A VÁLLALKOZÁSI FORMÁK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI

A leendő vállalkozónak el kell döntenie, hogy:

 egyedül szeretne dolgozni vagy üzlettársakkal,
 mekkora kockázatot vállal, szeretné-e korlátozni a felelősségét,
 hajlandó-e vagyonának vagy annak egy részének tartós lekötésére, vagy gyorsan egyszerűen
kivonható formában szeretné tudni,
 milyen egyéb előnyöket vár a vállalkozástól a nyereségen kívül.

Rendelkezésre álló tőke:

A vállalkozónak fel kell mérnie, hogy rendelkezik-e elegendő forrással a vállalkozás alapításához, vagy
külső forrás bevonása szükséges a cég alapításához.
Belső forrás - saját tőke:
Fel kell mérni, hogy mekkora saját tőkével rendelkezik valaki, mert ez is befolyásolhatja a döntést, hogy ki
milyen vállalkozási formát fog választani. Ha nincs, illetve minimális a saját tőkéje, akkor ezzel szemben
nagyobb felelősségi kockázatot kell vállalnia (később részletezve).
Kis önerővel, Egyéni vállalkozást lehet indítani külső forrás bevonása nélkül, vagy esetleg Betéti
Társaságot, családon belüli tőke bevonással.
Külső forrás lehet:
Egy hitelintézettől felvett hitel, barátoktól, ismerősöktől kölcsönkapott pénzösszeg. Fontos, hogy a
vállalkozónak meg kell teremteni a vállalkozás alapításához és működéséhez szükséges anyagi javakat.
Akinek nincs elegendő tőkéje, hajlandó kockázatot vállalni, szereti az önállóságot, számára a leginkább
megfelelő vállalkozási forma az egyéni vállalkozás. Sokféle tevékenységet végezhet, foglalkoztathat
alkalmazottat, elképzeléseit önállóan valósítja meg és a nyereségen sem kell osztoznia, viszont vállalkozása
tartozásaiért teljes vagyonával felel, tehát kockázatos.
Ha nem rendelkezik elegendő tőkével, ahhoz, hogy beindítsa vállalkozását, célszerű a társas vállalkozási
formák közül választania. A betéti társaság lehetővé teszi, hogy a beltag az ötletével, vagy képzettségével
indítson vállalkozást, míg a kültag csak tőkével lép be, viszont a kültag felelőssége korlátolt.
Aki teljes mértékben korlátozni szeretné a felelősségét legjobb választás számára a kft., ha egyedül szeretné
tevékenységét végezni, akkor lehetőség van egyszemélyes kft. alapítására.

Önálló törekvések:
Fontos, hogy a leendő vállalkozó mekkora önállósággal szeretne tevékenykedni. Az egyéni vállalkozó
minden döntését egyénileg hozza meg, míg Bt. esetében a beltagok döntési szabadsága nagyobb, mint a
kültagoké. Kft., Rt. és közös vállalat esetében az önálló törekvések háttérbe szorulnak, hiszen a döntés közös
feladat.

Kockázatvállalási képesség:
Mielőtt valaki vállalkozásba kezd, fontos, hogy felmérje a kockázati tényezőket, el kell döntenie, hogy a
felmerülő kockázatokból mekkora részt hajlandó vállalni. Ha jelentősen szeretné csökkenteni a kockázatát,
akkor olyan vállalkozási formát célszerű preferálnia, amiben a tagok felelőssége korlátolt, tehát lehet egy bt.
kültagja, esetleg Kft., Rt. vagy közös vállalat tagja. A felelősség korlátozása az önálló jogi személyiséggel
rendelkező gazdasági társaságok sajátos jellemzője.

Bevitt vagyon mobilizálhatósága:

Vannak olyan vállalkozási formák, ahol a tagok a bevitt vagyonukat gyorsan ki tudják vonni, például, aki Rt.
tulajdonosa, részvényeit szinte szabadon eladhatja, tehát vagyonát rövid időn belül mobillá tudja tenni. Míg,
aki egyéni vállalkozó, maga dönthet, hogy mikor vonja ki a vagyonát a vállalkozásából.
Kft. esetében az üzletrész szabadon eladható, de nem vonható ki a vállalkozásból, ezért körülményesebb az
eladás, mint részvények esetében.
Vállalkozástól várt előnyök:
Vannak olyan vállalkozók, akik vállalkozásuktól vagyon, megélhetés, jövedelem szerzése mellett,
munkahelyet szeretnének teremteni, ezáltal megélhetést biztosítani családtagjaiknak, alkalmazottaiknak.
Van, aki irányítani, vezetni szeretné vállalkozását, és így szeretné megvalósítani önmagát. A jogi
személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok többnyire vagyon és személyegyesítő társaságok, itt a
tagokat nem minden esetben a személyes közreműködés, hanem az eredményből való részesedés motiválja.

A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK SZEREPE:

 szükségletek kielégítése (termékekkel, szolgáltatásokkal)
 erőforrások ésszerű felhasználása
 adófizetéseikkel hozzájárulnak a közös társadalmi szükségletek kielégítéséhez
 megélhetést, munkalehetőséget biztosítanak a munkavállalóiknak
 a gazdálkodó egység tulajdonosainak jövedelmet biztosítanak
 szociális, kulturális feladatok segítése.

