerinti forrásadót, a nem magyar területen adóilletőséggel rendelkező részvényesek esetében pedig a vonatkozó
kettős adóztatást kizáró egyezmény szerinti adót, amennyiben az osztalékfizetési nap előtt legalább négy nappal
átadják a Társaságnak az illetőségi igazolást és (ha az egyezmény azt előírja) a haszonhúzó nyilatkozatot. Ha a
részvényes nem tudja időben átadni az illetőségi igazolást és a haszonhúzó nyilatkozatot, befektetési szolgáltatóján
keresztül kell értesítenie a Lengyel Nemzeti Értéktárat, hogy a dokumentumot később küldi meg, és kérnie kell a
MOL-t, hogy az osztalékot tartsa vissza a dokumentumok megküldéséig. Amikor a Lengyel Nemzeti Értéktár
megküldi a részvénykönyv adatait a KELER-nek, értesíti a KELER-t, mely részvényesek küldik később e
dokumentumokat. Ezekben az esetekben a MOL mindaddig nem fizeti ki az osztalékot e részvényeseknek, amíg meg
nem kapja a hiánytalan dokumentumcsomagot. Ha a részvényes nem adja meg időben a nyilatkozatot, és nem kéri a
MOL-tól az osztalék visszatartását, akkor a MOL az osztalékot 20%-os adó levonása után fizeti ki. Ha a részvényes
nem jegyezteti be magát időben a Társaság részvénykönyvébe az első fizetési napon történő fizetés céljából, ezt
később is megteheti, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a fordulónapon tulajdonban tartotta a Részvényeket. Az
adatokat ugyanilyen csatornákon keresztül lehet eljuttatni, és a kifizetésre a fordulónapot követő öt évig sor kerülhet.
A haszonhúzó nyilatkozatot magyar vagy angol nyelven kell kiállítani. Ha a részvényes úgy dönt, hogy e
nyilatkozatot lengyel nyelven állítja ki, csatolnia kell hozzá az egyik fent említett nyelvre készített hitelesített
fordítást. A hitelesítésre vonatkozó tájékoztatást lásd a III. fejezet 4.4.1 szakaszában. A lengyel részvényeseknek a
Lengyel Nemzeti Értéktáron keresztül fizetik ki az osztalékot. Az osztalékösszeget forintban, elektronikus átutalással
fizetik. A Lengyel Nemzeti Értéktár biztosítja, hogy a lengyel tőkepiacon hatályos szabályok szerint ossza tovább az
osztalékokat. A részvényesek jogosultak lehetnek arra, hogy kérjék a KELER-től az osztalékoknak közvetlenül a
számlájukra történő kifizetését is.
Annak érdekében, hogy a lengyel részvényesek igénybe vehessék a vonatkozó kettős adóztatási egyezményt, be kell
nyújtaniuk a haszonhúzó nyilatkozatot és az illetőségi igazolást a Társaságnak a KELER-en keresztül. A lengyel
részvényeseknek jelezniük kell, miután a Társaság forintban fizeti az osztalékot, hogy az értékpapírszámlájukat
kezelő szervezet lehetővé teszi-e az osztalék forintban történő fizetését, vagy biztosítja-e a lengyel zlotyra való
átváltást
4.4.10 A MOL feltárási kötelezettségei
4.4.10.1 Magyar közzétételi kötelezettségek
A magyar Tőkepiaci Törvény 52. és 53.§-a szerint a nyilvános társaságok kötelesek rendszeresen nyilvánosságra
hozni a pénzügyi és jövedelmi helyzetükre és működésükre vonatkozó főbb adatokkal kapcsolatos információkat az
éves és féléves gyorsjelentésekben és az éves beszámolókban. A fenti rendszeres tájékoztatási kötelezettség alapján
szolgáltatott féléves gyorsjelentést (és a gyorsjelentéssel azonos szintű információkat tartalmazó éves jelentés
kivonatot) legalább a Magyar Tőkepiacban és e lap internetes honlapján közzé kell tenni. A Társaságnak betekintés
céljából rendelkezésre kell bocsátania a jelentéseket (ideértve az éves beszámolót is).
A BÉT szabályai szerint a Társaság a BÉT szabályzatának megfelelően köteles elkészíteni és benyújtani féléves és
negyedéves gyorsjelentését és éves beszámolóját. A jegyzett cégek általában olyan jelentéseket nyújtanak be,
amelyek eleget tesznek a Tőkepiaci Törvény és a BÉT szabályainak is. A BÉT-en jegyzett társaságoknak úgy is
közzé kell tenniük féléves vagy negyedéves gyorsjelentésüket és éves beszámolójukat, hogy felrakják a BÉT
internetes honlapjára.
A gyorsjelentést az adott negyedévet követő 45 napon belül, az éves beszámolót az adott évet követő 120 napon
belül el kell készíteni, és meg kell küldeni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.
A féléves és éves jelentéseket ismertetni kell a Társaság részvényeseivel. Ebből a célból a Társaság köteles
(legkésőbb az illető jelentés aláírására megszabott időpontig) a részvényesekhez címzett értesítést közzétenni,
amelyben közli, hogy befejeződött a fenti jelentések elkészítése, és jelzi, hogy hol, mikor és milyen időpontban áll a
61
jelentés a részvényesek rendelkezésére. A jelentéseket a fenti értesítés közzétételétől számított 7 napon belül a
részvényesek rendelkezésére kell bocsátani. Hasonlóképpen, a jelentések befejezéséről és rendelkezésre állásáról
szóló értesítést követő 7 napon belül az illető jelentésnek legalább a kivonatát közzé kell tenni a Magyar
Tőkepiacban.
A magyar Tőkepiaci Törvény 54.§-a azt is előírja a nyilvános társaságok számára (függetlenül attól, hogy
részvényeit jegyzik-e a BÉT-en vagy sem), hogy a bekövetkezéstől számított egy napon belül jelentsék be a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a tegyék közzé a rendkívüli üzleti eseményeket, és a fentiekben
említettek szerint azt legalább a Magyar Tőkepiacban és annak internetes honlapján tegyék közzé. Ilyen esemény az,
amely valószínűleg érinti a társaság értékpapírjainak értékét vagy hozamát. Az ilyen rendkívüli üzleti eseményre
vonatkozó tájékoztatást Lengyelországban rendkívüli tájékoztatás útján teszik közzé. A BÉT szabályai
hasonlóképpen előírják a kibocsátó számára, hogy a működésére vagy pénzügyi helyzetére vonatkozó azon
információkat, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik értékpapírjainak értékét vagy hozamát, a
tudomásszerzéstől számított 30 percen belül jelentse be a BÉT-nek, ha ez reggel 8 óra és a BÉT nyitvatartási
idejének zárása között történt, vagy a következő nap reggel 8:30 óráig, ha az információt a kereskedési nap zárása
után szerezte. Ezen információkat fel kell rakni a BÉT internetes honlapjára is.
A Varsói Értéktőzsde szabályai ebben a vonatkozásban eltérően rendelkeznek. A Varsói Értéktőzsde szabályai
szerint a jegyzett cégek (amelyek részvényeit a folyamatos kereskedési rendszerben forgalmazzák) a kereskedési
napon reggel 9:30 óra előtt és akkor, amikor az értékpapírjaikkal folytatott kereskedés az adott napon lezárul, azaz
délután 16:20 óra után kötelesek benyújtani a rendkívüli és időszakos jelentéseket. Ez azt jelenti, hogy az
események rendes menetében nem lehet rendkívüli jelentéseket benyújtani a Varsói Értéktőzsde nyitvatartási ideje
alatt. A Varsói Értéktőzsde szabályzata egy kivételt ír elő, hogy a jelentéseket rendkívüli esetben be lehet nyújtani a
nyitvatartási időben: ha indokolt annak veszélye, hogy a benne foglalt információk nem maradnak bizalmasak, és ha
a jelentés a Társaság ellenőrzési körén kívül eső rendkívüli eseményekről szóló információkra vonatkozik. E
jelentéseket az adott napon be lehet nyújtani, tekintet nélkül a Varsói Értéktőzsde szabályzatában meghatározott
órákra. A fent említett órákon belül a jelentések benyújtását azt követően kell eszközölni, hogy telefonon vagy faxon
megfelelő tájékoztatást adtak a Varsói Értéktőzsdének. A lengyel másodlagos szabályozás azt a kötelezettséget rója
a Társaságra, hogy ugyanakkor bocsássa ki egyebek között az aktuális jelentéseket a lengyelországi
nagyközönségnek, amikor azokat kibocsátja azon külföldi szabályozott piacokon, ahol jegyzik az értékpapírjait.
Magyar és lengyel törvényes kötelezettségei teljesítésének eredményeként a Társaság a nyitvatartási idő alatt
kézbesíti rendkívüli jelentéseit a Varsói Értéktőzsdének. A Tőkepiaci Törvényben foglalt feltárási kötelezettségen
túlmenően a magyar Társasági Törvény további szabályozást tartalmaz, amely bizonyos információk közlésére és
közzétételére kötelezi a társaságokat. Részleteiben: a magyar Társasági Törvény 234.§ (3) bekezdése előírja, hogy a
Társaság előzetes értesítést és tájékoztatást tegyen közzé a következő közgyűlésekről. A közgyűlést az Alapszabály
rendelkezései szerint, a közgyűlés napja előtt legalább 30 nappal közzétett hirdetmény útján kell összehívni. A
közgyűlés megtartásáról a Társaság által közzétett hirdetménynek tartalmaznia kell a Társaság nevét, székhelyét, a
közgyűlés helyét és pontos időpontját, napirendjét, a szavazati jogok gyakorlásának feltételeit, és a fentieken
túlmenően a megismételt közgyűlés helyéről és időpontjáról szóló információkat is, amelyet az esetben hívnak
össze, ha az első közgyűlésre nem került sor, mert nincs jelen határozatképes létszám. Az Alapszabály szerint a
Társaság a hirdetményeit a Magyar Tőkepiacban teszi közzé, a közgyűlési meghívókat pedig a Népszabadság és a
Magyar Nemzet című napilapokban publikálják. A magyar Társasági Törvény 228.§ (1) bekezdése szerint az
Igazgatóság köteles megadni minden részvényesnek a közgyűlés napirendjére tűzött kérdésekre vonatkozó
tájékoztatást. A részvényes az erre vonatkozó indítványát a közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal köteles
benyújtani, és az Igazgatóság csak akkor tagadhatja meg ilyen tájékoztatást adását, ha véleménye szerint az
információk feltárása sértené a Társaság üzleti titkait. Ettől függetlenül a közgyűlés még ilyen esetben is kötelezheti
az Igazgatóságot a fent meghatározott információk feltárására. A magyar Társasági Törvény 228.§ (3) bekezdése azt
is elrendeli, hogy a Társaság pénzügyi beszámolójában, valamint az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság
jelentésében foglalt jelentős adatokat az Igazgatóság a közgyűlés időpontja előtt legalább tizenöt nappal köteles
közölni a részvényesekkel.
A Társaság köteles továbbá az auditált pénzügyi beszámolóját letétbe helyezni a cégbíróságon és közzétenni a
Cégközlönyben.
62
Ami az osztalékfizetésre vonatkozó feltárási kötelezettséget illeti, az Igazgatóság a fizetés előtt 30 nappal köteles
tájékoztatni a részvényeseket, és biztosítania kell, hogy az osztalékfizetésről szóló határozat meghozatalának napja
és a fizetés napja között legalább 20 munkanapból álló időköz legyen.
Amennyiben a Társaság alaptőkéjét pénzbeni hozzájárulás útján emelik fel, a magyar Társasági Törvény 246/A.§
(2) bekezdése szerint a Társaság köteles hirdetményt közzétenni a Cégközlönyben, hogy értesítse a részvényeseket
az újonnan kibocsátott részvényekkel kapcsolatos elsőbbségi jogaikról. Ha azonban a közgyűlés az Igazgatóság
írásbeli javaslata alapján határozatot fogad el a fent említett elsőbbségi jogok kizárásáról, az Igazgatóságnak e
határozatot be kell nyújtania cégbírósághoz, és közzé kell tennie a Cégközlönyben (lásd a jelen Prospektus III.
fejezetének 4.4.6 pontját). A Társaságnak ugyanezt az értesítési eljárást kell követnie a tőkeemelés befejezésekor is.
A magyar Társasági Törvény 288-297.§-a rendelkezéseket tartalmaz azon részvényesek bejelentési
kötelezettségeiről, akik a társasági szavazatok több mint 25%-át, 50%-át vagy 75%-át szerezték meg (lásd a jelen
Prospektus III. fejezetének 4.1.2.3 pontját).
Ezen túlmenően a magyar Társasági Törvény a részvényesek bizonyos csoportjai részére tájékozódási (az
információk ellenőrzésére irányuló) jogot biztosít. Különösen abban az esetben, ha a közgyűlés elutasítja a
részvényes indítványát vagy nem hoz határozatot a részvényes indítványáról, amely arra vonatkozik, hogy
könyvvizsgáló általi vizsgálatra nyújtsák be (i) a magyar Társasági Törvény szerint aláírt legutolsó éves beszámolót
vagy (ii) bármely eseményt, amely a vállalati ügyek vezetésével kapcsolatban fordult elő az utóbbi két éven belül; a
bíróság köteles elrendelni e vizsgálatot a szavazati jogok legalább 10%-át képviselő részvényesek kérésére. A
Társaság ugyancsak köteles közzétenni a Cégközlönyben, a cégek hivatalos magyar közlönyében, egyebek között a
Társaság cégadataiban bekövetkezett és a magyar cégjegyzékbe bejegyzett változásokat.
A Társaság nyilatkozata a Vállalatirányítási Kódexnek a BÉT-en való betartásáról rendelkezésre áll a
http://www.bet.hu/onlinesz/10000638.html?newsid=8108 címen.
4.4.10.2 Lengyel feltárási kötelezettségek
A Társaság alá lesz vetve az Értékpapírtörvény 81. cikke szerinti feltárási kötelezettségeknek, ideértve a rendkívüli
és időszakos jelentések közzétételét is. A Társaság nyilvánosan közzéteszi Lengyelországban azon rendkívüli és
időszakos jelentéseket, amelyeket közzétesz azon piacokon, amelyeken értékpapírjait elfogadták nyilvános
kereskedésre vagy jegyzik és értéktőzsdén. A fent hivatkozott rendkívüli és időszakos jelentéseket a Társaság
ugyanakkor köteles közzétenni a lengyelországi nyilvánosság számára, amikor azokat kibocsátja azon külföldi
szabályozott piacokon, amelyeken az értékpapírjait jegyzik. A jelentéseket úgy teszi közzé, hogy benyújtja az
Értékpapír- és Tőzsdebizottsághoz, a Varsói Értéktőzsdéhez és a Lengyel Sajtóügynökséghez. A Társaságnak
szándékában áll az Értékpapír- és Tőzsdebizottság által jóváhagyott elektronikus tájékoztatási rendszer használata.
Ezen túlmenően a jelentéseket közzé kell tenni a Társaság honlapján. A fentiekben leírt aktuális és időszakos
jelentéseket angol nyelven teszik közzé. A rendkívüli jelentések tartalmazzák a lényegük rövid lengyel nyelvű
összefoglalását. Az időszakos jelentések magukban foglalják a Társaság pénzügyi helyzetéről szóló általános
információkat feltüntető táblázatok lengyel fordítását. A rendkívüli és időszakos jelentések teljes körű lengyel
fordítását a Társaság a lehető leggyorsabban, de a rendkívüli jelentések esetén legkésőbb 5 napon belül, az időszakos
jelentések esetén pedig legkésőbb három héten belül nyilvánosan közzéteszi Lengyelországban. A Társaság csak
akkor kívánja lengyelül közzétenni a jelentéseket, amikor a lengyel értékpapírtörvények ezt előírják.
Az értékpapír-kibocsátók által benyújtott rendkívüli és időszakos jelentésekről szóló 2001. október 16-i
minisztertanácsi rendelet 57.1a§-a szerint a Társaság csak konszolidált pénzügyi kimutatásokat készít, és nem készít
önálló pénzügyi kimutatásokat. A pénzügyi kimutatásokat a Nemzetközi Számviteli Szabványok szerint kell
elkészíteni.
4.5 Bizonyos részvényesi jogok gyakorlásával foglalkozó szolgáltatók és felelősségi körük
A jelen Prospektus III. fejezetének 4.1.2.2 szakaszában nyújtott információknak megfelelően a Részvények
megszerzéséhez nem szükséges a részvénykönyvbe történő bejegyzés, ahhoz azonban hogy a részvényes
gyakorolhassa a Részvényekhez fűződő jogokat, különösen a közgyűlésen való részvétel jogát, a szavazati jogokat,
az osztalékjogot és az elővásárlási jogot, a részvényes nevét és egyéb adatait be kell jegyezni a részvénykönyvbe.
63
Jelenleg a Társaság részvénykönyvét a KELER vezeti. A részvényest azon bejegyzés eredményeként lehet
bejegyezni a részvénykönyvbe, amelyet a részvényes által az értékpapírszámláját vezető szervezetnek (befektetési
szolgáltatónak) adott utasítás alapján hajtanak végre, a Lengyel Nemzeti Értéktár és a KELER közvetítésével
biztosítva a részvényesnek a részvénykönyvbe való bejegyzését. A Lengyel Nemzeti Értéktár és a KELER között
aláírásra került a szükséges megállapodás, a Társaság részére azonban nem biztosítottak hozzáférést e
megállapodáshoz, és ezért nem ismeri annak rendelkezéseit. A Társaság hangsúlyozza továbbá, hogy az alábbi
ismertetés a KELER és a Lengyel Nemzeti Értéktár időről időre módosuló általános feltételein alapul, kizárólag a
befektetők tájékoztatását szolgálja, és a KELER és/vagy a Lengyel Nemzeti Értéktár felelősségének a részvényesek
általi érvényesítése túllép a Társaság ellenőrzési körén.
Az a részvényes, aki az értékpapírszámláját vezető szolgáltató, a Lengyel Nemzeti Értéktár vagy a KELER
cselekménye vagy mulasztása folytán nem tudta gyakorolni részvényesi jogait, és kárt szenvedett, követelheti e kár
megtérítését.
A részvényes értékpapírszámláját vezető szolgáltató felelőssége felmerülhet az értékpapírszámla vezetéséről a
részvényessel megkötött kötelező érvényű megállapodás nem megfelelő teljesítéséből vagy nemteljesítéséből, vagy a
részvényesnek kárt okozó magánjogi vétségből. A részvényes a lengyel polgári jog általános rendelkezései szerint
érvényesítheti követeléseit.
A Lengyel Nemzeti Értéktárnak a részvényes felé fennálló esetleges felelőssége vagy a részvényes
értékpapírszámláját vezető szervezetnek a Társaság felé fennálló felelőssége eredhet magánjogi vétségből. E
követeléseket a lengyel polgári jog általános rendelkezései szerint lehet érvényesíteni.
A Társaság és a részvényes értékpapírszámláját vezető szolgáltató részvételi megállapodást kötött a Lengyel
Nemzeti Értéktárral, hogy részt vegyenek a lengyel törvényes elszámoló rendszerben. Ilyen módon, ha a részvényes
értékpapírszámláját vezető szervezet vagy a Társaság veszteséget szenvedett, a lengyel polgári jog általános
rendelkezései szerint támaszthat követeléseket a Lengyel Nemzeti Értéktárral szemben, a Lengyel Nemzeti
Értéktárral megkötött részvételi megállapodás nem megfelelő teljesítésével vagy nemteljesítésével kapcsolatban. A
Lengyel Nemzeti Értéktár szabályai szerint e vitákat a Lengyel Nemzeti Értéktár mellett működő
választottbírósághoz kell benyújtani választottbírósági eljárásra.
A Lengyel Nemzeti Értéktár és a KELER egymás felé fennálló esetleges felelőssége származhat az említett
elszámolóházak közötti kötelező megállapodás nem megfelelő teljesítéséből vagy nemteljesítéséből, illetve
magánjogi vétségből. Miután a Társaság nem ismeri az elszámolóházak közötti megállapodás tartalmát, e
Prospektusban nem nyújthat részletes információkat az e megállapodásban foglalt felelősségi szabályokról.
A KELER-nek azon veszteségekért fennálló esetleges polgári jogi felelősségére, amelyet a Társaság a
részvénykönyvének vezetéséről kötött kötelező érvényű megállapodás nem megfelelő teljesítéséből vagy
nemteljesítéséből eredően szenved el, a magyar polgári jog általános szabályai irányadók. A KELER-nek a Társaság
felé fennálló felelősségére vonatkozólag alkalmazni kell a KELER általános üzleti feltételeinek konkrét
rendelkezéseit is, mert a Társaság megállapodást kötött a KELER-rel.
A fent említett előírásoknak megfelelően a KELER köteles minden bizonyított anyagi kárt megfizetni, amely a neki
felróható cselekményekből ered, és amely a közvetlen tevékenységi körébe tartozik. A KELER azonban nem felelős:
(i) a tevékenységi körébe nem tartozó kárért, pénzügyi veszteségért, elmaradt haszonért vagy nem vagyoni
kárért;
(ii) azért a kárért, amely vis maiornak, hatósági határozatnak vagy a szükséges hatósági engedély megadása
indokolatlan megtagadásának vagy késedelmének következménye;
(iii) a rendes eljárás menetében fel nem ismerhető hamis vagy hamisított utasítás teljesítésének
következményeiért;
(iv) a helyesbítés vagy kiegészítés miatt az utasítás késedelmes újbóli benyújtásából eredő kárért.
Ezen túlmenően a KELER felelős lehet bármilyen más szervezet felé, amely részt vesz a részvényesnek a Társaság
részvénykönyvébe történő bejegyzése folyamatában. E felelősségre a magyar Polgári Törvénykönyvet kell
64
alkalmazni, amely szerint a jogellenesen okozott kárt a károkozónak meg kell térítenie. A károkozó mentesül a
kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása az adott körülmények között ésszerű volt.
5. Az adózásról szóló általános tájékoztatás

Miután a jelen szakaszban foglalt információk általános jellegűek, és csak a Prospektus időpontjára
vonatkoztathatók, minden befektetőnek tanácsos kikérnie képesített adó-, pénzügyi és jogi tanácsadók tanácsát a
konkrét adózási helyzet értékeléséhez.
5.1 Magyar jövedelemadó
5.1.1 Személyi jövedelemadó a részvények elidegenítése után, amely lengyelországi adóilletőségű személyekre
alkalmazandó
A lengyel adóilletőségű magánszemélyek esetében a részvényeknek a magyar Tőkepiaci Törvény 5.§-ában

meghatározott tőzsdén kötött ügylet keretében történő elidegenítése során realizált árfolyamnyeresége kamatnak
minősül, a magyar Személyi Jövedelemadó Törvény alkalmazásában, és nulla kulcsos személyi jövedelemadó alá
esik. A Részvényeknek magyar magánszemélyek általi olyan ügylet keretében történő elidegenítéséből szerzett
árfolyamnyereség, amely nem minősül tőzsdei ügyletnek a Tőkepiaci Törvény értelmében véve,
árfolyamnyereségnek minősül, amely 20%-os adókulccsal adózik.
Miután Magyarország és Lengyelország között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezmény („Egyezmény”)
van hatályban, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezmény rendelkezéseit is alkalmazni kell. Az Egyezmény
olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek értelmében a lengyel magánszemélyek árfolyamnyeresége
Magyarországon nem adóztatható. Az Egyezményben foglalt kedvezményre jogosult részvényesek, akiknek nincs
sem állandó telephelyük, sem állandó lakhelyük Magyarországon, és akik az Egyezmény szempontjából egyébként
sem magyarországi illetőségűek, nem kötelesek Magyarországon adót fizetni a Részvények eladásából származó
nyereség után.
5.1.2 Társasági adó a részvények elidegenítése után, lengyelországi adóilletőségű személyek esetében
Azon Magyarországon telephellyel nem rendelkező lengyel illetőségű gazdasági szervezetek, amelyek eladják a
Részvényeket, nem kötelesek magyar társasági adót fizetni a nyereség után. Telephellyel rendelkező lengyel
illetőségű gazdasági szervezetek, az Egyezmény feltételeinek megfelelően adókötelesek lehetnek a magyar állandó
telephelyen keresztül szerzett adóköteles jövedelem után, ideértve a Részvények eladásából szerzett nyereséget is, ha
e Részvényeket a magyar állandó telephely eszközeiként tartják nyilván. E lengyel illetőségű szervezetek jövedelme
16%-os társasági adókulccsal adózik, azonban jogosultak arra, hogy adóalapjukat az elismert tőzsdéken megkötött
ügyletek keretében realizált nyereség 50%-ával csökkentsék.
5.1.3 Osztalék adózása
A nem magyar illetőségű gazdasági szervezet részére fizetett osztalék 20%-os forrásadó alá esik. Az adót a Társaság
vonja le. A 20%-os forrásadót a Magyarország és az osztalékban részesülő illetősége szerinti ország között
alkalmazandó adóegyezmény szerint csökkenteni lehet. Gazdasági szervezetek esetében az osztalék-forrásadó 5%-
ra, 10%-ra vagy 15%-ra csökkenthető az alkalmazandó adóegyezmény alapján, bizonyos feltételek teljesülése
esetén. Az Egyezményben meghatározott osztalékadó mértéke 10%, amennyiben az osztalék felvevője
haszonhúzónak minősül. Jogi személy esetében a haszonhúzó azt a részvényest jelenti, amely saját bevételeként
könyveli el az osztalékot, természetes személy esetében pedig azon részvényest, aki az osztalékot az éves
adóbevallásában bevallja vagy köteles bevallani.
A magyar és nem magyar illetőségű magánszemélyek részére fizetett osztalék 20%-os forrásadó alá esik, ha pedig az
osztalék meghaladja a Társaságnak az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéjének 30%-át, az e határ fölötti
összeg utáni forrásadó 35%, kivéve, ha ezt a Magyarország és az osztalékban részesülő illetősége szerinti ország
között alkalmazandó egyezmény csökkenti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megfelelő egyezmény szerint a
fenti forrásadó 5%-ra, 10%-ra vagy 15%-ra csökkenthető magánszemélyek esetében, ha bizonyos feltételek
teljesülnek. Az Egyezményben meghatározott osztalékadó-tétel 10%, amennyiben az osztalék felvevője
haszonhúzónak minősül.
65
Ha a Magyarország és a nem magyar illetőségű személy országa közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezmény alacsonyabb osztalékadó mértéket határoz meg, akkor az adott egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni
a forrásadóra. A magyar kifizető csak akkor jogosult ezen alacsonyabb adómértéket alkalmazni, ha a nem magyar
illetőségű személy évente, az adott évi osztalék fizetése előtt vagy az osztalékban részesülő illetőségének
megváltozása előtt bemutatja a magyar kifizetőnek: (i) az illetősége szerinti adóhatóság által kibocsátott adóilletőség
igazolást, és (ii) a nem magyar illetőségű személy nyilatkozatát, amely igazolja, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezmény alkalmazásában a magyar kifizetőtől származó osztalékok vonatkozásában a nem magyar
illetőségű személy haszonhúzónak minősül, ha ez érinti az alkalmazandó egyezmény szerinti adókötelezettséget.
Nem magyar nyelvű dokumentumok esetében az eredeti dokumentumhoz csatolni kell a hiteles magyar fordítást. A
nem magyar illetőségű személy köteles az előírt igazolásokat/nyilatkozatokat benyújtani a kifizetőnek. Ellenkező
esetben a magyar kifizető az általános adó mértéke szerint kiszámítja és levonja a forrásadót, és a nem magyar
illetőségű személy jogosult lesz arra, hogy az általános adó mértéke és az egyezmény szerinti adó mértéke közötti
különbözetett a magyar Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Észak-Budapesti Igazgatóságától igényelheti
vissza.
5.1.4 Nem lengyel személyek adózása
A nem lengyel személyek esetében a részvények elidegenítése után realizált árfolyamnyereséget és az osztalékokat
ugyanúgy adóztatják, mint a lengyel személyek esetében.
5.1.5 Átruházási illeték
A Részvények eladása vagy egyéb elidegenítése nem esik magyar átruházási illeték alá.
5.2 Lengyel jövedelemadó
5.2.1 Személyi jövedelemadó a részvények elidegenítése után, lengyel adóilletőségű személyek esetében
A lengyel Személyi Jövedelemadó Törvény 30b.1 cikke szerint a részvények elidegenítése után Lengyelországban a
megszerzett jövedelem 19%-os kulccsal adózik. A részvények elidegenítése utáni jövedelem az adott pénzügyi
évben a részvények elidegenítése révén megszerzett összeg (azaz a részvényeknek az adásvételi szerződésben
megszabott árként értelmezett értéke), valamint a részvények megszerzésével és elidegenítésével felmerült költségek
közötti különbözet. Ha az ár jelentősen eltér a részvények piaci értékétől, és ennek nincs alapos indoka, az
adóhatóság a nyereséget hozzáigazíthatja a piaci szinthez, és eszerint határozhatja meg a piaci értéken történt eladás
utáni jövedelmet. Az adott pénzügyi naptári év vége után az az adózó, aki jövedelmet szerez az értékpapírok
elidegenítése után, köteles az éves adóbevallásban bevallani az illető pénzügyi év során történt értékpapír-
elidegenítés utáni jövedelmét, és kiszámítani az erre eső jövedelemadó összegét. Ezen előírások nem alkalmazandók,
ha az értékpapírok elidegenítését az adózó üzleti tevékenységének keretében hajtotta végre, amikor is a jövedelmet
üzleti jövedelemként adóztatják.
5.2.2 Társasági adó a részvények elidegenítése után, lengyel adóilletőségű személyek esetében
A lengyel jogi személyek által részvények eladása (vagy cseréje) után szerzett nyereséget Lengyelországban
társasági adóval adóztatják az általános szabályok szerint. A részvények elidegenítése utáni nyereség a részvények
elidegenítése révén megszerzett összeg (azaz a részvényeknek az adásvételi szerződésben meghatározott árként
értelmezett értéke), valamint a részvények megszerzésével és elidegenítésével felmerült költségek különbözete. Ha
az ár jelentősen eltér a részvények piaci értékétől, és ennek nincs alapos indoka, az adóhatóság a nyereséget
hozzáigazíthatja a piaci szintekhez, és az értékesítés utáni nyereséget piaci értéken állapítja meg. A részvények
eladása utáni nyereség az adózó adóalapját növeli. A lengyel Társasági Adótörvény 19.1 cikke szerint az ilyen
nyereség utáni társasági adó az adóalap 19%-át teszi ki.
5.2.3 Osztalékadó
A lengyel Személyi Jövedelemadó Törvény 17.1 cikke szerint a magyar társaság nyeresége utáni osztalékbevétel és
a nyereségrészesedésből eredő más hasonló jövedelem jövedelemadó alá esik a korlátlanul adóköteles
magánszemély esetében. E jövedelmet össze kell adni az egyéb jövedelemmel, és a lengyel Személyi Jövedelemadó
Törvény 27.1 cikke szerint adózik. A 27.9 cikk szerint a jövedelem után Magyarországon fizetendő adót le lehet
66
vonni a fizetendő lengyel adóból. A levont külföldi adó összege nem haladhatja meg az e jövedelem utáni lengyel
adót, amelyet a teljes fizetendő adó arányában kell kiszámítani.
A jövedelmet azon hónap adóbevallásában kell bevallani, amelyben a jövedelmet felvették. A fizetendő lengyel adót
a bevallás esedékességi időpontjáig kell befizetni. A jövedelmet szerepeltetni kell az éves adóbevallásban is.
A lengyel Társasági Adótörvény 10.1 cikke szerint a magyar társaságtól származó osztalék és a nyereségéből való
részesedésből eredő más hasonló jövedelem társasági adó alá esik a korlátlanul adóköteles jogi személy esetében.
Ezt a jövedelmet 19%-kal adóztatják. A 20.1 cikk szerint a jövedelem után Magyarországon fizetendő adót le lehet
vonni a fizetendő lengyel adóból. A levont külföldi adó összege nem haladhatja meg az e jövedelem utáni lengyel
adót, amelyet a teljes fizetendő adó arányában kell kiszámítani.
A 20.2a cikk szerint, ha a lengyel jogi személy több mint 2 évig birtokban tartja egy olyan magyar társaság
részvényeinek legalább 25%-át, amely valamely Lengyelországon kívüli EU tagállamban adóköteles az egész
világon szerzett jövedelme után, a részvényes igényelheti a magyar társaság által fizetett adó jóváírását is, maximum
az arányosan kiszámított fizetendő lengyel adó erejéig.
A jövedelmet azon időszak bevallásában kell bevallani, amelyben a jövedelmet felveszik. A lengyel adót a bevallás
esedékességi időpontjáig kell befizetni.
5.2.4 Átruházási adó
A Részvények lengyelországi szabályozott piacon történő átruházására nem alkalmazandó lengyel átruházási adó.
Ha azonban a nyilvános kereskedésre jóváhagyott értékpapírok átruházása a szabályozott piacon kívül, brókerházak
vagy brókertevékenységet folytató bankok közvetítő szolgáltatásainak igénybevétele nélkül történik, egyebek között
természetes személyek közötti közvetlen adásvétel esetén, ez az eladás/átruházás az eladott részvények piaci
értékének 1%-a, mint adótétel mellett átruházási adó alá esik. Az adót az adásvételi szerződés aláírását követő 14
napon belül meg kell fizetni, és a felek egyetemlegesen felelősek az adófizetésért.
6. Megállapodások letéti jegyek (GDR-ok) kibocsátásáról

A MOL-nak megállapodást kötött a JP Morgan Chase Bank-kel globális letéti jegyek (GDR-ok) kibocsátására
vonatkozólag. A szerződés szerint a JP Morgan Chase Bank letétkezelő bankként jár el a MOL letéti jegy programja
vonatkozásában, és a MOL részvényei alapján GDR-okat bocsát ki. A szerződésre New York Állam törvényei
vonatkoznak. A letéti jegy program alapján kibocsátott GDR-okat jegyzik a Luxembourgi Értéktőzsdén, és
forgalmazzák a Londoni Értéktőzsde Nemzetközi Megrendelőkönyv Rendszerében.
A Társaság nem kötött és tervei szerint nem is fog kötni megállapodásokat a lengyel piacon történő letétijegy-
kibocsátásról (lengyel letéti jegyek).
7. A Társaság tervei a másodlagos kereskedésre vonatkozólag

A jelen Prospektus alapján nyilvános forgalmazásra nyilvántartásba vett Részvényeket a Központi Elszámolóház és
Értéktár Rt-nél („KELER”), a központi magyar értéktárnál a HU 0000068952 ISIN-kód alatt tartják nyilván. A
Részvényeket árfolyamjegyzésre és jegyzésre bevezették a BÉT-re. A MOL-nak szándékában áll legkésőbb 2004
decemberében bevezetni a Részvényeket árjegyzés céljából a Varsói Értéktőzsdére is.
A KELER a Részvényekre vonatkozólag a BÉT-en megkötött ügyletek elszámolóháza. A Lengyel Nemzeti Értéktár
a Részvényekre vonatkozólag a Varsói Értéktőzsdén megkötött ügyletek elszámolóháza lesz. A KELER és a
Lengyel Nemzeti Értéktár közötti együttműködést nemrég hozták létre, és ennek eredményeként az a szándék, hogy
lehetőséget nyújtsanak a részvényeknek a lengyel és a magyar piac közötti átutalásra. Ezért a lengyel és a magyar
piac között Részvényeket átutalni kívánó részvényeseknek mindkét piacon kell értékpapírszámlával rendelkezniük.
A részletesebb tájékoztatást lásd a Prospektus III. fejezetének 4.4.3 szakaszában.
67
7.1 Részvények átutalása a magyar piacról a lengyel piacra és fordítva
Részvényeknek a magyar piacról a lengyel piacra és fordítva történő átutalásra a KELER, a Lengyel Nemzeti
Értéktár, valamint a lengyel és külföldi piacon működő befektetők értékpapírszámláit kezelő szolgáltatók által
megszabott elvek szerint kerül sor.
A Társaság várakozásai szerint a lengyel és a magyar piac közötti részvényátutalással kapcsolatban az alábbi elveket
fogják alkalmazni. Alább szerepel a magyar piacról a lengyel piacra és fordítva történő részvényátutalásra vonatkozó
elvek általános ismertetése. Meg kell jegyezni, hogy e szabályok az idők során változhatnak, és ismertetésük
módosítást igényelhet.
Ezenkívül a részvényátutalási folyamat összetett jellege és a lengyel értékpapír-nyilvántartási rendszer működésének
sajátossága, valamint a külföldi befektetők körében e különleges területre vonatkozó ismeretek valószínű hiánya
miatt javasolt az, hogy együttműködést alakítsanak ki az értékpapírszámlát a lengyel piacon és külföldön kezelő
szolgáltatók között.
7.1.1 A részvények átutalása magyar piacról a lengyel piacra
Annak érdekében, hogy a befektető a Részvényeket a magyarról a lengyel piacra utalja át, megfelelő utasítást kell
adnia a lengyel piacon kívüli értékpapírszámláját kezelő szervezetnek (amely számlán a Részvények találhatóak), és
megfelelő utasítást kell adnia azon szervezetnek, amely a lengyel piacon lévő értékpapírszámláját kezeli, amely
számlára a Részvényeket át kell vezetni.
A befektető lengyel piacon kívüli értékpapírszámláját kezelő szervezet részére adott utasítás tartalmát – a lengyel
piacra való átutalás végrehajtása érdekében – az a szervezet továbbítja a KELER-hez, amely a befektető
Lengyelországon kívüli értékpapírszámláját kezeli.
A Részvények lengyel piacra történő átutalásának lehetősége azon Lengyel Nemzeti Értéktár-tag kilététől függ,
amelynek számlájára Részvényeket át kell vezetni. A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy a Lengyel
Nemzeti Értéktár tagja vagy azon számla azonosításának elmulasztása, amelyre a Részvényeket át kell vezetni
(például a befektető tévedése miatt), a Részvények átvezetésének megakadályozását vagy késleltetését
eredményezheti.
A Lengyel Nemzeti Értéktár tagjaitól kapott és a befektető utasítása szerint kibocsátott elszámolásokra vonatkozó
részletes utasítások és a KELER-től szerzett információk alapján a Lengyel Nemzeti Értéktár átvezeti a
Részvényeket a Lengyel Nemzeti Értéktár tagjának számlájára, és a Részvények ekkor megjelennek a befektetőnek
az értékpapírszámlák vezetésére feljogosított szervezet által kezelt értékpapírszámláján.
7.1.2 A részvények átutalása a lengyel piacról a magyar piacra.
Ahhoz, hogy a befektető a Részvényeket a lengyel piacról a magyar piacra utalja át, megfelelő utasítást kell adni az
értékpapírszámláját a lengyel piacon kezelő szolgáltatónak, ahol a Részvények letétkezelve vannak, és megfelelő
utasítást kell adnia azon szolgáltatónak, amely a befektető lengyel piacon kívüli értékpapírszámláját vezeti, amelyre
a Részvényeket be kell vezetni.
Az utasítás tartalmát a Lengyel Nemzeti Értéktár tagja továbbítja a Lengyel Nemzeti Értéktárhoz és a KELER tagja a
KELER-hez. Ezen információk és dokumentumok alapján a Lengyel Nemzeti Értéktár tagjának számlájára és a
Lengyel Nemzeti Értéktárnak a KELER-nél vezetett számláján levő Részvényeket átutalják a megfelelő KELER-
számlára, majd pedig átutalják a befektető azon értékpapírszámlájára, amelyet a befektetési szolgáltató kezel.
Hasonlóan a részvények magyar piacról lengyel piacra történő átutalásához, a befektetőknek figyelembe kell
venniük, hogy a befektetési szolgáltató, vagy az értékpapírszámla azonosításának elmulasztása, megakadályozhatja
vagy késleltetheti a tranzakciót.
8. A szabályozott piac, amelyre a Társaság bevezetni tervezi a Részvényeket másodlagos

kereskedés céljából
68
A Társaságnak szándékában áll bevezetni nyilvános lengyelországi kereskedésre és jegyzésre az összes „A” sorozatú
Részvényt, ideértve a Társaság által tulajdonban tartott saját részvényeket is. A Társaság fontolgatja sajátrészvények
eladását főként lengyel intézményi befektetők részére a Varsói Értéktőzsde előírásai szerint. Az értékesítés
részletekről szóló döntést az erre jogosult vezetőség később hozza meg.
A Társaság minden erőfeszítést megtesz, hogy a Részvényeket jegyeztesse a Varsói Értéktőzsde fő piacán, mihelyt
ez gyakorlatilag megvalósítható a nyilvános kereskedésbe történt bevezetést követően. A Társaság azt fontolgatja,
hogy saját részvényeinek egy részét értékesíti lengyel befektetők részére. A részvényeket a Varsói Értéktőzsdén
lengyel zlotyban fogják jegyezni.
9. A Részvények megszerzésének finanszírozása

A Társaságnak nem áll szándékában kölcsönöket vagy garanciákat nyújtani, vagy más módon közvetlen vagy
közvetett pénzügyi segítséget biztosítani a Részvények megszerzésével kapcsolatban.
69
IV. fejezet – Tájékoztatás a Társaságról
IV. FEJEZET – TÁJÉKOZTATÁS A TÁRSASÁGRÓL
1. Osztalékfizetés
1.1 A Társaság politikája
Az Igazgatóság nem fogadott el olyan határozatot, amely meghatározná a jövőbeli osztalékokra vonatkozó
politikáját. Korábbi gyakorlatából ítélve azonban az Igazgatóság az alábbi általános jellegű tényezőket veszi
figyelembe, amikor megállapítja a javasolt osztalék összegét. A fizetendő osztalék összege az alábbi tényezőktől
függ: (i) az üzleti ciklus aktuális helyzete, (ii) a megtermelt cash flow összege, (iii) a megtermelt nyereség összege,
(iv) a Társaság tényleges pénzügyi helyzete, és (v) az előre látható beruházások. Az osztalékra vonatkozó javaslatot
az Igazgatóság minden évben az éves rendes közgyűlés előtt teszi meg. Hosszú távon várható, hogy a MOL
csökkenteni fogja beruházási tevékenységének arányát, ami lehetővé teszi a Társaság számára az eredmény azon
részének (az osztaléknak) a felemelését, amelyet feloszt a részvényesek között. Az Igazgatóság azonban ki akar
használni minden stratégiai lehetőséget, amely előadódhat a részvényesi érték jövőbeli befektetések vagy
felvásárlások útján (inorganikus növekedés révén) történő növelésére.
1.2 Az utóbbi három évben kihirdetett és kifizetett osztalék összege
Az alábbi táblázat jeleníti meg a Társaság osztalékfizetését „A” sorozatú Részvényenként az utolsó három pénzügyi
évre:
2003 2002 2001
Ft/„A” sorozatú részvény 55(1) 55 55
(1) A Társasági Törvénynek a 2004. január 1-jétől alkalmazandó 226/E §-a szerint a nyilvános részvénytársaságoknak figyelembe kell venniük a
saját részvények után fizetendő osztalékot (kivéve, ha az Alapszabály eltérően szabályozza) olyan osztalékként, amelyet az osztalékra jogosult
részvényesek számára részvénytulajdonuk arányában ki kell fizetni. Ezért a MOL által 2004. május 28-án tulajdonban tartott saját részvények után
fizetendő osztalékot a részvénytulajdonok arányában kifizették az osztalékra jogosult részvényeseknek. Miután a MOL 5,342,938 „A” sorozatú és
369 „C” sorozatú törzsrészvényt tartott tulajdonban 2004. május 28-án, a részvényenkénti bruttó osztalék 57,86 HUF-ra emelkedett a 2003. évre.
1.3 Az osztalék felosztásának szabályai
A magyar jog és a Társaság Alapszabálya szerint az éves közgyűlés dönthet úgy, hogy magasabb vagy alacsonyabb
osztalékot fogad el, mint amelyet az Igazgatóság javasol, vagy nem fizet osztalékot az Igazgatóság javaslata ellenére.
A Társasági Törvény szerint a Társaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára
figyelemmel kifizetést a Társaság fennállása során kizárólag az Társasági törvényben meghatározott esetekben és -
az alaptőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a
tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből
teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a Társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem
éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét.,
A Társasági Törvény értelmében a Társaság magyar számviteli szabályok szerint megállapított, rendelkezésre álló és
a közgyűlés által felosztani rendelt adózott eredményből és a rendelkezésre álló eredménytartalékkal kiegészített
adózott eredményből részesedésre jogosult részvényesek a részvényeik névértékére jutó százalékarányban
jogosultak az osztalékra. A magyar Társasági Törvény 224.§-a értelmében a Társaság Alapszabálya (24.1 cikk) úgy
rendelkezik, hogy az osztalékot pénzben vagy nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként lehet teljesíteni. A MOL-
csoport vezetősége azonban jelenleg nem tartja valószínűnek, hogy a belátható jövőben természetbeni
osztalékfizetésre kerülhet sor. A részvényesek csak a már teljesített vagyoni hozzájárulásuk arányában jogosultak
osztalékra. Az évi rendes közgyűlés az Igazgatóságnak a Felügyelő Bizottság hozzájárulásával benyújtott javaslata
alapján, a magyar számviteli szabályok szerint készült beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg fogadhatja el
határozatát az osztalékfizetésről.
70
A közgyűlés két egymást követő éves beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről hozhat
határozatot, (i) ha a magyar számviteli szabályok szerint készült közbenső mérlegből megállapíthatóan:
• a Társaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel,
• e kifizetések nem haladhatják meg az utolsó éves beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárását követően
keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad
eredménytartalékkal kiegészített összegét, és
• az osztalékelőleg fizetése nem eredményezheti azt, hogy a Társaságnak a magyar számviteli szabályok szerint
helyesbített saját tőkéje a jegyzett tőke összege alá csökkenjen,
és (ii) ha a Részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben a magyar Társasági Törvény 223.§
(1) bekezdésére figyelemmel bármilyen utólagos indok (amelyet a jelen szakasz második bekezdése ír le) merül fel a
magyar számviteli szabályok szerint elkészített éves beszámoló alapján, amely miatt nem lehet osztalékot fizetni.
Ezen kívül a MOL Alapszabálya felhatalmazást adott az Igazgatóságnak, hogy a Felügyelő Bizottság előzetes
hozzájárulásától függően a közgyűlés helyett döntsön az osztalékelőleg fizetéséről és az ehhez szükséges közbenső
mérleg jóváhagyásáról.
A MOL-csoport vezetősége jelenleg úgy véli, hogy a belátható jövőben nem kerül sor osztalékelőleg fizetésére.
1.4 Az Igazgatóság osztalékpolitikája a következő három évre vonatkozóan
A 2004. április 30-án megtartott utolsó éves közgyűlésen az Igazgatóság kijelentette, hogy a Társaság évente
szándékozik osztalékot fizetni a részvényeseinek. A Társaság Igazgatóságának az osztalékfizetésre és annak
összegére vonatkozó javaslata a Társaság beruházási igényeitől és működési eredményeitől fog függeni. Az
Igazgatóság következő három évi osztalékpolitikája megegyezik a Társaság politikájával (lásd a jelen prospektus IV.
fejezetének 1.1 szakaszát).
1.4.1 Az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjai
Az éves osztalékot az évi rendes közgyűlés határozza meg, amelyet általában az egyes pénzügyi éveket követő első
négy hónapban tartanak meg. Osztalékelőleget bármikor lehet fizetni, amennyiben a Társaság teljesíti az
osztalékelőleg fizetésére előírt feltételeket (lásd a jelen Prospektus IV. fejezetének 1.3 szakaszát).
1.4.2 Az osztalék felvételéről szóló értesítés módja
A Társaságnak hirdetményt kell közzétennie az osztalékfizetés időpontjáról, helyéről és módjáról a Magyar

Tőkepiacban (egy magyar napilap) és a www.bet.hu vagy a www.bse.hu internetes honlapon (a BÉT honlapja). A
Társaság az Értékpapírtörvény 81 §-a szerinti rendkívüli tájékoztatás útján is tájékoztatást ad az osztalék összegéről,
az osztalékfizetést megelőző tulajdonosi megfeleltetés fordulónapjáról és az osztalékfizetés időpontjáról.
1.4.3 Az osztalék felvételének feltételei és az osztalékra jogosult személyek
A magyar Társasági Törvény szerint nem lehet részvényesi jogokat gyakorolni (az osztalékjogot is beleértve), ha a
részvények nincsenek bejegyezve a Társaság részvénykönyvébe. Ezért az osztalékfizetés előtt a Társaság elvégzi a
tulajdonosi megfeleltetést. A részvényesek akkor jogosultak osztalék felvételére, ha a fordulónapon MOL
részvényeket tartanak tulajdonban, és részvényesként bejegyezték őket a Társaság részvénykönyvébe. Az
osztalékfizetést a kógens jogszabályi előírások szerint végzik, különös figyelemmel a magyar Társasági Törvénynek
a társasági vagyon védelmére vonatkozó rendelkezéseire.
Ha a közgyűlés osztalékfizetésről dönt, azt a Lengyel Nemzeti Értéktár tagjain keresztül fizetik ki azon
részvénytulajdonosok részére, akik a részvényeiket a Lengyel Nemzeti Értéktár tagjainál megnyitott
értékpapírszámlákon tartatják nyilván. Az osztalékot forintban fizetik ki. A Lengyel Nemzeti Értéktár az osztalékot
továbbosztja az alkalmazandó lengyel törvények és a saját szabályai szerint.
Az osztalékra vonatkozó részletes tájékoztatást lásd a jelen Prospektus III. fejezetének 4.4.8 és 4.4.9 szakaszában.
71
1.4.4 Az osztalékra vonatkozó elsőbbségi szabályok
A Társaságnál nincsenek az osztalékra vonatkozó elsőbbségi szabályok.

