Kommunikációfejlesztő csoport dramatikus módszerekkel általános

iskolás gyermekek számára

Fejlesztő program speciális bánásmódhoz
(10-12 évesek számára)

Szerző: Jankovich Andrea

Lektorálta: Radnai Jánosné

Sorozatszerkesztő: Hamrák Anna-OKI

Bevezető rész

A program célja

A 10-12 éves gyerekek a látencia végén, a prepubertásban fokozottan élik át a testi

átalakulás számukra ijesztő jeleit, a családtól, felnőttektől való függetlenedést és az ezzel
egy időben megjelenő még igen szoros érzelmi kapcsolatot. Ekkor a gyermekek
önismereti igénye, társakra gyakorolt hatásuk kerül előtérbe, melynek nehézségei,
kudarcai elől még a család világában keresnek menedéket.
Azok a családok, amelyek valamilyen oknál fogva nem képesek jól alkalmazkodni a
gyermekeik változó igényeihez, mivel bizonytalanságuk miatt vagy érzelmi függésben
tartják a gyermekeket vagy kilökik őket, nehezen jelentenek biztonságos terepet a
gyermekek függetlenedési és visszatérési igényeihez. Ekkor jön létre a gyermekeknél
kommunikációs zavar, mind a saját belső igényeikkel, mind a családdal vagy a
környezettel kapcsolatban. Ezek a problémák nagyban megnehezítik az iskolában tanulási
helyzetben való teljesítést.
Csoportunk ebben a helyzetben segítik a gyermekek szorongásainak oldását illetve
hiányzó kommunikációs és önismereti készségeik pótlásával biztonságérzetük
növekedését.

A csoport célja:

· 10-12 éves, iskolai teljesítmény és magatartási zavarokkal küszködő gyermekek

személyiségfejlesztése dramatikus és kreatív módszerekkel.
· A gyermekek bontakozó önismereti igényének támogatása.
· A verbális és non-verbális kommunikáció megismertetése, tudatosítása játékos
gyakorlatokon keresztül.
· A hiteles kommunikáció alapelemeinek megismerése és tudatosítása.
· Az emberi kapcsolatok egymásra ható jellegének megtapasztalása.
· A kommunikáció és a saját viselkedés megértéséből fakadó szorongások, gátlások
oldása.

Témakörök

10 témakört terveztünk, melyek feldolgozása két-két alkalommal történik. A csoportok

hetente 2 tanóra időtartamúak.     

A csoport témakörei a következők:

1. Megismerkedés, önbemutatás és a másik megismerése
2. Kapcsolatteremtés
3. Külső és belső (látható és rejtett) személyiségvonások
4. Érzékszervi felismerés,    fejlesztés
5. Arcunk, mint információ hordozó, szemünk és mimikánk jelentősége
6. Testtartások, mozdulatok jelentése a kapcsolatokban
7. A verbális kommunikáció jellemzői, hangunk, szavaink jelentése
8. Helyzetgyakorlatok mindennapi élethelyzetekre
9. Helyzetgyakorlatok konfliktushelyzetekre
10. Csoport lezárása, búcsú jelentősége a kapcsolatokban

Várható eredmények

· Belsővé vált tapasztalat.

· Kommunikációs igény és készség fejlődése.
· Önmaguk és mások érzéseinek, igényeinek jobb felismerése és visszajelzése.

Időigény

A fejlesztő program teljes időigénye 40 tanóra, amelyet heti 2 órában, ill. 2-szer 2
tanórában is tervezhetjük az igények szerint. 10 témakörből áll a program. Egy témakör
feldolgozása két alkalommal történik. Így a csoportok 20 alkalommal találkoznak.

Ajánlás
A programot ajánlhatjuk egy-egy osztály kiválasztott tagjainak vagy különböző osztályok
tagjai számára. A kiválasztott csoporttagok száma lehetőleg ne haladja meg a 15 főt.
A csoportok szervezésekor a csoport nemi megoszlása kerüljön egyensúlyba, valamint a
felvállalt problémák szempontjából is heterogenitásra törekedjünk.

A csoportokat olyan 10-12 éves gyermekek számára ajánljuk, akik tüneti szinten két
problémakörbe oszthatók.
Egyik részük gátolt, iskolai teljesítményeik képességeik alatt maradnak. Szoronganak
saját önértékelési zavaraiktól, amely a kommunikációjuk visszafogottságát, színtelenségét
eredményezik. Másrészt szorongásukat úgy kompenzálják, hogy a csoportban előtérbe
kerülnek, folyamatos odafigyelést követelnek. Szorongásaik és kommunikációs zavaraik
hátterében lelki tényezők, feldolgozatlan konfliktusok állhatnak, ezek nehezítik a
környezetükkel és a kortársaikkal való kapcsolódást.
A másik részük szociálisan hátrányos helyzetű gyermek, akik az önkifejezés és megértés
terén hiányokkal rendelkeznek, verbalitásuk, kommunikációjuk szegényes és nem
tudatos. Ez nagyban megnehezíti számukra az iskolai sikerességet és önmaguk
kifejezését, megértését illetve az őket körülvevő személyekkel, társakkal való kapcsolat
kialakítását és fenntartását.

