A Keresztes Hadjáratok

• A keresztes háborúk a világtörténelem

sajátos fejezetét jelentették, hiszen az
egyház feje által szentesített, nagyarányú
középkori hadjáratok voltak a Szent Sír
felszabadításáért.
• A keresztes hadjáratok időbeni
behatárolása nem könnyű feladat, mivel
több hadjáratról van szó
• Ezek kezdete talán még
egyértelmű, hiszen az 1095.
évi clermonti zsinathoz köthető, a
hadjáratok vége azonban korántsem ilyen
könnyen meghatározható évszám.
Leggyakrabban az utolsó keresztény
kézen lévő város elestének időpontját,
azaz 1291-et szokták a
korszak végeként elfogadni. Így azt
mondhatjuk tehát, hogy a keresztes
hadjáratok egy két évszázados
időszakot ölelnek fel, 1095 és 1291
közt.
Az első keresztes hadjárat
(1096 – 1099)​

•Az első keresztes hadjáratot II. Orbán pápa 1095

novemberében, a clermont-i zsinaton hirdette meg. A
pápa felszólította a zsinaton tartózkodókat és minden
keresztényt, hogy vonuljanak „keleti testvéreik
megsegítésére", egyben bejelentette, hogy aki
vállalkozik az útra és elesik a harcok során, az feloldozást
és bűnbocsánatot nyer. A Szentföld felszabadítását maga
elé célul kitűző hadjárat – pápai áldással – 1096.
augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén indult el.​
•A főleg francia, burgund és normann
nemesekből álló keresztes lovagokhoz
számos, a hűbéri rendszerből szabadulni
akaró és vagyonra vágyó közrendű sereg is
csatlakozott, s indultak el több útvonalon
Jeruzsálem felé. A Szent Várost 1099.
június 8-án megpróbálták rohammal
bevenni, ez azonban nem sikerült, így több
mint egy hónapig tartott a véres ostrom.
Végül július 15-én foglalták el. A
keresztesek ezt követően megalapították a
Jeruzsálemi Királyságot.
 A második keresztes hadjárat (1147 –
1149)
A második keresztes hadjárat
azt követően indult el a
Szentföldre, hogy a moszuli
emír 1144-ben elfoglalta
Edesszát. A kereszténységet
ezúttal is a pápa – III. Jenő –
szólította fegyverbe.
A fennmaradt
dokumentumom szerint
1147 tavaszán több mint
egymillió keresztes vágott
neki a Szentföldig vezető
útnak.
A középkor legnagyobb „csúcstalálkozójának" tartják az 1148.
június 24-én lezajlott megbeszélést, amelyen VII. Lajos és III.
Konrád mellett I.Frigyes későbbi német-római császár, II.
Henrik osztrák herceg, valamint a templomosok és a
johannita lovagrend nagymesterei, illetve a szentföldi és a kis-
ázsiai keresztes államok uralkodói is részt vettek és
megállapodtak abban, hogy a semleges, de gazdag
Damaszkusz ellen vonulnak. Az ellátási nehézségek, a vízhiány
és a vezetők között feszülő ellentétek miatt azonban az
ostrom kudarcot vallott, a keresztes sereg mindössze öt nap
után feladta a város elfoglalására szőtt terveit és elvonult. A
hadjárat eredménytelenül végződött.
A harmadik keresztes hadjárat
(1189 – 1192)

•1187. október 2.-án Szaladin szultán elfoglalta

Jeruzsálemet, miután a Tiberias-tó mellett
megvívott hattíni ütközetben legyőzte az akkori
jeruzsálemi királyt, Lusignani Guidót. A Szent
Város elvesztésének híre nagyon hamar
megérkezett Európába, és VIII. Gergely pápa
felszólítására a három leghatalmasabb
keresztény uralkodó – I. (Barbarossa) Frigyes
német-római császár, II. Fülöp Ágost francia
király és I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király –
sereget indított Jeruzsálem felszabadításért.
•A német keresztesek útját egy tragédia is
beárnyékolta: a 70 éves Frigyes 1190. június
10-én a Kalikadnosz folyóba fulladt. A sereg
vezetését ezt követően fia, Frigyes sváb
herceg vette át, aki viszont 1191
januárjában Akko város ostrománál
vesztette életét. Akko júliusi bevételét
követően II. Fülöp Ágost francia serege
hazaindult, Richárd csapatai viszont nem
voltak elég erősek Jeruzsálem ostromához.
Néhány kisebb csata után Szaladin és
Richárd békét kötött, amelynek értelmében
a szultán garantálta, hogy a keresztény
zarándokok biztonságban meglátogathassák
a várost és a Szent Sírt.
A negyedik keresztes
hadjárat (1202 – 1204)

