A legősibb jelkép kétségtelenül a tojás.

 Bár manapság leginkább a gyermekek ajándékaként szerepel, a tojás az élet

újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Számos
teremtésmítoszban a világtojásból ered. A világtojás mondája a legtöbb nép
hitvilágában felbukkan. Bár kicsi és törékeny, képes a világegyetem nagyságát s
az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi.
 Az inkák szerint az emberiséget három tojásból alkotta meg a teremtő isten.
 Az egyiptomiaknál Ra, a Napisten született tojásból. De ez még nem minden!
A bennu az egyiptomi mitológia legendás madara lángok között kel életre, és
minden 500 évben egyszer fészket épít egy obeliszk tetején, ahol lerakja
tojását. Mikor a tojás héja repedezni kezd, a bennut felemésztik a lángok, de
aztán újjászületve kel ki a tojásból.
 Kínában a teremtő sötét, tojás alakú káoszában élt. Tizennyolcezer év múltán a
tojás két részre oszlott. A tiszta és világos rész lett az ég, a nehéz és
tisztátalan pedig a föld. Ennek a kettősségnek lenyomata a Jin-Yang szimbólum.
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása szinte kizárólag a húsvéti
időszakhoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése
tájegységenként változott. A tojást osztókörökkel „szelik”fel. Ezt rámázásnak nevezik.
Az így kialakított mezők alkotják a díszítés kereteit.

A barka:

Fontos húsvéti jelkép, a mi éghajlatunkon a pálmaágakat helyettesíti , amelyekkel

üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg
a barkát virágvasárnapján.
A megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat,  de
különböző betegségek gyógyítására is használták.
A húsvéti bárány ősi jelkép.

A keresztény húsvét eredete a zsidó pészach, mely a zsidók Egyiptomból való

kivonulásának ünnepe. Az Ótestamentumban szereplő tíz csapásból a végsőben a
Halál Angyala magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten
parancsát követve bárányt áldoztak, annak vérével bekenték ajtóikat, így ők
megmenekültek a csapástól.
„Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség
megváltásáért”, ezért nevezik őt Isten bárányának is, ami egyébként az
ótestamentumba szereplő, zsidók által bemutatott bárány áldozatára rímel.
Szerepe Magyarországon eltűnőben van, míg Európa más országaiban a bárányhús
fogyasztása az ünnephez tartozik.

A húsvéti nyúl :
származását tekintve német , Magyarországon csak a XIX. században terjedt el.
Talán tévedésen alapszik: a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének
lerövidülése németül a nyúl jelentés (Hase). De bizonyára benne van az is, hogy e
szaporaságáról híres nyuszi termékenységi szimbólum is. Az ajándékhozó nyúl
városi szokás