ÓRATERV

A pedagógus neve: Juhász Anett

Műveltségi terület: német nemzetiségi
Tantárgy: Anyanyelv
Osztály: 4. a
Az óra témája: Szülőföldem szép határa
Az óra cél- és feladatrendszere
1. Oktatási feladatok: A vers elemzése. A hazai táj szeretetének érzékelése. A versben szereplő költői eszközök felismerése.
2. Megtanítandó ismeret:
3. Fejlesztendő kompetenciák, képességek:
Matematikai kompetencia

- Logikus gondolkodás, várható események megfogalmazása

Anyanyelvi kommunikáció

- Rövid- és hosszú távú memória

- Szóbeli szövegalkotás tartalomelmondással
- Szókincsbővítés, szókincsfejlesztés
- Szövegtagolás képességének fejlesztése

Szociális és állampolgársági kompetencia

-A pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, önellenőrzés képességének fejlesztése

Hatékony, önálló tanulás

- Elolvasás, átgondolás, felidézés, ismétlő áttekintés

- Figyelemkoncentráció, megfigyelőképesség
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- Önértékelés képessége a feladatok megoldása során

Digitális kompetencia

Tantárgyi kapcsolatok: környezetismeret

Az óra didaktikai feladatai: Petőfi Sándor: ATisza

Felhasznált források:
- Nemzeti Alaptanterv, Magyar közlöny 66. szám, 2012. június 4.
- Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára/Anyanyelv, 51/2012.(XII.21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete, OFI, Budapest, 2012
- Nyiri Istvánné : Szövegértést fejlesztő feladatok 4. osztály OFI, Budapest, 2016.
- Báthori Anna Zsuzsanna, Bárány Jánosné, Nagyné Bonyár Edit: Hétszínvilág olvasókönyv 4. osztály, OFI, Budapest, 2016.
- https://www.youtube.com/watch?v=_LhuSIH-ofM
- https://www.youtube.com/watch?v=cNTxxxWIzkQ
 Nevelési-oktatási stratégia
Idő-
Tanulói Meg-
ke- Az óra menete Várható válasz
Módszerek munka- Eszközök jegyzések
ret
formák
X’ I.A vers tartalmi/ hangulati előkészítése
1.Betűmozaik
A mai órát egy betűmozaikos játékkal kezdjük. Vegyétek elő a borítékot! közlés, CSM tábla, laptop, https://
A borítékban betűket találtok. 3 szót kell kitalálnotok: egy vezetéknevet, utasítás hanganyag www.youtub
egy keresztnevet és egy földrajzi nevet. Segítségként hoztam nektek egy szókártyák, e.com/
kis hanganyagot is. Minden páros, aki nem kapott borítékot, ők boríték watch?
forduljanak hátra, a mögöttük ülőkkel lesznek egy csoportban. v=cNTxxxW
Csoportban dolgozzatok! IzkQ

A boríték tartalma:
Szómozaik képe:
P E T Ő F I S Á
S F N I O R Á E T Ő
N D O R T I SZ A
I T P S A A D

A tábla képe:
vezetéknév keresztnév földrajzi név

Hol található a Tisza? Nézzük meg a térképen!

A tábla képe:
Petőfi Sándor: Tisza

Ellenőrzés: szóban, összehasonlítás a tábla képével. Segített sokaknak! ellenőrzés FOM tábla
Ellenőrizzük! XY?

A tábla képe:
vezetéknév keresztnév földrajzi név
Petőfi Sándor : Tisza

Visszacsatolás: Tegye fel az a csoport a kezét, akinek sikerült

megfejtenie? Tegye fel a kezét, akinek segített a hanganyag?
2, Célkitűzés
Ma megismerkedünk Petőfi Sándor: Tiszta című versével.
-
3. Tanítói közlés közlés FOM
Petőfi Sándor 1823. január 23. -án Kiskőrösön született. Az egyik
leghíresebb költőnk, nemzeti hősünk, írónk, forradalmárunk, színészünk.
1848-as szabadságharc fontos alakja. Legismertebb költeménye a közlés, _
Nemzeti dal. 1849. július 31.-én halt meg Fehéregyházán. magyarázat FOM

II. Verselemzés
1.A vers megismerése
Keressen magának mindenki egy kényelmes ülő pozíciót a földön vagy a
padon vagy a tábla előtti dobogón.
Hallgassátok meg Petőfi Sándor: ATiszta című versét! -
közlés FOM
A tankönyv képe:

Petőfi Sándor: ATisza

Nyári napnak alkonyúlatánál

Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.

