Janus Pannonius

Élete:

8 1434-ben született Keszincén vagy Csezmicén

8 Családi neve bizonytalan, költői nevét a humanisták szokásának megfelelően latin
névként vette fel (Magyarországi János)
8 Anyai nagybátyja, Vitéz János nagyváradi püspök nevelteti (Észak-Itália)
8 Hunyadi Mátyás hazahívja, egyenesen az udvarba, ahol először a királyné, majd a
király kancellárja lesz
8 Pécsi püspökké nevezik ki, de nem érzi jól magát, visszavágyódik Itáliába
8 Király elleni összeesküvés miatt száműzik
8 Úton Itáliába, 1472-ben Medveváron meghal tüdőbetegségben

Életmű
Két szakaszra bontható:
1. Itáliai korszak (1447-1458)
2. Magyarországi korszak (1458-1464)

Munkássága:
8 korai epigrammák részben iskolai feladatra készültek
8 a versek szerkezete retorikus, érvelés és ellentétek határozzák meg
8 gyakori jellemzőjük a sikamlós erotika
8 csúfolódó hang: művelt ember szellemi fölényét hirdeti
8 az epigrammák a humanizmus világi szemléletében íródtak
8 magyarországi korszakát a humanista költészet jellemzi (antik utalásrendszer,
mitológiai kellékek)
8 költészete túllép a formai másoláson, a valódi és tragikus élmények hatására
8 alapélménye a hazának szerzett költői dicsőség, a koránjöttség érzete, a befogadói
közeg hiánya, a háborúval és betegséggel kapcsolatos költészet

Műfajok:

Többféle műfajban is alkotott, legjelentősebbek epigrammái és elégiái. Ismertek ezenkívül

dicsőítő költeményei is, a panegyricusok. Ezek címzettje leggyakrabban mestere, Guarino da
Verona, de sokakhoz írt dicsőítő verseket: itáliai utazásai alatt gyakran ezzel a műfajjal hálálta
meg vendéglátói szeretetét.

Epigramma:

8 régen sírfelirat (rövid, verses)

8 disztichonban íródott
8 csattanóval végződik
8 időmértékes verselésű
Pannónia dicsérete

8 összehasonlítással indul: a kultúra és a költészet hazája Itália, de már Pannóniában is

születnek szép dalok.
8 Ezzel az összevetéssel a legnagyobb elismerést nyújtja hazájának.
8 A második részben saját hírnevét vetíti rá hazája elismertségére, s így magyarázza ez
utóbbi felemelkedését.
8 A vers műfaja epigramma.
8 verselése időmértékes, két disztichonból áll. Két sor váltakozik szabályosan: egy
hexameter és egy pentameter

Elégia:

8 a lírai költészet egyik meghatározó műfaja

8 Valamely panaszos érzelmet, csendes szomorúságot fejez ki
8 időmértékes versformában írt görög eredetű
8 Az ókori görög költészetben és ennek nyomán a római irodalomban még mindenfajta
disztichonban írt költemény neve elégia volt.

Búcsúvers:

8 alkalmi költemény
8 témája: szeretett személytől vagy környezettől való elválás
8 a nép- és műköltészetben gyakori lírai műfaj

Búcsú Váradtól (1451)

első magyar tájvers

8 Szerkezet:
 1-3. versszak: a téli tájképet mutatja be
 4-6. versszak: búcsúzik a Várad gyógyforrásaitól, Vitéz János könyvtárától és a
híres királyszobroktól
 7. versszak: könyörög Várad védőszentjéhez
8 Témája:
 Váradtól a költő búcsút mond mindannak, ami számára kedves
 A vers felépítését különböző motívumok és értékek szembeállítása határozza meg
 A búcsú összetett érzése:
 visszatartó
 kedves emlékek és jövőbeli, várható élmények keverednek
 ez a kettőség ellentétes hangulata jellemző a versre
8 Meghatározó ellentétek:
 Búcsúzás kettősége: fájdalomöröm
 elválás miatti szorongásaz elbeszélő türelmetlenül várja a megérkezést
 tér-idő: fizikailag távolodik Váradtólaz emlékezés ellentétes irányt jár be
 A 2-3. versszakban feloldódik a korábbi félelem; a szán repülése reményt kelt.
 A 4. versszaktól újból megjelennek az elválást nehezítő, marasztaló értékek, de ennek
nekifeszül a refrénben megfogalmazott útra hívás.
  Az utolsó sorokban a Szent Lászlóhoz intézett fohász visszakapcsol a versindító
szorongató érzésekhez.

8 Humanista értékrend a műben

A versben tükröződik a humanista ember értékrendje. A 2. szerkezeti egység a búcsúzás, a
marasztaló értékek felsorolása:
 Várad gyógyforrásai
 Vitéz János könyvtára
 a híres királyszobrok
A búcsú ősi, lírai alaptéma, a búcsúvers görög eredetű.
8 Motívumok, humanista értékek: egészség, tudomány, költészet, műalkotások,
példaképek és hagyományok

Egy dunántúli mandulafáról:

8 a költő püspökségi ideje alatt keletkezett
8 4 disztichonból álló epigramma
 disztichon: egy pentameter és egy hexameter sorpárból áll, időmértékes versforma
 hexameter: 6 verslábból álló időmértékes verssor, az 5. mindig daktilus
 pentameter: 6 verslábból álló időmértékes verssor, 3. és 6. versláb csonka

Szöveg szerinti és metaforikus jelentés

8 Betű szerinti jelentése a fa korai virágzása.

8 Átvitt értelemben a mű a költő sorsszimbólumaként is olvasható: az Itáliából nagy
becsvággyal hazaérkező Janus idegenség érzését fejezi ki. → szellemi hontalanság,
koránjöttség tudat
8 Párhuzam állítható fel a költő és a fa sorsa között.

Janus Pannonius pécsi vonatkozásai:

8 pécsi püspök volt

8 PTE jogelődje JPTE (róla nevezték el)
8 Janus Pannonius Irodalmi Társaságot alapítottak 1931-ben, melynek célja a
tudományok ápolása volt
8 Barbakán kertben áll a szobra
8 Utcát és iskolát is neveztek el róla
8 A pécsi Székesegyház altemplomában temették el

Utóélete:

8 halála után Mátyás összegyűjtötte verseit, és a könyvtárában helyezte el

8 16. században többször is kiadták műveit
8 Költeményeit 1930-tól kezdték magyarra fordítani