Bábművészet, bábszínház

A bábszínház vagy bábjáték a színjátszás egyik legősibb formája, amelyet minden kor új

hagyományokkal gazdagított. Az előadások eszközei, a bábok is nagy változatosságot
mutatnak.

I, Története
Afrikában, Kínában és Indiában már nagyon régen is bábokkal elevenítették meg a különböző
mondákat és vallási történeteket. Az indiai bábjátékok, melyeknek létezésükről már az i. e. 1.
évezred előttről származó Mahábhárata eposz is tudósít, és későbbi változatai,
a Rámájanát dolgozták fel (ramikák, Ráma-játék), vagy az indonéz szigetvilágban ma is élő
wayang (mindkettőnél pálcás bábokat használtak). Régi, európai játék, a betlehemi játék,
egyik főszereplőjéről, Máriáról kapta a nevét a marionett is. A reneszánsz korban kezdett
elkülönülni a népi és az udvari bábszínház. A népi bábjátszás (betlehemezés, bábtáncoltatás)
mellett egyik fő forma a vásári bábjáték. A 18. századi Japánban Bunraku-bábokkal játszották
el a történeteket, amiket egy mesélő adott elő, aki a színpad szélén, egy magaslaton ült.

Az évszázadok során szinte minden nemzet megteremtette a maga jellegzetes bábfiguráját.

Pulcinella (olasz), Polichinelle, Punch (francia és angol), Pickelhering (észak-német), Kasperl
(délnémet), Hanswurst (osztrák), Petruska (orosz), Kasparek (cseh), Kargöz (török) stb. A
bábjátszás hagyományos magyarországi alakjai Vitéz László és Paprikajancsi.

Az udvari bábjáték a korabeli divatos műfajok szerint jelenített meg történeteket, gazdag
díszlet között, pompás bábokkal. A bábjáték két fajtájából alakult ki a bábszínház elődje,
amely főként a 19. században volt népszerű: a német Papa (Joseph) Smied bábszínháza vagy
az olasz Teatrino Rissone már darabokat rendelt, tekintélyes társulatuk, díszlet és kelléktáruk
volt. A. Jarry bábdarabokat írt Übü-történetek címmel, az első bemutató (1888) valóságos
bábszínházi forradalom lett. Richard Teschner osztrák, Iván és Nyina Effimov, Alexandra
Exter orosz képzőművészek megújították a régi figurákat, új technikákat, új anyagokat
kerestek. A bábszínház lehetőségei azóta is gyarapodnak, népszerűsége azonban a 20-as és a
30-as évektől egyre csökkent. Napjainkban legtöbbször gyerekközönsége van, nekik tartanak
előadásokat.
1949-ben a magyar bábjátszás hagyományainak őrzésére alakult az Állami
Bábszínház. Szilágyi Dezső, Koós Iván, Kemény Henrik, Bródy Vera stb. több sikeres
produkciót is színpadra állított.

II, Erdélyi bábszínházak

A magyar bábelőadások legnépszerűbb magyar szereplői voltak Vitéz László, majd Paprika
Jancsi. Erdélyben utoljára Sebestyén Lajos vándorbábos szerepelt vásárokon, búcsúkon és
iskolákban 1915-től 1949-ig, műsorán 1935-ben Kacsóh Pongrác daljátékának, a János
Vitéznek bábváltozata, 1942-től a Ludas Matyi is előfordult.

Állandó előadóteremmel rendelkező magyar bábszínházak közül a marosvásárhelyi 1949-ben,

