A SZÁLLÁSADÁS TÖRTÉNETE

Az ókorban általában nem voltak megfelelő utak, a szálláshelyek kezdetlegesek voltak, az utazónak
tartania kellett a rablóktól vagy a kalózoktól.

A hangsúly a helyváltoztatási igényen van, melynek motivációja többféle lehet.

• Ősközösségi társadalom felbomlása
• Termékek egy része áruvá vált
• Árucsere helyben, majd később:
• Helyváltoztatás −> utazás
• Szállás és ellátás iránti igény

A helyváltoztatás motivációi jórészt már az ókorban, és a középkorban is adottak voltak. Pl.:

• Sportesemények látogatása
• Kulturális cél
• Gyógyulás, egészségmegőrzés
• Zarándoklat
• Ismeretszerzés
• Felfedezés

Ókor:
• Az ókori Egyiptomból van az egyik legkorábbi bizonyíték: i.e. 1244-ből egy piramis falfelirat, mely
a szabadidős turizmus létét bizonyítja.
• Ókori Görögországban alakult ki először a vendégbarátság és a vendégjog. A jövevények
(Idegenek) Zeus oltalma alatt álltak. A gazda a vendégelet szívesen látja, beviszi a megaronba
(fogadó szoba, rómaiaknál atrium), fürdőt készíttet neki, lakomával megtiszteli, a vendéget
elkíséri, ha kell haza is szállítja. Az ókori Görögországban rendszeresen szerveztek vallási
kulturális és testedzés jellegű ünnepségeket. (Az első írásos feljegyzések szerint i.e. 776-ban a
Peloponnészoszifélsziget Olümpia helységében már rendeztek atlétikai versenyt, mely 4 évenként
újra megrendezésre került.)
• Az ókori Rómaiak a vendégbarátság és vendégjog gondolatát, gyakorlatát átvették a görögöktől.
Fejlett úthálózattal rendelkeztek, kiépítése i.e. 312-ben kezdődött. Postakocsi járatot
üzemeltettek. Ők alkalmaztak először olyan kocsit, amelyben aludni is lehetett (hálókocsi őse).
Leggyakoribbak a vallási utak, illetve a katonák, tisztviselők utazásai. Az utazások szervezésére
kezdetleges magánvállalkozások alakultak. A vendégfogadók nagyobb számban i.sz. 61-től, Néró
uralkodása alatt jelentek meg. Üdülő-, és fürdőhelyekkel rendelkeztek (pl. Pompeji, Nápolyi
öböl). Már megfigyelhető a piac szegmentációja.

Középkor:
• A Római Birodalom széthullása után, a középkor korai időszakában (5-10. század, vagy ‘sötét
középkor’): romlott a közbiztonság, a közlekedési kapcsolatok rosszabbodtak, kereskedelmi
forgalom csökkent.
• Az érett középkorban (11-14. század): nagy templomépítések kezdődtek, a velencei Marco Polo
útjai során tanulmányozta a kereskedelmet, erkölcsöt, közigazgatást, kultúrát. Utazási
történeteiről könyvet írt, mely lökést adott a nagy földrajzi felfedezések megkezdéséhez. Ekkor
zajlottak a keresztes hadjáratok. Főleg a zarándoklatok jellemzőek. Az elszállásolásban megnő az
egyházak szerepe (kolostorok, pl. Pannonhalma). Szabadidő a vallási ünnepektől eltekintve nem
volt. (Innen ered az angol ‘holiday’, vagyis szünidő, vakáció kifejezés is. Holy=szent, day=nap.)
• A késő középkorban (14-15. század) pestis járványok, ezt követő éhezés, és a háborúk jellemzőek
(pl. 100 éves háború).