1.4.5 Az osztalékjog fennállásának határideje és annak következményei, ha e jogot nem gyakorolják a
határidőn belül
A részvényesek osztalékjoga a Társaság által mindenkor közzétett osztalékfizetési időpontban kezdődő 5 éves
időszak alatt áll fenn, azaz ezen belül gyakorolható. Ezen 5 éves időszak után az osztalékigények elévülnek, és
ennek következtében sem peres, sem semmiféle bírói úton nem érvényesíthetők a Társasággal szemben. A Társaság
nem fizet kamatot az általa közzétett osztalékfizetési időpont után felvett osztalékösszeg után.
2. A Társaság alaptőkéjének összetétele
2.1 Az alaptőkét alkotó részvények száma és típusa, névértéke és kibocsátási árfolyama
Az alábbiakban a Társaság alaptőkéjére vonatkozóan találhatók információk, ideértve a Társaság jelenlegi,

módosított Alapszabálya egyes rendelkezéseinek összegezését is.
2004. szeptember 30-án a Társaság kibocsátott alaptőkéje 108.227.396.578 forint volt, amely és 108.226.817 „A”
sorozatú részvényből áll (amelyek közül 102.884.355 forgalomban levő, 5.342.462 darab pedig saját részvény), egy
„B” sorozatú részvényből (elsőbbségi részvényből) áll, amely a III. fejezet 4.4.2 szakaszában ismertetett
szavazatelsőbbségi jogokkal rendelkezik, és 578 darab „C” sorozatú részvényből áll. Mindegyik „A” sorozatú
részvény és az elsőbbségi részvény névértéke 1.000 forint, míg mindegyik „C” sorozatú részvény névértéke 1.001
forint.
2.2 Változások a Társaság alaptőkéjében az utóbbi három évben
Az Alapszabály 17.d cikke által adott felhatalmazás alapján 2002. november 22-én az Igazgatóság elfogadta a 2-
11/2002. számú határozatát arra vonatkozólag, hogy a Társaság alaptőkéjét 9.827.396.578 forinttal 108.227.396.578
forintra emeli fel, és új „C” sorozatú részvényeket bocsát ki, amelyek névértéke egyenként 1.001 forint, kibocsátási
értéke pedig egyenként 6.000 forint. A határozat 2003. március 24-én lépett hatályba. Ennek megfelelően a MOL
alaptőkéjét 108.227.396.578 forintra emelték fel, amely 98.400.000db 1.000 forint névértékű „A” sorozatú
részvényből , 1 darab 1.000 forint névértékű „B” sorozatú részvényből , és 9.817.578db 1.001 forint névértékű „C”
sorozatú részvényből állt.
A 2003. szeptember 1-jei rendkívüli közgyűlés 60. számú határozata szerint 9.817.000 „C” sorozatú törzsrészvényt
9.826.817 „A” sorozatú törzsrészvénnyé alakítottak át. A határozat 2004. február 23-án lépett hatályba. Az
átalakítást a részvények névértékének megfelelően hajtották végre, ezért minden 1.000 db „C” sorozatú részvényt
1.001 darab „A” sorozatú részvénnyé alakítottak át. Minthogy az „A” sorozatú részvények és a „C” sorozatú
részvények névértéke eltérő, 578 „C” sorozatú részvény még forgalomban van. Mindegyik átalakítandó „C”
sorozatú részvényt érvényesen benyújtottak átalakítás céljából. A közgyűlés fenti határozata által adott felhatalmazás
alapján az Igazgatóság 2004. április 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében 9.817.000 „C” sorozatú
törzsrészvényt ezt követően, 2004. április 15-től érvénytelenítettek.
Az új „A” sorozatú részvényeket 2004. április 15. óta jegyzik a BÉT-en. Megjegyzendő, hogy az átalakítás nem
érinti a Slovintegra és a Slovbena MOL-részvénytulajdonára alkalmazandó részleges eladási korlátozást, amely 2006
márciusáig hatályban marad. A fent említett korlátozások magukban foglalják a Slovintegra és a Slovbena részére
nyújtott eladási opciót, amelynek értelmében jogukban áll a MOL-részvényeket visszavásároltatni a MOL-lal
legfeljebb a MOL részvényei 9,99%-a erejéig, a MOL pedig vételi opcióval rendelkezik e részvényekre, amelynek
gyakorlására 2005-ben kerülhet sor. A Slovintegra és a Slovbena eladási opciója akkor válik gyakorolhatóvá, ha a
MOL nem gyakorolja vételi opcióját. Miután az említett korlátozások kötelmi jogi jellegűek, megszegésük nem hat
ki a részvényátruházás érvényességére és jogszerűségére, és csak a Társaság kötelmi jogi felelősségét idézheti elő.
Miután a Slovintegra és a Slovbena a MOL-részvények 2%-át eladta 2004 szeptemberéig, tulajdonuk 8,0%-ra
csökkent.
72
2004. szeptember 2-án a Társaság Igazgatósága a 4-06/2004. számú határozatával a Társaság alaptőkéjét
108.227.396.578 forintról 108.618.776.578 forintra emelte fel a feltételes alaptőke-emelés (lásd az alábbi 2.3
szakaszt) alapján . Ezzel egyidejűleg a kötvénytulajdonosok által átváltásra benyújtott 220 kötvény átváltásával
kapcsolatban az Igazgatóság elhatározta 391.380 „A” sorozatú részvény kibocsátását részvényenként 5.621 HUF
kibocsátási ár mellett, amelyet az Alapszabályban meghatározott átváltási arány szerint számítottak ki. Az alaptőke
felemelését 2004. november 15-én jegyezték be.
Az utóbbi három év során az alábbi részvényesek szereztek 5%-nyi vagy ennél több részvényt a társaságban: a
Slovintegra/Slovbena, a Capital Group Companies Inc. és az Alliance Capital Management L.P. A Társaság
részvényeseire vonatkozó részletesebb információkat lásd a VI. fejezet 3.1 szakaszában.
2.3 Az átváltható kötvények vagy elővásárlási jogokat biztosító kötvények kibocsátásának eredményeként
az alaptőkében várható jövőbeli változások
Az Alapszabály által biztosított felhatalmazás alapján az Igazgatóság 2003. szeptember 22-én a 2003/körsz.18.
számú határozatával a Társaság alaptőkéjét átváltoztatható kötvények kibocsátása útján feltételesen felemelte . Az
egyenként 10.000.000 forint névértékű és kibocsátási értékű átváltoztatható kötvények kibocsátását követően a
Társaság feltételesen felemelt alaptőkéje 110.362.196.578 forint. Amennyiben az átváltoztatható kötvények
tulajdonosai a teljes kötvénysorozatot átváltják „A” sorozatú részvényekké, a Társaság alaptőkéje megnövekszik
2.134.800 „A” sorozatú részvény kibocsátásával, amelyek összesített névértéke 2.134.800.000 forint.
Az átváltoztatható kötvények programjának részeként a 2004. szeptember 2-án megtartott ülésen a Társaság
Igazgatósága határozatot hozott arról, hogy a Társaság alaptőkéjét 108.227.396.578 forintról 108.618.776.578
forintra emeli fel, és 391.380 részvényt bevezet a tőzsdére a tőkeemelés cégbírósági bejegyzését követően.
2004. november 15-én bejegyezték az alaptőke felemelését, így a Társaság alaptőkéje 108.618.197 darab, egyenként
1.000 forint névértékű „A” sorozatú részvényből (amelyek közül 103.280.697 nyilvános forgalomban van,
5.337.500 pedig a Társaság tulajdonában áll), egy 1.000 forint névértékű „B” sorozatú részvényből (elsőbbségi
részvény) és 578, egyenként 1.001 forint névértékű „C” sorozatú részvényből áll.
A tőkeemelésnek megfelelően az Igazgatóság módosította az Alapszabály 7.2 cikkét is. A cégjegyzékről, a nyilvános
cégadatokról és a cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény idevágó rendelkezéseinek megfelelően a Társaság
alaptőkéjének felemelése és ezzel együtt az Alapszabály megfelelő módosítása akkor lép hatályba, amikor ezt a
cégbíróság kötelező érvénnyel bejegyzi a magyar cégjegyzékbe. A Társaság a megfelelő igazgatósági határozatot
követő 60 napon belül köteles bejelenteni az alaptőke felemelését a cégbíróságnak, és amennyiben a Társaság
kérelme helyes és hiánytalan, a cégbíróság a törvény erejénél fogva köteles bejegyezni e bejelentett alaptőke-
változást a cégjegyzékbe a kérelem benyújtását követő 60 napos eljárási határidőn belül.
2.4 Engedélyezett tőke
A Társaság Alapszabálya szerint az Igazgatóság 2005. október 11-ig 25%-kal (azaz maximum 24.600.000.250
forinttal) jogosult felemelni a Társaság alaptőkéjét „A” sorozatú részvények nyilvános kibocsátása útján, vagy „C”
sorozatú részvények zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalával. Az Igazgatóság kizárólag olyan olajipari
társaság részvényeinek vagy eszközeinek megszerzésével kapcsolatban emelheti fel a Társaság alaptőkéjét „C”
sorozatú részvényeknek zártkörű kibocsátásával, amelynek saját tőkéje az auditált mérlege szerint a kibocsátásról
szóló döntést megelőző teljes év vonatkozásában meghaladta a 100 milliárd forintot (445 millió USD-t). Figyelembe
véve a 2003-ban a Slovintegra és a Slovbena részére kibocsátott 9.817.578 „C” sorozatú részvényt, az Igazgatóság
2005. október 11-ig további 14.772.604.672 forinttal emelheti fel a Társaság alaptőkéjét.
3. Bejegyzés a vállalkozói névjegyzék IV. osztályába

Sem a Társaságot, sem pedig egyik leányvállalatát sem jegyezték be olyan Magyarországon vezetett nyilvántartásba,
amely hasonlítana a lengyel Országos Bírósági Nyilvántartás által vezetett vállalkozói névjegyzék IV. osztályára.
73
V. fejezet – A vállalat értékelése és fejlődési kilátásai
V. FEJEZET – A MOL-CSOPORT ÉRTÉKELÉSE ÉS FEJLŐDÉSI KILÁTÁSAI
1. A pénzügyi helyzet értékelése

1.1 MOL-Csoport
1.1.1 Jövedelmezőség
A MOL jövedelmezőségének értékelése az alábbi pénzügyi mutatószámok alapján történik:

• EBITDA ráta: A kamatok, adók, értékcsökkenés és amortizáció levonása előtti eredmény aránya a nettó
árbevételhez viszonyítva;
• EBIT ráta: A kamatok és adók levonása előtti eredmény aránya a nettó árbevételhez viszonyítva;
• Mérleg szerinti eredmény ráta: a mérleg szerinti eredmény aránya a nettó árbevételhez viszonyítva;
• Tőke arányos nyereség: (ROE): a nettó jövedelem aránya az átlagos saját tőkéhez viszonyítva;
• Eszköz arányos nyereség (ROA): nettó jövedelem aránya az átlagos Termelési Eszközökhöz viszonyítva .
A MOL jövedelmezősége (a MOL-csoport konszolidált adatai)(1)
2004. jún. 30.(2) 2003. dec. 31. 2002. dec. 31.
EBITDA (millió Ft) 159.627 178.260 128.777
EBITDA ráta 18,1% 11,9% 11,1%
EBIT (millió Ft) 108.118 82.810 57.169
EBIT ráta 12,2% 5,5% 4,9%
Mérlegszerinti eredmény (millió Ft) 79.856 99.720 65.262
Mérlegszerinti eredmény ráta 9,0% 6,6% 5,6%
Tőkearányos eredmény 13,0% 19,0% 16,1%
Eszközarányos eredmény 5,3% 6,5% 6,8%
(1) Minden átlag az alábbi módon került kiszámításra: (január 1-jei nyitóegyenleg + december 31-i vagy június 30-i záróegyenleg)/2
(2) Minden évközi adat a Társaság gyorsjelentésén alapszik és nem került auditálásra.
A MOL-csoport üzleti eredményei az utóbbi két és fél évben folyamatosan és jelentősen javultak. 2002-ben az
általános, kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére a nyereség nőtt az előző évhez képest az alacsonyabb gáz
beszerzési ár, a nagyobb termelékenység és hatékonyság, valamint a forint dollárral szembeni erősödésének együttes
hatására. (Az új gáz szabályozás 2004. januári életbe lépése előtt a MOL rövid ideig ki volt téve az USD árfolyam
kockázatnak). A kedvező downstream környezet és a Slovnaft 2003. II. negyedévben végrehajtott konszolidációja
2003-ban rekord üzleti teljesítményt eredményezett, amelyet a 2004. I. félévi teljesítmény még felül is múlt
bizonyítva a MOL bevált stratégiáját az organikus és inorganikus növekedés, hatékonyság és termelékenység
területén is.
1.1.2 Likviditás
A MOL likviditásának értékelése az alábbi pénzügyi mutatószámok alapján történik:

• Forgóeszközarány: forgóeszközök aránya a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítva;
• Likviditási gyorsráta: likvid tőke (készpénz és készpénz egyenértékesek) aránya a rövid lejáratú
kötelezettségekhez viszonyítva;
• Működő tőke: készletek + követelések – szállítókkal szembeni kötelezettségek ;
• Működő tőke részaránya az összes eszközhöz: működő tőke aránya az összes eszközhöz.
74
MOL likviditási rátái (a MOL-csoport konszolidált adatai)

2004. jún. 30.(1) 2003. dec. 31. 2002. dec. 31.
Forgóeszközarány 89,78% 108,82% 113,25%
Likviditási gyorsráta 14,48% 14,89% 14,55%
Működő tőke (millió Ft) 159.970 163.636 150.099
Működő tőke részaránya az összes eszközhöz 10,63% 10,68% 15,64%
A MOL-Csoport likviditási helyzete az utolsó 3 évben enyhén gyengült ugyan, de még mindig kedvező szintet
mutat. 2002-ben a kedvezőtlen piaci környezet negatív hatással volt a Társaság teljesítményére, 2003-ban a piaci
környezet változásai (magasabb olajárak és magas finomítói árrés), a pénzügyi befektetések (INA és Slovnaft
akvizíciók) pénzügyi követelményei miatti adósság változások és a Slovnaft konszolidációja hatással voltak a
likviditásra.
2002-ben lecsökkent a működő tőke, a kedvezőtlen finomítói árrés és az alacsony USD árfolyam következtében,
melyek befolyásolták a Társaság követelésállományát. 2003-ban a működő tőke 13,5 milliárd Ft-tal növekedett a
magas nyersolaj árak és finomítói árrések valamint a Slovnaft konszolidációjának együttes hatására, bár ekkor az
USD árfolyamok még mindig alacsonyak voltak. 2004. első felében a MOL likviditási pozíciója szilárd és kedvező
maradt, annak ellenére, hogy a forgóeszközarány csökkent, ugyanakkor a rövid lejáratú kötelezettségek növekedtek.
1.1.3 Adósságelemzés
A MOL pénzügyi struktúrája az alábbi mutatószámok alapján került értékelésre:
• Kötelezettségek és a saját tőke aránya: összes kötelezettségek aránya a saját tőkéhez viszonyítva;
• Saját és idegen tőke aránya: az összes kötelezettség aránya a mérleg főösszeghez viszonyítva;
• Adósság és saját tőke aránya: az összes adósság aránya a saját tőkéhez viszonyítva;
• Rövid lejáratú adósság ráta: a rövid lejáratú adósságok aránya az összes eszközhöz viszonyítva;
• Hosszú lejáratú adósság ráta: a hosszú lejáratú adósságok aránya az összes eszközhöz viszonyítva;
• Nettó eladósodottsági mutató: nettó adósságok aránya a nettó adósságok + saját tőke összegéhez viszonyítva
(beleértve a kisebbségi tulajdonosok részesedését is)
A MOL eladósodottsági mutatói (a MOL-csoport konszolidált adatai)
2004. jún. 30.(1) 2003. dec. 31. 2002. dec. 31.
Kötelezettségek és a saját tőke aránya 135% 163% 120%
Saját és idegen tőke aránya 26% 25% 23%
Adósság és saját tőke aránya 64% 75% 54%
Rövid lejáratú adósság ráta 8% 2% 3%
Hosszú lejáratú adósság ráta 18% 23% 19%
Nettó eladósodottsági mutató 31,6% 34,1% 30,6%
(1) Az évközi adatok nem auditáltak és a Társaság Tőzsdei Gyorsjelentésén alapulnak.
Az előző évek viszonylag magas nettó eladósodottsági mutatója után, amely a TVK-nál és a Slovnaft-nál
végrehajtott első akvizíciós lépések következménye volt, a ráta 2002-tól folyamatosan csökkent a MOL-Csoport
javuló készpénz teremtő képességének köszönhetően. Az üzleti teljesítmény javuló tendenciája az elmúlt évben is
75
fennmaradt, azonban a Slovnaft-ban végrehajtott további stratégiai beruházás, a TVK esetében gyakorolt opciós jog,
valamint az INA akvizíció ellensúlyozza ezt a kedvező hatást, így a nettó eladósodottsági mutató 2003. végére csak
enyhébb mértékben csökkent.
Az elmúlt három évben, a kedvező feltételek miatt elsősorban a banki hitellehetőségek kerültek kihasználásra a
kötvény finanszírozással szemben. 2002-ben a MOL egy 100 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított el
(a mandátum 2004. februárban járt le), amely alatti kibocsátások megnövelték a nem banki adósságot. A rövid
lejáratú adósság ráta változatlan maradt, ami azzal a ténnyel magyarázható, hogy a MOL folyamatosan megújítja a
Ft-ban denominált adósságállományát, továbbá mert a Slovnaft meghosszabbította a rövidlejáratú SKK-ban
denominált bilaterális hiteleit. Ezek a rövid lejáratú hitelek elsősorban likviditáskezelési okokból kerültek
felhasználásra. A hosszú lejáratú adósság aránya jelentősen emelkedett 2003-ban, mivel három jelentős volumenű
hitelszerződést írt alá a MOL, azonban a hosszú lejáratú adóság ráta nem tükrözi ezt a hatást, mivel az összes eszköz
is jelentős növekedést mutatott.
1.1.4 Mérleg elemzés
A MOL eszközei millió Ft-ban (a MOL-csoport konszolidált adatai)

2004. jún. 30.(1) % 2003. dec. 31. % 2002. dec. 31. %
Tárgyi eszközök 1.056.630 70,2% 1.073.568 70,0% 630.721 65,7%
Forgóeszközök 448.702 29,8% 459.167 30,0% 328.763 34,3%
Eszközök összesen 1.505.332 100,0% 1.532.735 100,0% 959.484 100,0%
A MOL saját tőkéje és kötelezettségei millió Ft-ban (a MOLcsoport konszolidált adatai)

2004. jún. 30.(1) % 2003. dec. 31. % 2002. dec. 31. %
Saját tőke 613.406 40,7% 523.869 34,2% 405.441 42,3%
Céltartalékok 75.037 5,0% 81.953 5,3% 64.605 6,7%
Hosszú lejáratú kötelezettségek 275.719 18,3% 375.396 24,5% 145.603 15,2%
Rövid lejáratú kötelezettségek 475.255 31,6% 395.765 25,8% 275.121 28,7%
Kisebbségi részesedések 65.915 4,4% 155.752 10,2% 68.714 7,2%
Források összesen 1.505.332 100,0% 1.532.735 100,0% 959.484 100,0%
A mérleg tételeiben bekövetkezett lényeges változások 2003. II. negyedévtől kezdve, elsősorban a Slovnaft teljes
konszolidálását, az erőteljes tőke beruházási programokat és a bővülő gazdasági tevékenység növekedő működő
tőke igényét tükrözik. A hosszú lejáratú kötelezettségek értéke növekedett, elsősorban az INA és a Slovnaft
akvizícióinak pénzügyi szükségletei valamint a „C” Részvények kötelezettségként történő kimutatása miatt, a
kapcsolódó opciós struktúra következtében.
2. A gazdasági tevékenység eredményeit befolyásoló tényezők és rendkívüli események

értékelése
Vegyes vállalat a Jukosz céggel
2002. decemberben a MOL vegyes vállalati szerződést írt alá az egyik legnagyobb orosz olajvállalattal, a Jukosz
céggel a Zapadno-Malobalyk (ZMB) mező termelésbe állítására és kitermelésére, amely Nyugat-Szibériában
Oroszország legfőbb olajtermelő térségében található. Az előfeltételek teljesítése és az összes engedély megszerzése
76
után az ügylet 2003. márciusban zárult le. Ennek a megállapodásnak köszönhetően, a MOL 2003-ban 40%-kal
növelte kőolaj termelését.
Szabályozott gázüzlet
A szabályozott árképzési rendszer miatt a MOL-Csoport 2002-ben csak 195 millió Ft üzemi nyereséget ért el a
földgáz üzletágban, ugyanakkor a gáz üzletágban 2003-ban 6,2 milliárd volt az üzemi nyereség, mivel a
kiskereskedelmi gáz portfolió részleges értékesítéséből adódó egyszeri 11,2 milliárd Ft nagyságú nyereség
kompenzálta az 5,0 milliárd Ft üzemi veszteséget, amely a normál üzletmenetben felmerült.
Késleltetett kokszoló üzem beruházás
A Maradékfeldolgozási Projekt befejezése 2001. novemberben kedvező kihatással van a MOL-Csoport
eredményeire, mivel változás következett be az eladott termékek összetételében: a könnyű termékek aránya
növekedett, ugyanakkor a fűtőolaj aránya jelentősen csökkent. Ennek a projektnek köszönhetően, a finomítási
maradék – amelyet korábban fűtőolajként adtak el – a késleltetett kokszoló alapanyagaként használható fel és magas
árrésű termékké kerül feldolgozásra.
Az utóbbi évek piaci feltételei – a könnyű termékek crack spread-jének növekedése – szintén hozzájárultak a MOL-
Csoport Feldolgozás és Kereskedelem eredményeihez.
A Slovnaft akvizíciója
A 2003-as év egyik legfontosabb stratégiai lépése az volt, hogy a MOL sikeresen megszerezte a Slovnaft többségi
érdekeltségét, amely vállalatban a MOL tulajdona a 2004. januári sikeresen lezárult nyilvános ajánlatot követően
98,4%-ra emelkedett. A Slovnaft tranzakció a MOL első jelentős külföldi akvizíciója volt Közép-Európa olajipara
területén.
A szinergia előnyök, amelyeket a MOL-Csoport ki tudott használni, pozitív hatással voltak az összteljesítményre, és
2003-ban további 15 millió USD-t tettek ki a 2002. év végéig elért 45 millió USD szinergián felül. A Slovnaft 2003.
II. negyedévtől kezdve konszolidálásra került a MOL pénzügyi kimutatásaiban.
INA akvizíció
2003-ban a MOL 25% + 1 részvény részesedést vásárolt az INA-ban, Horvátország legfőbb olaj és gázipari
vállalatában. A horvát kormánnyal és az INA céggel 2003. július 17-én aláírt tranzakciós megállapodás értelmében a
MOL megszerezte az említett részesedést és az INA stratégiai partnerévé vált. A MOL a részesedésért összesen 110
milliárd Ft (505 millió USD) ellenértéket fizetett. Az INA üzletág még nem került a MOL pénzügyi kimutatásaival
teljes mértékben konszolidálásra.
Ez a lépés tovább hangsúlyozza a MOL elkötelezettségét és elképzelését a MOL-Csoport jövőképét illetően,
valamint javítja pozícióját a fontos Balti-Adriai folyosó vonatkozásában.
Nem alaptevékenységek értékesítése
Az 1999. végén meghirdetett divesztíciós stratégia célkitűzései 2003-ban sikeresen megvalósultak 38 milliárd Ft
értékű részesedés eladásával. 2003-ban a MOL eladta számos kiskereskedelmi gázkiskereskedelmi érdekeltségét
valamint a MOL-Chem Kereskedelmi és a Rotary Fúrási cégeket. A MOL Hotels és a MOL-Invest végelszámolása
2003-ban lezárult.
2003-ban a Társaság eladta érdekeltségét a Rotary Rt-ben, amely 100%-os tulajdonú leányvállalata volt az
olajkútfúrás és a karbantartás területén. A fizetett vételár 3 milliárd Ft volt. A tranzakció után a MOL továbbra is
együttműködik a Rotary Rt-vel közép távú szerződés keretében. 2003. júliusban a MOL a gáz kiskereskedelmi
portfoliójából több vállalatot értékesített (MOL Gáz Kft., Turulgáz Kft., Zsámbékgáz Rt. és Kiskungáz Rt,). A
kapott ellenérték 18,3 milliárd Ft-ot tett ki, amely 11,2 milliárd Ft nettó nyereséget eredményezett. 2003.
decemberben a MOL értékesítette a MOL-Chem-t, műtrágya kereskedelmi leányvállalatát 2,1 milliárd Ft-ért, amely
0,9 milliárd nettó veszteséget eredményezett.
77
2003. utolsó negyedévében a MOL befejezte a különféle az alaptevékenységeihez nem tartozó leányvállalatainak
végelszámolását, többek között a MOL Lízing Kft.-t (amely az elmúlt években lízing tevékenységet folytatott), a
MOL Hotels Rt.-t (a cég hoteleket és egyéb szálláshelyeket üzemeltetett) és a MOL Invest Rt.-t (a Csoport holding
vállalata). Egyik cégnek sem volt jelentős eszköze, mivel azokat már előzőleg értékesítették, ezért a
végelszámolásoknak nem volt anyagi hatása a konszolidált pénzügyi kimutatásokra.
Osztrák nagykereskedelmi befektetés
2003-ban a MOL megszerezte és újra megnyitotta első motorbenzin és dízel tárolóját Ausztriában, a Bécshez közeli
Korneuburgban. Ez a tároló telep új bázisként fog szolgálni a Dunai és a Pozsonyi Finomítókban termelt
üzemanyagok eladásánál. A Duna közvetlen közelében elhelyezkedő korneuburgi tároló üzembehelyezésével és
működtetésével a Társaság egy olyan logisztikai központot létesített, amely lehetővé teszi a MOL-csoport számára,
hogy a rendeléseket rövidebb idő alatt teljesítse.
Román kiskereskedelmi terjeszkedés
2003-ban a MOL 100%-os tulajdonában lévő romániai leányvállalatán keresztül szerződést kötött a Shell Romania
S.r.l. 22 romániai töltőállomásának akvizíciójára. Ez az akvizíció jelentősen megerősítette a Társaság
versenyképességét a romániai kiskereskedelmi piacon, mivel hálózatát egyetlen tranzakcióval közel 50%-kal
növelte. Második lépésként 2004. november 23-án a Társaság bejelentette, hogy a MOL Romania céggel közösen
Adásvételi Megállapodást írt alá a Shell Csoporttal a Shell Romania S.r.l. cég részvényei 100%-ának
megvásárlására. Az ügylet magába foglalja az 59 kiskereskedelmi töltőállomásból álló hálózatot, amely egész
Románia területére kiterjed. Ezzel a tranzakcióval a MOL több mint 130 által töltőállomást fog üzemeltetni
Romániában. Az ügylet zárásának előfeltétele a szükséges hatósági jóváhagyások megszerzése és várhatóan 2005.
elején fog lezárulni.
A kiskereskedelmi hálózat üzemeltetési rendszer változása
2001-től 2003 közepéig a társaság tulajdonában lévő teljes hálózat üzemeltetési rendszere a Társaság tulajdonában
és üzemeltetésében lévő rendszerről („CoCo”) a Társaság tulajdonában lévő jutalékos ügynöki üzemeltetési
rendszerre („CoCa”) változott. Ebben az új rendszerben az állomásokat független vállalkozók üzemeltetik jutalékért,
amely az üzemanyag és más termékek eladása alapján kerül kiszámításra. A MOL Vezetőségének meggyőződése,
hogy ez a rendszer kibontakoztatja az állomások üzemeltetőinek vállalkozó szellemét, ugyanakkor szigorú ellenőrzés
alatt tartja a költségeket.
3. A tájékoztatóban található utolsó éves pénzügyi kimutatások elkészítése, valamint a

tájékoztató elkészítése közötti időszakban bekövetkezett változások a Társaság
gazdasági tevékenységében
A nem alaptevékenységek értékesítése
2004. januárban a MOL lezárta az ÉGÁZ Rt-ben és a DÉGÁZ Rt-ben lévő kisebbségi részesedéseinek eladását, a
tranzakcióból származó összes bevétel 11,75 milliárd Ft (52,3 millió USD) volt.
2004-re a divesztíciós stratégia fő célkitűzései alapjában véve megvalósultak. A nem alaptevékenységhez tartozó
elemek többségét sikeresen értékesítették. A megmaradó elemek leginkább kisebbségi részesedéseket vagy kisebb
vállalatokban fennálló többségi érdekeltségeket jelentenek. A jövőben további divesztíciós lehetőségek
azonosítására is sor kerülhet.
2004-ben a TVK és a Slovnaft már megkezdte, illetve egyes esetekben folytatta a nem alaptevékenységet végző
leányvállalatainak értékesítését.
Többlet-bányajáradék a Kutatás- és termelés üzletágban
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a magyar kormány bányajáradékot vet ki a Magyarországon kitermelt
kőolaj és földgáz többségére. A MOL mezőiről származó kőolaj- és földgázmezőiből származó bevétel
bányajáradéka a Bányászati Törvény szerint általában 12,0%. 2003. augusztus 9. óta magasabb bányajáradék
78
vonatkozik azokra a gáztermelésből származó bevételekre, amelyek olyan mezőkhöz kötődnek, amelyek kitermelése
1998. január 1. előtt kezdődött meg. Ezen földgáz mezőket terhelő bányajáradék 2003. augusztus 9. és 2003. október
15. között 66,2% volt; majd 70,7%-ra emelkedett, majd ezek után a jelenlegi 55,0%-ra csökkent. Stabil vagy
csökkenő import gáz árakat feltételezve, ennek a bányajáradéknak ténylegesen csökkennie kellene a Gáztörvény
előre meghatározott képlete szerint. A magasabb bányajáradékkal érintett mezőink a Társaság teljes földgáz-és
kondenzátum termelésének 83,3%-át tette ki, a 2003 augusztus 9 és a 2003 december 31.-ei időszakban
A magyar gázpiac részleges liberalizációja
A nagykereskedelmi forgalmazásra és kereskedelemre vonatkozó új árszabályozás 2004. január 1-jén lépett életbe,
amely lehetővé teszi a MOL-Csoport számára nagykereskedelmi földgáz eladásainál piaci árak alkalmazását
bizonyos feljogosított fogyasztóknak, akik úgy döntenek, hogy a földgázt a liberalizált piacon vásárolják meg. Ezen
felül az új szabályozás a közüzemi ellátás esetében minden gáz forrást az átlagos import árszinten fogad el. A
jóváhagyott import árak az előző félév tényleges és a következő félév prognosztizált import árainak alapján kerülnek
megállapításra. Az elfogadott és a tényleges importárak különbsége a 2004-es naptári évben a következő, 2005.
július 1-jei ármegállapításnál kerül kiigazításra vagy amennyiben többletnyereség keletkezik, ezt be lehet fizetni a
központi kompenzációs alapba. Azt is meg kell jegyezni, hogy az új rendszerben magas fokú idényszerűséget várnak
a gázüzletág eredményeiben, a legnagyobb eladások az I. negyedévben várhatók. A 2004. I. felében a szabályozó
hatóság által vártnál alacsonyabb import árak miatt keletkezett többletnyereséget a szabályozó hatóság várhatóan
visszajuttatja a piacra.
A közüzemi célú gáztárolás valamint a gázszállítási üzletág szabályozott díjakat számít fel, amelyeket a magyar
gazdasági és közlekedési miniszter határoz meg a szabályozó hatóság javaslata alapján a tevékenység költségeinek
figyelembevételével és amelyek lehetővé teszik a saját tőke megtérülését, ami a folyamatos működéshez szükséges.
A MOL közüzemi nagykereskedelmi üzlete (más ellátókhoz hasonlóan) is ezeket a szabályozott díjakat fizeti azokért
a szolgáltatásokért, amelyeket a gáz tároló és gázszállító üzletágak nyújtanak részére.
Kutatási projekt Kazahsztánban
A MOL 22,5%-os részesedést szerzett a Fedorovsky blokkban, amely Észak-Nyugat Kazahsztánban található orosz
határ és a hatalmas Karachaganak mező közelében. A blokk közel van a meglévő infrastruktúrához. A három tagból
álló konzorcium a22,5% - 22,5%-ot birtokló MOL-ból és First International Oil Corporation cégből, valamint a
fennmaradó részesedést birtokló Avery Worldwide Limited cégből áll. A konzorcium további kutatást folytat. A
MOL a kutatási fázis végéig összesen 28 millió USD költséggel számol. A MOL úgy gondolja, hogy a mező jelentős
olaj, kondenzátum és földgáz készlettel rendelkezik.
4. Külső és belső tényezők, amelyek jelentősek a Társaság fejlődése szempontjából

4.1 Külső tényezők
A térség gazdasági fejlődése

A térség gazdasági fejlődése, beleértve a MOL-Csoport alapvető piacait is (Magyarország és Szlovákia) a leginkább
meghatározó tényezője a kőolaj termékek fogyasztásának. 2003-ban a Magyarország GDP növekedése több mint
kétszerese volt az EU átlagnak míg a szlovákiai növekedési ráta ennél is magasabbnak mutatkozott. Az idei évre
szóló várakozások szintén jóval az EU átlag felett vannak.
Kőolaj és földgáz árak
A kőolaj és a földgáz ára közvetlenül befolyásolja a MOL-csoport beszerzési-,, feldolgozási- és értékesítési
tevékenységét. A kőolaj és földgáz árakban bekövetkező bármely növekedés a MOL-Csoport alapanyag
költségeinek növekedését és csökkenő jövedelmezőséget eredményez, kivéve, ha a Csoport vevőinek hasonló
mértékben növelt árakat számít fel. A Társaság a legrövidebb időn belül megkísérli ezeknek a költségeknek a
továbbhárítását a vásárlókra.
79
Az USD, a forint és a szlovák korona árfolyamalakulása

A devizakereskedelem 2001-ben végrehajtott liberalizációja óta a forint teljes mértékben konvertibilis. A MOL
általában devizakockázatot vállal, amennyiben olyan vásárlási vagy eladási tranzakcióba kezd, amelynek devizája
nem forint vagy szlovák korona, amelyek a MOL-Csoport funkcionális valutái. A MOL-Csoport számára olyan
külföldi devizára szóló követelések, valamint szolgáltatások és szállítások jövőbeni vásárlására vonatkozó
kötelezettségek is devizakockázatot jelentenek a jövőben, amelyek más devizában jöttek létre, mint a forint vagy a
szlovák korona.
Finomítói árrés
A finomító ipar nyereségi lehetőségeit a finomítói árrés tükrözi. A finomítási árrést a finomító komplexitása, a
kőolaj tőzsdei árak valamint a kőolajipari termékek jegyzésárai határozzák meg.
Az utóbbi évek piaci feltételei – a könnyű termékek crack spread-jének növekedése – többek között hozzájárultak
ahhoz, hogy a MOL-Csoport Feldolgozás és Kereskedelem üzletágának eredményei növekedtek.
A gázüzletág liberalizálása
Az új Gáz Ár Rendelet és a Hozzáférési Díj Rendelet 2004. január 1-jén lépett életbe. A Gáz Törvény szerint a
közüzemi szolgáltatásban értékesített gáz szabályozott árának a szabályozó hatóság által jóváhagyott gáz vételi áron
(import) kell alapulnia, fedeznie kell az indokolt működési és szállítási költségeket valamint a tárolási szolgáltatás
költségeit. A Hozzáférési Díj Rendelet értelmében az új szállítási és tárolási díjak a szabályozó hatóság által
újraértékelt eszköz alapján kerültek megállapításra és a Rendelet lehetővé teszi, hogy a tevékenységek működési
költségei igazságos, átlátható és fenntartható megtérülést valamint stabil készpénz generáló képességet
eredményezzenek az eszközalapú tevékenységeknél. A magyar földgázpiac liberalizációja jelentős változásokat
eredményezhet a piac szerkezetében, valamint a földgázárak jövőbeni szintjében és annak változékonyságában.
Konkurencia
A MOL-csoport Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban, valamint az INA-ban lévő érdekeltségének
köszönhetően Horvátországban betöltött jelentős piaci pozíciója ellenére, növekedő versennyel áll szemben néhány
üzletágban. Magyarország – más közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan – liberalizálta a kőolajtermékek
kiskereskedelmi és nagykereskedelmi forgalmazását, aminek következtében ezen a piacon erősödött a verseny. A
MOL-csoport kiskereskedelmi versenytársai multinacionális és orosz olajvállalatok és egyes hipermarketek, amelyek
közül sok lényegesen nagyobb pénzügyi forrásokkal rendelkezik, mint a Társaság. A kőolajfinomítás terén a MOL-
csoport számára a térség többi finomítója jelent konkurenciát. A MOL-csoport a térség más nagykereskedőivel és
importőrével valamint petrolkémiai vállalatokkal is versenyez, amelyek közül soknak lényegesen nagyobb
erőforrásai vannak, mint a MOL-csoportnak.
A MOL-csoport a készletek felkutatásában és kitermelésében is jelentős konkurenciával áll szemben. Napjainkban a
magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium koncessziót adott külföldi cégeknek, illetve a külföldi és hazai
cégek kutatási engedélyt kaptak a magyar bányászati hatóságoktól a magyar mezők felkutatására. Nemzetközi
szinten a MOL-csoport a helyi és a nemzetközi olaj- és gáz vállalatokkal versenyez a kutatási és a kitermelési
engedélyek megszerzéséért.
A földgáz nagykereskedelem piacán csak a MOL-Csoport leányvállalatai felelnek meg a tárolás, a szállítás és a
közüzem részére bonyolított nagykereskedelem engedélyezési követelményeinek. A MOL-csoport gázleányvállalatai
kötelesek harmadik fél részére hozzáférést biztosítani. A hozzáférés a szállító eszközökhöz szabályozott díjért
lehetséges. A tárolók esetében a közüzemi célú tárolásért szabályozott díjat kell fizetni, míg a versenypiaci tárolás
tárgyalásos hozzáférésen alapul.
EU- csatlakozás
Magyarország EU-csatlakozásával számos változás történt a MOL-Csoport tevékenységére vonatkozó jogi
szabályozásban. A folyamatos integrációs folyamatok hatást gyakorolnak az EU szabályozás alkalmazására,
80
elsősorban a kőolaj-, petrolkémiai és gáz termékekre vonatkozó környezetvédelmi és a minőségi követelmények

területén.
Integrált petrolkémiai margin
A petrolkémiai ipar profit kilátásait az integrált petrokémiai margin tükrözi. Az integrált petrokémiai margint az
alapanyagok és polimerek jegyzésárai határozzák meg. Az integrált margin alakulása a vegyipari benzin és a
polimerek jegyzésárainak alakulásától, valamint az USD/EUR árfolyamától függ.
4.2 Belső tényezők
A Slovnaft és a TVK tevékenységének integrációjából származó szinergiák és az INA ügylet perspektívái

A lehetőségek maximális kiaknázása céljából a MOL-csoport egységes vezetés irányítása alá vonta a MOL és a
Slovnaft tevékenységét, valamint integrálta a Slovnaft és a TVK petrolkémiai termelését és értékesítési
tevékenységét. Az akvirált vállalatok tevékenységeinek integrálása nemcsak erősebb és kedvezőbb körülményeket
teremt a Csoport egészének tevékenységéhez, hanem lehetővé teszi, hogy a MOL-Csoport beruházásainak minden
előnyét kiaknázza a hatékonyság növelése és a szinergiák megvalósítása terén.
A MOL-Csoport potenciálisan jelentős értéket teremthet az INA-ban történt befektetésből. A horvát kormány
stratégiai partnereként a Társaság lépéseket tehet annak érdekében, hogy az INA tevékenységének hatékonysága
javuljon valamint mindkét vállalat profitáljon a kezdeti szinergiákból. A MOL vezetésének meggyőződése, hogy az
INA kedvező pozíciókkal rendelkezik a közép-európai olajtermék piacokon, a stratégiai szempontból fontos Balti-
Adriai folyosóbeli helyzete és horvátországi, boszniai, szlovéniai és albániai erős piaci pozíciói következtében. A
MOL-csoport értékesítési tevékenységének koordinálását tervezi az INA-val annak érdekében, hogy a
tapasztalatcsere és közös projektekben való részvétel lehetőségei megteremtésre kerüljenek.
A gáz üzletág átszervezése
A gázüzlet szabályozási környezetében bekövetkezett változások lehetővé tették a MOL-Csoport részére, hogy
mérlegelje az ebben az üzletágban kínálkozó stratégiai lehetőségeket. A mérlegelés eredményeképpen a MOL-
Csoport megindította a kivonulási folyamatot amelynek eredményeképpen 2004. november 4-én kötelező érvényű
szerződést írt alá a MOL és az E.ON Ruhrgas International (ERI) cég a három különálló gáz üzletág – Földgáz
Ellátás, Tárolás és Szállítás – részvényeinek részleges eladására valamint az ezzel járó opciós megállapodásokra
vonatkozóan. Ezen a megállapodás értelmében a MOL úgy döntött, hogy a MOL Földgáztároló Rt.-ben és a MOL
Földgázellátó Rt.-ben lévő részvényeinek 75,0%-át mínusz egy részvényt valamint a Panrusgaz Magyar-Orosz
Gázipari Rt. 50%-át eladja. A szerződés tartalmaz továbbá egy öt éves eladási opciós megállapodást is, amelynek
értelmében a MOL eladhatja a Tároló Rt-ben és az Ellátó Rt-ben fennmaradó 25% plusz egy részvényét az ERI-nek.
A MOL és az ERI kötelező érvényű eladási opciós megállapodást kötött a Földgázszállító Rt-re vonatkozóan. Ennek
a megállapodásnak az értelmében a MOL – saját döntése szerint – eladhatja az ERI-nek a Földgáz Szállító Rt-ban
lévő részvényeinek max. 75%-át mínusz egy részvényt a lezárást követő két éves időszakban, egy vagy két külön
ügylet keretében. Az összes fent említett ügylet függ a szabályozó hatóságok engedélyeitől, beleértve a Magyar
Energia Hivatalt és az illetékes versenyhivatalokat. A tranzakció zárása 2005. I. félévben várható.
Az olajtermékekre vonatkozó minőségi követelmények

