Számvitel Alapjai - ÓRA1 - Bevezetés

SZÁMVITELI
ALAPISMERETEK
ELŐADÓ: SZARVAS ANITA – mesteroktató

szarvas.anita@uni-eszterhazy.hu
Számviteli alapismeretek
Követelmény - NAPPALI
Órák: minden szerdán

2 elmélet: 1.5 óra
2 gyakorlat: 1.5 óra
Összes óraszám: 14 elmélet, 14 gyakorlat
Összes megengedett hiányzás: 4
Egyéni tanrend jelzése: feb. 28-ig!
Példatár + Számológép szükséges
Az órán telefon, tablet, laptop használata nem megengedett,

egy figyelmeztetés után igazolatlan hiányzásnak minősül.
Követelmény - LEVELEZŐ
Óra:
ZH:
Okt. 17.
PÓT ZH
Terv:
Egyéni tanrend jelzése:

Példatár + Számológép szükséges
Az órán telefon, tablet, laptop használata nem megengedett, egy

figyelmeztetés után igazolatlan hiányzásnak minősül.
Kötelező irodalom:
• Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai (Perfekt)
• Dr. Siklósi Ágnes, Dr Veress Attila, Dr. Simon Szilvia, Szijártó

Boglárka – A számvitel alapjai példatár
VAGY:
• Havass Norbert – Dr. Veress Attila – Weiser Attila:
Könyvvezetés és beszámolókészítés példatár
• Takács András, Márkus Gábor: Számviteli alapismeretek

2019
https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/18265
Órabeosztás – számviteli alapismeretek

Dátum Óra Dolgozat Téma
(Tervezett!)
Feb 3 1 A számvitel lényege, területei, alapelvek, Sztv.
Feb 10. 2 Zh 1. (alapelvek) Vállalkozások vagyona (befektetett eszközök forgóeszközök…stb), Leltár, mérleg fogalma, felépítése
Feb 17. 3 Gazdasági események hatása a mérlegre, alapvető gazd-i események
Feb 24. 4 Zh 2. (mérleg Bizonylat, könyvvitel, számlarend, összetett gazd-i események

besorolás)
Márc 3 5 Költségek, ráfordítások, bevételek. A vállalat eredménye és arra ható tényezők
Márc 10. 6 ZH 3. (könyvelés) Mérlegkészítés, besorolás, gazd-i események könyvelése
Márc 17. 7 Eredménykimutatás – összktg, forgalmi ktg, összetett gazd.i események
Márc 24 8 ZH 4. (EK) Költség és eredményszámlák zárása. Beszámoló összeállítás
Márc 31. 9 Áfa elszmololás.Értékelés a számvitelben: devizaeszközök és kötelezettségek értékelésének módja
Ápr. 14 10 Értékelés a számvitelben: eszközök bekerülési értéke, értékcsökkenés elszámolása
11 ZH 5. (Tárgyi eszk) Értékelés a számvitelben: készletcsökkenés elszámolási módszerei (FIFO, LIFO,…stb)

Ápr. 21.
Ápr. 28 12 Értékelés a számvitelben: készletcsökkenés elszámolási módszerei (FIFO, LIFO,…stb)
Máj 5. 13 ZH 6. (Készlet + ZH és ismétlő feladatok

Köv.Köt.)
Már 12. 14 Pótdolgozat

Követelmény – dolgozat – számviteli alapok

NAPPALI
1. ZH-k megírása – 5-6 db zh. A végső jegy az összpontszám alapján kerül meghatározásra
A meg nem írt ZH nulla pont,
2. Pót ZH - 1 db komplex zh az egész félév anyagából
- Tervezett időpont: 2020 Május 12. szerda– előadás időpontja: 8.00
Minősítés:
0- 50% – elégtelen
51- 65% – elégséges
65- 80% – közepes
81 – 90% – jó
91-100% - jeles
Követelmény – dolgozat – számviteli alapok

LEVELEZŐ
1. ZH megírása – 1 db zh. ÉS Órai részvétel (75%)

2. Pót ZH - 1 db
Minősítés:
0- 50% – elégtelen
51- 64% – elégséges
65- 79% – közepes
80 – 89% – jó
90-100% - jeles
BEVEZETÉS A SZÁMVITELBE
Számviteli szabályok
Gazdasági események, tranzakciók
ÉRTÉKELÉS
EREDMÉNY
MÉRLEG Tárgyi
KIMUTATÁS
eszközök..stb
Mire jó a számvitel?
1. Szakma
2. Mindennapos életünkben is használjuk
• Gazdasági döntések meghozatalára
• Pénzügyi kimutatások elemzésére
• Magáncélú beruházások döntés előkészítésére
Számvitel fogalma
A számvitel olyan elszámolási és információs rendszer

