AKCIÓTERV ELEMZÉS- PÉCS

Bodó Johanna

Problémák és megoldások, amikre kitér az akcióterv

Pécs Magyarország 5. legnagyobb városa, több mint 150.000 lakosnak ad otthont. 2013-ban
csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez, mellyel vállalta, hogy igyekszik minél inkább
csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását a városnak. A kezdeményezéshez csatlakozott városok
kötelesek elkészíteni egy Fenntartható Energia- (és Klíma) Akciótervet, melyben összefoglalják
célkitűzéseiket és leírják a folyamatokat, melyekkel el kívánják érni azokat.

Pécs (nagy)város lévén nap mint nap megküzd az erre jellemző problémákkal: a túl sok autó, az
egymásra zsúfolt régi építésű lakások, káros ipari tevékenységek mind olyan tényezők, amelyek
környezetszennyezőek, hosszú távon nem fenntarthatóak.

Az akcióterv külön kezeli a lakó- és az önkormányzatok épületeit, valamint a napkollektorok és

napelemek felszerelését.

Az egyik jelentősebb probléma a városban, hogy a lakóépületek nagy része 1990 előtt épült, de a
70.000 lakásból közel 10.000 a II. Világháború előtti. Ezek korszerűsítésre szorulnak, enélkül nem
felelnek meg az épületenergetikai követelményeknek. Legfontosabb a hőszigetelés elvégzése. A
korszerűsítés elsősorban a lakók felelőssége, ám az akcióterv szerint az önkormányzat
ösztönözheti különböző módszerekkel őket. Ilyen a tanácsadás, a pályázatokkal kapcsolatos hírek
folyamatos közlése, hosszú távon egy helyi tanácsadói iroda megnyitása lenne a legnagyobb
segítség, ahol szakértők tudnák javaslatokkal ellátni a lakókat.

Amikor lakóépületekről beszél az akcióterv akkor, mindig kitér arra, hogy itt elsősorban a tulajok
a felelősek, ezért az önkormányzat lehetőségei korlátoltak. Ilyenkor az akcióterv mindig arra tér
ki, hogy az önkormányzat ösztönzéssel, megfelelő informálással, egy helyi tanácsadó iroda
létrehozásával tudja a leginkább segíteni a lakókat, hogy tisztában legyenek az aktuális
pályázatokkal, energiatakarékos módszerekkel stb. Emellett az akcióterv egy Helyi Felújítási Alap
létrehozását is javasolja.

A szolgálati szektort illetően fontos, hogy az önkormányzat legyen jó példa, igyekezzen épületeit
minél energiatakarékosabb módon használni.
1
Ami az intézményeket illeti, az Akcióterv javasolja energetikusok bevonását a folyamatokba, akik
felméréseket végeznének és emellett ösztönzi az elektronikusfigyelési rendszer létrehozását, így
követhetővé válna az energiafogyasztás. Ennek segítségével tájékoztatni lehetne az intézményeket
energiafelhasználásukról és versenyt is lehetne szervezni az intézmények között, a nyertes pedig
kaphatna egy bizonyos pénzösszeget. Szerintem ez egy nagyszerű ötlet, pozitívan ösztönzi a város
intézményeit az energiatakarékos működésre.

A napkollektorok és napelemek összeségében népszerűek a lakosok között, ennek az is oka, hogy

Pécsen, földrajzi fekvéséből adódóan jól kihasználható a napenergia. Ugyanakkor a dokumentum
kiemeli, hogy olyan apróságok is befolyásolhatják a napkollektorok sikerességét, mint a dőlés
szög, így a helyes felszerelés lényeges folyamat.

Az önkormányzat épületeiben megfontolandó, hogy melyikben helyezzünk el napkollektorok és

napelemeket. Előbbieket ott célszerű elhelyezni, ahol egész évben van melegvíz igény, így ez csak
olyan oktatási és szociális intézmények esetében megvalósítható, ahol nyáron is van valamilyen
foglalkozás. Ebből a célból az akcióterv elsősorban a kollégiumokat jelöli meg alkalmas
létesítmények, bár nyáron itt is jóval alacsonyabb a melegvíz igény.

A napelemek esetében jóval egyszerűbb az elhelyezés kérdése, hiszen azok gyakorlatilag

bármilyen intézmény számára ideálisak. Az akcióterv szerint az iskoláknak lenne a legnagyobb
szükségük ilyen eszközökre.

A lakóházak és a napelemeket illetően a dokumentum ismét arra vonatkozik, hogy elsősorban a

lakosok a felelősek, így az önkormányzat legfeljebb ösztönözni tud, megvalósítani nem.
Szerencsére a tapasztalat azt mutatja, hogy Pécsen kedveltek a napelemek a
magánháztulajdonosok körében. A napkollektorokat illetően ugyanez a helyzet, az önkormányzat
csak közvetett módon tud segíteni.

Pécs városában is jelentős szén-dioxid kibocsátás csökkenését eredményezne, ha többen

használnák a tömegközlekedést. Ezért az önkormányzat által működtetett buszok
hosszúvonalakból álló viszonyhálózat mentén közlekednének, ami azt jelenti, hogy átszállás
nélkül el lehet jutni egyik városrészből a másikba. Emellett a városvezetés külön buszsávot tartana
fent, hogy minél gyorsabb legyen a tömegközlekedés, így téve minél szimpatikusabbá a lakok
számára.