Módszertani javaslatok

Minden témakör feldolgozása két alkalommal történik, amelyek közül az első alkalom
dramatikus elemekre építő játékos foglakozás.
Ez alkalommal verbális és non-verbális gyakorlatok segítségével fejlesztjük a
kommunikációs készséget, és az átélt élményt próbáljuk verbálisan is megfogalmaztatni a
gyermekekkel. Ekkor kerül sor múltbeli saját élmények felidézésére is. A gyerekek a
megértett tapasztalataikat a gyakorlatokon keresztül tudják alkalmazni is, így a
tudatosítás fokozódik.
A témákat feldolgozó második alkalommal, a következő héten ismét rövid beszélgetéssel
vesszük fel a kapcsolatot az előző alkalom témájával, amelyet zene segítségével,
képzőművészeti kreatív alkotó foglalkozáson keresztül még mélyebb átélés szintjére
helyezünk. Itt lehetőség nyílik az önkifejezésre, érzelmi átélésre. A csoportdinamika
határozza meg, hogy az alkotó foglalkozáson egyéni vagy a csoporttal kapcsolatos
érzések, gondolatok kifejezésére törekszünk.
Az itt bemutatásra kerülő gyakorlatok és óratervek csak javaslatot nyújtanak és szabadon
változtathatóak a gyerekek fejlettségi szintjének, fejlesztési igényeinek és hangulatának
megfelelően. A tanárok helyzetfelismerő képessége fontos tényező a játékok
kiválasztásánál.
Ne tervezzünk sok játékot, inkább beszéljük meg a tapasztalatokat a gyerekekkel. A
játékok csak közvetítő technikák a tapasztalatszerzéhez, amelyek akkor válnak
használhatóvá, ha tudatosulnak a gyerekekben. Ezért a játékok utáni megbeszélő
szakaszra fektessünk nagy figyelmet.
Első alkalommal beszéljük meg a csoportra vonatkozó szabályokat. A szabályok a
következőek:
*Figyelem és pozitív irányulás a másik beszédére, kommunikációjára. Lehetőleg ne
szóljunk közbe és ne mondjunk negatív véleményt az elhangzottakról. (Pl. Ez hülyeség!
De buta vagy! )
*Testileg semmiképpen ne okozzunk fájdalmat. Mindent el lehet játszani, de csak
mozdulatokkal jelezzük pl. a verekedést.
*Ami a csoportokon történik, csak a résztvevők számára érdekes, így ne meséljünk róla a
többi gyereknek. Ez azért fontos, hogy egymást megvédjék az esetleges irigységtől,
csúfolástól. Kezeljük mi is diszkréten a gyerekek személyes megnyilvánulásait.
*Ami a csoporton elhangzik nem kerül osztályozásra. Nincsenek rossz ötletek vagy
érzések, mindent ki lehet mondani csak úgy kell azokat közvetíteni, hogy maguk és
mások számára biztonságosak legyenek. Ez a szabály megalapozza a gyerekek
bizalomérzését.
Alkotó foglalkozások.
Minden alkotó foglakozást kezdjünk egy előző alkalommal játszott, gyerekek által
kiválasztott játék ismétlésével, hogy a csoportfoglalkozások közötti folyamatot
biztosítsuk. Az alkotó technikák közben hallgathatunk zenét. Válasszunk olyan zenét,
amely megfelel a téma hangulatának. Ha úgy látjuk, hogy a gyerekek figyelmét elvonja a
zene, inkább ne kapcsoljuk be.
Lazító gyakorlatok.
Minden alkotó foglalkozáson, azaz minden második alkalommal végezzünk a
gyerekekkel lazító gyakorlatokat. Időtartama: 10 perc. Módszere a következő lehet:
Ha lehetőségünk van feküdjenek le a gyerekek a földre. Abban az esetben, ha nincsenek
megfelelő feltételek, akkor üljenek kényelmesen a széken vagy a földön.
Bekapcsolhatunk egy kellemes megnyugtató zenét. Csukják be a gyerekek a szemüket.
Vezessük a gyerekek figyelmét először légzésükre. Majd vezessük a figyelmüket végig a
testrészeken. Ha már teljesen elengedték magukat, akkor képzeletük segítségével egy
rövid történet átéléséhez segítsük őket, amelynek valamilyen kapcsolata van a
foglalkozás témájával. (A témakörök részletes kifejtésekor ajánlat szerepel.) A végén
térjünk vissza röviden a légzésre és ezután nyissák ki a szemüket. Minden lazítás után
röviden beszéljék meg a gyerekek a látott, tapasztalt élményeiket. A lazító gyakorlatok jól
fejlesztik a koncentrációt is.
Értékelés

A feladatokat nem értékeljük érdemjeggyel. Az értékelés formája szóbeli visszajelzés

legyen, amelyet minden feladat után tegyünk meg. Ha egy helyzet úgy kívánja, még a
feladat közben is értékeljünk, mert egyes helyzeteknek csak akkor és ott van hatása, nem
értékelhetőek később. Az alkotó munka során személyre szabott visszajelzésre van
szükség, míg a dramatikus szakaszokban inkább a csoport hangulatát és az
együttműködés minőségét értékeljük. Visszajelzések adására a gyerekeket is bíztassuk.

Témakörök részletes kifejtése

1.Megismerkedés, önbemutatás és a másik megismerése

Cél
· Kapcsolatteremtési készség fejlődése.
· Ismerkedési készség fejlődése.
· Egymás nevének megtanulása.
· Emlékezetfejlesztés.

Várható eredmények
· A gyerekek    nevükön tudják szólítani egymást.
· Fejlődik az emlékezeti képességük.
· Önkifejező készségük fejlődik.
· Koncentrációjuk fejlődik.

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész
· Az első alkalmat a szabályok megbeszélésével kezdjük. Minden gyerektől külön
kérdezzük meg, hogy egyetért-e a felsorolt szabályokkal és be tudja-e tartani. Így
mintegy szerződést kötünk a gyerekekkel. (Szabályokat ld. a bevezetés módszertani
részében.)
· Névtanuló játék-alliterációval.
A gyerekek egyenként elmondják a nevüket. A továbbiakban csak a keresztnévvel
dolgozunk tovább. Megkérjük a gyerekeket, hogy találjanak ki maguknak egy találó
jelzőt, ami úgyanavval a betűvel kezdődik, mint a keresztnevük. Együtt mondják ki a
keresztnevüket ezzel a kitalált jelzővel. (Pl. Nevetős Nóra, Jókedvű Józsi.)
A játék további részében sorban haladva az előttük hallott neveket is el kell mondaniuk és
csak a végén mondják ki a sajátjukat. Így egyre több nevet kell megjegyezniük.
· Névtanuló játék labdával
A gyerekek körben állnak vagy ülnek. Aki dobja a labdát annak a nevét kell kimondania,
aki jobbra vagy balra áll attól, akinek dobja a labdát. Egyezzünk meg abban, hogy melyik
oldalra kell figyelni, majd a játék közben változtathatunk az irányon.    Ez a gyakorlat jól
fejleszti a koncentrációt.
· Egymás bemutatása egy szék segítségével.
A gyerekek párt választanak maguknak, akit szimpatikusnak tartanak és jobban meg
akarnak ismerni. Kérjük meg őket, hogy vonuljanak el párjukkal és 5-5 percig (5 perc
után cseréljenek) beszéljenek magukról, szokásaikról, tulajdonságaikról, kedvenc
időtöltésükről. A hallgató gyerekeknek kérdéseket kell feltenniük, hogy minél jobban
megismerjék párjukat. A gyakorlat második felében kérjük meg a párokat, hogy úgy
mutassák be egymást, hogy egyikük a bemutatandó gyerek széke mögé áll, vállára teszi a
kezét és egyes szám első személyben elmondja azokat az ismereteit, amit a másikról
megtudott. A széken ülő gyerek ne szóljon közbe, még akkor sem, ha nem pontos, amit
magáról hall. A végén mondhatja el, ha a másik valamit kihagyott, vagy hibásan mondta.
Utána cserélnek.
· Kézfogással ismerkedés
A gyerekek szétszóródva járkálnak a teremben és tapsra vagy más jelzésre odamennek
valakihez bemutatkozni. Fogják meg egymás kezét és nézzenek egymás szemébe, mikor
a teljes nevükkel bemutatkoznak. Később változtathatunk azon, hogy a másiknak milyen
testrészét kell megérinteniük bemutatkozás közben. Így a jobb vagy bal fülét, orrát, feje
tetejét stb. Minden esetben fontos azonban, hogy egymás szemébe nézzenek a nevük
kimondása közben.
· Közös rajz
A párok leülnek egymással szemben úgy, hogy a térdük összeér. Közéjük rakunk egy
rajztáblát a térdükre. Közösen kell megfogniuk egy ceruzát és anélkül, hogy bármelyikük
elengedné azt, rajzoljanak egy házat egy fát és egy embert. Beszélgetniük nem szabad.
Csak a mozdulatokkal tudnak egymásnak jelezni.
Megbeszélésnél figyeljük meg melyik gyermek felé néz a rajz, ki irányította a rajzot.
Mondják el a gyerekek, hogy milyen volt az együttműködésük.

