17.

Üzenetküldő alkalmazások

Az internet alapvető feladata a kommunikáció biztosítása. A személyek közötti

kapcsolattartás lehet online vagy offline, utóbbira tipikus példa az elektronikus levelezés,
amikor küldeményeinket akkor vesszük át postaládánkból, amikor alkalmunk van erre.
Semmiről le nem maradunk, de nem valós időben kommunikálunk. Az e-mail mellett offline
kommunikáció még az sms, mms, s a postai levél is.
Az online kapcsolattartás egyidejűséget kíván, cserébe az élő „beszéd" varázsát
tapasztalhatjuk meg az internet segítségével a partnereinkkel való kommunikáció során. Ilyen
az IRC (Internet Relay Chat) vagy röviden Chat.
Az e-mail egy elektronikus kommunikációs forma. Hasonló a hagyományos levélhez:
megcímezzük, megírjuk, postára adjuk a levelet, majd a címzett megtalálja a postafiókjában.
Előnye viszont hogy a küldemény a hálózat bármely pontjára percek alatt megérkezik.
Ahhoz, hogy e-mailt tudjunk küldeni valakinek, szükséges, hogy rendelkezzünk egy vagy
több saját e-mail címmel és egy ehhez kapcsolódó levelezőszerveren tárolt elektronikus
postafiókkal. Egy e-mail cím a felhasználónévből (ez a felhasználó postafiókjának a neve) és
az elektronikus postafiókot tartalmazó levelezőszerver domain nevéből tevődik össze. E két
elemet a @ – angolul at – jel köti össze. pl. zsuzsi@freemail.hu. Hogy a postafiókot csak a
tulajdonos nézhesse meg, illetve csak ő üríthesse, egy jelszó is tartozik hozzá. Ezt ő határozza
meg. Ha még nem rendelkezünk ezekkel, ingyenes levelezőszerver esetén regisztrálnunk kell
magunkat annak weboldalán (pl. freemail.hu, gmail.com), előfizetéses szerverek esetén ki kell
tölteni egy előfizetői nyomtatványt, amelynek adatai alapján a szerver adminisztrátorai
létrehozzák a postafiókot (pl. axelero.hu, datanet.hu). A levelező szerverek tárolják
leveleinket, illetve azok Interneten keresztüli továbbítását végzik.
Ha már rendelkezünk saját postafiókkal, levelezésünket bonyolíthatjuk webes felületen vagy
levelező program segítségével (pl. Outlook Express, Windows Live Mail, Microsoft Outlook,
Mozilla Thunderbird).
A webes felületen és a levelező programokban a következő mappák állnak rendelkezésünkre
a levelek tárolására:
 Beérkezett üzenetek mappa: ide érkeznek leveleink a szolgáltató szerveréről,
 Elküldött üzenetek mappa: ebben tárolódnak az elküldött leveleink másolatai,
 Törölt üzenetek mappa (Kuka): ide kerülnek a törölt üzeneteink bármelyik mappából,
majd egy további paranccsal tudjuk ezeket innen is törölni,
 Piszkozatok mappa: ide kerülnek a félig megírt leveleink, amit később még esetleg
folytatni akarunk,
 Postázandó üzenetek: (levelező programoknál) ide kerülnek a megírt, de még nem
elküldött leveleink.
Műveletek a levelező rendszerekben:
 Levél írása: Ennek során a megfelelő menüpontra vagy ikonra kattintás után ki kell
töltenünk a következő rovatokat:
Címzett: Egy vagy több e-mail címet kell ide beírni, akiknek a levelet el akarjuk küldeni.
(Több címzett esetén címüket pontosvesszővel választjuk el egymástól.)
Másolatot kap: Nem kötelező kitölteni. Az ide beírt címek tulajdonosai ugyanúgy
megkapják a levelet, jelezve, hogy az egy másolat.
Titkos másolatot kap: Nem kötelező kitölteni. Az ide beírt cím tulajdonosa szntén
megkapja a levelet, az eredeti címzett viszont nem tud erről.
 Tárgy (vagy téma): Nem kötelező, de ajánlott kitölteni. A levél tartalmára utal, amiből a
címzett rögtön látja, hogy milyen témájú levelet kapott.
Üzenet: maga a levél.
Melléklet (vagy csatolt fájl): Nem kötelező használni. Ennek segítségével bármely
állományt (pl. képet, hangot, programot) csatolhatunk a levelünkhöz, s így azzal
elküldhetjük a címzettnek. Figyeljünk rá, hogy ezek ne legyenek túl nagy méretűek.
 Levél olvasása: A megfelelő mappa, s ebben a megfelelő levél kiválasztása után azt
duplakattintással megnyitjuk.
 Levél továbbítása: A megnyitott levelet a megfelelő menüpontra vagy ikonra kattintás
után egy új címzettnek továbbíthatjuk.
 Válasz küldése: Hasonló a levél írásához, csak itt a kapott levél megnyitása, majd a
megfelelő menüpontra vagy ikonra kattintás után a címzett neve automatikusan kitöltődik
(a kapott levél feladójának címével), s az Üzenet rovatban a kapott levél szövege beíródik
általában > sorkezdő jelekkel. Ezt törölhetjük a válasz megírása után a szövegből, illetve
részben vagy egészben meghagyjuk, hogy lássa a címzett, mire kapott választ.
 Levél törlése: Ennek során a megfelelő menüpontra vagy ikonra kattintás után a levél a
Törölt üzenetek mappába kerül át.
 Címtár használata: Ha valakivel sűrűbben váltunk levelet, célszerű a címtárat
használnunk. Ide beírva levelezőpartnereink nevét, s címét, később levél írásakor a
címzett mező a címtárból kiválasztással kitölthető, így nem kell azt begépelnünk.
 Prioritás beállítása: „nagyon fontos” vagy „kevésbé fontos” jelöléssel látjuk el a
levelünket, hogy a címzett lássa, mennyire sürgős a levelet elolvasnia.
 Olvasási visszaigazolás kérése: ha a címzett ezt engedélyezi, kapunk egy automatikus
válaszlevelet, amikor a levelünket először megnyitották, azaz olvasták.
 Küldés: (Levelező programok esetén) a megírt, Postázandó üzenetek mappába került
leveleink elküldése.
 Fogadás: (Levelező programok esetén) kapott leveleink letöltése a levelezőszerverről
gépünk Beérkezett üzenetek mappájába.
 Titkosítás: (Levelező programok esetén) leveleinket ennek segítségével mások számára
olvashatatlanná tehetjük. Ehhez egy titkosító program szükséges, ami elkészíti a saját
titkosítási kulcsokat. Ha levelezőpartnerem eljuttatja hozzám az ő titkosítási kulcsát, azzal
tudom a neki írt levelet titkosítani, s ő (csak ő) azt el tudja olvasni.
 Digitális aláírás készítése: (Levelező programok esetén) Hasonló a titkosításhoz, de itt a
levél szövege bárki számára olvasható, csak tartalmaz egy aláírás részt, amit egy titkosító
programmal készíthetünk, s ez alapján tudja a címzett eldönteni, hogy a levél tényleg
tőlem érkezett-e, s a szövegében nem történt-e változás.