SZÜKSÉGLET:
Hiányérzet, inger, ami cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Kielégítése termékekkel
szolgáltatásokkal lehetséges, teljes kielégültség nem létezik.

GAZDÁLKODÓ SZERVEZET:
A gazdaság olyan alapegységei, amelyek a rendelkezésükre álló eszközökkel, önállóan a gazdasági élet
szereplőitől elkülönülten gazdálkodnak, tevékenységük végzése során jövedelemszerzésre törekszenek, és
közben kockázatot vállalnak.

A vállalkozások közös jellemzői:

 önálló gazdálkodás
 kockázatvállalás a tevékenység során
 anyagilag érdekeltek az eredményességben
 anyagi, jogi és erkölcsi felelősséggel tartoznak döntéseikért.

1. Önállóság:
A vállalkozások, függetlenül a társasági formától, önállóan, a gazdasági élet többi szereplőjétől
elkülönülten gazdálkodnak. Meghatározzák, milyen tevékenységet fognak folytatni, a piac mely részének
az igényeit, szükségleteit szeretnék kielégíteni.
Maguk határozzák meg a céljaikat, és a célok elérését segítő eszközöket.

A vállalkozás eredményét befolyásolja a vállalkozás jól megválasztott cél és eszközrendszere, tehát annyi
alkalmazottat foglalkoztatott, ami a leghatékonyabb termelést, értékesítést biztosítja, berendezéseit,
eszközeit a lehető legoptimálisabban használja ki.

A vállalkozások önállóságának vizsgálatakor figyelembe kell venni a vállalkozás külső és belső adottságait,
amik nagymértékben befolyásolhatják a tevékenységének eredményességét.

Belső adottságok:
 vállalkozás tőkeereje, mérete
 rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, színvonala.

Külső adottságok:
 versenytársak
 kereslet
 kínálat
 munkaerő
 hitelfelvételi lehetőségek
 rendeletek, jogszabályok
A vállalkozásoknak tevékenységüket, az eredményesség érdekében, úgy kell kialakítaniuk, hogy a külső
és belső adottságokat is együttesen figyelembe veszik.

Akkor gazdálkodott eredményesen a vállalkozás, ha a bevételei meghaladják a kiadásait, ebben az esetben

nyereségről beszélünk, ellenkező esetben a vállalkozás eredménye veszteséges lesz. Nyereséges vállalkozás
esetében, az adózás után fennmaradó részről a vállalkozások maguk dönthetnek, fejleszthetik
tevékenységüket, beruházásokat eszközölhetnek, a tulajdonosok között osztalék, részesedés formájában
szétoszthatják.

2. Kockázatvállalás:
A vállalatoknak mindig körültekintően kell gazdálkodniuk, és figyelembe kell venniük, hogy minden
döntésüknek kockázata van, ezért a döntések meghozatalakor a kockázatnak arányban kell állnia a
vállalkozás tőkeerejével.

Törekedni kell a kockázat csökkentésére, bár előfordul olyan eset, amikor nagyobb kockázatot kell vállalni
és ennek következménye lehet, hogy a vállalat átmenetileg veszteséges, de hosszútávon ez a kockázat
később nyereséget hoz.

Kockázat csökkentése:
 folyamatosan kísérje figyelemmel a vállalkozás tevékenységét befolyásoló tényezőket
(versenytársak, változó piaci igények, jogszabályok változása, stb.)
 a változásokra reagáljon, rugalmasan igazodjon hozzá, erőforrásait szükség esetén tudja
átcsoportosítani
 folytasson többféle tevékenységet, álljon „több lábon”

3. Eredményesség:
Minden vállalkozás célja a profitszerzés, nyereség elérése. Nyereséges egy vállalkozás, ha a bevételei
meghaladják a kiadásaikat. A nyereség adózás után fennmaradt részéről a vállalkozások dönthetnek,
hogy mire használják fel. Ebből tudják biztosítani a vállalkozás fejlesztését, bővítését, korszerűsítését, és a
tulajdonosok osztalékát.

Bevételek növelhetők:
 keresletnek megfelelő áruválasztékkal,
 udvarias kiszolgálással

Kiadások csökkenthetőek:
 kedvező beszerzési források felkutatásával,
 hatékony költséggazdálkodással
 Anyagi, jogi és erkölcsi felelősség:

Az anyagi felelősség:
Azt jelenti, hogy a vállalkozások tevékenységük anyagi következményeit vállalni kell, tehát a megrendelt
áru ellenértékét, a munkabéreket, az adókat ki kell fizetnie. Tartozásaiért a vállalkozás teljes vagyonával
felel.

A jogi felelősség:
Összefüggésben áll azzal, hogy a vállalkozás jogi személyiség, illetve nem rendelkezik jogi személyiséggel.

