1.

A Milyen összefüggés van az emlősök fogazata és életmódja között

Az emlősök eltérő táplálkozása különböző típusú rágófogak kialakulását eredményezte. Más

típusú rágófogai vannak a ragadozóknak, a növény, illetve a mindenevőknek. Fogazatuk
tökéletesen alkalmazkodott a táplálék megszerzéséhez, felaprításához.

- Ragadozó fogazat

A ragadozók (kutya) tarajos fogazatán, a fog felszínén kúpos megemelkedések vannak. A

rágófogakon még fűrészes rágóélt is találunk, a táplálék hatékonyabb aprítása érdekében. Az
alsó és felső fogazat tökéletesen záródik, azok a rágás folyamán oldalirányban – jobbra és
balra – nem térnek ki. Nem végeznek őrlő, zúzó mozgást.

Oldalt és hátul tarajos rágófelületű zápfogak ülnek, melyek úgy csapnak össze, mint az olló
két szára. A legnagyobb és legerősebb zápfognak tépőfog a neve. Az ilyen fogazatot
ragadozó fogazatnak nevezzük.

- Növényevő fogazat

A növényevők (juh) redős zápfogain nem gumókat, hanem hosszanti bordákat találunk,
melyek a fogat redőssé teszik. A zápfogak másképpen néznek ki a kérődző és a nem kérődző
állatok esetében. Kérődzőknél a zápfogakon található lécszerű bordák görbék, félhold
alakúak, míg a nem kérődzők esetében ezek a bordák nem görbültek . A hiányos fogazat
jelentősen eltér az eddig megismert háziállatokétól. Metszőfog csak az alsó állkapocsban
van, fölül egy vastag, szaruszerű bőrrel fedett íny található. Felső szemfogai hiányoznak, az
alsók fejletlenek. Zápfogai redős felületű, jellegzetes növényevő fogak.

Mindenevő fogazat

A mindenevők, (sertés) növényeket és állatokat is egyaránt fogyasztanak. A gumós zápfog,

rágásra és metszésre is alkalmas. Igazi zúzó fogazat. A fogak felülete nem sima, azon göbök,
gumók találhatók. A kisőrlő fogak a tarajos, a nagyőrlők inkább a redős fogazathoz
hasonlítanak. Mellettük helyezkednek el a jól fejlett, kúp alakú szemfogak. Ezzel ragadják
meg és tartják fogva áldozatukat. A teljes fogazat azt jelenti,hogy az alsó és felső állkapcson
metszőfogak szemfogak és őrlőfogak is találhatóak.

1. B A szél kialakulása és fajtái

1) A szél fogalma: Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő vízszintes irányú áramlását,
amelyet helyi nyomáskülönbségek, vagy hőmérséklet hoznak létre. A szél mindig fúj,
sebességét méter per szekundumban mérik

2) A szél kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegednek fel.
Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az
esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely
felé fog áramlani a levegő.

3) A szél fajtái: szellő—szél—viharos szél—orkán.