Epilepszia

Az epilepszia diagnosztizált idegrendszeri betegség, mely roham a leggyakoribb neurológiai tünet a

kisállatok körében.

Az epilepszia sokféle tünet formájában jelentkezhet és nagyon sokféle tényező válthatja ki, valamint
számos betegség is állhat a hátterében.

A rohamokat az agykéreg idegsejtjeinek tartós vagy átmeneti izgalma okozza.

Az epilepsziás roham nem = az epilepszia betegséggel.

Az epilepsziás rohamok két fő csoportba sorolhatók: fokális és a generalizált

Az epilepszia betegség esetén a rohamok lehetnek kiváltó tényező nélkül, bizonyos időközönként, de
akár mindig ugyanazon a tünetek formájában is jelentkezhetnek.

Az epilepszia roham esetén mindig van olyan rohamot kiváltó tényező, ami az egészséges állatoknál is
rohamot tud okozni.
Kiváltó tényezők lehetnek:

- mérgezés
- kutyák számára toxikus anyagok, mint pl nagy mennyiségű csokoládé, xilit
- vegyszerek
- bizonyos fertőzések

Tünetek lehetnek:

- oldalra eldőlés
- görcsös kapálózás, végtagok rángása
- nyálzás
- fejremegés
- vicsorgás

Ilyen esetben a viselkedésváltozás együtt járhat beszűkült tudatállapottal is, amikor is a gazdi
megszólítására nem a megszokott módon reagál a kutyus.

Generalizált roham esetén mindkét agyfélteke összes idegsejtje egyszerre kerül izgalomba. Ilyenkor
az állat elvesztheti az eszméletét, ill. a végtagok kifeszülhetnek vagy heves rángások is
jelentkezhetnek.

Az epilepsziás roham esetén érdemes az állat feje alá párnád tenni, ablakot nyitni, hogy friss levegő
érkezzen. Amennyiben vége a rohamnak, érdemes görcsoldót adni a kisállatnak, mert a roham során
energiát éget el és az ízületei megfeszülnek, és ezek segítenek a regenerációban.
Ha kitisztult lehet cukrot vagy mézet adni neki és a fájdalmat állatorvosi egyeztetés után fontos
kezelni.

A roham közben nem szabad az állat szájába nyúlni, ugyanis könnyen ráharaphat a kezünkre, ahogy a
saját nyelvére is.

Roham után az állatnál többféle rendellenes viselkedést tapasztalhatunk, mint pl: agresszívvá válhat,
amnéziás – nem ismeri fel a gazdáját, céltalan menetelés, sírás és menekülés is előfordulhat.
Igyekezzünk a legnyugodtabb körülményeket biztosítani az állat számára, amíg teljesen magához
nem tér. A legjobb ilyen esetben egy csendes kuckóban elhúzódva minden fénytől és zajtól, ahol
semmilyen stresszfaktor nem éri.

Lehetőleg készítsünk a roham teljes szakaszáról jegyeztet, tehát jegyezzük fel a roham kezdetét,
időtartamát, lefolyását stb. Amennyiben tudunk készítsünk róla videót is az állatorvos számára, mert
ezen információk nagy segítségére lesznek az állatorvosnak.

A kutya epilepszia végleges gyógyítására sajnos még nincsen semmilyen gyógymód vagy kezelés.
Szerencsére a betegség gyógyszerekkel kezelhető, és akár teljesen tünetmentessé tehető.
Amennyiben az állatunk tenyész programban van, vagy tenyészteni szeretnénk fontos a megelőző
szűrés.

Továbbá fontos tudni, hogy kutyáknál gyakran fordulnak elő úgynevezett álrohamok, pánikrohamok,
hisztériás rohamok is, ezek nagyon hasonlítanak az epilepsziás rohamtünetekhez, de nem epilepszia
betegség áll a hátterükben, hanem tartós feszültség miatt alakulnak ki (pl. szeparációs szorongás),
ezek a „rohamok” mindig a gazdi jelenlétében zajlanak.