Biológiai Érettségi Feladatgyűjtemény

loloclA
,r,
ERETTSEGI
FEIADATGvűtTEMÉruy
Tematiku s feladatsorok haladőknak
ffi Emettszint
I
-á l
\
\
q\3
\ \
\
20 17 L!
BIoLóGIA ÉnnTTsÉGI
FELADATGyű;rEMÉny
Tematikus fel ad at s or o k
haladóknak
Emelt szintű érettségirekészülőknek
2g17
Tamás Edina. Blo]tlgia érettségifeladatgffi temény Tenlatiktts feladats orok haladóknalc
Tamás Edina
,, ] ::, Nagy Etele
. ",| Lltnúlt évek biológia érettségií'eladatsorai
. ,, li Lásd az eimúlt évek biológia érettsógi feladatsorainak jal,ítókulcsaiban
A feladatok :z c,::liilt évek szabadon felhasználható ernelt- és középszintu érettségik feladatsorai

alapján készill::.. \ r álogatás a szerkesztők egyéni nézőpontil, saját szellemi munkája.
Felacatgyűjtemény: 2450Fl Tankönyv: 2790Ft
Együtles megrendelés esetén a kedvezményes ár 4990 Ft (52.119++ helyett)
$
)LóGlA ÉnrrrsÉel
IADATGYŰJTEMÉNY
ú6 ful€dat§orö/í h ela dó k nak
Kidolqol
f
l
h_l
'en
*
* 7 Efr
,&.
"§B * *\,
W''"|
,{
}
&"\
ltd i 1l
i#h
,d,
1 *
|-
l
r, -
"#,'d*
*
2017
ffi ., ;
b,,^*c§Ríj,]
,i*,i...,.
§;*ÜffiM
Kapcsolat:
o Megrendelés: www. emeltbiosz. h ulrendeles
o kapcsolatfelvétel: meqrendeles@emeltbiosz. hu
o Csoport:
B http:l/fb.com/oro
Extrák, kérdésfeltevés,fórum diákokak és tanároknak
ltt érhetők el a könyvhöz
ioloqiaklub/
taúozó kiegészílések,pl. az aktuális eneft színű
télellistához ajánloll kövétéImény, eseíregéshibajegyzék, stb.
Tamás Edina: Biológia érettségi Temat i ku.; lb la d ats o ro k h a l ad ó kn alr
TARTALOM.IEGYZEK
1. Berezetés a biológiába
1 1. .{ brológia tudotrránya, az élet iellemzői,.........,..,.. 6
Törzsta. rrrikroszkóp, szen eződési szintck
1.]. Frzrkai, kémiai alapismeretek,..,.......... 8
Ozrrrózis, diffu zió, plazmolízis, enzimek és katalizátorok
2. Egl,ed alatti szerveződési szint
2.l. Szen,etlen ós szervcs alkotóelemek....,,.. ,
Biogén elemek és ionol szónhidrátok, lipidek, fehérjélqnukleotidok, DNS szerkezet, színanyagok

széty ál asztása kromato gráfi ával
2.2:\Az anyagcsere folyamatai ....,.,........,.24
lelépítő és lebontó folyamatolq fotosz,intézis, erjedés, biológiai oxidáció
2. 3, S ejtalk otők az eukatióra sejtben........ ........ 3 1
Sejt részei, sejtanyagcsere, sejtmembrán felépítése,sejtosztóűs és kromoszómák
3. Az egyed szerveződési szintje

3.1, Sejtes és sejt alatti szervezódés.,.....,.,..... . 36
Vírusok, prionok. baktériumok. egr seltuek
3.2. Álszövetes szerveződés....,..... 45
Szivacsok, gombák, mohák és zuzmók
3.3. Növények ........,..,..,...... 49
3.4. Áfiatok testfelépítéseés miíködése ..._........... 7z
3.5. Állatok viselkedése - etológia ..................? 82
4. Az emberi szervezet
4,l. Florneosztázis 95
4.2. Kültakaró......-... 91
4.3. Mozgás...,.. 99
4.4. Táplálkozás
4.5, Légzés .........112
4,6. Anyagszállítás.. 117
4.7. Kiválasztás ....... ...l22
4.9. Szaporodás és egyedlejiődés....,..... ....,.. 145

5. Egyed feletti szerveződési szintek .,,,...150
Ebben a fejezetben a feladatokat komplexitásuk n-riatt nem sLrroiuk alkateqóriákba.
ó. Öröklődés, váItozékonyság, evolúció
6.1 . Molekuláris és rnendeli genetika...... l73
6.2. Er,olírció .....,......... lB9
1t li ]Lii iÁll i lttt,'rtrit,l.,iirtk
|.li]-.,'.. -...]].:. i1
E!tíszó
nagy részének 1lrohlémát jelent, lwgl'az érettsági
.i: íráshe!i €rett.\a,qire,,ato íétkés:ijléssorán a eliáktlk
elsaiútítÓ,su
leIldcttok kitltplexek, több tenukcjt.t érintettek és a karábhí Jblatlgtokat csak ű teljes' tűfi{tr?','ag
a.ib1.1:lcttit-stí;!, Sok csetben
ittátt leltet ntt:goltictttí cllyttn ertt!tténn.l,el, ha{r 11p 1tllg},€ et a /btkószíitő ketlút
,ttire tégigél-vcIlaki ct íLut{tn.vug()n, nttir nem nrurad e!ég ideje u.íblutluttlhru, kortibbun u:onbun hi(tba P'{l-
j,til!a. nent rutlta őkeí megoltlatti, íg.l, kinulrad a g"akl,!á,s,
vrlIl, anti tt
(.trltlnk u.leladutg,űjtentétn, ijs,s;eállításál,al annttk a guukorta hiánvzó lánc,szenltek a pótlit,stt
közólt sok csatben kimarad,
tunanyag lnegt(rnt.lásü ús a komp!cx érettségi íb!adatok ruegolttása
tunttlűs, nlert u fe,
Segítségévet i,ltttéklrtyrtbbú tehitii ttkár a íuku!tilt,ió, akár a mugúnóra. ukúr ct: egl'éni
is e!lenőri:hető a ^íblké:;:ijltségrnértélte,
le]etek'l,égén*legtala!harci tlegoltl.ásakkttt önállóan
őss-eítiIÍtta, té*á*kéxl tsLlrlar-
Frlnrosnak tal"tűt?í kienteltli, lrigl, ,, 7n7o6otr:k í;oráhbi érettségíkhőlÍe#ek
kérdése ke t kit'ettíilt, más
ío,ííya,yi5z(lnl ttagy résztik áttli,!gozásra lcertili . Áz atJott témához nem lrapcsotódó
képező komplex.felaclatokká- l'á!íu!*," Al ijsszeállílás-
le!atlattlkbril ssóroíttlk, ezáltal trcltllt ícu,ítt!.nti egllséaeí
tőhbek k.ii-ijít tt: általÚ!run nel'te*t!:bnek hi:rlnl'uló
llttn ntinden.fbladttítílltts szerepel, uttli ecltlig e:,lii|ilrtíult,
szúmítúsi./bladatok. szijt't'g.értis, L'an tt)hll
ltullttuzábra, grtt/ik<ln-éríelnte:és,ki,sérletelenr,ésés -lcn,e:és.
is kcnilt a g'Íi.s-
kí:rdá.skijt.. anli eddig€ltlelíSZilrtctt nt:nt,s:erepe!t, ígl,tt nahezebh kiizép,s:int{i/bladatokh(li
nt'he:ak, da nircl
remén,be, htlg_1,; 1;4!,1,6,,,t rtittdett ttltvugt,ész ttltt1ltl,-lttlt ki lagven kértlezve, lbtadtttok
,4
nem tartaltna::itk, bi:r'l:;, hog-| ltwr:
tt,Jttfl téma kőré vanltitk csoporías{{va és a ltem ltla íarto:Ó kértléseket
rLtrlia őket o{dari az, aki kellő nrélrségbeneisaiátíítsrv ilZí aZ anl,ugrászt,
l,-űlegatitsunlr nem tartalffia:z(t Gz össze s eddigi érettségi .{eldcíaírlt, arra
nütcs is s:iikség, maitÍ a teÍjes
korábbi .felarlaístlrok ntegoidúsukrlr trttálfu,lznrlk u diákok u::al, ami kimarudt.
,l Íbluclatgl'iiitelnénv kitill'
té.sc ug.l:,,attis nem he1_1,ottcsíli az írúsbelicl{itt a k.orábbi él,ek lclles fblatlutsorainak megtllrltistit, ltís:<ltt
tanclkívíi!i filttítlsságú. hogj,az ératíségi:óabhart is nltittt szeraz:en. n,tert a:ok által kcll nttlgszokni u: itt(j
ió beosztását, a négvórás ltont:enlritciót és az irán.vított _|igvelnlet,

,_1z tjsszeitllílás haladókttctk kés;t|,ilt és kií'?J€zeíten uxlknak
a.jánLjtÚ, akik tttagas 9|ro| szereÍnénckÍrtti, ulttit
)
,l.fefadatg,űjíenún1, kítöttése uíán el is.{ognal; érni!
z Tamás Ertina
z } B ío I ó g i a é *"-.,4s ég i .f b l a ti a t g,,i$ t e en é ti.l, s : e rke s : í őj e
T Ajónló
a tanulÍak fugakorlasa is,
Afelkeszűtes soratt az elméleti ismeretek elsq!átíűsán tttl kiemelunfontos
9
le afelkészítő aná-
6 A visszajelzések alapján, a tankinyupiacan lrapható rnunklíüzetek nagt része nemfedí
és nincs kijzÖÍ-
2 rok szerinti igérryeket, mert a bennűÉ uláthatófeladatok nem igazan éretxégi-specifi}asak,
tűk olyaa, űry * éreaségínmegkővetelí anyagoí a diők akkoi tudassántje aícpján kérné számon,
7
mert egl ilYea afenti
,.z Emiafr nagrcn megörülten, amikar Edinajavasolta afetadatgrűjtemeny etkesátesá,
l5 íeltétglebek me§elelő mű *iegááthesi az a]ta]am írott kiryvel
Áz összeállításban az volt a le§őbb cél, hogl az adott téma egészét lefedve minél tÖbbfeladatotfelsora,
l5 karábban
koaassu1, melyeket eglént Úaar*"a* szeriní a ténára szerkesztve tÖbb, az érettségíkben
)0 szerepelt Jbladatból illítottunk ö ssze.
afeladaak- néhány kerdéstől eltekintve - aZ elmúlt évek kózkincs
Iftí;l i§ űir*a* afigtetnet, hogl bár
alapjánkazüttek, de uobtaksaj&tos, eglenífel,
ieűeg*qauavnd,txi jogor*dulró tr*ttsegífetadnt"orai
dotgozásai, emiatt visát ez az összeóItíuáts a szerkeszrők saját szeÍIeui tulajdoruát lcePezi!
73 eléré-
aetrltem, hsgl atőbbhónapos mwks negé* a{aralsógot, és sok-sokáókothoaósegítűnkeeljai
89 valóbanvégigoldja, biztosan számíthat
séhez. Mindenkinek sok silrert kívánunk, és aki efeladatglűjteményt
a jó érexségi eredméryre! :)
Nagl Eute
Á Biológia éretxégiösszefoglaló - Kidolgozott érettségivizsgakiivetelmény círnű fuinYv szezője
iait5c gi I" e tn a.t í kts íb l u clu t ^s o ro k huludóknuk
L,|_--_:. . -,i-i ,_,
1. Bevezetés a biológiába
1.1. A biotógia tudomány z, az élet iellemzői

7 pont
1.1.1. feladat
A feladat a ré:szletes kiivetelményrendszer I. l - pontja alapján lr,íszúlt,
A fenyképn lrátható smkatlan törzsfa tffierr szétásgava,, egy gömb

raneien mutarja a ma élö fii rendszertani csoportokat G9crymot*
: országokat). Az egyes csoportok neveit ötftle, különbözö szinü
lapocslrikra'rrtex fet. Az eryik szi,a az. egysejt& eukarióaik
(Protisták) országát jelöli. ,lr í'
1. Mi a másik négy szín jelortése? Nevezze meg a regnumokat!
_ ]!.l tt jelkép€u ebkrr az rábrazolásban a gömb középon§a?
l. 'l'iirzsílil<itl a trrtlr.lct,n rrrtllcl<trlliris bitlltlgrlrr l i," g"i1,1i,,k ,,l,,J,l e -

ttr,,ci ,tltlrililt is ti,lr.r,izi,lluttll-}k, Llrtnik '.:Ll i|,, il,i"'.1.,,1, !,,
r-l, ,l1,:-
rzcItlsrrttIitiáL cgr nlrlrtt lr-'iti,t'e l,tttlt'},!\,l\ \llrrL'l](i:Cl, ]',, , ", "-
ttt,,r lclarialiit ci u kúiijrlhilz,; 1,ir.ji_ikb.tlr. .\ i,,i-l.i.,\ _,,.: ,:-.ll.
}ár
tlúg,lr:i!r,,:kkn! ,iclzik 3z iij c \í,}n()nllk létrt,tiiitct, Fnlc:],_:] ,i,i,i,_
ban iisszcolr,rrdiisok i: .jclicnlzrk ilz ciijr ilág tiliodc:I(,Jíl,:_,Jl,J:
\ ,]-],l
l!r..:ll r,ilt 1ltli,|iriri .i .ll.il,t-i,}(r]r k;,i].ikLtili.lr !1 .1]1r,7;;1 _;, ,

,,
,,
lllr (isszcr ctik cgr tckrlij". cgr l Ízisikitl Ll} c!\ i;:ll
ltcltrtrulrrhitt!lnttii ;rrtliirtlsl}\ Sr.rll,Clli"lict,., i_gcszlt.a i\] .l ,_ _.^_
,, ,
trrrlilciatiltl ,' ":
A két bültő hemoglobinjarrak aminosavsorrendje

., mint
"C"
4, A "T" betii a teknősök, a "G", a gyíkok, a"K" a kiglu,k, a
a krokorjilok csoportját ielöli. A benrutatott iörzslll a:.lplrn
rnelyikanég;,hiillőcsclporrrokollságil.iszonraitiejl.rdestiir-
téneti alapon helycscn bcmutató ábrázolás'] C
B c §
dóknak TarnásBdinuBiológlaéretlséglfeladatgyujqmény Tenatilus íelada*orok hal$?knak
1.1.2. feladat 6 pont
^1.feladat a résztetes kövaelményrenászer 1.1. es 3.4.3. pon$ai alapjón készült
Ez a bankjegy-terv M. C. Escher holland grafihrstól

származik, és Antoni van Leeuwenhoek (1632-|723)
holland természetbúvárt ábráaolja. Leeuwenhoek kezé-
7 pont ben tartja apró mikroszkópját, mely egyetlen beillesáett
lencse segítségéveltöbb szrizszoros nagyítiást adott.
l. Mi a fií ktilönbség a Leeuwenhoek-mikroszkóp és
optikai rsnd§zerének felepítése között?
2. (kékbakteriurnok) csoportj át (A rajz), a bankjegy
galább két kiilönbség) a kékmoszatok és

zöldmoszatok sejlieinek b€l§ő felépítese l
között? (lpont) H
fi
3. Milyen típusúaz ábrázfiltkét faj testszerveódese? (1 pont)
kélanoszatfaj: -............ azöldmoszatfaj: ."..-.....

4. Egy zá,rratermlö növóny egyik szervöből keresámetszetet ké§zítetffi§k, s ftnymikroszkóppal
vizsgáljukapreparátumot- Kis nagyí*ással kezdjtik a vizsgr{lódrást. Ttlbbtrle szövetet láüJnk
Melyek lebetnek az alrábbiakközül? (2 pont)
A) Alapszövet B) Hámszövet C) Bőrszövet D) Szállítószövet E) Kötőszövet
5. Nagyobb nagyítrásra tértink át. Hogyan számithatő ki fenymikroszkópunknagyítása?
10 pont
Á j.
:'j rt :c !n i n-,, re ti i.y :t, l, } . ]. ]. í lj c :,:i L,:i ! ű Fj ri ! j t!, : ;; ! |
^
szinteken történik. Írja be a megfelelő betűket

1 Bionr
tal álható né gyzetbe vagy né gyzetekbe l
T
2. El őhe1 y,ti pus ( él etköziisség)
A) Mérsékeltövi lombhullató erdő
B) Medveha gyma egy példánya 3. Szcrr,
C) Btikkös erdő 4. Egyed
D) Hagyma peldány levelének btirszövete 5. Sejt
E) Az adott erdö medvehagym.a eg5redei
6. Szövet
F) Az adott medvehag3rma levele
G) Adott hagynapéldány levelén a 7 Poprrláció
gázcsercnytlászár&sejtje 8. Egyed alatti szervezőclés
9. Egyed feletti szeweződés
i0. Írja le aszerveződési szintek bettijeleit (A-G) a legkisebbtől a szint fele haladva!
(1 pont)
Á: 1.1. alfejezet megoldásai a l1. oldalan talólhatók"
7
Tamás Edina; Biológia érettségi f'eladatgyúi temény T'emu ti ku s íélucla í,y orok h a l ut] ó knu k
1.2. Fizikai, kéniai nlapismeretek

1.2.1. fetadat 17 pont
Áfeladat a reszlaa kővaeI*ényrendrzer I-3. pan$á* alapsálc
Egy kísertet során burgonyagumó közepébe ll.ukat f,§tunk, majd ebbe krisüílycukrot (szacharózt)
tettiink. Fél nap műva megvizsgáltuk a készíurrényiinket.
1. Milyen szemmel látható változást figyelhetünk meg, mely az omtőzissal összefiigg?
A morrdatgk sz&mczatt helyeire illő szavakat i3a a szövegbe! A megadott kifejezésekböI

válasszon! Nem kell minden kifejezést felhaszrrálnia.
szoínszédo§ távalabbi kisúndt fatoszinteűzálő
termésfa| sejtmembránok seitnagok tőményebb hígabb
\\ A víz elöszöra {2} sejt€|óől vfodorolt a cukm felé, a (3) ...-......

-on]-cni-ön át. Kósőbb a (4) ....... sejtekböl pótlódotl ezen sejtek viztarla7ma. Az
eredő (netto) vmntzgits mindig a (5) ........ -. -. oldet felől a (6) .....-..
felé történt
7. Fogalmanannegóüden" mié* nem asmharőzvráúml a fenti fo§amat sonán!
8. A cukor felszívása a vékonybélből energiaigényes folyarnat, Ennek ismeretében indokolja, miért

itatnak cukros oldatot akjsz*radt (sok folyadékot veszteÉ) baeggel!
9. Írjon legalébb két példát ozmotikus jelenségekre az emberi szen,ezetben! (2 pont)
A következő abrákon növényi sejtek, illewe emberi vörös- A

vértestek sematikus oldalnézeti rajzai láthatók- A vastag vonal
a sejffalat jelöli. Az h és D betiive1 jelölt rajzokon a sejt-
plawlával*egegyezőkoncentrációjú oldatban vannak a B
sejtek. Ezutrárr mindkét sejttípust különbözö, a sejt- c tr
plazmától eltérő koncentrációjt1 sóoldatokba helyeztük, -l
l0. Mely sejteket tettiik a sejplazrnánál hígabb oldatba?

A)CésE B)BésE C)CésF D)BésF
11, M e l yi k raj z rrrutatj a a plaz,maliz.i s j elensé gét'l
17. Ha t*lsozott étal §ogyasztása után rrern állna helyre szenrezetünk har*eosáázis& akkor
ez ajelenség következne be
l3. Amikor ery szobanövény levelei lankadnak az öntözes hiányától, akkor ilyen
helyzetbe kerülnek a sej§ei
14. A sejtfalra belülről ható nyomás nagyobb a kiinduló allapot nyomasanál
l5. A meggy sejtjeiben ez az íúLapotalakul ki, ha nagyon tömény cukorszirupban tesszük
el
l6. Ez történne vérsejtj einkkel desztillált vízben
8
,knuk Tamas Edina: Biolóeia érettségifbladatgyűitemény Te nlatikus /b l a tl a ts o rrl k h ul u dókn tt k
!-
_'eiűdat a részletes kővetelminjtrerzdszer 1,j, potztjón alapsák
pont
snzim keményítöbontó hatását vizsgáltíÁ< az alábbi kísérletekberr. Á sziikséges 4 db
.{ n_válamiláz
rámcső tartalmát az l. táb|ázat tünteti fel, melyberr a kémcsövekben lévő anyagok minöségét és
rrózt)
nennyiségét,valamint a kísérletkörülményeit (kémhatas és hőmérséklet) talá§uk.
kémcső sorszáma
1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső 4. kémcső
tartalma
nyál 2 cm3 2 ctn3 2 cm3 2 cm3 felíbrralt
cnj -1
keményítő-oldat 2 jCm 2cm'
^1
2cm}
:kbijl
kémhatás semleges SaVaS senrieges semIeges
hőmérséklet 37"C 3,7"C 10"C 37"C
.{ kémcsövekböl 10 percenként 1-1 cseppet fehér csempere cseppentiink. A csepphez minden
esetben 1-1 csepp Lugol-oidatot (KI-os Iz oldat) adunk.,melyakeményitővelreagálvakékszín-
:epkciót ad. A tapasztalatokat * 2. áblé.zat összegzi.
l. Az
l rövidítések: ,,S": sötét szírc; ,,K": közepes színiníenzitás; ,,II": világos szín
perc 1 1 3" 4.
1. Mi az oka a kísérletbentapasztaltaknak? (3 pont) a. S S S S
A)A 2. ós a 4. kémcsőben nem megfelelő a kémhatás 10. S S S S
B) A2. kémcsőben nem megfelelő a kémhanís
20. S S s S
C) Az l- ós a 4. kémcső minden anyagot tartalmaz, a kémhatás és a hő- K
30. S S S
miór1 mérséklet megfelelő, igy az enzimreakció végbemegy 40. v S S S
D) A 4. kérncsőben nem működik az enztm 50. S K §
E) A 3. kémcsőben az alacsony hőmérséklet miatt lassabb a reakció ő0. S \/ s
F i A 4, kémcsőben kicsapódott a keményitő
lont) _ \1i volt a Lugol-oldat szerepe a kísérletben?

A) Katalizátor B) Indikátor C) Reakciópaítner
D) Energiaforrás E) Kontroll
i \z enzinr hótűrőképességének vizsgálata céljából azonos töménységu kernényitő oldatokhoz azo-
nL,!s mennyiségíi nyálat adtunk és a reakciót eitérő hőmérsékleteken vizsgáltuk. Mit méfiünk']
_{ t A szinreakció során a sötétedés mértékéta kiindulási állapotban
B t A Lugol-oldathozzáadása utárr a szirr elhalvárrytllásálroz sztikséges időt
L' ) .\ szinreakc ó kiváitásához t'el haszn á t Lu gol -oldat rrr enn1,,i sóect
i l
i) ).,\ szinreakció kir,áltásálroz szükséges kernényitőoldat nlennyisétét

I] ) .\ színreakció rrregjelenóséig eltelt időtarfa,l]ot
\z amllaz enzim al<tivitásilt kétfélegabona keményítő tartalmú agar

csíázó magvai segítségévelvlzsgéÁák. Mind- kocsonya
két fajbol a megduzzadt szemek felét meg-
tóaék, majd lehútötték. A további vizsgáIa- félbel,á_eott
iot keménftőt tartairrrazó agar kocsonyán, tőtt árpaszern
félbevágort
szobahőmérsékleten végezték, A rajzon Lát- zabszem
ható módon helyeáék az űveg!álba a gabo-
laszemeket úgy, hogy félbevágták azokat és télber,ágott télber,ágott
frssen vágott felszínükkel érintkezve tették a átpaszem íőtt zabszem
áptalajra. 24 óra elteltével a rnagokat elüí-
r olították, és Lugol_oldatot cseppentettek a
álra-
9
Tqqr4l Ediqu : Eioklgia érettségifetadatgyújtemény 7'e mllt,i kus jb l rldct t,s o ro k hal acl ó kn a k
4. Milyerr faiyarnatok indu}tak be a gabonaszemekben aá*rza&ásközben? {2 poct}

A) Plazrnolízis B) Glikogónszintéás C) Ozrnózis
D) Fotoszintézis E) Hidrolízis
5. Melyjellemzővel és milyerr mértékegységgeljellemezhető azetuimakttvitis?
A) Az elegy hőmérsékletével('C)
B) Az időegység alatt keletkező sntbsrtrát mennyiségével(rrrg/s)
C) Az időegység alatt keletkező termék merrnyiségével (mgis)
D} Az elegy időegység alatti pH-változasával
E} Azenzim konc eatrálsiójátvaL{mmol /dm3)
6. Melyik beűjáűrulzzal egyezik az eredmfuy a színreakció utrán?
ABCD
a a
a a (aa
a a
rneg sgy lehetséges feltevest {hipot#sti, melyet igazolni szerc§ek vclna ak*tatók
a gaLronaszemekliel r,égzett kisérletben I
Egy másik kísérletbena tej zsirtafialmának emésaésétvizsgál- l 2. 3

juk. Hrir*m kém*sőben hasorriítjuk össze a hasnyálmirigylifu T_i l
+ T
enzimjenek miiködését, A zsiremésztést fenol*slein sav-bázis
1!i
Fenolftalein + + +
indikátorral követjük nyomon,* A kemcsövek tzrtaltmát az \aO}1-oldat + + !
alábbi táb|iaat szerint áltítjuk össze. A kémcsövek tartalrnához

t
Lrpaz oldat + +
náffiumhidroxid-oldatot csepegtetünk addig, amig az indikátor
FeIfbrraltuk
gyüngén lúgos kémhatlast nem jelez.
*Á
Jbnoffialeín lúgas közegben rózsaszín, semleges ,!s savas közegben színtelen.
3. kémcső tártalífiát összeá§ítrás után azonnal felforraljuk A kémcsöveket összerázzuk, 10 perere
,l.
Á
37 oC-os vízfiirdöbe h,elyezzílk, majd ruegfigye§ük abekör,etkezeíváltozást,
8" Melyik kémcsőben vár*nk zsíremésztégeutató yáltozást?
A) Csak az 1. kémcsőben B) Csak a 2. kémcsőben C) Csak a 3. kCIncsőberr
D) Az 1. és a 2. kémcsőben E) Az 1. és a 3- kémcsóben F) A 2- és a 3. kémcsőben
9. Milyen vőltozás jelzí a zsíremésáéselőrehaladásít?
A)Az indikáor szine lilára változik
B) Au indikátor elszíntelenedik
C) Az indikátor erósen megtrrirosodik
§)A kerncső tarhlrira két fazisra válik szet :
E) A kémcsö tartalmából gáz fejlődik

lü.Melyik anyag(ok) keletkezése ciktzza a kémcs<iben megfigyelt változást a zsírernésztéskot?
A)Glicerin
B) Anlinosav
C) Zsírsavak
D)Glükóz
E} Foszfbrsav
l ()
Iak Tamás Edina: Biológia
Temcttikus haladóknak
1.2.3. fetadat
Á.feladaí a részletes kóveíelmé*yretdszer 1.j. pontja alapján 8 pont
készűlt,
Döntse el, hogy a leírtak könil mire érvényesek az állitasok!
1 Il1,enek azok aZ agyagásván yok, melvck í'e lszínénaZ

aminosavak peptidekké kapcsolódása könnyebbé válik A) §zervetlen katalizátomk
2, Közéjiik taftozik a keratin" B) Enzimek
egyik ft, t-ehérjéj
a 1raj
C) Mindkettő
a
J A reakció aktiválási encrgiáját csökkentő anyagok D) Effisem
4. ilyen a jód lS, mely a kenénvítőve1 kék szírrreakciót ad
) lde tartoZik a pepsZin, ntely peptidkötéseket borrt
6 Ilyenek aZ emulgcáló hatású epesaV sók
1
E fcliórjók seJtcn kír,til belül ls gyorsithatj ák a reakciókat
8 Ilyen a DNS. mely a sejtosztódások előtt megkettőződik
ók a
tL
MEGO_LDÁSOK (1. Bevezetés a biológiába)
1.1.1. 7pont
1, baktériumok /prokariótá§ gombák, nÖvények, áÜ-r"t sorrerrd tetszóIeges, 1+l+1+1 = 4 pont} 2. az első áőlenyeket/ az
sejlet / az é7et eredetét / közö§
l'.t .$ {+
két aiila hemogt"Lio.;*ox
első
kevésbé ik;r;bb Ú;;-) tér ei, mint brá:rme_
lyik8ke a tigrisevel őssrevetve. {Má§ként is rnegfoplrl;*raó 1 pont};"*i""o"ioo""dje
a. B
'r,,1.2. 6 pont
l, A mai milaoszkóPok lencserendszereket / Iegalább ket lencsét tattaknaalak.;2.
A kékmoszatoktran nincs seltínag|színtest / mito_
kondrium / {eukarióta üPusú) sejffaU
trdiíf,erencújutsó membráarerrdszer, Ji u ,áa*or-totl* ezek megtalalhatok
eukariótajellernziÍ hiánYának ill. meglétének megnevezése esetén pont); {bárrnely k*
l á. a Éékmoszat faj testszervezódési: többsejtiV sejttrársu1ás/
kolónia/Prokarióia a zÖldmoszaí ai tlrqu_"*"xáése: egy^sejtü eukiloű q.a
tr p"rii, e, D (1-1 :2 pont);5. A trirgylencse/objektiv
nagYÍtrásít szorozzuk a szemlencse / okulár nagátáxivarl
*t *gyiÜ"a.
^
rogadr,uto
1Nem r"n ut
t.t3. 10 pont "r:'a "iiáű|
4, B" 5, G, 6,D,'7,E,8. D F G,9- A C E {a8,,9.válaszban más betűsorrerrd is jó, de csak a háromegyütt
lfiif;*t 1ponr,
1.?.1,. 17 pont
l, A cukor feloldődou / a lYuk folYadéi<kal telt meg / a burgonyagumó kisebb
lett; 2. szomszédos; 3. sejtmembránok; 4. távolabbi; 5.
hígabb; 6, triménYebb; 7, M€rt fer át a féligíteiesaö na-rryá pirusurnlmert *fru me.*t loag,nnéretfi
1eE
cukrot fefueszik a sejtek a közepbelbe& a víz á crrkor uán vándod dipolus molekula; 8. Mert a
.*,ó;J:{Másképp is #er"g;k""firó a válasznak utalnia
kell a vízaramlás okára,); 9. vízfelszívrás b élből /yizltisszaszíviás a kapilliárisok
falin éú/ yizmozgása vesébeir a vesecsatomácskák és
1 !ÖJnrező
sejtek között (bármilyen rruís, helyes példa elfogadhaó, i Ti r' il;ü j o-t o.,
aBFBcBE
l2.2. 13 pont
?PEIl 1J11=3Pont);2..B;3._B;4.CésE(1
]inaktiválódik
/ elvesáti bonó
+1=2gont);5.C;6.C;7. Hölratrisára acsirázógabonaszemek amilááartalma
l Az eryas gabonafa;okiennáeuen reáamira zeltffibőtbtőképességií.
fogadható el téP*r€á {csak olyan áttítás
amire a kiserlet váasx adhítrxrfr; 8-10.: A B C
atapjrin
1.23. 8 pont
1-8.:ADCDBDBD
ll
7'cmatiku.l íb latl a t:;orok h u l ad óknak
Tamás Edina; BiOlósia
2. Egyed alatti §r,eryeződési szint
2.1. §zervetlen és szerves alkotóelemek

14 pont
2.1.1. feladat
A feladat a rész]etes követelményrendszer 2,1.1, 2.1.2, 2.t.3, 2.I.4, 2_L6, 2_2.2, pontjain alapszik,
A harom körben egy-egy biogén elem vegyjele Látható, Írja be a megt

felelő körbe, illetve a körök metszetébe a megfelelő állítasok számát!
t. lanjának felszívását a bélből a vfukei*gésbe a D vitarnia segíti
2. A csontban megtalálható
3. Résá vesz a szénhidrátok felépítésében
4. Ionja szükséges a véralvadáshoz
5. A növények a fotoszintózis során egy oxigénnel alkotott
vegyületét kötik meg a levegőből
6. Résá vesz a nukleinsavak felepítesében
Oxigérrnel alkotatt vegyületének szelepe vaÉa
a
7. fuégzés
szabéúyozásábaa az emberi szervezetben
8. szerepe van nagy energiájú (rnakroerg) kötés kialakitasában
9. íonja szűkséges az izammazgáshoz
Ylatár or,l,a nr c g, m cl yck lehetnek az alábbi elemek! Az elemek vegyjelével válaszoljon!
l0. A zslnlrlgy miis hormonnaknem

ll. Mindcnszclvos clőfordul
és
12, Neni nrinden szeí\,es allyag fete,pitőj e az élölényekben, de nrinden fehérjében
nrrklein savban előfordul
l 3* Hiány,irban ZaYar| szenved a vörösvértestek oxigenk|ito
t4. ton jának fontos tbrrásai a tej és a tejtermékek, gzé* ezek fogyasáása fontos az
10 pont
2.1.2. feladat
Áfeladat a részletes kővetelmélyrettdszer 2-t-2-5. pon§ai alapján kertllt
N".r"""" meg és soro§a be a megfelelő halmazba az alábbi biomclekulákat!
1. Feji-farki részbőt á11, a sejtmembrarrok elengedhetetle*
alkotóeieme: .,......,
2. Növényi sejtfalak ffi alkotója:
J. Az ínsialagok fti, rostos szerkezeü összetevóje:
//
4. Yizme§ett keletkezik sejtiégzéskor:-.,..
5, Vérünk oxigénszállító moíekulája: ,.....,
6. Fehérjelebontáskor keletkezik, önmagában mérgező, kistömegü molekula:
7. A fotoszintézis során keletkezik, vízben molekulái gytírúvézáródnak: " ",
8. Növc|nyi tartaléktápanyag:
9. A nyál szénlridrátbontó emésztőenzitqe:
10. A legegyszeriibb szerkezetti aminosar,: .
l2
!_ -::lás Edina: Biológia érettségifeladatgyűjtemény Te mat i ku s fel ad ats o ro k h a l adó kna k
2.13. fetadat 18 pont

1;'e]adat a ré.czletes lkiveteíméqlrendszer 2.1.1, 2.1.4, 2.2.2, 2.2.j. pon$ai alapjáa késált.
_{z halmazok az arrrmóniát, a folyékony halmaz.ill*potu vizet, vala-
CO2
mint á szén-dioxidot jelölik. Írja be a megfelelő ha|mazba az adott l
vervetlen anyap vonatkozó helyes állítasok §or§zámát! Egy szám

lt ;sak egy helyen szerepelhet!
.. Az aminosavak lebontasakor és átalakíásakor az élőlény a nifuo-
gént ilyen formában is kiválaszthatja H:O
]. A fotcszintezis (glfikóz színtózis) alapanyaga
3. A terminális oxidáció egyik végíerméke
-t. Oldó&ásakor a vérplazma pH-ját savas iránybaváltczátjameg
5. A gázcsere egyik molekrrlája
ó. Nifrogéntartalmú vegyületek lebontása során keletkezik
-. A kemónyítő emósztéséhez sztikséges
3. Koncentrációja természetes körülmények közt szerepet játszik alégrss szabályozásábut
t. A,nitrifrkaló baktériumok alakítják át a növények számára haszrrosítkató ionokká
.,.,. Kondenzációs reakciók egyik terméke
_\ vízmolekulákbaa köt§tt és a vízben oldott oxigén egyaránt fo*tos az élőlények sámrára.
Hasonlítsa össze biológiai jelentőségüket|
A) Vízmolekulában kerniailag kötött oxigén
B) Vízben oldott oxigéngáz
C)Mindkettő
D)Egyik sem
\' ízinövények fotoszi ntézise sonln ke letkezi k
\ rrövén yek. nr int liidrogéníblvevőt igérryli k sej tlégzésiikhöz
\ lralak képesek felhasználni sejtlé gzésüklröz, rrrint hidro génfelvevőt

\-ízi crrrlősök |égzósc számára fontos oxigénforrás
1t
Kortcentrációja jelentősen fiigg könryezeti tényezőktől, pé}dául a víz hőnrérsékletétől
kórniai reakciók során kötósci átrendcződnek
Kenrényítö képződése során a reagáló glükózmolekulákból szánrrazik
,\z emberi vérplazmában is előfbrdul
2-1.4. feladrt 8 pont

-lfdafut a réuletes kóv€Elnaryrad§Er 2.1, 2.2- portjai alqjot kádll
Hasonlítsa össze a fehérjéket
a nukleinsavakkat! 1 Alapegységei az anrinosavak
A)Fehérjék
2. Részt vesz a kromoszótnák felépítésében
B)Nukleinsavak
C)Mindkeüő 3. Szintézisébena riboszómákrrak van szerepe
D)Egyiksem
4. Építőegységeipeptidkötéssel kapcsolódnak
5 Ebbe a csoportba tartozik a cellulóz
6. óriásrrrolekula
7 Önmegkettőződésre képes moIekula
8. A vírusok felépítésébenjátszik szerepet
l3
.?
Tamás Ediria: Biolóeia érenségi feladatgyrii temény 1'em ttti ku s / b l ad a t s ortl k h a l ucló k n a k
Á.feladat a részletes kővetelményrenc}szer 2.I.I., 2.2.1.; 2.3,S., 3.2.1.,3,4.3., 5.}.1. es 5.4,1. pontjain alapszik.
A nátrium a természetben leggyakrabban előforduló elemek egyike.
Hasonlítsa össze ionját 1 pozitiv töltésű
a káliumionnal! z A vizeletben megtalálható
A)Nátriumion 3 Aldosáeron hatás{r a fokozódik vi ss zaszívó dása a
B) Káliumion ve§ec§atornác skák falán át
C} Mindkettőre igaz 4 A nátnum-kálium punrpa a sejtbe bef-ele iloz_qarya
D)Egyikre §em igaz 5. T'ovaterj edő potenc iá i lrui árn ki alakulásakor a sej tbe áramlása
1
idézi elő a membrán 'oeisö oldalának pozrtír,atrbá r,álását

6, A sejtmerrrbránon iit nlindig rrktír transzporttal tnozog
Hasonlítsa össze a nátriumiont összetett ionokkal is!
A)Nátriumion
B}$idrogenion {oxónium-ion)
C)Rarbonátion
D)Fosdáticn
7. pozitív töltésű
8. Savas esőkben nagyobb a koncentnlciója miat Éemsavas esőkben
9 Mészkő szikl agyepek alapkőzetének oldódásakor keletkező ani on
Az enybén lúgos szikes talajokban a koncentrációja magasabb, mint a
10.
ncrrr szikes
l l. A vizekbe kerülve elősegíti azeutrofrzációt
A tengeri madarak űrülékébenmagasabb a koncettrációja, mint a nem
12.
tgngerimadarakéban
l3. A szén körforgásának egyik állomása
2"í.ó. feladat l3 pont

A.feladat a részletes követelményrendszer 2. í. pontján alapszik,
Hasonlítsa össze a két fontos és
sohnindenben igen hasanló bi* 1
poliszaharid
omolekulát! 1 Energianyerst szolgáló tartalék tipanyag
A}Kernényítö J. A növényi sejtfal fontos alkotórésze
B) Cellulóz 4 Burgonyagumó sejtjeiben eiőfordul
C)Mindkettő
5, A l l ato k .i c I ll-m zc, s z n h l ii rl - nl cl l c k u l á.j a,
D)Egyik sem
t
"
6. Az ember emésztőnedvei nem képesek emószteni
1
A sejtnicmbrántlk r_,qi rk i'cicpittl.jc
A harom ábrán a keményítő, a
8. Szől őcukor-mo l e k; i á k reakc i ó_1 ár,a l keletkezik
cellulóz és egy harm*ük, szin-
9 Á riboszómák felszínél alakul ki
tén azonos monomerekből fel-
l0. Jóddal j ellegzetes sö tétkéks zínreakciót mutat
épülő malaomolekula szeíke_
zeteláthatő.
l1. Emésáese emberben már a szájüregben megkezdödik
12. Melyik lehet a keményítő szerkezetét mutató ábra? f;,?E;a{jc€{:Á'
A
Adja meg az ábra betűjelét: .. "...
13, Mi a harmadik makromolekula neve és meiyik ábra
mutatja a szerkezetét? ... -.
14
utl(lknak .. :Ji:a: Biológia érettsógi Tem tt ti kus íb laduts o rcl k halad(l k n a k
13 pont a1.-. feladat

-.-j,;_;;,.7 res:letes kövaelményrertdszer 2.!.
8 pont
: ál 3.4.3. wfirján alapsrik,
l: ilábbi tíz vegyület sz,irnos fontos szercpet tött b€ az étóvilágbn. Á nővényhatárazóshoz hasonló
-..,,i,ln (követelmény: 3.4,3.) lépésrőllépésrefejtse meg, mely vegyületeket (vagy vegyületesoporto-
c: r ielölik & A, B... stb. betiík. írja a megoldásokat a áblip;übs! Ket kakrikktojas is szerepel
:, ::.soroltak között: ezek a molekulák egyik helyre sem illenek.
epesay karotin hemoglobin karbamid íoszfatid{akl frhrinagén miozín ktarafíll víz inzulin
l- e) Peptid .. 2.
b} Nem pep§d , 5,
:. e} A vérplazmában fordul elő 3.
b) A sejtek belsejében aktív .. 4.
1 J l Szerkezetváhclzása a véralvadás fontos lépése.,... A:
h r \em.iátszik szerepet a r,éralvadás tbIyamatában B:
4, a) ATP-bcntó enzirn C:
b) Szállítófehérje D:
:]
íe) B io l tigiai szerepe sajátságos polari tás i tul ajdonságainak
].:öszönhctő 6.
b) B i ol ó gi ai szerepe konjugált kr;ttőskötés-rendszeróvcl
,1
magyarázhatő
ű ae) \íiiködése során molekulái úgy helyezkednek el, hogy
ilirJroíbb rószcik cg_vnrás fcló |ordulnak, hidrofil rószeik
pedig vizes közeg felé
] D ) N,lűköclése során mtllekuláinak hidrofób részei apcrláris
E:
] tblyadékcseppet vesznek kórbe, hidrolll részeik viz t'elé
fordulnak ..... F:
l3 pont
a) Molekulájának felépítésóbenMg2*ion is részt vesz G:
b} Nem tartalmaz Mg1* iont H;
Ll.& feladat 8 pont

a észlaes kővetelmbryrendsa 2.1, a 2.j- poatjain alawik
',*úo,
Ilesonlitsa ősszn amai ruRN§ molekulák és DNS molekulák felépítésétés m{iködését!
A)A hírvivő (m) RN§-re igaz
B) A DNS-re igaz l. öttéle szerves bázist tartalmaz
C) Mindkettóreigaz Bázissorrendjét a DNS megt'elelő szakaszának
2.
D)Egyikre semigaz bázissonendj e szabj a rneg
3 Eukariótákban a sejtmagból a riboszómái<ra kerúl
k 4, A l ko tó c gys ó_ec i t c ukor- ib s zíát kö tós ck rö_gzi t i k
4"ffi 5
I]cnne egymást kövctő bázislrármasok határozzák
fff& 6.
meg a felépülő fehérje aminosavsorrendjét
Húszféleaminosav al kotja
ffi# 7 Térszerkezetére a kettős hélix jellerrrzó
&\ 8 Baktériumokban gyűrű alakú
15
Tamás Edina: Biológia érettségifeladatsyú I'eru tlti k u^s / b l u t]u l,s o ro k h u l adó kneú
L1-9. fel*dat ?,Jpaint
Afeladat c részlaes kővetelményrendszer 1.1.; 1.3.; 2.1. es 2.2.ryntiain alapszik
Az alábbiakban felsorolunk őt, az éIö szervezetek felépítésébenalapvető szerve§ molekulát, illetve
molekulatípust: A) Dezoxiribóz B}Zsír C) Glűkóz D) Ribóz E} Fehórje t
Töltse ki a tablázatot!
lí'\" ,j\
CH. (-)H
fllsCrr- COO - CH:
j\frj4
l
\ /\ HrsCrz-COO-CH
.]:
Képlet:
í"-í"
i j:
l ,ij
bH
t HssCrr- COO-CH:
t
Molekula 1 2.
t
J,
hetűiele:
4 A glikogón alkotórésze
5 Nem szónhidrátok
q Részi vesznek a kromoszómák felépites.!ben
7. Felépítéséberrglicerin vesz részt
8. A hasnyál emésztőenzimjei képesek bontanl
9 D-vitamin hiányt okozhat. ha táplálékunk cbben az anvaqban szegény
Közismert, hogy a burgonya az ember áplálkozilsában nagyon fontos szerepet játszik. Yizsgála-
trrnk során a kettóvágott burgonyagumó vágási felületről kaparékot készíttink. Az elkészüit prepa_
rátumot mikroszkópban vizsgáljuk, s kerekded, oviilis szemcséket lát]nk. 1/
l0. Legnagyobbrésá melyik vegyület alkoda a szemcseket? -...........

1 l.
Mi a §zerep€ ennek az aayagnak a burgonyanóveny életében? , . .. . .
L2. A vegyület {ember általi) emésztesé,*ek befejeződese után mely molekula keletkezik ebből a :1l]|]
vegyületből? ...... l,",
13. A keményítőszemcsék szerkezetúkből adódóan kimutathatók, Lugol-otdattal színreak§iót adírak

Mi a Lugol-oldat és milyen színű lesz a preparáturn, ha rácseppen§ük? (1 pont)
],
",]]li
Hasorrlítsa össze a szőlőcukor biológiai cxi&ácioját és a keményíó'?okonveryiiletének", a giikogénnek lll
az emésztésétaz emberi szervezetben!

A) A szőlőcukor biológiai oxidációj ára jellemző
B) A glikogén emésztésérejellernző
C) Mindkettőre jellemző
§)Egyilüe serr igpz
14, Ilidrolízis
l5 Elófeltétele az epe szétoszlató (emulziót stabilizálti } heiasa
l6 kérniai reakciókból ál l
l7 Se.|ten belüli folyamat
l8 Egycs lépósci a mitokondriumon bclül lT]!-nnr-k \ Llgt,!,
19 A folyamat során felszabaduló energia egy r,észét ATP formájában táro§a aszerygzÉt
20 A lrasn;,ál crrzinrjci gyorsidirk
?.1 A fol,v:amat egyes lépéseihen a NAD- molel-uiák tor ábbítlak a hidrogénatornokat
22 Autotról élőlényekben is 1ezaj lik
16
iknuk - .,.,. Edina: Biológia érettségifeladatgy,rijtemény Tema ti ku s .íb latlu ts o r o k h ul adó kll u k
pOnt Lr.l0. feladat 6 pont

l _fut a reszletes kővaelnayreadger l, el 2. !|iaeten alapszik
l1etve a§',,kózl,,nHofrrfu*e Kutatűi három cukor, a glükóz (szőtőcukor), a galaktóz
,érje és a xilőz f'elszívóclásának (transzport_jának) sebessógót
vizsgálták a cukorkoncentráció fi.iggvényében a vékonybél
glukoz t-elszír,ó hámsejdeinek felszinén. Azt rnérték.hogy a lrárotr"t
ghrkóz + xilóz
allyag önmagábarr, illetve a másik két anyag jelerrlétében
- glukóe * gal*któr.
nriiyen gyorsan szívódik fel. Az eredményt a grafikonok rnu-
tatják,
1, Mil,ven mértékegységetábrázolhattak a graíikonok x
a galaktóz tratl*portxbrss€ge tengelyén?
A) rnls B) mol C} rnoVdm3
D) perc E)%
plrktór_
galakóa 2 Az anyagok egy része aktív szállítással, mas részük egy-
6luktrz +
§zeni űffrlzióval szívódik fel, E kisérletsorozat ered-
ményével nely állítások egyeáetbetők össze?
Á}A trrárom aTryagköúl§§at a gltikóz felszíva§a történt
a x ílá z tr ansz par, srlless (p aktív szállitassal
B} A lrrárom a§yag közúl a glfrkőz és * galaktóz felszivása
történt aktív szállítással
;gála- xltoz C) A harom anyag közül a xilóz és gliikóz felszívrása tör-
)repa- xilóz*glrrkóz tónt aktiv szállítással
1xi/ri:J
D)A háronr anyag közül csak axllőz
lblszivása 1örtént aktiv szállitással
E) Mindháron] anyag fblszívása aktív szállítással törtónt
_: _{ harom aílyagkölcsönhatásfua vonatkozőanme|y állítások vannak összhangban a kísérletekered-

nrenyével? (2pont)
.\ iA glükóz galaktózuwaílnzon szrállítórendszerért verseng egymással
és a
drrak.
B A gliikóz
r xilóz ugyanazon szállítorendszerért verseng egymással
és a
pont)
C l A glükóz xilóz felszíviása két, egymasól fiiggetlen folyamat
és a
D) Ha mindhárom cukor e1yszerre lenne jelen, mindharom fe|szivődásának sebessége lassulna
- i]a rnindhárom cukor egyszeíTe ienne jeien. az legalább az eg_vik
érrnek sebességét növelné
=lszivódásának
- \íely állítások állnak összhangban a kísérleteredményévela grafikonon x betűvel jelölt helyzet-
5en. ha a bélben csak gliikóz volt? (2 pont)
A) A bélben és a vérberr keringő glükóz koncerrtriiciója azonossá vált
B ) A szervezetnek nincs sziiksége több glükózra, de galaktózra még igen
C r A gltikóz felszívásának sebességét csökkentené,baga7aktózt is juttafnánk a bélbe
D l A béíhám szá§ítófehsrjéi idöegység alatt nem kepesek ennél több gíükózt továbbítani
- \ :lúkóz-koncentrációt tovább növelve a felesleg a vizeletben jelenne rneg
17
Tatniis Edina: Biológia érenségi felatlatgyúi tenrény Tematihx huludóknuk
2.1.11. feladat 14 pont íil

Á feladat a részletes kisvetelményrendszer 2. l .6, fejezetén alapszik.
Egy 146 638 brázispámyi DNS darab összetételének vizsgrilatakor aíraaz eredményre jutunk, hogy
pontosan kétszer aruiyi benne a guanin, mint a timin. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy hrányat
ártalmaz az adott DN§ szakasz az ewes nukleotidokbl ";
1. Milyen számszerúösszefiiggés (szabáty) alapjránkövetkeáethetiink acitozin és adenin arányára?
2. lvli az egyes bázisok arán_va az adott D}.{S szakaszban?
3. Az e|ijző kérdésre adott váiaszában szereplő összefiiggés felhasználásával számitsa ki az egyes

bázisok nrennyiségéta vizsgált DNS szakaszban! Rögzitse a szániolás menetét is! (3 pont)
il
Egy kéfrrgeÉyelemeit összekeverlük. A történet Griffith kísérietsorozatát idézi karikatúra formá-
a
jában. Áttítsa helyes logikai sorrendbe a felledezés történetének betiijeleit!
4. A helycs sorrend: D ( l pont)
n {Lil. 1'i, -,],A|_,,,,rtr:i

xqr,rr le vÁ*ttlró vorr. aaöa. lrA}líaoiJ l; t]F.
A r/lEootT gAKréStuÉoK ; A ríi if A $Áq l(^1!1!]M
APT^rMFTL^t|t}r,lí b{xoNYtJL- !l,.ii .! j,,,i 1,..l..i.t:li
TAi(, ,,..: i.,,/;\,: .a:li iili I
§ né
((s,,])
eWi Ea,i."9: . ]i. ti]!:

-Je].. ,: _.r,, ,.: -
tr "i-
.% §_./-/
.,ilí6A ruTix, ff.6Jxo-
cocau, rrATA9nrAÉ voaT
§
l
"
.qy-i!._ +! . ..
!,,::,-i _
il,i§i i,6,í tlsliDÖl,

jiajaí:,]!i
^rlX:] cr}l i:<! U! aJ\:_
r ,.l]<t:i.i ;§r: lifrir!l
)i ::L] i,,lj:Á!ír|!
B
frDáI @
:!El
!6\ @ n cÉrc€K reÉÁr É§ztt\ÉKEí
íÉ!íiTEtÉr,HÁF caAK A?r NÉn
íUE rAK , Éo6YóÉ MAóuK
nreór vlwlr.. Ét$lÉt(K$É- <D
.-r],. i .rP\ 'i eirÉse eeÉ p eltö rÉ,pélr ()
i !,]xií ,: ; J' ,?"
í9ÉDGRiÍítTrr TETTÉMÉ6
lri á.\N ]1_6r l i,J: : r' 1 lj r A *úízA9álexoel.
, *, n l\^Nl r! i!ó
vro "
î rirurü PÉÉorc(ff ,
, , .11^vl, \,,
dufxAl 11 :;r.l": qu§,_;r '\ \jt,! lttNlll,.;
:ií;ílrr\l t1 riiiÁ$ ltGki]F;
!i{ iL9T n i!:J!tsL'
D
E t€;Óm rropou 1KEFüLT r,iÉGr€rdr e

l
FrrlÁr,
vrp lbczl GÉtl.rer
.rürÉrrÉr'rroc -
9A^rr É,BÉÉA-
rornK ro Éó
fiUTÁJ.JroKBA, A-
/{lttlEK ÉRÉDmÉi"lYE-
rEPp nz Áp.-ernl,t-
6paÉeeiD
;€a
tA^l,HAZATIAN"
\_/>
@
-:HFRÉlí 9AKTÉRtUMoK
,@
iÉp.R |§ rtlrÁlr rtozó
TotrrzrÉ.TpArJrz-
FoeMAloDTAl(li
üap
l8
uludóknuk :,,rs Eclina: Biológia érettségifeladatgyű.jtenrény Te mu t i ku s ./bl ad at.s o ro k h a l adó kn a k
14 pont
'.1i az, amit Gritíjth saját kísérietót elenrezve fblismert a gének és a t'ehérjék közti kapcscllatról?
un§ hogy
lgy hányat
:. Töltse ki a Griffith eredményeit összefoglaló táblérzzatCIt (az 1. kísérleteredményét megadfuk)!
arányára? (2 ponü
Az egereknek beadott Pneumococcus baktériumok Eredmény
\rado élő Yad, hővel elö|t Tok nélküli {az egér sorsa)
muáns
+ elpusztult
t aZ e§/'es
+
(3 pont)
+
+ +
- Tételezziik fel, hogy Griffrtb egy koilégája felveti: a tapasztalt kísérletieredményt esetleg
mutácíó okozta. Hogyan cáfolható ez a feltételezés?
rlra forrná-
{ l pont)
tjiffith kísérletsorozatát az l930-as években Avery folytatta. Ó a hővel elölt és a toknélküli mutáns
:altérium tenyészethez ktilönféle bontóerrzimeket, többek közt proteázl (feherjebontőt), amiltlú.,
:ajd egy mrás alkalommal nukleáx (DN§-bontót} kevert. (Ezek az enzimek nem karosították az
:.o baktériumsejteket, de hatottak az oldatban szabadon áramló molekulákra.)Eztakezeltbakté-
:_,,rmkeveréket jufiatra be az egerek szervezetóbe.
: Mit szeretett volna kidedteni Avery, amikor ezt a kísérletet elvégezte?
\1it tapasztallratott Avcry? Töltsc ki a jcgyzőkönyv crcclmónycit összc|oglaló táblázatot! (3 pont)

pneumococcus Bontóenzimek Eredmény
Vad, hő- Tok nélkü- nroteáz| nukleáz amiláz (Áz egér sorsa)
l,cl clölt li mutáns
+ + +
+ + +
+ + +
2.1.12. feladat l0 pont

l ,:ladat a részletes kivetelményrendszer 2. I . pontjdn alapszik.
_{asonlítsa össze egymassal az esszenciális és a nem esszenciális aminosavakat!

A) Esszenciális aminosavak l C'sak állati eredetú élelnriszerekkel r.ehetjük íbl
B} Nem esszenciális
2. Enzinrek felépitésébenis szerepet játszanak
aminosavak
C) Mindkettő
,1 A sejtek más molekulákból elő tudják állítani
D)Egyiksem 1. Felróriék alkotórészei
5 Honnonok alkotórészei is lehetnek
6. \rízben nenr oldódnak
,I
A szervezetbe csak kívülről, táplálék útján kerülhetnek be
8. Nitrogéntartalmú vegyületek
9 Hiányuk minőségi éhezéshez(hiánybetegséghez) vezet
l0. Nuklein_savak felepítésébenis rész.j vesznek
l9
Tamás Edina: Biológia érettségi 7'e ma ti kus fe l ada t^s o ro k huludóknak
2.r.l3. fel*dat
1$ pont
Áfeladat a részletes ktivetehnényrettdszer 2.!. pontján alapszik.
1 . sorcljon fel a zsírok es olajok biológiai szerepei közül négyet! (4 pont)
2- Miért alkalmasak a foszfatidok biológiai membnínok (hárfyák) kialakitásrára? Mert

A) Apolráris vegyiiletek B) Lipidek C) Apolráris és poláris (ionos)
molekularészeik is varrnak D} Magas etergiatartalmú maíekulák'
3. MelY vegYÚletek vesznek részt azsírok és olajok {neutrális zsírok) felepítésében?(1
pont)
Ai Glic€ri* B} Ecet§av C) Zsírsavak D} Etiíakohol
4. A7watmirigyek által termelt sáarémváaas (sáeroid) hormonok. (1 pont)
A) Tiroxin B} Öszffogén C) Kolesáerin D) Tesáosáeron
5" MelYmirigYektenrrelnekjelerrtősmennyiségben sztgtánvázesanyagokat?
(1 pont)
A) A mellékvese kéregállománya BfA nyálmirigyek
C) Az.ivannirigyek D) AhasnyáI*i.igyságetei
6. Mijelleinzőazep&e? (1 pont)
Á} E*esztő errzimettartaknaz B) Hatrisát savas közegben fejti ki
C) A zsírokat emulgeálja D) Hatasát a vékonybélben fejti ki
7- Mi igazakarotinoidokm?
(1 pont)
A) Színes vegYÜIetek B) Telítettvegyületek C) Glicerinból és zsírsavakból
épii{nek fel D) kettőskötés-rendszerttartalmazómolekulák
J 1 6 7
l
2.1.14. feladat
8 pont
Áfeladat a t&leta hareehényrqdsz.er 2.1.6 po4ja alqifu r*sn.
A kópck az örökitő
anyag bizonyos
A jobb oldali
tr"rla.icionságait szcrnléltctik.
képen a számok egy növényfaj örökítő
anyagában a bázisok sorszánrai. A bctük laA§oP§ttt§€c(treileíTTEs§t .crcc,T&§i
l., 13o , {,] 110 j,6ü
{A.C.C,T) tr nukleinsav-bázisokatjelölik.
l. l-Ionnan isrncrhctő lcl, hogy a ,jobb l
olilali bct,iiscrr DNS, cis ncltt RNS-tnole- ítcs'lcí§r'{rcTcl,CrccPí.l(ít'it:i,o, |l _j cc c(
l0 25B .,] "crc. ]l
krrlát irbrázol'l
4:
!r0 }8ú }§0
A valóságos DNS-t milyen szernpontból fia te (modellezi) jól a két ábrrizolás?

2. Mutatja a DNS ijsszetótelét
3 Hasonlít a DNS térszerkezetére A) A csigalépcső
B) A bázissorrend
4. Mutatia a összetartó hidrogenkötések irányát
ábrája
5 szemléltetia számát C)Mindkettő
6. az adott I)NS-szakasz infbrmációtartalrnát D) Egyik serrr
7 szernlélteti" DN S-szakaszról kesá1 máso l at
R szemlóltcti a kromoszómák szerkczetét
20
l
lut{óknuk : J;il3;
Terntttiku,>- haladóknak
lü pont _ 5leladat
{4 pont)
(1 pont)
( i pont)
( I pont)
( l pont)
(1 poní) : \el.ezze megpontosan a szinanyagoknak

azt a csop.fijirt, amelybe a szűrőpapíron taláit
kból s a sárgászöld arryag tartozik !
kékeszölcl
' )XíJJ*****- ***r"-.*;;" ;;;"-,r,,*;il;,*u;[|;;;;il .u,*;;;
: \{ely fulajdonsága miatt alkatmas

a szürőpapír eb ben a kísérletbenaz
anyagok elválasaására'?
8 pont
A) Men nagy a tömege B) Mert yuryfajlagos felülete C)
( l pont)
te
D) Mert fehér klert r,ízbcn oldható
E) Mert eűnyesú Í.;;; hajszálcsövesség
: -\íelyik színü színanyag kötődött legerösebben a szfiröpapír felületéhez?
_{)A narancssárga
B}A srárga
C)A kékeszötd
D)A sárgaszöld
:33Zalábbiállítrisoknakmegfelelőbetűketatáblázatbaazállitásrnetlé!
sárga es narancssárga szírranyagok
aL)A
B)A zöId színanyagok
Mindkét veg5rületcsoport
9]
D)Egyik sem
-. Hasanió
szerkezetű. vegyület található az enrbed retina receptorse.jtieiben
tépcső jadllukat menlbránioz
l-:,
tonend kötve tijltik be az élő sejtben
ttő l0. szénhidrátok

)n]
1l. A láthato fény geqeszti elektronjaikat
\íagnéziurnot taftalmaznak
2l
Tamás Edina:
23 pont
2.1.1ő. felad*t
2, l,.fejezaén alapszik,
A feladat a részletes kővaelményretld,szer
a génck - tttits l
*Rosette-i kö (ltt}: a megolda§ kulcsa
James Watson: Á kettős spiral
2.áWa:- fehfie szeíkezete

1. Az idézct a molekuláris genetikának 1
abból a korszakából származik, ami- jöbettek

molerub az öókítö anyag, Milyen anyagok (1 pont)
kor még vita targya volt, hogy melyrk
számításba öíökítő anyagként? E}Víz
Á} FebérjékB} §zenhidrátok
C}Z§ííok D)Nukteinsavak
(2 pont)
z.IÍlaLeröviden,hogyaszo.v19|91iserrrlítettanyagok.melyközösnrlajdonságukatrapján'milyen
elvi alapon tet az orúto információ hoidozóit
"tnjrí"t
uaon'uuu
ioru, u*.',r", *ur.r..gcirrk és u n''arou*'"''-'"'*"'
: a rriru*glr..., o''.,rit*u ruru;aon*a*"o
es i;iLlnk szlne. Jeiii§Ön megkét okot az Óróklődés
nem olyan.gyrr"J-o arottooi{mint sze-mirnk i l ptrnt)
))
knak ::&is Edina: Biológia érettségi Tem a íi ku s {e latlut so ro k ha la dó kn a k
pont 5 Hogy jelölhették meg a kutatók a fágok DN§-ét és fehérjéjét?
_{l Szines festékkel B} Radioaktív izotóppal C) Nehéz H-izotóppal
D) Elektronokkal E) Nenrkellett jelölni, fónymikroszkóppal követték a molekulákútját
: \{ely'ik elemet lehetett megielölni, amely csak a feherjékben fordul elő, a DNS-ben nern?
A hidrogént B) A nitrogént C) A kónt D) A foszfort E) Az oxigént
-r.)
- .\ DNS molekula gerincét a 1. áhré,n,§' és n,B" betiikkel jelöh részletek alkotjak. Mely vegyüle-
? teket jelképezi aB betü? .
\U
}
íá\-
^-
- ,.C", ,.D". ,,E" éS ..,F" betűk szerves bázisokat, a §zaggatott vonaiak hidrogén- kötéseket
ll :]i'lnek. A bal oidali (sötót nyíllat jelölt) D},JS szál rajzon látható szakaszán 3'-5' irányban az első
.]:l--lll bázi§ a kiir.etkezŐ: guanin--euariin-timin. Mel;.,bázisokat jelölik a felsorolt betűk? (l pont)
C:.... ... D: E:.... F:.......

; A felsorotrtak közül mi igae a DN§ kettős hélixre? (2 pont)
.$) Csak u, egytkszálban következhet be pontmuáció
B) Ha az egyikszrál hibás, a mrásik dapjr{n kijavítható
C) Sejtosáódás során azegyik szá1 az egytka a másik szál a másik utódsejtbe kerüt
D) A kettős hélix egyik szála az apai, a másík szála az anyan szewezetből keítil az utódba
E) A kettős hólix ketszer annyi információt hordoz, mirrt ha egyszálú lenne
zete
]=avarvonalat (ct-hélix) írnak le a fehérjemolekulrák is teljes hosszukban vagy egye§ szakaszaikon,
ettek
''niní drt a2. ábra mutada. A szaggatott virnalak itt is hidrogén*hidakat jelölnek. Hasonlítsa össze a
..:eféle molekulát!
ront)
A)A DN§ kettős hélixre je§enrző
-_l
J
B) Az o-hélix szerkezetű fehérjerejellemzö
C ) Mindkettőre jetlemző
ilyen D)Egyikre sem jellemzö
l0 ,\lapegységei kondenzációk sorár,al (polikondenzáciő'l kapcsolódtak össze

]:::
lt. P c-pti dkötés ck et tartal m az
\z oldalláncok közti hidrogónkötésck tartják fcnn csavaruonalú 1hclikális) szcrkczctét
ui*" i-a .{ peptirJkötések közfi hiclrogénkötések tar§ák fenn helikátris szerkezetét

lődés
\{egkettőződésre képes
1ont)
vírusokban lehet örökítő anvap
l6. Biztosan taftalnlaz foszfor atomokat is

-**-l
t
I
.\ sejtrnembrán jellemző alkotórészei
,\minosavakbó1 álinak
{ táplálék emésáése során alkotórészeikre hidrolizálnak

__j \ itrogéntartalr-nír molek ulák
ppen ,\ rrrutációk következtében tartósan megváltozhat szerkezetük
:riun
vol!
adott
: 1. |. alfejezet megaldasai a 34. oldalon találhatok.
/-J
Tamás Edina: Biológia érettségi Tematikus f'eladat sorok haludóknak
2.?, &r, alryag€§ers foly*m*tai

j.3. Növények alfejezetben találhatók,
fotoszintézissel kapcsolatban a
; lil
További feladatok a
2.2.1,. íeladat 7 pont

.,,,l]
Afetadat a részletes kóvetelményrendszer 2.2. pontján alapszík, ,,,l,,
tÖltse ki a táblég'at
Laboratóriumban két kísértetetvégeztiink el. Hasontrítsa össze a két Hsérletet,
számokkal jelölt hiányzó rovatait!
I. kí*értet: egy vizszlnte§eí: tertalt kémcsőbe í8 szem csírÍr:ő bomószemet helYezÜnk,
A llll]ilrilil
tifürt dugóval bedugiuh arnelyaek furatába egy e8yenes üvegcsövet iilesztiink,

]lllW
kémcsövet
"gy
Az üvegcxí ibeebe nétráiv cseppnyi-nákium-hidroxid (NaOFI) oldatot teszünk, amelYet fenolfta-
1einnel Testtink meg, (A vízszirri.r"r tartott csőből a fotyadék a víz
felÜleti feszÜltsége miatt nem
r"rvit ki.) Figyeljík a változást, (A fenolftalein indikátor savas és semleges kÖzegben színtelen,
lúgos közegben bíbor színű.)
Il.kísérlpt:egy fiiggölegesen tartott kémcsőbe (i. kémcső) 5 cm3gltikóz-oldatot Öntiink, Ebbe ,L
;gy d"*Ú EÍ"*ní*É*r., majd a kémcsövet 37 "C-os vizfiirdöbe helyezzük. A kérncsÖvet
um.t dugóval bedugiuk, ametynet frr;aéba egy ,,{J"-alakban meghajlitott ÜvegcsÖvet illeszt-
kárncsd,} med§iik,
;Űk_ *, iivegiső másik Íegar *gy tetített rtre§z€s vizet tartatmazó kémcsöbe {2-
"§:, liN:l]
Fi gyelj iik a változast,

il] ]ill
nt l. kisérlet tl. kísérlet

A kísórlctbcn vizsgált lc- l. 1
bont(l biokém iai íblyamat

.l.
A folyan-rat scrrán keletkezett 3.
rill
gázhalrnazál lrrpotu anyag
A kísérletben tapasztalt
látható válnzás folyadékcseppbr
5-
€n:
§zínváltozas a csóbe belyezett| Yálterzás a 2. kémcsőben:
l
6.
ill]llIlll
I i ]l il llLl
kiindulva!
l, íia fel azl.kísérletben vizsgált fo\ramat összesített egy-enletét szőiőcukorból il ] ]lllfii]i,i]
! +
7 pont tü
23.2.íelpilllt
Áfeladat a részlaes követelményrendszer 2,1,3, 2.2,2, 2,2.3 és 2,j.3 |ejaaén alapl.
Az atábbi sejtalkotók közül melyikben mely folymatok mennek vegbe?
A)Mitokondrirrm
B) Z,dld színtest 1
C)Citoplazma
1 Fényenergiával történö r,ízbontás játszódik le benne
1 A glikolizis helyszine
3 Az itt za||ő folyamatban a szén-dioxid reduk áiótiik
4. ltt rrrcgy vógbc a citromsav (citrát) ciklus
5 Molekrrláiban a konjugált kettősköt,-ls-rcndszcr c lekrronj ai könnyen gerjesztődnek
6 A tenninális (végső) oxiűció itt zajlik

7 Molekulárjs oxigén képződik benne
-+
Trmás Edina: Biológia órettségi feladatgyű Temat i kus fb ladats o ro k hal ad o l;n ;,,.
2.2.3. íelailat S pcilt

j
.1_feladat a részlaes *tivaelmény.endszer 2.1.4; 2.2.
wn§ai alqján késziilt.
Az alábbi áblázat abból a szempontból csoportosítja aszrámokkal jelzett étőtényeket, bog.y ener_
I
gianyerésÜk során honnan hová kerül a hidrogénatom (a proton és az elektron). Írja a számokat a
uíb!ázatban szereplő megfelelő bettik nrelló! Egy betü mellé több szárn is kerülhet. Egy b€ni
..kakukktojás": emellé nem keriil szám.
Energiaforrás Vógső hidrogén (elekíron) felvevő molekula (ion)

A (hidrogén/elektron
leadó molekula} Oz más szervetlen anyag §zerye§ molekula
szervetlen A C:
|",
szerves D F
|.,
l. A csírázó búzasznnek*ben a keményítő szenatomjai a citnít-ciklusban szén-dioxid nrolelfflrákbq
et míg az eá követő folyamatban a lridrogénatomok vfumolekulákba kerülnek.
r 2. A Nitrosrsmonc,s balÉéri§§r az arrrmóniát energiaforrasként hasmositja: molekuláris *xigen
j elenlétébeunítrit_ionokí<á alakítj a.
-1. Egy Thiobacillus baktériumfaj az elemi kén szulfátta {§Ol] oxidáLásból nyel5 az energiát, Elek-
tronfelvevÖ molekulakérrt a nitrát-iont használja, amit elemi nitrogérrnéredukál.
1. A Lactoba-cillusokagltikózt tejsawá alakítják levegőtől elzárt közegben.
5. A Pseudornonas oxuliticus baktériumfaj a hangyasavat (HCOOH) elemi oxigénnel szendioxidő
ésvizzéoxidálja.
6. A fenyők fetrérkorhadását okozó Trametes pini grNllba fiiképt a lignint {a sejtfalat alkoto egyik
poliszaharidot) bontja le oxigéngazdag közcgben.
7- Egy Desulfovibrio bakkTit}í§faj a tejsavat szs§-dioxidd,á oxidr{§a. Elektronfelr.evője a szulfit_
ion (S O+'-), amit kén-hidro génné (Hz§) redukál.
8. Vannak-e a felsorolt (1-7, szalqielzésű) fajok között olyanok, amelyek leírt anyagcseréjük alapjrán
mitokondriumban hasznosítják ATP-szintézisre a felszabaduló energiát? Ha igen, melyekf In-
dokolja állitásátl
nt 2.2.4.feladat l0 pont
l .feladat a rószletes kővetelményrcndszer 2.2.j. fejezetea atapul,
\ju *állítások mellé a megfelelő betiijelet!

l. Lebontó folyamat
A) Biológiai oxidáció
Gclrrrbák lehetséges energianyerési módja B) Erjedés
;3. A sejtmagban zajlik C) Mindkettő
a1
Aliati szervezetben csak oxigén j elenlétében nregy végbe D)Egyik sem
5. A sütőéi esztó l ebontó folyam ata tésztakészitéskor
Az enrberi vázizomzatban zajlik tartós n}^lgalmi állapotban
7. r\z embcri y,,ázizamzatban zajltk oxigón hiányában
Osszességében energi ai_gónyes folyan:rat
A í'olyarrrat során felszabaduló energia egy része ATP szin-
tézisre fordítódik
Eirzimek szükségesek hozzá
25
T'emutikln htllttdóknak
Tarnás Edina: Bio lógia érenségi fel
1ó pont
2.2.5. feladat
3,, 2, l, 5,, 3, pontj aín al ap ul,
Á,feladat a rész]etes kii v etelmány rend szer A
1 . 2, 2,
nrajd fehérjéitkicsapják.
A sajtkeszités alapja a tej megal vasáása. azaz a savótól . és érlelik, attó l 1iiggően, hogy milyen
tclet savanyítják,
a folyékony
kclctkcző kocsonyás fehérjételválasztják tenyészettel történik. A
tot készítenek,Az első
Sa_l
lépésa te3 savanftása" ez teJsav baktérium
maso dik lépésa t-ehérjók kicsapa,sa ,,oltó en zirnekkel
ériumok működése következJéberr?
1. Hogyari váitarbat a tej p,H-ja a tejsavbakt
A) pH 14-rói 10-re B) pH t-ről 7-re )
C pH 6.6-ró1 5,5-rc
D) pH 7-röl 10-re E) pH 10-ről l4-re
Egy fbrgalrnazó a kóvetkező leirással ajánlja
ltázi sajt készitéséhezoltó enzimeket lehet rendelni,
pl- fiata I borjak glomrá ban termelíid[í
enzint,
ezeket,. ,,A kimozin fiatal, még szopós emősöh j0 "C al atti sztil líttis esetén
A tejohók minőségét
Feladata a tej széwálasztasa feh erlere es savóra.
a g,lártó 10 napig garantálja,"
A kimozin enzinr a tejfehérjék
'h;riü -kettiis
közúl a kappa-kazeint
His Phe-Met Lys
;. A kappa-kazein oldódási trrlajdonságl,t,i-
c
N
kirnozin enzim a 105, sz,ánrú (Pheni-
98 105t06,1 11 irp"rit"rl n.ol.kul". A
(Metionin; Met) amincsav
iuiunin, Phe) és a 106, számir
Bslpa-kafiin
ttrár, hasítta el a kappa-kazeint, A hasítás

eredmónyekép-
..'sen polári, és egy erősen apoláris molekrilarész
kimozin p."
"gi
'keletk"ézik. Ennek erednrényeképpösszekapcsolódnak
az
His Phe Met Lys
Nt 98 1ü5 106
c upoláro. nlolckularr-|szek, és a tej megalvad, A szopós em-
lásók gromrában a kimozinos emésztéskóvetkeztében

1
-h;r-";Ú
.{z tndmt$ haÉitá§ termékel
ideig idózik a tej, mivel tblyékony lralmazállapo-
tuból kocsanyis állaguvá válik,
(1 pont)
- Mi jellemzi akimozinműködését?
2.
Ári{_údrkathasít B}en**i" űtállégzeűhasítashidrolízis
meg D) PePtidkÖtésthasit
C) A hasítas a fehérje á"r"t"r"**etét nem'változtatja
E) Másodlago§ kötéseket hasít
3. Mi jellemzi akappa-kazein oldódasát?
B) A kappa_kazeinmolekula dipólus
A) A kappa_ta""io-áoiekula apoláris
;i' áp;- &azei*egyik része ap. o*íris, a másik poláris Csak apoláris oidószerekben oldódik
E)
D) oldódá§i tolajJoniásuhasonlít az epesavakera alapján mi
fiakaifolyamat is végbernegy, A leírás
4. A kappa_kazein kimozinos hasítása után egy
ez a folyamat?
A) Ozmózis B) Koaguláció C) Redukció (kicsapodas) ]
bia*rg*fokozódasa E)Plamolízis
emberiség kultúrtörtén'etének. Az ókori ak
biztosan
Az alkohol mfu évezredek óta ftszétképeziaz embere is
egyes fsltétele.Zesek szerint mix az újkőkor
keszítettek alkahcltart*lmú italokat, de
:
birrokábun oolt a sörkészítés tudományának, pon$

,lyamatckra? {1
5.Metyállításokigazakasze§z€§itatokelőáltítasábanszerepetjá*zófo
(sütőélesztő) sejtjei;re neflr
A)A söréles"tö §ejd"j"lt eyuő,de a pékélesztő jrár
bí C* nurrn*zatapotn mellékterrnék kepződésével
C) Az ember szervezetében is végbemegy
O1X.,r, jár cncrgia (ATP) fclszabadtrlásával
E) A tbl},anat glükózból indulliat ki
csak egy adott koncentrációjú (sejttípustól
Biológiai úton, kizárólag élő sejtek s.egítségével erirer töményebb alkohol csak desail-
szeszes ital áliíthato
Ú;:; 7-8 vagy l2-1594,-os) "iá.
láúisal (pl. .,pálinkafőzésscl") állítható elő,
26
-::Iás Edina: Biológia érettségi Te mtt t i ku s fb ladut so ro k ha la dó kn a k
ulttdóknuk
1ó pont
\1i az élettani magyarázata annak. hogy éiő sejtekkel nem lelret maga§ alkoholtcrkú (azaz
, ilnié*yebb) szeszesi talt gyártan i','
:sapják. A
tgy milyen
örlénik. A
,, gz 1rllitások utáni négyzetbe azon íillyamatok beti'rjelét, anrelyekre az állítás érvényes!
A glűkóz aerob lebontási fblyarnata A)Tejsavas erjedes

B) Etanolos erjedés
.A.z einberi sze*,ezethen csak fokozott izonrmunlia esetén zajlik
C) Biológiai oxidáció
1elentős mértékben
sal ajánlja D)Mindhárorn
q l:olyamata során éppen annyiNADH + H' oxidáiódik, rrrint
d(; enlim. E) Egl,ik senl
lirrtcnnyi NAD- clőttc redukálódott a folyamatban
|ítás esetén
l0. .\ sör elkészítésében is szerepet játszó folyanrat
,pa-kazeint
ll Végtermékei(az ATP kivételével)kizárolag szervetlen
anyagok
nsárgú (am-
Felépítőfolyamat
rrú (Pheni-
Fcllyamata során l mol szólőcukorból kiindulva szén-dioxidból
) aminosav
mónyekép- két mol keletkezik
rlekr.rlarész Eg},e* gombák jellcgzctcs anacrob lcbontási folyamata
llirdnak az .{z élőlóny számára f'elhasznállrató energiát biztosit
izopÓS em- l6. Csak oxigén jelenlétébenmegy végbe
,etkeztében
nrazállapo-
(1 pont)
l2.ó. feladat 10 pont
-1 feladat a r&Ietcs kóvazínl&yrendszu 2.2.íejaeten alopszik
}tasonlítsa össze az alrá.bbi két folyamato{!
A)Glikolízis
B) Cimátkör
C)Mindk€ttő
D)Egyiksem
ldódik l. Lebontó folyanrat
apján mi 2. Szén-diox ídot elnyelő körfo lvanrat
3. Csak nör.ényi sejtekben megy végtre
-+ 1,"{elvszíne a rnitokondrium
ak biztosan Fol1,amatában a hidrogén NAD+ szállítónrolekulákra kerul

embere is Osszesítetl egyenlete: 6CO2 + 6H2O : CoHt 206 + 602
(1 pont) __e :zítse ki a rnorrdatokat a szárnokkai jelölt helyekerr a megfeielő szóval, szórészlettel vagy képlet-
tel!
_{, fotoszintézis (7) szakaszában a (8) .... elbomlik.
- . nrolekuláris oxigén képzódik. A 8. jelű anyag (9) tartalnra pedig
.zállítómolehúára keriil, s a kloroplasztisz alapállom,inyában {10) .-"..."

(sejttípustól
sak desail- :-.rmájában szállítódik a átó szakaszb4 ahol redukáda a szén-dioxidot.
27
V'cmtttiku,s
Tamás Edina: Biológia érettsési
12 pont
?..L7.íelaúzt
és 2.3.j fejaetei alaPjón kzszűlL
l1aoaot o részletes kővaetméryrendszer 2"2.I., 2.2.2; 2-3
ábránegy zöld §zíntest ralza]rátltatő. A fotoszintetikus

ATP_
Az a
L
kemi_
szintézis *""n*i"rrru*t (a mitókondriuméhoz hasonlóan)
ozmotiku§ elmélet magyatér:za Olvassa el az
erről szóló
o
l
N
1. Honnan származnak a szintest
C) A NADPH-róI
A)A
D) Aklorofill molekulából E) Avíanolekulából
sortin az ATP-szintézist
2. Hol lrclyezkcdnek cl azon cnzimck. amclvck a fotclsztntózis
A) A szintest alapállonrányátlan B) A gránum mel-nbrár,iáLran
E) A sejtplazmában
Cj A.ib,rrrómáfban D) A színtest kúlső határoló nlerllbránjábarl
j. bizonyitolt a leírt kísérlet'?
N,fit
A) A spenótlevól belsejc savas
Bja,ren-Oioxid a fotószintézis 2, szakaszában keleüe zik
Cinz ATF csak savas közegben keletkezik
kapc:cliatos
O1 az arP szirrtézisc a H'- ionok vándorlásár-al
EÍ e tbtoszintézis 1. szakaszához nem szükséce, ttnr energia
(1 pclnt)
a he,jtticl,_,ic.,
4. Mi a FI,_ionok gránunrból való kivánciorlásának
A)ATP hidrolizis
gja H-- ionok koncentrációkúlönbsége a menlbran ket ol.jalan
Cia tilrtasiai oxidáció során fblszabaduló energia
oia ta*Űás különbsége ir membrán két oidalán
E) A NADPH oxidációja
nrolekulei a lridrogénatomokat és a
5. Nevezze meg azokat az anyagokat, melyeknek (z
íényszakouríbun rrregkötótienirgiát,.átviszik" 3 3§lglS,73kn_(,zha!
Az alábbi ralz egy gyomirtószer hatasát A

muta§a be ery növény zöld színtestjé:e,
6. NJverze meg, hogy a színtestnek
melyik részétkárosította a gyomirtó
a képen tátható módon!
], | ']]', ",:' : ,'
csökken a normálishoz képest,

7 A kezelt növény oxigéntermelése drasztikus mrirtckLrcn
eltűnt színtestböl glomirtó hatásáta?
biokémiai folyamat színtere lehet aZ a részlet, amely
A) Aglikolízis B) Acitromsavciklus C) T,--m-rináiis oxidáció
D) A fotoszinlózis fényszakasza E) A ibtoszintézis sötétszakasza
28
llltltlóknttk Tlmás Edina: Biológia érettségi Tetnati kus íL:ladats orok huladóknak
12 pont .:.A szén-dioxicl redukciti,ja kezeletlen növényben az ."A" jelii részletben megy r,égbe, Mi jellernzi a
stjtszen,ecske ,,A"-r,al jelölt rószletét? {2 pont)
A) Tartaimazza a gllkolízis enzimrerrdszerét l3 ) Tartalmazza a citronrsavciklus enzinrrendszerét
C) Tartalmarza a fatoszintézis sötétszakas z enzímrendszetét
D) Alapanyagaapoláros oldószer E) DNS-t tartallnaz
9. A gyonrirtószeres kezelés következtében a növény elsárgul, majd elpusztul. Mi lehet a
pusztulásrának oka ebben az esetben? (2 pont)
A) A lebontó anyagcserében felhasználható §zerves anyagok hiánya
B) A növény intenzív gíncseréje miatt szinanyagai xantofillá alakutnak
C) A növénypuszürrlását az erjedés enzimeinek hiánya okoz:a
D) A növény nem képes hasznosltani a Nap fenyenergiáját
E} A növeny mutáció következteben puszful el r
,2.2.8. feladat 10 pont

,1
-7.feladat a ré*zíeteskőz.eteb*fuyrendszer 2^2,j. pon$a al*pjbz fuszű}t.
Az alábbi {elkfozelt, de valós adatokon alapuló) jegyzőkönyv a nagy francia hrdós egyik felfedezését
ÖrÖkíti meg. Ez a tudós tobb€k között a tervszeni védőolrások bevezeteseről is ismert. Egeszíhe ki a
"atalizálják? szöveget a megadott szavak segítségével!(nem minden megadott szó szíikséges)
fotoszintézis biolőgiaioxidáció több kevesebb ugyanannyi ery'edés szeryes szeruetlen

széndioxid víz tqisav etanol §emmeltyeis Pasíeur Lamarck Mendel
-.}iorábban nrár rnegállapítoftam, lrogy a lreterotróf egysejtriek kétfeleképpen is energiához juthatnak.
Oxigén jelenlétében (1) -val, oxigén hiányában pedig gyakran (2)

( l pont)
*-*1-ff**]:,T*"-j::::ffi;-*;";
;;; ;,,,* l
Pedig valamilyen {5)"-.."...-.. .,--. molekula- A bor- és sörkeszítesben peldá§t ez a mole-
btoszintézis okozza.
(2 pont)
A legtöbb anaerob egysejtú számrára aa oxigén méreg. Van azonban néhány, amelyik mindkét
életképes"Egrszer megmértem időegység ala*i cukorfognsztr{sukat, s azt tááÁtam,
irú9t ar}a€rob kÖzegberr sokkal (8) .. glükóa fclgyasaottali, mint oxigérr
jelenléteben. Ez nagyon kíilönös, hiszen energiaigenyiik nyitvrán nern változott! ...
Tegytik fel, hog5i a két különböző energianyerési út hatekonysága különbözőllll Ha ez igy vaq az {1}
-i -;:;!:''.i-\ módon ugyanannyi gtiikózbót sokkal (9).,.. .,.. energia nyerhettí,
est. Melyik nnint (2) ,rrlán.Arutókor majd kidedti, mi módon!

aásátd|
Aláírás: (l0)
29
k haladóknak
,lllil]ninu
Tamás Edina: tsiológia érettségit-eladatgrni 7' e m cui ku s .fb l arl.u ís tl ro
2.2,9.íelada1 21p*nt
Afeladat a ré:sztetes kőveteIményrendszer 2.2.2; 2.2.3 es 2.3.3 po*$ai aínpjan késáít.
Az autotróf felépítő é s lebontó folyarnatok kölcsönhatrása és egyenstiya a növények esetében az
egyedek szintjén, míg termelók és fogyasztók között az ökoszisztéma szintjén is megnyilvánul.
Írja a megfelelő sejtszervecske ábrája alá a fotoszintézis, illetve a biológiai oxidáció reakcióegyen- "i]i]llillii
letet! A reakcióban mindkét esetben a sliikóz szerepe§en!
A _,\>=-qj 1\
*5
/\ \
r!lll]1
lJ
tJ\u
l i;' ífotorendszetll I) \
L L ,-;..__-:-=_
B ternriná
)o7
\-<' -,
oxicláció
*
-<-} -:-.--/'
1. ...... 2.,.......
Az egyenletekben szereplő molekulaképleteket rende§e az iábrák vastag nyilaiban látható ,i]|l]l|
nagybétűkhoz! Az összegképletet írja a betüjelek melletti vonalra! A ,"D" jelentéset megadtuk.

