A szövetségi blokkok kialakulása:

➢Hármas Szövetség: 1879 – Német Birodalom és Osztrák-Magyar Monarchia. 1882 – Német Birodalom,
Osztrák-Magyar Monarchia, Olasz Királyság. 1883 – Románia csatlakozott (titkos szerződés).
7
➢Hármas Egyezmény („Antant”): 1891 – Francia Köztársaság, Orosz Birodalom + 1904 – Francia
Köztársaság, Nagy-Britannia („entente cordiale”) + 1907 – Orosz Birodalom, Nagy-Britannia.
A szarajevói merénylet – 1914. június 28:
A két balkáni háború utáni időszakban, a Bosznia-Hercegovina annektálása (1908), valamint Albánia
létrehozása (1912) után, az Osztrák-Magyar Monarchia igyekezett erőt mutatni, hogy a régió vezető
hatalmaként biztosíthassa saját geopolitikai érdekeit. Az 1914 nyarán soron következő hadgyakorlatot ezért
Bosznia-Hercegovinában rendezték meg. Ferenc Ferdinánd trónörökös személyes látogatása által kifejezésre
akarta juttatni a tartomány vezetősége iránti bizalmat, valamint alkalmat akartak teremteni a helyi lakosság
hűségnyilatkozataira. A boszniai szerb nacionalisták kihívásnak, sőt valóságos provokációnak tekintették ezt a
reprezentatív eseményt. A tartományban működő „Ifjú Bosznia” nevű szervezet, valamint a Szerb Királyság
katonatisztjeit is sorai közt tudó „Egyesülés vagy halál”, valamint a „Fekete Kéz” nevű szervezetek
merényletekre készültek. Az első merénylet végrehajtója: Čabrinović – sikertelen. A trónörökös kíséretével a
Kormányzói Hivatal épületébe siet. Rövid idő múlva Ferenc Ferdinánd úgy dönt, meglátogatja a korházba
került személyeket. Ezért váratlanul újból útra kel a hivatalos küldöttség autókonvoja, előre nem biztosított
útvonalon haladva.
A második merénylet végrehajtója: Gavrilo Princip – sikeres. Pisztolylövésekkel végez Ferenc Ferdinánd
trónörökössel és feleségével.

Wilson békejavaslata – 1918. január 8: „tizennégy pont”.

I. Nyílt, nyíltan letárgyalt békeszerződések, melyek megkötése után nem lesz többé semmiféle titkos
nemzetközi megállapodás, hanem a diplomácia mindig nyíltan és a nyilvánosság színe előtt fog
tevékenykedni.
II. A hajózás teljes szabadsága a parti vizeken kivül eső tengereken, békében és háborúban egyaránt (...).
III. Minden gazdasági akadály lehető legnagyobb mértékű megszüntetése és egyenlő kereskedelmi
feltételek megteremtés mindazon nemzetek részére, amelyek hozzájárulnak a békéhez, és csatlakoznak annak
fenntartásához.
IV. Megfelelő biztosítékok nyújtása és elfogadása arra, hogy a nemzeti fegyverkezéseket a belső
biztonsággal összefüggő legalacsonyabb szintre csökkentik.
V. Az összes gyarmati igények szabad, elfogulatlan és teljesen pártatlan rendezése, annak az elvnek
szigorú betartása alapján, hogy a szuverenitás ide vonatkozó kérdéseinek eldöntésénél az érdekelt lakosság
érdekei ugyanolyan súllyal essenek latbam, mint annak a kormánynak méltányos igényei, amelynek igényei
jogosságát el kell bírálni.
VI. Az összes orosz területek kiürítése, és az Oroszországot érintő összes kérdések olyan rendezése, amely a
világ többi nemzeteinek legjobb és legszabadabb együttműködését biztosítja arra nézve, hogy Oroszország
akadálytalanul és korlátozás nélkül alkalmat kapjon saját politikai fejlődésének és nemzeti politikájának
független meghatározására, valmint hogy biztosítva legyen Oroszország őszinte fogadtatása a szabad
nemzetek társaságában az általa választott intézményekkel együtt. (...)
VII. Az egész világ egyet fog érteni abban, hogy Belgiumot ki kell üríteni és helyre kell állítani anélkül,
hogy megkísérelnék korlátozni szuverenitását, amlyet minden más szabad nemzettel együtt élvez. (...)
VIII. Az egész francia területet fel kell szabadítani, és elözönlött részeit helyre kell állítani. Azt az
igazságtalanságot, amelyet Poroszország 1871-ben Elzász-Lotharingia tekintetében Franciaországnak okozott
és amely közel ötven évig nyugtalanította a világ békéjét, jóvá kell tenni, hogy a béke mindneki érdekében
újból biztosítassék.
IX. Az olasz határokat a világosan felismerhető nemzetiségi vonalak szerint kell kiigazítani.
X. Ausztria-Magyarország népei részére, amelyek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani
kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét.
XI. Romániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni; a megszállt területeket helyre kell állítani;
Szerbiának szabad és biztosított kijáratot kell adni a tengerhez; a különböző balkáni államok egymás
közötti kapcsolatait barátságos tanácskozás útján az állami és nemzetiségi hovatartozás történelmileg
kialakult vonalai szerint kell meghatározni; a különböző balkáni államok politikai és gazdasági
függetlenségét és területi sérthetetlenségét nemzetközi garanciákkal kell alátámasztani.
XII. A jelenlegi Ottomán Birodalom török részeinek a teljes szuverenitást kell biztosítani, de a többi
nemzetiség részére, amelyek most török uralom alatt élnek, biztosítani kell létük feltétlen biztonságát,
3
önálló fejlődésük teljes és zavartalan lehetőségét. A Dardanellákat állandóan nyitva kell tartani mint
nemzetközi garanciákkal biztosított szabad átjárót minden nemzet hajói és kereskedelme számára.
XIII. Független lengyel államot kell létesíteni, amely magába kell hogy foglalja a vitathatatlanul lengyel
lakosság lakta területeket, politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlenségét nemzetköz
szerződéssel kell biztosítani.
XIV. Különleges szerződésekkel meg kell alakítani a nemzetek általános szövetségét avégből, hogy a nagy és
kisállamok politikai függetlensége és területi sérthetetlensége kölcsönös garanciákkal egyaránt
biztosítassék.
1918. november 3, Pádova: Villa Giusti – Osztrák-Magyar-Monarchia és az Antant
fegyverszünetet köt.
1918. november 11, Compiegnei erdő: vasúti kocsi – Németország és az Antant fegyverszünetet köt
párducugras- 2 marokkoi vALSAG
mustafa kemal lennenáll, köztársaság
ű
Keynes
1930
horthy nemetorszaghoz valo csatlakozas 2 vh