A MOL-csoport folytatja beruházásait, elsősorban a finomítási technológiában, azzal a céllal, hogy megfeleljen az
EU 2005 szabvány szerinti termékminőségi követelményeknek. Jelenleg a MOL-csoport üzemanyagai az EU 2000
szabvány minőségi követelményeknek felelnek meg, habár néhány piacra már most jobb minőségű termékeket szállít
max. 50, sőt max. 10 ppm kéntartalommal. A MOL-csoport előnyöket fog élvezni az EU piachoz való hozzáférésből
azáltal, hogy meg tud felelni az EU 2005 szabvány szerinti termékminőségi követelményeknek. Ez lehetővé fogja
tenni az Ural Blend kőolajból előállított magas árrésű termékek biztosította versenyelőny kihasználását.
81
5. A Társaság jövőbeni teljesítményét befolyásoló tényezők

5.1 Csökkenő bányajáradék
A MOL földgáz mezőinek esetében a bányajáradék mértéke jelenleg 55%; azonban a bányajáradék mértéke
várhatóan az eredeti 12%-os szintre fog csökkeni a következő években, a nemzetközi gázpiaci áraktól függően,
ezáltal hosszútávon nagyobb nyereséget biztosítva a MOL gáztermelési üzletágában.
5.2 A magyar földgáz üzletág liberalizációból eredő lényeges változások
A 2004. január 1-óta hatályos Gáztörvény értelmében a MOL-Csoport azon feljogosított fogyasztók felé történő
nagykereskedelmi földgáz eladásainál, amelyek a liberalizált piacon végrehajtott földgázvásárlásaiknál a MOL-
Csoportot választják, piaci árakat alkalmazhat.
A új gázár rendeletek azokat a maximális árakat is megemelik, amelyeket a Csoport 2004-ben egyéb
földgázvevőknek felszámíthat. A földgáz áremelések hatásának enyhítésére a magyar kormány egy programot hozott
létre a lakossági fogyasztók támogatására, amelynek pénzügyi forrása az 1998 előtt kitermelt gázmezőkből származó
bevételek utáni megemelt bányajáradék, és a közüzemi gáz nagykereskedő többletnyeresége, amennyiben ilyen
többletnyereség képződik.
A Társaság vezetése meg van győződve arról, hogy az új gázár rendeletek következtében a MOL-csoport egy
lényegesen nagyobb hozamot lesz képes realizálni gázüzleti eszközein. A földgáz szállítás esetében a szabályozó
hatóságok az eszközalap közel háromszorosára történő növelését fogadták el, amely az engedélyezett hozam alapjául
szolgál. Az adó előtti nyereség mértéke szintén megemelkedett 8,0%-ról 8,5%-ra.
A földgáz tárolás esetében az eszközalap értéke szintén megháromszorozódott, az engedélyezett hozam 10%-ot tesz
ki.
5.3 Petrolkémiai kapacitás bővítése
A petrolkémiai ciklus várható fellendülésével összhangban 2005 II. negyedévéig jelentős új kapacitások lépnek
működésbe Tiszaújvárosban és Pozsonyban. A vezetés arra számít, hogy a projektek az ütemterv szerint és a
költségterv keretein belül fejeződnek be.
A Társaság vezetése 2005-ben és 2006-ban jelentős integrált petrolkémiai margin és jövedelmezőségi növekedést
vár (köszönhetően a ciklus fellendülésének, a magasabb termelésnek valamint az új, korszerű üzemeknek).
5.4 Integráció a Slovnaft-al
Miután megvalósult a Slovnaft többségi részesedésének megszerzése, 2002. novemberben megkezdődött az

integrációs projekt. A projekt főbb célkitűzései a következők voltak: a MOL és a Slovnaft között teljes mértékben
egyesített gazdasági szervezet üzleti tevékenységének egy lépcsőben történő teljes integrációja; a maximális
szinergiák elérése a már meglévőkön túl valamint egy olyan struktúra kialakítása, amely könnyen igazítható a
további regionális növekedéshez.
Az üzleti alapon integrált vállalatok külön jogi személyek maradnak, ezért a hivatalos döntéshozó és ellenőrző
testületek – Közgyűlés, Igazgatóság, Felügyelő Bizottság és a Könyvvizsgáló – szintén változatlanok. Az integrált
kommunikáció biztosítása érdekében valamint abból a célból, hogy a hozzáférés a kulcsfontosságú rendszerekhez és
alkalmazásokhoz egységes legyen megtörtént a kulcsfontosságú számítástechnikai infrastruktúra és a berendezések
cseréje. A legfontosabb megoldandó kérdések jelenleg a következők:
• az új integrált vezetés elkötelezettségének, hitelességének növelése valamint az egyenlő munkaleterhelés,
• kulturális kérdések hatékony kezelése,
• az integrált tevékenységek üzleti ellenőrzésének és a rendszer támogatásának javítása.
82
5.5 A kőolaj és földgáz árak várható alakulása
Az általános kereslet erőteljes növekedése – elsősorban az USA-ban és Ázsiában – valamint a szállítások

korlátozására vonatkozó OPEC intézkedések miatt a Társaság vezetősége rövid távon viszonylag magas kőolaj
árakat – 30 USD/hordó felett – prognosztizál.
A kőolaj árak magas szintje miatt a gáz eladási árak emelkedése várható a közeljövőben. A Gáztörvény értelmében a
végfelhasználói közmű nagykereskedelmi gázár 2005. január 1-jén a következő ármegállapításkor változni fog.
5.6 A versenyhelyzet várható alakulása
Annak ellenére, hogy a MOL-csoport piaci pozíciója Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban valamint az
INA-ban lévő érdekeltségén keresztül Horvátországban igen erős, a Csoportnak tevékenysége néhány területén
növekvő versennyel kell számolnia. A finomítási és értékesítési tevékenység terén mind a magyar, mind a szlovák
kiskereskedelmi és nagykereskedelmi piacon igen nagy verseny tapasztalható. A kiskereskedelmi szegmensben a
MOL vezetősége a multinacionális és orosz olajvállalatok mellett a hipermarketek mellett működő töltőállomások
számának növekedésével is számol. Az olajfinomítás területén is növekvő verseny várható a térségben működő
finomítókban megvalósított minőségjavító beruházások következményeként. A MOL-csoport petrolkémiai
vállalatokkal és egyéb regionális nagykereskedőkkel valamint importőrökkel is versenyez, melyek közül sok
lényegesen nagyobb erőforrásokkal rendelkezik. A kedvező nagykereskedelmi árrések miatt a magyar és a szlovák
piac vonzó a régió olyan (lengyelországi, csehországi, romániai, belorusz, stb.) olajvállalatai számára, amelyek
többlet termékekkel rendelkeznek. Továbbá a magasabb finomítói árrések ösztönzik a regionális finomítókat
kibocsátásuk és exportjuk növelésére. Néhány olajvállalat és importőr/nagykereskedő saját vagy bérelt
üzemanyagtárolót működtet Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban és ezen keresztül látják el saját
kiskereskedelmi hálózatukat vagy a végfelhasználókat. Az EU 2005 minőségi követelmények bevezetése az EU
tagállamokban valamint az a tény, hogy a MOL-csoport képes ezeknek a követelményeknek a teljesítésére vagy felül
is tudja múlni azokat, fontos szerepet játszik a meglévő piaci pozíciók fenntartásában és megerősítésében.
A készletek kutatásában és kitermelésében folyó versenyet illetőne, a magyar Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium koncessziókat biztosít külföldi vállalatoknak, továbbá a magyar bányászati hatóságok kutatási
engedélyeket adtak külföldi és a hazai vállalatoknak a magyarországi mezők feltárására. Nemzetközi viszonylatban a
meglévő portfolió elemek helyzete a partnerekkel kötött megállapodásokkal biztosított, ezen partnerek közé
tartoznak az illetékes kormányok, állami hatóságok és a nemzetközi olajvállalatok. Amennyiben a MOL-Csoport
további kutatási és kitermelési engedélyeket kívánna szerezni, a helyi és globális olaj- és gázvállalatokkal kellene
versenyeznie.
A földgáz nagykereskedelemi piacon egyedül a MOL leányvállalatai képesek a tárolási, szállítási és a közüzemek
ellátását szolgáló földgáz nagykereskedelem engedélyezési követelményeit teljesíteni. A MOL Földgázszállító Rt.
köteles harmadik felek részére hozzáférést biztosítani földgáz szállító eszközeihez szabályozott díjakon keresztül. A
MOL Földgáztároló Rt. szintén köteles harmadik felek részére hozzáférést biztosítani földgáz tárolási eszközeihez a
közüzemi nagykereskedő részére szabályozott díjakon, valamint egyéb vevőknek a közösen megállapodott áron.
A földgáz szállító szektorba való belépést akadályozzák a magas beruházási költségek és az ország meglévő
túlterhelt vezetékhálózata. Ezért a MOL-Csoport hosszabb távon korlátozott versennyel számol ebben a szektorban.
5.7 A kőolajtermékek árrésére vonatkozó várakozások
A MOL vezetősége arra számít, hogy az elkövetkezendő években a motorikus üzemanyagok árrése valószínűleg
viszonylag magas szinten marad, elsősorban a szigorúbb EU minőségi követelmények miatt. Amennyiben ez így
lesz, a piac el fogja ismerni a magasabb feldolgozási költségeket – elsősorban a kénmentesítési többletköltségeket –
és ez várhatóan kifejezésre fog jutni a termékek jegyzésáraiban.
83
6. Fejlesztési stratégia és beruházási célkitűzések

6.1 A MOL-Csoport fejlesztési stratégiája
• Továbbra is a növekedés van a középpontban. A MOL-Csoport egyrészt az organikus növekedésre, másrészt a
szelektíven felkutatott inorganikus növekedési lehetőségekre törekszik a meglévő eszközök és tevékenységek
akvizíciójával. A MOL-Csoport vezetőségének meggyőződése, hogy az olaj és petrolkémiai iparban jelenleg
uralkodó konszolidációs trend Közép-Európában folytatódni fog valamint a nagyobb, földrajzilag jobban
diverzifikált vállalatok lesznek képesek a hatékonyabb versenyre a szinergiák és a méretgazdaságosság
kihasználása révén. A MOL-Csoport növekedési stratégiája az alábbiakban foglalható össze:
- Kutatás és termelés. Az öregedő magyar olaj- és gázmezők termelése természetes csökkenésének lelassítása
céljából a MOL-Csoport termelésbe nem állított készleteket kíván gyorsan bevonni a termelésbe valamint
maximalizálni szándékozik a meglévő mezők kitermelését különböző olajkitermelést növelő
technológiákkal. A MOL-Csoport a projekt partnerekkel együtt, a termelési lehetőségekre fókuszálva keres
külföldi kutatási és termelési lehetőségeket, elsősorban Oroszországban, a korábbi FÁK országokban,
Közép-Keleten és Észak-Afrikában, a termelési lehetőségekre fókuszálva, partnereket bevonva. E stratégia
szerint a MOL-Csoport 50%-os érdekeltséget szerzett a ZMB cégben -amely a MOL-Csoport Jukosz céggel
alapított vegyes vállalata - a nyugatszibériai Zapadno-Malobalyk olajmező feltárására. A MOL-Csoport
becslései szerint a mező csúcstermelése, 2005 végére napi 55.000 hordó lesz (a MOL részesedése ebből
50%). Ezen túlmenően a MOL-Csoport a közelmúltban 22,5%-os részesedést szerzett a kazahsztáni
Fedorovsky blokkban, amely jelenleg a második kutatási fázisban van.
- Termékelőállítás és kereskedelem. A MOL-csoport folytatni szándékozik finomítói eszközeinek szelektív
fejlesztését a termékek kéntartalmának csökkentése érdekében valamint azzal a céllal, hogy a
termékösszetételt elmozdítsa a jobb minőségű, nagyobb árréstartalmú termékek irányába. Például a
késleltetett kokszoló 2001 novemberi befejezése helyezése a Dunai Finomítóban lehetővé tette a Társaság
számára, hogy könnyebb, értékesebb termékeket előállításával javítsa a termékösszetételt. Finomítási
stratégiájával összhangban, amint alább tárgyaljuk, a MOL-csoport annak érdekében is beruház, hogy olyan
termékeket állítson elő, amelyek megfelelnek a várható szabályozási követelményeknek és a szigorú EU
minőségi előírásoknak. A Dunai Finomítóban folyamatban van egy hidrogéngyár, egy motorbenzin- és egy
gázolaj-kénmentesítő üzem építése, míg Pozsonyban egy gázolaj-kénmentesítő üzem építése folyik. A
MOL-csoport továbbá arra is törekszik, hogy olyan lehetőségek felkutatásával maximalizálja
állóeszközeinek kihasználását, amelyek keretében kőolajat szállíthat harmadik feleknek saját
kőolajvezetékein keresztül, ami együtt járhat további vezetékek építésével, a már meglévő vezetékek
kapacitásának növelésével vagy más csővezetékrendszerekhez való csatlakozással.
- Lakossági szolgáltatások. A MOL-Csoport arra törekszik, hogy kiterjessze kiskereskedelmi töltőállomás
hálózatát, mind földrajzi értelemben, mind az állomások számát illetően. 2004-ben a Társaság tovább bővíti
hálózatát a szomszédos országokban (beleértve 22 korábbi Shell állomás akvizícióját Romániában és a
Shell Romania céggel nemrég aláírt Adásvételi Megállapodást további 59 kiskereskedelmi töltőállomás
megszerzéséről). Ezekkel az ügyletekkel együtt Romániában a MOL által üzemeltett töltőállomások száma
meghaladja majd a 130-at. Az optimális mértékig a MOL-Csoport állomásait a jutalékos ügynöki alapon
kívánja üzemeltetni, amely rendszer a Társaság meggyőződése szerint csökkenti az összköltségét és az
üzemeltetőt jobban ösztönzi. A MOL-Csoport nagyobb hangsúlyt kíván fektetni meglévő kiskereskedelmi
hálózata folyamatos fejlesztésére a helyi bevételek és a hálózat hatékonyságának növelése céljából.
Nevezetesen, a Társaság bevezette a „Shop 24” koncepciót az üzemanyagon kívüli termékek eladásának
növelésére. 2003. december 31-én a MOL-Csoport 53 töltőállomását alakította át erre az új belső designra.
2004-ben a MOL-Csoport Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban már működő további 39
állomásnál kívánja bevezetni ezt a koncepciót. A MOL-Csoport szintén bevezette első prémium
motorbenzinét, a Tempo 99 Evo-t és törekszik a jövőben a prémium termékek eladásának növelésére a
régió gazdasági fejlődésének megfelelően.
84
- Földgáz üzletág. A MOL-Csoport földgáz üzletágában jelentős változások várhatók a magyar gázpiac
liberalizálása következtében, amely 2004. elején indult el. A Gáztörvénynek megfelelően a MOL-Csoport
különválasztotta gáz tárolási, gáz szállítási és közüzemi nagykereskedelmi valamint kereskedelmi
tevékenységeit. A Társaság jelenleg vizsgálja a lehetőségeket a bevételek növelésére a liberalizált gazdasági
környezetben valamint a nagyobb verseny következtében várható piaci részesedés csökkenésének
korlátozására. A MOL-Csoport döntést hozott Gáz Leányvállalatai jelentős részének eladására. 2004.
november 4-én a Társság kötelező érvényű szerződést kötött az E.ON Ruhrgas International (ERI) céggel a
MOL Földgázszállító Rt., a MOL Földgáztároló Rt., a MOL Földgázellátó Rt. és a Panrusgaz Magyar-
Orosz Gázipari Rt. részbeni eladására valamint az ezekhez tartozó opciós megállapodásokra. A Társaság
felismerte, hogy ezen ügyletekkel értéktöbbletet teremthet azáltal, hogy élenjáró iparági partnerekkel köt
együttműködési megállapodást. Ezen felül ez a megállapodás lehetőséget teremt az eddig lekötött tőke egy
részének mobilizálására és ismételt befektetésére egyéb jövedelmező projektekbe. Gázüzletági
stratégiájának részeként a MOL a gáz kiskereskedelmi vállalatokból is kivonta részesedését. Például a
Társaság 2004. március 31-én befejezte az ÉGÁZ Rt.-ben lévő 35,46%-os részesedésének és a DÉGÁZ-ban
lévő 27,18%-os részesedésének eladását a Gaz de France cég részére.
- Petrolkémiai üzlet. A MOL-csoport meggyőződése, hogy a megcélzott poliolefin piac növekedése nagyobb
ütemben folytatódik tovább, mint a kőolajtermékek esetében. Ennek megfelelően a Társaság erőfeszítéseket
tesz, hogy növelje petrolkémiai termékeinek eladását a jövőben, így biztosítva finomítói petrolkémiai
alapanyagtermelésének kiegyensúlyozottságát. Ennek megvalósítása érdekében a MOL-csoport növeli a
TVK olefinművének és polimergyártó üzemeinek kapacitását és egy új polimer üzemet létesít a Slovnaft-
nál.
• A közelmúltban megszerzett érdekeltségek integrációjának folytatása és törekvés a működési hatékonyságra.
A MOL-Csoport már integrálta tevékenységeit a Slovnaft-al és a TVK-val, és arra törekszik, hogy az INA
tevékenységét minél jobban koordinálja saját tevékenységével. A MOL-Csoport meggyőződése, hogy a nemrég
megszerzett érdekeltségek integrációja hozzájárult ahhoz, hogy a Társaság növelni tudta működési
hatékonyságát, beleértve az értékesítés összehangolását, a forgalmazás érdekében tett erőfeszítéseket és régebbi,
kevésbé hatékony üzemeinek bezárását.
• A költségek további csökkentése. 2002 végén a MOL-Csoport elindította három éves hatékonyság növelő
programját, amelynek részeként 2005 végére az anyavállalat MOL Rt-nél 2.500 fővel kívánta csökkenteni a
dolgozói állományt és 2005-re csoportszinten a 260 millió USD hatékonyság javulást célzott meg, beleértve a
Slovnaft-al együtt elérendő szinergiákat is. A program részeként, a Társaság 2003-ban több mint 800 fővel
csökkentette létszámát. A Társaság becslése szerint 2002-től napjainkig a MOL-Csoport kb. 160 millió USD
hasznot ért el a szinergiák kiaknázásával és a hatékonyság növelésével.
6.2 A MOL-Csoport beruházási programja
A Társaság politikájának részeként a MOL-Csoport szigorúan ellenőrzi a tőkeberuházási programját. A Társaság

erőforrásainak elosztása a beruházási projektek esetében a hozam alapján történt, a megvalósítás és a projekt
költségek szintje azonban rendszeresen megvizsgálásra és ellenőrzésre kerül, lehetővé téve a szükséges
változtatásokat kezdeményezését.
2004-ben a MOL-Csoport beruházási előirányzata a 2003. évi adatoknál 26%-kal alacsonyabb. Ez a jelentős
csökkenés az elmúlt év tőkeberuházásainak magas szintjével magyarázható, amelyet a regionális pozíció
megerősítéséhez szükséges Slovnaft részesedés akvizíciója és a Slovnaft konszolidációja indokol.
A fentieknek megfelelően a növekedést eredményező projektek költségei 2003-hoz képest várhatóan 57%-kal
fognak csökkenni, a karbantartási projektek pedig 120%-kal növekednek. A hazai kutatási projektek esetében ebben
az időszakban lényeges változások nem várhatók.
A Kutatási-termelési szegmens vonatkozásában a hazai kutatási tevékenység a kutatási portfolió értékének
fenntartására, a hazai csökkenő tendencia befolyásolására törekszik kereskedelmileg kiaknázható tartalékokkal
rendelkező új mezők felkutatásával valamint két nagyobb gázmező kitermelésével annak érdekében, hogy a hazai
85
gáztermelés stabilizálható legyen. Ezért a hazai kutatás és termelés költségei 2004-ben stagnálni fognak. Másrészről
a külföldi kutatási és termelési projektek esetében jelentős csökkenéssel lehet számolni a tőkeberuházásokban, amely
a Zapadno-Malobalyk (Nyugat-Szibéria) projekt pénzügyi lezárásával magyarázható.
A Termékelőállítás és Kereskedelem szegmens tőkeberuházása a Dunai Finomítóban az EU 2005-ös dízel és
motorbenzin minőségének fejlesztésére vonatkozó programhoz kapcsolódik, ezen kívül a sikeres MOL-Slovnaft-
TVK integráció további beruházásokat igényel. Annak érdekében, hogy a Csoport vezetékrendszerét és
tárolóegységeit érintő tevékenységek megfeleljenek a szigorúbb jogi és környezetvédelmi követelményeknek, a
MOL-Csoport különböző logisztikai beruházások megvalósítását célozza meg.
A Lakossági Szolgáltatások Divízió esetében a tőkeberuházás tartalmazza a Slovnaft beruházások hatásait is ezen a
területen. A stratégiának megfelelően a MOL-Csoport továbbra is fejleszti regionális hálózatát és megerősíti piaci
pozícióját közös lépésekkel, hogy ez által megvalósítsa az integrált szervezet pozitív hatásait.
2004-ben a Petrolkémiai Szegmens tőkeberuházásai a tervek szerint az előző évi szint közelében lesznek. Ebben az
évben további beruházások várhatóak a Slovnaftnál a petrolkémiai területen. Ezt a célkitűzést mutatja a tervszámok
89%-os növekedése 2003-hoz képest.
A Petrolkémiai Szegmens részeként a TVK várhatóan határidőre befejezi a Petrokémiai Fejlesztési Program
megvalósítását 2004. végén.
Az elmúlt évben a Társaság sikeresen lezárta jelentős akvizíciós ügyleteit a Slovnaft, az INA és a TVK esetében. A
rendelkezésre álló opció lehívásával a TVK akvizíció szintén lezárult 2004. márciusban. Ezen túlmenően az
információs rendszerek fejlesztésére további projektek vannak előkészítés alatt.
86
VI. fejezet – Tájékoztatás a Társaság szervezetéről, a Társaságot irányító és felügyelő személyekről és a főbb részvényesekről
VI. FEJEZET – TÁJÉKOZTATÁS A TÁRSASÁG SZERVEZETÉRŐL, A TÁRSASÁGOT

IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZEMÉLYEKRŐL ÉS A FŐBB RÉSZVÉNYESEKRŐL
1. A Társaságot irányító és felügyelő személyek

A MOL Rt. Igazgatóságának jelenlegi tagjai a következők:
Név Beosztás Kinevezés éve Hivatali idő
lejáratának dátuma(3)
Hernádi Zsolt (2) Elnök-vezérigazgató 1999. 2009. február 24.

(1)
Akar László Igazgató 2002. 2007. október 11.
(2)
Dr. Csányi Sándor Alelnök 2000. 2009. április 28.
Michel-Marc Delcommune MOL-Csoport Stratégiai igazgató 1999. 2009. április 28.

(1)
Dr. Dobák Miklós Igazgató 1996. 2009. április 28.
(2)
Dr. Horváth Gábor Igazgató 1999. 2009. február 24.
(2)
Kamarás Miklós Igazgató 2002. 2007. október 11.
(1)
Dr. Kemenes Ernő Igazgató 2002. 2007. október 11.
Mosonyi György MOL-Csoport vezérigazgató 1999. 2009. február 24.

(1)
Iain Paterson Igazgató 1999. 2009. február 24.
(1)
Dr. Simóka Kálmánné Igazgató 2002. 2007. október 11.
(1) Az Audit Bizottság tagjai
(2) A Társaságirányítási és Javadalmazási bizottság tagjai.
(3) A Társaság Alapszabályának értelmében az Igazgatóság tagjait a Társaság részvényesi közgyűlése nevezi ki legfeljebb öt éves időtartamra. Az
alábbi táblázat részletezi az Igazgatósági tagok hivatalának lejárati dátumát.
A MOL Rt. Felügyelő Bizottságának jelenlegi tagjai a következők:

Név Kinevezés éve Hivatali idő
lejáratának dátuma
Dr. Kupa Mihály, Elnök 2002. 2007. október
Bognár Piroska, munkavállalói képviselet 2002. 2007. október
John I. Charody M.B.E. 2002. 2007. október
Dr. Chikán Attila 2004. 2007. október
Hatina Slavomir 2002. 2007. október
Kudela József, munkavállalói képviselet 1994. 2007. október
Dr. Lámfallussy Sándor 1999. 2007. október
Major János, munkavállalói képviselet 1994. 2007. október
Dr. Oláh Lajos 2002. 2007. október
A MOL Rt. Ügyvezető testületének(1) tagjai a következők:

Név Jelenlegi pozíció Kinevezés éve (2)
Hernádi Zsolt Elnök-vezérigazgató 2001.
Mosonyi György MOL-Csoport vezérigazgató 1999.
Michel-Marc Delcommune MOL-Csoport Stratégiai igazgató 2004.
Molnár József MOL-Csoport pénzügyi igazgató 2004.
87
(1) Az Ügyvezető testület egy olyan nem hivatalos szerv, amely a Társaság belső szabályozásai szerint működik és amelynek a létrehozását a
Társasági törvény illetve a Társaság Alapszabálya nem írja elő. Az Ügyvezető testület fórumot biztosít a döntéshozatal előkészítéséhez. A tagok
kötelesek megjegyzéseik és véleményeik kinyilvánítására, a végleges döntést az Ügyvezető elnök – vezérigazgató hozza meg. Amennyiben a MOL-
Csoport vezérigazgató vagy a MOL-Csoport pénzügyi igazgató kisebbségi véleménnyel rendelkezik, a végleges döntést az Igazgatóság hozza meg.
(2) A MOL-Csoport Ügyvezető testületében a jelenlegi ügyvezetői pozíció kinevezésének éve.
A MOL Csoport felső vezetésének tagjai a következők:

Név Beosztás
Hernádi Zsolt Elnök-vezérigazgató
Mosonyi György MOL-Csoport vezérigazgató
Michel-Marc Delcommune MOL-Csoport Stratégiai igazgató
Molnár József MOL-Csoport pénzügyi igazgató
Fasimon Sándor Földgáz Divízió, ügyvezető igazgató
Horváth Ferenc Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió, ügyvezető igazgató
Dr. Szórád József Lakossági Szolgáltatások Divízió, ügyvezető igazgató
Áldott Zoltán Kutatás-Termelés Divízió, ügyvezető igazgató
Vratko Kaššovic Petrolkémiai Divízió ügyvezető igazgatója, a Slovnaft vezérigazgató
1.1 A Társaságot vezető és felügyelő személyek képzettsége és tapasztalatai
Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a Társaságot irányító és felügyelő személyek adatai. A lakhelyre,

személyazonossági számokra, illetve a Társaságot irányító és felügyelő személyek részletesebb szakmai életrajzára
vonatkozó információkra -amelyben szerepelnek az egyes intézményeknél eltöltött munkaévek - a közzététel megtiltására
vonatkozó kérelem vonatkozik és azok a „Közzététel mentességre vonatkozó kérelem által védett információk” között
találhatók
1.1.1 Igazgatóság
A magyar jog értelmében az Igazgatóság felelős a Társaság irányításáért. Az Igazgatóságnak beszámolási kötelezettsége
van az éves Közgyűlés felé a Társaságirányításról, pénzügyi helyzetről és az üzletpolitikáról. A MOL Rt. ügyvezető
igazgatója a napi üzletviteli és operatív ügyekért felelős. Amennyiben az Igazgatóság elnöke egyben a Társaság
alkalmazottja is, a Társaság egy vagy két vezérigazgatót is kinevezhet. Az Igazgatóság nevezi ki a vezérigazgatót, aki
egyben az Igazgatóság tagjává is válik.
A Társasági Törvény alapján az elnöki tisztséget, illetve az Igazgatósági tag tisztséget nem lehet munkaviszony keretében
betölteni. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja határozott időtartamra. Az Igazgatósági tag mandátuma az érintett
személy általi elfogadáskor lép érvénybe. Ezzel együtt az Igazgatóság munkáltatói megállapodásokat köthet a
Társasággal, de ezek nem vonatkoznak a mandátum betöltésével kapcsolatos kérdésekre, és külön feladatkört határoznak
meg az adott igazgatósági tag részére.
Hernádi Zsolt (44)
Az Igazgatóság elnöke 2000. július 7-től, elnök-vezérigazgató 2001. június 11-től, az Igazgatóság tagja 1999. február 24-
től. Munkaszerződés keretében a MOL alkalmazottja 2001. június 11-től. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
ipari tervező-elemző szakán szerzett diplomát 1986-ban. 1989 és 1994 között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi
és Hitelbank Rt-ben, 1992-től 1994-ig a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.
vezérigazgatója 1994 és 2001 között, 1994 és 2002 között tagja az Igazgatóságnak. 1995 és 2001 között a Magyar
Bankszövetség elnökségének tagja, 2001-től tagja a European Round Table of Industrialists (Ipari cégek Európai
Kerekasztala) szakmai szervezetnek és a Panrusgáz Rt. Igazgatóságának elnöke.
Nem szerepel a nemzeti bírósági nyilvántartásról szóló lengyel törvénynek megfelelően vezetett fizetésképtelen adósok
nyilvántartásában. Nem vesz részt semmilyen, a Társaságra nézve konkurens tevékenységben, továbbá nem töltött be
88
semmilyen vezetői vagy felügyelői pozíciót olyan társaságnál, amely a tisztségének időtartama alatt csődbe ment volna.
Nincs megfosztva üzleti tevékenység végzésének jogától, illetve, hogy kereskedelmi társaságban vagy egyéb jogi
személynél felügyelő bizottsági tagként, képviselőként vagy meghatalmazottként tevékenykedjen, továbbá nem született
ellene ítélet a Büntetőtörvénykönyv XXXIII – XXXVIII fejezeteiben vagy a Kereskedelmi Társaságok
Törvénykönyvének 585.§, 587.§ és 590-591. §-ban szereplő bűncselekmény miatt, sem a magyar jog vonatkozó
jogszabályainak magyarázatában hasonló bűncselekmény miatt.
Akar László (51)
Az Igazgatóság tagja 2002. október 11-től. 1977-ben szerezte diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi
Egyetemen. 1977 és 1990 között az Országos Tervhivatalban és a Pénzügyminisztériumban töltött be többféle pozíciót.
1994 és 1998 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, a Kormány Gazdasági Kabinetjének titkára, az IMF
Magyarországot képviselő helyettes kormányzója. 1998-tól a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója. A Magyar
Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának elnöke 2002-től.
törvénykönyvének 585.§, 587.§ és 590-591. §-ban szereplő bűncselekmény miatt, sem a magyar jog vonatkozó
Dr. Csányi Sándor (51)
Az Igazgatóság tagja 2000. október 20-tól, alelnöke 2001-től.A Pénzügyi Számviteli Főiskolán végzett 1974-ben, a
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1980-ban, ahol 1983-ban doktorált. 1986-tól (ekkor lett
okleveles könyvvizsgáló is) a Magyar Hitelbank főosztály-vezetője, 1989 és 1992 között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.
vezérigazgató-helyettese. 1992-től az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. A Mastercard Europe Kelet-európai Regionális
Igazgatóság elnöke, a Mastercard Europe, az Európai Takarékpénztári Szövetség Igazgatóságának tagja, a Csányi
Pincészet Rt. és az OTP Garancia Biztosító Rt. Felügyelő Bizottságának elnöke. Továbbá a Bankszövetség elnökségének
tagja, a Világtakarékpénztári Intézet Adminisztratív Tanácsának, a Cégvezetők Nemzetközi Egyesületének és a
Nemzetközi Bankárképző Intézetének tagja, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének társelnöke valamint
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának tagja.
Michel-Marc Delcommune (56)
MOL-Csoport Stratégia igazgatója 2004. szeptember 3-tól, az Igazgatóság tagja 2000. április 28-tól. Munkaszerződés
keretében a MOL alkalmazottja 1999. október 11-től. A belgiumi Liege egyetemén szerezte vegyészmérnöki diplomáját
1972-ben, majd MBA fokozatot szerzett a New York állambeli Cornell Egyetemen. 1972-ben csatlakozott a PetroFina
Csoporthoz, és 1992-ben választották a PetroFina S.A. Igazgatóságába. 1990-től elsősorban Társasági pénzügyekért és
biztosítási kérdésekért volt felelős, mint vezérigazgató-helyettes és pénzügyi igazgató. Fentiek mellett 1999-től
humánerőforrás igazgatóként is irányította a PetroFina és a Total Társaságok sikeres egyesülési folyamatát. A MOL-hoz
1999. október 11-én lépett be pénzügyi vezérigazgató-helyettesként. Tagja a Cornell Egyetem Nemzetközi Tanácsadó
89
Testületének, és tagja a TVK Igazgatóságának. Belga állampolgár. Nem szerepel a nemzeti bírósági nyilvántartásról
szóló lengyel törvénynek megfelelően vezetett fizetésképtelen adósok nyilvántartásában. Nem vesz részt semmilyen, a
Társaságra nézve konkurens tevékenységben, továbbá nem töltött be semmilyen vezetői vagy felügyelői pozíciót olyan
társaságnál, amely a tisztségének időtartama alatt csődbe ment volna. Nincs megfosztva üzleti tevékenység végzésének
jogától, illetve, hogy kereskedelmi társaságban vagy egyéb jogi személynél felügyelő bizottsági tagként, képviselőként
vagy meghatalmazottként tevékenykedjen, továbbá nem született ellene ítélet a Büntetőtörvénykönyv XXXIII –
XXXVIII fejezeteiben vagy a Kereskedelmi Társaságok törvénykönyvének 585.§, 587.§ és 590-591. §-ban szereplő
bűncselekmény miatt, sem a magyar jog vonatkozó jogszabályainak magyarázatában hasonló bűncselekmény miatt.
Dr. Dobák Miklós (49)
Az Igazgatóság tagja 1996. május 29-től a nemzetközi intézményi befektetők javaslatára. A Budapesti
Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1979-ben. Külföldi ösztöndíjai: Kölni Egyetem (1983-84);
Stanford University (1990); Harvard Business School PMD (1992); Wharton Business School (1993). A
közgazdaságtudományok kandidátusa, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vezetési és
Szervezési Tanszékének tanszékvezető professzora. Az IFUA Horváth & Partners Vezetői Tanácsadó Kft. Ügyvezetője.
Nincs megfosztva üzleti tevékenység végzésének jogától, illetve hogy, kereskedelmi társaságban vagy egyéb jogi
Dr. Horváth Gábor (48)
Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-től. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát
1979-ben. 1990. óta önálló ügyvédi irodát vezet. Fő tevékenysége a társasági jog, a társasági pénzügyi jog és a
társaságszervezési jog. A Pizza Express Rt. Felügyelő Bizottság elnöke, az OTP Bank Rt. és a CD Hungary Rt. Felügyelő
Bizottságának tagja. Antenna-Torony Rt. igazgatósági tagja.
Kamarás Miklós (59)
Az Igazgatóság tagja 2002. október 11-től. A Gépipari Műszaki Főiskolán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi
Egyetemen szerzett diplomát. Okleveles könyvvizsgáló és adótanácsadó. 1972 és 1990 között az ÉPGÉP-nél töltött be
különböző vezető pozíciókat, majd a Társaság vezérigazgatója volt. 1995 és 1998 között az ÁPV Rt. vezérigazgató-
helyettese. 1998-tól a Deloitte & Touche Magyarország partnereként és más könyvvizsgáló cégek vezetőjeként dolgozott.
2002-től az ÁPV Rt. vezérigazgatója, Igazgatóságának tagja és a BAUGÉP Kft. Felügyelő Bizottságának elnöke.
90

Dr. Kemenes Ernő (63)
Az Igazgatóság tagja 2002. október 11-től. Diplomáját 1962-ben szerezte a Budapesti Közgazdaságtudományi
Egyetemen, majd 1965-ben közgazdasági doktori címet szerzett. 1963-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
oktatója, később tanszékvezető tanár. 1968 és 1987 között különböző vezető pozíciókat tölt be az Országos
Tervhivatalban, a Művelődési Minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban, 1987 és 1990 között az Országos
Tervhivatal vezetője. 1992 és 2001 között a Deloitte & Touche Magyarország vezetője, a kelet-közép európai régió egyik
irányítója. 1992-től 1998-ig a Magyar Nemzeti Bank Jegybanktanácsának tagja. Nyugdíjas egyetemi oktató a Budapesti
Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen. Részt vesz az OECD, EU és IMF ország-jelentések készítésében.
Mosonyi György (55)
A társaság vezérigazgatója, az Igazgatóság tagja 1999. július 19-től. Munkaszerződés keretében a MOL alkalmazottja
1999. május 11-től. A Veszprémi Egyetemen szerezte vegyészmérnöki diplomáját 1972-ben. 1974-től a Shell
International Petroleum Co. (“SIPC”) magyarországi képviseletének munkatársa, 1986-tól kereskedelmi igazgatója.
1991-ben a londoni Shell-központban dolgozott. 1992-től 1993-ig a Shell-Interag Kft. ügyvezető igazgatója. 1994 és
1999 között a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója. Közben a Shell Közép-és Kelet-Európai Régió elnöke, 1998-ban
egyúttal a Shell Csehország vezérigazgatója is. A TVK Rt. Igazgatóságának elnöke, az AB AEGON Igazgatóság tagja.
Az INA d.d. Felügyelő Bizottságának tagja. A Joint Venture Szövetség elnöke, az Amerikai Kereskedelmi Kamara
Igazgatótanácsának tagja.
Iain Paterson (57)
Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-től. A Cambridge Egyetemen a Természettudományok MA fokozatát, Durham-
ben a geofizika MSc fokozatát, emellett a Harvard Business School PMD fokozatát szerezte meg. 1970-től a British
Petroleum Plc-nél töltött be különböző pozíciókat Nagy-Britanniában, az USA-ban és a Közel-Keleten. 1984 és 1998
között az Enterprise Oil Plc-nél dolgozott, 1991-től a nemzetközi tevékenységekért felelős igazgatósági tagként. Jelenleg
az ITE Group plc elnöke, a Sondex plc. igazgatóságának elnöke, valamint a Paladin Resources Plc. és a Hunting PLC.
igazgatója,. Brit állampolgár.
91
Simóka Kálmánné Dr. (59)
Az Igazgatóság tagja 2002. október 11-től. 1973-ban szerezte diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi egyetemen,
majd 1978-ban közgazdaságtudományi doktori címet szerzett. 1975 és 1995 között a Pénzügyminisztériumban töltött be
különböző vezető posztokat. 1995-től 1998-ig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója. 2000-től a Budapesti
Temetkezési Intézet Rt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. A Civis Hotel Rt. Felügyelő Bizottságának elnöke. Az
MFB Rt. Felügyelő Bizottságának tagja.
1.1.2 Felügyelő Bizottság
A Társasági Törvény értelmében az Igazgatóság tagja nem választható ugyanazon Társaságnál a Felügyelő Bizottság
tagjává. Ezen túlmenően, a munkavállalói képviselők kivételével, egy Társaság munkavállalói nem válhatnak a Felügyelő
Bizottság tagjaivá. A Felügyelő Bizottság tagjai a Közgyűlés által a rájuk ruházott mandátum értelmében
tevékenykednek. A mandátum az érintett személy általi elfogadáskor lép teljes mértékben érvénybe.
Dr. Kupa Mihály (63)
A Felügyelő Bizottság elnöke 2002. október 11-től. 1969-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi
Egyetemen, 1975-ben doktori címet kapott. 1969 és 1975 között a Statisztikai Hivatalban, 1975 és 1984 között Pénzügy
Kutató Intézetben, 1984 és 1990 között a Pénzügyminisztériumban tölt be különböző vezető funkciókat. 1990-től-1993-
ig pénzügyminiszter. 1992-től 1993-ig a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Kormányzótanácsának elnöke. 1991-től
majd 1998-tól független parlamenti képviselő. Jelenleg az Excellence Pénzügyi Tanácsadó és Szervezetfejlesztő Rt. és a
Nemzeti Színház Rt. Felügyelő Bizottságának tagja.
Bognár Piroska (46)
A Felügyelő Bizottság tagja 2002. október 11-től. Munkaszerződés keretében a MOL alkalmazottja 1976. szeptember 13-
tól. Diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Humánszervező szakán szerezte. 2001-től a MOL Vegyész Szakszervezet
ügyvezető elnöke. 2003. augusztusától a FÓKUSZKOM Komáromi Oktatási és Kulturális KHT ügyvezetője.
92
John I. Charody M.B.E. (77)
A Felügyelő Bizottság tagja 2002. október 11-től. 1953 és 1956 között a Kőolajkutató és Feltáró Társaság Geofizikai
Kutató Intézetében dolgozott. Majd Ausztráliában vezető pozíciót töltött be többek között a Bridge Oil Ltd, Aurora
Minerals, Project Mining társaságoknál. A Winton Enterprises Pty. Ltd. és a Galina Investment nemzetközi tanácsadó
cégek elnök-vezérigazgatója. Charody úr 1971-től az Ausztrál Igazgatók Intézetének, 1967-től az Ausztrál Vezetési
Intézetnek a tagja. Ausztráliáért tett szolgálataiért 1973-ban Őfelsége Erzsébet királynő M.B.E. kitüntetéssel jutalmazta.
1990. után az Ausztrál Szövetségi Kormány Budapestre akkreditált, a régió kapcsolataiért felelős kereskedelmi
minisztere. 1997-től igazgatósági tag a QBE Atlasz Biztosító Rt-nél.
Dr. Chikán Attila (60)
A Felügyelő Bizottság tagja 2004. április 30-tól. 1967-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi
Egyetemen, 1969-ben doktori címet kapott. 1968 óta a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen dolgozik. 1989-től
1998-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszék vezetője. 1998-
1999-ben másfél évig gazdasági miniszter. 2000-2004 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora. A
Magyar Tudományos Akadémia doktora. Jelenleg számos funkciót tölt be hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben,
több nemzetközi gazdasági folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. A Richter Gedeon Rt. Felügyelő Bizottságának
elnöke, a Pannonplast Rt. Igazgatóságának tagja.
Slavomir Hatina (56)
A Felügyelő Bizottság tagja 2002. október 11-től. Vegyészmérnöki diplomával és tiszteletbeli doktorátusi fokozattal
rendelkezik. 1970-től dolgozik a Slovnaft-nál, ahol különböző vezetői pozíciókat tölt be. 1994 és 2001. decembere között
a társaság vezérigazgatója, 1994-től a társaság Igazgatóságának elnöke. A Szlovák Műszaki Egyetem 2001-ben
tiszteletbeli doktori címet adományozott számára. Hatina úr szlovák állampolgár.
93
Kudela József (57)
A Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 1994. november 30-tól. Munkaszerződés keretében a MOL
alkalmazottja 1971. február 9-től. Felsőfokú szakszervezeti és humán szervezői egyetemi szakképesítéssel rendelkezik.
1989-től a MOL Bányász Szakszervezet elnöke.
Dr. Lámfalussy Sándor (75)
A Felügyelő Bizottság tagja 1999. február 24-től. Közgazdaságtudományi diplomáját a Louvain-i Egyetemen, D.Phil
fokozatát Oxfordban, a Nuffield College-ben szerezte. 1961-62-ben a Yale Egyetem vendégprofesszora. Egy ideig a
Bank of Brussels vezérigazgatója, majd 1976-tól 1993-ig a Bank for International Settlements (Nemzetközi Fizetések
Bankja) egyik vezetője, az utolsó kilenc évben vezérigazgatója. 1994-től 1997. júliusáig az European Central Bank
(Európai Központi Bank) elődjének, az Európai Monetáris Intézetnek (European Monetary Institute,EMI) elnöke, a
Louvain-i Katolikus Egyetem (Belgium) professzora. 2000-2001 során az európai értéktőzsdék szabályozásával
foglalkozó Bölcs Emberek Bizottságának (Committee of Wise Men) elnöke. A Bizottság ajánlásait az Európai Tanács
elfogadta és ezeket jelenleg is alkalmazzák. Belga állampolgár.
Major János (52)
A Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 1994. november 30-tól. Munkaszerződés keretében a MOL
alkalmazottja 1970. július 8-tól. 2003-ban szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem személyügyi szervező szakán.
1994-től a MOL Rt. Vegyipari Munkavállalók Szakszervezetének titkára. 2003-tól a MOL Vegyész Szakszervezet
koordinációs titkára. 2002-től a százhalombattai önkormányzat jogi-, ügyrendi és foglalkoztatási bizottságának, 2003-tól
a FÓKUSZKOM Komáromi Oktatási és Kulturális Kht. Felügyelő bizottságának tagja.
94
Dr. Oláh Lajos (35)
A Felügyelő Bizottság tagja 2002. október 11.-től. Első diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi karán
szerezte, tanulmányait Riga-i, Leiden-i, Stellenbosch-i, Johannesburg-i és brüsszeli ösztöndíjakkal, tanulmányutakkal
egészítette ki. 1993 és 1996 között a Prímagáz Hungária Rt-nél dolgozott. 1996 és 1999 között Központi Elszámolóház-
és Értéktár Rt-nél projektvezető, 1999-től 2002-ig a BÉT Tőzsdetanácsának kibocsátók által delegált tagja. 1999-től a
LOGOS Kft. ügyvezető igazgatója, az ÁPV Rt. Igazgatósági tagja.
1.1.3 A vezetőség
Hernádi Zsolt (44)