3. A: ... .. 4" B: .. 5. C:
D: CeHtzOe
6. Írju a jobb oldaii ábra tires vastag nyilaiba az e5tentetekben szereplő vegyiiletek összegképletét!
üresen!
lr
az egyik nyil maradjcn (4 pont}
Az ábrin vékony nyilakkal jelöltiik a zőld színtestben és a mitokondriumban is jelentős körfolya-
matokat. Hasonlítsa össze a kettőt!
A} Citrátkör 7 A körfolyarl-rat sorált a közte stc,mlcikek szórratomjai oxidálócfuiak
B) Sótét szakasz
lil]l]l|l]l
8 A szén-dioxid ebbe a kórfolyamatba lép be

(Calvin-ciklus)
i]]li]|ül
9 Redukált NADPH-H kc-, enzi irl e k kepződnek a körfolyamatban

C) Mindkettő ]ll1lll1]l
l0 Csak sötétben meg\: r elgbe

D) Egyiksem
Ilil|l]l|]lfl!l]ll
l1 A se.itekben csak oxigén jelenlétébenmegy végbe
A nagymolckulák szénlánca a7 azokat lebontti Glikolízis citrátkör

l]lll]
scjtckdÓn
- a trrcgiclclő köztcstcnrrókckcnkcrcsztül ]]il;
- r,,ógül a szénhidrátok lebontási folyamatábu :
torkollik. I]nnek lrárom alapvetö lépésea glikolízi..

a citrátktir (citronrsav-ciklus) és a végsö (tenrlinális t
oxidirció. A lráronr folyamat ijsszehasonlitásához iqa l]|l
a következő áltítások sorszámát a megfeleló hellrei lü
12. A lipidek lebontásakor ke}etkező két-szénatomos , ]i Nll
köztes temrék közvetlenül ebben a folyamatban alakr_r1 i,
,.i]]i]l
tovább
l 3, Folyanratában redukált hidrogónszállító
koenzimek hasznosulnak
1.1, Eukarióta sejtekben a mitokondriumokban rrregr r égbe
t5. A sejtplazn' ábarr zajlik
1 6. ATP-felszabaduláss a\ játő tblyamat
1?. Egy lehetséges leágazása az alkoholos erjedés fbil,amata

18. A folyamatban a lebontandó szénlánc oxidációja zajlik A negoldúsok a 31. oltlalon találhatók.
30
:nak .rlq l E din q ; B i o óg! a érelts égi fe ladqtgyűj leqi4y krygltllk l r" k h,lrd
!
"drír,,
Dont 2.3. Sejtalkotók az eukaríóta sejtben
23.1. fclrdat ló pont
aL .1 faj*ah alqi.
íeladal 4 r&zleres *óvetzlnanyrendszs 2.3., 2.3.1., 2.3.3.
.:,iiI.
V 1. ábra egy sejt vázlatos képe. A ,,D" jelü f},
;ejtalkotó klorofillt (a fotoszintézisben fontos
E1. 2
;zercpet jálsző molekulrát} 1orrtalmaz. # ----,]
I,
1. Nevezue meg a D jelü sejtatkotótl pi

.*.-."l
C:]
Milyen sejt rajzát láthatjuk? (1 pont) J
A)Prukariótasejtét
B) Eukariótasejtét
D ".\
\
C) Növényi sejtét
D)Állati sejtét
E) Gomba sejtét
\ er,ezze meg a7, alábbi sejtalkotókat! (3 pont)
B:.,.......-. C:..... F
-lt0 ]. Melyik biokémiai folyamat kizti,rólagos színhelye a G jelü sejtalkotó?
\z ,. E" sejtalkotó fblületén riboszóma szemcsék vannak. Mi ezek szerepe?
.)
Mi a B jelú sejtalkotó arryagdl
A) Ceilutóz B) DN§ es fehérje C) Yizes oIda
D) Ketós foszfatid (foszfoüpid) rétegbe bgyazottfehérjék E) Fehérje
\ ], ábrán Robert Hocrke angcli természctbirvár l667-bcn rnegjelent Mioâgraphia c. művéből
llt jrrk a parafa n]etszetét ábrázoló rajzot. Hooke nevéhez fűződik a sejtek első leírása és nregnel,e-
,1.1sc is {c:ellula : karurát,ska laíinu|\. A l,izsgált paraí'a azonban halott sejtekből állt, bcnnc
,
Hooke csak azt a sejtalkotót pillanthatta tneg, ami jóval tulélte a sejtek pusztulását. Mi e sejtalkotó
levc ós melyik vegyület alkotja legnagyobb részét? (l pont)
Neve: .........,i.... Anyaga:
V egy emberi sejt anyag-
ábrráa iF.Il-!.i].]\ \
; sereútjainak és helyszíneinek egy

C
;eszét i{brázoltuk. A nyilak és az

dTa lít betük egy-egy mole-
) i:rla(típus) útvonalát jelölik. Az
Ii SE.íTl{ÁG G
3!ra tanulínányazása utan írja a

:negfelelő beűt az állítások
:iellé! Egy betiit nern kell fe1- F_lEí riZi t'\í_{ F
_l,
}{ITüKO}.TRIL}J
- a_czrtálni.
D E
\z tlxigénnlolekula útja 1? A széndioxid molekula útja

9. \z inzulinleherje űtja l3 A DNS-polimeráz (a DNS
\z inzulint kódoló nrRNS útja nregkettőződését segítő) enzinr írtja
l Egv ATP-molekula útja 11 szénhidrátok felvétele és tblirasználása
3l
Tamás Edina : tsit--lógia feladatsyüitemény htllutltlknuk
232. íeladat 8 pont

Áfeladat a részletes kő,,etelményrendszer 2.I.3., 2.1.5. és Z-j.I.fejaaeín alapul.
Az ábra a sejtnrembrán tblépitésétnrutatja,
Lent van a sejten betiili. í'ent a sejten kil.tiii
tér. A ,.D" betű a nrembrán kettős rétegét
jelöli.
1. lv{it hatirrollrat az átlrán látható menl-
brán?
sejtet rr
vagy vírust, de priont

nsm
E) Bármely sejtet, víru§t, vagy priont
.. 2. Mely vegyületcsoportba tartoznak az Ajelőmolekdák?
\ A) Foszfatidok B) FehérjékC)Poliszaharidok
D) Nukleinsavak E) Zsírok/olajok
3. A,,B" jelű molekula alkalrnas arr4 hogy ionok számára átjárható csatornát nyisson meg á mem_
briánon keresztül (ert aképennem látható, belsejében futó alfa-hélixekből álló szerkezet tesz1 le-
hetővé). A vegyűletek mely csoportj ába taítonk ez a molekula?
A) Foszfatidok B) Fchórjók C) Monoszaharri-jelk
D)Nukieinsavak E)Zsírok
4. A ".C"jelű fehérje egyrésze átnyúlik a membrán mrnckét oldaiára. rtlás része felcsavarodott
balr a membrárr belsejóben marad. Mel,v állítás igaz erre a nrolekuiára'?
A)Poláros oldaliáncú aminosavakat tartalmazti rr-!sze a mcmbránban yan, apoláros része a
külső és belső térben
B) Poláros oldailáncú anrinosavakat tartalnrazó része a selt belső terében vatt, apoláros része a
membránbar és n kiilső térben
C ) Apoláros oldalláncúr aminosavalrat tartalmazti ri,szc a bclső. poláros részc a kíilső
térlren van
D)Apoláros oldalláncir aminosavakatfurtalmazó része a külső, poláros része a belső
térben van
E) Apoláros oldalláncú amino§avakatta;rtalmazó része a membránban van,
poláros része a kiilsö és belsó térben
5. A felsoroltak közüI mely biotógiai funkciókat töIthetnek be az ábrán szereplő ,,B" vagy ?,rC"
tű motekutak (a hozzájuk kapcsolodó egyéb csoportokkal egyíitt) az egészsége§ embefi
ben? (t
,A) lleceptorok lehellrek B) Vércsopoí-antigenek ]e lretne k C) Itrrnrnnglobulinok lehetnek
D) Fionnonok lchctnck E ) Orökitó anyagot htl:-dllzhiitnllk
6. Feltételezve hog_v az ábrázclt memblán eg.v idegseitet határol. mely rncllekulák

magyarázza az ingellós hatására trekövetkező potenciálr áltozást?
A) Az jelűcké E) A..B" jcliic,ké C) .iz ...\" cis ."C" iclűeké
.,.A"
D) Az,,A" és.,B" jclűekó E) .{z ...\". .,B" cs,,C" jclírckó
7 Foglalja ö§§ze, hogy ,dz olq." je lű vegyületet m!'l\ i.]- ] :..l ] -1rCil l 1.1i tulajdonsága teszi alkainrassá
lógiai nrembránok felópítésére! Hogyan rendezódnek a nrembránban ezek molekulák?
32
k 1,|tiknuk lrmás Edina: Biolóeia érettségi Te mat i ku s |b l uel ats oro k ha led ó kn ak
8 pont 2.3.3. feladat 21 pont

.1 felu]at a részletes ktjvetelményrenászet 2.j"4. pontján alapul.
A grafikon egy emberi ivarszerv sejtje D}d§ tartalorn

életciklusiának egyes szakaszaitjelöli. A y-
tengelyen a sejt(ek} DNS-tartalmának meny-
nlségétjelöltíik, az x-tengelyen az időt (az R
( D
egyes szakaszok hossza nem feltétlenül
időaranyos),
1. Milyen tipusú sejtosáódás zajlatt le a D
r] szakasz elejétől azF szelr.asz végéig?
_l" E r
ü
- \íitörténik a DNS állománnyala t} jelír
1,1, ,
, szakaszban? ...
' 1i icllcnrzi az e_syes szakaszokat? Az ábra rnegfelelő betűjeleit irja az üres nógyzetekbc!
3" E szakasz során a homológ kromoszómapárok tagiai szén,álnak
4. E szakaszban tórténik azátkereszteződés (crossig over)
amem-
teszi le- 5 E szakaszban megy r,,égbe a kromatidák szétválása
6. Az érett lrírrrivarsejt ebtren a fázisban van
7 A diploid sejt ezen életszakaszaira intenziv fehérjeszintézis jellernző
Hasonlítsa össze a sejtosztódás két típusát! Írja a megfelelő bet{ijelet azilllttásutánl
áilapot- A} Mióás B) MeiózisC) Mindkettő
D) Eg3iksem
8, Csrrl eulrarióta sejtek osztócllratrrak így
3
9 lgy osztódik a zigóta
a
10. A folyamatot a scjtciklus során nyugalmi szakasz előzi meg
11. Igv keletkeznek az ember ivarsejdei
12. A íbI yarrrat során húzófbnalak segítségévelkronratidák vándorcllnak
13 Növényekben is végbeme}ret
l4. A folyamat során összctapadnak, rrrajd szétválnak a homológ
kromoszómapárok taejai
15. A foly*mat soran erőteljes fehórjeszintézis zajlik a krom*szórpiák kiizremű-
ködésével
^ a,,C"
jv t,. A borsó testi sejtjeiben l4 kromoszőrna van, mely veglrületek alkotják a kromoszórnákat? (1 pont)
szewezet-
l
T.]
(1 pont)
llehetnek - l1árryklonroszóma van a borsó ivarsejtjéberr'l
_ i. Hány kromoszóma vafi a borsó lomblevelének egy sej§ében? ........"
:zetláltozása _9. Hányfble kramoszórna-kombiaációj{r ivarsejtet hozhat létre egy borsónövenf
Feltételezziik, hogy mínden kromoszómaparon van legalább egy gén, melyre nézve a növény
hetefozigóta, az osáódás sonín nern törterrik átkereszteződés. ..
atmassá bio- - _t. Hány kromoszóma van egy emberihímivarsejtben?

k? (2 pont) il.Milyentipusú osztódás hama létre az emberi hímivarsejtekst? ...
33
"]ll
Tamás Edina: tsiológia érettségi 7'e m a t i kus í'e la da t,s o ro k ha lad rjkn ak
2J.4. feladat 10 pont ,,ii,,{
Áfeladat a rarzktes kővaelméq;rendszer 2.3.4. pantja alapján keszűtt.

Az alábbi ábrán haromféle egészseges ,r-]\
emberi sejt vrtzlatos rajza látbaó, melye- /o.*o*|i'J*.ro, ,'_/-}, }
/ rrmouoo* - /
Ix
ken jelöIttik a testi és az ivari kromoszó- Í ---- -
' tronorauát - ilü
{M
mákat
§\ IY
l)örrtse el" hogy az a|ábbi állitások rnelyik
stjtre igazak, és a helyes betürjelet irja a
négyzetbe!
_t B (, Bl e3ikstnr l!íífrí
1 Petesejt ililln
z Női tesi sejt ]líil

{
I
3 23 pár kromoszómát taralnraz ,umlfill
]üml
4, Amcnnyiben ez a sejt terméken_vít . az utőd genetikailag t'iú lesz ,]
uilü
iliilfi
5 Mitózissal j öhetett létre ,"$líMil
6 Ilyen kromoszórnákat tartalmaz egy lérfi lrárnsej§e !ll]i|ilHil
Jilfl]l&
7 Nőkben tennékeny időszakban havi átlagosan egy ilyen sejt keletkezik ,ilLx0[frl
]l|lwf,
8, Meíózisstrl peteseit alakulhat ki belóle ,{nü
Mitózissal ivarsejteket hozhat

nmíilill
9 1etre nmfil
l0 lt{itózissal testi sejteket hozhat létre

]l
,,,,, ,,i ,Jll
,]*
Nffi|
ili
, "
.ulii
MEGOLDÁ§OK (2. Egyed alatti szen.eződési szint)

2.1.1, l4 pont 2.13. lE poat
/€-s-x l1-18.:i]t]t}DBC,\C
udl í-\
10-14.: I; C; N; Fe; Ca CCL-\
(a -}- 8
\
í3 4
Hp
7 -,;
14s
"- Ca
\ío í
ilüilíífil
2.1.2. l0 p(,nt \\--ls

\./\N!íJ--" ) ,,ilúíllüi
,,'lllll]1
]
{1 pont mindea íelisrrrert és haí- LlA. t pont ]!il!
mazba helyesen helyezett alya- 1_8.:ACAAD C(l,)B/DC

4 ,l 27 cé,ítjá,í) 2-15. 13 pont iüliliüü
68 Nevek: I. foszfatid / foszfatid- t-ó.: C CABAD; 7. AesB; E-9,: BC; l0, AesC; lI_13.:D i]í[ffi
10 sav; 2. cellulóz; 3. kolla- Dc illllfrilfr
gén(rost);4, szén-dioxid; 5. he- 2.1S. 13 pont )Nfi{lil
moglobin; 6. amróaia; 7. 1-1l.: CABCDBDCDAA 12. N13. CglikogéD(l poítr, .
gltikóz / szőlőcukclr; lJ. kernénr,ítő. 9. (nyál)amiláz; i0. giicin ha betiijel es megnwezés is van)
2.1.7.
]1
t pont
a} fuiregáa B} iícrttin; C} miorirr; D} heíBgtobiq, E}
foszfitid{q§; F} epesaq G} kto.ofill; }T} karctin
34
':t,i k :,.r: Edina: Biológia érettségií"eladatgyiiitenrén Te mut i ktt,s I b l u cl uí s o xs k ln l tld il kn u k
. § poll{ 2.2.§. i ó pont
l pont
.] ]'. 1 _,\ i_'i' L} t-i t:l l, C. D ( 1 pon{): 4. B; -§. B, E { l pont}; ó,
i.]; 2. ts. D {'l ponl); -].
j.J Az alknirol ktltlcenlrációban kicsap_iir a seirsk lchtirjóiL.
nag_*-
1lr,lttt ,]
ll,i' i j ríi l:; i r,r l:. Ii t ii ii3 r:s l.,'B" l i)_ l{,"lil{ü\ l l{l"
. { ü 1,4, Nagyobtr konccntrácitibzrn az aikohoi ínórgelő a sejle},l,rc,l 7-it.,:
.,,kiliilattv;tl crtct,{:iirraklitt, szcrves taltalókarryag: i l, CADIlCII]f]DC
"
.,,,,]liiLtkrri: l 3. kúiirrnT-jotliilo.; 1ótiolti.lt. rnc|1 i<úk'liJl 2.7.6, l{J pont
,.; ] iiil. iii]li]!1kt'1 i;iii,ltlilit,iil !]5ai(ll i ,i]l)1l:), ]":|--]]-; iJ L) 1-6.: (] D D t] (] D:7. tén1,.,kezdó.'clsö: fi. r,íz:9, hidrogén:
,. ]; 1,l l ),.\ ll .,\ i0. NADPH (v"tgy NADP1,1 + H' ,' NADPll:)
1r
l}1,1,]l 2.2,'l. l2 pont
ll],\r]l(.i.l;L ir,l) 1-].: 4. B és I) 1l prlnt}: --i, ATP {l pon1} és I{ADP
EB trJ:
i l; l}ont NADP' / NADP}{ + }{ i NADPH i NADPíI? (1 pont); ó,
d ('jlarq;íi' lza"nájr,]; ii bázjsc,k sziit-ttiirai it- gránulí.ia lrelsó mernbúnlelld§zer iíé§ze) , tiiakoid: 7. ü; 8. C és
-,,i: 11,ilil;1!5 {
. , :..-,i",:r.i,-.].: ]. {l:C;'!'..,1 , ]:]:]:!. [ {3 pont't: 9. A r,s D rl pcnti

llli]; L]NS szaiiasz J4{i t}8t * : . ]!r_] .116 ttrrlilciliidirt 2.Z.8, 10 pont
, ] iíli)i) r,ltnik et.lr,}:i}ttlltd t,,;szt. ra!,:rij:9,] .i]íl:.1 * l. biológiai oxidáciil: 2. crjedós; _], szén-diorid:4. i,iz (a "]. rrs 4.
,:, ]i1]l]l:iíijl!],]ll. l,]r.ani:tln,,,i litirzi;lt:rÉ"tlnLt 11 pt;;il1 l- sorrendje t'elcserélhető}: 5, szcn,cs: {i, ctano]: 7, te,jsal,;8. tijhb:9.
l ]1,, \ i]lj\ls .+X l9í) inrtltilliilz tittltttt. Llg!,i]l}annyi adr.l)iItt több; l0. Pasíeur
i l) l] _\ (' L 1] nrln1): ,§. ,,,,\ uenck tcltlit crtzitttckct 2.2.9. 2l ptlnt
. f- i.] Lei,tlisc: !i,:l1 ittilIlhiri(ril L,gvik llaktit,iLlit..hi:l lr 6Co: CóI l ljOí. + óo:: 2. ('oI [ ;:(f l -" ó( ):
l , 6t í.r() +, .., (lI l:o -
, , \.i]] lrli:.irlil.itir e i: 1il,gr 'l.J (;r(iLiio ali;.l9 DNS 6 CO:; 3. A : }l:O; _{- B = O:; 5. C- =CO::
].,,i\.): {l. iitltrijj lcliló tiil>]lizlrt utolstl oszlir1l;il:)an: J,1. ól^ (:,,: (mintlcn jó helyrc írt kópjet l ponr. őssz.; .1 pont)
] ] p.i!i, lrii i-irittd}t;troert sOr hai},is. i pont. ha .,sal_

]
:r,l.,t-litl i aiitzlrrirsi5gul t aLi.il; ls b;kill cl,

:, i-:iijieaiti 1
. :] \ oillil. h;r r,:sak n tilkn(:ikiili tlittl;ral r;rn .jeli:n. Á tap-

,/"iiiii ll,)nl;;,ll] csal: n hijic! c]i!il ilri |ijI;.§.lclcl]laic],,,]j]
,:], i-:|, J ii-r*:z;irr:tl;iciil. i\lrs lil nlc,j1',li:illtnJ..:,]r l,,
:.l1rli: §- llrrgv miivr:rt tno]cktllij alkilrja az ijrrikitö an-
.:.,ll;k.:t il ..trali5;ali}lJn?ilc ]'aktrl:,i",: 9, tlibl,:zat lrtillsi, ,,,ll'
,,i )ljll]L)l ltl.,it: cllrrtsliir!1. clptrlztrtlt. ili t r 1 l ]
12. 10 pont
:DCBCCDACAD
13. 10 pont
reqgia raktáro*s, höszigetelés, meehanikai védelem, zslrban 7-1i: AB DDA
dó vitaminokat old (1 + 1 + l +l = 4 pont); 2. Ci3-7,: lrC, | 1l|:r'.\,..:
i , i!i.,,i t, ],
AD
.\C, CD,
14. 8 pont
1a 18\
'-T" betű a timin bázisok jelc, ez csak a DNS-ben fordul
15
, 12
,]-8.:BAACBDD ,t6
l4
15. 12 pont
ziild) színrcsil (kloro)plasztisz; 2. (papir)kromatognífi a; 3. 4a
ofitl(ok); 4. kamtinoidok i karotin es xantofill ; 5. B , E (l
,,,:6-12.,.DACBDCB
16. pcnt 23
\. ,,..iLl.rlr,,
l
\ es D (1 po§t); 2. Kütönbőá s,pítóegységetöől/moac-
:kből álnak, (l ponü amelyek változó sorrendje iníormíciót 23.7. t6polt
:bat. (l pont);3. A és C; 4-6.: E B C; 7. dezoxkibóá; 8. C;
1, színtest / kloroplasxisz; 2" B, C (1 pont}; 3, B: sejthírtya/
ln. D: guanin, E: timin, F: adenin (ha minden megrrevezés sejtín€mbrán (l pont); C: citnplaand {sejtplazma} (l pont); F:
s: l pont);9. BC; l0-2l.: C BDB AAA B B CCC sejtraag {l po*}; 4. biológiai oxidáció /citrorrrsavciklus /
terminális oxidráció; 5. a fehérjeszintézis helyei; 6. D; 7. Sejtfal,
cellulóz (csak mindketó megn€veze§€ §s€té,n l pont); 8-14.: D C
. 7pont
BFEHG
oxidáció/§gjít€zÉs 2. erjedéd allrfulos €íjodés 3_
'oeiai 4. széndioxid; 5. elsdntelelredik/ elhalványodik az
űoxid; 23.2. 8 pont
6. zavarosodáV csapadérrkfoződes (feüér sziná};
I.C/B,24. AB E;5. A és B (1 pont); 6. B; 7. A molekulapoláros
es apolráros reszekból á1l / keBtís olödá§i tulajdoaságu l a*
;
Htzos+6oz:6co2 +óI{2o
fipatikn§, l §i&ofil és hidrofób részekt* taítal§az, { l pont) poláris
, 7 pont
részei a sejt belsejébe és a sejten kíviiü téóe / a membrán felszíne
B c B A(5}BIAAB
felé l vizss közegek fele' apoliros re§fti a rn€mbÉán belseje felé
. tpont
forduhak (l ponr rnás fiegfogalmazá§ban is etfoga&ato}
at: A: 2; Bl 3; C: -; D: t. 5. 6.; E: 7.;F; 4.; 8. A biza es a
D stes gomba (l. és 6.). Ez€k eukarióták (és a€íobok), (a bak- 2.3.3. 21 pont
1. Meiózis.; 2.Me$atőzíÁés.; 3-6.: DD F G; 7. AC (l pont);8-
mkban nincs mitokondrium) (l pong Bindket faj sagy az
15.: C A C B C C B D; tó- feherje ÉS nrrkleinsav 1DNS (Bind-
ajelölö saím megn€vezé§§ e§stén, indoHassal ceyur}
lt, . l0pont kettő megnevezése esetén l pon0; 17. 7; lB.14 19,27 = 128;20.
: CCDAB ABD(9PlAC 23:'2|.meiózis
23.1. l0 pont
1-10.: B D AC AAB DD A
35
Edina: Biolósia érettsépi Tematiku,t ltuludóknuk
3. Az egy§d szeryeződési szintje
3.1. §ejtes ós sejt alatti szerveződés

,1 ,i'clttc!ut a .] .:.:.
Egészítscki a helyeken!
A mikroorganizmus
neve sejttípusa anyagcseréje fő ATP-nyerő fbtya- fő ATP-nyerő folya,
C-forrás alapján mat végterméke mata igényel-e Oz-t?
Nitrffiluló 1. 2. rlitrit-ion vagv 3.

baktériumok ilitriit-itlt,,
TBC 4. sz,-in-clioxid cs
baktériam prokarióta igen
sörélesztő 6. 1.
E.
9"
gomba l. .:;]-.l,ktri'rtil
3.1.2. í'elartat
.j i|,i,;.i!sr;i l,t|.;:!t,,!l,.l i.,jtil,,jiiirlllt,i,.'l;,il:t, }.j /' -i j .1, _] ,' -, : ], ,-, :
A íblarlat kitijltcsr-r}rcz sziikséges istTlenli ltz .'iil,i'l-', J.. .\lri',r]'i()\ilii\iit különféle szempoutok
szcrl,cziiiló:) szclint' T:-r., ..,, - ,,;lirl:i.rkkll1 jelölt fajok illctvc
t,lis. clt,",rgi;lí'rlrrás. st_,Itcs .
ptlrtrrk ltel,ót a ltaltttilzábt,a azon hr,lr,órL-. Jht},,.l :..,.];], ..,,,.|;.Iii, c:; anyagcseréjtik típusa
taftoznak|
1, Óriás amöba
2. Chlanrydomonas
(egysejtú zöIdrrroszat)
3. Sütóélesztij
4 Nitriíikáló baktériurrt
5. Tavi szivacs l
6. TB{--baktérium \
7, Harasztok
1,1t,,rlli,'l.
36
|ldk T lmás Edina :B iológia érettségií-eladatg_yűiteménv Te ma tt kus Jb l ad ats oro k h ul adó kn uk
3.1.3. feladat ll pont

.4.fe!adat a kővetelménl,rendszer 3.1,1. poxtja a.tapjón keszüt,
Az ábtaaz AIDS kórokozóját, a HIV-et íbtinúja. Ofökítö anyaga RNS

i.,!magl:arázat:
PtJ,littt
r pont . pepltln: a gazdase_it sejthárty,ájából kiszakíttltt rész-
lc1 iil,i|k]tö.
9pl 20
. gp l 20 és gp4 l : a peplonba ágyazódó f'ehéúék d:rl
. pl7 és p24: a HIV saját burkának makromolekulái sp41

. reverz transzkriptáz: a H[v timittt nem tartatnrazó p17
örökítőanyagát átírni képes enzim p24
l ]ra-
. Ncl,czze mcg a HlV tcrjedésének kót különbözö
p ):-t?
1
íever2
nródját! ( l pont) lran§ihripiáz
2. Melyik igaz a peplonra? {1 pont)

"
A)Foszfaüdol<ataralmaz
B} Ce§ulózt *rtalmaz
C) Fehérjéttaítalínaa
D)DNS-I taftalmaz
E) Felepító molekulái te§es egésziikben apoláris (hidrofób) jeüegűek
3. Melyik vegyületc§oportba lairtozlka HIV p17 és p24 anyaga?
'pont +. Az alábbiakban a virusfertőzés folyamatának lépéseitolvashatja. Tegye a lépéseketmegfelelő

sorrerrdbe! íl pont)
-i t)l'- 1. A vírusclk triegkiitődrrek a gazdasejt receptorain
, -s0- A vírtts sa.ját örókitőarryagát a gazdaszervezet se-itjébe juttatia
lit-t
,.
A gazdaszervezet sejtie elpusztul- a virusok kiszabadulrrak
]
Enzirnek se gitségével felol dj ák a sejtíbl atisej thártyát

A gazdasejt anyagait felhasználva víntsokat állít elő
5. Miakülönbségafertözésésajárványkőzőtt?Hatílrozzamegakétfogalrrratésírjon egy-egyp€ldat
mindegyikre! {2 pont)
L{asonlitsa össze a H[V virust a TBC kórcrkozójávalI

6 prokarióta A) HIV
RNS-t tartalnraz B) TBC kórokozója
8 A prionoknál összctettcbb kórokozó C) Mindkettő
D) Egyik sern
9 Anyagcseréje heterotróf
l0 Szaporodása (osztódása) arrtibiotiktrnrokkal lassítható
37
T e t1,1 L] í i li t t..g !L: tl ú s o r o k h u l u t! ó k n a k
Tamás Edina: Bioló_eia érefiségi itemény l. u
íl pont
3.1.4. feladat
Áfeladatakővetelményreadszer 2.L4; 2.2.j; j.2.2 és j.3.1 pontjaí alapjón lreszük_
A kövctkr:zii fclailat sikcres megoldásához előzetesen megfclelő
mélységébensziikséges elsajátítarri a bioktmiai ismereteket!
Az aláb|ri idézet Lor_lis pasteur tt,ancia tenrrószettudtis egyik
kiizleltri':rir i,bő] r alti, Az írás gondtts e lolr ltsiisil Lrtlirt li]asztll,itltr
,.
a k i:rr.lcsci-rc !
. .,, -i ,i,,ri;,rsi:J,i i,.!lci,!ttr!; üi{l.{gr,{i.]it,li 11,,1"1l,'
lt,,_., ., L ]i, "r' l , ,l
rt,i.till. ijtuiclktt!ii,ta l,.tfstlt,l,ti t,:cknek a: i:nlekriliiltÁ:iikltai: liÍ),s:i)tt,

ii,,rii . írlr u !tít,Li.r,itlr.; hcni:t,r tt!ttl;ti 1.;iti,,í!;,,k.,,i:,;:,,", l,,,",,,|i!!(!',
l.(.l].lí],,{,_ t,ittí t,:J.t,t,lt<,,lck, ti:t,k u: ti:tlit'k|t!!Lttktti: ,.,li\:]./ ltuIiti{_
,i,il.,. { qi ,r,út,ittttfttl iikt,l |il!},uJcittnl.!,rl, iiji:,',,:-;
,,!"l,,;-",'
1,1-",, ,-.iltr,;-
ri,tltlL"ltk !lt,lt,. t!tt tt kö-t,g ttlkttlnttt.t tt ttlp!itl1,o:,'i,tti,,,,,l
i,,lrliirik, llatiitttltik |jkel t..,ukrll!, tlttttttiltiittí (,, i/,\--", ," ;, i,i ll;Ll, 1) l Jl!!LiibLl. í,"t.,1t,.::iíi luli.tfrltlttrtt,guli egt
l;liliinii.l .tu.jti!o,s.sitggttl ttir.w!, a::ul, hog,l,u:,j:,li.,l,.,li,r,i|!,,tA vegreien.ségig álnek é.s .r:aponldnak,
c.t
anélkiil, hog1 lr./r,gt,,,,,trl/r,t.lll;iiir,l;itt,irt ,git n'_:l!,,;,;'

l1-'!'] re sLikségt|.ik lenne..._ Nenthr_lgl, tsak
,le,-egő n.él.kül ,' jtt;,k, t!t: a ,{tlr,.lgrj t! i; ilii,t:lir1,; : , ]], i iil,adékon,
:
melyben s:tlptlrodnak, s:étt-
tlioxitlot áramoltatrtnk keresrttil eg_\,* bizollvl.\ ideig it ", t oxiginmantessé tess:tik1, ez élettiket
is,.c:aplrrlt!ílsukal eg,últttlúntem beftlltásoljtt li,t . , ],,= ,\.] ji r]:aír{}s fbltéte?ek kő:tjtt tt s:éndi-
ox i t!-tirgm!tls t legkörí l el,,egővel h el.t,eu es ítj iik,,rlt:-,'
,-: .i:c;!í 1,1!lnratln.i,! t,lpusitul, és u,,,,ttj,stti,a.t etjc-
clés, mely létezé.stik(il ely,áltl.s:thatat !tln, a:onnul lt,t l !
Louis Pasteur: Az eqedést kiváltó áza\éká||atkák* (1861)

*,,ázalékáttatka": apró, csak mikroszkópban tátható előlénvek lujzös elnevgzése
1 . A pasteur által negfrgyelt ,,pálcikík" vajsav-baktériumok voltak. Miben ha§onlÍtsrTak ezek a

sörélesáőhöz? A heliyeívatasiot betújeleit irja a nés,1zetekbe!
(2 pcnt)
A)Mindkettö erje-§zt
B) Mindkettö oxigént igenyel
C) Mindkét élőlényheterotóf
D} MindkeÉtöberr van §ej§nag
rj uinatet áölmy alkoholt áltít elő anyagcs€reje y€t€ímékekent
q2 pelnt)
2. Miben k&lönböznek a vajsav-baktérirrrrck a sóélesztótől?
A}A vajsav-baktérium élö§kódö, a sörélesztó nem
B} A vajsav-balderirrmban aincs sejtnag a söréles*őben van
C}A vajsav-baktérium önálló mozgá§raképe§, a sörelesáö nem
p) e cukrot igényel éleműködéseihea a sörélesztő nem
"ujrun_baktérium
Ei A vaJsav_baktérirrmnak nincs sejthárt,áj& a söíelesáönek van
3. Mely molekulájukba építhettékbe a vajsav-baktfiumok a foszíiítot?
A)Acukoóa
n
B) A sejthár§nít alkotó molekulákba
C}Akfuzeő kemmyítőbe
D) Az €gy§zerü fehérjékbe
E} Poliszacharidokba
4. Milyen céIt szolgált Fasteur kísérletébmaz oldaton átárarnoltatott szerr-dioxid?

A) Á vajsav-balíérirrmok táplílkozásáboz a szenfornást biáosította
B) R vaJsav-baktériumok táplálkoz{sáboz az oxigénfomást biáosította
ci e vajsav-baktériumok szaporodásához szükseges energiát biáo§ította
D} oxigénmentesséte*e a vajsav_baktérirffi te,nyesáöközeget
gj savás kémhatásúv á tette a vaj§ay_baktériumok tenyé sztőkőzegét
38
,, ,!l,:tcikltuk ..nfu Fdina: B.iológia Tettségs. felaÁatgyűjtemény Tematilan .feladatsorok haladólmak
^
8 pont : Ezek a baktériumok megfelelö körrilmények között ,,a végtelerrségig szaporodnak'n. Milyen
módon történik ez?
:. r l{itózissal
_l i Mciózissal, ma|d ezt ltör,ető mitózisrlkkal
r osztódással ( hasadással )
) i ll,arsejtképzóssel ós megtermókenyítéssel
: .{ szetves anyaglról élőlényközrenrűködése nélkül (ősnemzéssel) kelctkeznek
: Ha Pasteur meg ítdta volna jelölni a tápoldatba adagolt cukor szénatomjait, hamarosan hol
íaláltavotna ezeket?
§ A) Minden szénatomot a baktérirrmsejt szerves molekulrtiban
B) Minden szenatomot a szén-dioxidban
C) Minden szénatornot a vajsavban és a tejsavban
e,gl,
D)A szénatonrok egy ftszét a baktérium§ejt §zervo§ molekuláiban, más részéta vajsavban
E) A szénatomok egyrószét a vajsavban, más részétaz ammóniában és a foszfátokban
csak
szétt- 5, íeladat 15 pont
ez életüket aiapján 1;és:ü/r.
a széndi- ],.;Ii szaítrlaza
l*H
eÚe-
EGrl A
861)
:!.rr
ezek a
(2 pont) 1
§.-/-,
ilBr!
. ,nlítsa összc cgymással ,,A". ,.B" ós 11. Nevezze me9az ábrán látható egysejtűeket
,,C" egy-
. llliok ttrlajdonságaitl Írja a számokat a íbnti és emberi sejteket! (2 pont)
:zábrába!
(2 pont) A)
\tlábak
ts)
- íépesheterotrófanyagcserére
\egy és kis sejtmag cl)
- Többé-kevésbé állarrdó sejtalak
D)
i, rr elocitózi s a sej th ártya nre ghatározott lrel yérr
,,1,.ild szírrtcst I])
:rijserr l,áltozó sejtalak
l_'sillók F)
rilati és növényi tulajdonságck
-.epes autotíóf anyagcserére
: .A.z alábbi felsorolásban a.z azonos mazgástvégzó egysejtiíek es emberi sejttípusok párosítya van-
nak egymással. A kettőspont utráni ponto zotí vonalta a mozgástípus szerint összetartozó sejtek
betiijelét fra,akettős pont előtti pontozott vonalra peüg a mozgástípust!
(3 pont)
. A) Ostorral törtenő mozgás: és ......

.B) mozgiás: C é§......
.C) mozgás: ésD
39
Tamás Edina: Biológia érettségi Tematikus /bla da tsoro k hu la tIóknak
3-t.6. felad*t l0 pont
Afeladat a kővetelmény,endszer 1.1_, 3.1., 3.2.1-, j.2.2, pan{ain alapul.
t4aazalábbiállítrásokszámátahalmazábtamegíelelőhelyére!
1. Prokarióta sejtes szerveződésü |'l !}t].\,l l1,1l ll
2. Sejtjében azőrőkítő anyag klzfuőlagDNS lehet
3. Anyagcseréjének szerepe lehet a vizek öntisztrrlásában
4. Csak élő sejtberr képes sokszorozódni
5. A TBC kőtlklzója
6.§zaporodásátelösegítőfebéqékettartalaaz
7. Sejtjében emésztő üregecske található
8. Mérete nanométeres nagysígrendű
?. |:nvn ikroszkóppal viz$átható llaktófiunl [aj
10. Nincs valódi (membnínnal hatarolt) sej*nagia \iírus
3.1.7. feladat
a
Afeladat a követelményrendszer 3.LI, 3.2.1 pontjai alapján készűlt,
l l pont
,,Rfuk íűssz€nt eglfertőzött ember, rui belélegrzzük, és a érusak percekert
belÜl róragadnok a
YCrrr"k sejtjeire Eg-ket nap múIva néltanyan már tázasqk és kőhögnek, mert ű
megÖIik afelszíni sejtekeí. Mas emberekben lefekeződik a'fertőzés, csak keves sejt pűzrul
lrusok el. [..J
solrszor azanban ők is megbetegszmek rcéhány nappal kesőbb, t* nem ís mindig g,,ógyuűak meg
hama-
\osan, Áz elPuszűtott nYálkahártyasejtekből_ ug)lanis rengeteg hasznos, navekeiést-ierkentő oiyrg rro-
badul ki, olYanok, amelyek az egtberre eredatleg ,drntmattű ba&ériwnak krizüI eglesek uoporőd,árát
felglorsítjálc [.-.J Ezek egike a Haemophilus influenzae. Ha a vírusfertőzés me§zűnik, nincs tőbbé a
baktériumot serkentő anyag sem, Ieg- többször ezzel véget is ér a bétegség. sajnos azanban
néha a
HaewaPbilus baktertaryk xagt azwryiségbe*pusztalnak iI
{nővekedesifaűr1atú egtszerűen éftea hal-
nak) es az eÍPusztult boktéiumak anyagai is mérgezőek. Ezeh a belső mérgekrtek (e*doőinotwak)
fievezetí
anYagok további légcsősejtelret puszrtfunak el, azokbót ismét növekcdéít serkeitő anyagok
szabadulnak
ki, és a maradék baktéríwnokisméíszaporodttí tudnak! Meginduk a betegség ataaagJnattasfelé.
oka annalq hagt ha egl lázas légútívíru§íertőzes nem kezd á betegség naűaá* nffin javulni,
Ezu
a.kkar az
antibiotikumok mégis jawlást hozhatnak.,." (Berencsi György: rinek ertanak a vírusok?)
HasonlÍtsa Össze az influenzafertőzésben szerepet játszó vírusokat és baktériumokat!
A} AZ inÍIuenzavÍrusok B} Az infltrenzrát akozőbaktériumok {Haemophilus influerrzae}
C) Mindkettő D) Egyik sem
l Elszapl:rodásuk következtében elpusaulnak a 1égcső nválkahárt_vájának sejtjei
2 Növekedésserkentő anyagot tetmelnek
J pusztulásrrk után méreganyagok szabadulnak
fcl
4. Szaporodásrrk antibiotikrrmtrkka l rnegíékezhető
) Elszaporodl.a lázat és köhiigést \,áItnak ki
6, A fertőzést mege lőző időszakban is jelcn vannak a légcső felszínén
,?
Sej tjei ket menbrán határolj a
ő A légcső nyálkahár-tya seJfJ e inek belsej ében szaptlrodnak
9. A fertőzést követő első néhány napon szaporodnak el
l0. anyaguk a sejtrnagban található
1 1. Fogalmaza meg egy mondatban, miért nem tarrácsolják az orvosok az inflaenzattineteinek meg.
jelenése után azonnal antibiotikum szedését!
40
l,
,.iud(lknuk . lis Edina: Biolóeia érettsési feladatsvúitemény Tematiktls, ha!űdóknak
10 pont -1.1.8. feladat 7 pont

. ': jadat a biivetel*étly,endsaer }.!. és 3.2.2. pontjai alapjótt keszük.
._z alábbi ábrasor az eukariata sejtek kialakulrásanak egyik et,
-:ietét mutájabe.lriabe a megbatározások melletti négy-
::be azon ábra betiíjelét, melynek a meghataroziás a cím€ le- (
::ne! (l pont)
K iilönálló prokarióta sejtek
i. Eukarióta sejt í1
lt
b
t
: Prokarióta sejt, benne két másik prokarióta sejttel
ü
- \z egyik prokarióta se.jt bejut a rnásikba
,
' a lc az ábrák beriijclét az clmélet szcrirrti folyamat lejátszódásának sorre ndjében l
: Nevezze meg azt a két sej*zervec§két, melyek az elmélet szerint jötrettek létre! (2 pont)
l 1 pont
',1ilyen tulajdonságok támasztják alá, hr:gi, a fenti sejtszen,ecskék az elmélet szerint alakui-
attak ki? Nevezzen meg két ilyen tulajdorrságoti
percekan (2 pont)
mert a
eI. [...J
neg hama-
anyag sza-
rcs tőbbé a
i{.t az cn<loszirnbióta clrrrólct hclycs, a törzsfáról alkotott hagyorrrányos kópet nród<lsítanunk kcll.
néhct a
éhen hal-
.irrgyan?
nevezetI t Az eukariótákat
\ és a prokariólákat egyidőseknek kell latlarrunk
:.lhadttlnak .: l Az e|ágazások nrelle tt néhol összeolvadásokat is fel kell tételeznürrk
felé. Ez az _ i A rnai baktériunrclkat a nrai etrkarióták őscinck kell tckintenünk

ttkkor az li Az iilőben egyirányú fblyarrratot néhol körkörösként kell ábrázolnunk
r vírusok?) :- t ,,\ qenetikai hasonlóságot nem tekinthetjűk a rclkclnság rnértékének
_1.1.9. felada1 t2 pont

., ,.,!adat akövetelm,ényrendszer 2.2.3. és 3.Z,1. pontja alapján készük.
__ baktériumok változatos anyagcseréjének ktilönböző végterrrrékei vannak. Rendszerezze, bol hasz-
rk fel ezeket a folyamatokat. majd egészítse ki a mondatokat!
- nvanazon betű több négyzetbe is kenilhet. l Joglrurt előálIítása
A)Ecetsavas erjedés 2 Talaj tápanyagpótlása
B) Antibiotikum képzés J Savanyir káposzta kószitésc
C) Tejsavas erjedés 4. Silótakannány előállítása
D) Szerves aílyag anaerob bontása
5 Biológiai szennyvíztisztítás oxidációl,al
meüin képzödéssel
6. Borecet előáliítása
E) Szerves alryag ae§ot} b§utása
szén-dioxidőá és vizzé
T Biagáz elöállítása
F) N-gffitő baktériumck molekuláris 8. Gyógyszeripari hasznosítás
nitrogénkötése
_ r,úszük képes szcrvctlen anyagból is felépítcnisaját szt:rvcs anyagait. azaz any,agÍbnás szc-nl-
meg- :.:ngából (9) Ilyenek például a(z) (l0) baktériurrlc,,
: rek lebontó anyagcseréje során amnróniából (1l) folyamata során
,iet, nitrátot készíterrek.tehát errergiaforrás szcmpontjából a(z) (l?) ... ,
;nvek csoportiába tartoznak.

4l
a
érettségi Temtttiku,s huludtjknuk

Tamás Edina:
14 pont
3.1.1$. fetadat
Á fel adat a köv etel nényrendszer 2. 2, 3, 3, 4. j p ontj ai alapj ón kés zük,
Az a?á*'bi áb7ázatbatszereplő, a _ E-bettikkel jelölt baktérimcsopoft0k mindegyike fontos sze.Íe-

pet játszik a nitrogén t<ornogásáuan. Mindegyik csoporurál megadjuk
a nitrogénnel kaPcsolatos leg-
jeliemzőbb anyagcserefolyarnatrrk leírasát.
Á bahértumok tudomárryos ievet csupan űjéIu*tat§sul vannak nem szükségesek a feladat megoldásához,
A baktérium-
A tlaktériumcsoportra jellemző anl-agtserefolyamatok leírása
neYe
Az elemi nitrogént ammonlumlonna alakitIa" majcl az ammonlum-
A Rhi:tlbiunt
iont t'elhasználva elő aminosavait
pscudt;nuntts Az aminosavakat r,ízre és arrrmóniára a
B
C i\ itrosc.lnlotttts Arnmóniából nitritiont állit elő
D I,1ilrobac!er A nitritiontrkat n itráti onokká
Niíl,tli,tlt:ctts Szerves anyagait nitrátionok segítségévelbontja le szén-dioxidra
a
E clenitrifica,ns eS miközben a nitrátionokból elemi nitro
a betű_
A sorok vógén található iires nég_vzet(ek}be írja be anna}/azoknak a baktériumcs*port{ak}rr*k
jc:lét, amciy(ek)re az állítások igazak! Egybetfi több helyen is szerepelbet.
l elhalt szerves anyagok lebontásában szerepet játs ző rothasrtő baktérium
1 baktériurn
J légkö r nitrogérrtarlalrnát gyarapí d a
n növények számára legkönnyebben felvehető nitro génfonast (NOJI

*.
elő
fcnti táblázatban eml itett *nyagcserefolyarnarában sz€rves
5
állít elő
jelenlóte a talajban nem kedl,ező e 1-6 g7ii ge7dasági növények nltro-
í:.
jól élnek. Indokolja e jelen§gg fontosságát

7. A hüvelyes növények te§esen nitrogénmentes talajban is
a nrezőgazdaságban!
Has<lnlítsa össze a nitriíikáló baktériumot a vírusok egyík legismertebb képviselőjével!

A) Nitrifikáló baktériumok B} HIV vírusok 1az atos okozója) C) Mindkettő
D) Egyik sem
8. paraziták
9 Lé gköri n itrogón megkötésére képesek

l0. (iazdaszervezet nélkül senrmilyen éle§elenséget Dem mutatnak
ll Olyan kórokozók, amelyek nem tafi almaznak nukl einsal at
l2. A nór,énye,k számára felszivható nitrát- itrntrk at állítanak cltj
13. Citoplazrrráj ukat sej thártya veszi körú]
14. Sejtj eik mittrkondriumot tartalmaznak
í]
4-)
|arnás Edina: Biológia érettségi Te m ati ku.s Jb ludat s o ni, k ha ladó kn a k
l4 pont 3.t.11. feladat l2 pont

Á_feladatakővetelméry.l,enP:er 2.1.6., 3.1., 3.2,1., 4.4.4., 4.4.5 pontjain alapszik.
SZere- Egy makacs bőrfe*őzés terápiájának megtervezése cé§ából ínintát vettek a beíeg bőreről.
lato§ leg- Baktériumtörzsek
Antibiotikum
E bből baktérirrrn-táptaiajon [iá- Staphvlocttccus Streptococcus corvnebacteriurn
rilnl baktériurntörzset sikerült penic,illin rezisáens rezisztetts rezisztens
kitenvészteni, melyek eltérő O,uac:illin + + +
rnódon reagáltak antibiotiku- Er1l!fu76p11l11in rezisztens + rczisztens
tl,,os kezelésekre. ctindarut,cin íeZl§ZtenS rezisztens +
\z oldalt olvasható táblívat. az Tetracycli.n rezisáens + +
.,n. antibioglulli foglalja iissze Gentann,c:itl + f +
.l tapasztalatokat (a + jclzi az Ofl.rxacin + i l
.lrrtibiotikum hatásosságát ), Vtttttom.W,in. + rczisztcns +

Amikacin 1
reziszlens rczisztr,:ns
Mi jellemzö az antibiotikumokra',)
A} Gonrbák szaporodását serkentő szerek
a betű-
B) Baktériurnok által termelt méreganyagok
C) Virusellenes lratóanyagok
D) Baktériultrok szaporodását gátló anyagok
,L) B-limfociták által tennelt ellenanyagok
2. A penicillin felfedezése idején mindhárom baktériumcsoport érzékenyvolt etíe az antibioti-
kumra. Mi okozhattaaíezisztanciakialakulását? (2 pont)
A } Baktóri urrttranszfbnláció
B) Meiotikus rekonrbináció
C) A homológ kromoszómapárok r,élettrenszerű szétválása
D)Pontmutáció
E) Az immunrendszer nregerősödése
.., Mely rnegállapitások helytállóak az antibiograrrr adatai alapján ezekre a törzsekre? i2 pontt
A)Ez a Staphylococcus törzs többféle aritibiotikurnlroz alkalnrazkodott" tnint a Corynebacteritrtll
,ntosságát t}) A kipróbáltak közt nincs olvan szer, anreiy rnindlrárorn baktórir.rnr ellen hatásos volna
C) A Staphylococcus és a Streptococcus ugyanúgy reagálnak az antibiotikumok jelenlétére
D)A Corrrrebaktérium antibiotihrnrokra adott reakciója több ponton egyezik 3
§taphylococcu§§zéve], mint a §treptococcusszéyatr
E} A három törus közül a Corynebacterium érzékerry a legtöbb antibiotikurrrra
4. A beteg ssetéb€n rnelyik kórokozó ellen lehet hatasos §z§r M amikacin?
A) Prionfertőzés esetón
B) Vírusfertőzés esetén
Egyiksem C) Staphylococcus fertőzés esetén
D) §treptococcus fertőzés esetén
Ei Egyik fel§§rolt kórokozó ellerr seín hatásos aszer
Eg1, laboratóriumban 4 antibiotiktrm hatását r,izsgálták {P, Q,
R és S) öt baktériumtözzsel szenrben (1-5,) Az eljárás során
-i iir,,egíálba (Petri csészébe)vízszintes sáv íbnnájában ,u,itték lel
l táptalajra az egyes antibiotikumokat. Ezután minclegyik tápta-
:.jra erre mcrőleges csíkok íbrnrájában ráoltották rnind az öt
.laktériunrtörzset. 3 napig 36 "C-on tartották a tenyészetet. Az
az ábra fiobbra) niutatja, Sötét csík jelzi az R I I s
"redménl,t
,nibiotikurn hatékonyságát, a világos sál,ban a baktériumok to-
. iibb tcnyésztek.
+3
Tamás Edina: Biológia érettségi 7-e nr ct t i k u s í'e l u c{ u l,>^ ts l" tl k h a lu tts kn u k
5. Melyik antibiotilqrffinál ."&b* nolt a legtóbb baktériumtörzs ellenrá§ó {rezisztensP

A} P B) Q C) R D} § E) Nincs különbség
6. Melyik baktériumtörzs volt a legtöbb antibiotikummal szernben érzékeny (szenzitívP
A) 1 B)2 C)3 D)4 E)5
7. Melyik baktéritrmtörzs volt a legtöbb antibiotikummal szemben rezisáens (ellenrálló)?
A)l B}2 C,)3 D)4 t)5
8. A rezisztens baktóriumok elszaporodásáért maga az ember felelős, Mely
járlratnak ezzel a veszélyes következménn_vel? t l pont)
A ) Antibakteri ális 1ratású dezodorok minderurapo s haszrrálata
B) Gyakori f-*n,óvizes fenőtlerrítés
C ) Anti b iotiktrrnok indokolattran fogyasztása
D Fchómenríik túző napon való szádtása
)
E) Tűlzott rnértéküK- és D-vitaminfbgyasztás

9. A gyógyriszathan az antibiotikumok többségét nem daganatok kezelésére, hanerr súlyos fertő-
zésqk gyógyításitra használjak- Mi magyarívza ezen szerek hatékonyságát? (2 pont)
R; A Uanerium- és az emberi sejtek e\térő érzékenységeaz antibiotikummal szernben.
B} Az aatibictikumak vírusölö haíá§a
C) Az antibiotikumok baktériumöl ő v agy osrtódrást gátlő batása
D) Az antibiotikumok aktív irnmuni zátó batása
E) Az antibiotikumok passzív immunizáló haüísa
MEGOLDÁ§OK (3.1. §ejtes éc sejtatatti sz.ervezfies)

3.r.l. 9 pont _1.Lö- l1l íi(Jnt
l. prokariota; 2. autotrof; 3. igen; 4. heteroaót 5. ítz 1 H2O:6.
eukarióta; 7. heterotróf; 8. szen-óioxid / CO2;9, nem ,:\
3.t.2, 7 pont 7
|]rml 23
oA
íE ,]0 8
4
1 o
7 3 ]-, li,,,]1
.1
:j ii '\ \ i) l l, \7 ittliibiilliklrIll t irit:,rk +llcn
2 . - _, , ,,,/.!i,..i]/Jil;;:: ltll-,i rl:i!l ,, iiit- ,k .;:.l-
:- , .i,,. ;,,.irlli,, ]/Ji\l_a!]l .al,]]r:. !.,! i]ii]\la;-
3.1.3. 11 poat
: . ",__ . __ , ,, ,j.,.,i1 l;illlslegls alklli-nguisli kilr(}s lcl]ne.
1. Ne§Oi *ryc§otaüal / köziis injekcóttú trasrrálzévzl l aqfuól
i .-_ . .. .,ti:",:iill,,,.il ajj.,,1i]|rli]ii;}}iit \i:l:. i.,ilr]-
magzatral anyatejiel /nyitott sffiben, vér útjfu ibárrcly kettö
".i, .], l,_i]ilT ll,ih:rii;
megnwezese 1 pont). 2, A é§ C (l pont); 3, fehérje; 4. fenffil
- ijllI]l
lefelá 1 3 5 2 4 VA6Y l 2 5 4 3;5. Fertőzés: a kórokoó beba- .1.1.H,
tolása é§ elszagoroűm a §z€rv€zetbeíL pl. torokgyullaúís. (l . l_j, ,,1, 1a\ i.l],lr,z:;lcle:,: l 11,1ttrt: 5,
pont) Jrirvány: tömeges megbetegedés, a kórokozó §toí§ §zQpo-

l ii,, ; i..," ,li lllltl. ;riitj rlirtte:l ; i;lllriiil i)\S
rodása miatt a megfe*öziittek sz4ma gyorsan nó. VAGY: A &r- l]i' . ._: ]i 1al,,-l i.:lztlllr,,;:i: ktllijll tlsztr',Ljli:, 1 | ' ]
tőzött srervezet rnaga is fertőz. Pl. inílueus (1 pont); É10.: B C

cBB _1,1,0_ li;:,,:l1
t.1.4. 8 pont : 'l ') lj, L, .ilIll]||!li': ] í,i, nillrllk1lli-i: i i. l,i:idáciti:
t. Á€§ C{r l po*t}2-BesC(1 + l po*$;3ó-:BDCD
+
3.t§. 15pont _:,,],lll, ]_t il,,r_.l
, :) _ ,,. ) l ,1,1rl]
r | í) ,\ l.: ;, l1;ltit:ukr.l lltt it t:tl::1 ntt-
'
38 l, A) papuesállrrtka c.i]lt,,
17
1
cgl,scjtii i]) {zi;ld szeIrtes ) 0§tt]-

,. i l 't, lllli.::,ll1nlir liltiijttiigr,;it lilklrir,::lrztti c]-
1 11l\ ll}()szill (, ):rtttóhr gr,,kir- . _, . : _] ] i lii i./ \,/,,]i]i]\ f/a:;t il tJl;lI :lit1,1tstrtlltslt ziliLltr'ágya-
^§ láhú [)) lc.cjtriil_r lrcngcilillrrl F r
\, ] ]i i.i i], )J i) ,.\ \ i,t
fchi,rlcrsc.it faiósr,.jt Ft hl;ll-
.r,l,j]. lil'rtrtt
6 9 10 iiarscjt: i2. B a,s F: B):iilJ-
;).] .1 ) l :]i)llii._l.,,\.Ltl l i ptlnli.-r-]:('}:t,{l].S
bakkal tőrténri î alröi..,id lll.,z- ,1j_ - 1; \.l,] ::l!)j']i]
r,.r;. f: Ct..til1.,- .r,,, -7,,-, -
r.:ozgás; r\
44
Talrrás Edina: Biolósia érettségi Tematikus feladatsorok haladóknak
._J 3.2. Álszövete§ §zerv,eződé§

.1.2,1" feiadat 17 pont
:. ,,-,iuiat u rós:letes kijyelelncn.t,reltdszer 3.3,3,./e.ic:tttin alupul,
\ irltrszclljon az a|ábbl kórdósekre!
.. F.zzel szaporoclnak a gonrbák:
J Eg"rrsejtú gomba, mely a kenyértészta készítóséhezhaszrrálatos: . .
_:, §{eleg, csapadékos nyarakon a szőlőtermós nagyrészét elpusztíthatja: ..

: A kópek az egyik i*gisnrenebb eg;r'n:ásra hasanlító mérgező-ebető gorrrbapárost ábrázolja. Azrrncsitsa
a két íajt! (1 pont)
A:
,l
Hasonlítsa össze a két gombafajt!
A)Az ,,X fakaigaz
B) A,§" fajra igaz
C} Mindkettóreigaz B
D)Egyikre ssín iEaz
5 Lemezei fiatalon fehérek. kósőbb rózsaszínűek. majcl megbarnulnak
6. Lemezeimindig fehérek
1 Jellenző rá a bocskor megléte
8 Teste fonalak szövedékeből á11
9 Ivartalan szaporító sejtje i a spórák
l0. Alapos {őzés uén mére gany agai elbmlanak
11. E$nk fti veszélye, hogy a mérgezésttinetei csak hosszú idő
(10-12 óra) múlvajelentkeanek
l2 A zöldes kalapú példányok filtoszintetizálnak
13. A fiatal gombát te§es burok árja körül, ennek maradvrinya a
a* bocskor ós a gallér
;, \{e lyik testszervczödési típLrsba tartiiznak a kalapos gonrbák?
1. A találunk információkat a gombákól, mégsem tekintjük őket növenyek-

növerryhatarozókban
nek. Miért? Nevezzen meg legalább egy indokot!
:. Segít-e a betegen a tiinetek észlelésekorvégzett h{ánytatás? Miért?
: A sokféle gombafaj között oiyanok is vannak, amelyek az ember számára közvetlenül az

élelmiszerek, illefve gyógyszerek előállításában hasznositható biokémiai foiyamatokban vesz-
nek részt. Említsen két példat ilyen felhasználási teíületrel (1pont)
A
B:
45
('
Tamás Edina: Biológia érettségifeladatgvűitemén
3.2.2. feladat tr5 pont

Á.fetadat a részlet* köveulményrendszer 3.3.3; 3.4-2; 3-4.4 pantjain atapsák
.\z ii!,.rir eg\,:.] ..--'-,]ctl i,ús;rletól, és a szir,acsok
@ ir-li,tls szápoI_,. l-.:1]_ik nólrárry lópé-*Ót nlutat_ja.
É @ ],z ii arsr,,itek _J,,.-siilri:;c utlttl it zlgi'rtábirl 1z t
o
'.dü kill.,ti<czijlán., . l:tllct,[-rcn lt"bcgő planktcrrr (pt
i.tglli icsz. me . t:.;i,,,s scjtjeir sl trrrrzog Gz áb,
Il ",.: ,:. .i.isz.iliáSz}. A lán,a nregta-
,&j
c
(} i:tn a _j. szán]
; §F}:i
;1;t,.j .g} alkal:l,_.. .li.l.rattlr és iti sz-ir,*cstelep
:..r:.1ii:lcii},Óvó ...li,, .\ sziracstcicp sarjildzas-
1,1:. ;t.t;-t:tlln út.,t- -., ;,,,,i li-.,",álri;.
i i.r,,,,il ili..r öSsz.- ., ,.. :l :te :ti-.lcltct r_ls ít szivacs|ár-

rlil]
i l 'i ,z']\;ifstelep:, '.,;j.:r;zrr
B , :r >z il ].ifslát.r 3i.. ';]lcrtl,rii
L , \ l.:,,;r.;;lőrc- élr _, i .:t
),i ,.,, ]i, j,-: ]icm ig.l
6, A szivacstclep óletóbcn flontos szcrcpct ] ,. Itckbt,l ,
játszanak a várrrlorsejtek. §,li a funkciquk'l

] \,, ,-. ltck aikotják
\: ,]l-' i..;.,/iitt tllirkil.1:tll-itgOSztá§ \ ai1
B;llc rl*iózis is l,é_lbr,neher

1i'1l(r,'\l'r,
{ kiir *tkcrei tcle.l;,rrri.,,z rlrcg1,rldirsahtrz :z|ik:i:-. ., " ,,róló i,sttlc;illk ;it{anttlntiltl1,'t}ZáSe,

líastlnlitsa i,isszc ir szivitcsok ús n laptlstir-g.,h , ,.-- -_ ,,---, :
A)§zivacsok
B) Lapasférgek
1 Jcilcrllz., ]-.: ",' .l , ,,,iirll'1]i1
C)Mindkettö 8 Egész te>ttc-_l ;._.., - .:i ._ ]l.,.,l",. ei iélegezilc.

D)Egyiksem 9 li aI-Taililt :l'_il-, :., .,lfjltCirlii:
l0. l{arinte.,li,.,: ,-t
11 ÉtOrtoao ül;l. .-
Hasonlítsa össze a gomt}ák és a szivacsok egl ke:,, ,s;-. , ;::k i]Ir-:ztt.ti .!ellemzőít!
A)Gyilkos galőca
B) Balatoni szivacs l2 S,*,_jtcrl bci:li. _:: ----,_-,.,.,,;
C}Mindkettő 13 l]clCSaill)!-1l.]].i -, -
"
D)Egyik sem |4" .\ ccilr"rlilz l,-:. .,:,,-..^.. .: ,,-,l, . ,'., . ,],'alepel
15 !]r!Ie:llil,i_-l.:.:..,__ _ _,' .,.:i.tYl,
igi lt i..;:l::-_- --, _ _,. , ll.jil
,)
'It.:mrlíi
T amás Edina : Biológia érettségifeladatgyűitemény ltt,l, íi:lu,íuí,:t;rokliulu.j -
3.2.3. feladat l5 p,_,1-

.l, tblutlat a részletes kővetelményrendszer j.3-3. pontia alapjálz kászűlt.
Mikroszkópbúl zlrz7rrőt vizsgálunlq a következőt látjuk:

1. Nevezze me9 azábra betükkel jelölt íészeit! (1i
z') A:
p)
IJ: ....
2, A ,,B"-vel jeiölt alkotórész több feladatot is ellát a zuznró életé-
ben" Nevezzen fieg kettöt! ( l po:-:
E 3. A2 alábbi szaklufejezések közül kettti ís illik a nlzmbLga.

Válassza ki a megfelelő kettőt! /] --,
A)Parazitizrnus(élősködés) B) Szimbiózis
C)Szövetesszervezödés D)(Bio)indikátorok
E) Fogyasztók
4. A kóp a tiidőz,uzmó telepenek részletétábtáunlja- A tel€p mikroszkópos
kepén milyenjellegzetesseg mutatjao bogy nem egytülönós formájú le-
\ t
vél az, amit látunk?
í
5. A nyíllal jelölt rászen képződnek a ruzínó szaporitóképletei. Nevezze

mog e képletek nevét és indokolja, miért tekinthetőka&ivartalaaúton
J létrej ött szapodtó sejteknek!
ií
l§a.
Fogirlmazza nrcg, miért nent lchct a zltznrókat eg1,,értelműen bcsorolni a hr":terotróf \ a_a,
-
autotróf élőlények közél
.{ fénykepen bükkfa kergen növö moha- és zuanótelepek€t látmk

Ezek a f{ok kedvezö életfeltételekettatrri,lnak a fakérgen anélkiil,
bogy a btikköt károsítant{k, y?gy annak életműködéseit segítenék
;, Mit átlapíthatunk meg e tényképalapjín az erdő levegőósszetá
. i,]ir]1-
!, Ebben az erdőben a mohák és azt;zmők általában atakészal<t

oldalát bodtották. Adion esszeó magyatázatot a jelenségre !
sl
J
47
f
Tamás Edina: Biológia érertsési feladatgyüitemény 7'e m ttr i ku,g l t iu d u t,g rl r o k h tt l u Ll (; k n u k
A következő feladatrasz megoldásrához előzetesen a növények témakör makóktémájá*ak áttanulmá-

ayazásasziikséges. A nrohak és zuzmők testfelépítéseközthasorrlóságok és különbségek is vannalc
Hascrnlítsa össze jeilemzőiket egymással!
A)A mohrákrajellemző 9 Telepes testfelepítésü
B)Azuzmókra jellemző l0 Levelei vannak
11 Képes a 1ottlszintézisre
D)Egyikre sem jellemző
Iz Sejtjeiben szerves anyagok lebontása is zajlik
t3. Szerves anyagokat sziv ela bükk törzséből
l4. Részben vagy egészen eukarióta sejtekből áil
15 Sqttcrt scitl'al határolja
MEGOLDÁSOK (3"2. Álszövetes szerveződés)

3.2.1. l7 pont
l.spóra;2,sütőéle§zlói3.peronoszlróra;4.Áfu:kerticsiperkeBial: g_,,ilkosealrlcallpon1).5-13.:ABBCC'DBDBl'l4.Teie-
Ileterotróít[, nines ziiirl szirrtestük,' kitin ur*];Trú ,r sqttaiuk stlr. í i inilirk elegcndii): 16, Ncm, 11]('rt a tÜne-
pr:s sr.eneződésűek: 15.
tekjel*ntkczésckormárfelszivódottaméreg,; l7.Antibiotikunite.ne]as alkohc,icrserjet'iés'sütóipar/sajtérlelósi ktfir(kcnőmeg-
emlitése esetén l pont)
3,2"2" l5 pont
1_5.:CDCAC-6.ielvctttápltilékszállitása'closztása'a(bcls,i).l,ilJ\zl.stillrratlisa:]-l5.:f)[ADBBDAl)
3.2.3. l5 pont
l. ,,\: {cgyscjtű)zö]dmoszati'vagy kékbaktériuni; B; gombaíí'onaiJk) (mintlkettii tncgncvczésc cselón l pont)l ]. \:iz- és tápanl'agtti-
vetelrvótlelenlrögzitós/rnegadja zuznrótelep alakl;itispórás szeptrrodás i kctto cnriitése csctón l pont); j. ts es D i l pont); 4. lr{inden
scjtjc hasonió. ,l Nincscnck bcnlo szövetek.; 5. Spórák, Mcrr ncnl ciózi nlcg lótr-cjönúket ivat-scitck cgycstilósc, ,' i\lct't cgyctlcn egl'cc
tcsti sc.}§eitről szán-traznak. {nregnevezés ós indaklás cgviitl ] |u.lnl): 6, \{cr| bcltl.- a ctltnbatirnalak hetcrotrtii-. a moszatok periig
autrltrófiictrniidotfolyatnak,; 7.Ncmta*aimazkin-dioxid.,t igcnkt-\.setta:ialn:rz,l 8,Ázószakioida}ttöbbcsőéri /kcvósbé
melegszik fel i kevésbé szárad, ki (ami a mohák és zuzmók kőray,ezeti igén.veivei jobban eg.veziki,; 9-i5,: C D C (-- rJ C C
48
ak ,. :rlá s Ediira : B ioló gi a érettségií-el adatgyűjternény Tem a ti hts .fb l ad a t,s o ra k ha ! ad{l k n a k
3.3. Növény€k
:. |élldaía részletes kővetelményrendszer 3,4,1,, 3,4,3,fejezete alapján készüIt,
Az ábrána betrik egy zárvatermő virág részeit jelölik. Írja be az iires mezőkbe avirágrészek neveit!
'^.
j:" ,\'
io, E
F
í
l. Hogy nevezzúk egyűtt A-t és C-t?

-1. Az ,,E." és a ,,F" kópen két különbözönövénycsoportba (osztalyba) tartozó fajt látunk. Melyik ez
a két csoport? YáIaszát indokolja két, arujzon is látható sajátság leírásával, amely a csoportokra
jellemző! (3 pont)
Az E faj: ...,...,íY.
AzF faj:
3J.2. feladat 9 pont

1 ieladat a részletes kljveíelmáayrendszer 2.I -2- 2-2.2., 2.3.1 . és 5.5. fejezete atapjáa üszűtl
Hasonlítsa össze a szén-dioxid és a viz szetqét a hajtascs növények életében!
A) Szén-dioxid
B) Víz
C) Mindkettőreigaz
D) Egyitcre sem igaz
1 Jellemzően akttv szállítással (transzporttal)jut be a növény szervezetébe
2 A gé*cseteaytlasokon át ávozhat a növérry sz errí*zttéW
3 A fotoszintézis során molekuláris oxigén képződik belőle
4 A rnitokondriunrrrkban képződik a szérrhidrátok letrorrtása során
5 Az autotróf ólőlények energiafon ása
6 Az autotróf, élőlények szén forrása
7. J e len] éte szúk.s éges a csir ázás me gindul ásáh oz
Plazmolízis soriáu mennyisége nő a sejt belsejébea
Il
szervetlen molekula
49
Il
Tarnás Edina: Biolóeia órettséci 'I"em

a íi kus íb l a d u t s o ro k h ulatt(l kn ak
333. feladat 20 pont

Á kiivetelményrerldszer 3.4. l ponlia alapjáx keszüIt.
A két képen egy előtelepből kihajtó pá&:ény és egy vízkulturábaa
nevelt tölrycsemete látható.
l. Azé§varerrnőkmelyik csoportjába (osztályába) tartozik a kocsa-
nyos tőlgy? Yálaszfit az
ábrém is látható jellegzetességgel inde
kolja!
t;
2. Nevezzc mcg azt a scjtct, melyből az előtciep létrejön!
]
3. h
táblázat kitöttésével hasonlítsa össze a ket növény részeit! Írjon I jelet a cellákba, ba azáIhitís
igaz az adott növényi részte, és H betiivel jelölje, ha nem. (7 pont)
páíránv tölgv
a előtelep level makk lornblgvél
tápszövct
Haploid se_itekből áll
Diploid sc.jtekből áll
Fotoszintézisre képes
lvaros ól ctszakaszba tartozik
Ivarscj tek létrehozástirri kópes
A hajtás rósze
A nregtermékenl,itett központi sejtből j|im ie tre
A páfranyok szapordása sokkal jobban figg a viaől" mint a tölgyeké. Indokotja ezt az állítást a
m€gtermékenltés módjának összehasonlításával !
4. Apáfrányokhímivarsejdei ..... jutnakel apetesejtekhez, atőIgy-
fa hímivarsejdei pedig . jutnak ei a petesejtekhez. (2
5. Nevezzen rneg egy olyan szövetelemet, amelv hozzájárulliatott a zárr,,atermők sikeres
foldi elterjedéséhez. és a ma élő harasztok testft-.lépít.isére.nenr jcllemző!
Hasonlítsa össze a páfránynövény életciklu§anak két szakaszíttt

A) Az előtelepre jellen:aő
B) A kifejlett páftánynövényre jellemző
D) Egyikte sern érvényes
6. A zigóta osztódásá,val jön létre
1
Fotoszirrtózisrc kópcs
B. Fe lül etén zaj l ik a megterméken ltés fb l l.am ata
9 A spóra osztódásár,aljön létre
l0. Dipltlicl sejtek alkotják
l1, Mitózisok sora hozza létre
12. Az ivartalan szakasz része
13, Szélmegporzású
50
Ik ,,illás Edina: Biológia érettsésifeladatgyii Te mati ku,y {'e ladat,s clrcl k haladó k n ak
,nt 3-3.4. fetadat

l,.'eladaí a lxivetelmérylrendszer t-3 és j.4.3 pantjai alapján ki:szült,
10 pont
.ill .{ növényi kirszövet vizsgálaához nyúzatot készítünk g§y fotöszintetizáló lomblevél fonakjáról.
\ preparáfirmot egy csepp desáillált vízben lefedve, fénymikroszkóppal tanulmányozzuk,
á,
Milyen sejteket láthatunk a mikroszkópban?
o
A) Hámsejteket
B) Zárósejteket
C) Osztódó sejteket
B) Vízszállíto csöveket
E) Rostacsöveket
1\ Milycn egyéb szeryek bőrszöveti nyúzatában találnánk hasonló sejttípusokat'i

i) A) Az egyszikú gyökér bőrszöveti nyúzatábzul
L]) A kétszikű gyökór bőrszöveti rryirzatában
t') A lágy szár börszövcti nyúzatiiban
Dt A fás szár bőrszöveti n5lúzatában
E) Egyik felsorolt szerv bőrszöyete §em tartalmazminden sejttípust
Fla a rryrrzatot desztillált vízbe lrelyezzük, anyagáramiás indul a kiilsti lblyadék és a sejtek belső
tcre között.(A további feladatok a nyúzat életben maracl(l. tehát óp mcnrbránnal, scjt|allal ós
piazmával rendelkező sejtjeire vonatkoznak.) Mely állításclk igazak az alábbiak közül?
A) Aktív transzporttal ionok lépnek ki a sejtplazmából
B) Ozmózissal víz lép be a scjtplazrnátra (majd a sejtnedr,-r akuólumba)
C) Flaznrolízis ttirtónik
D; A sejtben isökken az oldott anyagok koncentrációja
L,; A sejtben csökken a víz mennyisóge
.i
Az an;-agáramlásnak kószönhetően a bőrszöveti

.j e l lerrrző nyonrásértékek megváltozhatnak.
sej teket
A gratikonok közül kettő a nyonrásértékekalakrr-
]i ) ,
§É B
--7-------
lását rnutatja a vízbe lrelyezés pillanatától kezdve,
, Adja meg. hogy melyik bettível jelölt görbe nrutatja
.!- C ,, a kör,etkező, az ép növényi sejtek belsejében mér-
A hetó rrt,omásértékek alakulását!
E
D
4 A sejtplazma, illetve a vakuólum oz-
rnózi sn.vomása ( ozrnotikus szivóerej e)
idő 5 A sejtplazma. illetve a vakuólum
a vízbe helyezés piIlanata
turgornyOlnása (turgora)
.{ változások lezajlása után egyensúly alak-ul ki. Mi jellemzi ez,í az állapotot?

A1 Megszűnik az ionok árarnlása a sejthártyárr keresztül
B) A scjtck clvcszítik tcljcs scjtplazmájukat
c,) Továbbra is átlépnek vizmolekulák a sejthárt_ván keresztüI
D) A sejtek elveszítik teljes víztarlalrrrukat
E ) Mcgszűnik a viz árar-rrlása a scjthártyán kcresztül
.. r izsgált lcvólből czután c_ey rnásik nyúzatot is kószítünk, amit azonban 10%-os káliunl-n:::.:-
jatban fedünk le. {Ennek ozmotikus szívóereje jór,al nagyobb a sejtp}annáénál).
,
5l
II
Tamás Edina : B i ológia érettségifeladatgyújternény Tematí hts .fb lad a t s o ro k ha lad ó kn ak

'7, I{ogyan alakul ebben az esetben a sejtek víztartaima a sóoldatba merítéspillanatától
kezdve?
A) A nulla szintig folyamatosan csökken
B) Folyamatosan nőo amíg a membrán szét nem reped
C} Addig csökken, amíg a sejten kívüli és a sejten belüti tér
kálium-nitrát-koncentrációja meg nem egyezik
B) Egy egyensúlyi határértékig csőkkeíl
E) Nem csökken, mert a folyadékok térfogata nern változtattrató
A klivetkező ábrákon négy mikrosz-
kópi preparátumról készült rajzot lát.
l)öntse el. hogy rnelyik rajz készült a
_.| L--t- B f --L
desztilliilt r,ízben lcf'etlett és nrelyik a
káliurn-nitrát-oldatba helyezett nyizat- {
róll (A sejtplazrnát nenr festették nreg"
czéfi csak a sejtfal, illcfvc a sejtnrcm-
brán látszik. A gázcscrenyílásokat hatá- C
roló sejtek működőképesek, )
8, A desztillált vizben lefedett
preparáturn rajza
9 A kál iurn-nitrát-oldatban
L leledett prcparátum rajza
3.3.5. feladat 9 Foüt

Afeladat a reszletes kóvetelményrendszer 3.4.3, és 5.5 pantja alqjóa készűlt.
Egészítseki az alábbi mondatokat a száma*úal jelölt helyeken a megfelelö kifejazés beia*sával!
A zárvaterrnő növények üzfelvételénekfiö szerve 4z) (1\...,. amelynek víz-
íblvevő képességétfelüetnövelő képzódmanykent a(z) (2).... .... segítik. A vízfel-
vétel mechaniznru§a legnagyobb részben (3)........,.. amelynek egyik moz-
tran§zport,
gatója a levelek (4)...,.. eredményeként kialakuló ozmotikus szívóerő. A
l'elszívott víz a szállitónyalátrok (5). . ,.,,,r,cszóbcn szállítódik. Ha a víznrolckula a
trottlszintézis fényszerkaszában bomlik, oxigénatonljarbtll (6}.,.,,. ......, keletkezik
hidrogónatomjait pedig (7),.,,,.... viszitovábbasótétszaí<aszba.
8. Magyarauza meg, bagy az évgytirökkel rendelkező fák esetében mi áll az évgywílkkialt
kulásrának hátterében !
9. Az ábrárr egry fiatal mérsékeltövi lombosfa ágának keresztnietsze-

tét ábrá;roltuk vázlaíosan. Keresse meg a tbgalmaktroz tartozó be-
tűket, ós írja a megfelelő négyzetbe !
Osztócló szövet (kambiumgy,tini }
[{áncsször,et
Farósz tavaszi pbsz"ta
(tavasszal képződött farész)
Farósz őszi pászta (ősszel kópződött farószi
52
k Tatnás Edina: Biológia érettségifeladatgyrijternény T9 ryati ku1 J b l ad at s orrl k haladrj kn uk
i 33.6. feladat l3 pont

.1.feladat a részletes lóvetelmény 2,2^2. fejezaén alapul. §
s§too
leiir-"
Az alábbi grafikon a burgonyanöverry fotoszintézisérrek
§
intenzitását ábráz,olja a fényerősség, a hőmérséklet és a §so
COz-koncentráció fiiggvényében. (100% az intenziüís a
\
minden szempontból optimális körülmények között). Ta- 3 60,
I
l
l
nulmányozza a grafikont és oldja meg a feladatokat! §n.
.§ teljes +Q3%CO2
l
1. Milyen any*g mennyiségévelmérhették a foto- § z0-
szinte§kus te§esifuényt? {i ponti
rl
A) A keletkező oxigén mennlségével
n203040
hín{rcéklat FC)
B) A keletkező COz mennlségével
C) A keletkező szőlőpukor mennyiségevel
4-1 l
D) A keletke ző viz mennyiségével
E) A keletkező szervetlen anyagok mennyiségével
\ grafikon alapján döntse el. 2. A hőmérséklet a teljes vizsgált tartornányban növeli a

],.rg1,,
igazak (I), vag5, hamisak fot*szintézis intenzitását
ij t az alábbi állítások1 (2 pont) 3. Azonos nregvilágítás esetén a CO2 konccntrációja és a
lrijlrrérséklet is befolyásol ja a íbtoszintózis intenzitását
-1. Olvassa le a graíikonról és írja be az alábbi táblánatba, hogy milyen körülmények között,
melyik mért értékena leginterrzívebb a fotoszintézis! (2 pont)
nt
< lVfenrryi a fclttrszintózis 9ó-os teljesítnrényc tcljes feny Fényerősség t-s
és CI,3?í,-os CO: -koncentráció esetén, 20 nC-on? CO:- koncerrtráció {9'o)
I1őmérséklet ("C)
6. Mennyi a fotoszintézis oá-os teljesítrnénye teljes fény es l,ZYo-os COz -koncentráció esetén
z-
A 20 "C-gn? ......^!l.....
a 7 . Az ábta alapjín glenge fényben bagyan befolyasolja a 7o-os fotoszintetikus teljesíftnényta htí.
mérséklet?
A)Növeli
B) Csötí<enti
C) Kb. t7 "C-ignöveli, majd csökkenti
pircU. 17 "C-iá csökkenti, majdnöveli
E) Ez az ábra alapján nem dönthető el n
8. Az ábra alapjan g3lengefénybenhogyanbefolyásolja ao/g-os fotoszintetikus te§esítményt a CO:-
koncerrtníció?
A)Növeli
!
B) Csökkeati
C) Kb. 17 "C-ig növeü, majd csök&enti
D)Kb. t7 "C-igcsökkenti, majdnöveli
E) Ez az ábra alapian nern dönthető el L__]
9. Fejezze be a fotoszintézis bruttó egyenletét! Ügye§en a mólariányok helyes jetölésére.
6 COz + 61120 +
53
Tamás Edina: Temgtiktt,g
1B. Fogla§a össze es altalr{nosítsa #igr megíigyeléseit! A romdat melyik befejezese helyes?
Ha a többi kónryezeti lét* ező értékeoptimális (r-agy ah}roz közli érték),akkor rnindig az a
tén,vező korlátozza egy é l etrnűködés h atékonys á gá t, am e y I
A) A lcgalacsorryabb éfiókú
B) A legmagasabb órtékű
C) Á lehető legkedvezőbb
D) Az optimátistól leginkább eltór
E} },Iern a természetes élőhell.en mérlrető érték
1 1 Egy idös tólgy egy nyan napon hozzávetőlegesen 9400 dm3 szén-dioxidot köt meg
Hany 8ramm széndiaxidot kötött meg a tölgyfa a|.|. adott idöszakban? le
es eredményt! (A számításban jeIölje a ll r-,ri r] k cc"i s ú!ck ci is).
t
A vizsgák kirűlmények l"ii:lit l tekínthetjúk a gazok ttoltiri_,; tIr!il,:tttiit 24 tlm3 hnol-nak,

M 6oa"a*ou1 :44 g/mol
33.7. feladat 7 pont

Á lúveteímény"endszer3.4. 3. fejaae alapján
Á bal oldali kep az élő fa törzs&
ben z*j}ó anyagáíamlást rábrá-
zalJa.
Hasonütsa össze az A és a B jelü
réteget! A megfelelö betüjeleket
i9aazüresnégyzetekbe! t
A}Au -A" rétegre igftz
B)A,,B" rétegreigaa,
C)Mindkettóre igaz
D)Egyike §em igaz
1 Szerves anyag áramlik benne

?. Egyedi sejtekből összeolvadt saál§toelerneket tartalmaz
Osrtódásra képes sejteket is tartalrnaz
4. A benne ráramló folyadék fontos összetevői a szervetlen ionok
5 A fotosántézissel megkötött C ezen az úton jut el a tötzs élő sej§eihez
6. Alapszöveti sejtekből áll
7 , Az -"A" vagv a .,B" jelú folyadékáramlás merutyisége nagl,obb? Ér.,,eljen állítása mellett!
54
Tamás Edina : Bioló gia érettségifeladatgyújtemén y Tematila* feladatsorok haladólcnak
3.3.ü. fetadat 8 pont
Á feladat c kiivaelmbyredsnr 3.4.j|ejezete alryjún lesált
Tanulmányoaza az ebát" és jel7emezze a gyökér felépitését!Mely

G behivel jelzett részre igazak az alábbi álütások?
l. Osztótló sejtckből áll

F; ]. Ezerr a szakaszonjut be a talajoldat a gyökérbe
3. Sejt3ei elhalásuk után elnyálkásodnak

F
D 4. Rövid óietú sejtnlulvány
5. Szállítósztivet alkotja
C
B
A
6. A mgcsárcipras győké:w,fuzffiÉ§t i
gyakran csoportosan b,lkkannak ki az &§
iszapos, nedves talajMl. Mi a ,{, li

Q:,
gyökérmódosulat feladata?
ht
7-8. Nevezze meg, mely növénycsoportokra jellemzőek a képen látható gyökértipusok. Hozzon 1-1
konkrét példát minde gyikre,
l 7:.t.....
oB:
t
3,3.9. feladat 8 pont
. ieiaCci a köt,etelményl"endszer 3.4.] porttj:l tllapján ké.s:íiir.
" Állitsa sonendbe egy zárvatermö növény, életénekesemén,veit a beporzástól az első virágok meg-
,jelenéséig!Az első lépéstnlegadtuk. (2 pont)
A) Kettős megtermókenltes
J B) Beporzás
C)Csínázás
D)Magképződése
B
E) Zöld színanyag megjelenése
F} Pollentömlők kialaknlása
\ le írtak közül nrelyik szakaszra jellernzök ar. alábbiak? A megí-eleiő betűjellel válaszo§on!
2. lvarsejtek képződése 7.A himivarsejteket létrehozó folya-

J Zígőtaképződése mat során mikor za:ltkle a meiózis?
4. Fotoszintézis megindulása Jelö § e a foly atnatlbra megfelelő
5 Triploid táplálószövet kifej lődése nyila folé írt M betüvel!