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok jellemzői:

 rendelkezik a tagok változása esetén is állandó szervezettel,

 a minimális induló vagyon nagyságát jogszabály írja elő, ez a vagyon a tagok, tulajdonosok
vagyonától elkülönített,
 önálló vagyoni felelősséggel tartoznak tevékenységükért, a tagok felelőssége korlátozott, csak a
vállalkozásba bevitt vagyonuk erejéig terjed.
A nem önálló jogi személyiségű vállalkozások jellemzői:
 nem rendelkeznek a tulajdonosok személyétől független állandó szervezettel,
 a döntéshozatal a tulajdonosok személyéhez kötött,
 nincs jogszabály által előírt nagyságú kezdőtőke,
 a tulajdonosok felelőssége korlátlan, tehát tartozásaikért teljes vagyonukkal, a vállalkozásba be nem
vitt magánvagyonukkal is felelnek.

Erkölcsi felelősség:
Az jelenti, hogy a vállalkozás úgy végezze a tevékenységét, hogy a társadalom elvárásainak, normáinak
megfeleljen.

VÁLLALKOZÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA:

Tevékenység jellege szerint:

 termelő vállalatok
 szolgáltató vállalatok
 kereskedelmi vállalatok

Termelő vállalkozások elsősorban termékek előállításával foglalkoznak.

A szolgáltató vállalatok szükségleteket elégítenek ki szolgáltatásaikkal, közvetve vagy közvetlenül.
A kereskedelmi vállalatok áruk forgalmazásával foglalkoznak.

Vállalkozási forma szerint:

 egyéni vállalkozás
 társas vállalkozás

Tulajdonformájuk szerint:
 magántulajdonú
 szövetkezet
 állami, valamint önkormányzati tulajdonú vállalat
 vegyes tulajdonú vállalat

Nagyságuk szerint:
 mikro,- vagy törpe vállalkozás
 kisvállalkozás
 középvállalkozás
 makró,- vagy nagyvállalkozás

ÜZLETI VÁLLALKOZÁS:
Társadalmi szükséglet kielégítésére irányuló szervezett tevékenység, melynek célja a profit szerzés. E
tevékenység folytatása során a vállalkozó, vállalkozás kockázatot vállal, és üzletszerűen végzi.

Üzletszerű: rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatja a tevékenységét.

VÁLLALKOZÓ – EGYÉNI VÁLLALKOZÓ:

Az a személy, aki a vállalkozását irányítja, s közben személyes kockázatot vállal.

Az egyéni vállalkozás
Valamely természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenységét egyéni vállalkozásnak nevezzük, egy
személy a tulajdonos, ő vállal minden kockázatot és felelősséget a tevékenységéért.

Felelőssége korlátlan, tehát tartozásaiért a teljes magánvagyonával felel.

Egyéni vállalkozó lehet:
 Egyéni vállalkozást bármilyen nagykorú belföldi magánszemély alapíthat, ha rendelkezik
magyarországi állandó lakóhellyel, cselekvőképes és nincs kizárva az egyéni vállalkozás
gyakorlásából.
 Ugyancsak lehet magyarországi egyéni vállalkozó az a cselekvőképes, tartózkodási engedéllyel
rendelkező külföldi állampolgár, aki jogosult hazánkban gazdasági célú letelepedésre és nincs
kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

Nem lehet egyéni vállalkozó (kizáró okok):

 aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
 akit a közélet tisztasága elleni [a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet
VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet) bűncselekmény miatt
jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól nem mentesül,
 akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó
szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem
mentesül,
 aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Egyéni vállalkozás alapítása:

 Egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatható, egy egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói
igazolványt kaphat, de január óta a vállalkozói igazolvány intézése Interneten keresztül, elektronikus
formában bejelentéssel és visszaigazolással történik, az ügyeket szinte kizárólag az Internet
segítségével intézhetik.
 Többféle tevékenységet folytathat, több telephelyet és fióktelepet működtethet.
 A vállalkozói igazolvány két részből: törzslapból és pótlapokból áll.
 A törzslap a vállalkozó azonosító adatait, adószámát, székhelyét, tevékenységi körét, telephelyeit,
fióktelephelyeit tartalmazza. Ezen kívül tartalmazza az igazolvány sorszámát, a kiállítás keltét, a
kiállító hatóság megnevezését.
 A pótlap tartalmazza a sorszámot, a vállalkozói igazolvány számát, a vállalkozó nevét, adószámát,
nyilvántartási számát, a további tevékenységi köröket és a további telephelyeket, fióktelephelyeket.
 Ha valamilyen, a vállalkozói igazolványon feltűntet adat megváltozik, akkor 15 napon belül köteles a
vállalkozó a kiállító hatóságnak bejelenteni.
 Az igazolványt a területileg illetékes okmányirodában, formanyomtatvány kitöltésével lehet
igényelni.

