I.

Könyvtári ismeretek
A.) Dokumentumtípusok:
-könyv: ISBN azonosító, címlap, kolofon (nyomdai infók)
-címlap hátoldala: copyright, ISBN, megjelenés száma, bővített / javított
-könyvtár gyűjtőköre: olyan témájúak, amiket a könyvtárnak gyűjtenie kell
-szakismereteket közlő könyvek
monografikus művek: egyetlen téma részletesen
összefoglaló-szintetizáló művek: szakterület ismeretanyaga rendszerezve = kézikönyv
tanulmánykötetek: több tudományos kutatáson alapuló tanulmány
-tájékoztató segédkönyvek:
enciklopédia: nagyobb egységben, nincs betűrend→név + tárgymutató
lexikon: betűrend, rövid, tömör szócikkek
szótár / szakszótár
bibliográfia: tárgykörökben összegyűjtik a művek legfontosabb adatait
-ismeretterjesztő könyvek + tankönyvek
-adattárak: tényszerű adatok rendezett gyűjteménye
-időszaki kiadványok + sorozatok: ISSN
folyóiratok: szak, ismeretterjesztő, szórakoztató, tudományos
napilap: fejléc (megjelenési infók), végén kolofon
hetilap: témaspecifikus
-kép-, hang-, egyéb dokumentumok: térkép, kotta, hangdokumentum, videódokumentum
B.) Gyűjteményszervezés és kezelés:
-gyűjteményszervezés: oktatók szükségletei alakítják (egyetem)
törzsgyűjtemény: központi, nagyobb rész
különgyűjtemény: külön olvasói térben
dokumentum + kiadványtípus szerint tagolt gyűjtemények + tematikus gyűjtemények
-könyvtárak felépítése: zárt raktári rendszer / szabadpolcos rendszer
-dokumentum használatának lehetősége: kölcsönözhető / helyben használható
-raktári rendszerek:
rendszerező raktári rend: tematikus / betűrend / egyéb
Cutter szám: szerző vezetéknevének kezdőbetűje + 1 szám
mechanikus raktári rend: zárt raktári terek, beérkezés sorrendjében kaptak raktári
jelzetet a könyvek→katalógus
-katalógustípusok:
katalógus 1 eleme a dokumentumot helyettesíti, minden fontos infót tartalmaz
róla→formailag leírja a könyvet
leíró katalógus: meghatározott szabályok alapján, formai jegyek felhasználása;
bibliográfiai leírás; szerző, cím, kiadási adatok
tárgyi katalógus: tematikus csoportosítás
szakkatalógus: meghatározott jelzések egymáshoz való hasonlósága alapján; fajtái:
mechanikus (idő / betűrend) / szisztematikus
egységesítés: melyik formáját használjuk a tárgyszónak
C.) Könyvtárak rendje:
-zárt raktár: raktári nyilvántartás, számítógépes rendszer, tájékoztató könyvtáros
-szabadpolcos rendszer: olvasó veszi le
-vegyes rendszer: szabad + zárt együtt
-rekord / tétel: könyvek amik fizikailag ott vannak a polcokon
-feltárás munkafolyamata: információkeresőrendszer
visszakereshetőség: besorolási adat (leíró katalógus) + osztályozás (tárgyi)
-formai feltárás:
egyértelműen kell azonosítania 1 dokumentumot, hogyan függnek össze a
dokumentumok, dokumentum fizikai helye megtalálható legyen
feltáráshoz szükséges adatok:
mű jellemzői, megjelenési formájának jellemzői, műhöz kötődő személy
cím + szerzőségi közlés (főcím, alcím, szerző); kiadási adatok; megjelenés
(helye, kiadó neve, kiadás éve); terjedelem (oldalszám, méret, melléklet); sorozati adatok;
megjegyzések; terjesztési adatok
Cutter-jelzet: szerző neve / cím alapján adunk 1 jelzetet a dokumentumnak = 1
betű + 1 szám (meghatározott sorrend)
-tartalmi feltárás: könyvek csoportosítása; tartalmi-tematikai szerkezetű rendszer kell
információkereső nyelvek:
természetes nyelven nyugvó / szabályozott
mellérendelő / hierarchikus
individualizáló / generalizáló
nem automatikus / automatikus
fazettás
egyetemes tizedes osztályozás (ETO): hármas strukturáltság; hierarchikus
1. Főosztály (0-10-ig):
0. Általános művek
1. Filozófia, pszichológia
2. Vallás, teológia
3. Társadalomtudományok
4. Jelenleg betöltetlen főosztály
5. Alaptudományok, matematika, természettudományok
6. Alkalmazott tudományok
7. Művészetek, játék, sport, szórakozás
8. Nyelvészet, irodalom
9. Régészet, földrajz, történelem
2. Osztály + 3. Alosztály

II. Nyomtatott dokumentumok a Klebelsberg Könyvtárban

A.) Nyilvános terek állománya→olvasói terek :

-400 ezer kötetnyi könyv + folyóirat
-tematikus bontás = idegen + magyar nyelvű is 1 helyen van; polcsorok elején a könyvek,
utánuk a folyóiratok→nem keveredhetnek
-különgyűjtemény + tematikus polcok
-szintek felosztása:
földszint: tájékoztató segédkönyvtár, szürke; általános / speciális tájékozódás
elősegítése; bibliográfiák, lexikonok, enciklopédiák, adattárak, szótárak
általános folyóirat-olvasó: magyar + idegen nyelvű; friss napilapok +
szakfolyóirat→jelölés: jobb felső sarokba ragasztott fehér címke
börzepolc: állományból kivont, megvehető könyvek
I. szint: általános + társadalomtudományi szakolvasói tér; sárga
filozófia, vallástudomány, közgazdaságtan, jogtudomány, pedagógia
különgyűjtemény: Társadalomelméleti, Európai Dokumentációs Központ,
Hungarika Gyűjtemény
szieszta polc: fehér
II. szint: történettudományi szakolvasói tér; zöld
töri + politika + politológia + szociológia
különgyűjtemény: Hispanisztika, Hadtörténeti
III. szint: nyelvtudományi + irodalmi szakolvasói tér; barna
eredeti nyelvű művek magyar fordításai
különgyűjtemény: Kanada Gyűjtemény, Osztrák Könyvtár
Sci-eszta polc: lila / kék
IV. szint: élettudományi (lila); természettudományi (kék); természettudományos
folyóiratok (lila / kék)
élettudományi: biológia, orvostudomány, mezőgazdaság, élelmiszeripar
term.tud-i: élettel term.tud.-ok, honismereti munkák, útikalauzok
folyóiratok: multidiszciplináris periodikák
-címkék:
piros: csak helyben olvasható; stop tábla a színesen
színes: hold + piros: “rövid”: SZTE polgároknak 1 éjszakára kölcsönözhető
színes: stoptábla + nincs piros: folyóiratok jelölése, csak helyben olvasható
B.) Nyilvános terek állománya→különgyűjtemények:
-Keleti, Zenei, Egyetemi gyűjtemény, Régi Könyvek Tára
-eltérő nyitvatartás; saját jelzetrendszer (fehér címke) + folyóiratok csak helyben
-státuszinfó: lelőhely, jelzet (kötet + évszám, raktár), státusz, előjegyzés
-olvasótermi jelzet: pl.: 820 D64; első rész: témakör azonosítása; második rész: betűrendi
jel / Cutter-szám = hol található a könyv az adott témán belül
-téma részekre osztása: elől a segédkönyvek (lexikon, szótár, bibliográfia; helyben
használhatók) // téma törzse

