aszklepiosz.
qxp 12/11/2013 12:24 PM Page 636
ASZKLEPION | G Y Ó G Y Í T Á S | S Z O C I O L Ó G I A | P S Z I C H O L Ó G I A | T Ö RT É N E L E M |
636 | ZENE |
G A Z DA S Á G
E T I KA | K Ö N Y V I S M E RT E T Ô | S Z E L L E M É S KU LT Ú RA | F I L O Z Ó F I A |
| I R O DA L O M | J O G | KO M M U N I K Á C I Ó | O RV O S L Á S É S T Á R S A DA L O M . . .
Az Aszklépiosz-kultusz
Molnár Ella, Jáger Tibor
K i volt Aszklépiosz? Hogyan kapcsolódik
alakjához a modern orvoslás szimbólumá-
nak kialakulása? Mi a különbség (és hasonlóság)
Aszklépiosz botja és Hermész kaduceusza kö-
zött? Honnan erednek a következô kifejezések,
melyek a gyógyítás alapszókincsének részei:
klinika, terapeuta, higiénia? Ezekre a kérdésekre
próbálunk választ adni írásunkban, mely egyrészt
a görög mitológia világába kalauzol úgy, hogy
ismerteti a gyógyítás istenének – Aszklépiosz-
nak – mitológiai eredetét, kultuszának megszü-
letését, másrészt igyekszik feltárni azon szimbó-
lumok gyökerét, melyeket akár a professzionális
orvoslás, akár a gyógyításhoz köthetô egyéb
szervezetek használnak jelképként.
Aszklépiosz (latinul Aesculapius) a görög mito-
Gyógyítani lógiában a gyógyítás isteneként jelenik meg (1).
tudta a Apja, a tizenkét olimposzi isten közé tartozó Phoi-
bosz Apollón, a görög vallás egyik leglényegesebb
legsúlyosabb istensége (2), az elsô, aki az embereket orvoslásra
betegségeket, tanította (3). Apollón megpillantotta az éppen egy
sôt, a holtakat tóban fürdôzô Koróniszt – Phlegüasz lapitha király
leányát – és beleszeretett. Korónisz, bár elfogadta
is fel tudta
az isten udvarlását (4), de nem rajongott érte túl-
támasztani. zottan, a halandó férfiak sokkal jobban felkeltették
érdeklôdését (3). Apollón, szent városába – Del-
phoiba – való visszatérése elôtt, egy fehér hollót
hagyott hátra, hogy védelmezze a lányt, aki nem
számolt azzal, hogy Apollón gyermekét várva bele-
szeret a halandó Iszkhüszbe, amirôl a holló azonnal
tájékoztatta gazdáját (4). Szerelme hûtlensége miatt
Apollón végtelenül dühös lett, és megölte Koró-
niszt (3). Haragja a hollót is sújtotta, akit elát-
kozott: legyen ezentúl fekete, károgva „énekeljen”,
illetve mindenki a közelgô vész és szerencsétlenség
hírhozóját lássa benne (5). Más elbeszélés szerint
Apollón a testvérét – Artemiszt – kérte meg, hogy
végezzen a lánnyal, aki nyilaival meg is tette ezt (1).
Mikor azonban kedvese testét megpillantotta a
máglyán, lelkiismeret-furdalás tört rá, és kivette Ko-
rónisz méhébôl születendô gyermeküket, meg-
mentve ezzel életét. Az újszülöttet Aszklépiosznak
nevezte el, és Kheirón – a kedves és öreg kentaur (a
Sebesült Gyógyító archetípusa) – gondjaira bízta
(3, 4), aki gyógyító tudományáról volt híres (6).
Kheirón lánya, Óküroé, isteni sugallat hatására el-
mondta a gyermek sorsát, miszerint az emberiség
javát fogja szolgálni, neki köszönhetik majd egész-
ségüket és akár életüket is (4). Aszklépiosz be-
teljesítette ezt a jóslatot. Szorgalmas volt és a lehetô
legtöbb tudást igyekezett elsajátítani Kheiróntól,
akinek ô lett a legkedvesebb tanítványa. Aszklé-
LAM 2 0 1 3 ; 2 3 ( 1 2 ) : 6 3 6 – 6 4 0 .
