Életreform és zenepedagógia

Daragó Rita Laura írása alapján

A 19. század utolsó évtizedeiben kezdtek kialakulni az új életfelfogások.

Ezek megmutatkoztak mindenhol. Mindenfajta új szemléletre volt példa
például: életmód, testkultúra, öltözködés, vegetáriánus táplálkozás, antial
koholizmus,természetgyógyászat , természet, illetve környezetvédelmi, föl
dművelési irányzatok.Különböző teozófiai, spiritualista, okkultista csoport
ok jönnek létre,melyek közösségi élményt nyújtanak és egyben alternatívá
t kínálnak a modern világgal szemben. Ezek a mozgalmak mindentéren
hatottak a közép-európai népekre. Az életreform mozgalmak hatására a
pedagógusok igyekeztek szakítani a hagyományokkal és új módszereket
kipróbálni. Ezeket a módszereket az egyénre összpontosítva alkalmazták.
Elsőként a művészetpedagógiai irányzatokban valósult meg ,mivel itt a
leglényegesebb az egyén szerepe. Ezek a módszerek a gyermek korát
figyelembe véve, a spontán önkifejezést, a természetességet és a
motiváltságot hangsúlyozzák. A 20. század legfontosabb alternatív
zenepedagógiai irányzatainak kitalálói : Émile Jacques-Dalcroze,
Maria Montessori,Carl Orff,Kodály Zoltán. Émile Jacques-Dalcroze
koncepciója a művészetek csoportjában a tánc, a mozgás és a zene
létfontosságú együttesét alkotta. Ezen az elképzelésen alapszik Émile
Jacques-Dalcroze módszere, melyet a 20. század első évtizedeiben
kezdtek alkalmazni Európában. 1907- ben nyitja meg iskoláját Genfben,
ahol a gyerekek a tanár zongorajátékára improvizált ritmikus
mozdulatokkal táncolnak ,ezáltal minden az egyének önkifejezését
szolgálja. Maria Montessori egy olasz származású orvosnő ,aki kutatott az
antropológia és az elmekór témájában, illetve foglalkozott fogyatékkal élő
gyermekekkel is, ezáltal nagy jártasságot szerzett. Dalcrozehoz hasonlóan
ő is kombinálja a ritmikus mozgást a zenei készségek fejlesztésével.
Ezenkívül pontról-pontra ismerteti meg a gyerekekkel a
hangjegyírást,kottaolvasást, éneklést és a hangszeres játékot,illetve
hasznosnak tartja az improvizációt. Célja,hogy a gyerekekből jó
zenehallgató váljon ,ennek az útja a zaj,hang és a csenden keresztül
történik. Amit Montessori igazán fontos talált az a tér,ugyanis abban a
térben,ahol a gyerekeknek minden adott ,ott találják meg az összhangot.
Carl Orff módszerében jelentős fontossággal bír az improvizáció és a
ritmikai érzék. Ezekre a célokra tervezett rengeteg hangszert
,úgynevezett„Orff instrumentáriumokat”(ezek többekközött
ritmushangszerek). Munkásságát a Schulwerk-címú munkájában közli
,amiben azt írja,hogy ezeket a módszereket nem szabad gyökerestől
átvenni,hanem ezt minden kultúrának a saját népi művészetében kell
alkalmaznia. Ezzel Orff egy igazán nagy mérföldkövet tett le a
zeneoktatásban. Egy olyan dologhoz nyúl, ami a legtisztább és
legáltalánosabb a népi kultúra. Ez egy új utat mutat a zenepedagógia
terén is és több ember vezérmotívumává válik. Kodály Zoltán kétségkívül
hazánk legnagyobb zenepedagógiai alakja. Kodály munkássága fontos
.Sokat köszönhetnek neki a népdalgyűjtések , a kórusok,illetve a zenét
tanulók. A galántai gyermekévek hozhatták neki ezt a népi kultúra felé
való kíváncsiságot. A 20.-as években őt is elérték ezek az életmozgalmak
és Orffhoz hasonlóan ő is a népi gyökereket használja fel. Kodálynál is
fontos a test és lélek összhangja . Szerinte a helyes testtartás
elengedhetetlen az éneklésnél. Fontos ,hogy a minden zenei képesség
együttesen fejlődjön,hogy egyik se váljon a mási hátrányára. Ami
Kodálynál egy igazán új dolog a többiekhez képest az ,hogy igényes
kórusokat alkotva közösen énekeljünk. Összességében Dalcroze a
természetességre, szabad mozgásra, szabad önkifejezésre irányította a
figyelmét. Montessori a gyermek aktivitását, a természetes önálló
tevékenységét hangsúlyozza, a gyermekek sajátos terének kialakítását
,hogy a harmónia meglegyen. Orff a gyerekek játékosságát felhasználva
felébreszti a gyermekekben lévő kreativitást ,ezeket mind a saját népi
kultúrájukra alkalmazva. Kodály Orffhoz hasonlóan a népi kultúrát
használja,viszont szorgalmazza az énekhang gondos ápolását , a test és
lélek összhangját. A zenét a közösségformálás,illetve lélekgyógyító erejére
is használja. Mindegyik módszer nagy hatással volt a zenepedagógia
segítésére.