,u Inrut;z(r sz(; MtNll, I I^l,ALona Ést;snlnrvÉs 35

3. A szóbeliség néhány megórtsi.ik mibenlétét. A hangok esetében nincs megfelel je a pillanatfelvétel-

z je
nek. A hangot leképezíhullámtajz néma, s nem része a hangok világának.
pszichodinamikai jellem Aki érti, mi is valójában a hang egy els dlegesen szóbeli vagy az els dleges
szóbeliséghezkózel álló kultrirában, annak a számára nem lehet meglep , hogy a
héber dabar szó egya nt jelent hangot és eseményt. Malinowski (1923,451,470-
481): felhívta rá a figyelmet, hogy a ,,primitív" (szóbeli) népek számára a nyelv-
használat nem egyszerííena gondolat kifejezése, hanem a cselekvés egyik mód-
ja; csakhogy l9z3-ban lényegébensemmilyen ismeretiink nem volt a szóbeliség
pszichodinamlkáját lllet en, így hát Malinowski is nehezen tudta megfog almazni,
mire is gondol val jában (Sampson 1980,223-226):. Nem meglep az sem, hogy
n ttnxr;z(l szó vtNr HATALoM ÉscsBlBrvÉs a szóbeli népek jellemz en, s ttalán minden esetbeno meglehet s hatalmat tulaj-
donítanak a sz nak. A hang nem hangozhat fel er 'kifejtés nélkiil. Avad,ászláthat,
Ar, irnént áttekintett és további, alább említend kutatásokra támaszkodva Ie-
szagolhat, ízlelhet, és megérinthet egy b lényt akkor is, ha az teljesen mozdulat-
vrlnhatttnk rrélrány általános k vetkeztetést az els dlegesen szóbeli (tehát az írást
lan vagy akár halott. Ha azontsan biilónyhangot hall, jobb, ha vígyáz: valami tcjr-
ttctn isrncríí)ltultírrák pszichodinamikai jellemz it illet en. A r vidsóg kedvéért
ténni fog. Ebben az értelemben minden hangot, kiilcintisen az é16lényektestóbó1
rta clsíídlegcscn szóbeli kult rákra
- ahol a kontextus egyértelmíívéteszi a jelen- kiáradó hangot, a szóbeli kijelentést dinamikusnak nevezhetjiik.
tóst * cgysucríícn szítbeli kult rákként fogok hivatkozni.
Az a tény, hogy a szóbeli nópek jellem z en és val színíilegáltalánosan mágikus
Ar, írtlstrrcló igcn nagy rrehézségek árán tudja csak elkópzelni, hogyan mííktid-
er t tulajdonítanak a szónak, kétségteleniil sszefiiggésben áll azzal (legalábbis
ltct cgy clsíítllcgescn szóbeli kult ra, mely nemcsak hogy nem sajátítottaelazírás
tudat alatt), hogy e népek sziikségszerííencsak a kiejtett, elhangz és ebbó1 ktj-
teclrrrtllílgiá.jirt, clc még csak nem is hallott róla. Képzeljíink el egy kultrirát, ahol
vetkezóleg erókifejtésen alapuló sz t étzékeIlk.Az írástudók gyakran nem rigy
srlltrt scnki ncrt ,,nézett utána valaminek", Egy els dlegesen ,"8b"li kultrirában
gondolnak a sz ta, mint szóbeli és így sziikségszer en erótifejtésen alapuló ese-
1l'1 ,,tltállnnÓZni valarninek" iires, értelmetlen kifejezés. Azírás hiányárban
a szó_ ményre: számukra a szavak inkább a dolgokhoz hasonlatosak, melyek egy sima
ttrtlt tnint olyrtnnalt nincs vizuális jelenléte még akkor sem, ha az áltataje l lt tárgy
feliileten ,,helyezkednek el". Az írott szavakat kevésbé tekintjiik mágikusnak,
líttltIttó. hl, írás hiárryában a szavak hangolr. Lehet ó'ket ,,hívni'', emlékezetiink-
mivel nem cselekvések, hanem a sz radíkális értelmébenhalott ,,dolgok" - igaz,
lrcn ,,í'clitlóztri"; cle nincs olyan hely, ahol ,,utánanézve" megkereshetnénk ííket.
feléleszthet k és ismét dinamizálhatók (Ong 1977,230-27I):.
Nincscnok világos k rvorralaik, nem hagynak nyomot maguk után (e vizuális me-
A szóbeli népek általában rigy gondolják, hogy a név (a szó egyik válfaja) ha-
trtíilrrr jól nttttatja, hogy gondolkodásunkat az írásbeliség befolyásolja), nem írnalr
talmat ad a dolgok felett. Az éttelmez k jellemz en leereszked hangvétellel
lc scntrnilycrr tórbeli pályát. H szavak események, melyek megtcirténnek.
hívják fel a figyelmet erre az archaikusnak és furcsának taítotthiedelemre a Te-
l lrrgY mcgismcrjiik egy elsíídlegesenszóbeli kultr_'rra mííkdését, s tudatosítsuk
remtés k nyve kapcsán, ahol Ádam nevet ad az él lényeknek (Z:20):. A gondolat
lt 1rrtlllléntát, mcllyel ilyen kultrirákkal foglalkozva szembesiiltink, érdemes elíí_ azonban korántsem olyan furcsa, mint amennyire a reflektálatlanul gondolkodó
sztlr a lttng Inint <llyan természetéró1 szólni nóhány szót (Ong tg67b,111-13B):,
írástudó számára tíínhet.El szcir is, a nevek valóban hatalmat adnak az ember ke-
Mirrrlcn órzókclés id ben zajltk, a hang azonban kiilcinleges, az emberi érzéke- zébe azon dolgok felett, melyeket jel lnek nevek t megének elsajátítása nélkiil
lér nrás íiritíritól eltér kapcsolatban áll az ld vel, A harrg csak rigy létezhet, h<rgy
például nem tudjuk megérteni akémiát, és kémiai kísérleteket folytatni. ugyan-
lt{lirbcn lillttlzatosan megszíínik. Nem egyszerííen mulancló, hanem lényegétte-
ezt bfumely más intellektuális tudásról is elmondhatjuk. Az írástudók továbbá
ltintve ttlnélrerry jelcnség, ós éppen ilyenként órzélteljiik. FIa kimondo m az állan-
írgy szoktak gondolni a nevekre, mint írott vagy nyomtatott címkékre, melyeket
tlóntlg sl,ílt, alrk<lr az állancló- már szi.iksógképpen el is ntírlt, miro a -sátg -hoz érelr.
lsépzeletben az általuk megnevezett dolgokra lehet ragasztani. A szóbeli kultrirák
A hnngtrt ncm lchet írgy megállítani, hogy lriizben ítnn is tartjuk alérczését, tagjai azonban nem láthatóként képzelik el, és így nem is tekintik címkéneka
A vctÍt{ÍgéPctmcgállíthatom, ós ltimercvíthctck a vászn<ln filmkoclrát. nevet, A szavak írott vagy nyomtatott képmásai lehetnek címkék;a valódi, hang-
l lrt n lrnng mozgását állítom meg, Rcm marncl senrmi, csirlr a "gy"ti"., cscncl. Minclcn órzé- zó szavak nem.
lr,clós idííllcnzajlik, clc nirrcs más olyan érzékcllretíí jclcnség, amcly ily mértékben
cllcnállna nnnak, hogy mcgállítsnl< és rttgaítsílk. A lírtás a m<rzgás rncllctt a mrrz,-
tlttht|nnságtlt is lrélres észlclni, síítmintlrt éppcn rt ntoldulatl*nságot lr,oclvr:lné
.itlltlltttt; t{iaetcgclllrell tu(lulll{ ttgyunis ntcgvizsgtllrri vllrtmit, lra tr, nyttgal<ltnlran
vutt. A tntragl'tst .jcllcrrrirfícrr pilltrnrrt'íclvétcIclt stlrrlr,utr'ivri rcclrrl<ál.irrlt, htlgy jrlblrrrrt
 sza)llli1.1tiíi)(; l,]llÁNY llrizt( lll( )lN^ivllli^l .Jlil,Ll,:]VlZ(
.1íl t, N
^
)|
l'l' l,'lil, 'l't Jl)S7, l[t't,/,Nl:
^'/||''|'l,]lX)l),
)l, INt l(^ ÍiS A lt()l{.M t l,ÁK
N4 N liM(),|,lr( ^M ]
^ A szóbarr s,t-úlet cisszetctt gondolat eríísenritmizírlt móg akkor is, ha ncnr
Az n tórry, lrogy a szóbeli kultrirában a szavirk kieírrrilag hangzókónt lóteznek,
tte ttrcsak a l<ifcjezósmódot befolyásolja, hanem a gondolari folyamatolrat is.
Azt trrdjtrk, amit fel tudunk idézni, Ha azt mondom, hogy ismerem az eulrli-
elcszi gcomcttiát, ezen frem azt órtem, hogy éppen ebben a pillanatban egy zerre
g<lrrcl<ll<lk rninden tételóre és bizonyítására, hanem azt, hogy sziikség esetén el
tltttlom hívni az emlékezetembó1: fel tudom idézni ó']set. A tétel, miszerint ,,azt
tttdtl<.l, anrit fel tudsz idézni", a szóbeli kultrirák esetében is érvényes. De hogyan
is icléznelr fel valarnit egy szóbeli kultrira tagjail Ahhoz a rendszerezett ismeret-
iltryuglroz, mclyet azírástud k ma tanulmányoznak és ezáltal,,ismernek" - vagy-
is kópcsck fclidózni -, kevés kivótellel írott formában lehet hozzáférni. Igaz ez
ncmcsalt az eukliclészi geometriára, hanem az amerikai szabadságharc t fiénetére
vrtgy óppensóggel a sport tatisztikákra ós a kcizlekedési szabályokra is,
Szírbcli kultírrában viszont nem léteznek sz vegek. Hogyan halmozhat akkor
f'cl rcnclszorezett és felidézhet ismeretanyagot ez a kultriral Feltehetjiik rigy is a
lrórclóst: mir l van vagy lehet rendszerezett ismeretiink?
'l'cgytik fcl, lrogy egy szóbeli kultrirában valaki megpróbál egy bizonyos tissze-
tctt problómát átgondolni, és végiil sikeriil is megoldásra jutnia, mely azonban
lnaga is sszctett, és * mondjuk - néhány száz sz ban fogalmazható meg, Hogyan
íírizhetimcg ós idézheti fel lrésó"bb ezt a szayakba nt tt megoldást, melyre oly
ntlltczcn jutotti Írás híányában nincs semmi, semmilyen szciveg, mely segíthetnó
a gtlnclrlllsodót, hogy reprodukálja ugyanazt a gondolatmenetet, illetve ellen rtz-
zc, lrogy ez a reprodukálás sikeres volt-e, vagy sem. Lz emlékezetet segít kiilsíí
csr.lr z(ik (példáLrl vósett jelekkel ellátott botok vagy megfelel en elrendezett
tírrgyak) móg nem elegend k egy sszetett kijelentéssorozatrógzít-ésélrezés ké-
sííl:llivisszanyerésóhez, Mert hogyan is lehetne <isszeállítani egy ilyen hosszti,
elcmzósen a|apuló megoldástl Elengedhetetlennek tíír-rikegy beszélget társ je-
lcnlétc, hiszcn igen nehéz órákon át csak magunkhoz beszélni, A szóbeli kult rá-
llan nchczen kópzellret el a folytonos gondolkodás kommunikáció nélkiil.
[)c lra van is hallgatóság, mely riszt nzést és keretet ad a gondolkodásnak, akkor
is lchctctlen a gorrdolatok minden apr részletétjegyzetekben rcigzíteni. Hogyarr
lc|t<;t rrkkclr felidézni azí,, amit oly sok munkával kigondolt valakii Erre egyetlen
rnr:gtllclás van: ha gondolataink kcinnyen megjegyezhetíílr,Bgy els dleges szóbeli
lttrltLirítban írgy lehetséges sikeresen r gzíteni ós jból el hívni egy részletes ós
trgtrlt gonclolatmenetet, lra a szóbeli reprcldukciClt clííscgítíímnem<ltechnikaimin-
tílr szcrint gondolkoclrrnk. A gondolatnak críís<;nfittrrizítlt, egyrnást cllerrsrilyozdl
sórtr/rl< szcrint, ismótlíídésekvagy cllcntútclt srlrtlzittirl<órrt, allitcráció és asszonírnc
scgítsógévc[, jolz s ós más ftrrmulílris kií'c.ier,Cse kllon ós lrrrgytlmány<rs tcmat.iktrs
l<trtrtextttstllrba (gyíílós, lakrlnra, pítrvinrlrtl, rr híís,,st-:í4ítííio"stlr.) ítgyazrlttan l<cll
trtogsziilotrric, Mcgírlgalrnrrz(lrlhnt gynkrrtn clltitttgró, ezílltn| k(innycn l'clielór,hctíí
(ó* cnnclr órdclróllcn szintón lriztlttyrrs sórttílt sr,t,,rittl tttcgírlgalnrLtz,rrtt) szólíiskónt
vrtgy tltíts nlnünl()tüclr!tiltni f'rlrtrlítt iiltvc, A lrrltttlrltx gtrrrtlrlllttttliislrtlz seilksóg vrrrr
li llX)l),^lvll,|,|llil,,|,tlllsz111!1zN11 37
iJ
^Z,|"|,l ^MNl|l\,1(11,1,)(lltNlxnÍis^lrtlt{|vjttt,Át(
ttrttctlttltccltnilcai csz|r z, ltrc. Móg a szintaxist is a mncmotcclrnikai szcínp()ntok
lt lttr'tr<rzh atj ít k rncg ( I'l ave l<lck 1 963, 87 -C)6, 1 3 l - 1 3?, 294-296):,
vorscs ítlrrrrában fogalmazódik meg, hiszen a ritmus - fiziol(lgiai értelenrbe n is
^ scgíti a gondolat felidézését.Jousse (1978): szoros sszeftiggést mutatt)tt ld a
szílbclisógre jellemz ritmikus sérnák, a lélegzés,a taglejtós ós az emberi tcst
sz,irrrmctriája krizcitt a héber Biblia koti arámi nyelvíífordításai (targ.ru), és így a
lróber nyelv esetében is. Az ókori Hellászban Hésziodosz, aki az átmenetet kóp-
visoli a homéroszi g rrigség szóbelisége és a teljesen kifejlett g r<ig írásbelisóg
l<iiztitt, kvázifiloz ftai anyagot sz laltatott meg bizonyos formuláris versformában,
és óppen e ve rsformának ktiszcjnhet en válhatott szeíves részévéannak a kultri-
rír n al<, r-rre lyben me gfo gal maz dott ( Havel ock 19 63, 97 -9 B, 29 4-30 l) :.
A lorrnulák segítenek a beszéd ritmikussá tételében, s kózszájon forgó kife-
iczósel< lévénmaguk is az emlékezet segédeszk zei. ,,Sándor, József, Benedclr,
zsítkllan hozzák a meleget." ,,Oszd meg, és uralkodj." ,,Tévedni emberi dolog;
rncglrocsátani isteni." ,,Jobb a szomorriság a nevetésnél;ínlítaz c,ltczának szomo-
rrisága által jobbálesz a szív" (Préd 7:3):.,,Tekered sz l inda" ,,,kemény t lgy",
,, íízclki bírr a termés zetet vasv1llával, mégis mindig vissza fog térni". Ilyen és elr-
lrcz hasonló rógzített, gyakran ritmikus mondásokkal esetenként nyomtatásban
is talítlkozunk, illetve ,,utánuk lehet nózni" a k zmondástfuakban; a szóbeli kul-
tílrákban azonban nem esetlegesen fordulnak eI , hanem sziinteleniil. A gondo-
lrrt lórryegét alkotják, s ezért sszetettebb gondolatokat nem is lehetne nólki"iliilr
rtrcgfogalmazni.
Minól sszetettebb egy szóban megfogalmazódó gondolat, annál nagyobb
vnlílszínííséggellesz rá jellemz a rógzilt kifejezések készsógszerííhasználata.
Ahrlméroszi gtiriigségtó1 napjainkigáltalános jellemz je ezaszóbelikultírrálrnak,
llavelock Prtfuce to Platója (1963): és irodalmi fikciók (például Chinua Achebe
No Louger at Ease címíí1961-es regónye, mely k zvetleniil a nyugat-afrikai ibo
sz,ólrcIi hagyományon alapul) egyaránt sok példával szolgálnak rá, milyen gondo*
llrti sómákat kcivetnek a szóbeliség világába tartozó s e szóbeli, mnemotechnilrai
csz|<iizcjkkel ól kifejezéseket rutinszerííenalkalmazó szerepI k, amint intelli-
gcns ós gyakorlott módon reagálnak arra a szituációra, melybe éppen lreri,iltek.
A szí_rbeli kulttirákban magáta t rvónyt is formuláris kifejezések, mondások r g-
zítik, rnelyek nenr pusztán a jog díszítményei:maguk a rnondások allrotják a tijr-
vónyt, Szíllreli kult rákban gyakran fordul el , hogy a bírónak olyan mondásokat;
l<cIl icléznie, melyek alapján igazságos drjntést lehet hozni egy aclott perben (Ong
l()7t], .5):.
Móg ha lohctséges volna is egy sz<ibeli kultrirában formulák, sémák és mnemo-
tocltnikai cszl<iizijlt scgítségoné|ktil végiggondolni valamit, ez \<ész idíípazarlás
vrllnil, lriszcrl cr,t ,l g<lnclolitttrrenctct (az írás segítsógc nólkiil) nern lehetnc ké-
síílllllratóltorryrrn í'clitléz,rri. Ncm trraraclancl(l trrclás volna a vógcroclmóny, lrancln
csttllrln cgy riiplrc gtlncltlltt, lrrlrrriilycn (j$í,zotott lcgycn is. A mintázatolt lriivcté-
so 4s it ktiztissr!g írltal r{igzított íilrIrrtrlírlt lrnsznítlttn n sz(rllcli lcr,rlt rálrlran rósz-
ltr:n ttgyrtltrtzt a tl lt sr,tllgril.ia, trtittt ilr, írrísaz, írítsllclilcrrltírrírklrrttr, írrl ttgytttrltltlrtrr
{H 1.^sza)ltli1,Iílli(lNti;ll^NYl,s1l,I(lll()l)tN^MlK^l Jli1,1,|il\4Z(iJl,:
ll)egllittitr()7,7.a il gond()lk()clásnak, az ctrrllcri lltltltsztitlltt irrtcllclttrrrilis renclstcrcl,ó-
sótlclr lo[rctsógcs módozatait is. A szílbcli lrrrlttirr1llrtn t titlrasztalat mtTcrnotachni-
lilri csz.kiiziil< segítsógóvel intellektualizállrntíl. liz rtcl rnagyaril,l,aíot rá, lrogy Szcnt
Ág.,rtun (i. sz,354430): - hasonlóan más biilcscltlrcz, akilr olytn kultrirában él-
tck, nrcly clsajátította ugyan az írásbeliséget, ám trrvábbra is magán viseli a sz(>
llclisóg jclcit - oly fontos szerepet tulajdonít az emlókezetnek, amikor az emberi
cl rnc kópessógeirííl beszél.
l}iztrnyos rnértékben termószetesen minden kifejezés és minden gondolat
íirrmrrláris abban az értelemben, hogy minden szó, illetve az általa jel lt kópzet
ítizrtnyos í'<rrmrrla: a k riilcittiink lev világ érzékelésesorán gyííjtiittadatok fel-
tlrllgclzásának rógzített módja, mely meghatározza, hogyan lehet intellektuálisar"r
rcltdszcrczni a tapasztalatot és az arra adott reakciókat, és végs soron maga is
tl'í'ólc mrrernotechnikai eszkcizként mííki'dik. AzáItaI, hogy szavakba tintjiik (ós
ar,,Ált,al, htt csalr kismértékben is, de átalakítjuk - nem meghamisítjuk) tapasztala-
tltinknt, fbli<tózhetjiilr ket. A szóbelisógre jellemz formulák ugyanakkor, bár né-
rtrclyil<iik igcn egyszeríí,mégis kidolgozottabbak, mint a szavak nmagukban: a
l}ruwul!'l*ii|t jónek a tengerre yonatkozó metaforála, ,,abáInák tja" nem ugyan-
itllllan ltz órtclcmben nevezhet formulának, mint a tenger szó.
A szi)l]li l, tsÉ]GtlN ALAPULÓ GoNDoLKoDÁS
lis K l lll1]Jlizlí:sv(lo,rovÁBBI IELLEMa I
Jlt trrtlatírllan vagyunlr annak, hogy az els dlegesen szóbeli kultrirákban a gon-
tlttlat és trrnak lrifejezése mnemotechnikai alapokra épiil, akkor lehet vó válik,
lttlgy a íorrnLrláris jellegen tril a szóbeli gondolkodás és iinkifejezés néhány to-
vr1lllli icllorrr, jét is megórtstik. Az alább tárgyalt,jellemz k azokkózé tartoznak,
nrelycl< rncgkiilcinb<iztetilr a szóbeliségen alapuló gondolkodást ós cinkifejezést
lt srílbclisógen ós a kcinyvnyomtatáson alapuló gondolkodástól ós iinkifejezást6l;
s cgyritrul czel< a jellemzó'k azok, melyeket nagy val színíséggelmeglep nek
talál az, al*i az írást, illetve a nyomtatást ismer kultrirában n tt í'el. Az alábbi lis-
tát ncrn kizárólagosnak és teljesnek, inkább tájékoztat. jellegíínelr szárnom. Solr-
ltnl htxszabb és részletesebb vizsgálódásra volna ugyanis sziiksóg ahhoz, hogy a
szóllcliségcn alapuló gondolkodást (és ezáltal az írásbel.iségen ós a nyomtatáson
rrlallrrló, illctve az elektronilrus eszkcizeik hasznáIatára ópi.il gondolkodást is) pcln-
trlsun mcgértsiilr. ligy elsíídlegesenszóbeli kult rában tehát a gon<lolkoclást és az
iin ki ítjczóst az alábbiak jellemzik.
(i) lrrkálrlr rnellórcndel mint altlrondol{í
,
A rrrcllércrrtle Iííszílbcli stílus jíll isnrert 1réldájlr a'lbtvtrttí,s ltjrlyaA"lcn clboszólt tc-
loll,tté8ttirtéllcr, (1MóN l:l*.5):, ntclyct rtti sil{lvegltérrt isrneriink llgyan, rlrn rnóg-
i* rt sólttítlrrrt ópillíí szótrcli ellrcs.,élósrrrótl .iól l'elisrlrcrlrctíí.|cgycit viscli nragírr.
,tsz<itttit,lsli]rlt,;Nnt,n1,1lt,(l<;tlNlxlt,lt<lllÁs1í] Kllll,)J|,)zlisvtill'trlvÁnttt.1tt1,1,1iuról 3L)
A l)<rtrti ligyctcrncn lrószítctt fbr<lítás (l610):, mely a szóbelisógrrek még sok
jol|crnzííjót rz kult rában sz|iletett, sok tekintetben ktizel áll a mellérendel
sz<;rlrcsztósre ópiilíí lróber eredetihez (melyet a fordítók számára a Vulgata latin
sz(ivcgc ktizvetített):*
In t/le beginning Gtld created lleaaen and earíh. And tie eati aas ooid and empfl, and
darftrles.r w)as upun tle face of tie dup; and the spi.rit of God moaed ouer tlte aaters. And
Grlrl said: Be tigllt m,ade. And light aas rnade. And God saa the ligllt that it aas good; and
le diai,ded tie tig/ltfroru íi.e darhness. And he called tie light Day, and the darhness Nigllt;
tlnrl íllere aas evening and moming one day,
l(ilenc mondatkezd and. A már inkább azírásosságés a kcinyvnyomtatás adta
lohct sógek figyelembevétele jellemzi a Nea American Bible (I970): sz vegét:
ln tlle beginning, ahen God created tlle ieaaens and tle eartll, tle eartl ulas a fornlless
at1stelantl, and darlness coaered the ablss, ahile a miglty aind su2)eQt oaer tlle aaters.
'l'lm God said, 'Let t ere be ligllt', and tl.ere aas ligllt. God saa hoa good tlle ligllt aas.
Gorl then separated tie lightfrom tie darÉness. God called tle light'day' and the darlness
rullerl 'nigllt'. Tlus eaening came, and momingfolloaed - tlte first day.
ltt:
Az rijabb fordításban már két mondatkezd and-et találunk, ráadásul mind-
ogyilret <isszetett mondatban. A Douai-fordításban a héber aenekvagy aanak(és)
cgyszerííen az and mellérendel kót szó felel meg. A Nea American Bible ugyan,
czt t bbféleképpen fordítja-and, when, then, thus_, ésezáltal ad a sz vegnek
trz írírsbeliségre 1ellemz (Chafe 1982): és a Z0. századi sz vegekben természete-
sobb analitikus, érvel , a\fuende| stílust. A szóbeli szerkesztésmód jellemz en
prilgmatikus, a beszél kényelméttartja els dlegesnek (Sherzer [1974] példáu|
rr lr(izóp-amerikai kuna néppel kapcsolatban számo| be arról, hogy néhány nyil-
v/tnosan megtartott beszédet a hallgatóság egyáItalán nem órt). Az írásbeli struk-
ttirál<ban viszont, mint azt Givón felvetette (1,979):, a szintaktika (tehát magának
ir g<tndolatmenetnek a felépítése)az els dleges. Az írott diskurzus a szóbelinél
Lrprólókosabban kidolgozott ós er teljesebben rcigziilt nyelvtani rendszert alakít
ki rr maga számára. Áz értelem az ított diskurzusban kizát lag a nyelvi struktrira
scgítsógével képz dik, hiszen ez esetben nem állnak rendelkezésre a maguk tel-
jcssógóben azok a ktil<inbtjz egzisztenciá|is kontextusok, melyek a szóbeli dis-
A szóbeli és az írásbeli stílus kciztjtti kiilcinbségek a m:agyaí bibliafordításokban is fel-
*
isnrcrhctííli, bár száttt szerint kevesebb eltérésteredményeznek. Osszehasonlításul álljon
itt az ()r-rg á|tal elemzett részlet Károli Gáspár fordításában (1590): és annak 20. századi
rcviclcírlt v/ttltozatában (Magyar Bibliatársulat, 1990):: ,,Kezdetben teremté Isten az eget és
rr ílll<lct. A fijld pedig kietlen és puszta vala, és setétségvala a mélységszínén,és az Isten
Lclltc lollcg vaia a vizek felett. Es monda Isren: Legyen világosság: és l n világosság. Es
lirtá lstcn, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtÓ1. Es nevezé
lsrorr a világosságot nappalnal<, és a setétséget nevezé éjszakának: és l n este és l n reg-
gcl, r:lsíínir1l," - ,,I(ozclctbcn tt;remtette Isten a mennyet és a fólclet. A ft]ld móg kietlen
é, 1,,,r"t, vtllt, l mólysóg íiililct siitótsóg volt, de Isten l,elke lebegett avizek frilritt. Aklror
t,zt ltt,,l1,1t,r lstcll: l,cgycrl viltigttssígl l,)s lctt világtlssli6. l,írtta lstcn, hogY a világosság
jó, clvlilrrszttrttr tcltítt tstcn lr vilírgtlsságtlt a siitétség,tííl.I.)s clncvcztc lsten a világosságot
rr siitétségct;lcdig ójszrrlr/rnatl< novcztc, lgy lctt cstc, ós lctt rcggcl: cls nap"
'iurplrrrlnlrlt,
(n lorvl.).
,l() t .\]i/illll 1,1l;l |,l]l ll\].i\ l,:,lll lll)l|lT.J,\]\lll\i\l
litllzttslt;ll, lrt'|'t,lt'(;trlttitl,. (,s l(,ll(,ll)\/(ilt,szilr;t J,,I:lllltIl;llilr:ilrll lt'szlrt:rr
t'r l t,lt,rrrliti1rziitlr:st.
|''ólrccrtc:s t'rllttlt ltzt gtlrttltlllli, lrrrgy il l)trtrlri lirtrlrt:ts tlt:ti szcttlltrc:l tlózvc ctrlv-'
szcríícll,,liiizclcllll ill" v, crc(lctillez. lllillt ll Nt,,i,,, l|ltt,t,it,,ta lti/lh, Allllirrr llz ór-
(t lctttllctt vlll(il)1lll li(izclclllr ítll ltz crcl<lctilrcz, ltrlgv il tlDí,t, illctvc z,,,rzt ttrilttle lt
L:sctl)clt llí]yallilzl.ill a,.i7,(ivill íilrclítj.r;a nlai llclilglttlti sziitttli1,1t visztlltt tlívrllilrlrli,
ltlt,ltltilittsllitl( vlgy 2tl('lí lirrcsárralt is tíínlrct.A sz.r'lllcli, ilIctvc l szílllclisóg |cgycit
íírzrí|<rrltrirírl< (llclcórtvc itzt i , mclybcn a biblilirrs sztivclacl( sziilcttcl() rltg,jlti czr ir
szcrl(cs7.tósnlílcltlt rrctrr órezték sem archaikusnak, scn1 furcsánalr. lip;lcn allllyirlL
vrllt szlitllttl<rx tcrnlószctcs ós átlagos, mint amennyire természetc ncl( ós átllrg<ls-
rrlr,li tíín|rcr 1l lni szírlnunkra a l{anl Atnerican Bib/e szovege.
A villig szlíntris nrírs pontjáról is említhetnénk póldáit az els dleges szóllclisóg
ltc,l'ctci lii)ziltr szíilctctt elbeszélésekre jellemz mellérendelííszerkeszcósrníltl-
ttltli, s lnlt rTrírr tcl<intólyes mennyisógben állnak rendelkezéstinkrc hangfclvótc_
lcli is (líscl l,'rllcy l980b).
( ii) l lrlirilrlr |rrrllrt<lz<i, nritrt elernz
|')z lr .jcllcrlrzíí sztlrtls iissz.cl'iiggósbcn áll azzal, lrogy a szóbelisóg a forntrrlítli.
lt:rsz.ttlilittlirlt tírrlasz|<<ltlili ltz clnlékczct fcrrntartásában. A szóbelis'égcn aldptl-
lri grrtttlrrll<tlrlirs ós iirrlriítjczós alkotóclelnei nem annyira nmagrrkban, hiurclrl
(,|i()|x)rt()s1llr: 1lítrllttzatrttls vagy Ólrpe n ellcntétes sz,Ó-, kifejezés-, illetve mondat-
t,stllrrrr-ttrlil<órlt vizsgírIlrattjl<. A szóbeli kultrirák tagjai * kiilcjntisen, ha iinnepólycs
llr:szót,llííl vilt-t sz<'t - általábar-r netn a harcosról, hanem a bátor harcosról beszélrrcl<;
rrclrr ll l<irálylLinyról, hanetn a gyony rííkirálylányról; s nem a tcilgyr l, hancm lt
l<crrtóny t lgyrííl.A szóbeli diskurzusra teháta jelz k és más formuláris elerncli,
rllytrn rnórtókíjhasználata jellemz , melyet az írásos magaskultrirák nehézkesnck,
ki)r,iilr:rrónyesnek és feleslegesen redundánsnak éreznek (Ong 1977, 188-212):.
d országok politikai diskrrrzusának jcl-
A fcjletlen technológiáj , illetve tejl
lemz kliséi -,,a nép ellensége", ,,kapitalista háborr_'rs uszíí:ó" -, melycket a í'c.ilctt
kr-rltrirák írástudói értelmetlennek és butának tartanak, valójában a sz(ibcli g()ll-
dolkodásból meg rzótt formuláris kifejezések, A szóbeliség er tcljcs, bár cstrllált
rejtett formában való továbbélésénekegyik jele volt a Szovjettrnió [<trltírrlr.jítban,
hogy még néhány éwel ezel tt is (mikor alkalnram vcllt mcgtapasztalni) minclig
a ,,nagy októberi szocialista forradalomról" beszéltek * ez a formrrlírris l<iíicjr:zós
ugyanolyan értelemstabilizáI szerep, mint I-Iornórosznál az ,,ódcsszllvLr Noszt<il""
és a ,,leleményes Odiisszell z", vagy amilyen a ,,clicsíísógcs j litrs 4-e" vtllt ltz
Egyesiilt Államokban a szóbeliséget n(j vidéki tclcpiilésckcn móg ,,l 2(). s,t,it,l,a<l
elején is. Az egykori Szovjetunióban évró1 évre iir-rncpélyoscn liilrirtlcttól< il sz()v-
jet t rténelem fontos eseményeilrcz l<apcsol<icl(l hivatiLl<ls jclr, l<ct..
A szóbeli kultrira l<eretci l< zaitt cll<ó;lzollrcríi hogy f'cltcgyóli;r tlrIiiltis liór-
clést, miórt kcrnónyel< a tiilgylíli; tlc c tlrlíLlíls l<órtlós vógsíístlrrltt lrrógis lrzt lirgjll
bizonyítlrrri, lrrlgy lr tiilgyííkvltlílllitlt licrrrólryclr, s rtc:rrt íilgjit liótseglrt vttttlti lt
||,,1,1.1,,Nl/,t)||,, l\liZ()|tt]1.1iil](;l,NAl.r\l'lIt,i)(;()Nl)(l1.1r()l)l\Sl,]i] lrl1,1,Il,]Zl],tiNl()l )'l'()\'^lit|1.1|,:1,1,1]NlZ(ll 'll
l'Íilli_,,ctlt,rl ,|t:lzrís szi,t,lic,zt.:t lóljrlgtlsrrltsligllt. (A zlril-ci lrrlllt trtllr l(a)ról)ííl szlil,tttitzt-l 1rúltllí|i.lrt lttlz
Iilrili"Nzrrii l97(),) sztillcli lirrltlirlili.lllrlr lL lrltgytltrtlítrytls liil'c.jcz.óscl(L:l, tlclll szitlllLtl
^
szólllrlll(lttri: stlli liírlrclsírg írriin, gcltcríci(lli rrrtrrlkír"iírlrrrlt litisz.(jlrlrctíícrl lLlirIiLrlt.rrIi lii,
i,s tlcttl lclrct rrriistrtt rírrtllrliíílrct,csal( az cllTróllcrr. A lrarcostll< tchírr (irtililc llírttrrli.
lr ltirrilyl,írryrll< gytilryiirííck, a trilgyták pcclig kcrrrények nraraclnal<. Nolll arrtiI vittt
szri, |rrlgy a h,"trctls, a l<.irírlylírny ós a tcilgyfa nc kaplratna rnás - al<1tr cl]cntótcs - iol-
zíílictis, clc czcl< is a lragyclnrányban r gziiltek: a ,,hetvenkecl katona" vagy il ,,sz{l-
rrr<lrír kilírlylány" szintón a íbrmrrláris eszkóztáí részétképezhetik.Ami igal,a jclz,(ís
kilcjczósclwc, azigaz a t bbi formulára is. Ha egy formulár,is kifejezés már rcigziilt,
lrl<l<tlr órdcmes azt meg(írtzni. Az írásbeliség hiányában a gondolat megtiirósc, f'cl-
llrlntílsa - vagyis az analízis - jelent s kockázatokat hordoz. Amint azt Lévi-Srratrss
lt i c ln cl tc:,,a v ad fa,La,L szóbeli ] gondolkodás totalizáló" (1966, Z45):.
( iii) Redundárrs, avapiy,,bííséges"
A gtlnclolkodáshoz sziikség van bizonyos folyamatosságra. Azírás ezt a folyamzrt()s-
slíg()tJ ,,vonalat" a szcivegben, vagyis az elífiénkívtil alakítja ki. Ha olvasás kcjzLlcrr
lllcgzavaf valami, és megfe ledkezem az éppen olvasott sz vegré z kontextusírrírl,
lxírlrlik<lr visszalapozhatok, ós ismét átfutva a szciveget, rijra érteni fogorn a kon-
lc|xltl|it. A visszalapozásra sziikség szerint bármikor lehet sógem nyílik. Az elmc a
sz,iivcgllen való továbbhaladásra koncentrálhat, hiszen amihez esetleg vissza licll
llt1l<lznia, az a teleííílapon várja csendben, hogy az elme akár egészében,al<rlrr
tósz.leteiben mint nmagán kívii1 állót befogadja. A szóbeli diskurzusbarr <:í{észcl1
lrríts a lrelyzet. Nincs semmilyen, az e|méfi kíviil elhelyezked sz veg, mclylrcz
vissza lchetne lapozni, hiszen a sz beli kijelentés elhangzása után rcigt n cl is
tíírlilr.Az elme ezért lassabban haladhat el re, s a figyelem k zéppontjábzrn kcll
tltt,tlnia olyasmit is, amivel egyébként rrrár foglalkozotí, redundancia, az irrlónt
tntlltclottak elisrnétlése abeszél és a befogadó gondolatait^ egyaíánt a megfclclíí
rrrcclcrbcn tartja.
A szóbcli gondolkodás ós cirrkifejezós velejárójaként a redundancia ír|talállalr
vóvc is ternrószetesebb jcllemz je a gonclolatnak és a beszédnek, mint á lLI,/.,a,
lilrclíris szc*íkezet. A,lazább,lineáris vagy analitikus gondolkodás és bcszócl ll-rcs-
tcrsógcs |<onstrrrkció, melynek szetkezet-ét az írás mint technológia alalrít|a lii.
A rcclrrnclancia nagymértékíícscikkentéséhezsziikség yan az írásra rr.int a,l icl -
llcli l<orlírtclkat átlridalni kópes technol giára, mely folyamatos terlrclós alatt tartjn
clItTót, ós mcgakadályoz,za a kifejezésmód természetesebb mintírzataih<lz vlrlti
ltz.
visszatórósót. Az elrrre részben azért képes elviselni ezt a telhelóst, lTicrt a l<ózírlis
í'izil<rri órtclclnbcn is viszonylag lassír tevékenysóg - jellemzíícrr tí,tsr,cr lltsslrlllr,
lttitlt ll hltrrgzti llcszócl (Chaít 19BZ):. Írás k zbcn az clmc lassabll rittlttts szct,irtt
lrrííl<iitlil<, ós cz lclrctíísógct lrcl a tcrmószctcscbll, rcclLrrrcli'trrs gtlnclrllirti lillyirrllrt*
t r lli l llt vlt l ti l lca vit tlit lzí srlt ós aztlIt á ttlalrítítsírrr.
A lllrgyrlllll liiiziirrsóg clíítttirlttltt llcszórlcr lrttrrilli l<iiriilltlórryci rrrilttt rrlóg ilr-
liiillll lr t,c:rltttttlilttt,i;t jcllcrrrzi, rrrilrt lr li,ilzvctlcrl llcszólgc:tóst liltlrllilllrrr. Alirrsztililri
 ,'l.]
l\|iZr)|l|,]1,1:il,,(;|,,N]
l.] i,,\iil()l!l]l,tl;|,(;l!1.1l\l]\ l"i/l(.illll)ll!]\l\lll\\lJ1,1,1,1.Nl/,(l|l' ^|,,\1,1l1,()(;()Nl)()1,1\()t)^:]l,]l]kll,|,.Il:Z|,,sNl()l)'l'()\.',\ltlll,|t,;t,l,t,;ttzril