• amely a gazdasági események szervezett megfigyelését,
• számokkal történő kifejezését, mérését
• és rendszerezett feljegyzését, rögzítését jelenti.
A számvitel tárgya:
• a gazdálkodási, működési folyamatok,
• a tevékenység egyes mozzanataihoz kapcsolódóan a
vagyon, és annak változása.
Számvitel története
A hiánytalan kettős könyvvitelre 1340-ből lehet a legkorábbi bizonyítható példát találni. Ebből az időből maradtak meg főkönyvek Genovában,
melyek az államvezetés bevételeit és kiadásait tartalmazzák. A könyvekben megfigyelhető a tagolás is. Külön szerepelnek benne az adó
kintlevőségek, a kölcsönök és a bírságok, ami egyértelműen rámutat a kettős könyvvitel meglétére.
A könyvvitel írott történelme a 15. század második felében kezdődött, mikor Benedetto Cotrugli kereskedő első alkalommal írta le Libro Dell’arte
di mercatura című könyvében a kettős könyvvitel folyamatát. Mégis csak 1494-ben Luca Pacioli velencei szerzetes könyvét tekinthetjük az első
egységesen leíró, összefoglaló, a kettős könyvvitelt bemutató műnek. A Summa de Arithmetica, Geometria, Proportioni et Proportionalita még
nem kettős könyvviteli tankönyv volt, de a „Velencei módszer” fejezetben összefoglalta mindazt, ami lényegét tekintve változatlanul érvényben
van ma is.
Forrás: Wikipédia
Számvitel fogalma
Számviteli területek:
• Könyvelés – Pénzügyi számvitel

• Könyvelés
• Beszámoló készítés
• Vezetői számvitel
• Ktg számítások
• Adózás
• Könyvvizsgálat
Pénzügyi számvitel
A vállalkozás gazdasági eseményeiről készített olyan információs rendszer,
amely alapján készült beszámoló a vállalkozás vagyoni, pénzügyi,
jövedelmi helyzetét, a valóságnak megfelelően mutatja be.
Részei:
1. A könyvvezetés
A vállalkozás vagyonát tartja nyilván
2. A beszámoló készítés
Valódiságát leltárral és könyvvezetéssel kell alátámasztani
3. A könyvvizsgálat
A könyvvezetés és a beszámoló valódiságának ellenőrzésére szolgál
A pénzügyi számvitel részei közötti kapcsolat
Könyvvezetés Beszámoló készítés

Tárgyév 1. napjától, a Tárgyév utolsó napjával, mint
tárgyév utolsó napjáig fordulónappal
Könyvvizsgálat
Folyamatos tevékenység a tárgyévben és
az azt követő években
Vezetői számvitel
 Feladata a vállalkozói tevékenység (szolgáltató, termelő) tevékenység teljes

körű, mélyebb szintű megfigyelése.
 A megalapozottabb döntéseket szolgálja.
 A vezetőknek több információra van szüksége, mint amennyit a pénzügyi
számvitel szolgáltat
 Az elszámolások részletesebbek, termékekre, költségelemekre bontottak.
Pénzügyi, vezetői számvitel

Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel
A pénzügyi számvitelt törvény szabályozza A vállalkozó alakítja ki, szabályozza
Múltbeli eseményekre fókuszál, múltra vonatkozó adatok Fontos a múlt, de a tervezés is, jövőbeli tervek,
bemutatása információk
A beszámolót a törvény szabályozza Nincs törvény által előírt kötelezettsége a vállalkozónak
A beszámoló a vállalkozás egészét mutatja be Kisebb egységekre fókuszál, termékekre, szervezetre
A beszámoló információi jellemzően értékekben jelennek

Az értékadatok mellett mennyiségei adatok is vannak
meg
Elszámolás-orientált Döntés-orientált
Információnál elsődleges a pontosság Információnál az időbeliség a fontos
Csak tényinformációkat használ Terv adatok, előrejelzések
Az eltelt gazd-i időszakot illetően reproduktív Előretekintő, proaktív, kreatív

Vállalkozások
Egyéni vállalkozó: a könyvvezetés nem kötelező, szja törvény szerint vezeti a nyilvántartását
BT (betéti társaság) KKT (közkereseti társaság): jogi személyiség nélküli vállalkozási forma. Beltag
felelőssége egyetemleges és korlátlan
KFT (korlátolt felelősségű társaság, RT (részvénytársaság): jogi személyiséggel rendelkező

vállalkozási forma
NYRT: min.
KFT: min. ZRT: min. 5.000.000 20.000.000 Ft
3.000.000 Ft Ft jegyzett tőke jegyzett tőke
jegyzett tőke
Számviteli szabályozás
Miért fontosak a szabályok?
1. Gyorsuló világgazdaság
2. Globalizáció – a vállalatok nemzetközi szinten működnek
3. A vállalkozásoknak kommunikálni kell egymással
A közös nyelv: Számviteli és pénzügyi kimutatások

Kik használják a pénzügyi kimutatásokat?
Hitelezők Alkalmazottak
Állami szervek
Vevők
Befektetők Szállítók Bárki
Számviteli szabályozás nemzetközi szinten

Globálisan:
Nemzetközi számviteli szabályok :
• IAS International Accountig Standards, IFRS – International Financial

Reporting Standards
• USA-ban elfogadott számviteli alapelvek (USA GAAP General Accepted

Accounting Principals)
Régiós szinten:
Az Eu-s szabályozás:
• számviteli irányelvek – keretelvek
• rendeletek – egészében kötelezőek és alkalmazandók (pl GDPR)
• EU bizottságának közleményei – problémamegoldást segítő
• Ajánlások –
Számviteli szabályozás Magyarországon*
• 2000. évi C. törvény a számvitelről

• Art (2017. évi CL. Törvény az adózás rendjéről)
• ÁFA tv (2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról)
• Tao tv (1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és osztalékadóról)
* Törvények a teljesség igénye nélkül

Számviteli törvény szerkezete

Számviteli törvény
Általános Szabályosság, Egyéb
Beszámoló Melléklet
szabályok nyilvánosság szabályok
A törvény célja, 1. Mérleg előírt tagolása

Éves beszámoló
hatálya, fogalmak Könyvvizsgálat
Egyszerűsített éves 2. Eredménykimutatás előírt