6. Táplálószövet nagymolekuláinak hidrolizise
55
Tamás Edina: Biológia érettségifeladatgyii Tematihts felatlal sortlk huludókna];
33.r$. febdst l2 pont

A kövaebúray j. 4. } . éx 3. 4. 3. fejtzetein alapul.
l
A tucferryö (balra} es a kukorica ké- **-,*n
pét (obbra) mutatja be a két műt
száad eleji üábla. A lucfenyő magiai
í
,}
a?9 il
#
az össze nem nőtt termőlevelek k&
zött szabadon álnak. A ln:korica ter-
,]L
$,
M
mesét nyaranta fiözve fogyasztjuk. A
lucferryó porzós vkágeata a bajtr*s-
csúcsokon Láthatő, terrnőleveleí az
elf;ásodó tobozvinágzatot alkotjárk
Tanulmányozza a kepeket, segítse-
gükkel je|lemezze az ábráno|t növé-
nyeket!
l. Virágtalannövény
mellé a megfelelő faj betűjelétl
'irurállítasok
A) A lucferryőre jellewző 2- Nyitvxermő növény
B) A lcukoricára jellemzö 3. Mag| ai zárt maghénban fej1ődnek

C) Mindkettöre j ellemző -l. \1irágporát a szél terjeszti
D)Egyilcre sem jellaná
5, Ler elci kis f-eliiletűek, viaszosak
(l. Fil::altrlnzzíl nlJg. tnit Iclcnt_ }tog1 cur r ltaiL: ;,:rl" ",-i,]
?. A rajzok segitsegevel áIlapítsa meg, hogy metyik növenynek vannak egyivaru viragai!
A)Alucfcnyönek
B)Akt$oricr{nak
C)Mindkettőnek
i--
I
D)Egyikneksem
8. Fogalmazza meg, hogy mit jelent, hogy egy növény egylaki!
L
9. Á leinás és a rajzok alapján állapítsa meg hogy melyik növény egylaki!
A}Lucfenyő
B) Kukorica
C)Mindkettő
D)Egyik sem
10, A rajzokon nem ábrázolták a növények gyökerét - Je|lemezze a kukorica gyÖkérzetét!
ll- növe,ty,hez teÉogs mikrov*ópi metsuet is el& .'n1
k€^z.egyik
rült. Nevezz.e meg azt a növenyi szervd, amelyrek :}1:
,m
keresztmetszetét ábrrizolja a fotó! r*'',
,í,gl-
,§#.
|2. Akét növényfaj közü melyikböl készülhetett a metszet?
Yálaszát indokolja!
56
Temutikus httlutlóknctk
tltlll-
,:1l3s Rdina: Bioltlgia érettségi
t2 pont
12 pont 33.11. feladat
-1 felailat a részleta trőwceltahyrendszrr L ía 3 -1.3 .íejezáén glaptll
kísér-
.\z ábrasor az egyik aövényi növekedést irrányító hormon batasanak feldedtését célző nevezetes
.esorozatot szemlélteti. lá
aaraaz egymás-alatti hrárom nyíl a fény kínyát mutada A fokete nYiiak
a feladfiot!
: kísérletekegymast követö lépéseit*"r",;ák. Tanulmányozxaaz rábrát, majd oldja rneg
.:l
"'1
Danvin tl$8{]
1. Fogta{ia táblázatba Darwin kísérleteinekeredmé-
nyeiti (3 pont)
=fi=
=*J= Egyit( oldakól
T* {=d
Mindkét oldalr,ol
azrrnos mérfékü történö
ffi nicgr ilágíliis tse tén rnegvilágíüásban
Boytor.Jenlm l9l3 Az óp rrövényke

nör,ekedésónek ;t) b)
& iránya
<_-
+- .A hajtáscsúcsá-
trii megfoszlt*t
'}
d
növényke
növekedésének
!, iI,/rnya
l}aal !9l9
l í ,:)á'^l#,+'
.,h.:s-!rtf ,, * (jafuíin ", Z,sclutiit
l
ífft fl
tr, a
M-tr
Wcnr lii2ó 7x fi Glimmer hajtáscsúo§ alatt bemetszette a
, j{<,i/.-
növénykét. Hogyan fogtalható össze kísérletének
( eredmenye? A felsorolt szava*kal egeszítse ki a
] fftr mondatokat! Nem kell minden szót felhasarálnia

egy szó akar többször is előfordulhat.
elgörbüIt nem gÖrbÜlt el termelődik elbomlik

hajáscsúcs gyÖkerek levelek megvilágítoft
ámyékos bat jobb lonáki
akkor növérryke (7)""

'.: a megvilágított olrialon metszette be a nölén_lt.
] _:ll,í-elé, nríg lra az ámyékos olclalon ejtett rnetszést. akkor a növényke (3)
.btil arra kóvetkeztethetrink, lrogy a növekedést serkentő növényi lronrron a fény hatására
4).. ...., vagyis a hormon a(z) (5).- felől rnilidig a
_i\ ény {6),,.. clldalán vándorol. Boysen-Jensen dán k-utató a lemetszett hajtá-s-
E
a , - .ii srrt zselatinkockával ragasztotta vissza.
- ',Iit állapíthatott meg a kísérlet eredlnényéből? (1 pontt
:.r\zsclatinfehtlrjc
zselatin tökéletesen elzárja a lrorrnon útját
Bi ,A.
C) A zselatin a§yagaa növény görbülését okozza

D) A hormon átjut a zselatinon, és alatta is kifejti hatását
E) A zselatinkocka beiktatrása nem akaóá|yazza meg a növény görbülését.
Pafl Árpád magyar kutató féloldalasan ragasztotta vissza a hajtáscsucsot
57
Tamás Eűna: Biolóeia érettségif'eladatgy,rij temény t't, m u l i ti t t.s,,í t; l t t < ! t t l,r t tt t l k i l u l u d ti k t l rt,.
8. Mire követkeaethetett a kísérlete eredményéből? (1 pant)

A)A vizsgált hormon a növekedést gátolja
B) A növény a rrr:ásik oldalra görtült, mint amelyilre a hajtráscsúcsot raga§áotta
C) A vizsgált hormon serkenti a növekedést, azon az oldaton, amelyiken levándorol a
D) A vizsgált hormon az elLeakez;ő oldalon serkenti a növekedest, mint amelyiken vándorol
E) Közömbös, hogy a hormon a növény szánának melyik oldalán vándorol
9. \\'ent a lemetszett hajtáscsúcsokat agar-agar kockákon taította néhán_v óráig. majd ezekke.l a koc-
kátikat kisérietezett tovább. Azttalálta, hogy a kockák növekedésserkerrtő hatása egy határon be-
lül arárryos avl,al az idővel, arneddig * hajtáscsúcsot a kockál] tartctta, iAz agar-agar kockák r íz-
tartalrtír, kocsonyaszeni gélbői állnak.) Tvlire kör,etkeztethetünk a tapasáalataiból? {1 pont)
A) A növekcdést serkentő hormon bekcrült az agar-agar kockiikba
B ) ,,\ növekedést serlcentij hatást az agar-agat an},aga clkozta
C) A növekedést serkentő hatás bizonyos lratárok közöti egvenesell arii.ttyos a honnon koncentrá-
cicliírval
lll
D) A hormont tartalmazó agar-agar kocka féloldalas elhelr,ezese az e gyoldalú megl,ilágításhoz ha-
sonló eredménythozott
E) A hormont tffialfraző e9aí-a9ű kocka féloldalas elhelyezese a levágott
hajtásczucs íéloldalasüsszaragasáásával ellentétes eredményt hozott
l0. Ncvezzc n]cg a lrormont, amirc a l,izsgálatok r onltkelztak]
33.12. felrd*t 8 pont

Áfelaáat a ffivada&ryreúszer Z-t.é, 2. 1.5, 2-3-4, j.4.1, 3.43. wF a$e kbat
Az ábták egy btzaszem felépítésétmutatják
.l'
Mindkét képen 1 -6, szarrok jelzlk a b{uahéi bat

rétegét. EbbőI az 1-4. rétegek a termésfal, az 5.
a bama téteg a 6. a hyalin réteg. E két utóbbi a
maghéjat alkotja. A tapláló szövet két reszböl
áll: felszíni" kocka alalcu sej*or4 az igyneve-
ze§ aleuron réteg - az áhtán a)-val jelölve -
föleg fehéqiékettattalmaz, mlga szem nagy rá ,.i
szét kitevö sz§vet pedig kemenyítőt es nagy-

reszt feherjeből álló anyagot, a sikért. A csí- ,
ranövény (embrió) a bal oldali ábra also teszen:,
látható.
1. Melyiknövényiszervabúzaszerd? ..
Melyik állandósult szövettípus alko§a, .,
2. a cslrán& búzanövény ktilső sejtréteget? . . . . . . ,
3, abiga*zem aIeuronréteget?
A zán atemrők szaporodásának jellegzetessége. htlgr a nör étlr életciklrrsa sorárr hapioid, diploid
és triploid krotnoszómaszárnú scjtek is meglclennck. Hán1,570I,.s kromoszórnaszámúak abűzz-
szenrben 4. a barna réteg sejtei: ..... 5. az aleuron réteg sejtle:
,... 6. a csíranör énr se_lt jei:
7. A növárryvilágban gyakori a nem ma_gokkal. hanem vegetatír, szervekkel törlénő szaporodás is_
Soro§crn í-el ezek kózül kettót (példár al)l (2 pon:
_] t)
(
uÁ , .,,,"t E414e.E191Qc!L"ry4réei fe|adatgylijtemen}, Te m at i hl s Jb l ad at s t,l ro k h al udó kn a k
fl 33.13. feladat 15 pont

.1 kót etelmányrendszey 3.4. í ., 3.4"3. fejaetein alapul
.1 kísérletelrbena ,, + " jel minden eseíben ü vt* Megvilágított Elsölétített órák Tnpasztalat
-|
ragzást, míg a ,,-'jel annak elmaradását je- órák száma száma
lenti. A 8 ló +
A bojtorján szerbtöüs virágképzésétvizsgál-
B 8 l6 néhány fény-
+
rák a megvilágitott órák számának fiiggvé- feivillanása sötét-
c_ nyében. A kísérleteredményeit az alábbi táb- periódus alatt
e- lázat foglalja össze. (Minden sor egy-egy kí-
C 16 l6 +
Z- serlet körülínényeit és eredményétmutatja.)
D t6 + néhány elsötéti- 8
) _{ kisérlet eredményei alapján egészítseki a te tt pillanat a világos
következő mondatokaí a megfelelő szavak- órák alati
kall E l6 8
serkenfi gátolja F a 8
G l2 l2
nem befolyásolja
_{ rövid sötétperiódus (1.) .... .. a bojto{án szerbtövis vlrá§<é:pzését.A nappali megvi-

lágitás hossza a.),.. ..... abojtorjánszerbtövisviragkepzé§ét. Amegvilágítottperiódus
megzavarása (3.) ...". ... a bojtorján szeókivis virágzását. A sötétperiódtrs rnegzavarása
{4.) ....,.,... .. , a bojtorján szerbtövis virágképzését.
nt
5. Milyen következtetés vonbató le az A és a C kíserlet összehasonlita§ából?
ts
Faga|mazra nneg, mi a feltetele amegvllágl&ás hossza szemporrtjából a bojtorján szerbtövis virág-
zásénak!....
?. Amegvilágt!,shossziánakvíégkepzésregaakorolthatiásaalapjránabajtorjránszerbtövis
A) Árnyéktűrő növény
B ) Rövidnappalos növény
C) Hosszúnappalos növény
D)Fénykedvelő növény
E) A fény szempontjából közömbös növény
s. A bojtorjiin szerbtövis valószínüleg ........... éghajlatúövezctből

származik.
Egy másik kísérletben a rnegvűág1ás hosszá- 0 4 8 12 16 20 21 -l
nakhatasátvizsgáltaka cukorrépa és a dohány Us sot ét_
viágzasára nézve. A hrárom fiiggetlen kísérlet trtrrriF l
perródus I a*...,
d
,orán különböző ideig világítottrák meg a két +
növényt (a lenti ábrán a megvilágíaís időtarta-
mát egy 24 őtás időtartamon beltil a sávok vi
-]
lágos szakasza jelzi\. A barmadik kísérlet sötét +
fetrér zavaró íány
periódusaln belÉl#vid tdetg frbér femyel kü-
iön megvilágították a növerryeket. +
59
Tamás Edina: Biolóeia t'eladatsvúitenrénv T-ematíku,g li.,ludtlt,;tlt,tl k hulacíóknr:,:
9. Melyik tórzsben jelent meg először a v:'rág az evolttciő során?

lriu u válasz bedijelét 1ü. Hosszúnap palo s nó r.,ény
az állíüásokat követő
11, Y itágzősát befolyásolj a a megvilágítás hossza és eloszlása
négyzetbe!
A)Cukorrepa lz. A kíserlet tanúsága szerint csak akkor vinigák, ha
B)Dohány naponta 12 őráaálhosszabb megvrlágítastkap _
C}Mindkettöre igaz 13. Csak akkor virágzik. ha a sötótpe rióclusban zavarő fény,t kap
D)Egyilffe sem igaz 14. Atí<orvirágzik, hzt4 &áLnál bosszabb ideig folyamatosan
sötétben van
15, A kísérlettarrusága szerint mi a hossánappalos növények vinágzás-megindulásának feltétele?

A)Naponta körülbelül |2 őíánáú,hosszabb megvilágítás
B) A folyamatos sötét periódus a |2 őrátnem haladhatja meg
t C)Naponta bouÁv*öleg 10 óráná hosszabb folyamatos sötét periodus
\ D) Fehér zavatő íénymegléte a sötét periódusban
E} Ne legyen Énytatr*s e §ötét p€rió&§ban (anmkhosszától figgaledil)
33.14. fcladat 5
tsi
Á hövetelményrendszer 3.3.3, feJaate alapJán késált,
Az A - D jelfi diagrarrok egyes növérrycsoportok kétszakaszos egyed- A
fejlődését ábrázolják. A sávozofi tész az ivaro§, a folyamatos rész az
'\
ivartalan szakasz t&ztány*t {időtastanát) jelöli a növénpsoport
I
\
eryedfejlódésebsn:
Rendelje a növénycsoportak neve mellé a megfelelő diagram behi- D
jelét! A négy diagram közül az egyiket nemkell felhasaálnia. c T_..
||
, ...,,
,..
:, "-
1. Mohak ,.....; Z.Huasztok:
4. Melyek tartoznak a mohák egy€dfejlődesenek ivartalanszakeszába? (l

A)Spóra
B)Ziglta
C)Előteiep
D)§póratartó tok
E) Zöldrnohanöveny
5. Rakja időrendi sorrendbe a 4. kerdésben fel- !,

\.\f,l
,
'
sorolt egyedfejtődé§i szakaszokat úgy, aho. _,., ,i...,,

â. é
gyan azok a mohák egyedfejlődésében követik
egnnást! Kezdőpcntke* a sfft megadtrrk,a
tirbbi betójelét qa a négyzetekbe! l
Á rajzba ne írjon semmit, csak illusztracű! I
(1 pont} §
l
ó0
l
Tarlás Edina: Biológia érettségi Temati kus Ji: l ac! aís o ro k ha l ad ó kna k
33.15. feladat l3 pont

.1_felcdat az érettségi követelmérylek j.4. pontja alapján keszült.
A következő folyamatábra a
zárívataímök kettös rneg- rir,Ágporsztlu-an3,asejt
termékenyítéséneklépéseit mutatja. Tanuimányo7za ilz l.

ábrát, s válaszoljon az alábbi kérdeselae!
A
lI.
1. Írja anégyzetbe, hogy melyik római szám
jelöl meiózist! FJ c
lll.
2. Nevezze meg mit jeiölnek a D és E betűk! (1 pont)
a
t:
kN
E
I petesejt I1,. I
3 3, Melyik sejtek diptoidok? Y \-. F

A)a virágpof§zem anyasejt, a7.'(A') és a o'G" sejt
B) a vinígporszem arryasejt, a "G" és ae "F" sejt
H: a ruag táplálószövete
C) a táplálószövet sejtjei, a viráglrorszem anyasejt és a
.íG',
l
D}az "A', "G'é§ ar"§-
E) Az"iYD,.'Gu és a tráplálószövet sejtjei
a. Eale, mi a szerepe a B jelű sejtnek!
,nt
5. Mi alakul ki a továbbiakban azigőtáből?
6. Az alábbi állítások közül melyik hibás?
A) A IV. folyamat megtermékenltés
\
l B) A táplálószövet sejtjei triploidok
C) Ahímivarsejtek a porzóban {portokban) alakulnak ki
D} A virapor első sejtjc a ponóban {portokbat) alaktrl ki
E) Ahímivarsejtek a termőben keletkeznek
7. Nevezze meg az ábra kisbetűvel jelölt részeit! (4 pon:
§
]
Betű Megnevezés
a a
b
b
il
cl
!,
c
e
í
g d
h e
f
o
I
h
r Milyen módon kerülhet az a-valjelölt rész az ábrán látható helyre? Íqan kér ntódclt a pontozoi: ,.
.-
F 9.
nalra! .."....
Milyen osztódás után jöttek létre a ó jelű sejtek?
(lpd)
l0. Az ivaros folyamat sorián mely sejteket termékenltik meg a hím ivarsejtek? (l po{
61
Tamás Edina-Eio!€ia érettségifeladatgyüjtemény 7-e ntu ti ku,s,/b lutl u ts orok h a l atíókna k
3.3.1ó. feladat 8 pont

Á.lblaiiat a kötetelmén.y-rends:er 3.3,3, 3.4.í poníjai uhpjún kérüi.l.
Az ábrán egv möha életének§zakaszait mutatjuk be. "R!" a redukciós (szárnfelezői osztódást. "z" a
zigőtát, "p" a petese_jtet. "lr" a lrimivarsejteket .ielöli. Hasonlítsa össze a spóratartó tok nyelének
se.jtjeit (A) a rrrohák hímivarsejdeivcl (B)!
I A)^zA sejtekre igaz

B)A B sejtekre igaz
C) Mindkettőreigaz
I D}Egyikre s§ín igaz
1 Haploid
2. Az ivaros szakasz tagja
J \íitil,rii, ]ri;zilt ].]li i
l +
Á
Aktív helyr,áltoztatásra képes
5. Képes iir*irizissai tor iibb oszíódlri
6. Kromoszóma§záma mege gyezik a mohanövény
levélke sejtjeiével
f 7 Diploid
8. Kromoszomaszáma megegyezik a spóráktromo#
rnszámával
33.17. A növények anyagforgalrna 6 pont

Afeladat a részletes ffivetelmérytrcndszer 3.4.3, fejezete alapján kisailt.
Az ábíá& egy növény §airának kereszhetszetet látja. Nézze meg ala- A
po§an, majd oldja meg a keppel kapc§olato§ feladatokat!
l . Nevwze meg jelölt sz§vaeket vagy szövetelerneket es
a betfikkel B
írjalemia feladatukanövfuyétetébm! (3pon0
betűjel a szövet/szövetelem fcladata C

neve a ször,etlszöl,etelem
A
B
c
2. Magyaúzaameg, hogyan képesektavasszal a még lombtalan fák a
vízfe}szíviásra!
3. Fia a nör,ényi eyökérsejtekben rneggátoljuk az ATP-szintézist. akkor rnegszűnik az ioncrk felvéteie

és jelentősen lelassul az áramlás az ábrán,.C"-r,el ;cliilt szöl eteleniben, A kísérleti tapasztalatbr{
lnilvcn kövctkeztetés vonható le az ásr,ány,i an,vauok lclr ctclére vonatkozóan'J
4. A nyári időszakban az előző pontokban eleirrzefi ttlnvezőn kívül még egy hatás segiti a folyadek-
árarniást. Mi ez a hatás?
62
..lllls Edina: Bíológia érettségif'elaciatgyii Tr: mati kus f b l adu ís oro k ltul ad ó kn ak
,:]l 33.18. feladat t0 pont

.! _relqdat a kővetelményrendszer 2.1.2; 2.I.4; 2.3.1; 3.4-3 pon$ai alapján keszűlt.
a Az ábra a faóíz§b€n rajló folyadékáxamlás ininyaitszernléheti

k ]. Nevezze meg az ábrán betűvel jelölt tészeket!
A:...,....,..
B:..........
C:.......... ktr*g
A
i A nyíllal jelölt folyadékok ósszetétele elt&ő. Nevezze meg a legfontosabb különbséget!
{ rostacsövelüen zajló folyadékáraínlás hajtóerejÉt egy német kutaó, Münch 1926-ban az ébíáa,
áüató berendezéssel modellezte.
{z ,X" é§ az,,Y- jelü üveg}rengtralját ftligáteresztó hárt},a zárja, és & ,Z' jelii vékony üvegcsövörr
\ ít érintkeznek egymással.
z ,J('heager l0o/t+s répacukorol-
Líot taítalmaa melyet egy festék- l
l
v n
ryaggal (a kepen sziirke) színeztek
eg, hogy a folyadékáramlás látható
gven.
Y t
Az ,,Y" henger vizet tartalrnaz. i
\': vízszr{llító cs§vek.
Az alábbiak ktizül melyik betri felel meg a modellben

r agyökereknek:...
o a fotoszintetizáló leveleknek:
Miinch modelljét köze§tőleg ma is erványesnek tartjak, bfu aszíúlitás módja ennél bonyolültabb.
\íi a feltétele annak, hogy, ez a modeil a valóságos növényekre is érvényesiegyen?
\ tA renriszerben valósuijon nreg az ozmőzis jelerrsége
C
B ) A rostacsöveknek ol,van vékonyaknak kell lenrriük,
hogy, a lrajszálérhatás én,én,-esüljön
t i ,{ tbtoszintézis helyszínének tlagasabban
kcll feküdnie, mint a fclhasználás hclyének
)iA zöld levelekben ugyanarrn,vi niól cLrkomak
kell keletkeznie, antennyi mól vizet a levél felszív
: i El kell tekinteni a ier.eiek párologtatásátói
.,
\ii okozlratja a folyamat lratóercjót. az X és Y oldat közötti koncentrációkülörrbséget'/ (2 pont)
\ i,{ fotoszintózis a zijlrl levelekben
r]
;3 t Cukrok képzódése a gyökerekben
i t []ukrokból kernényítő képződése a zöld levelekberr
f ;Cukrokból kernényítő képződése a gy,ökerekben
E t Keményítő hidrolízise a gyökerekben
-" , Keményítiíképződése a zötrd levelekben
63
,--
Tantás Edina: Biológia érettségiíeladatgyri.itenrény T'em a ti kt s /b l ad a tso rtlk h a l ad ókn ak

O- a rostacs§vekben valószínűíeg aktív tnanszport is segíti * foly*de&-
Úlatt vizsgálatok szerint
aramlást. Fogalmazzon meg egyfontos kíilönbséget a passzív és az aktív szállítási(transzporf)
folyamatokközötr! (1pg0
Azaktiv transzport 1,.-..-..-........n
a passzív transzport viszont
33.19. feladat 9 pod

Áfeladat a követelményrendszer 2.2.I-2 és 3"4.3 pontjat alapjón kéxzüít.
Az alábbi folyanatabra a növenyi zárósejtek műkirdésének lépé§€it mutatja.
l. Áflítsa logikai sorrendbe az egyes lépéseket,úgy, hogy a nyít bal oldallán mindig az olq jobb
oldalan peüg ennek okozata szerepe§en! Áz iires négyzetekbe a megfelelő álítások betűjeleil
irja! (2 po*)
A
a
A) A gázcserenyilás kinyítik
B) A beáramló viz miatt növ{rkszik a sejtfeszesség (turgor)
C) Ferny hatására a sejtmernbrán fehérjéiionokat pumpálnak a zárósc.jtbc
D) A növekvö turgoru zárósejtek érintkezó sejtí'alai eltávolodnak egymástól
E) A zárósejt ionkoncentrációjának növekedése rniatt víz árarnlik a sejt belsejébe
2. Melyik szövet részei a zitrósejteH|

AiAlapszövet
B) Támasztószövet
C) Bőrszövet
D)Hámszövet
E) Szállítószövet
3. A zrárósejt és a kömyező, azonos szövethez ártoző sejtek közt több különbség is van
A}A zárósejtekben van zöld színtest, a környező sejtekben nincs
Bi A zárósejtekben van mitokondrium, a környező sejtekben nincs
C) A zárosejteknek változhat a hrrgora, a környező sejteknek nem
D}A zárósejtek műkirdésükhöz ATP-I igényelnek, a környező sejtek nem
E) A zárósejtek időnként osztódnak, a környező sejtek nem
A nyitott gáecserenflásokon át többek közt szén-dioxid és oxigéngéais üávozhat a növerry

szervezetéből. Hasonlítsa össze e k§ttőt!
Ai A növerryben képződő oxigéngáara igaz
B} A növéuyben képződri szén-dioxid gázraigaz
C) Mindkettőre igaz
D)Egyilüc sem igaz
4. Számrazhat a talajból í'elszívottvizbő1

5 Kc] etkczhet a fotoszintózi s sötét szakaszában (Cal l,i n-cikl us)
ó Sötétberr és világosban is keletkezik a nöl,ény szen,ezetében
7 Létrej öhet a levéi keményítőtartal ékainak hiclrrrlizise során
8, Szárnr azlrat a levél keményítőj ének bi o ló gi ai ox i <iációj ából
64
Z5 T arnás Edina : B ioló gia érettségi feladatgyújtemény Terya!$w le lqíollol oLJu!!!_t!!k
3.3.2ü. feladat 8 pont
Á.feladat a övaelmenyrendszer 3.4.3 pon$a atapjón keszűlt.
Az egyik slső kutató, aki a növáryek

anyagszáLl1tÁsát tervszerü kísérletekkelo
az
B
vlasgllt4 olasz Marcello Malpigbi
(1628 *1694) volt. Malpighi cserjék fia-
tal hajtásait az éú,tárn látható módon met-
szette be, majd figyelte a hatast. Az abran
-z" az atapszővetből álló bélreszt jelzi,
Áz ábra tanulaányozása után vótaszo§on
a kérdésekre! I
Z
Neveue meg, hogy a sállítószovet
mely elemeit jelöli az áWén az,,x"
és az,sf't (1 pont)
l
,
x: l
l
y: l
J Milyen kövctkeztetóst lehei levonni ii kísórlct ,"A''-r,al _ietöit rószóbóI?

A)Minderi. a fotoszintézishez szüksé_ges an},ag a í'arészben jut a lel,éllrez
§J Minden. a tbtrrszintézjshez szükséges an\lag a háncsrészben távrrzik a levélből
C) Á hajtás bőrszövetérrek épségesziikséges a ]ev,él rrríiködésélrez
D}A lcvólbcn kclctkcző szcn,cs anragok a kisórlctbcn cllutottak a gyökórbc is
tj) A levél zavartalan működésehez ncnl t-eltétlenü1 sziikséges a vele kapcsolatban levő
háncsrész nrűköclőképessége
_]. Milyerr következtetést lehet levonnia kisórlet..B"-vel jelölt részéből?

A} Mirrden, a fotoszintézishez szükséges anyag a farészben_|ut a levélhez
B} Minden, a fotgszintézisben keletkezö anyag a háncsrészberr távozik a i*r,élböl
Cl A hajtás bőrszövetének épsége szükséges a ler,él működéséhez
D}A ievéi elpr.rsztul. ha a ,, ele kapcsolatban levő háncs,és í'arészmindegyíke eizáródik
E) A levél zavartalan működésehez ncrn feltétlenii1 szükséges a vele kapcsolatban levő
háncsrész nrűkiidőképessége
J. Hcrgyan befblyásoita a kísérlet..A" része önmagában a növény vízfelszivó képességét?

A) A gyökénlyomást csökkentette
E) A levél szívóerejét csökkentette
C } A kapillárislratást csökkentette
D} Mindhárom hatást csöklientette
B) Lényegóben egyik hatáson sem változtatott
_i, [{ogyan beíblyásolta a kísérlet..B"'része a növény vízfe]szivó képességót?

A) A _eyökét,nyonrást csökkcntcttc
B} A levél szívóerejét csókkentcttc
C) A kapillárislratást csökkentette
D } Minclhárom hatást csökiientefte
E1 Lényegébenegyik hatáson sem változtatott
65
lary{s §d ina : B i o lógia érettségif'el adatgyiijtemény 7't, ttt tt t i ii t t.t,f i" l u d u l"t t l rt l k h u l a t t ó k n a t,
6, Malpighi fig,velmét nem kerülte ei a kisérlet ,,A" részébenaz ábrárt t-elkiáltójellel jelzett
dvzzana| mely a ,,B" rószben hiányzott. Mi magyarázza a duzzanat keletkezését?
A) A rnegnövekedett gyókémyonrás miatt felpréselt víz
B) A csökkent mérlékü párologtatás miat1 megnövekeclett ozmózisnyomás
c) A háncsrészben feltorlódó szerv,es oldat
D) A rrretszós miatt tenrrelt scbzósi hormonok miatt burjánzó szövct
E) A fokozott biológiai oxidáció miatt felszaporodó víz
7, A levéltetvek élőskódö rovarok, melyek sziva szájlszen,üket a növényi ha"jtásba méiyesztik.
Mellk részbe']
A)A bőrszóvetbe
B) A háncsrészbe
C) A farészbe
D) A raktározó alapszövetbe
E) A bélszövetbe
8. A felrér íbgyöngy felélősködő növény: íbtoszintetizá1. de a vizeí gazdanövényéből szívja f'el

' Hot mólyeszti szívógyökereit?
&
A) A bőrszövetbe
B) A lráncsrészbe
C) A t'arószbe
D) A raktározó alapszövetbe
E) A bélszövetbe
3.3.2l. feladat lú pont

Á ktivetel.ményrendszer 3.4.j. fej ezate alapján készült.
Hasonlitsa össze az ábnákon látható két levél tulajdonságait!
A) Az,,A" levél B) A,,B" levél C) Mindkettő D) Egyik sem
1. Egyszikír nőr,ény levele t."

a
Gi{zcserenf lasok vanrrak
a levél §zínén
3 E gyrétegu laphárn burkelja
{I Edenynyalábj ai párhtrzamos
lefutásúak
) A ítltr"lszintézis a f'elszint borító
sej doiben a l egerőtelj esebbl
6 },íövényiszen,
7 A hajtás része
5 Cázcsererryítá§ain rát a felszívott
vizből szátmaző al ávank
9 A fotoszintetizáIó alapszövet két
rétegre különül el benne
l0. ,Az,.;\" ler,él a tavirózsa v,ízlélszínerrúszó lerelérlek részlete. Ner.ezze meg a ler.él egy, u raJ:o1
is lútlultti sajátos,|e Ilcgzctcssógét, mely a kómyczcth.,z r aló a]kalmazkodást rnutatja!
66
T
'l't,ntulikii^l
Tamás Edina: Biológia érettségi ít,lutlgí,.tlt"tlli lllllul,,- , . ,
3.3.22. fcladat 7 pon:

Afeladat a razlees kb'wíelrihryrendszgr j.4.3. panlia alqján kesziilt.
1 . N{elyik növónyi szerv rószletét ábrázol.|a a rajz')

C
B A)Egyszikű lágy szár
B) Kótszikií lágy szán
]
C) Egyszikű gyökér
D) Kétszikü gyökér
E) Kétszikti üs szár
t-
I
2. Meiyik jellegzetesség {ször,ettani tulajdonság 1 aler-

ján nrdta nregállapítani. hogy inelyik srcn,el ábrázo|1" ,
rajz'!
U
] E
. 3. Melyik szövetelem elhelyezkedése aiapján tudta megállapítad, hory a növény egyszikű vagyká-
szlkí3?
- szövetelem: .....
-l - elhelyezkedése: .....,
4. Mi jellemző a fenti szerwészlettel ábrazolt növény levelére? t.:
*__]
A)Föerezetes
B) Párhuzamos erezetii
C) A külvilág felé hámszövet batárolja
D) Tápl ráléL*észitő alapszöve tet tartalmaz
E) Raktározó alapszövetettartalmaz a csiranövény számfua
A tovabbiakban a megfelelő ábrarészlet megnevezésévelós bctu.lclór,c1 válaszolion! (A rrrcgnc,, .. , ,
a pontozott vonalr4 a betújelet a négyzetbe írja!)
5. Sejtjei zöld színtesteket tartalmaznak:

,\ szen, r,astagodásáért feielős:
\ - A fenti növény leveles ha_itását nietszési í-eiúletér,eltintával í'estett vízbe áilítjuk. Meiyik szt- , : -
elemben figlelhetjük meg a tinta előrehalad,á§ít?
3.3.23. feladat t prt

j.4,
B ',jszült a kővetelmén7,rendszer l ,
\ megfelelő evolúciós ,,újíások" sorszámát kja

fejezete alapján,
annak a növénycsoport neve mellé, ahol előszo;
negjelerrt| {Egy szrám csak egy helyen szerepelhet!)
l. Záítma$án
2. Szövetek Harasztok:
3. Szervek
4. Yirág
Nyitvatermők:
5. Mag
6, Termés
7. §zínes virágtakaró zátvatermők:
8. Víztő\ fiiggetlen szaporodas
67
'f
atnás Edina : B io lógia érettségi fbladatgyűjtentén_v Tq !q!!hly,k!"da t so ro L h tt lad ó kn u k

A.feladat a lóvetelményrendszer 3.4.1 fejezete alapján lászűlt
Az ábén az afimy§§ fodorka

1P{tl,a
nevó hazai páeányfajt és életsza-

E
kaszainakváatatrátlátjuk. l
1. Melyik nagyobb növénycso-

portba tartozrrak a páfrányok?
2. Nevezze meg a betiivel jelölt :: - \,:)
részeket! (4 pont)
A:.,., B
B:.......... { F
C:....
" ]:',']-,
D:.........._
3. Mi jellemzi azt a folyamatot amely eredményeként a D
resz (szalrasz) kialakul!
r,
(1 pon$
A) A keletkező sejtek számamindig kettő
B} A folyamat során lehetöseg van rekombinációra
C) Ilyen folyarnat során kepződnek az állaiokes az ember ivarsej§ei is
§}Haploid és diploid is lebet akiindulasi sejt
4. Mi a 3. kérdesben szereplő folyamatpontos neve?
5. §ányszoros kromoszómaszámjellemá az E, illetve azF szak,aszr."I
E: ........... F: ....,.........,..
6, l{ogy nevezzük B keletkezésének íblyamatát'J
7, Milyen küső feltétel szükséges B keletkezésébez,melyet a virágos növónyek nem igéayelnek?
8. Ncr,ezzc Incg az ábrán látható kifcilttt növónv szcn cit] { l ;ltlnt
9. Melyik jelent meg evolúciós újít"ískéntabban a növénycsoportban, melynek az aranyos fodorka

is képviselője?
Á} Elszakadas a víztől a szaporodásban
B) Kettös megtermékenyités
D)Spóra
C)Mag
E) Szövetes szerveződés
n
l l
10. Melyik ma is élő növénycsoportban jelent meg evolúciós újításkénta virág?
68
]rl.{ Tamás Edina: Biológia érettségifeladatgytijtemény Temtttikus haladóknak
_ l;;ilt 3.3.25. feladat 9 pont

Afeladat a kiivetelményrettdszer 3"4.1 Jqjaete atapján keszüh,
Írja be a termés reszeinek m€ghatározása mellé a termö azonész&ek betüjelet, amelÉől az ado§
termésrészlétrejött!
A)A termő fala l. Táplálószövet (tartalék
] B) A megtermékenltett petesejt tápanya got raktárclzó szövet)
C)Aközponti sejt és hímivarsejt 2 A terrnés fala
összeolvadásával keletkezett sejtböl 1
J Csíra (növényi kezdemény)
mitózissaljöt iéte 4 klag
D}Amagkezdeményburka
E) Amagkezdemény 5 Maghéj
Írja le, hogy a t€rmó§- táblázatbnfelsorolt-reszei közül metyikre vagymelyelre i$z*,au alábbi
állítások! (4 pont)
6. Haromszoros kromoszómaszrámú (triploid): .........,

] 7. Génállománya átlagosan felerészben azonos az anyanövény (a terrrrést baző egyed) génjeivel.
{Az önrnagtermékearyítés esetét kizárjuk.i:

---J
8. Sejtjeinek génálllománya megegyezik az anyanövény (a termést trozó egyed) géná1lományával
9. Csak zárvatprmő növónyekben fordul elő
3.3.26. feladat 1I pont

Á feladat a kővaelmény"read*zel, 2"2,2. és 3.4.3. ponfai clapján káczűlt.
<-_A
Az ábrán egy kétszikű lornblevél törnbszelvény-makett|e
i-_ iJ
látható. A rajz tanulnrárryozása után r,álaszolion a kérdé-
sckre l
l. Melyik íő szövettípusba tartozlk azábrán látható rj.s,s.tl,s
szövet?
}, 2. Ner,ezze meg a ler,é1 keresztmetszetének következő ré-
szeit!
A, .....,.......
!]} l
B
\ l-j
F
3. Mi a szerepe a növény D, illetve E jelű részeinek'/ Írja le, mit száilítanak!
|J:,..,.......... E:........,.....,
]. Mell.ik ábrarész. lá{ható a következő képen? irja le a nevét és a belújelétisl Níik e szövetrészlet
tr
bi*lógiai funkciói? l§t-vezzen meg ket-rotl {3 ponti
%
5. Miért alapvető fontosságú a C és a G szövetben végbemenő biokémiai folyamat a foldi élet
szempon§ábol? Nevezzen megkét ak*! (2 pont)
69
Tantás Edina: Biológia érettségifeladatgyiiitemény 7'emuti ks |bl adut su rok ha ladóknak
3.337. feladat 9
Áfeladat a részletes kívetelm.ények 3.4.3. feiezete alapján késűlt.
Az alábbi vizsgálatok. megfigyelések során ktilönböző növényi magvak csirázását vizsgálták l "li
"i
Arra voltak kíváncsiak, hogy
taftalmaznak-e csírázást befo- l,)inn.l,cműg ,1lntamag Ricinttsmag Babmag
,,:]r
lyásoló anyagot. és ha igen. mi-
Azonnal csiráztattiik ++ #
lyen a hatásuk. Minden egyéb A magvak lcmosása
hattitónycző értóke az adott nö- után csirázátták # H #
vényfaj számára kedr.,ezö volt. A csírázó magvakat
Egy vizsgálat során dinnye. dinnyéből préselt lóvcl
alnra. ricinus és bab magt,akat tintözték
csíráztattak az adott faj sz,á- A magvakat alrnahúsból
nrára kedvező feltételek mel- préselt lével iintiiztók, l-+ # #
nrajd csíráztattrik
lett. A terrrrésekból eltávolitott
Alma magl,ak.ielenlótc-
nragvakat több részrc osztot- ben a Ienlosott nlagl;a- + + +
ták, majd a táblázatban foglal- [at csiráztatták
tak szer*rt vizsgálódtak.
Á jelőlések mag;arázaía: ,,-- : rcet* csírázott; ,,1": kevés mag csírózctt kí ; ,,+*": a magvak
t() b bsége kic,,l írúztllt.
l A termésekben csírázást uátló anyagok lchctnek
Az alma magvak csak bizo-
nyos idő elteltével csíráztak 2 A mag csírázast gátlő anyagottartalmazhat
ki. nriután a maghéj Iebom- J A csírazást gáílő anyagok mindig a húsos termésekben
lott. Ivíilyen kóvetkeztetése- halmozódnak fel
ket lehet levonni ezl,kből a 4, A dinnl,elna_e netn tud a terlnésben kicsírázni
kísérleti erednrényekból'? 5 Az alma ternréséból préselt lé a ricirrus csírázását gátotja
Az üres négyzetekben jelólje 6. Minden nöl,ény,nlag]ában \-an saját csírázását gátló anyag
l hettivel. ha az állitás igaz. tc-
7 A dinnye anyagai az alma magjának csirázását §erkentették
liát a kísérletierednrényekból ]
következik. H betűvel pedig 8 Alma magvak jelenlétébenkevesebb dinnye és ricinus mag l
lra lrarnis, azaz a kísérletierecl- csírázik ki

nrónyckkel cllcntótbcn ál l ! 9 Az alrnábol préselt le a dinnye csírázására nincs hatással
MEG§LDÁ§0K {3.3. Növények}

33.1. E pont 33Á 10poní
l. A sziromlevél, B porzószál, C csészeievél,D bibe; 2. A*C ta- 1-2.: B C; 3. B, D (l+1 pont); 4-9,: A B C D D A
karólwelek; E faj egy§zikú, F faj kászikú {1 pont). Kétszikúek:
3" 33.5. 9pogt
van külön cseszelevél és sziromlevéV a takarólevelek nern egyne- l. gyóke,; 2. ryökerszőrök / bőrszóveti nyulvrinyok; 3. passzív
műek / kettős virágtakaró / ffieres levélerezet (bárrnely ketró meg. energiát (ATP-t) nem igényl6; 4. párologtetása / vizvesáése /
említéseeseten 1 pont}. EgysziHiek: bárrnas_hatos szimmetriájú felhatn{lása; 5. fa- / vrzx;zinhács*ives / belsti; 6. axigÉngáz l
virág / nincs csésze / lepellevelek / párhuzamos levélerezet (bár- 7. szá,lliómolekula / NADP / NADPH;
mely kettó mcgemlítese esetén l pont}, 8. A t*vaszi és az őszi-téli időszBkban eltéfő a fák vizigénye,
33"2- § pont elr# vastag&í§l virszí,l§tó esöve&et fejlesztei:ek_ l.d--l
t-9.:DCBCDABDC
3.3J, 2ü pout
9. fentről lefelé ha]adva a tiblriqatban: B, A, D, C (1 pű*t ha
-í|kl
El
ry1 lD
den válasz helyes)
1. KétsziHi - hálózatos levélerezet / hálózatos erezet / öryöker- 3Jó. 13 polt
zet;2. spóra l. Á, C (l pont, ha mindkét válasz helyes); 2.H:3.I;4. ábW, In- l
3, táblázat (minden helyes sor 1 pon! összes€n 7 pont} CO2-koncentnicií !,2 o/o, bőmerséklet: 28-30 C lllr-
l. sor: lHHH; 2. sor: HIHI;3. sor: IIHI;4. sor: IHHH; 5, ( 1 + l pont); 5. Y,b. 3f/o; 6, Y\b. @-7O % közötti erték; 7. C; & rül
sor: I H H H; ó. sorH I HI; 7. sor H H IH E;9-ó€O2+6HZO+ C6íJ, zffi +602; trO" D; d
4. A pá&ínyok himivarsej§ei vízcsepp belsejében / ónálló / osto. t l. 24 M Co2 ....................,.44 g
ros / helyviiltoztató mozgással jutrrak el a petesejtekhez { 1 pont), a
9,1@dm3 Caz ..........,.......x g x:t7 233g
tötgyfa híxiva*ejtjei pedig a polleatómlö betsejáet jutrak el a
(2 pont: l porrt követkeáetes + 1 pont ef€drr&y}
petesejtekhez. {1 ponü 5. Ybszilt}itő csövek {trach€ak) l
győkéí-
szőrök,; 6-13.: B C A AB C B D
70
!
l-alnás Edina: Biológia órettségi Te ma ti kus f'e t ud u ts a rrsk lta l adó kna k
_i..j.7. 7 pant B név: §zállitószö\,ei iráncs rÉszc; iilailar: szcrvcs eilyagok
-.t : .1 lJ: 4. B,,i]: 5_ó,: A D
l_] l B kész táplálék §zálljrá§a
- 57-állítfuiá
'1 ,.il" ia ielszír,otl iiz} lt:r:ltnviset*
naulobb. t,llcd a t ir ciLr C név: §záilitószöi,eí tarésze: icladat: ásván_r,,i anyagok ós l.íz
.,,,.l irlpároluglatja ; a lotrrszintózrshez más kónriai reakcit)k- szá]jitisa/ a viz. és at oldott -§ók szállitiisa
, ,l lraszttúlia 1el a nór"órri,. (r:sak itttloklással iigarllralii el|)
2. N4ert a gyókórrrvonrás bcjuttatja a tápanvagokat a gyökér. sc_it-
1..1.í{, ll pont jcibe.
-: : ij i_ ,\ i' {i. (r. lr-r rr:iilii);l oxi**nhcz j,littatla a gl'ilk*- 3. Áz ásván,l,i any&gok felvételc aktív rranszporttal tórtóaik i
-l Itgr:(ig1,(ikr-lrl 7, ketszik[ick (1ll. gycrrrckilinclii); li. cglszikiick cuergieigónycs"
:,: trrlipan}. 4, A párcllogtatás miatt kialakulíi szívóerő segíti a lápanlng t'elvé-
1._?,r. 8 pont t€it-
i],+ ltr I] + C + Ei] púnt): ]-6,: }.i A lli DC: 7.,,\
+A+ 3.3,18. l0 pont
,,:;lrő 1ts j.;! clőttitn.l,ii fo]t ir"t !í bctű, {A.2oilen ki,pződescl. 1. A: háncsrósz i rostacsór.ek l háncstest; B: kantrium {gyűni):
:._:.li}. l2 pent C: íarész,'viaszállitó csö\.€kl fatest {i*i-1:,r pcnt}
,i,: il A B C A;6. Csak egvii:le ivlrle..ii talrllhirtii meghcnnilk, 2. Az egyikben vaí] szerves anyag. a másikban nincs (aiig van).
'. ]ii],\, lsi}k lrínlir arlcr,e leket r p,orzói<et. ., irgl
csirk nijr ir arler.c- _3. gyökereknek Y (l pon1}. í'otosziníetizáló ler.eleknek X (1
:l:: t*rrniikct f:it,ii:jtnliz. 7, (':8, .i ptlt,zll: ils lirntii_l hím c!: poRt)
,,ll rir::igok cgv nöléltycrr alaku]nail ki,: ('; 4. A; 5. A és D (1-1-2 porrt)
9, l0, i}o.1tos l mel-
. itviliitrrtt l támasztilgyrikcrck: l l. Szár: lJ. .\ í3_jclíifrrjirril ' ó. Az aktlv Lranszpon A'|'l' lgénvcs, a passzív tl,an§zpon \ iszonl
t liLrrritátlill, \1crt lz iiigyszril,kcrt\/tlll.f57.tr i-rlcn .lzirrían till- nem az, ,i Vacy:
;l.rL i.)r;ttttt a szál]Ító ny,alábok §,Ícn cz eg; szrkrt szár l,;cresztttlr-t- Az aktív iranszpo,-1 fokozza a koncentrációkülönbsóget, Ir
- lltr:, l N,lert vizszálIitó cst'j van bcnne. ía ráhsz csak indtlk];issal puss-Z{V transzport ViSzOnt csiikkentl. ( l pont)
< :,,l;itiiiatil c]1 ) 3,3.19. 9 pont
.i._1.i l, l2 ponl 1. C E ts $ 12 pont, eg1, hibt e§etan } p€nt. töi}b hiba *serél {)
, a} felíelé / cgyenescn: b) lóny fr,lel c) n*in nő i alig nó, nenl pon1);2-8,:CAADBDl]
:,,;,ijult a len;,í'elé ee3,ik irány.ba scnr.:örbüli .,i 1j . i i i ]ront): 3.3.2ü, 8 pont
_ .,llijrllüit: 3, nen giirbúlt ei; -{. elt,oirrllk: j. hliiáscsút-s: í:,. ár- l. x: i*íbrósz. y: háncs{rész} { 1 pont mindkettti egyiil{es metn<-
,lr tll<r,ls; 7. Dl: ( l pont}: 8, BC'( 1 pont]: 9, ,{(-a] (1 pont): l0, ltrrxin vczéséérljírr!)l 2-8,: E D E R (vagy C) C B C'
],l(1()Jücclsr\ 3.3.2l. l0 pont
_1._].l1. 8 pont i -9.: l} (] I] iJ D C C' C A: l {]^ A gázcseren,r.ilások gsak a ler,él
' lcrnlós: 2, b(irsztivct; 3. alapsziivet (raktarilzil): 4, tli1loliil (]rr); f'elszirrén vantrak, / Az alapszövctben látható üregek lehetőr,é te-
., triptoid (3nt;6, dipoli11 (2n)l 7, indáral ir.i. ölriicpcr). iralynli- szik a lel,ól l'elszínen úszirsát,
,il 1pl. viiröshagrma} i ] poni. ha r.egttatír \zl-n cii i,s pólrlák is ti:] -1.3"22. 7 pont
! Jn*ail{ SL}lül.,,a) 1, B; 2, a(z ös§z€tetti szállitónya.iábokról i a bórszlii,et
.1.,1.r3. [§ ponf gázcset,errrvllásokat tartálnla].; 3. a szállitórryalálrok körkörösen
,Jáiú i;a. 2. nern be iall,ásrli ja: 3, nr:m br-tili r ii:i-li
i :l :
.i. giit*lja. állrrak;4. A" D il Fonli: _5. D sázcssrelviiás,6. B kail.biuni
5 i:i*genrlóen hosszú ás zar.ar-taian:ótárpentldus keii a l it,jgzas os.4ódiiszövet: 7. C lalrÉsz}
i:ráltásához. l'A virálzást nenr beíb]r,ástr]_ia a nlc::l,iiágíttitt pcri- 3.3.23. 8 pont
,rltis hnsszii. csak a siitétszitkaszÉ. ó. { r tiaLztil,t.tk 1ncl]1 a rö1 iC l]arasztok: 2. 3 n-yitvatermók: -1, _§. íi Zárt,aterrrrők: ]. 6. 7
;:.,p|lri. hancn1; a lttlsrzit, hábtidlat]air..j\/.i\J d ieilútl,jc irrris (i{a ugyanz a szám több niivén_vcso;ror1 irrellett szerepel. nenl
]1.1\ics 11lcgí-ogiiltnitziis is cltirguJIrutil t, -, R: \ 1\./tlb)tlirlrtIsi ,, r, i- kaphat órtc pontot,)
,l,:;:tisi itiőlrr:n bo:;szúélszaklrjú:9,nrilr:lic1_1,tl.,i. l(i,_l;,,-\ ('l) 3.3,24, l4 pont
li]Jl] 1. harasz,lr:lli szijr,r-lcs nóvénr,ek l' r.irágtalan nör,ónyck 'cdónres
,1
.1._],l4. 5 pont növények l'hajtásos növények; 2, A: e|ótelep. B: zigóta, C: kifej-

]-].: D }3 C:4. B. D {1 pünt): 5. i l_ B i) , ;.,.,,,1 lelt,j lotoszintr-,tizáió rrör,ény, D: spóra; 3. B és C (i pont)l -l.
.1.3.t5" l,} pont rrleiózis, -5. E: hap}oid.i e{_r.szeies l':r: F: diploid 1kéiszeres,'2n:
,. i.:.]. lrirriivarsejítk/'spemlitttnokl ], B: j, ptliit-rlti'lrnlilticjicszi: 6. megl,ennékenyités; 7. viz; 8. gyökér. szár, íer,él(eifogadható:
:. crnbriólcsíra(növén1,):6, C;7. a) \'iráqlol ,,:::i al]jen:bi lIirll- gl,ökér. hajlás i gvöktörz§); 9. F: l0, rrvift.aterrnők l'nrag"-as nö-
,liirl*jt(c}:}: c) Prllitntónrló;tönrllj: d: Kis.]lt].1l:l:k,\i]_, \C!]i.,- r ónvek
,1,1t{ck); t: } Kai,?ontt1\ egetativ sejt. il 1:ilcnlab:L.. l](\iir]: :., 1i e k ). 3.3.2S, 9 pont
J ) PcteSL,jt: h) L]trlbriózsák l-_s.: (' A t] E D: ó, Táplá!ószövet (1). 7. Csíra (3), íi. a tornlés
., tábláz:at iellcs Liliiltósc csctól a 7, -l ;xrnt itlirdatra 1aia (]) ES maghéj (5) ( l ponl-" a kettii egviittes rtrcgnevezése esc-
Ja- Ér,ag}, 7 hch,cl; ntcgoldás pant csl:tcn i t.n: 9, tcrnlés,, tcnnésial (2} i6-9. f'eiarlatok megoldásaként ellb-
Or, 5 vagy 4 hclvcs nlcgtrldiis 2 pont tselén gadható a szlitrr vagy a tnegncvezós cgylrirnt, de a rragylrctü rrern)
3 rag_l,2 }rclles lncq(tld;l,s l ptxt escttln 3.3,26, l pont l
1 r,ag3 {i hei.,-*s nicg*l,Já: e i) ixnit seien i. ál]andósu!r: ], A: krrtiku}a róteg. B: bórszt]vet_ F: szállítirnva-
\, szói, rr:var 1víz, állat) {1 pont, csak minrlkettő megner czése láb ,' levélér,szá]lít(lszövet; 3. D részben: víz és ásványi sóklio-
.:r,íénii; 9" mitóZis szánrtató 05ztódá5: ]0. e. g { i printi nok, E részben: szenes allvagrrk ioidata); 4. H, gáz_cserenyílás
].].tó. § ptlnt záróstjtiek): 5, l.]czesi eázclk c:eréje {gázcserei l oxigén ielvé,
i-3.: l] C' B D i] A
I,j I] "tel r'oxigén leadás szénciioxicl-ielr,étel i szérrdioxid-leadás / pá-
.]._1.i 7" ó pont lologtatás íbárrnell,k.]t funkció negnevezósc ] +l pont): 6, oxi-
i ni,,. ós ir:iatr,at t91 útl+sóón .iiir i , 1 p{)Jlt ( l pclnt ]. szer\ cs llnvag()l állít elő ( l pont.1
gént irllít elő
}
3. Á név: karnb jutr-i oszttidö sr'iirct; l.:lirtlat: a iir ól hijncstósz 3.3"27. 9 pont
scjtjcinck ltllrehoz:lsa' os;lti)dils úi scitek li,trchozása 1-9.;]ílIII]HtjIT
7l
Biolósia érettségifblada
"
l' e ru k t t,c í t: l u sa ro k k u l u d (l k n u i:
Tamás Edina: u t i c.í u l
3.4. Álbtok testfetépítéseés működése

3.4.1. feladat
l0 pont
Á.íc!tttlut cl kijt,crclmén,l.rentls:er 2.}.3., 3.4.1. ptlníjui ulqljúlt kús:íilt.
Í4a be a felsorolt állítasok sorszámát a halmazábrába l Ha cgy átlítás vagy kép cgyik szövetfólcségre
sem igaz, annak sorszárnát i4aaz alaphalmazba{az el 1ipsziseken kivülre)!
1. \/iszonylag tág sejt közöttiterek jellernzik
2. Sejrjeit a trenne futó erek táplálják (ilt. táplálhatják)
3, A sziv lirtának fö töniegét kitevő szöl,ettiptrs
4. Sejtjeiben kiajakulhat más se,jtekre tovaterjedő
ingerületi állapot
5, Eg.vik típusa ch,álasztásra (szckrécióra) képcs
6. Íria ir ször,et sziimát a rr'egfelelő halmazba
7. iria a szövet sz,ámát a nregí'elelő halmazba
ti. Ncl,ezze rneg, hogy az alábbi, betűvel jclölt
metszeteken milyen szövetek láthatók! (1 pont)
A: ".t
.]
j
]l
]
lj
l
B: {
]l l:l
J].l\ ", i" ,,., .
C]: l
I r-
Az alábbi élőlények közül rne- FrF-
lyik testcból kL,szilhctiL,k t
nrctszctetcket'/ A megfelelÖ
metszetek betűjelét irja az állat
rreve rnögé! Eg"v- betii ti}bb he-
lyerl is sz,erepelhet, egy állat
neve nrellé tóbb betir is irható!
, : . \
,.-
,' ,
9" Májusi cserebogár izelt lába: i _. ]'.ijr
3.42. feladat
l0 pont
Írja be a felsrrrolásbanjellemzetí éiőlények sorszámát a

halmazábra megfelelő heiyere! Egy ,,kakukktojás" is
v an ( e gyik h aímazba sem tarto zik), ennek sor szárnát az
iircs rrégy,zetbe irjal
Kakrrkktojás:
1. A kókbaktériumok szeryeüen anyagból szerves

előállítására kepesek
2. Á esertölgr zöld leveleinek rajzatőbb cfurert is
-/
ékesít
3. A sima bék*nyálmoszat sej§eiben mitroszkóp alatt
jól megfrgyelhetők a zÖld színtestek
4. A közönséges papucsállnt csillóival sodorja sejtszájába a táplálékot
5 A zsíráf Afrika jellegzetes patás növényevője
6 Az óriás pöfeteg fiatal korában jőiűl,ehető gomba
7, A cellulóibontó baktédumok néllailözhetetlenek a növényevő állatok emésztéséhez
8 Az ókori Egyiptom szent ál|ata, az őrÁs skarabeusz állati ütülékkel táplálkozó bagár
9 Az óriás zsurtónak nyári, zöld hajtrása fotoszintetizál
1 0, A sütőélesztő sejtjei közt nincs miiködésmegosztas
,]2
1
.l;rrás Eriina: Biolócia érettségifeladatgwi i tenrénv Tcmttliku,g fb ludat so ro k hu ladó knak
3..{.3. feladat 15 porrt

.:.íbladat a követelméryrendszer 3.4.2- pontja alapján készüIt,
.{ kepen a teljes átalakulassal fejlődő focskefarlai lepke petéje, hernyója ós kifejlett egyede látható.
1. Melyik fejlődési alakhiányzlk a képrői?
2. Melyik testtájhoz kapcsolódnak a lepke szárnyai?
3. A bernyó és a kifejleü egred néhány f,cntos szempo*tból

hasonlít egymásra. Jelö§e a helyes állítások betüjeleit a
négyzetekben! (3 pont)
A)Mindkét alaknak rágó szájszerve van
B) Mindkét fejlődési alak légcs<írendszerrel LéLegzft
C) Mindkettő tartalmaz ivarszerveket
D)Mindkettő képes a vedlésre
E) Mindkét alak tesffelépítseszelvényezett
F) A hemyó és a belóle kifeilődő lepke génáliománya azonos
- \4e ly áiIíta_sok tgazak a fecsketarkú 1epke által lerakotl petékre'? (2 porrt)
A) hlői ivarsejtek
F] ) tseiső megtennékenyítés e red rll énrvek ént i öttek létre
(' ; Genetikai szempontból azonosak

D) t}ennük két egyed {.ét]álltrrrranva talírlható meg
l _< \{e !yik ökológiai kölcsönhaús-tiprrs a}alqul ki a lecskel rrkú lepke és az álrala beporzott virágos
E növényekközött? .....
.{z alsó ábrán egy kis szitakötő faj vizben élő lárvája látható, a felső képen pedig u, a pillanat,
amikor egy kifejlett szitakötő kimrászik a felrepedt lárvabőrből, és megkezüszáxnyaikifeszítését.
6. Az ábra alapján indoko§a, hogy a szitakötöket miért sorolják a rovrok
közé!
7 . Mi bizonyítja, hogy nem te§es átalakulással fejlődnek?
8. A kifejiett szitakötők trachearendszer segítségévellélegemek. Melyik

testtájon találhatók ennek a nyílrfuai?
9. A szitakötő lá$vák egy tésze úglmevezett trachea-kopoltyirkkal segíti

Légzéséx(a képen ,K').Ezt a potrohfiiggeléket bslükől sűrün átszövik
a légcsövek, igy u áúlatki tudja szíimi a vizből az oldott oxiggngálzt.
Mi a jelentősége a tracheakopol§drk nagy felületének?
k
€,
10. Vfuben élő más állatoknalr, Iw a puhxestűeknek és a kétélú
lár$íknak is vannak kopol§nrik. Mi a fö tülönbség egypuhatestű és ery
szitakötőlárva légzéseközött?
73
"I'amás Edina: Tematiku,s haladóht;,
Az i,dős szitakötő lán ákon már rnegjelennek a szárrr5&ezdemények. Nevezzen meg még két
ábrán nregfigye lhető jellemző tulajdonságot. mehu a kifejlett szitakótőre és a lárvára is jellemzől
a)
b)
3.4.4. feladat l6
Áfel§d§t a kővetelweryreadser 3,4.2 pontja alapján *.eszűlt-
Hasonlítsa össze a gyúnisfergek kőzé taftoző foldigilisáa es a rovarok szewezetét|

A) A fbldigilisztákra j ellemző
B) A rovarokra jellemző
C} Mindkettőre jellemző
D)Egyitffe semjellemzö
\
l H el yváltoztató mozgásukban harántcsíkolt izmok vesznek részt
2, Testükbcn a vér szállit_ja az oxigént az cgyes sejtekig
J. Szervezetük a külső szelvényezettségnek megl'elelően belsőleg is tagcllt
4. Bőrizomtömlőjúk van
5 szövetekből álló szeneik vannak
6, F-otoreceptorok segítségével(is) tájékozódnak
7 Egyszeni hólyagszernük képlátásra is képes
Ae állatok tulajdonságai eglrmassal is, környezetükkel is összefiiggenek. Fogalmazzam?g,

rovaíok külsö vazanak tulajdonságai hogyan fiiggenek őssze az alábbiakkal!
8. Szélsőségesen száraz körúlmények közt is rlregélnek:
9, Legltibb fajuk repülésre is képes: . ..
lü. Növeketiésürk során vedlenek:
Társítsa a halmazokat a megfelelő ábra bettijelének beirasár al. majd az állatcsoportra

lítás számát irja a halmazábra megfclclö hclyére !
Egy szárn csak egy helyen szerepelhet!
1 1 . Testiik szelvényezelt Laposfér,gek

12. Bőiaomtömlőjiik van
13. F é:rtyérzékelésreképesek
14. Harárrtcsíkolt izmokkal mozognak
15. Légzőrendszeriik közvetleíÉI c§aknem a sejtekig
szállitja az oxigént
l 6. Bélcsatornájuk egynyílású
Ror-artk Gl-iiriisférgek
/+
Tarnás Edina: Biolósia érettségife Te m at i kll s /bl a d ats cl rok h ala.d ó kna k
_|i
:.Z 3.4.§. feladat 12 pont

^4.feladat a részlztes kövaelmények 3"4.2. fejezetén alapul,
Hasonlítsa össze a kxéltliek és a hüllők jellemző tulajdonságait!

A) Kótéltűek
B) t{iillők l Szaporodásuk vízhez kötótt
C) Mindkcttő 1 Valatrrerlnyien elcveltszülők
D)Egyik senr 3 Tápcsatornájuk kloakában l,égződik
4 Bőrükct szánros mirigv tartja nedvescn
,nt 5 Elszarusodofi kültakarojuk nem teszi lehetővé senr
a bőrlégzést,sem a párologtatás általi hőszabályozást
6 Testlrőnrérséklctük változó, a lrideg égövben nenr jel lemzőek
1 Tojásokkal szaporodnak. rrrelyeket többnyire a nap melege kelt ki
B t 8. A rajzon egy kétéltiiés egy hüllö látható. Melyik kétéltü, melyik hüllő?
Í4a te röviden, mely fulajdonságak alapján azonosította őket! {1 pont}
Az,A"faj:.... ....!.....|,.,A,§'faj:....".....
mert: ..
};.
. -'.'! '
9. Hoglan fiigg össze ,.B" faj ktiltakarójának.jellegzetessége a légzésér,ell'
0. A ,§- faj 1égzéseés kiittakarója megszabja azt ís,hagy az áilat rnilyen élőhelyea fordulhat elŐ.
Mi az összefiiggés?
A kót állatcsoport jcllcmző ólőhclyci cltórnck. Ncvczzc mcg, rnilycn típrrsúclőhclyckct kcdvcl
a két állatcsoport, és sorol_jon fél legalább két. testfelépitésben, életmódban megfigyelhető kti-
liinbséget, arrrelyek az eltérii előlrelyhez történó alkalmazkodást eredtnérr_v-ezik! (2 pont)
3.4.ó. feladat 9 pont

.1 feladat a részletes követelmthryek 3.4.2. fejezetén alapul.
Hasonlítsa össze a rovarok és a (csontos)halak tesffelépítésótés életműkör,déseit!
l Bletmrikodésükhöz O:-t igén yelnek
A) A rovarokra jcllcrnzö
2 A sziikséges oxigént képesek víz bontásából nyerni B } A csontoslralakra jeliemzö
J" szövetes állatok C ) Mindkettőre jellemző
4. Megtermékenyítésükál talában kül só D ) Egyikrc sern jellernz
,5 Az ()z-L kcringósi rcndszerük továbbitja a se.jtek fcló
6. összetett szenrük van

1 ízmaik a test belseje fe lől tapadnak a vázelemckhez
8, Á [anaO ( beisőleg szabályozott) a testhőmérséklettik
9 Eukariótak
,l5
Tarnás Edina
7)enuíiku.s ,
l udatso rok h a l atl ó *n a t

3.4J. feladat
Áfeladat a követelrnény,endszer 3.4.2 és 3.4.4.fejezetei alapján készűk.
2$ Pd
Olvassa el figYelmese*azalábbileínástl Vá}as9za ki a megfeletőt az
atrábbi kifejezések közüt és írjae
szrámok utrán a Pontozott vonalra! A kifejezések közül neri
mindegyikre l"r" ;áÁ;;i
*íitső méh Iáw himnós áItandő
nőstény szervezetében vin- belső
taiáüit váítgző nákla+érry ikláít
vízben
Agerincesek(1)........ ivarúállatok Ahalrak @..., ..... ésabéká*&

mege§sn lerakott petecsomóit a hímek a (3} ....-... . termékenyítik meg. Ez a fol}raml
e {4) megtermékenfités. A tojásrakók és elevenszülők petéi a(z) (5}j
. tennékenyülnek meg. Ezekre az állatol<.raa (6) .,
.... megíermói
kenyítes jellemző. A hüllők hornokba, kövek közé rakott (?) ..........
héjútojásait - Nqll
metege\elti ki, A madarak (s) ... ... . testhőmérséHete, tollazatalehetővé teszi, togg7i
. .
meszes héjútojrásaikat testúk melegével keltsék ki- Az embrió a fejtődéséhez

sziikséges tápanyagor*|
a tojás anYagaiból nYeri. A hazai emlősök megtermékenyített petéi vedett en, u*ru .r"***{
belül a (9) -........ ...-banóen fejlődnek ki. A magzat a (10) ."/d
kere§ztiil azanyavéréből kapjaaápanvagokat es az oxigent. N
A két tEzoa a gerincesek törzserrek egy-egy kepviseiője latható

I L A rajz alapjána gerincesek me}fk állateso-
portjlába {osztrálybai tartoznak ezek a fajok?
:==-:-=-\
Barátcinege :.....,........ 1
patkósorrir denevér:
\,
t 2. Milyen. a rajzon is látható j eilemzők alap-

ján ismerte fel. illetve külön böztette meg egrmástóI
oket'] (l pontr
Barátcinegc (kót jellemző): .
Patkósomi denevér (egy j ellemző};

A rajzok és ismeretei atapjrán hasonlitsa össze a két faj je IlenizijrtlA nregfelelő
betiijeleket írja az üres
cellrikba!
A) Barátcinege 13 A meilső végíagona hür elykujj szabad
B) Patkósomi denevér
4 zárt mellkasa van
C)Mindkettó
D)Egyik scrn l5 Belső rneEennékenr ítésűállat
l Repülését a kültak aró kitintartalmír fiiggclókei scgítik
7 Ivadékait gondozza
l8 Tüdejében léghólyagok vannak

l9 Kloakája van
)íl Lágyhéj ú toj ással szaporodik
76
l
l
-,ii-nás Edina: Biológia érettségifeladatgytiitemény Telnutiku,g fc l ad uts o ro k h ul u cló kn a k

3.4.8. feladat l 1 pont
.4.feladat a követelmény,eadszer 3.4.2. fejezete alapján készüh,
Hasonlítsa össze a szárazfoldi gerincesek jellernzőitl
A)Kétéltiíek
B)Hiiltők
C)Madarak
D)Emlő§{rk
1 Végtagiaik nem képesek az állat testét tartósan a tataj ftilé emelni
2. Többségük tsj rásokkal szaporodik
J. Tüdejük légzöfeliiletének nagysága jelentősen meghaladja a
testfelületet
5)
4. Kültakarojuk nem teszi lehetővé a hőszabályozást, de hatékonyan gátolja a
vízvesztést
5 Kültakarojuk mirigyekben gazdag, sok fajuknak méregmirigye is van
*
6. Az alábbi ábrákon a geriacesek fenti négy csoportj íÉlől{aszlrátyábő} egy-egy fal jellmrző részletét
l,á§uk. Nevezze meg a négy csoportot! (1 pont)
A: B C: D:
É) 7. Nevezze meg a két gerinces

c§8poítot az á&lrán láthaó
jelleg3etes szerveik alapjan!
:", A csoportnevét írja a téglalap
l€s pontoeoü vonalára! (1 ponü "
X: '' $*
Y \ Y
8. Nevezze meg az ,X"

ábrán mutatott szerwendszernek nyíllal jelölt részletét es annak jeüegzetes_
ségét.Ertelmszze, hogy hogyan §egíti ez azállat sajátos mozgrását!
(2 pon|
77
'f amás Edina : I}iológia érettségifeladatgyú.jtemény 'l"e
mu t í kt,s í c l all u ís uro k h a lutl ti kn ui:
9. Nevezze meg a ,§" íhtán mutatott szerv nyíllal jeiöit részét,és értelmezze,hagy hogyan segíú
ez az állattesthőmérsékletének fenntartását! (2 pont)

Á feladat a kiiveteínenyrzndszer 3.4-2. fqiade alapján késúIL
Az abtán az egyik leghíresebb őslónyani lelet, a németország:
Solnhofen palarétegeiből előkenllt. közel i 50 miiiió éve éi:
Afchaeoptervrrajza látható. Ezl az állatot .,iisgyíkrnadámak" is ne-
vezik, meít a madarakra és a hüllókre jellemző tulaj<lorrságokat eg-
aránt mutat.
l. Nevezzen meg a képen is láthatók közűl egyet-egyet! (2 pont)
A htillőkre jcllernző:
A madarakra jellemző:
1:" '=*- _
2. Az Archaeopteryx mellcsonda sirna, nincs rajta nagv felúleru
tara.i. Mirc kövctkcztct}rcttink cbből']
--
\
* 3. Korát radir:aktír, izotópos módszer-rel határozták meg. Bár a lela
rí -4 jelentőséget nem vitatják, a levonhaló következtetések már vitara
adhatnak okot, válasszaki aztaz állitást. nreiyet íeltétlerrül bizonu:
,
,il ez a fos,szília!
A)A nradarak a lrüllőkből alakultak ki
B)Az Archaeopterlx lejlettebLr volt. mint a (mai) húllők, de ke-
l rrtl,, vésbéfejlen. mint a (nrai) madarak
i r:lt.ri,,tI C ) Ez tlz előlónr r olt tr nradarak ,;!s a hLrllők közös óse
1j
-í''t i D) Lótcztck olyan ősállatok, rrrclyck a mai hüllőkrc ós a tnai mada-
rakra jelienrző tuia_ldcnságokat is mtattak r-
,'i'*-| E) Voltak szái-nr.os hüllok is L-
4, Milyen szerepet játszik a tolla nradarak életében'] Íryon ket példátI
5. A madarak szen,ezete alapvetően a reptiléshez alkalnrazkodott. A vázrendszer nrely része alakult

sz.árnnyá'?
6. Milyen anyagból van a csőr, a toll, es a pikkelyek a lábon?
7. Hol tört€nik a táplálék aprítása?
8. A Iógzoszerurcndszcr 1eiópitósc a repülós ltlkozott oxigénigórryónck kielégitósóhcz alkalmazko-

clott, Mi tcszi lchctővé ilycnkor a madár szervczcténck fokoztlfi és íblyarnatostlxigéncllátását?
9. Mi j ellem ző a madarakcson§ aira?
78
,lk _:l-ilás Edina: Biológia érettségi Te mat i ktts fe l ad aí s o r o k lla ladó kn a k
:
-]li 3.4.10, feladat l7 pont
,l _i'eladat a részletes kővetelmények 3.4.2 & 4,5.2 pontjei alapján tészült.
]t)
Egészítse ki a következő mondatokat a rnegfelelö szavakkal vagy kifejezesekkel!
_\ gázcsere helye élőlénycsoportonként más és más: a telepes növényeknél példaul a{z)
....,,.,. -n cserélödnek a légzésigázok. Az állatok közül így lélegezrrek például a(z)
Int .
" {állat lrllatc§oport). A rovarok légcsőrendszerének felépitésérejellemző, hogy
anyaga
(3'}
... ., és az oxigént a(z\@ ......-ig száIlítja. Az emlősök gázcseréje
élt a túdőn belül a{z} ., felszínén töríenik. A madarak gazcsereje a tüdő 6')
E ne- ...., -nek a felületén törtónik. A légzsakok segítik a kettős légzést,műkfiéstik ered-
Igy-
ménye, hogy repülés közben kilégzéskoris &} ., ... levegő kerül a tiidöbe.
Jellemezze az alábbi állatcsoportok légzőszerveit, illetve azolr működését atibtázatkitöltósével!
8. Légzőszervük a kiiltakaró egész testet behálózó mély A ) Talajlakó gyűnisférgek

betiiremliedése B) Rovarok
Tiidej tik 1égzőfelü ete kics i. bőrl égzésükj e lentős
l C)Halak
10 Paras közegben éInek, a bőrizomtömlő felüetén D) Kife.ilett kétéItüek
történik a grázcsere H) Egyik sem
ll Tüdejíik kettős átszellőztntése biáosítja az oxigént
az élétlks ej tlé gzéshez
l1 Szelvényes testtájékuk nrozgása biztosíthaqa a
.i3 nyomáskülönbséget a légáramláshoz
. ]t 13 El nenr szarusodó hámször etű kültakarójuk a
légzésbennem játszik meghatározó szerepet
i4 tlórlégzósük a tüdőlégzés rrle l lett el hanvagolható
Az omrkon kcresztül beszírott levegőt a szájf'enék
nrozgatásával préselik kis légzőfeliiletií tüdejükbe
i6 A légzésigiaok a v iz es a v ér közőtt difrirziő űtJír*.
cserélődnek ki
l7 A légzésben és a mrrzgásban is szerepet játszanak
légzsakjaik

-4.feladat a kjvetelméry,endszer 3.4.2 fejezete alapján lgésziilt.
A tengeri ragadozó ernlős delfinek és a porcoshalak közé taftoző cápák csak tiávoli rokonok, bar
testfelépítésükhasonló. Egészítseki a hiányos szöveget a felsorolt kifejezésekközülazodaillővel!
avkmotekuláibóIszáwazó iryilíőli vízhe,, oldofi

A delfinek légzéssoran {1) ..... oxigént vesznek fel,
míg a cápák a Q) .. ...... oxigént hasznosítják. . .
Folytassa az ősszehasonlítást neín a fentiek közül kiválasztott szavak beírasával!

Brár mind a cápék" mind a delfinek ,,elevensziilők", csak a delfinekre ígaz, hogy utódaikat * az em-
berhez hasonlóan - születés előtt a (3) .,... keresztíil, születés utan
pedig (4) táplálJá}J<, Bar a cápafog félelmetes feg;rvern nincs gyökere,
ezért a ffipák- szemberr az emlős§kkel- nem képesek {5}
79
Tamás Edina: Biológia érettségi 'l'e tnu í í ku.y ía l utlu! s tl ro li lt a l ud ó k n,:,
3.4.r2. feladat 6 pont

Afeladat a követelményrendszer 3,4.2. pontja alapjón készült.
Az alábbi véulat a rovarok kör- ..l:],]
],.i]]. i 1
lyezete, testfelépítéseés ólet-
]
,,:li,ll
módja közti néhány összefiig- l,.
gést mutatja.
Fogalmazza meg 1-1 mondatban , '; ]','
a számmal jelölt kapcsolatok 1é-

:.],, ,,.. 1l,i l",:.i
nyegét!
.i
1.
, ,|i
,-l ,l,.:l ], ,
2.
J. l
:
i
l
'\i ! r l] i|i ,l l1|.ll -",1f j_,|,I l/,.,il 1,",ll il
4.
6.
3.4.13. feladat 7
A{eladat a követelményrendsaer 3.4.2 és 3.4.4 alapján késziilt.
A képeken két látszólag hasonló, mégis kiilönböző csoportba
taít§aő haz*i állxfaj láthatt . A kép€k es a leírris alapján hason-
litsa össze fulajdonságaikat! A
. A f,aj: íö§ténye a vízbe 200.40ü pet€t rak. A kikeló láfvák
kopoltyűval lélegezrrek.
. B faj: nősténye 10-12 tojására fijldet kapar, hogy mele-
gentartsa azokat.
A)Az'.A" fajrajellemző
B) A "B" fajra jellemző
C) mindkettőreigaz B
D)egyitcre §em igaz
1 Gerinces állat
2. Kültakarój a erősen elszarusodó
_) Jclcntős bőrlógzósc van
-f
4 iiclej e zsákszení, testfelül etéhez képest kis í-e1 színii
5 Hólyagszeme van
6 Posztembrionális fejlőóese közvetlen {lárvaalak nélkiili)
7 Kifej ett állapotb an növ erryevő
1
80
.tl; .. i.,.,litt;i: Biológia érettségi Tenatikus /bladatsorok h ulttdóknak
: feladat
.:Í _l. 1+" lü pont
., j l i t,t k.ij y e t e ! nt l', t l
1. r e n d s,: t r -1.
1. 2. p o tl t j ti n u ! ap s zi k.
,..rjnlótelv a kérődző gar,daállat {pl. juh) eper,,ezeíékébr:ri2-3 hó-

-] -:, llIatl úri c1 ivarórcttsógót. Az egycrlck kölcsönöscrr
I
trrcgtcrtrró-
,\, itik egymasi, utóclaik eznei a ferttizött juh iirülékével kerülnek
.,,
"l!r ilágba. A lárvái< cgycdíejlődésónck cgl,ik szak aisz,a egy

I
,,
, l"siga. a patakok vizélren élő és táplálktrzó
törpe íszapcsiga szer-
- ,:cben zajlik. alrtil *srtórlá-ssal is kcpcsclt srlkasodrri. A lánák
izicsigát elpusztítva a kiáradt patakok vizóből a 1űszálakra
;:zílak és betcrkozirdnak, Ha itt a tregeiésző állatok. kültinösen
,;rődzők a mételyt is elfcrgyasztják. ú$,a féreg
,,.l1rtkba,
rnajd az cpcutak tirlába kcrül"
Testfelépitése szel r,ényezetl en
,,,rniitsa össze a laposfergek csoportjába taríozó
1
,. :ltéte ly és a törpe iszapcsiga testí'elópítését 2. Bélcsatornáj a gazdagon elágazlk

és
-: rll ódj irt ! 3 Kérőcizók tesfnerlvei vel tápl ál kozik
\ t Víajrnótcly 4. Haj szálerek találhatók testében
B t lszapcsiga
5. Bélcsatcmáj a egynltrisri
c i fuíindkettő
D tL.gyík sern
-,,sonlítsa össze a szövegben szercplő három faj szaporodását!
Egyedfejlődése során a gaz,daállat véréberrkeringő SZef-
,.
es attyagokat hasznosítja
- liinrnős
Csak ivaros úton szaporodik
i. A zigóta két kiilönböző egyed génállományrit tatalmazza
,-'i. Egyetlen iszapcsiga szervezetében §ok mételylánia fej-

lődhet. Miből állapítható meg, hogy ezek ivaros úton
vagy ivartalan szaporodiis jöttgk tétre?
1 3.4. alfejezet megoldósai afejezet végén,a 93. oldalon talélholók,

L
8l
Tamás Edina : B iolócia érettségifeladatgyüitemérr Y 7-e m a t i hu.s íb lutlu t,g tl r o li lt u l utl (l k n a í
3.5. Áilatok viselkedése - etotógia
,1 .!eittlut u kijveíelntén.),rends:er 3.4."t, és +.8.1. Jéje:etén ulup.s:ik.
A triblázat_jellegzetes állati és emberi r,,iselkerlésformákat foglal össze. Tóltse ki az üres nrezőketl
A szürkc rnezőkbc nc írion!
1
T'anult rnagatartások
§{agatartás- Magatartás-
példa pólda
forma neve fornra neve
z. A csecsenrő ajkaival szopómoz- 3. A íészekhagyó madarak a ki-
dulatokat végcz, ha valami 1roz- kclóstikct kóvctő napokban
záór szá"jáhtlz. rncgtanulják fclisrncnri anlju-
kat.
1. A róka az erdii széléngödröt Tj, ] lr 1.1.ti l 5
kapar, s azsákmány maradékát tlt tl,.i i:i >
eirejti.
6 A híni lepkék rrz illatanyagok 7 Egy labirintusba helyezett pat-

alap.ián a nőstérryt kilométerek- kány egl,re gyorsabban megla-
ről is megtalálják. lálja az utvcsztő vógén clhcIye-
7ett táplálékát.
X Y 8 ,{ ktlnylrábói bchallatszó cvó-
eszkijzök lrarrgi ára kcrrogni kezd
a szobában tir$ózkodó gyerekek
gyon§a.
3,5,2, feladat I0 pont

A í'eladut a és 4.8.)..li.je:cte rli,tllt,'ti; Áij,i--l?1l,
kih,etelmén.l.,t,entls:er -].lt.4.
l . Válaszo§on az ábra alap.ján. rnilyen hatást (r,onzo. tit5zitti. közijrrlbös} \ált ki a territóriuma köze-
pún lévő hím cincgc érrckc (2 pont
rq A) a saját fajú tojóra:
A '"
C
!:., B) a fajtárs hímre:
l r.--_
C) egy ragadozó madárra: . . .., ..
-,t
D) egy mas fajba tartozó és más ökológiai igényu magevő rna&írrö
f ]. fuíill,en viselkeclest tr trnzó" tcszitil. kózömbös) vált ki e zek mes-

i.
D B pillantása a hirrr cin.,gób.i1)
to.io:
A} 1r saiát fiijir B l .lr iqtárs lrin:; ,.
C ) Egy ragarlozó madár: D i Eg1 rrrás f a jba tafiozdr és ntás ökológiai
r gcn 1,Li tlagcvő nradát,:
3, Mcnnl,iben jelent szelekcitis eltlni,t. i11. hátrányt a hin széncinege számáraa rir,ális hímnrel szern-
tleni viseikedés'l lrjon nrincikettőre 2-2 pélclátl (4 pon:
Elrinl,iis;
Hátrányos:
91
-..nás Edina: Biolósia érettségif'eladatgyűitemény Tematikus lad uts o ro k ha l adó kn a k
:.j Á, Jb

_feladat a kővetelméuyrendszer 4.8.2. fejezetén alapul,
l-
pont Hasonlítsa össze a feltételes reílexet, az operáns es a belátásos tanulást! A megfelelő á§itá§ok számát
,qa a megfelelő halrnazt jelölő körbel Ha több helyre 1r egy számot, nem kaphat rá pontot.
l. ,{z cmbemól is kirnutatható Feltételes
l-ársitássaI kialakult magatartásokat eredménye reílex
Egy feltetlerr reflex ingeróhez tarsul egy korábban
közömbös inger
l
operán§
§z állatidomitás {betanítás) nagyrészt €zen alapul tanulás
Csak íejlen idegrentlszerrel rendelkező erllősök
kópesck ilyen nlódon magatartásttkat nregváltoztatni
{ kutya nyálelválasztása a csengőszóra rnegindul Belátásos
Lr,hetővé tcszi a változó könryczcthcz alkalmazkodást
_V állatok viselkedését vizsgálő amerikai pszichológus, Frederic Skinner

. ,
]904 -1990) vezette be a kutatasba arőla slnevezett Skinner-dobo*. A kí-
iérleti állat a megfelelö pedál lenyomása után táplálékot, a masik pedál le-
rlomásakor enyhe áraff!ütést kapoft. A patkrányok hamarcsan csak a áplá-
lékadrást eredményaző pedált nyornkodtrák.
!. Milyen típusútanulás eredménye volt ez a viselkedés?
+
A)Feltételes reflex
B) Feltetlen reflex
C) Ingennegszokás
D)Belátás
E) Operans tanulás
, Skilrrrer meggyőződóse volt, hogy az áilatok és az enrber is ehhez lrasonló tarrulási folyamatok ré-
r én jut minclen ismeret és l,iselkedése lcm birtokába. Ma már ke vcsen o§ztják nézetét. Mel,y jele n-
pont
:égc,k támasztják alá, hogy a viselkedés cgv részétöröklött elemek alkotják? ( l pont)
A)A ragadozók behódolási pózai

/.c-
. B) A belátrás folyanataaz emberszabasú majmoknál
ríl t)
C) Az utánza5g3 tanulás felismerése
D) A bevésődés jelensége madaraknál
§) A pároso&ást megelőző násziáac vagy árek gerinceseknél
' .{ patkányok tanulása a Skinner-dobozban több szempontból is különbözötJ a tanulás Par.lov által
tblisrnert nródjától, a f-eltételes reflextől, Miiyen kúlörbségeket istnerlretürrk t'el? { l porrt)
A) skinner kísérletébenaz állat aktív. pavlovéban passzív szereplő volt

B } pavlov kísérletébenaz öröklótt viselkedés nern játszott szerepet
C') Skinner kisérletében a patkány belátta a célravezető viselkedési niódot
.D) Pav}ov kisérietében az ingerek közel egldejűek voltak, Skinner kísérletében
a jutalorn vagy büntetés csak követte az adott viselkedéselemet
E) Pavlov eredményei csak a nyálelválasztásra alkalmazhatók, Skinneréi nem
i ,.{tanulás Pavlor, és Skinner által r,izsgált módja közt sok hasonlóság is felismerhetö. Melyek ezek?
A)Mindkét kutató kísérletébeningerek társítását végezte el a kísérletialarry (l pont)
B ) Egyik kutató erednrényci scm alkalrnazhatók
közvetl entil az emberi viselkedés elerneinek magy arázaíára
-:il-
C) Mindkót kísérleteredményéből az következik. lrogy az állatok is képesek gondolkodni
pont)
D)Mindkét kutató kisérletéből az derült ki. lrogy,an
vi sc l kedn e az álIat tcrnr észetes körn yezetében
E l fuíindkétkutató sokszor megismételt kísérletekből vonta le követkeaetéseit
83
'I'en,lutiktt.s li 1.1,,/ii.irr ,t't tl, ltrt!tt,lttkt:--,
Tamás Edina: Biológia érettséei
17 pont
3.§.4. feladat
j.4.4. poxljai alapjón kerzűlt,
Á feladat a lóvaetméryrendszer 3.4. 2,,
Egy etológiai vizsgálatban seregélyeket arra

tottak, hogy adott égtáj f'elé repüljenek. A í'elsó
áWánLttható, hogy repülési úwonaluk mekkora
get zirtbe a Nappal küönböző napszakokban-
vizsgálták aá is, hogy ugyanezek az idomitott
gélyek milyen irányba repülnek, ha csak
geS megvilágítás á1l rendelkezésükre. E kísérlet
ményétábrázo§a az alsó két rajz- A négy ábrrin aZ
tájak mindig azonos irányba esnek-
1. Metyik magatartásfonrra segítségévetidomítottak a seregélyeket az adotl égtáj felé

A)Fettéttenreffex B}kányitottmozgás(taxis)
Ci Operans tanulás D) Betátásos tanula§ E) Utánzás
2. }íelvik é#ái felétörtenő repülesre idomították a seregélyekep

a) Észak- B} Dél C) Kelet D) Nyugat E) Kelet és délkelet
3. Melymegallapításokhelytiltó* a kísalet eredmáryei atapjrán? {7
A)A seregelyrőppályőjamindig azonos szöget áttbe a Nappal
ni n seregety uióioglai 6rájála mesterséges fenyforrás megzavaqa
ciuesÁeges fényfonasnál 15 órakor nem az idomított irrinyba repült
oj 1s orakoia seregéty mindig 25 fokban repült a fenyforráshoz képest
pí e sereeelytájékozdásábannincs szerepe a fenyíomás iranyanak
t
+. Adjon róvid leírást, hogyan módosítaná ( az áilatck kit..zltsil nélkül) a fenti kísérletet, ha
megállapítása lenne a célja,hcgy aZ adott repülésre beidomitott seregély égtá1
(2
tájékozódásában van-e szerepe
a) az allat látrásának: ..
b) a Föld mágneses erővonalainak:
A látótér az az érzékeltteíület, amit az egyik

szern mozdutatlan áIlapotban áttekint. A ga-
lambok látótere jóval nagyobb, mint az emberé
vagy a ragadozó madaraké, A bal oldali ábrr{n ol-
dalnézetben sávozott terület mutatja a tét azan \ ]:]*-t-' ''
részét,amit a galambok nem látnak be.
5. Azábra alapján magya#uzameg, a vándorsólyom miért ilyen pályan kÖzeliti meg
6. írra le egv ol_v-an rnegfi_9yeléssorozat teriét. rrreil,v*el eldönthetnén}r. hogY a sÓlYorn vadászó
sc-lkerJése öröklőtt-e, vagy szerepet játszarrak-e benne a tanult elemek!
84
,!k ramás Edina: Biológia érettségi Temat i ku s .fb l adats o ro k hala dó kn a k
lnt A kerti poszáta Európában fészkel. a telet Afiikában tölti. Az

r)
:
ábr:in sávozott terülct jelzi téli eltcricdési terúletót. Megfigl,r.l-
.U§ !l
ní- ték. hogy mesterségesen keltetett és laboratóriumban nevelt
kerti poszáták is igyekeznek elhagyni rópdéjüket a r,ándorlás
'.:,)-
\ idején. Kitörési kísérleteikiránya a feltüntetett időpontokban
mcgegyezett a szabadban élő cgycdek vándorlási irányával,
Egy másik kísérletbenmesterséges megvilágítással elórték.
hogy a nappalok hossza ncm vált<lzoft. A kisórleti állatok
.l ílyen kömyezetben is nyugtalanok Nettek él,ente kétszer pon-
tosan abban az időszakban- amikor szabályos köriilnrények
:
&*,, v között várrdortllniuk kcl lett t,olna.

