Lk. 24,30-32 Ábrahámnak egy olyan földért, amelyet soha nem látott.

Égő szívet adott Ézsaiásnak egy látomásért, aminek nem

És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret,
tudott ellenállni. Noénak olyan tüzet adott Isten a
megáldotta, megtörte és nekik adta. Erre megnyílt a
szívében, hogy a kősivatag közepén hatalmas
szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük. Ekkor
bárkaépítkezésbe kezd
így szóltak egymásnak: „Nem hevült-e a szívünk, amikor
beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Vannak, akik azt hiszik, hogy kereszténynek lenni
Írásokat?” pokolian unalmas dolog. Semmi másról nem szól, csak
arról, hogy vasárnaponként ülünk a templomban és uncsi
Kedves Diákok, kedves Kollégák!
igehirdetéseket hallgatunk, szentül élünk, és semmi
Irigylésre méltó helyzet. Jézus tanítványai szomorú
vidámság, lazaság nincs az életünkben. Pedig ez
szívvel bandukolnak Emmaus felé, na ez nem irigylésre
egyáltalán nem így van. A keresztény ember élete csak
méltó, és egyszer csak szomorúság helyett valamiféle
egyvalami miatt különleges: azért mert nemcsak magára
öröm lesz a szívükbe. Na, ez irigylésre méltó. A
számíthat. És itt nem a gyülekezet közösségére gondolok
tanítványok egyszer csak megérzik és tudják, hogy Jézus
csak. Igen, egy közösség tagjaként valóban kevéssé
velük volt, mert tüzet éreztek a szívükben. Isten úgy
vagyunk magányosak, van kivel megosztani a
nyilatkoztatja ki akaratát, hogy örömmel teli, boldog,
szomorúságunkat. Sokkal inkább Isten mindig jelenlévő
szinte már lángoló szívet ad. Égő szívet adott
hatalmára, arra hogy neki nem ciki közösséget vállalni
Jeremiásnak a megkeményedett szívekért. Nehémiásnak
velem, nem ciki mellettem bandukolni az életutamon.
égő szívet adott egy elfeledett városért. Égő szívet adott
Sőt! Jelenléte örömmel tölti el szívünket. Jézus követése
nem unalmas dolog. Sokkal inkább életed céljának
izgalmas felfedezése!

Gondolj erre ezen a héten is! Akkor amikor szomorúság

van körülötted, amikor nehézséggel állsz szembe! Ne
csüggedj, hiszen veled van az Úr, ki árthat neked?

Ámen