ltrlis tlliltol lrt,ttt lrr1,,1;t:t Irt,sz,t'lti rrlilltlt,:tr t.lt,yt,s A ltrltglt trrrltlilirr (ct,lttúszt:lc:sctt itz íllis is litltrzcl'vatív. Az tilitlri Mcztllltltírlrriítlllrr
Ill(llll(.lIl:ll\ l.iivt,ll,t"ztr.ilr(,ll \/lll,;y
tltlil ttcttt stllili.llI lcltlrllillisll tttlirt lilttrrls szcrc1llrcz, jL,tttltt a türvónyck rtigzítésében
jrrlrllltrr ilir, ltlt trgy:rtlltzt
:i/llViil Illlllillli:r ltiiz,iirrst.g tttirttlctl (.gYt,\ l:l|,,|;l. A szrlttrrl,
lrlrll.jrrli, lrtlgY (()1l1rc,trltc:irtr l(){Á, Z,\Z):. l)c azliltal, htlgy bizonyos konzelvatív funkciókat át-
( trlit,jtltlcllt lllivilllilzl ) ltútsz.t:r,-lr;il1)llls7()t is <,lrrr,rrrtlilt. l Iit ttc"ttl
r,;r1,,y
is" cllrltlrgzl'islllirlr, Mit:- vlíllrrl tíílc,lc|rr:tíívó tcsli az clrr.e számártr, lrogy a,L emlékezet fenntartása helyett
,,,,,l,,,,.r,,|.", rrróg ltrirrtlig lt(ivr_:tlicztctllctíillli tli lt ,,ltltltcttt
rlritrirrrl'tlis szil)trc cstili,licttlc(tc: vtllttit ltz ltlitlsztiltlti rijszcríígtlnclrllattlklral filglalkozzon (Havelock 1963,254-305):. Flogy egy adott
Irrll ltz t:lclittI)llil(lls lrlrrlgtlsít,is
ír;isllcli tírrsada|<lln rrrilyen mértókben viseli móg magán a szóbelisóg nyomait, azt
1rtrrlrIt:rrrlililtt, it sztjtltlli,tlli.-llólt|írrrl Willirrnr Jctrtrillgs Iiryrtrt (l8(l()_l9Z,5): - lr]óg
nclrrcsirl< nyilvlitttlsllrr ri)lrlló l<cvósbó rneg lehet állapítani annak alapján, hogy mekkora memóriaterhe-
;r ,|(), sz:izlrtl t:lc.iórr is nagyí<lkri rctltrrlclanciltt ltlkaltlrltztitli
* írott sztivcgcil<bcn is. A lrarTg- lósr rltl< tll clmérc - más szílval, hogy e kultrira oktatási rendszere milyen mérték-
t.lttlrltttltllt llcszótlcikllcí-t,hilllc|n tncgsz()lritsbíil -
llclt vlir cl rncmorizálást a diákok részéról (Goody 1968a, 13-14):.
lrt,sztirlc1 tlc:lycttcsítííalittsztikLrs jclrcnclszclekben, pélclírtrl az
al'ril<ai cltlllllo_
z,rl
is
rnértékíí lehet. l)obok segítsógóvcl írtlagtl_ A lriagrrk rnódján termószetesen a szóbeli kultrirák is megfogalmaznak efe-
:zt,tlllt:lt lt t.e:tltttttlltttcil lrihctctlcrr
lclret clmonclani ugyanazt, mint valatnelyi|< bcszólt tlcti gondolatokat. Az elbeszélések nem akkol számítanak,,eredetinek", ha rij
5;lll lly()l(.sZ()l. ltrrttyi ,,sz,rjlltn"
t(irtórrcteket mesólnek el, hanem ha az el ad az adott hallgatóságga| és az adott
tryt,lr,<:tt (( )rlA l ()77, l ()1 ):.
szitrrációban megfelel interakciót képes kialakítani - a t íténetet minden egyes
sz,irtltltr lt rctltttltllnciírt críísíri,hogy rr szónoknak aktizben is beszélnic
lrc|l,
nttlnclanivtrlóját. Szóbeli el adás esetén egy-egy sziinct r;lllcszólósckor egyedi, a szltLláci íak megfelel módon kell bevezetni, hiszen a
llr,1,,y lit1.1,rrrrtlrllIlr trlv,ílllli
sztillcli kult rában sokszof nagy nehézségekárán kell felkelteni a kcizonség ér-
l,,,i,ir,,, lclrr_:t; lr lrczitlilírs lt7.()nban rninden esetben gyengíti a szónoki
hatírst,
lelret sóg szerint minél iigyesebben -, rlcklíítlésót.Az elbeszél k ugyanakkor rij elemekkel is szokták bíívítenia régi trir-
|,]zt'tl ll:il .|rlllll lrrcgisrtrótclrri villamit -
rníg a lr(jvetkez ór.let az esziinkbe jrrt, A sztibcli tólrctcket (Goody 1977, ?9-30}. Egy szóbeli hagyományban egy rnítosznak any-
tlritlt r:p,yszt:ríícrr clhrrllglrtlri,
lryi apróbb variánsa létezik, ahányszor elbeszélték,az elbeszélések száma pedig a
lirrltrillili c,ltírrylrctl rószosít_il< a gtircliilél(e nységet, a t|láradó stílust, a b
beszó,
is clcfini/rlták a bíísóg (copi,a) fogalmát, ós ptl_ r,ógtr:lcnsógign het.Azuralkodókatdics ít k lteményekrijításracjsztcinciznek,
rltísr:!,t:t. A rct'llrililri l<óz.iliiinyvck
lriszcn meg kell találni a kapcsolódási pontokat a régi formulák és témák, illetve
zillt,tllttlii,ttl crrrlítcttóli ll1óg lll(l(()1 is. rnikor a retorika már nemcsak a nyilvános
és reneszánsz_ írtltt lrz, ri.j ós gyakran komplikált politikai helyzet kcizrjtt" Ezeket a formulákat és témá-
l,t.szt:tl, lt:tllcttt itz írlis lníívószctc is volt. A korai, kozépl<ori
tílIzott, rnai elvárásokhoz képest idegesít en rc- lillt xz()nban irrkább jrarendezik, nem pedig rij anyaggal b vítik.
:;z.iil,t.l,,t:li gyltlirlri icllcnlz(íjc a
volt a nyugati kultrirában egószcn A szílbeli kult rákban váItoznt szoktak a vallásos szokások, veltik egyiitt pe-
,lrrr,(l,'irls l.),:íróg. h ttlIitt lilrrttls stíluscíóny
sok jegyót viselte magán _ aZ^7, kcjriilbeliil tlig a l<ozmoszról alkotott elképzelések és más megf gzcitt hiedelmek is. I-Ia egy
;rtltli1.,., lrlrríg cz, lt li.trltírrlt lr sztibclisóg
szclltólyben ritkán gyógyulnak meg a betegek, yezet személyiségek- a szóbeli
lttl1,1iig,clclrliírmóí]azontrlr1 is.Aktilt,tcirténészéspolitikus'l'ho-
,, ,,,,,,,,,,,,ililr
íróknalt, tlirsaclrrlorn ,,értelmiségirétege", ahogyan Goody hívja ket (t977,30): -, elége-
rlrlrs llltlrilrgttlrl N4ltcltttlay (l800-1tJ.59): egyike azon kora viktoriánus
,,1r;ltlrt:ll :t sziivcgci ttrvírl;llra is írgy lratnak, nrint ahogyan egy tliláradó stílusír, tlctlcrrnó válva az adott kultusz által nyrijtott praktikus el ny kkel, j szentólye-
el Winston Churchill li,ct alapítanak, és ezáltal rij fogalrni univerzumokat teremtenek. Ezen j univer-
sz,rilrltlt sziilctctt llcszócl lrarrgclzna, s Llgyanezt mondhatjuk
ztlll]ol( ós rnás, az jdonság erejével hat változások létrej ttét mógis valamilyen
(l H7,1 l(Xt.5): srlli írírsírrólis.
lrlltllvet Formuláris és tematikus gondolati gazclaságosság jeilemzi, Általában so-
ltitscnl lrinron<]ottan az jszeríiségiikethangsr_ilyozzák, hanem azt,hogy cisszhang-
lxrlr ílllnak az íísihagyománnyal.
( iv ) l(l llrzcrvlrlív,,.rvagy tradicionális

