Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Andrea Kern - Régi Idők Kerti Fortélyai

    Uploaded by

    makrela56
    12 views89 pages
    Trükkök a kerti növények termesztéséhez

    Original Title

    Andrea Kern - Régi idők kerti fortélyai

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document
    Trükkök a kerti növények termesztéséhez

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    12 views89 pages

    Andrea Kern - Régi Idők Kerti Fortélyai

    Uploaded by

    makrela56
    Trükkök a kerti növények termesztéséhez

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 89
    Vetés és palantazas * Tragyazas és névényapolas ¢ Betakaritas és tarolas Tartalom Szaporitas 7 A mag csirdzni kezd 1 Naveledésserkent6 gyégynévényesfirdé 7 — Az diets mmathatrégya 9 A hideg tala elokészitése 10 —A legyezés cexgsiti nvenyeinket 11 ~ Barszdik az égyasban 11 ~ Atok vagy aldis? 12 ~ Sok malik a everéken 12 ~ A salstamag nem bia a meleget 12 ~A lobab dieserete 13 Utetés a kertben ... 4 ‘Anyafolé nil sosem 15 ~ Az agyagpép erat 15 — Zid labat a gyiimBlesfaknak 16 ~ 10 6a utén mar ne atessink 18 ~ Az Gres terkizOk kitltése 19 ~ Péréhagyma: sydkerkurtitas 20 —Ferde iltetés 20 ~ Uborka 6s Karfol 21 — Sat temesztésé burgonya 2 Palantazni egyszeri 2 Sész6réval vethi 23 ~Preciz munka KStOtdvel 24 — ‘Az ltetofa 24 ~ Tavolsigt tarts! 26 Nyari vendégndvények gondozisa at A szerelernviig pompsjaért 27 ~ Nyaralas a kertben 27 Virdgok a vazaba 29 Virdgzas el6bb is, kés6bb is, hosszabban is 29 — Az oroszlinszaj nevelése 30 ~ Margitvirag menyasszonyi ruhdban 31 — A csodalatos nyéri violak 31 Hasznos aprésigok 32 Fizfabarka eserépben 32 ~ Sovény és kosér fagyalbol 33 ~ Szegélynévények 34 — Ne vereked), ha nines nélad gomberny6 35 Kertészkedés a hold allésa alapjén. 34 ‘Tragyazas és novényapolas 3T Komposzt: a kar bezarul a7 Lombkomposzt 37 ~ Fikomposzt 38 ~ Mi legyen a csigékkal? 38 — Miként hasznsljuk a tragyat? 38 — A kisillatok trdgydja is fethasznalhaté 39 Névényi trégyalevek 39 A kolostori kertészektitka 40 — Vegyiink... 41 ~ Csak higitva hasznaljuk! 42 ~ Az edénybe veldk 42 Ald WHONAIIBK oo M3 Helyet nyertink 45 ~ Tartenetek a podagrafdrél 47 — Tarackbiza-tiads 48 ‘Ontézziink - de helyesent I Mit tegvink az ,iszakosokkal"? 52 — A gyumolesfak ontozése 53 Kapilés és mulesozas| 33 Akapalés rovid kultartérténete 54 Tovukhoz huzzunk faldet 55 ~ A mules fitten tart 55 Hasznos aprésagok st J6| megkatézve 57 - Nevénytamasztékok 57 Kertészkedés a hold allésa alapjan 38 Megelézés és védekezés 61 Andvénytarsitason sok mili 6 Migikus szoverség vagy csak mero amitas? 61 ~ Zoldseg. agydmbles j6l meglémnek egymassal 62 ~ Megfelelé tarsak ‘aszerndvényeknek és virdgoknak 64 Kezdetben ailj ellen (1 is obsta) 67 Sebferttlenités 67 — A petrezselyem novekedésének segitése 67 — Hare szagokkal 67 — Sohasem haboritatlanul 68 Egy korty egészség. 68 Novénykivonatok 69 — A kerteszek vegykonyhajabol 70 ~Komposztlé 73 - Mohakivonat 73 ~ Tejiel a gombak ellen 74 Kisebb-nagyobb gondok. 4 Abhangyak elkoltéznek 74 ~ Burgonyalével a levéltetvek ellen 75~A drétlérgek lépre csalésa 76 ~ Viziszonyos foldibolhsk 76 - Begoniakkal 2 csigék ellen 77 — Megérkeztek a madarak 78 ~Teliesen kizirvat 79 ~ A pockok odébbilinak 80 Hasznos aprésagok Védelmez6 lucfiggény 81 — Nap ellen védé szalmakontos 82 — A gylmélesfaviragok fagy elleni védelme 83 Betakaritas és tarolas 85 A pyiimélesdk helyes térolisa 83. A zildségek biztonsdgos térolasa 89 A vazaban diszl6 csokrok gondozésa 91 Hasznos apréségok 9 Biztosan bedgyazva 91 — Viragz6 jov6 91 — A kerti szerszmok karbantartasa 92 Kertészkedés a hold allésa alapjan 92 Mutaté 93 Szaporitas {A jo kezdethez hozzasegithetjak novenyeinket, ha a magokat vetés lott gyogyndvenyes furddben aztatjuk, és a csirandvényeket rend- szeresen legyezzilk. A régi kertészfortélyok segitségével kénnyebb az dgydsokba torténé atiltetés, és az igy nevelt ndvények sok-sok vvirdggal és gazdag terméssel rvendeztetnek meg bennunket. A mag csirazni kezd a magoncok egyszerre bajjanak ki a foldbol. ,.Miel6tt hozzdfog: Sok hazai névényank magia néitok a maguetéshez, dztassdtok ‘olyan anyagot tartalmaz, amely _uizben a nagy szemt, kemény egy id6re gatolja a csirdzast. hhéjti magokat. Megldtjdtok, hogy Atermészet igy akadalyozza _ezt sok-sok virdggal és bé termés- meg, hogy a magok olyankor _sel dliljak meg nektek” ~frja «sirézzanak ki, amikor Johann Sigismund E1Bholtz szimukra kedvezotlen idéjirasi _kertészkedésrdl sz6l6 kinyvé- kériilmények uralkodnak. igy ben, aki a hagyma vetémagjat télen nyugalomban vannak, marhatrigyés vizben aztatta és csak tavasszal, miutén a borsét, a babot és a retket, teleszivték magukat vizzel. kutvizben, az articsékat pedig és ezek a csirézast gitl6 anya —_cukros vagy mézes vizben ‘20k kimosédtak vagy lebom- Az 6reg, kiszéradt magoknak lottak, kezdenek névekedni, amennyiben még élet leledzik a napfény felé torekedni benniak, 6 szolgélatot tes2” ha atszirt kovaszos lébe tesszk. A kovaszban talalhato Névekedésserkenté mmikroorganizmusok (tejsavbak- gyogynévényes fiirdé tériumok és élesztégombak) segitik a csirézast azdltal, A kertészek sokféle trikkot hogy tavol tartjik a maghéjt6l alkalmaznak, hogy egyrészt a betegségeket okoz6 mikroba~ megkdnnyitsék a novények kat, el6keszitik a tépanyagokat sziméra nehéz feladatot jelenté és védenek a karos talajgom- sirdzast, masrészt hogy baktol * Mér 2000 éwel ezelétt az kori Romaban a kertészek az 4 Tob mag verése egy esoportba bk, a di ezasokis még abbot az id hort. Se.2 Sinaye € Sacratraotlrcate oust mas, a tkfélék csalédjaba mindsépo vetémag (Cucurbitaceae) tartoz6 néveny A magyak gyogynovényes fardoben torténd dztatiss «gyors kezdést des an egeszséges, er6telles noveledést seghti ele magvait tejbe vagy tejsavoba aztatték. * A pillangosviréguak, mint példiul a bors6, a bok és futdbab, a tiizbab, a bar: sonykerep, a lencse, a lébab By BH az bors 5a rokon novenylajok smagiainakesicizasit seit, ha vetés elt tejbe axtatjuk ‘bors, a bab, a lenes, a bobkdny ‘mis pillngbs vig noveny magiat votes lott sztassul kamilatesba, (Vicia faba) vagy a csillagfiirt magiait vetes elétt érdemes egy 6rat kamillateaban éztatni, (Ehhez forrdzzunk le 2 tk szé- ritott kamillaviragot csészényi vizzel, és hagyjuk Allni 10-12 6ran at.) ‘© A macskagyokér serkenti a esiranévenyek gybkérndveke- dését és ,melegen tartja” dket. ‘A meze! suri késitett fézet igen gazdag kovasavban A fozetben mepfursztott bumonyagumek kesdbb ‘ellenllodbaklesznek a gombabetegségeklel A macskagyokeres furd6t fOleg icsom, a papri shagyma, a poré: hagyma, az ehet6 zsid6- eseresznye (Physalis edulis) és. napraforgé halilja meg. A macskagydkér virdgabél készitett fird6 a hidegre érzé- keny uborka és cukkini mag- jait edzettebbé teszi az id6jérés viszontagsdgaival szemben. © A talajban szdmos gomba var a védtelen csirandvényekce, hogy megtelepedhessen a gyd- kereiken és zsenge hajtasaikon. Az in. ,feketelabiiségtél”, a paldntadéléstél véd a torma vagy a fokhagyma. Ehhez lehetéleg apréra zizzunk ssze 100-150 g tormat vagy fokhagymat, Ontsik le a pépet felforralt, langyos vizzel vagy esdvizzel, majd 1-3 drs alls utan szGrjuk le. Ha a novényi részeket csak durvn