A HÁLYOGKOVÁCS

(EGY KIS ÉLETKÉP)

Elemzés

Az is valami már, ha egy mű betű szerinti jelentését megértjük. Azonban a megértésnek egy
magasabb foka, ha felfedezzük a mű mélyebb rétegeit, vagy másképp: a vízbe hajított kő
hullámokat kelt, egyre szélesebb és szélesebb vízgyűrűk fodrozódnak.

Ekkor kezdődik el az ÉRTELMEZÉS folyamata, ami valójában egy beszélgetés közted és a mű

között. Ebben a „beszélgetésben” már nem egy passzív befogadó vagy, hanem aktív
„beszélgetőpartnere” a műnek.

A jó beszédtárs meghallgat, észrevesz, de maga is beszél. Kérdéseket tesz fel, válaszokat

fogalmaz meg. Nyomokat, jeleket vesz észre, összekapcsol, meglát, felfedez, felismer....

Vagyis te is ALKOTÓ vagy akkor, amikor egy jó műalkotás rétegeit fejtegeted, és főleg
szavakba, írásba öntöd azt. Mikszáth (th-val!) is erre számít részedről. Meg én is.

Most megteszem én, szolgáljon egyféle mintaként számodra.

A novella keretes történet. A keret az ún- valóság, az író valósága, Mikszáth Mikszáthként, azaz
íróként mondja el, kapott egy tanártól egy dolgozatot, amelynek címe Az elbeszélés elmélete.

A cím: a címek kivételes pozíciót foglalnak el a műalkotás egészében. (nem hiába vannak elöl,
külön, nagyban, középen..) Globális kohéziót megteremtő elem ő, magyarabbul: a mű témájára,
egészére utal. Témamegjelölő szerepe, jelentéssűrítő szerepe, értelmezést kijelölő szerepe van.

HÁLYOGKOVÁCS - egy szólelemény, egy költői feltalálás, hapax legomenon*. Megbeszéltük,

hogy az összetett szó két eleme között ellentétes viszony van: a (szem)hályog itt, ebben a
kontextusban az orvostudomány fennkölt világához tartozik, „értői” az orvosprofesszorok. A
kovácsság pedig a nyers, földhözragadt paraszti valósághoz köthető fogalom, képzet. A két
fogalom a mindennapi valóságban nem fér össze, ez is jelzi: a hályogkovácsság a
megszokottól eltérő, lényege a rendkívüliben rejlik.

Az alcím kapcsán pedig a kiindulópontunk: az életkép műfaji megjelölés az irodalom, a

képzőművészet köréből. A mindennapi életet jeleníti meg úgy, hogy annak jellemző vonását
mutatja fel.

A cím és az alcím tehát úgy tűnik, ugyancsak ellentétben van egymással.

Mert Strázsa, a hályogkovács egy rendkívüli, megismételhetetlen, egyedi ember.

Egy életkép szereplője (eseménye) pedig egy típushoz tartozik, egyik képviselője annak.
Akkor most Strázsa János, az egyedi és megismételhetetlen tehetség tulajdonképpen
képviselője egy típusnak, és ő egy a sok közül? IGEN!

Strázsa János a TEHETSÉG, a ZSENIALITÁS képviselője. A zseniális alkotó(k) viszont

EGYEDIEK, MEGISMÉTELHETETLENEK.

A KERET:

A levél címzettje Mikszáth Kálmán az író. A levél feladója egy fiatal tanár.

A levél tárgya: Az elbeszélés elmélete c. esztétikai dolgozat és előszó írására való felkérés.

Nézzük csak! Arról szólhat “elméletileg” ez a mű, hogyan kell írni, na nem szakácskönyvet,
hanem irodalmi alkotást. Vagyis hogyan kell ALKOTNI.

Az ALKOTÓHOZ érkezik felkérés, hogy A MŰVÉSZI ALKOTÁSról szóló íráshoz előszót

írjon. Álljunk meg egy szóra, előszóra! Itt feje tetejére állt a világ? AZ ALKOTÓ

Előszó- egy bevezető/felvezető rész, amit a LÉNYEG követ.

A “lényeg” ebben az esetben a tanár részérő érkezne, aki az alkotás elméletét, annak kucsát
ígéri. Akkor most mi a lényeg? A MŰALKOTÁS a lényegi, vagy a hogyan

Az “X-faktor”

Anekdota

- Folytatás következik… -
HAPAX LEGOMENON - Egyéni szóalkotás

A művészi nyelvhasználat egyik legfontosabb jellemzője, hogy a költők (kevésbé, de a prózaírók is) átalakítják,
módosítják a nyelvi jelek hagyományos rendszerét és készletét. Ha a költő sajátosan egyéni ízű vagy összetett
gondolatot akar kifejezni, új összefüggésbe kell állítania a szavakat, ki kell használnia gazdag jelentés- és
asszociációs körük  lehetőségeit, új szavakat kell létrehoznia. Nagyon jellegzetesek pl. Ady Endre kötőjellel
összekapcsolt, távoli jelentéseket egybefogó fogalmai: 
 
"Moslék-ország", "Zsír-szívű rém", "Átok-város"

ÉLETKÉP - Az életkép (zsánerkép) a leíró költészet egyik műfaja; olyan, verses vagy prózai líroepikus
műalkotás, amelyik a mindennapi élet valamely jellemző alakját, helyzetét, eseményét örökíti meg,
néhány fő vonást emelve ki, az egyénítést mellőzve. Az életkép kifejezés eredetileg festészeti műfajt
jelölt, innen került át a poétikába .
http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Intertextualitas.htm