Hernádi úr szakmai életrajza az Igazgatóság tagjainál szerepel.
Mosonyi György (54)
Mosonyi úr szakmai életrajza az Igazgatóság tagjainál szerepel.
Michel-Marc Delcommune (55)
Delcommune úr szakmai életrajza az Igazgatóság tagjainál szerepel.
Molnár József (49)
MOL-Csoport pénzügyi igazgatója 2004. szeptember 3-tól, Munkaszerződés keretében a MOL alkalmazottja 2003. július
1-től. 1978-ban szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1978 és 2001 között különböző vezető
funkciókat tölt be a Borsodchem Rt-ben, többek között az árképzési osztály vezetője 1982-1987 között, a gazdasági
osztály vezetője 1987 és 1991 között pénzügyi igazgató és vezérigazgató-helyettes 1991 és 2001 között. A TVK-hoz
2001-ben vezérigazgatóként került. 2003 óta a Csoport tervezési és kontrolling igazgatója. A TVK Igazgatóságának tagja
2001. április 20-tól, és a Slovnaft Igazgatóságának tagja 2004. január 1-jétől.
Fasimon Sándor (38)
A Földgáz Divízió ügyvezető igazgatója 2003. októbere óta. Munkaszerződés keretében a MOL alkalmazottja 1992.
július 7-től. Diplomáját a moszkvai Külügyi Intézetben (Institute for Foreign Affairs, IMO) szerezte, majd később, 1990
és 1991 között a Kairói Egyetem arab szakán folytatta tanulmányait. 1990 és 1993 között értékesítési igazgatóként
dolgozott a Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat moszkvai irodájában, később a vállalat területi igazgatója lett. 1996-
95
1997 között a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium tanácsadója, majd 1997-1999 között a Moltrade-
Mineralimpex Rt. igazgatóhelyettese, 1999. novemberétől 2000-ig a MOL pertóleumtermék-ellátásának igazgatója,
egyben a Moltrade-Mineralimpex Rt. igazgatója. 2001-2002 között a MOL ellátási igazgatója és az év márciusától
ellátási és kereskedelmi igazgató. 2002. február óta párhuzamosan a Moltrade vezérigazgatója. 2002. december óta a
Panrusgas Rt. Igazgatóságának tagja.
Horváth Ferenc (44)
A Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió ügyvezető igazgatója 2003. november 1-től. Munkaszerződés keretében a
MOL alkalmazottja 1992. december 1-től. 1984-ben szerzett diplomát a Leningrádi Állami Egyetemen, majd ettől kezdve
egészen 1989-ig a Mineralimpex-nél, az olaj- és bányaipari termékekkel foglalkozó magyar külkereskedelmi vállalatnál
dolgozott. 1990 és 1997 között az Allcom Trading Co. Inc. ügyvezető igazgatója. 1997-ben a cseppfolyós gáz üzletág
igazgatójaként került a MOL-hoz, majd 2001. január 1. és 2002. december 31. között értékesítési igazgató, 2003. október
31-ig pedig a Finomító és Kereskedelem Divízió kereskedelmi igazgatója.
Dr. Szórád József (52)
Lakossági Szolgáltatások ügyvezető igazgató 2001. márciustól. Munkaszerződés keretében a MOL alkalmazottja 2002.
március 1-től. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, ezt megelőzően a Prágai Műszaki
Egyetemen folytatta tanulmányait. 2000-ben a Nyugat-magyarországi Egyetemen doktorált. 1978-1979 között
exportmenedzserként dolgozott a Komplex Külkereskedelmi Társaságnál. 1979 után szabadúszó kereskedelmi
képviselőként és konferenciatolmácsként dolgozott. 1981-től a Dunamenti Mezőgazdasági Szövetkezet fejlesztési és
kereskedelmi igazgatója. 1990-től a Porsche Hungária Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója és a Magyar
Golfszövetség elnöke volt.
Áldott Zoltán (36)
96
Kutatás-Termelés Divízió ügyvezető igazgatója 2004 szeptember 3-tól. Munkaszerződés keretében a MOL alkalmazottja
1995. augusztus 1-től. Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte 1991-ben. 1990 és 1991
között a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársa volt, majd 1992 és 1995 között az Eurocorp Pénzügyi Tanácsadó
Kft-nél töltött be különböző munkaköröket. 1995 és 1997 között a MOL Privatizációs Főosztályát vezette, 1997-től
1999-ig a Tőkepiaci Műveletek igazgatója volt. 1999-től a Stratégia és Üzletfejlesztés vezetője, 2000. novemberétől
stratégiai vezérigazgató-helyettese, majd 2001 júniusától a MOL-Csoport Stratégiai és Üzletfejlesztési igazgatója. A
Slovnaft Igazgatóságának és az INA d.d. Felügyelő Bizottságának tagja, valamint tagja a TVK Rt. és a Budapest
Értéktőzsde Igazgatóságának.
Vratko Kaššovic (61)
MOL Csoport Petrolkémiai Divízió ügyvezető igazgatója 2003 októberétől. Munkaszerződés keretében a Slovnaft
alkalmazottja 1969. augusztus 1-től. 1966-ban a Szlovák Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, majd ugyanott
vegyészmérnöki végzettséget is szerzett 1985-ben. 1967-1968 között a ČKD Praha projektmérnöke, majd a Slovnaftnál
projektmérnökként kezd. Később számos vezető pozíciót tölt be a Társaságnál, többek között folyamatmérnök (1971 és
1977 között), a kutatási csoport vezetője (1978-tól 1980-ig), a poliolefinek műszaki szervíz vezetője (1981-től 1985-ig), a
műanyagtermék-gyártás igazgatója (1986-tól 1989-ig), a finomító és petrolkémiai termelés ügyvezető igazgató-helyettese
(1989-től 1992-ig), a fejlesztés és beruházás ügyvezető igazgató-helyettese (1992-től 1998-ig), majd a Társasági Stratégia
vezetője (1998-tól 2001-ig). 2002 január 1-től a Slovnaft vezérigazgatója. A Slovnaft Igazgatóságának tagja, a
Bratislava-i Chémia, a. s. Felügyelő Bizottságának tagja, a Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészeti- és
Élelmiszertechnológiai Kar Tudományos Tanácsának tagja, a Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar
Tudományos Tanácsának tagja, valamint a Japán-Szlovák Gazdasági Bizottság elnöke.
2. A Társaságot irányító és felügyelő személyek illetménye és egyéb juttatások

2.1 Az utolsó befejezett pénzügyi évben (készpénzben, természetben vagy más formában) kifizetett vagy
kifizetendő illetmények és prémiumok összértéke
Az Igazgatóság részére 2003-ban kifizetett illetmények összesen 119 millió forintot tettek ki, amelyből 15 millió forint
állandó kifizetésként került kifizetésre és 104 millió forint a hosszú távú ösztönzési rendszer keretében. Az ügyvezetőségi
tagok nem részesülnek semmilyen járulékos illetményben az Igazgatóságban való részvételükért a vezetői kompenzációs
csomagjukon felül. A Felügyelő Bizottság tagjainak illetménye 2003-ban összesen 41 millió forint volt.
A Társaságot irányító és felügyelő minden egyes személy részére (készpénzben, természetben vagy más formában)
kifizetett vagy kifizetendő illetmények és prémiumok értékéről szóló információkra a közzététel megtiltására vonatkozó
kérelem vonatkozik és azok a „Közzététel mentességre vonatkozó kérelem által védett információk” között találhatók.
97
3. Tájékoztatás a részvényesekről
3.1 A Társaság Közgyűlésén az összes szavazat 5% - 20%-ával, illetve a Társaság részvénytőkéjében 5% -
20%-kal rendelkező részvényesek – közvetlenül vagy közvetetten, leányvállalatokon keresztül
3.1.1 A részvények és szavazatok száma a Társaság Közgyűlésén. Tájékoztatás a részvényesekről.
Az alábbi táblázat a MOL Rt. 5% feletti tulajdonnal rendelkező részvényeseit ábrázolja 2004. szeptember 30-i állapotnak
megfelelően. A táblázatban megjelölt részvényesek minden részvényüket közvetlenül birtokolják.
A részvényesek által birtokolt részvények egyike sem rendelkezik előjogokkal. A részvények vételi időpontja vagy
időszakai, illetve vételi ára nem került megjelölésre, mert a Társaságnak nem volt hozzáférése ezekhez az
információkhoz, mert azok nem nyilvános adatok.
A jelölt esetek kivételével a részvény tulajdon foglalja magában az egyedüli szavazati jogot és a részvények feletti
rendelkezés jogát. Amennyiben egy személy bármilyen részvény tulajdonának megszerzésére opciós joggal rendelkezik
2004. szeptember 30-át követő 60 napon belüli időszakra, a részvény haszonélvezőként birtokoltnak tekintendő az
érintett személy által és kizárólag a személy birtokában lévő MOL-részvények százalékának megállapításának céljából
tekintendő kifizetetlennek. Ezek a részvények nem szerepelnek más személyek számításainál.
Haszonélvezeti tulajdonban A bejegyzett Bejegyzett Cím Tevékenységi Részvények Százalé Szavazatok
lévő részvények székhely székhely kör száma k1) száma
(a részvényes megnevezése) országa
Állami Privatizációs és Magyarország Budapest Pozsonyi u. 56, Privatizáció és 12 792 002 11,8% 12 792 002
Vagyonkezelő Budapest, HU vagyonkezelés
Részvénytársaság Rt. 1133
(ÁPV)(2)
OMV Aktiengesellschaft (3) Ausztria Bécs 5 Otto Wagner Kőolaj- és 9 840 000 9,1% 9 840 000
Platz, Bécs, AT földgáz társaság
1090
Slovintegra a.s./Slovbena Szlovákia Pozsony Slovbena a.s. Vl. Befektetési 8 646 849 8,0% 8 646 849,209
a.s.(4) Clementisa 10., alapkezelő
Pozsony, SL társaság
82102
Slovintegra a.s.
Jasikova 2.,
Pozsony 29, SL
82103
Alliance Capital Management Amerikai New York 1345 Avenue of Befektetés- 7 143 180 6,6% 7 143 180
L.P. (4) Egyesült the Americas, New kezelési társaság
Államok York, 10105 USA
Capital Group Companies, Amerikai New York 630 Fifth Avenue Befektetés- 5 713 830 5,3% 5 713 830
Incorporated(5) Egyesült 36th Floor , New kezelési társaság
Államok York, 10111 USA
(1) 2003. október 15-én a MOL Rt. Igazgatósága határozatot hozott a részvénytőke feltételes növeléséről kötvénykibocsátás útján, amennyiben a
kötvények kibocsátásra kerülnek, összesen 2 134 800 db “A” sorozatú részvényre lehet átváltani.
(2) Ezen felül, az ÁPV Rt. rendelkezik a különleges jogokat megtestesítő elsőbbségi részvénnyel.
(3) 2004. október 13-án, az OMV bejelentette, hogy részvénytulajdonát 10 865 000 db-ra emelte. Ezen részvények a 2004. október 22-én kerültek
bejegyzésre a Társaság részvénykönyvébe.
(4) A Slovintegra a.s és a Slovbena a.s 8 646 849 db részvényt birtokol: (i) Slovintegra s.a. 7 814 808 db “A” sorozatú részvényt és 24 db “C” sorozatú
részvényt, amely a közgyűlésen 7 814 832,024 szavazatra jogosít és (ii) Slovbena s.a. 831 832 db “A” sorozatú részvényt és 185 db “C” sorozatú
98
részvényt, amely a közgyűlésen 832 017,185 szavazatra jogosít. A “C” sorozatú részvények átruházási korlátozás alá esnek, amely 2006.
májusában jár le.
(4) 2004. szeptember 13-án, az Alliance Capital Management bejelentette, hogy részvénytulajdonát 7 143 180 db-ra emelte, azonban ez a növekedés
nem került bejegyzésre a Társaság részvénykönyvébe.
(5) 2004. szeptember 13-án, a Capital Group Companies bejelentette, hogy részvénytulajdonát 5 713 830 db-ra emelte, azonban ez a növekedés nem
került bejegyzésre a Társaság részvénykönyvébe.
3.1.2 Részvényesi megállapodások
3.1.2.1 Megállapodások a Slovintegra és Slovbena Társaságokkal
A megállapodások tartalmát a 4. rész tartalmazza.
3.1.2.2 Megállapodás az OMV-vel
OMV Hungária (az OMV AG leányvállalata) és a MOL 2003. december 30-án kötöttek megállapodást a gázolaj- és
motorbenzin szállítására 2004. december 31-ig tartó érvényességgel. A MOL és az OMV A.G. beszállítói
megállapodásokat kötött olaj beszállítására.
3.1.3 Várható részvényszám a nyílt kereskedés, részvényjegyzés vagy eladás útján történő részvénybevezetést
követően
Nem várható változás a részvények és szavazatok számában a Közgyűlésen és a részvényesek százalékos részesedésében
a részvénytőkében és a közgyűlésen az összes szavazat számában a részvények nyílt kereskedésbe történő bevezetése
után. A Társaság nem ajánl fel vagy ad el új részvényeket, ennél fogva részvények száma nem változik.
4. Tájékoztatás a Társaság előtt ismert bármely olyan megállapodásról, amely a Társaság

jelenlegi részvényesi szerkezetének megváltozását eredményezheti
2002 novemberében a MOL egy megállapodást írt alá a Slovnaft többségi irányításának megszerzéséről. Az ügylet 2003.
márciusában zárult. A MOL az ügyletben további 31,6%-os érdekeltséget vásárolt meg a két fő szlovák tulajdonostól, a
Slovintegra és a Slovbena társaságoktól. A tranzakció értelmében a Slovintegra és a Slovbena a MOL-részvények 9,99%-
ának tulajdonosaivá váltak, beleértve 9 817 578 db újonnan kibocsátott “C” sorozatú részvényt, amelyek hároméves
átruházási korlátozás alatt állnak. A vételi ügylet részeként a MOL még további 85 millió USD-t fizetett ki. Az akvizíció
részeként a MOL eladási opciót biztosított a Slovintegra és a Slovbena részére, amelynek értelmében jogukban áll a
részvények maximum 9,99%-át kitevő MOL-részvényeket a MOL-nak eladni. A MOL-nak vételi opciója van ezen
részvényekre vonatkozóan, amely 2005-ben gyakorolható. A Slovintegra és a Slovbena eladási opciója akkor válik
érvényesíthetővé, ha a MOL nem gyakorolja a vételi opciót. A Slovintegrával és a Slovbenával kötött megállapodások a
részvényesek számára bizonyos kötelezettségeket írnak elő arra vonatkozóan, hogy a MOL-ban szerzett szavazati
jogaikat a MOL stratégiájával összhangban gyakorolják. Noha a megállapodások, amelyek értelmében a MOL Slovnaft
részvényeket vásárolt a Slovintegrától és a Slovbenától, képviseleteket és garanciát tartalmaznak, úgy rendelkeznek, hogy
a MOL semmilyen követelést nem érvényesíthet a vásárlással kapcsolatosan az akvizíció befejezését követő öt éves
időtartamban. 2003. december 23-án a Társaság visszavásárolt 1 179 369 db “C” sorozatú részvényt ezektől a
részvényesektől és egyúttal “A” sorozatú részvényeket adott el ugyanezen az összesített névértéken. 2004 márciusában a
Társaság visszavásárolt 1 180 548 db “A” sorozatú részvényt a Slovintegrától és a Slovbenától.
99
VII. fejezet – Éves beszámoló
VII. FEJEZET – ÉVES BESZÁMOLÓ

A MOL Csoport legutóbbi Éves Beszámolója a 2003. december 31-ével befejeződő évre vonatkozóan.
100
VIII. fejezet – Kiegészítő adatok
VIII. FEJEZET – KIEGÉSZÍTŐ ADATOK
1. A MOL-csoport tevékenységi körének áttekintése

1.1 Bevezetés
A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt-ből (a továbbiakban: „MOL Rt.”, „MOL” vagy „a Társaság”) és
leányvállalataiból álló MOL-csoport (a továbbiakban „Csoport”) Közép-Európa piacvezető integrált olaj és gázipari
vállalatcsoportja. Az árbevételt tekintve a MOL Rt. Magyarország legnagyobb vállalata. A Csoport elsősorban a
kőolaj és földgáz kutatásban és termelésében, a kőolaj finomításában, valamint a finomított kőolaj termékek
nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítésében érdekelt. A MOL-csoport gázipari leányvállalatai a földgáz
nagykereskedelmének, szállításának és tárolásának területén is tevékenykednek Magyarországon. Saját termelésén
kívül a Csoport külföldi forrásokból származó földgázt és kőolajat is vásárol.
2004. január 23-án a MOL részesedése elérte a 98,4%-ot a Slovnaft-ban, a Szlovák Köztársaság fő olajfinomító és
forgalmazó vállalatában mely két tranzakció (beleértve a tőkeemelést és a pozsonyi tőzsdére bevezetett
részvényvásárlást), valamint a fennmaradó Slovnaft részvényekre vonatkozó kötelező vételi ajánlat eredménye. A
Slovnaft az kőolaj-termékek finomításában, valamint nagy- és kiskereskedelmi értékesítésében érdekelt. A MOL és a
Slovnaft 2004. január 1. óta integrálta működését. A Slovnaft pozsonyi finomítói és nagykereskedelmi hálózata
integrálásra került a MOL finomítói és értékesítési hálózatával. A Slovnaft kiskereskedelmi töltőállomásai is
integrálódtak a MOL kiskereskedelmi forgalmazói üzletágába. Ezen kívül a Slovnaft bizonyos petrolkémiai üzemei
(olefinmű és polimer üzemek) és polimer értékesítési tevékenysége a TVK-val integráltan működnek. A Slovnaft
teljes integrációjának részeként a MOL-ból és a Slovnaftból választott 40 legmagasabb beosztású csoportvezető
vállalja a felelősséget a MOL és a Slovnaft tevékenységeiért. A Slovnafttal kapcsolatos ügylet volt az első
jelentősebb külföldi tulajdonszerzés a közép-európai olajiparban. A MOL úgy véli, hogy ez az integráció lehetővé
teszi majd a partnerek számára a további együttműködési lehetőségek kiaknázását és további előnyök megvalósítását
a két vállalat közötti szorosabb együttműködésben. A MOL és a Slovnaft együtt célozták meg az EU 2005-ös
üzemanyag-minőségi szabványainak teljesítését, és máris előnyökre tettek szert az engedélyek beszerzési
szakaszában. A Slovnaftnak lehetősége van arra, hogy termékeit a Cseh Köztársaságba és Ausztriába, két olyan
országba szállítsa, melyekkel kapcsolatban a Társaság úgy gondolja, hogy jó növekedési kilátásokkal kecsegtetnek.
Ennek megfelelően a Társaság úgy véli, hogy a Slovnaft stabil partnerül is szolgál a további területi terjeszkedéshez,
amelyek további beruházásokat jelenthetnek Dél-Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban is.
2002. december 19-én a MOL közös vállalati megállapodást írt alá a Jukosszal az oroszországi Zapadno-Malobalyk
olajmező közös termelésbeállítására és kitermelésére. A tranzakció lezárására 2003. március 17-én került sor. A
közös vállalati megállapodás értelmében a projektet 50-50%-ban a MOL és a Jukosz tulajdonában lévő közös
vállalkozás valósította meg, és Oroszországban jegyezték be. A vegyes vállalkozást a MOL és a Jukosz által delegált
három-három küldöttből álló igazgatóság irányította és felügyelte. A Társaság eddig 29,8 milliárd forint (131,7
millió USD) beruházást eszközölt a Zapadno-Malobalyk vegyes vállalatba (beleértve a beszerzési árat és a
beruházásfinanszírozási összeget is).
A MOL közvetlen és közvetett részesedése a TVK Rt-ben, a legnagyobb magyar petrolkémiai vállalatban 52,3%. A
TVK a gyorsan növekvő közép-európai petrolkémiai piac egyik fontos szereplője és Magyarország egyetlen olefin
és poliolefin gyártója. Petrolkémiai termelése és értékesítése a MOL petrolkémiai szegmensének részét képezi. A
MOL 2004. július 1-től a TVK funkcionális egységeit a MOL-csoportba integráltan működteti. A MOL stratégiai
befektetése a TVK-ban elősegítette a petrolkémiai alapanyagok biztos elhelyezését, valamint a petrolkémia területén
történő további növekedés alapjának megteremtését.
A Társaság a petrolkémiai alapanyagok értékesítésének növekedésére számít a jövőben a környezetvédelmi
minőségi követelmények szigorodásának eredményeként, amelynek következtében az kőolaj-termékek egyre
nagyobb része nem lesz alkalmas üzemanyagnak, csak petrolkémiai alapanyagként lesz felhasználható. A MOL
vezetősége úgy véli, hogy a petrolkémiai befektetés azért is vonzó, mert a petrolkémiai árrések általában
magasabbak, mint a finomítói árrések. Ennek megfelelően a Társaság úgy gondolja, hogy finomítói kapacitásának a
TVK petrolkémiai kapacitásával történő integrálása előnyös lesz.
2003. november 10. óta a Társaságnak 25,0% plusz egy részvény érdekeltsége van az INA d.d-ben (a továbbiakban:
„INA”), Horvátország fő olaj- és gázipari társaságában a horvát kormánnyal aláírt két egyezmény, a részvényesi
101
megállapodás és a részvényértékesítési megállapodás, valamint az INA-val kötött együttműködési megállapodás

révén. A tranzakció 2003. november 10-én került lezárásra. A MOL által az INA részvényeiért fizetett teljes
ellenérték 110 milliárd forintot (505 millió USD) tett ki. Az INA a kőolaj és földgáz feltárásában és kitermelésében,
a földgáz importjában és nagykereskedelmében, valamint a kőolaj finomításában és az kőolaj termékek
nagykereskedelmi és kiskereskedelmi forgalmazásában érdekelt. Az INA-nak 444 töltőállomásból álló
kiskereskedelmi hálózata van, amelyen keresztül benzint és más finomított kőolaj termékeket forgalmaz. A MOL és
a horvát kormány – az INA legfőbb részvényese- által kötött adásvételi megállapodás értelmében a MOL jogosult
arra, hogy két-két tagot jelöljön a Felügyelő Bizottságba és az INA Vezető tesületébe, beleértve az INA pénzügyi
igazgatóját és társasági szolgáltatásokért felelős igazgatóját. Ezenkívül a részvényesi megállapodás vétójogot biztosít
a MOL számára bizonyos kulcsfontosságú kérdésekben. Továbbá a részvényesi megállapodás és az együttműködési
megállapodás tartalmazza a MOL vállalásait, köztük (de nem kizárólag) az INA üzleti működésének fenntartását és
jelenlétét Horvátországban, valamint biztosítja az INA és a MOL közötti együttműködést mind a nagy-, mind a
kiskereskedelem területén Boszniában, Montenegróban, Koszovóban, Albániában és Szerbiában is. Az INA-ban
való nem konszolidált részesedés megszerzése óta a Társaság tanulmányozza azokat a különböző lehetőségeket,
melyek révén koordinálhatja az INA tevékenységét saját üzleti tevékenységével. A Társaság úgy véli, hogy az INA-
nak jó pozíciói vannak a közép-európai kőolajtermék-piacokon, mivel a stratégiai jelentőségű balti-adriai folyosóban
helyezkedik el, valamint erős a piaci pozíciója Horvátországban, Boszniában, Szlovéniában és Albániában. A MOL
vezetősége azonban nem számol az INA üzletágainak teljes integrálásával, mivel az INA-t nagymértékben ellenőrzi
többségi részvényese, a horvát kormány. Ennek megfelelően az INA a konszolidált társaságok csoportjától
elkülönülten kerül bemutatásra ebben a prospektusban. A MOL korlátozva van abban, hogy feltárja az INA-val
kapcsolatos összes olyan információt, amelyet a befektetők esetleg lényegesnek tekintetének (lásd a prospektus I.
fejezetének 2.2.6 pontját.).
Az alábbi ábra a MOL-csoport felépítését és tevékenységeit mutatja be.
MOL Rt.
Kutatás-termelés Termékelőállítás
Földgáz Petrolkémia
és kereskedelem
Gáz leányvállalatok
ZMB (50%) Slovnaft (98,4%)
(100%)
INA (25,0%) TVK (52,3%)
2003-ban a MOL-csoport konszolidált nettó árbevétele 30%-kal, a 2002. évi 1 159,7 milliárd forintról (4,5 milliárd
USD) 1 504,0 milliárd forintra (6,7 milliárd USD) növekedett, amelyből 309,1 milliárd forint (1,4 milliárd USD) a
Slovnaft 2003. második negyedévétől történő teljes konszolidációjának eredménye volt. A MOL-csoport értékesítése
a Magyarországon kívüli vevők részére 2003-ban elérte az 596,2 milliárd forintot (2,6 milliárd USD), 78%-os
emelkedést mutatva, és a teljes árbevétel 40%-át képezve. A 2003-as és 2002-es év tekintetében a Társaság 178,3
milliárd forintos (794,6 millió USD), illetve 128,8 milliárd forintos (499,8 millió USD) EBITDA-t (a kamatok, adók,
értékcsökkenés és amortizáció levonása előtti eredményt) ért el, ami 38%-os növekedést jelentett.
Mind a Slovnaft, mind a TVK és az INA független pénzügyi elszámolást végez, és a fenti társaságok közötti,
illetőleg a fenti társaságokkal kötött valamennyi szerződés egyenlő feltételek mellett került megkötésre.
102
1.2 A MOL-csoport tevékenységi körének áttekintése
A MOL-csoport a MOL Rt-n kívül számos közvetlenül vagy közvetve, teljes vagy többségi tulajdonában lévő
leányvállalatot üzemeltet. Tevékenységi köre a következő szegmensek között oszlik meg:
• a Kutatás-Termelés Divízió feladata a hazai és külföldi kőolaj- és földgáz kutatás és termelés;
• a Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió a hazai és import forrásokból származó kőolajat és más
alapanyagokat dolgozza fel, feladata a finomított termékek nagykereskedelmi forgalmazása is; a Lakossági
Szolgáltatások a Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió részeként a kiskereskedelmi töltőállomás-hálózatot
üzemelteti, továbbá a kőolaj-termékek és a nem üzemanyag (shop) termékek és szolgáltatások kiskereskedelmi
értékesítését végzi;
• a Földgáz Divízió feladata a MOL Földgázellátó Rt-n, a MOL Földgáztároló Rt-n és a MOL Földgázszállító Rt-
n keresztül (a továbbiakban együttesen: „Földgáz leányvállalatok”) a földgáz, beszerzése, szállítása, földalatti
tárolása, közüzemi nagykereskedelme és versenypiaci kereskedelme;
• a Petrolkémia Divízió feladata az olefin és poliolefin termékek gyártása és értékesítése.
Ezenkívül az „Központ és Egyéb” címszó alatt a jelentésekben szereplő adatok elsősorban a MOL azon nem
alaptevékenységei közé tartozó tevékenységeinek az eredményeit mutatják, mint például az ingatlanforgalmazás, de
itt találjuk az általános igazgatási és irányítási költségeket és az emberi erőforrások irányításával kapcsolatos
kiadásokat is.
2003-ban a MOL-csoport termelése hozzávetőlegesen 2,2 millió tonna kőolaj (beleértve ebbe a kőolajból és a
földgázból nyert kondenzátumot és a Zapadno-Malobalyk mezőből a MOL-ra jutó 621 ezer tonnás termelést is),
amely 5 962 tonnás napi átlagos termelést jelent (ez hozzávetőlegesen 44 400 hordó/nap), valamint 2,9 milliárd
köbméter földgáz volt, ami napi átlagban 8,8 millió köbméterrel egyenlő. 2002-ben a MOL-csoport termelése 1,5
millió tonna kőolaj (beleértve ebbe a kőolajból és a földgázból nyert kondenzátumot is) és 3,1 milliárd köbméter
földgáz volt. 2003-ban az INA 1,2 millió tonna kőolajat és kondenzátumot (25 608 hordó/nap) és 1,848 milliárd
köbméter földgázt termelt, szemben a 2002. évi 1,3 millió tonnás (26 890 hordó/nap) kőolaj és kondenzátum, és 1,8
milliárd köbméteres földgáz termeléssel. Saját termelésén kívül a MOL-csoport elsősorban Oroszországból földgázt
és kőolajat is importál Magyarországra, valamint kőolajat a Szlovák Köztársaságba.
A MOL-csoport az egyetlen magyarországi és szlovákiai kőolajtermék finomítással foglalkozó vállalat. Az INA az
egyetlen finomítással foglalkozó vállalat Horvátországban. A MOL-nak három finomítója van Magyarországon,
azonban jelenleg csak a Dunai Finomító foglalkozik kőolaj-desztillációval. 2003-ban a Dunai Finomító 7,6 millió
tonna kőolajat és egyéb alapanyagot dolgozott fel a 2002. évi 7,5 millió tonnához képest. A MOL-csoport pozsonyi
finomítója 6,2 millió tonna kőolajat és más alapanyagot dolgozott fel 2003-ban és 6,1 millió tonnát 2002-ben. Az
INA két horvátországi finomítója 5,1 millió tonna kőolajat és más alapanyagot dolgozott fel 2003-ban a 2002. évi
5,0 millió tonnához képest.
2003. december 31-én a MOL-csoport nagykereskedelmi és kiskereskedelmi elosztó hálózata 19 tároló telepet ölelt
fel Magyarországon és Szlovákiában, valamint 764 kiskereskedelmi töltőállomást, amelyek közül 348 MOL
töltőállomás található Magyarországon, 61 a szomszédos országokban, 298 Slovnaft-töltőállomás Szlovákiában és
57 a szomszédos országokban. Ezen kívül a MOL megszerzett 22 töltőállomást Romániában is, amely a csoport
töltőállomásainak teljes számát 786-ra emelte. Továbbá 2004. november 23-án a Társaság bejelentette, hogy a MOL
Romania adásvételi megállapodást írt alá a Shell-csoporttal a Shell Romania S.r.l. részvényei 100%-ának
megvásárlásáról. Az ügylet magában foglal egy 59 töltőállomásból álló országos kiterjedésű hálózatot, valamint a
kenőanyag, a repülő-üzemanyag és a nagykereskedelmi üzletágakat. E tranzakció révén a MOL által üzemeltetett
összes romániai töltőállomások száma meghaladja a 130-at. Az értékesítés előfeltétele a vonatkozó hatósági
jóváhagyások megszerzése, a tranzakció zárása 2005 elején várható. 2003-ban a MOL-csoport 1,4 millió tonna
üzemanyagot értékesített (a PB és gáztermékek nélkül) ezeken a kiskereskedelmi töltőállomásokon keresztül a 2002.
évi 1,0 millió tonnás mennyiséghez képest (a koncessziós állomásokon keresztüli értékesítéseken kívül, amelyek
közül valamennyi Magyarországon található). 2003. december 31-én az INA tulajdonában 13 operatív tároló és 3
nagykereskedelmi tároló volt, és 473 kiskereskedelmi töltőállomást üzemeltetett, amelyek közül 423 állomás volt
Horvátországban. Ezen töltőállomások elsősorban az INA tulajdonában vannak és az INA is üzemelteti őket. 2003-
ban az INA kiskereskedelmi forgalma hozzávetőlegesen 1,2 millió tonnát tett ki.
103
A MOL Földgázellátó Rt. jelenleg az egyetlen közüzemi földgáz nagykereskedő, vevői közé a közüzemi
gázszolgáltató társaságok, az erőművek és más nagy ipari felhasználók tartoznak. Annak érdekében, hogy a magyar
igényeket kielégítő megfelelő mennyiségű földgázt tudjon szállítani, a MOL csoport hazai gáztermelésén kívül a
MOL Földgázellátó Rt. harmadik felektől, elsősorban Oroszországból is vásárolt földgázt. 2003-ban a MOL-csoport
magyarországi földgázmezői által termelt földgáz értékesítése hozzávetőlegesen 2,6 milliárd köbmétert tett ki, míg
az importált földgáz értékesítés hozzávetőlegesen 11,4 milliárd köbméter volt. A MOL Földgázszállító Rt.
tulajdonában és üzemeltetésében vannak azon magyarországi gázszállító állomások, kompresszorállomások és
nagynyomású fölgázszállító csővezeték hálózatok, amelyek a földgázt a szolgáltatótársaságok részére és közvetlenül
a kereskedelmi ügyfelek részére szállítják. Ez a társaság látja el a magyarországi néhány Magyarországon kívüli
piacra történő földgázszállítást is. A MOL Kutatás-Termelés Divíziója és a MOL Földgáztároló Rt. tulajdonában és
irányítása alatt áll öt földalatti gáztároló. 2004. november 4-én ezzel a három földgáz leányvállalattal kapcsolatban
részleges értékesítési szerződéseket írt alá a MOL az E.ON Ruhrgas International-lal. A tranzakció a szabályozó
szervek, a Magyar Energia Hivatal és az illetékes versenyhivatalok jóváhagyásaitól függ, megvalósítására várhatóan
2005 első felében kerül sor. A sikeres értékesítés esetén felszabaduló cash flow elképzelhető, hogy más projektekbe
lesz befektetve.
A TVK-n keresztül a MOL-csoport egy évi 370 ezer tonna kapacitású olefinüzemet működtet, valamint két
kissűrűségű és egy nagysűrűségű polietilén üzemmel is rendelkezik, amelyek összkapacitása 120 ezer tonna/év
kissűrűségű polietilén és 200 ezer tonna/év nagysűrűségű polietilén. A TVK különböző minőségű polipropiléneket is
gyárt két polipropilén üzemében, melyek összkapacitása 280 ezer tonna/év. 2003-ban a TVK 353 ezer tonna etilént
gyártott, 2002-ben pedig 365 ezer tonnát. 2003-ban a polipropilén termelés 272 ezer tonna, míg 2002-ben 278 ezer
tonna volt. A nagysűrűségű polietilén termelés 188 ezer tonna volt 2003-ban, illetve 195 ezer tonna 2002-ben. A
TVK kissűrűségű polietilén termelése 109 ezer tonna volt 2003-ban és 113 ezer tonna 2002-ben. 2003-ban a TVK
847 ezer tonna, míg 2002-ben 818 ezer tonna petrolkémiai terméket értékesített. A MOL-csoport finomítói szállítják
a petrolkémiai termékek termeléséhez az alapanyagok legnagyobb részét.
Továbbá a MOL-csoport a Slovnaft-on keresztül egy évi 219 ezer tonna kapacitású olefinüzemet is működtet. A
Slovnaft több, évi 170 ezer tonnás összkapacitású kissűrűségű polietilén üzemet,is működtet valamint két, évi 82
ezer tonnás összkapacitású polipropilén üzemmel is rendelkezik. 2003-ban a Slovnaft 192 ezer tonna, 2002-ben
pedig 210 ezer tonna etilént termelt. A polipropilén termelés 79 ezer tonnát tett ki 2003-ban, míg 82 ezer tonnát
2002-ben. A Slovnaft kissűrűségű polietilén termelése 157 ezer tonna volt 2003-ban, 2002-ben pedig 168 ezer
tonna. 2003-ban a Slovnaft 262 ezer tonna petrolkémiai terméket értékesített, míg 2002-ben 282 ezer tonnát.
104
A következő táblázat néhány a MOL-csoport konszolidált tevékenységét leíró adatot mutat be.
Január 1-december 31. 2003 % 2002 % 2001 %
(1) (2) (3) (4)
Nettó bizonyított készlet—MOL
Kőolaj (ezer tonna) 14 815 - 14 064(6) - 15 319 -
(6)
Földgáz (millió köbméter) 26 199 - 28 343 - 32 751 -
Összes (ezer tonna kőolaj egyenérték) 35 704 - 36 408 - 40 767 -
Termelés—MOL(2)
Kőolaj (ezer tonna) 2 176 - 1 482 - 1 519 -
Összesen (ezer tonna kőolaj egyenérték) 4 440 - 3 910 - 4 006 -
Beszerzés — MOL-csoport(5)
Kőolaj (ezer tonna) 9 362 - 4 880 - 5 770 -
Finomítás— MOL-csoport(5)
Feldolgozott kőolaj (ezer tonna) 10 488 - 5 990 - 6 842 -
Földgáz-értékesítés (milliárd köbméter) 14,0 - 12,9 - 12,9 -
Kőolajtermék értékesítés – MOL és Slovnaft a
petrolkémiai alapanyagok nélkül (ezer tonna)(5)(6) az
éves jelentésben közzétett adatok szerint
Motorbenzin 2 801 28,3% 1 689 25,6% 1 717 25,5%
Gáz- és tüzelőolajok 4 941 50,0% 3 086 46,7% 2 687 39,9%
Fűtőolaj 561 5,7% 622 9,4% 1 386 20,6%
Egyéb termékek 1 586 16,0% 1 208 18,3% 940 14,0%
Összes termékértékesítés: 9 889 100,0% 6 605 100,0% 6 730 100,0%

(5)
MOL-csoport polimer értékesítés: (ezer tonna)
Kissűrűségű polietilén 233 30,6% 111 18,6% 107 19,3%
Nagysűrűségű polietilén 187 24,5% 197 33,1% 187 33,6%
Polipropilén 342 44,9% 288 48,3% 262 47,1%
Összes polimer értékesítés 806 100,0% 596 100,0% 556 100,0%

A kiskereskedelmi töltőállomások száma (MOL és
Slovnaft) 764 - 431 - 443 -
Alkalmazottak összlétszáma (MOL, TVK és
15 866 - 12 932 - 16 438 -
Slovnaft)(1)(5)
(1) Az időszak végén.
(2) A MOL magyar és külföldi készleteit tartalmazza. A termelési adatok a ZMB-t 2003. április 1-től, konszolidációjának időpontjától
tartalmazzák. A kőolaj készletek és termelési adatok magukban foglalják a kondenzátumokat és a folyékony földgázelemeket is.
(3) A nettó bizonyított készletek számításának leírására vonatkozóan lásd a prospektus I. fejezetének 1.2.2.2 pontját.
(4) A 2002. december 31-i nettó bizonyított készletek értékét úgy igazítottuk ki, hogy az tükrözze a magyar bányajáradék-fizetési változásokat,
amelyek 2003. augusztus 9-én léptek hatályba. A MOL módosított nettó bizonyított készlete 13 630 ezer tonna kőolajból és 24 811 millió
köbméter földgázból áll.
(5) A Slovnaft és a TVK adatai csak azokra az időszakokra vonatkozóan kerülnek bemutatásra, amikor a társaságok már teljesen konszolidálásra
kerültek:, a TVK 2001. január 1-től, a Slovnaft pedig 2003. második negyedévétől.
(6) Az újraértékesítés céljából importált termékeket is tartalmazza.
105
A következő táblázat a MOL divízióinak nettó árbevételét és az üzleti eredményét mutatja millió forintban, valamint
a teljes nettó árbevétel és üzleti eredmény százalékos arányában.
2004. 2003. 2003. 2002. 2001.
június % június % december % december % december %
30. 30. 31. 31. 31.
Az egyes üzletágak eredménye
Külső értékesítés nettó

árbevétele(1)
Kutatás-termelés 15 454 1,7% 7 036 1,0% 10 287 0,7% 4 486 0,4% 6 169 0,5%
Termékelőállítás és 487 426 55,2% 383 590 55,4% 890 639 59,2% 652 886 56,3% 671 311 57,1%
kereskedelem (3)
Földgáz 279 531 31,6% 220 484 31,8% 430 162 28,6% 359 639 31,0% 329 029 28,0%
(2)
Petrolkémia 93 345 10,6% 80 284 11,6% 169 006 11,2% 123 510 10,7% 139 141 11,8%
Egyéb 7 631 0,9% 1 385 0,2% 3 944 0,3% 19 136 1,7% 2 919 2,5%
Összes nettó értékesítés 883 387 100,0% 692 779 100,0% 1 504 038 100,0% 1 159 657 100,0% 1 174 769 100,0%
Üzleti nyereség/(veszteség)
Kutatás-termelés 24 840 - 29 156 - 43 201 - 51 355 - 67 164 -
Termékelőállítás és 55 888 - 25 665 - 67 931 - 37 350 - 70 136 -

kereskedelem (3)
Földgáz 32 263 - (11 975) - 6 164 - 195 - (122 170) -
Petrolkémia (2) 7 132 - 4 821 - 1 271 - 3 108 - 4 985 -
Központ és Egyéb (15 827) - (17 192) - (35 614) - (35 149) - (24 857) -
Szegmensen belüli átadások 3 822 - (2 036) - (143) - 310 - 165 -