Szükségletek

Labda, rajzlap, ceruza, rajztábla

Módszertani elvek, eljárások

Az első alkalommal nagyon fontos az oldott csoportlégkör kialakítása. Figyeljünk arra,
hogy minden csoporttag részt vegyen a játékban és alkalmat kapjon az önkifejezésre. Ha
páratlan számú gyerek játszik, akkor a tanár is álljon be a játékba, amikor szükség van
párra. Erre azért figyeljünk az elején fokozottabban, mert ekkor alakul ki a bizalom és a
biztonságérzet a gyerekekben. Ha valaki páratlanul marad, akkor bizonytalanná válik.   

II. foglalkozás-alkotó rész

Bevezető rész
Egy előző alkalommal játszott    kedvelt játék ismétlése.
Ezután rövid lazítást végezzünk, melynek a test megnyugtatása mellett a koncentráció
fejlesztés is fontos feladata. (Módszertani leírást ld. bevezető rész) A képzelet
segítségével menjünk el egy erdőbe, ahol a kirándulás közben egy faházhoz érünk. A
házban egy család életébe nézhetünk bele. Figyeljük meg, hogy milyen családtagokat
látunk, ki mit csinál. Ki hogyan érzi magát a családban? A gyerekek is lépjenek be a
faházba. Kik szeretnének lenni ebben a családban?
A gyakorlat végén beszéljék meg a tapasztalataikat, a látott élményeiket.
Alkotó rész
Családrajz készítés
A gyerekek először egy képzeletbeli családot rajzoljanak vagy fessenek meg. A saját
családjuk is lehet. Beszélgessünk a családokról. ezután kérjük meg a gyerekeket, hogy
készítsenek egy másik képet, amelyen minden családtagot elvarázsolják. Ismét beszéljük
meg, hogy kiből mi lett és miért.
A végén egy nagy kartonra kivághatjuk és felragaszthatjuk a gyerekek által készített
családokat, mint fényképeket.
Szükségletek

Színes ceruzák, festék, rajzlap, ecsetek, karton, olló.

2. Kapcsolatteremtés

Cél
· A gyerekek képesek legyenek egymáshoz kapcsolódni.
· Képesek legyenek egymást megérinteni.
· Társválasztás.
· Képesek legyenek a gyerekek egymás megérintésén keresztül kommunikálni.

Várható eredmények
· Bizalomérzés fejlődése.
· Egymásra figyelés fejlődése.
· Kapcsolatteremtési készség fejlődése.

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész
· Kapcsolódás
A gyerekek zenére mozognak a teremben. Mikor a zenét leállítjuk, azonnal meg kell
merevedniük abban a pózban, ahogy éppen mozdultak.
A mozgás közben instrukciókat adunk, hogy hogyan kapcsolódjanak egymáshoz. (Pl.
érintsék össze a kisujjukat, a könyöküket, hátukat, vállukat.) Mindig egy gyereket
válasszanak, majd tovább kereshetnek egy másik párt.
· Párválasztás szemmel
A gyerekek járkálnak a teremben és figyelik a többiek szemét. Aki szimpatikus, azzal párt
alkothatnak. A játék szó nélkül zajlik. Álljanak egymás mellé a kialakult párok.
· Vezetés
A párok együtt maradnak. A párok egyik tagjából vezető lesz, a másik tagok pedig
csukják be a szemüket és a játék ideje alatt lehetőleg ne is nyissák ki. A nyitott szemű
gyerekeket megkérjük, hogy vezessék végig társukat az akadályok között úgy, hogy ne
ütközzenek össze és a lehető legnagyobb biztonságot nyújtsák társuknak. Egyszerre csak
egy pár közlekedjen az akadályok között.
A játékot nehezíthetjük azzal, hogy nem is beszélhetnek közlekedés közben, hanem csak
jeleket adhatnak egymásnak, pl. kézszorítás.
Még nehezebb a játék, ha minden pár mozoghat, hiszen így egymásra is kell figyelniük.
· Kutatás és találkozás
Az összes résztvevő csukott szemmel óvatosan mozog a teremben. Ha valakihez
hozzáérnek véletlenül akkor álljanak meg és vizsgálják meg egymás arcát, próbálják
kitalálni, hogy kit érintettek meg.

Szükségletek

Magnó, zene

Módszertani elvek, eljárások

A gyerekekben tudatosítsuk, hogy nagyon vigyázzanak a másikra. Nagy figyelmet és
óvatosságot kívánnak ezek a gyakorlatok. Törekedjünk arra, hogy a gyerekeknek
kellemes érzéseket jelentsenek a gyakorlatok.

II. foglalkozás-alkotó rész

Bevezető rész
Egy előző alkalommal játszott    kedvelt játék ismétlése.
Ezután rövid lazítást végezzünk, amelynek témája lehet egy farsangi bál, ahol a gyerekek
mind jelmezben jelennek meg. Mindenki vegyüljön el a társaságban. Milyen jelmezeket
látnak a képzeletük segítségével? Milyen ruhában mentek saját maguk a bálba? Kikkel
ismerkednek meg? Hogyan mutatkoztak be és teremtettek kapcsolatot? Vezessük a
gyerekek figyelmét végig a báltermen. Képzeletbeli utazásuk után meséljék el a gyerekek
az élményeiket.
Alkotó rész
Maszk-készítés.
A képzelet segítségével látott maszkokból megvalósíthatnak egyet-kettőt a gyerekek.
Használhatunk tortaalátétet, mint a maszk alapanyagát. Rajzolhatnak rá vagy festhetnek,
ecsettel vagy kézzel. Minél színesebb maszkok elkészítésére buzdítsuk a gyerekeket.
Mikor mindenki elkészült kalapgumival rögzíthetjük a gyerekek fejéhez. Kérjük meg
egyenként őket, hogy mutassák be a maszkjuk segítségével megálmodott szereplőt.
Néhány szóban jellemezzék    az általuk alakított szereplőt.

Szükségletek

Tortaalátét, papír, olló, festék, színes ceruza, zsírkréta, ecset, kalapgumi.

3. Külső és belső (látható és rejtett) személyiségvonások

Cél
· Egymás tulajdonságainak tudatosítása.
· Saját maguk tulajdonságainak tudatosulása.
· Utánzókészség fejlődése.

Várható eredmények
· Megfigyelő-képességük fejlődése.
· Társak jellemző vonásainak felismerése.
· Koncentrációs készség növekedése.

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész
· Hasonlók keresése
A gyerekek a teremben sétálnak. Egy megadott jelre ahhoz a gyerekhez mennek oda,
akinek pl. ugyanolyan hosszú a haja, ugyanolyan színű a szeme, ugyanolyan magas
stb.Ily módon nemcsak párok, de csoportok is kialakulhatnak. A tanár változtatja az
instrukciót.   
· Tükörjáték
A gyerekek körben állnak és egy valakit kiküldünk a teremből. A gyerekek a körben állók
közül választanak valakit, akinek a mozdulatait a többiek utánozni fogják. A kiküldött
gyereknek az lesz a feladata, hogy kitalálja, hogy ki irányítja a gyerekek mozdulatait.
Mozdulatokat folyamatosan úgy változtassa az irányító, hogy a kör közepén álló kitaláló
gyerek ne vegye észre. A többi gyereket is arra biztassuk ne árulják el tekintetükkel hogy
ki irányít.
A feladatot nehezíthetjük azzal, hogy két gyerek irányít felváltva. Így sokkal nehezebb
kitalálni, hogy honnan jön az utasítás.
· Felismerem?
A gyerekek körben állnak. A kör közepén megáll az egyik gyerek csukott szemmel. A
gyerekek elindulnak a körben, amíg a csukott szemű gyerek jelt nem ad a megállásra.
Ekkor csukott szemmel rámutat valakire, aki odamegy hozzá és vagy a kéz érintéséből,
vagy a haj, arc kitapintásából megpróbálja kitalálni, hogy ki áll előtte. Bíztassuk a
gyerekeket, hogy mondják ki amit éreznek, milyen a kéz tapintása, a haj és az arc
érintése.
· Árverés
A játék lényege, hogy tulajdonságokat és tárgyakat bocsátunk árverésre. Először a tanár
készítsen egy kb. 30-50 tételt tartalmazó listát, amelyen szerepeljenek tulajdonságok,
értékek, az életben fontos és kevésbe fontos tárgyak is. Minden gyerek kap 100 (több
gyerek esetén 200) zsetont, amivel gazdálkodnia kell. A kikiáltási ár minden esetben 5
zseton és ötösével lehet feljebb licitálni. Aki a legtöbbet ígéri, az viszi el a kikiáltott
dolgot. Szóljunk a felénél és az utolsó öt tárgy előtt, hogy a gyerekek tudjanak időben
dönteni. Írjuk fel, mit mennyiért vettek meg és a végén készítsünk rövid statisztikát arról,
melyek voltak a legdrágább és a legolcsóbb tárgyak. A játék legérdekesebb része a
megbeszélés, amikor kérdezzük meg a gyerekeket arról, hogy miért éppen azokat a
tárgyakat vették meg. Melyek hiányoztak a listáról, mire vártak? Kivel harcoltak a
tárgyakért? Mit sajnálnak a legjobban, mert más elvitte előlük? A gyerekek belső
tulajdonságairól és értékeiről jó képet mutat ez a játék.

Szükségletek

Papír.

Módszertani elvek, eljárások

A gyerekek figyelmét próbáljuk egymás és a többiek felé irányítani úgy, hogy a látszólag
lényegtelen tulajdonságaik is tudatosabban rögzüljenek. Próbálják megfigyelni egymás
szépségeit.

II. foglalkozás-alkotó rész

Bevezető rész
Egy előző alkalommal játszott    kedvelt játék ismétlése.
Ezután rövid lazítást végezzünk, amelynek témája egy várkastélyban való bolyongás
lehet. A gyerekek a képzeletük segítségével menjenek be a várba, keressék meg a lépcsőt,
amely felvezet a padlásra. Ott a porlepte szobában találjanak egy tükröt, amiben
megnézhetik magukat. A tükör külső és belső tulajdonságaikat is elárulja. Mondják el a
tükörnek, hogy mit szeretnének magukban megváltoztatni. A megbeszélés során minden
gyereknek adjunk lehetőséget, hogy feltárja a látott élményeit.
Alkotó rész
Filckép.
Nagy színes filcdarabra készítsünk egy várat közösen, az ablakaiba pedig mindenki
készítse el a saját képét, alakját filcből. Ez a közös vár így a csoport szimbólumává is
válik.

Szükségletek

Filc darabok, ragasztó.

4.Érzékszervi felismerés,    fejlesztés

Cél
· Az érzékszervek jelentőségének felismerése.
· Az érzékszervek fontosságának felismerése a kommunikációban.
· Az érzékszerveken behatoló ingerek felismerése és tudatosítása.

Várható eredmények
· A gyerekek koncentrációja növekszik.
· Megtapasztalják az érzékszervek fontosságát és szerepét a mindennapi
kapcsolatokban.
· Nagyobb tudatosságra és koncentráltságra tesznek szert.

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész
Hallási gyakorlatok
· Rokonszenves hangforrás keresése
A gyerekek szétszóródnak a teremben. Előtte az egyik gyermek szemét bekötjük. A
gyerekek elkezdenek hangokat hallatni. A bekötött szemű társuk elindul az általa
kiválasztott hang irányába. Végül megpróbálja kitalálni, hogy ki adhatja a hangot.
Keressünk jellegzetes hangokat kiadó tárgyakat. A bekötött szemű gyerekeknek ezeket
kell felismerniük.
Szaglási-ízlelési gyakorlatok
· Különböző fűszerek, illatos olajok, ételek szaglás útján való felismerése. Néhány
étellel vagy itallal a bekötött szemű gyerekek ízlelését is tegyük próbára.   
Tapintási gyakorlat
· Takarjunk le néhány kiválasztott tárgyat és a gyerekek egyenként nyúljanak a lepel
alá. Mondják el hangosan, hogy mit éreznek, mire gondolnak, mi lehet a kezükben.
Mondják el a tárgy anyagát, méretét, formáját.
Látási gyakorlatok
· Keressünk formákat a teremben. Ki talál több gömb formát, négyzetet, különböző
testeket. Ugyanígy kereshetünk színeket, méreteket stb. Keressünk a formákhoz színeket
és anyagot is. Beszélgessünk arról, hogy melyik formának melyik anyag adja a
legmegfelelőbb elkészítési módot.
Mozgásérzékelés
· Páros játék. A párok egyik tagjának bekötjük a szemét. A másik megfogja a bekötött
szemű párja kezét, lábát és mozdulatokat végez azokkal. A bekötött szemű gyerek a
mozdulatra figyel, követi a saját testrészének mozdulatváltozásait. Nagy figyelmet
igényel a pár mindkét tagjától.