Vállalkozó tevékenység megkezdésének feltételei:

A nyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:

 azonosító adatok,
 állampolgárság,
 bejelentett lakcím, levelezési cím,
 adóazonosító jel, adószám,
 TAJ- szám,
 a kérelem benyújtásának jogalapja és célja,
 a tevékenység megnevezése, szakmakód száma – TEÁOR kódok
 statisztikai számjel,
 székhely, telephely, fióktelephely,
 munkavégzés módja,
 foglalkoztatottak létszáma,
 az adózásra vonatkozó adatok.
A kérelem mellé mellékelni kell egy erkölcsi bizonyítványt, és azokat az iratokat, illetve hivatalos
másolatukat, amik szükségesek.
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolvány birtokában meghatározott tevékenység elvégzésére jogosult,
nem személyes munkavégzési kötelezettséget, hanem személyes közreműködést ír elő a törvény. Az egyéni
vállalkozás nagysága és létszámát a törvény nem határozza meg.

Az egyéni vállalkozó foglalkoztathat:

 alkalmazottat,
 bedolgozót,
 segítő családtagot,
 középfokú szakoktatási intézmény tanulóit.

Egyéni vállalkozás megszűnése:

 a vállalkozó a vállalkozói igazolványt visszaadja,
 az igazolványt a kamara ideiglenesen visszavonja,
 adó,- vagy tb tartozás miatt,
 jogszabályi előírások megsértése, bűncselekmény, szabálysértés elkövetése miatt,
 tevékenységhez szükséges szakképesítés hiánya miatt,
 az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti a cselekvőképességét.

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK:
Céljuk:
 üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása,
 profit szerzés

Jellemzői:
 a kezdőtőkét a tagok, tulajdonosok bocsátják rendelkezésre,
 saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak,
 legalább két tag alapíthatja, kivéve az egyszemélyes Kft.
 tagjai lehetnek természetes személyek, gazdálkodó szervezetek, belföldiek és külföldiek is.
 a gazdasági társaságok megkülönböztetésére szolgál, hogy rendelkeznek-e jogi személyiséggel,
illetve nem.

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK:

Önálló jogi személyiségű gazdasági társaságok:

 korlátolt felelősségű társaság – KFT.
 részvénytársaság – RT.
 közös vállalat.

Nem önálló jogi személyiségű gazdasági társaságok:

 közkereseti társaság,
 betéti társaság.

Gazdasági társaságok közös jellemzői, alapítása, szervezete:

Alapító okirat:
Minden gazdasági társaság megalapításához alapító okiratra van szükség, az alapító okirat neve társasági
formánként eltérő.

Az alapító okirat tartalmazza a társaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét, az alapító tagok nevét,
vagyoni hozzájárulásuk mértékét, a döntéshozatal módját, illetve a szavazatok arányát. Akkor válik
érvényessé, ha minden tag aláírta, valamit jogtanácsos, vagy ügyvéd által megtörtént az okirat hitelesítése.

A vagyoni hozzájárulás kétféleképpen történhet, lehet pénzbeli és nem pénzbeli, azaz apport.
Az apport: forgalomképes, értékkel rendelkező, eladható dolog.

Társaságok szervezete:

1. Tulajdonosok testülete:
A társas vállalkozások legfőbb szerve, társasági formánként eltérő az elnevezése, míg kft. esetében
taggyűlésnek, addig a rt.-nél közgyűlésnek nevezik.

Döntés:
 döntenek a társaság megalakulásáról,
 nyereség felosztásáról,
 tevékenységi kör, alapító okirat megváltoztatásáról,
 a társaság megszűnéséről, átalakulásáról, szétvallásáról, más társasággal való egyesülésének
elhatározásáról.

2. Vezető tisztségviselők:
A vezető tisztségviselők személye társasági formánként eltérő, főként az operatív irányítást végzik, azaz a
napi irányítás és működtetés lebonyolítása a feladatuk. A jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok
esetében az üzletvezetésre jogosult tag, míg jogi személyiséggel rendelkező társaságoknál: Kft. esetében
ügyvezető, közös vállalatnál igazgató, részvénytársaságok esetében igazgatóság.

3. Felügyelőbizottság:
Feladata a vezető tisztségviselők munkájának, döntésének ellenőrzése, a tagok érdekeinek védelme
érdekében. Vizsgálja a vállalkozás eredmény kimutatását, mérlegét. Bizonyos méret, árbevétel és
alkalmazotti létszám esetében működtetése kötelező, máshol lehetőség.
A bizottság minimum 3, de legfeljebb 15 tagból áll, a társasági szerződésben foglaltak szerint.

4. Könyvvizsgáló:
A vállalkozások egy részénél kötelező foglalkoztatni, más részénél lehetőség. Feladata, a vállalat
mindenkori vagyonát tartalmazó dokumentumok ellenőrzése, hogy valós adatokat tartalmaznak-e,
megfelelnek-e a mindenkori jogszabályoknak, előírásoknak.

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK:
BETÉTI TÁRSASÁG:
Olyan társasági forma, melynek alapításához minimum két tag szükséges, egy beltag, akinek a felelőssége
korlátlan és egyetemleges a többi beltaggal szemben, és egy kültag, akinek a felelőssége korlátolt.

Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy ha a vállalkozás vagyona nem fedezi a tartozásait, akkor
bármelyik beltagtól behajtható a tartozás teljes összege.
 alapításához minimum két tag szükséges
 egy beltag és egy kültag
 a tagok felelőssége különböző
 a beltagok felelőssége korlátlan és egyetemleges a többi beltaggal szemben
 a kültag(ok) felelőssége korlátolt, csak a társaságba bevitt vagyonuk erejéig tartoznak felelősséggel a
vállalkozás tartozásaiért
 nincs kötelező alaptőke
 üzletvezetésre és a cég képviseletére a beltagok jogosultak
 a szokásos üzleti tevékenységbe nem tartozó ügyekben, például tevékenységi kör megváltoztatása a
kül,- és beltagok együttesen döntenek.

Megszűnése:
 Ha a kültagok kiválnak, ilyen esetben átalakulhat közkereseti társasággá.
 Ha a beltagok kiválnak, ilyen esetben átalakulhat korlátolt felelősségű társasággá, ha a kültagok
rendelkeznek megfelelő alaptőkével.
  A tagok kiválását 3 hónapon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak, különben a társaság megszűnik.

KÖZKERESETI TÁRSASÁG:
Olyan társasági forma, aminek alapításához minimum két tag szükséges, a tagok felelőssége korlátlan és
egyetemleges a többi taggal szemben, a tagok közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak
kötelezettséget.
 nincs kötelező alaptőke
 a nyereségből való részesedés, illetve a veszteség viselése a vagyoni hozzájárulás arányában történik
 alapításához minimum két tag szükséges
 tagok felelőssége korlátolt és egyetemleges a többi taggal szemben
 alapító okirata a Társasági Szerződés
 lényeges kérdésekben a tagok együttesen döntenek
 ügyvezetésre bármelyik tag jogosult, a választott tag nevét a Társasági Szerződésben rögzíteni kell

KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG:

Olyan gazdasági társaság, aminek az alapításához szükséges induló vagyon nagyságát jogszabály írja elő, a
tagok felelőssége korlátolt, előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul.

Törzsbetét: az a vagyonrész, amivel az egyes tagok hozzájárulnak a vállalkozás induló vagyonához. A

törzsbetétek összege adja a kft. induló vagyonát.

Törzstőke: a törzsbetétek összessége, a vállalkozás induló vagyona.

Üzletrész: a társaság vagyonából az egyes tagokat megillető hányad.

 alapításához minimum két tag szükséges, kivéve az egyszemélyes Kft. esetében

 tagjai természetes és gazdálkodó szervezetek egyaránt lehetnek
 a tagok felelőssége korlátolt
 törvény előírja az indításához szükséges tőke nagyságát
 törzstőke nagysága 500 ezer forint
 a törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál
 egyes tagok törzsbetéteinek összege minimum 100 ezer forint
 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb a Kft-ben egy tag törzsbetétje, illetve arra is oda kell figyelni,
hogy 10 ezer forinttal osztható legyen a kötelező készpénz-bevitel aránya megszűnt, így Kft-t
kizárólag apporttal is lehet alapítani
 az egyes törzsbetétek minimum felét rendelkezésre kell bocsátani az alapításkor, míg a fennmaradó
részt a tagok legfeljebb egy éven belül bocsáthatják a társaság rendelkezésére
 alapító okirata a Társasági Szerződés
 évente minimum egy alaklommal össze kell hívnia taggyűlést, a Kft. legfőbb szervét
 a döntéseket az üzletrészek arányában hozhatják a tagok
 a szavazati jog is az üzletrészek arányában történik
 üzletrész: a tagok vagyoni hozzájárulása
 az üzletrészek összesen adják a vállalkozás alaptőkéjét
 legfontosabb ügyeiben a taggyűlés hozza meg a határozatait, a jelenlevő tagok szavazatának
egyszerű többségével
 a társaság nem működhet ügyvezető nélkül
 operatív irányítást az ügyvezető(k) végzi(k)
 ügyvezető lehet kívülálló személy is
 bizonyos esetben kötelező felügyelőbizottság választása, ha a munkaidőben foglalkoztatottak
létszáma éves átlagában meghaladja a 200 főt

Megszűnése:
  megszűnésének elhatározásához a taggyűlésnek legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott
határozata szükséges
 ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes
társaságként, az arra vonatkozó szabályok alkalmazásával tovább működik

EGYSZEMÉLYES KFT:
Társaságot egy személy is alapíthat, ilyen esetben nem társasági szerződést kell készíteni, hanem alapító
okiratot.
Létrejötte:
 a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg (ha a kft. tagjainak
száma egy főre csökken, korábbi társasági szerződését egy éven belül alapító okiratra kell
módosítani)
Alapítása:
 a cégbírósághoz történő bejelentés előtt elegendő csupán 100.000.- Ft tőkét a társaság rendelkezésére
bocsátani, míg a fennmaradó részt (tehát további minimum 400 ezer forintot) egy éven belül kell
szolgáltatni
 az egyszemélyes kft esetében - néhány törvényi kivételtől eltekintve - a többszemélyes társaságokra
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
 az egyszemélyes kft esetén könyvvizsgáló alkalmazása az "új" (2006. júliusa óta hatályos) törvény
szerint már nem kötelező
 az egyszemélyes társaság egyedüli tagja csak akkor állhat munkaviszonyban a társasággal, ha azt a
társasági szerződés kifejezetten megengedi

