I.

Comeniusto l a digita lis pedago gia ig

A szemléltetés, a szemléltetés módja és eszközei, szerepének megítélése és fontossága korszakonként

változott. Ma a digitális ökoszisztéma korában, az információs- és kommunikációs technológiák (IKT)
szerepe felértékelődött a tanári munkában és a pedagógiában egyaránt. Ebben a leckében az IKT helyét
és szerepét keressük a pedagógia diszciplínái között, és rendszerbe helyezzük a taneszköz fogalmait.
Górcső alá vesszük a mai osztálytermek legfontosabb eszközeit és ezek didaktikai lehetőségeit a
modern iskolában.

Célok, megszerezhető kompetenciák:

A lecke segíti az oktatástechnológia (IKT) helyének és szerepének megismerését a pedagógiai
diszciplínákban. Megismerhetik a taneszközök generációit, típusait, a digitális pedagógia alapjait.

Technikai és módszertani ismereteket kapnak a mai legkorszerűbb tantermi eszközökről, azok

használatáról és alkalmazásuk módjáról.

Szükséges eszközök, források:

A lecke elsajátításához számítógép és szélessávú internetelérés szükséges.

Feldolgozási idő:
6 óra

Témakörök:
 Comeniustól a digitális pedagógiáig
 Tanári szerep a digitális pedagógia korszakában
 A modern osztályterem eszközei: interaktív táblák
 Az interaktív táblák didaktikai vonatkozásai
 Mobil eszközök az osztályteremben

Irodalmak

[1] Pukánszky B. - Németh A. (1996): Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 1996.

https://mek.oszk.hu/01800/01893/html/ letöltve: 2020.06.30.

[2] Falus Iván (szerk.): Didaktika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. ISBN:963 18 9075 9

[3] Nádasi A.: Az oktatástechnológia és a taneszközök

http://docplayer.hu/2060712-Az-oktatastechnologia-es-a-taneszkozok-nadasi-okint-elte-hu.html
letöltve: 2020.05.20.

[4] Susan Wallace (ed.) A Dictionary of Education, Oxford University Press, (2nd ed.) 2015. ISBN:
978 019 967939 3

[5] Schramm, Wilbur Lang (1964): Mass media and National Development Stanford, Stanford
University Press

[6] Szűcs, P.: Technológiai fejlődés és az oktatástechnika értelmezésének változása. In: Benedek
András-Nováky Erzsébet - Szűcs Pál: Technológiai fejlődés az oktatásban című kiadványban.
Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.
[7] Magyar M. (2014): Generációk és taneszközök – váltás és innováció in: Tudásmenedzsment 15.
évf. 1. sz. (2014.)
http://www.epa.hu/02700/02750/00036/pdf/EPA02750_tudasmenedzsment_2014_02_116-130.pdf
letöltve: 2020.06.30.

[8] Forgó S. (2005): Az eLearning fogalma. In: HUTTER O. – MAGYAR G. - MLINARICS J.: E-
LEARNING 2005 (eLearning kézikönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2005. 14.

[9] Marshall McLuhan (2011): The Gutenberg Galaxy. Toronto: University of Toronto Press, 2011.
p.233.

[10] Apple Classrooms of Tomorrow—Today Learning in the 21st Century

https://www.apple.com/ca/education/docs/Apple-ACOT2Whitepaper.pdf 2020.06.30.

I.1. Comeniustól a digitális pedagógiáig

Amióta az emberiség létezik, folyamatosan a világ megismerésére törekszik és ez a törekvés

szükségszerűen előhívja a megismerés megkönnyítésének, irányításának, vezetésének módjáról való
gondolkodást. A történelem során, az adott természeti, gazdasági és társadalmi hatások nyomán ez a
gondolkodásmód rengeteget változott, így az egyes korszakoknak, mindig voltak jellemző felfogásai
oktatás tartalmáról, módszereiről és eszközeiről egyaránt.

I.1.1. Az oktatástechnológia helye a pedagógiai diszciplínákban

Az idők során szükségszerűen megszülettek azok a gondolatok, amelyek a nevelés és oktatás
tudományának alapjait lefektették. E megismerési folyamatnak először a gyakorlata, majd a filozófiája
végül pedig tudománya, a pedagógia alakult ki.

A pedagógia sokáig csak más tudományokba ágyazottan létezett, a teológiának majd a filozófiának
alárendelten, csak a 18 század végén válik önálló diszciplínává. [1]

A pedagógiát ma egy, a nevelés elméletét (neveléselmélet) és gyakorlatát vizsgáló komplex

tudományként fogalmazzuk meg.

Neveléselmélet

A neveléselmélet a nevelés folyamatát, területeit, ezek

követelményrendszerét, tartalmát, módszereit és eljárásait
vizsgálja.

A pedagógia részeként az oktatás elméletét didaktikának nevezzük.

A didaktika terminológiáját Comenius (1592-1670), a Didactica Magna (Nagy oktatástan) című

könyvének megjelenése (1632) óta használják.
 Didaktika

A didaktika az oktatás általános elmélete, vagyis a

neveléstudománynak az a részterülete, amely a tanításra-tanulásra
vonatkozó törvényszerűségeket, alapelveket tárja fel és írja le.

Az oktatáselmélet magában foglalja a tanítás által irányított tanulás minden problémáját; az oktatás
céljának, tartalmának, folyamatának, szervezeti formáinak, módszereinek és eszközeinek tudományos
kifejtését. Az iskolai gyakorlat számára meghatározza a szükséges ismeretek, jártasságok,
viselkedésformák, kompetenciák megszerzésének módjait; útmutatást nyújt a tanítás és a tanulás
módjainak értékeléséhez. [2]

A didaktika tárgya két fő kérdésre ad választ:

 Mit tanítsak?
 Hogyan tanítsak?

Mai értelmezésben ide tartozik:

 a tanítás-tanulás értelmezése;
 a tanítási-tanulási célok;
 a tananyag kiválasztása és elrendezése;
 a tanítás-tanulás folyamata, módszerei, eszközei;
 a pedagógiai értékelés.

Az egyes tantárgyak oktatása speciális eszközöket és módszereket kíván. A tanítási-tanulási

folyamatban az egyes didaktikai feladatok megoldása érdekében speciális eljárásokat alkalmazunk,
(tanári és tanulói munkaeljárásokat), amelyek alkalmasak az adott feladat elvégzésére. Ezen
folyamatok leírására szolgál a szakmódszertan, vagy tantárgypedagógia, amely szintén fontos része
a pedagógia tudományának.

Szakmódszertan

A szakmódszertan tárgyát a nevelési célrendszerből levezetett, a

tantárgy jellege által meghatározott sajátos célrendszer,
célszerűen strukturált tananyag, speciális nevelési-oktatási
folyamat, sajátos szervezeti és munkaformák, módszerek, eszközök és
tanár-diák interakciók jellemzik.

A szakmódszertan nem korlátozható csak az adott szaktantárgy tanítási-tanulási

módszereinek vizsgálatára, egységes rendszerben, kapcsolatrendszerüket bemutatva kell
tárgyalni a tananyag tartalmát, az oktatási és nevelési célt, a megoldandó didaktikai
feladatokat és az alkalmazott stratégiákat.

De miért is citáltuk ide ezeket a mindenki számára ismert fogalmakat? Ma és régen is, a tanítás
folyamata elképzelhetetlen lett volna szemléltető magyarázat, vagy szemléltetés nélkül. Természetesen
nem vihetünk be biológia órára egy oroszlánt, hogy közvetlenül megtapasztaljuk a színét, az ízét, a
szagát, a szőre tapintását, de a ma használt, informatikával támogatott oktatási, szórakoztató
rendszerekben, játékokban is azt keressük, hogy tapasztalhassunk, megélhessünk dolgokat, ráadásul
következmények nélkül.
Magyarán a szemléltetés módja, a szemléltetés eszközei, és ezek módszertani lehetőségeinek ismerete
és alkalmazása az egyik legalapvetőbb prioritása lett a korszerű oktatásnak.

A tartalmi, pedagógiai, technológiai tudás keretrendszeréről és

összefüggéseiről a 2. leckében (I.3.3. fejezetben) a TPACK-modell
bemutatása című részben olvashatunk.

A szemléltetés eszközeit, az információhordozóit, módszereit, feltételeit az oktatástechnológia (OT)

biztosítja.

Kialakulásának jelentős előzménye a szemléltető módszer, a tanuláslélektanra alapozott programozott

oktatás, az audiovizuális, a tömegkommunikáció és a számítógéppel segített oktatás. Jelenleg az új
információs és kommunikációs technológiák, kiváltképpen az multimédia és az internet gazdagítja. [3]

Az oktatástechnológia (OT) tárgyának kétféle megközelítését ismerjük. A hardver megközelítés szerint

egyszerűen az oktatásban alkalmazható technikai eszközök használatával és kezelésével azonosítják.

Ezt napjainkban oktatástechnika néven emlegetjük és az oktatástechnikusi munkakörben

testesül meg.

A másik megközelítés, szerint az OT tárgya az eszközök segítségével megjelenített oktatási tartalom,

vagyis a szoftver áll, amely egy többfaktoros OT-i rendszermodellben működik.

Ennek elemei a következők:

1. kép: Az oktatástechnológiai rendszermodell elemei [3]

Ezt erősíti meg az a meghatározás, amely szerint az oktatástechnológia:

"tudományos elvek alkalmazása oktatási rendszerek tervezésére és implementálására,

különös tekintettel a pontos és mérhető célokra, a tantárgyközpontúság helyett a
tanulóközpontúság érvényesítésére, az oktatáselméletek gyakorlatot segítő
lehetőségeinek elismerésére és a hagyományos mellett az audiovizuális, elektronikus
médiumok kiterjedt oktatási célú alkalmazására" [3] [4]
Ahhoz, hogy megkeressük az oktatástechnológia helyét a neveléstudományok rendszerében, az
oktatást, mint rendszert kell tanulmányoznunk. A rendszert a valós környezetében, a környezet
hatásaival, elemeivel, kapcsolataival, folyamataival, irányíthatóságával együtt kell vizsgálni.
Az OT ma már egy interdiszciplináris, de alapvetően pedagógiai tudományterület, amely a tanári
mesterség része, stratégiai jellegű, amely konkrét tanítási-tanulási folyamatok szervezésével és
irányításával foglalkozik. Ennek megfelelően az oktatástechnológia (tantárgy) tartalmi összetevői a
következők lehetnek:

 Oktatástechnológiai célú produktumok. (Taneszközök, információhordozó, rögzítő és közvetítő

rendszerek, információs és kommunikációs technológiák, multimédia, Web2.0 applikációk)
 Oktatástechnológiai szakismeretek, szaktudás. (A tudományos oktatásfejlesztési, tervezési és
tanulásirányítási ismeret- és eljárásrendszer)
 Oktatástechnológiai tevékenységek. (Alkalmazó, tervező, oktató, szervező, kutató-fejlesztő,
információszolgáltató, ellenőrző és értékelő munkák) [3]

Az idők során természetesen mind az eszközök, mind a módszerek és a trendek is változtak. Ma a

hálózati infrastruktúrával, közösségi médiahasználattal támogatott számítógépes elektronikus
taneszközök a legdivatosabbak de a technológiai fejlődés során ezek sokat változtak, még akkor is, ha
nincs új a nap alatt, és egy PowerPoint bemutató, valljuk be csak a bemutatás eszközében különbözik
egy írásvetítő fóliás szemléltetéstől.

I.1.2. Taneszközök és oktatási stratégiák

Először is nézzük meg mit tekintünk taneszköznek.

A taneszköz az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő

eszköz.
Ezek lehetnek hagyományosak, mint például egy térkép, egy darab kő, vagy nyomtatott
információhordozó, elektronikus, vagy digitális eszközök és a segítségükkel közvetített
információhordozók tartoznak ebbe a kategóriába.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy maga az eszköz önmagában nem sokat ér, mindenképpen
szükséges valamilyen tartalom, amit az eszköz segítségével közvetítünk.

Ezek szerint a taneszközöket értelmezhetjük hardver- és szoftveroldalról is, ezek együttesen jelennek
meg a fogalomban. A hardveroldalhoz tartoznak azok a tárgyak, eszközök, szerkezetek, gépek –
összességében oktatástechnikai eszközök –, amelyek segítségével rögzíteni, közvetíteni, ellenőrizni
tudjuk az információkat.

A szoftveroldalhoz tartoznak az információhordozók, (szoftverek) amelyeket az oktatástechnikai

eszközök segítségével közvetítünk. [3]

A taneszközök csoportosítása nem egyszerű feladat, mert az eszközök jelentős része nem
taneszközként jelenik meg környezetünkben. Talán az egyik legismertebb Wilbur Schramm, (1977)
amerikai oktatástechnológus technikatörténeten alapuló felosztása. [4]

Ő négy nemzedékbe sorolta az oktatás eszközeit, amely ugyan egy kronológiai felosztás de nem jelenti
azt, hogy ezen nemzedékek közül ne lenne bármelyiknek is keresnivalója a mai modern oktatásban.

1. Az első nemzedékbe tartoznak azok a tárgyak, amelyeknek és bemutatása nem igényel technikai
eszközt: a valóság tárgyai, modellek, makettek, modellek, egyedi megjelenésű dokumentumok (képek,
térképek, falitáblák, kéziratok stb.) a legkorábbi eszközök az iskolában.

2. A második nemzedékbe tartozó taneszközök, a nyomtatott taneszközök, amelyek előállításához,

sokszorosításához már gépekre van szükség, ugyanakkor még önhordozók, vagyis a bennük lévő
tartalom megjelenítéséhez, az információk közvetítéséhez nincs külön eszközre szükség. Ebbe a
csoportba tartoznak a könyvek, a tankönyvek, a munkafüzetek, az olvasókönyvek, a fényképek, a
sokszorosított rajzok.

3. A harmadik az audiovizuális eszközök nemzedéke, amelyek jellemzője, hogy az információhordozók

előállításához – hangfelvételek, filmek, írásvetítő transzparensek, diaképek videofelvételek –, és a
megjelenítéséhez – vetítőgép, rádió, magnetofon, televízió, írásvetítő, diavetítő, tévé – eszközre van
szükség.

4. A negyedik nemzedéket – a tanulás irányítását is ellátni képes – programozott oktatás eszközei

alkotják amelyekben oktatógépek (ember és gép közötti kapcsolat) révén, a tanuló önállóan tudja a
tananyagot elsajátítani. Ide tartoztak a programozott tankönyvek, nyelvi laboratóriumok, és
oktatócsomagok.

A technológia fejlődésével lehetővé vált, hogy újabb szereplők lépjenek színre.

Az ötödik nemzedékbe (Szűcs) sorolhatók az interaktív kapcsolatot megteremteni képes taneszközök

(multimédia). Ennek révén a számítógép programjaival és kiterjedt hálózati struktúrájával olyan
interaktív tanulási környezet jön létre, amely egyidejűleg több emberi érzékszervre irányul és aktivitásra
készteti a felhasználót. [6]

Egy korábbi cikkében Magyar Miklós, a hatodik nemzedékként megemlíti a közösségi média és a
Web.2.0 szerepét, vagyis a hálózati infrastruktúrára épülő eszközöket és alkalmazásokat mint új
taneszköz csoportot. Ez nagy vonalakban igazolódni látszik, hiszen a sorra jelennek meg azok, a
tananyag-megosztására, menedzselésére, a tanulók csoportos- és egyéni követésére, sőt
számonkérésre is alkalmas osztálymenedzselő keretrendszerek, és oktatási portálok (Google
Classroom, Microsoft Teams, Redmenta, Learningapps), amelyek betölthetik ezt a szerepet. [7]

Bővebben lásd: 2. lecke I.2.6. fejezet

A nemzedékek megjelenése során jól követhető a didaktika szempontjából a fejlődés két iránya:
növekszik az információforrás mennyisége (útban a multimédia felé), és a taneszközök egyre
komplexebbek, ugyanakkor rugalmasabbak, megjelenik az interaktivitás. A taneszközök és kiléptek a
kibertérbe és hálózatokon hozzáférhető interaktív-tananyagokat már az információs és kommunikációs
technológiák részeként említi a szakirodalom.