Beszámolás és Nyilvánosságra
beszámoló tagolása összktg
könyvvezetés hozatal és közzététel
Számviteli alapelvek
Egyszerűsített 3 Eredménykimutatás előírt
beszámoló Könyvvezetés,
bizonylatolás tagolása forg.ktg
Összevont éves beszámoló 4. Egyszerűsített mérleg
Sajátos beszámolási
7. Cash-flow kimutatás
kötelezettségek
Kormányok részére
fizetett összegekről
szóló jelentés
Számviteli törvény - célja
A számviteli törvény célja hármas:
1) meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és

könyvvezetési kötelezettségét,
2) meghatározza a beszámoló összeállítása és könyvek

vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített
szabályokat,
3) meghatározza a nyilvánosságra hozatal a közzététel és a

könyvvizsgálat követelményeit.
Számviteli törvény - hatálya
A gazdálkodó: a gazdaság minden olyan szereplője
amelynek működéséről a piac többi szereplője tájékoztatást
igényel.
Hatálya nem terjed ki:

 A vállalkozó,
 Az egyéni vállalkozóra,
 Az államháztartás szervezetei,  A polgári jogi társaságra,
 Az egyéb szervezet,  Az építőközösségre,
 MNB,  A külföldi székhelyű vállalkozás

magyarországi kereskedelmi
 Az általuk ,illetve a természetes képviseletére.
személy által alapított egészségügyi,

oktatási,szociális intézmény.
Számviteli törvény - vállalkozó

Vállalkozó:
minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és
vagyonszerzés céljából,üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató
tevékenységet folytat.
 Hitelintézet,
 Pénzügyi vállalkozás,
 Befektetési vállalkozás,
 Biztosítók,
 Nonprofit gazdasági társaság,
 Egyesülés, az európai gazdasági egyesülés,
 Szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet,
 Európai részvénytársaság, európai szövetkezet,
 Erdőbirtokossági társulat, vízitársulat,
 Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.
Közkereseti társaság
Olyan gazdasági társaság, melynek tagjai arra vállalnak
kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett
közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges
vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják
Státusz: Jogi személyiség nélküli Társaság
Tagjai lehetnek: természetes személyek, társaságok
Induló vagyon: pénzbetét, vagy apport
Vagyoni felelősség: Elsősorban a társaság; Másodsorban a tagok teljes
vagyonukkal
Közkereseti társaság
Alapító okirat neve: társasági szerződés
Szervezet: Minden tag jogosult, a képviseletre, és egyben választható is.
Megszűnés:
Ha valamelyik tag kilép: az üzletrészét 3 hónapon belül ki kell fizetni
Megszűnés: általános szabályok szerint
Betéti társaság
Olyan gazdasági társaság, melyet tagjai közös gazdasági tevékenység
végzésére alapítanak, és amelyben legalább egy tag (beltag)
felelőssége korlátlan (a többi taggal egyetemlegesen), és legalább egy
tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott.
Státusz: Jogi személyiség nélküli Társaság
Tagjai lehetnek: természetes személyek, társaságok
Vagyoni felelősség:
Elsősorban a társaság. Másodsorban a beltagok tagok teljes
vagyonukkal.
Szervezet: Minden tag jogosult, a képviseletre, és egyben választható is.
Megszűnés:
Ha valamelyik tag kilép: az üzletrészét 3 hónapon belül ki kell fizetni
KFT- Korlátolt Felelősségű Társaság

Meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul
A társaság tagjainak kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétek, vagy egyéb, a
társasági szerződésben meghatározott pótbefizetések szolgáltatására terjed ki
A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel
Státusz: Jogi személyiségű gazd. Társaság
Tagjai lehetnek: természetes személyek, társaságok, lehet egy személyes is
Induló vagyon:
pénzbetét, vagy apport
törzstőke minimuma:3 millió Ft
törzsbetét minimuma: 100 ezer Ft
Vagyoni felelősség: Társaság, ügyvezetés, FB
Szervezet: Legfőbb szerv: taggyűlés, Ügyvezető Igazgatók
Felügyelő Bizottság kötelező, ha a törzstőke nagyobb mint 50 millió Ft, vagy az alkalmazottak száma
több mint 200 fő
Megszűnés:
Tag csak az üzletrész eladásával tud kilépni.
RT – Részvénytársaság – nyílt vagy zárt