1
• Magyar vonatkozás a középkorból:
- Az elszállásolásról szóló első írásos emlék egy 1279-ből származó okirat, melyben említésre
kerül Calvi (Kopasz) Péter Duna menti fogadója Esztergomban.
- 1363-ban egy másik okiratban szerepel Silher fogadós.
- 1424-ből származó, Soproni Levéltári anyagban Ulrick nevű fogadóst említenek.

Újkor: (1500-tól)
• A reneszánsz (14-16. század) az újjászületés időszaka. A feltörekvő polgárság meg akarja ismerni
a világot. A Grand Tour (17. századtól) kezdetben az arisztokrácia, később az alacsonyabb
osztályok számára is elérhető.
• A 17-18. században jelentős útépítések kezdődtek Európa-szerte. A postakocsi járatok
rendszeressé váltak. Innen számíthatjuk a fogadósipar újkori fejlődését. A postakocsik útvonalán
épült fogadók mellett megjelentek a családi szállodák. Az első 1744-ben Covent Gardenben.
• A 18. század vége felé kibontakozott az ipari forradalom. A közlekedési eszközök, és a
vasúthálózat fejlődése tömegek számára tette lehetővé az utazást. A fogadók ezzel már nem
tudtak lépést tartani. A mai értelemben vett, nagy befogadóképességű szállodák kezdték őket
kiszorítani. A technikai fejlődés a szállodaépítéseket is meggyorsította.
Magyar vonatkozások az újkorból:
- A 17. század fogadóiról Evlia Cselebi török világutazó leírásaiból tudunk. 1660-1666 között
járta be Magyarországot és Erdélyt.
- 1688-ban megnyílt Debrecen első fogadója, a „Fejérló”, a Piacz utca 58. szám alatt.
- Buda felszabadítása, a török hódoltság megszűnése után lendületet kapott a fogadósipar.
- A 18. század végén 19. század elején a polgárosodás hatására a fogadósipar rohamosan
fejlődött.
- A fogadók kis férőhelyszám jellemző. Ételt, italt és istállót is kínáltak.
- A 19. század elejétől Pesten és Budán egymás után nyitottak a szállodák.
- Az 1848-1849-es szabadságharc leverése után 10 évig csend volt. 1860-tól újra beindulnak a
fejlesztések. 1868-ban megalakul az Első Magyar Szállodaépítő Rt.
- Egyre több luxus elem volt megfigyelhető a szállodai szolgáltatásokban:
 Kályha helyett központi fűtés (1846)
 Biztonságos felvonók megjelenése (1859)
 Gyertya helyett petróleumlámpa, majd gáz-, illetve elektromos világítás (1881)
 Telefon a szobában (1907)
 Rádió a szobában (1927)
 Vezetékes hidegvíz a szobákban (1927)
- 1902-ben megalakul az IBUSZ őse, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat. Első feladatai
között több nagy rendezvény megszervezése szerepel. A növekvő vendégszám újabb
szállodák építését indukálja, pl.: Astoria, Gellért
- Hajós Alfréd, első olimpiai bajnokunk tervei alapján 1915-ben készül el meghatározó
formájában a debreceni Aranybika szálloda.
- 1923-ban a Cook iroda felveszi ajánlatai közé hazánkat. 1926-ra a vezetés felismeri a
turizmus jelentőségét, és megalakul az Országos Idegenforgalmi Tanács. A nagy gazdasági
válság után a hangsúly a szállodák korszerűsítésére tevődik.
- 1903-ban a Wright fivérek megalkotják az első gyakorlatban működő repülőgépet. (1908
Henry Ford, T-modell). A tömeges motorizáció kezdete az USA-ban. A tömegturizmus
kialakulásának kora
- 1927-ben Charles Lindbergh átrepüli az Atlanti-óceánt. 1939-ben a Pan Am légitársaság
beindítja első transzatlanti járatát.