(1)
Összes üzleti
nyereség/(veszteség) 108 118 - 28 439 - 82 810 - 57 169 - (3 177) -
(1) A nettó külső értékesítésből származó bevétel csak a Csoporton kívüli harmadik feleknek történő értékesítést tartalmazza. A különböző divíziók
teljes értékesítési adatai 2003-ban a következők voltak: Kutatás-termelés: 151 457 millió Ft, Termékelőállítás és kereskedelem: 1 008 382
millió Ft, földgáz: 439 104 millió Ft, Petrolkémia: 197 068 millió Ft, Központ és Egyéb: 25 060 millió Ft. Az üzleti nyereség mind a harmadik
feleknek történő értékesítésekből származó nyereséget, mind pedig a más üzleti szegmenseknek történő átadásokat tartalmazza. A Kutatás-
termelés Divízió kőolajat, kondenzátumokat, PB és gáztermékeket ad át a Termékelőállítás és kereskedelem Divízió és földgázt a Földgáz
Divízió részére. ATermékelőállítás és kereskedelem Divízió petrolkémiai alapanyagokat, polipropilént és gázokat ad át a Petrolkémia
Divíziónak, a Petrolkémia Divízió pedig különböző melléktermékeket ad vissza a Termékelőállítás és kereskedelem Divíziónak. Az alkalmazott
belső átadási árak a mindenkori piaci árakon alapulnak.
(2) 2001. januári hatállyal a Társaság üzleti tevékenységét négy nagyobb üzleti egységbe és egy ezt kiegészítő „Központ és Egyéb” szegmensbe
szervezték. Ezektől elkülönítve kerül bemutatásra a szegmensközi átadások üzemi eredményre gyakorolt hatása .
(3) A Lakossági Szolgáltzatások Divíziót is tartalmazza.
Noha 2003-ban a Kutatás-termelés Divízió nettó forgalma 130%-kal, 10,3 milliárd Ft-ra (45,8 millió USD)
növekedett a 2002. évi 4,5 milliárd Ft-hoz (17,4 millió USD) képest főként a ZMB projekt konszolidációja folytán,
az üzleti eredmény 2003-ban 43,2 milliárd Ft-ra (192,5 millió USD) csökkent a 2002. évi 51,4 milliárd Ft-hoz (199,1
millió USD), illetve a 2001. évi 67,2 milliárd Ft-hoz (234,4 millió USD) képest. A nyereség alakulására kedvező
hatást gyakorolt a kőolaj termelés növekedése és a magasabb olaj és gáz átadási ár, azonban ezek a pozitív tényezők
nem tudták ellensúlyozni a szabályozási környezetben végbement negatív változások hatását. Ha figyelmen kívül
hagyjuk a többlet-bányajáradék hatását (a részleteket illetően lásd a prospektus VI. fejezetének 3. pontját), az üzleti
eredmény az egy évvel korábbi értékhez képest 16%-kal 59,4 milliárd Ft-ra (264,7 millió USD) javult. 2004 első
felében az üzleti eredmény 24,8 milliárd Ft-ra (118,8 millió USD) csökkent a 2003 első félévi 29,2 milliárd Ft-hoz
(130,4 millió USD) képest. A szegmens nettó árbevétele 2004 első felében 15,5 milliárd Ft-ra (74,0 millió USD)
növekedett a 2003 első félévi 7,0 milliárd Ft-hoz (31,4 millió USD) képest, részben a ZMB projekt konszolidációja
révén, részben a kőolaj és földgáz termelés növekedésének és a magasabb olaj és gáz átadási áraknak köszönhetően.
Ezen pozitív tényezők azonban nem tudták ellensúlyozni a hazai gáztermelésre kivetett többlet-bányajáradék
bevezetésének negatív hatását. Ha figyelmen kívül hagyjuk a többlet-bányajáradék hatását, az üzleti teljesítmény
568%-kal 45,6 milliárd Ft-ra (218,5 millió USD) növekedett.
106
A Termékelőállítás és kereskedelem Divízió forgalma 2003-ban 36%-kal, 890,6 milliárd Ft-ra (4,0 milliárd USD)
növekedett a 2002. évi 652,9 milliárd Ft-ról (2,5 milliárd USD), így az üzleti eredmény 82%-kal 67,9 milliárd Ft-ra
(302,7 millió USD) növekedett 2002-höz képest. Az üzleti eredmény nagyarányú növekedése elsősorban a
magasabb finomítói árrések és a Slovnaft konszolidációjának pozitív hatásait tükrözik, azonban ezt részben
ellensúlyozta a forint dollárral szembeni megerősödésének negatív hatása. A szegmens forgalma 2004 első felében
27%-kal, 487,4 milliárd Ft-ra (2,3 milliárd USD) növekedett a 2003 első félévi 383,6 milliárd Ft-ról (1,7 milliárd
USD), ami az üzleti eredmény 118%-os emelkedését eredményezte 55,9 milliárd Ft-ra (267,8 millió USD) 2003 első
félévéhez képest. Az üzleti eredmények növekedése elsősorban a (főként a Slovnaft 2003 második negyedévétől
történő konszolidációjának köszönhető) magasabb értékesítési volumeneket és a kedvező finomítói árréseket
tükrözte, azonban ezt részben ellensúlyozta a helyi valuták dollárral szembeni erősödése.
A földgáz szegmens bevételei 2003-ban 430,2 milliárd Ft-ot (1,9 milliárd USD), illetve 2002-ben 359,6 milliárd Ft-
ot (1,4 milliárd USD) értek el, ami hozzávetőlegesen 20%-os növekedést jelentett. Az üzleti eredmény 2003-ban
javult, és elérte a 6,2 milliárd Ft-ot (27,5 millió USD) a 2002. évi 0,2 milliárd Ft-hoz (0,8 millió USD) képest. Ez a
gyors és jelentős javulás főként az egyszeri 11,2 milliárd Ft-os (49,9 millió USD) nyereség eredménye volt, amely a
kiskereskedelmi gáz portfolió részleges értékesítéséből származott, amelyet az ennek alapját képező az üzleti
tevékenység utáni 5,0 milliárd Ft-os (22,3 millió USD) üzleti veszteség ellensúlyozott. A földgáz szegmens bevétele
279,5 milliárd Ft-ot (984,8 millió USD) ért el 2004 első felében, míg 220,5 milliárd Ft-ot (1,3 milliárd USD) 2003
első felében, ami hozzávetőlegesen 27%-os növekedést jelentett. Az üzleti eredmény 2004 első felében 32,3 milliárd
Ft-ra (154,8 millió USD) növekedett a 2003.évi 12,0 milliárd Ft-os (53,6 millió USD) veszteséghez képest.
A petrolkémiai szegmens árbevétele pozitív trendet mutatott, a 2002. évi 123,5 milliárd Ft-ról (478,7 millió USD)
2003-ban 169,0 milliárd Ft-ra (753,2 millió USD) emelkedett, ami hozzávetőlegesen 37%-os növekedést jelent.
Azonban az üzleti eredmény 1,3 milliárd Ft-ra (5,7 millió USD) esett vissza 2003-ban a 2002. évi 3,1 milliárd Ft-ról
(12,1 millió USD). A csökkenés nagyrészt a kedvezőtlen petrolkémiai iparági környezet eredménye, különösen 2003
harmadik negyedében. 2004 első felében a petrolkémiai szegmens üzleti eredménye 7,1 milliárd Ft (34,0 millió
USD) volt a 2003 első félévi 4,8 milliárd Ft-tal (21,4 millió USD) szemben. A nyereséget kedvezőtlenül befolyásolta
a külső környezet, főként a vegyipari benzin jegyzésárának jelentős növekedése. Ezt a kedvezőtlen hatást azonban
kompenzálták a dollár euróval szembeni gyengülése miatti mérsékeltebb alapanyagárak, a növekvő polimer
értékesítési volumenek, valamint a hatékonyságnövelő projektek költségmegtakarításokra gyakorolt hatásai. A
Slovnaftot csak 2003 második negyedévétől konszolidálták teljes körűen. A petrolkémia forgalma 2004 első felében
43%-kal 93,3 milliárd Ft-ra (447,1 millió USD) növekedett a 2003 első felének 80,3 milliárd Ft-os (358,6 milliárd
USD) forgalmához képest.
1.3 Kutatás-termelés
A MOL és jogelődjei az 1930-as évektől vesznek részt a földgáz és kőolaj kutatásban. Magyarországon a MOL-
csoport kutatást kizárólag a MOL Rt-n keresztül végez. A Társaság készletei elsősorban Magyarországon
találhatóak, azonban vegyes vállalkozásai révén a MOL-csoportnak az oroszországi és pakisztáni készletekben is
vannak érdekeltségei. 2002. december 31-én a MOL csoportnak 32 magyarországi blokkban volt szénhidrogének
után kutatási joga, ami összesen hozzávetőlegesen 33 573 négyzetkilométeres területre terjedt ki. Ezenkívül
leányvállalatain keresztül a MOL-csoport részt vesz négy nemzetközi blokk kutatásában Pakisztánban, Jemenben és
Kazahsztánban.
2003-ban a MOL-csoport a kőolaj nagy részét és az összes földgázt Magyarországon termelte ki. Kitermelési
tevékenységét 13 hazai operatív egységen belül 59 olaj és 71 gázmezőn végzi. A szerkezeti változások
következtében 2003. november 1. óta a MOL tevékenységeit nyolc termelő egységen keresztül végzi. Termelési
tevékenysége mellett a MOL Kutatás-termelés Divíziója és a MOL Földgáztároló Rt. öt földalatti gáztárolót és két
gázfeldolgozó üzemet üzemeltet.
A MOL kutatási és termelési tevékenységén kívül 2003. december 31-én az INA-nak hozzávetőlegesen 222 millió
hordó kőolaj egyenérték bizonyított készlete volt Horvátországban, Angolában és Egyiptomban. Az INA vezetői úgy
gondolják, hogy egyik szíriai blokkja termelésre alkalmasnak bizonyulhat, és további blokkokat kutatnak
Egyiptomban és Szíriában. 2003-ban az INA átlagos napi nettó kitermelése hozzávetőlegesen 8 302 tonna kőolaj
egyenérték volt.
107
1.3.1 Földgáz és kőolaj készletek
A készletek legutóbbi értékelése szerint 2003. december 31-én a MOL-csoport teljes nettó bizonyított
termelésbeállított és nem termelésbeállított készletei 26,2 milliárd köbméter földgázt és 14,8 millió tonna kőolajat
tettek ki (utóbbiba beleértve a kondenzátumot és a folyékony földgázelemeket is). 2002. december 31-én a készlet
28,3 milliárd köbméter földgáz és 14,1 millió tonna kőolaj volt.
A MOL-csoport magyarországi készletei általában csökkenő tendenciát mutatnak a mezők letermeltségi foka miatt.
Mindazonáltal a MOL-csoport nettó bizonyított készletei 2,4 millió tonna kőolaj egyenértékkel növekedtek 2000-
ben és 2001-ben, amikor a Mezősas-Nyugat mező értékelését befejezték, és felfedezték a Hosszúpályi és Tóalmási
mezőket.
A következő két táblázat a MOL magyarországi nettó bizonyított termelésbeállított és nem termelésbeállított földgáz
és kőolaj készleteit szemlélteti (az utóbbiba beleértve a kondenzátumot és a folyékony gázelemeket is) a feltüntetett
időpontokban.
Kőolaj (beleértve a A kombinált
kondenzátumot és Kombinált nettó bizonyított
2003. december 31. Földgáz(1)
folyékony érték(2) készletek
gázelemeket is) százaléka
(milliárd (ezer tonna) (ezer tonna (%)

köbméter) kőolaj
egyenérték)(3)
Magyar olajmezők – nettó bizonyított készletek:(4)
Algyő 9 434 3 868 11 724 53%
Kiskundorozsma 83 451 523 100%
Üllés 979 172 928 65%
Mezősas 2 880 1 436 3 782 36%
Sávoly 103 2 267 2 293 13%
Egyéb magyar olajmezők 12 720 4 462 14 295 49%
ZMB 0 2 159 2 159 100%
Összesen 26 199 14 815 35 704 51%

(1) Tartalmazza mind a szénhidrogén, mind a nem szénhidrogén gázkomponenseket.
(2) A kőolaj egyenérték adat az adott mező fűtőérték adatán alapszik.
(3) Ezer tonna kőolaj egyenérték.
(4) A nettó bizonyított készletek számításának leírására vonatkozóan lásd az alábbi táblázatot követő megjegyzést.
Január 1-december 31. 2003 2002 2001

(1)
Nettó bizonyított készletek:
Földgáz (millió köbméter) 26 199 28 343 32 751
Kőolaj – beleértve a kondenzátumot és a folyékony 14 815 14 064 15 319
gázelemeket is) (ezer tonna)
Összesen (ezer tonna kőolaj egyenérték) 35 704 36 408 40 767

Nettó bizonyított, termelésbeállított készletek:(2)
Kőolaj (ezer tonna) 8 898 6 609 7 357

(1) A „bizonyított készletek” azokra a földgáz és kőolaj mennyiségekre korlátozódnak, amelyekről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a
jelenlegi árak és költségek mellett, a jelenlegi szabályozási környezetben és a meglévő hagyományos berendezések és üzemi módszerek
alkalmazásával gazdaságosan kitermelhetők. A nettó bizonyított készletek számítása a bányajáradék levonása után történik.
108
A biztonyított készletek értékének becslései állandó árakon és költségeken alapulnak. Az alkalmazott árak a mezőnként súlyozott átlagos
piaci árak az egyes mezők szerint évenként módosítva 2001 és 2003 között. A kőolaj esetében az alkalmazott árak a MOL által kapott év végi
világpiaci (Brent) árak, az illető mező minőségi paramétereivel korrigálva. Az alkalmazott költségek a mezőnkénti átlagos kútfej-értékek,
kitermelési és szállítási költségek a mező élettartama alatt állandónak tekintve.
(2) A „bizonyított termelésbeállított készletek” azok a készletek, amelyek várhatóan kitermelhetők lesznek a meglévő kutak kitermelésre
rendelkezésre álló időben. A bizonyított nem termelésbeállított készletek a következők: (i) azok a készletek, amelyek várhatóan kitermelhetők
lesznek a meglévő kutak kitermelésre rendelkezésre álló időben, azonban a még függőben lévő csővezeték csatlakoztatások vagy más műszaki
vagy szerződés szerinti követelmények miatt a szénhidrogén értékesítés még nem kezdődött meg, valamint (ii) olyan más, nem-termelő
készletek, amelyek a meglévő kutak béléscsövén kívül, vagy kis mélységekre az ilyen kutak jelenlegi alja alatt helyezkednek el, és amelyekkel
kapcsolatban feltételezik, hogy kitermelhetők lesznek ezeken a kutakon keresztül az előrelátható jövőben, tehát az ilyen földgáz és kőolaj
kitermelhetővé tételének költségei viszonylag alacsonyak lesznek egy új kút költségeihez képest.
2003. december 31-én a MOL-csoport készleteinek hozzávetőlegesen 61%-át földgáz tette ki (a kondenzátumot és a
folyékony gázelemeket figyelmen kívül hagyva).
Számos bizonytalansági tényező van a bizonyított készletek mennyiségének meghatározásában és a jövőbeli
kitermelési számok előrejelzésében, valamint a feltárási költségek időbeli alakulásában. Ezen tényezők közé sok
olyan tartozik, amely kívül esik a MOL-csoport befolyásán. A prospektusban szereplő készletekkel kapcsolatos
adatok csak becsült értékek, és nem tekinthetőek pontos mennyiségeknek.
1.3.2 Kutatás
1.3.2.1 Hazai kutatás
Az elmúlt 65 évben a MOL és jogelődei több mint 300 olaj- és gázmezőt fedeztek fel Magyarországon. A MOL egy
hároméves üzleti terv szerinti kutatási programot készít azzal a céllal, hogy gazdaságosan kitermelhető
szénhidrogéneket tárjon fel. A Társaság kutatási stratégiája alapvetően a meglévő mezők közelében elhelyezkedő
„hagyományos” kutatási területekre fókuszál. A MOL arra törekszik, hogy háromdimenziós szeizmikus mérési,
adatfeldolgozási és értelmezési módszerek révén csökkentse a kutató fúrásokkal kapcsolatos kockázatokat. Az 1990-
es évek második felétől kezdve a Csoport megkezdte azon üledékes részmedencék feltáratlan területeinek kutatását
is, amelyek a korábbi geofizikai felmérések eredményei alapján reménnyel kecsegtettek. A kutatási erőfeszítések
mind a hagyományos, mind a feltáratlan régiókban alapvetően az alaphegységi formációkban és pliocén
üledékekben lévő tároló rétegek megismerésére koncentráltak. A pontosított geológiai modellek és új felfedezések
alapján úgy vélhető, hogy ezek a területek nyújtják majd a legnagyobb lehetőségeket a további magyarországi
készletek felfedezésére.
A MOL-csoport magyarországi kutatási tevékenységét a MOL Rt-n keresztül végzi.
Jelenleg Magyarországon a MOL-csoport kutatási tevékenysége az alábbi három fő területre koncentrál:
• Derecskei árok. A Kelet-Magyarországon található Derecskei árok régiója fontos hazai kutatási területet jelent a
MOL számára. Miután ezen a területen 2001-ben felfedezték a Hosszúpályi-D-gázmezőt, a MOL két lehatároló
fúrást végzett 2002-ben és 2003-ban, amelyek eddig már 1,7 milliárd köbméterrel növelték a mezők
gázkészletét. A Hosszúpályi-D előfordulás bizonyított készlete a 2003. december 31-i állapot szerint
hozzávetőlegesen 4 milliárd köbméter volt. 2002-ben a MOL-csoport háromdimenziós szeizmikus vizsgálatokat
végzett a mezőtől északkeletre további ígéretes csapdák feltérképezése érdekében. A területen a fúrási program
jelenleg is folyamatban van.
• Paleogén medence. A MOL-csoport közép-magyarországi Paleogén medencében végzett háromdimenziós
szeizmikus kutatás eredményei alapján a MOL 2001-ben felfedezte a Tóalmás-D és a Nagykáta olajmezőket.
Ezeknek a mezőknek a megkutatott készletei 1,7 millió tonna olajegyenértéket tettek ki 2001. december 31-én.
A MOL-csoport 2002-ben és 2003-ban további kutató- és lehatároló fúrásokat végzett, amelyek további 0,3
millió tonnás készletnövekményt eredményeztek.
• Nyugat-Dunántúl. A harmadik nagy régióban, a Nyugat-Dunántúlon a MOL több fúrásban is talált szénhidrogén
nyomokat az elmúlt három év során. A tervek szerint a fúrási program a következő két évben folytatódik.
2002. december 31-én a MOL-csoport 32 kutatási blokkot működtetett Magyarországon 33 573 négyzetkilométeres
összterülettel, ami a teljes magyarországi kutatási terület mintegy 60%-át jelenti. A MOL vezetőinek véleménye
szerint a Csoport tartja kezében csaknem a teljes megkutatott magyarországi készletet. 2003-ban a MOL öt
szeizmikus mérési projektet és 13 kutató fúrást fejezett be (2 gáztermelő, 3 olajtermelő és 8 meddő). Az egyik
109
termelő kút további 0,8 milliárd köbméteres bizonyított földgáz készlet felfedezését eredményezte, míg a
legsikeresebb olajkút felfedezés 0,3 millió tonna kőolajjal növelte a készleteket. Főként a csoport kutatási
munkáinak eredménye, hogy a 2003. december 31-én végződő hároméves időszak átlagos készletpótlási aránya
90,4% volt.
1.3.2.2 Nemzetközi kutatás
1992-től kezdve a MOL elkezdte azoknak a lehetőségeknek a felkutatását, melyek nemzetközi szintérre terjeszthetik
ki kutatási és termelési tevékenységét. Ez a stratégia felölelte nemzetközi portfoliójának projektről-projektre történő
kiterjesztését partnereivel annak érdekében, hogy csökkentsék a költségeket, a részesedések kockázatát, és növeljék
ezen projekteknek a megvalósítási ütemét. 1999-ben a MOL elhatározta, hogy erőfeszítéseit elsősorban a termelő
mezők megszerzésére és a feltáró kutatásokban való részvételre koncentrálja.
2002 decemberében a MOL vegyesvállalati megállapodást írt alá a Jukosszal a nyugat-szibériai Zapadno-Malobalyk
olajmező közös termelésbeállítására és letermelésére, amelyről a MOL vezetői úgy vélik, hogy egyike az első ilyen
projekteknek, melyet külföldi partnerrel kötöttek a szokásos orosz engedélyezési rendszer alapján. A MOL
részvételének bejegyzésével kapcsolatos bizonyos adminisztratív követelmények miatt az orosz vegyesvállalati
megállapodás lezárására 2003. március 17-én került sor.
A megállapodás értelmében a MOL-nak 50%-os részesedése van a vegyes vállalkozásban. A ZMB-n keresztül a
Társaság egy olyan olajmező termelésbeállításában és termeltetésében vesz részt, amelynek becsült kitermelhető
készlete 20 millió tonnát (145 millió hordót) tett ki 2002. december 31-én. A készlettel kapcsolatos adatokat a
Gaffney, Cline & Associates erősítette meg.
A ZMB olajmező teljes termelése 2003 végén hozzávetőlegesen napi 33 000 hordó volt, a jelenlegi átlagos termelés
pedig hozzávetőlegesen 44 400 hordó naponta. A Zapadno-Malobalyk olajmező fejlesztési terve hozzávetőlegesen
300 millió USD-os tervezett fejlesztési összköltség mellett napi 55 000 hordós csúcsteljesítményt irányoz elő 2005
végére. Jelenleg a ZMB termelő eszközei közé tartozik egy víz-injektáló rendszer a tárolóréteg nyomásának
fenntartásához, kb. 80 km terepi úthálózat és egy központi kőolajfeldolgozó üzem, amelynek hozzávetőleges
teljesítménye 3 millió tonna olaj évente. 2004. márciusa óta a kőolaj szállítása közvetlenül a Transneft csővezeték
rendszerébe történik. A MOL 50%-os részesedése a ZMB tervezett termeléséből meghaladná a Társaság jelenlegi
teljes magyarországi olajtermelését. A forgalom mintegy 30%-a a kőolaj nemzetközi piaci ára alapján bonyolódik.
Mostanáig a MOL ZMB-be történő beruházása (ideértve beszerzési árat és a tőkeberuházás finanszírozását) 29,8
milliárd forintot (131,7 millió USD) tett ki.
A Jukosszal létrehozott közös vállalat elmozdulást jelentett a MOL nemzetközi feltárási stratégiájában a készletek
megszerzésének irányába, és Oroszországot választották az egyik fő terjeszkedési területül. Ezzel egyidejűleg a
Társaság más aktív projektjeit a három nem orosz külföldi feltáró blokkra szűkítette, amelyek összefoglaló adatait az
alábbi táblázat mutatja:
Terület Üzemel-
Kezdési év Ország Blokk Partnerek MOL-részesedés
(km2) tető
1997 Jemen 48. 3 764 MOL Yemen Company 87,5%
1998 Jemen 49. 2 088 MOL Yemen Company 85,0%
1999 Pakisztán Tal 4 643 MOL OGDCL (30%), PPL (30%), POL 8,43%
(25%), GOP (5%)(1)
2004 Kazahsztán Federovsky 2 400 Avery Avery (55%), FIOC (22.5%) 22,5%
Jemenben a 48-as blokkban 2003-ban lemélyítettek egy kutató fúrást, amely jó kondenzátumot és gázáramot adott.
Noha ez nem volt kereskedelmi szintű felfedezés, úgy vélik, hogy ezek az eredmények biztatóak, s a megszületett
döntés alapján folytatják a 48-as blokkban a kutatást. A 49-es blokkban a MOL befejezte a szeizmikus adatgyűjtést
és a második kutató fúrást a második kutatási fázis munkaprogramjának keretében.
A MOL-csoport stratégiájának megfelelően szerződést írt alá 22,5%-os részesedés megszerzésére a Fedorovsky
blokkban, amely Északnyugat-Kazahsztánban található az orosz határ és az óriási karachaganaki olajmező
110
közelében. A 2 400 négyzetkilométeres blokk közel van a meglévő infrastruktúrához. A három fél alkotta
konzorcium tagja a MOL Rt. és az American First International Oil Company (FIOC) 22,5-22,5%-os részesedéssel,
míg a fennmaradó részesedést az Avery Worldwide Limited szerezte meg. A konzorcium feltáró kutatást végez az
Avery Worldwide Limited szervezésével. A konzorcium jelenleg a második kutatási fázisban van. A vállalt munkák
közé tartozik két kút fúrása és háromdimenziós szeizmikus adatgyűjtés és feldolgozás 150 négyzetkilométeres
területen. A konzorcium úgy tervezi, hogy a második kutatási fázist 2006-ban fejezi be. A MOL előnyös helyzetben
lépett be a vállalkozásba, a korábbi költségeket a jövőbeli munkaprogram magasabb arányú finanszírozásával
kompenzálja majd. A MOL részesesedése a korábbi költségekből 9,45 millió USD-t tesz ki, és a MOL Rt. arra
számít, hogy maximum további 18,0 millió USD-t költ arra, hogy teljesítse kötelezettségeit ebben a kutatási
fázisban. A MOL vezetőségének becslése szerint ez a blokk jelentős olaj, kondenzátum és földgáz készlettel
rendelkezik.
A MOL kutatási tevékenységén kívül az INA is folytatja saját feltáró programját. 2003. december 31-én az INA-nak
szárazföldi és tengeri kutatási blokkjai voltak Horvátországban, és szintén kutat Albániában, Szíriában és
Egyiptomban, valamint tengeri blokkokon Angolában. Ennek során Szíriában sikeres kísérleti fúrásokat végeztek, és
az INA folytatja a blokk kutatását. Az INA közös vállalatot hozott létre az ENI-vel az észak-adriai tengeri gázmezők
feltárására, és tenger alatti csővezetéket és más létesítményeket épít abból a célból, hogy ezt a gázt Horvátország
szárazföldi részére szállítsa.
1.3.3 Termelés
2003-ban a MOL termelési tevékenységét a meglévő olajmezőkön történő fokozott kitermelés és az új olajmezőkön
fokozott próbatermelés jellemezte, ami a hazai kőolaj kitermelést az év során 8,0%-kal emelte meg. A MOL
tapasztalhatta a nyugat-szibériai Jukosszal létrehozott vegyesvállalkozás pozitív hatását is, amely pénzügyileg már
pozitív eredményt hozott. 2003-ban a tervezett termelés 621 ezer tonna volt (amely a magyar kőolajtermelés
csaknem 50%-ának felelt meg) és a várakozások azt mutatták, hogy a jövőben növekedés várható, tovább emelve a
MOL integrált piaci szereplőkénti státuszát.
Az alábbi táblázat a MOL-csoport átlagos napi földgáz és kőolaj kitermelését mutatja (utóbbi tartalmazza a
kondenzátumot és a folyékony gázelemeket is) a jelzett időszakokban.
Január 1-december 31. 2003 2002 2001
(1)
Átlagos napi termelés
Magyar olajmezők
Földgáz (ezer köbméter) 8 749 9 229 9 601
(2)(3)
Kőolaj (tonna) 4 262 4 199 4 316
(4)
Összesen (tonna kőolaj egyenérték) 10 999 11 192 11 615
Nemzetközi átlagos napi termelés
Földgáz (ezer köbméter) - - -
(2) (3)
Kőolaj (tonna) 1 700 - -
(4)
Összesen (tonna kőolaj egyenérték) 1 700 - -
Összesített
Földgáz (ezer köbméter) 8 749 9 229 9 601
(2)(3)
Kőolaj (tonna) 5 962 4 199 4 316
(4)
Összesen (tonna kőolaj egyenérték) 12 699 11 192 11 615
111
A következő táblázat a MOL-csoport éves földgáz és kőolaj termelését mutatja (beleértve a kondenzátumot és a
folyékony gázelemeket is) a jelzett időszakokban.
Január 1-december 31. 2003 2002 2001
(1)
Termelés a jelzett időszakban
Magyar olajmezők (MOL független termelése)
Kőolaj (ezer tonna)(2)(3) 1 555 1 482 1 519
(4)
Nemzetközi éves termelés (vonatkozó vállalatok termelése)
Földgáz (millió köbméter) - - -
Kőolaj (ezer tonna) (2)(3) 621 - -
Összesen (ezer tonna kőolaj egyenérték) (4) 621 - -
Összesített
Kőolaj (ezer tonna)(2)(3) 2 176 1 482 1 519
(4)
(1) A termelési adatok a befizetett bányajáradékokat is tartalmazzák. Az összegek a kerekítések miatteltérhetnek.

(2) Tartalmazza a kondenzátumot és afolyékony gázelemeket is.
(3) A MOL kőolaitermelésére hatást gyakorolnak a MOL földgáz termelésében jelentkező ingadozások is, mivel a kőolajtermelésre vonatkozó
adatok tartalmazzák a kondenzátumot és a folyékony gázelemeket is.
(4) A kőolaj egyenérték adatok az egyes olajmezők fűtőérték adatain alapulnak.
2003-ban a MOL földgáztermelése Magyarország teljes földgázszükségletének 18,4%-át, a MOL kőolaj kitermelése
pedig (a kondenzátumokat is beleértve) az ország teljes finomítói alapanyag-igényeinek 18,9%-át fedezte.
A MOL-csoport nagyobb olajmezőinek legnagyobb része már hosszú évek óta termelés alatt áll, így a MOL teljes
kitermelése éves átlagban 5,0%-kal csökkent 1999 és 2003 között. Az 1985-ben elért csúcs óta a termelés mértéke
ezeken a mezőkön folyamatosan csökkenőben volt.
Annak érdekében, hogy lelassítsák a kitermelés hanyatlását, a MOL megpróbálja gyorsan termelésbe állítani még
nem termelésbeállított készleit, és maximalizálni a jelenleg kitermelés alatt álló blokkjain folyó termelést. Kőolaj
kihozatalt fokozó módszereket (“EOR”) is alkalmaz annak érdekében, hogy a leghatékonyabb módon növelhesse
maximálisra a meglévő olajmezőkön folyó termelését. A Társaság a vízszintes fúrás, a rétegrepesztő eljárás és a
savazásos módszerek alkalmazásával, valamint a vegyszeres rétegkezeléssel és a ciklikus vízelárasztással is próbálja
kihozatalát maximalizálni. Mivel az EOR-on alapuló kitermelés általában drágább, ezért alkalmazása gazdasági
szempontból erősen függ a hosszú távú olajáraktól. 2003-ban a MOL kőolajtermelésének mintegy 15,9%-a történt
EOR-módszerekkel. Jelenleg a MOL az EOR-módszereket 13 olajrétegben hét olajmezőn alkalmazza, elsősorban
CO2 és szénhidrogén-gáz besajtolásával.
A következő táblázat a MOL átlagos földgáz és kőolaj termelési költségeit szemlélteti a jelzett időszakokban.
Január 1-december 31. 2003 2002 2001
(1)
Átlagos termelési költség
Földgáz (USD/millió köbláb) 629,40 508,50 400,20
Földgáz (Ft/ezer köbméter) 4 985 4 631 4 048
Kőolaj (USD/hordó) 6,57 6,44 5,54
Kőolaj (Ft/tonna) 10 993 12 543 11 989
(1) A termelési költségek a magyarországi földgáz és kőolaj kiemelési, összegyűjtési és előkészítési költségeit, valamint a rezsiköltségeket
tartalmazzák, a bányajáradék és más költségek nincsenek beszámítva. A dollárban kifejezett termelési költségeket a következő árfolyamokon
számoltuk át forintra: 1,00 USD = 224,40 Ft 2003-ban, 1,00 USD = 258,00 Ft 2002-ben, 1,00 USD = 286,54 Ft 2001-ben. Minden árfolyam
meghatározása a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átlagos USD/Ft középárfolyamon történt.
112
A nemzetközi gyakorlattal összhangban, a magyar kormány is bányajáradékot vet ki a Magyarországon kitermelt

kőolaj és földgáz legnagyobb részére. A földgáz és kőolaj utáni bányajáradék a MOL-csoport mezőiből származó
jövedelem után alapvetően 12,0%-os a Bányatörvény szerint. 2003. augusztus 9-e óta magasabb bányajáradék
vonatkozik az 1998. január 1-e előtt művelésbe vett mezőkről származó gáz-bevételekre. Az ezekre a
földgázmezőkre vonatkozó bányajáradék 2003. augusztus 9. és 2003. október 15. között 66,2%-os volt, 2003.
október 15-től 70,7%-ra növekedett, azóta folyamatosan csökken, jelenleg 55,0%-os. Ennek a bányajáradéknak
azonban jelentősen csökkennie kell, mivel a tervek szerint a MOL-csoport földgáz vagyona utáni szabályozott
hozama a gáztörvény alapján az idővel növekedni fog. 2003. augusztus 9-től 2003 végéig a Társaság vezetőinek
becslései szerint a MOL-csoport kitermelése az olyan mezőkről, amelyekre ez a magasabb bányajáradék
vonatkozott, a Csoport teljes földgáz- és kondenzátumtermelésének több mint 85,0%-át tette ki.
A kutatási engedélyek tulajdonosai akkor kérelmezhetik a termelési tevékenység engedélyezését, ha igazolták a
Magyar Bányászati Hivatal felé, hogy készleteik gazdaságosan kitermelhetők. A termelési engedély a termelés
befejezéséig és a blokk elhagyásáig érvényes. Ezen blokkok esetében a mezők teljes termelési élettartama alatt
jogosult a MOL kőolajat és földgázt termelésére.
A MOL két gázfeldolgozó üzemet irányít és üzemeltet az algyői és hajdúszoboszlói gázmezők közelében. Az
üzemekben a kitermelt földgázt annak érdekében dolgozzák fel, hogy biztosítsák megfelelő minőségét a földgáz és
kondenzátumok szennyező szilárd és folyékony halmazállapotú anyagoktól és más gázoktól való elválasztásával. Az
algyői üzem naponta 7,2 millió köbméteres feldolgozói kapacitású, és 50%-os kapacitáskihasználtsággal működve
naponta 450 tonna cseppfolyós propánt, 150 tonna pentánt és 120-140 tonna kondenzátumot termel. A
hajdúszoboszlói üzem napi 2 millió köbméteres kapacitású, és teljes kapacitásának 35-40%-án üzemel a ténylegesen
bejövő dúsgáz minőségétől és eredetétől függően. Az üzem naponta mintegy 70 tonna cseppfolyós propánt és 80-85
tonna kondenzátumot termel.
1.4 Termékelőállítás és kereskedelem
A MOL-csoport Termékelőállítás és kereskedelem Divíziójának feladata a kőolaj és más alapanyagok beszerzése,

finomítása, szállítása és értékesítése, ideértve mind a nagy-, mind a kiskereskedelmi értékesítést is.
A MOL-csoport termékelőállítási és kereskedelmi tevékenységeit a MOL Rt-n és ennek hazai és külföldi
leányvállalatain keresztül végzi, beleértve a Slovnaftot és ennek leányvállalatait is.
A MOL-nak három finomítója van Magyarországon: a Dunai, a Tiszai és a Zalai Finomító. Jelenleg azonban
kőolajfinomítást csak a Dunai Finomító végez, amelynek desztillációs kapacitása hozzávetőlegesen 8,1 millió
tonna/év. Ezen kívül a Slovnaftnak van egy finomítója a Szlovák Köztársaságban, amelynek teljes névleges kőolaj-
desztillációs kapacitása 5,4 millió tonna/év. 2003-ban a MOL és a Slovnaft hozzávetőlegesen 13,8 millió tonna
kőolajat és más alapanyagot dolgozott fel, ideértve a kondenzátumokat is.
Továbbá az INA üzemeltet még két finomítót Horvátországban, hozzávetőlegesen 8,5 millió tonna éves névleges
kőolajfinomítói kapacitással.
A MOL-csoport az kőolaj termékek vezető nagykereskedelmi forgalmazója Magyarországon és a Szlovák
Köztársaságban, a forgalmazott termékek köre magában foglalja többek között a motorbenzint, a gázolajat, a fűtő- és
tüzelőolajokat, a PB és gáztermékeket, a kenőanyagokat, a vegyipari benzint és a bitument is. 2003-ban a MOL és a
Slovnaft hozzávetőlegesen 12,4 millió tonna finomított kőolajterméket állított elő. Ezen kívül az INA az
kőolajtermékek vezető nagykereskedője Horvátországban, 2003-ban két finomítójábanban és a Mlaka
kenőanyaggyárban hozzávetőlegesen 4,8 millió tonna finomított kőolajterméket állított elő.
2003 szeptemberében a MOL megszerzett és megnyitott egy üzemanyag-tárolót egyik legfontosabb exportpiacán,
Ausztriában a Bécs melletti Korneuburgban. Ez lehetővé tette számára, hogy a helyi töltőállomás-hálózatokat és
végfelhasználókat közvetlenül lássa el. A Korneuburg-ból eladott üzemanyagot vízi úton szállítják a MOL-csoport
fő finomítóiból, Százhalombattából (Dunai Finomító) és Pozsonyból.
A MOL-csoport saját töltőállomás-hálózatának is szállít finomított kőolajtermékeket. 2003 végén a MOL Rt-nek 409
töltőállomása volt. Magyarországon 348 töltőállomással rendelkezett a zöldmezős beruházások, a gyenge
hatásfokkal működő töltőállomások bezárása és a rekonstrukciók miatti leállítások összesített hatása miatt. A MOL-
csoport töltőállomásainak száma régióban 54-ről 61-re emelkedett 2003 folyamán. A MOL-csoport nem sokkal
korábban zárta le 22 romániai Shell benzinkút megvásárlását, amelyre 2004 augusztusában kötött szerződést.
További 59 romániai kiskereskedelmi töltőállomás kerül be várhatóan a Csoportba 2005 első felében, amikor a
113
Shell-csoporttal kötött adásvételi megállapodás várhatóan lezárul. Ezen kívül a Slovnaft konszolidációjának
következtében a MOL-csoport töltőállomásainak száma 355 Slovnaft töltőállomással növekedett, amelyek közül 298
Szlovákiában üzemel, 57 pedig más országokban. A romániai Shell-vásárlást követően a MOL-csoport Lakossági
Szolgáltatások Divízió 846 töltőállomásból álló hálózattal rendelkezik (amelyek vagy a társaság vagy a kereskedők
tulajdonában vannak).
A MOL-csoport ellátási, finomítási, logisztikai és nagykereskedelmi értékesítési tevékenységeit egy olyan integrált
ellátási lánc menedzsment rendszer keretében folytatja, amelyben egy erre a célra felállított osztály tervezi meg és
koordinálja a MOL egységesített irányelveken alapuló ellátó láncát. Ennek az osztálynak a munkáját egy
testreszabott szoftver segíti, amely optimalizálási alternatívákat készít, és ezek közül kiválasztja a legjobbat (PIMS).
A Társaság vezetői úgy vélik, hogy ez a koordinált módszer segítséget nyújt a Csoportnak abban, hogy gyorsabban
reagáljon a belső és külső változásokra, és növelje tevékenységeinek hatékonyságát. Ezen kívül a MOL úgy
gondolja, hogy ez a rendszer azt is elősegíti, hogy csökkentse készleteit és üzemeltetési költségeit.
1.4.1 A fő piacok jellemzői
Magyarország
A MOL az egyetlen olyan vállalat, amely finomítói tevékenységet végez Magyarország területén, noha finomítói
versenyben állnak a szomszédos országokban működő más finomítók által szállított termékekkel. A kőolajtermékek
régiós túlkínálata következtében ezek között a finomítók között éles verseny alakult ki. A legjelentősebb
versenytársak az OMV, a Česká Rafinérská (Cseh Köztársaság), a PKN Orlen, valamint a régióhoz közeli romániai
és németországi finomítók.
A magyarországi nagy- és kiskereskedelmi kőolajtermék-piacot 1991-ben liberalizálták az árszabályozók és az
import kvóták és vámok megszüntetésével, ami egy nyitott, erős versennyel jellemezhető piacot eredményezett. A
nagykereskedelmi piac mérete mérsékelten, de folyamatosan növekedett az elmúlt néhány év során. A Társaság
becslése szerint 2003-ban a magyar motorbenzin-felhasználás 1 415 ezer tonna, a gázolaj-fogyasztás pedig 2 017
ezer tonna volt. Ennek az igénynek az egy részét import termékekkel elégítették ki Ausztriából (az OMV schwechati
finomítójából), Szlovákiából (a Slovnaft pozsonyi finomítójából), a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból,
Fehéroroszországból és Romániából, noha Magyarország a motorhajtóanyagok nettó exportőrének számít.
A MOL továbbra is fenntartja erős piaci pozícióját Magyarországon 80,7%-os nagykereskedelmi piaci részesedést
érve el a motorbenzin és 79,6%-ot a gázolaj esetében 2003-ban (a MOL részesedése a Slovnaft részesdésével együtt
85,3% illetve 82,6% volt). Az OMV, a Shell, az Esso, az Agip és a Jet-Conoco a piacon aktív legfontosabb
nemzetközi olajtársaságok, amelyek nagykereskedelmi és import tevékenységet végeznek. Újabban a Mabanaft, a
Lukoil és néhány kisebb független társaság is jelentős import és nagykereskedelmi tevékenységet végez.
1991 után több privatizációs intézkedés is történt a magyarországi kiskereskedelmi töltőállomás-hálózat
tulajdonlásának diverzifikációja érdekében. 2003. december 31-én hozzávetőlegesen 1 500 kiskereskedelmi
töltőállomás volt Magyarországon, amelyek közül kb. 1 000 márkás töltőállomás volt, míg a többi nem kötődött
márkához, és általában független üzemeltetők üzemeltették őket.
A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint a MOL a piacvezető a magyar kiskereskedelmi piacon, miután a
legtöbb töltőállomással rendelkezik, és a legszélesebb lefedettséget biztosítja az országban. A MOL tüzelőanyag-
piaci részesedése 43,1%-ot ért el 2003-ban. A MOL után a Shell volt a második legnagyobb kőolajtermék
kiskereskedelmi vállalat Magyarországon 2003-ban évi hozzávetőlegesen 16%-os becsült piaci részesedésével az
értékesített volumenek alapján. A harmadik helyen az OMV állt, amely jelentősen megerősítette pozícióját 2003-
ban, miután megvásárolta az Aral töltőállomásait. A piac egyéb jelentősebb résztvevői közé az Agip, a Jet és az Esso
tartoznak. A Társaság becslései szerint ezek mindegyikének 10%-osnál kisebb volt a kiskereskedelmi piaci
részesedése 2003-ban. Az egyéb európai piacoktól eltérően a magyar kiskereskedelmi kőolajtermék-piacot
nagyszámú független piaci résztvevő jellemzi, akik 2003-ban a kiskereskedelmi telephelyek több mint 30%-át
képviselték, de a teljes kőolajtermék forgalomnak csak kevesebb, mint 12%-át fedték le. 2004 elején két
hipermarket-lánc is megjelent mérsékelt árú piaci szereplőként az üzemanyag piacon. A 2003. évi stagnálás után a
piac mérete kis mértékben növekedett 2004 első felében a jelentősen magasabb üzemanyag-árak ellenére is.
A cseppfolyós propángáz forgalma szintén növekedett, noha a piacot az erős verseny és az árnyomás jellemzi. A
kenőanyag területén a MOL-nak sikerült növekvő részesedést szereznie a zsugorodó piacon, míg bolti forgalma
állandó növekedést mutat.
114
Szlovák Köztársaság
A Társaság becslése szerint 2003-ban a szlovákiai motorbenzin-felhasználás 677 ezer tonna volt, míg a
gázolajfogyasztás 937 ezer tonnát tett ki (az üzemanyag-készletek feltöltésére szolgáló állami vásárlások nélkül).
Ennek az igénynek egy részét import termékekkel elégítették ki Ausztriából, a Cseh Köztársaságból,
Lengyelországból és Magyarországról, noha a Szlovák Köztársaság a motorhajtóanyagok terén nettó exportőr. A
Slovnaft az egyetlen olyan szlovákiai társaság, amely finomítási tevékenységet végez. Mivel a Slovnaft kapacitása
nagyobb, mint a hazai igények, a Szlovákiában betöltött erős piaci pozíció fontos a Slovnaft számára az exporttól
való függőség csökkentése érdekében. A Slovnaft 72,8%-os nagykereskedelmi piaci részesedést ért el a motorbenzin
és 72,3%-ot a gázolaj esetében 2003-ban (részesedése a MOL részesedésével együtt 74,4%-os, illetőleg 72,5%-os
volt). A piacon csak néhány nemzetközi olajtársaság működik (OMV, Shell, Esso, Agip, Jet-Conoco), amelyek
nagykereskedelmi és import tevékenységet végeznek. További versenytársak az olyan független viszonteladók, mint
a Spectrum, az Octane és a Real-HM.
A szlovák kiskereskedelmi üzemanyagpiac erős versennyel, nemzetközi versenytársakkal jellemezhető. A Társaság
becslései szerint 2003. december 31-én hozzávetőlegesen 850 töltőállomás, köztük kb 600 márkás volt a Szlovák
Köztársaságban. A Slovnaft a piacvezető a 2003. évi 45,4%-os becsült piaci részesedésével. A Slovnaft erős
versennyel néz szembe, amelynek résztvevői között szerepel az OMV, a Shell, a Jet, az Esso és a Jurki
magántulajdonban lévő töltőállomás-hálózat. 2003-ban az OMV megvásárolta az Aral töltőállomásokat, valamint a
Shell és az OMV megvásárolta az Avanti töltőállomásait. A hipermarketek is kialakították kiskereskedelmi
hálózataikat. A piacon konszolidációs folyamat tapasztalható, amelynek során a multinacionális cégek a kisebb
láncokat vásárlások útján saját hálózatukba integrálják.
Horvátország
A Társaság becslése szerint 2003-ban a horvátországi motorbenzin-fogyasztás hozzávetőlegesen 800 ezer tonna volt,
a gáz- és tüzelőolaj iránti kereslet pedig 1 600 ezer tonnát tett ki. Az INA az egyetlen olyan társaság, amely
finomítói tevékenységet folytat Horvátországban.
Az INA nagykereskedelmi részesedése a különböző kőolajtermékek hazai piacán 80,5% és 90% között alakult a
2000-től 2003-ig terjedő időszakban. A fehéráruk (motorhajtóanyagok) terén piaci részesedése 83% és 96% között
volt, míg az egyéb termékek (fűtőolaj, bitumen) terén 70% és 93% között alakult.
A horvát kiskereskedelmi üzemanyag-piac liberalizált versenypiac, azonban az OMV kivételével nem találhatók a
piacon nagyobb külföldi szereplők. A MOL becslései szerint 2003. december 31-én hozzávetőlegesen 670
töltőállomás volt Horvátországban, amelyek közül mintegy 500 volt márkás töltőállomás, míg a többi nemkötődött
márkához, ezeket általában független üzemeltetők birtokolták.
Az INA kiskereskedelmi üzemanyag-piaci részesedése 64%-ot ért el 2003-ban. Az OMV volt a második legnagyobb
kőolajtermék kiskereskedő társaság, hozzávetőlegesen 30 kiskereskedelmi állomásával és a 2003. évi 7,5%-os
becsült piaci részesedésével az értékesített volumenek alapján. A nagy számú független piaci résztvevő birtokolta
2003-ban a kiskereskedelmi telephelyek több mint 25%-át, azonban a teljes kőolajtermék-értékesítési volumennek
csak kevesebb mint 20%-át fedték le.
Kiskereskedelmi piacok más közép-európai országokban
Románia: A Petrom, a privatizáció alatt álló román nemzeti olajtársaság a kiskereskedelmi piacvezető mind az
állomások számát illetően, mind az üzemanyagforgalom szempontjából. A jelentős multinacionális szereplők közé
tartozik a Lukoil, az OMV és a Shell, azonban a hazai Rompetrolnak is jelentős a piaci részesedése. A MOL piaci
jelenlétét a 100%-os tulajdonában álló MOL Romania leányvállalatán keresztül valósítja meg. A MOL Romania
romániai kiskereskedelmi piaci pozícióját megerősíti 59 töltőállomás Shell-től való megvételével, miáltal országos
lefedettséget ér majd el, azonban az erősödő piaci résztvevők növekvő versenyével kell szembenéznie a szélesedő
piacon. Mind az üzemanyag, mind a bolti forgalom nagy növekedési lehetőségekkel bír a fogyasztás növekedése
miatt.
Cseh Köztársaság: A piac fontosabb résztvevői az OMV, a Benzina és a Shell (mindegyiküknek 10%-ot meghaladó
a piaci részesedése), azonban az Agip, az Esso, a Conoco, a helyi Papoil és Robin Oil szintén jelentős szereplői a
piacnak. A kiskereskedelmi piac 3%-kal növekedett 2003-ban, és a MOL további mérsékelt piaci növekedésre
számít a gazdasági növekedés és a növekvő motorizáció eredményeképpen. A Slovnaftnak hozzávetőlegesen 2%-os
a piaci részesedése, és főként az ország keleti részét fedi le.
115
Lengyelország: Noha a nemzetközi társaságok jelenléte következtében a piaci verseny jelentős mértékben
megnövekedett az elmúlt néhány év során, a hazai olajtársaságok még őrzik vezető pozíciójukat. Az Orlennek kb.
40%-os a piaci részesedése, a Lotos-nak 6%-os, a nemzetközi társaságoknak 20%-os, míg a magánkézben lévő
állomásoknak kb. 34%-os a piaci résszel bírnak.
Szlovénia: Szlovéniának viszonylag érett üzemanyag piaca van. A motorizáció szintje magas, az ezer lakosra jutó
személyautók száma hasonló Ausztriához. A vezető piaci szereplő a nemzeti olajtársaság, a Petrol, csaknem 70%-os
piaci részesdésével. A Petrol egyetlen jelentős versenytársa az OMV-Istrabenz, amelynek csaknem 20%-os piaci
részesedése van.
1.4.2 Kőolajbeszerzés
A Termékelőállítás és Kereskedelem Divízión keresztül a MOL-csoport kőolajat importál, ami főként orosz kőolaj
vásárlását jelenti. Az importált kőolaj összesített mennyisége a MOL-csoport összes felhasználásának több mint
90%-át képezi.
A következő táblázat a MOL-csoport kőolaj forrásait szemlélteti (mennyiség alapján) a jelzett időszakokban.
Január 1-december 31. (3) 2003 % 2002 % 2001 %
Kőolaj források (millió tonna)

Vásárlás a Dunai Finomító részére(1) 5,2 44,1% 4,9 43,0% 5,8 47,5%
Saját termelés a Dunai Finomító 1,1 9,3% 1,0 8,8% 1,0 8,2%
részére(2)
Vásárlás a pozsonyi finomító részére 5,5 46,6% 5,5 48,2% 5,4 44,3%
(1) Tartalmazza a Jukosztól, a Szurgutnyeftyegaztól, a TNK-tól, a Tatnyeftytől és a Polar Lights-tól való vásárlásokat, azonban nem tartalmazza a
Slovnafttól való vásárlásokat.
(2) Kondenzátum és folyékony gázkomponensek nélkül.
A Jukosz a MOL-csoport legnagyobb kőolaj-szállítója, részesedése a Társaság összes költségeiből több mint 10%-ot
tesz ki. 2003-ban a MOL-csoport tíz éves kőolajvásárlási megállapodást kötött a Jukosszal. A megállapodás szerint a
MOL-csoport árengedménnyel vásárolja a kőolajat a hasonló minőségű Ural Blend kőolaj aktuális piaci árához
képest, az olajat kőolajvezetékeken keresztül szállító orosz szállítók árelőnyeinek eredményeképpen. 2003 júniusától
a MOL és Slovnaft kőolajvásárlásukatt közösen végzik. A MOL-csoportnak hosszú távú szerződése van a Lukoil-lal
is. A MOL-csoport rövidtávú megállapodások alapján a TNK-tól és a Szibnyeftytől is vásárol kőolajat. A MOL
részére történő orosz kőolajszállítások régóta stabilak, az elmúlt években nem voltak jelentős fennakadások. Az
ebben az ellátásban történő bármilyen fennakadás esetén az Adria kőolajvezeték áll jelenleg rendelkezésre alternatív
ellátó útvonalként, azonban általában magasabb költségekkel. Bármilyen fennakadás esetén a MOL-csoport
stratégiai készleteire is számíthat.
A Transpetrollal kötött szerződés értelmében a Slovnaftnak lehetősége van arra, hogy szükség esetén maximum 100
ezer tonna kőolajat tároljon megállapodott díj ellenében a Transpetrol tárolóiban. A jelenlegi szerződés 2004 végén
jár le, és a következő szerződés még megkötés előtt áll. A Transpetrollal kötött szerződés növeli a Slovnaft
rugalmasságát a kőolajvásárlások területén.
Az INA kőolajellátása a Földközi-tengerről és Oroszországból történik a Barátság és az Adria kőolajvezeték-
hálózatokon keresztül, hosszú távú szerződések alapján. Ezen kívül az INA a hazai termelésből is használ fel
kőolajat. 2002-ben és 2003-ban az INA 4,0 millió tonna kőolajat importált. A MOL-csoport megkezdte az INA
kőolajellátásának a saját és a Slovnaft ellátásával való koordinálását.
1.4.2.1 A kőolajellátás logisztikai háttere

2003. december 31-én a MOL tulajdonában és üzemeltetésében volt hozzávetőlegesen 850 km kőolajszállító
vezeték, amelynek szállítási kapacitása hozzávetőlegesen 24,0 millió tonna/év, és amely a Barátság I-II, az Adria és
a helyi kőolajvezetékekből állt. A MOL a következő kőolajvezetékeket használja a kőolaj szállítására:
• Barátság I. és II. kőolajvezeték. A MOL tulajdonában és üzemeltetésében vannak annak a két kőolajvezetéknek
a magyarországi szakaszai, amelyek Magyarországot a Barátság kőolajvezetékrendszerhez (Barátság I. és II)
csatlakoztatják. Az Ural Blend kőolajat Oroszországból Magyarországra a Barátság kőolajvezetéken keresztül
116
importálják Ukrajnán át. A Barátság kőolajvezetékrendszer teljes éves szállítási kapacitása hozzávetőlegesen
11,4 millió tonna, amely a Barátság I. kőolajvezeték mintegy 3,5 millió tonnás szállítási kapacitásából (a
Barátság I. kőolajvezeték a Szlovák Köztársaság felől lép Magyarország területére) és a Barátság II.
kőolajvezeték hozzávetőlegesen 7,9 millió tonnás szállítási kapacitásából áll (a Barátság II. kőolajvezeték
Ukrajna felől lép Magyarország területére).
• Az Adria kőolajvezeték. A MOL tulajdonában s üzemeltetésében van az Adria kőolajvezeték magyarországi
része, amely többfajta kőolaj szállítására alkalmas az Adriai-tengeri Omisalj terminálról Horvátországon
keresztül. Az Adria kőolajvezeték éves szállítási kapacitása 10 millió tonna.
Mind a Barátság kőolajvezetékrendszernek, mind az Adria kőolajvezetéknek elegendő kapacitása van a teljes
jelenlegi éves magyarországi kőolajigény kielégítésére.
2003. december 31-én az INA-nak 16,0%-os részesedése volt a JANAF, d.d. társaságban, amely az Adria
kőolajvezetékrendszer tulajdonosa és üzemeltetője. Folyamatos tárgyalások folynak egy új exportútvonal
létrehozásának tárgyában, amelyen orosz kőolajat szállítanának a Földközi-tenger térségébe a meglévő
kőolajvezeték infrastruktúra alkalmazásával, az Adria kőolajvezetéken keresztüli kőolajszállítás irányának
megfordításával.
A következő térkép szemlélteti a MOL-csoport kőolaj-logisztikai rendszerét.
F rie n d s h ip I.
Eger F rie n d s h ip II.
G e llé n h á z a
S z a nk
B á z ak e re ttye
K is k u n h a la s
A d ria
117
A MOL vezetősége jelenleg a Barátság kőolajvezetékrendszer használatát tervezi fő ellátási forrásaként a belátható
jövőben, mivel általában kevésbé költséges az Adria kőolajvezetékhez képest. A MOL vezetői mindazonáltal úgy
vélik, hogy az Adria kőolajvezeték is az importált kőolaj fontos stratégiai forrása a Csoport számára, mivel csökkenti
az ellátás fennakadásainak veszélyét, és árversenyt teremt a Magyarországra történő kőolajszállítás tekintetében.
Ezen kívül az Adria kőolajvezetéken keresztül történő kőolajimport lehetővé teszi a MOL-csoport számára, hogy a
könnyebb, kisebb kéntartalmú közel-keleti és afrikai kőolaj Földközi-tenger térségéből való behozatalával
„könnyítse” termékösszetételét.
1.4.2.2 Kőolaj tranzitszállítás
2002 júniusában a MOL társaságközi megállapodást, 2002 decemberében pedig államközi megállapodást írt alá a
Barátság és Adria kőolajvezeték-rendszerek integrálásáról. Ha a beruházás első szakasza megvalósul, a MOL évente
maximum 5 millió tonna orosz kőolajat tud majd szállítani a Földközi-tenger térségébe az integrált rendszeren
keresztül. A Társaság vezetői úgy vélik, hogy ez lehetővé teszi a MOL-csoport számára, hogy növelje bevételeit a
harmadik felek részére történő kőolaj tranzitszállításból. Noha a kőolajvezeték műszaki szempontból már képes a
kőolaj Adriai-tengerig történő szállítására, nem valószínű, hogy a szállítások a közeljövőben elkezdődnek.
Eszközeinek maximális kihasználása érdekében a MOL vállalja harmadik felek részére kőolaj tranzitszállítását
kőolajvezetékein keresztül szabad kapacitásának erejéig. Ez elsősorban a MOL tulajdonában és üzemeltetésében
lévő Barátság és Adria kőolajvezetékrendszerek magyar szakaszán keresztül történő kőolaj-továbbítást jelent
Horvátországba és Szerbiába. A MOL-csoport a szállított kőolaj volumene és a szállítás távolság alapján számítja fel
a tranzit szállítási díjakat. 2003-ban a MOL-csoport hozzávetőlegesen 0,74 millió tonna, 2002-ben hozzávetőlegesen
1,35 millió tonna és 2001-ben hozzávetőlegesen 1,21 millió tonna kőolajat szállított harmadik felek részére. A
MOL-csoport 2003-ban 0,8 milliárd Ft (3,7 millió USD), 2002-ben 1,9 milliárd Ft (7,4 millió USD), 2001-ben 1,3
milliárd Ft (5,58 millió USD) tranzitszállítási díjat szedett be.
Noha a kőolaj tranzitszállítást csak néhány vevő veszi igénybe, ez nem rejt magában nagy kockázatot, mivel az
ebből a tevékenységből származó bevétel csak marginális részt jelent a MOL-csoport fő tevékenységeihez képest.
1.4.2.3 Kőolaj kereskedelem
A kőolajbeszerzésen kívül a MOL-csoport korlátozott mértékben kőolaj kereskedelmi tevékenységet is folytat egy
Egyesült Királyságbeli vevővel. Ezek az ügyletek közel-keleti kőolaj vételét és értékesítését jelentik. A MOL-
csoport úgy korlátozza az ezekkel az ügyletekkel kapcsolatos kockázatát, hogy azonos feltételeket tartalmazó vételi
és értékesítési szerződéseket alkalmaz, eltekintve az árkülönbségtől, amely lehetővé teszi számára, hogy árrésre
tegyen szert a forgalmazott kőolaj után. 2003-ban a Csoport egymillió hordóra jutó átlagos árrése 20 000 USD volt.
1.4.3 Finomítás
A MOL-csoport legfontosabb kőolaj-finomítói a MOL Rt. által üzemeltetett magyarországi Dunai Finomító és a
Slovnaft által üzemeltetett szlovákiai pozsonyi finomító. A Társaság tulajdonában van továbbá a Tiszai Finomító és
egy speciális magyarországi bitumengyártó üzem, a Zalai Finomító. Valamennyi fenti üzem közös irányítás alatt áll,
és a alapanyagok beszerzése, valamint a késztermék gyártása szempontjából egyetlen integrált egységként működik.
A MOL-csoport az almásfüzitői kenőanyag üzemet leányvállalatán, a MOL-LUB Kft-n keresztül üzemelteti.
Továbbá az INA két finomítóval rendelkezik Horvátországban.
Ha a Slovnaft 2003. elejétől került volna konszolidálásra, akkor a MOL-csoport által feldolgozott kőolaj és egyéb
alapanyag mennyisége, beleértve a kondenzátumokat is 13,8 millió tonnát tenne ki, mivel azonban a Slovnaft csak
2003. második negyedévétől került konszolidálásra, a Csoport konszolidált kőolaj- és egyéb alapanyag-feldolgozása
12,0 millió tonnát tett ki 2003-ban. Az előző évben a MOL 7,5 millió tonnát dolgozott fel. 2003-ban a kőolaj-ellátás
területén enyhe eltolódás mutatkozott a hazai kőolaj-felhasználás irányába, amely 17,2%-os (1,1 millió tonnás)
finomítói feldolgozást jelentett a Dunai Finomítóban. A Slovnaft 5,5 millió tonna importált kőolajat dolgozott fel
2003-ban, a Csoport által feldolgozott évi összes kőolaj 46,7%-át. A kőolajimport 2003-ban integrálásra került a
Slovnafttal, valamint egy hosszú távú szállítási megállapodás került aláírásra a Jukosz orosz kőolajtermelővel évente
7,2 millió tonna kőolaj szállítására vonatkozóan.
118
A következő táblázat a MOL-csoport főbb finomítóit, valamint a jelzett időszakokban az általuk feldolgozott teljes
mennyiségeket mutatja be.
(ezer tonna) 2003 2002 2001
Dunai Finomító 7 614 7 474 6 898

Tiszai Finomító - - 999
Pozsonyi Finomító 6 236 6 114 5 976
Sisaki Finomító 1 740 2 177 1 684
Rijekai Finomító 3 391 2 826 3 342
Az alábbiakban további információkat adunk a MOL finomítóiról, valamint az INA két finomítójáról.
• Dunai Finomító. A Dunai Finomító a Duna mentén található, Budapesttől 30 km-re délre. A Dunai Finomítóban
feldolgozott kőolaj a MOL-csoport saját termeléséből és orosz importból származik. A motorikus
üzemanyagokon, tüzelőolajon és fűtőolajokon kívül a Dunai Finomító cseppfolyósított gáztermékeket, aromás
anyagokat, speciális oldószereket, vegyipari benzint, bitument, parafinokat/viaszkokat és kisebb mennyiségben
más termékeket is gyárt (ként, MSA-t és fumársavat). A MOL bázisolajokat is előállít almásfüzitői kenőanyag
üzeme részére, valamint a MOL zalai üzemében történő speciális bitumengyártáshoz használatos alapanyagot is
gyárt. Továbbá erőművi tüzelőolajat szállít a szomszédos Dunamenti Erőmű részére, ahonnan az ott termelt
elektromos áramon kívül gőzt is vásárol. A finomító ISO 9002 szerinti minőségi tanúsítvánnyal rendelkezik.
A Dunai Finomító tevékenységét 1965-ben kezdte el. Később úgy fejlesztették és olyan korszerű gyártási
technológiával látták el, ami a finomítót egy komplex, viszonylag korszerű finomítóvá teszi, 9,6-os Nelson
komplexitási indexszel (az OGJ Worldwide Refining Suervey and Complexity elemzés szerint számítva), mely
képes az Európai Unió jelenleg érvényes összes minőségi előírásának megfelelő kőolajtermékeket előállítani. A
Dunai Finomító komplexitását jelentős mértékben növelte az a maradék-feldolgozó projekt, melynek célja a
könnyebb és nagyobb értékű finomítói termékek arányának javítása volt. Ennek a projektnek a részeként a MOL
két további létesítményt épített a finomítóban, a Linde hidrogéngyárat és a Claus kénmentesítő üzemet. 2001
második felében a MOL megkezdte a termelést késleltetett kokszoló üzemében. A maradék-feldolgozó projekt
célja a finomító konverziós- és versenyképességének, valamint a környezetvédelmi szabványoknak történő
megfelelés fokozása volt.
• Tiszai Finomító. A MOL fő finomítóin kívül még két olyan üzemet is működtet, melyeket korábban
finomítóként használtak, azonban jelenleg csak korlátozott funkciókkal rendelkeznek, és amelyeknek nincs
működő kőolaj-desztillálós kapacitásuk. A Tiszai Finomító Északkelet-Magyarországon, Tiszaújváros
közelében helyezkedik el. Működését 1979-ben kezdte meg. 2001 júliusában - egy finomítói optimalizálási terv
részeként - a MOL megszüntette a kőolaj-desztillációt a Tiszai Finomítóban, jelenleg nincsenek a finomítóban
kőolaj-feldolgozó üzemek. Működik azonban egy metil tercier butil éter (MTBE) üzem évi 31 000 tonnás
kapacitással, valamint egy hidrogénező üzem évi 700 000 tonnás kéntelenítő kapacitással. Az MTBE üzem és a
hidrogénező üzem magas kapacitás-kihasználtságú, és fontos szerepet tölt be a teljes finomítói rendszerben. A
reformált benzint, az FCC benzint és az alkilátot csővezetéken keresztül szállítják a Dunai Finomítóból a Tiszai
Finomítóba benzinbe történő keverés céljából. A MOL jelenleg 0,2%-os kéntartalmú gázolajat importál
Fehéroroszországból, hogy azt a Tiszai Finomítóban kéntelenítse.
119
A következő táblázat a MOL Dunai és Tiszai Finomítójának fontosabb adatait mutatja be a jelzett időszakokban.
Január 1-december 31. 2003 % 2002 % 2001 %
(1)
Finomítók kapacitás-kihasználtsága
Dunai Finomító 88,7% - 83,3% - 83,9% -
Tiszai Finomító - - - - 42,2% -
Feldolgozott mennyiség (ezer tonna)
Kőolaj 6 343 83,3% 5 991 80,1% 6 670 84,5%
Kondenzátum 219 2,9% 223 3,0% 259 3,3%
Egyéb 1 052 13,8% 1 260 16,9% 968 12,2%
Összes feldolgozott mennyiség 7 614 100,0% 7 474 100,0% 7 897 100,0%

Termelési mennyiség (ezer tonna)
PB és gáztermékek 158 2,2% 163 2,3% 141 1,9%
Motorbenzin 1 470 20,7% 1 543 21,7% 1 598 21,7%
Vegyipari benzin 834 11,8% 786 11,1% 839 11,4%
Jet/Kerozin 202 2,8% 183 2,6% 179 2,4%
Fűtőolaj 317 4,4% 324 4,6% 1 194 16,2%
Bitumen 305 4,3% 331 4,6% 229 3,1%
Petrolkoksz 246 3,5% 247 3,5% 27 0,4%
Egyéb 459 6,5% 485 6,8% 500 6,8%
Összesen 7 100 100,0% 7 101 100,0% 7 359 100,0%

(1) A kőolaj-desztilláló egységek kapacitás-kihasználtságát mutatja.
A késleltetett kokszoló 2001-ben a Dunai Finomítóban történő üzembe helyezésének eredményeképpen a finomító
termékstruktúrája jelentős mértékben javult, mivel a MOL-csoport ezáltal képes lett a finomítói maradékok
feldolgozására, amelyet a késleltetett kokszoló üzembe helyezése előtt csak nehéz fűtőolajként lehetett alacsony
árakon értékesíteni. Ezáltal megnövekedett a könnyebb és nagyobb értékű termékek aránya. A késleltetett kokszoló
hatására a motorbenzin kihozatal 22%-ról 25%-ra, a gázolaj termelés 38%-ról 41%-ra növekedett, míg a nehéz
fűtőolaj kihozatal 15%-ról 2%-a csökkent. A termékstruktúra ilyen irányú változásának hatására növekedtek a
finomítói árrések. Továbbá a maradék-feldolgozás során keletkezett petrolkoksz számára is sikerült piacot találni.
• A Zalai Finomító és az almásfüzitői kenőanyaggyár: A Zalai Finomítónak és az almásfüzitői kenőanyaggyárnak
speciális feladatai vannak és kis kapacitással üzemelnek. 2001 novemberében a MOL megszüntette a kőolaj-
feldolgozást a Zalai Finomítóban, amely a nyugat-magyarországi Zalaegerszeg városa mellett található. Az
üzem elsősorban speciális bitumen-termékeket gyárt. A zalai üzem gyártási kapacitása évi 180 000 tonna
bitumen, az almásfüzitői kenőanyaggyár pedig egy integrált kenőanyag keverő és csomagoló üzem.
• A Slovnaft pozsonyi finomítója. A finomító Szlovákiában, Pozsony külterületén található. A finomító
üzemanyagokat, fűtőolajokat, kenőanyagokat és petrolkémiai termékeket gyárt. A finomító orosz kőolajat
(Russian Export Blend) dolgoz fel, melyet Oroszországból a Transpetrol kőolaj-vezetékén keresztül szállítanak,
amely jelenleg a Szlovák Köztársaság kormányának és a Jukosznak a tulajdonát képezi. A pozsonyi finomítónak
9,9-es a Nelson komplexitás indexe (a Wood McKenzie számítása szerint), amely lehetővé teszi a Slovnaft
számára, hogy olyan kőolaj-termékeket gyártson, amelyek kielégítik az Európai Unió által előírt minőségi
szabványokat.
120
Az alábbi táblázat a Slovnaft pozsonyi finomítójának fontosabb adatait mutatja be a jelzett időszakokban.
Január 1-december 31 2003 % 2002 % 2001 %
(1)
Finomítói kapacitás-kihasználtság 97,1% - 97,0% - 98,8% -
Kőolaj 5 547 89,0% 5 502 90,0% 5 395 90,3%
Kondenzátum 1 0,0% 5 0,1% 1 0,0%
(2)
Egyéb 688 11,0% 607 9,9% 580 9,7%

(3)
Termelt mennyiség (ezer tonna)
Motorbenzin 1 584 29,6% 1 556 29,1% 1 418 27,6%
Vegyipari benzin(3) 499 9,3% 545 10,2% 525 10,2%
Gázok(3) 163 3,1% 163 3,1% 153 3,0%
Bitumen 63 1,2% 63 1,2% 44 0,9%
Jet/Kerozin 65 1,2% 39 0,7% 48 0,9%
Gáz- és tüzelőolajok 2, 279 42,6% 2 269 42,5% 2 189 42,5%
Fűtőolaj 274 5,1% 258 4,8% 350 6,8%
(3)
Egyéb 420 7,9% 448 8,4% 419 8,1%
Összesen 5 347 100.0% 5 341 100.0% 5 146 100.0%

(2) Tartalmazzae a MOL-csoport petrolkémiai üzletágából átadott mennyiségeket is.
(3) Tartalmazza a MOL-csoport petrolkémiai üzletágának átadott mennyiségeket is.
• Az INA finomítói és üzemei. A rijekai finomító Horvátországban az Adriai-tenger partján fekvő Rijekában
található. A finomító évi 3,0–3,5 millió tonna importált kőolajat dolgoz fel, melyek a Földközi-tengeren
szállított, főként orosz és közel-keleti forrásokból származó édes és savanyú kőolajok. Ez a finomító a
fehéráruk, azaz a motorbenzin, a kerozin, a gáz- és tüzelőolajok hozamára helyezi a hangsúlyt. A sisaki finomító
Zágrábtól 50 km-re, Sisakban található. A finomító évi 1,7–2,2 millió tonna orosz és hazai kőolajat dolgoz fel.
A finomítónak arra is van lehetősége, hogy a Földközi-tenger térségéből az Adria kőolajvezetéken keresztül
szállított kőolajat fogadjon. Az INA Rijekában és Zágrábban kenőanyag-gyártó üzemekkel is rendelkezik. A
rijekai és sisaki finomítók ISO 9001 és 14001 szerinti tanúsítvánnyal rendelkeznek. 2003-ban az INA finomítói
összesen 5,1 millió tonna kőolajat és egyéb alapanyagot dolgoztak fel, valamint az INA Maziva Rijeka
kenőanyag-gyárával együtt összesen 5,5 millió tonna alapanyagot dolgoztak fel ugyanezen időszak alatt.
121
A következő táblázat az INA sisaki és rijekai finomítóinak fontosabb adatait mutatja be a jelzett időszakokban.
Január 1-december 31 2003 % 2002 % 2001 %
(1)
Finomítók kapacitás-kihasználtsága
Rijekai finomító 70,2% - 59,6% - 70,2% -
Sisaki finomító 41,8% - 53,6% - 41,8% -
Kőolaj 4 639 90,4% 4 584 91,6% 4 579 96,1%
Kondenzátum 229 4,5% 243 4,9% 251 0,5%
Egyéb 263 5,1% 176 3,5% 196 3,9%

Termelési volumenek (ezer tonna)
PB és gáztermékek 304 6,7% 294 6,6% 265 5,8%
Vegyipari benzin 165 3,6% 169 3,8% 166 3,7%
Motorbenzin 1 261 27,8% 1 209 27,4% 1 220 27,0%
Jet/Kerozin 74 1,6% 68 1,5% 72 1,6%
Fűtőolaj 691 15,2% 718 16,2% 677 15,0%
Bitumen 52 1,1% 71 1,6% 27 0,6%
Petrolkoksz 39 0,9% 55 1,2% 31 0,7%
Egyéb 84 1,9% 107 2,4% 410 9,1%
Összesen 4 543 100,0% 4 436 100,0% 4 518 100,0%
Saját felhasználás és veszteség 588 567 521

Összesen 5 131 5 003 5 039
2003 folyamán a sisaki finomító 71%-ra növelte a magas minőségű fehéráruk kihozatalát (ideértve többek között a
motorbenzint, a vegyipari benzint és a kerozint, valamint a gázolajat), míg a fűtőolajok termelését 9%-ra
csökkentette. A fehéráruk hozamának növelése érdekében a rijekai finomító felfüggesztette az atmoszférikus
maradék szállítását az INA rijekai kenőanyag-üzemébe, amely most már csaknem a teljes atmoszférikus maradék
alapanyag-igényét importból szerzi be. A fenti változások eredményeképpen a rijekai finomító csökkentette
maradékáru-hozamát.
A versenyképesség megőrzése érdekében a MOL-csoport meg kíván felelni az EU 2005-ös motorikus üzemanyag
minőségi szabványainak. Ennek elérése érdekében a MOL-csoport további befektetéseket végez mind a
motorbenzin, mind a gázolaj termelésének fejlesztésében. A motorikus üzemanyag-termelési eljárás fejlesztéséhez
tartozik két új kéntelenítő üzembe helyezése, amelyek összesített évi kapacitása 0,8 millió tonna motorbenzin,
valamint 2,2 millió tonna gázolaj. Ennek a fejlesztésnek képezi részét egy új hidrogéngyár is, a gázolaj-keverő és –
tároló egységek korszerűsítése mellett. Ezen kívül a Slovnaft tervezi, hogy egy további kénmentesítő üzemet helyez
üzembe 2005-ig. Ennek az új üzemnek az éves kapacitása mintegy 1,9 millió tonna lesz, és lehetővé teszi a Slovnaft
számára, hogy a teljes üzemanyag-mennyiségét max. 10 ppm-es kéntartalmú minőségben gyártsa. A Dunai Finomító
százhalombattai benzingyártó egységeinek fejlesztése egy új benzinkéntelenítő üzembe helyezésével bővül. 2002-
ben befejeződött a gázolajkéntelenítő üzem és az új hidrogéngyár alapmérnöki terveinek elkészítése. Ennek a
beruházási programnak az eredményeként a MOL teljes motorbenzin és gázolaj termelése meghaladja az EU 2005-
ös minőségi követelményeit, és teljesíti a 2008. évre várható minőségi követelményeket is. Az új kéntelenítő
üzemeket várhatóan 2004 végéig, illetőleg 2005-ben fejezik be.
Hatékonyságának további javítása érdekében 2003 során a MOL-csoport tovább folytatta igénybe vett ipari
szolgáltatásainak együttes és integrált kiszervezését, ideértve a karbantartást és az energia- és közműellátást. Ezzel a
stratégiával összhangban szervezte ki a MOL-csoport a Dunai Finomító szennyvízkezelési és hulladékégetési
122
szolgáltatásainak biztosítását. Ennek megfelelően kötött megállapodást az amerikai Earth Tech Inc. magyar
leányvállalatával, az Earth Tech Engineering Ltd-del, amely egy szennyvízkezelő üzemet épít a Dunai Finomítóban.
A szerződés feltételei szerint a MOL-csoport a szolgáltató építési költségeit, amelyek előreláthatólag 10 milliárd Ft-
ot (44,2 millió USD-t) tesznek majd ki, az üzem 2005-ben történő befejezésekor téríti meg.
A MOL támogatja az INA folyamatban lévő finomítói beruházási terveit, és elemezni fogja annak potenciális
lehetőségét, hogy az INA finomítóinak, valamint saját finomítóinak a tevékenységét a jövőben közösen koordinálja.
A MOL-csoport és az INA vizsgálni fogja finomítóinak különböző fejlesztési alternatíváit is.
1.4.3.1 Logisztika
A MOL-csoport elosztási és logisztikai tevékenységei keretében kőolajtermék-tárolási lehetőségeket és logisztikai

támogatást biztosít a kőolajtermékek nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítéséhez, valamint a Csoport
kenőanyagokkal és bitumennel kapcsolatos tevékenységeihez. A létesítményeket és tevékenységeket jelenleg teljes
körűen integrálják annak érdekében, hogy maximalizálják a közös működésből származó üzemeltetési és pénzügyi
előnyöket. A MOL-csoport egy 1 200 km-es saját tulajdonú termék-vezeték hálózatot üzemeltet, amely kőolaj-
termékeinek nagy részét szállítja. A termék-vezeték hálózat évi 7,5 millió tonnás összesített szállítási kapacitással
rendelkezik. A csővezeték-hálózat közvetlenül csatlakozik az ukrán termék-vezeték rendszerhez (a maximális
importkapacitás évi 1,5 millió tonna), valamint a Csoport két fő finomítójához, termékelosztó tárolótelepeihez és két
uszálytöltő/-lefejtő létesítményéhez. Ez a csővezeték-hálózat Nyugat-, Dél- és Kelet-Magyarországra terjed ki.
A MOL-csoport egy 149 járműből álló közúti tartálykocsi flottát tart fenn, melyből 108 a MOL Rt. leányvállalatának
saját tulajdona vagy általa lízingelt, míg 41-et a Slovnaft leányvállalata lízingel. A fenti járművek alsó töltési
lehetőséggel és gőz visszavezető berendezéssel rendelkeznek.
A következő térkép a MOL-csoport magyarországi és a régióbeli kőolaj-termék logisztikai hálózatát mutatja be.
A hatékonyságjavítás érdekében a MOL-csoport 1996 óta racionalizálja logisztikai funkcióit, és egy sor olyan
tárolótelepet zárt be, melyek nem voltak a csővezeték-hálózatához kapcsolva. Jelenleg a MOL-csoport 19
123
terméktárolótelepet üzemeltet Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban, amelyek közül három a Csoport

finomítóiban található. A Csoport elsődleges és másodlagos logisztikai tevékenységét azáltal javította, hogy
bevezette a számlázás és a környezeti előírások betartásának számítógépes felügyeletét. A napi logisztikai
tevékenységeket olyan informatikai rendszerek segítségével végzik, amelyek lehetővé teszik az optimalizálást és az
online beavatkozást, ahol ez szükséges. A MOL-csoport logisztikai tevékenysége integrálva lett a Slovnaftéval, és
ezek központosított irányítás alatt állnak. Noha a MOL-csoport jelenleg nem tervezi azt, hogy csővezeték hálózatait
összeköti a Slovnaftéval, folyamatosan keresi ezen hálózatok kihasználásának optimalizálási lehetőségeit.
2003-ban a MOL és a Slovnaft hozzávetőlegesen 18,9 millió tonna finomított kőolajterméket szállított (mintegy 13,1
millió tonnát a MOL és 5,8 millió tonnát a Slovnaft), alkalmazva az összes olyan szállítási módot, amely szükséges
volt azon nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítési volumenek szállításához, amelyeket a Társaság
Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban, valamint az export piacokon értékesített. 2003-ban a MOL
kőolajtermékeinek mintegy 42,3%-át csővezetéken, 23,0%-át vasúton, 26,8%-át közúton és 7,9%-át vízi úton
szállította. A Slovnaft kőolajtermékeinek 27,6%-át csővezetéken, 34,2%-át vasúton, 26,6%-át közúton és 11,6%-át
vízi úton szállította.
Az INA mindkét horvátországi finomítójának csővezeték-kapcsolata van közúti tankautó, vasúti és uszálytöltő
eszközökkel. A horvátországi kőolaj-vezeték hálózatot a JANAF nevű társaság üzemelteti, melyben az INA 16,0%-
os részesedéssel rendelkezik. Az INA-nak ezenkívül 13 operatív és 3 nagykereskedelmi tárolója van, valamint egy
84 járműből álló közúti tankautó flottája. 2003-ban az INA a rijekai finomítóból kőolajtermékeinek 7%-át
csővezetéken, 16%-át vasúton, 56%-át közúton és 21%-át vízi úton szállította, míg a sisaki finomítóból
olajtermékeinek 20%-át szállította vasúton, 73%-át közúton és 7%-át vízi úton.
1.4.4 Nagykereskedelmi értékesítés
Magyarországon, a Szlovák Köztársaságban és a szomszédos országokban a MOL-csoport a kőolajtermékek széles

skálájának, motorbenzineknek, a gázolajoknak, háztartási és ipari tüzelőolajoknak, fűtőolajoknak, kenőanyagoknak,
vegyipari benzinnek, vegyipari gázolajnak, kerozinnak és bitumennek a nagykereskedelmi értékesítésével
foglalkozik.
2003-ban a MOL-csoport konszolidált nagykereskedelemben értékesített mennyisége (a Slovnaft értékesítése 2003.
április 1-től van figyelembe véve) 9,9 millió tonna finomított kőolaj termékvolt, ami nem tartalmazza a
cseppfolyósított gázt és a vegyipari alapanyagok Csoporton belüli értékesítéseit. Az értékesítés különböző
nagykereskedelmi vevők részére történt, ideértve a Csoporton kívüli olajtermék nagy- és kiskereskedőket,
elsősorban a multinacionális olajvállalatokat. Továbbá közvetlenül a végfelhasználók részére történik értékesítés,
többek között erőművek, a magyar nemzeti légitársaság (MALÉV) és a Magyar Államvasutak (MÁV), a Shell, az
OMV és a Szlovák Vasutak részére. A MOL-csoport regionális nagykereskedelmi tevékenységet is végez
leányvállalatain és vegyes vállalatain keresztül. A MOL és a Slovnaft nagykereskedelmi tevékenységét 2004
januárjában teljes mértékben integrálták.
A MOL-csoportnak becslése szerint 2003-ban hozzávetőlegesen 80%-os súlyozott átlagos piaci részesedése volt az
összes olajtermék magyarországi nagykereskedelmi értékesítésében, míg a Szlovák Köztársaságban a Slovnaft
súlyozott átlagos piaci részesedése kissé meghaladta a 70%-ot az összes kőolajtermék nagykereskedelmi
értékesítésében. (A bemutatott adatok a MOL és a Slovnaft külön-külön számított értékesítési adatain alapulnak.)
MOL
A MOL kőolajtermékeit Magyarországon az olajtermékek kis- és nagykereskedőinek és a végfelhasználóknak főleg
éves vagy kétéves szerződés keretében értékesíti, melyben meghatározzák a termékek körét, mennyiségét, valamint
az alkalmazandó árengedményt. A MOL vezetőinek becslése szerint a társaság magyarországi éves forgalmának
több mint 90%-a, továbbá más országokban értékesített éves forgalmának több mint 75%-a mennyiségi lekötést
tartalmazó éves term szerződések keretében történik. Az éves és kétéves szerződések keretében szállított
olajtermékek főleg a motorbenzint és a gázolajat jelentik. A MOL vevőinek a termékhez kapcsolódó szolgáltatásokat
is kínál, valamint számos termékét „csomagban” igyekszik értékesíteni. Az éves szerződésekkel rendelkező vevők
számára a MOL további spot értékesítéseket is kínál versenyképes árakon.
A MOL számos különböző kőolajterméket exportál. 2003-ban a MOL hozzávetőlegesen 2,5 millió tonna finomított
kőolajterméket exportált (ez nem tartalmazza cseppfolyósított gáz mennyiségét), ebből kb. 1,5 millió tonnát tett ki a
124
gázolaj. Jelenleg a Társaság legjelentősebb exportpiaca Ausztria, ahol a MOL és a Slovnaft a Bécshez közeli
korneuburgi tároló telep megszerzésével és újramegnyitásával tovább erősítette pozícióját.
A következő táblázat a MOL Rt. elsődleges kőolajtermékeinek külső értékesítését mutatja a jelzett időszakokban.
Január 1-december 31 2003 % 2002 % 2001 %
(ezer tonna)
Motorbenzin 1 530,2 18,6% 1 592,6 19,8% 1 633,4 20,3%
Vegyipari benzin 832,7 10,1% 794,9 9,9% 836,2 10,4%
Jet/Kerozin 201,7 2,5% 187,5 2,3% 177,3 2,2%
Gáz- és tüzelőolajok 3 578,6 43,5% 3 249,8 40,4% 2 738,3 34,0%
Fűtőolaj 561,2 6,8% 621,4 7,7% 1 386,0 17,2%
Bitumen 315,7 3,8% 344,9 4,3% 306,6 3,8%
Kenőanyagok 32,4 0,4% 40,5 0,5% 49,8 0,6%
Bázisolaj (a MOL LUB-nak történő eladások 76,4 0,9% 60,2 0,7% 71,7 0,9%
nélkül)
Petrolkoksz 246,9 3,0% 249,2 3,1% 24,5 0,3%
Cseppfolyósított gáz 430,4 5,2% 442,2 5,5% 393,8 4,9%
Egyéb 411,2 5,0% 467,8 5,8% 446,1 5,5%
(1)
Összes értékesített mennyiség 8 210,7 100,0 8 051,5 100,0 8 059,3 100,0
(1) A teljes értékesítés a saját felhasználás és a termelési veszteségek miatt eltér az összes feldolgozott mennyiségtől; az értékesítés
tartalmazza továbbá a vásárolt termékeket, a készletből értékesített mennyiséget és a Kutatás-termelés Divíziótól átvett cseppfolyósított gázt
is.
Slovnaft
A 2003. év folyamán a Slovnaft erősítette vezető szerepét a belföldi üzemanyag piacon elsősorban az új értékesítési
politikájának köszönhetően, mely éves futamidejű szerződések kötésén alapszik. Motorbenzin és gázolaj értékesítése
növekedett az előző évhez képest, piaci részesedése 4, illetve 1%-kal nőtt. A Slovnaft továbbra is egy főként
exportra termelő társaság, export értékesítése 2003-ban teljes termékforgalmának 70%-át tette ki (a mennyiség
alapján számítva). A Slovnaft legfontosabb exportpiaca a Cseh Köztársaság, elsősorban az igen jó csővezetékes
logisztikai kapcsolatnak köszönhetően. A Slovnaft cseh piacra történő értékesítése az előző évhez képest csaknem
3%-kal növekedett (a volumen alapján számítva), főként a gázolaj esetében.
A Slovnaft – helyi leányvállalata, a Slovnaft Polska tevékenysége által – megőrizte vezető importőri pozícióját az
üzemanyagok lengyelországi értékesítésében. Motorbenzin értékesítése a lengyel piacon – a csökkenő fogyasztás
ellenére is – 1,5%-kal növekedett az előző évhez képest (volumen alapján számítva).
125
A következő táblázat a Slovnaft elsődleges kőolajtermékeinek külső értékesítését mutatja be a jelzett időszakokban.
Január 1-december 31 2003 % 2002 % 2001 %
(ezer tonna)
Motorbenzin 1 714 35,1% 1 685 35,5% 1 527 33,7%
Jet/Kerozin 66 1,4% 40 0,8% 49 1,1%
Fűtőolaj 279 5,7% 264 5,6% 348 7,7%
Bitumen 88 1,8% 96 2,0% 77 1,7%
Kenőanyagok (beleértve a MOL LUB Kft. 37 0,8% 44 0,9% 49 1,1%
külső értékesítését is)
Cseppfolyósított gáz 1 0,0% - 0,0% - 0,0%
Egyéb 233 4,7% 253 5,4% 231 5,1%
Összes értékesítésett mennyiség (1) 4 880 100,0 4 747 100 0 4 527 100,0
(1) A teljes értékesítés a saját felhasználás és a termelési veszteségek miatt eltér az összes feldolgozott mennyiségtől; az értékesítés tartalmazza
továbbá a vásárolt termékeket és a készletből értékesített mennyiséget is.
INA
Az INA a finomított kőolajtermékek nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik. 2002-ben és 2003-ban az INA
teljes nagykereskedelmi értékesítése a finomított kőolajtermékek terén 3,5 millió tonna, illetve 3,8 millió tonna volt.
Az INA kőolaj-termékeit az olajtermék kis- és nagykereskedők számára Horvátországban főként spot szerződések
keretében értékesíti, amelyek meghatározzák a mennyiséget, a mennyiségi lekötéseket és az alkalmazandó
árengedményeket is. Az ilyen szerződések alapján szállított legfontosabb kőolaj termékek: a motorbenzin, a gázolaj,
valamint a háztartási és ipari tüzelőolajok.
1.4.4.1 Finomított kőolajtermékek jellemzői
Motorbenzin
A saját kiskereskedelmi hálózatán keresztül történő értékesítésen kívül a MOL Magyarországon a motorbenzint
nemzetközi olajtársaságoknak, márkanévvel nem rendelkező töltőállomásoknak, valamint különböző szegmensekhez
tartozó végfelhasználók számára értékesíti. A MOL üzemanyag exportjának nagy része bulk értékesítés, ami külföldi
nagykereskedők vagy nemzetközi olajtársaságok részére, uszályban vagy vasúton történő értékesítést jelent,
szolgáltatások nyújtása nélkül. A MOL stratégiai célja, hogy növelje a megnyert piacok arányát az exportban, amit a
magasabb hozáadott értéket jelentő, szolgáltatások nyújtásával végfelhasználóknak történő értékesítés által érhet el.
A MOL legfontosabb exportpiaca Ausztria, amely a Slovnaft exportértékesítéseinek is fontos célországa. A Bécshez
közeli Korneuburgban lévő tárolójának kihasználása a MOL-csoport számára lehetővé teszi, hogy Ausztriában egy
végfelhasználókat ellátó, helyi piac szereplőjévé váljon. Ezenkívül 2004 júliusában a MOL-csoport többségi
részesedést szerzett a Roth Heizöle GmbH osztrák olajtermék-kereskedő társaságban (amely 3 nagyobb tárolót, 20
nagyobb töltőállomást és 52 dízel töltőállomást üzemeltet), ami megkönnyíti majd a további terjeszkedést a
végfelhasználói piacon.
Gáz- és tüzelőolajok
Saját töltőállomás-hálózatán kívül a MOL a gázolajat főleg nemzetközi olajtársaságok, márkanévvel nem rendelkező
töltőállomás-hálózatok és különböző szegmensekhez tartozó végfelhasználók, például a szállítás, a mezőgazdaság,
az ipar stb. területén működő végfelhasználók részére értékesíti. A belföldön értékesített tüzelőolajat elsősorban az
erőművek részére adják el. A MOL gáz- és tüzelőolaj-exportjának nagy része bulk értékesítés, ami a külföldi
nagykereskedők vagy nemzetközi olajtársaságok részére történő értékesítést jelent. A MOL stratégiai célja, hogy
ebben a termékcsoportban is növelje a megnyert piacok arányát az exportban, amit a magasabb hozáadott értéket
jelentő, szolgáltatások nyújtásával végfelhasználóknak történő értékesítés által érhet el. A MOL és a Slovnaft
legfontosabb exportpiaca a gázolajok esetében is Ausztria.
126
Fűtőolaj
A magyarországi fűtőolaj-fogyasztás jelentős mértékben visszaesett az elmúlt néhány évben, melynek oka a fűtőolaj
kéntartalmára, valamint az emissziós határértékekre vonatkozó egyre szigorúbb szabályozás. A fűtőolaj helyettesítő
termékei Magyarországon a földgáz, az erőművi tüzelőolaj, a petrolkoksz és kisebb mértékben a szén. A Dunai
Finomító maradék-feldolgozási projektjének megvalósítását követően a MOL-nak nincs elegendő saját fűtőolaj-
termelése hazai fogyasztók ellátásához, ezért a szomszédos országokból kénytelen importálni. A MOL-csoport az
erőműveket - az egyes erőművekkel kötött éves szerződések keretében - főként fűtőolajjal, erőművi tüzelőolajjal és
földgázzal látja el. Magyarországon a MOL Rt. a cementgyárak részére is szállít fűtőolajat.
Vegyipari alapanyagok (vegyipari benzin és vegyipari gázolaj)
A TVK a MOL legnagyobb vevője a vegyipari alapanyagok tekintetében. A MOL jelenleg évente több mint 1 millió
tonna vegyipari benzinnel és vegyipari gázolajjal látja el a TVK-t egy 2013-ig érvényes szerződés alapján. Ennek
eredményeképpen a MOL az általa gyártott vegyipari benzinből 2003-ban 832,7 ezer tonnát, 2002-ben 794,9 ezer
tonnát, 2001-ben 836,2 ezer tonnát értékesített a TVK számára. A MOL is vásárol termékeket a TVK-tól a
finomításban történő felhasználásra, többek között pirolízis melléktermékeket és izobutilént. Az említett szerződés
biztosítja a megnövekedett nyersenyagigényeket a TVK petrolkémiai fejlesztési programja utáni időszakra is.
Jet/Kerozin
A MOL egy speciális csővezetéken keresztül szállítja a MALÉV magyar légitársaságnak a Ferihegyi repülőtérre a
kerozint lekötött mennyiséget tartalmazó éves szerződés keretében. A többi vevő közúti tartálykocsikban szállítva
kapja a kerozint. A MOL részesedése a magyar kerozin-piacon 98%-os volt 2003-ban. A kerozinexport mennyisége
lényegesen kisebb a hazai értékesítésnél. A MOL a kerozint főként Horvátországba, Szlovéniába és Bosznia-
Hercegovinába exportálja.
2003-ban a MOL legnagyobb kerozin-vevője a MALÉV Rt. volt, amely a teljes értékesített volumen 77,3%-át vette
meg. A volumeneket illetően a többi vevő egyenként nem haladja meg a 7%-os részesedést.
Cseppfolyósított gáztermékek (LPG)
A MOL Magyarországon az egyedüli gyártója és vezető nagykereskedelmi szállítója a cseppfolyósított
gáztermékeknek (LPG-nek vagy autógáznak). Noha a Slovnaft is gyárt LPG-t, ezt jelenleg főként
továbbfeldolgozásra használják. 2003-ban a MOL 457,6 ezer tonna LPG-t gyártott, amely 37,7 milliárd Ft-os (167,9
millió USD) összforgalmat jelentett. A MOL becslése szerint ennek a mennyiségnek több mint 55%-a származott
saját kutatási és termelési tevékenységéből, 21%-a finomítói tevékenységéből és mintegy 24%-a import forrásokból.
A MOL arra törekszik, hogy folyamatosan javítsa LPG értékesítési és elosztó hálózatát, aminek eredményeképpen a
MOL hivatalos közvetítő kereskedőinek és végfelhasználóinak a száma 2003 végén elérte a 2300-at. A MOL
autógáz forgalma 2003-ban 2%-kal növekedett Magyarországon. A MOL saját és szerződéses autógáz értékesítési
pontjainak száma a 2002. évi 104-ről 112-re emelkedett 2003-ban. A Slovnaft 2003-ban kezdte meg Szlovákiában a
LPG forgalmazását töltőállomás-hálózatán keresztül, piaci részesedése egyelőre alacsony szinten van.
A legfontosabb LPG kiskereskedelmi társaságokkal kötött term szerződések és a stabil termelési és logisztikai háttér
miatt 2002 óta nőtt a Szlovéniába irányuló export volumene. A Romániába irányuló, leányvállalatokon keresztüli
autógáz export (nagykereskedelem) és propán export (kiskereskedelem) fokozatos növekedést mutat. 2003-ban a
Szerbiába és Montenegróba irányuló export fejlődésének az oka az volt, hogy a versenytársak termelése nem tudta
kielégíteni a megnövekedett autógáz-fogyasztást.
Az INA Horvátországban a cseppfolyósított gáztermékek (LPG) egyedüli gyártója és vezető nagykereskedelmi
szállítója. 2002-ben és 2003-ban az INA hozzávetőlegesen 136 000, illetőleg 141 000 tonna LPG-t értékesített
Horvátországban.
Bitumen
A MOL Dunai Finomítója gyártja a MOL bitumen-termékeinek nagy részét, a finomítónak évi 360 000 tonna
névleges bitumengyártási kapacitása van. A MOL Zalai Finomítójában is folyik bitumengyártás. Ez egy speciális
termelő egység, amely építőipari felhasználás céljára gyárt bitument. A Zalai Finomítót azért alapították, hogy
feldolgozza a közeli olajmezőkről származó kőolajat, azonban ma már nem végez kőolaj-desztillációt, ellenben
127
végzi a hazai és külföldi piacok számára történő bitumengyártást. A Zalai Finomító névleges építőipari
bitumengyártó kapacitása 180 000 tonna/év.
2003-ban a MOL hozzávetőlegesen 316 ezer tonna bitument értékesített, és ebből összesen 15,8 milliárd Ft-os (70
millió USD) árbevétele származott. 2002-ben bitumen értékesítési volumene hozzávetőlegesen 345 ezer tonna volt.
A Társaság becslése szerint 2003-ban a MOL-nak mintegy 83%-os részesedése volt a hazai bitumen és
bitumentermék piacon.
2003-ban a MOL bitumentermelésének kb. 42%-át exportálta, főleg Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába és
Bosznia-Hercegovinába. Teljes bitumentermelésének fennmaradó 58%-át a hazai piacon értékesítette.
A Slovnaft a szlovák piacra koncentrált, 2003-ban bitumentermelésének 75%-át a hazai piacon értékesítette. Az
export Ausztria és a Cseh Köztársaság között oszlott meg, és a 2001. évi 14%-ról 25%-ra emelkedett 2003-ban.
Kenőanyagok
A MOL kenőanyagokkal kapcsolatos tevékenységét a 100%-os tulajdonában lévő leányvállalata, MOL-LUB Kft.
végzi. Feladata a kenőanyagok keverése, csomagolása és forgalmazása, valamint az adalékanyagok bérkeverése,
gyártása és értékelése, valamint csomagolása (műanyag palackokba). 2003-ban a MOL-LUB 34,2 ezer tonna
kenőanyag-terméket és adalékanyagot értékesített, amelyből 9,6 ezer tonna került exportra. A MOL és a Slovnaft
kenőanyagokkal kapcsolatos tevékenységét teljes körűen integrálták 2004. január 1. óta.
A MOL a kenőanyagok csaknem valamennyi fő típusát gyártja, ideértve a motor és hajtómű olajokat, az ipari
olajokat, a speciális kenőanyagokat és zsírokat is. A saját kiskereskedelmi boltjain keresztül történő értékesítésen
kívül a MOL a kenőanyagokat elsősorban a szállítás, a mezőgazdaság és az ipar területén működő ügyfelei részére
értékesíti, kisebb mértékben pedig a garázsok és kocsitulajdonosok részére. 2003-ban az értékesített volumen alapján
a gépkocsi kenőanyagok képviselték a teljes kenőanyag-forgalom mintegy 49%-át, míg az ipari kenőanyagok
képviselték ennek 39%-át. A MOL kenőanyagok alapanyagát a Dunai Finomítóban gyártják és vízi, illetőleg vasúti
úton szállítják keverésre az észak-dunántúli almásfüzitői keverőüzembe. A kenőanyagok adalékanyagait a
helyszínen készítik, valamint főként európai és amerikai szállítóktól importálják. Az almásfüzitői üzem
Magyarország fő kenőanyagokra szakosodott üzeme, hozzávetőlegesen évi 100 000 tonnás keverési kapacitással
rendelkezik. A pozsonyi üzem évenkénti keverési kapacitása hozzávetőlegesen 70 000 tonna, azonban a korábban
Pozsonyban gyártott termékeket most már Almásfüzitőn gyártják a két társaság kenőanyag üzletágának 2004. január
1-i integrációja után. A MOL a kenőanyag csomagolóanyagok nagy részét is az almásfüzitői üzemben gyártja. A
teljes termelési volumen mintegy 30%-át ezideig maga a MOL-csoport használta fel.
A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint a MOL piacvezető Magyarországon a kenőanyagok piacán a 2003.
évi hozzávetőlegesen 36%-os piaci részesedésével. A Csoport a szlovák kenőanyag piacon is piacvezető 2003. évi
hozzávetőlegesen 57%-osra becsült piaci részesedésével. Részesedései azonban állandóan csökkennek, mivel egyre
több multinacionális olajtársaság kezdi el tevékenységét Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban. Jelenleg
mintegy 30 versenytárs versenyez a magyar és a szlovák kenőanyag piacokon, melyek közül a legfontosabbak az
olyan multinacionális olajtársaságok, mint például az Agip, a Shell, az ExxonMobil és a BP/Castrol. A MOL úgy
véli, hogy versenytársai hasonló minőségű termékeihez képest a MOL kenőanyagai kedvezőbb árúak, részben abból
eredően, hogy a MOL nagy parafintartalmú kőolajhoz jut hozzá (melyet a délkelet-magyarországi algyői olajmezőn
termelnek), másrészt előnyös logisztikai feltételei miatt.
A MOL arra törekszik, hogy kiterjessze kenőanyagokkal kapcsolatos tevékenységi körét a szomszédos országokra
is, ahol úgy véli, hogy jó minőségű és alacsonyabb árfekvésű kenőanyagai előnyös versenyhelyzetet biztosítanak
számára a multinacionális olajtársaságokkal szemben. Példának okáért a MOL Romániába, Ukrajnába és a Cseh
Köztársaságba exportál kenőanyagokat. 2003-ban azonban kenőanyag exportja jelentősen visszaesett, főként az
erősebb verseny és a kevésbé drága nem márkás termékek iránti fokozott igény miatt.
Az INA szintén értékesít kenőanyagokat, 2002-ben és 2003-ban egyaránt hozzávetőlegesen 24 ezer tonna
kenőanyag-forgalmat bonyolított. Az INA csaknem az összes fontos kenőanyag-típust gyártja, és ezeket elsősorban a
szállítás, a mezőgazdaság és az ipar körében működő vevői részére értékesíti.
128
Petrolkoksz
A petrolkoksz az egyetlen szilárd halmazállapotú tüzelőanyag, amelyet a Dunai Finomító gyárt. A petrolkoksz a
maradék-feldolgozási eljárás mellékterméke. A MOL a petrolkokszot a szén- és cementgyárak, valamint téglagyárak
részére szállítja, további nyereséget termelve a termékelőállítási és kereskedelmi tevékenységi kör számára. A MOL
vevőivel hosszú távú szerződéséket kötött.
A földrajzi megoszlást tekintve a MOL-csoport petrolkoksz értékesítése az elmúlt időszakban növekedést mutatott a
belföldi piacon, az export arányos csökkenése mellett. 2003-ban a fő célországok közé Ausztria és Szlovákia,
valamint Szerbia-Montenegró, Macedónia és Bulgária tartoztak.
1.4.5 Kiskereskedelmi forgalmazás
A MOL-csoport kiskereskedelmi divíziója motorbenzint, gázolajat és más finomított kőolajtermékeket értékesít a

kiskereskedelmi vevők részére kiskereskedelmi hálózatán keresztül, amely 2003. december 31-én összesen 764
töltőállomást ölelt fel. Ezek között 348 magyarországi és 61 szomszédos országbeli MOL benzinkút található. Ezen
kívül a Slovnaftnak 298 töltőállomása van a Szlovák Köztársaságban és 57 a szomszédos országokban. A MOL és a
Slovnaft kiskereskedelmi tevékenysége már integrálásra került. Továbbá 2004 augusztusában a MOL-csoport
befejezte azt a projektet, amelynek keretében megvásárolt a Shell Romania S.r.l-től 22 romániai töltőállomást, és a
közelmúltban szerződést kötött 59 további állomás megvételére, melynek lezárása 2005 első félévében várható. Ez a
befektetés az összes töltőállomások számát 846-ra növeli. 2004-ben a a 786 töltőállomásból 729 állomás volt a MOL
tulajdonában, amelyeket elsősorban megbízott képviselők és kereskedők üzemeltettek, míg 57 töltőállomás licenc-
szerződést kötött kereskedők tulajdonában volt.
A MOL-csoport a kiskereskedelmi piacvezető Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban, míg az INA
Horvátországban piacvezető. 2003-ban a MOL 0,97 millió tonna, míg a Slovnaft 0,5 millió tonna üzemanyagot
értékesített (a cseppfolyós propán értékesítés nélkül) kiskereskedelmi töltőállomásain keresztül. A MOL-kutak
esetén 2003-ban az átlagos éves motorbenzin és gázolaj értékesítési volumen hozzávetőlegesen 3,4 millió liter volt
állomásonként, a Slovnaft-kutak esetében pedig töltőállomásonként 1,8 millió liter.
2003-ban a MOL-csoport folytatta töltőállomásainak hatékonyságnövelő programját Magyarországon. Ennek
eredményeként több kisforgalmú töltőállomást bezártak. A hatékonyságnövelő programnak köszönhetően az
értékesítési volumen enyhe visszaesésének ellenére Magyarországon az egy töltőállomásra eső értékesítési volumen
1,8%-kal nőtt 2003-ban az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva. A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint
a MOL kiskereskedelmi piaci részesedése a motorbenzinek terén 40,7%, a gázolaj terén 46,7% volt.
129
A következő táblázat a MOL és Slovnaft kiskereskedelmi töltőállomásainak számát, valamint tulajdonosát és

üzemeltetési módját mutatja2003. december 31-én.
MOL-töltőállomás Slovnaft-töltőállomás Összesen
A Társaság tulajdonában lévő és a Társaság által

üzemeltetett
Románia(1) 49 - 49
Cseh Köztársaság - - -
(2) (3)
Egyéb 9 2 11
Összesen 58 2 60
A Társaság tulajdonában lévő és kereskedő által
üzemeltetett
Szlovák Köztársaság - 281 281
Cseh Köztársaság - 42 42
Lengyelország - - -
Összesen - 323 323

A Társaság tulajdonában lévő és ügynök által
üzemeltetett
Magyarország 301 - 301
Szlovák Köztársaság - 17 17
Lengyelország - 6 6
Összesen 301 23 324

Kereskedő tulajdonában lévő és kereskedő által
üzemeltetett
Magyarország 47 - 47
Románia 3 - 3
Lengyelország - 7 7
Összesen 50 7 57
(3)
Összes töltőállomás 409 355 764
(1) Kivéve azt a 22 töltőállomást, amelynek megvételére a MOL-csoport 2003. július 29-én kötött szerződést; ez a tranzakció várhatóan 2004.
szeptemberében zárul le.
(2) Szlovénia, Ukrajna, Horvátország
(3) Tartalmazza azt a két ukrajnai töltőállomást, melyek jelenleg értékesítés alatt állnak.
2003. december 31-én az INA 473 töltőállomással rendelkezett elsősorban Horvátország területén, amelyek közül 21
töltőállomást Horvátországban az INA üzemeltet, de nem az INA tulajdona, míg 7 töltőállomás az INA tulajdonában
van, de kereskedő üzemelteti.
A lehetőségek határain belül a MOL-csoport arra törekszik, hogy folytassa az összes tulajdonában lévő és általa
üzemeltetett MOL és Slovnaft töltőállomások átalakítását egy, a Társaság tulajdonában álló, de megbízott ügynök
által üzemeltetett modell alapján, melynél független vállalkozók üzemeltetik a töltőállomásokat az üzemanyag és
nem üzemanyagjellegű értékesítési mennyiségen alapuló jutalék fejében.. Úgy vélik, hogy ez az új rendszer
csökkenti majd a MOL-csoport alkalmazottakkal kapcsolatos költségeit, és arra ösztönzi majd a kútat működtetőit,
hogy növeljék az állomások bevételeit.
A MOL-csoport töltőállomásait elsősorban a MOL Dunai és pozsonyi finomítója látja el kőolajtermékekkel. A kelet-
romániai töltőállomások azonban a romániai finomítókból kapják az üzemanyagot .
A kiskereskedelmi töltőállomások számának növelésén kívül a MOL fókuszálni kíván töltőállomásainak
fejlesztésére annak érdekében, hogy növelje az állomásonkénti bevételeket és a teljes hálózat hatékonyságát. A
Csoport különösen arra törekszik, hogy javítsa MOL és Slovnaft töltőállomásainak megjelenését, és bővítse a
130
kínálatukban szereplő termékek és szolgáltatások körét. Kiskereskedelmi töltőállomásainál a MOL a nem

üzemanyagjellegű értékesítésre is koncentrál a „Shop 24” koncepció részeként megvalósított üzletein keresztül. A
MOL „Shop 24” koncepció szerint működő töltőállomásai átlagosan 80 négyzetméteres kiskereskedelmi
kiszolgálótérrel rendelkeznek. A MOL azzal kívánja optimalizálni kiszolgálótéri áruválasztékát, hogy csökkenti a
kínálatban szereplő tételek számát és egységes választékot vezet be boltjaiban. A MOL nem üzemanyagból
származó bevételei (a cseppfolyós propánt is beleértve) Magyarországon 40,9 milliárd Ft-ot (182,2 millió USD)
tettek ki 2003-ban, 34,1 milliárd Ft-ot (132,2 millió USD) értek el 2002-ben, illetve 26,8 milliárd Ft-ot (93,7 millió
USD) 2001-ben. A MOL és az Interfruct, az egyik piacvezető magyarországi élelmiszer nagykereskedő közötti
megállapodás alapján az Interfruct a MOL magyarországi bolthálózatában forgalmazott áruk mintegy 50%-át
szállítja. A megállapodás jelentős csökkenést eredményezett a boltok beszállítóinak számának, és fokozta a
hatékonyságot.
A MOL boltok forgalma a magyar piacon 22%-kal növekedett, míg az 1 liter értékesített üzemanyagra eső nem
üzemanyagjellegű forgalom 24%-kal nőtt. Az üzemanyag-kártyára történő értékesítések 2,8%-kal növekedtek 2003-
ban 2002-höz képest.
2003. december 31-én a MOL-nak 53 olyan töltőállomása volt, amely a Shop 24 koncepció alapján működött. A
MOL azt tervezi, hogy 2004 végéig hozzávetőlegesen 899,0 millió Ft-os (4,0 millió USD) költséggel további 24
magyar töltőállomás korszerűsítését valósítja meg. A szlovák hálózat rekonstrukciós programjának keretében 60
töltőállomást korszerűsítenek 2004 végéig. A Társaság vezetői arra számítanak, hogy e jelentős rekonstrukciós
program összköltsége hozzávetőlegesen 2,6 milliárd Ft (11,5 millió USD) lesz, ami nem tartalmazza a környezeti
előírásoknak való megfeleltetési munkát, amelyet a MOL környezetvédelmi céltartalékából finanszíroznak majd. A
Slovnaft terjeszkedését ettől függetlenül, a Slovnaft saját erőforrásainak felhasználásával finanszírozzák.
A szlovákiai monopóliumellenes szervezetek megerősítették bizonyos korábbi korlátozásaikat a Slovnaft
töltőállomások tulajdonjogára vonatkozóan annak feltételeként, hogy a MOL további 31,6%-os részesedést
szerezhessen a Slovnaft-ban 2003 márciusában. Ezek a korlátozások előírják egyebek közt, hogy a Slovnaft 2004
végéig a Szlovák Köztársaságban legfeljebb 333 töltőállomás üzemeltetését vagy tulajdonjogát tarthatja fenn. Ennek
megfelelően abban az esetben, ha a Slovnaft a korlátozás időtartama alatt e limitet túllépve újabb töltőállomást épít
fel vagy szerez meg, akkor ezt követően 180 napon belül meglévő töltőállomásainak számát csökkentenie kell. A
szlovák monopóliumellenes hivatal egy ellenőrzést követően megerősítette, hogy a Slovnaft az állomások számát
2003 végén az előírt kereten belül tartotta.
A MOL-csoport úgy véli, hogy kiskereskedelmi hálózatának növekedése a Slovnaft töltőállomások integrációjával
együtt már teremtett szinergiákat. A vezetők állítjása szerint a Csoport ebből a növekedésből eredő fokozott
vásárlóereje lehetővé tette azt, hogy csökkentse a nem üzemanyagjellegű beszerzési költségeit. A MOL-csoport
üzemanyagkártya programjának tekintetében is növekvő mérethozadékot realizál.
2002 során a MOL-csoport számos forgalomösztönző intézkedést valósított meg a MOL és Slovnaft márkák
megerősítésére. Ide tartozik az olyan új termékek forgalomba hozatala, mint a prémium üzemanyag, a design
módosításai és az új szolgáltatási újítások. A MOL-csoport olyan üzemanyagkártya-programot kezdeményezett,
amely lehetővé teszi a kártyatulajdonosok számára, hogy a MOL-csoport üzemanyag-kártyáival fizessenek a MOL
és Slovnaft töltőállomásokon az egész régióban. 2003. december 31-én a MOL-csoportnak Magyarországon
összesen több mint 780 000 kártyatulajdonosa volt, hozzávetőlegesen 470 000 hűségkártya-tulajdonosa és kb. 200
000 „Multipont” kártya-tulajdonosa. A MOL hűségkártya tulajdonosa által összegyűjtött pontokat beválthatja a
MOL-csoport töltőállomásain. A Multipont egy az OTP Bank, a MATÁV és a MOL által kidolgozott közös
hűségkártya, a FOTEX 2003-ban csatlakozott a megállapodáshoz. Ebben a rendszerben a Multipont
kártyatulajdonosok vásárlásaik összege alapján pontokat kapnak, és ezeket a pontokat beválthatják MOL és Slovnaft
termékekre és szolgáltatásokra, valamint a hűségprogramban résztvevő kiskereskedők által felkínált fogyasztói
termékek széles körére. A MATÁV, az OTP Bank, a FOTEX és a hűségprogram esetleges más résztvevői lehetővé
teszik, hogy a kártyatulajdonosok ezeknél a cégeknél történő vásárlásaik során is pontokat szerezzenek. A teljes
programot az OTP Bank irányítja. A MOL-csoport a hűségprogram alapján odaítélt pontok értékének megfelelő
céltartalékot tart fenn, amely figyelembe veszi a pontok beváltási arányának korábbi adatait. 2003. december 31-én
ez a céltartalék 516,5 millió Ft (2,3 millió USD) volt.
2002-ben a MOL-csoport forgalomba hozta első prémium üzemanyagát, a Tempo 99 Evo-t, amely egy magas
oktánszámú benzin, amely nem tartalmaz ként, és teljesíti mind a Járműgyártók Nemzetközi Szövetsége, mind az
Európai Unió 2008-ig érvényes előírásainak szigorú követelményeit. A MOL vezetői úgy vélik, hogy a prémium
131
kategóriájú üzemanyagok nagyobb fogyasztói elfogadása lehetővé teszi majd a Csoport számára, hogy növelje
kiskereskedelmi árréseit.
1.5 Gáz Divízió
2004-ig a MOL végezte a magyarországi földgázimport, -termelésének, és nagykereskedelmi értékesítés egészét.

Jelenleg Magyarország területén kizárólagosan működik földgáz leányvállalatain keresztül.
Mivel 2003 júniusában elfogadásra került a gáztörvényt, amely előírja a MOL-csoport földgáz üzletágának az
Európai Unió szabályozása szerinti „különválasztását”, a MOL-csoport három földgáz leányvállalatba különítette el
gáztárolási, gázszállítási és közüzemi nagykereskedelmi, valamint kereskedelmi üzletágát. A MOL-csoport földgáz
leányvállalatait 2000 októberében alapították, ám működésüket akkor még nem kezdték meg. A MOL igazgatósága
2003 júliusában úgy határozott, hogy a társaságok 2004. január 1-jén kezdjék meg önálló működésüket. A földgáz
leányvállalatok a gáztörvénynek megfelelően 2003 októberében folyamodtak tevékenységük engedélyezéséért. 2003
második felében a MOL-csoport elvégezte a társasági szerkezet és a földgáz leányvállalatok dokumentumainak
szükséges módosításait, és átadta a vonatkozó vagyoni eszközöket tőkeemelés, illetve adásvételi szerződések
formájában. A Magyar Energia Hivatal a földgáz leányvállalatok működési engedélyeit 2003. december 31-én adta
ki, és ezek 2004. január 1-én kezdték meg tényleges üzleti működésüket. Jelenleg a Csoport földgáz tevékenységeit
a következő társaságokon keresztül végzi:
• MOL Földgázszállító Rt. üzleti tevékenységét 2004. január 1-én kezdte meg a MOL Rt. földgázszállítási
tevékenységének jogutódjaként. Tulajdonosa és üzemeltetője a magyarországi gázszállító állomásoknak,
kompresszorállomásoknak és nagynyomású földgázszállító csővezeték-hálózatnak. Fő funkciói közé tartozik a
földgáz szállítása a szállító csővezetéken keresztül, a földgáz tranzitszállítása a Magyarországon kívüli piacokra,
és a szállító csővezeték-kapacitás értékesítése. Tevékenységei végzése érdekében a MOL Földgázszállító Rt a
következő működési engedélyekkel rendelkezik: földgázszállítási működési engedély, rendszerirányítói
működési engedély, határkeresztező kapacitáshoz való hozzáférési engedély.
• A MOL Földgáztároló Rt. 2004. január 1-én kezdte üzleti tevékenységét a MOL Rt. földgáztárolási
tevékenységének jogutódjaként. A MOL Földgáztároló Rt. földgáztárolásra szóló működési engedéllyel
rendelkezik. Tevékenységét Magyarország területén végzi 5 saját földalatti gáztároló létesítményének
üzemeltetésével. Tevékenységi körébe tartozik a magyar gáztárolási igények kielégítése, és a gáz
tranzitszállításokkal kapcsolatos bértárolás.
• A MOL Földgázellátó Rt. üzleti tevékenységét 2004. január 1-én kezdte meg a MOL Rt. földgázellátó
tevékenységének jogutódaként. A Társaság a következő 3 fő engedéllyel rendelkezik: földgáz közüzemi
nagykereskedelmi működési engedély, földgáz kereskedelmi működési engedély és a határkeresztező
kapacitáshoz való hozzáférési engedély. Fő funkciói közé a földgáz közüzemi nagykereskedelme és
versenypiaci kereskedelme tartozik. Ez a társaság Magyarországon a földgáz egyetlen közüzemi
nagykereskedője Magyarországon.
A magyar szabályozás értelmében a múltban MOL-csoportot részére korlátozva volt a maximális ár, melyet hazai
vásárlói részére a földgázértékesítés során megszabhatott. Ezek az árak többnyire a Társaság gázértékesítéssel
kapcsolatos költségei alatt voltak, ami folyamatosan jelentős veszteségeket okozott a MOL-csoport földgáz
üzletágának az elmúlt évek során. A gáztörvény azonban, amely 2004 januárjában lépett hatályba, a magyar gázpiac
részleges liberalizációját eredményezte, míg a közüzemi piacra import paritásra alapozott árképzési mechanizmust
vezettek be.
Ennek eredményeként a MOL-csoport most már piaci árakat számolhat fel földgáz értékesítés esetén azon
„feljogosított” földgáz-fogyasztóinak, akik úgy döntenek, hogy a földgázt a MOL-csoporttól a liberalizált piacon
kívánják beszerezni. A feljogosított fogyasztók egyike sem háztartási fogyasztó. Bizonyos fogyasztók már lépéseket
tettek annak érdekében, hogy átlépjenek a közüzemi rendszerből a versenypiacra. A MOL vezetői úgy vélik, hogy
2004-ben a versenypiac részesedése a teljes magyar fogyasztás hozzávetőlegesen 7%-a lesz. A MOL arra számít,
hogy ennek az igénynek hozzávetőlegesen a felét látja majd el a MOL-csoport, azon vevőkkel együtt, akik már
beléptek erre a piacra. Az új piaci környezetben az ellátó társaság egyik legnagyobb kihívása az ügyfelek mind
nagyobb részének megtartása.
2003-ban a MOL 2,6 milliárd köbméter hazai termelésű földgázt és 11,4 milliárd köbméter importált földgázt
értékesített. A Gáz Divízió 2003-ban 6,2 milliárd Ft-os (27,6 millió USD) üzleti eredményt ért el a 2002. évi 0,2
132
milliárd forintos (0,8 millió USD) nyereséghez képest. A javulás fő oka a MOL kiskereskedelmi gáztársaságainak
értékesítéséből származó 11,2 milliárd Ft-os (49,9 millió USD) egyszeri nyereség volt.
2002 és 2003 folyamán a MOL-csoport folyamatosan elemezte a gáz üzletág különböző szegmensei külső kézbe
adásának lehetséges megoldásait és időzítését. Továbbá a Társaság igazgatósága felhatalmazta a Társaság operatív
vezetőségét arra, hogy értékelje a földgáz üzletág egyes szegmenseivel kapcsolatos különböző stratégiai
lehetőségeket. Ezeknek a törekvéseknek az eredménye a kötelező érvényű megállapodás sikeres aláírása a MOL
földgáz leányvállalataiban fennálló érdekeltségeinek részleges értékesítéséről és az ezzel kapcsolatos opciós
megállapodásokról a Társaság és az E.ON Ruhrgas International (ERI) között 2004. november 4-én. Ezen
megállapodások értelmében a MOL úgy határozott, hogy lemond a MOL Földgáztároló Rt-ben és a MOL
Földgázellátó Rt-ben fennálló érdekeltségének 75%-áról mínusz egy részvényről, és a Panrusgaz Magyar-Orosz
Gázipari Rt-ben fennálló érdekeltségének 50%-áról. A tranzakció dokumentumai egy olyan ötéves eladási opciós
megállapodást is tartalmaznak, amelynek értelmében a MOL értékesítheti a Földgáztároló és Fölgázellátó Rt-ben
megmaradó 25% plusz egy részvényes érdekeltségét az ERI számára. A MOL és az ERI szintén aláírtak egy
kötelező eladási opciós megállapodást a Földgázszállító Rt. tekintetében. Ezen megállapodás értelmében a MOL
saját döntése alapján értékesítheti az ERI részére a Földgázszállító Rt-ben fennálló 75%-os tulajdoni hányadot
képviselő részvényeit mínusz egy részvényt a zárást követőn kétéves időszak alatt egy vagy két különálló tranzakció
keretében. Valamennyi fenti tranzakció a szabályozó szervek, a Magyar Energia Hivatal és az illetékes
versenyhivatalok jóváhagyásától függ, az ügyletek lezárására előreláthatólag 2005 első felében kerül sor. A
Társaság ezen tranzakciókat alkalomnak tekinti arra, hogy megnövelje a gázüzletág egyes területeinek értékét
azáltal, hogy együttműködésbe lép a prominens ipari partnerekkel, valamint eszköznek arra, hogy finanszírozza
befektetéseinek egy részét, és hogy az ebből származó bevételeket más nyereséges üzletekbe forgassa vissza.
1.5.1 Földgáz-beszerzés
Hazai termelésén túl a MOL-csoport hosszú távú szerződések alapján egy sor más forrásból is szerez be földgázt.
2003-ban és 2002-ben a Csoport által értékesített teljes földgáz hozzávetőlegesen 81,5%-a, illetve 77,8%-a import
forrásokból származott. A Csoport csökkenő földgáztermelésének és a magyar igények várható folyamatos
növekedésének eredményeként a MOL vezetősége arra számít, hogy fokozottan rászorul majd az importált földgázra
annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a gázengedély szerinti azon kötelezettségét, hogy ellássa a magyar piacot
földgázzal.
A következő táblázat a MOL-csoport földgázellátási forrásait szemlélteti a jelzett időszakokban.
Január 1-december 31 2003 % 2002 % 2001 %
(ezer köbméter)
Hazai termelés (tiszta száraz gáz) 2 940 20,2% 3 101 23,2% 3 226 24,1%
Importált gáz 12 189 83,5% 10 700 79,9% 9 587 71,8%
Készletváltozás (540) (3,7)% (411) (3,1)% 544 4,1%
Hazai (43) - 31 - 102 -
Import (497) - (442) - 443 -
Összes forrás 14 589 100,0% 13 390 100,0% 13 358 100,0%
A MOL-csoport orosz forrásokból vásárolja importált földgázának hozzávetőlegesen 84%-át. Ezt a földgázt a
Gazprom termeli ki és szállítja a Panrusgáz Rt-vel kötött megállapodások alapján. Ezen kívül a MOL-csoport az
Ruhrgas AG-től és a Gaz de France-tól importál földgázt.
Továbbá 1994 februárjában és 1996-ban a MOL két megállapodást kötött az OMV Erdgas GmbH-val (a
továbbiakban: „OMV”), amely 3,0 milliárd köbméteres éves csővezetéki kapacitást biztosít a MOL részére, a
fennmaradó részt pedig az OMV részére 2016-ig. A MOL-nak két további hosszú távú gázimportról szóló
szerződése van két másik nemzetközi gázkereskedelmi társasággal (Eurobridge és O&G), valamint más, kis
volumenű, rövid távra szóló földgázellátással kapcsolatos megállapodásokkal is rendelkezik.
A MOL Földgázellátó Rt. új beszerzési szerződést kötött a Bothli Trade AG svájci vállalattal a 2004-től 2010-ig
tartó időszakra.
A gázipari tevékenységek három leányvállalatba történő elkülönítése szükségessé teszi, hogy a MOL Földgázellátó
Rt. átvegyen valamennyi import és egyéb szerződést a MOL Rt-től. Azon szerződések esetében, ahol a magyar jog
133
az irányadó, ez jogutódlással történt, más szerződések esetében az eljárásnak még nem fejeződött be. A Gaz de
France-szal kötött szerződést már átruházták a MOL Földgáz Rt-re, a Ruhrgas-zal és az OMV-vel kötött szerződések
átruházás alatt állnak.
1.5.2 Földgáz szállítás
A MOL Földgázszállító Rt-n keresztül a MOL-csoport tulajdonában és üzemeltetése alatt áll 374 gázszállító állomás,
5 kompresszorállomás és az a nagynyomású földgázszállító csővezeték-hálózatot, amely mind a hazai kitermelésű,
mind az importált földgázt a gázszolgáltató társaságokhoz szállítja, a végfelhasználók, a földgáztüzelésű erőművek
és más nagy ipari felhasználók részére történő elosztás céljából. A gázszolgáltatók szállítják a földgázt a
háztartásoknak és azon helyi kereskedelmi felhasználók, köztük a gáztüzelésű erőművek részére, melyeknek nincs
csatlakozásuk a MOL-csoport nagynyomású szállító rendszerére, valamint egyes ipari vevők részére egész
Magyarország területén. A nagynyomású földgáz csővezeték-hálózat 5 226 kilométeres hosszúságban hálózza be az
országot, és hozzávetőlegesen 18-20 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitással rendelkezik a csővezetékben
fenntartott átlagos nyomástól függően, napi csúcskapacitása pedig 96 millió köbméter.
A Csoport csővezeték-hálózatának mintegy 31,2%-a több mint 15 éves, további 14,2%-a több mint 25 éves és
31,1%-a több mint 30 éves. Az öt kompresszorállomás Városföldön (1976), Beregdarócon (1979), Nemesbikken
(1982), Mosonmagyaróváron (2000) és Hajdúszoboszlón (2001) található, ezek összteljesítménye hozzávetőlegesen
110 MW. A General Electric kapcsolt vállalata, a PII Group Limited becslése alapján a MOL gázszállító hálózata a
csővezeték integritásának szempontjából vizsgálva a 15 európai gázszállító hálózat felső harmadában található.
2003-ban a MOL-csoport továbbra is szigorú korlátokat állított földgázzal kapcsolatos tőkeberuházásai számára a
gáz üzletágban a jelenlegi magyar szabályozás mellett elérhető viszonylag alacsony megtérülési ráta miatt. A MOL-
csoport azonban továbbra is finanszírozza a csővezeték-rendszerének karbantartásával és biztonságával kapcsolatos
projekteket. 2002-ben a MOL-csoport korszerűsítő projektet fejezett be a beregdaróci kompresszorállomáson, amely
az ukrán határon kapcsolódik össze a Testvériség csővezetékkel, valamint befejezte a gázszállító hálózati vezérlő
rendszer rekonstrukcióját a nemesbükki kompresszorállomásán. A MOL-csoport több gázszállító állomást is
rekonstruált és ellenőrzött, valamint egyes csővezeték-szalaszokat is rekonstruált annak érdekében, hogy megfeleljen
a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak. 2004-ben a MOL Földgázszállító Rt. tendert írt ki új berendezések
vásárlására a régebbi kompresszorállomások környezetszennyezésének csökkentése céljából. Jelenleg értékelik a
gyártók műszaki ajánlatait. A mosonmagyaróvári és a hajdúszoboszlói állomások már teljesítették a megkívánt
előírásokat. 2003-ban megvalósítottak egy sor olyan karbantartás jellegű projektet, melyek célja az volt, hogy a
gázszállítást biztonságos és megbízható szinten tartsák.
A Magyarország-Ausztria Gázvezeték 120 kilométer hosszú, ennek 70 kilométer hosszú magyarországi szakasza a
MOL-csoport tulajdonában van. Ennek a csővezetéknek a szállítási csúcskapacitása hozzávetőlegesen 4,4 milliárd
köbméter évente.
A hazai fogyasztásra történő földgáz-szállításon kívül a MOL harmadik felek részére is szállít gázt. Ezt a
szolgáltatást a Társaságnak a magyar törvények szerint biztosítania kell fölös kapacitása erejéig. A MOL arra
törekszik majd, hogy ezt az üzleti tevékenységét a jövőben kiszélesítse. 1998-ban a MOL-csoport 20 éves
gázszállítási megállapodást kötött a NIS-szel, a volt Jugoszlávia (mai Szerbia) nemzeti olajtársaságával, valamint
1998-ban megállapodást kötött a BH-Gas-zal, Bosznia-Hercegovina nemzeti gáztársaságával is. Ezen
megállapodások szerint az éves szállítási mennyiség 2003-ban 1,9 milliárd köbmétert, illetve 0,2 milliárd köbméter
földgázt tettek ki. 2003-ban a MOL 2,1 milliárd köbméter, 2002-ben 1,9 milliárd köbméter, 2001-ben 1,7 milliárd
köbméter földgázt szállított harmadik felek részére. E szolgáltatások révén a Társaság az egyes években 7,9 milliárd
Ft (35,7 millió USD), 6,9 milliárd Ft (26,7 millió USD), illetőleg 7,2 milliárd Ft (25,1 millió USD) bevételt realizált.
Az elmúlt években a MOL-csoportnak problémái adódtak a szállítási díjak NIS-től történő behajtásával
kapcsolatosan. 2001-ben a Csoport bankgarancia kérésével módosította a NIS-szel kötött megállapodását annak
érdekében, hogy biztosítsa a szállítási díjak NIS általi megfizetését. Ennek eredményeképpen a MOL-csoportnak
jelenleg már nincsenek behajtási nehézségei e szerződés alapján.
A MOL-csoport a romániai gáztársaságokkal is aláírt egy szándéknyilatkozatot a Magyarországon keresztül történő
gázszállítás megvalósíthatóságának felmérésére. Továbbá a Társaság részt vesz egy olyan munkacsoportban, melyet
abból a célból alakítottak, hogy vizsgálja egy olyan nagy új tranzitútvonal építésének és üzemeltetésének
lehetőségét, amely a Kaszpi-tenger térségéből Nyugat-Európába szállítana földgázt Törökországon és Közép-Kelet-
Európán keresztül (Nabucco Project).
134
A MOL Földgázszállító Rt. jelenleg az egyetlen olyan társaság, amely engedéllyel rendelkezik arra, hogy
nagynyomású gázszállító csővezeték-hálózatot üzemeltessen Magyarországon, és csak a vállalatnak van engedélye a
rendszerüzemeltetési tevékenységre. A 2004 óta hatályos gáztörvény értelmében azonban harmadik felek is
kérhetnek engedélyt földgázszállításra, amennyiben a kérelmező rendelkezik szállítóhálózattal, vagy a
szállítóhálózatot a hálózat tulajdonosával kötött szerződés alapján használja.
Ezen kívül tekintettel arra, hogy lehetőség van a magyarországi és horvátországi földgázhálózatok összekapcsolására
a két ország földrajzi helyzete következtében, a MOL Földgázszállító Rt. vizsgálatokat végzett, illetőleg végez egy
ilyen irányú projekt pénzügyi és egyéb feltételeinek feltérképezése céljából, azonban döntés a kérdésről még nem
született. A MOL Földgázszállító Rt. potenciális üzleti lehetőségként kezeli ezt a vállalkozást.
A MOL jelenleg tárgyalásokat folytat az INA-val annak az együttműködésnek a feltételeiről, melynek keretében
földgázt szállítanának Magyarországon keresztül Horvátországba. Amennyiben a projekt megvalósításra kerülne,
beruházásokra lenne szükség a MOL és az INA csővezetékeinek összekapcsolásához.
Horvátországban a nagynyomású gázszállító rendszert a Plinacro üzemelteti, amely jelenleg a horvát állam 100 %-os
tulajdonában van. Ez a rendszer korábban kizárólag az INA tulajdonában volt, mielőtt 2001 februárjában a
horvátországi földgázpiac liberalizációjának részeként megvált a rendszerben lévő érdekeltségétől. Jelenleg a
horvátországi földgázigény mintegy 60%-át hazai termelésből elégítik ki, a hiányzó részt pedig Oroszországból a
Szlovák Köztársaságon, Ausztrián és Szlovénián keresztül érkező földgázimporttal fedezik,. Az INA és a MOL
továbbra is vizsgálja annak lehetőségét, hogy összekapcsolják Horvátország és Magyarország gázvezeték-
rendszereit.
1.5.3 Földgáz-tárolás
A MOL Földgáztároló Rt. az egyetlen földgáztároló szolgáltató Magyarországon. Öt saját tulajdonú földalatti
gáztárolóval rendelkezik, amelyek együttes tárolási kapacitása hozzávetőlegesen 3,4 milliárd köbméter, kitárolási
csúcskapacitása pedig 44,4 millió köbméter naponta. A Csoport Kutatás-termelés Divíziója két kisebb tároló
(Maros-1, Pusztaszöllős) napi működését irányítja, és szerződéses alapon nyújt szolgáltatásokat, míg a MOL
Földgáztároló Rt. a tulajdonosa valamennyi tároló létesítménynek. és üzemeltetője a három nagy földalatti
gáztárolónak (Hajdúszoboszló, Zsana, Pusztaederics).
Horvátországban az INA üzemelteti az Okoli földalatti gáztárolót, amelynek teljes tárolási kapacitása 550 millió
köbméter.
A földgáz-tárolás korábban is fontos eleme volt a MOL-csoport magyarországi földgázpiaci pozíciójának. A
meglévő gázkereskedelmi engedélyben előírásként szerepelt, hogy a MOL-csoportnak elegendő kapacitást kell
fenntartania ahhoz, hogy kielégítse a magyarországi szezonális csúcsigényeket. Az új gáztörvény szerint 2004
januárjától a MOL-csoportra már nem vonatkozik ez a minimális tárolási előírás.
A Társaság vezetői úgy vélik, hogy a magyarországi földgázigények továbbra is növekedni fognak a folyamatos
magyar ipari fejlődés és gazdasági növekedés eredményeképpen, valamint amiatt, hogy a szigorúbb
környezetvédelmi előírások következtében az energiatermelők nagyobb mértékben támaszkodnak majd a földgázra.
Annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni ezeket a várható további igényeket, a MOL-csoport földalatti gáztároló
kapacitásának megnövelését tervezi. Ennek megfelelően 2002-ben megkezdte a hajdúszoboszlói tároló föld feletti
technológiájának és a pusztaedericsi tároló földalatti és föld feletti technológiájának rekonstrukcióját. Ezen kívül a
Társaság folytatja kardoskúti földalatti gáztárolójának felújítását is, amely 2001-ben egy gázkitörés során
rongálódott meg. A felújítás várhatóan a következő két év során fejeződik be. A beruházási tervben a zsanai tároló 3
millió köbméteres napi csúcskivételi kapacitásának bővítése is szerepel 2004-ben és 2005-ben. Amennyiben erre
megfelelő piaci igény mutatkozik, lehetőség lesz arra, hogy egy új szakaszban (Zsana III) 600 millió köbméteres
további tárolókapacitással és további 5-6 millió köbméteres napi csúcskivételi kapacitással növeljék tovább a zsanai
tároló kapacitását.
1.5.4 Földgáz értékesítés
A MOL Földgázellátó Rt., a MOL-csoport tagja az egyetlen földgáz közüzemi nagykereskedő Magyarországon,
melynek feladata a közüzemi nagykereskedelmi forgalmazás. Közüzemi nagykereskedelmi vevői közé tartoznak a
gázszolgáltató társaságok, a gázzal üzemelő erőművek, a vegyiparban dolgozó társaságok és más nagy ipari
135
fogyasztók is. A vállalat olyan gázkereskedelmi részleget is működtet, mely a liberalizált piacon a feljogosított
fogyasztók számára szolgáltatja a földgázt.
2003-ban a teljes földgáz értékesítési volumen 14,0 milliárd köbméter volt, 1,1 milliárd köbméterrel több, mint
2002-ben. A gázszolgáltató társaságok részére történő értékesítés 11,7%-kal növekedett a 2003-as év első három
hónapjában a szokatlanul hideg időjárás miatt. Az energiatermelő szektor fogyasztása kismértékben (0,1 milliárd
köbméterrel) emelkedett, főként Magyarország egyetlen atomerőműve, a Paksi Atomerőmű részleges leállítása miatt.
Az ipari szektor gázigénye 0,1 milliárd köbméterrel csökkent, elsősorban a MOL-csoport egyik fő ipari
fogyasztójánál végzett nagyobb karbantartás miatti leállítás következtében.
2003-ban az importált forrásból származó földgáz értékesítése 11,4 milliárd köbmétert tett ki, a teljes értékesítés
81,5%-át, a 2002. évi 10,0 milliárd köbméterhez (77,8%) képest. A hazai termelésből történő értékesítés 2,6 milliárd
köbmétert tett ki a 2002. évi 2,9 milliárd köbméterhez képest. 2003-ban 3,9 milliárd köbméter földgázt helyeztek el
tárolóban (0,6 milliárd köbmétert ukrajnai tárolóba) felkészülve a várható magas téli igényekre.
2003-ban a MOL-csoport gázértékesítése veszteséges volt. A magasabb átlagos értékesítési árak nem tudták
kompenzálni az előző évhez képesti jelentős átlagos importár-növekedést. A 2003. évi eredményekre hatást
gyakorolt a 12-15%-os áremelés a lakossági fogyasztók és a (kevesebb mint 500 köbméter/órás fogyasztású) nem
lakossági fogyasztók számára 2003. május 15-től, és az átlagos 16%-os áramelés a nem lakossági fogyasztók részére
2003. október 15-től. A forint alapú importárak átlagos 12,4%-os növekedése miatt azonban a földgáz átlagos import
ára (31,8 Ft/m3) 1,7 Ft/m3-rel meghaladta az átlagos értékesítési árat. Az értékesítési árak növekedésének
eredményeképpen 2003 év végén a földalatti tárolóban tárolt készletek esetében csak kisebb leértékelésre volt
szükség (0,2 milliárd Ft) a 2002. évi 1,2 milliárd Ft-oshoz képest.
A következő táblázat a MOL-csoport fő földgáz fogyasztóinak kategóriáit és a Csoport saját földgáz-fogyasztását
mutatja be a jelzett időszakokban (mennyiség szerint).
Január 1-december 31 2003 % 2002 % 2001 %
(millió köbméter)
Gázszolgáltatók 10 645 73,0% 9 531 71,2% 9 800 73,3%
(1)
Erőművek 2 393 16,4% 2 277 17,0% 1 880 14,1%
Ipari fogyasztók 978 6,7% 1 074 8,0% 1 173 8,8%