A chat az internet legrégebbi kommunikációs módjainak egyike és a legrégebbi online

csevegésre alkalmas kommunikáció. Alapegysége a csevegőszoba: ehhez kapcsolódva lehet
alapértelmezésben csoportos beszélgetést folytatni. A csevegésben résztvevő számítógépek
között folyamatos adatforgalom van, amelyet egy szervergép vezérel. Az üzenetek
valamennyi résztvevőhöz azonnal eljutnak. Nemcsak csoportos, hanem egy-egy személlyel
privát beszélgetést is lehet folytatni. Az üzenetküldés mellett fájlok küldésére, megosztására is
van általában lehetőség, s sokszor videóhívási lehetőséggel is kiegészülnek. Ilyen programok
pl. a Facebook Messenger, WhatsApp, Viber, Google Hangouts.
Online kommunikációs forma még a telefonálás, a videókonferencia-hívás (pl. Google Meet,
Discord), ahol élő szóval, esetleg képpel folyik a kommunikáció.
Ma már ezek az online kommunikációs formák az elterjedtebbek. Ismerősök egymással
leginkább chat-tel vagy telefonon kommunikálnak, a valós idejű beszélgetés előnyét
kihasználva. Előadásokat videókonferenciák segítségével lehet tartani, pl. online órákat. A
hivatalos kommunikáció formájának viszont megmaradt a postai levél illetve az email.