III. A könyvtár honlapjának felépítése

-katalógus: könyvek, folyóiratok, egyéb dokumentumok, qulto

-e-könyvek, folyóiratok, epscohost + online közös kereső: repozitóriumi keresés
-repozitórium: speciális adatbázisok az egyetemhez köthető tartalmakról (doktori
értekezletek)
-tankönyvek nem hosszabíthatóak + könyvtárközi kölcsönzés lehetősége
-contenta repozitórium: összes Klebelsberg k. által készített repozitórium megtekinthető
 IV. Qulto az online katalógus
A.) A qultóról általában:
-jelenleg ékezetek nélkül működik
-kisbetűs keresés lehetősége
-névelőket, kötőszavakat nem kell megadni
-titulusokat nem szabad megadni→nem rögzítik (változhatnak)
-csillag / kérdőjel használata olyan karakterekre amikben nem vagyunk biztosak
-logikai operátorok használata
-link a rekordhoz kimásolása, elküldése

V. Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban: EDS

A.) Az elektronikus forrásokról általában:

-csoportosításuk:
születésüket tekintve: digitális / digitalizált dokumentumok
hozzáférés módja szerint: nyilvános / ingyenesen elérhető, de regisztrációhoz kötött /
részben ingyenesen elérhető (leíró adatai: cím, szerző, megjelenés, absztrakt [dokumentum
tartalmáról szóló tájékoztatás, röviden összefoglalja a dokumentum valamennyi lényeges
állítását]; mindenkinek elérhetőek, teljes hozzáférés csak előfizetőknek) / előfizetéshez kötött
típusai: e-folyóirat = nyomtatott előzménnyel rendelkező, elektronikus + nyomtatott
formában is megjelenő / nyomtatott formában induló, majd elektronikus formára váltó /
előzmény nélküli, elektronikus + nyomtatott formában egyaránt megjelenő / előzmény nélküli,
csak elektronikus formában megjelenő
e-könyv = nyomtatott könyvhöz hasonló; rendszerezésük:
olvasásukhoz szükséges-e speciális eszköz vagy nem / ingyenesen hozzáférhető vagy nem /
online vagy offline olvashatók
adatbázis = valamilyen szisztéma szerint tárolt adatok
topológia alapján: nemzetközi, nemzeti, regionális
témakör szerint: diszciplináris / interdiszciplináris
szolgáltatott adatok jellege szerint: bibliográfiai adatokat szolgáltató /
referátumokat tartalmazó / teljes szöveget tartalmazó
hozzáférhetőség szerint: ua. e-folyóiratok
adatmező: adatbázisrekord kisebb egysége, egyes adatok tárolására
szolgál = szerző, cím, tárgyszó (adott dokumentum tartalmát röviden meghatározza)
-keresőfelületek általános jellemzői:
lehetőséget ad menüs + parancsnyelvi keresésre
egyszerre több szempont szerint is lefuttatható a keresés
releváns rekordok logikai (AND, OR, NOT) és / vagy (közelség, távolság) operátorok,
helyettesítő karakterek, csonkolás segítségével szűrhetők ki
találatok megjeleníthetők, nyomtathatók, tetszőleges formátumban exportálhat
keresőkérdések, találati listák elmenthetők, újraszerkeszthetők
találatok mezők szerint sorba rendezésére: növekvő + csökkenő
támogatja a táblázatos megjelenítést
már elvégzett keresés eredménye tovább szűkíthető
 lehetőséget ad egyszerre több adatbázisban való keresésre
-logikai / boole operátorok:
AND: megjelölt szavak + kifejezések együtt vannak
OR: megjelölt szavak + kifejezések legalább egyikét tartalmazzák
NOT: kizárja azokat, amik a megjelölt kifejezést tartalmazzák; ritkább
mindenhol használhatóak
-helyzeti operátorok:
NEAR: A + B tetszés szerinti sorrendben szomszédos szavak
NEAR+: A + B tetszés szerinti sorrendben, közöttük max n darab szó
WITH: A + B ebben a sorrendben szomszédos szavak
WITH+: A + B ebben a sorrendben, közöttük max n darab szó
BEFORE, AFTER: keresőszavak egymás előtt / után legyenek
-helyettesítő karakterek:
maszkolás / csonkolás: tetszőleges számú karakter helyettesítése (?, *, %)
csonkolás megadott határok között (#: 0 vagy 1 karakter)
csonkolás pontosan a megadott számú karakterre
-EISZ: Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program:
hazai felsőoktatás, közgyűjteményi szféra + nonprofit kutatásban résztvevők számára
nyújt hozzáférést elektronikus tud-s tartalmakhoz nemzeti licenc vásárlásával
kereshető katalógusa: Compass: kurrens + archív tudományos adatbázisok
B.) Elektronikus források az SZTE Klebelsberg Könyvtárban:
-keresések az adatbázisokban: EDS (Ebsco Discovery Service)
témakeresés: filterek alkalmazása
keresés konkrét folyóiratokban: Publication Finder (csak külföldi)
keresés e-könyvekre: korlátozott mennyiségű adat letölthető, tartalmat módosítani
nem szabad, idézni forrásmegjelöléssel
keresés adott adatbázisban:
szabad felhasználású / szabadon hozzáférhető
SZTE hálózatán elérhető csak // eduID azonosítóval elérhető
-egyéb szolgáltatások:
egyetemi polgárok számára proxy-szolgáltatás távoli elérést is biztosít
kell hozzá: felhasználónév: diákigazolvány / olvasójegy száma
jelszó: születési dátum = NN-HHH-ÉÉ (08-JUL-00)
ideiglenesen hozzáférhető források a proxy átállításával sem érhetők el

