Professional Documents
Culture Documents
BEMUTATÓ TANULMÁNY
Összeállította:
Pannon Freyssinet Kft.
Budapest, 2012
BEVEZETÉS
Utófeszített vasbeton lemezeket magasépítési szerkezetek monolit födém-szerkezeteként több, mint 30 éve
alkalmaznak Európában (Egyesült Királyság, Belgium, Lengyelország, Románia, stb.). A világ számos más
részein, így Észak-Amerikában, Ausztráliában, a Közel-keleten is elterjedt megoldásként tervezik és építik.
Egyes helyeken, például Kalifornia területén az elsődleges szerkezeti megoldást jelentik. Magyarországon az
első alkalmazásra 2006-ban került sor, azóta számos épület készült monolit utófeszített vasbeton megoldással.
A tipikus alkalmazási területek: A kiadvány további célja, hogy eloszlassa az utófeszítés
• irodák körül kialakult tévhiteket és megválaszoljon néhány
• lakóépületek gyakori kérdést, illetve megcáfoljon néhány téves
• parkolóházak beidegződést, úgymint:
• bevásárló központok • a tervezés nem szükségszerűen bonyolultabb,
• kórházak • az utófeszített födém alkalmas gyors és
• teherelosztó lemezek hatékony kivitelezésre,
• az utófeszített födémbe kerülő beton
Jelen kiadvány célja, hogy az utófeszített födém közönséges beton (nem nagyszilárdságú, stb.)
koncepcióját közelebb hozza az érdeklődőkhöz, • a zsaluzatra nem adódik át feszítőerő,
bemutassa a kihasználható előnyöket és lehetőségeket, • az utófeszített födémek biztonságosan
amelyek mind az ingatlanfejlesztők, mind az elbonthatóak,
építészek, mind a statikusok, mind a kivitelezők • helyi tönkremenetel nem okozza a szerkezet
számára elérhetők az utófeszítés által. Ezek az teljes, progresszív összeomlását,
előnyök röviden: • a födémbe később is vághatók áttörések.
• kisebb szintmagasság,
• kevesebb oszlop, A tervezéssel kapcsolatos részletesebb tájékoztató
• gyorsabb kivitelezés, szakmai fórumokon elérhető.
• gazdaságosság,
[A dokumentum a The Concrete Centre TCC/03/33
• flexibilitás,
ISBN 978-1-904818-59-5 kiadványának fordításával,
• optimális belső térkihasználás,
kizárólag belső használatra készült.]
• kevesebb dilatációs egység,
• repedésmentes szerkezet,
• kisebb lehajlások.
TARTALOM
A feszítés szó arra utal, hogy a szerkezetünket a használati terhek ráadása előtt már feszültség alá helyezzük. Az
’utó’ kifejezés azt jelenti, hogy a feszítési műveletet utólag, azaz a betonozást követően hajtják végre, amikor a
helyszíni beton szilárdsága már elért egy minimálisan előírt szintet, és így már alkalmas azon nyomóerőkből
származó feszültségek viselésére, amelyek a feszítés alapjául szolgáló un. feszítőpászmákra kifejtett húzóerők
ellensúlyozásaként lépnek fel a szerkezetben.
A feszítés története Kr.e. 440-re nyúlik A feszítési műveletet egy sajtóval hajtották Az 1960-as években aztán az USA-ban
vissza, amikor a görög harci gályákon végre egyik vagy mindkét végről, majd a megjelent az un. tapadásmentes rendszer. A
kötelekkel kifejtett feszítést alkalmaztak a csövet utólag habarccsal kiinjektálták. Az tapadásmentes rendszer esetében a
hajótestben fellépő hajlítások csökkentésére. erre az ötletre épülő megoldást tapadásos feszítőerő a szerkezet teljes élettartama
feszítésnek nevezik, mivel a habarcs révén a során a lehorgonyzáson keresztül adódik át
A feszítés hatásának egyik legegyszerűbb feszítőkábel hozzátapad a környező a szerkezetre.
bemutatása, ha könyveket nyomunk betontesthez.
egymáshoz a képen látható módon. Az A tapadásos rendszer ma is használt ősét
összenyomás révén a könyvek egymáshoz Ez a tapadás teljesen hasonló mechanizmus, végül Ausztráliában fejlesztették ki.
