Veress-Bágyi Ibolya 2018-2019, I.

félév
PhD hallgató Debreceni Egyetem

TPCK (más néven TPACK) összefoglaló

Mishra P. és Koelher M. J. cikke alapján

Külön helyeztek hangsúlyt a tartalmi tudásra és a pedagógiai tudásra, egészen addig, amíg
Shulman 1986-ban bevezeti a pedagógiai tartalmi tudás fogalmát. A PCK (Pedagogical Content
Knowledge) a tartalmi és a pedagógiai tudást jelző körök (1. ábra) keresztmetszetéből adódik.
A tanár akkor lesz sikeres, ha a tartalmi tudását felhasználva és a lehető legjobb pedagógia
módszert megtalálva sikerül átadnia a tudást, megértetni a tananyagot. Ez a keresztmetszet egy
pedagógus esetén tartalmazza a szakterületén belül a legalaposabban ismert témaköröket, ezek
átadásának (közvetítésének) leghasznosabb formáit, a legjobb analógiák, illusztrációk, példák,
magyarázatok és bizonyítások által.

1. ábra Pedagógiai tartalmi tudás

Főként a PCK fogalmának bevezetése által Shulman 1996-ban, közel 1500 hivatkozással a
cikkeire a negyedik letöbbet idézett szerző lett.
Bár Shulman a technológia beépülését az oktatásba még nem tárgyalja, manapság ez
elkerülhetetlen. A fent említett, a keresztmetszet kitöltő analógiák, illusztrációk, példák,
magyarázatok és bizonyítások manapság épp a technológia segítségével valósulnak meg. A
pedagógusok hozzáállása a különböző technológiák tanórai használatához nagyon eltérő.
Ellenérvként előfordul a félelem a technológiai eszközöktől, az időhiány és a támogatás hiánya,
de a manapság aktív pedagógusok részéről elkerülhetetlen a digitális eszközök használatának
elsajátítása.
Veress-Bágyi Ibolya 2018-2019, I. félév
PhD hallgató Debreceni Egyetem

Hogyan épül be a Technology a PCK-ba? Akárcsak Shulman idején, amikor ő azt tapasztalta,
hogy külön jelenik meg a két kör (P és C), Mishra P. és Koelher M. J. is azt látta, hogy a T
(mint technology) külön létezik (jelenik meg) és nincs kapcsolatban a PCK-val.

A TPCK (más néven TPACK) szerint hatékony tanítás digitális környezetben akkor valósulhat
meg, ha rendelkezésünkre áll és ugyanakkora súllyal vesz részt a pedagógusok technológiai
tudásának keretrendszerében a technológiai, pedagógiai és tartalmi tudás. A 2. ábra szemlélteti
a technológiai, pedagógiai és tartalmi tudás – mint három egyforma egység -
összekapcsolódását és metszetét. Tartalmi tudás alatt a tanár szaktárgyi ismeretei értjük. A
pedagógiai tudás magában foglalja a tanítási- és tanulási folyamatokat, a módszertant és az
oktatási célokat is. A digitális eszközök ismerete és alkalmazása adja a technológiai tudást.
Ezen három egymással szorosan összefüggő tudáshalmaz páronkénti találkozása (metszete)
által alakul ki a pedagógia tartalmi tudás (szakmódszertan), a technológiai tartalmi tudás (a
digitális eszközök és esetünkben a matematika találkozása) és a technológiai pedagógia tudás
(a technológia hatása az oktatásra).

A három komponens találkozása alkotja meg azt a közös metszetet, melyben a pedagógus
képessé válik a technológia alkalmazására a tanítási folyamat során, oly módon, hogy az eltérő
képességű diákokat is segíteni tudja.

2. ábra TPCK
Veress-Bágyi Ibolya 2018-2019, I. félév
PhD hallgató Debreceni Egyetem

