Bábes-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar,

Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Szak.

Kutatási terv

Vallásosság

Fábián Enikő Renáta

Kolozsvár

2022.11.02.
 Ha magát a téma társadalomkutatásban történő megjelenését vizsgáljuk, akkor
mindenek előtt azt állapíthatjuk meg, hogy a vallás és vallásosság kérdésével a szociológia
tudománya a kezdetektől foglalkozott, a nagy alapítóatyáktól egészen napjainkig.

A vallási szerkezet vizsgálatakor megállapították, hogy a vallásosság összefügg az

egyén társadalmi helyével. A vallásosak társadalmi jellemzői alapján lakóhely szerint főként a
kis falvakban és Kolozsváron élők, iskolai végzettség alapján pedig az általános iskolai
végzettséggel nem rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek körében vannak nagyobb
arányban jelen a szigorú értelemben véve vallásosak. Nem vallásosak ezzel szemben a
közepes méretű településen élők és középfokú végzettségűek. A generációkat vizsgálva azt
tapasztalták, hogy a magyarok idősödve vallásosabbak lesznek, és a hazai népesség a
generációk váltásával egyre kevésbé vallásos. Keresztény társadalomról, keresztény
értékekről, vallásos emberekről, vallásosságról elég gyakran esik szó mostanában, s a
közvéleményt nagyban befolyásoló média is gyakran érinti ezt a kérdést, illetve annak
valamelyik oldalát. A vallás, vallásosság, vallásos viselkedés ugyanakkor a modern
társadalomtudományok legvitatottabb fogalmai közé tartozik. Kisebb könyvtárnyi kötet és
szaktanulmányok százai feszegetik a vallás társadalmi eredetét, a vallásosság mibenlétét,
meghatározását.1

Bevezetőként tehát elég talán annyit megjegyezni, hogy a vallásosságot mint

társadalmi jelenséget vizsgáló tapasztalati társadalomtudományok megegyeznek abban, hogy
a vallásosság többdimenziós jelenség, vagyis nem dönthető el pusztán egyetlen vizsgált
kritérium alapján, hogy valaki vallásos-e vagy sem, illetve hogy mennyire vallásos.

A vallásosság dimenzióinak többé-kevésbé pontos megállapítására a modern

vallásszociológiában már több kísérlet is történt. Mielőtt azonban megemlítenénk a két
legfontosabbat, meg kell jegyeznünk, hogy e kísérletek, s a mi további vizsgálódásaink is a
zsidó-keresztény hagyományú vallási kultúrák kontextusában értelmezendők. Romániában, de
általában Európában is a vallásosság szempontjából a zsidó-keresztény vallási hagyományok
elemei a meghatározóak. Az új vallási mozgalmak, kultuszok, kvázi vallási jellegű
szubkultúrák az európai társadalmakban statisztikailag meglehetősen kis arányszámban
képviseltetik magukat, ezért ezek vizsgálatára, a társadalmat általában megcélzó kutatások,
mint ami alapján én is megpróbálom bemutatni a BBTE. diákjainak a vallásosságát.

1
Demeter Katalin: Az új vallásos mozgalmak és a pedagógia, Elte Eötvös kiadó 2009

1
A vallásosság nehezen konceptualizálható és operacionalizálható, több dimenziós fogalom.

• hit a vallási tételekben

• bizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvétel (Istentisztelet, imádság)

• vallási ismeretek (például a Biblia ismerete)

• vallási élmények (Istennel való személyes kapcsolat)

• a vallás erkölcsi normáinak a követése

• a vallási hovatartozás (religious affiliation), amelyet a legkönnyebb definiálni, de ami nem

tükrözi egyértelműen a vallásos elkötelezettséget, sem gyakorlati, sem pedig lelki szinten,
sokszor azt jelöli milyen vallásba „született bele” a személy, vagyis passzív, nem választott
vallásosságot jelöl.

• a vallásgyakorlás (religious participation), amely már a vallásos elkötelezettség alapján kínál

azonosítást, hiszen közvetlenül megfigyelhető jelenségekben ölt testet, mint például
imádkozás vagy részvétel egyházi szertartásokon, bibliaolvasás vagy meditáció.

•a vallásos közösséghez tartozás (community membership), részvétel az adott közösség

életében. A közösség egyfajta társadalmi szervezetként működhet, és társas támogatást nyújt a
tagjainak.

•a szűkebb értelemben vett vallásosság (religiousity), amely egy attitűd-szintű jelenség, ami
olyan gondolkodásbeli elemeket tartalmaz, mint az isteni gondviselésbe vetett hit vagy a
vallásos értékrend és erkölcs követése.
Olvasmányaim alapján a vallásosság többnyire három úton kerül mérésre: az
önbesorolás, azaz hogy maguk az emberek milyennek tartják és mondják magukat, bár ebből
nem tudjuk, hogy a megkérdezett mit értett a ’’vallásos’’ szó alatt. A második módszer a
vallásosság dimenzióinak a sorra vétele, és egyenkénti mérése. A harmadik eljárásban a
kutató összegyűjti a vallásosság legkülönfélébb megnyilvánulási módjai, és azok együtteséből
igyekszik egy statisztikai módszert alkalmazva a vallásosság létére és intenzitására
következtetni.

2
 1. dimenzió: a vallásgyakorlása, a vallásos elkötelezettség, a vallásos rituálék
gyakorlása pl. imádkozás vagy részvétel egyházi szertartásokon, bibliaolvasás
vagy meditáció.
2. dimenzió: a vallásos közösséghez tartozás, részvétel az adott közösség
életében.
3. dimenzió: a szűkebb értelemben vett attitűd-szintű vallásosság, amely olyan
gondolkodásbeli elemeket tartalmaz, mint az isteni gondviselésbe vetett hit
vagy a vallásos értékrend és erkölcs követése.

Én az első dimenzióval szeretnék foglalkozni: a vallásgyakorlása, a vallásos

elkötelezettség, a vallásos rituálék gyakorlása pl. imádkozás vagy részvétel egyházi
szertartásokon, bibliaolvasás vagy meditáció.

Pszichoszociális vizsgálatok

1. Szociodemográfiai tényezők:

• nem

• életkor

2. Szociokulturális

 Szak
 lakhely
 Jelenlegi foglalkozás
 Családi állapot

Vallásosság

• Milyen vallású, milyen felekezethez tartozik?

• Milyen módon gyakorolja a vallását?
• Milyen gyakran jár templomba?
• Mennyire vallásos?
• Mit gondol Istenről?
• Mennyire fontos Isten az Ön életében?

3
 • Hisz-e a halál utáni életben?
• Vallásos szertartás fontossága. /házasság?

A válasz kategóriák a szociodemográfiai tényezőkre: 1 Férfi, 2 nő, 3 más.

A válasz lehetőségek a Szociodemográfiai tényezőkre a következők: önkitöltés, a

családi állapotra:

 nőtlen, hajadon
 házas
 élettársi kapcsolat
 elvált

A harmadik részre a válasz lehetőségek:

 Katolikus; református; evangélikus; unitárius; más keresztény közönséghez

tartozó; egyéb vallási közönséghez tartozó; vallásos, de nem tarozik
felekezethez; nem vallásos.
 egyáltalán nem vagyok vallásos; nem gyakorolom a vallásomat; a magma
módján vagyok vallásos; ritkán, de az egyházamban gyakorlom a vallásomat;
rendszeresen, egyházamban gyakorlom a vallásomat.
 1-sokszor, 2-a napok többségében, 3-néhanapján, 4-ritkán, 5- soha.
 minden cselekedetét befolyásolja, nagyon, kevésbé, kissé, egyáltalán.
 önkitöltés.
 minden cselekedetem befolyásolja, nagyon fontos, kissé fontos, egyáltalán nem
fontos.
 igen, nem
 nagyon fontos, nem annyira fontos, egyáltalán nem fontos.

Nemzetközi és hazai kutatási eredmények azt mutatják, hogy a vallásosság jelentős

egészségvédő faktor, amit a vallásosságból fakadó életmódi tényezők összességével (a
társadalmi támogatottság, a megküzdési erőforrások stb.) magyaráznak.

Kutatásomban olyan 18 és 25 év körüli személyek szerepelnek akik az a BBTE. karain

hallgatok. A kutatásomban egy aránylag nagy csoportot szeretnék megvizsgálni, ugyan annyi

4
nő és férfi egyedet, majd kiszámolni, hogy a férfi egyedek vagy a női egyedek vallásosabbak.
A hallgatók önként jelentkezhettek; a hallgatók beleegyezésével történik.

A vizsgálatban 500 személyt szeretnék vizsgálni, amiből 250 hallgató nő és 250

hallgató az férfi. Szakok szerint is meg szeretném osztani, 125 reálszakos nő és 125
reálszakos férfi, 125 humánszakos nő és 125 humánszakos férfi.

Kvótás mintavétel: A humán és a reál osztályokban jelentős különbségek vannak:

Számban nagy eltérés van a két szakirányban, mert a humánon 70 százalékkal többen vannak.
De ettől eltekintve ugyan úgy folytatom a kutatást a megadott 500 személyes kérdőív
kitöltésével.

Kutatásom problémája és akadályozó pillére lehet az, hogy ez egy eléggé érzékeny
téma és sokan nem fognak őszintén felelni a kérdőívben megfogalmazott kérdésekre, ezért
szeretném ha a teszt alkalmazható, megbízható és érthető lenne. A teszt kitöltése ne vegyen
túl sok időt igénybe.

Önkitöltős kérdőívet szeretnék használni, szerintem megfelelő lenne ha egy időben

egy helyen összegyűlt emberekkel egyszerre vesszük fel a kérdőívet, de persze ugyan úgy
érvényes a két szakra is, a két szakot azonban külön időben is felvehetjük. Azért választottam
kérdőíves kutatatást, mert a kérdőíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítő
funkciókra. A dolgozatomban egyaránt használnék nyitott és zárt kérdéseket is, mert ha
valakinek más a véleménye akkor meg kell adni neki a lehetőséget, hogy szabadon
válaszoljon.

A két nagy módszertan közül a kvantitatív megközelítést választom a kvalitatív

megközelítéssel szemben mert nagyszámú populációt akarok kutatni, és számokban
szeretném kifejezni a kutatásom hipotézisét.

Induktív módon fogok kutatni mert egy konkrét megfigyelést szeretnék: a sajátos
dolgoktól haladok az általános fele. .A keresztmetszetes idődimenzió egy időben zajló ok-
okozati összefüggéseket próbálom megértetni, sok dolgozat úgy készül, hogy keresztmetszetet
vesznek egy témáról egy adott időben, és az után alaposan elemzik ezt a metszetet. A felderítő
és a leíró kutatások gyakran keresztmetszetiek. Gondoljunk például a vallásosságra, melynek
az a célja, hogy megmutassa és, hogy megtudjuk, hogy a mai világban mennyire fontos a

5
vallás és az emberek mennyire vallásosak, mennyire függ az életük az Istenbe vetett hittől.
Egy időben végzem a megfigyelést és az elemzést.

A mintavétel és a kérdőív lehetőséget ad a hipotézisem vizsgálatára, az összefüggések

logikai kifejtésére. Ellenőrzöm, hogy milyen eredményeket kapok a két szakról, a férfi és nők
közötti különbséget is figyelni fogom. Mert az eddigi olvasmányai alapján úgy vettem észre,
hogy a nők vallásosabbak, mint a férfiak.

6
Könyvészet:
1. http://manna.ro/kozter/hogyan-vallasos-az-erdelyi-magyar-2011-08-
26.html
2. http://campuslet.unideb.hu/dokumentumok/tanulmanyok1/
kiszely_tibi_szakdoga.pdf
3. http://sf.blog.hu/2012/03/07/
vallas_es_tudomany_miert_kell_az_emberisegnek_mindketto