Alaptőkéje meghatározott számú és névértékű részvényből (jegyzett tőke) áll.
A társaság részvényeseinek kötelezettsége a társasággal szemben csak a részvények névértékének, vagy
kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki
A társaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel
Elsőbbségi jogot biztosító részvények
Osztalékelsőbbségi, likvidációs elsőbbségi, szavazat elsőbbségi, elővásárlási jogot biztosító
elsőbbségi
Kamatozó részvény, Dolgozói részvény
Státusz: Jogi személyiségű gazd. Társaság
Tagjai lehetnek: természetes személyek, társaságok, lehet egy személyes is (zrt)
törzstőke minimuma: 5 M Ft ZRT, 20 M Ft NYRT
Vagyoni felelősség: Társaság, Igazgatóság, FB
Alapító okirat neve: Alapszabály
Szervezet: Legfőbb szerv: közgyűlés, Igazgatóság
Felügyelő Bizottság kötelező, Könyvvizsgáló kötelező
Megszűnés: A részvényes csak az üzletrész eladásával tud kilépni, Megszűnés: általános szabályok szerint
Szövetkezet
Közgazdasági:
Olyan vállalkozási forma, melynek igénybe vevői egyben tulajdonosai is annak és egyben igazgatják is
azt, valamint a haszonból az igénybevétel alapján részesednek.
Ideológus
A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy
közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú
és demokratikusan irányított vállalaton keresztül.
Holland gyakorlat
Gazdasági szervezet, amelyben a farmerek vagy kertészek folyamatosan együttműködnek, és
gazdasági tevékenységük egyes részeit összefogják, közös kockázattal és felelősséggel, annak
érdekében, hogy az adott gazdasági tevékenységet amennyire lehetséges, jövedelmezővé tegyék,
miközben az egyes mezőgazdasági vállalkozások más funkcióinak önálló természetét megőrzik.
Szövetkezet
Jogi státusza: Jogi személy
Tagok személyes közreműködésre kötelezhetők
Tagoknak az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást kell fizetniük
Magán- és jogi személy tagjai is lehetnek
Általában gazdasági céllal alapítják
Szövetkezet működése
 Önkormányzati elv
 Legfőbb önkormányzati szerv: közgyűlés
 50 fő alatt ügyvezető elnök
 50 fő fölött három tagú igazgatóság
 Felügyelő bizottság: 50 fő felett kötelező
 50 fő alatt vagy FB, vagy könyvvizsgáló alkalmazása szükséges
Államháztartás szervei
 Minisztériumok
 Tárca nélküli miniszterek,
 Központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező államhatalmi
szervek és országos hatáskörű szervek,
 Az ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek
 Magyar Tudományos Akadémia
 Elkülönített állami pénzalapok és azok kezelői,
 Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a társadalombiztosítási
költségvetési szervek,
 Vagyonkezelő szervezetek,
 Országos kisebbségi önkormányzatok
 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek
Egyéb szervezetek
 a lakásszövetkezet,
 a társasház,
 az egyesület, a köztestület,
 az egyházi jogi személy,
 az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
 az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
 a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
 a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
 a vízi közmű társulat,
 a befektetési alap, az egyéb alapok,
 a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
 a magánnyugdíjpénztár,
 az önkéntes nyugdíjpénztár,
 az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
 a közraktár,
 külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
1. A vállalkozás folytatásának elve
2. Teljesség elve
3. A valódiság elve
Tartalmi alapelvek
4. Az óvatosság elve
5. Az összemérés elve
6. Az egyedi értékelés elve
7. A bruttó elszámolás elve
8. Az időbeli elhatárolás elve
9. A tartalom elsősége a formával Kiegészítő alapelvek
szemben elv
10. A lényegesség elve
11. A költség-haszon összevetésének elve
12. A világosság elve
13. A folytonosság elve Formai alapelvek
14. A következetesség elve
A hasznosíthatóság elve
A tárgyilagosság elve
Nem nevesített alapelvek
Az időszerűség elve
A helytállóság elve
 1. A vállalkozás folytatásának elve:
A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a vállalkozó a
belátható jövőben is fenn tudja tartani a tevékenységét nem várható a működés
beszűntetése, csökkenése.
 2. A teljesség elve:
A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket amelyeknek az
eszközökre és a forrásokra illetve az eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell
mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket és az ezekből eredő hatásokat is
amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak a mérleg fordulónapját követően de a mérleg
elkészítését megelőzően váltak ismertté.
Üzleti év
A mérleg fordulónapja Beszámoló leadási határidő

Dec 31. Ált Máj.30.
A mérleg készítésének napja
Dec 31.és Máj 30. közt
 3. A valódiság elve:
A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a
valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak kell lenniük. Értékelésük
meg kell hogy feleljen a számviteli törvényben előirt értékelési elveknek.
Leltárkészítési kötelezettség
 4. A világosság elve:
A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető érthető és rendezett formában
kell elkészíteni.
 5. A következetesség elve:
A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés
tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.
 6. A folytonosság elve:
Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyeznie az előző üzleti év záróadataival. Az
egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény
számbavétele csak a SzT. szabályai szerint változhat.
 7. Az összemérés elve:
Az adott időszak eredményének meg-határozásakor az adott időszak
teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit
(ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A
bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kacsolódniuk, amikor
azok gazdaságilag felmerültek.
 Az összemérés elve, időbeli elhatárolás elve:
Gazdasági események / év 2017 2018 2019 2020
2018 12.20.án értékesített 300 palack bort az XY cég karácsonyi ünnepségére. Fizetési Árbevétel
határidő: 30 nap
A cég 2018.05.12.-én vásárolt egy gépsort 10 éves hitelre. A gépet 2018 évben Vagyon
üzembe állította. növekedés
A cég 2018-ban előre kifizette a vagyon-és kárbiztosítását 2019 egész évre Biztosítási ktg
A cég 2018 04.02-án eladott 300 palack bort a húsvéti rendezvényre. Azóta sem Árbevétel
fizették ki.
XY cég leelőlegezte a 2019-es borszállítányt, kifizetett előre 300 palackot Árbevétel
A cég áram és telefonszámlája 2018-ra 2019 02.15.én jött meg postán, és 2019 02.20 a Telefonktg
fizetési határidő
A cég rendelt üvegmatricát 2018 12.20-án. A termék 12.31-én beérkezett a raktárba. Készlet
A szállítónak 2019 feb 28-án kell fizetnie. növekedés
A cég szerződést kötött a TESCO-val, hogy 2020-ban 1.000 palack bolt szállít nekik. A Árbevétel
szerződést 2019.09.25-án írták alá.
 Az összemérés elve, időbeli elhatárolás elve:
Gazdasági események / év 2017 2018 2019 2020
2018 12.20.án értékesített 300 palack bort az XY cég karácsonyi ünnepségére. Fizetési Árbevétel
határidő: 30 nap
A cég 2018.05.12.-én vásárolt egy gépsort 10 éves hitelre Vagyon
növekedés
A cég 2018-ban előre kifizette a vagyon-és kárbiztosítását 2019 egész évre Biztosítási ktg
A cég 2018 04.02-án eladott 300 palack bort a húsvéti rendezvényre. Azóta sem Árbevétel
fizették ki.
XY cég leelőlegezte a 2019-es borszállítányt, kifizetett előre 300 palackot Árbevétel
A cég áram és telefonszámlája 2018-ra 2019 02.15.én jött meg postán, és 2019 02.20 a Telefonktg
fizetési határidő
A cég rendelt üvegmatricát 2018 12.20-án. A termék 12.31-én beérkezett a raktárba. Készlet
A szállítónak 2019 feb 28-án kell fizetnie. növekedés
A cég szerződést kötött a TESCO-val, hogy 2020-ban 1.000 palack bolt szállít nekik. A Árbevétel
szerződést 2019.09.25-án írták alá.
4. Az óvatosság elve:
Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi
realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározásakor az
értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni
az előre látható kockázatot és feltételezhető veszteséget. Az
értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékot el kell
számolni,függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy
veszteség.
8. A bruttó elszámolás elve:

A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a
kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el (néhány
szabályozott eset kivételével).
 7. Az egyedi értékelés elve:
Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során
egyedileg kell rögzíteni és értékelni.
 9. Az időbeli elhatárolás elve:

Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet érintenek, az adott
időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az
alapul szolgáló és az elszámolási időszak között megoszlik.
 6. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve:

A beszámoló és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket
tényleges tartalmuknak megfelelően kell bemutatni és elszámolni.
10. A lényegesség elve:

Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ,
amelynek elhagyása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.
11. A költség-haszon összevetésének elve:

A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon
arányban az információk előállításának költségeivel.
Számviteli törvény szerkezete

Számviteli törvény
Általános Szabályosság, Egyéb
Beszámoló Melléklet
szabályok nyilvánosság szabályok
A törvény célja, 1. Mérleg előírt tagolása

Éves beszámoló
hatálya, fogalmak Könyvvizsgálat
Egyszerűsített éves 2. Eredménykimutatás előírt

Beszámolás és Nyilvánosságra
beszámoló tagolása összktg
könyvvezetés hozatal és közzététel
Egyszerűsített 3 Eredménykimutatás előírt
beszámoló Könyvvezetés,
bizonylatolás tagolása forg.ktg
Összevont éves beszámoló 4. Egyszerűsített mérleg
Sajátos beszámolási
7. Cash-flow kimutatás
kötelezettségek
Kormányok részére
fizetett összegekről
szóló jelentés
Beszámolás és könyvvezetés
 Beszámoló:
A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés.
 Beszámolási kötelezettség:
A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év

könyveinek lezárását követően a számviteli törvényben meghatározott
könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.
Beszámoló
A gazdálkodó működéséről,vagyoni,pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év lezárását
követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót
köteles készíteni, magyar nyelven.
Éves beszámoló Konszolidált Egyszerűsített Egyszerűsített Mikrogazdálkódói

egyszerűsített
beszámoló éves beszámoló beszámoló beszámoló
MÉRLEG
EREDMÉNYKIMUTATÁS
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
ÜZLETI JELENTÉS
Nem a beszámoló
része! Külön
készítendő
Egyszerűsített éves beszámoló
9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős

könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével.
(2)84 Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt
vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg
fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték
közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 1200 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 50 főt.
Mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámoló
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a könyvvizsgálatra

nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes
felelősséggel működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg
fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik
kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.”
Üzleti év
Üzleti év:
Az az időtartam , amelyről a beszámolót kell készíteni, ez általában megegyezik a naptári évvel. Az
üzleti év időtartalma általában 12 naptári hónap - (felszámolás, végelszámolás esetén eltérhet!).
A naptári évtől eltérhet: a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi
vállalkozásnál is eltér.
Eltérhet a 12 hónaptól előtársaság esetén, a naptári évről az eltérő üzleti évre való áttérés esetén, az
üzleti évről új üzleti évre történő át-téréskor, átalakuláskor megszűnő vagy létrejövő vállalkozásnál,
forintról devizára, devizáról forintra való áttéréskor, felszámolás, végelszámolás esetén.
Az leányvállalat összevont éves beszámolóját az anyavállalat éves beszámolójának üzleti évéről kell
készíteni.
Áttérés: magasabb rendű beszámolóra január 1-el.