a kolozsvári és nagyváradi 1950-ben alakult, mindhárom román tagozattal karöltve működött.
Felnőtteknek való műsoraik közül emlékezetesebbek: Bajor Andor paródiáinak (Meghasadt
szívek, Paródiák) és színműveknek, így Molière Botcsinálta doktor, Carlo
Gozzi Szarvaskirály, García Lorca Don Cristobal, Mészöly Miklós Moment, Antonin
Wolf Kecafán vagy Hacafán, Balázs Béla A halász és a hold ezüstje, Karinthy Frigyes A
bűvös szék és Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné c. darabjainak előadásai. Sajátos pedagógiai
feladatoknak is megfelelő gyermekműsoraikon a klasszikus magyar irodalom és mesekincs
feldolgozásai: Ludas Matyi, János Vitéz, Toldi, Rózsa és Ibolya, Háry János, Elek apó meséi,
1973-ban Tamási Áron Szegény ördöge mellett a korabeli írók eredeti alkotásai, többek
között Bajor Andor Aranyszőrű bárányok, Bálint Tibor Robot Robi, Bede Olga Mesél az
erdő, Kemény János Gyáva nyulacska, Kovács Nemere Csodafazék, Majtényi Erik Karcsi a
cirkuszban, Marton Lili Télapó a betűk országában, Méhes György Kolozsvártól a Déli-
sarkig, Palocsay Zsigmond Lepkeszárnyon és Aki búsul, megöregszik, Veress Zoltán
Tóbiás és Kelemen és Irgum-burgum Benedek c. gyermekdarabjai szerepeltek. Maguk a
bábosok dolgozták föl Vörösmarty Mihálytól a Csongor és Tündét, Móricz
Zsigmond állatmeséit és Fodor Sándor Csipike-történeteit. Több író a bábszínpad megkívánta
átdolgozásra maga vállalkozott, így Fodor Sándor, Hajdu Zoltán, Páskándi Géza, Sütő
András, Szilágyi Domokos.

Eredeti alkotásokkal tűnt fel Kovács Ildikó, a kolozsvári bábszínház rendezője (Lusta

kismozdony, Cini Samu egér kalandjai), a bábszínészek közül Péter János, Koblicska
Kálmán, Sigmond Júlia, Balló Zoltán, a díszlettervező Botár Edit. A nagyváradi bábszínház
művészei közül Szele Vera rendezései, Seres Lajos és Kovács György eredeti darabjai és
fordításai, Dankó János több mint 60 előadáshoz szerzett zenéje emelendők ki.

Szoros kapcsolatot tartott a bábművészet a zenével; Kolozsvárt zenei oktató műsorok (Bach,
Mozart, Schumann, Bartók) s a Csinn-bumm Zeneországban, Nagyváradon pedig Pergolesi
(La serva padrona), Richard Strauss (Till Eulenspiegel, Don Juan, Don Quijote), Prokofjev
(Péterke és a farkas) műsorra tűzése révén. Csíky Boldizsár, Oláh Tibor, Orbán
György, Szabó Csaba, Vermesy Péter szívesen komponálnak a bábszínpad számára is.
Képzőművészek közül Ambrus Imre, Botár Edit, Bölöni Vilmos, Fux Pál, Haller
József, Kádár Zoltán, Szabó Erzsébet, Szervátiusz Tibor vállalt alkotó együttműködést a
bábszínházakkal. A romániai televízió magyar adásának megindulásával a magyar
bábművészek új kapcsolatot teremtettek ifjú közönségükkel.

III, Árnyjáték
Ebben az ősi játékmódban a művész egy nagy vászon mögött tartja a bábot. A hátulról
jövő fény árnyékot vet a vászonra, amelyet a nézők a másik oldalról láthatnak. A jávai bábok
magasabbak egy méternél, karjukat alulról pálcákkal mozgatják. A bábok
hagyományosan bivalybőrből készülnek, és harsány színekre festik
őket: vörösre, kékre és aranysárgára.

Báb
A bábok olyan ember mozgatta eszközök, melyekkel szereplőket lehet megjeleníteni,
gyakran egy bábelőadás keretei között. A bábok többféleképpen mozgathatók, a
legegyszerűbbek akár egy kézzel is, de néhány bonyolult japán figura sokszor három embert
is megdolgoztat. A modern bábművészek – például a Muppet-figurák kitalálója, Jim
Henson is – elektronikus mozgatórendszerrel cserélték fel a hagyományos bábokat mozgató
zsinórokat vagy pálcákat.