apritottuk ssze, akkor 1 napig hagyjuk benne azni a magokat. A fok- hagymafird6t f6leg a paradi- som, az uborka, a rézvirég, a szarkalab és a kbrémvirag kedveli, mig a pillangésvirdgtiak és a képosztafélék nem. A tormas vizben tortén6 el6- aztatas viszont majd’ minden zoldség- és diszndvénynek jot tesz, kivéve a képosztaféléket és mas keresztesvirdgiakat. © Szintén erdsit6 hatast fejt ki a ndvényekre a mezei Minden ert vig és 26ldsee magivinak jot tes, ha a vetés ett gyégynovemy- levereeWretehen sztatiuk. zsurléb6l készitett f6zet. Eza haszontalan gyomnak jogtalanul kikisltott néveny igen gazdag kovasavban A kovasavban talalhaté szi cium beépil a csirandvények sejtfalaba, ellenallova téve ket a gombsk tamadasaival szemben. © A Fulda melletti bencés apatsdg névérei évszizadok ota a természettel harméniaban kertészkednek, és a tapasztala- tokat nemzedékrél nemzedékre adjék tovabb. Sohasem vetnek el olyan magot, amelyet el6zetesen ne aztattak volna be egy bizonyos, régi angol recept alapjén gydgyndveny- keverékbdl készilt forrézatba, melynek dsszetétele: cickafark. macskagydkér-virigzat, pongyola pitypang, csalén, talgyfakéreg és kamilla, Hires aybaylipor-keverékik ki papirzacskokban Humofix néven keril forgalomba. Mint azt a tudomanyos vizsgalatok is igazoltak, a kamilla és a cickafark hatoanyagai gitoljak 2 karos baktériumok és gombak nvekedéset. A keverék mas osszetevdi pedig serkent6en hatnak a hasznos miksoorganizmusok életmé- kodésére, ateresztéve teszik a magok hej, jétékonyan hatnak a gyokérnovekedésre, 5 altalanosan ellenallabba [A fuldsiapétsig iveghizaiban a zldsbg-&s vigpalintika szerzetes nvérek szeretd ondaskodissrévén klonosen szépen nvekednek teszika csirandvényeket mig az egészséges, a folyadékot _hatast fejt kia csiranévényekre. magukba szivott magvak pedig A magflird6hdz (érett) marha- az edény aljara sillyednek. tragydt hasznaljunk, mivel csak Aztatas utan a nedves magokat ez tartalmazza kell6 szémban szetteritett konyhai torlépapi-- a csirézdsta és a novenyek ron vagy pamutruhan szaritsuk _nvekedésére jétékony hatast ‘meg, majd egy napon bell kifejté mikroorganizmusokat. vessiik el, mivel mar beindult A szarvasmarhaknak, mint a csirizasi folyamat. az Osszes kérédzé dllatnak, specialis emésztérendszere van: a gyomrukban olyan bakté- Az élteté marhatragya _siumok élnek, amelyek képesek 4 névényi rostok - beleértve Mar az 6korban is bevett szo- a cellulézt is - tokéletes, ks volt a vet6magok mathatré- _lebontéséra. Az ember tépcsa~ yas vizben torténd dztatésa. _torndjébol ez a ballasztanyag * Agyogyndvényforrézatban Idokézben ez a médszer meg-_emésztetleniil tavozik, mivel eléaztatott magok nemesak lehetdsen rossz hirt szerzett. _az ember emészt6rendszerének gyorsabban csiraznak, hanem —_-maganak, mivel tapasztalatlan _baktériumfl6raja nem képes erdteljesebben nének és kertészek a magvakat rékon —_acelluléz bontdséra. Régen cegészségesebben feilddnek. keresztiil aztatték a higitatlan _b6ven volt tragya, és akkoriban Az drtatas soran konnyen tragyalében. ami természetesen nem kezelték a haszonillatokat eltavolithatjuk a felszinen isz6_tonkretette azokat: helyesen _olyan gyOgyszerekkel, mint pl sérilteket és csiraképteleneket, _alkalmazva viszont igen j6 az antibiotikumok, és nem is, etették allati eredetii héis- és csontliszttel. Manapség a vetmagiztatashoz szikséges 6 minéségi, vegyszerektdl mentes marhatragyat mar sak biogazdalkodast folytaté Allattarté telepekrél lehet beszerezni Minden kertésznek megvolt a maga titkos, jl bevalt receptje a helyes ‘A mezén .boldogan’ legelész, 2232 természete koulmenyek koro tartott sravasmathaktrgyajatsoboldalian hasznalhatjo fe kertunkben trigya-viz keverési ardnyhoz A legfontosabb hozzvalé egy lapat j6 min6ségd (leget6n tartott marhaktdl szérmazé) trigya, melyet egy vodorben Iyika viz, és hamar kiszaradnak az igyésok, ilyen kérilmények kozt a palantak csak lassan gydkeresednek be. Novelhetjdk a talaj viztarté képességét, ha a paléntak f6ldlabdsja ald dur- vira Ssszevégott, Iotrégyaval kevert hullimpapirt sz6runk, Az ésszeapritott moha, hasznélaton kivill természetes mosdészivacs, lyukacsos, természetes szilakb6l sz6tt sik vagy més nedvsziv6, természetes anyag is megielel erte a célra, és j6 szolgalatot tesz. Ezek az anyagok idével elkorhadva viztart6 szerepet toltenek be a foldben. ‘= Ultetési magassag: AA kezd6k gyakran nem ultetik clég mélyre a palantakat, igy azok .ingatag labakon allnak™ Korébban elegend6 volt azt ‘mondani, hogy a gybkérnyakig kell a foldbe tenni, de manapsig sok hobbikertész nincs tiszté~ ban azzal, hogy hol is talalhat6 a gydkérnyak (az a legbiztosabb, ha a gyokérzet teteje és a legalsélevélpar kézétt van valahol a talajfelszine). A pa- linta .szivére” (elalrdl nézve a kizepére), amelyb6l az Uj levelekfelédnek, nem kerdhet fold, mert akkor .megfullad” ‘A salatanal a levelek rozettaszertien t6levélrézsit képeznek, melynek kézepén il ahajtasestcs. Mivel fennall a veszélye annak, hogy es6- vagy locsol6viz révén tala) mos6dikbele, a salétat maga- sabban kell iltetni. * Ha a zellerpalantékat tél rélyre ltetjuk, akkor ovalis, gumét képeznek. © A fejes képoszta, a bimbés fel, kelkdposzta, a karfiol 5 mas képosztaféle levelei a sziron magasan ilnek, emiatt ezeket mélyre kel iltetni. Ezen- kivil az wegészen a nyakukig” foldbe dugas megakadalyozza a képosztalegyek és a repce- szét-ormanyos peterakasat is. Kivételek: Ha karalabét tal mélye ttjaik, akkor hajlamo- sabbak lesznek a rothadasra, és a gumék is foldesek lesznek. Ezt akaposztafélét sekélyen dltet- jk és tovét j61 megnyomkodjuk. A kerek- vagy mas néven tarlérépa navekedését lassitja és hozamat csOkkenti, ha til ‘A Wolelabdss novenyek obban vse az Stietésel ie sokkot, mint za syokerzetiek, meyekgyokeeitecsk keves fl tapad rmélyreultetjak. Ha a palén- tazas el6tt kissé meghurtitjuk a gyokeret, akkor hosszikis helyett kerekded gumét fejleszt. © Egyes, cserépben nevelt zéldség- és virdgmagoncok ‘magas paratartalma szobaban fehér szind jérulékos gyoke- reket felesztenek a szaron. Ez els6sorban a burgonyafélékre jellemz6, mint pl. a paradi- som, 2 paprika és 22 chet zsidécseresznye. Ezeket a névényeket j6 mélyre ‘iltessik laza szetkezetd foldbe. Sét a hosszi szérd karés paradicsomot ferdén fektessuk az ultetdgodorbe, egészen a legalsé levélparig, A barsonyviragokat (= bisd6s- két) is mélyre paléntézzuk (ez {leg a magas termeti Tagetes erectéra érvényes). hogy ezzel is javitsuk élloképességiket Egy egyszerd szabily az id6k sordn feledésbe merit, cemiatt a kerti 26ldség- és salatanovenyek gyakran négyzetracs mentén, katonds sorrendben sorakoznak az Mar az okorban is igen kedvet zoldség volt a pérthagyima. Hosszi 6s inletes hagymaszarat viszont csak tapdis talajon néveszt. SeySsokban. Pedig ez csak helypocsékolés. Jobban ki tudjuk hasznalni az adott teret, ha a ndvenyeket eayenlé oldalii héromsz6g alakzatban iltetjak. Az els6 sorba ultetett saldténal vagy karfiolnal ugyetni kell a megfelel6 tétavolsagra, sha a masodik sorba a novényeket az els6 sor dltal adott hézagokba ultetjuk, akkor egyrészt a tovek tartani fogiak a helyes tévolségot, masrészt a leheté legjobban feltaitjak az gyasunkat. Ez az iltetési séma nemcsak a veteményeskertben