VI. Nemzetközi adatbázisok

A.) Adatbázisok előnyei:
-hatalmas elektronikus gyűjtemények + teljes szövegben kereshetünk
-gyors keresés + hasonló találatok is előkerülhetnek
-ha az intézménynek van előfizetése→azonnali hozzáférés + 1 PDF azonnal
letölthető + kezelési költsége olcsóbb
B.) Adatbázisok:
-full-text adatbázisok:
Science Direct: Elsevier kiadó; e-folyóirat + könyv multidiszciplináris;
orvostudományi publikációk főként
Springerlink: Springer kiadó; e-folyóiratok + könyvek, multidiszciplináris
Wiley Online Library: Wiley-Blackwell kiadó
EbscoHost; Arcanum
Jstor: aggregátor (nem egyetlen kiadó forrásait adatbázisépítő cég); nagy kiadók
archív e-folyóiratait + könyveit tartalmazza; 1995 óta van; társadalom +
bölcsészettudományi területek főként
-bibliográfiai adatbázis:
Web of Science + Scopus: minden tudományterület legfontosabb folyóiratait,
könyveit + konferencia anyagait dolgozzák fel
Web of Science: tudományterületi citációs indexek szolgáltatása + kereshetősége;
impakt faktor nélküli cikkeket is találunk itt
magyar előfizetés: 1975-től kezdve vannak cikkek; többi helyen: 1900-tól
times cited: hányszor hivatkoztak erre a tételre
cited references: hivatkozott tételek listája
-PubMed: élettudományok + egészségügy, kémia, biomérnöki tud.-k, pszichológia,
szociológia, viselkedéstud.-k; cikkek + azok idézői, keresőfelület
MEDLINE az alapja = meghatározott folyóirat-kör cikkei részletesen indexálva,
1946-tól
PMC: egészségtudományi full text repozitórium, 2000 óta
C.) Áltudomány + lelepleződés:
-adatbázisok nem szűrik ki az álhíreket→magazinokban megjelent anyagokat is közölnek

VII. Folyóiratok

A.) A nyomtatott folyóiratok:

- időszaki kiadvány: csak adott időszakban adnak ki (periodikum)
1 terület legfrissebb híreit teszi közzé = nem átfogó ismereteket, hanem tipikusan
kísérletek részeredményeit, új módszereket / jelenségeket ismertet
induláskor nem határozzák meg, hogy mennyi ideig jelenik meg
egymást követik az egyes részegységek: számok, füzetek, kötetek, évfolyamok
füzetek ugyanazt a számozási hagyományt követik
folyamatosan + rendszeresen megjelenik
nyomtatott / elektronikus formában is olvasható
impresszum: lap szerkesztői, kiadói, nyomdai adatai
ISSN szám: International Standard Serial Number
-folyóiratok típusai:
napilapok: hetente legalább 5-ször; országos / regionális ; magas példányszám
témái, olvasói: legfrissebb történések; közéleti, politikai, sport + bulvár téma;
széles körű publicitás; nagy presztízs; rövid élettartam
formai jellemzők: egyszerű, nyomdai kivitelezés; fejléc; kolofon
(szerkesztőség, nyomda, kiadó adatai); többhasábos tördelés; főoldalon vezércikk
hetilapok: heti / kétheti gyakoriság; magas példányszám
téma, olvasók: specifikus; hosszabb élettartam
 formai jellemzők: nyomdailag igényesek, terjedelmesebb cikkek, hosszabb
elemzések, magasabb árfekvésűek
folyóiratok: havonta, kéthavonta, negyedévente; alacsony példányszám
téma, olvasók: specifikus téma; szakmai / tud.-s tények, eredmények;
hosszútávú hatás; alapos áttanulmányozás, elmélyült olvasás; szűkebb körű közönség
formai jellemzők: évente összesített tartalomjegyzék, névmutatók, indexek
kiadása; magas ár; gyűjtik, archiválják őket
egyéb időszaki kiadványok: ritkán jelennek meg, szabálytalan időközönként
téma, olvasói: intézmények, testületek adják ki; évkönyvek, almanachok; kicsi
olvasóközönség + alacsony példányszám; alapos tanulmányozás + archiválás; megbízható
információforrások
formai jellemzők: kevés kép; terjedelmes szövegek; hosszú, szinte könyvnyi
terjedelmű tanulmányok
B.) Folyóiratok a könyvtárban:
-kurzívval / = jellel írt rövidebb cím / In:; sz. használata + részletesebb számozás
(évszám, évfolyam, szám)→folyóirat
-földszint: általános folyóirat-olvasó = hírlapolvasó: napi + hetilapok; minden sorozatnak
saját jelzete van + ABC sorrendben vannak
-I. emelet: általános + társadalomtudományi szakolvasói tér
-II. emelet: történettudományi szakolvasói tér
-III. emelet: nyelvi + irodalmi szakolvasói tér
-IV. emelet: élettudományi + természettudományi szakolvasói tér
-folyóiratok csak helyben használhatók + raktárból kikérhetők ha nincs online
-Qulto-ban folyóirat keresés: folyóirat címét be kell írni a cím mezőbe + be kell jelölni a
dokumentumtípusnál, hogy folyóiratról van szó
-Full Text Finder: EDS-be épített plusz kereső; adott dokumentum teljes szöveges elérését
keresi meg, ha van ilyen
VIII. Online keresés

