Madách Imre – Az ember tragédiája

Romantika korszakbevezető – 10. évfolyamos füzet – RÖVIDEN!!!!!!!!

I. Jelentősége
Madách Imre a magyar romantikus drámairodalom kiemelkedő alakja. „Egykönyvű”
szerzőként tartja számon az irodalmi tudat, hiszen legismertebb alkotása Az ember
tragédiája c. mű.

II. Keletkezés, „utóélet”

 Madách pontosan lejegyezte a mű keletkezésének és befejezésének dátumát:

„ Kezdtem 1859. február 17-én, végeztem 1860. március 26-án.”
 1862-ben jelent meg az alkotás
 sikere azóta töretlen, több mint 30 nyelvre lefordították
 szállóigévé váltak sorai
 számos feldolgozása létezik
 ezzel a darabbal nyitotta meg kapuit 2002-ben az új Nemzeti Színház
 ez az alkotás ihlette meg Jankovics Marcellt rajzfilm-adaptációjának elkészítéséhez
 szöveg első kritikusa Arany János volt; kezdetben nem tetszett neki, mert Faust-
utánzatnak tartotta
 hónapokkal később ismerte fel a mű valódi értékét, s ekkor segített átdolgozni az
alkotást
III. Műfaj

 Szöveg műfaja rendkívül összetett

 Goethe Faustjához és Vörösmarty Csongor és Tündéjéhez hasonlóan az alkotás
műfaja: drámai költemény, lírai dráma és emberiségdráma

 drámai költeménypárbeszédekből áll

 lírai dráma belső érzelmi tartalom szétfeszíti a drámai burkot
 emberiségdráma az emberiség nagy kérdéseire keresi a válasz
Pl. Van-e fejlődés a világban? Mi a férfi és mi a nő dolga a Földön?
Mi a tudomány szerepe az emberiség életében? stb…

IV. Madách korának uralkodó eszméi

Madách beépítette művébe korának uralkodó eszméit:

1.Hegeli történelemfelfogás = hegeli triáda

- Hegel azt mondja, hogy a világban megjelenik egy eszme = TÉZIS

- ennek mindig megjelenik az ellentéte is = ANTITÉZIS
- e kettő ütközésekor megszületik egyfajta harmónia = SZINTÉZIS

a műből hiányzik

2. Biológiai determinizmus tana

- ember biológiai kötöttségekkel rendelkezik (lélegzünk, táplálkozunk)
- az ember igazán ember csak a Földön lehet (13. szín – Az űr)

3. Frenológia tana = koponya-tan

- ember személyiségét és mentális képességét a koponya mérete és alakja határozza
meg (12. szín – Falanszter)
-
4. Entrópia elve
- a Föld egy idő után ki fog hűlni, hiszen a Földet éltető Nap nem melegít tovább
(14. szín – Eszkimóvilág)

V. Mű szerkezete
- 15 színből áll
- biblikus keretszínekre és történelmi színekre tagolódik
 Biblikus keret:

I. szín: A Mennyben – Lucifer bírálja a teremtést, az Úr lehetőséget ad igazának

bizonyítására
II. szín: A Paradicsomban – a bibliai bűnbeesés történetét meséli újjá

III. szín: A Paradicsomon kívül – Lucifer álmot bocsájt az első emberpárra, hogy
megmutassa az emberiség jövőjét

Történeti színek: (A szóbeli érettségin tessék használni a művet, a színeket és

szereplőket ki lehet írni!!!!!!!!!)

Idő Szín Helyszín Ádám Éva Lucifer Milyen eszme harcosa

Ádám?
IV. Egyiptom Fáraó rabszolga miniszter szabadság - > egyén
ÓKOR szabadsága
V. Athén Miltiádész felesége görög szabadság -> közösség
harcos szabadsága
VI. Róma Sergiolus Júlia Milo testi élvezetekbe
(kedvese) menekülés, kiábrándulás
után keresztényi
testvériséget, szeretetet
keresi
VII. Konstantinápol Tankréd Izóra (apáca) fegyvernök kereszténység, vallás
y lovag eszméjének eltorzulása
VIII. Prága I. Kepler Borbála famulus tudomány eszméje, annak
(feleség) torzulása
KÖZÉPKOR (horoszkópkészítés)
IX. Párizs- újkor Danton márkinő és bakó francia forradalom ideje
nyitánya forradalmárnő szabadság, egyenlőség,
testvériség eszméje
„álom az Ádám itt nem csalódik
álomban”
X. Prága II. Kepler Borbála famulus Ádám lelkesülten ébred,
tudását átadja
tanítványának
ÚJKOR XI. London polgár polgárlány polgár szabadversenyes
kapitalizmus világa
minden áruvá válik
e világra pusztulás vár
haláltánc
XII. Falanszter látogató falanszternő látogató rideg célszerűség világa
XIII. Az Űr idős - Ádám biológiai determinizmus
ember kísérője eszméje
Ádám látja, hogy csak a
JÖVŐ Földön élhet. Megállapítja:
az élet értelme a küzdés.