piosz a gyógyítás terén idôvel felül is múlta mes-
terét. Gyógyítani tudta a legsúlyosabb betegsége-
ket, sôt, a holtakat is fel tudta támasztani (3, 7),
melyre a Gorgó vére tette képessé, amit Athéné
adott neki (8). Ez a tevékenysége azonban nem
tetszett az isteneknek, fôként Hádésznak – az alvi-
lág urának –, aki azzal kezdett fenyegetôzni, hogy
felhagy „munkájával”, vagyis senki nem fog meg-
halni többé. Zeusz meghallgatta Hádész panaszát,
és mivel ô is úgy vélte, nem engedheti, hogy egy
halandónak hatalma legyen a halál felett, villámával
megölte Aszklépioszt (4), aki kígyóvá változott, és
az alvilágban egy hatalmas kô alatt kellett feküdnie
(6). Apollónt annyira feldühítette fia halála, hogy
bosszúból megölte a küklopszokat, akik Zeusz vil-
lámait kovácsolták (3, 4). Tettéért egyévnyi szám-
ûzetésre kényszerült a Földön, de végül sikerült
rávennie Zeuszt, hogy Aszklépioszt a csillagok kö-
zé emelje, így ô lett a Kígyótartó (Ophiuchus) csil-
lagkép (4, 9). Aszklépiosz tehát feljöhetett a föld
mélyébôl, és istenné elôlépve – kígyó képében –
gyógyító tanácsot adott az embereknek, megjósolta
a járványokat és a természeti csapásokat (6).
Aszklépiosz kapcsán fontos megemlíteni Hü-
gieiát [innen ered a higiénia terminus (10)], az
egészség istennôjét, aki egyes írások szerint a
gyógyítás istenének lánya (6), más írások szerint
a testvére volt (4). Bájos fiatal lányként ábrázol-
ták, aki a kezében tartott csészébôl táplálja a kar-
jára tekeredett kígyót. Aszklépiosz másik lánya
Panakeia volt, mely név jelentése: meggyógyító,
minden baj ellen való csodaszer (6). Úgy tartot-
ták róla, hogy hatalmában áll minden betegséget
meggyógyítani (4). Nevébôl ered a panacea kife-
jezés, mely elnevezéssel a középkori alkimisták
illették készítményeiket (6).
Az Aszklépiosz-kultusz megszületése
Aszklépiosz olyan nagy tiszteletben állt a földön,
mint senki más halandó (3). Kultuszának köz-
pontja Epidauroszban – felételezett születési he-
lyén – volt, ahol nagy szentélyt emeltek tisztele-
tére. Kezdetben ide zarándokoltak a betegek,
hogy gyógyulásra találjanak, így Epidaurosz
rövid idôn belül gyógyászati iskolai központtá
alakult (4), és a Kr. e. 4. században már messze
földön is ismert és elismert gyógyító kultusz-
helyként tartották számon (11). A gyógyászat
mesterei az Aszklépiosz-utódok (aszklépiade-
szek) lettek – többek között Hippokratész is –,
akik isteni leszármazottnak tartották magukat,
és így birtokában voltak csodatevô titkainak (4).
Késôbb egész Görögországban elterjedt az
Aszklépiosz-kultusz, 400-nál is több szentélyt
(úgynevezett aszklépiont) emeltek tiszteletére
aszklepiosz.qxp 12/11/2013 12:24 PM Page 637
– fôként az Kr. e. 600 és Kr. u. 400 közötti idô-
szakban – Epidaurosz mellett Kosz szigetén és
késôbb Rómában is, sôt a rómaiak egészen Bri-
tanniáig kiterjesztették a hagyományt (10).
A szentélyhez érkezô gyógyulni vágyók elôször a
szent forrásnál egy rituális tisztító szertartáson
vettek részt (12), valamennyi ideig böjtöltek (6),
majd áldozatot kellett bemutatniuk. Akinek anyagi
helyzete nem engedte, hogy áldozati állatot mutas-
son be az istennek, az valamilyen terményt vagy
kalácsot is feláldozhatott (12). Mindezek után a
beteg az éjszakát egy szent bôrrel borított fekhelyen
töltötte (ez a kliné, ebbôl ered a klinika terminus)
(10) egy csarnokban (ez az abaton). A szentély eme
meghatározott részében töltött éjszaka alatt – ha az
istenek is úgy akarták – a beteg álmodott, ami gyak-
ran meg is történt (13). Az álmodás egyébként az
egyik legkorábbi dokumentált típusa a módosult
tudatállapotoknak, melyet a görögök a gyógyítás
érdekében igyekeztek felhasználni (10). A módszert
a görögök álominkubációnak nevezték. Úgy tartot-
ták, hogy az álom közben maga Aszklépiosz isten
jelenik meg a gyógyulni vágyónak kígyó képében
(6), és vagy közvetlenül végez gyógyító [akár se-
bészeti (8)] beavatkozásokat (14), vagy ajánlásokat
tesz, melyeket követni kell a gyógyulás érdekében
(7). A betegek legnagyobb részénél valóban megje-
lentek a kígyók, mivel az aszklépionokban szelídí-
tett kígyókat tartottak (6), amiket a görögök Aszk-
lépiosz szent állatainak tartottak, és amikrôl úgy
vélték, hogy a gyógyításban is szerepet játszanak
(12). A kígyók olyannyira fontos részét képezték
Aszklépiosz kultuszának, hogy egyetlen, az isten-
nek szentelt templomot sem építhettek anélkül,
hogy egy szent kígyót ne vittek volna oda Epi-
dauroszból (4). Érdekesség, hogy mivel a
gyógyulásra vágyók csendben és félhomályban
igyekeztek álomba merülni, a kígyók pedig ott Aszklépiosz
tekeregtek körülöttük, valóban úgy észlelhették, tehát feljöhetett
mintha magát az istenséget látnák (6). A gyó- a föld
gyulás fontos részét képezte tehát, hogy milyen
álom jelent meg, ugyanis a beteg sokszor ebben mélyébôl,
kapta meg az útmutatót a gyógyuláshoz (12). és istenné
Ezért – miután felébredt a beteg – az aszklépio- elôlépve
nok papjai [a therapeuték, innen ered a terapeuta
kifejezés (10)] részletesen kikérdezték arról,
– kígyó
hogy mit álmodott és ennek megfelelôen hatá- képében –
rozták meg a gyógymódot (6). Konkrét gyó- gyógyító
gyító módszer volt például a hidroterápia, a tanácsot adott
masszázs, a különbözô testgyakorlatok végzése
és a diéta is. Idônként különbözô balzsamokat, az embereknek,
borogatásokat javasoltak a betegnek (7). A gyó- megjósolta a
gyulásokról való leírásokban megjelenik tehát az járványokat
orvosi módszerek használata, az önszuggesztió, a és a természeti
puszta képzelôdés és a tudatos kitalálás is (15). A
„csodás” és az orvosi gyógymódok kölcsönös hatást csapásokat.
gyakoroltak egymásra, így segítve a gyógyulás
folyamatát (8).
Érdekesség, hogy több kutató is vizsgálta azo-
kat a helyeket, ahol Aszklépiosz szentélyeit az
ókorban felépítették. Többen úgy gondolják,
nem véletlen, hogy földrajzilag hová állították fel
ezeket a templomokat, ugyanis a mérések szerint
több szentélynél is erôsebb a geomagnetikus me-
zô hatása, mint a Föld egyéb pontjain. Egyes ku-
tatók pedig úgy vélik, hogy az emberi agyban lé-
LAM 2 0 1 3 ;2 3 (1 2 ):6 3 6 – 6 4 0 .
aszklepiosz.qxp 12/11/2013 12:25 PM Page 638

638 ASZKLEPION | SZELLEM É S KU LT Ú RA

vô tobozmirigy érzékeny a geomagnetikus térre, A modern orvoslás szimbólumának

és mivel a tobozmirigy szerepet játszik az agy kialakulása
természetes pszichoaktív hormonjainak regulá-
ciójában (ezen keresztül például az alvás-ébrenlét Az elôzôekben részletezett történetbôl, mely
szabályozásában is), így egyéb módosult tudat- szerint Aszklépioszt a halottak feltámasztása
állapotok kialakulásában szintén jelentôsége miatt büntetésbôl kígyóvá változtatták, majd ap-
lehet (13). jának kérésére a Kígyótartó csillagképben emel-
A rómaiak Kr. e. 293-ban vették át az Aszk- ték az istenek közé, és a kígyó vált szent állatává,
lépiosz-kultuszt, ôk Aesculapius néven tisztelték egyértelmûen következik, hogy a kígyónak
az istenséget (16). Ekkor hatalmas pestisjárvány fontos szerep jut az orvoslás szimbólumaként.
Az álmodás ütötte fel a fejét a városban, nagy pusztítást Ezt a jelképet erôsíti tovább az a már ugyancsak
egyébként okozva. A jósok parancsára tíz római követet említett jelenség, hogy az aszklépionokban a
az egyik küldtek Epidauroszba. Ahogy beléptek Aszklé- gyógyulni vágyók álmainak létrejöttét részben a
piosz szentélyébe, eléjük kúszott annak szent kígyók – valószínûsíthetôen jelenlétükkel, teker-
legkorábbi állata – a kígyó –, ami követte ôket a visszaúton gôzésük hangjával – indukálták (9). Önmagában
dokumentált (6). A Tiberisen felfelé tartva azonban lesiklott a a kígyónak mint szimbólumnak a részletezésére
típusa hajóról egy szigetre, amit isteni jelnek véve, a jelen írásunkban nincs mód. Azonban fontosnak
rómaiak szentélyt emeltek Aesculapiusnak ezen tartunk néhány gondolatot mégis megemlíteni
a módosult
a szigeten (16). róla, mivel a kígyójelkép egy nagyon erôteljes és
tudatállapo- A kultusz a Kr. u. 4-5-6. század kaotikus idô- jelentésében szerteágazó szimbólumként jelenik
toknak, melyet szakában indult hanyatlásnak, majd halt ki meg nemcsak a mitológiában, hanem a val-
a görögök végleg, mikor is a keresztény vezetôk erô- lásban, az irodalomban, az orvoslásban, a
teljesen küzdöttek a pogányság ellen. A pszichológiában és egyéb területeken
a gyógyítás keresztények Aszklépioszt még jobban egyaránt, mely jelentôségét mutatja.
érdekében elítélték, mint a többi pogány istent, hiszen Faragó azt írja (17), hogy az állatok
igyekeztek Jézushoz hasonlóan ô is gyógyító volt. közül a kígyó a leggyakrabban hasz-
felhasználni. Akadt olyan keresztény író, aki a nált jelkép a szimbólumok kép-
világra veszélyes szörnyetegként írt zésében, számos jelentéssel
róla. Aszklépiosz kígyószim- bírhat: a bôrét meghatáro-
bóluma még inkább „szolgálta” a zott idôközönként leved-
keresztények ellene irányuló lô állat gyakran a halha-
propaganda-hadjáratát, hiszen a tatlanság és az újjászüle-
kereszténység számára a kígyó tés jelképeként jelenik
a „gonoszt” jelképezte (7). meg. Ha úgy ábrázolják,
A modern vallástörténetben hogy a saját farkába ha-
megoszlanak a nézetek Aszk- rap, akkor a kezdetet és a
lépiosz mitologikus alakjának vég nélküli örökkévaló-
értelmezésével kapcsolatban. ságot fejezi ki. Spirális
Egyesek szerint egy rendkívül vagy kör alakú ábrázolásai
nagy tudású orvosról van szó, az idô ciklikusságát és a
akit – halálát követôen – a sors változékonyságát is jelké-
héroszoknak kijáró tisztelet- pezhetik. Fallikus szimbólum-
ben részesítettek, mások ként a férfi-nôi jellegre utal. Az
szerint azonban khto- életmódját jellemzô rejtôzködés,
nikus, azaz alvilági isten- a föld alá, üregekbe való bebújása
ség volt, akinek egyre miatt az alvilágot is megtestesít-
terjedô kultusza szembe- heti. Tekergôzô teste az agyte-
került Apollónéval. Ezt kervényeket idézi, ezért a logika,
az összeütközést úgy ol- a bölcsesség és a jóstehetség
dotta fel a mítosz, hogy szimbólumaként is megjelenik. A
Apollónt Aszklépiosz görög és római mitológiában
apjává tette, aki így meg- több megjelenése van a kígyó-
kapta a neki járó tisz- szimbólumnak. Aszklépio-
teletet, mely mellett szon kívül Pallasz Athéné jel-
Aszklépiosz gyógyító képeként is feltûnik mint a
kultusza is létezhetett tudás és a bölcsesség szim-
és terjedhetett (8). bóluma. Negatív „szereplô-

LAM 2 0 1 3 ; 2 3 ( 1 2 ) : 6 3 6 – 6 4 0 .
aszklepiosz.qxp 12/11/2013 12:25 PM Page 639
ként” jelenik meg azonban a közismert Laokoón
– Apollón papjának – történetében.
A kígyó a hinduizmusban a végtelenséget és a
termékenységet, a buddhizmusban a jóga során
felszabaduló energiát szimbolizálja. A kínai uni-
verzalizmusban a kígyót a sárkánnyal azonosít-
ják, mely pozitív jelentést hordoz. Az Ószövet-
ségben a kígyó egyrészt negatív jelentéstartalom-
mal bír – ahogy arra már korábban is utaltunk –,
hiszen ô csábított a bûnre, másrészt azonban a
rézkígyó Krisztus jelképe volt (17).
Aszklépiosz botja versus
Hermész kaduceusza
A fennmaradt szobrok és egyéb leletek Aszklé-
pioszt tógában, szabadon hagyott felsôtesttel és
a jelképévé vált botjával ábrázolják. A bot erede-
tileg egy göcsörtös, bütykös faág, melyen kígyó
tekeredik körül. Számos – fôleg professzionáli-
san a betegek ellátására szakosodott – egész-
ségügyi intézmény, szervezet használja ezt a
szimbólumot jelképeként (9). Azonban az
orvoslás szimbólumai között feltûnik egy
másik, igen hasonló jelkép is, mely egy
szárnyas bot körül tekergôzô kígyó-
párt ábrázol. Ennek a szimbólum-
nak az eredete Hermésszel, az is-
tenek hírnökével áll összefüg-
gésben (4). A következôkben
ennek a két szimbólumnak az
eredetét, a közöttük fellelhetô
hasonlóságokat és különbsé-
geket szeretnénk áttekinteni.
Aszklépiosz botja
A források szerint már Kr. e. 2000-ben,
egy sumér vázán megjelenik az egy
kígyó által körbefont bot, ami a
gyógyítás istenének, Ningishitának a
szimbóluma, aki Aszklépiosz „pro-
totípusának” tekinthetô (9). Más
forrás szerint Ningizzida a termé-
kenység istene volt és a csak késôbb
lépett elô a gyógyítás istenévé, akinek
jelképeként egy bot köré tekeredô két
kígyó szerepel (18). Láthatjuk, hogy
már az elsô fennmaradt források is
összemossák az ’egy kígyó, két kígyó’
tematikát.
A görög mitológia Aszklépioszt
a következôképpen köti a bot és a
kígyó szimbólumához: a gyó-
gyítás istene éppen egy villám-
csapás által elhalálozott em-
M O L N Á R : A Z A S Z K L É P I O S Z - KU LT U S Z 639
bert, Glaukoszt vizsgálta. Azon töprengett, ho-
gyan gyógyíthatná meg, mikor közelébe jött egy
kígyó, amit Aszklépiosz ijedtségében agyonütött
kezében lévô botjával. Rövidesen azonban egy
újabb kígyó jelent meg, ami gyógyfüveket hozott
és fajtársa sebére helyezte azokat, aki ennek
hatására feléledt. Aszklépiosz tanulva az esetbôl,
ugyanazokat a gyógynövényeket alkalmazta
Glaukosznál is, akit így visszahozott a halálból
(4, 19). Tisztelete jeléül választotta a botja köré
tekeredô kígyót saját emblémájának (19).
Egy praktikusabb megközelítés szerint (9) a
bot körül tekeredô kígyó egy fonálféregre is utal- Egy praktiku-
hat, amely az ókorban igen elterjedt parazitának sabb megköze-
számított. A Dracunculus medinensis parazitózis
lítés szerint,
kezelésének módja az volt, hogy a bôr alól kibuk-
kanó férget egy pálcára rögzítették, majd lassú a bot körül
tekerô mozdulatokkal – a féreg elszakítása nél- tekeredô kígyó
kül –, teljes hosszában eltávolították a testbôl. A egy fonálféregre
fertôzés gyakorisága miatt feltételezik, hogy a
korabeli gyógyítók a pálcára tekert féreg-
is utalhat, amely
gel hirdették szolgálataikat. az ókorban igen
Ez a szimbólum köszön vissza abban a elterjedt
bibliai történetben is, mely szerint Mó- parazitának
zes isteni sugallat hatására egy
bronzkígyót rögzített egy bot számított.
végére, melynek gyógyító ereje
sokakat megmentett (20).
Hermész kaduceusza
A görög Hermész és a vele
analóg istenségek (az egyip-
tomi Thoth, a föníciai
Taaut és a római Merkúr) is
azonos jelképpel rendelkez-
tek. Ez az embléma egy szár-
nyas pálca két kígyó által kö-
rülfogva, az úgynevezett ka-
duceusz (9). Hermész a leg-
fiatalabb volt az olimposzi is-
tenek között, Zeusz és Maia tit-
kos szerelmébôl született. Õ az
istenek hírnöke, a halottak köve-
tôje, a kereskedôk, szónokok,
tolvajok védôje (4, 18).
A kaduceusz eredetét Teire-
sziasz, a jós története meséli el.
Teiresziasz botjával szét akart vá-
lasztani egy párosodó kígyó-
párt. Amikor a botot a kí-
gyók közé helyezte, ab-
ban a pillanatban nôvé
változott. Hét évig élte
nôként az életét, ami-
kor ismét lehetôsége
nyílt egy újabb kígyó-
LAM 2 0 1 3 ;2 3 (1 2 ):6 3 6 – 6 4 0 .
aszklepiosz.qxp 12/11/2013 12:25 PM Page 640
640 ASZKLEPION | SZELLEM É S KU LT Ú RA
párt szétválasztani, melytôl visszaváltozott fér-
fivá. A történet arról azonban nem szól, hogy a
késôbbiekben hogyan került Teiresziasz botja
Hermészhez (9).
A bot felépítésének okkult magyarázata sze-
rint a pálca a gerincet, a körülötte tekergô kígyók
a kettôséget, a pozitív és negatív kundalini ener-
giát, a nôt és a férfit reprezentálják, melyek a ge-
rinc mentén – a csakrákon áttekeregve – érik el a
felsôbb értelemmel való kommunikálást, más
Aszklépiosz értelmezések szerint a tobozmirigyet. Az értel-
met a pálca csúcsán látható két szárny szimbo-
botja sokkal
lizálja (9).
egyértelmûbben, A 7. században Hermész neve az alkímiával is
míg Hermész összekapcsolódott, az alkimisták magukat Her-
kaduceusza mész fiának (hermetisták) nevezték. A 16. század
környékére az alkímia magában foglalta már a
kissé gyógyítás, a gyógyszerkészítés, a kémia, a bányá-
közvetetten szat és a fémek tudományát is (9). Valószínûleg
került az innen indulhatott ki a kaduceusz orvosi szimbó-
lumként való alkalmazása.
orvoslás
Láthatjuk, hogy Aszklépiosz botja sokkal egy-
szimbólumai értelmûbben, míg Hermész kaduceusza kissé
közé.
közvetetten került az orvoslás szimbólumai
közé. Több tanulmány is született annak meg-
állapítására, hogy melyiket tekinthetjük megfele-
lôbb jelképnek. Ezek közül kiemelkedô Fried-
lander (9) kutatása, aki 242 logót vizsgált, ame-
lyek valamilyen egészségügyi tevékenységet el-
látó amerikai intézménnyel voltak összefüggés-
ben. Arra a következtetésre jutott, hogy a pro-
fesszionális ellátók 62%-ban az aszklépioszi
szimbólumot, míg a kevésbé professzionális, ci-
vil szervezetek 76%-ban a hermészi kaduceuszt
részesítik elônyben.
Más írások szerint (19) azonban az orvosi
szimbólumok közé emelt kaduceusz nem Her-
mész botjával áll összefüggésben, hanem eredete
sokkal modernebb. John Churchill, egy London-
ban élô és az orvosi, a tudományos munka terén
igen produktív szerzô fémjelezte írásait ezzel a
szimbólummal, amit a késôbbiekben, az USA-
ban, tévesen orvosi szimbólumként vettek át a
kiadó cégek. A kaduceuszszimbólum elterjedése
az orvoslás jelképei között azonban egyértel-
mûen azzal hozható összefüggésbe, hogy 1902-
ben az Amerikai Hadsereg Egészségügyi Alaku-
lata emblémájává választotta.
Aszklépiosz botja helyett a kaduceusz egész-
ségügyi, gyógyítást jelképezô szimbólumként
való használata „ellen szól” továbbá az is, hogy a
napjainkban elterjedt motívum nem egyezik az
ókori kaduceuszleírásokkal. Az ókori szimbó-
lum esetében a kígyók egy-két fordulatnál több-
ször nem tekeredtek a bot köré, illetve a szár-
nyak is csak késôbb, Kr. e. 250 körül kerültek a
LAM 2 0 1 3 ; 2 3 ( 1 2 ) : 6 3 6 – 6 4 0 .
botra, és az esetek többségében – a modern ábrá-
zolásokkal ellentétben – a bot alsó részére (19).
Az eddigieket áttekintve elmondható, hogy a kí-
gyószimbólumot mindig is összefüggésbe lehetett
hozni a gyógyítással, az orvoslással. A fent említett
két jelkép közül azonban az aszklépioszi bot több
mint 2000 éves, egyértelmû kapcsolata a gyógyító
tevékenységgel sokkal meggyôzôbb, mint a hermé-
szi kaduceusz homályos, kerülô utakon magyará-
zott gyógyítással való összefüggése. Aszklépiosz, az
isteni orvos (1) szimbóluma tehát nem véletlenül
terjedt el hazánkban is mint a gyógyítás, az orvos-
tudomány és a gyógyszerészet jelképe.
A szerzôk: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségügyi
Centrum, Pszichiátriai Tanszék munkatársai.
E-mail: efrecska@hotmail.com
Irodalom
1. Kerényi K. Görög mitológia. Budapest: Gondolat Kiadó;
1977.
2. Trencsényi-Waldapfel I. Mitológia. Budapest: Gondolat
Kiadó; 1960.
3. Hamilton E. Görög és római mitológia. Budapest: Holnap
Kiadó; 1992.
4. Belfiore J-C. A görög és római mitológia lexikona. Buda-
pest: Saxum Kiadó; 2008.
5. Biba F. Asklepios und das Schlangensymbol in Pharmazie
und Medizin. Österreichische Apotheker-Zeitung
2001;55(13):609-25.
6. Kurt K. A gyógyszerek története. Budapest: Gondolat
Könyvkiadó; 1984.
7. Hart GD. Asclepius, god of medicine. Canadian Medical
Association Journal 1965;52:232-6.
8. Csepregi I. Gyógyító álom – gyógyító nevetés. Ókor
2003;2(2-3):38-46.
9. Blayney K. The caduceus vs the staff of Asclepius
(Asklepian). Alternative Journal of Nursing 2007;14:4-10.
10. Luke D. Altered states of consciousness, mental imagery
and healing. In: Simmonds-Moore C (editor). Exceptional
experience and health: Essays on mind, body and human
potential. Jefferson, NC: McFarland; 2012. p. 64-80.
11. Németh Gy. Marcus Iulius Apellas csodás gyógyulása
Aszklépiosz szentélyében. Ókor 2003;2(2-3):47-52.
12. Hegyi D. Polis és vallás. Bevezetés a görög vallás-
történetbe. Budapest: Osiris Kiadó; 2002.
13. Trubshaw B. Dream incubation. Mercian Mysteries
1995;23:30-5.
14. Kerényi K. Az isteni orvos. Tanulmányok Asklépiosról és
kultuszhelyeirôl. Budapest: Európa Könyvkiadó; 1999.
15. Sarkady J. Görög vallás, görög istenek. Budapest: Gondo-
lat Kiadó; 1974.
16. Gesztelyi T. A római vallás története. Budapest: Tankönyv-
kiadó; 1998.
17. Faragó F. A szimbólumok ereje. http://www.bokorpor-
tal.hu/tanulmanyok/farago_szimbolumok.pdf Letöltve:
2013. 07. 08.
18. Nayernouri T. Asclepius, caduceus, and simurgh as
medical symbols. Part I. Archives of Iranian Medicine
2010;13(1):61-8.
19. Wilcox RA, Whitham EM. The symbol of modern
medicine: Why one snake is more than two. Annals of
Internal Medicine 2003;138(8):673-7.
20. Jones KB. The staff of Asclepius: A new perspective on the
symbol of medicine. Wisconcin Medical Journal
2008;107(3):115-6.