\r
7. Ivliért kényszerülnek nvári költőirelyük ellragyására a köI-
töző nradarak'J Említserr legalább két okot| ( l pont)
8, Hozzávetőleg mennyi idő alatt érnek téli szállásuk északi

határához a poszáták'i
}
9, Melyik kíssrleti tapasztalat igazotrja, hogy a poszáüik vándorlásának időpontját belsö (örök_
lött) tényezők is szab ály ozzá1{?
]i} 1 0.N4elyik kisérleti tapasztalat tgazolja, hogy a poszáták vándorlásárrak irányát belsö 1örok-
1ö tt ) tén yező k is szab á1 y ozzák'/
1 ] .Mi bizonyiqa, hogy a poszáták r,ándor]ása ncm tanult (vagv ncm csak tanult) visclkcdés?
.,\ galambok magatartásának lizsgálata során számos viselkedéslormát írtak le. irja a logalmak
rlrclló a mcgfclclő nragatafiás bctűjclót! Ncln í-cltétlcnül kcll mindegyik betűt fellraszlálnia. Anrc-
]r,ikrc ncm talál példát, írjon nlclló X-et!
A) A tojásokból kikclő galambokat a szúlók ún, .,begytcjjel" etctik. Ezt a viselkedést a fiókák
tátott csőrének látványa automatikusan kiváltja.
B) A bezárt galamb a pedál megnyomá,sával táplálékhoz jut. egyre gyakrabban nyomogatja aa.
Ci) A tenyésztő minden nap ugyanabban az időpontbarr eteti a galambokat. Az állatok a te-
nyésztö lépteinek hallatán a galarnbdúc beiáratnál csopofiosulnak.
D1 Szűk térben összezárt ga-
lambok megöllretik egy- 12. Operáns tanulás
mást. mert viselkedésük- lJ Belátásos tanulás
ben nincs agressziót gátló
öröklött mechanizmus, 14, Feltétlen re t-lex / öröklön mozgáskombirráció
l5. Feltételes retfex l ingertársításon alapuló magatartás
85
Tamás Edina : B ioló gia érettségifeladatgyiijte men_v 7' t rn 1-1 íi k t t.s l t íu i { i l t,s o r is k l t tl í u d ri l; t t c k
l
3.5.5. feladat B pont
Áfelaéat a kővaetméryrexászer 4-8.2 pontja alapján fréxzűIt
A képen tátható útrlesáö (labirintus) a Fővrárosi Áttat- és Növénykertben 8z
állati tanulás kutatá§át szemlélteti, A bevezető csövön át idönként egy pat-
lrrányt engednek a berendezésbe, es mérik, hogy mennyi idő alatt talál a á
labirintus ktjáratÁra. Ekkor táplálékot kap. Az eredményeket feljegyzik.
l. Melyik tanulástípus vizsgálatára alkalmas sz a bercrrdezés? F
2. A mérést*gy patkannyal sgk§zor clvégzik. Az eredmérryeket grafikon for-

májában ábrazoljak. Melyik diagram fejezi ki a várható eredményt? Ír.ja
a helyes betíijelet az ábta melletti négyzetbe!
,1 .s:ittltok tt kí,yá,letck .sorszrinai- ,a fiiggő,
/(E{,§ lefigcll,ttt tl: indultis {s u t,!lbu iir*t,;tj.s
n1
k|j:i)íl ellelt iclőt ábrázoltuk.. Á lubirit-tít,t,s he- E2
járásu ltgulibh I1il rnásodpercet 1]í,.r: B3
, !gén.t,be, né
l5
aö
37
3. A berendezés segítségévelvizsgálbatő az l8
rillatok emlékezókepessége (memóriája)
is. Mi módon? Írja le egy alkalmas kíser-
let tervét! F'agalmanarneg, hogy mit váI-
7 cD E
Lelretsége§ göíbéí
taztattta, és mit mérne avizsgálat sorrin!
4. A kísérletet több, azono§ körülmények között tartott, azonos koru patkránnyal is elvégezhetjük
ugyarrabban a labirintusban. Miután mindegyik állat azonos szím{r lehet6segst kapott a labi-
rintu§ bejránisára megrnéfjülq hogy egy-egy patkrány mennl idő alatt jut el a célig, Mit vizsgál-
hatunkezen amódon? {2 ponQ
A) Az egyes patkiinyok tanulási kepességének genetikai kíilönbségeit
B) A környezethaásátaz egyes patkányok tanulási hatékonyságának kiilönbségére
C} Az egyes patkr*nyok gerretikai kÉlönbségeinek hatisát a kömyezetre
D) Azt, bogy azállat neme befolyasolja-e a tanulás hatékonyságát
E) A feltételes ingerek egyederrkent elterő haüís{áítak mertékét
F) A beves<í,des (imprintins) egyedenkurt elterő hatékonyságanak eloszlását [T-l
Két kísérletsorozatban éhes patkányokat etettek meghatározott színű, formájr1 és íű táplálékkal.
Az egyik kísérletbenaz állatokat enyhe árarrütés fue, a másik kísérletben röntgensugárzás. A sugár-
zas hatrisára néhány óra mrilva az állatok sugárbetegséget kaptak, en*ek korai hatása a mergező étel
fogyasztásáhozvolthasonló (hanyinger, hasi fájdalrnak). Néhrány a kellemetlen ingerek evésközbeni
alkalmazása után megvizsgálák" mire emlékentek a patlcínyok a kísérletből.Az áraglütéssel
társított etetés után pontosan megsegyezték a táplálék színétés formáját, s többé nem fogyasáottak
ilyen jellemzőjű ételt. A táplálék ízérenem emlékeztek (ugyanolyan iz13, de más formájú eledelt
elfogyasao$ak). Ellenben a röntgensugiárzíssal ársított etetési kísérletbenkizrárólag az'rzt jegyez-
ték meg (soha többé nem fogadtak el akísérleti táplálékhoz hasonló ízű ételt). Sem az aramütés,
rcm a röntgensugiár nem fordul elő a patkányok természetes környezetében, de ezekhez hasonlót
számosat találunk. Pl, egy darárs csipése nagyon hasonlit az árastutéshez és mérgezö étel is sokfele
színben és formában kerülhet egy városi patkány útjába.
86
Tamás Edina: Biológia érettséei Te mtlti ktts Jeí a{lats o rok hu l ad ó kn a k
J 5, kju le röviden annak a kísérletrek (kísérletsoroza§nk} a tervét, arrellyel megtudhafuiánk, hogy

mennyire tartós a patkányok emlékezete, mellyel megieryeáék a táplálék forrnáját!
6. Neveáet&e bevéstidésnek (imprinting) a tanulásnak az a formáj4 mellyel a patkány egyetlen

esemény után is megiegyzi a kellernetlen haású áplálekot? Indokolja állítását!
7. Az ernber általvégzettpatkánlrtás sokszor kudarccal végzfiik, mert a klánban élő patkrinyok

sikerrel adják tovább a csapat tagiainak a veszélyes mérgekre vonatkozó információkat.Eztft-
: gyelernbe véve milyen tulajdonságú móreggel irthatók eredmerryesen apatlcínyok?
'
:
t
I
I
I

A feladat a *iiveíelm<fuendsur 3. 4. 4. kj aeten a WuJ.
A sztirke farkas (Canis lupus) a kutyafelék (Canidae) családjába tar-
tozó faj, egy már küalt alfajrából haziasítoták a kutyrát (Canis
familiaíi§}, Resdkív&l szr;wezel1 smciiúls csoportokbarr, úg3meve- §9
zett fallq{kban é1, melyben az egyedekegyüílmúködve, közösen szer- *
zik ureg a tiplrálékot es közösen nevelik a kölyköket. Falkában va-
dászva önmagánál jóval nagyobb termetii növényevőket zsákmányol
(ide érWe az olyan naev pa&í§okat, mint a jávorszarvas és pózsmatrr-
lok); a falkából kivert egyedek többnyire ragcsalókat és más, kisebb }b**
állatokat- eryebek köá rovarokat és rakokat.
;
1. Nevezhető-e agressziónak a farkas viselked€§e, amikor vadászik? Indokoljaválasát
2, A farkasok többnyire közösen vadásznak, hierarchikus felépítésűcsoportokban, falkrákban ólnek.

Mi a funkciója (szerepe, téde) a farkasfalkán belüli kiizdelmeknek?
l.
3, Mi az oka annak. hog;- a i-arkasfalkán beliili küzilelmek a legritkább esetben vezetnek a iegyózött
egyedek pusztulásához'?
-l. Fogalrnazzon mcg egy iónve gcs ktilönbsóget az áIlati és az embcrck közti agresszív viselkcdós sza-
bályai közöttl
8,1
Tamás Edina: Biológia 7-ematikus íb l u cl tt t.s o ro k h u la d tlkn a k
3.5.?. feladat l,lpont

Á lélatlctt u ktielelmén),r,endszer 3.4,4. /ejezetétt alapul-
..A kisórlet elsó. többször megismételt szakaszában az éhcs kutyák a csengÖhang után cgY má-
sodperccel kis darab főtt húrst és húslevesbe áztatott kenyérbelet kaptak. . . . Ezr"rtán az állatok mellett
az önműktitiő etetőhöz közel egy emeltyűt helyeztek el, ha az állat a rnegÍblelő meilső mancsával
lenyomta ezt, akkor megszólait a csengő, arrrit, nrint ahogy az előzö szakaszban, egry mlr-sodPerc
múiva táplálék követett. Á tanulási program követkcző, hannadik szakaszában egy harmadik ingert
(fényt) r]ezettek be. A pedáinyomást most csak akkor erósítette n"leg a csengŐ-tápláiék strrozat. ha
a lámpa világított. Ha a íénynem volt bekapcsolva. ez a satozat nem jelent meg. VagYis ebben
a szakaszban u folyu*ot ... niegkiilönböztető tarrulás volt. a fény jelenlétéhez, illefve liianYához iga-
zodva."
,
Th.onl Verhctve: Bevezetés a viselkedés kí,sérletielemzésébe(l96ő) részletek
1. A kutat(lk ebben a kísérlctsorozatban többtélc tanulási mód kombináci(rját l,izsgálták. Milylcn tÍ-
pusír tanrrlás jcllemczte a kutyák viselkedését az e lső szakaszban']
2. Milyen típusúinger volt ebben a szakas,zban a csengő és a lrús? (l pont)
A csengő (hang): ,..... a hus íze {kémiai):
3. 1\,lilycn típusútanulás Icllcmcztc a kutyák visclkcdósót a kísórlct második szakaszában'|
4. Megfblclő bcrcndezéssel könnycn rnérhctő az, rlásoclik kísérlctiszakaszban hogYan válto-

hog_v a
zott a kutyák pedálnyomogatásának gyakorisá,ua. Tegi.iik fel. hogy a berendezésben Percenként
legí-eljebb_sg_izer nyomhaió le a pedál. a kutya a kísérlet során solra nerrr lakik jól és nrás késztetés
nem befolyásolja viselkedését.
Ábrázolja a várható eredmény,t: a \,:
görbe jellemző lefütását az alábbi

koordináta-rendszerben! Ponto-
san adja rneg, hogy az x és az y
tengelyen mit tüntetne f'el! í:
(3 pont)
5. Hogyan valtazott mÉg a lfi§ryak viselkedés€ a második szakasrkgz k€pe§t a kíserlet hamradikr&
szében?
6. A kísérletsorozat módosított váltazatában az 12

.{,
első szakaszt ismételték meg új kísérletiálla-
tokkal úgy, hcgy a csengőszót ssak hpsszabb 5 í0
idő (nyolc másodperc) múlva követte a tátplá-
lék. Melyik grafikon mutatja he}yesen a nyál-
8
elválasztás változását ebben a kisefietb,en? 6

A gralikonokon a pofttozutt oszlop, ,,cs" a csengő-
szó után, afekete oszlop,,,t" pedig a tóplalékután 1
kőnetlenűl mérhető nyálmennyiséget j elöli, térío, 2
2
gaíeglségben.
.''
2 3456 7$
á társ*c sorszima
88
Tamás Edina: Biológia érettségife ladatgyűjtemény Te nltttikus fe l ud u r s o r tl k h alud ó knak
1? B f,
,l0
o-l0
ó=8 8
i_
>D E.! n a5
6
l: at
xá
n'
{
a2
0
3456 78 2 3jt56
atóírité! corezáma , t&!ílás lorrzórnr
-. Noha a táplálékadagolást fényben a pedál le- D

)onÜ
nyomása eredményezte. önrnagában setn a
lárnpa felkapcsolása, sem a pedál lenyomása
nem váltott ki nyálelválasztást. csak a csengó
megszólalása. lr4ilyen következtetós vonható =
ezen tapasztalat alapj án|' & I
A) A kutyák nem tudják összckapcsolni a fény- o

, l tci- ós izomcrcdctu órzctcikct a nyálclválasztás- ]
:,eilt sal
_,tés B) A pedál aktiv lenyonlása 1fénvben ) gátolta a
nyál elválasztó központ működését
C} A csengőszó volt a kulcsinger. nem a pedál- 3456
ú tiiíE&ás rortz&rrr
nyomás
D)A kísórletben két különbóző tanulási mód
szerepe,lt. ezek kiváltó ingcrei nem lrclvcttcsithctők egynrással
E) A kisérlet első részébena csengőszó és a nyáleir,álasztás közti kapcscl-
lat öröklött. a második és }rarmadik rószben a r,isclkcdós tanult volt
íe- Allapítsa meg az alábbi magatartásck kialakuiasánakháttsrében felfedezhető-e tanulás, és ha igs:r

akkor melyik tanulási formal
A) Öröklött viselkedós (zárt genetikai pro_uram; 8 9 10
Ft) Bcvésődés irnpnntina)
1
C) Feltételes reflex
\ D)Operáns tanulás
s. Az énekesmadarak egy része (pl. az erdei pinry) életének kritikus periódusában tanulja ITl-_= :
fajra jcllcniző énekeket, nrelyeket azután éveki_e hallat még akkor is, lra hallását elveszítettl,.
q. A házititrk és a balkáni gerle esetében a felnőtt madarak teljes énekrepertoárja megjelenik aLr. :
il
is, ha az állatokat fajtársaiktól izolálva nevelik tbl, sőt, a sebészi úton süketté tett állatok is. a=.--
:;l l,vek tehát saját hang|ukat sem halllratják, teljes értékűéneket érrekeinek.
0. A modem Skinner-dobozokban kis emeltyú található, és egy patkány üldögél benne. Táplále}'i.: _
c.sak akkor jut, ha az cnrcltyűt lenyomja.
l. Allatkertekben gyakori megfigyelés,hogy bizonyos {ajok fiatal korukban emberhez szoktat!,.
nagyon szelid egyedei lelnőttkorukban szexuális órdeklődésükkel nern fajtársaik, hanem grakl.:
gondozóik felé fordulnak. ami sok esetben nagyproblónrája a szaporításuknak. A közismert ti:,-.
panda első állatkerti példányait azért nem sikerült szaporítani, mert a hímek kizárola_: ;
gondozókat tüntették ki udr.arlásrrkkal.
89
'ranlás Edina:
Biolósia érettségifbladatgyűi temóny Tentttikus Jb l adats o ro k ha la dó knak
35.8. felgdat 9 pa*t
Á feladat c követelrrcéttyre*dszer 3.4.4., 4,8.3. fejezetetn alapul.
Konrad Lotenz etológus a következó írrásbarr sziámolt be arról, hogy hagyarr,,fogadott örőkbe" egy
"t
vadlúd_fiókát:
,,Á rendelkezésemre álló htlszvadlúdtajasból tízet egl megbbha-
tóan katló háztliba aIé, tízet pedig eg pulylrahőlgl cIá tettem.
Az volt a szándékom, ho§ kikelás utan mind a húsz fókát a
hsziliba vaetésére bízom, ami alíghanem sikerütt is volna. l
Csakhagt amint az ekő kisliba kibujt a tajfrsbóI, képtelen valtam
eltenáííni a kísértésnekes kiszedtem a dadus atót az elffivölő
teremí.l*t, hag kiizelebbrőI is szeműglre vegieffi, Mikizbenne-
zegettem, rámpillantott és némi idő elteltél,el az eg7ttagú hangat,
az ,,elhaglatattság frittyét" hclígua, amelyet a háákacsak ré-
vén szerzett előképzettségem alapján igen helyesen sírásnak ér-
telmeztem. Ezért aztán igtekeztem megnyugtató hungokkal vá-
laszolni neki. Mire a ludacska teljesen felém forduk előreryni1'togatta a ayakát és azt mondta: ,,Yiviivi"!
Az átterést az egltagú fittyről a többtagi ,,vi" hangra szintén megértettem: a fióka a sírásról az örömteli
kapcsblatteremtésre vókott át, a nyaknyújtogatast pedig, ugancsak helyesen, az űdvözlés gesztusának
fogtamfeÍ.... {égütwegelégeítemapesztrúíást,visszadugtamakicsií{^rtakotlóházilibaszárnyaaíá, es odébb
akartam áüni, Áíig tóvoíodtam eI néhány lépésnyire, a dundi hófehérke alól máris halh kérdő csirregés
hallatszott, c,mire a háziliba, eíőiras szerint, ű maga lrapcsolatlétesítő ,,gaagangang"-jávalválaszolt. Az én
kisludam azonban nem nyugodott meg ettőI... Szegeny kicsike magasra nyújtott nyakkal, félútottállt a
háziliba és kijztem, és harsányan egyvégtében sipákolt. Ekkor én megmaccantam - mire a síras menten
elcsitalt, és a kis jószág hosszan előreny)jtott nyakkal, buzgó űdvözlés kőzepette felém totyogoít:
,,vivivivt".,.. Elkepesztő glorsasággal totyogott atánam, ráadasul valalni olyan elszántsággal, amelynek
ielentése eglszerűen felreérthetetlen valt: nem afehér hááliba, hanem én, egtedűI én vagsok a mamája!"
1. Lehet-e a vadliba egytagú síró fiittye öröklött magatarláselem?
A) Lehet, mert kikelés utínazonnal hailatta a kisliba
B} Nem lehet, mert akommunikáció csak tarrult elemekkel történik
C) Nem lehet, mert a házilibék is hasonló hangot hatiatnak
D) Lehet, lfrert az egyszerű jelek mindig öröklöttek a komrnunikációban
E) Nem lehet, mert avadliba-emberközötti kommunikációban használatos jel nem lehet öröklött
2. Az elhagyatottsag niffyét Lorenz a házikacsáktól íBaíismerte. Mire következtethetett ebből?
Á,,vivivivi" hgrg y§lt a kikelt kisliba naísik jetzese. Döntse el az alíbbi áIlíásokról, hogy igazak
(I}, vagyhamisak (H) és a megfelel6 betiit qauüres négyzetbe!
3. A,,vivivivi" nary valószínüséggel öröklött magatartáselem
4. A ,,vivivivi" f-unkciója a társak íigyelmeztése az etnber közelségére
5" A ,pivivivi" feltételeztretően az emberrei való kommunikáció
cétjaból kialakult hangiel
6. Nevezze íneg a tanulás típusa! amellyel megtanulta a vadlúd fióka, hcgy a kutató * ,s*amája"!
Válaszát a szövegben leírtak alapjanindoko§a!
7. Értelmezze a7-t aniegfigyelést. hogy számos ernlősfa.i kicsinyeit nem szabad megérinteni, nrert
akkor az anyjuk nenr gondozza a kölyköket!
90
t
Tamás Edina: B a érettsé Temtltikn 'aí,yarusk huladllknak
8. Válassza ki az alábbiak közül azokat példráka! amelyek Lorenz frissen kikelt kislibájahoz hasonló
a
típu§ú tanulá§t írnak Ie! (2 pont)
A)Az óriáspandak az állatkertben gyakran gondozójuknak
udvarolna§ ha kiskorukban nem óriáspanda nevelte őket
B) A kalcukkok akkor is felismerik fajtiársaikat, ha m,ás faj feszkében nevelkedtek ,
C) A pulykaanya első köItéskor fiókái sivító hangiát hallja,
ezaÁn egész életébenhangiuk alapján ismeri fel kicsinyeit
D)Az énekesmadarak gyalaabban etetik az övékénélnagyobb méretű kakukkfiókát
E) A patkrányokaí jutalmazással körrnyen meg 1ehet tanítani arra,
bogy pedrál lealcmlásával kérjenek inni
3.5.9, feladat 7 pont

Afeladat a kőctelményrendszer 3.4.4. fejaetén alapszik
J"!
}. óbra ,}- ű!rt,tt 3. ábra
V, Az l, ábrán kahrkkfiókác
W §""
etető házi rozsdafarki lát_ \
ható. A kal§rkk mris mda-
ia, rak fészkébecsempészi to-
,e
a jásü, a kikelő fióka a rozs-
á dafarkú saját ivadékait ki-
3: lökdösi a feszekböl. A rozs-
dafaílni az egydiürl mraű
kaulr&íiókát még akkor is
eteti, amikor az mrir jóval
nagyobb náb. A 2. űra
párzásra kész nőstény ba-
golvlepkót írbrázol. Az éjjei aktír 1c-pkók nőstén_vei ilyenkcrr,,csalogató illatanyagot", f,etotrront boc.i-
tanak ki. A 3. ábritn rag3cst]s liiliával Llólclt. nőstórry lepkclcronront tallalrnazó hcngcr láthai...
arnelybe a him rovarok ralzás id.,lr-!n belcragadnak.
Az alábbi áilítások eg}-eg} 1ellegzetes állati viselkedésfonnát. annak magya*uatát vag1, tt -
használását irják le. Az ábrák tanulnrányozásaután döntse ei, hogy az áilitás igaz (I) vagy haf,,s
(H), és a l-álasz betrijelét ír_ia a rtegvzetbe!
1 A kakukkfióka a rozsdafarku fiókákkal szemben agresszíven viselkedik
) A rnadarak ir adékgondozása öröklött viselkedés

(melvben iehctlr,-,k tantrlt clcmek is)
3 A hím rovarokat a nőstények illatanyagai menekülésre késztetik
]
+ A kakukk életénekbizonyo§ szakaszában parazitakérrt viselkedik
5 A bázj rozsdafarlni számáta a sajátjáláű nagyobb

kakukkfróka torka szupemorrnális inger
6, A kakukkfióka nltis llraciaraktól. póldául a
rozsdafarkútoi tanuIja llleg a feszeképítéseienreit
7. A feromonokat a kiirt€vő rovarokkal szembeni
biológiai védekezesberr fel lehet használni
91
Tarnás Eclina: Biológia érettsési Tematilan feladatsorok haladóknak
3.5.1*. feladat 8 pont

Á íel a da t a k ü, e te ! nl é n r e n d s;er 3. 4. 4. .fej e : e te n a lspu !,
"i,
Konrad Lorenz osztrák etológus a bölcsőszájúr halak szaporodásának vizsgálatárÓl számol be Halvér
cimii írásában.
,, 194l-ban ho:zájtttottatn két pár g,,íitt.l,i.irt|i nagi,, clól-anterikai
Herichtl,s (:\,aw)glrtÍdÍush()Z, ctme;l-v'eket
Nóntettlt.3:{tglnn ..kék íbltos llősltalnak" tlel,e:nek. Ez u: elnel,e:és tolú!ó: a búrsontf<:kele alapon villÓ:ll,
csepp alakti méll; ttirldzkók.foltrlk kLt,gzct tnozai.kía szinte dijbbenetesett szép, s az Ívúsíidőszakban a PÚrok
oll|an tlősíességet tan{tsítanak még a leghaía\masabb etleníétlelszemben i,s, hogy kétségteleniil rászrllgálnak
a hs hatac.gkám vclt eretlet!íeg, e&},e!őt,e azonba.n nem vo!íak .sem kék_{altosak, sem kŰ!Ő*Őseb-
nel,íikl.e. {}t
ben hősíesak, Néhánv heti hőséges tápláló,s után axlnbatl .,.cg),szép raptln a két legnaglobb hal egl,ikén
ttttttctlkl:ni keztlrek a kék .foltok, ,s a .foltakktll ptlnlosan eg,, itliiben tt hősie.sság is negielent. MásnaP
reggelre a íijbbi négt,hal közíit is nás:rtthár ijltijtt uz egl,ík, egl,kisebb tennctíi, tim a kékeslekete zsabÓ,
amell,eí nent ékesítettakkék .íbltuk. elárulta, hogt, e: a hal - nijstém,. ,A hím tü.stént ho:zálátott, hogY
rllllulntthtt t:.,sttlogasstt tt ketlt,es!. Á pár végiit elhe l"l,-e:kedett rt lüszakgiitlrők.li)lÖtt. ,s ellicseredetten védelme:le
a íerüleíe:t,"
Rende§e e §zöveg mondataihoz a megfele!ő, betíii,eijelölt etoiógiai f*galrrrakatl (4 Pont)
A) Agresszió
B} Territtrriális vi seikecl*s
C) Komrrrunikáció
D ) t.étfenntartási vi selkedés
l időszakban a párok oiyan hősiességet tanúsitanak még a leghatalmasabb

elleníéllelszemben is
2. A két legnagyobb hal egyikén mutatkozni kezdteka kék foltok
3, A kókesfekete zsabó, amelyet nem ékesítettekkék foltok. elárulta, hogy ez a
hal * nőstén
4. A pár vógürl clhclyezkcdctt a ltszckgócirök ölött. s cl kcsercdcttcn vécle}nrcztc
a területet
5. Mi a kiváltó oka annak, hogy ivarereskor, a szaporúási időszakban megváltozik a halak ktilseje es
viselkedése? Fogla§a össze egy mondatban!
Egy rokon faj ivadékgondozásárőligy ir Laretu

A képen: Aírikai bölcsőszájú sügér pár ivadé}ait terelgeti
júk
,,Á bíborsiigérek ló ptir hcta,s ktll,uki5: a kishu/akat esténként, hu:tls:tillit
a /é.s:ekgöttöt,be, aho! kot,tl i/jú_ttigt!kuí Iölíötíók. Á: tttll,uitllclt c!hrll,ezkadik
a ,fészek .íő!ótt, é5 bi:on1,os ntegltala.r()z{l!l tlll}zg{Jsrlkkal hívlgrtínike:di a
kíshalakat. .4 ru{istén1, dtlsan ékköye:ett hátúszója lriiliinleges s:erephel jut
ill,g,rlgr. ,4, r*nrlklt,iil sebesen íbl-ala mozgata1 liszóll a kék ékkövek vil,
ltlgni kezclenek, rtint l,ulctmi íéntttil,író.Erre a.jelzésre a kísha!$k tld1_
tislnak, és őss:egyli!eke:ttek hít,ogatti n,tamtijuk ct.!att u götlii,llen. Ezatutt ttz
upttúl!at uítlptlsttlt ki}rhclL.il,j,t tt lnedt:nt,ét, é,s .li:íktlttttlu tlz eset!ege,,; ké,r,
lt:kedőket. De nem lti)nl,ör|ig nakik .sokúig, hane m eg.yszel,űett beszippaníja
iike í a szájúba, mcjd cdau.s_ik a.fé,szeklte:, é5 helcfiij.ja a göcliirhevalamert,tt
tl}:it. AZ íg}, ,,e!ínté:ett" Cseill€í€ tt:tlnnaí leneijl a|enékre és ott is m.aratl.
Egv hallatlanul bölcs re.lexJbb;amat /'otvtán ugtani.s az ,,alvó" halgyerekek
tiszóhólyagj* trnr.\,irt, öss:ehzizótlik, l;r:g.t, a ktcsi.k. sckkal nehe:ebbek lesz-
nek a ví:nél., és tlint meganny,i ka,-íc:,s hel,erltek a giidör méiyén,"
92
Tanrás Edirra: Biológia érettségi telnény Te m ttí i kus fbl aduts o ro k ha l a dó kn a k
í: A halak kÖrében ritka azivadék§t§rak ilyen fokri gondozása. Hogyau fiigg össze általában azutő_
dok szátma u, ivadékgondozrás mértékével?
7 A bíborsÜgér és közeli rokonainak szintén ritka tulajdonsága a halak közöft, hogy a hím és a nös-
érry aPárzás után is együtt maradnak egy ideig. Hogyan fiigg össze a prirok núege az utódgon_
dozás szükséges mértékével?
A) Nincs közöttiik kapcsolat
B}A nagy nértékűutódgoniiozást igénylő fajok párjai
áIta]ában ideiglenes kapcsolatokbarr ólrrek
C),A rragy,mórtékű utódcondozást igén,,,lő fajok egye<lci áitalában poligámiában ólnek
D)A nagY mértékűutódgondozást igénylö faiok köréberr gyakoribb a párok hűsége
3 E) A ,,hütlen" párok nrindkét ragla sok energiát fortlit az útinevelésre
8, Hogyan hat az utódok r-isclkcclescre az anyalral villódzó hátuszó.jal)
D A) Motivációként B ) Kulcsrncerként C) tngerküszijbkónt
Dj §zupen:ormális inserke nt E) Fen,"*egetésként
MEGoLDÁsoK (3.{. Ítlatok tesrfelépítéseés életnrűködése, 3.5. Állatott viseikedése

.j.4.1. l0 - etfilógi;l
f'cnckc. a lógzéslren. n,vcl ósben szcrcpct.ií tszó kl-
szri.j
1ozgókony
€ dúl]c<lő szcnrc- íPusztán a faj rag,v cstlport t'clisrncrúscic bcka.
'l,.:!llltslti},(:í,r]hii- agárna.r_lr,ík,ncn-radharírpont.)!).An_r,iilkíslr(irlkcli,sscszll-
-
5.7 :-:-i'tlkl)]l tzt;tnszÖrct. rusodt'l hánrrótcg tcszi ]chctijr,ó a bőrli,g;,cst.: l0. Csak páriirs^ nr-tl_
dr, i i"|'l'r.ltcgű clszaru- r,cs kÖrn,vczr:tbcn unha{ó tLnn ra.rtósan a nyálkás tr(ir. \laty;.Az
2,
,.,':., ]cphiiirl (nrin<lcn állot uktivirása
tltr]rcr Darás időszakokhoz 'óiőhi-llvckhcz kőtiitt.
'.,u]rlu,
U, 1 ]r.
9. l' : ." l: l ájasz c.lcrétr l ] . A kéti.ltüeh ncdl,es. pálás tclyen .rllrei, rlaoilur,
l+,i ]
ua,.
fl'::ir, 9 B: 1t). A ts C i bóriegz,ós/ kiilsii nregterrrlékenvitésipctc i lárl.aíbjliidés{bár_
mciy kettő, r.agl kót rnás. helvcs válasz) A hűliők száraz helvtn
3.42. lB pont is mcgó lnck. lndoklás : clszarusot]ó bór, trc]sil rncgtcnnókcn1 iir.
/
\
tojás vagy,,clcvcnsziilós'. .
3.4.6. 9 pont
1_9.:CDCBt]AADC
3,4,7. 20 pont
1. vált -;2. ikráit;3_ r,ízbcn; 4. kiilsií; 5_ a niistóny
szcrvczctóbcn;
ó, brc}sii; 7. lágy: ,3, á]lanr]ó: 9, rné}i: l0. melilepén1.; i l. marjirr.
emlős; l2. í'első sor: csór i toil l lábán pikkelyek i csú<i (kettő
megner.ezóse}, alsó sor: szőrös test i fii!kagyló (bárn-.etyik}: }3_
2{.}:BCCDCBAD
3.4,8. l l pont
]- A B (] pont): 2, B C{l pont); j. B C D(1 póDt):4. B; 5. A;
ó.
A: nradatak B: hüllők f': kétóltüek D: enilósök
1 l pont, csak mind a négy metnevezése esetén;1 7. X: marlarak.
Y: c:rrr]ősök (l pont)i 8. Tarirjlrs s7cgycsl)l]l 1l pont), arni a(rcpii-
lósbcn íilnttls) trlel]izrrrtrk taparlási fL,iületc ( i porlt).: 9_ Vcrcitck-
miri91,(l pont}, Inel}T}ck vála<tróka htiti a szcrvr:zetet (]
Fonr).
3.4,9. l0 pont
. Hiilló{u}a.jdonságok:
fogak ,' hosszú 1brok ,' sok iarrtkcslgo!ya /
.1
karomlran rágzilrlő mellsó végrag ]' s7-ábadori álló rljak a rn*llsij
l.églagon, i!,ladártuia.jdonságok: tclllak / számyi viliacsont i nla-
darakra jr,llemző láb (3-1 ujj) / lábszárcsootol. iil. lábtő- és 1áb-
középtsontr.rk összetiir.ése ,' csór (Bárm*l_r.helyes. az ábráir lát-
ható jeilcgre való r-rtalás eltbgaclható.j; }.. A hoz,zá tapadíl nrell-
izom nenl ,lc]retett erős ,' vaiószírrúicg nem ludott a niad;rrakitlz
hason lóan repii ln i 1 hancrl-r pl. sik lrircpiiI í,sse l hala<.!batott
), ( Bár_
mel,v hastlniit, a funkcióvai összcfiigeö kiji,crkcztclés clfogatj-
ható); 3. Dl 4. llőszigctciós. rcptilós (a tcst fajsútycsókkerrésc, fé,
szc,kópítós egves csetckben) íEzek kózriI bármelv kettő, vag}, kót
rnás. tarlilinrilag hei,,,es r,álasz).; 5. mellső rógtag (csontrrk meg-
nevezóse is jó); ó. szarua 7, ázógyotnor: 8. i\ ltlgzsákokban taiál-
ható levegó vzrey: ir kettős légeés (rnás tartaimiiag ezze! egyező
r-álasz is elfocadható i: 9. Úre.r:es csontok
93
Tamás Edina: Biológia érettségifeladatgyüj Tematikus feladats oro k haladóknak
3.,1.10, 17 pont n}!,g_!.]r]nl!!. ncrli f-úqg 3 rjrt9,,,iliigítás lrosszá*ek meilr,áiloz;r.á-
l. Testiiiülctükön;2. §zivacsok., sok gyiirűs és iapostércg - pi. li}i ,\:ll.>t*ls+gu:;'i.,iiriiilrilry*i i;ózij;t;tcre]l:-ti];;tt_-,k is;g,.cr.,z-
íölCi giiisxa ibárme!1, k{,}ilkfét ditiüz légzést végzii ld vagy cs,r, ie li
port helyes l-tleÁinevezése); 3. Ki tin; 4.Sejtek; 5. óghólyag(ocska)
1 r:!]lagrtii lilprléjiike1 a tliiii]i,.rlísi idiiszlrkbln.: lt)- \ kisól,]r|; rrlr-
í,. Lt!!ha,iszálcsiivei ,1 kapiilárisai: 7. Oxig"int,lírs , iriss: 8-17,: B D ti.ti,:ik ll lll1li,lt,,b,L,!] i:] tij\ir]lJ]l5i|;li irlltil,irlr r-ilpiiirrei,, illj;ll i;l:tbtri
AF-lJ(,ED(,tj l;it,.elk,. l i, .\ r istikcri,-,s ti)L,-\1cisó!{]§ctl ktitctclI ilrrkl'l r i.tii.t,
3.4.1t. 5 pont rl(:stlbr,tt i s nlcg j*lcn i k 1 ncI rl li szil iiik tóli'fi.j Llir-saktij l tarru l.j.l t :
j ]- ii.: lJ X .{ (.'
1. lúgktlri: 2. l,,iz,bcn olríott: 3, móhlepi,nyen ,' kólc]ökzsinilron: 4,
1an,va)tqjcl , criiliiitriíl / te.inririgy-ebiil: 5. rágni , iirlti rnozgást vé- _1.5.,i. pünt
gczni, 1, Opcrátrl'.i til-rusrr prtlbi.l-szi,rcil.se 'ktltnirlcr, lá|ctls tlnulas,:2,
3,.{.12. 6 pont {': j..{;:g;,,r:l ki,liil-il1.1!i li,;lt l]tc1l Lr,jril l;il!Lrzt:il, l l:li|hetil,
l1ás jri rnegíogalnrtuások is e1logadhatók. h*g:,,cz,lliiln t]-ll,lirlj,i ldi];]art jar,la lrt a 1,.ati,án; a labiiintuli t\ías
l, A színes viriigok í'eiismeréséhez és a nektárgyiijtéshez szüksé- nrcgibr:alnlgziis is eliilgadhali;. r,ie * leírirslran szr-repeir,,ic keli a
ges a szilrlátás,: 2. A gyors- anyagc§c,re sok oxigéni, lilggctlcIl i,s.r lügcii rliIti,rilr:elr, i\7.:i\,1 |17 \ Ól v tengr:lr jr,le nli!s,:-
légziimozgásokat igény*l-1 3. A kitinpánci,i nem teszi lehetiil,ú a rr*k}: -{. ,\. I) l_) pr,nit: _'i ,\ iiisrr-ict tlt,úSz,:s., ltiitn:t nll:l|ii kci-
íblyatnatos nör,ckcrlóst, ;,1. A ki stestű ál latok ha lanrlilslrga általá- lL,r,]}i:tlcil tiil,;l.)1i iijr.].:lhlrg;,l!slrvrl itliirii1 itiijr-.,1tikiillii.jlik a
ban nagyobh. arrri nagy szaporaságirkkal ellensúlyoznak,; 5. A kérrióscs tlinlliiek,lt. ts iil:rtlik n patkánl lcakciilit. {13onlrlJul-
soktélü táplá lék tbrrásttak rriegt'elclócn sokí.rle szájsz.erv alaku lt tri,b .lrii l:c,.,il ,il elálrbl ii,lrgcszitt::c1: fil llz rlIrliil,.l
ki. (Krlnkri:t péltlák l"elsr;rolása is e l1ogarihzrtó1,: 6. A gyor|i lagll- ri.,.:iiic,]l. ]]].!5/,i]]]ik. r:: tr.iiltll :rlh;lirlr,r;:,,lik J ílt'l:ll1i1. llir:illt|1
dclzók clkcrülósóhcz gvors mozgásra. ehhcz ólónk anyagcscrórc inscrt. ll_g;ciik. ],t,lgl, ez Jlilt ]tarllarllrb,lirrlilsebblrrt Iiulu](;r-c
van sziikség. ll,ia|j ]1-1tr}l )t]}:.]\lírii_ nlil]l üil]sZöf !: Ó. ,\"cl)]" lllaíl I1t'lTi ll1r]! j!,1!ili, ,-
-:,
3.4.13, t 7 ptlnt 2](]i! ]i,]ln,,],i]|,1 ]\|]iűf,.. ,\"nlj kis!cller*it lrlltiiil,^ ig_v ir,;tri kap,
1-7.:CRAACBD illl' rl;,iillclcll
rsLr].ilL ,l,:zl i}Jil) ;i piitkiin_!. se ni a klr'n} It}sszulialet a li;gvasztril.t
]."1.14. 10 p*nt :1,1.,.:i:i , ,:: ll::;], ii:i:lill:ll.;!gÍ.,;i r;;ri,^ *:tlj iZlri]!]:1: l]aiiil, ]Jí_,i
I-5-:L'AÁDA 6
_r,5.ö, -i pl}nt
l (). l {agónáilornányuk aaonrrs. ak- i \tt,.-l llt,:tl lr ;,slikrtt;!nvlillr1 nriis tlri ,'agrc\s/-i() csak azrrntls t'll jíI
kor ivartalan, ha küliintlöző, akkor 8 9 7 11l ,,l]]. 1.,i,;;,ilr ];1,.!1;i Ji:i, A zslrL,r,nrirt\,,rz:rLzúl; ü]ás inat9,rlü!1,1\-
ivartrs szapcrrodással jiittck .i.:i],1.1,.,] ..]ii:l,i;]ii,/_ ililill í/ il|1íe5:i7ill,: ]. .\ rlingsilr|,ltit eltrlg,!rlt
li,trc, i.,, \./.iJl(]l!)(iit\i lcliciilsl"E: l)il(()sit;i§a.. l ;\ lliiltsurllrk titn:tl-
_1.5.1 . 8 pont ;l1.1l:l:.l':..,l] li l;l.::::tdtsi l,tlizr;t,bclttitltlltl I]]ilJ-:il!itrtlisfa ittitir, tttrlIl,
l. (iriiklőtt rnagataná§ i 7át1 gcnctikai prcE,arl: .]. tt,]tétlcn r."i].-r: l '.,:',,-: .izi {l,il:-r li \L]i\!)):irriilir,:lkr'ri;]iia |i7 a!:arr 1':iiiia
3. bcr,ésódés./ irrrprinting;,t, (öKjklött) mozgásrrttntázat' Inozga>- -,]..:...1:.: _,,iijl] i,\,: -i. .\r li}}atr ógra!jlió sltk tl*tll,;|rcit l 3cilctii,;:l,
{
kombináció; 5. í}ttldául embcrj számitásos l,:ladatnlcgo]dás l út- li.]_: i.!].-]i!,| j:r-]kcdós. ntig az cnlrct,i itglrssziri tantIlt clcrrckl-.ctl
,,
ronalkiívetés íérkrpalapján- iBánT riil,cn jó Lrótda);O. irány,ított j.],,.].:- ,,.,,l,.,i,,l;i .:rkll]isi r:,-igír:rllrliiistlit Lirrlll,ti:k ,iiill]dL \J-
ílrcl,vviiltoXaki) mozgás l taxis; 7. trpcmns tanulás." tenulás ingcr- ] :. ;]_L-, ] ..1.1:,,il ] l li-lis iiir;i i: nrr:glillrlliilu::h;rili ;
tlrrsitással i isrrrótléscs tarrulás; B. f'cItótclcs reílex i ingc*ársítás _r,S.-. l,] p()llt

,1.5.:. l{l ponl
-:l:::,,. ,il,:r r],.i:iilti:i;ilrril} tr,lt1iú1;I lit)i]dil!ü]llii:r): :. ;r
rtlnzó (szrrptlrodási i<]ijszakban ): L]) taszitó: C) vonzó (zsák-

l . i\ )
nránytiililt.}; D) kiir(inririis. 14 j(l r,írlasz: 2 pont;3 ós 2 jti viilitsz: l ,:r\.]li ] ;r ,|]i l. l ()}]el,.il,]s 1rrtiillt-szctcttusr: lilrttstl: -1. lj:t|rrlilYctt
ponti ] \,agy 0.ii) l.á]asz: ll ptrnr): 2. A) trdvarlir nrlgatartást 'nász- 1: ,- ..]',::l ,:i l1.1 1,1{ilt;trihltltl. llkli,lt ir, llll l; ttlltritllttrll.,l(cli
tancol /szaporodási visclkcdóstl B'1 a rivális hím tiivoltart:isát'a.,- i1.1,, ., _ ,. 'li ll,-;;1,1 t \ lJlaszltlii l.:llcllc,:]lcti ltr,:li li i.i]lllt]úk
rcssziót itátlatlr! llragatafiítst; (l; mcnckiilő nragatartást; D) ncllr ii;,.,,,,-,,1.1-1, i\ ]!j()i l!](]l]Vú{.i l patl]Í
l. ^,R.líiíarolllJ!]a
sEdnlItomij
bcíblvásolja a trrirg,atattását.: 3. Előnvös: nag_vobb tcrülctct birto- .i _,,::-- ,'rl].il:lirl_ } pont a;, x_ ! 50],!Érc
kol. czérr tiiblr tápiálókhoz _iLrt { 1 pont). tóbb szc,xuális partnerh.z iL,: _: j l-: _]-,;,, :l]j!:;}a\r::,:s.iri- Á
.iut (l pont}; Hálrárryos: a harc időt von eI a táplálkozásától (l i!-]]j,", ._,i.:l,,i.r;ai rllilgarl!i:itir
poítt). (ha ncnr rituaiizálórlilr} rncgsérűih*t, elprrsztulhat (1 pont) J)le :: j! i :1 }! _r tli, ;rcr,:" ilrl Vag_v
, ri;,, . , l. :c;lr:li., i.:!;.-.rt'c]-
- lr.íás,iil sze!-}-!i}ünt is elfagadlrató1 '_ i
3.5.3. l l pont ilct r.: .l ],,i], :. l,:til.,l. rl,:cuii]clij, x rdö
8-1 l,: F.l A},] ( l pont)l AD (l pont); " ' ., ,: r 1l.lt,lrlttl tt,,,tt
_ l.í*!
í]jrr,Plt.
AF {1 pont) ]],..,,])_.::; . l |.]ii,ti ,: l.-'-':.\ D: tl_] i: i]t,\ i] B
,? 6 3 3.5.4. 17pont _1.5.§, a 1lriltt
, ] 1-3.: C; l]; C ós D (] pont);4, d) a ] .1: ] ii,li.rl llltrr]illli] cjiiíillLlulrtltk lt.rsottlil.jcJc'k, l,.ólczttr:k
;,,;:l,'..,-^.,-,;i,.::- i.ici. l.;iz li]lti itrrtnn,lttrl]kiiciobal.. Köziis
4 7,,, szenrétlsótéthel_viségbenríjptetúnk c:iij,, i].,., ], Ll !.]]J!ii:iIi :li!lrttllinr.. _1-5,: í 11 l i; fr, t-lciistitiisscl
5
5.1rtl,r,
(l pont):b)(kis)rnágncstíögzítiink
',
lil];lt]il]lI1i]:.]. llltrl cgr cticri llir:Ílir:l tlóg Yolt a Visclk*t!i,:; lÓlre-
;;;]-, ' az állatia
:
lncsterséges máEtescs
-/ j,.-,rt.,il.-:, J: i-i,11,i llt:-llll;ll,;,,l]ir;:!h1_1z \r \Íi\': trlcí Ór;,i,].l,;llv irlir-
térbet rőptetjiik ( i pont); 5. A só- \7ii,.]l!ri ;,.:i.,]] lriijn n]ln, nttl i,li:atiiir cl sziil,LincI a
.: l,,;.:zui.,s
lyom úgy kiiz*iíti nreg zsáknlányát, hogy ne e,ssen annak [átót*- 1-..71]1|.ll l...t< \ i\(.i\": lIc11 .l kiililió ir-,lt lz e]só
iilrjrli.,1.1s1.1il
rébc,: 6. Egl,egved vadászatának többszöri mcgfigyelése. ennek 11117g.l iLil,,. .l}.r; illcl,:pill,ttllott: 7, [:zc,knrlk a Í'irirrknak a iL'lrliitt
.;i.,l_, _i*gr lik ni*g ;iu rrt;trtiijlk tttr',dai,
.-., ,, .1;,it,l,iil ,, r:i|: i-.r
sttriin a^ kell r izsgiilni. hogy váltolott-c, crcr}ményescbb lttt-e a
virtiászat. Vagy: tiibb sóly-tlrn vaditszalának megligyelóse kire- 'i:::i. r \ lrí.
pülésük után (tiibb alkalonrmal). összehasonlítl,ii vadászó ma- _].5,9. ? pont
gatanáSukat. Kísórlet: Faitirrsaitól külön ncvell,e is mutat_}a-c a \,i- ]-. i!i!]:li]i
selkedést. N4áskónt is irregfogalrnazható. ós más megfigyelési _1.5,1(). li prlnt
mirdszcr leirása is clli>gaijhatii. (Pl,: annak rrregligyclése, irogy ]-J, {l-.liil.le rl i]cl,!cscll kilaillirtt sor l pont) l\ ,:s f]: { ; L: .,\ r,s I};
lanitják-e r,ad/rszni a ltissen kirepült sótlnrckat a.z öregek.}; 7. :-. i.i1,1l;, l']e,r-, lli:l;, ::i;l.:ii !l;-lpt;r*l:rak hi:, il ilrrr:r.}r:l,](}ia rik,_}Zlilk
meefelelő hőrnérsekler/ ivóvíz, elegendő táptálék hiánya {két ok ..-á]i,,z:sr.: í : _§,lirlé1 riii;Lr Litildot iri Ír'tr':
ljlli,ditr_l11e;l itl,i;i:r,§;,
egyiiti); 8, kb. két lrónapl 9, Kísérleti heiyzetben a viselkedés cg5,pár,. ennii] i:sckéivebb nlúrtekii az lvldókgoniiilzá5.. 7, Dl §,
t)
94
r
Tamás Edina: Biológia érettsési feladatsyű item ény Tematiktls feladuts orok ha l adóknak
4. Az, emberi §zeryez€t
4.1. Homeasztáns
Afeladat a kővetelnényrendszer 4.1., 4.4.4.,4.7. és 4.8.4. pontjain alapszik. Áfeladat sikeres megoldasához elangedhe-
tetlen előzetesen a hormonrendszer műkődésével kapcsoíatas anyagrése áttalzulmárryozása!
Egy vízsgálat során két, egészséges,nagyjából egyfotma tömegű és egyformán áplált kísérleti
Bs
állatnak 1 lit§r folyad€kot adJak be vénasan. Az elxi
ku6ra 1 liter vizet, a második kutya 1 liter 0,9Yo Prz,s
o Desztillált víz
a
tőmegszíualékos NaCl-oldatot kapott. Ez utóbbi iro lnfúzió Fiziológiás
űgynevezett fiziológiás sóoldat ozmotikus kon- E
3
sóoldat
;__ beadása
l
o centráciőja megegyezik a vétplazmáéva|. Enftán .o) /,c
.g
al
katéter segítségévelfolyamatosan mértéka per-
cenként képzödött vizeletnennyiséget. A vizsgá- E5
o
lat eredményét mutatja a következő grafikon. Eq, z,g
Hasonlítsa össze a két kísérletiállat élettani o .:: _.]..*.-.]:,].-'*-+_1,
jellemzőit tegyen relációjeleket {< > :) az álűtísak Nn
_3o 0 30 60 90 120 ldő {perc)
-tt
közé!
1 A2. á|lat vérplazrrrajának ozmotikus koncsn- A 2. állat ozrrrotikus konccn-

trációja a folyadek bea&isa előtt trációja 60 perccel a foiyadék beadása után
2 Azt.állatvérplanrtájánakozrnotikuskoncen- Az. l. ítllat vérplazmájának clz.moti- kus koncer.-
tráciőja a fotyadék bevitele előtt trációja 30 petccel
J Az 1. állat vérplazmájának ADH konccn- A 2, állat vérplazrnájának ADH konceníráció_,a
trációja a folyadékbe,, ttel utan -10 perccel a folyadékbevitel után 30 perccel
4. Az l, állat vizeleteben találhaó glükóz men* Az 2, á|la*. vizeletóben található glükóz mennyi-
nyisége sége
5 Az 1. áúlar vérplazrrrrájának ADH koncen- Az l. állat vérplazrnájának ADH koncentrációje
trációja a folyadékbevitel előtt a folyadókbevitel után 30 perccel
6. Az l. álLatban a 150. percbeo képződött A 2. állatban a 150, percben képzóidii{t virJE.

vizeletmennység mennyiség
.1
Az l. á§atban a 30. percben kepzffiőttvlzelet Az 1. állatban a 120. percben képődőUvizdg,
mennyisége rnennyisége
E 8. Váíhat&e, hory valamelyik kísérletiáIlatban a viz-sgá/rat idótartama alatt szomjúságÉutEP

fel? Y áAaszát indokolja!
<l
Egészítseki az alábbi szöveget a rnegadoft szavakkal. [Nem ke§ minderr szót felhasználaia!)
=so aryyraFryirmfui§yhen sötterrése hiffilanuszüntt nöre*erlég
fokoződik mérséklffiik melléfuesekéregben
Az ADH-nak (vazopresszinnek) nagy szerep 9 van szervezetíink bome asrtir;isá.lriak fenntanisfu-
Ez a hormon a (9) terrrrelődik. Elválasztásának fő ingere a vér ozrnotikus nyomasának (l0! Fú*
a ne&onban (1 1) a vízvisszaszívás.
9.,.......... 10....
11...,
95
Tamás Edina: Bir:lógia érettségifeladatgvűitemény Tenutt i ht.s f e l atla l so rok h al adókn ak

.,1.íe!adatcköl,tttínén1-1,enils:er 4_].,4.2.3,4.3 1, 1,6.t é"s 1.6.5. pontiaí a{up.liut kés:íilt.A kíilőn{éle .;:enrencls:erekhez
kapt,sol|lt!ó t!sősegély*n_uljtási ismeretek ebhen a"{bladalbttn vannuk rendszerezl,e.
Bárhol és bárkivei megtörténhet. ho5v vészhelyzetben gyorsan kell segítenie valakinek. Íria be a
mondatokba a lriányzó kulcsszirvakat! Három kifcjczést ncnr kcll í-clhaszrrálnia!
nyomőkötés sútyos külső vérzéscsonfíőrés baktériumok előre
szén-dioxid égésisérülé§orrvénés hátra fedőkötés
(1) esetén szólitsuk feit az illetőt, hogy í§ét hajtsa kissé ('2), és támassza meg! Így kerülheti el,
hogy a vér az alsó légutakba jrrsson. Ha végtagon {3) Iép fel, fektessiik le a beteget, és - ha {4) nem
történt _ emeljük fel vagy polcoljuk fel a végtagot. (5) segítségévelaz erős vérzéstis csillapítani
lehet. Ennek célja. hogy csókkentse a r,érző hely íblétörténő véráramlást. A sebet steril gózlappal
ideális f-edni, hogy a (ó) bejutását a r,érárarnba megakadályozzuk. Ne vegyük ki belőle az idegen
tcstct, póldául iivcgszilánkot. (7) csctón a sé,rült testrtlszt clőször bő hidcg vízzcl l0-15 pc-rcig Óva-
tosan mossuk le. rnajd lehetőleg sterii kendővel a sénilt bőrf'elszínt tel;esen t-edjük le. A vízze\
lehútjük a sérült testrészt, a kendővel a rryílt seb elí'ertőződését akadályozhatjuk meg.
l. .".,, .....2. ,.,3. ..
4. --.r J. ,6.
7.
4.1.3. fetadat 12 pont

Áfetadat a íúvetelményrendszer 4.1., 4-4.2, 4.7.}-2. és 4.8.4 poatjai alapján készült-
1. Kiválasztás és elválasztás sorrin is egyaránt anyagot ad le az adott mirigy(sejt). Fogalrnaz;zame5,
mi a kiitőnbseg a kiválasztás és az slvála§ztas folyamaía k§zött!
2, Nevezze meg az alabbi §zerveket ,§'szerviink egyaánt rendelkezik elválasztó és kiválasztó ak-
tivitassal is, páratlan szerv. ,,B §zervüí}k legfontosabb közreműködöje a kiválasztásnah- (t pont)
,Á'' szery: ,,B" szerv:

Hasonlitsaössze e két szerv alábbi működéseit!
A}'*lr-'szcr,rrinxrtintermel*se B} Á'T}* szerv kiválasztó működáse C} Mindkettő §i §gyik sem
J E tblyarnatban hormon kenil a vérbe
4. E folyanratban enzimek kerülnek a bélcsatomitba
5, E fblyanratban enzinrok kerülrrek a vizclt-,tbe

6 Szerepet játszik a szen ezet hoIneosztázisának lenrrtartásában
1 Encrgi ai gónycs ólctrrrűködós
8. A szervezet számára íölös mennyiségű any,agok e ltá1,olításában vesz részt
9 A folyamat egészséges esetben a vér szőliicukor-koltcetrtrációját csökkenti
10, Más szerv hormonja szabályazza
11. A íol yamat végeredményekéntszürlet keletk ez ik
12. Az emclkcdő vércukorszint gátolja a fol;-anlalot
á 4-í- aífejeeet megoldasai a 98. aldalaa tahiüraűk

96
TamásEdna: BiaLóEla éretliségs, feladatgyűjtemény Tematikus íetadatsorok haladólaa*
4.2. Küttakaró
4.2.1. feladnt 17 pont
Á feladat a kövaelményrendszer I .3. és 4.2. fejezeu alapján kisziik.
a
A kép az ember bőrének felépítésétmutatja.
1. Nevezze meg a Mr három rétegét!(1 pont)
_\
A:
F
B
C:........... (,í
2. Hogym változik az álóén,,G" betüv§l jelölt

erszakasz verellrátrása 30 "C-ot meghaladó
meleg kömyezetben? Magyaráaza a változás
jelentősegst!
§
3. Melyik í'izikai foiyarnat rór.]n ós hrrgyan védi testúnkct a túlzott fcirnc-legedéstől az ..F'" jelű rer:
-tr. h{i ir lritllógiai funkcrr:ia a ..í)".jr,lir lrririgvnck',)

lt
€, _i. A bőr pigmenttartalrnil s.,jtj*inck eglre gyakoritlLr ráktipusa a rne]anónra. Í4on lc egy fr_rI-.i::
saabályt. amel;,rrek betartásár a1 csökkerrthetjiik kialakrrlásának kockázatát1
6, Az ábraa pattanásos (aknés) bxír felépítésétmutatja.

Melyikbetúvel jelölt resz mutatja a felhalmozódott
faggytlt?
7, Pontosan ne\ezze meg. hogr az clnberi bőr rnelyik ré-

tegében találhatók a melanocitákl
8. Mi a legffibb felúara a szsrvszr,ílmk szárarűua az ál-

E
taluk termelt festékanyagnak?
9. Néh.ínyember bőréból hninrik ez a festékanyag, és

emiatt bőrük es hajuk feher, (világos) szerniik pedig
D
pirosas. Mi anwe ennek az öröklődő jellegnek?
í-:.
97
Tamás Edina: Biológia érettségi I'emal i ku,y íb luduts orok haludcjknuk
1$. Mi az oka, hogy test*rrk egyes részein - pétdául a tenyéren és a talpcn

Á) Mert ott rrincs szőrtijsző és faggyúmirigy
- nincs pattanrás?
B) Merl ezek tisáaságára jobban ügyelnek az emberek

C) Mer-t a tenyéren és a talpon tágabbak a pórtrsok
D) Az intenzív használat miatt ezeken a lrelyeken nem alakul ki
Il. Az arcbőr fclülctót enyhén savas folyadékokkal tanácsolják tisztítani. Mi okból1'
A) A savas oldatok közömbösítik az arc temészetes lúgos pH-ját
B) Az enyhén savas oldatok lernarják a pattanásokat
C) A bőr felülete is enyhén savas a verejtékmirigyek es a t'aggyúrnirigyek váladékától
D) Az enyhén savas lemosók jótékony sókat képeznek a verejték anyagaival
E) A savas olciat jobban szárítja a bőrt
l2. Miórt nem tanácsos a pattanásos bőrt .,házilag" nyomogatni'/ (2 pont)
A) Mcrt a nyomogatássai a gennyct beprósclhctjük a bőr mélyérc
B) Mert a nyomogatás során szemölcs alakulhat ki a pattanásból
C) Mert a bekerüló kórokozóktól elfertőződhet a pónrs
D) Mcrt ezzclkárt tehctünk a nyomásórzékcny rcccptorokban
13- Hagyan csökkenti az ember kőleadását a bőref, át ha környezete lebűl? Írjon ie két váttozást
az embeú bőrberr, és indoko§a, miért nem követkeáetnek be ezek egy béka szervezetében!
{4 pont}
&{EGOLDÁ§üK {4.1. Honeosztázís és 4.Z.Kültakaró}

4"1"l. 11 pont
l,= 2.> 3,< 4.= 5.'9. 1 7,> 8.Egyikállatbansemalakulki,rnertaszomjúságérzetkiala]<ulásánakegyikokaavérplazma
oanrotikus nYomásának növekedése, s a kísérleti állatokbarr vagy csökken ( l .), vagy vútozatln marad (2.) az-oanotikus oyÖ*á*. l
VagY: a szomjuság oka lohet a vérmennyiségcsokkenese, az pedig nern következett be egyik kísérletiáltatban sem. (csak indoklással),;
9. hipotalamuszban; l0. növekedése; 1 l. fokozódik
4.1.2. 7 pont
l. orrvérzés;2. előre;3. súlyos k&lső vérzés;4. csonttörés; 5. ayomókötes; 6, baktérirrmo! 7. egesi sérűlés
4,t3, pont
12
1,Kiválas:tás:fÓlŐsleges/károsanyagokleadása,elválaszás: szewezetszámáraszükségesanyagok/bioló€iait€hgsmos(fontos)
a*Yagak (termel&e} és leadasa" {a kerdes a folymrat k*tő*bségére Lérdez ni ezé.* rrean eífagedha* arrxamix-**t+nsseget teiíá§q pi.
kiválasztásnátestfelületre,elválasztá,srálpedigvérbekerü!azanyag).;2.A:hasnyálmirigy.B,o"r":3-i2:ADDccBABDD
4,2.1. l7 pont
r. A, h:ámB: ir&a C: bőratja {l pont); 2. A verellátis fokozódik, igy a vet rirltal szá.llított hő leaúi§a is nő. (Csak iadoklással.i; 3. A
verejték Pá,'rolgása hűti a bőr felszinét.; 4. Zsktzrtzlm& váladéka (faggyrr) a bőrt vízhatlannátesn. (Máskéni is megfogalmazható.) /
Puhává,biirsonyossátesziabÖrt,;S.Erősnapsütésben(l1és15hkózöttnyáron)fedetlenbőrrclneiartózkodjunksotaig.l Azultra-
ibolYa sugirzist kisáró vóÖkremek alkatmazisa, / Rendszeres rákszűres, önmegfigyeles, Más ésszerű érvelés-is elfogaahuto. pe6aul
az tJV-sugárzás erősségerrek nyomonkÖvetése a meteorológiai jelentesekben, es az ennek megfetelő mértékű napíényentartózkodás.
VAGY: mértékletes napozással a védő pigmentréteg erósítése.
6.B:?. A ká.m al§o sejtsoában la hámban; 8. Véd az UV-sugárzí§tól / elayeíi az UV sugrfu"zíst.; 9. albiniznrus;
I&1 t: A C; 12: Á és C {2 por*}; 13- A verejtékrzes csökkerr (1 po*ü_ Á béka bőreben Úncsenek verejtékmirigyek, így ez nern lehst_
seges {i Pont). A Mr vérellátása csókken / az ttttakapillinsek helyett a ver azsitszővethőszigetelő rétege alatt?Ldik i 1ibabőrös lesz
( 1 pont), Á béka bőrébe* nincs höszigetelő ftteg igy ez nem lehetséges ( 1 pont).
98
l
Tarnás Edina: Biolóeia érettségi feladatevűitenrény Temattktts haladóknak
43. Mozgás
4.3-1. feladat 15 pont
A,feladat a követelményrendszer 4.3,I. fejezeíe alapján készült.
végziink. Az A} kísérlet-
Gondosan megtisztított és zsírtalanított csirke combcsontokkal két kisérletet
ben a csontot néhány napig 10 7o-os sósav oldatba helyezziik. A kísórlet végéna csont hajlíthatÓ,
lágy lett. A sósav a következő egyenletnek megfelelöeil reag{l a kalcium-karbonáttal:
2 HCt + CaCo: : CaClz + HzO + CG2
A B) kisérletben egy másik csontot génlángfolöttizzttotfuk. A csontbÓl a §zervos anyagok égésére
jettcmző kellemetlen szagu gázck és gőzök Bvoáak A cso*t megf,eketedet| k§rmyü, törókerry lett
(Ezen a hőfokon a CaCO: még nem bornlik e1),
- ,lt) l A csont össztömege csökkent

\,1iiyen következtetéseket vonhafunk
le a kísérletek eredrnényébőll' 2. A csont szenetlen sótartalnra csökkent
,\) Az A ) kísérletrc igaz A csont §zervesanyag-tartalmának nagy részét

ts) A B) kisérletre igaz elveszítette
C) Mindkettőrc igaz + A csontban a kísórlet után élő sejtek maradtak
D) Egyikre sem igaz
5 A csont szerkezete rrregváltozott
- li) 6. A csont elvesztette f'ehérje- és víztartalrlát
A r,ázrendszer iclijs kona jellemző, óe ,7
A csontban a kísérletsorán megváltozotl, az
a ílatalok körében is terjedő betegsége alkotórészek eredeti arány a
a csonl szervetlenanyag-tartaimának
8. A csont rnegőriztc ercdcti teherbiró kópcsségét
csókkenése. a csontritkulás.
9. Milyen életrnódbeli_táplálkozási seabályt követve csökkenthető kialakuIásárrak veszélye? (l pon.
l
Éietmódban:
' Táplálkozásban: ..,.

la. Az ábrém az emberi viizrendszer egyik csontjának felépítésetlathatja. A felépítes típusa alapj'in
rr'elyik lehetrre ez a csotrt'J
A) Szcglrcsont - .l;§t
B) Sípcsont 4 i::+:i
C) Szárkapocscsont
D)Egy borda
E) Medencecsont
\4i jeilernző a csontok jelölt részeire'/ A megt-eleló betűjelekkel válaszoljonI \
11 Scjtjci szigetszcrú csoportokat alkotnak il
12 A benne t-utó vérerek táplálják a csontképző sejteket
13 A vérletnezkék keletkezésének helye
\)
hz ábrán látható csont hosszanti növekedése egy idő után

pI.
f l1.
leá}l. Átlagosan mely életkorban következik be ez az állapr:t? -
15. A következő ákré.n egy csontképződési zavar tiinetét Lítja.

Nwezzs meg a beíegséget!
99
7
ütikt ot,ok h u l udó kn uk

Tamás Edina: Bioiósia Tem :i í'el atlat,s
tr6 pont
43.2. fel*d*t
Afeladaí akőw 4-3-1,, 4-j.2- és 4.3-4-fejezeuin alapszik
Nevezze meg a csigolya számmal jelzett részeit!

1.
l 2.
2.
J
J.
4.
4.
5
). 6. sorolja fel, hogy milyen csont_csont közötti kapcsolat típusok

találhatók a csigolyrák között (a teljes gerincoszlopot tekintve).
YáIaszÁtírja a pontozoü vonalra! (1 ponÜ
Y. Az ábraagerinccszlopot ábrázolja háronn nezetből, Nevezze

gerincoszlop betiikketjetölttájékait! (1 pont) A
meg a
A) B) ......
c)..... B
8. Nevezze meg az alsó végtag fiiggesáóövénekazta kepen
nem látható ciontját, amelyik a D jelű csonthozkapcsolódik!
c
9. Mi az E-vel jelölt uyulvanyok funkciója?
Á} lzomtapadási felszínek ÉE
t*, t '_".n
B) A csigolyák €gymá§hoz való kapcsolódását szolgá§árk
C) Bordá* kapcsotó&rak hozzájuk
D)Idegkil@sihelyek
E} Azevolució sorárr véletlenül íry alakultak ki i,Iii!lti,. t,í ltri!t.t1,1t',:,,i ttltlLtlttt|:t't
1 0- Mi ínugyarőzzaa gerincoszlop nak az oldalnezeti

kepén látható göóüeteit?
A) A hanyag tartrás B} Az egyoldalú terhelés C) A két lábon járó élemód
D} Gerincferdülé§ E) Fejlfiesirendellenesség
11. A kép da Vinci uaplójárból slÁtEtazlő koponya és gerincoszlop abrázo-
A
*
lris, Leonardo a csigolyák es a koponya szoro§ egységéthangsúlyozta, B
ezért nem emelte ki az első két nyakcsigolya (az atlasz és a forgo)
sajátos mazgását. fia|e,milyen, a többitől eltéó mozgast tesz lehetővé §_
eiakétcsigolya! (2 pont)
: az első nyakcsigolya, az atlasz: ,.. ..
.
amásodik nyakcsigolya,afargő:
12. Á kopanyacsontok nagy resze eryseges tok formájában v&i az agyat.
Mi az eOrran *tnttet jelzett koponyacsontokneve? (lpont)
A:........ C:..........
13. A csontok többféle módon kapcsolódnak egymáshoz. Nevezzen meg ilyen, a képen látható
kapcsolatokat! (3 Pont)
a) Íziilet: .. és a " " ", között,
b) Varrat:
c) Összenövés: ....... -. közótt.
100
Tamás Edina: Biológia érettségifeladateyű !'t' tn tl í i li. t t.q / i, l u t l u t,; tl t,, l k h u l u, i
iat 4.3.3. feladat 15 p.:

Áfeladat a ldve*lményrendszer 4.3.t és 4. j.4. pontjain alapszik
Az alábbi ábrákon azegytkemberi fiiggesáőöv felepítése látható.
1. Nevezze ileg a í'üggesztőövet és azt a három csirntot. nlcl,..,
B
összec sotrti;sodásál,al 1étrej ött ! t] l
A
l
U
{
2. Mia neve jelölt csontrak?
(r,
a 2-es sziámmal
n
{l
/ 3. Az ábra "B" részérroiyan csipőíziilet látható. anri eg} r.-
sok I
tegsógre hajlanlosít" lv{i a treve etrnek a betegségnek?
ye).
)nt)
4. A "B"' ábrarész íziilcte mibcn tér cl az r:gészségestől?
5. Mit jelent az, llogy ermek a rendellenességnek csak a hajtarnaöröklöűk?
6. hz, alább felsorolt rtrcuíigvelclsck köziil rrrclyik tárrrasztja alá azt., hogy e rendcllenr:ssógre r.
B hailarn öröklődik?
A ) R okorrlrázasságbó1
szülct,_.tl gye rcl,;ck kilróbcn gyakrrribtr
tr
B) Azorr népek körében. aliol a hátukon hordják a gyenneket, ritkán figyelhető rneg
C) A korai. csccsemőkorr folisrnerés scgít a gyógyításában
D) Japánban és Peruban ntka
E) Azon szü]őknek. akik ebben a rerrdellenességben sz*trvednek, teljesen
e - ---" '-?-"*" l--
egészségesg,verniekiik is sziiletliet I
D
A rógészck rneeállapították. hogv az ábrákon látható. cgy ásatáson clőbukkant csorrtok ug},ana.,.-
szcrlrélyhcz tartoznak. |vli állapítható rucg az elkószült rajzok alapján? (A kót rajznak különb.lz, ,
nréretaránya). Jelótje l-vel az igaz. H-val a hamis állításokat!
7. A rajzok azonos végtag ket részletének maradvrányát

_i ábrénoUél
t
Mindkét rajzan az alső v égtag cson§ai láthatók
1
9. Mindkót rujzon csak csöves csontok fi gyethetök meg
LB l0. A rajzon Á betüvel jelölt csont neve: ..

1 1. Mi a C betrível jelölt csontok összefoglaló neve?
i_G
12. Megállapították aztis, hogy ferfi vagy nő csontjait találták-e meg
Afiiggesztőövmely jellemzöjesegítennekmegállapitásában?
-E
l3.Magyafinzam€g a fiiggetsztőiiv ferfi és női felépíúeseközötti kütönbsegffi biológiai szerepét!
14. Írjon még egy fulajdonsága| amely segítségévelegy csontváz alapjáame3állapítható az ilető
nemg! Yálaszát írja a pontozott vonalral (l pontt
10l
Tamás Edina: Bioló gia érettségi feladatgylii tetnénv 7-e muí.i kus f'e lutlut srsro k hu lacló kn a k
4,3,4" l'elarla1 12 pont

,1 í'cladat ttkőyereíttlén},rentís;er }.l.].,4.3 :.,4.$,4. pontiai alapján késriilt.
Az ábra a kalcium-ion anyagcseréjének lrelyszíneit és folyanratait mutatja. Nevezze meg a számmal
jelölt vegyületeket, anyagokat!
l. A kalcium-ion tápcsatornából való fel- ]
vétetétsegíti: .........,... t. §§ont
2. Hatására nő a kalcium-ion konceirtrációja -|
bel-
av,éqplarolibm: ......... "... csatonts
3. h"Z! vegyiilet antagonistája:
_1.
4. Soroljon fel a csontfelepítésen kívül \Ztr\'eZft

két élettani folyamatot, amlhez ezer't
ion sziikséges! (2 pont)
Azábraaverplazrrrakalciumion-koncentáciőiáaakéxaz 12
ezt szabályozó hormon szintjenek változásat mutatja tar-

tósan kalciumszegény diéta esetén. A diéta a 2. naptól "d
§ .§
10
kezdődött. E g 8
l
tE E
5. Melyikhormonkoncenffációjának változásátmutatja" u
grafikon? sÉo
E
EE _-+-- ,,()"] "i
e EcLE '
1_]"|;,;:
6. Elsősoóagr mi szahílyozza egmzséges szeryezetkn

horrnontermelődését? 0
A}Az agyalapi miriry elülső lebenyének .)
3 ,l 7 napcr
hormontermelese
r-
B) Az agyalapi mirigyhátsó lebenyének hormontermelése
C} A pajzsmirigy honnontermelese
D) A ver kalciumion-koncentníciój a
E) Á csontok kalciurntartalma
L_
?. Milyen következményekkel járt a kalciumszegerry t{plálkozás? {2 por.:
A) A csontok szervetlmanyag-tartalma csökkent
B} Azideg-izom ingerlékenységfokozódott
C) A véralvadékonyság fokozódott, a rögképződés veszélye nőtt
D) Vérszegényseglfuett föl
E) A vizelet kalcium-koncerrtrációja nőtt
B, §{ilyen kijvetkezményekkeljáma ha a szóban fot,gti homront termeló rrririgyet eltávolítanák?
A) Farkasvakság lépne fel
B')A vázi,zmok görcse rniatt halái állna be
C) A gátlás nrcgsz_ünést miatt a vér kalciumszint3t, hirtclen megenrelkedne,
fokozva az érelnreszesedésveszólyét
D)A csontok a jelentös kalciumvesztós mian meglágl"ulnának-
a ftlgszuvasodás esélye rrőne l
E) A hormonszint csökkcnósével cgycncs arányban trőnc a vér kalciumszintje

9. Hogyan lelretne megsz,üntetni vagy enyhíteni az eLőző pontban leirt rüneteket? (2 Pon':
A) Flormontartalrnir in_jekcióval B) A_eyalapi mirigy honnontermelésénekserkentésér el
C) Megfetelő adagkalcium beadásával D) Vératvadasgátlószerrel
E) A íolös mennyiségű kaiciumot megkötő anyaggal
l02
=-t
Tamás Edina: Biolósia érettséí.ifeladatgyűitemény Tamttti.ht,l fél a d utso rok hal a dó knak

Á feladat a kövaelméry 4. 5. fej ezeten alapul,
1. Csöves csont 2. l"apos csont
3. Szivacsos állomány ta-
lálható benne 4. A gerincoszlop réve i;.;\r..1|'CIio11
5. Szelessége jól mutatja a másodlagos nerni jellegeket (

ó. A falcsonttal varratosan kapcsolódik
7 . Ahonácsatlakozó csöves csonttal íztiletesen kapcsolódik
8. Harom csont összenövésébőljöü lótre
1
9. Nevezze megazta csontot, mely a törzsváz {a gerincoszlop}

és a medeace kapcsolatát biáosítja!
Tanulmányo zza az alábbi ábrát, maj d az alilbbi áilításokról

döntse el, hogy igazak ([), vagyhamisak (H)!
10. A B-vel jelölt csontok lapos csontok tt
11. Arajzon a felső yé$agfrggesztőöve is látható

1 2. A C-vel jelölt részletek mutatj rák a 7 -1a. bordák
kapcsolódasát a szegycsonthoz
13. A D betü egy ágyékJ csigolyát jelöl
|4. AzA-val jelölt csont a halak szervezeében nem ta-
lálható meg i
i5, A fejtől számítcltt hánl,adik csigolyát jelöli a D betű?

l)
c \
t|1
Afeladataklivetelmény 4.3.2,, 4.5.2. és 4.8.í. pontiain alapul.
1 . A mellékelt ábra három csont ( 1, 2 és 3) ízúleteskapcsolód;ását
mutatja. Nevezze meg azábrrán betiikkeljelült részeket! (8 pont)
tr A:
í1.
B:
D:
E: F:
G: H
2. Áz ízűlet sérülésea ficam. Í4a le egy mondatban a folyamatot!
Az áIlitások mellett látható négyzete,L<be írja a megfelelő izmok be-

rűjelét! A)Gyerealakáziróizom B}Mimikaiiryrrok C}Hasfalizomzat D}&átizomzat
E) Rekeszizom F) Combhajlíto izom G) Combfeszitőizom
J. A külső nemi szervek nllása és a végbélközötti terúleten lrelyezkedik el
4. A gyomores a vékonybél haí"áran van ilyen imm
5. Ínnat a sípcsonthoz kapcsolódik
l
6 Összehúzódasa se§tt az erőltetett kilégzést

,]
Térdreílex kiváltása esetén összehúzódik
8. Etrválasz§a a mellíireget és a hasüreget
103
Tamás E din a : Bioló gia érettségifeladatgyűjtemény Temati kus fb lada t,s orok ha l adó kn ak
4,3.7.feladat 12 pont
Áfeladat a követelmén7radszer 1.3, 2.2"3., 4.2.2, 4.8.í, 4.8.4 partjai alapjár készűk.
Eg;" vizsgálat során tizennyolc érles fiatalok tevékenység átlagos oxigénfcl- átlagos cnergiafel-
szcrvczetének oxigén- és encrgiafcl- használás (cm3/s) használás (kJ/perc)
használását nrértékküliinböző sporlágakban, kerékpározás ZI 26
A táblázat adatainak tanulmányozása és a uSZas 23 28
trrnultak alapján válaszolja rneg a kérdéseket! sielés 26 J_1
íirilabcla 30 36
1, A táblázat adataiból következik, hog_v az átlagos oxigénfelhasználás közeiítőleg
A) Egycncsen arányos az időegysóg alatti szórr-dioxid t'elhasználással
I
B ) Forclítottan arányos a vázizmok hőtermelésévcl
C-) Egyenesen arányos a vázizrnok által időegység alatt fetrlrasznált energiávaI
D) Fordítottan arányos al,iwlzmok által időe$/ség a[att felhasznált energiár.,al
E; Forditottan arányos az időegység alatti szón-dioxid kibocsátással
2. Átlagosan hány cm3 oxigént használ frbl a felsoroltak közül a legnagyobb energiaigényű sportágat
űző ftatal fól óra alatt?