hasznos, hanem a gydimélesfa- 65a sovénytelepitésben is Poréhagyma: gydkérkurtitas Nér6 csaszar hangjnak erdsitése céljabél rendszeresen fogyasztott parchagymat. €5 emiatt a Rémai Birodalom- ban nagy becsben tartottak ezt a fszeres iz z6ldsegnovényt. A magvetés legkedvezbbb id6pontjénak az 6szi napéj- cegyenléség napjat tartottak Ennek a téli hagymafajtanak a magiait a metélshagymaéhoz (= snidling) hasonléan siriin kell vet. Ha vastag szérd hagymat szetetnénk termeszteni, akkor a tapasztalt kertészek gyakor- latat atvéve a fiatal hagymak leveleit kb. egyharmadaval vagiuk vissza, é5 az ujinyi vastag novenyeket egymastél tenyérnyi tavolségra lltessik el. Régebben az volt a szokés, hogy agyagcserép- vagy tégladarabokat, ill kavicsot sz6rtak a gyokerek ald hogy a ndvények vastagabb szarakat fejlesszenek. Nap- jainkban ezt tapanyagokban dis talajba torténé ultetéssel érhetjiak el, de ami a t6tévot illet, ma is a régi romaiak szerint torténik Még egészen a 20. szazadig isa kertészek azt tandcsolték hogy a pérépaléntak leveleit és gydkereit kb. egyharmaddal kurtitsuk meg. Kés6bb az agrarszakemberek ezt a régi médszert minéség- és hozam- ccsbkkent6nek tartottak, de a legijabb kutatdsi eredmények azt igazoltak, hogy érdemes a porét meghurtitani, mivel erdteljesebben névekedik és zomokebb termeti marad, mint a nem visszavégott. Usyanez az eljéras érvényes a zellerpalantakra is. Ferde iiltetés Az évszazadok sorén a kerté- szek a porehagymanél nemcsak rminél vastagabb szérra toreked- tek, hanem arrais, hogy szép fehéris legyen, mivel a fehér szaré poré izletesebb. E célbol eleinte a ndvenyek tvéhez foldet taltdttek fel, kés6bb viszont mas médszereket alkalmaztak © .Mivel a péréhagyma fehér része a leginkdbb kivénatos’ = olvashaté egy régi konyvben — a ndvényeket ferdén fektetve dltessik a foldbe, .tehdt tigy, hogy esak gy kis részitk kandikiljon ki @ talajbél, mert esak igy lesz a befedettrész szép fehér & porhanydsan oml6s". © Kés6bb viszont az a médszer terjedt el, hogy a ndvényeket 20-25 em mély arkokba Ha hosed és feb sz poxthagymat steretnénk, shor Iza szerkezet, lavis- és Kémentes aaj oltessk ism. iltették, és ezeket nyéron folyamatosan taltotték fel ‘lddet © Eobél egy j6 médszer fejl6datt ki: humuszban gazdag talajon egy hegyes bottal smély lyukakat alakitanak ki a talajban, és a beaitetett palintéknak megfelel6 tartast biztositanak azéltal, hogy a bottal oldalrdl foldet nyom- nak a névényhez. A locsolis sorén ezek a lyukak fokoza tosan feltéltédnek. (Kétett szerkezetd, agyagos talajon hamar betémédik a talaj, és a novények a talajban kialakult oxigenhianytol ,megfulladnak”, vagy elassul a fejl6désik.) © Ha hosszis, fehér szérd, tiszta, a szorosan ésszesimulé levelek kozt homokszemcsék és talajmaradvanyok nélkili péréhagymat szeretnénk betakaritani, akkor 3-4 héttel az aratas elétt a ndvényeket egyenként esavarjuk kérdl cesomagol6- vagy tonuspapirral Uborka és karfiol Ausztriabél szarmazé dgyes kertifogés: az ottani parasztasszonyok agyasokat alakitottak ki, 65a tetejikre altették az uborkat, az érkokba pedig a karfolt. Mindkét zoldség j6 szerkezets talajt kedvel, az uborka meleg helyet. a karfiol pedig drnyékos, nedves termbhelyet, igy a ket kultura j6l kiegésziti egymast. Ha kild- rndsen jét akarunk nekik, akkor teritsiink szét Iobabszalmab6l 5 loherenyesedékblsll6 mul- «sot a ndvények kozott 2 fold- hhinyésokon és az érkokban Sajat termesztésti burgonya Manapsag, mikor fétyolfélisval védhetjak meg a névénykulté: rakat a fagytol és a hidegtol, sok kertész mar dprilis elején elulteti a burgonyat, fey a szarazabb terileteken a tavaszi csapadékot is j6l tudjak hasznositani a fejl6d6 novények. érdemes @ burgonya: gumékat vilégos, 10-15 °C-os helyiségben eléhajtatni. de vigydzzunk, mert a vekony hajtésok kénnyen letdmnek, © Ha rossz volt az el6z6 évi termés, és csak kevés vet6- ‘Az eldcscitatott burgonyival erzdag termésre szimithatunk. A gums cletesee az aris kazepe és mis cleje kz iddpont a legregleleldbb. Régebben tebb burponyafsita kozl ehetett vilogatni. Orvendetes, hogy napainkban tra kedveltek els6sorban a voros &s a Kékesibolya hej fk burgonya termett, akkor ket- tévagtak vagy negyedelték a vetgumékat. Mindegyik darab tyiktojas nagysagd legyen harom szemmel (igy hivjuk azokat a részeket a burgonyan, amelyekbél a hajtisok kifejlddnek). Ezt a médszert természetesen még ma is alkalmazzak. A felezett vagy negyedelt gumédarabokat nem szabad rogt6n eliltetni, ‘mert akkor megrothadnak A legiobb. ha azokat két-harom napig szaraz helyen taroljuk, mig a vigisi feldleteken vékony hegszovet (pararéteg) fejlbcik {gy legalabb védettek lesznek a fertdzésekkel szemben. Az ellenallé,kepességet fokozhat- juk, ha dltetés el6tt a beszéradt gumokat zsurlofézetbe mértjuk © A sajét termesztésti burgonya egyértelmiien sokkal izletesebb, mint az Uzletekben kinalt nagytizemi termesztés6. A jo iz részben a fajtan és a trdgyézason milk. Sajnos sok régi burgonyafajtat ma mar nem termesztenek: mintegy szaz évvel ezelétt a legjobb fajtaknak a ‘Sechswochen’ vagy a hosszuks, ‘Nieren-Kartoffel” (= veseburgonya) szmitottak, de ezeket manapsag mér szinte senki sem ismeri A Pflickmélle’fajta onnan kapta nevét, hogy egyes gumokat aratés eldtt astak ki: a fSldhanyasrél dvatosan oldalra hiiztak a foldet, leszedték a tovekrdl az dsszes, mir tyiktojas nagysdgot elért gumét, majd djra visszatakartak a toveket: az elkdvetkez6 2-3 hetben a toveken hagyott kis gumk még egyszer akkoréra novekedtek. A ‘Bamberger Hornchen’ kulonlegesen izletes fajta, f6leg burgonyasalatahoz. ‘© Ujabban egyre tobben termesztenek sajét burgonyat, mert emiékeznek arta, mmilyen izletesek a kiskertben termesztett régi fajtdk, amelyek koziil mara sajnos csak nehany maradt termesztésben. A régi kertészeti knyvekben 6va intenek attél, hogy a burgonyat .dllati trdgyalével” serkentsidk novekedéste, .mert az teljesen celrontja az izét”. Manapsag is Altalénosan érvényes ez a nitrogéntaltrégyazésra. A jol tajékozott kertészek szerint a komposzt és a burgonya egymassal dsszetartozik: sovény talajokon minden burgo- nyat6 altetégodrébe félvodornyi €rett komposztot adnak. Ha ésszeapritott fekete- nadalyté-levelet is tesziink az arkokba, akkor lebomlésuk révén kiliumhoz és més fontos svinyi anyagokhoz jutnak a fejl6d6 burgonyandvények, melyek fokozzak a betegsé- gekkel és a hideggel szembeni ellenallé képességet, valamint izletesebbé teszik a burgonya- gumékat. A levéltragya talajba keverése viszont csak laza szer kezetd, humuszos talajba java- solt; a kétott, agyagos talajon korhadés helyett megrohadnak. Ebben az esetben érdemesebb mulcsozni a nadalytovel, mig, a novények elég nagyra nének, hogy bearnyékoljak a tala. « Joval korébban lehet a bur- _gylimblesfakkal és s6vénnyel, _kis vaszonzsakokba taltotték. gonyét betakaritani, ha abur- _ kérjenek meg egy gazdalkodé —_majd egy szalmaszalat toltak gonyagumékat eléhajtatjuk —_foldmivest, aki traktorjéval fel- 2 zsak szdjaba és madzaggal és hajtatéagyban nevel szantja a foldet és elborondlja, _ megkotatték, [gy a magvak ‘Azokos kertészek nem assék _Ezutan Ultessiink burgonyét egy a szalmaszérban végigperegve bea gumékat a talajba, hanem —_évre: még.azok is b6 terméssel__egyenletesen