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG:
Meghatározott számú és értékű részvényből álló alaptőkével alakul. Tőkeegyesítő társasági forma, a modern
piacgazdaság legéletképesebb és legrugalmasabb társasági formája.
 jogszabály írja elő az induló tőke nagyságát
 tőkeegyesítő társasági forma
 legfőbb szerve a közgyűlés
 a részvényeseket szavazati jog illeti meg részvényeik arányában
 az alapító okirata az alapszabály
 két fajtája létezik a zártkörűen működő, és a nyílt részvénytársaság
 kötelező könyvvizsgáló és felügyelőbizottság működtetése

Alapítása:
 el kell dönteni, hogy zárt, vagy nyitott részvénytársaságot hoznak létre a részvényesek
 a zártkörűen működő részvénytársaságok esetében nincs alapítási tervezet, részjegyzés és alakuló
közgyűlés
 nyilvános alapítás esetében a részjegyzés az alapítási tervezet alapján történik, az Rt. alapítója az
alapítási tervezet kibocsátója
 nyilvános alapítás esetében az indulótőke 20 millió forint
 zárt működésű Rt. esetében 5 millió forint a kezdőtőke nagysága

A nyilvánosan működő Rt. esetében kötelező létrehozni alapítási tervezetet.

Az alapítási tervezet tartalmazza:

 az alaptőke nagyságát
 a részvényjegyzésre vonatkozó előírásokat
 alapítókat megillető jogokat
 részvényesek számát, a részvények névértékét
 az alakuló közgyűlés összehívásának módját, időpontját
 a részvénytársaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét, esetlegesen időtartamát
 az apport nagyságát, és összetételét
Alakuló közgyűlés:
 ha a jegyzés sikeres volt, akkor 60 napon belül össze kell hívni
 ha az alaptőke 50%-át jegyző részvényesek jelen vannak, akkor határozatképes
 a részvényeseknek ki kell egyenlíteni az alaptőkét, hogy minimum 30 % befizetésre kerüljön
 feladatai: alapszabály elfogadása, társaság megalakulásának kimondása, részvényjegyzés
eredményességének értékelése, vezető tisztségvizsgálók, felügyelőbizottság, könyvvizsgáló
megválasztása

Alapszabály tartalmazza:
 a társaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét,
 alaptőke nagyságát, részvények számát, névértékét, típusát, befizetésük feltételeit,
 közgyűlés összehívásának módját, határozatképességét,
 a hirdetmények közzétételének módját,
 az igazgatóságnak, a felügyelőbizottság tagjainak számát és választásuk módját.

Az Rt. legfőbb szerve a közgyűlés, amit évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, akkor
határozatképes, ha a részvényesek 50%-ka jelen van, döntenek a társaságot érintő legfontosabb kérdésekben,
például felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, igazgatóság megválasztása, osztalék fizetés kérdése.

Részvény jellemzői:
 feljogosítja tulajdonosát osztalékra, ha nyereséges az rt. működése
 Rt. megszűnésekor a részvények arányában jogosult a felosztható vagyonra,
 jogosult a közgyűlésen való részvételre, szavazati jogra,
 többnyire könnyen eladhatóak
 névérték: a részvényre rányomtatott összeg
 a részvény árfolyama a részvény mindenkori piaci ára, eltérhet a névértéktől

Részvények fajtái:
 Törzsrészvény: leginkább forgalomképes részvényfajta.
 Elsőbbségi részvény: több fajtája létezik, jellemzőjük, hogy valamilyen előnyhöz juttatja a
tulajdonosát.
 Fajtái:
 Osztalék elsőbbségi részvény: a többi részvényessel szemben osztalékfizetésnél előnyben
részesül, viszont ez az előny járhat a szavazati jog korlátozásával.
 Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény: ha a vállalkozás jogutód nélkül szűnik
meg, akkor a felosztásra kerülő vagyonból elsőként részesülnek az ilyen részvénnyel
rendelkező tulajdonosok.
 Szavazatelsőbbségi részvény: vétójogot, vagy többszöri szavazati jogot biztosító részvény.
 Dolgozói részvény: a dolgozók számára ingyen vagy kedvezményesen rendelkezésre bocsátott
részvények, forgalomképességük korlátozott.
 Kamatozó részvény: az alapító okiratban meghatározott mértékű kamatra és osztalékra jogosító
részvényfajta, csak névre szóló lehet, akkor is megilleti a tulajdonosát kamat, ha az adott évben nem
fizettek osztalékot.
VÁLSÁGKEZELÉS:
A vállalkozásoknak nap mint nap problémákkal kell szembenézniük, előfordulhat, hogy olyan döntéseket
kell hozniuk, aminek következtében átmeneti veszteségük keletkezik.
A válság viszonylagosságot jelent, tehát a gazdálkodó egységeknek az érdekeltei számára más-más jelent
válságot, jelentős veszélyt.
A vállalkozások érdekeltjei:
Belső érdekeltek:
 tulajdonosok
 menedzserek, (vezetők)
 alkalmazottak
Külső érdekeltek:
 versenytársak
 állami, önkormányzati szervek, intézmények
 a körülvevő piac
 fogyasztók
 szállítók
 természeti környezet.