Az, clsíítllcgcsclr szílboli l<Lrlt rákban szavakba ijnttitt tuclás, ha ncm rrrondjál< ki
a
jelcntíís cncr_ (v ) Az eí,beri életvilághoz kózel á|ló
liirit trrt,g riirtr, r(ivitl iclíítlatt clvósz; ir szóbcli társrrclallnaknak ezórt
1,,i,ir li,t,ll |irrtlítlrlritrli 1rra,
hogy folyton elismóteljók, amit az idííklrosszír s()ra 11lultt
crííscn tracjicionírlis, konzcrvatív, és az irrtcllc|i* Nlivcl ncnl állnak rendelkezésre azok a kifinomult analitikus kategóriák, melyek
r]lr,rjir,itt,ttltli. liz, l l<(ivctclrrróny
vc'/,ct, :lz íriistlrr alapulnak, és segítenek a tudást a megélt tapasztalatoktól elkiilcjnítve
trr:ilis li.ís(,tlctczóst trclt,t tlli nólkiil gírtló gtlncloll<oclírsrrrílcl l<ialal<rrlásá[ro'/,
órtóli, ós ir nagyra llccstili ltzrll<,at tt l,ctrtlsz,crczni, a szílbcli kLrlt lákban a teljes tudásanyagot tcibbé-kevésbészoro-
A trrtllis tt(lltczctt trtcgszorczhcríí tlrrsaclrrl()m
tchctsógiil< vlrtr sltlt l_tz clnllcri ólctvilírghtlz kapcsoltan kell nregfogalmazni és szavakba nteni, az
lliilt,s iirt:gclict _ lcgycllcl< rrííl<vagy férljal< ill<iknc|< kiiltirrlcgcs
*,
lrtlni a nrírltrtil itlc:gcrl tllrgyi villigtlt l|z ombcri interal<ció ismer sebb világához kozelítve. A ki-
lt trrtl,íst íír,izz.ólt, lrl<il< isrncrik ós lnítsrlltrralr is át trrcl.iírk
,tlrlrrrz, lrrr1l,y
lchot<Ívó tcs't,t,',l't, t,rgl,it|'iltrts (ír,lisrts)ós rrróg inliirllll a tipografikus (nyomtatást ismer ) kultrirák még
l;r,rllrl liirttittt,lt:lit.l. Azl,iltirl, lrtlgy lt ttrtllis clntón l<Íví'ili tlírtllirsii,t
ttrtiltitl isrrr t|íílliilt:s iircgct l'illít,irr lt li:gctrtllorillll tlrllgtl|tltt, is liópcscl< tiivtllsírgtalt,<ia,n ós biztlnyrts órtclemben alap-
tt;ir tis lttt:1l, irrlilillll lt tlylllttlltll'is- tttiit llcttt lt
listlilillll rcrtdczni 1lólclírtrl az tlfalkoc]ól(
t(:ílll('::i/,(;liilir ll'íiggc;tlcttílvt: szclttlóllli:
trtiltt:rl,t:lriil, ltltltt.ttt ltz tiitlrrlrslillrlli icllc:rrlziít,lr l'iittlrllrllll lt:llt,rlcziíit.
|.I 1,\i;/,(tItl,,t,|]i1,1 ;|,.]1,1l,\l!\ l,:i/,l(|ll()l )|Nl\Nlll\,\l Il,.1,1,1 \lZ()|l,]
ll(-\,(:l (::i lt l.iizi1,,lrz1:,lrl:isi c1,,ysclic:lit,t ltrr<llliiil, ltlr1,,v lr:ttrrrilyt'lt t:rttllclri t'scIc|it' s
vll1,,1 t.st:ltlt:lty ltrltttt:xlttsiilllt ltclytzrróli tílict. ligy sztillcli lirrllritlilllrlr ltirtcs ttlYlttt
'lrc,liólrr.,rr tlrllillllrlri lllilltcl]Y'l,()() Srlrtls
:;r-tttlt.1l,t.s rrriiIir.i, lrrirrt 1l Iisril. L,t. I/iti.r,;, Z.
lrlrt.s lr;tjrililttltltigrrs lclst>rttl,jlr lr giiliig vczótckcl ús llz líltlrlrrl< rrrlLlt vitlóltcl(Ct, (lc
rrritrtlt.zl llz c:tttltt,t,i t.:sclclivós ltrltltcxtttslílla 1ígya7.()l.tilll tcl,i7.i: il k()ltíícsclclivíj-
h t,r l t , il lt.t 1,1: 1:1;ctttú tl yc li lrcz ltalrcs<lltttn om líti it Vczórol(ct ós a viclól<ckct c!]yirrírn t
(l l:tvc.lrrt.li |()6,t, l7(pl8()):. A lrtlrnóroszi gtirtigsóg számáfa a7 chhcl hasclnIri Ptl-
litili:ri irrlirrlltlit,irilt sz.iLvitli.lla tirrtósónck sz<lkásos ós valószínííleg ogyctlcn míífaja
;rz, t.lIrc.sz,clós vilgy 1l csilIilcll'a volt - az utóbbi szintén ncm scmleges lista, harrcrr-t
t,lttlrc,rt:li vórsógi lrtrllcstllatítnlrk leírástr (v . Goody és Watt 1C)6B,3Z):. A szóbcli
l,rlltrjrlili ritlililr isttrc1,1lcl( tónycl(et vagy statisztikákat az emberi vagy emberrcl
ll il )(,s( ) l il l ( )s t c: vó lic ll ysógcl< tíílfti ggctlerrített formában.
l
szrillcli l<rlltriríilllrr nom lótczhetnek szakmai kézikcinyvek sem (ezek va-
l,)1,,y
lrr;lill:trr rttúg ltz írístlsl<rrltrirírl<ban is ritkák és jellemz en |rezdetlegeSek voltak,
i,:; ltltszltlil:tlrlll irrlilillll csll< a I< rryvnyomtatás széles kcirben való elterjedésével
l.t,z,rlr'irliitt ()lrg l9(l7ll, Z8*Z9,234'258):. Az egyes mesterségeket tanoncként
llrj;rtittltt;ili c.l (ós cz rtttgytlllllrószt igaz nrég a fejlett technológiáj társadalmakra
i:;}. 1,1r1,.yis rrrcgl'igvclós ós gyalitlllás révén, viszonylag kevés szóbeli magyarázat
l.irlt.tr.lt:lltllt_ A lrrllrr rtlsz.i liLrltírrábarr tlly fontos tengeri navigációval kapcsolatos
lt.1,,l,ili.itt:ttt"lllr íillrttttlttri pólt|ítrl ncm valan]ilycn elvont, kézikcinyvszeríí leírás
tt,lrt.lt,l(, ltltttcttt 1lúltll'irrl v, llití.r:z 1. k rrvvónek kovetkez részlete (141-I44):,
tttt,lyltt"tt :lz c:lvttltt lcírlisnirlr ogy tltasításokat ós cselekvések leírásirt taítalmaz()
cl l lt,sz<,lr"ls lttl lit:l,ctct:
N'ltlst liil! l barna l-rajílt vontassuk az isteni vízre,
lij r r l r lr lír cvczííst g|x, get, h orclj r,r nk hekatombát;
rir
Ll/,lÁn tnaga is, l(lrrííszósz széparcu leánya,
lóllicn íiil, s lcgye n eg\r vezet , ki tanácsbeli férfi",
( l )t,r,t.r,sct,i ( ilillr lr lilrclítírsLr,it,lézi Ilavelock 1963, 81; lásd még uo, 174-17 5):. hz
t.l:;titllt.g,csctt sz.r'lllcli l<r.rItírrírl< tehát a mestefségbeli tuclást nem elvont és elkiilci-
l l l l (, l l l\ ( )ll) l lszl lit lr i gycl<cz.lrck rnegíírizni.
( r,i) Vcrscrr[ííllarr{lrerll
i\z, tr;tstrttltiti sz.litttiirlt lr lcgtiilill sz<illcli vagy milraclványtlsan szílllcli l<trltírra jcl-
tr.rtrzri sztiltt,Ii rrrcgllyilvlirtrrlítsai, síítólctrnócljlr is l<iiliiniiscrT vclscngíílrirlrgrrcrnÍÍ-
rrt.l, riirrlrcl. Az írlis scgít_ a trrtlaist az clnl)crcl( li(iz,ti vcrscngós tcrt-:pórT l<Íviilrc
lrt.lvt-z,tri. l,)ll,iillrszt.ilr ;tz isllicrctct a trrcgislllcríítííl.A sztillclisóg aztlnllall it tttcllist
ltz,,-tttlrt.t,i .;,ItlvilliJ.,; ltct,c:tci liiiziitt tltrrjlr, ós czírlt,lrl itz c,tlllrcrc,lt liíiz.ti vct'scltgós
l\()lll(,\lttslilr:t ltclvtzi. A lrrtrltrll'istlli ós lr tlrllilrjs liórrlóscli llcIll cgY|iZCl'ÍÍcll 1l lll(ltis
lril,7,,,..r,,, szrll1,,:ililili, ltltltt,ltt vt,rlllilis ós ilrtcll<:littl:ilis t,sltllíl'lr lióllysztlt'Ílcttc:li tttli,
5()l\:ll: (.l,,V ltl()llllii.i yll1,,v t,tlltltrs lic:ttltis ltilrír,:is lt,lrt:( :t lrcszc:lgt,liilritt,ltlt,l,szlilttli,
/\}-Z( }lll,,|,l:]l,:(;l,,N,,\l,r\|'l]l,()(;()NlX)1,1\()l )^SI,]SlrIl'l].||,]Zl]SN,l()l)'lt)\r^ltlll Il,]1,1 ,l]NlZ()I 4.5
tlt, lrtrl.iv rlltltrl. tlrlliltillll vlrgy
ó111,1c:n cIlclrtótcs rttrltttltissltl vlillrszrll.jtlIt rii (Allralrlrlns
l()(l|i, ll)7 Z):, Al, clllcszólóscl< szcrc1llííi rctltlszcrcsctl l<órl<cclrrcl< sajirt l<ivlíltislr-
grrlililrl, illctvc lcszril.jlik cllcrlí-oliilrct: rnogtaláljtrk crrnoli póldájítt az llirj.rzbt1,1:r,
l l]rurulu/fillrt, it kiizópl<ori eLrrópai lovagrcgónyekben, a Maintlrl-ePa,rzban és solr
rlrlis lr.íl"iliai tiirtórrctbcn (Okpcwho l979; Obieclrina 197-5): ugyarrrigy, ahogyarr a
lli|l/i l>,.tt,l I)írvic] ós Góliát tcirténetében (|Sám 17:43-147):. A szóbeli kult rákban
szcltc a világorr szokásos kcjlcscjncis szidalmazásnak a nyelvtudomány ktilcin ne-
vct is adott (angolulflytingvagy fliting: perlekedés). Fiatal fekete férfiak, akikaz
|,)gycs|ilt Államokban, a Karib-szigeteken és másutt még mindig nagymértékben
sz,(lboli kultrjrírban n nek fel, versengve szidják egymás anylát (a míífajt angolul
tiillll nóvcn is ismerjiik dozens,joning, soundingstb.). Ez nem valódi harc, hanem egy
ltlíífornrir,nriként más kultrirák hasonlóképpen stilizált, szóbeli cisszecsapásai.
A szóbcli kultLirák verseng nek bizonyulnak nemcsak abban, ahogyan a tudást
l'cllrasználják, hanem a fizikai viselkedésformák dicséretébenis. A szóbeli elbe-
szólóscket gyakran a fizikai ef szak lelkes iinneplése jellemzi. Lz Iliász 8. és 10.
liiirryvo pélclául nréltó párja lehetne napjaink leghatásvadászabb televíziós soro-
zlttitinak és mozifilmjeinek, ami a nyílt fizikai er szakábrázolását illeti, ós jócskán
lcliil is míllja azokat a kifejezetten véres részletek megjelenítésében- ami persze
licvósbó hat visszataszít-óként szóbeli leírás, mint képi ábrázolás esetón. A durva
|'iziliai er szak ábrázolása. mely krizponti szefepet játszott a szóbeli epikában és
rltlís szóbeli míífajokban, és ezt a szefepet az írásbelisóg korai korszakában sem
\icsztctte el teljesen, késóbb fokozatosan eltíínik,illetve mellékesséválikazírott
i:llloszólósekben. Megjelenik a k zépkori balladákban, de Thomas Nashe már ki-
|'igráz,laA llalszerenaés utaz ban (1594):. Az irodalmi elbeszélés fejl désévelés az
ri.jliori órtelemben vett regény kialakulásával a hangs ly a teljes mértékbenkiils ,
l-izil<ai korrfliktusokról fokozatosan a bels ,lelki konfliktusokra tev dik át.
hz, er(íszak er teljes jelenlétét a korai szóbeli mííformákban fószben természe-
(cscll a korai társadalm,ak életóre jel|emz folyamatos testi megpróbáltatások is
tll,,lgyarázzák A betegségek és szerencsétlerrségek valódi okainak nem ismerete
:t szctnólyes fesztiltségeket is novelheti. A bajt nyilván okoznia kellett va]ami-
lrcl<; így lrát lra a valódi, fizikai okot nem ismerik, az embeíek egy emberi lény
vlrrírzsló, boszorkány - rosszindulatri mesterkedésének tulajdoníthatják azt, ez
1lctlig íbkclzza a személyes ellenségeskedést.A szóbeli mííformák er szak-ábrá-
ztlllísa azonban nragának a szóbeliségnek a természetével is tisszefiigg. Ha a teljes
vclllítlis l<ornlnuniltáció kimondott szavak kcizvetítésével,a beszélgetésdinami-
lirrs al<Ltsztikai ktirnyezetóben megy végbe, a személyk zi kapcsolatok - a vonza-
Irrrrt is, clc rrróg inl<állb az c|lcnsóges étzulet, - végig intenzívek maradnak.
Artti a vcrscrrgíígyalázl<<ldítst ós sórtegetést illeti, a szóbeli, illetve a rnarad-
vliltyttsttt szrillcIi l<tlltírrirltllLtn ar, ótcltl másil< tllclalát a t láraclíl dicséret ielenti,
rrrt:ly sz,irrtórt llrt:giclclrili lr sztibclisóggcl (isszei'iiggósberr a vilírg rnirrclcn táján.
l(iizisltrc:rlt:rr .jt:lr:lt vittt lt sllli.ltt titlrttlttlítttyrlz.rltt Z(). slÁlmll lll'ri|<ai szrillcli clicsííi
tií litiltt:lrlclrtyt,lilrt,ll (l,'ilrltt,glrlt l()7(); ()1rllrlrtl l()75): rlgyirnírgy, lllittt lt sztibclisóg
iiriiltsc:l1clt lltlrtlrlzti l)ylll,,illi t,t,ttlri|ilri llltllyrlrltlitryllltll lt lillrsszil<rls rilirlr-t(ll lr ltl. szai-
z.lrrli1,,. ,"l't,rrrt,llri ji}ttt,rrr ( ]ltcs:tll, ll(,lll tlit,stiltli" ltt,ztli N'l:rrt,trs Atllrlttitts lt,ttlt,
 t l':i/l( ll(|l)lN/\l\lll\^l,|l']1,1.1 \ l]/( )lll]1.1sl](;l,,N ,\l.\1,1l|,( ) (;( )Nl)( )1,1(( }l),\s l]s l( lll|,].ll,]Zl,]sl\,1( )l),ll )\/^lll}l )l 47
lí, /\SiZ()lll,]1,1Sl,](]r.]1,1l/\r,!\ N,lZ()||', .ll,]1,1,1,)\,,lZ(

tt,si llt"szi,tl(.t Slrlrli^clsllcltl"c.l a/iu.,t (,|u,sat,,jtibll (j. szirr, 7(). stlr'), lrliljt'l pc(lig ()lYill'l ( r,iii) l l<ltrlerlszlitIilirls
lt.l,rtililti ill1ll(7,ilt()l( ltllrlrszrrl'tlírsirvitI t]lltí]ll izlill.jlr (1lrcslrtt, tllclycl(ct t rcncsZánsZ
lirrtll;ttt ltlilltlctt isl<tllli,s llctóvc islttcrt, ós nrclyclict l')rltstrrtls is allrallrraz A /lalga-
Az ítlisrls llilslttlltllrtltkl<ltl szctrrbcn a szólleli társadalmakat homeosztatikusnak
(írz. rógi rct()fil(Lls lragyornírr'yra .icllcrnzíí rrrrrtrrllrltl.|trlt ((itltlcly ós Watt 1968,31-34):. A szóbeli társadalmak rigy élik meg
\,1,1,, //i(1l//l1l)crr. A szr'lbclisóg nyor-rlait

trll:irlttltj tlit:sííítósa clrjntíícrr írzisbeli kultírrítktagiai számtira színleltnck, tlagá-

lr i<,lr,,rrt, lrtlgy igycl<cz,ncl< irzt egyens lyban, homeosztázisban tartani, megszaba-
lyrrsttltli rl:s tlcvctsógcscn mc tcrkéltnek tíínhet.A dics ítésaz<lnban a szóbeliség
rltrlvlr ;tztrlittil az, clnlókcktííl, melyeknek e jelen számára már semmilyen íelevan-
yt.t,st:ttgíí,jr'l ós gtllrtlsz, cróny és bíín,gazember és h s safkított szembeállÍtásán t,ili.jrrli llirlcs,

lt lltlrrl lri vi lliglirrlrlt vclcjárója. A szi.tvltlr clsíít1legesenszóbeli társaclalmakra 1ellemz létmódjának vizsgála-
A sztilrcli gtlrlcl<lll<oclásra és cinkifej ezésíejellemz versengésnek, mely a reto- rlr lcllctllrcti, rnilyen er k játszanak szerepet e homeosztáz,is fenntartásában.
lil,:r ,,trríírlósz.ctóllcn", illctve a tudományos alapokon nyugvó, az írás segítségével
A ttytltttIlttítst ismoróí l<ultrirákban a sz táíak definíciílszeríienrógzíthetik egy-egy
szri iisszcs, az isnrert sz vegekben el forduló jelentését.A szavakról mindenki
l,itlrll$lztrtt, írrrr sz.<ibcli elííaclástel nyben részesít sz kratészi és platóni dialek-
tilililrltrl ilrrózrrlórlycsíilt, nagy szerepe volt a nyugati kultrira fejl désében,Erre rrltllri lilg.ilr, |,rtlgy milyen a jelentésrétegiik - melyek némelyike akár teljesen ér-
l lrróg vissztLtórck. rlt,ltlr.:lctl is lchct az adott szó jelenben érvényesjelentései szempontjából, A szó-
l,ti:ir-il ll
t lil,:rli tclrít, il szcmantikai eltérésekró'l tudósítanak.