hullottak a talajra a j6 sok komposzttal feljavitott _fognak dicsekedni, akiknek fold felszinére helyezik. és nines olyan nagy tapasztalatuk szalméval betakarjak. Minél a kertészkedésben. Sészéréval vetni nagyobbra nének a névények annil tobb szalmat tolnak Az okos kertészek kilyuggatott kéréjuk, és iddnként erjesztett. ~Palantazni egyszerdi — fémfedeld szdrédobozokat csalénlével is megontozik ket baarkicsoltak, hogy ne legyen A betakaritésnal mindéssze Az okorban a vetémagot néd- tl stir a vetés. Belilrdlkifelé sak a szalmaréteget kell szalba vagy mas ireges szirba _fartak a lyukakat, a fedél bels6 félretolni. Ennél a termesztési _toltottek, az egyik végét viasz-_oldalén reszel6vel lesimitottak médszernél viszont rendszere- zal lezdrtak, ezutén a magokat a fmfeluletet, hogy ne torléd- sen ellenérizni kell, hogy cegyenként tudtak a foldre janak fel a magok. De a konyha- a szalma kézt nem telepedtek-e szémi, Késobb a vetdmagvakat ban hasznélatos sosz6r6k is j6 meg az egerek, emiatt csak kis terdleten javasolt. A kis magoncok tdzdelése Kannyedén megy kot Nem egy rossz atlet... © A legiobb és a legizletesebb burgonyat az takaritja be, aki olyan foldbe ilteti, amelyet el6zoleg még nem maveltek smeg. A burgonya fellazitja a talgt, elnyomja a gyomnové- nyeket, és egeszségesen {ejl6dik az oj, friss foldén, ert ez még mentes a szabad szemmel nem lathaté kéros fonalfergekt6! (Nematoidea), melyek a burgonya gyokereivel és guméival téplalkoznak A hobbikertészeknek is j6 otlet lehet, hogy mielétt kialakitandk ¢s betelepitensk kertjuket szolgélatot tesznek, ezekkel is egyenletesen lehet szérni a finom szemé vetémagvakat. A megfelel6 adagolasu vetés sak gyakorlat kérdése: az iigyes kézbél a magok a tasakokbél és az dsszehajtott Papirbdl is kellé mennyiségben peregnek a talajra Preciz munka kététivel A szaporitéladakban és -edényekben a magoncok rend. szerint tal sGrdn allnak egy- mashoz, ezért egyszer-kétszer 4t kell ltetnank 6ket, hogy ‘megfeleléen feilédhessenek. Ezt tazdelésnek (= pikirozésnak) nnevezzuk. Ezt az ujjaink sz- mara tal finom, preciz munkat tGzdel6palcakkal végzik A modern tizdeléeszkoz6ket altalaban mGanyagbél készitik, de azok el6bb-utobb eltdrnek A fab6l késziltekkel konnyebb dolgozni, sét régen is ezt a jél bevalt természetes anyagot hasznaltak: az idds falusi asszonyoknal még néha meg vannak a kerti segédeszkdz0k kozott a kalnb626 nagysiga fapalcikik, melyeket az eltéré ‘nagysigd magoncok tézde- lésére haszndltak. A fémbal készaltek nem allnak annyira kézte, és konnyen kicsiisznak az uljaink kozot, igy azokkal jdval nehezebb dolgozni AA pleikakkal kis lyukakat készithetiink és foldet nyom- kodhatunk a patantak kore A konyhaban mér nem hasznalt villak pedig j6 szolgélatot tesz- nek a magoncok kiemelésénel, imert fgy nem esik szét a fOldlabdajuk. A kis nove- nnyeket évatosan ket ujjunkkal emeljuk fel, és helyezzik helyukre. A kulondsen érzékeny «siranovenyeknél fenniil a veszélye annak, hogy a két Ujjal tortén6 megfogasnal benyomédik vékony szaruk. Ebben az esetben ajénlatosabb egy tompa végi csipeszt hasz- rin, Régen egy darab drétbol készitették digy, hogy a drét mindkét végét laposra kalapal- tak, majd dsszehajlitottak. Az iltetéfa Az iltetéfanak kézre kell Allnia, j6 fogastinak és kellemes tapintésinak kell lene, hogy konnyen és egyszeriien lehessen vele dolgozni. A j6 iltet6fa (mas néven dugeat6fa) a kertészek féltett kincse volt, melyet gyakran generaci6rél generécidra adtak tovabb. Az ltetéshez eleinte egyszerd fakarokat hasznaltak ‘majd hajlott nyeldeket, T ala- kiakat vagy pisztolymarkolat- hoz hasonlokat. Az els6k telies egeszében fab6l késziiltek, késobb aztén a esticsukat {émmel burkoltak be, hogy Konnyebben lehessen tisztitani A mai modern eszk6z6k tabb- nyire esak fémb6l készilnek, és nyelik (beg a kotott talajokon idével letorik, mivel bell Gregesek. A vizhélyagokat ‘a kézen f6leg a7 egyenes vagy a kiss hajlott nyelfakardk ‘okozzak, 2 legjobban a pisz~ ‘A ltestval kaka készitink a talajba a palintk szamara. Sok kertesz Imapvetéshez is hasznala, Abelyesatetés: szirjuk 2 fldbe saz uketstt, é alaktsunk Wi mepfell6 agysigu godrot tolymarkolat formajiiakkal lehet dolgozni. De a kalénbséget igazsbél esak azok érzik, akik sokat dolgoznak vele ‘© Magunk is készithetiink filtet6fat, ha kell6 ke ‘igyességgel rendelkeziink A hdzunk tajén név6 cserjek egyikér6l vagiunk 3 cm vastag é5 20 cm hosszé, egyenes, Iehet6leg agmentes darabot, amit hegyezziink kia végen és hantoljuk le a kérgét. Kilo- niosen nagy becsben tartjak a természetes koralmények kozt T- vagy pisztolymarkolathoz. hasonlé szégben nétt agakbél (pl. cseresznyefébél) készilt Altetofakat. # Az eltort sk 65 mas kerti szerszamok nyeleit is — lerovi- ditve és kihegyezve — felhasz- nnalhatjuk. AT markolati ask ere a célra jobban megfelelnek, ‘mint a D markolatuak. ‘© Kilénleges gyakorlatot igényel a bab eliltetése kihegyezett mogyordag, séta- pala vagy seprinyél segitsé- Helyezzik bele a palntat, és 2 fldbe ferdén beszart oltetstvaloldaliel nyom- junk foldet a palantagyokérzetéhez gével. A ,vetés nagymesterei” lehajolis nétkil nyomnak lyukat a fdldbe, néhanyszor kifelé kérozve kitagitjak a lyukat, a masik keziikkel beleszérjak a babmagvakat, Utana a lébukkal pedig vagy féldet kotornak ré €5 kissé megdéngolik, vagy a vetés utdn kapaval végigmennek a sorokon, és foldet hiznak a godrokre, Hogy kell vele bénni? Mit ér akar a legjobb dltet6fa, hha nem tudjuk, hogyan kell ‘megfeleléen banni vele? Sok kertész (ha egyaltalén rendelke- ik vele), akkor gy hasznélja, mint az dltetélapatot: el6sz6r gédrot fir vele, belehelyezi a novényt, 65 betakarja folddel. Ez végil is j6 médszer, de az iltetéfét igyesebben is lehet kezelni: © az iltet6faval godrot kialaki- tania talajban, majd ezt @ kork6r6s mozdulatokkal kiszélesiteni, ‘Az djonnan keletkezett lyukba Sntsink vizet ily médon nem draszjuk el a palintt @ a masik kézzel a novényt evokérzetével lefelé a gédérben tartani, © a talajtipustol fliggden kb. Scm-re a gédértél az dltet6ta- val lyukat frni, majd a foldet a névény tovéhez tolni, © az ekozben keletkezett yuk pedig nyitva marad és ntozdlyukként szolgal, majd idével betémédik. Ennél az Ultetési médszernél keziink szinte nem is érintkezik flddel. A palénta stabilan dlldsit egyedul 2 4. pontban leittak biztositjak Egy kis gyakorléssal konnyen elsajatithats ez a médszer, és megvan az az elénye, hogy a palantak névekedéséhez elengedhetetleniil szikséges viz veszteség nélkil jut k6z- vetlendil a gydkerekhez, és kevésbé parolog el, mintha az agyasok felszinére kerilne. Ezzel a célirényos éntézési méddal vizet takaritunk meg, é5 a csigak kérositasat is megelézhetjuk A asioegre kototecsomék septstgével apalantskategymést6legyenl6t6tévolsigra Atethetih Tavolsagot tarts! # A vetéshez az dgyas két vége kézétt zsineget feszithetiink ki, hogy a sorok egyenesek legyenek és a kikelt nvények szépen sorakozzanak egymas mellett, * Azsinegeléses médszer jobb, tovabbfejlesztett valtozatat néha még lehet latni a régi kolostorkertekben: a madzagra bizonyos tivolsé- gonként csomékat kétnek, igy rnemcsak egyenesek lesznek a sorok, hanem a novények egyenlé tétivolsdgban is nének. A kotelek egyagyasnyi