-internetes keresők: Google / Yahoo / Bing / Baidu (kínai) / Yandex (orosz) / DuckDuckGo
(nem menti + követi kereséseinket)
-Cache: tárolt változat; 1 korábban működő, de rövid ideje valamiért nem elérhető weboldal
mentett / indexelt változata
-Google képkereső: nem csak ellenőrzött képek vannak
-mély / láthatatlan web: keresőrobotok nem indexelnek
dinamikus tartalmak / limitált hozzáférésű + zárt, privát oldalak / nem szöveges→
nem indexelhető multimédiás tartalmak / titkosított oldalak / egyes archivált tartalmak
-Wolfram Alpha: komplex matematikai feladatok megoldása (deriválás, integrálás,
egyenletszámítás); mindenre tudja a választ
-Google Scholar: csak tud.-s publikációkra lehet keresni benne→same: Microsoft Academic
-Internet Archive: 1996 óta weboldalakat is archivál (Wayback Machine); több mentési pont
közül választhatunk; naptár használható
-Carrot2: vizuális kereső; tematikus listák, grafikonok, látványos vizuális kimutatások
készítése
-Dogpile: találati lista egyetlen elv mentén, pusztán relevancia alapján legyen rendezve
metakereső: megadott szót / szavakat különböző keresőrendszereknek +
webkatalógusoknak adja át a megfelelő formátumokban→egyszerre keres mindegyikben
-operátorok: mindig nagybetűk
OR: vagy az egyik / másik / mindkettő
AROUND: hány szó távolságra legyen egymástól a két keresett szó
“”: találatok pontosan megegyeznek az idézőjelben szereplővel
-: mínusz jellel kezdődő szó ne legyen benne a találati listában
-parancsok: kisbetűs
filetype: / ext: milyen fájltípusra akarunk rákeresni
site: melyik weboldalon keressen
allinuri: csak olyan találatok, ahol a keresőszó benne van a weboldal URL-jében
intitle: weboldalak címében keresi a megadott kulcsszót
intext: weboldalak teljes szövegében keres

IX. Online és offline enciklopédiák

A.) Enciklopédiák és lexikonok:

-szójegyzék / glosszárium: adott tudásterületen használatos kifejezések listája
-enciklopédia: enkükliosz paideia (görög); 1 tudomány / tudományterület egészét ölelik fel;
hierarchikus rendben + összetartozó témák együtt→általánosabb célú munkák
-lexikon: specializáltabb gyűjtemény; betűrendben közöl; kisebb téma
-alexandriai + pergamoni könyvtár gyűjteménye→előképei az enciklopédiáknak
-Nagy Francia Enciklopédia: Encyclopédie; tartalma mérhető, tudományosan helytálló =
igaz; francia felvilágosodás eredménye; 1751-1772; 35 kötet→166 kötet kiadása 1782-1832;
Ész nevében + Igazság szellemében írták
-Pallas Nagy Lexikona: nem fordításon alapuló magyar nagylexikon (első); 16 kötet;
1893-1897; kiadó csődje után: Révai Nagy Lexikona (21 kötet; 1911-1935)
-Pannon enciklopédia: 1993-2010; 1+8 tematikus kötet; magyarság története, nyelve, ipar-
+ technikatörténete, építészete, sportja
B.) Hol találunk enciklopédiákat, lexikonokat?:
-fizikai példányok: SZTE = földszinten; témákra bontva / szakolvasóban
-online: MEK / Arcanum (kézikönyvtár / digitális tudománytár) / Encyclopaedia Britannica
(lektorált tartalmak szolgáltatása)
C.) Wikimédia:
-12 alprojekt; Wikimédia alapítvány üzemelteti
-Wikiszótár: értelmező, szinónima, antónima szótár; etimológia; fordítások
-Wikifajok: földön élő / kihalt állatok + növények rendszerezése; latin név
-Wikiforrás: szöveggyűjtemény; szöveges példák, nem digitalizált
-Wikifandom: film, sorozat, képregény adatainak összegyűjtése; nem tartozik a Wikimédia
Alapítványhoz
D.) Wikipédia:
-Nupedia: ingyenes, szabad enciklopédia; 2000-2003; szakértők által szerkesztett;
bürokratikus, lassan növekedett = 25 befejezett + 77 szerkesztés alatt álló szócikk
-Wikipédia: eredetileg a Nupedia előszobája; szabad szerkesztés; rengeteg szócikk
-nyílt tartalmú→Creative Commons Nevezd meg! Így add tovább! szabályai vonatkoznak rá
-felhasználási engedélyei:
GFDL: Gnu szabad dokumentációs licenc 1 szövegekre vonatkozó szabad licenc, amit
a Free Software Foundation tervezett a GNU projekthez
Creative Commons: szerzői jogi oltalom alá eső művek tulajdonosainak kehetőség a
jogok egy részének közösségnek adására + megtartására
közkincs: szellemi alkotások, felhasználására a szerző nem ír elő korlátozást
-internethasználók védőszentje: Sevillai Szent Izidor
-önkéntesek szerkesztik

X. E-könyvek
A.) Mit kell tudni az e-könyvekről?:
-reszponzív: adott dokumentum 1 adott eszközön áttördelődik + alkalmazkodik az adott
eszköz képernyő sajátságaihoz
-eredeti e-könyv: elektronikus formátum, digitális eszközön, külön szoftverrel olvasható;
alkalmazkodik a tördelés az eszköz képernyőjéhez
-digitalizáció: meglévő infók számítógépbe vitele valamilyen speciális eszközzel + rajtuk lévő
hagyományos jelek számjegyekké alakítása
-hypertext: szöveg, melynek egyes pontjairól mutatók vannak a szöveg más pontjaira / más
szövegekre
-e-papír / e-ink: mikrokapszulák = pozitív töltésű fehér + negatív töltésű fekete pigmentek +
átlátszó folyadékban úsznak; kijelző, csak akkor fogyaszt áramot, amikor tartalma változik
-formátumok: tisztán képi / vegyes (kép + szöveg együtt) / tisztán szöveges
-pdf: portable document format; korlátozottan módosítható
ocr: optikai karakterfelismerés; gépelt / kézzel írt / nyomtatott szövegek
számítógépes eszközökkel történő elektronikus átalakítása
kétrétegű pdf: könyvoldalak szkennelt képe + alattuk közvetlenül nem látható módon 1
kereshető + másolható szöveg is van (hibákat tartalmazhat); teljes szövege kereshető,
másolható
hátránya: kötött formátuma miatt nem illeszkedik a képernyőhöz
-DjVu: elkészített könyvmásolat megszólalásig idézi az eredeti könyvet; kifejezetten a képként
szkennelt könyvek digitális megjelentetésére + online szolgáltatására készült
-valódi e-könyv formátumok:
EPUB: electronic publication; ingyenesen hozzáférhető, nyílt forráskódú elektronikus
könyv szabvány
alap: HTML: hypertext jelölőnyelv / XML: kiterjeszthető jelölőnyelv;
strukturált szöveg + infó megosztása az interneten keresztül
egyik legelterjedtebb valódi e-könyv formátum
MOBI / PRC: hasonlít az EPUB-hoz; erősen tömörített formátum; Kindle-olvasók
alapértelmezett formátuma
B.) E-könyves világ szoftverei + hardverei:
-segédprogramok: XML-szerkesztők; szövegszerkesztők
 Calibre: meglévő e-könyvek virtuális könyvtárakba szervezése; e-könyvek
megjelenítése, szerkesztése, létrehozása, konvertálása; e-könyvek szinkronizálása különféle
e-olvasókkal; könyvek szerkesztése EPUB + AZW3 formátumokban
-olvasószoftverek: FBReader
-konvertálók: mesterséges intelligenciák; OCR-program
-célhardverek + technológiájuk:
OCR / optikai karakterfelismerés: szkennelt dokumentumból / fotójából felismeri a
betűformákat + szavakká rakja őket össze + korrigálja is
C.) E-könyvtárak:
-Gutenberg-projekt: kulturális témájú művek; legrégebbi; könyvek teljes szövege
-MEK: magyar nyelvű irodalom; vannak hangoskönyvek is
-Google Books / HathiTrust / SCRIBD
-folyóiratok, újságok: Digitalstand, Dimag, EBSCO, SPRINGER; Open Journal System
(szerkesztést + szerkesztői munkát segíti)
-DRM: Digital Rights Management
hard DRM: szoftveres védelmet kap a dokumentum; jogtulajdonos + jogszerűség
ellenőrzése
soft DRM: jogos felhasználó neve bekerül magába a dokumentumba