A sztillcli lrrllt rrák termé zetesen nem használnak sz táíat, és viszonylag ke-
vtis szclttlltltiliai cltór,ésnek, variánsnak vannak tudatában. Egy-"gy sz lelenté-
( r,ii) tlrli.rílrl) c|lrp,.rtil(t,ts ós kiizvetlen, mint objektív és távo|sáttart
sclt, ( itltltly ós Watt (1968, Z9): kifejezésével ólve , a ,,kcizvetlen szemantikai meg-

sztilx:li ll tanLllars ós a rnegismerés nem mást jelent, mintkozeli,

l<rrlLírrl'rlllrrr
cr,iisítós" szrrll.i;,r rneg, vagyis a szituácl , melyben asz thaszflálják. A szóbeli elme
|,|1,,y
sziitttli1,1t lr tlcí'irrícióknak nincs jelent ségiik (Laura 1976,48*99):, A szavaknak
r.trrlrlttili rrs, li,iiztissógi ttz<lt,ttlsltlírst, ,,megbarátkozást" a megismerés tátgyával(Ha-
lrrirrtlig irlitrrírlis I< rnyezetiik ad jelentést, mely a szóbeliség keretei kcizcitt (asz -
vt,lt,t.l. l()íl.], l;1,5_-1.16):. h,l. írás c|választja egymástól a megismelés alanyát és tár-
azaz a személyes elfogulatlanság tlirltli li:tl cllcntótben) nem pusztán más szavakból áll, hanem magában foglal moz-
1,,1,;it, r"zlill:tl 1rctlig lórrclrtr,l.,/,,J a,/,,,objcktivitás",
tlrtllttrll<ltt, harlghorclozást, arckifejezést: annak az emberi, egziszt-enciális kcirnye-
r,:l llivrrlslil,,lltrtl'rs lcltótclrcnclszoíót. Honrérosznál és más szóbeli elbeszélótnél is
lt.Itt.ll i.rllr_:llí lrz ,,tlll.|cl<tivitíts", írm czt a fclrmuláris kifeiezésmód kénYszeríti ki:
zt,lllcli l tcljcsségét,melyben a valóban létez , tehát kimondott szó elhangzik.
;tz t,1,,yt:lt rclrltt:iti.jlit llclll cl]yszcííícnszemélyesként vagy ,,szubjektívként", ha-
A szltvltl< jclerrtóse rnindig a jelenb l kovetkezik, bár ezt a jelenben érvényes
jclclrtóst ltiiltinfóle, gyakran nem is tudatosított módokon telmészetesen a m lt-
rri,lrr lt li,iiziissóg írltlrl lltltltt vítlasz, a krizc;sségi,,lélek" rnegnyilvánulásaként ábrá-
l lóli jclcntóscl< is befolyásolják.
zrrli;il,. l'llttt'ltt llz ííítssiillszcnll)cni cllerrórzéseit hangoztatta, mégis általa befolYá-
'l'úny, lrogy a szóbeli m formákban, például az eposzbaíl bizonyos szavak aí-
:;rrlvlt szlitttííztclt liiilt,ííkoticlcírlis államából. A k ltészet tanulmányozása ugyanis
t,lllril<tlsallrl<lrarrósjelcntésben rz dnek.r-r"g.Á-eszavakmeg rzéseisajelen-
,,lt"ll,i" vlil;lszl igórrycl: a bcíbgadónak azoncrsulnia kell Akhilleusszal vagy éppen
( )rliisszt:ttsszlrl (lllrvclrlck 1(X:3, I97-233):. Említhetiink másik, kót évezreddel llcli hlsz,nítlilton mírlil< - nem a fulusi ember mindennapos kommunikációján,
llltttcltt az alclrailius sztialakokat sirjátos szókincsiikben megtaftó epikus k ltót
|,r,:;iilrlli, l1rrr sz.itttótt clsíícllogesenszóbeli kultrirából származ példát is. hMain,
t/rl t,fxx::,, sziivcgltiirt|rii itlhívjírkrá a figyelmet (I971,,37):, hogy a kciltemény el -
iiltlrli lrasznirlatorr. A kr]ltemónyek el adása a társadalom mindennapos életének
rósz.c, ós ct,által az archaikus szavak is a krjltészetre korlátozottan bár, de a jelen-
;rrlrijlr, (]lrtrtli llttrcl<c - ós általa a hallgatóság is * szintén er sen azonosul a f
_

elbeszélés szeíkezetét is befolyásolja,
ltrtsst:l, Nltvilrrltivlrl, ós c,t, az, rrzonosttlás az
lttlIt,ttttyilt,_:lt ilr. clbcs,lólí ttjbbsziir is elsííszemélyben számcll be a híístetteir l.
Az t.lllt.szólií, lr lrirllglrrrisli gós tt,l, cpil<trs lríísazorrosulása olyan eraÍS, hog} Rureke
trrlt1,,livltI l\llwirrtltivlll szrilíttrrrj,.r nlcg 1lz írnrlkoliat, a|<ilr llrrrcl<e el aClzísának sZ ve-
1,,r-t lt,ir,1l,yzill: lrrt,lrrlj, írlrtll<!", vrrgy ,,(i, írn<ll<, lrisz lírtocl, htlgy már clindultam".
,,
Az t,lllcsztllíí r_.s lr lrlrllglrtrislíg szcrtróllctt lt szlilllttl clíílrtltlttl<(iltcrrróny fííhse maga
;r:iszirrrillil_jlr lr szílllclisóg villiglilltlz ttróg ltz í1,1ltll<tlltltt is, rtl<ik ÓPPcn szi)voggé alir-
l.rlilrli lr liiiltc:rttt':rtyl, c:s ttrcgszíirrtctili, szr'rlrc:lisí:gót-
Ircz tltrttlzíll< nlaradnak. A rógi szavak régi jelentéseinek emléke tehát tovább él
vlrlltlrtctlclig, c,lc ne m al<ármeddig,
Nclrrz.cclókck rnírltán, lra az archaikus szó által jel lt tárgy vagy intézménymár
ltc:ttt rószc a nrinclcnnilpol< során megélt jelennek, a sz maga tovább élhet ugyan,
.jr-:lclrtósc itz,tlttbatr vagy teljesen megváltozik, vagy egyszerííen elvész. Az afri-
lilli tlrlllllcszótllrcrl, rnclyct pólclírr_rl a keleti-zairei lokele nép használ, választé-
tirls lirrrrrrllltliilrcs íír"izlliztlnyrls arc:hail<us szavakat, melyeket a dobosok ki tudnak
lciczrri. lirrr .jclcrrtósíilrct lrtár ttcrn isrncrik (Carrington 1974,4112; Ong 1977,
(i,l () ),. lllirrrrit jcliilr is cgy ilyclr sl,(l, trt, a ltll<clc lrólr rrrinclennapi tapasztalatai-
ttltll ttrlít ltcttt rt':szt:; ;t szti. ttt<,ly icliiltc, lriíirc,sctlcrt" A vcrsil<ól< ós szójt'ltókok, rne-
lyt,lit,t lr 11yt,r,t,lic,li sztillltlt ltltllyrrttr:itlytlzltill( ttctllzc,tlól<r'(íl ltcllrzctlól<rc rrlóg a f'c.i-
lt,l l lt,t,lrtttrlrr1,,i;ijri lirrlt r'ir:ililrlrrr is. szittlcilt llrjvt,llit,tlrlcli tllylttt szltvltlillltt-l, trlr:lyclt
 ,\];/,()ll1,1,1]]l,(;l.N],\l,\l'l l í)l;()N|)()1,1rl)l)l\ l,,:]lrll l.Il.Zl:]Nl()l) |'(r\r\llltl Il,]1,1,1,:NlZ()l ,l()
lli 1,,\sl()lll,,1,1 l,(;N1,1l\N\ 1,5/,l(]llr)l tlN,\Nllllr\l Il,.1,1,1,.NlZ()|l

ltír,lis lit,lt,stisc'rr tril) lrlilrtlig it]ltztrtllli trrtl.jlrlrlrli lr lrlrllglrtrislig, illctve 1l szittllici(i

clvcszrcttóli cíL:(,lcti, rclcrcncililis jc:lclrtósiilict, ós lórrvcgóllclr.iclcrrtós rrólliiilr
lrangsorolikír viilttrlr. ()pic ós ()pic (19.5Z): srlli póltlít lttlz ltltsttrrlti, ltiiilcsctlctt szlt
,rokia; u szerz(kírlrstrrclólr lóvón persze kópcsck visszanycrni ós nrcglrrllli c szltvltll
elveszctt, jelenkori szóbeli [rasználóik száfiáía már ismcretlcrr iclcrrtósót,
l,aura Bohannan, Emrys Peters, ille tve Godfiey és Monica Wilson stlli
actják a szílbeli kr.rltrirákra 1ellemz lrorneosztázisnak a csaláclfáli lragyrlrrlánYtlz.Ír-
sz:rlll;t igi,rryclilrcz is. A rlvrrglrt,aftiliai 1t,iot rigy íilgjlt tLlirliítaIri clllcsz.ólósót, lltlgy
lictlvcziílllr szíltllctl Iiitltcrltcssc lcl az rrrallirrc|ticsalítcltlt, nlclVtlcll szrllgírlattillarr
lill (()lillcwlro 1<)79. Z5-Z7"Z47,33. jegyzct, 248,36.jcgyzet). A szílLlcii krrltírrírk-
rlr jclIcrrlzíílliztrrtytls critrrníaliznrus, mely az írjkorban a szóbclibííl írásbclivó váló
póltll'L.jlit
t li l,sll t lLl rlta k [;ril jcllcnlzííctrkiveszett.
l

sával kapcsolatban (idézi Goody ós Watt 1968, 31-33):. Kideriilt, lrogy a nigórilri
tiv nóp L,;réb"r-, néhány óvtizcde peres iigyek cldijntésóre is haszr-rált cs;rlírclláli
jogi fonttls_ ) l<ább szitr-rációí'íigpiíí,mint elvont
lónyegesen eltértek az angolok által negyven évvel korábban (akkor is
( i x l lr

ságuk miatt) írásban íógzített genealógiai adatoktól. A tivek kijelentették, hogy

A lilglLlrrri gonclolkodás bizonyos rrrértókben mindig elvont. Még egy olyan ,,konk-
óft".,gyunn"ukat a csaláclfákat használják, mint tettók negyvcn éve, és az akli<lr
l,ót" tilgaltlrn, mint a fir scnl cgy aclott fát jel l, hanem absztrakció, az ér,zékelhet.
írásban íógzítettaclatok nyilván tóvesck, Valójában az t rtént, hogy a. családfál<at
vllltisírgtól való clvonatkoztatlrs ercclménye; nem kifejezetten ezt ya1y amazL
idííkzben átalakították a megváltozott társadalrni viszonyoknak megfelel en: ab-
LL

jolen Ilit, harrclrl bárrnelyik fát jelijli, N4inclen cgyes tárgy, melyet mint fát érzókeliink,
ban azórtelcrnben rnaIadtak csak változatlanok, lrogy szerepiik továbbra is a
tólrylcgcsct-t l<onkrét, és nirrcs benne semmi absztrakt; de a fogalorn, mellyel ezc-
vi|ágírnal< szabályozása volt. A m lt_vált<,lzatlan meg rzóse másodlagos fontosság
lict lr l<trlrkrét tárgyakat illetjiik, már rjrrrnagában véve is absztrakció. Am móg ha
vtl|t a jclcn irrtcgritásírrral<. biztosításához képest.
(irltltly ós Wa.tt (l968,33): e,,strukturális amnézia" még inkább figyelemre iglrz is, hogy a fogalnri gondolkodás ennek kcivekteztében bizonyos mértékben
_ amint azt Irrirrtlig clvttnt, a fogalmakat akkclr is lehet elvontabb és kevésbéelvont módcln
rrlóltti póltllijírt crrllítili. A glránai gcrnja rrép szóbeli hagyományában
.,t 20. s:l,!t,l,,td clc:jón lrz allgtrlrlk írírsbanrtig,Átették * a gonja állam alapítíljánalr, lrlrszll írlni.
A szílbcli krrltrirák a fbgalmakat jellemz en szituációfiiggíí, clperatív referen-
Ntlc,nvttrlL.|lrli1ll'illlrli hót l'ilr vtllt, lrlii[i az írllam hét tcriileti egységénekélón áll-
t,iiilis l<crctbe rr haszr'álják, mely a lehet legkevésbé elvont abban az órtclcrn-
rltli. lllttvltlt ór,l,cl liósólll; isniót írírsbanrrigzítettók az államalapítás szóban ha-
lrr":ll, llogy ltozel marad a rnegélt emberi ólctvilághoz, A jelensóget a szakir<lcialtlrrl
gyrltttitttyttztltt llríttlszíil_. l,,l<lrorra a hót tcriilcti egységb l kettíí(belcolvadva egy
tr lratírr megváltozása miatt) megszíínt. A mítclsz
liitcr-jcclten tárgyalja. Havelock (1978a) kimutatta, hogy a prcszókratil<tls g(irtig
rlrirsil< tcriilcti cgysógbc, illctvc
Jakpánal< csak t fia volt, azid(íkózben 11rrncltllkodásban az igazságosság inkább operatív, mint formáIis (clvclrrt) 1irgaltlrrl,
cltl<rlr rtigzítctt vírlttlzata szcrint Nclcwura
pcdig szíl sem esik. A gonják mítoszaik révénto_ AIrrtc Arnory Parry (1973): pcdig hasonló értclmezósót adta az atnilm.ón jclzíínck,
rncgsz.íínt kót tcriilcti egységr(íl
saját nlírltjukkal; ám az a sz,clete ennek rrrclyct llclmórosz Aigiszthosszal kapcsolatban használ: az atniitlttjn jclerrtósc ncrrr
vábbr-a is szoros kapcsolatban rnaracltal<
k zvetleniil relevánsnak a jclen szempontjából, ll,tltllrctetlen, hanem ,,gy nyciríí rlgy, ahogyan a harcra kész híísgy nvciríí".
a mr]rltrrak, mely nem bizonyult
jelen kikényszeríti nTírltra való emlókezés gat,- Az opcratíl, gorrdolkodás szal<irodalmából számunkra A. ll, Luria rnr,rrrkít.ja a
egyszerííenfeledésbe meriilt. A a
T o. Beidelmann, Edmunc] Leach és másr:ll< lcgtantllságosabb (()ognitiae Daxlopmenl: Its Culía?7lland Sodrll ],'ounrhtíiotts,1976'1
diságosságát. Claucle Lévi_Strauss,
.

vélték, hogy szóbeli hagyományok nem ltrrnyira z\ liiváló szovjet pszichológus, Lev Vigotszkij javaslatára Luria kitcrjedt kLrtatáso-
(idézi Packard 1980, 157): is rigy a
tan skodnak, mint inkább az adtl1t társatlalom l(ilt vógzctt 1931-32 1blyamán írástudatlanok (tehát a szóbclisóg világában ólíík)
a mílltíavonatkozó kíváncsiságról
Packard zeIint ez a zzrirei bashLr [,s lrz. írírslreliségvalarnilyen f<lkán állók kcjrében az akkof n 26vjctuniólroz tarto-
jelenónek kulturális értékrcncljót tiilrrcizik. igaz,
,l,<i (),1,1:cgiszlán (Avicenna sziil ídldje) félreesííviclékein és Kirgizisztánban. Lu-
népre, Harms (1980, 178): szerint pcdig a kongói bobangikra is,
rilr llrrlIrográíiája csak l974-ben, rregyvenlrét évvel kutatásai lezárása után jelerrt
iir,l",]1", áttekintcni, rnilyen krjvetkezményekkcl jár c jclcnsóg a sztibarr ha_
lttcg tlrtlszttl, kót óvvcl kós bb pedig angol fordításban.
gyrlrnányozcrtt csaláclfákra nézvést. Egy nyugat-aíilkai gtiot (órrckrrlor-rdíl) vrrgy
l,rrria.i<lllb lnagyarázatokkal szolgál a szóbeliségen alapuló gondolkodás mííkci-
nlírs kijltíírllyarr genealílgiai tómírjír k ltenrónycket tilg clííac|rri, nrcIvcl< Órcicklili
tli,srrltitljárlr, lnillr a krlrírllbi l<trtatólt, például Lucien Ler,lr-Bruhl (1923):, aki meg-
ir li.t)ziirrsógct. l Ia a, lrrilt olyan cselírdfáliat is isrncr, lllclyck c|ÍÍar_l,jsát mítr ltctlr
:ilIlrllítrlttlr, lrrlgy l ,,1lrirnitív" (lónyegóben; szóbeli) gondolkodás ,,prelogikus" és
l,órili tíílc,ltl<lt<ll, ltz.tll< liicsnclt lt rclrcrttllirj,íllti|, ós itlíívcllclcdósl;c rrtcríilrrcli.
llrligilitts ltllllltttltz. órtclclttl.lclr, h<lgy ir tényleges valóság helyett képzetrenclsze-
A silit^rgs 1ltllitililri vczctííl(cslrIlitllliill tcrlrrószcltcsctr ttitgytrllll vlrIriszíníísóggcl lilg
lcli vczf,1,1ili, \,ilgv lll,tllll vc:tólytírlsiri, pólclírLrl l,'ranz (Lrrriírnírltóvcscn Georgc;
lt,ltltttt;ttlttlrli. tttittt lrrlistllti,, l lc:rrigc: (l()|i(), ].5.5): lt gltlitllt ós tttYtlrtl liirlilVlistlili.lilrl
|()7(l, l,i): llrllts, lrlii sz,t,t,ittl lt 1rl,ilttitív nóllcli rrgylrllírgv grlrr<lrllllotlrrltk, nrirlt rlli,
l\ill)(.5{}l;lllllrrr lrlt.1_,,jt-l1yzi, lrtlgy,.:r szlillt,lisc1,,.,. l,,lrt,tiír,i, tcszi ll rlrrilt lióllYclltlcllctt
t,s:tl, t:;tllt,lt lll:is l(;ll (,í](il ili li lllt l r.
tt.czIt.lt.tItt,|r,-ll't,lt.rlt:stlt |,..|,t rlrirr,lt,rr1,1rli it,lt,rr suiilist'ulr_'lcillt'l, rrrcq|i'lcliÍ<'lr".
l{tiszlt,lt,st,lt l,trlol1iriz.r,tl ttt:tlrisllt t,lltttilt,ltilrt,tl l,tlri;r llizrrltyrls lrrórlól<llcrt ltz
;\ l\(.l)/{,I l:.zrrlrt.lt r.lIrr-szt'l,'il. l tttllllll:,:ttt ;ll;tlrtl;;tlr ltlt1,,\,,rltt;ittYils t'lllt'sz,t'lt:st'ili<^l
tttil r,l lttt,:,lt,t,;,,;,,tl1,1tl,,, l,trlrr,t,tlr ;l/ il l\(,|)(,\j\(,t,, is, lrrlt,,t (;r l,i
tl;tsllt,list,1,, lsiizvt,llt,lr lt;rt:tsltill ltlllrrtll;tlli jrlt,rlst,lit,l,rt,is l'i1,,r,t,lrrrt,t lirrtlír (ilvclr
,,l,,.t,l,t:,t,,l .,l,i.t,l.t:,l.t,
 ,i /\:iZ()lll,.1,1:]1,1 ;Nl ll.\N.l 1,|ill( ll(ll)lNl\l\llllr\l
5() |1,1,1,1 Nl/,()J|,,
lr ,,IiiIrllrrí'ívclósrc ólliilíí szill)iily()7.iltllrtt. irrtlivitlrt:rlistlr glrztllrslig" ús ,,ll litrllc:liti-
viz.iit:iti kcztlctc": l)clll l(aivctl(c7,ctcsctt lt szti-
1()76, l4):, ós liLrtataisi crctIlttótlycit
llclisóg ós írásbclisóg lirltrtcxttrsítlla hclyczvc tír.irt tt,l. tllvltstj cló. Arrr ll lllólycll
m.rrxista gondolatmcnct clacírra I_,trria l<rrtatírsai vlLltijílliln rrrógis lr sztibclisóg ós
írásbeliség kcizti eltérésekcttárjárk fel, l,uria a negkórdczctt szcrrrólyc1. .rc1[|tc:rr
megkiil nbciztet teljes írástuclatlanságot, illetve az írírsLlcliségliiiltjnb(iz.íí ttllillit, r
veliik való beszélgetéseksorári kapott adatokban peclig világosan clkiilcinítlrctííli
a szóbeliségen és az írásbelisógen alapuló gorrclolati folyamatol< jelle mzííi.l,ónyc-
gi eltérós mutrrtkozott az írástudatlanok (Luria irrcerjrialanyai kcizcitt a legnagyrllllr
létszám csoport) és az írástudók kcizcjtt (ezt a tónyt Luria is gyakran mcgcrl,r|íti),
és ebbíílugyanafra lehet kcjvetkezteíni, mint a Carotlrers (1959): által err'lítctt ós
idézett adatokból: vagyis arra, hogy még a részleges írásbeliség is hatalmas vlrlttl-
zásclkat ere<lményez a gondolati folyamatokban.
Luria és krrtatótársai nyugodt kcirnyezetben (például teázóban) folytattak Irosz-
sz beszélgetéseketaz interj alanyokkal, a kérdííívenszerepl _kérdésekct pctlig
ktizvetlen hangnernben tették fe1, rr.intlra csak a megkérdezettek s,zámára isrncríís
találós kérdósekró1 lenne szó. Mindent elkiivettek tehát annak érclekében, |rrlgy lr
kérdéseket az interj(talanvokl.oz ós életmócljukhoz igazítsák. A megkérclezettcli.
nefil a társadalmi ranglétra t-elsóí fokain helyezkedtek el, de feltótelezhet róltrk,
lrogy az intelligerrcia megoszlása tekintetében is jól reprezentálták kcizcisségiikcL.
Luria eredményei krjzíil a k vetkez ket órdcmes kiemelntink.
(1): Az írástuclatlan interjrlralanyok a geometrikus formákat nenr elvont fogal-
malr (kcir, négyzet) segítségévelneveztók meg, hanem tárgyakkal azonosítclttítli
ííket.A kor lehetett tányér, szíír, vocicir, óra vagy lrolcl, a nógyzet pedig tiil<tiL,
ajtó, ház vagy barackszárító tálca. Luria interj alanyai tehát a formákat az álu-
luk ismert valóságos tárgyak ábrázolásaként fogták fel. Sohasem elvclntan, hancnt
l<onkrét tárgyakként gondoltak a k rre vagy a négyzetre, Veliik szenrben az isko-
lások, akik valamilyen mértékben már elsajátították az írást, elvont kategóri;íl<-
nak megfelel en azonosították Llgyanezeket a formákat: kijrként, négyzetkónt,
háromszogként stb. (l976,3?-39):. Okazt szokták meg, hogy ,,iskolás", nr:m pc-
dig a mindennapok valóságán alapr-rló válaszokat llell adniuk.
(2): Az interj alanyokrrak nógy tárgy képétmutatták, mclyck lscjzijl lrártllll
azonos kategóriába volt sorolható, a negyedik viszont egy nTásiklltr. A fclaclat az
volt, hogy válasszák ki azt a hármat kcizüliil<, melyek hasonl(ll<, cgy csop()ítbi-t s()-
rolhatók, illetve ugyanal.zal a szílval lchct mcgnevezni ííkct,Az cgyik kópsortlrt
írllapács, lihész, lrlrr)ni és balul vtllt láthar<i. Az írírstrrtlatlantll< srlhtLscnl lilttcgti-
riírl<llalr gonc1olktlclva adtal< vlillszt (póltllirll: a títfgyill( lti)ziil lrírrrlrn t,t-tttnl<acszl<t)z,
a rrcgyctlil< viszttt,tt nctl az), lilttrcltt 1rrlrlit,ilirrs szL)|lll)()l)tl)(jl, tllyltlt szitrráciíllrat cl-
ltóllzclvc, llrclycl<llctt ltz lttltl(t tlirgyltlilrt lrlrszlllillri lclrct, ós c.qyailtirlírll llclll jll(()tl
csziiltllc,, lrrtgy lt l'irriirlli l<ivótclóvcI ltz iissz,t_:s tiirgy lr tttttttl<llcszliiiz, lilrtcgrirililllr
srltrrlllltlri. l Ilr c:gy tttcslc:l,c:tttllct,ttt,li r,:tttttltli (,szliiizt,i" ós rrrcgllit t,gy Ilrtllrrlrlltrl,
ltttlt |ilt,, t,,rrlrrlrlltti, lrrrgy trlil.titrt lt,lt,,l ltzl ;rz t,sz,liiizi!lt st:,l,ítsí,llt1l,,cl li,lllrrlgtlzlti.
Il(,lll l)(,Ili1,,;trl;r, lt,,1,,V:tlt kiiliirrítsc t,l ;rz t,su,lrilz,iil,t,l lrllril,:ttttittt,li ;r li,ltlrrl11lzlis:irlr
l.it:rl;rlt;tlr rllrr,|:;tz rr:;zt,lltt,l}t,lt (",/ (,],,\, tttt,1,,lr,|11,11,,r."tt ílttlt l,,,,lttIrll;tll.ílt:llt'( r'rrlll:t"
\']/()ltl]1,1l;l,(;l.N:\l,,\l'l]l,()(;()Nl)()l,|(()l )ASl,]Sl(ll l,:ll]Zl,] l\l()l)'lt)\],\ltlll ll,,1,1,1,:\lZ(rl 5l
|',1,,r,lrrlsz,trrriit i,vcs ír'lístrttlittIltrt liiltllrtíívcsígy vlillrsztllt:,,N4irrtlcgyili tlgvlttttllylttt.
\ ltttt'sz <'lll'íri,szcli ll llrriillliilt, lr llltlta 1lcclig lrllrri tlltrltllrlltrlt vírgia. l llr vltlirlrtclyi,
lrr'l t:il:tszllttti lir:ll, lr lxrltírt tllllllrírrlr l<.i, Ncnr lclrct <llyarr jr'll L|tllgtlzni vclc, ttritlt lt
Itrtt'sszt'|" (l()7(t,.56):. Nrllrlt a l<Lltlrt<il< f'clhívtírl< rá a íigyclnrór, hrlgy lt l<ltllt1llics, lt
ltltt;sz til,i lt llltltit lrrilrtl cszl<iiz.iik, rnógis kcriiltc a lratcgóriírl< szcrirlti rlsztlilytlz,list,
t,, l()\'iil)|)flt is szitLríciril<llall gclllcltilkoclott: ,, Igaz, hogy rninclhrirom csz.l<riz, tlc:
|;tt;t lt1,|itlt is sz.íilisóg varl kiil<irrbcn nem óplíthctiink semmit sell" (trtl,). Alrlil<tlr
,,1iv rtllisi|i rrógycs stlrral l<;rpcs<llatbarr
- mclynek ÍÍaz cisszcs clcmót cgyíivó tar-
l(l,/,()ll:ll( lilft()[lit - rncglrórclcztól<, hogy szerinte egv másik r-r-rcgkérdcz.ctt rrrilycll
.rl.t;lrrtt vlilllszt()tt rnógis egyct l( ztiliih így válaszolt: ,,Ncki valószíníílegcz a llr,jtl
1,,r rl rt lr ll|irltllis vlttt lt vóróllcn,"
|']zzt,l szclrnllcl] cí]y rizcnrryolc óves irrterj alany, alri l<ót órrig jírrt cgy lirlrrsi
r,,l,rrllilt:t, ttctt,tcsltl< lrtlgy kltcgóriírk szerint gonclolkodva válaszolt cgy hastllllti
l,.,-ttlt:stc, ltittlcttt rrróg érvclt is a l<atcgorikus felosztás mc|lctt, an-rikor rncgl<ór-
tl,r;t,lt,ztóli lrrrnali lótjrlgtlsrrltságírt (1976,74):. Egy az írást alig-alig isrncríí, iit-
\ (,llll:ll t't'cs ttlttttl<íts vítlaszítban l<cvereclett a szituációs ós a katt;ga)riák szcrirrti
(,,()l)()ltrlsíllis, tlc az utóbbi kcrLilt eleítórbe. Ncl<i egy hárnras sclrozzltot (f?f.ra,,
/',t/t,t, .,,tt'/t1) licllcrt kicgószítcnie aJ,ííré-rz,1l zt al sz, frtri)ni sof()zat cgyilt clct
lll(,\,(,l. A l'íírósz.t vítlaszttltta-*,,minclcgyik a ftildmíívelésbenhasznált eszktiz"
-, tlc
.|1l,Itl t(}\/:il)l) grlntl<lll<oc|ott, és a b zakalírsszal lrapcscllatban hozzátctte,.,,A sltr*
l,,t,tl lt,lrt,| |clrrlttni" (1976,7Z):. Az clvont csoportosítás nem vo|t szárnírrlr lcl.jcs
l r ll t l l lr l lt,tt lllcgllytlgtatÍ).
llt,:;zt:lg,ctósci stlríttl l,rrrilL rncgprílllálta írástudatlan irrtcrjíralanyainal< mcgt1l-
lll1.1lll ;l,/. 1:l1,tlt)t csrllltlrttlsítÍs nólrlrny alapelvét. Sohascnr értertó|< nlcg igazírrr, ós
,llllll\(,I t,gvctliil licllcct lncgtrlclarrittk cgy-egy problórnát, fclhagytak a katcgtlrili.rls
l t|)(|ll()sÍliiss;tl, Ós visszlttórtcli a szituácitis gtlnclo|kocláshoz(1976,67):. Mcg vtll*
,,1
t,rl, 1,,1'rr.,,r'ítlvc rtilir, lrtlgy a tlctn 1rral<til<us szctrrprltrtír gondolk<ldits (,,t,l,rtz a ltatcgt'l-
|1,1l\ :i/(,l illli gtlrrtlrlllirlcllis) hasztllrtallrn, órdcl<tclcn és tírlságtrsan lcegyszcríísítíí
(l')/(,, \,| .5.5):. (irllltltllltiltlll)l( Mirlirrtlwski bcszírrrl<l[íljítrais (l923,5()2):, nliszc-
lllll ;| ,,l)lirrlitír"' (sztillcli) rlÓllcl< lriilrirl-kiilairr rróvvcl illerik azoliat az írllattll<itt ós
rtlrr t,tlvt,lrt,(, rrtc,lycli rtlitrclclrrtltlli ólctiil<bcrr szofcpct j'ttsz:rnirl<, ,azcrtl(í ólíívilligli-
lr,rl, t,,Illli titg.jiit visztltlt lllcllól<cs,,ltrittórl<ónt" l<czclik, ós írltalírnrls rlóvvcl illctilt:
,,l z 1,1,,\,szt,tt-íc:lt csltli. ll<ll<rlr", ,,cz csali cgy rclliilííírllat".
t{): 'l'lltlirrlt, ltrrgy lt ítlrnlli.lis ltlgil<ir ir giirtig litrltírra talliIrnírrrya, ós irztlrlirl szii-
l, l,,l( lll(,l1, lltlílv c:z ll li.trIrrillr clsltjlitíttlttlr l llctííírírs tcclrnil<ír.jírt, czírltlrl 1lctlig
llllt,lll\lIl] r,szliiizllit,lilt:tl< rószóvó tcttc llzt lr g<llrcltllkrlclítsm<itltlt, mcly ltz írlis sc-
1,1t',r,1,,r:t,t,| ,, lilt lclrcrsc,gcssó.
l')rlrlr:li. ltlryóllcn kiiliiniiscn órdcltcsclt l,ttrilt;tztltt
l,t,.r,lll,tt,i, tlrt,lvcltlrctt ltz ír:ísttltlltllltltrll< lirrrllírlis, szilltlgisztilirls ós l<tivctlicztctó
,,r lr.tr ,tlltllttIri
t;tvclósclilc lttltlll rcitlit:itiit vizsgliltlr. lliivitlcll iissz.clilgllrlvlt: ltz ír:is-
ill{1.1llilll rlltt'tjriltIlttlyrlli llitlrlrtt1llrg, liólrtclclrt:|i. vtlltltli lt lilrrlrlilis, tlc:tlttlitf1, grlrttltrl-
l,,r,1.1',;1||.,1|'''ltz.:is;it:t :lttli ttl,ttt ilzl i(llt:Il(i, lrrrlly litllrtt:lc:ttt:ll vrlllllli gtltttlrrllirltltri.
r,t1,1 ltrlt',\' 1,,rrtttl,tllttrrl;i..;ttlrll:ttt st,tttltrilycrl lllp,ilt:r llt.ttl ti|,\,t:llyt.siill, Ir:tlt<:ttt t.s:tl,
.r:l, lrrl;',t 1',trrrtllll;tl;ti1,1tl ltt^ltl tcttrlt,z,lr:l, lisz,(ltlt loJ,,ilrlri stltll;t, tltir,t,I t"zl tt,lit,st.tt
, r,l,,l,.li'l,'ttltll\ l,,(}ll(l()ll;l|\. l',:; lt;tt ttrit,tl is l(,ll \,(llll;l l,trlt,lit,l;:t:;z:itlrrt1,1;tl'A szil
 i \SZ()lll,,1,1l;l.{;l,]Nr\l.i\I'l l.r )(;('Nl)()1.1(()l )i\ l,]ljl(l1,1,Il,.Zl,]]i\l()l )'l()\",\ltlil Il:1,1,1,)\lZ()l 5.t
5,] .\liz()ltl,.|.li]l (;l,..]l, ll\l.,]1 1,1]Zl(:l l()l )lNJ\Nlllr,\l ||,]1,1.1,.NlZ{)|l.