Alacsonyabb rendűre csak a feltételek fennállása esetén.
50
Nyilvánosságra hozatal és közzététel
2009. május 1-től csak elektronikusan!
 Letétbe helyezés
A beszámolót az adott üzleti év

mérleg-fordulónapot követő 5. hónap
utolsó napjáig letétbe kell helyezni.
A letétbe helyezett beszámoló adatai nyilvánosak: az e-beszamolo.im.gov.hu

honlapon megtekinthetőek.
51
Nyilvánosságra hozatal és közzététel
közzététel Célja a piaci szereplők

tájékoztatása
Mit kell közzé

tenni?
• Éves beszámolót A vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai,

tagjai a beszámolóról tájékozódhatnak,
• Egyszerűsített éves
beszámolót
számukra tájékozódási lehetőséget kell
biztosítani a vállalkozás székhelyén.
• Mikrogazd-i
beszámolót
• Könyvvizsgálói
jelentést
52
Könyvvezetés A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre
kiható események folyamatos
nyilvántartása magyar nyelven.
Egyszeres Kettős
könyvviteli könyvviteli
rendszerben rendszerben
Beszámolási kötelezettség
Egyszerűsített beszámoló
Éves Egyszerűsített éves
beszámoló beszámoló
Kettős könyvvitel
 Könyvvezetés fogalma:
Az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni,
pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az
üzleti év végével lezárja.
egyszeres könyvvitel kettős könyvvitel
a gazdálkodó kezelésében illetve tulajdonában a gazdálkodó kezelésében illetve tulajdonában

lévő pénzeszközökről és azok forrásairól és a lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a
pénzforgalmi gazdasági eseményekről vezetett gazdasági eseményekről vezetett olyan
olyan nyilvántartás amely ezen eszközökben és nyilvántartás amely ezen eszközökben és
forrásokban bekövetkezett változásokat a forrásokban bekövetkezett változásokat a
valóságnak megfelelően folyamatosan, valóságnak megfelelően folyamatosan, zárt
áttekinthetően mutatja be. rendszerben, áttekinthetően mutatja be.
Pénzforgalmi szemlélet Teljesítmény alapú szemlélet

Egyéni váll, KATA, mg őstermelő
Számvitel mennyiségi egységei

 Mennyiségi mérésmód:
A gazdasági műveleteket elsődlegesen mennyiségben

fejezzük ki. Ez lehet természetes mértékegység
(hektár,méter,liter,kg) vagy származtatott
mértékegység.(normálhektár)
 Pénzbeni mérésmód:
A számvitel általános mérésmódja. Minden

gazdasági eseményt pénzben is rögzítünk és így
lehetővé válik azok összesítése és
összehasonlítása.
Számviteli alapismeretek Mérleg fordulónapja: 12.31.
Mérlegkészítés időpontja:03.31
Számviteli dátumok Beszámoló kelte: 04.10.
Beszámoló elfogadása: 04.20.
Könyvvizsgáló: 05.10.
 A mérleg fordulónapja: Letétbehelyzés: 05.30.
Az üzleti év utolsó napja: Általában tárgyév december 31. Amennyiben az üzleti év
időtartama nem 12 naptári hónap úgy a fordulónap eltérő időpont is lehet.
 A letétbe helyezés napja:
Kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónál az adott üzleti év
mérlegfordulónapjától számított 5. hónap utolsó napja.
Összevont beszámoló esetén a mérlegfordulónapjától számított 5. hónap utolsó napja.
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél adott üzleti év
mérlegfordulónapjától számított 5. hónap utolsó napja.
 A mérlegkészítés időpontja:
Az az időpont, amely időpontig a megbízható, és valós vagyoni helyzet bemutatásához
szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.
56 Ellenőrző kérdések: bevezetés a számvitelbe
3. Tegye sorrendbe az alábbi időpontokat!
Időpont Sorszám
Mérlegkészítés időpontja 1.
Beszámoló jóváhagyása 2.
Letétbehelyezés 3.
Mérleg fordulónapja 4.
Beszámoló kelte 5.
Könyvvizsgálói ellenőrzés 6.
1.
Számviteli információs rendszer
Beszámoló
Főkönyvi könyvelés
szintje Könyvelés
Analitikus könyvelés szintje
Alapnyilvántartások szintje
57
Analitika - Főkönyv
Analitika - VEVŐK
Vevő neve Követelés

Vevő 1 10
Vevő 2 20 Főkönyv – VEVŐK = 100
Vevő 3 30
Vevő 4 40
Összesen 100
Beszámoló:
Mérleg – Forgóeszközök = 850
59 Számviteli politika
A számviteli törvényben rögzített • Újonnan alakuló 90 napon belül
alapelvek, értékelési előírások köteles elkészíteni
alapján ki kell alakítani és írásba kell
• Törvénymódosítás esetén, annak
foglalni a gazdálkodó adottságainak,
hatálybalépését követő 90 napon
körülményeinek leginkább
belül
megfelelő, a törvény végrehajtásának
módszereit, eszközeit meghatározó • elkészítéséért, módosításáért a
számviteli politikát. gazdálkodó képviseletére jogosult
személy a felelős
A számviteli politikában írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a

gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel
meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, értékelés szempontjából
lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek. Rögzíteni kell
továbbá azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek
közül melyeket, milyen feltételek esetén alkalmazza, az alkalmazott gyakorlatot
milyen okok, miatt kell megváltoztatni.
60 Számviteli politika
1. Általános jellemzés
- A beszámolási kötelezettség módja 2. Az eszközök minősítése
- A könyvvezetés módja 3. Az értékelés, az értékvesztés
- A kettős könyvviteli rendszer jell. 4. Az amortizációs politika
- A vezetői információs rendszer 5. Az időbeli elhatárolások köre
- A mérleg felépítése 6. A céltartalék képzés szabályai
- Az eredménykimutatás felépítése 7. Kiegészítő melléklet tartalma
- A folyamatba épített ellenőrzés 8. Az üzleti jelentés tartalma
61 Számviteli politika keretében el kell

készíteni
• A leltárkészítési és leltározási szabályzatot

• Az értékelési szabályzatot
• Az Önköltség számítási szabályzatot (feltételek )
• Pénzkezelési szabályzatot
Számviteli bizonylatok
Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve

a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy
vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát
helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti
bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősülő irat) -
függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a
gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely
rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi
kellékekkel.
 Minden gazdasági eseményről, bizonylatot kell kiállítani

