Hunyadi Mátyás reformjai

Hunyadi Mátyást 1458 januárjában választották meg. 1464 márc. 29.-én koronázta magyar
királlyá az esztergomi érsek. 1458-tól 1490-ig uralkodott. Uralkodását két szakaszra osztjuk.
A koronázás előtti és utáni uralkodásra. Uralkodása első felében Szilágyi Mihályt választják
meg kormányzónak Mátyás fiatalsága miatt. Viszont Szilágyi Mihály ezt a tisztséget sosem
tölti be. Uralkodása alatt nagyon sokat fejlődött az ország. Minden erejét a központi hatalmak
megszilárdítására áldozza és reformjaival eléri az ország függetlenségét is. Központosított
uralmának anyagi alapjait egy új adórendszerrel teremtette meg. Bevezette a füstpénzt a
kapuadó helyett, amit kéményenként/háztartásonként szedtek. A harmincadvám helyére a
koronavám került. Rendkívüli hadiadót szedtek, amit évi többször is szedhettek a bevétel
biztosítása végett. Hatalmas bevételre tett szert a koronavám, a hadiadó, füstpénz,
jobbágyadó, ötvened és a zsidók adója végett. Bevételeit a hivatalnokrendszer kiépítésére és a
kultúra támogatására fordítja. A hatalmas bevétel lehetővé tette azt is, hogy a
zsoldoshadseregret (fekete sereget) tartson fent. A sereg növelte mátyás személyes ambícióját
emellett nagyobb hatalmat biztosított. Mátyás uralkodása alatt az ország fejlettsége és ereje
nagyon nagy volt. Halála után nagyon gyorsan összeomlott az, amit felépített. Uralma után
fejlődött a művészet és a reneszánsz kultúra.