2
II. Világháború után:
• A II. világháborúban a szállodaipar szinte teljesen megsemmisült. A viszonylag épen megmaradt
szállodákból többnyire katonai parancsnokságok lettek. A háború után közvetlenül csak néhány
magánkézben lévő szálloda fogadott vendégeket.
• A II. világháború után óriási pusztítás következett be a magyar szállodák épületeiben. Budapesten
a nagyhírű Duna parti szállodák teljesen elpusztultak (Palatinus, Duna Palota, Carlton, Hungária).
Államosítás után ezekből sok SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa), vagy vállalati üdülő lett.
A panziók hamarabb kiheverték a háború okozta károkat.
• 1948-1950 között megtörtén az államosítás.
Az állami kézbe került szállodák kezelésére létrehozzák a Szállodaipari Nemzeti Vállalatot.

Az 50-es évek:
• Az 50-es években új szállodákat szinte csak a Budapesten kívüli, ipari városokban építenek (pl.
Kazincbarcika, Dunaújváros). 1950-ben indul meg ténylegesen az osztályba sorolás, alapja az ár
(hatósági árak). 1953-ban megalakul az Éttermi és Büfé Vállalat.
• 1957-ben megalakul az Országos Idegenforgalmi Szálloda és Étterem Vállalat (OISZÉV) mely a
szakmai irányítást látja el a szállodaiparban.
• 1958 világkiállítás Brüsszelben. Motelek építése a Balaton partján (Éttermi és Büfé Vállalat). A
motelépítés a főutak mentén is felgyorsul. (pl. Győr, Szeged, Veszprém).

A 60-as évek:
• 1965-ben megszűnik az OISZÉV, és utódjaként megalakul a Hungária Szálloda és Étterem
Vállalat (HungarHotels).
• Szintén 1965-ben, az Éttermi és Büfé Vállalatból megalakul a Pannónia Szálloda és Vendéglátó
Vállalat (később Pannónia Hotels).
• Az 1960-as években épült a balatoni szállodák 80%-a, köztük a siófoki szállodasor. 1968-ban
megalakul a Magyar Szállodaszövetség.
• Az 1960-as évek második felétől a szomszédos országokkal kötött egyezmények hatására az
utazási feltételek egyszerűsödtek (pl. vízum, valutaváltás).
• 1969-ben adják át az első, nemzetközi lánchoz tartozó magyarországi luxusszállodát, a Hotel
Intercontinentalt a budapesti Duna parton. (HungarHotels tulajdon, franchise szerződéssel
üzemelt).
• További luxus elemek a szállodai szolgáltatásokban:
- Légkondicionálás (1940)
- Elektromos felvonó (1950)
- -TV a szobákban (1947)
- Üzenet érkezését jelző lámpa a telefonon (1965)
- Holiday Inn foglalási rendszere központi számítógéppel (1964)
• Az átrium koncepciót 1967-ben a Hyatt Hotels alkalmazta először. Magyarországon 1982-ben
nyitott az Atrium Hyatt. (Mai Sofitel)

70-es évek:
• 1972-ben nemzetközi mércével mérve is elfogadható „Szállodai és Osztálybasorolási rendelet”
jelent meg. Kategóriák: Luxus, A/I, A/II, B, C, nevesítve. (Luxus: csak a Hotel Duna
Intercontinental.)
• A szocialista népgazdaság negyedik ötéves tervének (1971-1975) időszaka alatt a tervezett 6700
helyett csak 4200-zal nőt a szálláshelyek ágykapacitása.
• 1972-ben a Belkereskedelmi Minisztérium létrehozza a Danubius Szálloda és Gyógyfürdő
Vállalatot (Danubius Hotels). Ezzel létrejön a szállodaipar harmadik jelentős szereplője. Cél, a