3, Spcrtolás hatására sokféle élettani l.,áltozás nregy r,é_ee a szeryezetben. Váiassza ki a felsoroltali
közül azt a lrármat, amclyek jcllcmzik a íbkozott fizikai igónybcvótel esetén a szcn,czctet! A
betiíket írla a négyzetekbe ! (J
A) Paraszirnpatíkus hatásra az erÉsztésgyorsul
B) A bőr felűletegységenkéntkevesebb hőt ad l§
lIl
C} A mellékvese velőben fokozódik az adrenalin termelés
D) A bőrhajszálerei kitágulnak
E} A léghólyagocskak falan át diffuzióval több légzesi gaz cserélödik
F) Fokozódik a máj glikogén rakfiárainak feltöttődese
4. A nrellékelt ábra a vázizotnrostokban sportolás során zajló tblyamatokat rrrutatja. Mit jelentenek
egyes betíik'] (Az A-C betűk vegyrileteket. a D betű pedig élettani állapotot jelö1.) (4
elemyedt
A + .z et t-,.iI,,,rlrl (,
iZl]ll1
_{DP
R o§lgeu + D
tilszti-rt,-
5. Edzetlcn szervezetbcn erös tcrhclés hatására gyakran lép íöl iz.an,úáz,. Miokozza ezt?
6. A rendszeres tesfinozgás sok betegség és kóros tiinet megelőzésében fontos szerepet

Nevezzen meg ezek közül kettót! (2
l04
]lqál E4!na. t}ioló gia érettségifetadatgpijtetlrény Te maííktt s f e l atl ut s o rrl k h tt l a,i
;l l 4.3.8. fetadat
Á.feladat a kővetelmény 4. 3, ] . és 4, 3. 2. fej ezeíei alcpj án ícászük.
1, Nevezze m€g az ábrrán látható végag részeit! Izmok esetén elegendő
megadni, hogy hajlító vagy feszitó (5 pont) izom.
A:..... B:....
C: .... D: ....
E: .....
2. Nevezze $§gazabí€$ háíhato végtag fiigg*sáőövérrek két csantját!
(2 pont) c
Irja be a meghatarozis uáni négyze- 3.A kilógzésnól mindig clernycd

tekbe a megfelelő izom behijelét!
4 Bőrhöz tapad, fontos a kommunikicióban
A)Egymimikai izom
B) Kar hajlítő inna (bicepsz) A fblkarcsontnál tapintható ki
C} Bordaemeló bordaközi izom 6 A hasiireget választja el a melliiregíől
D)Lábszár feszitőtzrna 7 a lábujjakat távalitja
E) Rekeszizom a test többi részétől
8 Csöves csonthoz rögzü1
9 szehúzóűsakor növeli a mellka§ térfogaüít
1§F,Go[.DÁ§OK (4.3. }Iozgás)

"i._1.1, l5 p+lrt t:,,lt;jjrrt]:L il{,í}li;pi]iiij; icIl;:i:rck ] aliji.l;a,§ebl] ir.l'i, . -
l.í : (] A i] I) (' B C l)l gi"'n-l,.,ihrll .,,]., ]].]z!I:l\ ]].]il.]7J-
t), sahb) csüílloza1 r,álliil, ;r;rgy,obb r*latir, szelessége, ,1, ::
, iilll-ni*lvil,: clíillltl]latl',). illpllill,,,zl:,l-. ll i .:i. ,..;l1,.,i,
._l.,_ . }l|r ili illl : holrrl, ii. c.i,tl ii riuclt;t cg:,i, rni:genl i tése e lcgen,i.
1
'.i.|i lit.i\il\/lalsl ipl. t,:.itel ]]]ar l. ], ij - - _ ]-,.,]]i ] 1,: i,_,l l" g is ei 1i.,::lltlllrtl i
i], !') cs a' (l irl}nt); ]_], (': 1-1, ptln.],i.l>. .J:!]i]],, \i]i \el,;lJ ,l._1.4. l2 pont
i;iri.rrr' ti,llli!tIkrlt ktzr]rli,rc li-]| -, ,. ,., :: i í .,, ,.]l:- l, I)-,,,ilalrriIl: ?. parl{htlrtttt,tt: _]. kaler1llnil1.4, l,ér.rl,,.,,.
i,:; j;)l'ln,,:oil;<lr iz.rlirittllzgii-t nrirl;:itl .\ T'[' l-.rrlrtásil irlc!:rclril:,zL-r lnúk!,-: . ,
+.,],]" l6 ponl ilnnlun]:er!(liZeI llükiidése ti ptlrrr;: 5. parathllmlon: Á-,
i. lsieolya to_.t: 2, csigoly-air: _] lilr l:!]\ .: l:l:-\: -i i_,:ilolr.a- r - rA Ús l]. lJ. (,) l^ .,. (
! i,,iJ:rl-,.lll,l]\j!li
,
! lr_:,1:, _ ,..,(,i,.- J,.1,5, !5 pilnt

_ ,',.:/..:,,1,1r,..,\;Jr. i\, i-,,.,..,r'.- .. -: ] ,., ., , r,;., 9. k+t,gsz!cstllii: 1 ii- i.i; i
lllrnrlc,§},. ijssz*sr:n 1 pillrt): 1, .\i ]]\3\: R; il.rti :lrc]jklrs! {'i lTJ]l; li:]rt
, , rI l ); |i...r.,-:1 ., ltil , . f, .:l, ,- -i..t.ó, 15 prlnt
,,"!i1,.l: 'l-: i]] .\ ( : l i .,\z atie:;l e i: |,1,1- ]] . l.,. l;;li,. ;-i:_li. -
_1 i. A rzom tt:szitőt. B in
icgcs irúnl,Ú clln()7tluiitsall tr,szi ]i,jlcLr,r: , ] l,,il, t. i] ii}rg1) .l l!,] inhtively, C iziileti szala-
l..|}|]()l}\,a r
iz_r;lirti*s Il1i)raitiiii|iiii l_,,1] -i ]i,,1 l, i i l-.i,lll ): i ] grlk, l) íziiicti tllk. F: izü-
': 1i()l1]l0kis!]ílt, l.]: i:iii:rlllr. i, ]-]\ili\\l]]i!]lilll l i lr,rr;il. | ] :it lcti nedv, F ízti]eti l iil,c,;t- l porc, (i szivacstrs á1lománl,ri.:,:.
i;:lilet: (alsilt lillkapocs es a hlL]linreke.,l]li K,)/i_i,.i ( l |ontll l]i csontvelő / a csclnr te.ii része. H sárga csontvelő (ósszesen r
Vlrt-t,lil,; pl.: lrrltltriliiistlnt Ós ll ]'ltllsrr.]: !:,,i:il ilrli],i,ilal,\ il] l\ pont): 2" A sórülós sorátr az íziilctck csotrtjai clnrtrzdLtlnrik. ;.
i,iir1l i:_itl^ i p{rllti,,-,) {)sszrilir,,L:,: irl
|!i,:--.\,:]i.,.;r lc].ri áii- nenr lregi'elclő hel3,,zethen stabilizálódnak.: 3-4: D Á: 5, F .-.
.,:úlli kiilijti, ii-:arnel.,,tnas pelj;l i5.it]. . ;]|:ni] | llir[;rr:riui,el G 1i pont);6-8: C C E
kiLpcsulrjrló f s01lt tcyilltf § n]tgn.\ f zl> j i:L-la]] .1i]l tlz | -i -1 4.3.7. l2 pcnt
i!ili]t. 1. C 1 pont: :, 5400íJ cm3: ], C. D. E {3 polt): 4. ;\: i iz. 3.
;"_j.,1. l5 pclnt gliikóz (vag1, más, izomrost,,rk áltai lebontható szen-es mt i:-
l, trJetlcrtcc: l]ledellcccs()l]i í I l](lI]I), .j a5ii)l]-. slci,ttútctit- es kula, pl. zsírsav), C: ATP. |): ijsszehílzódott megleszü]t
:,iirrlslrtiltrkhrll i i ilrlltl l: a. 11lillIi,.rl1111 J ( !1]),lili]:]1ll: 4_ .\
"
izolr-r {4 ptlnt); 5. fcjsav f'clszapcrroclás az izotrrszörctbr,n
\],,:l)i]i.,t(ul1 li,,.jc li*:l,t illr.zl..tlllk l,,,:ii .:; l-zi.]:il ,ir,,r! il,i ;.,, :zii- !,ag\,: ii,z izi)lnr()sioka{ 1rorító kötii:;zórel eny,ire gluilada.: , -
leti vápa >ckji1, lt t,:t)lltbcsottt te,ic liiinnrcn cltttozcltr1 a ny,íl érelmeszesedés / szívinfarktus i elhízás,i nlagas r,óm}o:,l,,...
iilltr,álu_, j, .\z crintctt szctnc]r i:,:l ll:i:j\ ()i]h \ iii1],/j]]l_!:r!tIl stb, (2 pont)
i
t,]ctii!; lnts e trl:rleliiltesséc..1] \ --'l ] i ii. i,: :r,.:lílilrl}Js- 4"_1.8. l.{ pont
estlllt: i l_ llilltr_iesonttrk: i]. .\ nteilcrlcc sze]cssó!e. ,\ lstlr,,- 1. Á: l'e]karcsont. B: orsócsont. C: singcsont. D: karha.l]::
i:lirál iill,i; r, .]., szr:nli:lcltl:ziii ;,;l_.l,.:.r::: ] _] \ tl:t,ltr-:ll.,l .t izom,' biceps. E: karfeszítő izorc / tdceps: 2. kulcscsr.l-:, ,-
..iil*r. rlrt;-!:őirli,ritése mlan, },!!]i]!|i:-]9,r] lltllll jt- !e :: t :iz pockacscnt. -:, C- E,:4-7: Á B E D; 8, B" D: 9, C- E
1_!vik induk megenlitcsr, e]!-!.]iiiü: i,.i. ,\ ttLti L5i,li111,alZUll.
105
Il]q4q!tt]4.9,qlqgiq ércls§gi felatJqlsyűjt9ltÉny T'entut i kus íb ludals o ro k hu ludó kn a i,
4.4.Táplálkozás
Á fe la dat a kőve te lmény 4. 4, 2. fej ezelén a l ap s zik
Az ábra a hasnyálmirigyet és kömyezetét mu-
tatja. A gyomrot, mely egyébkéntnagyrésztta- B Erek
Gyomor
karná ahasnyálmirigyet, a rajzoló csak körvona*
laival jelölte. A áplálókmozgást ayilak jelzik.
l. A bel mely szakaszát jel,öIi az ,,A" betü? l u
2. ,§"-ben összegyülő vráladék az ,$" sza- A
kaszba ömlk. Mely emésztönedve(ke)t tar- Hasnyálmirigy
talmazn,$"2
3. A hasnyál és a ,.B"-tren raktározott váladék sok szcmpontból különbözik, Mi a hasonlóság a ket

r nedv kónrhatása között?
4. A hasnyáimirigy iipid lebontása csak a ,.B" szcn, kózrenrilköclésóvcl lehet eredményes. Mr "
két emésztőnedv közti együttnriiködés lényege? (2 poi:
A hasnyálmirigyrrek külső és belső eh,ála§ztású rnűkódése is van. A rnegfelelő betűjelet írja a--
áilítások mellé!
5 Váladéka a patkóbélbe érkező tápanyagokat hidrolizálja
A) Külső elválasztású része
6. A Lrélcsatomában ható emésztő enzinreket t,ermel
B} BeIső elváIasztiisú része
C)Mindkettő 7 Kiválasáó alapszövetből áll
D)Egyik sem 8 Váladékának fő funkciója a test más sejtjeinek cukorfor-
ll,Válassza ki a helyes ál- galmát szabáiyozása
lításokat a hasnyálmirigy 9 E lvál asztó működését az agyalapi miri gy szab ály a zza
emésztöenzimeivel 10. A váladékterme|éséhezszükséges monornereket a vérüől
kapcsolatban! (l pont) veszi fel
Á)Vegyületek hidrolíziset katal izáLlják
B)Molekuláikat négyféle§zerve§ báás alkotja
C)Műkiidestil,höz erősen savas közeget igényelnek
D)Míiködésüt<höz megha&íro zott érszerkezetiik feltétlenül sztikséges
E) A reakció aktiválási energiáját nem tudják csökkerrteni
Trirsítsa a következö ábra betüjeleit a megfelelö állatítrások&al!
12. Nyiroksze§í, a vakbél npilványa
.;
1 3. Kül§{i záttiruna baránksíkolt izomgyiirü - ---C
l
l 4. Egy véralvadrási szerumfehérje létrehozásához :
sztikséges vitamin itt termelődik
15. Belsejében a fehérjebontás végtermékeipeptidek
16. A zsírban oldódó vitaminokjelentó§ ré§z€ itt sávódik fel
12. I 13 14. 15. l6.
17. Hány oC-on műkódnek az emésztönedvek a bélben? oC E<í

106
Tamás Edina: Bioiógia érettségi Tem a ti ku s fel atl a ís o ro k h alad(l kn a k
4.4.2.fe|adat 12 pont
A feladat a kővaelmény 4.4. 2. fejezetéen alapszik"
iirblmezze az alábbiszámsor| melyet a fogorvosok hasmálnakl
Iz l 2 3r, 2. Írja le balróljobbra haladva, rrrely fogtípusok darabszámát jelölik így! ( l pont)
1. Mi a neve ennek a ,,konstrukciónak"'?
2123
3. Mely életszakasz vógén bújnak ki a rnetszőíbgak'l
4. M'ely fogak adják át helyüket 5-6 éves korban a maradó fogaknak? { 1 pont) ... .
5. Hány clarab fogból ál1 a f'elnőtt enrber te ljes fogazata'? (l pont)

6" Az ábrán csillaggal jelölt egyik tbg g.vökérkezelésre szorul. A fog rrrely részéttár,olitia el ennek
során a tbggyökérből a fogon,os az ereken kívül?
7. \/álassza ki. melyek jellenrzők a lbgszuvasodást okozó baktériumokra!
,_t
A)A logfelűletre tapadó baktériunrok cukor bontásakor szerves savakat állitanak elő
B)A cukros étclck foglasztása lúgos vcgyhatás kialakitiása ról,ón scgíti a baktériumok clszapo-
rorlását
C) A fogtepedék alatti oxigénsazdag közeg a baktériurnok elszaporodásához optirnáiis környezet
.1 D) A baktériumok által tennelt sal a zománc és a dentin szerv,es sóinak oldószere
) E) A fehóriében és zsírban gazdag táplálkozás különösen kedvez a íbgnyakon megtapadó
lepedék kiaIakulásának. benne a baktériumok könnyen elszaporodnak
Az mutatja vázlatosan. Az ábra
ábta az a|só fogsor egyik fogának felépítését
megfelelő betiíjelétíga az állítások után!
B 8Kötő- és idegszövet tölti ki, ha megnllik vagy gyulladásba kerül,
(!,
C igen fájdalmas
9 §zervezetíink legkeményebb artyag4 mégis sérüI a szuvaso&ás
D során
E (3 pc'
l0. Nevezze megaz alábbi bettíjelzésü részleteket! .
A: ..,.. E: .....-.
E
:J F l
4.4.3. feladat 9 pt, t-:

Afeladat a kővetelmény 4.4.2. pontján alapszik.
Írja a meghatározasok sorszám et a halínazábnamegfelelő helyórc!
i.A szijiiregben is történik
ik ctrr
2. A ryomornedvben a pepszin aevű enzim végzi

3. Az epe aktiválja a folyamathoz sziikséges
enzimeket
4. Eszterkötósek felbontasát jelenti
5. Termékei monogliceridek és zsírsavak
6. Folyamatát errzimek katatiálják
7. Erősen savas kémhatasúközegbennemmegy
végbe
8. Folyamatahidrolízis
9- Ahasnyát emésáőenzimjei hatasára a vékony-
beibeemegyvégbe
1a7
Tamás Edina : B io lógia érettségifeladatgyújternény T'emat i kus .fe l ad a ts o r ak h clad óIn ai
,4 lblaclat u köl,etainért}l,ends:er 4.1.!- és,1.4 2. pontiaí alap.jún ké.s:űtt.
Egy gyülnölcszselóvel töltött csokoládés piskótatallér csonragolásán a követkczőkct olvaslratjuk:
Készüft: cukor, búzaliszt, burgonyakeményítő, gtűkoz-szirup, almalé-sűritmény, zseléslíó anyag (wktin), kakaóvaj.
kakaópor, savanyúság szabályozó (citromsav), térfogatnővelő szerek (nátium-hidragén,karbonát, ammónium-hidrogén-
karbonát), növényi olaj, emulgeálószer (szójalecitin), só és szinezékek felhasználásával.
l. EU-s elöírás szerint az élelnriszeripari termékeken pontosan töl kell tüntetni az összeter,őkel
(E-szárrrokat vagy a vegyületek pontos megnevezését). Mindenben eleget tettek-e ennek :
kívánalomnak a l,enti piskótataliér forgalnazói? Indokolja válaszátt ( l ponl
Mcly anyagok emclszlését scgitik a í'elsoroltak közül az alábbi emész-

2. nyál
tőnedvek']
A) burgonyakemérryítő B) rrövényi olaj
C) rnindkettő D) egyik sem
a
J gyomomedv
6. § csonragoláson ltltiintctték azt is. hogy a csolnag ]-iOg tcrmókct 4 hasnyál
tartalmaz, és a termék 1O0g-jának tápértéke(energiatartalma) l600 kJ. 5, epe
Mennyi .,extra" energiát vesz magához az. aki egy, lél csomaggal
elrágcsál cgy filr-rr alatt? Írja lc a kiszámítás menetót isI (2 poni
?" §andor aggód*tt, hagy tulsutryos, ezétt kiszámclta testtómegiridtxét {BMr}. Mety ket ada&a valt
sziikségc a BMI kiszámíásáhazí. ..... p€,d ... (1
8" Az eredmény 27,V l€tt, melyet összevetett a BMl-tablazattal. Mit kellett rnég figyelembe ve, b
ahhoz. hogy megtudhassa, mennf az ő esetében a normális testtömegindex? Említsen e§tr
tényeziít!
9, h á vonatkozó normál érték2a,5 - 26,5 között van, ezért Sándor elhatárazta a fogyást. Kede{
csak egy bőr nétkíiliolajban siilt csirkemellet fogyasztott ebédre. Számítsa ki, mennyi erre'rgi{
vitt be ezzel szgrvezetébe!
g. neve
,-
Ébhrtíszer |
Adatok: Az elfagyaaztotl olaj térfogata 0,2 dl, a csirkemell t&rcge 2a0
A áblázelÓar t*álhatő afté*ékSszíítcífírr€í§ar}y€o& életniszerck tM g. szalámi
xabaipaprlkás fl
jára, ahol jelezve van 1 db-ján, ílletve folyadékoknál 1 dl-re vma*oznak, o,b*ahúsbőrnékűl n
csirkemáj *J
1
3ípsorka 6úJ
margann 3ít
margain(ight) t4
olivaobj, nap,tlfotgőúaj, szoidaj gq
Az energiabevitel: soríészsír 4
§ándor ebédje megemésztéseben nagy §zerepo volt két emészönedvnek. Jellemeze ezeket a áUáa|
kiegészítésével,a híánlzó szavakat írja a sorszámok metlé! l
Emésztőnedv Milyen tápunyugot Hol fejti ki hutásút? Hol termelődik?
emészt?
10. Zstr ll. 12.
gyomomedv 13. 14.
l08
'í-r
Tarnás Edina: Biológia érettségifeladatgyűtemény tttt ! i l: t i,: í t, l u l tt í * l l l,t l h h,-i l u,.i,,.,,..,
,,litt 4.4.5. feladat l.{ pt,l;

Afeladat a kővaelményrendszer 4.4., 4.4-3. és 4.4,4. pantjain alapsák.
1. Azáhn a bólbolyhok felépítésétínutatja. Nevezze me9az
,,A"-val jelöltszövetet, és rnűködés szerinti típusát!
A
gC
2. Egyes gabonafélékben található egy glutén nevü fehérje,
.-t
mely az arra érzékenyeknélautoimmrm betegséget, fel-
a
,il szívódasi z,avaft okoz a bélbolyhok tönkretétele által.
Nevezze meg a két gabonafétékberrlevő ffi {nagy merayi-
ségúszerves} tápanyagot és felszívódó monomerjeik§t,
amelyek,,C"-be sávódnak fel! (2 pont)
J'áparrl,ag F elszívridó monomeri ei

3. A zsírok emésztósitermékei ..B"-
be szívódnak feI. Ner,ezze nregI
A gluténérzékerryeknélkialakulo ítlszívódási zavar, a cöliákia velejáróia a vitamin- és ásványianl z.-

hiány is a neln elégségest'elszir ódás rrriatt.
-l. }rleyezze meg azt a vitantint. antelyrrek tilszír,ódási zavar& á1l elsősorban a íbllépő csontfejltlCe.-
zavarok hátteróbcn!
_i. Net ezze megazt a vitamint. amelynek tblszivó<íási za\|ata áll a fellépő vélalvadási zavarok hánc:.-
ben!
6. Mely ásvárryr anyagok ( tonok i hiárTya áll a kialakuló vórszegénység, valamint a csontfejlődési z:,. .-
és az izomgörcsök hárterében? (] c -: -
:ll Verszegénység: ........
a Csontfc.| l őtló,si zavar. i ztlln gtrrc sijk :
_.!
7. Arujzonaz emberi szervezetnek aztarészletét íigyelheti íneg, amely- l\
bez a vakbélgyulladrás (feregnyulványlob) köthető. Nevezze meg azon (,
bélszakaszokat, amelyek üregét az A ésC betiík jelölik! (2 pont)
,&
A: ,a!
kJ
2059 C: ,\
n 8. A hastireg melyik részébentalálható az ábrázglt res;zleü
lt
525 A) Felül, jobboldalt B) Felül, baloldalt
637 C) Alul, jobboldalt D) Alul, baloldalt
31w
9. Valójábatl neln a vakbcl. hallcl-n a."D" bctűvcl .jelölt nyirokszen,, a íi;rcgnyúlván5, gy,ullaa.-<.-
17m
l,an szó. A gyulladás köi,etkezrnénye lehet. hogy a fcregnyírlvány fbia kilyrrkacl (perftrrál t _r^:
3757
rnaeyarázatot arra. nriért életr eszélves a féregrr,,-úlván1,-kil,""ukadása gyulladás következtében'
3757
] |J. jellemző az ábrán nl,illal jelölt hel."*en áthaladó béltartalomra íegészségesenrbernél)ll t] r, -

i\,{j
A)Ásványi sókat mar nenl tafialnraz
B) Jód lratására megkókii1
C) A zsírok még nincsenek berrne megemésáődve
D)Cellulóxtat1arlírraztrrrt
E) Enyhén lúgos {háeikus) kémhatásu
109
Tamás Edina: Biológia érettségifeladatgyÉjtenrény Tematiítus felada| ,,l,: l t, o k l l u l utl t) k tt tl i
4,4,6, feladat 9 port

A_feladat aírrivetelményrendszer 1.3, 2.1.3 és 4.4.2 pontjai alapján készült,
Emberből nyert emésztőnedvek (l és a) rnűkódését vizsgáltrrk kíitönböző kénüatasokon. 12 kér
csőbe 3_3 cm3 fehérjeoldatot öntöttiink, rnajd mindkét sorozat kémcsöveinek kérnhaüását beállítotfut
rendre pH: 1, pH: 2, pH :3, ... pH : 12-es értékekre.Ezt követően az egyik kémcsősorozí
kémcsöveibe bemértiink 1-1 cm3-t azÁ,amá, 12o
sik kémcsősorozat kémcsöveibe a B emésztő- 100 mB trA
nedvből. Az emésztőnedvek működéséhez opti- 80
mális hőmérsékletet biztosítothrnk. Az emésztő- €
uo
nedvek működesi aktivitasát (az időegysóg atatt E
*
lebontott szlbszttát memyisigét) apH fiiggue- oo
nyében ábrénolvaeá a diagramot kaptuk: ?o
ju u vizsgált emésztőnedv-
t
minták jelzése melletti négy-
l.A
zetbe a rnüködéshez optimális 2.B
t pH értékét!
pH-ját a gyomor sósaltermelö mirigysejtjei biztosítják
kiu * alábbi meghaározissk J
melletü négyzetbe awtak az +. A feherjékerr kívül szénhidrátok, zsírok és nukleinsavak

emésztőnedvnek a bettijelét, bontasát is végzi
amelyre a megfuatározás lgaz. 5 Enzimf'chéri óket tartalmaz
Ha a meghatározás mind- 6. A kiizépbélbenlejti ki hatását
kettőre igaz, ,,C' betíit ha ,/
Belső clr,álasztásit mirigvek temelik
egyikre sem, akkor ,,D"
bettijelölest hasznáIj on! 8 Miíködését májban termelődött sztenínvazas vegaületek
sesítik
9 A hasnyálmiri gyb ől származhat
4.4.1.íeladat ll pont
Á.íb l tl l ut u kli ye l el né nt-re n ds:er 1. 1. -l. po nt i á n u l ap.s- i k.
C)lvassa cl az alábbi szöveget a petrczselyemrőlI

,,Eg_l,t,stltttctg 1setre:sell:enl:(jltla napi s:üks,ége,s B:-viíuntitl .íblit, B:-vitanin másJélszeresét és {.|-l'itamin
tiibb ruint jtJO?í,át íaría.lmazzu.Zőld tet,eleiben negttL!á!hutó még az,1-. illeí:ve E-vitaruin, desokhenne a
krg.atin" ű lltr,t. {t kámfar és ar ittóolai is. " \{arosi Kinga: A petr"ezselyem iElet és Tudomán; i
1. A petrezselyemben találliató vitaminok kózül rnelyek a zsirbatr oldódók'l ( 1 Pont,
2. Okozliat-e problénrát a túlzon petrezselyernfogl,asáás következtében a szeryezetbre kerÜlti

lölösleges rnennyiségü Bz-v itam irr? lndokolj a vál aszát l
3 . A petrezselyerngyókér és -levél nagy részétcellulóz alkotja. Miért egészséges a növényi rostokbar

gazdag táplálék?
4. Jellemezze Bt. az A_ a C és az E l,italninokat élettani_ielentőségiik atapján! Írjon egy-egy példá

a
a hiány cseténjelentkcző tünctekrc! (4 pont
Br:
A:
C:
E:
ll0
Tamás Edlna: Biológla &ettségi feladatgyűjtglnény Tematikus íeladatsorok haladóknak
5. Ertelmezze az esszenciális tápanyag jelerrtését!...,.
6 il;'iuiffi;;; ;,,*'".u;; ; ;;;;i;il;;;","- ;;; ;;;*ö;; ;;;;;;

(3 pont)
MEGOLBÁ§OK (4.,1. Táplátkozás}

4.4.1. kijelölóse esetál ls el kell 1bgadni, i pont}: l0. hasrryál; l l - vé-
l, patkóbél l1.1.1J|i 1. _' ] rrrilldkctlij (rrryhc(n } konybtlll l2. hasnyr'rlnririgy; 1_1_ íihórjc; l4. gy,orrror
lúgos;4. Az ;lz alrró i:lr":;lpekrc 4.4.5. 14 pont
._) ]iltl,rli l ] pünl}. r-:i:irl azok ], i'elszír,óhárn: ]. 1,1só sor: Poiiszaclraridok'Szónhidrátiokl'Ke-
i!tl;jelí ll)fr:fiii. Ús a btltt'LL, f]],,] .. - i ,l,]l(i\l),]\ii]ri,,nt) kÚ- nrényitő Monoszachariclok icgyszcrű ctrkrok i gliikóz (l prrrrt),
l,i.r,l., i;irir|ltiti i 1 irrrlll;. l]]l ,:,,.: ,i/.il! ,l|ill!i]]i;] rnástltjik sor: Fchllrj{ók);'sikór,giutón atninosavak ( I pontt; 3.
],i,llr,,i,.lli.: i_]{j: 1 \ I] il : , ,]]:1] ]] jí} {] !i nvirtlkérinr,,irilkkapilláris; 4. D-r,itamin: 5. K-r ilanrlrr: íl- (A r eg*
lI jel önrnagában nem 1bgadlrató el!) vórszegénység: vas(hián;.) 1l
! i ll. jl i6-_1§( kilztltii;;-ll.. _, ..., :i,,]l,]"i
j.J.2. l ? p*n{ pont): c§c,ntfejlődési zavar. izomgörcsök: kalcium ,l rnagné-
i
,,
.;.11,,."; ,' 3,r;.., ,,;, _ , . , ,,,! l,i, ziunl{hiány} (1 pont): 7. Á: r.ékonybél 'csípőbéi 'középbei {i
|:i!,liipiir!: i} ralnt}: _1. a:c;>;:; : ,l _:_:.,ii],:]iiL i]}g\ri- pont): C: r,astagbó] ,'remesebél ,,ctrlon i utóbél ('} pont);8. Ci 9.
]t ]]l,,}\]iir:,:l_ t.itirta|: j :]: t, .,, ]._., . ...,],..,ili: f_(}; (.' A vastaglrúlben éló baktériumok küutnak a hasűregbe (és cltbú(l-
}
'l, í] .\:1tii,llajiia r.1 ;11,111l l _ ,.,l.,,,l:rliklli,irr,, zik azt.): ]0. D. E (1 pon1)
llő ,,,:.,d}l.ri,, .,z ,,il. -,,,, 4.1.6, 9 pont
.l"].3, 9 |x}íit i. 2 vag;, l 2;2. íi: 3-9: A B C B D B B
--
', .,,lllt] t,lil. ll slc;lill.j;:li, " . _,]1,1i.lii,]]l;1l\'l {il 4.4.7. l 1 pont
..,!'l]lll nriaí1), l. .4. F 1Mindkeltó illl-gnr:\.zése csttótl l pont). ]- Netrl. rrr*n a
r,ízbcn o]dódó vitarnin íblöslcgc kiiiriil; 3. A roslok clőscgítik a
:11-1
béIperiszlaltikát,' megkötnek káros anl.agokat: 4. l]i: Hiányában
a központi és körri_,-éki i<legrenCszcr megbetr.eedése lep tei: ,{;
1. Hiányáhan sziirkiiieti vakság léplret lill C: Hián5,a síl}y-osiibb
6. a.
esett]en az íry l,órzésével. zr íogak kihuliásár-a] is jár: §: lliánl,á-
,7 6
ba* a nenri honrrctrok tentelésób*n tárnadirat zaval l vórszueónr -
dt ség / izomsorvaclás (4 pont); 5. §zerr,,ezetünkben az anyagcsere-
lt )
3. 4. 5. íblyanratok ncln képcsek elóállítanj bizonvos néikiilijzhetetlerr
zsírsalakat i atlrinosa,, aka1 , r itamtnokat ezckct (r agr
J,_l.J. [ 5 1rcnl eltianyagalkat; a tápláickkal kcll ítiivenniink_; ó. Az csszcnciális
| ]'\aj]j.;l]*li:r:;zírtc.zckck::;:_ _,. ] l:_]l]-]]i7{',ii,sillt atrrintlsal,akat (a töbhi aminosavhltz htsonlóan) a lilépítii íirlya-
l:lrlirkj;t:,.ll ll,rtlrjh,;t,',,]ii. __; '. . i i-] ,. ]. i:.j1!:,i 1._.l]]lJ'i^ lnatoklloz {l'ché{eszintézishez) igónyeliiik { 1 polil,, A l,itiuninok
i]iJi!t}\is|j.ta'75§, ]{ll)ltii.i ".',_-'].: ' ,-.i -;,l ]l:i,i. ii:li,ilrit l -s::úkségeselkLiizon1,os enzirrrek miiködéséhez, koenzinr íirnkcio
i_.,_-!]l - art.](i]llú1ll, ! 1li,tlIi:
. |,:.i, ._,] \..,i: j\ lli:1,]l]];: tl.si.;tiy (1 ponL), Az anrintlsavak nagyclbh, a vitaminok kisebb rneIrn1 i-
lrl:}1i]: ! 1.iatk!]r j]ai]l l:_, _, _: ] i]!,.iji!i- ségben sákségesek 1l pont).
-ili",-,]
lcs:i: j i]|):ltl'1i.!i;.: _..,,:, ._,i :,i]]!,,iLit,ii,.t]:.
111
7-ematiktts haladtikna-t
Tanrás Edina: Biol(lgia érertségi
4.s.Léryzás i
45.1. feladat
ópfl{
Afeladatakiivetehnblyretdszer4'5.2.,4-5.3.és4.5'4.fejezeteinalapsdhi
jelÖlt,
A nyilak a vér ararnlásának iranYát mutatjálk a ertL';
Az ábtaa tiidő belsó szerkezetét mutatja.
jelölt részre §em vonatroary
il.-Ú; ; flHiások rnellé a megfelelöbet{ijelet! Haaz álttta§ egyetlen
irjon..E" betiit!
r{
1 Léeút,falában sinl aizonr tal álható
Pc Gázcsere főszíntere
1
J Oxigéngazdag l,ér áramlik benne
&,.*n
"r 4. Nel,ezze meg irzt a szívüreget, amelyből kön etlenül kap
rt
vért a,,C" jelű ér! .
D 5. Mi a nyúltagybarr található, a vér COz-koncentrációján
érzékeny receptorok szerepe a légzésszabályozásban?
:-# .d
a
parciális l. A léghó- III. cr

A tábIázat az oxigén és a szén-dioxid gáz parciális
er
nyornását mutada külónbóző tcrekben standard lég-
l t.
nyomások lyagocska vérében
vóróberr
belscjében köri nyomás mellctt. (A parciális nyomás gázok es*,
Origón 13 300 Pa 5 300 Pa lj3O0Pa tóben a koncentrációr,al arányos mennyiség),
szérr-dioxid 5 300 Pa 6 i00 Pa 5 300 Pa
belső tere *
6. Nwezze meg azt a f*ly*mato| mely a tégzésigr*zokx mozgatja a lóghólyagocska
a hajszálér belseje között! ",1
r. Áilapi*a meg, hogy melyik beűvel jelölt ér véré§ek parciális nyomásviszonyai] mutatia be I
Áblé*atll.. és III. oszlopal kja a megfelelő betűjeleket a tábnázátfejlécébe! indokolji -'q
következtetett errc!
tt.
a
bályclzásra?
Hasonlitsa össze az ember légzésénekegyes szakaszait!

szövetek es a kapillárisok {hajszálerek) között ZaJ iik A) Légcsere
q Ez a folyamat
léghólyagocskákig B) (iázcsere
10 A levegő ki- es beáramlását J elcnti az orm_vílástól
C) Sejtlégzes
ll A lblyarnatban a külvitág és tiidő közti nyomáskülönbség moZgatja D}Egyik
|2 A biológiai oxidációt foglalja magában

l3 A lblyamat a 1óglrólyagocskák eS a kapillárisok kózött zajlik
l4 llnnek során a hemoglobin oxigént vesz 1öl vagy ad le
15 A fblyarrrat egy része a mitokondriumokban zaj lik
Tartós dohányosok tüdejében a foi,u-'amatban szerepet átszó
j
16
elentősen csökken
1l2
Tamás F]dina: Biológia érettségi Te ma ti kt s fb latl u í s o ro k hu l udó kn ak
4.5.2,feladat 11 pont
Áfeladat a kővetelmény,endsrer 4.5.1., 4,5.2. és 4.5.4. paníjai alapján keszült
Az ábtáll egy enrberi borda helyzetét látjuk nyugodt ki-
és belógzós során, (A jclölt kót hclyzct tchát a ki- ós
hu,légzós folyamatának egy-egy közbiilső állapcrtát jclzi.)
]ik, A A nyít az elfordulás inányát mutatja.
1. Az ábrán felt[intstettek köml ae I. vary a Ií. helyzet
elérese közben kisebb a nyomás a mellkasonbelü?
2. A bordák lrelyzetének változtatása csak az egl,ik 1é-

] gz,őmozgás. Mely,ik izom vesz még részt a rrrellüreg
térfogatának változtatásában nlugodt légzéssorán']
lt,
hell,zet Nevezze lilcg a legfontosabbat!
],i l
l
3. Az alábbiakban olyan cmbori szcn,ckct sorolunk fcl.
melyeken légzésközben levegő halad át. Tegye sor-
rendbe a fblsorcrlt szerr, ek betrijcleit. aszcrint" lrogy nri-
l. lyen sorrendben lralad át rajtuk belégzéssorán a le-
ils vegő| ( l pont)
:
.\f- tl
A) Hörgők B) Gége C) Léglról_vagocskák
D) tlörgőcskók E) Carat
Jl
Adja meg a fentiek könr1 az,_lknak a szerr,,eknek a betiijeleit, amelyekre az állitásokigazak!

4 Falán kcrcszrtil zajlik a gázcscre
5 ltt keresztezt egvmást a táplálék és a levegő útja
.,|
6 Porch oz tap adó i zmain ak működése akaratlagosan befol yásol lrató
7. Fogalrnazzame5, mit ért-rink vitalkapacitás alatt!
8. Egy vizsgálat során n]esmérlékazonos életkoru sportoló ós nem spot1oló fiúk és leányok
vitálkapacitását. Az egyes csoportok vitálkapacitásrinak
átlagértékei növekvő sorrendben a következők: íiúk lánvok
2,8 dm3 < 3,1 dm3 < 3,5 dm3 < 3,9 dm3
sportoló dm,j dm,r
Í{a be atíh!éuathiányzó ravataiba a megfelelő vitálkapa-
citris-órtekeket! (1 pont) ncnl sportcrl(l 3,1 dnr1 .,.... dm3
Az althbi iiFrra avastiidő míiködését mutatja be, mely a lógzésbénult

betegek tartós mesterséges lélegezetásét biáosító szerkezet. A p,
és p6 bettijelzesek a megfelelő üregben mérhető nyornrást jelölik.
Yálassza ki a rregfelelőt az aláhbi kifejezések köál ós írja a számok
*tan a pontozott vonalra! A kifejezések k§zül nem mindegyikre 1esz
szükség.
kisebb naglobb nő csöft*en pr
A ,,vastüdó" periodikus nyomásváltozást idéz elő a mellkast körülvevő térben, Ha az itt

uralkodó pb nyomas {9.) akkor a tiidőben rnérhető pt nyomas
( 10.) 1esz. tnint a 1ógköri nvomás, ezért megindul a belégzés. Kilégzéskora p,
nyomás (1 1.) ...... -,,..., mint a légköri nyomás.
1l3
Tamás Eclina : B iológia érettségif'eladatgy,újtemény Tema ti kus .f bí adat soro k h algd4t!$
{§3. feladet 8 pont
Áfeladat a követelméuyrendszer 4,5.2. és 4.S-5- pan§ai alapján készült.
2CI05-ben debreceni háziorvosok a rende-
1.
lésen jelentkező 10-18 éves fiatalok köré-
ben felrnérest végeztek a dotuinyzrási szo- j
kásokról. Az emlltett fiatalok közül 699
dohányos volt. Velük a felmeres utián egy
pro$am keretóben fel Évig foglalkoztak,
majd új* felmerték dohányzási szo-
kásaikat.
I. ábra: A dahányzó fiatalok nemek szerinti
megaszlása a vizsgált pnrylációbafl .
2. ábra: A dohányzó fiatatok két korcsaport
szerintí megoszlása a izsgált populúctóban.
3. ábra: A napi rendszerességel dohánjaók
megoszlása a korcsoportolwn belül.
4. fua: Á pragram hatasára megláItozett
dohányzósi szokások l változat|anul dohányoznak
Döntse el, me}y- állítások igazak a vizsgált populáció dohányzási szokásaira! {2pont,
A) A vizsgált í-latalok nagy többsége középiskolás korban kczcl rcndszcrcscn dohányozni
I]) Az általános iskolások közt ötször annyi a rendszereserr dohányzó. n"lint a közópiskolások
köztitt
C) A dohányzás tckiritetéberr a trelrrek szeririti küliinbség jcival kisebb volt. nritrt a két korosz-
talyközötti
§)A 14 évesnélíiatalrabb őohár;ryző gyerekek körében a rendszeres
&hányosok arfoya meglraladta a 2aa/rot
2. A prograrn hatására a v,izsgált diákok tl,átty s,záz,aliikának dohányzási szokásai változtak

kcdvező irányban?
3. AdoháIryzók körében jór,al gvakoribbak a a légziirendszeni problémák, betegségek, rnini
ncrndohányzók köróben. Az alábbi állítások kliziil nrclyck jclicnrzőck az aszfinára'] (l poni
A} Erötelies égető fájdalom a végtagokban
B} Régi n§v€ giiínőkót, védőoltással megelőztrető
C) A légptak szükiilete áItal okozott légzészavar, köhögés, légszomj
D)Tokkal köűlvett folyadék {eiszta} a felső légutakban
E) A levegő áramlását nehezíti a légutakban fi5lszaporodó nyrák és/vagy a
hörgöcskék izmainak szükíilete
4, Magyarázzalneg. miórt járnak gyakran egyiitt a tclső lllgúti bctcgsógek közúptiilgyullaclássall
5. Mit jclent a tüdőszűrés']
6. Ncvczzen n]eg cgy veszélyezletett csoportot, akik köróben ktilönösen nagy jclentősóge l,an a
rendszeres tüdősárésnek! .. ,
7. Biológiai isrncretei alapján indoko|ja meg. nriért kiilönösen nagva dohányzó nők felelősségel
114
l-anrás Edina: Biológia érettséíii Te mct ti kus /'e l ada ts o ro k h a lu eló kn tt k
, ,,,j9j1 4.§.4. fcladat 1.{ pont
Afeladat a követelményrendszer 4.5.1. feiezeten alapsák
A k€p€n egyDondsrs-modell láíhaíó, ns§aek felirata: felirata: "htbd
lefele a ma nbránt ésfigeld meg mi történik!" Az -A" jelü csö felü
nyitott. Az üvegcsöv€k ,§" nyilásaiía egy_egy léggömböt erősítettek
(D). Az üveghengert alulról az ug'o m€mbnáa rirla le.
l. Mely szerv(részlet)et jelképezik a betiivel jelölt részek? (5 pont)
A: B;
C: ...... D:
E: ,,......,,.
2. Az alábbi grafikon néhriny fizikai jellemrő vráítozásaít mrta§a a
berendezésben. Tételezziik fel, hogy a kísérleti§zemély 2 má§Od-
percen át gyorsan, egyenletes sebességgel lefelé húxa ar. ,,W'
membdnt, majd hosszabb idetg a kihúzoü helyz*t}xr tariotfu- Vá-
lassza ki az alfibbiakközü és ída a betók mellé, hogy a felsomltak
közel melyik g&be mit ónázol a grafikonon! Az egyik betffhöz
kéttrle jelentes is trársítható. {apon{
:1
. A nagyüvegbengerterfogata
i,
. A nagyüveghengeóerr uralkodó légnyomás a r-izsgált r-áltozó mé*éke
. A léggömbökbe,n uralkodó légnyomrás A

. A léggömtüik térfogata
. A leggömbökk áíamló levegő sebessége
A:
B:
C:
D 0 l 2 3 4 5 ós
-]. Melyik szakasz modellezi ebben a póldában a beiégzésiflázist?
A) A 2. és 3. másodperc közötti B) A 3. és 4. másodperc közótti
Ci A 2. és 4. másodperc közöni D) A 2. és 5. nrásodperc közótti
E) A 3. és 5, másodperc közötti
-í. Melyik szakasz modellezi ebben a példában alégzőizmok összelriizótlásának fázisáf?
A) A 2, és 3. rrrásodperc köziitti B) A 3, és 4. másodperc közötti
C) A 2. ós 4. másodpcrc közötti D) A 2. és 5. másodpcrc közötti
E) A 3. és 5. másodperc köziirti
5, Melyik szeru biáositja az emberi szervezetben azt,ítogy a hidö térfogaváltozása követi a mellkas
térf*ga*i§*zásatt?,. ., .
6. Magyaríala meg, hogy az előző pontban ernlített szerv felépítésehogyan teszi lehetővé,bogy a
tiidó térfogatvráltozása követi a mellkas térfogatváltoá§ait!
7. Mit módosítana a modellerr, ha a légmell jelenségét kellene modelleznie?
115
f
Temati kus íb ladat s o ro k h a l adóknttk

Tamás Edina: Biolósia érettséci
,4 _íbt a ti a t a k öt e te m
l őt l:r e n ds:er 4. 5.,fej e:e té n o ! a p s zik "
Hasonlitsa össze a ki- és bclégzésjellemzőit!

A) A belégzésre jellemző l A tblyamat során a rekeszizom összelrúzódik
B) A ki légzésrej ellemző 2. A tüdőben a nvomás a légköri nyomás alá csókken
C) Mindkettőre jel lemző
D) Egyikre senr j el lemző _) A léghólyagok kitágulnak
+^ A tiidő a mellhártyák követi a mellűreg
térfogatváltozását
5 A soTan a nyomás megegyezik
a kiilsii
6. Oxigéndúslevegő áramIik a tüdőbe
1 A folyanlat a inger a vér

szén-dioxid cmclkcdése
8. Akaraturrkkai is belblyásolhat_|uk
9 Az áramló levegő nitrogént is tartalmaz
l0. A szen,ezetbői szén-dioxidot és vízgőzttávolít el
MEGoLDÁsoK (4.§. Légzés)

45.1. t6 port
1_3: B D e; kanra; J, Magas szendioxid-konceotráció esetea iagerületbe jörxek ez a belépésingere ,l a légzésritrytsát
+. jolr
befolyÉsoló inger.; ditrráó; 7, Illoszlopl C, IIL osáop: A, kdoklas: e Gghólyagoeskától clv€zetö érben egyenlÓ a gizok Partiátis
e.
oyo**u u Fsíatlego§ska levegojéb§n üéít*ő paltiáÉ ayoroás*kkal, me* kiegysrtlít&Ott a gazcsere folyarná*, Yagp A lÓgbótY*,
gácskihoz veieóérben magasóÜ a szén_űoxiqalacsonyabb az oxigen parciáiis nyonrása, mint a Iéghólyagban. VagY: a véráramlást
1 pont),; 8. Hiába kwés az oxigén. aem
i.t"o nyitrt alapján (Más riegfogalmazás is elfogadhaó helyes fejléc ÉSindoklás együtt
jonnek ingerüleiu" * *xn-aioiiajoekeny keraoreceptoro! ezárt nem fokozódik (a szükségletnek rnegfelelŐen) a legzés {rrlís megfo-
galmaás is elfogadható).; 9-16: B A A C B B C B
4,S,2. 11 pont
i."uaee"ér;;ráa!azl.helyzetben;2.rekeszizom;3.E*.B.-A-D+C(Ateljes,helyesbetűsorlpont);4Ó:CEB;7,Az
erőttetettielégzést k6vető eráltetett kilégzes térfogata l AbeLégzé:sitarulék,a aormál légzesi térfogat es atilégzesi tartalék
Ósszege /
**grni"gutá.á tiidő képes.l 8. sportoló fiúk: 3,9l sportoló lá,nyck: 3,5; nein sportoló lrinYok 2,8
Az a levegőmfunyiség, arrrelynek a
l 1. naglobb
{mi*den helyes váaszért össze§en t poat}; 9. c*ökkea; 10. kisebb;
4-53. 8 pfitt
1. Á, c (2 pont);2. 55,7§/o 1 pon! 3" C, E (2 pont);4. A garatüreg és közérflil.k9letlen összeköttetésben á}1 / (az Eustach-kiirtÖn
/mtúrton teresxt9, eze* a re'rtózós mnnyen távábíterjedh-et; 5. A m€ilka§ átvilágÍtása röntgensugmakkal; 6. A rendszeresen
dohánY-
7. Á doháaY-
zők / alégz,őszeweíre ártalmas mrrnkahelyen dolgozók (por, aúexzLr l a krónikus tepőszervi beteg,segben szenvedők
fiistböl felszabadutó anyagok átjutnat a mbil"peny uért u *ugzat életétis veszélyeztetik (mutagén és rárkkeltÖ hatás),
4.5.4. 14 pont
"n,
1 - A: legc§{i, b: a rnellhikrya lemezei D: tiidö, E: r*eszizom l léazőlmk (5 pont}; 2, A: a leggönbók-
köái ter / mellkas, C: íóhörgö,
térfugata, D:
ben rrralkodó tépyorrr,ás, B: a nagy üveghengerben uratkodó lépyomás, C: a nagy ú-veghenger terfogata / a léggÖmbók
(zsigeri) kártYa a hldó
a léggömbókbe áramló levegő ,"i"r.eeJ (+ pont); 3-4: D C; 5. mellhrirtya; 6. a mellhártya kettŐ§ fét€gŰ, belső
reruittr rögzü| a kílsó €aíi háÉya;1n§ttia§ belső íelen, a köx't& tévö {savós) folyadek összetapasája abét_lr:nezt-;7- PL szele9
bszeretései búfiiba, majd aepyriás4 vagy lyuk flrnása az üvegbúniba {a iényeg az üvegbirra terének mepyttása)-
45.5. 10 pont
1-10:AAACDAACCB
l16
Temtttiku,s fel adats ol ok ala d (l knuk
Tarnás Edina: Biolóeia
h
It 4"íl. Auyagszállítás
15 pont
4.ó.1, felacl*t
Áfeladat akövetelnényrendszer 4,6.2,, 4,6,3. és 4.6.4, pontjaí alapján keszült,
akkor
Ha a szív bal kamníjába nyíló kéthegyű vitorlas billentyii a norrnálisniál lazőbb §zerkezetŰ,
a billentyú kamtudsszehuzódáskor-tulrnozdul, és kis zárődási ki.
elégtelenseg alakulhat Ennek
jelzik.
követkeáénye az)hogy kis mennyiségű vér visszaszivrirog. A nyilak a véniramlást
1. Az ábrának melyik reszlete muktja a szövegben említefi keth€yű
vitorlás billen§ilt?
A 2. Mi azegesasége kéthcg]rii vitsílá§
bill§atyii funkciója?
A) Megakadályazzaa piwar te§es kiünilését
B) Megakaű|yozza akamra te§es kiürűlését
C) N,tegakadalyozza,hogy a vér a pitvarból a kamrába folyjon
Oi rvregataaetyozz1hogy a vér a kamrából a pitvaóa rárarno§on
E) M€akad á|yorra,hogy avér az aortiból a kamniba folyjon
Ha a nem te§esen jóI zétíÁő billentyün keresztiil jelentös mennyisegu
visszaszivárgÁ rn*_ kialakul az &gy*sv ez# miraüs billantyfi elégtelen-
ség. Ez légJzomjjal és fáradtságga| ját, olykor akár m&téti bcavatkozást
is
szükségessé tesz.
(l 1'i,1,-
3. Miért alakul ki az említett állapotban légszomj?
A)Mert a megnyúlt billenqrii a kisvérkör elején helyezkedik el_ .
ni uert u eri*"ttszírrfélból indulnak a ttidöveröerek (tudőartériák)
Cj Me* a pitvaóa visszaáramló vér akadaly§naa tiidővenák tirülósét
D)Mert *iiaöb"o a véniis vémyomás növekedé§e és a szövetközötti folyadék felszaporodísa
ne-
lrezíti az oxigénellátást
E) Merl ebben a beteg_ségben a r.ér a két szidél közöti átaramlik
4. Egy másik kóros állapot az aor-tabillentyű (zsebes billentyÜ) elégtelen záródása
Melyik betű jelólil)
Hasonlítsa őssze azaortabiilentlti es a kéthegyű vitorlás bilIentyÜ íunkcióját egészséges
cttr be r-b.-:,
5. A záródásakor ke}etkezo örr,ény szír,hatlgot kelt

A) Aortabillentlü
6 kanrrai összehirzodásk or, zárul
B} Kéthegyu l itorlás biilent-,.;
Harrem zár jőL,avér ajobb kamába folyik vissza C) il,{indegyik
8. Hanemzárjól,avérabal kamrába folyik vissza D)Egyik sent
9. Oxi_eénszegénv l,ér ar:rttl ] lrli; teszi egyi rárryitl,á
10. A szív melyik részébőlindulnak ki az ingerületi hullámok?
1 l. A szíwerés!uarz a billenryiik becsapodása átal
keltett szívhangokat i; i;";;;r.r"t-,u)OJ... i
", ncn:
eltérő ritnusaokorua. Egészitse ki a mondatot!
{
'. Az
amikor a(z) ]
A bal szívfélzsebes billentlije akkor csapódik be,
],8
nagyobb lesz, tnint aiz) ..
izgale :l
12. A szivizotmzaton vegigterie,lő ingeriileti hullámok lefutása gyakoribbá válik szimPatikus
melrrk r:-
hatására, viszont tisse nit<ul pariszimpatikus túlsúlyesetén. A központi idegrendszer
szébői lépnek ki az ezen hatástlkirt okozó rdegrostok?
l pi,:- (
§zimpatilrus rostok
D:
Paraszimpatikus hatású rostok :
Ö:>,:
l3. Szivritmuszavar esetén a pin,arok és kanrrák egyszeíTe vagy nelll ósszehatrgoltan irúzóOnak
Milyen következménnyel jár ez? ....... -.
117
Ta,l4q !d!na : B i ol ógia érettsógi f-eladatgyüjtenrétry T-em tt t i ku,s,fb l atlu l,s o ro k h u l atló knak
4"6.2. feladat 12 pcnt
Afeladat a követelm,lnyrendszer 4.6.3. és 4,6.5. pontjain atrapsztk.
Hasoaiítsa össze az urtffiás és a vénás keringést!
l. lvíiIidig oxigéndús vért száIlítanak A) Artériák
2. A szir, í'elétovábbítják a vért B) Vénák
3. Falukorr kereszttil történik az anyagcsere a vér és a szövetek között C) Mindkettő
D) Egyik sent
4. Falukon pulzushullárn fut végig
5. Virlassza ki azt a hatást. amelyik többnyire a vér áramoltatása ellerrében hat az, emberi végtagok
vónás rendszeréberr!
A) A vórt a hasüregből a gravitáció cllenében kcll továbbítania az crcknck
B} A ver az alacsonyabb rryornású hely felől a rnagasabb nyonrású felé folyik bennük
C) A vér a,jotrb pitvar összehúzódásakor az ellenkező irányban áranrlik
D) A vénákban több vért kell továbbítani, mint az artériás rendszerben
E) A vénákban a vér CO:-tartalma rnagasabb, mitlt az artériákbarr
6. Válassza ki azon hatásokat. amel_vek segítik a végtagok vénáiban a vér Inegfelelő irányú áramlását!
A)Az izclmnrozgás pumpáló hatása B) Az ozmotikus szívóerő (l pont)
C) A belégzéskorfellépő szívó lratás D) A zsebes billentyűk visszaárartrlást akadályozőhatása
E) A l itorlás billentyűk visszaáranrlást akadál_vozó hatása
Az l. ábrán a végtagok vónás billentyűinek
rrrűkiidését láduk egészséges etnberben. Az
.,A" állapotban nyitl,a vannak a tlillentyűk. §t. Lr',í D ]
7. Milyen irárr_vban teszik lehetiivé a véráram- í,\ f l

l
i
lást ezek a billenryűk egészségesember- E ! l'\ L-
ben?
i
É+
É í 1 1 t
f
I
nl*
,§
A) Bánnilycn helyzetben vari a végtag. lol-
?á
í-eló engedik áranrlani a vért
E}) A szív irárryába engedik áramlani a r,én c
C) Attól íiggőcn, hogy mclyik fázisában l ].llli,I ], li[ur
tart a szívciklus, hol a szív irányába. hol ellenkező irányba engedik árarn|ani a vért
D) A kapilláris rendszer felől a nagyobb r,énák irány,ába engedik áranrlani a vért
E) A karokon lefelé, a lábakorr fbltblé engedik áranrlani a vórt (l pont)
8. A 2. ábra a visszértágulat kialakulását rnutaqa. \,'álassza ki a fclsoroltak közül azokat a lTatásokat,
amelyek valószíntisitik a visszótágulat kialakulásátl (l pont)
A) Túl sok r,ázizom-mozgás B) Várandósság C) Az ereket körülvevő kötószövet gyengesége
D) Álló, ülő munka E) Magas vómyontás
9. A 3. rajzon a C jelű részlet egy másik, súrlyos elváltozást nrutat bc.
Nevezze meg az elváltozást, és íbglalja össze a lénl,egét! (2 pont)
l0. A D je lti részlct a C relsz cgy leszakadt darabja, amit clscrdor a t,éráranr. Ha a láb mólyvénáiból indul
el ez az embólus (D), melyik létíbntosságúszenben kerülhet először olyan kis ame-
lyekben eIzárhatja a vér útiát?
A) A szíi,ben B) Az agyban C) A lépben D) A májban tj) A tüdőben
l l. Nevezzen meg harom életvezetési hibát, amelyek a 3. ábrán bemutatott betcgsógek kialakulását va-
lószíniisítik! ( l pont)
l18
Tamás Edina: Biolóeia érettségi Temuti kus /b lad at s o rtlk hal ud ó kn ak
4.6.3. feladat ó pont
.4, í-eladut a kől,e íeinűn"},rends:er 4.6.2; 1.6, j.feie:etc alupján ki:s:ük.
l. Tanulmányozza a táblázatot. amely az einberi szervezet há-
Áflagos külsó Afiagos belsó
rom értípusának átlagcls adatait laflalntar_za|, Melyik értípus- Er
átmérő {pm) átmérő (pm)
nak a legrragyrrbb a vér szállítására alkalma.s kereszfrrretszete'] o
Kapilláris 10 u
Artérla 3000 336
2. A szír,rnelyik részébe érkezik ilven típusir ér a nagy vérkijrben? Véna 3600 3000
3. N{elyik értípusnak a legvékonvabb a fala?

4. 1\'tilycn szövetból áll a lcgr.,ókonl,abb crck íála'?
5. A táblázatban szereplő adatok fig.veieinbe vételéveldöntse el. hogy az alábbi
melyek igazak. Ezek betúleleit írja az üres négyzetekbe ! (2 pont)
A A lcgvékonyabb t-alú crl-k lalálr kcresztiil viz ós 1bhóriók árarnlanak a ször,etközti tórbe
B A legvastagabb íblúerek a nae_v r,órkörben szén-dioxidban dús vért szállítanak
C A lcgvastagabb falir crck cg},ikc az i}orta
a
D A legnagyobb külső keresztmetszetú erekben billentyűk találhatók

E A nyirokerek a legl ektlnvabb íalúerekbe szállítanak folyadékot

Áfeladat a kővetelményrendszer 4.6. j. pontján alapsák.
A grafikon aá ifuiza|j4 ahogy a bal szívkamra miíködése során teffogaá

és nyornása ritniku§an változik. Döntse eI az alábbi állítlások igazsíg-
tartalmáfi I: igaz, H: hamis riilítás,
1 A görbe A és B pontja közti szakaszban a kamra vérrel teiítődik
2. A görbe B és C pontja kőzt a vitorlás billentyú rryitott

J. A szívkamrából a vér kitökődik a C és D pont között 1
4. AD és A pont között a kamraizomzat űgy emyed el, hogy

közben mind a vitorlás, mind a zsebes billenrytik zártak
5, A görbe C ponqában a billcnt,vú becsapódása következtében
hallhatjuk az egyik szír hangot
ó. A görbe C és D pontia közt az, aorta vórnyornltsa meghaladja a
kamrainyomást
7 A kamraizomzat az A és B pont között rnunkát végez
8. AD ós A pont közt a bal karnlai vór ncm áran-rlik sclnerrc

Áfeladat a kövael*zéayrendszer 4,6.1 . pontján alapsn*,
A felsorolt tulajdonsiágok közül melyik jellemző a három v*alkotó közül... (egy betiijel kakukktojás)
1 Csak a vérplazmára A} HormontsáBít
B) Résá vesz a széndioxid száillitásában
2. csak a r,örösvórscjtrc
C} A véralvadásban fontos snzimet tartalmz
J Csak a vórlcnrezkékrc ós a r örósl érscjtckrc D) A vörös csonfvelőben képződik
4. Csak a vórlenezkókle cls a r,étplaznrára E) Vastartafunú oxigénkötő fehérje van benne
F) Színtelen vagy halványsarga
5. Csak a vérpluzmára és a r-örösvérsejtckre G) Membránjan Rh-antigéneket tartalmezhat
rü Adi-A és anti-B antitestekettáílalmaáaí
§ Fagocitózisraképes
119
Tamás Edina: Biológia érettségif'eladatgyúitenrény 7-e mati kus fb ladut s oro k h alad ó kn ak
4.6-6. feladat 9 pont

Á _feladat a követelményretzdszer 4.ő. fejezete alapján készűlt
A jobb oldalitáblázat a nagy vérkör egyes
tömeg véráramlás Ol fogyasztás O2 fogyasztás
szerveine k r,órcllátását rrrutatja a slery
(t<s) (cm3/perc) (cm3/perc) íogyasztás
SZcrveZCt ny-ugalrrri állapotában (70 kg-os agy 1,4 750 45 18
átlag felnőtt férfi adatai alapján)" atrn 25 10
szlV 0,3
1, Hány ctn3 \,ér áramlik át a személy kis- máj 1,5 1 300 30
vérkörén l perc alatt? vgs€ 0,3 1200 15 b

,!Á ,)^
2. A szív mellk űregéből lép ki a tüdőbe vázizomzat 1000 50
bőr 2 200 6 2
árarnló vér'] ", 14
egyéb 29,5 800 35
3. A keringési perctérlbgat hárry oÁ-a áram- ÖsszEs 70 5500 250 100
lik át l perc alatt nyugalmi állapotban a
vesén']
4. Számolja ki. rnennyi a l00 g tömegegységre számított (fajlagos) vérátáramlás a vesében l perc
alatt Ügye§ en a nregfelelő mé*ékegységme gadására
| l
5" A táblázat a szív erős A szív percenkénti A bal kamra áhal kilökött vér peíc-
rnunkar,égzés során rrrérhető összehuzodásainak
legnagyobb tórfogata (cm3) (or3)
sáma
.jcllcmzö órtéke it mutatja
maximál|s
ülőmunkát
tartós tilömunkát végzö enr- végző
l í]0 20,0 dnrj
trer és atléta esetérr, Töltse ki
a táb},iual üres celláitl Atléta l90 3ü.4 dnr3
(2 pont)
6. ]rr4agyaréuzam§& fi}iért anelkedik meg jobban az űlő mrrakát végző ember szíwereseinek szátm
azonos terhelés batűsára, mint az atlétáé|.
A következő grafikorrok közül a bal t]it

(gl-iö
- 7.h
bó.
t!ö §ía,élt
htlek & E{' 2ró
tl§ú
olrjgii {A) n_yugalumban. a jobb tlldali 6{'o
lltitL é§ raiij §zíY l§l lq
(B) pedig erős munkavégzésesetén 1zl1 27t/g ig], 1n/c
mutatja a7. egyes szen,eken per- {oo

lot
ccnkónt átáramlir vór mcgoszlását. A ig]

konkrét mcnnyisúgck nregadásál,oz lJ9 o
szárnoljon a 2. táblázat ,.úlő nrunklrt

végző etnber" adataival! Tételezzűk A B
fci. irogy a n,tugalmi kcdngési pcrctó-
l,e*
rfogata tnegegyezik az 1. táblázatban i7ilúk 22g/e \
iznlrlk
8,1'l,r
található ertékkei. 2&o16
7. Mely szervben csökkent a percenként átárarnló r,ér mennyisége

erős munkavégzós hatására? Adja meg azt is, hogy a ny.rgalmi ér-
téknek kb. hány oÁ-ára csökkent vérellátása! Rögzítse számítását, egy SZerv megaclása elég! (2 pontl
l20
í, Tamás Edina: Biológla éreti.ségs, feladatgyőjtemény Tematilaa.feladatyrok haladólrttak
p*lnl 4.6.7. íeladat 7 pont

Á feladat a kóvetelmény,endszer 4 . 6. I . pontja alapján keszűk.
Az A, B és C jelü rajzok a vefalvada§ ábnázo§ák vi{zlatosan. Az ,A" jelű ábran {alvadris
E__r
előtti állapotban mutatja avét\ a,,vvs"
jelölés a vöriisvérsejteket jelzi, d ,,l'
betű a vérlemezJ<éket, a,p" a pro-
trombint, az ,,r' peüg a fibrinogé-
nmolekulrákat szimbolizalja. A,§'o
ábra "b' jelű kepletei a sebbe jutó bak-
tériumgk. A többi jelölésről a későb- Á
biekben esik szó,
1. A ,,B- áúlta a kezdődő alvadást mutalja. Mi a szerepe ebben a folyamatbaí, a ,,{ jelű trombin
molekuláknak?
2, Metrymolekulákhatrisrira alakul át a véralvadrás soriin aprotrombin trombinná?
3. Mi termeli a protrombint és melyik vitamin szükséges az e|őállititsáboz? (1

;;ó
4. Az alvadas feltetele a vérplazrrrában egyik ionjának jelenléte is, melyik ion et| ,..
F":.
h,
5. A szervezet nrelv se.itjeit tlutatja,,rrr" je|öléssel arajz1
6. ..C" ábra a scb fblszinr-lt c]záró r órlcpón5lt nrutaqa. Idővcl zsugoro<lni kczrl, ós ncdvct próscl ki ma-
gából. Mi a kipréselődő nedi neve? .
MEGoLDÁsoK (4.ó. Anyagszálütás)

4.6.1. 15 pont
1-2: B s.t D; 4-9: CC B D A D; i0. A jobb pitvarból (a piwar falából) /aszinuszcsomóból.1 11. AortaÉs &al)kamráé (1
D; es
pan1); 12. A sámpatikus hatasú rmtok: a gerincvelő háti / melíkasi szakaszáből (csak pontos rnegnevezes esetén jrár az 1 pont), a
paraszimpatikus haíásúrostok az agyörzsből / nlultvelóből {1 pont),; i3. Romük a sávetek vere§áasa. 1 Nem jut etegendő vér a
vérkórökbe.
4.6.2. 12 pont
1-5:DBDAA;6.ACD{1 pont);?.BD{tpont),8.BCD{lpont);9.Trombózis{tpoat}.Azéóensffilésnélkülvérrög/
véralvadók alakul ki, amely ebirla a lá ú§át / beszúkiti azér fuegét {1pont),; 10. E; 11. mozgasszegény életmód / zsíros taplálkozás
ldoIlányzás / tulsúly (3 példa esetén l pont)
4.63. ó pont
l.Yén42. A jobb piwaóa 3. Hajsálerek; 4. Hámszövet; 5. C és D
4.6.4. 8 pont
1-8:IHIIHHHI
4.6.5. 5 pont
1. AH 2.l.Gl'3.D;4. F C; 5. B
4-6.6. 9 pont
1. 5500 cm3; 2. jobb ka§q 3.22% (21,8);4. 4@ cm3lperc*100g {rnértékegysegtent elfogadhato rnég: cm3/perc YAGY cn3/108g
VAGY cm3); 5. áblázat feisó soában:200, alsó sorban: 160;6. A kamra kisebb térfogata miatt a sztikséges vérmennyiséget csak
gyakoribb összehúzódásokkal tudta eljuttatni a szeívezete az izmokhoz. 1 A kamra kel,esebb vért lök kl, ezért szükséges a gyakoribb
összehuzódás. (rrr.ás megfogalmazás is jó. mennlségi jellegu megfogalmazr{s sziikségesi); 7. A vese 5.5*§,22 :
1rl dm3-ól
20*0,014,2 dm3-re, aaz0,2,.1,21= 0,1652 a nyugalmi értéknek kb. l7%-ra VAGY a belek és máj 5,5. 0,2'| = 1,485 dm3-ról
D 20*0,024A dm3-re, azaz0,4:I,35:0J69 a nyugalmi értéknek kb.27oÁ-ta (A szerv mepevezóse l pont + helyes értékmegadrása l
pont, végeredmény szírnolás nélkül nem fogadható ell)
4.6.7. 7 pont
l. A fibrinogént átalakiüák fibrimé / aktivriljrik a íitrrinogént; 2. Véralvadási faktoroV a vérlemezkéből felszabaduló anyagok / a serült
érfalból felszabaduló anyagok(brirrnelyikemlítése esetén):3. A rnráj termeli {l pon| K-vitarrin jelenletében (i pont};4. Ca2+ /kalcilim
ioa; 5- Falósejtek / greutociák ,/ monocitab' malrofágok (elfogadható még: fetrerversejt, de a nyiroksejt sem!}; 6. Yéxzérum l l-ér-
savó.
12l
Tamás E d i na ; t] i o ló gi ali retts eg! íqlqqqlgyuj teryé4y !g!] q4tr! q&!!4!!!9!9! r!!!49!!4
4"7. Kiválasztás
AJbladat a kővetelményrendszer 4_7,1. és 4.7_2, pontjai alapjún ke§nlt.
A rajzon az embcfi vese nrűködési egységónck rajzát látja-
l Betúikkel annak részeit. számokkal a folyadékok áramlási
J
I
l irányait jelöltiik.
L
1. Mi a neve a vesc nrűködósi egységének'?
]
] 2, A vese mely részélrentalállrató az Y bchivei jclölt rész?
3. Mi a neve az l. számmaljelölt íblyamatnak?
4. Az X jelíi órszakaszhoz képest a W-ben áramló vér plazmaf-

ehérjéinek ozmotikus nyomása nagyobb. M,agyaráz,za meg a
különbség okát! (2 pontr
[{asonlítsa összc az x ós a y ós 5 Egészséges enrberben általában nem tartalmaz glúkózt

a Z
iclű szakaszokban árarnló 6, Fibrinogént tartalmaz
fblyadékok összetétclét! A sza-
kaszok betűjeleivel válaszol- 7. karbarnidot tartaltrraz
L
jon. Ha rnindegyikre igaz. írjon 8 szteránr,ázas nerni honnonokat tartalmaz
Q-t. ha egyikre sem, R-tI
9" Melyik betií jelöli az ábrán a §zűrlet keletkezésének helyét?

10. Mely hormon, hogyan vesz részt a 4- nyíllal jelölt folyamat szabályozasában? (2 pont,
i l. A l,eséken percenként átlagosan 0,67 drnr r,érplazma áramlik át. Az érgomolyagtrkou a,z átárarn]ei
vélplazrrrának kb, 70oÁ-a szűrődik át. Számitsa ki a szűrlet napi mennyiségétl (2 pontl
12. A vór sejtes elemeinek anínya 44Yo. Számolja ki, hory mennyi ver áramlik át percenkerrt r
veséken! QÚ
l3. A keletkező vizelet átlagos mennyisége 1.5 dnr3inap. Számolja ki. hogy a szűrlet térfogatánaL
átlagosan llány százalóka szívódik vissza a neíi-onban! (2 pont,
122
Tarnás Edina: Biológia órettségi Tem a t i kus |bl ttd uts o ro k k a l adó knak
4.7.2.fel;adat 17 pont
Áfeladat a követelményrendszer 4.7.1. es 4,7.2. és 4,7,3. porrtjai algpján kéxzült.
Tanulnrányozza a vcsék és a hozzájuk csatlakozó szen,ck rajz,át| h,la az
állítások mellé a rnegí'elelií szerv vagy szenrészletbetújelét!
l Benne szteroid hormonok termelődnek
C
B z. Az adrcnalin tcrmc-lődési hclve
D
J B hormonja itt fokozza a Na'- és K'-ionok cseré_jét
\
i
4. Nevezze megaz,,,E" jelű részletet!
5, Egeszitse ki arnondatot!
Ha a D rószben áramló folyadék ozmotikus koncentrációja megnő, ak-
kor az E jclű rószbcn időcgysóg alatt átáranrló íblyadók tórfbgata hor-
l monális hatásra
A
a
A ""§,yy 6. Nt,\ czze llreg pontosan a viz visszatartásáér1 clsősorbarr í'elclÖs hormon
a
temleiódési belyét!
Hasonlítsa össze a ,.D" és az ..E" jelű csőben folyó folyadék összetételét egészségesemberben.
élr$,omri állapotbanl "Igen" szot irjon a cellába, ha a íblyadékok tartalmazzák az adott anyagokat,
"llenl" szót, ha nem! Üresen hagrirtt cella esetén nerrr jár pont. (4 pont)
,,D" csóben folyó folyadék ,,Eon c§őben fol1,ó folyadék

7. Sejteket nagy számban tartalmaz
tl. Glükózt tartaltrraz
9. Fehórjéket tartalmaz
l0. Ionokat tartalmaz

Hasonlítsa össze egy fél napja nem táplál- Szűrlet Vizelet
kozó egészségesember vizeletének és (nefron kezdeti
szakaszán)
szűrletének összetételét: írjon a táblágatba
igen-t, ha a megneyezeft anyag előfordul, l l.Fehérjék
nem-et, ha nincs {vagy a vérplazmáhozké, 12.Glükóz
pest csak elhanyagolhatóan kis mennfség-
ben vanjelen) az adott testnedvben. l3,Nerni hornronok
t 4.Fibrinogén
15. A kiválasztás feladatába rn,ás szervrend-
szereink is bekapcsolódnak. Nevezzen meg két, a víz kiválasáásában szerepet játszó ernberi
3 szervrendszertl (1 pont)
1ó. A vesének melylk részébenlátbatók a képen jelöltvesekövek?

A) Avesekéregben B) Avesevelöben
C)AmellékvesébenD}Avesemedencében
E) A veseartériában
bro 17. Adjon életmódbeli tanácsot, amelynek segítségévelmegelőztrető a
[- l] vesekő kepzödése!
,l
|23
Tamás Edina: Biológia érettségi Tem tlti ku -,; íb l ud a t so ro k h al adó kn a k

Áfeladat a kővete}méayreldszer 4-7.3. pantja alapján keszűk,
Az orvos ahorzáfordulóbeteget vizeletvizsgálatrakiildte. A kapott vüsgálati lapon a vizeletgliikóz,
vér, fehérje, genny és Ca-oxalát tartalmát tiintették fel,
1 . Melyik betegségre utalhat, ba a v ae|etben gltikóz található?
2, Honnan (a szen,ezet melyik folyadékteréből) kerül a glükóz a szűrletbe'l

;. Általában miért nem található egészségesember vizeletében gltikóz?
4. Általában miért nem található egészségesember vizeletében fehérjel)
5. Milycn betegségre tttalhat, ha a vizeletben genny található'/
6.a- Milven betegsé{rre utalhat, ha a vizeletben vér található?
7, A sorozatos gyulladások veseelégtelenséghez vezethetnek, Ekkor a ve§e működése oiyan súlyosan

kirrosodik, lrogy az clrvosi segítségnélkiil halálhoz vezethet. Milyen eljlrrással lehet ezt a betegsé-
gct kczclni'/
8. Milyen eliárással lehet eá a betegséget meggyóg_vítani'?
9. Melyik betegség kialakulásának valószínűségét jeizi. ha a vizeletben túl sok Ca-oxalát üledék ta-
Iáiható?
10. Milyen étkezésiszokás kiaiakítása segíthet az e|őző pontban szereplő betegség megelőzésében?
Lásd még: /blaclut a t,esernűk[jtlé,yl ,s:abúlt,o;ó ltrlrntotttlkról ) 4.8.20.
MEGOLDÁ§OK (4.7. Kiválasztás)

4.7.1. l8 part
1. Nefron; 2. A kéregberl 3. §ziirletkepződés; 4. A szúrletkepződés sonin a vérplazma vizet veszitett, (1 pont} de a fehérje mennyisége
nem csökkent, ezért a fehérjekoncentráció l a llér ozmbzís nyomása is nő. (1 pont); 5-8: Z X Q Q; 9, Y; 10. Az ADH l vazopresszin (1
pont) növeli a vízvisszaszívrist {1 pont}; t 1. Az át§zii.rődó plaxe térfcgata 0,ó7 dm3/perc . e}: a"l* dnl/perc {1 ponü Etr rrap
alatt: 0,134 dm3/perc - 60perc .24h:793 dm3 szőrletképzödik(l pont); 12. Aptama aúnya:- latr/t-44Yo:569/o{| po*t} Aperceaként
átáramló vér terfogata ű,67 dm3 / 56 , 100: t,19 dm3 (1 pont. elfogadható a kerekített 1,2 dűt3 is); 13. 1,5 &n3 /193 drn3 :0,008 (1
pont) l* 0,008 : a,9í2 T ehát 99"2% szívodik vissza (l pont)
4.7,2. 17 poÉí
1-3: B C A; 4. búgyvezeték / vesevezeték; 5. csökken; 6, hipotalamusz;7. igen nern; 8, igen nem; 9. igen nem; 10. igerr igen; 1 1. nem
nem; 12. igen nem; 13. igen igen; 14- üem nem; 15. kiiltakaró lbőr l űdő / máj / végbél;16, D; 17, Sok folyadékot kell foryasztani. /
(Kalcirrrnszegény/oxaláxzegeny} diétfu kell folytatni- / sokx kell mozogni.
4.73. 10 pont
1. Cukorbetegségre; 2. A vérből.; 3, Mert a szűrletböl visszaszivódik (Ha nem tul nagy a mennyisége); 4. Mert a feligáteresztö érfalon
nem fud ábz6rő&i;5. {Bakteriráns} F§tözé§l Gyal}adas; 6. Vesekő/ vesesériilés/ a vese daganatos kfepegei/ ryulladá§; 7_
MÉvesekezelés;8. Vesátültetes; 9_ Vesekő; 1S. Naglr mennyiségÉ folyadékbevitelleV oxaláttatalmú aeleh sóska" csokalridé kerülésé-
vel
124
'Tarnás
Edina: Temaíiku,g haladóknak
4.8. §zabr{lyozr{s
Feíaágnk a neuroendgkrtn rends?pr, énikszarvek, ímmunrends#r témőkból
A vércsoportokkal kapcsolatos immunológiai tudnivalókra épülő kérdések,feladatak a 6. fejezet vércsopott-öröklődési
.feladataival eglségben találhatók az eglszerűség kedvéért.
Áfeladat a kivetelményrendszer 4.8,1. és 4.8.4. pontjai alapján késziilt.
l. Határaz.za meg. hogy pontosan hol helyezkedik el a pajzs-
-{g},ttlapi miI,ig1 eliilró leben1 e
mirigy a szervezetbenI
2. Az alábbi ralz a pajzsniirig1. rrrűködésének fti szabályozási
kapcsolatait mutatja. Az úres tóglalapba irja be a pajzsmirigy hrrt,tttol
hormonjának nevét!
3, lr{ely hatásokat fejti ki a pajzsnlirigy honnonja? (1 pont)
A) F okozza a simaizmok összehúzódását PAJZ§\IIR]Cj\-
B) Kiváltja a petekilökődest
C) Növeli az emberi szevezetoxigénfogya§ztá§át
D) Fokozza a vízvisszaszivíst a vesében
E} Fokozza a lebontó anyagcseíe 1ttaazitasilt
|n s.rn Egészítse kj az alábbi tlondatokat a szátnokkal jelölt helyeken
crrsgrr
!=..- a kör,etkező szavak felhasználásál al:
kisebb, nagyobb, csökken, gátolja, növekszik, lokozza
Ha a pqzsmirigy hormonjrinak szintje a sziikségesnél {4). ., a hormon az
k ,.r- agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonjának termelődését (5)......... .....-, azáltal
a pajzsmirigyserkentő helllTlt]t-] koncentrációia (6),.,. Mindezek hatására a
ts-, pajzsrnirig,v- hormontermelese tbkozódik. biaosítva a pajzsnririgyhornron szükséges koncen-
trációját.
7. Hogyan nevezziik az előzaekben kifejtett szabályozási mechanizrnust?

A) VezérlésB} Pozitív visszacsatolás C) Negatívvisszacsatolás D) Kompetíció
8. Az alábbiak köail mel1 hata:ok csökkerrtik a pajzsmirigy hormontenrrelését'] { l pont)
A) Az agyalapi nrin$ htll-1T]t_,líitelTllelósének fokozása B) Pajzsmirigyhormon adagolása
C) Pajzsmirigy-serkentő ho nilon ada golása
D) A pajzsmirigyhorrrron ceisettiei rirűködésének gátlása E) Jódhiányos táplálkozás
Azábraaz emberbelső elválasztasú midgyeinekhelyzetétmuta§a. Társítsaanririry betű_ie|ét a mirigy
szercpébezl. Egy bettí több is kcnilhet.
9. Hím nemi hormont és hímivarsejteket termel
l0. Honnonja vasta_sitja a mt-]1tnr,álkaháltyát a ciklus 2, fblében /ö ,/ A
B, . Jgt)
\
E,: il 1l. Honnontenne l é s ét a \ eIL- ukol,sz i n t-eme lkedés lokozza
E, l]jP 1z Velőállományábó1 stresszheiy,zetben adrenalin jut a vérbe
13. Egytk hormonjrfuak felszabadulrását ,B" mirigy hormonja gí-
tolja negatív visszacsatolás révén
w
b
[ ,lrtt 14. c] ukorbontást fok ozó. t r-- s th ő m ó rsék lct-emelő honnont termc l Á
uj, D
l5. Honnonjai által összchaneol1a a nemi ciklus egyes lépéseit C
to. A rnéhfal-összehúzodást kir altó honnont adja le a vérbe G E

!a ', L/, A beágyazódáskor terhessegieiző lrormon szabadul fel benne
l,ű, l
18. Leginkább ez íblc,lós a ntii másodlagos nemi jellegekért E /&á\ /v\
125
Tamás Edina: Biolósia érettségi feladatgyűitemény 7"emaíikus haladóknak
4,8,2, feladat 8 pont

Á kíadat a kővetelnűm,rends:er 4.8. ] . pontjón alapul.
Tanulrnányozza az emberi agy metszetét| Az állítások mellé írja a rnegfelelő részlet(ek) tletiijelét!
1. Funkciója a mozgások finom összehangolása

2. Alátásérzct kialakuIásának egyik lrclye
3. Egyik részéhezkapcsolódik azagyalapi mirigy,
F B 4. Külső szürke- és belső fehérállomány. akülönül el

D >í (2 pont)
C
5. Mel_vik agyrészlet múkiitlósc indítja meg a sinraiznok összchúzódását kiváltó hormon tcr-
Mi a honrron neve'J
rneléséve| a sziilést (betűjellel válaszoljorr)!
6. Adekvát ingerük szerint milyerr típusúreceptorok inge rülete aktiválja a C jelű rószletben clhelyez-
kedóbcl ógzőközpontot?
A) Mechanoreceptorok B) Karroreceptorok C) Fotoreceptorok f)) Termoreceptorok
7. Milyen hatásra jiinnek ingerülethe a belégző központ receptorai?
A) Alacsony Oz-koncentráció a tüdőben B) Magas CO:-koncentráció a tüdőben
C) lVíagas COz-koncerrtráció a vérben D) Alacsony CO:-koncerrtráció a vérben
I1) A lóghólyagok falának fcszülósórc

Á fel adat a kő v etelmény rendszer 4 - 8 - l - 2. po ntj aí n alap u l.
1. Mib* kúlönbözik az adekvát ingermas ingere*től?

A)A receptor osak az adekvát ingerre reagál B) Az adekvát inger azonos az ingerületi
C) Errea bata*ra a legrnagasabb a receptor ingerküszöbe
D) Ene a hatásra a legalacsonyabb a receptoí ingerküszöbe
2. Melyik receptortípusba tarJoznak az izom és ín megnyúlásat érzókelő izom- és ínorsók?
A) Mechanikai B) Hő (thermoreceptor) C) Fájdalom D) Kémiai
_], A ..rcflcx" szót Dcscartcs használta clőször. dc a fogalom mai órtelmczósót Prolra_ska adta mcg, a}ii
megfigyeltc, hogy a lefejezett béka is elránqa a lábát kcllemetlen inger hatására. Az a béka viszonl
nrelynek idegeit épen hagyta, de gerincvelejét roncsolta. netn adott választ. Mi következik ebböl?
A) Bizonyos retlexek az agy közreműködése né]kül is kir,álthatók (3 pontl
B) Egyctlcn rcflcxnek sem lchct központja az agyban
C) Vannak rcl'lcxck, mclyeknck központja ir gcrincvclőbr--fl vtll-}
D) A gcrincvclői idcgck ópsógc fcltétcle a gcrincvclői rcí'lcxck rnűködésénck
E) Ha a gerincvelői idegek épek, a gerincvelői reflex mindig kiváltható
l]asonlítsa összc a tórdreflcxet a Pavlov által a csengőszóra kialakított nyálclválasztási reflexszel!
4. Kiváltója mechanikai inger Ai Térdreílexrejel lemző
5 Feltéteies reflex B) Pavlovi reflexre jellemzó
6. Mozgató idegsejtje harántcsíkolt izotnroston r,égződik C) Mindkettőre jellemző
,7 D) Egyikr:e sem jellemző
A célszcrv előtt egy idcgdúcban átkapcsolódás történik
10. Fogalnrazza meg a térdref-
8 Részt vesznek benne a központi idegrendszc,r sejtjei
lex biológiai funkcióját er
c) Tanr,rlt l,iselkedés azt. nri a célja e reflex orvosi
vizsgálatának! (2 pontt
126
knak Tamás Edina: Biolőgl? ére|§ég;t, feladatgyűjtemény Tematikus íeladatsorok haladólonk
pont 4.8.4. feladat 17 pont

Áfeladat a kővaelményrendszer 4.5.5., 4.8.I pon§ai alapjáa ké§frt .
I 1. Mivel á1l közvetlen kapcsolatban a dobüreg a G-vel jelölt

szerven keresztül?
A) A koponyaüreggel B) Az arcüreggel
r C) A garat felső rószével D) A gégével
] E) Az orrtireggel
f 2. Mi a szerepe a G jelű szervnek?
] 3, Melyik részlet tol,ábbítja az ingerületet?

_{ 4. Nevezze meg B-től induló §orrendberr arujzon C-vel jelölt
részleteket!
]
uz- 5. A C-veljelölt reszleteknek a rezgések továbbításában van szerepii\ s ennek órzékenységétsza-
. bályozni is képesek. ilpgr atl,)
]
}jas*rliíts;r tissze a }ia].,1..,:;:,,, .,;-i : ;,,litl
A) Középfiilrejellemző B) Belső fiilrejellernzó C) Mindkettőrejellernzö D) Egyikre semjellerrrzö
] 6. Folyadék töiti ki
7 Rczgósckct tclr áL,bii
Dnt
8. ltt, ii}akiri ki i il.. 1,1:,l ,1
9. A ]ralárrtékcsontb,atl l:,1,.:zke dik el

íal l0. Erzékszőröket tariil l il: az t\ recepiorsej tek tal állratók benne
] l1.A baloldali ábrak a légnyomás kiegyenlítődesét szemléltetik.

lJ Nevezze meg a közeget, amelyik az A-val jelölt tiregben vezeti a
hangrezgéseket!
] A
].1
}nt, 12. Mi tölti ki a B-vel és D-vel jelölt íiregeket?

{,
il?
nt) D 13. Mi vezetia B-vel jelölt tiregben abangr*zgéseket?
El;;r,r:i,.lrl,,:
14. Nevezze meg D-t és adja m€, melyik üregeket köti össze
] /-\
egymással? (2 pont)
\
\ 15. Nevezzen meg egy helyzetet, arnikor jelenkisen változik a 1é-
gnyomás, és a felső ábrán vár,gltnyomaskiegyenlítésnek jelenós
ző
szerepe van!
:f-
e§ 16. Az alső rajz a D jelű vezetek zÁrt állapotát áhránalja- Milyen köveíkezménnyel járhat ez az állapot
lsi hirüelen légnyomásváltozáskot?
ú)
127
Tamás Edina: Biológia érettsógi feladatgyűjtemén,y k hl
'l't,
rn u lik t t.s,l t, lu t l tl ! s t l r t.i t u tt Ó k n a k
4.&5. feladat 7 pont

Á _feíaéata követelmérryreúszer 4.8. 5. pantjan *tapszík.
Fodor József (1843-1901) bizonyította eló: .'
ször, hogy a vérsavónak baktóriumölő batása

van. Munkásságát német kutatók folytatták A I
i
XD{,. százaó második felében a gyerekek kózött
óriási jrárvrtnyokat okozó diftéria (torokgyík}
I
kórokozóját azonosították. Emil von Bebring

tl85+1917} g diftériával szemben immuds
tengerimalacokból vett verből el*úlöaítette a
sejtrnerrtes részt - a verplaanát - és ea halálos
aózs6 diftéria-bakterium tenyeszettel eleryí-
tette. Az így kapott oldatot egészségesteugeri-
malacok verébe juttatta melyek így sikeresan
tuléltéka fertőzést.
Ez a&lfedezás - melyért Behring Nobel4íjat kapott - a betegségek etleni kiiedelem Új lehetŐ§€gÉ
mutatta meg. Á módszerről karikatura is késziilt, amit az ábran láthaturk. A rajzaLő szerinta,jövó
patikájában" a lóból közvetlenül csapo§ák müd u orvosságot.
1. Az immuniás melyik típusát fedezte fel Fodor és Behring?
2. A vérplaztna mely alkotórésze okozta - tnai tuclásLrnk szerit-tt * a védettségetBelrring kisérletében']
3. Immunissá vált_e a Behring-féle oltással kezelt tengerimalac egy újabb diftéria-fertőzéssel §zetrF
ben?ladokoljaválaszát| (2ponÜ
4. A karikatúra tenrrészetes ttrzitásán túl több súlyos tévedéstis tartaimaz, Az inrmurrizált io

rérénekcsak egy részére virn szüksé_tr a réilo szérltlrr előállitásiihoz. A vórrrrelyalkotórészeitkell
biztosan e ltávcrlítani a cél érclektibcn',)
5. A szérum felhasználasának a karikaturista által sugallt módja is téves. Miért ncm lenne hatékony
az immunizált ló véréből,,csapolt" szérum egyszerű elfogyasetása a diftéria ellen?
6. A tapasztalatok szerint a helyesen elkészített és szakszerüen beadott szérum trasználata is Óva-

tosságot igényet. Első használatakor- petűul kígyómaras uán - gyorsan megsziinteti a veszélyt.
Ha azonban másodszor is saükség van rá (újabb kígyómarás történQ és a felhasznrált szérumot
agyan*bból az ritlatfajbót {p}. lóbol} nyerté§ mint első ízben, akkor maga a szérum is sulyos
ttineteket (sokkot) idézbetelő. Mi a jelenség magyarázata?
128
'óknttk Tamás Edina: Biológia érettségi Te m ttt i ktt s fblad u ts o ro k h ul adó kn ak
/ pont 4.8.6. feladat 10 pont

Áfeladat a kővetelmény,endszer 4.8.1. pontja alapján keszük.
!,. A fényképeken az flnberi szemkét eltérő áÁlapatbar.lét-
E
lfim ható. Tanulmányozrisuk után válaszoljon a kérdésekre!
1. Nevezze meg a szem betiikkel jelölt rétegeit! (2 pont)
Qr A {fehér):
7|:,
ir*
i\ B {színas): .
B j. Ad_ion magyarázaíot arra. hogy a pupilla rniért

még erős ferryben is íbketének!
Ii A pupilta elötti világos folt a szem felszírrót bodtó könnytétegröl visszaverődö

rétegétvódi a könny, és hovájut a feleslege {ha nem könnyezünk)?
feny" A szem rnelyik
L,
l
3. A réteg neve: . 4, A könny elvezetése:

5. A különbséget a szem két állapota köxazelténó fenyerőssóg melleí az érze\mi állapot különbsége
is okozhatja. Azonos megvilágítast feltételezve mellk kép készülhetett a paraszimpatikus ideg_
sógét
jövő ' re§dszer tulsúlyos működésekor?
6, Nevezze meg, a közpclnti idegrendszer mely részébőlindulnak ki a szem paraszimpatikus beideg-
zésétellátó rostok!
7. A szenrben a külvilág kicsirrvített. lbrditott állású kópe vetül a retirráru. A leképezésben egy
,ben'] lcncscrcndsl.er (a szarulrárty,a ós a szemlencse) vesz részt, de cgyszcrűsítvc tekinthctjük úgy.
rnintha cgyetlen domboru icncse látná el czt a feladatot. A leképezést (közelitőIeg) a lencsetör-
r.,énv íbjezi ki: 11f : lik' 1.'t: ahol f : a fókusztávolság. k: a képtávoiság (a kép távolsága a
Zcm- lencserendszertől), t : a tárgvtávolság. Az optikában a dioptriával fejezik ki a
;ont) lencse(rendszer) törőképességét. rnely a méterben rnegadott íókusztávtrlság reciproka (D:lif).
Számítsa ki. hány dioptriásnak adódik a szem lencserendszere. ha "végtelenre" (igen távoli tár-
_uyakra) nézünk! A vizsgált szernélyben a lencserendszertől a sárgafbltig a távolság 24 lnm" (Az
crcdnrény,t l tizedesjcgl,pontossággal, a kcrekítós szabályainak nlegfelelően adja meg.)
lt l;
kell
lony
:. Közelre nézéskora lencse domborúbbá válik. Hány dioptriásra nő a törőképessége. ha egy tőlünk
]5 cm-re ler,ő szöveget olvasunk?
)va-
iIyt.
mot q Fiány dioptriás szemüveget (vagy kontaktlencsét) használjon egy 25 cm-re levó szöveg
lycs nézéséhezaz előző íbladatban szereplő ember, ha idős korára távollátó lett: a távoli tárgyakat
élesen láqa^ de szenrlencséjének dorrrborúsága már nem változtatható? (A valóságban ezt
pcmtos l,izsgálattal dtintik cl. mcrt a lcncsctörv,óny csak közclitőlcg órvónvcs.)
l29
.l
Tamás Edina: Biolósia érettsési I-e nlat i ks / b l uda t s rl ro k h a l ttdó kn ak
Á Je l a da t a kű, e te ln ényre a ds : er 4. 8. 5 _ p otrtj á n al ap s : ! k,.
Figyelrnesen olvassa el az alábbi szöveget. majd válaszolja rneg a kórdéseket!