2
A másik közlekedésszervezési kérdés a megállókra vonatkozik. Az akcióterv szerint, fontos, hogy
ezek állapota rendben legyen, legyenek biztonságosak, kényelmesek és akadálymentesek.
Szerintem még előnyös lenne, hogy ezek minél tisztábbak legyenek.

A buszokat illetően jobb lenne minél hamarabb átállni CNG- üzeműre, hogy ezzel is csökkentsék
a szén-dioxid termelést. Itt vagy új buszok vásárlására, vagy a jelenlegiek átalakítására lenne
szükség.

Összességében elmondható, hogy Pécs meghatározó célkitűzései között van a város (akár fél
évszázada épült) ingatlanjainak korszerűsítése, minél több napelem és napkollektor felszerelése a
szolgálati szektor épületei esetében, illetve, hogy minél több lakost ösztönözzön a megújuló
energia használatra. Emellett a tömegközlekedési eszközök környezetbarátabbá tétele és
népszerűsítése is kulcsfontosságú.

További problémák és javaslatok, amikre nem tér ki az akcióterv

A közlekedésszervezésre vonatkozó részből hiányoltam, hogy nem tértek ki a biciklis

közlekedésre. Megfelelő és biztonságok bicikliutak biztosítása, népszerűsítő események
szervezése (,,Bringázz szoknyában és öltönyben!”, ,,Bringázz munkába, suliba, Te is!”, stb) és
további biciklitárólok kihelyezése, kedvet hozhat az embereknek, hogy ezt a közlekedési módot
válasszák, ami amellett, hogy egészséges, környezetbarát is.

Ugyanebben a témában megfontolandó lenne az autók kitiltása a központból. Ez az intézkedés

úgyszintén a szén-dioxid termelést csökkentené. Lehet, hogy elsőre nem lenne népszerű döntés a
lakok körében, de tömegközlekedési- más környezetkímélő eszközökkel (pl. bicikli) továbbra is
megközelíthető lenne a belváros.

További esetleges probléma, amiről nincs szó a dokumentumban az a távolsági buszok kérdése.
Pécsre is sokan ingáznak be a környező településekről és az általuk használt buszok lecserélése
/átalakítása is sokat számító lenne.

A buszmegállók tekintetében akár ,,okos buszmegállók” is lehetnének. Ezek alkalmasak lennének

arra, hogy elektromos készüléket lehessen tölteni, ingyen WIFI-vel rendelkezne és természetesen
napelemmel működne, ezzel is példát mutatva.

3
Ami a napkollektorokat illett, szerintem az önkormányzat által működtetett hajléktalan szállók
vagy más jellegű szociális otthonokban is célszerű lenne a felszerelésük, hiszen vannak, akik egész
évben ilyen intézményben tartózkodnak, így állandó a melegvíz igény.

További létesítmények, ahol egész évben van melegvízigény azok az uszodák, wellnessek. Itt nagy
kihasználtsága lehetne a napkollektoroknak és jóval csökkenne a szén-dioxid termelés. Mivel ezek
nem képezik az önkormányzat tulajdonát, ezért az önkormányzatnak mindent meg kell tennie,
hogy közvetett módon segítse ezen létesítményeknél a napkollektorok felszerelését.

Az akcióterv, azt mondja, hogy a lakóépületek közül az energetikai korszerűsítést ott kell kezdeni,
ahol a legrosszabb a helyzet. Ugyan a dokumentum nem tér ki a szegregált részekre, de
feltételezhetjük, hogy a város ezen területein nem megfelelőek az épületenergetikai körülmények.
Jó lenne, ha a tanácsadói irodában külön ezzel a gonddal is foglalkoznának (felvennék a
kapcsolatot az érintettekkel, olyan pályázatokat keresni, amik megfelelőek ennek a rétegnek,
pályázat megírásában segítenek, stb). Persze lehet, hogy ennél előbb kell kezdeni, mégpedig azzal,
hogy rendezik az épületek jogi háttereit. Így az energetikai probléma mellett, mást is kezelnének.

Számos gyár található Pécsen (dohánygyár, fagylaltgyár, stb) ezek környezetbarátabb

energiafelhasználását az önkormányzat külön támogathatná tanácsadással vagy bármilyen más
formában.

Mivel az akcióterv szerint Pécsen előnyös a napelemek létesítése, mérlegelendő, hogy az utcai
világítást meg lehetne-e oldani napelemekkel, ez is segítség lenne, hogy a város zöldebb legyen.
Amennyiben ez nem feltétlenül kivitelezhető, akkor LED típusú lámpatestek felszerelése továbbra
is opció maradna a városnak.

Másik felől zöldövezetek bővítése/ létrehozása ismét támogató lehet. Kifejezetten pozitívum
lenne, ha valamilyen esemény köré szerveződne akár egy újabb zöld övezet kialakítása (pl. közös
faültetés), így ennek közösségépítő szerepe is lehet és a gyerekek is minél korábban
megismerkedhetnek ennek fontosságával. Másik felől a jelenleg létező parkok rendberakása is
lényeges.

4
Összegzés

Összességében elmondható, hogy Pécs rendelkezik a megfelelő földrajzi adottságokkal, hogy

fenntarthatóbb város lehessen, aki okosan gazdálkodik az energiával. Ehhez már csak
elkötelezettség kell és első lépének betudható az, hogy Pécs csatlakozott a Polgármesterek
Szövetségéhez.

Az akcióterv: https://mycovenant.eumayors.eu/docs/seap/16017_1410245887.pdf