3
 hazai gyógy-idegenforgalom fellendítése. A vállalat tulajdonába kerül a Grand Hotel
Margitsziget, a keszthelyi Helikon szálló, és a leendő budapesti Hilton hotel építési engedélye. A
koncepciónak megfelelően a legmodernebb gyógyászati technológiával nyit a margitszigeti
Thermal Hotel (1979).
• 1976-ban megnyílik a Budai Várban a második magyarországi, nemzetközi lánchoz tartozó
szálloda, a Budapest Hilton.
• 1979-ben új szállodai osztályba sorolási rendelet. A szállodákat a nemzetközi gyakorlatnak
megfelelően csillagokkal kell jelölni. A korábbi „luxus” kategória az 5 csillagos, az A/I, A/II, B, C,
pedig a 4,3,2,1 csillagnak felel meg.
• További technikai vívmányok a szállodai szolgáltatásokban:
- Elektromos pénztárgép (1970-es évek)
- „Kulcs nélküli” szobai ajtózár (1970-es évek)
- POS terminál (1970-es évek)
- Ingyenes mozifilm elérhetőség a szobában (1973)

80-as évek: Jelentős fejlődés

• 1978-1985 között 300 millió USD összegű hitelt ad hazánknak az osztrák állam. Az ottani
építőipar fellendítése érdekében úgy adott hitelt, hogy a fejlesztésekhez osztrák fővállalkozókat
kellett alkalmazni.
• A hitel felhasználása:
- 26 létesítmény valósult meg, ebből 14 szálloda beruházás.
- Szállodák építése, felújítása, hegyeshalmi határátkelő felújítása, Ferihegy 2 megépítése.
- Néhány, a megvalósult szálloda beruházások közül:
 Forum Hotel (1981)
 Novotel Budapest (1982), a hozzá tartozó Kongresszusi Központtal (1984)
 Atrium Hyatt (1982)
• A fejlesztési program során nagy nemzetközi láncokkal, ill. ún. helyfoglalási rendszerekkel
kerültünk kapcsolatba. Sztenderdek átvétele. Vezetési, szervezési, értékesítési tapasztalatok
átvétele. Munkamorál, és szemléletformálás. Fejlett technika, számítástechnika alkalmazása.
• 1986-ban a Minisztertanács elfogadta „A turizmus hosszú távú ágazati és területfejlesztési
koncepciójá”-t. Ennek alapján lehetőség nyílt 250 millió USD értékhatárig külföldi hitel, és
működő tőke bevonására további fejlesztésekhez, egyedi elbírálás alapján.
• További luxus elemek a szállodai szolgáltatásokban:
- PMS, és közvetlenül a szobából történő kijelentkezés (1980-as évek)
- Személyi számítógép (PC) a szobában (1983)
- Automatikus szobai telefonterhelés (1983)

A rendszerváltás után:
• Állami tulajdonban lévő vállalatok, köztük a szállodavállalatok magánosítása. A Pannónia SZVV-
ot a francia ACCOR – a világ egyik legnagyobb szállodavállalata – veszi meg. A Danubius angol
kézbe került. A HungarHotels pedig a Danubius kezébe. (1996)
• Milyen szálláshely-kínálati, és piaci viszonyokat örökölt az új rendszer?
1. Főleg a nyugati, amerikai, és Japán piacon érdekelt, magasan képzett személyzettel működő
szállodák (nemzetközi lánc, nagyvállalat).
2. Főleg a szocialista országok piacain (KGST) tevékenykedő szállodák. Ezeknek a szállodáknak
mind a vendégforgalma, mind a bevétele jól tervezhető volt. Jellemzőjük, hogy nincs valódi
marketing, és korszerű piaci módszerek.
3. Ezek a házak a szakszervezetek, állami vállalatok, MSZMP, kormány, minisztériumok,
hatóságok, állami intézmények tulajdonában lévő üdülők, vadászházak, oktatási centrumok.

4
 Ezeket nem is szabadna szállodáknak nevezni, mert minden szempontból nélkülözték a
szállodai jelleget. Ezekbe az épületekbe beutalóval érkeztek a vendégek. Tulajdonképpen a
belföldi turizmus kiszolgálói voltak. Ezek az épületek az ország minden területén
megtalálhatóak voltak. Ezen a vagyonbázison jött létre a Hungest Rt és az Eravis. (Az
Eravishoz főleg a munkásszállók tartoztak, ezekből alakultak ki a döntően alacsonyabb
kategóriájú szállodák).