Pasteur régóta kísérletezettveszettségben elhullott állatokkal. A csökkentett fertőzőképességü
(megíblelően kezelt) kórokozó beoltásával a/, egészséges állatokat védettétudta tenni a
veszettséggel szcnrben.
Egy alkalomrrral clzászi parasztok órkeztek laboratóriumába ós egy veszett kutya által súlyosan
megharapott kisfiút hoaak nragukkal. A fiirnak csak akkor volt esélye a túlélésre,ha Pasterrr segít
rajta. A betegség lappangási ideje általában több mint egy hét. On,oskollégái biztatására Pasteur
kezelte a kisliút. Tíz napon keresztül előbb gyenge. rnajd egl,re fertőzőképesebb kórokozókat
inickciózott a beteg hasbőre alá. A íiúnnem jelentkeztek a veszettség iünctei, meggyógyult.
1. Mít tartalmazott az a r,édőoltás. mellyel Pasteur az egészséges állatokat védetté tudta tenni a
veszettség ellen?
A} Antibiotikumot B} Antitesteket
C)§zelt,,Jegyengített"vírusokat D)Hőkezeltbaltériumokat
2" N4i játszódott le a védőoltás beadása után ezeknek az állaloknak a testében? (1 pont)
A) Passziv immunválasz B) Aktív inrmunválasz
Cl)Nemspeciíikusinrnrunl,álasz D)Imrnunglobulirrokternrelődtek
3. Mi történt a kisfiú tcstébcn azon a napon. amikor mcgmarta a veszett kutya'/ (1 pont)
A) A scb hclyón az áIlat nyálából a kisfiúr l.órelbc kcrült a kórokozó
B) A falósajtek (makrofágok) hamarosan elpusztitották az összes kórokozót
C) A kórokozó szaporodott a kisflú szerv,ezetében
D) A rnernóriasejtek antitesteket hoztak létre
4. Mi tórtént a kisfiú testében a kezelós során? (1 pont)
A) A kórokozó ellen a kisfiú teste ellenanyagot termelt
B} Aktív ininrunválasz indult be
C) A mcnróriascjtck antitcstct tcrmcltck
D) lvlcgjelentek a kórokozó elleni antitestc,k
5, Pasteur kortársa volt Semmelweis lgnác. Ő milyen módszerrel tudta eredményeserr csökkenteni
a gyermekágyí létzbarlelhalálozott nőkszítmát? {1 panü
A) A kórházban szigoru higiéniésszabál.,,okat í* elő
B) A várandós anyáknak adott védőoltássa1
c) Antibitltikumos kezeiéssel
D) A betegséget okozó baktériumokat erős oxidálószerrel nregölte
ó. A huszadik század végének egyik rejtélyes betegsége, a szivacsos ag;ruelőgyullad;ás (,"kerge-
marhakór") a veszettséghez lrasonlóan az idegrendszert tamadja meg, Kórokozója egy prion,
Miben kíilönbözik egymástól avírus és aprion? (1 pont)
A)Mindegyik vírus tartalrnaz valamilyen nukleinsavat, a prionok nem
B) Mindetr vírus tartalmaz fehérjét,a prionok nem
C) Csak a vírrrsok terjedrrek emberről enrberre
D)Á prionokprokarióták, a vírusok eukarióták
7. Milyen hatá§okra terjedhetrrek el bennünk és környeze§nkben fertőzőkepes kórokozók?
A) Az antibiotikumok t-elelőtlen lrasználata nliatt
B) A szenrryezett ivóvíz miatt
C ) A zsúíbltvárosok ós a gyors közleke dés kör,etkcztébcn
D) A szervezetünk lronreosztázisát erősítő hatások rniatt
l30
i
,dóknak ,:más Edina: Biológia érettségifeladatgyíi jtemény Tem ati ktts fb l arluts orcl k ha ladó kn ak
7 pont {.8.8 felada 15 pont
,7 .fe l a dat a ktiyetelményrends zer 2. l. 3 - 5 és 4. 8. } . pa n$ ai a tapj án kes züít.
{z A-H betűkkel jetölt példak betrijeleit írja a megfelelő, 1*4. számokkal jelölt fogaímak mellé!
lességű A) CsaP aretinában B) Á kék szín élrnénye C) Anyagcsercváktozása sejtben
ennl a
D) Mernbránpotenciál csökkenes E) Foton elnyelődése a pálcilcában F) Fájdalorn
G) Külső hőmérsóklet csökkenése H) Adrenalint kötő fehórje a májsejt felszínén
iiyosan l. lnger: 2. Receptor:
tr segít - I]tttárrszza meg az ingerkúszöb fogalnrának felhasználásával. mit értünk adekvát inger alatt!
Pasteur
ozókat
Bár nevük hasonló, a recaptor-

:enni a molekulák és a receptorsejtek 6. Kettős Iipidróteget tartalmazó membrán határcllia
kiilönböznek egymástól, 1 Ingerlés hatására membránpoterrciálja megváltcrzik
Í4a amegfelelő beűt azállítások li, Fe hérje
. uíáni négyzetekbe! 9. Felszínén jeladó molekrrlákat kóthet m(]g
pont) A) A receptormolekulára igaz
Küszöbórtók fel ctti in gcrcrőssóg lratására rrrindig
B) Á receptorsejtre igaz 10
csúcspotenciál lruliámsorozat filt át rajta
C) Mindkettöre igaz
D)Egyikre sem igaz ll [lycnck a
12. ll_ven a térdretlex érző idegsejtje
i bőr receptoraiban keletkezett i3 llyenek a szinapszis átviviíarryagot kötő rnolckulái
:,,gcúlet cljut az agvba" s ott kiala-
l4. A szinapszisban meglalálható
.:.li a fájdalomérzet. Az alábbi ábra
..z ingenilet útvonalának föbb ál-
lom:ásait mutatja. Parosítsa a négyzetekberr lévő számokat a megfelelő beffikkel: írja a b*tiiket a
Pontozott vonalra, nem minden beűjelet ke1l felhasznrálni! (15-17. pontokra összesen: 1 pont)
A) Mozgatóideg B) Gerincvelő fehérállonrány felszalló pálya
C) Gerincvelő fehérállomány leszálló pálya D) Talarnusz E) Erzőneuron F) Kisagy
15: ........... 16:........... 17: .. l5,
gc,itlll ci, l
ló. .l.-,1liiu: 17, l:] il,' :l a.
Illll ,. .:;i:,
l

Az az emb:.r idegrendszeréaek négy iö részet ííintettiik fel. Piirosítsa a megfsielő böfiíket; fel-
ábrá.r,
sorolt tulajdonságokhoz!
1 A környóki idcgrcndszcrhcz tanozik
,crge-
,)
lricrn. Fchórál lornányát i degrostok tönregc alkotia
on1)
) Szürkeállománya kéregre. illetve törzsdúcokra oszlik
B
4. Csontszövet és kötőszöveti hárt-yák védik
Belsej ében a r,érptazmáétól eltérő összetételű C
5
1blyadék van
6 A térdreflex érző- és rnozgatóidegrostiai ide tartcrznak
Felszálló érző pályái a bőr- és izomérzést közvetítik az
8. Egyik legősibb területe az agvtörzs

9 Benne gliasejtek biztositják az idegsejtek ellátását
10 Egyes rosd ai vel őshűr,e l,r,riek
l31
]'amás Edina: 7-emcttikus haladóknuk
4.8.1ü. felgdat
12 pont
Áfeladaí a kiveíelmáryrendszer 4.8,L poníja alapján készült
,.{ Az ábrán a szem metszetét lát3a. A ,,C'' jel a szem középső, a
\ ..D" jel a belső rótegól jelöli. A továbbiakban ar, ábta
(,, megfblelő bctűjelének. és az adott részlet nevénck mega-
dásával v,álaszeilion! ,,Egyík.§ezl " meg.ldás is elképzelhető,
t)
L ebben az esetben betűjel helyére X-et í{on
K
l. simaizmot tartalrnazó rószlct, iztlttlzata távolra nózéskor
J elernyed:
2. A benne található folyadék ftlkozódó nyonrásának követ-

kezménye a zöldhályog:
F
I
3. C]sak csapokat íartalmaz,ő részlet:
4. F*kozotí ssegetávollátrásteredményez: .,....--,...-

5. A szivárv ánybá*ya hátulsó folytatása:
6. A szivár-ványhártya izrnai feszessóge határclzza megrrréretót: .
7. Milyen úton halad a szemben keletkező ingenilet?

A)Az F jelű részleten át kózl,etlenül a nagyagvkéregbe 1 - 6. kérdések bettij e l ei :
I}) Az F- jclű rósz]ctcn át a talanluszba. l l J
, 4. 5 6.
majd a nagyagykéreg|re
C}Az F.ielű részleten át közvetlenül
az ag3ltörzsi hál ózatos ál l om ányba
D) Az F jelű részleten át közvetle nül a kisagyba
E) A H je lű részleten át közvetlentil a kisag'yba
8. Fejíseki"hogyan le}retséges az alábbi tesztábra segítségévela ,akfolt kimutirtása!
válaszában adja
ntcg. nrit kell tcnrri, ha a j<lbb szenrben találhatti vak-
foltot szeretnénk kirnutatni, mit tapasztalunk a vizsgálat
során és mi a jelenségmagyarázata!
* * {2 pont)
A kis domborulatu egyszerű lencsékképalkotásátalencsetörvényírjale: l

aholf : lencsefókusztávolsága, t : tárgftávolság, k képtávolság ,f: r k
l, l
a lcncse optikai tengelyétől. Ez aZ összefiiggés közelitőleg a gerincesek
szcmére is igaz. Mely kót
nródon valósulhat meg a távolsághoz való alkalmazkodás, ha távolabbi
tárgyról közelebbire tekin-
tenek? (Az egyenletben szereplö kifbjezésekkel l,álaszolj on!)
csökkentésól,cl,
v*gya(z) (10)........, .. növelesével.
1 1, A gerincesek kÖrében_mindkét megolűs előfordut. Az emberi szem melyik módon alkalmazkoclik
aváItozó |ávolsághoz?
132
1
'inuk Tamás Edina: Biológia érettségifeladatgyriiteménv Tem ati kus íb t adats orok halad(lknak
)ont 4.8.11. feladat 12 pcnt
A-feladat a követelményrendszer 4.8.I. és 4,8.3. és 4-8.4. pattjai alapján készült.
;ó, a i. Hol található szinapszis? (2 pont)
ábra A) A két agyféltekét összekötő kérgestestben B) A kéreg alatti látóközpontban (talamtszban)
3ga- c) A gerincvelői idegek csigolyakózti dúcaiban D) A szimpatikus dúcokban
etii,
2. ÁllaPÍtsa meg, hogy az alábbi értékekhogyan viszonyulnak egyrnásho z! yálaszát a
négyzetekbe irt ,,<" yagy ,í'vagy,}"jelek segítségévsladja meg. (4pont)
ingerületátvivő arryag koncerrtrációja a ingerületátvivő anyag koncerrtráciilja
résben ingerület órkezése nélkül résberr ingerúlet érkezése esetén
menrbránpotenciál értékeaz axonon a membránpotenciál értékeaz axonon a
vet-
akciós pcrtenciá1 érkezéseel(jtt akciíls toviibbhaladása után
íogadó sejt nytrgalmt fogadó scjt membránpotenciáljának
értóke gátló szinapszisban értékcgátl ó szinapszisban
átriumion -koncentráció a fogadó scjt a fbgadó seit

oldalán nyr"lgaimi beiső oldalán állapotban
Az ábra egy idegvégződés rnűködósét rrrutatja három eltórő erősségú
és hc-rssáságú inger lratására. A bal oldalon az axonon l,égigfutó csúcs-
potcnciá] htrllánrsorozatot. a.iobb oldalon az axon vógzőclósót ós a szi-
-_tlll-- napszisban ölszatraduló ingcrületátvivő anyag rnennyisé_uét látiuk, A
vízszintes tengelyen az időegységeket tiintették fel ms-ban.
3. Milyen mértékegységben mérhető a csúcspotenciálok nagy-
sága {fiiggőleges terrgely)?
A}mV B}A C}Hz D}mJ E)N
4. A huliámsorozat mel1,,tulajdonsága.jelzi (kódolja] az inger errisségét'l
[|,, A ) A potenciálváltozások nagysága B) A hullámsorozat frekvenciája
l C) A tovaterjedő áram erössege
l,
D) A hulláms aroz,atterjedési sebessége
lja l:-:,,, E) A hullámsorozat fulajdonságai és az inger erőssége között
rk- 0 10
lat aincs összefiigges
lt) j. Miből következtetlretünk a kil áltó ineer minőségére (pl. mechanikai, bő, íbny)?
A) A potenciálváltozások nagvságaból B) A sorozat frckvenciájából és hosszából
C) A tovateriedő áram erőssegéből D) A hutlámsorozat te{eclési sebességéből
E) A hullámsorozat tulajdonságai es az inger nrinősége között nincs összefiiggés
6, A felsor<lltak kÖzÜl mitől fij_eg a csucspotenciál hullámsor0zat terjedési sebessége,/
A) Van-e velőshüvely az a-\oll kiiriil vagy nincs B) A kiváltó inger erősségétől
C ) A kiváltó inger rninőségétői D7 Érző vagy mozgatő-e áz idegsejt
E) Az irrgerlés időtartamától
1 . Ma már tÖbb mint 40 fele szinaptikus ingerületálv-ivő anyagcrt azonosííofiak.
,et Ezek e5-ike
nag}on hasonlÓ a mellékvese velő által termelt hormonhoz. Melyik ez a hormon?
B-
A) ADH B) Inzulin C) Glükokortikoidok D) Progeszteron E) Adrenalin
8. Mitől fi,igg, hogy egy adott ingeniletátvivő anyag serkentő vagy gátló hatást vált ki a szinapszis
utáni sejtmembránon']
A) A szinapszis utárri sejt menlbránján levó receptor molekulától.
ik B) Az alkalrnazott ingcr erősségétól C) A csúcspotenciál hullámsorozat frckvcnciájától
D) Az inger minősr.lgétől (például fény. hő" fajdalonr)
E) Attól. |togy az inger erőssége elér-e egy küszöbértéket vagy sem
l33
Tamás Edina : tt io l ó gia érettségi feladatgyűj tenrény Te m ati ht s fe I atluts oro k hq ltldó kn ak
4"&12. felad*t l1 pont

Áfeladat a követelményrercdszer 4.8.í- pontja alapján készűtt.
Az emberi ful érzékenységéthallásérzéken_v-
dB 60 125 250 500 1000 2000 4000 8000Hz
ség méréssel(audiometriás mérés)vizsgálják.
-2a
-10 Az eredmónydiagram mutatja, hog." azt
0
) r=4 H különböző ftekvenciákon rnelyik a legkisebb
10 erősségű harrg, amit rnég érzékela vizsgálati
20 szcrnóly. A hangcrősségct dccibelben (dB)
3§ adják meg. A légrezgéseket érzékelö légveze-
4§ tés niellett nregnrérik a csontvezetés érzékeny-
5§
sógét is: ekkor a rezgő test rezgését közvetlenül
§0
70
a koponyacsontok tclvábbítják a belső fiilbe.
80 Az ábrán egy egészségeshallású ember audio-
90 gramját látia. A 0 értéka népességátlagát je-
100 lenti, a pozítív órlékck lral|ásronrlásm utalnak.
a negatív értékekpedig azt jelzik" hogy a
120
a
60 1,25 250 500 1000 200c 400ü 8ü00 l,,izsgált egyén nrár kisebb intenzitású hangot is
Légvezetés*-_-C Cscílveze|és }--{ meghal1. mlnt az egészségesátlag.
l. Adja meg a |égl ezetéssel vizsgált legmagasabb hang frekvenciáját! .....

2. A grafikon szerint a 1égvezetéses vagy a, csűntvezetéses hangérzékelésérzékenyebb az emberben
a250 -- 4000 Hz közti tartományban?
Az alábbiakban eltérő mócion károsodott hallású enrberek audiograrnjait rnellékel jiik. A grafikorrok es
a leirások tanulmányozása után irja a megfelelő glafikon betúiieléta grafikonok utáni táblázatbaI
Á dB 60 í25 z* 5oo zom 4o0Ú 8oooHz d960 125 z5o 5§0 10ú0 2000 4000 80oo }E
B
-2o '{m ili
-8 il
-10 .í0
il
t,
l
o --,i-*r-,i 0 ---f-i
10
N
( l il l0
3o
a \ ,-il a)
30
ili
j_tr^|."+
{, ao :l
§o
\Y] 50
!l
0o
7a iRi 60
?o
80 80
s ;li
'l}.,
10o
l i, 90
í00
ilj
íro i 1.4 ,to }ll
1u i,| í20
60 125 25o 5@ t0@ 2@0 4000 8000 60 125 z5o 500 1000 2000 4000 8000
Ló§ülpBto_.o ctón§,.rr.aú }--a
LfuVez€táso**c' caof,tv92ét6§ }*-{
C € 80
_m
l25 25o 5oo 10oo 20(x) a000 80(p l{.
dB -:l ',):7
']i..::
'.:|U li}0{.l :rL]N| ,{i{ii 3.j|]a Hl D
-m
n0 il -í0
l
-t-i-
!
0
I
0
1ü to
il
20 l 20
30
40 r'.i l i
3o
/t0
\
I
50 5a)
60
7o
T: 60
?0
l
E0
!l 60
90
100 il; 90
ím
t10 il..a ll0
120 i.l,; 1m
60 125 2g 500 l00o 2000 4eto s000 60 125 250 §& rOü0 2ü0o 4ü00 80ffi
Legwz€tás o_-€ csntEreÉg }--{ Légvezeté§H cson§eretás }--a
134
a
óknak Tamás Edina: Biológia érettségi Temati ku,g fbl aduts oro k hal a dókna k
pont a
íclőskori hal lásromlás. A magas hangok iránti érzékenységcsökkent. a tiillbi tano-
nránvban alig ronrlott.
keny- 4. Kózépfulgyulladás. A gyulladás miatt a hallócsontocskák működése gátolt, de a koponya-
:álják. csontokon kereszfiil a csontvczetés nem romlott.
hngy
5 A hallás idegi fetdolgozásának károsoclása, a hallás órzókenysóge mintlen tartományban
.isebb
csökkent. A középfiil egészséges.
gálati
(dB) 6. SÚrlyos zajártalorrr" Eg1l bizonyos magasságú hangra az illető csaknem rnegsüketült.
keny- Hasonlitsa össze a belső fiil kótféle receptorsejtjét!

ileniil A) A Corti szerv érzéksejtjeiB) A tömlőcske érzéksejtjeiC) Mindkettő D) Egyik serrr
)e. 7 A receptorse.it. illetve az azokat körülvevö állomány íblyadékkal telt üregben található
udio-
je-
s Mechanoreceptorok
át
rlnak, 9 A í§ gyorsuló mozgásának órzekelósóre alkalmasak
gya l0. A tej íiiggőlegessel bezárt szögét érzékelik
got is
1l. Folyadékban terjedő rezgéshullárn hatására jönnek ingerüietbe

ÁJbladatakővetelményrendszer 4.8.1,, 4.8.3. és 4,8.4,fejezetein alapulnak.
:rbeln
A gyorsító drogok egyik fajája, a kokain erós izgalmi állapotot idéz elő az idegrendszer
bizonyos §€rkentő szinapszisaiban, holott nem gyorsitj a azoban a ingerületátvivő anyag kiürülését.
ok és
Az amfetaminok és a kokain egyes szinaptikus ingerüleüffiivő anyagok fiilszabadulására, illefve
visszavéteióre hatnak" poldárrt a dopanrinéra es a noradrenalinéra.
1 . A felsoroltak közül mi magyarázbztja a kokain batását a szinapszisok miiködésére?
}
A)Csökkenti a szinaptikus rés szélességét

B) Fokozza ajelátvivő aayag visszavételétaz axonvégbunkóba
C) Gáto§a a jetáwivő anyagvisszavételét az axonvégbunkóba
D) Módosítj a a je|áwivő nyagkémiai összetételét
E) Gátolja az ingeniletiiWivő anyag kötődését a fogadó sejt receptormolekuláihoz
2. A drog rendszeres baszrálata miatt a fogadó sejt membránjában a receptor molekulák sűrűsege
csökkenni kezd. Milyen következményeh.ke| jár ez? (2 pont)
A) Ha a §zert megvoaju§ aormiális erősségű inger esetén nem lesz kielégítő ajetrráfvitetr
B) Ha a szert nregvonjuk, a receptol rnoIekulák működése nregváltozik
C) Ha a s7el1. megvonjuk. kis hatásra is aránylalanul erős választ kapunk
D) Drogfiiggőség alakulhat ki
E) A fogadó sejt mernbránján a megvonás után a csúcspotenciál hullárnok
amplifúdója csökken
3. Egószítse ki a mondatot a nreefelelő kií§ezésekkel! (2 pont)
Az amf,etaminok a dopamin és a noradrcnalin üdtését.....
kokain visszavételüket .,..,
a
-l. A kokain hatásai közótt szír,frekvencia- és vémyomásfokozódás, pupillatágulat, hőrnérsék-
letemelkedés is szerepel, Nevezze meg a vegetatív idegrendszemek azt az ágát. továbbá azt a hor-
nrontermeiő szerv(részlet)ct. nlcllrck lrasonló hatásokat erednrényeznek! (2 pont)
5. Nevezze meg - a fent leírtakon kívü - a kokain es az amfetaninok egy rövid távú és két hossá ávú
batasáúl (3 pont)
135
l
§
Tanrás Edina: tsiológia érettségi Te mcüi ku s feladat s oro k h al a dóknak
4.8.14. feladat ' 10 pont

Á íeladat tl kötetelntér4,rends:cr 4,8.1. Jbjuzetén alapul,
Tanulmányozza az ember látórendszeréről

erire,o,cJrobu ra,*J l edÉo* Jolrb látóté;
szóló ábrát és ez. illetve tudása alapján vála- lll
szoljon. Az icleghártyában keletkező ingeriilet
a nyilakkal .idzett irányhan terjed tovább azáb-
rán jelölt idegekcn és pályákon. A betíijelek a
rendszer néhány. balesetek során lehetséges sé-
r|'ilési helyét ábrázo§ák. Válaszadáskor hasz-
Bal Jobb
nálja az ábrán szereplő kifejezéseket is!
§Zem §zem
1 . A liitótér képllnek mcly rtlsze vettil a jobb- és
rnelyik a bal nagyagy féltekébe?(2 pont)
/ középag1
taIamu§z
2. Hol (a nagyagy féItekéinekrnely részében) "l

végződnek a látópálya rosdai?
l:
\:
l
látókéreg
3. Az erós fény károsító hatásától a pLrpil- Nagl agy jobb íélteke
Nagl,ag1 bal féltehe
laret'lex védi a szemet. Meiyik betű jelöli
a7 ingeriilcti állapot terjcdésénekhclye s
sonend.iét a pupillareflexben'J
I
A) prrpillaszűkító izrnok - retina - látóideg - talamusz _ középagyi magvak
B) pupillaszűkítö izrrmk - retina - látóideg - kérgestest * középagyi magvak
C ) rctina _ látóideg -_ talamusz - közópagy,i nlagr ak - prrpilla szükítő iznlok
D)retina - látóicleg * középagyi ma5-ak - talaltrusz _ pupilla szíikítőizmok
E) retina -. látóideg _ kózépagyi magYak - kércestest - pupilla szúkitő izmok
4, A sze m nlc|yik rószóben van az az izom, nrclyen a pupillarcílcx mozgató idegrosla végződik'l
*
5, A pupillareflex mellett egy másik - az éleslátásban tbntgs szerepet játszó reflex kÖzPonda is
közéiagyi rnaglakban inn. E*nek n]ozgató rostjai a sugártest izrnaihoz futnak_ Mi ennek
ret]exnek a funkciója?
6, Hogyan változna meg a látás, ha a látópálya az Y-nal jc-lzett lrelycn sclriilnc mcg?
L
A) Telies vakság következne be B) Teljes bal oldali látótérkiesés következne be
c) A bal szem nem érzékelnéajobb látóterét D) A jobb szetn nem látna
E) Csak a pupillareflcx szűnnc meg
136
.n(t.k Tamás Edina: Biolóeia érettségifeladatgyű ilemény Tetnatihts fb l a dats o ro k h al udrj kn uk
)ont 7, Hogyan váltcrzna meg a lálás. ha a látópálya sérülése aZ-vel jelzett helyen köv-etkezne be'J
A) Teljcs vakság következne be B) Teljes bal oldali látótérkiesós kövctkczne be
Ci A bal §zenl nem érzékelnéajobb látóterét D) Ajobb szem nem látna
E) Csak a pupillare{lex szúnne meg
8. Flogyan változik mt;g a látás, ha a látópálya sérülése a V-vel jeizett helyen kör,etkezik tle?
A ) Telics vakság kövctkezrrc bc B) Tcljcs bal oldali lritótórkicsós
C) .A bal szem nem érzékelnéa jobb látóterét D) A jobb szem nem látnit
E) Csak a pupillareflex szűlrne nteg
9. Hogyan változna lneg a látás, ha a látópálya sérülésea W-vel jelzett helyen következne be?
,b
A) Teljes vakság következne be B) Teljes bal oldali látótérkicsés következne be
m
C) A bal szem nem érzékelnéa jobb látóterét D) A jobb szetn nem látna
E) Csak a pupillarefiex szűnne nleg
4.8.15. feladat llpont

Á,ftladat a ktivetelményrendszer 4.7.I; 4.7.2; 4.8-4 pontjai alapjáa készütt.
Aáblázat egy felnőtt, nem várandós női szervezet néhány lrormonját és hatrásukatmutatjabe.
Töitse hl a tabliaat számazox. részeit!
A hormon neve Termelődési helye Hatása
A gliikózoxidációt és a hőtermelést
Tiroxin
1......
Pajzsmirigy
A májban a glikogénképződést
2.....,
1. a
J. ... Agyalapi mirigy (elülső lebeny) szénhidrátok oxidációiát és fokozza a
nláj és az iznrok glikogén raktározását.
Sárgatest serkcntő
hormon (LH)
Az oluláció egyik kiváltója.
Az LH (sárgatest serkentő hormonJ

termelődését (ha nincs tíiszőhornron}
Progeszteron 7.... ,
6.
A rnéh nyálkahárlya vastagodását
8. "."
9....... Mellékvesekereg Fokozza a l0.. 1on

tsa visszaszír,ását a nefronból a vérbe.
(&
11. Az idegsejtek eey része kepes hormonokat is termelni. Mi szerint dönthető el, hogy egy idegsejt
által terrrrelt molekulát szinaptikus irrgeniletátvivő anyagnak vagy hormonnak nevezünk-e?
A)Szabályoz-e egy életmükódést vagy sem
B) Zsigeri szervben keletkezik-e yaw aközponti idegrendszerben
C) A vérkeringésbevagy a szinaptikus résbe kerül
D)Serkentő vagy gátló hatású-e
E) Szomatikus vagy ve9etatív múködést szabályaz-e
137
!
Tamás Edina:B iológia érettségi temény Tematihts J'eladatsorok halcldóknak

4.8.16. feladat
13 pont
Áfeladat a követelményrendner 4.8.1. és 4.8.3. poatjai alapján hészüIt.
Hasonlí*a össze az alábbi két folyamatot!
A)Első jelenség: EgY hosszú icleig sorban álló ernber térde hirtelen megbicsaklik, de egy pillanar
alatt visszanyeri eredeti testhelyzetét.
B) l\{ásodik jelenség: Főzós közbcn egy háziasszonyjobb kczóvcl hozzáér
egy forró fazékhoz, s
azonnal elrántja akezét. C) Mindkettőreigaz D) Egyikre sem igaz
l A mozgás fti irányítója a nagyagykéreg
2" A recept<lrokban ki aiakuit ingerületel továbbító érzőneuronok a csigolyaközti dúcokban
( SZInapSZst alkotnak)
J Az c{rintett vógtag haj l ítóizmai összehúrzódnak
4 Áz. clrintctt vógtag haj lítóizmait beidegző gátló szlnapszls aktír.
5 Az érintett vé5agban lévő feszítőizmok összehírzódnak
6.A mozgás reílexes jellegri
7 A mozgató idcgse,itck a vcgctatív dúcokból futnak a mozdulatot vógrchaj fó izrnoklroz
ll
B. Mi igaz a "B" jelenségre? (2 pont
A) Szomatikus reflex B) Vegetatí.,,reflex C) Bőreredctíi reflcx
D) "Izomeredetü rellex E) Akaratiagos nrozgás
A testérzőpálya az agykéreg
elsődleges érzőmezőjére vetül.
Az ábra mutatja az érzőmező
helyét, és azt, hogy az érzőmező
nrely részei dolgozzák fel a test-
feiszin egyes területeiről érkező Sa]
infbrnrációkat.
9. Nevezze nleg. melyik lebeny
része a testérző nrező!
Fq*. ÍBiu álres
lCI. Ádjon magyarázatat a

cÉíil
\
képviselt testájak eltérő l
nagpágára!
l l, MikÖzben a háziasszonY clrántotta a kezét, sok iznra összehangolt rnódon

húrzódott össze vag1
ernYedt el. Nevezze meg. hogy az ezen folyanratokat összeha*ngoló egyensútii
tn<irpont me-lv
érzókszervekből kaphat iníbnnációt! két szen,et trcr ezzcn nreg!
(2 pont)
12. Akéz eltánténátmozgatő idegsejtek idéztékelő, Hol tatálhatók ezen idegsejtek

sejttestjei?
A)A gerincvelő sziirkeálloínányanak mellső szarvában
I
B) A gerincvelő szúrkeállományának hátsó szarvában
C) A gerincvelő fehérállományának hátrrlsó kötegében
D}A gerincvelő fehérállományának elüső kötegében
E) A hajlító izom melletti idegdúcban
l38
óknak Tarnás Edina: Biolóeia érettségifeladatgyiiItemény Tematikus fbl adtlts clro k haladókn ak
i pont 1.8.17. feladat ó pont

.i íeludat a kiiyeíclmén_trenis:cr 4.8.1. és 1.E.3, pant jai alapián késziilt.
Az alábbiakban két idegrendszcri elváltozáson alapuló kórképct mutatunk bc.
1lanat A)69 éves férfi: krónikus magas r,érnyomásban és érelmeszesedésben szenved, hifielen rosz-
szulléte során tbkozatosan elvesztette esznréletét és íé1oldalára lebénu]t. később az eszmé-
hoz, s letét visszanyerte, tle pszichés zavar fennállt. Tartós béntrlása lassarl javul.
B) 23 éves férfi: gépkocsibaleset következtóben deróktól lefelé lebónult, alsó végtagján a
bőrérzékelésmegszűnt. Évekóta járni képtelen rnozgássénilt, kocsival kózlekedik. F'elJő veg-
tagja tökéletesen müködik. Végzős egyeterni hallgató, tanulrnányi eredménye kimagasló.
i. Valószínűleg melyik betegség á11 az- ,,A," kórkép hátterében és mi vezet kialakrrlásához? (2 pont)
2. Miért kockázati tényező e betegség kialakulásában az érelmeszesedés és a rnagas vémyornás?
,]. Miéfi ,_.csak" az egylk testfél bénult nreg'/ (2 pont)

pont)
4. Yalősztnűleg mely sérülésokozhatja a "B" beteg súlyos állapotat?
4.8.18" felad*t ll pont

zo Afeladat a kivetelrnényre*dszer 4.8. l. fejezeten alapszik.
Hasonlítsa ö§sze a szirnpatikus es apaaasanpatikus rendszert!
A) §zimpatikus rendszer B) Paraszimpatikus rendszer C) Mindkettií D) Egyik senr
l Működésének az anyagcseíe-folyamatokat a felépítésiranyába fordítja
2. Rosdai csak a gcnncr clóből ercdnek
J az önfenntartó élennűködéseket
4 F okazza a g}-omo rn e dl- te nn e ] és ét
5 Vegetativ rostj ai kön,et l,-.nir l beidegzik a me l lékvese velőál lományát

6. Hatására iokozódik az oxiséntbgr,asztás és hőtermelés
1 Felsőbb irányító központja a hipotalantusz
Va8y 'I'anulnlányoz,za
az ábrát. nlajd r iilaszoljorr!
mely 8. Hol található a tüdőt beidegző szirnpatikus
D nrozgató idegsej tek sej ttesti e it tata lrnazó dúc?
I
9. I{ol található a tüdöt beidegző paraszinrpatikus

rnozgató idegsej tek sej ttest3 eit tarta lmazó dúc ?
l0. A szív melyik részérehatrrak közvetlenül a

szívet beidegző vegetativ rostok?
i l. Melyik szerv-kap csak szimpatikus beidegzést?
139
\
Tamás Edina: Biológia érettségi Teln ati kus fbl ad atsuro k h a l adó knak
Áfeladat akőve 4,8.4.fejezete alapjánkésziik-
A grafikon egy kísérletsorozat erednrényét 340 vércukors:int
rnirtatja. Az ,.A" esetben intravénásan (közvet- o..< intravénásadás
3oo }-{ vékonybélbe adác
lenül a l,érbe), a ,,R" esetben a vékonybélbe
.iuttattak azonos rrrcnnyiségű glükózt, Ezt kö-
vetően folyamatosan mértéka glürkóz és az in- =
€ A
zulin koncentrációit egy távolabbi nagy r,érrá- 8
g2oo
barr. A ielső grafikon vízszintes tengelvének E
bcosztása megelgyezik az alső grafikonéval. ;€
J
A rnértékegységbenml : cnlr. 5
o B
1 . lVíilycn magyaráz,at adható arra, hogy a glii-
hipoglrkémia
l
1oo
kóz-szint (az első 60 peroben) eltérő mér-
tékben váItozott a két kisérletben']
A) A ,.B" csetben a bcr.itt gliikóz egy része
rqár a vékonybélüregében oxidálódott. o
B) A ,.B"'esetben a bevitt giükóz egy részét 60 p§azrna-in;ulinsaint
elbontotta a hasnyál-anriláz. .9
, ra
C) A..B" c,setben a bcvitt glűkóz egy részét o-
Eo
!\
,t
glikogén tbrmájában raktározta a rná.j. 9p 40
B8l l B
D) A ,,B" esetben elképzelhető. hogy a bev- _c |o
üL , t
, l
itt gltikóz egy része nern szívódott fel. §'§
-.o ,
l t
t
l
E,) A .,B" esetbcn lelretségcs, hogy a bevitt 'fi€
", , t
t
€J A l
glükóz egy része hidrolizált a nöl,ekvő , t
i
inzullnszint hatására, .E L*
t icló {perc}
ó-]rjTih
0
l
o
2. Szőmllsa ki, hogy - átlagos vértérfogatot
feltételezve - összesen hriny gramm glükóz keringett a kísérletiszemély vérébeíra kísórlet
megkezdóse elött!
A) Kb. 80 gramm B) Kb. 4 gramm C) Kb.40 gramm D) 0,80 gramm E) 340 gramm
3. Számolia ki, hogy kb. hány gramm glükózt juttattak intravénásan a kísérleti szr.mély vórébc!
4, I2a percce l a kísérletek megkezdése után rrlindkét esetbc,n hipoglikérrria jelentkezett (a vércukor-
szinde a nornrálérték alá süllyedt). Hogy fiigg össze e jelelrség az inzulinkoncentráció változásával?
5, Eg:,diáknak az a gondolata támadt, hog1, glükózt helyett inzulint juttathattak a szenrély vérébea 0
időpontban. indokolja, nriért hibás ezamagyarázal|Használja fol a grafikon időadatait is!
140
L
Iudóknak Tamás Edina: Biológia érettségifeladatgytii ternény Temati kus orok ladókn ak
J"el adrtts h ct
17 pont tl. Az inzulitrszint változása meglepően kültlnbözött az

",A" és ..B" résztlen. Később felismerték.
hogY a bélcsatornába keriilt glükóz trizonyos bélhormonok kópződését is fokozza. A béihor-
monok a bélcsatonta fatából szabadulnak tbl a béItartalom liatására. elscisorban az emésztés ítllya-
s .l{ Jdi
matát irányiIva. Az eredmények alapján l'r>galmazza meg, hogy hallratnak a glükóz hatására
ii)P d.ja5
termelődő trélhormonok a hasnyálnririg1-52igetekirrzulintemrelésére!Állításátindokolja!
-. A kísérletben az inzr.rlin mellett nrás honnonok szintjét is mérték. Mivel maga a kísérlet enyhe
stresszhelyzetet jelentett" ilyen állapotra jellemzö lrormanok is szabadultak f,el számottevő mennyi-
sógbcn. Az alábbiak közül nrclyik honrlon lehctctt cz?
A) Tiroxin B) Növekedési hormonC) Koleszterin D) Pepszin E) Aclrenalin
5. Hcrl keletkezett az előz,Ő pontban megadott honnon, és mi módon hatott a vércukorszintrc?
A) A mellékvese velőállományban, csökkentette B) A rnellékvese velőállományban, nóvelte
C) A mellékvese kéregben, csökkentette D) A rnellékpajzsnririgyben, növelte
E) A pajzsmirigyben, csökkerrtette
Egészítse ki a következő moIrdatokatl
A cukorbetegség leggyakrabban a/az {9} §§ökkent vagy hiányos
mÜkódésálek krivetkgzrrénye. Az általa termelt hormon, az inzulin hirinyrában a kezeletlen be-
tegek vércukorszintje a normálisnál (10)
l l. Melyik igaz azinzuliílra?
A)Ternrelödését a hipofizis etülső lebenye iíffi;vlrtia
B) Termelődéset a lripofízis háfulsó lebenye irarryitja
{percl C) Termelődése aem átl a fupcfizi s irátyttás* alatt
-----r*--
t8s D} ülyan mirigy ternreü, amely ?*zátőlagbelső elválaszüású
E) Szteroidhormon &
12. A terheléses vércukorvizsgálat @ *A
sonán
75 g glíikóá kell szájan át 3úo
--a.B
-rC
elfogyasztani, majd bizonyos I ló
:l
időközónkent mfik a glükóz - és 2ro
gyakran az innúin - szintj ének válto- 20o
za*ít is}, Válassza ki, lrogy Á, B, és ,§o
1s
C grafikonok közril melyik mutatja
az egészséges ember vércukorszint- ao
jénck (mgldl) változasát a cu- o

&b:ór .Én alküa, ótk !ó, ú16 éfi.!ó, Ulln óüca, úr! í}.!*, clón ólkraór clár
kortűrési teszt során! ut!tí/4&. 1!2ól. t. &l 2,ór. 3ó,. a&.
:ukor- Id0
sával'J
]3. A szÖveg és a grafikon adatai alapján szárnolja ki. hogy a cukorttirési próba során bevitt szőlőcrr-
kor hánv százaléka jelenik íneg a vérben |Á őrával a fogyasztást követiien! A teljes vértérlbga-
tot tekintsük 5 litemek. A szárnítás merretét is üntesse fel! (3 pont)
bea0
14- Mi az oka annal hwgy az előző kétdé§re nem rca % a helyes válasz? Említsen legalrább két
éleftani okot! {2 pon|
l4l
\
Tarnás Erl i na : B i o ló gia érettsé g i fe ladatgyüj temény Te m at i ktt s Jb latla t,>, clro k h al adókn a k

Á íeladat a kővetelmén},rends:er 4.7.1.. 1.7.2. és 4.8,4. fejezetein alapul.
Egy rul gyakran pisilni járó kislánnyaljelentkeztek az egyik kórházban (napi 4-5 liter folyadékfor-
galrna van). A sztilők fbltételezték.lrogy a gyennek túl sokat iszik. A klinikán vizsgálták, hogyan
reagtil a beteg szervezete arra, ha hosszabb icleig nem kap inni. A próbát 4 óra múlva meg kellen
szakítani a gyenrrek rrrss:zulléte miatt, aki tcrvábbra is rcndszeresen ürítct{c a lrig vizeletet, amelr,
nem tadalmazrrtt gliikózt.
1. A r.izsgálat részben pszichológiai ok kizárását célozta. Lelki tényezők hatására (kényszeresent
sokat ivti, de fizikailag egészséges szen ezetü gyermek nrilyerr összetételű és rnennyiségü ,,,izeletet
ürítene hrrsszabb folyadékmegvon áskor?
A) Kevés, híg, glükóztartalnrú r,izeletet B) Sok, híg. glükóznrentes vizeletet
C'1Kevés, tömény, cukormentes vizeletet D) Sok, tömény, cukomrentes vizeletet
E) Kevés. tiimény. glükóztartalnrú vizeletet
2. A kislány betegsége hlrtteréberr egy, a veserrrűködésre közvetlerr ható honnon lriárryírt találták meg
Nevezze rneg a horrnont!
l. N"\""r* meg a hormont termelő szervet: .
4, Nevezze meg § lrorrnont a r,érbe iirítö szen,(részlet)et:

5. A kislálrynől az elfogyasztott folyadék és a vizelet merrnyiségén kívűl a vér ozmotikus koncen-
trációja is váItozott. Allítsa ok-okozati sorba ezt a három l,áltozást a l,i:sgáIt esctben|,
A) A vér ozmotikus koncentrációja megnőtt
R) A vizclet menrryiségc nőtt
C) Az eIfilgyasztott íblyadék mennyisége nőtt
ó. Cukclrbctcgsógbcn is hastlnlóan változik c három ténvczó, ele az okok mások. Állitsa sorba czt a
három változást t,ukorhetegseg es eté n|.
A)A vór oznrcltikus koncentrációja megnőtl
B} A vizclct nrennyisége nőtt
C) Az, elftlgyasztott íblyadék lnennyisóge nótt
7. Mi lehet az oka cukorbetegség esetén a vércukorszirrt változásának?
A)Az irrzulinszint nő, ezért a g|ikogón-felópités ftlkozódik, a scjtck glükózfclhasználása nő
t]) Az inzulinszint csökken, ezért a glikogén-felépitésfokozódik, a sejtek gtükózí-elhasználása nö
C:) Az inzulinszint nö. ezérl a glikogén-felépítéscsöklien. a sejtek gtükózfelhasználása nö
D) Az inzrrlinszint csökken, ezért a glikclgén-felépítésíbkozódik, a sejtek gliikózíbl]rasználása
esökken
E) Az inzulinszint csökkeq ezért a glikogén-felepítéscsökken, a sejtek gliikózfel-
használásacsökken
8. A szonrjúságérzetct azon agytcnilct ke Iti, mely más r.ccctatív működósckórt, így a testhömérsékla
szabályozásáért is felelős, Melyik agytenilet ez? ..,
9. A vizelet mennyiségének és ósszetételének változása a homeosztázis lenntaÉását szolgálja. Eg}
ezt vizsgáló kísórlctben a kísórlcti szcrnély 1 litcr vizct iszik. Ezt kövctőcn rnórik vór ADH
koncentn{ciőjéú, a ver es a vizelet jellemzőit. Yálassza lri a várható tapasztalatokx!
A)A vór sókoncenfuácíója egy ideig csökken, majd nő;
a vér ADH koncentnációja egy ideig csökken, majd nő
B) A vér sókoncantrációja egy ideig csökken, majd nő;
a vér ADH koncentrációja egy ideig nő, majd csökken
C) A vér sókoncentn{ciója egy ideig nő, majd csökken;
a vér ADH koncentrációja egy ideig nő, majd csökken
D} A vár sókoncentrációja egy ideig nő, rxajd osrikken;
a vér ADH koncentrációja egy ideig csökken, majd nő
E) A vér sókoncmtrációja á}landó" a vér ADH koncentráciőja egy ideig nő, majd csökken
142
lóknak Tainás Edina: Biológia órettségi feladatgyűitemény Tenl,aliku.s lb l ael ut s o rcl li h u Iu d ti kn a k
0 pcnt t O. Áilitsa helyes logikai §OíTendbe a felsorolt váltgzrisokat ! liter vtzelfogyaszása utarr!
A) Az egy receptorsejtjei étzékelik a vérplazma koncentrációjának váltczasát
,ékfor- B) §ok és híg vizelet tárrozik
tOgyan C) A vízvisszaszívás a csökken A
kcIlett D)A vérbe jutó ADH rnennyisége változik
antely E) A vese csatomarendszerének vizáteresztő képessége váItozik
resen)
rcIetet
:meg.
nCen_
ezt a
,no
r]ása
:klet
Egy MEGotDÁsoK {4.s. Szabátyozás)

DH 4§.1. l$po§t 4,8"4. 17 pó§t
1. A gége (pajzsporca) alőtt / me§ett l alzlt, t pont; 2. tiroxin / i, C; 2, nycrnráskiegyenlitós a dobrhártya kit oldalán; 3. E; 4. ka-
trijod-timnin; 3. C, E (t poDt} 4. kisebb; 5. fakolza1'6. növek- lapács, üllő, 1<engl,ei { csak hell.es sorrenrlben); 5. a hozzáiuk kap-
szik 7. C; 8" B, E (1 pont} 9-18: F D E CA B AA G D csoiódó {'kis har:ántcsikolt) izmr:k nregfeszülése r,agv elenrvedése
4.E.2. 8 pont útjrirr; ó-l0: B C D C ll: ll. levegii l gilz,,, 12, levc,_Qó i gtiz: 13,
1-3: B A F;4. A B (2 pont); 5. betüjel F, hormon neve: oxitocin (haJlti)csonttlk,' kalapács-üllli-kcngycI (más scrrrerrdben is cliil-
(l pont} ó, B;7. C gadhatr',. l-nr:rt a kórdrls n.$] crrc iránvul). 1J, (Eustach-lillc il|irlt
4.E3. 13 pont r' fi.ilkiir1 ( l pont), atrlel1, a dobürcgct i középfiil űregét köti össz..
|-2:D A;3" ACD (1+l+l pont);4-9: C B A B C B; 10. Szergpe a garatta I ( l pont), l _5 _ P] , rcpülij rila.í]asság1./áltoztatásakot, ,] gr,,or_s-
az izmok feszessegenek / tof,u§íoak beállitása VAGY a jáás / liftben i liivésktlr ,' robl.anáskor (nrás helr..es póIda is _iil).: 1ó. \
álííssonin az irek tulzott mepyulísínak giltlálsa /a testtartrá§ dobhártya l' be- (r.ag1,, ki }nyoirlóriik / beszakadhat j rnegsérűlhet
biáosiüísa {l pont). Az orvosi vizsgrilat célja: gerincvelö lgeriac- haljáscsökierrés,l fájilalonr,
velői idegek / geriacvelöi reflexek §pségenek / miiködas§nek el-
lenőrzese (1 poat).
143
,l
1
Tamás Edina: Blologia érenségi

Tematiktt,s Jtule.lóknak
4§§- 7pont
&ifgate§t; 7. gátolja / csökkenti; 8" se*errti
1. humoráis/testnedvhez kötött immuaitás i passziv
immurrizálás aldosaeron; t0. Na+ ionok 1 1. C
fokozza; 9. l
íllg:9,:*,lég:
lrnmur}globuhítok
specífikus /mesterséges i***uúrar); z.
/ antitmt* / irrm§nf€hérjé! 3. aem
* 4.8.16. 13 potrt
{1 porrt}, í-7: D F B A A C D; 8. A e C
mert saját rmmunrendszere nem aktiválódott {2 pont}; 9. Á fáli le$eny_; t8. Az
i
munglobuliajait }aszrráltá*_ fel (mrás megfosat*a"ii§
eiar""y
"rás 1s
;á egyes testtájakorr elteró szimórcceptorsejt van-;
r l- Á {berső)fit-
erogad_ bői / törnlőc§keből,/ zsrikocskribór ll*iriour*r"".larOil
ható, l pont); 4. Áz alakos elemeLt i ,fu§a;Ú a szembőt
/ §"lte elemeket
(bánmlyik}; 5. Az emeszté során az ia"i*
i.*or.it"n"6et;*
/,azi73gY661 (Bármelykettő mep"u*rer* o"á rii :Z ponli;
résá lóomlanának / nem jutrrának át a
12. A
vérbe; 6. 4,8.17. ó pont
|,z
idegen antitest - gyógyió hatásán tul -
maga is im- Agyvérzés (l pont). Az agyve\őtellátó erek kőzul
.
vát lj, ezárt nuisodsárra
1
munreakciót rnr{r a beadon §zérurnot
azegyik el-
szakad,. l Az ér áttat ellátott idegsejtek
sem fogadná el a gzeívezÉt.
4,8.6. l0 pont :l,'.ryj_ír,Tp:ryag
hirinyában éha]nak (1 pont).;2.A nagy ter-
nelesnek krtett merev falú erek könnyebben
l. .lL íEhirfyb {t ponü" B:_szivrárványhrirtya l insz{lpcnt} elpattannak; i. Az
2" A csak az_egyik agléltekébenjött l€tr€
szem belseje minden beeső fenyt elnyel.;i.
Szarub'óa / ínhár, :y:T" iI poít}, e*rt az
an beldegző testfél bénult le (1 pont); 4, GerinctöiésÁenilés
fya; 4_ az orrüregbe / könnycsatornábá; 5.
az.1,'' tefiáUi ota"n vefu.áí€tt_ b:. / A gerincveló iehérállományáb* iut*.ló
kö*
fiep; ó. az ag1.ti}ízsből l kőzé:pgyből; l. O : :
l/f t&+ l.{ xivel ros!§k el§zalodtak
ia"g-
t igen naglr, Ift értéke ernanyagoiható, ícy
D: ti":
tt a,B24 m 4.8.18. l1 pont
-41,7; 8. D : t/f: l/k + 1/t,ó : tt ő,ű
+ lftir:+r,z*+ : ]-7; B Á C B Á A C; 8. A gerincvelő mellett
45,7 A trariképesseg 45,7 dioptriásra nőtt,; / a szimpatikus dúc-
9. n.r.La""g: +S,Z láacbarr_; 9. A
tiidó közetében / a szerv *-il'"tt; rO. a
- 41,7 = 4 dioptiá§ §zemüveget. szinuszcsomóra / a szív saját ingerkeltő."oarr"re"";-it,
4.8.7. 7 pont
lékvese(velő)
A mel-
l. C; 2. nés D; 3. AésC;4. AB D; 5. AD; A; 7. A B C
6. 4.8.19. t7 pont
{minderr kérdes 1-1 pont)
t..Cn;
4.E.8. 15 pont ?:!;_1.
340 mg- 80 mg:2ó0 mg-ot }00 rrrt_be, ami
500ü
ml-re: 50.260: 13 000 mg: 13 granÜot.; +.
Á t#"k, *"g-
;-ii§.x'*-1á,Ji;*J,?,&.#áT,:;§*H* emelkedő inzulinszint rniati csökkint ue.""t"r.o"t'i a cukor-
bevitel megsziint, az inzulictefeetes a "vattoz*st
pontl); 5. Olyan u."ty""-oe-" kis aáoor m-
r^::O:!.felattra
ado$ receptor az íngerHiszöbe_
inge]r.
"gy yy",,,*:" ^ glukózszint egy ideig a normáfis aIá süllyedt.; 5- Ha
a_Iegalacsonyabb (csak az ingcr- lnzuunt kapott volna, a vércukorszintnek azonnal (néhány
küszöb foga}máaak er*títésevel rog;dhatO
+
15-17: E B D (rnindháom r,"ry*, il.ttiin
Ó;;-ifi
BA C§ belü} csökkennie keltrett volna, hoto& a ki.éil;&;;ő$.
pcrccn
/ Az ln-
" !.O
pont)
Os.""reo l zulinszint csak némi ké§leitetéssel, reakciókónt
tOvette a vercu-
4"89. í0 pont
korszint ernelkedését.; 6. A íiilszab;dub bého;;;ot
iaoszirru-
leg serkentik az inzulinterrnelest, ínert az ;n^torriniúr.r.ur
J:B_P;
2,A C;
3. A; 4. AC;5.A C; 6. D; 7. A C; 8.
A; 9. A *ra
C; sebben emelkedett akkor, amikor a glukóz
lü Brirmely két megolrtás helyes 1minden Lérríé,i-l p"rO a bélbe juátt, mint az
iutrave*ísadagolóskor. ; 7, E; 8. B; { hasnytitmirigj
4§-t0. 12 pont 7iuog".r,urm
} rye3aesísugfizorn;2. M, szemcsamok; E, srirgafolttéles-
szigetsejtek; l0. nagyobb / rnagasabb; tt- C;
t:_ a gran- ti.'ii
,l; 3. kon adarai alapján a cukor elfogyasxását káv*öei
]aag
rcjr3
4. X, egyik sem; 5. C, érhaftyL ó. I*'pup]ttu
l *"**_
u ,rorotor-
bogát 7, B; 8. {Bal szernünket t"tut"duÉ; *rioit"Jáinn mg/dl-re#aő. ezaa deciliteren*eat 325 mg
csillagra korrcentálunk (1 po*ü az ábnít ÍS".i;tu"itá""l;t"u
et a :T]j99.T9_ 9'.-rö1,425
(1 pont). A tcljes vénnennf-
a vérben.
r"o ::1onobbl:1J:|11f_mee
a.tir tege eltűnik, mert a vakfoltra vefül (1 = 16 25t mg cu&or rnegietené§ét je_
:fl"r:r,.T]pj
ponu,; 9. íókusztávol§ág; l0. kfuávolság;
::_g:T
|enB (l T_59,ű*3?5
pont), ami a_nrs/dJ
bevitt mennlségnek 16 250 :75 000 :
1l. a fókusaávolságot
l a lencse domborulatátválto*i1a a,2l6"1-ed tésze, azaz 21,67 %o-a
ir pÖnt, *á h;Ú* jevezetés
4,8.It. 12 pont ilíetve a grafikon hibahatíron belúli'leolvasrisat
oí
eredmény is elfo gadandő, sámolási hiba esetén "."oo
!. E D (2 pont): 2. fentrúl tefelé: < = < > (4 pont); 3_8: ABEA az adott "rt".a
reszpont
EA nem,
{e
a.§ladat elvileg helyes folytatása után u Ollire*apont
4§.l2. 1l poltt yryalltyto)r; 14_ Még nem szívódoá fel a teiies cakoáennytség
1. 8000 Hz; 2. a osontvezetés; l1|e|lziv9aott crrkor egy része m;ír belépeúsejiettJ-a
3-1i: A B D C C C D B A ferszi-
4.8.13. l0 poxt vódott cukor egy része már eloxidálódod,attatoztCott
rnegemlítese e*kséges, 2 pont}, 6et ot
O, 3. serkellrik ( l pont}, grito§a (i, pont}; 4.
,';_11,:
,9?{".oO:Tr i szirapatikus
rt pont) és ruellékvesevető {t pgnt); 5. Rövi;tá\4ira 4.820. t0 pont
pel&l (íntnlmum egyet felsorolni, l pont): 1. C pont; 2. Vízvisszaszívóst serkentö /
1
antidiurctikus hormon
élónkség/ firadtság el-
*jLry magabiaosság l eme&áett il*s"lat,'ho.rrú
{
pelda (mrnImtun kettőt felsorolni,2
tá,r*" ^P\! -:?ryi
'
atapt
Y }. i. _Hiry9
íaarusz / kút"gy'
mirigy (hipofizis) hátsó lebenye; 5. B + Á +
4. Agy_ Ö
wnt): láradtság/ aluszékony- C'é. e + C
fc.l g191ts5s!e / letargikus állapot7 n Éga.Ú JÖ*.!rio l r,ur-
luclnaclok / elrnezavarok"
? P l.q{ A + B + C: 7, E:8, Hipotalarmroz;
D+E+C-}B 9, A; 10. Á t
4.8.t4. 10 pont
bl # 4,,8.19l A leolvasási pontaüanság
'1r1,19.,O_t. ";* ( | pcrrt}.; 2. A lrároki*regben.
féltekébe vettil(1 pont), Ajobb látótér hibabatara; 400 és 450 közé
,1;,1
eso Dam}ely ertek es abból kiinduló s-zímítás
:3:" ?" :"jt:k ry(íisz.)
sztvawwhirtla :",,,r ; 3. C; 4. A is elfoeadható.
l érhartya izraruihaz.;S. Á bncse fak§§z-
t3yifte*rk beállítása (akkomodáció) t#grta;u-r.;** t|{:rj: aÁmegnövekedett
vizsgázó a _üagy vizeletm€nfiyi*egetáfrarnutlu
*.g- :qy. !o9l cukorkoncentráció miatt iokozódik a
&telően.;ó-9:ABCD " folyadékfelvétel és a sárletképrOOer, ilr"fu.
úÓ, hÖ.*Okt.r,
4.8.15. 1l pont
- oőli
a szörletből a visszaszivódas.
iValójában teív,ezti a te-
l. fokoza / serkenti; 2. gátolja / csökkenti; 3. növekedési honnon nyegesebb, deazta cukornem közvetlenül"
banem az abn+"r-
(ST$; a. melés befolyásolásával éri e1.)
gÁlolja / csOk-nen4 S. agyalapi'mirigj,
i. p"r"r*r"t l
144
r:.--', T.rrnás Edina : B iolr_,l *t3 e rettSé gi t'eladatgl-tlj teinen\ Tematiktts huladóknuk
4.9. Szaporodás és egyedfejlődés

^-1.feladat a kivetelmény 2.3.4. és 4.9.1-2. potlíjain alapszik.
Töltse ki az alábbitáblázatota megadott §zempontok szerint!
Emberi petese,itek Ernberi hímivarse.itek
Keletkezési hely l )
a.*, :. . -
( szcrtl és részlete)
\{ozgásrrk módja _) 4
r: :.-a- Mozgas útja a 5. 6.

nőben megtermé-
kenltésig
(honnan hová iut)
] ,-,.]
kromoszómiik 7 8.
számaés típusa
l _i]ll}í] (testi ós ivari)
--_k,lr-
>i _ rri- 9, Az ábrákon emberi hímivarsejt és petesejt látható. Melyik
.: Ha a lrimivarsejt? Adja meg betujelét és indokolja válasz- A
tását!
i, ln-
l .:iL]-
:;Z]l)ll-
j, l':ti-
: r\ J]
a:]]
iltl-
anS
B.
J]ii_\!--
]j nle
i:-i,]\ i-
1i it,
Írja a megfelelő betújelet az ál|itÁs uániaégyzetbe|,
a /'c'f
eli3r(l
a§
A) Petesejt B) Hímivarsejt C) Mindkettő D) Egyik scrn
]r:n1
izDon1
)l'lt
l0, Meiózissaljön ictrc
,i!:_.ég
:elsZi-
1i. Termelődése ciklikus
iel 0k 1-1
] L. A zigőta sejtplazrná_ja ebbcíl a sejtből származlk
13 A zigőta genetikei információtartalma ebből a sejtből származik
rmon
Agy- 14. Az ezen sejteket létrehozó osztódás már antagzatkorban elkezdődik
,)C
A+ 15 Képződéséheza testhőmérsékletnél alacsonyabb lrőmérséklet a kedvező
l6, Képződéséta üszőserkerrtő homrotr (FSH) serkenti
kijzé
17 Sok tartaléktápan.vagot tafialmaz
&aja
líik a
i,kken
iale-
{-ter-
145
n
Tanrás Edina: Biológia érettségi 7-e mltti kts /b laduts rl ra k h u l uel il kn ak

4.9.2. teladat 9 p*nt
A.íblatlat a kővetelnén1, 4_9.]. és 4.9.2, paníjaíalapión ké,sziilt.
| . Az ábra eg.v egészségesnő petefészkében a -*---}
nemi ciklus során bekövetkező vá]tozásokat
foglalia össze. A betűk szervrészleteket, il-
letve tblyamatokat jelentenek. FIol található
az ábrán látható szew'!
A) A hasűregbcn
B) A méhben
C) A méh nyálkahártyájában
D) A petevezetékben
3. )\,lilycn r,áltclzás történik a nróh nyálkahár-
tyájában a C-vel jelölt stádium időszakában?
<.-_-
" ",i"
A megfelel ő részlet benijelének rnegadásával v álaszolj on !
1
J Kiváltásában szerepet j átszik az LH szi ntj ének emelkedése
4. A ciklus l5. napja utáni időszakban kialakuló állapot
5. E stácliumban a tüsző olyan honrrorrt kezd termelni, mely

gátolia további tüszők órósénck rrresindrrlását
ír. Mikor ke,rü|nek az ivarsejtek az A-val.jclölt állapotba'/

A) A megtermékenyülést követó első hónapban
B) A magzati éiet végére
C) A scrdülőkor idószakának clc,|órc
D) A nemi működés megszűnését kijvetően
tj) Minclen ciklus 5-6. napjának ide.iére
7, Az ivarsejt a D-vel jclölt szakaszban már túrljLrtott tr meiózis clső tázisán, de még rrenr kczdte
meg annak második tázisát, N,tijellemző rá a felsoroltak közül?
A) A sejt tetraploid {'4n)
B) A sejt diploid (2n), kromoszómái két-kétkrornatidából állnak
C) A sejt diploid (2n), kromoszórnái egy-egy krtlmatidából állnak
D) A sejt haploid (n), kromoszónrái két-kétkronratidából állnak
E) A seit lraploid (n), kromoszórnái egy-egy kromatidából átlnak
8. Az ábrán szereplő tüszőérési ritmust mestcrsógr-,s illetvc tennészctcs hormonális harások cgyaránt
mcgváltoztathatiák. Milycn változással .iár, ha a nő lrormonális (ósztrogónt ós progcszteront)
tutalmaző fogamzásgátló tablettát szed?
A)Etmarad az A-val jelölt szakasz
B) Elmatad a B-vel jelölt §zaka§z
Ci Eknarad a C-vel jelö}t saakasz
D}Elmarad aD-vel jelölt szakasz
E} Elmaradnak a B, C és D jelű szakaszok is
9. Milyen változás történik a petefészekben a nő várandós állapotaa|att?
A)A petefészek érzéketlennévalik az agyalapi mirigy tennelte hormonok hatasrára
B) A petefészekben a szülesig fennmarad a B-vel jelölt állapot
C) Elmarad az E_vel jelölt szakasz
D}Á petefeszekben tovább fennmarad az E-vel jelöltállapot
E) Á méh érzéketleínévrálik a progeszteron hatására
146
',.,:luk Tamás Edina: Biolóeia érettségifelaclatsviiitemény Tcmttt i hts fbladuts o ro k h ultl dó kn uk
4.93.feíadat l8 prrnt
) pont
Áfeladat a kővetelmény 4.9. fejaete alapjáa készük.
1. Az alábbi á'Érraazsmber embrionrális fejlődesenek kezd§ti ál- A',
lomrásait mutatja. A sejtosáódás metyik ttpusa játszódik le a i,
-rl
i]
{
folyarrat soran?
\ 2. AbeágyazóÁá§t kövefően napon belü1 kimutaíhaó a terhes-
Y
,.{ l
'* .ro
]il i]ii*"":]:::* i:1]: :1]]']T*,l l"o

§,.
,
} A
A következő ábraa megtermékenltést megelőző és az azt követő napok eseményeit mutatja be,
nagybetük szerveket, a kisbetrik sejteket vagy sejtcsoportokat jelölnek. A megfeleló betü beírásával
} adja meg, hogy aZ állítás az őbta mely részérevonatkozik!
J. A megrepedt tiisző helyén alakul ki

4. Nyálkahrirt5náj ába ágy aződik be a fej lődó csíra
5 Ab*ágyazódó csíra
6^ Általában benne történik a megtennéken1,,ítés
7 Ebben a szervben indul meg a petesejt érése
Ebben az átlapotban zajltkapetesejt meióásá,

8.
nakzárőszakasza és a sejtrnagok egyesiilése
,\ r" lt'k ;,:l i i; rj i,.-,t \... ij l,.] .ji!,||}] i,_i ;ii j,i,i-
i,lsyiótJr! st' i
9.
áozzák, a beágyazódris még aem törtent meg
í-egnagyobb mérúé*anemi ciklus közepe
10.
körül éri el
il. A női nenri ciklus llcivik L-\L-ljl!ln},L- idcjlln 1cgrrag,vobb

:r,zdte
a nregtennékerrl,ülés aloszínusc!ge ) lrrdokoljii r álaszát!
r
12. Miiyen köve&ezményekkel jár a megtermékenyüés, illetve a beágyazódrás elnnaradása az ezt

kOvitő két hét múlva á méhben, valarrrint a petefeszekben? {2 pon$
;aránt
:ront)
13. Mi biztosítja a himivarsejtek mzgásához sztikséges Lípanyagot?
A} Améhry"alkahrártya váladéka B) Az ondóhólyagés dülmirigy
C) A mellékhere által termelt ondó D) A petesejt tartalék trápanya9a
E) A hímivanejtekben raktározott vegyületek
14. Milyen rendellenesség alakulhat ki, ha a hasüregberr történik a megtermékenfltés?
A) Méhenkívüüterhesség B) Down-kór C) Rhósszeftrhetetlenség
D) Koraszúlés E) Vérszegen5ség
15. Azátlagos női nemi ciklus hányadik napjain a legvalószínűbb a megtermékerryiilés?
A) Az 1-3. napon B} A i4-15- napon C) A26*2& nap§n
D)Az 1-10napokközött E) AM- nepon
16. Mi {ki) áryazodik be a méh nyílkahá{tyébz{|
A\Zigőtá- B) Szedercsíra C) Hólyagcsíra D) Embriócsomó E) Petesejt
147
Tarnás Edina: I3iolóeia érr,ttségi felaciaterui temény 7'e m u t i ks /b ladu ts o ro k h a l uclil k n u k

Afeladat a kövaelmény 4-8.4. és 4.9. fejezetein alapszííc
is i
l(+l Az ábra a női nemi ciklus főbb tórténéseitmutada. AzLH a
,l
lt LH
ll sárgatcstscrkcntő hormon, az FSH a tüszőscrkcnlő hormcln.
-{ l , Nevezze n]eg a C és a D jelű hormonokat! (2 pont)
C:.... .. D: ,
D 2. Ncvczze meg a ciklus azon esenrényét, melyet általában a

B C testhőménék_let kb. 0.5 oC-os megemelkedése követ!
@o
6
a ,"l-r 3. Mennl idős, milyen állapotu nő szerv,ezetének
f, F rnúködéseit mutathatja az ábra'!
A) 8 óves lány
(;
w B) 25 óves neln tcrhes asszony
C) 25 éves várandós asszony D) 65 éves asszony
E) Bárnrel1.,ik rrő szeruezetének működéseit
Y Írja a nreghatározások rnelié az ábra rncgfelelő bettijclétl
] ]i:,,l].
4. A petefészek honrloniainak tennelése
5. Az agyalapi mirigy hornrrrntennclése
6. A rrréhnyátkahártya változásai
7. Rza részlet tennelia D jelú honrront
8. Ovuláció
9. llyenkor higiéniai trkból nerr ajánleitt nerrri
éIetet élni

Áfeladat a követelmény 4.B,2, és 4.9.2 pontjai alapján készült.
1. Melyik szorv gáüolja az arryu és a magzati vörösvértestek keveredósét? .,..
2. Melyik szerv juttatja vissza amagzatba az oxigénben gazdagvért'/ .
3. A szülés rrregkezdődéset állalában amagz,a8"íze11'olyása jelzi.1\{izárta körül amap7ati élet során

amagzatvizet? ,......
4. Fla az édesanya az egészségesújszülött szájába teszi a mellbinrbóiát, ababa szopómozgást végez.
Az alábbiak közül mellk a baba szopórnozgásának alapja?
A) Ber,ésődés B) Utánzásos tanulás C) Felt§ltlen reflex
D) tselátásos tanulás E) Feltételes retle.r
5. A baba szopómozgásainak hatására az édesanya cmlőjéből sintaizmok összehúzódása révén
ürül a tej, Nevezze meg az emlő simaizmait összehúzóhomront| ,,...
Jelölje. hogy az alábbi. a szoptatással kapcsolatcs állítások igazak {I) vag_v hamisak (H)l
í,. Az anyatej a baba fejlődéséhez legideálisabb összetételben tartalmazza a tápanyagokat
7 Az anyatc,jbe n.:m mennck át a gyógyszerek. a kofíein. az alkohol és a nikotin
8. A szoptatti anyának fokozott folyadékbevilclre van szükségc
\). Azanyatejes táplálás számos fertőző bctegség elien is védi a babát, mert a tejbe bejutnak az
anya által termelt ellenanyagok. Milyen típusúvédettséget s7.ete7" ezáltal a csecsemő?
A) Tennészetes, passzíl. B) Természetes, aktív
C) Mestcrséges. aktív D) Mestersóges, passzív
148
óknak Tamás Edina: Biolósia érettségifeladatgytii temény Tematiktts fbladats orok hu l ad(l knak
l pont 4.9.6. feladat l5 pont

Á feladat a követelmény 4. 9. 1,.fej ezetéa aíapszik.
L}{ a Egeszitse kt a ábláuatatt

)0n. Szen neve Feladatának, felépítésénekleírása
pont) (l [{ínl nenri honntlnt ós ivarscjtképzóst serkentő hornront tenncl
)
rban a
Csatomácskáiban {3) keletkezik és érik, a köztes
(2) Sejtek (4) nevű hormonttermelnek
l!
(5) Az ivarse,itek gyors üritésétszolgáIó páros csatoma

tének (ó) I_úgos kérnhatásúváladékot tern-rel
1y Barlangos testcinck vérrel tclítődésekor (7) tijrtén i k

Hímvessző (pénisz) Mivel ez rsként para§zimpatiku§ hatásra jön létre, a gerincvelő
(8) ..... ., szakaszánakingerülete okazza
létl
Az ábra a férfi kismedence es nóhány azon kivüii szeru részletét rrrutatja. A megfelelő betújelekkel
válaszolion! Egy betű több hell,re is keriilhet.
9 itiagysága a vizelet nlennviségétől íügg

l0. páros. izmos falú cső lj
D
1l. Meiózis is zajlik benne
E
12, Páratlan mirig"v
13. Váladéka résá vesz az ondő képzésében
(3 pont) f
pont
oran
geZ,
MEGOLDÁ§OK {4.9. Szaporodás és eryedfejlődés)
4.9.1. 1? pont
1. a petefészek tüsáiberr;2. a herecsatomikfalában;3. a petevezetek csiltós hámja /falának összehúádásai / akttvaa nern kepes
mozogÉi; 4. aktív mozgás /ostor; 5- a petefeszs!íől a petevezetékbe; 6. a }rüvelyen / méhen át a peteverctékbe;7 .23 Q2 testi és l ivari:
X ); 8. 23 (22 t€§ti é§ l iyari: X vagy Y); 9. B, gren kisebbek / faroi<részükkei aktív mozgrisra kepesek (más jó indoklas is elfogadható,
c§ak indoklii§§al fogadhaó el, 1 pont); 10-: C A A C A B C A
r'en 4.9.2. 9 pont
l. A; 2. A méh nyálkahrártyája regenerálódik / megl,astagszik,; 3.D vagyE.4, E; 5. B vagyC;6-9: B D E D
433. 1S pe§{
i. lnitÓzi§ / szamtartÓ; 2. Amzgzatbwok l mélepényhormonját / terbessegi hormont l hCG-t (1 pont) a vizeletből (1 pont).; 3-10: a E
iDBghc;11.Azovutá€ió/§sárepedesliapjínleztkövetőenrövidideig,mertapsiesejtcsakebbesazidőbe,lr{kb. 1oryis)
temÉkenyíthe*ri meg. {csak indokláqqal foga&aó e1); 12. a méhben a méhayílkáártya lelökődik / menstrir.íció (1 pont), * petefeszek_
ben a siirgaíest elsorvad / a progesáerontermelés visszaesik / új tiisző fejlődése indul meg (l pont, részletesebb indokolt válasz is jó);
13-1ó:BABC
4,9.4. 1l| po.rrt
Ösarogenek/tiiszőhormon(1 pont), D: prog€§zt€ron/§argat€sthormon
1. C: (l pont); 2.Ovulá!§ló ltiiszőrepedés;3-9; B BAGF E H
4.9S. 9 pout
aZ 1. méhlepÉny;2.köldöksinóq 3. magztbrrrok:,4. C :5. oxitc*in; 6-9: I H I A
4.9.6. 1§ pont
l. agyalapi miriry; 2, here; 3. hímivarsejt; 4. tesáoszterotr; 5. ondóvezeték; ó. onöhólyag; 7. erekció; 8. keresácsonti; 9-t2: A B F E;
l3.EDFi3pont)
149
Tatntis Edina: Biolócia érettségiíbladat.eytil tenény Te:m ct.t i ku s .íZ, l a da í,s rl rc k h a la d (l k n u k
5. Egyed felettí §zerveződési szintek (ökológia)

Afeladaí a ktivetelményrendszer 5.5. pan$án alapszik.
Hasonlítsa össze megujuló és a nem megujuló energiafajták hrlajdonságait!
a
1 llyen a nukleáris energia is
A)Megujuló
2. Pcllda rá az élólények testében f'elhalrnozódó szénhidrát energiája energiafajták
B) Nem rnegújuló
J I1yen az elpusztult élőlényekből keletkezett kti,olaj cnergiája
errergiafajták
Á
a. Mennyiségének elvi íölső határát megszabja a Napból érkező C) Mindkettőreigaz
sugárzó és a Ftild belseje által tennelt hőenergia ér,i nterrrrvisége D) Egyikre senl igaz
5 Minden ország területének rnegfelelő arányban részesíilbelőle
6. llyen energiát szolgáltat az erdijbői rryer-t tíizií'a
7. Veszte6ég nélkül átalakítható mechanikai vagy elektromos ener-
giává
B, Ilycn a mozgó szól és víz cnergiája
()
Létrej öttében éló lények i s közrenr űködlretnek
l0. Az Európai Unió irányelr,e, hogy orszáeaiban nór,elni kell a rnegújrrló forrásokból nyert energia
aranyát. Magvarországon rrrilyen lehetőségek vanltak erre? irjon legalább két példátl (l pont)
l l. Al|en Pfeiffer 2004-es tanulmánya szerint egy átlagos amerikai egv évi táplálékában 15l2 liter
kÖolajat ,,cszik meg", azaz ennyit kell fcllrasztrálni táplálókiurak előállitásához a következő
ntcgtlszlásbarr: 3lg6 a rrrűtrágya clőállitásálroz. |L)í% a nrczógazdasági gépck rrlűködtctósóhcz,
l6_Vo anyagnrozgatáshoz. l39,'<l öntözéshez. lo,tő az, állatok felneveléséltez (a takannány nem
számítva), 59á a tcrmények sz,árításához és 57o a niivónyvédő szcrek e lőállításához szüksógcs. Fo-
galnrazzon meg két, a nezőgazdaságra \ onatkozó javaslatot. amivel nrérsékelnilehetne a kőola.j-
származékok megfogyatkozása után várható krízis (népesedési problóma) mértókét! (1 pont)
HasonlÍtsa össze a kukoricából vagy más növénybőI etőállítható ,,bio"etanol és a kőotaj fel_
használását, tulaj donságait !
1z. ltiem me gi{uló energiaforrás

A) Kőolaj
l3 Ox i tiác iój a során cncrgi aforráskónt szo gál hat
l B),,Bio"ctattol
14 Lótrcjöttóhcz Oz szüksógcs C') Mindkettő
D) Egyik sern
l5 Anyagát élólónyek hozták létrc
16. Egésekor üveglrázhatású gázok keletkeznek
17. Tengeri rnadarak tollára tapadva azok pusáulasát okozhatja
18. Szerves vegyületek keveréke {elegye)
1_50
lnuk Tamás _Edina: Biolósia érettségi Tema t i.ku s íb l ad uts o ro k halad ó knak
5.2. feladat 8 pont

Afeladat a követelményrendszer 5.}.2. és S,4.}- pontjain alapszik.
Az f;ík gyökerévet együtt élő gombafonalakatmutat
ál}rra
)ont be. Az ,,A" jelű részlet a gyökér
bőrszöveti sejtjeinek tyokeren kivúli
gonrba{onalak
nyúlvarrya" A mérésekszerint a gombafonalak jelenlét§ben
|So/o-kal kevesebb műMgya elegendő a növények meg-
felelő tripanyagellátrásahoz. gombasejtek
t. Írja le, hogy ez az adat a gornbafonal mely funkcióját
igazolja az egyúttélésben!
gombakéreg
az
iaz
2. A gombafbnalakkal kiiriilvett gyökerú növények szá-
razságtúrésejelentősen megtrőtt a kclntrolltrövények-
hez képest. Irja le, hogy ez az aciat a gonrbaítlnal mely
. furrkciójá1 valószínűsiti az c-gyüttólósben!
3. Nevezzc mcg a fcntick aiap_ián a gontba ós a gazdanövóny populációs kölcsönhatásának típusát!
rgia
Dnt) 4. A gombafonalakkal e_uyűtt éló növényt sclkkal kevesebb más gomba károsída. nrint a hasonló,
gornhaíbnalak nélkű] íeJlődő nör,ényt. Fogaltrrazzon meg egy lelrelséges magyarázatot a jelenségre!
Az Azospirillum revíi nitrogénkötő baktériumnerczetség

;; íaga;' akukoricanöveny gyökerévei állnak kapcsolatban. 0,6
gzo
rc4 Egy kísérletben a gyökér által megkötött légköri nitro- _ü
lem gén mennfségét(a grafikon fiiggőleges tengelyén) mér- s

!
('l
Fo- ték a vetés után eltelt hetek fiiggvényében (vízszintes ry 0,/.
tengely). A grafikon felső szélénjelöltiik, hogy a növény

€P
,lai n
tr
}nÜ egyedfejlődése során meiy időszakokra esik a bibe majd
a mag képződese. A kezeletlen ftontroll) növény nitro- € E o,,
génmegkötése mellett vizsgálták egy molibdént tartal- €
:-
maző szer és egy ammónium-szulfát tartalmú műtrá-
gya nitrogénmegkötésre kiíejtett hatasát is. 0
35?91,|13
A vetés utón c{telt h€t€k
Igaz íú|itásesetén a sorok végéntalálhatő négyzetbe I
;i- betüt í{on, ha pedig hamis, H benit!
5. Molibdénkezeléshatására valameruryi életszakasz-
koatro11
barr nő a növén_v N-nregkötése a kontrollhoz képest
molibdánnel
6. Kezeléstől fiiggetlenül a nöl étrvek a r,irágzás és á---Á-- permetezett
a magképzésalatt kötik rnec a leetöbb nitro.r;érrt
ammóniunr-
1 A virágzás nagyobb ni*ogénigényű folyamat, szulfittal kezelt
mirrt a masképzés
8 Valamennyi kísérletinör,ény nitrogénmegkötési
maximuma a 8. héten következettbe
15l
"l'amirs Eclina: I]iolósia
érettségitbladatgytii tetnény Tcmatikus Jblctduísortlk haladőknak
53. fel*dat 17 pont

Áfeladat a követelményrendszer 5.4.1-2. pontja alapjón készük.
Az ábra egy floridai ökoszisztémába betepő energia sorsát mu- NAPSUGÁRZÁS
tada be, A nagybefűk a kiilönböző
-(_){l
1 (lt}(}
ökoszisáéma-firnkciókat el-
liclll tti].]r,
látó élőlénycsoportokat j elölik.
l, Mely pmosítások helyesek? (2 pont)
A) Elsődleges fogyasztók B) Ragadozók 13187
A
C) Temrelők D) Harmadlagos fogyasxók 2(}805
4250
76r,8
§) Leboníók l
2. Mit jelölnek az egyes nyilak?