XI. Az Arcanum adatbázisai

A.) Az Arcanum adatbázisai:

-Arcanum kézikönyvtár: korábban kiadott CD + DVD-ROM-on kiadott művek
-Hungaricana - Közgyűjteményi portál: több adatbázis, közös keresőfelület; kép- +
térképgyűjtemény; zenei hangarchívum; teljes szöveges találat
képcsarnok: grafikák; képeslapok; fotók; kárpitok + műtárgyak képei
könyv- + dokumentumtár: helytörténeti gyűjtemény; levéltár; szakkönyvtár
Budapest Időgép: 4 időszeletben BP szerkezetének alakulása
Zenetudományi Intézet Hangarchívum: népzene + néptánckutatás
-MAPIRE: történelmi térképek; önálló projekt; régi térképek összevetése a HERE térképével
/ műhold képekkel
-egyidejű keresés az összes tartalomban / célzottan 1-1 kiadványban
-folyóiratok: betűrendes lista / tematikus / címekben keresés
-legideálisabb keresés: SZO=(“székely istván” AND film*) AND DATE=(1931-1945)
B.) E-könyv adatbázisok:
-Szaktárs: edu-ID; kiadókra is kereshetünk / teljesen; ABC sorrend / tematikus sorrend
-MeRSZ: Magyar elektronikus referenciamű szolgáltatás
Akadémiai kiadó online felülete; újabb kiadású könyvek is
művek: tematikus / sorozati bontásban; bibliográfia közvetlenül hivatkozható
jegyzet is írhat a szöveghez + műveket nem lehet letölteni
-edu.interkönyv: typotex kiadó könyvei
egyszerű / összetett keresés; szerzők / tud. ter. / sorozat / cím
könyvjelző is elhelyezhető; 15% letölthető / megvehető (e-könyv / nyomtatott)
-E-Zeusz: Kossuth kiadó elektronikus könyvtára
 ip alapú bejelentkezés; PDF; ritka a teljes szövegű keresés
-SZTE proxy szolgáltatása: Egyetemen előfizetett elektronikus tartalmak otthoni elérését
teszi lehetővé
XII. Mi a repozitórium?
A.) Repozitórium:
-könyvtárak által megvalósított digitális információközvetítés, tartalomszolgáltatás
egyik legfontosabb eszköze
-fő célja: teljes szövegű dokumentumok megosztása + archiválása
-preprint: megelőzi a hivatalos szakértői lektorálást + megjelenés előtti verzió
-számítógépes fájlrendszer + könyvtárstruktúra elé szervezett metaadat nyilvántartó +
teljes szövegű indexelés lehetősége
metaadat: adott könyvtári dokumentum elektronikus katalógus-cédulája
-DOI: digitális objektum azonosító→hálózaton található digitális anyagok egyedi
azonosítása, nyilvántartása, utánkövetése
linkként: folyóiratok + kiadók honlapjára / repozitóriumi tételekre mutat
-Born digital: rep.-be közvetlen feltölthető; kereshető + másolható
-repozitóriumok létrejötte:
Open Access: szükséges anyagi forrásokat a cikkek + könyvek szerzőitől szedi be
zöld út: szerzői archiválás; szerző kéziratának valamelyik változatát elhelyezi 1
intézményi / 1 szakterületi nyílt hozzáférésű repozitóriumban
B.) Repozitórium-hálózatok:
-aggregált nyilvántartás: különböző forrásokból egésszé egyesített
-nemzetközi hálózatok:
ROAR: Registry of Open Access Repositories: adatbázisok vannak listázva
DART Europe: európai PhD-disszertációk
BASE: Bielefeld Academic Search Engine: világ egyik legnagyobbja; folyóiratok +
más digitális gyűjtemények
CORE: világ legnagyobb nyílt hozzáférésű publikációkat nyilvántartó gyűjteménye;
intézményi, szakterületi, preprint repozitórium + Open Access folyóiratcikkek
-hazai repozitóriumi hálózat:
Magyar Tudományos Művek Tára: hazai tud.-s kutatás eredményeinek hiteles
nyilvántartása + bemutatására törekszik; feladat: tud.-s teljesítmény bibliográfiai szintű
bemutatása, katasztere + mérése
összekapcsolódáshoz minősített repozitóriummal kell rendelkeznie
C.) Contenta:
-szegedi oktatók, kutatók, hallgatók publikációs tevékenységének eredményei
-teljes szöveges tárolás; indexelik az oktató- + kutatómunka során keletkezett
dokumentumokat
-tematikusan elkülönül + egyben is kereshető
-SZTE Publicatio Repozitórium: egyetemen folyó tud.-s + művészeti tevékenység
eredménye; teljes szövegű adatbázis; szerzők töltik fel az MTMT-be; PDF formátum
-SZTE Doktori Repozitórium: SZTE jogelőd intézményeiben az aktuális doktori képzésben
készült + megvédett dolgozatok
-SZTE Egyetemi Kiadványok: tud.-s + szépirodalmi kiadványok adatbázisa; már lezárt +
kurrens ma is megjelenő kiadványok
-SZTE Diplomamunka Repozitórium: diplomamunkák kereshető adatbázisa; megtekintés a
könyvtár számítógépen lehetséges
-SZTE Elektronikus Tananyag Archívum
-SZTE UnivHistória: egyetemtörténeti jelentőségű kiadványok
-SZTE Képtár + Médiatéka: egyéb médiaanyagok központi digitális tároló + kiállítóhelye
-SZTE Miscellanea: SZTE könyvtár muzeális dokumentumai + tudóshagyatékai + SZTE-hez
szorosan nem köthető vegyes témájú + műfajú periodikák, könyvek, könyvfejezetek, cikkek
-DélmagyArchív: 1910-2010 közötti lapszámok
-Tiszatáj archívuma: 1947 óta; irodalmi alkotások + tanulmányok teljes szövegben
-ikonok: melyik repozitóriumból lett listázva az adott találat
D.) Miért jó a Contenta?:
-tematikus szakirodalom
-SZTE szinte összes oktatójának jelentősebb tud.-s munkája elérhető
-nagy számban a korábbi évek szakdolgozatai
-könnyen + gyorsan megtalálhatók az oktatók által létrehozott e-tananyagok

XIII. Szakirodalom kezelése

A.) A tudományos írás alapjai:

-elméletalkotók által alkalmazott írásmód
-értékelési forma + tudományos gondolatmenet bemutatása
-tudományterület tudásanyagának gyarapítása
-részvétel a szakmai diskurzusban
-megoldandó kutatási probléma + szakirodalom ismerete + szakmódszertan használata
-téma körülhatároltsága, leírtak ellenőrizhetősége + kritikai látásmód, érvelés +
bizonyítás
-tudományos nyelvezet + terminológiai pontosság + hivatkozási szabályok
-írás folyamatának makrostruktúrája:
tervezés: kutatás + tárgy körülhatárolása + célok kijelölése
tevékenység: brainstorming, olvasás, könyvtárazás, kérdések megfogalmazása,
bibliográfiai anyaggyűjtés // kérdésfeltevés, súlypontok kijelölése // feladat megértése, szöveg
terjedelmének, műfajának + stílusának meghatározása, időterv készítése
adatgyűjtés: szisztematikus olvasás; adatok összegyűjtése + értékelése; anyag
tagolása tevékenység: könyvek, tanulmányok kivonatolása, összefoglalása +
interpretálása; szövegkorpusz összeállítása, kísérletek lefolytatása, kérdőívek + interjúk
kiértékelése; sorrend megállapítása, hierarchia felállítása
kidolgozás: szövegezés, feedback, tartalmi átnézés, nyelvi átnézés
tevékenység: folyószöveg megírása; összbenyomás a nyitott kérdések
tisztázására; logika, szerkezet kiigazítások, a vörös fonal kijelölése; fogalmak, kifejezések,
metaforák áttekintése, nyelvtani + helyesírási ellenőrzés
tördelés + leadás: szöveg formázása; leadás + osztályozás; feedback + adott esetben
további átdolgozás
 tevékenység: szövegnormák + kivitelezés formai kívánalmainak ellenőrzése a
szöveg végső formázása; leadás módjának + idejének ellenőrzése; visszajelzések értékelése
az érdemjegy megemésztése, javítási lehetőségek felmérése
-tudományos írás modellje:
kérdések: mi az alapkérdés, mi a jelentősége a kérdéseknek
módszerek: milyen anyagokat elemzek, melyik modellt, melyik elméletet alkalmazom;
milyen alkérdéseket teszek fel; milyen eljárási módokat követek
kutatás: milyen kutatási pozíciók léteznek; melyiket választom; melyiktől határolódok
el; milyen kutatási anyagokat idézek
kritika / értékítélet: kifejtési módom tárgyszerű + objektív; szétválasztottam az
információkat az értékeléstől; az írásban hol + mikor értékelek; hogyan tudom a kritikámat /
értékelésemet megindokolni
argumentáció: mit akarok pontosan bizonyítani; minden érvet megemlítettem; az érvek
egymásra épülnek; érvelésem ellentmondásmentes
vörös fonal: melyik kérdéssor ad választ a fő mondandóm; mit állítok előbb + mi
következik ebből; mennyire fontos a fő mondandóm
-az is beletartozik ahol megtörtént az állásfoglalás, de nem lett nyilvánosan publikálva
-nem felel meg a tudományos írás kritériumainak:
egyetemi diáklapban beszámoló az OTDK-ról
prezentációval kísért előadás 1 tudományos kérdésről + referátum 1 tanulmányról
B.) Szakirodalom gyűjtése:
-szisztematikus irodalomfeltárás:
általános bibliográfia: 1 dokumentum 1 egység = 1 gyűjteményes kötetből /
folyóiratból a benne szereplő tanulmányokat, cikkeket jellemzően nem tárják fel
1-1 ország dokumentum termése; téma szerint csoportosítva
szakbibliográfia: könyvek mellett cikkek + tanulmányok
1 tudományterület / szűkebb témakör publikációit dolgozza fel
repertórium: folyóiratcikkek bibliográfiája; folyóirat tartalomjegyzékének betűrendes
feldolgozása
-hólabda-módszer: van néhány hasznos cím + ezeknek az irodalomjegyzéke ahol további
címeket találunk→felgöngyölítjük a számunkra szükséges irodalmat
-szakirodalom mint forrás:
online adatbázisok: milyen tudományterületről szolgáltat tartalmakat; bibliográfiai
adatokat + / teljes szövegeket tartalmaz-e; könyv / cikkadatbázisként működik-e / mindkettő;
szabadon / korlátozottan érhető-e el
feladatok: szűkebb + tágabb kulcsszavak összeírása; szinonimák; kulcsszavak idegen
nyelvű megfelelői; helyesírás; kulcsszavak egymással kombinálása keresés során; 1-1
megfelelő találat milyen további kulcsszavakat, tárgyszavakat kapott
-autocomplete funkció: automatikusan megjelennek a választható opciók
-hogyan segít a könyvtár a szakirodalomhoz való hozzájutásban?:
elektronikus források: könyv + cikkadatbázis
kölcsönzés, másolás, digitalizálás
könyvtárközi kölcsönzés: könyvet, másolatot / lelőhely információt kérhetünk
szakdolgozatok megtekintése
C.) Hivatkozás a felhasznált irodalomra:
-hivatkozás = saját munkánkban megjelölünk 1 másik szerzőtől származó gondolatot,
eredményt + közöljük e gondolat / eredmény forrását
-csoportosítás:
formailag: szó szerinti idézés / parafrázis / közvetett idézés
technika alapján: szerző - évszám rendszerű / szövegközi / lábjegyzetes / sorszámozott
-bibliográfia: adott témában fontos dokumentumok címét rendszerezően tartalmazó jegyzék
-irodalomjegyzék: írásmű forrásait felsoroló jegyzék
alfabetikus / évszámkiemelő / sorszámozott / rendszerező
-hivatkozási stílus leírása: hivatkozások módja + források sorrendje + bibliográfiai tételek
kötelező elemeinek sorrendjét, tipográfiáját, szerkezetét
-hivatkozáskezelő rendszerek: EndNote; Mendeley; RefWorks; Zotero
bibliográfiai adatok összegyűjtése + tárolhatók és visszakereshetők
csatolmányok tárolása; önálló irodalomjegyzék / felhasznált szakirodalom listájának
elkészítése; hivatkozások készítése, menedzselése
átalakíthatjuk többféle hivatkozási stílus szerint
lehetőség tudományos együttműködésre
ha nem tudok valamit elmenteni: RIS formátum használata
D.) Zotero:
-felismeri a böngészőnket + szövegszerkesztőbe beépülő plug-in lehetősége
-böngészőből is elmenthetek adatokat, amelyekhez az URL is eltárolható
-csoportmappa: online Zotero-fiókban hozható létre + minden csoporttag hozzáadhat
tételeket / almappákat
XIV. Médiatárak: Nava és a Videotorium
A.) Médiatárak:
-NAVA: Nemzeti Audiovizuális Archívum; 2006; magyar tvk előadásai
NAVA-pontok: csatlakozott oktatási intézmények, könyvtárak, muzeális + kulturális
intézmények, ahol elérhető az archívum tartalma
ingyenes tárhelyszolgáltatás; mo.-i közszolgálati csatornák műsorai + nagyobb
kereskedelmi tv.-k magyar gyártású műsorai
műsorok: műfaj + csatorna szerint / műsorújságban aktuálisan napra bontva
különgyűjtemények + oktatás menüpont (távoktatás)
-NAVA közösségi tér: felhasználók saját gyűjteményt hozhatnak létre jogtiszta audiovizuális
anyagok feltöltésével + megosztásával
-Videotorium: felsőoktatás, kutatás, közoktatás→ott készült videótartalom megosztása
meghatározott tartalom + feltöltők köre: publikus videók mindenkinek elérhetők, de
lehet korlátozni a nézőket / csoportokat létrehozni
felsőoktatás; kutató-fejlesztő helyek; közoktatás; közgyűjtemények; egyéni
kutatók; tudományos + kulturális szervezetek
reklámmentes, széleskörű tudásmegosztás; könnyebb információszerzés;
aloldalak létrehozásának lehetősége; multiplatform; videó mellett prezentáció is látható; élő
közvetítés; pdf formában is letölthető az előadás anyaga
B.) Közösségi tartalomfejlesztés:
-crowdsourcing: 2006; Jeff Howe; miként szervezik ki a feladatokat egyes vállalkozások
magánszemélyeknek online formában
-MATARKA; Wikipédia; Fortepan
-Köztérkép: szobor; köztéri emlékmű; tematikus képgyűjtemények
-részei: feltöltött tartalmak adatainak pótlása + tartalmak létrehozása + feltöltése az
adatbázisokba
C.) SZTE Képtár + Médiatéka:
-központi digitális tároló- + kiállítóhely
-egyetemtörténet / arcképcsarnok
-könyvtár birtokában vannak, de eltérnek a nyomtatott / kéziratos változattól