 Az összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban
rögzíteni kell.
 A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak
szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat
bejegyezni.
Számviteli bizonylatok csoportosítása
 A könyvviteli feldolgozásban betöltött szerepük szerint:

alapbizonylatok,
összesítő bizonylatok,
 Kezelésük módja szerint lehetnek:

Szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok
Szigorú számadási kötelezettség alá nem vont bizonylatok
 Keletkezésük szerint megkülönböztetünk:

belső bizonylatokat
külső bizonylatokat
 Tartalmuk alapján lehetnek

Egyszerű
Összetett Bizonylatok
Számviteli bizonylatok megőrzése
SZÁMVITELI OKMÁNYOK - 8 ÉV
SZÁMVITELI BIZONYLATOK- 8 ÉV
Példa Kft
Esemény: telefon költség / szállító

Időpont: 2016 08.hó
Összeg: 12.045 + áfa
Esemény: árbevétel / vevő

Szállító:
Példa Kft
Összeg: 5.905 + áfa
Példa Kft
Esemény: hirdetési költség / szállító

Összeg: 17.613 ???? Miért nincs áfa?
Esemény: bevétel / vevő

Összeg: 256.553
Esemény: Utalunk a szállítónak – csökken a szállító állomány, csökken a bankszámla

Időpont: 2019.07.01
Összeg: 1.397.000
Esemény: Az egyik vevő átutalással kifizeti a számláját

Nő a bankszámlánk, csökken a vevőállomány
Időpont: 2019.07.01
Összeg: 147.894
Számvitel és pénzgazdálkodás

1. Melyik nem igaz a számvitelre?
a) információs rendszer
b) módszertan
c) tevékenység
d) elemzési rendszer
2. Melyik alapelv lényege, hogy nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan?
a) óvatosság elve
b) teljesség elve
c) világosság elve
d) valódiság elve
3. Melyik alapelv lényege, hogy a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében biztosítani kell az állandóságot
és az összehasonlíthatóságot?
a) teljesség elve
b) következetesség elve
c) bruttó elszámolás elve
d) egyedi értékelés elve
4. Melyik alapelv szerint fontos, hogy a beszámoló információi indokolatlanul ne túl későn álljanak rendelkezésre?
a) hasznosíthatóság elve
b) semlegesség elve
c) időszerűség elve
d) időbeli elhatárolás elve
1d,2a,3b,4c

1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének mérlegfőösszegre vonatkozó felső határa:
a. 1000 millió forint
b. 1200 millió forint
c. 2000 millió forint
d. 2400 millió forint
2. Az éves beszámoló készítésének éves nettó árbevételre vonatkozó alsó határa:
a. 2000 millió forint
b. 2400 millió forint
c. 4000 millió forint
d. 4500 millió forint
3. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének létszámra vonatkozó felső határa:
a. 10 fő
b. 20 fő
c. 50 fő
d. 150 fő
4. Melyik nem az éves beszámoló része?
a. mérleg
b. eredménykimutatás
c. üzleti jelentés
d. kiegészítő melléklet
5. Melyik az az időpont a beszámoló-készítéssel kapcsolatban, ami Magyarországon
jellemzően december 31.?
a. letétbehelyezés napja
b. mérlegkészítés napja
c. mérleg fordulónapja
d. a beszámoló aláírásának napja
1b,2b,3c,4c,5c

Milyen beszámolót készíthet az alábbi vállalkozás:
Évek 2017 2018

Mérlegfőösszeg 1.500 millió 1.417 millió
Árbevétel 1.747 millió 2.320 millió
Munkavállalók száma 3 fő 6 fő
Évek 2017 2018

Mérlegfőösszeg 17 millió 22 millió
Árbevétel 47 millió 78 millió

Évek 2017 2018

Mérlegfőösszeg 1.500 millió 1.417 millió
Árbevétel 2.747 millió 3.420 millió
A. A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve
75 1.
VÁLLALKOZÁS a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni.
FOLYTATÁSÁNA
K ELVE
2. TELJESSÉG B. A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.
ELVE
C. Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és
3. VALÓDISÁG
ELVE
a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A
bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
D. Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi
eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az
4. VILÁGOSSÁG
előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a
ELVE
mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell
számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.
5. E. Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években
KÖVETKEZETES az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint
SÉG ELVE változhat.
6. F. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak,
FOLYTONOSSÁG kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési
ELVE elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
G. A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is
7. ÖSSZEMÉRÉS
ELVE
fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból
történő jelentős csökkenése.
8. ÓVATOSSÁG
H. A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében biztosítani kell az
ELVE állandóságot és az összehasonlíthatóságot.
(Megoldás: 1G, 2A, 3F, 4B, 5H, 6E, 7C, 8D)

A. Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak
76 bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az megoszlik az alapul szolgáló időszak és
1. BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE
az elszámolási időszak között.
B. Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves
2. EGYEDI ÉRTÉKELÉS ELVE bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.
C. A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott

3. IDŐBELI ELHATÁROLÁS ELVE információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel.
4. TARTALOM D. A beszámoló információi indokolatlanul ne túl későn álljanak rendelkezésre.