B
__----____+> zz65
3368
+
7zo
Légzésienergia-. Kilépií 1103
A ill. hőveszteség ---_-_+
biomassza I
Az ellralt szer\,§s I
Légzési energia-. x C I
anyaggal Lávaz,ő I
B ill. hőveszteség
en'ergia .+l
111
,A,z adott szint A szintről kilépő
C
I
l
biorrrasszája biomassza I
Az elhait szen,es 16
D I
D Légzésienergia-. zt
I
I
anyaggaltávoz,ő
ill. lrőveszteség
energia
5 __:- I
E Egyik
I
fentipárosítás sem hclycs I
so6§ E
3. §zámitá,s alapján döxfse el, hogy az A-val vag;r a B-vel
jelölt szinterr nagyobb mértékü a feivett energiabeépítésenek
Z (KtlÉró rrurncta}
haszrrosíása! A szlámítrás menetét is ttintesse fel! Magranezza
roviderr a kiilönbseget! (3 pont}
Szrámolás:
A különbség nragyarázata:
4. Határozza meg a következő, nagybetükkel jelölt számértékeket! (l pont
X:..... Y: ,......-.. Z:
5. Ncvezze nrcg, hogy az ábrán A-E betűkkel jclölt csopot,tok közül melyik óletműködései során ke-
letkezik a talaj humusáarta]ma!
6. Válassza ki az alábbi állltások közül azokat, melyek a B és a C jelü élölénycsoportokra egyaráú
igazak! (1po4
A) Lchctnck közótttik rovarok
B) Képesek a 1btoszintézisre
C) Heterotrótbk
D) Ide tartoznak a víntsok is
E) Az általuk ltjlveft tápanyagok energiatartaiama
mege_uyezik az általuk leatlott anyagokéval
l52
)knak Tamás Edina: Biológia érettségi Tem at i ku s fb l ad aís o ro k halad ó kn ak
pont 7. Az ernheri civilizáció jelentös menriyiségi változásokat okozott a tennészetes energiaáramlásban,

Nevezzen meg az ábrárr szereplő folyamatok köziil egyet. amelynek mértéke csökkent az cmberi
tevékenységek hatásáral lndokolja és szerrrléltesse egy példával állítását! (2 pont)
5o
I
I
l Az alábbi ábrák a növények. az állatok és a mikroorganizmusok {prclkarióták és más egysejtűek)
l
l anyag- és energiaárarrrlási viszonyait mutatják. A rajzok gondos tanulmányozása után válaszoljon a
I
loI kérdésekre! A Növénylajtrk csak ltltoszitttetizáló lajokat jelent. A 3. ábrlrrr a §zaggatott nyiltrk llen] a
l többi ábrára utalnakI
I
l
l ] ahr.i 2. ábta
I
I Atlatfajok Áutalot Állattajok 3. átna
I
l l
-+|l
l §ór,élví}jok N&,éal*biok Nör,vryfajok
t
l
t
I
t Miluo- Milcre. Milro-
l orgaoümrrsok orgarrizmusok
I
organizmusok I
I
l
I
l I
, ú
8- Mi áíaírrlikaz 1. abnín nyilakkal jelölt folyamatokban a
Állatt'ajok
4.őt'ra
Iölt irányban?
A) Energia B) eigén (Or)
C) Asvanyi sók D) Szén-dioxid E) Szerves Nör.ál*t§ok
9, Mi áramiik a2. ábrán nyilakkal jelölt folyamatokban a
irányban'?
Mikro-
A) F.nergia. B) Oxigén (Oz) organizmusok
C) Asl-ányi sók D) Széa{ioxid E) Szerves
1 0. Mi áramlik a 3. ábrán nl,ilakkal jelölt folyamatokban
ináaybac? 5_ ábía
A) Energia
enatra;ot
B) Oxigén (Oz)
C) Asványi sók D) Szén-dioxid E) Szewes
)nt) 1 l, Mi aramlik a 4. ábrén nyilakkal jelölt folyamatokban a Nör-errvt'aiok
irányban?
A) Energia B) Oxigén {Oz)
\{ikro-
te- C) Asványi sók D) Szén_dioxid E) Szcrvcs anyagok orgarrizmusok
1 :. Mi áramiik az 5, ábrán nvilakkal jelölt íblyarrratokban a
iranyban?
int A) §nergia B) Oxigén (Oz)
n0 C) Asványi sók D) Szén-dioxid E) Szerves
13.Fogalmaz,za meg egy mondatban, mi a ö ktilönbséE az energia és a különfele anyagok aramlása
között az ökoszisáeínában !
153
Tamás Edina: Biológia érettségit'elatlatgytiitemény Te mat iÍ;'ts fé lutlal s oro k huladóknak
5.4- fel*dat l0 pont

Áfeladat a ktivetelményrendszer 5.í.í.,5.2.t, 5.2.2,, 5.4.1. pontjai alapjón keszűlt.
A termószctes crdők létreiótte során végbemehet szukcesszió, l a már kialakult társulásra pedig
jcIlcrnzók az aszpektusváltások. Egy hannadik íblyamat hátterébcn az crdőállornány alkotó fák
egyéni életciklusa (növekedése, örege<lése. elhalása) áll. L:.z az ún. erdőfejliidési íázisok kiala-
kulásához vezet. Az uralkodó fak
órcgcdósóvcl fcllazul a lombko-
rona. megielenhet az újuiat" s akár
egyetlen nagy lb kidőlesével
keletkczett,,1ék" is mcgnyithatja az
fátlaotársulrások elsrklleges erdöáüourát1,ok kjl:l:J-li er{i.1
utat az addig elnyonrott vag_y Szu}cessdós fotylett
l;;:1ill1t.tLi,l.
óppen újtlnnan megtelepedő

cgycdek gyors nör,ekcdése clőtt.
Mindez nagyoll kis léptékűválto-
zást jelent.
A kiivet\ezií tibra a s:ukce"ss:ió és az
erdőíbj l ődés lényegétmutatj a : telitirrtási fázis íratal eróö ,.optiurális" erdó oregedési lbzis
Az erdőfeJtőrlé* fol!,auata
Az ábrák és a leírás alapján hasonlítsa Lisszc a lrárorn tblyanratot!
A) Az erdők szukcessziój ára
l Az egész állományT a kiterjedő évszakos ritmust követ
jellemző
2 Csak a terület rrövényvilágára lonatkozik B) Az erdei aszpektusváltásokra
_) Fajok tartós nregjclcrrósóvcl és vóglcgcs cltíinésével iellemző
jár együtt C) Az erdőfejlődés folyamatara
jellemző
4, A fol1,arnat során r,áltozik a férrykedvelő fajok aranva
D) Mi*dharorrrra jetlemző
5 Az erdőterület egy-egy kicsiny íoitján megy végbe E) Egyikre semjellemző
6 Llrednrénye szükségképpen evol úciós l,áltozás
a ra]aj nirlogútctrtahna tgin:t
L)
Egy alaszkai.iégár (gleccser) fogyatkozása lrosszú idó óta kóvcthető
nyc}mon. többek közt régi térképelkalapján. Az egykori gleccser ] álrra
területén rnegtelepedő életközösségeket egy ökotógiai vizsgálat so-

rárr térkópezték fel ( 1. ábra). EZt a szukcessziót tanillmáttyozv-a a (
kutatók megállapították. hogy a talaj oldott nitrogéntaftalma jc,-
B
lentösen rrőtt a folyanrat során (2. ábra). _l
,i alCaa ij1 llrl,rr i;,_.t.t1.1 Áz ábr* jelőléstí: j = pionír tárntIasok: mzmók,
moháh törpefiz, fr.bény, néhol magcsóktl ; .
;j]r;l (,1 ,;i1,] j:lli;.')_-
B B = magcsákó-társulás: uralkodó a magcsákó nevű
tötpecserje; C =égeres-nil,esek; D:fenyvesek (hemlokferlyő), lápfoltakkat
7. Becsü§e meg, hogy a glecc§er 20l4,ig óvente átlagosan mennyivel
t"F
{rnl
húzódott vi§§za a globális klímaváltozás következtében! -
i§{ ffi
§- ' j i |ú
íi. Hálryszorosára nőtt a kezdeti oldottnitrogén-tartalonr'i ... -
9. A növények közül szimbionta partnerei segítségével az egef es a

(_ Mi a kiinduló anyaga e foiyanratnak?
magcsákó is képes a nitro_gérrkötésre.
A) Arnrnóniunr-ioll B) Nitrit-iorr C) Nitrát-ion
D) Szcwcs nitrogénvegyűletck E) Nitrogóngáz
l') l0.A teriilet fenyvescinek talaja pH :5 _'l, A pangó vizes területeken
nregjelenve a tőzegrnolra pH 5 alá savasítja a közeget, ezzel kiszorirva
, I .t i,1, l
a í'enyőket. Milyen ökológiai kölcsörrhatás lép tbl a tőzegmolra eSa
r rlli;-:i-e :,
fenyőmagoncok között? A) Szimbiózis B} Kommerrzalizmus
l.i,.,l; ]t,ri,tl:i
C) Parazitizmus D) Antibiózis / allelopátia E) Degradáció

154
1uk Tamás Edina : Biol ó gia érettségit-eladatglnij temélJ Tematikus,feladats oro k haladó ítttak
}nt 5.5. feladat 12 pont

Afeladat a kiive*lményrendszer 2.1.4-, 5.4.3, 5.5. es ő.3.j. panSai alapján keszült.
licr Olvassa el figyetmesen az alábbí, körny*zetvédelmi joggal foglalkozó könyv szövegének r&
lái szleteit, majd válaszolj on a kérdésekre!
la- Á légszennyezésnemzeílrózi síkpn először a hanrvidéket érintő problémakent jelentkrzea, mely a nelruet-
) köá szomszédjog szokasjogi szabályaival lrezelhető volt, Az amertlcaí határ mellett fekvő kanadai Trail
tt városában érclrphó mű]ódött, melynek fttstje lairakat olazoft a hatór túloldalán ldaho és Montana óllamok
maőgudaságának. [..-.J Ájogvitábanválasaon bíróság ítéleteaz ,fig hasmáId sajátodat, hags ezze| ne
olrazz kőrt (masnak)" elvét kiivetve kártédtést ítéItrneg, és a prevencű* kiivetelményeit lrielégítő íjzemmódat
Y írt elő. Áz előírás *agá,banfcglalta oz eanek elter,ére esetleg lre§etkező karok megtéÉíésének
kőteleze*égét
is, (1938. és 194I. évi íáaek)
Áz 1997-ben Kioíóban elfugadott éghaildváhoaísí lreretcgrczatény jegzőlönyve pontosítja az iiveghaz-
hatasú gázok kíbocsáaásának csökkentésére vállalr kőtelezettségeket és azok menetrendiét t....] A tényleges
csöl<keníés kiváltható naglarónyú erdőtelepítéssel, ezenkívül ae ipai országok a jegzőkiinyv céljának
megvalósítasa érdelreben penzügli és technikai segí*eget lrell, lwgl a$anak a fejl,ődő onzagolauk t...J A
jegyzőkönyv újdonsága az emísszíólrcreskedelem**: a nemzetfuizí kvótar'rc* és a tényleges kibocsátás lcözti
@nbség {... J lcereskedelmi forgalom tárgru lehet.
Áz 1992. evi Rig & Jageíroban etfogadox bíaüőgíaísokféíeség-*gca*énytőbb szempontbóI h}Iönbóák a
korábbiaktóI. Bár elismeri a bialógiaí sol{éleségönénéket, és ennek alapján megóvasának sziikségességét, de
a kangsúlyt arra helyai, hog a biológiat soídéleségtermészai erőforras, biztosítcni kell az áIlamok
szuverenítasát*** a biológíai so$éleség ősszetevőinekfenntartható hasznosításában és ezen erőforrasak
]
méltányos megosztasát. I...J Á genetikai íorrasokhoz vgló hozzájutashoz - a tudományos lalatason khnil -
előzetes engeiétyre van szűkseg, azaz a honáf,érésnem szabad és nem inglenes.
Az egtennbrynek a biotechnológiara vonatlazó biobiaonsági jegzőlónyve, a 2(N0. évi Cartagenai
ieg,ó*Stlyt, a mdern biotechnológia segíuégévelelőóllítou tódasítoa, élő argaaimusok (GMO)
nemzetkiizi kereskedelmere vonatkozik - kivéye a glóglszerészeti termélrelet - a biológiai sofféleség
megóvasának céljóbol, űá*e
az emberi vonatkozó lrcckázatot. Ennek érdeíreben az importaló
előzetes űjéknzt*ás alapjon engeü$lezi a módosított, éIő organínnusak behazatalát. Tavábbí megszoitcsok
is lehetségesek, melyek során figlelembe lehet venni a kizvélemény érzékenységétt...J. Á nem szerződő
áúlamoklralfolytatott kereslcedelem során tiszteletben kell taruni ajegnőkiinyv céljait. Végül a íelek lótelesek
az ilyen organizmusokJral folytatott illegális kereskedelmet megelőmi és elnyomni.
Bruhács János: Nemzeíluizi jog c. könyve nyomón
*prevenció:(kár)megelőzes **€mi§szió:kiboc§átá§
***§F*nlYőzi kvóta : a szerzödáben az egyeE á{larrrokra vonafkoáan megállapított COr*ibocsátási jogo-
mltsag
+***szwer§nitá§ : örállósag
1. A felsorolt egyezmények közül melyik globális környezefvédelmi célúrendelkezés? Nevezze meg

az ewezmény megkötésenek helyszínét, időpontját, és aú, hogy mire vonatkozik!
2- A ftnti egyezmények közül melyik korlátona az egyo§ államok (vagy azorr belül vá§alatot
szernélyek) önállóságát? Konkrétan mire vonatkozik a kotlátozás? Nevezzerr meg egy esetet!
,,)
3. Az egyezmények közül melyik és miben biztssitja az egyös államok önrendelkezését? Enlítsen

)n
egypélűt!
l
l55
Tamás Edina: Biolósia erettségi feladatgyüitemény 7-e mat í k u s f L, ltt du í,s tl r rl k h u l ud ó kn a i
4, ,A.z ipari országok a jegyzőkönyv céljának megvalósitása érdekébenpónzügyi és technikai
segitséget kell, hogy adjanak a fejlődő országoknak." Tsmeretei alapján írjon példát az említd
segítségekvalamelyikére !
5. A Riói Egyezményben szereplő biológiai sokfeleségtöbbféle módonjellemezhető. Hogyan adhaó

meg legegyszerűbben egy tenilet faj-egyed sokfelesége (diveuitrása)?
6. Hogyan ailható meg egy faj genetikai sokfelesége? (J pon.
}. r'ogalrnaz;_ meg, hogy u Cartagenai Egyezmény értelméb€n mely esetekben tilthatja meg
á|lam a geaetikailag módosított élő szewezetek behozatalát!
8. ,,A tórrylcgcs csökkcntós kiváltlrató nagyan'rnyúr crdőtclcpítósscl." Vógczzcn szánrítást arra

kozóan, hogy hazánkban az erdők által tartósan megkötött szerrdicxid mennyisége
hanyad része Magyarország szén4ioxid kibocsátásának! Az évi kibocsátris 16 millió
széunek felel meg (2ü05). Az összes hazai erd§ fiild íbletti (vágáslap feletti) részs 3,2
tonna szérrnek megfelelő szén-dioxidot köt meg évente. E famennyi§g 25o/o-a
(növedékként) az erdőkben marad, a többit kitermelik. A kitermelt fa2OTo-a,,erdei
(forgács, ffirészpor, gally), ami hamarosan elkorhad. A maradéknak körülb€lül a felét
elégetik, a többi viszont tartósan kikerül a szén-körforgásból. Ehhez járul a talajban
érintetlen növekmény (vágasfelszín alatti resz}, ami kb. 0,33 mitlió tonna szenet köt meg
Rögzítse a számitrás menetét is! (2
9. ,,Magyarország az 1987-88-as évekhez viszonftva 6 Yo emissziócsökkentóstvállalt; a j

nettó kibocsáttísok - bar lassan növekednek - jóval e szint alatt vannfi elsősorban a
leépülésemiatt." (Magyar Hírlap, 20a4} Mi a leg|elentősebb légszewryező tényező amai
ságcn?
10. Az energiatermelés módjának váltcztatásán kiviil más lehetöségeink is vannak. Miiyen móclon
tudja csiikkenteni egy rnai magvar család a leveirő szén-dio"rid terhelését'7 Fogalmazzon meg e€}
rnegoldást!
156
Tamás Edina: Biolósia érettségi
Tematikus huladóknak
5.6. fel*dat
Á fe ladat a kö ve te lményre nds z er 5. } ., 17 pont
5. } . 1 - 2 p o n$ at aíapj án készü k.
A kéígrafit{on populrációk tulajdonságainak jellemzőit tufiatjabe
egy- B
szeriísített formában.
Azonosítsa a felsorolt jellernzőket a megfelelő betiíjelek beínásával! (-
l A ktirnyczct cltartókópcsségc
E
2. Populációsúniség t)
J, K-stratégiájúpopuláció
4. Egy ítj teniletct benépesítő r-stratégiájú populáció c

nt} létszárnnövekedeise
5. Időtengely
6. HaláIozási ráta r
sziiletósi ráta
s\
*. Ie a környezet eltartóképességének meghatározását a fenti
l.ju B
fogalrnak, i l letve a grafi konok gyeiernbevételéve1 l
1-r
g
Hasonlitsa össze egl,rnással a kétfele szaporodási stratégia jellernzőitl
d
A) r-startégiájú fajokra jcllcnuő B ) K-startégiájú fujokra jcllcnrző
ti C) MindkettőrejeIlemző
;l B) Egyilaesemjellemző
9. Lótszámuk eroScn ingadozó
t kiszárnithatatlanu l váItoző kömyezeti feltétel€k közt jellernző stratégia
i ll Az ilyen állatfa.iok csoportjaiban jellemző aigresszl v viselkedés L,LZ
Az ilyen állatfalokra jellemző fejletf ivadékgondozás

l3 Populációikban jellemző
1
aZ időnkénti gradáció
ilyen állatíajokban egyedek köai korrrrrunikáció segit elkerülni a helyi
ttllnépesedést
5 Az ilyen fajok populációiaak létszáma fiiggetlen a tápanyagforrások
elérhetőségétől
Az ilyerr állatfir;okra jellemző, hogy a hírrrek tenitóriurnot
tartanak vagy lricrarchikus
csoporlok tagjai
A lcmrningek a rundrák kistestii rá_ecsálói. 3-4 évcnte

elszapo, i', l
l"9l,"k, bőséges táplálékor nrujia a tunclra ragadozóinak
I
lr C:I t\
lr l r\
{péidáula a hóbagol1nak. sól,lrrroknak és sarki rókák-nak). Ezek
az. áI|atok csak apró it\ ll
l
z s kkal táplátka z.nak. A,, lern-
ákm án y.á
rninges év" után a rágcsálók eg1,,edszárna hirtelen
l lato tt i \ l
l
l
csökken. l t
, l
Populác,iójukban gyakran lép t-el egy baktériális jánány, , t
, I
a , l
I
l
tularemia (,,nyúlpestis"). tnelr et , ...ríi ó rovarok ter]esztenek. I ,t t
, ,I I
I7. A három göóe a hóbaglr,ok. a lcmmingek és a tularémia-

,
I l
a I
I
, l
baktériurnok egvedszáinát nlutatja adott nagyságú területen. l I
,
Azonosítsa a _eörbeket a me_efelelő betűkbeiiásával!11 pclnt) I
évck
Hóbagoly: Tularenria-baktérium: ...... Lenrmirrg:
l57
lL
'lirmás Edina: Biológia érettségi Tenatíku s fel ad u ts o ro k h cll adókn ai
Áfeíadat a ki}vetelményrendszer 5,/.2. és 5-2.2. pa#jai alapján k:eszűtí.
Diákok 300-700 m közti tengerszint feletti maga§ságon az

églmjlati zőnának megfelelő erdők szerkezetét és faji összetételét
erdőtipus neve A B C
hasonlították össze. Az egyes szintek bodtási viszonyainak május lombkororluszittt
75 95 EC,
végi állapoát táblánatban foglalták össze - borítás (%)
cse jeszitlt
1. Nevezze meg, hogy atábléuat fejlécébentalálhatő betiik mely 20 12 1É.
erdőtípusokat takaíjak! (3 pont)

borítcis ('%)
gl,eps:iní
A: ..... B: .... boitás (7ő)
49 I9 ]6
C:......
2. Magyaráz.za a gyepszint eltórő borítási ér,tékeit a lrárom életközössógben!
3. A vizsgáltak köztil rnelyik erdőtípus látható a tényképen?

Beti.iielét irja az úres cellába!
A diákok az eg_vik crdőtipus nóv*nyzetének borítási értekcit

több éven át azclnos időpontokban is megvizsgálták. tapasztala-
taikat táblázatban loglalták óssze,
I3oritás rnért.rlke _9,; ]0l].04l]. ]0l].05,3l ]0l].04.10 2013.ü5,28.
l,trnrhkoronaszint 30 it0 25 82
Cseriesziní 10 l6 10 l6
,l
I
{iyepszint 53 _() 70 }")
4. Milyen jelenségre ad példát aráblázat'!

A) Degradírciósfolyamat B) Szrrkcessziósfolyamat C) Aszpektusváltások
I
D) Biornassza piranlis E) Az, energiaárattrlás irányváltozása
.5. Mi okozta a gycpszintben a r,áltozásokat']
A) Uj fajok megjelenése B) A tavassza| virágző fajok visszahúzódása
Ci Erdészeti beavatkozás D) Tömeges fajpusztulás E) A klíma rnegváltozása
6. A sűrnin növő fak segítik is, gátolják is fajtársaik növekedését. N,Iii:en segítik egymást a sűni á!l+
mányban növö fafaj egyedei? Milyen életfolyarr"rataikhoz teremtenek így kedvezőbb feltételeket]
Irjon egypéldát! (1 pont)
7, Nevezzen rneg két jelenséget (környezeti tényezőt), rnelyek korlátozzák a síirti állornányban éló
egyedek növekedésót. s így az egyedek közti versengéshez vezetnek! (1 pont)
A vázlatrajz egy iskolai terep-

gyaliorlaton rnegfigyelt kér nyáras tölgverdő
féle fás terület" egy telepített
nyárliis ós cgy tcnr'észctközcli
életközösséggel rendelkező
tiilgycrdő l'elepítésétmutatja.
llasonlítsa iissze a két teriilet
jellemzőit!
l58
ltak Tamás Edina: Biolóeia éretts é gi t-e l a clatgrni i tem é n_v- Temat i kus fel adatsoro k ha ladó ltn u k
)ont A) A telepitett nyárasra jellemzó B) A temrészetközeli erclőre jellemzó
f]) Mindkettőrejcl lemző D) Egyikre sem jellemző
8. Eletközössóg vagy óletközösségck egy.r"rttcse
C
q
Sokféle. korhadó fában ólő rovarnak és odírlakó madárnak nyújt otthont
\0 l0, Elsődlegesen gazdasági célból létrehozott íaüItetvény
1l. A íák genetikai változatossága kicsi (gyakran egvmás klónjai)
16
12, Aljnövérryzete gazdag, sok faj alkotja
:6 13. Jellernzőek rá a tájidegen (nenr őslronos) fajok és a gyomrrövénvek
14, Faiösszetélelét nem befoIyásolhatia emben hatás
15. Ha benne a szerles anyag tennelése meghaladja a §zerves anyag iebontá-
sának (oxiclációjának) ütemét, gazdagítja a levegő oxigéntartalrrlát
Y Y
A diákok a két erdö egy-egy kiválasz-
btt 2üJú$ rnéteres területffi megmér-
tek mirlden eryes fatörzs áeáröjét"
Ebből következtetni lehet a fák éietko-
rfua. Etedményeiket ósszesi*tték és A x B X
grafikusan ábrazolük.
16. Melyik grafikon vonatkozik a ny:írfas életközösségre?
Írja a megfetelő bettijelet anégyzetbe!
17. Mit ábrazolhat a fenti két grafikon,Jf'és ,,Y" tengelye?
X:..... ................., Y
18. Hogyan magyaráuzaaz embeir hatásra bekövetkezett eltérő eloszlast?
]
lo-
t?
5.8. fsladat tí}pont
Afeladat pnfa alapján keszúít.
a követelményrendszer 5.1.2.
Az alábbi ábláz:rí első sonában élőlények közötri hatrásokat tíintettiink fel: kedvező: +;
kedvezőtlen: -; semleges: 0. Töltse kt a áblázatlúán1ző (sa{mmal jelölt) rubrikáit!
;"
o Hatás + 0
l, 4. Név: ó. Név: Név: élősködés
5. Két példa: Kót pólcla: oroszlán és 7. Két példa:
keselyű
2. Félda: oroszlán és gazella 8. Név: l0. Név:
9. Kót példa:
3. Nér,: közömbösség
(neutralizmus)
l59
í
Tamás Edina: Biológia érettségi I-emat i ku,y /b l udu tsoro k h u l adókna k

5.9 feladat 1§ pont
Áfelaáat a követelményrendszer s.IJ-, 5,t.2., 5.2- * 5,2"2. poatjatn alapszik
]'anulók háromféle erdőtípus nö- t2 l,iárom erdőtípus fajainak el-
vónyfajait vízigényiik alapján cso- 11
oszlása r,ízigény (\\') szerint
10
portosítottiik. ,Ercdnrénye iket a gra- 9
fikon mtrtatja" A nag_vobb W-érték 8
a faj nagyobb vizigényétjelzi.
E7
.lB
H6
6\
nA
i
4 elts
A: Cseres-tölgyes 3 lC
2
B: Biikkös
C: Gyertyános-tölgyes 0
1
il |]"l l
01234 56 789 10 11
W értékek
l\' értékekjelenli.sc: rr fajok vizigény,e
t\ l 2 3 ;l 5 6 7 8 9 10 ll
Extrérn száraz Igen Száraz Mérs. Mérs- úOe Mérs. Nedves N{érs. vizes Vizes Igen vizes Yízi
sza{az száraz úde nedves
1. Szárnolja ki az
egyes erdőtípusok
Erdötársulásltipus Jellemző ( átlagos) vizellátottság
jellemző vízellátottság-értékeit t|z
crcdményck átlagolásával. Az ercd- Cseres-tölgyes 62 ll5: 4.13
ményeket ír,ia a táblázat iires (sztir- Bükkös
ke) celláiba! (2 pont) Gyertyános-tölgyes
2, Adjon magyarázatot az átlagos vizigényekben tapasztalt különbségekre, figyelembe véve az

él etközössógek j ell emző fol drajzi elterj edését !
Az búkkös crdő cIőtcróbcn cgy nagy tcnilctü tan,ágás hciyót bcborító l'iatal inásrótct látunk. Válassza
ki az alábbi táblázatból a W, R, N ós Z órtókck figyclcnrbc vétclóvel, hogy mely fajok rnegjclcnése
l,árlrató az irtásréten!
R-érték:
Növényf;aj \ry R N Z 0 l 2 3 4 r
Kapotrlvak 6 4 3 3 p}l-ra tig §avanyú Cyengén Kiizel Enyhén Meszes v
Telcki-virág ll 5 3 2 tűrésű sal,anyú semleges meszes bázikus
Saspát riiny- 5 I 2 5
0 l 2 3 1 5
llamvas szet]er ti 4 5 5
köziinrbös Nitrogén- Inkább nit- Közepes Inkább nitro- N itrogéngazclag,
Pikke lvpáfi,ánv 0 § l J szegény rogénsze- ritrogénigé- gónben gaz- túl{rágyáZott
Fehér perjeszittyó 4 2 ? Á
Et,.ty nyű dag
yarás(degrar
véihulló íecske íü 4 5 4 5
0 t 2 J { §
lsnieretlen Degrarlációt Degrad;ációt Degradációt
3. Az irtásrór területerr a fen- Degrartrációt Degradációt
nern tíirő kevéssé |§26:pesen .iól tűrő kedvclő
tiek köztil a következő két tiiíő tíiró
faj e lőfbrdulirsa várható :
(2 pont)
4. Melyik az a íaj a í'elsoroltak közül. mely a közelben íbkvő déli kitettségű. csupasz mészköszikla
rnélyedéseiben elófordulhat? . .
l60
li;..: Tarnás Edina: érettségi Tematikus haladrjluak
Et 5, Az adatok aiaPján a l'elsorottak közül mely íajok nregjelenése lehetséges
ezen erdö árnyas, nedves
talajú és zavartalanrészén? {2 pont)
6. Az N-értékek elsősorban melYik * a növények számárafiilvehető
nyosak? - anyag koncentrációjával ará-
A) A nitrát-ionokéval B) Az arninosavakéval
C) A talajban felhalmozódó nitrogéngázza! D) Az amnlóniával
E) A nitrogén-oxidokkal
Egy iskola dvenygyűjteméayének lapjaiból élőhelyeket
b,enutató kiállítá§t keszítettek. g ce]iot kiírták li a.; Fajnév lil R }i Eletí'orma
néhrány ökológiai mutatoját. Sárga kővirózsa l _5 2 Ch
Kövér daravirág 5 t Ch
Az éIetforrna jetek magarázata: 1
Ph: fálc bokrok; í{: évelők Nyári tőzike 8 4 J G

:
G bagymás és gumós növények; Süntök B +
^
a
.) Th
Th: eryéves növények; Ctr : tórpecserjé! tőlevélrózsrásak Lappaneó sás 2 5 2 H l
7. Az jellemzö életközösségébe so- Komló a

0 4 H
LI
.1dat9k alapján két )

roítáka fajokat, kivéve egyqamelyik egyik cioporlba Enyves szegfii 5 l H
sem illett, gzért kiilön tették. Mellk két életközösségbe §4lga nőszirom l0 ü 4 G ii
sorolták a többi tiznövfuyfajt? Hegyi 1en 2 4 l F{ t
A} Ligeterdők és bütí<ösök Hamvas szeder 8 4 5 H i
B) Bükkösök és mészkő sziklagyepek Sztirke napvirát l Ch

1
1 5
C) Ligeterdők es szilikát (meszmentes) sziklagyepek i
D) Ligetetdók és mészkő sziklagyepek i

l
E) Biikkösök és szilikát (meszments) sziklagyepek 1
8" MelYik vok az a faj, amelyik nern illeft a többi közé, és mi volt az i
el*eilönítés alapja? i
9, Magyarország nemzeti parkjaiban mindkét életközösség (élőhely)

I
előfordul, írjon legalább l
egY Péld;Ít,megnevezve az élóhelyet és a aemzeti parkot, áhol ezek köziil

jellemzően előfordul!
vatÁelyik 1
i1
]
A sorok végéntalátható né*ryzetbe l befíit írjon, ha az adatt áltíti,s igu,,Hbetrit, ha hamis,

és X-et,
haaz ado§ áliítás a áblázat információiból a tanultak alapján sem következtethsíő
kil
l0. A hamvas szeder taglnb t -tri,kepességű l,ízigényszentpontjából,
mint a konrló
ll A nyári tőzike sz,rár-módo su l attal rerrdelkezik '
12.A fajok közt egyetlen fasodó törrú sem szerepelt ]
l3 A fajok között t o1I olyarr, amely rninden évben magokból indul újra fejIődésnek
]
14. A saáraz*ígtűrő fajok egyuttal alacsony is voltak

l5 A ffiteményben szerep l ő törpecserj ék, illetve tőlevélrózsásak mind szárazságtűrők
voltak ]
l6l
Tamás Edina: Tematilrus
17 porn
§.1& felad*t
Afeladat a követelmény,mdszer 5.1-2,, 5,2,1, es 5"2,2, pontjai aíapjctn keszűlt,
He|yezze el három hazai erdőtípus jellemző nrlajdonságait a következő halmazábrában!

ellipsziseken kívülre is kerülhet szám.
1. Hazánkban klímazonálisan is clőfordul
1 Állornányait jelentöscn kárositotta a folyószabályozás
J Gazdag kora tavaszi geofiton (gumós, hagymás)

jellernzi
4. Talajának igen lllagas a napi hőingása
S. loókoroúszintj ének nreghatározó fáj a férrykedveló faj
Az ertlőben a korhadó és halott faknak is tbntos ökológiai szerep jut. A tarontó rovarok
r n}omán a száradó fa kérge t'ellazul, nrajd leválik az alatla levó sok rovarjárat rniatt. Ezt
kiegószíti, 1rogy harkályok a lárvákat kcresve lepattintják a kérget, Amint a fa kidől, a
nregtelepedett gombák - például a bükktapló - helyót más fajok veszik át a megv-áltozott
Ség-, hó-. és fényviszonyoknak rnegfelelően. I1yen
pl. a gyírnis tuskógomba, A
szerves anyagait,
átszövik a fa belsejét ós saját táptálékkészítósük céljából Iebontják annak
A holt fák
holtf'a. nagy menedék madarak. rnókusok. l,admacska. hiúz. dencvérek
lárvái fakorhasztó
firk ellralt részci
,1.
nrohák. ós fák
Fckvő, korhadó holtfa
patakokba került holttir moszatok, baktóriumok. r,ízi
6, Milyen ökológiai kölcsönlratástipus lép fol a tarontó lárvák és a bélcsatornáikban lakozó cel-
lulózbontó egysejtűek között?
7. Nevezze meg a denevérek és a biikkf;ák közti ökológiai kölcsönhatástíPust!
.
8. Milyen szemporrtból hasonüt egymáshoz a bükkfatapló, a hőscincer

;;;;;
(l
tuskógonrba?
A } lvtindlrárom kemotrót lebontó faj
B) Min<lhárom sejtjeit kítintartalmúsejttal lratárolia
C) Mindhárom heterotróf élősködő
D) |vlindhárom mas élőlények SZerVcs an},agalra trtalt
E) Min<lhárorrr másodlagos fogyasztó aZ ökológiai produkciós pirarnisbarr
lcbontják fa sZcrVeS anyagait, Melyik
,rA gornbafonalak saját táplálékkészítésükcóljából
()
lyamat során nrivé alakítják át. ha aZ anyagot a gombatest tölépitésére

1rasználják'/
A) Hidrolízis során szőlócukorrá
B) Kondenzáció során szőlöcukorrá
C} Fotcszintézis sará* széndiox i&óá és v,zzé
D)Biológiai oxidáció során szeí}-dioxiddá és vizzé
E) Hidrolizis során szén-dioxiddrá és vizzé
10_ Hol és mivé alakítjak át a gombák a fa szerye§ anyagait,
ha art energianyerésre
tcrmclésre) használj ák?
A) i\ gornbafonalai< között szén-diclxicldá és vízzé
n
B) A gonrbafbnalak rnitokondritrmaiban szén_dioxiddá és vizzé
C) A goinbafonalak között szőlőcukorrá
D1 A gombafonaiak sejttestj eiben szöiőcukorrá és v izzé
E) A gornbaíbnalak sejtmagjaiban szerves molekulákká
162
lótnak rarnás&dina:Biolőglaérettségífeladatgyi.ijte,mé|L Ternatikus feladatsorok haladókrlk
7 pant 1l. Fogalma"6ffl tneg egy ökológiai feltevé§t, artú magatfuza, llagy az erdÖbeg Pié* a kidőlt fak
köál szaporodnai eű bükkfamagoncok! Magyarázatában szerepe§en a,,minto' és az,,lzéít"§zŐ.
rn] Az
pektus 48
Az ábra egy 1958-tó1 végzett ökológiai felmérés ered-
ményét muta§a. A kutatók egy felbagyott sík szánófiildön
faj
zajló folyamatot kísértekfigyelemmel úgy, hogy 48, db
40 rögzített helyzeű, egyenként 1 m'-es négpetben (kv,adrát-
t ban) vizsgálták a nóvényfajok jellemá csoportjait. Evente
I
jelölték, hogy melyik kvadrátban melyik növénycsoportvolt
6 uralkodó.
32!o
+ +++*,++,}
rnkája 12, Mely folyamat vtzsgálatát friá;ék ki céIul akutatók?
rkszor o
a rtrár
I
I
,, §
13. Hogyan valtozott u t, és a K-stratégista fajok aránya
l E(§
,<ii.es- I
t l
,nalak
l ,
z+€ összehasonlítva a folyamat kezdetét és végét?
l
co
>:;_ €§
I
c o
I
E
}
o 6
O 166 14. Milyen magyarínatotadhatunk az egynyárl illefue rövid
bák _o étetúfajok visszaszorulasára a folyamat első harom éve
€
a) l
után?
l
cel- l
I
l
l
I
tt
I
ruruS
rdőt:eil Cimenz,c ,= .,
lont)
1 5. Hogyan magyaráúlató a afolyamatvégén?
! l, .,i,,,'l : :
: |:,,:..,lii tlt.i;il,i,. ] .
*',:,,,I...
\ j''..-'], i]1:|,.i, l._'
ű ..cii|], c. li::l,,. ..
lr,,
íb- '
kLrtattlk tapas7til].]] : -
,-
A
adottságiriL,a§ ilctll i.,.,:]-, -. -,
k§lását
16. a növények vegetatív (ivrtatan) szaporodasi módja:
]
tTP
teriedr.lsi mód):
ioJ
Tanrás Edina: L}itrlilcia
7"emaíikts halaclóknak Ti
5.í1. felad*t
Áfeíadat a fuivetelményrendszer 5.}.2. és 5.2.2, pontja aIapjón keszült, 10 pont 5.
A.
Egy kutató szikcs tenileteket bejárva növélryfajokat gyijtött. dc A
gyíiitési naplója egy nyári zivatar sorárr teljesen elázott. Ernlékezetében jel fajnév W
al
annyi maradt rneg. hogy a növények egyrészt száraz szikesről. azon A szikicsenkesz 2
át
belül extrém száraz-, sirtaftalnrú szikesről, úgyrevezett
nlagaS B Mocsáricsetkáka 9
c
n,]
vakszikről és szikt:s pusztáról, másrészt iidc ós nctlves szikcs rótekrőI, Sziki szittyó 7
ta
hannacirészt pedig szikes mocsarakból gyűjtötte. A D Rétiecsetpázsit 8
fa.jok nevének és a A
vizígényt mutató ökológiai mutatójának (W-érték)ismeretében ren- E Zsióka 11
íll
dezze a gytijtiitt anvagot a megíblelő élőhely-csoportokba. fí
Ötologiai értékekjelentését ld.: sáraz szikesek: Nedves szikesek: vizes szikesek:
5.9. feladat Vakszik,szikes puszía szikes rétek szílres mocsarak
ir.la az, alábbi táblázatba a faj jelö-
lósórc szolgáló bctűiele,ketl (3 pont) l. D.2 J.
4. Mely ólőhel_v-en találkozhatunk nrég a szikesc,kben előforduló fajokhoz hasonló, vagy azokkal
t
tel jesen. me gegy ező faj okkal? h
A) §{agas hegységekben B} Homoksivatagokban ü
C) Tengerparton D) Patakokpardán
5, Magyarorsz_ág nemzeti parkjai közül enrlítsen kettőt. melyekbcn
.icllemző a szikes életközösség!
ffi; f"*;; o""'

6. ,r'k"r'orr*o"" * lr-*urirr** r-***,o*".u""*;ö;i ;i"*;i;;;;-Í
A 0 énókck a kövctkező táblázatban az ariott tényczőre széles túrőkópességet jelölnek.

t'ajok neve W R N Z Gabona- Nádas Mészkeniló Szikes 7. Szárnítsa ki. ós írja bc az üres. sö-
vetés búkkös puszta
l'tpacs 3 4 0 5 + tótszürke cellákba a táblázat alsó
szarkaláb 3 4 2 5 + négy sorából hiányztl átlagérte-
Tikszcrn 3 4 3 5 + keket! A 0 értékekkel nem kell
] 5 + szárnolnia! {2 pont)
l0 4 2 + +
i0 0 _1 J +
Agas_békabuióúány l1 0 2 3 í
ll 4 J J T
ll 0 0 4 +
4 2 2 4 + 8. A szrkcs puszta N átlagcrtóke el-
llkete áforrya 4 l 2 3 + tór a többi három ólctközössógó-
C'sirrirb 4 l l 3 + től. Adjon rá rna_uy-arázatotl
Saspáfrány 5 l ) 5 + l
Kamiila 4 5 0 4 L
) 5 l 3 +
Pozsgás zsázsa 2 5 l 3 +
Bárányparéj 2 5 l J +
W átlag: _) l0,6 4.3 ]§
R átlag: 3.8 4 _§.0
1
N átlag: 2,7 I,8
Z átlag: 5 3,4 3,8
164
'rlJúltnak Tamás Eútna: BiolóEia érettség}felaóatgyőitemény Tematitan .feladatsorok halűdóhak
1fi pont 5.12. feladat lí pont

Á_feladat alóvetelményrenlszer 3.4,2 , 3.4.4, 5.í.2, és 5.4.I pontja atapjá* Hszűk.
footos §zorepet tölt b9 az
W
táplálkozási hálózatában" Az
2
ábra a fogyasztó szervezeteket
9
iránya a táplálók ttló rrrr"r-
7| mutatia,
fl
t B_l
_--_J a
11 l a
frissen kikelt ivadékokat is, a hímek
vi szont min ően mozgő zsákmany elkapnak.
:sek;
sarak
I]ijrlisc el" hog1,, az ll]iji;ls,,'5 l:-:,,.rii ,, lgr Halak

lzt,rkkai }illntisah. űs ii itlclli],l1,1 .,.i..'-,l;: li,;ll .i,l
tircs ttógyzctbc] (j" iglrz. }1 , l,1.1:1-1r .i,iitli, )
1 Az állrtrn 1,1cI1,1 - '. ','i:-.'a |1;t..:;1"7|'i állatok

2. A nílusi krokodi1 ülai--,-]. :z;ikltszaban a táplálkozási hálózat csúcsragadozója
J. Az ábrán szerel-rlti hal .-.r.l :-r,:.lc,,ztl
4. A vidrák es Viti'.j i-i Li: z'i l krokodilok lótszámának szabályozáséhan
. ,_..:r,ri.,ii, a
5. a két frj l!a ,i_

'ja'
! i_,
"''-
,
i391 asztója es tapláléka is

ó. A vidrák, a t ar;it-tii..,l,.,i, :. .. ..l.,it,.j,iit-,il, kózt a kijzós tápiálék I§sa§ ver§eítgé§ lépbst fel
es. sö- A krrrkoctrilok táplá1.-k; i-,.,:.'- : xrt_rkoili1 l\léret } 1 m-nél |-2 nt 2-3 m 3-,l rn 4-5 m
]'áplálék 'Á-banY kisebtt kiizött között között közöft
Lt alsÓ példrinyck mérctótil] .]s k.,r.lIr,i l:
Rovarok 66;7 26,9 3,1
7. l\4ilycn rnórctii kr.,k._, jl, _l., .i"l,-,:ltcnck Rákok ]o ]6,9 i5.]
legnagyobb yeszr;lrl _, llill,,.rJllt,ak
,,
Prikllk 5,8
szátnára']
puhatestűek 5,8 l1,5 l52 9^4 ].5
Flalak lá 13,5 45,6 50 37,5
8. A liatal (l nr-nrii krs;'5i, "io]iglcliIO!i
kétéltűek ,"4,5
táplálékának i-ránr ,-.,- _llrlt,,k lzeit-
7,"7
t{iillők 1,4 1q 6,5 t 5,6 32._í
lábúak? N{adarak 6,8 8,7 12,5 2^5
<c cl- L.mlősiik 1,4 3,9 8,7 9i ]5

scgó-
9. A lcgnagyobb nl.-lrL-tű Lri,it,diit k tápiálókának hálry 9/ó-á1 alkoÜák gerinces állatok']
10. Helyes-e az a megallaplt3:.hogi a krokodil zsákmányállatai közül az állandÓ (szabáiYozon)
testhőmérsékleűeket 3 l3gi3qvo'3b testr,i krokodilok fogyaszqák a legnagyobb arán_vban? ÁUÍtásat
adatokkal tám assza alá
1l. H;iY;;- ;;';;;;ii;i,á., oó - io", n *;; ;;jffii #;;; Hk-i;Ü;tJil"k tÖ.ű",á,

a versengés (kolnpe:Ícirl ] ]ll3!:r, rr;zza'] 1n{6jitllja á]]Ítrisát!
165
Tarnás Edina: Biolósia érettsógi feladatgyűiternény Tematiku,s /blacla t,s o ro k hal ad ó kna k ]
feladaí a kiil,eíelntén.t,rends:er 5.].]. 5.3" 5.5 poníjai alapján készijlt.
,4
l
Jirir Lovl-lock légkörkutató a NASA ürkutatási programjának kcleltrben k
olyan módszer kiclolgozására kapott rnegbízást. mely jelezné. ha egy másik (
bolygón élet lenne. Ez irányította íigyelméta töldi élet új szempontú
rrregközelitésére. A, r.,alóságos Fijld kérniai összetétele összehasorrlitliató
a szonrszédos bolygókéval, és egy olyan szánrítotl clrnóleti értékkelis, anri
egy minden, szempontból hasonló, de élettelen Fiild esetében lenne igaz.
Néhány, Lovelock által megadott értóket atáb|inatmutat.
l, A szén-dioxid ós az elenri oxigén A jclenlcgi Elet nélküli Vénusz
valóságos szintjét a Földön nagy- Föld (ol,) Föld (számított %l) (%) I
rószt a növényi íbtoszintézis tartja

Levegő Caz 0.03 99,o 96,5
lbnn. Szánlitsa ki, hogy l kg nóvé-
1
N2 78,0 0 3,5
nyi szénhidrát (glükóz) keletkezése 02 21,0 nyomokban nyontokban
során hágy dm] oxigén keriil a lég- Ar <1.0 <1,s 0.007
körbe! A glükóz moláris tömegc l80 Oceán H2o 96 85
glinol. Egy rnólnyi gáz tériogatát te- sók 3.5 ,l3
kintsük 24 dnr3-nek. (2 pont) nitrátol nyomokban 1.7
2. A légkörbiil megkötött szén-dioxid nagyobb részétnem az élölények szervezete (a biomassza)

tartja kötött íbrmábarr, Nevezzen lneg további hárotn, a tenrrószetben etőforduló anyagot, amely-
nck szóntartalma a légköri szón-dioxidból származhat! (3 pont)
3. A lógkóri elcrni nitrogéngáz a lcgtótrb ólőlóny szánrára felhaszrrállratatlan, Lovelock szcrint mclgis
az ólct jclc. Ncvezzc mcg pontosan, mcly élőlónyek hozzák lótrc!
4. A nitrlrtok terrnészetes vizeinkbcn csak nyomokban fordulnak elő. Nel,ezzell meg cgy folya_
matot. melynek során az élóvilág csökkenti a nitrát-ionok koncentrációját!
5. Az emberl környezeti terhelés egyik kör,etkezmónye a tennészetes anyagkoncentrációk válto-

zása. A íalajviz rritrátosodását és az üvegházhatás tbkozódását is emberi hatás. részben a légköri
szén-dioxid szintjének emelkedése okozz,a, Egészítseki a hiányos mondatokat a megí'elelő szavak-
kall Nem minden szót kell felhasználnia. (3 pont)
kisebb nagyobb műtrágya radioaktív anyagok
nitrogén oxigén (Oz) víz
^::--':l:1-':]:-::-:,]";;i;,:,,,:,:';ffi
;,":x,":,§J:*::",":,.:,Tffi :l
Hasonló hatása van a lésköri ... _..... .... molekuláinak is. A talajvíz nitráto-
sodása részben a .,.." , .. ,. szakszenitlen használatának következménye.
l66
Tamás Edin:a: BiolőEia erettségi feladatgyűitemény Tematikus.fetadatsarok haladóknak
5.1.1. í'etadat 8 pont
lll!|l -+-
O rii
l(
t
-9
u§Z í Y
,l }-
/ 1F
Il
!
|,
o I
:c
l \
= !o
o
!
=
9 0 l ( ) \l
I
o $l
E 0 20B 500 700 800
-'a:. ': ],: ]'1!..:, i-\
1 . Milyen megvilágítottságú pontok voltak a leggyakoribbak a vizsgrátt terÉletgyepszin§ébcn? A [eg-

gyakoribb megvilágítotts€ értéket í{a le a pontozott vonalra!
2. §zrimít§a ki, hogy a gyepszint leggyakoribb megvilágíüottság értékehámy oÁ-a a nyílt teíületen
mért megvilágítotr§lfunak! Írja le a szímításmerretet isi 1t pong
A iónYvisztlnyok r izs!,liIJii :,_\],-li, Ni,,,l ,i:z,i,i..l^ kc1.1c]]r-,nlzó, g1,,cpszint alkcritj nör,óni,.h.jt" az_ cg!r i-
rágú gl,öngypcrjót c: e ki:rir:,.gi. '1;11,,,l11 \1clrncztJk. litl_ui,miil,an fénltiszorryok közijn fbr<lrrlnak
ezek elii. Tapasztalataikat rra1-1i,.,:lb:: iisszc li'ent" joblr olclali grafikorr).
",._t]altltk
_1. iVÍilvcn nregt'iiáuilolL:.r! l.z ,,p' :1_1 , - ._ ,;zsl.rl, ialak szárnára') Írja a pontüzott vcrnaii-al
eg]rvíagrr gyongyperj € : kisvirágú hunyor: ...

4. Melyik fajnak nagyobb a fenyviszonyok változá§val szembeiri túrőkópessegel
o-
5. l00 és 90c lux köziitti nregr liágitottságrrál nrilyen populációk közötti kapcsolatot alakit ki az adott
ln ferryviszony a két faj egyedei között?
1
i!-
6. Hogy váltnzk a két növenyfaj versenyke,pe§§ége a megvilágítottság növekedésével az 5sü-?00
íl
luxközöttielőfordulrisi tartoffián}öan? <1 pont)
egyvin{gu gyön gyperj e : ....... kisvirágú hunyor:

7. Avusgáút erdő fenyviszonyai melyik faj elterjedésének kedveznek jobban?
:]
8. Az erdő mely reszein, pon§ain találkozhatunk nagrobb valo§zínti§éggel

1.
a ritkább fallal?
l67
Tamás Edina: Biolóeia érettsési feladat Te m u t i k u,:, í'r l a cl ct l,s g r rl k h u l a tt ti h t tt i:

.4.íbladat a kö,etelnén}.,t,end.s:er -3-2.}; -i.*í _3, ,r. j,, 5.2.2; :.5 ponljai a/upján fté.s:íilí-
Á tdpea: Mytilu§ dulis kélr*agylótetep reszlete €y vb alatti szikláa
A kékkagyló nagy szírnban bodda tengerpartok vizalattj
I
e&$W,
§zikláit. Egy kutatócsoport arra hasmúlta fel a faj néhány
kisebb populációját, hogy kidedtse: mennyire érzékenyeka
különfele §zennyszödésekre. Az 1. számú területen nyers-
olajial szemyezték a kagylókat körülvwő vtzet. A2. szírrírtL :§
területen olyan diszpergliló§zert alkalmaztah melyet olaj-
foltok szétoszla&isára szoktak használni. Egy harmadft te-
rÉleten psdig egy67§te alkalmaztr&k
az otajat és a diszpergálószert. Kezelést Terület
Mindhárom sziklrirr hónapokon át követő 1. 2. (diszpergá- 3. {olaj + diszper-
figyelték a kagylók által borított te_ hónaprrk (otaj + víz) lószcr + víz) gálriszcr + víz1
nilet nagyságát. Az eredménl a tab- 0 68 8l 10
lrtzaírryrtája
6, 65 83 J
1 . Abrazolja a kísérleteredményétaz
l0 52 JJ 8
alábbi koordinr{ta rendszerben! l4 46 35 12
Tüntesse föl, hogy mit és milyen 23. 49 43 17
mértékegységbenőbránolt az x és ,1 kékkag1,|ók últal borírt)ll íeríilets:á:aléko.s arlm.t,a a llárotn kísórlcti
az y tengelyen! trgyen egy€r- c ríil e !elt ( tcil l e c g.l,,s Ógen ká l.)
t i t t
telmü hogy az ábnázolások me-

lyik csoportra vonatkoznak! (3 pont)
2. Mi következik a tapasztalatokbóll'Fogaln,}azzün meg két helli-

áiió következtcíést. amit a k{s*rletsorozat i:iz*nyít \.agy \.ait,
szintisít! A kcjvctkcztctós vonatkozhat a szctlnyczt-lsck hatásár-
kölcsönhirtására. a lratás tirrtóssírgára ragy ezck r,éihető biolr
giai okiira. (2 pont
3, Fogalmazzon tneg egy, a gyakorlatban is felhaszrrálható tanácsot ir kísérleteredrnénvrirrek ismere-

tébcn a kőoiajszcnnyczések clháritásáór,t fe lclős hatóságoknak! ( l ponr
4. A kékkagylót ebben a kísór]etberr indikátoríajként használták fijl, N4it jelent ez a kilejezés álta];-
tlosságban, és rnit jclcnt cbbcn a konkrót csctbcn? (2 pon:
168
!,.,,|,.n u k Tarnás Edina: tsiológia érettségií'eladatsytiitemény Tem aii kus f"e ladat.s tl ro k h a lg dó kn ak
l pont A kÖvetkezÖ tátllázatban olyan élőlények szerepelnek. melyek valamllyen enrberi hatás következ-
lnényeit jelzik (indikálják). Tilltse ki a táblázat hiányzó rószieíeit l
l
a hatás a ielzés (indikáció) ami.ielez (az indikátor)
5 a levegő zuzmósi vatag (pusáulás) zrrzmó tajok
tartalmának növekcdclse
6. f aszfáttatalmú mosószerek,
műtrágyrák felszíni vizekbe tötneges elszaporodás
szivársé§a
1 esök pI{-jának csókkenése
gszennye zés hatására
fcnyők ils ntás fak
a lé
8. szaporodás. terj edő anti-

kórokozó baktériurntlk
biotikLrm rezisztencia
9
pesáicidek te4edő peszticid felhalmozódás, a táplálkozási lrálózatban a
basz:riálxa az egyedek pusztulása
...,élőlenyek
10. tarv&gás (flik kivágása az a tar-v,ágást követő években r- stlatégiáj ú nör,ényfaj ok
i ]j erdő egy nagyobb terüietén)
Kis darab kerrlapot (2 cm) meggyújtunk, majd gázfelfogó hengerbe tesszük, és a hengert
Üveglappal befedjiik. Megyárjuk amíg elég a kénlap. Utírna20-30 cm3 vizet öntiink a hengerbe] és
lefedve jól összerázzuk a keletkezett suzal.
:l\1-
1 1. Melyik körayezetszemyező jelenség kialakulás.ít utánaztuk?
aió-
ara.
lló- 12. Melyik gánképződött a hengerben?
)nt )
13. Mely giaakfelelŐsek még ennek a környezetszennyező jelenségnek akialakulásáért?
] 4. EmlÍtsen két példát a L] es 1 _1 ptlntban szereplő szennyező gázok keletkezésére! (1 pont)
ntl
15. Említsen kétpélÓát a szóban forgo környezetszennyezőjelenségkáros hatasaira! (1 pont)
1-
ll }
169
Tamás Edina:
Temuíiku.y haludóknuk.
5.16" feladat
,4.feladat u kijyetelnúnv,t"ends:er 5.].2. é,; 5.2.2. pantjaí atapjún 2l pont
készütt,
Az alábbi hálózat egy hazai erdőben kölcsönhatásban éiő élőlénycket ábrázol. Az cgycs fajokat
a nagy téglalapok, a populációik között f'eltépő öko|ógiai kölcsönhatásokat pedig
az L * VI. számokkal 8
jelölt összekóttetések szintbolizálják.
1. Írja be azA- E betűkkeljelölt téglalapokba az ,alábbi fajok
neveit a rnegfe|elő helyre! (4 pont)
hegyi her e (p i l l cmg(l s v i r á gti növén.y,), sárga fa-
gyöng}, (fákra |elepertő, azok s zitl l i tószövet ei ből banu rrroha {-
a fa törzs§n
aftl;agoí szívó niir,én|, csertölgy, széncinege
9
('ravrtr- és ntagevő marlár,), tölgyilonca
{roy,ctr, 1 ii1
m elv e k h e r n.v i| a a ö l g.y, lá k l e,- e l é v e l t áp t ci t k
t t o: i k)
2. Adja meg azoknak az ökológiai kölcsönhatá- _{

Ii kocsányalru ólgy
soknak a nevét, nrelyet a következő számok
10
jelölnek: (6 pont)
L
a ninogen5i$rö t)
§, bahédrurr
lil. \-I
ll
rV,
B E
V,
W.
3" Melyik hazai életköztisség élőtényeitáÉrrár:olja a rail:? Adja
n:eg nevét es jellernzötengerszint
feletti magasságát! (1 pont} . ", ". 1
A feladat rnásodik részc az amcri- a
kai Montarra állanrbeli Flathea<J tó ]
óletközösségériíl szól. A vizekbe

t, ilrr tl 1Lr rl r r.,,.
l
betelepitettek oposszunlrák- /r'
\\_
"gy hogy a tc-
I
íait annak renrtinyóbcn. l
nileten horgászott halak bö táplá- l

l
lékát íogia képezni, A betelepiten
rákak azonban olyan
]
sok
]
zooplanktont fogyasztottak, ho_ey }<::}

a ktlkanee lazac számára }aj,}
ósszes-
ségéhensokkal kevesebb elérhető l]l/,l{ ] t i(lltil(}l
zooplankton maradt. ,tg;L*rrltr r,klx El íthttrfciú ráiss ( x 7)

#i_ö\-l
q" l50 x tltpu*rzumrát (m]+nld.nt
Á n.l,i!ak tt- ttn.l,ttgáramlás irántuit jeltilik u opurúannár
táplúlékláncban. (Ilbl,lrl/É'1l.) krrklrrlt l:rllrr
lfi)
í:ittl1llankttln :,/ilto,szinteíizáló plankttltt, >
:otl1;lankíort - ál !ali p!uttlrttllt, V;- {' 5{)
PI\lirinI
4. lVíely fajok tartoznak az elsődle- |979 l98l l983 1985 t987 1989
ges tbgyasztók közé ebben a ]
az
iao t*;
opxzumrák cls6 m<xflenér e
I ró&an
táplálékláncban'/ (l pont) .
5, MelY falok csúcsragadozók az ábrán látható természetes táplálékhálózatban?

(1 pont)
ó" A bctelepítést követőcn hogyan alakult a lazacpopttláció létszánra?
110
Tamás Edina: BiolÓí]ia q]:e{ségi feladatgyűjteqény ?'eirratlÁl,s,/b{rrrirJllo{ ok hatadrjknak
l pont 7. Hogyan lrefoiyásolta nrirrdez a 1'ehérfejű rétisasáliományt?
B, MiiYen tíPusúkÖlcsÖnhatásra számitottak a, betelepített rák-, illetve a iazacpopuláció között?

Mi_
lyen típrrsúkölcsönlratás alakult ki ehelyett a valóságban? (2 pont)
g. r"l"i-i."u." -,"n,, *'".' .,o",*;;; il;,-*il ;;;;# i;;; ;* ;"r;;;;u ;;;;_

zása? .....--
l 0, A grizzlY medvéklétszámát nem befolyásolta je lentősen a betelepítés _ Ez a faj v§gyes áplálkozrású

és nagYterÜleteket bebarangol áplátékután kutatva. Ennek ismeretében rrogyanáagyaiázhatő
a
egyedszámváltozás']
;sekélr
hogyan hat egy behrrrcolt vagy betelepitett faj aa

fajokra, az tlIőhel y,rc l
(2 pont)
(5. Egved feletti szerveződési szintek}

értókek ellbg;rdhatók.: 8. Kb. a tiz-szeresére {lC .]{i-sz.:ros közti
érrekek eilogailhatók.); r-1{j: E Lr
5.5. 12 prrnl
l . Kioto 1 q97 az iil egházhatású griztrk l'C(): kibocsátásának cstjk
kentésórt, iklírrtavi,tll,]r-mrc: ]. Kii}10 l997. Rirr l992 a (]Ol kil-ro_
csátiis cs(jkkentósd,re; 3. Rirr l 992 biológiai sokíL{l e.sóg-egyczrnény
,' (iartagena
2[!00 génInódclsítort élőtények irnpon j ára' i nlpcrn kor--
látozási lehetősógére: 4. Bálrre!v t'ogadó országban a ('(): kjbtl-
tl csátást csökkenti eljáriis: pl, törnegk<iziekedés í'e.jIesztósc ,/ kis lb-
gl,asztású autók gyártási technoiógiájának átadása . erdőtelepílá,l
L- és -n-regór-zés támcr gatása,' rnegúj rrló *nergiafu irások tr-rj eszlése
ki:r,ósbé vegysztrigérryes tnezógazdasági tecluroiógiák eheriesz-
tése.; -5. Faj-egyed soklélesóq: adott tertiletcrr a lajok szárrláva| l az
ebbíil szárrrítfrat1l divezitás- clrtékkel.; í. §cnctik:ii stlkléicség:pl,
a]léltlk íátlagos) szltnrúral,'gl,aktlris:igár,*i igénenkónt}-; 7.'fiItás
lelrctséges okai: egészsógre 1trtalnlas, kockázatos i biol, sokíé]csó-
get vcszéiyeáelnú,iközvólemriny e-llcnzi: 8. Tcijcs kibocsátás: ]ó
ln t í_-,'i,l. Erdók tc|jcs nrcglötése liild íblelt:3.2 n t,t1," - ebbii]
érintetlen niiverlék 0"8 nl t C/ év, - kítemrelt. tanósan has;,nosított
rész: j.2. 0"75. 0,E {).5 = t).96m t C, ór" fiild alatti rész0.3_] nr
t C; óv -- összel íartós tie_skőtés: {8,E * 8,96 - 0.33 ) nlt - 2.i}9 r.:l
t C'év, A megk,ötés a teljes kibocsátásnak 0,i3 része / kb. 1i.3-a
ítel.ies nregktiiós kisz-ámítása l pont + kibocsátá,s-nreckötés arány
rntgaCáse 1 p$nt)i 9. Kijzitk,:dcls: i(}. ErrergiaL;lkar.i:kossírg. til-
ntegkiizlekcdés haszná[ala. racionális íiiti,s ós villanyhasználal,
ólL,t rn,irl r l1lt;is 1 hárrncll
.i,j ttle.l,,ltJlis cl íirFaJharr l t
} 5.6. 17 pont
!-7: (- I] D E A -t- G: 8, Az az cgyedsúrúség. nrelynól a szülctési
és halálozási ráta azonossá válik r'a populáció lútszámt 1ll]arrclósul
{K-Stralóeiák}.:9-16: A A B B A B I} B: i7, ts C] A (l ponl)
5. l'. 2S pont
bül*ös, C: 2. A na-
meg; 3-5: BC
i]: a,, i'c,ijt-jtiil lr sziiii.lj kj},..l|lr{1á§iill l rnik-
17l
Tamás Edina: Biológia órettségi T'amu ti ku,y íb l a d u ts o ra k h u l udil knu k
roklím {bármelyik}.; 7. t e.ámyekclás l b3zdeLemvizéxt, álv,áB},t versatges; 6. egrvinígú gyönygpede: nő, kisvinígú hunyor: csök-
§ókért. {hfu§!ely&}.; 8-1§: C B A A B Á D C; 16, Á; 17. X: a keq 7. kisvirágú trrnyoc 8- Az Erdö viltigosób po*tjain / tiszttis+,
gÁ
fatórzsek átííréójel a fák becsiilt életkora, Y: a gyakaiság / / kon, erdószelen / 700 lux kiirüli megvilágítottságu teíületek€n,
számuk (l port); 18. A telepített nyrirasban a fákat egyszerre ül- S.15. 19 pont
)
tették azonoe korrid terrészetesná nem / Termeszeúe$en j+, Tetgelyek: x - bonapok / napok, y - borítás % {2 poilt). A 3 grafi-
leir van az újulat es a korhadó fák is, faiiltetvenyben nem (1 pont). kon (oszlop, vonal ponsor) belyes fehajmlásáht(+l- l0% eltéres
5,8. l0 pont megengedett) 1 pont.
1-3: + - szimbiózis; 5, Pl. moszatok es gombafunalak (az-
O; 4. ,'.r,l,,',,l;,,ir, :f.,,
mók); 6. Asztalköásség; 7. Pl. salnyog es brármely guÁaszeíye- ,tr:i,it:, litt,
.I zeu 8. Antibióás.; 9. Pl. ec§eryené§z é§ baktérium; 10, Versengés.
í9. 18plt 2. Bármely, a
l. B: 73113 : 5,ó{2); :
4,N4) (2 pont); 2. A leplacs+,
C: 79116 wpasz1É.lt aóz-
nyabban fekvó csaes-tölgyes a legkevesebb / a tegmagasabbaa tok összességét
jellemző bükkös a legiibb csapadékot kapja VAGY pl. a maga- / bármelyik a- -\E
sabban fekvő, hűvös& bükkösben cseLélyáb párologtatá§ ljob- dátsoft ertel-
ban záruló lombkorona alattíöbb nedvessegkedvelő faj; 3. Hanr mező álliaás el-
fogadbató. P1.:
ai 6 lotJ
dc iiarirsitjli iij,Ii i] di54relgiij!}-
íkb, 6 irónap nlúlr-ai ir,lcntkczik. , A károsító hatást a kag1,,lótelep

5.t0. 17 nrúg hosszir idő (23 hónap) után sem hcvtri ki. Ncrn cllogadhatók
:
:, .\ _], lliil3aijh*t,.: ii .s.í.5-
i ] -,., rem az adaistra tárlnszk<xló állítástrk i,aE}- az ;}datsoí üsjpin
, i l,,l ! ty:i;
t.i;kki]. ki]lJi lll|lilflhi:i,] ]\

i,,itl_,,,rl ,:. .g}cl]!]i,} áiiapoirit nrcg1?lgalmazók {pl- a szenrr.rrtzós clÖtt a kók-
6. slttttiltitzis: 7, k0llllIl(,1,];/illi7ltttls; s ,{ kagyl(lk a vizsgált szikiák 6i)-lt09il-t boritottiik).; 3. A ktioll1jszr-n_r-
3. I) {] p41111 .]-lli; ,,\ l}: l l Í}j: !_idóll iál: ny,czós diszpergálása esetlcg nagvolrb kárt oh_r.lz" minl az össze-
kilrii1 tiiili. ;i li]!],v. i{ lljilul]J,lci)li iiitrlgc- íilggii rlla.jrótcg, ' Az olaj szotcszlatlisa hcl;-ctt anrrak Iclrotltása
ragy bcgyii,jtósc céiszcrűbb. (blrrrrrely hcl.vcs. a kísórlct adataival
a lirntrls ktlnrr-czcti tó- tisszh;rngban lcvijjavaslat clíbgadható. l pont): 4" lndikátorlai: va-
lxnl*ly kiirrryi:zcri tónycztir* nózvc sáktiirrisű lhi, : l,*g1 rlóg ál-
kedelt taliinosabban: bánneli,, fa|, urely elter-jcdesóvel ,iclez eg1, köml,c-
s;lukccsszió; l3. r-strarógiák a kczCetón. K-snatógiák vógcn na- zcti tónyczöt (l pont}. A kékkagyló a kőolajszcnriyczcs/diszper-
g1,,;trb aránybaa.: 1-{, F taiok ncni -,,i-<rlik ei az erős krrrrrpetícitit. gálósz*r szennvezcs lratásál ieizi l indikálja ] *zckrc *rzékcn_v laj
pl. ám_v"ikolást. nrás íajok g"vőketeinck e 1slzivil haLisát_: 15. Lcár- (l pt-.rrt).: 5. kón-ilioxirl l kón{vcgvűlctck): 6. baktr,iriumtlk, kók,
nyókolják / trrás tnótltrn szrlrit|ák vissza a szukccsszió korábbi íl- baktóriutrrok (kókrrroszatok) / nttlszirtok / vízinővónyel<: 7. pusztu-
risainilk tcnvigóni,cs iaiait.; i6- i\ r,cgctatir úton terjctlő fajclk új lás i kiszíirirdás: 8, {f*lc'liititnl cntibiotikunr-alkallrrez_ás antibio-
cgvcdcr r,égig kai:rcstrlatban állnak az anvatórcl.; l7, A szukccsz- tikunlok hosszan tartó haszllálata: 9. (csiicsiragadozúk i nlásrldla-
]
szi(l kcztlctón apltr. ktinnycn tcrjctl(i ntirgr,ú, stlkitig csirlizrikópcs gos ús'l,ag1, harrtutilitgtls ltrgyrrszt(rkl l0. ciszaprlrotlás] I |, Sa1,1ls
rriili,rl_vck voltak fulsú]},,han: tgysógcs. cgvúttts rncgjclcni,s. .{. li> csiil l2. tr(ón-iJiorid" a ki,n oxidja: l3. Nitrr;gi,n oxidok (szón-di-
Ivamat során nagytlbh rnagrrú. n*hczcbbcn tcricrlii íalok nlcrtck ilxitl); 14. Frrsszilis túzcl(ianyilgok 1kiiszón. k(biai" 1iildgLiz) ógi,-
1órt (az órvcló§]rck utálnia kell az eltóró szaporodási stfató,.{r;ira). lrisc, kiizlckcdós (2 póitla l pont); l5, Növónyck klrrositása l klo-
5.t1. l0 pont roijll roncso]ása , lcguti ntcgbetcgedések ibkozódása ,' mészkij
i-]: Á(];]. í] E ( l pont):4. {'':5, liortcrbág;"' Kiskunsiigi Kórös' i,pítnrón3,ek kártrsodása ,' §,iz*k, tra]ajok savasodásit l' férn épltrnó-
i\,lar,:; i l'ertiÉHanság i2 ponti: ó. A ii;lyamatos legeiés tark;san nvek ktrrrózió.ia {2 példa t pont)
m§gál|ítia a srukccssziirt,; 7. }tiányzó R-átlag: 1.2,' 1.3: hiáttl,zó 5,1ó, 2l pont
N-irtlag: 1.0 {] pont}; í3- A szikesek talajába clcvc kel,cscbb szr-r- 1, .,\ - cscrtóIgy. i3 .' brgvi herc. C - sárge fagyóng5,, D -
ves anyag i hut-nusz jut tye, mint a tóbbi éIőhclycn VACY a ke]et- tiilgyilonca, l. -
szétrcirloge (hibirtlan nregoitilis: .{ pont. 3 hclyes
kczó hunrusz.lclqnt(js rósze a tala.jvízbe jut és távozik VA(iY a N- r,álasz J pont. 2 helyes válasz 2 pont, 1 hel}-es r,álasz l pont); 2. l.
glüjtii hlrktéritrnrtlk kis rncrrrlyisógc i anaettllr kiizcglrcrr t,lszaprr asziaIktiziisscg kilnrnrcnzalizlntts. Il, lcrsengés krrrnpeticiii. IIl.
"
rodti cicnitrifikáliik nliatt kcvtls t filvclrctil nin,ogón ( l prrnt), óliiskijdós /] plra7itizmus, lV. tápJálkozási kiilcstinhatás,' prc<iáciii
5.I2. ll pont {clirsködcs cJfogatlhatr5), V. tÁpláIkozósi klilusönhatós /
is
1-6: l íl l l l t:7.3-J nlút*r*sek.: [i. 75."{"i,:9.9"1,5'i l('). ígcn. pr,*r!ácii:. \'l. szinrbiózis:
3. cscrcs-ttilgv"s. ]00 -4{}ü nr {r a!l, ebbe
mcrt nlariarakal és enrlósiikei ctsszescn 27,51,á-ban íogl,asztanak a a tenománvba csii nlás adat. magassáu és életköz_iissóg ncve cgviit-
ltgrragyotib krokodilok, csak kisebb 9il-ban a náluk kisebbek.: 1 }, teserr l pllnt1. 4, Agascsápir rákr:k IlS evezijlábú rákok (nrindkettő
},iem, meri a kompeticiti tqck köxi kölcsilnhatástípus l'a táb]ázal nlegner,*zése es.tén ] prrnl}; 5. {T'avii pisztrár:g" grizzly rnedve,
sz.rii]t táplálé§orrásaik átíetj*se minilrrális,' inást íbgl,asztariak. í-ehórfejú rótisas {nlíirdeg_vik nregrrcvezése eselén l pollt); 6" ilrasz,
5.13. pont tjkrrsatr csijkkenr; 7. állorlránya nregtitkult: 8, Vártkapcsolat: zsák-
l. l moln;li (180 g) sziilőcukor keletkczése közben 6 moln,v-i ()3 mátr1,-szerzós 'pledáció {l pi:nt), lrclytttc: vcrsengés i korrlpetíció
kclctkr:zik. airri 6+2,1:I44 clm]}( l ptln1}; 1(Xi0 g sz-irlőcukor kópzil- (l pünl): 9, A táplálék nregltlgy,atktlziisa ,ír,i lrarazita lagy zsiik-
dúst sorítn ( l 00f)" 1 80}+ ] 44:800 dnrl (): keletkczil ( l ponr i: 2. k(i- rniinyl;iil fa.i llcgjcIcnóse / gciretikai okok pl- beltcnyi,szct 1nl:is
olaj / íiilttgáz l tőz.eg l (kő)szón ,/ hunlusz / lrrószkő l miis elvileg hcJycs válaszlehetiiség is elfogadható); l 0- Ttibbféle tápIL1-
i:arboniiftanaintú kózet (] pont}: _-]. rje-nitrifikáló haktórirrrnok; -l. ickttrnás nriatt ncm érintcttc: oil,an órzékenl,cn a lazacok nlt-gtit-
nrlvónyek anl,agt'elr,ótele i clcrrilrifikíció; 5. Nagrvolrb" víz" rllütrá- ku]ása.: 1 l. !}árnrill,en isrrrert póida cllogadhatri: a behurcolt íq
gya {_1 pclnt) riel,e pl. akác. sel.v-ernk(lrti, burgon;,abogár" íiloxúr*"parlagíii: a
s.t;t" 8 pont haiás lrírása pi. futóhomok nregkőté-sc. őshonos falajok. g1,,eptk
l, 500 lux; 2. -{0ü, 12üüü+lú{.}=4,29.o: 3. eg;lrirágú gy-.ónlgpcrje: kiszoritása. rnczögazrlasági kártétel 1faj ineglevezése 1 pcnt - ha-
700 lr-rx, kisvirágú hunyor: 50ü lux; -1, egyvirágú gyöngyperje: 5, tás leírása l pont)
172
&;, Tamás Edina: BioLőgía érettslgí leladatgy;&emény Tematikus "kladutsorok huladilknak
[:,"
6. Öröklődés, változékony§ág, evglúeió
populációgenetika
l0 pont
hclyérel Az állitások lr,sii jr--llcg,;-k riróklósóle vo- ii lij,klüt!,rr

natkozn*k- a ritka Y krcnlt-sz+r:rái;oz kötött _i*ile-
gektől tekintsiink ei.
1. Fla cg.v apának i1...-n illtion tiriiklcidtj ,jclir,gl-
van, mindcn lánl,a iirtik.linr i,l,]iil r,zt a.jclicuc1
2. Ez az ilröklésltlenet l lcq,,.L1,,:ztniil.b. hl egcsz-
séges anyáknak rllindic .,s j, J iltlJr enttekeik
kilzött 1clenik i"I1ci.l J 1.,i-_-t:-
a-
3. Ez az öriiklesnienit ; .;_. _.. .;::::]-, rl] *sj}Z-
^
séges szülők gl"ernreke re ,. il.,i e. l,, lánvok

kiizirtt is nregjclenik ; ir-i;,]:._.
a igy öriiklődik l szittr,:,. ;,. ,-,
5. Ígt,ijröklődik az al[,ii:l.,:l ,_.
ó Így ilrilklődik az Rh-p;;,1., ::-: ,]. ]1
]. Azilyenmcidoniiriixlic,-:,.-.::;i;gr bcieglpaakkorisaíláraöriikítheti,haazany'aegészsÓ-
ges. és aZ an}'a i'i€l'Il l: ] : j -._ : :.::: aljclt
B. Ha egy jelleg ig1 iil,_ii:., ;..,, j :-:- j\:jn riig1 .,bb arán-,,ban rlárható a mepjelenóse. mint a nőkben
9. Ísy órökiijdii"l a be ecs:- ]_: ._ _ .-, . csak tg,,eilen péidánl,r,an mindkét szülőben. mésis mind-
kettcn egész:cge.<i
t0. Íg;; iiröklödik .: r i] :i :], ,_:
i. Mcly biokérnrar _*-

,. _.
_, riri]ak'l (2 pont) T G clr
A} Átirás (transzkrl; . F; \ ].._.:t keszít.;s tr,"pliká*ió}
C} í:'*hér'ieszillt." ' -,.1\ ,zlntczi:
l- } i"ttltlllnLttlr,.,l.,
,\z_i.szírllLi:-. _ ,. iLii., ltll'iai.
,\ f,:;zli:,iti:: ,.]lliii1,i
f . trltll,jlttszócln:k ." ., . ,_ .l. .,l: ic]i1-lilia{r,rk az e tlrbcri szcrvczctbcn',) (2 pont)

Á}A ntitilti,ll.i:,,__,:-_ ,.. ,.] l__
FJ) A riboszótli:r. _,: :.

,_, l,,z l. számú ny,illal jclzctr biokómirti loiyttnat:
A sc.jtn:sg'rlll
{, }
D) A se,irhár-lr: :; ._ _ . .-:i ]. számtt n3,íil;rl .1eizctt biokérrriiri folyatrtat:
(,beszélö") lánca nrelletti

(5 pont)
kódoló génhez tartaztk?
173
íG
Tamás Edina: Biológia érettségi Temat i ku,s fbladuí,g o rak halutlóknctk
6.1.3. feltdat 22p*nt
Afeladata kővetetményrendszer 4.6-]., ő,}.2" és ő.2.1. pcntjai alapján késziik.
l. Egészítseki a mondatot!
A fenti kepen a normális (A} és a §arlósejte§ vérszegérrysegben
szenl,edő (B) enrber ... látjuk.
2. lsmertesse a sarltisejtes vérszegénységsúlyos (homozigóta)
formájának ellettani hatását! válaszát írja a pontozatt vonalra!
A rrormál hemo gl obin eg1,- szakaszának arn inosa,sorrenrlj e : U L A § J-

Leucin -Treonin - Pralin - Glutaminsav - Glutaminsav - Lizin - Szerin Fenilalanin Szerin Tirozin Cisztein U
A kóros hemoglobin Llgyanazon szakasza: Fenilalanin §zerin Tirozin Cisáein c
U
Leucin -Treonin - Proltn - Vatín - Glutaminsav Lizin - Szein
Leucin Szerin sToP sToP A
- Leucin Szerin sToP Triotofan G
Az egészséges hernoglobint kódoió tnRNS-szakasz bázis- Leucin Prolin Hisztidin Arginin U
sorrendje: CUG ACU CCU GAG GAG AAG UCU c
Leucin Prolin Hisáidin Arqinin c
:. Írla ítil az egészséges hernoglobirrt kódoló értelrnes DNS- Leucin
Leucin
Prolin
Prolin
Glutamin Arqinin A
Glutamin Arsinin G
szál bázissorrendjét! hoIeucín Treonin Aszparagin §zerin
lzoleucin Treonin Aszparaqin §zerin c
A lzoleucln Treonin Lizin Arqinin A
4. A kodonszótár segítségéveladja rneg a sarlósejtes vérsze- Metionin,
gérrységben szenvedő beteg adott niRNS-szakaszának sTART Treonin Lizin Arqinín G
Valin Alanln Aszparaglnsal Glicin U
bázissorrcndjeltl Tótelczziik fel. hogy a lchctő lcgkisebb
G
Valin Alanin Aszparaoinsal Glicin c
szárnú rrukleotid változott rncg! Valin Alanin Glutaminsav Glicin A
Valln Alenln Glutamln§av Glicln G
5. Mitryen típusúmutáció ckozzaa betegséget?

{t pont)
A) Genommutrició B) Kromoszóma-muíácis C} Génmuüáció
D) Csendes mutáció E) Ponknutáció
6. Mi a mutáció történésének lényege?
A) A mutáció kÖvetkeáében STOP kodon épült be, teáll a fehérje szintézise
B) Báziskiesés miatt eltolódott a leolvasási lieret
C} Bázisbetoldiás miatf eltolódott a leolvasási keret
D) Bráziscsere miatt megvéútozotta kódolt aminosav
E} Br{eiscsere tÖrtént" de a lötyögő brázis miatt nern változott az aminosavsorrend
Az alábbi családfa a sarlósejtes vérsze- l]rill r '

i Jane (9) @
génységelőfordulását mutatla egy család-
ban. Az egészséges és a betegség enyhe
változatát Irordozó lretcrozigóta szenrélyck { , o
) iJrlrr l l" li,ril 1 1 '' Man, (
l l(;lr t i'
vi l ágos háttcrűe k" a sarl ósej tes vtirszegén y.-

ség sítlyos fbrmájában szenvedőket szürke ,\rnv{ , it-l Pet(
')O
.l{)!,{ l':
háttér jelzi.
7- Testi vagY ivari kromoszómához kapcsolódik a tulajrlonság'l lndokcr§a állitását!
B. Lchctsóges-c, hogy a betcg

-eyerckek szüjci ós azok c,salád_ia e "jcllegrc nézvc ercdetileg teljcsen
egészségesvolt. ós egr,etlen mutáció következtóben jelent meg a betegség? lndokolja
aúitasátt
174
m,lk Tamás Edina; Biolócia érettségi
haladóknak
)ont 9, Mekkora a valószínűséq9,,alnak, lrogy,íoe teliesen egészséges.
tehát nem hclrdclzza a betegséget
okozó allé]t'] indoko§a állíását1
A sarlósejtes vérszegénYségazokon a trópusi vidékeken gyakori, ahol

egy sűyos betegség, amalárla
is elterjedt, A malária kórokozójával számben ugyanis ÍéO.tt"t
a sarláse3teá vérszegénységenyhe
v éilt*zatát lrordczó {heterozigóta} emberek
10, TételezzÜk fel, hogY egY kelet-afrikai populációban a sarlósejtes
vérszegénységrenézve teljesen
egészségesemberek a lakosság 81%-útészik ki. Mekkora
amaláúával szemben védett felnőöek
gYakorisága ebben a PoPulációban? Ebben a populációban
az allélgyakoriság hosszu ideje állandó.
A srllYosan beteg sarlÓsejtes újszülöttek sajnbs ritkán érik meg
a feinőttkor{ Rögzítse számítását!
(3 pon{
\
1 l, A fenti PoPuláciőban az Újszülöttek hány szánaléka születik ezen örökletes rendellenesség súlyos
forrnójával?
12, szempontból ideálisn ak ez akelet-afrikai populáció? Indokolja

|9Y9zhetŐ-e PoPulációgenetikai
állítá§át!
,)
-l
Egészítseki az alábbi szöveget!

A_sarlósejtes verszegénységre
!i3) genotípusúak tbtélő- és szaporodóképessége jóval kisebb, mint a
tÖbbi genotíPusé-A recessáv allél gyakoriságát csökkenti
aliél mégsim vész ki a malixtával
feftőzőx terÜletekatr meít ott a beterozigóták rátermottsége "Azmint
a {t+i
1Ís1, u
Ío*oz1gőtáú*e_ Afrikában
ezért rnagas a
hibrás hemoglobirrt kódotó allél gyak§:riie* a,
Eg!"rült-Ábmokban élő
afroamerikaiak kózÖtt is gyakcribb a sarlósejtes véűegénysÖg,
mint a fehér népességben, bár ott
nincs maliária. Az afroamerikaiak es a fehérek közötti gvitoiiuú
hiizasságok miatt azatlétgyakorisá-
goknak ez a különbsége válhatőan (16).
lA
15.,.. 16......
t7, A DN§-mclekula egY szakasza 85S nrrkleotidpáóól átl. §zen a szakaszon a citozin
a bazisok össz_
mennYiségénekzz%-át teszi ki. Haározzameg, hogy az adottDNs-
molekula-szakaszban hany
db citozin, guanin, timin és adenin tatálhatól a áamous menetót is írja
le!
(4 pont)
115
'fanrás
Edina:
I-emalikts hulactóknak
ő,1.4t fel*d*t
Áfeladat a követelményrendszer 6.2-í. pcntja alapjón készűlt. l 1 pont
Az ábtán látható családfh a
tbnilketrrrrúria elő forduIásait mutatja egy Éla (; Richárd €) \laqtla Ár6a O
csaláclban. (A rnutáció lehetőséeét kizá;
juk, a beteg egyóllckct a sztirfc háttér i i,,lr., \lrlt \liu:' ,\.lrrn ,"' '- I:tltttlt
ielzi.)
l. A családfb alapján milyen öröklésrne- (1]
netet mutat a t-errilketonuria.,)
i::: Sára Hrik Csenge O : 1lltti:
A) Domináns-recesszív, a recessziv allól okozza a betcgsóget
B) Domináns-recesszív, a dominálrs allél okozza a betegséget
C) Domináns-recesszív, a heterozigóták betegek
D) Intennedier, a heterozigóták betegek
E) Intermedier, a homozigóták betegek
Milyen a genotípusa az alábbj szemólyeknek? Írla be a
tábtázatba!
A hibás allélt kisbetúvel, az egészségesetnagybetűvel jetö§el ,)
Magda
7. Milycn csóllycl szüicthct Aba és Alízházasságából a vizs_ 3 Aliz
gált jellegre nézve egészséges 4. Aba
_{yermekl)
A) l2,5Yo B)25 % C) 5V/o D)75%
EJa% 5. Erik
8. §em Éva, sem Edina családjában nem fordult clti ktrrábban 6. Márk
ez a
betegség. Errnek ismeretében van-e olyan személy,
akinek a csa-
ládfb alapján nem itélhető meg a genotípusa ene a jellegre
nézve? lndokolja válaszátt (2 pont)
l0. Eldönthető-e a fenti családfa lapján. hogy a fenilketorrúria

allélia tesíi vagy ivari kronroszólnán
van'/ lntlokolja válaszát! (Feltételezzük. hogy
az y kromoszónra nern horctozhatja ezt a gént.)
6.1.5. feladat
Áfeladat a követelményr*ndszer 6.I.2- és 6^2.I. pantjai aíapján készült,
8 pont
1. Fenilketonúriás nő
x iv{ri
2. Vérzékenylbríi ii.l:i..,].].,L. k@szóúábotrl(öúöfi Horoozigéta
3. Egészséges nő, akinek apja színtéveszfő volt

4. Olyan nő. akinek a terhessége során Rh-össze- HoOozigóts r€ceszlv
lérhetetlerrség léphet fel

5. Egy AB és egy 0 vércsoporrú szülőpár gyernre-
kci
6. Olyan íéríj,akinek albínó nőtől albinó és nem albínó gyermekei
is születhetnek
7. Olyan nő. akinek nem születhet vérzékenyfia
iha a rnutáció lehetilségétől eltekintünk)
8. Annak a szeméilnek a vércsoport-genotípusa, aki az
AB0 vércsoportrendszerben szükség
esetén bárkitől kaphat vért
176
Tamás érettsési femcttiku,s ]taladóknttk
6.1.6. feladat
Á-feladat a követelményendszer 2"3,4,, 6.].t és ő,t.2. pontjai alapján 16 pont
keszült.
A emberi kromoszómakeszletét látja:
(í fi} Dll ű}tr llt

1. Melyik sejt kromoszőma-készlete lehet az ábránlátható?
A) Petesejt B) Hímivarsejt C) Nói tÉ§ti s€jt
D) Egészséges féríitesti sejt
ll rl fi1 il ín fl ín E) Down-kóros ferfi testi sejt

A követkoző állítások rnelyike igaz affa a sejtre, melynek a
íI fil rr xí tt
8 9 1o 11 1: 13 14
lil
1§ 16 17 .l8
§Jr
t9 20 2l I {igaz), H {hamis), X {az
lehetséges válaszok:
alapjrin nem álIapítható
i: llt *
2.
3
]i j,
.
Az
!'/ i\}ill
ábra kószitósónck
i
idején osztodasi f;ázisban volt

Az osztódások x kronroszónrát tartalmaző lvan
a
,\g alábbiakbar.egy kromosámáj a ugyanazanrészletének bázissorren djét ábrá.a:a!-
fuk kétkiilönbözö
Korabbi időpont: ATC GTC GGA AAC CAT GAC GCG Későbbi időpont: ATC
GTC 6GA CAG TAC CAA GCG
kromoszóma kerde§€s szakaeával {ami az elterest
tttirul;illizlt;il.r.t, -
B) Megfordulástípusú
D) Pontmutáció 1helyen
6. Hány aminosar a: .:,_,: . ::- :]- :] .::]..a:z,' iT.iteir-zzük f'e l. hogy a ielnintetem résziet te lics eg*-
szchcn lcltllil, -
1 Egy ,,,lr.ilt,It. k ,
i _. ._.* Szr'mpOntjából a sejtciklus mely er-
denres
A) A nritózis ,.
A ..,,;lI'Jic;,1t5 f,izisában
C) A lilita)Z]\t:]]J:- -
..,;.,, I) A mitózis középszakaszában
8.
\l]:
s c
{ f
olyan lehetséges betíípáft, amely teljesen

itlti,rll .,,
:1Z{in{)5 a fenti kromoszómapárban! (l pont) l
lü. Nevezze lrleg ;,z, * az előző poatban jelölt, megegyezö információjú részek
|.i*lak-.il á:lii ::--.:
i l. Íl'1orr 1cl o]_r:r]; :-,,..: _ , .,,:,l],JL.jkt-i .juliii. itrllciv,_:k a tnitiizis scrl-átl
ljlil,iL t l ,,
, !r
{ l ;}til]l }
l
i]. ilri ;ii]rtlilrtt:.,. : ,,
A)
B)
C} Inforniáció_lui
lelret különböző
D i!nlrrrniail,,. ...
1eg_verr
E)
177
Tamás Edina: Bitrlógia órettsé gi fe ladatgpi jtem én}, Tem ati kus fb l adu t s o rok h alud ó kn tt k
13. Mik válnak el egymástól a meiózis l. szakasza során?
A} A Dllis egyes szálai B) A DNS és RNS molckrrlák
C) A homológ kromoszómapárok tagiai D) Azonos információtaríalrnú kromatidák
E) A kromoszónra DNS- és í-ehérjelar(alma
l4. Ncvczzc mcg a rnciózisnak azt a törtónését" an,cly az előzőn kívtil növcli a genctikai válto-
zatosságot!
15. A vizsgált ótőterryhámsejtjeiben sejtenkent 4 parkromoszómát figyethetttink meg. Mennyi ennek
az élőlérryrrek a diploid krcmoszómaszá*ra?
16. Nevezze meg az, élőlénynek azon (egészséges)sejtjeit, amelyekben a fentitöl ettérő számú kromo-
szómráttalálhatunk!
ó.1.7. feladat 6 pont

Áfeladat a követelményrendszer 6.2.1. pontja alapján készűk.
l. Egy k}ta$ 3 rscesszív-dominr{ns öröklésmenetet rnutató tulajdonság (A, B, C} kapcsoltsr{gi vi-
viszonyaitvizsgáita. Mi a kapcsoltság oka?
2. Az A ós B tulajdonság pár vizsgálata során AABB (bidomináns , azazkétszerescn homozigőta do-

mináns) és aabb birecessziv (mindkét génre nézve honrozigóta recesszív) genotipusíl egyedeket
keresztezett egynrással. A rnásodik rrtódnemzedéklren 630 bidonrináns, illetve 200 trirecesszív
fcnotíprrsú egved mellett 30 egyed volt, amely csak az eg,vik tulajdonságra mutatott dorriinátrs. a
rnásikra pedig recessziv fenotipust. Szárnítsa ki a rckonrbinárrs egyedek gyakoriságát!
3. Az. A és C tulajdorrság pár vizsgálata sorlrn AACC és aacc gencrtípusúregyedeket keresztezett

egymással, A nrásodik utódnenrzedékberr 590 bidominárrs, illetve l90 birecessziv fenotipusú
cgyed nrcllett 20 egyed volt, anlely csak az cgyik tulajdonsá_tra mutatott donlináns, a rnásikra pe-
dig r:ecessziv l-enotipust" Számitsa ki a rekombináns egyedek gyakorjságátl
4. A B ós C' tula"idclnpár vizsgálata során BBCC ós bbcc gcnotípusúcgycdckct kcrcsztczctt

egyrnással. A rrrástldik tttódnemzeclékben 894 bidornináns. illetve 294 birecesszív f'enotípusir
egyed rnellett l2 egyed volt. amely csak az egyik tulajdonságra mutatott domináns. a nrásíkra pe-
dig recessziv fenotipust. Számitsa ki a rekornbináns eg5redek gyakoriságát!
5. Milyen összet-iiggés van a rekombináció gyakorisága ós a gének közöttitávolság között't
6. Az alábbi egyerres mentén elhelyezett négyzetekbe irja be az A" B, illetve C betut a betűkliel
j el öIt nrl aj don ságok génj c i nek sorcrrdj ébcn.
l78
Tamás Edina: Biológia érettséíri
Tt:rnttíiliu.l
6.1.8. feladat
Á,feladat a kővetelményrendszer 2.2.3,
6.I.], 3.2.t, 3-2.2 pontjai atapján készütt. 6 pont
.,.
ftagyaíázatat erfta,hogy hibás műkidése

miért okoz
a-
Atírás
Lealvasás
+
zavarta]ltil,.. . _,-. : - í*lrcr;i,je
6.
'Iamás Edina:
Biológia órettséei
Tentqtiftus huludóknuk
6.1.9. feladat
Á feladat a kővetelményrendszer 6. 3. 1, fej ezetén alapszik. lB pont
Az ábrán látható szerkezet genetikai nrodellt
víz a populáció genetikai,változatosságát jelképeri, A rartálybarl levő
szemléltet.
,iiltozatosságol növ,clő, illclvc csoklientá
u a'genetitai
tényezők, ".upot
rti ieny"r,;
megadfuk, A lcírás alap.ján azonositsa ""re'
ö
a betűk[cl.jclölt továbói negy te-
ö nyezőt. és írja nevüket a pontozott vonalakra!
m l, A:
.
Ezen tblyamat
anrinosavsorrendü
eredménveként hason]ó funkció-iú.
<le eltérij
tbhér]ék jelennek meg a populációbarr.
neve:
A íblyamat
tr
0
ó ö B: Bevárrdorlás
ö 2. C: Kisméretű populációkban í'elcrősötJik.:
...
3. D: Egyedek távozása a populációból:
4. E: Az aZonOs f-unkció.jír, de
\ eltérő amlnosav-sorrendű í-ehór|éket
hordozó egyeciek sZapo-
rodásának r.aiószíníisége elrérő.
A folyamat neve:
F: Szelektív pári,álasztás (az egyes lvarseJ
tek találkozási esélye nem azonos).
Az ábra megfelelő betűjeleit írya az iires négyzetekbe!
5 Erósödő UV-sugárzás hatására c folyanlatok
scbcssógc no ( fbltótclczvc. hugy a
létszám eközben közel állantló
6. A véletlenszerűen csökkentheti
csök]<en a kevésbéalkalntas a
8 E csak a szexuális úíon
íijl
9 Minél trávolabb fekszik egy
sziget a kontinenstől, e folyarnattrk sebcsségc
kisebb annál
10. Elvben lehetséges, hogy egyetlen fenti folyamat
se működjön. Kik fogalmazták rneg az ilyen
populációkra érvényesgenetikai
törvényt? .
6.1.10. fel*dat
Afeladat a kivetelmé*yretdszer 2.1-6., 6,t ,j. porttjai 9 pont
atapjáw készük.
1, Nevezze meg a funkció feltüntetésével,
hogy mit jeIöI-
türrk az ábrálr
(3 pont)
1
l,-es szántmal: 2
Z-es számmal: .,..

