Boros János Tamás: Göcsörházi Bűvös Balambér és az ágtördelő

Göcsörházi Bűvös Balambér, foglalkozására nézve varázsló, lakására nézve szederfalakó.

______________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________
Hogyan jár akkor ki és be Göcsörházi a szederfába? De hiszen az egy varázslónak gyerekjáték!
Egyszerűen besétál és kisétál belőle. Nyugalmas otthonát jó ideig senki se háborgatta, és a
varázsló békében szunyókálhatott, míg el nem érkezett a szederérés ideje. Akkor aztán nem volt
többé
nyugalma._____________________________________________________________________
______________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________
Ez még hagyján. De volt köztük egy, aki a fa ágait sem kímélte: cibálta, tördelte, és ez végképp
sok volt Göcsörházinak. – Az még csak hagyján, hogy naphosszat itt lebzselnek, kurjongatnak,
eszegetik a szedret. Hiszen a szeder arra való, hogy megegyék. De ágakat tördelni, az már mégis
sok! – dohogott, és elhatározta, varázslatot csinál, hogy az ágtördelőt megleckéztesse. Este a
varázsló kisétált az öreg szederfából, besétált a városka kellős közepébe, és arrafelé vette az útját,
ahol az ágtördelő gyerkőc lakott. Aki netán attól tartana, hogy valamiféle csúf varázslat fog
történni, annak megnyugtatására közlöm: Göcsörházi Bűvös Balambér nem afféle gonosz,
megkeseredett, embergyűlölő varázsló volt, de nem ám! Ő volt a földkerekség még hivatalban
lévő varázslói közül a legkedvesebb, és bár néha morcos volt, semmiképpen nem akart ő ártani
senkinek egy mákszemnyit sem. – Most pedig itt az ideje, hogy lerendezzük ezt a kis ágtördelős
históriát – mosolygott a hosszú szakállába, és buggyos zsebéből előhalászta legújabb
varázspálcáját, amit az évenkénti varázstalálkozón legutóbb vásárolt. – Mutasd, pálca, merre
menjek, nehogy messze keveredjek, hol az ágtördelő lakik, hadd helyezzem el a csalit! A pálca
arrafelé fordult, amerre a helyes irány volt. -
________________________________________________________________
______________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________
– Helyben is volnánk – jelentette ki elégedetten Göcsörházi, és hozzákészülődött, hogy olyan
varázslatot csináljon, amit még nem látott a poros kis utcácska. A ház belsejében az ágtördelő mit
sem sejtve húzta a lóbőrt, ám hirtelen arra ébredt, hogy megmozdul alatta az ágy, és mintha csak
ló volna az ablakhoz kocog, koppant egyet egyik lábával, mire az ablak kinyílik, az ágy meg
kiugrik rajta. Se mozdulni, se kiáltani nem tudott ijedtében, pedig furcsa dolgot kellett
megtapasztalnia. Ahány fa csak volt a környéken, az mind odasereglett, és sorfalat állt, végig az
utcában. Az ágy közéjük kocogott, és megkérdezte: - Ki akarja megcibálni az ágtördelőt? Erre az
összes fa haragosa kiáltozni kezdett, hogy: Én! Én! Én leszek az első, aki megcibálja! Hanem
ekkor hirtelen közéjük lépett az öreg szederfa, és így szólt: - Én leszek az első, mert az én ágaim
törte le, pedig édes gyümölcsöt kínáltam neki! – és súlyos léptekkel megindult. – Jaj nekem!
______________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________
______________________________________________________ – ígérte kétségbeesetten az
ágtördelő gyerkőc. – Ezt csak úgy mondod, hogy békén hagyjunk! – recsegte a vén szederfa, és
egyre csak közeledett. – Dehogy csak úgy! Soha nem gondoltam még ilyen komolyan semmit!
Megérdemelném, hogy elnáspángoljatok, mert rosszul viselkedtem, de többet nem teszek rosszat,
nem ártok egyetlen fának se! – görbült sírásra a gyerkőc szája. Abban a pillanatban eltűnt az öreg
szederfa, eltűnt a többi fa is, és a szobájában, ágyában fekve találta magát, ami egyáltalán nem
mozgott. Valóság volt vagy álom? Mindenesetre többé nem bántotta a fákat. Göcsörházi Bűvös
Balambér pedig nagyot ásítva belépett az öreg szederfába, hogy végre jól kiszundítsa magát a jól
sikerült varázslat után.

1. Mondd másként:
- helyben is volnánk: ________________________________________
- húzza a lóbőrt: _____________________________________________
- kurjongatnak: _______________________________________________

2. Mi a varázsló legfontosabb tulajdonsága?

__________________________________________________________________________

3. Mi a kedvenc időtöltése?

___________________________________________________________________________

4. Mikor változik meg az élete?

___________________________________________________________________________

5. Balambér szerint mi bocsátható meg a gyermekeknek?

___________________________________________________________________________

6. Szerinte mi a megbocsáthatatlan?

___________________________________________________________________________
7. Hogyan találja meg a bűnöst?

___________________________________________________________________________

8. Húzd alá a szövegben azt a részt, amelyből megtudod, hogy rendkívüli dologra készült a

varázsló!

9. Hol bünteti meg az ágtördelőt?

__________________________________________________________________________

10. Kik segítenek neki?

__________________________________________________________________________

11. Mit fogad meg a fiú? Idézd!

__________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________

12. Sikerült-e Balambér varázslata? Válaszodat indokold is!

__________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

13. Milyen gyakran találkoznak egymással a varázslók?

__________________________________________________________________________

15. Mire használja fel az alkalmat Balambér?

___________________________________________________________________________
Egy százesztendős, de még bőven termő

szederfán lakik, pedig abban nincs is

semmiféle odú vagy üreg.

Jöttek a gyerekek, és két marokkal

tömték magukba az édes gyümölcsöt.

Soha többé nem tördelem le egyetlen fa

ágát sem!

A pálca elvezette a varázslót ahhoz a

házhoz, ahol az ágtördelő gyerkőc

már az igazak álmát aludta.

Egyszer cask látta, hogy egy sereg

légy telepszik a gazda arcára.