hossztiak legyenek. A kifeszi- téskor és az dsszetekerésnél vigyézzunk, mert konnyen gubancolédik. © A szakkonyvekben tébbnyire 18,5 és 25,5 cm-es iltetési tévolsagot emlitenek. A tévol- ségok ilyen pontos kijel6lese azonban erdsen probara tenné turelmiinket... Egy dtlagos nagysdgd veteményeskertben béven elegendé négy madzag 22, 30, 40 é5 50 cm tavolsagra lev6 esomékkal, sét sokan sak egy zsineget haszndlnak, amelyre 10 cm-kent kotnek csomét. Nem kell annyira pontosan kimérniink a tavol- sagokat, mert | cm-es eltérés még nem boritja fel az dltetési rendet, igy 20 cm-es tétévolsig esetén a 19 és 21 cm is boven belefér a turéshatarba J6 tanacs: csak akkor vagjuk le a madzagot a gombolyagrél hha mar rdkt6ttik a csomékat, rmivel a ¢somék is jécskan welvesznek" a zsineg hosszabél. Szemmérték alapjin gyakran til révidet vagunk le. * Az iltetémadzagokhoz hasoniéan a kolonbsz6 hossziisagi falécek is hasz- nialhatok, melyek a kapa a lapat, az 436 és a locsol6- kanna mellett j6l megfémek a szerszmoskamraban A 6 darabokon 20/30/40/50 em-enként besitétt bélyeg talélhat6, vagy két, harom, niégy.illetve dt ék Az iiltetézsinegeket ket foldbe szirt facovek segitsége- vel feszithetjik ki az agyasokon hosszanti iranyban, a lécet pedig mindig az egyik eliltetett palantatol a kévetkez6ig toljuk A gyerekek nagyon kedvelik az iltetésmek ezt a jatékos médszerét. A figyelmes sziil6k nemcsak ezzel a kis eszkézzel kedveltetik meg a kertészkedést gyermekeikkel, hanem biztosithatnak szémukra egy kis teriletet, ahol nem sz6Inak bele, és csemetéik nyugodtan kedvikre probalhatjak kia kerti munka eme kis szeletét Tavolsdgjelz6 és me bambuszbotok, valamint siméra gyalult léedarabok is haszndlhatok — a gyalulatlan léceknél fernall a veszély, hogy szalka megy a keziinkbe. Ha lyukat furunk a mérdfakba, akkor felakasztva is térolhatjuk Szintén j6 szolgélatot tesznek az iltetési tavolsag betarts sindl a letort colstokdarabok (Gsszehajthaté mérépalca) és mérészalagok inak Nyari vendégnovéenyek gondozasa A teraszon és a balkonon edényben nevelt novények divatja nem csak a 20. szézad sajitja. Mar nagyanydink nagyanyai is féltve dpoltak nagy dézsskban délszaki, melegigényes babért, mirtuszt és granatalmat és més egzotikus, fagyérzékeny novényt. Ezekkel a ndvényekkel diszitették a hézak bejaratit és lépesdfeljardit, a falusi tomécokat, a tanyasi udvarokat és az uradalmi birtokok téli- kertjeit. A szerelemvirag pompajaért A szerelemvirig vagy mas niéven kékliliom a 17. szézadban, mintegy 400 éveel ezelétt kerilt Eurépaba a dél-afrikai J6reménység fokénak kornyékérdl. Hamar akertészek szivébe lopta magat ezazellenall6, konnyen nevel- heté virdg. Mivel csak azok az id6s példényok virdgoznak rendszeresen, amelyeknek gyokere mar teljesen benétte a cserép foldjét, a sarinovények 6 tulajdonosainak mindig ezt a tandcsot adtak: .csak akkor szabad dtiltetni, ha a gybkerek indvik a eserepet!” Ha tehetjiik, akkor fagyos- szentek utén (méjus kézepén) vvigyik ki ndvényiinket a szabadba, és sllitsuk napos helyre vagy iltessiik ki, Ett6l hamar ndvekedésnek indul, és sok-sok virdgot bont majd. Osszel illtessiik vissza cse- répbe, s ha szikséges, osszuk szét a til nagyra nétt tévet. Hordjuk be a tobbi, cserépben nevelt délszaki, fagyérzékeny novényekkel egyitt, és hGvés, fagymentes helyen (kb. 10 “C-on) teleltessik dket. A szerelemvirdg Pgapanthus sp) esak akkor 5 nyinon zavartalanul novekedhet 2 ketben. Nyaralas a kertben Szinte teljesen feledésbe merit az a médszer, hogy az edényben nevelt fagyérzékeny navényeket nyérra a féldbe is sillyeszthetjak, ami nem jelent mast, mint hogy cserepiikkel egyiitt talajba~ 4sott goddrbe helyezzik 6ket. A f6ldbe sillyesztett novények szinte tj életre kelnek, amég, addig esenevészen fel6d6k is: annyira ndvekedésnek indulnak, hogy ésszel alig ismeruink rijuk. Ez annak készénhet6, hogy a gydkereik kevésbé vannak kitéve irda hs helyenteleltetok ‘Azok az edényben evel fayérzéheny avenyek, melyeket ayaa a oldbe sullyesztve gondozunk, kevesebb viet iptmyenek a hémérséklet-ingadozésnak, mint a cserépben nevelteke, tovabba a talaj jobban megérzi a nedvességet, ezéltal kevesebb ‘ontizést igényelnek. Ha agyageserepekben neveljik a ndvényeinket, mint az régebben szokis volt, akkor a foldbe sillyesztett cserepek a kornyezetakbé! magukba szivjak a nedvessézet. A nd- venyek kornyezeti igényét6l fgg, hogy napos, félarnyékos vagy irnyékos helyre tesszik. A gréndtalma, a murvafurt (bougainvillea), a kekgykér €5 a korabban igen kedvelt citromverbéna (puncsk6r6) sok fényt és meleget kedvelnek. Ezeknek a névényeknek a legnaposabb hely, amelyet biztositani tudunk szémukra, még épp elegend6. A kamélia enykedvelé novény, de a tézé ‘napot nem viseli el és levelei megnerzselédnek. A télen nyilé szobaciklamen és az amarillisz viszont széraz, érnyékos helyen gyditi a kévetkez6 évi virdgzashoz az erdt. Az azaledk is arnyekban érzik jol magukat, és Ogyeljink arra, hogy fldlab- dajuk ne széradjon ki Az ilyen névények szémara kedvelt nyari helynek szamita- nak a haztet6 alatti, szélvédett nyugati vagy kelet fekvést teriletek vagy a melegigyak. Minden kertésznek megvan a sajatj6l bevalt médszere Egyesek — foleg a csapadékos éghajlati vidékeken — csak kétharmadaig sillyesztik az edényeket a foldbe, masok pedig majdnem a peremikig. Néhol a nagyobb termetd, vas- tag torzsé citrusféléket teljesen beassak a foldbe, az edényik nem is litszik ki beldle. Taringidban és Frankfoldén szokisos volt a talajbél kiall6 edényeket mulcsanyaggal betakarni, f6leg dsszeapritott pitypang- vagy feketenadslyt6- levellel vagy illatos gyégy- és fiiszerndvényekkel, pl. citrom- fvel, borsmentaval. hogy tavol tartsak a kértevéket. Akkoriban a spanyol esupaszcsiga (Arion lusitanicus) még kizérolag az Ibérai-fefszigeten fordult el. Szémoljunk azzal, hogy a csigak miatt gyakran kell a mules ald néznink. A balkon- és az edényben nevelt névényekhez hasonléan a f6ldbe sallyesztetteknel is ellendrizni kell a vincellérboga- rak jelenlétet. Féldbe sillyesztési médok: # A dézsas novényeket assuk be a hajtatddgy talajaba, éa mellette maradt teret ‘témjak be szalmaval. ' Taltsuk meg a kédakat fahordokat és kédézsakat hhomokkal. majd ebbe assuk bole a cserepes névényeket végil ontézziuk meg a homo- kot. Ez a médszer kilndsen kis és kézepes termetti nove- niyeknél ajinlott. Viragok a vazaba ‘Az eutopai repilétereken naponta landolnak teherszAllit6 repilbgépek, melyek belseje roskadozik a sok-sok r6zsatél {rézistél és inkaliliomtdl. A régi id6kben nem széllitottak egész évben ilyen sok vagott virdgot ‘a melegebb éghajlata tajakrél, 65 virdgizletek sem voltak Aki virdgokkal akarta disziteni hézét, annak sajat kertjébol kellett beszereznie azokat, 65 csak hazai névények alltak rendelkezésre, melyek virdgzasa bizonyos évszakhoz volt kétve. Viragzis elébb is, késébb is, hosszabban is ‘Ahol kertész van, ott nemesak az akarat, hanem a megolds is megvan ~ tartja egy régi mondis, és valoban, kiilonféle ‘gyes trakkokkel meghosszab- bitottak, elébbre hoztak, illetve késobbre toltak a novények virégzasat A korébbi virdgzas érdekében télen a jl taplalt névényeket meleggel kényez- ‘A saat kertbol gytot vrigokbslkészitettcsokor nemesaktissebb és tovabb tart, mint