A TPCK alkalmazása a pedagógusoknál

Nagyon sok workshop és online kurzus (önképzés) áll a pedagógusok rendelkezésére, hogy
megtanulják a technológia használatát a pedagógiában, de általában ezek a képzések nem
alkalmasak arra, hogy elmélyüljenek a témában, mondja Brand (1999). Koehler és Mishra
szerint a tanároktól elvárt kompetenciák halmaza eleve problémás. A következő okok miatt:
1. A technológia gyors változása okán nem érdemes egy-egy specifikus szoftver
használatát tanítani a tanároknak.
2. A legtöbb ma elérhető szoftver a piacra készült, nem az oktatás területére.
3. A legtöbb esetben a digitális készségek listája arról szól, hogy mit kell tudnia a tanárnak,
kevésbé szól a javaslatokról, amik ezen készségek elérését segítik.
Tehát, ha egy pedagógus tud használni egy szoftvert az nem egyenértékű azzal, hogy tanítani
is tud vele. Kutatások bizonyítják, hogy a tanároknak nyújtott képzések nem készítik fel
megfelelően őket arra, hogy a tanórai tevékenységbe beépítsék a különböző technológiák
használatát. Azt javasolják, hogy az egyetemi képzésbe építsék be a tanárok ezirányú
felkészítését. Ehhez kapcsolódóan a cikkben három példát olvashatunk a technológiai
(digitális) oktatás témaköréből, mesteri hallgatók képzési programjából. Ehhez kapcsolódóan
árom példát olvashatunk a cikkben.
1. Videókészítés: A kurzus célja az oktatás pszichológia és az oktatás technológia
területek egymásra gyakorolt hatását vizsgálni. Ezentúl cél volt a képzésben résztvevő
tanárok technológiai készségét növelni. A tanárok csoportokban dolgoztak, a feladat két
iVideos (idea-based videos) készítése volt, amellyel valamilyen fontos oktatási ötletet
jelenítenek meg.
2. Egy oktatási weboldal újra tervezése: technikai, pedagógia és szociális kérdések
vetődtek fel egy webalapú technológia megtervezése és oktatásban való használatának
figyelembe vétele által. Csoportokban dolgozva, nekik kellett megtervezni, hogy milyen
egy pedagógiai szempontból jól használható weboldal. Létező weboldalakat vagy
webes forrásokat kellett átalakítani, ezzel megspórolva az időt, amit a témakereséssel
töltöttek volna, helyette a tartalomra, pedagógiára és technológiára fókuszálhattak.
Veress-Bágyi Ibolya 2018-2019, I. félév
PhD hallgató Debreceni Egyetem

16 tanár vett részt a képzésben, négy csoportba osztva és a csoportoknak különböző

feladatokat osztottak ki. Volt köztük a középiskolásoknak a weben közétett kurzus,
oktatás-pszichológiai adatbázis újra tervezése. A szemeszter folyamán a tanárok reszt
vettek olyan megbeszéléseken, ahol a teljes csoport jelen volt, aztán projekt
bemutatókon, online beszélgetéseken és csoportonként írásban is rögzítették a tervezés
folyamatát. A projekt elvégzéséhez a résztvevők kénytelenek voltak alapos kutatást
végezni a felhasználók igényeit illetően és figyelembe venni ezt a webes tartalom újra
tervezésében. Sokat tanultak a technológiák és az oktatás találkozásáról. Az egyes
csoportok az alábbi technológiákkal ismerkedtek meg: QuickTime VR, JavaScript,
webes alapú adatbázisok, weboldal készítő- és képszerkesztő alkalmazások. Ehhez
kézikönyveket olvastak, egymással beszélgettek, a tárgy oktatójával beszélgettek és
más helyben elérhető szakértőket kerestek meg.
3. Egy online kurzus tervezése, amit a következő évben fel is vehetnek a szak
hallgatói. Az egyetem hat tanára egy egyetemi félévre „hallgatóvá változott” és egy
mesteri képzésben tanított oktatási technológiák tárgyat együtt csináltak végig a
hallgatókkal és a cikk íróival. Csoportonként 4-5-en dolgozva (köztük egy egyetemi
alkalmazott és 3-4 hallgató) sokat tanultak a használni kívánt technológiákról. Egyik
tervező csoport azon dolgozott, hogy egy tanár miként tudna hang visszajelzést adni a
hallgatóinak, mások a PowerPoint előadások online elérhetővé tételén dolgoztak.
Előfordult még olyan, hogy online tanulócsoportok létrehozását tanulmányozták. A
kurzus befejezése után a résztvevők egyedi, különleges élménynek nevezték a féléves
munkát.
A példák arra világítanak rá, hogy a TPACK nem egy olyan valami, amit el kell fogadni, hanem
a munka (oktató videó készítése, oktató weboldal újra tervezése, online kurzus megtervezése)
során kiderül, hogy a három összetevő mennyire egymásra van utalva (kölcsönös függőségben
van).
A cikk szerzői vallják, hogy a (leendő) tanároknak lehetőséget kell adni, hogy részt vegyenek
a technológiai oktatás tervezésébe. Az elvégzett kutatás során a részt vevő tanárok örökre
megértették, hogy milyen komplex kölcsönhatás van a tartalmi, pedagógiai és technológiai
tudás között, azaz fejlődött a TPACK-juk.