Veszteségek és saját felhasználás 573 3,9% 508 3,8% 505 3,8%
Összesen 14 589 100,0% 13 390 100,0% 13 358 100,0%
(1) Az erőművek közvetlenül a gázszolgáltató társaságoktól is vásároltak mintegy 1 385 millió köbméter földgázt 2003-ban, 1 096 millió
köbmétert 2002-ben és 1 181 millió köbmétert 2001-ben.
A MOL-csoport teljes értékesített földgázmennyiségének 2003-ban 73,0%-át, 2002-ben pedig 71,2%-át hat nagy
gázszolgáltató társaságnak és négy kisebb földgázszolgáltatónak értékesítette. A MOL-csoport hosszú távú
keretszerződéseket kötött ezekkel a gázszolgáltató társaságokkal. Fennálló nagyobb keretszerződéseinek túlnyomó
részét 1996 és 1998 között kötötte. Ezek a szerződések 2006 és 2017 között járnak le. A MOL-csoport minden
évben éves megállapodásokat köt ezekkel a gázszolgáltató társaságokkal, és ezekben határozza meg az adott évre
vonatkozó értékesítési feltételeket.
A rendkívül hideg tél következtében a MOL-csoport rekord értékesítési volument ért el 2003-ban. Ennek nagy része
a lakossági fogyasztóknak volt köszönhető. A ellátottság nagy aránya miatt a Társaság nem számít jelentős
növekedésre a lakossági szegmensben. Az erőműi szegmens az elmúlt két évben növekedést mutatott. Ebben a
szegmensben további fejlődésre lehet számítani az új zöldmezős és barnamezős beruházások következtében.
A MOL-csoport nem gázszolgáltatók felé történő értékesítéseinek legnagyobb része a nagy ipari fogyasztók felé
irányul, ideértve az erőműveket is. A legtöbb erőmű a földgázt a MOL-csoporttól főként alapdíjas éves
megállapodások alapján vásárolja, noha az egyik nagy erőmű (a Tiszai Erőmű Rt.) hőmennyiség alapján vásárol.
Ezenkívül a MOL-csoport főként alapdíjas szolgáltatásként szállít még földgázt különböző olyan más ipari
felhasználók számára, amelyek közvetlenül csővezetéken keresztül csatlakoznak a MOL földgázszállító hálózatához.
A MOL vezetői úgy gondolják, hogy a magyarországi földgázigény növekedni fog az energiatermelő szektorban
főként a nagy- és kiskapacitású erőművek növekvő száma miatt. Másrészt viszont a más ipari felhasználók részéről
136
jelentkező igény várhatóan nem mutat majd jelentős növekedést a jelenlegi szinthez képest, azon hatékonyságjavítási
intézkedések következtében, amelyek hozzávetőlegesen kompenzálják az ipari igények növekedését.
A MOL-csoport egy sor intézkedést kezdeményezett a magyar földgázpiac liberalizációjának előkészítése során, és
kockázatkezelési eszközök kidolgozására is koncentrál. Nevezetesen a MOL rögzített áru szerződéseket kínál
bizonyos fő ügyfeleinek. A MOL-csoport kereskedelmi tanfolyamokat és értékesítéssel kapcsolatos oktatást is
szervezett fő ügyfélreferensei részére, hogy lehetővé tegye számukra, hogy megfelelőbben tudják értékelni és
megválaszolni ügyfeleik igényeit, különös tekintettel a kockázatkezelésre.
A horvát energiatörvény szerint az INA a földgázt a „kötött” vagy tarifa szerinti fogyasztók és a „feljogosított”
fogyasztók számára szállítja. A kötött fogyasztók főként azon helyi gázszolgáltató társaságok és ipari fogyasztók,
melyek közvetlenül csatlakozással rendelkeznek a horvát nagynyomású csővezeték-hálózathoz. A horvát
energiatörvény értelmében feljogosított fogyasztó az, akinek éves földgázfogyasztása magasabb, mint a törvényben
meghatározott szint, és úgy dönt, hogy a földgázt a szabályozott piacon kívül vásárolja. Továbbá a gázpiacról szóló
horvát törvény szerint a feljogosított fogyasztók közé tartoznak még a következők:
• a gáztüzelésű áramtermelők, függetlenül ezek éves fogyasztási szintjétől;
• a mind elektromos áramot, mind hőt termelő kogenerációs erőművek, függetlenül ezek éves fogyasztási
szintjétől;
• az olyan végfogyasztók, akik a gázt kizárólag saját szükségleteik fedezésére vásárolják, és akiknek az éves
fogyasztása meghaladja a 100 millió köbmétert.
Az INA arra számít, hogy a horvátországi földgázigények tovább növekszenek majd az ország gazdasági
fejlődésével párhuzamosan. Az INA engedéllyel rendelkező földgáz nagykereskedői minőségében azt tervezi, hogy
saját termeléséből fedezi majd a várhatóan növekvő igényeket. Saját termelését kiegészítheti az újonnan felfedezett
adriai-tengeri gázmezőkről kitermelt földgáz is.
1.5.5 Földgáz árképzés
A földgáz-árakat és a MOL-csoport földgázzal kapcsolatos tevékenységét korábban teljes mértékben a magyar

kormány szabályozta. 2000 óta a földgáz-árakat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szabta meg. Ezek az árak
jellemzően a MOL-csoport importköltségei alatt voltak. 2001-ben a Gáz Divízió összesen 122,2 milliárd Ft-os
(426,5 millió USD) veszteségeket produkált, míg 2002-ben 0,2 milliárd Ft-os (0,8 millió USD) nyereséget hozott, és
noha 2003. évi nyereség 6,2 milliárd Ft (27,6 millió USD) volt, ez csupán annak a 11,2 milliárd Ft egyszeri
nyereségnek köszönhető, mely a kiskereskedelmi gáz portfolió részleges értékesítéséből származott. 2003. október
1-jén azonban a magyar földgázpiac gáztörvény szerinti liberalizációjának előkészítése során a magyar kormány új
gázrendelkezést jelentett be, amely megemelte a maximális földgázárakat annak érdekében, hogy a piaci árhoz
közelítse ezeket. Az új gáztörvény 2004. január 1-i hatálybalépését követően a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium szabályozta mind a közüzemi célú gáztárolási, mind a gázszállítási tarifákat, a szabályozási
hatóságoknak a tevékenységi költségeken és a megengedhető hozadékokon alapuló javaslata szerint. A MOL-
csoport leválasztott közüzemi nagykereskedelmi és kereskedelmi engedélyesei (a többi piaci szereplőhöz hasonlóan)
ezeket a szabályozott tarifákat fizetik a gáztároló és gázszállító üzletágak által nyújtott szolgáltatásokért.
A MOL-csoport piaci árakat számlázhat azon feljogosított fogyasztók felé, akik úgy döntöttek, hogy a földgázt a
MOL Földgázellátó Rt-től mint közüzemi nagykereskedőtől vásárolják a liberalizált piacon. A feljogosított
fogyasztók egyike sem háztartási fogyasztó. Az EU jog értelmében 2007. július 1-jén a háztartási fogyasztók is
feljogosított fogyasztókká válnak.
1.5.6 Földgáz kiskereskedelem
2003-ban a MOL-csoport lezárta gázszolgáltató társaságai nagyobb részének értékesítését, több mint 40 millió USD
tőkét szabadítva fel ezáltal máshová történő befektetés céljára. Ezt követően 2004 januárjában értékesítette az ÉGÁZ
Rt. és DÉGÁZ Rt. gázszolgáltatókban fennálló kisebbségi érdekeltségeit, 35,46%-ot, illetve 27,18%-ot, melynek
összesített könyv szerinti értéke 11,63 milliárd Ft (51,8 millió USD) volt, vételára pedig 11,75 milliárd Ft-ot (52,3
millió USD) tett ki.
A MOL továbbra többségi részesedést tart fenn a Balatongáz Kft-ben, és kisebbségi részesedést a KÖGÁZ Rt-ben,
azonban jelenleg fontolgatja ezen érdekeltségek értékesítését is.
137
1.6 Petrolkémia
A MOL-csoport TVK-t és a Slovnaft petrolkémiai üzletét is magában foglaló Petrolkémia Divíziója az egyik
legjelentősebb piaci szereplő a gyorsan növekvő közép-európai polietilén és polipropilén piacon. A Társaság divízió
integráltan működtetett termelési kapacitásait monomerek és poliolefinek, többek között HDPE, LDPE és PP
gyártására használja, melyeket főként a MOL-csoport finomítói által termelt szénhidrogén alapú alapanyagokból állít
elő. A gyártott polimereket integrált értékesítési csatornákon keresztül juttatják el főként a hazai és európai
exportpiaci végfelhasználók részére.
2003-ban a kedvezőtlen ipari környezet ismét negatívan befolyásolta a petrolkémiai divízió üzleti eredményét. Az
USD-ban számított átlagos alapanyagárak 22-23%-kal magasabbak voltak az előző évinél, míg az euróban számított
polimer árak 1%-ot estek az egy évvel korábbihoz képest. Az eurónak mind a forinthoz, mind az USD-hoz
viszonyított erősödése és az export piacok kedvező áralakulása bizonyos mértékig mérsékelte a kedvezőtlen
ártendenciákat.
A szegmens működési költségei növekedtek 2002-höz képest a Slovnaft teljeskörű konszolidációja miatt, noha mind
a Slovnaft, mind pedig a TVK jelentős mértékben csökkentette kiadásait az előző évhez képest. A 2003. évi üzleti
eredményt egy 1,8 milliárd Ft-os (8,0 millió USD) további értékcsökkenési összeg is csökkentette, mivel a TVK
újraértékelt eszközeinek hasznos élettartamát módosították a MOL-csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaiban.
2003-ban a szegmens eredménye 1,3 milliárd Ft (5,8 millió USD) volt a 2002. évi 3,1 milliárd Ft-os (12,0 millió
USD) nyereséghez képest.
1.6.1 Fő piaci jellemzők
Magyarország
A műanyagok felhasználásának növekedése és a GDP növekedési üteme között erős korreláció áll fenn.
Magyarországon a GDP tényleges várható növekedési üteme meghaladja az átlagos nyugat-európai növekedési
ütemet. A magyar piacot nagy piaci vonzerő és erős verseny jellemzi. A hazai piac az olasz vagy német piachoz
képest nem olyan nagy, de igen prosperáló. A legfontosabb piaci szegmens a csomagolóanyagok piaca (fóliák,
palackok stb.). A TVK piacvezető a magyar petrolkémiai piacon. Fő versenytársai regionális és multinacionális
társaságok.
Szlovák Köztársaság
A Szlovák Köztársaságban minden piaci szegmens vonzónak, kedvezőnek tekinthető. Mindazonáltal a
csomagolóanyagok piacán belül a fóliák és a zsákok piaca a legjelentősebb az egyéb fröccsöntött termékek mellett.
A kissűrűségű polietilén („LDPE”) és polipropilén („PP”) tekintetében a MOL-csoport piacvezető a Szlovák
Köztársaságban, és a Slovnaft új polipropilén üzemével, melyet a tervek szerint 2005 második negyedévében
helyeznek üzembe, ez a piaci részesedés feltehetően tovább növekszik majd. A verseny sokkal erősebb a
nagysűrűségű polietilén („HDPE”) piacon, mivel a Slovnaft-nak nincs HDPE üzeme. A Slovnaft piacvezető a
szlovák petrolkémiai piacon. Fő versenytársai regionális és multinacionális vállalatok.
1.6.2 A TVK és a Slovnaft üzleti tevékenységének áttekintése
A TVK, a MOL-csoport tagja Magyarország vezető petrolkémiai társasága és az egyik legnagyobb regionális olefin
és poliolefin gyártó. 2003-ban hozzávetőlegesen 847 ezer tonna petrolkémiai terméket értékesített. A TVK
petrolkémiai termékforgalma 2002-ben hozzávetőlegesen 818 ezer tonna, 2001-ben hozzávetőlegesen 777 ezer
tonna volt.
Ezen kívül a Slovnaft integrált finomítói/petrolkémiai üzemében is gyártanak és értékesítenek petrolkémiai
termékeket.
138
A következő táblázat a TVK és a Slovnaft petrolkémiai kapacitásait és termelési adatait mutatja be a jelzett
időszakokban (ezer tonnában).
Január 1-december 31 2003 2002 2001
TVK
Az üzem éves kapacitása
Összes etilén kapacitás 370 370 370
Összes polimer kapacitás (ebből): 600 600 600
Kissűrűségű polietilén 120 120 120
Nagysűrűségű polietilén 200 200 200
Polipropilén 280 280 290
Éves termelés
Összes etilén termelés 353 365 359
Összes polimer termelés (ebből): 569 585 551
Nagysűrűségű polietilén 188 194 184
Slovnaft
Az üzem éves kapacitása
Összes etilén kapacitás 219 219 219
Összes polimer kapacitás (ebből): 267 267 267
Éves termelés
Összes etilén termelés 192 210 198
Összes polimer termelés (ebből): 228 250 237
A Linde technológiát alkalmazó, 1975-ben épült és eredetileg 250 ezer tonna/év kapacitású TVK olefinüzem
vegyipari benzint és vegyipari gázolajat dolgoz fel etilénné és propilénné. Az üzem a krakkoló egység 1995 és 1998
közötti modernizálását, majd az 1999. évi fejlesztését és 2001-ben a számítógéppel támogatott folyamatirányító
rendszer (DCS és APC) megvalósítását követően jelenleg 370 tonna/év kapacitással rendelkezik. A poliolefinek
előállításához szükséges etilén és propilén gyártása mellett a TVK a BorsodChem-et, az egyetlen magyar PVC-
gyártót is ellátja saját termelésű, illetve importból származó etilénnnel.
2003 végéig a TVK több mint 80 ezer tonna etilént értékesített évente a BorsodChem részére. Egy 2002-ben aláírt új
hosszú távú megállapodás értelmében azonban az éves mennyiség 140-155 ezer tonnára emelkedik majd az olefinmű
kapacitásbővítésének befejezése után. A TVK polimer üzeme különböző minőségű nagy- és kissűrűségű polietilént
és polipropilént gyárt mind a hazai, mind a külföldi piacok részére. A TVK rendelkezik egy nagysűrűségű polietilén
üzemmel, amelyet 1986-ban építettek eredetileg 140 ezer tonnás kapacitással. Jelenleg évi 200 ezer tonnás
kapacitással működik az üzem az 1991-ben történt kapacitásbővítésnek és az 1999-ben bevezetett folyamatirányító
rendszernek köszönhetően. A TVK két kissűrűségű polietilén üzemet működtet évi 120 ezer tonnás, és két
polipropilén üzemet évi 280 ezer tonnás összeskapacitással. A kisebb üzemet 1989-ben helyezték üzembe, a
modernebb technológiát alkalmazó legkorszerűbb üzem pedig 2000 óta üzemel, 2002-ben bővítették. A gyártott
polipropilén termékek közé homopolimerek, valamint heterogén és random kopolimerek tartoznak.
2002-ben a TVK egy 430 millió eurós projektet indított termelő üzemeinek korszerűsítésére. A projekt célja, hogy
úgy növeljék meg a TVK kapacitását, hogy évi 620 ezer tonna etilént és 400 ezer tonna nagysűrűségű polietilént
139
tudjon gyártani. Ennek eredményeként az évenkénti teljes polimertermelése 800 ezer tonnára növekszik. A MOL
arra számít, hogy a projekt 2004 végéig a tervezett költségekkereten belül megvalósul.
A Slovnaft egy olefinművet üzemeltet pozsonyi integrált telephelyén. Az olefinművet 1975-ben építették. Az üzem
jelenlegi kapacitása 219 ezer tonna évente. Az összes üzemet, az olefinművet is beleértve, korszerűsítették már
annak érdekében, hogy a Slovnaft ezeket névleges kapacitásuknál nagyobb teljesítménnyel üzemeltethesse. Az
olefinmű látja el olefinekkel a többi petrolkémiai üzemet, beleértve a kissűrűségű polietilén üzemeket (185 ezer
tonna/év kapacitás), a polipropilén üzemeket (82 ezer tonna/év kapacitás), valamint más, a Termékelőállítás és
kereskedelem Divízióhoz tartozó üzemeket, mint például a kumol/fenol, etilbenzol és etilénoxid üzemeket.
A Slovnaft petrolkémiai üzlete korszerűsítési programjának első szakaszaként megkezdte egy évi 255 ezer tonnás
névleges kapacitású új polipropilén üzem építését. A projekt célja, hogy növekedjen a polipropilén-piaci részesedés,
a MOL-csoport propiléntöbbletét hasznosítsák és a polipropilén minőségét fejlesszék, választékát bővítsék. A projekt
megvalósítása az eredeti ütemtervnél gyorsabban halad, tartva az eredeti 143 millió eurós költségtervet. Az
üzemépítési program részeként a Slovnaft szeretné bezárni két meglévő korszerűtlen polipropilén üzemét. A MOL
jelenleg úgy tervezi, hogy 2005 második negyedévében indítja el új polipropilén üzemét. A jövőben a Társaság
megvizsgálja a Slovnaft olefinművének és más polimer üzemének stratégiai fejlesztési lehetőségeit.
A TVK és a Slovnaft petrolkémiai termékek gyártásában használt alapanyagainak legnagyobb részét a MOL-csoport
finomítói szállítják.
A TVK és a Slovnaft termékeiket elsősorban német, olasz, francia, lengyel, osztrák és angol végfelhasználók
számára értékesíti. A két társaság értékesítését integrálták, ezért a polimer termékek értékesítése a MOL-csoport
integrált értékesítési csatornáin keresztül történik.
A gyenge polimer kereslet ellenére a polimer értékesítési volumenek hozzávetőlegesen ugyanazon a szinten
maradtak, mint az elmúlt években, amit elősegített a sikeresen bevezetett egységes értékesítési rendszer is.
2003-ban az olefin és polimer termékforgalom 27%-kal 1 037 ezer tonnára növekedett, főként a Slovnaft 260 ezer
tonnás forgalmának konszolidálása következtében. A MOL-csoport 84 ezer tonna etilént közvetlenül a BorsodChem,
az egyetlen magyar PVC-gyártó részére értékesített 2003-ban, szemben a 2002. évi 83 ezer tonnás értékesítéssel. A
polimer értékesítés 806 ezer tonnát tett ki, amelyből 33%-ot képviselt az LDPE, 23%-ot a HDPE és 44%-ot a PP
értékesítés.
Az exportpiacokon a MOL-csoport olefin és polimer értékesítései 154 ezer tonnával növekedtek 2002-höz képest,
főként a Slovnaft konszolidációja következtében. A MOL fő exportpiacain, például Németországban,
Lengyelországban és Olaszországban a TVK és a Slovnaft sikeresen valósította meg az egységes csatornán keresztül
történő polimer értékesítést.
A TVK az egyedüli poliolefin gyártó hazánkban. Fő exportpiacai a szomszédos közép-európai országokban és
Nyugat-Európában vannak. A TVK saját értékesítési irodahálózatán keresztül főként a kis- és közepes méretű
társaságok részére szállít. 2003-ban hazai értékesítései tették ki árbevételének 38%-át. A legfontosabb export
célpiacok: Németország, Olaszország, Lengyelország, Ausztria, Franciaország és az Egyesült Királyság.
Etiléngyártóként a TVK egy hosszú távú szerződés alapján kulcsfontosságú szállítója a BorsodChem-nek.
A hazai piacokon (Szlovákia és Magyarország) a MOL-csoport az első és legfontosabb szállító. Az egyéb közép-
kelet-európai piacokon (ideértve Lengyelországot, Romániát, Szerbiát, Ukrajnát és Oroszország nyugati részét) a
MOL-csoport preferált szállító. A nyugat-európai piacokon a MOL-csoport a piaci réseket használja ki.
A nyugat-európai gazdaság erőteljes növekedése megtorpant, melyet követtek a polimer piacok is. Jelenleg a nyugati
polimer piacok növekedése körülbelül 2%-os ütemű a kelet-európai gazdaságok és polimer piacok hozzávetőlegesen
4%-os növekedési üteméhez képest. A fentiek értelmében a MOL-csoport stratégiája az, hogy jelentős piaci
részesedés-növekedést kell elérnie a kelet-európai piacokon, szem előtt tartva azt, hogy a fő nyugat-európai
exportpiacok igen jelentős mennyiségeket vesznek fel.
A MOL-csoport exportja szempontjából a legjelentősebb országok Németország, Lengyelország és Olaszország.
Nagy értékesítési volumene ellenére a MOL-csoport a német és olasz piacoknak csak kis részét látja el, de valamivel
nagyobb részesedéssel bír a lengyel piacon.
Ausztria és a Cseh Köztársaság jelentős hazai polimer termelőkkel rendelkező szomszédos országok (a Borealis
Ausztriában, a Chemopetrol a Cseh Köztársaságban). Mivel ezeknek az országoknak viszonylag alacsonyabb a
140
polimerigényük, a hazai gyártók más európai országokba is szállíthatnak. A MOL-csoport csak alacsony piaci
részesedéssel rendelkezik ezekben az országokban.
Romániát, Ukrajnát és Oroszország nyugati részét illetően a Csoport Petrolkémiai Divíziója homogén stratégiát
alakít ki, hasonló gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és geopolitikai tényezők mellett.
Ezekben az országokban a poliolefin-piaci helyzetet progresszíven fejlődőnek minősíthetjük. Az egy főre eső
poliolefin-fogyasztás sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, a poliolefin gyártóknál átszervezések és
rekonstrukciók vannak folyamatban, a csomagolóipari szegmens igen gyorsan fejlődik, az éves növekedési ütem
néhány országban meghaladta a 30%-ot 2003-ban. A Petrolkémia Divízió jelenlegi piaci részesedése meglehetősen
alacsony, de várhatóan növekszik a közeljövőben..
Bulgáriában és az egykori Jugoszláviában a gazdasági helyzet már stabilizálódott. Ebben a régióban az egy főre eső
poliolefin-fogyasztás viszonylag alacsony, a finomítás szétforgácsolt marad. A piacok tovább növekednek. Az éves
növekedési ütem átlagosan 7-8%-os volt. A MOL-csoport jelenlegi piaci részesedése meglehetősen alacsony.
A MOL-csoport telephelyeitől nagy távolságra lévő exportpiacok közül a francia és az angol piacok jelenleg nem
olyan jelentősek, de ugyanakkor szükségesek a Csoport számára.
1.6.3 A petrolkémiai működés integrálása
2003-ban a MOL-csoport megtette a szükséges előkészületeket egy integrált petrolkémiai szegmens létrehozására a
TVK és a Slovnaft tevékenységének egyesítésével. A termelési és értékesítési tevékenységeket már 2004. január 1-
től integrálták, míg a funkcionális egységek integrált működése 2004. július 1-től kezdődött. Ez a folyamat
hozzájárul az ellátás optimalizálásának javításához és egy jobb termékskála kialakításához, amelyen keresztül a
társaságok élvezhetik az együttműködésből származó jelentős hatékonyságjavulást és szinergiákat.
141
Mellékletek
IX. FEJEZET – MELLÉKLETEK
1. A MOL cégkivonata a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság irattárából

2. A MOL Igazgatóságának határozata részvényeinek lengyelországi nyilvános forgalomba
hozatalának és a Varsói Értéktőzsdén történő másodlagos bevezetésének
kezdeményezéséről
3. A MOL módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya
4. A MOL Csoporthoz tartozó konszolidált és kapcsolt vállalatok válogatott adatai
5. Meghatározások és rövidítések
142
Mellékletek
2. A MOL Igazgatóságának határozata részvényeinek lengyelországi nyilvános forgalomba

hozatalának és a Varsói Értéktőzsdén történő másodlagos bevezetésének
kezdeményezéséről

Igazgatósága
MOL Rt. 3/1-06/2004. Publikus
HATÁROZAT
A MOL Igazgatósága előzetes jóváhagyását adja, a MOL részvényeinek lengyelországi

nyilvános forgalomba hozatalának és a Varsói Értéktőzsdén történő másodlagos
bevezetésének kezdeményezéséhez.
Felelős: GCSO
Határidő: folyamatos
Publicitás: bizalmas
Budapest, 2004. szeptember 2.
Hernádi Zsolt
elnök-vezérigazgató
Készítette:
Székely Péter
az Igazgatóság titkára
143
Mellékletek
4. A MOL Csoporthoz tartozó konszolidált és kapcsolt vállalatok válogatott adatai

Befektetés konszolidált vállalatokba – a 2004. június 30-i állapot
A társaság neve Ország Tevékenységi kör 2004. június 30. 2003.
Feltárás és termelés
GES Kft. Magyarország Geofizikai vizsgálat és adatfeldolgozás 100% 100%
Geoinform Kft. Magyarország Szénhidrogén kutatás 100% 100%
Kunpetrol Kft. Magyarország Karbantartási szolgáltatások Fuzionált az Explanttal 100%
MOL CIS Ciprus Külföldi kutatás menedzsment 100% 100%
MOL Greece Ltd Ciprus Külföldi földgáz- és kőolajmezők feltárása és 100% 100%
kitermelése
Rusi Ltd / MOL Nile Ciprus Kutatások finanszírozása 100% 100%
MOLCaspian Ciprus Külföldi földgáz- és kőolajmezők feltárása és 100% Nem konszolidált

kitermelése
MOL Pakistan Ltd Hollandia Külföldi földgáz- és kőolajmezők feltárása és 100% 100%
kitermelése
MOL BHM OIL-Invest Ltd/ Ciprus Külföldi kutatás menedzsment 100% 100%
MOL Quatar
MOL Syria Ltd Hollandia Külföldi földgáz- és kőolajmezők feltárása és 100% 100%
kitermelése
MOL Tunisia Ltd Ciprus Külföldi földgáz- és kőolajmezők feltárása és 100% 100%
kitermelése
MOL Yemen Ltd Ciprus Külföldi földgáz- és kőolajmezők feltárása és 100% 100%
kitermelése
UBA Services Ltd Ciprus Külföldi kutatás menedzsment 100% 100%
ZMB Ltd. Oroszország Külföldi földgáz- és kőolajmezők feltárása és 50% 50%

kitermelése
Földgáz
MOL Földgázellátó Rt. Magyarország Földgázellátás és -kereskedelem 100% 100%
MOL Földgázszállító Rt. Magyarország Földgázszállítás 100% 100%
MOL Földgáztároló Rt. Magyarország Földgáztárolás 100% 100%
Balatongáz Kft. Magyarország Gázközműfejlesztés és -irányítás 77% 77%

Kiskungáz Rt. Magyarország Gázközműfejlesztés és –irányítás - Értékesítve
Turulgáz Rt. Magyarország Gázközműfejlesztés és –irányítás - Értékesítve
Generál Gomsz Kft. Magyarország Karbantartási szolgáltatások Fuzionált az Explanttal 100%
Finomításés forgalmazás
Boksz Kft. Magyarország Karbantartási szolgáltatások Fuzionált az Explanttal 100%
Mineralkontor GmbH Németország Olajipari termékek kereskedelme 74% Nem konszolidált
MOL-LUB Kft Magyarország Kenőanyagok gyártása és kereskedelme 2002- 100% 100%

MOL Ausztria GmbH Ausztria Kenőanyagok és kőolajszármazékok 75% 75%
nagykereskedelme
MOL Romania PP s.r.l. Romania Üzem- és kenőanyag kiskereskedelem 100% 100%
MOL Slovenija d.o.o. Szlovénia Üzem- és kenőanyag kiskereskedelem 100% Nem konszolidált
Moltrans Kft. Magyarország Ásványolaj termékek szállítása 100% 100%

MOLTRADE Mineralimpex Magyarország Energetikai termékek importja és exportja 100% 100%
Terméktároló Rt. Magyarország Stratégiai készlettárolási feladatok 74% 74%
Petrolszolg Kft. Magyarország Karbantartási szolgáltatások 100% 100%
144
Mellékletek
Slovnaft a.s. Szlovákia Kőolaj és vegyipari termékek feldolgozása és 98% 70%

értékesítése
Apollo Oil and Ausztria Kőolaj kereskedelem 66% 47%

Rohstoffhandels GmbH
MOL Slovensko s.r.o Szlovákia Nagy- és kiskereskedelem 2002-ben, 98% 70%

nagykeres-kedelem 2003-ban
Slovnaft Ceska Republika Cseh Köztársaság Nagy- és kiskereskedelem 98% 70%

s.r.o
Slovnaft Montáže a opravy Szlovákia Javítás, karbantartás 98% 70%

a.s.
Slovnaft Polska S.A. Lengyelor-szág Nagy- és kiskereskedelem 98% 70%
Slovnaft Trans a.s. Szlovákia Szállítás 98% 70%
Slovnaft VÚRUP a.s. Szlovákia Kutatás és fejlesztés 98% 70%
Slovnaft Ukrajina s.r.o. Ukrajna Nagykereskedelem 88% 62%
Ukrslovnaft Ukrajna Kiskereskedelem 83% 59%
SWS s.r.o Szlovákia Szállítást támogató szolgáltatások 50% 35%
Petrolkémiai vállalatok
TVK Rt Magyarország Vegyipari termelés és kereskedelem 52% 44%
TVK Ausztria GmbH Ausztria Polimerek értékesítése 27% 23%
Inno-Comp Kft. Magyarország Műanyaggyártás - Értékesítve
TVK Inter-Chemol GmbH Németország Polimerek értékesítése 52% 44%
TVK Italia Srl. Olaszország Polimerek értékesítése 52% 44%
TVK-MOL-Chem S.a.r.l.(1) Franciaország Polimerek értékesítése 52% 72%
TVK UK Ltd. Anglia Polimerek értékesítése 52% 44%
Egyéb vállalkozások
Explant Magyarország Karbantartás 100% -
Hermész Kft. Magyarország Nagykereskedelem és tanácsadás 100% Nem konszolidált
MOL Reinsurance Ltd. Ciprus Viszontbiztosítási szolgáltatások a MOL 100% 100%

Csoport tagjai számára
Slovnaft Rekreacentrum a.s. Szlovákia Üdülő üzemeltetése 98.4% 70%
TVK Ingatlankezelő Kft. Magyarország Ingatlankezelés 52% 44%
(1) Renamed to TVK France S.a.r.l. since 2003
Jelentősebb társult vállalatokba eszközölt és egyéb befektetések – a 2004. június 30-i állapot
A társaság neve Ország Tevékenységi kör 2004. június 30. 2003.
AKA Rt. Magyarország Autópályakezelés 2,5% 2,5%

Chémia Bratislava a.s. Szlovákia Szolgáltatások 48% 34%
DÉGÁZ Rt. Magyarország Regionális gázellátás Értékesítve 27%
ÉGÁZ Rt. Magyarország Regionális gázellátás Értékesítve 35,5%
Hexán Kft. Magyarország Olajfinomítás és –kereskedelem 100% 100%
INA Group Horvátország Integrált olaj- és gázipari tevékenység 25% 25%
145
Mellékletek
IN-ER Eromu Kft. Magyarország Erőműtervezés 30% 30%
Messer Slovnaft s.r.o Szlovákia Iparigáz-termelés 48% 34%

Panrusgáz Rt. Magyarország Földgázgereskedelem 50% 50%
Slovnaft A. S. Szlovákia Kőolaj és vegyipari termékek feldolgozása és Konszolidált Konszolidált
Turbó Team Kft Magyarország Karbantartási szolgáltatások 25% 25%
Tűzoltó és Műszaki Mentő Magyarország Tűzoltó és műszaki mentési szolgáltatások 46% 43%
Kft
TVK Erőmű Kft. Magyarország Erőmű Tőkekivonás folyamatban 11%
VIBA-TVK Kft. Magyarország Vegyipari termékek gyártása és értékesítése 21% 18%

Villas Hungária Kft. Magyarország Bitumengyártás 40% 40%
146
Mellékletek
5. Meghatározások és rövidítések
„A” sorozatú részvények A Társaság „A” sorozatú, egyenként 1000 forint névértékű, névre szóló törzsrészvényei
APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-Budapesti Igazgatósága
ÁPV Rt. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság
Alapszabály A Társaság Alapszabálya
Könyvvizsgáló, E&Y Ernst & Young
„B” sorozatú részvények Az ÁPV Rt. tulajdonában lévő egyenként 1000 forint névértékű, névre szóló, bizonyos elsőbbségi jogokat
biztosító különleges részvények
Bank Handlowy Bank Handlowy w Warszawie S.A.
hordó Az olajiparban használatos brit birodalmi alapmétrékegység; 1 tonna körülbelül 7,55 hordó magyar, és 7,27
hordó orosz nyersolajnak felel meg
Igazgatóság A Társaság Igazgatósága
BÉT Budapesti Értéktőzsde
BUX index Budapest Értéktőzsde index
„C” sorozatú részvények A Társaság „C” sorozatú, egyenként 1001 forint névértékű, névre szóló részvényei
KKE régió A közép- és kelet-európai régió
Elnök-vezérigazgató Elnök-vezérigazgató
FÁK országok A Független Államok Szövetségéhez tartozó országok
(CoCa) Company-owned commissioned agent; a Társaság tulajdonában lévő jutalákos ügynök
(CoCo) Company-owned company operated; a Társaság tulajdonában és üzemeltetésében lévő
A Társaság, MOL Rt., MOL MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság – MOL Rt.
Vállalatirányítási (Corporate Az állami vállalatok irányításának a varsói Tőzsdefelügyeleti Hatóság által elfogadott szabályai, amelyek a
Governance) kódex Varsói Tőzsde Igazgatósága 2002. szeptember 4-én kelt 48/942/2002. számú határozatának mellékletét képezik
Dunai Finomító A MOL Rt. százhalombattai (Magyarország) kőolajfinomítója
Adózatlan nyereség (EBIT) Adózatlan nyereség; eredmény a kamatok és adók levonása előtt
(EBITDA) Eredmény a kamatok, adók , értékcsökkenés és amortozáció levonása előtt
EOR Kőalajkitermelést fokozó módszer
EU Európai Unió
EUR, euró Euró, az Európai Monetáris Unió törvényes fizetőeszköze
FIOC First International Oil Company
FCC Fluid Cathalyc Crack
FOTEX Vezető fotó és szórakoztatóelektronikai termékeket forgalmazó cég

A 2003. évi XLII. Törvény a földgázellátásról. Kihirdetve a Magyar Közlöny 2003/ 73. számában, 2003. június
Gáztörvény 25-én.
Földgáz leányvállalatok Az alábbi leányvállalatok együttesen: (i) MOL Földgázellátó Rt., amelynek fő feladata a földgáz közüzemi
nagykereskedelme és versenypiaci kisklereskedelme; (ii) MOL Földgázszállító Rt., amelynek fő feladata a
földgáz szállítóvezetéken történő továbbítása; valamint (iii) MOL Földgáztároló Rt., amelynek fő feladata a
földgáz tárolása
GDP Gross Domestic Product; bruttó hazai termék, hazai össztermék
(GDR) Globális letéti jegyek
Közgyűlés A Társaság részvényesi közgyűlése
HAG Hungary - Ausztria Gasleitung
147
Mellékletek
MSZSZ Magyar Számviteli Szabályok
Nagysűrűségű polietilén (HDPE) Nagysűrűségű polietilén
HUF, Ft Forint, a magyar nemzeti valuta
Tőkepiaci törvény A 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról. Kihirdetve a Magyar Közlöny 2001/154. számában, 2001. december
25-én.
Társasági törvény Az 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról. Kihirdetve a Magyar Közlöny 1997/114. számában,
1997. december 18-án.
Bányászati törvény Az 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról. Kihirdetve a Magyar Közlöny 1993/61. számában, 1993. május
13-án.
IASB International Accounting Standards Board (Nemzetközi Számviteli Szabványosítási Tanács)
IFRS International Financial Reporting Standards; nemzetközi pénzügyi beszámolókészítési standardok
IMF International Monetary Fund; Nemzetközi Valutaalap
INA A vezető horvátországi kőolaj- és földgáztársaság, amelyben a MOL Rt. 25% + egy részvény tulajdonnal
rendelkezik
ISDA International Swaps and Dervatives Association, Inc.; Swap Kereskedők Nemzetközi Egyesülete
JANAF Jadranski Naftovod; a horvátországi szállítóvezweték üzemeltetője, emellett kőolaj- és olajterméktároló és -

kezelő vállalat
KDPW Lengyel Nemzeti Értéktár
KELER Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (Central Depositary and Clearinghouse)
KKKSZ Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség
Kissűrűségű polietilén (LDPE) Kissűrűségű polietilén
LPG Cseppfolyósított gáz
MFB Magyar Fejlesztési Bank
MKB Magyar Külkereskedelmi Bank
MOL Csoport; a Csoport A MOL Rt., valamennyi konszolidált leányvállalatával együtt
Nabucco Project A projektet a Nabucco konzorcium menedzseli, melyet 2002-ben hoztak létre, hogy megvizsgálja a Kaszpi
tengeri régió valamint a Közelkelet között új gázvezeték építésének és üzemeltetésének lehetőségét. A
konzorciom tagjai: a MOL Földgázszállító Rt., OMV Erdgas GmbH Botas, Boru Hatlari ile Petrol Tasima AS
(Törökország), Bulgargaz EAD (Bulgária) and SNTGN TRANSGAZ S.A. (Románia).
Nemzeti Értéktár (NDS) National Depository of Securities (Krajowy Depozyt Papierów Wartościowych S.A. w Warszawie – KDPW);
Lengyel Nemzeti Értéktár
Nelson Complexity Index A Nelson Complexity Index (NCI) - W. L. Nelson által, az 1960-as években kifejlesztett index, amely
összehasonlítja az egyes finomító egységek (pl. folyékony katalizátoros krakkolás, katalizátoros reformáció)
költségeit a nyersolaj lepárlási költségeivel. Az index-számítás révén számszerűsíthetők az olajfinomító relatív
költségei, a finomító egységek és relatív finomítási kapacitásaik alapján.
NIS Naftna Industrija Srbjie
DMBH Dom Maklerski Banku Handlowego S.A., székhelye: Warsaw, Chałubińskiego 8, 00-613, az
értékpapírkereskedelmi törvény 33. szakasza szerinti kibocsátó szervezet
OECD Organisation for Economic Cooperation and Development; Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
OGDCL OIL and Gas Development Company Limited
OKGT Országos Koolaj - és Gázipari Tröszt
OMV OMV Erdgas GmbH
OTP Országos Takarékpénztár és Bank
PAP Polska Agencja Prasowa; a lengyel sajtóügynökség
148
Mellékletek
PCV Polivinil Klorid
PIMS Project Information Management System – információs rendszer vezetői döntések optimalizálására
PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
ORLEN Polski Koncern Naftowy ORLEN S.A.
PLN Lengyel zloty, Lengyelország nemzeti valutája
POL Pakistan Oilfield Limited
Lengyel verseny- és Törvény a verseny- és fogyasztóvédelemről (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg kihirdetve a
fogyasztóvédelomi törvény Dziennik Urzędowy 2003. évi 86. számában, 804.)
Lengyel társaságiadó törvény Az 1992. február 15-i törvény a társaságiadóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg
kihirdetve a Dziennik Urzędowy 2002. évi 54. számában, 654.)
Lengyel devizatürvény A 2002. július 27-i törvény a kölföldi fizetőeszközökről (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg
kihirdetve a Dziennik Urzędowy 2002. évi 141. számában, 1178.)
Lengyel szmélyi jövedelemadó Az 1992. júliu 26-i törvény a személyi jövedelemadóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg
törvény kihirdetve a Dziennik Urzędowy 2000. évi 14. számában, 176.)
Polish SEC Lengyel Tőzsdebizottság Commission (Komisja Papierów Wartościowych i Giełd, - KPWiG)
PP Polipropilén
PPL Pakistan Petroleum Limited
Prospektus A prospektusrendelet szerint készült, a részvényekkel kapcsolatos információt tartalmazó egyedüli joghatályos
okirat
Prospektusrendelet A lengyel Minisztertanács 2004. augusztus 11-i rendelete, amely meghatározza a részvénykibocsátási prospektus
és prospektuskivonat részletes feltételeit (Dz. U. 2004. 186. szám, 1921.)
Tőkehozam (ROA) Return on assets; tőkehozam; a saját tőke megtérülési rátája
Részvényhozam (ROE) Return on equity; részvényhozam
Értékpapírtörvény Az 1997. augusztus 21-i törvény az értékpapírkereskedelemről (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
szöveg kihirdetve a Dziennik Urzędowy 2002. évi 49. számában, 447.)
Részvény(ek) A Társaság „A” sorozatú, (egyenként) 1000 forint névértékű részvénye(i)
SIPC Shell International Petroleum Co.
SKK Szlovák korona; a Szlovák Köztársaság nemzeti valutája
Slovnaft A MOL Rt. petrolkémiai leányvállalata, működési területe elsősorban Szlovákia
Különleges részvény Egy darab „B” sorozatú, szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Felügyelő Bizottság A Társaság Felügyelő Bizottsága
TMR Teljesítményirányítási rendszer
Az egyezmény A Magyarország és Lengyelország között megkötött 1995. évi egyezmény a kettős adózás elkerüléséről
(kihirdetve: Dziennik Ustaw, 125. szám, 601 – 602.)
TVK A MOL petrolkémiai leányvállalata
Földalatti gáztárolás (UGS) Földalatti gáztárolás
UOKIK A lengyel Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal (Urząd Ochrony Konkurencji i Konsumentów UOKiK)
USD USA dollár, az Amerikai Egyesült Államok nemzeti valutája
WSE Varsói Értéktőzsde (Giełda Papierów Wartościowych w Warszawie S.A., - GPW)
ZMB Zapadno-Malobalyk Ltd. – a MOL és a Jukosz földgáz- és kőolajfeltáró és –termelő vegyesvállalata
149

1 Magyar Tajekoztato

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

1 Magyar Tajekoztato

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A Társaság Lengyel Kibocsátási Tájékoztatója (Prospektusa) a Társaság által készített egyetlen kötelező érvényű forgalomba hozatali dokumentum.

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság

(székhelye Budapest, Magyarország

Az „A” sorozatú Részvények fő kockázatai a befektetők számára: a kőolaj- és földgázárak ingadozásai

Az „A” sorozatú Részvények nyilvános kereskedésbe történő bevezetésével Megbízott Forgalmazó:

a Dom Maklerski Banku Handlowego S.A. székhelye Varsó,

A lengyel nyelvű rövidített Prospektust közzéteszik a Gazeta Giełdy Parkiet újságban.

A Megbízott Forgalmazó nem tervezi a Részvények árstabilizálásának befolyásolását.

I. FEJEZET – ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KOCKÁZATOK

1. Főbb információk a MOL-csoportról

Az egyes üzletágak eredményei

Nettó külső árbevétel(2):

Földgáz 279.531 31,6% 220.484 31,8% 430.162 28,6% 359.639 31,0%

Üzemi eredmény/ (veszteség):

Kutatás és termelés 24.840 - 29.156 - 43.201 - 51.355 -

Termékelőállítás és kereskedelem(4) 55.888 - 25.665 - 67.931 - 37.350 -

Földgáz 32.263 - (11.975) - 6.164 - 195 -

Petrolkémia (3) 7.132 - 4.821 - 1.271 - 3.108 -

Központ és egyéb (15.827) - (17.192) - (35.614) - (35.149) -

Szegmensek közötti forgalom (2) 3.822 - (2.036) - (143) - 310 -

Üzemi eredmény/ (veszteség) összesen: 108.118 - 28.439 - 82.810 - 57.169 -

(1) A félévi adatok a Társaság nem auditált évközi beszámolóin alapulnak.

1.2.1 Kutatás és termelés

A MOL-csoport Termékelőállítás és Kereskedelem Divíziója felelős a kőolaj megvásárlásáért, feldolgozásáért,

A MOL-csoport petrolkémiai szegmense, beleértve a TVK és a Slovnaft petrolkémiai üzletét, az egyik

1.3.1 Külső tényezők

diverzifikált vállalatok lesznek képesek a hatékonyabb versenyre a szinergiák és a méretgazdaságosság

1.5.1 A Társaság irányításáért felelős személyek

Az Ügyvezető Testület tagjai a következők:

Hernádi Zsolt Elnök-vezérigazgató

1.5.2 A MOL részvényesi struktúrája

Állami Privatizációs és Vagyonkezelő

A MOL főrészvényeseinek hivatalos neve és székhelye:

2. Fő kockázati tényezők a részvényesek számára

2.1.1 A kőolaj és földgázárak ingadozása negatívan hathat a MOL üzleti tevékenységére

gáztörvényét, privatizációs törvényét és egyéb jogszabályait folyamatosan és jelentősen módosítják, hogy

A MOL-csoport Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban, valamint az INA-ban lévő érdekeltségének

2.3.1 A részvények árfolyamai erősen ingadozhatnak

• a Társaság már nem teljesíti a BÉT szabályaiban foglalt követelményeket,

A magyar tőkepiaci törvény előírásokat tartalmaz a részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozólag.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a részvényesek vagy szabályszerűen felhatalmazott képviselőik a szavazati

3. A MOL-csoport konszolidált pénzügyi adatai az utolsó 3 pénzügyi évre

Értékesítés nettó árbevétele 883.387 692.779 1.504.038 1.159.657 1.174.769

Üzleti tevékenység eredménye (veszteség)

Mérleg szerinti eredmény 79.856 11.760 99.720 65.262 1.241

Eszközök összesen 1.505.332 1.266.788 1.532.735 959.484 1.008.642

Kötelezettségek és céltartalékok 826.011 675.958 853.114 485.329 567.498

Hosszú lejáratú kötelezettségek 326.223 307.207 431.177 195.035 265.957

Rövid lejáratú kötelezettségek 499.788 368.751 421.937 290.294 301.541

Saját tőke 613.406 437.022 523.869 405.441 367.081

Jegyzett tőke 94.238 93.260 93.128 93.245 97.818

Forgalomban lévő részvények (db) 103.299.253 98.555.410 93.127.895 93.244.876 97.817.835

4. Mutatószámok, amelyek tájékoztatást adnak a MOL-csoport nyereségességéről és

Mérleg szerinti eredmény 79.856 11.760 99.720 65.262 1.241

Osztalékkifizetési arány Nem alkalmazandó Nem alkalmazandó 5,9% 8,2% 423,1%

• Árbevételre jutó eredmény – Mérleg szerinti eredmény / Értékesítés nettó árbevétele.

MOL (konszolidált adatok millió HUF-ban) 2004. augusztus 31-én

Eszközök összesen 1.529.211

Kötelezettségek és céltartalékok 805.210

Hosszú lejáratú kötelezettségek 338.048

Rövid lejáratú kötelezettségek 467.162

Saját tőke 657.579

Jegyzett tőke 94.238