1. Az alábbi vizsgakérdések voltak 2011. december 19.

-én :
1. Vázolja fel az Asszír Birodalom terjeszkedésének modelljét a Kr. e. 745-ig terjedő
időszakban ! ( 10 pont )
2. Az államszerződések jelentősége az Asszír birodalmi expanzió történetében . (10 pont )
3. Asur-ah-iddina uralkodása ( trónra kerülésének körülményei, hadjáratai, trónutódlásának
kérdése ). ( 10 pont )
4. Mi jut eszébe a következő évszámokról ? ( 5x2 pont = 10 pont )
743 - Az asszír király seregei Arpad (Észak-Szíria) ostromát félbehagyva Kummuh (Délkelet-
Anatólia) területén, Kistan és Halpi térségében legyőzik Sulumal, Meliddu királyának,
Tarhulara, Gurgum királyának és II. Szarduri urartui király koalíciós seregét. Az urartui
királyt egészen fővárosáig, Turuspáig (Tuspa) üldözik, és a város előtt még csatát nyernek az
urartuiakkal szemben.

738 - Az asszír seregek Észak-Szíriában kijutnak a Földközi-tenger partjáig. Itt egészen

Türoszig hódoltatják a föniciai városokat (Arwad, Szidón), amelyek ettől kezdve
vazallusi függésbe kerülnek Asszíriától. Menachem, Izrael királya (Kr.e. 743—738)
ekkor 100 talentum ezüstöt fizetett az asszír királynak, amelyet adó formájában szedett
be Izraeltől: minden tehetős embertől 50 sékelt (2Kir 15:17-20). Ugyanebben az évben a
király egyik eunuchja a Záb-folyón túl élő Ahlamu arámiakat hódoltatja.

734 - Az asszír király seregei élén Fönícia érintésével Izrael ellen vonul. A királyságról
levágja és tartománnyá szervezi a tengerparti Dórt, majd a filiszteus városok (Ekron, Asdód,
Askelón, Gáza és Gát) hódoltatásával az egyiptomi határig jut. Ezzel több, mint 100 évre
kijelöli az Asszír Birodalom és Egyiptom határát. Izrael királya Pekach (Kr.e. 737—732)
behódol. Izrael lakosságának jelentős részét Asszíriába hurcolják (2Kir 15:29).

714 - II. Sarrukín leghíresebb, 8. hadjárata során harmadszor vonult Mannai területére. Az
asszír vazallus állam nyersanyag forrásként és az Urartu és Média területe között elfoglalt
stratégiai fekvése folytán nagyon fontos volt Asszíria számára. Az asszír expedíciós sereg
Mannaiból ismét elküld egy különítményt Médiába, hogy beszedje a sarcot, majd Az Uaus-
hegynél megütközik II. Rusza urartui király seregével és vereséget mér rá. Az asszír
királyfelirat szerint a vesztes csata után Rusza öngyilkos lesz. Az asszír seregek betörnek
Urartuba, de elfoglalják és kirabolják Muszaszirt, és az urartui királyok koronázó szentélyét, a
Haldi-szentélyt. Hatalmas zsákmánnyal térnek haza.

689 - Az asszír király a lázadásokért és fiának elhurcolásáért úgy állt bosszút, hogy ostrom alá
vette Babilónt, és miután 15 havi ostrom után elfoglalta, lerombolta a várost és templomait,
köztük az Észagilát, Babilón főistenének, Marduknak a templomát. Az istenszobrokat
összetörette, a város palotáit és házait is leromboltatta, sőt, néhány csatornán keresztül a város
területét az Euphratész vizével is elárasztotta. A törmelékből a birodalom minden részébe
küldött elrettentésül. Babilón királyát, Musézib-Mardukot (Kr.e. 692—689) Asszíriába
deportálták. Babilónnak nyolc éven keresztül nincs királya. A következő évekről szinte alig
van adatunk.

Az összesen elérhető pontszám : 40 pont. A vizsga időtartama : 90 perc .

2013. 12. 19.