3 878
5-ös saímmal: ,...
Mi jellernző az ábratovábbi részeire'? {t 5
A} A 3-as es 4-es rószletre igaz

;_ _)
lr;t
L*^J
fJ
a-'
B) A 3-4-6-7-B-as részIetre egyaránt 2
igaz
C) A6-7-8-as részletre igaz
D) Egyikre senr lgaZ 1 46 78
Fehérje
J Fehér,iék készülnck aZ információj
il alap.ján
Nukleotidok atkotják
5 E szakusz. kodolja a szabályozó fehérje
ét
OIyan DNS-szakasz, amr nem kódal
fehérjét
1 Az enzimfehé{ éket kódoló gének
l80
iknak
pont 6"1.1 l. feladat l6 pont

levő l'hlri]lils \Í.li-,,:-. ,. ', _ ., i i.-]iü.,Lk kct ír:la.iclrltl_.ii*iinnk (iriiiili;iicsci i iz:;g;ilrii. l3i-
|tikai l,-t.lr szet-tlszilli, ,:- . ..,.,lt,!;l:! klsórlettlzett. Mindkót tulalr.lonslrg i.ccgsszil,tt,:li
tevét i"rizonvL;]t i] ]-]. ":] ._ . ^,,,.1-,,;11,.\r clőzctes kísi.:-iEr.:[ irilp,ján
tticgílial;ílilttn
y té- ilZt ts. lltrlr t,/,,.,.,: , .,]!,illt,ti tirilk|trtlItck.
j. \4O[9iln l.i,._,- -- '_ . _ !]]
,.
i. szilrtlrír hírlckct kirrl."sltclclt trtlrtlllil szcn,iii r_l:l
ttéró szát,ny-ii nL)}:.] -. , _-] !_]ii..i]}ii1. ,_ilkirlri;*zza, a kör ctkc,zil ,jcliilóseitct: 11 poril;
rnat A: normál szern.: | : .| ,: ,:
. a, bibei §zerfi§t kialakító allél
B: normál szaril3i r : :: ,: : . o :soxevé*yes szárnyai kialakíto a|íél
Anil {ajl,Jl ii._..., - _!,l|,11Ii)Ll§li.
], Az- Fi {cIlJ::- ,-,- ., .l !tLill:i szcillii. llilrillál szitrnyti cg5,ccije_
|'l()l'llllt|
lcll| llldg \, - -- , ]':-- ,rl,,l. l,,riikti irirntkk.:l k*rcs;{tclir-,
i11l,a,., 1.,.;ip11,,,ú
a kiiietkc,:, :,, ,.-, ,. ,,.___:],,:-..,,1i;i,",tiltiti-ts-i.cie r.rzi,i r,rlii|i]-"- iiitctclezrc \lc;l_
po-
:n
tt
"i, l'fir*i 111.1:.-,:' - _, _ l---]:]l i..,lr,liir*L:ir s;:;:inbaii - ll :;ziiiilittil cjtérij r_i:r:rbir,:_
Cióbeni.il-..=_. . : iiiri,li;ii
;\i:\z cI:-::' -, ], i,,i].; ilib;l ritilití tiirr]rcttek í'*l n.icirlzijl<önl,r,c]i,b*il,
l]).{z ii.l:'._ - ....-. !]l_)\ll]i[rir,:r-) i;iircik,rzltt bu
5. Fe;ezze k- s;.-, ., ,.- - ] ,.,..,,,;.,les'ben szűietett" a sziilőitől eltéró. rek<rtrrhinárrs utóclok ará_
nr át .iz ,,::. -,. .' -
gón-ain.'lr i.l;,: ,: , -' , ., -,_,.,]c;cs,l;ui..,i}tloí]nitl,sziirkótkialakítóval szclnb*n.]!í!ridk.lt

tiilajdonsáe,: : -,_ __ : . _ _- -.l._.. :söker.énycs szárn.víl c§i/erJde l keresztez{ek. \
rekulrt-,ilin.il:: ... _ ,,:.,,, r,i,,7..s Lrt,li_i kirzött.
l8l
Tarnás Edina; I'emaíiku,t huladóknak
6. Melyik gén helye;4redik el távoiatrb a csökevényes számyat kialakitó géntől. a bíbor szemet. vagy
a fekete testet kialakító gén? Indoklásában számokkal tánrassza a|á váIaszát! (2 pont)
A í'cladat további rószében a rnóhckkel foglalkozunk. A móhckct pusztító bctcgségck cgyike a lár-
vartlthadás, rnely igen fertóző, könnyen átterjcd a szomszédos lárvákra. Bizonyos rnéhek, az űn.
..lrigiénikusok" képesek lblismemi a í'ertőzést, Fölnyitják az adott viaszsejt {niéhse_it) fedőjét és el-
távoiítlák a beteg lárvát, megakadályozva ezzel a f'erlőzés tovateqedését, A higiénikus méhek visel-
kedése öröklón. Kutatók higiénikus viselkeciésű méhkirálynőt nem higiénikus genotípusúlrerével
párosítottak. A diploid ivadékok ktizül egy sem volt higiénikus viselkedésű. A rnéheknél a nőivaru
egyedek (a királynő és a dolgozók) diploidok, a lrerók v,iszont haploidok, és nem vesznek résl,t at_
ivadékgondozásban,
7, Mire köl,etkeztethctiink a kísérletalapján a r,,iselkedést nreehatározó allélok viszorryáról: rnclyik
a domináns jelleg? . .....
8. §lvégezték a keresztezési kísérletfr:rditottját is: ekkor nenr higiénikus méhkirálynőt fugiénikrrs
genotípusúhimnrel párositottak. Kaphattak-e más ereciményt. mint az első esetbenl'Indokolja ál-
lítását!
9, Firromabb elemzés kimtrtatta, hogy a higiénikus viselkedés két eleniből áli össze. Ezek: a) a viasz-
A valodi higiénikus rnéhekben mindkét elent meg-
sejt ftilnyitása és tr} a beteg lárva eltávcllítása,
jclenik, de vannak olyan típusok is, melyek csak nyitnak, anélkül. hogy takaritanának. Vannak
olyanok is. melyek nem nyihrak, de takaritanak, ha a ktrtató előzőleg megnyitotta nekik a beteg
rnéhsejtet. Higiénikus nréhkirálynőt olyan családból szártnaző hirnmel párosítottak" rnelyben csak
folnyitonák a beteg sejteket. de nem takaritották ki azokat. Az utód dolgozók örökölték apjuk
viselkedesét. Mi e doigozók genotipusa'} A felnyitást rneghatározó allélokat jelöljük .,a" illetve
,,A" betűkkel. rníg a takaritásra vonirtkozókat,,b" és,.B"-vel!
i0. Higiénikus méhkirálynőt olyan családból szánnazó himmel párositottak, melyben nem nyitották
fli:l a beteg sejteket, de kitakaritották azokat. Ezek a rlolgozók is örökölték a hinr családjára jellerrr-
ző l,iselkedést. Mi a dolgozók genotipusa (clőző pontbeli jelölósscl)?

l l. A kutatók kiváncsiak voltak arra is. houy a higiénikus viselkedést megszabó két gén azonos
kromoszónrán van-e. Ilnnek clclóntóstirc az l. kóldósbcn szcrcpló clső utódncmzcdék ncnl
higiónikus nréhkirálynőjét higiónikus családból sztirnrazó lrinrntcl párositották. Milyen viscl-
kedésúrrtót]okat rrri|yen arányban r,ánink. ha l-eltételezzilk, hogy a két gén két ktiliinböző
kromoszómán talállrató'/ A genotípusok benrutatásával igazolja állítását! (4 pont)
12. Hányíéle ferrotípusú utóclot milyen arányban várunk az előző kérdósben leírt kercsztezéstól,
ha fbltételezzűk. hogy, a két gén azol]os kromoszóntirn (és egyrrrás kózvetlen szclttlszédságában)
lrelyezkedik el'i
l82
Tamás Edina:. Bialógla érgttségl feladatgyűjtemény Tematikus ftlallatsorok l!?laióknak
6.r.!2. feladat l0 pont
Afeladal a követelmétry ó.1.3. pontja alapjón keszük.
Az alábbi ábraazE. coli bakteriumban alakóz leborrtrásat végző euimek terrnelődésének szabályo-
aísát fogla§a tissze. M a) jelű sor ataktbzhiá- ]d( opt]loll
nyabaru a jelü a laktóz jelerrlétébenvégb€m€nö

óJ }]
folyamatokat muta§a.
"-U:
l",,l
Egészítseki az alrábbi szöveget! ---+(+
A lahóz lebontasát végó eazimek 1,2,3-mal jelőlt I
1tl;i,j;;lir,il,ii.--..'..':-.l].l.-:.. ts-
1i]
1t}lilknli ,}ut,,/, ,, ', _ , ., :l.,_ í:i-
z ,jr
L!ti\,,..!i)dl! !!i'lii ,a ,,. .,. ::,i:, '|
1,,,,l1'1,.,,;';'l i; J i \',. l
:
l
t, l'!,tili.,, _ ,'-'. :
_,!kll/]l,,, r7r1 l.t/;, _' _ ,, ;
i'l. \-
tt
Jű!','ti !t.,Ílt:t:,./\ l
]i,i
'
i'Á ,i,'l;',,].rll .j.
l.
4.
(l. Az iibr.iir,rk : _ _ _,l l,,;,:i,lll,:i' (] irt,ili,i
,-u
!,ill llrf]
Drcl,
li,j
íi
3,
l T- 5
"-
I
;li
a,
T.p
l,
3':-
TE
up
(l)
E. A Trp opc:- ] ] .: ,:,l ;li L ii.li,lll(rnrendszenról is isrrlen szabál,r,tlzllsi ttrcchalliz,-
12345
tr,lzli:;i i],,..,: ._ , :: .,,,..,. t,,,il iill}/ag }rozzáadii;at kiii ctöclr, lndokiás.
183
Tamás Edina: Biológia érettségi Te mati kus fe l uda ts o ro k k al a d ó kna k
6.1"13. feladat 10 pont
,4,í'eladaí a követelmény ő.2.2, pontja alapjón kés:íilt.
A nrennyiségi jellegek vizsgálatávalFrartcis Galton foglalkclzott először a 19. sziuadbarr, Az alábbi

rövid idézet és a baloldali ábra ,,Öröklődő tehetség" c" művéből való, Y
"Képzeljűk el, hogy egllmillió ember eg1l-
más után háttal odaáll egl meg[elelően
&agal deszkához, otya*fcrmón, hog a
testmagasságát a deszkán egl ponttal
meg lehessen lelöIni- Á deszíra ezutá* a 8
mellékelt diagramhaz hasanló kepet fog ,
m,utatni. Az átlagos magasság az a vo-
+
nal, ami a pontokat két egyenlő részre
osztja" és - a feltételezett esetben - ez
3
2
hatvanhaí hűvelyknek fel ueg- Ámint
látható, a poníak olyan szabályosan osz- 7
lanak meg a.gliagraa két oldalán, hagl x

a diagram alsófele aJblsőrcek majdtem tőíétetes tükőrkepe,"
1. Galton adatait koordináta-rendszerben megielenitve a jobb ábrán látható görbét kapjuk Mit
ábrár;al X- és Y-talgely? (t pont}
X: .... ,Y
2. Azóta nőrt a fcln{jttkori átlag testrnagasság - anélkűl, hogy az closzlás jc:llege, az átlagtól való
eltérésrrrénékeváltozott volna, Szárnolja ki. nrekkora az átlagos testnragasság egy mai populá-
cióban, rnelvben az átlagnragasság Galton kora óta ]O9zo-kalnőtt! Írja le a számítás illenetét is!
(i pont)
3. Rajzolja be a 2, ábra koordiltáia-rcttclszcróbc, hogy rrrilycrr görbl: iibrázolná a tcstrnagasságok

mai megoszlását| A pontos értékctncnr kell rrrcgjelcnitcni, csak a változás irányát! ( l pont)
Az ember testrnagassaga tipikus menrryi- Y

ségi jelleg. l \
,
l
Döntse el, hogy igazak (1} vagy harrrisak
}
I
I 1
, I
(H) az alábbi állítások! I t ,
, t ,
I l ,
l l l
t x x
3. óbra 4. ábra
4 §ok gén kölcsönhatása szabja meg
5. Á környezet erősen befolyásolja a gének lratásának rnegnviIvánulasát
6. Az egyes gének, illetve génváltozatok (allélok) hatása összeadódik
7 A te§tmaga§ság szempontjából kíilönbózö genotípusú emberek fenotípusban is biztosan
![lQqbömi fogrrak
8. A tcstmagasság szempontlából azonos gc.notípusúemberck (pl. cgy,petójű ikrek}
!'enotípusban (tesünagasságban) is biztosan azonosak lesznek
9 l]loszlása jellemző lehet egy zárt emberi közösségre (populációra, népcsoportra)
10. Eloszlásában a jellemző nemi különbségek öröklóttek
l84
ül]' Tamás Edina:
Temeúikus huladóknak
lí 6.1.14. feladat
::::#;:::Űi:::}i,,';!;i;,::Íijr:;,í,{J!í!!"í.,:rs:ik,Á kóvctelmén},ek 1../bje:etéhcn leírt, a térc'l;7l,,,,.u?:,,|,::,*_
A vércsoport-meghatározáshoz
ismert
':;:ű?1:::;::r
CsePPct tárgYlernczre.raknak, "u.'.';'.JJ-í
és hozzájukegy-9gy _"rr;::r*
meglrntlirozás kicsaPási rcakcióit ^;,::;:;:,:,:,r::#;
cscpp vért cseppentenek. Az alábbi a vórcsclpor-t_
'"n.Í*"";,díú.";i.'o.ri"o.i".t sorai az AI]0 és az Rh vércso_
Portrcndszcr nYolc variációját tartalmaa,iák
rcakciilit mutatja be, Tehái a
ublázaÁa,,i'az 1t-l.
1-5 "-l"p-iiiiánuoro
"e*öán_*.n.,ot
srámok o,o..ropo*_uariációkat,
kicsapási
csaPásí reakciót ielentenek, a l0.
a ''-z..1"1""'r.-,i-,§'ué...oportot i
8_ szárnclk ki_
'"*.iJ
hető rrrt-g)' Í,.ia Üe a Útlltizatba, ".*drnényeinek;"rJrer",
il"*r--,
(sikeres kicsapás) és O (nem
í-rgyel_
a 8-10, Pontokoan-lilezzc +,icllct, jelentik {ABO_ra és Rh_
i:|]:ilo'illctl'c lra l,egÜcm-:gy a kicsapási
rcakció, O.jcllcl azt,
{4 pont)
vércsoportú ver- vércsoportú ,,0" vórcsoportú
Vércsoportok ból származó savó bőlszármazó savó
bőlszármazó savó antiD-t tartalmazó
(antiB tartalmú) (antiA tartalmú) (antiA és antiB
savó
tartalmú}
1. 8.
a + +
7 g 9. !
+
3. @
+ q t0.
4. +
+ a + q
l
t +
6. ! +
+
7. g (e
+ a
{4 J
0és a a @
l l.
a befogadil szcmóly (a bctcg)
_{B
lkiit ri
Zoliár
12. ridikó
15. Sarolta
13 Zoltán l6. Zalán .lB -4^ B Á
l4. Bóla _{rpád Eéla $rlltr
17. Jenő za!áD
l8. Milyen vércsoportúgyermeke

nent születhet Gyöngl,r,ér-
nek? 0
ÁB
"}tnő
l9. A csaiádfábarr megadottakon tir,örel.vár
kir,ül milyen vércsoporlú
gyermek születhet nrég §arolta
és Zalánitázasságából?
20. Pontosan hoi taiáIhatók
a vérc s opon- tu l a.j cl on sá got kiaiakító moIekulák?
z t, ai t'ui,a;; i*;i-oi *;;;; ö ö

"-;u;;;;
A) A vörösvérseitek ' "i,"."o"*
felszínén Biá'":..lrversejtek
-*u;; vérében?
D) Aplannasejtekben plazrnájáhan C) A vérplaznrában
,Íiir,t helyen sem
22. Mely sejtek termelik az antitesteket?
185
T-
Tem at ikus /b l ad a t s ortl k hctlttdóknak

Tamás Edina: Biológia
1ü pont
6.1.15. fel*dat 4. fejezetében leírt, a vércsoportoleravonat,
,4feladat a követelrtény 4,8.5. és ő.1_2. pantjain alapszik. A követelmények
íazó immunológiai ttdnivaIőkra atapu{a kétdeseat is ebbe afejezetbe gújtőtűkki az egYszerűség kedvéért,
azonos vórcsopornr, Rh-összeférhetetlenség léPhet fel, melY

kezelés
7. Ha azanya és magzatanem
nélkü1 sulycs kövákezmerryekkel jár, Mi jut át ilyen esetben az
afiyaszervezetéből a méhlePénYen
át a magzatóba, ami a tünetckct okozza'!
A) Az Átigének (irnmunogénck) B) A gének (allólok) C} Az antitestek
r:i e,,g"-sejtet E) A vörösvérsejtek
2. Azalábbi négy családfa 3. nemzedékóben kérdőjellel jeleztiik a születendti 2. gyermeket,
Tv{e yik esetben l éphet fel Rh-összetérhetetlenség'?
l
3. Mi a genotípusa az Rh Rlt= RI}- Rn- Rh- B,lt- Rb-

|:, Rlr-
r,ércsoport szempont-
j ából összeférlretellen
R§+ t{ l- Rh-
rnagzatna}i? -{1., Rlr-
?, RI+
,.".a.,..
4. Mekkora eséllyel fo- ,]

RlF ] Rh_ :
Rb-
ganhat meg ilyen ge- Rl}+
gt,enxk gl,ernxt, l. gl'ernxk ], gi-ernÉt

notípusú rnagzat az 2. wenreti t. ]. gy€rnrk 1. cl-€í$r€k 2,
adott házasságban'l A B 6D
5, Miórt nem tapasztalható Rh-összeférhetetlcnsóg az clső terhesség idcjén?
6. Mi a lényege az Rh-tisszelérhetetlenséget rne,gelóz(i trrvosi eliarásnak']

A) tslokkoIJák az anya szerl,ezctó,trek ncnr spccifikr_rs irrrnrunr,álaszít1
B)Mcgakadályozz'ák,lrogyazclsőrnagzatRh.antigénttcnnr:lic-n
ci t,1"lataa ilyozzák,hogy a rtrásodik n,lagzat Rh_antigént termeljen
szemben
D) Az inya kózvetlenül aizűlés után antiresteket k:rp az Rh_antigénekkel
E) Mesakadályclzziák, hogy az anya r,örösversejt_iei átjussanak a magzat szen,ezetétre
r,,ércsoportú.Ér1esanyjuk Rh_pozitiv
7. §gy testvérpár egyik tagja Rh_pozitív. nrásik taEa Rh_negatív
zárjuk ki), (2 Pont)
Mely megállapitások leÍ.tn"k igazak édesap_jukra'] (A mutáció lelretőségét
A) Csak Rh-negativ lehetett
t3) F,gyaránt lehetett Rh-negatív vagy Rh-pozitír
cjei;on"o*, hogy nlirrden hílnivarsejtje hordozta a recesszív génváltozatot
D) Lehetótt heteiózigóta vagy honrozigóta is az adott
jellcgre nózvc
l,j Bizonyos, hogy ivarsejtjei között voltak oly-anok is. rnelyck a clr:mináns
gónváltozatot hordozták
esetén azonban más
8. Vérátömlesáést csak azonos vércsoportu vérrel hajtanak végíe,végsrÜkség
adhat-e vért a testvórPar egYik
megoldás is alkalmazh atő. AzRh*vércsoport fieveÉm|l vétei§rr€l
esetben az antigén
tagia a rnásiknak, és lehetséges-e ez ioraiwár Indokolja állítasait mindkét
folato* felhasználása mellett!
(2 pont)
186
Tamás Edina: BioIőgia érettségife|adatgyúlemény_ _Tematikus Jblatlutllrok haladrjknuk
6.t.ló. feladat l0 pont
Áfeladat a kiivetelmény 4.8"5. és ő.I"2" pontjain alapszik.
Egy lrlbrhí:r:ba súlyosan vérző rrőt szátlítatak. A vénítőm*
lesztés előtt AB0-vércsoportnreghatározást végeznek. Az l, ü§ePP
+ a beteg vére 1. ceepp
eredrnény az ábran látható: a kicsapóda§ §ötét karikával van i. §9epp + a bebg vére 2.
jelölve, a hozzáadott két csepp vércsoport-antigéneket ki-

csapó antitesteket tartalmazott.
1. Milyen antitestet tartalmazott a 2. csepp, ha az |. csepp antites§e nem lép reakcióba se a 0-s, se a
B-s vércsoportúegyén véréve|?
2. A nö AB0-vércsoporftípusát a fenti módszerrel tehát meghatározták és tudjuk, hogy Rh-vércso-
portjának fenotípusa pozitív. Mit kaphat végsztikségben az alábbiak közül? (1 pont)
A)Desztilláltvaet
B) Rh-negatív, 0-s vörösvértesteket tartaln:lazó vérkészítnrényt
C) Rh-pozitív, A-s te§es vért (sejtes alkotók + vérplazma)
D) Rh-negatív, B-§ te§es vért (sejtes alkotók + vérplazma)
"t E) Rh-pozitív, B-s vöröxvértesteket tartalmazó verkészitmenyt
F} Rh-pozitiv, AB-§ vércsoporfú vór vérplazrráját
3. Az előző lehetőségek közril melyrk a lphető iegmegfelelőbb számára'| '
A kutatások kimutat!ák, hogy az emberi ,,A" vércsoport

nem egységes, hanem A!, A2 és .{3 alcsoportokra oszt- L 1. 2 L. I
ható. Korábban nem ismerték fel az alcsoportok külön-

bözőségét, mert immunológiai szempontból nem térnck
el (pl. egy A1 vércsoporni egyén immunrendszere nem ll, 3. .. 5. 7. 8.
tekinti idegennek ü A1és A3 vércsoportokat).
1
4. A mellékeit családfa alapjáa állapítsa m§g a vércso-

ltl'
portot kialakító allélek €A1, JA2, 1As, 18, i) viszo- 1.23.ó. §, 6.
nyát: aköve&ező jelek valamelyikét írja az allélek közötti négyzetbe! (2 pont)

teljes dominancia (domináns allélíeló nyitott szárral): ) i
IAl
kodominancia:= - IA] IA3 1B
intermedierviszony:
A továbbiakban a családfa adott személyére a nemzedék (I - m.) és a sorszám (1,2,3,...) meg-

felelő kombinárciőjával válaszoljcn. {P1. az elsö generáció 3. szátmí személyénekjele: V3.)
5. Magyariuza meg, melPk szernély genotípusa és fenotípusa alapján állapítható ml1 az iÁt 6. 1A2
allólekviszonya! (2 pont) A genotípus megadasához az IÁ1, 1Áz, ?As, fi, ljelatéseket hasmálja!
A jelű személy alapjan, hiszen a genotípusa biáosan
.._.., míg a fenotípusa:
6. Vezesse 1e. mih.en r,.ércsopoftúgyermekek születlretnónek és milyen valószínűséggel a lll/l.
személ_v és egv ArB vórcsoportú szemóly házasságábólI A levezetés során ad.ia megaszülőkés
az utódok genotípusát is. (3 pont)
7. Alll1szeméiy veréből vérsavót készitürrk, Az alábbiak köziil nrelyik lesz me$alálható benne?
A} A ellenes (anti-A) antitest B) B ellenes {anti-B) antitest
C} A1 és Á,2 ellenes ianti-Al és anti 42) antitest D} A3 ellenes (anti-A3) antitest
E} A fentiek köziil egyik sem
l87
Tamás Edina:Biolóeia érettségifeladateyii temény T'ematikus ,fb l acl tl l s o ro k ha la dó kn ak
6.t.t7. feladat 12 pont
,4.íbladut a ré.s:lele.s kőyetelnÉry.rentls:er ó.1.} és 6.3.1. pontlai alap.ión kes:űlt.
A róka platinaszőrű színváltozata igen keresett a szőnnepiacon. A tenyésáők bánatára azonban a
platinaszörűek keresztezésekor mindig születik sokkal kevésbéértékesvörös burrdájú is. Két platina-
szőrű irllat utódai között például 4l platina és l9 vörös bundájú volt. Ez az arány rragyszánrít egyed
kcrcsztczósc esetén is ítnnáll.
1. Szabadon választott jelöléssel adja nreg, mely genotipusok eredményeznek platina ós melyek
vörös bundaszint! A színt egl,gén két allélia határozza trreg. Van letális (nem életképes)geno-
típus is. (l pont) platina: vörös:
2, Mityan utódmegosztrás válrhatő píatina x vőrős keresztez€sből?
,...Yoplatina
.... oÁvörös
A nyérc tenyésztői is ismedk a platina btmdaszínt, ám errnél az áIlatnál az öröklődés összetettebb:
2 gén 2,2 recesszív alléljanak kölcsónhatás ával magyaréaható. Platina bunctaszínű nyércek keresz-
tezése többfele eredrnénl,t is hozhat. Egymrástól fiiggetlen keresztezések során eá tapa§ztalták:
'platina x platina --+ 49 platína utód
}. keresztezés: platina
*keresztezés: x-platina ---+ 52 vad (természetes bundaszínű) utód
3- kcresztczes: platina x píatina --+ 24 platirta, 25 vad utód
4. lreresztezés: vaá x vad ---+ vad és platina utód 9:7 arányban
3. Adja meg, mely genotípusok eredményeznek platina bundaszínt a nyérc esetében! Két tehet-
séges genotípust m§gadtunt haszrátj a az A, a és B, ó jelöIéseket! (3 pont)
AAbb; aaBb; ..........;

4. Adja meg a 2.keresáezésben szereplő szülőpárok genotípusát! X.....,
5, A recesszív allélok hatása csak homozi_tóta formában nyilvánul meg, heterozigótákban nem vagy
alig, Adjon magyarinatot a jelenségre! ..,,
Az egerek szőrzete lelret egyszínii. vagy lehet ..agrrti", ha a szőrszál vége alatt sárga sáv húzódik.
A tenyésztiik gvakorlatból régen tudták. hogv két egyszírrű egér keresztezéséből sosem születik
aguti. kót aguti kcrcsztczósóből aguti i,s cgvszínű cgcrck is szülcthctnck. Az cgyszínű ós az aguti
tulajdonságot egy gén kót allélja határozza meg. Eg.v agrrti és egy egyszínúfekete egér keresztezé-
sébő| aguti és fekete egerek születtek. l:1 arányban (tekintsúk statisztikailag értékelhetőnek. )
6. lrja a tábiázatba az ezen kcrcsztezésbcn szcreplő
geneitípusoket a vizsgált tulajdonság szemporrdából! l{asz- Aguti Egyszínű
náljaaz,.A" és,,a"ielöléseket! (2 pont) Szülők
7. Ritkán clőfordulnak sárga szinű cgcrek is, A sárga színt genotípusa
ugyanannak a génnek egy hanrradik allélja kódcllia. Egy Utódok
tcnyészctbcn ltosszú itiejc csak sárga ós aguti cgcrck van- genotípusai
nak. A sárgákat hclmozigóta agutival keresztez\.e sárga és
aguti utódok születnek. 1:1 arányban. Sárga egerek egyrnás közötti keresztezéséből mindig
sárga és aglti utódok szüietnek, 2:l arárr_vban. Irja fel a fenti keresztezésekben szereplő sárga
egérszülők genotípr"rsát! A sárga trunclát kialakítóallélt.ielöljeAs-sel!
8_ Mi lehet a szokatlan hasadási arálry oka? A gencltípus kifejezés felhasználásávai válaszclijon!
9. F{a a tenyésztők sárga egcreket szerctnének, általában rliiéfi agutival kercsztezik a sárga szülőt cgy
rnásik sárga helyett? .. ...
Á 6- l - atfejezet megaldasai a fejezet végén,a I 96- oldalan taláíhatók-
l88
,,
Tlttltli. l ,.i ir:.., ,-, _ .i..-!. i:]:l,,].,tir Li ji,":iiiúnv Tematikus fe ladat s o ro k hal adó lcttak
6.2. Evolúció
6.2.1. feIadat l1pont
Áfeladat a kővetelményrends:er 6.2. I., ő.3.2. és 6.4.2, pontjai alapján készütt.
A kutatók a modern ember \Homo sapiens) kialakulásának idejét és helyet küönböző módszerekkel
próbálják felüírni. Az evolúció közvetlen bizonyítékainakértékelé§emellett molekuláris genetikai
vizsgálatokka| különbözö népcsoportok génjei bázissorrendjének összevetésével is dolgoztak.
1. Fogalmazza r:lc; :_.._.i,, ]]]!e]-t ncrn tekintlietij közr.eilen evoiúciós bizarryitéknak ezengének
bázissorrcnd_i jn., j.., :. : -,i :,.].; I
A rizsi:áliitilkll,, _-,,-i., ,i]r:iic i]\S-szlkas,zl.lk igclt -.oktúlók toitak" kijztiik kijliln-
aZ \'-kt'<tl'tlt,s./,]ii].l _ ',]- ttl,rttvtlzlitk. attlcl,,,ek cl_ryórtclnrtierr aplti ilriiiilcldóst ttru!attuk
hasonlti rizsg.:l_,..,,., _:'_ _;,.,il\,]ie:ií()i lt hitnirarsc.j1 lnitoktlntlriunrai nctrr,jrrtniiI< ht 1pgi.,-

sqtbc. Fl.i:tli-l .:i..: _ ., ,. r.-,;iii: ii]js gtnorr;,jiibarr" t*s|i kl,ctrrlrszr_ll,nir.járr taiá]liiltit. r,i.lii:tnirií
az \'-i:roitil}7.1]_-,J ' -,. - :_ . :i;',-lr:Z,l* *l az_ a}ábbi irlliiás*k .lr:l-srárrráí a }"laiinezllill,al i-it(g-
l'elelő reszéie ' 1--:-:::-_ -_' -: , -:lli,:lli.,:lrlelre .:etn ig,a;r irz állit;is. stlrtlziimilt irja a:,: alirplral-
tlrazbal {-\ 1'i,.,..,, . - * : ,_:,,]]',-.:1] ili il r,.-li:táciti,kti:ll)
krrrnroszóma
vizsgált génjei
5. ,]_._ . -,,;,, tl;t-tl
el
7. lr lit'rtr li,,,, , , __.,li..
l)Cltl l'r]krl "'
1987-ben kLrtatox ] ..- |.,,_,],ül].ilis gcnom változatosságát vizsgálták annak órdekében, hogy mcg-
áliapítsák. rissz",, -]... J -,-. ::-iild.n ffia éiii embeí rnitok*ndr,iális DNS-e egyetlen közós ősre. En_
nek érdekében1 - ] ^,-.- _-l-.:,_izr, népc,soporfokhoz tartoző embertől vettek DN§-mintát és vizsgálták
a minta változ;:;..,:., -\.ll .JlrJ,\ztaltált. hog_v a vizsgált szernélyek rnitokondriális DNS-e közön
.iil.1,],,fjlig \]ai]. 3z cmbcr és a csirnpánz mitokondriáljs DNS-e átlagosan
72.2] bázr.t.ii, - j- eglmástól. A kutatók rendelkezésére álló korábbi, fossziüs maradványok alap
_
,ián i1,. L-lllb l] .: _ .lcblrl }ori,.iis ii.rc k}-." 5 millió ér,r,el ezeliítt élt. Ezen
rrtcg tutitiik i..,,_. _t ,,,..,,: ;it az jsó
e llotltl saplenS-a§§Zony (,,mitokondriilis Éva') a
8, Milyen feltetelek telteteIezés szükséges ahhoz, hog.v a rendelkezésre á}]ó adatak alapjána becslés
elvégezhető lesven?
A)A sejtmagi és a mitokondriumban levő DNS mutaciós sebessége nagyjabót azonos
B) A mitokondriáLis DNS mutilciós sebessége valamennyi fajban azonos
C) A mitokondriális DNS mutációs sebessége a csimpánz és az ember (Homo) esetében azonos és
időben állandó
D)A csirnpanz l:Llic,xtlndriális DNS-e rrem (vagy alig) változott a közös ős óta
E) A csinpállz 3< : :]l.iien} elllber {Homo sctpiertsJ sejtmagi genolr|a is
hason]ó tll!-]1i.'i].-i] k,i].inb.jzik cgy.rnástól. mint nlitokondriális DNS-iik
189
Tamás Edina: Biológia érettsési f"etadate}.tiitemény 7'e m uí i hr íc l tuüt í,y t l l v k haladóIffiak
9- Az elŐzÖ feladatban kiválasztott feltÉtelezÉsrxelleü, a readelkezesre á§ó adatok alapjám *zá-
molja ki, mikor élhetett,,mitokondriális Éva"a Földön! Szr{mítrása gondolatrnenetét is tüntesse
fel, váIasza csak ebben az esetb€a ér pontot! (2 pont)
10. A bemutatott Ún. Éva-hipotezist ámadhatnrán§ ha az etméletből következne, hogy,,mitokondriális

Évának" nem voltak nőikorlársai, ami nyilvánvalóan lehetetlen. FogallrrazzaáJe, *i"rt nem kö-
vetkezik a hipotézisből ez az állíüá§!
6.2,2.íeladat 9 pont
Áfeladat a követelményrendszer 6.3.2 és 6.4.2 pontjai alapján készüIt.
Egésíl§€ ki a szöveget! lEE=
A üengeri ragadozó emlős delfinek és a porcoshalak közé tartgző ee§áds,.

esak távoli rokcnok, bár testfelryítestik igen hasonló. A delfirr végtagiai
és a cápa uszonyai hasonlóságuk ellerrere eltéxíefedetii és kiilönböző
belső felépítésű,azaz 1. szervek. Kialakulasrrkat a hasonló élefuód és
környezet hatásfua fellepő 2. fejlőd€§sel mag6áuz'ák. Az nA'', uB" és B
"C" ábra három élőlényötujjú végtagtípusát mutatja. E végtagtípus az

ösi ketéltüekben jöfi létí€. Az állatok életnódbeti különbsége eiedmé-
nyezte a végtagok eltereset. Ez 3. fejlődes ere&nenye. A közös ezáEína-
zás&, az alkalmazkodrás sorárr ktilönbözővé vát szerveket 4. szerveknek C
nevezziik.
t. ........... 2...........
_1 4.
5. Az következő ábrarészlet Konrad Loretu könyvébót egy

röpkepes őshüllő ( 1 . számmal jelölt) es ery derrever mellsó vég-
tagiát mutatje (2. számú}. Nevezzen meg felépítésükbenegy ba- 1
sonlóságot és egy különbseget!
u 2
I
)
6. Az emberi kéz felépítésébena hüvelykuji mozgása eltér az összes többi emlösétöl (az embersza-
bású majmokat kivéve). Mi a kiilönbség és miért tényeges jellemzője fajunknak? (2 pon$
Jellegzetesség:
Funkciója embernéI:
7, A képen a röpképtelen kivi madfu és számya tátható Dar-
win könyveből. Fogalmazza meg, miért tímasája alí a |: ,.
csökeváryes szárny léte a biológiai evolúció gondolatát!
190
Tamás Edina: Brolo.sia érettségi Te m u t i ku s í'cl ulu ts o ro k h ula d r'l k n a k
ó.2.3. feladat 14 pont

Áfeladat a kővetelményends:er 6.3.2 pontja alapján Mszíüt.
Hasonlítsa össze lehetőségeik és korlátaik §zempontjából a radiokarbon 1ctaictz; módszert ós a fak
évgyúníinekmegszámolasáq szélességük összehasonlításat jelentő évgyiirű-módszert!
Ai A C'4rcl2-módszerre jellemző B) Az évgyiírümódszerre jellemző
C) Mindkettőreigaz D) Egyikre semigaz
1 Nélnny tizezer éves maradványok korának mcghatározására alkalmas
2. Az elmúlt 10&.10S0 év csapadékviszonyainak jellemzéséreis alkalmas
Ezzel a nló.j,.zerrc1 határozták meg a dinoszarmnz csontok korát
4. Az ósmaradviányok relatív (egymashoz viszonyítot) korának
megbatározásrira alkalmas
5 A forró égbajlati övezet egyik övében élt élőlényekmaradviinyainak
kormeghatározás6§x11 pgrn hasnrálható módszer
6, A vizsgálat eredményétbefolyásolhatjaaz, hogy a vizsgált időszakban
\ milyerr volt a Cla és Clz izotópok arimya
7 Mé_s élő fák korának megbatározására is alkalmas
8. Ember által keszitet tirrgyak, például fafaragványok keszitésének

időponriára követkeaethenink belőle
9. Segítségévelkövetkeztethettink az egykori élőlény
anvagcseréi ének intenzitására
10- Abszoiút kormeghatározási módszer
1l.A fosszíürák kurfr radioaltív imtópos kormeghatározással szoktiák mega&ri. A régeszekta-

lálnak egy meglöveslh frit. Milyerr atapfelteveseken alapul koninak radiokarbonos megbatráro-
zÁsa? (2 pont)
A)A fa pusailrása win megszúnt a Cl4 izoóp bjutása asrrrltezetrzor-
B) A fa pusztulrása uuán leállt aCl4 bomlasa
C)Mirel itÍi§€bb a lele! annál röüdebb aCl4 felezesi ide.ie
D)A Cl4 izíú,p l$oíi
koncentációja közel állaldő, msrt a ínaga§légköóen magreakció re-
yén fol}maío§an keletkezik
E)A Ct,l+öl kd€*ezó bmlastcrmek (az Nla)
teljes egÉgóen jelerr van és mérhetö a fosszíliában
t2. A C14 felezesi ideje 5730 év. A lelet korat t0 millió éwe becsülik. Aikalrnazhattík-e a radi*,
karbon módszert a lelet korának megállapítására? Erveljen állításamellett!
i3. Állati csLrilinljr.tj\ etlr ok korát is szokás radiokarbonos rnórlszerrel meghaározni. Ho_qyan kerúl
a radioaktív szan az állat csondaiba?
A)Belégzés útján a levegő szén-dioxid tartalmából
B) Az elfogyasztott növerryek szerves anyagaitlól
C) A Nap ultraibolya sugárzásának batásíra a bőrében keletkezett
D)Az állat pusztulása után a radioaktív sugárzrás hatásara
E) Az állat pusznrlása után a lebontó szewezetek anyagcseréje miatt
l9l
Tamits Edina Biológia érettsé,gl
7 emutikus huludóknuk
ó.2.4. feladat
Áfelarlat
6.3. í. a 63.2 pontjai
a ÍriveteÍményrendszer
aíapján keszük. t0 pont
olvassa e' gondosau az alábbi
idézetet,ÁEarawrolja meg a
kérdéseket!
"'4 gYakorlatban az Ünélik, az egtik
mét' a nasiknak e*Y.kisf log,l tenyésztőnek egt k rrn ;;;;;;"iru*
nŐ-ni,*á mivel az rsnű
becsÜlih a szélsőségek€t ua'arH|,
*,_r.b kelti íeI a Jigel_
rr"rn, ,,a tenyéűtők a középszert
Űndk;'!"! "ir"
lyeknek eg,re hossiatt,,tiii"'"Ű"";;;;;"?U azokat o *oaorá,t fogiák tenyésztésrekiválgsztani,
nem
jegleka mufutó silárcYabb.áIIa'Ű( Á;;;;;;;"'r...i'O1,.9, a. különbségek ame_
,;"-ZŰ rr*|r"tr r"rőá,ű, e, nőnek, a köztes
által véPett tenYésaá.'*e*"rrrrii
ir"i"rjr'iy megliltankri-i ,r|r:* u átíalában kiittsztulnak. Áz ember
á hatasát. ,.i{r;"it"g szénálaszttis
r;';:;Z";;r*,r:r::;i;#ii:n*r,T:,!Í::ÍÍ;;,Íi_r,:ttandó növekedéiét űo",o, n aiia
1" Ki az idézetszerzője, uti

"ruo# :ffix':'iTtT: :#-r'"T?í,:fxiru*",oo
magyaránaában? .."..
' §'ÚTtffi:§l#rffi= aa szetzőaz a galambfajtrák kúlönbségeinek

kialakulásat? (1 pon }
B) Természeteskiválasztás
C) kínyítószelekció
D) Szétl,álasáó szelekció
E) Stabilizá|ó szeiekció
3, -A filjtak jellege mind egymástól,
rnind a
iqa a szetző. E folyamat eredményé' közös szülőtől elváIik,'' -
g.*fikoooo j;ieJí;-'tti#;-g Y
A populació mety iet;etÁÁ;tr;';;r";or.;at
gruakon tengelyei?
"
(1 pont)
X:
t
}
Y; I
l
l l
i
l
Hasonlitsa össze a termószetes
és a mestersé,_ees szelekciót!
4. A al áltozásál,al
5 Feltételezia A) Terrnészetes szelekcióra
6. Ezen a tnódon aZ
egyedck bátmel y tulaj donsáea jellenrző
bárrnely B)
nrásikkal Mesterséges szelekcióra
7 Ezt Va lós l tja meg a géntechnol jcllenrző
ógia, aml kor p pl azml ddal
c ) Mindkettőrc jcrllenlző
ét a be másik íb
8 l]rnberi célok h C D; Egyikre senr.jelienrző
áll
9. Mivel magyariááa, hogy az
eltérő fajtrák közti áfmeneti
alakokat ma már nem talá§uk
meg?
10' Az egYes fa,iok k;;; J*'""i'
u i..rnjrr.iu.n i., .o, u, ő;il;}*;;;
"i,r"l
nagyon ritkák, HogYan nagYarázza
ezt a jelensog., ;','r;l.rn l"r.,"r. k;;;;; i;
A)Az új faiok clőzrnény evolúcióbiológia?
i.,i"",Jt *.g
"eriiir
"'*'rrTX-L"á|lillili:létsz;mú populációkból erednek, ezek maradványainak
megtalálási va_
C) A fajok közös ősei.tulspecializálódtak
D)Me* nrinél régebbjegy_faj, , ezétlhamar kihaltak }
unnal nu§Jb a valószínűsége annak,h"gy p
u Során a katasáróf;ák;;;" rryom nélküi
kipusztul
*#j:[:fnet eltörölték a régebbi í-ajok ma_ ü-
0
192 !
_
Tamás Eüna: Biolőgia éretíséglfeladatgyűjtemény Tematikus feladatsorok haladól?ak
ó.2.5. felattat l6 pont
Á.feladatakőllelelntátyrentls:er l.i., ő.3.!, és ó.3.2. és 6,4,2.
l . Az ffemlös
ábrém látható törzsfa néhriny
txát mutatja. Mit elképeznek a tőrzsfa
j
Z. a t"""t""O b"űilil;;ilü;;.b*
A faj nélkiil E
B) Az A, B, C es D fajok együttese azB taj néIkiil
C) A C és D fajok együttese az A,B és E fajok nélkiit
D}Az A, B, C, D e§ E fajok eg5rüttese
E) Az E faj önmagában
A klasszikus retriisz,-r,arli ,, iz:ga]attlk silrátr anatórrliai bólycgck" hasonlóságok alapján lontak ic kö-
rctkczlclúsel,cl :tz .",,,,.. , , i.,1lr..1rj;ltt,!.t-ll roilii|kclzilatt, a gerinces e§etében a váz-
fuidszer jellegzetessegei - Az aláhbi ábra a gorilta es ember
az embeí koponyaját mutxja be.
3. Mi raagpáru-A"}*ü cs@otm atakjának kü-
lönbsqgÉ a kéúkoponyán?
í ,J \
br
PF ílt'
i,,
A
C
J
C
A
§
@ B
7- \ltp.jal:l,,^_, , ,,..1-i k.il..e srliat",tlk bccslelsc során az anatólniiri tlsszcr etésck }re]r,ett
elsc,ls,,lra:: :.,.. .- ] .l.,jlrl,ic,lLllik ibiopoirtnerek)szerkezetét l izsgáliák. Mrll,erl clyen aiapul-
.{iCsai],: !. ,--:,-]]- '-,'.,,,.,li. ll}\Sr,3gl,RNS}aik3ilnasakakiirctkcztetúsekre

B) Közr e:ie n 'rlzonl ítekokat szolgáltatnak az evolúciós történetről
C) A ptllrnle ::ltriekuiak nlonomerjeinek sonendjéből vonnak le kövelkeztetéseket
D ) .4. nt on r3k s z erk ez t ébő j vontr al< l c kövctkeztetésc ket
r_. ill.- u-
E) \,íin.,j h:scr::.rl.b t-c\lnáshoz kc:t küliinlrőző fajből szárlnaz,i:

polimen:t,i.,.riii;. annál közL-lebbi rokonságot tételeznek iel a ket faj között
A kör etkezt t.i'il.:zrtbran a tiirzsíán szereplő főenrlősfajok egl, megl'elelően kir,álasztott
polinlenlolckulrl:r: ii,:]-IvLiLr,i i-rzseáiatok credttrényei szerepein*k, A cellákban szereplő szánrcik azt
mutatiák. ho_sr : :,i].:j:j_3]l, statisztikai elemzés mekkora külónbséget trrutatott ki asorelején és az
osziop tetejen ii. jl,::;_ niert lrroiekulák kózött. A különbözőségi értékekalapján kör,et-
=l...l-.,:,i
keztesse ki" ht.S,, Jz -:\:s i).lr,. l iilrzsla rrielyik ágának{azazbetqelzéseinek) feielnek rneg!
l93
k
Tamás §dina: Biológia érettségi !' t, lll ti í i lt u,.t l t, l u tl u r,s o ru l l,: h u ! ut l ó k n u
goncbs hsimpránz üorilla §rancutát

nfu 0,017 p,ot0 ü,0l9 p,o:t
Ember
# 0,020 p,osz
Ronobo
|o,oov
t:,, ( '" i iit
lr;l tl z 0,009 l 0,019 p,032
Gorilla 0,020 p,0l9 ü.ű3 j
csimpánz gorilla oránggtán

Orangtrtán a,Bz |o,o:z
0.03]
bonobó l
8. Két fajnál nem dönthető el egyértelrnüen, mely betiíjelzéshezta:lózfiak. Mellk ez akettŐ?

A) Ember és csimpánz B) Boriobo és ember C) Gorilla és orangután
f)) Bonobo és a csimpárr7, E) Etnber és orangutátr
9. Me lyik fai tartozik a törzsfa A jelű ágához'l
A) A gorilla B) Az enrber C-) A csimpánz D) Az orangután E) A bonobo
1ü. Metyik f3j tartozik a törzsfa E jelű ágához?
A) A gorilla B) AZ emlrer C) A csimpánz D) Az orangulán E) A bonobo
1 l. A f'e 1adat alap_ián rendeikezésre álló infonriációk alapján állapítsa meg, hogy
a tÖrzsÜn
öt flaj hány nemzetsóg képviselóje!
A) ligy B) Kcttó [') }{áronr D) Nógy E) Ot
12. A fényképenegy kihalt emberszabású, az ,\

Austrato,pithecus koponyarészlete látbaó. Fogalmazzon
B
msg egy-sgy, a kepen is látható kiilönbseget a mai embef
koponyája és az ábn{n,*A,", ilíetve,nB" betüvel jelölt cson-
tok közötr! Fagalmaiaan meg egy okot is, amelyik megya-
útzzaakiilönbségek egyikét! (3 pont)
A:
,.il
§
B: "........ 1, C
D
Magyatázat:
13. A kutatók a te§es csontváz ismerete nélktil, a koponya felépítóséffilis meg tudják ráIlaPÍtani,
hogy a vizs$lt étőlény&legyerresedve já*-e vagynégy lábon. Minekalapján következtethetnek
erre?
1E4
Tamás Edina: Biolóeia érettségifeladatgyűitemény Te ru ati kus,f b latl ats o ro k ha ladó kn a k
6.2.6.felaúat 2lpont
Á feíadat a kövaelmétzyrenlszer 6. 3. I -2. fejezete al*pjón fo\szült.
Á nyírfaaraszoló lepkéknek k* öröklődő vákozaía ismerí a sötet és a világos alapon pemyekkel
díszitea" Utóbbi változat erősen emlékeztet tápnövénye, a nykfa kérgénekmtntáu:xÁra, ahal az
araszolók nappal pilrenni szoktak. A két váItozat
gyakorisilrga térberr és időben is r,áItozó. Egy hosz- Mezőgazda- Az erómű
szal"lb r,, izsgál atsorozatban él ő lepkéket gyűj -
araszo l ó sági tenileten közelében
töttek be két vidéken: egy szennyezésmcntes erdő- Fehér sötét Fehér sötét
ben. és egy szénnizelésű erőmű közelében. (A ké- Megjelölt példányok:
ményeken ebben az idöszakban még nem volt fiist- 25a 200 2§0 3ü0
szíírij,így _ielentős korolnszettnyezés boritotta a kör- Visszafogott
nyező fákat is.) A kutatók 3 }g-fogott lepkóket egy- megjelölt példányok:
40 B 4ö 162
egy fbstékponttal ór,atosan rrregjelöiték, majcl szaba- Visszafogott meg-
don engedtek. \éhánv hét rlrúlva isrnét elvógezték jelölt lepkék aránya
a vizsgálattlt. cis it bl.tbgtltt lcpkék közt sok koráb- az eredetileg jelöltek- 16Yo 18% 54To
ban megjelölt példánrr is találtak. Eredményeik ösz- hez képest

a
szefoglalását mutatja a táblázat.
1. Minek követkeaében jöttek létre a nyitfaataszoló sötét, illetve világos vtűtozatai?
A) ipari szennyezés miatt B) Fajkeletkezéshez vezető evoiúció eredményeként
C) ^z Muüációval D) Szelekciókövetkeztében E) Eltérő táplálkozásuk miatt
2. W"be aábliuat iiresen hagyott négyzetébeabiányző adatot!
Milyen követkeáetéseket lehet levonni avizsgálat eredményéből? 1betíivel je|ezze,ha az állitás igaz,
H behível, ha hamis (az adatokból nem következik, vagy azoknak ellentmond),
J A feher 1epkek ttr]élésiesélye (az életben nraradottaknak az eredeti populációhoz
viszon) itcrt aráli,rai hasonló volt az ipari és amezőgazda-sági területen
+. A sötá színű lepkék jóval nagyobb eséllyel maradtak éietben az ipaú, mint a
mező gazóasági területen
5 A
rovarevő madarak nem szívesen foryasztották u
upari terüetek sötét színü
lepkéit, mert azok szennyezettek ós enyhón mérgezők voltak
6 A sötét és világos színű váltgzatok köái kiizdelemben (kompetícióban) az ipari
területen a sötét váltazatokkerültek ki győztesen
7. Milyen típusu szelekció hatatt az adatl időszakban a nyírfaaraszoló lepkékre?
A) Stabitiáló B) íranyító C) Széfválasztó
8. Termeszetes vagy mesterséges szelekció valt az előző pontban megfogalmazott hüír?
A)Termeszetes, mert a természetben ós nem laboratóriumban zajlott le
B) Mesterseges, mert az ember idéÍ.;e elő a kömyezeti változást
C) Termeszetes, mert a változatok gy*kori,ságát nem az ember szándékai hakároztrákmeg
D)Mesterséges, mert az ember váltazattamegaz egyes változatok trllélésiesélyeit
E) A leínis alapjrin nem dönthető el
9. A nyirfaaraszolólepkék példájával indokolja, miért segiti a fajok fennmaradásátaz,ha genetikailag
soksziníi populáci ókból áltnak !
l0. A szelekcitl szerepet játsz:k az e_qyes antibiotikurrrokkal szelnben ellenálló kórokoz<ik terjedésé-
ben. Ncvezzc lllcg, nri ebbcn a folyamatban a szclekciós tónyező, ós mire lrat a szclckció! (2 pont)
l95
.T
Tarnás Edina: Biolóeia érettsclgi f'eladat T'ema.tiku.s fL, l ada t.s a ro k h a l ad ó kn ak

}{asonlítsa össze a szelekció
l1 populáció genetikai változatosságát csökkenti
két típusát (csak szelekció
hat, a populáció más szem- l2 a populáció egyedszárna szükségképpen csökken
pontból ideálisrrak tekint- 13 andó kómyezeti fc|tótclck rnellett jcIlemző
hető)!
14 e_eycs cgvedck alkalrrrazkodásának kövctkcznlényc
A) lrányító szelekció
B) Stabilizáló szelekció l5, A vizsgált jclleg eloszlási görbójének
C) Mindkenő á tlagértéke v áhazatlan m arad
D) Egyik sem i6, hatás is kiválthatja
Az afrikai Viktória-tó csak tizenötezer éve létezik. A vizében honos bölcsőszájú halak télezc-r faja
ezek szerint l5 ezer év alatt fejlődhetett ki néhány, ismeretien eredetű ősből. r,zLx ahalak alkalmaz_
kodtak a kiilönféle élőhelyeken - például a tórneder kör es l,agy homtrkos íblt_iain fellelhető
tíPusához. EgYcsck moszatokkal táplálkoznak. czór1 növónyck kitépósérc ulk"ln,"r,
- táplálék
súirű fogazatot
Íejlesztettek. nrígmásoknak erős és vaskos az állkapcsuk. igy f'el tudják törni
a vizicsigák*trázat.
Egy- ÖsszeiiasonlítÓ kutatás során arra az eredménvre jutottak. hogy a bölcsőszájú
halak álltapcsának
vastagságát ugYanaz a gén befolyásolja, amelv pélctául a galápágosi foldipinty maclárfajban
a csőr
szélességétés erósségét határozza nreg.
|7. Nevezze nteg, hogy mely nagylóptékű evolirciós fblyamat vezetett a különböző
bölcsőszájú íajok
kialakutásához|...
18. l\4i lenne az a kijzvetlen bizonyíték. amel1" az elilző pontban megfbgalmazott evolúciós rnecha-
nizmust egyértelrnűen igazolná?
19, Az alkalmazkodás alapját a populációk genetikai sokléleségeadja, Á populációgenetika nlo-
dellje szerint rnelyik gén-(rrrolekuláris) szintű folyanrat e sokféleség végső n"naraz
20. MelYik kÖvetkeztetés helyes a böIcsőszá,jú haIak és a ftildipinty azollos géniéből

kiinclulva?
A) A halak állkapcsa és a madarak csőre analóg szen,nck tekinthctő
!) Usra_naz a gén kópcs kiilönböző (aminosavsor:rendű) fehórjék kódolására
C) A bÖlcsőszájil halak és a foldipinry egyeclfejlődésére résiben tvonos gének hatnak
D )A bölcsősz;{jú hal a galápagosi pint_v őse
E) A galápagclsi pinty lehet a viktória-tavi bölcsőszájú halak titokzatos öse
§tEGOLDÁSOK (ó. Ö röklődés, változékony,ság. el olúció)

6.t.l. 10pont t|:lNl. n.snl*,aD, ?tti../ ] kimerűltség / a sejtek oxigéneliátása elégtelen; 3. GAC TGA
Nalmaz (1-1Q: C6.A CTC CTC TTC AGA;4. CUC ACU CCU GUG
CAC AAG UCU; 5. C E (l pont); ó. D;7. Testi komoszómá-
haz, tvrt
a betegség a fiú- és lánytestvér-t egyaránt érintett€,; 8.
1, 6. 7.
Nerq mert a két beteg gyermek csak úgy születhetett rneg ha
6.1-2. 11 pont
( 8. 10. } mindkót §zülő heteroágóta volt, tehát ndn. ket matációnak kellett
volna bekóvetkemíe.; 9, ű,25 (25W, mert ekkgra a valószinű-
1. Á
{esetleg ry, C; *ege, hogy nífudká b§t€rüzigóta szütótöl az egÉsaégesallélt
2. C, B; 3. 5. 9. ,/ kapja. (Indoklás lehet Puíneft-rábta is},; 10. Egeszsegesek gyako-
3. Á táblázat Htőltése, ---<__--'/
p2:0,81 (1 pont), ezértp:g,9,és q:0,1 (1 pont). Hetero-
A
i {:
D Minden bázi§&á]í-
risága
zigóti,k gyakorisíga 2pq = 0,18 (t8%) (l pont).; ll, qz : 0,0i
T l_!] mashoz tzrtoző
(1%} (l pont).; 12. Nenr, mert erős szelekció hat írészbena malá-
C
G G
c oszlop l pont
ría, részben a betegség homozigóta formája miai|.; i3. homozi-
(li.i|,,\
G
(össa: 4 pont), a
góta (recesszív) / genotipusjetöléssel is elfogadható; 14. (termé-
}]i T]ü]:li sZER.\
megfelelö nécy-
1 1:i:l 1pmr l pont poat szeles) szelekció / korai halát; 15. nagyobb; 16. csökkenni fog /
1
zetbeírtX 1 pont,
4. (Poli)kondenzáciő l észlerképziides,;_5, Lehet kiegyenlítődifu 17. 850 nukleotidpátt: 170O db nukteotid + 1700
szabályoá sze-
rcpe. például operátor i promoter szaka_<z. db hízis {t po*t}- t 7ffi*OJ,2 :374 & cit*Áa. s ugyanennyi gua-
ó.lJ. 22 pant nin {l polt), 170t-2*374 :
952, ennl timin és adenirr együtt {1
i. vör-osvélsejdét l +estét: 2. Rossz teljesítőképesség 1 fulladás i pont), ennek fele-fele az adellrirl s a timin: 476476 db (1 pont),
Helyes gondolatmenehél száeolli§i hiba pont.
-1
l9ó
Tamás Edirra : Biol ósia érettségifeladatgyű teln ény i Te m a t i ktt,t /'e l ael a ís o ra k h a l ad(l kn a k
ó.I".+. l l ponl csción { néh;inr t-ckr,ltll;iii itt,l:ili1 r-itcirr; lr c j l sili ],*t i*ic ült.l (, t 0-
i-ó: A ao Aa,,!aaa..{a: T" U: fi. l*en. ]lona 1 ] pont)" 1ehct *ge-sz- iiriionlagü utcd r jllhrlró ,L;b 1rri,-r-!cic lli,i;l,,,b:tí] t 1,1llir tt:*l:lil!:tlll:i:-
súg,;: iÁ,,\} r,i;{l,ggt"szsi*ijs hiirr.ltl;lrj 1áa j { ] It{lnli 1;,.\i-iY n:ert /:tr, l. :'rg\/ a 1i:]tr:irisr:,:il.: l,(}1,ii.-fi:i h.i;]ltl:]iiliar :\ ..,! ji]*:!iili,lll l 1_
ódcsap.liitri} tRichárdtilll il."..\"'ús a,.a" aiiclt is öriiki!iilcn*.: {). r\ ó.l"l;. ll} Jxlnl
rtrórgezi| itíryígcscrclcllrrókck rirtiutnak a nlólrlcprónycrr ús károsit- 1 strrrktrrigirlek:2. lIririlritlll , yiitlillclrgrig: i. tlpcrtilrlr: .1_ l{NS
.jiik a Ilratzaíot is.: l(), Ncrn le ltet X-htz kötőtt. rncrt ir;l §i1,1r irctcg. ;llrii:licrJl;: P.\§ szjntetizlr]ri tii,ltli. 5, lliktr;z ir:,jlttkiit: íl. .i3 !)
:,1li.i;tlk.,\i:.rtllrk t, i] l]ü]li}: i, -\ 1aklil,z iltLlp;1,1li.ilt. lr t:,iplLltit;t giittl11ll lr
stl,Lrklttrgi,rtck litir:islit ; S. ttt,gltlil t isszlteslti,l]lis] (l. triptnllilr s.:iIt-
l!,nr]ic {\ -l].,/ i\ii- 1i,ztr; ]ttdrlti;is: .\z lltlr.it ttril,rtitlallt h(lll.li]iljt::il i.ilrclirft,t llz:ti-
iiilisúst,i klzártLlL t- ?,. _, r:i:ktcit iIt;li. Jij(it,iiiii;5!ill.,l;ill.ii;r;i;: i
i. t. ,, t
;|iln(],: \ll]1!Ú,,]_1. 1-1,.ltlt),
ó.1.5. íl ;ront ', J. 4, ó.1.13. l(} J orrt
i!.,ln,,,-','-qt l, },= t*itI;rlgassli;l 1rm,bel, lliiltl,rl,ber,, iálrban;. \'- t.",ai:ln-
6,1.6. 1{i pont .ir3, j,]iszáljl ii'll. i1.,]{a_le!. ilt1l;s:t-irgl:ci,*llis;,,r.'<liill
*,j;iii-,1lii],.ii,
l--i: I) H l it; 5. A. ts (] po]lt): ó. helc{i 7-§: i] D: Li. A ós El i C és 1 ptlnti:2. {nl , {l_ö ,, ]].l hi,iri:lyk 1r,agi: 5.5 i).55, ó.{i: liii:r:
J] (| por1l}; ií]. DNSr s;liniózis l I}NS niásolrldós / ít)NS} .1, \z r:rcJr-'iihc/ i.iúl].si.jrrirltrl r:ltrl!l (ialiss,liirl:r:. 1|,itlltt li,jll;tlil
rtpli},,i,:irr }z!,ll-]jjiL}nzel\íl'iir rcpiik:iri<l: ] ]. ,,\ é: |] t_, c:; l) íi l'iiili]l,!1.1i$agi:llrrlllirlrrl!lii.il\1ct:;tciil.i:l-i{}:lliíliii]
pont;; Ji-}:i: C ('. i-t. A ilorrrcrlög kroitroszilrrák risszttapadnak, ó. I i.t". 22 Jlont
c,s r]lcgli,icló rószeik kicserél(i<]nck/ allÉlkicstrciijdós (t,t,rrsrIl1_1 l A ús l{hl]. .'\ cs l{1r-], l] rls Rll i 4, l] cs l{lr-: 5. A[J is l{h , : t,,
()\!,t,) rr:krrrrrhinilcirl: l5. ll 4 1riir: líl. Irarsqttli ilinl ,,:. tt,,, '',ili ,.,r llh_: ], 1l r::: llll ,^ !. il: i}. . iíj ,. ] ] . í_'-aL s:tllil '. ci -.,
i,.it.. :i.i;,]r_,r,:,li,lí),)L l,: [;it,se]rL,L ilt}rii'ri(rl kili)hJl i L.;,i \'.l3.ziiks.g (J.ia,i-i: ,iB: rrijlllirniiiir]i. _\: .'\-
6-1.7. ó pottt li;I ój {)"l!i1^ IJ: l]-tilj.,5 {},t(il" i): csrL ()-t,1], (\lilrJkút llIC!li)!iil-
. i. ;\ krt 1,3gy lóLrlr !:!,ii ilg},anazon a krontoszrjtlliitl {cgytrráshilz ;rlllz'á: tii,igatlit;lIi,j. !ii] ai itijlscdik l>cil.cl; t.:j iiiil iürtti:tl:i, i,o5:r
]- _].5!,, l.}.i},i5; _], ].50n {i.ü] j: _{. l'r* , {.].{}]:
k;.]Zf;} l3!:j;hai{}.: .:z;-l( .l:ik_qi:]i];1\1:flj]l]il l;i!:*it:i;i;l];lltrl|;: l]. l.\ ii_}" i,|. jii l:
5, Minól nagyolrlr a rekombirrán§Ok gyakorrsága, anlrál nagy(}t}h l 4 j,,\ il l 5. iB i. i ó, il\ i: ] ], i i; ii, 0 r,irLstrprlriit licll1 rlii]c]jlcl:
1
1i]J adoí. DNS rno]L:k.ililrl btlii11 a kót gcn kii,ziitti ráro]sae LliL- l:i. \,:: iJ icrr.ll,!ll.-lil: ]1l. ,'l iirl-ilrri,i-:;c,jttl,cli ,;liriist,rl:itstl!:i;
g;rriliirlo Ineg: {közeiiti;!csics}*ne..:tln_rrtt.i!,. ir_ ibla kjlijlie- i]r:i:,:i:liikilll ;tl;;rt'hilll1u!:ulil ]j l', ]] i.i],:.}} iaila:],\!,;-],a]i!,k
sóneli sorteiltljc: A (' l] icsak hcll,cs strrrcnd eseteircn adhat(l l p] ali]lilsc,i tdk
f{]nt ), ír.1,15. ií} Jrllnl
6.1.tt. ó psr!tr l-, {'li: ], l)ti I\.l!]\ lll;lr.j,,,ii!li:s. l,tlr,llilrt] ll. lrIril..lti ll illi-tl,
l, ts:.], l\ nrtttlkiltldliutit ga-n9}i(jt.1l att;ai szcrr,cz,tliill |apja az Z!gllta gcn()iIplls). "1, i).:i i5{)",()} i. ..\:l ;i:tj icrlrc.scg alait ll i;teir-
ltíixl,: :l }vlil}d az irlcg-. nlin<1 az izonrrní!kijdcs A'l'í' , circrgieige- lcllr:n1, ,u"!|rr,itilá!vtlzzrr l trtrqzati !iit,i\s,.L|t,tr,s1,,k ;ilit]|.l].l| .r/,
nrcs 1il}1lttna!. ;z.{l]P llrllr.kr:lák (rlörrtii ttibbsúgclperli,::r mj,ta- ;1ll},n :1cI\,aZ.ljl.t. czil,:, ckkiti i,irr!g r]ir}] ijir i,_,i llIi1 ai iltll,,Lltl ,:l-
k+n<lririm*kban kcpzLi{iik.: .i_ú: i} l} t: iasi:. ;z I{h r,órc;t;-rci,t c]]cni ttntnLtnr;lllst is.lil l :rillel::: ..,r-rl:
ó.l ,9, lti lrüilí :rz attl,;jba lrc!errilt ti]3g/ilIi \a,I lralii.-cliii] ilttjiti illtr:.: (l. i). 7. }J l.)
i. n; :r;uli'rciil;2. i,:driij_ gcnLlikti sildri;ias: i, if. krr,ándoriás: ii 1,.1;111, t. Áz i{.i-itlz;lji ll]}]\,.!í;;: i],!-i,rrr:rtj,.:llii:;icltt. ill,:i; r
.}. l::; .zc],:k;:ó 1,1l,.,:iir-;glii+iiiis::,,{ ls l-:ó. C is i]: l. !:: E" lj:9, kl]F|ii i;:l * f|.3:.lliil :,j/íi\;;,:i-l j;i]Íil,:l,i; 1sji]!i-,:]:,] i|;1ii[,ifi1 i:ln,ij-
í] i,_, }); 10. (ii, I"]aroltjt ltatcly i {lViJhcin]) §cini)crg (Minrjkcttó, !}lil7 {cr'Ú!t azt ítz ittltl,tttittrndszci kicsllpniil 1 i 1lo::t t Az ]{h-r,r,:-
i ac\ b;.i],lrl{jlr,ik n.\ inr,r3iiiiliii cicti]ii ) !3[i\lúslli,ril/Rij-]r,!.,1ti\itiLii:ir],:ii.]-]-tei]Jl:jlrl!|it1,1 ílc]l:il]l.]]
ó.|"l0. 9 p{}n| ,.|!_|J
_l./.,:,, .,.t;
.i.
:.r;il:.l'.,i,:|,l ,_.lIl l\ , ,,
] . :iz l-cs szz'tttlIlla] .jcli;ll: RNS-szirlti,zlst lógzii r

1lolinr.,rliz e n- ó.1.1ó. l() prrnt
zii;t l 1 l.t:nI j_ -l _]-i. ,zlillltlllll jc-iiiit: a szabálvilz,.'; gittlri,lrr:prcssz,lr 1 il:iti-[}: 1 íj |' I] i1 }]irlll }: .1 {.-: -], l \l
l \] l,\i , ll] l
i.]1Ji-la { ] ]ltliiI; lt7 i-i,- ::zlirtlt;t;ll; tticLrkcri 1aktóz jclkólrt lratrj lc- intinr,iiiIhti,,llllr]ll.u: ]p,lili'iitl]lihli:itlr,l;1,1
]]]llnt.":lihi1.1l:
g!,ii]!,l .n7ill]ir-ltiLtktor t 1 pont};3-8: D C't] l] A C] 5, IIj. gcnotiilr,r_c: l,{i iA]. 1'ctrotípul: A1 icg"v-iitt: i l]ol]ti] b. ,\
6.1.1!. tr6 pont i|! i lrí:lii !:i]j-](,rtil-iLlsi}- }.\-ll- a; -{ ] }J ,. i;r:sorrll1il s;iji*l: L1. ! l !J
] o.ra: ra 'lh_ :,nr:l: : i i]B i j p{-r]rll: :, I}: _]. B D 11 püfili: 4, B l ] úil:]t}, L,ttltiiril j:hri:*ter ti:;ll,tipiis:ti: l.\] ].S__1. l.'1.: i. i.'i:i ii]-
F tl ]_1ilr.lt]: j. Rc'x,:,mhirráxs utticiok s;rázirji:kos ltrátrrl: ií3 l t 1 pnlnr;. L.itrtjoli iiliritiptts*lTii]gi)§li:i:l;]: jii',l 4i. .]j'li, \.lB,
{i5]- j].]-lí].]i(j- j 1q5-]54 l5l)':t00: ]0.7 %,: ri. N,,linéi na- ]5'lo l] l l il{lnl ].i 1. 1]
grobt'.: i':i.,ll;-,ilii,,:ll. .rt.lrjlk al,árl1,;t. anná1 nagyi:bh a'. lzoklt 6.1.17, l? pont
'Á.i
1j'ti"gllati]rű/,!, !cl] i.:\,)isl;!a ( ] pünt). l1ir ei a t*stszín csiike- i i cirzrricijc bciiil cijclolie t,ri. iic ritiü;1,-lti iI. ilvr:,r iiiiur, rz,r_, ,,,
'i
l,óttt,es szltrnr i.llcK k,]/ijt1 a rcliotrtbinílciils g},akortsltg 17(|,;. 1]c11()tiplls csctór1 l)latilllt i i p(}nt). lrtltrltlu iqitta {ci]()1íl]tls csctól]
;rtlli ll:rgvobi., ;llllli : i.l].,,r:,/.ills7ir] ós ll csiilicrótrlr_-s szltrtt\ ,].-lt- rllI,i!l s;liit.ijril,Li] }"i t i ]li111'1: ] a{)"'i, piirtitllr. ]ií)'',, ritlil: i_l_r,,rr
.jci kilzótli itl.- _,7,ri.i l.tl>,"i]l-,jsóklri.n1c: szlirn..,,górrrk tá- 1 1.tl1111. 1.,'\,r'hl_.. rltbi. 1.1 irr.lnlt.: -l ::l[iiJ 1.\__,5,||, j.,t,
"ell[,i.
vrilsága nag1,,tlbi.r l i ;lLltll. nrás ntcgii-rglllnrazás is lclretsrigcs. in- rLccsszít,allr,] trriikődcsl- csilkkt,nt 'karosotlott hrlrirs. ilt, h,lt.:rtl-
drlLlás ni,]kLi]l i:l].ll; lt:;t ;rl!,:rdha|rj cj, ,{tite nnvibt:n a,z ,i. [e l- zigrl{lri,il;ln ig1 e1llrl ,jiiitlrri;i:li lrllr,] r-rriiki,ccsc rcsrbell i ill, L !L- 1
-iatr];];;1
Jl;srr,:,!jtrlt l;ll.t,z_,: i]]a.]t_ ljr- a í:. rál;rs:;l ii_l_a;krl'ru h<:i,ner- ii ] :,/!,i]! i]iJ{i}j.i) e;,i: íl elsi] si,;" \;, l]],i j l irilllit^ l;:liir,,ili.
pont.iár_}; 7, A r:.,:ii jli!:iinikris.iei|eg ,:1onlináns a higiénikussai sLlr:,A,a, lx 11 pi;nti.7. \4indkút szir]ii:\S,\: §. A lt*tlr,,zi.l,.i.r
suetnb*n.. 8. Kâpl:atik eitirii ereilrtón1,-,l. Ira a i-rléhlirá!},!1ő hú:, ,l:jrut .,\5 .4S ::r:Iiitíi]u5ú r:gl:f li:lál;> é]eiiénteien,: 9. K,*t s;ilg:l
tlcri:: ti recessrjl tiliejricL:>ácü| , h*terozigota rtllt 1ekkt r az rtrÓ- if,'ra\7-1r]Zá:;ai._íli i1., liri]i1(}ii r':l1 l,é.ila 1llb. t,:ctl'rrici a'iIl!54r,i
dok lblébcn mcg3elcnt a higrenikils r,lse|kedes.) Más irrcgi'uga1- ni:nt szii]ttiil nreg. lllilnlcil. a llii!i:{úl}|) lcltJii:t::"lt tt!alii i-;rriii
rnltziis is tllbgarlhatti. .\ 3- pltntbarr aIklrlrrr;ruott.jeliiltsekktl ir g.-- rl 1irllr]lratí,
lttltillLt:; iertzclós r: e]lrl:llidhlilr't.: {]. aa i]h: li}, ,\a hb: l 1. ,,\ iia'- ó,:.l. l l l}ont
r t,tkczri t:*nlt- ó.s tctlt-.trpustrk tz aliibbr uriinvbair r ar}rlrtók: .tra i, \zcn. ln(-il l1lJ ai(; a9\eiic]{ \ i/51]ltlitt:tn iiiri.r;,i1" ]1L,ll1 .i ll,]ilLT
I]tr - ncrrl hlgiénikrrs ().25 ( i pont} ilan ó]t ólíílónvcli tlarrtlr:in_vai|rrjl indir1 kr,
,4a- t;:klr1l. d,: ni:rl nvjt L}.]5 1 Pont)
bb {
- lri j1. ,Jr

aa i]b iekal it (}.]5
t-lc1,1,i t i pont]
aa bb - higiórlikus 0.:.-§ ( i prnt)
I13 e 3cnslipusoii e,: ,]Z lil,alllk hcíl,esck: J pcnt. Vlselkcrii,s
ftncripi;s*k 3:i :ilárl ji-],i l*tl iár porrl,: ij. Szr::,cs ka|,csoii>ag
197
Tamás Edina: Biolóeia érettségi Tem at i ku s fe Ia dat s o r o k haladóknak
ílalmaz (2-7.): l, ,Il j.|,,!:i ,,j .j;: ! ]. ail l
ó.2.§" ló pont
i. Feltótelezett közős ósöket. i Fajképződesi {speciációs) esemé-
8. C; 9, Az ember és a
ll ! i.,.!l1ll,!/1,1] {
n.,,eki:t.: 2. I]; ], A csonltai,éj izomtapadási heJv (csuk|_yásizom),

csimpinz mitokofidriáli§
genomja közőtt 7 2 )2 l 3,02
ű 3. mcl,v a í§ ht-l_vzete nrian sokkai crősebb a gorilliiban.: 4, Az áll'
csúcs a tleszét]hcz szúilsógcs,; 5- Kapcsola,t az Életmóridal: Az
- 23,9|-szer nagyobb az 5,6
,]],:
crrtbcr szct.rfbgának a főzött/ finonlított ótkek fclgyasztása nriatt
*itct-e]s. il,iiii1 kil
t rttti l cllr-
il1 ,,i] 1],.
ncnr sziikségcs oivan nagy,nak lcnnie. mint a vadon tápl:llkozó ló-
ll.,rt kilziiil 1 1-.,rx1; Yj,, . tnr.rliicitis sebessóg llljalrrlti. akkllr lu:
r crrrlcisiikónck-, H inlek kiiziitti i erscrr gés csiikkcnésc r' Sz.tporo-
emberek őse / a,Jmitkondriális Eva" kb, 5 000 000 / 23,91 - 209 tliisi renclszcr megl,iiitozúsa / Támatl(lkkai szentben i cszkiizhasz-
l l 7 évl,cl tzeliitt élt (20{i 0{}0 - 2l0 000 közti értékekelfoeadha- nálat.; (r. (A fclegvenesedet!, lartás miatt) ernberben az tireglvuk
tók) ll p"6n11; 1i).,{zón, mert az elmé}etból csak annyi kör,etke- (cs-aknemi e koponl,a súlypontia al3t1 \,..rn, aljára totródot , goril-
zik, hogy ,,nritokondriá]is Éva"' kortársainak nerrr é} má 1erzái-ma- lában.jóvai irátrébb van.; 7. Ct; 8-1 i; D D B D: i2. A:.4 falcsont
zlltja" a?, nerrr" hogry ők rrenr is léteztek. kisetlb l kevésbédom|rorotlik (mint az enrberé) / csolttaraj r-atr
6.2.2, 9 poní iajta il pont;. B: A hoorlokcsorrt kisebb iaposabb (milt az etn-
1- ana|iig; 2- konlcrgens: 3. dilergens: 4, honroltig; 5. ilasonl.i- bcrú) l'ertis pfrcm (hünlok(:resz) r,an rajta ( l pcrrrt), Féldák a rna-
ság: nregnyírlt csontok
"elrsrjcsont / sinÉlcsont,/ uj.jpcrcek / az ujjak g,v;rriizatr;r: a kisebb agyrnéret Inat:yarázzir a kischlr drlrnborulatot
eg,r,"riszr: csökcr,órryes ,' ktpaszkrrriti uj.iá alakult l pont). Külóntr ( tilszinr. 'A hotnlokercsz a szctrrck r,édelrrlérc §zolgál(hat)ott. 1
si,g: a dctrcvérlól több Lri.i (csontla) is rószt vcsz a szárny kiícszi- A esonttara.j izonr rógzrilésilre szolgáiti t'elszin volt (l pont); l3.
tésébcn.ru (ishtiilónéI csak egy (l prlnt).; 6. Jellegzetesscg a Az iircglyuk hclvzete alapján,
tiibbí qjal szcnrbcfordillrató híivclykLr j.i ( i prlnt). funkcir!: ti;gá. 6.2.{r. ? l pont
markolás /' szerszáfihaszrálat [ 1 pont),: ?. A l-álasznak utalni kci1 1, C': ],.4'],bl -l-ó: l I H H: 7-8: B C'l 9. A grrr*tikailag sokszinü
ana. hogv a szányrtak cgl,kr:r {rrrás) funkciója volt, pl: a kivi ósr. populációk nagvobb esóllyol kópesck alkalmazkodni a r,áltozó
r§pkópr:s rrradár ietletcti- küis<i ki}rűlnrényekhcz.; ] ü, Szclckciós tény,:76; 3;r entibioriki]fi
6.2"3. l.í pcnt {rcndszett:s használatal {i pont}. Sze-lektálóciik: 1a rezisztens)
l-ifi: .A B D/z\ D BrD A R A ít C; 1'l, AD (2 1lont): ]2. \cm. baktórir-rrn (i pont): 11-1ó: C D B D B C; 17, adaptiv cvolúció,/
tnr-fl a lclet kora fulságo*rn nagv ahhoz, hogl.a {lóvid íilezósi t<laptív széttcrjedós / adaptiv radiáció: |,!. kövületek vag_v- lenvo-
idciu) {'l4 iztrtópiról lnúrhctő mennl,isóg nraradjon bcrtnc,. 1_1_ }J lr]iitOk {s()ra. nrcl1,,ek a kózös óstői a mai 1ajokigl \..lzfülck). lg.
6.2.4. t0 pont nruriic:itj; 2(). (]
l. Charlcs |)ani,inl 2. A l] (l pont}: ]. X: A vizsgáIt l]lcnl],\isc,..:l
jt,ilcg mtrtókc. póldiiuI a csirr irr;ssza Y: Egvr,ilszátn \,ag\ g\ ak(J-
riság (l ponti; ]_8: C- C D l]lB ti; 9, ..Ahogl,a kiiliintrsógck nii-
nck, a kőztes jegycket mutató silányabb állatok (...) nelrr kcdli-
nch {cnvósaésbc. ós íg1. á]talábrrn }:iprrsztuinak... (l.ag1, cnnck
mcllogalmazása rrrás szirrakka}.); l0. S
198

Biológiai Érettségi Feladatgyűjtemény

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Biológiai Érettségi Feladatgyűjtemény

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

loloclA

. ,, li Lásd az eimúlt évek biológia érettsógi feladatsorainak jal,ítókulcsaiban

A feladatok :z c,::liilt évek szabadon felhasználható ernelt- és középszintu érettségik feladatsorai

Felacatgyűjtemény: 2450Fl Tankönyv: 2790Ft

Együtles megrendelés esetén a kedvezményes ár 4990 Ft (52.119++ helyett)

Biogén elemek és ionol szónhidrátok, lipidek, fehérjélqnukleotidok, DNS szerkezet, színanyagok

Sejt részei, sejtanyagcsere, sejtmembrán felépítése,sejtosztóűs és kromoszómák

3. Az egyed szerveződési szintje

4.9. Szaporodás és egyedlejiődés....,..... ....,.. 145

ió beosztását, a négvórás ltont:enlritciót és az irán.vított _|igvelnlet,

1.1. A biotógia tudomány z, az élet iellemzői

A fenyképn lrátható smkatlan törzsfa tffierr szétásgava,, egy gömb

_ ]!.l tt jelkép€u ebkrr az rábrazolásban a gömb középon§a?

l. 'l'iirzsílil<itl a trrtlr.lct,n rrrtllcl<trlliris bitlltlgrlrr l i," g"i1,1i,,k ,,l,,J,l e -

l!r..:ll r,ilt 1ltli,|iriri .i .ll.il,t-i,}(r]r k;,i].ikLtili.lr !1 .1]1r,7;;1 _;, ,

A két bültő hemoglobinjarrak aminosavsorrendje

Ez a bankjegy-terv M. C. Escher holland grafihrstól

optikai rsnd§zerének felepítése között?

2. (kékbakteriurnok) csoportj át (A rajz), a bankjegy

galább két kiilönbség) a kékmoszatok és

3. Milyen típusúaz ábrázfiltkét faj testszerveódese? (1 pont)

kélanoszatfaj: -............ azöldmoszatfaj: ."..-.....

5. Nagyobb nagyítrásra tértink át. Hogyan számithatő ki fenymikroszkópunknagyítása?

szinteken történik. Írja be a megfelelő betűket

1.2. Fizikai, kéniai nlapismeretek

A morrdatgk sz&mczatt helyeire illő szavakat i3a a szövegbe! A megadott kifejezésekböI

\\ A víz elöszöra {2} sejt€|óől vfodorolt a cukm felé, a (3) ...-......

8. A cukor felszívása a vékonybélből energiaigényes folyarnat, Ennek ismeretében indokolja, miért

9. Írjon legalébb két példát ozmotikus jelenségekre az emberi szen,ezetben! (2 pont)

A következő abrákon növényi sejtek, illewe emberi vörös- A

l0. Mely sejteket tettiik a sejplazrnánál hígabb oldatba?

lont) _ \1i volt a Lugol-oldat szerepe a kísérletben?

i) ).,\ szinreakció kir,áltásálroz szükséges kernényitőoldat nlennyisétét

\z amllaz enzim al<tivitásilt kétfélegabona keményítő tartalmú agar

4. Milyerr faiyarnatok indu}tak be a gabonaszemekben aá*rza&ásközben? {2 poct}

Egy másik kísérletbena tej zsirtafialmának emésaésétvizsgál- l 2. 3

alábbi táb|iaat szerint áltítjuk össze. A kémcsövek tartalrnához

E) A kémcsö tartalmából gáz fejlődik

1 Il1,enek azok aZ agyagásván yok, melvck í'e lszínénaZ

2. Egyed alatti §r,eryeződési szint

2.1. §zervetlen és szerves alkotóelemek

A harom körben egy-egy biogén elem vegyjele Látható, Írja be a megt

l0. A zslnlrlgy miis hormonnaknem

2.13. fetadat 18 pont

vervetlen anyap vonatkozó helyes állítasok §or§zámát! Egy szám

\ rrövén yek. nr int liidrogéníblvevőt igérryli k sej tlégzésiikhöz

\ lralak képesek felhasználni sejtlé gzésüklröz, rrrint hidro génfelvevőt

2-1.4. feladrt 8 pont

idézi elő a membrán 'oeisö oldalának pozrtír,atrbá r,álását

2"í.ó. feladat l3 pont

13 pont a1.-. feladat

h r \em.iátszik szerepet a r,éralvadás tbIyamatában B:

Ll.& feladat 8 pont

k 4, A l ko tó c gys ó_ec i t c ukor- ib s zíát kö tós ck rö_gzi t i k

ffi# 7 Térszerkezetére a kettős hélix jellerrrzó

&\ 8 Baktériumokban gyűrű alakú

l0. Legnagyobbrésá melyik vegyület alkoda a szemcseket? -...........

vegyületből? ...... l,",

13. A keményítőszemcsék szerkezetúkből adódóan kimutathatók, Lugol-otdattal színreak§iót adírak

Hasorrlítsa össze a szőlőcukor biológiai cxi&ácioját és a keményíó'?okonveryiiletének", a giikogénnek lll

az emésztésétaz emberi szervezetben!

pOnt Lr.l0. feladat 6 pont

_: _{ harom aílyagkölcsönhatásfua vonatkozőanme|y állítások vannak összhangban a kísérletekered-

2.1.11. feladat 14 pont íil

' )XíJJ***- r"-.;;" ;;;"-,r,,;il;,u;[|;;;;il .u,*;;;

2.?, &r, alryag€§ers folymtai