XIV. Eszkimóvilág agg eszkimó nő Ádám entrópia elve

látogató kísérője az ember testileg,
erkölcsileg elkorcsosul
Biblikus keret: XV. szín
- a bezáró keretszínben az álmából ébredő Ádám kiábrándult a jövőből
- öngyilkosságot fontolgatja
- tervét Éva anyaságának híre akadályozza meg
- az emberiség folytatni fogja életét
- a megjelenő Úr végig hallgatja Ádám kétségeit, megerősíti az életelvet:
„Mondottam, ember: küzdj, és bízva bízzál!”

VI. Néhány szín kiemelése Madách korabeli nézetek tükrében

Prága I. (VIII. szín)
Ádám mint Kepler, udvari csillagász tudományába menekülne, de a császár áltudományát
kell szolgálnia, és a csillagjóslást is művelnie kell, hogy felesége, Borbála igényeinek eleget
tudjon tenni. Borbála alakjában felidéződik Madách felesége, aki a romlást hozó nő
megtestesítője a színben. Az asszony légyottra készül, az iddogáló Kepler előtt felsejlik az
álom az álomban, a nagy francia forradalom látomása.

A színben egyértelműen felfedezhető a hegeli tézis-antitézis eszméje.

tézis=TUDOMÁNY eszméje
antitézis= TUDOMÁNY LEALACSONYÍTÁSA Kepler kényszerítése horoszkópok
készítésére

London (XI. szín)

Az öregedő Ádám az első kedvező összbenyomás után lépten-nyomon a szabadság részletébe

menő megcsúfolást tapasztalja a nagy vásárban. A polgárlány Éva szerelmét is csupán
pénzzel, ajándékokkal tudná megnyerni. A költő ebben a színben utolérte saját korát. A szín
végén a középkori HALÁLTÁNC műfaja elevenedik meg, hiszen egy sírgödör támad,
amelybe a szereplők beleugranak. Ebből a gödörből egyedül Éva emelkedik föl.
Ebben a színben nem Madách múltja, hanem jelene, saját kora jelenik meg, ami a
SZABADVERSENYES KAPITALIZMUS. Ezt a világot t a pénz, kínálat-kereslet viszonya
irányítja.
U alakú Falanszter (XII. szín)

A Föld természetes erőforrásait kimerítő emberiség a tudomány vezetése alatt racionalizáltan

él, és próbál mesterséges erőforrásokat találni további létéhez. Itt múzeumba száműzték a
művészetet, családot, olyan állatokat, amelyek nem hoznak hasznot (kutya). Az embereket
nem nevük, hanem számuk alapján különböztetik meg, mely az egyéniség megszűnését,
„haszontalanságát” jelképezi. A célszerűség hiánya jegyében kap büntetést Luther, Plátó és
Michelangelo. Ugyanígy akarják elvenni kollektív nevelésre Éva gyermekét is. Amikor Ádám
ezt meg akarja akadályozni, Lucifer menekíti meg a büntetéstől.
A színben Madách korának eszméi közül a FRENOLOGIA tana (koponya-tan) jelenik meg. A
koponya méretének, alakjának tudományos, kísérletező a vizsgálata is jelzi, hogy ebben a
jövőbeli világban a rideg célszerűség a fontos. Csak olyan tárgyak, élőlények maradhatnak
meg, amik praktikusak. A művészet, szépség, érzelmek, anyai szeretet stb. csak veszélyt
jelentenek a szigorú szabályokkal fenntartott rendszernek.

VII. Szereplők jellemzése

A mű folyamán 3 szereplő emelkedik ki: Ádám, Éva és Lucifer.

Ádám:
- a mű egyik főszereplője, az emberiség ősapja
- nagy eszmék hevítik, de kudarcai ellenére folytatja a küzdelmet
- A színek előrehaladtával életkora idősödik.
Lucifer:
- a műben nem negatív alak
- Ádámmal szemben a kételyt képviseli. Éles elméjű kritikus
- a világteremtésben az értelmet hiányolja
- nem ismeri el a nagyság és az erény létezését
Éva:
- a sokarcúság, változatosság jellemzi alakját
- Lucifer legerősebb ellenfele, ő veszi rá Ádámot a bűnre, de ő óvja meg a
pusztulástól is

- alakja összetett, hiszen, hol romlást (Prága-Borbála), hol pedig a felemelkedést

(Egyiptom) szimbolizálja
- sajátos szerepköre a nőiségben, az anyaszerepben jelenik meg, amely
kulcsfontosságú

VIII. Summázat
Madách Imre Az ember tragédiája c. műve az emberiség nagy kérdéseit tárja fel:”Megy-é
előrébb majd fajzatom?”, Van-e célja az életnek? Van –e értelme az eszméknek? A kérdések
ellenére az alkotás végkicsengése mégsem pesszimista, hiszen az Úr a mű végén így biztatja

teremtményét: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!”