Xantus János Gimnázium

1.Környezetvédelem:
Én nagyon fontosnak tartom környezetünk védelémét éppen ezért a családom és
én is próbáljuk szelektíven gyűjteni a szemetet. Úgy gondolom ez a legkevesebb
amit tehetünk ebben a témában. Sokszor nem is hinnénk, hogy egy kis dolog is
mennyit számíthat ebben a témában. Például ha kevesebb csomagoló anyagot
használunk, vegyszereket, ha valamit kidobásra szánnánk nézzük meg, hogy
esetleg nem lehet-e azt újrahasznosítani vagy esetleg ha venni kívánunk valamit
nem tudjuk- e azt használtan beszerezni evvel is óvva a földünket. Vagy ha egy-
két helyre autó helyett gyalog közlekednénk azzal nem csak a bolygót védjük de
még az egészségünkre is jó hatással van.

2.Globális problémák:
mindennapi ember számára is tapasztalható tény a nagyvárosok elszennyezett
levegője, az elszennyezett tavak és folyók és a termőképességét egyre inkább
elveszítő talaj, az elsivatagosodó területek és a mostanában egyre gyakrabban
megfigyelhető szélsőséges időjárás mind ezt mutatja. Szerintem az alapvető
hiba az emberek tudatlansága, és az, hogy az erkölcsi érzékünk nem fejlődött
párhuzamosan a technikánkkal. Ilyen problémák például: - Globális felmelegedés,
- Környezetszennyezés, - Elmaradott energiagazdálkodás, - sarki jég
zsugorodása, - újrahasznosítás alacsony aránya. Ha megszeretnénk oldani ez az
ügyet akkor két szinten kell erőfeszítéseket tennünk. Az egyik a már
kibocsátott szennyezés megszüntetése, a másik pedig a megelőzés.

3. Kultúra, művelődés
Az én életemben nagyon fontos szerepet tölt be a kultúra és a művelődés.
Édesapám nagyon szert történelmi könyveket olvasni valamint komolyzenét
hallgatni amiket aztán mindig elmesél nekem vagy éppen egy adott történelmi
időszakról vagy a zeneszerző életéről. Nyaranta Külföldön mindig meglátogatjuk
az ország nevezetességeit és ilyenkor is előszerettetel hallgatom a helyekhez
kapcsolódó eseményeket. Szerintem az embernek ismernie kell valamennyit az
itthoni és a külföldi kultúrából is. Ez számomra az alapműveltséghez kapcsolódik.

4. Nemzeti ünnepek, emléknapok, nemzeti szimbólumok

A magyar köztársaság nemzeti ünnepei:

A) március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdete

1848. március 15-én a két nappal korábban kitört bécsi forradalom hatására
radikális gondolkodású magyar ifjak - köztük Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári
Pál - Pesten elhatározzák, hogy a követeléseiket tartalmazó 12 pontot és Petőfi
pár nappal korábban írt Nemzeti dal című versét kinyomtatják, és közhírré
teszik. A Nemzeti Múzeum elé hirdetett nagygyűlésen már tízezrek hallgatják
lelkes egyetértéssel a pontokat és Petőfi költeményét, majd a tömeg Budára
vonulva a megrémült Helytartótanács beleegyezését is megszerzi a
változásokhoz. Az összegyűltek követelésére szabadon engedik a bebörtönzött
forradalmár Táncsics Mihályt. Ezekkel az eseményekkel kezdődik az 1848-as
magyar forradalmi átalakulás, hogy aztán fél év múlva az elért eredményeket
fegyveres szabadságharccal kelljen megvédeni.

B) augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe

Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel

gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. Szent László király augusztus 20-ra tette
át a korábbi augusztus 15-re eső ünnepnapot., mert 1083-ban ekkor emeltette
oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István relikviáit a székesfehérvári
bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű.

C) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdete

1956. október 23-án a budapesti eseményekkel kezdődött a magyar nép

diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás elleni fegyveres felkelése.
1956. október második felében a kommunista diktatúra ellen - főleg az egyetemi
diákság részéről - országszerte meginduló tiltakozások október 23-án
Budapesten válnak forradalmi tömegmozgalommá. A Bem-szobornál tartott
szimpátiatüntetés hamarosan rendszerellenes tömegdemonstrációvá vált, ezt
kifejezve a tömeg átvonult a Parlament elé, ahol a közel kétszázezer főre
gyarapodott tiltakozók meghallgatták Nagy Imre reformokat ígérő beszédét.
Közben a tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, a
kommunista diktatúra egyik jelképét. A Magyar Rádió épületénél estére
ostromállapot alakult ki, s a fegyverhez jutott felkelők hajnalra elfoglalják azt.
A forradalmat majd a szovjet csapatok fegyverrel fojtják vérbe, melyet a
hatalomra emelt Kádár-rezsim megtorlása követ.