A digitális technológia fejlődése hatással van a taneszközök fejlődésére és újak megjelenésére is. Ezek
hatnak a tanulási környezetre és a tanulási formákra is. A Skinner-féle programozott oktatási alapelveket
a mai internet alapú információhordozó rendszerek is magukban hordozzák.

A programozott oktatás elvein létrejövő oktatási stratégiák, multimédia, e-learning, mobil tanulás
(m-learning) nemcsak új eszközöket hanem új lehetőségeket, módszereket is jelent az oktatásban.

A multimédia a 90-es évek szülötte. Ekkor jutottunk el oda, hogy a hagyományos audiovizuális eszközök
szolgáltatásait kiváltották a számítógéppel vezérelt, interaktív oktatóprogramok, amelyek
megteremtették a tanulás irányításának lehetőségét, tanári jelenlét nélkül is.

A számítógépes hálózatok és szolgáltatások fejlődése és a szabványosított keretrendszerek, lehetővé

tették az e-learning megjelenését, amely kilépve a CD-k offline világából meghódította az internetet.

Az e-learning olyan, számítógépes hálózaton elérhető képzési forma, amely a tanítási-

tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában
megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló
kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes
keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára. [8]
Az e-learning egyik speciális változata az M-learning, vagy a mobil tanulás, ahol az oktatási tartalmak
többsége szerkezetileg és módszertanilag is különbözik a klasszikus e-learning tananyagoktól. Az
M-learning valóban megteremti a tanulás tér- és időfüggetlen lehetőségét a bárhol, bármikor tanulás
lehetőségét. Ilyen például az Apple iTunes U egyetemi portálja, aminek felülete kifejezetten táblagépre
optimalizált. Megjelenéséhez újabb technológiai fejlődésre volt szükség hiszen, meg kellett jelennie a
felhőalapú számítástechnikának és a kiépülnie a szélessávú a WiFi és mobil (4G-5G) hálózatoknak.
Cloud Computing – Felhőalapú számítástechnika

A felhő fogalma egyszerűen megmagyarázható. Ha bármilyen elektronikus tartalmat, dokumentumot,

nem a saját gépünkön tárolunk, hanem erre valamilyen internetes szolgáltatást veszünk igénybe, az
már a felhő. Ha nem a gépünkön indítunk el egy szoftvert, hanem például Google Docs-ban készítünk
el egy táblázatot, akkor is a felhőben dolgozunk. Saját felhőről akkor beszélünk ha valamilyen
szolgáltatónál (Google, Dropbox) internetes tárhelyre fizetünk elő. Legnagyobb előnye, hogy az itt tárolt
dokumentumok bárhol és bármilyen eszközön elérhetők, és megoszthatók.

I.1.3. Tanári szerep a digitális pedagógia korszakában

A körülöttünk lévő világ napról-napra változik. Az információ- és kommunikáció-technológia újabb és
újabb kihívások és lehetőségek elé állítja az egyént és a társadalmat egyaránt. Ezen belül az oktatás
van a legnehezebb helyzetben. Egyrészt az oktatástechnológiai felzárkóztatása, az esélyegyenlőség
megteremtése fontos feladat, másrészt oktatás tartalmának reformjában van komoly tennivalónk,
amelyre egyre nagyobb társadalmi és gazdasági elvárások nehezednek.

Teljesen új szakmák jelennek meg (pl. influencer marketing), mások pedig teljesen eltűnnek vagy
folyamatos fejlődés mellett átalakulnak. Nem is gondolnánk, de a mezőgazdasági vállalkozások
30-40%-os költségcsökkenést érnek el az IT alapú technológiák bevezetésével. A rutinfeladatokat ellátó
munkakörök aránya folyamatosan csökken, míg azoké a munkaköröké, ahol problémát kell megoldani,
vagy struktúrálatlan feladatokat kell elvégezni, nő.

Jiaojiao Li, a világgazdasági fórum vezető munkatársa a következőket mondta:

„Mivel a nem rutin problémamegoldó készségek az elmúlt fél évszázadban átvették a rutin kognitív és
kézi készségek helyét a munkaerő-piacon, önmagában a szaktudás hosszú távon nem szolgálja jól az
egyént, és nem szolgálja egy nemzet versenyképességét vagy gazdasági növekedését. A régi szakmák
eltűnésével és az újak felbukkanásával, a magasabb rendű kompetenciák és a potenciális, megújuló
tudás megléte vált egy oktatási rendszer indikátorává.”

Magyarán az oktatás akkor tölti be társadalmi feladatát, ha arra készíti fel a diákokat, hogy a világ
folyamatosan változik, és ezért nem támaszkodhatnak csak a korábban megtanult információkra,
hanem sokkal inkább arra a képességre, hogy képesek legyenek újabb és újabb tudást felfedezni és
alkalmazni.

A digitális pedagógia a digitális ökoszisztémára készít fel. Megközelítése, pedagógiai eszközei

illeszkednek a digitális világ elvárásaihoz. A lényegi különbség nem abban rejlik, hogy számítógépeket
vagy okostelefonokat használnak-e a tanórán, hanem az információ megközelítésében,
feldolgozásában, abban, hogy az információ elérését azonnalinak és akadály nélkülinek feltételezi.

A digitális pedagógia legfontosabb eleme tehát a digitális módszertant alkalmazó pedagógus, aki nem
kész válaszokat ad, amit a diákok problémákra alkalmazhatnak, hanem olyan szemléletet, amellyel a
diákok újra és újra képesek lesznek válaszokat találni.

Felmerül a kérdés mi a fontosabb a hasznos tudás megtalálása és alkalmazása, vagy annak a

megtanulása.

Már Marshall McLuhan is felvetette a problémát, miszerint a korábban a nyomtatott könyvhöz hozzájutó
és abból tudást szerző, tipográfiai ember számára a tudás lényegében a tudás birtoklásán alapszik.
Mára a fogalom helyét az elektronikus ember fogalma veszi át, „aki számára a tudást már nem az
információ birtoklása, hanem az elektronikusan hozzáférhető végtelen információáradatban való
eligazodás képessége határozza meg.”[9]

A digitális pedagógia másik fontos eleme a munkamegosztás. Az előbbiekben leírtak szerint sokkal
fontosabbá vált a hasznos tudás megtalálása és alkalmazása, mint a megtanulása. A digitális pedagógia
alkalmazása során a tanulók egymással együttműködve keresnek alternatív válaszokat, majd értékelik
és alkalmazzák azokat.
 I.2. Összefoglalás:

A leckében összefoglaltuk az oktatástechnológia helyét a pedagógiában, megismertük a kapcsolódó

fogalmakat és elméleteket, Megismerkedtünk a mai legnépszerűbb osztálytermi eszközökkel és
alkalmazásuk lehetőségeivel.

I.3. Önellenőrző kérdések:

? Mivel foglalkozik az oktatástechnika?

 Az oktatásban alkalmazható technikai eszközök használatával és kezelésével.

? Mivel foglalkozik az oktatástechnológia?

 Tanítási-tanulási folyamatok szervezésével és irányításával foglalkozik.

? Mi a taneszköz?
 Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak élérését segítő eszköz.

? Mi a Cloud Computing?
 Felhőalapú számítástechnika, ahol szolgáltatók tárhelyeit vesszük igénybe.

? Melyik pedagógiai modellnek kedvez az interaktív tábla módszertana?

 konstruktivizmus