A folyó oly símán, oly szelíden

Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába’.

Síma tükrén a piros sugárok,

(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.

Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg

Volt terítve, s tartott a mezőnek,
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek.

Túl a réten néma méltóságban

Magas erdő; benne már homály van,
De az alkony üszköt vet fejére,
S olyan, mintha égne s folyna vére.
Másfelől, a Tisza tulsó partján,
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
Köztök egy csak a nyilás, azon át
Látni távol kis falucska tornyát.

Boldog órák szép emlékeképen

Rózsafelhők usztak át az égen.
Legmesszebbről rám merengve néztek
Ködön át a mármarosi bércek.

Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe

Egy madár csak néha füttyentett be.
Nagy távolban a malom zugása
Csak olyan volt, mint szunyog dongása.

Túlnan, vélem átellenben épen,

Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját mig telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.

Ottan némán, mozdulatlan álltam,

Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.

Oh természet, oh dicső természet!

Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz. –

Késő éjjel értem a tanyára

Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.

Többek között szóltam én hozzájok:

„Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi roszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója.”
Nem tetszett, túl hosszú. Nem kérdezés FOM -
Pár nap mulva fél szendergésemböl tetszett sok a régies szó benne.
Félrevert harang zugása vert föl.
 Petőfi Sándor. Magyarokhoz szól. kérdezés FOM -
Jön az árviz! jön az árviz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.
utasítás, FOM tankönyv
kérdezés
Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!

2. Kötetlen beszélgetés a versről

a) spontán megnyilatkozások
Kinek tetszett a vers? Kinek nem tetszett a vers? Miért?

b) kommunikációs szempontok
Ki mondja a verset? Kihez szól a vers?

3. A vers hangos olvasása

Nyissátok ki a tankönyveteket a 154. oldalon! Még egyszer felolvasom
nektek a verset. Figyeljétek meg milyen napszakban írta a költő a verset? Alkony. „ Piros sugárok táncolnak a
Hol áll Petőfi? vízen,” kérdezés, FOM
Ahol a Túr ömlik a Tiszába. ellenőrzés
A tankönyv képe: „ Ott, hol a kis Túr siet beléje.”

Petőfi Sándor: A Tisza

Nyári napnak alkonyúlatánál

Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje, közlés, FOM tankönyv,
Mint a gyermek anyja kebelére munkál- írásvetítő, tábla,
… A tankönyv képe: kodtatás, füzet
Mint az őrült, ki letépte láncát, utasítás
Vágtatott a Tisza a rónán át, Petőfi Sándor: ATisza
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot! Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ellenőrzés: szóban, a tevékenység során folyamatosan. Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Milyen napszakban írta a költő a verset? Miért? Mint a gyermek anyja kebelére.
Hol áll Petőfi? XY, idézd, a versből!
A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Visszacsatolás: folyamatosan, a tevékenység során. Megbotoljék habjai fodrába’.

4. Részekre osztás Síma tükrén a piros sugárok,

Vegyetek kék színes ceruzát a kezetekbe. A vers részekre bontását az
írásvetítőn látjátok. Bontsátok részekre a verset ti is az írásvetítő képe (Mint megannyi tündér) táncot jártak,
alapján! Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.
A tankönyv/ írásvetítő képe:
Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
Petőfi Sándor: ATisza Volt terítve, s tartott a mezőnek,
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek.
Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál Túl a réten néma méltóságban
Ott, hol a kis Túr siet beléje, Magas erdő; benne már homály van,
Mint a gyermek anyja kebelére. De az alkony üszköt vet fejére,
S olyan, mintha égne s folyna vére.
A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében, Másfelől, a Tisza tulsó partján,
Nem akarta, hogy a nap sugára Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
Megbotoljék habjai fodrába’. Köztök egy csak a nyilás, azon át
Látni távol kis falucska tornyát.
Síma tükrén a piros sugárok,
Boldog órák szép emlékeképen
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Rózsafelhők usztak át az égen.
Szinte hallott lépteik csengése, Legmesszebbről rám merengve néztek
Mint parányi sarkantyúk pengése. Ködön át a mármarosi bércek.

Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe

Volt terítve, s tartott a mezőnek, Egy madár csak néha füttyentett be.
Melyen a levágott sarju-rendek, Nagy távolban a malom zugása
Mint a könyvben a sorok, hevertek. Csak olyan volt, mint szunyog
dongása.
Túl a réten néma méltóságban
Magas erdő; benne már homály van, Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
De az alkony üszköt vet fejére, Korsaját mig telemerítette,
S olyan, mintha égne s folyna vére. Rám nézett át; aztán ment sietve.

Másfelől, a Tisza tulsó partján, Ottan némán, mozdulatlan álltam,

Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán, Mintha gyökeret vert volna lábam.
Köztök egy csak a nyilás, azon át Lelkem édes, mély mámorba szédült
Látni távol kis falucska tornyát. A természet örök szépségétül.

Boldog órák szép emlékeképen Oh természet, oh dicső természet!

Rózsafelhők usztak át az égen. Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább
Legmesszebbről rám merengve néztek
hallgatsz,
Ködön át a mármarosi bércek. Annál többet, annál szebbet mondasz.
 Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
Egy madár csak néha füttyentett be.
Nagy távolban a malom zugása
Csak olyan volt, mint szunyog dongása.
Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját mig telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.
Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.
Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz. –
Késő éjjel értem a tanyára
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.
–
Késő éjjel értem a tanyára
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.
Többek között szóltam én hozzájok:
„Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi roszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója.” kérdezés, FOM tankönyv
utasítás
Pár nap mulva fél szendergésemböl
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árviz! jön az árviz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.
ellenőrzés
Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!
utasítás, FOM tankönyv
kérdezés

Többek között szóltam én hozzájok:

„Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi roszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója.”

Pár nap mulva fél szendergésemböl

Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árviz! jön az árviz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.

Mint az őrült, ki letépte láncát,

Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!

5. Tartalmi, stilisztikai elemzés

a) érzelmi – tartalmi mondanivaló kibontása
Milyen érzelmeket hozott a felszínre vers bennetek? Melyik sorban utasítás, FOM írásvetítő
érezted? Idézd a szövegből! munkál-
XY! kodtatás

Honvágy. 6. versszak, „Kis

Ellenőrzés: a tevékenység során folyamatosan. falucska…” Régen faluban laktunk
Visszacsatolás: a tevékenység során folyamatosan. és ezt jutatta eszembe.
Büszkeség. 10. versszak. „ Oh,
b) Költői eszközök szerepe természet…” Büszkeség a szép tájra.
Milyen mondatfajták vannak a szövegben? XY! XY! XY!

XY, keress a 3. versszakban egy hasonlatot!

XY, keress a 3. versszakban egy hasonlatot! kérdő mondat, felkiáltó mondat,

kijelentő mondat
„… lépteik csengése, mint parányi
XY, keress a 1. versszakban egy hasonlatot! sarkantyúk pengése.”
„… a kis Túr siet beléje, mint a
gyermek anyja kebelére”
XY, keress a 4. versszakban egy hasonlatot!
„…a piros sugárok, mint megannyi
tündér”
Mi a megszemélyesítés?
„… a levágott sarjú rendek, mint
könyvben a sorok …”

A megszemélyesítés élettelen
Mondjatok megszemélyesítéseket a versből? dolgokat  élőlényekre jellemző
tulajdonságokkal, érzelmekkel,
cselekvésekkel ruház fel az író.
alkony vére folyik,
a bércek meredezve néznek,
örültként rohanó folyó,
Kigyűjtöttem a versből a régies-idegen szavakat. Olvassuk el közösen letépte láncát,
őket az írásvetítőről! vágtatott a Tisza,
el akarta nyelni a világot
Az írásvetítő képe:
föveny
sarjú Az írásvetítő képe:
üszök föveny ellenőrzés, FOM írásvetítő
kérdezés
rekettye – bokor sarjú rendek
rózsafelhők
 üszök kérdezés FOM tankönyv
máramarosi bércek
pór menyecske rekettye – bokor
mámor rózsafelhők
rőzseláng máramarosi bércek
jámbor pór menyecske kérdezés, FOM tankönyv
mámor utasítás,
szendergés közlés
rőzseláng
XY, mit jelent az a szó, hogy föveny? A föveny: üledékes talajt jelent. jámbor
XY, olvasd a következő szót! XY, mit jelent az a szó, hogy sarjú ?
XY, olvasd a következő szót! XY, mit jelent az a szó, hogy üszök? szendergés
XY, olvasd a következő szót! XY, mit jelent az a szó, hogy rekettye ?
XY, olvasd a következő szót! XY, mit jelent az a szó, hogy rózsafelhők? Nem tudom.