a2 Uletekben visicolt, hanem sokkal egyedibb is. tették: létrégyaba helyeztek 6ket a melegigyban vagy fiitatt helyiségbe vitték. Annak ellenére, hogy a ndvényeket vastag foldréteg valasztotta ela meleget adé tragyatél, a trégya erés koncentracidja miatt a gydkerek gyakran megégtek: ,gyakorta jarmak (gy az anyak az ilyen koraszil6tt eyermekeikkel” — olvashaté a régi kertészeti kinyvekben, ahol természetesen a gyermekek alatt a virégokat értették, Kisebb a kockézat, ha a névényeket liveghézban vagy hives szobaban hajtatjuk. Régen a viragzds idétarta- mat mintegy négy héttel is meg tudtdk hosszabbitani: Méfrnapisinkban is sok falus kertbenlithatunktatkadgySsokat, melyelben szebbnél suebb,vazaba ill vrégok pompiznak egész nyiron at. © A nndvényeket .koplalisra” fogtak. vagy kés6bb iltették el ket. © Eltavolitottak az elsének megjelené viréghimbokat: .ha a szegfiinek még idejekordn Kit6rjik az els6 bimbajait, akkor ezzeltetszés szerint feltartéztat- hatuk és esak kés6 ésszel, vagy akdr télen borul virdgba”. * A Jakab napjan (illus 25.) kidsott tulipan- és narcis2~ hagymakat ne Mihly-napon (szeptember 29.), hanem csak a kévetkez6 év tavaszin diltessik vissza a féldbe. A hagymékat télen hiivés (egerektél védett!) helyiségben téroljuk. Kilénle- ges eredménynek szamitott egy névényfajt révenni arra, hogy hosszabb ideig viragozzon. A szazszorszép telt virdgu alakja ezt magat6l is megtette. © Alliliomokat kilonbiz6 mélységre (5, 10. 15 cm) iltették el gy, hogy a legna- gyobb atmérdjdi hagyma kerdlt a legmélyebbre, és miutén a legutols6k is kibdjtak a foldb61, néhanyukra ~ mielétt a leveleik kifejlédtek volna ~ agyagcse- repet boritottak, igy fénymeg- vonassal kényszeritették ket novekedésik lelassuléséra. © A szell6rézsak guméit nem egyszerre, hanem egy-egy honapos eltolédéssal iltették el Az oroszlansz4j nevelése A szinpompas oroszlénszaj (tatika) a mult szézad eleje 6ta a legkedveltebb kerti vvirdgok k6zé tartozik, de csak jiniustél oktéber végéig éli pompaiat. Megfeleléen gondozva a csokrok 10 napig is frissek maradnak; ha kicsipjak az celnyilt virdgokat, akkor a szaron lev6 dsszes bimbé kinyllik. [Az évszézadok folyamén az oroszlinszdj kivalé vagott virdged fejléd6tt, mert miné! tobb szérat vigunk a tovekr6l, annal tbb dijat fejlesztenek. A termései pedig igen muta- t6sak szérazvirég-csokrokba kotve. Mivel a mi foldrajzi széles- ségiinkén uralkodé éghajlati viszonyok miatt nem élik tél atelet, minden évben iijra kell nevelniink dket. A kertészek korabban egyméssal verseng- tek, hogy melyikiiknél virdgzik elséként az oroszlinszij Mijusban és juniusban vetették el magiait, majd a kés6 6szi fagyok elétt kidstdk a tovelet, és foldiabdéstul agyagcserepek- be vagy falddacskakba ditették, majd ezeket a hajtat6-. ill. melegigyba vagy dveghézba helyezték. Janudrban a metélé- és a medvehagymahoz hasonléan az oroszlénszjakat is behozték a hazba, és vildgos helyre allitottak. Az ily médon elé- hajtatott ndvenyek az Gj évben jéval korabban nyilnak. Margitvirag menyasszonyi ruhaban ‘Az 6szi margitvirég (Tamacetum parthenium) a réjfalusi ker tekb6I nem hisnyozhatott. Igen sokféleképpen hasznosithat6, példaul gyogynévényként kalbnféle ni bajokra (innen cred az egyik magyar neve, anyafG"), vagy virdgos- és -vetemenyeskertekben az agya- sok szélén szegelynivenyként. A virdgokt6l(tulajdonképpen {észekuirdgzatok —A ford.) A vigot vir igen bevel, yey has igénteen zi mages ‘gen egyetenkrtbl sem hidnyzot. roskadoz6 hajtésai vézéban frissek maradnak, és szrazcsokrokba kétve is igen mutatésak. Meleg. napos helyen és nem tal meszes talajon szépen fejlédik ez a kevés gondozést igényl6 kerti virdg. Gyakran elvadul a kertekben, sajat ‘maga vélasztja ki a széméra legmegtelel6bb termohelyet. Méjus-jiniusban dlti fel sirga- fehér ,menyasszonyi ruhdjét” —a ndvényeket szinte teliesen beboritja a tengernyi virég, AA fészekvirdgzatok erds aroma ja az érzékeny orri embereket inritalhatja, 6t néhany rovarfajt is Osszezavarhat. Emiatt a régi falusi kertekben a sérgarépa- Agydsok szélére margitvirégot iltettek szegélyndvénynek hogy elriasszak a sérgarépale- ayeket, sét a hatés fokozéséra babondbel elszértak néhiny margitvirégmagot is az dgyason bela A csodilatos nyari violak A nyAri vagy keti viola a legszebb és a leghalisabb kerti ‘vagott virdgnak szémt,illatos virdgairdlegyetlen kertész ‘sem mondana le szivesen. E2 a szinpompas névény mar rmintegy 500 éve n6 kertjeink- ben, még Gkanyaink ideébol keralt hozzénk a Foldkozi- tenger mellékéréi A kertészek februartol kezdték el nevelni cserepekben az ablakpérkanyon, és dprils zepétl iitettek ki a szabadba, hogy minél el6bb ~ Virégba boruljon. Bar a korai vetés megnovelte a fekete torothadis (a paldntak szara a talaj felett megrohadt. és tartasukat elveszitve eldéltek) cesélyét, a tapasztaltabbak ezt szell6ztetéssel, a talaj szérazon tartaséval és kamillateas locsotéssal akadalyoztak meg, Aprilis elej lenil végleges helyére is lehet mar vetni. A nyari viola ‘a képosztafelkel, a retekkel és a tormaval egyitt a keresztes- virégiakhoz tartozik; széraz, humuszban szegény, kérges felszind talajon 6 is éppigy szenved a féldibolhaktel, mint a tobbi keresztesvirdg A leveleik kilyuggatdsaval mégsem tudjak eltantoritani a nyari violét a virdgba boru- list6l, Féleg a telt viraga nyéri Violék kedveltek ~ de ezek nem érlelnek magot. Keril6 ton vviszont ki tudunk alakitani telt virdgtiakbdl all6 dgyést: hha egyszerd virigiak magiat vetjik, akkor kéztik mégis nagy hanyad lesz telt virgo. Az els6 bimbék nyilasa utén 3-4 napon- ta ellen6rizzuk az agyasokat, 5 valogassuk ki az egyszerd virdga toveket, s a megmaradt telt virdgivak hamar bendvik az Uresen maradt helyeket. Kevésbé kéztudott, hogy a fiatal, zsenge szérd palénta a fBldigilisztak kedvenc csemegeje, El6szér a talajba hiszzak a gyenge ndvenykéket, és jéiztien elfogyasztiak dket, miutan kell6képpen megfony- nyadtak. Ha a sorba ditetett nnyari violak kozé frissen vagott finyesedéket szérunk, akkor ‘A magoncok levélszne earl, hogy anys viola telt vagy egyszerdvirdgt Bont maid, Ha a novénytgyokerestlslitjvk vizaba, akkor tovabb fis marad. a féldigilisztak ndvenyeink helyett a friss fvet huzzak be jarataikba. A nyari violét régen elsésorban falusi kertekben dltették, a falusi héziasszonyok legkedveltebb vagott virégia volt. Hamar kiderilt, hogy ha gydkerestil alitiak a virdgokat ‘a vazdba, akkor tovabb virita- nak. Az als6 leveleket leszedték a szarakr6l, hogy ne rohadjanak meg a vizben. Kétnaponta cserélték a viza vizét, és 2-3 csipetnyi cukrot is feloldottak benne. Ez a recept még ma is miakédik. Hasznos aprosagok_ Fdzfabarka cserépben A disz- és gyiimélesték Sgai- nak hézban torténé hajtatasa a 19, szazadban igen elterjedt volt, és kedvelt idétoltésnek szimitott. A kecskefiz és a szomordfz vessz6it mar 100 éwvel ezelétt is hajtattk virdg- cserépben. Ezzel a médszerrel kezd6 kertészek is nyugodtan probélkozhatnak: vagiunk januar—februdrban kb. 30 cm hosszii fizfavessz6ket, és kb, 5 cm-nyire sziirjuk Sket a cserép foldjébe, majd allitsuk fatott szobaba az ablakpar- kanyra. Ha allandéan nedvesen tartjuk a foldjuket, akkor hamar ‘ydkeret eresztenek és néhény nap miilva megjelennek a haludnyzold levelek, nemsokd