ELSŐDLEGESSÉGE A
FORMÁVAL SZEMBEN ELVE
E. Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni

5. LÉNYEGESSÉG ELVE
és értékelni.
F. A beszámoló olyan adattartalommal és olyan formában (csoportosításban) álljon az érdekeltek rendelkezésére,
6. KÖLTSÉG-HASZON
ÖSSZEVETÉSÉNEK ELVE
hogy az segítsen az üzleti események értékelésében, a korábbi értékelés megvalósításakor vagy azok
módosításakor.
G. Azt a követelményt fogalmazza meg, hogy az éves beszámoló információinak előítélettől és elfogultságtól
7. HASZNOSÍTHATÓSÁG ELVE
menteseknek kell lenniük.
H. A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – az e
8. SEMLEGESSÉG ELVE
törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el.
I. A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges
9. IDŐSZERŰSÉG ELVE gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
(megoldás: 1H, 2E, 3A, 4I, 5B, 6C, 7F, 8G, 9D)

Számvitel Alapjai - ÓRA1 - Bevezetés

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Számvitel Alapjai - ÓRA1 - Bevezetés

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SZÁMVITELI

ELŐADÓ: SZARVAS ANITA – mesteroktató

Órák: minden szerdán

Az órán telefon, tablet, laptop használata nem megengedett,

Egyéni tanrend jelzése:

Az órán telefon, tablet, laptop használata nem megengedett, egy

• Dr. Siklósi Ágnes, Dr Veress Attila, Dr. Simon Szilvia, Szijártó

• Takács András, Márkus Gábor: Számviteli alapismeretek

Órabeosztás – számviteli alapismeretek

Feb 17. 3 Gazdasági események hatása a mérlegre, alapvető gazd-i események

Feb 24. 4 Zh 2. (mérleg Bizonylat, könyvvitel, számlarend, összetett gazd-i események

Márc 3 5 Költségek, ráfordítások, bevételek. A vállalat eredménye és arra ható tényezők

Márc 10. 6 ZH 3. (könyvelés) Mérlegkészítés, besorolás, gazd-i események könyvelése

Márc 17. 7 Eredménykimutatás – összktg, forgalmi ktg, összetett gazd.i események

Márc 24 8 ZH 4. (EK) Költség és eredményszámlák zárása. Beszámoló összeállítás

Márc 31. 9 Áfa elszmololás.Értékelés a számvitelben: devizaeszközök és kötelezettségek értékelésének módja

Ápr. 14 10 Értékelés a számvitelben: eszközök bekerülési értéke, értékcsökkenés elszámolása

11 ZH 5. (Tárgyi eszk) Értékelés a számvitelben: készletcsökkenés elszámolási módszerei (FIFO, LIFO,…stb)

Ápr. 28 12 Értékelés a számvitelben: készletcsökkenés elszámolási módszerei (FIFO, LIFO,…stb)

Máj 5. 13 ZH 6. (Készlet + ZH és ismétlő feladatok

Már 12. 14 Pótdolgozat

Követelmény – dolgozat – számviteli alapok

Követelmény – dolgozat – számviteli alapok

1. ZH megírása – 1 db zh. ÉS Órai részvétel (75%)

Gazdasági események, tranzakciók

A számvitel olyan elszámolási és információs rendszer

• Könyvelés – Pénzügyi számvitel

A pénzügyi számvitel részei közötti kapcsolat

Könyvvezetés Beszámoló készítés

 Feladata a vállalkozói tevékenység (szolgáltató, termelő) tevékenység teljes

Pénzügyi, vezetői számvitel

A pénzügyi számvitelt törvény szabályozza A vállalkozó alakítja ki, szabályozza

A beszámolót a törvény szabályozza Nincs törvény által előírt kötelezettsége a vállalkozónak

A beszámoló a vállalkozás egészét mutatja be Kisebb egységekre fókuszál, termékekre, szervezetre

A beszámoló információi jellemzően értékekben jelennek

Információnál elsődleges a pontosság Információnál az időbeliség a fontos

Csak tényinformációkat használ Terv adatok, előrejelzések

Az eltelt gazd-i időszakot illetően reproduktív Előretekintő, proaktív, kreatív

KFT (korlátolt felelősségű társaság, RT (részvénytársaság): jogi személyiséggel rendelkező

Miért fontosak a szabályok?

A közös nyelv: Számviteli és pénzügyi kimutatások

Kik használják a pénzügyi kimutatásokat?

Számviteli szabályozás nemzetközi szinten

Nemzetközi számviteli szabályok :

• IAS International Accountig Standards, IFRS – International Financial

• USA-ban elfogadott számviteli alapelvek (USA GAAP General Accepted

Számviteli szabályozás Magyarországon*

• 2000. évi C. törvény a számvitelről

* Törvények a teljesség igénye nélkül

Számviteli törvény szerkezete

A törvény célja, 1. Mérleg előírt tagolása

Egyszerűsített éves 2. Eredménykimutatás előírt

Összevont éves beszámoló 4. Egyszerűsített mérleg

Számviteli törvény - célja

A számviteli törvény célja hármas:

1) meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és

2) meghatározza a beszámoló összeállítása és könyvek

3) meghatározza a nyilvánosságra hozatal a közzététel és a

Hatálya nem terjed ki:

 MNB,  A külföldi székhelyű vállalkozás

személy által alapított egészségügyi,

Számviteli törvény - vállalkozó

KFT- Korlátolt Felelősségű Társaság

RT – Részvénytársaság – nyílt vagy zárt