Szükségletek
A szagláshoz, ízleléshez anyagok, a tapintáshoz tárgyak.

Módszertani elvek, eljárások

Minden gyermek számára teremtsünk lehetőséget önmaga kipróbálására. Az érzékelési
gyakorlatokat mindenkinek ki kell próbálnia, nem lehet szóban az élményt átadni. A
megbeszélésre is helyezzünk nagy hangsúlyt.

II. foglalkozás-alkotó rész

Bevezető rész
Egy előző alkalommal játszott    kedvelt játék ismétlése.
Ezután rövid lazítást végezzünk, amelynek témája egy nagy királyi lakoma legyen, ahol
minden látható, ami szem s szájnak ingere. Nézzük végig képzeletben és kóstoljuk is meg
az ételeket. Kellemes és kellemetlen szagokat és ízeket is gyűjtsünk. Megérinthetjük a
lakoma ételeit is. A lakoma zajaira is helyezzünk hangsúlyt.
Alkotó rész
Gyurmázás.
Először bekötött szemmel készítsenek valami képzeletükben megjelent tárgyat, ételt vagy
személyt.
Nehezebb a feladat, ha párban készítenek bekötött szemmel egy előre megbeszélt tárgyat.
Végül nyitott szemmel készítsék el a lakoma egy részletét.

Szükségletek

Gyurma, rajztábla.

5. Arcunk, mint információ hordozó, szemünk és mimikánk jelentősége

Cél
· Arcunk és mimikánk használatának megismerése a kommunikáció során.
· Érzések és a hozzátartozó arckifejezés    felismerése önmagunkon és másokon.
· Szemünk, mint információhordozó és kapcsolatfenntartó eszköz megismerése.
· Ellentétes érzések    felismerése.

Várható eredmények
· Érzések pontosabb felismerése önmagamon és másokon.
· Az emberiség közös érzéseinek tudatosítása.
· Mimika összetevőinek felismerése.
· Az arcunk által közvetített kommunikáció hatásának tudatosítása.

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész
· Még a szemed sem áll jól!
Mimikát utánzó gyakorlat. Körben állunk. Egy gyerek mutat egy érzést, szavak nélkül
csak az arcával. A többiek sorban leutánozzák és megpróbálják kitalálni az érzést.
Haladhatunk sorban is, akkor megjegyezzük az előttünk bemutatott érzést is és egymás
után visszamutatjuk egymásnak Ez a koncentrációt és az emlékezetet is fejleszti.
A megbeszélésnél térjünk ki arra, hogy milyen fontos a szem szerepe a kommunikáció
fenntartásában. Visszajelzések adása és kapása. Milyen érzéseket képes az arcunk
közvetíteni?
· Írjunk fel kis papírdarabokra érzéseket. (Pl. szomorú, irigy, meglepett, ijedt)
Húzzon az egyik gyerek egy papírt és mutassa be az azon olvasható érzést a többi
gyereknek. A többiek versengve próbálják kitalálni. Aki először mondja a jó megoldást,
húzhat egy következő lapot.   
· Azonos érzések
Kérjük meg a gyerekeket, hogy sorban mutassanak be egy érzést a arcuk segítségével,
hang nélkül. Eközben a többi gyerek próbáljon mondatokat mondani, amelyek ráillenek
az adott érzésre. Mit    gondolhat a bemutató abban a pillanatban?
· Ellentétes érzések
Ismét az egyik gyerek kezdi egy arckifejezés bemutatását. De most valakinek mellé kell
állnia és a bemutatott érzés ellentétét kell bemutatnia. (Pl. ha valaki szomorú, akkor
vidám arcot, ha ijedtséget, akkor kellemes meglepettséget, ha unatkozó arcot, akkor
érdeklődő arcot.) Próbáljunk minél több érzést gyűjteni a foglalkozás végére és
beszéljünk arról, hogy vannak olyan érzése, melyek minden embernél azonosak, míg
mások kultúránként eltérő erősséget és tartalmat hordozhatnak.

Szükségletek

Papír.

Módszertani elvek, eljárások

A mimika és az arckifejezés felismerése és megértése alapvető kommunikációs eszköz.

Ez képezi az empátia alapját is. Emiatt a gyerekeket minél pontosabb felismerésre és
figyelemre buzdítsuk. Próbáljuk meg minél személyesebb példákon keresztül felidézni a
gyerekek élményeit és ismereteit, hogy minél jobban tudatosuljanak a tapasztalatok.

II. foglalkozás-alkotó rész

Bevezető rész
Egy előző alkalommal játszott    kedvelt játék ismétlése.
Ezután rövid lazítást végezzünk, amelynek témája egy kirándulás a rétre. A réten sok
gyereket és felnőttet láthatnak, akik különböző játékokkal, tevékenységekkel vannak
elfoglalva. Figyeljék meg a gyerekek, hogy ki hogyan érzi magát, milyen arcokat
fedeznek fel. Honnan tudják, hogy valaki jól, vagy rosszul érzi magát? Maguk is álljanak
be a játszó gyerekek közé. Jól nézzenek körül. Milyen növényeket, állatokat látnak?
Milyen az időjárás, milyen illatok érezhetőek? Legnagyobb figyelemmel az emberek
tevékenységeit kövessék.
Alkotó rész.
Selyemfestés.
Egy nagy függönyméretű selyemdarabra selyemfestékkel és olvasztott viasszal fessünk. A
viaszfestéshez először megolvasztjuk a viaszt és hurkapálcikára erősített vattadarabot
mártunk a folyékony viaszba. Ezzel tudunk festeni az anyagra. Természetesen a festék ezt
nem fogja be, így vasalás után a viasszal bevont területek fehéren maradnak.
A témát közösen választhatjuk, festhetünk rétet amelyre mindenki ráfesti saját magát,
vagy aminek képzeli önmagát.
Szükségletek

Selyemdarab, selyemfestékek, ecsetek, viasz, olvasztótégely, melegítő.

6. Testtartások, mozdulatok jelentése a kapcsolatokban

Cél
· Közelség és távolság értelmének tudatosítása az emberi kapcsolatokban.
· Testtartások hatásának megértése.
· Egymást kiegészítő mozdulatok megismerése az emberi kommunikációban.

Várható eredmények
· Testtartások szerepének megértése az emberi kapcsolatokban.
· A gyerekek könnyedebben mozognak és kapcsolódnak a másik gyermekhez a
mozdulatokon keresztül.
· A távolságtartás szerepének megértése a kommunikációs helyzetekben.