t,tttltt,t't,li lt, lrltl,iltttltli iillri, r,itrr tctc.ic, lrrlgy lirrlyól<tlt lttl.irllt, ós vltlt lntltrlrilr. l)c
l,,p,izlrlttstrli iI g()ll(l()ll(()(llis cszliiizci, tlt,1llltl.tilrtts lrcltrlcst'|rl'l st'lrlii sClll li)lIlllilis
i,lrlri,ilill:rtr ilrlilillll c7.t lil()ll(lllllirrr:,,lllt llcíilsz, cgy li<lcsilra, ós trtaz<ll bctltrc, ríl
sz i l lr rgizrrl r rstllt scgítsi,góvc l szl rlir lt l t tlcgl,ii lltszr rl t l i.
lirgs7.jli11111." A vlillrszaclri tclrát n-rcgcrr.lítcttc az trrrtt'r rrólrány tulajclonságát, vé-
l| lt,tttt,.tfi'mrl ilOtl llis(hí Ot/lal," Az i/,//l/.\) llr,ltl(.l,fi;u. llrl*.rli,sor/il,-(,,í.kl,qy :ul? l;,rrc
:t litlt,tlósrc.jcllcrrrzíícrr lr li.iivctl<czíí vítlaszrlli órlicz.tcli: ,, lltlzstlásrltlrlltl( c il llct)'lcs;
t,.iil :tzrlttlllllr lrrógis zt sz.crnólycs, szitLráciírhclz ktittitt élrnényt helyezte el térbe
( |1)-l6, l]7):.
Ii':rrrcl<, vagy scln? ll<izscllístlc|ik ?rz illany, vitgy |;cllll" (tizcnrryrllc óvcs l'iiltlnríí,
|,)gy rllczíírla,l,tlasítglszcivetkezet harmincóves, írástudó munkása már így vá-
vcs).,,A ílolllcsíóln rozsdásoclik. A nemcs aratry rozsdásoclik" (lrarnrincrrógy óvcs
lltsztlll: ,,(iyárllarr kósztil. Olyan gyors, hogy egyhrrzamban megteszi azí. a távol-
í1,1ísrrrclarlarr fijIclrnííves) (I976, 104):, Messze ÉszaÉon,ahol /tó uau, ntinrln nulat
s:rgtll, ltrclyct cgy ló tíz nap alatt.'líjz,zel és g zzel mííkcjdik, El(jszór is meg kell
l),/th,. llotafrl Zemlja a messzi Eszaion fel.rzil, és mindig lt fedi. t\,Iilyen ,rzínííal:u nu/,
1,,vrijtlrlri ll tiizct, hogy a vízb 1g z keletkezzen -ag z adja a gép erejót... Nem
tlil? Iigy 1ellenz válasz: ,,Nem tudom. Fekete medvót már láttarn, de_rnásrnilyet
tlttltlttt, lrtlgy van-e víz. a,z aut(llsan; de lennie kell. A víz azonban nem elég: tíízis
llcm... Minclen vidéken másfajta állatok élnek" (1976, 108-109):. Úgy ttrcljul<
l.(,ll" ( l()76,90):. Noha láthatólag nem voltak pontos ismercrei az aut t illet en,
nleg, firilyen színíiegy medve, hogy ránéziink. Miért vitatkoznánk a mindennapi
lrrt'gis lttcgllrílbtilta definiálni azt. Definíciója azonban nern kifejezetten a látvány
ólet során a jegesmedve bundájának színérl? Továbbá biztosak lehetiink-c ber-r-
ne, hogy egy hóval fedett vidéken minden egyes medve tényleg fehór bundájírl |}()lll() lcírírsírraó;liilt - ez a,tajta leírás nem jellemz a szóbeli gondolkodásmódra
. ltltttcrtl t r-rrííkticiósi elvet igyekezett feltárni.
Egy rnez gazdasági szcivetkezet negyven t éves, írni alig tudó vezet je így vála-
(5): l,rrria írá,studatlan interj alanyainak nehezéIe e ett a tudatos cjnelemzés.
szolt, amikoí másodszor is elmondták neki a szillogizmust: ,,A maga szava|b(ll az
l\z iittclt:ttlzós rnindig megliívánja a szituációfiigg gondolkodás részleges felftig-
k vetkezik, hogy mindegyik fehér" (l976, |14):. ,,A maga szavaiból az kcivetke-
1it,sztósót, l"cltételezi az énnek az egyén k riil tirvényl vílágt I való elkiilr;níté-
z|k" azt mutatja, hogy a válaszadó felismerte és megértette a formális gondolat-
:lt:l; llz cgycs szituációl< kcizéppontjának - vagyis az énnek - e szituációkról való
menetet. Már csekély mértékíí írástudás is nagy vá|tozást lrozhat. Llgyarrakkor a
|,,r,;iIitsztítsírt, melynek kcivetkeztében a kcizéppont maga vizsgálható és leírható.
sz vetkezeti vezet a maga korlátozott írásbeliségévelkényelmesebbnek talál-
l l l,ill rrl i lrclig azL|íán tette fe] ilyen jellegííkérdéseit, hogy hosszasan beszélgetett
ta az emberi életvilág személyessógét, mint a gondolatok világának elvontságát:
, r

lrrt,,ljri:tlatryaival az emberi személyisógr l, illetve a személyiségbeli kiil nbsé-

,,A maga szavalb l az k<jvctkezik..." Magán míllott, nem rajtam, hogy ez a válasz
1,,r,li,r-ííl.ligy lrarrrrincrryolc éves írástudatlan hegyi pásztoíí, l eztkérdezte (I976,
sziiletett.
í',()):" .,()ll nrilyen emberl Milyen a szernélyiségei Mik a jó és rossz tulajdonsá-
Michae] Cole ós Sylvia Scribner Libériában végzett kutatásaira (1973): hivat-
r,;ril' N,l ilyc:nnek írná le magátl" ,,[Jch-Kurganból kcjltcjztem ide, nagyon szegény
kozva James Fernandez (1980): kiemeli, hogy a szillogizmus zárt gondolati strrrk-
t,rIlltttt, rnost viszont feleségcm és gyermekeim vannak." ,,Elógedett magával,
t ra a konklrizió kizár lag a premisszákon alapul, A fels fokr,i képzettségetnól- r .rl,,v irrl<írllll nrírsmilyen szefetne lennil" ,,Jó lenne, ha t bb fdldem lenne, és tcjbb
ktil z k számára ez az alapszabály nern magától értet d . Adott kijelentés (legyen
lrrlz,lil lrltlnólt vetni." A válaszban látvány<lsan dominálnak a kiilsó anyagi kririil-
az szillogizmus íésze,vagy sem) értelmezésekorjellernz en trÍllépneka kijelen_
ttl,,lty(:lt. ,, lis nrik a hiárryossírgail" ,,Idón egy pucl b záttudtamvetni, de fokoza-
tésen magán, ahogyan azt magunk is terrni szoktuk mindennapos szituációkban,
t, r,;;ttt jlltrítttt-,tl< a lrclyzeten." Ismét a kiilsóí k riilményekr l ha]lunk. ,,Nos, az em-
vagy ha (a szóbeli kulttirákra jellemz ) találós kérdéseketkell megválaszolnunk.
lr,rt,li, liiiIiinlijz, cl<--azegyiknyugodt,arnásikhevestermészet(j,aharmadiknak
Vagyis a szillogizmus - tehetjtik hozzá - olyan, mint egy szoveg: zárt és izolált. Ez
lrlssz az cn-rlókozíítclrctsége. Onmagáról rnit gondoll" ,,Mi rendesen szok-
a tény jól mutatja a logika alapjaiban írásos természetét. A. találós kórdés jellegó- ;r,,rli1,,
trrltl, l,iscllictlni - l-ra rossz emberek volnánl<, senki sem becsiilne" (1976, l5):. Az
bíílfakadóan szóbeli míífaj, Megoldásáhoi' ravasz,ságra a találós kérdéstmagát al-
,,ttt,llt:ltclós a cs()tr)ort (mi) értékelésébe ágyazclttan, illetve a másoktól várt reak-
kotó szavakon tlilmutató (gyakran mélyen tudat alatti) ismeretekre van sziikség.
r trrl,;tl ltlttlgstilytlzva jclcr-rik meg. Egy másik megkérdezett, egy harminchat éves
(4): Luria kr_rtatásai soránhatátozott ellenállást tapasztalt, ha arra kérte interj11-
1.1rlrtttívcs llrcghatri ós emberi kcizvetlenséggel válaszolt, amikof megkérdezték,
alanytrit, hogy akár a lelret legkézzelfoglratóbb tárgyat is dcí-iniírlják. ,,Próbál-
ttttlvt,ll t,tttllcrncli gonc1olja magát: ,,Mit is mondhatnók a saját lelkemrííl?Hogy
j,.r clmagyarázni, mi az, hogy fa." ,,Miért tcnnóml Minclcrrki tLrdja, mi az, hogy
lr,,l,zt:lltt,lltól< lr sz.clr.ólyisógernrííl? Kérdezzenek meg másokat; k tudnak beszél-
íjt, rTirrcs sziiksógiik rá, hogy ón rr.tlncljarl mcg" - vítlaszttlte cgy huszonkét éves
ttl tttlllltt. |,)tt lltltgltln ttct,l,t tuclok nronclani semmit." Az egyón értékelóse kívtilró'l
íriisttlclatlan fi)ldrrrííves (l97(l, tt6):. Miór,t vtlllrll sziiksóg clcfirríciírra, lra a valóság
l., r l l l r r1, y s,t.lil, tll,.l,t,,t,tll:r, ll c rn l lcl ii l rííl.
-

stll<l<trl tiibllct n<lrrcl? A íijlcllrríívcsltcli ltlltlrvctíícrr iglz.lt v()lt. Az clsíídleges szóbe-