Külső és belső okok egyaránt kiválthatnak válságot a vállalatoknál.

Külső okok, aminek következtében válságos lehet egy vállalkozás működése:

 piacvesztés,
 erős konkurencia,
 árverseny,
 felgyorsult műszaki, technikai fejlődés,
 politikai bizonytalanság, kormányzati intézkedések.

Belső okok:
 vezetési hibák,
 rossz termék,- piac, - árpolitika
 nem megfelelő munkaerő, vagy munkaerő hiánya

Csődeljárás:
Célja: a fizetésképtelen vállalat talpra állítása, reorganizációja.

Kezdeményezője az adós, kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz, amiben csődeljárást kérnek. Miután a
tulajdonos értesült az eljárásról, a cég vezetője tájékoztatja a munkavállalói érdekképviseleti szerveit.
Értesíteni kell a cég bankszámláit vezető összes pénzintézetet. Ha a csődeljárás eredménytelen, akkor a
cégbíróság megindítja a cég felszámolását. A csődeljárás kezdőnapja, az a nap, amikor a kérelme
megérkezik a bírósághoz.
A csődöt jelentő vállalkozásoknak 30 napon belül össze kell hívnia a hitelezőket, hogy meg tudja szerezni a
fizetési moratóriumot. Az eljárás kezdetétől számított legalább 60, legfeljebb 120 napig fizetési moratórium
illeti meg a vállalkozást, ami csődöt jelentett.
Fizetési moratórium: ez időszak alatt az adósnak nem kell fizetnie, esedékessé váló kötelezettségeit,
néhány kötelezettségtől eltekintve, mint például a közüzemi számlák, azért, hogy ki tudja dolgozni vagy
dolgoztatni reorganizációs tervét viszonylagos nyugalomban.
A bíróság a hitelezők érdekeinek védelme érdekében vagyonfelügyelőt nevez ki, akit a felszámolók
névjegyzékéből választanak ki. Feladata, hogy jóváhagyja a kifizetéseket, a cég követeléseit behajtsa, a cég
számára kötött aránytalanul előnytelen szerződéseket megtámadja.
Kiket érint a csődeljárás?
 az adós gazdálkodó szervezetet,
 a hitelezőt, (hitelezőket),
 a vagyonfelügyelőt,
 a bíróságot.

VÁLLALKOZÁSOK MEGSZÜNÉSE:
Megszűnés lehetséges okai:
 a társaság határozott időtartamra alakult és ez az időtartam lejárt,
 elhatározza a jogutód nélküli megszűnést,
 elhatározza a jogutódlással történő megszűnést (átalakulást),
 a cégbíróság törvényi okok miatt megszűnteti
 a tagok száma egy főre csökken, és a tárasági forma nem engedi meg, hogy a társaság egyszemélyes
vállalkozásként működjön tovább.
Gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűnése:
Módjai:
 egyesülés (összeolvadás, beolvadás),
 átalakulás,
 szétválás (különválás, kiválás).
Az átalakulás nem más, mint a gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűnése, amellyel egy időben
egy cégforma- vagy cégszám változással új társaság/társaságok jön/jönnek létre.

ÁTALAKULÁS szabályai:
A gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz, ám a tagok a társasági
szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy ha a vezető tisztségviselők az átalakuláshoz szükséges okiratokat
előkészítik, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a legfőbb szerv egy ülésen határoz. Ez utóbbi esetben
erre az ülésre el kell készíteni az ülés napját legfeljebb hat hónappal megelőző, a vezető tisztségviselők által
meghatározott időpontra – mint mérlegforduló napra – vonatkozó, könyvvizsgáló által elfogadott
vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket.
Ha a legfőbb szerv az átalakulásról két alkalommal határoz, úgy első ízben a vezető tisztségviselőknek (a
felügyelőbizottság által véleményezett) az előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy:
 a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával,
 dönt továbbá arról, hogy a gazdasági társaság milyen társasági formába alakuljon át,
 és előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód gazdasági
társaság tagjává (részvényesévé) válni.
EGYESÜLÉS, KOOPERÁCIÓS társaság:
Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük
összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező
kooperációs társaság.
Egyesülés:
 saját nyereségre nem törekszik,
 vagyonát meghaladó tartozásokért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek,
 társasági szerződéssel jön létre, amiben: meg kell határozni a tevékenységi körön belül a tagok
gazdálkodásának előmozdítására, illetve összehangolására irányuló, valamint az ezzel kapcsolatos
szakmai érdek-képviseleti feladatokat,
 a tevékenységhez igazodóan a szükséges vagyon mértékét és szolgáltatásának rendjét,
 a működési költség viselésének,
 tagok közötti megoszlását,
 az egyes tagokra eső befizetések összegét
 az elszámolás módját,
  a tag kilépése esetén az őt megillető vagyoni hányad kiadásának feltételeit,
 az egyesülés megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét.