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész
· Közelítés, távolodás
A gyerekek a teremben megpróbálnak egymástól egyenlő távolságban mozogni úgy, hogy
semmiképpen ne érjenek egymáshoz. Se túl közel, se túl távol ne mozogjanak egymástól.
A tanár jelzésére mindenki próbáljon a többiekhez minél szorosabban állni és így együtt
mozogni tovább. Ekkor az instrukció szerint úgy mozogjon a csoport együtt, hogy senkit
se hagyjanak el, senki se maradjon le.
A következő jelzésre vegyék fel ismét az egyenlő távolságot. Ezután a következő
jelzéskor próbáljon mindenki a lehető legtávolabb kerülni a többiektől. Természetesen ha
valaki mozog, akkor mindenkinek úgy kell helyezkednie, hogy ne kerüljön senkihez
közel.
· Állj mellém!
Az egyik gyerek kiáll és bemutat egy mozdulatot. Egy másik gyerek úgy áll mellé, ahogy
szerinte az előző mozdulathoz a pár szükségeltetik. (Pl. egy kézfogáshoz távolabb egy
öleléshez közelebb, tanári utasításnál távol.)Bíztassuk a többi gyereket is más változatok
bemutatására.
· Furcsa kapcsolatok
Írjunk fel papír darabokra olyan történéseket, melyek zavart keltenének a mindennapi
kapcsolatokban. (Pl. A pincér megsimogatja a vendég arcát. A diák megpaskolja a tanár
vállát. Két katona karonfogva sétál. A rendőrt megcirógatja a járókelő. Az eladó puszit
nyom a vevő fejére. )Beszéljük meg, hogy miért furcsák ezek a kapcsolatok. El is
játszhatjuk, hogy mi történne a két ember között, ha az események valóban
megtörténnének. Javítsuk ki a mondatokat megfelelő kapcsolatokra.
· Ülj mellém!
Mutassanak be sorban a gyerekek különböző ülésmódokat. Találjuk ki, hogy mit
jelentenek a különböző ülésmódok.
Rakjunk két széket a terem közepére. Először egy gyerek üljön ki és mutasson olyan
ülésmódot, mintha a másik széken is ülne valaki. A többiek közül valamelyik gyerek
üljön mellé. Találják ki a többiek, hogy milyen kapcsolatban vannak egymással a pár
tagjai.
Módszertani elvek, eljárások

Ezekben a játékokban először némán csak a testtartásra és a mozdulatokra figyeljenek a

gyerekek. Próbáljuk elérni, hogy csendben tudjanak maradni. A megbeszélés fontos része
a gyakorlatokban, mivel ekkor mondhatják el a gyerekek az érzéseiket.

II. foglalkozás-alkotó rész

Bevezető rész
Egy előző alkalommal játszott    kedvelt játék ismétlése.
Ezután rövid lazítást végezzünk, amely során képzeletben utazzunk el egy fürdőhelyre,
ahol a tengerparton sétálva különböző külföldi embereket látunk. Nem értjük amit
mondanak, csak a mozdulataikból, testtartásukból tudunk arra következtetni, hogy milyen
kapcsolatban állnak egymással. Figyelmesen nézzünk körül és jegyezzünk meg néhány
jellegzetes emberi kapcsolódást. (Pl. anya gyermekeivel, szerelmes pár, barátok, anya és
apa.)
Alkotó rész
Agyagozás.
Agyagból készítsünk figurákat, akik valamilyen mozdulatot mutatnak be. Egyéni munka
után párok is dolgozhatnak együtt. Ily módon az egyik készíti el az egyik figurát míg a
másik a párját. Ekkor a kapcsolatot próbálják megjeleníteni. (Pl. csecsemő és anyja,
focizó gyerekek, király és alattvalója, hóhér és elitélt. )

Szükségletek

Agyag.

7. A verbális kommunikáció jellemzői, hangunk, szavaink jelentése

Cél
· Beszédkésztetés elősegítése.
· A hangszín, ritmus, hangerő hatásának megismerése a beszédünkre és a
kommunikációnkra.
· A jelentés és a beszédmód összefüggéseinek megismerése.
· Kimondott szavak fontossága és a mindennapi kapcsolatokra vonatkozó hatásuk
megértése.

Várható eredmények
· Szókincsgyarapodás.
· Szavaink hatásának átélése a kommunikáció során.
· Információtorzulás hatásának átélése.
· A koncentráció és az emlékezet fejlődése.

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész
· Hangfelismerés
Egy gyereknek kössük be a szemét. A többiek álljanak körbe és a bekötött szemű gyerek
mutasson rá valakire. A kiválasztott gyerek adjon ki egy hangot, amiből fel kell hogy
ismerjék. Ha felismerte a kör közepán álló társa, cseréljenek.
· Rejtett mondat
Körben állunk. Az egyik gyerek fülébe súgunk valamilyen hosszabb mondatot.
Egyenként egymás fülébe súgják a kapott információt. Az utolsó hangosan kimondja amit
megértett. Jól követhető az információtorzulás jelensége.
· Közös társalgás
Páros játék. A párok kézenfogva egy embert alkotnak. Keressenek maguknak egy másik
párt, akivel úgy társaloghatnak, hogy a mondat egyik szavát a pár egyik tagja, másodikat
a másik mondja. A válaszadásnál a másik pár tagjai is felváltva mondhatnak egy-egy szót.
· Szópárbaj
A gyerekeknek a kezébe adunk egy tízsornyi terjedelmű szöveget. Két gyerek vállalhatja
a mérkőzést. Kiállnak és az nyer, aki a szöveget hiba nélkül minél gyorsabban tudja
elmondani. Utána változtathatunk a szabályon és a leglassabban    kell elmondaniuk, vagy
a legviccesebben, legszomorúbban stb. A többi gyerek dönthet, hogy kiét fogadja el
jobbnak.
· Képleírás
A csoportból 4-5 tagot kiküldünk a teremből. Egy képet mutatunk a bent maradt tagok
közül egy kiválasztottnak. Neki kell a képet elmesélnie az első bejövőnek, aki nem
kérdezhet, csak kérheti, hogy mondja el még egyszer a leírást. Ezután neki kell tovább
mondania a kép leírását. Természetesen ő már csak a hallottakra hagyatkozhat. A
legutolsónak kell lerajzolnia    a képet, miközben magyarázza a hallottakat.

Szükségletek

Rajzok, képek.

Módszertani elvek, eljárások

Minden gyermek számára biztosítsuk a megszólalás lehetőségét. A gyakorlatok oldott

légkörben történjenek, amelyben a gyerekek spontán beszédkésztetése erősödik.
Tudatosítsuk ugyanakkor, hogy a beszéd tartalmának és előadásmódjának milyen nagy
hatása van az üzeneteink átadására.

II. foglalkozás-alkotó rész

Bevezető rész
Egy előző alkalommal játszott    kedvelt játék ismétlése.
Ezután rövid lazítást végezzünk, amely során képzeletben egy erdőbe tévedünk, ahol
minden gyerek elrejtőzködik. Csak a hangokat lehet hallani, de látni nem tudjuk a
többieket. Figyeljünk arra, hogy milyen hangokat hallunk, emberi és állati kiáltások is
lehetnek. Arra induljunk, amerre olyan    hangot hallunk, ami megtetszik nekünk.
Alkotó rész
Velúrkép.
Pasztellkrétával rajzoljunk velúrpapírra két emberi figurát, akik között valamilyen
kapcsolat van vagy együtt készítenek valamit. Figyeljük meg, hogy a gyerekek milyen
kapcsolatokat, relációkat jelenítenek meg. Meséljék el, hogy ki hogyan érzi magát a
képen. Egy-egy rajzot meg is jeleníthetnek a rajzolás után.

Szükségletek

Pasztellkréták, velúrpapír.

8. Helyzetgyakorlatok mindennapi élethelyzetekre

Cél
· Az eddigi kommunikációs ismeretek hasznosítása.
· Kreatív reagálás fejlesztése.
· Emlékek és tapasztalatok felhasználása.

Várható eredmények
· A gyerekek felhasználják az eddigi csoport tapasztalataikat a kommunikáció során.
· Mindennapi helyzetekben képessé válnak önmaguk és a kommunikációs partnerük
helyzetének jobb értékelésére.
· Képessé válnak a félelmeikről beszélni és eljátszani azokat.

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész
· Nem téged kérdeztelek!
A gyerekek körben ülnek. Bármilyen kérdést fel lehet tenni, csak minél gyorsabban. A
kérdező felszólít valakit a válaszadásra, de nem neki kell válaszolnia, hanem a tőle jobbra
vagy balra ülőnek. (Ez megegyezés kérdése.) Aki eltéveszti, vagy nem válaszol zálogot
ad.
A játék második fele a zálog kiváltása, amit a tanár vezet. Letakarjuk a zálogként
megszerzett tárgyakat. A tanár egyenként megfog a lepel alatt egyet és a gyerekek döntik
el, hogy egy-egy tárgyért mit kell a tárgy birtokosának tennie.
· Szituációk a mindennapokból
Válasszunk először kétszemélyes helyzeteket. Alakuljanak párok. A tanár mondja el a
szituációkat, amiket a pároknak egyesével kell előadniuk. Minden pár máshogy oldja meg
a helyzetet. (Pl. Egy évekkel ezelőtt látott baráttal találkozunk egy zsúfolt buszon.
Virágot viszünk egy barátunk édesanyjának. Mozijegyet akarunk venni egy felnőtteknek
szóló mozifilmre stb.) Beszéljük meg, hogy milyen hatást gyakoroltak a megelevenített
helyzetekben a szereplők    a történet kimenetelére.
Az egyszerű    szituációs gyakorlatok begyakorlása után bővíthetjük a szereplőket 3-4
fősre.
· Ettől félek!
Minden gyereket kérdezzünk meg, hogy milyen mindennap előforduló helyzettől fél,
amit szívesen elkerülne. Ha találunk olyat, amelyiket több gyermek is említette, játsszuk
el, elevenítsük meg és törekedjünk jó befejezésre. Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy mi
lehet a félelem oka.

Módszertani elvek, eljárások

Ezek a gyakorlatok már előkészítést igényelnek a tanár részéről. Eddigi tapasztalatait

összegezve a gyerekek számára megfelelő és lejátszható szituációkat kell leírnia. Páros
játékokban figyeljünk arra, hogy a kevésbé spontán kommunikációjú, nehezen beszélő és
játszó gyerekek mellé nyitottabb gyerekeket válasszunk.

II. foglalkozás-alkotó rész

Bevezető rész
Egy előző alkalommal játszott    kedvelt játék ismétlése.
Ezután rövid lazítást végezzünk, amely során képzeletben egy palotába vezetjük a
gyerekeket, amelynek falai átlátszó üvegből vannak. Ahogy megyünk fel a lépcsőn újabb
és újabb szobák előtt megyünk el, amelyekbe be tudunk nézni, hiszen a faluk átlátszó.
Minden szobában embereket látunk dolgozni, játszani, beszélgetni. Nézzük végig az
emberek tevékenységeit. Kiket látunk a szobákban? Mit csinálnak? Milyen kapcsolatban
állnak egymással.
Alkotó rész
Üvegfestés.
Egy üvegtáblára üvegfestékkel dolgozzanak a gyerekek. Előtte beszéljük meg a témát és
osszuk ki, hogy ki melyik részét festi meg a képnek. A festékbe szórhatunk gyöngyöt, ami
még érdekesebbé teszi a képet. Nagyon dekoratív technika.

Szükségletek

Üvegtábla, üvegfestékek, ecsetek, gyöngyök.

9. Helyzetgyakorlatok konfliktushelyzetekre

Cél
· A gyermekek életében megjelenő konfliktusok kommunikációs hátterének
megértése.
· A konfliktusok játékos megjelenítésével különböző megoldások bemutatása.
· A gyerekek reakcióinak és hatásuknak a    tudatosítása.

Várható eredmények
· Non-verbális kommunikáció elemeinek felismerése és használata.
· Szociális kompetenciaérzés növekedése.
· Konfliktushelyzetek, mint az együttélés velejárói tudatosabbá válnak.

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész
· Hotel portás
Páros játék. A gyerekek közül az egyik a portás, aki beszélhet, kérdezhet. A másik gyerek
nem szólalhat meg, mivel nem beszélnek azonos nyelvet, csak gesztusokkal és mimikával
kommunikálhat. Papírra felírunk feladatokat, amit a vendégnek a portással meg kell
értetnie. (Pl. Hozzon fel egy vödörbe jeget, két tojásrántottát, nyissa ki az ablakot mert
beszorult, vasalja ki a feleségem ruháját.) Akkor fejeződik be a játék, ha a portás biztosan
tudja és kimondja, hogy mi a vendég óhaja.
A játék végén kérdezzük meg a portásokat, hogy mi segített a kérés kitalálásában és mi
nehezítette a helyzetüket.
· Miért haragos?
Írjunk le mindennapi helyzeteket, amelyben benne rejlik egy konfliktus. (Pl. Valaki
elkésik az óráról és az orra előtt csukják be az osztály ajtaját. Két-három osztálytárs
hangosan hallgat zenét otthon, míg a szomszéd dühösen bekopog. Az anya nem tud
vacsorát főzni, felhívja a gyerekeket, hogy készítsenek valamit a mindjárt megérkező
vendégeknek, de a gyerekek már eldöntötték, hogy átmennek a barátjukhoz segíteni. )
Válasszunk olyan helyzeteket, mely valós konfliktust hordoz a csoport számára. Játsszák
el a gyerekek és szerepcserével lehetőleg többféle megoldást is mutassanak be.
· Jó és rossz konfliktusok
Keressünk a mindennapokban olyan helyzeteket, amik előre viszik a kapcsolatokat és
olyanokat, melyek rongálják az emberi viszonyokat. Beszélgessünk arról, hogy a
konfliktusok az együttélések velejárói, de a megoldási módjuk rajtunk is múlik.

