 I I .

A TÖRÖK H ÓD OLT S ÁG KOR A M AG YA ROR S Z ÁG ON

HÁTTÉROLVASMÁNY
AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG TRAGÉDIÁJA II. Rá-
kóczi György (1648–1660) apja, I. Rákóczi György halála után zök-
kenőmentesen vette át a hatalmat. A virágzó fejedelemség erejé-
re támaszkodva úgy érezte, dacolhat a törökkel. Szultáni engedély
nélkül kísérletet tett a lengyel trón megszerzésére (1657). Hadjárata
azonban kudarccal végződött, egész hadserege tatár rabságba került.
(A tatárok a szultán szolgálatában álltak.)
A XVII. század közepén bevezetett reformok hatására ismét meg-
erősödött Oszmán Birodalom – tartva a fejedelemség növekvő ere-
jétől – bosszúhadjáratot indított. Rákóczi nem állt félre, ezért évekig
tartó háború kezdődött, mely ismét romba döntötte Erdélyt. Rákóczi
halálos sebet kapott egy csatában (Szászfenes), elesett Várad (1660),
és ezzel a Partium jelentős része is a hódoltsághoz került. A török
kegyelméből végül a középbirtokos Apafi Mihály (1661–1690) került
a fejedelemség élére. A felére olvadt és kivérzett Erdély fejedelmének
10. Az eszéki híd felégetése. Az erős fahíd 8 kilométer hosszan
azonban szűk mozgástere maradt, és ereje már nem volt elegendő ívelte át a Drávát és a folyó menti mocsaras területet
ahhoz, hogy támogassa a magyar rendek törekvéseit.
Tárd fel a térképvázlat alapján a híd stratégiai jelentősé-
KARDDAL ÉS TOLLAL A TÖRÖK ELLEN: ZRÍNYI gét!
MIKLÓS A magyar katolikus főnemesség kiemelkedő alakja volt
Zrínyi Miklós, Nyugat-Magyarország egyik legnagyobb birtokosa, a
szigetvári hős dédunokája. Zrínyi felismerte, hogy az Oszmán Biro- meg az ostromló török sereget. 1664 januárjában a Dráva vidékén
dalom meggyengült, s elérkezett az idő a török kiűzésére. Ezt kez- támadást intézett a törökök ellen (téli hadjárat), és – mélyen az ellen-
detben a Habsburg-dinasztiától várta. Később egy ideig II. Rákóczi ség hátában – felégette az utánpótlás szempontjából rendkívül fontos
Györgyben látta a törökellenes harc vezérét. Tudta, hogy a magyar eszéki hidat.
rendeknek jelentős szerepet kell játszaniuk e küzdelemben, ha meg A Habsburg-uralkodó, I. Lipót azonban birodalmi érdekből
akarják tartani vezető szerepüket az országban. Műveiben (Szigeti fontosabbnak tartotta a franciákkal folytatott küzdelmet, így Ma-
veszedelem, Mátyás király életéről való elmélkedés, Az török áfium el- gyarországon békét akart. Nem Zrínyit nevezte ki a török ellen ösz-
len való orvosság) a hősi példák mellett felvázolta a nemzeti hadsereg szetoborzott császári sereg fővezérének, hanem egy itáliai hadvezért,
szükségességét is. Montecuccolit. Zrínyi nem kapott kellő támogatást a török kézen
Zrínyi Miklós horvát bánként mindennapos küzdelemben élt a levő Kanizsa ostromához sem (1664 tavasza). A nagy sereggel érke-
törökkel, és aktív résztvevője volt az Erdély pusztulását követő har- ző nagyvezír, Köprülü Ahmed így felmentette Kanizsát, és elfoglalta,
coknak. Amikor Köprülü Ahmed nagyvezír bevette az egyik leg- lerombolta Új-Zrínyivárat (1664 nyara), amelyet Zrínyi a király en-
modernebb várat, Érsekújvárt (1663), egyedül az ő csapatai zavarták gedélye nélkül építtetett.

II. Rákóczi György szerencsét-

len hadjárata és Zrínyi Miklós
harcai

9.

Mutasd be a len-
gyelországi had-
járat következményeit!
Kövesd nyomon Zrínyi és
a császári seregek harca-
it!

62