•A hadjáratot III. Ince pápa

hirdette meg, miután a
harmadik keresztes háború
kudarcba fulladt. A negyedik
hadjárat Egyiptom
elfoglalását tűzte ki célul,
mivel abban az időben úgy
tartották, hogy a Szentföld
kulcsa az afrikai ország.
•A keresztesek 1204. április 13-
án megrohanták és kifosztották
a várost. III. Ince pápa
különösebben nem neheztelt
amiatt, hogy a keresztesek a
„pogányok" helyett egy másik
keresztény országot támadtak
meg. Sőt, a negyedik keresztes
hadjárat véglegesítette az
egyházszakadás
következményeit, megerősítette
különállásában a keleti egyházat
 Az ötödik keresztes hadjárat
(1217- 1221)​
•II. András magyar király – illetve VI. Lipót osztrák főherceg –
vezette az ötödik keresztes hadjáratot, amit még 1215-ben, a
IV. lateráni zsinaton kezdeményezett III. Ince pápa. A leírások
szerint II. András csak azért vállalta el a fővezérséget, mert
apjának, III. Bélának halála előtt megígérte, hogy teljesíti azt a
fogadalmat, amelyet még Béla tett, vagyis keresztes
hadjáratot vezet a Szentföldre​.

A keresztesek – a korábbi terveik ellenére – mégsem vonultak

Jeruzsálem ellen.
A király 1218-ban – miután rossz híreket kapott otthonról –
hazatért seregével, néhány magyar katona azonban önként a
Szent Földön maradt és részt vett a további harcokban. A
hadjárat még 1221-ig folytatódott, a céljukat, Egyiptom
leigázását, azonban a keresztesek nem tudták elérni.
A hatodik keresztes hadjárat
(1227 – 1229)
•II. Frigyes német-római császár még 1215-ben, a
koronázásakor tett fogadalmat arra, hogy keresztes
hadjáratot indít Jeruzsálem felszabadítására. Az
ötödik keresztes háborúban azonban nem vett részt,
így annak kudarcáért sokan személy szerint őt tették
felelőssé. Frigyes 1223-ban, a ferentinói zsinaton, a
pápa jelenlétében megismételte fogadalmát, így
igyekezve helyreállítani tekintélyét. Az általa vezetett
keresztes seregek 1227-ben indultak meg a Szentföld
felé, azonban menet közben maláriajárvány tört ki a
katonák között, ami a császárt is megbetegítette. A
hadjárat újbóli elhalasztását IX. Gergely pápa nem
tűrhette ezért Frigyest kiátkozta, aminek hírére a
sereg nagy része visszafordult.
•Akkóban érte utol Frigyest egy újabb pápai átok
híre, aminek hallatán a keresztes lovagrendek is
elfordultak tőle. Csak a teuton lovagok tartottak ki
mellette, akiknek élén Frigyes tett néhány
kísérletet arra, hogy megküzdjön a Jeruzsálemet
birtokló Kámil szultán csapataival. A szultán
azonban rendszeresen kitért a csata elől, s végül
1229 februárjában békét kötött Frigyessel. Ennek
értelmében a keresztények visszakapták
Jeruzsálemet, Betlehemet, Názáretet, Montfort és
Thorn várát, valamint Jaffát. A hatodik keresztes
hadjáratnak harcok nélkül sikerült elérni azt, amit
a megelőző keresztes hadjáratoknak véres harcok
árán sem; hogy Jeruzsálem ismét keresztény
legyen. Nem sokkal később a megkötött békét a
keresztesek megszegték, ezért 1241-ben a
muszlimok ismét megszállták Jeruzsálemet.
A hetedik keresztes hadjárat
(1248 – 1254)
•IX. Lajos francia király 1244-ben, egy súlyos
betegsége idején fogadta meg: ha felépül, akkor
keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre.
Felgyógyulása után, kíséretével 1248
augusztusában szállt hajóra a következő év
májusában értek Damietta városához, amit
néhány héten belül sikerült bevenniük, akárcsak
később a stratégiailag fontos Manszúra erődöt.
A seregben azonban felütötte a fejét a skorbut
és a vérhas, így Lajos a visszavonulás mellett
döntött. A kereszteseket ekkor bekerítették és
maga a király is fogságba esett. Csak hatalmas
váltságdíj ellenében nyerte vissza a szabadságát
1250 májusában.
A nyolcadik keresztes
hadjárat (1269 -1272)
•A hetedik háború kudarca után IX. Lajos 1269-
ben indította meg a nyolcadik keresztes hadjáratot
a tuniszi emír ellen. Tunisz elfoglalása esetén
megnyílt volna az út Egyiptom, onnan pedig a
Szentföld felé. A keresztesek táborában azonban
felütötte a fejét a vérhas és a járványban Lajos is
életét vesztette. A trónörökös, Fülöp azonnal
hazautazott és nagybátyját, Károlyt kérte meg
arra, hogy kössön békét a muszlimokkal. Ennek
értelmében visszaadták a korábban elfoglalt
Karthágót, majd visszahajóztak Franciaországba.
Ezzel az utolsó nagyobb keresztes hadjárat is
eredmény nélkül ért véget.
•Források:
•https://honvedelem.hu/hatter/multidez
o/tiz-keresztes-hadjarat.html

•http://tortenelemcikkek.hu/node/136

•https://youtu.be/4rhhy8Dvfdw?si=vGZT
QDkSx8ZqImpH
 Köszönjük a
figyelmet!

Készítette: Kovács Zsófia-Vera

és Reha Larissza-Orora