Módszertani elvek, eljárások

A csoport tagjai maguktól jelentkezzenek egy-egy szerepre, ne erőltessük, hogy

játsszanak, ha nem akarnak. A gyerekekkel közösen is kitalálhatunk konfliktus
helyzeteket, amelyek megtörténtek velük. Ily módon könnyebben be tudjuk vonni őket a
játékba. Egy-egy helyzetet játsszanak el többféle változatban is, sőt törekedjünk a
helyzetek különböző kimeneteleinek megismerésére.

II. foglalkozás-alkotó rész

Bevezető rész
Egy előző alkalommal játszott    kedvelt játék ismétlése.
Ezután rövid lazítást végezzünk, amely során képzeletben menjünk hegymászásra. A
hegyen mindenféle bonyodalmak történhetnek, valaki elesik és kibicsaklik a lába, egy
másik gyerek elhagyja a hátizsákját, a harmadik fél a magasságoktól. Segítsünk közösen
megoldani a problémákat. A lazítás után beszélgessünk arról, hogy ki hogyan segített
társának.
Alkotó rész
Homokfestés.
Rajzlapra ragasztóval rajzoljon először minden gyerek egy képet. Színes homokot
szórjunk a képre, mielőtt megszáradna a ragasztó. A por ráragad a ragasztóra. A többi
felesleges port csak szórjuk le a képről. Ezután egy nagy kartonra tervezzünk egy hegyi
túrát ábrázoló képet közösen. A csoport minden tagját vonjuk be a tervező és az elkészítő
munkába. A gyerekek párban is kidolgozhatják a kép egy-egy részletét.

Szükségletek

Rajzlapok, karton, színes por és egyszerű homok, ragasztó.

10. Csoport lezárása, búcsú jelentősége a kapcsolatokban

Cél
· A csoportélmények felidézése, tudatosítása.
· A kapcsolatok lezárásának átélése.
· Kellemes emlékek megtartása.

Várható eredmények
· A csoport tagjai képessé válnak az együttes élmény átélésére.
· Képessé válnak pozitív élményeket visszaidézni és megtartani a csoporttal
kapcsolatban.
· Tudatosulnak a csoportban betöltött szerepeik.

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész
· Szoborkészítés
A csoport egészének bevonásával játsszuk. A csoport tagjai egyenként kitalálnak egy
szoborkompozíciót a csoport tagjaiból. Egyenként a szobrászok megalkotják a saját
művüket. Beállítják a csoport tagjait abba a pozícióba, ahogy képzelik. Minden gyereket
kérjünk meg, hogy mondja el miért ilyen szobornak látja a csoport egészét. Végül a
szobrászok is álljanak be a szobor kompozícióba.
· Játékválasztás
Válasszanak a gyerekek egy-két olyan játékot, amelyet a legjobban élveztek a
csoportfoglalkozások során. Beszéljük meg, hogy miért tetszett nekik az a játék.
Beszélgessünk arról is, hogy kinek melyik játék okozott nehézséget vagy kellemetlen
élményt.
· Közös meseírás
A csoport egyik tagja kezdje el a mesét és sorban folytassák a gyerekek. Közben
valamelyik gyereket kérjük meg, hogy jegyezze le a fontosabb mozzanatokat. A történetet
az utolsó gyerek fejezze be. Még egyszer beszéljük meg közös mesénk történetét, majd
válasszunk szereplőket. Játsszuk el a történetet. Beszéljük meg, hogy milyen
tulajdonságokat mutattak be a szereplők és keressünk új szereplőket egy új bemutatóhoz,
akik kicsit más karaktereket mutassanak be.
· Ajándék
A csoporttagok képzeletben készítsenek egy tárgyat a csoport egy másik tagjának.
Találják ki, hogy mi hiányzik neki, minek örülne a legjobban. Csak mozdulatokkal
mutassák be a képzelt tárgyat, vigyék oda a társuknak és adják át szintén csak
mozdulatokkal. A megajándékozott találja ki, hogy mit kapott.

Módszertani elvek, eljárások

Beszélgessünk a gyerekekkel, arról, hogy ez az utolsó előtti alkalom. Mindenki úgy

jöjjön a következő foglalkozásra, hogy gondolatban már készül az elválásra.

II. foglalkozás-alkotó rész

Bevezető rész
Egy előző alkalommal játszott    kedvelt játék ismétlése.
Ezután rövid lazítást végezzünk, amely során képzeletben emlékezzünk vissza a
csoportfoglakozások alatt átélt élményekre, játékokra.
A megbeszélés során próbáljunk időrendet keresni az események között. Minden
csoporttag mondja el, hogy melyik játékra, helyzetre emlékszik a legszívesebben.
Alkotó rész
Csoportfa rajzolás.
Egy nagy csomagolópapírra közösen rajzoljunk meg egy nagy fát. Legyenek nagy ágai,
gyökere, lombja, ürege. A gyerekeket kérjük meg, hogy egy külön lapra rajzoljanak le
egy olyan élőlényt vagy tárgyat aminek gondolják magukat. Mikor a képek elkészültek
rakják a képeket a fa általuk választott részére. Megbeszélésnél mindenki mondja el
minek ábrázolta magát és miért tette magát a fának arra a pontjára. A játék jól mutatja,
hogy a gyerekek hogyan érzékelik a csoportban betöltött szerepüket.

Szükségletek

Csomagolópapír, festék, ecset, zsírkréta, színes ceruza, rajzlap.

 Irodalomjegyzék

Add tovább! Drámajáték-gyűjtemény 1. osztályosoknak. (szerk.: Dr. Előd Nóra)

Candy Kiadó Veszprém
Benedek László: Játék és pszichoterápia, Budapest, 1992.
Dráma Oktatás Nevelés (szerk.: Szauder Erik) Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.
Drámaóra-tervek Gyűjteménye (szerk.: Pálfi Erika), Győr, 1998.
Játék könyv (szerk.:Kaposi László) Marcibányi Téri Művelődési Központ Kerekasztal
Színházi Nevelési Központ, 1993.
Kaposi László: Játékkönyv I-II, Gödöllői Művelődési Központ Gödöllő, 1984.
Montágh Imre: Gyermekjátszók beszédnevelő könyve, Montágh Imréné-Bittera Tiborné:
Szép szóval, nyílt szívvel, Logopédia kiadó
Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam?! Móra Ferenc könyvkiadó, 1985
Rudas János: Delfi Örökösei, Gondolat, Budapest, 1990.