r

( ]:;ltlr
lttilrlitty lii1,1rglrtltltt, tlc tillilrrrs 1rólclát cmlítettern l,uria kutatásaiból. El-
lisóg villiglit llctrl lchct lncgsz,íitttclrti. t:sltlt lrlítrlrlrlrgylri rrz. ír'ílsbclisóg keclvéért.
lt ttt:lvl,t:ltl c:lrrlít llctií r,r,lttlt, lrrlgy it v,jtlasztll< llcm ()ptilr-tális l<cir,tilrnények kcizcitt
,, lItlgyirrr ltlttírrrzttli lncg lr ílítlitlt szrillltlrl" ,, l(ót szílllllni Alrrraíir, szilth,
nyár-
,,"ttlt,llt,lr, ltisz,t,tt :t v:illrszlttltili tlcttt vtll(ltli ly1,1,1,ístl>l<v,.l iIycn l<órclésckhez, birr-
llr." .,'I'c:gyíili li:l, lrrrgv rrIyltlt vitltilitt, t'tllt,zili, llltrrl rrittcscncli lrtrttil<. l lrlgyrtrr rrrlt-
ltttllr,tt iillyt,st,lt ltlrll;t is l,rrli;t t:tllilris l<óltlósclilitírrt lttcgltlí]lrltttlrz.rri ííl<ct. l)c ó1l-
p,yltt;izttli t.l;tz rllt tllíilirlt,li, lrrrliy rtli ;rzi"' ,,I llr ilvt,rr vitlólirc órliczcrll, ali.l<rlr llrlt.jtl
Il!,Il;l l1(il(l(ist,|, í'ttlt,l;;ts;it,,;t;t lt'ltyr"11: r,g,y szrilrt,Ii li,rrltrillr t:tg,ilri trctrr gctllttcrrilitls
t.l lir1,11111 ltttttttllttli trt,l.ili, ltr,1,,1, il l)ll:j./()l\ll;lh lr,:1,.v l:ilrrl|i vlrrr, cliil sZólic:li, lttlgV ltz
'l.| l ,\l-;/,()|l1,1,1]]l (l..l1,1l\..]\ 1,1;,/l( ll()1,1r,],\\lll\\l
ltlrt:tlllrlttt, t,lrlrltlt liltlc,Arjri:ilrlrlrrr. íillrrllllil; t,ti,t,lt'st'1.1tt'lr, tlc|'iIrít'iril<lrlrrr
lrr1,,tlr:tt
\,ill,,v ilI\iil,rtritttlt,tl rt"szlt:llt, liitcr,ictlíi l)()lIl(}s lc,ítlis,r1,1l;ttr, ttiszlt'lc,s iillclcttrzóslrctt
1,rrrlrltrllirrtltrltli cz1:li ttgyltltis ltcltt lt gtrtttlrrlltrltllislltil lttittl tllylttllltil Cr-CtlCztCt-
llt.lr'ili, lllttrc:trr llilc.jcz.cttclt 1l sziivcgclr liltirl lilrlrr:ilt gtllrtltllIitltll'rsllrjl. l,tllill ,,isi-
l.tll:is", sziivcgcli lrirszrlailatít lbltótclcz,íí, il sz1ll)vlíl)y()|.i - ós 1lcrszc írírstrl<Jtili Ílral
iisszc.lillítrltt ! - intclIigcrlciatosztcl(bolr all(alll1az()ttltlihtlz 11irlay()|l lrasrlr-rlti (vlrgy
t:;l1lt:ttst',ggcl vclíili az,tlt-ttls) l<órdósckct tett fel. I-,cgirirn liórclósck voltali, litn llcltt
;t 1,1il:rszittlti|t szt'rlrcli világábarr íitgalmazódtak meg.
Az ilrtc:ritilrl;rnyrll< rcalrcióibíll arra krivetkcztethetiink, hogy talárr cicvc lrcn'I
is lc:tc,zlrct lrlyltll írtltt (vagy akár szóbeli, ám írásos kozegben rjsszcállított) tcszt,
lrrt-lytrcli scgíLsógóvcl p()lltosan fel lchetne tórképezni egy szóbeli l<ultírra kópvi-
sclííilrcli vlrltitli irrtcllclrttrális l<épességeit. Gladwin (I970,21,9'): mcgjegyzi, hogy
;t lttilitttlt zi:li l)ttllwat*szigetek lakói nagy tisztelettel vezik navigációban jártas
(t,s t.r t ttc li rr rcglclclíícrr irr tclligcrrs) hajósaikat - de ne m azért, mert intelligensnek
t;rrtjlili iíliet, ltltltct,tt lllcrt i(il tr_rdnak navigálni. Egy k zép-afrikai férfi, amikol
( lltrlirrgtrrlr ltrc:gl<órtlcztc, lrrit g<lnclol a falusi iskola tlj igazgatóláról, így válaszolt:
,, l,]liisz,iir ltl,,t,iil: rrlcg, lr<lgyiln títncol" (1974,6l):. A szóbeli társadalmakban az
irrt,,llig<.rrciiit rrcrrr lirríitllgtls tcsztkórclósek segítségévelmérik, hanem arra kÍván-
.si;t lr, l ltrgy trr i liórr t rry i lvlírT tr l lncg cgy-egy szituációban.
( lsltli:rz ír:'isllclisóg igclr fc.ilctt sr,akaszában alakul ki a gyakorlat, hogy a diá-
l*()l\lIl (\,:lí],y lxi1,1ii l,rlirst) l ltnticl<lrcz hasonló, analitikus gondolkodást igénylíí
lt.szllttittlcsc:li.l<cl llrlrrlllírzl,il<. hl, cfí-ajta l<órdések valójában nemcsak a szóbeli,
It:tttt,ttl ;iltlrlijlllrlt ilz írlis()s l<rrltírrírkból is hiányoznal<. Az írott tesztkércló mint
lrrííllrilr tlylll]1l(i vilíglllrlr csak tijb[r czcr évvel az ííásfeltalálása után jcitt divat-
lllt. ltzl li,iivt:lríctr. lrtrgy a l<i)rryvnyomtatás már alaposan átformálCa a tudatunkat.
A lil;rsszilirrs lltrirr rlyclvncli rrirrcs s,/,ayaaííaa,,vizsgára", melyet manapság,,fel-
t,<.sziirrli", ós llrcgllrtillítlLrlll< ,,lctenni" az iskolában, A nyugati világban egészen a
lt.1,,rrt r)lllri óvt izctlcl<ig, rt vilírg tcibbi részénpedig valószíníílegmég ma is uralkodó
ltz, lt 1,,yltlirtrlltt itz tllitatítsllan, rnely rnegk veteli a diákoktól, hogy ,,felmondják a
lt,t.lil',t". .,1,1,;l,t, s,t,ó|lart ismótoljók el a tanárnak azokat az ál|Ításokat (ftlrmulákat: a
sz,rillt,list,gllril v,i\tt iir<ilisógct), melyeket az rán vagy a tankcinyvb 1 mepjegyez-
tt,l, (( )llg l()(|7b,.5.}-76):.
Az, irrtclli;lcllcitltcsztcl( szorgalrnazói sem hagyhatják figyeimcn kíviil azt a
tt:lrvl, lttlgy sz.tlliístls tcsztjcink cgy bizonyos gondolkodásm d, az írásbelisóg és
:t ltvrllttlltt,íts irltlll rrlap.jaibarr bcfolyásolt,,modern tudat" (Berger I978): jellegze-
l<.sstiliciltcz vitlltlltl< igiazítvir. Ncm lepííclhettink nleg, lra egy szóbeli vagy marad-
r,:itt1,1;51111 sz.tjllcli l<rrltílrlr intclligcrrs kópviselííie írgy rcagál a L,uria által feltett
|,t:ttIc:sc:|il,c, itlltlgyltn ltzt a l'crrti pélclírkis mutatjírk, Ncm a látsl, lag órtelmetlen
lit'ttlc:sl lttltglit viilllszrll,ilt rrrcg, llitttcnl igyclrszil< mcgórteni a,,talál<is kórdós" tel-
it-s lirrttlt,xlrrslit (lriszclr lr sz.tillcli gtrncltlll<oclíts rninclig totaliz,il"l ): miórt tcszi f-el
ltt.lit.ttt t,zl lt lltttll liórtlósrl Mit al<lrr vclo clór,rril (l,írsd móg ()ng l9713, 4):. ,,Mi az,
lrrll1y l;ri"'|'órrylcr1 ltzt itliitl,ilt, lttlgv vlilllsztlljlrli, rrliliiizllcrr ííis ós lllilttIctll<i rrríls
is tiillltt.zt,l l:it liil()ll llllil-t'lt:tc,llc,lt? A tlrll1ltjs liól,tlósclilicl ttttlrllt ltrit llcztlcrli; tlc'
(-./ ll(.lll t;rl:ilris lrt:ltltls. Alrlirrl t:rllitr cgy ilit,.1lli'l'crszt: lrtrgv j;itóli , c,sltli ólrllclr lt
ll,,1.1,1 Nl/.()|l,, \]],/(,lt1,1 ll;L(;l,.F] ,\l,,.\1,1 l,()(;()Nl)()1.1\()l)A]] l,ii lrll l,,IlZl,,:]\l()l )'|()\'r\|i|t| |l,]1,1,1,,i\,lZ(ll 55
.;z,rlltt,Iil;t'll, r,illiglillltlr i,lr'í rlrc,glii,rtlczctt llclll isltrcri lt szlrlllilylrit. Az,trli, ali.ili ilyclr
lrt,trlt:st,llc,l lt,szltcli Icl. gyclclilirlrrtli, ritlt Irlr,lljlili ós vlílasztll.jír|( rncg ííkct,és czórt
ttt;tt ttitlt,st,tlcli. is trltlittiillltll, httgv rnilycll sajítt()s szabályrenclszcrt k vetnek.
Az ír:isllc:lisóg iiltll rószllcrr llcíirlyírsolt ttirsadalrrrakban (ilyeneket vizsgált Lu-
tr,t is) tttlistlli 1lóltlli ját lárv,,t tt,l, írásttrdatlanok is szerezhetnek - és gyakran szerez-
rr,,li is irrlillrlrícirjt ar, ír,ás által alakított gondolkodásmódró1. Nyilván el fordul
1rt,ltllirrl, lrrlgy Iralljírk, alnirrr valaki felolvas egy írott sz veget, vagy olyan beszél-
1,,r, t t,s l'íi lt lttt ti i, lrrn ilyct csak írástlrdók folytatlratnak egvnrással.
Luria kutatásainak
,,1,,vilt lritsztta, lrogy kiclr:riil bel liik: a tudás írásbeli fendszefezési rnódjának ez a
lt,l:;zittt:s islltcrctc - lcgalírbbis amint azt Luria esettanulmányai sugallják - nem
l,\,;ll\1)l,()l órczhctíí hat'ast az írástrrdatlanokra, A gondolati folyamatok átalakításá-
l r,,,,,t l r i lt tl c tl lt i rrcl< n-ragának kel] elsaj átítania az ííást.
i\llil< lrllil clsajátították, azok nemcsak írni, hanem beszélni is írásbeli módjára
l,rt,,tt:t|i: vllgyis cltóríí nrér,tékben,de még szóbeli megnyilvánulásaikban is olyan
1,,,
,rltlrrl:lti ós nyelvi sómákat k vetnek, melyeket nem ismernének, ha nem tud-
rr.tltltl, íttti. Az. ír,írstuclók a gorrrlolatok szóbeli rendszerezósót - mivel nem ezeket
,r ,,r,ttt:ililrt li<ivcti - gyakran ,,nirivnak" érzlk. A, szóbeli gondolkodás azonban igen
1, 1lrttrlltlttlt ós a maga rníldián rcflektív is lelret. A navahó állatmesék elbeszél i
r, ,,zlt,lt,s rtritgvarázatokban kópesek kifejteni, lrogy e torténetekbíílmilyen kcivet-
l, t,z tt,ltist:lict lchet levonni a emberi élet komplex - fiziológiai, pszichológiai vagy
tttrrt:tlis jclcnsógeit illetííen.Pontosan tudatában vannak bizorryos kcivetkezet-
l, lrllt,1,,t,li.llcli is (például, hogy a prérifarkasnak miért van borostyánk szemgolyó-
1,r .t lttt,si,llctt), ós annak, lrogy a tcjrténetek egyes elemeit szimbolikusan kell ér-
tr llrrczlti ('lilcllicrr 1L)76, 156):. Annak feltétclezése, hogy a szóbeliség világában
, l,,l, It,rrycgóllcrr Lrnintelligensek, mentális folyamataik pedig ,,kezdetlegesek",
ll],,\;lllill,t-il it gtlrTcltlll<rlclásra vezethet vissza, mint amely évszázadokon keresztiil
.rrr.r r:tt,liltlllit ll tll(l(isokat, lrogy a honréroszi k lternényeket pusztán kidolgozott-
,,.rl,,r l l, ttt iltl t szíil<sógszerííenírásban sziiletettnek tekintsék.
|\t,rlr tcliirrthctiii]( a szírbcliségcn alapuló gondolkodást ,,prelogikusnak" vagy
, rllr,1,.iltrrsllitll" soItt n szó egyszeríí órtelmében - nem feltételezhetjiik póldául,
lrr,1,1,;l sz.rillclisóg vilírgítban él k nem érttkaz oksági kapcsolatokat, Nagyon is
1,,l trr,ljlili, lrtlgy Ila rrlcglcil<iirrlr egv mozdítható táígyat, az emtatt fog elmozdulni.
\lrrrr,i ltzrllllllLrr iglrz, htlgy nct-t-t kópesek lirreáris oksági sorozatcrkat analicikus mó-
, l, rtr lt,llillít:t rr i: clr hcz rr. ár szclvcgek segítségóre volna sztikség. Azok az egyébként
rrr, t,,lt,ltt,ltíscll lltlsszít s()íozatok, lTclyeket felállítanak (póldául a családfák), nem
,ttl,tltzist,tt, ltltltcltt lraltnozítson alaprrlrrak. A szóbeli kult rák képviselííiugyan-
,rl^, l.,,t lrlltttttllrtlrlrc,jrííclliisszctctt,intelligensésgy rryciríímódontudjákgondola-
l.ttl.,tt tl:; t:lrrrólrycilicr rctlclsz.crczni. Ilogy ennek mikóntjét megértsiik, meg lrel1
r t :,,;,,;t l t t t l tt lt lt sztlllc,l i cttr lól<czct rn íík(iclését.
 l 1.1l]l,,(;N]l ll\I".]i l')iZl(i| |()|llN,\N|||r,'\| ||,]1,1,1,]\lZ()|l
^.!]/()lll,
,\ , Z( )ltl,,1,1 l,]\.ll ,|'|,|i|i,,/,|i, |, \41'lK()l )l,]sl,,
l\ r"t,llrlilis titL:||l(i|-ilt lllillt kó[)cssóg órtlrct tl)(i(l()|l liicItrclt órtólict ltóllviscl
sztlllt,li (lil,slttlitlrtritlil)il|l. A vcrl)íllis llclrttirilílrlrli lL sztillcli lr'íííilrrrrírlill,.tlltllcgllltl*
l;lll\()7,(i rrrííliiitlósrllt'lcljit ltztrnban nirgyl)iln cltór attrjl, aInit az ílírsttrc|íllil<tlrírll[llrl
1,,rrtrrlrlIl:tl<. Az írlistls l<Lrlt rlil<[lalr a szí) szerinti rr-re rnorizálás jellerr-rz crr lcírt sz(i-
l,t,1,,t,tr ltlltllttl, rrrclyct sz,iiltsóg szcrint rijra meg rijra elolvashatunk, hogy t liólctc-
:;ítsiili ús cgyrittlrl tcszrcljiil< is ernlékezetiinket. Az írástudók ltorábbarr gyakran
t,,lrrtl<rltlili rigy, lrtrgy a sztibeli társadalmakban a szóbeli mernorizálás ugyancsal<
szri szt:l,ittti crrllól<czóst jclcnt. Az pers,ze nem volt világos, hogy nriként lehetctt
t"llt"rriíl,izrri ltz ctltlól<czct szószerirrtisógét a hangfelvételek kora el tt: írásbeliség
lrilirlvlilllrrr llg)rill'lis csilk rtgy lchetett v<llna elleníírizni,vajon valóban sikeriilt-c
szriszt:riltl 11rL:fijcgycz.lri cgy-egyhosszabbsz veget,hakétvagytcibbszernélyegy-
sz(,1,1c, 1rlitllttzltttttlsl,tlr aclja cl a,lt. Az egymást kcivet el adásokat nem lelretett vol-
ll:l ll()lll() illl ijsszcltltstlrtlítlrri cgynrással. Nem kerestók azolban ilyen pár,huzamos
t,ll-i;rtllisrrl< 1róltlriit lr szrillcli l<ultrirákban. Az írástudók egyszerííencsak feltételez-
tt:l,, lrtlgy il l)i'illllllllt()s sztillcli crnlékezet mííkdésrnódja valami módon rnégiscsak
rrrt,1,.li,lt,ltt:tlrctíí slr.iiit, sz<'lszcrintisógen alapuló textuáIis modelljiiknek.
lslrrr't l\,l illrtittt l'ltrry ós Alllcrt 1,ord nrunkássága bizonyult forradalmi jelen-
lrrst,lr,il111,|1 :rz r:lsíítllcgclscllsz.ílbcli l<ultírrák verbális emlékezetónek pontosabb
tttt,1,,t'tlt:stillcrr. A 1lrrllllórtllt l)erry l]ornérosz-l<Lttatásainak kcizéppontjában állt.
|':ttly ltiltrttlllll1l, ll()gy ,.t,l, lliri.rz
ós a.z, Odus.rzeia - figgetlentil attól, hogy rnilyen
l,iiriilrrrt:rryc|i vcz.cttcli vógíil mógis írírslla foglalásukhoz - alapvet en szóbeli kcil-
lt,tttt:ltyt,li.. l,]lsííllilllrrrtírsrzr ílgygorrclolhatnárrk, hogy ezafelfedezés éppenséggel
lrtr,l1t,tr'isítcltc lr szriltcli ollrlól<czctrííl aclc'lig vallott í'eltételezéseket.Az Iliász és
lt ()lii.1.1::,,,t,itt lt szri lcgszrlt,rtsabb órtclrnóben metril<us sz vegek. I{ogyan lehetett
r.lttlt litiltt:s cgy-cgy órlcl<lrrontlt'l tclbb czer daktilikus hexameterbó1 álló éneket
t,lrr:ttllti liiizilrrsógc igónyci szerint, lta ncm íigy, hogy el(íz legsz(lr lszóra megje-
,,,\/(,./,lc ltzt? lr:is(rttlril< lt|<l<rlr szcllrtak trrdrri ilyen hosszri, veíses míívet elííaclni, ha
;tzt lt,itl sziivcg lrllr1l.jlirr titrlr_rltírl< mog. Parry (1928; lásd Parry 1971-ben) azonban
rij rrrt,1,liiizclítósi tlrtitltlt.iavas<llt, rrrely anélktil adhat nagyarázat_ot a homóroszi ós
ltlt:.itrtlltl liiiltc:rtróllyc:|i sz.rjllcli elííaclására, hogy sziivegiik szó szcfinti betanrrlását
li,Itt|tclc,zlr(,. Atttitlt ltzt lr 2. 1cjczctben látttrk, Parry kirnutatta, hogy a homéroszi
llt,r:ttrtr,lcrl llcl)l Ljgvlizcl,ííclt szavak, lrancm íbrmulál<: tracliciorrális gonclolatok
l,ili,it,zt:stirc: sztllg,ílr'l, it ltcxittlrctcrbo rnctrikusan illcszkctlííszílcsoportok alktrt-
j,ili, Az tlttt,ltltttttttltl c liil'c.jczóscl< hatalmas repcrtoár,jít islrrcrtc, rnclyrrel< llirtokíl-
lrlttl rt:1,, lrt!lliíil vrllt kólrcs lnctl,il<ailag hclycs vcrsstlrcll<ar all<rltni - ltltér,c, h<lgy
t,ttt,l,t:llt,tt ltllgyrrtttlittytls tótrlliltaf tl<llgrrzlrattltt 1'cl,
A Itttlltt:trlszi clttlsztrl< liiilt.ííic:rclrírt ()tliissr.cusl,hol,, llclittlr-lrtlz, Atlrónóhcz.,
Alrrrllrirllrrlz t:s ttllis szcl,c,1llííliIriiz illíí.iclz.íílictós igólict isltlcrt, rrlclycli.ct l(iiliinl)ii-
./,() lll(,Ill1,1ti lrt,lvz,t:tc,lillctt liiirlllycrl ícllrlrsztrlilllltttltt 1lóltllirrl lrrrlrltli ltiíc.jczósórc,
lt,,1,,\, r,;tl;tlttt,lyil,iil, llt,sztilrri lic:ztlett. h tlt,/t,1l/tt:lltl/iittt//js::, ()lii.s.r,;rtt.t:l,, illclvt, 1lttl
(,,szrill |1,1t,lrrt:rryt,s ( )rlíisszc,ttsz") lilrrrrrrl;r ltctvcttli(,l
s.,t,lt/tt, 1ttt/tttttr,/il., ()t/ii-t,l,,::t,ttll
,tllr.tlrllttttt;tl lirlrlrrlt,lr'r,lt. l/jtt.l:,lnlltslz.(h/ii.t.l,:t,i,illln.()rlíisszt,rtszl ttt,tttt,s;lli:lzti1,1
\:]/,()ll1.1,1 l,.Nl1,1,,Irl,.ZI,,'| N|l]|r()|rl]S|. 57
llir,,jlr lr l<i\lt(í 1xl/iittttl/rlr,,l;rlclt (1,1tvitsz,llltli), lllcIt ól)l)cllsóggcl iIycn rr jcllcnrc, hltncm
;tzcltl is, lllcrt c ltitcjczós scgítsógóvcl l<()rrnycbll rnegernlíteni ííta hexanrcterben.
ir l(tlllillllltrr rrtítl cttllítcttclrr, lrogy czcl{ és nlás lroméroszi jelz l< találó voltát gyak-
r,tlt ltcgycscIr tírllrlrngsírlyoztílk,'lcibb ezef hasonlóan rrrííkcid , ki.ilcinbcizííszituáci-
rlli lrrlz, sz,c:rr:1llíílihciz, tárp5,akhoz vagy cseleknrényelemekhez illeszkedíí metrikus
lill-rtrttllt írllt a k(jltíírendelkezésére.Valójában az lliász és az ()d,tjsszeia szóvegét
lrlli,rlíti szavak legt bbje formulaként azonosítható egységekben fordul el .
l'ltrry l<illrutatta, hogy az archaikus gcircig eposzokat metrikusan illeszked for-
lrrrrllrk felhasználásáva| alkották, s hogy ezek a formulák kcinnyen felcserélhe-
trílt voltak anólkiil, hogy egyrittal a cselekmény vagy a koltemény hangneme is
rrrc:gvírltozna. De valóban cserélgették az énekmondók ezeket a formulákat, és
cl,íltttl tettól< váItozatos á ugyanazon tcirténet metrikai szabályoknak megfelel
clííaclaisait? Vagy szó szerint tanulták meg, és minden alkalomrnal ugyanrigy ad-
rlili clíía t rténeteket? J'el<intve, hogy az írott szciveget nem ismer hclméroszi
t'rtcl<mondók már t bb rnint kót óvezrede kihaltak, nem lehetett el adásaikat
liiizvetlen bizonyítékgyanánt hangszalagra rogzíteni. Bizonyítókul szolgálhattak
ltz<ltrl-ran az kori Gcir gországgal határos, illetve részben annak teriiletén fekv
"|rlgtrsz|ávia Z0. századi énekrnondóinak elbeszélései.Parry taláIkozott ilyen, ieírt
sziivcg nélkiil, szóbarr alkotó epikrrs énel<mondókkal. Elbeszélííkcilteményeik
lt lrtlnrórosziakhoz hasonlóan id mértékesek és formulárisak voltak. bár nem az
lilrrrri gclrtig eposzokból ismert daktilikus hexameterre épiiltek. Lord íblytatta és
li,illíívítetteParry kutatásait, kialakítva a Parry Collectiont, azt a hatalmas gyííj-
tt:llrónyt a Harvard Egyetemen, melyben a Z0. századi jugclszláv énekmondók
t, íírilásainak hangfelvétel eit (írzik,
l
li, délszláv énekmondók majdnem mindannyian - a kiemelkedóbek pedig
l,ivótcl nélkiil - írástrrdatlanok voltak. Lord felismerte, hogy az írás-o]vasás elsa-
jlitítírsa nregbénítja a szóbeli kciltészet mííveljét azálr.al, hogy megismerteti vele
;rz clbeszéléstirányító szoveg fogalmát - ez pedig sszeegyeztethetetlen a szóbeli
li<lrr.prlzíciós eljárásokkal, melyek nem sz vegek ismeretén alapulnak, hanem ,,a
litlrlíllban ónekelt énekek felidézésén"(Peabody I97 5, 216'):.
A szóbeli k ltííigen élénkenemlékszik az ,,énekelt énekel<re": a jugoszláv
crrclrn'onclók ,,nemritkán akár tíz-h sz, íízszótagos verssort is elénekelnek egy
1rcrt; alatt" (Lord 1960, 17):. A hangfelvételek cjsszehasonlításakor azonban ki-
tlcriilt, hogy az énekek metrikailag szabályosak ugyan, de sohasem hangoznak
c:l l<ótszcr rrgyan gy. Alapvetííenugyanazok a formulák és tematikus egységek
isrrlótliícltck, dc a kcizrjnség reakcióitól , az el ad hangulatától yaEJ az alkalomtól
|'íiggíícrr,illctvc további társadalmi és pszichológiai okok miatt még úgyanaz az
tltlcl<ttlttnclít (rrril<érrt cgy gcir g rltallszódosz) is rninden alkalomrnal eltér módon
lilt 1lt:stll tlt ííl<ctcgylniishrrz.
lLlrílrtlrislrili rllcllcrt ltz ónoltnltlndíll<kal fblytatott beszólgctósekr l is késziilt
lrlrrlglclvótcl, Iizt:li.llíí|lr llcszólgctósckbííl, illctvc a ktizvct|crr megfigye|ésbííl
is liitlc:riilt, ltrlgVlttt lltttttlltltl, ltz óltc:lttt,ttlt,ttlíllt: lrrinltllrllirlrr, síítóvcl<cn l<eresztiil
lrlrllgirtltitli lttiis (:ll("l\lll()ll(l(;lrltl, ltliili stlllitscttl lrtlilili clri llgyill)il7.t lrz. clllcsz.ólóst
l,t:lszt,t'tt1,,\,:ttlti1,,y,,l,,tt1,,1,1lttltz,,liitt lt ltlttrt;yrlttt;iltytrs lilt,ttrrllliltlrl Irlrszlrlil.ilili llgy1lll,
5li 1.^ Z()lll,]1,|sl,,(;Nl:ll,\N\ l,|]/,l( ll()l )ll.],\Nlll\/\l.|1,1,1,1 NlZ()ll,]
iisszcl'iiggósllctt. A íir1-1ltrtllili ós lr tórltii|i lc1-1rró-
azol<l<ltl ir lragytlrrlítrlyrls t,órrlírIi.ltal
szetcscll variálhatólt bizclnvtls lnórtókbcrr. ós íclf-cclcz|rctííl<liíiliillllsógc|< lr liíiltill-
bciz énekmondók ónckei k zijtt, illetvc akoz<jtt, ahogyan a íilrrrlrrlítliac óncl<lró
,,kapcsolják cissze". Lóteznekcsak egy-egy énekmondóra.iellem,t.(í szóforclLrlatill<,
Ettó'l fiiggetlentil a témálr és a formulák jól felisrnerhet tradíciókbrr sorcrlhat<il<.
Az eredetisó a nem abban áll, hogy egy énekmondó j elemekkel b víti a hagyo-
mányt, hanem abban, hogy a hagyománykincset sikeresen tudja az adott szituácló
kívánalmaihoz, illetve azadott kciz nség igónyeihez lgazítani.
Ezeknek az énekmondóknak kétségteleniil figyelemre mélt, az emlékez ké-
pességiik, de emlékezetiik nem gy mííkc;dik,ahogyan mi szoktunk sz vegeket
megiegyezni. Az írástudókáItalában meglepíídrrekazon, hogy az énckmondó, ha
olyan t rténetet kósziil elbeszélrri, melyet eI z leg csak egyszer hallott, gyak-
ran egy-két napot vár, s inkább csak utána fog bele saját el aclás ába. Írou sz veg
megjegyzésekor az elismétléshalogatása általában elhalványítja az emlékeket. Az
énekmondó viszont nem sz vegekkel, illetve nem a textualitás keretei kcjzcitt
dolgozik. Id re van sziiksóge, hogy a t ftónetet ,,elsajátítsa", azaz beépítsesaját
formuláris ós tematikus repeortárjába. Ahhclz, liogy felidózze és jra elbeszélje
a t íténetet, nem kell a szó írástudókszámára szokásos értelmóben, szóról sz ra
,,nrcgjegyeznie" annak metril<Lts, rnásik énekr"r-rondó általi el adását - hiszen az
az el adás már ne tn is létezik akkor, arnikcrr az rij ónekmondó azcln gondolkodik,
el ugyanazt a t rténetet (Lord 1960, Z()-29):. Amit az énekmorrdó
hogyan is adja
emlékezete ,,íógzít", az olyan témák és fornrulák tárház,a, melyek segítségével
bármilyen trjrténet elbeszólése felépíthet . , lrr,ttl;ts!;l c,lóg jcler-rtóís n-rórtókben váltclzhat, még akkor is, ha ugyanaz az el ad ,
Lord egyik legsokatrnondóbb felfedezése az volt, hogy az énekmondók egy-
részr l tudatában vannak, lrogy sohaseln adják el ugyanazt a t rténetet kétszer
ugyan gy, másrészt viszrlnt kijelentik, hogy igenis képesei< sorról sorra és szóról
szóra pontosan rijra el adni az énekiiket bármikor, akár ,,húsz éwel késób is"
(Lord 1960,27):. Csakhogy ha két ilyen, állítólag szó szerint megegyez el adást
rcigzíttink és iisszehasonlítunk, az derlj.l ki, hogy bár egyértelmííenugyanannak a
tcirtérTetnek az elbeszélései,sohasem egyeznek rrreg egymással pclntosan, A. ,,szó-
r I szóta és sorról sorra" kijelentés Lord értelmezéseszerint egyszerííen csak az
,,rlgy, mint" hangs lyosabb váltclzata (1960,28):. A sor fogalrna persze eleve í'e1-
tételez egy szoveget, s t még a szó mint cjnálló, a beszédfolyamból elkiiltiníthe-
t egység is bizonyos mórtékben a sz vegiséget feltételezíífogalomnak tíínik.
Goody (l977,115): felhívja a figyelmet arra, hogy egy teljes mértékben szóbeli
nyelvben, melyben van a beszédet általában, az ének valamcly ritnrikr_rs egysé-
gét vagy a kijelentést, esetleg témát jel l szó, nincs terminus magának a szónak
mint elktilcjniilt egységnek a kifejezéséreezen a nyelven nenr lehetne azt ff}on-
dani, hogy ,,az eI bbi monclat htrszonhat szóból áll". Biztosan annyibóll Talán
irrkább huszonnyolcból. Ha nern írharjuk le, akkor a ,,szcivegen alaptrlti" vaj<ln
cgy szíl, vagy kettíílA szó rrrint |ényegóbcrr tjnálló tartalrrri egység íbgalma az írlís
cltcrjcdósóvcl sziilctil<, ar, írást ugyarris ditrirctil<trs, elvltlasztíl tcrrclcnciíLli vczór,-
lili., (A l<rlrlri li,ózil':tLrl|illitl-t.jcllclllz.íícn llctlr is viilirsztilr cl tór,l<iiz ilz cgycs szlLvltl<ltt
t,J:,ylrrlislril, llltltclt,t lttt:Hszltliítlis rr(,lltíil t,llltttllli lcírvlr.)
'.', t l|l| l l l Nll,|,|rl /,|,]'i Nll]l\()l)l,:jl. .5()
1,11,,1,,lr,trrtt, rrlt:llrr, ltrrgy itz tgyli.trt,i .| rrgllszllivilr críítcl.jcscrr íriistls L'ljkori litrl-
t,tt tl,tl,,tlt t'ltr it,;isltttlltlllttt óltcltttttltttlti|< kirrllrl<ít.jál< sajátállírsptlntjrrkat az írással
l rllr ,,rrl;rllr;ttt, t:s cttttcli ltltllgtlt is ailnlk (1,ortl |960, ?8):. Csodálják a,/, írást, és
csináljirk azt,amit k, vagyis jobban
1,1,i 1,,,,rtrlrllj:ilt, lrtlgy lrz í1,1:isttlcltil< nlóg jclbban
|.,;,,:,r,l, risszltlttlrti cgy l1agy tcrjcclclrnííóneket, miután csak egyszer hallották
,l Nrr:;, t:1l1lctt cz ltz, lltnirc az íl-ástudílk képtelenek, vagy csak nagy nehézsé-
1,, l., ,tt;ttt l.t:lrcsclr. Ahtlgyan az írírstrrdók,,írásbeli" vívnrányokat tulajdonítanak a
,,,,l,,,lt ,,lr'iltrlrilitlitli, rrgyarr gl,trrlajdonítanak a szóbeli el adók,,szóbeli" vívmá-
r,.,,,|,.,tt,rz, rr:ist tttltil<ltltli".
l,,rrrl rttlil, lrltlnlr rii.iiitt (1960):, hogy a szóbeli-formuláris elemzés alkalmazha-
lIl,..l],,,l :l./, rilrrlgtll nyclvrc (a Bruuulf szovegóre) és más nyelvekre miként segít
111, 1,,r,tlt,tli lrz, cttrt'lpai lrrizépkol német, francia, portugál és más nyelveken szii-
l, t, tt l,iillcltlórrycinek szóbeli, illetve maradványosan szóbeli kompozíciós eljá-
rt,,,ttl (l,rstl li'rllcy l9t30):. A világ minden tájánaz taelvégzett terepmunka meg-
l il|,,ll(,lrc ús |<icgós,Lítette Parry és kiiltjrr sen Lord délszláv kutatásait. Goody
tl'lil. | ||i l|9): póldáuI bcszámol arról, hogy azillkori Ghánaterijletén él(íloda-
1, 1 ll(,|)(,ssóg l<tirében az Inaoláció a Bagráltez, miként a miatyánk a keresztények
l,r,lr Ir1,11, ,,rrlynsvalarrri, amit mindenl<i ismer", csakhogy szcivege egyáltalán nem
r, l,.rrrtlrt,(íí I,iigzítcttnck, Az Inaoláció mindcissze ,,tucatnyi sorból" áll. Ha valaki
trrrtttl ( irlrltly) ismcri a nyelvet, és kimondja akezd(j szavakat, a hallgatóság hoz-
.,trrtritttliil lr lcfi,ónt, és kilavítja a hibákat, melyeket esetleg felfedezett benrrrik.
t ],.ll. Irrrgy lr lrangí'elvételekbó'l kideriil, hogy az Inooláció sz vegezése el adásró|
,,,,lll|rt)l-is, ha ez at el ad egyébkéntkijavítjaalt,a]<inemaz éppen aktuális
l, t z tr Ili rllt l rrrcgegyezóí szovegezésben rnondja el az Inuoládót,
r
( Jtlrrrly ós rllástil< (Oplarrd I975, 1976): krrtatási eredményeib l világossá válik,
lrii7,1,:t sztjllcli nópek aclott esetben igenis megpróbálnak szóról szóra, pontosan
, lr,,rlrr'lcltti úncl<clrct vagy rnás szóbeli nrííforrnába tartoz alkotásokat. De va-
1,,rr
,,il,t,l,iil*c rrcl<ikl Az írástuc]ók elvárásaihclz viszonyítva általában igen kevéssé.
( );rl.rrrrl (1()7{>, 144): dól-afrikai póldákat ernlít:
,,bármely krilt képes eIisrnételni
,r l,,iltt,rtrt':ttyt a tijlllli vr:tzióval becstilt számításaim szerint legalább 60 százalék-
l,.rlr llrcgcgyczíínrílclon". Az ercclmény mintha ez esetben nem egészen volna
l1,1ll\/() lrz lLlnllícirikkal. A (l0 százalékos pontosság igencsak gyenge osztályzatot
1, lr,t t t,tlc ltz islrtllábltrr, ha me mclritcr volt a házi feladat, és az a színész sem része-
r
,.,rllr,,rlit,sórctllcrl, tlii tr szerepét 60 százalókban tanulta meg,
l |1,,1 tíírri|<, lttrgy lrct,tt bcszólhctiink nagycrbb szó szerinti porrtosságról a szóbeli
|.,,ltt,lrltittycl<,,ltlcllltlriz.iilírsírrrak" azon eseteiben sem, melyeket pélctául Finne-
1,,lll (|')'/'/ ,76--82)i ctltlít itntlalr llizonyítókakónt, hcigy egyes kciltót ,,el zetesen
,rll,rrtj;rli rrrcg" (:rtcliíikct. Vlrlíljli.lllttr l.'inncgan is csLrpán,,k zeli, helyenként szó
,,jl llllli isrrrc,tlósllcli lrriIríísítlrc,tíí lrlrstxrlílsiigr l" (1977,76): beszél, illetve rigy
r, ll, lttr!,y.,srllrliltl ti)lllt;r szti sz.crittti ós l stlrrril s<lrrlt t(irtótlííisrrrótlós ar'nál, rrrint
.rlrrtl ;t jtlgtrszIlii, lllitllttzltlrrrrli ltllr1l,jlirr vl'irlrlttlrlirrli" (l()77,7b; cITrc lllirhttzltlnrll< rc-
l, r;rrrri;rj;irlrl. ill(,l\/(' :l ,,:;zrillt,Ii liiiltószt:l" l,ili,jt:zós lliztllrytltllttt .iclcntósórííl liirr-
tt, 1,,,tttltt,I l;rsrl l"rrlt,\, l|)'l!)'t .
 l \.j/ll||| l,|';| í,".I ll\'"\ l":/l( llt)1,1\\\lll\\l |1,1,1,1 l\l/í,Il,
Az riilrlllr litltlt(l'isrrli:tztlttlllttt:ttrtll l;tlttis|rtrtltllt|r, lrrlgy t,lrllilrrlrrl t:ttltól 1rrltlltl-
:;lt1,1r tttt"ttttlt,izlillis is ir sztillcli rróllcIi ltiiróllerr. l',t rc :l7, cgyili 1ttl:ltllr cgy rit rIlilis szii-
l|illl1lll)iti lcttgc11lltt,t lllc]lltóll ólííctrl,ilr rrúlr liiirdllc:tr, crrííl.|rlcl Slrcrz.cI'( l()lJZ):
\,(,íl, il
:;z:ittlrll llt:. Sltcrzcr l97()-llcn lrtrrgszalllgrtr Iiigzítcttc cgy lll,ígilillli lcllríítlólrvatír-
si ttltls lttlsszti ós lrlrnlrrlíris sz vc!]ót, nlclyct lt lírryrtli íblrrííttóvirl/rsi rítLtsírnal<
:;z,;tlitlrtííjc (1lllíl()lt ll)íts ríttls()l( szakértííirrck.1979-1lcn visszatért a lrangítlvótcl
;tlitlt(lii,ltl, ós rrzt tirlítlta, hogy ugyanaz a szakórt az átiíatí.al sz(lról szóra, síítÍclnó-
lrrlirril Iirlróltl,,ira cgycl,(í változatban mondta cl a rítus szóvegét. Noha cbb l nern
tlt:riil lii, lrtrgy lr ltórtlóscs, szó szerint memolizált forrrrula nrennyire terjedt cl s
rrril\it lt rrrórtól<llcrr riigziilt L|7 a(lott szakéíti csoport kcirében, a Sherzer által em-
lilc.lt c:sc:l .i l póldÁ,t,,llt, liogy lnilyen sikerek érhet k elasz szerinti memorizálás
lt,ttitl. (A liirrrrcgltn 1977-es munkájából Sherzer I98Z,3.jegyzetében idézett ese-
lnáí jeleztern, ellentmondásosnak tíínik,és így nem
tt:li rtrilttlcgviltc, ,.trttirrt l17,t
l tltst lr tl ít lrlt tti Slrclzcr saját pélclájához.)
A slrcrzcr irltlrl cllllítctthcz hzrsonló két tovírbbi esetben a szóbeli tartalom szó
:lzc.tirrti 11:1lltrtlLtliírlítsíttllctrr a rituális kontextus teszi kívánatossá, hanem speciá-
lr:i rryclvi r,:tgv zcltci l<tivctclrrrér"ryck. A szomáli klasszikus kolt szetben (melyhez
lrz t.lsii 1lr:ltlit liltllt:stllt'ldili) lraszrrírlt rnetrikai képletek |átsz lagosszetettebbek és
srigrrt tilrlllrli, lllitlt it7, ílli,tlri g r g cpikából ismertek, így a nyelvi kifejezósmód ke-
lt'sltt. t tt1.1:tlttrlts. .|tlltlt Williarrr Jclhnson nregfigyelte, lrogy a szomáli énekmondók
,, lt:tsrlttlrilttt vlrgy ó111lcrr írgy rantrljírk meg a prozódia szabályait, mint ahogyan ma-
1,;;il lt ttt,cl1,1itlrt" (l9l()[l, l ltJ; lírsd toválrb Johnson l979a). A metrikai szabályokat
st:ltr lrrtlil'ili Itllllllrlr lrrcgíilgaltTrazni, mirrt a szonráli nyelvtan szabályait. A szomáli
liiiltr'íli, .jclIcrlrzíícltllclll ilz clííaclás kc;zben fogalmazzák meg ónekiiket, hanem
t,lr'ít,t,, szrit,til sztillr liitltllgrv,,tÁl< a,zt, rnajd pedig kc;z rrség el tt el adják, vagy más
t'trt.ltttltlttilrilrlrli lrtl.|íl< írr clííaclírsra.LJjabb egyértelmíípólda ez a szóbeli és egy-
rittltl szri szcriltti nlcm()rizíllásra. Flogy a sz vegezés mennyire marad változatlan
lrrlrrtt itlííirltcrvllllLttt,ttll,t (rrólrány éven, évtizeden) beliil, minden jel szerint még
t lvli l ll li li t tlttítstlli tírgya rr. aracl.
t t
A lrr:istltlili 1lóltla az,r világít|a meg, hogy mikónt kényszerítheti ki a zene a szó-
Irt.Ii t.Illcszólós sz,ri szcrinti r gzítését.Japánban végzett kutatásaival kapcsolatbarr
|,.rit, l{rrtlctlgc (l9tll): beszárnol egy még él , de csupán nyomokban észlelhet
jlr1llirr trlrrlíciílrtil, rrrclyben a szóbcli Elbeszélésa Taira nemzetségt"ííl zenei kíséíet
rrrr.lll"tl sztilltl ttlcg (lróhány hangszeres kísóret rrélkijli, illetve egy-egy instru-
lrtt,trllilis szltltlsz.ttil cltcl<intve). Az elbes,zéléstós a zenei kíséretet az el ad k
ltr:rl gycrclilitlrttl<llalr cllrczdik tanulni egy énekmondómester ncjvendékeikónt.
A Ittt:slctcli (trtítr ncnr s<lkan ólncl< k zijliik) igyckezrrek t bbóvnyi szigoríl gya-
lrtrt llissltl sl,<iról sr,(:lra lIcgtanítani az éneket a ncivcndékeknck, és ez moglepííen
jril silicriil is lrcliilt - llítr ííl<.lnirgr-ll<, ntlha nem veszik ószre,id r(ílid(lre váltor,-
llllll1ll\ ilz ólrcl<crl sl,jít clíía<lírsailtba,n,Az olllcszólós bizorryos szal<aszaiban jcl-
lt,ltrziit,tt ltltgytlllll lr lrilllr lclrctíísógc, rrlirlt ll tiillllillcrr, I.]gvcs rósz.lctclillcn a 7.cl'lc
t<,li<,st-lr riigzítilr sziivcgczósl, ttllistttt, itztllllllttl ó1l1rcrl tllyLrn hillálilttlz vczct, tt'titlt
lrrtrityt.lrt,lit,l ;t lititlcrlrt;istrlrili is c:I szrlltlltli liiivctrri--iIycrr 1lóldírrrl ,l/ttltttt,,itllt:/tttltlu
it,lt,lrst|1,,t,lilt:rl liivliltrltt lrilllt,;trrlilitlt-:t lttlisrtIrl (r':rlly d,1l1rcrr lt szrillc,li clíílrtlri) cgy
\ lil( )lll,.1.1 1,1\l1,1,]lrl,/l,] l Nll lr( )l)l',l,jl'
(ll
,rrlrrtl z:tttilirt,,,,1|;1 1,gyili cliílilrtlrrllisliltil riigt(in lr liiivcrl<czíírr: rrgrik, l<if'clCjtvc a
l,t.ttii liiiziitti sziivcgl,ószt" lslrlót - hlt trctrr is tcljcscrr íijgzítctt, clc lnógis figyclem-
rt, trrt:llri szt'r szcrilrti isrrlótlósrííl varr tchítt sz<j.
Ntllrit lt ltttlltttls rltctn<lrizálítsra ópiil szílbeli kciltészet (illetve más szóbeli míÍ-
l,,rrrrl'ilt) ítrrt clrrlítctt 1lólclírit neln vchetjiik egy kalap alá a homéroszi giirtig vi-
l;rli, :rz ri.jlitlr-i Jtrgtlszlírvia vagy szánrtalan más kcilt i hagyomány szóbeli-formulá-
ris 11yltlitlrllttiivill, lrrógis l<imclndhatónak látszik, hogy a szó szeíinti memorizálás
,.t,.1,1ilritlítll ncnl sztintcti meg a szóbeli gondolkodásnród sztikségszerííenformulá-
ris icllcgót, síítóppenséggel talán rnéger teljesebbé teszi azt. Aszomáli szóbeli
l,iillcszcttcl |ra;lcsolatbarr lirancesco Antinucci kimutatta, hogy az nem csupán
lrrrrrtlrigiiti ós rnctrikai, hanem meghatáíozott szintaktikai szabályokon is alapul.
Az,ltz t.sttllítll bizonyos szintaktikai struktrirák használata engedhetíímeg ezekben
;r liiiltctrlótrvc|<ben: az Antinucci által említett esetekben például a t bb százle-
llt-tscgcs strrrkt ra kciziil mind,ijssze kett fordul el (I979, I48):. Mi más volna
cz, tttittt ltatítrozottan formuláris alkotásmódi Hiszen a formula nem más, mint bi-
./()lly()s l<tlrllltt<lztis, ebben az esetben pedig szintaktikai formulákról beszélhettink
{rl1,1.1,."1, r:gyóbkérrt el fordulnak a Parry és Lord általvl,zsgált krilteményekben
l,,). Itrttlccjgc (1981): említi az Elbeszílésa Taira nemzetség l er teljesen forrnulá-
rr:l jt.llcgót: pélclául sok olyan archaikus szó is elíífordulbenne, melyek jelenté-
,,r,l tttiil-az ónektnondórnesterek sem ismeíik. Sherzer (1982): is hangs lyozza,
llrlt,,y ltz liltrrla vizsgált, sz szeíifit ismételt sz vegek ugyanrigy formuláris ele-
rrrrl,Ilííl ólltilrrck fel, mint a,,hagyományos", rapszodikus, nem szó szerinti ismét-
l,-.;r<,c,lliilíí szóbeli el adások. Sherzer szerint egy skálát órdemes feltételezniink,
lnr,Ivtlcli l<ót végpontja a formuláris elemek fógzített, illetve rugalmas használata.
,\ 1,1l rrrrrlíris e lemek néha a szószerintiség elérósétszolgálják, máskor pedig óp-
;,r,rr lriztlttytts rugalmasságot, változatosságot ktjlcstincjznek az
el adáslrak (igaz
,tz,rttlllltt, Irogy a formtrláris elemeket alkalmazó el adók, mint azt Lord kimtr-
t,ttt;t. órcz.ltctilr Ligy is, hogy a formulák rugalmas használata, éppen ellenkez -
lr,1,,,:r l,iigzítctt ríprrsba tartozik). Sherzer e tanácsát minden bizonnyal érdemes
r r r,,1,,li rglttltrttnk.
A szrjlloli lnetTorizálás kérdése- kiilcjnosen rituális kontextusban - további,
,rl;tlrl,s:tllll vizsgírlatot igényel. A szó szerinti ismétlésSherzer által ernlített Pél-
,l.ri lilrrsrlltltrlz. liapcsolóclnak, és Rutledge is utal rá tanulmányában(1982. január
' .', c l ll,.l.t,,t,ittlr írt leve lébcn peclig kifejezetten meg is er síti), hogy az Elbeszélés
-l',titit
,t l/illlzfl.líg?,íílszintén rittrális kontextusba illeszkedik. Chafe (19B2):, aki
llrli.it,zct(ctl ll szcncl(a incliárrok nyelvével foglalkozik, azt sugallja, hogy a rituá-
Ir,, llvt,Iv lrlrstrrltílliólrpcrr viszonyul a hétk znapi nyelvhez, mint azítás abban az
{ ll(.lt,lll|)(]ll, lrrlgy ,,rllyirrr írllandílságicllemzi, amely a hétkiiznapi nyelvnek nem
.,.r;;tti;t. A rítrrst rrgyirnrigy lrlrjtiírl< vógrc minden all<alommal: szcrvege persze nem
,,rlrttll sz,tj|,lt isrlrótlíítlil<. tlc tltrtltlrrllt, stílLrsr ós filrmr-rlírris szcfkezete el adásról
,l,,,trlltsl;l vlilItlzlttlltlltttltrlttl."Mirrtlcrrt,cgyl)cvctvcitzrtlrllanncrnkótsóges,hogYa
,,;rrlrt,li l,rlltrir:ililr;tlr lt szrillcli cl lrtllísrll< tilllllsógc,-tltógltrítttstlkcsctóbcn is-l1Z
, ttrltlr,lt slr;il;t ttt1,,:tlllt:ts i,c1,,,llrltrlililrrrr, liill<:l llt:lyt:zlrctíícl_ Móg ltz<ll<lllttt lr l<Lrltír-
t,t|,|,;tlt L.;, tttt,l1,t.l, lsltrt.ri|, t's lrlrsz.lriiljlill ltz ítlis(, rlt,lttittrlt,ltttltllrls l<ltltc,sttllttllltll

