Hogyan érinti a gyermekek pszichés állapotát a járvány?

Mivel segíthetünk, mire figyeljünk

a MRE Bethesda Gyermekkórház pszichológusainak ajánlásával

A COVID-19 világjárvány és a járvány visszaszorítását célzó rendelkezések alaposan

felforgatták a gyerekek és családok mindennapjait. A gyakorta változó korlátozások, a hosszú
ideig tartó bezártság és a szülők feszültsége óhatatlanul hatást gyakorolt a családban élő
gyerekekre is. Az állandó bizonytalanságnál nincs nagyobb szorongáskeltő a felnőttek
számára sem, ezért fontos tudatosítani: a gyerekek közérzetét mindenképp befolyásolja a
világban és a szüleikben zajló kétségekkel teli állapot. A karantén közben a legfőbb stressz
forrás a járvány ismeretlensége, kontrollálhatatlansága és a tájékoztatás hiányából adódó
bizonytalanság. – így a pontos, hiteles edukáció, fontos preventív faktor
Ezzel szemben karantén után az egészségszorongás fokozódhat, tisztasági kényszerek
felerősödhetnek, megfigyelhetünk a gyerekeken:
szorongást, szomatikus tüneteket (hasfájás, fejfájás), a hangulati élet nyomottságát, haragot,
reménytelenséget, ingerültséget, fokozódó kényszereket (kézmosás, betegségtől való félelem
stb.).
A poszttraumás állapot legjellegzetesebb tünetei az intenzív szorongás, elkerülő magatartás,
tolakodó, kényszerítő jellegű gondolatok, pánikrohamok, félelem az otthon elhagyásától,
aggódás.
A hangulati élet megváltozása is bekövetkezhet (harag, apátia, érzelmi tompaság,
reménytelenség, ingerültség, ingerlékenység), valamint a traumatizált személy magatartása is
megváltozhat, a korábbinál sokkal agresszívebb, dühösebb nyugtalanabb lehet.
A kognitív funkciók károsodása is szembeötlő: figyelem- és koncentrációzavar,
döntésképtelenség, emlékezetzavar, fáradékonyság alakulhat ki, ezek mind a tanulást is
rontják.
- ha ilyet tapasztalunk, vagy ilyeneket jelez a szülő felénk, fontos, hogy szakember
bevonását kezdeményezzük!
Prevenciós lehetőségek:
A pozitív pszichológiai kutatások eredményei szerint a következő tényezők segíthetnek a
rendkívüli helyzettel való megküzdésben:
 a szorongás normalizálása, (légzés és relaxációs technikák, mesék, ismretterjesztő
anyagok)
 a katasztrofizáló gondolkodás csökkentése, (átkeretezése a híreknek, a jót lássuk ne a
rosszat)
 strukturált napirend kialakítása,
 felelős hírfogyasztás, (segíteni kell a gyerekeket)
 hála és önegyüttérzés kialakítása. (minden nap hálanaplóban pár sor írása, ma miért
vagyok hálás)
  A relaxációs technikák, valamint
 a testmozgás szintén nélkülözhetetlenek a világjárvánnyal való megküzdésben.
A kicsiknél a mese mindig gyógyír: ebben a helyzetben például érdemes olyan történeteket
keresni, amelyek a türelem képességével vezetnek el a végső cél eléréséhez. A szerepjáték
szintén feszültségoldó: ha előkerülnek a bábok, a babák, a legó, a gyerek előbb-utóbb úgyis
arra tereli a témát, ami őt foglalkoztatja, ami benne kétségeket szül. A nagyobbakkal lehet
célzottan beszélgetni; aki érett rá, azzal akár együtt hiteles forrásokat, biztató tudományos
értekezéseket keresni.