I, Fajtái
Marionett
A bábművész olyan farudak segítségével irányítja a bábot, amelyekre zsinórokat
függesztettek. A zsinór mozgatásához két kéz és nagy hozzáértés szükséges. Van olyan zsinór
is, amellyel egyszerre két mozdulat is elvégezhető, például a báb az egyik lábát felemeli, míg
a másikat leereszti.
Ujjbáb
Az ujjbábok olyan kisméretű bábok, melyekben csak egyetlen ujj fér el.
Kesztyűbáb
A kesztyűbábok olyan bábok, melyeket kézfejünkre húzunk. Nagyon könnyen mozgathatjuk
őket, elég ha a báb belsejébe tesszük kezünket. Mutatóujjunkkal támasztjuk meg, és
mozgatjuk a báb fejét.
Árny- vagy laposbábok
Lapból készült kétdimenziós bábok, amiket pálcával lehet mozgatni.
"Félember" figurák
Ezeknek csak a felső testrészük van meg, és a kezük. Ezeket is paraván mögött használják.
Teljesalakos ember
Ezeket a figurákat lehet a paraván mögött, de előtte is használni, felhasználási céltól függően.
Embernagyságú bábok
Az életnagyságú bábok megelevenítése igazi csapatmunka. A bábu belsejében lévő személy
mozgatja a végtagokat, a többiek az arcmozgást irányítják. E bábok gumihabból készülnek, s
merev keretre erősítik őket, így könnyűek, és jól mozgathatóak.
Óriásbábok
Karneválok, fesztiválok látványeleme, ahol egy gyalogló ember visz, esetleg mozgat egy több
méter magas alakot.

II, Bábok felhasználás szerint

A hasbeszélő báb
Lényege, hogy a "bábozó" és a báb mindketten látszanak és gyakorlatilag egymással
beszélgetnek, vitatkoznak. Egyes esetekben ebbe belevonhatják a közönséget is. Alapfeltétel,
hogy a "bábozó" tudjon hasbeszélni, vagyis úgy beszélni, énekelni, hangokat kiadni, hogy az
ajkait nem mozgatja. Általában ezt mikrofonnal szokták csinálni, mert az ajak mozgása
nélküli beszéd általában nagyon halk. A báb egy teljes figura kell legyen, lábakkal, de a
bábozó a bábnak csak az egyik kezét mozgatja.
Egyéni báb
Lényege, hogy a bábu maga nem beszél a közönséggel, hanem a bábozó fülébe "súgja"
mondanivalóját és az ember mondja ki hangosan amit a bábu neki "mondott". Ezek teljes
bábuk kell legyenek, de nem muszáj emberalaknak lenniük, pl. egy kiskutya egy zsákban is
tökéletes. Általában közjátéknak használják, időnyerés céljából, amíg a bábcsapat többi tagja
felkészül a következő szinpadi bábjátékra.
Színpadi bábozás
Egy csoport (max 8 fő) előre megszervezett előadása. Ebbe a közönség is bevonható aktív
nézőközönség esetén. Ezek a történetek általában valamilyen tanulságot tartalmaznak, melyet
a hallgatók (általában gyerekek) könnyen megérthetnek. Ide sorolható továbbá a
zenekoreográfia is, amennyiben azt bábok csinálják.
 Magyar bábművészünk egyike:
Kemény Henrik

I, A család története

A népligeti bábszínház 2009-ben

A Korngut család évszázados bábjátékos hagyományát követte. A nagypapa, Korngut

Salamon (185? –1930), Galíciából érkezett Pestre, és 1897-ben kapott belügyminisztériumi
engedélyt „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások” megtartására. Nagyapja a vásárokat
járva először cirkuszt szervezett, majd a társulat kiszámíthatatlansága miatt áttért bábjátékok
előadására. Később állandó színházat épített Külbudán. Későn nősült, két fia született, Dezső
és Henrik.
Apja, Korngut Henrik közel egy évig az USA-ban próbált szerencsét, majd 1912-ben hazatért,
ekkor magyarosította nevét Keményre. Megalapította a Columbia Magyar Mechanikai
Színházat, amely egy év alatt becsődölt. Az I. világháború tönkretette a családot, 1926-ban új
bábosbódét emeltek a hűvösvölgyi Nagyréten. Az apa a háború után a filmgyárban dolgozott,
majd a biztos fizetést feladva bábozásból élt a család, szerény körülmények között. Az 1930-
as években hivatalosan Paprika Jancsi lett a fő figurájuk neve, mert az állami szervek nem
nézték jó szemmel a kisemberek számára szóló rendszerkritikus, szókimondó előadásokat.
A Népligetben a Mutatványos téren működött Kemény Henrik Bábszínháza, melyet 1982-ben
kultúrtörténeti emlékké nyilvánítottak. A bábszínházat 1989-ben a Soros
alapítvány támogatásával felújították, és díszelőadással átadták. Azután az épületben újabb
előadás nem volt. A 250-300 négyzetméteres faszerkezetű épület 2011. október 3-án éjjel
porig égett.