Működésének költségét a tagok viselik, és bocsátják rendelkezésre. A legfőbb szerve a taggyűlés, aminek a
hatáskörébe tartozik az egyesülés belső szervezetének és irányítási, valamint ellenőrzési rendjének
kialakítása, az összehangoló és az érdek-képviseleti, valamint a kiegészítő gazdálkodási tevékenység
stratégiájának meghatározása. Az egyesülés számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadása, az
egyesülés jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, szétválásának elhatározása. Az
egyesüléshez való csatlakozás elfogadása, illetve a csatlakozó tag felelőssége korlátozásának elfogadása, az
igazgató megválasztása és visszahívása, valamint az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása,
ha az egyesülésnél felügyelőbizottság és/vagy könyvvizsgáló működik, annak megválasztása, illetve
kijelölése, az felügyelő bizottság tagjainak visszahívása és díjazásuk megállapítása.

Felszámolási eljárás:
Egy gazdálkodó szervezet fizetésképtelen és jogutód nélkül szűnik meg, felszámolási eljárásról beszélünk.
A felszámolási eljárást bármelyik fél kezdeményezheti: az adós akkor kérheti a felszámolási eljárást, ha
már az előző három évben csődeljárás alatt volt, ha a csődegyezség sikertelen volt, vagy a csőd
lehetőségével nem kíván élni.
A hitelezők abban az esetben kérhetik az eljárás indítását, ha észlelik, hogy a vállalkozás fizetésképtelen.
A cégbíróság értesítése alapján is elkezdődhet az eljárás, ha bíróság a cég működési feltételeiben
hiányosságokat talál, és a vállalkozás, figyelmeztetés után sem pótolja a hiányosságokat.
A felszámolási eljárás érintettjei:
 az adós vállalkozás,
 a hitelezők,
 a felszámoló,
 cégbíróság.
A felszámolás tényét a Cégközlönyben teszik közzé, a hitelezők, valamint a vállalkozással üzleti
kapcsolatban lévő vállalkozások érdekének védelme miatt.
 Felszámolási eljárás kezdetétől a vállalkozás neve alatt fel kell tűntetni az f.a. (felszámolás alatt)
rövidítést.
 A felszámolási eljárás levezetése a felszámoló feladata, ő gondoskodik a cég vagyoni helyzetének
felméréséről, ő tartja a kapcsolatot bírósággal, intézkedéseket hoz, számításba veszi a vállalkozás
vagyon helyzetét, és a tevékenység megszűntetésre intézkedéseket hoz.
Ha a felszámolási eljárás nem volt sikeres, a hitelezők a követeléseiket a következő sorrendben kerülnek
kifizetésre: (a sorrendről törvény rendelkezik):
 a felszámolás költségeinek fedezése,
 a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése,
 a tartásdíj, életjáradék, kártérítési követelések kielégítése,
 nem gazdasági tevékenységből eredő követelések, továbbá jótállási, szavatossági kötelezettségek
teljesítése,
 a TB tartozások, adók és adók módjára behajtandó köztartozások megfizetése,
 egyéb követelések teljesítése, beleértve a felszámolási eljárás során keletkezett késedelmi pótlékokat,
kamatokat, valamint adóhatósághoz fizetendő bírságokat, stb.
A vállalkozások tartozásait a törvényben foglalt sorrend szerint kell kiegyenlíteni. Az eljárás befejezése,
hogy törlik a céget a cégjegyzékből.
Végelszámolás:

A gazdálkodó szervezet a tagok döntése alapján jogutód nélkül megszűnik, akkor végelszámolásra kerül sor.

A vállalkozás nem kívánja folytatni eddigi tevékenységét, nem kíván más gazdasági társasággá átalakulni,
tehát véglegesen megszűnik. A megszűnésről a tagok (tulajdonosok) testületének kell döntenie.
Az eljárás kezdetét a cégbírósághoz be kell bejelenteni 8 napon belül, és a Cégközlönyben teszik közzé.
Az eljárás érintettjei:
 a tevékenységét megszüntető cég,
 a hitelezők,
 a végelszámoló,
 a cégbíróság.

A végelszámolónak 30 napon belül be kell jelentenie a céggel szembeni követeléseket. Ennek lényege, hogy
mielőbbi végelszámolás befejezését: folyamatosan teljesíti a hitelezők valós igényeit, gondoskodik a
kötelezettségek teljesítéséről, behajtja a követeléseket. Abban az esetben, ha a vállalkozás vagyona nem
elegendő, hogy kiegyenlítsék, a hitelezőkkel szembeni tartozásokat a végelszámolás felszámolási eljárásba
megy át.
Az eljárás befejezése képen törlik a céget a cégjegyzékből és ezt a tényt a Cégközlönyben közzé teszik.
Összehasonlítva a megszűnési és a Csődeljárás Felszámolás
reorganizációs folyamatokat:
Végelszámolás
Csak a cég kezdeményezheti Csak a cég kezdeményezheti Más személy is
kezdeményezheti
A cég fizetőképes Fizetésképtelen Fizetésképtelen
Jogutód nélküli megszűnés Nem szűnik meg a cég Jogutód nélküli megszűnés