pedig kibomlanak a kedves bark is” Savény és kosar fagyalbél A fagyal kézismert (6rékz6Id) sere, melybél tetszet6s sduényt lehet neveini” — olvashaté egy 1684-ben megielent kertészeti Kényvben. A kozénséges vagy més néven vesszé6s fagyal latin nemzetségneve (Ligustrum) feltehetdleg a ligare (kotozni) szbb6l vezethetd le és a kény- ryen hajlithaté vesszoire utal Régen kosarakat fontak beldle, kerget pedig gyapiu festésére hasznaltak A fagyal mar régéta igen kedvelt sovényndvény, mest + nem vélogatés a talaijal szemben, * javita annak szerkezetét, kothadés utén morzséssi alakita, «© j6l tori az erdteljes vissza- metszést, © és igen ers sarjadz6 képességee! bit. Oldalrél botokkal és lécekkel témasztottak meg”, hogy a fatal ndvények ,temottek legyenek és egymasba n6je- nek", az dgakat dsszefonték, A tvs iden hsittot ffabarkkal tavasl hangulatetvardzslhatunk szobinkba majd 3-4 év elteltével erds vvisszavigassal sok-sok oldalag, fejlesztesére kényszeritettek ket. Régebben a kertészek ‘maguk alakitotték ki sovény- navényeiket: a fagyalb6l januér végén 20-25 cm hosszi dgakat vagtak, és ezeket a dugvanyo- kat enyhén elfektetve mélyen a foldbe helyezték dgy, hogy sak hérom rigyet hagytak meg a talaj felett. Kertészkedés a hold allasa alapjan © A céklat és a takarmény- répat fogyé holdnal kell vetni, hogy szép nagy karégydkereket fejlesszenek. Ha ezt nov6 holdndl tessziik, akkor csak dis lombot képeznek. © A fehér jégesapretek és a hénapos retek kildnésen nagyra feilédik. ha magiait fogyé holdkor iltetjak el ‘+ A burgonyét a foldmivelbk réviddel holdtdlte utan iiltették a sok és nagyméretd gumot nvekedése érdekében, 3 a gumékat is fogyatkoz6 hholdnal szedték fel. A tépé- és a fejes salétat is fogyé holdnal kell vetni, mert igy elkeriljdk a korai szérba szokkenést és felmagzist. © Allébab sok virdgot és nagy szemG hivelytermést fejleszt, hha magiait n6v6 holdnal vetjik el © A bokor-, a karésbabot és a borsét is fogyatkoz6 holdnal kell dltetni, ‘* A vordshagyma azt szereti, hha holdtoltekor dugeatjuk el. Ha a telihold napja nagypéntekre esik, akkor igen b6 hagymater- mésiink lesz és hosszi ideig tarolhatjuk a termést © Accsemegekukorica szép vastag csdveket képez, ha ndv6 holdnl vetjtik el: betakaritani viszont fogyé holdnal kell. + Afejes képosztat fogyat- koz6 holdndl kell eliltetni és a savanyét kiposztit is ‘ebben a holdfézisban kell elkésziteni. © Az olaj- és rostlen magiait eltéré holdfézisban kell vetni. Ha lenmagot szeretnénk, akkor teliholdkor. ha rostjaért ter- ‘mesztjik, akkor ndv6 holdkor kell elute « Az edényben nevelt névényekrél névé holdnal kell a szaporitasra szint hajtasokat leszedni, mert akkor azok konnyen meggyokeresednek és gyorsan fejlédésnek indulnak. * A huisvét és hasvéthetis kozt elvetett, ill elultetett zbldségfélek (kivéve a vords- hhagyma — lasd elébbre ebben a szovegben) csak vesz6dséget ‘okoznak, mert ez az id6szak szimukra nem kedvez6, Szegélynovenyek Nem csak a vidéki kertekben, volt szokés az dgyasok szélére hatarozott megjelenésG, egy- szertien gondozhaté ndvenye- ket iltetni, amelyek megtartjak az agyasok korvonalét. Az epyik ilyen kedvelt kerti sze- gélynévény az ajakosviragtak csaladjaba tartoz6 drokz6ld, a tovénél fasod6 szér, 30 cm- re megn6v6, jilius-szeptember kézt virigz6 sarlés gamandor (Teucrium chamaedrys). Biboros vagy rézsaszin szirmii virdgai szamos rovart csabitanak magukhoz. Mivel a gamandor a szélrézsa minden irényaba szémos sarjat fejleszt. a sovénybokrokhoz hasoniéan egy kifeszitett zsineg mentén szoktak lemetszeni a kidll6 Régen szokis volt a7 dgyisok szepélyére Viedgga vagy lombbal diszité novényeket tet, mit pl. a képen lathato samandort Milalonulelleledve: a gomberry6 ‘yan hatisosan gyi a sebeket hogy 2 modem kr orvosait is meslep hajtsait. Alacsony termetd (G0 em-re megnév6) bokrokat képez a nagyviréga peresz- Neny (Calamintha grandiflora). Szintén az ajakosakhoz tartozik, és levelei kellemes mentaillatot drasztanak. Jinius és augusztus koz6tt bokrai rézsaszin ruhat dltenek a ten- ‘gemyi virdgtél, melyeket méhek és mis rovarok zsonganak koril, A Calamintha nepetoides kissé nagyobbra (kb. 40 cm-re) 16, és jlius-noverber krill bontja szép halvényrézsaszin virdgait. Napos helyen éppigy {61 €rzi magat, mint fetarnyék- ban. Zéldség- és virégagyssok szélére szegélynovenynek és ‘pimblesfak tovéhez dltessik Ne verekedj, ha nines nélad gomberny6 ‘Az eurépai gombernyot (Ganicula europaea) napjaink- ban szinte mar alig ismerik. Régen ez nem igy volt: minden seborvosnak, feleseinek ott volt a tarisznyéjaban, a katonak magukkal hordtak az elsésegelytaskajukban, a borbélyok pedig az oll6k, a fésdk és a borotvakeszlet melletttartottak, hogy szukség esetén mindig kéznél legyen A falusi legények nadrdgzse- biakbe tették, amikor tancolni indultak, mert a mulatsig gyakran verekedésbe torkoll. Ha valaki megsebesilt, akkor sak odanyomott a vérz6 sebre egy kis szértott gombernyét, és maris mehetett tovabb. Lonicerus 1679-ben megjelent faveskonyvében tobbek kozt a kévetkez6ket irja a gomber- ny6r6l: .Olyan j6 sebgydgyit hogy még a esontig hatol6 sebet is osszehizza.” Természetesen erre mar nem alkalmas a navény gyOgyit6 ereje, de kisebb horzsoldsok okozta vér- zést jo csillapita, és szemme! lathatéan annyira serkentéleg, hat a sebek gydgyuliséra, hogy szinte nem is maradnak vissza hegek. A modern kor kutatéi, miutin megvizsgéltak a gombernyé hatéanyagait, igazoltak sebgyOgyité hatasét. (Latin nemzetségneve feltehetéen @ ‘sanare’, azaz ‘gyégyitani <26b6I ered ~ A ford.) Ezaz Eurépaban Sshonos, az emyésvirégzatuak csalédjéba tartozé gyégyndvény igen elterjedt volta természetben, AA fivesemberek és -asszonyok fogyé holdnal gyaijtatték, majd szétteritve megszéritottak Néhol kertekbe ditették, a kolostorokban termesztették i. Tobbnyire gyimolcsfak alé vagy sovények mellételepitették, hogy ezzel serkentsék gazdag Virdgzasra és termésérleléste Leveleit pedig mulesanyagként képoszta- és salstapalintak bzé teritették szét, ugyanis ‘gy tartottak, hogy segiti e navények fejl6desét a paténték lltetésnél megsérilt gyokere!- nek begyégyitasa ital. Tragyazas és névényapolas A ndvényeknek mindig is csillapithatatlan étvégyuk volt. Elédeink korémviraghol és nadalyt6bol készitett komposztot és mas névényi tragyat kindltak nekik. A gyomlalasnal, a kapalasnal é5 a locsolésnal a lehet6 legegyszerdbb médszereket fejlesztették ki, hogy takarékoskodjanak erejikkel. Komposzt: a kor bezarul A komposzttal valé trégyézés elsésorban a jé izlésre val rmert barmely zéldségtele, legyen az burgonya, sérgarépa vagy paradicsom, a komposzt- tal tragyazva adja a legjobb izt. A kiegyensilyozott tépanyag- ellatas révén a gymélesok is egészségesen névekednek tle, és jobban lehet tirolni Gket. ‘A komposzt mar régota a takarékos kertészek trégya- fajtdja. A halmot eldszeretettel helyezték el didfa, fekete bodza vagy mogyordcserje al Enovények lombozata védte ‘ahalmot a tdz6 napsugarak szérit6 és az es6 kimos6 hatésatél. Ezt manapsig {étyolfolival érhetjdk el Gylmélesfék kozelében viszont sohase helyezzik el a kupacot, mett a t6lzott tépanyagellatas kévetkeztében a fak legyengiil- 4 Aertne regen nemesak az inséges Idokben volt igen nagy etek. hanem suite epészévbenelitta a csladot hss zldseggel-syimolecse nek, fogékonyabba valnak a gombis fert6zésekre. pl. a lisztharmatra, és a hideggel szembeni ellenallé képesseguk is esokken. Nehanyan az erre a célra szentelt helyet kibetonozzak, hogy atiszténak és gondo- zottabbnak nézzen ki", de az érlel6dé komposztnak érintkeznie kell a talajal, mest a foldigilisztak és mas talajlak6 el6lények a talajbol a rakésba vandorolnak. Ha erre nines lehetéségunk, akkor a betonalj- zatra rétegezzink téglt, arra pedig léceket, hogy a komposzt az érés soran .ne fulladjon meg a sajit levében’. Lombkomposzt Sok kertben dsszel temérdek mennyiségd levél hulk a talajra, Humusszé alakitasénak legegyszeriibb médja, ha dssze- gereblyézzik a gytimolesfak és bogyés gyiméles6 bokrok alatti lehullott leveleket, és enyhén bedolgozzuk a talajba ~ a tobbit elintézik a foldigilisz ‘Az ert, haszndlatrakés2 komposzt Set szind, finom szemeses és kllemes foldszagot rasa, tak és a talajlaké mikroszerve- zetek. Ha erjesztett csalanlével locsoljuk meg a talat, akkor meggyorsithatjuk a folyamatot, mivel a bomlés nitrogénfigg6. Tovabba a lehullott lombot hralomba hordva is komposztal- hratjuk. Az dsszeapritott levelek gyorsabban rothadnak, mint az egészben maradok, ezért érdemes a lehullott leveleket a gyepen szétteriteni, és finyi- r6val Osszeapritani. A fUnyird sy Gjt6jébdl kiszedett, aprora Osszevagott fU-lomb keveréket més konyhai és kerti szerves hulladékkal egyatt rétegesen helyezzik el a komposztaloban. Ha a hullott lombon kival nines mds kerti hulladékunk, akkor az egyes rétegeket mindig locsoliuk meg erjesztett csalénlével vagy kamillaforré- zattal. A bomlést segithetjik a rétegekre sz6rt néhany maroknyi kOzetliszttel. Végil a halom tetejére teritstink niéhany lapatnyi foldet, hogy ‘2 s2él ne kapjon bele a korhadé levelekbe, ‘A hullot lb és inyese kom posztlisa napjaintanszintetlesen eledésbe ment. Fakomposzt .A fGnyesedék nem bomlik le 6!” ~ gondolja még ma is sok kertész, és a szeméttéroloba dobja. Valoban; a friss és nedves fiiszélak kénniyen Ssszecsomésodnak és megpe- nészednek, ha tal hamar 6s sdirdn rétegezzuk. Ezért tandcsos el6tte a gyepen szét- teritve néhany napot szaritani, rmiel6tt vékony rétegekben a komposztéloba tennénk Ha nagy mennyiség keletkezik flinyesedékbsl, akkor el6sz0r fonnyasszuk meg, majd folddel 6s mis szerves kertihulladékkal ‘sszekeverve 6s mészk6porral megszorva rétegezzik fel. Ez a fajta komposzt igen gazdag. nitrogénben, ezért f6leg para- dicsom, fejes kiposzta és mas tépanyagigényes noveny idedlis tragyéia. A linyesedéket mulesanyagként vagy a talajon nem tl vastagon szétteritve, a talajba gereblyézve is haszno- sithatjuk, Mi legyen a csigakkal? Amilyen nagy kérokat okoznak a zéldségagyasokon, olyan {6 szolgdlatot tesznek a ligy nvényi részek ésszeapritasival a komposzthalmokon, igy fontos szerepet téltenek be. Ha elegendé téplilékot taldlnak a komposzthalomban, akkor nem vindorolnak at a salita- 5 karalabépalantakhoz. Nyér végén rakjak le petéiket a komposztban, igy a kovet- kez6 tavasszal a tragya szét- hordasakor ezeket. illetve a mar kibujtfiatalcsigakat az dgyisokta juttatjuk. Mivel a csigapeték ho hatasara elpusztulnak, 6sszel lapatoljuk at a komposzthalmot, 6s kever- ink hozzé friss finyesedéket. Ett6l h6termel6 bomlisifolya- rat indul be, ami fert6tleniti az egész komposzthalmot. Miként hasznaljuk a tragyat? Tiga nélkl a kertész mindvégigesak kontair marad” = mondtak még 100 éwvel exel6t is. Szinte egyetlen nvény sem maradt a kertben ludgyézatlanul. A trégyat tépanyagpétloként, fagy elleni védelemnek vagy talaj- fatésre haszndltsk. Osszel a gyimélesfék kézotti sorokban atkotdstak, 6s bomlasnak indult marhatrgyst toltsttek bel. S6t zdidségether is haszndltak, eyakran tilségosan is béségesen... [gy sokszor eléfordult, hogy a eka vagy ‘A melegigy lira tavasscallotrigyt tevitettek ev, €slabbal megdongsltek ‘A korhadisho keletke26 ho melezen tartottaafcl6d6 zoldsegpalantakat a kiposzta higtragya-iz6 lett, vagy a hordéban savany képoszténak inditott alap- anyag a nitrogéntiltrégyazss kovetkeztében megrohadt. A taltaplalt névényeknek csbk- ken a kilénféle betegségekkel és kirtevokkel szembeni llendll6 képessége is. A mar- hatrégya kivalé szerves trigya, de csak éretten, komposztaltan. Ezért ajénlatos folddel réte- gezve, lehetéség szerint mas kerti szerves hulladékkal egyiitt halomba rakni, majd kétszer atlapatolni, Akkor j6 és hasznalhat6, ha sétét, finom szemesés szerkezeti, szaga nines és teliesen elkorhadt. Az érett mathatrigyaval kényeztetett paradicsom és paprika igen bé termést hoz. A kiséllatok tragy4j felhasznathaté Mis, kisebb termeti névényevé allat (nyiil, tengerimalac, birka, kecske, galamb és haziszamyasok) trégysja is kival6 minéséga szerves trégya lehet komposztalt formaban. Korabban més tragyafélékkel keverve hasznaltak, napjaink- ban viszont a haz kéril sak kevés keletkezik ~ ezt a kis mennyiséget rendszerint Régi népi megfigyelések | tobb kéd marclusban, rinél t6bb fagy méjusban, candi t6bb zivatar a nyérban. Aprilis hénap, ha nedves, caratds lesz b6 és kedves. Ha szép, derilt az id6 éprilisban, akkor a majus annél vadabb és szeszétye- sebb lesz. Ha es6s dprilis, megtelik a pince, a cstir. Méjusi es6 aranyat ér a ndvényi komposzthalomba rétegezik Ha a kertészeknek gyorsan hat6 szerves trégyéra van salikségik, akkor tyuk- vagy galambtragyat kevernek vizbe, és 14 napig hagyjak ézni, rmajd leszGrik és j6l felhigitva (1:50 ardnyban) hasznéljak higtragyaként. Novényi tragyalevek A névényekbél torténd tragyalékészités nem 20. szazadi taldlmany, hanem egy régi eredetd, el6sz6r féleg a kolostorkertekben elterjedt. A cealinb és mas névenyekb4! magunk készttte trigalevektl novényeink gers rveledésnek indulak és etsastgesen feodnck - 6 ey flere sem keri tapanyag-utinpétlisi médszer. A ndvényi trigyalé elllitasa még a kezd6k szimara is igen egyszerd, se nem id6- és se nem munkaigényes, csak egy vod6rte, vizre és a megfelelé nvényre van szakség. A tragyalevekkel ellatott novényekteljesen kizoldulnek és szinte Gj életre kelnek, mivel az egészséges fejlbdésukhoz szukséges 6sszes tépanyagot megkapjak. A legtsbb. kereskedelmi forgalomban beszerezhet6 mitrégya sak nitrogént, kaliumot és foszfort tartalmaz. A novények egészséges és erdteljes ndvekedéschez azonban sokféle ‘svanyi anyag és nyomelem sziikséges, tobbek kozt vas, mangan, molibdén, valamint a gydkerek névekedéséhez és az ellendll6 képesség fokozasahoz sziikséges anyagok. A konnyen {elvehet6 trégyalevek gyorsan hatnak, és optimalisan kiegészi- tik az olyan, hatésukat lassan kifejt6 trégyakat, mint pl. a komposzt. A kolostori kertészek A ndvényekbal készitett trigyalevek nagy mesterei a fuldai apatsig novérei A tapasztalatatkat kulonféle el6adisokon és kis fizetecs- kékben teszik kozkincesé. 22 cegyik cime pl: «A novényi tré- syalé erét ad a novényeknek” Agatha Kirscher ndver, aki kb. 60 éve vezeti a kolostorkerté- szetet, a komposzton kivil csak niovényitrégyaleveket hasznil, mert azoknal jobb tragya nem letezik, réadasul nem kerdl semmibe”. Olyan magas szintre fejlesztette és tokéletesitette tudésat az idk folyamén, hogy ma mar nem elégszik meg a csak esalén és nadalyt6

    You might also like