1. Vázolja fel az Asszír Birodalom terjeszkedésének modelljét a Kr. e. 745-től 612-ig
terjedő időszakban! (10 pont)

2. Az áttelepítések szerepe és volumene az Asszír Birodalomban. (10 pont)

3. Fogalommagyarázat:
limmu/eponymus,
akció rádiusz,
Toynbee elmélet (3 pont) – egy birodalom addig terjeszkedik, amíg a megszerzett
területekkel történő kapcsolatfenntartás kevesebbe kerül, mint amennyit nyernek az
elfoglalásával
egy birodalom addig fog terjeszkedni amíg a központ és a legtávolabbi periféria közötti kapcsolat
fenntartás költsége kisebb mint a haszon amit a meghóditott területből szereznek

4. Sorolja fel az Asszír birodalom fővárosait! (4+2 pont)

- Assur (kezdetektől – Kr. e. 881)
- Kalhu (Kr. e. 880-707) [Assur földrajzi leképezése]
- Dúr Sarrukin (Kr. e. 707-705)
- Ninive (Kr. e. 704-612)

5. Mi jut eszébe a következő évszámokról? (5x2 pont = 10 pont)

738 és 734 – feljebb

721 - Az asszír király seregei élén nyugatra vonul, hogy leverje a szíriai—föniciai—
izraeli koalíció lázadását. Először Qarqarnál legyőzte a Iaubi’di vezette koalíciós sereget
(Hamat, Arpad, Szimirra, Damaszkusz és Szamaria seregeit), majd a Földközi-tenger
partvidékén délre vonulva és Gázát érintve elérte az egyiptomi határt, ahol Raphia
(Rapihu) mellett legyőzte a Re’e tábornok vezette egyiptomi sereget. Ezzel újabb
évtizedekre megszilárdította az asszír-egyiptomi határt. Hazafelé vonulva
megostromolta Szamariát, amivel kezdetét vette Izrael népessége Asszíriába
hurcolásának hosszú folyamata.

701 - Az asszír seregek a lázadás másik központja a levantei partvidék (Szíria-Palesztina)

azon belül is Júda ellen vonulnak. A föniciai tengerparton, Szidón, Szarepta, Türosz, Akzib és
Akkó érintésével vonulnak Júda felé. Luli, Szidón királya Ciprusra menekül. Júdába érkezve
az asszír király Lákis alatt építteti fel táborát és hozzálát a város ostromához. A hadjárat során
Júda 46 városát (köztük Timnát, Libnát, Gátot és Ekrónt) ostromolja meg és pusztítja el. A
Hiszkija felmentésére érkező egyiptomi (núbiai és egyiptomi) sereget Eltekénél legyőzi, és a
ráb saqé (főpohárnok), turtánu (tábornok) és ráb sa-rési (főeunuch) vezetésével sereget küld
Jeruzsálem alá, amely ostromgyűrűbe fogja a várost. A Biblia szerint azonban az ostrom nem
sikerül és az asszírok hazavonulnak. Az asszír királyfeliratok mellett a Biblia is részletesen
tárgyalja az eseményeket.

652 - Samas-sum-ukin, Babilón királya fellázad öccse, Assur-bán-apli asszír király

ellen. A lázadásban támogatja őt Ummanigas elámi király, akit az asszírok az előző
évben segítettek az elámi trónra, de mellette állnak a Babilóniai arámi és káld törzsek,
valamint az arabok is. Az asszírok oldalán áll a Babilóniai városok nagy része. Samas-
sum-ukin megtámadja Kutha városát és kiszorítja onnan az asszírokat. A harcok ettől
számítva 4 éven keresztül folynak.
Eközben az asszírok által trónra ültetett, de ellenük fellázadt Ummanigast testvére,
Tammaritu csatában legyőzte és megölte. Ő is a lázadó Samas-sum-ukin pártjára állt, de
egyik főtisztje, Indabigas legyőzte őt, mire ismét Asszíriába menekült, ahol Assur-bán-
apli megbocsátotta pártütését.

612 - Küaxarész és Nabú-apla-uszur koalíciós serege Ninive ellen vonul, és 2 havi ostrom
után beveszi a várost. Ninivét elpusztítják és hatalmas zsákmányt ejtenek. Szín-sar-iskun,
Asszíria királya életét veszti (?) az ostromban. A médek hazatérnek, a babilóni sereg pedig
Naszibináig tör előre nyugati irányban. Harrán városában (II.) Assur-uballit foglalja el az
asszír trónt.

A 2012. január 16.-i vizsga kérdései:

- Az Asszír Birodalom két nagy korszakának expanziós modelljét összehasonlítani. (esszé)

- Az birodalmi hírszerzés elemei (vagy valami hasonló --> lényeg: ki kinek jelent?). (esszé)

- Sorolj fel 5 sumér nyelvet az ókori Közel-Keletről!

Asszír birodalom expanzív korszakának (Kr. e. 745-612) fontos eleme volt a propaganda
kérdése
- istenek parancs = birodalom hódításai
- NEM azt kommunikálják, ami valójában motiváció a térfoglalásokra [gazdasági,
poltikai és katonai stabilitás a rendszernek]