II, Életrajza

Kemény Henrik és a híres bábok

Henrik a család mutatványos bódéjában nőtt fel, a bábos família harmadik generációjához tartozik ifjabb
Kemény Henrik és nála egy évvel fiatalabb öccsével, Mátyással (1926–2001). Míg a papa a
színházat vezette és előadott, a mama – Kriflik Mária – volt a pénztáros és ő szabott, varrt,
öltöztette a bábokat. Két fiuk a délutáni előadásoknál segédkezett, de szerepeltek is a
bábszínházban. Az apja által készített Mickey egér marionettfigurával gyakorolta a bábozást,
– később három és fél méteres zsinórral felszerelten – már a nagyérdemű előtt
táncolhatott. 1931-ben kapta első szerepét egy családi bábelőadáson a papa Mickey egér
táncjátékában csetlő-botló „másodegérként”. Kicsit később már az iskolában
pótvizsgázó Vitéz Lászlót alakítja. Öccse, az ekkor hatéves Mátyás is szerepet kapott, mint
Frici pajtás, apukájuk a Tanító Bácsi volt. 1935-ben faragta ki első bábfiguráját (Vitéz László)
és kapta meg első főszerepét. Húguk, Katalin (Pipike, 1936–1984) ugyan nem bábozott, de
szívesen segédkezett a bábszínházban, mint pénztáros, hangosbemondó, vagy akár
plakátrajzoló. 1944-ben édesapja munkaszolgálat közben eltűnt, így Henrik vette át
bábszínházát. 1947-től sorra tiltották be az előadásokat, alig kaptak működési engedélyt egy-
egy előadásra. 1950-ben tagja lett az Állami Bábszínháznak, ahová Bod László festőművész,
a színház akkori igazgatója hívta be bábtechnikusnak. Első munkája az Aladdin csodalámpája
című előadás mechanikai munkálatai voltak. Amikor a népligeti vurstlit 1953-ban
felszámolták, Kemény Henriket is „államosították” (bábjait egy ideig Bálint
Endre festőművész műtermében „bújtatta”): ettől kezdve az Állami Bábszínházban lépett fel.
Az ő nevéhez fűződik 1955-ben az első vidéki bábszínház megalapítása Győrött. 1964-ben
elvégeztették vele a Bábszínészképzőt. Két évtized alatt számos bábot tervezett, és visszatért a
vándorbábozáshoz, egy Trabanttal kezdte el járni az országot. 1992-ben, az Állami
Bábszínház kettéválásakor a Kolibri Színházhoz csatlakozott. Nem egészen két hónappal
élte túl, hogy volt bábszínházának épülete a Népligetben leégett.

III, Főbb alakításai

 Vitéz László kalandjai
 Hakapeszi Maki és a Furfangos Frigyes mester a Zsebtévé MTV
sorozatban
 Süsü, a Süsü, a sárkány MTV-sorozatban
 Vitéz László és a többiek (4 epizódos MTV-sorozat: Az elátkozott malom,
Az elásott kincs, A csodaláda, Itt nem szabad énekelni, 1972)
 Gyufa Gyuri
 Sakk Matyi 
 Majom úr a Majomparádé c. MTV sorozatban
 Tévé-ovi
IV, Vitéz László
Kemény Henrik a II. világháború és az 1990-es évek között egyedül folytatta a vásári
bábjátékok hagyományát. Generációk ismerték az 1900-as évek elejétől Vitéz Lászlót, aki a
közép-európai marionett hagyományokhoz illeszkedik Kasparekkel és más figurákkal. A Vitéz
László kalandjai a jó és a rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral és a kisgyermekek
számára is élvezhető módon ábrázolja. Emlékezetes, hogy Vitéz László „fegyvere”
egy palacsintasütő. Közismert előadások címei: Elátkozott malom, Elásott kincs. Ezek
eredetileg 20-25 percesek voltak, szövegkönyve nem volt, hisz a családban mindenki kívülről
ismerte. Ezeket Henrik egyórás előadásokká bővítette. A Magyar Televízió Takács
Vera szerkesztésében 1972-ben Vitéz László és a többiek címmel felvett 4 történetet, ezek Az
elátkozott malom, Az elásott kincs, A csodaláda, Itt nem szabad énekelni. Így - szerencsére -
ezek az előadások megmaradnak az utókor számára is. A vásári bábjátékos c. műsorban pedig
úgy rögzítették az előadást (rendező: Szabó Attila), hogy nemcsak a jelenetet, hanem a
paraván mögött dolgozó művészt, Kemény Henriket is láthatják a nézők. Így a játékstílus is
rögzítésre került, s megőrződött.