XV. Könyvtárközi kölcsönzés

A.) MOKKA:
-Magyar Országos Közös Katalógus: OSZK; nemzeti gyűjtőkörű könyvtár; országos
szakkönyvtárak; állami egyetemi könyvtárak; megyei + fővárosi közkönyvtárak
-2001, Dr. Mader Béla
-működési elve: központi bibliográfiai rekord→közösen épített központi adatbázisban keres
-megmutatja, hogy az adott könyv melyik könyvtárban van
B.) ODR:
-Országos Dokumentum-ellátási Rendszer = igénylést itt kell leadni
-könyvtárközi: csak helyben lehet olvasni a kérő könyvtárban
C.) Magyar Tudományos Művek Tára:
-mo.-i kutatók tudományos publikációit + azok idézőit 1 központi adatbázisba gyűjti
-közlemények idézettségét + tudományos minőségét is láthatjuk
-regisztráció nélkül is lehet keresni
-külföldi publikációk is vannak nem csak magyar nyelven
-nem teljes tudományos publikációk is megjelenhetnek
-nem tárol teljes szöveget, de linket adhat hozzá

XVI. Az írás- és dokumentumtörténet alapjai

A.) Ókor:
-képírás: dolgokat képekkel ábrázolták; hieroglifa
-ékírás: summérok; nedves agyagba háromszög alakú náddal rögzítették az infókat
-könyvtár fogalmát a közigazgatás szükségessége hozta magával
-közigazgatási iratok, államiratok, levéltári jellegű anyag→őrzés, rendszerezés
-első: Ninive; Assurbanapli (i. e. 668-626)
agyagtáblák (iratok, levelek, vallásos szövegek); őrszó (témakör megjelölése),
katalógus
-Alexandriai könyvtár Museion könyvtára (i. e. 300; Ptolemaioszok)
papirusztekercs; kapsa; syllabus; katalógus (Kallimachos, Zenodotus)
könyvtárépület: nagy terem, falakon polcok, közöttük szobrok
könyvek beszerzése: másolás, vétel; elhelyezése: szakrendi
olvasás: oszlopcsarnok, séta, hangos olvasás
 350-400 ezer tekercsnyi anyag
-római birodalom: Caesar = állami könyvtár terve (Terentius Varro: De bibliothecis)
nyilvános könyvtárak; szakrend + 2 osztály: görög + latin, fontos iratok +
tudományos munkák; provinciák követik a példát (bibliofilek)
épület: oszlopcsarnok, terem, keleti fekvés, szemnek jó színek
B.) Középkor:
-keleten: fejlődés <-> nyugaton: hanyatlás
-papirusz helyett pergamen→nyugat: kolostori könyvtárak
-Cassiodorus Vivariuma: könyvtár + másolóműhely
-Nagy Károly: udvarában tudós papok, írásreform, könyvdíszítés
-kolostori könyvtárak: Fulda Corbie, Reichenau, Regensburg, Cluny, St. Gallen
-könyv = érték, kevés, primitív katalógusok, korlátozott használat
-elsősorban biblia, teológiai munkák, liturgiai könyvek
-késő középkor: egyetemi könyvtárak megjelenése (Sorbonne 1250 körül)
ajándékozás, csere, másolás, szerzői ajándék
Bibliotheca Magna: gyakran használt kódexek (láncos könyvek), pultkönyvtár
Bibliotheca Parva: ritkábban használt könyvek (kölcsönözték is)
díszes könyv értéke = falu értéke
kódex írója: scriptor
-reneszánsz: könyvtári tekintetben az antik világ újjászületése = antik értékek felderítése,
mentése→másolás + gyűjtőszenvedély megjelenése
pápák, uralkodók könyvtárai, nagy főúri + főpapi könyvtárak
Vaticana, Ambrosiana, Corvina
-Mo.: lényegi bekapcsolódás a kódexek korában (püspökségek, koostorok)
fénykor: 1401-1526; káptalani / plébániai könyvtárak
humanista: Vitéz János + Janus Pannonius
Corvina könyvtár: ismeretlen alapítási év, 1464: Itáliában ismert
rendszeres + tervszerű gyarapítás: Tadeo Ugoletto
tetőfok: 2000-2500 kötet (kódexek); ma: 650 kötet
filozófia, történelem, filológia, retorika, költészet, csillagászat,
orvostudomány, hadtudomány, teológia, földrajz
-reformáció + ellenreformáció:
könyvtárak pusztulása + Luther: felhívás könyvtárak felállítására
városi + egyházi könyvtárak fejlődése→fokozott nyilvánosság
protestáns fejedelmek könyvtár alapításai: Albrecht porosz herceg: Königsberg /
Julius Braunschweig herceg: Wolfenbüttel
anyanyelvű könyvek megjelenése
-miniatúra: kódex lapjait díszítő, kisméretű, kézi festésű képek
C.) Újkor:
-könyvnyomtatás feltalálása
-ősnyomtatvány: első 50 év; 1500 dec. 31. előtt készült könyvek
-implicit + explicit: könyv elejét + végét jelölő formula
-barokk: teremkönyvtár
katolikusok: bécsi Hofbibliothek + klasszikus példa: Escorial (65x11x11m)
 falakon polcok→galériás megoldás; márványasztalok; glóbusok; termtud.-i eszközök
-felvilágosodás: tudományok osztályozására szakkönyvtárak
állomány elhelyezése: szakrendi + teológia megjelenése
enciklopédikus könyvtárak alkonya→nemzeti könyvtárak létrejötte
jogtud., termtud., művészetek, szépirodalom, történelem
mai könyvtári rendszerek körvonalainak kialakulása
Széchényi Ferenc: 1802; Országos Széchényi Könyvtár
-magyar nyomdák: Hess András, Heltai Gáspár, Sylvester János
-tömeges könyvnyomtatás kezdete: 19. sz.
D.) Jelen: 1990 után
-felsőoktatási könyvtárügy: helyzetelemzés, stratégiai célok kijelölése
-egyetemi stratégia: tömegképzés + színvonaltartás; tanítás + tanulás + kutatás
szabadsága; többkarú egyetemek; integráció
-egyetemi könyvtárak ekkor: nem képesek sem a mennyiségi, sem a minőségi igények
kielégítésére; szolgáltatások színvonala messze az európai alatt; sem állandó, sem elegendő
forrás nincs a fejlesztéshez
-könyvtári fejlesztési célok: könyvtári beszerzések növelése; állomány teljességéhez való
szabad hozzáférés; komplex könyvtár; inspiráló környezet tanuláshoz, kutatáshoz;
világszínvonalú információs szolgáltatások; hallgatók teljességének kiszolgálása;
költséghatékony struktúra
E.) Könyvtárak:
-külföldi: Vatikáni; British Library; Bibliothèque Nationale de France (minden francia
könyvből van itt 1 = kötelespéldány szolgáltatás); Library of Congress
-magyar: Bibliotheca Corviniana; Pannonhalmi Bencés Főapátság; Zirci Cisztercita
Apátság; Református Kollégium Könyvtárak; Országos Széchényi Könyvtár; Akadémiai
Könyvtár; MEK
-könyvtártípusok:
nemzeti: adott országhoz + annak nyelvéhez tartozó minden dokumentumot beszerez
köz: lakosság igényeinek kiszolgálása
szak; felsőoktatási
iskolai: oktató-nevelő + tudományos tevékenység kiszolgálása
F.) Maradék fogalom:
-tudománymetria: számokkal jellemzi a tud.-s teljesítményt; alapja a tud.-s cikkek egymásra
való hivatkozása
-tömörraktár: síneken guruló, tömöríthető polcrendszer
-terminál: céleszközök, amikkel a nagyszámítógépekhez hálózaton keresztül csatlakozni
lehetett
-szemantikus web: adatoknak + ahhoz kapcsolható jelentéseknek + azok megosztásának
legjobb módszereit nyújtó szabványok rendszere
-szakrendi jelzet: dokumentumokban található, annak tartalmi besorolására utaló jel; ETO
számból kialakítva
-Országos Könyvtári Platform (OKP): integrált könyvtári rendszerek helyébe lépő szoftver
rendszer mo.-i megvalósítása
-ORCID: Open Research and Contributor Identifier; nemzetközileg általánosan elfogadott
szerző azonosító kód; biztosítja a kutató egyértelmű azonosítását
-metainformációk: dokumentum elektronikus katalóguscédulája; legfontosabb bibliográfiai
adatok
-joker: speciális jel, ami 1 / több karaktert helyettesít
-HUMANUS: Széchényi működteti; országos cikk- + tanulmány-adatbázis; célja
hozzáférhetővé tenni + szolgáltatni a humántud.-k magyar vonatkozású tanulmányainak +
cikkeinek bibliográfiai adatait
-facetta: adatbázisokban a különféle szűkítő szempontok ki + bekapcsolhatósága→adott
találati halmaz kapcsoló-szempontok segítségével tovább szűkíthető
-dpi = dot per inch; 1 inch területen hány nyomdai vonást / pontot lehet megkülönböztetni
-digitális ökoszisztéma: számítógépes helyi + hálózati kényelmi környezet, amiben a
felhasználó megtalál minden olyan forrást + eszközt amit a munkája / tanulása során
legjobban tud alkalmazni