tapadnak és nem csúsznak el, miközben mint ahogyan a betonacélok tapadnak a
felemeljük őket. betonhoz egy hagyományos vasbeton Előnyei miatt az utófeszített
szerkezetben, ráadásul így az injektálást födémrendszerek hamar elterjedtek és az
A XIX. század során számos mérnök követően a feszítőerő átadása már nemcsak 1990-es évekre gyakorlatilag megjelentek
próbált feszítési rendszert kidolgozni a lehorgonyzásokon keresztül történik. az egész világon. (Az Egyesült
sikertelenül. A feszítés első gyakorlati Királyságban az építőipar ma már 90%-ban
megvalósítását végül 1939-ben egy francia A korai feszítőrendszereket ugyan utófeszített megoldást alkalmaz).
mérnök, Eugene Freyssinet mutatta be. Az alkalmazták épületekben, de nem
első feszítési rendszerek nagy csövekben födémekben, hanem nagy fesztávú vagy Mind a tapadásos, mind a tapadásmentes
elhelyezett huzalokból álltak, amelyet nagy terhelésű gerendákban, mivel a nagy feszítés alkalmas helyszíni monolit födém
bebetonoztak, a két végén egy-egy csöveket és lehorgonyzásokat nem lehetett a megoldásként, a különbségekről majd
lehorgonyzással. vékony födémlemezekben elhelyezni. később szólunk.
A beton ellenáll a nyomásnak, de nem szereti a húzást. Ha a beton elemre eleve egy nyomást helyezünk, akkor a
ható terhek hatására az őt terhelő húzóerőket ellensúlyozni tudjuk, úgy, hogy a betonunk állandóan nyomás alatt
maradjon. Ez a feszítés alapelve.
A külső teher hatására a feszített tartó - utófeszítés: amikor a még fesztelen
lehajlik, ezáltal csökkentve az előzetesen pászmák, vagy egy burkolócsőben futó Fogalom Definíció
Lehorgonyzás Egy szerkezet, ami
bevitt nyomófeszültséget, ha a külső teher pászmák körül lévő betont a feszítés előtt biztosítja, hogy a
távozik, a tartó visszatér eredeti állapotába a öntik, majd ha a beton elért egy kellő pászmában lévő erő
feszített vasbeton szerkezet rugalmassága szilárdságot a pászmákat megfeszítik. A átadódjon a betonra.
Passzív Olyan lehorgonyzás, ahol
miatt. Próbaterhelések során kiderült, hogy feszítőerő átadása a betonra acél lehorgonyzás nincs feszítési művelet.
ez a rugalmas viselkedés végtelen számú öntvényekben elhelyezett ékeléssel történik. Burkolócső Acél vagy műanyag cső,
terhelési ciklus során is fennáll és nem A feszítőerő átadása közvetlenül a beton amiben tapadásos feszítés
befolyásolja a tartó teherbírási képességét. szerkezetre történik. Miután a zsaluzatot esetén a pászmák futnak.
Külpontosság A pászma tengelye és a
Más szavakkal a feszített szerkezet fáradási nem terheli a feszítőerő közönséges zsaluzat keresztmetszet súlypontja
ellenállási igen magas. használható. közötti távolság.
Aktív Olyan lehorgonyzás, ahol
lehorgonyzás feszítési műveletet
Ha a külső teherből ébredő húzás a - előfeszítés: amikor a betonozást végeznek. Mindkét vég
feszítésből eredő nyomás értéke alatt marad, előzetesen már megfeszített pászmák köré lehet ilyen.
a beton repedésmentes lesz. Ha a húzás végzik. Miközben a beton megköt a Kábelvezetés A kábel alakja
oldalnézetben, általában
mértéke e fölötti, repedések jelennek meg a pászmákhoz tapad és amikor egy kellő íves.
tartón a vasbeton tartóhoz hasonlóan. szilárdságot elért a pászmákban lévő erőt KPE burkolat Gyárilag a pászmára
Azonban ha a terhelés megszűnik, a feszítés addig tartó szerkezetet feloldják és az erők extrudált burkolat,
amelyet zsír választ el a
miatt a repedések záródnak. átadódnak a betonra. Az eljárást elsősorban pászmától, ami
az előregyártásban alkalmazzák, mivel az meggátolja a tapadást.
Kétféle módon valósítható meg a feszítés előfeszítéshez méretezett feszítőpad Pászma Nagyszilárdságú acél
egy beton szerkezetben: szükséges. huzalokból álló kötél
Kábel Egy vagy több pászma
egy közös csőben.
A feszített beton lényegében egy előre összenyomott betonszerkezet. Azaz A teher hatására alul húzás felül nyomás ébred. Mivel a beton ellenállása a
mielőtt a szerkezet megkezdi működését, előzetesen nyomófeszültségeket húzással szemben kicsi, ezért alul meg fog repedni már alacsony
viszünk bele, ezeket pedig oda koncentráljuk, ahol a jövőben a terhelés teherintenzitás hatására is. A beton ezen hiányosságát kétféle módon lehet
miatt húzások fognak ébredni. Nézzünk például egy betongerendát, amire ellensúlyozni, vagy betonacéllal vagy feszítéssel.
külső teher hat.
A hagyományos vasbeton szerkezetben a húzási zónákba betonacélokat A feszített szerkezet esetében előzetesen nyomást viszünk a szerkezetbe a
helyeznek el. A betonacélok elviselik a kialakuló húzást, a létrejövő húzási későbbi húzások helyén, így a húzás hatása csökken, vagy teljesen
feszültségek kordában tartásával a tervező limitálja a kialakuló repedések megszűnik. Vagyis a beton úgy viselkedik, mintha saját maga ellenállna a
nagyságát. húzásnak.
Az utófeszítés felnagyítja az általában a vasbeton szerkezetekre jellemző előnyöket. Ebben a fejezetben bemutatjuk
ezeket az előnyöket és elmagyarázzuk azokat. Mivel a gazdaságosság általában az egyik legfőbb szempont a
beruházásoknál, ennek külön fejezetet szentelünk később.
Építészeti előnyök Üzemeltetési előnyök
Nagyobb fesztáv Gépészeti és elektromos terek
Az egyik legfontosabb előny a vasbeton Az üzemeltetés egyik legfontosabb feladata az Az utófeszített lemezek
szerkezettel szemben, hogy gazdaságosan
nagyobb fesztáv fedhető le. Feszített lemezzel
épület gépészeti és elektromos kiszolgáló
egységeinek fenntartása, karbantartása.
előnyei:
akár 25m raszterű födémet is gazdaságosan le
tudunk fedni. A nagyobb fesztáv előnyei a
Hagyományos szerkezeti megoldások esetén a
gépészeti és elektromos kialakítás vízszintes
• gazdaságos,
következők:
• kevesebb oszlop,
terítési megoldásai akár 15% többletköltséget is
eredményezhetnek. Utófeszített födém esetén a
• minimális
• kevesebb alapozás, lemez alatt elegendő hely áll rendelkezésre még födémvastagság,
• flexibilitás, az esetleg lelógó gerendák ellenére is. Ez csökkenti
• maximális helykihasználás. a tervezési problémákat, valamint a kockázatokat • nagy fesztáv,
is. Ez az előny növeli az épület
Minimális födémvastagság flexibilitását és alkalmazkodó képességét • gyors kivitelezés,
különböző átrendezésekhez. A síklemezes
Ugyanarra a fesztávra és terhelésre az megoldás esetén a gépészeti és elektromos • minimális anyag
utófeszített födém adja a legkisebb elérhető
födémvastagságot. Ennek számos előnye van:
berendezések előregyártását maximalizálni, a
helyszíni szerelést minimalizálni lehet ami
felhasználás,
• kisebb szerkezeti önsúly,
• kisebb teher az alapozáson,
gyorsabb kivitelezést eredményez. • flexibilitás,
• az épület teljes magassága csökken (lásd a
rajzot), Födémáttörések • több funkciós épület,
• kevesebb külső burkolat, A födémáttörések nem jelentenek különösebb
problémát feszített födém esetében. A kábelek • tűzállóság
• az épület függőleges kiszolgálási útvonala
általában 1 méter körüli távolságra futnak
rövidebb.
egymástól, így kisebb áttörések ezek között gond
nélkül tervezhetők.
Flexibilitás
Az utófeszített lemez a belső elrendezés A nagyobb áttöréseknél a kábelt ívesen szokás A kábelek helyét a zsaluzaton meg lehet
flexibilitásán túl külsőleg is flexibilis, mivel elhúzni. jelölni, így későbbi áttörésekhez a kábelek
bármilyen geometriához (szabálytalan raszter, pozíció láthatóvá tehetők. Megfelelő
vagy ívek) alkalmazható. Az oszlopok mellett is elképzelhető áttörés, eszközzel a kábelek helye kimérhető a
ilyenkor az átszúródás miatt többletvasalást kell födémen utólag is
elhelyezni a födémben.
Esztétika
A kisebb tömegben megjelenő utófeszített
födém betonfelületeit az építészek előszeretettel
alkalmazzák koncepcionális megjelenítésre.
Kevesebb daruzás
Mivel kevesebb a beton és kevesebb az
acélanyag felhasználás, a daruzási idő is
kevesebb.
Fenntartási költségek
A helyesen tervezett utófeszített födémnek
nincsenek fenntartási költségei.
SZERKEZETI KIALAKÍTÁSOK
Utófeszített födém gazdaságosan 6 – 20m fesztávokra építhető. A kisebb
határt a minimális 200mm födémvastagság korlátozza.
Az utófeszített födémek
Három alapvető utófeszített födémkialakítás ismert:
• síklemez födém,
típusai:
• főtartók és fióktartók + lemez (kazettás)
• főtartó gerenda + lemez (szalagos)
• síklemez
A síklemez födém 6 – 13m fesztávokra gazdaságos, amely miatt szinte valamennyi
gyakorlati esetben alkalmas alternatíva. A nagyobb fesztávokra a kazettás vagy a szalagos • kazettás lemez
megoldás jelent gazdaságos megoldást. • szalagos lemez
A következő ábrákon néhány ökölszabály-szerű tervezési irányelvet mutatunk be.
Szempontok
Tervezés A síklemez födém látszó felületként is
A síklemez födém vastagságát általában a
kiváló építészeti megoldás. Ezzel az épület
lehajlási követelmények vagy az oszlopok
hő-felhasználását is szabályozni tudják az
körüli átszúródás határozza meg.
építészek és így a fűtés és a hűtés
energiatakarékos módon oldható meg.
Az utófeszítés csökkenti a lehajlást és
növeli a nyírási ellenállást. Az átszúródási
vasalás hagyományos betonacél, acél Kivitelezési idő
gerenda, vagy a piacon kapható bármilyen A kivitelezési idő függ az adott projekttől,
nyírócsap/kengyel lehet. iránymutatásként az 500m2/hét/daru ütemet
javasolhatjuk. A végleges feszítőerő
A statikát keret-modell, végeselemes- bevitelét követően a födém teherbíró, a
modell vagy törésvonal elmélet szerint zsaluzat elbontható.
számítják.
Gépészeti és elektromos szerelés
Kivitelezés A síklemez megoldás a legjobb a gépészeti Alkalmazás:
Az utófeszített síklemez födém az egyik és elektromos szerelések szempontjából,
leggyorsabb kivitelezéssel készülhet. mert nem kell gerendákat kerülgetni. ☺Lakó
Kikönnyített, nagy területű előreszerelt ☺Kereskedelmi
egység-tábla zsaluzattal az utófeszítés Az oszlopok közelében elhelyezett
összes kivitelezési előnye kihasználható. A födémáttörések csökkentik a teherbírást, ☺Kórházak
zsaluzatokat daruval vagy csörlővel ezért erre a tervezésnél figyelemmel kell ☺Laboratóriumok
mozgatják. Célszerű belső gerenda nélküli lenni. Az itteni áttörések mindenképpen
kialakításra törekedni, mivel annak kicsik legyenek és maximum kettő, ☺Szállodák
zsaluzása lassítja az építkezést. A lemez ellentétes oldalon. Érdemes az áttörések ☺Iskolák
szélén általában véggerenda van, a méretére és helyére még a tervezés elején
homlokzati burkolat miatt. egy koncepciót felállítani.
Előnyök:
Nagyobb födémáttöréseket az oszlopoktól
Gazdaságosság ☺Gazdaságos
és általában az oszlopsávtól távolabb lehet
Különösen akkor hatékony megoldás, ha
betervezni. Az áttörések méretét és helyét a ☺Gyors
több tűzszakaszt, vagy több zajárnyékoló
tervezés elején érdemes lefixálni.
falat kell létrehozni, mert a sík alsó ☺Flexibilis
felülethez gyorsan és olcsón szerelhetők be
a szükséges segédszerkezetek (nem kell a ☺Zajvédelem
lelógó gerendákat kikerülni). ☺Tűzvédelem
☺Ellenálló
☺Hő-felhasználás
☺Tartósság
Egyirányú teherviselő födém esetén a főirányban futó főtartók között a födémáttörések elhelyezhetők, a
keresztirányban futó fióktartók keskenyebbek, a tartórács tetején egy vékony lemez adja a felső felületet.
Két-irányban teherviselő nagy fesztávú födém és nagy hasznos teher esetén a kazettás födémmegoldás jelent
gazdaságos alternatívát. A kazettás födémben a vékony lemez alatt mindkét irányban nagyjából azonos
szélességű bordák futnak., az oszlopsávban esetenként szélesebb bordával. Az oszlop körül a teljes vastagságban
tömör a födém, de az alsó sík mindenütt ugyanaz. A feszítőpászmák a bordákban kígyóznak, amire a
metszéspontokban oda kell figyelni szereléskor.
Szempontok
Tervezés Kivitelezési idő
Bordás födémeket szögletes raszterre lehet a A kivitelezési idő a síklemeznél bizonyosan
legjobban tervezni. A főtartót a főirányban lassabb ebben az esetben. Előreszerelt
kell elhelyezni, a kisebb fióktartókat pedig a zsaluzattal a kivitelezési idő lerövidíthető.
rövidebb irányban. A leggazdaságosabb
alaprajzi elrendezési arány az ilyen A zajárnyékoló és tűzszakaszoló szerelések
födémnél 4:3. ilyen esetben hosszabb időt vesznek
igénybe. A kazetták üregeibe bennmaradó
Kivitelezés zsaluzatot is el ehet helyezni, ami az előbbi
A bordás és kazettás födémeket előszerelt problémát kiküszöböli, ugyanakkor ezzel
zsaluzaton építik. A kivitelezés sebessége elvész az önsúly-megtakarításból származó
attól függ, hogy hány ilyen előszerelt előny.
zsaluzó egységgel rendelkezünk.
Gépészeti és elektromos szerelés
Felületkezelés Az áttöréseket lehetőleg a bordák között
A bordás és kazettás födém látszó kell elhelyezni. Ha az áttörés nagyobb, az
felületként is kiváló építészeti megoldás. áttörés szélén, körben egy bordát kell
Ezzel az épület hő-felhasználását is elhelyezni a többi bordával azonos
szabályozni tudják az építészek és így a magassággal. Későbbi födémáttörések csak
fűtés és a hűtés energiatakarékos módon a bordák között lehetségesek.
oldható meg.
Alkalmazás:
☺Vibrációra érzékeny
épületek
☺Kórházak
☺Laboratóriumok
Előnyök:
☺Flexibilis
☺Relatíve kicsi önsúly, kisebb
alapozás
☺Gyors
☺Relatíve kicsi
födémvastagság
☺Ellenálló
☺Kiváló dinamikai jellemzők
☺Hő-felhasználás
☺Egyszerű gépészet
☺Tartósság
☺Tűzvédelem
A gerendával merevített födém esetében a födém alatt egyik vagy mindkét irányban egy merevítő gerenda található.
Ez a gerenda vagy alacsony és széles vagy magas de keskeny, a szerkezet adottságaitól függően. A gerendák vagy
az oszlopok, vagy a falak között helyezkednek el. Lehetnek kéttámaszúak vagy folytatólagos, többtámaszú
gerendák is.
Ezt a megoldást rendszerint szabálytalan alaprajz és nagyobb fesztáv esetén alkalmazzák, ahol a síklemez már nem
felel meg. Nagy terhelésű zónák kiváltásaként is használatos.
Egyik legelterjedtebb alkalmazása parkolóházakban van, ahol 15,6m tiszta nyílásra szalagos (alacsony, széles)
gerendát építenek, keresztirányban egy 7,2m vagy 7,5m-es egy-irányban teherviselő lemezzel.
Szempontok
Tervezés Gépészeti és elektromos szerelés
A gerendák általában utófeszítettek, a lemez A magasabb gerendák nehezítik a gépészeti
lehet utófeszített vagy kisebb fesztávra és elektromos szerelést, ezért a szalagos
hagyományos vasbeton. megoldás jobban keresett. A gerenda
áttöréseit tervezéskor ismerni kell.
Kivitelezés A függőleges szerelést a lemezsávban kell
A szalagos (alacsony és széles gerenda)
kialakítani, a gerenda áttöréseit a tervezés
megoldás gyorsabb építést tesz lehetővé,
korai szakaszában rögzíteni kell.
mint a magasabb gerendák.
Alkalmazás:
☺Kiváltó szerkezetek
☺Nagy terhelésű födémek
☺Nagy fesztávok
Előnyök:
☺Flexibilis
☺Zajvédelem
☺Tűzvédelem
☺Ellenálló
☺Hő-felhasználás
MÉRETEZÉS-ELMÉLET RÖVIDEN
Az utófeszített födémek méretezése a hatályos MSZ EN 1992 (Eurocode) szabvány szerint történik. Az
utófeszített síklemezek méretezése meglehetősen gépiesíthető számítás szerint történik, számpéldák elérhetők.
Üzemi állapotban valamennyi A lehajlás számítása ezért jobban A lenti ábra röviden bemutatja a mértezés
keresztmetszetet ellenőrizni kell a kialakuló kontrollálható és nem csupán valószínűségi módját. A feszítés és a külső terhek kombinált
nyomó- és húzófeszültségekre. A alapokon nyugszik, mint vasbeton esetében. hatására azt kell megvizsgálni, hogy az
feszültségeket a kezdeti feszítőerő egyes keresztmetszetekben mekkora a
ráengedésének időpontjában is ellenőrizni A méretezés leggyorsabban specializált keletkező nyomó- illetve húzófeszültség, és
kell a méretezési szabvány utasításai szerint. szoftverrel hajtható végre, amely a szerkezet hogy ezek üzemi állapotban a megengedett
Használhatósági határállapotban ellenőrizni modellezésén túl az utófeszítés figyelembe érték alatt maradnak e.
kell a lehajlásokat és a repedéstágasságot. vételét is lehetővé teszi.
Utófeszített födémek és gerendák
Teherbírási határállapotban a Kétféle szoftvert használ a legtöbb tervező mértezésénél a folytatólagos többtámaszú
keresztmetszetre ható nyomóerőt a iroda, de ennél jóval több is létezik. Ezek a tartókhoz hasonlóan a folytatólagos
biztonság javára általában nem veszik szoftverek véges-elemes vagy oszlopsáv- feszítőkábelek statikailag előnyös
figyelembe a nyomatéki teherbírás lemezsáv elvén működő keret modellt tulajdonságait ki lehet használni. Ez un.
számításakor. A nyírási teherbírás használnak a számításhoz. másodlagos hatások számítását teszik
ellenőrzése ugyanúgy történik, mint normál szükségessé, amely hatások szintén
vasbetonnál, de kihasználva a nyomóerő Az utófeszítés méretezési elmélete javíthatják a szerkezet megfelelőségét, amit
jelentette előnyöket. legkönnyebben úgy érthető meg, ha gyakorlott statikus jól ki tud használni.
elképzeljük egy beton gerendában külső
Használhatósági határállapotban az terhek hatására fellépő feszültségek A legtöbb utófeszített födémben – bár jóval
utófeszített lemez többnyire teljes eloszlását. Jelen tanulmányban a számítás kevesebb mennyiségben – normál betonacél
keresztmetszetében nyomott marad, ezért a részleteivel nem foglalkozunk.. vasalást is el kell helyezni a
várható lehajlások jobban kalkulálhatók, repedéskorlátozás vagy egyéb
mivel a beton nem reped be és így a megfontolások miatt.
merevségi jellemzők a repedésmentes
keresztmetszet jellemzőivel pontosabban
számíthatók.
a) Vegyünk egy gerendát, amit P erő terhel mindkét c) A külső teher hatására a gerendában alul húzás, felül nyomás jön létre.
végén a súlypontjában. A keletkező feszültségeket az M/Z alapján számíthatjuk, ahol M a hajlító-
nyomaték, Z pedig a keresztmetszetre jellemző merevségi modulus. A
feszültségek eloszlását az ábra mutatja.
Teher egyensúlyozás
A tervezők számára hasznos módszer, ha a
feszítés hatását un. helyettesítő teherrel
modellezik, ami a födémre felfelé ható erőket
jelent. Ezt a helyettesítő terhet aztán arányosan
addig változtatják, amíg az egyenlő nem lesz a
külső teherrel. Ezzel az egyensúlyozó
megoldással a födém lehajlásai jól
kontrollálhatóak és a födémvastagság is
optimalizálható.
TERVEZÉSI IRÁNYELVEK
Függőleges szerkezetek
A függőleges merevítő Amennyiben a merevítő falak elrendezése
A függőleges tartószerkezetek - mint
szerkezetek kialakításának például a belső mag, merevítő falak, liftaknák nem optimális, a mozgásokra figyelemmel a
következő megoldások használatosak:
koncepcióját a tervezés körüli vasbeton falak - gátolják az utófeszített
• Feszítetlen monolit sáv
födém szabad mozgását, ezért ezeknek a
elején rögzíteni kell, hogy pozicionálását már a tervezés korai betervezése, amit 28 nappal a
elkerüljük a felesleges szakaszában meg kell határozni. többi födémrész betonozását
követően betonoznak, amikor a
dilatációkat és egyéb Minden vasbeton szerkezet zsugorodik, zsugorodás jelentős része már
időigényes csomópontok azonban utófeszített szerkezet esetében a
•
lezajlott (lásd az ábrán).
A betonacél mennyiség növelése
feszítés miatt rugalmas összenyomódás és a
kialakítását. kúszás miatt is jönnek létre alakváltozások. a zsugorodási repedések
A túlságosan merev függőleges szerkezeti csökkentésére.
váz meggátolja a födém alakváltozásait de • Utólag betonozott kapcsolatok
ezzel együtt a feszítés sem tudja kifejteni betervezése (lásd az ábrán).
összes jótékony hatását és így a födém • Merevítő falak merevségének
kevésbé lesz teherbíró. csökkentése.
Födémáttörések és a
feszítőkábelek elrendezése
A födémáttörések probléma nélkül
Az utófeszített födémek egy érdekes
kezelhetők, ha azokat a tervezés elején
tulajdonsága, hogy ugyanolyan számú
rögzítjük. Kisebb áttörések (300x300mm)
feszítőkábel kétféle kiosztása (alaprajzi
bárhol elhelyezhetők a feszítőkábelek
elrendezése) nem befolyásolja jelentősen a
között. Nagyobb áttörések esetén a
teherbírást. Van hatása rá, de nem jelentős.
feszítőkábeleket el kell húzni vagy meg kell
Ez azt jelenti, hogy egyenértékű
szakítani. A gyakorlatban jól bevált a kábelek
megoldásokat többféle kábelkiosztással is
átfedéses elhúzása az áttörés sarkai felé, ami
elérhetünk.
így meggátolja a sarkokban fellépő
repedések megjelenését. Bordás födém
Ez a tervezésben meglehetős rugalmasságot
esetében az áttöréseket a bordák közé kell
biztosít a födémáttörésekhez, illetve a
elhelyezni, ha ez nem lehetséges, akkor
szerkezeti koncepció megválasztásához is.
kiváltásokkal kell megoldani az áttörés
okozta igénybevétel átrendeződést.
Az ábrán látható a) kialakítás az egyik
irányban az oszlopsávba koncentrálja a
Síklemez esetében az áttöréseket a
kábeleket, a másik irányban egyenletesen
födémszélek és oszlopok mellett is el lehet
szétosztja. Ezt a kialakítást síklemezek,
helyezni, viszont ez jelentősen csökkenti az
bordás födémek, gerendával merevített
átszúródással szembeni ellenállást.
födémek esetén is jól lehet alkalmazni, a
födémáttörések jól illeszthetők.
Utólagos födémáttörések létrehozása
nehezebb feladat. Ismernünk kell hozzá a
A b) megoldásnál a keresztirányú kábelek
feszítőkábelek pozícióját, ami megoldható.
egy részét az oszlopsávban helyezték el és
Jobb megközelítés, ha tervezési szakaszban
csak a maradékot osztották szét egyenletesen.
kijelölünk olyan területeket, ahol később
Ez a megoldás kevésbé rugalmas az áttörések
esetleg áttöréseket lehet majd létrehozni.
szempontjából, viszont az oszlopok
Ezeket a zónákat aztán pontosan meg lehet
környékén nagyobb átszúródási teherbírást
jelölni a födémen az „utókor” számára.
eredményez. A kialakítás jól illeszthető
síklemez, bordás és gerendával merevített
megoldáshoz is.
KIVITELEZÉSI TUDNIVALÓK
A beépítés sorrendje ami a mozgási feszültségek leépítésében Feszítőkábelek helyének
segít. Gazdaságossági szempontok miatt
födém esetében a maximális kábelhossz megjelölése
A tipikus beépítési sorrend a következő: 35m, egyoldali feszítés és 70m kétoldali
1 zsaluzat (alsó és oldalsó) készítése, feszítés esetén.
Számos megoldás létezik a kábelek
2 alsó betonacél-háló szerelése,
Tapadásmentes feszítés esetében a födém pozíciójának megjelölésére. A
3 aktív lehorgonyzások rögzítése az
tetszés szerinti részre osztható és alátét legelterjedtebb, hogy festékkel fentről
oldalzsaluzathoz,
4 feszítőkábelek elhelyezése, lemezekkel közbenső feszítési hely hozható csíkot húznak a zsaluzaton, ami a zsaluzat
5 burkolócsövek illesztése és pászmák létre. elbontása után alulról látszik.
befűzése (csak tapadásos feszítésnél), Alternatívaként vékony műanyag lemez
6 feszítőkábel magasságtartók beállítása (kb. helyezhető el a kábelek között, ami így
méterenként),
Betonozás fizikailag is megkülönbözteti az érintett
7 felső betonacélok szerelése, mezőket egymástól. Ezzel a módszerrel
8 átszúródási vasalás szerelése. Betonozás során ügyelni kell arra, hogy a kisebb lyukak utólagosan is
feszítőkábelek ne mozduljanak el, illetve kockázatmentesen fúrhatók a födémbe.
Betonozási
Aláhúzások
egységek/dilatációk
(alátámasztások)
Utófeszített födém esetén nagy
födémterületek önthetők egyszerre. Kétütemű Sokszintes épület esetében a megfeszített
feszítés esetén az első ütemet 12,5 N/mm2 födém alatt néhány zsaluzat-oszlopot benn
betonszilárdságnál hajtják végre, kell tartani (általában 3 szintenként mozog
feljebb az elrendezés).
KÖLTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÁSOK
A szerkezeti koncepció megválasztása és helyes megtervezése kulcsfontosságú az épület
A szerkezeti koncepció végső funkciója szempontjából, de az épületet használó emberekre is hatással van.
megválasztása hatással A szerkezet bekerülési költsége egyedül sosem lehet a legvégső szempont, azonban
van a következő jelentősége igen nagy. A döntést számos tényező befolyásolhatja, azonban kétségtelen, hogy a
bekerülési költség a beruházó számára a legfontosabb kritériumok közé tartozik. A
költségekre: következőkben angliai példákon keresztül szemléltetjük az utófeszített födém költségeit
• külső burkolat összehasonlítva más alternatívákkal. A számítást független irodák készítették, amiket a
szakirodalomból vettünk át. Azért angliai példákat választottunk, mert célunk csupán az
• épület szakaszok összehasonlítás bemutatása volt, nem pedig konkrét árazás, az angliai példákat eredeti angol
• gépészet Font-ban kifejezett értékkel mutatjuk be, így elkerülendő a hazai árszinttel való konkrétabb
összevetést. Példáink egy irodát, egy kórházat és egy középiskolai épületet mutatnak be.
• előkészítő munkák
Amint az a példákon látható a szerkezeti koncepció a beruházás más költségeire is hatással
• alapozás van. Az egyéb járulékos költség előnyöket ehelyütt nem tárgyaljuk, ezt korábban bemutattuk
Valamint ettől függ a (hő-felhasználás, energia megtakarítás, tűzállósággal és zajvédelemmel kapcsolatos költség
megtakarítások). Összegezve azért ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a betonból
kiadható (bérelhető) épített épületeknek alacsonyabb az üzemeltetési költségük és kisebb a fenntartási igényük. Ezt
terület nagysága is. mind a beruházóknak, mind az építészeknek, mind a kivitelezőknek fontos tudniuk.
IRODAHÁZAK
Ennél az épület típusnál az utófeszített és Az utófeszített megoldás vázlata látható a
a hagyományos vasbeton koncepció a következő oldalon. A nagy-fesztávú
leggazdaságosabb. koncepcióra két variáció készült, az első
egy utófeszített vasbeton szalag gerendás
Az összehasonlításban szereplő épület egy megoldás, a második egy acélvázas
nagyvárosi 6 emeletes irodaház volt a város koncepció volt. Az utófeszített variáció
központjában. Az épület földszintjén vázlatát szintén bemutatjuk a következő
üzlethelyiségek voltak. oldalon.
KÓRHÁZAK
ISKOLÁK
Az iskolaépületekre megvizsgált
alternatívák közül az utófeszített
bizonyult a leggazdaságosabbnak.
Bontás
Az utófeszített szerkezetek bontását a
hagyományos vasbeton szerkezetek
bontásához is használt eszközökkel, ahhoz
nagyon hasonló módon lehet elvégezni, a
következőkben részletezettek
figyelembevétele mellett.
ÖSSZEFOGLALÁS
Az utófeszített födém bontása és átalakítása nem jelent nehezebb feladatot, mint akármilyen más
szerkezeté. Minden esetben tervezés és körültekintő végrehajtás szükséges.
Utófeszített lemezt alkalmaznak alapozási szerkezetként is, ezt az alkalmazást jelen dokumentumban külön nem
tárgyaltuk.
HIVATKOZÁSOK
A dokumentum a The Concrete Centre TCC/03/33 ISBN 978-1-904818-59-5 (2008) kiadványának fordításával
készült.
Képek forrásai: Freyssinet: fedlap, 2.oldal, 4.oldal (lent), 10.oldal, 12. oldal, 14. oldal, 23. oldal, Balvac: 4.oldal
(lent), 17.oldal (bal), Civil and Marine: 8. oldal, Structural Systems: 16.oldal, 18.oldal, Strongforce Engineering:
17. oldal (jobb)
11. Cost Model Study – Hospital Buildings, CCIP-012, The Concrete Centre, 2008
12. Cost Model Study – School Buildings, CCIP-011, The Concrete Centre, 2008
13. K.Bennett, Demolition and Hole Cutting in Post Tensioned Concrete Buildings, engineering Techncial Press, 1999, Download
from www.post-tensioning.co.uk