90-es évek:
• 1992 nyarán átadják a Grand Hotel Corvinus Kempinskit.
• A 90-es évek második felében óriási fejlődés zajlik le a szálloda-beruházások, felújítások,
rekonstrukciók terén. Magyarország talán legintenzívebb szállodapiaci fejlődése zajlott.
• 1998-banépült az Aquaticum Debrecen Termál & Wellness Hotel is.
• Új színfoltot jelentettek a borászatokhoz tartozó kisebb szállodák, panziók. Újraélednek az
ifjúsági szálláshelyek. Ezek üzemeltetésével kezdett Budapesten a MellowMood Group, mely
mára meghatározó a fővárosi szállodapiacon.
• A világ szállodáiban alkalmazott néhány további újdonság:
- Video-on-Demand (VoD) filmkölcsönzés
- Videojáték a szobában
- Interaktív szobai szolgáltatások (vásárlás, leírások, fax kézbesítés a TV-n, szállodai
szolgáltatások bemutatása, stb.)
- Szobafoglalás az Interneten keresztül

2000 után:
• Az új évezredben a fejlődés töretlen. Ez elsősorban a belföldi kereslet élénkülésének köszönhető,
melynek motorja az 1998-ban bevezetett üdülési csekk.
• Az új (2003-as) törvényi szabályozásnak megfelelően, 2004-től feltűnnek a wellness szállodák.
2003-ban megépül az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő, mely a vele direkt összeköttetésben
álló szálloda elsődleges vonzerejévé válik.
• 2008-ban nyitott az Észak-alföldi régió első 5 csillagos szállodája Debrecenben. (Hotel Divinus)
• 2008-van visszaesés kezdődött. Magyarországot - és vele együtt a szállodaipart - rendkívül
súlyosan érintette. A visszaesés 2009-től éveken át éreztette hatását, melynek sajnos sok szálloda
esett áldozatul. A válság közepette is sorra adták át a nagy beruházásokat. (2008 végén,
Budapesten a Ramada Resort Aquaworld, 2010-ben a hajdúszoboszlói Aqua-Palace.
• A tengerentúlon, 2010 végén már kedvező jeleket láttak a szállodai mutatók vonatkozásában. A
tendencia 2011-re hazánkat is elérte, némileg javultak a mutatók. A válság hosszabb ideig
tartott és mélyebb volt, mint ahogyan azt sokan várták. A 2017-es év sikeres volt a turizmusban.

KASTÉLYSZÁLLÓK:
• A jogi szabályozásban nem szerepelnek. A Magyar Szállodaszövetség égisze alatt 2005-ben
alakult meg a Kastélyszálloda szekció.
• Magyarországon kb. 4500 kastély, és kúria található. Ebből kb. 2000 történeti illetve történelmi
szerepű. Európai értelemben kb. 400 kastély és kúria található hazánkban.
• Csoportosításuk lehetséges az építészeti stílusuk szerint:
- gótikus (14-15. század)
- reneszánsz (16-17. század)
- barokk (17-18. század)
- klasszicista (18. század)
- romantikus (19. század)
- historizáló (19-20. század)

5
 - szecessziós (20. század)
• A II. világháború időszakában legtöbbjüket katonai célokra vették igénybe. Többségüket
kifosztották a katonák, vagy polgári személyek. A háborút követően természetesen ezek is állami
tulajdonba kerültek.
• Az első kastélyprogramot 1980-ban Vas megye hirdette meg. (A kastélyt helyreállító hosszabb
távra bérbe vehette az épületet). 1995-ig 45 kastély, és 74 kúria újult meg ebben a programban.
• Néhány a kastélyszállók közül:
- Puchner Kastélyszálló, Bikal (1993)
- Kastélyhotel Sasvár, Parádsasvár (1998)
- Szidónia Kastélyszálloda, Röjtökmuzsaj (1999)

TURISTAHÁZAK:
• Itt turista alatt nem a hivatalos turizmus fogalommal szinkronban lévő turista fogalmat kell
érteni. A turizmusnak azt a fajtáját tekintjük át itt, amely turistaházakban, vagy kulcsos-házakban
realizálódik. A turista ezen értelmezésben az, aki általában gyalogosan kirándul a természetben,
miközben óvja azt.
• A turisták számára elérhető két legalapvetőbb szálláshely:
- turistaház
- kulcsos-ház
• A szervezett turistáskodás a 19. század második felében indult, a magas hegyekben történő
túrázás állt a középpontban. A magyar turistáskodás, és a szálláshelyek története három
korszakra osztható:
- 19. század vége, Tátra hegység
- 1920-30, ekkor sok turistaház épült.
- 1960-as évek, Turistaházakat Kezelő Vállalat.
• Első magyar turistaegyesület: Magyarországi Kárpát Egyesület (1873)
Ennek budapesti osztályából alakult a Magyar Turista Egyesület, mely:
- 23 menedékházat épített,
- gondoskodott útjelzésekről,
- kilátókat létesített,
- térképeket, és utikalauzokat adott ki.
• 1889 februárjától rendszeresen megjelent a Turisták Lapja, melynek fontos szerepe volt a
turistáskodás népszerűsítésében.
• 1913 november 30-án 45 egyesület részvételével rendezték a turisták országos nagygyűlését. A
nagygyűlésen létrehozták a Magyar Turista Szövetséget.
• Trianont követően sok turistaház került a területekkel együtt elcsatolásra. A turistaegyesületek
jó részét újra kellett szervezni, új turistaházakat kellett építeni.
• A turistaházak létrehozói és tulajdonosai a Magyar Turista Szövetség, illetve az egyesületek,
szakosztályok. A II. világháborút követően, államosítás következett. Az 1949-ben létrehozott
Turistaházakat Kezelő Nemzeti Vállalathoz kerülnek, melyből később Turista Ellátó Vállalat lett.
1975-ben a Turista Ellátó Vállalatot felszámolják, a házak a Belkereskedelmi Minisztérium alatt
működő vendéglátó ipari vállalatokhoz, illetve megyei vállalatokhoz kerültek. Innentől már nem
igaz az, hogy nem üzleti vállalkozásként (hanem a turisták igényeit kiszolgáló létesítményként)
működtek. 1990 után nagy részük magántulajdonba került.
• 2001-es felmérés szerint állaguk jobbára leromlott, a nyújtott szolgáltatások elmaradottak.
Előnyük az alacsony ár. 2006-ban 64 kulcsos-házat, és 226 turista szállást tartottak nyílván.

6
KEMPINGEK:
• A „(to) camp” tábor (táborozni) angol szóból származik. 3000 éves múltra tekint vissza. Újkori
európai története a 19. század végére, Angliába nyúlik vissza. (Főleg vadászatokhoz
kapcsolódóan.) Az első szövetséget 1932-ben hozzák létre.
• Magyarországon 1959-ben az Országos Idegenforgalmi Hivatal 14 kempinget hozott létre a
Balaton körül. A sikere miatt 1960-ban további 10 kempinget létesítettek.
• 1960-tól kempingeket üzemeltet az IBUSZ, az Express Utazási Iroda, és a Turistaházakat Kezelő
Vállalat. A 15/1961 sz. Korm.rendelet a világon negyedikként szabályozta a kempingek minőség
szerinti osztályba sorolását.
• és II. osztályú kempingek.
- I. osztályúaknál ivóvíz, mosdó, zuhanyzó, WC, gázos főzőhely, közvilágítás, telefon, közelben
étterem a követelmény.
- II. osztályúaknál ivóvíz, WC, főzőhely.
• 1965-ben a besorolás változott. Nemzetközi I., II., III. osztály. 1983-ban a besorolás már csillagok
szerint történik (1-4-ig).
• 1980-tól megjelentek az első magánkempingek. Több száz új kemping létesült. Az ezredforduló
után a német kempingvendégek kezdtek elmaradni. A kereslet átalakult. Sátor helyett
lakóautókkal, lakókocsikkal érkeznek a vendégek.
• A jövőben a kempingeknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott igényekhez.