\ ÁSZ()lll,]1,1Sl](;N1,1l\N)'|'SZl(]ll()l)lNAi\lllrAl Il]1,1.1]NlZ()|l,]
lll;ll:l(lll:lli lr szrillclisóg vilirgíLvtl (vagyis lr sztillcliscg s()l( lly()l)liit (írr)l<), gylll(íilll
lli;lJ,,iI ll litrrlilis llcszód sclll sz(i szcrinti lllcll)()íizl'illis()tl llll|ptl|. ,, lizt csclcl<ctl.iótcl<
,tz t:tt c:tttlt':liczctclnrc", ln()ncliil Jéz.tls zlz 1,1t()ls(i vltcs()l"Án (Lt Z2:19):. A I<crcsztó-
rryt,li. szlilltlit,ll cll,,lc józLrsi íblszólítás ad kcizporrti jelcrrt sóget a,z eucharisztiánal(
ltz islt:ttlisztclct s()ríln. C-]sak[rogy a kulcsfontosság szavak, melyeket a hívííkJó-
z,rts sz,ltvltiltóllt isrrrótclnok meg, amikor a felszólításnak eleget tesznek (vagyis ,,ez
;|,/ (:l| |(:iilL)lll ...,c,/,LI7,ónvérem..."), nemhangoznak eIsz ró|sz raígyazLljtesta-
tttt,tt/ttut|>ln. A l<tlrlri l<eresztény egyház tagjainak emlékezete a szovegisóget meg-
t,lrizií, szrilrcli clvcl< szerint nrííkodtt még akkor is, lra óppen leírt szcivegeken
:rl;l1rtrlri r,íl,rrstll<rril vtllt szó, és még azofla ponton is, ahol a leghangsrilyosabban
lirt,,ltlrrrltzr'ttltltt lIlcg a hívííkkelszelnben a pontos emlékezésk vetelménye.
( iyltli.rlttt crrrlítilr a vóclikus himnuszok sz szerinti, szóbeli (és feltételezhe-
trrlt,1,, lt:illrrilye lr lcírt sz<ivcgtííl fiiggetlen) memorizálását Incliában. Ám tudomá-
:;rlttt szc,t,ittl czt ll]óg s()scm vetették ossze Parry és Lord kutatásaival, illetve a szó-
lr,,Ii ,,lltt,tltrlt,izlillíssrl" |rltllcstllatos további kutatásokkal . AVídát terjedelmes és
irlii 1,,yiiiti,lttt:rryót i. c. 1.500 ós 900 (vagy 500): ktiziitt alkották - a datálás bizony-
t;ll;lll|i;l}l:l is rrtrrtit(',|lt, rrrilycn tírv<lli ma már a kapcscllatunk azzal a világgal, mely-
lrt,rr lr 11yiíitcrrrólry rószót l<éylc,t,(ílrimnuszok, imák és rituális formulák eredeti|eg
:;z,lilt,llt,lr. Aztllt lt litttlttírstll<, rrlclycl< szó szerinti memoíizálást tételeznek fel a
|'tr/,t1,1,:ll l\il|)(:li()liltl)llll, ós lrlclyckre rnóg rna is hivatkozni zokás, 1906-ból vagy
|'),','/ lyll v:rltili (l(ilrlrrslry lC)76, 99-100):, vagyis az el(ittr<íL, hogy Parry elvégezte
rrlltt;t |rttllt{iisltit, vltgy 1lcdig l9-54-bííl (I]right 1981):, Lord (1960): és Havelock
(|()í,,1); rttrrtrllaiilrltl< lrrcg.jclcnósc cl(íttr l. A kiváló francia indológus és a Rigz;éda
lr rl t lít ti ilr, l ,r ltris llcrtrlrt ('l'lr: l)c.rí,jny t|'t/le Veda in India,1965): még csak nem is fog-
l;tll.trzili lrzrllill:ll lr liórtlóscl<l<cl, nrclyckct Parry munkássága felvetett.
Nt,rlr lititsógcs, lrrlgy a szíllrcli hagyclmányozás fontos szeíepet játszott aVédái
tiittt:trt,lclllc,tr (l{crr<lLt 1965, 25*26 ós jegyzetek a 83-84. oldalon). A brahman ta-
tt;ttrlli vltt11l |i|lllll( ós rliivcrrclókcil( nagy energiát fektettek a szó szerinti memo-
rizlllltsltlr, c,s kiil(iIrlriizíí sór-rrírk szcrint még a szavakat is hálóba szervezték, hogy
;,,lrllltttrrrt,gjcgyt;zlrcssól< hclyzetiiketegymáshozképest(Basham 1963,164):;ám
r,ltliilrlIlt,tt,llr:n kórtlósncl< tíínik,hogy ezeket a sémákat máí az írott sz vegek
lrrt,;,,it,lt,lrt:sc cltítt is lrasznírltírk-e. A szóbeli emlékezettel kapcsolatos jabb krr-
l;ll;l:-()l\ tiilirúlrt:rl visztlttf l<órdésesnek tíínik, vajon hogyan jegyezték megaVádá,
l,izlirrillrp,tlssz.rillclisógkorában-haegyáltalánvoltolyankor,
,{,:rt ;r mikoraVédál
li,rtl :iziillcgt:|ttíílí'iiggct,lcniil lóteztek. Flogyan lehetett leírt sztiveg hiányában
nem is beszólve a gyííjtemérryegészé-
,,u lrtril sztjt,lt l,iigzítcni cgy-cgy hitnnuszt -
t,,l . rliltrliisttl gcrlcrírciíll<<lrlkorcsztiil? Láttuk, hogy a szóbeliség vilírgában élót
lll(,í,,(}|v l'iszitttc: l<ijclcrrtósci, rrriszcritrt sz l"(l| s,t(>ra p()nto an kópcscl< clisnlótcIni
t,,tl;ttltil, ;ttlrlll, csctllcll igct,tcsltl< tírvrll álllrltnlrk l virlílsírgt(ll.A,l írástudól< gyak-
tltlt It:ltll1rrzllrtrrtt lcltótclczósót, lrriszcrirrt tcl.jcs lrrórtól<[lcrr sztibcli tlirsir,dalr"rral<
lt,ljt"rlt,lrrtcs szi)r,cgr_:licl szílrtjl szrirlr |)()lll()siilll ltltgytltttiit,tytlztall gcrrcrticiíllttln |<c-
l(,:i/liil, lttlt tttlit rrtlrrr lrilrc:t,jíilt cl lrlrclliiil, lrrlp,y vizsglillrr L;írgylivli ltc tcnttól'rl<.
\',rlrliltlr:trr rrrit iirizlrr,ttt:ll Itlt:lii' Az:rrltlll liiiltt,trrcrry clsíí,sz.crzíí liltllli clíílrtlíslitl
l l,,t,\,;ttt istrrt'lt,lIrt,tlt,t,rtlltlt lltt,1,. lt szt,tzti lllill,:l ill, tllrt:li,i't szrlllil sztit'lt, illctvc: ltrl
().]
\ :;Z( )lll,]1,1 l, \l1,1,,lr l,]ll |'l Nl l ]lrr )| )l,,l]l
tivltlr lrizrrltyrtstltlItlttlttt vtllttlt tttcg arr<il, lr<lgy vlrlílllltrT s'l,(>r(ll s'l, ra isrnótelte rncgl
\]lrt,,y t:gy llclirlylisrls rllcstcl,írltlrl clííacltlttvcrr,i(l volt a memotizálás tárgya? Ez
,,ll,rillz,c,lltc:ltí. |)c ólrllcn ltz,, lrogy c mcstcr asajitvetzi játadta elíí,mr_rtatja a ha-
1,,ttrtlllirly vlílttlzólitlnyságírt, illctve sugallja, hogy egy másik, hasonlóképpen be-
íillv;istls lllc tgf ttlvLí[l[li vorziókat hozhatIétre akát tudatosan, akár tuclat alatt.
V:llti.jlilllrlr rt vóclilir_rs sz vcgek- melyekerr aVédátr l való isnrereteink rna ala-
1lrrlrrltli ,t()rtólrctc iisszetctt, ós sok variánst ismer; ezek a tények pedig azt való-
.,z.rlríísítili,lrrlgy c sz vegek nem szó szerinti pontossággal memorizált szóbeli ha-
1,,\ rltltliltyrlt vczothctííkvissza.
A VédáÉformuláris és tematikus szeíkezete (mely
rrlr'li lilrtlítlisllarr is jól órzékelhet ) az általunk ismert más, szóban el adott rníí-
r,.liltcz tcszi ííl<cthasonlatossá, és aztjelzi, hogy további kutatásoknak kell még
,tl;tt,t:ltti ííl<crlninclannak tiikrében, amit az utóbbi évtizedekben megtudtunk a
llrIlrrttlliris ós tcnratil<us elemek, illetve a szóbeli emlékezet mííkodéséró"],Ezt
,;rr1,,:rll,jlr l'cal;<lcly nrurrkája (1975): is, melyben az indoeurópai hagyomány és az
rr1,,ririip; r,crsclós kcjzcjtti kapcsolatot vizsgálja. Például a redunclancia magas vagy
,,1,1,t,lt ltlltc:stiny íbka aVédái esetében jelezheti, hogy milyen mértékben tekintt
llct jiili sztillcli erccletíínek ket (Peabody I975, 173):,
lllirlrri is L|7,igLrzság, azbiztos, hogy a szóbeli emlékezetet (akár szóbeli, akár
lrt.rrt) l;irslttltlrrri lratások is kcizvetleniil befolyásolják. Az énekmondók aztbeszé-
lrl, t,l. lrrrtit ltiiz()nsógiik hallani akar (vagy legalábbis elfogacl). FIa egy nyomtatott
l,rltt.t irlitrt, rlrcgszíínik a piaci igény, a nyomda leáll a sokszorosításával, de így is
ltr.ttlttlltltl llcl lc tobb ezer példány. Ha egy szóbeli elbeszélés(például családfa)
rr,rrrti 1riltci igóny szíínikmeg, aklrof eltíínikaz elbeszélésis, méghozzávégle-
l,,,.:;t.It ós visszafbrclítlratatlanul. Amint azt máí említettem
(54-55):, a gy ztesek
, ,,;rl;rtlllii írltalában í'ennmaraclnak (és egyre részletesebbéválnak), a vesztesekéi
\ l,,,/,l)lll cltíírTnck (vagy átírjálr ó'ket). A k zcinség jelenléte és visszajelzései ak-
lrl ,rrr llc:lillyítstlliírka szovegezós állandóságát várakozásai segíthetnek a témák
, ,. l,rlrrtttllilt riigzítósóbcn. N4agam is ilyen elvárásokkal néztem szembe néhány
, r r t,I c:zclíítt, arnikor unokahrigomnak - aki móg kisgyerek volt, elég fiatal ah-
ll,rz,, lrttp,y gtrrrcl<lll<odásn lónyegéber-r szóbelinek legyen nevezhet (de persze az
,lt l,rll iilvcvíívilírg írásbelisóge is befblyásolta) - a három kismalac ttjrténetét me-
.., llt.ltl: ., ll)s tlírtt ós Fírlt, és cl lt és frilt, és d lt és fírlt." Cathynek nem tetszett a
|,ltttlttlll, ltlelyot haszrráltarn, Ismerte a mesét, és nem erre a formuláraszámítOtt.
,,|,,:, llrilt ós l'rilt, ós.l ltésrl lt,és dr,iltés f lt" -fintorgottCathy. Más szóbeli el -
,t,lrr1.1ttlz ltltstlnl<jan ón is kénytelen voltam írjrafogalmazni a mesét, eleget tóve a
|,,,z,rirrsti11 clvíLriisainak, anlrirk az igénynek, hogy rigy mondjam a mesét, ahogyan
l t rr rl, lt t ti gt lltr rrlíLr I<<lrírbbarr is lrallotta.
t l
\,'t.1,,iil lrrcg l<cll crnlítcrrtinl< móg egy fontos kiiltjnbséget az írásbeliségen ala-
l,tlI,, tis lr szrillcli cllllóliczct l<iiz(itt: azt, hogy a szóbeli emlékezetnek fontos szo-
rrt.tlilrtls iisszr;tcvííi v..tlttrltli. l)olrll<lcly (1t)75, 1c)7): rrrcgfigyclte, hogy ,,a hagyo-
lt|;lll\l()s:tllirlt;isrrtritl lr vilírg rrtitl<lctt tri.jlín nrilltlig is.." liózm<lzclr-llatokkal Íiigg<itt
,,,,:;l,.". A.t,;lllszlllil t'ísllrlitrsrrll (ós rrliistll< is) gyltlir:rrr rrrittlzagll<il kószítcrrcli bábu-
li,tt t.ltt.liltis liiiz,lrt,rr. Vllisrrlt lrl;ltlz;tllt:t l'ííziittgyiillgyiil<lit_ll llllllrlíllllll<. A lcgt<illl;,
1 ll( l\ll|íll!(l()1,1r;tl lr:tIlt,:irll;l(lts ltt,sz:ittltllti t,rrrliti lr:tltl]szc:rc'ilit:t, tlrllr,ilrililLt." (l,iiStl
(l;|, .1, sZ(')lll,;l ,lsli:( i N l;;l tÁNy 1,1iZl( ]| l(
^ ^,.stll,Y()s"
lllóg L()fd 196(); Ilavcl<lck l97t]a, Z2()-ZZZ: l}icbrryc[r-Matccl"lc 1971 címlatlja")
lir,cl<ct a pólclákat kiegószíthetjLlk azzal, hogy gyakoriak rnás kózmozc|ulattllc is,
rrrirrt pólcláLrl a gyakran igen kidolgozott és stil|zált gesztikulálás (Sclreub 1977):,
illctvc nlás mozdultrtok, például az el re-hátra ringatózás vagy a tánc. Magam is
t|rl)asztaltam, hogy a Talmud sz vegét (noha leírt szcivegró1 van szó) a szóbelisóg
írltlrl cr tcljeserr befolyásolt ortodox zsidók Izraelben még ma is el rehajolgatva
tllvassák f- l.
A hangzó szó, mint azt már megiegyeztem, az ított szóval ellentétben sohasem
lrizírrólag verbális kontextusbanlétezík, A kimondott szó mindig egy egziszten,
cirilis szitt,ráció teljességét befolyásolja, és mindig hatással van a testre. A hangolt
lriojtésót magát kísérmozdulatok nem mellékesek és nem szándékoltak, hanem
tortrrószctesck, s t mell zhetetlenek, A beszéd, kiiliin sen a nyilvános eI adás
c otóbcn a teljes mozclulatlanság maga is er teljes gesztusnak tekinthet .
Vl) ltlX)MO,roR"os BI-BrvÓo
^ vcl,i az embereket. Lz írás és az olvasás ezzel szemben magányos tevékenység,
Az ctlclig elmondottak ktizrjtt sok olyasmit találunk, ami felhasználható arra, hogy
kó1lot alkossunk a verbomotoros kultrirákról, vagyis azokról, melyekben (a magas
tcclrnol<igiai í'ejlettségíí kult ráktól eltér módon) a cselekvós, illetve az egy,egy
lrórclósscl szcmben tanrisított attítíjdlényegesen nagyobb mértékbenmrilik a
|rzitvák lratásos alkalmazásán és ezáltal az emberi interakción, mint a tárgyak ob-
.jc|rtív világáb l érkez nem verbális, gyakran t lnyomórészt vizuá|is ingereken,
h aet btlmoteur kifejezést Jousse (1925): els sorban az ókoti zsidó ós arámi (illet-
vc az ííkotk riilvóv ) kultrirákra alkalmazta, melyek ismerték ugyafiaz írást, de
ólctnr(lditrk lényegébenszóbeli és szókcizpont maradt, nem vált mégtárgyk z-
p()ntílvá. I]n általánosabb értelemben fogom használni, minden olyan kultrirát
jcltilvc velc, mely elegend maradványát rzi a szóbeliségnek ahhoz, hogy a sze-
rrrólyl<iizi interakciók szóbe]i kontextusáb an érezhet en szók zpontri, nem pedig
t,írrgyk(izpont maradjon. Meg kell jegyezniink persze, hogy a szavak és a tárgyak
világa sohasern fiiggetlen egymástól teljes mértékben:a szavak tárgyakat repre-
zontálnah és e tárgyak érzékelésétrészben éppen az a szókincs alakítja, melyre
órzól<clósijk épiil. A természet nem tesz semmilyen ,,tényáIlítást": tényekró1 csak
ltzrlrr kijelerrtésekkel risszefiiggésben beszélhetiink, melyeket az ember alkot
ttlcg trzért, hogy az t kciriilvev valóságra hivatkozzon,
A tcchnológia embere gy érezheti, hogy azok a kultrirák, melyeket itt ver*
lrtlt-notclrosnak nevezek, tril sokat foglalkoznak a beszéddel magával, a retorika
szcrclrót peclig t lórtékelik, és tillz mértékben alkalmazzál<, Lz els dlegesen
szíllrcli ku|t rákban mégaz íizlet sem csupán iizlet, hanem alapvet en retorikai
tortnószctíí jclerrség. Egy k zel-keleti bazárban megvásárolni valamit nem egy-
szctíícngazdasági trarrzakció (ahogyan a Woolwortlr áruházbanjelentenc, illetve
altogyan uzt ternlószctcsncl< gondtllrrátnk Qgy magas tcchnolílgiai fejlettsógíí kul-
trirr:rltarr), htlrcnr vorbá.lis (ós tcsti) maníívcrcl<lílrcrllirta, bókós pílrbaj, az idcgclt
ltrt rcl, srt'lllcli lríizrlclcrrr.
)l)lN^|\4ll(^l J li l,Ll,:MZ(iJ li Il(')sl Ii(;Yli:Nlíií)(;liKí)s^ lll7,^RR.lll1,liNsí,;(iIili i/.lillll1,1l; 65
l la cgy szólloli l,itrltírrállan irrítlrmációt kériirrl< valakitííl,az jellemz en inter*
itlrtív nrílcltln, kihíváslrént éttclmezi ezt (Malinowski l9Z3,451,47048I):, és ahe-
lyctt, lrtlgy cgyszcrííen választadna, megpróbáljaelhátítani a kérdést.Megvilágít
crcjíípólcla cgy utaz é, aki a szóbeli hagyományokat egyébkéntis eí en rz Ir,
ursl,ág ogyik leginkább szóbelinek nevezhet vidékére,Cork megyébe érkezett.
Mcglírtott egy helyi lakost, aki a postahivatal falának d lve álldogált. Odament
l,tozzá,lt válla mellett megiitcigette kezével az épiletfalát, és megkérdezte: ,,Ez a
1lrrstahivatall" A corki ne m hagyta magát. Csendben nézte az utaz t, majd pedig
ílvutoskodva megkérdezte: ,,Csak nem bélyegre volna sziikségel" A kérdéstnem
cgyszeríí információkérésként kezelte, hanem rigy gondolta, hogy az utazó val -
.iírllan valami mást akar tóle. Így hát is válaszlépést tett, és várta, mí fog trirténni.
A lcgendrik szerint minden sztiletett corki így rcagáI, ha kérdezik a kérdésre kér-
tlésscl í'elel. A szóbeli elme mindig rósen kell hogy legyen.
z\z els dleges szóbeliség sok tekintetben az írástudók k<jrében megszokottnál
crííteljcsebben kcizcisségi és kifelé forduló, illetve kevésbéintrospektív személyi-
sógstruktrlrák kialakulásának kedvez. A szóbeli kommunikáció csoportokba szer-
ttloly az emberi pszichét tinmagával szembesíti. Tegyiik fel, hogy van egy tanár,
irki órát tart egy osztálynak, melyet és a diákok egyaránt szeíves csoportnak
tckirrtcnek; ha azonban a tanár arra kéri a diákokat, hogy olvassanak el egy szci-
vcgrószt a tank nyvb l, akkor a csoport egy pillanat alatt felbomlik, amint ki-ki
slr,iírt gondolataiba meriil. Az ebben az értelemben vett kijl nbséget szóbeliség és
írírsbcliségkózótt" j l pé|dázza Carother (1959): beszámolója is, miszerint a szó-
lrcli népek krirében a tudathasadásos állapotot inkább extrovertált, az írásbeh
rró;rolt k rében viszont introvertált viselkedés jellemzi. A tudathasadás jelei (a
lrlirnyezettel való kapcsolat megszakadása) az írástudók esetében az egyén salát
rlltlrrrvilágába való visszahriz dásában mutatkoznak meg (skizofrén képzelgései
lctlclszert alkotnak); a szóbeli népek k rében viszont a skizoid állapotot inkább
r:xtrónr mértékíí kiils dleges - gyakran cin- és kcizveszélyes viselkedéshezvezet
zltvarodottság jellemzi. Ez a viselkedés ellégéjellemz ahhoz, hogy szakkifeje-
r,óscl<kel jel<iljék: az si skandináv harcos ,,berserk"-állapotba keriil, a Távol-Ke-
lctt; n pedig ,,ámokfutóvá" válik valaki.
HóSI EGyÉNISEGEK ÉsA BIZARR
^,,s(ILyoS"
.| li1,|,]NSÉGEK SZEREPE A GONJDOLKODÁSBAN
Ar, clsíídlcgesen szóbeli, illetve korai írásbeli (szóbeli hagyományokat rz ) kul-
t ri rrlklran a h si tradíció jelent sége cisszefiigg az agonisztíkus, verse ngésre épiil
ólctrníltJdal, ám a legiobban ós legradikálisabb rnódon a szóbeli gondolati folya-
tttitt<tlt igónyeilrííl l<iirrclulva magyarázható. A szóbeli emlékezet a ,,srilyos egyé-
rrisógckl<cl" cuc| lrcinnycn ,ftlglalltoz.ni: <rlyan személyekkel, akik fontos, emléke-
zctcs és jollcrrrzííon kilziissógi tl;tlcltct hajtanalr vógrc. Így hát a gazdaságosságra
tiirr:ltv{í oltrtc |tictttclkctlíítrlirlttll{at, ;|7ll7, híísiiltctl<tllrstrLrltl - nom romantiliu