XY, mit jelent az a szó, hogy bérc? Amikor a lekaszált növény kihajt, az
XY, mit jelent az a szó, hogy pór menyecske? a sarjú.
kérdezés, FOM
Mennyecske szót mondd más szóval! Mi a szinonima szava? Parázs, égő fadarab. munkál-
XY, olvasd a következő szót! XY, mit jelent az a szó, hogy mámor? kodtatás
XY, mit jelent az a szó, hogy rőzse? Mond a rőzseláng szinonima szavát! Bokor, cserje.
XY, mit jelent az a szó, hogy jámbor? Pirosas színű égbolton a felhők.
XY, olvasd a következő szót! XY, mit jelent az a szó, hogy szendergés?
Hegycsúcs, sziklás táj.
Ellenőrzés: a tevékenység során folyamatosan. A pór azt jelenti, hogy szegény. ellenőrzés FOM
Visszacsatolás: a tevékenység során folyamatosan. Fiatal nő.
Bódult állapot.

Melyik versszakban találunk hangutánzó, hanghatások vannak a versben Ág, bot, fadarab.
a folyóra nézve? Égő ágak. utasítás, ÖM füzet, tábla, CD,
Szelíd, jó lelkű. munkál- laptop
6. A vers formai elemzése Félig – meddig éberen alszik, pihen. kodtatás

a) versszakok száma
XY, hány versszakból áll a vers?
XY, hány sorosak a versszakok?
XY, olvasd fel a vers első sorát! Számold meg hány szótagból áll a sor?
Mindenki válasszon ki a számára tetszőleges sort és számolja meg a „ Sarkantyúk pengése…”, „ Lépteik
szótagok számát! csengése…”
XY, hány szótagot számoltál?
XY, hány szótagot számoltál?
XY, hány szótagot számoltál?
A vers összes sora 10 szótagból áll.
15 versszakos.
Milyen a vers ritmusa? b) rímek vizsgálata 4 sorosak a versszakok.
Milyen rímeléseket ismerünk? XY! XY! XY! XY! „Nyári napnak…” 10 szótagból áll.

Milyen rímelésű a vers, XY!

Fogalmazd meg mi az a páros rím a saját szavaiddal! 10 szótagból áll. https://
10 szótagból áll. www.youtub
10 szótagból áll. e.com/
A páros rím rímkészlete az a, a, b, c ? Tedd igazzá! watch?
Ellenőrzés: a tevékenység során folyamatosan. ellenőrzés FOM v=_LhuSIH-
Visszacsatolás: a tevékenység során folyamatosan. Időmértékes verselésű. ofM
páros rím, keresztrím, bokorrím, fél
III. Szintetizálás rím
1.Felkészülés a versmondásra Páros rímelésű.
Vegyétek elő a füzeteteket és rajzoljatok egy közepes méretű kört a lap Páros rím: a szomszédos sorok
közepére. Felezzétek meg a kört! A kör felső felébe írjátok bele, hogy 1- rímelnek.
11. versszak. A kör alsó felébe, hogy 12.-15. versszak.
Miközben hallgatjátok, a verset színezzétek a vers ritmusának,
érzelemvilágának megfelelően a kört! Nem. a, a, b,b

A tábla képe:

munkál- FOM, ÖM tankönyv,

kodtatás, írásvetítő
közlés,
utasítás

Most meghallgatjuk művészi előadásban a verset!

Milyen címet adnánk a 1-11. versszaknak? A füzet képe:
Milyen címet adnánk a 12-15. versszaknak?
Írjuk a körszeletek mellé!

Ellenőrzés: a tevékenység során folyamatosan.

XY, milyen színeket használtál? XY, milyen színeket használtál?
Hogyan színezted ki a kör felső felét?

Hogyan színezted ki a kör alsó felét?

Rossz megoldás nem létezik. Saját érzelmeid tükre a kör.

Visszacsatolás: a tevékenység során folyamatosan. A táj

2. A vers újraolvasása
A Tisza
Most olvassuk fel a verset! Mindenki 2 sort olvasson! XY, kezd az
olvasást!

Az írásvetítő képe: piros, kék, barna

Halvány színeket használtam, lassan
Petőfi Sándor: ATisza színeztem.
Gyorsan, temperamentumosan
Nyári napnak alkonyúlatánál színeztem, mert a vers is begyorsul.
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.

A folyó oly símán, oly szelíden

Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára „Nyári napnak…”
Megbotoljék habjai fodrába’.
A tankönyv képe:
Síma tükrén a piros sugárok,
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése, Petőfi Sándor: ATisza
Mint parányi sarkantyúk pengése.
Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Volt terítve, s tartott a mezőnek, Mint a gyermek anyja kebelére.
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek. A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Túl a réten néma méltóságban Nem akarta, hogy a nap sugára
Magas erdő; benne már homály van, Megbotoljék habjai fodrába’.
De az alkony üszköt vet fejére,
S olyan, mintha égne s folyna vére. Síma tükrén a piros sugárok,
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Másfelől, a Tisza tulsó partján, Mint parányi sarkantyúk pengése.
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
Köztök egy csak a nyilás, azon át
Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
Látni távol kis falucska tornyát. Volt terítve, s tartott a mezőnek,
Melyen a levágott sarju-rendek,
Boldog órák szép emlékeképen
Rózsafelhők usztak át az égen.
Legmesszebbről rám merengve néztek
Ködön át a mármarosi bércek.
Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
Egy madár csak néha füttyentett be.
Nagy távolban a malom zugása
Csak olyan volt, mint szunyog dongása.
Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját mig telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.
Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.
Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz. –
Késő éjjel értem a tanyára
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.
Többek között szóltam én hozzájok:
„Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi roszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója.”
Pár nap mulva fél szendergésemböl
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árviz! jön az árviz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.
Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
Mint a könyvben a sorok, hevertek. FOM
ellenőrzés -
Túl a réten néma méltóságban
Magas erdő; benne már homály van,
De az alkony üszköt vet fejére,
S olyan, mintha égne s folyna vére.
Másfelől, a Tisza tulsó partján,
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
Köztök egy csak a nyilás, azon át
Látni távol kis falucska tornyát.
Boldog órák szép emlékeképen
Rózsafelhők usztak át az égen.
Legmesszebbről rám merengve néztek
Ködön át a mármarosi bércek.
Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
Egy madár csak néha füttyentett be.
Nagy távolban a malom zugása
Csak olyan volt, mint szunyog
dongása.
Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját mig telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.
Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.
Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább
hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.
–
Késő éjjel értem a tanyára
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.
 El akarta nyelni a világot! Többek között szóltam én hozzájok:
„Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Ellenőrzés: a tevékenység során folyamatosan. Annyi roszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója.”
Visszacsatolás: a tevékenység során folyamatosan.

IV. Házi feladat Pár nap mulva fél szendergésemböl

Félrevert harang zugása vert föl.
Házi feladat a vers megtanulása!
Jön az árviz! jön az árviz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.
V. Értékelés
A mai órán szeretném, ha mindenki saját maga értékelné a minőségi,
Mint az őrült, ki letépte láncát,
mennyiségi munkája, aktivitása, fegyelme alapján. Vágtatott a Tisza a rónán át,
A terem sarkaiban smyle fejeket láttok elhelyezve. Állj az a smyle fej Zúgva, bőgve törte át a gátot,
mellé, ahogy érezted magad az órán! El akarta nyelni a világot!

Az arcocskák képe:

XY, miért ezt az arcocskát választottad?

XY, miért ezt az arcocskát választottad? Hogy értékeled a munkádat?
XY, miért ezt az arcocskát választottad?
XY, miért ezt az arcocskát választottad? Hogy érzeted magad?

Mai órán sok helyes választ tudtam

adni a kérésekre.
Számomra nehéz volt a vers
szövegezése, ezért nehezen tudtam
koncentrálni.
 Büszke vagyok magamra, az önálló
feladatokat hibátlanul megoldottam.

Melléklet: - betűmozaik, hanganyagok, képek

- https://www.youtube.com/watch?v=_LhuSIH-ofM
- https://www.youtube.com/watch?v=cNTxxxWIzkQ

P E T Ő F I S Á N
D O R A T I SZ A