SZÁLLODAIPAR:
• A szállodaipar külföldi megalapítói
- Conrad Hilton
- -William Waldorf Astor, és John Jacob Astor IV
- John WillardMarriott, és J.W.Marriott jr.
- Cesar Ritz
• Conrad Hilton (1887-1979)
- I. Világháború után Texasban, az Oil Boom idején vásárolt, ill. épített szállodákat.
- Első szállodáját 1919-ben vásárolta, ez volt a 40 szobás Mobley Hotel Cisco.
- 1925-től kezdődően évente, kétévente vásárolt, épített újabb szállodát.
- Az első Hilton névre keresztelt szálloda a Dallas Hilton (1925).
- 1948-ban a Hilton Hotels Corporationnek már 125 szállodája volt.
- 1954-ben megvásárolja a Statler láncot.
- 2010-ben 76 országban van jelen.
- A világ legismertebb szállodai brandje, és 4. legnagyobb lánca.
• César Ritz (1850-1918)
- „A királyok szállodása, a szállodások királya”
- A szolgáltatásokkal kapcsolatos filozófiája újraértelmezte a luxus hotelt Európában.
- Több szállodát vezetett, a két leghíresebb a párizsi Ritz hotel, és a londoni Carlton Hotel.
- Ritzet és főszakácsát az elit követte. A walesi herceg azt mondta: „Ahová Ritz megy, oda
megyek én is”.
- Neve többek között a Ritz-Carlton láncban él tovább, mely ma a Marriott egyik luxus
brandje.
- Nevét az angol ritzy szó is őrzi, jelentése drága, elegáns, flancos.
• William Waldorf Astor (1848-1919) és John Jacob Astor IV (1864-1912).
- W. W. Astor 1893-ban nyitotta meg 13 emeletes szállodáját New Yorkban, a Fifth Avenuen.
- W.W. Astor és a szomszédos telken élő nagynénje között nem volt jó a viszony.

7
 - J.J. Astor IV rávette édesanyját, hogy költözzön el, majd 1897-ben a Waldorf mellé felépült
a17 emeletes Astoria.
- A két szálloda közé a családi békét is szimbolizáló összekötő-folyosó épült.
- Később a szálloda át kellett, hogy adja helyét az Empire State Buildingnek.
- 1931-ben nyitotta meg kapuit a 47 emeletes szálloda új helyén, a Park Avenue 301 alatt.
- Conrad Hilton a megnyitástól kezdődően szerette volna megszerezni a szállodát. 1949-ben
álma teljesült.
• John Willard Marriott (1900-1985) és J.W. „Bill” Marriott jr. (1932- ).
- 1927-ben egy kilenc asztallal üzemelő sörözővel kezdődött a Marriott története.
- 1957-ig a vendéglátásban terjeszkedtek, ekkor nyitották meg első szállodájukat.
- Ezt követően sorra nyitották szállodáikat. Felvásároltak szállodaláncokat, pl. Howard Johnson,
Ritz Carlton, Renaissance.
- A Fairfield Inn atlantai megnyitásával az alacsonyabb ár, és szolgáltatás-tartalmú „economy”
kategóriában is megjelentek.
- A 2000-es évre elérték a 2000 szállodát Marriott zászló alatt. Napjainkban a Marriott a világ
legnagyobb szállodalánca, közel 6000 szállodával.