”
Gyerekkoromban a városligeti bábszínháznak, a Vitéz Lászlónak
képtelenségei nagy mulatságomra voltak.
– Mi kell nektek, hallál, vagy fakannál? – kérdezte Vitéz
László egykoron. S ezzel: püff! barátját úgy kupán sózta egy
fakanállal, hogy az előbb nagyot nyekkent, aztán rezegni
kezdett rémületében… S már ezen is nagyokat kellett nevetni.
– Te menjél a sárgába, nem tudod mi az? A sárga fennékbe! –
és megint csak úgy vágta fejbe barátját, hogy az még jobban
rezegni kezdett, de nosza, kapott máris egy rúgást a fenekébe,

„
amitől egészen kettétört. Még jobban kellett tehát nevetni, – no
de min? Az esetlegességen, szájtáti rémületen, vagyis
mindazon, amit egyszóval úgy szoktunk nevezni: fajankó.

– Füst Milán

Bambi
Saját tervei alapján 1948-ban készítette Bambit, amelyet közönségcsalogatásra talált ki.
A báb belső szerkezete a bábmozgató vállán támaszkodott, akit az óriásbáb fehér
köpenye rejtett, így teljes magassága elérte a három métert. Ötven éven keresztül
legtöbbször öccse, Mátyás keltette életre. Az előadások kezdete előtt vurstli zenére
menetelt a közönség között, mögötte Henrik két néger cintányéros kézbábbal. Ezzel
teremtettek jó hangulatot, és toboroztak még több nézőt az előadások előtt.

Hakapeszi Maki
Kemény Henrik alakította Hakapeszi Makit, a csokiszerető falánk majmot a Magyar
Televízió Zsebtévé című műsorában. „Hakapeszi ha kap, eszi” – ezzel végződnek a
történetek, amikben Móka Miki leplezi le rendszeresen a Hiszékeny Urat csokoládé
kedvéért becsapó majmot. A Zsebtévé Hakapeszi Makiról szóló részének átdolgozott
változata a Majomparádé című bábfilmsorozat, melyben szintén Kemény Henrik alakít
egy majmot, aki a Zsebtévé Hakapeszi Makijához hasonlóan becsapja a hiszékeny
embert csokoládéért.

Süsü, a sárkány
1976 karácsonyán bemutatott magyar bábfilmsorozat. A mesét Csukás István írta,
zenéjét Bergendy István szerezte. A dramaturg Takács Vera, a báb- és
díszlettervező Lévai Sándor, a rendező Szabó Attila volt. Süsü, az
egyfejű sárkány hangja Bodrogi Gyula volt, a bábot Kemény Henrik mozgatta a
bábfilm felvételein, és a nagyméretű figura mozgatási mechanizmusának
kidolgozásában is részt vett.

V, Kitűnései
 Népművészet Mestere díj (1954)
 UNIMA dísztagság (1980)
 A Gyermekekért Érdemérem (1983)
 Érdemes művész (1987)
 Pro Urbe Budapest-díj (1998)
 Arany Szirén Díj (Cervia, Olaszország, 1992)
 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
 Kiváló művész (2002)
 Kossuth-díj (2005)
 Erzsébetváros Díszpolgára (2007)
 Prima Primissima díj (2008)