5. Egy választott magyar író bemutatása

Móricz Zsigmond:

-Született: 1879. július 2-án Tiszacsécsén, Református családba

-Édesapja: Móricz Bálint: nagyvállalkozó

-Édesanyja: Pallagi Mária elszegényedett nemesi családból származik

-8 testvére volt

-Mikor 6 éves lett családja csődbement -- > átköltözés Prügyre -- > elemi
iskolái

-1890-től Debreceni református Kollégiumban tanul

-Sárospatak -- > 3 tantárgyból megbukik

-Szorult helyzetéből Pallagi Gyula Kisujjszállásra viszi ahol sikeres érettségit
tesz

-Egyetemi tanulmányait nem fejezi be helyett pénzt keres

-Az 1920-ban megírt LÉGY JÓ MINDHALÁLIG könyvben a Debreceni

Református Kollégiumra emlékezik

-1903-tól az újság című lap munkatársa

-1905-ben Holics Eugéniát feleségül veszi, költeményeiben csak Jankának hívja (

2 fiú gyermekük születik)

-HÉT KRAJCÁR című mese bekerül a nyugatba

-3 lányuk születik: -Virág, -Lili, -Gyöngyi

-Ady: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz

-Ady és Móricz a népi írói ágnak lesznek a vezetői

-1926-ban feleségül veszi Simogyi Máriát

-Örökbefogadott lánya: Littkey Erzsébet ( Csibe ) ő az ÁRVÁCSKA és a CSIBE

NOVELLÁKban szerepel

-Az I.VH.-ban haditudósító

-Kizárják a Kisfaludy Társaságból, írásait csak a nyugat jeleníti meg

-1929-33-igy Nyugat szerkesztője

-1942. szeptember 4-én meghal agyvérzésben

Munkássága: Regényei: -Sárarány Novellái: -Tragédia

-Fákja -Szegény emberek

-Urimuri -Barbárok

-Rokonok -Színdarabok

-Erdély trilógia

SAJÁT FOLYÓIRAT: KELET NÉPE

6.Egy választott magyar költő bemutatása

Ady Endre:

Született: Érmidszent, 1877. November 22.

Apja: Ady Lőrinc: hétszilvafás, bocskoros nemes

Anyja: Pásztor Mária: Református lelkész családból származott

Testvére: Ady Lajos: Magyar-Latin szakos tanár

Tanulmányok: Érmidszent-Nagy Károly

Zilahon-Érettségizik 1896-ban

Debrecen-Jog akadémia --> nem fejezi be

Pest-Jogi kar--> szintén nem fejezi be

Nagyvárad: -érett újságíró

-Ismert költő

-itt ismeri meg Lédát ( Diósy Ödönné Adél )

-Nagyváradi Napló

-Adéllal Kb. 1 évet tölt Párizsban aztán hazajön és a Budapesti Napló munkatársa
lesz
-1906-ban megjelent a 3. de első jelentős kötete: Új versek

-1907-ben ismét Párizsba költözött egy évre majd végleg hazatér

-1909 betegségei súlyosbodnak

-A Nyugat első pillanatától kezdve fő vezető munkatárs

-Lédával 1912-ben végleg elválnak útjaik

-1911-től válaszol Boncza Berta ( Csinszka ) leveleire ( távoli rokon )

-1915-ben összeházasodtak a Csucsai kastélyban

-1919 január 27-én meghal

Versei: -Góg és Magóg fia vagyok én

- A Magyar ugaron

-A föl-föl dobott kő

-Héjanász az avaron

7.Külföldi író
Megan Rix:

Született:

8.Kedvenc novella
Karinthy Frigyes: Karácsonyi Társasjáték

Gombócverseny:

9.Kedvenc vers
Ady Endre: A föl-föl dobott kő
Azért szeretem ez a verset mert szerintem ez a költő egyik legszebb vallomása
arról az eltéphetetlen kapocsról ami Magyarországhoz fűzte. A mondani valója
nagyon egyszerű mégis ez tükrözi a legjobban: csupán annyi hogy a kő mindig
visszahull a földre a garvitáció törvényeinke engedelmeskedve, úgy tér vissza a
lírai én újra meg újra hazájába. Mikor Franciaországban járt mindig rádöbbent
hazája elmaradottságára mégis hűséges maradt hozzá. Ez mutatja meg, hogy
mennyire szerette hazáját és szerintem ebben a versen engem ez fogott meg
leginkább.

10.Kedvenc kötelező olvasmány

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk